A Tállyai Patócs-hegy és Sátor-hegy (HUBN20074) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

A Tállyai Patócs-hegy és Sátor-hegy (HUBN20074) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

Jósvafő 2013 1

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Ügyfél Zöld Akció Egyesület Partner Szakmai koordinátor Dr. Boldogh Sándor Zsólyomi Tamás Vezető szakértők Farkas Tünde Fasimon János Krajnyák Cecília Közreműködő szakértők Barati Sándor Barati Balázs Demeter Zoltán Farkas Emese Farkas Roland Farkas Tünde Felházi László dr. Gyulai Péter Huber Attila Hudák Katalin Kiss József Mizsei Edvárd Spéder Ferenc Tóth Viktor Visnyovszky Tamás Virók Viktor Zsólyomi Tamás

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

2

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv.......................................................................................4 1. A terület azonosító adatai.......................................................................................5 1.1.Név.......................................................................................................................5 1.2.Azonosító kód.......................................................................................................5 1.3.Kiterjedés.............................................................................................................5 1.4.A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek............................................5 1.4.1.Jelölő élőhelyek..............................................................................................................5 1.4.2.Jelölő fajok: ...................................................................................................................5 1.5.Érintett települések..............................................................................................5 1.6.Egyéb védettségi kategóriák................................................................................6 1.7.Tervezési és egyéb előírások................................................................................6 1.7.1.Természetvédelmi kezelési terv......................................................................................6 1.7.2.Településrendezési eszközök.........................................................................................6 1.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek..................................................................................6 1.7.4.Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek..............................................................6 1.7.5.Halgazdálkodási tervek..................................................................................................7 1.7.6.Vízgyűjtő-gazdálkodási terv............................................................................................7 1.7.7.Egyéb tervek..................................................................................................................7 2. Veszélyeztető tényezők..........................................................................................7 3. Kezelési feladatok meghatározása.........................................................................8 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése...........................................8 3.2. Kezelési javaslatok..............................................................................................8 3.2.1.Élőhelyek kezelése.........................................................................................................8 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés....................................................................17 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések.............................................................................................17 3.2.4. Kutatás, monitorozás...................................................................................................17 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében...........................................................................................17 3.3.1. Agrártámogatások.......................................................................................................17 3.3.2. Pályázatok...................................................................................................................19 3.3.3. Egyéb..........................................................................................................................19 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja.............................................19 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök.........................................................................19 3.4.2. A kommunikáció címzettjei ........................................................................................21 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel.......................................................26 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció.....................27 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ...........................................................28 1.1.Környezeti adottságok........................................................................................28 1.1.1.Éghajlati adottságok.....................................................................................................28 1.1.2.Vízrajzi adottságok.......................................................................................................28 1.1.3.Talajtani adottságok .....................................................................................................29 1.2.Természeti adottságok........................................................................................29 1.2.1.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek................................29 1.2.2.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok............................29 1.2.3.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok.................................31 1.2.4.A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok....................................................32 1.8.1.3.Területhasználat...........................................................................................33 1.3.1.Művelési ág szerinti megoszlás....................................................................................33 1.3.2.Tulajdoni viszonyok......................................................................................................33 1.3.3.Területhasználat és kezelés.........................................................................................33 3. Térképek...............................................................................................................36 3.1. Területi lehatárolás............................................................................................36 3.2. Természeti értékek elhelyezkedése...................................................................37

3

I. Natura 2000 fenntartási terv

4

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Tállyai Patócs-hegy és Sátor-hegy

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azono- HUBN20074 sítója:

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterje- 674,65ha dése:

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek • • • •

6240 *Szubpannon sztyeppék (B) 40A0* Szubkontinentális cserjések (B) 91H0* Pannon molyhostölgyesek (B) 91M0 Pannon cseres-tölgyesek (C)

1.4.2. Jelölő fajok: • • • •

piros kígyószisz (Echium russicum) C magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) C leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) C Csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) C

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Tállya

Érintett terület Település területének (ha) érintettsége (%) 251,82 37,3

Abaújszántó

160,14

23,7

Abaújkér

262,69

39

Összesen:

674,65

100

5

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Védelemre tervezett terület(részben)

Kód

Név

Kiterjedés

Védetté nyilvánító jogszabály száma

„Sátor-hegy és Krakkó TT”

A tokaj-hegyaljai történelmi borvidék történeti táj

5/2012. (II. 7.) NEFMI rendelet szerint.

Tokaji Történelmi Borvidék világörökség terület

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Nincs kihirdetett. 1.7.2. Településrendezési eszközök Település Tállya Abaújszántó Abaújkér

Végleges településrendezési terv elfogadás éve 2006. 2012-ben módosítva. 2010. 2012-ben módosítva. 2003. 2011-ben módosítva.

határozatszáma 10/2012. (IX.04) Önk. rendelettel módosított 11/2006. (IX.15)Önk. Rend. Az ANPI nem kapott határozatot. Az ANPI nem kapott határozatot.

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek • A Natura 2000 erdőterületeken a körzeti erdőtervekbe (Erdőbényei erdőtervezési körzet, Szerencsi erdőtervezési körzet) az élőhely védelmi (92/43/EGK) irányelv átültetését szolgáló jogszabályokban foglalt előírások beépültek, amelyek betartása az erdőgazdálkodók számára kötelező érvényű. 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek •

•

•

A II/3 Zempléni Nagyvadas Vadgazdálkodási körzet 10 éves körzeti vadgazdálkodási terve. Érvényesség: 2007-2017. Jóváhagyta: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter 658430 FTVK (3881 Abaújszántó Béke út 61.), mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási terve: Érv: 2013. március 1. – 2014. február 28. Jóváhagyta: B.A.-Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Miskolc Blaskovics u. 24. Mádi VT. (3909 Mád Táncsics út 22.), mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási terve: Érv: 2013. március 1. – 2014. február 28. Jóváhagyta: B.-A.-Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Miskolc Blaskovics u. 24.

6

1.7.5. Halgazdálkodási tervek Irreleváns. 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Irreleváns. 1.7.7. Egyéb tervek

2. Veszélyeztető tényezők

Kód K02.01.

Veszélyeztető tényező neve Természetes szukcesszió.

Jelentősége H

Érintett terü- Milyen jelölő élőhelyre vagy fajlet nagysága ra és milyen módon gyakorol (%) hatást? 60 A sztyeprétek cserjésedését és erdősödését okozza. Echium subsp. grandis

F03.01.0 Vadkár. 1.

M

30

russicum, Iris aphylla hungarica, Pulsatilla

A sztyepréten gyomosít és a vadak kitúrják, kitapossák, illetve lerágják a jelölő növényfajokat. Echium russicum, Iris aphylla subsp. hungarica, Pulsatilla grandis

I.I01

Invázív nem őshonos L fafajok terjedése.

