ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Összeállította: Cseh Gyöngyi

2015. május

1

Tartalomjegyzék I.BEVEZETŐ ................................................................................................................................. 4 1.1 Az iskola alapadatai ................................................................................................................... 4 1.2. Az iskola pedagógiai programjának alapját képező jogszabályok, dokumentumok ................ 5 II.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................... 6 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ............................................................................................................................................ 6 2.2. Az iskola konkrét feladatai ....................................................................................................... 9 2.3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................... 11 2.4. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................ 12 2.4.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása......................................................... 12 2.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 13 2.6. A pedagógusok helyi feladati, az osztályfőnök feladatai ........................................................ 14 2.6.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ......................................................................... 15 2.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................... 16 2.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ...................................... 16 2.7.2. A tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység .............................................................. 16 2.7.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .................................................................................................................................... 16 2.7.4. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................................ 16 2.7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................... 17 2.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ......................................... 17 2.9. Az iskola kapcsolatrendszere partnereivel, kapcsolattartás a tanulókkal és szülőkkel ........... 17 2.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .................................................................... 18 2.11. A felvételi eljárás és a tanuló átvételének rendje .................................................................. 22 III. HELYI TANTERV................................................................................................................ 23 3.1. A választott kerettanterv, a meghatározott óraszámok feletti kötelező tanórai foglakozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások tananyagai A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezései és óraszámai ......... 23 3.1.1. Óratervek ........................................................................................................................ 29 3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .................... 81 3.3. A mindennapos testnevelés ..................................................................................................... 82 3.4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ......................... 82 3.5. Projektoktatás .......................................................................................................................... 82 3.6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................... 82 3.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............. 83 3.8. Az otthoni felkészüléshez szükséges írásbeli és szóbeli feladatok kiadásának elvei ............. 84 3.9. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................................... 85 3.10. A tanuló tanulási teljesítményének, tanulmányi előmenetelének értékelése. Érdemjegy ...................................................................................................................................... 85 3.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................................... 88 3.12. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje................................................................. 89 3.13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ........................................... 89 3.14. A tanulók jutalmazásának elvei, formái ............................................................................... 89

2

3.15. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag .............................................................................. 90 IV. SZAKMAI PROGRAM ........................................................................................................ 91 4.1. Szakképzési alapelvek............................................................................................................. 91 4.2. A képzésekhez szükséges személyi és tárgyi feltételek .......................................................... 92 4.3. Több szakképesítés megszerzésének lehetősége ..................................................................... 92 4.4. A képzések időterve ................................................................................................................ 93 V. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVE, PROGRAMJA ................................................................. 94 5.1. Az iskola drogstratégiája .................................................................................................... 95 VI. KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVE, PROGRAMJA ......................................................... 97 VII. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA ....................................................................................................................... 98 VIII. TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATTÁ VÁLÁS, ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELÉS ................................................................... 102 IX. A PEDAGÓGIA PROGRAM MELLÉKLETEI .............................................................. 104 X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................ 104 Legitimáció ................................................................................................................................ 105

3

I. BEVEZETŐ Az Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola 2011. szeptemberben kezdte meg működését, mely a felnőttek, vagyis a tanköteles kort betöltött tanulók iskoláztatásával foglalkozik. Legfőbb feladatunk a belépő tanulók tudásához és egyéni élethelyzetének megfelelő, a szakmatanulást, szakmaváltást elősegítő, átjárható, differenciált oktatási rendszer kialakítása és működtetése. Pályatanácsadással segítünk minden kedves érdeklődőnek kiválasztani a képességeinek, készségeinek megfelelő képzést. Iskolánk esti tagozatú iskolai rendszerű szakképzést végez. Szakmai kínálatunkban elsősorban az egészségügy, a szociális szolgáltatások, ügyvitel, oktatás és a művelődés szakmacsoport szakmái szerepelnek. A kihelyezett oktatási helyszínek kiválasztása a felmerülő igényekhez és a jelentkezők számához alkalmazkodik. Elkerülhetetlen, hogy az iskola valamely határozott világnézetre hivatkozzék: a választás,az értékrend, az oktatás egységének biztosítása és a szabadság megvalósítása érdekében. Az iskolának kifejezett feladata, hogy feltárja a műveltségnek erkölcsi és vallási dimenzióit és ezzel elősegítse az egyént az erkölcsi szabadságra. Erkölcsi szabadság csak az abszolút értékkel kapcsolatban lehetséges: ezektől függ az ember életének értelme és értéke. Erős, felelős, szabad és erkölcsileg helyes döntésekre képes személyiségeket olyan iskola tud nevelni:  amely az ember és a társadalom mélyebb igényeire figyel, nem csak átmeneti és felszínes divatokra,  amely határozott életértékeket választ, s ezen értékeket közös világnézeti elkötelezettségben valósítja meg –Isten segítségével erre törekszünk

1.1. Az iskola alapadatai Az iskola neve: Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Címe: Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 7. Fenntartó: Nyíregyházi Egyházmegye Címe: Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 5. Az intézmény típusa: szakközépiskola, szakiskola Alapító: Görögkatolikus Krisztushívők Magántársulása a Hátrányos Helyzetűek Oktatásáért Egyházi Társulás Fenntartója: Nyíregyháza Egyházmegye Szakmai ellenőrző szerve: Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kormányhivatal, Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Törvényességi ellenőrző, felügyeleti szerv: Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kormányhivatal

4

1.2. Az iskola pedagógiai programjának alapját képező jogszabályok, dokumentumok

 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (Nkt.) –kerettörvény  2012. évi CXXIV. törvény (a 2011. CXC. törvény módosításáról)  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (intézmények működéséről)  22/2013. (III.22) EMMI rendelet  2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről  2012 évi CCXV. törvény a felnőttképzésről.  315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól  Egyházi törvények

5

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Iskolánkban legfőbb törekvésünk olyan belső légkör megteremtése, amelyben a közös munka során jól érzi magát a tanuló és tanára egyaránt, amelyben a nevelés-oktatás összhangja megvalósul. A megvalósulás érdekében a következő alapelvek szerint végezzük munkánkat:  Legfontosabb alapelvünk az elkövetkezendő évekre is az, hogy diákjaink egyre harmonikusabb és teljesebb emberekké váljanak iskolánkban  Korszerű, sokoldalú szakmai műveltség biztosítása  A versenyképes tudás megalapozása  Hagyományok tisztelete és ápolása  Növeljük a társadalom egészséges tagjainak számát

-

Tanulóközpontúság, amely áthatja iskolánkban a tanórai és a tanórán kívüli személyiségfejlesztő és közösségfejlesztő tevékenységeket;

-

Partnerség elve, amely lehetővé teszi a partneri igények és elvárások megismerését, a rendszeres kapcsolattartáson alapuló munkavégzést;

-

Nyitottság a partnerek által megfogalmazott információkra, véleményekre, javaslatokra, a korszerű gazdasági, társadalmi, kulturális változásokra;

-

Tevékenységközpontúság a tanulásszervezés legfőbb elveként, amely a tanulót is aktív alkotó partnerként vonja be a tanulási folyamatba;

-

Egyéni bánásmód, a tanulók adottságainak figyelembe vétele, a tanulók beilleszkedési gondjainak csökkentéséért, a lemaradók felzárkóztatásáért, azon maximális tudás és képességek megszerzéséért, amelyre ki-ki egyénileg képes;

-

Egységesség és differenciálás elve, tanulóink személyiségfejlesztése differenciált tevékenykedtetéssel az egységes értékrend kialakításáért;

-

Önmegvalósítás, az egyéni adottságok, képességek, önismeret fejlesztésével a közösség alkotó tagjaként;

-

Környezettudatosság elve, amely biztosítja az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését;

-

Élethosszig tartó tanulás, mely áthatja gondolkodásukat, alapja nevelő-oktató munkánknak; 6

Katolikus iskoláink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. „ A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803.) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:  keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,  a nevelő jelleg dominál,  a nemzeti értékeket szolgálja,  fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus iskolánk egész pedagógiai működésében.  A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”2  A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül.  Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen.  Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél.  Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.  Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel.

2

A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal

7

Iskolánk pedagógiai munkájának célja:  A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.  Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a szakmai tudás, a fegyelem, a munkára való felkészítés fontossága.  A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása.  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.  Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő.  A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze.  Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.  Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.  A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat.  Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt.  Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat)  Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele CÉLUNK:  a test és lélek harmonikus fejlesztése  gondolkodni, beszélni, cselekedni tanítani  színvonalas, következetes elméleti és gyakorlati oktatás  környezetért érzett felelősség- és a magyarságtudat erősítése  lehetőséget teremtünk a szociális hátrányok enyhítésére Célunk a partnerközpontú nevelő-oktató munka megvalósítása iskolánkban. A tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. Tanulmányaik végére a tanulók kulcskompetenciáikat olyan szintre fejlesszék, amelyek megalapozzák a további munkavégzésüket, sikerességüket a munkaerőpiacon. A diákok tanulási motivációjának erősítése, az élethosszig tartó tanulás ösztönzése. A korszerű tudás megszerzéséhez, a modern társadalomban és a gazdaság világában történő boldoguláshoz szükséges ismeretek, kompetenciák elsajátíttatása. Kellő ismerettel rendelkezzenek az őket körülvevő világról, legyenek képesek állampolgári jogaik és kötelességeik gyakorlására, a különféleképpen gondolkodó emberekkel való együttműködésre, a másság elfogadására. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítése a tanuló tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradásának csökkentése,

8

továbbá a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási esélyének növelése. Ismerjék meg a társadalomban elfogadott erkölcsi értékeket, magatartási normákat. Felkelteni tanulóink igényét magatartásuk, életvitelük alakításával környezetük megóvására. Iskolánk oktatásának legfőbb feladata a belépők hozott tudásához igazodó, az egyén élethelyzetének megfelelő, a szakmatanulást/szakmaváltást elősegítő, átjárható, differenciált oktatási rendszer kialakítása, működtetése. A rendszer mindenkori specifikuma – ma is – a tanulók heterogén előképzettségéből, nagyon különböző motiváltságából, eltérő szociokulturális helyzetéből, meglévő – az iskolai munkát segítő vagy akadályozó – élettapasztalatából, különböző élethelyzetéből fakad. Ezen tényezők figyelembevételével kívánjuk működtetni iskolánkat. A feladatunk olyan rugalmas, nagy hatékonyságú formák kialakítása, amelyek biztosítják:  a nem tanköteles korú tanulók felkészítését a szakmai vizsgára,  a tanulók felkészítését újabb szakmák megszerzésére,  kiegészítő képzések, ismeretpótló kurzusok, vizsgák szervezését, a munkaerő-piaci esélyek növelését. A kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködési készség kialakítása, folyamatos fejlesztése a tanár-diák interakcióban. Az egymás megbecsülésére épülő kulturált, udvarias viselkedés megkövetelése. A tanulók önértékelésének, önismeretének és önbecsülésének fejlesztése – hiszen többségüket a tanköteles korúak iskolájában ért kudarcok vezették a felnőttoktatásba. Az iskolai normák, szabályok érvényesítésében felhasználjuk a tanulói heterogenitásból adódó előnyöket – az idősebbek „nevelik” a fiatalabbakat.

2.2.

Az iskola konkrét feladatai Alapfeladatok, szakfeladatok

 A munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakképzés. Az iskola alapfeladatai:  szakközépiskolai nevelés-oktatás,  szakiskolai nevelés-oktatás,  felnőttoktatás 0922 Középfokú nevelés, oktatás 092221 Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092231 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092260 Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok 092270 Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok

9

092290 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 0930 Középiskolát követő nem felsőfokú oktatás 093010 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések 093020 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 0912 Iskolai nevelés, oktatás az 1-4. évfolyamokon 0921 Iskolai nevelés, oktatás az 5-8. 092150 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés

évfolyamokon

0950 Szint alapján nem meghatározható oktatási szolgáltatások 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés 095030 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 095040 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások 0980 Máshová be nem sorolt oktatás 098010 Oktatás igazgatása 098031 Pedagógiai szakmai szolgáltatások szakmai feladatai Iskolarendszeren kívüli OKJ-s végzettséget biztosító képzések 855941 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 855942 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 855943 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés Oktatást kiegészítő tevékenység 856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások

A különböző képzési formák a az Nkt 60. § (7) és a közoktatási törvény 78. § (6) és a 121. § alapján  esti munkarend alapján valósítandók meg. Fontos feladat a tanári munka hatékonyságának növelése, az önálló tanulást segítő módszerek, az otthoni felkészülést segítő eljárások alkalmazása. Az iskolában folyó nevelő - oktatómunka eszközei, eljárásai -

Motiváló módszerek alkalmazása a tanítási órákon Felfedeztető, megfigyelésen és tapasztaláson alapuló módszerek alkalmazása. Tevékenységközpontú tanítási módszerek, stratégiák megvalósítása. Kooperációra – együttműködésre alapozott tanulásszervezési módok alkalmazása. Egyéni képességeket figyelembe vevő differenciált tananyag feldolgozás, kompetenciafejlesztés. Egyénre szabott tanulási módszerek megvalósítása. Tanulásmódszertan tanítása. Könyvtárhasználat. Internet használat megtanítása. A demokratikus iskolai élet gyakorlása. Iskolai környezetünk alakítása.

10

Az iskolai képzés ideje: Az intézmény feladatait a 11-12.évfolyamon, 13-14.évfolyampon a szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítéssel folytatja A képzés kimenetei: Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, és az intézményben folyó szakképzésben elsajátítható szakképesítés megszerzésére szervezett szakmai vizsgával zárul. Megszerezhető szakképesítések: Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás esti tagozaton (elmélet és gyakorlat) az alábbi szakmacsoportokban:          

Egészségügy: 52 723 01 Gyakorló ápoló, 55 723 01 Ápoló, 52 723 02 Gyakorló csecsemő és gyermekápoló,, 55 723 02 Csecsemő és gyermekápoló, 52 723 03 Gyakorló mentőápoló Szociális szolgáltatások: 34 762 01 – Szociális gondozó és ápoló, 54 762 02 – Szociális asszisztens, 54 762 03 Szociális szakgondozó Oktatás: 54 140 01 – Gyógypedagógiai segítő munkatárs, 54 343 01 – Pedagógiai és családsegítő munkatárs Környezetvédelem-vízgazdálkodás Informatika: 54 481 04 Informatikai rendszergazda Közgazdaság: 54 344 01 - Pénzügyi-számviteli ügyintéző Ügyvitel: 54 346 02 – Ügyviteli titkár, 54 346 01 Irodai asszisztens Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: 54 345 01 Logisztikai ügyintéző Vendéglátás-idegenforgalom Művészet, közművelődés, kommunikáció: 54 212 02 – Egyházzenész (Kántorénekvezető szakmairány)

Szakközépiskolai ágazatok: I. Egészségügy II. Szociális III. Pedagógia V.Előadóművészet I. VI.Zeneművészet XIII.Informatika XXIV.Közgazdaság XXV.Ügyvitel

2.3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Fontos, hogy a fiatalkorú felnőttek minél nagyobb hányada középfokú szakmai végzettséggel hagyja el a köznevelést, és szakképzetten lépjen a munkaerőpiacra. A tanulók rendelkezzenek informatikai ismeretekkel, ismereteik, képességeik továbbfejlesztéséhez tegyenek szert tanulási képességre. A kommunikációs készség, a gyors problémafelismerő és döntési képesség, a konfliktusok kezelése és az elviselésükhöz szükséges képességek, a kritikai gondolkodás, az együttműködési

11

képesség, a megbízhatóság, a minőségért érzett felelősség birtoklása elengedhetetlen a magasabb kvalifikáció eléréséhez. Célunk a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban. A célok megvalósítása a nevelés előtérbe helyezését igényli, alapvető fontosságú, hogy a szabálykövető magatartás kialakítása, a képességek fejlesztése, az általános műveltség ismeretanyagának elsajátíttatása egymással összehangoltan történjen. A tananyagok elsősorban a szociális érzékenységhez, a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzését, képességek és készségek fejlesztését szolgálják, ezért a tananyag feldolgozása nem a tananyag „leadását”, hanem a tanulók cselekvő részvételét igényli. A személyiségfejlesztés iskolai tantárgyi keretek között is megvalósul a Szociális szolgáltatások szakmacsoport képzésein belül „Szakmai készségfejlesztés” tantárgy keretében.

2.4. Egészségfejlesztéssel kapcsolatok pedagógiai feladatok Az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek elleni küzdelem az osztályfőnöki tantárgy tantervének szerves része, s emellett minden olyan akcióba bekapcsolódunk, amely ezen kérdéskörrel foglalkozik.

