Balaton-kutatás február 13. Balatonalmádi

Balaton-kutatás 2012 2013. február 13. Balatonalmádi

Elızmények

A vizsgált témák •

• • • • • • • •

A turizmus szerepe a Balaton turisztikai régióban – A Balaton szerepe turizmusunkban A Balaton ismertsége és imázsa A kereslet és a kínálat alakulása a Balaton turisztikai régióban A turisták várakozása és elégedettsége A Balaton turisztikai régió pozíciója, versenyhelyzete A régión belüli együttmőködések A turizmus, a helyi lakosok és az üdülıtulajdonosok viszonya A régió SWOT elemzése A kutatás legfontosabb következtetései, teendık, javaslatok

A kutatás módszere

A turizmus szerepe a Balaton turisztikai régióban A Balaton szerepe turizmusunkban

A balatoni turizmus jelentısége Részesedés a vendégéjszakák számából, 2012

26,2%

15,3%

Forrás: KSH, elızetes adatok

A balatoni turizmus jelentısége A leglátogatottabb magyarországi városok 2012 Belföldi vendégéjszakák

Külföldi vendégéjszakák

1.

Budapest

877

Budapest

2.

Hajdúszoboszló

464

Hévíz

3.

Siófok

410

4.

Hévíz

5.

6 423

Összes vendégéjszaka Budapest

7 300

670

Hévíz

1 005

Bük

368

Hajdúszoboszló

716

335

Sárvár

269

Bük

635

Zalakaros

291

Hajdúszoboszló

252

Siófok

582

6.

Gyula

268

Balatonfüred

229

Balatonfüred

484

7.

Sopron

267

Gyır

200

Sárvár

447

8.

Bük

267

Siófok

172

Zalakaros

431

9.

Balatonfüred

255

Zalakaros

140

Sopron

361

10.

Eger

214

Sopron

94

Gyır

358

Forrás: KSH elızetes adatok

A balatoni turizmus jelentısége A lakosság utazási szokásai kutatás alapján Utazás idıtartama Összesen 1–3 éjszakás

4 és több éjszakás

N

%

N

%

N

%

Balaton

187

15,6

248

46,7

435

25,1

Budapest– KözépDunavidék

263

21,9

72

13,5

335

19,3

Dél-Alföld

71

5,9

31

5,8

102

5,9

Dél-Dunántúl

68

5,6

22

4,2

90

5,2

Észak-Alföld

136

11,3

27

5,1

163

9,4

ÉszakMagyarország

104

8,6

45

8,6

149

8,6

Közép-Dunántúl

80

6,7

30

5,7

111

6,4

NyugatDunántúl

280

23,4

42

7,9

322

18,6

Tisza-tó

11

0,9

14

2,6

25

1,4

1199

100,0

532

100,0

1732

100,0

Összesen

Forrás: KSH, Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

A vízparti és a háttértelepülések közötti különbségek – A szakmai mélyinterjúk alapján •Jelentıs eltérés mutatkozik a vízparti és a háttértelepülések között. A Balatontól való távolság döntıen kihat az adott település gazdasági, szociális, infrastrukturális fejlettségére. •A vízparti települések között is jelentıs eltérés mutatható ki a település mérete szerint. •A megkérdezettek véleménye szerint az utóbbi években pozitív változás figyelhetı meg, a tópart 10-20 km-es vonzáskörzetében fekvı települések egyre inkább felismerik, hogy a fejlıdés egyik lehetséges útját a balatoni turizmusba való bekapcsolódás jelentheti számukra.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

A vízparti turizmusra, illetve a gyógy- és wellnessturizmusra építı települések közötti különbségek – A szakmai mélyinterjúk alapján •Hévíz és Zalakaros egyedi turisztikai vonzerıvel rendelkezik és ennek megfelelıen a Balaton régióban speciális helyzetük van. •Azáltal, hogy Zalakaros és Hévíz statisztikai adatai a Balaton turisztikai régió statisztikájában jelennek meg, torzulhatnak a Balatont érintı statisztikák. •A zalakarosi és hévízi mélyinterjúk tanúsága szerint a Balaton turisztikai régióra jellemzı problémakör e két település esetében kevésbé értelmezhetı. •Hévíz specifikus problémái között meg kell említenünk, hogy a hévízi és környékbeli szakemberek szerint a külföldi ingatlantulajdonosok száma is jelentısen megnövekedett. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

A vízparti turizmusra, illetve a gyógy- és wellnessturizmusra építı települések közötti különbségek – A szakmai mélyinterjúk alapján •

•

A Balaton régióban a vízparti települések esettében a strandolás jelenti a legnagyobb turisztikai vonzerıt. A szezonhosszabbítás egyik fontos eszköze a gyógy- és wellnessturizmus. A szakemberek szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a térségben meglévı természeti erıforrásokat (gyógy- és termálforrások) a jelenleginél hatékonyabban lehetne kiaknázni. •

A háttértelepülések turisztikai vonzerejét is lehetne fokozni a termálforrások felhasználásával, de a jelenlegi gazdasági helyzetben nem látnak erre reális lehetıséget a megkérdezettek.


A Balaton ismertsége és imázsa

A magyar lakosság belföldi turizmussal kapcsolatos attitődjei (kvalitatív kutatás) A legfontosabb akadályok a belföldi utazással kapcsolatosan: • az ár/érték arány: a külföldi utazás is elérhetı olyan áron, mint egy hosszabb belföldi út, más típusú élményeket kínálva • a megszokás: a külföldi út sok esetben összekapcsolódik a nyaralással, • ismeretek hiánya: bár könnyebb megszervezni és lebonyolítani egy hazai utat, úgy érzik, kevés és rosszul strukturált információ áll rendelkezésünkre az úti célokat, szálláshelyeket, élményszerzési lehetıségeket illetıen

Mit jelent az utazás? •„divatosság” feltehetıen a társadalmi normákhoz való igazodás miatt heves ellenállást váltott ki a feltételezés, miszerint a külföldi út divatosabb, sikkesebb, de ez a hazai utakkal szembeni távolságtartás megjelenése ezt a fajta ellenállást felülírta.

