Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105
Székesfehérvár 2013. március 27. módosítva: 2014.március 31.
2
Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM.......................................................................................................................... 4 1. BEVEZETÉS .......................................................................................................................................................... 4 1.1 Az iskola feladatköre .......................................................................................................................................... 4 1.2. Az intézmény tevékenységei .............................................................................................................................. 5 1.3. Iskolánk története ............................................................................................................................................... 5 1.4. Az intézmény hagyományai ............................................................................................................................... 9 1.5. Személyi feltételek ........................................................................................................................................... 11 2. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK ..................................................... 11 3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ............................................................................. 11 3.1. Képzési típusok ................................................................................................................................................ 11 3.2. Képzési szakaszok............................................................................................................................................ 12 3.3. Végzettségek, vizsgakövetelmények................................................................................................................ 12 3.4. Átjárhatóság ..................................................................................................................................................... 12 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA .................................................................................. 13 4.1 Az alapfeladatok prioritási rendje ..................................................................................................................... 13 4.2. Az iskola általános nevelési - oktatási céljai .................................................................................................... 15 5
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .......................................... 17
6
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................. 20 6.1. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos területek: ............................................................................ 20 6.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: .............................................................................................. 21
7. TEHETSÉGGONDOZÁS ...................................................................................................................................... 22 8. FELZÁRKÓZTATÁS ............................................................................................................................................ 22 9. IFJÚSÁGVÉDELEM.............................................................................................................................................. 23 10. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ..................................................... 25 11. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................................ 26 12. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................. 29 13. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ........................................ 30 14.
A
BEILLESZKEDÉSI,
MAGATARTÁSI
NEHÉZSÉGEKKEL
ÖSSZEFÜGGŐ
PEDAGÓGIAI
FELADATOK............................................................................................................................................................. 31 15. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA, ALKALMASSÁGI VIZSGA .......................................................... 31
3
16. A TANULÓI FELVÉTEL, ÁTVÉTEL ................................................................................................................ 32 II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ............................................................................................................................ 34 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és óraszámok ............................................................................ 34 2. A KULCSKOMPETENCIÁK ............................................................................................................................... 41 3. Tankönyvek, segédletek, szemléltető eszközök .................................................................................................... 48 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................................................................... 50 5. Az iskolai beszámoltatás, értékelés ......................................................................................................................... 50 6. Az otthoni felkészüléshez előirt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. ....................... 51 7. Azon tananyagok, tantárgyak köre, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni. ................................. 51 8. A tanulók értékelése, minősítése ........................................................................................................................... 51 9. Oktatási - képzési folyamat ..................................................................................................................................... 52 10. Neveltségi szint ..................................................................................................................................................... 52 III. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA ................................................................................................................. 57 autóelektronikai műszerész ..................................................................................................................................... 57 Autószerelő ............................................................................................................................................................. 58 Autótechnikus ......................................................................................................................................................... 63 Járműfényező .......................................................................................................................................................... 66 Karosszérialakatos .................................................................................................................................................. 67 Karosszérialakatos .................................................................................................................................................. 69 Járműfényező .......................................................................................................................................................... 71 Járműfényező .......................................................................................................................................................... 73 Gépi forgácsoló ....................................................................................................................................................... 75 Gépi forgácsoló ....................................................................................................................................................... 78 Szerszámkészítő ...................................................................................................................................................... 81 Szerszámkészítő ...................................................................................................................................................... 83 Szerszámkészítő ...................................................................................................................................................... 85 Géplakatos............................................................................................................................................................... 87 Ipari gépész ............................................................................................................................................................. 92 Hegesztő .................................................................................................................................................................. 94 Hegesztő .................................................................................................................................................................. 96 Szerkezetlakatos ...................................................................................................................................................... 98 CNC GÉPKEZELŐ .............................................................................................................................................. 100
4
I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM 1. BEVEZETÉS A pedagógiai program a közoktatásról szóló hatályos törvények, rendeletek alapján a helyi tantervekkel egységben rögzíti a Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégiumban folyó nevelőmunka legfontosabb mutatóit. Az iskola pedagógiai programja figyelembe veszi a város társadalmi és gazdasági adottságait, a vonzáskörzetébe tartozó ipari régió fejlődési tendenciáit, szakember igényét. A város gazdasági ágazati szerkezetében meghatározó súlyú az ipar. A termelés a feldolgozóiparban koncentrálódik, ezen belül a gépiparban foglalkoztatottak az ipari termelés döntő részét állítják elő. Iskolánk a gépészeti és közlekedés szakmacsoporthoz tartozó szakközépiskolai és szakiskolai képzésével a munkaerőpiac igényeihez igazodó, rugalmas iskolaszerkezetben, az OKJ követelményei szerint alakítja ki képzési rendszerét.
Az iskolaszerkezet biztosítja a széles körű átjárhatóságot, a magasabb szintű továbblépés lehetőségét, így minden tanulónk számára biztosított a legoptimálisabb képzési folyamat kiválasztása.
Az OKJ szerinti szakképzési rendszer megvalósításával elérhető, hogy az iskola működése megfeleljen a kor kihívásainak, a régió elvárásainak.
A többcélú intézmény, az összetett iskola, a tanműhely és a kollégium komplex rendszere egymást erősítve segíti a nevelő- oktató munkát.
1.1 Az iskola feladatköre Az iskola belépési lehetőséget biztosít az általános iskola elvégzése után, illetve16 és 18 éves kortól a különböző képzési szakterületekre, amennyiben a jelentkező rendelkezik a belépéshez szükséges előképzettséggel illetve egészségügyi alkalmassággal. Tanulóink jelentős része olyan 8 általánost végzett fiatal, aki tanulmányai során nem jutott túl sok sikerélményhez. A szakközépiskolai képzésben többségében közepes és jó rendű, míg a szakképzésben közepes és az alatti tanulmányi eredmények jellemzőek.
5
A szakiskolai tagozaton végzett növendékeink többsége elhelyezkedik a munkaerőpiacon, vagy a szakmai vizsgák után középfokon folytatják tanulmányaikat és érettségi vizsgát tesznek. Szakközépiskolai tanulóink érettségi után bekapcsolódhatnak a szakképzésbe, vagy felsőfokú intézménybe tanulhatnak tovább.
Iskolánk tevékenységének kiemelkedő erénye a képzés szakmai sokszínűsége mellett azok a választási lehetőségek, amelyekkel biztosítjuk a különböző életkorú és képességű tanulók számára is a zsákutcamentes továbbhaladás lehetőségét.
Ennek alapja: a szakmai sokszínűség mobilitás nyitottság a képességeknek megfelelő végzettség, kilépési lehetőségek.
1.2. Az intézmény tevékenységei Az iskola szakmai alapdokumentumában foglalt OKJ-s szakmák mellett:
a középiskolai évfolyamokon: általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú
tanulmányok megkezdésére, a munkába állásra, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés-oktatás, képzés folytatása nappali rendszerben felnőttoktatás esti és levelező munkarend szerint a szakképzés területén: különböző szakképesítések megszerzésének lehetősége sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása a munkaadói igények alapján felnőtt továbbképzés kollégiumi ellátás.
1.3. Iskolánk története 1970. szeptember 5-én ünnepélyes keretek között adták át az intézményt. A négyszintes épületben 19 tanterem, tágas aulák, könyvtár, tornaterem, sportudvar, kollégiumi szárny és iskolai tanműhely várta az első tanulókat, összesen 1727 főt. Az 1970/71-es tanév alkalmazotti létszáma 5 vezetőből, 31 tanárból, 48 szakoktatóból, 3 kollégiumi nevelőből és 27 gazdasági dolgozóból állt. 17 szakmában 60 szakmai csoportban 57 osztály indult, az átlagos osztálylétszám 29 fő volt.
6 A tanított szakmák között a mai napig megtalálhatók az elmélet-igényesebb és a manuális készséget jobban igénylő szakmák. Nagy előrelépést jelentett 1972-ben a tanműhelyi mérőterem átadása, amely a kor technikai követelményeinek jól megfelelt. Mivel a tanműhely kapacitása nem bírta el az egy műszakos oktatást hat napos munkahéten belül két műszakban, három-három nap elméleti és gyakorlati oktatás volt. Az első éves tanulók alapképzése az iskolai tanműhelyben folyt, mérés, reszelés, hántolás, menetfúrás és egyéb gyakorlati feladatokkal. A műveletek elsajátítása során a produktív tevékenység dominált. Az elkészített munkadarabokat a kereskedelemben is értékesítették. A másodéves tanulók üzemi tanműhelyekbe kerültek. Hét nagyüzem vállalta az 1320 tanuló gyakorlati oktatását, a KÖFÉM, a Járműjavító, a FÁÉV, az Ikarus, a Videoton, a SZIM és a MÁV Fűtőház. A harmadéves tanulók többsége nagyüzemi munkahelyekre került, így közvetlen kapcsolat alakulhatott ki a gyári környezettel. Kedvező változást hozott az 1973-as tanév, ekkor kezdte meg működését a Szakmunkások Esti Szakközépiskolája. 1973-tól 1979-ig 337 fő tett sikeres érettségi vizsgát. 1975 őszétől került bevezetésre az egységes szakképzés és a magasabb általános és szakmai tudást biztosító szakközépiskolai tagozat. 1976 tavaszán vette fel az iskola Váci Mihály nevét. 1981 szeptemberétől bevezetésre került az 5 napos munkahét és a kéthetes tanítási ciklus. Egy hét elméleti, egy hét gyakorlati oktatás keretében folyt a tanítás. Tovább bővült a szakközépiskolai képzés, a gépgyártás technológia mellé a mechanikai műszerész és a szerszámkészítő szakmákkal. 1991-től a technikus képzéssel bővült az iskola oktatási profilja. 1992-93-as tanévben indult iskolánkban az intenzív tagozat, ezzel lehetővé vált a már szakmával rendelkezők számára, hogy két év alatt leérettségizzenek.
9 1994-95-ös tanévtől kísérleti jelleggel bevezetésre került a 2+2-es rendszerű képzés, melynek keretén belül két évig közismereti és alapozó tantárgyakat, majd két évig csak gyakorlatot és szakmai tantárgyakat tanultak a diákok. 1999-től a közlekedési szakmák képzése is iskolánkban történik, az Ybl Miklós Szakközépiskola megszűnése miatt. Az évek során az iskola technikai felszereltsége jelentősen fejlődött. Korszerű számítógéppark, jól felszerelt tanműhely, ahol szakmai alapképzésre alkalmas műhelyek, hagyományos- és CNC maró és esztergagépek, anyagvizsgáló laboratórium, festő, hegesztő és diagnosztikai műhely segíti a legkorszerűbb gyakorlati ismeretek elsajátítását. Így az iskola oktatási eszközrendszerével lépést tart a gazdaság által megfogalmazott és elvárt követelményekkel. 1997. szeptember 1.-től az intézmény neve: Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium, 2013. szeptembertől Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium. A 2001-es tanévtől az intenzív tagozat dolgozók gimnáziuma nappali oktatás munkarendje szerinti 3 éves tagozattá alakult, majd 2004-től 3 éves informatika és idegen nyelv irányultságú szakközépiskolai tagozattá vált. 2013. szeptembertől a szakképzés utáni érettségi 2 év után szerezhető meg. 2005. szeptember 1-től iskolánk a Gróf Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) Kht. Tagintézményeként működik.
1.4. Az intézmény hagyományai Az iskola folyamatosan ápolni kívánja az alapítása óta kialakult hagyományokat, törekszik azok megújítására és újak bevezetésére.
1.4.1
Névadóhoz kapcsolódóan
minden évben iskolai ünnepség keretében megemlékezünk Váci Mihály költőről, életútjáról
az iskola legkiválóbb diákjának és tanárának évente a kuratórium Váci emlékplakettet adományoz
a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében a tanulókkal megismertetjük névadónk irodalmi, esztétikai munkásságát.
10 1.4.2
Diák önkormányzati tevékenységhez kapcsolódóan évente rendezünk iskolai diáknapot, amelynek részét képezik a tantárgyi versenyek, kulturális, szakköri, sport bemutatók, közösségi tevékenységek
évfolyamokat összefogó szabadidős programok szervezése, kirándulás, karácsonyi megemlékezés, sportvetélkedők, házi bajnokságok, „szivaravató”.
1.4.3
Rendezvények , megemlékezések az aktuális tanévre eső országos és városi évfordulókról osztályközösségi, iskolai szintű megemlékezéseket tartunk, figyelembe véve az iskola célkitűzéseit, hagyományait
szalagavató ünnepség
pályaválasztási rendezvények, nyíltnap.
1.4.4
1.4.5
Ünnepi rendezvények
tanévnyitó ünnepély
Október 23.
Szalagavató
Március 15.
névadó ünnepség
ballagás
tanévzáró ünnepély.
Emblémák, összetartozást erősítő külső formák
iskolajelvény
iskolacímer
iskolazászló
emléktábla
büszkeségeink, fényképtabló
öltöny, fehér blúz, sötét szoknya
mesterlevél, díszoklevél
kiváló tanulmányi eredményért oklevél
kiváló sport tevékenységért oklevél
kiemelkedő közösségi tevékenységért oklevél
címeres ballagási tarisznya
Honti János Alapítvány oklevél
Váci Emlékplakett.
1.5. Személyi feltételek
11
A pedagógiai programban meghatározottak teljesítésének megvalósulását az intézmény személyi állománya biztosítja, a törvényekben előírt alkalmazási feltételeknek megfelelően. Folyamatos, tervszerű a humán erőforrás fejlesztése, a módszertani, szakmai képzési lehetőségek kihasználásával és a pedagógus- továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. Így biztosított a tanítás, oktatás, nevelés színvonalának folyamatos emelése.
2. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK Az iskolai oktatás-képzés megvalósításának alapja az intézmény épületegysége és eszközállománya. Iskolánk 33 377 ha területen fekszik, az épület hasznos alapterülete: 6737 négyzetméter. Az Iskola eszközállománya, felszereltsége megfelel a törvényi előírásoknak. Az oktatást, képzést segítő kísérleti és bemutató eszközök, transzparensek, szoftverek, a modern eszközállomány folyamatos bővítésének lehetősége a korszerű iskolai oktatás elengedhetetlen feltétele.
3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 3.1. Képzési típusok 3.1.1. Szakközépiskola
Általánosan képző középiskola alsó / 9.-10. évfolyam / ciklusa, amelynek fő feladata, hogy lehetővé tegye a tanulók számára a társadalmi és természettudományos általános műveltség megszilárdítását. A tagozat tantervi rendszere, követelményrendszere és követelményszintje a Kerettantervre épül, a NAT kulcskompetenciák beépítésével. A Kerettanterv és a helyi tanterv által biztosított bizonyos mértékű rugalmasság lehetővé teszi, hogy ebben az életszakaszban a tanulók szakmaiorientációt kapjanak, az intézmény által biztosított gépészet és közlekedés szakmacsoportban.
A középiskola felső szakasza / 11. - 12. évfolyam /, amelynek alapvető funkciója a társadalmi és természettudományos ismeretek elmélyültebb és teljesebb közvetítése, ezzel a tanulók felkészítése a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére, felsőfokú tanulmányok folytatására. Ennek a szakasznak jelentős szerepe van a gyakorlatban alkalmazható szakmai ismeretek elsajátításában is. A középiskola felső szakaszának ezért lényeges feladata, hogy a felsőfokon tovább nem tanuló fiatalok pályaválasztását és a munkavállalását differenciált szakképzés biztosításával segítse elő.
Az informatika és nyelvi irányultságú 3 éves szakközépiskolai tagozaton 10.-11.-12. évfolyamon a 2 éves szakképzés utáni szakközépiskolai tagozaton 11.-12. évfolyamon valósul meg a középiskola két szakasza. A 2 éves képzésre a szakmunkásvizsga letételét követően lehet jelentkezni.
A szakiránynak megfelelően képző felső középfokú képzés az Országos Képzési Jegyzék bemeneti szintje szerinti a 13.-14.-15. évfolyamon valósul meg. Célja, a 12. osztály elvégzéséhez, érettségihez kötött szakma, illetve a technikus képesítés megszerzése. Az érettségire épülő szakképzés az intézmény valamennyi
12
szakirányú profiljában az OKJ szerinti beiskolázással történik.
3.1.2. Szakiskola
Az általános iskola befejezése után a 9.-11. évfolyamokon a kerettanterv alapján folyik az oktatás, gépészet és közlekedés szakmacsoportnak megfelelően. Felmenőben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott feltételek alapján történő beiskolázással, a 11.-12.-13. szakképzési évfolyamokon van szakiskolai képzés. A választható szakmák indítása a mindenkori munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeknek megfelelően és az MFKB ajánlásait figyelembe véve történik.
Az iskolánkban indítható szakmai képzéseket a szakmai alapdokumentum rögzíti.
