Az Erdőbénye-Olaszliszkai magyar nőszirmos (HUBN20077) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Az Erdőbénye-Olaszliszkai magyar nőszirmos (HUBN20077) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

Jósvafő 2013 1

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Ügyfél Zöld Akció Egyesület Partner Szakmai koordinátor Zsólyomi Tamás Dr. Boldogh Sándor Vezető szakértők Farkas Tünde Krajnyák Cecília Közreműködő szakértők Barati Sándor Barati Balázs Demeter Zoltán Farkas Emese Farkas Tünde Farkas Roland Huber Attila Hudák Katalin Kiss József Spéder Ferenc Tóth Viktor Visnyovszky Tamás Virók Viktor Zsólyomi Tamás

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

2

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv.......................................................................................3 1. A terület azonosító adatai.......................................................................................4 1.1.Név.......................................................................................................................4 1.2.Azonosító kód.......................................................................................................4 1.3.Kiterjedés..............................................................................................................4 1.4.A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek............................................4 1.4.1.Jelölő élőhelyek..............................................................................................................4 1.4.2.Jelölő fajok ....................................................................................................................4 1.5.Érintett települések..............................................................................................4 1.6.Egyéb védettségi kategóriák................................................................................4 1.7.Tervezési és egyéb előírások................................................................................5 1.7.1.Természetvédelmi kezelési terv......................................................................................5 1.7.2.Településrendezési eszközök.........................................................................................5 1.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek..................................................................................5 1.7.4.Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek..............................................................5 1.7.5.Halgazdálkodási tervek...................................................................................................5 1.7.6.Vízgyűjtő-gazdálkodási terv............................................................................................5 1.7.7.Egyéb tervek...................................................................................................................5 1.7.8.Jogerős engedélyek.......................................................................................................5 2. Veszélyeztető tényezők..........................................................................................6 3. Kezelési feladatok meghatározása..........................................................................8 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése...........................................8 3.2. Kezelési javaslatok...............................................................................................8 3.2.1. Élőhelyek kezelése........................................................................................................8 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés....................................................................16 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések.............................................................................................17 3.2.4. Kutatás, monitorozás...................................................................................................17 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében.............................................................................17 3.3.1. Agrártámogatások.......................................................................................................17 3.3.2. Pályázatok...................................................................................................................17 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja.............................................17 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök.........................................................................17 3.4.2. A kommunikáció címzettjei ..........................................................................................19 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel ......................................................22 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció.....................23 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ...........................................................24 1.1.Környezeti adottságok........................................................................................24 1.1.1.Éghajlati adottságok.....................................................................................................24 1.1.2.Vízrajzi adottságok.......................................................................................................24 1.1.3.Talajtani adottságok .....................................................................................................24 1.2.Természeti adottságok........................................................................................25 1.2.1.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek.................................25 1.2.2.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok.............................27 1.2.3.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok..................................28 1.2.4.A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok....................................................28 1.3.Területhasználat..................................................................................................28 1.3.1.Művelési ág szerinti megoszlás....................................................................................28 1.3.2.Tulajdoni viszonyok......................................................................................................29 1.3.3.Területhasználat és kezelés.........................................................................................29 3. Térképek...............................................................................................................30

1

2

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

I. Natura 2000 fenntartási terv

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Erdőbénye-Olaszliszkai magyar nőszirmos

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azono- HUBN 20077 sítója:

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterje- 22,42 ha dése:

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek • • •

* Szubkontinentális peripannon cserjések (40A0) Pannon cseres-tölgyesek (91M0) * Szubpannon sztyeppék (6240)

1.4.2. Jelölő fajok •

Magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Érintett terület Település területének (ha) érintettsége (%) 22,42 100

Település Erdőbénye

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus

Kód

Név

A tokaj-hegyaljai történelmi borvidék történeti táj

Kiterje- Védetté nyilvánító jogszadés bály száma

5/2012. (II. 7.) NEFMI rendelet szerint.

Tokaji Történelmi Borvidék világörökség terület

4

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Nincs kihirdetett. 1.7.2. Településrendezési eszközök Erdőbénye községnek nincs elfogadott rendezési terve. 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •

Erdőbényei Erdőtervezési Körzet erdőterve. Érvényes: 2011. január 1. - 2020. december 31.

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek II/3 Zempléni Nagyvadas Vadgazdálkodási körzet 10 éves körzeti vadgazdálkodási terve. Jóváhagyta: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter

•

A

•

659110. FTVK (3900 Szerencs, Rákóczi út 89.) vadgazdálkodási üzemterve. Érv: 2013. március 1. – 2014. február 28. Jóváhagyta: B.-A.-Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Miskolc Blaskovics u. 24.

1.7.5. Halgazdálkodási tervek •

irreleváns

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •

irreleváns

1.7.7. Egyéb tervek • 1.7.8. Jogerős engedélyek •

5

2. Veszélyeztető tényezők Kód

Veszélyeztető tényező neve

A02.03

gyepterület szántóvá

A10.01

Jelentősé- Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra ge nagysága (%) és milyen módon gyakorol hatást?

2

A 6240 jelölő élőhelyre gyakorol hatást. A gyepszerkezet és fajösszetétel romlásához, gyomosodásához vezet, illetve megszüntető jellegű beavatkozás

sövény, bozót, cserje el- L távolítása

25

A 40A0 jelölő élőhelyre gyakorol hatást. A cserjések területének csökkenését okozza, valamint csökkenti a jelölő madárfajok fészkelőterületét.

