Babits Mihály Általános Iskola

Babits Mihály Általános Iskola  (Eszter gom, Sugár  u. 24.) 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA  OM azonosító: 031815  (2012. november i módosítással egybeszer kesztett szöveg) 

Készítette: 

Kotz István igazgató 

Elfogadta: 

2012. november  15­én az iskola nevelőtestülete 

J óváhagyta: 

A Komár om­Eszter gom Megyei Intézményfenntar tó  Központ  2012. ……………………….­án 

2012.

TARTALOMJ EGYZÉK 

I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS J ELLEMZŐI  4  1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapjai és hatálya 

4 

2. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 

5 

3. Az intézmény alapdokumentumai 

9 

II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSI ÉS VEZETÉSE 

13 

4. A szervezeti egységek 

13 

5.Az intézmény vezetője 

15 

6. Az intézmény vezetősége 

17 

III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, J OGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 

20 

7. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 

20 

8. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 

22 

9. A diákönkormányzat és működése 

23 

10. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 

25 

11. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 

27 

IV. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 

29 

12. A nevelőtestület és működési rendje 

29 

13. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 

30 

14. A nevelőtestület feladatainak átruházása  32 

V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJ E 

34 

15. A tanév helyi rendje 

34 

16. A tanítási napok rendje 

35 

17. Az intézmény munkarendje 

37 

VI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 

41 

18. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások  41  19. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 

44 

VII. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJ E 

46 

20. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok 

46

2 

21. A helyiségek és berendezések használati rendje 

47

3 

VIII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJ E  49  22. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai 

49 

23. A hagyományápolás külsőségei, feladatai 

50 

IX. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJ E 

52 

X. INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 

55 

XI. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 

56 

EGYÉB RENDELKEZÉSEK 

59 

1. Tanulói jogviszony keletkezése 

59 

2. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeinek megállapítása  59  3. A gyermek­ és ifjúságvédelmi feladatok ellátása 

60 

4. A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok 

62 

5. 23/2004. (VIII.27.Ö OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai  tankönyvellátás rendjéről 

63 

6. Az iskolai könyvtár működési rendje 

64 

7. Reklámhordozókkal kapcsolatos tevékenység 

65 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

66 

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJ ÁRÁSI RENDJ E 

68 

1. A szabálytalanságok kezelési rendjének célja, tartalma 

68 

2. A szabálytalanságok fogalma, a megelőzésével kapcsolatos felelősség, a szabálytalanság megelőzése  68  3. A szabálytalanságok észlelése 

70 

4. Az intézkedések, eljárások meghatározása 

71 

5. Az intézkedések, eljárások nyomonkövetése 

72 

6. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása 

72 

7. Jelentési kötelezettség 

72 

1.  SZÁMÚ FÜGGELÉK  Egyes eljárások 

73 

2.  SZÁMÚ FÜGGELÉK  A szabálytalanságokkal kapcsolatosintézkedések nyilvántartása 

74 

3.  SZÁMÚ FÜGGELÉK  Néhány példa a szabálytalanságfajtákra 

74 4 

MELLÉKLET  Adatkezelési Szabályzat 

76 

Szer vezeti és Működési Szabályzat  I. Az intézmény általános jellemzői 

1.  A  Szer vezeti  és  Működési  Szabályzat  (SZMSZ)  célja,  jogi  alapjai  és  hatálya  1.) A Szer vezeti és Működési Szabályzat célja  A  Szervezeti  és  Működési  Szabályzat  meghatározza  az  intézmény  szervezeti  felépítését,  az  intézmény  működésének  belső  rendjét,  a  külső  kapcsolatokra  vonatkozó  megállapításokat  és  azokat  a  rendelkezéseket,  amelyeket  jogszabály  nem  utal  más  hatáskörbe.  Az  SZMSZ  az  intézmény  pedagógiai  programjában  rögzített  cél­  és  feladatrendszer  racionális  és  hatékony  megvalósítását  szabályozza.  2.)  A  Szer vezeti  és  Működési  Szabályzat  a  következő  legfontosabb  jogszabályok alapján készült:  ­  ­  ­  ­  ­ 

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.tv. (a továbbiakban: Nkt.),  a  20/2012.  (VIII.31.)  EMMI  rendelet  a  köznevelési  tv.  végrehajtásáról  (a  továbbiakban: Vhr.),  a 2011.évi CXCV. törvény,  a  368/2011.  (XII.31.)  kormányrendelet  az  államháztartásról  szóló  törvény  végrehajtásáról,  a  Kormány  229/2012.  (VIII.28.)  rendelete  a  nemzeti  köznevelésről  szóló  törvény végrehajtásáról. 

3.) A szabályzat hatálya  Az  SZMSZ  és  a  mellékletét  képező  egyéb  szabályzatok  (vezetői  utasítások)  betartása kötelező érvényű az intézménnyel jogi viszonyban állókra.  A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a  nevelőtestület  fogadja  el,  ­  a  Szülői  Testület,  a  diákönkormányzat,  a  Szlovák

5 

Kisebbségi  Önkormányzat  egyetértési  jogának  gyakorlása  mellett.  Jelen  szabályzat  a  fenntartó  jóváhagyásával  lép  hatályba.  Ezzel  egyidejűleg  hatályon  kívül kerül az előző SZMSZ.  A felülvizsgálatot az IMIP­ben meghatározott módon az intézményvezető vagy az  általa meghatározott személy végzi 2 évente.  4.) Az SZMSZ nyilvánossága  Az iskolai SZMSZ nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.  Az SZMSZ 1­1 példánya a következő személyeknél illetve helyeken található: ·  az iskola fenntartójánál ·  az iskola irattárában ·  az iskola könyvtárában ·  az iskola tanári szobájában ·  az igazgatónál ·  az igazgatóhelyettesnél nyomtatott formában ·  az iskola honlapján digitális formában.  Tájékoztatást  az  SZMSZ­ről  az  igazgatótól,  az  igazgató  helyettestől  lehet  kérni  az intézmény munkarendjében meghatározott időpontban. 

2. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja  1.) Az intézmény jellemző adatai  Az alapítás éve:  1983  Az intézmény neve:  Babits Mihály Általános Iskola  Az intézmény székhelye:  2500 Esztergom, Sugár u.24.  Az intézmény típusa:  Közintézmény, általános iskola  Tagozat megnevezése:  nappali  Székhelyén kívül működő telephelye:  2508  Esztergom–Pilisszentlélek,  Pálosok utcája 8. (általános iskola alsó tagozat)  Az intézmény OM azonosítója: 031815  Az intézmény tör zsszáma: 648 268  Az intézmény évfolyamainak száma: 8  (1–8 évf.)  Az intézménybe maximálisan felvehető tanulólétszám: 508  ­  alsó tagozat 208  ­  felső tagozat 300

6 

A telephelyen működő osztály évfolyamainak a száma: 1–4 összevont  osztály (alsós), mely jelenleg szünetel  A kihelyezett osztályba felvehető max. tanulólétszám: 26  Engedélyezett pedagógus létszám: 30 fő  A  fenntar tó  a  pilisszentléleki  iskolában  az  alacsony  létszám  miatt  a  2012/2013­as tanévben az összevont osztály indítását szünetelteti!  2.) Az intézmény jogállása  Az  intézmény  alapítója:  Esztergom  Város  Tanácsa,  (18/1983.sz  VB  határozattal),  jogutód  Esztergom  Város  Önkormányzata  (2500  Esztergom,  Széchenyi tér 1.)  Alapítói  jogokkal  felr uházott  szer v  neve,  székhelye:  Esztergom  Város  Önkormányzatának Képviselőtestülete (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.)  Az  intézmény  fenntar tója:  Komárom­Esztergom  Megyei  Intézményfenntartó  Központ  3.) A  Babits  Mihály  Általános  Iskola  alapító  okir ata  (a  módosításokkal  egységes szer kezetbe foglalva)  Az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény 8.§­a és az államháztartásról  szóló  törvény  végrehajtásáról  szóló  368/2011.  (XII.  31.)  Korm.  rendelet  5.  §­a  alapján,  figyelemmel  a  megyei  intézményfenntartó  központokról,  valamint  a  megyei  önkormányzatok  konszolidációjával,  a  megyei  önkormányzati  intézmények  és  a  Fõvárosi  Önkormányzat  egészségügyi  intézményeinek  átvételével  összefüggõ  egyes  kormányrendeletek  módosításáról  szóló  258/2011.  (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 11. §  (1)  bekezdés  d)  pontjára,  a  Babits  Mihály  Általános  Iskola  módosításokkal  egységes  szerkezetbe  foglalt  alapító  okiratát  –  az  államháztartásért  felelõs  miniszter elõzetes egyetértésével – az alábbiak szerint adom ki:  1. A költségvetési szer v neve: Babits Mihály Általános Iskola  2. A költségvetési szer v székhelye: 2500 Esztergom, Sugár út 24.  3. Telephelye: 2508 Esztergom­Pilisszentlélek, Pálosok utcája 8.  (általános iskola alsó tagozat)  4. Alapítói jog gyakor lója: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium  Alapítói jog gyakor lójának székhelye: 1055 Budapest, Kossuth L. tér 2–4.  Ir ányító szer v neve: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium  Ir ányító szer v székhelye: 1055 Budapest, Kossuth L. tér 2–4. 7 

Középir ányító szer v neve: Komárom­Esztergom Megyei Intézmény­fenntartó  Központ  Középir ányító szer v székhelye: 2800 Tatabánya, Fõ tér 4.  A  középirányító  szerv  vezetõje  a  Korm.  rendelet  11.  §  (1)  bekezdésében  meghatározott  hatásköreit,  jogait  és  feladatait  a  kormánymegbízott  egyetértésével gyakorolja.  Fenntar tó  szer v  neve:  Komárom­Esztergom  Megyei  Intézményfenntartó  Központ  Középir ányító szer v székhelye: 2800 Tatabánya, Fõ tér 4.  5.  A  költségvetési  szer v  működési  kör e:  Esztergom  város  közigazgatási  területe, körzeti beiskolázású.  6. A költségvetési szer v típusa: Általános iskola.  7. Közfeladata: Alapfokú, általános iskolai nevelés­oktatás.  8.  A  költségvetési  szer v  alaptevékenysége:  A  közoktatásról  szóló  1993.  évi  LXXIX.  törvény,  valamint  2012.  szeptember  1­jétõl  a  nemzeti  köznevelésrõl  szóló  2011.  évi  CXC.  törvény,  valamint  egyéb  ágazati  jogszabályokban  meghatározott, általános iskolai nevelés­oktatás.  Az  iskola  a  szülõi  igények  alapján  iskolaotthonos  oktatást  folytathat  az  1–4.  évfolyamon a fenntartó engedélyével.  Alapfeladata  a  szlovák  nemzetiséghez  tartozó  tanulók  iskolai  nevelésében­  oktatásában a nemzetiség kultúrájának és  nyelvének ápolása, amelyben a tanítás  nyelve a magyar nyelv.  Az  intézmény  ellátja  az  ép  értelmű,  testi,  érzékszervi, beszédfogyatékos, autista  sajátos nevelési igényű általános iskolai gyermekek, tanulók, illetve a megismerő  funkciók,  vagy  a  viselkedés  fejlõdésének  súlyos  rendellenessége  miatt  sajátos  nevelési igényű általános iskolai gyermekek, tanulók nevelését, oktatását.  9. A költségvetési szer v államháztar tási szakágazati besor olása:  852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével)  10.  A  költségvetési  szer v  alaptevékenységének  államháztar tási  szakfeladatr end szer inti besor olása:  562913  Iskolai intézményi étkeztetés  562917  Munkahelyi étkeztetés  680002  Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése  852011  Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4.  évfolyam)

8 

852012  852021  852022  855911  855914  890441  890442  890443  890505  910121  931204 

Sajátos  nevelési  igényű  általános  iskolai  tanulók  nappali  rendszerű  nevelése, oktatása (1–4. évfolyam)  Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8.  évfolyam)  Sajátos  nevelési  igényű  általános  iskolai  tanulók  nappali  rendszerű  nevelése, oktatása (5–8. évfolyam)  Általános iskolai napközi otthoni nevelés  Általános iskolai tanulószobai nevelés  Rövid időtartamú közfoglalkoztatás  Foglalkoztatást  helyettesítõ  támogatásra  jogosultak  hosszabb  idõtartamú közfoglalkoztatása  Egyéb közfoglalkoztatás  Helyi közösségi tér biztosítása, mûködtetése  Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása  Iskolai, diáksport­tevékenység és támogatása 

11.  A  költségvetési  szer v  gazdálkodási  besor olása:  Önállóan  működő  költségvetési  szerv.  A  költségvetési  szerv  pénzügyi,  gazdasági  feladatait  2012.  január  1­jétõl  a  Korm.  rendelet  értelmében  a  Komárom­Esztergom  Megyei  Intézményfenntartó Központ látja el.  12. Maximális gyer mek­ és tanulólétszáma: 508 fõ  alsó tagozat: 208 fõ  felső tagozat: 300 fõ  13. Tagozatainak megnevezése: nappali  14. Évfolyamainak száma: általános iskola: 1–8.  15. A költségvetési szer v vezetõjének megbízási r endje: A költségvetési szerv  igazgatóját a Komárom­Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központ vezetõje  által  a  közalkalmazottak  jogállásáról  szóló  1992.  évi  XXXIII.  tv.  és  a  végrehajtására  kiadott  138/1992.  (X.  8.)  Korm.  rendelet.  5.  §­ában  foglaltak  szerint  elõkészített pályázat útján, az oktatásért felelõs miniszter legfeljebb 5 év  határozott idõtartamra bízza meg, illetve vonja vissza megbízását. A munkáltatói  jogokat  a  Komárom­Esztergom  Megyei  Intézményfenntartó  Központ  vezetõje  gyakorolja.  16.  A  költségvetési  szer v  foglalkoztatottjair a  vonatkozó  foglalkoztatási  jogviszony(ok)  megjelölése:  Közalkalmazottak  esetén  a  közalkalmazottak  jogállásáról  szóló  1992.  évi  XXXIII.  tv.  alapján,  egyéb  munkavállaló  esetén  a  Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. tv. alapján. 9 

17. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti r endelkezés joga:  a) ingatlan vagyon: Állami tulajdonban:  2500 Esztergom, Sugár út 24. (18735 hrsz. alatt, 9061 m2 alapterület)  2509  Esztergom­Pilisszentlélek,  Pálosok  utcája  8.  (40003  hrsz.  alatt,  863  m2 alapterület)  b) ingó vagyon: Az intézmény ingó vagyonát a mindenkori vagyonleltára, értékét  a mindenkori mérleg tartalmazza.  18.  A  költségvetési  szer v  vagyona  feletti  r endelkezési  jog:  A  nemzeti  vagyonról  szóló  2011.  évi  CXCVI.  törvény  (a  továbbiakban:  Nvt.),  a  megyei  önkormányzatok  konszolidációjáról,  a  megyei  önkormányzati  intézmények  és  a  Fõvárosi  Önkormányzat  egyes  egészségügyi  intézményeinek  átvételérõl  szóló  2011.  évi  CLIV.  törvény  és  a  Korm.  rendelet  alapján  a  Magyar  Állam  tulajdonában  álló  ingatlanok  a  Komárom­Esztergom  Megyei  Intézményfenntartó  Központ,  mint  fenntartó  vagyonkezelésében,  illetve  a  költségvetési  szerv  használatában  vannak.  A  rendelkezésre  álló  vagyont  az  intézmény  feladatainak  ellátásához a vagyonról és vagyongazdálkodásról szóló  jogszabályokban foglaltaknak megfelelõen használhatja, hasznosíthatja.  Jelen  alapító  okirat  –  a  megyei  önkormányzatok  konszolidációjáról,  a  megyei  önkormányzati  intézmények  és  a  Fõvárosi  Önkormányzat  egyes  egészségügyi  intézményeinek átvételérõl szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (1) bekezdésének  rendelkezése  értelmében  –  2012.  január  1­jén  lép  hatályba,  ezzel  egyidejûleg  a  Babits  Mihály  Általános  Iskola,  Esztergom  az  Esztergom  Város  Önkormányzatának  Képviselõtestülete  által  2011.  szeptember  30­án  elfogadott,  448/2011.  (IX.  30)  sz.  határozatának  mellékletét  képezõ,  egységes  szerkezetű  alapító okirat hatályát veszti.  3.) Az intézmény alapdokumentumai  Az  intézmény  jogszerű  működését  a  Komárom­Esztergom  Megyei  Intézményfenntartó  Központ  biztosítja.  Az  intézmény  tartalmi  működését  a  pedagógiai program határozza meg.  Az  1999.  évi  törvénymódosítás  a  48.  §­ban  az  iskola  pedagógiai  programot  két  nagy részre tagolja:  a.) nevelési programra és  b.) a helyi tantervre. 10 

A nevelési pr ogr am tar talmazza: ·  az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait,  feladatait, eszközeit, eljárásait, ·  a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ·  a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, ·  a  beilleszkedési,  magatartási  nehézségekkel  összefüggő  pedagógiai  tevékenységet ·  képesség­kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszerét ·  nem szakrendszerű oktatást ·  sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programját ·  esélyegyenlőségi programot ·  a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, ·  a gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, ·  a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, ·  a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, ·  az iskolában folyó nevelő – oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési,  minőségbiztosítási rendszerét, ·  a  pedagógiai  program  végrehajtásához  szükséges  nevelő  –  oktató  munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, ·  a  szülő,  tanuló,  pedagógus  együttműködésének  formáit,  továbbfejlesztésének lehetőségeit. ·  környezeti és egészségnevelési programot.  A pedagógiai program második része a helyi tanterv. A törvény szerint az iskola  helyi tantervének a kerettanterveken kell alapulnia.  A helyi tanter v tar talmazza:  ­  az  iskola  egyéb  évfolyamain  tanított  tantárgyakat  a  kötelező  és  választható  tanórai  foglalkozásokat  és  azok  óraszámait,  az  előírt  tananyagot  és  követelményeit,  ­  az  alkalmazható  tankönyveket,  tanulmányi  segédletek  és  taneszközök  kiválasztásának elveit,  ­  az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit  ­  az  iskolai  beszámoltatás  az  ismeretek  számonkérésének,  követelményeit  és  formáit,  a  tanuló  magatartása  szorgalma  értékelésének  és  minősítésének  követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye,  magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, 11 

­  nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai  kisebbség  anyanyelvi,  történelmi,  földrajzi,  kultúra  –  és  népismereti  tananyagot,  ­  nemzeti,  etnikai  kisebbségi  iskolai  nevelésben  és  oktatásban  részt  vevő  tanulók  részre  a  magyar  nyelv  és  kultúra  elsajátítását  biztosító  tananyagot,  a  nemzeti,  etnikai,  kisebbséghez  nem  tartozó  tanulók  részére  a  településen  élő  nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot.  Az  intézmény  egy  tanévre  szóló  munkaterve  a  feladatok  megvalósításának  konkrét  tevékenységeit  és  munkafolyamatait  tartalmazza  az  időpontok  és  a  határidők  kitűzésével,  ­  valamint  a  felelősök  megjelölésével.  A  munkatervet  a  nevelőtestület a fenntartó által kért időpontra készíti el.  Az  intézményi  dokumentumok  (PP,  MIP,  SZMSZ,  házirend  munkaterv,  beszámolók,  költségvetés)  megismertetése  DÖK,  SZT,  Nevelőtestületi,  Szlovák  K.Ö.  ülésein  történik.  Ezen  kívül  bármikor  fordulhatnak  tájékoztatásért  az  igazgatóhoz,  igazgatóhelyetteshez  a  mindenkori  fogadóórájukon.  A  dokumentumok  megtekinthetők  a  tanári  szobában,  igazgatóhelyettesi  szobában,  könyvtárban, iktatóban és a fenntartónál. A házirendet minden tanuló megkapja.  4.) Az intézmény jogosítványai:  Az általános iskolai végzettségről szóló bizonyítvány kiadása.

