CSÁNYI SZENT GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Tartalom 1. BEMUTATKOZÁS ................................................................................................................................................ 3 1.1. FELTÉTELEK ....................................................................................................................................................... 4 2. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................................ 5 2.1. Küldetésnyilatkozat ...................................................................................................................................... 5 2.2. Alapelveink ................................................................................................................................................... 6 2.3. Értékrendszerünk .......................................................................................................................................... 7 2.4. Nevelési és oktatási cél- és feladatrendszerünk ............................................................................................ 8 2.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eljárásai ..................................................................................... 14 2.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek ............................................................... 17 2.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................ 19 2.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .......................................................................... 21 2.8.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .................................................................................................... 22 2.9. Követelmények, elvárások a nevelőtestülettel szemben: ............................................................................. 22 2.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......................................... 23 2.10.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ............................ 23 2.10.2. A HHH-s tanulók képesség-kibontakoztató programja ........................................................................ 24 2.10.3. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése ............................................................................... 26 2.10.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program................................................... 27 2.10.5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk ............................................ 29 2.10.6. ROMA INTERKULTURÁLIS PROGRAM ............................................................................................. 33 2.10.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................................. 34 2.11. Az intézmény döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje .............................................................. 35 2.12. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ...... 36 2.13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA ............................................................ 39 2.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ......................................................................... 45 2.15. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések ..................................................................... 46 3. AZ INTÉZMÉNY H E L Y I T A N T E R V E .................................................................................................... 48 3.1. Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában.............................................................................. 48 3.2. Pedagógusok munkaidejének felosztása ..................................................................................................... 49 3.3. A választott kerettanterv megnevezése ....................................................................................................... 50 3.4. A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................................................... 51 3.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................ 52 3.6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ................................ 53 3.7. Mindennapos testnevelés ............................................................................................................................ 54 3.8. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai .................................................................................... 54 3.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................................................... 57 3.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ................................ 59 3.11. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei......................................... 62 3.12. Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ................................................................ 65 3.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................................................. 67 3.14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................................ 67 3.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................................ 74 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA .......................................................... 79 5. MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................. 80 1. számú melléklet ............................................................................................................................................. 80 6. FÜGGELÉK .......................................................................................................................................................... 83
2
Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)
1. BEMUTATKOZÁS Iskolánk, a Csányi Szent György Általános Iskola Csány község egyetlen iskolája, mely a falu középpontjában található, mintegy 30 méterre csodálatos templomunktól. Intézményünk őse hosszú ideig a katolikus egyház népiskolájaként működött, majd állami iskola lett. Az iskola
története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt
figyelmet fordítsunk a katolikus szellemiségre, a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Ösztönözzük az informatikai eszközök használatát már az alsó tagozatban is. Informatikai oktatás harmadik osztálytól folyik. Tanulóinknak lehetőségük van az egész napos rendszeres tevékenységre a tömegsportok által, melyet a diákok igényei szerint alakítunk ki. A tanulmányi, sport, játék, kulturális és szabadidős foglalkozásokon a mindenkori tanulói és szülői igényeknek megfelelően szervezzük. Egészséges életmóddal, határozottságra, nyitottságra nevel. Kibontakozhat a gyermek kreativitása, improvizációs készsége. Tantervi 3
programja, figyelembe veszi a tanulók életkorára jellemző fizikai és szellemi adottságaikat, és folyamatos fejlesztéssel gyarapítja ismereteit. A képzés feladata a művészeteket értő közönség felnevelése. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő csányi polgároknak!
1.1. Feltételek Épület: Iskolánk Csány község centrumában, kicsiny falunk templommától 30 méterre helyezkedik el. A 116 éves iskola belső helyiségeiben folyosóin minden lehetőséget megragadva próbáljuk a régi iskola hangulatát megőrizni, illetve a kornak megfelelően felújítani. Lehetőségeinkhez képest igyekszünk a hangulatos iskolát otthonossá, komfortossá tenni, hogy gyermekeink büszkék legyenek iskolájukra, de ugyanakkor jól is érezzék magukat benne. Az oktatási eszköz ellátottság: Az intézmény rendelkezik azokkal a felszerelésekkel, taneszközökkel, amelyek a 6-14 éves gyerekek általános iskolai neveléséhez-oktatásához szükségesek. A számítógépeket a lehetőségeinkhez képest folyamatosan fejlesztjük.
4
2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Küldetésnyilatkozat A közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen a tökéletes emberben minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja az iskolák legsajátosabb jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi. Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. A családokkal való kapcsolattartás folyamán a remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért az intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják szellemiségét. A intézmény küldetése a pedagógus felé A közoktatás szerepe egyre nagyobb. A nevelés eszközei közül különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat, kollégiumokat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében. Az iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie az alapelveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. Mint minden nevelési és oktatási intézmény, az iskola is pedagógus függő. Céljait csak akkor érheti el, ha a pedagógusokat, sőt a technikai dolgozókat is áthatja a küldetéstudat. A intézmény küldetése a gyermek felé A gyermekekben szellemi, lelki, testi értékeket találhatók, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja saját képére és hasonlatosságára, hanem a benne lévő értékek megvalósulásában kell segíteni. Munkánk során arra törekszünk, hogy a gyerekek személyiségfejlesztését szolgáló, emberi esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszert dolgozzunk ki, és folyamatosan fejlesszük azt. Ebben egyaránt helyet kapjon a tehetséggondozás (szakkörök) és a felzárkóztatás. Iskolai specialitásunk: alapszintű angol és német nyelvoktatás, informatika oktatás, képesség-kibontakoztató, felzárkóztató foglalkozások, valamint a kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés és oktatás. 5
Tevékenységeinket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk annak érdekében, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Az iskola vezetői, minden pedagógusa és segítő alkalmazottja közös összefogással arra törekszik, hogy a közoktatási intézmény partnerközpontú szemléletét erősítse, korrekt, kiszámítható együttműködést alakítva ki minden érdekelt fél megelégedésére. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy nevelő – oktató munkánk során az elvárható legmagasabb szakmai színvonalat nyújtsuk. A Pedagógiai programban megfogalmazott céljainkat jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra kész, kreatív pedagógusokkal, segítőkész munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg.
2.2. Alapelveink A nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, egyre jobban elkötelezzék magukat az emberek szolgálatára. Az
iskola sajátos
jellegének biztosítása legnagyobb részben az
ott tanítók
tevékenykedésén múlik. Egy gyermekszereteten alapuló, gyermekközpontú pedagógia, mely a gyermek testi-lelki szükségleteit tartja elsődlegesnek. Pedagógiai tevékenységünk a fenti elvárásnak megfelelően tehát: az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében; az erkölcsi normák betartása, betartatása; az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;
6
a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és más közösségekkel való konstruktív együttműködés; a tanulók testi-lelki fejlődése, személyiségük formálása; a tanuláshoz való egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség biztosítása; szocializációs készség kialakítása, erősítése; az egyetemes értékek megőrzése, továbbítása; tehetség és képesség kibontakoztatása; továbbtanulás segítése; a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és más közösségekkel való konstruktív együttműködés. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak intézményünk egész pedagógiai működésében. A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél. Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. 2.3. Értékrendszerünk Általános emberi értékek közvetítése a gyermekek felé. Kulcsszavaink: humanizmus empátia tolerancia 7
jóság tisztelet egymás segítése elfogadás nyitottság igazságosság szeretet felelősség pontosság fegyelem önfegyelem hazaszeretet szabadság egészség becsület tisztesség Az alapvető erkölcsi, etikai, kulturális értékek a helyes tanulói énkép identitás, kulturközi pedagógiai kialakításának nélkülözhetetlen eszközei. 2.4. Nevelési és oktatási cél- és feladatrendszerünk Iskolánk pedagógiai munkájának célja: A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a már meglévő értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a személyiségfejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés. A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes tudás, az értékes alkotások iránti igényének megalapozása. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. 8
Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel, hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók
önálló
problémamegoldó,
gondolkodó
képességét,
készségét
illetve
kreativitást. Nagy művészek, tudósok értékekhez való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. A kulturált szórakozás igényének kialakítása. Olyan élettér biztosítása, melyben a gyerekek nyitottak maradnak, feszültségtől mentes, derűs légkörben gazdagodik személyiségük. Minden tanulónk jusson el egy bizonyos alapszintig ismeretanyagban, készségben, képességben. Olyan felnőttekké neveljük őket, akik képesek lesznek az élet adta változásokhoz alkalmazkodni, a mai társadalom kihívásának megfelelni és eligazodni korunk problémái között. Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat). Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.). Más népek, kultúrák megismertetése által erősítsük az Európához tartozás tudatát. A közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének formálását: ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll. Ezért iskolánk feladata: Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola stb. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutassa fel ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példákat.
9
Segítse elő a személyes meggyőződés, érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze
önismeretét,
együttműködési
készségét,
akaratát,
segítőkészségét,
szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Az iskola alapfunkcióiban az alábbi prioritás kell, hogy érvényesüljön: 1. A tanulók személyiségének formálása 2. Az önálló tanulást segítő fejlesztés 3. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése a tanórai folyamatokban 4. Szociális kompetenciák fejlesztése új oktatásszervezési formák és módszerek alkalmazásával 5. Ismeretszerzés illetve alkalmazás képességcsoportjainak fejlesztése – szilárd alapozó funkciók, a gyermekek testi és szellemi fejlettségéhez igazítva 6. Személyiség – képességfejlesztés – Komplex tevékenységközpontú eljárásokkal, differenciált képességfejlesztéssel, a HHH tanulók esetében egyéni fejlődési naplóban is tervezve a személyiségstruktúra alakítását. 7. Értékközvetítés – Általános, egyetemes emberi értékek megismertetése. A magyarságtudat erősítése, hagyományaink őrzése, ápolása, a művészetek iránti igény felkeltése. 8. Szocializáció – A közösen elfogadott szabályok következetes megtartására törekvés, a tanulás feltételeinek optimalizálása. Az elemi szokások kialakítása. Elvárható eredmények Az intézmény képes lesz a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadásra, és együttnevelésre. Az oktatásszervezési formák a heterogén osztály és csoportösszetételt biztosítják. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben lesz tanári együttműködésre épülő értékesítési rendszer.
