ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 1. / AZ ÉPÍTÉSZET KEZDETEI – NÉPI ÉPÍTÉSZET
BM E ÉPÍ TÉSZETTÖ RTÉ NE TI ÉS M ŰEM LÉKI TANSZÉ K / Dr. I STV ÁNFI GY ULA / Dr. RABB PÉTER / 2015
Dr. Istvánfi Gyula építész, ny. egyetemi tanár, prof. emeritus a Magyar Művészeti Akadémia tagja (2006) / a Magyar Építőművészek Szövetsége alelnöke (2009) / Széchenyi-díjas (2011)
Dr. Rabb Péter építész, egyetemi adjunktus
[email protected]
LÁZAS ELŐKÉSZÜLETEK / KOSZTÜMÖS FÓPRÓBA (2013, TARD)
BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK K. II. 82. www.eptort.bme.hu
1.
szeptember 9.
Bevezetés / Kutatástörténet
-
szeptember 16.
BME Sportnap / elmarad
2.
szeptember 23.
A Kőkor építészete / Lakhelyek
3.
szeptember 30.
A Kőkor építészete / Kultikus építmények
+
október 3.
Kirándulás a Skanzenbe
4.
október 7.
A Bronz- és a Vaskor Európában / Kelták és germánok
5.
október 14.
Távoli tájak köznépi építészete / Ázsia és Afrika
6.
október 21.
Távoli tájak köznépi építészete / Amerika és Európa
7.
október 28.
A köznépi építészet szerkezetei 1. / Falak, födémek
8.
november 4.
A köznépi építészet szerkezetei 2. / tetőszerkezet, héjazat, füstelvezetés
9.
november 11.
A Kárpát-medence háztípusai 1. / Közép-magyar háztípus
10.
november 18.
A Kárpát-medence háztípusai 2. / A dunántúli háztípusok
11.
november 26.
A Kárpát-medence háztípusai 3. / A kelet-magyarországi háztípusok
12.
december 2.
A köznépi építészet sajátos elemei / Gazdasági építmények, pásztorépítmények
www.eptort.bme.hu
INFORMÁCIÓK / TEMATIKA / ÜTEMTERV / ÓRAREND
OKTATÁS / ÓRAREND / TANTÁRGYAK
OKTATÁS / ÓRAREND / TANTÁRGYAK
OKTATÁS / ÓRAREND / TANTÁRGYAK
www.facebook.com/eptort
MI AZ ÉPÍTÉSZET?
A VÁROS AZ EMBERHEZ MÉLTÓ ÉLET SZÍNTERE / LÉTREHOZÁSA VALÓJÁBAN A VILÁG ÚJRATEREMTÉSE Palmanova / 1593
AZ ÉPÜLET, MINT A FÖLDÖNTÚLI VILÁG (TÚLVILÁG / FELSŐ VILÁGOK) FÖLDI TRANSZFORMÁCIÓJA / NAGYÍTÁS Amon-templom, Karnak, Egyiptom
AZ ÉPÜLET, MINT A FÖLDÖNTÚLI VILÁG (TÚLVILÁG / FELSŐ VILÁGOK) FÖLDI TRANSZFORMÁCIÓJA / TORZÍTÁS St. Gallen, Ideálterv IX. szd. eleje
1. vendégház, 2. gazdasági épület, 3. vendégház, 4. külső iskola, 5. apát háza, 6. gazdasági épület, 7. érvágás háza, 8. orvos és gyógyszertár, 9. füvészkert, 10. harangtorony, 11. kapus, 12. iskolai elöljáró, 13. könyvtár, 14. fürdő és konyha, 15. ispotály, 16. kerengő, 17. bejárat, 18. fogadócsarnok, 19. kórus, 20. templom, 21. cselédek, 22. juhok, 23. sertések, 24. kecskék, 25. kancák, 26. tehenek, 27. konyha, 28. vendégfogadó, 29. éléstár és borospince, 30. nagy kerengő, 31. hálóterem és melegedőhelyiség, 32. sekrestye, 33. ostyasütő, 34. kerengő, 35. konyha, 36. novíciusok iskolája, 37. lovak, 38. ökrök, 39. kádár műhely, 40. esztergályos műhely, 41. magtár, 42. malátaaszaló, 43. konyha, 44. ebédlő, 45. fürdő, 46. temető, 47. serfőzde, 48. pékség, 49. döngölő, 50. malom, 51. kézművesek, 52. szérű, 53. csűr, 54. kertészház, 55. konyhakert, 56. baromfiudvar