12 

AZ ISKOLA SZERVEZETI RAJ ZA 

Igazgató 

Iskolatitkár 

DÖK képviselők 

Igazgatóhelyettes 

Diákönkormányzat vezető 

Munkaközösség vezetők 

Pilisszentléleki  kihelyezett osztály 

­ osztályfőnöki mk.  ­ alsós mk.  ­ társ.tud. mk.  ­ term.tud.mk. 

Beosztott  pedagógusok

13 

­ Fenntartó  ­ Szlovák Kisebbségi Önkormányzat  ­ Szülői Testület  ­ Alapítvány  ­ Közalkalmazotti Tanács, szakszervezet  ­ Társintézmények 

Kisegítő dolgozók  ­ portás  ­ karbantartó 

Iskolaorvos  Fogorvos  Védőnő 

II. Az intézmény szer vezeti felépítése és vezetése 

4. A szer vezeti egységek  1.) Az intézmény szer vezeti egységei és vezetői szintjei  A  szervezeti  egységek  és  a  vezetői  szintek  meghatározásánál  azt  az  alapelvet  érvényesítjük,  hogy  az  intézmény  feladatait  a  jogszabályi  előírásoknak  és  a  tartalmi  követelményeknek  megfelelően  magas  színvonalon  láthassa  el.  A  munkavégzés,  a  racionális  és  gazdaságos  működtetés,  valamint  a  helyi  adottságok,  körülmények  és  igények  figyelembevételével  alakítottuk  ki  a  szervezeti egységet. Intézményünk szervezeti egységei élén felelős középvezetők  állnak:  1. számú egység: Osztályfőnöki munkaközösség  2. számú egység: Alsó tagozatos munkaközösség  3. számú egység: Társadalomtudományi munkaközösség  4. számú egység: Természettudományi munkaközösség  2.) A szer vezeti egységek kapcsolattar tási r endje  Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az  intézményi  feladatok  ellátása  zavar talan  és  zökkenőmentes  legyen.  Az  eltérő  tevékenységet  folytató  szervezeti  egységek  munkájukat  összehangolják.  Az  intézmény szer vezeti vázr ajzát (a szervezeti felépítés grafikus megjelenítését) az  SZMSZ melléklete tartalmazza.  3.) A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőr zésének r endje  A nevelő­oktató munka belső ellenőr zésének r endje, pedagógusér tékelés.  Az IMIP 2./4. pontja határ ozza meg az intézmény ellenőr zési r endszer ét.  ­  A belső értékelési rend működését  ­  Eljárásrendet  ­  Az ellenőrzés, értékelés szakaszait, folyamatát  ­  Felelősség és hatásköröket  A  minőségir ányítási  pr ogr am  r észe  a  pedagógusér tékelési  r endszer ,  amely  meghatár ozza

­  az értékelés alapelveit, szintjeit  ­  az értékelés területeit, követelményeit  ­  az értékelés módszereit, eredményét, adatbázist  ­  a pedagógusok értékelésének eljárásrendjét.  ­  Az  iskola  minőségir ányítási  r endszer ,  a  minőségir ányítási  pr ogr am  végr ehajtása és ér tékelése  A minőségir ányítási r endszer t az IMIP tar talmazza:  ­  Az intézményi minőségpolitikát, minőségcélokat 2./1.  ­  Az intézményi munka tervezését 2./3.  ­  Teljes körű intézményi önértékelést 2./3.  ­  Belső értékelési és ellenőrzési rendszert2./4.  ­  A teljesítményértékelési rendszert 2./4./1.  ­  Emberi erőforrás biztosítását 2./5.  ­  Mérés, ellenőrzés, értékelés rendszerét 2./4./6.  ­  Partnerkapcsolatok irányítását 2./6.  ­  Minőségfejlesztési rendszer működtetését 3.  ­  Az  országos  kompetenciamérés  eredményeinek  figyelembevételét  –  eljárásrendjét 2./4./6.  ­  Az intézményértékelés rendszerét 3./1.  ­  A  végrehajtást  és  az  évenkénti  értékelést,  amely  kitér  a  kompetenciamérés  eredményeire.  a.) A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőr zésének feladatai:  ­  Biztosítsa  az  iskola  pedagógiai  munkájának  jogszerű  (a  jogszabályok,  a  Nemzeti  Alaptanterv,  a  kerettantervek,  az  IMIP,  valamint  az  iskola  pedagógiai  programja szerint előírt) működését.  ­  Segítse  elő  az  intézményben  folyó  nevelő  és  oktató  munka  eredményességét,  hatékonyságát,  ­  Az  iskolavezetés  számára  megfelelő  mennyiségű  információt  szolgáltasson  a  pedagógusok munkavégzéséről,  ­  Szolgáltasson  megfelelő  számú  adatot  és  tényt  az  intézmény  nevelő  és  oktató  munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.  b.) A nevelő és oktató munka belső ellenőr zésér e jogosult dolgozók:  ­ igazgató  ­ igazgatóhelyettes  ­ munkaközösség­vezetők

15 

Az  igazgató  –  az  általa  szükségesnek  tartott  esetekben  –  jogosult  az  iskola  pedagógusai  közül  bárkit  meghatározott  céllal  és  jogkörrel  ellenőrzési  feladat  elvégzésére kijelölni.  c.) Kiemelt ellenőr zési szempontok a nevelő – oktató munka belső ellenőr zése  sor án:  ­ a pedagógusok munkafegyelme,  ­ a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  ­ a nevelő­oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  ­ a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  ­ a tanár – diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  ­ a nevelő – oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen:  ­ előzetes felkészülés, tervezés,  ­ a tanítási óra felépítése és szervezése,  ­ a tanítási órán alkalmazott módszerek,  ­ a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége,  magatartása a tanítási órán,  ­ az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,  (tantárgyi eredménymérések)  ­ a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei,  közösségformálás.  d.)  Az  intézményen  belüli  általános  ellenőrzési  feladatokat,  valamint  az  ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a „ Belső  ellenőrzési Szabályzat „ c. igazgatói utasítás határozza meg.  e.)  Az  egyes  tanévekre  vonatkozó  ellenőrzési  feladatokat,  ezek  ütemezését,  az  ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv  részét  képező  belső  ellenőrzési  terv  határozza  meg.  A  belső  ellenőrzési  terv  elkészítéséért az igazgató a felelős. 

5. Az intézmény vezetője  1.) A vezető személye  Az  iskola  igazgatója:  Az  iskola  élén  igazgató  áll,  aki  önálló  munkáltatói  joggal  bír.  Kinevezése:  a  közoktatásról  szóló  1993.  LXXIX.  Törvény  alapján  a  Képviselő  –  testület  nevezi  ki  határozott  időre,  öt  tanévre.  Egyéb  munkáltatói  jogokat  (a  kinevezés,  felmentés  és  fegyelmi  eljárás  kivételével)    a  polgármester  gyakorolja.

16 

Az  intézmény  vezetője  csak  a  közoktatási  törvény  által  előírt  feltételeknek  megfelelő  személy  lehet,  akinek  kiválasztása  nyilvános  pályázat  útján  történik.  A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő  felsőfokú  iskolai  végzettség  és  szakképzettség,  pedagógus  szakvizsga  és  a  pedagógus  munkakörben  való  határozatlan  idejű  alkalmazás,  valamint  a  szükséges  szakmai  gyakorlat.  Az  intézményvezetőt  a  fenntar tó  bízza  meg  feladatainak  ellátásával,  döntése  előtt  azonban  be  kell  szereznie  az  intézmény  alkalmazotti  közösségének,  az  iskolai  szülői  szervezetnek,  a  diákönkormányzatnak,  véleményét  a  szlovák  kisebbségi  önkormányzatnak  az  egyetértését.  2.) Az intézményvezető jogkör e  Az  intézményvezető  feladatait,  jogkörét,  felelősségét  a  közoktatási  törvény,  valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai:  ­ a nevelő és oktató munka ir ányítása és ellenőr zése,  ­ a nevelőtestület vezetése,  ­  a  nevelőtestület  jogkörébe  tartozó  döntések  előkészítése,  végrehajtásuk  szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  ­  a  nevelési  –  oktatási  intézmény  működéséhez  szükséges  személyi  és  tárgyi  feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján,  ­ a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,  ­ a közoktatási intézmény képviselete,  ­  együttműködés  biztosítása  a  munkavállalói  érdekképviseleti  szervekkel,  a  szülők és a diákok képviselőjével,  ­ a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szer vezése,  ­  a  gyermek  –  és  ifjúságvédelmi  munka,  valamint  a  tanuló  –  és  gyermekbaleset  megelőzésének ir ányítása,  ­  a  döntés  –  az  egyetértései  kötelezettség  megtartásával  –  az  intézmény  működésével  kapcsolatban  minden  olyan  ügyben,  amelyet  jogszabály  vagy  a  kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe,  ­ a tankönyvrendelés szabályozása,  Az  intézményvezető  kizár ólagos  hatáskör ébe  tartozó,  általánosan  nem  helyettesíthető feladat: munkáltatói jog.  3.) Az intézményvezető felelőssége:  Az intézmény vezetője (igazgató) – a közoktatási törvénynek megfelelően – egy  személyben felelős az alábbiakért:  ­ a szakszerű és törvényes működésér t,  ­ az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, 17 

­ a pedagógiai munkáér t,  ­ a gyer mek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,  ­ a nevelő – és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételei­  nek megteremtéséért,  ­ a tanuló – és gyermekbalesetek megelőzéséért,  ­ a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért.  5.) Vagyonnyilatkozat­tételi kötelezettség  Vagyonnyilatkozat­tételi kötelezettség terheli azt az közalkalmazottat, aki  ­  Javaslattételi,  ­  döntési  vagy  ellenőrzési  jogosultsággal  rendelkezik,  munkaköri  feladataival  összefüggésben  a  költségvetési  vagy  egyéb  pénzeszközök  felett,  illetőleg  az  állami  vagy  önkormányzati  vagyonnal  való  gazdálkodás  terén,  továbbá  az  önkormányzati,  pénzügyi  támogatási  pénzkeretek  tekintetében  való  elszámolások terén.  A  Babits  Mihály  Általános  Iskolában  vagyonnyilatkozat­tételi  kötelezettség  ter heli a mindenkor i igazgatót és az igazgatóhelyettest.  Esedékessége:  ­  vagyonnyilatkozat­tételi  kötelezettséget  megalapozó  jogviszony,  beosztás  létrejötte, megléte esetén.  ­  vagyonnyilatkozat­tételi  kötelezettséget  megalapozó  jogviszony,  beosztás  megszűnését követő 30 napon belül  ­  vagyonnyilatkozat­tételi  kötelezettséget  megalapozó  jogviszony,  beosztás  fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően kétévenként.  Vagyonnyilatkozat­tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei:  Annak ki a kötelezettség teljesítését megtagadja megbízatását illetve jogviszonyát  meg kell szüntetni.  Részletesen szabályozva a vagyonnyilatkozat­tételi szabályzatban .  Az  iratkezelői  jogokat  a  helyettes  felett  az  intézményvezető  gyakorolja.  A  vagyonnyilatkozatokat  az  intézményvezető  zárt  és  más  által  hozzá  nem  férhető  helyen őrzi. 

6. Az intézmény vezetősége  1.) A vezető­ helyettes személye

18 

Az  intézményvezető  feladatait  a  vezető­  helyettes  közreműködésével  látja  el.  A  vezető­  helyettesi  megbízást  –  a  nevelőtestületi  véleményezési  jogkör  megtartásával  –  az  intézményvezető  adja  a  határozatlan  időre  kinevezett  közalkalmazottnak.  A  megbízás  visszavonásig  érvényes.  A  vezető­  helyettes  a  törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint  legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy.  A vezető­helyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját.  2.) A vezető­ helyettes jogkör e és felelőssége  A  vezető­  helyettes  munkáját  munkaköri  leírása  alapján,  valamint  az  intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. A vezető­ helyettes feladat­  és  hatáskör e,  kiterjed  egész  munkakörére.  A  vezető­helyettes  felelőssége  kiterjed  a  munkaköri  leírásokban  található  feladatkörökre,  ezen  túlmenően  személyes  felelősséggel  tartozik  az  intézményvezetőnek.  A  vezető  helyettes  beszámolási  kötelezettsége  kiterjed  az  intézmény  egész  működésére  és  pedagógiai  munkájára,  a  belső  ellenőrzések  tapasztalataira,  valamint  az  intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.  3.) A vezetőség  Az intézmény vezetősége az igazgatón és a vezető­ helyettesen kívül úgynevezett  középvezetőkből  áll.  A  középvezetők  az  egyes  szervezeti  egységek  munkáját  irányítják,  tervezik,  szervezik,  ellenőrzik  és  értékelik.  A  középvezető  ellenőrzéseiről,  tapasztalatairól  beszámol  közvetlen  vezetőjének,  kiemelkedő  jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség félévenként beszámolási  kötelezettséggel  tartozik  a  nevelőtestületnek.  Az  intézmény  vezetősége,  konzultatív  testület:  véleményező  és  javaslattevő  joggal  rendelkezik,  és  dönt  mindazon  ügyekben,  amelyekben  az  igazgató  saját  jogköréből  ezt  szükségesnek  látja.  Az  intézményvezetőség  tagjai:  az  intézményvezető,  a  vezető­helyettes,  a  szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott  képviselője, a DÖK pedagógusvezetője.  A vezetők és a középvezetők a vezetői ér tekezleteken beszámolnak a szervezeti  egységek  működéséről:  a  kiemelkedő  teljesítményekről,  a  hiányosságokról,  a  problémákról, valamint azok megoldási módjáról.  Vezetők középvezetők:  ­  Intézmény vezetője  ­  Vezető­helyettes  ­  Munkaközösség­vezetők  ­  DÖK vezető  ­  Közalk. Tanácsvezető

19 

4.) A vezetők kapcsolattar tási r endje  Az  intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, rendszeresen  hetente  1  alkalommal,  továbbá  a  szükségletnek  megfelelően  tartanak  vezetői  megbeszéléseket.  A  vezetőség  a  munkatervben  rögzített  havonta  1  alkalommal  vezetői  ér tekezleteket  tart.  Rendkívüli  vezetői  értekezletet  az  intézményvezető  az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.  6.) A vezetők helyettesítési r endje  Az intézményvezető helyettesítése:  Az  intézményvezetőt  szabadsága  és  betegsége  alatt,  valamint  hivatalos távolléte  esetén az igazgatóhelyettes, egyéb esetekben a következő beosztású munkatársak  helyettesítik.  Az  intézményvezető tar tós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására  külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.  A vezető­helyettes helyettesítése.  Az  igazgatóhelyettest  távolléte  esetén  a  munkaközösség­vezetők  a  következő  sorrend szerint helyettesítik:  1.  osztályfőnöki mk. vezetője  2.  társadalomtudományi mk. vezetője  3.  természettudományi mk. vezetője  4.  alsós mk. vezetője  Ha  a  vezetők  és  középvezetők  együttes  távolléte  esetén  az  iskola  egy  alkalmazottja az igazgató kijelölése alapján.  6.) Iskolatitkár , gazdasági ügyintéző  Az  intézmény  működésével  összefüggő  gazdasági,  pénzügyi  és  ügyviteli  feladatokat lát el.  Felelős:  ­  a  térítési  díjak  önkormányzati  rendelet  szerinti  befizettetéséért,  a  befizetések  ellenőrzésének és a többletbefizetések visszatérítésének követéséért;  ­  az iskola ügyviteléért;  ­  a statisztikai adatok nyilvántartásáért;  ­  a közalkalmazotti nyilvántartások vezetéséért, naprakész gondozásáért;  ­  szakszerűen vezeti és tárolja az irattári anyagot; 20 

­  minden egyéb tevékenységét és felelősségét a munkaköri leírása tartalmazza.

21 

III. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattar tásuk 

7. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattar tásának r endje  1.) Közalkalmazottak  Az  intézmény  dolgozói  közalkalmazottak,  ezért  munkavégzésükkel  kapcsolatos  kötelességeiket  és  jogaikat  a  munka  törvénykönyve  mellett  a  közalkalmazotti  törvény  szabályozza.  Az  alkalmazottak  egy  része  oktató  ­ nevelő munkát végző  pedagógus,  a  többi  dolgozó  az  oktató  ­  nevelő  munkát  közvetlenül  vagy  közvetetten segítő más közalkalmazott.  A  pedagógusok  és  a  vezetők  alkotják  az  intézmény  nevelőtestületét.  A  nevelőtestület  (tantestület)  határozza  meg  alapvetően  az  intézmény  tartalmi  munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik.  2.) Az alkalmazotti közösségek jogai  Az  alkalmazotti  közösséget  és  azok  képviselőit  jogszabályokban  meghatározott  részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.  Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a  rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.  J avaslattételi  és  véleményezési  jog  illeti  meg  az  intézménnyel  közalkalmazotti  jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és  véleményeket  a  döntés  előkészítése  során  a  döntési  jogkör  gyakorlójának  mérlegelnie  kell.  A  döntési  jogkör  gyakorlójának  az  írásban  kifejtett  javaslattal,  véleménnyel  kapcsolatos  álláspontját  a  javaslattevővel,  véleményezővel  közölni  kell.  Az  egyetér tési  jog  az  intézkedés  meghozatalának  feltétele.  a  jogkör  gyakorlója  az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az  egyetértésre  jogosult  személy,  vagy    közösség  az  intézkedéssel  ténylegesen  egyetért.  A  döntési  jog  a  rendelkező  személy,  vagy  testület  számára  kizárólagos  intézkedési  jog,  amelyet  jogszabályok  biztosítanak.  Személyes  jogkör  esetén  a  jogkör  gyakorlója  teljes  felelősséggel  egy  személyben,  testületi  jogkör  esetén  a  testület  abszolút  többség  (50  %  +  1  fő)  alapján  dönt.  A  testület  akkor  határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 22 

3.) A jogor voslat és eljár ási r endelkezések szabályai  A  közalkalmazott  a  közalkalmazotti  jogviszonyból  származó  igényének  érvényesítése,  valamint  a  szakszervezet  illetve  a  közalkalmazott  e  törvényből  illetve  a  kollektív  szerződésből  származó  igényének  érvényesítése  érdekében  a  törvény rendelkezései szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.  A  munkaügyi  jogvitában  bíróság  jár  el.  A  bíróság  előtti  igényérvényesítés  eszköze  a  kereset  és  a  fizetési  meghagyás.  A  bíróság  a  polgári  ügyek  körében  felmerült  vitát  csak  az  erre  irányuló  kérelem    (kereset  )    esetén  bírálja  el.  A  keresetindítás  határideje  az  elévülési  idővel  (3  év)  azonos.  A  keresetindításra  a  közalkalmazotti jogviszony alanya és kivételesen az ügyész jogosult. A bíróságról  szóló 1997. évi. LXVI törvény ( Bsz.) 16 § e.) pontja és a Polgári Perrendtartás  22 §­ának (2) bekezdése értelmében, a munkaügyi jogvitában benyújtott keresetet  a munkaügyi bíróság bírálja el.  A munkaügyi bíróság határozata ellen fellebbezésnek van helye, a fellebbezést a  munkaügyi  bíróság  székhelye  szerint  illetékes  megyei  bíróság  bírálja  el.  A  munkaügyi perben hozott jogerős határozat végrehajtását minden esetben az első  fokon eljárt munkaügyi bíróság rendeli el.  4.) Az alkalmazotti közösség kapcsolattar tásának r endje  Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét ­ a megbízott vezetők és a  választott  képviselők  segítségével  ­  az  intézményvezető  fogja  össze.  A  kapcsolattartásnak  különböző  formái  vannak,  melyek  közül  mindig  azt  kell  alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.  A  kapcsolattar tás  for mái:  különböző  értekezletek,  megbeszélések,  fórumok,  bizottsági  ülések,  intézményi  gyűlések,  stb.  Az  intézményi  kapcsolattartás  rendszeres  és  konkrét  időpontjait  a  munkaterv  tartalmazza,  melyet  a  hivatalos  közlések helyén kell kifüggeszteni.  A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra,  nevelőtestületi­,  alkalmazotti  értekezletekre  a  vonatkozó  napirendi  pontokhoz  a  döntési,  egyetértési,  és  véleményezési  jogot  gyakorló  közösségek  által  delegált  képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.  A  teljes  alkalmazotti  közösség  gyűlését  az  intézményvezető akkor hívja össze,  amikor  ezt  jogszabály  előírja,  vagy  az  intézmény  egészét  érintő  kérdések  tárgyalására  kerül  sor.  Az  alkalmazotti  közösség  értekezleteiről  jegyzőkönyvet  kell vezetni.  A kihelyezett osztály és a vezetők közötti kapcsolattar tás r endje 23 

Az igazgató helyettes folyamatosan kapcsolatot tart a pilisszentléleki kihelyezett  osztály  vezetőjével.  Hetente  legalább  kétszer  megbeszélést  tartanak.  A  kihelyezett  osztály  vezetője  részt  vesz  az  iskola  összes  értekezletén,  rendezvényén.  Félévente  beszámol  az  oktatás  –  nevelés  feladatainak  ellátásáról  az iskola igazgatójának. 

