AZ ÁLLATHIGIÉNIA TÁRGYKÖRE, FELADATA. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

AZ ÁLLATHIGIÉNIA TÁRGYKÖRE, FELADATA Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

AZ ÁLLATHIGIÉNIA TÁRGYKÖRE Vizsgálja:  Az élő és élettelen környezetnek a szervezetre gyakorolt hatását  A termelés - környezeti hatások - állat egészségének kapcsolatát Célja:  A betegség kialakulásának megelőzése (prevenció)  A jó egészségi állapotot és a jó közérzetet nyújtó környezet biztosítása Komplex tudomány  A kémia, biokémia, élettan, mikrobiológia, kórtan, kórélettan, takarmányozástan, toxikológia, járványtan, építészet, épületgépészet, stb. eredményeit tartalmazza.  Az állati termék-előállítás szinte valamennyi kérdéskörét érinti, beleértve a környezet védelmét is.

Az állattenyésztés jelentős környezetszennyező tényezővé vált és termékei (állati hullák, hígtrágya, stb.) károsan hatnak az emberi szervezetre. Az állathigiénia nemcsak az állatállományt óvja a káros környezeti hatásoktól, hanem az ember környezetét is védi az iparszerű állattartás várható ártalmaitól, a környezetvédelmet is szolgálja.

Az állathigiénia történetéből (I.)  HYGIEIA az egészség istenasszonya a görög mitológiában.  Apja ASZKLÉPIOSZ a gyógyítás istene, anyja EPIONE az ápolás istennője.  HYGIEIA feladata megakadályozni a betegségeket és a szenvedést, neve a fizikai és szellemi értelemben vett „egészség fenntartásának művészetét” jelenti.

Az állathigiénia történetéből (II.) Hippokratesz (i. e. 460–459)

 A higiénia alkalmazása DIOKLÉSZ nevéhez fűződik, „nemcsak a beteg, hanem az egészséges ember is gondozásra szorul” (egészségügyi szabályok betartása már az ókorban is)  HIPPOKRATÉSZ-nek a „helyekről, vízről , levegőről” tehát környezethatásokról szóló munkája már igen jelentős alkotás.  A görögök igen nagy gondot fordítottak a testápolásra, az edzett szervezet kifejlesztésére, amely minden betegségnek jobban ellenáll.

Az állathigiénia történetéből (III.) Mint különálló tudomány a XIX. század elején kezdett kibontakozni.  MAX VON PETTENKOFFER 1865-ben alapította meg Münchenben az első higiéniai intézetet, ahol megkezdte az ember életére és egészségére ható környezeti tényezők vizsgálatát.

Az állathigiénia történetéből (IV.) Az állatorvosi egyetemek tananyagába KLIMMER (1914) vezette be a „higiénia, mint preventív gyógyászat” tudományát. Az állathigiéniai általános célja az állatok egészségesen tartása és megvédése mindazoktól a tényezőktől, amelyek ronthatják egészségüket és jóllétüket.

Az állathigiénia történetéből (V.) A Nemzetközi Állathigiéniai Társaság 1970 novemberében Budapesten alakult meg. 10 ország képviselőinek jelenlétében, mely az állathigiénia szakterületén dolgozó állatorvosok és más személyek egyesülete.

Az állathigiénia tudományterületei (I) Nagyüzemi állattartó telepek fertőtlenítése Takarmány- és takarmányozás higiénia Bioklimatológia Állatvédelem Levegőhigiénia A háziállatok etológiai szükségletei Az állattartó telepek környezet szennyező hatásai Az állati eredetű hulladékok megsemmisítése Az állattartó telepek által kibocsájtott szennyezőanyagok kezelése  A híg- és szilárd trágya kezelés, - elhelyezés, hasznosítás         

Az állathigiénia tudományterületei (II)      

Az állattartásban érvényesülő sugárzások és gázhatások A mikroklíma és az egészség A stressz és a betegségek kialakulása A tartási környezet és az állatbetegségek kapcsolata Az állati eredetű élelmiszerek minősége és biztonsága Állategészségügyi megelőző eljárások és járványvédelem