•

Az utazás élménye: az otthoni környezetbıl, a mindennapokból való kiszakadás áll, célja az érzelmi és fizikai feltöltıdés, a személyiség gazdagabbá tétele az új tapasztalatok révén Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / Millward Brown 2010 13

A magyar lakosság belföldi turizmussal kapcsolatos attitődjei (kvantitatív kutatás) Szabadidı és utazás a feltöltıdésnek, személyiség fejlesztésének forrásai (%)

A belföldi utazásokhoz köthetı asszociációk (% )

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / NRC 2011

A magyar lakosság belföldi turizmussal kapcsolatos attitődjei (kvantitatív kutatás) A külföldi utazásokhoz köthetı asszociációk (% )


A magyar lakosság belföldi turizmussal kapcsolatos attitődjei (kvantitatív kutatás) Külföldi utazásokhoz köthetı kifejezések

Belföldi utazásokhoz köthetı kifejezések


A magyar lakosság belföldi turizmussal kapcsolatos attitődjei (kvantitatív kutatás) A belföldi utazás célja (% )


Szeretjük a hazait A tengerpart elınyei • Újdonság varázsa (50,4%) • Garantált napsütés (38,0%) • Kellemesebb a tengervíz (36,4%) • Divatosabb (32,8%) • Szebb környezet (30,3%) • Tisztább (26,6%) • Jobb szolgáltatások (15,9%) • Jobb ár/érték arány (13,8%)

A hazai vízpartok elınyei • Beszélnek magyarul (66,0%) • Kevesebbet kell utazni (59,2%) • Ismert környezet (55,9%) • Könnyebb megszervezni (40,0%) • Kellemesebb az édesvíz (18,2%) • Jobb ár/érték arány (14,0%) • Szebb környezet (10,2%) • Jobb szolgáltatások (3,7%)


Mit jelent a vízparti utazás? (kvalitatív kutatás a Balatonról)

31+ évesek

Kiszakadás a hétköznapokból Család Kikapcsolódás

Nyugalom Sportolás Kirándulás Romantika

18-30 évesek

Buli Helyi diszkó Barátok Ismerkedés

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / GfK Hungária 2009

A Balaton… (kvalitatív kutatás a Balatonról) Nosztalgia Érzelmek

(gyerekkor, kamaszkor, úttörıtábor, edzıtábor)

(buli, szabadság, nyár, vidámság, megnyugtató, vakáció)

Programok Táj, környezet (a Balaton illata, Siófok, Tihany, Badacsony, kék víz, hegyes, dombos táj)

(strand, bornapok, hajókázás)

Magyar jelleg (elérhetı, a „miénk”, „magyar tenger”)

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / GfK Hungária 2009

Spontán említések Kvantitatív kutatás a Balatonról


Milyen színt társítanak a Balatonhoz? Kvantitatív kutatás a Balatonról


Mit gondolnak a magyarok a Balatonról? Kvantitatív kutatás a Balatonról


Mit gondolnak a turisták a Balatonról? Asszociációk a Balaton szó hallatán, 2012.július-augusztus Többnapos balatoni utazáson

Megkérdezett személy

volt

nem volt

belföldi

külföldi

nyaralás, felhıtlen, gondtalan, csodás nyaralás

238

125

216

147

363

nyár

135

50

114

71

185

víz, nagy víz, simogató víz, hősítı víz

110

41

92

59

151

Magyarország, magyarok

54

83

8

129

137

tenger, magyar tenger

91

42

85

48

133

fürdés, strandolás, pancsolás, úszás

89

40

83

46

129

pihenés, pihenésre kiválóan alkalmas hely

89

38

77

50

127

tó, nagy tó, hatalmas tó, nagy kiterjedéső tó

85

52

57

70

127

Említések

Összesen


A kereslet és a kínálat alakulása a Balaton turisztikai régióban

A Balaton turisztikai régió 2012. évi eredményei (kereskedelmi szálláshelyek) Vendégforgalom •

Vendégek száma: 1296 ezer, +1,0% (ország: +3,6%)

•

Vendégéjszakák száma: 4428 ezer, +2,5% (ország: +4,8%)

•

Belföldi vendégek száma: 946 ezer, -0,2% (ország: -0,5%)

•

Belföldi vendégéjszakák száma: 2701 ezer, +1,3% (ország: +1,0%)

•

Külföldi vendégek száma: 350 ezer, +4,1% (ország: +8,1%)

•

Külföldi vendégéjszakák száma: 1727 ezer, +4,5% (ország: +8,5%)

Kapacitáskihasználtság •

Szobakapacitás-kihasználtság: 41,2%, +3,5% (ország: +4,4%)

•

Férıhely-kihasználtság: 26,6%, +3,3% (ország: +3,7%)

Szállásdíjbevétel •

Összes szállásdíjbevétel: 23 338 ezer forint, +11,5% (ország: +8,2%)

•

Belföldi szállásdíjbevétel: 13 548 ezer forint, 9,3% (ország: +5,9%)

•

Külföldi szállásdíjbevétel: 9791 ezer forint, +14,8% (ország: +9,6%)

Forrás: KSH 2012, elızetes adatok 26

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma 2002-2012 Teljes

Hévíz, Zalakaros nélkül

Forrás: KSH, a 2012. évi adatok elızetesek

A belföldi/külföldi vendégéjszakák aránya 2002-2012 35,5%

61,0%


A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága 2002-2012


A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei a régióban 2002-2012 (bruttó, ezer Ft)

Balatoni szállásdíjbevételek 2012/2002: +47,5% Szálláshelyek árindexe 2012/2002: +48,1% Nemzetgazdasági árindex 2012/2002: +65,6% Forrás: KSH, a 2012. évi adatok elızetesek

A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei 2002-2012 Hévíz és Zalakaros nélkül


A legfontosabb küldıpiacok 2002, 2007, 2011, 2012 Vendégéjszakák száma 2012-es sorrend

2002

2007

2011

2012*

1. Németország

2 099 784 (1.)