AZ ÉPÜLET (HÁZ ALAKÚ URNA / SZARKOFÁG), MINT AZ EVILÁG TÚLVILÁGI HÍRNÖKE / KICSINYÍTÉS
AZ ÉPÍTÉSZET TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉG Stonehenge 30 000 000 munkaóra Kr.e. 3 000 – 2 000
Henge (Avebury) Nagy méretű rituális körzet 1 000 000 munkaóra (3 ezer ember / 1 év) Kr.e. 3 000 – 2 000
VÁLASZTÓVONAL A TÖRZSI ÉS A FŐNÖKSÉGI TÁRSADALMI BERENDEZKEDÉS KÖZÖTT Körárkos-sáncos tábor Rituális központ (Thornborough) 100 000 munkaóra (250 ember / 40 nap) Kr.e. 4 000 – 3 000 Hosszú sírhalom (West Kennet) 10 000 munkaóra Kr.e. 4 000 – 3 000
AZ ÉPÍTÉSZET SZAKRÁLIS (KULTIKUS), KÖZÖSSÉGI CSELEKMÉNY, MELY A FÖLDÖNTÚLI VILÁG EVILÁGI ÚJRATEREMTÉSÉRE IRÁNYUL
A TÉMA ÉS KORSZAK MEGHATÁROZÁSA / MIKOR KEZDŐDIK A TÖRTÉNELEM?
az írás megjelenése a Földközi-tenger keleti medencéjében (sumér, egyiptomi) az írás megjelenése Észak- és Kelet-Európában az írás megjelenése Ausztráliában (1788) az első ismert építmény nyoma (Olduwai hasadék) az első ismert szakrális célú építmény (Göbekli Tepe) ábra forrása: Istvánfi Gyula: Az építészet története / Őskor, Népi építészet, 1997.
A KORSZAK (ÉS A GONDOLAT) HATÁRAI / A BIBLIKUS IDŐSZÁMÍTÁS Kr.e. 4004 Kr.e. 2348 Kr.e. 1921 Kr.e. 1491 Kr.e. 1012 Kr.e. 5
Teremtés (szeptember 23. 9.00) Özönvíz Ábrahám elhívatása Kivonulás Egyiptomból A templom építése Jeruzsálemben Jézus születése
The Authorized King James version of Bible (KJV), 1611
James Ussher érsek (1581-1656) Isaac Newton (1643-1727)
„The Egyptians anciently boasted of a very great and lasting Empire under their Kings […] reaching eastward to the Indies, and westward to the Atlantic Ocean; and out of vanity have made this monarchy some thousands of years older than the world.” „és az ókorban [az Egyiptomiak] szokásos módon azzal dicsekedtek, hogy királyaik alatt hatalmas birodalmuk volt […] amely keleten Indiáig, nyugaton pedig az Atlanti-óceánig terjedt, és királyságukat hiúságból a földnél néhány ezer évvel idősebbnek tüntették fel.” (The Chronology of Ancient Kingdoms Amended. Chapt. II. 1728)
A KORSZAK HATÁRAI / A TÖRTÉNELEM KEZDETE / DE MIKOR IS KEZDŐDÖTT? Szóthisz-ciklus: 4 x 365 = 1460 év Első ismert dátum: III. Szeszórtisz (Szenuszret, XII. din.) uralkodásának 7. éve: Kr.e. 1872 Palermói kő (Kr.e. 332 u.) Torinói Királyi Kánon (Kr.e. 1300 k.) Narmer sztélé (0. din., Kr.e. 3100 k.) Keresztdatálás / A görög (krétai, műkénéi) civilizáció kronológiája
TALÁLKOZÁS A RÉGMÚLTTAL William Stukeley (1687-1765) / Silbury Hill – Itinearium Curiosum (1724) / Stonehenge (1740) / Avebury (1743) / 1729: druida-mánia (felfigyelt a gabonatáblák növekedésében mutatkozó egyenlőtlenségekre)
TALÁLKOZÁS A RÉGMÚLTTAL John Frere (1740-1807) / Hoxne / Suffolk / Anglia / 320 000 BP Ezek a tárgyak „minden bizonnyal egy nagyon régi korszakba tartoznak, jóval a jelen világunk előtti időkbe.”
