Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele - 2009. január 16.
TARTALOM
1. HÍREK • • • • • • • • • •
Pénzügyi válság közepette ünnepli tizedik születésnapját az euró Versenypiaci vizsgálat indult a MOL ellen A gyerekek nem utazhatnak a szülı útlevelével Újabb kísérlet a SIS 2 megmentésére Idıhúzást sejtenek az orosz válságcsúcs mögött Közös energiapolitikát szorgalmaz a spanyol-belga-magyar elnökségi trió EP: szülés után ugyanolyan állásba vegyék vissza a nıket Azonnali tőzszünetre szólított fel Gázában az EP A szlovének fele nem akarja a horvát csatlakozást Nem távolítják el a csehek a botrányalkotást Brüsszelben
2. ESZKÖZTÁR Rendezvények • •
A Másik A magyar gazdaság helyzete, kilátásai
Statisztikák, elemzések • Biometrikus útlevél
HÍREK Gazdaság és pénzügyek Pénzügyi válság közepette ünnepli tizedik születésnapját az euró 2009. január 14. – EUvonal Az Egyesült Államokból kiinduló és Európára is átterjedı pénzügyi válság újabb kihívások állítja az uniót a következı hónapok során - figyelmeztetett az Európai Központi Bank elnöke kedden (2009. január 13.) az Európai Parlamentben, ahol a közös európai fizetıeszköz létrehozásának tizedik évfordulójára emlékeztek.
Megnyitó beszédében Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke az eurót „a gazdasági stabilitás bástyájának”, a közös pénz bevezetését pedig az Európai Unió egyik legfontosabb történelmi döntésének nevezte. Az EKB-t vezetı Jean-Claude Trichet ugyanakkor már nem volt ilyen derőlátó: „Nincs okunk az elégedettségre. A jelenlegi kihívások nyomasztóak és újakkal is szembe kell néznünk. A krízis rávilágított a globális pénzügyi rendszer gyengeségeire. Aktív szerepet játszunk a szabályozási és intézményi keretek újratervezésében, de még rengeteg dolgunk maradt” – mondta Trichet Strasbourgban. Jean-Claude Juncker, az eurót használó országok által alkotott eurócsoportot vezetı Az euró – mint számlapénz – tíz éve, 1999. január luxemburgi miniszterelnök 1-jén jött létre. Ezt követıen, 2002. január 1-jei hangsúlyozta, hogy az idei év határidıvel vezették be az euróbankjegyeket és különösen nehéz lesz az érméket, ekkor 11 országban (Ausztria, Belgium, eurózóna számára, mely Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, elsısorban az országok Luxemburg, Németország, Olaszország, kohézióját teszi próbára. A Portugália, Spanyolország) vette át az euró a válság hatásainak nemzeti fizetıeszköz szerepét. Az eurózóna azóta minimalizálása érdekében az Görögországgal (2001), Szlovéniával (2007), unióra váró belsı feladatok Máltával és Ciprussal (2008), legutóbb pedig közül a legjelentısebb, hogy Szlovákiával (2009) bıvült. A közös európai fokozni kell a tagországok fizetıeszközt ma 16 országban mintegy 330 közötti együttmőködést, és millióan használják. hasonlóan nagy kihívást jelent a krízis utáni helyzetre való felkészülés. Juncker is egyetértett azzal, hogy az egyik legfontosabb feladat jelenleg a nemzetközi pénzügyi rendszer mélyreható reformja. Már 16 országban
Az eurót Trichet és Juncker egybehangzóan az európai integráció legnagyobb sikerének nevezte, mely többek között lehetıvé tette az országok számára, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak a válságra. Juncker ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az eurózónának nincs egységes nemzetközi képviselete, és hogy a tagállamok a nemzeti érdekeiket helyezik elıtérbe a közös érdekekkel szemben. „A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) elsısorban gazdasági projekt, de egyben politikai is” – mondta a luxemburgi miniszterelnök, aki szerint az euró második évtizedében politikailag is meg kell erısíteni a GMU-t. A GMU fennállásának és az euró bevezetésének 10. évfordulójára külön információs honlap is készült, ahol számos ismertetı olvasható, többek közt: történeti áttekintés, sikertörténetek, (angol nyelvő) tanulmányok, tévhitek és tények az euróról és a Gazdasági és Monetáris Unióról.
