Identitás Kisebbségkutató Műhely Identitet radionica za iztraživanje nacionalnih manjina Identity Research Workgroup of National Minorities
Badis Róbert: A vajdasági magyar szórványban élők demográfiai helyzete
Identitás Kisebbségkutató Műhely, 2011
1. Bevezető Az elmúlt időszakban a politikum egyre nagyobb figyelmet fordít a határon túl élő magyar népességre és azon belül kiváltképp a szórványban élőkre. Nemzet határának is nevezett szórvány megmaradásért folytatott küzdelme, ennek köszönhetően talán kap egy kis lendületet támogatást a tömbben élők illetve az anyaország részéről. Jelen tanulmány célja, hogy a vajdasági magyar népesség demográfiai helyzetét kicsit árnyalva rámutasson a tömbben és a szórványban élők közötti különbségekre. A különböző népmozgalmi statisztikák elemzésével árnyaltabb képet kapunk arról, hogy milyen jellemzőkkel bír a szórványban élők demográfiai helyzete. A közpolitikai stratégiai döntések meghozatalánál mindenképpen fontos figyelembe venni azon társadalmi jellemzőket, amelyek meghatározzák az adott közösség életét. 2. Vajdaságban élő magyar szórvány A szórvány módszertani meghatározását illetően nem polemizálva Gábrity Molnár Irén definíciójával, elfogadjuk, hogy a „szórványmagyarság fogalmán általában a határon túli magyarságnak azt a rétegét értjük, amely a többségi nemzetekhez képest településén, mikrorégiójában 30 százléknál kisebb arányban él, hátrányos nyelvi etnikai, vallási helyzetben és a
nemzettesttől
elszigetelődve,
leépült
intézményrendszerrel,
folyamatos
veszélynek,
felszámolódásnak van kitéve”1 Többen foglalkoztak már a szórvány meghatározásának módszertani dilemmáival és a felmerülő tudományos problémákkal, kategorizációs kérdésekkel. 2
A Kárpát Medencei Magyar Képviselők Fóruma által kidolgozott szórványstratégia négy
különböző csoportba sorolja a szórványmagyarságot: 1. Abszolút szórvány: ahol a nemzeti közösséghez tartozás már csak származástudaton alapul. A nyelv használat kikopott a mindennapi használatból. 2. Nagyvárosi magyar kisebbség: a nagyobb településeken arányaiban ugyan már abszolút kisebbséget képző, de ma még jelentős, önálló, belső társadalmi élettel rendelkező magyar közösség.
1 2
Gábrity Molnár Irén: Mit értünk szórványmgyarság alatt Vajdaságban? In: Létünk, 2005. 3. Szám, 24. old Vetési László, Bodó Barna, Biczó Gábor, Tóth Pál Péter, Nagy Ödön.
3. Szigetmagyarság: olyan település, amelyben még helyi szinten többséget alkot a magyarság. 4. Szórvány közeli helyzet: a tömbmagyarság azon települései vagy térségei, amelyek etnikai arculatváltáson esnek át, és amelyekben ezért a magyarság helyi többségi helyzetének közeljövőben történő elvesztése várható. Vajdaságban a 2002-es népszámlálás szerint 290 207 magyar nemzetiségű egyén élt. Földrajzilag a magyar népesség Vajdaság északi részén élnek tömbben, a következő községekben: Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse, Topolya, Kishegyes. Szórványnak, vagy a szórvánnyá válás valamely fázisában lévőnek tekinthető a Bánátban, Szerémségben és Bácska déli illetve nyugati részén élő magyarság. A vajdasági magyarok 37,6 százaléka él szórványban (108 413 fő), míg tömbben 62,6 százalék (181 794 fő). Kevesebben élnek szórványban, ráadásul sokkal nagyobb földrajzi területen, mintegy „szétszór(ód)va” Vajdaság összes községében. 1. számú ábra: Magyarok aránya Vajdaság településein 2002-es népszámlálás szerint
A szórvány népesség jelentős hányada él nyelvszigetekben: Nyugat-Bácskában és Közép és DélBánátban találunk ilyen közösségeket.