1 065 610 (1.)

705 071 (1.)

708 401

2. Oroszország

48 053 (7.)

73 167 (5.)

151 305 (3.)

212 087

3. Ausztria

290 153 (2.)

240 281 (2.)

204 742 (2.)

209 042

4. Hollandia

205 269 (3.)

127 462 (3.)

80 548 (5.)

101 316

5. Csehország

45 807 (8.)

48 552 (6.)

85 279 (4.)

86 445

6. Dánia

172 878 (4.)

114 659 (4.)

69 752 (6.)

55 384

7. Lengyelország

48 053 (6.)

39 096 (9.)

54 663 (7.)

52 188

8. Szlovákia

18 151 (13.)

20 160 (13.)

40 506 (8.)

43 753

9. Ukrajna

7 051 (18.)

14 880 (14.)

23 957 (11.)

31 839

10. Svájc

60 360 (5.)

42 621 (8.)

30 485 (9.)

27 947


A legfontosabb küldıpiacok 2012 Hévíz és Zalakaros nélkül Vendégéjszakák száma 2012 teljes

2012 Hévíz és Zalakaros nélkül

1. Németország

708 401

1. Németország

384 186

2. Oroszország

212 087

2. Hollandia

96 488

3. Ausztria

209 042

3. Ausztria

85 476

4. Hollandia

101 316

4. Dánia

54 514

5. Csehország

86 445

5. Csehország

46 353

6. Dánia

55 384

6. Lengyelország

45 880

7. Lengyelország

52 188

7. Oroszország

30 061

8. Szlovákia

43 753

8. Szlovákia

28 152

9. Ukrajna

31 839

9. Belgium

20 576

10. Svájc

27 947

10. Olaszország

12 687


A vendégéjszakaszám változása a régió kereskedelmi szálláshelyein, 2012

Forrás: KSH elızetes adatok

A magán- /egyéb szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma 2002-2011 Férıhelyek száma

Vendégéjszakák száma

Forrás: KSH

A Balaton belföldi keresletének jellemzıi A szakértıi mélyinterjúk alapján •„Régen a cukrászda teraszán nem lehetett magyar szót hallani, annyi volt a külföldi vendég, most már szezonban és szezonon kívül is több a belföldi. Ez az egész Balatonra igaz.” •A régióba elsısorban kisgyermekes családok utaznak, a gyerekek életkora 2-14 év, a szülık a 30-50 éves korosztályhoz tartoznak. •A másik stabil vendégkört az igényes, de nem drága szórakozást kedvelı 17-25 éves fiatalok képezik, akik baráti társasággal érkeznek a tóhoz. •A Balaton elsısorban a budapestiek és a nagyvárosban élık körében kedvelt úti cél, legkevesebben a községekbıl érkeznek. •Az állandó vendégkör jellemzıen a középosztályba tartozik, biztos anyagi háttérrel, de nem kimagaslóan magas jövedelemmel rendelkezik, gazdaságilag aktív, nagyrészük alkalmazott, szellemi foglalkozású. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2010

A Balaton belföldi keresletének jellemzıi A szakértıi mélyinterjúk alapján •Új szegmensként jelent meg a Balatonnál a wellness céljából, hosszú hétvégére érkezı vendégek célcsoportja. •Az egészségturizmus céljából utazó szegmens mellett új célközönséget jelent(enek) •a fiatalok, akik kimondottan szórakozás, sokszor konkrét koncertek, zenei fesztiválok miatt utaznak a régióba, illetve •egy „elit” kör, amely vitorlázással, illetve vitorlásoktatáson való részvétellel tölti ideje nagy részét.

•A SZÉP kártya használatáról véleményt formálók többsége ez ideig nem szerzett igazán kedvezı tapasztalatokat szerzett (elsısorban az adminisztráció miatt). Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

A Balaton belföldi keresletének jellemzıi A magyar lakosság szerint






A Balaton külföldi keresletének jellemzıi A szakértıi mélyinterjúk alapján •A fı küldıpiac még mindig Németország. •Bár a vendégszám visszaesését nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni, de pozitívum, hogy a korábbi évekhez képest nagyobb számban érkeznek szlovénok, szlovákok, csehek, lengyelek, oroszok, románok és skandinávok. •Az Ausztriából érkezı vendégek száma stagnál. •A hollandok körében egyes vélemények szerint már nem számít népszerő úti célnak a Balaton, elsısorban a kempingfejlesztések elmaradása miatt más desztinációt választanak. •Az utazás fı motivációja – az oroszokat leszámítva – a fürdés, strandolás, amit túrázással, természetjárással és a városlátogatással kombinálnak. Ebbıl adódóan a régión belül sokat utaznak. •A látogatók a korábbi évekhez képest rövidebb ideig maradnak. •Módosult az igénybe vett szállások köre: visszaesett az olcsó kempingek, olcsó magánszállások forgalma, a jó minıségő panziók, apartmanok kereslete nı. •Az oroszok elsısorban hotelekben szállnak meg, a hollandok közül sokan saját házukban nyaralnak Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

A turisták várakozása és elégedettsége

A legjobb reklám… …az elégedett turista

Elégedettségkutatás 2012 A kutatás célja

A kutatás módszere

•

•

A Balaton turisztikai régióba szabadidıs turisztikai céllal utazó magyar és külföldi turisták Balatonnal kapcsolatos vélekedéseinek, utazási szokásainak és elégedettségének vizsgálata volt, amelynek eredményei támpontot adhatnak a Balaton turisztikai régió turisztikai termékeinek, szolgáltatásainak, imázsának, kommunikációjának továbbfejlesztéséhez.