Egységes piac Versenypiaci vizsgálat indult a MOL ellen 2009. január 14. – EUvonal
A Bizottság mélyreható vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a magyar kormány által a MOL-nak adott, a bányajáradék megfizetése alóli mentesség sérti-e a közösség állami támogatással kapcsolatos elıírásait. „A Bizottság attól tart, hogy a MOL esetleg kedvezményezett helyzetben van versenytársaihoz képest.” – nyilatkozta Neelie Kroes, az EU versenypolitikáért felelıs biztosa. 2007 novemberében a Bizottsághoz panasz érkezett egy állítólagos állami támogatási intézkedés miatt, amelyet Magyarország a MOL javára foganatosított. A megállapodás értelmében a MOL mentesül a szénhidrogének kitermelésébıl származó bevételek után fizetendı bányajáradékok közelmúltban történt emelése alól. A Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a MOL mentesül olyan adók megfizetése alól, amelyeket versenytársainak meg jut. kell fizetniük, és hogy így tisztességtelen versenyelınyhöz Elızetes értékelésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés esetleg állami támogatást valósít meg, és nem talált olyan indokot, amelynek alapján ez összeegyeztethetı lenne a közös piaci szabályokkal, mivel a megállapodás csak a MOL-t mentesítené olyan járadék megfizetése alól, amelyet rendes körülmények között teljesítenie kellene. Az ilyen mőködési támogatásokat az unió állami támogatási szabályai elviekben tiltják. A hivatalos vizsgálati eljárás elindítása lehetıvé teszi a Bizottság számára, hogy az intézkedést alaposabban megvizsgálja. A határozat bizalmas adatokat nem tartalmazó változata – a bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után – a Versenypolitikai Fıigazgatóság honlapján, az állami támogatások nyilvántartásában (State Aid Register) lesz elérhetı.
Bel- és igazságügy A gyerekek nem utazhatnak a szülı útlevelével 2009. január 15. – BruxInfo A tizenkét éven aluliak útlevelébe a jövıben nem kell ujjlenyomatot venni az EU-ban – így döntött az Európai Parlament, amely ugyanakkor leszögezi azt is, hogy a gyermekkereskedelem és -csempészet elleni harc jegyében a tizenkét éven aluliaknak továbbra is rendelkezniük kell saját úti okmánnyal. A biometrikus útlevelekrıl szóló rendelet módosítását 594 igen, 51 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett fogadta el elsı olvasatban szerdán (2009. január 14.) az EP. A tagállamok még a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követıen kérték azt a Bizottságtól, hogy szigorítsa a dokumentumok biztonságát. Az EU ezt követıen döntött arról, hogy ezen okmányoknak biometrikus adatokat – így például arcképet vagy ujjlenyomatot – is tartalmazniuk kell. (A biometrikus útlevelet az Európai Unióban, továbbá Izlandon, Norvégiában, valamint Svájcban egységesen június 29-én vezetik be.) A kísérleti idıszakban ugyanakkor az illetékes hatóságok azt tapasztalták, hogy a gyerekek ujjlenyomata nem megfelelı minıségő, ráadásul gyermekkorban az ujjlenyomat még változik, ami megnehezíti annak ellenırzését az útlevél érvényességének teljes idıtartama alatt. Éppen
ezért az Európai Bizottság tervezete már azt javasolta, hogy a 12 éven aluliak ez alól mentességet élvezzenek. Az EP jelentéstevıje és a tanácsi elnökség egyetértett a felvetéssel; igaz, azok az országok, melyek jelenleg is ujjlenyomatot vesznek a tizenkét év alattiaktól, a rendelet hatályba lépését követıen négy évig még megtehetik ezt. A hat évnél fiatalabbaktól azonban egyáltalán nem lehet majd ujjlenyomatot venni. Azokban az esetekben, amikor fizikailag nem lehet ujjlenyomatot venni, a tagállamok egy maximum tizenkét hónapig érvényes ideiglenes útlevelet is kibocsáthatnak. A gyermekkereskedelem elleni harc jegyében a Carlos Coelho (néppárti, portugál) által jegyzett jelentés bevezeti az „egy személy, egy útlevél” elvet. Sok esetben ugyanis a gyermekek adatait a szülı útlevele tartalmazza – ám az ebben található mikrochipen kizárólag a szülı biometrikus adatai vannak rajta. Az EP szerint azonban így „meglehetısen nehéz megbízhatóan ellenırizni a gyermek személyazonosságát, ami megkönnyíti a gyermekcsempészetet”. Éppen ezért a módosított rendelet értelmében minden gyermek csak a saját, biometrikus adatait tartalmazó útlevelével utazhat majd. Bauer Edit (néppárti, Szlovákia) a plenáris vitában azt mondta: „az utóbbi idıben a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberkereskedelem, ezen belül a gyerekkereskedelem aggasztó méreteket ölt az uniós országokon belül és kívül. Ezért pozitív elırelépésnek tartom, hogy a kiskorú gyerekek is saját útlevéllel léphetik át a jövıben az Unió külsı határait.” A képviselını ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy nem került bele az egyeztetett javaslatba az, hogy „a kiskorúak útlevele a saját személyes adatokon kívül tartalmazza az értük felelısséggel tartozó személyeknek vagy személynek az adatait”.
