1
MAGYAR ASZTMA NŐVÉREK ORSZÁGOS EGYESÜLETE ( MANO)
ALAPSZABÁLYÁNAK
III. sz. módosítása
A 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogokról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, E törvény rendelkezéseinek az egyesület alapszabályában való rögzítésével, a korábbi alapszabály szövegével egységes szerkezetben.
Elfogadva: az Egyesület 2014. június 20-i közgyűlésén.
2
MAGYAR ASZTMA NŐVÉREK ORSZÁGOS EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYÁNAK III. sz. módosítása. A Magyar Köztársaság Alkotmányában biztosított alapvető jogok, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott és egyesületünk taggyűlése által elfogadott Alapszabályát a jelen taggyűlés résztvevői az alábbiak szerint módosítják azért, hogy a civil szervezetek 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott követelményeknek a szervezet maradéktalanul megfeleljen.
1. §.
AZ EGYESÜLET NEVE, MŰKÖDÉSI TERÜLETE
1. Az egyesület hivatalos neve: Magyar Asztma Nővérek Országos Egyesülete, Rövidítése: MANO. Nemzetközi kapcsolatokban: a "Hungarian Asthma Nurse Association" használatos. 2. Székhelye és levelezési címe: 4400 Nyíregyháza, Szent István u. 68. 3. Működési területe: Magyarország. 4. Az egyesület önálló jogi személyiségű, közhasznú civil szervezet. 5. Az egyesületet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság jogerős végzése szerint: l995. december 15. napján, 1363 sorszám alatt jegyezte be. 6. Számlakezelő intézet: UniCredit Bank Hungary Zrt. Számlaszám:10918001-00000045-58260000 7. Az egyesület képviseletét az elnök látja el, aki az egyesület vezetőségének is elnöke. 8. Az egyesület adószáma:18795251-1-15 9. Honlapja: www.asztmanover.hu 10. Pecsétje: 58x22mm rajta a MANO neve, székhelye, adószáma, bankszámlaszáma.
3
2. §. AZ EGYESÜLET FELADATA ÉS CÉLJA: 1. Az egyesület olyan civil szervezet, amely a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az egyesület általános segítségnyújtási, szakmai és érdekvédelmi koordinációs feladatok megvalósítása céljából, tagjainak önkéntes társulásával jött létre és az elfogadott alapszabály szerint működik. 2. Az egyesület közhasznúsági jogállása: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján közhasznú tevékenységet végez. Közhasznú tevékenységét az 1997. évi. az egészségügyről szóló CLIV. sz. törvény 42. §. /2/ bekezdés a./ pontjában, valamint ezen §. /5/ bekezdésében, az 50. §. /1/ és /2/ bekezdésében, valamint a törvény 98. §. / 2 / bekezdésének e/ pontjában és a 100. §.-ban meghatározott egészségmegőrző, betegségmegelőző, gyógyító és rehabilitációs tevékenységeket végzi. 3. Az egyesület konkrét feladatának tekinti, hogy megfelelően képzett asztmanővér hálózatot építsen ki országos viszonylatban. Az asztmanővérek végzik a betegek, ill. családtagjaik (gyermekek esetében a szülők) oktatását, segítik a pulmonológus szakorvosok munkáját. Kapcsolatot tartanak a többi asztmanővérrel, az alapellátással, a gondozóval, alapítványokkal, egyesületekkel és egyéb intézményekkel, valamint az egészségneveléssel, rehabilitációs tevékenységet folytató szakemberekkel. Részt vesznek a betegellátásban, megtanítják a gyógyszerek, inhalációs készülékek, eszközök helyes alkalmazását. Ellenőrzik a betegek együttműködési készségét (compliance), feltárják a rossz együttműködés okait. Hatékonyan közreműködnek a káros szenvedélyek, az egészségre ártalmas szokások megváltoztatásában. Pontos adatnyilvántartást vezetnek. 4. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, közhasznú tevékenységét pártoktól és ideológiáktól függetlenül fejti ki, azokat nem támogatja, tőlük támogatást nem fogad el, továbbá országgyűlési, valamint helyi önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet nem állít, és nem támogat és ezt a további tevékenységére is kizárja. 5. Az egyesület igyekszik anyagilag is támogatni tagjainak továbbképzését az asztmás, allergiás, és krónikus légúti betegek helyes életvezetésének elősegítése érdekében a primer, secunder és tercier prevenció megvalósítása területén egyaránt. 6. Célja az egészség értékként való elfogadtatása, annak tudatosítása, hogy az egészségéért mindenki maga is felelős, mely kiterjed a családra is. 7. Céljaink között szerepel a komplex asztmás és krónikus légúti betegek gondozásának megvalósítása: szűrés, megelőzés, kezelés, felvilágosítás, a közhasznú szervezetek számára biztosított, - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások elősegítése. Nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból kérelem vagy pályázat útján. 8. Az asztmanővér törekszik arra, hogy a társadalom megismerje az asztmás betegek helyzetét, problémáit és felkutassa a segítségnyújtás lehetőségeit. Célunk, hogy minél több asztma- és krónikus légúti beteg klubokat hozzunk létre, melyeknek egységes szakmai irányításában részt veszünk. 9. Célunk, elősegíteni és ösztönözni tagjaink folyamatos szakmai továbbképzését, gyakorlati betegoktató tevékenységét kiadványok megjelentetésével, szemléltető eszközök biztosításával, továbbképző programok szervezésével és pályázatok kiírásával. 10. Segíteni a tagok, ill. azok küldötteinek részvételét nemzetközi szervezetekben. Közvetíteni a tagok számára az ott hallott információkat és a kapott támogatásokat. 11. Képviselni a tagok közös érdekeit a magyar egészségügyi rendszeren belül.