•

• •

•

2600 fıs minta (1300 belföldi és 1300 külföldi vendég) személyes kérdezés a Balaton régió 35 településén, több mint száz mintavételi ponton véletlenszerő mintavétel kistérségi reprezentativitás (a 2011. június-augusztus között a kistérség kereskedelmi szálláshelyein megszálló vendégek száma alapján) 15%-os ellenırzés.


Elégedettségkutatás 2012 Küldıország

N

%

Németország

417

32,1

Ausztria

118

9,1

Csehország

97

7,5

Lengyelország

94

7,2

Hollandia

79

6,1

Szlovákia

70

5,4

Oroszország

59

4,5

Dánia

59

4,5

Ukrajna

36

2,8

Románia

33

2,5

Franciaország

28

2,2

Egyesült Királyság

28

2,2

Olaszország

26

2,0

Belgium

25

1,9 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

Elégedettségkutatás 2012 Szálláshely Belföldi Szálláshely típusa

Külföldi Összesen

turista

fizetıs magánszálláshely

21,8

27,3

24,6

panzió

16,8

18,5

17,7

rokonok, ismerısök nyaralója

22,7

9,4

16,0

háromcsillagos szálloda

11,5

14,3

12,9

négycsillagos szálloda

7,6

12,6

10,1

kemping

8,2

9,5

8,8

egyéb szálláshely

3,5

2,9

3,2

céges üdülı

4,6

0,4

2,5

kétcsillagos szálloda

1,3

2,1

1,7

közösségi szálláshely

1,5

1,7

1,6

ötcsillagos szálloda

0,1

0,8

0,4

egycsillagos szálloda

0,3

0,5

0,4


Elégedettségkutatás 2012 Motivációk(%) Belföldi turisták

Külföldi turisták

Motiváció

%

Rangsor

%

Rangsor

%*

Rangsor

kikapcsolódás, pihenés, fürdés

93,8

1.

89,8

1.

91,8

1.

szórakozás

32,4

2.

35,7

2.

34,0

2.

városlátogatás

19,1

3.

29.8

3.

24,4

3.

VFR

17,0

4.

12,8

6.

14,9

4.

gasztronómia, borturizmus

10,6

7.

12,8

5.

11,7

5.

természetjárás, kirándulás

15,8

5.

7,4

11.

11,6

6.

egészségmegırzés, wellness

9,5

8.

13,5

4.

11,5

7.

kulturális látnivalók megtekintése

10,7

6.

11,4

8.

11,0

8.

gyógykezeltetés

9,2

9.

11,4

7.

10,4

9.

fesztiválon való részvétel

7,5

11.

8,7

9.

8,1

10.

kulturális programon való részvétel

7,7

10.

5,4

12.

6,5

11.

falusi turizmus

5,1

14.

7,8

10.

6,5

12.

kerékpározás

7,4

12.

4,6

14.

6,0

13.


Elégedettségkutatás 2012 A Balatonról alkotott kép változása


Elégedettségkutatás 2012 Hiányolt szolgáltatások (%) Hiányolt szolgáltatás, kifogásolt tényezı

Belföldi

Külföldi

Összesen

turista hiányolta szabadstrand az északi oldalon

23

29

52

ingyenes, kulturált illemhelyek

12

26

38

alacsonyabb árak

11

11

22

ATM

7

11

18

színes gyerekprogramok

11

5

16

több játszótér

9

7

16

vízminıség

4

12

16

több vízi sport lehetıség

7

7

14

több élményfürdı

7

7

14

tájékoztató táblák, utcanevek elhelyezése

7

5

12

több diszkó, bár, több szórakozási lehetıség

9

2

11

vendégszeretet

7

4

11

ingyenes parkoló a standoknál, több parkoló

6

több és jobb tájékoztató anyag készítése

5

11 Forrás: Magyar5 Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2010 5

10

Elégedettségkutatás 2012 Elégedett: 90,4%


Elégedettségkutatás 2012 A Balaton ajánlása Belföldi turista

Külföldi turista

Összesen

fı

%

fı

%

fı

%

gyönyörő természet, szép tájak

162

13,3

152

13,0

314

13,2

fantasztikusan jó, klassz hely

84

6,9

134

11,5

218

9,2

programválaszték sokszínő

115

9,5

100

8,6

215

9,0

remek, teljes, kikapcsolódást nyújt

151

12,4

60

5,1

211

8,9

fürdési, strandolási lehetıség jó

88

7,2

91

7,8

179

7,5

pihenésre kiváló hely

92

7,6

78

6,7

170

7,1

kedvezı, szép az idı

46

3,8

107

9,2

153

6,4

híresek, sokfélék, finomak a balatoni borok

64

5,3

88

7,5

152

6,4

az emberek barátságosak, kedvesek

21

1,7

118

10,1

139

5,8

finomak, jók, ízletesek az ételek

36

3,0

103

8,8

139

5,8

bulizásra, szórakozásra kiváló hely

79

6,5

48

4,1

127

5,3

elfogadható, reális, megfelelı ár

42

3,5

78

6,7

120

5,0

kellemes, szép, barátságos környezet

67

5,5

38

3,3

105

4,4

Ajánlás


Elégedettségkutatás 2012 Turisztikai Elégedettség Modell A TEM modellben az elégedettségmérés értékelése a fontossági-elégedettségi elemi mutatók által leírt tényezık összevont értékelését jelenti: •a fontossági mutatókat, amelyek azt mérik, hogy a turisták mennyire tartják fontosnak az adott termék, szolgáltatás egyes összetevıit és •az elégedettségi mutatókat, amelyek azt mérik, hogy a turisták mennyire elégedettek az adott területen tapasztalt teljesítményekkel. Így minden egyes tényezı esetében megadható: •az elvárási szint (F=fontosság) •a megfelelési szint (E=elégedettség) •és a két tényezı közötti rés (GAP) A GAP-analízis akkor értékel kedvezınek egy tényezıt, ha annak fontossága és a vele való elégedettség egyforma mértékő. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