TALÁLKOZÁS A RÉGMÚLTTAL? / A PILTDOWNI ESET Piltdown / Sussex / 1912 / Charles Dawson és Smith Woodward / lehet-e az állatcsontokkal datálni az egyes rétegeket? / az emberi maradványok milyen helyet foglalnak el az evolúciós láncban? koponya: régi, de modern ember / állkapocs: majom / fog: víziló / és egyéb azonosíthatatlan állatcsontok
TALÁLKOZÁS A RÉGMÚLTTAL / NAPÓLEON EGYIPTOMI HADJÁRATA 1798-1801 / A ROSETTE-I KŐ MEGTALÁLÁSA
1798: a kairói Egyiptomi Intézet (Institut de l’Egypte) létrehozása
Austen Henry Layard (1817-1894) és a „Nagy Nimrudi Bikarablás” (1847) A technika diadala: míg Paul-Émile Botta (1802-1870) moszuli francia konzul Párizsba csak szétfűrészelt (bontott) bikákat vitt (18431846), addig Layardnak ez egyben (10 t) is sikerült
A RÉGÉSZET KEZDETE / TOMÁNYOS KUTATÁS vs. MŰKINCSRABLÁS Pompeji / 1710: Elboeuf herceg (Herculaneum) / 1748: Pompeii felfedezése / 1860: az első dokumentált ásatások (Giuseppe Fiorelli) Trója (ma: Truva, Tr.) / 1870-1879: Heinrich Schliemann
A TUDOMÁNY SZÍNRE LÉP Boucher de Perthes (1788-1868) vámtiszt Abbeville melletti teraszok kutatása (1847) Az emberi őstörténet (őskor) fogalma
Charles Darwin (1809-1882) A fajok eredete és a természetes kiválasztódás (1859) → tárgytipológia / → kulturális evolúció
A DATÁLÁS MÓDSZEREI / SZTRATIGRÁFIA / RÉTEGTAN / AZ EGYMÁSRA RAKÓDÁS ELVE RELATÍV KRONOLÓGIA! Minél mélyebben lévő – azaz régebbi – a réteg, annál egyszerűbbek a benne lévő őslénytani maradványok
William Smith (1769-1839) Albrecht Penck (1858-1945)
A DATÁLÁS MÓDSZEREI / A HÁRMAS KORFELOSZTÁS
KOR
KŐKOR
SZAKASZ
ŐSKŐKOR Pattintott (Paleolitikum)
Természetben talált, illetve készített eszközök: husáng, bunkó, marokkő, tű, szigony, ár
KŐKOR (Mezolitikum)
Íj és nyíl, kosár, csónak
ÚJKŐKOR Csiszolt (Neolitikum)
BRONZKOR
VASKOR
SZERSZÁM
Véső, kapa, eke, járom, horog, őrlőkő, szövőszék, kerámia
Réz- és bronz eszközök, fazekaskorong
Vas eszközök
GAZDASÁG
Vadászat, gyüjtögetés
LAKHELY
Mobil létforma: barlang, kunyhó, sátor (elsősorban folyó- és tópartokon)
TÁRSADALOM
VALLÁS
25-100 fős csoportok
Törzsek
„Újkőkori forradalom”: átmenet a mezőgazdaságb a vadászat, gyüjtögetés, háziasítás, halászat
Hit a túlvilági életben: temetési rítusok, ősök tisztelete Tanyák
Törzsek, formálódó főnökségek, nemzetségek
Első városok
Első államok
Mezőgazdaság
Christian Thomsen (1788-1865)
Jens Jakob Worsaae (1821-1885)
A DATÁLÁS MÓDSZEREI / A DIFFUZIONIZMUS
„Senkinek sem kell mélyen beleásnia magát annak a kutatásába, hogy milyenek voltak a körülmények itt északon a kőkorszakban ahhoz, hogy lássa, a dolmenek eredeti őshazája nem kereshető Észak-Európában. […] ez abszurd lenne. Egy olyan erős hatás, mely képes lett volna befolyásolni olyan sok és annyira széles területen megoszló ember temetkezési szokásait, évezredekkel mai korunk előtt, egyszerűen nem indulhatott el innen. Önmagában már az is figyelemre méltó, hogy keletről kiindulva ilyen korai időpontban elért minket.” Oscar Montelius (1843-1921) Gordon Childe (1892-1957)
A DIFFUZIONIZMUS KITELJESEDÉSE