Általánosságban kijelenthető, hogy a Vajdaságban élő magyarok korstruktúrája kedvezőtlen. Ennek bizonyítéka, hogy az átlagéletkor 43,1 év. A magyarságon belül a szórványban élők vannak kedvezőtlenebb helyzetben, hiszen az ő esetükben az átlagéletkor 44 év felett van, míg a tömbben élők esetében 42 év. 2. számú ábra: A szórványban élő magyar népesség korfája, 2002
A szórványban élő magyar népesség korfájáról hasonló tendenciákat tudunk leolvasni, mint a tömbben élőkéről, azzal a különbséggel, hogy a 15 évnél fiatalabb generációk esetében nagyobb visszaesést, „meredekebb” csökkenést regisztrálhatunk a szórványban. Tömbben a 2002-es népszámlálás szerint az utolsó három évben enyhe növekedés volt kimutatható a születések számában, szórványban pedig csak a lány újszülöttek esetében beszélhettünk növekedésről, míg fiúknál csökkenés figyelhettünk meg. A 2002-es népszámlálás óta a Szerb Statisztikai Hivatal évente közzé teszi a nemzetiségekre vonatkozó fontosabb demográfiai adatokat. Ezek alapján követhető a népesség számának alakulása nemzetiségi bontásban is. A következőkben ezeknek a publikált vitális statisztikai adatoknak a segítségével próbáljuk követni a magyar nemzetiségűek számának alakulását. A 2002-es népszámlálás családszerkezetre vonatkozó statisztikája szerint a vajdasági magyar népesség körében a gyermek nélküli házaspárok 84,06 százaléka volt homogén házasság. A gyermeket nevelő házaspárok csoportján belül a homogén házasságok aránya 77,2 százalék, a vegyesházasságoké 22,8 százalék. Az asszimiláció, mint az etnokulturális reprodukció vesztessége a vegyes házasságon belül jelentős: ahol az anya a magyar nemzetiségű, ott az
asszimiláció eléri majdnem a 70 százalékot, ahol pedig az apa a magyar nemzetiségű, ott az 50 százalékot. A teljesen homogén családokban is megfigyelhető asszimiláció: a magyar homogén családok 1,21 százalékában figyelhetünk meg asszimilációs veszteséget. 3. Születések számának alakulása 2002 és 2007 között a vajdasági magyarok körében 1991-ben 3621 magyar nemzetiségú újszülöttet számláltak Vajdaságban, 2002-ben ez a szám 2817-re, míg 2009-ben 2164-ra csökkent. Mintegy negyven százalékkal születik kevesebb gyermek napjainkban, mint a 90-es évek elején. A vizsgált időszakban – nyolc év - is jelentősen több, mint 600-al csökkent az élveszületések száma, ami 23,2 százalékpontos csökkenés! Kevesebb, mint tíz év alatt majdnem a negyedével esett vissza a születések száma a magyarok körében. 2002-ben a magyar népesség aránya az összlakosságon belül (14,28 százalék) szinte megegyezett a magyar nemzetiségű újszülöttek össz újszülöttekhez viszonyított arányával (14,06 százalék). Ez az arány a vizsgált időszakban annak ellenére csökkent, hogy az össz újszülött száma is erőteljesen csökkent. Azonban ez a csökkenés a magyarokat jobban érintette. A szerb nemzetiségű újszülöttek száma igaz, hogy csökkent, de az arányuk az összes újszülött populáción belül növekedett. A szerb nemzetiségű újszülöttek aránya 2002-ben (69,98 százalék) az össz újszülöttek között kicsivel, de magasabb, mint az össznépességen belüli arányuk (66,10 százalék). Ez az arány a vizsgált időszakban tovább növekdett. 