iliii
Ml vM\ I'll!!!
QL6 71 .A65 *
/_
ÍV
AQUILA.
^
1
A MAGYAR ORXITHOLOGIAI KÖZPONT FOLYÓIRATA.
PERIODICAL OF ORNITHOLOGY.
*
JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE.
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.
—
SZERK.
REDACT.
HERMAN JAHRGANG
lY.
OTTO.
ÉVFOLYAM
1897.
CUM
TAB.
1
COLORATA,
ET ICOXIBUS NON COLORATIS.
BUDAPEST. A
MAGYAR ORNITHOLOGI AI KÖZPONT KIADVÁNYA. 1897.
.m
fRANKLIN-TÍRSULAI «fOMDÁJ«.
— INHALT.
TARTALO^I. a
Hegyfoky K.
váudor madarak megérkezési adatainak ingadozása
TscHusi, V.
A
Herman
Francziaország és a madárvonulás
fürjrl (Coturnix cotumix auct.) és annak _„
alakjairól
0.
._.
a madárvonulás
Gaal G.
tavaszán...
...
...
... ...
Hebm.vn 0.
A Az
Ertl G.
Nidologia
Herman
nrali biigoly
...
._
...
..
...
._
...
A chehországi
Hegyfoky K.
madárvonulásról
...
a madarak vándorlása
Északnémetország madárvonulásának jelenlegi sarkpontja...
A
CzYNK E.
A
0.
.
...
...
...
.
kígyász-ölyv (Circaelníf íjalUrus L.)
Kisebb közlések Herman
...
...
...
...
...
vonuló madarak érkezési idejére vonat-
Megjegyzések az úgynevezett «eltévedt köl-
tözköd» madárfajokról M. O.K. — U
D.ß. Füsti fecske bergben
Chernél
(Hirundo ...
...
.
«
Reliquice ornithologicce
«
«
A
«
«
J.
Rzehak E.
Asia accipitrinus..
...
...
...
...
használatáról
...
A
hópinty
...
Egy
1
...
896. évi tavaszi meg-
...
...
...
...
...
...
...
— Mffntifrivgilla
fehér //irM/iiiü
...
...
...
}'((sí/c«
L.
...
...
...
nivalis
L. —
... ...
...
...
... ...
105
auS ber Sat)e=©egenb 140
-.
...
...
LJralense,
...
Pali.)
...
150
192
198
in 33i3£)men
migration des oiseaux
14-6
155
---
...
--
Siccenfion ber 3i'flâi"iten aus 33öl)mcn
La
44
í)anb=
...
...
...
...
213
S)er gegenmärtige Slngeípuntt für ben58ogel^ug
inÜíorb-IDeutidilanb...
...
...
...
...230
2;ie
9JIittctltingcit
254
:
SdjUHiníung ber eingaben über
bie 3ln^ ...
...
...
159
S'cr ^Kûrnuil Slntunftèlag ber ^ufloügel für bie
Umgebung von Cslaoan
ÎBemerfungcn
...
...
gftfte»
Sie
über
3iaud)id)roalbe
iiSürttemberg
in Sliätjren ...
fogenannten
bie ...
...
...
(Hinmdo
159
«Srr= ...
rustica)
...
161
in
...
...
...
163
in ^serbemjif ...
...
...
170
...
...
...
165
171
...
...
mint fészkel madár Erdélyben Dr. Krammer N.
...
...
Sie Sd^nepfenjagb
...
...
.-.
...
...
...
...
Fenologiai megfigyelések Troppau vidékérl
1896 tavaszán
Grunack a.
...
...
Jegyzetek Morvaország Lundenburg-vidéki
érkezésérl «
Württem-
perbeuyiki szalonkavadászatok..
vonuló madarainak
«
j-itsíicaj
...
...
...
...
...
«
A biológiai jegyek
...
funft5=,3eiten ber SiHPÖgel
A vonuló madarak megérkezésének normális
I.
...
llraleute (Sijrniurn
2iie
39
S- ©• ^etényi'e); mit
...
(Sin intcreffanter î^rief
kleinere
:
napja Oslavan környékén Morvaországban.
Chernél
37
g-otmen
2)er Sdjlangenbuffarb (Circaetua gallicuít L.)
kozó ingadozások.
RZEHAK E.
2af.
I
roii^renb beâ %x\ú^-
...
Heber ben i^ogeljug
...
Dr. Palacky.
...
Ungarn ...
...
...
Herman
0.
col.
...
migration des Oiseaux
lieber ben l'cimitri'ämus
Puli.)
...
ií)re
3ln=
...
(Coturnix
2öad)teí
bie
9íací;taííe
îd^riftl. 1
...
Csehország vonulási adatainak bírálata
ü.
SLÍogeljug in
...
....
Falco sacer Brissou 1760. (3lu6 bem
táb-
...
...
...
J.
...
...
(Síjrnmm Uralcnsc,
Oologia
et
S.
sziues
;
...
mimikrizmusról
Ser
et la
iaíjrs 18!)().
(Petényi
17(10.
...
coturnix auct.) unb
...
La France
M. Ü. K. — U. D. G. Egy érdekes levél a Száva partjáról GzYNK E.
^emerfungen über
...
feldolgozva)
...
...
Magyarországon az 1 896. év
...
hagyatékából lával...
___
...
Falco sacer Brisson
CsóKGEY T.
S)ie Sd;iuantunrt ber iluflaíicn über Die
fünft ber ;-^uguügel
.__
lieber bie
SlnmenPung ber
Uïoti^cn über bie
ber
im
bio[ogifd)en
áliuuft einiger „Suguögel
Umgebung uon Sunbenburg Arülijaljr
^li[)iinologiid)e
Seiten 260
1896
...
...
in 3)îa[)ren
...
'üeobadjtungen ouë ber
bung non ìroppau im
5rul)i'it}ï
in
...
...
261
Umge= 264
1896
Ser ®d)nee= ober Steinfinf — Montifringilla nivalisL. (Sine roeijse
— ale ììrutuogel in Siebenbürgen
Uinmdn
ruMico L.
...
...
...
264 267
Intézeti
H. 0.
0.
H. 0.
D. §.
M. O.K.
rj
í^.
ügyek
Sii)tititt0 'ilngclcgenljcitcn
:
megfigyel hálózatok
Dr. Almásy György
— U. D.S. Egy
__,
__.
_
„_
..„
__„
__
___
_.. .__
pülautás a M. 0. K. múltjára és jele-
9icue ÍH'clHid)tuiui6nc§c
«
«
—
«
«
«
—
«
«
«
Personalia
«
•
«
—
«
«
«
Nekrolog.
Sharpé E. B.
«
A Magyar
levele.,
...
...
...
._.
...
...
...
©in
.__ _..
...
Sin bie
— U.C.
«
K
«
«
— —
«
«
«
«
(.
«
(Ì.
Dr.
Almásy György
...
Dr. Floericke Curt
«
«
«
Változások a személyzetben
—
«
«
(I
—
«
(I
«
._.
...
Magyarország hasznos ...
...
...
Ungavifd)e
és
...
gyjteményei
...
___
S)r.
6urt
..
...
...
... ...
...
_-_
...
170
184
... ...
Drnit[)oIogiìa)e
185,
ini
Centrale
:
...
...
Ü. Sltmiifi)
(S-ioeride ...
iseriinbevungen
káros madarai...
...
®v. ©eovg
...
(1
intézet
unb ©egcn= ...
...
2i)arpe
Tnuid)=6ren)pli-ire
«
ról
—
...
©efdienfe.
«
Az
di. 33.
eingelangte icdjriften
:
...
...
Cserepéldányok
«
...
...
...
275 187
Ürnithologiai központhoz érkezett
Ajándékok
«
oon
D. 6.
172
173
._,
_
nyomtatványok jegyzéke
M.Ü.K.
iìvicf
...
_
bie 3>erç\aiigenl)ett
uHirt ber U.
«
...
v. SUimifi)
Gin Slid auf
nére... «
©eorg
3)r.
:
...
...
...
.
8!l
...
...
...
...
.
.
"^verfonalftanbe
.
...
®a(5 SSevl über bie niiÇlidicn unb fd)äblid)en ípögel Ungarnâ...
Sammlungen
—
bee ^nftituteS
...
...
.
AQUILA.
In fxcí'lsit
fuj'tl
lìiiliini
Retjind aoitim ....
A MAGYAR MADÁRTAN KÖZPONTI FOLYÓIRATA. JOUKNAI, POUR L'ORNITHOLOGIE.
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.
PUBLUÌ PAR LE BUREAU CENTRAL POUR
UliGAN DES UNGARISCHEN CENTRALBUREAUS
LES OBSERVATIONS ORNITHOLOGIQÜES.
FÜR ORNIÏH. BEOBACHTUNGEN.
PEKIODICAL OF ORNITHOLOGY. EniTEli
BY THE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU
FOR ORNITHOLOGICAL OBSI'SVATIONS.
Nr. 1.2.3.
A
sz.—
1897. Jun. 15.
Évfolyam IV. Jahrgang
Budapest, N.-Miizeuin.
vándormadarak megérkezési adatainak inga-
5i£ .^djUtanlumg bev Angaben über Öíc ^nhunft ber ^ugbögel.
dozása. Irta
Hegyfokt K\bos.
:
Miként a meteorológiában, az avipbanologiábau
szerepet játszik az adatok ingado-
is fonto.s
Safob
23on
©0,
óegíjfofi;.
germon,
ale er bie
Eeo-, Kannaküll-és Dorpatból közli. «Az egyetlen
îlnfunft
in §elleiionn, Î-Heo, ilîanafiill
megjegyzés
mittljeiit.
— úgymond —
melylyel ez ép oly
pontos, mint lelkiismeretes tájékoztatást kisérni
bátorkodom,
hogy az ingadozás akkor
az,
is
megvan, ha emberileg legpontosabban jegyezzük a legels megjelenést hatolása
elsrend
s
az
okoknak kipu-
feladata a költözködés tanul-
mányozásának».^
íKoUc. .ßierauf
—
er
«Xk
lueid^e
beruft
bie, bafe bie
einjifle
Semcrfniiß
©djuianf
©enauigfeit bie
nnb Torpat
—
fpridit
fo
erlaube,
íieijufüijen
ift
uitg aud) bann üorbanben
mit
erfte
inenfdjonmööUdjft
(U'ofeer
Slnfunft oerjeidjuet, unb eè
ber Urfadjen
(Srforfd)un9
bie
bie
mir ber ebenfo pnnftlidjen, une
ic^
man
wenn
Dito
and)
fiel)
eine
®aten 9)libbenborf über
9eunííení)aften Drientirung
ift,
bor
ber 3(iic(aben
bio '3d)uianfuiui
dása. Hivatkozik erre Herman Ottó is, midn MiDDENDORFF megérkezési adatait Helleuorm-,
íicbeiiteiibe
and) in
ber 3)2etoovolocjíe, fpielt
luic in
3íüip[jaiuiloc3Ít'
er
in
ift
Sinic
er
ft
Stufgabe beê ©tubiuniô ber ÏÏÎigration.»!
9Beun
Midn
a meteorológusok ingadozásról, pél-
íJíeteorologen
bie
beifpieiôiueife
dául a hmérséklet absolut ingadozásáról be-
ÍTeniperatiir fpredjen,
vannak avval, hogj' e menyannál biztosabb, minél meghatározása nyiség hosszabb s meg nem szakított idszakból szár-
bnß je
mazó adatokra támaszkodhatnak. Az
mögen.
szélnek, tisztában
ornitholo-
gusok, úgy látszik, erre valami nagy súlyt fektetnek. Legalább
Herman Ottó
^
nem
nem, mivel
non
finb
fie
im
í3oftimmung biefer &xö^e
bie
metír
fid;
fie
©djioanfungen,
non ber abfoíuteu Sd^iuaiifung ber
auf Slugaben auö
2)ie
fonbereê
ift,
uinfo íaiujeren
unnntcrbrodienen Zeiträumen ju
unì)
bartíber,
.*i\[aren
befto fidjerer
ftütjeii
oer;
Drnitboíogen fd)einen barauf fein be=
P5eu)id)t
Dtto pennán,!
jn
(egeii.
feineá
ÍÖenigfíene
©frupet
jegíidjeu
roeil er of)ne
Hellenorm 13 madárfajú adatait minden skru-
feine Síugaben
pulus nélkül összeveti a Köslinben történt
mit ben ju Kösliu geiuad)teii áíufacid;nungen oer^
jegyzésekkel
;
pedig Hellenormban a legrövidebb
idszak (La)dus
collurio-ná\) csak 9,
hosszabb 27 évre (Mofacilla kozik,
holott a köslini
39 évet ölelnek '
Aquila
I.
föl-
30.
s
a leg-
alba nál) vonat-
sorozatok^
többnyire
fel.
1.
Erre majd visszatérek. H. O. Lásd:
Kisebb közlések. -
is
hogy a köslini feljegyzések bemutatva legyenek, legalább rövid
kritika kiséretében. Aquila. IV.
.i-l'
fic^
in
^eenorm
Lantus coUurio)
(über
ber fürjefte 3eít=
tun-
auf
9
'i^aí)ve,
unb ber (äugfte (über Motacilla alba) auf 27 erftreát,
bie
^öeliner
9ieiljenfolgen^
'^ai)ïc
Ijingegen
meiftenô 39 ^aí)u umfaffen.
'
aiquila
I,
©. 30. gài luerbe hierauf jurüdtommen.
,0.
§.
Siefie: Sileincre i)iitt|eilungen.
Nagyon óhajtandó,
az Aqnilában
obiuoí)t
gleicht,
raum
über 13 ä>ogelarten doh .'eflenorm
-
®â
ift
äetciinungen lueniijftciis
íeí)r
auäj
roünídjenámertl), bafi bie Röalinet in
ber
in Segteituug
«ìlquiln»
aiigcfiiíjrt
einer furjen iuitif
3tufi
irerben,
!
1
hmérséklet absolut
IIa a meteorológiában a
ingadozásáról van szó, az összehasonlításra
al-
kalmas, teljesen megbizható mennyiséggel csak akkor rendelkezünk, ha azt két vagy több helyre
vonatkozólag
mítjuk
ki.
Ha
ugyanabból az idszakból száazt mondanám, hogy a hmérsék-
absolut ingadozása (a maximalis és mini-
let
lev különbség) Budapesten
malis
hfok
54-6,
Szegeden pedig G3-2 fokot
között
tesz, lígy
vajmi
keveset mondottam. Többet ér két adatom, ha
mondom, hogy Budapesten 3^ (18r)(i— 1878), Szegeden pedig 14 (187!)— 1892) év alatt bizonyul az ingadozás akkorának. De hát összehasonlítható-e ezen két mennyiség? Nem; mivel azt
nem egyidej idszakra vonatkozik. Ámde ha azt mondom, hogy ugyanakkor, midn a hmérséklet ingadozása Szegeden (1879 63-2 fokot
Budapesten
tett,
57-(>
— 1892)
fokúnak bizo-
2Benu
in
íier
Sttniniifimii luiv
nur
li fi
I
©röfuv
(id) e
auMiii
würbe,
beredjiien. SÖenii id) faineii
©dimaufmui
tu iMibiipcft 54-6, trägt,
i)ätto
haben
)iu'ine ^ìuei
id)
ménig gefagt.
)iuil)(
Slngabeu,
menn
i
bc-
91íe£)r âBerti;
jage, bafì
id)
— 1878),
fid)
Sjegeb
in
eine földbe
i£d)nia)ifung ergibt. I^a finb btefesinei ßröfu'n benn
and) comnieniiu'abet?
weil
'Jíein,
fie
g[eid)jieitigen Bi'iti'Än""; bejieljen.
^át, aie
fage, baf5 jnr felben
ï'emperatur in Sjegeb beträgt, biefelbe
ale
id)
a)incí))nen,
geiiiif;
gemeinen gröfter
feiiu'
jebod)
id)
bie ©á})iianfuiig
i^nbapeft 57-6
in
anf
fid)
2*>eiMi
ber
(1879—1892) 63-2 ©rabé
Sd)nianfnng ber Teniperatnr
1879-ik évi
uiib
î'eiupcratiir
U^afiren (1879—1892)
in
i)ingege)i
ber
©jegeb ober 03-2 ©rabe
in
22 3al)ren ISöfi
in iinbapeft in
abt'olute
maïimaien
^einperatur^^h'abeê)
iiiiuiiiuileii
ingadozása, mint Budapesten.
évi tél, jelesen az
feldc (u'treff
bafe bie
beê
!?iffcron5
ibie
fann
Az l879/8Ü-ik
luir
jmeier ober inet)rercr Orte aus beiiieUienßciträuiucu
úgy biztosra vehetem, hogy Szegeden általában véve nagyobb a hmérséklet absolut
nyult,
ílíobo ift, uerfiujeii
über eine sur ííeriileid^ung geeii^iete,
öcinii
oiüiíjlid) run'
non bor adíotutcii
'J^íctCLiroíotiie
TcinpiUìitur bie
ïier
®rabe
abfointe
bie
baft
in
ergibt,
Sjegeb im
'Jlll;
alò in 33ubapeft
ift,
S)er äßinter beê ^abreô 1879/80,
befonbero ber
deczember, Európa közepén szokatlan hideg volt.
©econber iiu3aí)rc 1879 mar i)n(íentrnni tSuropaê
Ha
anftergeii)bl)ulid)
a hmérséklet absolut ingadozásának
fel-
falt.
Sdjmanfnng
tüntetésénél ezen egy évet elhagynók, a valónak
ber abfohlten
meg nem
eine 3oí)r megliefie,
felel mennyiséget kapnánk.
Ép úgy
lenne a dolog, ha az egyik állomáson ebben az évben fel-, a másikon pedig fel nem jegyezték
volna azt a phänomenalis hideg hfokot.
A meg-
szakított sorozatoknak okvetlenül kisebb értékök
van, mint a teljeseknek. Minthogy pedig a
mérséklet a madarak vonulásánál játszik, is
is
h-
szei-epet
a megszakított aviphänologiai sorozatok
kisebb hitelt érdemelnek, mint a
szakítottak.
meg nem
S ezt sajnálattal kénytelenek va-
gyunk a különben igen becses bcUenormi zatokról
is
soro-
elmondani.
'-Jl^enn
befäme
id)
beini Slnfmeife)'.
Xempevatnr
ber
biefeö
eine ber äBirflid)feit
id)
nidìt entfpred)enbe ©röfte. (îbenfo uerbieíte fid)
man
Sad)e, menii
pbäiuunenalen
biefer
gejeidjnet,
auf
nnbebingt
lueiiiger
.8>i(U'
:3a()re
anf=
nid)t
auf^
•Jl^ertb,
3{eil)enfûlgen
ala
uoll:
bie
aber bie ì'emperatur and)
ftanbigen. Diad)bem
bem
jeiu'iii
bingegen
nnterbrod)enen
ge3eid)net batte. ;3Me
befi^en
in
.VUilte
anbercii
ber
bie
©rab
anf ber einen Station ben
ber ÄUigel
eine
3ìoIle
bei
uerbienen
fpielt,
and) bie nnterbrod)enen aoipbänologiid)en ;)íeibcn= folgen
geringere
eiiu'
Unb
ntuinterbrod)enen. geäiDiingen
òm
uon
C^SIaiibiuiivbigfeit,
bieö
bie
mir (eiber and)
finb
im übrigen
alo
fel)r
loertbuoüen
.^elienormer 9ïei()enfo(gen jn fagen.
Nem ismerem
ugyan a
köslini
sorozatokat,
de mivel azok állitólag többnyire 39 évre vonatkoznak, holott a hüllenormiak legfölebb 27-re,*
már ezen egy körülmény
is
hozzájárul ahhoz,
1)k Slööiinev meil
fie
fidi
9íeií)eufolgeii fenne id)
jmar
nid)t,
39
^^al)vt
jebod) angeblid) meiftenö nnf
crftreden, bie ,s>ellenornier i)iiujegeu auf
fd)on
Umftanb
eine
biefer
bajn
27,* trägt
bei,
baft
bie
hogy a köslinieknél általában nagyobb legyen az ingadozás, mint a hclleuormiaknál. Minél
od)mant'nng
nagyobb szokott lenni a valószínsége annak, hogy mennél több széls-
(anger bie 9îei()cnfoIge 2Bal)rfd)eiiilid)f'eit
ségre hajló eset jelentkezzék. Tapasztalhatjuk
©rtrcme neigenbe^älleoorfinben luerben. tïben beo:
hosszabb a sorozat, annál
is
azután, hogy 13
*
Az Aquila
I.
faj
között 12 fordul el, mely-
28. s köv.
1.
szei-int.
eine grbftere
í)alb
faiui
jenen non Slöslin im ííllgemeinen
bei fei,
man
* 2nut «Aquiliu
als bei biefen uon
'^u
ift,
fein,
befto i)a\',
.s^elleiuu'in.
i^e
pflegt
bie
grijfter fid)
nmfomebr ino
and) iüa()rnebmen, hai unter 13
I.
2S
u. folfl.
©.
— 3 nel
— 45 nappal nagyobb az ingadozás Köslin-
1
ben, mint Hellenormban
a
;
Lanms
coUurio
azonban, melyet Hellenormban csak 9 éven át figyeltek meg, egy nappal kisebb ingadozást mu-
mint a köslini adatok
tat,
szerint.
3(rtenlái)orfüiumeii, dei öeueii bie Sdjuiantiiiujum 1 45 3::aöe iii,ftööíitigröf5er ift, aU in i^cUcnovm; Lanius collurio íjiiií^efien, uu'Id)Cii man in ÍSíüí--
norin luir uui()renb 9 ^al)re (looímd)tete,
eine
jeicit
uni einen ine) geringere ©djiuanfnng, aís nnd; ben
Äöeliner 3lngaben.
Hogy a IH
faj
maximuma
az ingadozás
és
minimuma
közöl másra esikKöslinbeu, másra Hel-
lenormban, annak
is
nagyrészt az az oka, hogy
az ingadozás részint rövidebb tartamú idsza-
kokból, részint
különböz évekbl vau
bn
2)af3
îlînrimnni nnb iöíinimum ber Sdjumn--
fung unter ben 13 2(rten nuf eine imbeve entfällt in ííöslin, ole in .'oellenorm, ì)qi(n grijfîtentijeilê
ber,
levezetve
fürseren
3*-'it»"'ï"iii>-'"/
Hellenormban, mint Köslinben. így a megérkezés adata a Sturiius vulgaris nál Köslinben 77,
luunmen
ift
Hellenormban csak 32
in ílöslin eine
fel.
A
ben
naj^os inpadozást
mutat
Motacilla alha-nà\ az ingadozás Köslin-
48,
Hellenormban csak 18 napot
tesz.
Kös-
bie
aud)
ift
©djroanfnng
bie
bafs
©rnnb
tfjeilô
nnberen ^ní)ren ent=
ti)etiâ
So
in ^ellenorni, aló in Äöslin.
lueift
2íngabe über bie 9lnfunft für Sturnus vulgaris
Sdiiuanfung uon 77,
.sjellenorm
in
von nuv 32 2'agen auf. gür Motaeilia
all)a
linben a legkisebb ingadozás (Is nap) a LaniuH
mir 18
coUurio-ná\, Hellenormban a Chelidon urbica-
©cí)roanfung (18 S^age) für Lanius collurio,
nál (14 nap) jelentkezik
ámde Hellenormban
;
csak 13 adatot találunk e
faj
megérkezését
ille-
tleg.
ban
2;age.
Äiellenorni finbet
für
man
3n Äöalin
az absolut ingadozásnak az avipbauologiá-
méltó helyet akarunk biztosítani
is
hasonlításainknál sikerrel óhajtjuk
mazni,
iijiy
azt
alkal-
nnb mnnfd)en
s
Idlsa.
folg
anmenben
bei
)'ie
unferen iíergíeid)nngen nut ©r^
föiinen, fo bnvfen mir forbern, bafs
311
ein oöcr ùas nnìicrc fcljlcnùc
iljre (ffontinuttät ìiurdr
teljesen eleget tesznek
untrrhrorljnt
litcrùc.
eutfpred)en uuUfüninien
Triefen 3(uforbevuiujen
a ghymesi sorozatok, melyek 14 madárfaj ta-
bie 6)t)i)mefer 3íeiI)enfoígen,
vaszi megéi-kezésére vonatkoznak. Mieltt ezen
^rttljlinge
nagybecs adatok tárgyalásába kezdenék, hadd mondjam el azt, mit gróf Fokgách Károlt ö nagy-
biefer
méltósága a megfigyelésre vonatkozólag 1896.
geftattet
január 15-én kelt levelében velem közölni ke-
Cîrcettenj
gyes
ad)tnng in feinem
volt.
«A megfigyelés
—
így
ír
nagyméltósága
—
körülbelöl két négyszögmértföldnyi saját és bérlett
vadászterületemen,
röm nek
kilencz képzett
által eszközöltetik, és
erd-
habár az erdrök-
— mert birtokom hitbizomány — a törvény
értelmében bizonyos
(jualificatióval kell birniok,
ennek daczára csakis a nagyon ismert vándormadarak megfigyelését bíztam rajok, nehogy tévedések forduljanak
el
és jelentéseiket,
mennyire lehetséges, ellenrizni szoktam,
—
a ily
erfolgte Slnfnnft
'iV'uor
ätef)en.
ndd)
id)
febr mertt)uol[en
baêjeuige
meldje
jebod)
15.
mir
Seine
ber 'yeob=
ISOfi batirten
©dereiben nutjutí^eiíen gemiate. «!3íie33eobad)tnng i'ottäieften
—
fo fdj reibt
Seine Ércelleua—
onf meinen nngefäijr jmei Qnabrat=-Uiei[en
nmfaffeiioen eigenen nnb gepad)teten
meine lunin gefd)n[ten 5îalbl)eger
— bem öefe^e
ift
;3rrtl;nm
felír
entfpved)enb eine geiuiffe Qnalifi: id; fie
A ghymesi
pflege
jn controliren
menu manchmal
Sine I.
ben
©l)i;mefer
finb,
nur mit ber
"lìeridjte,
il;ve
— auf
fo
biefe SBeife
eine 3inomatie üorfomntt, bie;
i)ìeil;enfolgen,
^al;rgange ber «SUiuila»
üeröffenlid)t
boc^
befniuder .B'iguögel, bannt fein
uorfomme, unb
üiet ale inögüd;,
bie
ÌH'fil3tl)nm ein Jyibeiconunif?
cation befigeu muffen, betraute SI^eobnd)tnng
^agbgrünben
nnb obäroar
ilialbljeger,
— ba mein
felbe ben iíögeln jn^ufdireibeii.»
sorozatokból, melyek az Aquila következ lapjain közölve vannak, mindenekeltt átlagokat számítottam azon mód-
fei
nur
betreff
^minar
ift,
s
einlaffe,
maô
©raf Sîarl Aorgád),
darak rovására írandó.» 108.
bie 3lbl)anbiung
in
3lngabeu
anjufüíjren,
oom
anf bie im
fid;
non 14 Sßogetarten W-
módon, ha néha anomalia kerül el, az a ma-
I. évf.
in ber
motten
fid;ern
''^^lalj
Ute Serien glcirljjtitirten í ritriiunten cntstmnincn uni)
JFaljr ntd)t
E követelményeknek
in
jebod)
21 vt.
2lüipi)änotogie einen roürbigen
idejek légijének s fohjlonosmásik liiáiiijzó év meg )ie sza-
geringfte
Sßenn mir ber abfoluteiiSdjiiuinfung and)
össze-
Uilntok ugijnììegii
bie
fid)
in^ellenorin and) nur 13 Angaben über
s
megkövetelhetjük, hogy a sorozatos
sdgukat egyik
ergibt
Chelidon urbica (14 îage);
bie 9(nfnnft bief er
Ha
be--
trägt bie ©djiuanfnng in Síöalin 48, in ."ôellenorm
bered;nete
aiif id)
u)eld)e
Sette 108 nnb
uor
3íem
ini ff.
Surd;=
1*
—
—
szer szerint, melyet az Aquila
II. évf.
118. lap-
ján kifejtettem; azután feltüntettem, mennyire térnek el az egyes adatok a megérkezés átlagos napjától
majd
;
eredményét az
lev
lapon
.').
1.
ber
ber
'?}íetí)obe,
«aiquila"
uom
etiiäelnen Sliujabeii
továbbá az átlagnak valószín hibáját s az évek számát határoztam meg, melyek szükségesek
A
nací)
iid)c
Sui'dijdjnittètaijc
uub
bea 3}iitte[ê
narmalen
Az I. táblázat mindenekeltt a megérkezés sorrendjét tünteti fel. Legkorábban megjelenik
lueift bie iiadjfotßciibe I. isabelle p.
Alauda arvensis
ruár 24
metra
Colámba
és a
Sie
legkésbben az OrtíjgoSO-án. Kár, hogy a Scolopax
mdicold
Upupa epops
és az
A
zag fordul el.
arvensis uuö
am
között 20 napi hé-
meg; a
9íeií)enfo(cje
ift
nappal
bafî
!
œiias,
Scolopax rusticola
^unfrfieii
Vnde Don 20
eine
itaçien luirljnnben
Motacilla
alba
erfdieinen
um
beinaf).'
Sturnus vulgaris,
Motacilla
cristalus.
einen ^aij fpäter als
Vanellus cristatus.
lev négy
lázat alján
A
táb-
Setjr (cbrreid) finb bie
vízszintes rovat számai.
;
és pedig tesz
am
taten Spalten
február és márczius hónapok számai nagyob-
bak, mint az ápriliséi
eristatus
Sd)roantnncs
+
.__
+
(l-;iO
3-;);5
A A
valószín,
hiba
normális
átlag
l'J-37
«
+l-257()
+Ü-7174
«
3)er
ber nier ijori^ou;
3;abette. Tiie,3«t)len
ÍJÍiirj finb ijröficr,
alo bie
im
3'rt'i-iSiäv;
ilpiil
+6-90
±3-l):5
:55-8;j
19-37
î^age
-
-.
...
.
4
+0-7174
1-257C)
«
33eftimmnng beò
normalen
ll'."j3évet.
«
tual)rfd)einlid)e
get)ter T^ic
35'24
...
-
fung :í-5*8".í
megállapítása...
um
Tic abfohlte Sdnimn:
na^wt
Az absolut ingadozás
mieber
bnrd)fd)nittlid)e
ÍDie
átlagos ingado-
zás
I.
als
bea aiprit; unb iwax beträc;t: im
Az
alba
;
fpäter
X<\ù,
3'ií)'t-'n
gnfee ber
ber 'iJîonate J-ebruar unb
:
Áprilisban
Felir.-iiiúrcz.-baii
einen
nub
iiieidi.^eitioi
Vanellus
I.
nub
Sturnus vulgaris, Vanellus eristatus
késbb, mint a Sturuas rulí/aris, a Motacilla alba megint egy nappal késbb, mint a Vaiiellus Igen fontos tanulságot szolgáltatnak az
Alauda
am 24 25 5ve(u"uar; Ortygometra crex, am :îO. 3(prií.
Upupa epops
Siurnus vulgaris, VanelluK jóformán egyidejleg
Vaiiellus cri-^itatus egy
5 auf.
uor Sittem bie
lucift
Cokimba
fpäteften
©d)abe,
eristatus és Motacilla alba
jelenik
S'abeíle
I.
ber itrbeit
'^ai, 3ìefultat
3)uvdjidjiuttee.
ber Sliifunft auf. 3ím ^eitlidifteu erfd)eiiieii
ociias, feb-
25-ik napján;
crc.v, április
uialjr=
bie Bnlìi ber
^af)ve, loeh'be erfovberiid) fiub ^ur i^eftiimmiiui öec
teti fel.
az
bie
ber ain=
imb abfohlte Sd)U)anfuiuv ferner ben
fd^einlic^en ^-ei;[er
táblázat tün-
eiit--
uiet
luie
ir.u
im
ici)
118
abioeid)eu; beftiinmte iievimdj bieburd)ìd)uitt=
t'uiift
dolgozat
uiefcfie
Seite
auf
uncfelte, nevQuidjaulidjte jobauii,
az átlagos és absolut ingadozást,
a normális átlag megállapításához.
ic[)uitte3nf)ícii
II. ^^alìvciaiuìc
î'urcl):
fdmittcê
11-53
3.5-24
-
^aljre.
Akár az átlagos, akár az absolut ingadozást vegyük tekintetbe, egyaránt meggyzdünk, hogy
Sd)uiantnng,
a megérkezés tágasabb határok között ingadozik
fatto
azon fajoknál, melyek februárban és márcziiisban szoktak megjönni, mint az ájjriiisban meg-
junfdjen meiteren ("h'en.^en fclnoaiift bei beiijeniçUMi
nem
jelenknél. Talán tól,
ha
tételt
térünk
el
támaszkodva
e tényre
©ei
felállítjuk
iiield)e
mir in
eme
meidjen
roeldje
iiiijiidozás
meg
iiicl.Lvrasóija s
annál nagyobb,
annál kisebb, minél késbben
nielleidjt
gie
nröoscr.
®rössc ùer
unb
je frülirr.
cine
jfriibjidirc
geftütit
îtcsto
iitüsaeit
hez képest, a noi'inális állag nicgállapilásához
nonimltn
szükséges megfigyelési éveknek annál nagyobb
tunt}ii|;iljrc
idszakra
strtrhcn.
kezik
meg az
illet madárfaj.
korábban
ér-
jebeii=
îrMr
l'lpril.
iiidjl
ab, loenn
folgenben Sali
lîlcinrr.
ist
l)in=
öcsto
je r.piiter
aithomint.
Dein
im
cnt-
j
íDurdjarijnittcc
lerjedniök, m,inél
abfohlte
an^ufomnien
im
^djtaatiliuitjj
lîoiu'lart
sprcrljcuù
kell
ÍJíar.i
non ber ÌBal)vbeit
lavaszszal valamely madárfaj. Eh-
érkezik
bie
'^n'trad)t sieben,
im ?yebruar unb
mir auf biefe S^ljatfad^e
:
minél korábban,
ober
pflegen, alò bei ben Slnfäinmliiuieii
ftctteii:
Az
bnrdifd)nittlid)e
bie
nberjengen mir uno bauoii, bafî bie -Hnfnnft
3trten,
az igazság-
eö
trifft.
je
auf
sídj
uiiigo
friiljcr
irte
ùic
jur ÎScstiinmunn
crforùcrlirijen
grÖDsnc bctrcffcnûc
ùîs
îlicobarij-
Scítriiuiiic
lîoiu'liut
crriii-
'.^ r-4
—
s vájjon miben rejlik e jelenség oka ? Azt tartom, hogy az idjárásban, a leveg
magasabb vagy alacsonyabb hfokában. Meteorológiai
feljegyzéseinkbl
régen
meg
van állapítva, hogy a téli hónapok hmérsékleti ingadozása jóval nagyobb, mint a többi három évszaké. Különben feljegyzések nélkül is tudjuk, hogy az egyik évben például a február oly meleg,
hogy az Alföldön elvetjük az
árpát, a másik-
ban pedig oly csikorgó hideg van, hogy déltájban sem cseppen meg a ház eresze a tetn lev hót(')l.
Ez ugyan tapasztalati tény, de kérdés, vájjon abban az idszakban (1S73 1894), melyre a
—
ghymesi megfigyelések vonatkoznak, szintén na-
gyobb ingadozásoknak volt-e kitéve a leveg hmérséklete februárban és márcziusban, mint áprilisban.
Ghymesrl ugyan nem rendelkezünk meteorologiai megfigyelésekkel, de szerencsére birunk
ilyenekkel Nyitráról, mely mindössze 13 kilo-
méternyire fekszik Ghymestöl délnyugatra. gerszíni
magasság
is
A teu-
csaknem egyforma, mind-
össze mintegy 20 méternyire fekszik magasab-
ban Ghymes, mint azon pont Nyitrán, hol a meteorológiai följegyzések történtek. Bátran fel-
tételezhetjük a két helynek azonos klimatikus
viszonyait ép úgy, mint aviphänologiai lásait.
annál
A mi is
az egyikrl
áll,
áll
alaku-
a másikról
két négyszögmértföldnyi területen történtek
nem
is,
inkább, mert a ghymesi megfigyelések s
egy mathematikai ponton.
