Az emberi kommunikáció kezdetei süt
tüzese
n
nap
a
a
ri nyá
ár
mely létrejöhet szavak, képek vagy gesztusok formájában is. A kommunikáció létrejöhet két ember vagy emberek, illetve csoportok között. A beszélt, szavakból, mondatokból álló nyelv kialakulása csak az első – ám kétségtelenül a legfontosabb – lépés volt az emberi kommunikáció fejlődésében.
sug
A kommunikáció információk, gondolatok cseréje,
le
Az emberi beszéd segítségével lehetővé vált az információ szavakba öntött teljes átadása.
Az emberi társadalom fejlődése azonban hamarosan felvetette az információ rögzítésének és tárolásának az igényét is. Ennek fényében tehát emberek közötti információcserének is megvan a maga története, amelyet a szakirodalom gyakran a kommunikációs forradalmak történetének is nevez.
Azoknak a „találmányoknak” a történetét szokták ez alatt érteni, melyek döntő változást hoztak az információ előállítása és átadása, rögzítése, tárolása, ill. továbbadása területén.
1
Az emberi kommunikáció mérföldkövei A mondatokból, szavakból formált beszéd kialakulása. Az emberi kommunikáció mérföldkövei minden esetben párhuzamosan alakultak a társadalomban végbemenő folyamatokkal és igényekkel. Az emberi népesség növekedése szükségszerűvé tette a kommunikáció folyamatos fejlődését is, hiszen az egyén csak így volt képes megküzdeni a környezet kihívásaival.
1453
i.e. 30.000
A képírás majd az írás kialakulása Jó néhány civilizáció használta a képírást, és korántsem csak az ókorban. Pl. Ausztrália őslakói, Amerika indián törzsei, de egyes szibériai népcsoportok is még a XIX. században is a képírás segítségével rögzítették az információkat. A leghíresebb barlangrajzok az Altamira barlangban találhatók.
A nyomtatás A történészek általánosan a német Johannes Gutenberg nevéhez kötik a könyvnyomtatás feltalálását, de a legújabb kutatások szerint Kínában már jóval korábban is készítettek gépi úton nyomtatott szövegeket.
1926
1960-tól napjainkig
Az internet és mobil kommunikáció forradalma Az első, kísérleti számítógépes hálózat 1960-ban létesült az USA-ban,DARPA néven mégpedig hadászati és hidegháborús célokkal. Ezt nevezhetjük a mai internet ősének.
Az elektronikus kommunikációs eszközök megjelenése (tv, rádió, telefon)
1895
1876
A televízió feltalálása Tihanyi Kálmán (1897-1947) nevéhez fűződik, az első tv adás pedig 1935-ben indult meg, Németországban.
2
Mi a média?
A média a tömegkommunikációs eszközök, valamint az azokat működtető társaságok, szervezetek, vállalatok, illetve személyek együttes megnevezése.
Napjainkra a tömegkommunikációs eszközök robbanásszerű fejlődésével a média hatalmi ággá vált. Hatalmi jellege abban áll, hogy befolyásolni képes a magatartást, és rendelkezik azzal a képességgel, hogy morális és etikai nyomást gyakorolva képes felemelni vagy sárba taposni egyes személyeket vagy intézményeket, sőt eszményrendszereket is.
Fontos feladata, hogy ellenőrzi a három klasszikus hatalmi ágat (törvényhozói, végrehajtói, bírói). Ez utóbbi funkcióját csak demokratikus államberendezkedésben tudja ellátni, diktatúrákban a média propaganda és hatalmi szócső szerepet tölt be.
A média a hatalom ellenőrzésén kívül számos más funkcióval rendelkezik (pl. tájékoztatás, vélemény, formálás, kultúra-terjesztés), ám napjainkra a szórakoztatás funkciója vált dominánssá, ez a vezérelve a hírműsoroknak is, amelyek egyre inkább az akciófilmek és a show-műsorok eszközeivel jelenítik meg a világ eseményeit.
Bármelyik oldalról közelítjük is meg a tömegkommunikációt, a véleményformálás szándéka mindig jelen van, ezért is nevezik a televíziózás szociálpszichológiájával foglalkozó amerikai kutatók: „rábeszélőgépnek” a médiát.
A média a közember számára a csillogás, a hatalom, a befolyásolás, a botrány, a szenzáció világa, olyan eszköz, amely segítségével egyszerre elégíthető ki a szórakozás és a tájékozódás iránti igényünk.
