BABITS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA
KÉSZÍTETTE: Pappné Kutas Annamária igazgató Szekszárd, 2010
TARTALOMJEGYZÉK
1.
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja
3.
2.
Helyzetelemzés
4.
3.
Helyzetelemzés összegzése
6.
4.
Akcióterv az Esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódóan
7.
5.
Megvalósítás
12.
6.
Monitoring és nyilvánosság
13.
7.
Konzultáció és visszacsatolás
14.
8.
Szankcionálás
14.
2
1.
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa a Babits Mihály Általános Iskolában a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzi ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Fontos továbbá, hogy intézményünkben érvényesüljön a diszkriminációmentesség, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés. Az intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv a Szekszárd, Medina, Sióagárd, Szálka, Szedres települések Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve alapján készült.
3
2.
Helyzetelemzés
2.1.
A 2010/2011-es tanévben a tanulók száma 492 fő (ebből 3 fő magántanuló), a pedagógus álláshelyek száma 47 fő. A létszámok a tagintézmény tanulóit és nevelőit is magukba foglalják.
2.2.
Hátrányos helyzetű tanulók száma az intézményben 41+18 fő, ez a tanulólétszám 12 %-a.
2.3.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 2 fő, ez a tanulólétszám 0,4 %-a.
2.4.
A más településről bejáró tanulók közül (46 fő) 7 fő hátrányos helyzetű, ez a bejárók számának 15 %-a, míg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 0 fő.
2.5.
A tanulók létszámából magántanuló – az október 1-jei statisztika alapján – 3 fő. A 3 tanuló közül egyre sem igényeltünk normatív támogatást, a 3 gyermekből egyik hátrányos helyzetű. Az Ő magántanulóságát a Gyermekjóléti Központ szakvéleménye támogatta.
2.6.
A sajátos nevelési igényű tanulók száma a 2010/2011-es tanév megkezdésekor 8 fő, őket integráltan oktatjuk a többi tanulóval együtt. Számukra a törvény által biztosított fejlesztő foglalkozásokat szervezzük. Ugyanezt a lehetőséget biztosítjuk a BTM-es tanulóknak is (20 fő).
2.7.
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megoszlása tagozatonként a nyolc évfolyamon: angol- informatika
nemzetiségi német
13 fő
15 fő
hátrányos helyzetű halmozottan hátrányos helyzetű
-
-
általános tagozat 13 fő 2 fő
2.8.
Az évfolyamismétlők közül a hátrányos helyzetű tanulók és a halmozottan hátrányos helyzetűek száma évekre visszamenőleg 0. Ettől csak a 2009/2010-es tanév tér el. Ebben a tanévben egy elsős tanulónk- betegség miatt- 250 óránál többet hiányzott, így az első osztályt ismételni köteles.
2.9.
A 250 óránál többet hiányzók száma – az előzőekben részletezetten kívül- évek óta 0.
2.10. Továbbtanulási mutatók a 2009/2010-es tanévben a 8. osztályosok viszonylatában (71 fő). 2.10.1.
Hátrányos helyzetű tanulók: 10 fő
4
2.10.2.
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók: 0 fő Mindannyian bekerültek az általuk választott középfokú intézménybe.
2.11. A programokban való részvételi arány 2009/2010-es tanévben 1.11.1.
Kisebbségi program A tanulók 7,5 %-a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló a programban nincs.
1.11.2. Napközi A tanulók 13 %-a hátrányos helyzetű, míg 0,3 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. 2.12. Iskolán kívüli programok 1.12.1.
Útravaló Program A program feltételei között szerepel a hátrányos helyzet mint kitétel. Így az ösztöndíjban részesülő tanuló hátrányos helyzetű volt a 2009/2010-es tanévben.
2.13. A kompetencia mérések tapasztalatai (2009-es) A visszajelzések alapján 4.o, 6.o és 8. osztályokban is az eredményeink az országos átlag felett vannak. 2.14. Tárgyi feltételek Az oktatás- nevelés folyamatához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezünk. Ezeket a lehetőségeket a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink egyaránt használják. 2.15.