Nos hát Nyitrán milyen volt a hmérséklet ingadozása? Az 1872 1S93. idszak alatt, melybl azonban 1889-ben nincsenek megfigyeléseink, a havi átlagok absolut hmérsékleti ingadozása a következ :
Hónap
—
adalok iiujadozáRa közöli
teljes parvo aalosság mely iiónapokban tágabb határok között ingadozik a leveg hmérséklete, ezekben a tavafizi madármegérkezési adatok is
mukükozik.
A
nagiiobb ingadozási mutatnak
mint azok-
fel,
unù ùcr ^djtoaulíung jíigt
sídj
ín
lílonatcn,
Angaben
Ankunft
iibcr ûie
lingc eine grössere _^£ljlnanlmng auf.
sebb.
in liTElrijcn
geringere ^'ajjon a párvonalosság, s
mely a hmérséklet
a megérkezési adatok ingadozása között 22 évi
feljegyzés szerint általában véve fennáll, fenn-
egyes évek kétrendbeli adatai között
áll-e az
is;
ireii
^rbtuanliung
íncíscn audi
öer líögel im jhülj-
ban, melyekben a hmérséklet ingadozása ki-
iiie
3Jn
ílcmpcratur hzv jfuft
Die
tarlrlrcn
^Jarallele.
Ircítrrcn (Brcnjcn sdiluanUt.
jÍDÍscljen
ùic
Angaben
ìicr abipljiinoloijisdjctt,
liollstanùigc
cine
in
als
jenen,
íitemperatur
iter
eine
ist.
aber
Seitef)t
bie
Sparallclc,
im ©nujeu
lucfdje
genommen laut 22ijä[)riijcr Siufäetd^iumgen bev ©djumnfimg ber î^eniperatur unb jener gaben über bieílnfunft
befteí)!,
siuifdien
ber
i'ln^
moljí and) äroijdien ben
azaz korábbiak-e a megérkezési adatok, ha a
beiberíeitigen3íugttben bereinjeínenSaíjte; bas
íveiét,
hmérséklet a szokottnál nagyobb, s késöbbiek-e, ha a rendesnél alacsonyabb fokot tüntet fel ?
uieijen bie íiDaten eine 3eitíid)ere i'lnfimft anf,
menu
Ha
az
I.
bieXemperatnv
Ijbijeralê bie geiuöljuíid^e ift,nnb eine
fpätere, raenn
biefe
táblázaton végig tekintünk, két év
tnik leginkább szemünkbe szokatlan nagy számbeli mennyisége által, úgymint az 1879. és 1886-ik esztend. Az elsben a februárban és márcziusl)an megérkez fajok 12 21 eltérése
:
—
nappal korábban, az utóbbiban pedig a márczius-
—
ban megjelen 4 madárfaj 12 27 nappal késbben jöttek meg az átlagos idpontnál. Milyen volt hát e két évben a hmérséklet Nyitrán ?
une befonberê
fällt
bnrd)
im
unb
ÎTage
3nfji"c
ber
^m
erfteren
trafen
anfommenben
3lrteii
im
frttíjer,
n. jm.
im
légterén bie
Wiär^,
— 27 ÎTage
fpater ein,
mittleren íí)nrd)íd)nitt«3eit.
Unb mie
4
erfd^einenben in
"JRärj
jeigt?
iTabette werfen,
3Uimeid)ung jmeier
bie
1879 unb 1886.
(ifcbrnar
um 12—21 aie
I.
ungeiuöliniidje ^iiijIeiigröBe auf,
il;re
bie ber ^atjre bie
©rab
einen niebrigeren
äBenii mir einen Slid auf bie
um
3trten
1
2
ftanb eâ mit ber itemperatur in biefen jinei ^afiren in 3h)itra?
1879-ben az Alauda arvensis, a oenas.
Sturnns vulgaris,
Motarilla alba
s
Vanelbis
Scolopax ruslicola mind
feb-
jött meg, a két els a hónap elején, a négy utóbbi részint közepén, részint végén.
ruárban Nyitrán
e
hónap 24 órára átszámított hmérlS72-tl
séklete 2'1 fokot tett a fagypont fölött.
1893-ig ez volt Nyitrán áriusi hónap. 31 évre
a legmelegebb febru-
terjed direct
s
10 évre
vonatkozó redukált, tehát 41 évet felölel adatok
fokúnak bizonyul nél az átlagnál
s
így 1879-ben 2'1 fokkal en-
nagyobb
legnagyobb positiv
Nyitrán 0"0
hmérséklete
szerint a februári iis
volt az.
A
^m
Colurnba eristatus,
imnérséklet
eltérése tehát együtt
jár a
tus,
879 famen Alauda arvensis, Co-
1
Sturnus vulgaris, Vanellus
(Jenas,
alba
Motacilla
Scolopax
nnb
fämmtiid) im (^ebrunr an, bie erftcn
fange bea Dîonatê, bie
ßnbe
äu
ïïîitte, tijeitâ
1872
ber ^J}îonatê. :3n
bieê ber
birecten,
3ìad)
3h)itra.
in
1893 mar
biá
ämei ju 3ín= in
ber
ilîijitra
be=
24@tnnben
©rabe über bem ©efrierpunfte.
2-1
umgerecf)net
ä>on
crista-
rusticola
nier ti)ei[ê
íe(5teren
trug bie S^emperatur btefeêÏÏlîonatôanf
märmfte ^február
auf 31
'^ai)xí.
er=
fid)
ftreáenben, nnb nod) rebucirten, ouf 10 '^aí)xe be=
jogenen, eriuieê
41
balder
©robe
umfaffenben
l^aljre
3lngaben
S;emperatur beè Jyt^bruar in 9hjitra
bie
fid;
1879
um
ale biefe. pic grossie positíbe
Ab-
alá 0-0° C, fomit 2-1
hat madárfaj legkorábbi megjelenésével.
^at)xe
lumba
í)öí)er
mar
jene
luctdiung ùcr (iTemperalur
im
lyaíjre
ùuber im (Tnnlilange
steljt
mit ùcr früljestcn Ankunft ber sedja Uogclartcn.
1886-ban a Sturnus vulgaris, Vanellus eristatus, Motacilla alba és Scolopax ruslicola; melyek rendesen márczius
els felében szoktak
megjönni, részint a hónap végén, részint
április-
ban érkeztek Ghymesre. A hmérséklet milyen akkor? Nyitrán az 188G-ik évi márczius 1-4 hfokúnak, s a 41 éves átlagnál 2-7 fokkal
volt
alacsonyabb hmérsékletnek bizonynl. kell
jegyeznem
azt
is,
hogy 1872
De meg
IS93-ban en-
3m3al)rel886 nellus
eristatus,
trafen
Sturnus vulgaris, Va-
Motacilla alba unb Scolopax
rusticola, roeld)e geniötjiilid}
beê 3Jîara
ansufommen
îlîonatè, tljeilQ
bamalê
bie
im
in
pfíegen,
ber erften ^alfte
íl)eile
ju ©nbe bee
Slpril in ©Ijijmeô ein. Soie ftanb
ítemperatnr?
'^sn
íípitra mieê ber ïliarj
besSaljreê 1886 eine STemperatur non 1-4° C, unb mitljin eine auf,
alò
um
bac-
2'7
©robe
93iittet
niebrigere
ber 41 :3at)re.
Temperatur
iìod)
mnf;
id)
8
három ízben
nel
volt hidegebb a márczius, úgy-
hogy a
leg-
kisebb hmérséklet lS75-ben mutatkozott
O^'J
miBt: 1874., 1875. és
188:5.
fokkal a fagypoat alatt.
van, de
nem
oly teljes,
évben,
s
Az analogia
ül
is
meg-
mi)d azelöbbeid esetben,
a mennyiben a négy madárfaj szokatlan késése nem esik össze a iiömérséklet legnagyobi), ha-
mm csnk nagyfokú
negatív eltérésével.
íiemorfou,
1872— 1893
roaíivenb
bnfe
îeinperatur
bie lebriiífte
bafî
3)íctra i"
im Salire 1874, 1875
brci %äü.en fälter loar, u. 31D.
unb 1883, unb
ber
fid)
1875 mit 0-9 ©rabeii unter bem ©efrierpunfte
in
ergab.
Analogic
ÍDíi;
;u:dj
ist
so liollst;inbt0.
ntrljt
bic uniu'luöljnlirljc ÎTcrspatung
inùcm
bier ïïogelartEn
îtcr
jusaninienfiïUt nút ùer nrösotcn.
ntrljt
sonùcrn nur
Ijodjgraùigcn ncgntiiren Alüucidjnng ûer
einer
tnít
liorbanùen. nur
Iju'f
liüc int friiljcrcu JFitlle,
BTcntperatur.
A hmérséklet egynemsége,
nem
ober uei^itiue 31bnHnd)itiuì
hanem rendesen nagy
vidékre szo-
fid)
kott kiterjedni.
A
kulcsot sajátságainak meg-
értéséhez az lígynevezett synoptikus térképek,
melyek egész Európát
s az Atlanti- Oczeánt is
kutatás körébe fölveszik, szolgáltatják.
mit tanúsítanak
tehát,
nünket
s
mire tanítanak ben-
1879. és 1886. évi
e térképek az
a
Lássuk
id-
über ein
jum
az, hogy a légnyomás havi átlaga Közép-Európában a szokottnál túlságosan alacsonyabb volt,
hogy északon
(jrofeee
keleti és észak-keleti, délen
pedig
Dcenu nut
1
csapadék mennyisége
s
kellnél alacsonyabb, délkeleten pedig a rendesnél nagyobb hfok uralkodott. A hmérséklet-
nek
(—
positiv (+), vagy negativ
eltérése
)
a
normálistól a következnek bizonyult:*
1.
Az északnémet alföldön
-\-0-S,
középs részén
—
1"5,
babnrd)
unb
szén szén
norböftlid)e,
böljere
pofitiue
+
bal mellékén
+1-0C°.
2.
Dánországban
— 3-1
C°.
5.
Hollandiában— 1-8
G°.
6.
Ausztriában: északi részén
részén
*
+
2-3, déli
részén
Deutsche Seewarte.
Witterung. 1879.
+
con
-l-2'5,
Monatliche
évf. febniáriusi füzet
'!.
és
10.
1.
der
im Süboften bingegen
(
—
)
uornutlen
füb;
ber
eine
3lbn)eid;ung bec eriüiea
fid)
ber norbbentfdìen Tiefebeiu':
ale
3n
im
i)ftlid)en
im mittleren îbeile +0-:ì, im
-0-4°
+1-0°
uieft=
C.
in
^n ikiern +1'4, in <>(',, am linfen
23aben
!
C.
Sn ©anemarf -3-1° 3n
im mittleren
uieft=
-1-6^^ C.
©übbeutfd)lanb:
aíljeinufer
*
im öftUd)en
— 1-5,
3'n mittelbentfd)en ^ügeUanbe: im
+2-5°
Uebersicht
^lienge
iVa— 3--mat
^sofenö,
+0-8, im ndttleven ibeile
6. 311 Öefterreid)
2-5 C°.
unb
ber
SBürttemberg -f 2-0,
5.
középs
bie
baf;
(+) obernegatioe
2;fjeile -(-1"3,
4.
4.
önben bagegen
:
3.
Németországban: Bajorban +1-4, 3. 20, Badenben + üii, líajna Württembergben
iin
berrfditen,
STemperatur berrfd)te, alo bie geuibbidid)e.
lid)en %i)ei{e
Déli
in 'îJïittel^lSuropa bebeutenb
mar, alo bie normale, unb òa^ im 3iorb=
1.3"
C°.
ift
Tmdy-
monatlidie
baf; öer
uiefteu eine niebvigere,
S;t)eiie
—0-4
betreff ber ÎBittevunç^
gröjser
részén
ré-
biefe .sparten be.ieuçu'"
Jîorbintlanbô
részén
ré-
jiel^en.
taube,
keleti
:
nid)t
aîiebêïfailage, mit 9ÍUQnaí;me ber bentfdjeu 9îieber=
nyugoti
A középnémet dombos vidéken keleti + l"'.í, középs részén -\-0-% nyugoti
umô
feben,
uno belehren
SBinbe
lid^en Sriieite 2.
mekbe
31tlantifd)en
niebriger toar, als ber geit)bnlid)e, baf; im ííovben
Xie
— 1-6C°.
fie
Suftbrndeè
id)nitt beâ
S^emperatur folgenbe *
:
,'ííarten,
ben Sereid) ber goïfd)unc3
in
d)araïterifirt,
uieftlid)e
vel a normálisnál
©ct)iüffe(
1879 unb 1886. Tie iBitteruniì ím február beo ^aijreê 1879
öftlic^e
szórta nagyobb volt a hogy észak- nyugaton a
fi)ninUifd)en
uns babér
Saffet
Német- Alföld, északi .Jutland és Posen kivételé3-
Den
erftred'en.
nur ganj (Snropa, fonbern and; ben
dél-nyugoti szelek voltak az uralkodók, hogy
Va —
©ebiét jn
pflecit
fonbern geuniljnlid)
3?erftänbnifie ibrev (i1i]entt)nmlid)feiten liefern
bie focjenannlen
in
187í)-ik évi februáriusi idjárást jellemzi
non ber nm-mnlen
nid)t niu- auf einen '^^untt,
unb movüber
járást illetleg.
Az
©íeidjarticjfeit ber S^emperatuv, ihre pofitiue
iî)ie
csupán egy-
negativ eltérése a normálistól
egy pontra,
vagy
positiv
:
ÍÍljeiíe
C.
iljeile
+2-5,
fübtid;en
i^fieile
im nbrblid)en
+2-3, im
C.
XcutîcÇe ©eeiuorte.
a)ionatlicl;t'
Ueberfic^t ber ÏBitterung.
3at)rgang 1879. ge6r,;ar=§eft @. G unb
HL
+0.5
7.
Svájczban
8.
Svédországban: északi részén
zéps részén — 9.
10.
bau
C°.
7. Sil ber ©diroeiä
kö-
1'6,
— — 3-4 C°.
3-8 C°.
részén
2-6, déli
Déli Norvégországban
—
8. ^11 ©cíjiiu'ben
im
Oroszországban Moszkvában +4'7, Kasan-
9.
+
10.
:
Barnaulban
3'3,
Irkiitszkbau
3'7,
-|-
— 5-5 C°.
^5m
kimutatás tanúsítja, bog.y a bomérséklet
Közép-Európa országai közül Ausztriá-
átlagtól
—±C>,
im
— l'O,
jublidjeii
S'ideile
-3-4=
îuïi[id)en ^}iovaiegcn
3n
Sarnaut +3-7,
in
C.
+4-7,
ïlioêfau
in
aîiiÊlanî):
Siefer Sluèmeiô
E
íLÍ)eiíe
nijví)ltd)eii
C.
+3-3,
legnagyobb positiv (+) eltérései a normális
im
:
Xí)eik
mittleren
-3-8°
+0-5'^ C.
Snfnii
iii
^dntëî -5-5°
in
bafj
('cjeiiat,
bie
fid;
C.
tjröBten
ber ÍTemperatur uoin
Vofitioen (-f) l'ibmeidjmu^on
nonualen ®urd)fd)nitte unter ben mitteleiiropäifdjen ííanbern in Defterreid) erc'inben.
ban mutatkoztak.
aSaè
Unborn
fdjreibti
betrifft,
bieôbejiiôlid)
@ r u b e r, bamaliç^er Obferuator an nnf crer meteoro= A mi
Magyarországot
illeti,
erre vonatkozólag
Gruber, meteorológiai központi intézetünk akkori observatora
s
késbbi
igazgatója, azt írja,^
hogy februáriusi idjárási viszonyaink egész országunkban egyöntetek ugyan, de meglehetsen auomalisok voltak. A hmérséklet havi át-
aberjiemlid) anomal marcn.
kott
A maximum Erdélyben
tett.
fölött 17 C.
fokra emelkedett,
s
A légnyomás
auf unferen
keleti állomá-
anf
ben
roeftlidjen
mint akkor, úgy, hogy a nor-
málisnál körülbelül 9-5 milliméterrel kisebbnek bizonyult. Február 23-án zivatar vtmult végig
az országon, sére
nézve a ritkaságok
Fiúméban zápor-
retében
A
mely intenzitására közé és
és kiterjedé-
tartozik,
jéges
is
kísé-
hullott.
zivatar észak-keleti irányban haladt a stájer
i)on :ynbren nid)t
í)íeií)e
baê
er
um
fid)
roar
»on
eê
©eroitter
'íJ.UaCregen
30g
fteierifdien
el az égiháború s a czyklon l.özéppontja. Másik ága a zivatarnak Szeged felé vette útját,
3iagi)^3ÖUIjali)
kés
iiftlid)en
Közép-Európában Amztria volt
az a
terület, hol
szokatlan meleg
Magyarország
és
az i879-ik évi februárban
id járt. E szolcatlan meleg id-
a szokatlan korai madárniegérkeGhymesen, s bizonyára az ország többi ré-
labrra
berrsdjtc.
'-
Witteruug. 1S79. "
Monatliche
é\í. febr. füzet. 8.
Vesd össze Schenzl meteor,
leírását
is
a «Meteorologische
146. s liöv. lapjain.
Aquila. IV.
Ueljersicht
der
intézeti volt iazgatónk Zeitsclirift»
1879. évf.
um
9
mo
iî)aê
non Der
ben norb=
jn
um
@e=
bas
um
5 Ubi", über
Ijiiuneg.
ßin
natim feinen
Sßeg
Ut)r
es fpät 9îad)tê beobad)tet rourbe."^ irljcllt rs
jur (ßcnünc.
unir
(Ocatcrreidr
(ilngarn
iiltt
ircr
iiicscr
aurlr 'ie
fällt
marmEMltttcrung
ausscrgeliTÖbnlirlj
taarnicn
ungcliiöbnüdj früljc An-
Îîngcl in OJljumts unù gctnisa audj in ben
übljEtlen ìres
^'anùes jusammcn.
23cut(c^e ©eeraarte. 3Jionat(iii)e Ueiierfitiìt ber 3Ì5Ìtte=
rung. Saliriiang 187!». ge6ninr=^eft -
1.
bis
1S7!I eine ausstrgchiijljnlirb
übrigen
Seewarte.
fo
iJasjenige ©rbict toaren, in tueldjint intjPcbruar öes
Mittcntng
Deutsche
Sibenbè
iHittcl-iPuropa
in
iiass
begleitet.
(iijftone 9îac|mittagâ
i^er
öcn angeführten Qaten
kunft
*
einer
bamalê,
3ítd)tnng
Sopron
anberer B^etg bes ©eiuitterö
zés
is.
nnb ôagel
îlfinuten, über iínbapeft
vel esik össze
szében
nuiljrenb
a(
über S^gi'úb jogen
Ravpatt)en;
20
Ul)r
^us
A feltntetett adatokljól eléggé kiviláglik, hogy
über
nnb (Sentrum
gegen ©jegeb,
éjjel észlelték.^
25.,
mm geringer eraneê,
norböftíid)er
in
(''irenje
1
hol
roar
fo niebrig,
beiläufig 9-5
am
5?er monatUdie
ganje Sanb, roeldjeê an ijnteufität unb
bnrd) òaè
pesten 5 órakor, Nagy-Mibályban este 9 órakor vonult
©tationen
ein.
Sluèbeljuung ju ben ©eíteníjeiten geljörte, inÀiuine
roitter
;
12.
ale ber normale. 3Im 23. ^vebruar 309 ein ©eroitter
Sopronon át az észak-keleti Kárpátokig Zágrábban délután 1 óra 20 perczkor, Budahatártól
öftlic^cn
am
bes Suftbrudeê
Sîurc^fdjnitt
Saê
©rabe C.
auf 17° C. über bem ©efrierpnnfte
trat
nem
2-6
burdjfdjnittlidj
flieg
unb
havi átlaga évek során át
volt oly alacsony,
betrug
a fagypont
sainkon 25-én, a nyugatiakon 12-én köszöntött be.
^máy
allentbalben ben
nornuilen Turdifdmitt, befonbere in ©icbenbürgen
unb
C. fo-
Ser monatIid)e
ber íTemperatnr übevftieo
fdjnitt
2)îai:imnm
i2-6
im
SBitternngô^isoriuittniffe
gebniar im ganjen í'anbc ^wav übereiuftimmten,
kiváltképen Erdélyben
egyre-másra
unfere
bnfe
laga mindenütt meghaladta a normális átlagot, s
nnb fpäterer^iirectorber:
iügifd)en (ientraí:9lnftnlt felben,
ììergleicl)e
bie
Soefc^reibiing
roeíenen directors ber
unb ben
folg.
8.
iiieteûrologiicljen íínftatt
©eiten bes ònijrg'Uigeo
logiidjen ,3eiti(I)rift».
©.
Sdjenàl'ë, unfereë I87'.i
ge=
auf 146.
ber «3)íeteoro=
10
Egészen másképen alakulnak az idjárási szon.yok az 188()-ik évi márcziusban.'
vi-
A hónap
Píaiij
nnbers geftaltcn
im
nifíe
bie äBitteniiiganertjätt;
fid)
3u
Wiiixi beè !3al)rcö lsSC).i
5(nfniigc beê
Europa, mit 3hiiial)mo foincr
elején fagy uralkodik Európában, kivéve földrészünk déli és nyugati határait még pedig oly
9Jionat
mértékben, hogy Német- és Oroszország középs
bemrt, ba& im mittíeron Xí)ci(c Deiitfajlnubo
;
részén a
hmér
reggelenkint 15 foknál
is
na-
nagyobb hideget jelez. A hónap 18-ik napjáig egész Európában a normálisnál alacsonyabb a reggeli hfok, kivételt csak Norvégia északi partvidéke képez. 18-ika iitán megváltozik az id. fokú Az ers fagy enged lassankint, a reggeli izotherma keletre húzódik, nyugat fell felmele-
gedés közeledik
s
a normálisnál fölebb emelkedik
A hónap
a leveg hmérséklete.
5-ik pentadjá-
ban keleten még alacsony a hfok, ép úgy Németország északi és keleti részén
;
de a ß-ik pentad-
ban csaknem egész Európában az idszakhoz képest meleg id jár, kivéve a kontinens délkeleti
nap-
28-án és többi
Márczius
részét.
in
t)errtcl)te
unb
íüblicben
(\vbJ3ere
MlU
18. beâ 3)îonatê
ift
©rabé
15
benn
iian,i
naljme Ijieium madjt nur Pao növölid)e i\üfteni]ebiet
iîonueaenè. diaá) bem 18. idjiiigtbieäöittevung um. !3?er ftavfe 'pfroft läfst alliiuïlilid) nad),
;ò,fot[jenne
lid)e
uon äßeften
non
i^xaò
naí)ert
Ijev
^cmpei-atur ber Sufi
jieíjt
szebenben r7. Kómában eltérés a normálistól
;
l'S fok
a negativ havi
a két utóbbi helyen 10, a hmér
Bécsben csak 6 napon normálison felül. Bodo, Skudesnäs, Haparanda, állott
Stokhülm,
Stornoway,
Shields,
reggel a
Valencia,
St.-
íid)eu ÍÍÍ)ei(e ®eutfd)Iani)o [)errfd)t beinaf)e in gan,^
ift
bie
Temperatur im
bod) in ber
:
im
'üer;
3Bitterung.
3ím
eine
beo (Sontinents,
inarme
beS i)iärä
folgenben Etagen
t[)m
oft;
'|íentabe
(">.
Europa, niit9luonal)mebeâ
^afireojeit
ben
non
32 Stationen
bie 9lbiueid)nng
normalen
ber
(Snirop'iQ aiifübvenb,
in
ilìe,iug
ber
auf
im Wan;,en nur
üier Stationen mit pofitioer monatlid)er3lbiueid)ung
ennieê
inärmften
28 mit
bingegen
aufiueifen,
negatiner.
Sobö mit
fid)
2-<)
9(nomalte non
9([â
am
pofitiueu
einer
©raben.^ Ij" SBien betragt
bie
negatine monattidie 9lbiocid)ung uon ber nonnateu
ben
Bodöben
an
Temperatur
nap végéig mindig positiv 10 fokot is nek, mely 9 és Haparandában.
tesz, kivált
bie
morgenbtid) bas Thermometer niierad ober 0.
ftebt
3-2,
—
3nr
ijältniffe
Mathieu, Paris, Perpignan IS-ától kezdve a hóeltéréssel jelentkez-
unb
Dften nod) uiebrtg, ebenfo im nöri?lid)en unb
Tie beutfd)e Seeioarte fann,
Legmelegebbnek bizonyul Bodo Bécsben 3-2, Nagy-
nad) Often,
über bie normale, '^n
fteigt
ber 5. '^îentabe beò ÍJÍoimtö
mutathat be positiv havi eltéréssel, 28-at pedig positiv anomáliával.
morgenb:
bie
fid)
2^í)nniiietter
fid)
28. unb
2
S^emperatnr in
bie moveienbüd^e
mására vonatkozólag feltüntetvén a hmérséklet eltérését a normálistól, mindössze 4 állomást
fok
eine
jum
23iè
äeigt.
(învopa niebviger, alò bie imvniale, eine 9(n§:
füböftlid)en 3;i)ei(eô
negativvel.
iiiib
9hifeíanbe baè 2[)evmometcr îliorgeiiâ öftere
ján mindenütt 0-nál föntebb áll reggelenkint a thermometer. A német Seewarte Európa 32 állo-
2"9
unb íumr
lüeftlicíjen ®reii3eii, Strofi,
in i)iom 1-8
in ^Jiagr)=@äeben 1-7,
meter
,ìel)n
Tage ober
©rabe; an
ftanbìlìorgenòbaoTbermo:
Sinei ietjteren irrten
ber normalen,
in
iSien nur
Tage. Sobö, ©fubeênaô, ,gaparanba, ©t0(J=
fed)ô
[)oIm, ©tornoiuai), ©[)ielbQ, 'i^alencia, ©t.3}iati)ieu, 'Ilario, 'iperpignan erfd}einen
Az ISSO-ik Ausztriában
év
és
márcziusa Olaszorszdghan,
Magyarországon szokatlan hi-
deg lévén, egészen rendjén valónak kell danuiik
a
tényt,
Ghymesen a
iiogy
szokottnál
mon-
niaduraink
vándorló
késbben jöttek meg.
immer mit
beò lionato felbft
9-10
©robe
beträgt, befouberô
i'irtcbùem ber ^Hiirj ISSli
unù ÔIngant
jesztenünk,
midn
a kapcsolatot közöttök és a
leveg hmérséklete között
'
Deutsche
Seewarte.
Witterung. ISSO. "
Mindvégig
ki
akarjuk deríteni.
Monatliehe
évf. inárcziusi füzet
C. foliok
értondöli.
Uebersicht der .").
1.
i^eim
muffen
inílUibnnb
bass unsere
Stubium
'
rid)ten,
il)nen
liiar.
müssen
(lùlanùerlioijcl r-piitcr
ganj in brr (Drûnunu fntùen. aüipl)änologiid)en
Taten
menu mir ben Hufannuenhaug
unb ber Temperatur ber Vuft auf;
Í)eut)cí)e ©eeiuatte. 3)ïonatud)c UeDeriitfjtberSBittevung.
SaljViiaiig ISSG, -
ber
balt
(i\-3tcrn;idi
mir unfere Stufmerffamfeit auf ben ganzen
ISontinent 5H)ifd)en
in rdtalieit.
axisscriu'lnölntlicb
in (filjnmcs eintrafen, für
Az aviphänologiai adatok tanulmányozásánál
nn biô (Snbe
IS.
.^aparanba.
Inir bie (Tbatsarijc.
az egész kontinensre ki kell figyelmünket ter-
nom
pofitiner 9(bineid)ung, n)eld)e
UebcraU
S. ©vaie
ffliarj-.i-ieft
finti
C.
.5.
311
ucvfteljcii.
A
délibb
is
kell
fekvés
tájak hmérsékleti viszonyait
ismernünk, midöu hazánkkal
fläreu
foglal-
kozunk.
lüeun
©cflenbeii
táblázatunkon
I.
végigtekintüuk, észre-
veszszük, hogy 1888-ban
meg azon
ben jöttek
is
merfen
a szokottnál késb-
meg
Milyen volt akkor a hmérséklet
mir
luir,
nnjere and)
bnji
SBas
?
cziusban
?>''l-
már-
im
1-9,
3-4 ©rabé;
îliarj
l-7° C.
ber felptere
negatine 3(bioeidjnng noin 4]--jdl)rigen 5íurd)íd)nitt
;
hónap |-0, mutat a 41 éves átlagból.
eltérést
— 1-9,
ber erftere 'Dîonat meift
leveg hmérséklete az utóbi)i 0'7 C° negativ
az ell)l)i
íie=
tiiejeniöeii
betrug bie Xeniperatnr ber l'uft im
Sil 3ii;itra
fokot tett a
1888
^aíjvc
int
íiefafjen.
nberdíicfcn,
banialô für eine iieinperatnr'?
i^errfdjte
(Çebrnar biefeê '^ai)xeè
— 1'9,
í^ndefíe
I.
íüb=
fennen,
ebenfattô
(Snbe Aebrnar nnbilnfnng'OJtärj jn fonunen pflegen.
szoktak jönni.
Nyitrán ezen évi februáriusban
mir
ÍBogeíarten jpäter, ntâ ßen)ö(;nlici), eintrafen, bie jn
madárfajok, melyek feb-
ruár végén és márczius elején
ícinperntiiv^i^erljüítnijjc
müjieii
uns mit unterem SBateríanbe
iinr
äöenn
Ha
^ie
luollen.
lict;erer
auf.
2Bie
i)er()äft
nnn bor SlUtterungô^uftanb
fid)
in
Europa?
Hát Európában
milyen volt az
id
álla-
A
január utolsó napjaiban uralkodó rend-
kívüli hideg
még
pasztalható
sok helyütt a thermometer 20 és
;
február els 3 napján
több fokot mutat a fagypont
már
reggel nincsen
Azután a
hvös id Németország
északi vidé-
gativ havi eltérés 2, 3'7,
Nápolyban
1-4
ér.
Közép-Európában, hanem
5 napján nemcsak
egész kontinensünkön
tart
is
a negativ eltérés reggelenkiut tesz.
a hideg, úgy, hogy itt-ott 14 fokot is
Parisban márczius 1-én 8'8 fokot mutat a
hmér
a fagypont
alatt,
1
847 óta a legnagyobb
hideget.*
2lm
mclcl^eö
fid)
5.
ber Often òat 9ìeid) beâ
ift
gegen
3ßeften
fanbô ans. 'liûm 14. angefangen roar
2)ionatê
in 'JJÌittel;
biugô eine anijaltenbe j
Németországban a neBécsben 3, Nagyszebenben fokot tett. Márczius els
Olaszországig
s
^-ranfreidìè.
fein
í)errfd)te
grojjen 2;íjeiíe 3}eutfd)ianbô
jum
(ne
(jin
SBöíjuierroalbe erftrecft. .^ierauf breitet
csekély kivétellel Francziaország nyugati és déli részéig
l'im 4. Jvebruar
metjr in einem
fid)
bie fül;le
SBitterung aud) über baë norbíid)e ©ebiét ©eutfd):
kihat. 14-étl a
is
baô îljermometer 20 nnb moljr ©rabe unter
fÇrofteè,
hónap végéig Közép- és Nyugot-Eurój)ábnn újra tartós hideg van, mely
kére
an niolen Orten
nnb
a Cseh-erdig terjed.
felé
im (^ebrnar nodi
in ben erften brei STagen füi)lbar;
í^roft
fagy Német- és Franczia-
mely nyugat
Slagén beê S'i""" i"â ijerrfdjenbe
bcm ©efrierpnnfte.
is ta-
ország nagy részében. 5-én keleten van a fagy országa,
fefeten
auBergeiuöí;nlid)e £ätte roar and)
geigte
Február 4-én
alatt.
ben
3)ie in
pota?
'
beo
biè ju (ïnbe
unb aBeft=Êuropa neuer:
,'iîalte,
mit geringen
roeld)e
3tnôna()men biô jum meftlidjen unb füblid)en ^()ei(e granfreid)ö nnb biè italien
reid)te.
3niSeutfd)IanD
betrug bie negatine monatlidje il broeid)nng 2, in ÎBten 3, in 'iliagi):©3eben 3-7, in iîeapel
I
'4
©raDe. lyn ben
erften fünf Slagén beò "Sícirs bielt bie Adite nid)í
in "JJütteUEuropa, fonbern
and)
am
nur
gangen ßonti:
nenie an, fo ba& bie negatine 3(broetd)ung morgenb: lid)
unb ba
í)ie
felbft
14 ©rabe betrug,
äeigte
òaè Sfjermometer ani
unter
bem
©efrierpnnfte,
1.
9Mrä
^n
^^^artô
8"8 ©rabe
größte Kälte
bie
feit
1847.* íme,
itt
is
a szokatlan hideg késleltette a
vándormadarak megérkezését.
Silfo and)
Mite
2(nd)
is,
a Sturiius vulgaris kivételével,
igen kési adatokat mutatnak
fel
februáriusi és
márcziusi fajaink. Nyitrán 21 év alatt (1872 1893) ez volt a leghidegebb február, átlagos
mérséklete 8-5 fokot
tett
a fagypont alatt
s
—
*
Deutsche Seewarte. évf. febr
Äfoniitliclie
füzet
7,
Uebersicht
múrcz. füzet
im 3af)re 1875
biefer
unter 21 ^abren
(február,
feine
(1872— 1893)
fältefte
betrug
így
1.
im Februar
lueifen unfere
ber
negattoe 3lbuieid)ung
der
an§ergeTOfjnlid)e
2)urd)fd)nittê:^emperatnr
8-5 ©rabe unter
10.
bie
9Jiärä
h-
negativ eltérése a 41 éves átlagtól ugyancsak
Witteruug. ISSS.
uergogerte
onfommenben 2lrten, mit 3luönal)me beö ©taareê, fe^r fpäte Säten auf. ^n 9ii)itra mar
nnb 187.5-ben
Ijier
bie 3ínfunft ber aBanberuögel.
bem ©efrierpnnfte unb fomit
nom 41 ^jäljrtgen
ebenfaHâ 8-5 ©rabe. Tier
'îJîarg
feine
S)urd)fd)nitte
ergab burd) feine
* Tcutfciie ©eeroarte. ÏDionattidje UeBerftddt ber Sßittenitig.
gaíjvaaug 18SS, g. bniaDÍieft S.
7,
flar5=§eft ®. 10.
12 8'5 fokkal egyenl.
A márczms
—0"9 hmérsék-
^einperntur
negativ eltérést mutat.
letével 5
Szokatlan hideg és szokatlan zése vándormadarainknak
itt is
meid)unoi luni
kés megérke-
im '^aí)u 1889
3lud) is
késn
érkeztek
márcziusban madaraink, a
meg februárban ColuiiiJxi
oenas
unb
(^cíu'uar
SJÍnrs
auJ3cri3eRHil)ulidj
fmiicii
aud)
í;ier
uiifevc -ísögel
iiu
fteíien
mit SíuSnaíjme non
nu,
fpät
Columba œnas nub
s
9(í^
mit cinauber.
in ouger Sscrbiubunc^
1889-hen
uni
.Sïaltc
3(nfunft unferer SBanberoögeí
ípiitc
luvvitiue
ciiu-
©rabcíi.
.[3'0
31uBcri5CTOöf)iüíd)e
szoros kapcso-
latban van.
és
— 0-9 ©rabon
luui
Scolopax rusti-
cinicjennnfeen
j
némileg a Scoloprci:
rii-slicola kivételével.