4
12. Szponzorok felkutatása. 13. Szakmai tanácsadók felkérése, akik képzettségük, emberi magatartásuk és szuggesszív egyéniségük révén a közösség elismerését élvezik. Az egyesület a fenti célok megvalósítása érdekében az alábbi közhasznú tevékenységet végzi és támogatja, mely a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányul: egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító- egészségügyi rehabilitációs tevékenység, tudományos tevékenység, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, környezetvédelem, emberi és állampolgári jogok védelme. Az egyesület közhasznú tevékenysége körében közhasznú feladatként látja el: • egészségmegőrzés, betegségmegelőzés; a) A lakosság egészség állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezet társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés egészségtudatos szemléletmód alakítása Az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tv. 144.§ (1.)-(2.); b) Népegészségügyi tevékenység, az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése intézményrendszer, egészségfejlesztés, egészségvédelem, betegségmegelőzés, Az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tv. 35.§ (1.)-(2.); • tudományos tevékenység, kutatás, c) Együttműködés a középtávú tudomány technológia- és innováció politika stratégia kialakításában, A kutatás –fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. tv 5.§(3) • nevelés és oktatás, ismeretterjesztés; (1997.évi. CLIV.tv. 35.§(3) bek.,38.§,141.§ (3)bek.g.pont) d) Egészségügyi szakdolgozók szakmai-, tudományos fejlődésének elősegítése érdekében szabadon választható szakmai elméleti továbbképzésük megszervezése, lebonyolítása Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési szabályairól szóló 63/2011. (XI.29.) NEFMI rendelet 7.§-8.§ • gyermek- és ifjúságvédelem; (1997. évi CLIV.tv. 38.§; 42.§.; 141.§) e) A gyermekvédelemi rendszerhez kapcsolódó feladatok ellátása, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 17.§ (1) • rehabilitációs tevékenység; (1997. évi CLIV.tv. 100.§;)
3. §. AZ EGYESÜLET TAGJA Az egyesület tagsága rendes, tiszteletbeli és pártoló tagokból állhat. 1. Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan belföldi felnőtt korú személy, vagy jogi személy, aki támogatja céljaink megvalósítását, elfogadja az Alapszabályunkat, - ezt belépési nyilatkozatával tanúsítja írásban is - és fizeti a tagsági díjat.
5
2. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a belföldi, vagy külföldi személy, akinek érdemei, munkája alapján a taggyűlés - az egyesület bármely tagjának javaslata alapján - ezt a címet adományozza. 3. Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan személy, aki az Alapszabályt elfogadja és vállalja a szervezet erkölcsi és anyagi támogatását. Minden olyan jogi személy, amely belépéskor együttműködési megállapodásban kötelezettséget vállal az egyesület erkölcsi és anyagi támogatására. A pártoló tagok által nyújtott támogatás felhasználásáról az egyesület vezetősége dönt.
A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE Egyesületi tagsági viszony keletkezhet: - az egyesület megalakulásával (alakuló ülésén) - későbbi belépéssel, - tiszteletbeli cím adományozásával, - pártolói tevékenységgel.