Kapcsolattartás Rendszeres kapcsolatot tartunk a Családsegítő Központtal, a Gyermekjóléti Központtal, az iskolaorvossal, védőnővel, valamint az iskola oktatási profiljának és tanulói összetételének megfelelő intézményekkel, szervezetekkel. Együttműködésen alapuló kapcsolatot ápolunk a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzattal és a Szekszárdi Roma Önkormányzattal is.
2.16. Táborok A jelentkezők számához viszonyítva a hátrányos helyzetű tanulók 5,7 %-a táborozott a 3 táborban (Balatonszepezd, Sötétvölgy, Erdei tábor).
5
3.
A helyzetelemzés összegzése Ebben a fejezetben a helyzetelemzésben rögzített megállapítások összefoglalása található. • • • •
•
•
A városban továbbra is biztosított a gyógypedagógiai ellátás, részben a gyógypedagógiai profilú intézményben, részben a szakszolgálati ellátáson keresztül. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű közoktatási ellátásának feltételei maximálisan biztosítottak az intézményen belül. Iskolánkban nincs szegregáció. Az SNI-s tanulók oktatása- nevelése integráltan történik. Inkluzív iskolaként működünk. Az intézményvezetés és a nevelőtestület mindent megtesz azért, hogy az esélyt mindenki számára egyformán biztosítsa. Az intézmény rendelkezik könyvtárral, mindenki számára biztosítjuk az informatika alapjainak elsajátítását, minden nyelvoktatásra kötelezett tanuló nyelvoktatásban részesül. A szabadidő hasznos eltöltése érdekében sokféle sport és kulturális tevékenységet kínál intézményünk. A délután szervezett- tanórán kívüliprogramok a képességfejlesztést is jól szolgálják. A diákönkormányzat által lebonyolított programok kedveltek és minden tanuló számára elérhetőek. Az intézmény jó adottságokkal rendelkezik, de az iskolai oktatás- nevelés a meglévő eszközök folyamatos karbantartását igényli. Az épület felújítása remélhetően tovább folytatódik. Évek óta várjuk a korszerű tornaterem építésének lehetőségét.
6
4.
Akcióterv az Esélyegyenlőségi program megvalósításához
Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia, arra is törekedni kell, hogy az elemzésből ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés. Ez csak úgy valósítható meg, ha rendszeresen adatokat gyűjtünk, és a kapott tények alapján, szükség esetén beavatkozást kezdeményezünk. A fő feladat a folyamatos javításra törekvés mellett a prevenció, illetve olyan garanciális elemek működtetése, amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását. Helyzetelemzés Cél konkrét Intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megállapítására szöveges leírása felelőse megvalósításának eredményességét (problémára, megfogalmazása határideje mérő indikátor vagy erősségre) középtávon (1 év) hivatkozás Az Nyilvántartás Gyermekjóléti Igazgató és 2010. X. 1., A nyilvántartott intézményben vezetése. Központtal és gyermekvédelmi utána folyamatos HHH-s és HH-s folyamatosan a Családsegítő felelős gyermekek vezetni kell Központtal tankötelezettségének továbbra is a való teljesítése 100 %-os. HH-s és a kapcsolattartás, HHH-s rendszeres gyermekek családlátogatápontos, sok szükség naprakész esetén. nyilvántartását.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) A HHH-s és HH-s pontos nyilvántartások. Tankötelezettség teljesítése 100 %-osan.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) A tankötelezettség teljesítése minden HH-s és HHH-s tanuló esetében 100 %osan. Naprakész nyilvántartások.
Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Az iskola személyi feltételeinek biztosítása, különös tekintettel a felzárkóztatást segítő módszerekre.
Cél konkrét szöveges megfogalmazása A humán erőforrás, szakos ellátottság maximális biztosítása, fejlesztése, módszertani képzéseken való részvétel.