Nyit-
c(da.
rán hiányzanak a meteorológiai feljegyzések. Budapesten február -j-tl márczius -j-ig a rendesnél hidegebb id járt és pedig 2-2 fokkal, mint a
évi (1871
2-j
—
189.J) átlag szerint kellett
volna
îinô
3Í!jitva
3(nf,íoid)nunt^on.
ale
'iiíitternng,
2-2
©rabé
^m 1884-ben Nyitrán februárinsban
1-5,
már-
5-(> fokot tett a hmérséklet s így az elbbi hónaplinn a pozitiv eltérés a 41 éves
cziusban
az utóbbiban szintén l'ö fokkal
átlagból
1".5,
egyenl.
A vándormadarak
kivételével,
s
a Vanelbi.s cristaíuf^
korábban érkeztek meg, mint ren-
^nljte
Nem
hi-
eristatus,
A
szolioltii.ál
mele-
megérkezéssel együtt jár. Áprilisban és
májusban kisebbek az eltérések; ezekkel külön nem foglalkozom. Ha a nagyok a törvénynek a
kisebbeknek
is
hódolniok
megérkezési adatok iiigadozása
kell.
a
e szerint
hmérsékletnek a iiormalistól való positiv negativ eltéréseiben leli magyarázatát.
és
nom
alò
bavgetljan
fie goioöljiilid)
;
—
Ámde
a gróf
nagyméltósága, kit e
tárgyban megkerestem, azt Sturiiiis vulgaris
válaszolá,
hogy
:
1874-ben (valóban) már-
an.
id) nid)t
liaben,
sn
mit
get)t
.s^rtiib
glaube
^^sá)
3lnfnnft
bie
baf5
ôanb
lU'taöbnlidTC steht mit früiicrcr.
iiic
mit späterer Anhunft
liüblcrc. als ùic gctauljnlidjc.
im tftnhlannc. iüeid)nngen
3m
folgen,
müffoii
niiO
3lpril
mit
geringer,
Semi
befonb:r.
nid)t
andj
eo
positiltrn
ÔTcmperatur
unù
ncgatibcn
fallen,
alò
faí)eii,
I.
uno
orftcìi
mit ber
fie
um
bod)
and)
Oliare bes '^aÌ)Ki-,
1875
eine
bie
ilugenblide
3lngabe über Sturnus falfd) geneigt
mo mir
1872—1893
^i-'iti"""'"*-'
^lionate niaren. :5in
Sturnus vul-
l)ingegeii
friibor,
baf; ber vçobnuir
fein
jii
fälteften
fd)eiiit
unb man
-oák über
it)r
ber Wraf, an bom
(S-rcellen,^
geioenbet
iam im
3al)re
1874
id)
batte:
«Stumus
(luirflid))
3eine
mid) in biefer 2in=
am
Wbmneö
vulgaris
22. Wiäxi uiib
1875 am
Ghymesre, a mint
meine gemiffenbaft gotül)rton 3lnf,5eid)nnngen
jegyzeteim bizonyítják»
s
hozzá teszi, «Sajnálom,
meifeii»
13.
uno
^obnuiv
fotd l)in5n:
in
bie
anire
ftel)enben
3al)l -f 16-9 ^n Dertaiifdieu. ^ebod) erroibertc
golegoulioit
iiiib
äöod)en fpäter anfamon,
siooi
brei aik)d)en
unter bem
in
ber
Gabello nid)t überein. SBir
geroöljnltdjon ^cìt,
nm
ùemnadj
Alilneidjuitgcn
im 3al;re 1875 Alauda arvensis
bafe
jiir
pie
bogriinboten 3;l)atfad)e t'timmen
Columba cenas nm garis
fíníict
©efetse
tt)nn.
lion ber norntalrn iljre (frldiirunij.
fooben
bor
bem
S^íeinoren
öic
"äb--
mid)
id)
befaffe
©rofjen
bie
bie
finb
3.1ciii
biefon
.^djtoanlîung ber Jlnkunfts-gatcn
ùrn
Märmi-rc
czius 22, és 1875-ben február 13 án érkezett ezt lelkiismeretesen vezetett
Sie
ju fonunen
S^emperatnr.
bor
brei 3liigaben nnferor
felcserélni.
41--jäln'igeii Ciurd)fd)nitte
unforer aíanbernögoí im ivebrnar nnb iliärj
ioïit
Az imént megállapított ténynyel I. táblázatunk három adata nem egyezik. Látjuk, hogy 187.3-benaz Alauda arvensiss&Columba oeiias a rendes idnél 2 héttel késbb jött raeg, ellenkezleg a Sl'urnus vidgaris 3 héttel hamarább pedig láttuk azt is, hogy az 187.5-ik évi feliruár 1898. idszak alatt a legés márczius az 1872 hidegebb hónap volt. Els pillanatra a Stumiis adata hibásnak látszik s az ember hajlandó volna azt az egy rovattal fölötte álló -|-lG-9 számmal
5-0 ©rabe, fondt bie
pflegen.
in
id korábbi, a szokoUnúl hvösebb id ké-
fdén.
l)ätte fein
SJÎiirj
friil)or ein,
Mittcrunn. als
öltve jár a hmérséklettel.
2."):jäln"ic(eii
SBanberuögel trafón, nut 3lnônal)ine non Vanellus
ink februáriusi és márcziusi megérkezése kar-
hódolnak,
im
SBeitere Seifpiele fül)re
szaporítom a példákat tovább. Ugy
um
eine
äinar
bem
fäitove
imorfteren9)îonat1-5,imlcl^tovoneLieufatlô 1-5°.
szem, eléggé liimutattam, hogy vándormadara-
«A
nnb lant
fie
oino
1884 betrug bieS^emperatnrin^Jïpitva 1-5,
pofitine 3Umioid)ung
genügenb
A
alò
noni
í)err)d)to
Itíarj
'>.
geiuljnlid),
feilten',
im 'Àebruar
desen szoktak.
sbbi
,^um
®urd)íd)mtte (1871—189.5)
lenni.
gebb
ì^nbcipoft
òiU
ím
an
À'cbrunr
5.
nu'toovoloöi)á)en
bio
fol)lcii
an,
mie bieê bc-
«^d) bebauere, ba^ meine
13
bogy jegyzeteim szellemes combiuatióját nem igazolják, de nem tehetek máskép, mint a valót
E
megírni».
szerint tehát
zaton 1874-ben a +16-9, nyi eltérés. Nincsenek
hogy gns
is
megmarad
s
1875-ben
adataink
az
I.
táblá-
—201
nap-
más helyekrl,
számot összevehetuk. Az ornitholo-
e két
miért érkezett
feladata tehát megfejteni,
meg lS74-beu
késbb,
16'9 nappal
a rendesnél
1875-ben pedig 201 nappal hamarább a Shtrnus vulgaris, mint azon fajok, melyek vele iigyszólván egyidejleg szoktak megjönni s 187-i-ben
1875ben pedig késbben
aszokottnál korábban, jelentek meg.
Slufjctclimiiuiicii 3í)i"^
bod) fami
(leftntiç^en,
id)t
id)
1874
2:a(ie[Ie in
1875
in
Sangen.
befi^eii roir
aud) feine ^ateii,
iieri3(eirf)en
^u fijniien.
Drnitíjoíogen
jn
(So
1875 aber
aio biejenitjen Slrtcn,
fani,
gieidjjeitig
einintrcfU'"
geioöíjnlid;,
äiueite
anffallenbe
nnbereiiDrten
3i^í^"
biefc äioei
baljer Slnfejabe
beo
Sturnus
loaruni
16-9 ^^age jpäter, alo 20-1 Xaç\i früher
an--
mit i[;m iojnfagen
bie
unb
pfU'gcn
alo
SeitlicÇer,
nm
ift
nm nm
non +10-9 unb
5i?oii
entvatl)íeín,
vulgaris im ^aí)vc 1874 geroijíjnlid), in
uer&(eibt auf ber
bieaUmicirfìuiig
—20-1
bie uoii
nid)t
umljiii, anbcreê, aio
Somit
bte 3iíat)rí)citaii )d)rinben.» I.
(íoiiibinatiou
lieiftveicíje
1874
in
bie
1875 aber
in
fpätcr
anfamen. 3)ie
Amásik feltn elütés a többi számtól 188'.)-ben látható a Columba oenas-nál, mely a rendes terminusnál 22 nappal hamarább jelent meg, holott HZ Alauda arvensis, Sturnus vnlgaiis, Vanelhis eristatus
sbben
s
érkeztek.
am sis,
©ircetlenj,
«A Columba
oeiias
érkezése
1889-ben el kell
alba
œnas
ift
obäumr
szem, 1889-benjauuár hó végén lanyha
mire a Columba ooias megjelent,
nagyobb hóesés
és zord tél,
rakat az idejövetelben
tozott
id
folytán,
volt,
mely a többi mada-
megakadályozta,
Columba
február 3 án érkezett
id
úji-a beállott
oeiias
is,
a
és
a vál-
hihetleg tovább húzott».
Itt
tehát csak szórványos megjelenésrl lévén szó, I.
táblázatunkon
javítandó
s
— 22'0
lev
eltérés ki leszeu
akkor az összhang helyreáll.
fonft
er^
aie
bem
33erí;aítniífe
1889
jii
nnb
Sßittermig,
(Snbe
von Columba
finb bod) bie
ift,
mid)
id)
Harmonie mit an=
{yrüijjatjre
imftanbe
oft
menu
berooräubringen;
traten
geftrt
3>i3geí
im
übrigen
bev
(Srfdjeinen
tnar in
Seine
fanien.
)vebrnar üei'äeid)net, nnb,
3.
jngefteben mnf5, baf5 bie
lifdjen
emlék-
jeitíidjer erfd)ien,
aie
fpäter,
1889 am
in
id)
varva, de a klimatikus viszonyok képesek gyakjól
òcw
obmobl Alauda arven-
31ufflttrung jn geben: «T-k ítnfunft
fommenben
ha
22 ÍTage
uon
Columba œnas
bei
ber ®raf, geru(jte bieobe^iiglid) foígenbe
ismernem, hogy az összhang a többi tavaszszal érkez madarak megjelenésével meg van zaran ahnormitásokat elidézni;
um
31broeidjnng
889
1
Sturnus vulgaris. Vanellus eristatus unb
A gróf nagyméltósága
február 3-án van feljegyezve, és habár
in
geiüöí)nlid)en "termine,
Motaeilla
erre vo-
ift
lueidje
fid)tlid),
aMotacilla alba a szokottnál ké-
natkozólag a következ felvilágosítást volt kegyes adni:
übrigen 3ot)len
fuma:
3íbnorntitiiten
gennn erinnere,
beo ^lionato "^ö'H'iU' gelinbe
foioie
Columba œnas
erfdjien,
nenerbingo Sd)neefall uiib rauljer ÎBinter
ein, uie[d)e
bie
an
übrigen S8ögel
i!)vem ,^iei)er=
fommen üerl;inberten, nnb felbft bie am 3. gebrnar angefommene Columba œnas ift infolge ber oer= änberfen ÎBitterung u)al)rfd)eintid) loeiter gebogen.»
3îad)bem bicv blo^ non einem fporabifdjen (írfdjeinen bieííebe I.
ift,
ift
bic 3lbiüeid)nng
uon —22-0 unferer
aueäubeffern nnb bie ^armonie
S'abelle
ift
baiut
íjergeftet.
Sodj
Ámde
lássuk elbb, vájjon jól emlékszik
nagyméltósága nuár végén lanyha id
gróf
arra,
e
a
hogy ISSQ-ben- ja-
Valóban rigy van a mennyiben: «Kiváltképen enyhe a hónap két utolsó napja».* S február három els napján is tart az
jed is
enyhe id, de
járt.
4- én
már
fagy egész Németországra
;
a nyugatról ter-
hat ki s
nálunk
megváltozik az enyhe idjárás úgy, hogy a
* Deiifschc
Witterung.
Seewarte.
iísH'J.
Moniitliclie
évf. jau. füzete N.
1.
Uebovsicht
der
©raf,
fel)en
mir
^uerft,
genau erinnere,
fid)
ob Seine ®jcellen3, ber baJ5
im 3«í;« 1889 ju
(Snbe beâ ^saniiar gelinbe SSittevnng berrfd)te. ift
luirflid)
jmei lelten erften brei
an, bod) äBeften
fo;
inbeni:
«"iiefonbero
milb
^em
finb
bie
^age beö 9Jîonatê.»* Unb and) an ben Tagen beo ^-ebvnar Íjait bie "JiMttevnug
fc^on
l)er
am
oierten erftrerft
fid)
ber
non
ooríd)reitenbe (Vroft über ganj Sentfd):
íanb nnb and) bei nnafditägt bie gelinbe Sßitternng
* Seutfcfie
©eeimute.
î)iotiatlicl)C UeÊevficiit
^QÍjvgang 1889, 3n'U"ii-''§íf' S.
S.
bev SSätttevumj.
Li-
bavi
átlagos
tüntet
hmérséklet
negativ
anomáliát
fel.
um,
fo bafí bic moiiatlicfje ^urcí)ícl)iiitto=íoiiipi-vatiir
cine iioiatim' 2(iioiiuilie niifmcift. T)it'tcr^'nlí
Ez az ból,
eset oly fontos ornitliologiai
bogy
el
nem mulaszthatom
szempont-
ide iktatni né-
hány állomásunk hmérsékletét a január és február 4-ike közti idszakból.
Hmérséklet
í;,°
Íeiiipeuitiir
C°
150.
lille
ift
fo midjtiß,
íeniperatiir
noni rnit()olLiciifd)en(Stanbpunftc bnf;
einiger
id)
nid)t
iinfever
nci'íaunicn
©tationen
fann bio
ano bem
^tíitvaume auiifdjen bent 30. ^snniiav iinb 4. ^ebniar íjier
einauídialten.
15
nemcsak havi
pentad atlagaival,
és
egyes napokéval
is
hanem
az
mit ben ÏÏÎonatS:
SCoge
Az
táblázat valamennyi esetét egyenkint
I.
munka
tárgyalni részint túlságos hosszú
lenne,
részint fölösleges, mivel a constatait tényéknél
egyéb úgy sem derülne ki mindamellett mégis, hogy alkalmat nyújtsak az összevetésre, a 16. ;
lapon
lev
II.
iiiib
^Í3cntabeii=!3)iirc^íá)nitten ber
í^einperatiir, jonbern and) mit
!
táblázaton közlöm az 1872
— 1893.
^ebeii
ber
Jvrtll
I.
barone
adjtct t()eile id) bod)
— anf
eríjcilen nnirbe;
— nm Weíegenbeit
bcfjen un(je= iserciíeidien
,^n
IL
ber auf p. 16 foígenben
évek hmérsékleti eltérését Nyitrán a 41 éves
bie 9(biiieid)ung ber SEenipcvntur in
átlagtól.
'-:).îcviobe
1s7l'— 18t)3 uom
S^abetíe
ans ber
íiyitva
ber 41 lyaíjre mit.
^Jlcittel
îempcvatnr^'î.îeranberniuu'n
bie
íDaf;
íie(;anbe[ii
,^u
ailier ben conftativten íTíjatjadien boci)
ï)a
ntd)tô anbereê
ju bieten
Padelle einzeln
cine ju liiiujunerige Slrbeit, töeilo üt)er=
luctre tíieite
flüffig,
beneu ber einjelneii
oercjletiteu!
jiu
ber
Ûiift
Hogy vándorló madaraink tavaszi megjelenésére a leveg hmérsékletének változásai ha-
uon
tással vannak, arról
oni3efn[)rten
Stngaben genügenb überzeugen. 3înn u)e[d)er biefer bnrd)fd)nitt(id)e
a felsorolt adatok eléggé
már
képesek meggyzni. Kérdés
most, melyik
auf bie Üliifunft niiferer^lianberoögei im5vviiE)íinije Ëinflufi
bauan fann man
finb,
im
aus
fid)
äBärmc:
fragt eê
fid),
az az átlagos hfok, mely átlagos megjelenésök
grab
ber auf ben iTag it)rer burfd)iiittlid)en 3ln:
naiy'ára esik ?
fünft
ift,
fällt.
2Beun
Midn
e
kérdéshez hozzászólni bátorkodom,
ki kell jelentenem,
hogy biztos
feleletet
egyelre
sem nem adhatok, sem nem várok. Hiszen tuk,
hogy mintegy 35
— 40
figyelnünk a februáriusban és
érkez
lát-
megmárcziusban meg-
évig kellene
hogy a normális megjelenést 4; 1 napig biztosan meghatározhassuk továbbá nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy például Budapesten :i60 évig* kellene észlelnünk, mikép április 1-s pentadjának normahs hfokát megtudhassuk kéi^zelhetö tehát, hány fajokat,
;
;
évig kellene
folytatni a
följegyzést,
hogy egy
bizonyos napnak hmérsékletét +0-1 foknyira biztosan megállapíthassuk.
A
mit tehát mon-
mir erlaube über
id)
9}ieinung
ab.^ugebcn,
mnfi
fann.
biefe 3^rage
ermäbncn,
meine id)
baf;
barauf luebev geben, uoc^
eine beftimmte Jtntiuort
enuarten
id)
mir
'®a{;en
ja
bod),
äum
baf?
33eobad)ten
ber im (február uub ÎOÎarj anfonunen:
ben
ungefähr
Slrten
3.j
—40
notfjiuenbig
Sal)re
±
mären, nnt bie normale 3lnfunft bis auf
einen
i£ag beftimmen ju fijnuen; meiterê bürfen mir nid)t
man
»ergeffen, baf;
,v
'13.
laug ikobad)tungen aufteilen müf5tc,
malen SBärmegrab ber erfahren ju fönneu; ftetlung mad)en,
mie
360
in 58ubapeft
erften
mau faun
um
ben nor:
^^Vntaoe beò 3tpri[ fid)
alfo
eine 3]or;
oiele iyal^re Ijinburd)
3luf3eid)uungen fortfe(5en müfite,
!3al)re*
man
bie
um bie Temperatur
eineâ beftimmten 2:ageê mit einer Oeuauigfcit
uon
dandó vagyok, az csak némileg meg fogja kö-
+ 0-1
zelíteni a valót.
ju fageu babe, miro moljl nur annäl)ernug'jmeife
GJrabe beftinnuen jn föuuen. ÎSaS
baê Sßaljre
A
II.
táblázaton feltüntetett havi átlagokból
grafikai
módon meghatározván
órai hmérsékletét, a
í24
jutottam
*
II.
tvf.
13S.
treffen.
graptjifd)e
S^emperatur î^abelle
mertf)en
:
Aqnili,
az egyes napok következ eredményre
2)urd)
H
ber
33eftimmuug ber !24:ftüubigeu
einjclnen
2age
auê
ben
auf
mitgetl)eilten monatlid)en 5)urd)id)nittê-
ert)iett id)
Aquila,
babér
id)
II.
folgenbeô ilíefuttat:
Sn^tBOiigí ©•
l-^''^-
10
l'i
là
^
TO
2
>-i
"
17
Madárfaj Í^Oflelavt
—
—
18
melynél a vándorló madarak tavaszszal meg-
ím ívrüöUncje
jelennek. Kísérletet azonban mégis teszek.
ift.
x\(jnila
közölte
mvébl
e
«Sliiuila»
hely hmérsékletét.
3i>ilo'ê*
Vessük össze e kettt. Dorjmt hmérséklete az 1839 1S44, 1854 187-"^. idszakok 27 évére vonatliSG4. s 1866
—
kozik
s tesz
Január
—
április 3'0,
átlagban 6*9,
:
február
május
— 70, márczius — 29,
lO'O, június 1.5'6 C°.
fominen
bie
(ivad)tc
azokra a fajokra vonatkozik, melyeket sen
is
megfigyeltek.
Madárfaj 3>ogeIavt
Ghyme-
Tie auê
Serien,
fennen mir
bie
Xcm-
bejieljt
fid)
anf
—
1875 nnb beträgt im 3íurd)td)nítte für: unb 1866 Januar -6-9, február -7-0, 3)îarj -2-9, Slprit
mai
10-0, r^nni 15-6° C.
aöenn man ans
(jrab
számítás csak
Tornatér
con îûrpat
®ie î'emperatnr
darak megérkezésekor uralkodó hfokot, a kö-
A
überall confiant
boa) anftoUen.
27 3a()rebev,3eitvänme 1839—1844, 18:i4— 1861-
äüfllid; 9ii)itra i^'tbaii
kajijuk.
id)
SBerfe Ijingeijen
ezen adatokból ép úgy, mint Nyitrára vonatkozólag tettem, kiszámítjuk a vándorló ma-
vetkez eredményt
pfíetjeii,
roiíl
peratur biefeè Drteè. $Ber3leiá)en nur sie 33eiben.
3-0,
Ha
311
9t6or cinen ^íerfud)
Wild*
a dorpati sorozatokat,
pedig ismerjük
Az
jnr 3eit
redjuet,
red)nun9
erí)aít
biefen ^Taten
ì>er
l'tnfunft
man
bejiei;t
— ben
iiá)
— foune
id}
cö be;
berrfdientien 3l5ärme=
Der iiìanberiiortcì
be;
foUjenPeê rKefnltat. Tie 33e=
nnv
auf biejeniiien
n)eld;e anc^ in ®f)i;meê beobadjtet lonrben.
x'irten,
19
Scolopax nislicold-nál l' C. îoiikal a tenbmérséklet 1"9 C. fokkal. ;
gerre redukált
Hirundo
rttsticá-nál2-i C. fokkal; a tengerre
redukált hmérséklet 2-8 C. fokkal. CiACulus canorus-nái
redukált hmérséklet
íS
!2-4
C. fokkal; a tengerre
C. fokkal.
Orioluti galbulá-nál l-l C. fokkal; a tengerre
redukált hmérséklet
Ortijyomdra
Í7
rrex-i\é\
C. fokkal.
1'9 C. fokkal:
a ten-
hmérséklet 2'5 C. fokkal. Hogy meglehets nagyok a differentiák a megérkezési napok hmérsékleténél Ghynies és Dorpat között, annak egyik oka az, hogy a dorpati átlagos dátumok nem oly biztosak, mint a ghygerre redukált
mesiek, mivel részint rövidebb, részint megsza-
idszakból számitvák. Másik okn, hogy a hmérséklet rövidebb (27 év) idszakból van számítva Dorpatnál, mint Nyitránál (41 év) s hogy az idszakok is különi)öznek mindkét helyen. De bizonyára egyéb okok is lesznek még kiderithetk Európa több vidékérl való részkított
letesebb
s
Annak
bvebb oka,
adatok alapján.
hogy a késbb érkez fajoknál
hmérsékleti különbség Ghymes és Dorpat között, mint a koiábban érkezknél, abban a körülményben rejlik, hogy Dorpatou kisebb
a
rohamosabban szokott a hfok tavaszszal növekedni, mint Nyitrán, illetleg Ghymesen. A graphikailag meghatározott hmérséklet a pentadok középs najyan Nyitrán és Dorpatban a következnek bizonyul :
(In) Nyitra.
Februar "1.
20
íme
április T-î-an raóg
Dorpat Nyitránál,
ináji;s
l-'ì
fokkal
28-án már
mn
hvösebb
©icl)c
csak 4-6
7-2 ©robe nicíir
fokkal.
um
4-r)
Nemcsak a hmérséklet, a megérkezési viszony is elüt némileg Dorpatbau és Helleuormban attól, melyet a homogén 22 éves ghymesi
«8er{)ältni6
sorozat feltüntet. Ugyanis napokban kifejezve
STnöen
késbb
(+), vagy korább
(—
)
a megérkezés az
:
3ípvil
füíjler,
nur
3iid)t
1'.!.
ift
co
Torpat nod) uni
in
ale in '3íi)itva,
am
28. Ìlìai nur
©rabe. bie
ber
and)
baô
:3^lnpaf
unb
íonborn
ïentpcvatuv, Slufnntt
mcidn
in
•gcllenorm ciniçii'vniafu'u non boni nb, ronè (pencil 22;jal)viçi,cn Wljpinetcr
niioebriicft
ipäteve(
+
),
ober
ift
namlid;
friiljere
(—
Me
(unno:
Serien aufaieifen. !3n
)
bie
Slnfunft eine
junídjen:
31
alapján
eredményt kapjuk, hogy
azt az
cola in belliéiben 22
ott e
tekintetben ugyanaz a viszony uralkodik, mint
nálunk.
Ghymescn ugyanis
a Scolopax
(jaítcn
rufiti-
késbben
5'8 nappal
cola 22
évi átlag szerint
érkezett
meg, mint a Molacüla alba, Helle-
ber
une.
(jältnife (jerrfdìt, tuie bei
8"7 nappal. A 22 év között mindössze egy (1SS2) fordul el, hogy Helle-
Tnrd)fd)nitteö nut 5-8 STage
normban
Unter ben 22 ^aíjmx finbet
alba,
hama-
rább jött meg, mint a Motadlla alba; 3-szor a két
faj
zett
egyidejleg,
meg
késbb
18-szor pedig
OHjijMieô
:^sii
erjdjien
nümíid) Scolopax rusticola Innt eineê 22=jäi)n9en
normban pedig
a Scolopax nisticola 4 nappal
baô
©leidì^eitiiìfeit
bort in biefev .öinfidjt baejelbe tk'x^
ba)^
Sh'fultat,
luuvbe, or^
^iiíji'eu uer^ieic^nct
®ninb
anf
luiv
4
érke-
Xaç\i:
frníjer
Motacilla alba; breimal
nts
f'ani
nur eineô (1882),
fid)
Scolopax rusticola unt
ín UH'íd)ein nad) öellenorni
a Scolopax, mint a Motacilla.
aie Motaeilla
fpiiter
(jiniießen nni 8-7 Xaù,i jpäter.
yellenorm
in
^át
fttinen beibe Slrten jn gletdjer
an, 18:ma[
[)iu=
gegen evjdjien Scolopax fpäter aie Motacilla.
Láttuk föntebb, hogy Ghymesen némely évben jóval korábban, a másikban sokkal késb-
Syanberoöget in mancben
ben érkeztek meg vándorló madaraink; láttuk,
in anberen
hogy ezen tény a hmérséklet enyhébb vagy hvösebb voltához van kapcsolva. Hasonlítsuk már most ghymesi adatainkat a MiddendorÖ'-féle
biefe
^Temperatur in iierbinbung
sorozatokhoz, hogj' megállapíthassuk, vájjon az
borff'fdien
átlagtól
SBiv jaben
való positiv és negativ eltérései egy-
fdjnitte bei
auftreten.
megtehessük, mindenek eltt azon
Ghymesen
gróf Forgách
Midn
ezt a
lev
kimutatásban, a 22. lapon
melybl
is,
tam. Az adatok az
iSfiC)
Síergíeidien luir
Snten mit ben
o. 3Jïibben:
nni beftimmen jn fönnen, ob bie
berediiu'ten bnrd)=
az átlagot számítot-
e
nb
or
in
^nbem
bieê in nadifofgenbem 9(uâu)eife anf íTabeKe III.
p.
22
iH'rauidjanlid)e,
^aí)í ber Sûf)te
bem
Jóllehet az átlagos megérkezés napja meg-
,3t'itranme
jugleid)
id)
)et^c
auè
íitn^^n,
^îaren;
in
roeldien id) ben
9(ngaben ftanunen auò
íi^nrd)fd)nitt beregnete. íTie
maznak.
oerjeiajneten.
ff
id)
tí)efe bíe
— 1893. idszakból szár-
ad)t 3irten a\v-
©bijmeê ®raf gorgddj, nnb
Sinlanb ^err o. 3)i i b b
tábláza-
gteidjjeitig
5n fönnen, mufe id) cor
tbun
bies
id)nittlidjen 3infunftètag berjenigen
ton, feltüntetem, egyúttal zárjel között kiteszem
az évek számát
jat)en, bafe
ober fttbícren
uno nnb oben im 3iorben
Um
fiif)ren, iueld)e in
következ
Hl.
fteljt.
3(nem ben nad) meiner ilfetbobe
és Livlandban Middendorff megfigyelt, módszerem szerint számított átlagos megérkezési
napját kell bemutatnom.
miíberen
ber
(Sby""^|t'i-"
©eden,
nur
;
pofitinen iinb negatioen 3lbn)eid)ungen uoin îurd)=
Hogy
nyolcz fajnak, melyet
mit
bebeuteub früber,
3'ibi*^'"
anfamen
fpäter
2:i;at)ad)e
idejleg mutatkoznak-e nálunk és fent északon. ezt
viel
nun unjcre
oben, baf? in ©fjtjineê nnfere
weiter
oon 18G6 biè 1893.
Obtuobí ber Xaa, ber bnrd)fd)nitt[id)en 3ínfunft I
megszakított
s
különböz hosszú idszakok-
aiiê
ijäufig
unterbrodienen nnb üerfd)iebcn langen
{
ból,
27
hozzá még az egyik helyen
évliöl
7,
a másikon
van számítva, mégis több fontos dolog-
gal ismertet
vezetesen
meg bennünket
a
Ne-
III. táblázat.
3<-'itränmen, überbies
bem anberen ano 27
1879-ben Ghymesen túlságosan korán érke-
meg
az
Alauda
és Sturnus, az oroszországi
állomásokon pedig a szokottnál késbben. Lát-
id
tuk fentebb, hogy akkor szokatlan meleg járt
nálunk februárban, fent Dániában
s
a Skan-
dináv félszigeten pedig a szokottnál hidegebb, s
még márcziusban
ezen állapot északon
uralkodott;
azért
késett
ott
fent
*
a két
is faj.
A többi fajnak áprilisban való megjelenése csaknem rendes s alig különbözik az átlagtól. lS8()-ban
*
Deutsche
Witterung.
,
an
berod)net unirbe, mad)t
^nlji'i-'ii
mannen
loidjtigen
Alauda, mtò
Sturnus
una bod) bie III. !iübeíle mit ©htgen befannt. ^îamentlid)
fo
:
:
^m zett
an bem einen Crte aus 7
Ghymesen késve .
Seewarte.
1S!)7. évf.
érkezett
Rroiiatliche
márcz. füzet 20.
meg
Ueber.sicht 1.
az
der
^3fl()l'e
1879
@bt)meA liberane
in
trafen
äeitlid) ein,
anf
ben rnífifd)en
©tationen íjingegen fpäter ale gembljníid). Oben ía[)cn
mir,
bafî
baniaíá
nnè
bei
luarme aßitternng berrfd)te, oben
in
unb auf ber ífaubinaDÍfd)en.§albiníel geioöbnlid), nnb
oben bie ber
barum
äiuei 9irten. T^ie
übrigen
eine faltere aie
biefer Suftn"'^ berrfd)te
and) nod) im 9Jiär,i;*
9(rten
ift
ungemein
eine
Crnnemarf aber
im ííorben
uerfpäteten
fid)
bort
imilpril erfolgte Sinfiinft
beinabe imnnal
nnb ooin
Surd)fd)nitte faiim uerfcbieben.
^in Sabre 1886
trafen
in
®t)i)meâ
Alauda,
*î)eutfc^c®eetiiarte.M)ioiiatiidi)eUelH'rfirtiti'crîiiittoriin(ï.
3al)rflnim l^7lt, Diävj^.sjeft ®.
-20.
22
m.
Táblázat.
—
III.
'Xahk.
Kilencz madárfaj tavaszi megérkezése az 1866- 1893 idszakban. ®ic
A
madárfaj
íliitimft iHin
neun
'liogelnvtcn ini ^-rüljliniie ludtjrenb bes ,8citviutiue5 18()fi
Stiirnns
Alauda ardetisi'
Dorpat Hanaküll Kc.
\/2ì-ì ("22
(''v)
(24)
|21-5 (21 év) 21-4 (18)
'l7-9(i;Uv) 20-0 7-Ci
I
|-'.lti'r('s
!l(-\
1X7.
I
12
(i
St'ttlojia r
crhtatus
I
(13)
7-3(13)
7)
S)
I
.5-4(21)
bui-ct)íct)ntttlicí)eu
Uiiuudo
iistivola
11
-.5
(20)
Cìu-iilìts
Orioli!^
iírtíjíiO'
canonis
nalhìila
ìintra >-rfX
3-2
(22)
Maj.
Maj.
Maj.
Maj.
April
April
3-9 (27| 1-8(18)
0-3 (23)
19-fi (22)
21-4
(23)
19-(i
(in
I
0-9 (13) 3-2 (13)
10-7 (19)
1-2 (Ki)
—
îlnfunft.
;kiirálil>i,
—
(!-7(
7)
9-5(13) 10
III.29-:!|9)*
átla^'iis luogórkezóstíil.
3(ímieicí)ung uon bei
1879
21-7
Van V un
allea
April
Mart.
Mart.
Hellpiiorm
Mutaci Ila
— 1893.
-f •k*'!^«'!''''
=fïu^ere,
-j-
!)
uicfjérki'/.t's
--ípaterc Slnfuuft
(
7|
a/,
ala bic
19-3
{
S)
—
átlaiíii.il. burcljîcljiiittlicljc
23
Alauda, Slurìius, Molacilla,
Vatiellus, Scolo-
Sturnus, Motacilla, Yanellus, Scolopax uerfpatet
pax;
késtek e fajok, de
ein; and) auf ben iiörbíidjcii Statiûiieii uerfpatetcu
északi állomásainkon
is
csak igen csekély mértékben. Nálunk a szokott-
fid)
nál hidegebb volt az id, kivált a hónap elején,
Set una roar
hónap végén a normálisnál melegebb. Áprilisban egész Európában a
bejonberè jn 3(nfange bee ©îonatê, oben im 9torben
fent északon pedig a
id
rendesnél enyhébl)
lR88-ban nálunk ép úgy, mint Oroszországfajok, melyek korábban szoktak meg-
ban azok a
késve jöttek meg.
A
február
Európában a szokottnál hidegebb volt nagyrészt a márcziusról
áll
lS75-ben
ugyanaz
s
is.^
késve jelentek
is
egész
meg
:3m
1888
rsal)i"C
aiiäufommeu
europa
ganj
in
im
üom
aeitíicí)er
baâfeibc gilt gröéteu=
:
'íJfíUw^
187.5
lòtOÌjre
num
faun
foiuobí bei unó,
fid)
február max in ganj
SDer
pflegen.
famen
foiooljt bei
unó, a(ó
Sanbernögel oerfpätet an,
9ïnfîianb, bie
feíbe
iierfpäteten
biejcnigen Slrten, mcídjc
iälter aio geroöfjnlid)
and)
3íná)
in
tjerrídjte
eine milbere Söitteruug aie geroö£)níid;.
aló in Síu^íanb
a vándorló ;
yjîafîe.
ober jn 6nbe beo lionato roärmer, aia unter nor=
tfjeiiê
madarak, nálunk ép úgy, mint Oroszországban ugyanazt mondhatjuk némileg lS8í)-rl is.
geringem
fcljr
bie äBittevnng fiifter a(ê gemöíjnlid),
maíeii iíerí)altntí|eu. íym -tpril
járt.
©nropa
érkezni,
aber nur in
bicie 3íríen,
and) einigermaßen
oom
òa§i-
,"\af)rel889
fagen.