10
Csökken az évfolyamismétlők, a magántanulók, az iskolarendszerből kikerülők, és a hiányzások óraszáma. A kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. Intézményünk tevékenységét az alábbi kitüntetett célok határozzák meg: Nevelési koncepciónk fontos elemei: Olyan emberek nevelése, akik életük folyamán tanulásra, információk szerzésére nyitottak. Növeljük a természettudományok súlyát. Fokozzuk a bevezető és kezdő szakaszban a játékosságot, a terhelést a képességekhez igazítjuk. A mérések napján felmentést adunk az órák alól. Fokozzuk a felzárkóztatást. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. A tanulói, multikulturális környezet speciális, közös megbecsülésen és demokratikus szemléleten alapuló közös kialakítása. A gyerekek hozott tudásához, egyéni fejlődésének üteméhez igazodó elvárások és értékelés és ezekkel harmonizáló feladatok biztosítása. A gyerekek korszerű természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai tudásának megalapozása. A 9 kulcskompetencia fejlesztése: kommunikáció anyanyelven kommunikáció idegen nyelven matematikai természettudományos digitális tanulni tanulási szociális vállalkozói kompetencia kulturális kifejezőkészség 11
A 7 kiemelt fejlesztési terület: Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Állampolgári és jogi ismeretek Tanulni tanulás képessége Oktatásszervezési kérdések Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek Gazdasági ismeretek A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró, kulturált magatartású ifjak váljanak. Életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődjön a személyiségük, képességeik. Alakuljon ki bennük: az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük józan, megfontolt ítélőképesség a mások felé való nyitottság, befogadóképesség a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében a szelídség, az alázat, a türelem alaposság a mértékletesség hűség az embertársainkhoz felelősség magunk és mások iránt. a tudás becsülete, illetve a fizikai munka tisztelete. Fejlett legyen kötelesség- és feladattudatuk, az iskolába járás minden tanuló célja legyen, felkészülten érkezzenek az iskolába. Sajátítsák el a kulturált magatartás, a belső fegyelem alapnormáit. Tevékenyen kapcsolódjanak be a környezet és közvetlen környezetünk, az iskola értékeinek kialakításába és megőrzésébe. A személyiségük fejlődését segítsük az egyetemes, multikulturális és a magyar kulturális értékek (emberre, társadalomra, művészetekre, tudományra, technikára vonatkozva) minél magasabb színvonalú átadásával. Ezen belül őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk, kreativitásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk, manualitásuk, technikai képességeik. 12
Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, rugalmasság az új dolgok befogadására, a szép és jó megélésének képessége. Alakuljon ki képesség önmaguk fejlesztésére, megfelelő helyes önértékeléssel és énképpel rendelkezzenek. Fontos cél a tanulók érzelmi nevelése. Az emberi és természeti környezet legyen vonzó, adjon biztonságérzetet tanulóinknak. Az iskolásokból tanult és tanuló, művelt és művelődő ifjak váljanak. Ezen a téren cél a tanulókat megtanítani eredményesen, tanulni. Alakuljon ki az önművelés igénye. A művészetek iránti igény felkeltése. Az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége. Ebben a körben ki kell alakítani azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásokat és szokásokat, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. A sajátos célok, megvalósítását segíti az egészségnevelési program és az ebbe illesztett mindennapos testnevelés programja. A tehetséges, illetve a rendszeres sportolást igénylő tanulók számára a tömegsport foglalkozás biztosítja a lehetőséget. Neveljük úgy a tanulókat, hogy képesek legyenek megfelelni a mai társadalom kihívásainak, eligazodni korunk problémái között. A demokrácia szabályait tapasztalati úton megtanuló állampolgárokká váljanak. Ebben a körben kiemelt részcél a társadalmi beilleszkedés, a szocializáció. A társadalom életének, működésének megértése, a meghatározó folyamatokról való véleményalkotás. Önismeret alapján életcélok kitűzése, szakma, foglalkozás előválasztásának képessége, az életpálya-építés, pályaorientáció. A szokásokhoz, szabályokhoz, törvényekhez való alkalmazkodás, egyben az iskola szokásjogának és törvényrendszerének megalkotásában, annak betartásában, és betartatásában való részvétel, továbbá az együttélés, együttműködés szabályainak vállalása, a másság elfogadása és tisztelete.
13
A demokratikus, együttélési készségek, képességek kifejlesztése terén kiemelt szerephez jut az egyén és a közösség összhangja, a szolidaritás, humanitás, egymás iránti tolerancia kialakítása. A gyerekek életkoruknak megfelelő szinten gyakorolhassák az önmaguk és mások iránti felelősséget. Egyéni különbségek elfogadásának erősítése. Gyermekközpontú légkörben éljenek, büszkék legyenek iskolájuk hagyományaira, erősödjön szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk. Ebben a körben kiemelkedik a jelképek ismerete, tisztelete. A Nemzeti Alaptantervbe foglalt magyarság –és népismereti követelmények teljesítése. Az iskoláról, a szülőföldről az iskola helyi tantervébe foglalt tudások elsajátítása. Segítjük színes, változatos tanórán kívüli programokkal a hagyományok ápolását, őrzését. Az ifjak nyitottak, felkészültek legyenek munkavállalói szerepükre, készüljenek választott pályájukra. A tanulók munkára neveltek legyenek. Kellő alapossággal ismerkedjenek meg a választható szakmák, foglalkozások alapjaival, a továbbtanulási lehetőségekkel. Részcélként tanulóink rendelkezzenek számítástechnikai alapismeretekkel. 2.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eljárásai Az iskola a nevelési módszereit a következő szempontok szerint választja: Nevelési módszereink igazodjanak az általunk megfogalmazott célokhoz. Ezt határozzák meg a tanulók életkori sajátosságai, értelmi fejlettsége, képességei. Befolyásolja a nevelő személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége, vezetői stílusa. A módszerek alkalmazása a módszerek, eljárások kombinációjával realizálódik. Nevelési módszereinket bővítjük a különböző haladó nevelési módszertani adaptációival. Eljárások, módszerek A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere meggyőzés minta 14
példa eszménykép bírálat önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás előadás vita beszámoló Az integrációt segítő módszertani elemek: egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés projektmódszer. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről Az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok a tanulók önálló –életkornak megfelelő- kreatív tevékenységére épülő foglalkozások tanulási motivációt elősegítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok komplex művészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése közösségfejlesztő, közösségépítő programok mentálhigiénés programok Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi, mentori rendszer működtetése együttműködés civil programmal művészeti körök
15
Műhelymunka – a tanári együttműködés formái értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció továbbtanulásra felkészítő program A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés megbízás ellenőrzés értékelés játékos módszerek gyakorlás Ösztönző módszerek: helyeslés biztatás egyéni fejlesztés, differenciálás tevékenységközpontúság tapasztalati tanulás árnyalt, szöveges értékelés elismerés dicséret (szóbeli és írásbeli) tanulói erősségekre épülő motiváció osztályozás jutalmazás - Díszoklevelet adományozunk annak a végzős tanulónak, aki 8 évfolyamon keresztül volt az iskola tanulója és ez alatt az időszak alatt tanulmányi eredménye minden tantárgyból jeles, illetve kitűnő volt. 16
A „Elismerő oklevél”-et egy vagy több nyolcadik osztályos tanuló kapja. A kitüntetés feltételei: legalább 4 éven keresztül az iskola tanulója, magatartásával, szorgalmával kivívja társai, tanárai elismerését, az iskola életébe tevékenyen és folyamatosan bekapcsolódik, tanórai és tanórán kívüli munkájával mindig a közösség, az iskola érdekeit képviseli és tartja szem előtt. 2.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek A személyiségfejlesztés alapja a szeretet: szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz az igazra, a jóra és a szépre. E célok megvalósítását leginkább a tananyaghoz kapcsolódóan kell elvégezni, de áthatja egész nevelőmunkánkat a tanítási idő alatt illetve a tanítási időn kívül. Legfontosabb feladataink: a kreativitás, az önállóság, öntevékenység, az önálló tanulás képességek, a reális önismeret, önértékelés, az alázat, a türelem. mértékletesség. a belső csendre, elmélyülésre való igény, felelősség magunk, mások iránt, az érdekvédelem, az ön és mások megismerése, megértése, elfogadása a felelősség vállalása, az önművelés igénye, a megismerési vágy, a kitartó munkához való helyes viszony, az együttműködési készség, tolerancia, egymás elfogadása, az önzetlen segítés kialakítása, az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, a helyes értékrend kialakítása, kommunikációs kultúra fejlesztése.
17
Elvárásaink tanítványainktól a következők: Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házirend felelős betartása. A differenciált képességfejlesztéssel lehetővé kell tennünk, hogy a tanuló a számára lehetséges legnagyobb teljesítményt érje el, minden tevékenységből. Megtanítani tanulni, változatos, érdekes tevékenységekkel vonzóvá, motiválóvá tenni az iskolát, tanórai folyamatokat, így mérsékelni a tanulási és magatartási zavar elmélyülését. Gazdag tapasztalatszerzési lehetőségeket kínálunk, önálló cselekvésre szoktatjuk, a gyerek tevékenységére építünk. Megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök elsajátításának elősegítése. A szociális együttélés alapvető szabályainak elsajátítása. Ismerjék a szabálytudatot, a döntési szabadság és felelősség szerepét. A megfelelő iskolai élet kialakításával a mindennapi életben tapasztalja meg a tanuló az egyén és a csoport megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit. Mindazt közvetett módon is érzékeltesse (történelmi személyek életútja, irodalmi hősök sorsa, nemzetek kölcsönhatásainak megismerésével). Olyan szokásrend kialakítása, amelyben a magatartási szabályok átláthatók, kiszámíthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók. Pozitív mintaadás személyes példamutatással és közvetett módon. Pozitív érzelmi légkör kialakítása és fenntartása az osztályban, tantestületben, iskolában, amelyben a tanulók, pedagógusok biztonságban érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet. A pedagógus feladata, hogy a mindennapi életből és tananyagból emelje ki a segítő mintáit, a szűkebb környezet és más népek kultúrájából a pozitív értékek párhuzamai domináljanak, hogy a tanulók rendszeresen találkozzanak vele. A pedagógus rendszeresen éljen a segítő együttműködés formáival (közös feladatmegoldás, közös kirándulás, közös élményszerzés).
