Atlétika. Összetett versenyek az általános iskola alsó tagozatában SMDLTE 2202

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Sportelméleti intézeti tanszék

Atlétika Összetett versenyek az általános iskola alsó tagozatában SMDLTE 2202

Név: Szakály Ferenc Szak: Testnevelő tanár MA-Levelező tagozat 2013/2014 I. félév Neptun kód: G678ZQ

Tartalomjegyzék I. Összetett versenyek ................................................................................................. 3 II. Futások a futás technikája ...................................................................................... 4 1. A futás technikája ...................................................................................................... 4 2. Rajt ............................................................................................................................ 6 3. Váltófutás .................................................................................................................. 9 III. Dobások .................................................................................................................. 13 1. Kislabda hajítás ....................................................................................................... 14 2. Oktatása ................................................................................................................... 15 3. A dobás közben résztvevő izmok:.......................................................................... 18 IV. Ugrások .................................................................................................................. 18 1. Távolugrás ............................................................................................................... 18 2. Távolugrás technikája ............................................................................................. 19 V. Szabályok ............................................................................................................... 25 1. Az összetett versenyek versenyszabályai az alsó tagozatban.................................. 25 2. Összetett versenyszámok az általános iskola alsó tagozatában ............................... 27 3. Kislabdahajítás szabályai röviden ........................................................................... 28 4. Távolugrás szabályai röviden (az alsó tagozatban) ................................................. 30 VI. Az összetett versenyek előkészítő gyakorlatai .................................................... 32 1. Futás ........................................................................................................................ 32 2. Ugrás ....................................................................................................................... 35 3. Kislabda hajítás ....................................................................................................... 38 4. Komplex .................................................................................................................. 41 VII. Összetett gyakorlatok cél és rávezető gyakorlatai .............................................. 43 1. Futás ........................................................................................................................ 43 2. Kislabda hajítás ....................................................................................................... 47 3. Ugrás ....................................................................................................................... 51 VIII. Felhasznált irodalom ..................................................................................... 54

2.

I.

Összetett versenyek

Hipotézisem szerint a verseny és a versenyszellem, illetve a győzni akarás, és a másik ember „legyőzése” egyidős lehet az emberiséggel. Először valószínűleg csak egy-egy számban küzdöttek meg az emberek, ez lehetett birkózásszerű küzdelem, „ökölharc”, vagy esetleg valamilyen állat elejtésével, vagy legyőzésével kapcsolatos tevékenység. Valószínűnek tartom, hogy nézők is voltak, akik buzdították a feleket. De ismeretes az is, hogy az lehetett egy törzs élén, aki a legerősebb volt, és ezt rendszerint meg kellett védenie a kihívókkal szemben. Ezekről az „első versenyekről” a megtalált barlang rajzok is tanúskodnak. Később a versenyek már kezdtek összetettebbek lenni. A lovagkorban a lovagi tornákon lóháton küzdöttek meg nagyszámú nézősereg előtt. Itt már tudni kellett lovagolni, a hosszú lándzsát lovaglásban közben tartani, és pontosan kellett célozni is. Ehhez tartozott a bajvívás is. Biztos, hogy a lovagok a felsorolt számokra készültek is, tehát tudatosan edzettek, hogy győztesek lehessenek. A híres lovagokról irodalmi és zenés művek is születtek. A versenyek végén díjazták is őket.1 Itt elismerték a teljesítményüket. De ismeretes az is, hogy egyes népcsoportoknál (pl. skótok, írek) még ma is versenyeznek egymással a férfiak különböző „egyszerű” versenyszámokban.

Saját tapasztalat 1983 óta tanítok 1-8. osztályban testnevelést. 1988 óta, amikor megalakult a Góliát-McDonald’s Fc, én is foglakozni kezdtem az óvodás gyerekekkel is. Meglepődve tapasztaltam, hogy a gyerekekben mennyire spontán benne van a versenyszellem, a győzni akarás, pedig még nem is tudatosult bennük a győzelem a versengés, de a vereség sajnos annál inkább. A másiknál gyorsabbnak, ügyesebbnek lenni, valami miatt beléjük volt kódolva. Ezt onnét vettem észre, hogy egyszerű szlalom futás közben is a másikat figyelték, és ujjongtak, ha előbb értek vissza. 1

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lovagi_torna

3.

Futások, dobások, ugrások az általános iskola alsó tagozatában „Az atlétika a legelemibb, és legtermészetesebb mozgásokat foglalja magában. Ki tud jobban futni, ugrani, dobni? Ez a versengési láz ebben a korosztályban élénken él. A mindenkori versengési láz ösztönözzön bennünket arra, hogy jó módszertani feldolgozással az oktatási anyagjátékos formáinak megválasztásával jusson el minden tanítványunk oda, hogy szeresse az atlétikus mozgásokat.” 2 Fő feladatunk legyen, hogy a gyerekek a „futó- ugró-dobó” gyakorlatok, feladatok által a kondicionális, koordinációs és egyéb képességeiket megalapozzuk. De továbbra is a fizikai képességek, erő, gyorsaság, ügyesség és állóképesség fejlesztése kapjon kiemelt hangsúlyt. Nagyon fontos módszertani feladat, hogy az oktatás minden pillanatát hassa át a játékosság, a kreativitás, sokszínűség, differenciálás, a pozitív értékelés, dicséret és az azonnali hibajavítás. Törekedjünk a saját magunk általi bemutatásra. Soha ne tegyünk negatív megjegyzéseket, mindenben igyekezzünk a jót meglátni, és minden pillanatban legyünk következetesek.

II.

Futások a futás technikája

„A futás alap, illetve természetes mozgás, a járásból alakult ki. A futás célja: a versenytávok minél rövidebb idejű teljesítése. De természetesen, ahol taktikázni is lehet ott a győzelem a legfontosabb, ami nem biztos, hogy egyezik az egyén képességeihez mérten a legrövidebb teljesítéssel.

1. A futás technikája

A járásnál az egyik láb mindig talajt érint. A futásnál van egy repülési szakasz, amikor az egyik láb sem érintkezik a talajjal. A futásban az egész test részt vesz. Lábkar-törzs. Ezért természetesen a felsorolt testrészek izomzatát kell fejleszteni.

2

Horváth Tihamér (2002) Testnevelés kézikönyv 3-4.osztály. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 9 p.

4.

A futás fázisai: (1)

lendítés

(2)

elrugaszkodás

(3)

repülés

(4)

talajfogás”3

A futás lábmunkája A két láb egymáshoz viszonyított mozgásában nem azonos, de az egyidejű fázisok ismétlődése ugyanaz.

A törzs munkája A törzs tartása a sebességtől függően kissé előre döntött. A váll vízszintes síkban marad, és csak annyit mozdul előre – hátra, amennyit az előre, - illetve hátralendülő karok mozgásához szükséges. A törzs mérsékelten előredöntött helyzetben van.

3

Horváth Tihamér (2002) Testnevelés kézikönyv 3-4. o. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 9 p.

5.

A fej tartása előrenéző, természetes. A csípő mozgása, lazasága nagyon fontos, különösen a ritmus kialakítása szempontjából.

2. Rajt

A játékos, gyors indulások (többnyire állórajtból) indulnak el, és már az 1-2. osztályban a helyes végrehajtás elsajátítható. A differenciálás, változatosság, és játékosság miatt természetesen különböző testhelyzetekből végeztessük.

Állórajt A rajthoz vezényszóra, felhívásra az induló vonal mögé kell állni kis harántterpeszben, és az ellentétes kar van elől. Rajt jelre (síp, taps, indító eszköz „hangja”) a hátul lévő láb erőteljes elrugaszkodása következik. Az első lépés legyen erőteljes és gyors. Figyeljünk és rögtön javítsuk a gyakoribb hibákat. (1)

túl nagy első lépés

(2)

gyenge karmunka

(3)

nem dől előre a test

(4)

nincs rajt kész helyzetben

(5)

nem az ellentétes kar van elől

Térdelő rajt Mivel a II. korcsoportban a térdelő rajt, míg az országos versenyeken rajt gép van, ezért az alsó tagozatban is foglalkozni kell vele. Természetesen, aki vérmesebb reményeket táplál az országos versenyeket illetően, és olyan helyen dolgozik, ahol az alsó tagozatban is taníthat, akkor a testnevelés órákon foglakoznia kell a rajt gép használatának oktatásával. Oktatását az állórajt elsajátítása után ajánlatos tanítani. Nagyon fontos momentum a bemutatás, a részekre „szedés”. Vezényszavai: „Rajthoz!”, „Vigyázz!”, indítójel (taps, sípszó, lövés).

6.

A rajthoz helyzet A rajthoz helyzet felvételét, mint ahogy az előbb említettem személyesen mutassuk be. Minden egyes tanulónál segítsünk. Bátran érjünk hozzájuk. Ne feledjük beállítani a rajt gépet az alsó gyerekek „méretére”. A rajtvonal és az elöl levő támla között álljunk fel. Guggoláson át mindkét kezünkkel támaszkodjunk az indulási vonal előtt a talajra. Ebből a helyzetből először az elöl levő, majd a másik támlára a hátul levő lábunkat helyezzük el. Ügyeljünk arra, hogy talpunk érjen hozzá a támla falához. Hátul levő lábunk térdével támaszkodjunk a talajra és kezünket tegyük a rajtvonal mögé. A két kéz vállszélességben támaszkodjék a talajon. A hüvelykujj ellenkezőirányba mutat, mint a többi ujj és a kézhát a futás irányába néz. A testünk súlyát arányosan osszuk el a kéz- és lábtámaszra. Törzsünk legyen kissé hajlított. Fejünket lazán tartsuk és lefelé nézzünk.

