A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

Jósvafő 2013 1

Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Zöld Akció Egyesület Szakmai koordinátor Dr. Boldogh Sándor Dr. Juhász Péter Vezető szakértők Farkas Tünde Fasimon János Krajnyák Cecília Közreműködő szakértők Dr. Vojtkó András Mizsei Edvárd Dr. Rácz István Huber Attila Farkas Roland Farkas Emese Farkas Tünde Felházi László Zsólyomi Tamás Visnyovszky Tamás Barati Sándor Barati Balázs Demeter Zoltán Hudák Katalin Kiss József Tóth Viktor Spéder Ferenc Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

2

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv.......................................................................................3 1. A terület azonosító adatai.......................................................................................4 1.1.Név....................................................................................................................................4 1.2.Azonosító kód...................................................................................................................4 1.3.Kiterjedés..........................................................................................................................4 1.4.A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek.........................................................4

1.4.1.Jelölő élőhelyek................................................................................................4 1.4.2.Jelölő fajok.......................................................................................................4 1.5.Érintett települések............................................................................................................4 1.6.Egyéb védettségi kategóriák.............................................................................................4 1.7.Tervezési és egyéb előírások............................................................................................5

1.7.1.Természetvédelmi kezelési terv.......................................................................5 1.7.2.Településrendezési eszközök..........................................................................5 1.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek...................................................................5 1.7.4.Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek...............................................5 1.7.5.Halgazdálkodási tervek....................................................................................5 1.7.6.Vízgyűjtő-gazdálkodási terv.............................................................................5 1.7.7.Egyéb tervek....................................................................................................5 1.7.8.Jogerős engedélyek.........................................................................................5

2. Veszélyeztető tényezők..........................................................................................6 3. Kezelési feladatok meghatározása.........................................................................7 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése.........................................................7 3.2. Kezelési javaslatok...........................................................................................................7

3.2.1. Élőhelyek kezelése.........................................................................................7 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés...................................................18 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések...............................................................................18 3.2.4. Kutatás, monitorozás....................................................................................18 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében...........................................................................................18

3.3.1. Agrártámogatások.........................................................................................18 3.3.2. Pályázatok.....................................................................................................20 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja...........................................................20

3.4.2. A kommunikáció címzettjei ...........................................................................22 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel.......................................26 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció.....................27 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ...........................................................28 1.1. Környezeti adottságok....................................................................................................28

1.1.1. Éghajlati adottságok......................................................................................28 1.1.2. Vízrajzi adottságok........................................................................................28 1.1.3. Talajtani adottságok .....................................................................................28 1.2. Természeti adottságok....................................................................................................29

1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek................29 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok............30 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok.................30 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok....................................32 1.3. Területhasználat.............................................................................................................34

1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás....................................................................34 1.3.2. Tulajdoni viszonyok.......................................................................................34 1.3.3. Területhasználat és kezelés..........................................................................34 3. Térképek...............................................................................................................35

1

I. Natura 2000 fenntartási terv

2

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója:

HUBN 20090

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedé- 357,86 ha se:

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek • • • •

6520- Hegyi kaszálórétek 9110 - Mészkerülő bükkösök (Luzulo-Fagetum) 9130- Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum) 6230 - * Fajgazdag Nardus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein

1.4.2. Jelölő fajok • • •

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) erdélyi kurtaszárnyú szöcske (Pholidoptera transsylvanica) magyar tarsza (Isophya stysi)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település

Érintett terület (ha)

Komlóska

357,86

Település területének érintettsége (%) 100

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus

Kód

Országosan 172/TK/84 védett

Név

Kiterjedés

Zempléni Tájvédelmi Körzet részeként

3

Védetté nyilvánító jogszabály száma

129,59 ha (a 1/1984 (XII.13) OKTH site teljes terü- rendelet, melyet a letéből) 147/2007. (XII.27) KvVM rendelet deregulált

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv •

Nincs kihirdetett.

1.7.2. Településrendezési eszközök •

Komlóska Község Településrendezési terve 2009- 2010. 2/2010. (04.01) Önkormányzati határozattal jóváhagyva

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •

Erdőhorváti Erdőtervezési Körzet üzemterve. Érvényes: 2007. január 1. - 2016. december 31. Jóváhagyta: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter 2007. augusztus 23.

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek •

• •

•

A terület a II/3 Zempléni Nagyvadas vadgazdálkodási körzethez tartozik, melynek üzemterve 2007-2017-ig érvényes, jóváhagyója a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter Vadászati egység tekintetében kis részben az Északerdő Zrt., nagyobb részben a Pusztavár vadásztársaság a vadászatra jogosult. Éves vadgazdálkodási terveik: Északerdő Zrt. 3525 Miskolc Deák tér 1. Érvényes: 2013. március 1- 2014. február 28. Jóváhagyta: 2013.03.13. B.-A.-Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Miskolc Blaskovics u. 24. Pusztavár VT 3937 Komlóska Rákóczi F. út 44. Érvényes: 2013. március 1- 2014. február 28. Jóváhagyta: 2013. 03. 28. B.-A.-Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Miskolc Blaskovics u. 24.

1.7.5. Halgazdálkodási tervek •

Irreleváns.

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •

Irreleváns.

1.7.7. Egyéb tervek 1.7.8. Jogerős engedélyek -

4

2. Veszélyeztető tényezők Kód

Veszélyeztető tényező neve

K02.01 szukcesszió

Jelentősé- Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra ge nagysága (%) és milyen módon gyakorol hatást?

H

50

Cserjésedés mind nedves, mind száraz élőhelyeken, ahonnan a gyepfajok kiszorulnak.

F03.01. vadak károkozása H 01 (túltartott vadállomány)

50

A hegyi kaszálórétek és a fajgazdag szőrfüves gyepek egyaránt veszélyeztetettek. A nyílt élőhelyeken a nagyfokú túrás, a vadetetők és szórók kialakítása a jelölő Pulsatilla grandis populációjának csökkenésével jár, élőhelyeinek degradációját okozza.

I01

1-2

Az aranyvessző fajok és a parlagfű inváziója kismértékben a hegyi kaszálóréteket veszélyezteti különösen a szórók, vadföldek és a vadtúrások által bolygatott területeken.

15

Minden jelölő élőhelyen veszélyeztető tényező a fenyőtelepítés és spontán terjedés.

idegenhonos inváziós L fajok jelenléte

B01.02 erdősítés/fásítás idegenhonos fafajokkal

M

5

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése •

A fajgazdag szőrfű-gyepek és hegyi kaszálórétek védett fajainak, köztük a Natura 2000 jelölő leánykökörcsinnek (Pulsatilla grandis) megőrzése, élőhelyük fenntartása és helyreállítása.