2.4.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy helyes alkalmazásával lehetővé váljon az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatás keretein belül a diákok megismerkednek többek között a 'Ne árts!' elvvel, a veszélyeztető állapotokkal, a keringés és légzés megingást okozó kórképek ellátásával, az alapszintű újraélesztéssel, a sérülések osztályozásával, a különböző sérülés- és betegségcsoportok alapvető elsősegély-nyújtási ismereteivel, a segítségkérés alapelveivel, a hatékony csapatmunkával. Az oktatás során a következők elsajátítása válik lehetővé:  telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása  általános elsősegély-nyújtási ismeretek  stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák  kisebb sebek ellátása, kötözése  közlekedésbiztonság  veszélyes gyógyszerek és mérgező növények  sebek, vérzések, sebellátások  csontsérülések

12

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) a tananyagtartalom előírásának megfelelően (a szociális és az oktatás szakmacsoportos képzések esetén) b) osztályfőnöki órán – szakember, szakoktató, diplomás ápoló által tartott előadás és gyakorlati bemutató során A képzés gerincét a szituációs gyakorlatok adták. A gyakorlatok esetmegbeszéléssel zárulnak, mely a feladatok közös elemzése nyomán lehetőséget nyújtanak a helyesen megoldások, megfelelő teljesítések megerősítésére, illetve az esetlegesen előforduló hibák, tévedések korrekciójára. Nagy hangsúlyt fektettünk emellett a szituációs játékok során megélt pszichés élmények feldolgozására, valamint az elsősegélynyújtóra nehezedő stressz megfelelő kezelésének fontosságára is felhívjuk a figyelmet. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási (osztályfőnöki órán vagy a gyakorlati képzés részeként) valósul meg

órákon

belül

2.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A közösség jellemzői:  azonos eszmék, célok, feladatok  aktív értékteremtő tevékenység  tagjai között szoros kapcsolat van „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” 3 A közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra. Egyéb lehetőségei bármilyen közös szabadidőprogramok, karácsonyi és egyéb ünnepségek, amelyekben a tanulók és a nevelők is egyaránt részt vesznek. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai:  Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.  Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.  Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

3

A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 34. oldal

13

Az Európai Unió különböző fórumain fogalmazódtak meg azok az elvek, ismeretek, képességek, amelyeket az iskoláknak valamennyi tanuló számára közvetíteni kell ahhoz, hogy az „Egységes Európa” eszméje megvalósulhasson.  Tudatosítani kell a tanulókban, mint európai polgárokban a felelősségüket az olyan értékekért, mint a kultúrák közötti különbség, a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia.  Fel kell lépni a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a másság gyűlöletének valamennyi megnyilvánulási formája ellen.

A pedagógus közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai:  A közösséget irányító pedagógus feladata az iskolai élet egyes területeihez (tanóra, tanórán kívüli tevékenység) kapcsolódó tanulói közösségek megszervezése, tervszerű nevelői irányítása, fejlesztése.  A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél elérése érdekében összehangoltan tevékenykedni, és az elvégzett munkát értékelni

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink:  A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.  Legyenek nyitottak, megértőek a különböző életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Becsüljék meg egymást és tisztelettel forduljanak a másik emberhez.  A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.  A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).  Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

2.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

14

 a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  szakmai záróvizsga, szintvizsga, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása (már nem tanköteles, de kiskorú tanulók esetén),  szülőkkel való kapcsolattartás, fogadóórák megtartása (már nem tanköteles, de kiskorú tanulók esetén),  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben (már nem tanköteles, de kiskorú tanulók esetén),  rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

2.6.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Szülőkkel való kapcsolattartás (már nem tanköteles, de kiskorú tanulók esetén),

15

 Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Havonta ellenőrzi az osztálynapló jegyeit.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével (már nem tanköteles, de kiskorú tanulók esetén),  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Részt vesz az osztályozó értekezleteken.  Ismerteti a házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

2.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A kiemelkedő képességű tanulókat – mint eddigi tevékenységünkben – ösztönözzük a felsőoktatásban, felsőfokú szakképzésben való tanulásra. Ennek érdekében pályázatok segítségével felvételi előkészítőkön való részvételüket szorgalmazzuk, 2.7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység A felzárkóztató tevékenység a tantárgyi korrepetálásokkal, egyéni foglalkozásokkal történik. 2.7.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tanulók korábbi életszakaszában felmerülő beilleszkedési és magatartási zavarokból származó estleges hátrányokat az önismeret fejlesztésével, jó tanulóközösség és tanulási módszerek kialakításával segítjük. 2.7.4. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A már nem tanköteles, de 18. életévét be nem töltött tanuló esetében az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok megoldásában együttműködünk a szakmai

16

szervezetekkel. Az intézmény specifikuma, hogy a hátrányos helyzet oldása, kezelése a napi oktatómunka szerves része, így önálló tevékenységként nem különítjük el. 2.7.5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A mindenkori tanév elején kiadott fenntartói utasítás alapján történik a szociális helyzet figyelembe vételével, a tanuló kérelmére. Lehetőség:  oltási, egészségügyi alkalmassági vizsgálat díjának átvállalása

2.8. Az intézményi döntési részvételi rendje

folyamatban

való

tanulói

Az intézmény növendékeinek közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. Részletesebben a házirendben szabályozva.

2.9.

Az iskola kapcsolatrendszere partnereivel, kapcsolattartás a tanulókkal és a szülőkkel

A diákélet fórumai Az iskolai demokrácia gyakorlásának színtere a diákönkormányzat, mely a tanulók szabadidős tevékenységének szervezésében is közreműködik. A diákönkormányzat legfelsőbb szerve a diákközgyűlés, melyet évente egy alkalommal a diákönkormányzat kezdeményezésére össze kell hívni. A fórumon a tanulók élhetnek a jogszabályokban biztosított demokratikus jogaikkal. A közgyűlések közötti időszakban a diákönkormányzat munkáját a diákvezetőség irányítja, amelyet az osztályok diákvezetősége választ egy tanévre.

A szülői közösség és az iskola kapcsolata A már nem tanköteles korú, de 18. életévét be nem töltött tanuló esetében az iskola és a szülői ház közötti kapcsolattartás egyik formája a fogadóóra. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy iskolánkban felnőttoktatás zajlik, a szülőkkel való kapcsolattartás eme oktatási formában lazább, mint egy átlagos iskolában, ahol évente legalább két alkalommal szülői értekezleten és fogadóórán tájékoztatja a nevelőtestület a szülőket gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Az erre igényt tartó szülőknek módjában áll gyermekük előmenetelével vagy bármi mással kapcsolatban a szaktanárral vagy az osztályfőnökkel konzultálni.

17

2.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 24. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok pontjában foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti rendeletben foglalt szabályozás szerint: 65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg

A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

18

A JAVÍTÓ, A PÓTLÓ, A KÜLÖNBÖZETI ÉS AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK SZABÁLYZATA A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (1) szerint a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán és a tanulmányok alatti vizsgák (különbözeti, pótló és javítóvizsgán) nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a, felmentették a tanóra foglalkozásokon való részvétel alól, b, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget c, meghatározott időnél többet mulasztott, d, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.(2)  Az osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (3)  Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei az iskola pedagógiai programjának helyi tantervében vannak rögzítve.  Osztályozó vizsgákat január utolsó két hetében és február végéig lehet letenni, továbbá júniusban, augusztus utolsó hetében és szeptember első két hetében az iskola megkezdéséig kerülnek megszervezésre. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, vagy a következő tanév megkezdéséig osztályozó vizsgát nem tett, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az osztályozó vizsga napjait az igazgató jelöli ki, amelyről értesíti a diákot (szülőt/gondviselőt) a vizsga előtt legalább 1 héttel. A vizsga – a tantárgyak jellegének megfelelően írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati részből áll. Az írásbeli vizsga időtartama legfeljebb 120 perc. Egy napon legfeljebb 2 írásbeli vizsgát lehet tenni. Az írásbeli vizsgán tanári felügyeletet kell biztosítani. A dolgozatokat az illetékes szaktanárok bírálják el és a minősítést ráírják a dolgozatra, majd a szóbeli vagy gyakorlati vizsga megkezdése előtt bemutatják az elnöknek. A szóbeli vizsgát vizsgabizottság előtt kell tenni. Elnöke az igazgató vagy megbízottjai, tagjai lehetőleg azok, akik a tanulót előzőleg tanították. A vizsgán az elnökön és a vizsgáztató szaktanáron kívül még legalább egy bizottsági tagnak kell lenni. Az osztályozó vizsga nem nyilvános. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét félévkor a naplóba, év végén a törzslapra, a bizonyítványba be kell vezetni, és fel kell tüntetni, hogy a tanuló osztályzatát osztályozó vizsgán szerezte. Javító vizsga Javító vizsgát tehet az a tanuló, ha a, tanév végén –legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott, b, az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javító vizsga augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban kerül megszervezésre. A javítóvizsga időpontját az adott éves munkatervben rögzíti az iskola. (7) A tanulónak az egész tanév anyagából kell vizsgáznia. 19

A javító vizsga napjait az igazgató jelöli meg, arról a tanuló szülőjét –gondviselőjét írásban értesíti. Felhívja a figyelmet arra, hogy ha a tanuló indokolatlanul elmulasztja a vizsgát, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az a tanuló, aki halasztást kapott a javítóvizsga letételére, a következő felsőbb osztály munkájába bekapcsolódhat, és a - vizsga eredményétől függően - ott folytathatja tanulmányait vagy ismételni köteles az előző osztályt. A vizsgáztatás eljárása az oszt. vizsgáéhoz hasonló. A szóbeli javítóvizsgán a feladatokat előre ki kell adni, hogy megfelelő idő álljon a tanuló felkészüléséhez. A feleletek maximum időtartama l5 perc. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz a tanuló, aki más iskolatípusból kérte átvételét. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65.§ szerint különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell megadni. Iskolánkban ezen vizsgák félév előtt januárban és év végén augusztusban kerülnek megszervezésre. Ezen vizsgák pontos időpontját az adott éves munkatervben rögzíti az iskola. Különbözeti vizsgára a bizonyítvány benyújtásával lehet jelentkezni. A vizsgaengedményt az igazgató adja /kivéve, ha valaki külföldi bizonyítvány alapján jelentkezik vizsgára/. A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra terjed ki, amelyeket a tanuló - a bemutatott bizonyítványból megállapíthatóan- nem tanult. A tanuló egy-egy tanév anyagából ill.- összevontan -több tanév anyagából is kérhet vizsgaengedélyt. A különbözeti vizsga lebonyolítására az osztályozóvizsgára vonatkozó rendelkezések az irányadók. A vizsgákra (javítóvizsga kivételével) jelentkezni az igazgatónál írásban kell szülői és szaktanár ellenjegyzésével a vizsgák várható időpontja előtt legalább 5 héttel. A kérelemnek tartalmaznia kell a vizsga típusát, a vizsga szükségességét, a kérelmező tanuló nevét, évfolyamát, személyes adatait, az adott tantárgy nevét, amiből vizsgát szeretne tenni. A tanuló, a szülő és az érintett szaktanár aláírását. A vizsgák megszervezésének, lebonyolításának követelményeit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. rögzíti. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. A vizsgát 8:00 és 18:00 óra között kell megszervezni.

20

Az írásbeli vizsga rendje: A felügyelő tanár feladatai: - ülésrend kialakítása (a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék), - a jegyzőkönyv vezetése, - megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, - ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. - Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat golyóstollal vagy ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. - Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola (javító szaktanár) gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. - A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. - A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként hatvan perc, magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. a) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. b) A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján - az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, - lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, - engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. c) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető. A kijavított írásbeli dolgozatokat a javító szaktanár a vizsgázó osztályfőnökének adja át. A dolgozat értékelését rávezeti az osztályozóvizsga jegyzőkönyvére. A szóbeli és gyakorlati vizsga rendje: a) Egy vizsgázónak egy napon legfeljebb 3 tantárgyból szervezhető szóbeli vagy gyakorlati vizsga. b) Legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat a teremben. c) 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani vizsgatárgyanként. d) A vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. e) A szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. f) A feleltetés időtartama 10 percnél több nem lehet. g) 1 alkalommal póttételt húzhat a vizsgázó. h) A következő tantárgy tételének kihúzása előtt legalább 30 perc pihenőidőt kell biztosítani, ez alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja a tanuló.

21

A szóbeli vagy gyakorlati vizsga eredményét a kérdező szaktanár rávezeti az osztályozó vizsga jegyzőkönyvére. Az osztályozóvizsgák adminisztrációját a vizsgázó osztályfőnöke végzi el. Az osztályfőnök feladatai: a) osztályozóvizsgára kötelezettek névsorának összeállítása b) osztályozóvizsga jegyzőkönyvek elkészítése (megnyitása, zárása) c) a kijavított dolgozatok jegyzőkönyvhöz csatolása a megfelelő záradékok beírása a naplóba, törzslapba, bizonyítványba.

2.11. A felvételi eljárás és a tanuló átvételének szabályai Tanulói jogviszony Belépés az iskola első évfolyamára (1/11, 1/13) A mindenkori beiskolázási szabályoknak megfelelően szervezzük meg a felvételi folyamatot, melynek a részleteit a beiskolázási tájékoztató kiadványban tesszük közzé. A beiratkozást megelőzően tájékoztató napot tartunk. A felvételről az igazgató dönt. Belépés felsőbb évfolyamokra Feltétele az alacsonyabb évfolyamok elvégzését igazoló bizonyítvány. A tanulónak iskolánk helyi tantervének követelményeit teljesítenie kell, ezért a magasabb évfolyamba lépéshez különbözeti vizsga teljesítése előírható számára, Erről a beiratkozáskor tájékoztatást kap. Iskolán belüli átlépés másik osztályba vagy csoportba Egyik osztályból vagy csoportból a másikba szaktanár, javaslata, ha szükséges különbözeti vizsga letételével lehet átmenni. A tanuló áthelyezéséről a tanító szaktanárok, az osztályfőnökök véleményének figyelembevételével az igazgató dönt. A szakképző évfolyamba kerülés feltételei, az előzetes tanulmányok beszámítása A képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményekben megfogalmazott elméleti és gyakorlati tudáselemek (bemeneti kompetencia), illetve az iskolai és szakmai előképzettség, a pályaalkalmassági, egészségügyi, illetve szakmai alkalmassági követelmények, valamint az előírt gyakorlat megléte esetén. A bemeneti kompetenciákkal a mérések központi kidolgozása után lehet a szakképzést megkezdeni Túljelentkezés esetén: a jelentkezési sorrendet vesszük figyelembe. A beszámítási lehetőségek: A beszámíthatóság módját és mértékét a szakképzési törvény, központi programok tartalmazzák. Olyan esetben, ahol a szakképesítésekkel kapcsolatos jogszabályok konkrét szabályt nem írnak elő, a beszámíthatóság feltételei: - az óraszám azonossága, - a tematika azonossága, A beszámíthatóságról a szaktanár javaslata alapján az igazgató dönt. 22

Tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanuló jogviszonya, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulaszt, és az iskola eleget tett jogszabályi kötelezettségének. Megszűnik a tanuló jogviszonya a „Kizárás az iskolából” fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

III. HELYI TANTERV 3.1. A választott kerettanterv, a meghatározott óraszámok feletti kötelező tanórai foglakozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások tananyagai A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezései és óraszámai A választott kerettantervek:5. melléklet [12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettanterv a felnőttoktatás 1-4. évfolyama számára. A kerettantervet felmenő rendszerben használjuk.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, 1–4. évfolyam Célok és feladatok A felnőttek általános iskolája 1–4. évfolyamának feladata az analfabetizmus és a félanalfabetizmus hátrányaival küzdő felnőttek számára az alapműveltség közvetítése. Az alapműveltség az általános műveltségnek az a része, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyén eligazodjon a kultúra legfontosabb összetevőiben, képes legyen további tanulásra, művelődésre: az általános műveltség további tartományainak megszerzésére és a szakképzettség elsajátítására. Korszerű értelmezése szerint az alapműveltség már nem csupán az elemi, minimális, gyakorlatias tudás zárt köre, hanem olyan ismeretek és műveletek komplex rendszere, amelyre a társadalomban való eligazodás, a társadalmi magatartások eredményessége érdekében alapszinten mindenkinek szüksége van, s amelyhez értékrendszer kapcsolódik. Ennek megfelelően az 1–4. évfolyam művelődési anyaga ugyan alfabetizációs program keretében helyezkedik el, amelyben a fő hangsúlyt az írni-olvasni-számolni tudás jelenti, de erre építve a kommunikációs képességek, illetve az alapvető társadalmi-gazdasági, továbbá biológiai, életviteli ismeretek is kifejtésre kerülnek olyan művelődési összefüggések között, amelyek képesek az egyének gondolkodási, cselekvési (viselkedési), érzelmi rehabilitációjára, fejlesztésére. Az alapismereti szakasznak tehát ki kell fejlesztenie az írni-olvasni tudás képességeit olyan szinten, hogy azok az írásbeli és olvasási feladatok ellátására alapszinten alkalmasak és tovább fejleszthetők legyenek, illetve meg kell tanítania a számolás alapképességeire. Ezzel együtt a kommunikáció alapvető készségeit is ki kell fejlesztenie és ismereteket kell adnia a tanulók életvitelének fejlesztéséhez. Az 1-4. évfolyam, az ún. alapismereti fokozat tananyaga az alapműveltséget közvetíti. A felkészítésnek az a célja, hogy lehetővé tegye a felnőtt tanuló számára a hiányos vagy 23

elfelejtett (nem működtetett) tevékenység-elemeinek (a tanuláshoz eszközként használható képesség- és készségrendszerének), tudáskészletének pótlását, felújítását, fejlesztését annak érdekében, hogy eligazodjon a kultúra legfontosabb összetevőiben, képes legyen további tanulásra, művelődésre: az általános műveltség további tartományainak megszerzésére és a szakképzettség elsajátítására. Ebben az értelemben olyan ismeretek és műveletek komplex rendszeréről van szó, amelyre alapszinten mindenkinek szüksége van a társadalmi magatartások eredményessége érdekében, s amelyhez értékrendszer kapcsolódik. A felkészítés során az első négy évfolyam műveltséganyagát egyfajta alfabetizációs program keretében célszerű elhelyezni és megvalósítani, amely elsősorban a gondolkodás és a kifejezés képességére, az olvasási, írási, fogalmazási és számolási készségekre, valamint a problémakezelési, -elemzési és megoldási képességekre összpontosít. Ugyanakkor nem feledkezik meg a felnőtt tanuló cselekvési (viselkedési), érzelmi rehabilitációjáról, fejlesztéséről sem. Kiemelt feladat a kulcskvalifikációk (változó társadalmi, gazdasági, technológiai környezetben nélkülözhetetlen eszköztudás, nem szakmaspecifikus tevékenységelemek) folyamatos fejlesztése: önállóság (tanulás, ismeretszerzés, feldolgozás, munkavégzés stb.); rugalmasság; kreativitás; teammunka; terhelhetőség; információs, kommunikációs technikák, technológiák ismerete és kezelése; az idegen nyelvű kommunikáció (előkészítése); a mobilitást támogató eszközök és tudás birtoklása. A tanulási, a tanulásirányítási folyamat eredményes megvalósítása a felnőttek gyakorlat- és munkatapasztalatainak bázisán, a szaktudományok elméleti és módszertani hátterét, eszközeit hasznosítva lehet csak hatékony. A tantárgyi rendszer az előírt tantervi anyagot egy anyanyelvi (magyar nyelv és irodalom) és egy matematikai egységben (modulban) dolgozza fel párhuzamosan. A program megvalósításában jelen van a kommunikációs felkészítés is. A tantervi anyag elsajátítása keretjelleggel történik, amelyet a tanulók felkészültsége, előzetes ismeretei, tanulási képességük, illetve egyéb képességbeli és készségbeli alapok eltérő volta, aránybeli eltérések tesznek indokolttá. Az ajánlásban szereplő időkeret a tanulók haladási üteme szerint rugalmasan kezelendő, a rendelkezésre álló és fejleszthető, önálló tanulást támogató eszközök, anyagok, közvetítési technológia hasznosításával, beleértve a hagyományos és a technológiai alapú tanulásirányítási eljárásokat is. A rendelkezésre álló szabad sáv időkerete lehetőséget biztosít a csoport felkészültségéhez és a helyi lehetőségekhez illeszkedőprogramok megvalósítására.