A vigyázz helyzet Ez a térdelőrajt egyik kritikus helyzete. Nagy figyelmet szenteljünk az oktatására. A személyes bemutatást mindig magyarázzuk is el. Az egyik tanulóval mutattassuk is be „részenként”. A következőkre figyelmeztessük tanulóinkat: (a) vigyázz helyzet elfoglalása a csípő emelésével történjék (b) a mozgás végrehajtása legyen határozott, de ne túl gyors (c) a csípő emelkedjék a vállvonal magasságáig és kissé előre. Közben ügyeljenek arra is, hogy mindkét talp nyomódjék a rajttámla falához. A fej helyzete és a tekintet egyezzen meg az előzőekben leírtakkal.

Indulás A futómozgást a hátul levő láb erőteljes lendítése indítsa meg. Ezzel egy időben mind a két kéz szakadjon el a talajtól és a lábmunkával ellentétes irányú lendítéssel kapcsolódjék be a futómozgásba. A kar legyen könyökben hajlított. A hátul levő láb erőteljes előrelendítése után az elöl levő láb is kezdje meg az elrugaszkodást. Mielőtt az elöl levő láb a támlát elhagyja, nyújtott helyzetbe kerül. A futólépések hossza legyen természetes. A sebesség növekedésével a lépéshossz is fokozatosan növekedjen, így a futómozgás folyamatos lesz, és optimális előrehaladást biztosít.

7.

A térdelő rajt megtanulása után rendezzünk 10-20-30-40-50-60 méteres versenyeket, természetesen az iskola adottságait vegyük figyelembe: (a) milyen hosszú a futó terünk (b) mennyi rajt gépünk van. Mint bármely más „páros – hármas - négyes” versengésnél itt is differenciáljunk. Vegyük figyelembe a testi adottságokat, és mindig közel azonos képességű gyerekeket versenyeztessük együtt. Tapasztalatom szerint: Ha nem is mondom, és nem is gondolok rá, akkor is minden pillanatban versenyeznek a tanulók. Nagyon fontos a sikerélmény! Hassunk oda, hogy mindenki „győzhessen” is. Dicsérjünk külön kiemelve is. Mindenkinél találhatunk, ha akarunk pozitív dolgokat.

A célba érkezés Megfigyelésem szerint a gyerekek elhanyagolják a célba érkezést, mert vagy előbb lelassítanak, vagy már rögtön vissza is kanyarodnak a következő futásra készülve. Ezért tudatosítani kell bennünk, hogy a célba érkezés az egyik legfontosabb momentum, mert ekkor derül ki, hogy ki volt a gyorsabb. A győzelem, az én győztem, én voltam a gyorsabb hatalmas motivációs lehetőség. Szakítsunk mindig időt arra is, hogy értékeljünk, azaz hirdessünk győztest, akár „több” kategóriában is (differenciálás). A másik hiba, ha nem egyenesen futnak, és befutnak egymás elé. Természetesen, azaz iskola, amelyikben kimért futó pályák vannak, ott ez nem fordulhat elő. A lányoknál észrevételem szerint nincs vagy csak nagyon keveseknél van „győzni, jobbnak, gyorsabbnak lenni” motiváció! Megfelelő módszerekkel azonban néhányuknál sikereket érhetük el. Az alsó tagozatban még „lányok”, és sok esetben a fiúknál is gyorsabbak, jobbak.

Technikája A célba érkezés előtt a futó előretolja mellkasát, egyes ritka esetekben akár vízszintes helyzetig, mivel a célba érkezésnél a mell síkjának helyzete számít. Ha túl korai a „mellbedobás” megindítása, az lassíthatja az utolsó lépéseket. A mellbedobás két formáját ismerjük. Az egyik a hátra vetett karokkal való törzs előredöntés helyzete, a másik a féloldalas „mellbedobás”.

8.

Alsó tagozatban az előbbit oktassuk. Mutassuk be pontosan személyesen, akár az egész futást indulástól a célba érkezésig kisebb távolságban (20 m).

Rajthelyzetek: (1)

Közepes (normál) támlaállás: a támla távolsága a rajtvonaltól 1,5–2, illetve 3 lábfej (40–60 cm). Ez a támlabeállítás biztosíthatja mindkét láb számára az optimális erőkifejtés lehetőségét. (Az alsó tagozatban ezt tanítom.) Gyakorlás, reakcióidő fejlesztés, gyorsaságfejlesztés, koordinációs képességek

fejlesztése:

(a)

a gyerekeket különböző testhelyzetekből rajtoltassuk

(b)

játszassunk különböző fogó játékokat

(c)

készítsünk egymással párhuzamos pályákat, ahol egymás mellett futhatnak

(d)

használjunk sportlétrát, amelynek gyakorlatai és variálhatósága szinte végtelen, és ha van belőle kettő esetleg három vagy négy, akkor versenyezhetnek is egymással párhuzamosan a tanulók 3. Váltófutás

Mivel az összetett verseny egyik száma a 4x50 méter szembeváltó bottal, illetve a 4x100 méteres váltó, mint csapatverseny, ezért már az első osztálytól kezdődően foglalkoznunk kell a váltófutással. (Bár az alsós tanterv nem tartalmazza a váltófutás oktatását.)

9.

A Vas Megyei Unger József testnevelő tanár által „alapított” „Játékos sorversenyek” gyakorlat anyagának versenyszámai mind a „váltásokra” épültek. Aki ebben részt vett, és most is indul az országos döntőig tartó versenysorozatban az óhatatlanul is megtanítja a versenyen induló tanítványait az egyszerű váltásokra. Először a játékos formákat, később már váltóversenyeket is iktassunk be az órai munkába. Szembefutások 30-40 méteren hármasával, vagy csapatban:

(a)

váltás szalag átadással

(b)

váltás kis vagy nagyobb labda átadásával

(c)

váltás kézráütéssel

(d)

váltás bot átadással

(e)

váltás egyszerű akadálypálya beiktatásával

(f)

váltás különböző távokon Mivel az összetett verseny része a váltó futás, ezért mindenképpen meg kell

tanítanunk a versenyre készülő tanulókkal, de természetesen ezt az órán kell végrehajtanunk, és így elvileg minden tanuló megtanulja a váltó futás fontos mozzanatait. A kétkezes váltást tanítjuk az általános iskolában, mert a következő technikai előnyökkel bír:

(a)

A legegyszerűbb, a legkönnyebben elsajátítható és alkalmazható váltási technika.

(b)

Ennél a váltási formánál mindegyik váltás egyformán történik, ezért nem igényel különösebben összeszokott váltó párokat.

(c)

Kevés gyakorlással már egészen jó eredményt lehet elérni.

(d)

A kezdő futók, valamint az iskolai testnevelési órákon kevésbé összeszokott váltótagok többnyire ezt alkalmazzák.

(e)

A váltóbot átvétele biztonságosabb, mivel mindig a jobb kézzel történik és a közvetlen átvételnél a botnak a nagyobbik fele szabadon van.4

4

Polgár Tibor - Béres Sándor (2011): Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai. Budapest,

10.

Kétkezes váltás technikája A kétkezes váltási technikánál a bot átadása mindig a bal kézzel történik, átvétele mindig a jobb kézzel. A futó, a jobb kézzel történő bot átvétel után azonnal átteszi a botot a bal kezébe, és a következő váltáskor a társa jobb kezébe adja át.

Oktatása röviden az alsó tagozatosoknál (a)

azonos képességű párokat keressünk

(b)

botátadás helyben

(c)

botátadás járásban

(d)

botátadás lassú futásban

(e)

jelöljük ki bóják segítségével a „váltó zónát”

Kritikus momentumok (a)

az átadó az átvevő jobb oldalára fusson

(b)

az átadó a bal karját alulról előre nyújtja rézsútos mélytartásban

(c)

az átvevő a jobb karját rézsútos mélytartásban hátranyújtja a combjától nem messze

(d)

a hüvelykujj a comb felé mutat, a másik négy ujj feszesen zárva van

A rövid távfutásnál a következő izmok nyújtását, lazítását végezzük el

11.

(a)

combfeszítő izom nyújtása

(b)

combhajlító izom nyújtása

(c)

lábikra izom nyújtása

(d)

farizom, törzs izmok nyújtása

(e)

a csípőízület lazítása

(f)

gátülésben nyújtás és lazítás

A futás közben résztvevő izmok (a)

kétfejű felkarizom (musculus biceps brachii)

(b)

háromfejű felkarizom (musculus triceps brachii)

(c)

nagy mellizom (musculus pectoralis major)

(d)

egyenes hasizom (musculus rectus abdominis)

(e)

széles hátizom (musculus latissimus dorsi)

(f)

külső és belső csípőizmok (musculus iliopsoas)

(g)

csípő horpasz izom (musculus iliopsoas)

(h)

kis farizom (musculus gluteus minimus)

(i)

nagy farizom (musculus gluteus maximus)

(j)

középső farizom (musculus gluteus medius)

(k)

kétfejű combizom (musculus biceps femoris)

(l)

négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris)

(m) háromfejű lábszárizom (musculus triceps surae)

12.

III.

Dobások

„Az atlétikai dobások egyszerű formái amellett, hogy szórakoztató (távolba és célba dobó) versengésre igen alkalmasak, a szervezet sokoldalú foglalkoztatásával jól szolgálják a képességek harmonikus fejlesztését is. Rendszeres, tervszerű gyakorlással nagyon

jó

hatásfokkal

arányos

testalkat

alakítható

ki.

Erőt,

gyorsaságot,

robbanékonyságot, ügyességet, komplex koordinációs képességeket fejleszt. Az atlétikai dobások közvetlen célja, a dobószer minél távolabbra juttatása. A dobások elvégezhetők helyből, illetve előzetes lendületből.” 5 A dobás gyakorlatok az atlétika ügyességi számai. Az eredményes végrehajtáshoz erő, rugalmasság, ügyesség, robbanékonyság, mozgáskoordináció, és nagyfokú figyelemösszpontosítás kell.