Elégedettségkutatás 2012 TEM tényezık Dimenziók

Elemi mutatók

Környezeti tényezık

éghajlat, idıjárás; tisztaság; vízminıség; természeti környezet, táj; épített környezet

Turisztikai vonzerık

wellness, gyógyfürdı, strandolás; rendezvények; látnivalók; gyermekprogramok; szórakozási lehetıségek, diszkó, tánc, éjszakai élet; aktív szabadidıs tevékenység

Szállás

fizetıs szálláshelyek választéka általában; igénybe vett fizetıs szálláshely minısége

Vendéglátás

vendéglátóhelyek választéka általában; igénybe vett vendéglátóhelyek minısége ; borkóstolás, pincelátogatási lehetıségek

Vásárlás, bankkártyás fizetés

vásárlási lehetıség; bankautomaták száma; bankkártya, hitelkártya használati lehetıségek; valutaváltási lehetıség (csak külföldieknek); SZÉP kártya használat (csak belföldieknek); üdülési csekk használat (csak belföldieknek)

Közlekedés

desztináció megközelíthetısége; turisztikai desztináción belüli (települések közötti) közlekedés; településen belüli közlekedés; parkolási lehetıség

Informálódás

turisztikai információk elérhetısége és színvonala ; turisztikai irodák; turisztikai iroda szolgáltatásának minısége; tájékozódási lehetıség; nyelvtudás (csak külföldieknek)

Ár, kedvezmény

ár/érték arány általában; ár/érték arány a kereskedelemben igénybe vett fizetıs szálláshelyek ár/érték aránya; igénybe vett vendéglátóhelyek ár/érték aránya igénybe vett attrakciók, programok, ár/érték aránya; helyi és/vagy regionális kedvezmények, kedvezménykártyák

Szocio-pszichológiai tényezık

Közbiztonság; vendégszeretet; üdülés alatti csend és nyugalom ; üdülés alatti lüktetı élet

Akadálymentesség


Elégedettségkutatás 2012 Magas elvárások – Jó teljesítmény • • •

A Balaton turisztikai régióban megforduló turisták magas elvárási szinttel (81,2 pont) rendelkeznek. A 78,7 pontos elégedettségi index azt bizonyítja, hogy a régió teljesítménye megközelítette a nagyon elégedett minısítési kategóriát. (Kontroll kérdés: 79,8) A fontosság/elégedettség viszonylatában is nagyon kedvezıen alakult a helyzet, hiszen a 100 pontos rendszerben a -2,5 pontos GAP (rés) minimális alulteljesítést jelent. Nagyon fontos/ nagyon elégedett


Elégedettségkutatás 2012 Legfontosabb eredmények a belföldi turisták magasabb elvárási szinttel (82,5) rendelkeztek, mint a külföldiek (80,0) a külföldiek számára lényegében azt nyújtotta a Balaton, amit el is vártak tıle a hazai vendégek elégedettségi indexe kismértékben elmarad a külföldekétıl, mindezekbıl következik, hogy a belföldi turisták esetében az elvárás és a kapott teljesítmény között már jelentısebb alulteljesítés mutatható ki, de hangsúlyozzuk, hogy a 77,9 pontos belföldi elégedettségi mutató is kimondottan jónak minısíthetı Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

Elégedettségkutatás 2012 Szép idıben kevésbé vagyunk kritikusak Az idıjárás szerepe: a megkérdezések 89,1%-a fürdızésre kimondottan alkalmas idıben készült.

fürdızésre nem alkalmas idı esetén magasabb elvárási szinttel (84,0) rendelkeznek a turisták mint jó idıben (80,8) ugyanakkor az elégedettségi szint a két szegmens esetében közel azonos kiránduló idıben a vizsgált tényezıknek nagyobb fontosságot tulajdonítanak, ezért a rés (alulteljesítés) kimutathatóan nagyobb körükben


Elégedettségkutatás 2012 A TEM fıkomponensek fontossága Belföldi turisták

Átlag: 82,5

Külföldi turisták

Átlag: 80,0

Elégedettségkutatás 2012 TEM fıkomponensek rangsora 100-as skálán


Elégedettségkutatás 2012 Érdekességek az egyes tényezıkrıl Szocio-pszichológiai tényezık •

A TEM legjobb teljesítményt jelzı

☺☺ A közbiztonság ☺ <

mutatója! • •

A Balatonnál nyaraló külföldi vendégek maximálisan elégedettek

☺

Környezeti tényezık •

A tisztaság és vízminıség ☺<

•

Az épített és természeti környezet

☺ Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

Elégedettségkutatás 2012 Érdekességek az egyes tényezıkrıl Szállás • •

A fizetıs szálláshelyek választéka Az igénybe vett fizetıs szálláshely minısége

☺

☺<

Vendéglátás • •

A vendéglátóhelyek választéka Az igénybe vett vendéglátóhelyek minısége

•

☺

Borkóstolás, pincelátogatás ☺ Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

Elégedettségkutatás 2012 A turisztikai tényezık megítélése Belföldi turista

Mutató

Külföldi turista

Balaton régió átlag

F

E

GAP

F*E

F

E

GAP

F*E

F

E

GAP

F*E

Wellness, gyógyfürdı, strandolás

84,1

78,2

-5,9

65,6

82,7

81,9

-0,8

67,7

83,4

80,1

-3,3

66,7

Rendezvények

77,2

77,5

0,3

59,8

73,4

77,6

4,2

56,9

75,3

77,6

2,3

58,4

Látnivalók

71,1

81,4

10,3

58,2

69,8

83,2

13,4

58,0

70,5

82,4

11,9

58,1

79,2

71,3

-7,9

56,4

76,5

73,3

-3,2

56,1

77,7

72,4

-5,3

56,2

76,4

75,4

-1,0

57,6

77,1

77,1

0,0

59,4

76,8

76,3

-0,5

58,6

76,1

76,1

0,0

58,1

75,0

76,2

1,2

57,2

75,5

76,1

0,6

57,6

77,3

76,6

-0,7

59,3

75,7

78,2

2,5

59,2

76,5

77,5

1,0

59,3

Gyermekprogram ok választéka, minısége Szórakozási lehetıségek, diszkó, tánc, éjszakai élet Aktív szabadidıs tevékenység Turisztikai vonzerık a desztinációban