1. számú táblázat: Élveszületések száma és aránya Vajdaságban nemzetiségenként, 2002-2007 Élveszületések Szerb Magyar Szerb Magyar száma újszülöttek újszülöttek újszülöttek újszülöttek aránya aránya 2002 20 030 13 238 2817 66,10 14,06 2003 20 381 13 616 2839 66,80 13,93 2004 20 206 13 700 2861 67,80 14,16 2005 19 058 12 983 2490 68,12 13,06 2006 19 102 13 199 2489 69,10 13,03 2007 18 380 12 863 2333 69,98 12,69 2008 18339 13 009 2236 70,9 12,2 2009 18590 13 234 2164 71,2 11,6
A társadalom reprodukciója szempontjából fontos vizsgálni azt is, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik a szülőképes nők korosztálya. A szülőképes korban lévő (15-49 év) magyar nemzetiségű nők száma Vajdaságban 65 296 fő (2. számú táblázat) volt 2002-ben. Ezen belül a 45-49 éves korosztály 18,4 százalékot alkotott, míg a legfiatalabb 15-19 éves korosztály mindössze csak a 12,3 százalékot. A következő népszámláláskor a szülőképes nők száma drasztikusan csökkenni fog, mivel a két „kilépő” korosztály tömegesnek mondhat, a helyükbe lépő – 2002-ben 5-9 és 10-14 évesek – korosztály száma pedig mindösszesen 6395 és 7214 fő.
Szerb nemzetiségű szülőképes nők száma
Magyar nemzetiségű szülőképes nők száma
nők Szerb aránya korosztályonkén y
nők Magyar aránya korosztályonként
15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49
Vajdaság
2. számú táblázat: Vajdaságban élő szerb és magyar nemzetiségű szülőképes korban lévő nők száma és aránya 2002-es népszámlálás szerint
67 412 69 355 66 873 64 164 69 286 75 211 84 295
45 164 46 206 44 633 41 766 45 036 48 720 55 049
8069 8627 8510 8416 9321 10 334 12 019
66,99 66,62 66,74 65,09 65,00 64,77 65,30
11,96 12,43 12,72 13,11 13,45 13,74 14,25
Összehasonlítva a szerb és a magyar nemzetiségű szülőképes női népességet láthatjuk, hogy mindkét esetben csökken a számuk, azonban az előbbiek össznépességen belüli aránya növekszik, az utóbbiaké pedig csökken. Vajdasági szinten vizsgálva láthatjuk, hogy egyre kisebb létszámú korosztályok „lépnek be” a szülőképes korba. A magyar népességről tehát kijelenthető, hogy a kevés vállalt gyermek nemcsak az alacsony gyermekvállalási kedvnek tudható be, hanem annak is, hogy egyre kevesebben lesznek, akik megszülhetik a gyermekeket. Ez pedig előrevetiti a további töretlen népességfogyatkozást. A születéseket szórvány illetve tömb viszonylatban vizsgálva elmondhatjuk, hogy az élveszületések valamivel több, mint egy harmada a szórvány vidékre esik, kétharmad pedig a tömbbe. 2004-ig emelkedett a magyar nemzetiségű újszülöttek száma (a szerb nemzetiségűeké is), 2005-től azonban meredeken csökken. A szórványban és a tömbben születettek száma is
