A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ
KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS TERVEZETE
1
I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § A Kollektív Szerződés (a továbbiakban: KSZ) hatálya 1. A KSZ hatálya kiterjed a Magyar Állami Operaházzal, mint munkáltatóval (továbbiakban: Munkáltató) közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalókra, tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e a szerződést kötő szakszervezeteknek (továbbiakban: Szakszervezet) Jelen kollektív szerződést a felek annak valamennyi fél általi aláírásától számított 1 évi időtartamra kötik.
2. § A KSZ megkötése és módosítása 2.1.A KSZ-t a Munkáltató részéről: az intézmény főigazgatója, mint az intézmény vezetője, a Szakszervezetek részéről: a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (mint a munkáltatónál működő reprezentatív szakszervezet, a továbbiakban: MZTSZ) Operaházi Bizottságának elnöke, a Színházi Műszaki Dolgozók Szakszervezetének (mint a munkáltatónál működő reprezentatív szakszervezet, a továbbiakban: SZMDSZ) Operaházi szervezetének elnöke, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (mint a munkáltatónál működő reprezentatív szakszervezet, a továbbiakban: ODFSZ) elnöke a továbbiakban együtt Felek.
2.2.A KSZ módosítását bármelyik szerződő fél kezdeményezheti, módosító indítványának a másik szerződő félhez írásban történő eljuttatásával, megindokolva a módosítás szükségességét. A módosító indítványra annak kézhezvételétől számított 30 napon belül érdemi választ kell adni. 2.3.Szerződő Felek indokolt esetben a módosítás tervezetének előkészítése céljából – paritásos alapon - előkészítő bizottságot hozhatnak létre. Felek a módosítás elfogadott tervezetét közösen terjesztik elő elfogadásra saját testületük elé. 2.4.A módosítás hatálybalépésének időpontjáról minden esetben külön kell rendelkezni. 3. § A KSZ felmondása 3.1.A KSZ-t bármelyik fél három hónapos határidővel, a másik félhez megküldött írásbeli nyilatkozattal felmondhatja. 3.2.Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a felmondás bejelentését követő két héten belül egyeztető bizottságot hoznak létre a felmondás okainak megvitatására, és új KSZ megkötése lehetőségének 2
megvizsgálása céljából.
4. § A KSZ felülvizsgálata és értékelése 4.1. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy valamennyi – vonatkozó munkaügyi jogszabály változásakor áttekintik és értékelik a KSZ rendelkezéseit, és ennek alapján közös javaslatot dolgoznak ki az esetleg indokolt módosításokra. II. FEJEZET A MUNKÁLTATÓ ÉS A SZAKSZERVEZET EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK KÉRDÉSEI 5. § Az együttműködés általános szabályai, területei és formái 5.1.Szerződő Felek a jogaik gyakorlása és a kötelezettségeik teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Tevékenységük nem sértheti a másik fél jogos érdekeit, nem vezethet a másik fél jogainak sérelmére, a másik fél lejáratására. 5.2.Munkáltató kinyilvánítja a Szakszervezetekkel való együttműködési szándékát, továbbá azt, hogy a Szakszervezetek tevékenységét, működését elősegíti, a Szakszervezetek kijelentik, hogy a vonatkozó jogszabályokban biztosított jogosultságaikat a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolják. 5.3.Szerződő Felek vállalják, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedéseikről, amelyek a másik fél tevékenységét, a közalkalmazottak érdekeit érintik illetve befolyásolják. 