10

Akác és erdeifenyő terjedése a sztyepréten, árnyékolás és szerkezetátalakítás. Echium subsp. grandis

J 01.01. Leégés

L

30

A sztyepprétek megváltoztatja. Echium subsp. grandis

7

russicum, Iris aphylla hungarica, Pulsatilla struktúráját

russicum, Iris aphylla hungarica, Pulsatilla

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése •

A fokozottan védett magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) állományának megőrzése, a populációnak – és más védett természeti értékeknek – otthont adó élőhely, valamint a terület élettelen természeti-, és táji értékeinek megóvása.

•

A természetes szerkezetű és összetételű (idegenhonos fajok jelenlététől mentes) növénytakaróval fedett terület megőrzése, illetve kialakítása. A terület botanikai és zoológiai értékeinek teljes körű feltárása, majd természetvédelmi helyzetük folyamatos figyelemmel kísérése. A terület legfőbb természeti értéke (magyar nőszirom), valamint további védett növény- és állatfajok védelme kizárólag élőhelyvédelmi beavatkozások útján. A magyar nősziromnak otthont adó sztyepréten a cserjésedés kontrollja.

• •

•

Idegenhonos fajok (akác, erdeifenyő, feketefenyő) eltávolítása a területről.

•

A jelölő fajok él élőhelyek fennmaradását veszélyeztető gazdálkodás és más tevékenységek korlátozása.

•

A terület táji értékei védelmének, mint Világörökség helyszínnek a biztosítása a tájkép-átalakítással járó tevékenységek tilalmával.

3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1.Élőhelyek kezelése Gyepek Gyepek esetében legfontosabb feladat a nyílt, invázív és gyomfajoktól mentes, természetes növénytakaróval fedett élőhelyek megőrzése, fenntartása. Ezen cél elérése érdekében elengedhetetlen antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzeseteket megelőzése, a megfelelő és kímélő agrotechnika kiválasztása, a jelölő fajok életmenetét, virágzását, észkelését és fiókanevelését figyelembe vevő kaszálási időpont megválasztása és a túllegeltetés elkerülése. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rend. előírásai kötelező érvényűek. Ezen előírásokat (Gy5, Gy6, Gy16, Gy 36, Gy83, Gy84, Gy85, Gy, 87, Gy93, Gy115) külön nem jeleztük a részletes javaslatok között. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.”

8

Gyepek K1 Kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): H3a Élőhelykód (Natura 2000): 6240

Kód

Tevékenység formája (előírás/javaslat)

Támogatási vonatkozó rendszerbe illeszthetősé Megjegyzés g

Gyepterületekre előírások

korlátozva GY01 javasolt műveletek

mg-i Felülvetés nem megengedett.


mg-i


mg-i Műtrágyázás nem megengedett.


mg-i Fogasolás nem megengedett.


mg-i Tárcsázás nem megengedett.


mg-i Kiszántás nem megengedett.


mg-i

Vegyszeres gyomirtás megengedett.

Tűzpászták létesítése megengedett.

nem

+

nem

javasolt műveletek

mg-i Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

javasolt műveletek

Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós mg-i fásszárúak vegyszeres irtása, a + területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges.

javasolt GY28 műveletek

A gyepek cserjésedését meg kell mg-i akadályozni, azonban a szórtan + jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

GY29 javasolt

mg-i Cserjeirtás csak szeptember 1. +

GY26

GY27

9

és február 28. közötti időszakban lehetséges.

műveletek

GY20

GY31

javasolt műveletek

mg-i Kizárólag kaszálással hasznosítás.

javasolt műveletek

A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park mg-i igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. Kaszálás augusztus lehetséges.

GY75 kaszálás

korlátozva javasolt műveletek

történő

1.

után

Kizárólag a jelölő és fokozottan védett fajok virágzását és termésérését követően augusztus 1-től kézi módszerrel.

Magyar nőszirom foltokat akkor is ki kell hagyni.

Fokozottan védett és jelölő mg-i növényfaj élőhelyéül szolgáló gyepeben a szőlőtelepítés tilos.

Cserjések K2 Kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): M6 Élőhelykód (Natura 2000): 40A0

Kód

Tevékenység formája

Gyepterületekre vonatkozó előírások

(előírás/javaslat)

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket javasolt mg-i GY32 követően a fajgazdag, vagy védett műveletek fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. GY26

javasolt műveletek

mg-i Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

10

Támogatá si rendszerb Megjegyzés e illeszthető ség

Erdőgazdálkodás EU kód

Megnevezése

Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés)

40A0 Kontinentális cserjések

borítás (%) természetessége ált.értékelés

4 B B

6240 Pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők


44 B B

91H0 Pannon molyhos tölgyesek borítás (%) természetessége ált.értékelés 91M0 Pannon cseres-tölgyesek borítás (%) természetessége ált.értékelés

5 B B 40 C C

Erdőgazdálkodás általi érintettség nem érintett (nem az erdőtervezett területen fordul elő) nem érintett (nem az erdőtervezett területen fordul elő) érintett

érintett

Molyhostölgyes bokorerdők Módosított Németh-Seregélyes-féle természetesség: Mivel az erdőtervezési körzetek területén apró, kisebb- nagyobb szórt foltokban fordulnak elő vegetációfoltjai, ezért ezek Németh-Seregélyes- féle természetessége is változatos. Egy-egy pici folt elérheti az 5-ös, a természetközeli, fajgazdag és szerkezetileg a potenciális állományleírásnak is megfelelő, lábon álló és fekvő holtfát is tartalmazó erdőfoltot. Legjellemzőbb azonban, hogy alacsonyabb kategóriába sorolhatóak, mivel valamilyen okból fajszegény, elszegényedett az állomány, korábbi durva erdészeti beavatkozás vagy vadkár sújtotta. Legjellemzőbb a 3-as osztályzatú, olyan állományok, amelyek valamilyen zavarás miatt fajkészletükben elszegényedtek, kissé gyomosak, a jellemző fajok csak kis számban és borítással vannak jelen. Idegenhonos fafajokat maximum 40%-os részesedéssel tartalmaznak. A tervezési körzetben éppen ez utóbbi, az idegenhonos fajokkal való fertőzött jelent gondot. A potenciális állományrészek szegélyein már megjelent az akác. Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) helyben: Helybeni regenerációs potenciálja közepes. Ez egyrészt a visszatérő vadkárosításnak, másrészt a rendszertelenül, de viszonylag gyakran előforduló tűzkárnak, a szomszédos felhagyott szőlőterületekről átcsapó égetésnek köszönhető. Regenerációs potenciál (dinamikus természetesség) szomszédos vegetációs foltban: Az élőhely regenerációs potenciálja egyébként is gyenge, a már említett égetéseknek köszönhetően pedig itt helyben kicsi. K3 kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): L1a, L2 Élőhelykód (Natura 2000): 91H0 és 91M0

11

Kód

E01

E5


adminisztráció

Egyéb

Erdő területekre vonatkozó előírások

Támogatási rendszerbe illeszthetőség

A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

E6

Egyéb

Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen.

E7

Egyéb

Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

E20

fajvédelem

Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási + tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

E65

felújítás

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és + elegyfaként sem alkalmazható.