A dobás gyűjtőfogalom: Idetartozik a hajítás, lökés, vetés. Versenyszámai: kislabda hajítás (hajítás) az alsó tagozatban A dobások végrehajtásának jellemzői: (a)

fokozatosan gyorsuló lendületszerzés

(b)

gyorsuló erőkifejtés

(c)

biztos támaszhelyzet

(d)

a kéz befejező felgyorsuló, a szert irányító mozgása6

5 6

Koltai Jenő (2001): Az atlétika oktatása. Sport Kiadó, Budapest, 193 p. Horváth Tihamér (2002) Testnevelés kézikönyv 3-4. osztály. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 14 p.

13.

1. Kislabda hajítás

Technikája az alsó tagozatban

A labda fogásmódja (a)

Kétujjas fogásmód: A labda a mutató- és középső ujjon, a többi oldalról támaszt.

(b)

Sportfogás: A labdát három ujjra (mutató-, középső és gyűrűsujj) helyezzük, a hüvelyk és a kisujj oldalt támaszt, biztosítják a fogást (Az iskolai oktatásban az utóbbi elterjedt.).

14.

2. Oktatása

Baleset megelőzés Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy rendkívül veszélyes, és ezért el kell magyarázni, hogy tilos a labdát elkapni, ha társsal gyakorolnak, és mindig figyeljék a társ dobását, illetve vezényszavakat. Ha kisebb helyünk van, és frontálisan gyakoroltatunk, akkor célszerű, ha a szembe állók vezényszóra egyszerre dobnak. „1-2. osztály kislabda hajítás távolba helyből indítva, de amint lehet, rögtön tanítsuk lépésből is, illetve, ha az osztály szintje megengedi lassú futásból is.

(1)

a dobókarral ellentétes láb lépő állásba lép

(2)

a testsúly a hátul lévő hajlított lábon, és a törzs hátradöntve

(3)

kidobás a láb nyújtásával a törzs-váll befordításával

(4)

ostorcsapásszerű mozdulattal (könyök megelőzi a kézfejet)

(5)

a dobás befejezése után lépéssel” 7

Helyből dobás „A helyből történő kislabda hajítás alapja a megfelelő dobóhelyzet kialakítása. A dobóhelyzet kialakítható alapállásból előrelépéssel, vagy harántterpeszállásból súlypont hátrahelyezéssel. Mind a két megoldás helyénvaló. A dobóhelyzet kialakítása során ügyelni kell arra, hogy az elöl lévő láb lábujjhegye és a hátul lévő láb sarka, majd a mozgás során annak függőleges vetülete a dobás irányára húzott egyenesen legyen. A helyzetben elfoglalt támasz nagysága függ az iskolás anatómiai méreteitől, de vállszélesnél kicsit nagyobb legyen. Ha ez túl nagy, vagy túl kicsi, az negatívan befolyásolhatja a kidobást. A helyből való dobás esetén ügyelni kell a dobó kéz hátranyújtásának fokára. A kidobási sebesség annál nagyobb minél hosszabb úton tudja

7

Horváth Tihamér (2002) Testnevelés kézikönyv 1-2.osztály. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 24 p.

15.

a tanuló a labdát gyorsítani, ezért törekedni kell a labda lehető legmesszebb való hátranyújtására. A tenyér felfelé néz. Ebből a helyzetből kell a kidobást megkezdeni.” 8 „3-4. osztályban már a következő fokozatot tanítsuk, ami a járásból, lassú futásból történő hajítás:

(1)

Járás (futás) közben a törzs a dobókar irányába hátra fordul, a kar hátranyújtva.

(2)

A hajítás helyzetéhez érve a bal lábbal gyorsítva a lépést szökkenve a jobb lábra érkezik, a jobb lábra helyezve a testsúlyt.

(3)

Ekkor a tanuló kitámaszt a bal lábával, és dobó terpeszbe érkezik.

(4)

Bal-jobb-bal.

(5)

A bal láb talajra érkezésekor a jobb dobókar behajlítva a fej mellé kerül és megkezdi a dobást, miközben a testsúly a bal lábon van.

(6)

8 9

A következő fokozatban már a beugrással gyorsítja a hajítást” 9(Horváth Tihamér)

Polgár Tibor - Béres Sándor (2011): Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai. Budapest, Horváth Tihamér (2002) Testnevelés kézikönyv 3-4. osztály. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 14 p.

16.

„A lendületszerzésből történő kislabda hajítás szakaszai A kislabda hajítás folyamatát a következő szakaszokra lehet bontani:

(1)

Lendületszerzés, nekifutás;

(2)

a nekifutás összekapcsolása a hajítással;

(3)

a hajítás előkészítése, ívképzés;

(4)

hajítás;

(5)

a hajítás utáni helyzet.

A szakaszok megegyeznek a gerelyhajítás szakaszaival”10 A kislabda hajítás végrehajtható hármas, ötös, vagy hetes lépés ritmussal. A hármas lépésritmust alsóbb évfolyamokon alkalmazzuk és tanítjuk.

10


17.

3. A dobás közben résztvevő izmok:

(a)

kétfejű felkarizom (musculus biceps brachii)

(b)

háromfejű felkarizom (musculus triceps brachii

(c)

hengeres borító izom (musculus pronator teres)

(d)

trapéz izom (musculus trapézius)

(e)

delta izom (musculus deltoideus

(f)

nagy mellizom (musculus pectoralis major)

(g)


(a)

ferde hasizom (musculus obliquus externus e internus)

(b)

bordaközi izmok (musculus intercostalis)

(c)

combközelítő izom (musculus sartorius)

(d)


(e)

nagy, közép és kis farizom (musculus gluteus maximus e medius e minimus)

(f)


IV.

Ugrások

Az ugrások csoportjába tartozik: (a)

távolugrás, 1. Távolugrás

„A távolugrás célja a lehető legnagyobb távolság ugrása egy lábról a szabályok adta lehetőségeken belül. Az ugrók az ugrás végrehajtására meghatározott hosszúságú nekifutás után az elugró gerendáról ugranak el és a homokkal teli ugrógödörben fognak talajt. Az ugrók elugrás után a repülés során olyan mozgásokat végeznek, mellyel biztosíthatják a lehető legkedvezőbb talajfogást.

18.

A távolság mérése ugyanis a

homokban hagyott legutolsó nyomtól történik az elugró deszka homok felőli éléhez. A talajfogás történhet egy vagy két lábbal, esetleg oldalra.”11 „Az ugrásoknak igen nagy jelentőségük van a testgyakorlatokban és a mindennapi életben egyaránt. Az ugrások a megoldandó feladatoktól függően irányulhatnak magasság vagy távolság leküzdésére, végezhetők helyből és nekifutással többféle formában (fel-, le-, és átugrások, egy és két lábbal, valamint kéztámasszal.”12 „Az I. korcsoportban nincs távolugrás, de a II. korcsoport összetett versenyének egyik száma: a „távolugrás (60 cm-es sávból történő elugrással)”13 „Az ugrások jó végrehajtásához ugróerő, ügyesség, rugalmasság mellett a pszichés képességek: bátorság, figyelem, akaraterő, mozgáskoordináció is szükséges. Az ugrás nem könnyű feladat, mert a tanulónak sok mindenre kell figyelni. Mindig az egész mozgást kell gyakorolni, de az oktatásnál csak egy szempontot emeljünk ki, mert többre nem tudnak figyelni.”14

Baleset megelőzés A távol ugró gödör használata előtt tudatosítani kell a tanulókban, hogy tilos felásatlan gödörbe ugrani, és meg kell várni, amíg társa elhagyja azt. Tapasztalatom szerint visszatartó erő az is a távolugrás kedvelésében, hogy a tanulók nem szeretik, ha a cipőjükbe (külön sportcipő az órára) homok megy, illetve a zoknijuk „homokos” (váltó zokni) lesz.

2. Távolugrás technikája

Az általános iskolában oktatott távolugró technikák: (a) guggoló (b) lépő (c) ollózó. Az alsó tagozatban a guggoló technikát tanítjuk. 11


12

Esküdtné Sebestyén Ildikó - Becsi Bertalan Sarolta (1991) Tanítói kézikönyv a 6-10 éves korosztály testnevelési és sportfoglalkoztatásához, Budapest, OTSH testnevelési, diák- és szabadidősport főosztálya, 247 p. 13 http://www.mdsz.hu/versenykiir/atletika/php 14


19.

A távolugrás szakaszai

(1)

(2)

(3)

(4)

15

Nekifutás: (a)

a lendületszerzés megkezdése;

(b)

a nekifutási sebesség kialakítása;

(c)

az elugrás előkészítése.

Elugrás (a)

az ugróláb munkája, a kitámasztás;

(b)

az ízületek behajlásának szakasza;

(c)

az ízületek kinyúlásának szakasza, vagy elrugaszkodás;

(d)

a lendítést végző végtagok munkája;

(e)

a lendítés gyorsuló szakasza;

(f)

a lendítés lassuló szakasza;

Légmunka (a)

az előreforgás megakadályozása, vagy lassítása;

(b)

a talajfogás, illetve a talajra érés előkészítése.

Talajfogás vagy talajra érés.15


20.

Nekifutás „A nekifutás alapvetően meghatározza az eredményességet. A távol-, hármas- és rúdugrás esetén az eredményt elsősorban a nekifutás sebessége határozza meg.”16 Az a cél, hogy a nekifutás sebessége fokozatosan gyors legyen és az ugró az utolsó két lépés alatt az addig megszerzett sebességét minél jobban átmentse az ugrásba úgy, hogy közben a súlypontja a legoptimálisabb helyzetben maradjon. Az utolsó két lépés egy hosszabb és egy rövidebb az optimális elugrás miatt.

Elugrás

(a)

kitámasztó láb sarkon gördül át a talp elülső része felé.

(b)

lendítőláb megelőzi az ugró lábat,

(c)

a súlypont a kitámasztási pont elé kerül,

(d)

a karok ellentétesen mozognak.

(e)

boka, térd, csípő maximálisan kinyúlik

Légmunka

(a)

az egyensúly megtartása, az ugrásnál keletkezett káros forgások kiküszöbölése miatt

(b)

a talajfogás előkészítése.