A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE 1. Az egyesületi tagsági viszony megszűnik: - kilépéssel, - kizárással, - elhalálozással, - tiszteletbeli cím visszavonásával, a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával. 2. Az egyesület tagja tagsági jogviszonyát saját elhatározása alapján, az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. 3. Kizárható a tag, ha - az alapszabály előírásait megszegi, - ha súlyosan vét a törvények ellen, - akinek egy éves tagdíjhátraléka van. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. 4. A tiszteletbeli egyesületi tagsági cím visszavonásáról az elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés dönt. 5. A tagsági viszony automatikusan megszűnik, ha az egyesület jogutód nélkül szűnik meg.
6
4. §. AZ EGYESÜLET TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI Valamennyi tag joga, hogy: 1. Részt vegyen az egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét és javaslatát szóban, vagy írásban megtegye, és azokra választ kapjon. Ha álláspontja kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartására és különvéleményként való megjelenítésére. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. 2. Az egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi-, pénzügyi helyzetével összefüggésben az egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzen és azokra érdemi választ kapjon. Valamint joga van ismerni az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat. 3. Az egyesület által megállapított feltételek mellett igénybe veheti annak szolgáltatásait és eszközeit. 4. Az egyesület rendes tagja szavazati joggal rendelkezik és az egyesület minden vezető testületébe és tisztségére jelölhető és választható. 5. A tiszteletbeli és pártoló tag tanácskozási joggal rendelkezik, tisztségre nem választható. 6. A rendes tag köteles az Alapszabály rendelkezéseinek betartására, az egyesület vezető szervei határozatának végrehajtását elősegíteni, tagtársaival együttműködni, a taggyűlés által meghatározott tagdíjat fizetni. 7. A tiszteletbeli és pártoló tag köteles az Alapszabály rendelkezéseit megtartani. 8. A tagok az egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek. Az adományozó javaslatot tehet az általa adományozott pénzösszeg felhasználására vonatkozóan. 9. A tagoknak joguk van ismerni a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait. 10. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését.
7
5. §. AZ EGYESÜLET SZERVEI Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. Az egyesület szervei a demokratikus önkormányzat, a nyilvánosság és a szolidaritás elvének tiszteletben tartásával működnek. Ezek a következők: - Közgyűlés - Elnökség - Ellenőrző Bizottság - Szakmai Tanácsadó Testület KÖZGYŰLÉS: 1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A taglétszám növekedésével, ha a taggyűlés úgy határoz, tisztségviselők választhatók. A taggyűlés nyitott, azon bárki részt vehet, de szavazati joggal csak a tagok rendelkeznek. 2. A taggyűlést évente legalább egyszer, - szükség esetén bármikor - össze kell hívni. 3. Határozatképes, ha a tagság 50+1 %-a jelen van. Határozatképtelenség esetén a taggyűlést el kell halasztani. A másodszorra összehívott taggyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. 4. Rendkívüli taggyűlést kell összehívni, ha a tagok egynegyede - az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi, vagy ha a bíróság elrendeli. 5. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az Alapszabály elfogadása és módosítása, - az egyesület feloszlatásának kimondása, más társadalmi szervezettel való egyesülése, az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; - a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; - az egyesület éves költségvetésének meghatározása és pénzügyi tervének jóváhagyása, az éves költségvetés elfogadása; - az elnökség éves beszámolójának elfogadása, - az éves közhasznúsági jelentés, beszámoló és mellékleteinek, az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentéséneknek az elfogadása és közzétételi módjának meghatározása, - az egyesület vezető szerveinek, tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása, - a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; - az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; - a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; - a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
8
-
a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és a végelszámoló kijelölése, a tagsági díj megállapítása, az egyesület tagjai és tisztségviselői között keletkezett viták elbírálása, tiszteletbeli tagsági cím visszavonása, az egyesület jelképrendszerének kialakítása, döntés a hatáskörébe vont egyéb ügyekben.