B01.01

beerdősítés /fásítás L őshonos fajokkal

26

A beerdősítés a 6240 és a 40A0 jelölő élőhelyek kiterjedését csökkentő veszélyeztető tényező.

B01.02

beerdősítés /fásítás L idegenhonos fafajokkal

50

Mindhárom jelölő élőhely (6240, 40A0, 91M0) degradációját okozza. Csökken az élőhelyek változatossága, romlik a fajösszetétel és kiszorulnak az őshonos fajok. Ez magát az élőhelyet és a Lucanus cervus, Cerambyx cerdo szaporodóhelyét veszélyezteti

B02.01.0 erdő felújítás M 2 idegenhonos fajokkal

40

A helytelen erdőgazdálkodás következtében a 91M0 jelölő élőhely alakulhat át akácossá. Ez magát az élőhelyet és a Lucanus cervus, Cerambyx cerdo szaporodóhelyét veszélyezteti.

B02.02

nevelõ vágások egyéb tisztások

és M

40

Az erdőszerkezet átalakítása a 91M0 jelölő élőhelyre gyakorol hatást. Kevésbé változatos lesz a faj- és korösszetétel. Ez magát az élőhelyet és a Lucanus cervus, Cerambyx cerdo szaporodóhelyét veszélyezteti

B02.03

erdei aljnövényzet M eltávolítása

20

A 91M0 jelölő élőhelyet veszélyeztető tényező. Az aljnövényzet eltávolításával jelentősen csökken a jelölő élőhely változatossága, természetessége

B02.04

lábon

40

A 91M0 jelölő élőhelyben okozhat

álló

átalakítása M

és/vagy M

6

Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősé- Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra ge nagysága (%) és milyen módon gyakorol hatást?

elfekvő holt eltávolítása

faanyag

Bányászat fejtéssel

külszíni L

67

Megszüntető jelleggel veszélyezteti a 6240, 40A0, 91M0 jelölő élőhelyeket és az azokban megtalálható jelölő fajokat.

F03.01.0 vadak károkozása M 1 (túltartott vadállomány)

50

A 6240, 40A0, 91M0 jelölő élőhelyek természetességének leromlásához, degradációjához vezető tényező

J01.01

leégés

M

67

Mindhárom jelölő élőhelyet (6240, 40A0, 91M0) és a Lucanus cervus, Cerambyx cerdo fajok szaporodóhelyeit veszélyeztető tényező.

I01

idegenhonos fajok jelenléte

inváziós H

40

Főleg a fehér akác, illetve a bolygatott talajfelszíneken a parlagfű megjelenése a 6240, 40A0, 91M0 jelölő élőhelyek mindegyikét veszélyezteti. Az idegenhonos inváziós fajok terjedésével csökken az élőhelyek biodiverzitása, megváltozik az élőhelyek fajösszetétele.

C01.04. 01

károsodást a holt faanyag eltávolítás. Ez magát az élőhelyet és a Lucanus cervus, Cerambyx cerdo szaporodóhelyét veszélyezteti

7

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Általános célkitűzés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Specifikus célkitűzés: A területen található szubpannon sztyepprétek, valamint a szubkontinentális peripannon cserjések, és a bennük élő sztyeppfajok – különös tekintettel a magyar nősziromra és a leánykökörcsinre – megőrzése, élőhelyeik fenntartása. A sztyeppfajok állományát veszélyeztető mértékű cserjésedés esetén kismértékű, szelektív cserjeirtás a molyhostölgy (Quercus pubescens) és a házi berkenye (Sorbus domestica) egyedek meghagyásával. A területen megjelenő akác esetleg egyéb invázív növényfaj egyedei eltávolításával az élőhelyek helyreállítása. A szubpannon sztyeppréteken a fenti szelektív cserjeirtást 3-4 évente októberben kézi módszerrel történő kaszálással is ki lehet egészíteni. A magyar nőszirom és a leánykökörcsin esetében populációdinamikai vizsgálatok és visszatelepítés, esetleges site határvonal-módosítás. A terület tájképi értékeinek megőrzése érdekében a tájképátalakító tevékenységek tiltása.

3.2. Kezelési javaslatok Gyepek esetében legfontosabb feladat a nyílt, invázív és gyomfajoktól mentes, természetes növénytakaróval fedett élőhelyek megőrzése, fenntartása. Ezen cél elérése érdekében elengedhetetlen antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzeseteket megelőzése, a megfelelő és kímélő agrotechnika kiválasztása, a jelölő fajok életmenetét, virágzását, észkelését és fiókanevelését figyelembe vevő kaszálási időpont megválasztása és a túllegeltetés elkerülése. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rend. előírásai kötelező érvényűek. Ezen előírásokat (Gy5, Gy6, Gy16, Gy 36, Gy83, Gy84, Gy85, Gy, 87, Gy93, Gy115) külön nem jeleztük a részletes javaslatok között. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” 3.2.1. Élőhelyek kezelése Gyepek K1 Kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): H3a Élőhelykód (Natura 2000): 6240

8

Kód

Tevékenység formája (előírás/javas lat)

Támogatás i rendszerbe Megjegyzés illeszthetős ég

Gyepterületekre vonatkozó előírások

korlátozva GY01 javasolt mg-i Felülvetés nem megengedett. műveletek korlátozva GY02 javasolt mg-i Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. műveletek