18
2.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egyén és a közösség, a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, fejlesztése. A közösségfejlesztés fő területei: Tanórák szaktárgyi órák osztályfőnöki órák Tanórán kívüli foglalkozások tanulószoba kirándulás, séta szakkörök, erdei iskolák, tömegsport, iskolán kívüli versenyek. Diákönkormányzat munkája (diákok által szervezett tevékenységek, programok). Diák problémamegoldó fórum Szabadidős tevékenységek Osztályok közös programjai Iskolai programok (versenyek, ünnepségek, vetélkedők, stb.) Valamennyi terület feladata azonos, mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve, a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve, kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal mintaadó értékként jelennek meg a tanulóink előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg, és egyes feladatait kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára. 19
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek: a pedagógus építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, külső szakemberekkel, fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést, segítsük olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére, segítsük a tanulók kezdeményezéseit, lehetőség a közvetlen tapasztalatszerzéshez, elegendő
lehetőség
a
közösségi
cselekvések
kialakítására,
fejlesztésére
(példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése versenyekkel
tegyük
lehetővé
egymás
munkájának,
tudásának,
tehetségének
elismerését, a csapatszellem erősödését, ösztönözzük a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak ápolására, tegyük képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, alakítsuk ki a tanulókban, hogy környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen a tanulók életvitelét meghatározó alapelv, az önálló ismeretszerzés, véleményformálás, az érvek kifejtésének, értelmezésének képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, fejlesszük ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás képességét, adjunk ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére és az egészséges életmódról, értessük meg, és fogadtassuk el a beteg, sérült és fogyatékos embertársakat és az irányukban tanúsítandó segítőkész magatartást, neveljük a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, éreztessük meg az elvégzett munka örömét, erősítsük az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését, törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, tevékenységüket koordinálni tudja. 20
2.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. -
a tanítási órákra való felkészülés,
-
a tanulók dolgozatainak javítása,
-
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
-
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
-
különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
-
kísérletek összeállítás, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
-
tanulmányi versenyek lebonyolítása,
-
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
-
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
-
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
-
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
-
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
-
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
-
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
-
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
-
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
-
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
-
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
-
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
-
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
-
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
-
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
-
osztálytermek rendben tartás és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva- az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
21
2.8.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre -
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
-
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
-
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
-
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
-
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
-
Szülői értekezletet tart.
-
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló, digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
-
A hit- és erkölcstan adminisztrációjával kapcsolatos feladatok elvégzése.
-
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
-
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
-
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
-
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
-
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
-
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
2.9. Követelmények, elvárások a nevelőtestülettel szemben: 1. Tudjon azonosulni a pedagógiai program alapelveivel, céljaival. 2. Törekedjen a célok elérésére. 3. A megfogalmazott feladatokat igyekezzen, megvalósítani a nevelés-oktatás különböző színterein, a pedagógiai helyzetek kínálta tevékenységi formákkal. 4. Viselkedésével, személyes példamutatásával pozitív irányba befolyásolja a nevelési folyamatokat. 5. Toleráns, elfogadó, befogadó légkört teremtsen a tanulókkal és a kollégákkal. 22
6. Innovatív, szakmailag igényes legyen. 7. Törekedjen a jó partnerkapcsolatra az iskola minden használójával. 8. Ismerjék az új módszereket, irányzatokat és alkalmazzák azokat. 9. Személyes és szakmai igényességre törekedjenek. 10. Tudjon azonosulni a pedagógiai program alapelveivel, céljaival. 11. Törekedjen a célok elérésére. 12. A megfogalmazott feladatokat igyekezzen, megvalósítani a nevelés-oktatás különböző színterein, a pedagógiai helyzetek kínálta tevékenységi formákkal. 13. Viselkedésével, személyes példamutatásával pozitív irányba befolyásolja a nevelési folyamatokat. 14. Toleráns, elfogadó, befogadó légkört teremtsen a tanulókkal és a kollégákkal. 15. Innovatív, szakmailag igényes legyen. 16. Törekedjen a jó partnerkapcsolatra az iskola minden használójával. 17. Ismerjék az új módszereket, irányzatokat és alkalmazzák azokat. 18. Személyes és szakmai igényességre törekedjenek.
2.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.10.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel, családlátogatásokkal történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató 23
foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. Iskolánk feladata tehát: szűrés, diagnosztizálás, okfeltárás, fejlesztést támogató eljárások, gyakorlatok, egyéni fejlődési napló a tanító, tanár és gyógypedagógus állandó munkakapcsolata, értékelő esetmegbeszélés szoros kapcsolat az óvodával, a nevelési tanácsadóval, a gyógypedagógiai szakszolgálattal, az óvoda-iskola átmenet, szakmai együttműködés megfelelő beilleszkedés hatékony segítése egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni, kiscsoportos foglalkozás szervezése, felzárkóztató jellegű korrepetálás, differenciált felzárkóztató foglalkozások, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, a tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása, családlátogatások, fogadóórák során személyre szóló segítés, tanácsadás, szülők és a családok nevelési konfliktusok gondjainak megoldásában segítése, szükség esetén az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelőssel, esetleg a Nevelési Tanácsadó segítségét kéri. 2.10.2. A HHH-s tanulók képesség-kibontakoztató programja Olyan pedagógiai eszközrendszert kell alkalmazni, amely az együttnevelés pedagógiai erényeit jelentősen növelik.
24
Olyan oktatásszervezési keret, amely lehetőséget biztosít minden HHH-s gyerek képességeinek kibontakoztatásához. A szülőt, családot, mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba. Az egyéni fejlesztési terv alapján háromhavonként értékelés történik a szülő a pedagógus és a gyermekvédelmi felelős közreműködésével. A következő kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek épülnek be a tanítási órákba. Az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok a tanulók önálló –életkornak megfelelő- kreatív tevékenységére épülő foglalkozások tanulási motivációt elősegítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok komplex művészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése közösségfejlesztő, közösségépítő programok mentálhigiénés programok Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi, mentori rendszer működtetése együttműködés civil programmal művészeti körök Műhelymunka – a tanári együttműködés formái értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció továbbtanulásra felkészítő program 25
2.10.3. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése A tehetséges fiatalok gondozása kiemelt fontosságú feladat. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, vagyis megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed az iskolai nevelésre, a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetség-fejlesztéssel foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A hátrányos helyzetű, gyenge képességű, lassabban haladó tanulók illetve az átlagosnál jobb képességű diákok számára szervezhetők foglalkozások. Arra kell törekedni, hogy ezeken 34 tanulónál több egyszerre ne legyen jelen. E tevékenység legfontosabb fázisa, hogy a pedagógusok minél előbb felismerjék a tehetségeket. Ehhez ismerni kell azokat a tulajdonságokat, amelyek tehetségígéretre utalnak. Fontos tehát, hogy nevelőink ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek (önképzés, munkaközösségi továbbképzés, posztgraduális képzés stb.). A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon túl biztosítanunk kell a tehetséges tanulók pályázatokon
való
részvételét,
versenyeztetését,
versenyekre történő felkészítését.
A
hagyományokhoz híven mind a sport, mind a kulturális, művészeti és tanulmányi versenyekre fokozott figyelemmel kell felkészíteni a tehetséges tanulókat. A kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók részt vesznek a különböző versenyeken, fesztiválokon (egyéni, kiscsoportos). Tevékenységeink még: Tehetséggondozó foglalkozások. Versenyekre, vetélkedőkre való felkészítés. A továbbtanulás segítése. Szabadidős foglalkozások (pl. színház és múzeumlátogatások). Az iskolai és a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A falu kulturális és sport lehetőségeinek kihasználása.
26
2.10.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskolánkban sok pszichés funkciójában sérült tanulási és magatartás zavarban szenvedő tanuló tanul, különböző részképesség zavarokat produkálva. Ellátásuk a törvényben meghatározattak szerint folyik. Organikus okokra visszavezethető csoportok kialakítása, illetve organikus okokra nem visszavezethető csoportok kialakításával. A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények elsajátításának és képességének deficitjét (olvasás, írás, számolás), valamint az általuk kiváltott magatartási és vagy tanulási zavarok komplex tünet-együttesét sorolják. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók heti három alkalommal vesznek részképességet,
diszlexiát,
diszgráfiát,
diszkalkuliát
javító
foglalkozáson.
Ez
egyéni
foglalkozások formájában történik. A tanórákon a megismerési zavarral küzdő gyerekeket differenciáltan foglalkoztatják pedagógusaink. Fejlesztési tervhez kapcsolódó egyéni haladási tempót biztosítunk. Ezeknek a gyerekeknek az értékelését a pedagógus és a fejlesztő pedagógus közösen végzi. Minden év szeptemberében az óvodából jövő gyerekeket dr. Tímár Éva által szerkesztett tanulási képességet mérő teszttel felmérjük. A mérést a tanév végén ismételjük. A diszlexia veszélyeztetettség fejlesztési programja: 1. Nagymozgás és finommozgások 2. Orientációs készség fejlesztése 3. Vizuális percepció fejlesztése 4. Auditív percepció fejlesztése 5. Vizuális és auditív ingerek összekapcsolása 6. Emlékezet és figyelemfejlesztő gyakorlatok 7. Beszédkészség fejlesztése 8. Betűtanítás akusztikus, motoros és vizuális és taktilis megerősítéssel 9. Grafomotoros készség fejlesztése Diszlexia reedukációs program I.
Készségfejlesztés
II.