Újabb kísérlet a SIS 2 megmentésére 2009. január 16. – BruxInfo A cseh elnökség – a technikai nehézségek és a folyamatos csúszás miatt – június végéig adott határidıt arra, hogy üzembe helyezzék SIS 2 rendszert, vagy adott esetben lemondjanak róla. A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS 2) a tervek szerint már 2007-ben el kellett volna indulnia, összekötve ezzel a schengeni övezet 25 tagállamának rendırségi adatbázisait. (A zónának jelenleg minden uniós tag részese, kivéve NagyBritanniát és Írországot, illetve Ciprust, Romániát és Bulgáriát. E két utóbbi tagállam várhatóan 2011-ben csatlakozik majd az övezethez, Ciprus pedig még elıttük. A zónának tagja még a nem uniós tag Svájc, Norvégia és Izland.) Ivan Langer cseh szakminiszter a bel- és igazságügyi tanács csütörtöki (2009. január 15.) prágai ülésén alapvetıen két opciót vázolt fel kollégái elıtt: eszerint a fennálló problémákat orvosolva a SIS 2-t egy meghatározott idıpontban üzembe helyezik, vagy pedig a cseh elnökség végén (azaz júniusban) megállapítják, hogy a problémák olyan súlyosak, melyek megoldására egyfajta B-tervet kell készíteni. Ez utóbbit egy olyan szakértıi csoport dolgozná ki, melynek képviselıit a tagállamok delegálnák. „Azt remélem, hogy három-négy hónap elegendı arra, hogy megoldást találjunk” – idézte a cseh belügyminisztert az EUobserver. Langer rámutatott arra is, hogy 2002 óta 28 millió eurót elköltöttek a projektre, és további 40 millió eurót elkülönítettek rá. Maria Fekter osztrák
belügyminiszter ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy további pénzeket költsenek olyan fejlesztésekre, melyek jövıje nem biztos. A prágai ülést elnöklı cseh szakminiszter mindenesetre azt mondta, hogy a tanácskozáson nagy viták voltak, és akadt olyan, aki a projekt befejezését emlegette. Jacques Barrot belügyi biztos csütörtökön azonban úgy nyilatkozott, hogy még mindig nem túl késı a rendszer beindítása.