+

korlátozva GY03 javasolt mg-i Műtrágyázás nem megengedett. műveletek korlátozva GY09 javasolt mg-i Fogasolás nem megengedett. műveletek korlátozva GY10 javasolt mg-i Tárcsázás nem megengedett. műveletek korlátozva GY13 javasolt mg-i Kiszántás nem megengedett. műveletek korlátozva GY15 javasolt mg-i Tűzpászták létesítése nem megengedett. műveletek GY26

javasolt mg-i Inváziós műveletek kötelező.

fásszárúak

mechanikus

irtása

Nem speciális növényvédő szer kijuttatása javasolt mg-i esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, GY27 + műveletek a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, javasolt mg-i azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék + műveletek megőrzésére törekedni kell.

GY29

javasolt mg-i Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. + műveletek közötti időszakban lehetséges.

Gy20

javasolt mg-i Kizárólag kaszálással történő hasznosítás. műveletek

GY71 kaszálás

Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges.

9

K2 Kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): OC Élőhelykód (Natura 2000): -

Kód

Tevékenység formája


(előírás/javaslat) korlátozva GY01 javasolt műveletek

mg-i Felülvetés nem megengedett.

korlátozva GY02 javasolt műveletek

mg-i


mg-i Műtrágyázás nem megengedett.


mg-i Fogasolás nem megengedett.


mg-i Tárcsázás nem megengedett.


mg-i Kiszántás nem megengedett.


mg-i

Felázott talajon munkavégzés tilos.


mg-i

Tűzpászták megengedett.

GY26

javasolt műveletek

Gy22

használat

Vegyszeres megengedett.

gyomirtás

nem

Támogatási rendszerbe Megjegyzés illeszthetőség

+

mindennemű

létesítése

nem

mg-i Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Legeltetéssel és/vagy történő hasznosítás.

kaszálással

a legeltetéssel kapcsolatban A legeltetési sűrűséget a működési GY44 javasolt és terület szerinti nemzeti park korlátozási igazgatósággal egyeztetni szükséges. előírások GY28 javasolt

mg-i A gyepek cserjésedését meg kell +

10

akadályozni, azonban a jelentkező őshonos megőrzésére törekedni kell.

műveletek

szórtan cserjék

Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak mg-i vegyszeres irtása, a területileg + illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY27

javasolt műveletek

GY29

javasolt műveletek

mg-i

GY22

javasolt műveletek

mg-i Legeltetéssel és/vagy történő hasznosítás.

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban + lehetséges. kaszálással

a legeltetéssel kapcsolatban GY36 javasolt és A terület túllegeltetése tilos. korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban GY68 javasolt és Legeltethető állatfaj: juh. korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban GY57 javasolt és korlátozási előírások

Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható.

GY72 kaszálás

Kaszálás június 15. után lehetséges.

GY116

javasolt műveletek

mg-i Gyepterületen kialakítása tilos.

trágyaszarvas

11

+

+

Cserjések K3 Kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): P2b Élőhelykód (Natura 2000): 40A0 Javasolt a szubpannon sztyepréteken található állományok mechanikus visszaszorítása a védett cserefajok kíméletével.

Kód

Tevékenység formája


(előírás/javaslat)

javasolt GY28 műveletek

GY29

GY31

GY32

javasolt műveletek

Támogatási rendszerbe Kód illeszthetősé g

A gyepek cserjésedését meg kell mg-i akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék + megőrzésére törekedni kell. mg-i

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban + lehetséges.

javasolt műveletek

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti mg-i nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPIgal egyeztetni kell.

javasolt műveletek

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket mg-i követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

12

Szántók A területen található kisparcellás szántókon a természetkímélő gazdálkodás előtérbe helyezésével elősegíthető a környező gyepes és vizes élőhelyek megóvása, valamint a jelölőállat és növényfajok fajok védelme. K4 kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): T10, T6 Élőhelykód (Natura 2000): Kód

Tevékenység formája (előírás/javaslat)

Szántóterületekre előírások

vonatkozó Támogatási rendszerbe illeszthetőség

SZ04 betakarítás

Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata + kötelező.

SZ10 környezetvédelem

Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható.


Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani.


Egyéb szerves hulladék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás céljából csak engedéllyel helyezhető ki.


Szántóföldön kialakítása tilos.

SZ14 növényvédelem

A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol + szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.


Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.


Rovarölő szerek nem alkalmazhatók. +

SZ34 tápanyag utánpótlás

Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a + 100 q/ha-t.

SZ37 tápanyag utánpótlás

Tápanyag-utánpótlást csak szerves + trágyával lehet végezni.

13

trágyaszarvas

SZ43 vetésváltás

Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ46 agrotechnika

Melioráció tilos.

SZ56 élőhely-rekonstrukció

Mezőgazdasági erdősítése.

SZ58 élőhely-rekonstrukció

Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepítése, korábbi + erdőterületen lehetséges.

SZ63

gyepesítés előírásai

földterület

első

+

részleletes Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos.

SZ68 egyéb

A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell + legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell.

Erdőgazdálkodás K5 kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): L2a és RD Élőhelykód (Natura 2000): 91M0 Kód

E01

E5

Tevékenység formája (előírás/javaslat)

adminisztráció

Egyéb

Erdő területekre vonatkozó előírások

Támogatási rendszerbe illeszthetőség

A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

E6

Egyéb

Idegenhonos fafajok mellőzése a teljes területen.