1884-ben valamivel korábban jönnek meg madaraink, mint rendesen szoktak. Februárban és márcziiisban a szokottnál
melegebb
id
jár.^
1884
erfd)ieiu^n uufere sBögeí
fommen
regelmäßig jn
fie
unb
Wiäx'^
etiimô
február
SÖitterung aio
eine luärinerc
hen-fd)te
als
friifjer,
^m
pflegen,
gemö^iiá).'-*
Ezen, csak nagyjában említett adatokból
is
hogy miként Magyarországon, iigy az orosz megfigyel állomásokon is a leveg hmérsékletének változásaihoz alkalmazkodik a vándorló madarak tavaszi megjelenése. Van néhány adat a III. táblázaton, hol a megérkezés ép az világlik
ki,
egyöntetsége egyik
másik
s
fajnál
meg van
za-
auè
3[nd)
mir im SlUgemeinen enuäi)nten
biefen,
baß
9(ugabeii erbefft eô,
tnr:9]eränberungen ber Suft angepaßt
ben
fidj
bie @ieid)mäßigfeit
ber Slnfunft ber einen ober ber
adatai utasítanak arra, hogy melyiknek adjunk
une
Az egyidej adatoknak összevetése még azon elnynyel is jár, hogy a
uH'liter
®ic 33ergleid)ung ber
rövidebb sorolhat hosszabbakra átszámíthatjuk
nod) ben iuiräug, baf,
s
így megbízhatói ib átlagnak juthatunk birto-
(Sé befin=
ift.
auf ber III. Tabelle einige 5)aten, in lueldjen
anberen
fölött.
ber îiJanber:
ben rnííifd;en a3eobad;tungôftationen òen Stempero:
varva. Ezeknél az eseteknél közeli állomások
elsséget a többi
bie 3(nfunft
übgel im Jyrübliiige ebenfo in Ungarn, als and) auf
31rt
geftbrt
SÌngabeii
bie
uor
3»
ift.
göílcn roeifen
fotdjeii
©tationen barauf
luifter
laiujere rebuciren
man
bie tür.^eren ilïeifjen
unb fomit
ben
in
uer=
birecte
33e=
läß(id)eren
lui^ung ber fürjereu Síeiíjeu gefangen fann.
nélkül,
kU és 1SG()
fejezhetem be rövid értekezésemet a
hogy be ne mutassam Dorpat, EanaEeo megérkezési átlagait, reducalva az
— 1893.
de
évi,
többnyire
hellenormí sorozatokra
A
megszakított
reductiót azonban
©urdjfdjn itten,
alò
burd)
^d) fannmeiiu^fuv5e3lbbanblungiud)tabfd)(ießen, o[)ue
bie
nnttleven
unterbrod)enen
1806— 1893
non
StnfuiiftSbaten
3ianafüII unb 9íeo, rebucirt
auf bie
Serien
.*9elIenoriner
aiifjuioeifen.
ber
Sie Sïebiicirung
beßniir beibenjenigen 3írten ootl.^ogen,
Ghymesen
in ®í;i)iuee beobadjtet loutben,
megfigyeltek, hogy ezen hely ada-
is
A következ kimutatás-
ban a zárjel között a reducalásnál használt évek száma áll. Elbb a differentia, majd a redukált átlagok következnek.
3)orpat,
um
nudft
freiíid)
csak azon fajokra nézve hajtom végre, melyeket taival is összemérhessük.
auf
oon
33eft^
nálnék. is
ift.
gleid)äeittgen 3Ingaben Ì)at aud)
kába, mintha magokat a rövid sorozatokat hasz-
Nem
bin,
übrigen ber -Borrang ju geben
ì)en
fie
^afjre ift
aud; mit ben
Slngaben biefcs Crteê nergteidien ^u fnnen. nadjfolgenben 3Iu6ioeife
in=
loeídje aud;
'^s^i
eingeflanunert bie juv
fte[;t
Siebucirung oerioenbete 3ln5al;í ber ^a^xe. Cbenau fteí;t
bie
í)ifferen,^,
bann
folgen
bie
rebucirten
gjiittel. '
Deutsche
Witterung.
cziusi füzet 16 -
Monatlielie
Seewarte.
1888. évf.
—
Ugyauott.
uiárcziusi füzfct
17.
der
Uebersieht
februáriusi füzet 12
— 13.,
már-
1SS4.
'Seutjci)e©eeitintte. 3JionatIid)eUcl)eíficí)t berSBittenmg. Salirg- lSS8,gebruQr=.t(eft
1.
évf.
20-21.
1.
fi-bruáfiusi
füzet
á'i
—
2.'?..
-
®6cni)aieI6ft.
SUÍatj.-^eft
@.
Sa^rgang
S. 20—21.
12— 13, ISSí-,
JJiäi-j=:eeft
S. 10—17.
ge6ninr=$eft ®. 2:2— 23,
24
A Hellenormra 2)ie auf
Madárfaj
redukált megérkezési adatok.
^etíenorm rebuäievten Slníunftebaten.
25
A ®te Madárfaj iiiielart
madárfajok késése napokban kifejezve Ghymeshez mérve. in
ingen
auspiebrücf'te iierfpntung ber 33ogetavteii
mit ©íjijmes »erglidjen.
.
2ß
A
(Coturuix
fürjrl
auct.)
coturiiis
aunak
és
ÍÖnncdmnncit
alakjairól.
iicn Isictov
Schmidhoffeni uemcs TscHusi ViKToii lovagtól.
Dr. Madarász
Gtula úr az Aquila
év
III.
uni
hogy önálló alakként restituálja a Baltlamusféle fürjet [Coiurnix bahlami Naum., Müll., et Brohm), a melyet azóta csaknem minden auctor
2l>nd)tol
egyesített a közönséges fürjjel {C. cotiiraix L.). Czikkét Keulemanstól való sikerült színes tábla kíséri,
s
egy Baklamns
ez
mely magától Brehmtl nek etikettjén (Marlrid,
fürjet ábrázol,
3().
Brelnn
ISCO)
V.
a
mely-
(L. Clir.) való s
m
'ih' ci)
pp.
non
rourbo, ju veftituieren.
non 3. S.
tveff[id)eii,
anyagnak alapján én is fürjnek úgy az európai, mint az
lítási
afrikai és japáni
eredményét,
Vizsgálataim
mely
a
Madarász úr nézetének, röviden összefoglalva a következkben adom.
ellentmond
:,"si.iuv=
1'.
tl)r.
äklbaimiö-
[C. coturnix (L.)
©eine
Íívbeit
mit bov
nnb non
lun-einiçU
uon einer
ift
£en leninnâ
auf ineldjerein non
beç^eitet,
t)ervn()renbeQ
aniU'fo'tiçUen Í. 'lìvebnt
(Sijr.
ibin etiqnettierteô cf ad. ber
18ßO)
V.
20.
(îlùibrib,
hax^
ift.
SteferaSerfud)u.5DíabaráB'ueranln6temi(íö,nnd)
lir
foglalkozzam a
dou
bic
faft alleu 9lutoreii luicber
3Snd)tc[
!loniö()iiIid)en
geftcüt
ezen czikke arra késztetett, hogy Madarász az idevágó irodalomnak s nagyobb összehason-
20G— 208)
(Coiurnix baldami Naum.. Müll, et Bu.),
nu'ld)o feitljcr
Xa^d
d)iuibl)of f cn.
Siteratur ciiu3efül)vte
bie
ill
3
^u
ucvjudjtc in bief cm
ÏÏiabavdB
(III. ISiX),
JFonncn.
iljrc
ífdjuíi
u.
33albamuê=3Bad)teI
saját kezeirása látható.
formáival.
íKiltov
,<òerr :ò. u.
folyamában (1S96. p. i20(")— Í208) megkisérlette,
(Ooturuix cotuniix
iilm- ùie «òladjtel
auct.) unît
etn(^e[)enber mit ber einfdiläi^iiU'n Viteratur über bie
europaifdje,
nnb japainfd)C
afrifanifdje
bie
foioie
llnterfudiung eineê c^rofeeren Satg^
2Bad)teIform nn?
ÎJfatcriatêju befdiaftiiien.iJ^ie barano
ì>m
melcbe
ílíefuítate,
'íJiabardtVídjen
v.
loiberfpredjen, finben
fdianuiiflen
erii,ebenben
fid)
am
fid)
3ln^
Sd)lnf;e
fnrj vefnmirt.
Brehm
a
baldaminak
Cotimtix
(Naum.,*
Müll, et Br.) ilyen dingnozisát adja a Vollständ.
Yogelfangban
SBrebm'fdie Tiiacvtofe ber Coturnix bai-
5)ie
dami Naum.*,
Teste hátfelé aekgijalran fekete az alapszíne,
®rnnb
et
274
Isoijelf.», 185.5, p.
ilS.55, p. 274):
arb
f
e,
uumon
beim
nt
cf
oft mit fdiroarser
i t
feketés kétoldalt vonalban hnzódik az állkapocs
©eitenlinien unter ben
;
Németországban
ritka.
»
téli
ruhájában hasonlóvá
lesz
a kzméf/eshez.»
s
a hímek torkának rajzában
vánul, általánosan
ismeretes
s
nyil-
különböz elNaumann J.
iue(d)er
den
33 a
m
tó e=
jetgt, in
fid)
hinfiel)
213
i
n
10 e t
r b
i
e
V f
t.
I
e
i
b e
1
^Jfanfcr
P a nt
berge w
«bafi fie
I)
n
2B
=
n
l
i
a
d) e
a de
I)
d)
t
n ä
be--
(bie
e
n
l)
11,
m
i
1
(
i
d)
»
aSíadjteí
ganj
nnb
Färbung nnb ift
bie Oröfje
anf
gan,^
ber
allbefannt
(bei
.sîeble
nnb fanb
(bei
ben l'fànn-
ilnôbvnd
ihren
So
beiben (^k-
in 33e,uig anf bie
bcfoníerö
,;>eicl)nniig
ber
3!ariabiiität
anBevorbentiid;e
in 33e5ng
fd)Ied)tevn)
djeni
bie 33 a
d) e
(
p. 4ir):
boppelte
eine
aBad)tcln) b u r d)
noviKnainitem iënd)e
jn
iU-eljm anf
nod)
merft
S^ie
nezetében
e
©pur
^sn Strtlien, feiten in Tentfdifanb.»
ro
Az a rendkívüli változékonyság, a mely a fürj mindkét ivarának uagyságálian, de kivált szí-
n
b ra n
ft
nnb fdimarsem Äeblffecf,
^sn ben 9iad)trägcn
Bkehm a nevezett könyvnek 416-dik lapján utólagosan ezt is említi: «a fürjeknek ketts vedlésük van s e miatt a Baldanms-féle fürj
r
and) baê ? eine
íid)te,
Olaszországban
«'ÍHillftciiib.
lantét:
a Ilim 1W fafaja rozsdabarna (s ezen szín nyomai a nsténynél is megvannak), forokfoltja alatt.
im
Br.,
bem Dberförper
«3(nf «
Müll,
loer^en nad) 3-
in
nevezésekre szolgáltatott okot. így
üerfdjiebenen 23eiu'nnnngen.
A. (Naturgeschichte d. Vög. Deutschl. VT. 1833,
9{ a
Baldaiiius írjuck aiu-tora iioiii Cííye
aUeiniiíer íhitor, wie câ in allen Zitaten nngeflcl'en luivb,
*
A
*
n
m
a n n
(ííatnrg. b. 3íög. J^entíd)l. VI.
giir bie aoIi)nmuâ=3Bot[)teI ((üt ltljt
ionbern,
ivie
oben bemertt
:
9Î
a u
111.,
3)i
ü
tSIj.
1
1.
l'.
nnb
9t-
1833,
Í8v.
Î) r.
alo
27 p.
580) azou fürjeket, melyeknek igen sötéten
rozsdabarna, «
majdnem
fekete a torka
Moll )'C)i trarli fel» - (szerecsenfürj)
-
s
a pofája,
nek nevezi,
azokat pedig, a melyeknél a sötét liarantos sza-
lagok fehér, vagy rozsdasárga alapon vannak, «Kreutzwachtel-[]ieresztes fürj)-nek.
még
hez
A
jérczék-
hasonló hímeket els nászruhájnkban
«Sandwacldel» (homoki (vöröskakas) néven
vagy «Rolhhahn»
fürj)
említi a
feketetorkúakkal
szemben, melyeket « Kohlhah n » -(szénkakas)- nak
Naumann
nevez.
szerint
a
fogságban
tartott
feketetorkú (Mohren wachte!) rendesen haránto-
san
torkúvá (Kreutzwachtel)
sávolt
változik,
vagy tavaszra kelve, a harántos sávokon kívül
még
egy sötét
Naumann a Bechstein
J.
(Naturg. Deutscbl. III. p.
egy
fiatal
M. adatait
is
]40G)amely
szerecsenfürj jé (Mohrenwachtel) vált, a
pofája,
rozsdabarnává kes,
szerint
fogságának második évében
jércze
nyiben tavaszi vedlésekor tévé,
idézi,
halántéka,
feje teteje
álla
s
lett s ez az eset
meny-
barnafeke-
torka sötéten
annyiban érde-
hogy a fürjek kakastolluságát
illusztrálja.
jene, bie eine
cjnnj önnfel^roftbraunc,
unb ebenjo gefärdte aSançien
fc^iuaräe £el)(e
nílíof)renR)rtd[)teín»
benen
tienannt, uiiilirenb
buuflen Ouerbtinber auf
bie
gelbem förnnbe
in it)rcin erften .coc^jeitsfleibe ivib
man
«©anbuiadìtein»
l)l)äl)
o
(Olì
t
©egenfntf jn ben jdparäfel^itcien,
bäbne»
uevioanbeln
()ei§en.
ben 'Xiamen
im
n e»,
«Siit)l=
roeidie
benifelben ííntor
bte'ì)ìol)venuiad)tein in beu (>5efancjen=
jid)
gemöbuHd) in
id;aft
im
luerben. ')lad)
fienaiuit
6eí
ober roft=
lueijîeni
jebenben^liänncfjen
(ïi)n[id)
ober
faft
íjaben,
bie,
diU-euäniaditein»
ftel;en,
3cnen,beníiBeibd)en nod)
.^rensroadjtcín ober
erboíten
fie
außer ben .Sîeblbanbern
g^rübjaíjr
nur
nod)
cinen bnnfíen Àfecî anf ber Keíjlniitte.
fejldik a torka közepén.
foltja is
580)
p.
Sie mettere
m
u
9Î a
xioii
looimd)
jungeô
ei)i
mad)tel mürbe, inboii
jn
jmeiten 3Jïot)ren=
SBam
buiifetn-oftbrnnne
nnb Rd)ii
.«iiui
einer
ber ^rüí^íingemaufer
in
ec.
brannidjioarjen Cberfopf,
od)läfen,
im
îiiad)te(n)eibd)en
ßefangenfeaft
feiner
Satjre
gen,
a n n citierte Slngabe
Sedjftein'fi (iiatnrg. 3^entíd)[. III. p. 1406),
3){.
S-
bcfain,
bat and;
infoferne Sntereffe, a(è ber gefdjilberte^vad in bent^
Seife einen iold)en Don .òaijnenfebrigfeit
íid)fter
barfteUt.
A nagyságban való ingadozások már BEissoN-t (Orn.
17C0, p. 2-51)
I.
is
arra bírták, hogy meg-
©rößenfdjioanfniujen
5:ie
SSriffon (Drn.
1.
1760,
alkossa a Perdix colurnix majort, a melylyel
Perdix coturnix major 5n
Bkehm
33rei;m
L. Chr. (Vög. Deutscbl. 18ol, p. 539) a
mmort
Coturnix
állította
szembe.
6 Gloger Const. ságát
kiváló
geschichte (p.
L., ki a
madarak változékony-
figyelemmel kisérte, a «Nal Ur-
der Vögel Europas»
czím mvében
550) a következket említi a fürjrl
:
n
ft
a n
ber ipogei
változó volta az, a mely szinte a hihetetleuségig
megy földi,
s
a melj'hez
nem
csak a hazai száraz-
de talán egész Európa madarainál sem
találhatunk több hozzá foghatót. Ötven darabot
tarthatunk együtt,
s
nem akad
köztük kett sem,
mely nagyjából egyforma volna, mivel a szembeálló ellentétek közt, mik alig hasonlítanak egj-máshoz, az összes képzelhet átmenetet meg lehet találni. A legvénebbeknek s azoknak, a melyek legdélibb helyen teleltek, legszebb a torkuk, legvörösebb vagy legsötétebb. A fiatal hímeknél, az szi ruházatbelieket is beleértve, a torok színezetének minden változata meg-
3).
9(.
6br.
2.
529) eine Cotur-
ftellte.
ber
bem 3ibänbern
fpecielle SUifmerffaìnfeit
feine
luibmete,
bemerft in feiner «ííaturgef d)id)te ber 'inigel
(Suropaò», 1834, über
bie 3Sad)teI
«Kivált a torok színezésének s rajzolatának
p.
©loger,
n V.
t i
fd^on
creiercn, ber
1831,
Ci'ög. ííentfd)í.
nix minor gegenüber
gaben
251) SSeranlaffung, eine
p.
in
maiuiigfaltige
bie
prbnng unb
550, LHnmerf., ^olgenbeê
p.
:
3eiá;ining
9}iännd)en im Aniblinge liri)e,
ale
uieitcr,
bei
Sanb--,
l)cimifd)en
europäifd)en SBgel. berfelben
roirflid) faft
fonft
ja
nebeneinanber
getjt bei
ben
ine llngiaub^
irgenb einem ber ein;
melleid)t
Man
bauon einanber nngefäbr
lìerfdjiebenljcit
ber 9.et)U
überljanpt
ber
fann ininbeftenè fünfjig halten,
oí)ne
gleid) uuiren
:
bafe
jroei
iìibem
man
bnvd) alle nnr benfbare Sirenjungen bie Uebergänge ber
entgegengefetìteften, einanber
lid)en,
fanm
mebrfadien (ïïtreme in einanber
älteften
nnb
babén,
jeigen
rbtbei'ten,
mel)r äi)nfinbet.
Tie
földje, meld)e tiefer fiibíicb nberiuintert
ober
bie
am
.te[;ígegenb
am
fd)önften
nnb
bnnfefften nnb fd)iüärjeften. T'ie
található: olykor tisztán ezüstfehér, selymesen
jungen ÍJÍanndjen im Ä^erbfte miteiìigeredjnet, giebt eê faft ade 9]erfd)ieben^eiten t)on äumeilen rein
rozsdasárga vagy rozsdással, sárgával,
filbenoeifier,feibÍ9:gIan3enber,rof(gelberobenüei6er
csillogó,
sötétbarnával, feketebarnával tarkított fehértl
iDib roftfavb^,
gelb^ bnnfcl^ unb
fd)U)ar,ibraun ge; i'
28
vagy barnafeketéig változbat a torok középfolt,
meg
a sötét
s
elkülönített barántos sávok
is
lehetnek, vagj' biányozhatnak.n
Csillag
«A
az
s
vöröses,
rozsdavörös,
az egyszinüeii
egészen
déli
alatt
ezt
megjegyzi
is
mint a mieinknek
szebliek,
is
roftrotlu'v
mie o()nc Den
mit,
rt[)=
iiiiíi
gnv&e íer iWi'St"
-^cíil:
uuí
l'íittclfícd'
s
leg-
«Söei PciuMt aiiö ©iib^Slfrtca erfdjdnt bíe Àavlnnioi
bem
iinb 3i'id)nuiui auf
nieí fdiüiier, mettev
9iürf'eii
auôOleb^l^et, bal)er bunflor uiib Ijöheväiujleid)
....
3Me
ölten
in
finb
non
naiueiitlid)
allerbiiicjci
i^ilt
ÜJíiíiuidjen. l'Ule, iolb|"t iuiç(ol
többje.»
?vii^note (u'merft tierjetdeSlutm- mcitcr:
'^^n eiiier
rajzo-
s
világosabb egyszersmind .... Ez különösen a vén hímekre nézve áll. De ugyanily mértékben a fiatalok
oiiifnvbiij rcin
511
bvaiin)d)ii)aräer
íjoíjciib, foiDol)!
auktor:
az
hozzá sötétebb
fejlettebl).
ü^ev
líd):
^ie nbrtcfoiiScvtcn .•galsluiníidicn.»
Afrikából valók hátának szine
lata sokkal szebb,
[n<í
iiiijditcr
mw,
abj
íd)iinev,
ÍJÍaajje
ijlcidjem
ben
oniiad)fenc
nod) nidit
bei
meiteni bie meiften ber unferigen.»
Temminck C. J. és Schlegel H. a Fhidi,« Japonicában* (1850, p. lOo) a japán fürjet ismera délteti Coturnix vulgaris japonicd, néven ;
fürjet
afrikai
névvel látja
meg
p.
1S'.):.5,
africana
mivel, mint Stejneger L. he-
megjegyzi (Proceed.
lyesen
XVf.
leirja s a C. vulgaris
is el,
anm.\
7()('),
U. ezt
Nat.
S.
nevet
a
ber
'^sn
iDO
lí.
^v
nifdje 3Had)tel
bung ber 3íanien
illeti
ò
szemben.
y.
t
e
18!);3, t
à
n
j
fid)
e
Schlegel mindkettt fajtának vagy varietásnak tartja, a mi n subspecies mai értelmét födi. Közlésébl ennyit idézek és
:
33arietttten
Sínffaffung
entneljmen
Sie
A
fürj,
úgymondják, különböz területeken
állandó varietásokat vagy fajtákat alkot,
mik
azonban egymástól csak a színárnyalatok különféle
módosulataiban különböznek,
Ilimnek nyári ruháján
ez kivált a
s
tnik szembe.
in
i
d) t e
u
e
ft
i
n'fd)eii
ben
africana,
déli
részében
él
fajta,
egészben a közönséges
a Cot. valg.
fajtának
a
mása, csak színezetének élénkebb volta különbözteti meg ettl, s az, hogy a vén hím nászruhájáhan a
fej,
nyak
s
a begy
minden
tolla
ibre)i
2"Bad)teI
—
fagen bie ©enannten
©egenben
"llMr
—
bilbet
isavietäten
confiante
aber uon biefer nid)t meiter ale burdj bie 3)iobifica:
fd)eiuen,
befonberô bei
biet'id)
im ioinmevfieibe bemerfbar
c('
gebüljrt.
^ufannuenfällt.
tionen in ben î^^nrbennnanceu, cf
capensis
betrad)tcn boibe nié
ÍJÍittbeiíungen golgenoeô:
'liaffcn, nH'[d)e fid)
^er
Az Afrika
©ubfpecieô
ber
unterfdjeiben
5u
uúe
ober Sìaffen, loao mit unfever beutigen
iierfd)iebenen
ober
ben
ber
3(nm.i rid)lig bemerft, bie ^îriori^
p. 7GG,
3::emmincî unb Sdjlegel
Temminck
fie
roeldjeni,
(Proceed. U. S. Nat. -Mus. XVI.
e r
g
bie japa=
nnd) eine 33cíd)rei:
'iiHíd)íel,
vulgaris africana gaben,
üor bem £
t
finbet
füb-afrifanifd)en
('.
103),
p.
unb Coturni.\. vulgaris
befdirteben,
japonica benaiuiteu,
Mus.
a priorilás a Lichtenstein-féle capensissrl
«Fauna japonica»,* (1850, ÍTeinmind unb ,s>. S d) legel
nuidicn.
füblidie îljeil -'Ifvifao beherbergt eine :l{affe,
Coturnix vulgaris africana, u)öbnlid)en
[ebtjnfter
^
beim
ge^
aber baburd)
fid)
Àarbuug im
unb
ift
unb gar ber
gan,^
roeld)e
ibre
baf?
uiitei-fdjeibet,
etuiaê
äbnlid),
ílíaffe
allgemeiiu-n
ad. in
Ôod)aettêfIeibe alle ^^cbern ber ^alôfeiten
feinem
unb beê
barnavörös, fehér szárfoltokkal tarkítva, a torok
.•ilopfeê,
mie and) bie
beo íííropfeö braunrotb, non
pedig nagy, hosszúkás sötc'tliarna foltjával tnik ki, a mely ersen megkeskenyedve húzódik az
meif3en
©d)aftftveifen
uiiterbrod)en
man
áll felé.
braunen ^(ed
uub òa
A japáni
fajta is
egészben hasonló a közön-
ségeshez, csak hogy általában élénkebb színe-
zet
s
testoldalának
hosszanti
foltjai
ersen
barnarvörösbe hajlanak. Az a két fekete szalag,
nyakon örvfélét alkot, kevéssé tnik szembe s a hímek élénkszin tavaszi ruháján a mely a
Sie
fiebt,
ber
miibrcnb
gegen bao
5íapan bcmobnt,
im allgemeinen etmaè ber Körperfeiten rotile.
fid)
.'íliun
juäieljt
ftarf uerengt. Sîaffe, n)e(d)e
gnr ber europiiifd)en
1)k
aljuíid),
* Libumaui dr. Lorenz úrnak, l
9lu3fünfte
nctot.
î^ant auS.
S.
v.
crt[)eilte,
2orc
ift
gan,^
ift
bie l'ängofferfe
ftarf
ine 33raun:
bem
formieren, finb febr
Scr mit mehrfatl)
iti)
unb
prbung
33änber, meíd;e auf
113,
fpvertie
i()re
unb
jiemlid)
jieljen
sroei fdimarjeii
^eu-nSr.
aber
lebbafter,
ÍHirberbaífe eine 3(rt "ÎMnbe
*
finb,
auf ber.teiste einen gro|e)i iängUd^en, bunfel=
Iilcvai-ifd)c
nu bic(cr Stelle meinen
29 egészen
el is
tnik. A Iiomlok, a
oldala
fej
s
a
torok majd fakóbban, majd sötétebben barnavöröses,
s
ez a szín a begyen tiszta barnavörösbe
változik, fehér szárfoltokkal megszakítva.
A
gyék
ezek-
tollai igen
élénken barnavörösesek,
s
lá-
nek, valamint a dolmánytullnknak széles fehér szárfoltjába élénk l)arnavörös szín
vegyül.
is
lueniij
garlieu tuifiueifen.
febljnfte
unb
feiten
lU.
a ki a színeknek, kivált a hímek torka színe-
zetének nagy változékonyságát szintén kiemeli, nyilatkozik,
úgy
hogy
ornithologus
az
landó volna két vagy három önálló
haj-
fajt felállí-
ha lehetséges volna megkülönböztet határokat vonni közéjük. tani,
geigen
bie Kef)Ie
mnttcë nnb bunfleô
bier
1878)
''
&cii
[u'i
Sie Stirn, ein
ím
c?
bie
bure!)
.topf:
lueniger
ÍH-aunrbtfjíicí), lueícfie ívörbiing
meifu'n
unb
ttln'vtu'íit
uuterbrod)en
geberfdjiifte
^lanfenfcberu finb fe^r
unb
bie
md)x ober
auf bem Svropfe in reineê iìraunvott)
rötljltd)
(Birds Eur. VII. p.
uoridimiiiticn
grtìljliiujèt'loiie bciiuUje gaiij, bie 511 öieíer Seit feljr
lutrb. 3)ie
DbesserH. E.
imí
ficfitlmv
íebíjoft
braun=
gvofìcn lucifìen Sd)aftftreifen, toie
itjve
unb beò ÍJlanteío
bie ber i£d)u[tcrfcberii
Ijuben
ein
reiueô unb (cbijnfteè 33raunrot^.
^. e. S)reííer (Birds Eur. VII. p. 144, 1878), u)cíd)cr i}íeíd)fa[(o bie grofìc 'iiarinbilität, fpecieií in
ber Äeljlfärbunij bat)in,
fid)
ber iOiämidjen
man
bafe
Ijeroorljebt, iiufìert
öeneigt fein tonnte, 5uiei ober
menu
brei Wirten 5U unterfd)oiben,
eô eben nidjt uu:
felbe lluterfdjeibnngêgvcnjen
möijlid) roäre, für
ju
finben.
Dresser a fürjek színezetét az
elterjedési
területek tekintetébl alapos vizsgálat alá vette s
arra jött rá, hogy a közönséges — tehát inkáljb
—
északibb
fürjnek fehéres a torka
vagy sötétbarna szalag
ról két félkörös, rozsda-
melyhez a
szegi be, a
s ezt alul-
fej
oldalairól haladó
ha-
® reff er nad)
Verbreitung
ibrer
terfud)ung, rol)n(id)e
ans
—
,tel)(c
lidje
nok is, a melyeknek torka részben vagy egészben feketebarna vagy rozsdabarna. Egy másik
beinerft berfelbe, tl;eihueife
extrem alaknak egész torka
roftbrauuem
s feje
oldala élénken
rozsdavörös. Ez utóbbi ritkán mutatkozik Eu-
középs
rópa északi
s
kodólag lép
fel az azovi,
Mauritius
részeiben, ellenben ural-
kapverdi szigeteken, a
Kínában
Délafrikában,
szigeten.
s
Japánban; némelyikének azonban több-kevesebb feketéje
is
vau a torkán.
refuitiert,
ge:
bie
baf;
—
eine
wái-
unten
jn
non
jiDei
nad)
Ijalbfveisförmigen roft^ ober bunfelbraunen ììanbevn
umgeben
;
Un:
me^r novblid^c bie
i)at,
ber 3Bad)teI
eingeijenben
einer
lueldjer
alfo
szín vonalak is csatlakoznak de, mint megjegyzi, majdnem épp oly gyakoriak az olyasonló
g-ävbung
bie
unteriieljt
an meldte
ift,
gefärbte Sinien
fid) äljulid)
ober
faft
man
aber
unter jeber Eopffeitc anfd)liefîen;
fieíjt,
ebenfo häufig (iremplare mit
gan, fd)a)ärjlid):bvaunem ober
faft
(Sine
^oljlfled.
anbere ertveme jÇorni
bat bie ganje Keble unb bie SUipffciten febbaft roft^
mir
roti), l'et^tere jeigt fid)
feiten
im nörblid)en unb
centralen Europa, bagegen aber im fdjeint
ben
uor^errfdieube
bie
(îapuerben,
Gfjina
unb
auf
îlîauritiuê,
3'iP"'> 5" H'i"!
füblid)on
unb
Jvonn auf ben ^Ijoren, Süb^Slfrifa,
in
einige berfelbeu
bnben
aber bounod) uu'br ober lueiiiger Sdjioarj auf ber
Dresser messzire terjed összehasonlításai azt bizonyítják, hogy a déli (afrikai) s a keleti japáni, kinai) fürjek kisebbek, mint az európaiak
;
elbbiek általában élénkebb színezetek,
de torkuk színezete változékony.
Port Elisabethbl való
fejlett fekete torokfoltja volt.
fürjeknek feje oldala \örüs,
s
A
délafrikai
három darabnak igen
A
ki-
japáni és kinai
a torka élénken rozsda-
csak ritkán látszik e részeken a fekete
nyoma.
Dresser végül megemlíti, hogy eleinte hajlandó voltam ezt az (utóbbi) alakot jellemvonásai alapján megkülönböztethetnek folt
tartani,
csakhogy
Azovokról,
s
találtam
Maurítiusról
Déleurópából, való
darabokat, a
melyek teljesen megegyeznek a Japánból ból valókkal."
az
s
Kíná-
Ee[)le. IHuo
ben meiteren Uuterfud)ungeii 3)
ergibt
baf; bie
fid),
r e f f e r'o
fübiid)en 3i.iad)toln ^í^frifa) unii
bie bftiid)en {^sopan, CSi)ina)beii europäifd)en gegen:
über fteiiierciH'rljäitniffe aufineifen.
Cirftere finb
allgemeinen inteufiuer gefärbt, bod) unterliegt S^eblfärbuug and)
entmidelt. Tie papait: unb bie Äopffeiten
mit einer
unb
Spur
Treffer
bie
eines
beinerft
inni
^^ort
ben fd)ioar5en
in ©üb:i'lfnf'a, batten
ßlifabetl)
,*i\eblflcrf
tìbiiia='ìi>ad)telii
faiib
(£}.;emp[are,
3(,UH"eii
uou
tiljina
unb
febr
babén
Äcble lebbaft roftrotb, feiten auf felber.
fd)ii.iar,^en 'Jlecfes
311111
©d)[iif;e:
«'^á)
mar
juerft
geneigt, biefe (Voriu alö biftinct anjufeljen, aber
ben
iljre
Srei non
ÌH'ranberlid)feit.
(Sreuiplare
unterfudjte
itjm
ber
im
auê bem
füblid)eii
'il.liauritiuô, bie
id)
Europa, non
genau mit anberen
unb i^npim übereinftiiiimten.»
— 30
Seebohm h.* (The Birds 1890
pire
fogatljn.
a japán fürjre \'anatk(izólag,
mondja, hogy ez a
Empire 1890,
azt
s
A kinai
bek, mint a mérsékelt égöviek.
ctiiuiâ
ale
fíetner
ano ben
jene
initeninn'feii
Àovmen im
tvopifdien
fiiib bie
fei. 'lindi ilini
fürjeknek
Cotuniix communis nub
''.)ïaineii
bafi fie fliinatifdieu ÌMiviatioiUMi
jai^t,
mutat. Szerinte a japán fürjek valamivel kiseb-
(The Birds of the Japanese
p. :>78) ncccpticrt für ite jnpauiid)C
ben
SlHulitcí luiv
klimatikus elváltozásokat
fürj
S cobo 1)111*
§.
a Cot. coin»iiiitis nevet
:.578) csiik
p.
el
Em-
Japauese
of the
ivm^ien C'ío;
cV'iui'if'iiUi-'n
nyári ruhájukban gesztenyebarna a nyakr;k, az
génben. T^ie d)ineftfc^en ílínditeln íiaben im òonimer:
afrikaiaknak ellenben inkább rozsdabarna, de
fleibe
ben
minden képzelhet átmenet megvan e kett közt. Japánban akadnak egyesek világos torok-
fdien
meíjr
kal, (valószínleg Szibériából való telelk)
meídje mit
egyesek vöröses torokfolttal lakosok.
Ha
s
lidien
s
ezek az állandó
Délkinának
s
oor.
:fsn
man
"ÎIh'iui
Zs^^yan
nub
OoiLViE-ü-KANT-nak, kinek a british óriási
anyaga
volt,
hogy a
állt
füi-j
kérdés
Museum
kitn alkalma
rendelkezésére,
hozzá-
tisztázásához
járuljon. Vizsgálatainak eredményét «Notes
alò fnbfpecififd)
gapan imb baô
närblid)e
^çorm bänfig
rott)l)alfige
©.:(£l)ina'o ,inr ti)pifd)en ïKaffe mit bellem .vialfe
g
on
I
u
i l
i
e
-
(Ì)
in fei
bem
X
a n
the
Unterfndinngen
Genus Coturnix» (Ann. Mag.
betteten
közre.
9lbbnicte gelangte, nicber.
«II) áll
és torok fehtr, Icki'tc szaliigKi'l. a
állon
kczililik
a
s
torok
XXII. iknbe bes «Cat.
1893, pp. 2á9 —
az
«a. .«inn
élénken
II
hintet
am kinn
bas
viii-osrs
rtiturni.r
i'ajz
a.
b.
»
U'bljiift vcitl)ltc[)-taftanienbvnun,
«
II
J
c.
buníol
«
II
II
ä'i'Jt'l'utl)
('.
Az
áll
a nyakolilal
és
elkerckitettek
nincs
;
a
toiok
Ichéiek,
tollai
il.
J
-^chexn
unb
i'övidek,
közepén fekete
oI)nc
,
cJ*
.
jebe
íc^ioatse ,Sf'tí)iiiin!l-
iiyoiua
jll/IOllicK.
mit
oben.
jd)iunräoni SJuitbe iute
nélkül. (I.
iur
.
i'llilii-
l-IIJII'Usis.
sötét téfílavörös, lökete
II
fid;
0. eapensis (,'.
«
iüanbe,
fjcrabjieíjt.
nék
II
fcljin-jen
beginnt unb
C. coturnix c?
J
^'c.szt.onyphai'nii,
fekete sziilag olyan, mint az
Mus.»
'Jlrbeit .iiim
:
nut einem
imil SUljIe lueijs,
kozriiéii,'
lirit.
ì>.
and) erftere
Sleljlniittc (.'.
«
mu
^240),
3ein iieftimninngofdiluffel
iiu'ly
Nat. Hist. X.
171) nnb in bem non it)m bear:
vonul.
«
evin feinen «Notes ou
legte
Genua Colurnix» czimen, (Ann. Mag. Nat. 189^. p. 109—171) s a «Cal. B. Brit. Mm.» XXII. kötetében (189:3. p. ïJ29— i240) adta
:
î)aô Érgebnife
3i.>ad)telfrage luefentlid) bei^ntragen.
feiner
fid)
Klärnng ber
eine trefflidie (^jelegenbeit, jnv
Hist. X.
