Tanulási zavarok
Évről évre növekszik azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem úgy teljesítenek az iskolában, ahogyan azt szüleik és a pedagógusok elvárnák tőlük. A szakirodalomban a tanulási zavar többféle elnevezésével, értelmezésével találkozhatunk. Tanulási zavar, tanulási nehézség, tanulási akadályozottság vagy sajátos nevelési igényű gyermek terminológiákat egyaránt használunk, ezek azonban nem egymást helyettesítő fogalmak: együtt alkotják a tanulási korlátok körét. Tanulási nehézség: a legkevésbé súlyos, többnyire átmeneti jellegű, általában külső körülmények (pl. sok hiányzás) miatt következik be. Tanulási akadályozottság: több területet érintő, mélyreható, tartós és súlyos pedagógiai problémáról van szó, amely megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a gyermek többségi iskolarendszeren belüli boldogulását. Tanulási zavar: olyan ép értelmű és ép érzékszervű gyermekek esetében használatos fogalom, akik az iskolai követelmények teljesítéséhez szükséges egy vagy több képesség zavart működése miatt egy, vagy több tantárgyból nem tudnak megfelelni. Esetükben mindig fennáll a tanulási teljesítőképesség és teljesítmény eltérése, a megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése, valamint a sajátos magatartás (kontrollképtelenség, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, hiperaktivitás). Óvodáskorú gyermeknél a tanulási zavar veszélyeztetettségéről beszélhetünk, amely a részfunkciók problémáiban nyilvánul meg. Ez azt jelenti, hogy ha az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, egyensúly, mozgás stb. képességek működése nem összehangolt, az megnehezíti az olvasás, írás, számolás elsajátítását.
A tanulási zavarok típusai: ➔ Részképességzavarok ➔ Komplex tanulási zavarok ➔ A viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok
Részképességzavarok A részképességek a komplex teljesítmények (olvasás, írás, számolás) elsajátítását és kivitelezését lehetővé tevő kognitív (megismerő) és motoros (mozgásos) funkciók. E két területen mutatkozó deficit a részképességzavar, amely az intelligenciaszinttől független.
1
I. A kognitív funkciók zavarai 1. Percepciós zavarok A tanulási zavarokkal küzdő gyermekeknek teljesen épek az érzékszerveik, kifogástalanul látnak, hallanak. Problémájuk abból adódik, hogy az érzékszerveiken beérkező információk értelmezése pontatlan: központi idegrendszerük nem képes a beérkező jeleket pontosan felfogni, továbbítani, tárolni, korábbi ismeretekkel összehasonlítani, rendszerezni, koordinálni, feldolgozni, s megfelelő választ adni azokra. A több inger együttes hatása túlterheli őket, nehezen képesek a szenzoros integrációra; minden „bejövő inger” adekvát válasz nélkül marad. A látszat az, hogy képtelenek koncentrálni, valójában azonban nem képesek összekapcsolni több érzékelő rendszert. Néhány jellegzetes tünet: Az egyensúlyrendszer zavarai • Bizonytalanság a nehézségi erő észlelésében: az ilyen gyermek nem mer változtatni stabil helyzetén, pl. fél a fára mászástól, a fél lábon állástól. • Elégtelen működés: kevés egyensúlyingert észlel a gyermek – extrém forgás közben sem szédül. • Túlműködés: túl sok egyensúlyingert észlel a gyermek, nem szeret hintázni, gyakran szédül. Az auditív rendszer zavarai • Az irányhallás hiányosságai – a gyermek nem tudja, melyik irányból jön a hang. • A hallási differenciálás hiányosságai – a gyermek nem képes a hangmagasság, a zöngésség megkülönböztetésére. • A hallási alak-háttér észlelés zavara – nem tud egyetlen kiválasztott hangra, szóra figyelni. • A szerialitás (sorrendiség) zavara – a gyermek nem tudja a különálló hangokat egyetlen szóvá összeolvasztani. A vizuális rendszer zavarai • Az alak- és térészlelés hiányosságai – egyes betűk alak, forma, méret szerinti differenciálásának hiányosságai, pl. b-d, g-q-p, a-d tévesztések. • Vizuális differenciálás hiányosságai – nem ismer fel egy adott képet a hasonlók között. • Vizuális alak-háttér észlelésének zavara – a vizuális jelek halmazából nem tudja a számára fontos információt kiemelni. • Vizuális zárás, szerialitás zavara – a gyermek képtelen a részinformációkat egésszé alakítani (pl. betűkből szavak, szavakból mondatok alkotása). Taktilis-kinesztetikus (tapintás és saját test érzékelése) rendszer zavarai • A saját test érzékelésének elégtelensége – erősen kell őt fogni, illetve ő is erősen fog meg mindent és mindenkit (nem kevés konfliktust okozva). • A kinesztetikus érzékelés hiányossága – pontatlanul érzékeli saját testét, ízületei helyzetét, testtartását, gyakran dolgok mellé nyúl. • Alak-háttér észlelésének hiányosságai – rosszul lokalizálja az érintési ingereket, pl. a hátára írt betűket.