3.2. Képzési szakaszok 1998. szeptember 1.-től folyamatos hangsúlyeltolódás következett be a képzés tartalmi szerkezetében, aminek kiemelt célja a Kerettantervre épülő, általános műveltséget megalapozó alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára és a különböző OKJ szerint megvalósuló szakmai képzésre való áttérés fokozatos megvalósítása volt. 2007. szeptember 1.-től életbe lépett az új Országos Képzési Jegyzék. A felmenő rendszerben működő osztályok képzésében az eddigi előírások kötelezőek. Szakiskolai tagozaton 2 vagy 3 év, egyes szakmákban érettségi után 1 vagy 2 év a képzési idő. Szakiskolai képzésben 9.-11. osztályban a Kerettantervnek, 11.-12.-13. osztályban az OKJ követelményrendszerének megfelelően történik a képzés. Szakközépiskolában gépészet és közlekedés szakmacsoportban folyik a képzés a Kerettanterv alapján. Az OKJ előírásainak megfelelően szakmai képzés folyik a 13.-14. évfolyamon és technikus képzés a 15. évfolyamon. A nyelvi és informatikai irányultságú szakközépiskola nappali tagozatán
a szakiskola
10. évfolyamának
elvégzése után 3 év, a szakmai vizsga megszerzése után 2 év a képzési idő.
3.3. Végzettségek, vizsgakövetelmények A tanulmányok befejezését követő záróvizsga követelményeit, a vizsgáztatás rendjét, a megszerezhető végzettséget törvényi előírások szabályozzák.
Szakiskolai tagozaton az oktatási ciklus végén a tanulók a szakmai vizsgáztatás szabályai és vizsgakövetelményei szerinti szakmai vizsgát tesznek.
Szakközépiskolai tagozaton a tanulók az érettségi vizsgaszabályzat előírásai szerint 2005-től közép-illetve emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek
Az érettségi utáni szakmai vizsgára épülő technikus tagozaton 1 éves szakképzés után a fiatalok technikus minősítő vizsgát tehetnek.
A 2 vagy 3 éves szakközépiskolai tagozaton a képzési szak végén a tanulók, az érettségi vizsga szabályzat követelményei szerint érettségi vizsgát tehetnek.
3.4. Átjárhatóság A
különböző
tagozatok
és
szakmai
képzések
felvételi
követelményeit
beiskolázáskor
az intézmény
13
nyilvánosságra hozza. Az évfolyamokról történő továbblépés a tanulmányi követelmények teljesítése után lehetséges.
4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA 4.1 Az alapfeladatok prioritási rendje Az intézményben működő tagozatok összefüggő rendszert alkotnak, az alapfeladatok prioritása azonban az egyes területeken más-más hangsúlyt kap. Az iskolára általánosan jellemző prioritási sorrend:
ismeretközvetítés, értékközvetítés
NAT 2013 kulcskompetenciák megvalósítása
személyiség- és képességfejlesztés
szocializációs érték kialakítás.
4.1.1
A szakiskolai képzésben
A szakiskolai évfolyamokon szakmai és közismereti, illetve csak szakmai képzés folyik. A diákok az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott
szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára készülnek fel. A
szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Különösen nagy figyelmet fordítva a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására és erkölcsi tudatosságuk erősítésére. A szakiskolai oktatás alapvető célja, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni úgy, hogy tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. hatékony és motiváló
A
tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai és más
munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra.
4.1.2
Szakközépiskolai képzésben
A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás tovább építi, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket.
A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő,
megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A 2013/2014-es tanévtől a törvényi rendelkezések szerint a szakközépiskolai osztályokban a szakmai alapozó tantárgyaknak meg kell felelni a felmenő rendszerben meghatározott 2 éves szakképzés követelményeinek. Ennek
14
megfelelően a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból a tanulóknak érettségi vizsgát kell tenniük, mely alapján mentesülnek a 13. évfolyam elvégzése alól, tanulmányaikat a 14. évfolyamon folytathatják. Érvényesíti a humánus értékeket, közvetíti az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket nevel, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.
4.1.3
A 2 illetve 3 éves szakközépiskolai képzésben
Az oktatási forma feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. Megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására.
4.1.4
Technikus képzésben és az érettségire épülő szakmai képzésben
A technikus szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik az ipar területén mérnöki felkészültséget nem igénylő műszaki fejlesztő, tervező, s irányító és ellenőrző feladatok ellátására képesek. E cél elérése érdekében a képzés a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget nyújt, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához. Megalapoz és kifejleszt a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában
képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai
követelményeknek eleget tenni.
Fejleszti a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét. Felkészíti a tanulókat a munkahelyi, a szakmai szervezetek munkájában való közreműködésre.
Az iskolai rendszerű képzésünk, a szakmai követelmények teljesítésén túl, magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is, a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével.
15
4.2. Az iskola általános nevelési - oktatási céljai
Az iskola célja, olyan korszerű általános és szakmai műveltség nyújtása / elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal,
készségekkel
/,
amelynek
birtokában
a
fiatalok képesek
lesznek
a
gyorsan
változó
elvárásokhoz alkalmazkodva megfelelő munkakört betölteni. Elengedhetetlen, hogy birtokában legyenek mindannak a tudásnak, készségnek, amelyek segítségével meg tudnak felelni az alábbi követelményeknek:
kövessék a szakma folytonos változásait
legyenek képesek pályát módosítani, akár több alkalommal is
bővítsék, fejlesszék egyéni képességeiket
legyen belső késztetésük az önképzésre
törekedjenek fizikai és lelki egészségük megőrzésére
fogadják el az egész életen át tartó tanulás eszméjét
legyenek képesek alkalmazkodni a munkaerő piaci igényekhez
tartsák fontosnak a minőségi munkavégzést
rendelkezzenek alapvető informatikai és nyelvi ismeretekkel, az európai integráció részeseiként
törekedjenek az általánosan elfogadott pozitív erkölcsi normák szerint élni
egyre többen kapcsolódjanak be a közép- és felsőfokú szakmai továbbképzésekbe.
A nevelési értékrendszer alapelvei
4.3
Az iskola
helyi
nevelési
értékrendszerében
elsődleges
nevelési
célként
az ön- és közösségfejlesztő
magatartás és önismeret képességének kialakítását határoztuk meg. Ezek:
a fegyelmezett magatartás
a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme
az empátia, tolerancia képesség fejlesztése
a közösségen belüli munkamegosztás és feladatvállalás
a hatékony diák önkormányzati tevékenység.
Fontosnak tartjuk az önfejlesztő aktivitás igényének kialakítását, ezért az intellektuális művelődési fejlesztés lehetőségeit kiszélesítettük. Bővültek a tantárgyi tartalmak
a
számítástechnika, az idegen nyelvi képzés, a CNC, az automatikai, a pneumatikai ismeretek, a vállalkozási, gazdasági ismeretek, a minőségbiztosítás, a környezetvédelem területén. Diákkörök, szakkörök, iskolarádió működtetésével és a szabadidős tevékenységek tartalmas megszervezésével
kívánunk
hozzájárulni
a
tanulók
képességének és személyiségének fejlesztéséhez. Az iskola nevelési értékrendszerében a nevelési folyamat irányításának módszereit az életkori sajátosságoknak megfelelően alakítottuk ki:
16
az első évfolyamban a közvetlen nevelési módszereket preferáljuk, amelyek az iskolai szokások, hagyományok megismertetése, erős követelménytámasztás és kontroll, folyamatos ösztönzés, az elismerés, elmarasztalás formáinak bővítése,
a felmenő évfolyamoknál a nevelési folyamat irányításának közvetett módszereit kívánjuk előtérbe helyezni. Alkalmazása függ a tanulók családból hozott neveltségi és intelligencia szintjétől. Működtetni kell a közösségen belül a közvélemény irányításának feltételrendszerét: információs értékelő fórumokat, perspektívákat, hagyományokat.
A nevelés keretében folyamatosan törekszünk tanulóink szociálisan értékes, közösségfejlesztő és
önfejlesztő
magatartás és tevékenység formáinak kialakítására, megerősítésére. Hosszú távon egy konstruktív életvezetés alapjainak lerakására, megszilárdítására. A tanulókkal szemben támasztott követelményrendszer
4.3.1
Nevelés területén:
a tanulók maximálisan használják ki az intézmény ismeretátadó, személyiség és képesség-fejlesztő lehetőségeit
az intézmény belső szabályozóinak megtartásával gyakorolják a közösségfejlesztő, morális magatartás és tevékenységformákat
a nevelőtestület szelektív, orientáló hatására a destruktív magatartási jelenségek csökkenjenek
a pedagógiai tevékenységszabályozás járuljon hozzá, hogy a tanulókban olyan belső magatartásszabályozás alakuljon ki, amely társadalmilag és egyénileg egyaránt értékes autonóm aktivitást eredményez.
A
követelmények
az
intézmény
tevékenységrendszerének
gyakorlatában
realizálódnak:
tanulmányi,
önkormányzati, diákköri, szakmai-gyakorlati munkatevékenység és a szabadidős tevékenység során. A követelményrendszer részletes leírását az alábbi dokumentumok tartalmazzák:
házirend, osztályfőnöki éves
munkaterv, diákönkormányzat működési szabályzata, "Váci plakett" szabályzata, a sportköri alapszabályzat, HontiAlapítvány szabályzata. Oktatás területén:
a tanulók valamennyi tagozaton maximálisan sajátítsák el a kiadott szakmai és tantárgyi követelményeket
a gyakorlati képzés keretében, a későbbi munkaerő-piaci beilleszkedés megkönnyítése érdekében CNC, AUTO-CAD, Pro/I informatika ismeretekből a készségek magas szintű megszerzése
4.3.2
tanulóink feleljenek meg a szakmai és vizsga követelmények elvárásainak. A tantestülettel szemben ámasztott követelményrendszer
A pedagógusok erkölcsi és szakmai megítélésében magas követelmények élnek a társadalomban. A pedagógus pálya jellegéből következően a tanár személye példaképet jelent, ez viszont mintaértékű magatartást kíván az iskolán belül, és az iskolán kívül is.
17 Személyiségbeli elvárások:
magatartásában és külső megjelenésében legyen példamutató
magatartásában vállalja a nyitottság, a befogadó készség, a tolerancia kötelezettségét,
tisztelje együttműködő partnereit.
Szakmai elvárások:
vállalja a szakmai igényesség, továbbképzés szükségszerűségét
legyen következetes a tanulókkal szemben támasztott
a tanulókkal való foglalkoztatásban teljesítmény centrikus gyakorlatra törekedjen
támogassa az iskola nevelésközpontú törekvéseit
a nevelés folyamatában szelektív és orientáló hatásrendszert működtessen, kerülje a nevelői közömbösséget
minden tanítványát érdemei, teljesítményei szerint értékeljen, a pedagógiai követelmények megtartásával,
követelmény-rendszer számonkérésében
egyéni bánásmód szerint. A pedagógusok jogait és kötelességeit jogszabályok, szabályzatok, iskolai dokumentumok rögzítik. A pedagógusok jutalmazásának és minősítésének szempontjait az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
5
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
A cél a szociális kompetencia fejlesztése, szociális motívumok, szokások, minták, készségek és ismeretek fejlesztése. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 1. A beiskolázott tanulók ismerjék az iskola képzési rendszerét, hagyományait, az intézmény történetét, perspektivikus lehetőségeit. 2. Az osztályközösségen belül alakuljon ki a szervezettség és a munkamegosztás. 3. Az együttműködés és az összetartozás erősítése érdekében meg kell tervezni az éves közösségi, tanórán kívüli tevékenységi rendszert. 4. Az egész iskolaközösség kohézióját erősítő iskolai rendezvények éves tervének elkészítése a munkaközösségi munkatervek alapján, amely tartalmazza:
a tanulmányi versenyeket, kirándulásokat
a szakköri, diákköri tevékenységeket
a diáknap időpontját
a szalagavató idejét
a testvériskolai osztályközösségi kapcsolatok kialakítását
a közös rendezvények, színház és mozi látogatások szervezését
18
a diákéletben és környezetkultúra fejlesztésében való feladatvállalás megszervezését
a könyvtári szolgáltatás lehetőségeit.
5. Összetartozást segítő jelképek, külső megjelenési formák:
iskolajelvény, embléma
sportversenyeken feliratos, emblémás megjelenés
egységes jutalmazási oklevél rendszer
ünnepélyeken egységes öltözet: a házirendben meghatározottak szerint.
6. Közösségfejlesztő aktivitás növelése érdekében a diák önkormányzati munka folyamatos fejlesztése:
a diákaktívák körének bővítése
a diákmozgalmi munka pontos tervezése
a DÖK szervezeti szabályzatának szükség szerinti módosítása
a diák önkormányzati jogkörök törvényes működtetése.
7. Közösségi ráhatás elvének érvényesítése:
osztályközösségen
belül
a
magatartási
és
tanulmányi
fegyelem,
a
tanulók
egyéb
tevékenységével kapcsolatos sikerek, kudarcok értékelése az osztályfőnöki órákon
közvélemény alakítása, különböző tanulói nézetek, vélemények értelmezése, megvitatása, az egyéni vélemények tiszteletbenntartása, melynek fórumai az osztályfőnöki órák, sportköri, diákköri gyűlések
az iskolaközösség eredményeinek, sikereinek színvonalas bemutatása iskolai ünnepségeken, diákközgyűléseken, városi, megyei rendezvényeken.
8. Az osztály közösségé válásában kiemelt szerepük van az osztályfőnököknek. 9. Közös élmények bővülése érdekében:
öbb tartalmas tanórán kiüli tevékenységet kell szervezni, a hagyományosan bevált intézményi formák szerint.
10. A tanulók szabadidejének irányítása A tanulók szabadidejének irányítása az intézmény tanórán kívüli tevékenységének rendszerére épül. A feladat koordinálásában fő szerepet kap a diákönkormányzat vezetése, a patronáló tanárok segítségével.
Az órán kívüli szabadidős tevékenység főbb formái:
Tanulással összefüggő rendezvények: o
tanulmányi versenyek vetélkedők
o
diákköri rendezvények szakkörök
o
ismeretterjesztő rendezvények közös színház és mozi látogatások könyvtárhasználat.
o
Szervezett szabadidős tevékenységek: osztálykirándulások, iskolai jutalom kirándulás, iskolai diáknap, megyei diáknapok, sportrendezvények.
19 Szoros kapcsolatot tartunk a város kulturális, szabadidős központjaival, rendszeresen tájékoztatjuk tanulóinkat programjaikról. Az oktatási, nevelési céljainkhoz kapcsolódó rendezvényeikre szervezőmunkát végzünk. Diákönkormányzati tevékenység Az iskolai neveléssel összefüggő célunk a diákönkormányzati tevékenység fejlesztése. A következő évek fontos feladata egy hatékony, a tanulók cselekvő aktivitására épülő diákönkormányzati koncepció megvalósítása. Az intézmény vezetése és tantestülete biztosítja a diákönkormányzati tevékenység számára a személyi és tárgyi feltételeket. A diákönkormányzat felépítése:
Alapegység: az osztályközösség tagjai közül választott osztályvezetőség, reszortfelelősök
közgyűlés: az osztályközösségi képviselők testülete
diákönkormányzat vezetése: a közgyűlés választja a hét tagú diák önkormányzati tanácsot, az operatív feladatok megoldására bizottságokat hozhatnak létre.
A diákönkormányzat fórumai:
diákönkormányzati kérdésekkel foglalkozó osztályfőnöki órák
a vezetés évente egyszer közgyűlésen számol be tevékenységéről
évente egy alkalommal szervezett diáknap, amelyen az iskolavezetés biztosítja a diákok számára az öntevékeny, tartalmas programszervezést.
A tanulók tájékoztatása, a diákönkormányzati programok hatékony szervezése érdekében a DÖK működteti az iskolatelevíziót, szerkeszti a faliújságot.
A diákönkormányzat működését törvényi előírások és a működési szabályzata rögzíti. Az iskolavezetés és a tantestület támogatja a diákönkormányzat tevékenységét, számít a tanulói közösség kreatív, alkotó, öntevékeny, cselekvő aktivitására.
20
6
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
A nevelő és oktató munka alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségformálásban új feladatok hárulnak a pedagógusokra, hiszen a társadalmi problémák megjelentek a családi körben is és az ebből adódó hiányosságokat is pótolni, korrigálni kell az iskolában. A tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás.
6.1. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos területek: A motiválás célja, felébreszteni azokat az indítékokat, amelyek a diákokat tanulásra ösztönzik és a tanulási kedvet a tanulás végéig fenntartják. Projektoktatásnál, a tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe kell helyezni azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Differenciálásnál a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a diákok egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Fontos feladat az esélyegyenlőség megteremtését célzó intézkedések következetes végrehajtása.