Szerinte a meghatározás kulcsa ilyen
bao grofjavtige Hiatevial
Pein
t,
ÎHiifeumo jn Sebote ftanb, bot
britifdjen
the
bc'3
unb
.«itinû
aliçtevuiibet; fein
.iieljenbe'S
szalag
a'
japonica
ber .«etilieiten
auf bie
lueifi,
cf
•
tuvä
Sioljliuitte fid; Ijevab-
jdjaiavjes 53nnb flröfjcr,
Slüflel
circa
«
«
•1-.2
C. coturnix J.
:
(('
nagyobb, szárnyhossza
i-2
b"
kisebb
:!N
Az állnak
«
s
C rotiirni.r. C. cíijtensis.
a nyakolilalának tollai
J
niegnynltak,
vörösesen szegve; a torok közepén lekele szalag
e.
Jebern
bi-ö
,«iuní
unb lanjettfövmii, ©eiten fid)
rijtlilid)
unó
3.« C.
eapensis
(Ì.
*-ot.
jíipnnicii.
J
.»
Ç.
bor .«etjlíeiten uevlüngert
gciiúUjuIid) anj ciiiev obcv beiben
geriinbevt;
tcin
auf bie ,He!)lmitte
I)erab3iel)eubeá jdjiuar.jes. SJaitb.
C. japonica
nincs.
Lásd elbbi
Ír tlctner,
2
lándzsaalaknak, egyik vagy niimlkét ohlaliikon
*
com-
bicfelbcn alo C.
ju bejeicönen unb H)x 3Serbrettnngê=
1893, pp. 109
(')
man
gehören. Í?
d)
mgj
trifft
inS.:(£nvopa luirfonimen nnb bie,ìBad)teln:Csnbien5
is
beö
c)
alle
rötlilidiem .Slehlfled
lefiteve
mären
(Siiina. 9liiberfeitö foil bie
lakója.
I}]
afvifani;
oie fid)
(antjeblid) alo aiiintergäfte
lieller Sleliíc
gebiet inttre D.=©ibirien,
gyakori, u világosnyakú
Indiának
S'U'íclHMifonnen
munis japonica
Japán s az északi Kina volna. Másrészt azonlniii a vörösnyakú is
finben
i)erfd)ieben betrad)tet,
terjedésiterülete Keletszibéria,
szibériai fajta pedig
bod)
atôStanbiùiiU'l.
különböztetjük meg, úgy C. cotnmuith japonlra névvel kellene ket neveznünk s ezeknek el-
alak Déleurópában
roftbrnun,
auê Sibirien) nnb meldie mit
mint subsjjeeieseket
ez utóbbiakat
faftanienbrann,
.'çtaiô incljr
J
.»
31
Két ábra zönséges
is víiu
a japán
s
hozzácsatolva, a mclv a
uon Köpfen
.3iyei 3lb(ní£)uiu]en
k<")-
íurj rajzolatait tünteti fel.
bor
uibitcn
3i>ad)teí ilhiftríren
luciblidier
ber
uni)
geiiibljiiíidien
3eid)iuiiu^
bie
:3nbi=
japaniíd^cn
pmiie
beríeílu'ii,
bie (^onn ber Stefilfebern.
A szerz
azt irja, bog}' sikerült
biztos jegye-
ket megállapítania, a melyek a C. coturnix C. japoiiica hímjét s
különböztetik,
s
a
nstényét biztosan meg-
hogy az átmeneti alakok kétség-
s
telenül a keresztezdés eredményei. Az enrópai
vonuló
fürj
melynek
a
,
elterjedési
területe
a költés ideje alatt közös területen
óriási,
japánival
él
a
nézete szerint kétségtelen, hogy a
s
kett gyakran
jjárosodik
s
az intermedian hyli-
Ez az átmeneti különösen a hím kevertvérüekön tnik
ílierfafíer
gut
uiib
\ai\t,
iimn
iue[d)e
ponica
eo
bafi
ßehmfleii
iljiii
fenntíid)e ílierfinaíe cf
unaioeifelíjafte
Siefuitat ber 'yaftnrbining erdlicfe.
Tic europaijdje
3ngiiHu-ljtel, bereu 'i>erbveitinuj ein
enonnee ©ebiét
umfaßt, bemofjue jur íörntcaeit biefelbcn Socatitäten mit ber japaniidjen, unb eö
íeiner yjleinung
f'öniu'
tollazat
beibe ()äufig
obimiUen,
mit einanber paaren uiib
baf; fid)
alíc 3lrten
intermebiärer .çijbriben erzeugen. Siejee internier biave ©efieber
így némelyiknek megvan a japáni fürjet
jel-
téglavörös torokfoltja mellett az eurói^ait
jellemz
kettshorogalakú
fekete,
foltja is;
má-
soknál a toroknak csak fels kétharmada sötét-
harmada
vörös, az alsó
a vörös
burd)
unb C. ja-
ju uiiterídjeíben uennöoie, unb ba^ er
leicfit
luid) iiidjt ber geringfte ^'ueifel
lemz
anfjufinbeit,
ben intermebiären g^ornien baê
in
ridák egész sorát hozza létre.
szembe.
[idjero
ber C. coturnix
í
uiib
fei,
közepén
folt
fehér, ismét
ott találjuk
másoknál
a fekete szala-
bcfouberö beinerfenêiuert aw ben
fei
So
männlidjen 'öaftarben. bnnfeUsiegelrotl^e
Ijabeii
bnnfelrotí),
nur
oberen
bie
einige
bie
unb
bie
Srittet ber
,3H)ci
bad unteve drittel
bvitte ^Çartie
33.
5.
japanifdìcn
3eid)nnng ber europäifdien
Íd)uiar3e anferförmige
anbere
jeigen
ber
Eef^ie
loälivenb eine
roeifj,
loieber atö S'ISî^^^
;
5leí)Ic
*-''"
'^^'f
^i^' ÍOtitte
Ezen három tipusz közt minden átmenet megvan. Ogilvie-Gkant szerint ezek a hybridák rendesen csak Mongoliában, Kínában s Japán-
bee rotíjeu STljciicê reidienbeo fdiuiaraeô 33anb auf=
ban fordulnak el, de mint maga is megjegyzi, a British Muz. gyjteményében egy állítólag Bhutánban elejtett darab is van.
Dgiinie:@vant
got.
meift.
«Hasonló módon,
mely Délafrikában telepedett,
folytatja a szerz, kevere-
a vöröstorkú fajtával,
a
annak partmenti szigetein ezen keresztezés eredménye az a
s
sok délatrikai
oldalának
fej
is
s
a
s
s
vannak
«Sil gieidjer 3i>eife, obgleid)
C. coturnix mit bev votI)feí)íigen in ®.i9(fvifa
unb nnf ben
bie Kiifle
nmgebenben
nyaknak világos
'íMniidjcn
részei többé-
futtatva.
A nstényeket
teljes-
anè
nyakon a vöröses szín nyomát."
nub
@.=3tfvifa
S.-ti'nvopa,
Äeble met)v ober uieniger mit bem
fdicibbav.
bec-
^)íött)lidj:)(lafta=
einl)eiinifd)en'ÌHigetè überflogen finb.
aHerbhigê als ununter=
ftc^
%i) möd)te nodi
(i"veniplave
beifügen,
baf; inbifd)c
uon C. coturnix im allgemeiiu'n
reiuraffig finP
an
nnb ber
lueidjcn bie meinen '^avtien ber ívopffeiten
Tic äBeibc^eu enoeifen
a
fid)
fe^íiaften ^Kaffe
unfein, unb baâ iliefultat bevfelben finb bie vielen
még, hogy a C colitrnar indiai példányai általában tiszta fajtát alkotnak s ritkán mutatják a s
Don untevgeovbnetev
33ebeutung», fagt genanntcv 9hitor, «uevmifdit
nienbraun
oldalán
3.M)ntau
'íJínfeum befinbet.
iin bvitifdjen
séggel lehetetlen szétkülönböztetni. Hozzáteszem
fej
obgleid)
in
angeblid)
ber
in
déleurópai him, a melynél a
kevésbbé a honi madár vöröses gesztenyebarna színével
©tüd
nuv
unb japan uovfomnu'u, ein
alle
fid)
foUen nad)
i^tibriben
nllgonunnen
bemerft,
felbev
evbenteteê
dik a C. roluriÚT
Sie
im
l'ìongolei, in (Sl)ina fid), luie
finben
brei Ííjpeii
biefen
Sii'ifel)*-'"
niöglid;en Uebergänge.
unii
eine
foltén
Spur uon
fcljr
^'Kötl^lid)
auf ben Jíopffeiteu unb bem i^alfe scigeu.»
Stejnegek
L.,
egyik kiválóan
éles
felfogású
ornithologusunk, a japáni fürjjel foglalkozott
behatóan *
A
s
»Remarku
onJajxtiiesc
leírásnál megemlíti
az
auctor,
QuaUs« czím lu)<;y
a
fiatal
hímnek is olyan megnyúlt toroktollai vannak, mint a vén nsténynek s torkának közepe sötét téglavörös színnel léskor.
van
futtatva.
Jíllibi
sajátság
elvész
a
ved-
1'.
©tejnegev,
unftrcitig
finnigften Dvnitljoiogcn,
japauifd;en 3ÍHU1)tel *
Söei
l;at fid)
unb
befdibftigt
Set öeidjreiluiiig
il.
0.
pp.
luie
baè iibuUe î befiÇe mib iiberflogeit
uerîd^iutiibeii.
(;abe.
iif)
erte
bie Keljlmitte
©rftereá
bev
tvitt in
239— ato)
iditûv, baji bas juiifle rf ö.is uerlii
äiegelrotf)
einer
fd}avf;
eingcbenb mit bev
foU
bei
feinen
bemeift ber 5iel)Igefieber
mit 3unfe[= ber iDìaufer
32
alatt:
(Proceed. U. S. Nat. Mus.
765— 7ü9')
szemlie
idézett czikkében kifejezett
XYI.
I.s93. p.
OoiLviE-GnANT-uak
f^záll
azon
cálláspoiitjával,
hogy Ázsia keleti részeiben két fürjalak (a C. japonica és a C. colurnia:) fordul el, a mel3'ek egymással keveredve az összes lehet közbees alakot létrehozzák, s hogy Délafrikában is ugyanaz áll a telepedett (C. capensis) s a vonuló (C. coturnix) formánál, de
nem
másik esetet
sem
az egyik,
sem
a
tudja liizonyitó példányúval
«liomarks on -Ta^panese Quails» (Proceed U.
arra figyel-
meztet bennünket, hogy azok a C. (apensis coturnii
C.
egyedek
közötti
nem
úgynevezett
csak Délafrikában
Naumanns
hanem, mint a
s
hím
Déleurópábau,
nak
leírt,
Vög.
d.
JS'atnrg.
is
eléggé
fürjek épp annyira válto-
zékonyak, mint a ja2Ján Ogilvie-Grant
a
intermedian
Deutscld. bizonyítja, Németországban
gyakoriak, hol a
s
s
a khinai fürjek, miket
a melyeket
hibridák-
iificl)t
ftlidjeu 2^t;eiíen
entgecieii,
a melynél
példányt sem említ,
a vélt hybridizmus
közepesen megnyúlt \oltával
Mo
turnix) üovfomiiu'ii, uiib
ntlo
ber
forili (C. coturnix)
t e
i
n
e
nno
nnuiiniiit, oline
mit
innd)t
e r
i]
i)îed)t
nnb
beni füblidien (Suvopa,
3Ì a n ni a n n'o íí n
gefnnbon
l)änfig
u rg
t
e f d) i d)
merben,
3.ßad)teln ebenfo uiel
iinb
tj i I
ü
@Va
i e :
n
t
bie núinnlidjen
faft
ermahnt
ÍJÍitte ftelienbe .^nni
ket
megnyúlt toroktolla helyébe az örege-
jellemz
rövid, elkerekített, síitétvörös tollak
léptek.
uid)t cin
^orin ber neilängerten fame.
iHuöbruefe
oerlängerton
bie
er
öíteren 3Jiännd)cn
tnren
fid)
(3 i
jet
a nyári,
fi
jajián für-
i a téli ruházatában,
Í2
:
11
e
gè
I'
vi hímeknél a torok majd rovidcli s ellvcreliitettek, majd meg a szélsk Süt az összes tollak megnyúltak s hegyesek, s ugyanez áll a nstényekre nézve is
a) liogy a kétségtelen ili
ii
;
rotlje
unb
ÌBinterfleib
ano meldier
fid)
Í,
"i
einer
fonmtjl
febeni
ben
Wefieber an
nun
bie ilnn oorliegeiiDen
im òonimer:,
cf
foioie
ober
©eiteii
b) bei
ÒQW
nnb
^
fidj
fäiiimtlidie
'"'
'-^
and)
lU03'i-.')
3fr.
'^
bie
bie
He!)!--
aiid)
fd)mar.ìe
bei
nii ^11=
ben ¥ ¥
,Wel)lfcirbung
noni fdìunidien fdjmärjlidien l'inflng
Tvoii befonbereiii ^^ntereffe
sub
Qk-
oline
nerlängert nnb
biè äiim niisgebiíbeten fd)iuar5eii
nix coturnix,
ini
(i
llnterfiidning,
tonnen nnb gleidieo and)
auftritt
;
Stiicf
1
eingebenben
nnb abgenmbet, alo
fiirj
téig.
1883
3telle lU"
feiiu-
ergibt:
ftatt.^ufinben fdjoint;
^JJÌiif.
nnb
{)abm
oerloreu
a) bafì bei im^iUH'ifelliaft abiilten
hogy a hímeknél a fekete torokfolt is fellép, még pedig a gyengén feketéstl a tiszta feke-
Nagyon érdekes az a Coianúx colKvn.i.r, a mely az Egyesült Ali. Nemz. Muzcumitban 10(),'.i4'5. szám alatt találliató, s melyet ('sató János ltt Konczán (Erdély), 1883 aug. 23-án e madár torkának szinezele, az oldalsó tol-
,3i'''''l)i''i
d)aratieriftifd)e fni^u', ab
íiíad)teín (3
japanifd)en
gefpilU fein
h)
^^
miter^ìieljt
fd)(ed)teangabe)
tollai
alo ein
be=
ben
bei
fei.
St ej \'i
Reborn
oertíincierten
treten
?
ismeretlen) iilaposan s egy, a melynek neme megvizsgálta s azt az eredményt közli
Îlnberfeito
.UeblfePern
anf einer .Uel^lfeitebíe iinina:
baô für bao alte
gernnbete, bnufel lí2
Esemplar,
ber S^S^cnb unbfübrt alo^öemeis an, baf; bei einem
bafitr
Stejneger a rendelkezésére álló
í
bevfelbon aln-ife
3ííannd)en ber japoniídjeii íÜHid)tel
fejletlen,
e
ber oniienoniniene .Vípbribionnici bnrd)
bei loeldiem
Melilfebevn
azt
g
iicni^
anfieljt.
igazolva volna.
fiatalok
r is ö
jnpani)d)en nnb diinefifdien, bie beríetbe für,'Qijbri=
eine in ber
bizonyítékul
be
te
in
a fiatalság jegyének tartja
s
in
unriieren, mie bie non Ocúlnie-©rant bejd)riebenen
a toruktollak
hogy egy öregebb hímnél a
nur
nid)t
ionbern, mie
mo
trod)tet
fel,
Jnbiüibiicn
nnd) in T}entíd)hinb
erljellt,
Másrészt a japán fürjek megnyúlt torok-tollait
hozza
eine, nodi
bnranf anf niertínni,
C. capensis nnb C. coturnix
Scntfdilanbô lidj
,ìu)iìd)eii
bao
intermebiaren
íogenniuiteii
i3.:3lfrifn
mie
in',iciii]eii,
biird) ikleije jn beiueiien.
biei'e
ätoifdjen
co-
paaren
fid)
für Siib^ilfvifa
e =
i
capensis) inib ber mteivanteii
(C.
febeiitäveii
bafs
audj
biec-
o
i 1
fl
unbC.
initercinaiiìicr
S'^^'ídiciifovuuMi
iiúii-(!id)cii
ber fôeuaiuite
D OoiLvrii- Gkant egyetlen
ben
in
ïnif^
3líienS jioei 2S>act)ti-lfi.inneii (C.jiiponica
ben
tart.
D
S.
uor^
ini
©roiit'ô
© midn
STEJNEGER-nek igaza van,
&or
citicrten 3(rtifeÎ aiiâiiefprochencii 3(
baê onbere
igazolni.
7G5— 7G9)
Nat. -Mus. XVI. 1893, pp.
0011
ift
.S{el)lfleef
ein
eingereibteo
3-f-^ônt'-^
im '^ f't'i'
II.
finbet.
S.
Tiùt.-
non Cotur-'8. âliignft
in.Sloncja (tSiebeiibiirgeiu gefamnielt, ioeld)eè
in bcv
ilei;
t
far
billig, aiiogeiiomiiien bie òeiteip
33 kivéve,
laliét
csaknem
mint a
olyan,
teljesen
Nagasakiból való hímé, torkának széls sorozatban,
is említi,
alig
f
feiten pi
van kett,
Sn
volna a hossza
äiiiei
is
mondja,
hogy szeretné a figyelmet oda irányítani, hogy az intermedian alak
képzdésébl nem
szükségkép a színnek
ki
sonló képzdése.
E
s
a rajzolatnak
folyik is
ha-
dologban nagyon tanulságos
példaként mutatja be azt a Nagasakiból való 1877)
(I 1.
l)5,!)83-as
az Egyes. Áll. Nemz.
s
szám
toroktollak rendkívül
japonica
a
s
torok
Ha
a
hybridáczió
elméletét
mondja Steineger, akkor sorozatban csak egyetlen egy tipikus C. japonica.
az
példány volna,
ezen sorozat egyemeghatározási kulcs *
szerint indentiücálnánk, akkor meg
valamennyit
elfogadnánk,
Ha
deit az OoiLviE-GRANT-féle
T:i)atiad)e
egynek kivé-
Setdjnnng
megnyúltak
s
hegyesek, nagyon megingatja
czikkének,
ján
s
az általa megvizsgált sorozat alap-
Stejneger kétségbevonja,
kétféle fürj fordul el.
A
keleti
hogy Japánban forma megnyúlt
toroktollaira nézve azt tartja Stejneger,
azok barkóképzdésre való hajlandóság
hogy jelei s
äufanimentreffen bicfer
Stejneger,
bie 2:()eorie
ren, fo roiirbe
fid)
Stücí finben, bas eine tppifdie
DgiÍDte:®rant
kettshorogalakú torokfoltja fehér sza-
berlini
Múzeum
délafrikai fürjeinek
ein europaiid)eê Stûcf
Seitenfebern ber
Rd)k
melyet Madarász
leírt s
le-
hímbe való átmeneti alaknak tartom. Ilyenek * Lásd elbb. Aquila. IV.
—
uerlangert nnb jugefpi^t
Die = ®rant'â
3"
"-^l'^ug
nnb ber mou
Sirtifet
unterfnd)ten Serie
anf
g
i
1=
Stejneger
biefer bas -isorfommen ber
íjrtít
jmei iöadjtetarten in :3apün für nidit ermiefen. 2Baö bie uerlängerten Sîefjifcbern ber ö)"tlid)en giorni an--
belangt, fdjeint eê Stejneger, bat3 bei berfelben eine
3:enben5
fräftige
«®ie
5^r.
í;ín
unfere,
nom
fd)reibt
mir:
auf ber Cberfeite
ift
bod) fominen bei
uno
bitnfle Stücfe nor, bie fid) nidjt
afrit'anifd)en iinterfd)eiben Îaffen. 3d) ijalte
beibe {formen S)ie
bie Sleljlfarbung aufmeift.
3iei d;e
3isad)te[
al<5
unb mieber and)
non òen
fie
3Í.
fttbafrifanifdie
beutUd) bnnfler
fierrfdit,
inbiuibueUen iíariabilitíit in
rtliníidien
'^^rof.
ii33art":ÎM[bung
,^ur
nur für
fnbfpectfifdj
fdjioarje 3lnfer,3eid)nung
ber
unterfdjieben.
Sleljte ift bei
ben
mir oorliegenben Stüden (beö a3erliner Wnfeiimô)
non Süb^3lfrifa nid)t unten bnrd)
fjaben.
egyéni elvsiltozásnak vagy a vén
bafî
ben îiert bief eô 33îerf maté aie biagnofti: ämeifelljaft erfdìeinen.
fdjeci fel)r
ift.
beò uon
Siebenbürgen
aiiê
id)arf abgegrenzt, mie
C. haldamil,
ein reineê
japonica
merben. Ser Umftanb,
— bas
németországi daraboknál.
A
nur
auf ein Êi:emplar ale
biè
C. japonica angefelien
laggal alul nincs olyan élesen szegve, mint a
rajzoltatott,
C.
gegebenen Sd^ínffelö* inbentifi;
ne
cieren, fo nüifeten
êerr
fekete,
am
9iv. 1)598:]
áínirben mir imfere lïremplare nermittelft
biefer Sejieljung, mie
A
íeí)r
ber iu)bribation acceptie=
in ber gonjen Serie
zetének változatai.
tartom.
3iiâ
er ein cT
1S77, U. S. aiat.dünf.
mit einer
Eeichenow A. tanártól a következ sorokat kaptam e tárgyban: «A délafrikai fürj háta határozottan sötétebb, mint a mienké, de azért olykor nálunk is fordulnak el sötét példánj'ok, miket az afrikai fürjtl nem lehet megkülönböztetni. Mindkét alakot csak subspeciesnek
fiifirt
unb
Svtivhiiiuj
intìffen.
Sl^e,iie()iin(j
épp annyira individuálisak, mint a torok színe-
I)r.
tiiterinebiaren
bie äufeerfte Sdimnräe ber Ë.ei)k uon C. coturnix uerbinbet. ^lioUten mir, bemerft
jeigt, löfn
ezen jegynek megbízhatóságát. Ogilvie-Granx
bie
einer
bei
bnf;
nn, bnô mit ber anf^erften aSerlängerung ber^ebern
bie
tollai
fagt
nuf
ber C. japonica
dánynál, az Erdélybl vaLínál, a torok széls
C.
Stejneger
3infnier!fainfeit
iMIbmioi bnrd)aiiö nidjt intermebiärc
japonicának kellene tartanunk. Az a körülmény, hogy európai péltelével
bie
lenfeii,
1. I.
elttem lev egész
tiszta,
nibd)te
er
heinerft, fauin
berfelbe
benen bie i1e[;Ifebern uon t]enan
berfelbenSttiuje niibgonniuären. uieiterè,
Sevie uon
uiiteriudjteii
luie
fid),
bei
'Sttìd'e,
Tia(\aìaiì,
coturnix jegyeit egyesíti magában.
('.
iic\\en
©tejiu'çier
fiiiben
mely a
C
uno
c?
iuç^c-
in
megnyúlt voltával a
einem
i ç^
au fel; ni id) uerlttiuiert unb
inftnictii)
tökéletes feketeségével a
d n b
Slel)[=
Múzeumában
alatt találhiitó fürjet, a
( ft
I
fiebern ber
ber l'on
2rHid)tein
Stejnegek azt
u ü
ft
finb.
tit
a melynél a toruk tollainak tökéletesen egyforma s alakja.
a
f
meg-
melyet Stejneger
mint ö mnga
vizsgált,
hcrfelbcíi,
9iaiíafafi (jleidjt niib
pedig tetemesen megnyúllak s hegyesek.
Azon
fobcrii
tollai
C. baldami, bie abgebiibet.
Inatte
u.
id)
ober Uebergangêfonn
*
Säfll.
p. 5.
"JJi
ein meiJ3eo33anb
bied
ab a rd
f;
beutfd)e ißöget
befdirieben
unb
für inbiinbnelle 3ibmeidjung .^uin
alten
c''.
3
n
u vannak nekem Steierraarkból
nem Afrikából. A Capról való egy Museumban van, L.
s
Keletszibériából,
Stcte
de
ról s alulról
nik
dr. Lorenz közlése szerint
oldalával
feje
s oldal-
t-
iiatároU torokfoltjával
éle.-íen
Ha már most
az egyes kutatók adatait
nézeteit összegezzük, a
re
e
a
s
következ eredményhez
3'
i\
r e
n
3Benn
«öurd)
s
rajza rendkívül változékony. Ugyanezt találjuk
hely
a két állandó tartózkodási
az
alaknál,
loir Ijier
tiie
mivel mind háromnál
jellemz
a
választhatók
el,
már
de
tipusz,
felállít-
nem
fajilag
épen a számtalan átmeneti,
közbees alak miatt nem. magyarázza, mely
létrejöttét
kettvel, nincs bebizonyítva
;
másik
az európai fürjnek
az afrikaival való keresztezdése
meg épen
ki
van zárva, a mennyiben az utóbl)i állandó tartózkodási hely, az elbbi ellenben vonuló, a mely tehát tavaszszal elhagyja
se jöhet,
téli
tanyáját
e két alak közösülé.se tehát
;
s
szóba
mivel e kett költési területe egészen
ben beiben
bei
311,
d)flrafteriftifd)er
ba
rendkívüli
lehetsége
3009 ber europöifdjen anberen gormen
:
finben mir awá) bor ofrifanifdjen
ein für
ift,
febentöre (vorm
módon
úgy mint
ott
érvényre
déli s délnyugati részeiben a tipikus
ben beiben
nerhifu onb nbrblid) olfo
bei 00113
uoUfommen getrennten,
unb
Devfc^iebenen
©olite
fid)
boô
g
l'Oli
u
1
i
e
i
=
03 r
beboiiptete
11 1
Îl>od)teI 3ur ^í.^rüte3eit
im
eine SBermifdning beiber anfîerorbentlid) nobeliegenb. jebod)
JBie
tl^eifö alle
nnb bcfonbero
ÍJiitteU
in
joljlreidje
iSüb^Snropa
ÍÍTeuiplore
erlegte
beroeifen,
unb
öft[id)e i
n b
(Corni i
u
i
biíben,
b n e
[ (
ift
an
bie
feljr iioljeftebenbe
(joiifig
ertreinen
5''-''i''"i'i'
vagy a nélkül, melyek tehát
majd a japán
fi'jre emlékez-
tetnek. Madar.ísz szerint Magyarországban ritkák az ilyen példányok, s
elfordulnak
s
itt
is,
ott
sem
Németországban
is
is
a legkülönfélébb
an
uno
fber beiifelben
iMlOiingen erzeugt.
©üben nnb ©übioeften Giiropoo Ijellfebligen
tiipifdien
finben
'Jl^oditel
and) ^nbiuibueii mit roftbroiiner
mir
siemlid)
.sU'ble
ftecf,
majd a
nor-
eo
"^Miriobilitiit
e
ber 2irt, bie ba loie bort 311m 3lnöbriufe gelangt
;;^5in
bie
mijglidjen 'iîarionten, tijeilô ílnfliiiigeon
bie fiibíidje
egyedek, melyeknek torka fekete torokfolttal
'inn':
breitungôgebiete ber jopanifd)eii beftätigen, fo nuire
ebenfold)eirJ*Jaiigen, mit ober ol)ne Íd)uuir3em
a pofája rozsdabarna,
lueit
ouoeinanber Hegenben 33rutterritorien feine íKebe
világostorkú fürjön kívül elég gyakoriak az oly s
mit eiiu'
migronte im
jene ole
uon einer 3>ermifd)nni3 beiber
3iei)t,
neben ber
illetik.
(ì-rfliirnng
mit
^l'iliundìtel
íl>interqnortier
ibr
'rt-rül)liiuj
teremt, a melyek a legelütbb,
vagy az azokhoz közelálló formákat
im
I.e.
uuil)renb
ift,
Slnftäiige
délafrikai,
fie
iiuir\ci(en
ber ofrifonifdìen fogar onooiefdiloffen, bo biefe
formára emlékeztet jegyeket tüntet föl, ebbl kifolyólag leginkább az egyedek nagy váUozé-
Európa
ouf;er=
nidjt eruiiefen, eine
ift
3ngöiüeife bie grof;e
itt
:
ber uernuttelnben Uebergange angenonunene ^Xxm-
elgondolható változatot, részben a déli és keleti
is
13003
nnterfdjeibbnr
Dgiluie^Srant
üon
CDié
in
mely
f
,îrennniu\ tnfokje ber 3ol;lreidjeii uer=
eiiu- ortiidje
válnék valószínvé. A mint azonban számos. Közép- és különösen Délurópában elejtett példány bizonyítja, a mely részben minden csak
az, a
erriibt fid)
berjelben
jeber
bei
înpno
Sßorfommen nnferer
oly jegyeket
a r
S^iefe brei 'ÀornuMi lojjen jebod) eineínbfpecifi)d)e
(Sonberunt3
nak az az állítása bebizonyosodnék, hogy t. i. a mi fürjünk a költés idejében a japán-frjjel ennek területén találkozik, akkor a két faj
s
f d)
»
luiriirt
fejííjoften Aornu'ii
fein tonn.
l.viiíjsága
o;
nnO Jlntd)auuiu3en
3linjabon
SLuiriabilitöt
äl)nlid)e
Giiu'
nuiiij.
elüt, elkülönített, egymástól messze es. Abban az esetben, hogy ha Ogilvie-Grant-
elvegyülésének
l'
mittelnben Uebergänge ouègefdìloffen erfdjeint.
szerint az európai alak keresztezdik a
északra vonul
u.
orbentlid) in lU'^utj onf bie .Sleldförbnnci oiiD oeid):
OoiLViE-GRANT-ûak az a nézete, melylyel a
közbees alakok
unten
unïi nod)
uerfdjiebenev (^orfd)er rejunueren, fo
alakot mégis megilleti a sub-
Ezt a három species rangja,
't.
meijse J^opfteitcìi
nnb jopanijdien 2Bod)tei.
afrikai s a japáni fürjnél.
jut
fjclle, fnft
Tie europäijdie 3iHVund)tel torkának színezete
fürj
natiir()ifton)d)on
n íRe()[ffed onoçieieidinet.
1 e
3
f. f.
nod) .í?crrn T^r.
äí.^icn, ift
9Jìittl)ei(iing
ini
unb tmrd) und) ben Seiten
:
Az európai vonuló
ható
.s>ofmuieuiuó in
b
ki.i>
ji;tunk
Gin Gremplar nom ,tap
példány, mely a bécsi Hof-
csaknem fehér
«világos,
tieríOiarf uiib Cftíibirieu, ober iiidjtauê
a\\^^
I.»
nnb
.stebl
alfo ioId)e, bie bntb ou bie füb^ofrifonifdje, bolb
bie jopanifdte 'i?ad)tel erinnern. 3iud) in
finb nod) 0. llíabariíf?
gar nid)t feiten nnb lonb, tioiien
i)ier
ben
luie
bort
fie
in
Itebergang
(1.
e.)
finben
Uiigoru
berartige (ÌTemplare fid)
aiub in íDeutfd):
beii oerfd)iebenfteii "iîaria:
non
einem
311111
anberen
35 kapcsolják egybe a két extrem
változatokl>an
alakot. Ilyen szinü egj'edeket,
amelyek ami
iSrtrcm ueniiitteluö. íevartiij i^ofärbte
für-
bie
roftfarbicje
iiuíerer
^pljafe
jünk rozsdás változatát képviselik, Baldamus-
ftefleit,
fürjnek {Colurììix baldami Naum., Müll, et Br.)
baldami Naum., Müll,
nevezték
Az a jegy, mely Ogilvie-Gr.^nt a szerint japáni nstényét a mienkétl megkülön1)özteti, az
3)aê uon
mely a
vedlésig,
et Br.) bejeídjnet.
hímnél
fiatal
Sejnegek szerint
nem
vel határozottan igen vén
megvan
is
längerte iinb
megbizbató, mi-
hímeknél
Äinnö
melyek
is,
kellene
ezeknél
lenniök,
u
Í
e
i
©ra n
=
iiub
is
jum
ber curupaifdjeii angegebene
nei';
liin^u'ttförmig gebiíbete ©efíeber
bea
ber
nod) iljm and)
luefdieè
.sieljlfeiten,
(Stejneger
£.
alâ djavatteriftijdieê
t
japainjdiou 3lîad)tei
òa^ junge 3J(flnndjen bio
toroktollainak Ogilvie- Grant szerint rövideknek,
elkerekitetteknek
i
l'on
Uiitcr)d)icbc
els
az
Dg
5]îcrfmni ber roeiblidicii
a torok oldala tollainak megnyúlt, lándzsás
volta, a
bat=
'JL'ad}telfonu
als 33albaimiô:ÎBnd)teiit (Coturnix
roiirbeu
el.
fürj
áll s
Ísöíjel, lueldje
jiirílíaiiter tragt, íjatnad)
bingnoftijdjeu íBert, ba bei
feinen
—
febr alten l1Jiännd)en
uiiäuieifelfiafteu
bte naâ)
elfordulnak a megnyúlt, lándzsás tollak. Mivel továbbá Sejneger egy Erdélybl való
Dgí(uíe;®rant fnrjeo, abgerunbeteô îîeblgefieber
példányon
Sleí)lfeberu
megtalálta
is
a megnyúlt,
hegyes
hogy
ez a ki-
torokoldali tollakat, bebizonyult,
nem
cf,
noha ennél, mint ers hajlandóság van az áll-
szorítkozik tisztán erre,
Stejneger
állítja,
mint a torok
vall,
bamit
ift
lueniujleid)
S
and), mie eine
e
t
n
j
cieller
Airmen
Oben braun mit flreifen;
sen rozsdasárgával szegve.
breiten toftgcUicn gcbcwäiibern.
rajta; az állnak s
Síelte weijj
ijariiert
helyenként (délen
individuálisan
s
délnyugaton)
akként, hogy a torok
is
rozsdástól egész feketéig szinezödik
a nyakoldala tollai kivételkép
az
unb
áll s
megnyúlnak
Oben
(Íj).
unb
sötéten téglavörös,
lebl)aftev
gIeid)faU5
a
s
fej
oldala
s a
homlok
rövidek,
folt
;
mutatkozik álli
inbi--
bes
auSnaljm^roeiîc
unb lanjettformig.
Sel)Ie
s
hegyesek.
Colurnix colurnix japonica (Tomm. (a
hosszanti
ot s
;
alul,
Untetfeite ge=
anterförmige ,áeicf)nung.
inbiuibucll fd)iuat5ev o[)nc
mit
uubcutli(f)er
»erlängette
bis
S^i^=
antei-förmiget
lan;ett--
.Hiiui;
Cuerftveifcn voflfarbig, buntle '^iartieen
Sehleg.)
harántos
sávok rozsdaszinek, a sötét részek feketések)
;
bväunltrf)=roti)
unb öalsicitcnfcbern. Cotiu'uix i-oturnix japonica (Temm. & Schleg.). Oben buvd)gel)enbâ iiiteiifiti gefärbt (SäiigSä unb förmige
majd
tollai
(L.).
Sänge= unb Tiuerftreifen
luib .Sopficiten (ttud) itirne)
oljuc
nung, mit ober
rajta a fekete ho-
nyakoldali
s
majd megnyúltak
Felül intenziv színezet
unb
gebevn
äi-angen;
äBeic[)enfebern
aSnriiett
mennyiben elmosódottan
Variál individuálisan, a
rogalakú
lebijnftev;
beutltcf)cr
kifejletten
®.iSl-.i
ber .tmlsíciten
iSolotit,
bunfet jiegdrotl),
is
a kettöshorogalakú torokfolt
s
S. unb
jäumt.
hiányzik.
vagy
im
ïypiid); Sinn,
a torok
Ciiet:
unì)
SBeiájenfebetn mit
met)r ins Sioftgelblidjt' bis Sloftfarbige ätef)enb
barnásvörössel szegve. áll,
locol (im
nevliingert
s
Felül élénken színezett, a hosszanti s a h'arántos sávok inkább rozsdasárgásba vagy tisztán rozsdásba hajolnak: a test alja is élénkebb szinü; a lágyéktollak
ha az
Säiigo-
Coturnix coturnix cotnruix
Colurnix coturníj- cdturni.r
bie
mit voflfatbiger bis idjioacjet
ebenjolc^en
Sliniis
lándzsásakká válnak.