6. A taggyűlés a tagokra kötelező hatályú döntését határozatba foglalja. A hozott határozatokat az AMEGA c. folyóiratban, vagy körlevél formájában illetve az egyesület honlapján nyilvánosságra hozza. Megsemmisíti, vagy megváltoztatja az elnökség törvénysértő határozatát. AZ ELNÖKSÉG: 1. Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület ügyintéző szerve a négy évre megválasztott elnökség, amely 7 főből áll. Tagjait az egyesületi tagok választják meg az alakuló ülésen, ezt követően pedig a taggyűlések alkalmával. A két választás között megüresedett helyet pótválasztással kell betölteni. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. 2. Az elnökség tagjai nem egymással a Ptk. 685. §. b. pontjában meghatározott közeli hozzátartozók. Az elnökség döntéshozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a fenti §-ban meghatározottak szerint hozzátartozója, vagy élettársa a határozat alapján a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, b./ bármilyen más anyagi előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletből egyéb haszna származik. 3. Vezetőségi jogokat csak büntetlen előéletű személy gyakorolhat. Valamint vezető tisztségviselő csak az a tag lehet, aki nagykorú, cselekvőképes, természetes személy, és akivel szemben nem áll fenn a Ptk.3:22.§(4)-(5)-(6) bekezdésében foglalt továbbá a 2011. évi CLXXV. törvény 38.§ és a 39.§-aiban, a 2011. évi CLXXXI. törvényben foglalt kizárási ok. 4. Az elnökség szükség szerint ülésezik, évente legalább egyszer, üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a kijelölt elnökségi tag hívja össze és vezeti le. Az elnökségen belüli munkamegosztásról az elnök javaslata alapján az elnökség dönt. 5. A vezetőségi ülés határozatképes, ha legalább 5 vezetőségi tag jelen van. Az elnökség hatásköre: - a taggyűlések közötti időpontban irányítja az egyesület munkáját, az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; - javaslatokat készít az egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdésekre és ezeket jóváhagyásra a taggyűlés elé terjeszti; - gazdasági tevékenységével, valamint pénzügyi szakember bevonásával kezeli az egyesület működése során felhalmozott vagyont, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; - a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; - az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; - az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
9
-
-
a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés; intézi a gazdasági vagyon keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos ügyeket, a tagokról nyilvántartást vezet, javasolhatja valamely tag kizárását; hozzájárulási jogot gyakorol a szervezettel munkaviszony létesítéséhez; összehívja a taggyűlést és javaslatot tesz annak napirendjére vonatkozóan, évente tartozik beszámolással a taggyűlésnek. egyéni elbírálás alapján dönt a rászoruló tagok anyagi támogatásáról; végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a taggyűlés megbízza és dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe; az elnökség üléseiről feljegyzést készít, az érdemi véleményeket, javaslatokat írásban rögzíti, a tagokra kötelező döntését határozatba foglalja, az AMEGA c. újságban és az internetes honlapon nyilvánosságra hozza. Az elnökség ülései nyilvánosak. Fontos közérdekből, ill. magánérdekből - az érintettek kérelmére - az ülés bizonyos napirendi pontjainál a nyilvánosságot kizárhatja.
TISZTSÉGVISELŐK (elnökségi tagok)
1. Az egyesület tisztségviselői: - elnök, szakmai társelnök, alelnök - 2 titkár, elnökségi tag, - külföldi kapcsolatok koordinátora 2. A tisztségviselő tagok feladataikat társadalmi megbízatásként látják el. Részükre a taggyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést állapíthat meg. 3. Az egyesület tevékenységét a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdések kivételével az elnök irányítja és gyakorolja az egyesületnél munkaviszonyt létesítőkkel kapcsolatos munkáltatói jogokat. Akadályoztatása esetén írásban jogosult az elnökség más tagjának - idő és feladat meghatározással - döntési jogosultságát továbbadni. 4. A tisztségviselők megbízatása megszűnhet: tagsági viszonyuk megszűnésével, lemondással. 5. A MANO tisztségviselőit négy éves időtartamra választja meg. 6. Az egyesületet hatóságok és más szervezetek előtt, valamint a külföldi kapcsolatokban az elnök és a szakmai társelnök képviselheti, ill. az általuk megbízott személy.