5.4.Szerződő Felek együttműködési kötelezettsége kiterjed, különösen: a) mindazokra a tervezett intézkedésekre, amelyek a munkáltatói vagy munkavállalói érdekeket érintik (foglalkoztatási helyzet, éves bérfejlesztési, kinevezési, felmentési, kitüntetési és nyugdíjazási elvek, stb.); b) a Felek munkáltatói vagy munkavállalói helyzetét érintő jogszabályi változások végrehajtása, illetve ennek érdekében szükséges belső szabályozás, belső szabályzatok módosítása kérdéseire; c) a szociális segélyezés és a lakáscélú támogatás kérdéseire; d) a többes hasznosítású objektumoknak (üdülők stb.) a közalkalmazottak általi igénybevételének kérdéseire; e) továbbá minden olyan kérdésnek a rendezésére, amelyet bármelyik fél fontosnak tart és a másik féllel megindokoltan írásban közöl. 5.5.Szerződő Felek az együttműködés formájaként megállapodnak abban, hogy a) a Munkáltató - az 1. sz. mellékletben foglaltak szerint biztosítja a Szakszervezetek működésének dologi és infrastrukturális feltételeit. - biztosítja a Szakszervezetek illetékes tisztségviselőjének tagként, állandó vagy eseti meghívottként történő részvételét mindazon a 2. sz. mellékletben rögzítettek szerinti Intézményi testületek és bizottságok munkájában, amelyek feladatkörébe a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő kérdések tartoznak. - a Szakszervezetek illetékes tisztségviselőjét meghívja minden olyan egyéb tanácskozásra, amelyen a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő kérdés kerül megtárgyalásra, - vállalja, hogy a szakszervezeti tagok igénye esetén térítés nélkül elvégzi a szakszervezeti tagdíj 3
bérelszámoláson keresztül történő levonását, átutalását, és a tagdíj összegét az SZJA elszámolásnál figyelembe veszi, b) a Szakszervezetek vállalják, hogy - tájékoztatja a Munkáltatót mindazokról a testületi üléseiről és tanácskozásairól, amelyeken a Munkáltató feladatkörébe tartozó és a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő kérdést tárgyalnak, - a Munkáltató kérésére biztosítják a Munkáltató illetékes képviselőjének tanácskozási joggal történő meghívását ezen testületi üléseire, tanácskozásaira.
6. § 6.1.Szerződő Felek az együttműködés kapcsolatrendszerét, az együttműködő partnerek körét a következőkben állapítják meg:
Intézményi szinten főigazgató
-
a KSZ aláírására jogosult szakszervezeti tisztségviselők
Igazgatósági szinten: igazgató
- igazgatóság szakszervezeti főbizalmija
6.2.Intézményi szintű (a 6.1. pontban meghatározott) kapcsolattartás: Főigazgató és a Szakszervezeti tisztségviselők között két havi rendszerességgel egyeztetést tart. 7. § A Szerződő Feleket terhelő tájékoztatási kötelezettség 7.1.A Munkáltató vállalja, hogy a közalkalmazottak nagyobb csoportjára vonatkozó minden olyan tervezett intézkedéséről, amely a közalkalmazottak foglalkoztatási helyzetét, élet- és munkakörülményeit érinti, a Szakszervezeteket tájékoztatja. 7.2. A munkáltatói intézkedések tekintetében a közalkalmazottak nagyobb csoportja alatt a következőket kell érteni: • Az intézmény közalkalmazottainak egésze. 7.3. A Munkáltató a Szakszervezetek érdekképviseleti tevékenysége elősegítése érdekében megküldi az Intézmény szabályzatait, igazgatói, főigazgatói utasításokat, az erre jogosultak által kiadott és a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő körleveleket. 7.4. Érdekvita esetén: a Munkáltató átadja a Szakszervezeteknek azokat a dokumentumokat, amelyek az érdekképviseleti vitában a munkáltató álláspontját befolyásolják; 7.5. A Munkáltató betekintést enged mindazokba a gazdálkodási, bérügyi, statisztikai iratokba, beszámolókba, 4