2
2. Figyelemzavar • • • •
A gyermek figyelme elkalandozik, könnyen elterelhető. Hullámzó, ingadozó intenzitású, képtelen a zavaró ingereket figyelmi gátlás alá helyezni. Perszeveráció – a figyelem tapadása, nem tud fókuszt váltani. Szelektálási képtelenség
3. Emlékezeti problémák A gyermek számára gondot jelent a tárgyak, tárgyképek, szavak, mondatok, adatok, utasítások tárolása, azonnali, illetve késleltetett felidézése. Felszínessége abban mutatkozik meg, hogy nem relációkat, műveleteket, információtömböket tárol, hanem konkrét ingereket. Előhívási stratégiája sem hatékony, ami kódolási és szerialitási zavarokat mutat. (Pl. a gyermek nem tud hanghoz betűt társítani, a betűk sorrendjét felcseréli.)
4. A gondolkodás zavara A konkrét feladatok szintje még kevéssé okoz gondot a tanulási zavarral küzdő gyermeknek, az absztrakt fogalmak és a formális gondolkodás szintje viszont már nagy kihívás számára. Gondolkodási nehézséget jelent: • a relációk megfordíthatóságának felismerése; • a dolgok állandó tulajdonságainak megőrzése; • a generalizáció (általánosítás); • a téri-idői soralkotás; • a rész-egész, bennfoglalás, alá-fölé rendeltség, ok-okozati összefüggések felismerése; • a negatív és másodlagos absztrakció (lényegtelen információk közepette, illetve más feladathelyzetben alkalmazni az elsajátított és felismert megoldási elvet).
II. A motorium zavarai 1. Az izomtónus zavarai • •
Hipotónus – túl alacsony az izomzat feszültségi állapota, a gyermek számára minden mozgás fárasztó, mozgásigénye csökkent, mozdulatai erőtlenek. Hipertónus – az izomfeszültség túl magas, a gyermeknek állandóan nagy ellenállást kell leküzdenie valamilyen mozdulat létrejöttéért.
2. A nagymozgások zavarai • •
Rosszul integrált reflexek – az újszülöttkori feltétlen reflexek nem kerültek gátlás alá, így akadályba ütközik a magasabb szintű agykérgi irányítású mozgások elsajátítása. Zavarok a testtartás, állás és egyensúly reakcióiban – ez a téma összefügg az egyensúly zavarainál leírtakkal. A gyermek ügyetlen, bizonytalan a zenés és mozgásos játékokban, sporttevékenységben. Félelmei motiválatlanná teszik a mozgásos megnyilvánulásokban.
3
3. A finommotorika zavarai • • •
Az ujjak, kéz, kar izomzatának területén remegés, görcs, túl alacsony feszültség tapasztalható. A száj izomzatának területén: nem tud fújni, fütyülni, cuppantani, nyelvével csettinteni stb. A szemkörnyéki izmok területén: képtelen tekintetét rögzíteni, szemmel fixálni, tárgyat követni stb.