Energia Idıhúzást sejtenek az orosz válságcsúcs mögött 2009. január 15. – BruxInfo Csütörtökön (2009. január 15.) folytatódott a helybenjárás a gázszállítások felújításának ügyében, miután az ukrán fél az elızı napokhoz hasonlóan elutasította annak a vezetéknek a megnyitását, amelyen keresztül a Gazprom kizárólag hajlandónak tőnik az energiahordozó továbbítására. Az elızı napokhoz hasonlóan csütörtökön is holtponton voltak az Európai Unióba irányuló gázszállítások, miután Kijev a szállítás mőszaki paramétereirıl szóló megállapodás hiányában nem fogadta azt a földgázt, amit Moszkva a szudzsai belépıponton keresztül továbbított volna Ukrajnába. Az ukrán Naftogaz ismételt kérése ellenére, hogy a szudzsai helyett más, keletebbre lévı állomásokra szállítsa a földgázt, a Gazprom ragaszkodik ahhoz a vezetékhez, amely független szakértık szerint is a legnehezebb megoldást kínálja a gáz tranzitálásához. A Gazprom az elızı napokhoz hasonlóan a csütörtök hajnali órákban értesítette az ukrán felet arról, hogy még aznap összesen 99,2 millió köbméter gázt szállít a szudzsai állomáson keresztül Ukrajnába. Ebbıl 13,9 millió köbmétert a moldovai fogyasztóknak, 63,1 millió köbmétert Orlovkán keresztül a Balkán államainak, 22,2 millió köbmétert pedig Ungvár érintésével Szlovákiának szánt a Gazprom. Kijev azonban a gázszállítás mőszaki paramétereit rögzítı technikai megállapodás hiányára hivatkozva ezúttal is megtagadta a földgáz továbbítását. Az ukránok azzal érvelnek, hogy ha az adott vezetéken keresztül engednék át a gázt Európa felé, akkor az ország keleti része gázellátás nélkül maradna. Az Európai Bizottság csütörtökön jelezte, hogy az EU kész részt venni a Dmitrij Medvegyev orosz elnök által szombatra összehívott válságtanácskozáson, amelyen azonban a cseh kormányfı és a Bizottság elnöke helyett Martín Ríman cseh ipari és kereskedelmi miniszter és Andris Piebalgs uniós biztos képviselné az EU-t. Medvegyev csütörtökön telefonon hívta meg Mirek Topoláneket és José Manuel Barrosót. Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor a találkozó szombati megszervezése nem lehet kifogás a gázszállítás helyreállításának további elodázására – közölte Johannes Laitenberger, a Bizottság szóvivıje.
Közös energiapolitikát szorgalmaz a spanyol-belga-magyar elnökségi trió 2009. január 16. – MTI/KüM A spanyol-belga-magyar uniós elnökségi trió szakállamtitkárai csütörtökön (2009. január 15.) Budapesten egyeztettek a Tanács elnökségének 2010 januárjában induló, 18 hónapos programjával kapcsolatban. A három ország képviselıi egyetértenek abban,
hogy össze kellene kötni az EU-n belüli energiahálózatokat és diverzifikálni kellene a forrásokat. Iván Gábor az MTI kérdésére válaszolva elmondta: „Fontosnak tartjuk a tagállamok energiahálózatainak összekötését. Meg kell azt is vizsgálni, hogy uniós szinten milyen lépéseket lehet tenni az energiaellátás biztonsága, és a források diverzifikálásának érdekében.” Diego López Garrido spanyol államtitkár hozzátette: a triónak az lesz a feladata, hogy akciótervet készítsen az EU számára az energiakérdésben. Elnökségi trió – háttér Bár a Lisszaboni Szerzıdés még nem lépett hatályba, a tagállamok a trió-elnökség intézményét, amelyet már az elutasított Alkotmányszerzıdés is tartalmazott, 2007-tıl beemelték a jelenleg is érvényes szabályok közé. A trió elnökségek a 18 hónapos ciklusra közös programot dolgoznak ki, hogy jobban össze tudják hangolni prioritásaikat és nagyobb folytonosságot tudjanak biztosítani az uniós politikák és ezáltal a Közösség életében. A hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai megosztják egymással tapasztalataikat és segítik egymást a felkészülésben, szorosan együttmőködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre. Ezzel kívánják biztosítani, hogy minél nagyobb következetesség és folyamatosság jellemezze az egymást követı féléves elnökségi idıszakokat. Az elnökségi trió együttmőködésének alapvetı keretét határozza meg a trió 18 hónapos elnökségi programja. Az elnökségi programnak illeszkednie kell az EU általános napirendjébe. Az elnökségi program kialakítása az elnökség ideje alatt napirendre kerülı nagy politikai dossziék, jogalkotási javaslatok, uniós események, fıleg állam- és kormányfıi, valamint miniszteri szintő találkozók tervezését jelenti. Egyes témák tárgyalását korábbi politikai kötelezettségként vállalt menetrend írja elı, más intézkedéseket az aktuális fejlemények diktálnak. A trió programja két részbıl áll: a stratégiai programból, amely a trió legfıbb politikai céljait tartalmazza, röviden (4-5 oldalban) összefoglalva; valamint az operatív programból, amely a stratégiai program részletes kifejtése (uniós jogszabályalkotás, cselekvési tervek, stb. szintjén, 60-80 oldalon). Az elnökségi csoport stratégiai programjának fı irányairól elıször 2008 szeptemberében egyeztettek Madridban az európai ügyekért felelıs államtitkárok. A megbeszélésen alapvetıen egyetértés alakult ki abban, hogy a magyar részrıl is javasolt prioritások képezzék a stratégiai program alapját. A triónak egyben fel kell készülnie a Lisszaboni Szerzıdés esetleges hatályba lépésével kapcsolatos feladatok ellátására is. A trió stratégiai programjának elsı tervezete a tervek szerint 2009 elejére készül el. Ezt követıen részletes egyeztetések kezdıdnek az uniós intézményekkel (Tanács, Európai Bizottság, Európai Parlament), és a tagállamokkal, különösen elıttünk és az utánunk következı trió országaival. A csoportos elnökség programját az Általános és Külkapcsolatok Tanácsának a 2009. novemberi ülésén kell bemutatni, és a 2009. decemberi Európai Tanács fogadja el. A trió közös programja mellett mindhárom tagállam készít a saját elnökségi idıszakára szóló,
a trió program célkitőzésein alapuló féléves elnökségi programot. A magyar elnökségi programot 2010 tavaszára kell elkészíteni.