Olvasás a) Betűtanítás – differenciálás b) Szótagok olvasása 27
c) Szavak olvasása d) Mondatok olvasása e) Szöveg olvasása – szövegértés A fejlesztő foglalkozásokon Meixner Ildikó diszlexia prevenciós, reedukációs módszerét alkalmazzuk. Pedagógiai alapelvek 1. Aprólékosan felépített fokozatosság elve, beépítve az ismétléseket 2. Hármas asszociáció elve 3. Homogén gátlás megelőzése 4. A gondolkodás merevségének kikerülése 5. A fejlesztés és a direkt olvasás aránya a tanítási folyamat során fordítottan arányos 6. Elfogadó szeretetteljes környezet kialakítása, pozitív megerősítés Érték: Legfontosabb érték a tolerancia a gyermeki személyiségmásságának elfogadásában és a gyermekszeretet. Az integrált nevelés legfontosabb értéke egymás segítése, tisztelete, elfogadása. A tanulók saját képességeihez mért fejlesztése és értékelése. Cél: A megismerési zavarral küzdő gyermekek felzárkóztatása Társadalomba való beilleszkedésre nevelés Személyiség formálása Továbbtanulásra felkészítés A célból adódó feladatok a) A tanulók részképesség zavaraiból adódó hiányosságok kompenzálása. Felzárkóztató programok alkalmazása b) A szociális feladatok pontos lebontása c) A gyermekek személyiségének elfogadása, megsegítése. Olyan belső környezet megteremtése, ahol a családi hátteret kompenzálva tudjuk oldani a szorongást és a tanulót befogadóképességét alkalmassá tesszük a tananyag elsajátítására. Alapvető feladat a differenciált fejlesztés és az inklúzió növelése testséma biztonságának kialakítása téri és időbeli relációk
28
az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt intenzív fejlesztése kommunikációs készség fejlesztése a tanulók mindenkori osztályának értő olvasás- íráskészség kialakítása, eszközzé tétele olvasás, írás készségének folyamatos gondozása a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi órán számfogalmak kialakítása az alapműveletek fogalmi kialakítása segítő környezet egyéni adottságokhoz mérten felkészítés a továbbtanulásra. Értékelésüket a pedagógus és a fejlesztő pedagógus közösen végzi. Fejlesztő terápiák Ahhoz hogy az iskolában történő alap kulturtechnikák elsajátítása zökkenőmentesen menjen végbe a következő terápiákat, alkalmazzuk. Alapozó terápia A szociális hátrányok enyhítését az iskolában az alábbi tevékenységi formák segítik! felzárkóztató, tehetséggondozó program kapcsolattartás a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálattal drog, bűnmegelőző program pályaorientáció táborozás, kirándulás- kulturális események felvilágosítás a szociális juttatásokról
szülői értekezlet
fogadóóra
családlátogatás
értesítés
2.10.5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. 29
Éppen ezért az iskola különös figyelmet szentel a gyengébbekre, és segíti a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a helyes értékrend elfogadását, az élethez méltó életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval, jelezve a problémát a megfelelő, illetékes gyermekvédelmi hatóságok felé. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Nevelő munkánkban komoly szerepet kap gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja, amennyiben erre lehetőségünk lesz. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Minden pedagógus és az osztályfőnökök, valamint a GYIV felelős közreműködnek a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Alapvető feladata, hogy segítse, irányítsa és szervezze a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel, családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel, a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, a veszélyeztető okok megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatok értesítése, a gyermekjóléti szolgálat tevékenységének segítése, a
tanulók
anyagi
veszélyeztetettsége
esetén
gyermekvédelmi
támogatás
megállapításának kezdeményezése. A felelős rendszeres kapcsolatot tart a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal,
a
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálattal, 30
a ROMA Kisebbségi Önkormányzattal. Folyamatosan figyelemmel kíséri a pártfogói felügyelet alatt levő tanulók helyzetét. Pedagógiai tevékenységünk a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók felmérésével kezdődik. Ezt követi a feladatok számbavétele, az összehangolt cselekvés megtervezése. Indokolt esetekben az osztályfőnök, a GYIV – felelős családlátogatást tartanak. Következetesen fellépünk az igazolatlan hiányzás ellen. A tanulók csavargása veszélyezteti a tanulók fejlődését. A közoktatási törvény előírásainak megszegése a jogszabály be nem tartását jelenti, s mint ilyen, példát ad a tanulóknak a nem jogkövető magatartási formák kialakulásához. Kiemelten foglalkozunk ember- és társadalomismeret és osztályfőnöki órákon a káros szenvedélyek, ezen belül a drogok egészségkárosító, jellemromboló hatásával. Ebbe a munkába bevonjuk az iskolaorvost, a védőnőt és a Családsegítő Központ munkatársait is. Lehetőség szerint a Hatvan város rendőrkapitányság munkatársai bűnmegelőzési órákat tartanak. Végül figyelemmel kísérjük tanulóink helyzetét a családban. Tájékozódunk, hogy a szülők eleget tesznek-e a közoktatási törvényben a szülő számára előírt kötelezettségeknek. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy tanulóink helyzete a családban problémás, a gyermekjóléti szolgálat segítségét kérjük, és szükség esetén számítunk a gyámhatóság hatékony közreműködésére. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! Meg kell vizsgálnunk, hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését. hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása. hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot. 31
hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét. hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése. hogy
szükséges-e
rendszeres
segítségnyújtás
tanulmányai
befejezéséhez,
pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához. hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit.
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem, és a szociális hátrányok mérséklése céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, kis létszámú osztályok szervezése, a tehetséggondozó foglalkozások, differenciált oktatás és képességfejlesztés, pályaválasztás segítése, tanulószobai foglalkozások, 16 óráig tartó délutáni foglalkozások, iskolai étkezés biztosítása, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a családi életre történő nevelés, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), táborozási hozzájárulások, a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, tankönyvtámogatás, étkezési hozzájárulás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásokról, felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
32
Az ifjúságvédelem Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják, szolgálhatják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a differenciált fejlesztő foglalkozások, differenciált oktatás és képességfejlesztés tanórán mentálhigiéniás programok, pályaválasztás segítése, 16 óráig tartó délutáni foglalkozások, iskolai étkezés biztosítása, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a családi életre történő nevelés, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), táborozási hozzájárulások, a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, tankönyvtámogatás, étkezési hozzájárulás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásokról. 2.10.6. ROMA INTERKULTURÁLIS PROGRAM Az interkulturális program általános célja, hogy azokban az iskolákban, tanulócsoportokban, ahová roma tanulók is járnak, romák és nem romák együtt ismerkedjenek meg a roma kultúra műveltségi anyagával. Ismerjék meg, és felfedezett értékeik alapján becsüljék szűkebb környezetük roma csoportjai mellett mind a hazánkban, mind Európa más országaiban élő különböző roma népcsoportok kulturális hagyományait. A roma és a nem roma tanulók egyaránt legyenek büszkék hagyományos értékeikre, etnikai kötődésükre, és ezeket a tulajdonságokat társaikban is tiszteljék. Az interkulturális program segíti a roma népi hagyományokra épülő értékek továbbfejlesztését, ill. a hagyományaikat már elvesztett közössségeket, azok felfedezésében, újraélesztésében. 33
A roma tanulók hátrányainak kompenzálására, a közoktatási rendszeren belüli előrejutásuk, illetve társadalmi beilleszkedésük elősegítésére, az egymás megismerésével, és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel a toleranciára, a másik tiszteletére és értékeinek felismerésére, nevelésre. A roma közösségek különböző területeken megnyilvánuló hagyományai és sajátos jellemzői nem csupán szoros kapcsolatban állnak egymással, de a feldolgozás szintjén is csak erőltetve választhatók el. Ezek a hagyományok ugyanis ma még élő, szerves egységben jelennek meg a közösség életében: ünnepeken és a családi élet mindennapjaiban. A roma kultúra más nemzetiségi kultúrától eltérően nem tekinthető egységesnek. Az egyes romacsoportok nyelvüket, hagyományaikat, szokásaikat, ősi mesterségüket és művészetüket tekintve, még egy országon belül is lényeges különbségeket mutatnak. Mindezt figyelembe véve a program a feldolgozásnak azt az útját javasolja, amely mindig a helyi, a gyermekek személyes élményeihez kapcsolódó kulturális értékekből indul ki, és ezt követően tér rá a hazánkban, majd a külföldön élő, más cigány népcsoportok értékeire. 2.10.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Ezek az alábbiak: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- s ifjúságvédelmi felelős tevékenysége –amennyiben lehetőség van rá, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; szoros kapcsolat
a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak
érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 34
2.11. Az intézmény döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, és az igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök és a szaktanárok illetve a diákönkormányzatot segítő tanár tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, és az iskolarádión keresztül, a diákönkormányzat vezetője két havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a DÖK faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról, tanulmányi munkájáról és magatartásáról az osztályfőnökök, a szaktanárok (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik (DÖK) útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel (SZMK). A tanuló és az iskolavezetés közötti formák és rend: személyes megbeszélés, tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása, faliújság, iskolarádió. A tanulók dönthetnek: egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A tanulóknak javaslattételi joga van a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményt nyilváníthatnak: a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál. a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához. a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez. a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásához. A tanulónak be kell tartani a véleménynyilvánítás során a házirendet.
35
2.12. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség, eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. 2.12.1. A tanulók és a pedagógusok közti információáramlás formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, és az igazgatóhelyettesek, az osztályfőnökök és a szaktanárok illetve a diákönkormányzatot segítő tanár tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, és az iskolarádión keresztül, a diákönkormányzat vezetője két havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a DÖK faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, tanulmányi munkájáról és magatartásáról az osztályfőnökök, a szaktanárok (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik (DÖK) útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel (SZMK). Diákönkormányzat Jelen szervezeti keretek között 1992. szeptembere óta működik az iskolai DÖK. 36
Cél: Iskolánk tanulói gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek. Olyan demokratikusan működő és felépülő gyermekszervezet kialakítása, mely szolgálja a gyermekek érdekvédelmét, demokratikus jogaik gyakorlását. A szabadidő hasznos, sokszínű eltöltésével ápolja az iskolai hagyományokat, erősítse az osztály és iskolai közösséget. A Diákönkormányzat elveit a SZMSZ tartalmazza. A Diákönkormányzat tevékenységi területei: Aktív részvétel az iskolai diákszervezet megalakításában, majd a munkájában. A két havonként megtartandó iskolagyűlésen az előző hónap értékelése. Elsősorban dicséret, pozitív példa vetítése a többi diák elé tanulmányi és közösségi munka terén egyaránt. Évente legalább egy alkalommal fórum jellegű iskolagyűlésen az iskolavezetés válaszol és tájékoztatást ad az elhangzott legfontosabb kérdésekre. Ugyanekkor a tanulók közösségeik vagy saját nevükben észrevételeket tehetnek, javaslattal élhetnek vagy kritikát fogalmazhatnak meg az iskolai munka egészével és részterületeivel kapcsolatban (Házirend, magatartás és szorgalom, túra, kirándulás, sportprogramok – szabadnap felhasználása). A közösség képviselőit demokratikus úton választják az osztályközösségek. Iskolai szintű ünnepségek, kirándulások, hulladékgyűjtés megszervezésében való részvétel. Iskolai szintű jutalmazás, kitüntetés javaslattétele elmarasztalás, büntetés javaslattétele. Az iskolarádió lehetőséget nyújt az eseményekről való tájékoztatásra, iskolai megemlékezésekre, dicséretek közvetítésére, és egyéb közérdekű információk közlésére. A tanulói önkormányzat működésének nevelési vonatkozásai: A gyerekek tudnak az iskola nevelési céljairól, így jobban magukénak érzik azt. Lehetőséget teremt a tevékenységre, az aktív közéletiségre az iskoláért, a rendért és a közvagyonért, az iskola jó híréért. Gyakorolhatják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez. Nagymértékben alakítja a személyiség erkölcsi kultúráját, a jogok és kötelességek egységes szemléletét, a közösségi érdekek tiszteletben tartását.