4. A cselekvés tervezésének, irányításának zavarai • • • • • • •
Fejletlen testséma – elégtelen testtudat, bizonytalanság a testének felépítésében, a testfogalom körében. Bizonytalanság a jobb-bal irányokban, nem tud különbséget tenni e relációkban. Kialakulatlan laterális dominancia – nem ismerhető fel, melyik agyfélteke a domináns. Pl.: a gyermek balkezes, de jobblábas. Nehézségek a test középvonalán túl történő átnyúláskor – a test középvonalától balra csak bal kézzel, jobbra csak jobb kézzel rajzol. Gyenge bilaterális (kétoldali) mozgáskoordináció – a két testfél együttműködési képtelensége vagy gyengesége pl. járás közben. Motorikus gátoltság – a mozgások kivitelezésének meglassúbbodása. Motorikus hiperaktivitás – szinte megállás nélkül, állandóan mozog a gyermek, képtelen egy helyben ülni, izeg-mozog.
5. Hiperaktivitás A hiperaktivitás egy sajátos problémaegyüttes (nem egyenlő a fentebb említett motoros hiperaktivitással, annál sokkal összetettebb), ami egyrészt önálló szindróma, másrészt sok esetben együtt jár tanulási nehézséggel. Általában 5-6 éves kortól diagnosztizálható, és a viselkedés három fő területén nyilvánul meg: • Motorium • Impulzivitás • Figyelemzavar Motorikus tünetek • A gyermek megállás nélkül futkározik, a bútordarabokat mászókának használja. • Képtelen egy helyben ülni. • Ülő helyzetben is izeg-mozog. • Alvás közben is sokat mocorog. • Mindig úton van, állandóan mozgásban. Az impulzivitás gyakorlati megjelenési formái • Gyakran előbb cselekszik, mint ahogy gondolkodna. • Feltűnően gyorsan és sokszor vált át egyik cselekvésről a másikra. • Feladatait nem képes megszervezni. • Szinte állandó ellenőrzést igényel. • Nehezen tudja kivárni, míg egy játékban vagy egy csoportban rá kerül a sor.
4
A figyelemzavar néhány ismérve • Gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett. • Általában nem figyel másokra és saját cselekvéseire. • Figyelme könnyen elterelhető. • Folyamatos figyelmet igénylő feladatokra nem képes koncentrálni. • A játék sem tudja lekötni, nem tud tartósan játszani sem társakkal, sem játékokkal. Hiperaktivitásról csak akkor beszélhetünk, ha minimálisan két motoros, három impulzív és három figyelmi tünet együttesen jelentkezik egy gyermeknél.
6. Kezesség A pedagógiai munka során a határozott lateralitás kialakulásának elősegítésére kell törekedni. Bizonytalan lateralitás esetén a jobb oldal használatát erősítjük. Az oldaliság kialakulása normál esetben is elhúzódhat a kisiskolás korig. Jelzéseket, információkat megfigyelések útján szerezhetünk, pl az alábbi tevékenységek során: • ujj és karkeresztezés – a domináns ujj, illetve kéz van felül • gyufaszedés egy kézzel – a domináns kéz ügyesebb, gyorsabb • villanykapcsoló, kilincs, telefon használata – a domináns kézzel történik • tárgyak átvétele – a domináns kézzel nyúl érte. (Gyarmathy, 1997.)
Komplex tanulási zavarok A komplex tanulási zavarok olyan speciális tanulási nehézségek, amelyek az alap kultúrtechnikák elsajátítása során jelentkeznek. A tanulási zavarral küzdő gyermekekre jellemző, hogy általános körülmények között, általánosan alkalmazott módszerekkel nem képesek tanulni, lemaradnak az elsajátításban. Ez a lemaradás jelentkezhet egyetlen területen, pl. az írásban, olvasásban, számolásban, de megmutatkozhat egyidejűleg több elméleti tárgyban is.
