Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata
ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
OM 201558 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19.
NYÍREGYHÁZA, 2013. SZEPTEMBER
TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................ 44 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja ................................................................................................... 44 1.2 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya...................................................... 44 1.3 A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása ................................................................................... 44 1.4 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjai ...................................................................... 44 1.5 Az iskola képzési célja............................................................................................................................................ 55 1.6 Az iskola általános jellemzői ............................................................................................................................... 55 1.6.1 Gazdálkodási jogköre ......................................................................................................................................... 66 Az intézmény vezetője .................................................................................................................................................. 88 Az intézmény képviseletére jogosultak ................................................................................................................. 88 1.6.2 Az iskola alaptevékenysége ............................................................................................................................. 88 1.6.3 Alaptevékenységen belüli kisegítő, kiegészítő tevékenysége........................................................... 99 1.6.4 Közoktatási célú (és kiegészítő) normatívák igényjogosultságát megalapozó tevékenységek ...........................................................................................................................................................................................1010 1.6.5 Az iskola képzési szerkezete ........................................................................................................................... 10 1.6.6 Az intézmény bélyegzőinek felirata és használati rendje ................................................................... 10 2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................................................... 11 2.1 Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok ................................................................... 11 2.2 A tanév helyi rendje ............................................................................................................................................... 11 2.3 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .......................................................................... 133 2.4 Az intézmény tanulóinak munkarendje ..................................................................................................... 144 2.5 Az intézmény tanulóinak tájékoztatása ..................................................................................................... 144 2.6 Az intézményben tartózkodás rendje .......................................................................................................... 144 2.7 Belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók ................................... 14 2.8 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje .............................................. 144 2.9 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ...................................................................................................... 155 3. AZ ISKOLAI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA BELSŐ ELLENŐZÉSE ...................................................166 3.1 Az ellenőrzés általános feltételei .................................................................................................................... 166 3.1.1 A belső ellenőrzés követelményei .............................................................................................................. 166 3.1.2 Az ellenőrzésre jogosultak ............................................................................................................................ 166 3.1.3 Az ellenőrzés területe...................................................................................................................................... 166 3.1.4 Az ellenőrzés módszerei ................................................................................................................................ 177 3.2 Az ellenőrzés iskolai rendszere ...................................................................................................................... 177 4. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, A MUNKAMEGOSZTÁS SZERINTI FELADATOK ...177 4.1 Az iskola szervezete............................................................................................................................................. 177 4.2 Az iskola irányítása, a vezetők közötti feladatmegosztás, helyettesítés rendje ......................... 188 Az intézményvezető feladat-és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök és munkaköri leírásminták (mellékletben) ............................................................................................................................................... 188 4.2.1 Az intézmény felelős vezetője: az intézményvezető........................................................................... 188 4.2.2 Az intézményvezető-helyettes..................................................................................................................... 199 4.2.3. Iskolatitkár.......................................................................................................................................................... 222 4.2.4. Gadasági vezető ................................................................................................................................................... 23 4.2.5. Gyakorlati oktatásvezető ................................................................................................................................. 26 4.3 Az alkalmazotti közösség .................................................................................................................................. 288 4.3.1 Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak ......................................................... 288 4.3.2 Az alkalmazotti közösség, az alkalmazotti értekezlet ....................................................................... 288 4.4 A nevelőtestület.................................................................................................................................................... 299 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása és a beszámolására vonatkozó rendelkezések................................................................................................................................................................ 299 4.4.1 A nevelőtestület döntési jogköre ................................................................................................................ 299 4.4.2 A nevelőtestület véleményezési jogköre ............................................................................................. ….309 2
4.4.2.1 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása és a beszámolására vonatkozó rendelkezések .................................................................................................................................................................. 31 4.4.2.2 A nevelőtestület döntései, határozatai ................................................................................................... 31 4.5 A munkaközösség ..............................................................................................................................................3131 A munkaközösségek együttműködése, a kapcsolattartás rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében.........................................................................................................................................3132 4.5.1 A munkaközösség alaptevékenysége......................................................................................................3132 4.5.2 A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje, a munkaközösség vezetők .....................3232 4.5.3 A munkaközösségvezető feladatai ...........................................................................................................3232 4.6 A pedagógusokról ..............................................................................................................................................3332 4.6.1 A pedagógusok megbízásának rendje ....................................................................................................3332 4.6.2 A pedagógus jogai ...........................................................................................................................................3333 4.6.3 A pedagógus kötelzettsége ..........................................................................................................................3333 4.6.4 A pedagógus munkarendje, munkaideje ...............................................................................................3433 4.6.5 Az osztályfőnök ................................................................................................................................................3437 5. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ........................................................................................................................................................................ 3838 5.1 Az alkalmazotti közösségek.............................................................................................................................. 388 5.2 Az osztályközösség, diákönkormányzat...................................................................................................... 388 5.2.7 A diákönkormányzat működési feltételei ............................................................................................... 399 5.3 Az iskolai közösségek kapcsolattartása.....................................................................................................4040 5.3.1 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formája ....................4040 5.3.1.3 Tanulóközösségek és a pedagógusok, iskolavezetők közötti kapcsolattartás köre és rendje. .............................................................................................................................................................................4141 5.4 Azon ügyek, melyekben a szülői szervezet jelen SZMSZ véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel. ....................................................................................................................................................................4241 5.5 A külső kapcsolatok rendszere .....................................................................................................................4241 5.6 Kapcsolattartás rendje és formája a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel .........4242 5.7 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ...........................................................................................................................................................................................4342 6. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK - AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESTEK MEGELŐZÉSÉBEN, BALESETEK ESETÉN, RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ÉS BOMBARIADÓ ESETÉN...................................................................................................................... 4343 6.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a baleset megelőzésével kapcsolatban ......................................4343 6.2 Teendők bombariadó esetén .........................................................................................................................4545 6.3 Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén ....................................................................4646 6.4 Az egységügyi ellátás rendje ..........................................................................................................................4746 7. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI .....................................................................................................................................................477 7.1 A házirendbe ütköző kötelességszegések ill. fegyelmi vétségek....................................................... 488 7.2 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás és a fegyelmi eljárás megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ........................................................................................................................................ 488 8. A FELNŐTTOKTATÁS RENDJE AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI ÉS IDŐKERETE, A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI ............................................................................. 5050 9. A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS ................................................ 5050 10. AZ ISKOLA DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA ............................................................ 5151 11. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE .................................................................. 5151 12.A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ..................................................................................................... 5151 13. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE ..................................................................................................................................... 5252 13.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .....5552 13.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje....................... 55 14. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK ÉS MELLÉKLETEK ............................................................................... 5556 3
LEGITIMÁCIÓ .................................................................................................................................................. 57
4
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó legfontosabb szabályokat, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe, és az oktatásban érdekeltek alapvető jogait és kötelezettségeit. A szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai programban rögzítetett cél- és feladatrendszerek, tevékenységek racionális és hatékony megvalósítását célozza, a csoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza.
1.2 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak betartása kötelező az intézmény valamennyi tanulója, alkalmazottja és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állók számára és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.
1.3 A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a diákönkormányzat (DÖK) véleményezési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.
1.4 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjai -
1993. évi LXIX. tv.: A közoktatásról ( még érvényben lévő) és 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről A 2012. évi CXXIV. tv. az Nkt. módosításáról 229 /2012. (VIII.28.) Korm. rendelet az Nkt. végrehajtásáról Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról A 138/1992. /X.8./ Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2012.évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 368/2011.(XII.31) Korm. rendelet, s a mindenkori: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet szerint — az államháztartást képező intézmények számára 1999. évi XLII. tv.: A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól módosító 2012.évi XXVI. törvény 1992. évi LXIII. tv.: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok 5
-
nyilvánosságáról törvényt a 2011. évi CXII.törvény az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról törvény módosítja 138/1992.(X.8.) Korm. r.: A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 277/1997.(XII.22.) Korm. r.: A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről 11/1194.(VI.8.) MKM r.: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 180/2011.(IX.2.) rendelet a diákigazolványokról, a 17/ 2005.(II.8.) Korm.rendelet módosításáról. 20/ 2012.(VIII.31.) EMMI rendelet előírásai 22/2013.(III.22.) EMMI rendelet SZMSZ-re vonatkozó legújabb változások
1.5 Az iskola képzési célja Iskolánk felnőttoktatásának legfőbb feladata a belépők hozott tudásához igazodó, az egyén élethelyzetének megfelelő, a szakmatanulást, szakmaváltást elősegítő, átjárható, differenciált oktatási rendszer kialakítása, működtetése. Felnőttképzésünk olyan szakmák megtanítását célozza, melyekkel a hallgatók sikeresen állhatnak helyt a munkaerőpiac kihívásai között. Képzéseink megszervezésében elsődleges szempont az ügyfél orientáltság. A pedagógiai munkában a felnőttek életkori sajátosságaihoz igazodó oktatásszervezési formákat és képzésmódszertant alkalmazunk. A feladatunk olyan rugalmas, nagy hatékonyságú oktatási formák kialakítása, amelyek biztosítják: a nem tanköteles korú tanulók felkészítését az érettségi vizsgára, kiegészítő képzések, ismeretpótló kurzusok, vizsgák szervezését, a pedagógiai programban szereplő szakiskolai és szakközépiskolai szintű OKJ-s szakmák képesítő vizsgáira történő felkészítést, a munkaerő-piaci esélyek növelését, hosszútávon pedig a távoktatás rendszerének kiépítését.
