2011 SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

INTEGRÁCIÓS PROGRAM A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉRE 2010/2011 SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Készítette: Rostáné Baráth Edit munkaközösség-vezető

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésénekoktatásának megszervezését. A rendelet előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95.§-a (1) bekezdésének i) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. A törvény szerint a pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv, a ráépülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és –továbbképzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. A kiadott integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, amely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, hanem mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.

2

A Szent István Általános Iskola integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D.§ és 39/E. § pontja alapján I. Integrációs stratégia kialakítása Intézményünk a 2006/2007-es tanévben alakította ki integrációs stratégiáját és vezette be felmenő rendszerben az 1. és 5. évfolyamokon. 1.1. Helyzetelemzés Települési környezet A helyzetelemzés feltárja, hogy városunk népessége az országosnak megfelelően csökkenő tendenciát mutat. Kevés a születések száma (ez az iskolába beiratkozó gyereklétszámon is észre vehető), a város lélekszámát tekintve „öregedő” képet mutat. A városban bizonytalanok a munkahelyek, ezért tapasztalható elvándorlás a környék kisebb településeire. Iskolánk a város csúcsi körzetében található, ahol magas arányú a hátrányos helyzetű családok száma. A város segélyezési térképén ez a körzet az elsők között szerepel. Egyre többen veszik igénybe a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást jövedelem kiegészítésként. A nagyon alacsony jövedelemből élők szinte minden olyan lehetőséget felderítenek és igénybe vesznek, amelyek részükre jár vagy adható. Intézményi környezet Az intézmény tanulóinak mintegy fele Vásárhely Csúcs városrészének, Tabánnak illetve a Béke-telepnek lakója. Sokuk valamilyen szempontból hátrányos helyzetű, munkanélküli szülők, alacsony jövedelmű vagy sokgyerekes családok gyermekei. Az itt élők többségében kétkezi munkások, kisebb részben alkalmazottak, s elenyésző számban értelmiségi szülők. Az intézményi átszervezések során módosult az iskola beiskolázási körzete, ennek következtében a cigánytelep, illetve a szociális bérlakások (Tabán városrész) egy részének tanulói az intézmény vonzáskörzetébe kerültek. Az átszervezés során bezárásra került Szántó Kovács János Általános Iskola tanulói (akik iskolánkban folytatják tanulmányaikat) közül sokan halmozottan hátrányos helyzetű családból érkeznek. . A szociális háttér romlása során számolnunk kellett annak negatív hatásaival, mely be is következett, s az alábbiakban összegezhető:  A munkanélküliség pszichikai hatásai megmutatkoznak a szülők magatartásában. Sokuknak éppen alacsony iskolázottsága miatt reménye sem lehet arra, hogy munkahelyet találjon magának. Elkeseredett, meghasonlott emberekké váltak. Ezekből a családokból kerülnek ki a most már nem hátrányos helyzetű, hanem veszélyeztetett gyermekek.  A megélhetéssel küzdő, de talpon maradt családok egyre kevesebb kulturális hátteret képesek biztosítani gyermekeik számára. Kevesebb a könyvek, az újságok száma, s a