a belső ellenőrzés által készített jelentésekbe, melyek az érdekvitával összefüggésben vannak. 7.6.Az igazgatók évente legalább egyszer összdolgozói fórumon tájékoztatást adnak az egységük helyzetéről, problémáiról, ezek érdekében végzett tevékenységükről, terveikről. Válaszolnak a közalkalmazottak közösségét, vagy annak nagyobb csoportját érintő kérdésekre. 7.7. A Szerződő Felek bármely kérdésben, a kölcsönös tájékoztatás során egymás tudomására jutott adatokat a titoktartási, a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok szerint kezelik. A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a nevükben eljárásra jogosult vezetőkről, illetve tisztségviselőkről, azok feladat és hatásköre feltüntetésével, továbbá a bekövetkező változásokról. 8. § Intézményi Érdekegyeztető Tanács 8.1 Szerződő felek a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeivel összefüggő kérdésekben felmerült kollektív munkaügyi viták, valamint az együttműködés területén felmerült problémák rendezése céljából Intézményi Érdekegyeztető Tanácsot (IÉT) hoznak létre és működtetnek. Az IÉT működésével kapcsolatos kérdéseket közösen kialakított és elfogadott ügyrendben szabályozzák, amely a KSZ 3. sz. mellékletét képezi. 8.2 Az egyes igazgatóságok szintjén érdekegyeztető tanács hozható létre állandó vagy eseti jelleggel, amelynek működtetésére a 8.1. pontban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. 9. § A Szakszervezet jogosultságai, tisztségviselőinek védelme 9.1 A Szakszervezeteket, annak testületeit, tisztségviselőit megilletik mindazok a jogosultságok, amelyeket a Munka Törvénykönyve II. fejezete, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szabályoz. 9.2 A szakszervezeti tisztségviselők védelme a) A Szakszervezet választott tisztségviselőit, a Közalkalmazotti Tanács tagjait az Mt. 28.§-ában meghatározott védelem illeti meg. b) A Munkáltató biztosítja, hogy a választott tisztségviselőkkel szemben e tevékenységük miatt sem közvetlen, sem közvetett hátrányt jelentő elbánást nem alkalmaz. c) A szerződő felek kijelentik, hogy a tisztségviselők védelmével kapcsolatos vitás kérdéseket az IÉT keretében kölcsönös együttműködés alapján rendezik. d) Az eljárás során felsőbb szakszervezeti szervnek kell tekinteni: - a választott tisztségviselők esetében: az MZTSZ Operaházi Bizottságának elnöke, az SZMDSZ Operaházi szervezetének elnöke, az ODFSZ elnöke
- az MZTSZ Operaházi Bizottságának elnöke, esetében az MZTSZ Országos Elnökségét. - az SZMDSZ Operaházi szervezetének elnöke, esetében az SZMDSZ Országos Elnökségét. - az ODFSZ elnöke esetében ? III. FEJEZET A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEI
5
Szerződő felek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyv (1992. évi XXII. törvény) közalkalmazottakra is alkalmazható rendelkezései valamint az Előadó-művészeti törvény által adott felhatalmazás alapján a közalkalmazotti jogviszonyból származó egyes jogok és kötelezettségek, ezek gyakorlása, illetve telepítése tekintetében alkalmazandó rendelkezéseket a következőkben határozzák meg. 10. § Közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszűnése (Kjt. 20-38. § Mt. 71-101. §, Eatv. ) A kinevezési okmányban meg kell határozni a munkavégzés helyét, s ezen belül külön azt a tényt, ha a közalkalmazottat a munkáltató változó munkahelyű munkakörben foglalkoztatja. A KSZ megkötésekor az Operaház állandó előadási, próba és működési helyszínei: ¾ Magyar Állami Operaház és az Üzemház, ¾ Erkel Színház, ¾ MÜPA ¾ Budapest, Jókai utca 4. sz. alatti próbaterem, ¾ Budapesten a szerződéskötéskor az Operaház állandó használatában lévő helyszínek.