Foglalkoztatás EP: szülés után ugyanolyan állásba vegyék vissza a nıket 2009. január 16. – EUvonal/ EP Sajtószolgálat Az Európai Parlament csütörtökön (2009. január 15.) elfogadott jelentése szerint több tagállamban rosszul értelmezik a zaklatás, a szexuális zaklatás, a hátrányos megkülönböztetés fogalmát, és még mindig nem ismerik el a munkavállalók jogát ahhoz, hogy a szülési szabadság letelte után ugyanabba az állásba vagy azonos beosztásba térhessenek vissza. A 2002/73/EK irányelv az elsı, amely uniós szinten meghatározza a közvetlen és a közvetett megkülönböztetés, a zaklatás, továbbá a terhesség vagy szülési szabadság miatti, tiltott hátrányos megkülönböztetés fogalmát. Az irányelv emellett elıírja azt is, hogy a munkavállalónak joga van a szülési, apasági vagy örökbefogadási szabadság letelte után ugyanabba az állásba vagy azonos beosztásba visszatérni. Az irányelv tagállami átültetését értékelı jelentést készítı képviselını szerint a tagállamok többsége pontatlanul ültette át az irányelvben szereplı fogalom-meghatározásokat, így a zaklatás, a szexuális zaklatás, a közvetlen, a közvetett és a hátrányos megkülönböztetés definícióját. Ugyanígy, a többség nem értelmezte pontosan az irányelv hatályát, így például „nem vette bele az önálló vállalkozói tevékenységeket, illetve a munkavállalói vagy munkaadói szervezetekben való részvételt” – olvasható a jelentésben. A szöveg szerint egyes tagállamok még mindig nem ismerték el a munkavállalók jogát ahhoz, hogy a szülési szabadság letelte után kifejezetten ugyanabba az állásba vagy legalább azonos beosztásba térhessenek vissza. Az EP szerint ellenırizni kellene a munkahelyre való visszatérés lehetıségét az apasági vagy eltartott családtag ápolása miatt kivett szabadság után, és különösen a fogyatékkal élı gyermekek esetében kellene nagyobb rugalmasságot biztosítani a szülıi szabadság terén. A jelentés szerint tizenhat tagállamban az esélyegyenlıségi testületek nem rendelkeznek az irányelv által elıírt összes jogkörrel, és a jogkörök tagállamonként meglehetısen eltérnek: egyes országokban a testületeknek például csak egyszerő bíróságon kívüli segítségnyújtási vagy közvetítési joguk van. Az EP kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák az áldozatok számára a jogi képviselet függetlenségét, azonnali rendelkezésére állását és a bírósági védelmet, továbbá tegyék lehetıvé, hogy a civil szervezetek támogatást nyújthassanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatai számára és akár peres félként is felléphessenek. Az EP szerint fel kell mérni az uniós polgárok tájékozottságát az esélyegyenlıségi testületekrıl, tájékoztató kampányokat kell szervezni, és különösen a nıket kell megismertetni a hátrányos megkülönböztetés esetén ıket megilletı jogokról.