(c)

Légmunka fajtáiból erednek az ugrások elnevezései is (guggoló, lépő, ollózó, homorító)

16


21.

Talajfogás célja

(1)

sérülés elkerülése,

(2)

eredménynövelés

Fajtái: (a kiüléses és beüléses technikát az alsó tagozatban nem tanítjuk) (a)

hagyományos, alsó tagozat!

(b)

kiüléses, nem tanítjuk!

(c)

becsúszásos vagy beüléses technika. nem tanítjuk

Távolugrás oktatása az alsó tagozatban A guggoló technikát kell oktatni, mert ez a legegyszerűbb távol ugrás technika és nem kíván különös koncentrációt a tanulóktól, ezáltal jobban tudnak a nekifutásra, vagy éppen az elrugaszkodásra figyelni. (1)

„Az elrugaszkodás után az ugró a térdben hajlított lendítő lábához emeli az elugró lábát, és a két térdét közelíti a melléhez.

(2)

A talajfogáshoz mindkét lábát –az oktatás kezdeti szakaszán- térdben enyhén hajlítva, majd fokozatosan az alszárát előrenyújtva, törzsével erőteljesen előredől.”17

1-4. osztály „Az ugrások tanítását az ugrókészség kialakítását elősegítő, haladással végrehajtott szökdelő gyakorlatokkal kezdjük, de a későbbiek folyamán is fontos szerepet töltenek be a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésében.

17


22.

Az akadályok közbeiktatása, a feladatok sokszínű és sok oldalú variálását teszik lehetővé.”18 „Pár lépés nekifutással ugrás gumizsinór felett homokba, a homokmeder szélesebb oldalán kettes és négyes oszlopban. Nekifutással ugrás távolba a gumizsinór, vagy magasugró léc magasságának változtatásával (30-60cm). Repülés felhúzott térdekkel, érkezés páros lábra guggolásba.”19 Az ugrások során törekedjünk arra, hogy a tanulók a jó kivitelezésre törekedjenek, és igyekezzenek minél távolabbra ugorni. Rendezzünk versenyeket! Ki ugrik a legtávolabbra? Ki húzza fel legmagasabbra a térdét? A győzteseket ugrassuk még egyszer, miközben a többiekkel együtt a gödör mellől nézzük. Feltétlenül tapsoltassuk meg őket. Motivációként a három legnagyobbat ugró tanuló ugrását 3 különböző színű jelzőpólóval jelöljük a gödör szélén. Az „sima” ugrások után, hogy a tanulók összehasonlíthassák a különbséget zsámolyról is ugorjanak. Rögtön kiderül, hogy milyen fontos „felfelé” ugorni. „ Én a gödör mellé rakott zsámolyra felállok és magasra tartok egy jelzőpólót. Azt kell kézzel megérinteni, majd a homokba páros lábbal érkezni.”

60 centiméteres sávból történő elugrás Törekedjünk az első ugrásoktól kezdődően, hogy a tanulók megértsék, hogy a távolugró versenyeken az elugró sávból kell elugrani. Ha valaki belép, akkor érvénytelen. A távolságot az elugró sávban hagyott nyom (eleje), és az utolsó nyom lemért távolság adja meg. Ezért nagyon fontos, hogy előre menjenek ki a gödörből, és semmiképp ne nyúljanak hátra.

18

Esküdtné Sebestyén Ildikó - Becsi Bertalan Sarolta (1991) Tanítói kézikönyv a 6-10 éves korosztály testnevelési és sportfoglalkoztatásához, Budapest, OTSH testnevelési, diák- és szabadidősport főosztálya, 247 p. 19

Horváth Tihamér (2002) Testnevelés kézikönyv 1-2.osztály . Celldömölk, Apáczai Kiadó, 23 p.

23.

Kezdetben, ha más nincs, vékony homokcsíkkal jelöljük az elugró sávot. A háziversenyeken, vagy az osztály versenyén próbáljunk mészport szerezni. Az elugró sávtól függetlenül hívjuk fel a figyelmet, hogy az elugró deszka érintése legyen a célja az elugró lába. Az elugró láb, hogy melyik is a jobb? Jobb, bal? Feltétlenül ebben is segítsünk, ha a tanuló nem tudja eldönteni, vagy ha szerintünk a „másik” jobb lenne!

Az ugrás közben résztvevő izmok

(a)

a kétfejű felkarizom (musculus biceps brachii)

(b)

háromfejű felkarizom (musculus triceps brachii).

(c)

a törzs izmai: nagy mellizom (musculus pectoralis major)

(d)


(e)

széles hátizom (musculus latissimus dorsi)

(f)

külső és belső csípőizmok (musculus iliopsoas)

(g)


(h)

kis farizom (musculus gluteus minimus)

(i)

nagy farizom (musculus gluteus maximus)

(j)

középső farizom (musculus gluteus medius)

(k)

kétfejű combizom (musculus biceps femoris)

(l)


(m) háromfejű lábszárizom (musculus triceps surae)

24.

V.

Szabályok

1. Az összetett versenyek versenyszabályai az alsó tagozatban

Korcsoportok: (2013/2014): (a) I. kcs. 2005-ben vagy később születettek (b) II. kcs. 2003-2004-ben születettek. Igazolások: A

hatályos

jogszabályok

alapján

kiadott

diákigazolvánnyal

(elvesztése,

megrongálódása esetén a köznevelési intézményigazgatója által kiállított és lepecsételt, fényképpel ellátott iskolalátogatási igazolással), az internetes nevezés alapján kinyomtatott, az iskola igazgatója által aláírt és pecséttel ellátott, egyéni, vagy csapat nevezési lappal.

Orvosi igazolás: A nevezési lapon a korosztálynak megfelelő érvényes orvosi igazolásnak kell szerepelnie (a szakszövetségi igazolványban szereplő, érvényes sportorvosi igazolás ezt kiválthatja). Orvosi igazolásként elfogadható az MDSZ által kiadott orvosi igazolás” kártya is, mely kiválthatja a nevezési lapon szereplő igazolást.

Nevezés: Minden sportágban a nevezést elektronikus úton az MDSZ honlapján20a kialakított nevezési rendszerben kell megtenni a versenynaptárban megjelölt nap 12.00 órájáig! A megyei/budapesti versenyekre - mind az egyéni, mind a csapatsportoknál az MDSZ honlapján kell nevezni a megyei/budapesti diáksport szervezetek által megadott nevezési határidőig. A csapatsportágakban a névsor megfelelő kitöltése után változtat.

20

www.diakolimpia.hu

25.

Sportági rendelkezések: (1)

Szöges cipő használata engedélyezett.

(2)

Rövidtávfutásoknál a megyei/budapesti és az országos döntőn az indulás térdelőrajttal történik.

(3)

Csapat-összeállítás: a csapat 6 főből áll, öt fő eredménye számít, mint csapateredmény.

(4)

Az egyéni versenyzők, akiknek nincs csapata, egy csapatot alkotnak.

(5)

A csapat tagjai az országos döntőn egy futam keretében versenyeznek.

(6)

Több próba versenyen ki kell zárni azt a versenyzőt, aki két hibás rajtot hajt végre.

(7)

A megyei/budapesti, valamint az országos döntőn a 4x100 m-es váltófutás az atlétika verseny szabályai szerint körbefutással történik, váltás az előváltási zóna + 20m-es váltózóna (30 m) területén történik.

(8)

A több próba egyéni összetett versenyben a váltó eredménye nem számít bele a végeredménybe.

(9)

A kislabda hajítás plastoball (12 dkg) kislabdával történik, az atlétikai dobószámok szabálya szerint.

(10) A holtversenyeket a megyei/budapesti és az országos döntő versenyeken el kell dönteni. (11) A versenyek részletes tudnivalóit a forgatókönyvek tartalmazzák, amelyeket a megyei/budapesti diáksport szervek juttatnak el az iskolákhoz. (12) Az országos döntő forgatókönyve, rajtlistája megtekinthető, letölthető az MDSZ honlapjáról. (13) Minden egyéb kérdésben, melyre e versenykiírás nem tér ki, a Magyar Diáksport Szövetség „Általános szabályai” és a hatályos MASZ versenyszabályai érvényesek.

A holtverseny eldöntése: Összetett csapatversenyen: a csapat utolsó tagjának (5. 4. stb.) eredménye dönt. A magasabb pontszámmal rendelkező utolsó csapattag csapata kerül előbbre. Egyéni összetett versenyen: az a győztes, aki több versenyszámban ért el magasabb pontszámot. Ha ez nem dönti el a holtversenyt, akkor az a győztes, aki a

26.

versenyszámok közül valamelyikben a legmagasabb pontszámot érte el. Ha ez sem dönt, akkor meg kell nézni a második legmagasabb pontszámot, és így tovább.21

2. Összetett versenyszámok az általános iskola alsó tagozatában

Az atlétika sportágban létezik I. korcsoport is, azonban ezeknek a gyerekeknek a versenyzése nem továbbjutásos, azaz felmenő rendszerű. De versenyeztetésük nagyon fontos.

I. korcsoport versenyszámai:(legmagasabb szint a megyei verseny) (1)

40 m síkfutás állórajttal

(2)

kislabda hajítás

(3)

4x50 m-es szembeváltó váltóbottal

(4)

Összetett egyéni és csapatverseny nincs.

II. korcsoport versenyszámai: (1)

60 m síkfutás (térdelőrajttal, országos szintű versenyeknél rajtgép)

(2)

kislabda hajítás

(3)

távolugrás /60 cm-es sávból történő elugrással/

(4)

4x100m váltó

(5)

Itt már összetett egyéni és csapatverseny is van. Ezekből a számokból épülnek fel az összetett egyéni és csapat versenyzők számai.