11. § Munkavégzés, munkaidő, pihenőidő (Kjt. 39.-60. § Mt. 102.-140.A §) Mt. 83/A és 10.§.-aihoz A munkakörbe nem tartozó, az állandó munkahelyen kívül, és a más munkáltatónál végzett munka szabályai 11.1 A kinevezésben, valamint a munkaköri leírásban a munkakörbe tartozó munkafeladatot szorosan kell értelmezni. Munkakörbe nem tartozó munkavégzésnek, illetőleg helyettesítésnek minősül az elrendelt és teljesített munkavégzés, amelyet a munkaköri leírás, illetőleg a kinevezés nem tartalmaz. 11.2 Az előadás létrehozatalához kapcsolódó valamennyi művészeti és nem művészeti munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott munkakörébe tartozik, minden az intézményben lebonyolításra kerülő előadás létrehozatalában való közreműködés, függetlenül atól, hogy az az előzetes műsortervben szerepelt-e. Video- és hangfelvételek, fényképezés. 11.3 A színház saját belső, nem kereskedelmi céljaira, illetőleg archiválás érdekében – a közreműködők egyidejű értesítésével - jogosult a próbákról, vagy előadásokról díjazás nélküli felvételeket készíteni. 11.4 A munkáltató a közalkalmazott kinevezésében foglalt előzetes hozzájárulás, vagy külön hozzájárulás birtokában jogosult a.) Valamennyi előadásról és azok próbáiról külön díjazás nélkül felvételt készíteni (rögzíteni), vagy 6
harmadik személy, szervezet részére a felvétel készítését (rögzítést) engedélyezni, továbbá az így készített felvétel televíziós vagy rádiós sugárzását – díjázás nélkül – korlátozás mentesen egy vagy több televíziós, és e rádiós szervezet részére engedélyezni. b.) az előadásokról a munkáltató által készített, vagy harmadik személyek közreműködésével készítetett felvételek öt percet meg nem haladó részleteit – reklámozás, illetve a MAO népszerűsítése céljából korlátozás és díjfizetési kötelezettség nélkül sugározni, illetőleg PR, marketing célból 3. személynek sugárzásra átengedni. 11.5 A fenti felhasználásokat a közalkalmazott részére fizetett munkabér magában foglalja. A munkáltató a fentiek szerint készült felvételek bármilyen további kereskedelmi célú felhasználására csak a közreműködők (szerzői jogi jogosultak) hozzájárulásával jogosult. Ennek hiányában köteles a felvételek kereskedelmi célú nyilvános vetítését, sokszorosítását, kereskedelmi forgalomba hozását megakadályozni. Minden egyéb, az előadóművészeket érintő ilyen irányú kérdésben a szerzői jogi törvény vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 11.6 A munkáltató köteles a rádió és televízió felvételek készítéséről a résztvevő művészeket, szerzői jogi jogosultakat legalább 5 nappal korábban értesíteni.
Mt. 110.-115. §-ához 11.7. A közalkalmazott kérésére iskolarendszerű tanulmányok folytatásának támogatása céljából a Munkáltató tanulmányi szerződést köthet, ha képzésben való részvétel a Munkáltató szakemberszükségletének biztosítását is szolgálja. 11.8. Iskolarendszeren kívüli tanulmányok folytatásához szabadidő és támogatás kizárólag abban az esetben adható a közalkalmazott kérésére, ha a képzésben való részvétel a Munkáltató szakemberszükségletének biztosítását is szolgálja, és a közalkalmazottal a Munkáltató tanulmányi szerződést köt. 11.9.Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok folytatására a Munkáltató kötelezte a közalkalmazottat. A Munkáltató csak a közalkalmazott hozzájárulásával kötelezheti vizsga letételével járó tanfolyamon, továbbképzésben való részvételre a) azt, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságig kevesebb, mint öt év van hátra, b) a várandós nőt, c) azt a közalkalmazottat, akinek egy évnél fiatalabb gyermeke van, d) azt a közalkalmazottat, aki kettő vagy több 16 éven aluli gyermeket nevel, és az Mt 132 § (2) bekezdése alapján pótszabadságra jogosult, e) emberi reprodukciós eljárásban vesz részt. Mt. 118. §-ához
7