I. Diszlexia Diszlexia-veszélyeztetettek lehetnek azok a gyerekek, akik hároméves koruk után kezdenek beszélni, illetve nagyon hibásan beszélnek. A diszlexia a leggyakoribb tanulási zavar. Diszlexia gyanúra utaló jelek óvodában: • a hallási analízis hiányosságai • lateralitási zavar • finom (és/vagy) nagymozgások ügyetlensége • vizuomotoros koordináció zavara • gyenge ritmusérzék • a tartós figyelem zavara • alak-háttér felfogás kialakulatlansága
II. Diszgráfia Írás-, helyesírászavar, amely gyakran – de nem feltétlenül – társul diszlexiához. Részben hasonló tévesztések fordulnak elő, mint az olvasásnál (betűcsere, -helyettesítés, -fogyasztás, -szaporítás, 5
sorrendcserék és jelentésváltoztatás). Ezeken túl jellemzőek az írómozgás elégtelenségéből adódó hibák is. (Az íráskép kusza, rendetlen.) A diszgráfiás tanuló tempója lassú, írásban nem alkalmazza a tanult és ismert nyelvtani szabályokat. A diszgráfia okai: • A beszédhallási, látási, mozgási, időbeli analízis és szintézis fejletlensége • A szükséges képzetrendszerek fejlődési elmaradása (pl. a beszédhangok képzetei, a betűk látási, térbeli képzetei, a betűk leírásával kapcsolatos motoros képzetek kialakulatlansága) • A térbeli tájékozódás zavara, az időbeli szerveződés zavara, percepciós problémák
III. Diszkalkulia Speciális számolási zavar, a matematikai fogalmak, műveletek és technikák elsajátításában és alkalmazásában jut kifejezésre. Megfigyelési szempontok, melyek a számolási képességek lassúbb fejlődésére utalnak: • A mozgássorok utánzása megfelelő-e tornafoglalkozásokon, körjátékokban? (A műveletek lejegyzésének sorrendje, az egyes műveletek menete) • Megfelelő-e tájékozódása saját testén, térben, síkban? (Napszakok, évszakok. Eligazodás a négyzethálón, irányok megtartása műveletvégzés közben, elvont fogalmak) • A mozgás és a beszéd ritmusa összehangolt-e mondóka, vers letapsolásakor? (Ritmusos számlálás, megszámlálás) • Szeret-e mesét hallgatni otthon és az óvodában? Kéri, hogy meséljenek neki? (Szöveges feladatok megoldása) • Szereti-e a legóépítést, puzzle-összerakást, a társasjátékokat? (Számjegyek, matematikai jelek írása, műveletek részekre bontása, matematikai, logikai feladatok) • Felismeri-e, megnevezi-e a színeket, rákérdez-e a számokra, másolgat-e számjegyeket, használ-e nagyságviszonyokra vonatkozó fogalmakat, pl.: kicsi, nagy széles keskeny? (Matematikai relációk felállítása) • Megérti-e a sok, semmi, kevés, több, kevesebb, ugyanannyi fogalmakat, és tudja-e azokat megalkotni és megnevezni? (Halmazalkotás, mennyiségek összehasonlítása)
Melyek azok a pszichikus funkciók, amelyek összehangolt működése szükséges az olvasás, írás, számolás elsajátításához? ➔ Pontos és differenciált vizuális észlelés • Alak, forma, méret, szín pontos felfogása • Az összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás) • Megadott formák-színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből (figura, háttér észlelése) • Adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése, vizuális információk sorba rendezése ➔ A hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése • Adott hangok kiemelése • Adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe 6
➔ ➔ ➔ ➔
foglalása Összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása A látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása (a keresztcsatornák együttműködése) Rövid idejű vizuális-verbális memória Szándékos figyelem, kb. 10 perces figyelemkoncentráció
A viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok A tanulási zavarokhoz gyakran társulnak jellegzetesnek tekinthető magatartási tünetek, személyiségsajátosságok. • A gyermek nem képes viselkedését a szociális követelményeknek megfelelően szabályozni. • Alacsony a toleranciaszintje. • Gyenge a tanulási érdeklődése, motivációja. • Nem megfelelő a megismerő aktivitás szintje. • Nem reális az önértékelése, akár pozitív, akár negatív irányban. • Gyakran mutat érzelmi labilitást, szorong. A fentebb felsoroltak miatt – még befogadó, toleráns közegben is – nehezített a társas kapcsolatok kialakítása, a közösségbe illeszkedés. A súlyos beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, hiperkinetikus (kórosan felfokozott mozgástevékenység) vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy mindezek halmozódása áll.
A magatartászavarok főbb formái: Hiperkinetikus zavarok (BNO: F90) Már az első öt életévben kialakuló tünetegyüttes, amelyet a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, a megfontolatlanság, a társakkal való ismétlődő konfrontáció jellemez. Igen gyakori a nyelvi és motoros képességek fejlődésének zavara. Másodlagos szövődmény lehet pl. az aszociális viselkedés, a csökkent éntudat.