A megyei, valamint az országos döntőn a 4 x 100 m-es váltófutás az atlétika versenyszabályai szerint körbefutással történik, váltás az előváltási zóna +20m-es váltózóna (30m) területen történik. Az összetett egyéni versenyben a váltó eredményét nem számolják be. A csapat 6 főből áll, az öt legjobb eredmény számít a csapateredménybe

21

http://www.mdsz.hu/versenykiir/atletika/php

27.

3. Kislabda hajítás szabályai röviden

(Kislabda hajításnál is a gerelyhajításnál alkalmazott szabályok érvényesek.) A nekifutó: A kislabda hajításnál a nekifutónak minden esetben legalább 30 m hosszúnak kell lennie. A nekifutót két egymástól 4 m-re levő, 5 cm széles párhuzamos vonallal kell megjelölni. A kidobást egy 8 m-es sugárral húzott 7 cm széles körív mögül kell végrehajtani. A körívnek minden esetben fehérszínűnek kell lennie. A körív mindkét végpontjából a nekifutót jelző párhuzamos vonalakra merőlegesen 7 cm széles, 75 cm hosszú vonalakat kell húzni. Mérések A dobószámoknál, ha a mérés eredménye nem egész centiméter, a jegyzőkönyvbe a leg-közelebbi egész centiméterre lefelé kerekített értéket kell feljegyezni. Jelzések: A versenyzők legjobb eredményét a szektorvonalak mellett, azokon kívül elhelyezett zászlóval vagy táblával lehet jelölni. Labda Plastoball (12 dkg) kislabdával történik. Kísérletek (a kislabda hajítást nekifutóról végzik) Egyéni versenyen: valamennyi résztvevőnek 3 kísérlete van. Egyenként végrehajtva, a 8 legjobb versenyző számára további három dobás a döntőben. Összetett versenyen: egy próba, és folyamatosan végrehajtott három kísérlet. Érvénytelen a kísérlet, ha a kislabda hajításnál a dobás megkezdése után testének bármely részével érinti a kidobó helyet határoló vonalakat vagy ezeken kívül a talajt. A versenyző, ha a kísérlete közben nem sértette meg a szabályokat, akkor félbeszakíthatja megkezdett kísérletét a nekifutón, akár azokon kívül leteheti a szert, és elhagyhatja a nekifutót. Újrakezdheti a kísérletet, ha a szabályok szerint hagyta el a nekifutót.

28.

Megjegyzés: Az előbbiekben részletezett mozgásokat a szabályokban előírt időn belül kell elvégezni. Nem érvényes a dobás, ha a kislabda a talajjal való első érintkezéskor érinti a szektorvonalat vagy azon kívül a talajt. A versenyző mindaddig nem hagyhatja el a nekifutót, amíg a szer talajt nem ért. A kislabda hajításnál a versenyző a nekifutót szabályosan úgy hagyhatja el, ha az első érintkezés a párhuzamos vonalakkal vagy a nekifutón kívüli területtel teljes mértékben a kidobó ív fehér vonala, illetve az annak végpontjaiból a nekifutót jelző párhuzamos vonalakra merőlegesen húzott egyenesek mögött történik. Miután a szer talajt ért, a nekifutó helyes elhagyásának kell tekinteni azt is, ha a versenyző a kidobó ív végpontjaitól 4 m-re lévő jelzésnél (tényleges vonal vagy jelzés a nekifutó mellett) vagy azon túl van a nekifutón. Ha a versenyző a szer talajt érésének pillanatában e vonal mögött van a nekifutón, úgy kell tekinteni, hogy már helyesen elhagyta a nekifutót. A dobások után a szereket vissza kell vinni a dobóhelyre. Visszadobni tilos!

Dobószektor

A dobószektor talaja salak, fű vagy más alkalmas anyag, amelyen a szer nyomot hagy. A dobószektort 5 cm széles, egymással mintegy 29°-t bezáró fehér vonalak határolják (lásd az ábra). A vonalak belső éleinek meghosszabbításai haladjanak át a kidobó ív és a nekifutót határoló vonalak belső éleinek metszéspontjain, és annak a körnek a központjába vezessenek, amelynek része a kidobó ív.

29.

4. Távolugrás szabályai röviden (az alsó tagozatban)

Hibás kísérlet, ha a versenyző: (a)

az 60 centiméteres sávon túl érinti a talajt testének bármely részével, akár ugrás nélküli nekifutásnál, akár az ugrás folyamán.

(b)

az 60 centiméteres sáv valamelyik oldalán kívül ugrik el az elugró vonal meghosszabbításán túl vagy azon innen.

(c)

az ugrás befejezése után a leérkező helyen keresztül megy vissza. Megjegyzés: nem számít hibás kísérletnek, ha a versenyző bárhol átlépi a

nekifutót szegélyező fehér vonalat, és ha a versenyző a leérkező helyen keresztül megy vissza, miután azt egyszer már szabályosan elhagyta. Az ugrást a versenyző bármely testrésze által az leérkező helyen hagyott legközelebbi nyomtól az elugró vonalig vagy annak meghosszabbításáig, arra merőlegesen kell mérni. Elugró gerenda és a 60 centiméteres elugró sáv

Az elugrás helyét a nekifutó és a leérkező hely szintjében elhelyezett gerendával egy 60 centiméteres sávval kell jelölni, és a gerenda leérkező hely felé eső széle az elugró vonal. A 60 centiméteres elugró sávot a leérkező hely szélétől „1-1.5” m között kell elhelyezni. (Célszerű közel helyezni, mivel ebben az életkorban nem mindenki tud beugorni a homokba. Balesetveszély!)

30.

Diákolimpián a II. III. korcsoportos tanulók 60cm- es elugró sávból ugranak. A mérést a cipő nyomtól kell elvégezni, a sávon belül. Ha a tanuló a sáv előtt kezdi meg az ugrást, akkor az elugró sáv szélétől kell mérni. Az elugró sávot jól látható krétaporral kell jelölni.

Leérkező hely A leérkező hely szélessége nem lehet 2,75 m-nél kevesebb és 3 m-nél több. A leérkező hely középvonala lehetőleg a nekifutó tengelyének vonalában legyen. A leérkező helyet puha, nedves homokkal kell feltölteni, és a felszínének az elugró gerendával, azaz elugró sávnak azonos szintben kell lennie.

Mérések

A távolba ugrásoknál, ha a mérés eredménye nem egész centiméter, a jegyzőkönyvbe a legközelebbi egész centiméterre lefelé kerekített értéket kell feljegyezni.

31.

VI.

Az összetett versenyek előkészítő gyakorlatai

1. Futás

A gyakorlat száma: 1 A gyakorlat megnevezése: Sapkás fogó (1. ábra) Forrás megnevezése: (Nemzetközi Testnevelő Tanári Képzés 2002egyik óráján láttam) Alkalmazási terület: 1-4. osztály, gyors indulások, Eszközök: kézilabda vagy kosárlabda pálya, gumilabdák félbe vágva és ez lesz a „sapka” A résztvevők száma: Mindenki fején egy „sapka” van A gyakorlat leírása: A játékot kosárlabda, vagy kézilabda pályán lehet játszani. Mindenkinek jut egy „sapka”. Fel kell tenni a fejre. Cél: a másik sapkájának megszerzése. Tilos kézzel védeni a támadást. Ha sapkát szerez valaki, és van a fején a kezében tarthatja, de ha levették pótolhatja a megszerzettel. Ha üldözés közben leesik a „sapka” az üldözőé lesz. 1-2 perc után vége a játéknak. Értékelés: az nyer, akinek a legtöbb „sapkája” lesz. Kritikus momentum: Csak cselezni lehet a testtel. Futás közben egyensúlyozni kell, nehogy leessen sapka. Vigyázz a másik szemére. Megjegyzés: Tilos a kézzel megfogni a „sapkát”. Kivétel, ha az újat szerzett helyette, és felrakja. Változatok: Két csapat van, és az egyiken nincs sapka. Mennyi idő alatt szerzik meg a „sapkákat” (maximum 2 perc játék idő) Differenciálás: azonos számú lány és ügyes tanuló jusson a csapatokba, de vegyük figyelembe a magasságokat is. Akinek elvették a „sapkáját” az kiesett.

1. ábra: Sapkás fogó

32.

A gyakorlat száma: 2 A gyakorlat megnevezése: Várfoglaló (1.ábra) Forrás megnevezése: saját Alkalmazási terület: 1-4. osztály, gyors indulások, reakció idő fejlesztés, gondolkodás Eszközök: kézilabda vagy kosárlabda pálya, 1-2-3-4 es számok kartonlapon, 4 db más színű jelző trikó A résztvevők száma: 4 csoport az osztály létszámából alakítva A gyakorlat leírása: A terem, vagy kosárlabda pálya , illetve kézilabda pálya négy sarkába a falra fel kell tenni a számokat (1-2-3-4), és a színeket (piros-sárga-kékcitrom). A 4 csapatot azonos képességek szerint el kell osztani. A termembe a „vár” a fal, szabadtéren krétával fel kell rajzolni a pálya négy sarkában 4x2 méteres téglalapot (a két oldala adott a kézilabda pálya alapvonala és oldalvonala miatt). A csapatok elhelyezkednek a négy sarokban. Majd a szám vagy a szín vagy vegyesen elhangzása után a csapatok igyekeznek a másik várba minél előbb odaérni. Értékelés: amelyik csapat minden tagja előbb ér a másik várba, mint a másik csapat az pontot kap. Kritikus momentum: Vigyázz a szembe futó társra. Figyeld a „számod” és „színed” amelyik várba vagy, és a többi várét is. Megjegyzés: Fiúk és lányok, illetve a gyorsabbak és lassabbak egyenlő elosztása. Változatok: 1. csak a „színre cserélünk” (piros-sárga), 2. csak a „számra cserélünk” (12) , 3. mindkettőre, azaz mondhatjuk piros-sárga és a következő futamban 1-2, 4. vegyesen ( piros-kettes) ez a legnehezebb

2. ábra: Várfoglaló

33.