11.10. A Magyar Állami Operaház dolgozói hat havi munkaidőkeretben dolgoznak az 1.15. pontban foglalt dolgozók kivételével. 11.11 A munkaidőkeretben foglalkoztatott közalkalmazottak munkaidő beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója a próbarend, valamint a heti munkaelrendelés helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatalával közli az érintett közalkalmazottakkal. A munkaidőkeretben foglalkoztatottak esetében a heti második pihenőnap havonta összevontan is kiadható. 11.12 A színpadi tárak (díszítők, öltöztetők, fodrászok, világosítók, hangosítók kellékesek) dolgozói készenléti jellegű munkakörben, osztott, egyenlőtlen munkaidő beosztással dolgozó közalkalmazottak, akiknek hat havi munkaidőkeret átlagában napi munkaidejük legfeljebb 10, heti munkaidejük legfeljebb 50 óra. (Tárgyalási alapnak tekintjük, azzal a feltétellel, hogy a munkáltató részletes írásbeli kimutatást készít minden egyes munkavállalóra vonatkozóan a bérrendezés és átalány mértékéről. Végleges álláspontot kialakítani a kérdésben csak akkor tudunk, ha a több hónapja várt lista az érintettek tervezett bérrendezéséről megérkezik.) Amennyiben a próbák és az előadások alatt a fenti dolgozóknak munkát nem kell végezniük, a kijelölt tartózkodókban a színpad közelében kell munkavégzés céljából rendelkezésre állniuk. 11.13 A színpadi műszaki tárak rendes munkaideje 8.00-23.00 között, illetve a díszítők rendes munkaideje 7.00-23.00 között kerülhet megállapításra. Ezen időszakon belül a tényleges munkaidő-beosztás heti munkaelrendeléssel történik a közalkalmazottak kinevezése, a KSZ szabályai, az Emtv. és a Kjt. rendelkezései figyelembevételével. 11.14. A hat havi munkaidőkeret az alábbi szervezeti egységekben, állandó munkarendben foglalkoztatott dolgozókra nem terjed ki:
− − − − − − − − − − − − − − − − −
magasabb vezető, vezető beosztású dolgozók, igazgatói titkársági asszisztensek, jogi iroda, pénzügyi osztály, számviteli osztály, osztály, szervezési osztály (a jegypénztárosok kivételével), közönségszervezők, belső ellenőrök, balett titkárság dolgozói, balett nemzetközi kulturális menedzser, marketing és kommunikációs osztály dolgozói, informatikusok, Kotta- és Hangszerkezelők Kottatár - Protokoll Irodaművészeti titkárság, Festő és Szobrász Művészek elektrikusok gépészek műszaki Titkárság
8
− gondnokság Mt. 117. §-ához 11.15. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy éjszakai munkának tekintik, ha a munkavégzés 22 és 6 óra között legalább 1 óra időtartamú. (Lásd. Hatályos megállapodás) Kjt. 55/A. §-ához 11.16. A túlmunkát írásban kell elrendelni. A rendszeres (több napon keresztül tartó, vagy heti, havi rendszerességgel ismétlődő) túlmunkát legkésőbb a túlmunka megkezdése előtt két nappal és írásban kell elrendelni. Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés (túlmunka) időtartama naptári évenként legfeljebb 280 óra lehet. Mt. 123. §-ához 11.17. Ha a közalkalmazott otthoni készenlétet teljesített és a készenlét ideje alatt munkára nem vették igénybe, a készenlétet követően pihenőidő nem illeti meg. Mt. 124. §-ához Az egyik pihenőnap kiadása 11.18 Az állandó munkarendben dolgozók a heti egyik pihenőnapot egységesen vasárnap kapják meg. 11.19 A munkaidőkeretben dolgozók az egyik - az állandó - heti pihenőnap a hétfő. (a továbbiakban: első, fix pihenőnap) Ez alól kivételt képez évadonként 15 hétfő. A második pihenőnapot a jogszabály figyelembevételével lehetőleg vasárnap kell kiadni. 11. 20 Rendeltetése folytán vasárnap is munkát végző munkakörökben havonta legalább egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően a munkavállalónak legalább egy pihenőnapot ki kell adni, ezen a napon rendkívüli munkavégzés sem rendelhető el. A másik pihenőnap kiadása 11.21 Az állandó munkarendben dolgozók a másik pihenőnapot szombaton kapják meg. 11. 22 A második pihenőnap a munkaidőkeretben foglalkoztatottak esetében havonta, a tárgyhónapot követő hónap végéig a tárgyhónapban összevontan is kiadhatóak. A második pihenőnapnak a kijelölése egyénileg történik, amit a munka elrendelésével kell kijelölni és közölni. Amennyiben a második pihenőnapot a munkáltató nem jelöli ki, a második pihenőnap a vasárnap.