Gordon Childe öt axiómája (The Orient and Europe, 1939): 1. A civilizáció Keleten rendkívül régi 2. A civilizáció terjedhet 3. A civilizáció egyes elemei valójában diffúzióval jutottak Keletről Európába 4. A történeti kronológiával datált keleti elemek diffúziója alapot szolgáltat arra, hogy a prehistorikus Európát a történeti kronológia rendszerébe illesszük 5. Európa őskori kultúrái szegényebbek, mint a korabeli keletiek, tehát az európai civilizáció későbbi, mint a keleti
Elliot Smith elképzelése a kultúrák (hordozóinak) vándorlásáról. Az egész kiáramlás Egyiptomból(!) indul. (The Migrations of Early Cultures, 1929)
A DATÁLÁS MÓDSZEREI / A KÉT RADIOKARBON-FORRADALOM (1949-) 1960-tól Willard F. Libby (1908-1980, Nobel-díj: 1960)
Dendrokronológia (1955-) 1967-től Kaliforniai szálkásfenyő (ez a legidősebb példány: 4900 éves)
KELTEZÉS
RELATÍV
FELTÁRHATÓ IDŐSZAK, TERÜLET
ALAPELV
SZÜLETÉSE
Rétegtan (sztratigráfia)
A régebbi réteg mélyebben van
William Smith / 1790 k.
Tipológiai sorozatok (szeráció)
Hasonló a hasonlóhoz
Oscar Montelius / XIX. szd. 2. fele
Nyelvészeti keltezés Éghajlati keltezés (éghajlat, pollen, fauna) Naptárak
Kr.e. 3 000 k-ig
Varvok (gleccser-peremi üledékrétegek)
Kr.e. 10 000 k-ig Csak Skandinávia
A gleccserek változása ciklikus folyamat (évszak-függő)
XIX. szd. 2. fele
Évgyűrűk (dendrokronoloógia)
Kr.e. 8 000 k-ig Csak amerikai délnyugat
Évgyűrűk megszámolása, összeillő évgyűrű-csoportok kereszt-datálása
A.E. Douglas / 1930
Radiokarbon (kalibrálatlan / kalibrált)
Kr.e. 1 500-100 000
C14 izotóp bomlásának mérése F.i.: 5 730 év
Willard F. Lubby / 1949
Kálium-Argon
Kr.e. 50 000-től Vulkanikus kőzetekben
K40 Ar40-né bomlik F.i.: 1,3 millió év (10 % pontosság)
Urán-sor
Kr.e. 50 000-500 000 Mészkőben (fogban)
U238 és U235 bomlása, a leányizotópok vízben nem oldódnak (6 % pontosság)
Hasadási nyom
Kr.e. 300 000-től
U238 feleződése F.i.: 4,468 milliárd év
Thermolumineszcens (optikai)
Kr.e. 100 000-ig kerámiák
Kiégetés hatására az elketroncsapdák lenullázódnak
Elektronspin-rezonancia
Kr.e. 3 000-1 000 000
Obszidián hidratáció
Kr.e. 10 0000-ig
Az obszidián felületén hidratációs réteg keletkezik
Irving Friedman – Robert Smith
Aminosav
Kr.e. 100 000-ig Csontok
Aminosavak halál utáni bomlása
1970-es évek
Kation arány
Kr.e. 10 000-ig
Kationok bomlásának mérése
1980-as évek
Archeo-mágnesesség
Kr.e. 2 000-ig
A föld mágneses tere változik
Geomágneses irányváltások
Kr.e. 100 000 -től
Legutóbbi irányváltás: 780 ezer évvel ezelőtt
1.
2.
ABSZOLÚT
3.
4.
1: szemrevételezéses; 2: radioaktív órák; 3: csapdázott elektron; 4: kalibrált relatív módszerek
A DIFFUZIONIZMUS ÖSSZEOMLÁSA / AZ ELSŐ „ISMERT” ÍRÁS DATÁLÁSA Vinča-kultúra / Tatárlaka-i (Tartaria, Románia) táblák A diffuzionizmus szerint a sumér írás (Kr.e. 3000 táján) trójai (Kr.e. 2700 k.) közvetítéssel a Duna mentén jut el a Balkánra. A kalibrált radiokarbon kormeghatározás szerint a Vinča-kultúra közel 1500-2800 évvel korábbi (Kr.e. 5500-4200). Vinča, Belgrád egyik külvárosa, feltárta Torma Zsófia (1875) / Tatárlaka (1961)
A DIFFÚZIONIZMUS ÖSSZEOMLÁSA / AZ ÚJRÉGÉSZET Los Millares (Alméria, Spanyolország, Kr.e. 3000 k.) Kastrí (Khalandriani, Szürosz, Görögország, Kr.e. 2000 k.)