1.6 Az iskola általános jellemzői Az Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola fenntartója, a Hajdúdorogi Egyházmegye, az alapító okirattal határozta meg az iskola jogállását, működési körzetét, alaptevékenységét, az iskola típusát, évfolyamainak számát, a vagyon feletti rendelkezési jogosultságát. Az intézmény jellemző adatai: Neve: Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19 Típusa: többcélú intézmény: egységes iskola – szakközépiskola, szakiskola Telephelyei: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 6
4700 Mátészalka, Széchenyi u. 7. 4244 Újfehértó, Széchenyi u. 3. 4440 Tiszavasvári, Ifjúság u. 8. 4600 Kisvárda, Várday István út 19-21. 4971 Rozsály, Kossuth u. 37. 4900 Fehérgyarmat, Iskola köz 2. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti a gazdálkodási jogkör szerinti besorolása. 1.6.1. Gazdálkodási jogköre Az intézmény a fenntartó Hajdúdorogi Egyházmegye által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény vezetőjének vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén az intézményvezetője látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása A gazdasági szervezet feladatköre A köznevelési intézmény „gazdasági szervezet" elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezetének engedélyezett létszáma 1 fő. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdasági vezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett - személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások - vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján az intézményvezető-helyettes érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkezik; ellenjegyzésre a gazdaságvezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A gazdaságvezető a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben az intézmény képviselőjeként járhat el.
7
A gazdasági szervezet megnevezése: A közoktatási intézmény neve: Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola A közoktatási intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. Telefonszáma: 42/597-600 Adószáma: 18220674-1-15 KSH szám: 18220674-8532-599-15 OM azonosító:2 01558 TEAOR: 8532 Működési engedély száma: XIV-B-12/00441-11/2012 Költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírások Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához és az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközről. A költségvetés előkészítésének, egyeztetésének, elfogadásának eljárási rendjére, a beszámolási kötelezettségre a gazdasági szervezet ügyrendje, a belső gazdálkodási szabályzatok tartalmaznak rendelkezéseket. A tervezés alátámasztásához szükséges analitikus nyilvántartások körét az intézmény az előírtaknak megfelelően vezeti. Az intézményvezető és a gazdasági vezető az elemi költségvetésnek megfelelő részletezésű költségvetési javaslatot - a kiközölt tervezési szempontok alapján, elkülönítetten tartalmazva a működési, fenntartási előirányzatokat, a kiemelt és rendkívüli céllal felhasználandó előirányzatokat - jóváhagyásra az oktatási referens elé terjesztik. Kötelezettségvállalás rendje A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlása során a pénztári és bankszámla pénzmozgások bizonylatain, ill. az utalványrendeleteken az arra jogosultak, ill. felhatalmazottak látják el a kötelezettségvállalást, annak ellenjegyzését, az érvényesítést és utalványozást, annak ellenjegyzését. A készpénz- és bankforgalmat a pénzkezelési szabályzat előírásainak megfelelően bonyolítják. A házipénztár pénzkészlet összege az előlegekkel, az utólagos elszámolásra kiadott összegekkel kapcsolatos engedélyezési, eljárási rend a törvényi változásokhoz igazodva pénzkezelési szabályzatban folyamatosan szabályozott.
A számviteli alapelvek, a bizonylati rend és fegyelem érvényesülése A könyvviteli nyilvántartásokban elszámolt gazdasági eseményekről számviteli bizonylatokat állítanak ki, amelyek megfelelnek az előírt alaki és tartalmi követelményeknek. 8
A főkönyvi és analitikus nyilvántartások összhangja, a beszámoló valódiságának megfelelő számviteli, nyilvántartási rendszerrel történő alátámasztása Előírtuk az analitikus nyilvántartások vezetésének kötelezettségét és rögzítettük annak formáját és módját. A főkönyvi számlákhoz az előírt tartalmú és formájú analitikus nyilvántartásokat vezetjük, azok főkönyvi könyveléssel való egyeztetését folyamatosan elvégezzük. A költségvetési pénzforgalmat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a számviteli nyilvántartásba az előírtaknak megfelelő időben - a házipénztárban a pénzmozgással egy időben, a bankszámlák esetében a bankkivonatok megérkezésekor -rögzítjük, a bevezetés tényét dokumentáljuk. Az analitikus nyilvántartásokban biztosított a logikailag zárt rendszer. A beszámoló, a beszámoló felülvizsgálata, zárszámadás, teljesítés Az intézmény gazdálkodásáról a számviteli folyamat részeként elkészített elkülönített elemi szintű beszámolót a tárgyévet követő év március 31- ig a fenntartó felé nyújtja be. Az intézmény vezetője: Az intézményvezető a fenntartó 1-5 év határozott időre nevezi ki, bízza meg, és a fenntartó gyakorolja felette a munkáltatói jogkört. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézményvezető, aki az Iskolát önállóan jegyzi és képviseli. Az intézményvezető képviseli az iskolát harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az intézményvezető e jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve az iskola dolgozóira átruházhatja. Alapító: Görögkatolikus Krisztushívők Magántársulása a Hátrányos Helyzetűek Oktatásáért Egyházi Társulás Fenntartója: Hajdúdorogi Egyházmegye Szakmai ellenőrző szerve: Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kormányhivatal, Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Törvényességi ellenőrző, felügyeleti szerv: Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kormányhivatal 1.6.2 Az iskola alaptevékenysége Az iskola alapfeladatai: 853 KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 853200 Szakmai középfokú oktatás 85321 – Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés 853214 - Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 85322 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés
9
853224 - Szakképesítés felnőttoktatás
megszerzésére
felkészítő
szakmai
gyakorlati
85323 Emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 85313 Szakiskola oktatás (9-10.évfolyam) 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10.évfolyam) 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 85602 Pedagógiai szakmai szolgáltatások 856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások 8532 Szakmai középfokú oktatás - szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás esti tagozaton (elmélet és gyakorlat) az alábbi szakmacsoportokban: Egészségügy Szociális szolgáltatások: 33 762 01 0010 33 02 – Szociális gondozó és ápoló, 54 762 02 0010 54 04 – Szociális gondozó, szervező, 34 762 01 – Szociális gondozó és ápoló, 54 762 02 – Szociális asszisztens, 54 762 03 Szociális szakgondozó Oktatás:54 140 01 1000 00 00 - Gyógypedagógiai asszisztens, 54 140 01 – Gyógypedagógiai segítő munkatárs, 54 140 01 – Pedagógiai és családsegítő munkatárs Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság: 54 344 01 - Pénzügyi-számviteli ügyintéző Ügyvitel: 54 346 02 – Ügyviteli titkár Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Művészet, közművelődés, kommunikáció: 54 212 02 0010 54 01 – Kántorénekvezető, 54 212 02 – Egyházzenész (Kántor-énekvezető szakmairány) Szakközépiskolai ágazatok: I. Egészségügy II. Szociális III. Pedagógia V.Előadóművészet I. VI.Zeneművészet XIII.Informatika XXIV.Közgazdaság XXV.Ügyvitel
1.6.3 Alaptevékenységen belüli kisegítő, kiegészítő tevékenysége 855900 - M.n.s. egyéb oktatás 855902 - Iskolarendszeren kívüli tanulmányi verseny, tanfolyam szervezése 855904 - Egyéb tanfolyami oktatás
10
855905 – Tanórán kívüli oktatás 855906 - Korrepetálás 855907 - Általános képzési célú felnőttképzés 855908 - Nyelvi képzés 855931 – Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 - Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855935 - Szakmai továbbképzés 855937- M.n.s egyéb felnőttoktatás
1.7.4 Közoktatási célú (és kiegészítő) normatívák igényjogosultságát megalapozó tevékenységek:
Szakképzés elméleti képzés, szakiskola szakképzési évfolyamai: 644 fő Szakképzés elméleti képzés, szakközépiskola szakképzési évfolyamai: 1120 fő Szakmai gyakorlati képzés a szakképzési évfolyamokon: 1764 fő Szakmai gyakorlati képzés 100% (egyéves képzési idejű szakképzés, valamint a kettő és fél, illetve hároméves képzési idejű szakképzésben második szakképzési és a (készségfejl.) speciális szakiskola szakképzési évfolyamaira): 800 fő Szakmai gyakorlati képzés 140% (első szakképzési évfolyamon, ha a képzési idő meghaladja az egy évet): 1764 fő Szakmai gyakorlati képzés 60 % (utolsó szakképzési évfolyamon, ha a képzési idő meghaladja az egy évet): 1764 fő Szakmai vizsga lebonyolítása: 1764 fő Pedagógus-továbbképzés támogatása: 40 fő Szakmai, tanügy-igazgatási informatikai feladatok támogatása: 1000 fő Osztályfőnöki pótlék kiegészítése: 40 fő Középiskolába, szakiskolába bejáró tanulók ellátása: 700 fő Egyházi kiegészítő normatív hozzájárulás: 1764 fő
1.6.5 Az iskola képzési szerkezete Esti iskolarendszerű felnőttoktatás - szakiskolai, és szakközépiskolai képzés.
1.6.6 Az intézmény bélyegzőinek felirata és használati rendje felirata: Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19 Telephelyek hosszúbélyegzői: Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő u. 3. 11
Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola 4700 Mátészalka, Széchenyi u. 7 Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola 4244 Újfehértó, Széchenyi u. 3. Körbélyegző: számozatlan felirata: Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola A tanügyi dokumentumok aláírására az intézményvezető jogosult, de jogkörét intézményvezetői határozatban az intézményvezető-helyettesre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő dolgozók jogosultak: - Intézményvezető és intézményvezető-helyettes minden ügyben; - a pénztáros - az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben; - az osztályfőnökök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba való beíráskor. Szakma vizsga körbélyegzője: számozatlan felirata: Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola mellett működő szakmai vizsgabizottság A szakmai vizsgabizottság körbélyegzőjét kell használni az az OKJ-s bizonyítvány bélyegzésére. Használtára jogosult: Intézményvezető és intézményvezető-helyettes és a szakmai vizsgabizottság jegyzője
2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 2.1 Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: • • • •
az alapító okirat jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei a pedagógiai program a házirend
Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), 12
-
egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje, stb).
Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza a többcélú köznevelési intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve - szükség esetén - módosítja. A pedagógiai program A köznevelési intézmény (iskola) pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Továbbá a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 6.§-a szabályozza. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok - a Köznevelési törvény 27. § (3) bekezdése - figyelembe vételével, az intézmény pedagógiai programjának alapul véve tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. További intézményi működést meghatározó dokumentumok a 1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerinti kifutó OKJ-s képzések központi szakmai programjai 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerinti indított OKJ-s szakképesítések kerettantervei
13
Különös közzétételi lista Intézményünk a következő adatokat tanévenként közzéteszi honlapján digitális formában személyazonosításra alkalmatlan módon. 1. pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. 2. nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége. 3. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 4. A szakmai vizsgák átlageredményei vizsga időszakonként feltüntetve. 5. A pályakövetés eredményei. 6. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai. 7. Iskolai tanév helyi rendje. 8. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma.
2.2 A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-jéig tart. A tanítási év szorgalmi idejét minden évfolyamon az adott tanév rendjéről szóló rendelet szabályozza. A tanítási év szorgalmi ideje csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot szakmai (OKJ) vizsga követi. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Az iskolai tanév helyi rendjében kell meghatározni: a szünetek időtartamát, az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmát és időpontját, a tantestületi értekezletek időpontját, a vizsgák rendjét, a tanítás nélküli munkanapok időpontját . A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal.
2.3 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban készült órarend alapján folyik. Az elméleti tanítási órák időtartama 45 perc, a gyakorlati tanítási órák időtartama: 60 perc. Az órák tömbösítve kerülnek megtartásra, a szünetek időtartama:15 perc. A tanítási órák látogatására az iskola intézményvezető, intézményvezető-helyettes, gyakorlati oktatásvezető jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák 14
megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. Az iskola épületén kívül tartott tanítási órákra külön munkarend vonatkozik.
2.4 Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi szabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. A házirend betartása a tanulók számára kötelező.
2.5 Az intézmény tanulóinak tájékoztatása A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon/héten ismertetik a tanulókkal. Az intézmény belső rendszabályait ki kell függeszteni az iskola titkárságán. Az iskolában, az írásban történő tájékoztatás a honlapon keresztül történik.
2.6
Az intézményben tartózkodás rendje
Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátást. A vezetők iskolában tartózkodása: 8.00 órától 16.00 óráig egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A tanulók és az alkalmazottak intézményben tartózkodásának rendjét a házirend szabályozza.
2.7 Belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményvezetői engedéllyel rendelkeznek (pl.: helyiségbérlet esetén). A tanulókat óraközi szünetekben csak közvetlen hozzátartozók kereshetik és hívathatják ki. A közvetlen hozzátartozókon kívül tanítási időben senki sem kérheti a tanulói látogatás vagy találkozás engedélyezését. Az iskola épületében a hivatalos látogatókon kívül senki sem tartózkodhat. Azok a tanulók, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási-nevelési intézménnyel, a tanulmányi osztályon hétfőtől péntekig 9.00-12.00-ig tájékoztatás céljából tartózkodhatnak az intézményben. Miután az iskolatitkár a kellő tájékoztatást megadta, a fent nevezett személy az iskola területét elhagyni köteles.
2.8 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Iskolánk önálló épülettel nem rendelkezik, így a nyitva tartás rendjében a bérelt épületek nyitvatartási rendjéhez igazodunk. A tanítási szünetek nyitvatartási és ügyeleti rendjét az intézményvezető határozza meg, és erről tájékoztatja az érintetteket. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a tanulóbalesetek megelőzéséért, a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, 15
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz-és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az intézményvezető engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az iskolában a tanítási idő alatt a hivatalos ügyintézés a titkárságon történik. A titkárság ügyfélfogadási rendjét a hivatali helyiség bejáratánál kell kifüggeszteni, ill. a házirendben a tanulók tudomására kell hozni. Az iskola területén dohányozni TILOS. A tanulók az intézmény létesítményeit, helységeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után a tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. d) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. e) A tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos rendelkezések a következők: A köznevelésről szóló törvény 62. §., valamint a 20/2012.(VIII.31.)EMMI r. 168.§-a alkalmazandó Ezek alapján: • A pedagógusok felelősek a felügyeletük alatt álló tanulók biztonságáért, melyet részletesen a munkaköri, munkavédelmi hatáskör tartalmaz (tantervi órákon a tanár, a szünetekben az ügyeletes pedagógus). • Az intézményi pedagógusok kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek. A tanév kezdetekor az osztályfőnököknek ismertetni kell a tanulók által követendő magatartási szabályokat és az intézmény területén rejlő általános veszélyforrásokat. A szaktanároknak (számítástechnika, szakmai gyakorlat) balesetvédelmi oktatás keretében kell ismertetni a speciális veszélyforrásokat rejtő osztálytermek, demonstrációs termek használatára, igénybevételére vonatkozó elő írásokat és követelményeket. Az iskolán kívüli rendezvények előtt fel kell hívni a figyelmet a lehetséges baleseti veszélyforrásokra. A tanuló és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani és a hatályos jogszabályok alapján jelenteni kell. A szakképzésben folyó gyakorlati képzés, a szakmai előkészítő ismeretek oktatásakor a köznevelésről szóló törvény alapján, a Munka Törvénykönyvének megfelelő rendelkezéseit, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
2.9 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény előírásainak megfelelően. 16
3. AZ ISKOLAI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA BELSŐ ELLENŐZÉSE 3.1 Az ellenőrzés általános feltételei A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola egész nevelő-oktató munkáját. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola intézményvezetője felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga területén a hatékony és folyamatos ellenőrzésért. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján ütemezik. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre.
3.1.1 A belső ellenőrzés követelményei Biztosítsa a nevelési-oktatási célok, a pedagógiai program feladatrendszerének minőségi megvalósítását. Adjon folyamatos visszajelzést a pedagógiai munka eredményességéről, az intézmény szervezeti hatékonyságáról, működési állapotáról és mutasson rá a fejlesztés lehetséges útjaira. Segítse elő az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok ésszerű, gazdaságos ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben figyelmeztessen az intézmény működésében felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. Segítse a vezetői intézkedések végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelemhez és a gazdálkodás javításához. Legyen megfelelő eszköze a partnerközpontú intézményi szolgáltatásnak.
3.1.2 Az ellenőrzésre jogosultak
az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, az osztályfőnök saját szaktárgyaiban, illetve osztályán belül, felkérés és megbízás alapján szakértők.
Az ellenőrzést végzők a felelősségi körükben végzett ellenőrzésekről jelentést és beszámolót készítenek az intézményvezető-helyettes és az intézményvezető számára.
3.1.3 Az ellenőrzés területe pedagógiai, szervezési, tanügyi igazgatási feladatok ellenőrzése, 17
a tanórai, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések.
3.1.4 Az ellenőrzés módszerei
tanórák, gyakorlati foglalkozások látogatása tanulói munkák vizsgálata írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás írásos dokumentumok vizsgálata
3.2 Az ellenőrzés iskolai rendszere Az iskola belső ellenőrzése az éves munkaterv része, amely a következő szakterületekre terjed ki: szakmai munka: o a tanárok oktató – nevelőmunkájának minőségére, hatékonyságára o a tanítás – tanulás folyamatára gazdálkodási tevékenységre, a rendelkezésre álló erőforrások hasznosítására: o létszám- és bérgazdálkodásra, o készletgazdálkodásra, az intézményműködés alapvető folyamataira.
4. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, A MUNKAMEGOSZTÁS SZERINTI FELADATOK 4.1 Az iskola szervezete A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.