6.1.1. Értelmi, erkölcsi nevelés Feladat: értelmi képességek, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, a tanulás tanítása. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása a tanórán és tanórákon kívül. 6.1.2. Erkölcsi nevelés Feladat: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása. 6.1.3. Közösségi, társas kapcsolatokra felkészítő és családi életre nevelés Feladat: az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Együttműködési készség kialakítása, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása. Kulturált magatartás, kommunikáció elsajátítása.
6.1.4. A tanulók érzelmi /emocionális/ és esztétikai nevelése
Feladat:
az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes
cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
6.1.5. A tanulók akarati nevelése
21
Feladat: önismeret, a személyiség kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, szorgalom, céltudatosság elkötelezettség kialakítása. 6.1.6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismerése, megismertetése. A nemzeti hagyományok és kultúra megismertetése, az emlékek tisztelete, ápolása és megbecsülése. A hazaszeretet érzésének állandósítása. 6.1.7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek, problémák iránt. Igénykialakítás és közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. 6.1.8. A tanulók munkára nevelése Feladat: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A környezet rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 6.1.9. A tanulók testi nevelése Feladat: testmozgás iránti igény felkeltése, testi képességek fejlesztése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód, az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
6.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:
A beiskolázott tanulók megismerése érdekében osztályfőnöki felméréseket kell végezni.
Az évenkénti felmérés térjen ki az intellektuális, akarati-érzelmi, szociativ tulajdonságokra.
Kötelező nevelői feladat az összegyűjtött adatok folyamatos feljegyzése.
Megbízható személyiségdiagnózis alapján el kell készteni az egyén és a közösség fejlesztési tervét.
Az önfejlesztő aktivitás fokozása érdekében fel kell mérni a tanulók érdeklődési körét, olyan tanórán kívüli szabadidős tevékenységi rendszert kell kiépíteni, amely biztosítja a tanulók fejlődését.
Az SNI-s tanulók fejlesztő foglalkozásainak tervezése, szervezése, dokumentálása a törvényi előírások alapján.
22
7. TEHETSÉGGONDOZÁS Az intézmény tanórai és tanórán kívüli tevékenységének tartalma, foglalkoztatási rendje hozzájárul a tehetséggondozáshoz, amely egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny előkészítő foglalkozások, szakköri foglalkozások keretében valósul meg. Kiemelt területek: differenciált tanórai foglalkoztatás széles tantárgyi keret, korszerű tartalommal tanulmányi versenyek, vetélkedők támogatása a tanulói pályázatok motiválása szakköri, diákköri munka feltételeinek biztosítása
közvetett
irányítással
a
tanórán
kívüli
szabadidős,
kulturális
tevékenység
folyamatosan megújuló
lehetőségeinek megteremtése. Versenyen való részvétel A tehetséggondozás fontos területe a diákok versenyre való felkészítése. Tanulóink rendszeresen részt vesznek az országos szakmai tanulmányi versenyeken: SZKTV, OSZTV, OKTV, OSZKTV, diákolimpia, valamint a régiókban szervezett szakmai, közismereti, kulturális és sportversenyeken: Fejér Megyi Diáknapok, Helikon, az AOE által szervezett verseny, a Kisbéren megrendezésre kerülő Vasnyűvő verseny.
8. FELZÁRKÓZTATÁS A beiskolázott tanulók esélyegyenlőségének megteremtése érdekében fontos szerepe van a felzárkóztatásnak, a törvényi időkeret felhasználásával.
Feladatok:
tanulók képességeinek felmérése után differenciált órai foglalkoztatás kialakítása szakiskolai és szakközépiskolai
tagozaton
egyes
tantárgyakból
csoportbontások
kialakítása
a
korrepetálási
foglalkozások hatékonyságának növelése számítástechnika és idegen nyelv oktatásban csoportbontások alkalmazása rendszeres együttműködés a gyermekvédelmi szervezetekkel.
9. évfolyamon szintfelmérő dolgozatot íratunk a tanulókkal.
A felmérés eredményeként tantárgyanként felzárkóztató foglalkozáson való részvételt javaslunk az első félévben, s ha szükséges, az egész tanév folyamán.
A szaktanárok megismertetik a diákokkal saját szaktárgyaik tanulási módszereit, eszerint is kérik számon az ismereteket.
Az osztályfőnökök a szaktanárokkal konzultálva folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók érdemjegyeit, javaslatot tesznek a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre.
Rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel /fogadóórák, személyes konzultációk/, ennek során tanulási
módszerekre, a család tanulást segítő tevékenységére adnak ajánlást.
23
Tanítási órán differenciált foglalkozással törekszünk a lemaradottak felzárkóztatására.
A felsőbb évfolyamokon a tanulási nehézségekkel küzdőknek igény szerint korrepetálást biztosítunk.
Azokat a tanulókat, akiknek tanulási nehézségeit családi körülményei okozzák, az osztályfőnökkel közösen szakemberekhez irányítjuk. Ugyancsak szakemberek véleményét kérjük dyslexia, dysgraphia stb. esetén.
9. IFJÚSÁGVÉDELEM Az ifjúságvédelmi feladatokat a köznevelési törvény értelmében pedagógus végzettségű tanár látja el, mégpedig minden osztályban az osztályfőnök a törvény által megbízott személy. Éves feladatok meghatározása:
az osztályfőnökök felmérik a veszélyeztetett tanulókat tanulóink között egyre gyakrabban jelenik meg új veszélyeztetési tényezőként a szegénység, a rendezetlen családi körülmények, a káros szenvedélyek, a szociális egzisztencia csökkenése, az egészségromlás, amelyek következményeként jelentkező pszichikai panaszokat a pedagógusoknak fel kell ismerni
igénybe kell venni a problémák kezeléséhez a Nevelési Tanácsadó és a Szakértői Bizottság szolgáltatásait
az önismereti csoport, a pszichológus által vezetett csoport-, illetve egyéni terápiás lehetőségeket ki kell használni
szükség esetén fel kell venni a kapcsolatot a gyámhatósággal
nagyon fontos a szülőkkel való együttműködés
az ifjúságvédelmi felelős közvetlenül foglalkozzon az intézetben nevelt tanulók problémáival
lényeges szempont a veszélyeztetett tanulók személyiségének megismerése, a családi háttér, a baráti és a kortársi kapcsolataiknak, valamint szociális környezetének felmérése
az ifjúságvédelmi felelős részt vesz az iskola fegyelmi bizottságának munkájában és a különböző szociális juttatások elbírálásában
a beiskolázott tanulók ifjúságvédelmi helyzetének felmérése, majd a következő években ezen információk pontosítása, bővítése
külső kapcsolatot tart fenn személyesen, telefonon, vagy levél útján, - az iskola igazgatóját tájékoztatva - a szülőkkel, a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, a Polgármesteri Hivatalok jegyzőivel, az iskola nővérével, a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztálya illetékesével, valamint mindazokkal, akik az adott veszélyeztető helyzetben segíteni tudnak
év elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémákkal, hol és mikor fordulhatnak hozzá, valamint arról, hogy az iskolán kívül milyen ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel
a szülők vagy a tanító tanárok jelzése alapján kapcsolatot teremt a veszélybe jutott diákkal, próbálja feltárni családi hátterét - szükség esetén - családlátogatással is
25
a gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényező bekövetkezése esetén értesíti - az Iskola igazgatóján keresztül - a Gyermekjóléti Szolgálatot valamint részt vesz, az un. esetmegbeszéléseken
a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi a vonatkozó törvény által biztosított
támogatási lehetőségek elnyerését, valamint igyekszik felkutatni a rendelkezésre álló összes lehetőséget
konfliktus helyzetekben, akár a mediátor szerepét is vállalnia kell, tanár-diák vagy diák-diák
konfliktusok feloldása érdekében
A védőnő feladatai : o
gondoskodjon az egészségkárosító szokásokat megelőző propaganda tevékenységről, vegye igénybe az osztályfőnöki
órák
lehetőségét,
az
ezzel
kapcsolatos
különböző
tanfolyamokra
végezzen
szervezőmunkát a tanulók körében o
segítse az osztályfőnökök munkáját a megelőzési programok /dohányzás, drog, alkohol, AIDS/ előkészítésében, lebonyolításában. Ennek a munkának állandónak és folyamatosnak kell lennie. Minden pedagógusnak feladata, a testi-lelki egészség megőrzésében, megteremtésében aktívan részt venni.
10. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok körében kerül sor a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felmérésére, és nyilvántartására. Az iskola esélyegyenlőségi programja rögzíti a feladatokat.
A szociálisan hátrányos tanulók törvényi szabályok előírásainak megfelelően részesülhetnek az ingyenes tankönyv ellátásban, illetve kedvezményekben.
A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról értesítjük az illetékes önkormányzatot és kezdeményezzük a szociális juttatás folyósítását.
A gyermek-és ifjúságvédelmi program keretében december hónapban ruhagyűjtési akciót szervezünk.
Az étkezést igénybe vevő tanulók a törvény szerinti kedvezményekben részesülnek.
26
11. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA
A köznevelési törvény értelmében a pedagógiai program kiegészül az iskolai egészségnevelési és környezetnevelési programmal. Célok és feladatok: Az intézmény egészségnevelési programjának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók megismerjék és gyakorolják az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedési módokat, készség szintjén alkalmazzák azokat a programokat, amelyekkel megőrizhetik, illetve újrateremthetik egészségüket. Fejlesztési követelmények: Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük. Az oktatott tantárgyak közül kiemelten alkalmas a biológia, testnevelés, munkavédelem, osztályfőnöki órák témakörei, hogy átfogják az egészség megtartás szempontjából leginkább kritikusnak tekinthető területeket: táplálkozást, a biztonságot, a balesetvédelmet, az alkohol- és kábítószer fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortársi kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az egészséges életmódot, a személyes higiéniát és a szexuális fejlődést. Alakuljon ki a tanulókban a gondolkodáshoz szükséges önismeret és magabiztosság, hogy lehetőség szerint megőrizzék egészségüket, ne sodorják veszélybe sem önmagukat, sem másokat. A tanulók verbális egészségnevelésével is kiemelten szükséges foglalkozni, mely nemcsak az osztályfőnökök feladata, hanem a tantestület és egészségügyben dolgozók feladata is. Értékek közvetítése: Az intézmény belső működése, a tanulói tevékenységi rendszer legyen példaértékű a tanulók egészséges életmódjának gyakorlásához. Az intézményi egészségnevelési program tartalmazza azokat a tevékenységi formákat, amelyek elősegítik az egészséges életmód gyakorlásához szükséges készségek, jártasságok kialakítását.
27
Az egészségnevelési értékek a tantervben:
Természettudományok: egészség, szexuális nevelés, ember és a környezet kapcsolata
Munkavédelem: balesetek megelőzése, biztonság, felelősség, munka és környezet kultúra, munkaártalmak megelőzése
Testnevelés: a sport egészségmegőrző élettani hatásai, akaraterő, fizikai képességek fejlesztése, edzés, személyiségfejlesztő hatása
Osztályfőnöki órák: helyes napirend, harmonikus személyiség, életviteli ismeretek, káros szenvedélyek mérséklése, szexuális élet, felnőtté válás felelőssége, családalapítás, fogyasztóvédelem
Tevékenységi formák:
Az egészségnevelés szempontjából kiemelt tantárgyakban hangsúlyt kap az ismeretek átadása, a meggyőződés kialakítása
Konkrét
példákkal,
az egészségnevelési
értékek,
kérdések és
problémák
közös megvizsgálásával
alakuljon ki a tanulókban az a racionális cselekvés, hogy tudja, mit kell tennie az egészséges életmód érdekében
A tanulók egészségi állapotának ellenőrzéséről az iskolaorvos gondoskodik, az alábbi felosztásban: A 9. szakközépiskolai és szakképző évfolyamra jelentkezés feltétele az orvosi alkalmassági vizsgálaton való megfelelés. A 11. szakképző évfolyam csak szakmai alkalmassági vizsgálat után kezdhető el. 12. évfolyamon, a szakmunkás tagozaton záró vizsgálatra kerül sor, mely rögzíti a tanulók iskolában eltöltött ideje alatti egészségi változásokat. A 13. 14. és 15. évfolyamon a tanulók pályaalkalmassági és szakmai alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Fontos
a
szülők
tájékoztatása,
felelőssége,
a
vizsgálatok
kötelező
voltáról,
illetve
a
szakvizsgálatok eredményeinek visszajuttatásáról. A testnevelési felmentési kategóriák elkészítését minden tanévben október 15-ig kell elvégezni. Rendszeres egészségneveléssel kapcsolatos feladatok:
Az adott tanév december közepéig négy témakörben /bevezető, dohány, alkohol, bűn és bűncselekmény/ 5 órában a megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógusok órát tartanak.
Az adott tanév február végéig négy témakörben, 5 órában előadásokat tartanak az arra jogosult pedagógusok, /megelőzés, közösség, kritika, csoportnyomás, előrelátás, határozott fellépés, döntések
következményeinek
előrelátása/.
egyértelmű
kommunikáció,
A pedagógusaink 25%-a 30 órás felkészítő tanfolyamon
szerzett jogosultságot biztosító tanúsítványt.
Életmód sarok aktualizálása naprakész információval.
Rendőrségi képviselő előadása az ifjúsági bűnözés és drogfogyasztás helyzetéről.
Drámapedagógiai foglalkozások, szituációs játékok beiktatása az osztályfőnöki órák keretébe.
Tanulóink szülei számára a fiatalok egészséges életmódjával kapcsolatos előadások szervezése.
Az osztályfőnökök tervszerű keretek között igényelhetik a védőnő felvilágosító előadásait
9. évfolyam elején és 10. év végén egészséges életmódról, higiéniás kultúráról felmérést készítünk.
Iskolánk minden pályázati lehetőséget kihasznál az egészségfejlesztés és drog prevenció területén.
28
Végrehajtás színterei:
Iskolai programok: osztályfőnöki óra, szaktárgyi órák.
Tanórán kívüli foglalkozások: sportnap, diáknap, filmvetítések, fórumok, vetélkedők.
Az iskolai testnevelési órák és a sportköri foglalkozások biztosítják a rendszeres testedzés igényének kielégítését.
Az
intézmény
tantestületének
25%-a
részt
vett
a
drog-prevenciós,
akkreditált
továbbképzésen, és a káros szenvedélyek témakörben ők tartják az osztályfőnöki órákat.
Az intézmény területén tilos a dohányzás, kötelező követelmény a higiénés szabályok megtartása, amelyet tanári ügyelet ellenőriz.
Az intézmény kommunikációs lehetőségeit kihasználva /faliújság, iskolaújság, iskolarádió/ rendszeressé kell tenni az egészséges életmódhoz kapcsolódó konkrét példák megjelenítését.
Az iskolai sportkör és diákmozgalom a programjában olyan tevékenységi formákat vezet be, amely elősegíti a rendszeres testedzés, egészséges életmód gyakorlását.
Diáknapi tömegsport versenyek.
Követelmény az évenkénti osztálykirándulások megszervezése.
Évente kétszer mérik a testnevelők a tanulók fizikai állapotát.
Házi bajnokságok különböző sportágakban.
Diáknapon a lelki-testi egészséggel összefüggő előadások megtartása.
Külső előadók bevonásával segítjük az osztályfőnökök egészségnevelési programjának hatékony megvalósítását.
Tantestületi ellenőrzéssel érvényt kívánunk szerezni a higiéniai szabályok megtartásának.
Az intézménynek külön munkavédelmi és katasztrófavédelmi szabályzata van, amelyet megbízott, képzett pedagógus felügyel.
Az egészségnevelés feladatainak megvalósulását önálló státuszban egészségügyi védőnő segíti.
29
12. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA A környezeti nevelés célja:
környezettudatos magatartás és környezetért felelős életvitel elősegítése
a természetnek, az épített és társadalmi környezetnek, az embert tisztelő szokásrendszernek, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása
olyan magatartási kultúra és szokásrendszer kialakítása, amely az emberiség jövőjének biztosítására, a fenntartható fejlődésre irányul, elősegíti a bioszféra iránti egyéni és társadalmi felelősség kialakítását
a rendszerszemlélet, alternatív problémamegoldó gondolkodás elsajátítása, a globális összefüggések megértése.