A választott kerettanterv óraszámai: Évfolyam/ tantárgy

1–4. évfolyam heti óraszám

1–4. évfolyam összes óraszám

Magyar nyelv 5 360 és irodalom, kommunikáció Matematika 5 360 Kötelezően választandó, szabadon választható Keresztényi értékek 1 72 Digitális kompetencia 4 288 Összes óra 15 1080

24

Keresztényi értékek tantárgy A tantárgy tanításának célja A diákok érzéseinek, motivációjának feltárása, személyes kompetenciáik fejlesztése. Témakörök, feladatok Segítségül hívunk bibliai történeteket, amelyek ma is aktuális témákat dolgoznak fel. Több szempontból ránézünk egy-egy témára, bibliodramatikus módszerekkel megpróbáljuk megérteni a szereplők érzéseit, feltérképezni cselekedeteik mozgató rugóit. Megismerünk olyan élettörténeteket, amelyek például szolgálnak mindannyiunk számára. Teréz anya, Albert Schweizer, Pál apostol, s rajtuk kívüli, köztünk élő, hétköznapi hősök motiválhatnak minket mindennapi munkánkban. Belekóstolunk a kereszténység önkifejezési eszközeibe. Értékeket kutatunk a festészet, zene, filmművészet területén, kalandozunk a gasztronómia és a humor világába. Kutatjuk a lelki egészség és a hit kapcsolatát. Alapelvek:  egymás kölcsönös elfogadása,  empátia,  nyitottság,  értékkeresés.

A választott kerettantervek: 5.melléklet [12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettanterv a felnőttoktatás 5-8. évfolyama számára. A kerettantervet felmenő rendszerben használjuk.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, 5-8. évfolyam Célok és feladatok A felnőttek általános iskolája 5-8. osztályának feladata az alapműveltségre épülő általános alapműveltség közvetítése. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános alapműveltség általános iskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (megszakított) iskolai tanulmányait, eredményeit, rendezve és kiegészítve ezeket. Ebből kiindulva megteremti a munkaerő-piaci szakképzés vagy a szakiskolai és a középiskolai továbbtanulás lehetőségét. A tananyag tantárgyi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak, a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. 25

A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek általános iskolája 5-8. osztályának kiemelt feladataihoz kapcsolódnak.

Tantárgyak és óraszámok

Évfolyam/ Tantárgyak

5.

6.

7.

8.

esti

esti

esti

esti

Anyanyelv, kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Történelem és állampolgári ismeretek Művészeti ismeretek Informatika Idegen nyelv (Angol/Német) Osztályközösségépítő program

1

1

1

1

2 3 1 1 1 1 1

2 3 1 1 1 1 1

2 3 1 1 1

2 3 1 1

2

2

1 1 2

1 2 2

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret (Keresztényi értékek / Önismeret) Összesen

1

1

1

1

15

15

15

15

26

Keresztényi értékek tantárgy A tantárgy tanításának célja A diákok érzéseinek, motivációjának feltárása, személyes kompetenciáik fejlesztése. Témakörök, feladatok Segítségül hívunk bibliai történeteket, amelyek ma is aktuális témákat dolgoznak fel. Több szempontból ránézünk egy-egy témára, bibliodramatikus módszerekkel megpróbáljuk megérteni a szereplők érzéseit, feltérképezni cselekedeteik mozgató rugóit. Megismerünk olyan élettörténeteket, amelyek például szolgálnak mindannyiunk számára. Teréz anya, Albert Schweizer, Pál apostol, s rajtuk kívüli, köztünk élő, hétköznapi hősök motiválhatnak minket mindennapi munkánkban. Belekóstolunk a kereszténység önkifejezési eszközeibe. Értékeket kutatunk a festészet, zene, filmművészet területén, kalandozunk a gasztronómia és a humor világába. Kutatjuk a lelki egészség és a hit kapcsolatát. Alapelvek:  egymás kölcsönös elfogadása,  empátia,  nyitottság, 

értékkeresés

Önismeret tantárgy A tantárgy tanításának célja Az Önismeret tantárgy tanításának célja, hogy a diákok megismerjék saját erősségeiket, gyengeségeiket, fejlesztendő területeiket. Segítséget nyújtani a személyiség feltérképezésében. Célja a reális énkép kialakítása, a viselkedés kontrollálása. A szakmai önismeret fejlesztése és annak tudatosítása, hogy a szociális szakember számára a személyiség munkaeszköz. A nyílt és kongruens kommunikáció alkalmazása. A saját kommunikáció kontrollálása, a kommunikáció fejlesztésének módszereinek, eszközeinek bővítése. Témakörök, feladatok  A saját személyiség megismerése, önismeret fejlesztésének fontossága- bevezetés kép segítségévek olyan információt mondani magamról, ami még nem tudnak rólam  Én még sosem gyakorlat- valami, amit még soha nem tettem  Feloldó játékos feladat  Varász domb – varász szeméttelep (tulajdonságot vennék – eldobnék)  Az elmúlt öt évem – az elkövetkező öt évem pajzs készítése  Feloldó játékos feladat 27

                              

Szerepeim, szeretem, nem szeretem. mit dobnék el miért? Menyire különbözünk egymástól Agybeidegződés teszt kitöltése- értékelése Természeti jelenségek festése – milyennek látom magam, milyennek látnak mások Tolvaj játék Társkereső hirdetés faladása Tulajdonság lista készítésre– névtelenül kiragasztani – kitalálni ki rejtőzik mögötte Johari ablak átismétlésre Menyire vagyok nyitott – székely kapu festése Feloldó – játékos feladat Kisfilm megtekintése – vízcsepp festése – milyennek látom a lelkem Kép megbeszélése – kinek mit mond Nap záró kör – amire büszke vagyok, amit végigcsináltam 16 személyiségtípus Kirsey teszt kitöltése - értékelése Erőforrás térkép elkészítése Részlet – a Forest Gump című filmből Megbeszélés – az élet olyan, mint a bonbon…, van úgy hogy elfogy az utolsó kő…, kitartás…, önfeláldozás.. Feloldó játékos feladat Azt szeretem benned… A kimondott szó ereje – játékos feladat Optimizmus. pesszimizmus Mese befejezés - csoportbontásban Játékos feladat - építőkocka kirakása csoportbontásban támogató- nem támogató kommunikáció Személyiségem a munkaeszközöm - gyakorlat Részletek a Good Will Hunting című filmből – milyen a jó segítő Előítéleteim – mások elfogadása 10 dolog, amit szeretek valakiben, akit nem szeretek Egy személy megítélése – feladat kép segítségével Krokodil a folyónál – előítélet mentesség Önismereti vers írása

28

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola 3. 1.1. Óratervek Az Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola helyi tanterve alkalmazkodik a szakképzési törvényi előírásokhoz, a szakközépiskolai és szakiskolai kerettantervekhez, központi programokban és a Szakmai és Vizsgakövetelményekben meghatározottakhoz. ÜGYVITELI TITKÁR 54 346 02

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

1/13.

10067-12 Gépírás és dokumentumkész ítés, iratkezelés

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e

gy

A szakképzés összes óraszáma

2/14.

ögy

e

gy

Munkahelyi egészség és biztonság

9

9

Munkavédelmi alapismeretek

2

2

Munkahelyek kialakítása

2

2

Munkavégzés személyi feltételei

1

1

Munkaeszközök biztonsága

1

1

Munkakörnyezeti hatások

1

1

Munkavédelmi jogi ismeretek

2

2

Foglalkoztatás II.

8

8

Munkajogi alapismeretek

2

2

Munkaviszony létesítése

2

2

Álláskeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

32

32

Nyelvtani rendszerzés 1

4

4

Nyelvtani rendszerezés 2

4

4

Nyelvi készségfejlesztés

12

12

Munkavállalói szókincs

12

12

Foglalkoztatás I.

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Vakírás alapjai Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok

126

30

156

72

18

90

54

12

66

29

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Levelezési ismeretek

18

18

Üzleti levelezés sajátosságai

9

9

Hivatali, üzleti- és magánlevelezés

9

9

Levelezési ismeretek gyakorlat Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása

10073-12 Titkári ügyintézés

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

Kommunikáció alapjai Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok Üzleti kommunikáció gyakorlat

99

43

142

54

25

79

45

18

63

63

63

32

32

31

31 72

7

79

Üzleti nyelvi kultúra

24

2

26

Üzleti magatartás, társalgási protokoll

24

2

26

A viselkedéskultúra szabályai

24

3

27

Gazdasági alapismeretek

72

72

Gazdaság alapelemei

36

36

A pénz fogalma, funkciói. A magyar bankrendszer

23

23

Gazdálkodási ismeretek

13

13

Jogi ismeretek

45

45

23

23

22

22

Vállalkozási ismeretek

54

54

Vállalkozási alapfogalmak

18

18

Vállalkozás működtetése

18

18

Vállalkozás dokumentációja

18

18

A jogszabályok érvényessége, hatálya, jogágak Szerződésfajták, szerződéskötés követelményei

Üzleti adminisztráció gyakorlat

96

96

Az irodai adminisztráció alapjai

48

48

Iroda tárgyi feltételei, készletgazdálkodás

48

48

Ügyviteli ismeretek

64

64

Ügyviteli alapismeretek

16

16

30

10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven

10072-12 Rendezvény- és programszervezés

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend, programcsomag Pénzügyi és számviteli előírások Adózással kapcsolatos kötelezettségek Rendezvény és program dokumentáció alapjai A rendezvényszervezés folyamata, teendői, dokumentumai A PR szerepe a gazdasági életben, célja, feladata Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Rendezvények forgatókönyvének elkészítése Költségkalkuláció készítés, programokhoz, rendezvényekhez

16

16

16

16

16

16

48

48

24

24

24

24 96

96

48

48

48

48

Hivatali protokoll ismeretek

40

40

Üzleti kommunikáció szabályai

20

20

20

20

Verbális és nem verbális jelek a kommunikációban Szakmai idegen nyelv gyakorlat Idegen nyelv használata hivatalban, irodában, rendezvényeken Titkári feladatok elvégzése írásban és szóban az adott idegen nyelven

Összesen

261

297

Összesen

558

Szabadsáv (Osztályfőnöki)

14

Szabadsáv (Idegen nyelv)

30

Szabadsáv (Keresztényi értékek)

50

192

80

112

112

56

56

56

56

304

1134

496

1134

12

26

30

60 50

Elméleti óraszámok/aránya 508 óra – 40 % Gyakorlati óraszámok/aránya 762 óra / 60 % 1270 óra

31

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola PÉNZÜGYI–SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ 54 344 01


1/13.




e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

ögy

e

gy

9

9

2

2


2

2


1

1


1

1


1

1


2

2

Foglalkoztatás II.

8

8


2

2


2

2

Álláskeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

Szakmai idegen nyelv* 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

gy


2/14.

36*

36

Foglalkoztatás I.

32

32


4

4


4

4


12

12


12

12

Gazdasági és jogi alapismeretek

99

99

Mikrogazdasági alapok

5

5

A fogyasztói magatartás és a kereslet

9

9

10

10

12

12

11

11

14

14

A marketing alapjai

8

8

Jogi alapismeretek

10

10

Tulajdonjog

6

6

A vállalat termelői magatartása és a kínálat A vállalkozások alapítása, működése A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai A nemzetgazdaság ágazati rendszere

32

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola A kötelmi jog

14

14

Ügyviteli gyakorlatok

108

108

Tízujjas vakírás

45

45

Szövegformázás

9

9

Levelezés és iratkezelés

36

36

Üzleti kommunikáció

18

18

Általános statisztika

36

36

A statisztika alapfogalmai

2

2

15

15

9

9

8

8

2

2

Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték-, ár-és volumenindex A grafikus ábrázolás Statisztika gyakorlat Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték-, ár-és volumenindex Esettanulmány

36

36

16

16

8

8

8

8

4

4

Pénzügyi alapismeretek

72

72

Pénzügyi szektor alapvetései

2

2

Pénzügyi intézményrendszer

17

17

A pénzforgalom

17

17

A pénzügyi piac és termékei

30

30

Biztosítási alapismeretek

6

6

Pénzügy gyakorlat

18

18

A pénz időértéke

6

6

Értékpapírok értékelése

5

5

Valuta, deviza-árfolyama

2

2

Adózási alapismeretek

27

27

Az államháztartás rendszere

3

3

Adózási alapfogalmak

3

3

Kiemelt adónemek

21

21

Adózás gyakorlat Személyi jövedelemadó

18

18

8

8

33

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Általános forgalmi adó

7

7

Helyi adók

3

3

Számviteli alapismeretek

81

81

A számviteli törvény

10

10

A vállalkozás vagyona

12

12

A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret

10

10

Tárgyi eszközök elszámolása

12

12

A vásárolt készletek elszámolása

14

14

A jövedelem elszámolás

9

9

8

8

6

6

A saját termelésű készletek elszámolása Termékértékesítés elszámolása Számvitel gyakorlat A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok A tárgyi eszközök nyilvántartása A vásárolt készletek bizonylatai Pénzügyi analitika számítógépen

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

Gazdálkodási ismeretek

18

5

5

4

4

4

4

5

5 56

56

9

9

11

11

Munkaerő és bérgazdálkodás

13

13

Gazdálkodás, gazdaságosság

8

8

A vállalkozás vezetése, szervezete és stratégiája

8

8

A vállalkozás válsága

7

7

Gazdálkodás a befektetett eszközökkel Készletgazdálkodás, logisztikai rendszer

Könyvelés számítógépen 11505-12 Könyvelés számítógépen

18

64

64

3

3

3

3

18

18

9

9

Készletnyilvántartó program

9

9

Bérelszámoló program

9

9

Szoftverjog és etika, adatvédelem A könyvelési programokkal kapcsolatos követelmények Főkönyvi és folyószámla könyvelési rendszer Tárgyi eszköz nyilvántartó program

34

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola alkalmazása Integrált vállalati rendszerek

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai

Számvitel

13

13

96

96

9

9

12

12

4

4

15

15

8

8

9

9

10

10

12

12

6

6

A zárás, éves beszámoló

11

11

Vállalkozás-finanszírozás

32

32

A számviteli törvény, az éves beszámoló A tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások Immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások A vásárolt készletek elszámolása Jövedelem-elszámolás Költségekkel kapcsolatos elszámolások Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások Pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszámolások Kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások

A vállalkozás pénzügyi döntései A beruházások értékelése

1

1

13

13

A forgóeszköz-ellátás

8

8

A finanszírozás gyakorlata

7

7

3

3

A vállalkozások pénzügyi teljesítményének mérése Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat Beruházások pénzügyi döntései Forgóeszköz-szükséglet megállapítása

16

16

6

6

5

5

A finanszírozás gyakorlata

3

3

Pénzügyi teljesítmények mérése

2

2

Adózás

48

48

Az adózás rendje

2

2

14

14

7

7

8

8

Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulékok Egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái Társaságok jövedelemadózása

35

11502-12 Projektfolyamatok követése

1501-12 Projektfinanszírozás

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Általános forgalmi adó

11

11

Helyi adók

6

6

Elektronikus adóbevallásgyakorlat

32

32

Gyakorlati előkészítés

2

2

Elektronikus bevallás gyakorlata

28

28

A bevallások ellenőrzése

2

2

Projekt-finanszírozás

32

32

Projekt-finanszírozás alapjai

13

13

A projektek pénzügyi tervezése

12

12

A projekt-támogatások

7

7

Projektfinanszírozás gyakorlat

32

32

Projektértékelés módszerei

7

7

7

7

18

18

A projektek pénzügyi tervezése A projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése

32

32

Projektmenedzsment alapok

8

8

Projekt elemzése, tervezése

11

11

Projekt irányítása, dokumentálása

8

8

Közbeszerzési eljárás

5

5

Projekttervezés gyakorlata

16

16

Projektirányítás számítógéppel

10

10

Projektterv készítése

6

6

160

1194

Összesen

360

198

396

Szabadsáv (Idegen nyelv) Szabadsáv (Keresztényi értékek)

60 47

60

3


14

Összesen

622

50

80

Elméleti óraszámok/aránya

889 óra (70%)

Gyakorlati óraszámok/aránya

381 óra (30%)

12

26

568

1270

1270

36

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola

Szakmai követelmény modul

1/13.