8. A tanulói közösség és kapcsolattar tásának r endje  1.) Az osztályközösségek és tanulócsopor tok  Az  azonos  évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló  diákok  egy  osztályközösséget  alkotnak.  Az  osztályközösség  tanulólétszáma  rendeletben  meghatározott,  az  osztályközösség  élén  pedagógus  vezetőként  az  osztályfőnök áll.  Az  osztályfőnököt  az  igazgatóhelyettes  és  az  osztályfőnöki  munkaközösség­  vezető  javaslatát  figyelembe  véve  az  igazgató  bízza  meg.  Az  osztályfőnök  jogosult  ­  az  osztályközösségben  tapasztalt  problémák  megoldására  ­  az  osztályban  tanító  pedagógusok  osztályér tekezletét  összehívni.  Bontott  tanulócsopor tban  vesznek  részt  az  osztályközösség  diákjai  azokon  a  tanítási  órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám  (idegen  nyelv  órák,  informatika  stb.)  A  tanulócsoportok  bontását  a  tantárgy  sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja.  A tanulók r endszer es tájékoztatásának for mái, r endje  A  tanuló  joga,  hogy  tájékoztatást  kapjon  személyét  és  tanulmányait  érintő  kérdésekről.  Valamint  e  körben  javaslatot  tegyen,  továbbá  kérdést  intézzen  az  iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb harminc napon belül érdemi  választ kapjon.  A pedagógus a tanulót folyamatosan tájékoztatja teljesítményéről, előmeneteléről.  Tanítási  év  közben  rendszeresen  érdemjeggyel  illetve  szövegesen  értékeli,  félévkor  és  a  tanítási  év  végén  osztályzattal  minősíti.  Magatartását,  szorgalmát  havonta  minősíti.  Az  érdemjegyről,  minősítésről  a  tanuló  szüleit  is  értesíti.  Az  iskola  életét  érintő  kérdésekről  a  havonkénti  iskolagyűlésen  vagy  a  diák­  önkormányzati  képviselők  útján,  valamint  az  osztályfőnök  által  értesülnek  a  tanulók.

24 

2.) A diákközgyűlés  Az  iskola  tanulóközösségének  a  diákközgyűlés  a  legmagasabb  tájékoztató  fór uma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű  észrevételeit,  javaslatait.  A  diákközgyűlés  az  igazgató  által,  illetve  a  diákönkormányzat  működési  rendjében  meghatározottak  szerint  hívható  össze.  Tanévenként  legalább  egy  alkalommal  kell  diákközgyűlést  tartani,  amelyen  az  iskola  tanulói,  vagy ­  a  diák­önkormányzat  döntése  alapján ­  a  diákok  küldöttei  vesznek  részt.  A  diákközgyűlés  napirendjét  a  közgyűlés  rendezése  előtt  15  nappal  nyilvánosságra  kell  hozni.  A  diákközgyűlésen  az  iskola  igazgatója  és  a  diák­önkormányzati  vezetők  beszámolnak  az  előző  diákközgyűlés  óta  eltelt  időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen  a  tanulók  kér déseket  intézhetnek  a  diákönkormányzat  és  az  iskolavezetéséhez,  kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdésére az igazgatónak 30  napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a  diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.  3.)  Iskolagyűlés  Havonta egy alkalommal külön ­ külön az alsó és felső tagozatos tanulók részére  az  iskola  igazgatója  vagy  helyettese  értékeli  az  oktató  ­  nevelő  munkát,  tájékoztatást  ad  a  különböző  versenyeredményekről,  az  iskolai  élet  jelentősebb  eredményeiről. Iskolagyűlés rendkívüli esetben is összehívható. 

9. A diákönkor mányzat és működése  Tanulók véleménynyilvánításának r endje  1.) A diákönkor mányzat szer vezete  A  tanulóközösségek  és  a  diákkörök  a  tanulók  ér dekeinek  képviseletér e  diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat  érintő  valamennyi  kérdésre  kiterjed.  A  diákönkormányzat  akkor  járhat  el  az  intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50  %­ának képviselete biztosítva van.  Az  osztályközösségek  a  diákönkormányzat  legkisebb  egységei,  minden  osztályközösség  megválaszthatja  az  Osztály  Diákbizottságot  (ODB)  és  az  osztály  titkárát,  valamint  küldöttet  delegál  az  intézmény  diákönkormányzatának  vezetőségébe.  A  tanulóközösségek  ily  módon  önmaguk  diákképviseletéről  döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott  Intézményi  Diáktanács  látja  el.  A  DT  tagjai  alkotják  a  diákönkormányzat 25 

vezetőségét,  rajtuk  keresztül  gyakorolja  jogát.  A  tanulók  eljuttathatják  véleményüket,  javaslataikat  közvetlenül,  vagy  képviselőjük  útján  az  iskola  vezetéséhez, tantestületéhez, nevelőkhöz.  2.) A diákönkor mányzat jogai  A  diákönkormányzat  véleményezési  és  javaslattételi  joggal  rendelkezik  az  intézmény  működésével  és  a  tanulókkal  kapcsolatos  valamennyi  kérdésben.  A  diákönkormányzat egyetér tési jogot gyakorol a következőkben:  ­ az intézmény SZMSZ elfogadásakor és módosításakor,  ­ a házirend elfogadásakor és módosításakor,  A diákönkormányzat döntési jogkör e kiterjed:  ­ saját működésére és hatásköre gyakorlására,  ­ a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására,  ­ egy tanítás nélküli munkanap programjára,  ­ tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére,  ­ vezetőinek, megbízására.  3.) A diákönkor mányzat működési feltételei  Az  intézmény  tanévenként  folyamatosan  biztosítja  a  diákönkormányzat  zavartalan  működésének  feltételeit.  A  diákönkormányzat  az  iskola  helyiségeit,  berendezéseit  az  intézményi  SZMSZ  és  a  házirend  használati  rendszabályai  szerint  térítésmentesen  veheti  igénybe.  Az  intézményi  költségvetés  biztosítja  a  diákönkormányzat működéséhez szükséges költségeket.  4.) A diákönkor mányzat és az intézmény közötti kapcsolattar tás r endje  A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki  ­ a diákönkormányzat megbízása alapján ­ eljárhat a Diáktanács képviseletében.  A  diákönkormányzatot  képviselő  felnőtt  személy  a  DÖK  elnöke,  folyamatos  kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával.  Az  iskolai  Diáktanács  megbízottja  képviseli  a  tanulók  közösségét  az  iskola  vezetőségi, a nevelőtestületi, napirendi pontjainál. Az Osztály Diákbizottságának  képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában.  A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kérdéseikkel közvetlenül is felkereshetik  az  intézmény  vezetőjét.  Az  intézményvezető  heti  fogadóór ájának  időpontja  tanévenként  változhat.  Az  adott  tanév  intézményvezetői  fogadóóráját  az  intézmény  munkaterve  tartalmazza.  Az  időpont  közzététele  az  osztályfőnökök  feladata. 26 

10. A szülői közösség és a kapcsolattar tás r endje  1.) A szülői szer vezetek és a Szülői Testület  A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik ér vényesítésér e és  kötelességük  teljesítésére  szülői  szervezetet  (közösséget)  hozhatnak  létre.  A  szülői  szervezet  dönt  saját  szervezeti  és  működési  rendjéről,  munkatervének  elfogadásáról,  tisztségviselőinek  megválasztásáról  és  képviseletéről.  Az  intézményben működik a Szülői Testület, amely képviseleti úton választott szülői  szervezet. A Szülői Testületet a tanulók szüleinek több mint 50 % ­a választotta  meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében,  illetve az intézmény egészét érintő ügyekben.  2.) A szülői közösséggel való kapcsolattar tás  Egy  osztály  tanulóinak  szülői  szervezetével  a  gyermekközösséget  vezető  osztályfőnök  közvetlen  kapcsolatot  tart.  A  szülői  szervezetek  intézménnyel  kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott  elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.  A  Szülői  Testületet  az  intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban  hívja  össze,  ahol  tájékoztatást  ad  az  intézmény  munkájáról  és  feladatairól,  valamint  meghallgatja  a  szülői  szervezet  véleményét  és  javaslatait.  A  Szülői  Testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként  egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről.  3.) A szülők szóbeli tájékoztatási r endje  Az intézmény ­ a közoktatási törvénynek megfelelően ­ a tanulóról a tanév során  rendszeres  szóbeli  tájékoztatást  tart.  A  szóbeli  tájékoztatás  lehet  csoportos  és  egyéni.  A  szülők  csopor tos  tájékoztatásának  módja  a  szülői  értekezletek,  az  egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.  A szülői ér tekezletek r endje:  Az  osztályok  szülői  közössége  számára  az  intézmény  tanévenként,  a  munkatervben  rögzített  időpontú,  rendes  szülői  értekezletet  tart  az  osztályfőnök  vezetőségével.  A  szeptemberi  szülői  értekezleten  a  szülők  értesülnek  a  tanév  rendjéről,  feladatairól.  Ekkor  bemutatják  az  osztályban  (csoportban)  oktató  ­  nevelő új pedagógusokat is.  Rendkívüli szülői ér tekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök  és  a  szülői  szervezet  képviselője  a  gyermekközösségben  felmerülő  problémák  megoldására. 27 

A szülői fogadóór ák r endje:  Az  intézmény  pedagógusai  a  szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást  adnak a  tanulókról a szülők számára.  Az  intézmény  tanévenként,  a  munkatervben  rögzített  időpontú,  rendes  szülői  fogadóórát  tart.  A  tanulmányaiban  jelentősen  visszaeső  tanuló  szülőjét  az  osztályfőnök  írásban  is  behívja  az  intézményi  fogadóórára.  Ha  a  gondviselő  a  munkatervi  fogadóórán  kívül  is  találkozni  szeretne  gyermeke  pedagógusával,  telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.  4.) A szülők ír ásbeli tájékoztatási r endje  Közoktatási  intézményünk  a  tanulókról  rendszeres  írásbeli  tájékoztatást  ad  a  hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit  gyermekük  magatar tásár ól,  szorgalmáról,  tanulmányi  előmenetelér ől.  Tájékoztatjuk  a  szülőket  az  intézményi  élet  kiemelkedő  eseményeiről  és  a  szükséges aktuális információkról is.  A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és  írásos  bejegyzést  az  osztálynaplón  kívül  a  tanuló  által  átnyújtott  tájékoztató  füzetbe  is  feltüntetni,  azt  dátummal és  kézjeggyel  kell  ellátni:  a  szóbeli  feleletet  aznap,  az  írásbeli  számonkérés  eredményét  a  feladat  kiosztása  napján.  Az  érdemjegyek  beírási  kötelezettsége  miatt  a  tájékoztató  füzetet  a  tanulótól  beszedni  nem  szabad  a  tanítás  időtartama  alatt.  Az  osztályfőnök  két  havonta  ellenőr zi  az  osztálynapló  és  a  tájékoztató  füzet érdemjegyeinek azonosságát, és  pótolja  a  tájékoztató  füzetben  hiányzó  érdemjegyeket.  Az osztályfőnök indokolt  esetben  írásban  ér tesíti  a  szülőket  a  tanulók  előmeneteléről,  magatartásáról  és  szorgalmáról.  5.) A tájékoztatás kér ésének, és er r e a tájékoztatás adásának r endje  A  SZT  a  gyermekek,  tanulók  nagyobb  csoportját  érintő  bármely  kérdésben  tájékoztatást  kérhet  az  intézmény  vezetőjétől.  Az  e  körbe  tartozó  ügyek  tárgyalásakor  képviselője  tanácskozási  joggal  részt  vehet  a  nevelőtestület  értekezletén  is.  A  tájékoztatás  kérésére  az  igazgatónak  30  napon  belül  választ  kell adnia. 

11.  Az intézmény külső kapcsolatainak r endszer e 28 

1.) A külső kapcsolatok célja, for mája és módja  Intézményünk  a  feladatok  elvégzése,  a  gyermekek  egészségügyi,  gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és pályaválasztás  ér dekében  és  egyéb  ügyekben  rendszeres  kapcsolatot  tart  fenn  más  intézményekkel és cégekkel.  A  vezetők,  valamint  az  oktató  –  nevelő  munka  különböző  szakterületeinek  képviselői  rendszeres  személyes  kapcsolatot  tartanak  a  társintézmények  azonos  beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján.  A kapcsolattar tás for mái és módjai:  ­ közös értekezletek tartása,  ­ szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,  ­ módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,  ­ közös ünnepélyek rendezése,  ­ intézményi rendezvények látogatása,  ­ hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon,  ­ város középiskolái  ­ város általános iskolái.  2.) Rendszer es külső kapcsolatok  Intézményünk  a  feladatok  eredményes  ellátása  érdekében  rendszeres  munkakapcsolatot  tart  számos  szervezettel.  Napi  munkakapcsolat  köti  az  intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez.  Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:  ­ a fenntar tóval,  ­ a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel,  ­ a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,  ­ a gyermek ­ és ifjúságvédelmi hatóságokkal,  ­ Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekjóléti Szolgálattal,  ­ a történelmi egyházak szervezeteivel,  ­ a Szlovák Kisebbségi Önkormányzattal,  ­ az intézményt támogató alábbi alapítvánnyal:  ­ Fénysugár Oktatási Nevelési Alapítvány,

29 

­ a következő egyházi és más fenntartású oktató ­ nevelő intézményekkel:  ­ Árpád­házi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskola  ­ Mindszenty József Katolikus Általános Iskola  ­  Pázmány  Péter  Tudományegyetem  Vitéz  János  Kara,  valamint  Gyakorló  Általános Iskolája  ­ a következő sportegyesületekkel:  ­ Esztergomi Vitézek Rögbi SE,  ­ egyéb szervezetekkel:  ­ Rendőrség, Bíróság, Tűzoltóság.

30 

IV. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek  12. A nevelőtestület és működési r endje  1.) A nevelőtestület  A  nevelőtestület  az  intézmény  pedagógusainak  közössége,  nevelési  és  oktatási  kérdésekben  a  közoktatási  intézmény  legfontosabb  tanácsadó  és  határ ozathozó  szerve.  A  nevelőtestület  tagja  minden  közalkalmazott  pedagógus,  valamint  a  nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.  2.) A nevelőtestület feladatai és jogai  A  nevelőtestület  legfontosabb  feladata  a  pedagógiai  program  létrehozása  és  egységes  megvalósítása,  ­  ezáltal  a  tanulók  magas  színvonalú  nevelése  és  oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező  és  javaslattevő  jogkörrel  rendelkezik  minden,  az  intézményt  érintő  ügyben.  A  nevelőtestület  egyetér tési  joga  szükséges  a  diákönkormányzat  működésével  kapcsolatban.  A nevelőtestület döntési jogkör e:  ­ a foglalkozási illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása,  ­ az SZMSZ és módosításának elfogadása,  ­ a tanév munkatervének elkészítése,  ­ átfogó elemzések, értékelések és beszámolók elfogadása,  ­ a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,  ­ a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára  bocsátása,  ­ az intézményvezetői, intézményegység – vezetői pályázathoz készített vezetői  programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  ­ a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  ­ a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,  ­ saját feladatainak és jogainak részletes átruházása,  ­ jogszabályban meghatározott más ügyek,  ­ a házirend elfogadása,  ­  a  nevelőtestület  véleményt  nyilváníthat  vagy  javaslatot  tehet  a  nevelési  –  oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.  Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az  egyes  pedagógusok  külön  megbízásainak  elosztása  során,  valamint  az  igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

31 

3.) A nevelőtestület ér tekezletei  A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév  során.  Az  értekezletek  egy  részét  az  intézmény  éves  munkater ve  rögzíti.  A  nevelőtestületi  értekezlet  vonatkozó  napirendi  pontjaihoz  az  egyetértési  jogot  gyakorló  –  Szülői  Testület  ,  diákönkormányzat,  Szlovák  Kisebbségi  Önkormányzat  stb.  –  képviselőjét  meg  kell  hívni.  A  nevelőtestület  döntési  jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és  fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.  A tanév r endes ér tekezletei az alábbiak:  ­ tanévnyitó értekezlet,  ­ félévi és év végi osztályozó értekezlet,  ­ őszi nevelési értekezlet,  ­ tavaszi nevelési értekezlet,  ­ tanévzáró értekezlet,  ­ félévi értékelő értekezlet  Rendkívüli  ér tekezlet  hívható  össze,  ha  a  nevelőtestület  tagjainak egyharmada,  valamint  a  közalkalmazotti  tanács  és  az  intézmény  igazgatója  vagy  vezetősége  szükségesnek látja.  4.) A nevelőtestület döntései és határ ozatai  A  nevelőtestület  döntéseit  és  határozatait  általában  –  a  jogszabályokban  meghatározottak  kivételével  –  nyílt  szavazással  és  egyszerű  szótöbbséggel  hozza.  Titkos  szavazás  esetén  szavazatszámláló  bizottságot  jelöl  ki  a  nevelőtestület  tagjai  közül.  A  szavazatok  egyenlősége  esetén  az  intézményvezető  szavazata  dönt.  A  nevelőtestületi  értekezlet  lényegkiemelő,  emlékeztető  jegyzőkönyvét  kijelölt  pedagógus  vezeti.  A  jegyzőkönyvet  az  intézményvezető,  a  jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá.  A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 

13. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei  1.) A munkaközösségek célja  Az azonos műveltségi ter ületen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és  szakmai  munkára,  annak  tervezésére,  szervezésére  és  ellenőrzésére  szakmai  munkaközösségeket  hoznak  létre.  A  szakmai  munkaközösségek  tagjai  közül  évenként  a  munkaközösség  saját  tevékenységének  irányítására,  koordinálására 32 

munkaközösség  ­  vezetőt  választanak,  akit  az  intézményvezető  bíz  meg  a  feladatok ellátásával, munkakörük leírását írásban rögzíti.  2.) A szakmai munkaközösségek feladatai  A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés ér dekében:  ­ fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát.  ­ javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés  szakmai előirányzatának felhasználására,  ­ szervezi a pedagógusok továbbképzését,  ­ támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,  ­ összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert,  ­ felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét,  ­ összeállítja a vizsgák feladatait,  ­ kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket,  ­ végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat,  ­ kiválasztja az iskolában használható tankönyveket (tantárgyak, osztályok,  csoportok és tanévek szerint).  3.) A munkaközösség ­ vezetők jogai és feladatai  A  szakmai  munkaközösség  vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény  vezetősége  felé  és  az  iskolán  kívül.  Állásfoglalásai,  javaslatai  előtt  köteles  meghallgatni  a  munkaközösség  tagjait.  Ezen  túlmenően  tájékoztatja  őket  a  vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban.  A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai :  ­ irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért,  értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez  ­ elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez  igazodó tanmeneteit,  ­ ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti  előrehaladását és annak eredményességét, hiányosságok esetén  intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,  ­ összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves  munkaprogramját,  ­ beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,  ­ javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a  munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti  átsorolásra stb. 