 A II. világháború befejezése óta az állattenyésztés alapvetően megváltozott Európában.  A haszonállatok tartására jellemző - az intenzitásnövekedés - a szakosodás - a regionális koncentráció. A gazdasági állatok életének „kritikus szakaszai”, amelyek károsan befolyásolhatják az állatok egészsége és jóllétét: az istállóban való elhelyezés, a berakás, a szállítás, a pihentetés, a vágás előtti pihentetési idő, a kábítás és a vágás. Az általánosan befolyásoló tényezők: - A tartástechnológia, - A takarmányozás - Az állatokkal való bánásmód.

 Az állatállományok genetikai képességeinek kihasználásához nélkülözhetetlen a mesterséges környezet vizsgálata és annak tudományosan és ökonómiailag is megalapozott alakítása.  Az állathigiéniai, üzemszervezési, gazdaságossági és technológiai feladatokat együttesen kell figyelembe venni.  Technológiai rendszer: a termelés céljára igénybe vett összes műszaki és szellemi erőforrások egybekapcsolt láncolata.

A TERMELÉSI KÖRNYEZET ÉS AZ ÉLŐ SZERVEZET KÖLCSÖNHATÁSA

 Környezet: az élő szervezet fennmaradását, fejlődését és szaporodását szolgáló tényezők összessége, amelyekkel a szervezet egységet alkot és szoros kölcsönhatásban van.  Az élős szervezet számára a környezet az a közeg, amelyben az élethez szükséges feltételek (táplálék, víz, légkör, stb.) adva vannak, ugyanakkor maga az élőlény is környezetalkotó, környezetalakító tényező.  A környezet állandóan hat az élő szervezetre, ugyanakkor az élő szervezet az életfolyamatokhoz kapcsolódóan termelődő produktumaival maga is alakítja a környezetet.

Vadon élő állat természetes élőhely Háziasított állat mesterséges környezet (szigorúan meghatározott termelési technológiák, kiszolgáltatottság) Belső környezet állandóságának fenntartása alkalmazkodás a technológiákhoz a többletenergiát a nettó energiából fedezi az állat

Gazdaságosan termelni csak egészséges állatállománnyal lehet

A nagy létszámú állományokban az élő csírák terjedésének és fennmaradásának igen kedvezőek a feltételei. A betegség kialakulása az élőcsíraterheléstől, illetve az állat védekező mechanizmusától függ.

Az iparszerű tartás jellemzői  1 állatfaj van  Nagy létszám (300-5000 koca)  Nagy mennyiségű vágósertés kibocsátás (5.000-100.000 db/év)  Bekerített a telep (fekete-fehér elv betartása a személyi és járműforgalomban is)  Prevenció  Magas fokú a gépesítettség (fűtés, hűtés, szellőztetés, takarmánykiosztás, stb.)  Szakmailag felkészült vezetők ,dolgozók üzemeltetik  Épület és állomány rotáció van  Folyamatos a termelés

A környezeti feltételek változásához a háziállatok az adott ingerre specifikus reakciókkal, reflexekkel illetve reflexek sorozatával reagálnak. Stresszor: a szokásos mértéket és időtartamot meghaladó, a szervezetet megterhelő környezeti inger(ek)

A stressz meghatározása A stressz egy nem specifikus reakció, mellyel szervezetünk reagál minden kihívásra, minden erőteljes ingerre. (Selye János).

SELYE JÁNOS (1907-1982)