•

A terület fennmaradása évenként egyszer történő kaszálással esetleg megfelelő állománynagyság mellett pásztoroló, vagy szakaszolt legeltetéssel biztosítandó. A cserjésedés-erdősülés folyamatosan visszaszorítandó, elsősorban szelektív kézi cserjeirtással, mely beavatkozás esetében kímélendőek a védett fásszárúak.

•

A területen terjedő idegenhonos fafajok (erdei-, vörös állományainak felszámolása, az élőhelyek helyreállítása.

•

Az erdélyi tarsza (Isophya stysi) állományainak megőrzése a magasfüvű kaszálórétek fenntartásával. Az élőhelyeinek becserjésedését esetenkénti szelektív cserjeirtással szükséges megakadályozni.

•

Az erdélyi avarszöcske (Pholidoptera transsylvanica) állományának fennmaradásához a magasfüvű gyepek és az ezekhez kapcsolódó sűrű, cserjés szegélyek megőrzése szükséges. Az élőhelyeinek túlzott mértékű becserjésedését esetenkénti szelektív cserjeirtással szükséges megakadályozni, a magasfüvű gyepek részlegesen (pl. sávosan) kaszálandók.

•

A két szöcskefaj és a védett, valamint jelölőfajok esetében szükséges a populációdinamika monitorozása.

és

feketefenyő)

3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése Gyepek Gyepek esetében legfontosabb feladat a nyílt, invázív és gyomfajoktól mentes, természetes növénytakaróval fedett élőhelyek megőrzése, fenntartása. Ezen cél elérése érdekében elengedhetetlen antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzeseteket megelőzése, a megfelelő és kímélő agrotechnika kiválasztása, a jelölő fajok életmenetét, virágzását, észkelését és fiókanevelését figyelembe vevő kaszálási időpont megválasztása és a túllegeltetés elkerülése. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rend. előírásai kötelező érvényűek. Ezen előírásokat (Gy5, Gy6, Gy16, Gy 36, Gy83, Gy84, Gy85, Gy, 87, Gy93, Gy115) külön nem jeleztük a részletes javaslatok között. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.”

6

Élőhelykód (Á-NÉR): E2, E34 Élőhelykód(Natura 2000): 6230 - * Fajgazdag Nardus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein, 6520- Hegyi kaszálórétek

Kód

Tevékenység formája (előírás/javaslat)

gyepterületekre vonatkozó előírások

GY01

korlátozva javasolt mg-i Felülvetés nem megen- + műveletek gedett.

GY02

korlátozva javasolt mg-i Vegyszeres gyomirtás műveletek nem megengedett.

GY03

korlátozva javasolt mg-i Műtrágyázás nem megműveletek engedett.

GY07

korlátozva javasolt mg-i Szerves trágyázás nem műveletek megengedett.

GY09

korlátozva javasolt mg-i Fogasolás nem megenműveletek gedett.

GY10

korlátozva javasolt mg-i Tárcsázás nem megenműveletek gedett.

GY11

korlátozva javasolt mg-i Hengerezés nem megenműveletek gedett.

GY13

korlátozva javasolt mg-i Kiszántás nem megenge- + műveletek dett.

GY15

korlátozva javasolt mg-i Tűzpászták létesítése műveletek nem megengedett.

GY16

korlátozva javasolt mg-i A gazdálkodási tevékeny- + műveletek ség során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

GY26

javasolt mg-i műveletek

Inváziós fásszárúak me- + chanikus irtása kötelező.

GY28


A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

7

Támogatási rendszerbe illeszthetőség

GY29


Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.

GY31


A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY32


A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

Gy20


Kizárólag kaszálással történő hasznosítás.

Gy30


A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.

Gy76

kaszálás

Kaszálás augusztus 10. után lehetséges.

GY80

kaszálás

A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni.

GY87

kaszálás

Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről.

GY94

kaszálás

10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY99

kaszálás

A kaszálatlan területet A nemzeti park igazgatóévente más helyen kell sággal egyeztetett mókialakítani. don.

8

GY115

kaszálás

Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

Rontott, cserjésedett gyepek Élőhelykód (Á-NÉR): OC Élőhelykód (Natura 2000): Kód

Tevékenység formája

Gyepterületekre vonatkozó előírások

(előírás/javaslat) korlátozva GY01 javasolt műveletek

mg-i Felülvetés nem megengedett.

korlátozva GY02 javasolt műveletek

mg-i


mg-i Műtrágyázás nem megengedett.


mg-i Fogasolás nem megengedett.


mg-i Tárcsázás nem megengedett.


mg-i Kiszántás nem megengedett.


mg-i

Felázott talajon munkavégzés tilos.


mg-i

Tűzpászták megengedett.

Vegyszeres megengedett.

gyomirtás

nem

mindennemű

létesítése

9

nem

Támogatási rendszerbe Megjegyzés illeszthetőség

+

GY26

javasolt műveletek

Gy22

használat

mg-i Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Legeltetéssel és/vagy történő hasznosítás.

kaszálással

a legeltetéssel kapcsolatban A legeltetési sűrűséget a működési GY44 javasolt és terület szerinti nemzeti park korlátozási igazgatósággal egyeztetni szükséges. előírások javasolt GY28 műveletek

A gyepek cserjésedését meg kell mg-i akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék + megőrzésére törekedni kell. Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak mg-i vegyszeres irtása, a területileg + illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges.

GY27

javasolt műveletek

GY29

javasolt műveletek

mg-i

GY22

javasolt műveletek

mg-i Legeltetéssel és/vagy történő hasznosítás.

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban + lehetséges. kaszálással

a legeltetéssel kapcsolatban GY36 javasolt és A terület túllegeltetése tilos. korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban GY68 javasolt és Legeltethető állatfaj: juh/szarvasmarha korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban GY57 javasolt és korlátozási előírások GY116

javasolt műveletek

Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható.

mg-i Gyepterületen kialakítása tilos.

trágyaszarvas

10

+

+

Cserjések Élőhelykód (Á-NÉR): P2b Élőhelykód (Natura 2000): 40A0 Javasolt a szubpannon sztyepréteken található állományok mechanikus visszaszorítása a védett cserefajok kíméletével.