4.) Az intézmény szakmai munkaközösségei 33 

­ Osztályfőnöki munkaközösség  ­ Alsó tagozatos napközis munkaközösség  ­ Társadalomtudományi munkaközösség  ­ Természettudományi munkaközösség 

14. A nevelőtestület feladatainak átr uházása  1.) Az egyes feladat ­ és jogkör ök átadása  A  nevelőtestület  a  feladatkörébe  tartozó  ügyek  előkészítésére  vagy  eldöntésére  tagjaiból ­ meghatározott időre vagy alkalmilag ­ bizottságot hozhat létre, illetve  egyes  jogköreinek  gyakor lását  átruházhatja  másra,  így  a  szakmai  munkaközösségre,  a  Szülői  Testületre  a  diákönkormányzatra,  a  kisebbségi  önkormányzatra.  Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a  szakmai  munkaközösségek  vezetői  beszámolási  kötelezettséggel  tartoznak  a  nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában.  2.) A nevelőtestület által létr ehozott bizottságok  A  nevelőtestület  ­  feladat  ­  és  jogkörének  részleges  átadásával  ­  állandó  bizottságokat hozhat létre tagjaiból.  A Felvételi Bizottság feladata:  ­ az iskolába jelentkező tanulók felvételének elbírálása  ­ körzet szerinti megoszlás  ­ már iskolánkban tanuló testvér figyelembevétele (a Képviselőtestületi  határozat értelmében : a mindenkori törvényi osztálylétszám  határáig )  Tagjai:  ­ igazgató  ­ igazgatóhelyettes  ­ leendő első osztályos tanítók  A Fegyelmi Bizottság feladata:  ­ a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata  ­ az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala.  Tagjai:  ­ az intézmény vezetője vagy helyettese,  ­ az érintett tanuló osztályfőnöke, 34 

­ egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus,  ­ egy, a tanuló által felkért pedagógus,  ­ a diákönkormányzat képviselője,  ­ a gyermekvédelmi felelős.  A Nevelési Bizottság feladata:  ­ a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok  megvalósításának vizsgálata,  ­ a tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése,  ­ konkrét javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében.  Tagjai:  ­ az osztályfőnöki munkaközösség vezetője,  ­ négy különböző évfolyamú közösség osztályfőnöke (2.4.6.8.o.)  3.) Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése  A  nevelőtestület  a  tanév  félévenkénti  értékelésén  kívül  az  osztályközösségek  tanulmányi  munkájának  ér tékelését,  magatartási  és  szorgalmi  problémáinak  megoldását  az  érintett  közösséggel  közvetlenül  foglalkozó  pedagógusokr a  r uházza  át.  A  nevelőtestület  felé  való  beszámolási  kötelezettség  az  osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért  felelős  osztályfőnök  szükség  estén  ­  a  felelős  vezetőhelyettes  tudtával  ­  úgynevezett  nevelői  osztályér tekezletet  hívhat  össze,  melyen  az  osztály  pedagógusainak jelen kell lenniük.  4.) A nevelőtestület szakmai munkaközösségekr e r uházott jogai  A  nevelőtestület  a  közoktatási  törvényben  meghatározott  jogköréből  a  szakmai  munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit:  ­ a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása,  ­ a taneszközök, tankönyvek kiválasztása,  ­ továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel,  ­ jutalmazásra, kitüntetésre, való javaslattétel,  ­ a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése,  ­ a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése.

35 

V. Az intézmény működési r endje  15. A tanév helyi r endje  1.) A tanév r endjének meghatár ozása  A  tanév  általános  rendjéről  az  oktatási  miniszter  évenként  rendelkezik.  A  tanév  helyi  rendjét,  programjait  a  nevelőtestület  határ ozza  meg  és  rögzíti  munkatervében az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.  2.) A tanév r endje és annak közzététele (lásd Munkater v)  A  tanév  helyi  rendje  tartalmazza  az  intézmény  működésével  kapcsolatos  legfontosabb  eseményeket  és  időpontokat,  a  mindenkori  tanév  rendjéről  szóló  OM rendelet szerint:  ­ a nevelőtestületi értekezletek időpontjai,  ­ az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,  ­ a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,  ­ a DÖK közgyűlés napját,  ­ a vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti) rendjét,  ­ a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet  keretein belül,  ­ a bemutató órák és foglalkozások rendjét,  ­ a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét  A  tanév  helyi  rendjét,  valamint  az  intézmény  rendszabályait  (házirend)  és  a  baleset  és  tűzvédelmi  előírásokat  az  osztályfőnökök  az  első  tanítási  héten  ismer tetik  a  tanulókkal,  az  első  szülői  értekezleten  pedig  a  szülőkkel.  A  fentieket,  a  házirendet  a  nyitva  tartás  és  a  felügyelet  időpontjait  az  intézmény  bejáratánál  ki  kell  függeszteni.  A  fentiek  időpontját  az  intézmény  éves  munkaterve tartalmazza.  3.) Az intézmény nyitva tar tása  Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon:  6.00  – 21.00 óráig tart nyitva.  Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon:  7.30 – 16.00 óráig tart.  A  szokásos  nyitva  tartási  rendtől  való  eltérésre  az  intézményvezető  adhat  engedélyt ­ eseti kérelmek alapján. 36 

Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az  intézményvezető  által  engedélyezett  szervezett  programokhoz  kapcsolódik.  Az  intézményt egyébként zárva kell tartani!  Az intézmény a nyári szünetben ügyeleti rend szerint tart nyitva.  A nyár i ügyelet ideje: minden szerda 9.00­12.00 óráig.  A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje:  Iskolatitkár:  H – P  7 30  ­ 15 30  Portás­ hivatalsegéd:  H – P  8 00  ­ 16 00  Karbantartó ­ udvaros:  H ­ P  6 00  ­ 14 00  Pedagógiai kisegítő, portás H – P  8.00­16.00  4 órás takarítónő  (P.szentlélek)  H ­ P  5 30  ­  7 30  16 00  ­ 18 00  Az iskola nyitásáért a karbantartó és zárásáért a megbízott takarítónő a felelős.  Nyitvatartási idő:  Reggel 6 órától este 21 óráig  Betegség esetén: az igazgatóhelyettes bíz meg személyeket. 

16. A tanítási napok r endje  1.) A tanítási ór ák r endje  Az  oktatás  és  a  nevelés  az  óratervnek  megfelelően,  a  tantárgyfelosztással  összhangban  levő  órarend  alapján  történik  a  pedagógusok  vezetésével  a  kijelölt  tantermekben.  A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerint tanítási órák időtartama) 8 órától ­  13,30  óráig  tart.  A  szakköröket  18  óráig  be  kell  fejezni.  Indokolt  esetben  az  igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.  A  tanítási  ór ák  időtar tama  45  per c.  Az  első  tanítási  óra  reggel  8  órakor  kezdődik. A 0­dik óra kezdési időpontja 7.15 és 7.55­ig tart.  A  tanítási  órák  (foglalkozások)  látogatásár a  engedély  nélkül  csak  a  tantestület  tagjai  jogosultak.  Minden  egyéb  esetben  a  látogatásra  az  igazgató  adhat  engedélyt.  A  tanítási  órák  megkezdésük  után  nem  zavarhatók,  kivételt  indokolt  esetben  az  igazgató  és  a  vezető­helyettes  tehet.  A  tanítási  órák  tanulókra  vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

37 

2.) Az ór aközi szünetek r endje  Az  ór aközi  szünetek  időtar tama  5  –  10  –  15  –  20  perc,  a  házirendben  feltüntetett  csengetési  rend  szerint.  Az  óraközi  szünetek  ideje  nem  rövidíthető,  legkisebb időtartama 5 perc.  Minden  szünet  ideje  alatt  ­  a  tanulók  egészsége  érdekében  ­  a  tantermekben  szellőztetni  kell.  Az  óraközi  szünetet  a  kijelölt  étkezési  időn  kívül  a  tanulók  ­  egészségük  érdekében  ­  lehetőség  szerint  az  udvar on  töltsék,  vigyázva  saját  és  társaik testi épségére !  Az  étkezést lehetőség szerint 11.40 és 14 óra között kell lebonyolítani. A dupla  órák az igazgatóhelyettes engedélyével ­ az óraközi szünet eltolásával ­ tarthatók,  de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig.  3.) Az intézményi felügyelet r endszabályai  Az  iskolában  a  tanítási  idő  alatt  tanuló  felügyelet  nélkül  nem  tartózkodhat.  Az  órarend  szerinti  kötelező  tanítási  órák  és  a  tanórán  kívüli  foglakozások  alatt  a  tanulókra  a  tanórát  vagy  a  foglalkozást  tartó  pedagógus  felügyel.  Az  óraközi  szünetekben,  valamint  közvetlenül  a  tanítási  idő  előtt  a  tanulók  felügyeletét  az  ügyeleti  r end  szerint  beosztott  ügyeletes  pedagógusok  és  diákok  látják  el.  Az  intézmény  évente  ügyeleti  rendet  határoz  meg  az  órarend  függvényében.  Az  ügyeleti  rend  beosztásáért  a  feladattal  megbízott  alsós  és  osztályfőnöki  munkaközösség­vezetője  a  felelős.  Az  ügyeletre  beosztott  vagy  az  ügyeletes  helyettesítésére  kijelölt  pedagógus  felelős  az  ügyeleti  terület  rendjének  megtartásáért,  a  felügyelet  ellátásáért.  Az  ügyeletes  pedagógus  feladatait  az  ügyeleti rend tartalmazza.  Tanulói  ügyeleti  rendszer  segíti  az  ügyeletes  pedagógusok  munkáját,  melynek  szabályai a házirendben találhatók.  Az  ügyeleti  rend  kiterjed  a  tanítás  (foglalkozás)  előtti  és  utáni alábbi időszakra:  reggel 7 30  órától   8 00  óráig  Vezetői ügyelet: 

7 00  órától 16 00  óráig 

A  tanítás  nélküli  munkanapokon  akkor  tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az  intézmény  tanulói  közül  legalább  10  tanuló  számára  igénylik  a  szülők.  Az  intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza.

38 

17. Az intézmény munkar endje  1.) A vezetők intézményben való tar tózkodása  Az  intézmény  hivatalos  munkaidejében  felelős  vezetőnek  kell  az  épületben  tartózkodni.  Ezért  az  intézmény  vezetője  vagy  vezető­helyettes  heti  beosztás  alapján  látják  el  az  ügyeletes  vezető  feladatait.  Az  ügyeletes  vezető  akadályoztatása  esetén  az  SZMSZ­ben  rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli  ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.  2.) A közalkalmazottak munkar endje  Az  intézmény  zavar talan  működése  érdekében  a  közalkalmazottak  munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával ­ az intézményvezető állapítja  meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető helyettes készítik el, és az  intézményvezető  hagyja  jóvá.  Minden  közalkalmazottnak  és  tanulónak  az  intézményben be kell tartania az általános munka ­ és balesetvédelmi, tűzvédelmi  szabályokat.  Az  ezzel  kapcsolatos  oktatást  az  intézmény  megbízott  munkatársa  tartja.  A  vezető  helyettes  tesz  javaslatot  ­  a  törvényes  munkaidő  és  pihenő  idő  figyelembevételével  ­  a  napi  munkar end  összehangolt  kialakítására,  változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.  3.) A pedagógusok munkar endje  A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelés ­  oktatási  intézményben  dolgozó  pedagógus  heti  teljes  munkaideje  kötelező  órákból, valamint a nevelő ­ oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a  szakfeladatának  megfelelő  foglalkozással  összefüggő  feladatok  ellátásához  szükséges  időből  áll.  A  munkabeosztások  összeállításánál  alapelv  az  intézmény  zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése.  A  pedagógusok  napi  munkar endjét,  a  felügyeleti  és  helyettesítési  rendet  a  vezető helyettes állapítják meg, ­ az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák  (foglalkozások)  cseréjét  a  vezető  helyettes  engedélyezi.  A  pedagógus  köteles  munkakezdése  előtt  15  perccel  munkahelyén  megjelenni.  A  reggeli  ügyeletet  ellátó  pedagógusnak  az  ügyeletkezdésnél  5  perccel  kell  korábban  érkeznie.  A  pedagógusnak a munkából való távolmar adását  előzetesen jelentenie kell, hogy  feladatának  ellátásáról  helyettesítéssel  gondoskodni  lehessen!  A  tantervi  anyagban  való  lemaradás  elkerülése  érdekében  a  pedagógust  hiányzása  esetén ­  lehetőség  szerint  ­  szakszerűen  kell  helyettesíteni.  A  szakszer ű  helyettesítés  érdekében  a  tanmeneteket  az  iskola  tanári  szobáiban  kell  tartani.  A  rendkívüli 39 

távolmaradást  legkésőbb  az  adott  munkanapon  az  első  tanítási  óra  megkezdése  előtt  fél  órával  jelezni  kell  az  intézmény  vezetőhelyettesének.  A  pedagógusok  számára ­ a kötelező óraszámon felüli ­ tanítási (foglalkozási) órák megtartására,  egyéb  feladatokra  a  megbízást  vagy  kijelölést  az  intézményvezető  adja,  ­  a  vezető  helyettes  és  a  szakmai  munkaközösség­vezetők  javaslatainak  meghallgatása  után.  A  megbízások  során  figyelembe  kell  venni  a  pedagógus  alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét.  A  pedagógusok  munkaköri  kötelességeit,  a  munkavégzés  szabályait  a Kjt. a Kt.  az  iskola  pedagógiai  programja,  az  SZMSZ,  és  a  névre  szóló  munkaköri  leírás  szabályozza.  4.) A nem pedagógus munkakör űek munkar endje  Az  oktató  ­  nevelő  munkát  segítő  alkalmazottak  munkarendjét,  a  távollevők  helyettesítési  rendjét  a  vezető  helyettes  állapítja  meg  ­  az  intézményvezető  jóváhagyásával.  Az  egyes  részlegek  alkalmazottainak  napi  munkabeosztásánál  figyelembe  kell  venni  a  közoktatási  intézmény  feladatainak  zökkenőmentes  ellátását.  Az  alkalmazottaknak  munkakezdésük  előtt  5  perccel  kell  munkahelyükön  megjelenniük,  távolmaradásukról  értesíteniük  kell  a  vezető  helyettest.  5.) A tanulók munkar endje  A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házir end  határozza meg.  A  házirend  szabályait  a  nevelőtestület  az  intézményvezető  (igazgató)  előterjesztése után ­ az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja  meg.  A  házir end  betar tása  a  pedagógiai  pr ogr am  céljainak  megvalósítása  miatt  az  intézmény  valamennyi  tanulójár a  és  az  intézményben  tar tózkodó  személyekr e nézve kötelező!  6.) Az osztályozó vizsgák r endje  Az osztályozó­ és javítóvizsgák tar talma  Az osztályozó­és javítóvizsga célja  A  helyi  osztályozó  vizsgák  a  tanév  végén  –  a  munkatervben  meghatározott  időszakban  ­  ,  míg  a  javítóvizsgák  augusztusban  –  a  következő  tanév  kezdete  előtt – vannak.  Az  osztályozó,  illetve  javítóvizsgák  során  történik  annak  megállapítása,  hogy  a  tanuló  tudja­e  a  tantervi  követelmények  szerinti  tananyagot,  képes­e  tudása  gyakorlati  alkalmazására,  képes­e  életkorának  megfelelő  lényeglátásra  és  ismereteinek átfogó rendszerezésére. 40 

Eljár ási szabályok  A vizsgafor mák és a tantár gyi követelmények  A  közismereti  tantárgyak  esetén  a  számonkérés  szóbeli  vizsgából  áll,  amelyet  írásos szintfelmérés előzhet meg.  Az osztályozó­és javítóvizsgák ér tékelése  Az  írásbeli  értékelése  során  az  egységes  javításhoz  a  tantárgy  szakmai  munkaközösség­vezetője által adott útmutató felhasználása kötelező.  Az  írásbeli  minősítését  a  szóbeli  vizsga  előtt  nyilvánosságra  kell  hozni.  Az  elégtelen írásbeli a szóbeli vizsgán javítható.  A  szóbeli  vizsga  értékelése  során  a  vizsgázó  tantárgyi  eredményét  a  jeles,  jó,  közepes, elégséges,elégtelen fokozatok valamelyikével kell minősíteni.  Az elbír álás szempontjai:  ­  a tanuló tantárgyi felkészültsége, tudásának mélysége,  ­  a felelt logikai felépítettsége,  ­  a diák fogalmazásmódja, stílusa, beszédének érthetősége.  Az osztályozó­ és javítóvizsgák r endje  A vizsgák helye, ideje és magatar tási szabályai  A  vizsgák  az  iskola  épületében  az  igazgató  által  kijelölt  vizsgatermekben  és  időpontokban zajlanak.  A tanulók a vizsgateremben:  ­  segítséget nem vehetnek igénybe  ­  egymással nem beszélgethetnek  ­  a vizsga rendjét nem zavarhatják meg.  Rendbontás  esetén  a  vizsgáztató  tanár  –  jegyzőkönyv  felvétele  mellett  –  az  érintett tanuló számára a vizsgát felfüggesztheti.  Az ír ásbelik r endje  A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papírlapokon dolgozhatnak.  A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni.  Az íróeszközökről a vizsgázók maguk gondoskodnak.  A feladatok kidolgozására tantárgyanként eltérő időtartam áll rendelkezésre.  A szóbeli vizsgák r endje

41 

A  szóbeli  vizsgán  a  tanulók  folytatólagosan,  szünet  közbeiktatása  nélkül  vizsgáznak.  A vizsgázó a felelete előtt legalább 15 perc felkészülési időt kap.  A szóbeli vizsga időtartama tantárgyanként 10­15 perc.  A szóbeli vizsga eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.  Az osztályozó vizsga elégtelen eredménye pótvizsgán javítható.  A vizsgáztató tanár ok megbízása és a vizsgák jegyzőkönyvei  A  vizsgáztató  tanárokat  vagy  a  vizsgabizottság  tagjait  az  igazgató  bízza  meg  feladatuk ellátásával, melyről legalább a vizsga előtti héten értesíti az érintetteket.  A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt.  Vizsgabizottság esetén az elnök, egyébként a vizsgáztató szaktanár gondoskodik  a vizsga nyugodt, szabályos lefolyásáról.  A  vizsgákról  jegyzőkönyvet  kell  vezetni,  melyeket  az  iskola  irattárában  öt  évig  meg kell őrizni.  Az osztályozó­és javítóvizsgár a bocsátás okai, feltételei  Osztályozó vizsga: az oktatási miniszter 8/2000. (V.24.) OM rendelete alapján,  ­  ha  a  tanulónak  egy  tanítási  évben  az  igazolt  és  igazolatlan  mulasztása  együttesen a 250 órát,  ­  egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, a tanítási  év  végén  nem  osztályozható,  kivéve,  ha  a  nevelőtestület  engedélyezi,  hogy  osztályozó vizsgát tegyen.  ­  ha  a  tanuló  a  tanítási  év  végén  nem  osztályozható  tanulmányait  évfolyamismétléssel folytathatja.  Független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az OKÉV által  kijelölt intézmény szervezi.  A  tanuló  a  szorgalmi  idő  utolsó  napján  megelőző  harmincadik  napig  az  osztályozó  vizsga  engedélyezésének  megadását  követő  3  napon  belül  jelentheti  be, hogy év végi osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság  előtt kíván számot adni tudásáról.  Az  iskola  igazgatója  5  napon  belül  továbbítja  a  vizsgázatásra  kijelölt  intézménynek, amelyik a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.  J avítóvizsga:  ­  ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet,  ­  ha  az  elégtelen  osztályzatok  száma  meghaladja  a  kettőt,  a  tanuló  a  nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát.  A  tanuló  a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy független  vizsgabizottság előtt javítóvizsgát tehessen. 42 

Az iskola igazgatója 7 napon belül továbbítja kijelölt intézménynek.