Tipikus,
ftìr
uibuelt mit roftfatbiger bis jci)iuorjcr Hcl)le
s
a pofa
s
s
ípe=
ber >>al3feiten futs unb abgevunbct.
elkerekítettek.
Variálhat
und
mäiuilidjer
tinterfötmiger 3í'tí)"iii'!U tfíbern bea SinnS unb
a torok szélének tollai róvidek
s
Ëeblfarbung.
aufitellen:
Íc5mu(5ig.-(je[blici)--aieiji;
ÍDpijcf):
van
kettoshorogalakú rajz
változható
feketéig
rozsdástól egészen a
s
äbniid)e
eine
od)[üjíe[
gctbÜc^Miieifieii
kal; alul szennyesen sárgásfehér; a lágycktollak széle-
fehér
roie bie
folgeníer
lid)
sBeftimniniuj ber brei
unten
sur 33i[bung üon
anôgefdrbter
33eriidfid)tigung
^nbiuibnen läfU
harántos sávok-
g
ift,
auSbrüdt,
fid)
größerer 3íei!)eu
llnteríudjuiug
iüíad)
e r
jebodj
bie
ift,
inbiuibueüe üaviabilität jeigt
:
a torok
e
fräftige 3îeigung
93ortfebern norbanben
ha
bieje
Gigentt)üniiid)feit nid)t auf bieje allein beutränft
szí-
Nagyobb sororozatok megvizsgálása s a teljesen kiszínezett hímpéldányoknak különös figyelemmel való kísérete alapján a három formára nézve a következ meghatározási kulcsot adhatom, a mely javarészt kifejldött hímekre van ahipítva
Tipikus,
ba^
erioiejen,
anêidiliefelid) ber jopanifdjen 3Bad)te[ jiigefdjriebenc
bei btefer
s
^a Stejneger
ucriängerteo, jngeipietca ©efieber an ben 9íd)U
nezete.
Felül barna, sárgásfehér hosszanti
be:
lanjettförinige
ucrläiigerte,
gefnnben luerben.
jeiten conftatierte, fo
barkó képzdésére, de ez szintén csak olyan egyéni változékonyságra
and)
an einem )iebenbttrgiid)en (Srempiar,
roeiterê
zárólag a japáni fürjnek tuljdonított sajátság
—
Jollen
ftijen
ict)n)ätj[id)i
;
roftfnrben überflogen, befonberS bie Sîvopfpartieen; i
numg uon
5"'''"f'^"f'^^'-'''"
i'oftfavbig
bis roftbraun.
unten
Souj
36 kivált a
begy táján rozsdással
futtatott; a lágyéktollak
îiiVift^:
Tipikus,
ha
az
áll,
a torok s a
gesztenyebarna,
folt
oldala vörösesen
egészen
sötétebb,
mehelö liorogalakú
lej
a
van jelen; az
föviiiiflev
feketéig
is,
áll
s
3íoritert
a
különösen a szinezet többé vagy keet
Siejug auf
gleidjfaUë, uoväiUiIicf) in
breí ívonncii
Öchlcg.)
mir
uerl^ältuifsmäfeig
nsténye aránylag kevéssé küezért csak kifejlett, öreg
bem
3sergleid)êinateria[
amuibernb
gebbrigfeit
imb mir
geriiu^e,
gefärbten alten "^nbiiubiien luirb
s
in
man
ber í'nge fein,
beftiniinen.
,yi
bei aiiô=
bei osenügen:
mirti ^iecl nod) bei ber íiibafrifaiiijdien (Vorni
anyag segélyével megközelít biztosLegkönnyebb ez még az afrikai eldönteni. sággal alaknál, a captoldi fürjnél, a melynek még
Eaproadjtel
basonlítási
jjéklányai
alul s felül.
Ha
is
intenziven
színezettek
az OciLvrE-GEANT-féle, a japán
alakra vonatkozó jegy csakugyan jellemz volna, s
csak erre az alakra nézve állna, úgy ezen alak
megbatározása nem
A bárom
bei
bie
^-all jein, bie
jüngeren (Sj-emvíaren,
DgiÍDÍe=®rant
— ber
burdjgeíienbö eine
nufioeift.
felbft
bas düu
aliare
angegebene .Sìenn^eicben für
e.)
(1.
japaifdie Tform
biefe befd)ränft,
diarafteriftifd)
unb
nur auf
böte bie î^eftiinmung berfelben
fo
feine ©dnnierigfeiteii.
Àormen
©ijnonijmie ber brei
T>ie
mie foigt
:
ber
(Värbung ber Dber^ unb Unterfeite,
inteiifiuere
okozna nebézséget.
alak szinonimikája igy alakúi
—
3"=
iljre
3im leidUeften
példányok bovátartozóságát lebet nagyobb össze-
fiatalabb
ber
Coturnix eoturuix africana (Temm. & Schleg.).
fiiib
alak
nnfer--
unb aDiieninbet.
Tie Untcrídiicbe ber aSeibdjcn ber
Coturnix coiurnix africniKi (Tcmui.
E bárom
rötfiliájs
mcí)v ober roenigev intenfiuere JürÍHing.
vésbbé intenzív voltában.
lönbözik egymástól
Sopíciteii
Heidjmiiig; Cebevn bee .íiinns unb
Heí;líeiten tiiv5
torok széle tollai rövidek, elkerekítettek. Variál ez
unb
Set)[e
Siimi,
taftanienbtaun mit bunflerer Biâ jdjronrjer
szegése rozsdástól a rozsdabarnáig meliet.
geftalte
fid)
:
Coturnix coturnix auct. Coturnix coiurnix collimi. r Tetrao coturnix L. Syst. Nat.
(L.ì. •
p. 101 (1758).
Perdix coturnix (L.) Lath., Ind. Orn. II. p. G.51 Coturnix couanunis Bonn., Tabi. Encycl. Méth.
(
17!)0). I.
p. 217 (1700).
Coturnix daetylisonans Meyer, Vög. Liv- und Esthl. Coturnix vulgaris Flem., Brit. Anim. p. 4.5 (1828l. Coturnix major Chr. L. Br., Vög. Deutschi. p. .527 Coturnix media Chr. L. Br., ibid. Coturnix minor Chr. L. Br., ilud.
(
p. 1(37 (ÍSl.iJ.
1S31).
p. .528 (1831). p.
529 (1831).
Coturnix europseus Swains, Classif. B., II. p. 3i4 (1837 Ortygion coturnix (L.) Keys, et Bl., Wirbolth. Eur., p. 66 (1841)). Coturnix daetylisonans vei indiens Hodgs. in Gray's Zool. Misc. 1.
(INiil.
N."i
p.
Coturnix l)aldami Nanni., Müll, et Br., in Chr. L. Brohm's Vollst. Vogelf. Coturnix leucogenys Chr. L. Br., Naum. p. 288 (18.55). Coturnix communis orientális Bogd., Consp. Av. Imp. Uoss. ]). il- l8Si.)
p.
27 í
(
bS.5.5).
I
Coturnix vulgaris /Î. baldami (N., M. et Br.) Sewertz., Turkest., .lavotiiie, j). 03 (1873). Ortygion coturnix /?. baldami (N., M. et Br.) Sewertz., .1. f. 0. ]). 181 1875). Coturnix coturnix (L.) Brusina, Orn. Jahrb. II. p. 25 ISOl ). (
(
ElUxjcdcf: Europa, Azsni
XXII. 1893,
S3ct brei Sorit,
aiiuj.
a cléhiyugoti
sarok kivétcléx
l'I,
Siam
sill.,
AlVika
i
OgiK
ic (liMiit.
Cai.
\W.
Mus.
p. 235. l
XXII.,
un
g:
l.S!J3,
(Suvopa, p.
Ìlficn,
auSiiciioinnicii
bie
èinin
S.-ÌlViSde,
:c.,
ilfvita
235).
Coturnix coturnix japonica Coturnix vulgaris japouica Tenini.
Coturnix japonica
et
('I'kji.m.
et Seni-.).
Schleg., Eauiia japon.,
(Sclileg.l Cass. in Terry's Kxpl. .lap.
Ortygion coturnix Kaddo, Keise Ost-Sibir. II. Coturnix muta Dybow., .J. f. 0. p. 337 (1868).
p.
M.
().
p.
306 (1863).
Coturnix conununis Swinh., V. Z. S. p. 401 (1871). Coturnix ussuriensis Bogd., Consp. Av. Imp. Uoss.
p.
103
(
1850).
227 (1856).
45 (1884).
(Cgili'ie--ßivant,
tot.
iü.
37 Elterjedés: Japán, Mandzsúria. D. K. Monpjolia
Kina délre Kantonig; akadt Blintan
;
és Karen-nee-ben
is.
Hanton; esemplate unitbcn nud)
in
(Ogilvie-Grant, Cat. B. Brit. »Ins. XXII. 1S03, p. 2401.
SSetbrettung: Sopo"'
3)íanbíd)urei, ©..•D.--3)iongolien, Sl)iiia, füblic^ bis
nnb ,«aren=nee erbeutet {OGtruie=®rant, Sat. S.
Söljutnn
Wu\. XXII. 1893,
SSrit.
Coíurnix cotumix africana (Temm.
p. 240).
et Schl.)
Perdix coturnix Webb, et Bertli., Oru. Can. p. 29 (183G— 1844). Coturnix vulgaris africana Temm. et Scbleg., Fauna Japon, p. 103
Coturnix dactylisonans Strickl.
Coturnix communis Cass., U.
Contr. Orn.
et Sclat. in Jard.,
S.
Expl. Exped. p. 288
Coturnix eapensis Licht, in Gray, Handl., B.
(
18.50).
18.52. p. 1.57.
(18.58).
268 (1870).
II. p.
Ortygion coturnix (Webb, et Berth.) Godm., Ibis, 1872, p. 219. Cothurnix dactylisonans (Strickl. et Sclat.) Hol. et Pelz., Beitr. Orn. S.-Afr., p. ISS (1882). Coturnix coturnix (Webb, et Berth.) Sharpé in Layard's B. S.-Afr., p. (i03 (1SS4). Coturnix subsp. a. coturnix eapensis (Liclit.) Ogilvie-Grant, Cat. B. Brit. Mus. XXII. p.
237 (1893).
Coturnix coturnix africana (Temm. p. 766,
Anm.
et
Schleg.
)
Mauritius, Madagaskar, Comora-, CapMus. XXII. IS93, p. 238).
Elterjedés: Dél-Afi-ika, körülbell a déli szélesség 15°-ától délre verdi-, Kanári-, Madeira-, Azori-szigetek (Ogilvie-Grant, Cat. B. Br.
a>er bt
eitung:
®.=3tfrita,
ungefätjv
fiiblid)
üom 15"
S most még néhány megjegyzést a KÁSZ úr czikkére vonatkozólag
dr. M.\da-
;
S3rit.
XXII. 1893,
ïïhij.
ábrázolt Baldamus-fürj
mi vonuló fürjünknek csak
lát-
tipikus
példányait ismeri, hajlandó abban legalább
A
is
tanulmányozása azonban arra oktat bennünket, hogy a toroknak egy más formát
s
a
fej
látni.
fürjek
oldalának színezete rendkívül változékony,
úgy egyénileg, mint lokálisan
A
is.
számtalan
átmeneti alak, mely a végleteket szakadatlan sorozatban kapcsolja össze, megnehezíti a
kat a végleteket
három
hogy azovegyük tekintetbe, a melyeken
forma fixirozását
s
szükségessé
9?uu nod; eimcje 33emerfuii9eii
teszi,
ÍBilb
íiao
barfteUt,
fdjöne
fomite
jo
tí)r
Daè Stubium
blicEen.
baf; bie Cetile
,3eid)iuing
nnb
ban«.
A
C
ritlián
Németország-
Baldamus-fürjet a délafrikai alakhoz, a
africana (capensis)-hez vonni, mint a hogy azt Madak.(sz tette, teljességgel helytelen, a c.
mennyiben úgy
az afrikai, mint a japán forma,
bem
m
1
1
nur
eine
gan,^
ändert.
ber ÍBa(^teí
la
ii'fdjc
typijdje
fid)
in
fdjroeven
bie "Jviriernng fd)arfer
nnnnterbvodjeiiev
lüesíjalb
nnb
iiibiuibnell
Êrtreme
gormen,
leiért
uná,
Aärbnng nnb
in
Uebergäiuje,
jal^lreid^en
3)ie
aber
geneigt
anfeerorbentlidje ''iHuiationS--
bie
6efi|en,
fdíiigfeit
üovlieijen,
bie .Stopffeiten
man
local
uielu)e
bie
uerbinben,
9ìei[)c
er=
^^iagnojen für bie
jur Unterfd^eibung ber=
33ilbnngen,
in
lueidjen
fie
BoUfonimenften iiim ííuebnicfe gelangen, ^eraii;
jujieíjen geäroungen
;
"
ju minbeftens eine anbere í^orm ju ev:
mostanáig a Cotimúx baldami
Olaszországban
t'
fein, in
am
név kivétel nélkül az európai fürj szinonimjaként szerepelt, mint a hogy Brehm Chr. L. is európainak tartotta, azt mondva, hogy elfordul
^
«33a[bamuê=2!Bad)ieli>
bevjeiiiçvv
brei
n
Wiaba:
uiiferev ,3i'öii"id)teí
felben bie er treni en
egyesítve.
e fürj
v.
Ëi:eiiiplare
vannak
látszik,
bem
jii
®-
;3-
Me
uie[d)eô
liotvad)tet,
a jellemz sajátságok a legtökéletesebb fokban
Úgy
p. 238.
ráfe'ídicu 3(rtifcf!
!
aSeim mail
tára az, a ki a
6ap'
ïïîanritiuS, fflìabagn^cav, Gonioren,
iübl. 33reite,
»erben, Êanaren, Ïïiabeira unb áljoten (Dgiluie--@rant, Sat. m.
A IvEULEMANstól
XVI.
Stejueger, Proceed. U. S. Nat.-Mus.
(1893).
ift.
SSiâ^er iinirbe berSîanie
Cotumix baldami anê^
bm
nai)mê[oê, mie eê fd^eint, jn europaifd)en 33 ret;
er
m
in
(1.
SBadjtct
c.) fie
feiner
afe
e
furzen
ii
r
sis),
ju
ganä
jieíien,
(Vorin,
mie es
nngered)tfcrtigt,
T}e C.
2.
betrad)tete,
ba
ii t
c.
f
d)
biefe
japanifdje ein
©tanboogel
dami»
alfo
alaknak egyikéhez sem tartozbatik.
tären
ift,
1
fagt:
anb.»
f?
Sie
getfian,
ebenfo
mie
ii"t
bie
mäljreiib «C. bal-
mit feiner ber beiben
SBad)te(formen ctmaô ^n
«^n
africana (eapen-
v. îlî a b a r á
ba
állandó tartózkodási hehjü, a Baldamus-fürj ellenben vonuló madár, tehát a nevezett két
jiiei)t,
i f d;
ber
6f)r.
^iinbortangabc
italien, feiten in jur fübafrifanifd)en
o p ä
©nnonpinen
mie and)
gebogen,
tijiiii
bat.
feben=
38 S a ciBaklamus-fürj»
nem
is
igen hasonló a
9(ud) &ic
ber
9iel)iilid)fdt
«íBalöamuo^SBadjtel»
mert nincs meg a hátának s a testealjának az az (Hénk szinezete, s ha már hasonlóságot keresünk, akkor is inkább az afrikai-
fcl)lt
por adeiii ha^
imb
Uiitcrit'ite
nál kevésbbé intenzív színezet japáni alakhoz
3lelmlid)feit tpi'ed)eii luollte, fo
délafrikaiboz,
közelebb a Baldamus
áll
mit ber fiiönfrifaniídicii
uub,
mit ber inpanijdien,
fürj.
Meggyzdésem
szerint a
ti
baldami a mi
közönséges fürjünk rozsddssziii fázisa, ép úgy, mint a hogy a rítkábl)an elforduló ügynevenMolireiiwachtel»
zett
A
fel.
C.
c.
('..
a
fekdc
fázist tünteti
névnek tehát njra csak a
Bfiládiiii
coluridx szinonimjai közé kell visszaván-
Mint Stejnegeb megjegyzi, a capfökli
jövben
(lolurnix colurnix africana
Schleg.)
néven
kell nevezni, a
fürjet a
(Temm.
GKANT-tól ered, de melynek prioritása van Lichtenstein- féle capeìisis-szeì szemben
s
a
melyet
rövid, de teljes határozottságü leirás kisér.
Teljesen érthetetlen Madarász azon ajánlata,
!
valami subspeciest
a baldami név
;
itt
alkalma-
sem nyerhetne.
zást különben
megvizsgált magyarhoni fürjek
BaldamKS-fih'j
részint
volt,
részint
aO'/o-a
átmeneti
megérdemelné a fáradságot, hogy, ha a Baldamus-fürjet, mint subspeciest el is temettük már, további vizsgálattal ennek a rozsdás fázisnak a normálishoz való lokális viszonyát megalak
s
határozzuk.
toroktollainak alapos megvizs-
fürjünk
áll-
gálását,
hogy megtudjuk, vájjon az az állbarkó-
és
«ÍOÍ
Mivel Madariisz csak a
ról tesz említést,
mugynr
átiiicneti
ezek alatt bizonyára azokat
alakokérti,
mik
cotumix s a Broliiu felfogása szerint vett baldami között állnak - Valamint a hybridákat, mint ilyenokot a 2 szül faji nevének fekv el való egyesítésével jelzik, úgy magam az átmeneti alakokat, de melyek nem mindig keresztezdés eredményei, hasonlóan jelzem, amennyiben pld. az Acredula caudata caudata s az Acredula e. voiea közti átmenetekre ezt irom caudata Acreilulii caudata a tipikus C.
!
X
:
,
,
n
r e
í)
,
n
u)
d) t e
,
.
•
bie
einer
'inn-gleid)
gärbnng ber
Iji'tt'iiíitdt
unferer
afe
ìiììi-
n» bie
I
f
Siìnonnum
bie
geinöhnlidien
fogenannten
bie fetteneren
w
d)
baldami» mirb
S)er 'Jlauie «C.
a x
audi fenu'r
baíjer
ber C.
barftellen.
j e
coturnix
e.
,^i
jäljlen fein.
©
SBie
t e
n
j
e
ScHL.) heilen, u)eíd)er 9îame
gangen
aber bie
i|'t,
C» g
t
e
I
unb non einer ínr^en,
©auä
i [
n
i
e
=
©ran
jebod) nollfonuuen
unuerftänblidj
cut:
t
nor capensis Licht.
^^>riorität
[id)cn 23eíd)reibinig begleitet
t).
H a p w a d)
g e r benierft, mnf; bie
^ufnnft Coturnix coturnix africana (Temm. et
in
bent:
ift.
uno
ift
ber
i'orfdjlag
aJíabaráB', nadjbent er für bie S^aproad;te( bie S3e=
baldami
Coturnix
jeidinnng
Biuifdienformen
terna
^
turnix baldami ju
ba^ CÔ
nid)t
angeuienbet,
bie
unb jumr Cotumi.x co-
r
bejeidmen
unffenfd)aft(id)er
31
!
bgef eben bánon,
Ufnô
ift,
Ueber
gänge'-* ju benennen unb jmar ternr mie
©ebr
ber iùnue
fönnte audi
Slnmenbung
weitere
intereffant
ráfi', òafj 2U'V(,
baldami
=
bie
feine
bier finben. bie ^Jiittbeifnng
ift
ïïfaba;
u.
beribm jngefonnuenen nngarifdjcn
ÌBad)te[n ideila baldami, tbeilâ llebergimge umren.
33aIbamuâ-2Bad)tel aie ©ubípe=
ffieiut uiir aud) bie
cieò
©rabe getragen baben,
^n
aufteilen,
fo iierbiente eô bod)
baô locale
lueitcrer (Voi'fdiungen,
'lierbaltnifì biefer
sur normalen aiuiäbernb
feft=
möd)te an oiefer Steile and) nod) an^
^sdi
regen, bas ííiinn unb .Sleblgefieber luifever '-ÍBadjteln
nm
genauer ^u unterfudjen,
'
'
uoii
fdion
unire ein
nad) unferer Ueberjeugung bie
une
fo,
roftfarbigcn ipljafe
Ajánlatosnak tartom végül a mi közönséges
Dliep
iimii
'í^íjafe
ganj
©nbfpeeieS,
Igen érdekes Madarász azon közlése, hogy az
nie
iíir
:
(îolorit ber
bie bei lebhafterer
ift
farbige
SBad)teí,
íjat
hogy miután a capföldi fürjre már a Cotumix baldami nevet adta, a közbees alakot^ iiárm.as iiévvel, s hozzá még (Cotumix cotumix baldami Eltekintve attól, hogy átnévvel kell ellátni meneti alakokat^ nem szokás tudományosan megnevezni, még kevésbbé hármas névvel, mint
általa
«C. baldami« r oft
et
mely név Ogilvie-
geringe
feí^r
f t c
afrifanifdieu evreid;t, näher liegenb.
roieber unter
dorolnia.
a
l)
meiiii
bod)
bieiieiiHil)iilid)e,
b
e
(
cine
iff
2)a
formen
Siaboníjí nnr
V.
fpricí)t,
\oiú)í, bie
SBie
ber
Sinne
man
typifc^cn
33 rei)
m'a
íjabe
io
id)
in
unb ber
fteljcn.
caudata ,
Acrenula caudata
bie
barfteUen, in
caudata caudata rosea
eincá liegcnben
meiner äanindung jc^on
folc^e gefcnuäeic^net, inbent ic^
,
oon
t).
C. coturnix
»erniittelft
längerer ;^út ^•]iui(d)enforiuen,
,
bie
S3aftarbe ala folc^e burc^ aiereinigung ber
ein ,ftrcw5ungSvrobuct
Acredula
ob
bamit
5!amen Deibet eitcrn!3irten bcjeidjuet,
féljen,
ungavifcCen S^iitC^i^ iuo[)[ nur biefc, b.
üuii
lueiiit er
äiviiit()eii
baldami im ^
fo
^n
oft,
X feit
aber nid)t iunner
ö[)nlid)cr
ÎVeife
ala
S- t"" Uebergöngcn uon ju A. e. losea fcíjreibe j-
:
39
képzdés, a melyet Stejneger egy Erdélybl való
kimutatott,
fürjnél
mi fürjünknél
a
is
gyakrabban fordul-e el.
S
t c
n
j
c
(\
c
bá
r
elitem fíeíieu6ürgi[i|en ©tücfe nad;=
gcmicíeiio 23art(ulbiiiui
nitcfi
dei
uiiíercn Söaíjtcíii
öftere norfoinmt.
Hallein, Villa Tännenhof, 1S97 április hóban.
SSttta 2:anneiií;of bei ^aíleíii,
Francziaország és a madár vonulás.
La France
Herman Otto- tói. Az ismeretes európai vonulási adatoknak sikenagy akadálya van. Az els abban áll, hogy még Nyugot-Európában is vaunak roppant nagy területek, a melyeknek
nem
egyáltalában adatok ismeretlenek.
hogy a megfigyelési pontok
3lpril
1897.
migration des Oiseaux.
et la
Par m. 0. Herman.
res földolgozhatásának két
vonulási viszonyairól közlés
im
történt,
vagy
A második az,
földirati
meghatáro-
zása sokszor igen nagy akadályokba ütközik.
La
rédaction scientifique des diverses obser-
vations faites en Europe sur la migration des
Oiseaux a deux grands obstacles. D'abord en Europe,
même
il y a dans l'Ouest de notre conti-
nent, des vastes régions où la migration des
Oiseaux n'était pas encore l'objet des observations régulières,
ou du moins
qu'on y a
ne sont pas encore publiées.
En
faites,
observations
les
outre la détermination exacte de la posi-
tion géographique des lieux d'observation ren-
contre souvent de très-grandes difficultés.
Oly véghetetlenül fontos pontokról,
min
a
Spanyolország és Portugallia, sorozatos adatok aligha
nem
vannak
;
Siciliál)ól,
melynek fontosságát
lehet eléggé kiemelni, sorozatok nincsenek.
Ezeket
sokban
MoMMSEN Ágost
felülmúlja
Görögország,
hol
Krüpee és Hartlaub doktorok és támaszkodva sok becses forrásra, mint Antinori, Drummond, Finsch, GoNZENBACH, Striceland, Simpson, Ylan és má'
támogatása mellett
sokra,
részben
igen
becses
adat
sorozatokat
L'Espagne
le
Portugal jouent
un
mais
il
dans
la
rôle très-important,
paraît que les Oiseaux migi-ateurs n'y
ont pas encore trouvés des observateurs assidus.
La
Sicile
dont l'imi^ortance
de
est
premier
ordre, est à ce point de vue tout à fait inconnue.
La Grèce en
est beaucoup plus avancée grâce à M. Aug. Moiimsen ^ qui a publié avec le concours
des docteurs Krüper et Hartlaub et avec lisation des travaux de
MM.
l'uti-
Antinori, Drum-
mond, Finsch, Gonzenbach, Strickland, Simpson,
adott.
Vian
À Azokból a levelezésekbl, a melyeket egyfell
Milne-Edwards másfell Emile Oustalet úrral folytattunk, tudtuk, hogy Francziaországra nézve roppant nagy anyag van felgyüjtve, st rendezve is de kiadatása egyhamar nem várható. Ez ;
rendkívüli
et
migration des Oiseaux
módon akadályozza
a combiuativ
járás alkalmazását, mert Francziaország
el-
három
avons
en
de la correspondance que nous
l'honneur
que pour
pris
et E.
la
d'entretenir
avec
MM.
Oustalet, nous avons ap-
France on avait réuni déjà
d'immenses matériaux qui sont bien enregistrés mais leur publication n'est pas encore à prévoir. C'est un grand dommage et une lacune trop sensible pour la méthode combinaet classés,
toire
nek vonulási viszonyai sok tekintetben igen különöseknek vannak föltüntetve.^
trois
terület, a
des précieuses séries d'observation.
suite
Milne-Edwards
mely-
tengertl körülvéve igen fontos
etc.,
la
qu'on doit employer dans l'étude de la
La France entourée de une des plus importantes régions
migration des Oiseaux.
mers
est
dont les éléments de migration ont été signalés jusqu'à présent Ezért kimondhatatlanul nagy hálával tarto-
zunk intézetünk
tiszteleti
tagjának és hü barát-
jának, d'Hamonville báró úrnak szíves közben-
'
Griecliisclie .Talii'oszeiteu Hft. IIT. 1875 Schleswig.
-
Palmen, Zugsti-assen
etc. 187(1.
pag.
très-curieux.'^
nous sommes
fort
sants à M. le baron d'Hamonville,
reconnais-
membre
ho-
noraire et ami dévoué de notre Bureau, qui a
'
'"'
Ili).
comme
C'est pourquoi
Griecliisclie .Jahreszeiten Hft. III. 187-5 Schleswig.
Palmen, Zugstrassen
etc. 1870.
pag. 110.
40 járásáért, a
mely Milne- Edwards igazgató úr
engedelmét
kieszközölte és a füsti fecskére és az
vonatkozó,
szalonkára
erdei
bien voulu faire les démarches nécessaires auprès de M. le directeur Milne-Edwaeds et de nous
procurer ce relevé des observations faites en la migration de l'Hirondelle de che-
Francziaország
egész területérl származó adatokat szerzett
meg
France sur
nekünk, a melyeket a franczia közmiveldés-
minée
ügyi ministeriumban szervezett Oruitologiai Bizottság által összegyjtött s vele az említett
pris par
elnöke, Milne-Edwaeds úr
l)izottság
et
de la Bécasse ordinaire, lequel a été
M.
le
baron, dans les feuilles d'obser-
vations réunies par les soins de la
nistère de l'Instruction publique
zölt iratokl)ól merített.
lui ont été
ezeket
igen
az
becses
adatokat
füzetében
utolsó
kötet
már
fentartva azt, hogy talán
kaptuk,
combinative
fölhasz-
commission.
lume, une étude combinatoire et comparative.
HIEUNDO RUSTICA. 1885. Érkezés
Départements Belfoi-t
_.
Arrivée
14.
.„
Apr.
Távozás Départ
20. Oct.
Vosges
15. Apr.
10. Oct.
Meurthe Moselle
15. Apr.
20. Oct.
Apr.
20. Oct.
Meuse Nord Pas-de-Calais
..
Somme
.„
_
15.
18. Apr.
10. Oct.
.„
20. Apr.
(fin)
15. Apr.
Cl.
_.
_.
Aube
1
_
Seine et Marne Seine et Oise Seine
„.
...
,„
™
Eure Seine Inférieure
Hante Marne Marne. Aisne... __
,„.
et
..
_
™
„ .„
...
_
....
Yonne Eure Orne
la dite
nous réservons d'en faire et publier bientôt, peut-être déjà dans le dernier fascicule de ce vo-
e
náljuk.
Oise
feuilles qui
Nous publions ci- dessous ces observations telles qu'elles nous sont arrivées. Mais nous
folyó-
iratunkban most csak úgy közöljük, a hogy azokat
;
communiquées par M. Milne-Ed-
WARDS, président de
Mi
Commission
ornithologique Française, instituée près du Mi-
által kö-
„.
.„
.._
Loire
.
„
Calvados
Manche
.
.
._
Côtes du Nord
2.
Apr.
12. Apr.
Sept. (végén). Oct.
25. Sept. 1.
Oct.
15. Apr.
30. Sept.
10. Apr.
20. Sept.
12. Apr.
10. Sept.
6.
Apr.
10. Oct.
Sept. (végén).
15. Apr.
(fin)
12. Apr.
10. Oct.
14. Apr.
1.
10. Apr.
I.Oct.
10. Apr.
30. Sept.
15. Apr.
Oct.
1.
Oct.
14. Apr.
10. Oct.
10. Apr.
(fin)
10. Apr.
(fin)
8.
Apr.
2.
Sept. (végén). Sept. (végén). Oct.
Finistère
15. Apr.
2. Oct.
Morbihan
15. Apr.
5. Oct.
Ile et Vilaine...
12. Apr.
_
5. Oct.
15. Apr.
(fin)
Loire
20. Apr.
10. Oct.
Nièvre
12. Apr.
(fin)
Sept. (végén).
Loiret
12. Apr.
(fin)
Sept. (végén).
Haute Loire
,
Sept. (végén).
1
41
1885. Départements
Loir
Cher
et
,
Indre Loire
Maine
et
Loire
Loire Inférieure
Puy
de
Dôme
Creuse Indre
Vienne Vendée
Deux Sèvres Charente Inf« H'"
Lot
Garonne et Garonne
Gironde Cantal Corréze
Dordogne Ariége
Tarn Lozère
Aveyron Gers H"'"
Pyrénées
Basses Pyrénées
Landes Ardéche Eln)ne
Ain
Gard Isère
Drôme Vaucluse Bouches du Ehône Jura
Doubs H'''
Saône
Cote d'Or
Saône H'""
et Loire
Alpes
Basses Alpes
Var Alpes Maritimes H'-'
Savoie
Savoie
Corse Sarthe Allier
Hérault Alger Aquila. IV.
.
SCÜLOPAX EUSTICOLA. 1
Érkezés Déjiartements Arrivée
Belfort
Vosges
Meurthe M"«
.
Ardennes
Meuse Nord Pas de Calais
..
Somme
-
Aube Seine et
Marne
Seine
Oise
et
Seine
._
.
Eure
...
.
_.
...
.
Seine Inférieure
Haute Marne
..
Marne
_
Aisne
....
„
Oise
.„
Yonne Eure
et
Orne
Loir
._
,
...
....
Calvados
Manche Côtes du Nord Finistère
..
...
...
Vilaine
.
]\Iorbiban Ile et
H"^ Loire
Loire
._
—
....
Nièvre Loiret
_
.._
...
.-.
._
Loir et Cher Indre
et
Maine
Loire
et
.
Loire
...
Loire Inférieure
Mayenne Allier
Cher
Puy de Dome Creuse Indre
Vienne Vendée Charente Charente H""
Inf.
Garonne
SS5.
1S8«.
43
44
A mad ál vonulás
Magyarországon az 1896. év tavaszán.
(A Magij. Orn. Közp.
óvi jelentése.)
III.
Feldolgozta Gaal Gaston.
î^cr
*líoflcl,íUfl
(III.
iit
bcC
Uiiflrtin tuä()vcnd
Òi«l)t'e5bcvid)t
1S!M».
ívi'"lli*")vcc'
ber Uiuv Din. (Sentvalc.)
ßentbtitct udii (ßnftou udii 0)nnl.
Néhány sal
Wút
töl)l)é-kevésbbé lénj'eges változtatás-
közre adjuk ime a M. 0. K. harmadik
évi
jelentését.
szaporodó
s
tér
szke, a mindinkább
feldolgozásra váró anyag,
s
mm
u)ÍL'
uu'ìcntiiciìen
^íf)i)fifd)C
©riinbc,
îlîangcl
iiniiilicí)
luarteiibe llíatevialo,
unb
fdjeibenen ïlîittel ber
11.
szükségessége, hogy a vonulási jelentés terje-
unevlcifelid),
delme lehet módon öszszevonassék. Még a múlt nyáron kaptam a M. 0. K. igen tisztelt fnökétl felhívást arra nézve, hogy tekintettel a fenn-
non bem
forgó akadályokra, a jelentés terjedelmét a ke-
§inberni)"îe niöglid)ft
vésbbé lényeges részek rovására a lehetségig
nur im nnn)cíentlid)eren îbeile.
feldolgozások
miután az eddigi
b
e
i
t
észlelt fajok álloraáson-
kielégít, egészséges fejl-
Minden irányban dés, csak
a viszonyok-szabta korlátok keretein
Ezek a részletezések azonban az intézet aktáiban megvannak s külön rendeltetésük épségben marad, t. i. az, hogy a megfigyelések els dekádejának letelésével a
tíz
évi részletek és átlagok
minden állomásra tehát megfigyelre nézve külön-külön kerülnek
is
feldolgozás alá.
azok
földiratí
fekvésének
részletes felsorolását
lentésben (Aquila.
Sonnnev
crl)ieit
id)
ber tSentrale ben 3ínf:
jn
an
fürjen.
©eUiftuerftänblid)
nnb, nad)bcni
bie Slnfgabe
l'lrbeit,
fogenaiuite
bie
SB
e
a
v
3nlief5,
fonnte
ben
I. S^beileci
id)
33erid)t
b(oo mit einer ííebuetion
bebentenber fürjen,
in;
id) ftatioiu'inuciíc i'(nfjäl)liuig
ber beobad)teton
— Siefe
nnr alo
loar fomiefo
ein
faíenbariíéeö ÎHn-g[eid)nngô:91iaterial jn berürffid) tigen. llnfere p. !
1.
iBeobad)ter merben aber uielloidjt
baê Dpfcr bod) ertragen, inMI baofelbe im ^nterefíe beê ^siiftitnteô gelegen
ift.
(Sine
in
entfpredjenbe gc)nnbe G'ntiuiefelnng f)alb ber burd) bie 3.ier[)ä[tni)fe
jeber .
bloô inner=
ift
beftimmten ©roiijen
bcnfbar.
is,
stb.
újból való
mert ezek a tavalyi
III. ]80r,. p.
42—58) úgy
9(rd)ir)e
bee IJuftitnteî.
luu'banben
befoubere Slkriueiibnng anfrecbt îlbfanf ber erften äebnjälirigen
:
nub
bleibt
S^efabe ber 'IVuüunblnngen
2!etai[=Sì.k'rid)te
ibr
namlid), bafî nad)
einer
joben
bie
©tation
unb jebeö 33eobad^terô befonber« ber ^ìiearbeitnng jngefübrt luerben foDíen.