3
A média ágazatai
Nyomtatott sajtó (napi – és hetilapok, időszaki kiadványok, könyvek)
Televízió (kereskedelmi és köztelevíziók, mozi)
Rádió (kereskedelmi – és közrádiók)
Internet (portálok, blogok, szociális hálózatok)
0000 11110000 01100 Az internet nem más, mint számítógépes hálózatok mely az egész világot átszövi. A hálózatban a 001 01010000 111 hálózata, számítógépek az ún. TCP/IP protokoll egységesített „nyelvén” kommunikálnak egymással, és működtetik az olyan rendszereket is, mint az általunk használt 10000 01100001 0101 WWW (world wide web). 0000 11110000 0110000 0000 1111 0000 1 1960 A világháló története a 60-as évek Amerikájában indult, amikor egy lehetséges atomháború esetére dolgoztak ki olyan informatikai rendszert, amely lehetővé teszi a gyors kommunikációt az egymástól földrajzilag elzárt országrészek közt.
‘90
A rendszer az évek során tovább tökéletesedett és kikerült a civil szférába. Először csak iskolák, állami intézmények használták, majd a 90-es évek elején megjelent a www, amely nem más, mint a neten működő, egymással ún. hiperlinkkel összekötött dokumentumok rendszere, amely a böngészővel elérhető.
1993
Magyarországon az első internetes szervert 1993-ban, a Műszaki Egyetemen helyezték üzembe. Ám a net igazi forradalma a grafikus felülettel rendelkező, egyszerűen kezelhető operációs rendszerek, valamint az egyre olcsóbbá váló személyi számítógépek elterjedésével, elsősorban a Microsoft Windows és a Steve Jobs vezette Apple iOS rendszerének megjelenésével indult be.
Mára az interneten lévő weboldalak száma, havi szinten 10-15%-al növekszik. 4
A legszabadabb médium
A szakértők az internetet nevezik az első igazán szabad médiumnak. Ez igaz is lehet, hiszen ma a világon bárki, bármikor minimális idő- és költségráfordítással indíthat saját weboldalt, ahol azt és akkor közöl a világgal, amit csak akar.
www..
Sokan ezt a szabadságot tartják a net legveszélyesebb tulajdonságának, hiszen szinte ellenőrzés nélkül tehető közzé a hálón bármi, legyen az erőszak vagy éppen egy uszító tartalmú szöveg. Ezek elérése pedig, elsősorban a Larry Page és Sergei Brin által alapított Google szuperfinomságúra hangolt keresőprogramjainak köszönhetően szinte gyerekjáték!
E mellett egyre nagyobb problémát jelent a gyártóknak a növekvő szoftver kalózkodás is, amely dollár milliárdokban mérhető károkat okoz. Egyre többen tartják a személyiségi jogokkal kapcsolatban is aggályosnak azt, hogy az internetes oldalak gyakran gyűjtenek adatokat a felhasználókról, azok megkérdezése nélkül.
Keresés...
5
e- business
Az internet nem csak a kommunikációt, hanem az üzletet is forradalmasította.
1990 Az első hullám még a 90’-es években tetőzött. Ezekben az években azonban nem elsősorban az e-business vitte a prímet, hanem azok a befektetők, akik internetes cégek papírjaiba fektették a pénzük. Az említett időszakban vitték a netes vállalkozások papírjait a tőzsdén, akár a cukrot. Az ún. dotcom lufi végül akkorára dagadt, hogy elkerülhetetlen volt annak kidurranása. Ez meg is történt és a krach során kb. 5000 milliárd dollárnyi vagyon égett porrá.
.com
onilne-shop
2000-.. Az e-business szárnyalása azonban csak a kétezres évek közepétől indult be. Mára egyetlen vállalkozás sem engedheti meg magánk azt, hogy ne legyen webes elérhetősége. E mellett a normál kereskedelem mellett rohamléptekkel fejlődik az e-kereskedelem.
6
Nézettségi mutató A kereskedelmi média megjelenésével minden médiumnak a legfontosabb mérőszámává a nézettség és a hallgatottság vált. Ez a megfelelő módszerekkel pontosan mérhető, és azt mutatja, hogy egy adott médiumot hányan néznek vagy hallgatnak. Ez azért kiemelt fontosságú, mert a kereskedelmi média a hirdetésekből tartja fent magát, és a hirdetők csak a látogatott médiumokban hajlandók hirdetni… Vasárna p
i Újság
7
Újságírás Az újságírás a szólásszabadság gyakorlásának egyik fontos, ha nem a legfontosabb eszköze.