Külkapcsolatok Azonnali tőzszünetre szólított fel Gázában az EP 2009. január 15. – BruxInfo Azonnali és tartós tőzszünetet, a humanitárius segélyek beengedését kérték, és a „két nép - két állam” megoldást javasolták csütörtöki (2009. január 15.) plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban az EP képviselıi. A Hamász Izrael ellen irányuló rakétatámadásainak és Izrael gázai katonai fellépésének beszüntetését, az izraeli csapatok kivonását, a határátkelık tartós megnyitását, valamint a blokád, illetve az illegális fegyver- és lıszercsempészet felszámolását kérik az Európai Parlament képviselıi hétpárti állásfoglalásukban, melyet a témáról rendezett szerdai (2009. január 14.) vita után csütörtökön fogadtak el plenáris ülésükön Strasbourgban. Az EP felszólítja az izraeli hatóságokat, biztosítsák a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan és folyamatos bejutását a Gázai övezetbe, a nemzetközi sajtó számára pedig tegyék lehetıvé, hogy a helyszínen követhesse az eseményeket. Szerdán az EP a hét elején a Gázai övezetbe látogatott képviselıinek csoportja arról számolt be, hogy a lezárt régióba történı belépésük elıtt számos újságíró igyekezett a honatyákat szállító kisbuszra felférkızni, mert az izraeli hatóságok tiltják a sajtó munkásainak a bejutást a harcok sújtotta területre. Állásfoglalásukban a képviselık az Európai Uniótól határozottabb és egységesebb politikai fellépést várnak, a gázai-egyiptomi határ ellenırzésében pedig fontos szerepet szánnak Egyiptomnak. Megoldásként a „a két nép - két állam” megközelítést javasolják, melynek egy új, békés, regionális biztonsági struktúra kiépítését kell lehetıvé tennie a Közel-Keleten. A képviselık szerint Izraelnek haladéktalanul teljesítenie kell nemzetközi jogi és nemzetközi humanitárius jogi kötelezettségeit, a Hamásznak pedig el kell ismernie Izrael létjogosultságát. „Állandó földrajzi kapcsolatra, továbbá békés és tartós politikai újraegyesítésre van szükség a Gázai övezet és Ciszjordánia között” – áll a szövegben. Csütörtökön az EP elnöke Hans-Gert Pöttering sajtónyilatkozatban adott hangot mélységes aggodalmának amiatt, hogy már a nemzetközi szervezetek sincsenek biztonságban a térségben. Kijelentésének hátterében az áll, hogy médiaértesülések szerint az ENSZ helyi erıinek bázisát is rakétatámadás érte, melyben ENSZ-alkalmazottak sebesültek meg, és a segélyszállítmányok egy része is elégett. „Az ENSZ nemzetközi segélyei jelentik az utolsó reményt a régóta szenvedı civil lakosság számára Gázában. Ha már a segélyszervezetek sincsenek biztonságban, az a nemzetközi jog megsértését jelenti, ami a konfliktus abszolút mélypontjának eljövetelével egyenlı” – fogalmazott Pöttering. A cseh néppárti Jana Hybáskova, aki az EP-Izraeli vegyes bizottság elnöke, az állásfoglalás nyomán kiadott sajtóközleményében úgy vélekedett, hogy nem volt könnyő annak elfogadása, a komoly viták után elfogadott szöveg tehát az EP egységének bizonyítéka.
Bıvítés A szlovének fele nem akarja a horvát csatlakozást
2009. január 15. – BruxInfo A szlovének közel fele részt venne egy, a horvát EU-tagságról szóló népszavazáson, és legtöbbjük nemet mondana a szomszédos ország majdani csatlakozására – derül ki egy friss felmérésbıl. A szlovének 48,2 százaléka részt venne egy olyan népszavazáson, mely a horvát csatlakozás esetleges támogatásáról szólna – derül ki abból a felmérésbıl, melynek eredményeit még szerdán a Globus nevő horvát hetilap ismertette. (Eszerint a megkérdezettek 31,5 százaléka nem menne el egy ilyen referendumra.) A válaszadók 47,5 százaléka azt mondta, hogy nemmel szavazna a szomszédos ország majdani csatlakozására, 36,8 százalék pedig támogatná azt. Szlovénia a közelmúltban több alkalommal is felvetette: ha a horvátokkal nem jutnak dőlıre az évek óta húzódó határvitájukban, akkor népszavazásra bocsátja a horvát csatlakozás kérdését. Samuel Zbogar szlovén külügyminiszter egy minapi lapinterjúban azt fejtegette, hogy a referendum nem fenyegetés, hanem tény, amennyiben a határvitára nem találnak megoldást. Mindeközben a cseh soros elnökség felajánlotta, hogy szívesen közvetít Zágráb és Ljubljana vitájában. Mindez azért is lenne fontos, mivel Szlovénia tavaly decemberben már sikeresen blokkolta a horvát csatlakozási tárgyalásokat, melyeket – a 2011-es csatlakozás reményében – a tervek szerint valamikor ez év végén kellene lezárni. Ám ha a patthelyzetet nem sikerül feloldani, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a folyamat elhúzódik, az esetleges szlovén népszavazás pedig csak tovább komplikálná az ügyet – derül ki az EUobserver összeállításából.