Elhagytam továbbá a megfigyel állomásoks
(ìljef
idiliefUid)
Sngoberiditeô nioçy
^iefe betaitlirten Ídifjííblniigen finb inbeffcn im
belül képzelhet.
nak
ber
9(rten anfgab.
elhagytam.
figyelink a M. 0. K.-nak azt az áldozatot, a melyre az intézetnek szüksége volt.
beò
be^
îd)oit
n n g td'O"^ii'oícl)viuitürlid)en0rüiibcn feine
bem
beò
alfo
'AÌ)eil
lehetett jelentékenyen leszállítani az évi jelen-
Ez tulajdonkép kinti anyag összehasonlító kalendáris úgyis csak mint volt figyelembe veend. Talán meghozzák t. meg-
geehrten
íd)vitt
ber IL
9îebnction
hogy az
noci)
trag ben fsnl)Víöberid)t angofid;tô ber uorliegciiben
része, az ú. n. «Feldolgozás» a
felsorolását
ben Ihnfnng
fefir
dolog természeténél fogva rövidítést meg nem tr, csakis az els rész olyan megváltoztatásával
tés terjedelmét,
3faum,
nnê
nuid)teii
(S.
ju rcbnjiren. 3"' l'ovigen
[id)ft
„VI)
II.
bic norberlianb
0.
norigen %\hx( Sorge, unb eo univbo
ini
szkre szabjam. s
nii
baê fin1uiäi)rcnb u)iid)íeube unb auf SBenrbeituiioi
ezzel
szemben a M. 0. K.-nak egyelre még szkre szabott dotáeziója már tavaly is nagy gondot okozott s mindinkább eltérbe lépett annak
Változtatni kellett tehát
ÍH'rüii:
ben III. Juljreöbevicíjt ber
D. 6.
11.
m. a
Fizikai okok, ú.
iiioíirmoniiu'v
oiiii^u'n
íicnuuv'ii tuHu'ii
jeis
ÌUièerbem
liefì
id)
iung ber Stationen
nod) eine
nnb
nenerlidje
ii)rer
ebenfaliè fort, mcil biefe fd)on
Slnfjälj^
geogr. ^'agen
im norjäbrigen
reç.berid)le (Aijuilla TIT. iS'.l.'j.p.
42—
."»S)
etc. '^yúy-
jn finben
1
45
meg vannak
az idén csupán az új állomásokat
;
közlöm, zónánkint csoportosítva.
íiiib.
.Steuer öuii id) bíos bic
neuen,
luid) nidjt (lefannt
gegeíienen Stationen, nnb imax
,íoneiuueite grnp;
pírt.
A mi
végül a feldolgozás rendjét
nyegében marad a fo kozoüa b b
tavalyi,
illeti,
az
lé-
de a zónarendszer
'Jöas enbíid) bie 41ietl)obe ber 'Bearbeitung anbt.ínnijt, bleibt bieje iljvent 'Un'íen
m
kifejlesztésével.
i
3
t
e
n
e
n
i
n
e r
Í
i}
e
g
e
ft
i
e r
a,
nad) bie alte,
ten G
n
einer eingeí)enberen Unterind^nng
területére.
gam.
rendezett be,
is
;
az osztrák hálózat ezidéu 18í)7-ben
iDie burc^ bie U.
menò, be|d)ranft Unter bem
fel-
megmozdult, hálózatot melynek ügyét dr. Lorenz intézi
Ausztria
buzdulva,
eredményein
meg is kezdte mködé-
begann
eê
D.
fid)
e
b o d)
n n g
beò
j
bea 3"95pl)öno:
nnnnieí)r nid)t bioô auf Un;
ber U. C. g.
auá; in Defterreid) ju regen.
Gè
ent:
ftanb ein Söeobaditnugeneti, beffen i'eitnng 3?r. v.
2
n
r e
beforgt
5
;
\>as,
feine i8eobad)tungen
sébl indult
2:()ätigfeit ber
Kállay Béni közös pénzügyi mi-
t
Í
Seiuegung ju
eingeleitete
(ì.
(Sinflnffe ber aiefultate
fid)
a megfigyelést; és ugyancsak a Központ ki
a
e n: o.
ft
A M. 0. K. által megindított mozgalom a madárvonu'ás behatóbb megfigyelésére ma már ugyanis nem szorítkozik cs ujján Magyarország A mi magyar Központunk
t f
begonu
öfterreid)itd)e 3teg
ls97; nnb nneber luar
eâ
bie
U. 0. 6., mdá)t ben êerrn gémeim
niszter úr intézkedése, hogj' Bosznia és Hercze-
famen
govina területén 40 megfigyel állomás szintén
lüog nnf beniWebieteÎkiënienô
nub ber^erjegoiuina
már 1897-ben kezdjen mködni, még pedig
40 ©tationeu
iptigfeit ebenfaEê
Eeiser Othmar vezetése
I8!l7
alatt.
îyinan.yninifter SBenjamin
mozgalom terjed s talán már néhány múlva megérjük azt is, hogy az egész müveit
Szóval, a
nyugat ornithologus gárdája munkába
mozgalom
meg
lyet a dolog természeténél fogva
—
tel
áll,
s
a
a nemzetközi jelleget, a me-
eléri azt
ha igazán lényeges
s
a
einem 3Borte, bte Seiuegung
"11(it
©arbe
Satiren, baf? bie d)er ciuilifirten
biztosítják.
azután els sorban
áll a geografiko-hronoalapokon ayagvó katatás, illelvc eljárás.
unb
—
flyttningwägar
mire a Magyar Ornitholo-
Központ is alapította irányát és eljárását, a midn a nap-datumot id és a megfigye-
giai
—
lési jioiitol
1er
—
—
—
állította föl
sarkpontgya-
náut *
A M. n.
ú.
0. K. ezideig két módszert használt
területi
beosztást,
:
az
a mely Magyarország
határain belül az orographiailag
homogén
terü-
leteket csoportosítja, tehát orographikns jelleg s
a
melynek els tanúságait Heriian Ottó
* A(Hiila
I.
IS'.li p.
^2.
I.
pont.
Strbeit
üor=
fi^reitet
íd)on in einigen fänuntii=
greift,
moburd)
álla-
mir mirflid)
loollten
TOe=
greifenbe 9iefnltate er,^ieleu.
tief
Sßir muffen bemenifpred)enb and) für ein gtcid):
Sorge tragen,
u)eld)eô bieiuîbg:
internationalen, gleid)artigen 33earbei:
tiing fid)ert.
3u
erfter 'lieibe fte()t
nologifd)er
Mert hiszen a vonulás mozgási tünemény, a melynél tehát az id és a /eV a mértékadó tényezk, amint ezt màv Palmen Zugstrassen s
6e=
Sieifer an:
ber :Ornitt)ologen
—
fen und) and) erforbert
— a feldolgozásban —
— érintette,
i)
rafter erlangen fann, luelAen bie Sadie, ihrem "JBe;
lid)feit einer
1874
a
dolog mélyére
lehetségét
foglarnes
Í
allein bie ltnterfud)nng jenen internationalen 6f)a:
mäfiigeo i^erfaljren
Om
t)ie[íeid)t
Sänber jur
Gondoskodnunk kell tehát olyan eszközökrl is, a melj'ek az egyöntet nemzetközi eljárás
der Vögel 1876,
1
ift.
warte, uub mir erleben eê
fenliid)e
logiktfs
á
köve-
is
ható eredményt akarunk elérni.
Itt
Si
begann nnb beren Veitnng Ct[)mar
nevtraut
év
freiren, beren
,îu
non
53afiö
bas nnf geograpl)ifd):d)ro:
feftgeftellte
i"iö
Joi'ic^ii'
i^ei"
fat)ren.
Senn ber,3iig ift ja eine33eioegnngò=(irfd)einnng, mo alfo 3 c t unb 9Î a u m mafìgebenbe Jactoren i
finb,
mie bieê fd)on
%a m I
e'
n
(in
flyttningwägar 1874» nnb «Sie
iljr
i'erfal)ren grüiibete,
3
ci
t
— unb
inbem
fie
foglarnes
3ugê)"traffen
1876» berührte nnb morauf audi
$lUigeí
— —
«Om
ba
bie
ber
U.D. 6.
Xagcôbntum
ber 3Jeobad)tungèpnnft
— 9ìanm
alò ítngelpunft beftimmte.* 3)ie U. .0.
ti.
bie fogenannte roeld)e
menbete bio t
e r r
i
1
r
aiueiíltetl)0ben a\\:
je(5t i
a
1
e
6in
1
1)
e
i t
n n
g,
innerhalb Ungarnâ bie orograpl)ifd) l)omo:
génen ©egenben gruppirt, bemnadi orogropbifchen (Sljarafterè
* .\quila
ift,
I.
beren
iN'Ji- p.
'J.
erfte
Grgebniffe
-:^imft
I.
D
1
.s>
e r^
4f)
meg «A madárvonulás
pította ez.
elemein
stb.
müvében a füstfecske és a gólya vonulására
—
vonatkozó adatanyag alapján;
egyes jobban
a melyet
rendszert,
a zóna-
és
megfigyelt
madárfajok tárgyalásánál tavaly kezdtem meg, s
mely az országot északi szélességi
konkint
tíz
fél-fél fo-
öreg ú. n. zónára osztja, teháf
gorúan gcographiktís jelleggel
szi-
bir.
man
az elst
illeti,
ezt is
öer 3"ö'-'í"''l^"
bee ©tordjeè borgeíegt í
I)
ft
niefiteâ
e in,
beobadjteten iiocjelavten
beffer
getl)ei(t
i
n
f dj e
Wae
CS
a
erfd)etnt,
a r a
t)
f t e
o
f
r e
ft
n
esetben a zónaremlszer keretein belül alkalmaz-
beêbalb tnnerbalb beô
tam
mer
nnbeoingt
bie
gan.^en
földrészre nézve ahikulna meg, mert az északi
lid)
szélességi fokokra nézve fennáll az egység.
beftedt.
szélességi
és
^d)
finb.
uerinenbete
fie
nur
iin^
3i.'"H'iiíi)íteino, ino
"iH^eiteiirabe
menn
abgeben,
hosszúsági fokok keresztezdésére van alapítva. Itt
a különböz
auôbebiicn
©inttjeilnng
indulnak
ki
:
Anglia Greenwichtl, Franczia-
ország Paristól, Oroszország Pulkovától
mürbe
Übel
ber
bie
i>reitegrabe
aber bod) gro^
^nnfteê
beò
3n ja
von ©reenmid), "Jranf;
bie l'iingegrabe
reid)
idpazarláshoz fog vezetni.
3eitüergeubung fü[}ren mivb.
non
Sînfîlanb non 'Jinlfoua an redmet,
"liaris,
emigeô
bnrd)
noranöfiditlid)
3lber and) bei biefer l'ietljobe
ennél az eljárásnál
is
feltétlen szük-
alap.
s
az egységes
Úgy a mint én a zóna-rendszert tavaly
al-
kalmaztam, (Magyarországnak fél é. sz. fokonkint I X. zónára osztva) a nemzetközi össze-
—
hasonlító eljárásnak
meg nem
felelne.
Mert ha
minden ország önmagánál kezdi a számítást, s külön-külön I X. számú zónát állit fel, úgy nem
—
lévén
meg
az egységes alap, a chaos elállhat.
Einiierftänbnif3
venni a iöldgömbuek
szélességi fokok
szerint
még
való beosztását,
pedig akként, hogy minden
fél szélességi
fok köze
nnb
bie cinl)eit[id;e
©0
mie
Ungarn
id)
baö
3one V2°
I
— X. 3oneii
menn
bon
un--
'^^aijix
getbeilt,
in
jebe
internationalen tS'rforberniffen.
ein jebeo 'L'anb bie
^ablnng
anfängt, nnb eine jebe ,3one befonberci
3Jieiiier
nom
I— X.
nnb baö (SbaoQ fann beginnen.
"JJieinung nadi foil
(Srbbauê tu Sreitegrabc aiö
mcrben, u. jm.
fo,
i^''^"'*
ber
iSintbeiliig
Pes
©runblage genommen eine
.'oeniic.phäre
Iso
©t*
ifi»'^
ii^öt'
mm
^onc" anbelangt,
beö ^öreitegrabeö
bie
bafi jeber halbe "iHTitegraP
nennnng
Sugö^So"''
bei fid) felbft
©rnnbíage voï-
auffteül, fo mir? feine eint)eitliá)e
egységes elnevezését illeti, hagyni neki azt a szá-
Csupán
©nmblagc
33reitegrab) burdigefübvt babe, entfpridit
bacfelbe nidit íTeii
in
,3iig65onen nnifaffen. il
visel.
jnr
baö gegenfeitige
im uovigen
3o"t'")i)fti-mt
Sanb
iha§>
képezzen egy vonulási zónát. így a félgömbre 180 vonulási zóna esnék. A mi pedig a zónák mot, a melyet mint szélességi fok
ift
'lîebnaireii
bebingt notijiuenbig.
(}aiiben fein
kell
Szerintem alapúi
bie
feine (Sinigfeit, meil
biefer SBejieljnng beftebt
Gnglanb
iiiae
De még
auf
mn§.
firt inerbeii
a
séges lesz a kölcsönös megértés
,íuv i^eftiin;
infofenie ale
ift,
Sírenjung ber íöreitegrabe mit ben Öängegraben ba=
mi elreláthatólag örökös redukcziókhoz, vagyis
stb.,
l)inftd)t:
CSnnigfeit
ber Snngegrabe bii=
Jvrage
iV'ftiminiing
auf ben
meil
foUte,
beò -i^cobaditungQpnnfte'j
präjife
©niiiblage
fidiere
bae '•yeobad)tnngònel5
fid)
iSvbtbeil
ber
nuiiig
különböz pontokról
országok,
eö
(jebunbene 3o"6"ít)fíctn
ben, meldie ein nnentbebrlidieô ©[eiiient
bie
mit ben
pi)äuologifd)
fie
Üiíeniujleid) ein jn bemciltigenbeö,
a
fovbern,
iüerürffidiíiiinng
mirb and) bann eine beqiieine nnb
kényelmes és biztos alapot fog nyújtani még akkor is, hogyha a megfigyel hálózat az egész
meghatározása
a--
mliglidi mar.
T)aô an bie
pont precziz
r
bie:
geoprap[)iíd)en coiujrnent
f?eê
ç\
i ft.
'i>er:
bcfonberê beêmegen, meií
Bár nem legyzhetetlen, de mégis nagy bajt okozhat azonban a keleti hosszúságok kérdése, a melyek nélkülözhetetlen elemei a megfigyelési ))Oid meghatározásának, a mennyiben t. i. a
e o
(\
ç\
betra=
id)
Ijaliniffe
kötött zóna-rendszer
"=
C^aljre
©rab
bie erfte ïïlctl)obe anbelangt, Ijalte
mert pheenologiailag a geografikusokkal kongruensek, azért minden lehetséges
szélességi fokokhoz
e
für febr nnd)tig, meil bie hijpfninelvifdìen
föltétlenül megkövetelik a számbevételt, külö-
A
Í
r ê
fellie
is.
un& »
"
in jeiju
2a]\ì)
(jenb)
részemrl nagyon
azért,
bao
(eine jebe je einen iiaíbcn geoijr.
()
3
uorigen
ini
3onen
fontosnak tartom, mert ahypsometrikus elemek
nösen
ferner bas
ber 33e[)nnb(unt} ciniiier
bei
id)
—
:
etc.»
ííancljidjamlbe
t't'r
í;at
juerft nngeitienbet I)abe, roobnrd)
P
A mi
©nino
cuif
«Gíenienten ice Tniiulsui^eò
feinen
in
iiitalt iinb
nnv
bie einlieitlidie fo bliebe
bie
--I^e;
,;^il'l
biivd) bie'Jliifngiiiig
47 egy melléje mért a) segélyével volua jelzendö, miután a zónák csak fél foknyi szélesek, hogj'
érdend ? félgömb E XX.
mondanánk
például azt
20°— 20°30'
zóna, ez alatt a
—
é.
sz.
között elte-
félgömb E XX. a) í21° é. sz. kölenne a 20°30'
rül öv lenne értend; zóna pedig
é.
é.
—
— Eüuek az eljárásnak azután meg
zötti övvel.
volna az az elnye
hogy egész könnyen, min-
is,
©ê
unire
aífo
20°— 20°
ber 3iainn 3iütíd;eu
«XX. a) 3 20° 30'— 21° 9Î. 33.
ftei;en;
n e»
ift?
«XX. 3 on
unter ber
33.
3.
êiefiei f)at mti^
.sMlftc bc9 33vcitc=
lueldjc
3ii9ö=8one gemeint
çi,rabe5, alfo lueláje
az illet szélességi foknak melyik fele
Ha
wáxe nnjugedeii,
cince a)
30'
S8.
9{.
bageacn jener
bas iBcftreben
geleitet
inad)en 3U fonncn, uni iueld)en
fidjtlid)
gegebenen 23rettegrabcô cö
e»
oer=
311
3uní(í)eu
:
fofort er^
eineë
ï^f^eil
t;anbelt.
fíc^
den utángondolkozás nélkül azonnal tudjuk,
um
hogy az adott esetekben milyen szélességi fok alatt fekv területrl van szó. Ha pedig a déli
ÊrbbaUeê íjanbcln mürbe,
félgömb valamelyik zónáját akarjuk feltüntetni,
Ì3c3cid)nung
D. XII.
(Pld.:
a.)
bett szúrunk. 12°30'— 13° d. sz.
«Du
a zóna száma elé egy
zóna"=
a
3Bcnn
eë
id)ttlten,
bngcgcn
«S» cor
33.
3.
Íd)eul2°
fid)
:
umn
nüiBtc
btoö bic
3onen=33enennung
bic
=
3oUE
S. XII. a)
beò
bie íüblid)c .òalfte
io
ber
ein=
9îaum
3roi=
30'— 13° ©.33.
között).
A
Tk
zónák szerint való
bosszúsági fokoknak
beosztását hasonló elvek szerint kellene keresz-
^m
tülvinni.
Különben ez az eszme itt csak föl legyen vetve, mert az európai hálózat igen messze jövnek kérdése. Az eljárás elvének végleges megállapítása
nem
pedig
e
is
szerény
folyóirattól,
hanem
nemzetközi kongresszustól fog majdan függni.
Én
az
é.
már
foganatosítottam,
44°30'— 49°30'
az
egész
magyar anyagnál
miután
s
é. sz.
zóna
a)
=
é.
sz.
Unb um Ênbe faim
45° 30'— 46° 4Ü°— 46°30'
cinft
ben folgcnben
XLIV.
XLV. XLV.
48° 30'— 49°
XL VIII.
49°— 49°30'
XLIX.
A hosszúsági voltánál fogva
fokok beosztását a terület kicsiny
még mellztem.
Ha még megemlítem
9Î. 33. liegt, tt;etlt fid)
3oiien
jelju
3i>eun
«
«
«
«
„
4G°— 46°30'
«
«
«
46° 30'— 47°
«
«
„
47°— 47° 30'
«
«
«
«
47°30'— 48° 48°_48°30' 48° 30'— 49°
„ «
49°— 49° 30'
«
id)
nod) ciioäbnc,
tiing bei einer jeben
—
fid) Ï>a6
elmondtam mindazt, a mit elrebocsátani szükségesnek láttam s ezzel áttérek az idei anyag s
locnbig bicit; foiuit übcvgcbc
eredményeinek közlésére.
taten.
für mídjtig
íjielt,
fo
bnbe
« «
«
« •
« «
bafì id) in ber 33earbei;
Eingabe bie S'^m'
Tatuili bc3iebt
9f. 33.
45°30'— 46°
«
a)
baê Sanb
«
hogy a feldolgozáseléje szúrtam, hogy ban minden egyes adatnál az illet állomás melyik zónában fekszik, akkor azt,
Un=
:
3miid)en44°30'— 45° 45°— 45°30' «
«)
XL VIII.
«)
bie 3tuf=
biefeê mirb
unb ba Ungarn 3mifd)eu ben
;
3onv
a)
XLVIII.
XLIX.
:
reu f^eucr fd)on auf ì)aè ganse 3»gëiiicteriale
48°— 48°30'
a)
iiic^t
;îcitfdn"ift fein
3d; l)abe baô auf 33rcitcn;3o>ieu gcftii|te 5ßerfat)=
XLVIH.
«)
bie
non internationalen tìongrcffeu abl^ängen.
46°30'-47° 47°_47°30' 47°30'— 48°
XL VII. XL VII.
ift
ja bie enbgittige 33eftiminuiig
gäbe bicfer bcfdioibcneu
in
között
nur angeregt
Ijicr
ber ^rin3ipien bea 3]erfatn-enQ gar
44° 30'— 49° 30'
— 45°
bicfc :3ï'ec
%iao,c einer ferneren 3iifiiiift.
XLVI. XLVI. a) XLVII. XLVII. «)
XLVI.
ioli
fokok között fekszik, Ma-
45°— 45°30'
XLV. XLV. «) XLVI.
iUiriqen
benn boa curopaiídie 33cobad;tuiig5neÇ
garnê angemeubct
44°30'
in3ugè:3onen
and) und) bicfcm '|íriu3Ípc burdifüljreii.
a
Magyarország
gyarország a következ 10 zónára oszlik:
XLIV.
fein,
szélességekre alkalmazott zóna-rend-
idén
szert az
tStnt()ci(ung bcrî^'angengrabc
miifete nulli
— auf
uicíd)e
befonbcriä 3U beseidjucu
id; allea
bemcrft, roaê
id)
im ^ntereffe ber ®aá)i üorangeíjcn laffcn für notíyid)
tion bcê Ijcurigen 3iH]5""iit'rialâ
nun juv unb
'Çublica:
beffeii 9ïeful=
48
Az
1896. évi
megfigyelk névsora:
— Diós-Jen Teines-Kuliiu. Bikkeissy Guidò — rend. megf. — Magyar- Óvár. Bordán István — privát tudósító — Puj. Boroskay János — rend. megf. — Zólyom. tag — Eéa. Buda Ádám — — tag — Kszeg. Chernél István tag — Nagy-Enyed. Osato János — Almásy György
dr.
—
és
lev. tag.
lev.
lev.
tiszt,
ím ^nlnc ISîMî.
'öcobnriitcv
Uii()rtritêi
—
^Imásg. Sr. ©eorg doh,
corr. ilitflb. in
— 5^ióa=
—
'iJíaínijar:
^oiúi unti Tcineô^Sliidiii.
$5oriJau.
—
Wui&o non,
ÎStlîlîcssg.
—
Stefan
—
3(îinni
(fbcrncl.
uon, —
—
— ^ólnoni.
— Wa.
aivr. Wdç\o. in
noti,
Óvár.
X-n'].
orö. 33eob. in
— corr.
3tefau uon,
fsatí. ^oljann
in
Í3ci.ib.
(iovr. in
'^^rio.
IJoroslíai;, ,3of)ann von, îllnùit.
ori.
Dítc^P. in
— —
í^öojeg. ^íagi):
in
li'lu'cu i^ítc^í.
(í"in)cb.
—
tag — Fogaras. — rend. megf. — Horka. — több száz állomás. Erdhatóságok magy. Erti Gusztáv — rend. megf. — Liptó-Újvár. — Sopron. Fászl István — lev Földes János — rend. megf. — Német-Palánka. — Gliymes. Forgách Károly gróf — — — Gaal Gaston Lelle.
Ozynk Ede Dusza Károly
lev.
kir.
tag.
tag.
tiszt.
lev. tag.
— corr.
fjLrnh. Ci'Ouavo uon,
— §uaja. ©nftan — Slavi
Jásíl, Stefiin
in
orti. Ä)i'ob.
ovi.
oriti,
—
jFölucs. 'joljiinn
in
"iV'oti.
—
l)d)io.
—
—
— aliiUums.
in
l'itali,
,v>orfa.
£iptó-Uju(ír.
— Sopron.
corr. '.Wti^b. in
orö. 33eob.
—
in
iieniet^-nu
Idnfa.
^a
Jfin-nárh.
—
ffirnf
nuiv —
jForstbchöröen. fon.
—
(î-[)ven=ÏÏÎt3b. in
@f)i)nies.
—
ovo. 'Beob. in
mei)--
reren .sauniert Stationen.
—
Greisiger Mihály dr.
rend. megf.
—
Szepes-
Béla.
(Baal,
©afton uon,
(ßrcisigcr.
Gretzmacher Gyula
— rend.
megf.
—
Selmecz-
Sr.
Hauer Béla
ïîauer. t^éla
már Izsák, Pestm. Kunszt Károly - lev.
— Somorja. — rend. meg — Budapest. Lendl Adolf — — Keszthely. Lovassy Sándor tag.
dr.
'.
dr.
lev. tag.
—
líjcgnfohi.
hiu.
lev. tag.
— Ungvár. — ïemes Kubin.
lev. tag.
Ssfáf-
iíiunsjt. Siavi
—
ítcnöl. ílbolf
íS)v.
corr.
—
—
lev. tag.
— Velencze.
in
in
.
—
.'ílnpinouo.
— —
^^nbevec.^.
—
orb. iìeob. in
Öiíco,
in
'JJÍtc^b.
ÍÍnvfcue.
—
— Soniovja. — —
in
llíti'ib.
orb. 33eob. in
iíubapeft.
yUeranber ®r.
—
covr. Dítijb. in
iHcörccílnj. Stefan uon,
—
covv. 'llitgb. in
Uoiiassij.
—
iHcnestorfcr, tòuftau
Snbin.
Meszleny Benedek
— ©5c:
— Sehiiecj: —
orb. iV'ob. in
corr.
liosjtlíu. l'abiôlanci uon,
im
iVmb.
orb. iV'ob. in
^tabliu-lî. ^^öfof
iíioriján.
Seob.
orb.
oro.
bell).
Medreczky István — Menestorfer Gusztáv —
ielle.
orö. 33eob. in
bánija.
^'dinc — uon, — — .taboQ — ílnton uon, —
(Srctjtnadja-.
lev. tag.
—
corr. l'iti^ö. in
peo:5Öéía.
bánya.
— rend. megf. — Kis-Harta. Havlicek József — rend. megf. — Kupinovo. Hegyfoky Kabos — rend. megf. — Túrkeve. — Zuberecz. Kocyan Antal — Kosztka László — rend. megf. — Gács. Most
—
''Jiid)ael
íttcsílcnn. iienebict uon,
Slcf^t: Li'iú".
—
Wiuy-
— Xemeô--
in
orb. 33eob.
—
orb. Än'ob.
in
—
33e=
in
—
lencje.
Pfennigberger József
—
lev. tag.
— Béllye.
^Jfrnnigbcrger.
S'^'i^'f
i""''
"'
jlJíti^b.
^''^'i'v.
33clâ)e.
Schenk Jakab sítók.
és
Sárkány János
— Szarvas,
— privát
tudó-
()-\'erbász.
— rend. megf. — Új Bessenyö. Stettuer Marko — rend. megf. — Halle a/S. Schuoh Mihály
Szilvássy László — rend. megf. — Puszta- Vacs.
.^rljcnh. 'ò,afob
in Sìavuac.
nnb ^árhánn. «Íoliann nnb
^djiirlj. ÍJÍidjael
(^tcttncr. lli'arco
orb. "in'ob. in orb. i^eob. in
uon,
—
—
.^jlábti. (Sonici '^'jiits.
uon, --
Ì^éla uon,
(Tujaoit.
.sfalle
— —
orb. ix-ob. in
':^iriu.:(Sorr. in
a/Z.)
'^infîta:
Ujuibéf.
— ^' ì'auonia. — — Sclmecabáni;a.
" '" ' in 'Beob. ovb. '
— —
^oluinn
lîaùas, (Smjen
(Sow.
lli^iíeffenpö.
—
ÍhICö.
— privát tudósító — Újvidék. Szüts Béla — rend. megf. — Tavarna. Tuzson János — rend. megf. — München. Vadas Jen — rend. megf. — Selmeczbánya. Wachenchusen Antal. — rend. megf. — Arad.
Szlávy Kornél
'^-'viu.
O-lin'vbiifî.
— —
^jilliássjt. V'abiol.
—
orb. iV'ob. in
orb. Söeob. in
ÎÉÙladicndjuacn. 3lnton uon,
—
"JJfünclien.
orb. ik'ob. in
—
l'irab.
49
A
magyarországi
új
megfigyel állomások jegyzéke az
Ungavno neue
33eofaad)tiing5=Staticmcii
im
1896. év tavaszán.*
^-rüt)ia()re b. :y. iSOC.-»'
— XLIV«. Zone. között. — Zwischen 44
XLIV«. zóna.
A 44 30— 45^
é. sz.
44"56'30" É.
30
—45
sz. (N. B.)
N. B.
„
^
.,
Brloí
— XLV. Zone. között. — Zwischen 45"
,
,
XL\'. zóna.
A 45
— 45°30'
é. sz.
45°29'5.5" É.
Karaviikova
84 m.
Német-Palánka
8H m.
36°52'— 4.5 "iry— 37° 3'20"
45°30' N. B.
sz. (N. B.)
Com. Bács-Bodro;.
K. h. (0. L.) "
45°22'50"
Német-Bogsán
181)
é. sz.
«
39°26'3.5"
— XLV«. Zone. között. — Zwischen 45
XL Va.
A 45°30— 46
m.
zóna.
=
30—46
4,5°.52'30" É. sz. (N. B.)
Baranya- Sellye Szonta
Ó-Verbász Uj -Besseny
Mosnicza
Lúgos Puj
Streza-Kcrcisora
Sebes Sarkaicza
Mundia Ohál)a
Alsó-Yenicze
Krassó-Szörénj-.
N.
B
50
Uj-Sinka
_..
....
_..
ca.
....
560 m.
45°42'18" E.
sz. (N. B.)
4r55'15" K.
h.
(Ö. L.)
^
^°"'- ^"S'^^'^'-
45°53'42"
Fels-Komána Kucsuláta
_
501 m.
.._
.
._
.
480 m.
43^56^-
"
45 ^56 '40"
4â°5G'54" 45°33'30"-»'
Tömösi szoros Garesini
(Pass)
«
n
77!»
m.
800—1400
ni.
(iOl
m.
„.
.
.
__
Brassó.
"
43°1(V45°34'_*
"
43°22'20"
"
45°36'40" Hosszúfalu
...
.
...
"
43°23'50"
45°34'— * 741 m.
Ósánczi szoros (Pass)
Bodzái
«
«
.
...
775 m.
"
43^26'20" 45 "^35 '50"-»' 43° 39 '40"
Háromszék. "
— XLYI. Zone. között. — Zwischen 46"— 46°30' N. B.
XLYI. zóna.
A
46
—46
30'
é. sz.
4(5025'_ Turcsisese
l.")0
_.
Báttaszék
'.)1
m.
m.
10i2
Szcmlak
107 m.
B
sz. (N. 11.
Com.
Zala.
(0. L.)
4(i°ll'18" 3(1° 23 '45"
46°
m.
Palics
É.
34°15'40" K.
Tolna.
Il
Bács-Bodrog.
6'—
37°25'30" 46^
« "
"
7'—
38^36'-
Il
Arad.
Il
Csanád.
Il
Arad.
Il
Alsófelicr.
"
46"27'20"
Magyar-Bánhegyes
100 m.
38° 37 '40"
46°10'20"
Arad
ca.
Ilo
ni. 3<J°-
Abrudl'alva
Oláh
Magyar
Boros-Bocsárd
ca.
eoo m.
ca.
450 m.
Oláh-Lapád
353 m.
Tövis
24s m.
46°1G'50"
40°44'— 'Wi'^lO'
5" Il
II
Il
(I
il "11 '30"
4G°22'45" 41°19'50"
46°12'25"
Magyar-Forró
Közép.
—
aJíitteí.
ca.
305 m.
41°20'45" 46 "20' 15" 41 4()'30"
51
zóna.
— XLVI«. Zone.
között.
— Zwischen 46
XL Via.
A
46 30 —47"
é. sz.
4(5
Fonyód
ca.
130
ra.
Révfülöp
nom.
Siófok
lO'.l
°44'—
É.
30'— 47-
sz. (N. B.)
35°12'15" K.
h.
N. B.
Com. Somogy.
(0. L.)
4f;°49'40"
Zala.
«
Somogy.
35°17'40" 46°54'í25"
m.
35°43'10"
Pietrásza
1339 m.
4G°32'35" 40°34'30"
Dámes
1482 m.
4G°32'_ 40°43'—
«
Kolozs.
4(;=3.s'40"
Hideg-Havas
ca. lijöO
m.
40°.57'10"
46°43'55"
Meleg-Szamos
ca.
425 m.
Hideg- Szamos
ca.
420 m.
Vízakna
ca. 3ÍÍ0
Herbus
ca.
41° 46°43'36"
m.
41°
2'
4G°52'48" 41°43'20"
Alsó fehér.
46°46'
400 m. ca
XLVH.
A 47°— 47-30'
é. sz.
zóna.
között.
Maros-Torda.
42°23'
— XLVH. Zone. —
47"— 47°30'
Zwischen
'7°27'25" É.
Bormonostor
227 m.
Kenése
117 m.
Puszta-Vacs
134 m.
sz. (N. B.)
34°13'4G" K. h. 47° 2'10" « 35°46'30"
N.
B
Com. Sopron.
(0. L.) (I
II
Veszprém.
47° 9'40" II
37°10'15"
Pest.
47°19'50"
Nagy-Honda
ca.
230 m.
Kis-Ilva
ca.
410 m.
»
41°17'.50"
Szolnok-Doboka.
47°17'25"
42°20'—
II
II
II
Besztercze-Naszód.
47°25'25"
531-000 m.
0-Eadna Dorna-völgy
ca.
1000— IGOO m.
42°29
—
II
II
42°45'30" 47°22'20"
Kosna
*
Közép.
ca.
8G0 m.
42°49'51"
anittei.
7*
52
— XLYII«. Zone. sz. között. — Zwischen 47 30— 48
XLYII«. zóna.
A
47 30'— 48-
é.
M]
Derecske
m.
m.
Nagy-Marton
25(i
Eákos
145 m.
47-:!0'45" É.
sz.
(N.B.)
4'—
h.
(0. L.)
34°
K.
N. B.
Com.
Sojjrou.
47 '44' 10" :î4° 4' 8"
47°43'15"
Boz
ca.
120 m.
Czenk
ca.
KO
m.
34° 19' 8" 47°37' 8"
34°22'10"
"
"
47°3G'25'' :;4°22'20"
47°37'35"
120 m.
Kóny Enese
115 m.
...
IKi m.
Korouczó
Gyr.
35° l'36" 47°38'50" 35° 5'20"
47°3G'— 35°11'40"
47°37'25"
Babát
ca.
200 m.
Kis-Bocskó
ca.
310 m.
Fehérpatak
ca.
'.'t&l
m.
i)28
m.
Pest.
37° 2'50"
47°58'25"
Mármaros.
41°39'40" 47°56'30"
(I
41°51'— 47°34'12"
Lajosfalva
— XLVIII. Zone. között. — Zwischen 48 — 48^30' N. B.
XL VIII.
A 48"— 48°30' Ságh
é. sz.
ca.
Besztercze-Naszód.
42°47'.50"
zóna.
200 m.
=
48°22'18" É. 35°31'10" K.
sz. (N.
h.
B.
Com.
Nyitra.
(0. L.)
48"23'10" Aranyos-Marótli
196 m.
Uj -Bánya
221 m.
Losoncz
191 m.
Kahó
443 m.
48° 3'23" 41°52'30"
Bogdán
548 m.
48° 2'40" 42° 1 40"
36° 3'40"
Bars.
48°25'35" "
36°18'12"
48°19'35" 37°20'15"
Nógrád.
Máramaros.
53
— 54
Podhrágy
,_.
^^^
_.
"^^
49° 5'12" E.
sz. (N. B.)
3G°43'25" K.
h.
^
.,
,
^°'^- ^'''''' (ö. L.)
4'.)°18'50"
573 m.
Nizsna
Áiva. :í7^-I1'35"
4!)°25'35"
niá m.
Bohró Nagy-Szalók
(177
37°12'40" 4<J°
m.