emelkedett a vizsgált időszak első három évében, aztán pedig csökkent. Érdekes, hogy a visszaesés a szórványban mérsékeltebb (21,7 százalékpont), mint a tömbben (75,3 százalékpont). A 2004-ig történő születésszám emelkedés oka, hogy a hetvenes évek kezdetétől a nyolcvanas évek elejéig emelkedett a születések száma: ennek az „utolsó” tömeges generációnak a gyermekei születtek meg 2004-ig. 3. számú ábra: Magyar nemzetiségű újszülöttek tömbben és szórványban 2002-2009 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
1782 1717 1751
1507 1560 1453 1035
1122 1110
983
929
880
1349 1343 887
Szórvány 821
Tömb
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
A nyers születési arányszám, amely az élveszületések számának és a népesség becsült számának az aránya, szórványban magasabb. Mindkét csoportban valamivel 10 ezrelék alatt van, ami azt jelenti, hogy ezer lakosra 10 születés jut. A tisztított születési arányszám valamivel árnyaltabb képet mutat a demográfiai folyamatokról: a születések számának és a szülőképes korban lévő nők számának aránya. A tisztított születési arányszám a szórványban 2004-ig erőteljesen emelkedett, majd pedig csökkenni kezdett, ezzel szemben a tömbben inkább stagnált 2004-ig, majd csökkenni kezdett. A teljes születési arányszám mutatja, hogy az adott szülési tendencia mellett egy nő hány gyermeket szülne élete során. A népesség stagnálásához 2,2 gyermeket kellene minden nőnek szülnie. Ezzel szemben láthatjuk, hogy a legmagasabb szám sem éri el a kettőt. Az is kiolvasható a számokból, hogy erőteljes csökkenés vette kezdetét. Összességében láthatjuk, hogy a szórványban élő magyar népesség reprodukciója, igaz, hogy kevés a stagnáláshoz, de kedvezőbb képet mutat, mint a tömbben élőké.
3. számú táblázat: Születési arányszámok a vajdasági magyarok körében Nyers születési Tisztított születési Teljes arányszám arányszám arányszám Szórvány Tömb Szórvány Tömb Szórvány 2002 9,5 9,8 51,5 50,1 1,80 2003 10,5 9,5 56,9 49,0 1,99 2004 10,5 9,8 57,1 50,4 1,99 2005 9,4 8,6 51,2 43,9 1,79 2006 9,1 9,0 49,2 45,8 1,72 2007 8,7 8,4 47,5 43,2 1,66 2008 8,9 7,9 48,7 40,6 1,70 2009 8,4 8,0 45,7 40,9 1,59
születési Tömb 1,75 1,71 1,73 1,53 1,60 1,51 1,42 1,43
A kisebbségi léthelyzet kardinális kérdése az anyanyelvű oktatás, amelyet, viszont teljes mértékben meghatároz a születésszám. Vajdaságban a magyar anyenyelvű oktatás többé kevésbé biztosítva van az óvodától a középiskoláig. A következőekben a legutolsó publikált beiskolázási statisztikai adatok alapján ismertetjük a vajdasági magyarokra vonatkozó helyzetet. Vajdaságban 2009/2010 évben 20 360 gyermek járt egy nyelvű iskolai előkészítőbe. Közülük 2037-en magyar nyelven, ami az össz létszám 9,86 százaléka. Az előző évhez képest a 191-gyel, azaz 8,57 százalékkal kevesebben jártak magyar nyelvű előkészítőbe. Kétnyelvű csoportba járt a 300 gyermek, közülük 165-en szerb-magyar nyelvű csoprtba. 4. számú táblázat: Diákok száma vajdaságban 2009/2010-es tanévben Nyelv Szerb Magyar Szlovák Román Ruszin Horvát Kétnyelvű: Szerb és Magyar Szerb és Szlovák Szerb és Román Szerb és Német Német és Magyar Összesen