10
ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG:
1. A taggyűlés az elnökség megválasztásával egyidejűleg 3 fős Ellenőrző, Felügyelő Bizottságot választ és megválasztja annak elnökét is. Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. 2. A bizottság szükség szerint, de legalább évente ülést tart, melynek összehívásáról az Ellenőrző Bizottság elnöke gondoskodik. A bizottság tagjai az elnökségi üléseken tanácskozási joggal bármikor részt vehetnek. 3. Az Ellenőrző Bizottságba az elnökség tagjai nem választhatók. A bizottság tagjai egymásnak és az elnökség tagjainak közeli hozzátartozói (Ptk. 685.§. b.pont) nem lehetnek. Az ülés határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van. 4. Az Ellenőrző Bizottság hatásköre: A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. - Felügyeli és ellenőrzi az egyesület Alapszabályának betartását. Az Alapszabály megsértése esetén vizsgálatot kezdeményezhet, véleményét a taggyűlés, ill. a törvényességi felügyeletet ellátó szerv felé terjeszti, észrevételeit nyilvánosságra hozza. - Folyamatosan ellenőrzi az egyesület gazdálkodását, az esetleges szabálytalanságokra írásban hívja fel az elnökség, vagy a taggyűlés figyelmét. - Etikai kérdésekben, valamint a gazdálkodási fegyelem megsértése esetén vizsgálatot kezdeményezhet. - Az elnökség törvénysértő határozatát a taggyűlés, annak döntésképtelensége esetén 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. - Véleményezi az elnökség éves beszámolóját és az éves közhasznúsági beszámolót és annak mellékleteit. Tevékenységével összefüggésben az egyesület tagjai közül bárkitől felvilágosítást kérhet. Az egyesület irataiba, okmányaiba betekinthet, az elnökségi üléseken részt vehet. Ha az elnökség a taggyűlés összehívását elmulasztja, az Ellenőrző Bizottság Elnöke köteles azt összehívni. 5. A bizottság feladatai ellátásához szükség esetén külső szakértőket is igénybe vehet, megbízás, vagy felkérés alapján.
SZAKMAI TANÁCSADÓ TESTÜLET 1. A Magyar Asztma Nővérek Országos Egyesületének Szakmai Tanácsadó Testülete egyetért az Alapszabályban megfogalmazott célkitűzésekkel, együttműködik az egyesület két elnökével. 2. Részt vesz a MANO rendezvényein, programjain. 3. Szívügyének tekinti az asztma nővér képzés és továbbképzés szakmai színvonalának emelését, előadások tartásával, szakmai programok szervezésével hívja fel a figyelmet a legkorszerűbb betegellátásra. 4. Segít a hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítésében.
11
6. §. A KIÉRTESÍTÉSEK RENJE, DÖNTÉS ÉS HATÁROZATHOZATAL, A HATÁROZATOK MEGŐRZÉSÉNEK ÉS HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉNEK MÓDJA 1. A MANO egyesület éves taggyűlését és a vezető tisztségviselői ülését minden év márciusában tartja. Az ülésekre a meghívókat az ülés helyének, időpontjának és napirendjének pontos meghatározásával az ülést megelőzően 14 nappal, taggyűlés összehívása esetén szintén 14 nappal az elnök, írásban küldi ki a meghívottaknak. A meghívóban közölni kell a határozatképtelenség esetére - ugyanazon napirenddel összehívott - újabb ülés helyét és időpontját is, mely nem lehet kevesebb, mint a határozatképtelen ülés időpontját követő 8. nap. Határozatképtelenség esetén az ülés 30 perc várakozási idő után is összehívható, a távolságokra való tekintettel. Az ily módon összehívott taggyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. 2. Az egyesület szervei döntéseit általában nyílt szavazással hozza, vagy egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 3. Az Alapszabály elfogadásához, módosításához és kiegészítéséhez az egyesület tisztségviselőinek a megválasztásához, vagy visszahívásához, más szervezethez való csatlakozásához, valamint az egyesület feloszlatásához a rendes tagok több mint 50 %-nak a szavazata szükséges. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg vagy az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 4. Az egyesület tisztségviselőire a jelölés és szavazás nyíltan, kézfenntartással történik. Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok többségét, legalább 51 %-t megkapta. Ennek hiányában, több jelölt esetén az, aki a második szavazás során a legtöbb, de a jelenlévők legalább egynegyedének a szavazatát megkapta. Szavazategyenlőség esetén az, akit sorrendben előbb jelöltek. 5. A tisztségviselő visszahívása a rendes tagok tíz százalékának az elnökséghez benyújtott, indokolt írásbeli kérelmével kezdeményezhető. Az elnökség a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles összehívni a taggyűlést. A visszahívásról a taggyűlés titkos szavazással határoz. 6. A határozatok rögzítése és őrzése: A taggyűlés, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az érdemi véleményeket, javaslatokat, valamint a fenti szerveknek az egyesület tagjaira is kötelező döntéséről szóló határozatokat. A jegyzőkönyvben a kisebbségi véleményt is rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti. A jegyzőkönyv mellékletét képezi az üléseken készült jelenléti ív, melyet a jegyzőkönyvvel együtt irattározni kell és tíz évig megőrizni. A jegyzőkönyvbe az egyesület tagjai erre vonatkozó kérés alapján betekinthetnek, a személyiségi és adatvédelmi jogok védelmének betartásával. A közhasznú szervezet, az egyesület éves beszámolójának jóváhagyását a közgyűlésnek kell elfogadni. Ezen közgyűlés minden év márciusában kerül megrendezésre. Az egyesület elnöke az éves beszámolót és annak mellékleteit minden év május 31-ig eljuttatja és letétbe helyezi az Országos Bírósági Hivatalnál. A beszámolókat a Bíróság honlapján is bárki megtekintheti.