A gyakorlat száma: 3 A gyakorlat megnevezése: Sport létra (1.ábra) Forrás megnevezése: Cseresznyés Ferenc-Kertész Tamás (2012) Sportlétra. Budapest, Alkalmazási terület: 1-4. osztály, gyorsaság, koordináció, Eszközök: kézilabda vagy kosárlabda pálya, 1-2-3 vagy több sport létra, az optimális 3 darab minimum, A résztvevők száma: 3 létra 3 csoport az osztály létszámából alakítva A gyakorlat leírása: Gyors futások, lépések a létra segítségével 2-4 ismétléssel, mindkét irányba. Az 1 a bal láb, a 2 a jobb láb. Amelyik irányban van, a szám a rajzon úgy kell kezdeni. Kritikus momentum: Minden létrafokba be kell lépni, futni. Figyelj az ütemes végrehajtásra. Megjegyzés: Ha egyéni vagy csapatok közti sorversenyt rendezünk, törekedjünk, hogy az azonos képességűek versenyezzenek egymással.( a lányok lehet, hogy jobbak a fiúknál) A végére betehetünk egy sprintet is. Változatok: 1. egyszerű futás előre, 2. oldallépések mindkét irányba, üldözéses verseny, sprint a végére,

3. ábra: Sport létra

34.

2. Ugrás

A gyakorlat száma: 1 A gyakorlat megnevezése: Szökdelő gyakorlatok medicin labdák felett, és zsámolyok segítségével. (1.ábra) Forrás megnevezése: Alkalmazási terület: 1-4. osztály, lábizom fejlesztés Eszközök: kézilabda vagy kosárlabda pálya, 10darab zsámoly, 10 darab 4 vagy 5 kg medicin labda, 10 darab torna karika, 6 bója A résztvevők száma: 3 csoport az osztály létszámából alakítva A gyakorlat leírása: A csapatok 1-1 helyszín elé állnak. 1. zsámolyok, 2. karika, 3. medicin labdák. A zsámolyokon fel-le kell szökdelni, a karikákból karikákba kell szökdelni, a medicin labdák felett kell szökdelni. Egy-egy pálya után bójakerüléssel futás van a következő pályáig. Kritikus momentum: A zsámoly közepére kell ugrani. Ne szökdeljenek a karika szélére. Vigyázzanak, ne hogy a labdára ugorjanak. Megjegyzés: Versenyeket is rendezhetünk. (egy helyszín vagy az egész pálya végrehajtása) Változatok: Szökdelések páros lábbal, egy lábbal, oldalra. A zsámolyokat is elfordíthatjuk. Illetve a medicin labdákat is cserélhetjük kisebbre vagy nagyobbra a magasság miatt.

4. ábra: Szökdelő gyakorlatok medicin labdák felett, és zsámolyok segítségével

35.

A gyakorlat száma: 2 A gyakorlat megnevezése: Sport létra (1.ábra) Forrás megnevezése: Cseresznyés Ferenc - Kertész Tamás (2012) Sportlétra. Budapest, Alkalmazási terület: 1-4. osztály, koordináció, lábizom fejlesztés, Eszközök: kézilabda vagy kosárlabda pálya, 1-2-3 vagy több sport létra, az optimális 3 darab lenne minimum 25-30-as osztálylétszámhoz A résztvevők száma: 3 létra 3 csoport az osztály létszámából alakítva A gyakorlat leírása: Különböző szökdelések a létra segítségével 2-4 ismétléssel. Az 1 a bal láb, a 2 a jobb láb. Amelyik irányban van a szám a rajzon úgy kell kezdeni. A kiinduló helyzetek: szemben, háttal, jobb oldalt, bal oldalt. Páros lábon, jobb illetve bal lábon. Kritikus momentum: Minden létrafokba szökdelni kell.. Figyelj az ütemes végrehajtásra. Megjegyzés: Ha egyéni vagy csapatok közti sorversenyt rendezünk, törekedjünk, hogy az azonos képességűek versenyezzenek egymással.( a lányok lehet, hogy jobbak a fiúknál) A végére betehetünk egy sprintet is. Változatok: Kiinduló helyzetek, és lábak változtatása, egy és páros lábon szökdelések.

5. ábra: Sport létra

36.

A gyakorlat száma: 3 A gyakorlat megnevezése: BMX pályán futás (terep futás) ugrókötél nehezítésével segítségével. (1. ábra) Forrás megnevezése: Alkalmazási terület: 1-4. osztály, lábizom fejlesztés (ugrókötéllel csak, aki tud) Eszközök: BMX pálya (Gencsapáti ), vagy olyan terep, ahol vannak emelkedők, ugrókötelek az osztálylétszámnak megfelelően. A résztvevők száma: Az egész osztály. A gyakorlat leírása: Egyenként indítással az első kör bemelegítés, ismerkedés a pályával. A veszélyesebb helyek átbeszélése. Hogyan fussunk fel és le. Utána versenyszerűen futás. Majd ugrókötéllel is ugyanez. Kritikus momentum: Felfele futás ugrókötéllel. Lefele futás veszélyei. Megjegyzés: Versenyeket is rendezhetünk. (egy helyszín leküzdése, vagy az egész pálya végrehajtása, vagy ugyanez ugrókötéllel, Változatok: 1. Futások a pályán. 2. Futás ugrókötéllel

6. ábra: BMX pályán futás (terep futás) ugrókötél nehezítésével segítségével

37.


A gyakorlat száma: 1 A gyakorlat megnevezése: Hármas kidobós Forrás megnevezése: Reigl Mariann (Nemzetközi Testnevelő Tanári Képzés 2002 óráján láttam) Alkalmazási terület: 3-4. osztály, dobás pontosság fejlesztése, dobás állóhelyből és futásból Eszközök: kézilabda vagy kosárlabda pálya, csoportonként 1 gumi vagy szivacslabda A résztvevők száma: hármas csoportok, az osztályt háromfős csoportokra kell osztani A gyakorlat leírása: A tanulókat hármas csoportokba szervezzük. Minden hármasban ketten a célzók egy tanuló a menekülő. A célzók egymás közt adogatva próbálják a menekülő tanulót utolérni és kidobni. Mivel a pályán több hármas csoport is tartózkodik ezért figyelni kell a többiekre is. Értékelés idő vagy találat szerint. Kritikus momentum: Az összeütközések miatt figyelni kell egymást. Pontos átadás és célzás nagyobb távolságban is. Megjegyzés: Csak a vonalakon belül lehet játszani. Természetesen mindenki lesz menekülő is. Változatok: Differenciálás. 2 lány 1 fiú, 1 lány 2 fiú, 1 gyengébb képességű, gumilabda, szivacslabda, 5 találat, 1 perc, a pályán tilos belépni a hatos területére ( felkészítés a kézilabdára)

7. ábra:

38.

A gyakorlat száma: 2 A gyakorlat megnevezése: Fekete-fehér kidobós labdával Forrás megnevezése: Reigl Mariann (Nemzetközi Testnevelő Tanári Képzés 2002 óráján láttam) Alkalmazási terület: 1-4. osztály, dobás pontosság fejlesztése, dobás állóhelyből Eszközök: kézilabda vagy kosárlabda pálya, feleannyi gumi vagy szivacslabda, mint az osztálylétszám, azaz páronként 1 labda A résztvevők száma: Az osztályt két csoportra kell osztani A gyakorlat leírása: A tanulókat két csapatba osztjuk, és a középvonaltól 2 méterre vonalalakzatban egymással szembe állítjuk. az egyik csapat fehér, a másik a fekete. A két csapat közötti felezővonalra tesszük a labdákat. A tanár valamelyik színt megnevezi, ekkor a színt viselő csapat játékosai a labdákhoz futnak, a azt felkapva próbálják a menekülőket eltalálni. Tilos átmenni a felezőn. Ahány találat esett, annyi pontot szerzett a csapat. Visszaállás után folytatódik a játék. Értékelés: amelyik csapat előbb éri el a meghatározott találatot. Kritikus momentum: Közel azonos képességű csapatok összeállítása. Lányok figylemebe vétele. Tilos a fejre, nyakra célozni. Megjegyzés: Csak a kilences vonalig lehet megdobni. Természetesen azonos számmal kell a két színt mondani. Változatok: Differenciálás: azonos számú lány mindkét csapatban, gumilabda, szivacslabda, különböző testhelyzetekből indítás, 10 méterre húzott vonalon túl 2 pont, kilences vonalnál 4 pont

8. ábra: Fekete-fehér kidobós labdával

39.

A gyakorlat száma: 3 A gyakorlat megnevezése: Pero Forrás megnevezése: Reigl Mariann (Nemzetközi Testnevelő Tanári Képzés 2002 óráján láttam) Alkalmazási terület: 1-4. osztály, dobás pontosság fejlesztése, Eszközök: kézilabda vagy kosárlabda pálya, 1 profi frizbi, 1- 3 darab (30x45, 30x20, 30x10) nyílást tartalmazó lehetőleg fából (lehet kemény karton is) készült célfelület amit lelógatunk a palánkról vagy kézilabda kapuról. A résztvevők száma: Az osztályt két csoportra kell osztani, vagy ha nagyobb az osztály létszám, akkor kézilabda pályán 6 fős, kosárlabda pályán 5 fős csapatok legyenek. A gyakorlat leírása: A játékot kosárlabda vagy kézilabda pályán szervezzük. A kosárlabda palánkra, vagy kézilabda kapura kell felerősíteni, lelógatni a különböző nyílású célfelületeket. A kezdő csapat a középkörből indítja a karikát, amelyet kézbőlkézbe dobva lehet „mozgatni”. Cél, hogy a karikát valamelyik célfelület nyílásába kell dobni. Karikával a kézben nem lehet haladni. Egyet lehet lépni bármelyik irányba, de a második lépésre már el kell dobni. Sarkazni lehet. Az egyik kézből át lehet tenni a másikba. A karikát birtokló játékoshoz nem lehet hozzáérni. A karikát csak a levegőben lehet megszerezni. 3 másodpercig lehet tartani a korongot. A leesett frizbit a másik csapat a földet érés helyéről hozhatja játékba, amilyen hamar tudja. Ekkor 3 méterre kell állni az ellenfélnek. Fontos szabály, hogy a kosárlabda büntető területén belül, vagy a hatoson belül se védő se támadó nem tartózkodhat 3 másodpercnél tovább. Szabálytalanságnál a vétlen csapat indíthatja a karikát az akadályoztatás helyéről. Dobás közbeni (célfelület) szabálytalanságért büntető dobás jár. A büntetőket a büntető vonalról kell végrehajtani. A büntető dobás értéke megegyezik az adott nyílás pontértékével. A nyílás méretétől függően 1-3-5 pontot adhatunk Kritikus momentum: Közel azonos képességű csapatok összeállítása. Lányok! Tilos a frizbivel futni, ellenfélhez hozzáérni. Jelző pólók használata. Megjegyzés: Tiszta játék, tilos faultolni. Változatok: Differenciálás: azonos számú lány és ügyes tanuló mindkét csapatban, kosárlabda pálya, kézilabda pálya, vagy szabadban akár fákra is akaszthatjuk, ha kiránduláson vagy a Balaton partján vagyunk

9. ábra: Pero

40.