Gyerekek száma 17 680 2037 401 120 95 27 165 38 86 8 3 20 660
A magyar nyelvű iskolai előkészítő 18 község és négy város 22 óvodájában valósul meg (Községek: Ada, Apatin, Topolya, Óbecse, Zsitiste, Magyarkanizsa, Kikinda, Kovacsica, Kovin, Kúla, Kishegyes, Törökbecse, Törökkanizsa, Hódság, Szenttamás, Zenta, Temerin, Csóka. Városok: Nagybecskerek, Zombor, Szabadka és Újvidék). A magyar nyelvű előkészítőre járó gyermekek 94,16 százaléka magyar, 1,72 százaléka szerb, 2,85 százaléka roma, 0,20 százaléka horvát, 0,15 százaléka jugoszláv,0,05 százaléka német nemzetiségű. A kétnyelvű előkészítőre járó gyermekek 59,39 százaléka magyar, 32,72 százaléka szerb nemzetiségű. 4. számú ábra: Diákok nemzetiség szerinti aránya Vajdaságban 2009/2010 0,46%
0,13%
0,58%
0,80%
0,18%
0,42%
0,04% 0,01%
9,86% 1,94%
Szerb Magyar Szlovák Román Ruszin
85,58%
Horvát Szerb és magyar
Szerb és szlovák Szerb és román Szerb és német
A 2009/2010-es tanévben 2393 magyar nemzetiségű gyermek járt iskolai előkészítőbe, ami 245-el, azaz 9,29-el kevesebb, mint az előző évben. Többségük magyar nyelvű előkészítőbe járt (80,15 százalék), 15,67 százalékuk szerb nyelvűbe, 4,1 százalék pedig szerb és magyar nyelvű csoportba.
5. számú ábra: A magyar nemzetiségű gyerekek megoszlása az iskolai előkészítő nyelve alapján Magyar-német
0,04
Szerb-román
0,04 4,1
Szerb-magyar
15,67
Szerb
80,15
Magyar 0
20
40
60
80
100
Szerb nyelvű előkészítőbe járt 375 magyar nemzetiségű diák. Legtöbben szórványban választották, vagy inkább kényszerültek választani szerb nyelvű előkészítőt óvodás gyermekük számára. A következő községekben íratták nagyobb számban szerb nyelvű előkészítőbe a magyar nemzetiségű gyerekeket: Apatin 15 gyermek, Óbecse 7 gyermek, Verbász 40 gyermek, Versec 14 gyermek, Kúla 25 gyermek, Újvidék 76 gyermek, Szécsány 15 gyermek, Zombor 48 gyermek, Szabadka 48 gyermek. Látható a felsorolt községeből, hogy vannak olyan helyek is, ahol lehetőség lett volna magyar nyelvű csoportba íratni a gyermeket, ennek ellenére választották a szerb nyelvű előkészítőt. Valószínűsíthető, hogy a vegyes házasságban élők felülreprezentáltak ebben a csoportban. Vajdaságban az általános iskola első osztályába 19 747 diákot írattak be. Magyar nyelven kezdte meg a 1977 diák: 1893-an egynyelvű magyar osztályban, míg 84-en kombinált kétnyelvű osztályban. Az előző évhez képest 76 diákkal többen íratkoztak be az iskola első osztályába, ami 4 százalékos emelkedés. 2009/2010-es tanévben 2296 magyar nemzetiségű diák íratkozott be az iskola első osztályába. Nagy többségük magyar nyelven kezdte meg általános iskolai tanulmányaikat. Valamivel magasabb arányt (18,47 százalék) találunk a iskolát szerb nyelven megkezdők esetében, mint amennyien szerb nyelvű iskolai előkészítőbe járnak.
