Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai Tisljár-Szabó Eszter
[email protected]
ASZTMA A betegség lefolyása • • • •
Időszakosság, váltakozóság Nem feltétlenül észlelhetők a tünetek Súlyosság: enyhétől az életet veszélyeztetőig A személy reakciói is változhatnak a lefutás, a kontextus stb. függvényében. • Triggerek… • Visszafordítható!
Kezelés • gyors tüneti kezelés • hosszú távú gyógyszerkontroll – kortikoszteroid • triggerek azonosítása és elkerülése
Legnagyobb kihívások • arra rávenni az embereket, hogy hosszú távon is betartsák a gyógyszerszedési utasításokat. • Átlagosan a betegek az előírt adag felét veszik be!!! (McQuaid et al. 2003) • A környezeti hatások megváltoztatása sem túl sikeres: – az asztmások körében nem dohányoznak kevesebben, mint a nem asztmások körében (Lemiere&Boulet, 2005); – asztmás gyerekek szüleinek nagy része nem hagyja abba a dohányzást (Kattan 1997); – azoknak a háztartásoknak a 2/3-ában, ahol asztmás gyerek van, van háziállat (Wamboldt, 2002)
Tudás és információ • Több és pontosabb tudás – kevésbé súlyos tünetek • alacsonyabb szintű ismeretek – alacsonyabb szintű életminőség
Kultúra és egészséghiedelmek • SES mint közvetítő tényező? Egymásnak ellentmondó eredmények • Nyelvi korlátok • Alternatív módszerek • Téves hiedelmek – A betegség akut vs krónikus voltáról – A testmozgásról mint okról
Coping • Kevés a kutatás • Gyerekeknél: elnyomó védekező mechanizmusok – a tünetkezelés, tünetek pontosabb észlelése együttjártak • Brook&Trepper, 1997: asztmás gyerekeknél a leggyakoribb coping mechanizmus az elkerülés • Össz.: az általában kevésbé optimálisnak mondott stratégiák jobb asztma kimenettel jártak együtt rövidtávon. A hosszútáv kérdéses.
Depresszió • Magas együttes előfordulási valószínűség gyerekeknél és felnőtteknél is – Stressz/Szorongás mint közvetítő tényező?
Szorongás asztma
szorongás Katasztrofizálás Kontrollnélküliség érzése Segítségre szorulás érzése Pánik
• Asztmás gyerekek körében nagyobb a szorongásos zavar előfordulási valószínűsége (1/3), mint egészségeseknél vagy más krónikus beteg gyerekeknél • Asztma + komorbid pszichopatológia nehézségek a betegség kezelésében, nagyobb megbetegedési arány • Súlyosabb asztma – szorongás nagyobb valószínűsége
Intervenciók • Interdiszciplináris team (gyógyítás, edukálás, tanácsadás, pszichopatológiák kezelése) • 4 szintű stratégia (AAAAI, 2000) 1. Az ismert allergének és irritáló anyagok kerülése vagy a kitettség minimalizálása 2. Az orvos által előírt gyógyszerek szedése 3. Értékelni a beteget aszerint, hogy a gyógyszerek mennyire hatékonyak, hogy szükséges-e az allergiavizsgálat 4. Beteg és a család oktatása a betegséggel és annak kezelésével kapcsolatban
a. Edukáció – asztma szelf-menedzsment – Növelte a tünetmentes napok és csökkentette a sürgősségi osztály igénybevételének számát
b. Környezeti kontroll (kisállat, poratka) – Csecsemőkori elsődleges prevenció hatékonysága kérdéses – Dohányzásleszoktató program – Egyéni helyzet figyelembe vétele!