Mt. 134. §-ához 11.23. A szabadságolási tervet úgy kell összeállítani, hogy a szabadságolások alatt a tárak és az intézmény munkája zavartalanul ellátható legyen. 11.24 A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatottaknak, továbbá azon műszaki és egyéb alkalmazottaknak, akiknek a munkarendje a színház műsorrendjéhez igazodik, szabadságát lehetőleg a nyári
9
üzemszünetben kell kiadni; a színházi évad alatt csak indokolt esetekben kérhető a szabadság kiadása. A többi közalkalmazott ( Díszletkészítő Műhelyekben és Jelmezkészítő Műhelyekben) szabadságát is elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. 11. 25 A szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év június 30-ig is kiadhatja, ha ezt az intézmény kivételesen fontos érdeke indokolja. Mt. 139-140. §-ához 11.27. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Mt. 139.-140. §-aiban meghatározott eseteken túl fizetés nélküli szabadság engedélyezése a Munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A munkáltató (főigazgató/miniszteri biztos) a közalkalmazott kérelmére – a közalkalmazott közvetlen munkahelyi vezetője javaslatát figyelembe véve – fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet:Művészi, művészeti munkakörben dolgozók „kikérése” – bel-, és külföldi fellépések – esetén (3. számú melléklet). A közalkalmazott minden „kikérés” esetén köteles fizetés nélküli szabadságot igényelni. Egyedi indokoltság esetén (a közalkalmazott egyéni kérelme alapján). Ezekben az esetekben a munkáltató (főigazgató/miniszteri biztos) által engedélyezhető fizetés nélküli szabadság időtartama 30 nap, de legfeljebb 3 hónap. A művészi, művészeti munkakörben dolgozó közalkalmazottak a „kikérés” kapcsán igényelt fizetés nélküli szabadság iránti kérelmüket a munkáltató (főigazgató/miniszteri biztos) engedélyét megelőzően az alábbiak szerint kötelesek előzetesen engedélyeztetni: Művészi (magánénekesek, karmesterek) és művészeti dolgozók próbáról való „kikérés” esetén a próbavezető által, előadásról a művészeti főtitkár által. (Próbavezetőnek minősülő személyek: rendpróbán a rendező, távolléte esetén a játékmester, távolléte esetén a rendező asszisztens; zenekari próbán, a karmester, távolléte esetén a korrepetitor; együttes próbán a karmester, távolléte esetén a korrepetitor.) Korrepetitorok a próbáról és előadásról való „kikérés” esetén a művészeti főtitkár által. Balett művészek a próbáról és előadásról való „kikérés” esetén a balettmester és balettigazgató által. Zenekari művészek a próbáról és előadásról való „kikérés” esetén a zenekar-igazgató által. Énekkari művészek a próbáról és előadásról való „kikérés” esetén a karigazgató által. A zenekar, illetve az énekkar egészét, vagy egy nagyobb létszámú részét érintő „kikérés” esetén a fentieken túl a főzeneigazgató által. Az előzetes engedélyezésre jogosultak kötelesek a kérelem beérkezésétől számított 2 munkanapon belül a közalkalmazott által benyújtott igénylő lap megfelelő rovatát véleményükkel és aláírásukkal ellátni. A munkáltató (főigazgató/miniszteri biztos) a művészi, művészeti munkakörben dolgozó közalkalmazottak „kikérése” kapcsán a fizetés nélküli szabadságot abban az esetben engedélyezi – az előzetes hozzájárulások megléte mellett –, ha a közalkalmazott távolléte a MÁO műsor- és próbatervével összeegyeztethető, és a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését nem veszélyezteti, továbbá a munkáltató jogos gazdasági vagy egyéb érdekét nem sérti. 3/4. A fizetés nélküli szabadság munkáltató (főigazgató/miniszteri biztos) általi engedélyezéséről, illetve elutasításáról a Művészeti Titkárság a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül értesíti az érintett közalkalmazottat, a közvetlen felettesét és a humánpolitikai szakterületet. 3/5. A fizetés nélküli szabadságot az állomány/távollét jelentésen (5/2011. számú miniszteri biztosi utasítás) a szervezeti egység vezetője/tárvezető köteles lejelenteni, a jelzett időszakra a közalkalmazottat illetmény, egyéb juttatás nem illeti meg.