 Selye János 1907. január 26-án született Bécsben. Édesanyja osztrák, míg apja, Dr. Selye Hugó magyar katonaorvos volt. Mivel édesapját az első világháború után áthelyezték Komáromba, az ifjú Selye alap– és középiskoláit már Komáromban látogatta. A prágai német egyetemen szerzett orvosi valamint kémiai doktorátust. Mielőtt 1929-ben doktorrá avatták, Párizs és Róma egyetemein is több évet tanult.  Kutatóként a prágai Patológiai Intézetben dolgozik, míg 1931-ben a Rockefeller-ösztöndíj elnyerésével az Egyesült Államokba távozik. Később Kanadába költözik, ahol a montreáli McGillen Egyetemen biokémiát oktat.  1945-től saját intézetének (Institut de Medicine et de Chirurgie Experimentale) igazgatója.   Selye János nevétől elválaszthatatlan a stresszelmélet, melyet hosszú és nagyon alapos kutatómunkával dolgozott ki. E mellett nagy figyelmet szentelt korunk betegségének, a szívinfarktusnak is.  Stresszelméletéért közel 10 éven át jelölték orvosi Nobel-díjra, végül azonban mégsem kapta meg. Ez annak tudható be, hogy igyekezete, melyben a stresszt számos betegség okozójának tüntette fel, több orvosi szakágat érintett, amely a Nobel-díj odaítélésekor gondot okozott.

Stresszor - stressz

Stresszor

Stressz (stresszreakció)

kiváltó tényező

válaszreakció

ok

okozat

Általános Alkalmazkodási Szindróma (ÁASz) fázisai (General Adaptation Syndrome =GAS) 1. Riasztási reakció („üss vagy fuss”-reakció) 2. Ellenállási fázis (nő a szervezet ellenállóképessége) 3. Kimerülési fázis( a szervezet többé már nem képes alkalmazkodni, az ellenálló-képesség csökken)

Riasztási (alarm) reakció 1. A szívverés felgyorsul, a szívösszehúzódások ereje nő, így az agy valamint izomzat számára több vér áll rendelkezésre 2. Az izmokban az erek kitágulnak 3. A belekben az erek összeszűkülnek 4. A testnek a pillanatnyi helyzet szempontjából nem lényeges funkciói és jelzései, pl. a táplálékfelvételt ösztönző éhség és a belek jelzései átmenetileg szünetelnek 5. Légzés gyorsul 6. A lép összehúzódik, így több vvs kerül a keringésbe, javítva az oxigénellátottságot 7. A pupillák kitágulnak, így a szemek a fényre érzékenyebbé válnak 8. A vércukorszint emelkedik

 A (Cannon-féle) vészreakció (sokk és ellensokk): a bevezető sokkott a hőmérséklet és a vérnyomás csökkenése jellemzi. Az ellensokk szakaszában emelkedik a vérnyomás és a vércukorszint, a hőmérséklet normalizálódik.  Az ellenállás szakaszában a szervezet védekező erői nagy hatásfokkal működnek. Ilyenkor a károsodás és az védekezés tartósan kiegyenlített.  A kimerülés szakaszában a szervezet kimerítette adaptációs lehetőségeit, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás képessége csökken, majd megszűnik. Fokozódik a fehérjebontás, csökken a testtömeg, romlik a termelőképesség, a tejtermelés, a tojáshozam.

A Selye-féle általános adaptációs szindróma (AÁSz) három fázisa Alarm-reakció

Aktív ellenállás

Kimerülés

 Ellenállóképesség mértéke

Ellenálló-képesség normális szintje

Stresszor megjelenésének ideje

Idő 

Hipotalamusz – hipofízis – mellékvese tengely Stresszor Hipotalamusz ACTH-t stimuláló faktor (CRF)

Hipofízis ACTH (adrenokortikotrop hormon)

Mellékvesekéreg glükokortikoidok

Gyomor

Csecsemőmirigy

Stressz Agyalapi mirigy

Hipotalamusz

Csecsemőmirigy

Autonóm idegrendszer

Béta endorfin (csökkenti a fájdalmat)

Adrenokortikotróp hormon (ACTH)

Kortikoszteroidok (csökkentik az immunrendszer válaszait)

Mellékvesék kéreg/velő

Alarm (riasztási) reakció

Katekolaminok

Kondicionáló tényezők Inger Nem specifikus (stresszor) hatás

Specifikus (fajlagos) hatás

Belső kondicionáló tényezők

Külső kondicionáló tényezők

kor, nem, örökletes hajlam, korai tanulás, a stresszor értékelése, személyiségjegyek

klíma, táplálkozás, gyógyszeres, hormonális kezelés

Személy

A stressz és a munkavégzés hatékonysága

Ha nem optimális termelési környezetben tartjuk az adott állatfajt a genetikailag meghatározott termelési tulajdonságait nem képes teljesíteni.