12
7. §. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE 1. Az egyesület törvényes képviseleti jogát az elnök önállóan gyakorolja. A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni. 2. A bankszámlával kapcsolatos rendelkezéshez aláíróként az egyesület elnöke a mindenkori aláíró illetve akadályoztatása esetén a tagság által megszavazott és aláírással rendelkező elnökségi tag. Az egyesület leveleit, kiadványait, a jogszerű és kötelezettséget vállaló iratait, szerződéseit aláírja és az egyesület pecsétjével látja el.
8. §.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú), és gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl (tagdíj) - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (az alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. A civil szervezet ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. 1. Az egyesület működésének pénzügyi alapját bevételei képezik, melyek az alábbiakból tevődnek össze: -
-
tagsági díjak, az államháztartás alrendszereitől közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege, más adományozótól (szervezettől, illetve magánszemélytől) közhasznú céljaira, működési költségeinek fedezésére kapott támogatások, ill. adományok, befektetési tevékenységből származó bevétel, a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek, gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel,
13
- a költségvetési támogatás: a) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás, b) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás, c) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás, - egyéb bevételek. 2. A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai): - alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek, - gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek, - a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, - egyéb költség. Az egyesület bevételeit és kiadásait (költségeit, ráfordításait) részletezésben tételenként és jogcímenként nyilvántartja. Alaptevékenységéhez kapcsolódó gazdálkodási tevékenységét egyebekben a hatályos jogszabályok előírásai és a számviteli előírások szerint folytatja. A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A civil szervezet részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az egyesület céljai jobb megvalósítása érdekében alapítványt hozhat létre. Az egyesület tagjainak segítésére, a szociálisan rászorulók segélyezésére az egyesület tagjainak érdekvédelmével összefüggő kiadásokra, a céljellegű kiadások fedezésére az éves költségvetésen belül elkülönített alap is létrehozható. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Az egyesület tartozásaiért a tagok tagdíjfizetési kötelezettségükön túlmenően nem felelnek. A tagdíjak fizetésének rendjét és mértékét az éves költségvetés elfogadásával együtt a taggyűlés határozza meg. Az egyesület közhasznú szolgáltatásait a tagság körén kívül mások is igénybe vehetik. Az egyesület működése során gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez úgy, hogy a vállalkozás nem képezheti tevékenysége döntő, meghatározó részét. Vállalkozások indításáról és megszüntetéséről a taggyűlés dönt. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményeit nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységeire és az egyesület működtetésére fordítja. Egyesületünk a Megyei Bíróság jogerős végzése szerint az 1993. évi XLXXV. törvénnyel módosított, 1990. évi XCIII. törvény 15. §. (1) bekezdés f./ pontja szerint illetékmentes. Az egyesület megszűnése esetén meglévő vagyonáról a taggyűlés dönt.
14
9. §.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az egyesület az alapszabályában meghatározott közhasznú, célszerinti tevékenységéről készült éves beszámoló - a taggyűlés által elfogadott - legfontosabb adatait, valamint a közhasznúsági beszámolót és annak mellékleteit az AMEGA c. folyóiratban, vagy a nyilvánosság egyéb megjelenítési formáiban (a MANO honlapján) évente köteles nyilvánosságra hozni. Az egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül bárki részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. 2. Az egyesület a függetlenség és önállóság elve alapján tart fenn kapcsolatot állami és önkormányzati szervekkel, más társadalmi szervezetekkel, illetve tömegkommunikációs intézményekkel. 3. Az egyesület Alapszabályában nem szabályozott egyéb kérdésekben a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, továbbá az egyesület határozati, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó, hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadók.
Ezen Alapszabály-módosítást az egyesület tagjai a 2014. június 20-án megtartott taggyűlésen fogadták el.
Budapest, 2014.06.20.
................................................... Imru Ibolya Egyesületi elnök
