ASZTMA
Ön és az asztma
www.onesazasztma.hu
Tartalom
Bevezetés Az asztma bármilyen korú embert érinthet, és ha nem gondozzák megfelelôen, nagy mértékben korlátozhatja az egyén mindennapi életét.
Bevezetés
2
Mi az asztma?
4
Mi okozza az asztmát?
6
Asztmatriggerek
8
Az asztma kontrollálása
10
Milyen kezelések léteznek?
12
Feljebb lépni vagy visszalépni a kezelésben?
18
Allergiák, melyek rosszabíthatják az asztmát
20
Tíz tipp az asztmakontroll megvalósításához
22
Mit kell tennem az asztmám kontrollálásáért?
23
A jó hír azonban, hogy az asztmás tünetek gyakran kezelhetôk gyógyszerekkel. Sôt, ha az asztmát kiváltó triggereket sikerül azonosítani, az asztma el is kerülhetô. Ennek a füzetnek az a célja, hogy segítsen jobban megismerni és ezáltal jobban gondozni az asztmás tüneteket. 2
3
Mi az asztma? Az asztma gyulladásos betegség, mely a légutakat érinti, a kis csövecskéket, melyeken keresztül áramlik a tüdôbôl ki, és a tüdôbe be a levegô. Az asztmás betegek légutai túlérzékenyek, és néhány anyag, amelyet triggernek nevezünk, reakciót válthat ki bennük (lásd a 8. oldalon).
Milyen tünetei vannak az asztmának? Az asztma szokásos tünetei:
• Sípoló/ziháló légzés
• Légszomj, különösen éjjel vagy kora reggel
• Köhögés
• Mellkasi szorító érzés
Ha egy asztmás asztmatriggerrel találkozik: • A légútjait körülvevô izomzat összehúzódik, így a légutak szûkebbé válnak. • A légutak hámborítása begyullad és duzzadni kezd.
Cdgb{a^h a\jiV`
7Zhoű`ai a\jiV`
7Zhoű`aia\jiV` cn{`dhaZgV`Y{hd``Va
• Nyák és váladék rakódhat le a légutakra. Ezeknek a reakcióknak a következtében a levegô nehezen tud ki- és beáramlani, a légzés nehézzé válik, mely az asztmás tünetek kialakulásához vezet. Az ábra csak illusztráció
A belégzés általában nehezebb lehet, mint a kilégzés. Nem az összes tünet jelentkezik mindenkinél. Néhány ember idôrôl idôre, néhány ember állandóan érezheti, ha az asztmája nem kontrollált. 4
5
Mi okozza az asztmát? Egy vagy több asztmatriggerre adott reakció a légutak gyulladásához vezet, mely asztmás tüneteket okoz. IcZiZ`
Ig^\\Zg
Az alábbiakról tudjuk, hogy szerepet játszanak az asztmában:
• A családban elôforduló asztma, ekcéma vagy allegia.
• Túlsúly
• Dohányfüst: passzív vagy aktív dohányzás
• Környezetszennyezés (bel- és kültéri) – súlyosbíthatják az asztmás tüneteket, vagy tüneteket okozhatnak
• Foglalkozási allergének, amelyek asztmára érzékennyé teheteik a szervezetet, így pl. a pék lisztje, a latex egészségügyi dolgozók esetében, melyet néhány munkakellékükhöz alkalmaznak.
• Beltéri allergének, mint pl.: poratka, szôrös állatok (kutya, macska, egér), csótány allergén, gombák, élesztôgomba
• Kültéri allergének, mint pl.: pollen, gombák, penész, élesztôgomba.
Ig^\\Zg
Ig^\\Zg
6
Ig^\\Zg
7
Asztmatriggerek Triggernek nevezünk bármit, ami irritálja a légutakat és asztmás tüneteket vált ki. Mindenki asztmája különbözô, és különbözô triggerek válthatják ki. Az is lehet, hogy az asztmájának több triggere is van. A leggyakoribb triggerek: Idôjárás
Légszennyezô anyagok
Penész, gomba/pollen
Érzelmek
Megfázások és vírusos fertôzések
Aktivitás
Dohányzás
Étel
Gyógyszerek
Poratka
Hormonok
Állatok
Sok esetben nehéz lehet azonosítani, mi triggerelheti az asztmáját, és nehéz lehet a triggert elkerülni is. Azonban ha egyszer sikerült azonosítani, több dolgot tehet, amivel csökkentheti a felesleges tüneteket és jobban kontrollálhatja az asztmáját. 8
9
Az asztma kontrollálása Fontos az asztmakontroll elérése, rögtön amikor az asztmát megállapították, és a kontroll fenntartása. Ez segíti: • a tünetek megelôzését • c sökkenti az asztmás roham kockázatát • elôsegíti a jobb életminôséget és a tervezett dolgok elérésének jobb képességét
Ahhoz, hogy ellenôrízze, hogy az asztmája kontrollált-e, a következô oldalon lévô négy kérdést kell feltenni magának. Ha bármelyikre „igennel” válaszol, lehet, hogy az asztmája nem olyan jól kontrollált, mint lehetne. Ebben az esetben el kell menni a szakorvoshoz megbeszélni, milyen lehetôségek vannak az asztmakontroll javítására.