Alkat- konstitúció Az alkat öröklött, veleszületett és az élet folyamán bizonyos mértékben változó tulajdonság, mellyel az állat alkalmazkodni képes környezetéhez. A háziállatok alkata akkor megfelelő, ha az állatot az adott viszonyok között maximális termelés kifejtésére képesíti, a az állat biológiai és gazdasági jellegű tulajdonsági összhangban vannak.

Alkalmazkodás- adaptáció  A szervezet belső környezetének a külső viszonyokhoz való állandó hozzáigazodása. Lehetővé teszi, hogy a megváltozott feltételek (pl. más éghajlat) között életben maradjon, szaporodjon, termeljen.  Amikor az alkalmazkodás olyan fokot ér el, hogy az állat új környezetében eredeti termelékenységét is meg tudja őrizni, akkor honosodásról beszélünk.

 A technológiákhoz való alkalmazkodás az állatállomány tanulékonyságától függ.  Tanulékonyság = tapasztalaton alapuló, adaptív válasz.  Intelligencia = minimális gyakorlás is elegendő az adaptív válasz kialakításához.  Klasszikus kondicionálás: az etetési időre, etetéssel járó fényre vagy zajra kialakuló gyomornedv elválasztás vagy a fejőgépek zajára bekövetkező tejleadás.  Operatív kondicionálás: a tudatos tapasztalatgyűjtésen alapul (pl. malacok szopókás önitatóhoz való hozzászokása)  Ne módosítsuk gyakran az egyes technológiai részmegoldásokat.

AZ ÁLLATTARTÓ TELEPEK LÉTESÍTÉSÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK HIGIÉNIÁJA

Állattartó telepet, illetve az állatok tartására szolgáló létesítményt az „Országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII.20) Kormányrendeletben foglaltak szerint szabad létesíteni.

A TELEP HELYÉNEK KIJELÖLÉSE Talajtani szempontok  a talaj felmelegedése annak víztartalmától és színétől függ; nedves talaj, illetve magas talajvízszintű terület nem alkalmas építkezésre; a nedves talajok elősegítik a paraziták fejlődését; egyes fertőző anyagok - pl. lépfene spórája- hosszabb ideig élet-és fertőző képesek maradnak  A talaj vizsgálata: fizikai, kémiai és bakteriológiai vizsgálat.  Domborzati viszonyok: Állattartó telepet nem szabad telepíteni: - mély fekvésű helyre, nedves környezetbe, völgy fenekére, ahol gyakori a köd és fagy képződés, mert légzőszervi betegségekre hajlamosít. - az É-ÉK-i lejtőkre - levegőszennyező ipari üzem szélárnyékába - ár- és belvízveszélyes helyre.

Célszerű a telepet erdősávval védeni az erős széljárástól (nyárfa védősávmegszűri a levegőt, megköti a port) Az állattartó telepet köz-és vasúttól, lakott területtől, valamint egyéb állategészségügyi szempontból kockázatot jelentő létesítménytől megfelelő védőtávolság biztosításával szabad létesíteni (Korm. Rendelet + szakhatóság határozza meg- járványvédelem!).

 Az állattartó telep elhatárolását a tartós anyagból készített kerítés biztosítja.  A kerítés vonalában kell elhelyezni: a kaput, az adminisztrációs épületet, a feketefehér öltözőt, az állatrakodó helyet, a szúróboncoló helyiséget, a hullatárolót, a karbantartó műhelyet, sertés és baromfitelepeken a keveréktakarmányok tárolásra szolgáló silókat, a tejházat, a fertőtlenítő berendezéseket.  A kerítésen kívülre kerül: a víznyerő hely, a trágyatelep, az energiaellátást biztosító létesítmények.  A telep jármű és személyforgalmát a lehető legkisebbre kell korlátozni.