4. Komplex

A gyakorlat száma: 1 A gyakorlat megnevezése: Összetett feladat az udvaron kialakított pályán. (1. ábra) Forrás megnevezése: Alkalmazási terület: 1-4. osztály, lábizom fejlesztés, koordinációs képességek, versenyszellem, ügyesség. Eszközök: Udvar (Gencsapáti ), vagy olyan iskola, ami nagy udvarral, pályával stb. rendelkezik. A résztvevők száma: Az egész osztály. A gyakorlat leírása: Páronkénti indítással. A feladatok pontos átbeszélése után, Ha van felmentett, akkor segíthet a rajt elindításával. I. Futás torna karikákban, szökdelés a zsámolyok felett (fel-le), szökdelés a medicin labdák felett, szalom futás a bóják között, vissza sprint, a forduló után ugrókötél hajtás a pálya végéig. II. Páronkénti indítás térdelő rajttal, futás 20 m. Egyenként ugrás az elugró sávból a gödörbe. Vissza a kiinduló helyhez. Kritikus momentum: Pontos végrehajtás. A jobb oldali tanuló mindig a hozzá közelebb eső pályára kanyarodik rá. (pálya előny miatt, de lehet visszavágó a másik pályán) Megjegyzés: Mivel együtt indulnak így minden futam egy verseny. Változatok: 1. Futások a pályán. 2. Futás ugrókötéllel

41.

10. ábra: Összetett feladat az udvaron kialakított pályán

42.

VII.

Összetett gyakorlatok cél és rávezető gyakorlatai

1. Futás

A gyakorlat száma: 1 A gyakorlat megnevezése: Akadálypályás váltóverseny váltóbottal Forrás megnevezése: Játékos vetélkedő egyik versenyszáma. Alkalmazási terület: 3-4. osztály, gyors futások szlalomban, váltó tárgy: bot Eszközök: kézilabda vagy kosárlabda pálya, 16 bója, 4 zsámoly, 4 váltóbot A résztvevők száma: Az osztály teljes létszáma 4 csapatban. A gyakorlat leírása: A tanulók egyes oszlopban állnak. Az első ember bal kezében váltóbot van. Rajt vezényszóra szlalomban fut a bóják mellett, az utolsó bójánál lerakja a botot, majd megkerüli a zsámolyt. Visszafelé felveszi a botot bal kézzel, és egyenesen visszafut. Jobbról megkerüli a sort, és a soron következő társ jobb oldalára fut. Aki jobb kézzel hátranyúlva átveszi a botot. Később a botot az első bójáig lehet átvenni! Kritikus momentum: Váltás alsó váltással, bal kézből jobba! A társ jobb oldalára kell futni. „Szűken” kell a bóják között futni. A botot úgy kell lerakni a bója mellé, hogy ne guruljon messze. Megjegyzés: A következő társ figyeljen, és időben álljon ki a sor mellé. Változatok: Futás bot nélkül, és váltás kézráütéssel, vagy kislabda átadással. Később az első bójáig lehet átvenni a botot. Majd utána a tanulóknak a kirakott két bója között kell a váltást teljesíteniük. Természetesen a pálya kiegészül 2 bójával.

43.

A gyakorlat száma: 2 A gyakorlat megnevezése: Rajtversenyek párokban, vagy négyesével Forrás megnevezése: Alkalmazási terület: 3-4. osztály, Eszközök: futópálya, vagy kézilabda pálya A résztvevők száma: Az osztály teljes létszáma párokba A gyakorlat leírása: A tanulók párosával, hármasával, négyesével helyezkednek el a rajtvonalon. Tapsra, sípszóra, hangjelzésre, beszédre indulnak. A gyakorlat végén már álló rajt, majd guggoló rajt, majd térdelő rajt lesz a kiinduló helyzet. Kritikus momentum: Azonos képességű párokat alakítsunk. Megjegyzés: Figyeljünk a rajtokra. Változatok: Különböző kiinduló helyzetek. (ülésből, tarkóállásból, fekvőtámaszból (szembe, háttal) hason fekvésből, guggoló támaszból, állórajt, térdelő rajt, stb.

44.

A gyakorlat száma: 4 A gyakorlat megnevezése: Váltóversenyek hármasával 10-20 méteren. Forrás megnevezése: Alkalmazási terület: 3-4. osztály, Eszközök: Labdarugó pálya, váltó botok a hármasok száma szerint. A résztvevők száma: Az osztály teljes létszáma hármasokra osztva. A gyakorlat leírása: A tanulók hármasával állnak fel. Kettő egymás mögött a harmadik velük szemben 10-15-20-30-40-50 méterre. Fokozatosan emeljük a váltó távolságot! A kétfős csapatból indul a verseny. Szembe fut és átadja a botot a társának, bot átvétel után következik a befutó. A befutó tanulón mindig legyem jelzőmez, hogy lássa mindenki a helyezéseket. Sípszóra indulnak. Alapvonal-félpálya vonala a távolság az 50 méteres versenynek. Kritikus momentum: Azonos képességű hármasokat alakítsunk. Szembe váltás (bal kézből balba, a későbbi kétkezes váltás miatt). Egyenesen futás. Megjegyzés: Figyeljünk, hogy az indításkor mindenki a rajtvonalon álljon. Változatok: Váltogassuk a hármasok tanulóit. Állórajt, térdelő rajt. A távolság növelhető később 50-60 méterre

45.

A gyakorlat száma: 5 A gyakorlat megnevezése: Csapatverseny váltó bottal két párhuzamos pályán. Forrás megnevezése: saját Alkalmazási terület: 1-4. osztály, Eszközök: Kosár, röplabda, vagy kézilabda pálya. Két vagy három darab tornapad egymásután, A résztvevők száma: Az osztály teljes létszáma egyenlő létszámú csapatokra. (4x6fő) A gyakorlat leírása: A tanulók csapatokba állnak. A padok végénél állnak, egymással szembeni oldalon (3-3 fő) az egyik oldal utolsó emberén jelzőpóló van. Sípszóra bal kézben tartott váltóbottal indul a verseny. A másik oldal első embere veszi át jobb kézzel a váltóbotot, majd futás közben átteszi balba. A verseny addig tart, amíg a jelzőpólós tanuló bottal a kezében a pad végéig ér. Minden csapat fut egyszer a másikkal. Kritikus momentum: Kanyarok vétele, ne sodródjanak ki. Szorosan álljanak egymás mögött. A következő ember álljon ki a sor mellé! A botok átvétele balból - jobbavissza balba! Megjegyzés: Figyeljünk, hogy ne nyúljanak át a padok felett. Változatok: Hátra felé futással, indián szökdeléssel, galoppszökdeléssel.

46.


A gyakorlat száma: 1 A gyakorlat megnevezése: Szabadulás a labdától maximum 5-5 fővel Forrás megnevezése: Alkalmazási terület: 1-4. osztály, dobás ívének fejlesztése, Eszközök: Kosárlabda pályán felállított röplabda állványra, vagy kisebb pályán a szemben ál1 bordásfalakra 240 cm magasságig felteszünk 2 darab röplabda hálót egymás fölé. Annyi gumilabda ahány tanuló a pályán van, azaz 5-5 darab. A gyakorlat leírása: Mindenkinél 1 gumilabda van. Sípszóra igyekszik mindenki megszabadulni a labdától. Dobni csak a háló felett lehet. Értékelés: Az a csapat nyer, akinél az adott idő alatt kevesebb labda marad. Optimális esetben egy sem. Kritikus momentum: A dobás ívének a hangsúlyozása. Tilos dobni a három méteres vonalon belülről. Azonos magasságú és erősségű csapatok szervezése. Megjegyzés: Tilos a labdát rúgni, és átgurítani a háló felett. Kosárlabda pályán felállított röplabda állványra, vagy kisebb pályán a szemben ál1 bordásfalakra 240 cm magasságig felteszünk 2 darab röplabda hálót egymás fölé. Annyi gumilabda ahány tanuló van. Változatok: Differenciálás: dobás ügyesebb kézzel, majd a másikkal.

47.

A gyakorlat száma: 2 A gyakorlat megnevezése: Kiszorítósdi Forrás megnevezése: Alkalmazási terület: 1-4. osztály párokban, dobó erő fejlesztése, Eszközök: Labdarugó pálya. Kislabda helyett, könnyebb labda. (tenisz, inter-crosse, sárga „Góliátos” ajándék labda) A gyakorlat leírása: Maximum 5-5 fő a pályán. (a többi tanuló addig a pálya körül fut 3 kört). Minden párnál 1 gumilabda van. Felváltva dobnak arról a helyről, ahol a labda lesett. Értékelés : Az győz, aki a másikat „kidobja” a pályáról Kritikus momentum: Egyenesen kell dobni. Tilos elkapni. Figyelj az ívképzésre, kitámasztásra. Fair play, onnét dobj, ahova leesett. Megjegyzés: Figyeljünk a többi párra is. Változatok: Differenciálás: dobás ügyesebb kézzel, majd a másikkal.