5. számú táblázat: Magyar nemzetiségű elsősök megoszlása az oktatás nyelve alapján
Horvát
0,04
Szlovák
0,04
18,47
Szerb
81,45
Magyar
0
20
40
60
80
100
Az előző évhez képest az elsőbe íratkozó diákok száma 91-el, azaz 4,13 százalékkal nőtt, míg az anyanyelven tanuló diákok száma csökkent 82,04 százalékokról 81,45 százalékra. A középiskola első osztályába íratkozók 2009/2010-es tanévben 1960-an voltak. Ez az előző évben nyolcadik osztályt végzettek 94,09 százaléka, mivel a nyolcadik osztályt 2083-an fejezték be. Általános jelenség tehát, hogy aki szerb nyelven kezdi meg tanulmányait (iskolaelőkészítőtől kezdve), az szerb nyelven is fogja befejezni a tanulmányait. Ez az út az egyik legnagyobb asszimilációs csatorna, mivel feltételezve, hogy a tanulmányaikat szerb nyelven folytatók nagyobb része vegyes házasságból származik, az iskolai közeg „feledteti” vele a nemzetiségi kultúráját. A középiskolát magyar nyelven kezdők 30,36 százaléka hároméves képzésre, 69,64 százalékuk pedig négyéves képzésre íratkozott be. A 2009/2010 tanév statisztikát elemezve látszólag megnyugodhatunk, mivel növekedett az iskolai előkészítőbe, illetve az elsősök száma is. Azonban visszaszámolva a születési statisztikát láthatjuk, hogy ez a generáció 2003 2004-ben született. A következő évben már 371-gyel, azaz több mint tíz százalékkal született kevesebb magyar nemzetiségű gyermek. Ezzel az oktatáspolitika megtervezésénél mindenképpen számolni kell.
4. Elhalálozások számának alakulása 2002 és 2009 között a vajdasági magyarok körében A halálozások száma a vajdasági magyarok körében csökkenőben van. A 80-as évek elején átlépte az évi 6 000 főt és egészen a 90-es évek végéig stagnált, majd pedig csökkenni kezdett ez a szám. 2009-ben 5385-en magyar nemzetiségű hunyt el Vajdaságban. 6. számú ábra: Születés és halálozás alakulása a magyarok körében 1956-2009
Szerb nemzetiségű elhunytak
Magyar nemzetiségű elhunytak
Szerb nemzetiségű elhunytak aránya
Magyar nemzetiségű elhunytak aránya
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Halálozások száma
6. számú táblázat: Halálozások száma és aránya Vajdaságban nemzetiségekként, 2002-2007
29 506 29 741 29 764 30 124 29 114 28 825 28 200 28 252
18 135 18 589 18 713 18943 18439 18 413 18 170 18 214
5907 5770 5693 5771 5514 5385 5085 5206
61,46 62,50 62,87 62,88 63,33 63,87 64,43 64,47
20,01 19,40 19,13 19,15 18,94 18,68 18,03 18,43
A elhalálozottak számának csökkenésének köszönhetően mérséklődött a magyar népesség fogyatkozásának mértéke is. Az magyar nemzetiségű elhunytak aránya az össz elhalálozáson belül magasan felette van a népességen belül alkotott aránynál. Az elhunytak közel 20 százaléka magyar nemzetiségű, bár ez az arány is csökkenőben van. A szerb nemzetiségű
elhunytak száma stagnál, 18 és 19 ezer között mozgott a vizsgált időszakban, viszont az arányuk az össz elhalálozások között növekedett.
1 év alatt
1-4
5-9
10-19
20-34
35-49
50-64
65-74
75-84
85 felett
Ismeretlen
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Összesen
7. számú táblázat: A vajdasági magyar nemzetiségű elhunytak korcsoportos megoszlása százalékban
100 100 100 100 100 100 100 100
0,13 0,21 0,15 0,13 0,11 0,03 0,09 0,05
0 0,05 0,1 0,01 0,05 0,02 0,04 0,04
0,05 0,1 0,0 0,1 0,0 0,03 0,04 0,02
0,20 0,16 0,20 0,15 0,11 0,14 0,14 0,2
0,5 1,0 0,9 1,0 1,0 0,9 0,8 0,8
4,8 4,9 4,7 4,3 4,5 4,1 4,2 3,6
18,8 18,1 20,1 18,6 19,2 19,1 19,8 18,1
75,3 75,3 73,83 26,8 25,9 25,0 24,9 25,2
n.a. n.a. n.a. 35,8 35,3 35,9 35,9 35,9
n.a. n.a. n.a. 12,8 13,7 14,5 14,0 16,0
0,01 0,01 0 0,05 0,01 0,20 0,04 0,0
A vizsgált időszakban az elhalálozások zöme öregkori elhalálozás, hiszen az elhunytak három negyede 65 évnél idősebb. Mintegy ötöde az elhunytaknak 50 és 64 év között hunyt el. Négy és öt százalék között mozog a 35-49 éves korban elhunytak aránya. Ezek az arányok csak kisebb eltéréseket mutatnak évenként, a nagyságrendek évről évre megmaradnak. Az elhalálozások számát szórvány és tömb viszonylatban vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a halálozások 40 százaléka szórványban, 60 százalék pedig tömbben történik.