„A hír szent, a vélemény szabad!”
Az újságíró szerepét a hírek folyamában gyakran hasonlítják a „gatekeeper” (kapuőr) képéhez. Ez a kapuőr dönt, hogy milyen hír, milyen formában mehet át a „kapun”. Az újságíró felelőssége, hogy egy adott hírt hogyan dolgoz fel, és a feldolgozott hírt milyen formában juttatja el közönségének.
Az újságíró munkájának másik fontos „szereplője” a hírérték. A hírérték dönti el azt, hogy egy adott közegben (pl. Magyarország) az adott hír a közönség számára mennyire lehet érdekes.
8
A reklámok szerepe a médiában A média forradalma a mai napig tart, és át meg átszövi mindennapjainkat. Mára talán a legfontosabb kommunikációs eszközzé, pontosabban a kommunikációs eszközök gyűjtőfogalmává vált. Egyszerre tölt be kulturális, szórakoztató szerepet, valamint az újságírókon keresztül, illetve azok segítségével ellenőrzi egy adott ország hatalmi rendszereit.Ez utóbbi funkciója emeli őt az úgynevezett negyedik hatalmi ággá. A média azonban csak demokratikus körülmények közt tudja teljesíteni feladatait. A média legfontosabb bevételi forrása a reklám. A reklám célja, hogy egy adott terméket, szolgáltatást, célt vagy elképzelést népszerűsítsen, illetve annak/azok elfogadására, megvásárlásra vagy fogyasztására ösztönözzön. Az első reklámok már az ókori Rómában megjelentek, mikor a borkereskedők nagyméretű cégérekkel és feliratokkal kezdték el hirdetni portékáikat. Ennek ellenére az első, kifejezetten reklámcélú hirdetési felületet csak a XVIII. századi Angliában vásárolták meg.
Róma
A reklám szerepe igazán csak az 1929-es világválságot követően vált nélkülözhetetlenné az ipar számára, hiszen a tömegtermelés kialakulásával óriási választék s főleg verseny alakult ki az áruk és szolgáltatások piacán. Így a vállalatoknak el kellett érniük azt, hogy az emberek akkor is megvegyék a termékeiket, ha arra igazán nincs is szükségük.
A tömegmédia és a technológia robbanásszerű fejlődése miatt reklámozás nélkül gyakorlatilag lehetetlen eladni egy terméket vagy egy szolgáltatást. A reklám eközben önálló iparággá vált, 900 milliárd dollár értékű globális, éves bevétellel. E mellett a reklám a kereskedelmi média legfontosabb bevételi forrása. Nélküle nem léteznének televíziós csatornák vagy rádióadók sem.
Típusai:
On-line reklámok:
ebbe a kategóriába tartoznak a televíziós, rádiós, mozis valamint internetes hirdetések. Sajátosságuk, hogy a hirdetési felületen azonnal megjelennek, így üzenetük gyorsan jut el a befogadókhoz (közönség). Hátrányuk, hogy az ún. impulzus, amíg a reklám látható viszonylag rövid.
Off-line reklámok:
ebbe a kategóriába tartoznak a nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetések, a plakátok, szórólapok, brosúrák. Sajátosságuk, hogy a termék megjelenéséhez (napilap, hetilap, havilap, könyv, plakát, stb.) kapcsolódnak, így a befogadóhoz való eljutásuk erősen időhöz kötött, viszont könnyen és gyorsan visszakereshetők.
Hogy melyik médium mennyit költ reklámokra, azt legkönnyebben az úgynevezett reklámtorta grafikonról olvashatjuk le. A reklámtorta elnevezés arra utal, hogy egy adott ország évi reklámra költött pénzmennyiségéből, mint valami hatalmas tortából a különféle médiumok milyen méretű szeleteket kapnak. „Elfogyasztja” a maga részét az írott sajtó, a köztéri reklám, részesedik belőle a rádió, a televízió és nem utolsó sorban az internet is. Ez utóbbi szegmens részesedése egyre nő, a legújabb felmérések szerint a webes reklámköltések összege lassan kezdi megközelíteni a hagyományos médiumokban reklámra költött pénzösszegeket.
Globálisan a hirdetők a legtöbbet a televíziós reklámokra költik. Jelenleg a legdrágább reklámidő az amerikai X-Factor című műsorban van, ahol megközelítőleg fél millió dollárba kerül 30 másodperc reklámidő.
Záróteszt indítása
9