E70E73

inváziós növényfajok Az intenzíven terjedő fafajok elleni + visszaszorítása vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az

12

egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

egyéb

Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt).

E09

egyéb

A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki.

E12

egyéb

A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása.

E25

fajvédelem

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).

E51

felújítás

Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

E57

felújítás

Az erdőfelújításban, állománykiegészítésben tájhonos fafaj alkalmazható.

E08

13

pótlásban, kizárólag

K4 kezelési egység Élőhelykód (Á-NÉR): S1 és S4 Élőhelykód (Natura 2000): Kód

E01

E5


adminisztráció

Egyéb

Erdő területekre vonatkozó előírások


A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

E6

Egyéb

Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen.

E7

Egyéb

Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

fajvédelem

Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási + tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

fajvédelem

Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).

állománynevelés

A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása.

E28

állománynevelés

Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani.

E29

állománynevelés

A vegyes összetételű faállományokban a

E20

E26

E27

14

nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és + elegyfaként sem alkalmazható.

E65

felújítás

E70E73

Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti inváziós növényfajok felhasználásra is engedélyezett + visszaszorítása készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

15

Vadgazdálkodás Legfontosabb feladat a túltartott vadállomány elsősorban a vaddisznó által okozott túráskárok mérséklése a vadállomány-apasztással. A vadat a területről el kell irányítani, az etetéssel a területen való tartást és koncentrálást kerülni szükséges, ezért a vadgazdálkodási létesítményeket minimalizálni szükséges. Kód

VA02

Kategóri Vadgazdálkodásra vonatkozó előírások a


A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy erdők esetében az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés Javasolt nélkül is biztosítható legyen a felújítás művelet sikeressége, addig a felújítás területét minden ek esetben be kell keríteni. Gyepek esetében pedig a túrás mértéke ne haladja meg a gyepterületek kiterjedésének 10%-át.

VA03

VA01

Javasolt A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs művelet Gyepek esetében. időszakban erdei rakodó létesítése tilos. ek Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett Erdők esetében. helyszínen alakítható ki.

Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok • • •

• • • •

A területen újabb bányatelek nem fektethető, valamint bányanyitás nem támogatható. A tállyai kőbánya meddőjének lerakását az ottani Iris aphylla subsp. hungarica populációk élőhelyén meg kell szüntetni. A területen új aszfaltozott utak nyomvonalát lehetőség szerint a Natura 2000 területen kívülre, vagy meglévő utak nyomvonalára lehet tervezni, de minden esetben az Igazgatósággal előzetesen egyeztetni szükséges. Natura területen szennyvíz-tisztítótelepek elhelyezésére lehetőség szerint ne kerüljön sor, élővíztől számított 500 m-en belül pedig semmiképpen nem elfogadható. Távközlési tornyok, nagyméretű reklámtáblák elhelyezése nem javasolható a területen. Szeméttelepek elhelyezése csak Natura 2000 területen kívül lehetséges. A turisztikai célú fejlesztéseket – turistautakat, pihenőket, kilátótornyokat – minden esetben egyeztetni kell az igazgatósággal

Minden gazdálkodáshoz köthető és gazdálkodáshoz nem köthető javaslat szükséges a kiemelkedő egyetemes érték megőrzése szempontjából is. 16

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés • • •

A sztyeprét erősen cserésedő, értékes foltjait vissza kell nyitni a sztyepcserjés és a kőgrádokat borító melegkedvelő tölgyes meghagyásával. Idegenhonos fafajok (akác, erdeifenyő, feketefenyő) folyamatos cseréje és idegenhonos fafajú erdők helyén honos fafajjal történő átalakítás javasolt. Jelenleg futó projekt a területre vonatkozóan nincs. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

A jelölő fajok az élőhelyek megőrzésével és az előírásoknak megfelelő kezelésével megőrizhetők, populációik fenntarthatók. 3.2.4. Kutatás, monitorozás A területen 4 db Natura 2000 monitoring mintapont van. A jelölő fajok az NbmR keretében felmérésre kerülnek.

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1.Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A tervezési területen a jelenlegi agrártámogatási rendszer alapját az egységes területalapú támogatás (SAPS) és a gyep illetve szántó területeken az Európai Vidékfejlesztési Alapból lehívható (EMVA) Natura 2000 támogatások adják. A terület a Bodrogközi ÉTT része. 19 MEPAR blokk érinti. Jelenleg a területből csak 236,4 támogatható. A terület ¼ része KAT20-as (Kedvezőtlen adottságú terület besorolású. Natura 2000 kifizetések a 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet által meghatározott feltételek betartása mellett kérhetők, ez kizárólag gyep hasznosítású területek esetében van hatályban. A gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatást a 128/2007. (X.31) FVM rendelet szabályozza. Az ebben foglalt a feltételeknek a betartása nem csak a Natura 2000 területekre, hanem a SAPS támogatásokra is vonatkozik. A Natura 2000 gyepterületek esetében viszont ezen, valamint a 269/2007. (X.18.) és a 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben megfogalmazott földhasználati szabályokat abban az esetben is be kell tartani, ha a földhasználó nem igényel a területén támogatást. A SAPS (Single Area Payment Scheme), azaz egységes területalapú támogatás hazánkban azokra a gyep és szántó területekre igényelhető, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. A gazdálkodónak az összes bejelentett területét a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően kell művelnie és megfelelő környezetei állapotban kell tartania. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, helyszíni bejárással ellenőrzi. A területek a MePAR adatlapok alapján, MTET besorolás szerint a Bodrogköz A-B zónához tartoznak.

17

Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások: A) 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól – A jogszabály alapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére: - alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőrevágás vagy sarjaztatás - kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése B) 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezet-átalakítási beavatkozások finanszírozására: - erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás - tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel - állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás Erdőkre (a többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások: C) 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján normatív terület-, illetve térfogatalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi (természetvédelmi célokat is magába foglaló) célprogramokra: - agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása - szálaló erdőgazdálkodás bevezetése - erdőállományok kézimunka-igényes ápolása - őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása - speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása: (a) mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása, (b) facsoportok visszahagyása a véghasználat során, (c) az erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás - véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából - közjóléti célú erdők fenntartása - erdei tisztások kialakítása és fenntartása - természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása Erdőkre (az önkormányzati és többségi állami tulajdonú területek kivételével) igénybe vehető támogatások: D) 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól – A jogszabály alapján vissza nem térítendő kompenzációs támogatás vehető igénybe a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtá18