37
2.12.2. A szülők és a pedagógusok közti információáramlás formái A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az iskola pedagógiai programjáról, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői választmányi ülésen vagy az iskolai szintű (összevont) szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan és az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Szülői értekezlet Családlátogatás Fogadóóra Írásbeli tájékoztató (Tájékoztató füzet) Családlátogatás Szülői értekezlet Fogadó óra Írásbeli tájékoztató Szakkörök indítása Előadások szervezése Közös programok Pályaválasztási tanácsadás Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük:
a)
A szülők részéről – a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, ötletnyújtást az előadások témáihoz, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélést; közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő-segítő hozzáállást, szponzori segítségnyújtást. 38
b)
Iskolánk (a pedagógus) – a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: nyílt napok, nyílt órák szervezése (igény szerint), rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat előre tervezett szülői értekezletek, rendkívüli szülői értekezletek, fogadóórák, előadások szervezése nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával, pályaválasztási tanácsadás, családlátogatás, közös kirándulások.
A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: családi játékos, sportvetélkedők, közös rendezvények szervezése, a szülők és a pedagógusok részvételével. 2.13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA A VIZSGASZABÁLYZAT CÉLJA
Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni. A pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra, 39
- pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: -
aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít, aki különbözeti vizsgára jelentkezik.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira - akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2009/2010-es tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA
Az Intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévéi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30%-a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére- a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Sikeres osztályozó esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több.
40
A tanulmányok alatti vizsgán a közoktatási törvény 30.§. (9) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.
KÜLÖNBÖZETI VIZSGA
A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismeret feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamba lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. JAVÍTÓVIZSGA
Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján ennek hiányában a megszokott módon közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között –a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kolléga legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. PÓTLÓ VIZSGA
Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből –kérelmére- pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.
41
FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA
A közoktatási törvény 11.§.(1) bekezdés 0 pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból/tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI
A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok -
elnök kérdező tanár ellenőrző tanár.
-
Az elnök felel a szabályok betartásáért, ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, ha kell szavazást rendel el.
Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézményegység vezetője bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. 42
Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt l kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehet igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv feltétele mellett- az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. A vizsgák eredményének kihirdetése: A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi osztályozó, javító és pótló vizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik. ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
-
a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. Az írásbeli vizsga javítása: a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót.
A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
-
Egy napon három szóbeli vizsga tehető le. a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre. a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő. a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja. 43
-
a felelet maximum 10 percet tarthat. ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz. két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet.
Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről. Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
-
a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről. a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni.
AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE
A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógia programjában található követelményrendszerével. A VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Vizsgatárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Kémia Biológia Környezetismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Testnevelés Rajz Tánc és dráma Technika Erkölcstan
írásbeli X X X X X X X X X X X
szóbeli X X X X X X X X X X X X
gyakorlati
X
X X X
X X X
X X
A VIZSGÁK ÉRTÉKELÉSE
Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályzás alapján történik:
0 – 30% -elégtelen 31 – 50% -elégséges 51 – 74% -közepes 75 – 90% -jó 91 – 100% -jeles 44
A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell kiszámítani úgy, hogy az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész duplán számít. 2.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Iskolánk a beiskolázási körzetéből –melyet a fenntartó határoz meg- minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét, - a szülő illetve gondviselő lakcímkártyáját - a gyermek lakcímkártyáját. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, - a szülő illetve gondviselő lakcímkártyáját, - a tanuló lakcímkártyáját, - orvosi igazolást, hogy a tanuló közösségbe mehet. A tanuló átvételére –a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel- a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 22.§ (4) bekezdésében felsorolt iratokat kell mellékelni. Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az azaz iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor. A második - nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított –szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában –a bizonyítvány bejegyzése alapján- nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy 45
szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerinti illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.) Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásából a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírálása és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. 2.15. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program módosítása: A pedagógiai program módosítására az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, a szülői szervezet, a szülői munkaközösség, az iskola fenntartója, tehet javaslatot, illetve törvény szabályozhatja. A tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a diákönkormányzat és a szülői szervezet képviselői útján javasolhatják. A program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, az iskolaszék, illetve - amennyiben létrejön - az intézményi tanács véleményét. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. 46
A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola könyvtárában; az iskola igazgatójánál.
47
3. AZ
INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE
3.1. Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól. Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.
48
3.2. Pedagógusok munkaidejének felosztása A törvény alapján pedagógusok munkaidejét a heti 40 óra jellemzi, ez alapvetően 2 részre tagolódik. Kötött munkaidőre: ez a munkaidő 80%-a vagyis heti 32 óra, ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni a pedagógus. A kötött munkaidő oktatással-neveléssel lekötött része 22-26 órát jelent. Ebben az időkeretben pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások megtartására kötelezhető. Egyéb foglalkozások mint pl. szakkör, korrepetálás, sportkör, énekkar, tanulószoba, fejlesztőfoglalkozás, tehetségfejlesztő foglalkozás, napközi, közösségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozás, versenyekre való felkészítés. A kötött munkaidő fennmaradó részében, amely 8-10 óra lehet, a pedagógus nevelést-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat: tanulói felügyeletet, eseti helyettesítést, adminisztráció elvégzése, pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenységek, pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület munkájában történő részvétel, munkaközösség vezetés, intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, szertár fejlesztése, karbantartása, áttanítás esetén az intézmények közötti utazás, a pedagógiai programban, az éves munkatervben rögzített tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladatok ellátása, tanulmányi kirándulás, gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, iskolai kulturális sport szabadidős tevékenységek szervezése, versenyekre való felkészítés gyermekek – tanulók teljesítményének értékelése foglalkozások, tanítási órák előkészítése. A kötött munkaidőt minden esetben az intézményben kell eltölteni. Pedagógus kötetlen munkaideje heti 8 óra.
49
3.3. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv (az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kidolgozott) és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
7
7
7
7
4
4
3
4
2
3
3
3
3
4
4
3
3
3
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
Biológia és egészségtan
2
1
Fizika
2
1
Kémia
1
2
Földrajz
1
2
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika
4
4
4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan/Hit- és erkölcstan
1
1
1
1
Osztályfőnöki Környezetismeret
1
1
1
1
Természetismeret
Ének-zene
2
2
2
2
1
1
1
1
Vizuális kultúra
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
Dráma és tánc/Hon- és
1
népismeret Informatika Technika
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés
5
5
5
5
5
5
5
5
2
2
3
3
2
3
3
3
25
25
25
27
28
28
31
31
Szabadon
tervezhető
órakeret Rendelkezésre
álló
órakeret
Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom
A változat
Fizika
B változat
Kémia
B változat
Biológia-egészségtan
A változat
Ének-zene felső tagozat
A változat
Ének-zene alsó tagozat
A változat
50
3.4. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek (az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kidolgozott) óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv 1-8. évfolyamra 1.
2. éves
7+1
296
4.
5.
6.
7.
8.
heti
éves
heti
éves
heti
éves
heti
éves
heti
éves
heti
éves
heti
éves
Magyar irodalom
4+1
185
3+1,5
167
3+1,5
167
2+0,5
93
2+0,5
93
2
74
2
74
Magyar nyelv
3
111
3-0,5
93
3-0,5
93
2
74
2
74
2
74
2+0,5
93
2
74
3
111
3
111
3
111
3
111
4+1
185
4
148
3+1
148
3
111
3+0,5
130
2
74
2
74
2
74
2
74
1
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
37
2+0,5
93
2+0,5
93 2
74
1+1
74
Fizika
2
74
1+1
74
Kémia
1+1
74
2
74
Földrajz
1+1
74
2
74
magyar nyelv és
heti
3.
irodalom
Angol Német Matematika Történelem,
4+1
185
4+1
185
4+1
185
hon-
és népismeret Erkölcstan/Hit-és
1
37
1
37
1
37
1
37
erkölcstan Osztályfőnöki Környezetismeret
1
37
1
37
1
37
1
Természetismeret Biológia
és
egészségtan
Ének-zene
2
74
2
74
2
74
2
74
1
37
1
37
1
37
1
37
Rajz és mozgókép,
2
74
2
74
2
74
2
74
1
37
1
37
1
37
1
37
0+1
37
0+1
37
0+1
37
0+1
37
0+1
37
1
37
1
37
1
37
5
93
médiaismeret Tánc és dráma Informatika Technika
1
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
37
1
37
Testnevelés
5
111
5
111
5
111
5
111
5
111
5
111
5
93
Összesen
25
25
25
27
28
28
31
31
A Magyar nyelv és irodalom, Magyar irodalom, Magyar nyelv, Matematika, Természetismeret, Biológia, Kémia, Fizika, Földrajz tantárgyak esetében a plusz óraszámok a kerettantervben meghatározottak elmélyítésére, gyakorlására szolgálnak.
51
3.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 1.
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket
(tankönyv,
munkafüzet,
térkép
stb.)
használnak
a
tananyag
feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van táncfelszerelésre: gyakorló ruha, gyakorló cipő, stb. 2.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
3.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.
4.
A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a jogszabályban foglaltak alapján a Szervezeti és Működési Szabályzat meghatároz. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
Folyamatos feladatunk: A még használható, de javításra szoruló eszközök felújítása. Új eszközök beszerzése.