Elégedettségkutatás 2012 Érdekességek az egyes tényezıkrıl Közlekedés • •

Desztináció megközelíthetısége (különösen vonattal, busszal) Desztináción belüli kerékpáros közlekedési lehetıségek

•

☺

Parkolási lehetıségek

Informálódás, tájékozódás • •

Utazás elıtt és utazás alatt ☺ A turisztikai irodák teljesítménye

•

megegyezik az elvárásokkal. Településen/utakon való tájékozódás

☺☺

•

Nyelvtudás


Elégedettségkutatás 2012 Érdekességek az egyes tényezıkrıl Ár, kedvezmény •

A helyi kedvezménykártyák ?

• •

A külföldi turisták számára A belföldi turistáknál kritikus tényezık:

☺

– –

ár/érték arány a kereskedelemben igénybe vett vendéglátóhelyek ár/érték

–

aránya igénybe vett fizetıs strand ár/érték

aránya

Akadálymentesség

Vásárlás, bankkártyás fizetés •

Bankautomaták száma, bankkártyahasználat (kártyás fizetés

•

Akadálymentesség, fogyatékkal élık támogatása Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

Elégedettségkutatás 2012 Alulteljesítések Tényezı

Belföldi GAP

Tényezı

Külföldi GAP

ár/érték arány a kereskedelemben

-12,9

gyermekprogramok választéka, minısége

-12,5

tisztaság

-11,7

lovaglási lehetıség

-9,2

igénybe vett vendéglátóhelyek ár/érték aránya

-8,4

természeti környezet, táj

-8,3

fesztiválok választéka, minısége

-8,2

-12,6

napi cikkek vásárlási lehetısége

-6,8

bankautomaták, bankkártya használat

-12,5

vendégszeretet

-6,4

egyéb aktív szabadidıs tevékenység

-11,3

igénybe vett fizetıs szálláshely minısége

-10,5

desztináció hangulata, atmoszférája

-5,5

élményfürdık, aquaparkok választéka, minısége

-10,5

nyelvtudás

-5,1

településeken/utakon tájékozódási lehetıségek

-10,1

ár/érték arány a kereskedelemben

-27,9

igénybe vett vendéglátóhelyek ár/érték aránya

-22,8

fizetıs strand ár/érték aránya

-21,0

szabadstrand választéka, minısége

-19,0

élményfürdık, aquaparkok ár/érték aránya

-18,6

igénybe vett fizetıs szálláshelyek ár/érték aránya

-17,7

tisztaság

-17,6

igénybe vett vendéglátóhelyek minısége

-13,7

igénybe vett attrakciók, programok ár/érték aránya

-13,5

SZÉP kártya használat (csak belföldieknek)

-13,3

vízminıség

-13,0

parkolási lehetıség

-12,6

desztináció megközelíthetısége vonattal, busszal

A Balaton turisztikai régió pozíciója, versenyhelyzete

A Balaton turisztikai régió pozíciója A szakmai mélyinterjúk alapján Belföldön •Az egyöntető álláspont alapján a régió megítélése jónak mondható, ezen a téren pozitív változás következett be az elmúlt néhány évben (vízminıség javulása és fejlesztések). Külföldön •A régió népszerősége az utóbbi években csökkent a külföldiek körében: a fejlesztések nem tartottak lépést az igények növekedésével, a politikai bizonytalanság megszőnése miatt a délszláv desztináció iránti kereslet megélénkült, új és népszerő úti célként jelent meg a németek, osztrákok körében Bulgária, a korábban rendszeresen Balatonnál nyaraló németek megöregedtek vagy elhunytak, generációváltás történt, a fiatalok nem jönnek nosztalgiázni a tóhoz.

•Az interjúalanyok jelentıs része szerint egyrészt ez ideig nem lett definiálva, hogy a Balatont mint márkát, mivel akarjuk „eladni” külföldön, másrészt nem elég intenzív a kommunikációs tevékenység. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

Belföldi versenyhelyzet A szakmai mélyinterjúk alapján •Arról a kérdésrıl, hogy itthon mely desztinációk a Balaton versenytársai, megoszlottak a vélemények, bár abban mindenki egyetértett, hogy igazi konkurenciája nincs belföldön a régiónak. •A hazai versenytársak között Budapestet mint konkurenciát hét szakember említette. •A Balaton a többség véleménye szerint az elmúlt években megtartotta elınyét, sıt néhányan úgy ítélik meg, hogy népszerősége nıtt versenytársaival szembe, aminek oka, hogy:

a régión belüli összefogás erısödött, a Balatont kampány során népszerősítették, több a színvonalas program, színvonalas szállodák épültek, elkészült a déli oldalon az autópálya, a Balaton körüli kerékpárút, a fiatalok számára rendezett zenei programok köre bıvült


Mit gondolnak a magyarok a Balatonról? Kvantitatív kutatás a Balatonról


Külföldi versenyhelyzet A szakmai mélyinterjúk alapján •A Balaton legnagyobb vetélytársát a horvát tengerpart üdülıhelyei (20 említés) jelentik. A Balaton elınyeinek, hátrányainak említése során számos tényezıt soroltak fel a szakemberek, de kivétel nélkül mindenki megemlítette, hogy Horvátország marketingtevékenysége kiváló, a mienk viszont külföldön nem elég erıs