A környezeti nevelés tartalmi megvalósítása: A közismereti tantárgyak közül a biológia, földrajz, kémia, természettudományi tantervi anyag tartalmazza a természet-társadalom globális összefüggéseinek megértését, hozzásegíti a tanulókat a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértéséhez. A szakmai tantárgyak közül a munkavédelem, szakmai orientáció, ergonómia, anyagismeret, környezetismeret tantervi tartalmaiban a létminőség választáshoz szükséges értékek megmutatása, az alternatív problémamegoldó gondolkodás elsajátításának lehetőségei valósulnak meg. A munka- és környezetvédelem tantárgy keretein belül a hulladékgazdálkodási ismeretek elsajátítását beépítjük a tanmenetbe. Az osztályfőnöki órák témái között az ember és környezete kapcsolatára vonatkozó témák szerepelnek, valamint a létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák, kialakítása folyik, felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, fogyasztói szokások és védelem ismereteinek tudatosítására. A gyakorlati oktatás tantervi témakörei részletesen tartalmazzák azokat a követelményeket, amelyek közvetlenül és közvetett módon segítik a környezeti nevelést. Elsősorban a munkaerőforrás, a technológiai fejlődés, az ember és gép kapcsolata, a munkavédelmi felelősség kérdése, a környezeti kultúra fejlesztése, annak megismertetése a cél. Bemutatni a fenntartható fejlődés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. A tanórai keretben végzett környezeti nevelés az adott tantárgyat tanító pedagógusok kötelezően előirt felelőssége. Tervezését az oktatási folyamat során a tanmenetben kell rögzíteni, a követelmények megtartását az osztálynapló haladási részében dokumentálni kell.
30
Tanórán kívüli környezeti nevelés színterei: Terepgyakorlatok szervezése természetvédelmi körzetekbe, víztisztítással, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos kiállítások, bemutatók megtekintése. Rendszeresen részt vesznek tanulóink a városi környezetszépítő és katasztrófavédelmi versenyeken, rendezvényeken, pályázatokon. Diákönkormányzat szerepe az iskola környezeti nevelési programjában: A DÖK évente ősszel és tavasszal környezetszépítő akciót szervez. Állandó kiállítás segíti a környezetvédelmi területek, illetve a védett élővilág jobb megismerését. Az intézmény támogatja és kezdeményezi a tanulmányi kirándulások szervezését. A kollégiumi és tanműhelyi karbantartó szakkör gyakorlati feladatok megoldásával, munkájával segíti az iskola állagának megtartását. A földrajz szakkör tagjai folyamatosan részt vesznek a környezetvédelmi pályázatokon. Csatlakozunk a helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz /Föld napja, Madarak és Fák napja programjai/. Az iskolai könyvtárban megtalálhatók a környezeti témakörökkel foglalkozó könyvek, videofilmek, egyéb kiadványok, szakirodalmak. Diáknapi rendezvényeinken rendszeres programként szerepelnek a környezeti neveléssel kapcsolatos vetélkedők. Gondot fordítunk a külső partnerkapcsolatokra, a katasztrófavédelmi, a környezetvédelmi szervezetekkel közös programok megvalósítására.
13. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A szülőkkel való kapcsolattartásban több tevékenységi szint megvalósításár a törekszünk:
Szülői Közösség működtetése, éves program és szabályzat szerint.
A Szülői Közösségen belül a hatékony kapcsolattartás érdekében munkabizottságok alakultak.
A Gyermekvédelmi és Kollégiumi munkabizottság feladata a szülők bevonása az ifjúságvédelmi munkába és a kollégiumi diákélet szervezésébe.
Az Oktatási-nevelési munkabizottság feladata az intézmény oktatási és nevelési programjának véleményezése, a folyamatban felmerülő problémák közvetítése az iskola vezetése felé.
A Gyakorlati munkabizottság feladata a tanműhelyi és szakmai oktató munka megismerése, véleményezése, segítése.
A kapcsolattartás formái: tanévenként két alkalommal szülői értekezlet, félévente két alkalommal fogadóórák tartása, az intézmény hivatalos rendezvényeire való meghívás.
A szülői értekezleteken és a fogadóórákon kívül a szülők vagy a pedagógusok kérésére előre egyeztetett időpontban soron kívüli megbeszélésre is sor kerülhet.
31
14.
A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI
FELADATOK Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jelei annak, hogy tanítványaink valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzdenek, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre. Ezek a diákok nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek, tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik vezetnek azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. A beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz kiemelt figyelemmel fordulunk, segíteni kell őket abban, hogy elindulhassanak gondjaik megoldásában. Ebben különösen az osztályfőnök tud segíteni, hiszen ő ismeri fel leghamarabb az osztályában problémákkal küzdő személyiséget, és erről diszkréten informálja az osztályban tanító pedagógusokat. A felismert esetekben fontos a probléma négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a segítő szándékú pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Ha szükséges, igénybe vesszük a pedagógiai munkánkat segítő iskolapszichológus és az iskolai védőnő segítségét. Azokban az esetekben, ahol a tanuló szociális létbizonytalanságban van, kérni kell a területileg illetékes önkormányzat segítségét.
15. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA, ALKALMASSÁGI VIZSGA A tanulmányok alatti helyi vizsgák: Javítóvizsga Osztályozó vizsga (nem értékelhető tanuló), osztályozó vizsga (előrehozott érettségi), különbözeti vizsga.
Vizsga időszakok: A javítóvizsgák a tanév rendje szerint, augusztus utolsó hetében zajlanak. Az osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Vizsgák lebonyolítása: Egy adott vizsgaidőszakban a tanuló több évfolyam anyagából is tehet osztályozó vizsgát, de minden évfolyam anyagából külön írásbeli és szóbeli vizsgát tesz (a vizsgakövetelmény szerint), amely külön adminisztrálandó a vizsgajegyzőkönyvben.
A vizsgák követelményrendszere: Arra a tanulóra, aki mulasztása miatt tesz osztályozó vizsgát, ugyanaz a követelményrendszer vonatkozik, mint aki előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni. A tantárgyanként külön meghatározott követelményrendszert a munkaközösség határozza meg. Osztályozó vizsgát az tehet, akinek a nevelő testület engedélyezte, vagy pedig az előrehozott érettségi vizsga miatt kérelmezte azt. A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát, összhangban a helyi tanterv követelményeivel. Különbözeti vizsga szervezhető akkor, ha egy tanuló eltérő képzési szerkezetű iskolából kéri átvételét. Ebben az esetben azokból a tantárgyakból kell vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az előző képzésben nem vagy más óraszámban tanult. A vizsgázás módja : A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák minden alkalommal írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati részből állnak. Az írásbeli vizsga időtartalma maximum 45 perc. A szóbeli vizsga tételhúzás alapján történik. A szaktanár minimum 10 tételt készít elő.
16. A TANULÓI FELVÉTEL, ÁTVÉTEL
Tanulók felvétele 9. évfolyamra Általános felvételi eljárás keretében a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető. Az iskola az általános iskolában elért eredmények alapján felvételi rangsort készít majd meghatározza a felvételre javasolt és az elutasított tanulók névsorát. Az igazgató a köznevelési törvény előírásai szerint meghatározza, a tagozatonként értesíti felvehető létszámot. A fenti eljárás végén a Felvételi Központ az iskolának megküldi a felvehető tanulók névsorát. Az iskola határozatban a tanulókat és az általános iskolát a felvételről vagy az elutasításról. Tanulók átvétele Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja.
34
II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK
SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS Tantárgyi rendszer és óraszámok 2012. szeptembertől Éves óraszámok évfolyamonként Tantárgy 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem és társadalmi ismeretek
2
2
2
3
Társadalomismeret és etika
1
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3,5
3,5
3
3
Ének-zene
1
1 1
1
Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki
1
1
1
1
Testnevelés és sport
2
4
2
2
Fizika
2
2
2
2
Földünk és környezetünk
2
2
2
Biológia
2
1
1
Kémia
2
Informatika
74
elm.: 37 Szakmacsoportos alapozó oktatás 185 5 gépészet szakmacsoportra gyak.: 148
elm.:
elm.: 37 Szakmacsoportos alapozó 185 gyak.: 148 5 oktatás közlekedés szakmacsoportra
elm.:
Kötelező óraszám a törvény alapján
1017,5
29,5
1 296
gyak.: 4
gyak.: 4
elm.: 222 gyak.: 74
elm.: 5 8 gyak.: 3
1 8
8
30
30
35 Szakközépiskolai óraterv 2013. szeptember 1-től Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Rendelkezésre álló órakeret
4 3 3
4 3 3
4 3 3
4 3 3
4
3
3
3
1 2 1
1
2 5 1
2 5 1
1 5 1
2 2 1 1 1 1 5 1
8
9
10
13
35
36
35
35
2 2 2
Informatika és idegen nyelv irányultságú szakközépiskola
Tantárgyi rendszer és óraszámok Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy 10.
11.
12.
Összesen
Magyar nyelv és irodalom
4
4
5
13
Történelem
3
3
4
10
Idegen nyelv
4
4
4
12
Matematika
4
4
5
13
Informatika
2
2
2
6
Fizika
2
2
2
6
Biológia
2
1
1
4
Kémia
1
2
Földünk és környezetünk
2
2
1
5
Testnevelés és sport
2
2
2
6
Osztályfőnöki
1
1
1
3
Kötött óraszám összesen Kötelező óraszám törvény alapján
27
27
27
81
27
27
27
81
a
3
36 Szakképzési utáni érettségi óraszámok (2013 szeptember 2- től) Tantárgyak
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki
6 6 6
8 8 6
5
5
2
2
2 3 1
2 3 1
Rendelkezésre álló órakeret
31
35
(2014 szeptember 1- től)
I. (11.) II. (12.) I. (11.) Nappali Nappali Esti tagozat tagozat tagozat
Évfolyam/ Tantárgyak Magyar nyelv irodalom
és
II. (12.) Esti tagozat
I. (11.) Levelező tagozat
II. (12.) Levelező tagozat
6
6
3
3
2
2
Idegen nyelv
6
6
3
3
3
3
Matematika
6
6
3
3
2
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika
4
5
3
3
2
2
Természetismeret
2
Informatika
2
2
1
1
0,5
0,5
Testnevelés és sport
5
5
-
-
-
-
Osztályközösség-építő program
1
1
Szabadon órakeret
3
5
4
5
2,5
1,5
35
36
18
18
12
12
tervezhető
Összesen (közműveltségi óraszámok)
1
37
SZAKISKOLAI KÉPZÉS Szakiskolai óraterv 2013. szeptember 1-től Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Informatika Összesen:
9. évfolyam 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra
10. évfolyam 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 5 óra
11. évfolyam 2 óra 5 óra
1 óra
1 óra
2,5 óra
1 óra 18 óra
11 óra
9,5 óra
Közismereti, közéleti és életvezetési program a szakiskolai 9-11. évfolyamon 2012. szeptembertől Tantárgy
9. évfolyam
10. évfolyam
2
2
Idegen nyelv
1
1
Informatika
1
11. évfolyam
Kommunikáció (magyar)
Közélet, társadalom 1 ismeret(történelem) 2 Matematika Életmód, gazdaság
1 2
életvitel, 1
Testnevelés
3
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
Összesen
12
10
4
41
Előrehozott szakképzés közismereti óraszámai
Kompetenciaterületek
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
Idegennyelvi
3
2
Történelem-szociális-állampolgári
3
2
Természettudományos
3
2
Digitális
2
2
Matematikai Művészeti Anyanyelvi
3
2
4
4
Összesen:
18
14
0
Testenevelés
2
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
Mindösszesen:
21
17
3
2. A KULCSKOMPETENCIÁK1 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitudöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetok. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, együttműködés,
a kreativitás,
a kockázatértékelés,
a kezdeményezőképesség,
a döntéshozatal, az érzelmek
kezelése,
a problémamegoldás,
a kapcsolati kultúra, a társas
tolerancia.
1
az
Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, 2006. december 18. (2006/962/EK)
42
Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések,
tények, vélemények
kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában.
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció
feltétele a megfelelő
szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi
stílusok
sajátosságainak,
valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak
ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését,a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket
használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek
megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató
természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős
nyelvhasználat jelentőségét.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció
szóban
és írásban.
43
Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és
társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint.
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak
el kell
sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés.
E kompetencia
összetevőit alkotják
azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be.
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket
a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és
a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.
44
Természettudományos és technikai kompetencia
A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges
környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk
cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak,
módszereknek
tevékenységeknek
a természetre
és technológiai folyamatoknak gyakorolt
hatásait
is. Így
az ismerete, de ismerni kell az
emberi
megértjük a tudományos elméletek szerepét a
társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természet- tudományos műszaki
műveltségünket
a munkában
és a hétköznapi
életben:
amikor
és
új technológiákat, eszközöket,
berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természet- tudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, ezért
igyekszik
megismerni
és
megérteni
a természeti
jelenségeket,
aki
a műszaki megoldásokat és
eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül.
45
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök
A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja
a főbb
számítógépes
alkalmazásokat
–
szövegszerkesztés,
adat- táblázatok, adatbázisok,
információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus kommunikáció
(e-mail, hálózati
eszközök)
– a szabadidő,
média
az információ-megosztás,
útján
történő
az együttmuködő
hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ problémákat,
valamint
az
ezek
hitelessége
és
megbízhatósága
körüli
kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív
használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását,
a
kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus
életvitel,
valamint
a közösségi
beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és
tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában
és a nemzetközi nyilatkozatokban
szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és
46
értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni
kell,
mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljeskörű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság valamennyi
szintjén,
valamint
a felelősségérzetnek
értékek, demokratikus elvek elfogadásának az állampolgári
és a közösségi
a demokratikus
összetartozást
döntéshozatal
megalapozó
közös
és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel
tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását
és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan magatartási
szabályok
egyenlőséggel, fogalmak
elsajátítása.
Fontos az egyénnel,
a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti
a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal
ismerete.
elfogadott
és
a kultúrával
kapcsolatos
alapvető
Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági
viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és Nélkülözhetetlen
még
a társadalmi-gazdasági
fejlődés,
az
az
integritás a legfontosabb.
interkulturális kommunikáció
iránti
érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van.
47
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök
A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok
megosztása,
az
elemzés,
a kommunikáció,
a jó
ítélőképesség,
a tapasztalatok értékelése, a
kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, hagyományos
művészetek
nyelvén,
mind
befogadását
mind
a
a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a
táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások
értelmezése
és elemzése,
a saját nézőpont összevetése
mások véleményével, a kulturális
tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolat- rendszere és eligazodó készsége a világban. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és
48
lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben
alkalmazza:
tanulási
és képzési
folyamataiban,
otthon, valamint a munkában egyaránt. A
motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel
kell rendelkeznie
szakképesítésekről.
saját
képességeiről,
a szükséges
kompetenciákról, tudástartalmakról és
A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit,
készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.
3. TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK, SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK Tankönyvek kiválasztásának általános és speciális szempontjai
Az
iskola
pedagógiai
programjában
meghatározott
képzési
céloknak
megfelelő
tartalmi
követelmények a tankönyvben megtalálhatók legyenek. Igazodjon a választott tantervi modellhez és tankönyvi ajánlásokhoz.
A
választás
vegye
figyelembe
a
tanulók
előképzettségét,
életkori
sajátosságait,
az
ismeretszerzésben való tanulói jártasságot. Átlagos képességű és érdeklődésű tanulók eszközként, hatékonyan felhasználhassák.
Segítse a tanár munkáját, a tanuló eszközként felhasználhassa az önálló ismeretszerzés folyamatában. A követelmények teljesítéséhez a választott tankönyv elegendő legyen más információhordozók nem feltétlenül szükségesek.
Érvényesüljenek az oktatás folyamatára elfogadott didaktikai alapelvek az érthetőség, a szemleletesség, a szemléltetés, a rögzítés, ismétlés, a tanulói érdeklődés felkeltése, bővebb ismeretszerzés ajánlott irodalma, a tantárgyi motiváció. Szerkezete legyen világos.
49
A tankönyv megjelenésében legyen esztétikus, minőségében tartós, többszöri használatra is
alkalmas.
Mindenkori piaci árfolyam közép kategóriájánál magasabb árfekvése ne legyen.
A választott tankönyvek rendelkezzenek az előirt és elfogadott minősítéssel.
Az alkalmazott és választott tankönyvek öt éven belüli megváltoztatása csak rendkívüli esetben
lehetséges: alkalmazhatósága elévült, kivonták a forgalomból, a képzési céloknak és a tantervi követelményeknek nem felel meg.
A tankönyv kiválasztásában felelős személyek a tantárgyat tanító pedagógusok közössége.
Érvényesíteni kell azt az alapelvet, amely az adott műveltségi területen és tantárgyon belül az egységes tankönyv használatát biztosítja.
A tanulók számára kötelezőként csak az a tankönyv irható elő, amely rendelkezik az előbbiekben felsorolt minőségbiztosítással, ill. feltételekkel, taneszközként hatékonyan, az oktatás folyamatában rendszeresen, következetesen, eredményesen felhasználható. Figyelmet kell fordítani az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. Taneszköz kiválasztás
Kiemelt feladat az alapműveltségi szakasz választott tantervi programjában előirt taneszköz állomány tervszerű fejlesztése és biztosítása. A műveltségi területek sajátosságainak és a kialakított tantárgyaknak didaktikailag leginkább megfelelő eszközök megválasztása mellett gondot fordítunk:
audió-vizuális információhordozók állományának növelésére, /videofilmek, írásvetitő anyagok, számítógépes programok, hangszalagok /
szemléltető táblák, kísérleti eszközök beszerzésére
korszerű tantermi táblák cseréjére, hagyományos taneszközök biztosítására
tanulói eszközök közül a foglalkoztatáshoz gyakoroltatáshoz, számonkéréshez szükséges feladatlapok alkalmazási feltételeinek megteremtésére.
