Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK
[email protected]
http://www.pyroenergen.com
Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések
Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása Genetika Neurobiológia Kifinomult diagnosztika Hatékony, evidencia-alapú beavatkozás
Stefanik, 2013
Pszichológiai háttér
Epidemiológia
Evidencia-alapú állásfoglalások, protokollok, jó-gyakorlatok, etikai irányelvek
A diagnosztika alapja ma
1
Általánosságban: a fejlődési és viselkedési kép • Autisztikus triász
• Korai kezdet • Az autizmus „spektrumfelfogása”
Stefanik, 2013
• + triászon kívüli jellegzetességek
• A klinikai kép rendkívüli sokszínűsége
Az autizmus spektruma • Az autizmus viselkedéses szinten rendkívül heterogén • A kép változhat például … • • • • • •
az autizmus súlyosságától, az értelmi képességek színvonalától, a beszéd és beszédértés szintjétől, a személyiségtől, a környezeti hatásoktól (család, terápia, stb.), az egyéb társuló betegségektől, zavaroktól függően.
Sorvezető az autizmus klinikai képéhez
• Nincs egyetlen olyan viselkedés, amely önmagában kizárhatná az ADS diagnózist
• Nincs egyetlen olyan ASD-re jellemző tünet, amely ne fordulhatna elő a tipikus fejlődésben
Stefanik, 2013
• Nincs egyetlen olyan tünet, amely önmagában igazolhatná az ASD diagnózist
• Nincs egyetlen olyan ASD-re jellemző tünet, amely ne fordulhatna elő más fejlődési zavarokban, gyermekpszichiátriai/pszichiátriai kórképekben
2
Kliens-centrikus A szülő mint partner Interdiszciplináris team-munka Magyarországon elsősorban pszichiátriai/gyermekpszichiátriai feladat • A fejlődési és viselkedéses kép részletes feltérképezése szükséges • Holisztikus diagnosztika • • • •
Stefanik, 2013
A diagnosztikus folyamat keretei
Mikor? • USA (Fombonne, 2004; Mendell et al., 2005) • •
első szülői aggodalmak: 18-19 hónap diagnózis: 34-61 hónap
• Németország (Noterdaeme & Hutzelmeyer-Nickels, 2010) Autizmus • első jelek: • diagnózis: • Asperger szindróma • első jelek: • diagnózis: •
~15 hónap ~76 hónap ~26 hónap ~110 hónap
Magyarországon (Csepregi, 2011) A szokatlan fejlődés, viselkedés jeleit 80%-ban a szülők 8,57%-ban gondozók, pedagógusok 6,03% más családtagok elenyésző arányban pszichológus, védőnő, szakorvos veszi észre Autizmus diagnózis: 11% 3 éves kor alatt 60 % 3–5 éves kor között 26% 6 éves kor után (AOSZ, 2009)
3
Pervazív fejlődési zavarok és autizmus spektrum zavarok
BNO-10 (ICD-10)
DSM-IV
gyermekkori autizmus
autisztikus zavar
Rett-féle zavar
Rett szindróma
egyéb gyermekkori dezintegrációs zavar
Gyermekkori dezintegratív zavar
Asperger szindróma
Asperger szindróma
értelmi elmaradás sztereotip viselkedéssel --és túlzott aktivitással
atípusos autizmus egyéb pervazív fejlődési zavar nem meghatározott pervazív fejlődési zavar
PDD-NOS (Pervasive developmental disorder not otherwise specified) Stefanik, 2013
• „autizmus spektrum zavar” • „diád” • árnyaltabb kritériumok • súlyosság (?!) • egyénre szabott, mély, fejlődési és viselkedéses elemzésre építő diagnosztika
Stefanik, 2013
De hamarosan itt a DSM-V. …
• Legkorábban 15-20 hónapos kor körül diagnosztizálható • a legerőteljesebb tünetek 4 és 5 éves kor körül • 6-7 éves korban gyakran jelentős lendületet vesz a fejlődés, ugyanakkor újabb tünetfajták is előkerülnek • serdülő- és fiatal felnőttkorban az esetek 40%-ában jelentős javulás, 15-30%-ban romlás _________________________________________________ (1) Még nem tisztázott: „az autisztikus regresszió” kérdése (2) A terápia befolyása a kórlefolyásra kétségtelen, de…
Stefanik, 2013
Fontosabb fejlődési mérföldkövek
4
Az információ forrásai az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus protokolljában • 1. Szülőtől/gondozótól származó információk
Kérdőívek
Standard –
Interjúk
célzott, informális
• 2. A gyermek/felnőtt vizsgálatából származó információk
Standard eljárások - ADOS
ADI-R
Individualizált, informális dg. vizsg. Standard intelligencia vizsgálat Egyéb részterületek felmérése
• 3. Egyéb forrásból, különféle /helyszínekről/életkorokból származó információk
Kortársközösség - pl. pedagógiai vél. Orvosi kivizsgálások eredményei Video- és hangfelvételek elemzése
Az információ forrásai a diagnosztikus folyamatban (1) • 1. Szülőtől/gondozótól származó információk • kérdőív a diagnosztikus vizsgálatokat megelőző adatgyűjtéshez (pl. az Autizmus Kutatócsoport Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Ambulancia, 2001) • célzott informális interjú • célzott formális interjú (ADI-R) • Vineland Adaptív Viselkedési Skála (VABS II) • Szűrő-kérdőív (SCQ)
Az információ forrásai a diagnosztikus folyamatban (2) • 2. A gyermek/felnőtt vizsgálata • ADOS • Célzott, informális, individualizált, klinikai vizsgálat • Teljesítményfelmérés (Wechsler-féle intelligenciatesztek; Leiter; Leiter-R; PEP-3, TTAP) • Egyéb részterületek informális és formális felmérése (pl.: téves-vélekedés feladatok; Szimbolikus Játék Teszt; Peabody passzív szókincsteszt, TROG-H, stb.)
5
Az információ forrásai a diagnosztikus folyamatban (3) • 3. Egyéb forrásból származó információk • a gyermek pedagógusának megfigyelései, véleménye • video- és hangfelvételek (pl. otthon, gyermekközösségben)
• helyszíni megfigyelés (elsősorban közösségben) • gyermeket rendszeresen gondozó szakember véleménye • korábbi/általunk javasolt kivizsgálások eredményei
6