3

szórakozás egyetlen forrásává a televízió vált. Elmaradnak az élményt adó kirándulások, a családi összetartást erősítő nyaralások. Személyi feltételek A feladatok megvalósításához – a várható tanulócsoportok és tanulólétszám alakulását is figyelembe véve – a személyi feltételek adottak. A képesítési előírásoknak a tantestület tagjai megfelelnek, a szakos ellátottság 100 %-os. Tantestületünk fő erénye a szakmai igényesség, a hivatásszeretet. Ennek legfőbb bizonyítéka a tanulócsoportra, a tanulók egyéni képességére tervezett tanítási óra, mely akkor sikeres, ha színességével, változatosságával úgy hat a gyerekekre, hogy észrevétlenül tanulnak, fejlődnek képességeik, készségeik. Az „élethosszig tartó tanulási” igény jellemez bennünket. Ma már természetes szándék, hogy minden pedagógus szakjának ismeretanyagát megújítsa vagy módszertani ismereteit gyarapítsa. Munkánk során szükség van új területek meghódítására is, úgymint az IKT eszközök-, a differenciált- és csoportos munkavégzés-, a kooperatív technikák-, a projekt módszer alkalmazása, a NAT műveltségi területei, a modulok, a tanítás tanítása, valamint az eltérő képességű gyerekek fejlesztése (beszédhiba, részképességek hiánya), a mérés-értékelés tudományának elsajátítása. 2007. július hónapban – a város közoktatási intézményeinek átszervezésével párhuzamosan a tantestület szinte 100 %-a (29 fő) IPR tréningen vett részt, mely a módszertani kultúra gazdagodását, a rendszer mélyebb megismerését hozta. További módszertani továbbképzéseken vett részt a teljes tantestület a 2007/2008-as tanév során a HEFOP 2.1.5/b. városi pályázat keretében. A 2009/2010-es tanévben a TÁMOP 3.1.4 sz. pályázattal megkezdődött a kompetencia alapú oktatás bevezetése iskolánkban a matematika- (1. évfolyam), szövegértés-szövegalkotás(3. a, 7.a, 7.b) és a szociális kompetencia területen (7. a – osztályfőnöki óra keretében). A pályázat során a tantestület valamennyi tagja részesült módszertani megújulását elmélyítő továbbképzésben. A célcsoportokban tevékenykedő megvalósító kollégák 4X30 órás képzésben vettek részt (8 fő). A „Hatékony iskolát mindenkinek! Integrált nevelés az óvodai és az iskolai gyakorlatban” c. továbbképzésen 8 fő, az „Asszertív és erőszakmentes kommunikáció” képzésen 20 fő, A tanulás tanulása képzésen 7 fő szerzett tanúsítványt. Összesen 82 tanúsítványt szereztünk meg. A pályázat lehetővé tette számunkra, hogy új módszertani elemeket próbáljunk ki oktató-nevelő munkánkban. Alsó tagozaton a 3 hetet meghaladó projektet, felső tagozaton a tantárgytömbösítést, a témahetet (5. évfolyam) és az erdei iskolai programot (7. évfolyam). Módosított Pedagógiai Programunk tartalmazza a kompetencia alapú oktatás bevezetési ütemtervét, a programelemek fenntarthatóságát. A TÁMOP 3.1.2 „Együtt, hogy jobb legyen” c. pályázat lehetővé teszi a kettős mentorálás bevezetését az óvoda-iskola, valamint az általános iskola-középiskola között, az intézmények közötti hospitációt, tanulás módszertani képzésen való részvételt.

4

A 2010/2011-es tanévtől referencia intézménnyé váltunk „Zöld tanteremben” – tanösvényprogrammal és a „Mindennapos testnevelés és a sportiskolai gyakorlat” szakterületen. Tárgyi feltételek Két intézmény összevonásával alakult ki az iskola jelenlegi profilja (2001-ben), éppen ezért jellemző tárgyi feltételeiben is a széttagoltság, hiszen az épületek megmaradtak. Pedagógiai szempontok döntötték el, hogyan helyezzük el az osztályokat. A Szent István utcán tanulnak a felső tagozatosok, a Szent István téren az alsósok. Az intézmény 2 tornateremmel és 2 tornaszobával rendelkezik, így biztosítani tudja az emelt szintű testi neveléshez, a csoportbontáshoz a feltételeket. A felszerelések, a berendezések, a szemléltető eszközök beszerzése folyamatos. Forrása: pályázat, eszközfejlesztési normatíva.

Az integráció szempontjai A 2007/2008-as tanévtől a törvényi előírásoknak megfelelően a jegyzőnek önkéntesen benyújtható nyilatkozatok alapján kerülnek a tanulók az intézményi IPR rendszerbe a törvényi módosításnak megfelelően felmenő rendszer nélkül.  A nyilatkozat a kiegészítő családi pótlékra jogosuló gyermekek szüleinek iskolai végzettségéről kér adatot, melynek benyújtása után a jegyző közli ki az intézménnyel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók névsorát.  Osztályonkénti, évfolyamonkénti, illetve iskolai szintű összegzés készül arányok kimutatásával  Az intézmény vezetője az osztályba soroláskor – a speciális tanulási-, magatartási-, beilleszkedési problémák figyelembevételével – a felmérés adatait figyelembe veszi, a rendelet előírásainak megfelelően. 1.2. Célrendszer megfogalmazása (elvárható eredmények):  A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása.  Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása.  Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok, a művészeti oktatás segítségével.  Mentori rendszer kialakításával támogatjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását, pályaválasztásukat segítő programok alkalmazásán keresztül. Ehhez kapcsolódva is kiemelkedő feladat a pályázati források kiaknázása (Útravaló Ösztöndíjprogram, Arany János Tehetséggondozó Program, stb.).  Kapcsolatfelvétel olyan IPR-t működtető iskolával, iskolákkal, amelyek segítségével lehetőség nyílik a horizontális szakmai hospitációra, a „Jó gyakorlatok” megismerésére és helyi adaptációjára.  Bekapcsolódunk a 2007/2008-as tanévtől működő városi IPR műhely munkájába.