48.

A gyakorlat száma: 3 A gyakorlat megnevezése: Bombázó magas céllal. Forrás megnevezése: Alkalmazási terület: 1-4. osztály, célzó pontosság fejlesztése. Eszközök: 3 darab 5 részes szekrény, 15 darab zsámoly, 5-4-3-2-1 kg-os medicin labdák, gumilabdák mindenkinél A gyakorlat leírása: Mindenkinél 1 gumilabda van. A tanulókat két csapatra, azaz 5-5 főre osztjuk. Egy tanuló a 6. a labdaszedő. A terem közepén felállítunk 3 darab 5 részes szekrényt. A tetejére helyezzük hármasával a zsámolyokat. Egy zsámolyon 5-4-3 kilós medicin labda van. A szekrényektől olyan távolságra helyezzük el tornapadokat, hogy a medicin labdákat kb. 45 fokos szögben lehessen megdobni. A pad és a szekrény közé 11 visszadobó ember állhat. Mindenkinek adunk 1 gumilabdát. Sípszóra indul a játék. Értékelés: Az a csapat nyer, amelyik oldalán kevesebb labda van Kritikus momentum: Tilos a visszadobó emberre célozni. Figyelj a pontos célzásra és a dobás ívére. Megjegyzés: Figyeljünk, hogy a pad mögül dobjanak. Rúgni tilos! Változatok: Differenciálás: dobás ügyesebb kézzel, majd a másikkal.

49.

A gyakorlat száma: 4 A gyakorlat megnevezése: Célba dobás vízszintes és függőleges célra Forrás megnevezése:Alkalmazási terület: 1-4. osztály, célzó pontosság és a dobás ívének fejlesztése. Eszközök: A teremben 3x2 darab 4 méteres tornapad, 3 zsámoly, zsámolyonként 10-15 kislabda A gyakorlat leírása: Lerakunk a terembe egymás után 3 sorban 2-2 padot. A pad elé teszünk 1-1 zsámolyt, és mögé rézsútosan is 1-1 zsámolyt, amibe kislabdákat teszünk. A zsámolyok végétől 6-8 méterre a három paddal szemben a falra rajzolunk egy 1.5 méter sugarú kört, húzunk egy 2-3 méter magasságban egy vízszintes vonalat. A harmadik célpont a kosárpalánk lesz (45 fokos szög). A tanulók a pad vége előtt sorakoznak. Egyenként (soronként) indítással végig futnak a pad felett (bal – lent jobb-lent), és amikor a pad végére érnek ráülnek a zsámolyra és hátranyúlva kivesznek a zsámolyból egy kislabdát, majd a mozdulat befejezéseként egyből a szembeni célra dobnak. Visszafutnak és a tőle jobbra lévő oszlop mögé állnak. Kritikus momentum: Figyelj a pontos célzásra, és az ívképzésre. A pad mellett jöjjön vissza a tanuló, és ne zavarja a többieket. Addig a másik tanuló ne induljon, amíg az előtte lévő nem dobott. Megjegyzés: Figyeljünk, ha kislabda elfogy. Változatok: Differenciálás: dobás ügyesebb kézzel, majd a másikkal. Szökdelések is lehetnek.

50.

3. Ugrás

A gyakorlat száma: 1 A gyakorlat megnevezése: Ugrás egy lábról kettőre medicin labdák felett és ugrás le ugrószekrényről páros lábra, magasugró szőnyegre. Forrás megnevezése: Alkalmazási terület: 1-4. osztály, az egy lábról kettőre érkezés és ugrás guggolásba lábzárással Eszközök: 1-4 kilós medicin labdák, 3 darab 2 részes ugrószekrény, 6 puha talajszőnyeg, 3 bója, 1 magasugró szőnyeg. A résztvevők száma: 3 csoport az osztály létszámából alakítva A gyakorlat leírása: A csapatok 1-1 helyszín elé állnak. Pár lépés futásból ugrás egy lábról két lábra medicin labdák felett, futás tovább a zsámolyra aztán az ugrószekrényre. Leugrás egy lábról két lábra, a szőnyegre, majd bója kerülés után futás a sor végére. Kritikus momentum: A zsámoly közepére kell ugrani. A medicin pontos átugrása. A szőnyegre érkezés. Nem mélybe ugrás. Megjegyzés: Lehet rendezni versenyeket, hogy ki ugrik távolabb. Változatok: A másik lábról (jobbról páros lábra, balról páros lábra). Illetve a medicin labdákat is cserélhetjük kisebbre vagy nagyobbra a magasság miatt.

51.

A gyakorlat száma: 2 A gyakorlat megnevezése: Sportlétrák, zsámolyok, ugrószekrények felhasználásával az ugró láb tudatosítása és erősítése. Forrás megnevezése: Sportlétra és saját ötlet. Alkalmazási terület: 1-4. osztály, lábizom fejlesztés, elugró láb tudatosítása, lábzárás, két lábra érkezés, guggolásba érkezés a szőnyegen Eszközök: 2 sportlétra, 6 zsámoly, 6 ugrószekrény, 6 darab puhább talaj szőnyeg egymáson, magasugró szőnyeg, A résztvevők száma: Az egész osztály két csoportba osztva. A gyakorlat leírása: A létrán: szökdelés egy lábon, felváltva, érkezés páros lábra. ( baljobb-páros) 2x. Utána futás tovább. Felfutás lábváltással a zsámolyokra, szekrényekre, és ugrás jobb lábról (másik pálya bal lábról) páros lábra a megemelt szőnyegre. Kritikus momentum: Az elugró láb tudatosítása, miután megállapítottuk. Ugrás zárt lábbal, lábzárással és érkezés guggolásba a szőnyegen. Megjegyzés: Versenyeket is rendezhetünk. Ha van elég hely a teremben, akkor ki ugrik távolabbra és feljebb az ötrészes szekrényről. (illetve, ha már jó megy mindenkinek páros versenyeket, ki ugrik feljebb, távolabb. Változatok: Egyes pálya: elugró láb a jobb, Kettes pálya: elugró láb a bal. Ügyesebb csoport, és kevésbé ügyes csoport. ( 1 bal láb, 2 jobb láb) Eszközök: 2 sportlétra, 6 zsámoly, 6 ugrószekrény, 3 darab puhább talaj szőnyeg

52.

Az összetett gyakorlatok cél és rávezető gyakorlatai Ugrás A gyakorlat száma: 2 darab +2-2 variációval azaz két gyakorlat 2 változattal A gyakorlat megnevezése: Sportlétrák kettesével, és zsámolyokkal, illetve gumiszalaggal. A távolugró gödör hosszabbik oldalán. Az ugró láb tudatosítása, az ugrás íve és a guggoló helyzet technikájának tudatosítása. Forrás megnevezése: Sportlétra és saját ötlet. Alkalmazási terület: 1-4. osztály, elugró láb tudatosítása, lábzárás, két lábra érkezés, guggolásba érkezés a homokban. Az elugró sáv tudatosítása. Eszközök: 1 sportlétra, 4 zsámoly, 1 gumiszalag, 1 jelzőpóló, A résztvevők száma: Az egész osztály 4 oszlopba osztva. A gyakorlat leírása: Jelöljük ki jól láthatóan az elugró sávot. Az elugró sávban helyezzük el a 2. létrafokot (elugró sáv 60 cm). Az első létrafok előtte (visszafelé) van. A létrafokba 2 oszloponként bal, 2 oszloponként jobb lábbal kell belelépni, majd elugorni a homokba. Először egy lépés távolságból, majd később 5 lépés távolságról, utána távolabb nekifutásból végeztessük el az ugrást. Kritikus momentum: Az elugró láb tudatosítása, miután megállapítottuk. Ugrás zárt lábbal, érkezés guggolásba a homokban. A zsámoly közepére ugorjanak a tanulók. Csak olyan magasra emeljük a gumiszalagot, amit át tudnak félelem nélkül ugrani. Megjegyzés: Versenyeket is rendezhetünk: ki ugrik távolabb, feljebb. Változatok: 1. gumiszalag felett ugorjanak a tanulók. 2. A második létrafokot egy zsámollyal helyettesítsük, és arról ugorjanak a tanulók. 3. ugyanez gumizsinórral. 4. Helyezzünk jelzőpólókat a talajra különböző távolságokra.

53.

VIII.

Felhasznált irodalom

(1)

Esküdtné Sebestyén Ildikó - Becsi Bertalan Sarolta (1991) Tanítói kézikönyv a 610 éves korosztály testnevelési és sportfoglalkoztatásához, Budapest, OTSH testnevelési, diák- és szabadidősport főosztálya (2) Horváth Tihamér (2000) Testnevelés kézikönyv 5-6. o. Celldömölk, Apáczai Kiadó, (3) Cseresznyés Ferenc - Kertész Tamás (2012) Sportlétra. Budapest (4) Horváth Tihamér (2002) Testnevelés kézikönyv 1-2.osztály, Celldömölk, Apáczai Kiadó (5) Horváth Tihamér (2002) Testnevelés kézikönyv 3-4. o. Celldömölk, Apáczai Kiadó, (6) Koltai Jenő (2001): Az atlétika oktatása. Sport Kiadó, Budapest, (7) Polgár Tibor-Béres Sándor (2011): Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai. Budapest, Dialóg Campus Kiadó (8) http://hu.wikipedia.org/wiki/Lovagi_torna (9) http://www.mdsz.hu/versenykiir/atletika/php (10) www.diakolimpia.hu

54.

Atlétika. Összetett versenyek az általános iskola alsó tagozatában SMDLTE 2202

Recommend Documents