52
3.6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Kialakítjuk a helyes magatartási formákat, melyeket az iskolai élt megkövetel. Igyekszünk a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelésére figyelni. Fokozatosan alakítjuk ki a tanulási módszert, mellyel sikerek érhetők el mindenki számára. Megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Fejlesztjük a figyelmüket, koncentrációjukat. Erősítjük a feladattudatukat. Kialakítjuk a kötelességtudatukat is. A 3-4. évfolyam feladatainak megvalósítása Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Erősítjük a helyes egyéni tanulási módszereket és szokásokat. Javítjuk a helytelen tanulási beidegződéseket. Különböző tanulási stratégiák megválasztásával növeljük a diákok teljesítményét. Tovább építjük a kötelességtudatot a tanulókban. A helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az életkornak megfelelő önálló tanulás és önművelés megalapozása. Mozgásigényük kielégítésével igyekszünk, hogy egészséges emberekké váljanak. Az életkori jellemzők figyelembe vételével, az ismeretek tapasztalati úton történő átadása a fő iránymutató. A diákok fejlesztése a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozásával. A helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása. Az egészséges életvitel kialakításához biológia, természetismeret gyakorlati oktatásával kívánunk hozzájárulni. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulás szervezési módokat. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat 7-8. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat. Megalapozzuk (a belépő tantárgyaknál) és erősítjük (a régi tantárgyaknál) a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot az alapvető képességek, készségek elsajátításával. Célirányosan fejlesztjük a mentális képességeket. Erősítjük az önálló tapasztalat és tudásszerzés igényét. Fejlesztjük a tanulók kreativitását. 53
Mélyítjük, gazdagítjuk az érzelmi és értelmi intelligenciát, melyet az órákon a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával és órán kívüli csoportos foglakozások közösségformáló erejével valósírtunk meg. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével törekszünk diákjainkat embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré tenni. Fokozatosan fejlesztjük az együttműködésre építő kooperatív interaktív tanulási technikákat, és tanulásszervezési módokat. 3.7. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Minden évfolyamon heti öt testnevelés óra keretében történik, amelyből legfeljebb heti két óra a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal valósul meg. Ennek kiemelkedő része az 5-6. évfolyamon kötelező úszás évi 18 órában, melyet a második félévben oldunk meg úgy, hogy tömbösítjük a testnevelés órákat. (Oka: helyileg nincs uszoda, így Hatvan városába kell bejutnunk.) A versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között edzéssel. 3.8. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai 3.8.1. Az erkölcstan, a hit- és erkölcstan kötelezően választható tantárggyal kapcsolatos feladatok Jogszabályi háttér alapján iskolánkban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény alapján (továbbiakban Nkt.): Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. Erkölcstan órát vagy az ehelyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Az általános iskola ötödik-nyolcadik évfolyamán az erkölcstan tantárgy tanítására az alkalmazható, aki a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, vagy az iskolai nevelés oktatás ötödik – nyolcadik évfolyamán pedagógus – munkakör betöltésére jogosító vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította az erkölcstan oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket. Az iskolánknak minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy –az állami általános iskolában-kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.
54
Az állami általános iskolában az erkölcstan óra helyett választható hit- és erkölcstan oktatás megszervezésére vonatkozó szabályok Az igazgató az általános iskolai beiratkozást megelőzően március 16. és március 31. között, az egyházi jogi személytől kapott tájékoztatás alapján, az iskola honlapján és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a következő tanévben a hit- és erkölcstanoktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személyek megnevezését és az iskola székhelye, feladat ellátási helyes szerint illetékes képviselőjének nevét, címét, ennek tényéről értesíti az egyházi jogi személyt. Az igazgatónak hozzáférhetővé kell tennie az egyházi jogi személy által rendelkezésére bocsátott hit – és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat, különösen a tantervet, a tananyagot, a tankönyveket és a hit- és erkölcstanoktatás munkamódszerét. Beiratkozáskor, átiratkozáskor az egyházi jogi személy nyilvánosságra hozott adatait az iskola írásban is a szülők rendelkezésére bocsátja, ez alapján a szülő a hit- és erkölcstanoktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban nyilatkozhat az iskolának arról, hogy a) valamely a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatást, vagy b) az erkölcstan oktatást igényli gyermeke számára. Beiratkozáskor, átiratkozáskor a szülő a hit- és erkölcstanoktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban igényelheti olyan egyházi jogi szeméály hit- és erkölcstan oktatását is, amely egyházi jogi személy nem tartott tájékoztatót az iskolában. Az ilyen igényről az igazgató írásban értesíti a szülő által megjelölt egyházi jogi személy képviselőjét. Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, továbbá, ha az egyházi jogi személy vagy a megkeresett egyházi jogi személy a hit- és erkölcstanoktatást nem vállalja, az iskola a tanuló számára erkölcstanoktatást szervez. Amennyiben a szülő a hit- és erkölcstanoktatást választja, az erről szóló nyilatkozatával egyidejűleg ahhoz is hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya megnevezését az érintett egyházi jogi személynek átadja. A beiratkozáskor a hit- és erkölcstanoktatás megszervezését a következő tanévben vállaló egyházi jogi személy képviselője is jelen lehet, a szülőnek –igénye esetén- hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatban tájékoztatást nyújthat. Amennyiben valamelyik egyházi jogi személy képviselője a beiratkozáskor nem tud megjelenni, az igazgatónak biztosítania kell az egyházi jogi személy által rendelkezésére bocsátott hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó papírlapú dokumentumok megismerhetőségét. A beiratkozást követő három napon belül az igazgató az érintett egyházi jogi személy meghatalmazott képviselőjének átadja az érintett egyház által szervezett hit- és erkölcstanoktatásra jelentkezett tanulók adatait. Az adatok átadását követő hét napon belül egyeztetést folytat a tanulócsoportok kialakításáról azon egyházak képviselőivel, amelyek által szervezett hit- és erkölcstan oktatás iránti igényről a szülők nyilatkoztak és amelyek a hit- és erkölcstanoktatás megszervezését vállalták.
55
Az egyeztetés során a tanulócsoportok kialakításával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a) a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók, b) az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani. A hit- és erkölcstanoktatásra létre hozott csoportok létszámáról az igazgató június 30-ig tájékoztatja a fenntartót. A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. Az iskola tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja. A hit- és erkölcstan órákra vonatkozó csoportnaplót a hitoktató, hittantanár vezeti, az iskola egyéb tanügyi dokumentumaiban a hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatos további adminisztrációt az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató, hittantanár tájékoztatása alapján minden tanítási órát követő tanítási nap végéig az érintett tanulók osztályfőnöke végzi el. Tantárgy jelölése az iskolai dokumentumokban: Erkölcstan/Hit- és erkölcstan megnevezésként szerepel. A tanulók értékelésére, a diákok munkájának minősítésére a PP-ben meghatározottak az irányadók 3.8.2. Szabadon választható foglalkozások 1.
2.
3. 4. 5. 6. 7. 8. Csoportbontásra 1 1 1 1 1 1 Tanulószoba vagy kizárólag magyar nyelven folyó roma 10 10 10 10 10 10 10 10 kisebbségi nevelés-oktatás Angol felzárkóztatás 1 1 Matematika felzárkóztatás 2 2 1 1 1 Magyar felzárkóztatás 2 2 Ebédelés 5 5 5 5 5 5 5 5 Kézműves szakkör 2 2 1 1 1 1 1 Mese szakkör 2 2 1 1 Színjátszó kör 1 1 1 1 1 Idegen nyelvi tehetséggondozás 1 1 1 1 1 1 Asztalitenisz szakkör 1 1 1 1 1 Játék szakkör 2 2 1 1 1 1 Informatikai szakkör 1 1 1 1 1 Sportfoglalkozás 2 2 1 Természetjáró szakkör 1 1 1 1 Matematika szakkör 1 1 1 1 Magyar szakkör 1 1 1 1 1 Természettudományos szakkör 1 2 2 Matematika előkészítő 1 Magyar előkészítő 1 Felhasználható heti időkeret 27 27 27 28 23 23 25 25 Heti időkeret 52 52 52 55 51 51 56 56
56
A választás első lépéseként igényfelmérést végzünk az előző évvégén. Majd ezt követően tanév elején szeptember közepéig, ahonnan a tetszés szerinti foglalkozás már kötelező jellegű.
3.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel, családlátogatásokkal történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. Iskolánk feladata tehát: szűrés, diagnosztizálás, okfeltárás, fejlesztést támogató eljárások, gyakorlatok, egyén fejlődési napló Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés. Kooperatív tanulásszervezés. a tanító, tanár és gyógypedagógus állandó munkakapcsolata, értékelő esetmegbeszélés szoros kapcsolat az óvodával, a nevelési tanácsadóval, a gyógypedagógiai szakszolgálattal, az óvoda-iskola átmenet, szakmai együttműködés megfelelő beilleszkedés hatékony segítése egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, 57
az SNI-s tanulók esetében a szakértői vélemény alapján megfelelő szakemberrel és óraszámmal történő ellátásának biztosítása egyéni, kiscsoportos foglalkozás szervezése, felzárkóztató jellegű korrepetálás, differenciált felzárkóztató foglalkozások, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, a tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása, családlátogatások, fogadóórák során személyre szóló segítés, tanácsadás, szülők és a családok nevelési konfliktusok gondjainak megoldásában segítése, szükség esetén az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelőssel, esetleg a Nevelési Tanácsadó segítségét kéri.
3.9.1. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának programja Intézményünkben SNI-s tanulók nevelése és oktatása is folyik a szakértői bizottság véleményezése alapján előírt pedagógus irányításával. Ennek megfelelően az 1. számú mellékletben található fejlesztési tervet alkalmazzuk, mindig az adott tanulóra elkészítve. 3.9.2. A HHH-s tanulók képesség-kibontakoztató programja Olyan pedagógiai eszközrendszert kell alkalmazni, amely az együttnevelés pedagógiai erényeit jelentősen növelik. Olyan oktatásszervezési keret, amely lehetőséget biztosít minden HHH-s gyerek képességeinek kibontakoztatásához. A szülőt, családot, mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba. Az egyéni fejlesztési terv alapján háromhavonként értékelés történik a szülő a pedagógus és a gyermekvédelmi felelős közreműködésével. A következő kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek épülnek be a tanítási órákba. Az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok a tanulók önálló –életkornak megfelelő- kreatív tevékenységére épülő foglalkozások tanulási motivációt elősegítő és fenntartó tevékenységek 58
Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok komplex művészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése közösségfejlesztő, közösségépítő programok mentálhigiénés programok Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi, mentori rendszer működtetése együttműködés civil programmal művészeti körök Műhelymunka – a tanári együttműködés formái értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció továbbtanulásra felkészítő program
3.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek, a tanulók tudása értékelésének, minősítésének, számonkérésének
formái,
követelményei,
a
törvényben
foglalt
értékelési
kategóriák
(érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelés). Belső értékelési rendszerünkben a folyamatos értékelést valósítjuk meg mérésekkel kombinálva. Ilyen módon tudjuk nyomon követni a tanulók fejlődését, feltárni azokat a területeket, megismerni azokat a tanulókat, ahol ill., akiknél korrigálásra van szükség, így személyre szólóan végezhetjük a személyiségfejlesztést. A tanulók teljesítményének elbírálásakor különbséget kell tenni az értékelés és az osztályzattal történő minősítés között. Az értékelésnél megállapítjuk a fejlődést, a sikeres munkát biztatjuk, dicsérjük a tanulót, értékeljük igyekezetüket, önállóságukat, de rámutatunk a hiányosságukra is. Az osztályzatokkal történő minősítésnél a tantervi követelményeket tartjuk az irányadónak. A tanulók 1- 5 -ig. érdemjegyeket kapnak. A minősítés rendszeressége 59
teljesen egy adott nevelőtől és tanulócsoporttól függ, annyi megkötéssel, hogy minden tanulónak tantárgyanként havonta egy, illetve félévenként minimum három érdemjegye legyen, melyeknél az írásbeli és szóbeli számonkérések aránya optimális, legyen. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és magyar irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül –
írásbeli és szóbeli
számonkérésnek is lennie kell, valamint minden tanulónál lehetőség szerint több alkalommal kell feleltetni szóban is. Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)
60
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam félévekor minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt tájékoztatni kell az ellenőrzőn keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A magatartás, szorgalom értékelését az osztályközösségek javaslatai alapján az érintett pedagógusok közösen, havonta elvégzik érdemjeggyel, az 1. osztályban szövegesen. Lényeg, hogy pozitív, biztató, reményt adó legyen. A tanév végén a diákok egész évi munkáját osztályzattal minősítjük (2. osztály év végétől 8. osztályig). A százalékos, szöveges és az osztályzattal történő minősítés megfelelése a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: 1. illetve 2. osztály félévekor szöveges értékelés
2. osztály év végétől 8.