E7

Egyéb

Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

E20

fajvédelem

Fokozottan

védett

14

telepítésének

madárfaj

fészkének +

(madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

E26

fajvédelem

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).

E65

felújítás

Intenzíven terjedő idegenhonos felújításokban célállományként elegyfaként sem alkalmazható.

E70E73

Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: júliusaugusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • inváziós növényfajok Csak erdészeti felhasználásra is visszaszorítása engedélyezett készítményeket lehet + alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

15

fafaj és +

Vadgazdálkodás Legfontosabb feladat a túltartott vadállomány elsősorban a vaddisznó által okozott túráskárok mérséklése a vadállomány apasztással. A vadat a területről el kell irányítani, az etetéssel a területen való tartást és koncentrálást kerülni szükséges, ezért a vadgazdálkodási létesítményeket minimalizálni szükséges. Kategóri Vadgazdálkodásra vonatkozó előírások a

Kód

VA02

Támogatási rendszerbe illeszthetőség

A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy erdők esetében az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés Javasolt nélkül is biztosítható legyen a felújítás művelet sikeressége, addig a felújítás területét minden ek esetben be kell keríteni. Gyepek esetében pedig a túrás mértéke ne haladja meg a gyepterületek kiterjedésének 10%-át.

VA03

Javasolt A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs művelet időszakban erdei rakodó létesítése tilos. ek

Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok • •

• • • •

A területen újabb bányatelek nem fektethető, valamint bányanyitás nem támogatható. A területen új aszfaltozott utak nyomvonalát lehetőség szerint a Natura 2000 területen kívülre, vagy meglévő utak nyomvonalára lehet tervezni, de minden esetben az Igazgatósággal előzetesen egyeztetni szükséges. Natura területen szennyvíz-tisztítótelepek elhelyezésére lehetőség szerint ne kerüljön sor, élővíztől számított 500 m-en belül pedig semmiképpen nem elfogadható. Távközlési tornyok, nagyméretű reklámtáblák elhelyezése nem javasolható a területen. Szeméttelepek elhelyezése csak Natura 2000 területen kívül lehetséges. A turisztikai célú fejlesztéseket – turistautakat, pihenőket, kilátótornyokat – minden esetben egyeztetni kell az igazgatósággal.

Minden gazdálkodáshoz köthető és gazdálkodáshoz nem köthető javaslat szükséges a kiemelkedő egyetemes érték megőrzése szempontjából is. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés A site-on előforduló degradált gyepek esetében javasolt a 6240 jelölő élőhely felé való átalakítás. A vadföldek és bolygatott, feltört gyepek folyamatos kezelést igényelnek (gyomfajok, idegenhonos invázív fajok visszaszorítása). A szubpannon sztyeppék jelölő élőhely kiterjedése növelhető kismértékben cserjeirtással. Továbbá a közelben megtalálható nagyszámú jelölő faj és jelölő élőhely 16

jelenléte miatt javasolt a site területének bővítése. A 91M0 élőhely esetében törekedni kell a változatos fafajú, elegyes állományok kialakítására, a változatos korösszetétel elérésére. Fontos a fejlett cserjeszintű állományrészek megőrzése és kialakítása a kevésbé jó természetességű területeken. Az invázív fehér akácos folt teljes átalakítása során a célállomány típus a cseres-tölgyes. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Iris aphylla subsp. hungarica A site területén a felmérési időszak alatt nem lehetett a fajt kimutatni, ezért a site területére környező élőhelyeiről visszatelepítendő, illetve a faj védelme érdekében javasolt a site területének bővítése, mivel a kijelöléskor vélhetően tévedésből nem a faj legnagyobb állományait őrző területek lettek kijelölve. 3.2.4. Kutatás, monitorozás A területen 2 db Natura 2000 mintapont van. Az NbmR keretében felmérésre kerül a környék Iris aphylla subsp. hungarica és Pulsatilla grandis állománya.

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások A Natura 2000-es területen 1 MePAR blokk fekszik az F8QQX-9-11 kódszámú, melynek összeterülete 23,96 ha, ebből támogatható 17,4 ha. Besorolása KAT19, Bodrogköz A zóna és nem ÉTT-s terület. 3.3.2. Pályázatok Jelenleg nincs a területet érintő futó pályázat.

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció eddig megvalósult tevékenységei, alkalmazott eszközei 2013 februárjában összegyűjtöttük a területen érintett célcsoportok többségének elérhetőségeit, mely a tervezési folyamat során még újabb érintettekkel bővült. 2013 márciusától megkezdtük a fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. E-mailen vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 15 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy e-mailen megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben – célcsoportonként eltérő célzott tartalommal – a Natura 2000 programmal és az adott site-tal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket.