18
INTÉZMÉNYVEZETŐ
INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES
ISKOLATITKÁR
GYAKORLATI OKTATÁS VEZETŐ
GAZDASÁGI VEZETŐ
PÉNZTÁROS
SZAKOKTATÓK
MUNKAVÁLLALÁSI TANÁCSADÓ
MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ
ÓRAADÓK
PEDAGÓGUSOK, SZAKTANÁROK
4.2 Az iskola irányítása, helyettesítés rendje
a
vezetők
közötti
feladatmegosztás,
Az intézményvezető feladat-és hatásköréből leadott hatáskörök és munkaköri leírás- minták (mellékletben)
feladat
és
4.2.1 Az intézmény felelős vezetője: az intézményvezető Az iskola irányítója és vezetője az intézményvezető. Az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért. Az intézményvezető feladatköre a nevelőtestület vezetése, az intézményi szabályzatok elkészítése és jóváhagyása, a nevelő- és oktatómunka irányítása és vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és diákönkormányzattal való együttműködés. tanulóbaleset megelőzősével kapcsolatos tevékenység irányítása. Az iskola képviselője az intézményvezető, aki esetenként vagy tartósan külön megbízást adhat az intézmény képviseletére valamely vezető beosztású munkatársának. 19
Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítésének rendje: Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó, pénzügyi kötelezettségvállalással járó és munkaügyek kivételével – teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettes és a vezetői megbízású munkatársak helyettesítik. A helyettesítés sorrendje: Intézményvezető-helyettes Gyakorlati oktatásvezető
4.2.2 Intézményvezető-helyettes Közvetlen vezetője: az intézményvezető Helyettesítés: távollétében helyettesíti az intézményvezetőt Közvetlen beosztottak: gazdasági vezető, iskolatitkár Munkakör célja: A szakközépiskolai és szakiskolai képzésének biztosítása. Szervezi és irányítja az iskola adminisztrációs és szervezési feladatait. Összehangolja, koordinálja az iskolai titkárságon folyó munkát. Hatásköre: - munkáját az intézményvezető közvetlen irányítása szerint végzi. - szakmailag elkészíti a tantárgyfelosztásokat - az intézményvezető egyedi megbízása alapján ellátja az iskola képviseletét. - az iskola SZMSZ-e szerint aláírási joggal rendelkezik. - a nevelőtestület tagjaként szavazati joggal rendelkezik a nevelőtestületi értekezleteken. - közvetlen munkahelyi vezetője az iskolatitkárnak - az intézményvezető megbízásából a tanulók nyilvántartásával kapcsolatos hivatalos dokumentációkat aláírásával kiadja (pl. iskolalátogatási igazolások, stb.) Feladatköre: Szervezi, irányítja és ellenőrzi: Elkészíti a titkárság és a telephelyek munkaidő-beosztását. Jól látható helyen kifüggeszti az ügyintézésre kijelölt időtartamot. Fogadja és rendszerezi a naponta érkező postai küldeményeket. Gondoskodik a kimenő postai küldemények továbbításáról és másolatuk iktatásáról. Szakszerűen vezeti és tárolja az irattári anyagot. Az iskolai ügyintézés gyorsítása érdekében megbízásra információkat szerez be a hivataloktól, és továbbítja azokat. Hivatalos dokumentumok megrendelését intézi. Intézi az irodaszerek, nyomtatványok megrendelését, azokat szám szerint és minőségileg ellenőrzi, átveszi, gondoskodik a telephelyekre történő eljuttatásukról. Gondozza a szigorú számadású tanügyi nyomtatványok (bizonyítványok, diákigazolványok) nyilvántartását, gondoskodik azok szakszerű kiadásáról, szükség szerinti megrendeléséről. 20
Vezeti a tanulói nyilvántartást, gondoskodik a tanulói jogviszonyban állók napi létszámának meghatározásáról. Gondoskodik az oktatási azonosító szám nyilvántartás naprakészségéről (a székhelyen és a telephelyeken). Határidőre elkészíti és továbbítja a diákigazolvány megrendeléseket és gondoskodik azok átadásáról (a székhelyen és a telephelyeken). Igazolásokat állít ki a Székhelyen tanulók részére (iskolalátogatási is), és ezekről nyilvántartást vezet. Gondoskodik a beírási naplókat naprakész vezetéséről. Vezeti az iskolai bélyegzők nyilvántartását, és gondoskodik azok biztonságos tárolásáról és leltározásáról. Intézményi formanyomtatványokat készít (pl. tantárgyi felmentések, stb.) Statisztikákat, kimutatásokat készít a gyakorlati oktatásvezető szakmai segítségével. Folyamatosan információval látja el a tanárokat (adminisztrációs feladatok, rendezvények, értekezletek, határidők), továbbá a gyakorlati oktatásvezető kérésére információt továbbít tanároknak. Gondoskodik az iskolai hivatalos rendezvények, értekezletek megszervezéséről (a tanárok időben való értesítése, terem rendelkezésre állása, jelenléti ív stb.). Tantárgyfelmentési határozatok elkészítése. Vizsgadíjak, tandíjak nyilvántartása, mérséklésről, részletfizetésről határozatok elkészítése, tanulók értesítése. Állományba veszi és leltározza tárgyi eszközöket. Gondoskodik az eszközök meghibásodásával, tisztaságával stb. kapcsolatos észrevételek begyűjtéséről és tájékoztatja a gazdasági vezetőt vagy az intézményvezetőt. A gyakorlati oktatásvezető szakmai segítségével egy személyben felelős a vizsgaszervezésért (a vizsgaidőpontok lejelentése, a tételigénylés, a vizsgaanyagok összeállítása - jegyzőkönyvek, gyakorlati tételek, szóbeli tételek, egyéb vizsgadokumentumok). Gondoskodik az oktatás helyszíneiről (tantermek, gyakorló helyek), elkészíti a terembeosztást Elkészíti a szakmai vizsgákhoz a tanárok, jegyzők, intézményi képviselők megbízását, elnökök, kamarai tagok megbízási szerződéseit. Elkészíti a vizsgáztató tanárok kifizetésének kimutatását, elvégzi az elnökök, kamarai tagok kifizetését, a kifizetésekkel elszámol a könyvelővel. Gondozza a vizsgadokumentumok irattárazását (vizsgaanyagok utólagos összeállítása, vizsgatörzslapok köttetése). Minden hónap végén gondoskodik a pedagógusok munkaidő-nyilvántartásainak rendszerezéséről, összegyűjtéséről és továbbításáról a gazdasági vezetőnek, feladata a számlák átvételének irányítása. Ellenőrzi a pénztári kifizetéseket. Nyilvántartja és kiosztja a tanárok bérjegyzékeit. Nyilvántartja a munkaviszonyos kollégák szabadságait, és továbbítja azt a könyvelőnek a számfejtéshez. Nyilvántartja a tanárok személyi anyagait. Megszervezi a székhelyen a nyári ügyeletet, tájékoztatja őket a beiratkozás folyamatáról, ellenőrzi munkájukat. A szakmai vizsgákon elsősorban ő látja el az intézményi képviselő 21
vizsgabizottsági tag teendőit, s ebben a minőségében a vizsgát megelőző nap 14.00 óráig ellenőrzi a vizsgaanyagot összehangolja a szakoktató kollégák munkáját gondoskodik a helyettesítésekről részt vesz a nevelőtestületi értekezletek előkészítésében, vitájában javaslatot tesz a következő tanévben indítandó, ill. új képzésekre szakmailag elkészíti a tantárgyfelosztásokat jóváhagyja a tanmeneteket ellenőrzi és lezárja a tanügyi dokumentumokat részt vesz a nevelőtestület szakmai értekezletein (nyitó-, záró-, osztályozó-, évközi munkaértekezlet) részt vesz, és szakmailag felügyeli a munkaközösségi, illetve az szakmai záróvizsga értekezleteket javaslatot tesz az iskola éves munkatervének közoktatást érintő részeire felelős a szakközépiskola szakiskolai oktatáshoz szükséges beszerzésekért, fejlesztési elképzelések kidolgozásáért, javaslatot tesz ezekre elkészíti a szakközép és szakiskola oktatásra vonatkozó tájékoztatókat. az intézményvezető felkérésére írásos beszámolót készít nevelőtestületi értekezletekre felügyeleti területének elmúlt félévi (évi) tevékenységéről a vezetés értekezleteire előkészíti az intézményvezető által kiadott anyagok alapján döntési javaslatait megszervezi, és szakmailag ellenőrzi az engedélyeztetési dokumentációk készítését, elkészíti az engedélyeztetési dokumentáció közoktatási részeit esetenként elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az intézmény intézményvezető megbízza KIR rendszer alapján statisztikai összegzés elkészítés
Felelős: A saját feladatkörébe tartozó tevékenységek színvonalas teljesítéséért, a feladatainak megszabott határidőre történő elvégzéséért Az intézményvezető által rábízott feladatok végrehajtásáért. Személyi, pénzügyi adatokat csak intézményvezetői engedéllyel adhat ki. Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, nem szolgáltat indokolatlanul adatot a tanulókról. Az írásos anyagok (elemzések, szerződések, tervek, utasítások stb.) témakörök szerinti, betűrendes feldolgozásáért és tárolásáért. A Munka Törvénykönyvében, a Kjt-ben és az SZMSZ-ben megfogalmazott feladatok és követelmények teljesítéséért. Az irányítása alatt dolgozók munkájának színvonalas végzéséért. Kapcsolatot tart a gyakorlati képzőhelyekkel, a beiratkozott tanulók munkaadóival Munkakapcsolatok: Az iskolán belül: a feladatok egyeztetése valamennyi vezetői megbízással munkatárssal jelentéstétel az elvégzett munkáról, az utasítások végrehajtása
rendelkező
22
Más szervezetekkel: kapcsolatok tartása és eredményes munkakapcsolat kialakítása a különféle szakmai szervezetekkel és egyesületekkel kapcsolatok tartása és eredményes munkakapcsolat kialakítása a különféle hivatalokkal
4.2.3. Iskolatitkár Közvetlen vezetője: az intézményvezető-helyettes Munkakör célja: Közreműködik az iskola adminisztrációs és szervezési feladatainak elvégzésében. Összehangolja, koordinálja az iskolai titkárságon folyó munkát. Hatásköre: munkáját az általános intézményvezető-helyettes közvetlen utasítása és szakmai segítségével végzi. az intézményvezető egyedi megbízása alapján ellátja az iskola képviseletét. az iskola SZMSZ-e szerint aláírási joggal rendelkezik. Feladatköre: Szervezi, és ellenőrzi: Részt vesz a titkársági munkaidő-beosztásának elkészítésében. Jól látható helyen kifüggeszti az ügyintézésre kijelölt időtartamot. Szakszerűen vezeti és tárolja az irattári anyagot. Az iskolai ügyintézés gyorsítása érdekében megbízásra információkat szerez be a hivataloktól, és továbbítja azokat. Gondoskodik az irodaszerek és nyomtatványok telephelyekre történő eljuttatásáról. Gondozza a szigorú számadású tanügyi nyomtatványok (bizonyítványok, diákigazolványok) nyilvántartását, gondoskodik azok szakszerű kiadásáról, és telephelyre történő eljutatásáról szükség szerinti megrendeléséről. Vezeti a tanulói nyilvántartást, gondoskodik a tanulói jogviszonyban állók napi létszámának meghatározásáról. Gondoskodik az oktatási azonosító szám nyilvántartás naprakészségéről Határidőre elkészíti és továbbítja a diákigazolvány megrendeléseket és gondoskodik azok átadásáról. Igazolásokat állít ki a tanulók részére Elkészíti a beírási naplókat, gondoskodik azok naprakész Vezeti az iskolai bélyegzők nyilvántartását, és gondoskodik azok biztonságos tárolásáról és leltározásáról. Intézményi formanyomtatványokat készít (pl. tantárgyi felmentések, stb.) Segíti az intézményvezető-helyettest a helyettesítések és teremcserék lebonyolításában. Folyamatosan információval látja el a tanárokat (adminisztrációs feladatok, rendezvények, értekezletek, határidők), továbbá az intézményvezető-helyettes kérésére információt továbbít tanároknak. 23
Gondoskodik az iskolai hivatalos rendezvények, értekezletek megszervezéséről (a tanárok időben való értesítése, terem rendelkezésre állása, jelenléti ív stb.). Vizsgadíjak, tandíjak nyilvántartása, mérséklésről, részletfizetésről határozatok elkészítése, tanulók értesítése a székhelyen és a telephelyeken. Elkészíti a székhelyen a teremhasználati kimutatásokat. Állományba veszi és leltározza tárgyi eszközöket. Gondoskodik az eszközök meghibásodásával, tisztaságával stb. kapcsolatos észrevételek begyűjtéséről és tájékoztatja az intézményvezetőt. Nyilvántartja a tanárok személyi anyagait. Megszervezi a székhelyen a nyári ügyeletet, tájékoztatja őket a beiratkozás folyamatáról, ellenőrzi munkájukat.