Ha a tantárgy jellegének megfelelő
osztályig
szöveges értékelés azt takarja, hogy 0-30%
nem felelt meg
1 (elégtelen)
31-50%
gyengén megfelelt
2 (elégséges)
51-74%
megfelelt
3 (közepes)
75-90%
jól megfelelt
4 (jó) 5 (jeles)
91-100%
kiválóan megfelelt
kiemelkedő többlet teljesítmény esetén: 5 (kitűnő)
61
A magasabb évfolyamba lépés feltételei A magasabb évfolyamba lépés elbírálása: Az év végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés a döntő. Az értékelő döntést az összehívott osztályozó értekezlet mondja ki, az értekezleten a teljes tanítói, tanári állománya részt vesz. A magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy a tanuló a tananyag továbbhaladási feltételeit teljesíti, és az előírt tanulmányi követelményeknek legalább elégséges eredménnyel eleget tesz. Az első évfolyamon a törvény alapján történik a továbbhaladás megállapítása. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben mulasztásai miatt nem osztályozható; magántanuló volt. Év végén nem megfelelő teljesítményt elért tanulók számára a javítási lehetőség szabályait, a hiányzások illetve a követelmények nem teljesítése miatti évismétlést a törvény szabályozza és rögzíti.
3.11. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei az iskolai Házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken mutatott magatartáson, tevékenységeken, a házi feladatok elkészítésén, a felszerelés mindenkori meglétén, a közösségben és a közösségért végzett munkán, az iskola által támasztott erkölcsi követelményeken alapul. Második osztály félévétől 8. évfolyam végéig a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. Alsó tagozatban az osztálytanító, az érintett pedagógusok véleményének kikérésével értékel. Az 5-8 évfolyamon a magatartás és szorgalom érdemjegyét nevelőtestület véleménye alapján értékeli. Vitás esetekben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Félévkor és év végén történő értékelés – mely az értesítőbe és a bizonyítványba is bekerül Magatartás:
példás
jó 62
Szorgalom:
változó
jó
rossz
változó
példás
hanyag
Az értékelés szempontjai: Magatartás 1.Fegyelmezettsége
példás nagyfokú állandó, másokra pozitívan kiható
kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias 3. Hatása pozitív, aktív közösségre, társas segítőkész, emberi kapcsolatai jóindulatú, élenjár, kezdeményező 4. Házirend betartja, arra betartása ösztönöz 5. Felelősségnagyfokú érzete felelősségtudat 2. Viselkedéskultúrája, hangneme
példás
Szorgalom 1.Tanulmányi
céltudatosan
munkája
törekvő, odaadó,
Jó megfelelő, még nem teljesen a sajátja
változó
rossz
másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de javuló udvariatlan nyegle
nem árt, ingadozó, részt vesz, de be-folyást nem gyakorol néha hibázik
közömbös, vonakodó, komisz
erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó negatív, goromba, ártó, megfélemlítő
részben tartja be
sokat vét ellene
időnként feledékeny
ingadozó
felelőtlen, megbízhatatlan
kevés kivetnivalót hagy maga után
jó
változó
rossz
figyelmes, törekvő ingadozó
hanyag, lassító
kitartó, pontos,
rendszeres,
rendszertelen,
megbízhatatlan
megbízható,
többnyire önálló
hullámzó,
gondatlan
igényes, tudás megszerzése 2.Munkavégzése
önálló, lankadatlan 3.Kötelességtudata kifogástalan, precíz
önállótlan megfelelő,
néha felszerelése
ösztökélni kell
gyakran hiányos
szinte nincs, felszerelése többnyire hiányos
4.Tanórákon kívüli rendszeres,
előfordul,
információk
ösztönzésre
érdeklődő
felhasználása,
ritkán
egyáltalán nem, ill. nincs
dolgozik
többletmunka
Iskolai jutalmazás 63
Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
64
Iskolai büntetések Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
3.12. Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer. A házi feladat nem osztályozható! A házi feladattal a pedagógusok: erősítik a tanítási órákon tanultakat, fejlesztik az adott témában a tanulók különféle készségeit, képességeit, az új anyagot készítik elő A házi feladat hatékonyabbá tétele érdekében, a házi feladatot mindig gondosan ki kell jelölni! A házi feladatnak sikeresen megoldhatónak kell lennie! 65
Ennek érdekében: a tanulók önálló tanulási képességét már a tanórán is fejlesszük; a házi feladat kapcsolódjon az órai munkához; a házi feladat ne a tanórán be nem fejezett ismeretelsajátítási folyamat folytatása legyen, hanem vagy az elsajátítottak begyakorlására, vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon; ne legyen mély szakadék a tanórai munka és a házi feladat között; használjuk fel az egyéni tevékenységet irányító munkatankönyveket, programozott anyagokat; a feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének (a túl nehéz feladat szorongást vált ki), ennek érdekében időnkét alkalmazzunk differenciált házi feladatot, azaz a jobbaknak a tananyagon túlmutató, a gyengébbeknek felzárkóztató jellegű feladatokat jelöljünk ki; rendszeresen adjunk rövid feladatokat, és ne egyszerre sokat. A szülők számára világossá kell tenni, hogy mit várunk el tőlük: segítsenek-e a gyereknek, a tanulás feltételeit teremtsék-e meg, ellenőrizzék-e, felügyeljék-e a munkát. A házi feladatot rendszeresen ellenőrizni, és nem osztályozni, hanem értékelni kell! Világosan közölni kell a tanulókkal a házi feladat elkészítésének a szabályait, a mulasztás következményeit. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, az egy tanítási napra adott, kötelezően elvégzendő szóbeli és írásbeli feladatok mértéke átlagos képességű tanuló számára ne haladja meg tantárgyanként a 20-25 percet. Ettől több időt igénybe vevő feladatot a tanuló önként vállalhat. a házi feladat anyaga a tanítási órán írásban, vagy szóban számon kérhető, aki öt alkalommal nem készítette el a házi feladatát, egyes osztályzatot kap, mely a szorgalmi jegybe számítjuk be, az így kapott osztályzat a szaktárgyi jegyként nem értékelhető,
66
a tanulók a tanítási szünetek idejére nem kapnak írásbeli házi feladatot, az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére- a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak szóbeli feladatot sem, hosszabb szünetre (nyári) nem kötelező jelleggel, a meglévő tudást szinten tartó feladatok adhatók (gyűjtő munka, házi olvasmány, különféle megfigyelési feladatok stb.) a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
3.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet (hiszen angol és német nyelv közül választhatnak a diákjaink, illetve szüleik. Valamint csoportbontásban tanítjuk felső tagozaton az informatikát és a technikát, ami 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben megszűnik, mivel az osztálylétszámok nem teszik indokolttá. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A tantárgyak, választható foglakozások esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék,
melyik
pedagógusnál
szeretnék
tanulmányait
folytatni.
Amennyiben
a
tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
3.14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 1-8. évfolyamban.
67
Fontos: -
megfelelő pihenési idő a tesztek között
-
motiváció
Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan): -
tavalyi eredményhez képest
-
vagy év elejéhez képest
-
vagy az osztályátlaghoz képest
Szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére. Ha kéri az iskolaorvos, illetve a Központi Adatfeldolgozó elküldjük az értékelést. Alapmérések a HUNGAROFIT módszer minősítéséhez: 1. Dinamikus ugróerő -
melyből távolugrás páros lábbal iskola udvar felásott ugrógödörbe bemelegítő ugrások után 3 kísérleti lehetőségből a legjobb teljesítmény egyenkénti mérése, vonal és az utolsó nyom (sarok) közötti távolság 1 cm-es pontossággal
2. Dinamikus dobóerő: -
kétkezes labdadobás hátra, fej fölött tömött labdával
-
tornateremben vagy udvari sportpályán a bemelegítő dobások után 3 kísérleti lehetőségből a legjobbat vesszük
-
12 éves korig 2 kg-os, 12 éves kortól 3 kg-os tömött labdával történik a dobás
-
mérés: a dobóvonaltól a tömött labda becsapódásáig 5 cm-es pontossággal
-
Gerincvédelmi okokból erősíteni kell a tanulókban azt, hogy a kidobás egyenes törzzsel, a lábizom legintenzívebb felhasználásával történjen!
3. Dinamikus erő-állóképesség fejlesztése: -
mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás
-
hanyattfekvésből felülés térdérintéssel és visszaereszkedés
-
hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan
-
Mindhárom gyakorlatot kifáradásig (max. 4 perc) darabszámra mérjük.
-
A vizsgált tanulók szőnyegen végzik a gyakorlatot tornateremben, párokban a testnevelő irányításával. Stopperórával mérünk, sípszó jelzi a kezdést és a max. időt (4 perc). 68
4. Aerob, vagy alap-állóképesség mérése (Cooper teszt): -
Lényege: 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítjük futással. Lehetőleg szabad levegőn (rossz idő esetén jól szellőztethető 10-25 Celsius fok közötti tornateremben). Előzetesen lemért 400 m-es pálya szélén 10 m-es jelölések. A tanuló nem futó párja, számolja a köröket, sípszó jelzi a 12 perc kezdését és végét.
A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését, a tanulók egyre aktívabb közreműködésével a mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A mért adatokat a megadott értékelési rendszer alapján pontozzuk, összesítjük és egyénre szólóan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat pl.
0
– 20,5 p
→ igen gyenge,
21
– 40,5 p
→ gyenge
41
– 60,5 p
→ kifogásolható
61
– 80,5 p
→ közepes
81
– 100,5 p
→ jó
101
– 120,5 p
→ kiváló
120,5 – 140 p
→ extra
A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés! A teljes próbarendszert egy (max. két) héten belül el kell végezni. -
Fel kell készíteni a tanulókat, hogy ne szorongjanak, ne szenvedjenek futás közben.