17

Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 15 érintett közül 4 válaszolt (levélben, e-mailen vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre. 2013 májusában Erdőbénye önkormányzatával telefonon is kapcsolatba léptünk, ily módon is tájékoztatva őket a fenntartási tervek készítésének kommunikációs folyamatáról. Együttműködésüket kértük, és már a fórumok előkészítésére irányulóan javaslatukat egy esetleges fórumhelyszínre, valamint a helyben alkalmazható tájékoztatási módokra. 2014 júniusában telefonon is megkerestük a sárospataki falugazdász irodát és interjút készítettünk velük. Emellett együttműködésüket kértük, tájékoztattuk őket a fenntartási tervek készítésének folyamatáról, kommunikációjáról. A célcsoportok összegyűjtésekor nem kevés nehézséget okozott a Natura 2000 területen érintett földrészletek tulajdonosai nevének, elérhetőségének beszerzése. A falugazdászok – elmondásuk szerint – nem rendelkeznek adatbázissal a Natura 2000 területeken gazdálkodó összes gazdáról, ezért a tulajdonosokról csak az egyes helyrajzi számok földtulajdoni lapjai alapján szerezhettünk be adatokat. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján (http://anp.nemzetipark.gov.hu) 2013. február 5-én hírt tettünk közzé arról, hogy 14 másik Natura 2000 területtel együtt elkezdődött a site fenntartási terveinek elkészítése, annak felmérési és kommunikációs folyamata hogyan zajlik, valamint az egyes területeken milyen védett értékek találhatók (http://anp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_7_1954). 2013. május 21-én a honlap „Egyéb védelmi kategóriák” menüpontjában kialakított „Natura 2000” menüpont alá (http:// anp.nemzetipark.gov.hu/natura2000) felkerült a programról egy rövid, általános tájékoztató, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belüli Natura 2000 hálózatot bemutató térkép, az érintett helyrajzi számokat tartalmazó rendelet, jogszabályok és a gazdálkodók számára további hasznos információk (kaszálással kapcsolatos ügyintézés rendje, bejelentőlap). 2013 júniusában elkészült a tájékoztató leporelló azon része, mely tartalmazza a területen várható korlátozásokat és azok okait, valamint a természetvédelmi kezelő elérhetőségét. Az alkalmazott kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. A kommunikáció további folyamata, tervezett eszközei 2013 őszén Erdőbényén a megalapozó dokumentáción alapuló egyeztetési anyag elkészülése után egyeztető fórumot szervezünk, melyre meghívjuk az érintett célcsoportokat. A fórum időpontját 30 nappal a megrendezést megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük. Ehhez mellékeljük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett település önkormányzatát megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A kifüggesztés időtartamát az önkormányzat pecsétjével igazolja. A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk és a javaslatokat a terv végleges változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján, illetve e-mailben vagy postai úton még 30 napig lehetőség lesz. A fórumhoz egy terepbejárás is kapcsolódik, melyen az érintetteknek a területen mutatjuk be a védendő értékeket és a veszélyeztető tényezőket és teszünk javaslatot azok közös felszámolására. A fórumon és terepbejáráson résztvevők a fenntartási tervvel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak, a projekt készítőivel és a természetvédelmi kezelővel ütköztethetik álláspontjukat és lehetőséget kapnak az érdekérvényesítésre. Változtatási javaslataik bekerülhetnek a végleges tervbe. Mivel a tervezési folyamatban közvetlenül részt vesznek az érintettek, nő a fenntartási terv társadalmi elfogadottsága. 18

A területre vonatkozó intézkedéseket és korlátozásokat, elérhetőségeket tartalmazó leporelló mellé elkészítjük a terület védett értékeit, fajait bemutató színes tájékoztatót is. A leporelló a helyi lakosság, iskolák, civil szervezetek, gazdálkodók körében kerül terjesztésre és pdf. formátumban a projekt honlapján letölthető lesz. A tervezett kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. 1.

táblázat: Alkalmazott és tervezett kommunikációs eszközök

Alkalmazott kommunikációs eszköz

Szám

érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása

15 érintett

honlap nyomtatott ismertető Tervezett kommunikációs eszköz nyomtatott ismertető

Időpont 2013. március 2013. július

2 megjelenés

2013.02.05. 2013.05.21.

1 féle

2013. június

Szám/alkalom

Tervezett időpont

1 féle

2013. augusztus

érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása

1

2013 ősze

honlap

1

2013 ősze

önkormányzati közzététel

1

2013 ősze

terepbejárás

1

2013 ősze

falufórum

1

2013 ősze

gazdafórum

1

2013 ősze

3.4.2. A kommunikáció címzettjei Előzetes kommunikáció során levélben vagy e-mailen megkeresett érintettek · 6 földtulajdonos · 659110. sz. FTVK · Tokaji Természetvédelmi Egyesület · Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport · Erdőbénye Önkormányzata · Olaszliszka Önkormányzata · Szerencsi Területi Falugazdász Iroda · Sárospataki Területi Falugazdász Iroda · Agrárium Kht. · Olaszliszka Hegyközség A területen érintett összes célcsoport a)gazdálkodók 659110. sz. FTVK b)a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői Földtulajdoni lapok alapján tulajdonosok