Felelős: Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes által rábízott feladatok végrehajtásáért. Személyi, pénzügyi adatokat csak intézményvezetői engedéllyel adhat ki. Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, nem szolgáltat indokolatlanul adatot a tanulókról. Az írásos anyagok (elemzések, szerződések, tervek, utasítások stb.) témakörök szerinti, betűrendes feldolgozásáért és tárolásáért. A Munka Törvénykönyvében, a Kjt-ben és az SZMSZ-ben megfogalmazott feladatok és követelmények teljesítéséért. Kapcsolatot tart a gyakorlati képzőhelyekkel, a beiratkozott tanulók munkaadóival Munkakapcsolatok: Az iskolán belül: Az intézményvezető-helyettes és telephely vezetők szakmai segítségével végzi munkáját A titkárság működését egyezteti az intézményvezető-helyettessel; Más szervezetekkel: kapcsolatok tartása és eredményes munkakapcsolat kialakítása a különféle hivatalokkal
4.2.4 Gazdasági vezető Közvetlen vezetője: az intézményvezető Munkakör célja: az intézmény hatékony és szabályszerű gazdálkodásának végrehajtása Hatásköre: Szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköri leírása szerinti feladatokra. A gazdaságvezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak az intézmény megbízási szerződéseinek ellenőrzésére. Beszámolási és tájékoztatási 24
kötelezettséggel tartozik az intézményvezetőnek. Felelősség terheli a gazdasági egység elfogadott költségvetésének, az azzal kapcsolatos pénzgazdálkodásnak és a számviteli rendnek a Számviteli törvény szerinti maradéktalan végrehajtásáért. Feladatköre: Elkészíti a gazdasági egység éves költségvetését, és azt jóváhagyásra előterjeszti az Intézmény vezetőjének. A költségvetést érintő évközi törvény- és rendeletmódosulásról azonnal tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Figyelemmel kíséri az iskola vagyonállagát és szükség esetén javaslatot tesz annak állagmegóvására, költséggazdálkodást illető megoldhatóságára. Gondoskodik a alkalmazottak bérszámfejtésének időben történő elkészítéséről, figyelemmel a TBJ és SZJA előírásokra. A Számviteli és Adótörvények alapján gondoskodik a főkönyvi és analitikus könyvelés vezetéséről. A költségvetés évközi módosítását /szükség szerint/ kidolgozza, és jóváhagyásra előterjeszti az iskola intézményvezetőjének. Elkészíti az időszakos jelentéseket, beszámolókat és azokat az igénynek megfelelően továbbítja. Elkészíti a Számviteli- és Adótörvények alapján szükséges éves költségvetést érintő könyvelési feladatokat és gondoskodik azok lekönyveléséről. Ellenőrzi a házipénztárból kifizetésre kerülő pénzeszközök jogosságát, az ezzel kapcsolatos bizonylatok alaki, tartalmi és formai előírásainak betartását. Felelős: Felelős a gazdasági egység Számviteli törvényben előírt számlatükrének elkészítéséért, szükség szerinti módosításáért, betartásáért és betartatásáért. Felelős az éves költségvetés törvények szerinti elkészítéséért, az éves költségvetés maradéktalan végrehajtásáért. Felelős az Adótörvényben előírt adatok nyilvántartásáért. Felelős a gazdasági egység munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi előírásaival kapcsolatos gazdasági feladatok figyelemmel kíséréséért. Felelős a gazdasági egység időszaki és éves költségvetési beszámolójának elkészítéséért. A gazdasági vezető könyvelői tevékenységével kapcsolatos feladatok: Feladatát a munkaköri leírásban rögzítettek szerint, valamint az érvényben lévő jogszabályok, és utasítások előírásainak figyelembevételével végzi. Utasítást csak közvetlen feletteseitől köteles elfogadni. Feladatai az intézmény könyvelői munkakörét illetően Számviteli politika kidolgozása, karbantartása Számlatükör elkészítése Kimenő és beérkező számlákkal kapcsolatos feladatok elvégzése. A tárgyhót követő 20-áig kontírozza és lekönyveli az intézmény számláit, bizonylatait, és a feladásokat (bér, menza, élelmezés, az átvezetéseket, energia, 25
biztosítás, járulékok, stb.) Könyvelési feladatait végzi. Adóbefizetések, adóelőlegek, adó visszaigénylések meghatározása. ÁFA bevallás készítése negyedévenként (illetve évenként). Vezeti az általános forgalmi adó számlájához kapcsolódó analitikus nyilvántartást. Elvégzi az áfa kiszámítását és azt negyed-évenként lezárja. Előkészíti az adóbevallást és azt továbbítja a gazdasági vezető felé adóhatósági továbbításra az előírt határidőig. A fenntartó felé a kért adatszolgáltatást időben és tárgyszerűen megteszi. Adatokat szolgáltat az egyházmegye gazdasági vezetőjének, valamint segít a költségvetési és zárlati munkák elkészítésében, egyeztetésében. A költségvetés és könyvelés adatairól összehasonlító kimutatás készítése havonta az egyházmegye gazdasági vezetőjével. Rendszeres és ad-hoc jelentések elkészítése. Félévenként összeállítja a költségvetési beszámolót. Zárlati munkák elvégzése. Évvégén könyvelés zárása, beszámoló készítése. Elkészíti az intézményi mérleget, felel annak valós tartalmáért (az analitikus nyilvántartással folyamatosan egyeztet), törekszik arra, hogy a zárlati kimutatások határidőre elkészüljenek.
Felelős: A különböző adatszolgáltatások határidejének betartása, és azok tartalmának pontossága, valódisága. A számviteli fegyelem betartása, a gazdálkodást, könyvelést érintő jogszabályok pontos ismerete, nyomon követése. A munkafegyelem, bizonylati fegyelem, a feladatok elvégzése, határidőinek betartása, betartatása. A munkafeladatok szakszerű elvégzése, levégeztetése. Felel Az adatszolgáltatások valódiságáért, pontosságáért A szakterületére vonatkozó törvények, más jogszabályok, belső szabályzatok dolgozókkal történő megismertetéséért, ezek betartásáért és végrehajtásáért. Felel munkájának eredményességéért, a tevékenységi körébe utalt feladatok színvonalas és hatékony elvégzéséért. Az intézmény más szervezeti egységeivel, vezetőivel az együttműködés biztosításáért. Az intézmény érdekeinek érvényesítéséért. A tudomására jutott információ/ titok megőrzéséért és megőriztetéséért, biztonsági intézkedések betartásáért. Az intézmény vagyona megőrzésében és gyarapításában való hatékony közreműködésért. A tűz-, munkavédelmi, környezetvédelmi és biztonsági előírások betartásáért. Analitikus könyvelés feladatát illetően Ellátja a leltározási ütemterv alapján a leltározási feladatokat. A leltározási bizottság tagja. Selejtezésnél az adminisztrációs feladatokat, könyveléseket ellátja. Selejtezések (könyvelés, tárgyi eszköz kivezetés). Összesíti a leltárfelvételi íveket, elvégzi a leltár kiértékelését, kimunkálja a leltárhiányt, illetve a többletet. Értékcsökkenés számítása. 26
Általános szabályok: Köteles ismerni és betartani a munkakörére vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, vagyonvédelmi előírásokat. Minden fentiekben nem jelölt egyéb munkaköréhez tartozó feladatokkal közvetlen felettesei megbízhatják. Javaslattételi joga van: Az általa végzett munkafeladatok hatékonyságát javító intézkedések megfogalmazására, az intézményvezető részére történő továbbítására. A munkafolyamatokat, munkakapcsolatokat zavaró tényezők kiküszöbölésére. Kötelessége a munkavégzésére vonatkozó jogszabályok és előírások az irányadó jogszabályok naprakész ismerete: Számviteli törvény és számvitellel kapcsolatos más jogszabályok. Adójogszabályok. Pénzügyi jogszabályok. Az Intézmény Szervezeti és működési szabályzata. Munkaterületére vonatkozó munkaköri leírások. Belső szabályzatok és előírások. Munkakapcsolatok: az intézményvezetővel intézményvezető-helyettessel az iskolatitkárral az adóhatósággal (NAV) Kormányhivatallal Munkaügyi Központtal a Hajdúdorogi Egyházmegye Gazdasági Hivatalával
4.2.5 Gyakorlati oktatásvezető Közvetlen vezetője: az intézményvezető Munkakör célja: A gyakorlati oktatás vezető az intézmény gyakorlati képzésre vonatkozó költségvetése alapján biztosítja a gyakorlati oktatáshoz, képzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Hatásköre: munkáját az intézményvezető közvetlen irányítása szerint végzi. szakmailag részt vesz a tantárgyfelosztás elkészítésében az intézményvezető egyedi megbízása alapján ellátja az iskola képviseletét. a nevelőtestület tagjaként szavazati joggal rendelkezik a nevelőtestületi értekezleteken. közvetlen munkahelyi vezetője az oktatóknak Feladatköre: Segíti a költségvetési tervezési feladatokat, 27
Részt vesz az intézmény költségvetési koncepciójának összeállításában, Közreműködik a beszámolási tevékenységben, tájékoztatást ad a gyakorlati oktatásról. Gondoskodik a gyakorlati oktatás személyi, tárgyi, szakmai követelményeinek biztosításáról. Közreműködik az intézmény szervezeti keretén kívül bonyolódó gyakorlati képzéshez kapcsolódó együttműködési megállapodásainak megkötésében és rendszeres felülvizsgálatában. Kapcsolatot tart a Kereskedelmi és Iparkamara ügyintézőjével. Közvetlenül felügyeli, irányítja és segíti a gyakorlati képzés szakmai, pedagógiai tevékenységét, a gyakorlati oktatók és a szakoktatók munkáját. Gondoskodik a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek biztosításáról, így különösen a megfelelő gyakorlóhelyekről. Gondoskodik arról, hogy a gyakorlati képzés személyi feltételei folyamatosan rendelkezésre álljanak, ennek érdekében szervezi a távollévő oktatók helyettesítését. Segédkezik a tantárgyfelosztás elkészítésében. Javaslatot tesz a tanulók és a gyakorlati oktatásban résztvevő szakemberek jutalmazására. Részt vesz a gyakorlati vizsgák megszervezésében és lebonyolításában, ennek keretében gondoskodik a megfelelő helyszín és vizsga körülmények biztosításáról. Részt vesz a tanulók félévi és tanév végi értékelésében. Gondoskodik a tanulók és az oktatók gyakorlati oktatással kapcsolatos munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásának megszervezéséről, az előírások betartatásáról, Ellátja a gyakorlati oktatással kapcsolatban előírt hatósági felülvizsgálatok, hitelesítések szervezési feladatait. Gondoskodik arról, hogy a tanulókat a gyakorlati képzés során a szükséges munka és védő felszerelésekkel ellássák, azokat használják is. Gondoskodik a tanulókat megillető biztosításokról és egészségügyi alkalmassági vizsgálat megszervezéséről. A szakképzésihez kapcsolódóan ellátja a pályázat figyelési feladatokat. Részt vesz a pályázatok megírásában, a nyertes pályázatok végrehajtásában és elszámolásában. Ellenőrzi a gyakorlati oktatást végző pedagógusok és egyéb dolgozók tevékenységét. Ellenőrzi a gyakorlati naplók / foglalkozási naplók vezetését. Ellenőrzi a vizsga előkészítés során a szükséges anyagok, eszközök szabályszerű előkészítését és felhasználását.
Felelős a gyakorlati oktatás takarékos gazdálkodásáért. A saját feladatkörébe tartozó tevékenységek színvonalas teljesítéséért, a feladatainak megszabott határidőre történő elvégzéséért Az intézményvezető által rábízott feladatok végrehajtásáért. Személyi, pénzügyi adatokat csak intézményvezetői engedéllyel adhat ki. 28
Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, nem szolgáltat indokolatlanul adatot a tanulókról. A Munka Törvénykönyvében, a Kjt-ben és az SZMSZ-ben megfogalmazott feladatok és követelmények teljesítéséért. Az irányítása alatt dolgozók munkájának színvonalas végzéséért. Kapcsolatot tart a gyakorlati képzőhelyekkel, a beiratkozott tanulók munkaadóival
Munkakapcsolatok: Az iskolán belül: a feladatok egyeztetése valamennyi vezetői megbízással rendelkező munkatárssal jelentéstétel az elvégzett munkáról, az utasítások végrehajtása kapcsolat a gyakorlati oktatókkal, gyakorlóhelyek vezetőivel Más szervezetekkel: kapcsolatok tartása és eredményes munkakapcsolat kialakítása a különféle szakmai szervezetekkel és egyesületekkel kapcsolatok tartása és eredményes munkakapcsolat kialakítása a különféle hivatalokkal
4.3 Az alkalmazotti közösség Az intézményben foglalkoztatott alkalmazottak munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeit és jogait a Munka törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák. Az alkalmazottak egy része oktatónevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény tantestületét. A tantestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját.
4.3.1 Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak létszámát az adott tanév feladatainak ellátása határozza meg. Munkájukat munkaköri leírás alapján végzik.
4.3.2 Az alkalmazotti közösség, az alkalmazotti értekezlet Tagjai: Az alkalmazotti közösséget az intézmény határozott vagy határozatlan időre kinevezett jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Véleményezési joga, összehívása: A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével 29
(megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben. Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a fenntartó valamely kérdés megtárgyalására elhatározza. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 30 %-a a napirend megjelölésével kezdeményezheti. Határozatképessége: Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét.
4.4 A nevelőtestület A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása és a beszámolására vonatkozó rendelkezések Az iskola legfőbb szakmai szerve a nevelőtestület. A nevelőtestület – a köznevelési törvény 61-63. §-a alapján - az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazott, az iskolával megbízásos jogviszonyban lévő felsőfokú végzettséggel rendelkező feladatellátó valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő (iskolatitkár) alkalmazott. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként, pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik
4.4.1 A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület döntési joga: a pedagógiai program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, az év végi osztályzat és az évközi érdemjegyek közötti, a tanuló hátrányára kialakított jelentős különbség esetén a tanuló javára történő módosítása, 30
az intézményvezetői, vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, DÖK működésének jóváhagyása, a pedagógiai program és a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása, jogszabályban meghatározott más ügyek.
4.4.2 A nevelőtestület véleményezési jogköre A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:
tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve a megbízásának visszavonása előtt. külön jogszabályban meghatározott más ügyekben. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 20%-a, valamint az iskola vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein jegyzőkönyv készül. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása illetve a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal. 4.4.2.1 A nevelőtestület feladatkörébe beszámolására vonatkozó rendelkezések
tartozó
ügyek
átruházása
és
a
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból —meghatározott időre vagy alkalmilag — bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a tagozati szakmai testületekre, a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles — a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon — azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. 4.4.2.2 A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.
31
Minősített szótöbbség szükséges a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadásakor és az intézményvezetői pályázat véleményezésénél. A nevelőtestület teljes jogú szavazati joggal bíró tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül egy hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. Az intézményi nevelőtestület, terv szerint, vagy rendkívüli esetben hívható össze. A terv szerinti értekezletek időpontját és témáját a munkatervben maga a testület szabályozza. Ezek általában: - alakuló értekezlet - tanévnyitó értekezlet - félévi nevelőtestületi értekezlet - tavaszi nevelési értekezlet - tanévzáró értekezlet Rendkívüli intézményi nevelőtestületi értekezletet hívhat össze az intézményvezető, illetve a Fenntartó képviselője. A vezetőnek el kell rendelnie a testület összehívását, ha azt a nevelők legalább 1/3-a kezdeményezi.
4.5 A munkaközösség A munkaközösségek együttműködése, a kapcsolattartás részvétele a pedagógusok munkájának segítésében
rendje,
Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre a köznevelési törvény 71.§-a alapján. Az iskolában létrehozott munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget nyújtanak a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a tanártovábbképzés feladatainak kidolgozásához, végrehajtásának megszervezéséhez. A munkaközösségek meghatározzák működési rendjüket, elfogadják munkatervüket, megválasztják vezetőjüket. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli a különböző megbeszéléseken. A munkaközösségvezetőt az intézményvezető bízza meg.
4.5.1 A szakmai munkaközösség tevékenysége az oktatás, nevelés szakmai, tartalmi összehangolása, a szakmai színvonal biztosítása, az éves szakmai ellenőrzési terv elkészítése, a szakmai ellenőrzések megszervezése, egységes szakmai követelményrendszer kidolgozása, az oktatáshoz szükséges taneszközök és tanítási segédeszközök jegyzékének 32
összeállítása, a taneszköz beszerzéséhez szükséges költségvetés összeállítása, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása a munkaközösség tagjainak iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli továbbképzési, továbbtanulási tervének elkészítése, a vizsgák (szakmai) témaköreinek, tételsorainak összeállítása a pályakezdő, valamint az új alkalmazású pedagógusok szakmai munkájának segítése, figyelemmel kísérése, „bevezetése”, szakmai fejlődésének és beilleszkedésének értékelése, segítséget nyújtanak a munkaterv, az elemzések, értékelések elkészítéséhez véleményez, javaslatot tesz a tankönyvekre, elemzi a pedagógus tankönyvválasztását, értékeli annak tanításra való alkalmazhatóságát, meghatározza a méréses vizsgálatok rendjét a tantárgyi értékelésben.
Iskolánkban az alábbi munkaközösségek működnek: - osztályfőnöki munkaközösség
4.5.2 A szakmai munkaközösségek munkaközösség vezetők
kapcsolattartási
rendje,
a
A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt, köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség vezetője rendszeres kapcsolatot tart a vezetőséggel, és a vezetőség döntéseiről tájékoztatja munkaközösségének tagjait. Összehívására az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes jogosultak általában havi egy alkalommal. A megbeszélések témáira bárki javaslatot tehet.
4.5.3 A munkaközösség-vezető feladatai A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja: összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató-tanórákat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az intézményvezetőnél, állásfoglalásaival képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt, és az iskolán kívül, ismerteti az intézményvezető döntéseit a munkaközösséggel, gondoskodik ezek végrehajtásáról, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, 33
javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak jutalmazására, címek odaítélésére, kitüntetésre.
4.6 A pedagógusokról 4.6.1 A pedagógusok megbízásának rendje A pedagógusok számára a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelve a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés. A pedagógus feladatát munkaköri leírás alapján végzi. A pedagógus jogait és kötelességeit a köznevelési törvény tartalmazza.
4.6.2 A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék. a nevelési, illetve a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereit megválassza, a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, a vallási és világnézeti el nem kötelezettség megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a gyermeket, tanulót, irányítsa, értékelje a tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét, hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, a nevelőtestület tagjaként részt vegyen az intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében, az értékelésben, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában,
4.6.3 A pedagógus kötelezettségei A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége: nevelő-oktató munkájához programot készíteni, 34
nevelő és oktató tevékenysége keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíteni, nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe venni a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíteni a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását tanulótársaihoz, a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadni, és ezek elsajátításáról meggyőződni; ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtenni, a tanuló emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani, a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatni, a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adni. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.
4.6.4 A pedagógus munkarendje, munkaideje 4.6.4.1 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai - a június hónap kivételével - heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. Munkanapokon a rendes munkaidő nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket - az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával - általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.