10
3/6. A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot a közalkalmazott által megjelölt – legalább egy hónappal előzetesen közölt – időpontban kell kiadni. Amennyiben részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia. 3/7. Amennyiben a közalkalmazott jelen szabályzat „Egyéb munkaidő kedvezmények” fejezet 3.3/1. pontja szerinti fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölni kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított Hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, Hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Szolgálatszámok 150/1992. Kormányrendelet 12. §-ához: A zenekari-, énekkari- és tánckari tagok tekintetében a maximális szolgálatszámokat az Eatv. rendezi, de egyéb művészeti munkakörök tekintetében nincs szolgálatszámra vonatkozó szabályozás. (3) Az (1) és (2) bekezdésben nem szereplő előadó-művészeti dolgozó szolgálatszámában - kollektív szerződés keretei között - a munkáltatói jogkör gyakorlója és az érintett közalkalmazott állapodik meg. 12. § A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere (Kjt. 60.-80. § Mt 141.-165. §) Az idegennyelv-tudási pótlék 12.1 Az idegennyelv-tudási pótlék megállapításának feltétele: a közalkalmazott erre jogosító munkakörben történő foglalkoztatása és az, hogy középfokú/felsőfokú C típusú állami nyelvvizsgával, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezzen, és ténylegesen használja. Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító munkakörök: karmester, balettmester, játékmester korrepetitor, , rendezőasszisztens, ügyelő, súgó gazdasági, igazgatási, műszaki szakalkalmazott gazdasági, igazgatási, műszaki ügyintéző 12.2 Nem jár nyelvpótlék amennyiben a darab idegen nyelvű előadása indokolja a nyelvhasználatot. 12.3 Nyelvpótlék adható az orosz, német, angol, francia, spanyol, olasz nyelvek rendszeres használata esetén. Külön díjazás, közreműködési díj, ügyeleti díj, rendkívüli munkavégzés
11
12. 4 Az Előadó-művészeti törvény alapján művészi munkakörben foglalkoztatott az előadáson történő közreműködésért külön díjazást kaphat. (Lásd hatályos megállapodás)A díjazást a KSZ ……melléklete tartalmazza 12.5 A nem művészi munkakörben foglalkoztatott munkavállalót a munkakörébe nem tartozó, közönség előtt történő színpadi szereplésért közreműködési díj illeti meg. A közreműködési díj a feladat nehézségére és jellegére tekintettel megállapított mértékét, mely a Kjt. pótlékalap 5 %- 50 %--ának megfelelő összega KSZ …. sz. melléklete tartalmazza 12.6 A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott díjakat kollektív szerződés vagy munkaszerződés átalányban is meghatározhatja. 12.7 A nem művészi vagy nem művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára naptári évenként kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. IV. FEJEZET SZOCIÁLIS, JÓLÉTI, TERMÉSZETBENI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK 13. § KT együttdöntési jogai A Közalkalmazotti Tanácsot együttdöntési jog illeti meg a jóléti célú pénzeszközök (Lakástámogatási Alap, Szociális és Jóléti Alap) felhasználása tekintetében, továbbá az ilyen célú intézmények (üdülők) hasznosítása tekintetében. 14. § 14.1. A Munkáltató – a következő évi költségvetés tervezésekor – határozza meg, milyen összeget tud biztosítani az adóköteles, illetve adómentesen adható szociális-, jóléti-, természetbeni és egyéb juttatásokra, és IÉT keretében dönti el az emelések, illetve bővítések lehetőségét és körét. 14.2. Szociális- és jóléti juttatásként a munkáltató a) a Szociális és Jóléti Alapból nyújtható támogatásokat és segélyeket,és b) a Lakásvásárlási, építési és felújítási Alapból nyújtható kamatmentes kölcsönt határoz meg. 14.3. Természetbeni juttatásként a munkáltató a) BKV bérletet b) …. nyújt. 14.4. A munkáltató a fentieken túl az alábbi egyéb juttatásokat biztosítja:
12
a) üdülő igénybevétele, b) szolgálati férőhely (kedvezményes lakhatási lehetőség az intézmény szolgálati lakásaiban), c) az intézmény tulajdonát képező eszközök (jelmezek, hangszerek, próbaszoba, próbaterem) kedvezményes kölcsönadása
15. § Szociális és Jóléti Alap 15.1. A Jóléti és Szociális Alap működésével kapcsolatos szabályokat az Alap Ügyrendre rögzíti, amely a Kollektív Szerződés 5. sz. melléklete. 16. § Lakásvásárlási,- építési és felújítási Alap 17. § A közalkalmazottakat megillető természetbeni juttatások 17.1. A BKV bérlet juttatási szabályait külön kormánybiztosi utasítás tögzíti, amely a Kollektív Szerződés 7. sz. melléklete. 18. § A közalkalmazottakat megillető egyéb juttatások 18.1. Üdülők igénybevétele a) Az üdülők igénybevételének szabályait a 8.sz. melléklet tartalmazza. 18.2.
Szolgálati férőhely (kedvezményes lakhatási lehetőség az intézmény szolgálati lakásaiban)
Az Operaház kezelésében álló lakásokban a munkáltató szolgálati férőhelyet bocsáthat az alkalmazott rendelkezésére. A szolgálati férőhelyre a lakókat a munkáltató jelöli ki a szakszervezetekkel egyetértésben. A szolgálati férőhelyre történő elhelyezés időtartamáról, a használó által fizetendő térítési díjról a munkáltató szakszervezetekkel előzetes véleményének kikérése után a használati szerződésben állapodik meg. 18.3 Az intézmény tulajdonát képező eszközök (jelmezek, hangszerek) kedvezményes kölcsönadása a. A közalkalmazott írásbeli kérelmére a szervezeti egység vezetője írásban engedélyezheti az egység leltárába tartozó eszközök kölcsönadását visszaszolgáltatási kötelezettséggel. b. A kölcsönvett tárgyakat haladéktalanul vissza kell szolgáltatni a kölcsönzési idő lejártakor, és akkor is, ha erre a szervezeti egység vezetője a kölcsönvevőt felszólítja. c. A közalkalmazott a kölcsönvett eszközökben bekövetkezett kár esetén a teljes kárt köteles megtéríteni. A eszköz kölcsönzésekor használati díjat kell fizetni, amelynek összegét a kölcsönadó szervezeti 13
egység vezetője határozza meg. 18.4. A munkáltató – a Szakszervezettel és a Közalkalmazotti Tanáccsal egyeztetett – éves munkaterv alapján törekszik a jobb és egészségesebb munkafeltételek megteremtésére, és az ehhez szükséges fejlesztések biztosítására. 19 § A kártérítés Mt. 173. §-ához: Kártérítési igény érvényesítése A munkáltató a kárt okozó közalkalmazottat közvetlenül kártérítésre kötelezheti 100.000 Ft-ot meg nem haladó mértékben. A felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 20 § A munkaruha. 20.1 Az egyes munkakörökhöz kapcsolódó munkaruha juttatásokat és a kihordási időket a KSZ ….melléklete tartalmazza. 20.2 Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát adhat. 20.3 A munkaruha a juttatási idő eltelte előtt a munkáltató tulajdona, utána pedig a közalkalmazott tulajdonába megy át. 20.4 Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő eltelte előtt megszűnik, és a jogosult közalkalmazott igényli, akkor a lábbeli a kihordási idő felének eltelte után térítésmentesen, a ruhanemű pedig időarányos térítéssel kerülhet a közalkalmazott tulajdonába. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21.§ A KSZ hatálybalépése 21.1. A jelen Kollektív Szerződés …………….. napján lép hatályba. 22. § A KSZ közzététele A szabályzatot www.opera.hu honlapon kell közzétenni. Mellékletek 14