19

–

c)helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet Tokaji Természetvédelmi Egyesület Erdőbényéért Közalapítvány Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Bor, Mámor… Bénye Egyesület d)Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervei és települési önkormányzatok Erdőbénye Önkormányzata Olaszliszka Önkormányzata B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal FI Vadászati és Halászati Osztály B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nemzeti Hírközlési Hatóság Miskolci Igazgatóság B.-A.-Z Megyei Rendőr-Főkapitányság ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézet Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Földhivatal Szerencsi Járási Földhivatal Sátoraljaújhelyi Járási Földhivatal Szerencsi Hivatásos Tűzoltóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész ÉMVIZIG B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala h) gazdálkodói szakmai szövetségek B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Tokaj-hegyaljai Szőlősgazdák Szövetkezete Pinceszövetkezet Bor-Vidék Tokaj-Hegyalja Társaság Vindependent Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület Tokaj-Hegyalja Világörökségi Térségfejlesztési Programiroda i) helyi gazdakör Erdőbényei Gazdakör j) agrár szaktanácsadók 4 agrár szaktanácsadó k) falugazdászok Szerencsi Területi Falugazdász Iroda Sárospataki Területi Falugazdász Iroda n) agrár szakmai és érdekképviseleti szervezet Agrárium Kht. Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa 20

Olaszliszka Hegyközség Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Illés és Társai Szőlészeti és Borászati Szövetkezet Az előzetes kommunikáció kérdőíves felmérésének folyamata A Natura 2000 fenntartási tervekhez kapcsolódó kommunikációs munka során 2013 márciusától megkezdtük az előzőleg összegyűjtött fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. E-mailen vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 15 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy e-mailen megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben – célcsoportonként eltérő célzott tartalommal – a Natura 2000 programmal és az adott site-tal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 15 érintett közül 4 válaszolt (levélben, e-mailen vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre. Az előzetes kommunikáció során levélben vagy e-mailen megkeresett érintettek • • • • • • • • • •

6 földtulajdonos 659110. sz. FTVK Tokaji Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Erdőbénye Önkormányzata Olaszliszka Önkormányzata Szerencsi Területi Falugazdász Iroda Sárospataki Területi Falugazdász Iroda Agrárium Kht. Olaszliszka Hegyközség

A Natura 2000 programhoz és a tervezési folyamathoz kapcsolódó tapasztalatok és javaslatok a kérdőívezés alapján A Natura 2000 program megítélése, ismertsége Az érintett önkormányzatok egyike úgy nyilatkozott, nincs elegendő információjuk a programról, hogy képet alkossanak róla. A falugazdászok azt tapasztalták, a gazdák felháborodással fogadták a bevezetését, mert nem volt előzetes egyeztetés a kijelöléseknél, az érintetteket nem vonták be, csak a földtulajdoni lapokról értesültek róla. A válaszadó földtulajdonos nem ért egyet a program bevezetésével, a természetvédelmi szervekkel kapcsolatos korábbi negatív tapasztalatai miatt. A programot állítása szerint nem ismeri, sem a területen megtalálható természetvédelmi értékeket, ezek védelmét nem tartja fontosnak. A Natura 2000 program hatása a települési fejlesztési tervekre és területrendezési tervekre 21

Az érintett önkormányzat szerint a Natura 2000 program nem befolyásolja sem a település fejlesztési terveinek megvalósítását, sem a területrendezési tervek készítését. A Natura 2000 programmal kapcsolatos előnyök, hátrányok, konfliktusok Az önkormányzat a természeti értékek megőrzésének elősegítését várja a programtól. A falugazdászok úgy látják, hogy a gazdák inkább hátrányként élik meg a program bevezetését, mivel korlátozza a tevékenységüket a területükön és plusz feltételeket kell teljesíteniük. Nehezen fogadják el a saját területükön való korlátozást, mert ez hátráltatja őket a vidéken való megmaradásban és megélhetésben. Szerintük inkább negatív hatása van a már meglévő, és még inkább negatív hatása lesz a tervezett újabb területeknek a mezőgazdaságra. Hasonló okokból tart a válaszadó földtulajdonos is a programtól, s úgy látja, semmilyen előnye nem származik belőle. A Natura 2000 programmal kapcsolatos tájékoztatás Az önkormányzat nem kapott hivatalos tájékoztatást a programról, és szerintük a lakosságnak nincs információja róla. A falugazdászok sem értesültek róla előzetesen. Úgy tudják, a gazdák sem kaptak előzetes tájékoztatást, sokan csak a földtulajdoni bejegyzésekből értesültek róla. Mivel a falugazdászok nem rendelkeznek adatbázissal a területen gazdálkodó összes gazdáról, így nem tudtak információt adni arról, hány gazda érintett a programban. A válaszadó földtulajdonos, mielőtt mi megkerestük volna, nem is volt tisztában azzal, hogy földje Natura 2000 terület, s nincsenek ismeretei arról, honnan tájékozódhatna a programról. Javaslatok a Natura 2000 programmal kapcsolatban A falugazdászok szerint a földhasználókat alaposabban tájékoztatni kellene arról, hogy kihez fordulhatnak, ha kérdésük, problémájuk van (pl. nemzeti park természetvédelmi őrei). A természetvédelem és a gazdák közötti kommunikáción kellene javítani: jobban megismerni egymást a gazdáknak és az őröknek, nem rögtön büntetni, hanem először figyelmeztetni, segíteni abban, hogy mit tegyenek. Évente ismétlődő tájékoztatásra lenne szükség (pl. kaszálás előtt), mert elfelejtik az emberek a kötelezettségeket. Hasznos lenne, ha kapnának a gazdák a kaszálással kapcsolatban egy tájékoztató levelet, kiadványt, amelyben a tudnivalók szerepelnek. Túl szigorúak a szabályok, ezeken lehetne enyhíteni valamelyest. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel 2013 áprilisában megkerestük a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati Osztályát, kikértük a fenntartási tervek készítéséhez szükséges vadászati adatokat.