4.6.4.2 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 35
4.6.4.3 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők • a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók dolgozatainak javítása, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése, • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, • különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, • dolgozatok összeállítása és értékelése, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felügyelet a vizsgákon, • iskolai, lelki, kulturálisprogramok szervezése, • a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • osztálytermek rendben tartása. 4.6.4.4 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok1 meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: • •
1
a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.
138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek.
36
Az intézményen kívül végezhető feladatok: • a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról - figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit - a pedagógus maga dönt. 4.6.4.5 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások (Nkt. 61-66.§) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményegység-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási óra előtt a munkahelyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 10.00 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a titkárságon.2 Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezetőhelyettestől engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető írásbeli jóváhagyásával az intézményvezető-helyettes engedélyezi. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményegység-vezető és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 4.6.4.6 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. 2
Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul.
37
Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend tartalmazza. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidőátalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról - ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével - munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető és a gazdasági vezető közösen készíti elő. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.
4.6.5 Az osztályfőnök Az osztályfőnök személyét az intézményvezető nevezi ki – az iskolai vezetőség véleményének kikérése után. Feladatai: animálja az osztályközösséget, koordinálja az osztályban tanító tanárok tevékenységét, az iskolai munkatervben meghatározott határidőre elvégzi a szükséges adminisztratív tevékenységeket, naplók kitöltése, folyamatos vezetése, törzslapok kitöltése, osztályozóvizsga jegyzőkönyvek vezetése, bizonyítványok kiállítása, hiányzások, tanulmányi eredmények összesítése, az osztálynaplót és a törzslapokat folyamatosan vezeti (határozatok bejegyzése, év végi osztályzatok, lezárással kapcsolatos adminisztráció) tájékoztatja a tanulókat minden tanév megkezdésekor az iskolai házirendről, a tanév rendjéről, tűzvédelmi, balesetvédelmi oktatást tart tájékoztatja a tanulókat a tanulmányok alatti illetve a szakmai vizsgák időpontjairól, összegyűjti és nyilvántartja az osztályába járó tanulók tantárgyi felmentési, tanulmányi idő rövidítési kérelmeit
38
tájékoztatja a tanulókat az igazgatóság őket is érintő döntéseiről, az iskola, tanításon kívüli rendezvényeiről, figyelemmel kíséri a tanulók elhelyezkedését tanulmányaik befejezése után
5. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE
VALAMINT
A
A tanulók közösségei, a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a Diákönkormányzat működése Az iskolaközösség az alkalmazotti és tanulói közösségek összessége.
5.1 Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestülete és az intézmény valamennyi alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozója.
5.2 Az osztályközösség, diákönkormányzat Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket a munkaszerződésük mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik.4 A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. - A diákkörök tagjaik közül egy-egy diákönkormányzat vezetőségébe
képviselőt
választanak
az
iskolai
A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai Diákönkormányzat látja el. A köznevelési törvény 48.§-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. - A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért diákönkormányzat munkáját segítő tanár, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat 39
képviseletében is. A diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt-saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat az intézményvezető személyesen vagy a DMST tanár által az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatja a tanulókat. A diákközgyűlés összehívásáért a Diákönkormányzat munkáját segítő tanár felelős.
A Diákönkormányzat jogainak gyakorlása: A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. - Egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő alábbi kérdésekben: az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának a tanulókra vonatkozó fejezetei elfogadásakor és módosításakor. a Házirend elfogadásakor és módosításakor. - A tanulók véleménynyilvánításának formái és eszközei: diákközgyűlés a tájékoztatás közvetlen fóruma; évente egyszer kell tartani, A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.
5.2.1 A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A Diákönkormányzat hivatalos helyisége az iskolában található, értekezleteit, rendezvényeit előzetes egyeztetés alapján, az alábbiak szerint, az iskola bármely helyiségében tarthatják. A Diákönkormányzat rendezvényeihez szükséges iskolai helyiségek használatát 40
az intézményvezető a diákönkormányzat vezetőjének előzetes kérése alapján engedélyezi, amennyiben a rendezvény feltételei biztosítottak. Az intézmény költségvetéséből vagy egyéb átvett pénzeszközökből biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges minimális költségeket. A diákönkormányzat és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formája, rendje. - A diákönkormányzat munkáját a tanulók által megválasztott DÖK vezető irányítja, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat az DÖK képviseletében. - A diákönkormányzat vezetője folyamatos kapcsolatot tart a diákönkormányzatot segítő tanárral, aki képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, tantestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. - Az osztályok diákönkormányzati képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában, melyekkel az osztályfőnökhöz is fordulhat. - A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét vagy a DÖK vezetőt. Kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola intézményvezetőjével vagy nevelőtestületével. - Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata.
5.3 Az iskolai közösségek kapcsolattartása A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola, éves munkaterve tartalmazza, melyeket az iskolában a helyben szokásos módon ki kell függeszteni.
5.3.1 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formája
5.3.1.1 A nevelőtestület - iskolavezetés kapcsolata Kapcsolattartás teljes körű értekezlet keretében - rendes és rendkívüli nevelőtestületi értekezleteken, - az éves munkatervben meghatározott vagy az intézményvezető által összehívott munkaértekezleten. Kapcsolattartás rendje: A nevelőtestületi értekezleteken csak a nevelőtestület tagjai és meghívottak vehetnek részt. A meghívottak tanácskozási jogokkal rendelkeznek. 41
A nevelőtestületi értekezletek napirendjéről, ha az nem szerepel az iskolai dokumentumokban, és nem rendkívüli értekezletről van szó - az intézményvezető köteles egy héttel az értekezlet előtt a nevelőtestületet tájékoztatni. A nevelőtestület többségi döntés alapján kérheti az intézményvezetőtól egyes konkrét kérdésekben a testület tájékoztatását.
5.3.1.2 Szakmai munkaközösségek - iskolavezetés kapcsolattartás - a munkaközösség értekezletek keretében - a képviselet, a munkaközösség vezető által kapcsolattartás rendje: A munkaközösségek az intézményvezető-helyettes szervezetébe tartoznak, ebből következik, hogy a munkaközösségi értekezlet időpontjáról - témájáról- az értekezleten hozott határozatokról az intézményvezető-helyettest kötelesek tájékoztatni.
5.3.1.3 Tanulóközösségek és a pedagógusok, iskolavezetők közötti kapcsolattartás köre és rendje. Az osztály tagjaival kapcsolatot tart: - közvetlenül és rendszeresen az osztályfőnök - időszakosan a feladatokról, problémáktól függően az intézményvezető-helyettes - az intézményvezető A tanuló egyéni haladásáról folyamatosan szóban és írásban tájékoztatja a szaktanár. A tanulók szervezett véleménynyilvánítására lehetőség van: - osztályfőnöki óra keretében - alkalmi felmérések révén, - az osztályképviseleten keresztül, - a diákgyűlésen, - közvetlenül az intézményvezetőhöz fordulva. 5.3.2 A Diákönkormányzattal történő kapcsolattartás rendje 5.2.5 pontban van szabályozva.
5.3.3. Az intézménynek nincs tagintézménye, (intézményegysége), ezért jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a tagintézménnyel, (intézményegységgel) történő kapcsolattartás rendjét nem szabályozza. Az intézménnyel, fő tevékenységi köréből adódóan, felnőtt korú diákok állnak jogviszonyban, valamint az intézmény nem működtet kollégiumot, így iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, valamint iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezet az intézményben nem működik. Ennek megfelelően jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a velük történő kapcsolattartás rendjét nem szabályozza. 42
5.4 Azon ügyek, melyekben a szülői szervezet véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel.
jelen
SZMSZ
Az intézménnyel, fő tevékenységi köréből adódóan, felnőtt korú diákok állnak jogviszonyban, így iskolai szülői szervezet az intézményben nem működik. Ennek megfelelően jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban nincs lehetőség véleményezési és egyetértési jogot igénylő ügyek meghatározására.
5.5 A külső kapcsolatok rendszere Az intézmény a feladatok elvégzéséhez rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és személyekkel. Rendszeres külső kapcsolatok: a fenntartóval a köznevelési intézményekkel kulturális intézményekkel egyéb közösségekkel (egyházak, kórház, szociális segítő hálózat) az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival gyakorlati képzést folytató intézmények gyermekjóléti központok Családsegítő Központ Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Munkaügyi Központok Kereskedelmi és Iparkamara Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet A kapcsolattartás formái és módja: közös megbeszélések tartása szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel közös programok rendezése intézményi rendezvények látogatása előadások megszervezése külsős előadókkal intézményi látogatások szervezése
5.6 Kapcsolattartás rendje és formája a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel A kapcsolattartásra az intézményvezető jogosult vagy az általa szóban, vagy írásban 43
megbízott iskolai alkalmazott. Gyakorlati oktatás esetén a gyakorlati oktatásvezető tartja a kapcsolatot az intézmény és a gyakorlati képzőhely között.
5.7 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai ünnepélyeken az iskola valamennyi dolgozójának és a tanulóközösség minden tagjának a megjelenése, részvétele – az alkalomhoz illő öltözékben – kötelező. Az iskola tanulóitól elvárható ünnepi viselet: Lányok: fehér blúz, sötét szoknya Fiúk: fehér ing, sötét nadrág A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezésért felelős személyeket a nevelőtestület javaslata alapján az éves munkatervben az intézményvezető határozza meg. A jelentősebb ünnepségek, rendezvények lebonyolításához a szervezésért felelős személy forgatókönyvet készít. Az iskolai ünnepségek időpontjáról az iskola dolgozóit, tanulóit tájékoztatni kell. A tájékoztatás az intézmény vezetőjének vagy helyettesének a feladata. A megtartott ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnöknek az osztálynaplóba be kell jegyeznie.
6. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESTEK MEGELŐZÉSÉBEN, BALESETEK ESETÉN, RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ÉS BOMBARIADÓ ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
6.1 Az iskola kapcsolatban
dolgozóinak
feladatai
a
baleset
megelőzésével
Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az SZMSZ mellékletében 44
található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden modul keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülés útvonalát, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. rendkívüli események után, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes órákat vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Minden esetben az adott gyakorlati hely munkabiztonsági szabályzatát alapul véve. Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét tűzriadó-terv (a bérelt épületek szabályai szerint) előírásai szerint kell elvégezni.
Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: számítástechnika, szakmai gyakorlati tárgyak. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények 45
között végeznek valamely tevékenységet (pl. munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az intézményvezető által megbízott gazdasági vezető és munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.
6.2 Teendők bombariadó esetén A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó") esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában – az iskolaudvarra. A felügyelő tanárok a náluk lévő 46
dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó a szakmai vizsgák időtartama alatt történik, az iskola intézményvezetője a haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni a szakmai vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.
6.3 Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén 6.3.1 Teendők tanulóbaleset esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélyben részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell, a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell 47
felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. a súlyos baleseteket azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
Az iskolai nevelő és oktató munka biztonságos és egészséges feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ mellékletében található munkabiztonsági szabályzat szabályozza.
6.4 Az egységügyi ellátás rendje - Az iskola tanulói valamennyien nagykorúak, így alanyi jogon jogosultak egészségügyi ellátásra. Háziorvosi ellátásban részesülnek, egészségügyi anamnézisüket a háziorvos őrzi, ill. kezeli. - Amennyiben az iskolaidő alatt bármelyikükkel egészségügyi probléma támad, a csoportfoglalkozást /elmélet ill. gyakorlat/ azonnal értesíti az épületben tartózkodó vezetőt, illetve – esti, nyitva tartás utáni foglalkozás esetén a megbízott ügyeletest, aki az érintett egyetértésével értesíti az orvosi ügyeletet, ill. baleset vagy rosszullét esetén mentőt hív. - Bizonyos szakképesítések szakmai gyakorlata egészségügyi alkalmassági vizsgálathoz kötött, melyet a gyakorlati hely vagy az iskola biztosít.
7. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI
A fegyelmi eljárás során a tanulónak joga van ahhoz, hogy meghallgassák, hogy védekezhessen, hogy a tárgyalásán megbízottja jelen legyen. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az intézményvezető és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. Különösen súlyos megítélés alá esik: a lopás és nagy kárt okozó szándékos rongálás, testi sértés az iskolában, vagy iskolai rendezvény előtt való bármi csekély mértékű szeszes ital fogyasztása kábítószerrel való bármilyen tudatos kapcsolat (pl. annak birtoklása, továbbadása, árusítása, vagy fogyasztása) 48
7.1 A házirendbe ütköző kötelességszegések ill. fegyelmi vétségek
Saját és mások testi épségének szándékos veszélyeztetettsége. Az iskola létesítményeinek nem rendeltetésszerű használatából eredő gondatlan, szándékos károkozás. Személyi tulajdon elleni vétségek. Mások jogainak, vagy emberi méltóságának súlyos megsértése. A tanári munka akadályozása. Dohányzás meg nem engedett helyen az iskola épületében vagy iskolai rendezvényen, programokon. Alkohol fogyasztása tanítási időben, az iskola épületében, az iskolai rendezvényeken, programokon Kábítószer birtoklása, fogyasztása és terjesztése. Az iskolai munka zavartalanságának bármilyen módon történő akadályozása.
7.2 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás és a fegyelmi eljárás megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt (már nem tanköteles, de nem nagykorú tanuló esetében) személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat - mérlegelésük után a szükséges mértékben - a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (már nem tanköteles, de nem nagykorú tanuló esetében), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének (már nem tanköteles, de nem nagykorú tanuló esetében). 49
A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai
A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt (már nem tanköteles, de nem nagykorú tanuló esetében) a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt (már nem tanköteles, de nem nagykorú tanuló esetében)nem kell értesíteni • az egyeztető eljárás időpontját - az érdekeltekkel egyeztetve - az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének (már nem tanköteles, de nem nagykorú tanuló esetében) egyetértése szükséges • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti 50
• az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás - lehetőség szerint - 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. • a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
8. A FELNŐTTOKTATÁS RENDJE AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI ÉS IDŐKERETE, A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI 1. Az iskolarendszerű felnőttoktatás iskolánkban a tanulók elfoglaltságához igazodó esti munkarendben folyik. A tanulók tudását évközi érdemjegyekkel kell értékelni. 2. Nem iskolarendszerű formában továbbképzéseket, tanfolyamokat szervezünk. A szervezésre, lebonyolításra, vizsgáztatásra és irattározásra a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok érvényesek. Az így szervezett oktatás követelményeit, időtartamát, szervezési formáit a tanfolyam indítása előtt kell rögzíteni. A felnőttoktatásban a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező.
9. A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és 51
egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.
10. AZ ISKOLA DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata valamint házirendje 1-1 példányban megtalálható az iskola intézményvezetői irodájában, és a titkárságon valamint az iskola honlapján. A fenti dokumentumok nyilvánosak. A hatályos alapító okirat a www.oktatas.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. Esetleges kérdéseikre, javaslataikra választ az iskolavezetés tagjaitól kaphatnak, helyben vagy későbbiek során írásban.
11. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE Az Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola saját könyvtárral nem rendelkezik, de tanulói használhatják a székhelyen és a telephelyeken működő iskolai könyvtárakat, az ottani működési rendnek megfelelően.
12. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A tanulók a tankönyveket egyénileg szerzik be, a modulokat tartó szaktanárok javaslata alapján.
52
13. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE 13.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert
alkalmazunk
a
229/2012.
(VIII.28.)
Kormányrendelet
előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: •
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása
•
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések
•
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések
•
az október 1 -jei pedagógus és tanulói lista
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettes, gazdasági vezető) férhetnek hozzá.
13.2. Adatkezelési szabályzat Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (41-44 §) előírásainak. 53
1. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.), ez alól az iskola intézményvezetője felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: •
papír alapú nyilvántartás
•
számítógépes nyilvántartás
4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény vezetője egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. a) Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan Az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
-
intézményvezető-helyettes
-
gazdasági vezető
-
iskolatitkár
b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: -
intézményvezető-helyettes
-
gazdasági vezető
-
iskolatitkár
-
osztályfőnökök
6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (41-44 §) előírásainak. engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: -
Intézményvezető-helyettes
-
gazdasági vezető
-
iskolatitkár
b) a tanulók adatait továbbíthatja: 54
•
fenntartó,
bíróság,
államigazgatási
szerv,
rendőrség,
ügyészség,
nemzetbiztonsági
önkormányzat,
szolgálat
részére
valamennyi adatot továbbíthatja: intézményvezető •
iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: -
intézményvezető
-
intézményvezető-helyettes
-
osztályfőnök
-
iskolatitkár
a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja:
•
-
intézményvezető-helyettes
-
iskolatitkár
a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához adatot továbbíthat: -
intézményvezető
-
intézményvezető-helyettes
-
osztályfőnök
7. Az alkalmazottak adatait az alkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján
összeállított
közalkalmazotti
alapnyilvántartásnak
megfelelő,
az
egyházmegye jogi képviselője által jóváhagyott nyomtatvány. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős. 8. a) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alábbi felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: • Összesített tanulói nyilvántartás 55
Vezetéséért felelős: intézményvezető-helyettes iskolatitkár • Törzslap Vezetéséért felelős: intézményvezető-helyettes osztályfőnökök •Bizonyítvány Vezetéséért felelős: intézményvezető-helyettes osztályfőnökök • Beírási napló Vezetéséért felelős: intézményvezető-helyettes iskolatitkár • Osztálynaplók/Gyakorlati naplók Vezetéséért felelős: intézményvezető-helyettes osztályfőnökök •Diákigazolványok nyilvántartása Vezetéséért felelős: intézményvezető-helyettes, iskolatitkár b) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli
szabályoknak
megfelelő
nyilvántartásokhoz
csatolva
kell
nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős. 9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az intézményvezető a felelős.
14. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK ÉS MELLÉKLETEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a 56
diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti a fenntartó, a nevelőtestület, az iskola intézményvezetője, Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, intézményvezetői utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola vezetője a Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. Mellékletek: 1. számú melléklet - Adatkezelési szabályzat 2. számú melléklet – Intézményvezető munkaköri leírása 3. számú melléklet – Intézményvezető-helyettes munkaköri leírása 4. számú melléklet – Pedagógus (Szakoktató) munkaköri leírása 5. számú melléklet – Pedagógus (Szakoktató) – osztályfőnök munkaköri leírása 6. számú melléklet – Iskolatitkár munkaköri elírása 7. számú melléklet – Gazdasági vezető munkaköri leírása 8. számú melléklet – Gyakorlati oktatásvezető munkaköri leírása 9. Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzat 10. számú melléklet - Iratkezelési, Irattározási Szabályzat 11. számú melléklet – Pénz és értékkezelési szabályzat 12. számú melléklet - Belső Ellenőrzési Szabályzat
57
LEGITIMÁCIÓ Az Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Diákönkormányzata (DÖK) az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását a 2013. augusztus 30-án tartott ülésén elfogadta, annak módosításaival és jelenlegi tartalmával teljes mértékben egyetért.
…………………………………………….. DÖK elnöke, 2013.08.hó 30. nap Az Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola nevelőtestülete jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot 2013. augusztus 30-án tartott nevelőtestületi ülésén egyhangúlag elfogadta.
.................................................................... a nevelőtestület képviseletében Nyíregyháza, 2013.augusztus hó 30. nap
A Hajdúdorogi Egyházmegye, mint az Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola fenntartója a Szervezeti és Működési Szabályzatot mellékleteivel együtt elfogadta és jóváhagyta.
...........................................…………………… Fenntartó Nyíregyháza, 2013. szeptember hó 02.nap
Publikálás formája: titkárság és honlap
……..………………………………………………. megbízott intézményvezető Nyíregyháza, 2013. augusztus 30.
58