sával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából. Erdőkre (magán- és önkormányzati tulajdonú területekre) igénybe vehető támogatások: E) 25/2012. (III. 20.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a fiatal erdők gazdasági értékét növelő állománynevelési jellegű tevékenységek (befejezett erdősítés ápolás, tisztítás és törzsnyesés) végzésére. 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer A felsoroltakhoz képest új támogatási jogcímre (részletes elővizsgálatok híján) nem tudunk javaslatot tenni, a vizsgálati terület erdein belül mutatkozó magas állami tulajdoni hányad miatt azonban valamilyen módon szükségesnek tartanánk a fenti szempontok/jogcímek állami szektorra való kiterjesztését is. Mivel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) közvetlenül nem támogathatók az állami tulajdonú területek, itt szóba jöhetnek esetleg az állami erdőgazdálkodás rendszerén belül elkészítendő belső szabályozások és utasítások (hozzájuk rendelten pedig belső pénzeszköz-elkülönítések), illetve a plusz források bevonását jelentő, az ismertetett (vagy azokhoz hasonló) jogcímek szerinti, természetvédelmi célokat is szolgáló tevékenységek megvalósítását segítő pályázatok. A nem állami tulajdonú területek esetében elemzésnek szükséges továbbá alávetni a jelenlegi támogatás-igénylések és támogatottság mértékét, a futó programok megfelelőségét, hogy a működő támogatási programok hatékonyságáról reális helyzetképet kapjunk. 3.3.2. Pályázatok Az erdős élőhelyek állapotának javítására plusz forrás bevonását jelenthetik a különböző élőhely-rekonstrukciós célzatú pályázatok (pl. KEOP). 3.3.3. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció eddig megvalósult tevékenységei, alkalmazott eszközei 2013 februárjában összegyűjtöttük a területen érintett célcsoportok többségének elérhetőségeit, mely a tervezési folyamat során még újabb érintettekkel bővült. 2013 márciusától megkezdtük a fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. E-mailen vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 22 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy e-mailen megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben – célcsoportonként eltérő célzott tartalommal – a Natura 2000 programmal és az adott site-tal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és 19

kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 22 érintett közül 8 válaszolt (levélben, e-mailen vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre. 2013 májusában mind a három érintett önkormányzattal telefonon is kapcsolatba léptünk, ily módon is tájékoztatva őket a fenntartási tervek készítésének kommunikációs folyamatáról. Együttműködésüket kértük, és már a fórumok előkészítésére irányulóan javaslatukat egy-egy esetleges fórumhelyszínre, valamint a helyben alkalmazható tájékoztatási módokra. 2013 májusában telefonon is megkerestük az encsi falugazdász irodát és interjút készítettünk velük. Emellett együttműködésüket kértük, tájékoztattuk őket a fenntartási tervek készítésének folyamatáról, kommunikációjáról. A célcsoportok összegyűjtésekor nem kevés nehézséget okozott a Natura 2000 területen érintett földrészletek tulajdonosai nevének, elérhetőségének beszerzése. A falugazdászok – elmondásuk szerint – nem rendelkeznek adatbázissal a Natura 2000 területeken gazdálkodó összes gazdáról, ezért a tulajdonosokról csak az egyes helyrajzi számok földtulajdoni lapjai alapján szerezhettünk be adatokat. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján (http://anp.nemzetipark.gov.hu) 2013. február 5-én hírt tettünk közzé arról, hogy 14 másik Natura 2000 területtel együtt elkezdődött a site fenntartási terveinek elkészítése, annak felmérési és kommunikációs folyamata hogyan zajlik, valamint az egyes területeken milyen védett értékek találhatók (http://anp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_7_1954). 2013. május 21-én a honlap „Egyéb védelmi kategóriák” menüpontjában kialakított „Natura 2000” menüpont alá (http:// anp.nemzetipark.gov.hu/natura2000) felkerült a programról egy rövid, általános tájékoztató, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belüli Natura 2000 hálózatot bemutató térkép, az érintett helyrajzi számokat tartalmazó rendelet, jogszabályok és a gazdálkodók számára további hasznos információk (kaszálással kapcsolatos ügyintézés rendje, bejelentőlap). 2013 júniusában elkészült a tájékoztató leporelló azon része, mely tartalmazza a területen várható korlátozásokat és azok okait, valamint a természetvédelmi kezelő elérhetőségét. Az alkalmazott kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. A kommunikáció további folyamata, tervezett eszközei 2013 őszén Tállyán a megalapozó dokumentáción alapuló egyeztetési anyag elkészülése után egyeztető fórumot szervezünk, melyre meghívjuk az érintett célcsoportokat. A fórum időpontját 30 nappal a megrendezést megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük. Ehhez mellékeljük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett település önkormányzatát megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A kifüggesztés időtartamát az önkormányzat pecsétjével igazolja. A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk és a javaslatokat a terv végleges változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján, illetve e-mailben vagy postai úton még 30 napig lehetőség lesz. A fórumhoz egy terepbejárás is kapcsolódik, melyen az érintetteknek a területen mutatjuk be a védendő értékeket és a veszélyeztető tényezőket és teszünk javaslatot azok közös felszámolására. A fórumon és terepbejáráson résztvevők a fenntartási tervvel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak, a projekt készítőivel és a természetvédelmi kezelővel ütköztethetik álláspontjukat és lehetőséget kapnak az érdekérvényesítésre. Változtatási javaslataik bekerülhetnek a végleges tervbe. Mivel a tervezési folyamatban közvetlenül részt vesznek 20

az érintettek, nő a fenntartási terv társadalmi elfogadottsága. A területre vonatkozó intézkedéseket és korlátozásokat, elérhetőségeket tartalmazó leporelló mellé elkészítjük a terület védett értékeit, fajait bemutató színes tájékoztatót is. A leporelló a helyi lakosság, iskolák, civil szervezetek, gazdálkodók körében kerül terjesztésre és pdf. formátumban a projekt honlapján letölthető lesz. A tervezett kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. 1.

táblázat: Alkalmazott és tervezett kommunikációs eszközök

Alkalmazott kommunikációs eszköz

Szám

érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása

22 érintett

honlap

2013. március – 2013. július

2 megjelenés

2013.02.05. 2013.05.21.

1 féle

2013. június

nyomtatott ismertető Tervezett kommunikációs eszköz

Időpont

Szám/alkalom

nyomtatott ismertető

1 féle

Tervezett időpont 2013. augusztus

érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása

1

2013 ősze

honlap

1

2013 ősze

önkormányzati közzététel

3

2013 ősze

terepbejárás

1

2013 ősze

falufórum

1

2013 ősze

gazdafórum

1

2013 ősze

3.4.2. A kommunikáció címzettjei Előzetes kommunikáció során levélben vagy e-mailen megkeresett érintettek · 6 földtulajdonos · 658420. sz. Mádi Vadásztársaság · Északerdő Zrt. Tállyai Erdészeti Igazgatóság · Krakkó Ebt. · Tokaji Természetvédelmi Egyesület · Abaúj–Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület · Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport · ZEMPLÉN Természetvédelmi Alapítvány · Tállya Önkormányzata · Abaújszántó Önkormányzata · Abaújkér Önkormányzata · Miskolci Bányakapitányság · Colas Északkő Kft. · Szerencsi Területi Falugazdász Iroda 21