43 

VI. A tanór án kívüli foglalkozások  18.  Rendszer es tanór án kívüli foglalkozások  1.) A tanór án kívüli foglalkozások r endje  Az  iskola  ­  a  tanórai  foglalkozások  mellett  ­  a  tanulók  ér deklődése,  igényei,  szükségletei  szerint  tanórán  kívüli  foglalkozásokat  szervez.  A  tanórán  kívüli  foglalkozások  tartását  a  tanulók  közössége,  a  Szülői  Testület,  a  kisebbségi  önkormányzat,  továbbá  a  szakmai  munkaközösségek  kezdeményezhetik  az  igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 10 ­ig  hirdeti  meg,  és  a  tanulók  érdeklődésüknek  megfelelően  szeptember  20­ig  választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szülők aláírásával. A  tanulók  jelentkezése  önkéntes,  de  felvétel  esetén  a  foglalkozásokon  való  részvétel  kötelező.  A  tanórán  kívüli  foglalkozások  helyét  és  időtartamát  az  igazgatóhelyettesek  rögzítik  az  iskola  heti  tanórán  kívüli  órarendjében,  terembeosztással együtt.  2.) A napközi és a tanulószobai foglalkozások  A  napközis  foglalkozások  a  tanórára  való  felkészülés,  a  szabadidő  hasznos  eltöltésének  színterei.  A  napközis  foglalkozásról  való  eltávozás  csak  a  szülő  tájékoztató  füzetbe  beírt  kérelme  alapján  történhet  a  napközis  nevelő  engedélyével.  Az  alsós  napközis  nevelők  az  alsó  tagozatos  munkaközösséghez,  a  felsős  napközis nevelő a felső tagozatos osztályfőnöki munkaközösséghez tartozik.  Az  iskola  a  szülői  igényeknek  megfelelően  biztosítja  a  tanulók  napközi  otthoni  ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola által kiadott  jelentkezési lapon.  A napközis foglakozások rendje:  11 40  – 16 00  3.) Szakkör ök  A  különböző  szakköröket  a  magasabb  szintű  képzés  igényével  a  tanulók  érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az  igazgató  bízza  meg.  A  foglalkozások  előre  meghatár ozott  tematika  alapján  történnek.  Erről,  valamint  a  látogatottságról  szakköri  naplót  kell  vezetni.  A  szakkör vezetője felelős  a  szakkör  működéséért.  A  szakköri  aktivitás  tükröződhet  a  tanuló  szorgalom  és  szaktárgyi  osztályzatában.  A  szakkörök  működésének  feltételeit  az  iskola  mindenkori költségvetésének mértékéig biztosítja. 44 

4.) Énekkar  Az  iskola  énekkara  szakkörként  működik,  a  tantárgyfelosztásban  meghatározott  időkeretben.  Az  énekkar  célja  a  megfelelő  adottságú  tanulók  zenei  képességeinek,  személyiségének  igényes  fejlesztése  és  színpadképes  közösségi  produkciók  létrehozása.  Vezetője  az  igazgató  által megbízott kórusvezető tanár.  Az  énekkar  biztosítja  az  iskolai  ünnepélyek  és  rendezvények  zenei  programját,  ezért működésének minden költségét az iskola viseli.  7.) A mindennapos testedzés for mái  Az ISK működési r endje  Az ISK és az iskolavezetés kapcsolattar tásának for mája, r endje  A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 5§­ának  (1)  bekezdése  szerint  az  iskolában  a  mindennapi  testedzést  a  kötelező  tanórai  foglalkozások,  a  nem  kötelező  tanórai  foglalkozások,  a  tanórán  kívüli  foglalkozások, az iskolai sportköri foglalkozások keretében kell megszervezni oly  módon,  hogy  a  tanulók  részére  naponta  legalább  45  perc  időtartamban  a  testmozgás, sportolás lehetősége biztosítva legyen.  A mindennapi testedzés keretei két nagy csoportba oszthatók:  ­  a kötelező tanórai foglalkozások keretében megszervezett testnevelési órák,  ­  az  egyéb  nem  kötelező,  a  tanuló  választása  szerint  igénybe  vehető  foglalkozások.  A mindennapos testedzés feltételeihez járul hozzá az iskolai sportkör létrehozása  és  működtetése.  Az  iskolai  sportkör  foglalkozásait  a  nem  kötelező  tanórai  foglalkozások  megszervezéséhez  rendelkezésre  álló  időkeret  terhére  lehet  megszervezni. A mindennapi testedzés megszervezésébe beszámítanak az iskolai  sportkör  foglalkozásai.  Az  iskolai  sportkör  tevékenységének  szervesen  kell  illeszkednie  az  intézmény  tevékenységi,  nevelési  rendszerébe.  A  testnevelő  tanároknak folyamatosan együtt kell működni a kollégákkal és az igazgatóval. Az  iskola  képviselőjének  részt  kell  vennie  azokon  a  megbeszéléseken  amelyek  elősegítik  a  nyilvánosság  kiépítését.  A  megfogalmazott  elvárásokat,  feladatokat  közvetítenie kell az ISK tagsága felé.  6.) A könyvtár  Az iskolai könyvtárat a városi könyvtár saját működése alá vonta.  A  könyvtár  a  könyvtári  tanórákon  és  heti  5  órában  nyitvatartási  idejében  áll  a  tanulók  és  a  pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint 45 

az  egyéb  infor mációhor dozók  igénybevételéről  a  könyvtár  használati  rendje  intézkedik (lásd: Könyvtári SZMSZ).  7.) Felzár kóztató foglalkozások (kor r epetálások)  A  korrepetálások  célja  az  alapképességek  fejlesztése  és  a  tantervi  követelményekhez  való  felzárkóztatás.  A  korrepetálást  az  igazgató  által  megbízott  pedagógus  tartja.  Az  első  négy  évfolyam  korrepetálásai  órarendbe  illesztett  időpontban  az  osztályfőnök  javaslatára,  szülővel  megbeszélve kötelező  jelleggel  történnek.  Az  ötödik  évfolyamtól  a  korrepetálás  differ enciált  foglalkoztatással  ­  egyes  tanulókra  vagy  kijelölt  tanulócsoportokra  a  szülő  beleegyezése alapján, kötelező jelleggel ­ a szaktanárok javaslatára történik.  8.) Képesség­kibontakoztató felkészítés  Az  iskola  a  tanuló  szociális  helyzetéből  és  fejlettségéből  eredő  hátrányának  ellensúlyozása  céljából  képesség­kibontakoztató  felkészítést  szervez,  melynek  keretei  között  a  tanuló  egyéni  képességének,  tehetségének  kibontakoztatása,  a  fejlődésének  elősegítése,  a  többi  tanulóhoz  történő  felzárkóztatása,  tanulási,  továbbtanulási  esélyének  kiegyenlítése,  tehetségének  kibontakoztatása  folyik.  Célja:  a  többi  tanulóval  együtt  nevelve  a  tanuló  komplex  személyiség  kultúrájának optimális fejlesztése.  A képesség­kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott egyetértő  nyilatkozata alapján vehet részt. Részletes program a PP­ben.  9.)  Fakultatív  hit–  és  vallásoktatás  időpontját  és  helyét  biztosító  eljár ás  r endje  A  közoktatási  törvény  lehetővé  teszi,  hogy  az  állami  és  helyi  önkormányzati  nevelési – oktatási intézményben a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett  fakultatív hit –és vallásoktatásban részt vegyen. A szülői igény írásbeli felmérése  után  az  egyházi  jogi  személlyel  fel  kell  venni  a  kapcsolatot.  A  hittanórák  az  iskolában  folynak  a  kötelező  tanórai  foglalkozások  rendjéhez  igazodva.  A  hitoktatókat az egyházi jogi személyek választják ki, akik által az iskola vezetője  folyamatosan kapcsolatot tart az egyházi jogi személlyel.  A  tanuló,  a  szülő  és  az  alkalmazott  nem  késztethető  lelkiismereti,  világnézeti,  politikai  meggyőződésének  megvallására,  megtagadására.  A  tanulót,  a  szülőt  és  az  alkalmazottat  nem  érheti  hátrány  világnézeti,  lelkiismereti,  politikai  meggyőződése miatt.

46 

19. Esetenkénti tanór án kívüli foglakozások  1.) Ver senyek és bajnokságok  A  diákok  tanulmányi,  szakmai,  kulturális  és  sportversenyeken,  valamint  bajnokságokon  való  részvétele  kiemelkedő  teljesítmények  függvényében,  lehetséges.  Tanulóink  az  intézményi,  a  települési  és  az  országos  meghirdetésű  versenyeken  vehetnek  részt,  szaktanári  felkészítést  igénybe  véve.  Az  iskolai  versenyek  tartalmát  a  szakmai  munkaközösségek  határozzák  meg,  és  felelősek  lebonyolításukért. A szervezést a vezető helyettes irányítja.  2.) Tanulmányi és közösségfejlesztő kir ándulások  Az  intézmény  a  diákok  részére  tanulmányi  kirándulásokat  szervez,  melyeknek  célja  ­  pedagógiai  program  célkitűzéseivel  összhangban  ­  hazánk  tájainak  és  kulturális  örökségének  megismerése  és  az  osztályok  közösségi  életének  fejlesztése.  A  kirándulások  az  iskola  munkater ve  alapján  tanítási munkanapon  (kihelyezett  órák),  vagy  tanítási  szünetben  szervezhetők.  Az  osztálykirándulás  tervezetét  írásban  kell  leadni  az  igazgatóhelyettesnek.  A  tanulmányi  kirándulásokat  az  adott  osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői  értekezleten  kell  az  osztály  szülői  közösségével  egyeztetni  a  kirándulás  szervezési  kérdéseit  és  a  költségkímélő  megoldásokat.  A  kirándulás  várható  költségeiről  a  szülőket  az  ellenőrző  útján  kell  tájékoztatni,  akik  írásban  nyilatkoznak  a  kirándulás  költségeinek  vállalásáról.  A  tanuló  szociális  helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola  is hozzájárulhat.  A  kiránduláshoz  annyi  kísér ő  nevelőt  vagy  szülőt  kell  biztosítani,  amennyi  a  program  zavartalan  lebonyolításához  szükséges,  osztályonként  legalább  két  főt.  Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.  3.) A külföldi utazásokr a vonatkozó szabályok  Tanítási  idő  alatt,  szorgalmi  időben  a  három  tanítási  napnál  hosszabb  egyéni  és  csoportos  külföldi  utazáshoz,  ­  amelynek  célja  tanulmányi  továbbképzés,  kulturális, sport és tudományos rendezvény ­ az igazgató engedélye szükséges. A  kérelmet  egyéni  utazás  esetén  a  szülő,  csoportos  utazás  esetén  a  külföldre  utazásért  felelős  csoport  vezetője  az  utazás  előtt  legalább  egy  hónappal  az  igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell  a  külföldi  tartózkodás  időpontját,  útvonalát,  a  szálláshelyet,  a  résztvevő  tanulók  számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

47 

4.) Kultur ális intézmények látogatása  Múzeum,  színház,  mozi,  kiállítás  és  tárlatlátogatások,  valamint  sportrendezvények  a  tanítási  időn  kívül  bármikor  szervezhetők  az  osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. tanítási időben történő  látogatásra az igazgató engedélye szükséges.  5.) Egyéb r endezvények  Az  iskola  tanulói  közösségei  (osztályközösségek,  szakkörök  stb.)  egyéb  rendezvényeket  is  szervezhetnek.  Az  egyéb  jellegű  rendezvények  lebonyolításához  akkor  kell  kérvényt  benyújtani  az  intézmény  vezetőjéhez,  ha  a  tanulók  az  iskola  helyiségeit  igénybe  kívánják  venni,  illetve  amennyiben  a  rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

48 

VII. A létesítmények és helyiségek használati r endje 

20. Az épület egészér e vonatkozó r endszabályok  1.) Az épület r endje  Az  épület  főbejárata  mellett  címtáblát,  a  magyar  zászlót,  Esztergom  zászlaját  a  tantermekben  a  Magyar  Köztársaság  címerét  kell  elhelyezni.  Az  épület  lobogózása az iskolatitkár feladata. Az intézmény teljes területén, az épületben és  az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:  ­ a közös tulajdont védeni,  ­ a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  ­ az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni,  ­ az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  ­ a tűz ­ és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  ­ a munka ­ és egészségvédelmi szabályokat betartani.  2.) Biztonsági r endszabályok  Vagyonvédelmi  okokból  zárva  kell  tartani  nyitvatartási  idő  alatt  is  az  üresen  hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb  helyiségeket, és az oldalajtót.  Az ügyeletes takarító feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja  zárva legyen, hogy  illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. Jelzi ha  a zárakkal probléma van. A bezárt termek kulcsát a tanári szobában kell a helyére  akasztani.  Az  osztálytermeket  az  órát  tartó  nevelők  kötelesek  nyitni  és  zárni.  A  szaktantermeket  a  tanítási  órát  tartó  szaktanár  vagy  az  általa  megbízott  tanuló  nyitja  és  zárja.  A  tantermek  zárását  tanítási  idő  után  a  nevelő,  az  épület  nyitvatartási  ideje  után  a  takarító  ellenőrzi,  akiknek  feladata  az  elektromos  berendezések áramtalanítása, az épület beriasztózása.  3. ) Belépés és benntar tózkodás r endje  Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek  be.  A  látogató  köteles  megnevezni  a  látogatott  személyt  vagy jövetele célját, és  az épületben tartózkodás várható időtartamát.

49 

4.) Az intézmény létesítményeinek bér beadási r endje  A  közoktatási  intézmény  anyagi  haszonszerzésre  irányuló  tevékenységet  is  folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlanvagyon bérbeadása.  Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bér beadásár ól ­  ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását ­ az általános igazgatóhelyettes  javaslatára,  az  érintett  közösségek  véleményének  kikérésével  ­  az  intézményvezető dönt.  Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét,  a  rendeltetésszerű  használat  módját  és  a  bérlő  kártérítési  kötelezettségét.  A  helyiségek  bérbeadását  a  Képviselő­  testület  mindenkor  érvényes  rendelete  alapján  végezheti.  A  bérlő  kizárólagos használattal a bérleményhez kulcsot kap.  A szerződésben megfogalmazottak értelmében ezért felelősséggel tartozik. 

21. A helyiségek és ber endezések használati r endje  1.) Az alkalmazottak helyiséghasználata  A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és  olyan  módon  használhatják,  hogy  az  ne  veszélyeztesse  a  nevelő  ­  oktató  tevékenységet,  és  az  intézmény  egyéb  feladatainak  ellátását.  Ha  intézményi  alkalmazott  a  nyitvatartási  időn  túlmenően  igénybe  kívánja  venni  az  iskola  helyiségeit,  ezt  az  intézményvezetőtől  írásban  kell  kérvényeznie  a  használat  céljának és időpontjának megjelölésével.  2.) A tanulók helyiséghasználata  A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási és  azután  is  csak  pedagógusi  felügyelettel  használhatják.  A  szaktantermekben  a  tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, ­ kizárólag  a  szaktanárok  jelenlétében.  A  szer tár os  feladatkört  ellátó  tanulók  a  szaktanár  tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben.  Tanítási  idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében  tartózkodhat az iskolában ­ a házirend betartásával.  3.) A szakter mek használati r endje  A  speciálisan  felszerelt  szaktantermekben,  a  könyvtárban,  az  ebédlőben  ­  jól  látható helyen ­ külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni.  A  szaktanterem  használati  rendjét  a  helyiség  felelőse  állítja  össze,  és  az  intézményvezető  hagyja  jóvá.  A  helyiség  felelősének  engedélye  kell  a  szaktantermek (számítástechnika terem stb.) használatához. 50 

4.) A ber endezések használata  Az  intézményi  helyiségek  berendezési  tárgyait,  felszerelési  eszközeit  nem  lehet  elvinni  a  teremből.  Kivételes  esetekben  a  bútorok  (székek,  padok)  másik  helyiségbe  való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök)  engedélyéhez  kötött.  A  szaktanter mek  felszerelési  tárgyainak  használata  ­  oktatástechnikai  eszközök,  elektronikus  berendezések  stb.  ­  csak  a  használati  utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni  egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő  alkalmazottnak  a  tárgy  átvételéről  és  az  anyagi  felelősségről  elismervényt  kell  aláírni.  A  kiviteli  engedély  csak  az  igazgató  és  az  iskolatitkár  együttes  aláírásával  érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az  engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát iktatni kell a  másik  példány  az  iskolatitkárnál  marad.  A  berendezés  visszaszolgáltatásakor  az  iskolatitkárnak meg kell semmisítenie a leadott példányt.  5.) Kar bantar tás és kár tér ítés  Az  osztályfőnök,  szaktanár  felelős a tantermek, szaktantermek, tornatermek és  más  helyiségek  balesetmentes  használhatóságáért  és  az  azokban  elhelyezett  eszközök karbantartásáért.  Az eszközök ber endezések hibáját  a terem felelőse köteles az általános vezető­  helyettes, tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni az iskolatitkárnak a  hiba  megjelölésével.  Újbóli  használatbavételről  a  iskolatitkár  tájékoztat.  A  javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.  Az  intézmény  területén  az  épület  felszereltségében  és  a  berendezési  tárgyaiban  előidézett kárt a kár okozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról  az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az általános igazgatóhelyettes feladata  a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

51 

VIII. Az intézményi hagyományok ápolása  és az ünnepélyek r endje 

22. A hagyományápolás célja és tar talmi vonatkozásai  1.) A hagyományápolás célja  Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az  intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközössége minden  tagjának  kötelessége.  A  nemzeti  ünnepélyek  és  megemlékezések  rendezése  és  megtartása  a  fiatalok  nemzeti  identitástudatát  fejleszti,  hazaszeretetüket  mélyíti.  Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi  élet formálását a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti  tiszteletre nevelik.  2.) Nemzeti ünnepek  A  nevelőtestület  döntése  alapján  valamint  az  előírásoknak  megfelelően  intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt:  ­ október 23.  ­ március 15.  A  nevelőtestület  döntése  alapján  az  osztályközösségek  szintjén  tartott  megemlékezések az alábbiak:  ­ október 6.  ­ december 6.  ­ december 24.  ­ Anyák napja 1­ 4. évfolyamon  3.) Az intézmény hagyományos r endezvényei  ­ óvodások fogadása tanévenként egyszer  ­ az első osztályosok fogadása, megajándékozása  ­ tanévnyitó, tanévzáró ünnepély  ­ ballagás  ­ karácsonyi műsor  ­ „Babits Napok „  ­ a Föld napja

52 

Tanulmányi versenyek és vetélkedők:  ­ alsó tagozaton évenként  ­ felső tagozaton évenkénti váltással:  a.) Társadalomtudományi, idegen nyelvi  b.) Természettudományi  Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei:  ­ Suli buli,  ­ Farsang,  ­ DÖK –nap  ­ Szülők – nevelők – diákok sportdélutánja  ­ Szülők­nevelők jótékonysági bálja  Hagyományos nyári táborok:  ­ Pilismarót  ­ Pilisszentlélek  ­ Balaton ­ Gyenesdiás  Két évenként „BABITS NAPOK „  4.) A hagyományápolás további for mái  Az  iskolaújság  havi  rendszerességgel  jelenik  meg,  anyagának  összeállításában  intézményünk  tanulói  és  pedagógusai  egyaránt  részt  vesznek.  Intézményünk  iskolarádiót  is  működtet,  melynek  műsorát  a  tanulók  közreműködésével  és  igényeik figyelembevételével állítja össze az iskolarádióért felelős pedagógus. 