A taneszközrendszer fejlesztésének alapelve, megtalálni azokat a tantárgyhoz igazodó legegyszerűbb taneszközöket, amely maximális hatásfokot biztosítja az oktatás folyamatában. Szakképzési szakasz területén az elméleti oktatásban kiemelt feladat:
az előirt szakmai tantervekhez kapcsolódó optimális hatékonyságot biztosító eszközök beszerzése
a szakmai elmélet ok-okozati összefüggéseit és fogalom rendszerét feltáró információhordozók fejlesztése.
A szakképzés gyakorlati szakaszában taneszköz kiválasztás szempontjai:
a legkorszerűbb, termelésre is alkalmas gépek, berendezések tervszerű fejlesztése és beszerzése
a szakma elsajátításához a munkaműveletek életszerű begyakorlásához szükséges oktatógépek, modellek bővítése
új szakmai profilok tárgyi feltételeinek kialakítása
az üzemeltetés fenntartásához nélkülözhetetlen eszközök, segédanyagok, tervszerű beszerzése.
50
4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb két elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma három, a tanuló a nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet, az osztályfőnök és a tanító tanárok javaslata alapján.
5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ÉRTÉKELÉS A tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben folyamatosan kell értékelni. Az óraszámok függvényében a heti 1 órás tárgyaknál félévente minimum 4, a magasabb óraszámoknál havonta egy vagy több érdemjeggyel kell értékelni a tanulót. Az ismeretek számonkérésének a követelményeit az adott tantervek továbbhaladási feltételeiben leírtak határozzák meg. A tantervi előírások alapján csak olyan ismeretanyag kérhető számon, amelyet a tanulók az oktatási folyamatban, mint tartalmakat megismertek a fejlesztési követelményeket és belépési tevékenységeket teljesítették. A beszámoltatáskor törekedni kell az objektív mutatók alapján való érdemjegyre, minősítésre és vegye figyelembe a tantervi útmutatókban, záró vizsgák követelményeiben leirt értékelési alapelveket, ill. szempontokat. A számonkérés tartalmilag és időben férjen bele a 45 perces órakeretbe, kivéve a vizsgatárgyakban és a gyakorlati oktatásban. A számonkérés igazodjon a tananyag legfontosabb követelményeihez. A számonkérés formái: írásbeli, szóbeli és gyakorlati. Az írásbeli számonkérés jellege szerint, lehet: teszt, esszé, feleletválasztás, kiegészítéses, rajzos, elemző komplex feladatok. Az írásbeli számonkérés tartalmát tekintve, lehet: témazáró, egy tanítási egységet felölelő, /dolgozat/ összefoglaló, elemzős /nagy dolgozat/. A tanítási egységen belül: tényanyagra, jártasságra, összefüggések feltárására utaló számonkérés. Szóbeli és írásbeli feleleteket egy azon számonkérésen belül csak egy érdemjeggyel szabad értékelni, kivéve a magyar irodalom, illetve ahol speciálisan a követelmények másként rögzítik. Ha az adott tantárgy osztályzatát részosztályzatokból átlagolva kell megállapítani, elégtelen a minősítés akkor, ha függetlenül az átlagtól egyetlen tantárgyból is elégtelen osztályzata van a tanulónak.
51
6. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐIRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI. Az otthoni felkészüléshez előirt írásbeli és szóbeli feladatok elkészítése a tanulásirányítás szerves része. Az elkészítés a tanuló kötelezettségéhez tartozik, indokolatlan hiánya esetén a pedagógiai programban előirt értékelési alapelvek szerint kell eljárni. A feladatok tartalmilag szorosan kapcsolódjanak a tantervi anyaghoz. Olyan szorgalmi írásbeli és szóbeli feladatok esetén, amely a tanulói érdeklődés felkeltését, az ismeretek kiegészítését, a tantárgyi motivációt erősíti, a tanuló szorgalmának minősítéséhez is be kell számítani, hiánya érdemjeggyel nem rögzíthető. A feladatok mélysége és időtartama nem akadályozhatja meg a tanulót az egyéb tantárgyakra való felkészülésben.
7.
AZON
TANANYAGOK,
TANTÁRGYAK
KÖRE,
AMELYEKBŐL
A
TANULÓ
TELJESÍTMÉNYÉT NEM KELL ÉRTÉKELNI. A tanuló teljesítményét az iskolában tanított valamennyi tantárgyban értékelni kell. Az értékelési szempontokat valamennyi tantárgyban a vizsgakövetelményeknek megfelelően kell összeállítani, hogy a tanulók rutint szerezzenek a vizsgafeladatok megoldásában. Nem kérhető számon azon tananyagok köre, amelyek a tantervben előirt továbbhaladási feltételekben nem, szerepelnek, ill. a tanulási folyamatban került megbeszélésre, gyakorlásra, kiegészítő tananyag, amely nem szerves része a törzsanyagnak.
8. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE Az értékelés, minősítés a tanuló megnyilvánulásainak viszonyítása az elérendő pedagógiai tervekben rögzített célokhoz, követelményekhez. Fontos az ismeretek, jártasságok, készségek értékelése mellett a személyiségjegyek figyelembe vétele a konkrét teljesítéstől függetlenül. Funkciói: Tájékoztatja a pedagógust, tanulót, szülőt, intézményt az eredményről, előmenetelről Mintát ad mások értékelésének módjáról. Alakítja a közösség mércéjét. Alapkövetelmény, hogy reális, hiteles legyen, vegye figyelembe a tanuló sajátosságait. A tantestület által közösen kialakított értékelési elvek adják az intézet egységes minősítési rendszerét, melyről minden tanuló, szülő tájékoztatást kap.
52
9. OKTATÁSI - KÉPZÉSI FOLYAMAT
1. oktatási folyamatban, tanulmányi munkában valamennyi tagozaton és tantárgyban az ellenőrzés, értékelés, osztályozás folyamatossága követelmény 2. a tantárgy jellegének és követelményrendszerének figyelembe vételével az ellenőrzés, értékelés, osztályzás terjedjen ki az ismeretek, kézségek, jártasságok, képességek, gondolkodás mérésére 3. minél több ponton és tanulóra terjedjen ki a mérés: új ismeret-feldolgozás, alkalmazás közben, rendszerezés, összefoglalás, témazárás időszakában 4. a tanulásirányítás folyamatában az értékelés közvetlen formái, eszközei legyenek változatosak 5. a tanulásirányítás folyamatában a közvetett mérési eszközöket is alkalmazni kell: házi feladatok, kiselőadások, a tananyag elmélyítésére, az érdeklődés felkeltésére, kutatásra irányuló feladatok 6. a mérések normára orientáltak legyenek az iskolaszerkezetben megjelölt átjárhatósági pontokon, illetve kritériumra orientáltak a különbözeti vizsga és a továbbhaladás, felsőbb évfolyamba lépés feltételekor 7. az értékelés, a minősítés ötfokú skálán, a hagyományoknak megfelelően osztályozással történik, amelyet szöveges minőségi indoklás egészít ki 8. az értékelésben törekedni kell a reális, objektív mérési eszközök használatára 9. a vizsga, a mérés tartalma legyen hiteles, azaz azt kérje számon ami az oktatás folyamatában feldolgozásra került 10. az ellenőrzés, mérés, értékelés, osztályozás folyamata legyen tervezett, igazodjon a tantárgy jellegéhez és követelményeihez 11. a készség tárgyakban a számszerű értékelési rendszert megtartjuk, a testnevelésben a mérés tartalma: kondicionális képességek, koordinációs képességek és a mozgásműveltség mérése a tanult sportágak gyakorlat anyagából, és az öntevékeny sportban való aktivitás 12. a gyakorlatok színvonalának és a képességek fejlettségének értékelésére kidolgozott pontozási eljárás és osztályzattá alakítási kulcsok alapján kerül sor 13. a technikus, és a dolgozók gimnáziuma nappali oktatás munkarendje szerinti tagozaton a testnevelés tantárgyban a tanulók kondicionális képességének fejlődése, a foglalkozásokon való részvétele, valamint az önfejlesztő aktivitás az értékelési szempont.
10. NEVELTSÉGI SZINT Általános értékelési szempontok: 1. a közösségen belüli kommunikáció szintje 2. a múlt élményei, a jövő feladatai, perspektívák 3. a közösség szociális helyzete 4. a közösség vagy csoport szervezettsége, egyéni és közösségi szerepek működése 5. csoporton belüli interakciók szintje 6. csoport érték, és attitűd rendszere, a társadalmi erkölcsi értékekhez való viszony.
53 Az értékelés formái: 1. osztályközösségen belül, pedagógiai szempontból szükségszerű, alkalomszerű értékelések, tanulók félévi, év végi értékelése az iskolaközösségi szinte 2. végzős tanulók év végi osztályközösségi szinten való értékelése 3.
a
tanulók
magatartási
és
szorgalmi
minősítése
négyfokozatú
skálán
történik,
amelynek
szempontjait és követelményrendszerét külön dokumentum rögzíti. Minősítési rendszer: 1. az iskolaközösségre vonatkozó házirenddel összhangban segítséget adjon a tanulók magatartását és szorgalmát minősítő osztályzatok kialakításához 2. a magatartás és szorgalom minősítés rendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal, félévenként ellenőrzi a magatartásban és szorgalomban mutatkozó változást, a tapasztalatairól tájékoztatja a szülőket 3. a végleges minősítés tükrözze a közösség véleményét és mind a közösség, mind az egyén számára legyen nevelő hatása 4. a helyi minősítési rendszer magatartási jegy elbírálásához általános alapelv: a magatartási fokozat az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt /felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett munka, viselkedés, hangnem / 5. a szorgalom elbírálásának általános alapelve: a szorgalmi fokozat az egyéni képességeket és tanuló életkörülményeit, közvetlen környezetét mérlegelve - mennyi erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy tanulmányi munkáját egyenletesen végezhesse - , fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt.
54 A tanuló magatartásának értékelése Magatartás 1.
2.
Fegyelmezettsége
példás
jó
változó
rossz
nagyfokú
megfelelő, még
másokat zavaró,
Erősen
állandó,
nem teljesen a
kifogásolható,
kifogásolható,
másokra
sajátja
gyenge
ingadozó másokat
pozitívan
de
igyekszik zavaró, negatív
kiható
megjavulni.
Viselkedéskulturá- kifogástalan, ja, hangneme
kevés
udvariatlan, nyegle durva, romboló,
példaértékű,
kivetnivalót hagy
közönséges,
tisztelettudó,
maga után
goromba,
Hatása a
pozitív, aktív, részt vesz, de
közösségre, társas
segítőkész,
befolyást
emberi kapcsolatai jóindulatú,
gyakorol,
élen
he-ves,
hangoskodó
udvarias 3.
erősen
nem árt, ingadozó, negatív, goromba, nem közömbös,
ártó
lélektelen,
vonakodó, komisz
megfélemlítő
néha hibázik
részben tartja be
sokat vét ellene
időnként
ingadozó
felelőtlen,
jár, jóindulatú
kezdeményez ő 4.
Házirend betartása betartja, arra ösztönöz
5.
Felelősségérzete
nagyfokú
felelősségtuda feledékeny
megbizhatat-lan
t 6.
Hiányzásai
igazolatlan
igazolatlan
igazolatlan óráinak igazolatlan óráinak
óráinak
óráinak száma:
száma: max: 15
száma: max: 3 max: 8
száma: max: 16 vagy annál több
55 A tanuló szorgalmának értékelése Szorgalom
Példás
Jó
Iskolai
Törekvő,
munkában
megbízható,
készséges, Kötelességtudó, gondos, aktivitása változó
ambiciózus Önértékelés
Változó
Hanyag
Munkavégzése
Megbízhatatlan,
rendszertelen,
felületes
hanyag,
pontatlan, passzív
Megalapozott,
Felértékelő,
Önbizalma
kiegyensúlyozott,
elégedett
hiányos, értékeit hiányos
rendes
Önbizalma
értékítélete,
nem ismeri fel
Akarati
Kitartó, szavaálló,
Biztatást, kontrollt Akarati
Akarati
vonások
állhatatos,
igényel,
erőfeszítésre csak nem képes
mérsékelten
külső segítséggel
irányításra,
képes
erőfeszítésekre
ösztönzésre szorul Érdeklődés
Sokoldalú, tartós
Kialakulatlan,
Kitartása hullámzó, Kialakulatlan egyoldalú, tartós
közömbös,
de alig motiválható, passzív
változó, motiválható
Teljesítmény
Képességeihez mérten Képességeihez optimális eredményt ér
el
Ingadozó,
mérten erőfeszítés képességéhez
teljesitmény nélkül
orientált
Képességeihez mérten alul
mérten
teljesít,
megelégszik
a
alul minimummal
teljesít
egyenletesen teljesít, teljesítménye átlagos
Önfejlesztő
Fejlődése
aktivitás
az
érdekében Lehetőségeket
iskolai
iskolán lehetőségeket
és
az alkalomszerűen
kívüli használja
Kapott segítséget Lehetőségeket
és
csak
fogadja,
ritkán segítséget
ki, használja fel,
ambíciója hiányos, nem ambicionál,
kihasználja, aktivitása ösztönzést igényel
önfejlesztésben
tudatos
nem aktív
elutasító
nem
a
56 12. A középszintű érettségi vizsga témakörei A 40/2002. (V.24.) OM rendelet melléklete írja elő a kötelező és választható vizsgatárgyak témaköreit és követelményeit. Az iskolában a következő tantárgyak választhatók az érettségin:
Biológia
Fizika
Földrajz
Informatika
Kémia
13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. A társadalmi elvárásokból és a szakmai irányultságunkból adódóan fontos feladat a diákok fizikális képességeinek erősítése. A tanulók fizikai állapotának mérése, a törvényi előírásoknak megfelelően, évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) történik. A törvényi kötelezettség végrehajtását az Oktatási Minisztérium sportbizottsága által készített HUNGAROFITtesztsor alapján biztosítjuk. Tartalmazza a : helyből távolugrást, Cooper-tesztet, fekvőtámaszban karhajlítást és nyújtást, hasonfekvésből törzsemelést, valamint hanyatt fekvésből felülést. Értékelési táblázat alapján történik a kiértékelés. Minden tanévben kétszer, a félévi és az év végi nevelési értekezleten tájékoztatást kap a tantestület a tanulók, illetve az osztályok eredményeiről, a trendekről.
57
III. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA autóelektronikai műszerész Tananyagegység, tananyagelemek megnevezése
OKJ: 52 525 01 1000 00 00
SZVK 2010.
KP. 2008.
Évfolyam
évi óraszám/ évfolyam
összóraszám
1/13
2/14
324 36 36 36 36 36 36 36 72 180 72 36 72 36 36
-
108
-
36 36 36 -
160 32 32 64 32 32 32
-
320 160
-
160
-
64
-
64
216
-
1.5 Általános technológia gyakorlata
36
-
1.9 Mechanikai mérések gyakorlata 1.11 Villamos mérések gyakorlata
108 72
-
ELMÉLETI ISMERETEK 0615-06 Szakmai alapok 1.1 Mechanika 1.2 Hőtan 1.3 Anyagismeret 1.4 Általános technológia elmélete 1.6 Gépelemek, géptan 1.7 Villamos alapok 1.8 Mechanikai mérések elmélete 1.10 Villamos mérések elmélete 0615-06 Szakmai ismeretek 2.1 Gépjármű szerkezettan 2.2 Autóvillamosság elmélete 2.4 Autóelektronika elmélete 0618-06 Szakmai tudás fejlesztése II. 2.1 Irányítástechnika az autóban (elmélet) 0673-06 Munka- és baleset- és tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretek 1.1 Munka-, baleset- és tűzvédelmi ismeretek 1.2 Környezetvédelmi ismeretek 1.3 Hulladékok, veszélyes anyagok tárolása 0618-06 Szakmai tudás fejlesztése I. 1.1 Hatósági vizsgálatok elmélete 1.3 Műszaki továbbképzés 1.4 Alternatív hajtású járművek 1.5 Gondoskodás a vállalkozás hatékony működéséről 0673-06 Munkafelvételi és ügyfélkezelési ismeretek 3.3 Ügyfélkommunikációs ismeretek 0872-06 Autóelektronikai műszerész feladatai 1.5 Nem villamos mennyiségek mérése 1.6 Járműdiagnosztika 0886-06 Általános vállalkozási feladatok 1.1 Vállalkozás működtetése
648
1224
576
ELMÉLETIGÉNYES GYAKORLATI ISMERETEK 0615-06 Szakmai alapok
468
884
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Ágazati szakközépisk Szakképesí
Autószerelő OKJ 54 525 02 (2012)
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
SZVK 2013 KP 2013
9.