Kód

Tevékenység formája

Gyepterületekre vonatkozó előírások

(előírás/javaslat)

javasolt GY28 műveletek

GY29

GY31

GY32

javasolt műveletek

Támogatási rendszerbe Kód illeszthetősé g

A gyepek cserjésedését meg kell mg-i akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék + megőrzésére törekedni kell. mg-i

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban + lehetséges.

javasolt műveletek

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti mg-i nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPIgal egyeztetni kell.

javasolt műveletek

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket mg-i követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

Erdőgazdálkodás - A site területére vonatkozó további általános gazdálkodási/kezelési előírások az Evt. általános szakmai irányelveiből, a Tvt. általános élőhelyvédelmi irányelveiből, illetve jelölő típusok esetén a Natura 2000 státusból (lásd 275/2004. Korm. rendelet) vezethetők le. - Figyelemmel a hatályos jogi szabályozásra általános irányelvként rögzíthető, hogy a jelölő erdős élőhelytípusok kedvező természetességi állapotú (természetes és természetszerű erdő, illetve esetleg származék erdő besorolású) állományainál a Natura 2000 rendeltetést elsődleges rendeltetésként kell feltüntetni. - Az üzemmód-megválasztás – az Evt. védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozó, fokozatosan, több évtized alatt életbe lépő szabályaitól eltekintve – alapvetően gazdálkodói döntés kérdése, így e tekintetben csak annyit lehet rögzíteni, hogy a site területén (is) feltétlenül kívánatos a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok (átalakító, szálaló, illetve véderdők esetében faanyag-termelést nem szolgáló üzemmód) minél nagyobb területen való alkalmazása. - A sérülékeny termőhelyen álló, véderdő jellegű és általában természetvédelmi szempontból is jelentős erdők kisebb, önálló erdőrészletként nem leválasztható állományaiban – az 11

erdőrészlet egészéhez viszonyítva – differenciált erdőkezelést kell biztosítani. A véderdő jellegű foltok általában aktív gazdálkodás nélkül, a természetes erdődinamikai folyamatokra alapozva tartandók fenn, a kezelési feladatok e helyeken az idegenhonos fafajok kiszorítására, a vadkárosítás megelőzésére, a felújulási folyamat segítésére, illetve esetleg a közutak melletti 20-30 m széles erdősávok gondozására terjednek ki. - A beavatkozásokkal érintett erdők állománynevelése (tisztítások, gyérítések) során az őshonos elegyfafajok egyedei kímélendők, visszahagyandók. Idegenhonos fafajokkal elegyes erdőkben a munkákat az őshonos fafajok megtartásával, az idegenhonos fafajok rovására kell elvégezni. A nevelési munkák során kerülni kell az egyenletes hálózatot kialakító, homogenizáló jellegű beavatkozásokat, törekedni kell a szerkezeti változatosság (alsó lombkoronaszint, cserjeszint, böhöncök, mikroélőhelyek, stb.) megtartására, fokozására. - A vágásos és átalakító üzemmódba sorolt erdőknél a termőhelyi viszonyok és az állományok egészségi állapota függvényében a lehető legmagasabb vágáskorok alkalmazását kell célul kitűzni. Gyorsan növő fafajok állományaiban (égeresek, füzesek) így 40-70 év, lassan növő fafajok állományaiban pedig 90-140 év közötti vágásérettségi szakaszok határozhatók meg. - Az erdőfelújítások során a tarvágások mellőzése és a minél vegyeskorúbb, változatosabb állományokat eredményező (folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodást/kezelést lehetővé tevő) természetes felújítási módok alkalmazása lehet az irány. Legfontosabb célként a rövid idő (5-10 év alatt) alatt végigvezetett, egyenletes bontáson alapuló, ismét egykorú, homogén állományokat produkáló ernyős felújítóvágásoktól való eltávolodást lehet megfogalmazni, s helyettük a 15-30 évre elnyújtott, egyenlőtlen (lékes-csoportos-foltos) beavatkozással végzett felújítóvágások (egyes ligeterdő-állományokban a szálalás) alkalmazását kell szorgalmazni. - A természetmegőrzési területen belül az állománytípusok jövőbeni kívánatos aránya és térbeli mintázata a potenciális természetes erdőtársulások eloszlása határozza meg. Az erdőterületeken belül található idegenhonos fafajú erdők (akácosok, erdei- és lucfenyvesek) kis kiterjedésben, 5 ha-t meg nem haladó nagyságrendben vannak jelen. A biológiai invázióra képes akác teljes visszaszorítása kiemelt feladat. Az idegenhonos fafajú erdők fafajcserés átalakítása természetvédelmi szempontból távlatilag indokolt, így annak támogatási rendszeren keresztül való ösztönzése fontos feladat. - A távlati célállomány-típusok minden erdőterületen a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, őshonos fő- és elegyfafajok alkotta, a potenciális természetes erdőtársulásoknak megfelelő állománytípusok lehetnek. - Kulcseleme az erdők jó állapotban való fenntartásának az alkalmazott fakitermelési és közelítési technológia. A teljes fában vagy hosszúfában történő vonszolásos közelítés nagyon sok kárt okozhat a visszamaradó állományban, az aljnövényzetben, az erdőtalajhoz kötötten elforduló mikroélőhelyekben és magában a talajban is. Minél nagyobb arányban szükséges tehát a faanyag megemelt formában való mozgatása, illetve a kíméletes közelítési módok (ideértve a lovas közelítést is) alkalmazása. Fontos szempont továbbá a fakitermelési munkák (faanyag-felkészítés, faanyag-mozgatás, vágásterület-rendezés) időpontjának, időjárási körülményeinek, illetve talajállapotának megválasztása: ezeket a feladatokat elsősorban a fő vegetációs és költési időszakon kívül (augusztus 15. és március 15. között) kell elvégezni. - Az erdők jó természetességi állapotának megőrzéséhez és fejlesztéséhez, valamint az erdei biodiverzitás-védelméhez hozzátartozik a mikroélőhelyek megtartása és bővítése is. A mikroélőhelyek részben termőhelyi eredetűek (pl. kőgörgeteg, sziklakibúvás, források, erek, patakok, kisvízállások), részben a faállomány-szerkezet függvényében vannak jelen (pl. gyökértányérok, álló és fekvő holtfa, facsonk, hasadt-törött fák, üreges-odvas-taplós törzsek, kéregleválások). 12

Közülük kiemelkedő jelentősége van a holtfa különböző formáinak (jelenlététől számos élőlénycsoport léte, lokális megmaradása függhet), így a gazdálkodási célzatú beavatkozások során az álló és fekvő holtfa egy része (elsősorban a vastagabb, 15 cm törzsátmérő feletti holtfa, hektáronként legalább 5-20 m3 mennyiségben) visszahagyandó. - Az erdőkben folytatott gazdálkodási/kezelési célzatú beavatkozások során minden esetben tekintettel kell lenni a Natura 2000 jelölő fajok (és természetesen más értékes, védett fajok) populációnak megőrzésére, életfeltételeik biztosítására. Az egyes növény- és állatfajok érdekében foganatosítható intézkedések: a lelőhely, fészkelőhely, szaporodási hely és környékének gazdálkodás alóli (időszakos vagy teljes) mentesítése, az adott élőlénycsoport számára szükséges szubsztrát/közeg (pl. holtfa, odú, cserjeszint, táplálkozási kapcsolatok révén releváns fafaj) megtartása-megjelenítése, az egyéb veszélyeztető tényezők elhárítása. – Az országos problémaként jelentkező erdei vadkár helyi szinten is megmutatkozik: a térségbeli vaddisznó-populáció főleg taposással, a feltalaj feltúrásával-átforgatásával, makkfelszedéssel, a csemeték kitúrásával okoz kárt, míg az őz- és gímszarvas-állomány a felverődött újulat rágásával, hántásával, szelektálásával képes blokkolni az erdődinamikai, illetve felújulási folyamatokat. A felmerülő problémával szemben az egyetlen lehetséges – mielőbb megvalósítandó – megoldás a térségi szintű, drasztikus vadlétszám-csökkentés! – A vizsgálati területen belül felmerülő, erdőgazdálkodási tevékenységre visszavezethető veszélyeztető tényezők mérséklése vagy megszüntetése a fentebb ismertetett irányelvek alkalmazásával jórészt biztosítható! Erdők Élőhelykód (Á-NÉR): L2a, K2, K5 és RD Élőhelykód (Natura 2000): 91M0, 91G0, 9130 Kód