23. A hagyományápolás külsőségei, feladatai  1.) A kötelező viselet  Az  intézmény  ünnepélyein  a  pedagógusoknak  és  a  diákoknak  egyaránt  ünneplő  ruhában  kell  megjelenniük,  kifejezve  ezzel  is  a tiszteletadást történelmi múltunk  kiemelkedő  eseményei  vagy  követésre  méltó  személyei  iránt.  A  tanulóknak  ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon.  A pedagógusok ünnepi öltözete: alkalomhoz illő  Ünnepi öltözet lányok részére: sötét szoknya, fehér blúz  Ünnepi öltözet fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing  Az iskola hagyományos sportfelszerelése:  ­ lányok részére: torna dressz, cipő, váltó zokni, (5. 6.o.) 53 

­ fiúk részre: tornanadrág, atléta, váltó zokni  Közoktatási intézményünk egyéb külsőségei:  ­ Babitsos póló  2.) A hagyományápolással kapcsolatos feladatok  A  hagyományok  ápolásával  kapcsolatos  feladatokat,  időpontokat,  valamint  felelősöket  a  munkatervben  határozza  meg.  Alapelv,  hogy  az  intézményi  rendezvényekre  (ünnepélyekre,  tanulmányi,  és  sportrendezvényekre  stb.  való  megfelelő  színvonalú  felkészítés  és  felkészülés  a  pedagógusok  és  a  tanulók  számára  ­  a  képességeket  és  a  rátermettséget  figyelembe  véve  ­  egyenletes  terhelést  adjon.  Az  intézményi  szintű  ünnepélyeken  és  rendezvényeken  a  pedagógusok  és  tanulók  részvétele  kötelező  az  alkalomhoz  illő  öltözékben.  Az  ünnepélyek  színvonalát  az  iskolazászló  emeli.  Az  iskolazászlót  minden  évben  a  ballagási ünnepélyen adják át a 8. osztályosok a 7. osztályosoknak.

54 

IX. A r endszer es egészségügyi felügyelet és ellátás r endje  1.) Az egészségügyi pr evenció r endje  Az  intézményben  a  r endelési  idő  alatt  orvosi  ellátásban  részesülnek  a  tanulók.  Ezen  túlmenően  a  védőnő  fogadja  a  gyerekeket  egészségügyi  problémáikkal  kapcsolatban. Az iskolaor vosi ellátás külön jogszabályokban rögzített megelőző  orvosi intézkedéseket és szűrő vizsgálatokat tartalmazza. Az iskola igazgatója és  az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola­ egészségügyi  ellátás az alábbi ter ületekr e terjed ki:  ­ a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése,  ­ a könnyített ­ és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése,  ­ színlátás és látásélesség vizsgálat,  ­ pályaalkalmassági vizsgálatok végzése,  ­ a tornaterem és a mosdó helyiségek (WC­k) egészségügyi ellenőrzése,  ­ fogászati kezelés,  ­ kötelező védőoltások.  A kötelező or vosi vizsgálatokat, védőoltások  időpontját úgy kell osztályonként  megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha  mód  van  rá,  a  vizsgálatok  a  tanítás  előtt  vagy  után  történjenek.  Az  orvosi  vizsgálatok  időpontját  a  védőnő  az  intézmény  e  célra  rendszeresített  hivatalos  egészségügyi füzetébe jegyzi be ­ a kapcsolattartással megbízott vezető helyettes  számára.  Az  osztályfőnököket  ­  akiknek  gondoskodniuk  kell  arról,  hogy  osztályuk  tanulói  az  orvosi  vizsgálatokon  megjelenjenek  ­  az  igazgatóhelyettes  tájékoztatja  az  aktuális  egészségügyi  ellátásról.  Bármilyen oltásokról, kezelésről  a szülőt a tájékoztató füzetben írásban értesíteni kell. 

2.) A tanulók egészségügyi vizsgálatának megszer vezése  Az iskola vezetője biztosítja a tanulók számára az évi kötelező szűrővizsgálaton  való részvételét.  Iskolafogászat  Minden  osztály  az  osztályfőnök  vezetésével  részt  vesz  iskolafogászati  szűrővizsgálaton  az  iskolafogászati  rendelőben.  A  tanulókat  az  osztályfőnök  kíséri el, felügyeli az ott tartózkodásukat és visszakíséri őket az iskolába.

55 

Iskolaor vosi szűr ővizsgálatok, oltások  Iskolaorvosi szűrővizsgálatot a gyermekorvos végez az előírásoknak megfelelően.  Az iskola az erre kialakított orvosi szobában ad lehetőséget a védőoltások, és az  egyéb egyszerűbb szűrővizsgálatok elvégzésére.  A  gyermekszakorvos  végzi  el  a  pályaalkalmassági  vizsgálatokat,  valamint  a  gyógytestnevelési szűrővizsgálatokat.  3.) A testi nevelés és a gyógytestnevelés r endje  Közoktatási intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a  testedzést.  A  tanulók  hetente  az  órarendbe  illesztetten  2  ­3  testnevelés  órán  vesznek  részt,  ­  a  többi  napon  a  testnevelő  tanárok  tömegspor t  keretében  tartanak  számukra  testedzéseket.  Az  egészséges  tanulókat  testnevelés  ór ár ól  átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel,­ szakorvosi vélemény alapján. A  felmentést  a  tanuló  köteles  a  testnevelő  tanárnak  átadni.  A  tanulók  egy  részére  egészségi  állapota  indokolhatja,  hogy  az  iskolaorvos  könnyített  ­  vagy  gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra.  A  könnyített  testnevelés  során  az  érintett  tanuló  részt  vesz  ugyan  az  órarendi  testnevelés  órákon,  de  bizonyos  mozgásokat  és  gyakorlatokat  ­  állapotától  függően ­ nem kell végrehajtania.  Az  iskolaorvos  ­  a  szakorvosi  vélemény  figyelembe  vételével  ­  a  tanulókat  gyógytestnevelési  foglalkozásokra  utalhatja.  A  gyógytestnevelési  órákat  szakképzett  gyógytestnevelő  tanár  vezeti.  A  gyógytestnevelési  foglalkozásokon  az  érintett  tanulók  speciális  gyakorlatokat  végeznek.  A  foglalkozásokat  órarendben  rögzítjük.  A  gyógytestnevelési  ellátás  és  a  gyógyúszás  kötelező  egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére, ezért időpontját az órarend  rögzíti.  4.) Az egészséges életmódr a nevelés  A  fiatalok  egészséges  pszichés  és  testi  fejlődése  szükségessé  teszi  az  egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók  egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat.  Különösen  fontos,  hogy  a  tanulók  az  egészséget  veszélyeztető  élvezeti  szerek  kár os  hatásair ól  (dohányzás,  droghasználat,  alkoholfogyasztás  stb.)  az  életkoruknak  megfelelő  módon  tájékozódhassanak  DADA  program  keretében,  életvitel órákon. (részletesen kidolgozva a PP egészségnevelési programjában.)

56 

5.) A tanulók mentesítése készségtár gyak tanulása alól  Szakvélemény  alapján  felmentést  kaphat  a  tanuló  egyes  tantárgyak  értékelése  alól.  Iskolánkban a tanuló kérelmére felmentés adható a készségtárgyak tanulása alól.  A  magántanulót  az  iskola  valamennyi  kötelező  tanórai  foglalkozása  alól  fel  kell  menteni.

57 

X. Intézményi védő ­ óvó előír ások  Minden  szorgalmi  év  kezdetén  a  munkavédelmi  felelős  oktatást  tart  a  dolgozói  közösség  számára.  A  munkavédelmi  oktatás  témáját és idejét az erre hitelesített  naplóban dokumentálni kell, melyet minden dolgozó aláírásával igazol.  Az intézmény vezetője meghatározza a katasztrófa, ­ a tűz, ­ és a polgári védelmi  tevékenység  szervezeti  és  végrehajtási  rendjét,  a  tűzvédelmi  szabályzatban  meghatározott „ Kiürítési terv „ alapján.  Az  intézmény  vezetője a pedagógusokkal együtt gondoskodik a rábízott tanulók  felügyeletéről,  a  tanulóbaleseteket  előidéző  okok  feltárásáról  és  megszüntetéséről.  Az osztályfőnökök és szaktanárok közreműködésével a tanulókkal az egészségük  és  testi  épségük  védelmére  vonatkozó  elírásokat,  a  foglalkozásokkal  együtt  járó  veszélyforrásokat,  a  tilos  és  az  elvárható  magatartásformát  a  szorgalmi  idő  megkezdésekor,  valamint  szükség  szerint  tanórai  foglalkozás  kirándulás  stb.  során életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell.  A  tanulók  minden  évben  baleset  ­ tűz és munkavédelmi oktatásban részesülnek,  valamint  megismerkednek  a  közlekedésbiztonsági  szabályokkal.  Az  ismertetés  tényét  és  tartalmát  dokumentálni  kell.  Az  iskola  házirendjében  meghatározzuk  azokat  a  védő  ­  óvó  előírásokat,  amelyeket  a  tanulóknak  az  iskolában  való  tartózkodás  során  meg  kell  tartaniuk.  /a  tanulóbalesetekkel  összefüggő  feladatokat a rendelet 2. sz melléklete állapítja meg./  Évente  kétszer  a  tűzvédelmi  szabályzat  szerint  tűzriadót  kell  tartani.  Erről  jegyzőkönyv készül dokumentálni kell.  Bombariadó esetén szükséges teendők:  Robbantással  történő  fenyegetés  esetén  (mely  érkezhet  telefonon,  vagy  más  módon)  azonnal  értesíteni  kell  az  intézmény  vezetőjét,  vagy  az  épületben  tartózkodó más vezetőt ( igazgatóhelyettest, mk. vezetőt, ügyeletes nevelőt ) aki  elrendeli az épület kiürítését. A fegyelmezett kivonulásról az osztályokban tanító  nevelők gondoskodnak. A vezető értesíti a városi Rendőrkapitányságot, valamint  a Tanügyi Iroda vezetőjét a bombariadóról.  Ellenőrzi  az  épület  kiürítését.  A  tanulók  és  a  nevelők  a  Budai  Nagy  Antal  ltp.  előtti füves részen, illetve a Meszéna út iskolától távoli részén várakoznak a riadó  lefújásáig.  A tanulásból kiesett időt pótolni kell. (délutáni órák vagy szombati nap) .  Az  egész  riadó  alatt  mindent  meg  kell  tenni a pánik elkerülése végett.  (higgadt  magatartás, oldó beszélgetés a gyerekekkel).  Felelősök:  Munkavédelmi felelős  Tűzvédelmi felelős

58 

XI. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők  1.)  Az  iskola  működésében  r endkívüli  eseménynek  kell  minősíteni  minden  olyan  előre  nem  látható  eseményt,  amely  a  nevelő  és  oktató  munka  szokásos  menetét  akadályozza,  illetve  az  iskola  tanulóinak  és  dolgozóinak  biztonságát  és  egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.  Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  ­ Természeti katasztrófa ( pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.)  ­ A tűz  ­ A robbantással történő fenyegetés  2.)  Amennyiben  az  intézmény  bármely  tanulójának vagy dolgozójának az iskola  épületét  vagy  a  benne  tartózkodó  személyek  biztonságát  fenyegető  r endkívüli  eseményr e utaló tény jut  a tudomásár a köteles azt azonnal közölni az iskola  igazgatójával, illetve valamely intézkedésr e jogosult  felelős vezetőjével.  Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  ­ Igazgató  ­ Igazgatóhelyettes  ­ Munka és tűzvédelmi megbízott.  3.) A r endkívüli eseményr ől azonnal ér tesíteni kell:  ­ a fenntartót,  ­ tűz esetén a tűzoltóságot,  ­ robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  ­ személyi sérülés esetén a mentőket,  ­  egyéb  esetekben  az  esemény  jellegének  megfelelő  rendvédelmi,  illetve  katasztrófaelhárító  szerveket,  ha  ezt  az  intézkedésre  jogosult  személy  szükségesnek tartja.  4.)  A  r endkívüli  esemény  észlelése  után  az  igazgató  vagy  az  intézkedésre  jogosult  felelős  vezető    utasítására  az  épületben  tartózkodó  személyeket  a  Tűzriadó  módján  (  Meg  kell  fogalmazni,  hogy  az  intézmény  helyi  jellegének  megfelelően  milyen  módon  történik  a  benntartózkodó  személyek  riasztása,  értesítése  a  rendkívüli  eseményről    értesíteni,(riasztani)  kell  valamint  haladéktalanul  hozzá  kell  látni  a  veszélyeztetett  épület  kiürítéséhez.  A  veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a  bombariadó tervmellékleteiben található „ Kiürítési terv „ alapján kell elhagyniuk.

59 

5.)  A  tanulócsopor tnak  a  veszélyeztetett  épületből  való  kivezetéséér t  és  a  kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért  a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.  6.)  A  veszélyeztetett  épület  kiürítése  során  fokozottan  kell  ügyelni  a  következőkre:  ­  Az  épületből  minden  tanulónak  távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást  tartó  nevelőnek  a  tantermen  kívül  (pl.  mosdóban,  szertárban  stb.)  tartózkodó gyermekekre is gondolnia kell!  ­  A  kiürítés  során  a  mozgásban,  cselekvésben  korlátozott  személyeket  az  épület elhagyásában segíteni kell!  ­  A  tanóra  helyszínét  és  a  veszélyeztetett  épületet  a  foglakozást  tartó  nevelő  hagyhatja  el  utoljára,  hogy  meg  tudjon  győződni  arról,  hogy    nem  maradt – e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben !  ­  A  tanulókat  a  tanterem  elhagyása  előtt  és  a  kijelölt  várakozási  helyre  történő megérkezéskor nevelőnek meg kell számolnia!  7.)  Az  igazgatónak  illetve  az  intézkedésr e  jogosult  felelős  vezetőnek  a  veszélyeztetett  épület  kiürítésével  egyidejűleg  –  felelős  dolgozók  kijelölésével­  gondoskodni kell az alábbi feladatokr ól:  ­ a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról  ­ a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról  ­ a vízszerzési helyek szabaddá tételéről  ­ az elsősegélynyújtás megszervezéséről  ­  a  rendvédelmi,  illetve  katasztrófaelhárító  szervek  (rendőrség,  tűzoltóság,  tűzszerészek stb.) fogadásáról  8.)  Az  épületbe  ér kező  r endvédelmi,  katasztr ófaelhár ító  szer v  vezetőjét  az  iskola  igazgatójának  vagy  az  általa  kijelölt  dolgozónak  tájékoztatni  kell  az  alábbiakr ól:  ­ a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről  ­ a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról  ­ az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)  ­ a közmű (víz, gáz, elektromos áram) vezetékek helyéről  ­ az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról  ­ az épület kiürítéséről.  9.)  A  rendvédelmi  illetve  katasztrófaelhárító  szervek  helyszínre  érkezését  követően a r endvédelmi, illetve katasztr ófaelhár ító szer v illetékes vezetőjének  igénye szer int kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről.  A  rendvédelmi  illetve  katasztrófaelhárító  szerv  vezetőjének  utasításait  az  intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani.