Tantárgyak, e gy ög y témakörök Munkavédelmi alapismeretek 36
10. e
gy ög y
11. e
gy ög y
12. e
szakközépiskolaiképzésösszes
Szakmai követelménymodul
58
gy
olai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13 e
gy ögy
tés-
A
specifikus szakkép zés szakképzés összes óraszáma óraszá
5/13. és 2/14 e
ma
gy
18 36
18
72
36 36
36
18
8
8
8
36
20 20
20
18
8
8
témakör 1 témakör 2 témakör 3 Közlekedési ismeretek Közlekedéstört énet, közlekedési fogalmak A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája A járművek menetellenállás ai Műszaki rajz Síkmértani szerkesztések és vetületi ábrázolás Metszeti ábrázolás Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések Jelképes ábrázolás
72
72
8
90 108
90
36
18 18
18
18
18 18
18
18
18 18
18
72
36 36
36
Mechanika Merev testek általános statikája Síkbeli egyensúlyi szerkezetek
72
72 72
72
18
18 18
18
18
18 18
18
Szilárdságtan Kinematikakinetika
24
24 24
24
12
12 12
12
59 Gépelemekgéptan Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások Rugók és lengéscsillapító k Csövek és csőszerelvények
10 4 108
108
20
20
20
20
6
6
6
6
10
10
10
10
Tengelyek
8
8
8
8
Csapágyazások Tengelykapcsol ók
12
12
12
12
10
10
10
10
Fékek Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok Technológiai alapismeretek
6
6
6
6
Alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Öntészet, melegalakításo k, hőkezelések Kötések Forgács nélküli hidegalakítások Forgácsolás Felújítási technológiák Anyag és hibakereső vizsgálatok Szereléstechnik a Elektrotechnika -elektronika Villamos alapfogalmak Egyenfeszültsé gű áramkörök Váltakozó áramú áramkörök Villamosgépek Szűrő áramkörök és póluselmélet
72
64
64
32 36 13 6 144
144
18
12
12
12
36
12
14
14
18
12
12
12
36
18
18
18
18
12
14
14
18
6
8
8
16
12
12
12
16
10
10
10
32
22
24
24
32
20 20 13 6 144
20 144
22
22
22
22
16
16
16
16
12
12
12
12
14
14
14
14
8
8
8
8
72
72
72
96
64
36
60
10418-12 Járműkarba ntartás
11498-12 Foglalkoztatás II.
11499-12 Foglalkoztatás I.
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Félvezetők és alkalmazásuk Száloptika, elektronikus kijelzők Digitális áramkörök Karbantartási gyakorlatok Mérés és előrajzolás Megmunkálás I. Kötések Megmunkálás II. Anyagvizsgálat ok Szerelés Mérési gyakorlatok Villamos méréstechnikai alapismeretek Egyenáramú villamos alapmérések Váltakozóáram ú villamos alapmérések I. Váltakozóáram ú villamos alapmérések II. Foglalkoztatás
10 8
70
10 10 8 5
14 14 4 0
32
20
5
5
64
50
30
20
## # 70
16
22
26
22
16
6
10
10
32
36 59 96 5
36
36 432 80
440
26
5
35
72
10
72
### 20
112
72
10
72
36
10
40
96 64
### 25
###
96 96
144 80
224
16 20
30
25
55
32 28
42
20
62
32 32
48
25
73
16 16
24
10
34
35 ## # 55
54 ## # ## # ## #
36 25
49
16
16
64
64
32
32
16
16
témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 témakör 5 Járműkarbantar tás Dokumentációs ismeretek
10421-12 Autószerelő feladatai
10418-12 Járműkarbantartás
61 Ápolási és szervizművelete k Gépkocsi vizsgálati műveletek Gazdasági ismeretek Adózási ismeretek Munkajogi ismeretek Gazdasági társaságok Járműkarbantar tás gyakorlata Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizművelete k Gépkocsi vizsgálati műveletek Gépjárműszerkezettan Otto-motorok szerkezete, működése Dízelmotorok szerkezete, működése Motorok hűtése, kenése Motorok tüzelőanyagellátó rendszerei Erőátviteli berendezések Futóművek, kormányberend ezések Fékrendszerek Gépjárművillamosságtan A gépjármű villamos hálózata Villamos energia ellátás Fogyasztók Motorok elektronikus irányítása Szerelési gyakorlat
6
6
10
10
16
16
8
8
4
4
4
4 160
128
32
16
64
40
64
72
192
192
30
30
30
30
10
10
32
32
30
30
30 30
30 30
128
128
20
20
36
36
36
36
36
36 192
160
10422-12 Járműdiagnosztika
62 Motorok Erőátviteli berendezések Futóművek és kormányberend ezések
64
50
32
30
32
20
Fékrendszerek Elektromos berendezések szerelése Járműdiagnoszt ika Motordiagnoszt ika Futómű- és fékdiagnosztika Villamos berendezések diagnosztikája Járműdiagnoszt ika gyakorlata Motordiagnoszt ika Futómű- és fékdiagnosztika Villamos berendezések diagnosztikája
32
20
32
40
Összesen Óra/hét Összesen
18 10 0 8
21 10 6 8
21 14 6 4
22 19 ## 4 2 #
5
6
6
7
3 288
70
3 324
10 5
4 252
14 0
6 416
648 576 18
## #
1224 ofői:
összes óra
16
35
96
36
36
24
24
36
36 192
160
64
60
64
40
64
60
544 544
###
17 160
1
96
1088 ofői:1 35
17 ###
63
Szakmai követelménymodul Autótechnikus 55 521 01
Járműfenntartási feladatok
10423-12
Járműfenntartási üzemvitel
10424-12
Tantárgyak/témakörök KP. 2013 SZVK. 2012
Elméleti órák száma
Gépjárműszerkezetek
160
Motorok elméleti körfolyamatai és fajlagos mutatói. A forgattyús mechanizmus mozgástörvényei, erőviszonyai.
30
Otto- és dízelmotorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei, elektronikus irányításuk, érzékelők, beavatkozók.
35
Otto- és dízelmotorok mechanikai és emisszió-technikai vizsgálata.
35
A korszerű erőátviteli rendszer elemei, működése és vizsgálata.
30
A gépjármű egyéb szerkezeti elemei és azok vizsgálata.
30
Szakmai számítások
32
Motorjellemzők számítása
8
Hajtóműjellemzők számítása
8
Villamos jellemzők számítása
16
Gyakorlati órák száma
Gépjárműfenntartás gyakorlata
224
Dokumentációs ismeretek
35
Ápolási és szervizműveletek
54
Gépkocsi-vizsgálati műveletek
135
Veszélyes anyagok kezelése
64
Hulladékgazdálkodás
24
Veszélyes anyagok kezelése és nyilvántartása
18
Anyagmozgatás, raktárgazdálkodás
22
Vállalkozási ismeretek
32
Adózási ismeretek. számlakészítés
16
Munkajogi ismeretek
8
Gazdasági társaságok
8
Műszaki dokumentációs ismeretek
64
64
Korszerű járműtechnika
10425-12
Műszaki dokumentáció készítése
32
Ügyfélkapcsolat
16
Eszközkarbantartás
16
Számítástechnika gyakorlat
32
A rajzoló program bemutatása
10
Alkatrész-kapcsolatok bemutatása, összeállítási rajzok készítése
10
Szakmai összeállítási rajzok rajz-olvasása, rajzi kiegészítése, rajzolása
12
Korszerű járműtechnika
160
Gépjárművek belső- és külsőkapcsolati rendszerei, informatikai hálózatai
26
Korszerű gépjárművek környezetvédel-mi, energetikai és közlekedésbiztonsági követelményei, károsanyag-csökkentő rendszerek.
26
Korszerű gépjárművek integrált motorirányító rendszerei
36
Alternatív hajtású járművek
36
Korszerű gépjárművek egyéb villamos berendezései
36
Korszerű járműtechnika gyakorlat Otto-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása Dízel-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása Gépjárművek egyéb korszerű elektronikusan irányított rendszereinek vizsgálata és javítása
160
64
64
32
Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat
160
Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat
64
65 Elektronikai mérések gyakorlat
64
Klímatechnika gyakorlat
32
osztáyfőnöki
32
összesen
544
576
17
18
Összes órák száma: osztályfőnöki
1120 49,2
50,8
66 Járműfényező Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója 0110-11
megnevezése Általános gépészeti munka, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
Óraszám 1/11. év e gy 36 36
Elsősegélynyújtás,munkabiztonság, környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem gyakorlata Járműfényező feladatai
36
1.0/0596-06
Anyagok megismerése
72
2.0/0596-06
Általános szakmai ismeretek elsajátítása Általános feladatok végzése
108
108
7.0/0596-06
Felület-előkészítési technológiák elsajátítása Felület-előkészítési technológiák alkalmazása Fényezési technológiai ismeretek elsajátítása Fényezési technológiák alkalmazása
8.0/0596-06
Karbantartási, tisztítási munkálatok
36
1.0/0110-11 2.0/0110-11
4.0/0596-06 5.0/0596-06 6.0/0596-06
Oktatási intézmény
A képzés befejezését követően záróvizsga
2/12. év e gy
432
648 256 736 Oktatási intézmény és Külső gyakorlati képzőhely 72 64 32
72
64
108 64
96
144
352
108
64 216
192
36
Általános vállalkozási feladatok
36
32
32
Általános vállalkozási feladatok
36
32
32
Összesen: 468 Összefüggő szakmai gyakorlat heti 1 óra osztályfőnöki
A képzés befejezését követően záróvizsga
64
0886-06 1.0/0886-06
Értékelési időpont
36
0596-06
3.0/0596-06
Képzési helyszín
720 288 768 160
Oktatási intézmény
A képzés befejezését követően záróvizsga
67 Karosszérialakatos Szakmai követelménymodul/Tananyagegység
azonosítója 0110-11
1.0/0110-11
2.0/0110-11
megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok
6361-11
Óraszám
Képzési helyszín
1/11. évfolyam e gy 36
36
144
396
36
72
2.0/6361-11
Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat
18
36
36
36
36 18
180 72
Fémek alakítása Alapszerelések végzése Gépészeti kötési feladatok
0220-11
1.0/0220-11 2.0/0220-11
36 Gépészeti kötések elméleti alapjai Gépészeti kötések készítése
A képzés befejezését követően záróvizsga
36
Műszaki dokumentációk
4.0/6361-11 5.0/6361-11
36
36
0
64
1.0/0594-06 2.0/0594-06 3.0/0594-06 4.0/0594-06 5.0/0594-06
252
6.0/0594-06 7.0/0594-06
Szakmai ismeretek Szerelési ismeretek Karosszéria javítási ismeretek Kézi forgácsolási ismeretek Karosszéria hegesztési ismeretek Környezetvédelmi ismeretek Szerelési gyakorlatok I.
8.0/0594-06
0
96
Oktatási intézmény/Kül ső gyakorlati munkahely
A képzés befejezését követően záróvizsga
96
216
Oktatási intézmény és 640 Külső gyakorlati képzőhely
72 36 36 18
192
32 32 64
36 18
32 96
Karosszéria javítási gyakorlatok
72
416
9.0/0594-06
Kézi forgácsolási gyakorlatok
36
10.0/0594-06
Karosszérialakatos hegesztési gyakorlatok Szerelési gyakorlatok II. Szerelési ismeretek II.
36
64
36 36
A képzés befejezését követően záróvizsga
36
36
11.0/0594-06 12.0/0594-06
Oktatási intézmény
64
Karosszérialakatos feladatai 0594-06
Oktatási intézmény
36
1.0/6361-11
3.0/6361-11
2/12. évfolyam e gy
Értékelési időpont
64 32
A képzés befejezését követően záróvizsga
68
0886-06 1.0/0886-06
Általános vállalkozási feladatok Általános vállalkozási feladatok Összesen: 468 Összefüggő szakmai gyakorlat heti 1 óra osztályfőnöki
36
32
32
36
32
32
720 160
288
768
Oktatási intézmény
A képzés befejezését követően záróvizsga
69 Karosszérialakatos Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója
0110-11
1.0/0110-11
2.0/0110-11 6361-11
1.0/6361-11 2.0/6361-11
3.0/6361-11
megnevezése
Óraszám 1/9. év e
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és 36 környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, 36 környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok 144
2/10. év
gy
e
gy
3/11. év e
gy
36
Képzési helyszín Oktatási intézmény
Értékelési időpont A képzés befejezését követően záróvizsga
Oktatási intézmény
A képzés befejezését követően
Oktatási intézmény/K ülső gyakorlati munkahely
A képzés befejezését követően záróvizsga
Oktatási intézmény és Külső gyakorlati képzőhely
A képzés befejezését követően záróvizsga
36
414
Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat
36
72
18
36
36
36
36
198
18
72
Fémek alakítása 4.0/6361-11 5.0/6361-11
Alapszerelések végzése Gépészeti kötési feladatok
0220-11
1.0/0220-11 2.0/0220-11
0
18
Gépészeti kötések elméleti alapjai Gépészeti kötések készítése
1
3
1
18
1
1
1
3
1
Karosszérialakatos feladatai 0594-06
7
8
4
1.0/0594-06
Szakmai ismeretek
1
1
2.0/0594-06
Szerelési ismeretek
1
1
3.0/0594-06
Karosszéria javítási ismeretek
1
1
19
70 4.0/0594-06 5.0/0594-06 6.0/0594-06 7.0/0594-06
Kézi forgácsolási ismeretek Karosszéria hegesztési ismeretek
1 1
Környezetvédelmi ismeretek Szerelési gyakorlatok I.
0,5
0,5 1
3
Karosszéria javítási gyakorlatok
4
14
Kézi forgácsolási gyakorlatok
1
Karosszérialakatos hegesztési gyakorlatok
1
11.0/0594-06
Szerelési gyakorlatok II.
1
12.0/0594-06
Szerelési ismeretek II.
8.0/0594-06 9.0/0594-06 10.0/0594-06
0886-06 1.0/0886-06
1,5
Általános vállalkozási feladatok Általános vállalkozási feladatok Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
180
468 140
8
2 0,5
1
1
1
1
1
1
12
6
21
160
Oktatási intézmény
A képzés befejezését követően záróvizsga
71
3 év szakképző évfolyam esetén 10/1 járműfényező
Járműfényező Szakmai követelménymodul/Tananyagegység 1/9.év azonosítója
0110-11
1.0/0110-11
2.0/0110-11
megnevezése
e
gy
Általános gépészeti munka, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
36
36
Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elmélete
36
Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem gyakorlata
2/10. év e
3/11. év
gy
e
gy
36
Járműfényező feladatai
180 396 7
Anyagok megismerése
72
1
1,5
Általános szakmai ismeretek elsajátítása
36
2
1,5
13
6
20
0596-06
1.0/0596-06
2.0/0596-06
Képzési Értékelési helyszín időpont Oktatási A képzés intézmény befejezését követően záróvizsga
Általános feladatok végzése
72
1
2
3.0/0596-06
4.0/0596-06
Felület-előkészítési technológiák elsajátítása
5.0/0596-06
Felület-előkészítési technológiák alkalmazása
6.0/0596-06
Fényezési technológiai ismeretek elsajátítása
144
5
9
7.0/0596-06
Fényezési technológiák alkalmazása
36
1
1
8.0/0596-06
Karbantartási, tisztítási munkálatok
36
2
144
36
1,5
6
2
8
1,5
Oktatási intézmény és Külső gyakorlati képzőhely
A képzés befejezését követően záróvizsga
72
0886-06 1.0/0886-06
Általános vállalkozási feladatok
1
1
1
Általános vállalkozási feladatok
1
1
1
14
7
21
Összesen: 216 432 7 Összefüggő szakmai gyakorlat
140
160
Oktatási A képzés intézmény befejezését követően záróvizsga
73
Járműfényező
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
OKJ 34 525 03 (2012) Szakmai követelménymodul KP 2012, SZVK 2013
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Óraszám 1/9. évfolyam
Tantárgyak/témakörök
e
Munkavédelmi alapismeretek
18
gy
ögy
2/10. évfolyam e
gy
ögy
3/11. évfolyam e
témakör 1 témakör 2 témakör 3
1 0 4 1 8 2 2 Járműfényező feladatai
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
11497- 12 Foglalkoztatás I.