5

 Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés.  Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása.  Továbbtanulási mutatók javítása (az érettségit adó intézményekben továbbtanulók arányának növekedése).  Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése.  Pályaorientációs tevékenység.  Az iskola párbeszédet alakít ki a programban részt vevő szülőkkel, partnereivel.  Kompetencia-alapú értékelési rendszer kerül kidolgozásra.  A multikultúrális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe. Ezek eredményeként:  Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma,  nő a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya. Az iskola működési területe Iskolánk az alapító okiratban rögzítettek alapján integráltan oktatja az ép intellektusú sajátos nevelési igényű, pszichés fejlődési zavara miatt tanulásban tartósan akadályozott tanulókat, illetve integrációs felkészítést szervez. 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése Integrációs pedagógiai rendszerünk tartalmazza, és ez által biztosítja:  az óvodából az iskolába való átmenet segítését  heterogén osztályok kialakítását a jogszabályoknak megfelelően. 3. Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kialakítása A rendszer hatékony és eredményes működése érdekében együttműködési megállapodásokat hoztunk létre a következő partnerekkel: 1) Szülői házzal 2) Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal 3) Szakmai és szakszolgálatokkal 4) Középfokú oktatási intézményekkel 5) Kisebbségi önkormányzattal 6) Civil szervezetekkel

6

II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei 1. A kulcskompetenciákat fejlesztő programelemek közül a következő elemek kerültek beépítésre az intézményi IPR programba: 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés  A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése  Tantárgyi képességfejlesztő programok  Kommunikációs képességeket fejlesztő programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése  Közösségfejlesztő, közösségépítő programok  Mentálhigiénés programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek közül a következő elemek kerültek beépítésre:  mentori rendszer működtetése  művészeti körök (tanuló által választott lehetőségként)  együttműködés a HEFOP 2.1.5./b pályázat keretében megalakuló helyi tanodával 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek:  Kooperatív tanulásszervezés  Projektmódszer alkalmazása  Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés  Drámapedagógia 4. Műhelymunka – tanári együttműködés formái:  Értékelő esetmegbeszélések  Hospitálásra épülő együttműködés 5. A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei: 

Szöveges értékelés – árnyalt értékelés, egyéni fejlődési napló

6. Multikulturális tartalmak 

Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása 

Pályaorientáció

7

III. Várható eredmények, az ellenőrzés szempontjai     

A hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályban előírtaknak. Azt integráció tartósan képes a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók együttnevelésére. A multikulturális tartalmak beépültek a helyi tantervbe. Az integrációs pedagógiai rendszer kiépülése párbeszédet alakít ki minden szülővel. Tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer épül ki.

Ezek eredményeként:    

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az iskolánkban a tankötelezettségikor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Nő az érettségit adó iskolákban továbbtanulók aránya. Javulnak a kompetenciamérések eredményei.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése A jegyzőnek benyújtott szülői nyilatkozatok alapján intézményünk integrációs pedagógiai rendszerébe bekerült halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a 2007/2008-as tanévtől kiemelt gondoskodásban részesülnek a fejlesztő pedagógusok, a mentor tanárok és az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével. Feladataikat a munkaköri leírásuk és az iskolai alapdokumentumok, kiemelten az intézményi Integrációs Pedagógiai Rendszer szerint látják el. 1. A 2010/2011-es tanévben 6 fő pedagógus 34 órában lát el fejlesztői tevékenységet a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében. Munkájuk során általános képesség fejlesztést, tantárgyi felzárkóztatást és személyiség fejlesztő feladatokat végeznek az alsó tagozaton: 

Csonkáné Détár Ágnes differenciáló (fejlesztő) szakképesítéssel rendelkező tanító heti 6 órában fejleszt az 1. évfolyamon,



Tatár Krisztina differenciáló (fejlesztő) szakképesítéssel rendelkező tanító heti 6 órában fejleszt a 2. évfolyamon,



Markó Andrea tanító heti 2 órában fejleszti a 3. b. osztályos tanulókat,



Rostáné Baráth Edit differenciáló (fejlesztő) szakképesítéssel rendelkező tanító heti 4 órában fejleszt a 4. évfolyamon,



Gardiné Fülöp Ildikó beszédfejlesztő szakképesítéssel rendelkező tanító heti 7 órában fejleszti a 3. a osztályos tanulókat, valamint anyanyelvi felzárkóztatást végez az alsó tagozatos tanulók körében.