Magatartási zavarok (BNO: F91) Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés jelentősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, és sokkal súlyosabb, mint egy gyermekcsíny vagy serdülőkori lázadás, és meglehetősen hosszan tart. Kísérheti nagyfokú harcosság társakkal és tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, lopás, hazudozás.
7
Kevert magatartási és emocionális zavarok (BNO: F93) A fennálló agresszív, disszociális vagy kihívó magatartás kombinálódik depresszióval, szorongással vagy más emocionális zavarral.
Jellegzetesen gyermekkorban kezdődő emocionális zavarok (BNO: F92) Sokkal inkább a normális fejlődés eltúlzott formáinak tekinthetők, semmint minőségileg abnormálisnak. Szokatlanul erős szorongás lép fel, s ez tovább tart, mint a szeparációs szorongást jellemző életkor. Következménye a szociális funkciók jellemző zavara, pl. erős stressz az otthontól, személyektől, tárgyaktól való elváláskor, túlzott aggódás a szeretett személy, tárgy elvesztésétől, lidérces álmok az elvesztés tárgyával kapcsolatosan.
A szocializáció jellegzetesen gyermek- és serdülőkori zavarai (BNO: F94) Igen heterogén csoport, közös vonás a szociális funkciók rendellenessége, és nem jellemzi a több területre kiható fejlődési zavar. Létrejöttében a legtöbb esetben valamilyen környezeti trauma húzódik meg. Ilyen pl. a szelektív mutizmus: bizonyos helyzetekben és személyekkel jó beszédkészség, más helyzetekben (többnyire az iskolában, idegenek között, új helyzetekben) a teljes némaság.
TIC-zavarok (BNO: F95) Önkéntelen, gyors, visszatérő nem ritmusos mozgás vagy hangok formálása, pl. huhogásszerű hangadás, köhécselés, bizonyos szavak céltalan ismételgetése. Váratlanul, hirtelen, minden előjel nélkül jelentkezhet.
Egyéb, rendszerint gyermek- és serdülőkorban kezdődő viselkedési és emocionális zavarok (BNO: F98) Egyesek jól körülhatárolható szindrómák, mások csupán tünetek halmaza, de szükséges a megemlítésük, mert gyakran előfordulnak, és társulnak pszichoszociális problémákkal. • Nem organikus enuresis (nem szervi betegség okozta bevizelés) • Nem organikus encopresis (nem szervi betegség okozta széklettartási problémák) • Csecsemő- és gyerekkori táplálkozási zavarok • Nem élelmiszerek rendszeres evése, pl. homok, festék stb. • Sztereotip mozgászavarok (kényszeres mozdulatok végzése, pl. pörgetés, integetés) • Dadogás • Hadarás • Extrém méretű (esetleg nyilvános) maszturbáció • Körömrágás • Orrpiszkálás • Ujjszopás
A magatartászavar tünetei: A tünetek a viselkedés több területén figyelhetők meg. Nem tévesztendő össze azonban az óvodás gyermek életkori sajátosságából fakadó rendkívüli aktivitásával. A motoros aktivitás ugyanis kisgyermekkorban örömforrás, valamint a környezet megismerésének leghatékonyabb eszköze.