Colin Renfrew
AHOGY A NEANDERVÖLGYI EMBEREKET ELKÉPZELNI SZOKÁS – PERSZE „CSAKIS SZIGORÚAN TUDOMÁNYOS ALAPON”
KAPCSOLAT A BENNSZÜLÖTTEKKEL / VADAKKAL EGYKOR…
…ÉS MA / VAN KÜLÖNBSÉG?
„- JÉÉÉ, BESZÉÉL!”
AZ ETNOGRÁFIA KEZDETEI
„Az etnográfiának, azaz az emberiséget leíró tudománynak az atyja az az első kőkori ember volt, aki a törzs többi tagjával együtt a tábortűz körül kuporgott, és társait azzal nevettette, hogy a szomszédos hordák nevetséges és képtelen szokásairól mesélt nekik.” (Kaj Birket-Smith: A kultúra ösvényei, 1969)
»MI ÉS MÁSOK« ETNOLÓGIA / ETNOGRÁFIA / NÉPRAJZ KULTÚRANTROPOLÓGIA / SZOCIÁLIS ANTROPOLÓGIA
Kaj Birket-Smith (1893-1977) Frederica Annis Lopez de Leo de Laguna (1906-2004) társaságában (1937), illetve az 5. Thule-expedíció tagjaként Grönlandon (1921-1924)
A KUTATÁS KEZDETEI / A FELFEDEZÉSEK KORA (XVI- XVIII. szd.)
Kolumbusz Kristóf (1451-1506) Kolumbusz útjai (1492-1503)
Martin Waldseemüller világtérképe (1507) Alberto Cantino térképe (1502)
AZ ELSŐ EREDMÉNYEK / (RÉM)HÍREK AZ ÚJVILÁGBÓL
A KUTATÁS KEZDETEI / JEZSUITA MISSZÓK A GYARMATOKON (XVIII. szd.)
Joseph François Lafitau (1681-1746) Az amerikai vadak szokásai, összehasonlítva az ősidők szokásaival (1724) / Afrikai missziós telep térképe
A KUTATÁS KEZDETEI / FELFEDEZŐ UTAZÁSOK (XVIII. szd. második fele)
A tudományos megismerésre törekvés jellemzi. (Mögöttes hódítási, illetve kereskedelem-bővítő szándékokkal) Az utakon természettudósok is részt vesznek, akik földrajzi, növénytani, állattani megfigyeléseik mellett „etnográfiai” feljegyzéseket is készítenek. James Cook (1728-1779) útjai: 1768-1771 cél: a Vénusz átvonulásának megfigyelése Tahitin Új-Zéland, majd Ausztrália keleti partvonalának feltérképezése 1772-1775 cél: a Déli Kontinens létének igazolása Antarktisz első körbehajózása, az Új Hebridák, illetve a Déli Georgia- és Déli Sandwichszigetek felfedezése 1776-1779 cél: az Északnyugati Átjáró felfedezése A Sandwich-szigetek felfedezése
A KORSZERŰ KUTATÁS KEZDETE (XIX. szd. közepe)
Lewis Henry Morgan (1818-1881) Az irokézek szövetsége (1851) az első tudományosan megírt törzsmonográfia
Sir George Frazer (1854-1941) A „karosszék antropológia” atyja
A KORSZERŰ KUTATÁS KEZDETE / A TEREPMUNKA ELŐTÉRBE KERÜL
Nyikolaj Nyikolajevics Mikluho-Maklaj (1846-1888) a tervszerű terepmunka úttörője (Új Guinea, 1871-1883)
Sven Hedin (1865-1952)
KUTATÁSMÓDSZERTAN
Claude Lévi-Strauss szociológus, etnológus, antropológus (1908-2009) 1935-1938: Brazília, Sao Paulo; Guyarcuru, Bororo, Nambikwara és Tupi-Kawahib törzsek tanulmányozása A strukturalisták vacsorája: Foucault, Lacan, Lévi-Strauss és Barthes
TÁJAK-KOROK MAGYAR FELFEDEZŐI
Letűnt korok
Hazai tájak
Távoli tájak
Oláh Miklós (1493 – 1568) Hungária
Szepsi Csombor Márton (1594 – 1623) Nyugat- és Észak Európa
Bél Mátyás (1684 – 1749) Természetrajz, gazdálkodás
Kőrösi Csoma Sándor (1784 – 1842) India, finnugor őshaza
Henszlmann Imre (1813 – 1888) Fehérvár, Kassa, Kalocsa, stb.