· · ·

Encsi Területi Falugazdász Iroda Agrárium Kht. Tállya-Golop Hegyközség

A területen érintett összes célcsoport a gazdálkodók 658420. sz. Mádi Vadásztársaság Tállyai Aranyszarvas Vadásztársaság Zemplén Kapuja Vadásztársaság 658430 FTVK Északerdő Zrt. Tállyai Erdészeti Igazgatóság Krakkó Ebt. Csipkés Ebt. 1 magán erdőgazdálkodó b)a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői Földtulajdoni lapok alapján tulajdonosok c)helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet Tokaji Természetvédelmi Egyesület Abaúj–Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Tállya és Térsége Lakosságáért Alapítvány Abaújszántóért Közalapítvány ZEMPLÉN Természetvédelmi Alapítvány d) Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervei és települési önkormányzatok Tállya Önkormányzata Abaújszántó Önkormányzata Abaújkér Önkormányzata B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal FI Vadászati és Halászati Osztály B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Miskolci Bányakapitányság Nemzeti Hírközlési Hatóság Miskolci Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Rendőr-Főkapitányság ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézet Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Földhivatal Szerencsi Járási Földhivatal Encsi Járási Földhivatal Szerencsi Hivatásos Tűzoltóság Encsi Hivatásos Tűzoltóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész ÉMVIZIG B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatal Járási Építésügyi és 22

Örökségvédelmi Hivatala ebányászati jogosultságok jogosítottaival, valamint ezek gazdasági érdek-képviseleti szervek Miskolci Bányakapitányság Colas Északkő Kft. f)egyéb területhasználók Abaújszántói Római Katolikus Plébánia ggazdálkodói szakmai szövetségek B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Tokaj-hegyaljai Szőlősgazdák Szövetkezete Bor-Vidék Tokaj-Hegyalja Társaság Vindependent Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tokaj-Hegyalja Világörökségi Térségfejlesztési Programiroda h)agrár szaktanácsadók 5 agrár szaktanácsadó i)falugazdászok Szerencsi Területi Falugazdász Iroda Encsi Területi Falugazdász Iroda n) agrár szakmai és érdekképviseleti szervezet Agrárium Kht. Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa Tállya-Golop Hegyközség Abaúji Hegyközség Tokaj-Hegyaljai Történelmi Borút Egyesület Tállya Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet m) környékbeli iskolák Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Zempléni Árpád Általános Művelődési Központ Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Wesley János Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium o) Leader Egyesület Abaúj Leader Egyesület Az előzetes kommunikáció kérdőíves felmérésének folyamata A Natura 2000 fenntartási tervekhez kapcsolódó kommunikációs munka során 2013 márciusától megkezdtük az előzőleg összegyűjtött fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. E-mailen vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 22 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, 23

a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy e-mailen megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben – célcsoportonként eltérő célzott tartalommal – a Natura 2000 programmal és az adott sitetal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 22 érintett közül 8 válaszolt (levélben, e-mailen vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre. Az előzetes kommunikáció során levélben vagy e-mailen megkeresett érintettek ·

6 földtulajdonos

·

658420. sz. Mádi Vadásztársaság

·

Északerdő Zrt. Tállyai Erdészeti Igazgatóság

·

Krakkó Ebt.

·

Tokaji Természetvédelmi Egyesület

·

Abaúj–Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület

·

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport

·

ZEMPLÉN Természetvédelmi Alapítvány

·

Tállya Önkormányzata

·

Abaújszántó Önkormányzata

·

Abaújkér Önkormányzata

·

Miskolci Bányakapitányság

·

Colas Északkő Kft.

·

Szerencsi Területi Falugazdász Iroda

·

Encsi Területi Falugazdász Iroda

·

Agrárium Kht.

·

Tállya-Golop Hegyközség

A Natura 2000 programhoz és a tervezési folyamathoz kapcsolódó tapasztalatok és javaslatok a kérdőívezés alapján A Natura 2000 program megítélése, ismertsége A válaszadó önkormányzatok részben egyetértenek a Natura 2000 programmal. A válaszadó gazdálkodók többsége - szervezetek és magángazdálkodók 24

-

kifogásolták, hogy a kijelölés egyoldalúan, a gazdálkodókkal történő egyeztetés nélkül történt meg. Megítélésük szerint a program magyarországi bevezetése előkészítetlen volt. Egyes vélemények szerint tiltakozások és megalapozott érvek ellenére olyan helyeket is kijelöltek, ahol az nem volt indokolt, vagy más nemzetgazdasági érdek azt felül kellett volna, hogy írja. A 2011. évi bővítés során a gazdálkodóknak lehetőségük volt a bővítés során kijelölt területek véleményezésére, de az a legalapvetőbb kérdésekben (pl. nemes nyarasok kijelölése) sem lett figyelembe véve. Szerintük a gazdálkodási szabályok, korlátozások jelentős része sablonos, nem veszi figyelembe az egyedi körülményeket, egy része nélkülözi a szakmaiságot, semmibe veszi az évszázados hagyományokat. Ezek miatt számukra úgy tűnik, hogy a Natura 2000 területekkel kapcsolatosan egyfajta látszat tevékenység folyik, érdemi döntésbe a gazdálkodó nem szólhat bele. Véleményük szerint a Natura 2000 program az EU-ban fellelhető számos példával ellentétben Magyarországon nem jelent mást, mint a védett területek arányának jelentős növelését, az előírt természetvédelmi korlátozásokkal pedig az eddigi gazdálkodás ellehetetlenítését. A fenntartási tervek készítésével egyes gazdálkodók egyetértenek, ha azokban figyelembe veszik a helyi adottságokat, szükségleteket és fejlesztési igényeket, és nem a jelenleginél is nagyobb korlátokat vezetnek be. Egy másik szervezet szerint a fenntartási tervek készítése során szintén van lehetőségük véleményt nyilvánítani, de tapasztalatuk alapján a gazdálkodó véleménye nem kerül figyelembevételre. A falugazdászok keveset tudnak arról, hogyan történt a területkijelölés, azt azonban ők is megjegyezték, hogy a gazdákat nem vonták be a folyamatba. A válaszadó gazdák úgy nyilatkoztak, tudják, mit jelent a Natura 2000 program. Ha nem is pontosan, de voltak ismereteik arról, milyen értékek találhatók a területen. Ezek védelmét fontosnak, ill. kiemelten fontosnak tartják. A Natura 2000 program hatása a települési fejlesztési tervekre és területrendezési tervekre Az egyik érintett önkormányzat szerint részben, egy másik szerint nem befolyásolja a Natura 2000 program a település fejlesztési terveinek megvalósítását és a területrendezési tervek készítését. A Natura 2000 programmal kapcsolatos előnyök, hátrányok, konfliktusok Az érintett önkormányzatok egyike nem vár előnyt a programtól, egy másik a növényés állatvilág megőrzését reméli ettől. A válaszadó gazdálkodó szervezetek egyike sem számít a működésével kapcsolatban előnyökre. A falugazdászok egy része úgy látja, inkább negatív hatása van a már meglévő és még inkább negatív hatása lesz a tervezett újabb területeknek a mezőgazdaságra. Másik részük nem tudja megítélni, mivel az irodai feladataik miatt több éve alig tudnak területekre kijárni. A gazdák a természeti értékek megőrzését, többlettámogatást és több szakmai egyeztetést, konzultációt remélnek a programtól. Az önkormányzatoknak nincs tudomásuk konfliktusról a településhez tartozó területeken. A gazdálkodó szervezetek egyike szerint a konfliktusok megelőzhetőek lennének, ha a kijelölés felülvizsgálatra kerülne, a fenntartási tervek készítése, a korlátozások előírása során figyelembe lenne véve a gazdálkodó véleménye, érdeke. Úgy gondolják, az állami gazdálkodók Natura 2000 kompenzációs támogatásokból való kizárása indokolatlan gazdasági előnyhöz juttatja a magángazdálkodókat. Egy másik szervezet elsősorban hatósági, engedélyezési konfliktusokra számít. A falugazdászok egy része szerint nehezen fogadják el a gazdák a saját területükön való korlátozásukat, mert ez nem segíti őket a vidéken való megmaradásban és megélhetésben. Más részüknek nincs rálátása a kérdésre. A gazdák a művelési korlátozásokat, szigorú bejelentési 25