3
Halálozások száma tömbben
Halálozások száma szórványban
Halálozások tömbben aránya (százalék)
Halálozások aránya szórványban (százalék)
Nyers halálozási együttható tömbben
Nyers halálozási együttható szórványban
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Halálozások száma
8. számú táblázat: Halálozási statisztikai mutatók tömbben és szórványban
5907 5770 5693 5771 5514 5385 5085
3481 3430 3316 3403 3286 3214 3028
2426 2340 2377 2368 2228 2171 2057
58,9 59,4 58,2 58,9 59,6 59,7 59,5
41,1 40,6 41,8 41,1 40,4 40,3 40,5
19,2 19,1 18,7 19,4 18,9 18,7 17,8
22,3 21,8 22,5 22,7 21,7 21,5 20,7
65 évnél idősebbek csoportja egyben.
2009
5206
3089
2117
59,3
40,7
18,4
21,6
A nyers halálozási együttható mutatja, hogy az ezer főre jutó halálozások száma szórványban sokkal magasabb. 7. Vegyes házasságok a vajdasági magyarok körében Egy kisebbségi társadalom népességének a száma nemcsak a születések és a halálozások, illetve az elvándorlók és bevándorlók körötti különbségek eredménye. A kissebbségi társadalmakban van még egy jelenség, amely csökkenti a kisebbséghez tartozók számát, ez pedig az asszimiláció a többségi társadalomba. Az etnokulturális reprodukció, éppolyan fontos, mint az demográfiai reprodukció. A vajdasági magyarok körében mindig is magas volt a vegyes házasságra lépők aránya. Általános tendencia, hogy egyre kevesebben lépnek házasságra. Ez a jelenség megfigyelhető a vajdasági magyarok esetében is. 2002-ben több mint kétezer magyar nemzetiségű lépett házasságra, míg 2009-ben már majdnem 30 százalékponttal csökkent ez a szám, mindösszesen 1490-en házasodtak össze. 9. számú táblázat: Házasságkötések és válások alakulása a vajdasági magyarok körében Év
Házasságkötések száma
Válások száma
Nyers házasságkötési Nyers válási arányszám arányszám
2002
2071
653
7,13
2,25
2003
2108
600
7,35
2,09
2004
2044
535
7,21
1,89
2005
1760
501
6,23
1,79
2006
1711
598
6,19
2,16
2007
1771
562
6,49
2,06
2008
1609
596
5,96
2,21
2009
1490
600
5,59
2,25
A házasságkötéseknek nemcsak a száma van csökkenőben, hanem a népességszámhoz mért nyers házasságkötési arányszáma is. 2002-ben a nyers házassági arányszám 7,13 ezrelék volt, 2009-re ez a szám lecsökkent 5,59-re. A nyers válási szám a vizsgált időszakban 2,25 ezrelékről kezdett csökkenni, azonban az utolsó pár évben újra emelkedni kezdett és 2,25 ezreléken volt 2009-ben. 10. számú táblázat: Vegyes házasságok aránya tömbben és szórványban Év
Vegyes házasságok
Vegyes házasságok tömbben
Vegyes házasságok szórványban
2002
28,19
12,12
53,33
2003
27,91
13,79
51,16
2004
28,31
16,79
47,60
2005
28,28
14,52
53,23
2006
27,69
15,17
51,86
2007
28,10
14,19
53,08
2008
28,41
14,48
52,80
2009
29,73
15,11
53,23