11499-12 Foglalkoztatás II.
témakör 4 Foglalkoztatás
16
témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)
64
témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Munkavédelem
18
Elsősegélynyújtás Munkabiztonság
6 6
Környezetvédelem
6
Elsősegélynyújtás gyakorlata
36
Elsősegélynyújtás törések esetén
12
Elsősegélynyújtás vérzések esetén
12
Elsősegélynyújtás egyéb sérülések esetén A felületkezelés alapjai (anyag-, eszközés szerszámismeret) Fizikai, kémiai, hőtani, szakrajzi alapismeretek
12 72
72
64
18
12
6
Színelmélet, színező anyagok
12
12
Tapaszok és jellemzőik
12
12
16
Festékek összetevői
12
12
16
Felületelőkészítés anyagai, eszközei
12
12
16
Eszköz- és szerszámismeret Felület-előkészítési, fényezési technológiák
6
12
10
72
252
128
Gépjárművek tisztítása
18
18
Kézi felületcsiszolási technológiák
18
18
Gépi felületcsiszolási technológiák
9
9
18
Kittek előkészítése, felhordása,
18
9
9
gy
74 anyagmennyiség meghatározása Tapaszolás előtti felület előkészítés
9
18
9
Zsírtalanítás
36
9
Nagynyomású festékszórás technológiája Elektrosztatikus festékszórás technológiája Elektroforetikus festékszórás technológiája
36
9
18
24
18
14
Közúti járművek festése, fényezése Kiegészítő és díszítő, Polírozás, Helyi, javítások technológiái A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata
36
18
36
18
324
576
Kittelés előtti felület előkészítések
72
72
Kittfelhordások
72
72
36
Kittcsiszolások
36
36
72
72
72
36
72
72
36
Kitakarások Előkészítő, díszítő technológiák alkalmazása
36
Festékfelviteli eljárások
448
10483-12 Általános vállalkozási feladatok
Lakkozási technológiák Javítási technológiák Kőfelverődés elleni és üregvédelmi technológiák Karbantartási műveletek
36
Vállalkozási ismeretek
36
Vállalkozások típusai, jogszabályi háttér
12
Vállalkozás indítása, működtetése
12
Dokumentumok
12
A vállalkozás gyakorlata
72
72
72
72
36
36
72
16 32 32
36
16
9
4
Kapcsolattartási gyakorlatok
9
Dokumentumok kitöltése
18
12
Marketing tevékenység
Összesen:
216 396 Óra/hét
6
11
140
324
576
9
16
304 448 140 9,5
16
75
Gépi forgácsoló szakképesítés Szakmai követelménymodul/Tananyagegy ség azonosítój a
0110-11
1.0/011011
2.0/011011 6361-11
megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok
Óraszám 1/9. 2/10. évfolya évfolyam m e gy e gy
36
14 4
396 72
2.0/636111 3.0/636111 4.0/636111 5.0/636111
Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása
18
36
36
36
36
180
Alapszerelések végzése Anyagvizsgálatok és geometriai mérések
18
72
1.0/636211 2.0/636211
2
2
1
Anyagvizsgálatok
1
1
0,5
Nagypontosságú geometriai mérések
1
1
0,5
Gépi forgácsolás műveletei Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek Sík- és hengeres felületek megmunkálása
Képzési helyszín Tanterem/ Tanműhely
Értékelési időpont Szintvizsg a
Tanterem/ Tanműhely
Szintvizsg a
Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet
Szakmai vizsga
Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet
Szakmai vizsga
36
36
6362-11
gy
36
Műszaki dokumentációk
1.0/634411 2.0/634411
e
36
1.0/636111
6344-11
3/11. évfolyam
36
6
11
7
20
36
4
6
2
3
2
53
14
76 3.0/636211
Különféle menetek vágása, fúrása
1
2
4.0/636211
Karbantartások
1
1
Összesen: 18 0 Összefüggő szakmai gyakorlat
468 8
13
140
16 0
7
21
77 Óraszám Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója
0110-11
megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
1/11. évfolyam e
36
gy
2/12. évfolyam e
gy
36
1.0/011011
Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete
2.0/011011
Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata
6361-11
Gépészeti alapozó feladatok
144
396
1.0/636111
Műszaki dokumentációk
36
72
2.0/636111 3.0/636111 4.0/636111 5.0/636111
Gépészeti alapmérések
18
36
Anyagismeret, anyagvizsgálat
36
36
Fémek alakítása
36
180
Alapszerelések végzése
18
72
1.0/634411 2.0/634411
36
72
72
Anyagvizsgálatok
36
36
16
Nagypontosságú geometriai mérések
36
36
16
0
32
6362-11
Gépi forgácsolás műveletei
216
216
288 736
1.0/636211
Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek
72
72
192 224
2.0/636211
Sík- és hengeres felületek megmunkálása
108
72
96
3.0/636211
Különféle menetek vágása, fúrása
18
36
4.0/636211
Karbantartások
18
36
468
720
Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat heti 1 óra osztályfőnöki
Értékelési időpont Szintvizsga
36
Anyagvizsgálatok és geometriai mérések 6344-11
Képzési helyszín Tanterem/ Tanműhely
160
512
288 768
Tanterem/ Tanműhely
Szintvizsga
Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet
Szakmai vizsga
Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet
Szakmai vizsga
78
Gépi forgácsoló
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Óraszám
OKJ 34 521 03 (2012)
10162-12 Gépészeti 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és alapozó feladatok környezetvédelem
11497-12 Foglalkoztatás I.
11499-12 Foglalkoztatás II.
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Szakmai követelménymodul
KP 2013, SZVK 2013
1/9. évfolyam
Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek
e
gy
ögy
2/10. évfolyam e
gy
3/11. évfolyam ögy
e
36 8 8 4 4 4 8
Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek
16 4
Munkaviszony létesítése
4
Álláskeresés
4
Munkanélküliség
4
Foglalkoztatás I.
64
Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2
10
Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs
24 20
10
Munkavédelem
36
Munkabiztonság
12
Tűzvédelem
12
Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban
12 36 12
12
Sérülések ellátása Gépészeti alapozó feladatok
72
Műszaki dokumentációk
18
Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat
18
Fémek alakítása
18
12
18
gy
10175-12 Köszörűs feladatok
10176-12 Marós feladatok
10174-12 Esztergályos feladatok
10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések
79 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
216
Műszaki dokumentációk
72
Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat
18
Gépészeti alapismeretek Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
108
Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat gyakorlata Roncsolásos anyagvizsgálatok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök használata
18
36
72
12
24
12
24
12
24 180 60 60 60
Esztergálás
108
128
Az esztergálás eszközei Az esztergálás technológiája
36
32
36
64
CNC programozás
36
32
Esztergálás gyakorlata
252
144
Az eszközök használata Az esztergálás gyakorlata
72
32
108
64
CNC esztergálás
72
48
Marás gyakorlata
216
160
Az eszközök használata
36
32
A marás gyakorlata CNC marás technológiája
108
64
72
64
Marás
108
A marás eszközei
36
A marás technológiája
36
CNC programozás
36
Köszörülés
72
96
Köszörülés eszközei Köszörülési technológiák
18
32
18
32
CNC programozás
36
32
Köszörülés gyakorlata
###
72
140
192
80 Eszközök használata Köszörülési technológiák alkalmazása
18
64
18
64
CNC köszörülés
36
64
Összesen: Óra/hét
180
432
360
540
304
496
5
12
10
15
9,5
16
81
2 év szakképző évfolyam esetén
Szerszámkészítő szakképesítés Szakmai követelménymodul/Tananyagegység
Óraszám 1/11. évfolyam
azonosítója
0110-11
1.0/0110-11
2.0/0110-11
megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete
e
gy
36
36
126
288
54
36
1.0/6361-11
Műszaki dokumentációk
2.0/6361-11 3.0/6361-11
Gépipari alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat
18
36
18
36
Fémek alakítása Alapszerelések végzése Anyagvizsgálatok és geometriai mérések
18 18
144 36
6344-11 1.0/6344-11 2.0/6344-11
Anyagvizsgálatok Nagypontosságú geometriai és műszaki mérések
gy
Képzési helyszín Tanterem/ Tanműhely
Értékelési időpont
Szintvizsga
36
Gépészeti alapozó feladatok
4.0/6361-11 5.0/6361-11
e
36
Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata
6361-11
2/12. évfolyam
54
72
36
36
18
36
Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet
Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet
Szintvizsga
Szakmai vizsga
82 Szerszám- és készülékgyártás 6367-11
1.0/6367-11
2.0/6367-11
3.0/6367-11
4.0/6367-11 5.0/6367-11 6.0/6367-11
6345-11
1.0/6345-11
2.0/6345-11
3.0/6345-11 4.0/6345-11
Irányítás és vezérléstechnikai alapismeretek (villamosság, pneumatika, elektorpneumatika, hidraulika) Hagyományos és CNC gépi forgácsolási technológia Készülékelemek gyártása, készülékek összeszerelése Új szerszámok gyártása, készülékek összeszerelése Szikraforgácsoló Hőkezelés Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása
252
324
176
544
36
36
108
108
96
288
18
36
32
32
72
108
32
128
16
96
18
224
Szerszámműködtetés és gépei
16
64
Szerszámvizsgálat, szerszámok karbantartása, javítása és minősítése
32
48
32
64
32
48
288
768
Szerszámok beállítása, átadása, dokumentálása, minőségbiztosítás Specifikus munkahelyi feladatok
Összefüggő szakmai gyakorlat heti 1 óra osztályfőnöki
468
Szakmai vizsga
36
112
Összesen:
Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet
720 160
Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet
Szakmai Vizsga
83
3 év szakképző évfolyam esetén 10/3 szerszámkészítő
Szerszámkészítő szakképesítés Szakmai követelménymodul/Tananyagegység
azonosítója
0110-11
1.0/0110-11
2.0/0110-11
6361-11
megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete
1/9. évfolyam e
gy
1
1
e
gy
3/11. évfolyam e
gy
Képzési helyszín Tanterem/ tanműhely
Értékelési időpont Szintvizsga
1
Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok
2/10. évfolyam
1
4
10
1.0/6361-11
Műszaki dokumentációk
1,5
1
2.0/6361-11
Gépészeti alapmérések
0,5
1
3.0/6361-11
Anyagismeret, anyagvizsgálat
0,5
0,5
4.0/6361-11
Fémek alakítása
0,5
5
5.0/6361-11
Alapszerelések végzése
0,5
2
6344-11
Anyagvizsgálatok és geometriai mérések
2
2
1.0/6344-11
Anyagvizsgálatok
1
0,5
2.0/6344-11
Nagypontosságú geometriai és műszaki mérések
0,5
1
6367-11
Szerszám- és készülékgyártás 7
14
4,5
Tanterem/ Tanműhely
Szintvizsga
Tanterem/ Tanműhely
Szakmai vizsga
Tanterem/
Szakmai
Tanműhely/ Gazdálkodó 12,5 szervezet
vizsga
84
1.0/6367-11
Irányítás és vezérléstechnikai alapismeretek (villamosság, pneumatika, elektropneumatika, hidraulika)
1
1
2.0/6367-11
Hagyományos és CNC gépi forgácsoló technológiák
3
5
3
6
3.0/6367-11
Készülékelemek gyártása, készülékek összeszerelése
0,5
1
0,5
1
2
6
0,5
3,5
0,5
2
4.0/6367-11
Új szerszámok gyártása, szerelése
5.0/6367-11
Szikraforgácsolás
6.0/6367-11
Hőkezelések elmélete
6345-11
Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása
2,5
Szerszámműködtetés és gépei
0,5
2
0,5
2
1
2
0,5
2,5
7
21
1.0/6345-11
2.0/6345-11
3.0/6345-11 4.0/6345-11
0,5
1 Tanterem/ Tanműhely/
Szerszámvizsgálat, szerszámok karbantartása, javítása és minősítése Szerszámok beállítása, átadása, dokumentálása, minőségbiztosítás Specifikus munkahelyi feladatok Összesen:
Összefüggő szakmai gyakorlat
6
12 140
7
14 160
8,5 Gazdálkodó szervezet
Szakmai vizsga
85
Szerszámkészítő
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Óraszám
OKJ 34 521 10 (2012)
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
11497-12 Foglalkoztatás I.
11499-12 Foglalkoztatás II.
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Szakmai követelménymodul
KPR 2012; SZVK 2013
1/9. évfolyam
Tantárgyak/témakörök
e
Munkahelyi egészség és biztonság
36
Munkavédelmi alapismeretek
8
Munkahelyek kialakítása
8
Munkavégzés személyi feltételei
4
Munkaeszközök biztonsága
4
Munkakörnyezeti hatások
4
Munkavédelmi jogi ismeretek
8
gy
ögy
2/10. évfolyam 3/11.évfolyam e
gy
ögy
Foglalkoztatás II.
e
16
Munkajogi alapismeretek
4
Munkaviszony létesítése
4
Álláskeresés
4
Munkanélküliség
4
Foglalkoztatás I.
64
Nyelvtani rendszerzés 1
10
Nyelvtani rendszerezés 2
10
Nyelvi készségfejlesztés
24
Munkavállalói szókincs
20
Munkavédelem
36
Munkabiztonság
12
Tűzvédelem
12
Környezetvédelem
12
Elsősegélynyújtás gyakorlata
36
Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban
12
Sérülések ellátása
12
12
Gépészeti alapozó feladatok
108
Műszaki dokumentációk
36
Gépészeti alapmérések
18
Anyagismeret, anyagvizsgálat
18
Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
36 180
Műszaki dokumentációk
72
Gépészeti alapmérések
36
Anyagismeret, anyagvizsgálat
36
Gépészeti alapismeretek
36
140
140
gy
86
10192-12 Szerszám- és készülékgyártás
10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések
Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
108
Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata
36 36 36 108
Roncsolásos anyagvizsgálat
36
Roncsolásmentes anyagvizsgálat
36
Mérőeszközök használata
36
Szerszám- és készülékgyártás Szerszámkészítés, hőkezelési eljárások alapjai
36
144
128
9
36
32
Készülékelemek
9
36
32
Szikraforgácsolás alapjai Irányítás és vezérléstechnika elmélete Szerszám- és készülékgyártás gyakorlata Szerszámok gyártása, szikraforgácsolás, hőkezelés, szerelés Készülékelemek gyártása, összeállítása
9
36
32
9
36
32
10193-12 Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása
Irányítás és vezérléstechnika
180
468
224
72
144
96
72
216
64
36
108
64
Üzemeltetés és karbantartás Szerszámok és készülékek gépeinek működtetése
72
96
24
32
Karbantartás Általános üzemeltetés és karbantartás Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata Szerszámok és készülékek gépeinek használata
24
32
24
32 288 160
Karbantartási műveletek Általános üzemeltetés és karbantartás gyakorlata
Összesen: Óra/hét
64 64 216
396
6
11
140
324
576
9
16
140
304
512
9,5
16
87 3 év szakképző évfolyam esetén 10/4 géplakatos
Géplakatos szakképesítés Óraszám Szakmai követelménymodul/Tananyagegység
1/9. évfolyam
azonosítója
megnevezése
0110-11
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
36
1.0/0110-11
Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete
36
2.0/0110-11
6361-11
1.0/6361-11
e
gy
e
3/11. Képzési évfolyam helyszín
gy
Értékelési Időpont
e gy Tanterem/ Tanműhely
Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata
Gépészeti alapozó feladatok
2/10. évfolyam
36
Szintvizsga
36
162 396
Tanterem/ Tanműhely
Szintvizsga
Műszaki dokumentációk
2.0/6361-11
Gépészeti alapmérések
3.0/6361-11
Anyagismeret, anyagvizsgálat
54
72
18
36
36
36
4.0/6361-11
Fémek alakítása
36
180
5.0/6361-11
Alapszerelések végzése
18
72
0220-11
Gépészeti kötési feladatok
18
1
1.0/0220-11
Gépészeti kötések elméleti alapjai
18
1
2.0/0220-11
Gépészeti kötések készítése
6344-11
Anyagvizsgálatok és geometriai mérések
1.0/6344-11
Anyagvizsgálatok
0
0
3
1
1
0,5 3
1
1
3
0 1
0,5
1
0,5
Tanterem/ Tanműhely/ Szakmai Gazdálkodó vizsga szervezet
88 2.0/6344-11
Nagypontosságú geometriai mérések
0,5
2
0,5
6363-11
Gépelemek szerelési feladatai
2
4
1
3
1.0/6363-11
Gépelemek beállítása
2
4
1
2
2.0/6363-11
Műszaki mérések
6364-11 1.0/6364-11
Géplakatos műveletek Melegüzemi gyakorlatok
3 1
4 2
2.0/6364-11
Megmunkálások
2
2
3.0/6364-11
Üzembe helyezés Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
1
216 432 7 140
14 160
4
Tanterem/ Tanműhely/ Szakmai Gazdálkodó vizsga szervezet
Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó Szakmai vizsga szervezet
16 3
4
13
6
21
Tanterem/ Tanműhely/ Szakmai Gazdálkodó vizsga szervezet
89
OKJ:31 521 10 1000 00 00
megnevezése
112/1.0/0 Műszaki 111-06 dokumentációk 112/2.0/0 111-06
112/3.0/0 111-06
Geometriai mérés
Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása
Gépészeti 112/1.0/0 kötések elméleti 220-06 alapjai Általános gépészeti 112/1.0/0 munka-, 110-06 baleset-, tűz és környezetvédel mi feladatok 112/1.0/0 345-06
112/2.0/0 345-06
112/3.0/0 345-06
Műszaki mérések
Gépelemek beállítása
Gépbeállítás
jell ege
azonosító ja
megnevezése
szk 112/1.1/0 111-06 szk 112/2.1/0 111-06 112/2.2/0 szk 111-06 szk 112/3.1/0 111-06 szk 112/3.2/0 111-06 112/3.3/0 szk 111-06
Műszaki dokumentációk
szk 112/3.4/0 111-06 szk 112/3.5/0 111-06
Előrajzolás
szk 112/1.1/0 220-06
Gépészeti kötések elméleti alapjai
0
Geometriai mérések Geometriai mérések elmélete
0
Munkabiztonság, minőségvédelem Anyagjelölések értelmezése Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete
0
9 . évfolyam
azonosító ja
Fémek kézi és kisgépes alakítása 0
szk
112/1.2/0 110-06
Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei
112/1.1/0 110-06
Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem
0
szk
szk 112/1.1/0 345-06
Műszaki mérések
0
szk 112/2.1/0 345-06
Gépelemek beállítási ismeretei I.
szk 112/2.2/0 345-06 112/2.3/0 szk 345-06
Gépelembeállítási feladatok I.
szk 112/2.4/0 345-06
Gépelembeállítási feladatok II.
szk 112/3.1/0 345-06
Gépbeállítás elmélete I.
szk 112/3.2/0 345-06
Gépbeállítás elmélete II.
szk 112/3.3/0 345-06
Gépek beállítása I.