-
Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi biológiai, fiziológiai – adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges az eltérés.
-
El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat.
-
Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait.
-
Minden mérést a testnevelő irányítja, ellenőrzi. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére.
A mérések befejeztével az útmutatóban lévő évfolyamonkénti és egyéni, összesített minősítő adatlapokat kitöltve írásbeli értékelést kapunk iskolánk tanulóinak fizikai állapotáról. 69
1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1. évfolyam 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74
1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87
1.34 1.37 1.40 1.43 1.46 1.49 1.52 1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.94 1.98
1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09
1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19
1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28
1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81
1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88
1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96
1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02
1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07
1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1. 2. Évfolyam 0.97 1.08 1.00 1.11 1.03 1.14 1.06 1.17 1.09 1.20 1.12 1.23 1.15 1.26 1.19 1.29 1.22 1.32 1.25 1.35 1.29 1.38 1.32 1.41 1.35 1.44 1.39 1.48 1.41 1.50 1.44 1.53 1.47 1.57 1.50 1.60 1.54 1.64 1.57 1.68 1.61 1.72
70
2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 2. évfolyam 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74
3.
4.
5.
6.
7.
8.
24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76
26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78
28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86
3.
4.
5.
6.
7.
8.
22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74
25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77
28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80
29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 2. évfolyam 16 19 20 23 24 27 28 31 32 35 36 39 40 43 44 47 48 51 52 55 56 59 60 63 64 67 68 71
71
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 2. évfolyam 25 28 30 33 35 38 40 43 45 48 50 53 55 58 60 63 65 68 70 73 75 78 80 83 85 88 90 93
3.
4.
5.
6.
7.
8.
31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96
34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98
36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100
38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102
40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104
42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106
3.
4.
5.
6.
7.
8.
26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91
29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94
32 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96
34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98
36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100
38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 2. évfolyam 20 23 25 28 30 33 35 38 40 43 45 48 50 53 55 58 60 63 65 68 70 73 75 78 80 83 85 88
72
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 2. évfolyam 5 7 7 9 9 11 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 26 28 27 29 28 30
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32
11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 32 33 34
13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36
15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38
17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40
19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 2. évfolyam 1 1 1 2 2 2 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13
73
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63
Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló
3.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 3.15.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén. 1. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a
mindennapi
testedzés
lehetőségének
biztosítása:
testnevelés
órák;
játékos,
egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások;
74
A megfelelő tantárgyaknál, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: évente egyszer osztályonként gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. Fontos, hogy hozzásegítsük a diákjainkat az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. ahhoz, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. hogy képesek legyenek a lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. hogy képesek legyenek a káros függőségekhez vezető szokások felismerésére. 3.15.2. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
75
1. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: Minden
tantárgy, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák
tanóráin feldolgozott ismeretek; a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: –
évente osztályonként gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;
–
minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel
kapcsolatos
játékos
vetélkedővel,
akadályversennyel; –
minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen;
–
a szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában.
Fontos, hogy tanulóink(ban) kialakítsuk, hogy felismerje és megbecsülje az életformák gazdag változatosságát a természetben. hogy megtanulják az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használni. kialakuljanak a
természet és környezet szeretetén és ismeretén alapuló
környezetkímélő, értékvédő, fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás. felkészüljenek
a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok
gyakorlására. bekapcsolódjanak a közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.
76
3.15.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt céljai, feladatai:
-
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme értekében;
-
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását
szolgáló
tevékenységi
formákat,
az
egészségbarát
viselkedésformákat; -
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten -
tanórai és a tanórán kívüli
foglalkozások keretében- foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása elsősorban tanítási órákon
belül
(osztályfőnöki,
biológia
és
testnevelés
óra)
és
a
délutáni
csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -
a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások;
-
A megfelelő tantárgyaknál, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
-
Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: évente egyszer osztályonként gyalog- vagy kerékpártúra környékre;
77
az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.
3.15.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása is tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg: iskolánk védőnője irányításával, és a pedagógusok segítségével. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Ismerjék meg: az elsősegélynyújtás jelentőségét, az elsősegélynyújtás néhány legfontosabb, alapvető általános szabályát, a saját képességüket és lehetőségeiket értékes segítségnyújtásra, a baleset, a testi károsodás lehetőségeit. Sajátítsák el: a balesetek megelőzésének igényét, azt e természetes késztetést, hogy a bajbajutottnak segítséget nyújtsanak, azt a szemléletet, amely az elsősegélynyújtást magatól értetődő kötelességnek, elmulasztását súlyosan elítélendőnek tekinti, a segélykérés helyes módját. Legyenek képesek: haladéktalanul és célszerűen segítséget hívni, a sebellátás elvégzésére, a stabil oldalfekvés létesítésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: órai keretben délutáni csoportfoglalkozáson.
78
4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
79
5. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Egyéni fejlesztési terv NÉV: FEJLESZTÉSI IDŐSZAK: szeptember 1. 2. 3. 4.
1.
október 2. 3.
4.
1.
november 2. 3. 4.
1.
december 2. 3. 4.
1.
január 2. 3.
Megjegyzés
A fejlesztés időtartama
Fejlesztendő területek
4.
I. Mozgásfejlesztés Nagymozgás fejlesztés Finommozgás fejlesztés Szem- és kéz koordináció
II. Téri tájékozódás Téri viszonyszavak alk. Testséma fejlesztése Lateral/ bal oldal tud. /jobb oldal tud. /keresztezett mozgás Helyzet- pozíció felismerés
III. Síkbeli tájékozódás Viszonyszavak értelmezése Haladási irány tud.
IV. Időbeli tájékozódás V. Vizuális részkép. fejl. Fixáció erősítése Alaklátás, rész- egész Alak- forma- méret áll. Diszkrimináció (azonosságkül., alak-háttér) Ritmus, minta Szerialitás Vizuális figyelem
A fejlesztés időtartama
Fejlesztendő területek
szeptember 1. 2. 3. 4.
1.
október 2. 3.
4.
1.
november 2. 3. 4.
1.
december 2. 3. 4.
1.
január 2. 3.
4.
Megjegyzés
Vizuális emlékezet
VI. Akuszt. Részkép fejl. Diszkrimináció Differenciálás Szerialitás Analízis- szintézis Akusztikus figyelem Akusztikus emlékezet
VII. Intermodalitás fejl. Víz- aud. Aud- víz
VIII. Beszédmegértés fejl. Kommunikációs helyz. Szókincsbővítés
IX. Hangok, betűk pontos felismerése Hangok diff. Betűk diff./ opt Betűk diff./ motoros
X. Olvasási kép. Fejlesztés Olvasástechnika Olvasásértés
XI. Komm.- nyelvi készs. Fejl. Mondatalkotási tréning Írásbeli szövegalkotás Nyelvtani szabályok alk. Helyesíírási szabályok alk.
80
szeptember 1. 2. 3. 4.
1.
október 2. 3.
4.
1.
november 2. 3. 4.
1.
december 2. 3. 4.
1.
január 2. 3.
4.
Megjegyzés
A fejlesztés időtartama
Fejlesztendő területek XII. Komplex képességek fejl. Szövegfeldolg. (rajz, báb)
XIII. Számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak Számlálás Számjegyek írása Globális felismerés Mennyiségi relációk Mennyiségállandóság Helyi érték
XIV. Alapműveletek és inverzeik XV. Egyszerű és összetett szöveges feladatok XVI. Matematikai szabályok felismerése XVII. Számemlékezet XVIII. Motiváció Előkészítendő terület:
Fő fejlesztési terület:
Keveset javult : KJ.
Folyamatos fejlesztés:
Részben javult: RJ.
Lényegesen javult: LJ.
Tünetmentes: TM.
Egyéni fejlesztési terv
A fejlesztés időtartama
Fejlesztendő területek 1.
február 2. 3.
4.
1.
március 2. 3.
4.
1.
április 2. 3.
4.
1.
május 2. 3.
4.
1.
június 2. 3.
4.
Megjegyzés
NÉV: FEJLESZTÉSI IDŐSZAK:
I. Mozgásfejlesztés Nagymozgás fejlesztés Finommozgás fejlesztés Szem- és kéz koordináció
II. Téri tájékozódás Téri viszonyszavak alk. Testséma fejlesztése Lateral/ bal oldal tud. /jobb oldal tud. /keresztezett mozgás Helyzet- pozíció felismerés
III. Síkbeli tájékozódás Viszonyszavak értelmezése Haladási irány tud.
IV. Időbeli tájékozódás V. Vizuális részkép. fejl. Fixáció erősítése Alaklátás, rész- egész Alak- forma- méret áll. Diszkrimináció (azonosságkül., alak-háttér) Ritmus, minta Szerialitás Vizuális figyelem Vizuális emlékezet
81
1.
február 2. 3.
4.
1.
március 2. 3.
1.
március 2. 3.
4.
1.
április 2. 3.
4.
1.
május 2. 3.
4.
1.
június 2. 3.
4.
Megjegyzés
1.
február 2. 3.
1.
május 2. 3.
4.
1.
június 2. 3.
4.
Megjegyzés
A fejlesztés időtartama
Fejlesztendő területek VI. Akuszt. Részkép fejl. Diszkrimináció Differenciálás Szerialitás Analízis- szintézis Akusztikus figyelem Akusztikus emlékezet
VII. Intermodalitás fejl. Víz- aud. Aud- víz
VIII. Beszédmegértés fejl. Kommunikációs helyz. Szókincsbővítés
IX. Hangok, betűk pontos felismerése Hangok diff. Betűk diff./ opt Betűk diff./ motoros
X. Olvasási kép. Fejlesztés Olvasástechnika Olvasásértés
XI. Komm.- nyelvi készs. Fejl. Mondatalkotási tréning Írásbeli szövegalkotás Nyelvtani szabályok alk. Helyesíírási szabályok alk.
A fejlesztés időtartama
Fejlesztendő területek
4.
4.
1.
április 2. 3.
4.
XII. Komplex képességek fejl. Szövegfeldolg. (rajz, báb)
XIII. Számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak Számlálás Számjegyek írása Globális felismerés Mennyiségi relációk Mennyiségállandóság Helyi érték
XIV. Alapműveletek és inverzeik XV. Egyszerű és összetett szöveges feladatok XVI. Matematikai szabályok felismerése XVII. Számemlékezet XVIII. Motiváció Előkészítendő terület:
Fő fejlesztési terület:
Folyamatos fejlesztés:
Keveset javult : KJ.
Részben javult: RJ.
Lényegesen javult: LJ.
Tünetmentes: TM.
82
6. FÜGGELÉK
83