11110-12 Egészségügyi alapismeretek

11498-12 Foglalkoztatás 11499-12 I. (érettségire épülő Foglalkoztatás II. képzések esetén)


e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek

gy


GYAKORLÓ ÁPOLÓ 52 723 01

2/14.

ögy

e

gy

9

9

2

2


2

2


1

1


1

1


1

1


2

2

Foglalkoztatás II.

8

8


2

2


2

2

Álláskeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

Foglalkoztatás I.

32

32


4

4


4

4


12

12


12

12

Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek

72

72

9

9

Szociológia

9

9

Pszichológia

9

9

Pedagógia

9

9

Egészségügyi ellátórendszer

9

9

Népegészségügy

9

9

Egészségfejlesztés

9

9

Környezet-egészségügy

9

9

Szakmai kommunikáció

36

36

37

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Kommunikáció

9

9

Orvosi latin

18

18

9

9

Ápolástan-gondozástan

90

90

Egészséges ember gondozása

9

9

Akadályozott ember gondozása

9

9

Ápolástudomány

9

9

Ápoláslélektan

9

9

Csecsemő és kisgyermekgondozás

18

18

Betegmegfigyelés

18

18

Ápolási beavatkozások

18

18

11222-12 Klinikumi ismeretek

11221-12 Alapápolás

Speciális kommunikáció

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása Gondozási feladatok felnőttkorban Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

72

72

38

38

16

16

28

28

Klinikumi ismeretek

171

171

Anatómia-élettan

36

36

Általános kórtan

9

9

Mikrobiológia-járványtan

9

9

Gyógyszertani alapismeretek

9

9

Belgyógyászat

27

27

Sebészet és traumatológia

18

18

Gyermekgyógyászat

9

9

Diagnosztikai alapismeretek

18

18

Terápiás alapismeretek

18

18

Elsősegélynyújtás – első ellátás

18

18

Klinikumi gyakorlat

108

Belgyógyászati gyakorlat

44

20

64

Sebészeti gyakorlat

44

20

64

20

20

20

40

Traumatológia Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

20

80

188

64

64

Biofizika

8

8

1115112 Diagno sztikus és terápiá s beavat kozáso k felnőtt betegn él

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek

38

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Biokémia

8

8

Gyógyszertan

16

16

Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat

8

8

Eszközös vizsgálatok

8

8

Terápiás eljárások

8

8

Perioperatív ellátás

8

8

40

40

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz Mindennapos beavatkozások Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál Klinikai gyakorlat

256

256

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon

48

48

40

40

20

20

20

20

20

20

20

20

20

20

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályokon

40

40

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon

28

28

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészetnőgyógyászati osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon

56

56

Egészségnevelés

8

8

1115212 Egészsé gnevelő és fejlesztő tevéken ység

Egészségnevelésegészségfejlesztés

39

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Mentálhigiéne

8

8

Táplálkozástan-dietetika

16

16

Betegoktatás

8

8

Rehabilitáció

16

16

Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat

40

40

Egészségnevelés gyakorlat

12

12

Edukációs gyakorlat

8

8

Rehabilitáció gyakorlat

20

20


14

Keresztény értékek (szabadsáv) Szabadsáv (Idegen nyelv) Összesen

12

26

50

50

31 423

Összesen (szabadsávval)

230 653


50 %


50 %

80

212

29

60

325

1134

537

1270

ÁPOLÓ 55 723 01


Tantárgyak/témakörök Klinikai – szakápolási ismeretek

Elméleti órák száma 248

Belgyógyászat és szakápolástana

32

Onkológia és szakápolástana

16

Neurológia és szakápolástana

16

Pszichiátria és szakápolástana

16

Geriátriai és szakápolástana

16

Sebészet-traumatológia-ortopédia és szakápolástana Kisklinikumi szakismeretek és szakápolástana Szülészet- nőgyógyászat és 11113-12 Szakápolási feladatok szakápolástana

32 16 16

Gyermekgyógyászat és szakápolástana

16

Sürgősségi ellátás és szakápolástana

24

Intenzív terápia és szakápolástana

16

Infekciókontroll ápolási feladatai

8

Közösségi ellátás és szakápolástana

16

Hospice ellátás

8

Klinikai szakápolás gyakorlata Szakápolási feladatok belgyógyászati profilú osztályon Szakápolási feladatok sebészeti profilú

Gyakorlati órák száma

160 16 16

40

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola osztályon Ápolói feladatok szülészet -nőgyógyászati osztályon

16 16 16 16 16

Ápolói feladatok intenzív osztályon Ápolói feladatok neurológiai osztályon Ápolói feladatok pszichiátriai osztályon Szakápolói feladatok sürgősségi osztályon Szakápolói feladatok kisklinikumi osztályon

32 16

Közösségi /Otthonápolás Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata Invazív beavatkozások technikái, közreműködik invazív beavatkozásoknál

64 16 8

Klinikai táplálás Transzfúziós kezeléssel kapcsolatos feladatok

8 8 8 8 8

Tartós fájdalomcsillapítás ápolói teendői

11114-12 Kompetenciabővítő ismeretek az ápolásban

Szabad légútbiztosítás, lélegeztetés Inkontinencia, sztóma ellátás Sebkezelés Speciális ápolói beavatkozások klinikai körülmények között Speciális ápolói feladatok gyakorlata sebészeti osztályon Speciális ápolói feladatok gyakorlata intenzív osztályon

32 8 12

Speciális ápolói feladatok sürgősségi osztályon

Összesen: Szabadsáv (Önismeret) Szabadsáv (Keresztényi értékek) Mindösszesen: Összes órák száma: Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:

12 256

248 70

71 326

319 645 50,5%

50,5%

41

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola GYAKORLÓ CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ 52 723 02



1/13.


11498-12 Foglalkoztatás 11500-12 11499-12 I. (érettségire épülő Munkahelyi egészség és Foglalkoztatás II. képzések esetén) biztonság

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása

gy


2/14.

ögy

e

gy

9

9

2 2

2 2


1

1

Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

1 1 2

2 1 2

Foglalkoztatás II.

8

16

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

2 2 2 2

2 2 2 2

Foglalkoztatás I.

32

32

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2

4 4

4 4


12

12


12

12

Egészségügyi alapismeretek

72

72

Szakmai jogi és etikai ismeretek

9

9

Szociológia

9

9

Pszichológia

9

9

Pedagógia

9

9


9

9

Népegészségügy

9

9


9

9


9

9

36

36

Kommunikáció

9

9

Orvosi latin

18

18

9

9


Speciális kommunikáció

42


Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Ápolástan-gondozástan

90

90


9

9

Akadályozott ember gondozása

9

9

Ápolástudomány

9

9

Ápoláslélektan

9

9

Csecsemő és kisgyermekgondozás

18

18

Betegmegfigyelés

18

18


18

18

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása Gondozási feladatok felnőttkorban


Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

72

72

38

38

16

16

28

28

Klinikumi ismeretek

171

171

Anatómia-élettan

36

36

Általános kórtan

9

9


9

9


9

9

Belgyógyászat

27

27


18

18

Gyermekgyógyászat

9

9


18

18


18

18


18

18

Klinikumi gyakorlat

108


44

20

64


44

20

64

20

20

20

40

11153-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások

Traumatológia Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat Diagnosztikai ismeretek csecsemő- és gyermekkorban

20

80

188

56

56

Diagnosztikai alapozó ismeretek

14

14

Mintavételi ismeretek

15

15

Mindennapos beavatkozások

15

15

12

12

32

32

Eszközös/műszeres vizsgálatok és beavatkozások Terápiás ismeretek csecsemő- és gyermekkorban

43

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Gyógyszereléssel kapcsolatos feladatok csecsemő- és gyermekkorban Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál

4

4

4

4

Dietetika

8

8

Homeosztázis

4

4

40

40

4

4

4

4

Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata Eszközös/műszeres beavatkozások előkészítése Mintavétel a gyakorlatban

11154-12 Egészségfejlesztés

Diagnosztikus vizsgálatokkal összefüggő feladatok Terápiás beavatkozások gyakorlata

32

32

112

112

Mindennapos beavatkozások

40

40

Gyógyszerelés a gyakorlatban

40

40

Speciális feladatok

32

32

Egészséggondozás-fejlesztés

24

24

Egészségmegőrzés, egészségnevelés

8

8

Mentálhigiéné

8

8

Közösségi ápolás

8

8

Egészséggondozás-fejlesztés gyakorlat

40

40

Gondozástan

16

16

Fejlődés elősegítése

16

16


8

8

Habilitáció, rehabilitáció a csecsemő- és gyermekápolásban

24

24

Harmadlagos megelőzés

8

8

Otthonápolás

8

8

8

8

Speciális nevelési igényű gyermekek Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban

32

32

Oktatás

16

16

Rehabilitáció eszközei

16

16

Az ápoló szerepe a habilitációban/rehabilitációban

8

8


14

12

Szabadsáv (Idegen nyelv) Keresztényi értékek (szabadsáv) Összesen Összesen

26

31

29

60

243

325

1134

50 392

230 622


50 %


50 %

50 80

568

1270

44

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ 55 723 02


Tantárgyak/témakörök

Neonatológia

24

A megtermékenyítéstől a megszületésig

6

Az újszülött

9

A koraszülött

9

Gyermekgyógyászat, klinikumi ismeretek és szakápolástan

11121-12 Szakápolás csecsemő és gyermek betegek esetén

Elméleti órák száma

Gyakorlati órák száma

112

A szív és érrendszer betegségei. Szakápolás a keringési rendszer betegségeiben

8

A légzőrendszer betegségei. Szakápolás a légzőrendszer betegségeiben

16

Az idegrendszer betegségei. Szakápolástan az idegrendszer betegségeiben

10

Az emésztőrendszer betegségei. Szakápolás az emésztőrendszer betegségeiben

9

Pszichiátriai betegségek csecsemő és gyermekkorban. Szakápolás pszichiátriai betegségek esetén

8

A vizeletkiválasztó rendszer betegségei. Szakápolás a vizeletkiválasztó rendszer betegségeiben

8

Endokrin betegségek. Szakápolás az endokrin rendszer betegségeiben

10

Daganatos betegségek. A daganatos betegek szakápolástana

9

A vérképző és immunrendszer betegségei. Szakápolás a vérképző és immunrendszer betegségeiben

10

45

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola A mozgásrendszer betegségei. Szakápolás mozgásszervi betegségek esetén

8

Kisklinikumi ismeretek és szakápolás bőrgyógyászati betegségek esetén

4

Kisklinikumi ismeretek és szakápolás orr-, fül-, gégészeti betegségek esetén

3

Kisklinikumi ismeretek, és szakápolás szemészeti betegségek esetén.

3

Fertőző betegségek. Szakápolás fertőző betegségek esetén

6

Gyermeksebészet, klinikumi ismeretek és szakápolástan

32

Sebészeti alapismeretek

4

Sebészeti ellátást igénylő kórképek. Sebészeti szakápolástan

14

Traumatológia. Szakápolás traumatológiai betegségekben

14

Sürgősségi ellátás csecsemő és gyermekkorban és szakápolástan

24

A sürgősségi ellátás alapjai

3

A beteg állapotfelmérése. Sürgősségi szakápolástan

9

Mérgezések. Szakápolástan mérgezések esetén

12

A szakápolástan gyakorlata csecsemő és gyermekkorban

224

A kora- újszülött ellátás gyakorlata

32

A csecsemő és gyermek belgyógyászati szakápolástan gyakorlata

96

Sebészeti és traumatológiai szakápolástan gyakorlata

64

A sürgősségi szakápolástan gyakorlata

32

Invazív beavatkozások 11122-12 Kompetenciabővítő Perifériás és centrális vénás kapu, intravénás gyógyszerelés és folyadékterápia ismeretek a csecsemő és Eszközös légútbiztosítás gyermekápolásban Inkontinenciai és sztóma ellátás

24 9 5 5

46

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Transzfúziológia

5

Fájdalomterápia

8

A fájdalom

1

A fájdalom típusai

1

A fájdalom és a kultúra

1

A gyermek és a fájdalom

2

A fájdalomcsillapítás

3

Táplálásterápia

16

Klinikai táplálás

6

Enterális táplálás

5

Parenterális táplálás

5

Sebkezelés

8

Sebellátás

3

Krónikus sebek, nyomási fekély

3

Kötözéstan

2

Az invazív beavatkozások gyakorlata

24

A perifériás és centrális vénás kapu, intravénás gyógyszerelés és folyadékterápia gyakorlata

7

Az eszközös légútbiztosítás gyakorlata

6

Az inkontinenciai és sztóma ellátás gyakorlata

6

A transzfúziólógia gyakorlata

5

A táplálásterápia gyakorlata A klinikai táplálás gyakorlata csecsemő és gyermekkorban

8 3

Az enterális táplálás gyakorlata csecsemő és gyermekkorban

2

A parenterális táplálás gyakorlata csecsemő és gyermekkorban

3

Összesen: Szabadsáv (Önismeret)

248

256

70 71

Szabadsáv (Keresztényi értékek) Összesen:

318 645

Mindösszesen Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:

327

50,5 %

50,5 %

47



11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 (érettségire épülő Foglalkoztatás II. képzések esetén)


Szakmai követelmény-modul

GYAKORLÓ MENTŐÁPOLÓ 52 723 03

Tantárgyak, témakörök 1/13

e

gy

A szakképzé s összes óraszáma

2/14

ögy

e

gy

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek

9

9

2

2


2

2

Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága

1

1

1

1


1

1


2

2

Foglalkoztatás II.

8

8


2

2


2

2

Álláskeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1

32 4

32 4


4

4


12

12


12

12


72

Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia

9

Pszichológia

9

Pedagógia

9


9

Népegészségügy

9


9


9


36

Kommunikáció

9

Orvosi latin

18

72

9

36

48



Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Speciális kommunikáció

9

Ápolástan-gondozástan

90


9

Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány

9

Ápoláslélektan

9

Csecsemő és kisgyermekgondozás Betegmegfigyelés

18


18

90

9

18

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása Gondozási feladatok felnőttkorban Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban Klinikumi ismeretek

171

Anatómia-élettan

36

Általános kórtan

9


9


9

Belgyógyászat

27


18

Gyermekgyógyászat

9


18


18


18

72

72

28 16 28 171

Klinikumi gyakorlat

108

80


44

20


44

20

Traumatológia

188

20

49


11166-12 Sürgősségi betegellátás

11164-12 Logisztika

11165-12 Mentéstechnika

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

20

20

Mentéstechnika

32

A helyszín

2

A-légutak

4

B-légzés

3

C-keringés

3

D-idegrendszer

2

E-sérülések

8

Újraélesztés

5

Elsősegélynyújtás szervezése

5

Betegszállítás

16

Felkészülés a szállításra

3

Mobilizálás

4

Navigációs ismeretek

3

Teendők betegszállítás alatt

4

Tűz és munkavédelmi speciális ismeretek Irányítás

2

32

16

24

Az egészségügyi ellátórendszer felépítése A betegszállítás irányítása

3

A mentés irányítása

5

Kommunikáció az irányításban

12

24

4

Logisztikai gyakorlat

80

Betegszállítási gyakorlat

40

Betegszállítás irányítási gyakorlat Mentésirányítási gyakorlat

20

80

20

Oxiológia alapjai

40

Sürgősségi ellátás

3

A-Légutak oxiológiája

4

B-Légzés oxiológiája

5

C-Keringés oxiológiája

8

D-Idegrendszer oxiológiája

9

Traumatológia

5

Sebészet oxiológiai vonatkozásai

5

40

50

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Gyermekgyógyászat oxiológiai vonatkozásai Csecsemő és gyermekellátás oxiológiai specialitásai A-B-Légút és légzés

16

C-Keringés

2

D-idegrendszer

3

E-Egésztest

2

Újraélesztés

4

Szülészet- nőgyógyászat oxiológiai vonatkozásai Várandósság

8

Nőgyógyászat

2

Toxikológia

16

Toxikus ártalmak és ellátásuk

2

Mérgezések típusai

14

Tömeges baleset katasztrófa ellátás

8

Tömeges balesetek

4

Katasztrófák

2

Tömeges balesetek és katasztrófák felszámolása Sürgősségi ellátási gyakorlat

2

Mentőgépkocsi mentőgépkocsi Orvosi ügyelet

/

16

2 3

8

6

16

8

216

Kiemelt

60 20

Sürgősségi osztály

40

Toxikológia osztály/részleg

28

Szülészeti osztály/részleg

28

Esetkocsi

40


10

10

20

48

Szabadsáv (Keresztényi értékek) Szabadsáv (Idegen nyelv)

24

Összesen

412

Összesen

216

228 640

48

80 80

24

20

68

234

316

1270

550


412+234 =646 (50,87 %)


228 + 80 + 316 =624 (49,13 %)

1270

51

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA 54 481 01



1/13.




e

ögy

e

gy


9

9


2

2


2

2


1

1


1

1


1

1


2

2

Foglalkoztatás II.