Kultúra Nem távolítják el a csehek a botrányalkotást Brüsszelben 2009. január 15. – BruxInfo A cseh EU elnökség egyik legfontosabb vezérmotívuma a szólás szabadságának tiszteletben tartása, mely különösen igaz a mővészetekre. Ezért ugyan elnézést kért azoktól az államoktól, melyeket megsértett – mindenekelıtt Bulgáriától –, nem érzi túlzónak a Tanács brüsszeli épületében felállított óriás mőalkotást – jelentette ki a botrányt keltett kompozíció hivatalos megnyitóján Alexandr Vondra cseh miniszterelnök-helyettes. „Húsz évvel a vasfüggöny lebomlása után nincs helye Európában a cenzúrának, s csak mert a Tanács épületének ezen felületét nem cseh marketing célokra, hanem a szólásszabadság kinyilvánítására használta a cseh elnökség által felkért mővész, David Cerny és csapata, még nem követett el vétket alkotásával. Ezzel ugyan minket is erısen meglepett, de ettıl még ez mővészet, mely akkor jó, ha gondolkodtat, provokál és új utakra tereli az embereket” – vélekedett a diplomáciai bonyodalmakat keltı alkotásról Alexandr Vondra cseh miniszterelnök-helyettes a tanács brüsszeli épületében csütörtökön (2009. január 15.) tartott hivatalos megnyitón.
Románia Drakula-park, Bulgária egy guggolós (török) wc, Franciaország egy nagy sztrájktranszparens, Németország horogkeresztre emlékeztetı alakú autópálya-hálózat, Magyarország görögdinnyékbıl összeálló Atomium, melynek tartószerkezete szalámi és kolbász, Olaszország egy focipálya, Hollandia egy elárasztott terület, melybıl csak a mecsetek minaretjei lógnak ki, Luxemburg egyszerően eladó, Svédország egy becsomagolt Ikea-termék, Portugália pedig egy szétdarabolt húsdarab – egyebek mellett így ábrázolja a január elsején hivatalba lépett cseh EU-elnökség felkérésére a cseh David Cerny képzımővész által készített – bár eredetileg csak szervezett – képzımővészeti projekt a tagállamokat. Hagyományosan minden félévben az éppen regnáló tagország készíthet „kiállítást” az Európai Unió Tanácsa Justus Lipsius épületének gigantikus elıcsarnokában. A csehek terve az volt, hogy Cerny minden tagállamból mővészeket kér fel saját országuk ábrázolására, ezzel szimbolizálva, mit éreznek az unió polgárai saját államuk kapcsán. Ezen tervüket azonban mindenki meglepetésére alaposan keresztülhúzta az alkotó, komoly indulatokat váltva ki némely tagállam diplomatáiból. Hamarosan kiderült ugyanis, hogy a mőveket nem felkért alkotók, hanem maga Cerny és csapata készítette, s a mővészekrıl közölt információk fiktívek. Vondra hozzátette, hogy az alkotás a cseh kormányt is tökéletesen váratlanul érte, s a tagállamok felháborodása után a mővész bocsánatot kért a prágai kormánytól, s közölte: a cseh adófizetık pénzébıl a projektre szánt 340 ezer euróhoz hozzá sem nyúlt, melyet egy az egyben visszautal a kormánynak. A cseh elnökség képviselıje hangsúlyozta, fontos, hogy az alkotással nem az országok megsértése volt a célja az alkotónak, hanem a mővön szereplı klisék és sztereotípiák felismerése révén azok tudatosulása és lebontása. Az alkotó, David Cerny leszögezte, hogy nem akartak senkibıl gúnyt őzni, és fıleg nem megsérteni a bolgárokat, egyszerően kérdéseket szerettek volna generálni a fejekben, sztereotípiákat elpusztítani és kifigurázni magát a mővészetet is. Az alkotás mőfaja szatíra, karikatúra, mely a politikailag korrekt mővészetbıl is gúnyt őz. Újságírók kérdésére felelve az alkotók lehetségesnek tartották, hogy a Bulgáriáról készült alkotást a brüsszeli bolgár nagykövetség kérésének megfelelıen eltávolítsák, hozzátéve: szeretnék, ha az európaiak megértenék, hogy csakis akkor jöhet létre valóban szolidáris és nyitott közösség, ha a tagállamok ilyen és hasonló tabudöntögetésekben nem a nemzetállamok elleni támadást látnának. A mővész végül elmondta, hogy mintaként talán leginkább Sasha Baron Cohen brit komikus (aki többek közt a kazah riporter Borat figuráját és a gengszterrepper Ali G-t is kieszelte és játszotta – a szerk.) és a Monty Python csoport szolgált.