22

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1.Környezeti adottságok 1.1.1.Éghajlati adottságok A Központi Zemplén területére eső foltok 500 m feletti területein hűvös-mérsékelten nedves, alacsonyabban mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz az éghajlat, Hegyalján mérsékelten meleg-mérsékelten száraz (zárójelben a Hegyalja területére eső foltok értékei). A napsütéses órák száma a legmagasabb csúcsokon évente 1800 óra körül van, máshol kevéssel alatta (1850 óra). Nyáron átlagosan több mint 700 (730-740), télen 170– 180 órán át süt a Nap, de a legmagasabb pontokon (pl: Szokolya) megközelítheti a 200 órát. Az évi középhőmérséklet 9,0–9,5 °C (9,5–9,8 °C). A vegetációs időszak középhőmérséklete 16,0 °C. A 10 °C feletti középhőmérsékletű napok átlagosan ápr. 20–25-én kezdődnek és okt. 10-ig tartanak (ápr. 10-15 – ojt 14.), ami évente 168–173 (186) napot jelent. A fagymentes időszak hossza a D-i lejtőkön megközelíti a 175 (180-190) napot is. Ápr. 25. környékén a fagypont alatti hőmérsékletek megszűnnek. Az első őszi fagyos nap okt. 10. után van. A legmagasabb nyári hőmérsékletek átlaga 31,0–33,0 °C (32-33°C), a leghidegebb téli napoké –16,0 és –18,0 °C (-16,0, -17,0°C) közötti. A csapadék évi összege D-en 600 mm körüli (600-620mm), ebből a nyári félévben általában 400–450 mm (380-400mm) eső hull. A hótakarós napok átlagos évi száma 50 (40). Az átlagos maximális hóvastagság 20 cm. Az ariditási index kevéssel 1,15 (1,15-1,20) fölötti. A leggyakoribb szélirányok az Éi és a D-i (É-i, ÉK-i, D-i), az átlagos szélsebesség a tetőkön 3-4 m/s, a völgyekben 2–2,5 m/s (2 m/s) (Dövényi Z. 2010). A területi adottságok kedveznek az erdő- és a vadgazdálkodásnak, az éghajlati adottságok a völgyekben a szántóföldi növények, főként a délies lejtők a szőlő termesztésére kiválóan alkalmasak. A terület a Tokaj Történelmi Borvidék és Kultúrtáj Világörökség része. 1.1.2.Vízrajzi adottságok A terület a Bényei-patak vízgyűjtőjével kapcsolódik a Bodroghoz. Szélsőséges vízjárású, kora tavasszal, nyár elején illetve alkalmanként ősszel is lehet heves árvize, míg egyes években csekély vízhozamú lehet. A talajvíz a völgytalpakon 2-4 m közötti, helyenként nitrátos (Dövényi Z. 2010). Egyetlen állóvize antropogén eredetű, a Mulató-hegy andezitbányászata során keletkezett mélyedést kitöltő bányató (Tengerszem). 1.1.3.Talajtani adottságok A site erdővel borított, magasabb területein rioliton keletkezett agyagbemosódásos barna erdőtalajok jellemzőek. Fizikai féleségük agyagos-vályog, alacsony duzzadó agyagtartalommal. Sekély vastagságuk miatt szélsőséges vízgazdálkodásúak. Erősen savanyú kémhatásúak. Az alacsonyabb, szárazabb, főként felhagyott vagy jelenleg is művelt szőlők területén barnaföldek jellemzőek. Utóbbiak a zárt növényborítás hiányában erőteljesebben erodáltak, így a magasabb rendű növényzet megtelepülését is akadályozza. Fizikai féleségük agyagos-vályog, magas szmektittartalommal. Kémhatásuk erősen savanyú. Talajképző kőzetüknek és szerkezetüknek köszönhetően közepes víznyelésűek, gyenge vízvezető és erős víztartó képességgel (MTA-TAKI 1991).

24

1.2.Természeti adottságok 1.2.1.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja 40A0 91M0 6240

Élőhelytípus megnevezése * Szubkontinentális peripannon cserjések Pannon cseres-tölgyesek * Szubpannon sztyeppék

Reprezentativitás (A-D) C C B

* Szubkontinentális peripannon cserjések Élőhely kódja:

40A0*

Élőhely előfordulásai a területen:

l. Élőhelytérkép

Élőhely területi aránya:

24,5%

Élőhely kiterjedése a területen:

5,5 ha

Élőhely jellemzése: Jellemzően kökény, galagonya, veresgyűrű som és vadrózsa fajok alkotta tövises cserjések. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

2

Élőhely veszélyeztetettsége:

Az élőhely kiterjedése növekvő tendenciát mutat, a felhagyott szőlők és a sztyeprétek területén terjed, csak kismértékben veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Az invázív fehér akác térhódítása, az égetések és a túltartott vadállomány rágása veszélyezteti az élőhelyet.

Pannon cseres-tölgyesek Élőhely kódja:

91M0




42,9%

25


9,61 ha

Élőhely jellemzése: Nem a legtipikusabb megjelenésű cseres-tölgyes, mivel a lombkoronaszintben főleg kocsánytalan tölgy dominál, azonban a Zempléni-hegység cseres-tölgyeseiben szinte mindenütt hiányzik maga a csertölgy. A cserjeszint közepesen fejlett, homogén szerkezetű, egykorú erdő. A lágyszárú szint kis borítású, de a jellemző fajok, mint a Mellica uniflora, Tanacetum corymbosum, Lathyrus niger, Sedum maximum, Campanula persicifolia, Hieracium fajok stb. jelen vannak. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

4-es


Az élőhely hosszú távon veszélyeztetett az invázív fajok jelenléte miatt.