60 

10.)  A  r endkívüli  esemény  miatt  kiesett  tanítási  ór ákat  a  nevelőtestület  által  meghatározott szombati napokon be kell pótolni.  11.)  A  tűz  esetén  szükség  teendők  részletes  intézményi  szabályozását  a  " Tűzr iadó ter v "  c. igazgatói utasítás tar talmazza.  ­  A  Tűzriadó  terv  és  a  Bombariadó  terv  elkészítéséért,  a  tanulókkal  és  a  dolgozókkal  történő  megismertetésért,  valamint  évenkénti  felülvizsgálatáért  az  intézmény igazgatója a felelős.  ­  Az  épület  kiürítését  a  tűzriadó  tervben  és  a  bombariadó  tervben  szereplő  kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat  megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.  ­  A  Tűzriadó  tervben  és  a  Bombariadó  tervben  megfogalmazottak  az intézmény  minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

61 

Egyéb r endelkezések  1. Tanulói jogviszony keletkezése  A  tanulói  jogviszony  felvétel  vagy  átvétel  útján  keletkezik.  A  felvételről  vagy  átvételről az iskola igazgatója dönt.  Intézményünkben felvételi vizsga nem szervezhető.  A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.  A tanköteles tanulókat az első évfolyamra, az önkormányzat által meghatározott  időszakban kell beíratni.  Az  iskolába  felvett  tanulók,  osztályba  vagy  csoportba  való  besorolásáról  az  igazgató  dönt.  Az  osztályok,  csoportok  szervezése  a  KT.  3.számú  melléklete  alapján történik.  2.  A  kiemelt  munkavégzésér t  jár ó  ker eset­kiegészítés  feltételeinek  megállapítása  A  meghatározott  munkateljesítmény  elérését,  a  helyettesítés  kivételével  az  átmeneti  többletfeladatok  ellátását  –  különösen  a  pedagógiai  fejlesztőtevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén  nyújtott  minőségi  munkavégzést  –  az  intézményvezető  kereset­kiegészítéssel  ismerheti el. A kiemelt munkavégzésért járó kereset­kiegészítés megállapítható az  intézmény  bármely  alkalmazottjának,  egy  alkalomra  vagy  meghatározott  időre.  Ez utóbbi esetben havi rendszerességgel fizetendő.  Ker eset­ kiegészítés juttatásának szempontjai  A ker eset­ kiegészítés: meghatározott teljesítmény elérése érdekében előre  kitűzött, az illetményen felül járó díjazás  Célja: A pedagógusnak az illetmény által nem, vagy nem kellően ösztönzött  teljesítményének, többletmunkájának elismerése. (Közokt. Törv.)  Kereset­kiegészítésben az részesüljön, aki a munkaköri leírása szerint jól végzi a  munkáját és ezen kívül plusz feladatokat lát el.  1.  A nevelő­oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokat végez: ·  Versenyeket szervez, (iskolai, városi, megyei szintű) a versenyen diákjai  eredményesen szerepelnek ·  Osztályfőnöki munkával összefüggő plusz tevékenységet végez:  Pl: kirándulások, mozi, színház, többnapos kirándulás, táborozás,  osztálybuli, mikulásozás ·  Városvédő táborban dolgozik ·  Testvériskolákkal kapcsolatot tart, csereprogramot szervez 62 

·  Iskolánk környezeti kultúrájáért tevékenykedik ·  Pályázatok írása  2.  Adott évben végzett plusz vállalások megfelelő teljesítése (Munkatervben  foglaltak)  (önként vállalt vagy igazgatói megbízás alapján) ·  Iskolai ünnepélyek, rendezvények (pl: Babits napok) szervezése,  lebonyolítása ·  Diákokkal városi rendezvényeken szereplés ·  Kompetenciamérések elemzése, értékelése, fejlesztési tervek kidolgozása ·  Alapítványi ügyek intézése ·  Diákbérletek, diákigazolványok, tanulói biztosítás ügyintézése ·  Honlap gondozása ·  Galéria­ kiállítások rendezése ·  Értekezletek jegyzőkönyveinek elkészítése ·  Iskolai program szervezése­ jótékonysági bál, vásár (karácsonyi, húsvéti) ·  Iskolai dokumentációk, kiegészítések írása  3.  Nem pedagógiai jellegű, de az iskolát képviselő, az iskola érdekében végzett  tevékenység: ·  Városi és iskolai rendezvényeken, konferenciákon való részvétel (Pl:  városi ünnepségeken, adott szakterületet érintő rendezvényen, Galéria  megnyitón való részvétel) ·  Médiával kapcsolattartás – értesítés, meghívás, tudósítás ·  Az intézmény érdekében végzett egyéb tevékenység  3. A gyer mek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátása  16/ 1998. MKM rendeletében megfogalmazott feladatok:  6§ ( 5 ) A gyermekvédelmi felelős feladata különösen:  ­  Az  osztályokat  felkeresve  tájékoztatja  a  tanulókat  arról,  hogy  milyen  problémával, hol milyen időpontban fordulhatnak hozzá, hogy az iskolán kívül  milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.  ­  A  pedagógus,  a  szülő,  vagy  a  tanulók  jelzése,  a  velük  folytatott  beszélgetés  alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása  érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.  ­  Gyermekbántalmazás védelme, vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem  szüntethető  veszélyeztető  tényező  megléte  esetén  értesíteni  a  gyermekjóléti  szolgálatot.  ­  A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.  ­  A  tanuló  anyagi  veszélyeztetettsége  esetén  rendszeres  vagy  rendkívüli  gyermekvédelmi  támogatás  megállapítását  kezdeményezi  az  önkormányzat 63

Polgármesteri  Hivatalnál.  Szükség  esetén  javaslatot  tesz  a  támogatás  természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.  ­  Az  iskolában  a  tanulók  és  a  szülők  által  jól  látható  helyen  közzétenni  a  gyermekvédelmi  feladatot  ellátó  fontosabb  intézmények  (Gyermekjóléti  Szolgálat, Gyámhivatal, Nevelési Tanácsadó) címét, telefonszámát.  ­  A  tanulókat  és  a  szüleiket  a  tanév  kezdetekor  írásban  tájékoztatni  kell  a  gyermekvédelmi  és  ifjúságvédelmi  felelős  személyéről,  valamint  arról,  hogy  milyen időpontban, és hol kereshető fel.  ­  A  gyermekvédelmi  felelős  segíti  az  iskola  pedagógusainak  gyermekvédelmi  munkáját.  Tanulókkal kapcsolatos feladatok:  Minden esetben a gyermek érdekének képviselete.  ­  Az  osztályfőnökök  segítségével  a  veszélyeztetett  és  hátrányos  helyzetű  tanulók  felmérése,  nyilvántartásba  vétele.  A  veszélyeztetettség  típusának,  súlyosságának  mérlegelése,  javaslattétel  a  további  teendőkre  –  egyeztetés  a  gyermekjóléti szolgálattal.  ­  Tanácsadás tanulónak, szülőknek, pedagógusoknak.  ­  A  veszélyeztetet  és  hátrányos  helyzetű  tanulók  szabadidős  tevékenységének  és tanulási előmenetelének figyelemmel kisérése, adott esetben javaslattétel a  változásra.  ­  Szociális  ellátások  számbavétele  –  rendszeres  és  rendkívüli  gyermekvédelmi  támogatás,  természetben  nyújtott  ellátások  (tankönyv  –  tanszerellátás  támogatása, étkezési díj térítése. )  ­  Az  igazolatlan  mulasztások  megelőzése  érdekében  együttműködés  szülővel,  osztályfőnökkel,  Kapcsolatot tar t:  ­  ­  ­  ­  ­ 

Iskola igazgatójával, szükség esetén gyermekjóléti Szolgálattal  Szülőkkel (tájékoztatás, tanácsadás, családlátogatás)  Tanulókkal  Tantestülettel – osztályfőnökökkel  A  gyermekvédelmi  rendszerhez  kapcsolódó  feladatot  ellátó  hatóságokkal,  intézményekkel.  Gyámhivatallal,  gyámhatósággal,  Családsegítő  és  Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, iskolaorvossal, Rendőrség  Ifjúságvédelmi  osztályával,  gyermekvédelmi  koordinátorral,  a  helyi  karitatív  szervezetekkel. 

A kapcsolattar tás for mája, módja:  Értekezletek,  személyes  kapcsolattartás,  esetmegbeszélések,  információk  nyújtása, tanácsadás, közös családlátogatás, fogadóóra. 64 

4. A tanuló és gyer mekbalesetekkel összefüggő feladatok  1.)  A  szorgalmi  év  megkezdése  előtt  az  iskola  vezetése  a  munkavédelmi  felelőssel  ellenőrzi  a  tantermek  és  kiegészítő  helyiségek  műszaki  állapotát,  intézkedik az esetlegesen feltárt baleseti források megszüntetéséről.  2.)  Az  első  tanítási  héten  minden  osztályfőnök  ismerteti  a  tanulókkal  a  veszélyforrásokat,  egészségük  és  testi  épségük  védelmére  vonatkozó  rendelkezéseket,  a  tilos  és  elvárható  magatartási  formákat.  Az  ismertetés  a  tanulók  életkorának  megfelelően  történjék.  Dokumentálni  a  naplóban  a  megjegyzés részben kell.  3.)  A  szaktanárok  szintén  végeznek  baleset  megelőzéssel  kapcsolatos  felvilágosítást  a  szakjuknak  megfelelően  speciális  témában.  (  kémia,  fizika,  számítástechnika, testnevelés, stb ... )  4.)  Tanórákon  napközis  foglalkozásokon  a  nevelő,  óraközi  szünetekben  az  ügyeletes  nevelő  felelős  a  tanulókért.  Ha  baleset  történik,  azonnal  intézkedik  a  sérült megfelelő ellátásáról.  5.)  Jegyzőkönyvet  kell  felvenni  a  balesetről  e  rendelet  2.  számú  mellékletében  előírt  nyomtatványon.  A  jegyzőkönyv  3  példányban  készül.  A  kivizsgálás  befejezésekor,  de  legkésőbb  a  tárgyhót  követő  hónap  8.  napjáig  egy  ­  egy  példányban meg kell küldeni:  ­ a fenntartónak  ­ a szülőnek  A  harmadik  példányt  a  kiállító  nevelési  ­  oktatási  intézmény  őrzi  meg.  A  jegyzőkönyvet az ügyeletes nevelő vagy az a nevelő, akivel a tanuló tartózkodott.  6.)  A  3  napon  túl  gyógyuló  sérülést  okozó  gyermekbalesetet  azonnal  ki  kell  vizsgálni, fel kell tárni a  ­ kiváltó  ­ közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.  7.) A gyermekbaleseteket e rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon  kell nyilvántartani.  8.) Amennyiben a baleset kivizsgálását az adatszolgáltatás határidejére nem lehet  befejezni  (sérült  állapota,  baleset  jellege  miatt)  akkor  azt  a  jegyzőkönyvben  indokolni kell.  9.) Súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni a fenntartónak a rendelkezésre álló  adatok  közlésével,  valamint  a  kivizsgálásra  legalább  középfokú  munkavédelmi  szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 65 

10.)  Minden  tanuló  –  és  gyermekbalesetet  követően  meg  kell  tenni  a  szükséges  intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.  5.  23/2004 (VIII. 27.) OM r endelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyv­  támogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás r endjér ől.  Az  iskolai  munkaközösségek  a  szaktanárok  véleményezése  és  közös  döntése  alapján  meghatározzák,  hogy  a  következő  tanévben  mely  tankönyveket  használják  az  oktatáshoz.  A  kiválasztás  alapja  a  központilag  kiadott  tankönyvjegyzék.  Az  iskola  vezetője  jelöli  ki  és  bízza  meg  azt  a  pedagógust,  aki  lebonyolítja  a  tankönyvrendeléssel és terjesztéssel kapcsolatos feladatokat.  Az  iskola  minden  év  november  15­ig  köteles  felmérni  hány  tanuló  kíván  az  iskolától tankönyvet kölcsönözni, hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni,  kik  jogosultak  normatív  kedvezményre.  További  kedvezmény  nyújtásának  feltételeit  is  közölni  kell.  A  felmérést  az  új  első  osztályos  tanulók  esetében  a  beiratkozásig  el  kell  végezni.  A  további  kedvezmény  iránti  igényt  igénylőlapon  kell  benyújtani,  egyidejűleg  be  kell  mutatni  a  jogosultságot  igazoló  iratot.  A  felmérés  eredményéről  az  igazgató  minden  év  november  30­ig  tájékoztatja  a  nevelőtestületet, a Szülői Testületet és az iskolai diákönkormányzatot.  A  nevelőtestület  december  15­ig  minden  évben  meghatározza  a  tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt.  A tankönyvrendelést meg kell ismertetni a szülőkkel.  Az  iskolának  június  10­ig  közzé  kell  tenni  azoknak  a  könyveknek  a  jegyzékét,  melyet a tanulók kikölcsönözhetnek.  Ingyenességre (normatív kedvezmény) jogosult:  ­  tartósan beteg (szakorvosi igazolás)  ­  sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja)  ­  három vagy több gyermekes családban élő (családi pótlék igazolja)  ­  egyedülálló szülő által nevelt (családi pótlék igazolja )  ­  rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő (határozat igazolja)  A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal.

66 

További kedvezmények:  ­  egy  főre  jutó  jövedelem  összege  nem  haladja  meg  a  kötelező  legkisebb  munkabér másfélszeresét.  ­  A támogatás egy tanuló után egy rászorultsági jogcímen igényelhető.  A normatív támogatásnak legalább 25 % ­át tartós tankönyvre kell felhasználni.  Ha  az  időben  megkapott  igénylőlapot  határidőre  nem  juttatja  vissza  az  iskolába  az igénylő, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni.  A  tankönyvfelelős  köteles  minden  évben  február  15­ig  elkészíteni  az  iskolai  tankönyv és segédkönyv rendelését.  A  tankönyvrendelés  végleges  elkészítése  előtt  az  iskola  igazgatója  beszerzi  a  DÖK és az SZT, a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat véleményét véleményét.  A tankönyvfelelős augusztus végén átveszi a szállítótól a könyveket  (Babits  Könyvesbolt)  s  azt  tanítás  megkezdése  előtti  napokon  értékesíti  a  tanulóknak.  Tankönyvfelelős  köteles  a  pótrendelést  elvégezni,  s  a  hiányzó  tankönyveket  beszerezni a tanulóknak. Továbbá köteles a megadott határidőn belül elszámolni  a  tankönyvek  árával,  a  Babits  Mihály  könyvesbolt  tankönyvfelelősének.  A  tankönyvek eladása után járó jutalék a tankönyvfelelőst illeti meg.  Minden év januárjában a tantestület meghatározza a megrendelésre kerülő tartós  tankönyveket.  A nevelőtestület minden év június 30­ig, meghatározott eljárási rend szerint dönt  a tankönyvtámogatás módjáról. Az éves központi tankönyvtámogatás összegének  25 %­ át tartós tankönyv és segédkönyv vásárlására fordítják.  Az  letéti  könyvtár  számára  vásárolt  tankönyvek  és  segédkönyvek  a  könyvtár  állományába kerülnek, innét kerülnek kikölcsönzésre.  Ugyanezen  könyvtári  állományból  kell  biztosítani,  hogy  a  napközis  foglalkozásokon  megfelelő  számú  tankönyv,  segédkönyv  álljon  a  tanulók  rendelkezésére.  A központi tankönyvtámogatás 75 %­ át az iskola tanulói között kell kiosztani. A  kiosztás mikéntjéről (a felmérések alapján) ­ az osztályfőnökök, gyermekvédelmi  felelős javaslata alapján ­ a tantestület dönt. 67 

Az  iskola  a  szociálisan  rászoruló  és  a  tankönyvtámogatást  igénylő  tanulók  tankönyvellátását  az  állami  és  önkormányzati  támogatásból  megvásárolt,  ­  amennyiben erre lehetőség nyílik ­ tankönyvek és segédkönyvek iskolától történő  kikölcsönzésével is segítheti.  6. Az iskolai könyvtár  működési r endje  A  313/2003.  (  VIII.  5.  )  esztergomi  öh.  Határozat  alapján  a  Városi  Könyvtár  feladatai  az  iskolai  könyvtár  feladatával  bővül.  Az  iskolák  dokumentum  állományát a Városi Könyvtár letéti könyvtárként működteti az iskolában.  Iskolánkban  a  könyvtárosi  feladatokat  1  fő  látja  el  heti  5  órában  az  általa  meghatározott időpontban.  Lebonyolítja­ a kölcsönzést,  ­ naprakészen vezeti a munkaterülettel kapcsolatos  dokumentumokat  ­ elkészíti a szükséges statisztikát  ­ együttműködik az állománygyarapításban,  állományellenőrzésben, selejtezésben.  Késedelmes kintlévőség esetén az olvasókat felszólítja.  Az  elveszett  vagy  erősen  megrongálódott  dokumentumok  értékét megtérítteti. A  könyvtár  nyitvatartási  ideje  az  órarendben  rögzített.  Nyilvántartás  a  kölcsönzésekről,  osztálykölcsönzési  füzet  alapján  történik.  A  könyvtárostól  könyvet  csak  a  könyvtáros  tudtával  és  a  kölcsönzési  nyilvántartásba  való  bejegyzés után szabad kivinni.  Egy  –  egy  alkalommal  a  tanulók  2  ­2  könyvet,  a  nevelők  5  könyvet  kölcsönözhetnek  ki,  3  hét  időtartamra  (kivétel  az  egész  évi  munkát  segítő  könyvek) A kölcsönzési időt a tanulóknak 2 héttel meg lehet hosszabbítani.  Az iskola tanulóinak, dolgozóinak a könyvtári kölcsönzés díjtalan.  7. Reklámhor dozókkal kapcsolatos tevékenység  Az  általános  iskolában  tilos  a  reklámtevékenység,  kivéve  ha  a  reklám  a  gyermekeknek,  tanulóknak  szól  és  az  egészséges  életmóddal,  a  környezetvédelemmel,  a  társadalmi,  közéleti  tevékenységgel,  illetve  a  kulturális  tevékenységgel függ össze.  Az  intézmény  területén  reklámnak  minősülő  anyagot  csak  az  igazgató  vagy  igazgatóhelyettesek engedélyével lehet elhelyezni.

68 

Zár ó r endelkezések  1.) A Szer vezeti és Működési Szabályzat módosítása  Jelen  Szervezeti  és  Működési  Szabályzat  módosítása  csak  a  nevelőtestület,  a  közoktatási  törvény  által  meghatározott  közösségek  egyetértésével,  valamint  a  fenntartó jóváhagyásával lehetséges.  2.) Az intézmény további szabályzatai  Az  intézmény  eredményes  és  hatékony  működéséhez  szükséges  további  rendelkezéseket,  ­  önálló  szabályzatok  tartalmazzák.  A  szabályzatok  jelen  SZMSZ  változtatása  nélkül  is  módosíthatók,  amennyiben  jogszabályi  előírások,  belső  intézményi  megfontolások  vagy  az  intézmény  felelős  vezetőjének  megítélése ezt szükségessé teszik.  3.)A Szer vezeti és Működési Szabályzat elhelyezése, megjelentetése 

­ Fenntartó  ­ Igazgatói iroda  ­ Igazgatóhelyettesi iroda  ­ Tanári szoba  ­ Iktató  ­ Könyvtár  ­ Iskola honlapja

69 

4.) Az intézménybélyegzőinek felir ata és lenyomata 

Babits Mihály Általános Iskola  2500 Esztergom, Sugár u. 24.  Adószám: 16762839­1­11 

Babits Mihály Általános Iskola  2500 Esztergom, Sugár u. 24. 

Babits Mihály Általános Iskola  2500 Esztergom  Sugár u. 24. 

……………..……………….  Kotz István  igazgató

70 

Szab álytalan ságok  kezelésének eljár ásr endje  1.  A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSI RENDJ ÉNEK CÉLJ A,  TARTALMA  1.1.  A sza bálytalanságok kezelésének  célja 

Az  eljárásrend  célja,  hogy  rögzítse  azokat    a    fogalmakat,    intézkedéseket,  eljárásokat,    módszereket,  amelyek    biztosítják    a    BABITS  MIHÁLY  ÁLTALÁNOS  ISKOLA  (továbbiakban:  INTÉZMÉNY)    sajátosságainak,  adottságainak,      körülményeinek      leginkább      megfelelő        szabálytalanságok  kezelésének   rendjét,   a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzését.  A  szabálytalanságok  kezelésének  eljárásrendje  része  a  folyamatba  épített,  előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerének (továbbiakban: FEUVE).  A  FEUVE  rendszer  tartalmazza  mindazon  elveket,  eljárásokat  és  belső  szabályzatokat,  melyek  alapján  a  INTÉZMÉNY    érvényesíti    a    feladatai  ellátására    szolgáló    előirányzatokkal,    létszámmal    és    a    vagyonnal    való  szabályszerű,  gazdaságos,  hatékony  és  eredményes  gazdálkodás  követelményeit.  1.2.  A sza bálytalanságok kezelésének  t a r t alma 

A  szabálytalanságok  kezelésének  eljárásrendje  a  következő  témákhoz  kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: ·  a szabálytalanságok fogalma, ·  a szabálytalanságok észlelése (útvonal), ·  az intézkedések, eljárások meghatározása, ·  az intézkedések, eljárások nyomon követése, ·  a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása, ·  jelentési kötelezettség. 