Tessedik Sámuel (1742 – 1820) Életmód, gazdálkodás
Reguly Antal (1819 – 1858) finnugor őshaza
Rómer Flóris (1815 – 1889) Magyar műrégészeti kalauz
Teleki Domokos (1773 – 1798) Erdély és délvidék
Xántus János (1825 – 1894) Távol-kelet, Borneó
Ipolyi Arnold (1823 – 1886)
Vahot Imre (1820 – 1879) Duna–Tisza köze
Vámbéry Ármin (1832 – 1913) Közép-Ázsia
Kőváry László (1820 – 1907) Erdély
Zichy Jenő (1837 – 1906) Ázsia
Orbán Balázs (1830 – 1890) Székelyföld
Teleki Sámuel (1845 – 1916) Kelet-Afrika
Gerecze Péter (1856 – 1914) fotó
Herman Ottó (1836 – 1914) tárgyi néprajz
Lóczy Lajos (1849 – 1920) Kína
Möller István (1860 – 1934) Zsámbék, Vajdahunyad
Karácsonyi János (1858 – 1929) magyar nemzetségek története
Goldziher Ignác (1850 – 1921) arab és iszlám világ
Foerk Ernő (1868 – 1934) felmérések
Borovszky Samu (1860 – 1912) Magyarország vármegyéi és városai
Bíró Lajos (1856 – 1931) Új-Guinea
Csányi Károly (1873 – 1955)
Jankó János (1868-1902) tárgyi néprajz
Stein Aurél (1862 – 1943) Belső-Ázsia
Szentpétery Imre (1878 – 1950) oklevéltan, kronológia
Bátky Zsigmond (1874 – 1939) tárgyi néprajz, táplálkozás
Jankó János (1868 – 1902) Észak-Afrika, finnugor őshaza
Gerevich Tibor (1882 – 1954) művészettörténet
Györffy István (1884 – 1939) tárgyi- és településnéprajz, gazdálkodás
Róheim Géza (1891 – 1953) Új-Guinea, USA
A MAGYAR FELFEDEZŐUTAK KEZDEMÉNYEI Zalánkeményi Kakas István (1560-1603) Perzsia
Szepsi Csombor Márton (1594-1623) Ny-Európa (1616-1620) Europica Varietas (1620)
A NAGY UTAZÓ Benyovszky Móric (1741-1786) Litvánia, Kamcsatka (száműzetés), Makaó, Madagaszkár (forrásértékű megfigyelések)
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Haraszthy Ágoston (1812-1869) Észak-amerikai indiánok mindennapi életének leírása (1840-1842) Utazás Éjszakamerikában (Pest, 1850) A kaliforniai szőlőkultúra megteremtője (San Diego, Buena Vista)
Magyar László (1818-1864) Brazília 1843-1848; Kongó 1848-1849; Angola 1849-1851; Okawango 1852-1854; Zambézi 1855-1856
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN
Xántus János (1825-1894) / Old Shatterhand 1852-1861
1861-1862 1862-1863 1864 1868-1869 1869-1870 1870
Egyesült Államok, 1852-1857 37 levél, 1855-ben Kansasban végez növény- és állatgyűjtést a Smithsonian Intézetnek. Hazaküldött anyagára tekintettel az Akadémia tagjává választják. Itthon, székfoglaló a Magyar Tudományos Akadémián Az Egyesült Államok mexikói konzulja Itthon, a Fővárosi Állatkert első igazgatója Ceylon, Sziám, Kína, Japán Celebesz, Borneó, Jáva Rómer Flórissal összeállítja a bécsi világkiállítás magyar néprajzi anyagát