0 Gépelemek beállítási ismeretei II.
0
10. évfolyam
1. TANANYAGEGYSÉG
elméleti
SZVK:2010. KP: 2010 Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem óraszáma
90
szk 112/3.4/0 Gépek beállítása II. 345-06 szk 112/3.5/0 Gépek beállítása III. 345-06 szk 112/2.1/0 Oldható kötések szerelése 220-06
112/2.0/0 220-06
Gépészeti kötések készítése
szk 112/2.2/0 Nemoldható kötések készítése 220-06 szk 112/2.3/0 Kemény és lágyforrasztás 220-06
0
szk 112/2.4/0 Gázhegesztés 220-06 szk 112/2.5/0 Kézi ívhegesztés 220-06
112/1.0/0 221-06
112/2.0/0 221-06
Gépelemek szerelési ismeretei
Szerelési gyakorlatok
112/1.0/0 225-06
Anyagok
112/2.0/0 225-06
Geometriai mérések
112/1.0/0 346-06
Melegüzemi gyakorlatok
112/2.0/0 Megmunkáláso 346-06 k
szk 112/3.1/0 220-06 szk 112/3.2/0 220-06 szk 112/1.1/0 221-06 szk 112/1.2/0 221-06 szk 112/1.3/0 221-06 112/1.4/0 szk 221-06 szk 112/1.5/0 221-06 szk 112/1.6/0 221-06 szk 112/2.1/0 221-06 szk 112/2.2/0 221-06 szk 112/2.3/0 221-06 112/2.4/0 szk 221-06 szk 112/2.5/0 221-06 szk 112/1.1/0 225-06 szk 112/1.2/0 225-06 szk 112/2.1/0 225-06 szk 112/2.2/0 225-06 szk 112/1.1/0 346-06 szk 112/1.2/0 346-06 szk 112/2.1/0 346-06 szk 112/2.2/0 346-06
A korrózióvédelem alapjai Korrózióvédelem Szerelési dokumentációk
0, 5 0, 5 1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Szereléskor alkalmazott mérések
0, 5 0, 5 1
0
0
Hajtások szerelése
0
0
1
Tengelykapcsolók szerelése
0
0
1
Mozgásakadályozó elemek szerelése
0
0
1 5
Mozgásátalakítók szerelése
0
0
1
Ágyazások szerelése
0
0
1
Anyagvizsgálati gyakorlatok
0
1
0
Anyagismeret
2
0
0
Geometriai mérési gyakorlatok
0
2
0
Geometriai mérések elmélete
0
2
0
Melegüzemi gyakorlatok
0
0
1
Melegüzemi gyakorlatok elméleti ismeretei
1
0
0
Megmunkálási alapismeretek
1
0
0
Megmunkálási gyakorlatok I.
0
0
2
A dokumentumokon alkalmazott jelképek Szakmai számítások Anyagtulajdonságok Felhasznált anyagok
4
3
4
2
5
11. évfolyam
112/3.0/0 Korrózió elleni 220-06 védekezés
91 szk 112/2.3/0 Megmunkálási gyakorlatok II.
0
0
2
1
0
0
0
0
1
0
0
1
0
0
1
1
0
0
0
0
1
0
0
1
0
0
1
1 0
5
1 3 6 1
346-06
szk 112/3.1/0 Szerelési ismeretek 346-06
112/3.0/0
szk 112/3.2/0 Szerelési gyakorlatok I. Szerelés
346-06
346-06
4
szk 112/3.3/0 Szerelési gyakorlatok II. 346-06
szk 112/3.4/0 Szerelési gyakorlatok III. 346-06
szk 112/4.1/0 Üzembehelyezés elmélete 346-06
112/4.0/0
Üzembe
346-06
helyezés
szk 112/4.2/0 Üzembehelyezés gyakorlata I. 346-06 szk 112/4.3/0 Üzembehelyezés gyakorlata II.
4
346-06
szk 112/4.4/0 Üzembehelyezés gyakorlata III. 346-06
Mindösszesen óra: GÉPLAKATOS SZVK 15/2008 VIII. 13 SZMM rendelet alapján OKJ 31 521 10 1000 00 00
92
Ipari gépész
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Óraszám
OKJ 34 521 04 (2012 )
3/11. KPR 2012, SZVK 2013 Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság
1/9. évfolyam e gy ögy
Munkavédelmi alapismeretek
8
Munkahelyek kialakítása
8
Munkavégzés személyi feltételei
4
Munkaeszközök biztonsága
4
Munkakörnyezeti hatások
4
Munkavédelmi jogi ismeretek
8
2/10. évfolyam e gy ögy
évfolyam e gy
Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek
4
Munkaviszony létesítése
4
Álláskeresés
4
Munkanélküliség
4
Foglalkoztatás I.
64
Nyelvtani rendszerzés 1
10
Nyelvtani rendszerezés 2
10
Nyelvi készségfejlesztés
24
Munkavállalói szókincs
20
1016312 Gépész eti munkabiztonság és környezetvédelem
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
11499-12 Foglalkoztatás II.
1
11497-12 Foglalkoztatás I.
Munkahelyi és biztonság 11500-12 egészség
Szakmai követelménymodul
16
Gépészeti alapozó feladatok
3
Műszaki dokumentációk
36
Gépészeti alapmérések
18
Anyagismeret, anyagvizsgálat
18
Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
36 5
Műszaki dokumentációk
36
Gépészeti alapmérések
36
Anyagismeret, anyagvizsgálat
36
Gépészeti alapismeretek
72
Munkavédelem
1
Munkabiztonság
12
Tűzvédelem
12
Környezetvédelem
12
Elsősegélynyújtás gyakorlata
1
140
140
műveletek gépész 12 Ipari 10178
szerelési Gépelemek -12 10177 feladatai
és 10173 -12 Anyagvizsgálatok geometriai mérések
feladatok kötési Gépészetei -12 10166
93 Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban
12
Sérülések ellátása
12
12
Gépészeti kötések alapjai
108
Hegesztés, forrasztás, ragasztás
48
Szegecselés, csavarozás
36
Felületvédelem Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat
24
Szegecs-, csavarkötések készítése Felületvédelmi bevonatok készítése Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
144 72 36 36 1
108
Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok
12
48
12
36
Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata
12
24 5
108
Roncsolásos anyagvizsgálat
72
36
Roncsolásmentes anyagvizsgálat Mérőeszközök használata
36 72
36 36
Gépelemek beállítása
108
128
Hajtások
36
64
Hidraulikus rendszerek
36
32
Pneumatikus rendszerek Mérések és beállítások gyakorlata
36
32 324
224
Hajtások szerelése
108
84
Hidraulikus rendszerek szerelése Pneumatikus rendszerek szerelése
108 108
80 60
Fémmegmunkálások Fémek melegalakítása, tulajdonság javítása
96
Kézi és gépi forgácsolás
32
Üzembehelyezés elmélete
32
32
Üzembehelyezés gyakorlata
288
Melegüzemi gyakorlat
32
Kézi és gépi forgácsolási feladatok
128
Üzembehelyezés Összesen: Óra/hét
216
396
6
11
140
324
576
9
16
140
304
128 512
9,5
16
94
3 év szakképző évfolyam esetén
Hegesztő szakképesítés Óraszám Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója megnevezése
0110-11
1/9. 2/10. évfolyam évfolyam
3/11. évfolyam
e
e gy
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 36
gy
e gy
Képzési Értékelési helyszín időpont Tanterem/ Tanműhely Szintvizsga
36
Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, 1.0/0110-11 környezetvédelem elmélete 36
Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, 2.0/0110-11 környezetvédelem gyakorlata
6361-11
36
Gépészeti alapozó feladatok 180
396
1.0/6361-11 Műszaki dokumentációk
54
72
2.0/6361-11 Gépészeti alapmérések
18
36
36
36
4.0/6361-11 Fémek alakítása
36
180
5.0/6361-11 Alapszerelések végzése
36
72
Tanterem/ Tanműhely
Szintvizsga
Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet
Szakmai vizsga
3.0/6361-11 Anyagismeret, anyagvizsgálat
Hegesztés előkészítő és befejező műveletei 6365-11
3
1.0/6365-11 Hegesztési alapismeretek
2
2.0/6365-11 Hegesztés előkészítő műveletei 3.0/6365-11 Hegesztés befejező műveletei 4.0/6365-11 Hegesztési feszültségek, alakváltozások
0,5
2
2
2
0,5 1 0,5
1
1 0,5
1
0,5
95
6366-11
Hegesztési eljárások
1.0/6366-11 Termikus vágás, darabolás
5
12
5
19
1
1
0,5
1
1
5
2
6
2.0/6366-11 Gázhegesztés technológiája 3.0/6366-11 Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája
1 1
1
4.0/6366-11 Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája
2
8
5.0/6366-11 Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája
1
8
6.0/6366-11 Hegesztett kötések vizsgálata 0,5 Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat
216
432 7 140
0,5 14 7 160
21
Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet
Szakmai vizsga
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
11497-12 Foglalkoztatás I.
11499-12 Foglalkoztatás II.
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Szakmai követelménymo dul
96
Hegesztő
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Óraszám
OKJ 34 521 05 (2012) KPR 2013; SZVK 2012
1/9. évfolyam
Tantárgyak/témakörök
e
Munkahelyi egészség és biztonság
1
Munkavédelmi alapismeretek
8
Munkahelyek kialakítása
8
Munkavégzés személyi feltételei
4
Munkaeszközök biztonsága
4
Munkakörnyezeti hatások
4
Munkavédelmi jogi ismeretek
8
gy
ögy
2/10. évfolyam e
gy
3/11. évfolyam ögy
Foglalkoztatás II.
e
16
Munkajogi alapismeretek
4
Munkaviszony létesítése
4
Álláskeresés
4
Munkanélküliség
4
Foglalkoztatás I.
64
Nyelvtani rendszerzés 1
10
Nyelvtani rendszerezés 2
10
Nyelvi készségfejlesztés
24
Munkavállalói szókincs
20
Munkavédelem
1
Munkabiztonság
12
Tűzvédelem
12
Környezetvédelem
12
Elsősegélynyújtás gyakorlata
1
Az elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban
12
Sérülések ellátása
12
Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések
12
2 18 18
Anyagismeret, anyagvizsgálat
18
Fémek alakítása
18
140
140
gy
e l j á r á s o k
10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei
10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
97 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk
5 36
Gépészeti alapmérések
36
Anyagismeret, anyagvizsgálat
36
Gépészeti alapismeretek Hegesztő alapismeretek Hegesztési alapismeretek I.
72 1
72
36
Hegesztési alapismeretek II.
36
A hegesztés műveletei
36
Hegesztő alapgyakorlatok
6
108
64
A hegesztés előkészítő műveletei I.
72
36
16
A hegesztés előkészítő műveletei II.
72
36
32
A hegesztés befejező műveletei
72
36
16
Hegesztési ismeretek
252
Termikus vágás, darabolás
36
Gázhegesztés technológiája Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I. Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája II. Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája
36
Hegesztett kötések vizsgálata Hegesztési gyakorlatok
36
32
36
64
36
64
36
32
36
32
Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés technológiája I-II. Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II. Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II. Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II.
Összesen: Óra/hét
216
512
468
448
108
64
180
64
180
64 128 128
180
432
5
12
140
324
576
9
16
140
296
512
9,5
160
98
Szerkezetlakatos szakképesítés Óraszám Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója megnevezése
1/11. 2/12. évfolyam évfolyam Képzési helyszín e gy e gy
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
1
Elsősegélynyújtás, munkabiz1.0/0110-11 tonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete
1
0110-11
Elsősegélynyújtás, munkabiz2.0/0110-11 tonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata 6361-11
Tanterem/ Tanműhely
1
Értékelési időpontok
Szintvizsga
1
Gépészeti alapozó feladatok 4
11
1
2
0,5
1
3.0/6361-11 Anyagismeret, anyagvizsgálat
1
1
4.0/6361-11 Fémek alakítása
1
5
0,5
2
Tanterem/ Tanműhely
Szintvizsga
1.0/6361-11 Műszaki dokumentációk 2.0/6361-11 Gépészeti alapmérések
5.0/6361-11 Alapszerelések végzése
0220-11
Gépészeti kötési feladatok
1.0/0220-11 Gépészeti kötések elméleti alapjai
2
Tanterem/ Szakmai vizsga Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet
3
2
2.0/0220-11 Gépészeti kötések készítése 3
6370-11
Lemezlakatos tevékenységek
1.0/6370-11 Lemezlakatos alapismeretek
4
7
2
2.0/6370-11 Szakmai számítások 3.0/6370-11 Lemezszerkezetek
1 2
4.0/6370-11 Lemezlakatos feladatok
5
5.0/6370-11 Lemezszerkezetek szerelése
2
6368-11
Magasban végzett lakatos feladatok
1
Tanterem/ Szakmai vizsga Tanműhely/ 3 Gazdálkodó szervezet
3 2
Tanterem/ Szakmai vizsga 3 Tanműhely/
99 Gazdálkodó szervezet 1.0/6368-11 Magasban végzett munka- és tűzbiztonsága
0,5
1
2.0/6368-11 Építészrajzi ismeretek
0,5
1
1
1
3.0/6368-11 Magasban végzett szerelési folyamatok
6369-11
Szerkezetlakatos feladatok
6
1.0/6369-11 Szerkezetlakatos ismeretek
4
2.0/6369-11 Szerkezetlakatos munkák
8
3.0/6369-11 Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos ismeretek
1
4.0/6369-11 Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos munkák
5
5.0/6369-11 Tartószerkezeti ismeretek
1
6.0/6369-11 Tartószerkezeti lakatos munkák Összesen:
5 11
Összefüggő szakmai gyakorlat heti 1 óra osztályfőnöki
Tanterem/ Szakmai vizsga Tanműhely/ 18 Gazdálkodó szervezet
22 160
9
24
10 0
CNC GÉPKEZELŐ OKJ 35 521 01 (2012) KP 2013, SZVK 2012 Szakmai követelménymodul
Elméleti órák száma
Tantárgyak/témakörök Gyártáselőkészítés
3
Technológiai alapok
64
Gyártási folyamatok
32
CNC programozás
4
11399-12 CNC-forgácsolási feladatok
Koordináta rendszerek, nullpontok
Gyak. órák száma
0,5
Programnyelv szerkezet
1
Programutasítások
1
Rögzített esztergálási ciklusok
0,5
Rögzített fúrási, köszörülési ciklusok
0,5
Rögzített marási ciklusok
0,5
CNC programozási gyakorlat
6,5
Gyártási folyamattervezés
1
CNC programozás
5,5
CNC szerszámgépek
5
Forgástest jellegű alkatrészek megmunkáló gépei
1
Szekrényes alkatrészek megmunkáló gépei
1
CNC vezérlések
1
Jellegzetes szerkezeti elemek, részegységek
1
Gyártóeszközök
1
CNC forgácsolási gyakorlat
15,5
CNC esztergálás
4,5
CNC marás
4,5
CNC köszörülés
4,5
Gépkarbantartások 1 óra osztályfőnöki összes óra
2 1 13ó/ hét 22, ó/hét 35 óra/hét
Székesfehérvár, 2014. március 31. Vörös Ida Zsuzsanna mb. igazgató