8
➔ A motorium területén jelentkező tünetek: • Ülés közben babrál, fészkelődik. • Elhagyja a helyét feladatvégzés közben. • Össze-vissza rohangál olyan helyzetekben, ahol annak semmi értelme. • Nehézségei vannak a nyugodt játéktevékenységben. • Sokat beszél. • Nem tud csendesen és egyedül játszani. • Állandó mozgásban van („mintha motor hajtaná”). • Mozgása céltalan. • Keveset, nyugtalanul alszik, alvás közben is mozog. ➔ Az impulzivitás területén jelentkező tünetek: • Nem várja meg a kérdést, instrukciót, hanem előbb válaszol. • Gondot jelent a várakozás. • Gyakran félbeszakít másokat. • Kiszámíthatatlanul viselkedik. • Nem reagál sem büntetésre, sem dicséretre. • Ok nélkül agresszív. • Gyakran szenved sérülést, fokozott a baleseti hajlama. ➔ A figyelem jellegzetességei magatartás-zavaros gyermekeknél: • Nem figyel a részletekre. • Figyelme hullámzó, elkalandozó. • Gyakran nem veszi észre, ha beszélnek hozzá. • Nem követi az utasításokat. • Figyelme minden külső ingerre elterelődik. • Feledékeny. • Játék-, illetve feladathelyzetben nem vagy nehezen tartható. • Az elkezdett tevékenységet nem fejezi be, csapong. • Minden érdekli, de ez az érdeklődés nem tart sokáig. • A feladatok megszervezésében komoly gondjai vannak. ➔ Koordinációs, motoros nehézségek: • Diszharmonikus, merevebb mozgás • Az átlagostól eltérő mozgásfejlődés (Az életkornak megfelelő mozgásformák jóval hamarabb vagy jóval később jelennek meg.) • Kimaradt mozgásfejlődési lépcsőfokok • A ritmusérzék fejletlensége • Gyengébb finommotorika ➔ Vegetatív tünetek: • Időjárási frontérzékenység • Alacsonyabb vagy magasabb fájdalomküszöb • Alvási problémák ➔ A pszichés problémák, éretlenség tünetei: • Szófogadatlanság, ellenállás: akaratos, makacs, engedetlen, öntörvényű, nem tanul a hibáiból. Nem használ a jutalmazás és a büntetés. Általában jellemző a fokozott függetlenség és az önállósági törekvések. Többnyire nem okoz gondot a szülőktől, ismerősöktől való elszakadás. Más gyerekekkel lehet zsarnokoskodó, uralkodni akaró. A látszat ellenére nagyon is igényli a korlátokat, szabályokat, csak sokkal 9
•
•
nehezebb betartatni vele, mert idő előtt feladja. Szociális éretlenség: túl könnyen barátkozik, de a kapcsolatait megtartani nem vagy csak nehezen tudja. Sokszor inkább kisebbekkel játszik, akiket tud irányítani, akiken uralkodhat. A felette való uralmat azonban nem viseli el. Váratlan helyzetekhez vagy egyáltalán nem tud alkalmazkodni, vagy egyből idomul. Érzelmi, hangulati problémák: ingadozó hangulat, érzelmi labilitás jellemzi. A jó és a rossz időszakok néha óráról órára, sőt percről percre váltakoznak, és az ok legtöbbször rejtve marad. Jellemző még a túlérzékenység, túlzott reagálás az ingerekre, rendkívüli izgalmi állapotok vagy éppen a félelemérzet hiánya, gátlástalanság. Kudarctűrésük alacsony. Ingerlékenyek, rövidzárlatok, dührohamok jelentkezhetnek. Ez azonban nem agresszivitás, a gyermek nem szándékosan rossz. A környezet gyakran félrekódolja a reakciókat. Állandó szeretetre, a velük való foglalkozásra vágynak.
Még ha a felsorolt tüneteknek csak egy része van is jelen az évek során, az már elég ahhoz, hogy a gyermek elhiggye magáról azt, hogy ő a csoportban, később az osztályban a legrosszabb, a leghaszontalanabb, ő semmire se jó, őt nem szereti senki, vagyis az önértékelése nagyon alacsony lesz. Ez viszont másodlagos tünetként depressziót, apátiát, devianciát, szorongást, reménytelenséget okozhat, majd az alkohol, gyógyszer túlzott fogyasztásához vezethet. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek beiskolázásáról, illetve iskolaváltásáról nagyon körültekintően kell dönteni a Ktv. 121. § (12) pontjának megfelelően. Integrált nevelésük-oktatásuk esetében figyelemmel kell lenni a következőkre: • A csoportok/osztályok létszáma ne haladja meg a 20 főt. • Lehetőség szerint a befogadó osztályban ne legyen több magatartászavarral küzdő gyermek, mert ez nagymértékben felerősítheti a problémákat. • A befogadó osztály pedagógusa rendelkezzen megfelelő speciális ismeretekkel. • Csak a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók integrációjában igazán elkötelezett pedagógus önkéntes vállalásaként történjen az együttnevelés.
10
Forrás és irodalom ajánló: • Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez – Életpálya-építés • Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez I. (magatartászavar esetén) – Óvodai nevelés • Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez II. (részképességzavar esetén) – Óvodai nevelés • Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok • Sófalvi Sándor: A szenzomotoros integrációs terápiáról
Szöginé Nádasy Márta óvodapedagógus
11