8

8


2

2


2

2

Álláskeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

Foglalkoztatás I.

32

32


4

4


4

4


12

12


12

12

Információtechnológiai alapok 10815-12 Információtechnológiai alapok

gy


2/14.

Bevezetés a számítógépes architektúrákba Szoftverismeretek Információtechnológiai biztonság alapjai Információtechnológiai gyakorlat Számítógép összeszerelése Telepítés és konfigurálás

27

27

14

14

8

8

5

5 36

25

61

12

12

24

18

13

31

52

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Megelőző karbantartás

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése

6

6

18

18

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

1

1

2

2

1

1

Munkaszervezés gyakorlat Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése

36

36

4

4

6

6

4

4

10

10

8

8

1

1

2

2

1

1

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

77

77

Programozás alapismeretek

3

3

Adattípusok

10

10

Programozás elemei

3

3

Programozási tételek

20

20

Adatstruktúrák

15

15

53

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Programtervezés

12

12

Adatbázisok

9

9

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

144

Programozási nyelvek

10

Objektumorientált programozás

30

9

39

Programozási nyelv „A”

40

10

50

Állománykezelés

9

3

12

Web-programozás alapjai

37

8

45

Adatbázis fejlesztés

18

30

174 10

18

Hálózati ismeretek I.

72

72

Otthoni és kisvállalati hálózatok

36

36

Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)

36

36

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

144

25

169

Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

72

15

87

Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat

72

10

82

Hálózati operációs rendszerek Windows Server telepítése és üzemeltetése Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Windows Server telepítése és üzemeltetése Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja

88

88

40

40

40

40

8

8 112

112

48

48

48

48

16

16

54

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Hálózati ismeretek II. Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban Számítógép hálózatok tervezése és támogatása Hálózati ismeretek II. gyakorlat Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban gyakorlat Számítógép hálózatok tervezése és támogatása gyakorlat

96

96

48

48

48

48 96

96

48

48

48

48

IT hálózat biztonság

32

32

IT hálózat biztonság

32

32

IT hálózat biztonság gyakorlat

32

32

IT hálózat biztonság gyakorlat

32

32

Osztályfőnöki (szabadsáv)

14

12

Keresztény értékek (szabadsáv)

26

50

Idegen nyelv (szabadsáv)

28

Összesen

240

410

Összesen

650


40%


60%

50

80

268

32

60

272

1270

540

-

1270

1270/508 1270/762

-

54 346 01 IRODAI ASSZISZTENS



1/13.


e Munkahelyi egészség és biztonság

gy


2/14. ögy

e

gy

9

9


2

2


2

2

1

1

1

1

1

1

Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások

55


10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés




10070-12 Munkahelyi kommunikáció

2

Foglalkoztatás II.

8

8


2

2


2

2

Álláskeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

Foglalkoztatás I.

32

32


4

4


4

4


12

12


12

12

Gépírás és iratkezelés gyakorlat

131

30

161

Vakírás alapjai

77

17

94

Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok

54

13

67

Levelezési ismeretek Üzleti levelezés sajátosságai Hivatali, üzleti és magánlevelezés Levelezési ismeretek gyakorlat Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása Kommunikáció alapjai

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok

2

Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok, Üzleti kommunikáció gyakorlat

18

18

9

9

9

9 99

43

142

54

25

79

45

18

63

63

63

32

32

31

31

Üzleti nyelvi kultúra Üzleti magatartás, társalgási protokoll A viselkedéskultúra szabályai

72

8

80

24

2

26

24

3

27

24

3

27

Gazdasági alapismeretek

72

72

Gazdaság alapelemei

36

36

A pénz fogalma, funkciói. A magyar bankrendszer

23

23

56

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Gazdálkodási ismeretek

13

13

Jogi ismeretek

45

45

22

22

23

23

Vállalkozási ismeretek

54

54

Vállalkozási alapfogalmak

18

18

Vállalkozás működtetése

18

18

18

18

A jogszabályok érvényessége, hatálya, jogágak Szerződésfajták, szerződéskötés követelményei

10069-12 Irodai asszisztensi feladatok

10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés

Vállalkozás dokumentációja Bizalmas információ kezelés technikája Bizalmas információk kezelése Információk gyűjtése, felhasználása, őrzése Gyorsírási alapismeretek gyakorlat

24

24

12

12

12

12 112

112

Gyorsírás alapjai

64

64

Gyorsírási gyakorlatok

48

48

112

112

56

56

56

56

Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyirat, jegyzőkönyv készítése Hivatali, üzleti és magándokumentáció Ügyviteli ismeretek

64

64

Ügyviteli alapismeretek

16

16

16

16

16

16

16

16

Marketing alapjai

32

32

Marketing alapismeretek

16

16

Marketingkommunikáció

16

16

Időgazdálkodás

32

32

16

16

16

16

Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend, programcsomag Pénzügyi, számviteli, előírások Adózással kapcsolatos kötelezettségek

Időtábla összeállítása, kezelése Gazdasági feladatok fontossága, időbesorolása Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat Nyomtatványok, űrlapok,

80

80

32

32

57

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola egyéb dokumentumok készítése Adatok csoportosítása, rendszerezése különböző szempontok szerint

48


14


29

12

26

21

50

Szabadsáv (Idegen nyelv) Összesen

304

Összesen

48

323 627

204 80

55

55

359

1270

563

1270

Elmélet – 40 % - 508 óra Gyakorlat - 60 % -762 óra 1270 óra

LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ 54 345 01



1/13.

1498-12 Foglalkozta tás I. (érettségire épülő képzések esetén)



e

gy

2/14. ögy

e


gy


9

9


2

2


2

2

1

1

1

1

1

1

2

2

Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II.

8

8


2

2


2

2

Álláskeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

32

32


4

4


4

4

Foglalkoztatás I.

58

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Nyelvi készségfejlesztés

12

12


12

12

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

10032-12 Marketing

A marketing alapjai Marketing alapismeretek I. Marketingkommunikáció I. Marketing a gyakorlatban Marketing alapismeretek II. Marketingkommunikáció II. Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

54

54

27

27

27

27 36

9

10

19 9

198

198

Az áruforgalom tervezése

55

55

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése

135

135

Üzleti levelezés

8

8

Vezetési ismeretek

18

18

Vezetési alapismeretek I.

9

9

Vezetési alapismeretek II.

9

9

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

10

9

90

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II. Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek

54

18

40

94 99

36

36

63

63

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I.

27

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II.

45

Logisztikai kontrolling

130

99

72

Logisztika célja, feladatai elemei Logisztikai költségeket befolyásoló tényezők

40

18

Áruforgalom gyakorlata

Logisztika 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

18

30

102 27

30

75

64

64

16

16

32

32

16

16

59

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Készletgazdálkodás gyakorlat A beszerzési folyamat fázisai, jellemzői Az anyagszükségletszámítás és erőforrástervezés A készletgazdálkodás főbb mutatói Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás INCOTERMS klauzulák rendszerezése költség és kockázatvállalás szerint A nemzetközi fuvarozás szabályozása, okmányai Díjszámítás elemei, szállítmánybiztosítások Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Az árutovábbítási rendszerek és eszközök, üzletkötési feladatok sajátosságai Fuvarozással, szállítmányozással kapcsolatos árképzés, díjszámítás, fuvardíj, jutalék Okmányok, engedélyek, biztosítások, a szállítmányozás területén Közlekedés- és gazdaságföldrajz Közlekedés- és gazdaságföldrajzi ismeretek Árutovábbítási útvonaltervezés Térkép és GPS használata, pozíciókeresés

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

Raktározás A raktározás szerepe a logisztikai folyamatokban Komissiózás folyamata, eszközrendszere Raktári árumozgatás és készletnyilvántartás bizonylatai A veszélyes áruk, a tárolásának szabályai

64

64

16

16

24

24

24

24

120

120

16

16

77

77

32

32 80

80

16

16

48

48

16

16

24

24

8

8

8

8

8

8

48

48

16

16

8

8

8

8

16

16

Raktározás gyakorlata

56

56

Számítógépes

24

24

60

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola raktárirányítás szoftverei és eszközeinek használata Komissiózás a gyakorlatban Anyagmozgató berendezések működtetése, mérőeszközök használata a raktárban Osztályfőnöki (szabadsáv)

14

Keresztényi értékek (szabadsáv)

28

16

16

16

16

12

26 50

Idegen nyelv (szabadsáv)

32

Összesen

420

Összesen

180

80

650

60

340

80

256

256

Mindösszesen

1276

1276

Elméleti órák száma, aránya

760/59,5%

Gyakorlati órák száma, aránya

516/40,5%

GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS 54 140 01



1/13.

11499-12 Foglalkoztat ás II.


e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy


2/14. ögy

e

gy

9

9

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

2

2

Foglalkoztatás II.

8

8


2

2


2

2

61

11466-12 Speciális 11465-12 gyógypedagógiai Általános gyógypedagógiai feladatok feladatok

11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok


Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Álláskeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

Foglalkoztatás I.

32

32


4

4


4

4


12

12


12

12

Pedagógia

189

189

Általános pedagógia és neveléstörténet

90

90

Neveléselmélet

50

50

Didaktika

49

49

Pedagógia gyakorlat

180

80

260

Gondozási tevékenység

90

40

180

40

180

A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése

90

Pszichológia

180

180

Általános és személyiség-lélektani ismeretek

45

45

Fejlődéslélektan alapjai

45

45

45

45

45

45

Szociálpszichológia alapjai Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai Gyógypedagógiai alapismeretek A gyógypedagógia alapjai Gyógypedagógiai gyakorlat A gondozási tevékenységsérülésspecifikus kérdései A sérült gyermek tevékenységének elemzése, szituációk megoldása Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai fejlődéslélektan Gyógypedagógiai pszicho-diagnosztika

56

56

56

56 192

192

100

100

92

92

64

64

29

29

20

20

62

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai iskolaegészségtan Gyógypedagógiai tantárgy-pedagógiák A gyógypedagógiai nevelés, oktatás intézményi formái Szabadsáv (Osztályfőnöki)

14

Szabadsáv (Idegen nyelv)

29

Szabadsáv (Keresztény értékek)

25

25

Összesen

446

205

Összesen

15

15

64

64

64

64

80

80

80

80

12

26 31

60 50

316

80

651

223 539


60% - 762 óra


40 % - 508 óra

1270 1270

PEDAGÓGIAI- ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS 54 140 02





1/13. e

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy


2/14. ögy

e

gy

9

9

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

2

2

Foglalkoztatás II.

8

8


2

2


2

2

Álláskeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

63

11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok


Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Foglalkoztatás I.

32

32


4

4


4

4


12

12


12

12

Pedagógia

189

189

Általános pedagógia és neveléstörténet

90

90

Neveléselmélet

50

50

Didaktika

49

49

Pedagógia gyakorlat

180

80

26

Gondozási tevékenység

90

40

130

A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése

90

40

130

Pszichológia

180

180

Általános és személyiség-lélektani ismeretek

45

45

Fejlődéslélektan alapjai

45

45

45

45

45

45

11467-12 Oktatási tevékenység

Szociálpszichológia alapjai Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai Oktatási intézmények

56

56

Közoktatási jogszabályok

16

16

Az oktatás segítése

16

16

A nevelés segítése

16

16

Sajátos nevelés - oktatás

8

8

Szabadidő szervezés

48

48

Szabadidő - pedagógia

8

8

Rendezvények – ünnepségek szervezése

8

8

A játék pedagógiája és pszichológiája

16

16

Kézműves foglalkozások

16

16

Pedagógiai segítés gyakorlata

96

96

64

11468-12 Kapcsolat a családokkal

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Nevelési – oktatási tevékenységek gyakorlata

48

48

Szabadidős tevékenységek gyakorlata

48

48

Családtan

32

32

A család

16

16

8

8

8

8

16

16

8

8

8

8

A családokat érintő társadalmi jelenségek Segítő kapcsolat a családokhoz Kommunikáció, kapcsolatépítés Kommunikáció Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés Kommunikáció a gyakorlatban Kommunikáció gyakorlata Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés a gyakorlatban

11469-12 Családpedagógiai gondozás

Családpedagógia A család működési zavarai Speciális ellátások – Hálózati rendszer A „kilábalás” útja Szervezési és ügyviteli ismeretek A munkavégzés során kezelt dokumentumok Szervezés, ügyintézés A szervezés és ügyintézés gyakorlata Ügyiratkezelés a gyakorlatban

14

Szabadsáv (Önismeret) Összesen Összesen

24

24

24

24 64

32

32

16

16

16

16

48

48

24

24

24

24 48

48

24

24

24

24

12

Szabadsáv (Idegen nyelv) Szabadsáv (Keresztényi értékek)

48

64

Az ügyintézés gyakorlata Szabadsáv (Osztályfőnöki)

48

26 30

27

27 26

30 54 26 1270

80

1270


762 óra – 60 %


508 óra – 40 %

65

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola SZOCIÁLIS ASSZISZTENS 54 762 02



1/13.

10 525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei




e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek

gy


2/14.

ögy

e

gy

9

9

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

2

2 8

8

2

2


2

2

Álláskeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

Foglalkoztatás I.

32

32

4

4

4

4


12

12


12

12

Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Tanulástechnikai gyakorlat A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés készségei A veszteségek feldolgozása gyakorlat

90

90

18

18

18

18

10

10

12

12

66

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola A kongruens kommunikáció gyakorlása A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása A szakmai kommunikáció fejlesztése Társadalomismeret

72

72

A család és életmód

25

25

Szociológiai alapismeretek

12

12

A társadalmi struktúra

10

10

A mai magyar társadalom

15

15

Szervezetszociológia

10

10

Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Gyakorlat a család és életmód körében Szociológiai alapismereti gyakorlat Szociálpolitikai monitorozás Az intézmény megismerése Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Szociálpolitikai alapismeretek Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák A szociálpolitika intézményrendszere Jogi és családjogi alapismeretek

10

10

12

12

10

10

72

35

107

25

9

34

8

4,5

12,5

21

10

31

18

11,5

29,5

81

81

11

11

10

10

6

6

11

11

A jóléti nagyrendszerek

11

11

A lokális ellátások

11

11

Közigazgatási ismeretek

10

10

A szociális segítés etikája

11

11

81

81

8

8

17

17

17

17

17

17

5

5

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Pszichológiai alapismeretek Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok Az életút pszichológiája A személyiség pszichológiája Szocializáció

67

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Pedagógiai alapismeretek

10559-12 első-segélynyújtási feladatok

17

Pszichológiai gyakorlat

36

27

63

Gyermektanulmányok Az életút pszichikus jellemzői Egészségügyi alapismeretek Az emberi test felépítése és működése

27

15

42

9

12

21

54

54

14

14

10

10

20

20

10

10

36

36

12

12

Közegészség

12

12

Egészségmegőrzés

12

12

Kórok és kórokok A betegségek tüneti és a betegmegfigyelés szempontjai A gondozás és a betegellátás laikus módszerei Népegészségügyi ismeretek A társadalmi helyzet és az egészség

Az elsősegélynyújtás gyakorlata Mechanikai sérülések, a gyermekbetegségek ellátása Veszélyeztető állapotok

10527-12 A szükségletfelmérés és a problémamegoldás részfeladatai

17

27

18

45

18

10

28

9

8

17

A szociális problémák megjelenésének összefüggései

48

48

Társadalmi összefüggések

24

24

8

8

8

8

8

8

88

88

16

16

32

32

24

24

16

16

A személyiségben rejlő összefüggések A problémamegoldó modell A szociális munka Etikai Kódexe, etikai dilemmák A szociális munka elmélete Általános szociális munka Szociális munka egyénekkel és családokkal Szociális munka csoportokkal Közösségi szociális munka

68


10563-12 Szociális munka adminisztrációja1

10562-12 Szabadidős-szervezési és rekreációs feladatok

10558 -12 Önálló szociális segítő feladatok

A szociális munka gyakorlata

64

64

32

32

16

16

16

16

Esetmegbeszélés és szupervízió

48

48

Esetmegbeszélés

32

32

Szupervízió

16

16

Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata A közösségi szociális munka gyakorlata

Mentálhigiéné

16

16

Elméleti ismeretek

8

8

A segítés mentálhigiénés vonatkozásai

8

8

80

80

16

16

32

32

16

16

16

16

A szabadidő-szervezés és rekreáció elméleti ismeretei Az életmódváltás és a szabadidő fontossága A szabadidő-szervezési és rekreációs alapismeretek A tárgyi feltételek biztosítása Munka- baleset- és tűzvédelem A szabadidő szervezés és rekreáció gyakorlata Szabadidős és rekreációs technikák A szabadidő szervezés és rekreáció gyakorlata Munka- baleset- és tűzvédelem gyakorlata A szociális adminisztráció Az intézmények működésének jogi háttere Intézményi adminisztráció

40

40

16

16

16

16

8

8

64

64

8

8

16

16

Szociális ügyintézés

24

24

Pályázatírás

16

16

Számítástechnikai ismeretek

8

8

69

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Számítástechnikai alapismeretek Számítástechnikai a szociális adminisztrációban Szabadsáv (Osztályfőnöki)

14


50

5

5 26 50

397

Összesen

3

12


3

225

80

622

17

43

60

365

203

1270

568

Elmélet

762 óra - 60 %

Gyakorlat

508 óra – 40 %

1270

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ 34 762 01

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök

1. évfolyam

10569-12 Gondozásiápolási alapfeladatok



e

gy

ögy

2. évfolyam e

Összesen

gy


9

9


2

2


2

2


1

1

Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások

1 1

1 1


2

2

8 2 2 2 2

Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

Tanulástechnikai gyakorlat A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés és a segítő kapcsolat A veszteségek feldolgozása gyakorlat A kongruens kommunikáció