A vegyes házasságok aránya a vajdasági magyarok körében, ami magasnak mondható. A többi határon túli közösséghez képest Szlovákiában találunk hasonlóan magas arányt, Erdélyben alacsonyabbat. Jelentősen különbözik a tömbben illetve szórványban élők vegyes házasságra vontakozó adatai: tömbben növekvő tendenciát mutat a vegyes házasságra lépők száma 12,12-ről 15,11-re nőtt, míg a szórványban inkább stagnálás figyelhető meg, 50 százalék feletti. A vegyes házasságok aránya rendkívül magas a szórványban, ami az asszimiláció leggyorsabb csatornája. A vegyes házasságokban az etnikai reprodukció asszimetrikus a többségi nemzet javára. 7. számú ábra: Homogén házasságra lépők aránya nemenként
A vegyes házasságra lépők aránya nemenként megoszlik. A nők valamivel gyakrabban választanak maguknak más nemzetiségű házastársat. A nők esetében a vegyes házasságra lépők aránya mejdenem eléri az egy harmadot, a férfiak esetében 25 százalékról van növekvőben 30 százalék irányába. 11. Temészetes népmozgalmi egyenleg 2002-2009 A Vajdaságban élő magyar népesség demográfiai helyzete aggasztó. Kijelenthető, hogy több, mint kétszer annyian halnak meg évente, mint ahányan születnek. Évente a magyar népesség száma 10 ezrelékkel csökken, ami 1 százalékot jelent. Ez az arány számszerűsítve évente mintegy három ezer fős csökkenést jelent. A vajdaságban élő magyar népesség becsült létszáma 2010-ben 265 ezer körüli. 11. számú táblázat: Temészetes népszapaorodás alakulása a vajdasági magyarok körében 2002 és 2007 között Élveszületések száma
Elhalálozások száma
Természetes szaporodás
Évközepi népesség (becslés)
Tömb
Szórvány
Tömb
Szórvány
Tömb
Szórvány
Tömb
Szórvány
Együtt
2002
1782
1035
3481
2426
-1699
-1391
181 620
108 587
290 207
2003
1717
1122
3430
2340
-1713
-1218
179 621
106 996
286 673
2004
1751
1110
3316
2377
-1565
-1267
177 608
105 578
283 293
2005
1507
983
3403
2368
-1896
-1385
175 743
104 111
280 061
2006
1560
929
3286
2228
-1726
-1299
173 547
102 526
276 380
2007
1453
880
3214
2171
-1761
-1291
171 486
101 027
272 955
2008
1349
887
3028
2057
-1679
-1170
169 425
99 536
269706
2009
1343
821
3089
2117
-1746
-1296
167 379
98 166
266 264
A
demográfiai
mutatók
javításához
összehangolt
tudatos
családcentrikus
kisebbségpolitika folytatása elengedhetetlen. A fejlett világra jellemző tendenciák (alacsony gyermekszám, várható élettartam kitolódása, házasságra lépők számának csökkenése, válások számának növekedése) nagyon nehezen lehet politikai eszközökkel ellensúlyozni. A helyzet megváltozásához az egész társadalmi környezet, értékrend megváltozása szükséges. Ki kell jelentenünk, hogy a társadalmi környezet családellenes. Meg kell vizsgálni egy kisebbségi családpolitikai támogatási rendszer lehetőségét. A helyzet javításához elengedhetetlen a közös célok megfoglamazása és elfogadása a kisebbségi társadalmi szereplőktől, egy általános konszenzus, amelynek elfogadói minimum a politikai szereplők.