kötelezettségeket nevezték meg hátrányként, valamint hogy támogatás hiányában esetleg nem tudják megvalósítani az előírt intézkedéseket. A Natura 2000 programmal kapcsolatos tájékoztatás A válaszadó önkormányzatok nem kaptak hivatalos tájékoztatást a programról, egyikük a médiából értesült róla. Az egyik településen hirdetménnyel tájékoztatták a lakosságot. A gazdálkodó szervezetek a médiából, szakmai érdekképviselet tájékoztatásából, Magyar Közlönyből, földhivatali értesítő levélből szereztek tudomást a Natura 2000 terület kijelöléséről. Az egyik falugazdász iroda szerint, ahogyan ők nem, úgy a termelők sem kaptak tájékoztatást előzetesen a Natura 2000-es területek kijelöléséről. Hozzájuk a területalapú kérelmek készítése során, a termelőkhöz pedig a földhivatal bejegyzése alapján jut el az információ. A másik iroda úgy nyilatkozott, a 2000-es évek elején volt egy lakossági fórum, amit a minisztérium rendelésére ők szerveztek, a nemzeti park is részt vett benne. Ott szóban tájékoztatták a megjelenteket, kérdéseket lehetett feltenni, szórólapok álltak rendelkezésre. A falugazdászok nem rendelkeznek adatbázissal a területen gazdálkodó összes gazdáról, így nem tudtak információt adni arról, hány gazda érintett a programban. A két válaszadó földtulajdonos már tisztában volt-e vele, hogy Natura 2000 területtel rendelkezik, mielőtt mi megkerestük volna ezzel a kérdéssel, de nem kaptak értesítést arról, amikor Natura 2000 területté nyilvánították a földjüket. Egyikük a nemzeti park munkatársától, egy tanácsadótól valamint a falugazdásztól kapott tájékoztatást a Natura 2000 program miatt a terület kezeléséhez kapcsolódó változásokról, és vannak ismeretei arról, hogyan juthat információhoz a programról. A Natura 2000 programmal kapcsolatos támogatások A válaszadó földtulajdonosok egyike tudta, milyen esetben vehet igénybe támogatást a Natura 2000 területére, és már vett is igénybe. A másik tulajdonos nem volt tisztában ezzel a kérdéssel. Javaslatok a Natura 2000 programmal kapcsolatban Az egyik gazdálkodó szervezet szerint felül kellene vizsgálni a programot, emellett meg kellene tanítani a gazdálkodókat az eredményes, fenntartható, gazdaságos és a természetvédelem igényeit is kielégítő erdő- és mezőgazdálkodásra. Egy másik szerint kijelölések csak akkor történjenek meg, ha valóban indokolt a kijelölés, a felmérés eredményét még a kijelölés előtt ismertessék meg az ingatlan tulajdonosával, akinek a tervezett kijelölés kapcsán legyen lehetősége - miután megismeri jogait és várható kötelezettségeit - reagálni a megfelelő intézmény(ek) felé. A kijelöléskor vegyék figyelembe a kormányzati stratégiákat (infrastruktúra, ásványvagyon-gazdálkodási, stb.), valamint a helyi településfejlesztési terveket. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az előzetes kommunikáció folyamán felvettük a kapcsolatot több hatósággal, a fenntartási tervek készítéséhez szükséges adatok megkérése ügyében. 2013 áprilisában megkerestük a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati Osztályát, kikértük a fenntartási tervek készítéséhez szükséges vadászati adatokat. Ugyancsak 2013 áprilisában a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától megkértük a területen érintett erdőgazdálkodók elérhetőségét. 26

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

27

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1.Környezeti adottságok 1.1.1.Éghajlati adottságok A Sátor-Krakó-hegycsoport és a Patócs-hegy legnagyobb része, 300 m tszf magasságig a mérsékelten hűvös–mérsékelten száraz körzetbe, e felett, tehát jórészt csak a Krakó tetője tartozik a mérsékelten hűvös–mérsékelten nedves körzetbe. A napsütéses órák száma (évi napfénytartam) 1850 körüli, a hegységperemi alacsonyabb részeken, Abaújszántón azonban 50 év átlagában ez az érték 1925 óra. A napfénytartam nyáron 700 óra felett, télen mindössze 170-180 óra. Az évi középhőmérséklet 9-9,5°C. A napi középhőmérséklet április 16. és október 13. között – a vegetációs időszakban – 10°C feletti. Az évi közepes hőingás 22°C körüli. A téli napok (amikor a napi legmagasabb hőmérséklet 0°C alatt marad) száma 35-45 között változik. A zord napoké (amikor a napi legmagasabb hőmérséklet -10°C alatt marad) 10-15. A nyári napok (a napi legmagasabb hőmérséklet legalább 25°C) száma 65-70. A hőségnapoké (amikor a hőmérséklet 30°C fölé emelkedik) 15 körül alakul. A fagyos napok száma 110 körül alakul. Az első fagyos nap ősszel október 10-én várható, az utolsó április 30. körül (Makra L. et al. 2007). A jelenleg is használt és a felhagyott teraszok befolyással vannak a helyi mikroklímára. A teraszok megtörik a lejtőt, ezáltal akár csapdákat is képezhetnek a hideg levegő mozgása során, ami növeli a fagyveszélyt. A kőgátak fala azonban pozitív hőmérsékleti anomáliát okozhat. Sötét kövei felmelegednek nappal, és hőtartó képességüknek köszönhetően a közvetlen környezetüknek képesek némi hő átadására. Az évi csapadékmennyiség több évtized átlagában 600 mm alatt marad 500-550 mm körüli értékkel. A hótakarós napok száma 40-45, átlagos maximális hóvastagsága 15-18 cm. A csapadék eloszlására a mérsékelt övnek megfelelően késő tavaszi-kora nyári maximum és téli minimum jellemző. A térség uralkodó széliránya az ÉK-i. Az átlagos szélsebesség kevéssel 2 m/s feletti, a magasabb területeken 3-4m/s (Dövényi Z. 2010). 1.1.2.Vízrajzi adottságok Nagyobb szerkezeti vonalak befolyásolják a helyi vizek folyásirányát. Esetünkben ÉÉKDDNy-i és ÉÉNy-DDK-i vulkanotektonikai vonalak határozzák meg a Szerencs-patak folyásirányát. Bal oldali mellékvizének, az Aranyos-pataknak pedig K-Ny irányú törésvonal jelzi elő völgyét (Pentelényi L. 1968). A Szerencs-patak hossza 29,3 km, vízgyűjtő területe 290,0 km2, közepes vízhozama 0,433 m3/s. Vízállását 1967 óta mérik Abaújszántónál. Vízszintje széles skálán ingadozik. Minimumát 1969 novemberében és 1971 márciusában 10 cm-en, maximumát 1977 januárjában 370 cm-en mérték. Abaújszántónál torkollik a Szerencs-patakba az Aranyos-patak, melynek völgyét szintén szerkezeti vonalak jelezték előre. Hossza 18,8 km, vízgyűjtő területe 54,4 km2, közepes vízhozama 0,13 m3/s (Konecsny K. 2007). Cekeházánál ömlik az Aranyos-patakba a Boglyos-patak. Hossza közel 3 km. Andezites területen lévő forrásai állandóan táplálják. K-Ny-i folyásirányú, majd Cekeháza vonalába érve É-nak fordul. A Szerencs-patak szerkezeti árka mentén felszálló vizű, langyos források fakadnak Gönctől egészen Szerencsig. Ilyen források Abaújszántó határában is vannak, melyekre fürdőt is építettek Aranyosfürdő néven. Hőmérsékletük 2124°C. Összetételük alapján Ca-Mg-hidrogénkarbonátos, alacsony oldott sótartalommal. Ezeknek a forrásoknak gyógyhatást is tulajdonítanak, főként izületi megbetegedések (pl.: köszvény-Köszvényes-forrás) és csonttörések utókezelésére ajánlják (Cseke L. 1982). Jelenleg a fürdő nem működik. 28

Leszálló források is jellemzőek. Vizük döntően a csapadékvízből származik, ami beszivárog a kőzetek repedéshálózatába, amíg el nem éri felszínre bukkanásának helyét. Ez gyakran kőzethatár, így a leszálló források egy része rétegforrás jellegű. Mivel a csapadéktól függenek, nagy részük időszakos. A talajvízszint 2-4m mélyen húzódik a völgytalpakon (Dövényi Z. 2010). 1.1.3.Talajtani adottságok Az érintett területek azon részén, ahol erdőborítás van, döntően barnaföldek fordulnak elő, kisebb arányban pedig agyagbemosódásos barna erdőtalajok. A legnagyobb kiterjedésű barnaföldek a talajképző kőzetnek köszönhetően savanyú kémhatásúak. Agyagtartalmukban közepes dominanciájú, vagy domináns a savanyú kőzetek mállása során keletkező szmektit. Fizikai féleségük vályog vagy agyagos vályog. Ott, ahol teraszos szőlőművelés miatt jelentősen megbolygatták a talajt, a talajtípusba sorolás nehézkes, leginkább a lejtőhordalék talajokkal azonosíthatóak. A jelenleg is szőlőművelés alatt álló területeken sajnos jellemző, hogy lejtőirányúak az ültetvények sorai. Ez fokozott erózióhoz vezet, ami a talajok humuszos felső szintjeinek lehordódásában, és árkos erózióban nyilvánul meg. A talajpusztulás miatt a lejtők alsóbb szintjei felé haladva egyre vastagodó lejtőhordalék talajok jelentkeznek. Mivel döntően humuszos szintek lehordott anyaga rétegződik, így ezen talajok saját humuszos szintje gyakran magasabb humusztartalmú, mint a barnaföldeké, barna erdőtalajoké (Kerényi A. 1978). A savanyú vulkanitok magas agyagtartalmú málladékán foltokban fekete nyirok talaj alakult ki. Ahol a lepusztulás miatt nem képződött vastagabb termőréteg a löszön és nyirkon, ott földes kopárok jellemzőek, mely a meredekebb gyepek területén fordul elő. A terület kőzetkibúvásainak környezetében (pl: Sátor-hegy perlitbreccsája) ahol a kőzet aprózódása és mállása még nem előrehaladott, illetve az erózió nem teszi lehetővé a növényzet megtelepedését, ott köves, sziklás váztalajok alakultak ki, ahol maximum 10 cm vastagságú talajréteg és sziklás foltok váltakoznak (Stefanovits P. et al. 1999).

1.2.Természeti adottságok 1.2.1.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja

Élőhelytípus megnevezése

6240

*Szubpannon sztyeppék

Reprezentativitás (A-D) B

40A0

* Szubkontinentális cserjések

B

91H0

* Pannon molyhostölgyesek

B

91M0

Pannon cseres-tölgyesek

C

6210

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és D cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia)(*fontos orchidea-lelőhelyek)

6190

* Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis)

D

1.2.2.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

29

Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II., IV.

piros kígyószisz (Echium russicum)

C

II., IV.

magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica)

C

II., IV.

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

C

piros kígyószisz (Echium russicum) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

Csak az Abaújszántói Sátor-hegyen fordul elő.

Állománynagyság (jelöléskor):

10-100

Állománynagyság (tervkészítéskor):

2

Állomány változásának tendenciái és okai:

Részben abból adódik, hogy pontos felmérések nem készültek, részben abból, hogy a faj csak virágzó állapotban mérhető fel biztonsággal vegetatívan nem.

Faj veszélyeztetettsége:

A faj a területen közepesen veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Veszélyeztető tényező főként a sztyeprétek cserjésedése és az időnkénti leégés, valamint a tájidegen fafajok terjedése.

magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) Irányelv melléklete:

II., IV.


A site mindhárom részterületén több lokalitásban erős, virágzó populációja van.


1000


2496


Pontos felmérések ezidáig nem készültek.





30

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Irányelv melléklete:

II., IV.


A site mindhárom részterületének sztyeprétjeiben több lokalitásban erős, virágzó populációja van.


1000-5000


1784


Pontos felmérések ezidáig nem készültek.





1.2.3.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II., IV.

Csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria)

C

II., IV.

Sárga gyapjasszövő (Eryogaster catax)

D

II., IV.

Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequi- D num)

II.

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)

IV

Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

IV

Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne)

IV

Fűrészlábú szöcske (Saga pedo)

31

D

1.2.4.A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

Magyar név

Tudományos név

Hegyi kökörcsin

Védettség (V, FV)

Pulsatilla praten- V sis subsp. zimmermannii

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

A pannon flóratartomány endemikus faja.

Fekete kökörcsin Pulsatilla praten- V sis subsp.nigricans

Jellegzetesen sztyeppréti faj, inkább löszön fordul elő.

Tavaszi hérics

Adonis vernalis

Jellegzetesen sztyeppréti faj.