8 2 2 2 2

63 36

57

9

8

17

9

16 16 17

25 16 26

9

120 36

70

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Szociálpolitikai alapismeretek A szociálpolitika intézményrendszere

45 27 9

48

16

Jogi és családjogi alapismeretek A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások Közigazgatási ismeretek A szociális segítés etikája

16 16

72 18

16 16 9 74 18 18 18 72 18

18 18 18 94

18 18 18 102

9 20

Monitorozó gyakorlat

54 18 18 18

A szociális ellátás intézményei Az egészségügyi ellátás intézményei Egy intézmény részletes megismerése Pszichológiai alapismeretek

Pszichológiai alapismeretek Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok Az életút pszichológiája A személyiség pszichológiája Egészségügyi alapismeretek

Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei Kórok és kórokok A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai A gyógyszerelés A társadalmi helyzet és az egészség Közegészségügyi és járványtani ismeretek Egészségmegőrzés Ápolási, gondozási alapismeretek

Általános ápolási ismertek Gondozási alapismeretek Az ápolás, gondozás dokumentációja

8

27 18

27 18

18 9

18 8 9

18 9 54 18 18 18

18 9 54 18 18 18

8

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

72 12 24 36

20

Társadalomismeret

24

92 12 24 36 24

A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység okai A mai magyar társadalom A szükségletfelmérés módszerei

8 8 8

8 8 8

64

73

Az ápolási folyamat megfigyelése A gondozási folyamat megfigyelése Elsősegélynyújtási gyakorlat 10570-12 A szükségletek felmérése

93 27 9 16

Klinikai ismeretek

9

71

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola A keringés, a vérképző, a légző- és az emésztőrendszer betegségei Ideg- és elmegyógyászati alapok, a bőr és az érzékszervek betegségei Endokrin, daganatos és sebészeti beavatkozást igénylő betegségek Urológiai, nemi és a reumatológiai betegségek Dietetikai ismeretek Geriátriai ismeretek

16

16

16

16

16

16

8 8

8 8 9

9 36

Ápolási gyakorlat

20

56

Alapápolás belgyógyászati betegek körében Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében Gondozási ismeretek

A gondozási szükségletek felmérése Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében Gerontológia és az idősek rehabilitációja Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek körében

36 9

36 9

9

9

9

9

9

9

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

A gondozási szükségletek felmérése idősek körében A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében A gondozási folyamat tervezése

18

6

6

6 6

6 6 56 16

Általános szociális munka

56 16

Szociális munka egyénekkel és családokkal Szociális munka csoportokkal Közösségi szociális munka

16 16 8

Szociális munka elmélete 10571-12 Sajátos gondozási feladatok

18

Szociális munka gyakorlata Egyénekkel és családokkal végzett szociális munka gyakorlata

A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata Közösségi szociális munka gyakorlata

16

16 16 8 16

8

8

4 4

Szociális gondozás

80

4 4 80

Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai

16

16

72

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Aktivitás és foglalkoztatás Háztartási ismeretek Munka-, baleset- és tűzvédelem A gyógyászati segédeszközök beszerzése Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása

16 16 8

16 16 8

8

8

16 48 16 16 4 4

16 68 16 16 4 4

4

4

4 24 8

4 24 8

16

16

20

Szociális gondozás gyakorlata

Idős emberek gondozása Fogyatékkal élők gondozása Foglalkozási gyakorlat Háztartási gyakorlat Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása Mentálhigiéné

10572-12 Gondozásiápolási adminisztráció

Elméleti ismeretek A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

24

24

Esetmegbeszélés Szupervízió

16 8

16 8 24 8 8

24 8 8

A szociális adminisztráció

Az ápolás adminisztrációja A gondozás adminisztrációja Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában

Szabadsáv (Osztályfőnöki) Szabadsáv (Keresztényi értékek)

14 24

Szabadsáv (Gondozási ismeretek) Szabadsáv (Önismeret) Összesen: Összesen: Elmélet Gyakorlat

437 189 626

8 12 26 36 41 325

14 239 80 564 60 % - 762 óra 40 % - 508 óra

8 26 50 36

1270

73


SZOCIÁLIS SZAKGONDOZÓ 54 762 03



1/13.

10 525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei




e

gy

2/14. ögy

e


gy


9

9


2

2


2

2


1

1


1

1


1

1


2

2

Foglalkoztatás II.

8

8


2

2


2

2

Álláskeresés

2

2

2

2

Foglalkoztatás I.

32

32


4

4


4

4


12

12


12

12

Munkanélküliség

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

90

90

Tanulástechnikai gyakorlat

18

18

A reális énkép szerepe a szociális segítésben

18

18

A szakmai együttműködés készségei

10

10

A veszteségek feldolgozása gyakorlat

12

12

10

10

12

12

10

10

A kongruens kommunikáció gyakorlása A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása A szakmai kommunikáció fejlesztése Társadalomismeret

72

72

A család és életmód

25

25

74

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Szociológiai alapismeretek

12

12

A társadalmi struktúra

10

10

A mai magyar társadalom

15

15

Szervezetszociológia

10

10

Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Gyakorlat a család és életmód körében

72

35

107

25

9

34

Szociológiai alapismereti gyakorlat

8

5

13

Szociálpolitikai monitorozás

21

10

31

Az intézmény megismerése

18

11

29

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

81

81

Szociálpolitikai alapismeretek

11

11

Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák

10

10

A szociálpolitika intézményrendszere

6

6

Jogi és családjogi alapismeretek

11

11

A jóléti nagyrendszerek

11

11

A lokális ellátások

11

11

Közigazgatási ismeretek

10

10

A szociális segítés etikája

11

11

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

81

81

Pszichológiai alapismeretek

8

8

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

17

17

Az életút pszichológiája

17

17

A személyiség pszichológiája

17

17

Szocializáció

5

5

Pedagógiai alapismeretek

17

17

Pszichológiai gyakorlat

36

27

63

Gyermek-tanulmányok

27

15

42

Az életút pszichikus jellemzői

9

12

21


54

54

Az emberi test felépítése és működése

14

14

Kórok és kórokok

10

10

A betegségek tüneti és a betegmegfigyelés szempontjai

20

20

10

10

A gondozás és a betegellátás laikus módszerei

75

10556-12 Gondozási ápolási feladatok

10559-12 elsősegélynyújtási feladatok


Népegészségügyi ismeretek

36

36

A társadalmi helyzet és az egészség

12

12

Közegészség

12

12

Egészségmegőrzés

12

12

Az elsősegély-nyújtás gyakorlata

27

18

45

Mechanikai sérülések, a gyermekbetegségek ellátása

18

10

28

Veszélyeztető állapotok

9

8

17

Ápolási ismeretek

40

40

Alapápolási feladatok

14

14

Ápolási szükségletek, betegmegfigyelés szempontjai, etikai szabályai és a betegek jogai.

11

11

Haldoklók és elhunytak

5

5

Gyógyszerelési alapismeretek

10

10

Alapápolási gyakorlat

40

40

Szükségletfelmérés, ápolási terv készítése és az alapápolási feladatok gyakorlása

12

12

Speciális ápolási feladatok

16

16

Gyógyszerelés gyakorlata

12

12

Gondozási ismeretek

24

24

14

14

10

10

Gondozási szükségletek

24

24

Egészségügyi és fizikai ellátás

12

12

Mentálhigiénés gondozás és foglalkoztatás

12

12

A gondozás fogalma, célja, célcsoportja A gondozás feladata, tevékenységi formái és a gondozó szerepe

Gondozási gyakorlat Gondozási szükségletfelmérés, gondozási terv készítése, feladatok gyakorlása Foglalkozás, aktivizálás és foglalkoztatás

10574-12 Személyes gondoskodás

Háztartás körüli feladatok

16

16

5

5

6

6

5

5

A szociális munka

48

48

A szociális munka társadalmi közege

10

10

Egyéni esetkezelés

8

8

Családsegítés

9

9

Szociálismunka csoportokkal

8

8

Közösségi szociális munka

8

8

A szociális munka gyakorlata

32

32

76

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata A közösségi szociális munka gyakorlata

16

8

8

8

8

Szociális gondozás

56

56

A személyes gondoskodás dilemmái

14

14

Aktivitás és foglalkoztatás

16

16

Háztartási ismeretek

15

15

Munka-, tűz- és balesetvédelem

11

11

A szociális gondozás gyakorlata

32

32

A személyes gondoskodás gyakorlata

12

12

Foglalkozási gyakorlat

7

7

Háztartási gyakorlat

5

5

4

4

4

4

Munka-, tűz-és balesetvédelem gyakorlata A gyógyászati segédeszközök beszerzése és használata A szociális szakember személyiségének védelme

10575-12 Szociális szervezés

16

16

16

Lelki egészségvédelem

6

6

Esetmegbeszélés

6

6

Szupervízió

4

4

Gazdálkodási alapismeretek

32

32

Közgazdasági alapismeretek

12

12

Költségvetési alapismeretek

9

9

Elkülönített alapok

3

3

4

4

4

4

16

16

4

4

Az intézményi gazdálkodás tervezése

8

8

Létszám- és bérgazdálkodás

4

4

Vezetési, szervezési ismeretek

8

8

A vezetés alapjai A szociális ellátás tervezése, menedzsment Érdekérvényesítés a szociális intézményekben Vezetési, szervezési és gazdálkodási gyakorlat

3

3

2

2

3

3

A helyi önkormányzatok költségvetése A nem állami szervezetek gazdálkodása A szociális intézmények gazdálkodása A szociális szolgáltatások finanszírozási formái

Vezetési, szervezési gyakorlat

8

8

4

4

77


10576-12 Szakgondozási adminisztráció

Intézményi gazdálkodás gyakorlata

4

Szociális szolgáltatások adminisztrációja A szociális szolgáltatások adminisztrációjának ismeretei A szociális szervezés adminisztrációjának ismerete Szociális szolgáltatások adminisztrációjának gyakorlata Szociális gondozás, szervezés adminisztrációs gyakorlata

4

16

16

10

10

6

6 8

8

8

8


16

16


16

16

Számítástechnikai ismeretek gyakorlata

24

Számítástechnikai gyakorlat

24


14


50

12


397

Összesen

24

225 622

80

17

43

365

203

1270

568

Elmélet

762 óra - 60 %

Gyakorlat

508 óra – 40 %

1270

EGYHÁZZENÉSZ KÁNTOR-ÉNEKVEZETŐ szakmairány 54 212 02 Modul megnevezése, modulszám Munkavédelmi alapismeretek 11500-12 Foglalkoztatás II. 11499-12 Elhelyezkedést munkavállalást segítő idegen nyelv 11498-12

10603-12 Egyházi zene szolgáltat ása

Zenész alapok 10602-12

Tananyagegység megnevezése

Óraszámok 1/13.

2/14.


9

0

Foglalkoztatás

0

8

Elhelyezkedést munkavállalást segítő idegen nyelv

0

32

Szolfézs 1. gyakorlat

36

0

Zenetörténet 1.

36

0

Szolfézs 2. gyakorlat Zeneelmélet

18

48

54

48

Zenetörténet 2. Zongora kötelező gyakorlat Gregorián gyakorlat

18

48

18

16

46

32

78


10604-12 Kántor-énekvezető tevékenysége Szabadsáv Szabadsáv Összesen MINDÖSSZESEN

Népének gyakorlat

46

32

Egyházzene irodalom

36

32

Orgonaismeret

0

16

Hittan

36

16

Liturgia

36

16

Népzene

0

32

Kórus gyakorlat

51

32

Liturgikus gyakorlat Liturgikus orgona gyakorlat Vezetett gyakorlat

51

32

0

16

37

32

Latin gyakorlat

36

0

Orgona gyakorlat

28

16

Karvezetés gyakorlat

28

16

Hangképzés

28

16

Osztályfőnöki

14

14

662

552

Önismeret

58 1212

79

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Modul megnevezése, modulszám Munkavédelmi alapismeretek 11500-12 Foglalkoztatás II. 11499-12 Elhelyezkedést munkavállalást segítő idegen nyelv 11498-12

10603-12 Egyházi zene szolgáltatása

Zenész alapok 10602-12

10604-12 Kántor-énekvezető tevékenysége

Tananyagegység megnevezése

Elmélet

Gyakorlat


9

0

Foglalkoztatás

8

0

Elhelyezkedést munkavállalást segítő idegen nyelv

32

0


0

36

Zenetörténet 1.

36

0


0

66

Zeneelmélet

102

0

Zenetörténet 2.

66

0

Zongora kötelező gyakorlat

0

34

Gregorián gyakorlat

0

78

Népének gyakorlat

0

78

Egyházzene irodalom

68

0

Orgonaismeret

16

0

Hittan

52

0

Liturgia

52

0

Népzene

32

0

Kórus gyakorlat

0

83

Liturgikus gyakorlat

0

83

Liturgikus orgona gyakorlat

0

16

Vezetett gyakorlat

0

69

Latin gyakorlat

0

36

Orgona gyakorlat

0

44

Karvezetés gyakorlat

0

44

Hangképzés

0

44

Osztályfőnöki

14

14

Önismeret Összesen MINDÖSSZESEN

Óraszámok

21

37

508

762 1270

Elméleti órák aránya, száma

40% (508 óra)

Gyakorlati órák aránya, száma

60% (762 óra)

80

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola 3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az oktatási folyamatban elsősorban az egyes tanegységek tanárainak előadásai kerülnek felhasználásra. A pedagógusok szakmai és módszertani szabadságának érvényesítése a tanításhoz szükséges anyagok kiválasztásakor elsődleges szempont. A kiválasztáskor figyelembe kell venni az esetleges tanárváltásokat és a csoportok kialakításának rendjét, ezért szükséges az egységesség. A tankönyv tartalmazza a központi programban, kerettantervben / helyi tantervben előírt ismeretanyagot; feleljen meg a szaktudomány elvárásainak, a szakmai vizsga követelményeinek; szolgálja eredményesen az adott képzés sajátos céljait.

A tankönyv és taneszközök kiválasztásának szempontjai  Szakmai-tartalmi szempont: érvényesítése megkívánja, hogy minden pedagógus térjen át a rendelkezésre álló új, modern tankönyvek, tankönyvcsaládok használatára.  Módszertani szempont: a különböző segédletek beszerzésekor érvényesüljön az egységes pedagógiai és szakmódszertani eljárásmódok alkalmazása.  Oktatásszervezési szempont: egy osztályon és egy évfolyamon belül feltétlenül, iskolai szinten pedig a tanegységek, modulok tanításában több évfolyamon érvényesüljön az egységes tankönyv, illetve tankönyvcsalád alkalmazása, a csoportbontások, átmeneti vagy tartós, tervszerű vagy kényszerű összevonások, esetleges szervezési problémák megkönnyítésére.  Anyagi szempont: elsősorban a diák, másodsorban az iskola kiadásainak könnyítése miatt feltétlenül figyelembe kell venni a tankönyvek árát. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: o A taneszköz feleljen meg az intézményegység helyi oktatási programjának. o Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

81


3.3. A mindennapos testnevelés A felnőttoktatásban a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező.

3.4. A választható tantárgyak, pedagógusválasztás szabályai

foglalkozások

és

a

Az idegen nyelvi tanegységek esetében választható az angol vagy a német nyelv előzetes jelentkezés alapján. A nyelvi csoportokba való besorolást az igazgató hagyja jóvá. A minimális létszámot az intézmény 12-15 főben állapítja meg. A mindenkori tantárgyfelosztás függvényeként van lehetőség a tanulóknak a pedagógusválasztás jogával élni. Továbbá szakmai gyakorlati képzésben lehetőség van a csoportot oktató nevelők közül választani, amit szintén az igazgató véglegesít és szükség esetén felülbírál az egyenlő leterheltség elvét szem előtt tartva.

3.5. Projektoktatás Iskolánkban nem folytatunk projektoktatást.

3.6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításának kötelezettségét először a 2003. évi CXXV. törvény írta elő. A törvény módosított változata a 2011. évi CLXXIV. számú törvény számos ponton többletfeladatot írt elő a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők számára. A módosított eljárási szabályok mellett létrejöttek új államigazgatási szervek: az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület. A köznevelési intézményeknek az intézkedések meghozatalakor az esélyegyenlőség és az egyenlőbánásmód elvét mindig szem előtt kell tartaniuk éppúgy, mint a diákok mindenek felett álló érdekét. Biztosítani kell számukra, hogy minden segítséget megkapjanak épességük, tehetségük kibontakoztatásához, személyiségük fejlesztéséhez és ismereteik korszerűsítéséhez. Ügyeik elintézésében méltányosan, humánusan, a többi tanul érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül a számukra legkedvezőbbet választva kell eljárni. Tanulási problémákkal küzdő tanulók esetén Iskolánk egyik alapgondolata az egyéni tempó szerinti haladás lehető legnagyobb mértékű segítése, valamint a közösségben rejlő erő és összetartozás kiaknázása. Éppen ezért célunk, hogy a kevésbé sikeresen haladók is együtt folytathassák tanulmányaikat eredeti csoportjukkal. Ez a helyzet komoly szervezést és képzett pedagógusokat igényel. 82

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Az iskola ilyen természetű vállalást csak akkor tesz,  ha az iskola szakember ellátottsága biztosítja a gyermek számára szükséges fejlesztő foglalkozásokat,  ha a tanuló egyébként betartja az iskola és az osztály szabályait és konstruktív módon, minden tőle telhetőt megtesz az együttműködés érdekében mind társaival, mind a pedagógusokkal; A bukás megelőzésére a következő gyakorlatunk van:  korrepetálás, fejlesztés,  egy-egy tanulócsoport folyamatos segítése,  tanulópárok létrehozása.