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN / TUDOMÁNY ÉS/VAGY SZEMFÉNYVESZTÉS Vámbéry Ármin (1832-1913) utazása Közép-Ázsiában: 1862-1864 (valójában: 1863. április-november) „A tudományos fegyelmezettség szemüvegén át nézve mindenesetre hiba volt ez, de engem csak az újdonszerű, az ismeretlen és az előttem még meg nem írt dolog izgatott. […] Ha megmaradok a keleti tudomány megszokott ösvényén, vagyis, ha képes lettem volna hozzászoktatni elmémet a nyelvtani szőrszálhasogatáshoz és az elméleti kutatók vizsgálódásain való tűnődéshez, békén művelhettem volna keleti veteményem kertecskéjét, a szaktudósok ismeretes módja szerint. De uram Isten! Az olyan emberből, ki dervis módjára egy árva garas nélkül barangolta be az iszlám egész világát, ki eminensül gyakorlatias irányával meglelte helyét az élet oly sokféle helyzetében s kit végezetül józan és a tényekhez ragaszkodó felfogásra késztettek a körülmények, az olyan embertől ki várná azt, hogy elméleti szőrszálhasogatásokba mélyedjen és idealista, üres szemlélődésnek adja magát? Szobatudós sohasem válhatott volna belőlem.” (Vámbéry Ármin: Küzdelmeim, 1905) „A serény munka öndicséret, hivalkodás és saját teljesítménye túlértékelése közben folyt. Naponta hallhattam, hogy a dervisutazás a tudományos turizmus legnagyszerűbb teljesítménye volt, s hogy tanárom a legnagyobb orientalista a világon.” „A híres férfiú, ahogy ezt 15 éves érintkezés után immár bizonyosan tudtam: hitvány, hazug, jellemtelen, velejéig rossz ember; lelkének egyetlen rezdülése sem hajlott soha a jóra. Tudományos karaktere szédelgés, morális lénye önzés és pénzsóvárság, társadalmi ténykedése reklámfogás és rászedés.”
(Goldziher Ignác Vámbéry Árminról)
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Gróf Teleki Sámuel (1845-1916) kelet-afrikai utazása (1885-1888: Zanzibár, Tanzánia, Kenya, Etiópia; Rudolf- és Stefánia-tavak, Teleki-vulkán)
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN
Bíró Lajos (1856-1931) Hat (hét) év Új-Guineában (1896-1902: Astorable-öböl)
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Stein Aurél (1862-1943) 1883-tól Angliában él, Londonban, Oxfordban, Cambridge-ben tanul Utazásai: 1886 India; 1900-1901 Takla-Makán déli pereme, romvárosok felfedezése – Sven Hedin nyomában; 1906-1908 Góbi sivatag, Takla-Makán északi része, buddhista barlangtemplomok felfedezése; 1913-1916 Kelet-Irán.
VADAK / TÁVOLI TÁJAK A KÖZÉRDEKLŐDÉS HOMLOKTERÉBEN Daniel Defoe (1661-1731): Robinson Crusoe (1719) / Alexander Selkirk (1676-1721) tartózkodása a Juan Fernandez-szigeteken: 1704-1709
VADAK / TÁVOLI TÁJAK A KÖZÉRDEKLŐDÉS HOMLOKTERÉBEN „Néprajzi attrakciók” az állatkertben / Humanzoo / Völkerschau / Carl Hagenbeck (1844-1913)
HUMANZOO Batwa-pigmeusok jönni megnézni Amerika. Ti meg nézni minket, nem félni, mi mindent megmutatni! (1904)
VADAK / TÁVOLI TÁJAK A KÖZÉRDEKLŐDÉS HOMLOKTERÉBEN Élménytúrák a vadonban / A kannibálok földjén / Repülőstoppal a kőkorszakba
TALÁLKOZÁS A HAZAI (NÉPI) KULTÚRÁVAL
TÁJAK-KOROK MAGYAR FELFEDEZŐI
Letűnt korok
Hazai tájak
Távoli tájak
Oláh Miklós (1493 – 1568) Hungária
Szepsi Csombor Márton (1594 – 1623) Nyugat- és Észak Európa
Bél Mátyás (1684 – 1749) Természetrajz, gazdálkodás
Kőrösi Csoma Sándor (1784 – 1842) India, finnugor őshaza
Henszlmann Imre (1813 – 1888) Fehérvár, Kassa, Kalocsa, stb.