E01

E5


adminisztráció

Egyéb

Erdő területekre vonatkozó előírások


A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

E6

Egyéb

Idegenhonos fafajok mellőzése a teljes területen.

E7

Egyéb

Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

fajvédelem

Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az + erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

E20

13

telepítésének

E26

fajvédelem

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).

E65

felújítás

Intenzíven terjedő idegenhonos felújításokban célállományként elegyfaként sem alkalmazható.

E70E73

Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • inváziós növényfajok Csak erdészeti felhasználásra is visszaszorítása engedélyezett készítményeket lehet + alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

14

fafaj és +

Vadgazdálkodás Kód


Szántóterületekre vonatkozó előírások

VA03

vadászat

A területen szóró, vadete- Gyepterületeken vegetátő, sózó, a vegetációs ciós időszakon kívül sem. időszakban erdei rakodó létesítése tilos.

VA02

Támogatási rendszerbe illeszthetősé

A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni.

Szántók A területen található kisparcellás szántókon a természetkímélő gazdálkodás előtérbe helyezésével elősegíthető a jelölő élőhelyek és védett értékek fennmaradása.

Kód

Tevékenység formája Szántóterületekre vonatkozó előírások (előírás/javaslat)


SZ04 betakarítás

Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező.

SZ10 környezetvédelem

Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható.


Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani.


Egyéb szerves hulladék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás céljából csak engedéllyel helyezhető ki.


Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos.

SZ14 növényvédelem

A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, + ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.


Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellá15

+

tott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. SZ21 növényvédelem

Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyagutánpótlás tilos.


Rovarölő szerek nem alkalmazhatók.

+

SZ34 tápanyag utánpótlás

Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t.

+

SZ37 tápanyag utánpótlás

Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni.

+

SZ43 vetésváltás

Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ46 agrotechnika

Melioráció tilos.

SZ56

élőhely-rekonstrukMezőgazdasági földterület első erdősítése. ció

SZ58

élőhely-rekonstruk- Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő + ció telepítése, korábbi erdőterületen lehetséges.

SZ63

gyepesítés részleletes előírásai

SZ68 egyéb

+

Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A + táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell.

- Értékes fajokat tartalmazó gyeppé alakult szántót beszántani nem lehet, azt át kell gyeppé minősíttetni. Kivett (út) Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok • •

• •

A területen újabb bányatelek nem fektethető, valamint bányanyitás nem támogatható. A területen új aszfaltozott utak nyomvonalát lehetőség szerint a Natura 2000 területen kívülre, vagy meglévő utak nyomvonalára lehet tervezni, de minden esetben az Igazgatósággal előzetesen egyeztetni szükséges. Natura területen szennyvíz-tisztítótelepek elhelyezésére lehetőség szerint ne kerüljön sor, élővíztől számított 500 m-en belül pedig semmiképpen nem elfogadható. Távközlési tornyok, nagyméretű reklámtáblák elhelyezése nem javasolható a területen. 16

• •

Szeméttelepek elhelyezése csak Natura 2000 területen kívül lehetséges. A turisztikai célú fejlesztéseket – turistautakat, pihenőket, kilátótornyokat – minden esetben egyeztetni kell az igazgatósággal. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

Az Igazgatóság 10 éves fejlesztési tervében nem szerepel. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések •

Jelenleg nincs jelölő fajokra központilag készített fajmegőrzési terv. A megőrzendő növényfajok esetében az élőhelykezelési előírások maximális betartása biztosítja a hosszútávú fennmaradást.

•

Az erdélyi tarsza (Isophya stysi) állományainak megőrzése a magasfüvű kaszálórétek fenntartásával. Az élőhelyeinek becserjésedését esetenkénti szelektív cserjeirtással szükséges megakadályozni. • Az erdélyi avarszöcske (Pholidoptera transsylvanica) állományának fennmaradásához a magasfüvű gyepek és az ezekhez kapcsolódó sűrű, cserjés szegélyek megőrzése szükséges. Az élőhelyeinek túlzott mértékű becserjésedését esetenkénti szelektív cserjeirtással szükséges megakadályozni, a magasfüvű gyepek részlegesen (pl. sávosan) kaszálandók. • A két szöcskefaj és a védett, valamint jelölőfajok esetében szükséges a populációdinamika monitorozása. 3.2.4. Kutatás, monitorozás

•

A területen jelenleg 1 db Natura 2000 monitoring mintapont van, valamint a Pulsatilla grandis növényfaj az NBmR keretében monitorozásra kerül.

•

A területen két Pulsatilla faj is előfordul, melyek hibridizációjának vizsgálata elengedhetetlenül szükséges.

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások Gyepek tekintetében: A Natura 2000 területe 17 MePar blokk érinti. A támogatható területek aránya 26% – 89,97 ha - hiszen nagyrészt erősen cserjésedő, és 12 % lejtő feletti területek. Besorolását tekintve Bodrogköz A és B zóna, nem ÉTT területek. Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások: A) 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól – A jogszabály alapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére:

17

- alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőre vágás vagy sarjaztatás - kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése B) 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezet-átalakítási beavatkozások finanszírozására: - erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás - tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel - állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás Erdőkre (a többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások: C) 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján normatív terület-, illetve térfogatalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi (természetvédelmi célokat is magába foglaló) célprogramokra: - agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása - szálaló erdőgazdálkodás bevezetése - erdőállományok kézimunka-igényes ápolása - őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása - speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása: (a) mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása, (b) facsoportok visszahagyása a véghasználat során, (c) az erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás - véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából - közjóléti célú erdők fenntartása - erdei tisztások kialakítása és fenntartása - természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása Erdőkre (az önkormányzati és többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások: D) 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól – A jogszabály alapján vissza nem térítendő kompenzációs támogatás vehető igénybe a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából. Erdőkre (magán- és önkormányzati tulajdonú területekre) igénybe vehető támogatások: E) 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a fiatal erdők gazdasági ér-

18

tékét növelő állománynevelési jellegű tevékenységek (befejezett erdősítés ápolás, tisztítás és törzsnyesés) végzésére. 3.3.2. Pályázatok Az erdős élőhelyek állapotának javítására plusz forrás bevonását jelenthetik a különböző élőhely-rekonstrukciós célzatú pályázatok (pl. KEOP).

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció eddig megvalósult tevékenységei, alkalmazott eszközei 2013 februárjában összegyűjtöttük a területen érintett célcsoportok többségének elérhetőségeit, mely a tervezési folyamat során még újabb érintettekkel bővült. 2013 márciusától megkezdtük a fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. E-mailen vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 15 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy e-mailen megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben – célcsoportonként eltérő célzott tartalommal – a Natura 2000 programmal és az adott site-tal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 15 érintett közül 6 válaszolt (levélben, e-mailen vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre. 2013 júniusában telefonon is megkerestük a sárospataki falugazdász irodát és interjút készítettünk velük. Emellett együttműködésüket kértük, tájékoztattuk őket a fenntartási tervek készítésének folyamatáról, kommunikációjáról. A célcsoportok összegyűjtésekor nem kevés nehézséget okozott a Natura 2000 területen érintett földrészletek tulajdonosai nevének, elérhetőségének beszerzése. A falugazdászok – elmondásuk szerint – nem rendelkeznek adatbázissal a Natura 2000 területeken gazdálkodó összes gazdáról, ezért a tulajdonosokról csak az egyes helyrajzi számok földtulajdoni lapjai alapján szerezhettünk be adatokat. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján (http://anp.nemzetipark.gov.hu) 2013. február 5-én hírt tettünk közzé arról, hogy 14 másik Natura 2000 területtel együtt elkezdődött a site fenntartási terveinek elkészítése, annak felmérési és kommunikációs folyamata hogyan zajlik, valamint az egyes területeken milyen védett értékek találhatók (http://anp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_7_1954). 2013. május 21-én a honlap „Egyéb védelmi kategóriák” menüpontjában kialakított „Natura 2000” menüpont alá (http:// anp.nemzetipark.gov.hu/natura2000) felkerült a programról egy rövid, általános tájékoztató, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belüli Natura 2000 hálózatot bemutató térkép, az érintett helyrajzi számokat tartalmazó rendelet, jogszabályok és a gazdálkodók számára további hasznos információk (kaszálással kapcsolatos ügyintézés rendje, bejelentőlap). 2013 júniusában elkészült a tájékoztató leporelló azon része, mely tartalmazza a területen várható korlátozásokat és azok okait, valamint a természetvédelmi kezelő 19

elérhetőségét. Az alkalmazott kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. A kommunikáció további folyamata, tervezett eszközei 2013 őszén Komlóskán a megalapozó dokumentáción alapuló egyeztetési anyag elkészülése után egyeztető fórumot szervezünk, melyre meghívjuk az érintett célcsoportokat. A fórum időpontját 30 nappal a megrendezést megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük. Ehhez mellékeljük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett település önkormányzatát megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A kifüggesztés időtartamát az önkormányzat pecsétjével igazolja. A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk és a javaslatokat a terv végleges változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján, illetve e-mailben vagy postai úton még 30 napig lehetőség lesz. A fórumhoz egy terepbejárás is kapcsolódik, melyen az érintetteknek a területen mutatjuk be a védendő értékeket és a veszélyeztető tényezőket és teszünk javaslatot azok közös felszámolására. A fórumon és terepbejáráson résztvevők a fenntartási tervvel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak, a projekt készítőivel és a természetvédelmi kezelővel ütköztethetik álláspontjukat és lehetőséget kapnak az érdekérvényesítésre. Változtatási javaslataik bekerülhetnek a végleges tervbe. Mivel a tervezési folyamatban közvetlenül részt vesznek az érintettek, nő a fenntartási terv társadalmi elfogadottsága. A területre vonatkozó intézkedéseket és korlátozásokat, elérhetőségeket tartalmazó leporelló mellé elkészítjük a terület védett értékeit, fajait bemutató színes tájékoztatót is. A leporelló a helyi lakosság, iskolák, civil szervezetek, gazdálkodók körében kerül terjesztésre és pdf. formátumban a projekt honlapján letölthető lesz. A tervezett kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Alkalmazott és tervezett kommunikációs eszközök Alkalmazott kommunikációs eszköz

Szám

érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása

15 érintett

honlap nyomtatott ismertető Tervezett kommunikációs eszköz

2013. március – 2013. július

2 megjelenés

2013.02.05. 2013.05.21.

1 féle

2013. június

Szám/alkalom

nyomtatott ismertető

Időpont

1 féle

Tervezett időpont 2013. augusztus

érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása

1

2013 ősze

honlap

1

2013 ősze

önkormányzati közzététel

1

2013 ősze

terepbejárás

1

2013 ősze

falufórum

1

2013 ősze

gazdafórum

1

2013 ősze

20

3.4.2. A kommunikáció címzettjei Előzetes kommunikáció során levélben vagy e-mailen megkeresett érintettek · 6 földtulajdonos · 660810. sz. Pusztavár Vadásztársaság · Tölgyesbérc Erdőszövetkezet · Északerdő Zrt. Sárospataki Erdészeti Igazgatóság · Abaúj–Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület · Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport · Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség · Komlóska Község Önkormányzata. · Sárospataki Területi Falugazdász Iroda · Agrárium Kht. A területen érintett összes célcsoport a) gazdálkodók (pl. Északerdő Zrt., vadásztársaságok) 660810. sz. Pusztavár Vadásztársaság Tölgyesbérc Erdőszövetkezet Északerdő Zrt. Sárospataki Erdészeti Igazgatóság 1 magán erdőgazdálkodó b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői Földtulajdoni lapok alapján tulajdonosok c) helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet Abaúj–Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület Komlóskáért Alapítvány Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség d)

Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervei és települési önkormányzatok Komlóska Község Önkormányzata. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal FI Vadászati és Halászati Osztály B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nemzeti Hírközlési Hatóság Miskolci Igazgatóság B.-A.-Z Megyei Rendőr-Főkapitányság ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézet Kirendeltsége Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Földhivatal Sátoraljaújhelyi Járási Földhivatal Sátoraljaújhelyi Hivatásos Tűzoltóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész ÉMVIZIG B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatal Járási Építésügyi és 21

Örökségvédelmi Hivatala h) gazdálkodói szakmai szövetségek Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Borsod-Abaúj-Zemplén megye j) agrár szaktanácsadók 3 agrár szaktanácsadó k) falugazdászok Sárospataki Területi Falugazdász Iroda m) iskolák Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Általános Iskolája n) agrár szakmai és érdekképviseleti szervezet Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség Agrárium Kht. o) helyi leader egyesület Abaúj Leader Egyesület Az előzetes kommunikáció kérdőíves felmérésének folyamata A Natura 2000 fenntartási tervekhez kapcsolódó kommunikációs munka során 2013 márciusától megkezdtük az előzőleg összegyűjtött fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. E-mailen vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 15 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy e-mailen megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben – célcsoportonként eltérő célzott tartalommal – a Natura 2000 programmal és az adott site-tal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 15 érintett közül 6 válaszolt (levélben, e-mailen vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre. Az előzetes kommunikáció során levélben vagy e-mailen megkeresett érintettek • • • • • • • • •

6 földtulajdonos 660810. sz. Pusztavár Vadásztársaság Tölgyesbérc Erdőszövetkezet Északerdő Zrt. Sárospataki Erdészeti Igazgatóság Abaúj–Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség Komlóska Község Önkormányzata. Sárospataki Területi Falugazdász Iroda 22

•

Agrárium Kht.

A Natura 2000 programhoz és a tervezési folyamathoz kapcsolódó tapasztalatok és javaslatok a kérdőívezés alapján A Natura 2000 program megítélése, ismertsége A válaszadók mind kifogásolták, hogy a kezdeti területkijelölés egyoldalúan, a földtulajdonosokkal való konzultáció nélkül zajlott, ezért sok konfliktus forrása lett. Az érintett önkormányzat elfogadhatatlannak tartja a területkijelölést, mivel nem egyeztették a település vezetésével és az ingatlan tulajdonosokkal. Véleményük szerint a szabályok élhetetlenek, nem adnak életteret az ott élő embereknek. A tervezésben fontos lenne, hogy kikérjék az adott területen élők véleményét és ezt figyelembe is vegyék. A válaszadó gazdálkodó szervezet szerint tiltakozások és megalapozott érvek ellenére olyan helyeket is kijelöltek, ahol az nem volt indokolt, vagy más nemzetgazdasági érdek azt felül kellett volna, hogy írja. A 2011. évi bővítés során a gazdálkodóknak lehetőségük volt a bővítés során kijelölt területek véleményezésére, de az a legalapvetőbb kérdésekben (pl. nemes nyarasok kijelölése) sem lett figyelembe véve. Szerintük a gazdálkodási szabályok, korlátozások jelentős része sablonos, nem veszi figyelembe az egyedi körülményeket, egy része nélkülözi a szakmaiságot, semmibe veszi az évszázados hagyományokat. Ezek miatt számukra úgy tűnik, hogy a Natura 2000 területekkel kapcsolatosan egyfajta látszat tevékenység folyik, érdemi döntésbe a gazdálkodó nem szólhat bele. Véleményük szerint a Natura 2000 program az EU-ban fellelhető számos példával ellentétben Magyarországon nem jelent mást, mint a védett területek arányának jelentős növelését, az előírt természetvédelmi korlátozásokkal pedig az eddigi gazdálkodás ellehetetlenítését. Úgy látják, a fenntartási tervek készítése során szintén van lehetőségük véleményt nyilvánítani, de tapasztalatuk alapján a gazdálkodó véleménye nem kerül figyelembevételre. A válaszadó gazdák egyike nyilatkozott csak úgy, hogy tudja, mit jelent a Natura 2000 program, szerinte az az újra fellendülő állattartásnak, növénytermesztésnek sok esetben gátat szab. A gazdáknak egyébként, ha nem is pontosan, de voltak ismereteik arról, milyen értékek találhatók a területen. Ezek védelmét közepesen, ill. kiemelten fontosnak tartják. A Natura 2000 program hatása a települési fejlesztési tervekre és területrendezési tervekre Az érintett önkormányzat szerint a Natura 2000 program negatívan befolyásolja a település fejlesztési terveinek megvalósítását és a területrendezési tervek készítését: megakadályozza, nem teszi lehetővé a fejlesztések megvalósítását. A Natura 2000 programmal kapcsolatos előnyök, hátrányok, konfliktusok A válaszadó gazdálkodó szervezet nem számol előnyökkel a program kapcsán. Az önkormányzat a fenntartási tervek készítésénél reméli, hogy lehetőséget adnak a véleménynyilvánításra és figyelemmel lesznek az itt élők megélhetésének biztosítására. A területen működő egyik civil szervezet a félreértések tisztázását várja ugyanettől. Egy gazda pályázati lehetőségeket, kompenzációt, az illetékes szervek segítségnyújtását szeretné a program kapcsán.

23

A válaszadó gazdálkodó szervezet szerint előfordulhatnak konfliktusok, ha ellentmondásokat tartalmazó korlátozásokat írnak elő, ugyanakkor megelőzhetőek lennének, ha a kijelölés felülvizsgálatra kerülne, a fenntartási tervek készítése, a korlátozások előírása során figyelembe lenne véve a gazdálkodó véleménye, esetleg érdeke. Véleményük szerint az állami gazdálkodók Natura 2000 kompenzációs támogatásokból való kizárása indokolatlan gazdasági előnyhöz juttatja a magángazdálkodókat, jelentős gazdasági hátrányt okozva ezzel az állami szektornak. Az önkormányzat hatósági túlkapásokat, eltúlzott bürokráciát, felesleges kiadásokat jelölt meg konfliktus forrásként. Egy civil szervezet szerint a felhagyott, volt szőlőterületeken történő ismételt szőlőtermelés, valamint a bányatelkek bővítése járhat konfliktusokkal. A falugazdászok szerint általános felháborodás volt a program miatt, amiért korlátozza a tevékenységet a területen, emellett egyéb feltételeket is kell teljesíteni. Idővel azonban a gazdák tudomásul vették. Egy gazda az időbeli és térbeli korlátozások nevezte meg hátrányként. A Natura 2000 programmal kapcsolatos tájékoztatás Az önkormányzat nem kapott hivatalos tájékoztatást a programról, és szerintük a lakosságnak nincs információja a programról. A válaszadó gazdálkodó szervezet a Magyar Közlönyből szerzett tudomást a Natura 2000 terület kijelöléséről. A válaszadó civil szervezet maga is részt vett egyes kérdések kidolgozásában, szerintük a lakosság csak a földhivatali bejegyzéskor szembesült a terület védetté nyilvánításával. A falugazdászok nem értesültek hivatalosan, és tudomásuk szerint a helyiek sem kaptak tájékoztatást a Natura 2000 terület kijelöléséről. Sokan csak a tulajdoni lapról szembesültek azzal, hogy védett lett a területük. A falugazdászok nem rendelkeznek adatbázissal a területen gazdálkodó összes gazdáról, így nem tudtak információt adni arról, hány gazda érintett a programban. A két válaszadó földtulajdonos egyike volt csak tisztában azzal, hogy Natura 2000 területtel rendelkezik, mielőtt mi megkerestük volna ezzel a kérdéssel. Ő a természetvédelmi őrtől kapott tájékoztatást a Natura 2000 program miatt a terület kezeléséhez kapcsolódó változásokról. A Natura 2000 programmal kapcsolatos támogatások A válaszadó földtulajdonosok egyike tudta csak, milyen esetben vehet igénybe támogatást a Natura 2000 területére, de nem vett még igénybe. A másik tulajdonos nem volt tisztában ezzel a kérdéssel. Javaslatok a Natura 2000 programmal kapcsolatban Az egyik gazdálkodó szervezet szerint felül kellene vizsgálni a programot, emellett meg kellene tanítani a gazdálkodókat az eredményes, fenntartható, gazdaságos és a természetvédelem igényeit is kielégítő erdő- és mezőgazdálkodásra. A falugazdászok szerint a földhasználókat alaposabban tájékoztatni kellene arról, hogy kihez fordulhatnak, ha kérdésük, problémájuk van (pl. nemzeti park természetvédelmi őrei). A természetvédelem és a gazdák közötti kommunikáción kellene javítani: jobban megismerni egymást a gazdáknak és az őröknek, nem rögtön büntetni, hanem először figyelmeztetni, segíteni abban, hogy mit tegyenek.