8

Angyal Mónika tanító, gyógypedagógus, differenciáló (fejlesztő) szakpedagógus 9 órában fejleszti a felső tagozatosokat. Kompetencia alapú tantárgyi felzárkóztatást, tehetséggondozást és pályaválasztást elősegítő foglalkozásokat tart. 2. A mentori feladatokat az osztályfőnökök látják el. 3. Az ifjúságvédelmi felelősi tevékenységet Karadag Diána végzi heti 20 órában. 4. Az integrációs munkaközösség vezetője Rostáné Baráth Edit tanító, differenciáló (fejlesztő) szakpedagógus tanító. Az integrációs pedagógiai rendszer fejlesztő pedagógusa Munkája elsősorban – de nem kizárólag – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésére irányul. Feladatai a munkaköri leírás szerint: 

Éves munkaterv készítése



Órarend összeállítása



Foglalkozási napló és egyéni haladási napló vezetése



Folyamatos kapcsolattartás a tanulóval és azok szüleivel, az érintett pedagógusokkal, szükség szerint az ifjúságvédelmi felelőssel, illetve a szakszolgálatok szakembereivel



Szakmai tanácsadás a szülőknek, pedagógusoknak



A tanulók bemeneti mérésének elvégzése, értékelése, dokumentálása



Háromhavonta egyéni fejlesztési terv készítése a tanulókról. Az ehhez szükséges mérési anyagok, dokumentumok elkészítése



Osztályonként, tanulócsoportonként a fejlesztési területek meghatározása, a tanítóval, szaktanárral a tanórai munka megtervezése



Duál óravezetés megvalósítása a differenciált képességfejlesztés érdekében, egyéni, kiscsoportos, kooperatív tanulásszervezésben való együttműködés



Szükség szerint tanórán kívüli foglalkozások keretében az alapkompetenciák fejlesztése



Közreműködés a háromhavonta kötelező szöveges értékelés előkészítésében, a szülői megbeszéléseken



Az elvégzett munkáról félévkor és év végén beszámoló készítése



Lehetőség szerinti óralátogatások a tanulók megfigyelése érdekében, családlátogatásokon való részvétel a pedagógusokkal



A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és családjuk adatainak és az információk bizalmas kezelése

9



A tanulók emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása



A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkáltató utasítása alapján – a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátása

Az integrációs pedagógiai rendszer mentor tanára A mentori feladatokat az osztályfőnökök látják el. A mentor tanár feladata a munkaköri leírás szerint: 

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók családi-szociális hátterének feltérképezése



Egyéni adatlap vezetése a tanulóról



Dokumentációs feladatok elvégzése



Nyomon követi a tanuló tanulmányi teljesítését, szabadidős tevékenységét, magatartását és szorgalmát



Figyelemmel kíséri, és szükség szerint koordinálja a tanuló személyiségfejlődését szolgáló, integrációját segítő tevékenységformákat



Folyamatos kapcsolatot tart fenn a tanuló szüleivel, az érintett pedagógusokkal, fejlesztő pedagógussal, ifjúságvédelmi felelőssel, illetve a szakszolgálatok szakembereivel



Elkészíti a 3 havonta kötelező szöveges értékelést a gyermekkel foglalkozó szakemberek (írásos) véleménye alapján (november, február, május hónapban)



Megszervezi a szülőkkel való konzultációt legalább 3 havonta



Támogatja a tanulók ösztöndíj- és egyéb pályázatokon való részvételét



Szorgalmazza a 8. osztályosok érettségit adó középiskolában való továbbtanulását



Lehetőség szerint óralátogatásokon, családlátogatásokon vesz részt



A tanuló felzárkóztatását, tantárgyi felkészítését, korrepetálását végzi, vagy szervezi



A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és családjuk adatait, a birtokába jutott információkat titkosan és bizalmasan kezeli



A tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja

10

Mentor tanárok a 2010/2011-es tanévben Osztály 1. a 1. b 2. a 2. b 3. a 3. b 4. a 4. b 5. a 5. b 6. a 6. b 7. a 7. b 8. a 8. b