 Nincs általában jó épület.  Az istálló épülettípusát az állat faja, a termelés célja és a gazdaságosság figyelembe vételével kell megválasztani.  Higiéniai szempontból az építőanyagokat főként az istálló hő- és nedvességforgalma szempontjából értékeljük, valamint fontos az anyagok szilárdsága, tartóssága és az ára is.

A TELEP ÁLLATFORGALMA  Nagy létszámú állattartó telepet betelepíteni - csak a területileg illetékes Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás engedélyével, - az országos mentesítés körébe vont betegségek kórokozóitól mentes állományokból származó - azonos fajú állatokkal - az előírt diagnosztikai vizsgálatok kedvező eredménye alapján szabad.

 Sertéstelepre tenyészállat utánpótlásra csak az ún. „négyes-mentes” minősítéssel rendelkező egyedeket szabad beszállítani, ha azok szerológiai lelettel is rendelkeznek a - Brucellózis - Leptospirózis - Aujeszky-betegség és - PRRS (Porcine Reproductive and Respiratory Syndrome) tekintetében

A TELEPI FERTŐTLENÍTÉS A környezeti élőcsíra terhelés alacsony szinten tartásának módja az „all in-all out” egyszerre feltöltés- egyszerre kitelepítés módszer technológiába való beépítése. A rendszer lényeges eleme az épületek kiürítése, takarítása, fertőtlenítése és pihentetése (= szervízperiódus, baromfinál pl. 14 nap az optimális).

A STERILIZÁLÁS ÉS FERTŐTLENÍTÉS MÓDSZEREI  Fizikai eljárások: hővel, besugárzással történő sterilizálás/fertőtlenítés, ultrahangot, nagy nyomást, elektromos dialízist, mikrohullámot alkalmazó módszerek.  Kémiai eljárások: Biocid készítményekkel. Folyékony és szilárd halmazállapotúak: Klór és vegyületei; jódtartalmú fertőtlenítőszerek; aldehidek; oxidálószerek; felületaktív fertőtlenítőszerek; savak és lúgok. Gáz halmazállapotúak: etilénoxid, bétapropiolakton, metil-bromid.

Állatbetegségek megelőzése Az állatok egészségét és az élelmiszer-biztonságot befolyásolja:

1.tartás, takarmányozás, legeltetés; 2.szaporítás (apaállattartás, keltetés);

3.szállítás; 4.tartós megjelölés; 5.gyógyszerfelhasználás;

6.állati hulladék ártalmatlanítása; 7.fertőtlenítés; 8.laboratóriumok biztonsága.

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1. § A törvény célja  a) a végső fogyasztók egészségének, védelme,  c) az állatok egészségének megőrzése, az emberek egészségét is veszélyeztető, valamint nagy gazdasági kárt okozó járványos állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének biztosítása, takarmányozásra szánt növények szennyezésektől mentes termőföldön történő termesztésének elérése;  g)haszonállatok tenyésztése során egészséges utódállomány létrehozásának biztosítása. Beiktatta: 2012. évi XVIII. törvény 1. §. Hatályos: 2012. IV. 14-től.

Állatok tartása (2008. évi tv.) 6.

(1) Állatot tartani csak az e tv. végrehajtására kiadott jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad…Olyan tenyésztési és tartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok egészségének megóvását. (2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és az állatok egészségét, jóllétét, nem károsíthatja a környezetet. A tartásnak az állatvédelmi követelményeket is ki kell elégítenie.

Állatok tartása (2012. évi tv.)  Az Éltv. 6. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.”

Nagy létszámú állattartó telep: ahol az elhelyezhető állatok száma állatfajonként: 30 ló, 50 szarvasmarha, 200 juh vagy kecske, 100 sertés, 500 kifejlett baromfi, 2000 brojler baromfi 50 strucc, 50 anyanyúl és szaporulata. napi >10 t kapacitású takarmánykeverő; >100 000 tojás kapacitású keltető.