24

Évente ismétlődő tájékoztatásra lenne szükség (pl. kaszálás előtt), mert elfelejtik az emberek a kötelezettségeket. Hasznos lenne, ha kapnának a gazdák a kaszálással kapcsolatban egy tájékoztató levelet, kiadványt, amelyben a tudnivalók szerepelnek. Túl szigorúak a szabályok, ezeken lehetne enyhíteni valamelyest. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az előzetes kommunikáció folyamán felvettük a kapcsolatot több hatósággal, a fenntartási tervek készítéséhez szükséges adatok megkérése ügyében. 2013 áprilisában megkerestük a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati Osztályát, kikértük a fenntartási tervek készítéséhez szükséges vadászati adatokat Ugyancsak 2013 áprilisában a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától megkértük a területen érintett erdőgazdálkodók elérhetőségét.

25

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1. Éghajlati adottságok Az érintett területen mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves az éghajlat. A napsütéses órák száma évente 1800 óra körül van. Nyáron átlagosan több mint 700, télen 170–180 órán át süt a Nap. Az évi középhőmérséklet 7,5–8,5 °C. A vegetációs időszak középhőmérséklete 14,0 °C. A 10 °C feletti középhőmérsékletű napok átlagosan ápr. 20–25-én kezdődnek és okt. 10-ig tartanak, ami évente 168–173 napot jelent. A fagymentes időszak hossza 160 nap körül alakul. Fagyos nap még ápr. 30. után is előfordulhat. Az első őszi fagyos nap okt. 10. körül köszönt be. A legmagasabb nyári hőmérsékletek átlaga 29,0–30,0, a leghidegebb téli napoké –16,0 és –18,0 °C közötti. A csapadék évi összege 700 mm körül van, ebből a nyári félévben általában 400–450 mm eső hull. A hótakarós napok átlagos évi száma 80–90. Az átlagos maximális hóvastagság megközelíti a 40 cm-t. Az ariditási index 0,98–1,05. A leggyakoribb szélirányok az É-i és a D-i, az átlagos szélsebesség a tetőkön 3-4 m/s, a völgyekben 2–2,5 m/s (Dövényi Z 2010). 1.1.2. Vízrajzi adottságok A Komlóskai-medence vizeit a Nagy-Egres-patak vezeti el DNy-i irányba, a Tolcsva-patakba, ami a Bodrog vízgyűjtőjéhez tartozik. Kora tavasszal, nyár elején és esetenként ősszel is heves árvizet vezethetnek le a terület vizei, míg az év más részeiben vizük nagyon csekély. A medence zártsága, és a sok erdőborítás nélküli felület miatt a hirtelen lezúduló csapadékok problémát okozhatnak Komlóska településen. Bővizű forrás csak a site területétől DNy-ra emelkedő Puszta-vár dombnál ered (35l/perc közepes vízhozam). Különleges a Bánya- vagy Táró-forrás, mely a közép idei alaphegység anyagából CaCO3-ot hoz a felszínre, ami a savanyú vulkanitok uralta területen ritka (Kiss G. et al. 2007). A talajvíz völgytalpakon 2-4 m között várható. 1.1.3. Talajtani adottságok Az érintett terület talajviszonyai viszonylag homogénnek tűnnek, agyagbemosódásos barna erdőtalajok uralják. Ásványos összetételében azonban mutatnak némi eltérést. Andeziten kevés duzzadó agyagásványt tartalmaz, míg az alacsonyabb térszínen akkumulálódott kőzettörmelékes nyirokban magasabb, elsősorban szmektit-csoport ásványai dominánsak (MTA-TAKI 1991). Típusszelvénye a komlóskai Hollós-tető útbevágásában található ABET, mely egészen típusos jellege miatt 2003 óta – elsőként az országban – helyi védettség alá került talajszelvény (Kiss G. et al. 2007).

27

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja

6230*

6520 91M0 9110 9130 7230

Élőhelytípus megnevezése

Fajgazdag Nardus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek dombés hegyvidékein Hegyi kaszálórétek Pannon cseres-tölgyesek Mészkerülő bükkösök (Luzulo-Fagetum) Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum) Mészkedvelő üde láp és sásrétek

Reprezentativitás (A-D)

B

B D B C C (új javaslat)

Mészkedvelő üde láp és sásrétek

Élőhely kódja:

7230

Élőhely előfordulásai a területen:

3 lokalitásban, forráslápban és semlyékben

Élőhely területi aránya:

1% alatt

Élőhely kiterjedése a területen:

kb. 1 ha

Élőhely jellemzése: Kis kiterjedésű, erősen záródó, de rendkívül fajgazdag élőhelyek. Több ezres populációja van itt a Thelypteris palustrisnek és több mint 100 tő Epipactis palustris él ezekben az apró lápfoltokban. A Carex flava mellett megtalálható benne a Carex diandra, és néhány tő Eriophorum latifolium is virágzik. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

5

Élőhely veszélyeztetettsége:

Az élőhely erősen veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Az élőhely cserjésedik, erdősödik. A site északi részén fenyőelegyedés is tapasztalható, valamint kismértékű vadjárás.

28

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete

II., IV.

Population (A-D)

Faj név

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

C

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

Komlóska: Zsidó-rét, csak egy lokalitásban

Állománynagyság (jelöléskor):

251-500

Állománynagyság kor):

35 tő virágzott. Meddő példány 263, de ez P. zimmermanni-val együtt értendő. elkülönítés vegetatív állapotban nehézkes.