Mentor neve Sztupovszky Andrea Tatár Krisztina Csonkáné Détár Ágnes Dr Farkasné Tóth Ilona Gardiné Fülöp Ildikó Rostáné Baráth Edit Vargáné Rózsa Klára S. Nagy Ildikó Szűcsné Bátori Klára Walterné Böngyik Terézia Béresné Kotymán Erzsébet Béres Csaba Szabóné Tanács Valéria Béleczkiné Tatár Katalin Horváth Ádám Szappanos Zoltán Összesen:

HHH tanulók száma 4 5 2 5 5 6 3 9 1 4 4 6 6 6 5 6 77

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma alsó tagozaton 39 fő, a felső tagozaton 38 fő. Igazgatói döntés alapján osztályonként +1 fő került be az intézmény Integrációs Pedagógiai Rendszerébe.

Integrációs munkaterv a 2010/2011-es tanévre Hónap Szeptember

Feladat A hhh tanulók listájának összeállítása a jegyzői jelentés alapján Az osztályok, évfolyamok, iskola hhh tanulói arányainak kimutatása a törvényi előírásoknak megfelelően Integrációs munkaterv elkészítése A fejlesztő pedagógus órarendjének elkészítése A tantestület tájékoztatása az integrációval kapcsolatos feladatokról A fejlesztő pedagógusi és mentorálási dokumentáció elkészítése Mentori tájékoztató a mentorálási napló és az egyéni fejlődési napló vezetéséről A szülők tájékoztatása a fejlesztői és mentori munka beindításáról

11

A fejlesztő pedagógusi és mentorálási munka beindítása A tanulók bemeneti mérésének elkészítése (1. osztályban DIFER, a többi osztályban matematika-szövegértés mérések, szükség esetén diagnosztikus mérés) A mérések értékelése, dokumentálása Egyéni fejlesztési terv elkészítése (fejlesztő pedagógus)

Október

Alapkompetenciák fejlesztése, felzárkóztató munka, személyiségfejlesztés Mentorálás, DARTKE mentorprogtam hallgatóinak bevonása az intézményi integrációs tevékenységekbe.

November

Az első árnyalt szöveges értékelés elkészítése A háromhavonta kötelező első szülői megbeszélés lebonyolítása Célok, feladatok kitűzése a következő időszakra

December

Egyéni fejlesztési tervek felülvizsgálata, korrigálása (fejlesztő pedagógus) Mentorálás

Január

Alapkompetenciák fejlesztése, felzárkóztató munka, személyiségfejlesztés Mentorálás, kettős mentorálás Az első félév integrációs munkájának értékelése

Február

A második árnyalt szöveges értékelés elkészítése A háromhavonta kötelező második szülői megbeszélés lebonyolítása Célok, feladatok kitűzése a következő időszakra Mentorálás, kettős mentorálás

Március

Egyéni fejlesztési tervek felülvizsgálata, korrigálása (fejlesztő pedagógus)

Április

Mentorálás, kettős mentorálás Alapkompetenciák fejlesztése, felzárkóztató munka, személyiségfejlesztés Mentorálás, kettős mentorálás

12

Május

A harmadik árnyalt szöveges értékelés elkészítése A háromhavonta kötelező harmadik szülői megbeszélés lebonyolítása Célok, feladatok kitűzése a tanév végéig Mentorálás, kettős mentorálás

Június

Az integrációs dokumentációk lezárása, leadása Az integrációs munka értékelése a tanévzáró értekezleten

Tanév végén a következő mellékletek képezik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók intézményi dokumentációját: 1. Tájékoztató levél a szülőknek 2. Kimutatás a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányairól 3. A fejlesztő pedagógus órarendje 4. A fejlesztő pedagógus által vezetett dokumentumok  Tanulói lap  Fejlesztő foglalkozások nyilvántartása  Haladási napló  Egyéni fejlesztési terv  Háromhavonta történő értékelés a fejlesztő munkáról – november  Háromhavonta történő értékelés a fejlesztő munkáról – február  Háromhavonta történő értékelés a fejlesztő munkáról – május 5. A mentorok által vezetett dokumentumok - Egyéni fejlődési napló  Adatlap  Mentorálási napló  Feljegyzések az egyéni mentorálásról havi lebontásban  Találkozások a szülőkkel  Feljegyzések az osztályban tanító nevelőkkel folytatott konzultációkról  Háromhavonta történő mentori értékelés – november  Háromhavonta történő mentori értékelés – február  Háromhavonta történő mentori értékelés – május  Szabadidős programok, tevékenységek naplója

13