2.  A SZABÁLYTALANSÁGOK FOGALMA, A MEGELŐZÉ­  SÉVEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG, A SZABÁLY­  TALANSÁG MEGELŐZÉSE  2.1.  A sza bálytalanságok  fogalma 

A  szabálytalanságok  széles,  a  korrigálható  mulasztások  vagy  hiányosságok,  illetve  a  fegyelmi­,  büntető­,  szabálysértési­,  illetve  kártérítési  eljárás 71 

megindítására  okot  adó  cselekmények  összessége.  Szabálytalanság  a  jogszabály,  az  állami  irányítás  egyéb  jogi  eszközének,  Esztergom  Város  Polgármesteri  Hivatalával  kötött  megállapodás  alapján  a  vonatkozó  szabályzatok,  illetve  az  INTÉZMÉNY  belső  szabályzatának,  szándékos,  vagy  gondatlan  megszegésével  elkövetett,  olyan  tevékenység,  amely  az  államháztartás  működési  rendjét,  a  költségvetési,  illetve  vagyongazdálkodást,  az állami feladatellátást sérti, vagy veszélyezteti.  2.2.  A sza b álytalanságok megelőzésével kapcsolatos  felelősség 

A  szabálytalanságok  megelőzésével  kapcsolatosan  az  intézmény  igazgatójának  felelőssége, hogy: ·  az  INTÉZMÉNY  a  jogszabályoknak  megfelelő  szabályzatok  alapján  működjön, ·  a  szabályozottságot,  illetve  a  szabályok  betartását  folyamatosan  kísérje  figyelemmel, ·  szabálytalanság  esetén  hatékony  intézkedés  szülessék,  és  a  szabálytalanság  szervezeti  és  személyi  okai  feltárásra  és  korrigálásra  kerüljenek  annak  a  mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.  A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: ·  hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott  előírások  sérülésének,  megszegésének,  szabálytalanság  kialakulásának  megakadályozásához, (megelőzés) ·  keretet  biztosítson  ahhoz,  hogy  azok  sérülése,  megsértése  esetén  a  megfelelő  állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a  felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.  A  szabálytalanságok  kezelése  (az  eljárási    rend    kialakítása,    a    szükséges  intézkedések  meghozatala,  a kapcsolódó  nyomon   követés,   a   keletkezett  iratanyagok   elkülönített   nyilvántartása)   az igazgató feladata.  2.3.  A sza bálytalanságok megelőzése 

A  szabályozottság  biztosítása,  a  elsődlegesen az igazgató felelőssége. 

szabálytalanságok 

megakadályozása 

Az  igazgató  felelőssége  az  államháztartásról  szóló  1992.  évi  XXXVIII.  törvényből  következő  kötelezettség.  Az  INTÉZMÉNY  munkavállalóinak  konkrét  feladatát,  hatáskörét,  felelősségét,  beszámoltathatóságát  a  munkaköri  leírások szabályozzák,  a  közalkalmazotti  jogviszonyból,  illetve  munkaviszonyból  származó  kötelezettségeiket  a  jogszabályoknak  megfelelően kell teljesíteniük. 72 

Az  INTÉZMÉNY  mindenkor  hatályos  szabályzatai,  belső  előírásai  a  helyben  szokásos  módon,írásban,kihirdetés  útján  kerülnek  közzétételre.  Folyamatos  aktualizálásukról,    nyilvántartásukról    az  igazgató    gondoskodik.  A  szabályzatok  egy eredeti példányát az igazgatói irodában őrzik, kezelik.  3. 

A  SZ ABÁLYTALANSÁGOK  ÉSZLELÉSE 

A      szabálytalanságok      észlelése      a      folyamatba      épített,      előzetes      és  utólagos      vezetői      ellenőrzés  rendszerében  történhet  a  munkavállaló  és  munkáltató részéről egyaránt.  ­ A INTÉZMÉNY valamely munkatársa észlel szabálytalanságot:  a)  Amennyiben    a    szabálytalanságot    valamely   munkatárs  észleli, köteles  értesíteni  az igazgatót,   annak   érintettsége   esetén   a   Polgármestert.  b)  Az  igazgató  kötelessége  gondoskodni  a    megfelelő      intézkedések  meghozataláról,    illetve  indokolt  esetben  a  szükséges  eljárások  megindításáról.  A szabálytalanság jelentésekor ki kell térni arra, hogy:  ­ mi a szabálytalanság pontos tartalma;  ­ milyen normától való eltérésről van szó;  ­ elévülési időn belül észlelték­e a szabálytalanságot;  ­ a szabálytalanság mely területet érinti;  ­ van­e enyhítő körülmény (pl. a határidő túllépését váratlan, elháríthatatlan  külső akadály fellépése okozta, a hibás elszámolást informatikai hiba okozta,  stb.);  ­  a  szabálytalanság  gyanúja  dokumentumokon  alapuló  vagy  helyszíni  ellenőrzés következtében merült fel;  ­ korrigálható­e a szabálytalanság;  ­  pénzbeli  juttatást  érintő  szabálytalanság  esetén  van­e  reális  lehetőség  a  visszakövetelésre  –  amennyiben  igen,  megtörténtek­e  az  ahhoz  szükséges  intézkedések;  ­  amennyiben  kártérítési  igény  merül  fel,  foganatosították­e  az  ahhoz  szükséges intézkedéseket.  Amennyiben  nem  a  folyamatba  épített  ellenőrzés  során  észlelnek  egy  szabálytalanságot, azt is meg kell vizsgálni, hogy a folyamatba épített ellenőrzés  miért nem tárta fel a hiányosságot. Ennek oka lehet pl. a kontroll tevékenységek  nem  megfelelő  szervezése,  végrehajtásának  hiányossága;  emberi  mulasztás;  rendszerhiba; előírások be nem tartása, stb. 73 

­ Az igazgató  észlelése  alapján  a  feladat,  hatáskör  és felelősségi   rendnek  megfelelően   kell   intézkedést   hozni   a   szabálytalanság   korrigálására,  megszüntetésére.  ­ Az INTÉZMÉNY belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot:  Amennyiben      a      belső      ellenőr      ellenőrzési      tevékenysége      során  szabálytalanságot   tapasztal,   a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről  szóló  193/2003.  (XI.  26.)  Korm.  rendelet  alapján  a  Belső  Ellenőrzési  Kézikönyv előírásainak megfelelően jár el.  ­ Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot  A  külső  ellenőrzési  szerv  szabálytalanságra  vonatkozó  megállapításait  az  ellenőrzési  jelentés tartalmazza. A büntető­, szabálysértési, kártérítési,  illetve  fegyelmi  eljárás  megindítására  okot  adó  cselekmény,      mulasztás,  vagy   hiányosság   gyanúja   esetén   az   ellenőrző   szervezet   működését  szabályozó    törvény,    rendelet    alapján    jár    el    (pl.    ÁSZ,    KEHI,  Miniszterelnöki    Hivatal,    APEH).    A  szabálytalanságra  vonatkozó  megállapítások  alapján    az  igazgatónak    intézkedési  tervet    kell  kidolgozni,    az    intézkedési    tervet    végre    kell    hajtania,    és    arról    az  ellenőrzést  végző szervnek be kell számolni.  ­ Egyéb külső személy észleli a szabálytalanságot  Amennyiben  egyéb  külső  személy  (pl.  szerződéses  ügyfél,  társszervezet  vagy  ügyfél)  jelzi  a  szabálytalanságot,  az  igazgatónak    a  bejelentést  érdemben  kell  megvizsgálnia. Ezekben az esetekben javasolt (a szabálytalanság kivizsgálásának  eredményétől  függően)  írásban  visszaigazolást  tenni  az  észlelő  személy  felé  (amennyiben  személye  ismert).  Egyebekben  az  eljárás  megegyezik  a  költségvetési szerv munkatársa által észlelt szabálytalansági eljárással.  4. 

AZ  INT ÉZKE DÉSEK,  ELJ ÁRÁSOK  ME GHATÁR OZ ÁSA 

Bizonyos  esetekben  (pl.  büntető­  vagy  szabálysértési  ügyekben)  a  szükséges  intézkedések meghozatala az  arra  illetékes  szervek  értesítését  is  jelenti  annak  érdekében,    hogy    megalapozottság    esetén    az  illetékes    szerv    a    megfelelő  eljárásokat    megindítsa.    Az  igazgató  felelős  a    szükséges    intézkedések  végrehajtásáért.  Más  esetekben,  fegyelmi  ügyekben  az igazgató vizsgálatot  rendelhet  el  a  tényállás  tisztázására.  A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt  esetben  külső    szakértőt  is  felkérhet.  A  vizsgálat  eredménye  lehet  további  vizsgálat  elrendelése  is.  Erre  többnyire  akkor  kerül  sor,  ha  a  szabálytalanság  megállapítását    követően    a    felelősség    eldöntéséhez    és/vagy    a    hasonló  esetek  megelőzése  érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem 74 

elég a rendelkezésre álló információ.  A 1. számú függelék mutatja be az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb  rendelkezéseit. 

5.  AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJ ÁRÁSOK NYOMON KÖVETÉSE  Az igazgató szabálytalansággal kapcsolatos eljárás során: ·  yomon  követi  az  elrendelt  vizsgálatokat,  a  meghozott  döntések,  illetve  a  megindított eljárások helyzetét; ·  figyelemmel  kíséri  az  általa  és  a  vizsgálatok  során  készített  javaslatok  végrehajtását; ·  a  feltárt  szabálytalanság  típusa  alapján  a  további  „szabálytalanság­  lehetőségeket”  beazonosítja,  (témák,  kockázatok  meghatározása)  információt  szolgáltat  a  belső  ellenőrzés  számára,  elősegítve  annak  folyamatban    lévő  ellenőrzéseit,  az  ellenőrzési  környezetre  és  a  vezetési  folyamatokat érintő  eseményekre való nagyobb rálátást.  6.  A SZABÁL YTALANSÁGOKKAL  KAPCSOL ATOS INTÉZ KEDÉSE K  NYILVÁNTART ÁSA 

A  szabálytalanságokkal  kapcsolatban  keletkezett  iratanyagokat  az  igazgatóhelyettes  tartja  nyilván,    annak    naprakész    és    pontos    vezetéséről  gondoskodik.  A nyilvántartás mintáját az 2. számú függelék tartalmazza.  7.  JELE NT ÉSI  KÖTE LEZ ETT SÉG 

A  belső  ellenőrzés  által  végzett  ellenőrzések  ellenőrzési  jelentései  alapján  az  ellenőrzöttnek  a  Belső Ellenőrzési Kézikönyvben, illetve a belső ellenőrzési  jelentésben meghatározottak szerint kell eljárnia.  Az igazgatónak  az  éves  ellenőrzési  jelentésben  kell számot  adnia  a  belső  ellenőrzés    által    tett  megállapítások    és    javaslatok    hasznosításáról,    az  intézkedési    tervek    megvalósításáról,    az    ellenőrzési  megállapítások    és  ajánlások    hasznosulásának    tapasztalatairól,    az    ellenőrzési    tevékenység  fejlesztésére vonatkozó javaslatokról.  A  külső  ellenőrzés  által  végzett  ellenőrzések  ellenőrzési  jelentései  alapján  ­  amennyiben    a    jelentés  hiányosságot  állapít  meg  az  ellenőrzöttre  nézve  ­  az  ellenőrzöttnek  intézkedési  tervet  kell  készítenie és felvezetni az Ellenőrzésekhez  kapcsolódó intézkedések nyilvántartásába. 75 

n 

A 3. számú függelék néhány példát ad a szabálytalanságok fajtáira.

76 

1. sz. függelék  EGYES ELJ ÁRÁSOK 

A  Büntető  Törvénykönyvről  szóló  1978.  évi  IV.  törvény  10.  §  (1)  bekezdése  szerint  bűncselekmény  az  a  szándékosan  vagy  ­  ha  a  törvény  a  gondatlan  elkövetést is bünteti ­ gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a  társadalomra,  és  amelyre  a  törvény  büntetés  kiszabását  rendeli.  A  büntetőeljárásról  szóló  1998.  évi  XIX.  törvény  (a  továbbiakban  Be.)  6.  §  (1)  bekezdése kimondja, h ogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak  kötelessége  a  törvényben  foglalt  feltételek  megléte  esetén  büntetőeljárást  megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles  a  hatáskörében  tudomására  jutott  bűncselekményt  feljelenteni.  A  feljelentést  rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.  A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés  az  a  jogellenes,  tevékenységben  vagy  mulasztásban  megnyilvánuló  cselekmény,  melyet  törvény,  kormányrendelet  vagy  önkormányzati  rendelet  szabálysértésnek  nyilvánít,  s  amelynek  elkövetőit  az  e  törvényben  meghatározott  joghátrány  fenyeget.  A  törvény  második  része  foglalkozik  részletesen  a  szabálysértési  eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés,  illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása  alapján indulhat meg.  A  Polgári  Törvénykönyvről  szóló  1959.  évi  IV.  törvény  339.  §  (1)  bekezdése  kimondja,  hogy  aki  másnak  jogellenesen  kárt  okoz,  köteles  azt  megtéríteni.  Mentesül  a  felelősség  alól,  ha  bizonyítja,  hogy  úgy  járt  el,  ahogy  az  adott  helyzetben  általában  elvárható.  A  kártérítési  eljárás  megindítására  a  polgári  perrendtartásról  szóló  1952.  évi  III.  törvény  rendelkezései  (elsősorban  a  XXIII.  Fejezet,  a  munkaviszonyból  és  a  munkaviszony  jellegű  jogviszonyból  származó  perek)  az  irányadók.  Kártérítési  felelősség  tekintetében  irányadók  továbbá  a  Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők  jogállásáról  szóló  1992.  évi  XXIII.  törvény  (Ktv.),  a  közalkalmazottak  jogállásáról  szóló  1992.  évi  XXXIII.  törvény  (Kjt.),  valamint  a  hivatalos  állományúak  jogviszonyáról  szóló  1996.  évi  XLIII.  törvény  megfelelő  rendelkezései.  Fegyelmi  eljárás,  illetve  felelősség  tekintetében  az  Mt.,  a  Ktv.,  illetve  a  Kjt.  megfelelő rendelkezései az irányadók.

77 

2. számú függelék 

A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS  INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA  Sor szám  kapcsolódó  ír ásos  dokum entum  iktatószáma  megtett intézked és  határ id ő  1.  2.  3.… 

3. számú függelék  Néhány példa a szabálytalanságfajtákr a  (nem taxatív, példajellegű felsorolás) 

· 

· 

·  · 

· 

Szabálytalanság fajtája  Példa a szabálytalanságfajtár a Szabályozottságbeli  az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, illetve  azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása; ·  Lebonyolítással kapcsolatos  a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása; ·  az előírt határidők be nem tartása; ·  pénzbeli juttatásoknál a juttatás rendeletetéseként a szabályozásban rögzített céloktól való eltérés; uniós támogatásoknál a közösségi politikák (esélyegyenlőség, környezetvédelem) figyelmen kívül  hagyása; ·  Pénzügyi  pénztárban jelentkező pénztárhiány, ·  jogtalan kifizetések (pl. előirányzat nélküli vagy azt meghaladó elszámolás, jogalap nélküli pénzbeli  juttatás folyósítása); ·  a szabályozásban meghatározottat meghaladó összeg kifizetése, folyósítása; a szabályozásban foglalt feltételeknek meg nem felelő elszámolások befogadása; ·  Számviteli  a szabályozásban előírtaknak megfelelő számvitel vezetésének elmulasztása; olyan számvitel vezetése, amelyből a pénzmozgás, a pénzbeli juttatások tényleges felhasználása vagy  a bevételek forrása a bizonylatok alapján nem vagy csak nehezen követhető; ·  Irányítási­vezetési  az  ellenőrzési  nyomvonal  kidolgozásának  vagy  a  FEUVE  –  azon  belül  a  kontrollfunkciók  –  kialakításának,  aktualizálásának  elmulasztása  vagy  nem  megfelelő  működtetésük; ·  az egymással összeférhetetlen funkciók szervezeti és funkcionális szétválasztásának elmaradása; a beszámoltatási rendszer működtetésében jelentkező hiányosságok;

78 

·  · 

· 

· 

·  ·  ·  · 

· 

Szabálytalanság fajtája  Példa a szabálytalanságfajtár a ·  Informatikai  az  informatikai  rendszer  hiányosságai  (pl.  egyes  modulok  vagy  bizonyos  kontrollpontok  és  kontrollfunkciók  hiánya,  a  hozzáférés  nem  megfelelő  korlátozása),  azok  kihasználása; ·  adatbevitel, illetve adatmódosítás nyomon követhetőségének hiánya, pontatlansága; ·  az adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése; ·  számítástechnikai  rendszerhiba  miatt  bekövetkező  szabálytalanságok,  azokon  belül  kiemelten  a  túlfizetések, hibás levonások; ·  késve vagy egyáltalán el nem készített szoftverek; ·  a programrendszer szabályozás szerinti működésének ki nem alakítása, a működtetés elmaradása vagy  hiányos jellege; az ügyviteli folyamatokat, valamint a szakmai és informatikai hibajavításokat érintő  programmódosítások végrehajtásának elmaradása vagy késedelmes teljesítése; Dokumentációs, nyilvántartásbeli  nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem a kellő  tartalmú (az utólagos reprodukálást lehetővé nem tevő), a nyomon követést és a vezetői ellenőrzést nem vagy nem  kellően segítő, vagy nem az előírások szerint részletezett, illetve szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen  követhető nyilvántartás, dokumentáció ·  Adminisztratív jellegű  számszaki hibák; ·  indokolatlan késedelem a szakmai feladatok vagy a kifizetések teljesítésekor; ·  adatok  téves  megállapítása (pl. hibás besorolás, az ügyintézőnek felróható okból tévesen levont adók,  járulékok); ·  pontatlan,  valótlan,  bizonylatokkal  nem  kellően  alátámasztott  adatok  bevitele  az  informatikai  nyilvántartási rendszerbe; ·  az adatbevitel késve történő végrehajtása vagy elmaradása; ·  bizonylatok, megállapodások, szerződések módosítása annak megfelelő dokumentálása (pl. a javítások  leszignálása) nélkül; ·  bizonylatok vissza­dátumozása; az egyes bizonylatok tartalma közötti vagy azokon belüli ellentmondások; ·  Közbeszerzéssel kapcsolatos  a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése; ·  hibás előkészítés; ·  a pályáztatás elhagyása vagy nem a tényleges érték szerinti megoldásnak megfelelő lebonyolítása; ·  egyenlő elbánás elvének megsértése (pl. szállító­specifikus feltételek kiírása); megfelelő dokumentálás elhanyagolása ·  Ellenőrzéssel összefüggő  a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása; ·  kötelező ellenőrzési tevékenységek elhanyagolása ·  elfogultság ·  vonatkozó szabályok megsértése ·  a kockázatelemzésen alapuló mintavételezés elhagyása ·  ellenőrzési tervtől való engedély nélküli eltérés ·  belső ellenőrzési kézikönyv figyelmen kívül hagyása ·  függetlenség csökkenése irányába ható bármely tevékenység intézkedések nyomon követésének (monitoringjának) elmaradása ·  Monitoringgal összefüggő  kötelező monitoring tevékenységek elhanyagolása; elfogultság ·  Összeférhetetlenséggel kapcsolatos  az összeférhetetlenségi szabályok megsértése; a szabályozás szerint kötelezően szétválasztandó munkakörök, funkciók elkülönítésének elmulasztása; ·  Titoktartással kapcsolatos az állam­ és szolgálati titkok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése; a számítástechnikai rendszerrel össze nem függő adatkezelési és adatvédelemmel kapcsolatos  szabálytalanságok; ·  Tájékoztatással kapcsolatos  szabályozásban  foglalt  jelentéstételi,  információadási  kötelezettség  vagy az arra előírt határidők be nem tartása; a jelentésekben nem a valós helyzetet tükröző tények, adatok vagy mutatók szerepeltetése;

79 

MELLÉKLET 

A BABITS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA  ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

80