c. Pszichoszociális intervenció – Szelf-menedzsment, problémamegoldás, – családon alapuló intervenciók, – pszichofiziológiai módszerek (relaxáció, biofeedback) • Relaxáció: kevesebb gyógyszerre volt szükség;
– CBT: életminőség javítása – A gyógyszerszedés pontossága érdekében végzett otthoni látogatások
Szív- és érrendszeri megbetegedések
A hatékony kezelés ellen játszó faktorok 1. Viselkedéses 2. Fiziológiai 3. Környezeti 4. Érzelmi faktorok (rizikófaktorok) Mindegyiket lehet(ne) befolyásolni
1. Viselkedéses gátak a) Dohányzás – Növeli a pulzust, a vérnyomást, összeszűkülnek a perifériás artériák
b) Étkezés – magas koleszterinszint – Kulturális és egyéni étkezési szokások, érzelmek, hiedelmek – A javasolt diétát a páciensek 13-76%-a tartja be
c) Mozgáshiány
2. Fiziológiai gátak a) Obesitas b) Magas vérnyomás c) Diabetes mellitus
3. Környezeti gátak a) Alacsony szocioökonómiai státusz b) Pszichoszociális stressz: közlekedés, bűncselekmények, családi konfliktusok – Ha koszorúér betegségre kap gyógyszert + sok stressz kisebb gyógyszerhatékonyság, mint azoknál, akik kevés stresszről számolnak be
c) Társas izoláció – kis szociális háló vagy alacsony mértékű észlelt társas támogatás
4. Érzelmi gátak a) Ellenségesség b) Depresszió c) Szorongás
A betegség kezelésében szerepet játszó tényezők a. Tudás és információ b. Életkor c. Nem
Tudás és információ • Fontos! • Tudja, hogy mi miért történik vele • Érthető nyelvezet
Életkor • Középkorú vagy fiatalabb betegek: a betegség jobban érinti a családi életet és a munkát • Idősebbek: kevésbé jól viselik a stresszt, és kevésbé valószínű, hogy pszichológiai segítséget igénybe vesznek • Gyerekek: a változásokhoz az egész család életmódjának megváltozása szükséges
Nem Férfiak • hamarabb jelentkeznek a szívbetegségek nagyobb a hatás a munkára, keresetre, fizikai teljesítményre, a családi szerepek betöltésének képességre • Kevésbé jól azonosítják az érzelmi problémákat, és nem keresnek pszichológiai segítséget Nők: • A prevenció és a kezelés náluk sokáig nem kapott nagy szerepet – Nők jobban félnek a mellráktól, mint a szívbetegségektől, pedig 12-szer nagyobb a valószínűsége, hogy szívprobléma miatt halnak meg, mint mellrákban (AHA, 2006). – A dohányzás a nők számára sokkal súlyosabb rizikófaktor: első szívinfarktus 19 évvel korábban, ha dohányzik, férfiaknál csak 7 évvel
Prevenció és intervenció Elsődleges prevenció • Rizikófaktorok azonosítása a betegség kialakulása előtt
Másodlagos prevenció • A komplikációk megelőzése, a folyamat lelassítása és a legjobb eredmény elérése érdekében
Harmadlagos prevenció, intervenció • Azokkal a betegekkel, akiknél már kialakult valamilyen szívbetegség
Elsődleges prevenció A dohányzás abbahagyása után egy évvel a koszorúér megbetegedés valószínűsége 50%-kal csökken. 15 év múlva ugyanannyi a valószínűség, mintha sose dohányzott volna (WHO) 10%-os koleszterincsökkenés 30%-kal csökkenti a szívkoszorúér-betegség előfordulását (AHA, 2001) Mozgás: a gyaloglás egy fontos első lépcső lehet! Bizonyítottan csökkenti az agyi infarktus előfordulási valószínűségét.
Lépések 1. Szűrés 2. Dohányzók, kevés testmozgást végzők, magas BMI-sek informálása 3. A pesszimisták vagy kevés önerővel rendelkezők segítése
Másodlagos prevenció • A szívbetegség kora jegyeit mutatókkal: – a komplikációk megelőzése – a folyamat lelassítása – a legjobb eredmény elérése
Viselkedéses és pszichoszociális rizikófaktorok azonosítása és mérséklése
Intervenció Edukáció a stressz hatásáról stresszkezelési technikák • A kicsinek tűnő mindennapos stresszorokra felhívni a figyelmet • Stresszkezelés: – Kognitív viselkedésterápia (Cognitive Behavioral Therapy) – rizikófaktorok súlya, prevenció és intervenció szerepe
• Gulliksson et al (2011): koszorúér betegek – 20 alkalmas CBT
• Edukáció • Önelemzés – testi
változások monitorozása
• Készségtréning –
negatív érzelmek csökkentése, tudatos reagálás, problémamegoldás
• Kognitív átstrukturálás – negatív, ellenséges érzelmek azonosítása, feszültségcsökkentés, téves hiedelmek
• Spirituális fejlődés –
értékrend, értelmes élet, fontos személyek
Gulliksson et al (2011): RCT of CBT vs Standard Treatment to prevent recurrent cardiovascular events in patients with coronary heart disease
172 páciens Hagyományos orvosi ellátás
192 páciens
Kognitív Viselkedésterápia
Követés (94 hónap) • 41%-kal kevesebb halálos és nem halálos kimenetelű kardiovaszkuláris betegség kiújulás • 45%-kal kevesebb szívinfarktus • 28%-kal kisebb halálozási ráta
Relaxáció vérnyomás-csökkenés, szorongásos tünetek, feszültség csökkenése • Autogén tréning (13 alkalmas) • Progresszív relaxáció • Légzőgyakorlatok
Felhasznált irodalom • Albert J. Bellg (2008) Cardiovascular Disease. In Boyer&Paharia (eds) Comprehensive book of clinical health psychology. John Wiley&Sons, Hoboken, New Jersey. • Mitchell&McQuaid (2008) Asthma. In: Boyer&Paharia, Comprehensive handbook of clinical health psychology.