•A második legnagyobb „kihívó” Bulgária, amelyet Horvátországhoz képest sokkal kevesebben neveztek meg (6 fı). Az elhangzottak alapján Bulgária feltörekvı ország, új konkurens. •A tavak közül a megkérdezettek szerint elsısorban a Fertı-tó ausztriai része, másodsorban a Garda-tó a Balaton két nagy versenytársa, a Wörthi-tavat mindössze három személy említette a kérdés kapcsán. •Az egybehangzó vélemények szerint a konkurensek marketingtevékenysége sokkal intenzívebb, célzottabb, hatékonyabb, mint a Balatoné. •Ezen kívül „népszerőségük záloga az is, hogy nem szinten tartásra, túlélésre, hanem folyamatos fejlesztésre törekednek Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

Külföldi versenyhelyzet A tengerpartok értékelése a magyar lakosság által


A régión belüli együttmőködések

„Egyedül nem megy” Turisztikai együttmőködések a régióban •Függetlenül attól, hogy milyen turisztikai szereplırıl van szó, mindegyik interjúalany arról számolt be, hogy az általa vezetett szervezet széles körő kapcsolatrendszerrel rendelkezik. •A közös termékfejlesztések, szolgáltatási csomagok kialakítása azonban kezdetleges szinten van. A TDM-modell mőködésétıl e téren sokat várnak. •Néhány esetben elhangzott olyan vélemény is, hogy az önkormányzatok és az állami szervezetek túlzott bürokratikussága hátráltatja a hatékony turisztikai munkavégzést.


Best practice: BRTDMSZ – MT Zrt.: fogyasztói elégedettségvizsgálat •A BRTDMSZ tagsága körében meghirdetve, önkéntes részvétel •Önkitöltıs kérdıívek kiosztása turisták/vendégek körében, kérdıívek összegyőjtése, adatok bevitele •A Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Irodájának szakmai segítségével: kérdıívkészítés, adatfeldolgozás kereteinek megteremtése, technikai segítség, adatfeldolgozás •A TEM-modell módszertanának mintájára •2012. nyári szezon: május–szeptember

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / BRTDMSZ 2012

Kérdıívek fı témái •

•

Ki? (demográfia, belföldi/külföldi, magyar/angol/német nyelven, együtt utazók száma) Mikor, mennyi idıre? (kitöltés hónapja, tartózkodási idı)

• • • • •

•

Honnan? (ország, település) Hová? (település) Miért érkezett? (motiváció) Mivel érkezett, hol szállt meg? (közlekedési eszköz, szálláshely) Utazás elıkészítése (tájékozódás, foglalás: csak belföldön) Elégedettség (fontosság/elégedettség részletesen, tapasztalatok várakozásokhoz képest, ajánlás másoknak, visszatérés)


Az adatgyőjtés fıbb eredményei – I. BELFÖLDIEK

KÜLFÖLDIEK

• • •

•

N=1140 Átlagosan 4,4 fı utazott együtt Kitöltés: 79,2% július-augusztus, átlagosan 7,9 éjszakát töltöttek a régióban

• •

N=225, 59% német kérdıív, 41% angol kérdıív Átlagosan 3,8 fı utazott együtt Kitöltés: 86,0% július-augusztus, átlagosan 7,5 éjszakát töltöttek a régióban


Az adatgyőjtés fıbb eredményei – II. Motiváció Közlekedési eszköz

Szálláshely

Tájékozódás Foglalás

Kikapcsolódás, pihenés Vízparti üdülés, strandolás Szórakozás Személyautó, motor Vonat Repülı Autóbusz Apartman, ‘zimmer frei’ Saját nyaraló, üdülı Meghívtak más nyaralójába 3* szálloda Panzió Internet Rokonok, barátok, ismerısök Nem tájékozódott elızetesen Nem foglalt elızetesen Elızetesen foglalt (offline) Elızetesen foglalt (interneten)

Belföldiek

Külföldiek

45,3% 22,5% 15,0% 69,7% 19,9% 11,5% 21,0% 20,6% 13,5% 7,0% 11,3% 56,2% 30,1% 12,0% 46,8% 28,7% 24,5%

58,4% 24,7% 6,8% 79,1% 10,0% 9,1% 8,6% 24,9% 11,5% 5,1% 18,4% 18,4%

-


Az adatgyőjtés fıbb eredményei – III. Átlagos elvárási szint: 4,07 Átlagos elégedettség: 4,02

Ajánlaná másoknak a balatoni látogatást: 97,6% Vártnál jobb tapasztalat: 21,6% Vártnál rosszabb tapasztalat: 8,7% Biztosan visszatér: 73,9% Biztosan nem: 1,5% Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / BRTDMSZ 2012

Az adatgyőjtés fıbb eredményei – IV. Átlagos elvárási szint: 4,00 Átlagos elégedettség: 4,14

Ajánlaná másoknak a balatoni látogatást: 96,7% Vártnál jobb tapasztalat: 31,0% Vártnál rosszabb tapasztalat: 6,6% Biztosan visszatér: 29,1% Biztosan nem: 30,5% Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / BRTDMSZ 2012

A turizmus, a helyi lakosok és az üdülıtulajdonosok viszonya

A helyi lakosok és az üdülıtulajdonosok A szakmai mélyinterjúk alapján •A helyi lakosok és a turizmus kapcsolatát a megkérdezett szakemberek alapvetıen pozitívnak értékelték. Bár az is igaz, hogy a turisztikai attrakciók jellege is erısen befolyásolja a viszonyt. •Az önkormányzati vezetık körében végzett mélyinterjúk során elhangzott olyan vélemény is, hogy minden polgármester számára a helyi választópolgárok érdeke a legfontosabb. Ez bizonyos esetekben a turizmust – leginkább a turisztikai fejlesztéseket – hátrányosan érintheti. •A balatoni turizmus specifikus tulajdonságához tartozik, az üdülık magas száma, ami nemcsak a tulajdonosok céljait szolgálja. •Az üdülıtulajdonosok érdekképviseleti szervezeti igénylik a Balaton fejlesztésével kapcsolatos szakmai együttmőködést. •A turizmus, a helyi lakosok és az üdülıtulajdonosok közti viszony vizsgálata, az érdekek feltárása további kutatást igényel. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 2012

A régió SWOT-elemzése

… a szakmai mélyinterjúk alapján Erısségek

Gyengeségek

Adottságok

Adottságok

Unikális természeti adottságai, ezen belül: •északi és déli part markáns különbsége •mérete •kisgyerekbarát vízmélység •Balaton-felvidék látnivalói •mediterrán jelleg •vízhımérséklet •változékony széljárás •gyógy- és termálvízkincs •Kis-Balaton Jelentıs kultúrtörténeti értékek Balatoni szılészet, borkultúra Közlekedés Kicsik a látnivalók közötti távolságok A déli part M7-es autópályán történı megközelíthetısége Kiépített kerékpárút

A tó ökológiai sérülékenysége Idıjárásfüggı, rövid szezon

Turizmus Jelentıs turisztikai hagyományai vannak A turizmus meghatározó szerepet tölt be a régióban

Egyéb Lelkes, Balatonért elkötelezett szakemberek

Közlekedés Északi part megközelíthetısége Kerékpárút állapota, kiegészítı szolgáltatások hiánya Háttértelepülések közötti tömegközlekedés Közutak és közterületek állapota

Turizmus A Balatonnak mint önálló turisztikai desztinációnak nincs gazdája A Balatonnak nincs önálló arculata A turisztikai szolgáltatók közötti együttmőködés verbális jellegő A szolgáltatók önmagukban nem versenyképesek, nem alakultak ki a szolgáltatási hálózatok A turisztikai igényekhez való alkalmazkodás hiánya TDM-hálózat még csak most van kiépülı félben Turisztikai termékek, vonzerık változó színvonala Komplex szolgáltatások hiánya Balaton-specifikus termékek, szolgáltatások hiánya A vízi attrakciók száma nagyon kevés


… a szakmai mélyinterjúk alapján Erısségek

Gyengeségek Turizmus A tó egységesen van szabályozva, nincsenek turisztikai attrakcióra bontott zónák Turisztikai kommunikáció és marketing alacsony nagyságrendő A Balatonnak nincs nemzetközi imázsa Jelentıs különbségek a vízparti és a háttértelepülések között

Egyéb A régió közigazgatási szétaprózottsága

Lehetıségek

Veszélyek

Az egészségtudatosság szerepe folyamatosan felértékelıdik, ezáltal növekszik az egészség- és az aktív turizmus iránti igény Növekszik az igény a kulturális turizmus iránt Növekszik a belföldi turizmus Növekszik az igény a konferencia- és incentive turizmus iránt

A tömegturizmus visszaszorulása miatt az erre szakosodott szolgáltatók csıdbe mennek A külföldi versenytársak tovább növelik a már így is jelentıs versenyelınyüket A vízi attrakciók veszélyeztethetik a víz minıségét A termálvíz fokozott felhasználásának következményeit nem ismerjük A klímaváltozás hátrányosan érintheti a fürdızési szokásokat A turisztikai bevételek (adók és állami támogatás) újraelosztása jelentıs érdekellentétekhez vezethetnek


A kutatás legfontosabb következtetései, teendık, javaslatok

Következtetések A szakmai mélyinterjúk alapján •A Balaton adottságai alapján az európai szintő turisztikai desztinációk táborába tartozik, ennek ellenéri a tó és környezetének turisztikai szempontú kihasználtsága relatíve alacsony. •A Balaton gazdasági, turisztikai fejlıdését esetenként a partikuláris érdekek határozzák meg. •Több megkérdezett úgy érzékeli, hogy „a Balatonnak – mint önálló turisztikai desztinációnak – nincs gazdája”. •Végleg leáldozott az igénytelen tömegturizmus korszaka, ehhez a megváltozott helyzethez a kínálati oldal sem volumenében, sem struktúrájában nem tudott megfelelıen alkalmazkodni. Az utóbbi években bekövetkezett fejlesztések ellenére – az egész Balaton vonatkozásában – inkább tovább nıtt a tó versenyhátránya a nemzetközi versenytársakhoz képest. •Jelenleg nincs egységes arculata a Balaton régiónak. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.

A legfontosabb teendık, javaslatok A szakmai mélyinterjúk alapján •Széles körő egyeztetés után deklarálni kellene, hogy a következı turisztikai termékeknek hol, mekkora szerepet szánunk: vízi és vízparti turizmus (aktív és passzív) aktív és ökoturizmus (természetjárás, kerékpározás, golf, horgászturizmus, lovas turizmus) gasztronómiai és borturizmus gyógy- és wellnessturizmus kulturális és fesztiválturizmus konferencia- és incentive turizmus.

•Az egyes területek prioritásának meghatározásánál természetesen figyelembe kell venni, hogy az egyes területek csak kiemelt odafigyelés mellett vagy egyáltalán nem összeegyeztethetıek. •A régióban jelenleg megfigyelhetı párhuzamosságok gyakorlatilag nem indukálnak új keresletet, ezért konszenzusos alapon kialakított, település szintre lebontott régiós stratégiára lenne szükség.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.

A legfontosabb teendık, javaslatok A szakmai mélyinterjúk alapján •A Balatoni Regionális TDM Szövetségnek jelentıs szerepet kellene betöltenie az új regionális turisztikai stratégia kialakításában. •A desztináció-alapú egységes balatoni kommunikáció létkérdés. •A kommunikáció csak akkor válik hitelessé, ha a Balaton nemzetközileg is versenyképes turisztikai vonzerıket és szolgáltatásokat tud nyújtani. •Az új alapokon nyugvó kommunikációs stratégiában kiemelt figyelmet kellene fordítani arra, hogy a szolgáltatók és a Magyar Turizmus Zrt. egymást kölcsönösen támogassák az imázsépítésben, és általában a kommunikációban. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! További információ: Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda [email protected] neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/

Balaton-kutatás február 13. Balatonalmádi

Recommend Documents