Négy kérdés, ami segít meghatározni, hogy az asztmája jól kontrollált-e Heti két alkalomnál többször van-e asztmás tünete?
Heti két alkalomnál többször használ-e rohamoldó készítményt?
Fel kell-e kelnie asztmás tünetei miatt éjjel vagy kora reggel?
Befolyásolja-e az asztmáját a fizikai tevékenység, munkája, vagy tanulása?
Ha ezekre a kérdésekre „igennel” felel, kérjen idôpontot a kezelôorvosától az asztmája vizsgálatára.
Bár az asztma egy krónikus állapot, sok hatékony gyógyszer áll rendelkezésre, melyek segítik az asztmakontroll megvalósítását, hogy az ne zavarja mindennapi életét. Az asztmáját kontroll alatt tarthatja, ha tudja, miyen gyógyszereket kell szednie, mennyit és mikor. Az asztmakontroll megvalósításának más fontos szempontjai a triggerek elkerülése és az, hogy tudja, mit kell tennie, ha az asztmás tünetei rosszabbodnak.
10
11
Rohamoldók A rohamoldók gyorsan megnyitják a légutakat és enyhítik a tüneteket, könnyebbé téve a lélegzést. Elsô kezelési lépcsôként a legtöbb betegnek gyors hatású inhalációs béta2-agonistát írnak fel. Ezeket az akut asztmás roham tüneteinek csökkentésére írják fel. Fizikai aktivitás elôtti alkalmazásra is javasoltak. Rohamoldó szerek például: Rövid hatású inhalációs béta2-agonisták, szisztémás glükokortikoszteroidok, inhalációs antikolinerg szerek, rövid hatású teofilin, rövid hatású szisztémás béta2-agonista
Milyen kezelések léteznek?
A rohamoldó szerek gyorsan hatnak, csökkentik az asztmás tüneteket.
Az asztmát alapvetôen két típusú gyógyszerrel kezeljük:
• A rohamoldó szereket szükség szerint kell alkalmazni. Gyorsan kitágítják a légutakat és csökkentik a tüneteket.
• A fenntartó – kontrolláló – gyógyszereket naponta kell hosszú távon alkalmazni. Csökkentik a légúti gyulladást, ezáltal hozzájárulnak a tünetek megakadályozásához.
Lehet, hogy orvosa rohamoldó vagy fenntartó készítményt írt fel, vagy mindkettôt.
12
Ha a tünetek gyakoribbá válnak, vagy rosszabbodnak, rendszeres fenntartó kezelésre lehet szüksége (lásd 16. oldal) a szükség szerint alkalmazott rohamoldó mellett.
Kérdezze orvosát, az asztmanôvérét vagy a gyógyszerészét, ha többet szeretne tudni az asztmagyógyszerekrôl.
13
Rohamoldó szerek
• A rohamoldók ellazítják a beszûkült légutak körül elhelyezkedô izmokat, ezáltal újra könnyebbé teszik a légzést.
• Nélkülözhetetlenek az akut asztmás roham kezelésére, és fizikai aktivitás elôtt alkalmazva csökkentik a zihálás és nehézlégzés esélyét.
• A rohamoldó megnövekedett használata, különösen a napi használat azt jelentheti, hogy az asztmája nem megfelelôen kontrollált, és ebben az esetben vissza kell mennie szakorvosához a terápia áttekintésére.
14
15
Fenntartó kezelés A fenntartó kezelést hosszú távon, naponta szedendô gyógyszerek biztosítják, melyekkel – elsôsorban gyulladáscsökkentô hatásuk révén – az asztma klinikailag kontrollálható. Fenntartó kezelések például: Inhalációs glükokortikoszteroidok, leukotriénmódosítók, hosszú hatású béta2-agonisták, teofilin, kromoglikátok és az anti-IgE (immunterápia).
• A fenntartó szerek enyhítik a légutakban zajló gyulladást és csökkentik a nyákképzôdést.
• A fenntartó terápia mellé szükség lehet rohamoldóra (lásd 15. oldal).
16
17
Feljebb lépni vagy visszalépni a kezelésben? an
áb pi
rá
ni
p alé
e at
sz
is yv
Dózis növelése
ag
v ni
bb
e elj
lép
F
Kezdô terápia
Dózis növelése vagy a kezdô kezelés kiegészítése
Az elôírásnak megfelelô gyógyszerbevitel
A kezelés megváltoztatása vagy kiegészítése
Az asztmagyógyszereket többféle képpen lehet alkalmazni: inhaláció útján (belégzéssel), szájon át, vagy injekcióban. Bármilyen formában alkalmazandó az asztmagyógyszer, fontos az elôírásnak megfelelôen használni. Ha inhalációs készítményt használ, ügyeljen a megfelelô használatra, hogy mindennapi adagolása a legnagyobb hatást eredményezze. Idô
Az asztma kezelése lépcsôzetesen történik:
• Bármikor, ha az asztmája nem megfelelôen kontrollált, a kezelésben egy lépcsôvel feljebb lehet lépni (dózisban és/vagy a gyógyszerek számában)
• A kezeléssel vissza is lehet lépni, ha az indokolt; ha már nincs szükség annyi gyógyszerre, mert például már túl van egy rosszabb perióduson (asztmás rohamon).
Ezt alkalmazva bizonyára mindig megfelelôen tudja majd „karbantartani” asztmáját, még akkor is, ha az állapotát megváltoztató események fordulnak elô. 18
Honnan tudjam meg, milyen gyógyszert használjak?
Beszélje meg szakorvosával, az asztmanôvérrel vagy a gyógyszerésszel, milyen készítmények állnak rendelkezésre az asztmája kezelésére. Ôk tudnak tanácsot adni, melyik a Ön számára legmegfelelôbb lehetôség.
Segít-e a kiegészítô vagy alternatív terápia?
Néhány beteg úgy érzékeli, hogy a kiegészítô vagy alternatív terápia javítja a tüneteit. Ennek azonban szinte semmilyen tudományos bizonyítéka sincs. Ha bármilyen kiegészítô vagy alternatív terápiát akar használni, beszélje meg orvosával, és ne álljon le a felírt gyógyszerek alkalmazásával! 19
Allergiák, melyek rosszabbíthatják az asztmát Nagyon gyakori, hogy az asztmásoknak allergiájuk is van, ami rosszabbítja az asztmás tüneteket. Ezeket az allergiákat például bizonyos ételek, állatok vagy pollenek triggerelhetik. Amikor az asztmások belégzik az allergént, ez az immunrendszerükben válaszreakciót indít el, amely olyan – általában orr és -melléküregi – tünetekhez vezet, mint az orrfolyás és orrviszketés, valamit az orrdugulás. Bizonyított tény, hogy az allergiás rinitisz (szénanátha) és az asztma között szoros kapcsolat áll fenn. Ha asztmája és allergiás rinitisze is van, a rinitiszes tünetek kezelése az asztma klasszikus tüneteit is csökkentheti, mint például a ziháló/sípoló légzést és a légszomjat.
20
21
10 tipp az asztmakontroll megvalósításához
Mit kell tennem az asztmám kontrollálásáért?
Az alábbiakban tíz hasznos tanácsot olvashat, mely segít az asztmáját kontrollálni: 1. Tudjon meg minél többet az asztmáról és értse meg, hogy az mit jelent az Ön számára. 2. Törekedjen arra, hogy az asztmája kontrollált legyen, ideértve az éjszakai tüneteket és a terhelés indukálta asztmát is. 3. Ismerje fel és kerülje el a kiváltó tényezôket (triggereket). 4. Kerülje a dohányfüstöt és a dohányzást. 5. Gyógyszereit az elôírt módon szedje. 6. Törekedjen rá, hogy megértse és helyesen használja az inhalációs eszközöket. 7. Mindig legyen elég gyógyszere. 8. Ha a rohamoldó szer mennyiségét növelni kell – különös tekintettel a nappali szerre – az azt jelzi, hogy az asztmakontroll rosszabbodott. Az orvosnak újból át kell tekinteni a kezelést. 9. Legyen tisztában azzal, hogy mikor és hogyan kell a gyógyszermennyiséget növelni, és mikor van szükség orvosi segítségre. 10. Mûködjön közre az asztmás csoportjával egy írott ellátási terv kidolgozásában, hogy tisztában legyen vele, miként kell feljebb lépni vagy visszalépni a terápiában, illetve hogyan kell általánosan kontroll alatt tartani asztmáját. 22
23
ASZTMA
www.onesazasztma.hu
MSD Magyarország KFT* 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Tel.: 888-5300 Fax: 888-5388
* A Merck & Co., Inc., Whitehouse Station, N.J., U.S.A. leányvállalata. Copyright © MERCK & CO., INC., Whitehouse Station, N.J., USA 2009. Minden jog fenntartva. 11-2012-SGA-2009-HU-2523-PE A dokumentum lezárva: 2009.december 03.