(tervkészítés-

Állomány változásának tendenciái és okai:

Korábbi adatokból csak becslés állt rendelkezésre. Az állománynagyság változásait azért is nehéz megbecsülni, mivel a faj a Pulsatilla zimmermanni-val együtt fordul elő és az előző becslési adatok valószínűleg a két fajt nem különítették el.

Faj veszélyeztetettsége:

A faj közepesen veszélyeztetett.


Cserjésedés, szukcesszió.

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II., IV

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

D

II., IV.

Stys-tarsza (Isophya stysi)

C

II.

nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)

D

II., IV.

erdélyi kurtaszárnyú-szöcske (Pholidoptera trans- A sylvanica)

II., IV.

sárgahasú unka (Bombina variegata)

II

Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripuntaria) C-nek javasolva

II., IV.

Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)

IV.

Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne)

IV.

Fürge gyík (Lacerta agilis) 29

D D-nek javasolva

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Irányelv melléklete:

II., IV.


A faj jelenlétét a területen belül eddig 4 lokalitásból (dűlőből) sikerült kimutatni.


A terület jelölésekor még nem szerepelt az SDF adatbázisban, nem voltak ismert állományai.


A területen minimális kiterjedéssel vannak jelen a faj számára alkalmas élőhelyek, ezért ritka. Nem tekinthető a terület jellegzetes lepkefajának. Az állománynagyság becslésére irányuló felmérések megtörténtek, ezek kiértékelése folyamatban van.

(tervkészítés-


Nem ismert.


Ritkasága ellenére a számára alkalmas élőhelyek nem veszélyeztetettek, és így a faj állománya sem.


Élőhelyek becserjésedése

Új javaslatok Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) Irányelv melléklete:

II., IV.






Nem ismert, de a számára megfelelő élőhelyeken (cserjésedő domboldalak, szegélycserjések) valószínűleg stabil állománya él. Ennek tisztázására további felmérések szükségesek.

(tervkészítés-


Nem ismert.


Az eddigi ismeretek alapján a területen állománya való-

30

színűleg stabil, nem veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők:

Szegélyállományok megszüntetése, gyepek cserjétlenítése (helyreállítása).

Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) Irányelv melléklete:

II., IV.






Nem ismert, sőt, egyelőre a területen belüli elterjedése sem. Ez további felmérések során tisztázandó.

(tervkészítés-


Nem ismert.


Nem ismert.


Nem ismert.

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

Magyar név

hengeres sás

Tudományos név

Carex diandra

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

V

A faj országosan nagyon ritka, a területen csak egy kis populáció – 2013-ban 4 virágzó egyed – él, egy Thelypteris palustris-es semlyékben.

mocsári nőszőfű Epipactis palu- V stris

Hegyi rét láposodó szegélyében és lápos semlyékben összesen 3 lokalitásban 253 tő.

széleslevelű gyapjúsás

Eriophorum la- V tifolium

5 virágzó tő, a site északi oldalán található semlyékben Carex diandra társaságában.

kornistárnics

Gentiana pneu- V monanthe

Több száz tő.

osztrák tárnicska Gentianella austriaca

V

K. 50 tő.

31

Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

réti kardvirág

Gladiolus imbricatus

V

Hegyi kaszálóréten 2465 tő.

szúnyoglábú bircsvirág

bi- Gymnadenia conopsea

V

Hegyi kaszálóréten 63 tő.

kapcsos korpafű Lycopodium clavatum

V

Mészkerülő bükkös szegélyében csak alig néhány tő fordul elő.

poloskaszagú Orchis coriop- V kosbor (poloska- hora szagú sisakoskosbor)

Csak irodalmi adata ismert 2013-ban az adatot nem sikerült megerősíteni.

bókoló gyöngyvi- Orthilia secun- V rágoskörtike da

Mészkerülő bükkös szegélyében, egyéb mészkerülő fajok társaságában 10 tő.

erdei ujjaskosbor Dactylorhyza fuchsii

V

Mészkerülő bükkös szegélyében, egyéb mészkerülő fajok társaságában 37 tő, ebből 4 virágzó.

kétlevelű sarkvi- Platanthera bi- V rág folia

Hegyi réteken és mészkerülő erdőkben is előfordul. Területen közepesen ritka kb. 20 tő.

nagy pacsirtafű

Polygala major V

Hegyi kaszálóréten, ezek cserjésedő tisztásain is gyakori védett faj a területen.

fekete kökörcsin Pulsatilla pra- V tensis subsp. nigricans

A jelölő Pulsatilla grandis-szal azonos élőhelyen és lokalitásban, de annak egyedszámát messze felülmúlva van jelen a site-on. Terméses állapotban nehéz megállapítani a pontos egyedszámot. (P. grandis-szal együtt 263 tő)

kis körtike

Pojána nevű helyen útrézsűben kb. 50 tő.

Pyrola minor

V

kereklevelű körti- Pyrola rotundi- V ke folia

Mészkerülő bükkösök szegélyében, útrészűkben gyakori.

tőzegpáfrány

Thelypteris pa- V lustris

A site északi részén található semlyékben, valamint a Fekete-kút völgyében található lápréteken több százas egyedszámban fordul elő.

kí- Ophioglossum V vulgatum

Mészkerülő bükkös szegélyében egy lokalitásban kb. 50 tő.

közönséges gyónyelv

lápi gyöngyház- Brenthis ino lepke

V

Országos állományának jelentős része az ANPI működési területén van, a területen stabil állománya él.

vörös rókalepke

V

Országos állományának jelentős része az ANPI működési területén van, a területen előfordul.

Nymphalis xanthomelas

szürkés hangya- Maculinea

al- V

A területen stabil állománya él. 32

lápi gyöngyház- Brenthis ino lepke boglárka

V

Országos állományának jelentős része az ANPI működési területén van, a területen stabil állománya él.

V

A területen stabil állománya él.

con

kis színjátszólep- Apatura ilia ke

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Művelési ág

ha

Százalékos arány

Rét/legelő

174,49

48,7

szántó

16,2

4,5

Kivett

13,57

3,8

erdő

151,6

42,4

1,98

0,6

357,86

100

gyümölcsös Összesen:

1.3.2. Tulajdoni viszonyok Tulajdonos

ha

Százalékos arány

magán

291,52

81,5

állami

23,16

6,5

önkormányzat

43,18

12

357,86

100

Összesen:

1.3.3. Területhasználat és kezelés A Komlóska községhez tartozó Zsidó-rét korábban Komlóska és Háromhuta települések kaszálója volt, amelyet még a középkorban alakítottak ki ezen a csapadékos platón és vízválasztó nyergen. Időközben a kaszálás felhagyása következtében cserjésedés és gyomosodás következett be, ami talán az utóbbi időben elkezdett fenntartási munkák miatt megállítható és talán visszafordítható folyamat.

33

3. Térképek 3.1. Területi lehatárolás

34

3.2. Védett értékek elhelyezkedése

35

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

Recommend Documents