Intézkedés leírása
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (1 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Továbbképzések nyilvántartása. Tanórán kívüli foglalkozási lehetőségek biztosítása. A kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó óraszámok feletti lehetőség kihasználása. Továbbtanulók támogatása, az eredményes iskolai tanulmányok segítése folyamatosan.
Helyzet és igényfelmérés a továbbképzésre. Továbbképzési Terv elkészítése 2013-ig.
Intézményvezető.
2013. IX. 01.
Továbbképzési Tervben foglaltak megvalósítása pályázati pénzből! A tankönyvkiadók által biztosított ingyenes képzések kihasználása.
A továbbtanulók Középfokú nyomonkövetése. intézményekkel korrekt kapcsolat. Eredmények elemzése.
Félévi eredmények elemzése.
Intézményvezető, felsős igh., a kimenő évfolyamok ofő-i.
2011. 06. 15., majd folyamatosan
Nyomonkövetés megszervezése, működtetése.
Infrastruktúra javítása.
Pályázati forrás figyelése, egyéb források bevonása.
Intézményvezető.
2010/2011-es tanév, majd folyamatosan.
Pályázati lehetőség figyelemmel kísérése, együttműködés a szülőkkel, a pályázatot benyújtó fenntartóval.
Balesetveszélyes tárgyak javítása.
8
Felújítás folytatása, 85 %-ig.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) Partneri igényfelmérés és elégedettség vizsgálat. Teljeskörű szakos ellátottság biztosítása folyamatosan 100 %-ig. Továbbtanulók támogatása, az eredményes iskolai tanulmányok segítése folyamatosan. Felújítás folytatása 100 %-ig.
Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók jelentős szociális hátrányokkal küzdenek.
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Az intézkedés felelőse
A szociális hátrányok leküzdése érdekében célzott gyermekvédelmi munka, a külső partnerekkel való szoros együttműködés, a szülők segítése a gyermekükkel kapcsolatos ügyekben.
Tanulóink kis részének szociális helyzete rossz. Célunk, hogy a gyermekek szüleit- igény eseténegészségnevelési tanácsokkal lássuk el, illetve a közigazgatás területén is segítsük boldogulásukat.
Intézményvezető, gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök, védőnő.
Az intézkedés megvalósításának határideje 2010/2011-es tanévben folyamatosan.
9
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (1 év) A gyermekvédelmi fogadóórán való segítségkérések, ügyintézkedések a szülői igényeknek megfelelően.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Folyamatos segítségnyújtás szociális ügyintézésben.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) Folyamatos segítségnyújtás szociális ügyintézésben.
Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlített elosztása a tanulócsoportok között (2 fő).
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásinevelési feltételeinek egyenlő biztosítása. A HHH-s és A HHH-s és HH-s tanulók HH-s tanulók továbbtanulási sikeres aránya társadalmi emelkedjen az integrációja a érettségit adó magasabb fokú oktatási iskolai intézményekben. végzettség megszerzése által.
Intézkedés leírása
Az Az intézkedés Az intézkedés intézkedés megvalósításának eredményességét felelőse határideje mérő indikátor középtávon (1 év) Osztályszerve- Igazgató, Helyzetfelmérés Esélyegyenlőségi zésnél a cél felsős 2010. X. 1-ig, Program figyelembevéte- igh. majd elkészítése. le. folyamatosan.
Lehetőségek: - felvételire előkészítő foglalkozások szervezése; - alapfokú informatikai vizsga lehetősége; - pályaorientációs programok
Igazgató, felsős igh., ofők.
Folyamatos 2010/2011-es tanévtől.
10
Intézkedések megalapozása.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlített aránya. A helyzet évenkénti értékelése. Folyamatos figyelemmel kísérése a továbbtanuló HHH-s és HH-s gyerekeknek. (1 tanulónk fejezi be a 8. általánost ebben az időszakban.) Továbbtanulási arány 50 % legyen érettségit adó intézménybe.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) A HHH-s tanulók aránya tartósan kiegyenlített a tanulócsoportokban. Évenkénti értékelés. Évente értékelés a tanév végén. (A jelenleg 5. osztályos tanulónk is befejezi az általános iskolát.) Továbbtanulási arány 100 %-os.
Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás A HHH-s és HH-s tanulók tanórán kívüli programokon való részvételi aránya.
Cél konkrét szöveges megfogalmazása A HHH-s és HH-s tanulók tanórán kívüli programokon való részvételi aránya növekedjen.
Intézkedés leírása
Az intézkedés felelőse
Osztályfőnökök Osztályfőtájékoztató nökök. munkája a tanulók és a szülők felé.
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításának eredményességét határideje mérő indikátor középtávon (1 év) 2010/2011-es A HHH-s és tanév, majd HHH-s tanulók folyamatosan. aránya növekedik a tanórán kívüli programokban.
11
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Évenkénti értékelés. A HHH-s tanulók részvételi aránya érzékelhetően növekszik, eléri a 85 %-ot.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) Évenkénti értékelés. A HHH-s tanulók részvételi aránya érzékelhetően növekszik, eléri a 100 %-ot.
5.
Megvalósítás Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban leírtak megvalósításában az érintetteknek szorosan együtt kell működniük. •
• •
Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény működését és pedagógiai munkáját érintő – az esélyegyenlőségi szempontból fontos – dokumentumokba beépüljenek és bennük érvényesüljenek is az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek, és ezzel valósuljanak meg a program célkitűzései. Évente – év végén – értékelésre kerül a programban leírtak megvalósulása. A végrehajtás érdekében az intézményi éves munkatervben kerüljenek megfogalmazásra az esélyegyenlőségi akciótervből a tanévre vonatkozó feladatok.
CÉL
FELADAT
Minden iskolai dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek, a program célkitűzései. A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése. Felkészült szakemberek meghívása az érintett területen.
A működést és pedagógiai munkát meghatározó dokumentumok vizsgálata.
MÓDSZER ESZKÖZ Dokumentumelemzés.
FELELŐS
GYAKORISÁG
Intézményvezető Szükség esetén.
Az értékelés, visszacsatolás megtervezése.
Munkaterv készítése és az ütemezett feladatok végrehajtása.
Intézményvezető Évente
Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése.
Szakemberek meghívása.
Intézményvezető Nevelési értekezleteken, alkalmanként.
6.
Monitoring és nyilvánosság Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei: • • • •
az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik; éves monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tétele, melynek során a személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani; az évente történő ellenőrzés időpontját a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg; az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok.
CÉL Az eredményesség megállapítása. Minden érintett megismerhesse a programban rögzített célkitűzéseket.
FELADAT Az intézkedésekhez kapcsolt indikátorok teljesülése. Az éves eredmények közzététele a nevelőtestület felé.
MÓDSZER ESZKÖZ Az adatok feldolgozása.
Intézményi fórumok.
13
FELELŐS
GYAKORISÁG
Intézményvezető. Évente az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján. Intézményvezető Évente egyszer, de jelentős események esetén többször is lehet.
7.
Konzultáció és visszacsatolás Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program az iskola minden szereplőjének életét érinti. Ezért a tervet az igazgató ismerteti a partnerekkel. Ennek érdekében: • • •
8.
a Programot a közoktatási intézmény pedagógus dolgozóival megvitatja; szakmai és társadalmi partnereivel- szükség szerint- megismerteti a programot és a várható eredményeket; a véleményeket jegyzőkönyvvel dokumentálja, az észrevételeket, amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával, a program megvalósítása során felhasználja.
Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra enged következtetni, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az iskola • • •
elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával; megállapítja a felelősségeket; intézkedési tervet készít.
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban foglaltak a 2003. évi CXXV. Törvény – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.
Szekszárd, 2010. szeptember 30.
Pappné Kutas Annamária igazgató
14
A nevelőtestület az Intézményi Esélyegyenlőségi Programot a 2010. szeptember 30-i ülésén megtárgyalta és elfogadta.
Intézményvezető
A nevelőtestületi döntés jegyzőkönyve a dokumentum mellékletét képezi.
15