ESEMÉNYEK 2008. szeptember 26. – 2009. április 6. A Másik A tárlat Claude Lévi-Strauss híres 1952-es írására, a Faj és a történelem címmel megjelent UNESCO-kiadványra épül. A kiállítás utazásra kalauzol a kultúrák sokféleségének birodalmában, miközben azt is bemutatja, milyen sokféle csapda, akadály áll a Másikkal való találkozás útjában. A tárlat Magyarországon eddig még nem látott ritka néprajzi tárgyakat, kultúrtörténeti jelentıségő eredeti dokumentumokat, kortárs és klasszikus mőalkotásokat,
keresztény vallási kincseket és prekolumbián arany ékszereket vonultat fel a hétköznapi élet kultúrájának ilyen módon különleges kontextusba helyezett tárgyai mellett. Helyszín: Néprajzi Múzeum Kapcsolódó linkek: http://www.amasik.hu/ 2009. február 3. 14:00 A magyar gazdaság helyzete, kilátásai A magyar gazdaság helyzetérıl a 2008. évben végbement és a 2009. évben várható makrogazdasági folyamatokról kaphatnak tájékoztatást az érdeklıdık a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Enterprise Europe Network Szeged, valamint a Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezete által szervezett „A magyar gazdasági helyzete, kilátásai” címő rendezvényen. Helyszín: CSMKIK székház (Szeged, Párizsi krt. 8-12.) Kapcsolódó linkek: http://www.enterpriseeurope.hu/index.php?apps=3&r=20
STATISZTIKA, ELEMZÉS Biometrikus útlevél Az Európai Unió Tanácsának 2004. december 13-án hozott rendelete alapján az uniós tagállamok 2006. augusztus 29-tıl kizárólag olyan útleveleket adhatnak ki, amelyek elektronikus formában is hordozzák birtokosának biometrikus jellemzıit. A rendelet elıírásainak megfelelıen 2006. augusztus 28-t követıen Magyarország megkezdte olyan biometrikus adatokat hordozó chip-pel ellátott útlevelek (továbbiakban e-útlevél) kiadását, melyek megfelelnek az uniós úti okmányokkal kapcsolatos formai és biztonsági követelményeknek. Az e-útlevél hátsó borítójába egy chip került, amely alkalmas arra, hogy az okmány birtokosának biometrikus jellemzıit tárolja. 2006. augusztus 29-tıl az okmányba épített chip tartalmazza az útlevél adatlapján megtalálható adatokat, beleértve a birtokos digitális arcképmását. A rendelet elıírásainak megfelelıen a késıbbiekben (2006. június 30-tól számított 36 hónapon belül) ezen adattartalom kiegészül a birtokos digitális ujjlenyomatával. Az e-útlevél fedılapjának színe burgundivörösre változott, illetve megjelent a fedılapon az "Európai Unió" felirat és a chip jelenlétére utaló nemzetközi jelzés. Az e-útlevél az Európai Unió összes hivatalos nyelvén tartalmazza az útlevélben szereplı legfontosabb kifejezéseket. Ezen változások kizárólag a 2006. augusztus 29-e után kérelmezett új e-útlevelekre vonatkoznak. A jelzett idıpont elıtti útlevelek érvényességét az új e-útlevél kibocsátása nem érinti, azok lejáratukig érvényben maradnak. Az okmányigénylési folyamat nem változott a korábbiakhoz képest, azaz az útleveleket továbbra is személyesen lehet igényelni az okmányirodákban, illetve a külképviseleteken. Forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