A fejlett cserje- és lágyszárú szint kialakulását, fennmaradását veszélyezteti a túltartott vadállomány. Az erdő őshonos fajok alkotta összetételét az invázív fehér akác terjedése befolyásolja. A folt szomszédságában egy 1,7 hektáros akácos található a site területén belül.

Néhol gyenge, néhol közepes cserjeszintű, elegyfákat alig tartalmazó állomány, a kocsánytalan tölgy dominál, mivel a Zempléni-egységből szinte teljesen hiányzik a csertölgy. Az adventív fafajok maximális elegyaránya 5% a foltban.

* Szubpannon sztyeppék Élőhely kódja:

6240




9,1%


1,51 ha

Élőhely jellemzése: A site területén két kicsiny és kissé nagyobb kiterjedésű foltban van jelen az élőhely. A kisebb, fragmentáltabb foltok erősen cserjésednek, a nagyobb folttal együtt rendszeresen égetettek. A gyepekben domináns fajok: Stipa tirsa, Festuca rupicola. Fátlan, hegylábi lejtőgyepként jelenik meg az élőhely, így tipikusnak értékelhető. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

3-as A rendszeres égetés miatt homogén Stipa és Festuca fajok uralta állományok alakultak ki, melyekben néhol

26

vaddisznó túrás, foltonként gyomosodás is megfigyelhető. A két kisebb folt erősen cserjésedő.


Az élőhelyet leginkább a beerdősülés és az invázív fajok térhódítása veszélyezteti.


Rendszeresen jelenlevő és várható veszélyeztető tényezők az égetés, a túltartott vadállomány károkozása, az idegenhonos invázív fajok (fehér akác, parlagfű) terjedése és a spontán beerdősülés.

1.2.2.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete

II, IV

Population (A-D)

Faj név

Iris aphylla subsp. hungarica

B

Iris aphylla subsp. hungarica Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

Nincs jelen a site területén.

Állománynagyság (jelöléskor):

Nem ismert.

Állománynagyság kor):

0

(tervkészítés-

Állomány változásának tendenciái és okai:

A terület kijelölésekor - vélhetően adminisztratív hiba következtében – a faj legnagyobb állományaitól nyugatabbra került kijelölésre a site. A site területén ezért a faj nem fordul elő. A faj védelme érdekében a site területének bővítése javasolt.

Faj veszélyeztetettsége:

A faj hosszú távú megőrzésének esélye csak a faj betelepítésével, illetve a site területének bővítésével növelhető.


Nem releváns

27

1.2.3.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II, IV.

Cerambyx cerdo

D

II, IV.

Lucanus cervus

D

1.2.4.A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

Hegyi kökörcsin

Pulsatilla mermannii

zim- V

A szubpannon sztyeppék ritka, értékes faja.

Tarka imola

Centaurea trium- V fettii


Fehér törpezanót Chamaecytisus albus

V


Agárkosbor

V


Hosszúlevelű ár- Stipa tirsa valányhaj

V


Pusztai árvalány- Stipa pennata haj

V


Orchis morio

1.3.Területhasználat 1.3.1.Művelési ág szerinti megoszlás Művelési ág

ha

Százalékos arány

4,42

19,7

10,47

46,7

gyümölcsös

4,45

19,8

?

2,22

9,9

szőlő

0,85

3,8

22,42

100

erdő rét/legelő

Összesen:

28

1.3.2.Tulajdoni viszonyok Tulajdonos/kezelő

ha

Százalékos arány

0,51

2,3

Részben önkormányzat/részben magán

21,91

97,7

Összesen:

22,42

100

magán

1.3.3.Területhasználat és kezelés A site területén jelentős tájhasználat nem tapasztalható, azonban az elmúlt tíz évben több ponton vadászati hasznosítással kapcsolatos létesítményeket (vadföld, szóró, vadles) hoztak létre, melyek nem szolgálták közvetlenül a jelölő élőhelyek megőrzését. A vadak koncentrált jelenléte az összes élőhely esetében veszélyeztető tényezőként van jelen, a vadak károkozásának mértéke mindhárom jelölő élőhelytípusban megfigyelhető. A jövőben javasolt lenne a site területén a vadföldek, szórók üzemeltetésének megszüntetése. Kismértékben jelen van a site területén a szőlőtermesztés is, mellyel kapcsolatban jelentős veszélyeztető tényezők és konfliktusforrások nem várhatóak, de gyepterületen újabb telepítés természetvédelmi szempontból nem engedélyezhető. A fenntartási terv javaslatait a Világörökségi Kezelési Tervvel összhangban kell alkalmazni és a fenntartási terv javaslatait lehetőség szerint a Tervben szerepeltetni, hiszen minden előírás és javaslat szükséges a kiemelkedő egyetemes érték megőrzése szempontjából is.

29

3. Térképek 3.1. Területi lehárolás

30

3.2.

Élőkelytérkép

31

Az Erdőbénye-Olaszliszkai magyar nőszirmos (HUBN20077) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

Recommend Documents