3.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Értékelési rendszer Az értékelés a pedagógiai folyamat egyik alapszakasza; a visszacsatolás funkcióját látja el. Értéket állapít meg a tanuló tudásáról, a tanár munkájáról, a tananyag tartalmának elsajátíthatóságáról. Az értékelésnek tárgyszerűnek, megbízhatónak kell lennie. Az értékelés iskolai módjai A tanuló teljesítményét, előmenetelét év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelni kell; félévkor és a tanítási év végén osztályzattal is minősíteni kell. Az év végi minősítés az egész tanévi teljesítményre vonatkozik. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten tekinti át, és a pedagógus, ill. az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. 1. Szóbeli feleletek:  tanári vázlat alapján,  tanulói vázlat alapján,  átgondolás után, önállóan. 2. Írásbeli feleletek:  tesztek,  feladatlapok,  összegző, lezáró dolgozatok /esszé jellegű számonkérések/ 3. Értékelés tanulói szakmai tárgyak esetében gyakorlati tevékenység (a szakoktató által összeállított gyakorlati tételsor alapján) 4. Egyéb módon (házi dolgozat) Szakmai tárgyak esetén a tanuló munkájának értékelése vizsgák, beszámolók formájában is történhet. A tanuló adott tantárgyból szerzett félévi – a naplóba kerülő– osztályzatát a jegyek átlagából képzett jegy adja. Elégtelen osztályzatot kap az a tanuló, akinek az így képzett jegye elégtelen.

83

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Az a tanuló, aki év végén gyakorlati tárgyból elégtelen érdemjegyet kap évismétléssel folytathatja tanulmányait, elméleti tárgy esetén magasabb évfolyamra csak sikeresen letett pótvizsgát követően léphet. A pótvizsgák időpontját tantestület által elfogadott tanév rendje rögzíti. A tanuló év végi – bizonyítványba kerülő– osztályzatát az egész évi teljesítménye alapján kell kiszámítani. Az osztályzatot a havi jegyek átlagából képzett jegyből, a félévi és év végi vizsga jegyekből számítjuk. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje A tanulók tudását a szaktanár írásban is ellenőrizheti. A feladat kijelölésekor a felhasználható forrásokat és eszközöket is közölni kell. A dolgozat megírását megelőzően tájékoztatni kell a diákokat a feladat jelentőségéről, ellenőrizhetőségéről, az értékelés módjáról. Az írásbeli feladatok olyan típusúak legyenek, mint a szakmai vizsga írásbeli feladatai. Az írásbeli beszámoltatás korlátai:  Egy tanórán egy tanulóval legfeljebb egy írásbeli dolgozat iratható. Formái:  Diagnosztikus, helyzetfeltáró mérések, amely a munka megtervezése előtt információk szerzése céljából történnek. Feltárják, hogy milyen képességekkel és ismeretekkel lépnek be a tanulók az oktatás adott szakaszába. Pl. Tanév elején tudásmérő tesztek íratása, amelyet a szaktanár %-os eredménnyel értékel.  Formatív mérések, amelyek célja a tanulási nehézségek, problémák feltárása, korrekció a tanulók teljesítményének hatékonysága érdekében. Pl. Tudáspróba nagyobb tananyagegységek lezárása előtt, amelyet a szaktanár %-os szintelérési mutatóval értékel. A tudáspróba lehetőséget ad a pedagógusnak a felzárkóztató munka megszervezésére, a tanulóknak a hiánypótlásra.  Szummatív mérések, az oktatási folyamat lezárása, eredmények megállapítása céljából, amely során a követelményrendszerre épülő készségek, jártasságok és ismeretek mérése történik. Pl. - Nagyobb tananyagegységek végén témazáró dolgozat íratása, amelyet érdemjeggyel értékel a szaktanár.

3.8. Az otthoni felkészüléshez szükséges írásbeli és szóbeli feladatok kiadásának elvei Minden tanuló kötelessége a tanulás. A tananyag órai feldolgozása mellett elengedhetetlen az otthoni gyakorlás, felkészülés. A szaktanárok az anyag sikeresebb elsajátítása érdekében írásbeli és szóbeli házi feladatot jelölnek ki. Ennek során közölniük kell a diákokkal, milyen eszközöket használjanak a feladat megoldása során. Tájékoztatni kell a tanulókat arról is, hogyan történik az otthoni munka ellenőrzése és értékelése. A következő órán a kiadott feladatok elvégzését ellenőrizni kell, s a jó megoldást ismertetni. Az esti munkarend miatt az egyes tanórai foglalkozások között egyéni felkészülés keretében kell a tanulóknak a helyi tantervben meghatározott ismereteket elsajátítania. Az egyéni foglalkozás keretében elsajátítandó ismeretekről a tanárok minden tanítási év elején tájékoztatják a tanulókat. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei:

84

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola  Általában minden órán kapnak házi feladatot a tanulók. Céljuk az órán tanult ismeretek elmélyítése, a továbbhaladás megalapozása. Elkészítésük a szaktanár iránymutatásai alapján történik.  Formája lehet szóbeli (egy tananyagrész megtanulása avagy önkéntes alapon vállalt kiselőadásra való felkészülés) vagy írásbeli (az órai tananyaghoz kapcsolódó gyakorló feladatok megoldása, esetleg önálló kutatást is igénylő házi fogalmazás) illetve kötelező vagy önkéntes.  A házi feladatot általában a következő órára kell elkészíteni, de ha egyes esetekben több idő áll rendelkezésre, akkor az elkészítés időpontját a szaktanár külön meghatározza. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok korlátai:  Nem adható az átlagosnál több kötelező házi feladat az iskolai szünetek időtartamára ill. hétvégén.  A házi feladatok terjedelmére, a feladatok számára vonatkozóan általános megkötések nincsenek, azt a szaktanárok a kialakult és bevált gyakorlatnak megfelelően határozzák meg.  Amennyiben a tanuló a házi feladatát (szóbeli vagy írásbeli) nem tudja elkészíteni, azt az óra elején önként jeleznie kell a szaktanárnak.  Ha a tanuló a feladatot hanyagsága miatt nem készítette el, a házi feladatok elkészítése során végzett munkáját a szaktanár belátása szerint elégtelen osztályzattal értékelheti.  A házi feladatok ellenőrzése rendszeresen vagy szúrópróba szerűen történik az egyes tanulóknál.  A leellenőrzött házi feladatot a szaktanár érdemjeggyel értékelheti.

3.9. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, akinek valamennyi tanév végi osztályzata legalább elégséges, és az összefüggő szakmai gyakorlatot teljesítette. Aki egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, csak sikeres javítóvizsga után juthat felsőbb osztályba. Ennek hiányában évismétléssel folytathatja tanulmányait. Az a tanuló, aki a szakmai gyakorlatot nem teljesítette, szintén évismétléssel folytathatja tanulmányait. A tanév közbeni számonkérés folyamatos. A tanár a tanuló munkáját havonta legalább egyszer érdemjeggyel értékeli és azt a naplóba bejegyzi. A számonkérés szóban, írásban illetve gyakorlati feladattal egyaránt történhet. A nagyobb tananyagegységek számonkérését a számonkérést megelőzően legalább egy héttel kell a tanulók felé bejelenteni. Törekedni kell a szóbeli számonkérés rendszeressé tételére. Az írásbeli dolgozatokat, azok elkészítését követően legkésőbb két hét múlva értékelni kell.

3.10. A tanuló tanulási teljesítményének, előmenetelének értékelése. Érdemjegy

tanulmányi

Az értékelés gyakorlatának alapelvei Az értékelés legyen: 85

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola • •

• • • • •

folyamatos - kiszámítható, rendszeres, aktuális, tervszerű. A nem kampányszerű ellenőrzés természetes kísérője lesz a tanulónak, a feszült légkör ezzel elkerülhető, sokoldalú - ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást értékeljük, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődést osztályozzuk! (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása, stb.) változatos - vizsgálja a neveltségi szinteket, vegye figyelembe az életkori sajátosságaikat, személyiségtípusokat, alkalmazzuk a metakommunikációs jelzéseket, kiszámítható - segítse elő a rendszeres munkavégzés és a felelősségtudat kialakulását, konkrét - az értékelés legyen tárgyszerű, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentse további erőfeszítésekre a diákot, tartsa életben az egészséges munkakedvet, objektív - törekedjen igazságosságra, méltányosságra, kollektív - a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak, (elviselésüknek) megszokása.

Tantárgyi minősítések A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat megállapításánál az egész évi teljesítményt kel figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján. Az osztályzatról a tanulót értesíteni kell az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: Az érdemjeggyel történő értékelési rendszerünk a következő: Az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

5 jeles

a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátított, és segítség nélkül tudja alkalmazni, ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tanagyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni.

4 Jó

a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni, Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak.

86

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni, ha a 3 közepes tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször rászorul a nevelő segítségre (javításra, kiegészítésre). tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni, ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak 2 elégséges eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja 1 elégtelen alkalmazni, ha a tantervi követelményeknek a nevelő útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli / gyakorlati feladatoknál: 0-50%: elégtelen /1/ 51-60%: elégséges /2/ 61-70%: közepes /3/ 71-80%: jó /4/ 81-100%: jeles /5/ A szóbeli, írásbeli és gyakorlati számonkérés érdemjegyeit a naplóba be kell írni. A tanulók írásbeli munkáit a pedagógusnak 10 munkanapon belül ki kell javítania, kivételt képez a pedagógus objektív akadályoztatása. A tanulónak tantárgyanként megfelelő számú érdemjegyet kell adni. A félévi és a tanév végi osztályzatoknak a naplóba írt érdemjegyek átlagát kell tükrözni. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az év végi osztályzat az egész tanévi teljesítmény alapján, a naplóba beírt összes érdemjegy figyelembe vételével kerül megállapításra. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján - a nevelőtestület határozza meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. Modulok értékelés és minősítése Az új OKJ-nak megfelelően, az elágazások szerinti egyes szakmák azonos moduljai automatikus beszámításra kerülnek további szakképesítések tanulása esetén. Amennyiben a modulok egynél több tananyagegységből állnak, szaktanári kompetencia annak eldöntése, hogy a moduljegy kialakításakor melyik tananyagegység, milyen súllyal bír.

87

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola A szaktanár döntését emeltszintű szakképesítés esetén a központi program ill. a szakmai-és vizsgakövetelmények alapján alakítja ki. Az évfolyam elvégzése akkor tekinthető sikeresnek, ha a tanuló valamennyi modulból legalább elégséges osztályzatot szerzett. Több tananyagegységből álló modulból történő bukás esetén, csak abból a tananyagegységből kell javítóvizsgát tennie a tanulónak, amelyből elégtelen minősítést kapott. A tanulói értékelési módszerek Év közben a szaktanár a tantárgy jellegének megfelelően értékeli a tanulók munkáját. Az értékelés alapjául szolgáló számonkérés történhet:  írásban (írásbeli feladat megoldása, tesztfeladatok, esettanulmányok készítése egy-egy nagyobb tantárgyi egységből)  szóban (szóbeli felelet egy-egy anyagrészből vagy több anyagrészből, beszámoló stb.)  gyakorlati feladatok megoldásával (összefüggő feladatok kidolgozása, bizonylatok kitöltése, szituáció játékok, műszaki feladatok kivitelezése stb.)  egyéb módon (pl. szakmai gyakorlatok tapasztalatainak írásba foglalása, rövidebb házi dolgozatok készítése) Lásd 3.8. pont Záródolgozatok készítése Néhány szakképesítésnél a vizsgára bocsátás feltétele szakdolgozat, illetve záródolgozat készítése. A záródolgozat készítésével kapcsolatos legfontosabb követelményeket a szakképesítés központi dokumentumai (SZVK, központi program, kerettanterv), egyéb követelményeit pedig az iskolai záródolgozati szabályzat (6. melléklet) tartalmazza.

3.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, és a szakmai gyakorlati tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők (már nem tanköteles, de kiskorú tanulók esetén) aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

88

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola 3.12. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje Az osztály kialakítás szempontjai kapcsán lásd a tanuló belépésénél leírtakat. A csoportbontások szempontjai  A stigmatizálódás elkerülése: nagyon ritkán fordul elő, hogy a tanulási teljesítmény alapján hozunk létre csoportokat.  A szimpatikus társak közelségét a kedvező tanulási feltételek közé soroljuk, ezért ha lehet, a barátokat egy csoportba soroljuk.  Együttműködési készség.  Érdeklődés.  Tanulási stratégia, tevékenység vagy választott téma  Véletlenszerűség.  Szocializációs szempontok.  Tanulási szempontok. (minden csoportban legyen egy húzóember).  Tanulópárok kialakítása. Az alapképzést kiegészítő programokban szabad választás szerint vesznek részt a tanulók, itt a csoportba sorolás rendező elve a program iránti személyes érdeklődés.

3.13. A tanulók módszerek

fizikai

állapotának

méréséhez

szükséges

A tanulók fizikai állapotának mérése felnőttoktatásban nem előírás.

3.14. A tanulók jutalmazásának elvei, formái A Nkt. 58.§ (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárható jobb teljesítményért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalomban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munkát általában tanév végén jutalmazzuk. A jutalmazások formái:  osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;  szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért eredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szertárosi, stb. munkáért;  igazgatói dicséret: tanulmányai során elért jó eredmény esetén, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt.  nevelőtestületi dicséret: a nevelőtestület szavazata alapján, tanév végén adható. A jutalmak formái:  könyvjutalom, 89

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola  tárgyjutalom,  oklevél. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:  kiemelkedő tanulmányi eredmény  példamutató szorgalom  hiányzásmentes tanév  az iskola érdekében végzett tevékenység

3.15. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Osztályfőnöki óra keretében ismerik meg a tanulók a nemzetiséghez nem tartozó tanulók, de a településeken élő nemzetiségek kultúráját. A székhelyen és telephelyeken élő kisebbségek között az alábbiak szerepelnek: lengyel, német, örmény, ruszin, szlovák és ukrán. Az osztályfőnöki órák keretében a tanulók ismereteket szereznek az alábbi nemzetiségek kultúrájáról, történetéről. Lengyelek: A lengyel zsidóság sorsa a II. világháború idején (holokauszt, varsói gettólázadás, koncentrációstáborok Németek: A Habsburg Birodalom története Németország a II. világháborúban Örmények: Az örmény nép sorsa a Török Birodalomban: üldözése 1991-től önálló állam Ukránok-Ruszinok: 1945: a terület a SZU része 1991: a SZU felbomlása után önálló Ukrajna Zsidóság: Palesztina: a zsidó állam kialakulásának a története (Júdea -Izrael) Középkor –újkor: a zsidók szerepe a gazdasági életben (kereskedelem –pénzvilág) 20. század: asszimiláció –zsidóüldözések –holokauszt Izrael állam kialakulása Terrorizmus – vallási ellentétek: a globalizált világ problémái

90


IV.SZAKMAI PROGRAM 4.1. Szakképzési alapelvek A szakmai képzésünk célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. A végzett tanuló tevékenységét önálló vállalkozás keretei között is tudja folytatni. A képzés:  nyújtson korszerű szakmai műveltséget, általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez,  alapozzon meg és fejlesszen ki olyan tudást a tanulóban, amely képessé teszi őt arra, hogy a folyamatosan növekvő szakmai követelményeknek eleget tudjon tenni,  neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és felelősségvállalásra,  fejlessze a folyamatos önművelés igényét. A képzés célja a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja iskolánk általános nevelési céljait, személyiségformálását, a szociális funkciókra való felkészítést is. További célunk, hogy a szakmai képzésünk adjon lehetőséget, alapot egy magasabb szintű végzettség megszerzéséhez. Helyi tanterveinkben megfogalmazzuk, hogy mindehhez milyen tantárgyakra, ismeretekre, készségekre, képességekre, tevékenységformákra van szükség. Iskolánkban a szakképzés a moduláris rendszerű, kompetencia-alapú OKJ-s szakmák központi programjainak, kerettanterveinek esti tagozatos adaptációjával történik. Az ismeretek alkalmazását állítja az oktatás középpontjába a gyakorlat-orientált oktatással. A kidolgozott helyi tantervek alapján, olyan tanmeneteket dolgozunk ki, amelyek a kompetencia alapú tananyagtartalom és a gyakorlatorientált helyi alkalmazását tesz lehetővé. A tanulók aktivitására, érdeklődésére, kreativitására építünk. A tanulók-és tanárok komplex feladatokat oldanak meg közös tervező, kivitelező és értékelő tevékenység során A rendszerelvű képzés moduláris oktatásszervezéssel valósulhat meg, a hagyományos tantárgyakra/műveltségi területekre építő oktatásszervezés helyett. Moduláris képzés: a teljes képzési program tananyaga, önállóan kezelhető nagyobb, meghatározott időtartammal is behatárolható egységekből, azaz modulokból áll. Egy modul azonos témaköröket tartalmaz, szakítva a hagyományos tantárgyrendszerrel. Az indított szakképzési szerkezet pontos ismeretében az iskola vezetése arra törekszik, hogy olyan képzési programokat alakítson ki a tanév kezdésekor, ami egyrészt megőrzi a moduláris szerkezeti jelleget, másrészt egyeztethető az iskolai rendszerű képzés munkarendjének heti órarendi beosztásával.