Nagy létszámú telep zártságát biztosító létesítmények - kerítés zárható kapuval; - a kapuban szilárd burkolatú út vagy kerékfertőtlenítő medence;

Nagy létszámú telep zártságát biztosító létesítmények - állatrakodó; trágya és szennyvízkezelő;

Hígtrágya tárolókmedence a telep körül Szennyvízkezelő

Nagy létszámú telep zártságát biztosító létesítmények - boncolásra alkalmas hullatároló; - kút, ivó- és itatóvíz-tároló; - nagynyomású fertőtlenítő gép és a telep egyszeri fertőtlenítéséhez elegendő fertőtlenítőszer.

További követelmények állatfaj szerint Szarvasmarha: tejház vagy tejátadó a kerítés vonalában; kötetlen tartás esetén kezelőfolyosó vagy lekötési lehetőség;  betegistálló a létszám 1%-a részére; ellető istálló vagy férőhely.

Nagy létszámú telepek követelményei A külvilággal kapcsolatban lévő létesítményeket a kerítés vonalában kell elhelyezni a telepi forgalom csökkentésére A telepen dolgozóknak érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkezniük. A telep csak az országos mentesítés körébe vont betegségektől mentes állománnyal telepíthető be a megyei igazgatóság előzetes engedélye után. Állatokat csak karanténozás után lehet bevinni.

Nagy létszámú telepek követelményei A telepre az ott dolgozókon kívül csak a tulajdonos (üzemeltető) és az állatorvos léphet be a megelőző előírások betartásával (kéz- és lábbelifertőtlenítés, átöltözés), látogatók ugyanígy az állatorvos engedélyével, akikről nyilvántartást kell vezetni.

Nagy létszámú telepek követelményei

Az állomány szervezett és folyamatos állatorvosi ellátását az állattartó biztosítani köteles. Járványügyi intézkedési tervet kell készíteni (kinek mi a feladata fertőző betegség gyanúja esetén).

Kis létszámú telep Ha a férőhely kevesebb, mint a nagy létszámú telepek esetében. Itt is biztosítani kell az átöltözésre, tisztálkodásra, személy-fertőtlenítésre alkalmas helyiséget, járványveszély esetén a személy- és járműforgalom kizárását. Minden állattartó köteles nyilvántartást vezetni a betelepítés, vásárlás, szaporulat, az elhullás, eladás időpontjáról, helyéről és okáról, valamint az állatorvosi beavatkozások tényéről (vizsgálatok eredménye, védőoltások, gyógykezelések stb.).

Néhány Hippokratésznek tulajdonított aforizma Csak nem ártani (Primum non nocere) A beteg java a legfőbb törvény (Salus aegroti, suprema lex esto) Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered A művészet hosszú, az élet rövid (Ars longa, vita brevis)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET A hippokratészi eskü (Részlet az antik szövegből):  „Esküszöm Apollónra, az orvosra és Aszklépioszra és Hügieiára és Panakeiára és az összes istenekre és istennőkre – tanúkul híva fel őket – hogy meg fogom tartani képességem és szándékom szerint a következő esküt és írott kötelezvényt. […] Diaetetikus rendeléseimet képességem és szándékom szerint a betegek hasznára fogom elvégezni, nem pedig ártalmára és kárára. És halált okozó szert nem fogok senkinek sem kiszolgáltatni, még kérésére sem, sőt ilyenféle tanácsot sem fogok adni, és hasonlóképp nem fogok adni nőnek sem magzatelhajtószert. […] És nem fogok vágni még hólyagkőbetegségben szenvedőket sem, hanem útjukból kitérek majd azon mesterembereknek, akik ezt a gyakorlatot űzik. És ahány házba csak belépek, a betegek hasznára fogok belépni, távol tartva magamat minden egyéb szándékos és kárt okozó jogtalanságtól, főleg pedig a nemi visszaélésektől, úgy női, mint férfi testtel, mind a szabadokkal, mind pedig a rabszolgákkal szemben. És ha olyat látok vagy hallok orvosi kezelés közben vagy akár a therapia körén kívül az emberek életéről, amit nem szabad kifecsegni, azt el fogom hallgatni, abban a véleményben, hogy az efféle dolgokat szent titkok módjára kell megőrizni. Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg: örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek történjék ennek ellenkezője.”