Halványsárga repcsény

Erysimum mannii

Apró nőszirom

Iris pumila

Magyar kőhúr

Minuartia frutes- V cens

Szilikát sziklalakó karakterfaj.

Abaúji galaj

Galium abaujen- V se

Ritka bennszülött faj.

árva- Stipa dasyphylla V

Itt ritka sztyepréti faj.

Bozontos lányhaj

V

witt- FV V

Nagyon ritka fokozottan védett faj. Sziklagyepi karakterfaj.

Lapos kékfutrin- Carabus intrica- v ka tus

Alapvetően nyirkos, hűvös erdők lakója, itt különlegesség.

Balkáni futrinka

Melegkedvelő faj, melynek a kárpáti fajokkal történő együttes megjelenése érdekes.

Carabus monti- V vagus blandus

Sokszínű futrinka Carabus arcen- V sis

Észak-keleti kárpáti faj, itt különlegesség.

Tövisszúró bics

V

Natura 2000-es faj, bár ezen a site-on nem jelölő. Rendszeres fészkelő a területen.

V

Natura 2000-es faj, bár ezen a site-on nem jelölő. Rendszeres fészkelő a területen.

gé- Lanius collurio

Karvalyposzáta

Sylvia nisoria

32

1.8. 1.3.Területhasználat 1.3.1.Művelési ág szerinti megoszlás Művelési ág

ha

Százalékos arány

kivett

95,68

14,2

erdő

372,97

55,3

rét/legelő

198,61

29,4

szőlő

1,8

0,2

szántó

5,6

0,6

Összes:

674,65

100

1.3.2.Tulajdoni viszonyok Tulajdonos/kezelő

ha

Százalékos arány

önkormányzat

11,2

1,6

magán

448,46

66,5

Állami

10,42

1,5

Állami/Északerdő Zrt.

162,64

24,1

Egyéb vállalat

41,93

6,2

Összesen:

674,65

100

1.3.3.Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdálkodás A terület 55%-a erdő művelési ágban van, a további 30% gyep, 0,2% felhagyott szőlő, 0,6 % felhagyott szántó és 14 % kivett terület (kopárság, út, árok). Tulajdonosok tekintetében nagyrészt magántulajdonban van a terület. A területen művelt szőlő nem található. A környező domboldalak mindegyikén intenzív szőlőművelés folyik. A Sátor-hegy és a Krakó, valamint a Patócs-hegy gyepjeit általában nem művelikkivéve a Krakó délnyugati lábánál elterülő két kisebb kaszálót, míg az Aranyos-völgy oldalán található gyepterületeket kaszálják szárzúzzák. A tetőkön és a gerincen található sztyeprétek többsége erősen cserjésedik. A kopárok sekély talaján pedig nem tud kialakulni nagyobb fűhozamú gyep.

33

1.3.3.2.Erdőgazdálkodás A tervezési terület több mint 1/2 része erdővel borított. Az erdőtársulások eloszlását a következő táblázat mutatja: EU kód

Megnevezése

Természetvédelmi helyzete (NPI adatszolgáltatás EI kiegészítés)

40A0 Kontinentális cserjések


4 B B

6240 Pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők


44 B B

91H0 Pannon molyhos tölgyesek borítás (%) természetessége ált.értékelés 91M0 Pannon cseres-tölgyesek borítás (%) természetessége

5 B B 40 C

ált.értékelés

Erdőgazdálkodás általi érintettség nem érintett (nem az erdőtervezett területen fordul elő) nem érintett (nem az erdőtervezett területen fordul elő) érintett

érintett

C

Az erdők többsége magánerdő. 1.3.3.3.Vadgazdálkodás A területen a vadgazdálkodást a 658430. számú Földtulajdonosok Társult Vadászati Közössége végzi (Abaújszántó, Béke út 61.). A tervezési terület elsősorban nagyvadas jellegű, ahol vadászati jelentősége a vaddisznónak, őznek és gímszarvasnak van. A vadgazdálkodás és a vadászat természetvédelmi szempontú szabályozása elsősorban a vadászható vadfajok köréhez, a vadlétszámhoz, a vadászati módokhoz, a vadgazdálkodáshoz, illetve a vadgazdálkodási berendezések elhelyezéséhez és működtetésük módjához kapcsolódik. - A vadászterületeken a vadászat célja a vadlétszám-szabályozási feladatok ellátása, közelebbről a természetes predátorokkal (s ezen keresztül természetes állományszabályozó-mechanizmusokkal) nem rendelkező vadászható vadfajok (elsősorban a nagyvad és a róka) populációinak szabályozása oly módon, hogy a kapcsolódó tevékenységek (vadgazdálkodási-vadászati létesítmények kialakítása és üzemeltetése, vadászati tevékenység gyakorlása, közlekedés, stb.) a védett természeti területeken a lehető legkisebb aktivitást, zavarást okozzanak. Vadászható vadfajok: vaddisznó, őz, gímszarvas, róka.

34

1.3.3.4. Halászat, horgászat A tervezési területen nincs halászatra és horgászatra alkalmas vízfelület. 1.3.3.5. Ökoturizmus, üdülés és idegenforgalom, természetvédelmi oktatás és bemutatás A tervezési területtel érintett településeken nem található erdei iskola és oktatóközpont. A területen nincs kiépített tanösvény A környező területeken és a két legközelebbi település (Abaújszántó és Tállya) borturizmusa jelentős. Az abaújszántói Sátor-hegyen egy Kálvária kereszt található, melyhez a terület északi részén, a település katolikus templomából induló Kálvária-ösvény vezet, amely 13 állomáson kis táblákkal mutatja be Krisztus szenvedését. Vallási ünnepek alkalmával a hegytetőn és az említett ösvényen megnövekszik a látogatás. Egyébként, a terület nehéz megközelíthetősége miatt kevéssé látogatott. A tervezési terület nyugati határában járt földút található, melyet a környék szőlőinek művelése alkalmával rendszeresen járják. A Krakó csúcsán adótorony található, melyet karbantartás alatt látogatnak. A Krakó déli részén pihenőhely és padok, valamint tűzrakó hely található. A látogatás itt is csekély mértékű. Az Aranyos-völgyben forgalmas aszfalt út található, melynek mentén néhány szálláshelyet, vadászházat is találunk, valamint a -nál foglalt forrás mellett pihenőhelyet is. 1.3.3.6.Ipar, bányászat A tervezési terület nem érintett, ipari és bányászati tevékenységgel. Tállya község határában a tervezési terület határától 800 m-re működő kőbánya található. A fenntartási terv javaslatait a Világörökségi Kezelési Tervvel összhangban kell alkalmazni és a fenntartási terv javaslatait lehetőség szerint a Tervben szerepeltetni, hiszen minden előírás és javaslat szükséges a kiemelkedő egyetemes érték megőrzése szempontjából is.

35

3. Térképek 3.1. Területi lehatárolás

36

3.2. Természeti értékek elhelyezkedése

37

A Tállyai Patócs-hegy és Sátor-hegy (HUBN20074) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

Recommend Documents