91

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Képzési kínálat A képzési kínálatból az intézmény évente határozza meg az indítandó szakokat az alábbi szempontok figyelembe vételével: a/ a munkaerőpiaci igények b/ a hallgatói igények c/ szakmaszerkezeti döntés Az iskola képzési kínálata a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet alapján 1. Gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ 54 140 01) – 2 év 2. Szociális asszisztens (OKJ 54 762 02) – 2 év 3. Szociális gondozó és ápoló (OKJ 34 762 01) – 2 év 4. Szociális szakgondozó (OKJ 54 762 03) – 2 év 5. Pedagógiai- és családsegítő munkatárs (OKJ 54 140 02) – 2 év 6. Pénzügyi – számviteli ügyintéző (OKJ 54 344 01) – 2 év 7. Ügyviteli titkár (OKJ 54 346 02) – 2 év 8. Egyházzenész – Kántor – énekvezető (OKJ 54 212 02) – 2 év 9. Irodai asszisztens – (OKJ 54 346 01 ) – 2 év 10. Logisztikai ügyintéző (OKJ 54 345 01) – 2 év 11. Gyakorló ápoló (OKJ 52 723 01) – 2 év 12. Ápoló (OKJ 55 723 01) – 1 év 13. Gyakorló csecsemő és gyermekápoló (OKJ 52 723 02) – 2 év 14. Csecsemő és gyermekápoló (OKJ 55 723 02) – 1 év 15. Gyakorló mentőápoló (OKJ 52 723 03) – 2 év 16. Informatikai rendszergazda (OKJ 54 481 04) – 2 év 4.2. A képzésekhez szükséges személyi és tárgyi feltételek Az iskolai rendszerű szakképzésben oktatóként csak olyan személy vehet részt a szakmai elméleti és gyakorlati képzésben, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember. A tanegységek oktatásához szükséges tanári végzettségeket a helyi tanterveink tartalmazzák. Az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges eszköz- és felszerelési jegyzéket a helyi tantervek, központi szakmai programok, kerettantervek, a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően, tartalmazzák. 4.3. Több szakképesítés megszerzésének lehetősége A több szakképesítés megszerzésének lehetőségét az alábbi feltételek teremtik meg: - A "rokonszakmák" azonos ismeretanyag-tartalma. - A különböző szakok között "áthallgatási" lehetőség biztosítása. - A két éves képzések esetében más szakképesítés moduljainak oktatás a szabad sáv keretében.

92

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola - Tanfolyami rendszerben történő kiegészítő képzés, ráépülés. Az állami normatíva igénybevételével, csak az első szakképesítés megszerzése ingyenes, a többi költségtérítéses. 4.4. A képzések időterve A képzések általában szeptemberben kezdődnek (kivéve a keresztféléves képzéseket), és a tanév rendje szerinti időpontban fejeződnek be. Kétéves képzéseknél az első évfolyamon, három éves képzéseknél az első két évfolyamon a tanítási hetek száma 36, az utolsó évfolyamon pedig 32. Keresztféléves képzés indítása esetén az oktatás február első hetében kezdődik. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a tanév rendjéről szóló rendeletben foglaltaknak megfeleljen. Esti tagozaton a kötelezően teljesítendő óraszám a központi program 50 %-a. Az oktatás heti 3 délután (hétköznapokon), vagy 2 délután és szombat délelőtt történik, a telephelyi adottságoknak és az órarendtervezés adta lehetőségeknek megfelelően.

93

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola V. EGÉSZSGNEVELÉSI ELVE, PROGRAMJA Az egészségnevelési program célja: Az iskola egészségfejlesztésének fő célja, hogy képessé tegyen minden pedagógust és tanulót arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. Az iskolai egészségnevelés komplex nevelési feladatot jelent minden pedagógus, elsősorban az osztályfőnök számára: tudatos készség- és képességfejlesztő tevékenységgel a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését kell biztosítani, amelyben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Az egészségnevelésnek az iskolai oktató-nevelő munka folyamatában valamennyi műveltségterületre kiterjedő, összehangolt, egymást erősítő tevékenységrendszeren kell alapulnia. Az „egészségnek”, mint életvezetési értéknek a tanórai és azon kívüli szabadidős programok középpontjában kell állnia. Az iskola szerepe: - Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. - Hangsúlyozni, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására cselekvési alternatívákat ajánljon, gyakorlással, segítséggel, példamutatással tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra. - Világítson arra, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki. Az iskolai egészségnevelés főbb színterei: - tanórák - osztályfőnöki órák, - egyéb programok (tájékoztató előadások, beszélgetések, gyakorlati bemutatók, közösségépítő programok) Módszerek és eszközök: - elsősorban részvételen alapuló oktatási technikák - egészségügyi szűrések Elsősorban részvételen alapuló oktatási technikák: - kerekasztal-vita, - szerepjátékok - magyarázó jellegű előadás - megfigyelés - ötletek szabad áramoltatása, ötletbörze, - relaxációs módszerek, - állapotfelmérés előzetes és utólagos tesztekkel, - egészségnevelő plakátok Az egészség megőrzése érdekében egészségnevelési programunk a következő témakörökre épül: - személyi higiéné - egészséges életvitel - egészséges táplálkozás 94

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola -

emberi kapcsolatok szexuális nevelés környezet és egészség betegségmegelőzés káros szenvedélyek biztonságra nevelés (balesetek megelőzése, kockázatok, veszélyhelyzetek felismerése, helyes döntések) korszerű fogyasztási szokások kialakítása (reklámok, média hatása)

Sikerkritériumok A tanulók az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét. Tisztában vannak azzal, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. A mindennapi mozgás belső igénnyé válik számukra. Rendelkeznek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket az egészségüket támogató döntések meghozatalában, konfliktusaik kezelésében.

5.1. Az iskola drogstratégiája Drogfertőzöttségi állapotfelmérés Napjainkra Magyarországon a drogok illegális használata és az ezzel összefüggésben fellépő egyéni, illetve társadalmi károk az oktatási rendszer komoly problémájává váltak. Évről évre emelkedik a kábítószer kipróbálók köre, a drogfogyasztók, a drogfüggők, a droghasználattal összefüggésben fertőző betegségeket hordozók száma. Nő a kábítószerekkel kapcsolatos azon bűncselekmények aránya, melyek a fiatalok csoportjaihoz is köthetők. A fiatalok tudatában vannak a jelen társadalmi és gazdasági átmenet ellentmondásainak és gyakran érezhető bizonytalanság az ő számukra is meghatározó forrása a stressznek. A stresszel való megbirkózás stratégiái között pedig gyakran szerepel a cigaretta, az alkohol és a drogok. A drogmegelőzési program céljai “Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé váljanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására.” (Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására, Országgyűlési határozat, 2000) Rövid távú célok: Az iskolánkban tanuló diákok: - ismerjék fel belső értékeiket; - ismerjék fel a tanulás fontosságát; - aktívan vegyenek részt a képesség- és személyiségfejlesztésben; - legyen igényük a színvonalas szórakozásra; - tudjanak nemet mondani a legális és illegális pszichoaktív szerek használatára. Az iskolánkban dolgozók: - ismerjék fel, hogy életvitelükkel, megjelenésükkel, kommunikációs készségükkel példát kell mutatniuk a jövő nemzedékének, gyerekeiknek. Hosszú távú célok: Az iskolánkból kilépő diákok: 95

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola - önálló döntésekre képes, széles látókörű felnőttként éljék életüket (a 16-18 évesek); - tudjanak nemet mondani a mentálhigiénéjüket és egészségüket károsító hatásokra. Az iskola megelőző tevékenysége Általános prevenció: Mindazokat a rendezvényeket, intézkedéseket értjük ez alatt, amelyeknek célja, hogy a tanulók számára követendő mintát nyújtsunk, ill. az ártó tényezőket semlegesítsük: - a Nemdohányzók védelméről szóló törvény értelmében iskolánkban a tanulók nem dohányozhatnak; - alkohol tartalmú italok árusítása és fogyasztása az iskola területén tilos; Egyénre szabott prevenció: A megelőző munka olyan személyre irányul, akinél már valamilyen probléma felfedezhető a drogfogyasztással kapcsolatban (pl. már kipróbálta), vagy egyéb kockázatos viselkedést folytat (törvénnyel való összeütközés, élménykereső magatartás, antiszociális magatartás). Egyéni beszélgetések az osztályfőnökkel. A drogprevenciós program feladatai Az iskolára vonatkozóan - egészségnevelő, az iskolai drogmegelőzési munka fejlesztése; - az osztályfőnökök továbbképzése; A tanulókra vonatkozóan: - a kortárs segítő hatások pozitív motiváló hatásának fejlesztése (16-18 év); - a tanulók droggal kapcsolatos ismereteinek bővítése és a nemet mondási készség fejlesztése; - egészségmotiváció kialakítása; - kidolgozni az iskolai szinten megjelenő drogproblémák kezelésének protokollját. A kapcsolati rendszer Belső kapcsolatrendszer Iskolavezetés: feladata a tájékoztatás, kapcsolattartás preventív munkát segítő intézmények vezetőivel. Nevelőtestület: jóváhagyja a drogprevenciós munkatervet. Osztályfőnökök: segítenek az időszakos állapotfelmérésben, és részt vesznek a prevenciós tevékenység összetett személyiségfejlesztő munkájában. Szaktanárok: a tanítási órák keretében végeznek preventív tevékenységet. A végrehajtás színterei, módszerei: - tanórák - osztályfőnöki órák, - egyéb programok (tájékoztató előadások, beszélgetések, gyakorlati bemutatók, közösségépítő programok) Módszerek: - -saját vagy adaptált drogprevenciós programok, - -filmvetítés - -versenyek, vetélkedők, pályázatok

96

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Sikerkritériumok: Csökkenjen az iskolánk tanulói körében az alkoholfogyasztás és a dohányzás, továbbá egységesen negatív hozzáállás alakuljon ki bennük a kábítószer-fogyasztást illetően.

VI. KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVE, PROGRAMJA Környezeti nevelési feladatok A környezeti nevelés nemcsak a természeti környezethez való viszony formálását, hanem a természeti és a társadalmi környezethez való kapcsolat kialakítását is jelenti. A környezeti nevelés során a feladatunk, hogy fejlesszük a tanulók környezettudatos magatartását. Elsőként meg kell ismernünk, hogyan gondolkodnak a diákok a világról, tágabb-szűkebb környezetükről, ehhez kiemelten tartozik a helyi környezet ismerete. Meg kell vizsgálni, mennyire különbözik saját világképük a valós világ jelenségeitől, és ezek ismeretében már elkezdhető magatartásuk tartós megváltoztatása. A magatartás megváltozása jelezni fogja, mennyire váltak érzékennyé tanulók a környezetükben felmerülő problémákkal szemben, s keresnek-e megoldásokat ezekre a jelenségekre. A környezeti nevelés színterei: Tanórák: - osztályfőnöki órákon a globális problémák tárgyalásának keretében Módszerek: - előadás - vita - esettanulmány - csoportmunka Az iskola épülete, környezete: - tiszta környezet megteremtése: az iskola épülete, a tantermek és az iskolaudvar tisztaságáért való felelősség kialakítása, - a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Sikerkritériumok A következetes környezeti nevelés hatására a tanulókban kialakul az igény - a természeti és épített értékek megismerésére, - a természeti és épített környezeti értékek védelmére, - az iskola tisztaságának megőrzésére. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek Részletesen foglalkozunk a média hatásával, az erőszak megjelenésével. Fejleszteni kell a tanulók pozitív én-képét. A kulturált, a másik fél érveit meghallgatni és adott esetben elfogadni is tudó vitatkozás, a mindennapos konfliktusok kezelésének egyik legfontosabb módja. Osztályfőnöki órák keretében, biztosítunk alkalmat, hogy a tanulók megismerjék a vitakultúra általános elemeit és szervezett foglalkozások során gyakorolhassák is azokat. 97


VII.

FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK VÉGREHAJTÁSA

ISKOLAI

Az ENSZ 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:  az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog  a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga  a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga  a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga  a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog  az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog  a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga  a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A fogyasztóvédelmi oktatás célja "A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban."(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

98

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ-áramlás. Iskolánkban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására fektetjük a hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például:  a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése  az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,  a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során:  a tájékozódás képessége,  a döntési helyzet felismerése és  a döntésre való felkészülés. Megismertetjük tanulóinkkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános 99

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei - és egészsége - ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az iskola az osztályfőnöki órákon, illetve a különböző szaktárgyak specialitásaihoz kapcsolódóan biztosítja a fogyasztóvédelmi nevelést. Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. •

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

100

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola • • • • • • • • •

Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

101

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola VIII. TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATTÁ ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELÉS

VÁLÁS,

Az iskola az osztályfőnöki órákon, illetve a különböző szaktárgyak specialitásaihoz kapcsolódóan biztosítja a társadalmi bűnmegelőzésre nevelést, az áldozattá válás kezelését és az erőszakmentes konfliktuskezelés stratégiáit, módszereit. A tanulóknak meg kell ismerniük a bűnmegelőzés jogi, bűnügyi, kriminalisztikai, viktimológiai, rendvédelmi alapfogalmait. Kriminalitás Prekriminális cselekmények, kriminalitás jellemzői, különösen veszélyes fiatalkori szubkultúrák kriminális formái Jogi szabályzás  Alapfogalmak, büntetőjogi és eljárásjogi szabályok  Családvédelmi, gyermekvédelmi és gyámügyi törvények, kapcsolódó jogszabályok  Az intézményvezető feladata, kapcsolattartás a rendvédelmi szervekkel Viktimológiai megközelítés Áldozattá válás összetevő:   

magányosság, kirekesztettség, bűnbakképzés, elhanyagoltság, sikertelenség, befelé fordulás, depresszió, családon belüli erőszak, önsors rontó magatartások megjelenési formái tünetek felismerésének fontossága, „kezelése" állami áldozatvédelmi munka intézményei (áldozatvédelmi hivatalok)

A megelőzés lehetséges formái:  a létminimum alatt élők és a nagycsaládosok támogatása  a hátrányos helyzetű rétegek támogatása. Általános cél: bűnelkövetővé és áldozattá válás megelőzés. Eszközök:  osztályfőnöki órák,  alkalomszerű tájékoztató előadások,  szervezett iskolai programok tanórán és tanórán kívül,  könyvek, filmek,- rendezvények, kiállítások, Megismertetjük a tanulókat a barátválasztás alternatíváival, a bandák befolyásoló szerepével, a különböző csoportosulások veszélyeivel, a csoportos erőszakkal, valamint tudatosítjuk bennük, hogy a bandák tagjai nyomást gyakorolhatnak rájuk. Külön témaként foglalkozunk a családon belüli erőszakkal és a szexuális bűnözéssel.

102

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Megismertetjük a tanulókat azokkal az elhárítási szempontokkal, melyekkel vissza tudják utasítani a családon belül előforduló szexuális zaklatásokat, illetve segítjük őket azok felismerésében és elkerülésében. A kriminalitáson belül a szerfogyasztáshoz kapcsolódó magatartások adaptív feldolgozásának a mai magyar droghelyzet alakulása miatt kitüntetett. A drogprevenció minden tanulói közösségben a Nemzeti Drogstratégia valamint a Társadalmi Bűnmegelőzési Stratégia előírása alapján is kiemelt feladat.

103


IX .A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI 1. számú melléklet: helyi tantervek a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet / 1. melléklet alapján indított OKJ szerinti szakképesítésekről 2. számú melléklet: a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet / 1. melléklet szerinti szakképesítések kerettantervei 3. számú melléklet: Szakképesítések felszerelésjegyzéke 4. számú melléklet: Útmutató záródolgozat elkészítéséhez 5. számú melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 6. számú melléklet: Szakmai és vizsgakövetelmények

X. Záró rendelkezések 1. A pedagógiai program a következő felülvizsgálatig érvényes. Minden második tanévben értékelni kell a feladatok végrehajtását, szükséges esetben gondoskodni módosításáról. 2. A nevelőtestület képviseletében az intézményvezetés tagjai 2015. május 30-án fogadták el az intézmény pedagógiai-nevelési programját, helyi tantervét. A tantestületet képviselő az intézmény pedagógiai programját és helyi tantervét jóváhagyásra javasolta a fenntartónak. Jelen pedagógiai programot és helyi tantervet a DÖK megismerte és 2015. május 30-án egyetértett a módosított programmal, a fenntartónak jóváhagyásra javasolta. 3. A pedagógiai program időbeli hatálya: 2015. szeptember 01-től.

104

Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola LEGITIMÁCIÓ A diákönkormányzat a módosított Pedagógiai Programot 2015. május 30-án tartott értekezletén véleményezte és elfogadásra javasolja. ...............................................…………………… DÖK elnöke Nyíregyháza, 2015. május hó 30. nap A nevelőtestület a Pedagógiai Programot 2015. május 30-án tartott értekezletén megtárgyalta és döntött az iskola módosított pedagógiai programjának elfogadásáról. (Határozat: 4/2015 (V.30.))

.................................................................................. . Nyíregyháza, 2015. május hó 30. nap

Fenntartóként az Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola módosított Pedagógiai Programját jóváhagyom.

...............................................…………………… a Fenntartó Nyíregyházi Egyházmegye Nyíregyháza, 2015. május hó 31. nap Publikálás formája: titkárság és honlap

……..………………………………………………. megbízott intézményvezető Nyíregyháza, 2015. május hó 30. nap

105

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Recommend Documents