Tessedik Sámuel (1742 – 1820) Életmód, gazdálkodás
Reguly Antal (1819 – 1858) finnugor őshaza
Rómer Flóris (1815 – 1889) Magyar műrégészeti kalauz
Teleki Domokos (1773 – 1798) Erdély és délvidék
Xántus János (1825 – 1894) Távol-kelet, Borneó
Ipolyi Arnold (1823 – 1886)
Vahot Imre (1820 – 1879) Duna–Tisza köze
Vámbéry Ármin (1832 – 1913) Közép-Ázsia
Kőváry László (1820 – 1907) Erdély
Zichy Jenő (1837 – 1906) Ázsia
Orbán Balázs (1830 – 1890) Székelyföld
Teleki Sámuel (1845 – 1916) Kelet-Afrika
Gerecze Péter (1856 – 1914) fotó
Herman Ottó (1836 – 1914) tárgyi néprajz
Lóczy Lajos (1849 – 1920) Kína
Möller István (1860 – 1934) Zsámbék, Vajdahunyad
Karácsonyi János (1858 – 1929) magyar nemzetségek története
Goldziher Ignác (1850 – 1921) arab és iszlám világ
Foerk Ernő (1868 – 1934) felmérések
Borovszky Samu (1860 – 1912) Magyarország vármegyéi és városai
Bíró Lajos (1856 – 1931) Új-Guinea
Csányi Károly (1873 – 1955)
Jankó János (1868-1902) tárgyi néprajz
Stein Aurél (1862 – 1943) Belső-Ázsia
Szentpétery Imre (1878 – 1950) oklevéltan, kronológia
Bátky Zsigmond (1874 – 1939) tárgyi néprajz, táplálkozás
Jankó János (1868 – 1902) Észak-Afrika, finnugor őshaza
Gerevich Tibor (1882 – 1954) művészettörténet
Györffy István (1884 – 1939) tárgyi- és településnéprajz, gazdálkodás
Róheim Géza (1891 – 1953) Új-Guinea, USA
Jankó János: Javaslat a néprajzi kiállítás ügyében. Budapest, 1891
A TUDOMÁNY(OSSÁG) HATÁRAI
„Más világ van ott az egyenlítő alatt, mint nálunk. Másképpen süt le a nap, más csillagok ragyognak ott felettünk! Nincs ott fa, nincs egy fűszál, még egy kis bogárka sem, ami ugyanaz volna, mint a miénk! Csak az anyaföld ugyanaz, mint nálunk. S ez az anyaföld, amelyből az ember vétetett, ugyanazt az emberfajt szülte, s ha a környezet, a különböző természeti viszonyok színét, haját, arcvonásait különbözővé tették is, lelke és erkölcsi érzéke most is ugyanaz. Műveltsége lehet fokozatokra osztható, de szellemi és erkölcsi élete felett ugyanolyan természeti törvények uralkodnak. Az ember mindenütt ember, az általános emberi mindenütt egyformán mutatkozik meg szellemi és erkölcsi életében.” Bíró Lajos, 1904
PÉLDA AZ IDEGEN KULTÚRÁK ELFOGADÁSÁRA
„Ha a Paradicsomot áhítod, ó, szúfi, a mennyországot az Aja Szófiában leled. […] E csodálatos kupola a mennyek kilenc tartományával vetekszik. Az építészet tudományának teljes tárházát vonultatta fel itt egy kivételes ember. Az egymásra hágó félkupolákkal, a hegyes- és tompaszögekkel, a szívvadító leányok szemöldökére emlékeztető káprázatos boltívekkel, a függő díszítéssel a mester oly hatalmas belső teret alkotott, mely ötvenezer ember befogadására képes. […] Miután a Világ Császára végigtekintett a kupola belső borításán lévő különös és csodálatos képeken és díszítéseken, kegyeskedett fellépdelni a kupola külső domborulatán, miként [Jézus] az isten lelke emelkedett fel a mennyek negyedik tartományába. Az oromzat mindenik szintjéről letekintvén az alanti márványudvarra, felment a kupolába. Midőn meglátta a csodálatos épületegyüttes romjait, a múló és változékony világról s a végső pusztulásról elmélkedett.” Turszun bég (†1499) II. Mehmed történetírója, a díván titkára (Târîh-i Ebü’l-Feth ve Tursun Bey)
-Na, viszlát! Találkozunk a jövő héten!
ELŐZETES A JÖVŐ HETI ELŐADÁSHOZ / KÉSZÜL AZ OKTATÁSI SEGÉDANYAG
ADDIG IS, HA NEM BÍRNAK MAGUKKAL:
