Az újfajta gyermekbetegségek kezelése: Autizmus, ADHD, Asztma és Allergiák. Úttörő program a 4-A *-s zavarok kezelésére

Az újfajta gyermekbetegségek kezelése: Autizmus, ADHD, Asztma és Allergiák Úttörő program a „4-A”*-s zavarok kezelésére * Autizmus * AD(H)D * Asztma * Allergia Az autizmus egyfajta 'járvány''; a világszerte diagnosztizált autisták száma 1500 százalékkal ugrott meg az elmúlt 20 évben. Az ADHD, asztma és allergiák száma is az égbe tört ugyanezen időszak alatt. Mára ezeknek a tünetegyütteseknek valamelyike minden harmadik gyermekre igaz Amerikában. De van remény. Dr. Kenneth Bock, vezető orvos-feltaláló, több mint ezer gyermeknek segített megváltoztatni az életét és a 4-A-s zavarok mindegyikét megcélozva részletes programot ad ebben a fontos könyvben. Az alábbiak a biológiai orvoslás megközelítéséből nyújtanak áttekintést, definíciót e zavarokról. 

A MINDD leírása

A MINDD (Metabolic Immunologic Neurologic Digestive Disorders) egy mozaikszó, amely 'Metabolikus Immuno-Neurológiai Emésztési Zavarok'-nak fordíthatnánk, amelyek gyakorta nagy hatással vannak az agyra. Sok modern betegség esik olyan kategóriába, mint pl. az asztma, az allergiák, AD(H)D, autizmus, krónikus bélbetegségek, mint pl. Crohn-betegség és IBS (irritábilis bélszindróma), vagy Bowel szindróma továbbá emésztési zavarok, skizofrénia, szorongás. Az orvostudomány és a technikai fejlődésnek köszönhetően sok betegség és fertőzés már a múlté. Azonban a járványok új csoportja ütötte fel a fejét, mégpedig az agyi-immunemésztési-diszfunkció kategóriában, más néven 'MINDD-szindróma' formájában. Ebben a megközelítésben nézve, a betegség sejtszinten kezdődik, és több szervrendszerre van kihatással. Ez a magyarázata annak, hogy az olyan kutatók, mint Dr. Campbell-McBride és Dr. Kenneth Bock miért találtak egyazon páciensnél annyi átfedést a neurológiai, immunológiai és emésztési betegségek között. Ahogy Dr. Campbell-McBride magyarázza: „Új, kibontakozásban levő járványok világában élünk: autizmus, ADD, asztma, allergiák, szorongás, depresszió, epilepszia, cukorbetegség, glutén-túlérzékenység - e tünetek között szoros átfedések vannak - és mind hasonló, mélyen gyökerező okokhoz kapcsolódnak.” Dr. Campbell-McBride cambridge-i (Anglia) klinikáján gyermekek százait vizsgálta, akik különböző betegségek 'címkéivel’ ellátva érkeztek hozzá. Mindnyájan a fontos tápanyagok kóros hiányát, mérgező anyagok jelenlétét (toxicitás) és súlyos emésztési zavarok tüneteit mutatták. Dr. Kenneth Bock, amerikai családorvos (Pennsylvania és New York) „Az újfajta gyermekbetegségek kezelése: Autizmus, ADHD, Asztma és Allergiák – Úttörő program a 4-A-s zavarok kezelésére” című új könyvében egy hasonló elméletet ír le az egymást átfedő 1 Kiegészítő anyagok INPP 1. Modul 2014

©Zweegman -Kocsis Magda

betegségekről. A „4-A-s zavarok” erősen megnövekedtek az elmúlt 20 évben az Egyesült Államokban (az autizmus 1500 %-kal, az ADHD 500 %-kal, az asztma 300 %-kal és az allergiák 700 %-kal növekedtek). „Ezek az elképesztő statisztikák és asztonómiai léptékű növekedések sürgős magyarázatot követelnek.”- írja. Dr. Bock szerint ezek együttes növekedése nem a véletlen műve. E zavarok mindegyikének a megjelenése hasonló mechanizmushoz köthető: a környezeti ingerek által előhívott, rejtett genetikai hajlam. Az elsődleges genetikai hajlam sok gyermeknél az elégtelen méregtelenítési képességben mutatkozik meg, ezáltal nem képesek az őket érő, egyre növekedő toxikus terheléssel megbirkózni. A kutatás szerint a MINDD-szindróma végigvonul az egész családon. Az autista, ADHD-s, asztmás, allergiás gyermekek családjában előfordulnak agyi-immun-bélrendszeri problémák, mint például szorongás, depresszió, skizofrénia, Crohn-betegség, krónikus fáradtság, irritábilis bélszindróma, stb. Ezek genetikai adottságok, környezeti és öröklött tulajdonságok kombinációi (tápanyagszint, bélflóra, kórokozók). MINDD esetén olyan orvosra, szakemberre van szükség, aki az okozati tényezőket tárja fel és kezeli, és a probléma egészét látja, a tüneti kezelés (gyógyszerezés, műtétek) helyett. 

Alapfogalmak

Az alábbiakban néhány, az témában előforduló kifejezés meghatározása következik. T-limfociták A T-limfociták immunsejtek, az immunreakciók nélkülözhetetlen résztvevői. A csecsemőmirigyben = Timuszban érnek és termelődnek (fiatal korban a vörös csontvelőben is képződnek). A sejtes immunválaszért felelős sejtek. A T1-es típusú limfociták a sejteken belüli kórokozók (vírusok, baktériumok) ellen hatékonyak. A T2-es típusú limfociták a sejteken kívüli, sejtek közti kórokozók (vírusok, baktériumok, férgek, paraziták, méreganyagok) ellen lépnek fel. * Humorális immunrendszer: Az immunrendszernek az az alrendszere, amely nem sejtekhez kötötten (ld. T- vagy celluláris immunitás), hanem közvetve, a sejtek által termelt ellenanyagokkal védekezik az idegenként felismert sejtek, antigének ellen. Az immunrendszer egyensúlyának felborulása Az immunrendszer felborulása áll a legtöbb gyermekkori betegség hátterében. A nehézfém lerakódások csakúgy, mint pl. bizonyos kémiai anyagok, a T2 (2-es típusú Tsegítők) módosult immunrendszeri állapothoz vezethetnek, maguk után vonva a *humorális vagy antitest-immunitás növekedését is (ez utóbbi a sejtimmunitáshoz hasonlítható). Ez olyan felfokozott allergiás reakciókat és autó-immunitást eredményezhet, amelyek pl. mogyoróallergiában, élelmiszerérzékenységben, asztmában, cukorbetegségben stb. 2 Kiegészítő anyagok INPP 1. Modul 2014


mutatkoznak meg. Ahhoz, hogy hatékonyan gyógyítsuk a gyulladást, a táplálkozási hiányosságokat, az immunelégtelenséget és az emésztési zavart, egy átfogó kezelési programra van szükség. A biológiai orvoslás programja három alapelemet tartalmaz: különböző diéták, táplálékkiegészítők, és méregtelenítés. Neurológiai szempontból a negyedik összetevő az idegrendszeri fejlesztő terápia, az egyes részképességek, mint pl. a szenzoros integráció, auditív feldolgozás, vizuális feldolgozás, finom- és nagymotoros képességek, stb. vagyis az idegrendszeri érés megsegítésére. Gyulladás A tudomány manapság úgy tekint a gyulladásra, mint a legtöbb betegségi folyamat hátterében levő fő okra. A gyulladás a seb gyógyulásának beindítására szolgáló természetes folyamat, de ha ellenőrizetlenül folytatódik, szövetkárosodáshoz vezethet az egész testben. A krónikus gyulladás okozói az alacsony típusú fertőzések (baktériumok, pl.: Streptococcus, Candida [penészgombák] és vírusok), a bélműködés zavara, stressz, vegyi hatások, illetve tápanyaghiányok. Egy gyulladásos folyamat a test bármely részében játszódhat, ezért mindegyiknek külön elnevezése van: asztma =(tüdő), Cardio-vasculáris (szív- és érrendszeri betegségek) =(szív), vastagbélgyulladás (Bowel szindróma) =(bélrendszer), dermatitis =(bőr), arthritis =(ízületek), autizmus, AD(H)D, magatartási zavarok =(agy). Porózus bélfal („Bélszivárgás”) A bélrendszer megnövekedett áteresztőképessége olyan állapot, amelyben először a bélrendszert körülvevő nyálkahártyasejtek valamiképp elvesztik a közöttük lévő szoros kapcsolódást és a mikroszkopikusnál is kisebb mértékben elkülönülnek egymástól. Ez lehetővé teszi a bélfal átjárhatóságát a nagymolekulák (félig megemésztett étel, toxinok [méreganyagok], baktériumok) számára és azok bekerülését a véráramba. Bélműködés zavara A normál bélrendszeri baktériumok egyensúlyának felborulása, ahol a hasznos baktériumok kiürülnek és a kórokozó baktériumok, paraziták és gombák túlszaporodnak. Oxidatív stressz Az oxigén életszükséglet, azonban a részleges oxigénmolekulák és más, le nem kötött elektronnal rendelkező molekulák (szabad gyökök) igen károsak, mivel nagyon reaktívak, merthogy lázasan más elektronokat keresnek az egész testben. Fehérjékhez, sejtmembránhoz és más molekulákhoz kapcsolódnak, hogy semlegesítsék magukat, és ezzel elindítanak egy káros láncreakciót. Az eltérő, kóros anyagcsere, a fertőzések, a méreganyagok, 3 Kiegészítő anyagok INPP 1. Modul 2014


a hiányos táplálkozás, a stressz, mind megnövelik a szabad gyökök termelődését. A magas antioxidáns tartalmú táplálkozás (sötétzöld levelű zöldségek, saláták fogyasztása), a vegyszereknek kevésbé kitett életmód, a stressz csökkentése, mind minimalizálják a szabad gyökök termelődését. Orvos biológiai kutatások az olyan gyermekbetegségek hátterében, mint pl. az AD(H)D, autizmus, asztma és az allergiák, genetikai hajlamot, különös érzékenységet mutattak ki, amely behatóan gyengíti gyermek azon képességét, hogy a környezeti, élelmiszer- és gyógyszer eredetű mérgező anyagok, toxinok hatását méregtelenítse. A toxinok áradata túlterheli a szervezetet, ami túlfokozott oxidációs folyamatokat indít be, más néven „oxidatív stressz”-hez vezet. Ez viszont az egész rendszerre kiterjedő, visszatérő gyulladásokat okozhat: a bélrendszerben (élelmiszer-intolerancia és emésztési zavarok); a tüdőben (asztma); a bőrben (ekcéma); az agyban (AD(H)D, autizmus, magatartási problémák). Autizmus, Pervazív fejlődési zavar, Asperger szindróma (Autizmus spektrum zavarok) Eredetileg az autizmust pszichiátriai vagy elmezavarként, vagy agybetegségként határozták meg, de biológiai orvoslási szempontból az autizmus neurobiológiai zavar, csökkentett agyi funkcióval, ami csupán egy a tünetek közül. Az autizmus spektrumzavar magába foglalja a több rendszert érintő összeomlást, amelyek jellemzően anyagcserei, és/vagy immunológiai és/vagy neurológiai és/vagy emésztési zavarokból erednek, valamint a megkésett idegrendszeri fejlődést. Amikor a doktorok a biológiai orvoslás szerint vizsgálják autista betegeik vérét, vizeletét, haját, székletét és viselkedését, ugyanazokat a mélyen fekvő okokat találják: bélműködési és felszívódási zavarok, toxicitás, fertőzés, allergiák, elégtelen kognitív funkciók, gyulladások (asztma, ekcéma, bélműködési zavar és/vagy elégtelen agyi funkciók formájában). AD(H)D, diszpraxia, diszlexia, depresszió, szorongás, skizofrénia Mindezek a neuro-pszichológiai zavarok egy sor olyan tüneten alapulnak, amelybe beletartozik az elégtelen agyi szinkronicitás és a neurotranszmitterek egyensúlyának felborulása, amit toxicitás, és/vagy fertőzés és/vagy emésztési zavarok és/vagy túl alacsony/hiányos tápanyagszint okozhat. A neurotoxinok (az idegrendszerre káros méreganyagok) jelenléte az emésztőrendszerben módosíthatja az agyi szinkronicitást, de ugyanígy tehetnek a vegyi anyagok és kórokozó mikrobák is (baktériumok, pl. a Clostridiák, és gombák, mint pl. a Candidák). Továbbá bizonyos tápanyagok hiánya nagy hatással van az ingerület átvitelre. A neurotranszmitterek egyensúlyának felborulása pedig gyenge koncentrációt, magatartási problémákat, szorongást, depressziót, alvásproblémákat, káros szenvedélyeket, stb. okozhat. Végezetül, az emésztőrendszeren belüli végigvonuló idegi rendszer közvetlen kapcsolatban van az aggyal, s ez magyarázza, hogy a gyulladások és a bélrendszeri fertőzések miért fordulnak koncentrációs és magatartási problémákba. Allergiák, asztma, ekcéma, ételérzékenység, ételintolerancia 4 Kiegészítő anyagok INPP 1. Modul 2014


Allergiák esetén a test antitesteket termel külső anyag hatására. A legáltalánosabb ételallergiák a dió, a tojás, a glutén (búza, zab, rozs, árpa), a kazein (tehéntej), a szója és a kukorica fogyasztása következtében lépnek fel. A leginkább előforduló környezeti allergia kiváltói a poratkák és a pollen. Amikor antitestek termelődnek, elhatalmasodik a gyulladás a szervezetben és olyan betegségeket vált ki, mint az asztma (tüdő), ekcéma (bőr), irritábilis bélszindróma (bél). Az állandósult gyulladás tünetei a toxicitás, és/vagy fertőzés, és/vagy emésztési zavar eredetű oxidatív stressz által kezdődnek, és asztmaként (tüdőben), ekcémaként (bőrön), allergiaként (fül- orr-gége területén), ételérzékenységként (bélben) törnek elő. Auto-immun betegségek Auto-immun betegségek azok, amikor a test az általa termelt antitesteket saját maga ellen fordítja. A kutatások szerint az autizmus esetében az antitestek az agyban található 'myelin' nevű alapfehérje ellen fordulnak. A T1 és T2 immunitás egyensúlyának felborulása egy olyan auto-immun válaszhoz vezethet, ami a toxikus nehézfémek, az ólom, a merkúr, az alumínium, a műanyagok és más toxikus anyagok túlterheléséből adódik. Az immunválasz szabályozásának számos, részben feltárt mechanizmusa közül a szabályozó Tlimfociták határozzák meg döntően az immunválasz mértékét és irányultságát. Ezek a limfociták főleg sejt-(T1) vagy inkább antitest-(T2) közvetített irányban hatnak az immunválasz kimenetére. Hasüregi / bél problémák (Coeliac Desease = cöliákia: krónikus bélgyulladással járó auto-immun betegség, gluténallergia következtében) 1949-ben a The New York Academy Of Medicine (New Yorki Orvosi Egyetem) kitüntette Dr. Sidney Haas-t, aki éveken át kutatta és gyógyította a krónikus bélgyulladást (Coeliac Desease). Dr Haas Publikált egy széles körben elfogadott, nagyon átfogó orvosi vizsgálati tesztet 'A krónikus bélgyulladás kezelése' címmel. Később, 1951-ben a Birmingham-i Egyetem Egészségügyi és Gyógyszerészeti Karának (Departments of Health and Pharmacology of the University of Birmingham) hat angol orvosa egy egészen más megközelítésből publikált egy tanulmányt, amely 10 gyermek vizsgálatán alapult. Míg Dr. Haas a krónikus bélgyulladást egy, a finomított cukrokra, szénhidrátokra való érzékenységgel hozta összefüggésbe, a birminghami csoport ezt leszűkítette a gluténra (a glutén a gabonalisztben található két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke; ez okozza a bélbeli lisztérzékenységet = gluténszenzitív enteropathia). A világ vezető orvosi lapja, The Lancet közölte a birminghami elméletet és hozzá a könnyebben tartható diéta ajánlását, amelyhez manapság csak a glutén kiiktatására van szükség. Sok krónikus bélgyulladásos embernek sérült az emésztőrendszere, mert a microvillusok (a 5 Kiegészítő anyagok INPP 1. Modul 2014


sejtmembrán kicsiny nyúlványai, ami sejtfelszínt nagymértékben megnövelik, így a bélbolyhok felvevő felületét is) lelapulnak és nem képesek a táplálékfelvételre. Nekik ajánlatos kerülni a szóját, a kukoricát, a tejtermékeket, a finomított szénhidrátokat és a cukrot. Dr. Haas azt találta, hogy ha a krónikus bélgyulladásos emberek, vagy más emésztési zavarral küzdők csupán egy évre elhagyják a diszacharidokat (cukrokat) és a poliszacharidokat (finomított szénhidrátok), akkor a bél megújul és néhány esetben sok étel visszavehető az étrendbe. Cukorbetegség Az 1-es típusú cukorbeteg gyermekeknek sérült a bélfala, ami lehetővé teszi az emésztetlen étel közvetlen testbe jutását. Az immunrendszer ezek ellen ellenanyagokat termel, amik keresztreakciót váltanak ki bizonyos fehérjékkel a hasnyálmirigyben. A fehérjék elpusztításával az antitestek rombolják az inzulintermelést is a hasnyálmirigyben, és a gyermek inzulinfüggő cukorbeteggé (1-es típusú cukorbetegség) válik. „Gyógyítsd meg a bélfalat és a hasnyálmirigy esélyt kap a gyógyulásra”. (Dr. Natasha Campbell-McBride, „A GAP- szindróma”) Emésztési zavarok, székrekedés

Irritábilis

Bélszindróma,

Crohn-betegség,

bélfekély,

krónikus

Sok agyi-immun-bélzavar gyökere az emésztési zavarokban található, amit fertőzés vagy allergia, rossz táplálkozási szokások, méreganyagok, gyógyszerezés vagy környezeti hatások válthatnak ki, felborítva a jótékony bélbaktériumok és a kórokozó mikrobák közötti törékeny egyensúlyt, más néven a baktériumháztartást vagy bélflórát. Az emésztő- és bélrendszeri (gastro-intesztinális) kórokozók (pl. a Streptococcus baktériumok vagy Candida penészgombák) túlszaporodása bélbaktériumok békés együttműködésének megbomlásához, diszbiózishoz (más néven Bél és Pszichológia Szindróma vagy GAP Szindróma) vezethet, amelyben a kártékony mikrobák legyőzik az egészséges bélflórát. A baktériumok károsan hatnak az enzimek működésére is oly módon, hogy a bélrendszeri felszívódást végző sejtek enzimeit kiiktatják. A Candida penészgombák ugyancsak lyukacsossá tudják tenni az emésztőcsatorna nyálkahártyáját. Megnövelve annak áteresztőképességét, porózussá teszik a bélfalat is („bélszivárgás”), ami ahhoz vezet, hogy az emésztetlen ételrészecskék átlépik a bél és a vér határfelületét. Mindez allergiákat, gyengült immunrendszert, gyenge koncentrációt, agressziót, cukorbetegséget válthat ki. Ahogy a nagy ókori orvos Hippokratész (Kr.e. 460-370) is mondta: „A halál a bélben lakozik”.

6 Kiegészítő anyagok INPP 1. Modul 2014


Epilepszia „A gyermekkori epilepsziák túlnyomó többsége az agyi toxin felhalmozódással áll összefüggésben. Amikor a méreganyagok mennyisége eléri a kritikus szintet, az agy egy elektromos kisülést küld, hogy egyszerre megszabaduljon tőlük. Vagyis az epilepsziás roham tulajdonképpen az agy biztonsági szelepe, egy tisztulási folyamat. Ahhoz, hogy a gyermeken segítsünk, el kell távolítanunk a méreganyagokat. Az esetek többségében ezek a toxinok a bélrendszeren keresztül érkeznek, ezért a kezelésnek a gyermek egészséges emésztésérnek helyreállítására kell irányulnia.” (Dr. Natasha Campbell-McBride) A MINDD szempontjából nézve tehát, hogy az epilepsziának más okai is vannak, például az abnormális immunreakciók vagy egy vírusfertőzés. Ételallergiák - Ételintoleranciák A biológiai orvoslás nézete szerint az allergiák a bélrendszer elégtelen működéséből adódnak, ami lehetővé teszi, hogy az emésztetlen étel áthatoljon a porózus bélfalon („bélszivárgás”), amit az immunrendszer idegen anyagként azonosít be és támadást indít ellene. Így alakulnak ki az ételallergiák és az ételintoleranciák. Ételallergiák esetében a reakciót az IgE antitestek váltják ki és általában egész életen át megmaradnak. Az ételintoleranciák esetében a reakciót az IgG antitestek váltják ki és ez idővel változhat. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az IgE és az IgG az immunrendszer különböző részei. Fertőzések: fül- orr-gége, vizeletrendszer, mellkas Amikor az immunrendszer a Th2-t preferálja, akkor a Th1 immunitás gyengül. A Th1immunitás az egész test nyálkahártyáin található, ami a fül- orr-gége területén, az emésztőrendszerben, a vizeletrendszerben és a mellkasban jobban ki van téve a fertőzéseknek. Szenzoros Feldolgozási Zavar (SPD) Az anyagcsere csatornáinak zavara szenzoros (érzékszervi) feldolgozási zavarhoz vezethet. Az 'SPD-ben' szenvedő személynél az agy a szenzoros információt egy sérült vagy kerülő úton dolgozza fel és a válaszok oda nem illőnek tűnnek. Egy 'SPD-s' személy túlreagálhatja a parfümillatot, a bevarrt ruhacímkét, a tört krumpli állagát vagy a víz érzetét. De megjelenhet hallási-, látási-, beszédképességbeli és/vagy koordinációs gyengeségben is. A látási és hallási gyengeséget nehéz diagnosztizálni, hacsak nem találunk egy olyan szakorvost, aki a hallás és látás folyamatát vizsgálja (a belső fülből a kisagy felé), nem csupán a hallás és a látás tényét. A kisebb gyermekek reakciója különösen erős tud lenni az erőszakosság, visszahúzódás és/vagy a szorongás különböző formáiban. Vagy épp ellenkezőleg, különösen érzéketlenné válik a sérülésre vagy érintésre. Úgy tűnik, mintha különös viselkedésű lenne, de ez mind egy egyszerű idegrendszeri folyamatból ered. Néha egyetlen érzékszerv okozza a többi érzékszerv zavarát. 7 Kiegészítő anyagok INPP 1. Modul 2014


Sok SPD-s tünet mutat hasonlóságot az Asperger Szindróma, AD(H)D, stb. tüneteivel, éppen ezért diagnosztizálják félre vagy nem ismerik fel. Ezért a gyógykezelés is rosszul lesz megválasztva. Néha van átfedés a fenti zavarokkal, de néhány esetben az SPD az evéssel, alvással, öltözködéssel, szocializációval kapcsolatos tüneteket okoz, ami másféle zavarok tüneteinek látszanak. A tanulmányok azt mutatják, hogy az SPD sokkal nyilvánvalóbb a gyermekeknél, azonban nem 'kinőhető'... A felnőttkorban a stressz és a betegség a kiváltója. Az SPD-s gyermekek gyakran ADHD-val, tanulási nehézségekkel és/vagy más fejlődési problémákkal küzdenek. Gyakran különlegesen tehetségesek. Az biológiai orvoslás megközelítése megtámogatja, javítja az anyagcserét, és elkezdi megnyitni a szenzoros pályákat. Ha egyszer ez beindul, a legjobb egy szenzoros integrációban jártas mozgásterapeutát találni, aki egyénre szabott fejlesztési programot dolgoz ki és megtalálja a módját a hallási megkülönböztetés, egyensúly, motoros készségek, lateralitás, vizuális/téri megkülönböztetés, szem-kéz koordináció, taktilis megkülönböztetés, testi tájékozódás, középvonal keresztezés és a kommunikáció fejlesztésének. A méregtelenítési képesség hiánya a neurotoxinok (ólom, higany a legismertebb) túltengéséhez vezet, ami tanulási nehézségeket, epilepsziát, magatartási zavarokat és/vagy alacsony IQ-t okozhat. Fontos, hogy tevőlegesen segítsük a test méregtelenítő folyamatait. Primitív Reflexek Az anyaméhben a babák olyan akaratlan reflexek által vannak védve, amelyeket az agy alacsonyabb központja irányít. Ezek a 'Primitív Reflexek' a túlélés, a méhen belüli fejlődés és a csecsemőkor idején fontosak. Ahogy az agy magasabb központja megérik a tudatos irányításra, ezek a 'Primitív Reflexek' a magasabb régiókba integrálódnak az élet első 6-12 hónapjában. Fizikai, kémiai, hormonális és/vagy bármely trauma a reflexek visszamaradását okozhatja, ami hatással lehet a viselkedési, tanulási, motoros képességekre, testtartásra, stb. Az is előfordulhat, hogy egy trauma a már korábban integrált reflexet újra előhívja.



Az alábbiakban egyes megbetegedések, szindrómák jellemzőit mutatjuk be, amelyek hátterében a MINDD állhat: 1. Figyelemzavar (ADD & ADHD) Meghatározás A figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) egy olyan gyakori gyermekkori zavar, amelyet szűnni nem akaró, és az életkorhoz már nem illő túlmozgásosság, figyelmetlenség és impulzivitás jellemez; egy olyan állapot, amely felnőttkorban is fennmaradhat. Az ADHD a fiatalok körében a leggyakrabban diagnosztizált pszichiátriai zavar, az ausztráliai és új-zélandi iskoláskorú gyermekek 9,5%-a érintett. Ez a megnövekedett arány egyrészt az ismertté vált eseteknek, másrészt az egyre gyakoribb tüneteknek is köszönhető. A zavar nem csupán a gyermek tanulási képességeire van hatással, de komoly stressz tényező a családban és az interperszonális kapcsolatokban is. Az ADHD-s viselkedés és a neurotranszmitterek dopamin és noradrenalin egyensúlyának felborulása hatással van a homloklebenyi agykéreg végrehajtó funkcióira – ez az agynak az a része, ahol a bonyolult kognitív viselkedés megtervezése, a személyes kifejezőkészség, és a döntéshozatal történik, és a szociális viselkedés irányítása is. A betegeknek túl kevés vagy túl sok van ezekből a neurotranszmitterekből, a receptorok nem funkcionálnak jól és/ vagy a génműködésben fontos szerepet játszó metiláció károsítja a dopamin receptorokat, ami erősen veszélyezteti a neuron membránok áteresztőképességét és a neuronszinkronizációt, különösen a figyelmet igénylő feladatoknál. Jelenleg nincs a biológiai orvoslás szempontjából elfogadott ADHD teszt, így ezt az állapotot a viselkedéstünetek megfigyelése alapján diagnosztizálják. Az ADHD diagnosztikus kritériuma 9 tünet egyidejű jelenléte a mentális funkciók, a figyelemzavar és hiperaktivitás/impulzivitás két területéről (lásd az alábbi tüneteket). Egy gyermeknek elég 6 tünet a 9-ből, hogy megkapja a diagnózist. Körülbelül 500 különböző lehetséges variáció létezik a 9 tünet együttes jelenlétére, ami azt jelenti, hogy egy gyermek sokféleképpen mutathatja a tüneteket és juthat el a diagnózisig. A tünetek sokféleségének köszönhetően az ADHD 3 fő csoportba sorolható: 1. Túlnyomóan hiperaktív-impulzív: a tünetek többsége a hiperaktív-impulzív kategóriában van 2. Túlnyomóan figyelemzavaros: a tünetek többsége a figyelemzavar kategóriában van 3. Kombinált hiperaktív-impulzív és figyelemzavaros: 6 vagy annál több tünet mindkét területen Néhány kutatási eredmény a bélrendszer/agy/immun-tengely zavart működésére mutat rá. A bélrendszer/agy-tengely különösen érintett, mivel a toxinokat és élelmiszer alapanyagokat, mint az ADHD agyi diszfunkció kiváltójaként azonosították. Továbbá családokon végzett kutatások erős genetikai kapcsolatot mutattak az ADHD esetében. Többféle gént is találtak, amelyek a dopamin receptorait érintik vagy annak szállításában játszottak szerepet. Mindamellett felismerték, hogy a környezeti hatások, mint például a nehézfémek, oxidatív stresszt okoznak, csökkentik az intracelluláris glutation-szintet és akadályozzák a metilációt a neuronokban, ily módon hozzájárulva ADHD fenotípusához, sajátos jellegéhez.



Kiváltó okok / Kockázati tényezők Az ADHD-hez kapcsolódó tényezők:  Örökletes: az ADHD-s gyerekeknek általában legalább egy közeli hozzátartozója van, aki ugyancsak ADHD-s és az apák egyharmadának, akik fiatalkorukban ADHD-sek voltak, vannak ADHD-s gyerekeik.  Nemek: az ADHD sokkal gyakoribb a fiúknál, a nemek (férfi/női) szerinti megoszlás a lakosság körében 4:1, klinikai vizsgálatokban 9:1.  Születés előtti és utáni egészség: várandósság alatti drog, alkohol és dohányzás, méhen belüli toxin veszélyeztetettség, beleértve az ólom, a dioxinok és a PCB-ket, tápanyaghiány és kiegyensúlyozatlan étrend.  Rendellenes pajzsmirigyműködés (okozhatja a születéskori időszakban a környezeti méreganyagokkal való kapcsolat)  Tanulási nehézségek, kommunikációs zavarok, és tickek, mint például a Tourette-szindróma  Táplálkozási tényezők: ételekkel, ételszínezékekkel vagy más adalékanyagokkal szembeni allergiák vagy intoleranciák  Környezeti tényezők: krónikus érzékenység ólomra, merkúrra vagy más nehézfémekre, amelyek kapcsolatban állnak számos gyermekkori idegi alapú viselkedési problémával.  Extrém vagy pervazív pszichoszociális stresszfaktor (mint például a fizikai bántalmazás vagy szülő(k) pszichopatológiája), önmagukban véve nem ezek a legfontosabb kiváltó okai az ADHD-nak, de más tényezőkkel együtt felerősíthetik azt. Az ADHD jelei és tünetei A diagnózis 6 tünet együttes jelenlétén alapul egyik, másik vagy mindkét csoportban: Figyelemzavar: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

képtelen a figyelmét összpontosítani a részletekre vagy hanyag hibákat ejt nehezen tudja a figyelmét a feladaton vagy a játékon tartani ha hozzá beszélnek, nem látszik rajta, hogy figyelne nem tudja az utasításokat végrehajtani és nem fejezi be a leckét, a házimunkát vagy a munkáját nehézen tudja a feladatait és tevékenységeit megszervezni a tartós mentális erőfeszítést igénylő feladatokat kerüli, nem szereti vagy vonakodik elkezdeni a feladathoz vagy a tevékenységhez szükséges dolgokat elhagyja könnyen elveszíti a fonalat, ha túl sok inger éri feledékeny a mindennapos dolgokban

Hiperaktív: 1. izeg-mozog a kezével vagy a lábával, vagy fészkelődik az ülésen 2. elhagyja a helyét olyankor, amikor ülnie kellene 3. szüntelenül szaladgál és felmászik mindenhová, különösen, amikor az oda nem illő (kamaszkorban vagy felnőttkorban ez a belső nyugtalanság szintjére csökkenhet) 4. nehezére esik csendben játszani vagy nyugodtan elfoglalni magát 5. olyan, mint akit 'felhúztak' 6. túl sokat beszél 7. bekiabálja a választ, mielőtt a teljes kérdés elhangzana 8. nem bírja kivárni a sorát 9. félbeszakít vagy megzavar másokat 10 Kiegészítő anyagok INPP 1. Modul 2014


Kezelések Az optimális eredmény eléréséhez a betegnek holisztikusan kell közelítenie a problémához, ami olyan gyógymódokat integrál, amelyek a biokémiai, pszichológiai, energetikai, érzelmi és/vagy szellemi kiegyensúlyozatlanságot ellensúlyozza. Biológiai orvoslás ADHD kezelésére Természetgyógyászatra, táplálkozásra és környezeti befolyásokra specializálódott alternatív orvosok és szakemberek olyan kezeléseket alkalmaznak, mint pl. diéta, táplálék-kiegészítők, méregtelenítés és a fertőzések kezelése. Étrend ajánlás ADHD esetén        

kerülje az ismert ételallergéneket – bizonyos tápanyagok elhagyása és újra bevezetése hasznos lehet az érzékenységek kiszűrésére ha szükséges, kerülje az adalékanyagokat, ízfokozókat; színezékmentes diéta kerülje a kávét, kólát és más koffeintartalmú italokat (gyógyszeres kezelés esetén) csökkenteni a cukor és a szénhidrátok mennyiségét, mivel a hipoglikémia kiválthatja a tüneteket próbálja ki a glutén- /tej- vagy gabonamentes diétát minden étkezésnek legyen fehérjetartalma, hogy biztosítva legyenek a megfelelő aminosavak a neurotranszmitter képzéshez. magas magnéziumtartalmú élelmiszerek előnyben részesítése, mint például a zöldfélék és a diófélék. rendszeresen és kis adagokat egyen, hogy a vércukorszint ingadozást megelőzze

Életmód ajánlás ADHD-ra    

A szülők és gyermekeik megsegítésére viselkedésmódosító program elvégzése javasolt, ami kialakítja a megfelelő rutinokat és rendszereket a nemkívánatos viselkedés kezelésére. A páciensek a legjobban egy jól szervezett, világos struktúrával rendelkező iskolai és munkahelyi környezetben teljesítenek a legjobban A környezet biztosítsa, hogy a büntetés ne legyen túlságosan szigorú és osztogasson elismerést az elfogadható viselkedésért Elegendő alvást és testmozgást kell biztosítani



2. Szorongás, pánikbetegség Meghatározás A szorongás a nyugtalanság, a félelem és az aggodalom összetett érzése, amelyekhez gyakran társulnak tüdőt, szívet érintő vagy más fizikai érzetek. Általános tünete, hogy a stresszre önkorlátozó fiziológiai választ ad, vagy állandósul és elfojtott érzelmeket eredményez. Patológiás esetben elsődleges zavarként lehet jelen, vagy egyéb fizikai betegség vagy más pszichiátriai betegségek (például depresszió és pszichózis) kíséretében jelentkezhet. Kiváltó okok / Kockázati tényezők A szorongásra való hajlamosság többféle tényező (lásd lent) kíséretében jelentkezik. Amikor az erre hajlamos egyén egy adott szituációval, stresszel vagy traumával konfrontálódik, orvosi szempontból jelentős tünet együttest eredményez. Úgy tűnik, a neurotranszmitterek és a zsírsavak egyensúlyának felborulása a központi idegrendszerben az egyik kockázati tényező. A noradrenalin, szerotonin és acorticotropin-kibocsátó faktor, ezek is mind ideértendők. Általánosságban, az autonóm idegrendszer, különösen a szimpatikus idegrendszer szabályozza a tünetek sokaságát. • Genetikai veszélyeztetettség • Gyermekkori traumatikus élmények • Szorongó anya • Stressz, depresszió, egyéb pszichiátriai állapotok • Élethelyzetek (szociális vagy pénzügyi problémák) • Emésztési zavarok Jelek és tünetek • izomfeszültség • rendszertelen és/vagy gyors szívverés • folyamatosan fenyegetettség érzése, ugrásra kész állapot • túl gyors légzés • szédülés / ájulásérzet • reszketés • izzadás • realitás hiányának érzete • fáradtság • rossz koncentráció • ingerültség • túlzott aggódás / állandó félelem egy rossz végkifejlettől • sóhajtozás • alvászavarok Kezelések Az optimális eredmény eléréséhez a betegnek holisztikusan kell közelítenie a problémához, ami olyan gyógymódokat integrál, amelyek a biokémiai, pszichológiai, energetikai, érzelmi és/vagy szellemi kiegyensúlyozatlanságot ellensúlyozza. Biológiai orvoslás a szorongás kezelésére Természetgyógyászatra, táplálkozásra és környezeti befolyásokra specializálódott alternatív orvosok és szakemberek olyan kezeléseket alkalmaznak, mint pl. diéta, táplálék kiegészítők, méregtelenítés és a fertőzések kezelése. 12 Kiegészítő anyagok INPP 1. Modul 2014


Étrend ajánlás szorongás esetén  Kerülje a kávét, kólát és más koffeintartalmú italokat  Csökkentse a cukor és a szénhidrátok mennyiségét, mivel a hipoglikémia kiválthatja a szorongást  Próbálja ki a glutén- /tej - / vagy gabonamentes diétát, csökkentve az idegrendszert érő stresszt  Minden étkezésnek legyen fehérjetartalma, hogy biztosítva legyenek a megfelelő aminosavak a neurotranszmitterek képzéshez.  Magas magnéziumtartalmú élelmiszerek előnyben részesítése, mint például a zöldfélék és a diófélék.  Kerülje a túlzott alkoholfogyasztást  fogyasszon szabadhalászatú olajos halakat heti 2-3 alkalommal és egészítse ki természetes Omega 3-mal  Kerülje az ismert ételallergéneket Életmód ajánlás szorongásra  Pszichoterápia, tanácsadás segíthet visszanyerni az önbizalmat, segít a problémamegoldásban és megoldani a stresszes élethelyzeteket  Pozitív pszichológiai stratégiák, öngyógyító technikák, melyek segítenek úrrá lenni a szorongáson, sokan igényelnek gyógyszermentes kezelést és érnek el sikereket önkontrolltechnikákkal, mint pl. mélylégzés, stressz-naptár vezetése, az objektivitást megtanulva, és a meditáció, elcsendesedés, befele figyelés gyakorlásával  Masszázs, aromaterápia és wellness kezelések bizonyítottan csökkentik a szorongást  Az akupunktúra is hatásos a szorongás tüneteinek enyhítésére  A rendszeres testmozgás létfontosságú a szimpatikus idegrendszer túlműködésének enyhítésére és a szorongás kezelésére  Jóga, thai-chi és más relaxációs tevékenységek is hasznosak  A szociális drogok kerülendők, mivel súlyosbíthatják a tüneteket és gátolják a gyógykezelést



3. Krónikus Fáradtság Szindróma Meghatározás A krónikus fáradtság szindróma (CFS) avsgy Myalgic Encephalo-Myelitis (ME) olyan fáradtság, amely eléggé intenzív és állandó ahhoz, hogy a normál napi tevékenységeket minimum hat hónapra, legalább 50%-kal csökkentse. A nők száma a CFS eseteknek a 70%-a, a betegek tipikusan 25-50 év közötti fehér nők. Az amerikai felnőttek (18 éves vagy annál idősebb) körében hivatalosan diagnosztizált esetek gyakorisága 100.000 főre vetítve 4-10 között van. A nők majdnem kétszer gyakrabban érintettek, mint a férfiak. Habár nem mindig, de a CFS-t fertőzés is okozhatja, például (Borrelia burgdorferi), herpesz vírus, (Candida albicans) fehér penészgombák és paraziták. Ez egy meglehetősen soktényezős, életmóddal összefüggő és egészségügyi/pszichológiai összetevőkből álló patológiai probléma. Kiváltó okok / Kockázati tényezők  

Akut betegség, krónikus egészségügyi problémák, érzelmi tényezők (szorongás, depresszió) vagy hiányos étrend által okozott immunrendszeri stressz Esetleg környezeti méreganyagok és szennyeződések

Tünetek és jelek          

néhány órától néhány napig tartó és gyakran akut vírusfertőzés után jelentkező, hirtelen kezdődő erős fáradtságérzet hőemelkedés és hidegrázás torokfájdalom duzzadt nyirokcsomók izom- és ízületi fájdalom fejfájás alvászavarok rossz koncentráció és gyenge emlékezőképesség allergiák általános izomgyengeség

Kezelések Az optimális eredmény eléréséhez a betegnek holisztikusan kell közelítenie a problémához, ami olyan gyógymódokat integrál, amelyek a biokémiai, pszichológiai, energetikai, érzelmi és/vagy szellemi kiegyensúlyozatlanságot ellensúlyozza. Biológiai orvoslás a Krónikus Fáradtság kezelésére Természetgyógyászatra, táplálkozásra és környezeti befolyásokra specializálódott alternatív orvosok és szakemberek olyan kezeléseket alkalmaznak, mint pl. diéta, táplálék kiegészítők, méregtelenítés és a fertőzések kezelése.



Étrend  Kerülje az ismert ételallergéneket; kizárásos (eliminációs) diéta sokak számára hasznos lehet  Egyen jól átfőtt és meleg ételeket, segítve a könnyű emésztést, kerülje a főtlen ételeket és a hideg italokat,  Kerülje a kávét, kólát és más koffeintartalmú italokat  Alacsony cukor- és a szénhidráttartalmú diéta, mivel a hipoglikémia kiválthatja a fáradtságot  Minden étkezésnek legyen fehérje tartalma, hogy biztosítva legyenek a megfelelő aminosavak az egészséges neurotranszmitter képzéshez és vércukorszinthez  Magas magnézium-, cink-, C vitamin és antioxidáns tartalmú élelmiszerek előnyben részesítése, mint például a zöldfélék és a diófélék  Rendszeresen egyen, de mindig keveset  Kerülje a túlzott alkoholfogyasztást

Támogató programok és életmód-változtatás    

Tanácsadás segít visszanyerni az önbizalmat, segít a problémamegoldásban és megtanulni a stresszes élethelyzetekkel bánni Az akupunktúra is hatásos a fáradtság tüneteinek enyhítésére A rendszeres testmozgás létfontosságú az energizálásban, amennyit még bír Jóga, thai-chi és más relaxációs tevékenységek is hasznosak



4. Lisztérzékenység (Glutén intolerancia) Meghatározás A lisztérzékenység, vagy más néven cölikália vagy glutén-szenzitív enteropátia, egyfajta auto-immun reakció. A bél állandósult intoleranciája a gluténnel szemben – ami egy fajta protein, ami megtalálható a búzában, rozsban, árpában és a zabban. Ezeknél a betegeknél a glutén a vékonybélben a transzglutamináz szövet által enzimszerűen átalakul, ami azt okozza, hogy az imuunrendszer keresztreakcióba lép a vékonybél falával, ezáltal az emésztési rendszer gyulladásos elváltozásaihoz vezet, melyek jellemzően a bélbolyhok elsimulása, a megváltozott nyálkahártya redők és a megnövekedett számú immunsejtek (lymphociták). A bél fedőhámréteg felépítésének ilyen elváltozása akadályozza a tápanyagfelvételt. A lisztérzékenyek felszívódási zavara a vékonybél bakteriális túlszaporodásával és laktóz-intoleranciával is társul, hozzájárulva a fáradtság tüneteihez és a hasi felfúvódáshoz és fájdalomhoz. Továbbá, a zsír felszívódási zavara is lisztérzékenység jellemző tünete, visszataszító, agyagszínű zselés zsírszékletet, vagy gyakran hasmenést okoz. Kiváltó okok / Kockázati tényezők • genetikai hajlam, az esetek közel 10%-ában közeli hozzátartozó is érintett • általános a nyugat-európai származásúak, ritkább az ázsiaiak, afrikaiak körében • előfordulása 8-12 hónapos korban és a 20-30-es korosztálynál • a lisztérzékenység előfordulása kicsit magasabb a nők, mint a férfiak körében Tünetek és jelek • krónikus hasmenés • zsírszéklet (agyagszínű zselés részecskék) • felfúvódás vagy hasgörcs • szélgörcs • súlyveszteség • fáradtság • vérszegénység • vérzékenység • csontritkulás • agyvérzés • növekedésbeli elmaradás és fejlődési lemaradás Étrend és életmód  Zárjon ki minden gluténforrást az étrendből, vagyis a búza, rozs, árpa és zab termékeket. A gluténmentes gabonák, mint a kukorica és a rizs elfogadhatóak.  A kizárás/kiváltás kísérlete más ételérzékenységek felfedezéséhez is hasznos lehet. Vegye ki a lehetséges allergéneket az étrendből két hétre. Vezesse vissza ezeket egyenként háromnapos időközönként. Figyelje meg a hatásukat, ami lehet bélrendszeri zavar, hangulatváltozás, fejfájás és a tünetek súlyosbodása. Ne kezdjen bele a kiváltásba, ha volt a kórelőzményben fulladásos allergiás roham (anaphilaxia).  Váltson gabonamentes diétára  Csökkentse a gyulladást előidéző ételeket, mint a finomított ételek és a cukor.  Növelje a friss zöldségek és gyümölcsök, fehérjék és az telítetlen zsírsavak (tengeri halak, diófélék és magvak) bevitelét.



Vizsgálatok Teljes vérkép – A vérszegénység kialakulhat a vas, a folsav és a B12 felszívódási zavarából. Gyakori az alacsony vastartalom. Immunoglobulinok – A transzglutamináz antitestek sokkal érzékenyebbek és specifikusabbak a lisztérzékenységnél, mint a gliadin antitestek. Immunoglobulin G, A, M. Vékonybéltükrözés – A lisztérzékenység elsődlegesen a vékonybél nyálkahártyáján jelentkezik. A submucosa, a muscularis és a serosa (a bél nyirokkeringési részei) általában nem érintettek. A bélbolyhok azonban elsorvadtak vagy hiányoznak, a redők megnyúltak. A lamina propia (a nyálkahártyák saját kötőszövetes rétegének sejtesedése megnövekedett a plazmasejtek és a fehér vérsejtek burjánzásával. Székletminta – A tipikus alaktalan, zsíros megjelenésű és kellemetlen szagú széklet gyakran veti fel a zsír felszívódásának zavarát.

Metabolikus szindróma (anyagcsere zavarok összessége) Meghatározás A metabolikus szindróma egy olyan tünet együttes, ami növeli a szívinfarktus kockázatát. Az NCEP kutatási megállapítása szerint a metabolikus szindróma betegek három vagy annál több kritériumnak felelnek meg az alábbi öt közül: • hasi elhízottság (haskörfogat >102 cm férfiaknál, >88 cm nőknél) • a vér magas trigliceridszintje (>1,69 mmol/l) • alacsony HDL szint (<1,04 mmol/l férfiaknál, <1,29 mmol/l nőknél) • magas vérnyomás (>130/85 Hgmm) • megemelkedett éhgyomri vércukorszint (>5,5 mmol/l) Mindezek a metabolikus szindróma tünetek három kulcstényezőhöz kapcsolódnak: inzulinrezisztencia, zsigeri elhízás és az endotheliális (vérerek) zavar. Ez a három tényező állandósítja egymást egy ördögi körben. Ezeknek a diszfunkcionális kölcsönhatásoknak néhány közvetítője a telítetlen zsírsavak, gyulladást okozó cytokinézis (sejtinformáció), inzulin, nitrogén-monoxid és a glikát-proteinek (cukorral körbevett fehérjék)... Kiváltó okok / Kockázati tényezők A metabolikus szindróma előfordulásához hozzájáruló leggyakoribb okozati és kockázati tényezők az alábbiak: • • • • • • • •

magas kalória-bevitelű étrend magas cukorbevitelű étrend magas zsírtartalmú étrend kevés testmozgás krónikus stressz toxicitás felborult hormonháztartás krónikus gyulladás



Jelek és tünetek • Pattanás (akne) • Cukorbetegség (diabetes) • Korai pubertás • Meddőség • Alvási légzéskimaradás (apnoe), horkolás • Napközbeni fáradtság • Merevedési zavar • Depresszió • Fülcsengés • Migrén • Rövidlátás (myopia) • Magas vérnyomás • Szorító mellkasi fájdalom (angina) • Szívinfarktus Kezelések Az optimális eredmény eléréséhez a betegnek holisztikusan kell közelítenie a problémához, ami olyan gyógymódokat integrál, amelyek a biokémiai, pszichológiai, energetikai, érzelmi és/vagy szellemi kiegyensúlyozatlanságot ellensúlyozza. Biológiai orvoslás a Metabolikus szindróma kezelésére Természetgyógyászatra, táplálkozásra és környezeti befolyásokra specializálódott alternatív orvosok és szakemberek olyan kezeléseket alkalmaznak, mint pl. diéta, táplálékkiegészítők, méregtelenítés és a fertőzések kezelése. Étrend és életmód Étrendi és életmódbeli irányelvek segíthetnek a metabolikus szindróma kezelésében:  Lényeges a testsúlycsökkentés, amennyiben lehetséges. A Ketogenikus Diéta egy biztonságos zsírlebontó program, ami a zsírt gyorsan égeti el, segít csökkenteni a vér trigliceridszintjét és megemeli a hasznos HDL szintet.  Az étrendnek relatív alacsony zsírtartalmúnak kell lennie, különös tekintettel a telített (állati eredetű) zsírokra. A szükséges zsírsavakat elsősorban diófélékből, magvakból és halakból kell fedezni.  A finomított szénhidrátok, mint pl. a cukor, az édességek, a gyümölcslevek, a fehér kenyér, a tészták és a burgonyák kerülendők. Ezeknek az ételeknek magas a glikémiás indexük és már kis mennyiségben is károsak.  Magas frissgyümölcs (egész), zöldség (keményítő nélküli) tartalmú étrend, a szükséges zsírsavak és a sovány fehérjeforrások biztosítják az elengedhetetlen ásványi anyagokat, antioxidánsokat, magnéziumot és segítenek kezelni a vérerekben zajló gyulladási folyamatokat.  A legfontosabb, hogy az aktív dohányosok szokjanak le a dohányzásról.  Rendszeres aerobic gyakorlatok (lassan kezdve és a beteg erőnléte szerint növelni) láthatóan stimulálják a sejtek nem-inzulinfüggő glükóz ellátását.  A vörösbor, az étcsokoládé és más ásványi anyag források, mint a zöldtea, mértékkel hasznosak lehetnek a gyulladások és a lerakódások csökkentésére, és elősegítik az egészséges nitrogén monoxid termelést.  A megfelelő mennyiségű élelmi rostbevitel egy fontos eleme az étrend kialakításának. A vízben oldható rostok, megfelelő mennyiségű vízzel együtt a gyomorban teltségérzetet okoznak, ami csökkenti az étvágyat. Továbbá segít megelőzni a koleszterin felszívódását a bélből és hozzájárul a könnyed ürítéshez.  Ajánlottak még a stressz-kezelési technikák, mint a jóga, meditáció és testgyakorlatok.



Pyroluria (avagy Mauve tényező) A Mauve tényező vagy Pyroluria egy olyan öröklött, szorongást és depressziót okozó állapot, amely általában kései tinédzser korban kezdődik és egész életen át tart. Komolyságát mutatja, hogy igen nagy hatással van a stressz szintjére és gyakran váltja ki olyan traumatikus esemény, mint egy szeretett személy elvesztése, a családtól való különköltözés vagy akár egy iskolai vizsga. Gyakoriak a családi kórtörténetben a mentális betegségek és szövődményeik. Ezek mind a kezeletlen Pyroluria különböző megnyilvánulási formái. A Pyroluria a vér összetételének egy rendellenessége, ahol a hemoglobin termelése közben a kryptopyrrolok túl gyorsan osztódnak. Ez blokkolja a B vitamin és a cink receptorhelyeket, ami ezeknek az tápanyagoknak komoly hiányát okozza. Ez a hiány közvetlen hatással van az agyi kémiai működésére és a pszichológiai állapotra. A Pyroluriát az orvostudomány közel 10 éve fedezte fel és mint ilyen, még mindig nem eléggé ismert az orvosok körében, akik gyakran olyan gyógykezeléseket írnak elő, mint a szelektív szerotoninvisszavételgátlók (SSRI) és az antipszichotikumok. Ezek a betegek hajlamosak nem jól reagálni a gyógykezelésekre, de látható javulás érhető el a tápanyag terápiával. Kiváltó okok / Kockázati tényezők Származás: a pyrol-os emberek családjában gyakran van a kórelőzményben mély depresszió, alkoholizmus, schizophrenia, autizmus, bi-polaritás és olykor még DID (disszociatív személyiségzavar, vagy más néven többszemélyiségű zavar). A stressz a leggyakoribb kiváltó ok. A Pyroluria (Mauve tényező) jelei és tünetei • szorongás • depresszió • zárkózottság • emésztési problémák Kezelések Az optimális eredmény eléréséhez a betegnek holisztikusan kell közelítenie a problémához, ami olyan gyógymódokat integrál, amelyek a biokémiai, pszichológiai, energetikai, érzelmi és/vagy szellemi kiegyensúlyozatlanságot ellensúlyozza. Biológiai orvoslás a Metabolikus szindróma kezelésére Természetgyógyászatra, táplálkozásra és környezeti befolyásokra specializálódott alternatív orvosok és szakemberek olyan kezeléseket alkalmaznak, mint pl. diéta, táplálék kiegészítők, méregtelenítés és a fertőzések kezelése.

Minden fent említett probléma esetén forduljon szakemberhez, hogy a tünetek és a kórelőzmény ismeretében egyénre szabott gyógykezelést kapjon.

Forrás: http://mindd.org/s/archives.php/107-disorders.html



Az újfajta gyermekbetegségek kezelése: Autizmus, ADHD, Asztma és Allergiák. Úttörő program a 4-A *-s zavarok kezelésére

Recommend Documents