5'—
Az egész 1896-ban megfigyelt területnek SDco
(Viiv^cn,
Legdólibl) pontja: SiiMid)[tov
'lUint't
im
,Jal)ve
ls96
Szepes.
«
3?=57'40"
:
beobncf)teten Íerraiii's:
Bei-zászka (Com. Krassó-Szöréuy) 44°38'40"
é. sz.
(N. B.)
:
Legészakibb poutja
:
Bobró (Com. Árva)
49°25'35"
Brlog (Com. Likakraba)
32°49'—
Bereczk (Com. Háromszék)
43°58']0"
«
«
9íörblid)ftcr^:|íiii!ft:
Legnyugatibb pontja aßcftlidiftcv ^^íinift
:
k. h.
(Ö. L.)
:
Legkeletibl) pontja
:
n
«
Defttidiítcr^^íiinft:
Az
év tavaszán
1896.
T'as beo
im
18'"J
!òi-
"•
XLVIII.
— Febr.
(in)
l
<-iH-
Uiuvini bcobadjtet
XLY«.
Mart.
II
-Ki,
(in)
12.
és
( ).
fen (^lüí^en,
neren
Sííciiicr íVÍi'íl-
XLVIII«.
(in)
(bis)
4.
28.
mintegy 200 db.
volt,
tntek. £t. fid)
— Febr.
2(').
fie
—
marén
aHmäljlici
^aí)l,
ídjuianben
XLVIII.
Sdifauíie
fid)ttittr,
il^re
télen át
am
vés; többször
200
nem
is
—
láttam.
s
in ftar= in tlei; (Sr^
Deczem-
februárban távozott.
;
— Jan.
—
in flrofeen ^-(ü-
aluieíOiU'n uuihrenb
— Mart. — — Már (1895) uov.
2.
(in)
(i.
Zube20-án
nagy csapatokban érkezett Loxiák Sd}On am 20:tcn társaságában.
—
9iot)em(ier (1895)
in
grojseu
glügíu
mit Soi'ia angetommen.
Ke-
—
—
Tavarna.
^ejember (1895)
recz.
nermiiiberte
Somorja.
(in)
iitier
beegeíiers (189r.).
XLIX.
28:ten %ehex vex-
ßänslid). (in)
ca.
.'oerbft
mciftenö in ben
;
gen anç\efominen
számuk minel-
— Febr. 3m
ca.
dig fogyott febr. 28-ig, a mikor
^m
ben SílMnter
ucvtljeiít
érkezett
(in)
—
3Í0($
berben (1895) nagy csapatokban
©röfeerer '^hiq.
«
—
Un-^auKn.
csa-
(in)
pat.
«
res helyeken.
(in)
íVÍiig 5icl)t ö^'öcii 9Î.
22.
—
kisebl) csoportokra oszolva az ége-
— Puszta— Mart. (und) Vacs. — Eros csapat vonul észak — ©tarfev — Jan. Sopron. — Kis — — Mart. 21. Sopron. — Nagyobb csapat. — (1895)-töl —Dec. Febr. — Diós-Jen. — Kezdetben 1
^[iii\e.
Selmeczbánya.—
sszel nagy csapatokban,
Kszeg.
felé.
XLVII«.
—
csapatok.
et[id)e.
5;
1.
(in)
5"'iii]e.
Még nébány.
8.
iViüije.
«
fleinc
Selmeczbánya.—
©tarfe 18.
19. (lS95)-töl (bis) Febr. 12.
(in)
XLYII.
(in)
linaria, L.
— Fogara — Nagy csapatok. — ©ro^e — Febr. Mart. 7—9. — —.Jan.
— Dee.
apró csapat.
9Jiel)v.
Ers
Acanthis
ju
iiidit
Selmeczbánya.—
l'ölil)
umvben.
.
(\ax
fonft
íefjcn.
n(pI)alK'tiîd)c Isevjeidìnif; bevìsi.i3el,uield)e miilivcnb
5-riU)jal)V'òjui^ec.
1
waren
2íemc\e
Magyarország területén meiífigyelt madarak betrendes jegyzéke.
((
— Mart. 8 — — 1 4.
(in)
Liptó-Uj vár.
—
55
XLIX.
Egy egyetlen
db.,
fogatott,
el volt
úgy
Ein
cingigeô
man
eê
am
-Mart. 10.
Átvonult
St.;
—
ca.
el is
gyengülve.
—
fdjroad),
bafe
fo
14=ten b.
W.
fing.
felé.
— —
—>
9Í.
Szepes-Béla.
(in)
^É.
100 db.
©egea lOo St.
E
mely 14-éu
burdjgcäocjen
3. <
érkezés és az elvonulás átlagos idpontját. Az
fekv adatok
elbbit, tekintve az elttünk
nem
zonytalan és ingatag voltát,
XLVni«. XLIX.
meg még hozzávetleg sem, hanem csupán
az
L. (F.)
LK.
(Sp.)
rítkozom.
K. (M.) biofer Sîogel^Strt mit
bei
liaben,
müBten
luir
2.
Apr.
10.
II
29.
(in)
-
19.
ber 3(nfuiift, aie a\iá) beê aibjiigeê
anbelangt
bie 3(nfunft
finb, unt ein
-<
—
>-
XLVm.
anuäljevnb fidjereô
biefeê aufgeben,
id;
—
^u nnbeftiinmt
um
5. <
—
>-
ju erlangen,
2)îittel
mid) bloô auf bie
XLIV«.
Az utolsó mutatkozás formulája: formel ber
legten ©idjtbarfeit
— Febr.
L. (F.)
12.
—
— Mart, ál.—
(Sp.)
= =
J. (Seb.)
K. (M.)
Í2.
XLV«. XLYI.
nap
:')!)*
— Apr. — Mai = =
— T.-Kubin. (XLIV«.)
3.
-- Liptó-Ujvár. (XLIX.)
19.
Apr. 26.
Acrocephalus palustris, Bechst.
áo.
«
«
(in)
Fogaras. (XL Va.)
Somorja.
Ungndr
L. (F.) (Sp.)
— =
(Sebi.
(K. M.)
XLVII«. "-
XL VIII.
31
14. 13.
nap
ift
(v.
"
— Mai
ö.
—
(').
—
i<
Sopron.
II
Somorja.
mert
26-iki adata elesik,
—
=
Sopron.
gar mit ber ïBemerfuiuj, bafi biefe 3trt iuaí)rfd)ein-'
«
Somorja.
íidj
«
Selmeczbánya.
üer^a(tni6maj5ig jn fpdt.
— — —
3í(niáífi) fdion
nom
29;ten
fd)Ou früher angefonimen.
— —
Liptó- Újvár.
(in)
téli
Béllye. (XLVa.)
XLIV«.
fd)eint
Apr.
28. -
-
(in)
XL VI«. iiapiial kell
'Jí(
;
roir
ben fflonat Çebet mit á9 íagen rechnen.
szúmi-
muffen bemnac^
Teuies-Kubin Menerst.).
XLV. XLV«. XLVI.
(STage).
ein ©c^altia[)r
— Somorja
fo:
Acrocephalus turdoides. Met.
vendég.
L.-Ujvár. (XLIX.)
.
feliniárt
ÍJiiirj berid^tet,
Ungvár.
«
II
II
1896
Temes - Kubin
II
Béllye.
L.
Mart. 29.
szökév, tehát
(v.
Almássy már márcz. 29-én bevallotta, st azt írja, hogy valószín, hogy már elbb megérkezett. Somorja aránylag túl késnek látszik. 2;emeô iiïubin'5 aiueiteâ íSatum falit nb, lueit
(I
—
—
26.
im i^iimu'r nnb geber äöintergaft.
— Mart. — Apr.
Temes - Kubin
(I
-
3.
(in)
0.
38.
13.
—
Mart. 29.
Nagy-Enyed.
!21.
"
—
«
(I
18.
Acrocephalus phragmitis, Bechst.
Temes- Kubin. ápr.
Uwjvdroll január és februárban
tanunk.
(in)
—
«
Apr.
XLIX.
* 18!J6
—
6.
Sopron. (XLVII«.)
«
(in)
—
II
XL Villa.
.T.
-- Mai
Menerstorfer).
(Tage).
Mart. 14.
XL VIII.
LK.
is.
47 nap (iage).
— Apr.
II
Mart. 2.
XLVII«.
Sei
Liptó-Ujvár.
:
Accentor modularis,
*«->•
Zólyom.
II
Almássy).
geftfteíínng beo îtnfentbaltô^lliittelô ju beid;ränfen.
LK.
Sojjron.
II
3)a aber bie f;enet üorliegenben Sîaten
feftftellen.
multe
II
einem
cigentlid) 4.
— loaê
Fogaras.
t)erl)ä(tni|mä|ig fpdt, luie and) uori^
laut unferer 3JïetI)0De beibe ÍJÍomentc it)reè 3tnfent; l)alteê, fotüofií
Temes-Kubin.
II
geê 3aí)r.
J. (Sch.)
9íad)bem mir cö
3.
Mai
(jogaráé
elvonulás középszámának megállapítására szo-
'IBintcrgaft 5u tl)un
Apr.
Mai
Fogaras aránylag kés, mint tavaly
bi-
állajjíthatom
Acrocephalus arundinaceus. Gm.
>
XLFV«. XLV«. XLVII«.
faj téli vendég lévén, methodusunk szerint idpontot kell lehetleg fixirozni, a meg-
két
—
XLvm.
— — — Mai — Apr. — — — Mai Il
Il
Il
Il
— 22. — — — 29. — 26. — — 8.
Il
Német-Palánka.
Il
Fogaras.
3.
Il
Nagy-Enyed.
18.
Il
Keszthely.
Il
Lelle.
Il
Szarvas.
Il
Somorja.
5.
(v.
of)
noha a késésnek mindenesetre igazolásul szolgál megfigyel azon megjegyzése, hogy ez a madár a megfigyelési területen ritka, s hogy május 18-án túl már nem is volt több látható.
Ternes- Kabin aránylag kés.
iîeineô^Subin
— Apr. — Mai
L. (F.)
LK.
ucrliäitntfiiuäfeii^ fpät.
(Sp.)
8. 5.
J. (Seh.)
=
28 nap
E. (M.)
=
Apr.
7. <
—
>
— N.-Palánka. (XLV.) — Somorja. (XLYIII.)
Ép
nak a látszólag másodrend, mellékkörülményeknek ismerete és jelzése, hogy a madár a
Aegialitis cantianus, Lath.
szóban forgó területen rendes vagy ritka jelen-
Mart.
(in) Lelle.
/.
—
Annyit már eddigi tapasztalatainkból
ség-e. Itt talál-
tam, els érkezés
bi-
zonytalan.
a,e-
— ^ier
ídifimft
tunben,
uii=
területen csak mint ritka jelenség fordul meg, tavaszi érkezésénél rendszerint jelentékeny késést mutat. i
,i^
—
p
ó
t
luabveê
Aegialitis fluviatilis, Bechst.
>
— Apr.
XLIV«. XLY«.
—
«
— —
I,
XLYI. XLYI«.
—
4.
«
(in)
—
"
XLYIII«.
-
Apr.
—
XLIX.
i)
S'io-^'^'^t'""
8.
—
«
Fogaras.
art bort
'•'>.
—
«
Nagy-Enyed.
fett
"
Lelle.
©erabe ^ur
29.
nur eine
bet I84en Mai
ç\ax iiidit
^eftftolíiiiui
baren i'lbiueidjuiuv'u
rung jener f d)einbnr
«
Liptó- Újvár.
uneriäfiltd), bafi eine çu'unffe
—
Somorja) adja a legkorábbi adatokat. Temes-Kubin fekvéséhez (XLIV«. zóna) és teng. sz. f. magasságához (Alföld) késnek látszik. és
Ëê
autfalíenb, öafe biejroeí Statioiu-ii jeiifcito
ift
ber 2íonau (léeíle
— ^emeö
Anteil tu'ben. i^eoarapljijcbeii
(XLIY«.
(2;iefebeue) ííiuje
^ii
=
Siibiit
3011e)
fd)ciiit bei jciiier
unb
2!).
J. (Seb.)
=
40 nap
K. (M.)
=
Apr.
iaI)rêanEuitft oerbunbeii
-
L. (F.)
<
—
>
Somorja(XLVIII).
«
L.-Ujvár. (XLIX.)
XTjV«.
-
XLYI. XLYIII. XLYllT«.
Mart. 22.
—
11.
II
:51.
—
C>.
—
i<
11
i(
XlilX.
(in)
I'
—
1
— Mai
K. (M.)
=:
Mart.
-(^í-
Liptö-Uji'á)'
iiz
—
idén
Nagy-]inyed. Gáes.
II
is
XLY«.
II
II
XLV
Tavarna.
Ungvár. Lipló- Újvár. túlkés, mint igazi
vonuliÍM adatot ligyelembe most
sem
auf beut
l'tvt
bie -yioú-
cu'iiebeiien
ober aber bloe ftellen
féltene
fd)on iinfere (Bv-
bas féltene
ijeiV"bciieii
ä>orfoiii=
Xerrain, re^ieU
ift.
vehetjük,
d.
-
(in)
31. --
II
2C)
Fogaras.
(I
i.
0.
Tj.
— =
10.
9— 10.
Mart.
J. (Seh.)
(S^ncje).
Alauda arborea,
uub
Tavarna. (XLYIII«.)
(Sp.)
XLIY«. '.).
iimr.
mit einer betvad)tlid)en iierfpätiuuj ber '^núy-
Ijijpjonietriidjeii
(in)
—
fel)eii
früljcften
ipiit.
— Apr.
(Sp.)
bic
ju
iueí)r
feft, ba^i
einer 3(vt auf etneiu
inäfjiö
LK.
— Mart. 21. —
L. (F.)
LK.
Somorja)
imb
uiel
fatirungeii eutfdjiebeu
men
unb beuer
iinterç^eorDueten iiebeuiiiii)"täiibe
©0
(Srfdjeiuung iff?
burd)
baf; biefe ÍíoijeU
Die Menntnifì
Somorja.
a két dunántúli állomá« (Lcllc
lafíen,
foldier fouft iiidit bei^rünb;
Zólyom.
i|"t
lucvbcíi,
íld)t
felteiu' ©rfdieiiiunct ift,
"ìerrain eine 3{etielniáf5ii]e
Feltn, hogy
faun ats
;
erfííirt luirb
íöeobadjtcro,
be'j
«
—
beuer aufeer
obsinav &ie ÍH'rÍpatiiiioi jebeiifalío jene Söeiiierfunii
fpat
aiuu'iiüiuiiicii
"''•'')t
aud)
Temes-Knbin. Rèa.
'2.
d r and) beuer ^u
luiv luüííeu bafícíbe
«
•i\.—
«
j
-
«
XLYIII.
U
:
''<
-^ Mart. Í8.
is
tudunk, hogy ha valamely madárfaj egy adott
beítimmt.
•<
indokolható,
21—32.
XLYI«.
8.
nem
máskiilömben
az ilyen,
rendellenességek megértéséhez szükséges azok-
(^açsc).
XL VI«.
nap
18—19.
Alauda arvensis, l'ebr.
Gács. (XLYIII.)
(îTaçU').
L.
57
XLVII.
XLYII«.
XLVIII.
XLVIII«.
XLIX.
Mart.
2_
.58
XLVIII«. «
—
—
59
nem
ünrp'ár aránylag korai, bár
hogy
lehetetlen,
Un guar
00.^
iiiiinöiilliá),
ntcí)t
(jc^ifometriídje
Sní^e
L. (F.)
—
LK.
—
fpnt,
bie
Ijier
fiá)
:!.
—
24.
—
h]>Y.
«
— Mart. — — Apr. — — Marl 22. — — —
XLIY«.
9.
XLA'I«. (in)
«
Temes-Kubin.
«
Újvidék.
(I
Keszthely.
Ungvár. (XLYIII«.)
Kupiìiovóìi 5 db. mutatkozott
Gács. (XLYIII.)
<.
3.
«
Kupinovo.
(in)
18.
«
XLY.
gcítenb inadit.
(iiiuv íiiofodenc')
(Sp.)
obíroar
üerijältiiifämäBig
^-> Ardea alba, L.
20.
alföldi fekvése érezteti hatását.
voltak láthatók.
három napig
s
— Temes-Kabin aránylag kissé — Keszfcsak db.
J. (Sch.)
--=
22 nap (^oge).
kés,
K. (M.)
=
Apr. 13
hclyen egyszere 14 db. jelent meg.
14.
Sei 18.
-<
>
XLY«. ((
XLYI. XLIX.
4.
(in)
'20.
«
íí
11
p
i
is
î em
e
è
=
Sì
11
im
11
6
volt látható.
1
jciçiteii
brei STac^e taiu} íidjtLnu-,
Aquila naevia. Gm.
— Apr. — Mai — Apr. — — —
XLIY«.
ekkor
s
i
n
fiel)
5 St.
iinb
bann uerfdjiuanben
rierf)ä(tni6inä^ig
etmas
—
and) bnnialê dioô
Rèa.
t)eiij erfdiieiien aiif
einmal 14
©titcf.
L. (F.)
3.
Keszthely.
1).
«
Fogaras.
a
11.
«
Nagy-Enyed.
«
(').
«
Zuberecz.
«
27.
Liptó-Ujvár.
LK.
(Sp.)
©t. jn
Mart.
— Apr.
feíjen.
(in)
—
fpot, roar
Temes-Kubin.
1
maren fie.
^n
.SÏeBt=
(XLYIa.) 13
Il
Temes-Kubiu. (XLIY«.)
Rèa túlkés semmiesetre sem vonulási :
9ïéa
uicí
— Apr.
L. (F.)
LK.
(Sp.)
—
auf feinen gall 3ii9ôi>atum.
tpät;
i\\
4.
il
Il
adat.
.
—
(in)
Temes-Kubin.
.T.
(Sdi.)
K. (M.)
21. <-
(XLIY«.)
—
XLIY«.
Liptó-Ujvár.
Il
(XLIX.) J. (Sch.)
24 nap (Tage).
K. (M.)
Apr. 15
19. -^e^
VT .vu "\'TTT Mil.
/
XLIX.
(in)
10., 13., 14.
Il
Egf'sz téXen \ j,^,^ ^^^^j^,ç^j aSintnl
— Mart. 1
-
21.
—Jan.
— Mart.
10., 11.
li.
XLY. Gii.
Il
Il
—
Szarvas.
«
Puszta-Yacs.
Somorja.
—
Il
Gács.
(I
Liptó-Ujvár.
(t
— 4 ©t. Liptó-Ujvár. — — Az utolsó.
©er 8.
(I
—
ber 'iuigeí smei yitle foiiftige
— Mart. — — — — 21. — — — — — — Febr. — — Mart. — — — — — — — — Apr. — — Mart. — — Febr. — — Mart. — — — — — — — 17.
(in)
Ki.
II
XLYIa.
XLYII. XLVIII.
Kupinovo.
Temes - Kubin
in
6á
c
(v.
Menestorfer). II
Temes-Kubiii
(v.
Almásy).
II
19.
II
Karavukova.
II
14.
II
Moro vie.
25.
«
Német-Palánka.
7.
«
Bezdán.
Il
13.
Il
Szonta.
Il
13.
Il
Fogaras.
(I
1(5.
Il
Hidvég.
95.
Il
19.
«
Dorgos.
Nagy-Enyed.
29.
«
Keszthely.
9.
n
Lelle.
(I
17.
«
Kis-Harta.
Il
13.
(I
Yelencze.
Il
1.
Il
Somorja.
Temes-Kubin késbbi dátuma elesik, megÍrja, hogy egyesek már elbb megjöttek. Rezdán-h&n a Kozora nev erdrészben lev fészektelepre tömegesen érkezett. Dorgos tarthatatlan kés. Somorjá», pedig megfigyel
iage ínn&urd)
Taten
cinerea, L.
Különben csak
alkalmasak.
Sie 33eobad)tnng
K
Szepes-Béla.
tartózkodási adatok, további következtetésekre
nem
XLVI.
SeÇte.
Érdekes Gács jelentése, a hol két napon át csapatokban volt látható.
XLY«. 4(
4 db. —
9.
Ardea
24.
II
«
XLVn. —Febr.
(î'agei.
Mart. 23
<|
16.
Archibuteo lagopus,
XLYIa. —Mart.
42 nap
intereffant,
e
ift
in
Àlngcn üovfam.
roo
—
finb bloQ Jlnfentljalto 3(ngabeii,
für jebe meitere Gonctnfion nn.^iiíangtid).
—
—
figyel szerint az idén sok
áttelelt.
60 2: e
meê
=
SeoínidUov
u
Sì
il i
ii'ô
ídjrcííit, ínf;
foinmeii íiub.
—
jwciteô
3» 33eabáii finì» «Kohóra»
Sl^rutcolouie
im
luaffcuuieife
augefouimeu.
unhaltbar.
—
^iSalbtiieilc
iju
Som
adjter uiele üíiermiutcrt.
L. (F.)
Satum
fíit meo,
;
ciuccine fdioii fviUjcr ùn(\e-
—
or ja
ftc
ber
auf eiumal
3) o r g o è
fiadén
auf
ju fpät,
íant 33eoí)=
— 61
J. (Seh.)
=
;ì5
K. (M.)
=
Mart. 31.
26.
XLT.
*
^''
XLIW/. (1
>
(Xaa,e).
Asio accipitrinus. Fall.*
{^^l^J
27. <
nap
(ini
Botaurus
Újvidék.
stellaris, L.
— 02
— Mai
Lk. (Sp.) .1.
= =
(Scb.)
K. (M.)
7.
—
(in)
Béllye. (XLV«).
nap (íTagoi. Apr. 27.
magyarországi madárfajra több megfigyel
Scíiöiie, Ijonuificiic Tateiircilje, eò ba{3
biefein
Unçiani
ti)vifd)en,
d)aracteriftifd)eii
iff
nur
crfeiinbareii
íeidit
Cerchneis tinnuncula, L.
31. <-&>
nem
terjeszti ki figyelmrt.
21
fdiabe,
imb für
^,ïh\,kx iüd)t mclircre -8e=
obad)tfr Sdifnierffainfeit luibmcii.
-- Marl.
XLIV«.
''^
I.
—
(in)
Temes-Kubia.
Néhány lelt.
át
is
iinutertcii aiid> (v.
-
(I
(I
1.5.
—
«
25.
—
(I
2.
—
I'
te-
XLYI. XLYI«.
18. — —
«
XLYII.
Í).
((
2.
«
18.
«
19.
— — —
— — Mart. 14.
XLYII«.
Febr. 14.
XLYIII.
XLYÜIa. XLIX.
"
17.
Apr.
17.
Mai.
1.
Temes-Kubin
— — —
késbbi
Budapest, alkalmasint
Fogaras.
«
Arad.
(v.
J. (Sch.)
8 nap (Tage.)
K. (M.)
Apr.
Lelle.
Kis-Harta.
"
Szarvas.
('
Puszta- Vacs.
34.
.(
Somorja.
«
Tavarna.
«
Zuberecz.
«
Liptó-Ujvár.
dátuma
telelési adat,
elesik.
—
én legalább itt,
<
— Mart. 22. —
Mart. 30.
—
30.
—
XLV«. XLV«.
— Apr. —
XLYI.
—
(I
10.
20.
«
25.
(.
3.
hol ott
1.
a városban.
33
meS
uö a p
e
ft
=
5Î
bi n'e fpätcree Tatimi
id)
fal)
oiiiirte Ijie iiiib
L. (F) .
fällt
iiicni^ftcuci
ba iu ber 3tabt.
Pou
meg.
«
Über:
aller 3yal)ricí)eiulid)feit uad) ein
unntcniiu-(êfnli,
&Uiitcr
11
iiaiijeii
XLYI«.
(in)
15.
L.
\eleneze.
Chelidon urbica, L.
XLIV«.
Budapest.
26—27.
<—y Chaulelasmus streperus,
XLYII.
(1
egész télen át láttam néhányat hol
2; e
Somorja.
30.
(XLYUL)
Nagy-Enved.
II
N.-Euyed (XLYI.) Szarvas (XLYI«.)
Lk. (Sp.)
33.
"
(m:
Almásj).
Temes-Kubin
«
1'
23.
—
Meuestorfer).
XLV«. XLVI.
Apr.
L. (F.)
über:
(Siiiiçu'
—
63
XLVI]
64
^ Mart.
420 m.
(in)
Pnj.
«
20.
"
Puj-
bie îiefebene
«
24.
Puj.
3iigôrid)tniu,v3lngabe erl;ielten mir and) l;ener b(oô
14.
Felsö-Porumbák.
1^
16.
Apr.
ca.
uteïïeidjt
—
m.
47'.)
Mart. 21.
— 426 m. Fogaras. — Czynk) 430m.
Apr.
8.
Fogaran. (Erdhat. gorftbef).)
6.
Sebes.
Alsó-Yist.
l.j.
«
«
(v.
Mart. 28.
—
5.55
m.
—
5'-)7
Sarkaicza.
—
25.
Ohába.
«
20.
Alsó-Venicze.
Apr.
— Ca. 448
- ca.
Uj-Sinka.
13.
Fels-Komána.
Mart. 28. 17.
Hidvég.
—
«
31.
Tömösi
szoros. (Pass.)
Garesini szoros.
22.
1 fi
unb
Slinffeu
e
ÎB
ó,
t
ê lu)
r
unb ni_
li
I
—
(Pass.)
800—1400 m.* (.
31.
Üsánczi szoros. (Pass.)
«
24.
Sepsi-Sz. -György.
«
30.
Bodzái szoros. (Pass.)
n e r
^^^
n
i
—
e
—>
^lliärj
Ö.,
am
j),
o u á
Tatitm 3 f
=
'•:i>
u
j,
—
u a notirt.
fj
—
meg.
fällt
n a
i
'iemeô dictas,
u g o ô,
£'
^
unb
ci
fd)einen
'^ a b
3Í a g
x)--
o g
ti=
îV
u
r
á n
\)
uerbältnifimäfiig
SU fpät.
gonne! ber
—
24.
uon
finb
A XLV«. zóna
77!) m.-^
51
560 m. 501 m. m.
«
51(1
reu
am
^lo.
ii.
meftlidie.'òalfte?!
—>N0. — ©röBere biirdijiebenbe ^dmv
27. aiiärä
V a ô'â fpcitereâ
482 m.
«
nnb ©iebenbürgeno
auè gogaraê,
33
m.
anè einer anberen 9ìid)tung erbaíten, alá
formulája
XLV«. 3one
:
L. (F.)
— Mart.
11.
—
Lk. (Sp.)
-- Apr. 20.
—
J. (Sch).
=
41
K. (M.)
=
Mart. 31.
nap
XLYl. zóna.
—
(/wischoii N. B.i
Lugos.
(in)
Padurány, Pover-
«
[zsina.
(ÍTage).
741 m.*
— 542 m.
:
— XFVI.
^one.
4«°—t(î":îO'
ló. sz.
között.)
775 m.* «
17.
Nagy-Borosnyó.
«
I'J.
Kovászna.
Dnuántiili dombvidék. —
— 564 m.
— 560 m.
2.
^J'Ajjr.
Az alföldi állomások lírllíjíiöl Likjosuj csujja egyöntet martiusi adatokat adnak az idén is
feltn
ellenben
az idén
tömör máreziusi adatsorozata. Újból
tibb rész
irányból lépnék át tavaszonta hazánk déli hatá-
27-én
—>
É. K.
—
Teììica-lìékas, Kiszel,
—
Foyaras késbbi adata elesik. Poverzsina aránylag késk.
l
í ij
c
Inö
£
u
baten; bie weftlidie gibt Olid;
íieiter
o,
o ö
.'oälfte
—
îicfcUciic.
— m. — Pécska. 102 Csála. — 105 m. Apátfalva.
81)
ra.
«
II
—
(.
Arad.
Il
Radna.
«
Lippa.
110 m.
— —
124— 153 m. 208 m. 150 250 m.
—
Berzova.
Il
Bú-
cjeben
ber
bftíid)cn
Közép.
—
i[)eite
ïïiittel.
and)
iiftlidjeii ;
eê
—
Apr.
(in) Il
—
tjeuer
— 245 m.
Sistarovecz.
—
Dorgos.
(yrlji-biiiin.
m.
2i'5
— 283 m.
Il
Yalyemare.
Il
Topánfalva. 54ÍJ
(I
Il
(ÍTÍjebmu]
Il
bagegen
11
ift
— Ccftlirtje
Abrudfalva.
—
íiOO
Ca. 600 m.
NagytEnyed. -
270 m.
Csikmegye (Comitat Kézdi-^'ásárhely.
Bereczk.
m.
-
:
Csik).
570 m.
— 592 m.
öftlicbe .sSítífte ber;
non neuem lauter üfäräbaten
geftellte 'inn-mntljung
Keleti hegyvidék.
Il
bunte T'ntenreiíjen
felien beumací) jene fdjon
*
16.
Il
imiter liomoiieiic l'íav.v
roiobenmi ju bemcrfen, baf? bie
bie
19.
—
110 m.
I
l'adtirdny és
-
©tationcn ber Tiefebene
5Ü é
felben
-
KoviUz-
náról jelezvék nagyobb átvonuló csapatok.
von
26.
—
Szegszárd.
!
lincz, Jm(Jos, Paj. ydijij-Boro^iiiiió és
S)ic
Apr.
megkoczkáztatott feltevést, mintila a gólyák két
Útirány jelzést az idén is csak Fogarasról kaptunk, és pedig mart. 24-cn — >K., mart.
21.
— Mart. 19. ~
támogatva látjuk tehát azt a múlt évben már
rait ?
«I
—
Mart. 20.
a legkele-
is
(in)
6.
Il
;
fel,
(in)
Alföld.
I
a keleti hegyvidék nyugati fele tarka adatokat
mutat
—
.«piigcIImiA jciif. »er Tuiinii.
im uortgen
uon neuem
anfuicift. i^ialjre
unterftü(3t
©iebenbürgeno
ibre
2Bir
aiifge; :
ta^
3törd)e
Jidtlua
túlkésö,
Ijgyeiembe
Silarovecz és Donjos az idén
vidékhez osztattak
he.'"
—
is
nem
jöhet.
—
a keleti hegy-
Ebben a zónában
is
G5
A XLVI«. zóna
(épúgy mint tavaly is) feltnik az ország legkeletibb része martiusi adataival. Cso23orto8
—
vonulást jelez
Topánfalva
:
Nagy-Eni/ed.
és
Vonulási irányt egy sem. 9Ì a
n a ju fpät, faun
ÎI
—©
iiH'itieii.
nud)
i ft
baten tu
—
bem
(S
u
i)
—
unti 3} o r
c j
bev
i^
o § roerben
öft!id)cii
(!T[je(nnii-(
= =
J. (Sch.)
K. (M.)
ím
î
:
—
uoriijen '^aí)xe.
p á n
,3"Ööi'''-'l)t"ii()
L. (F.)
Lk. (Sp.)
K. (M.)
n
f
uub
v a
f
ÍJÍ
a
o, i)--
XLVL
Mart.
«
—
46°30'— 47°
Lelle.
«
20.
(1
XLVI«.
(in)
—
(é. sz.
—
ftci'
Suiinii.
132 m.
Apr.
1).
Mart. 23.
Apr.
16.
-
(in)
Apr.
-
«
-
«
«
Herbus.
114 m.
—
134 m.
—
7.
16.
— Ca.
Nagy-Honda.
(in)
— — —
Ocftiitftc @r(]ebutig.
—
«
Dees.
«
Bethlen.
«
Naszód.
230 m.
m. 250 m.
2.51
~ — 326—600 m.
kevés adatot kaptunk,
s
mások maradtak
pedig mily érdekes
áprilisi
— 98 m.
©djobe,
el,
épen a legkeletibb
állo-
dátumok ebben a zónában már anâ
bafí lüir
át.
biefer 3oiic
bloo fo
l)ener
eci
Stationen,
nidjt
obne
bie
anogebíieben geiucfen
:,"sntereííe
finb, ob-
umre, uer=
Ccftlid|e @i-I)cbinig.
gíeid)eu 5U fönneu, ob
m. Ca. 400 m.
P.Ul
—
Görg.-Sz.-Imre.
fidj
in biefer
3o"c
aiicf)
[)ener
bie aiprilbaten auf bie öftlidjfteníbeile Derfdjieben,
Görgény-Sz.-Imre. {|^;;^j 421 m.
\^^:^!^}
-
tuie
Érdekes Gör(iénij-Szt- Imre két adata, amely hogy még ugyanazon a kis
azt dokumentálja,
im
iNorjalH'e.
A XLVII.
-
700 m.
(Vormel ber
zóna formulája
XLVII. ßone
L. (F.)
— Mart.
Lk. (Sp.)
—
Apr.
7.
= =
23 nap
(ITage).
Mart. 27.
J. (Sch.)
K. (M.)
is mily nagy eltérés lehet az érkezési dátumokban, a szerint, a mint alkalmas vagy a madárnak kedveztlen heljTÖl van szó.
— —
Ki.
:
:
(in)
Naszód. Bethlen.
«
helyen
lum
(íö finb bie jiuei T'aten
Sm
re inteveffaut, lueUte
flar
@örg
fein fann,
e'
u
i)
--
©
XLVII«. zóna. (Zwisclieu N. B.i
ä t=
Snnántnl.
nnb benifelben Apr.
luenn biefer bentlid} unterfdjiebene
(in)
I
günftige
unb
nugiiiiftige
33ogeIart barbietet. Aquila. IV.
SCerratnbilbung für eine
« «
— XLVII«.
47°;30'— 48°
bocnmentireu, mie
atmioidienb bie 9(nfnnftc>ieit auf ein
%[(â
lett
luenig íDateu eríjaften l)abcn, uiib jioar finb eè eben
gleid)
—
Torda.
—
a legkeletibb részekre tolódnak
— 85 m.
—
-
Velencze.
(in)
JicfcUciic.
ii.
volna megfigyelni, hogy ebben a zónában az idén is észlelhet lett volna-e az a jelenség,
IIG m.
KisHarta.
Keleti hegyvidék.
3ciif. bev Xuiinii
Kár, hogy errl a zónáról az idén csak ily
között.)
— Siefcaciie.
Szarvas.
«
között.)
lé. sz.
ßone.
.fitigeUanii jciif.
Keszthely.
(in)
47°— 47°30'
Puszta- Vacs.
Mart. 31. 1.
oMart.
—
— XLVII. 3one.
zóna.
Keleti hegyvidék.
Topánfalva.
«
bie öftlid)ften
Mart. 18.
2.
Nagy-Enyed.
(in)
hogy az
— — 27.
G.-Sz.-Imre.
(ÍCage).
1
19.
31— Apr.
Alfold.
Mart. lu.
Torda.
:
(3'age).
Dnnántiili domliTidék.
—
Mart. 19.
,5!
ßone
2S nap
(Zwischen N. B.)
«
«
és alföld.
formulája:
XLVIa. zóna.
— 21. —
Apr.
iZwiscIien N. B.i
^
Mart. 21.
(in)
feinor.
'
— Mart. 18. — -- Apr. 14. — = =
J. (Sch.)
-
—
80 nap
XL VII.
3ifí^^"í'£-
Dunántúl
A XLYI. zóna formel ber
18.
in.
beâ Saubcâ üor=
Solicite
öftlidiftcn
notircn
e b.
u c
— Mart. — Apr.
(F.)
Lk. (Sp.)
:
9lud) in tiio)cr3one finb bie Miixif-
f)erríd)cnb, mìe auá) "ilJiaffon
L. gqocjcu
nid)t in ^üetradjt
Síeijion
iicv
l)eiier 511
eingetlieitt."'"
n r
{formel ber
—
formublja:
XLVI«. ^oue
—
vteiif. tici'
(<'.
3oiie. sz. között.)
Suiintt.
— Ca. 160 m. — 20 m. Enese. — 115 m. Czenk.
Kóny.
1
ö(j
Északi elöhegység.
^Mart
— 9íi>rbl. "i'orflcbivflc.
— 67
— — 28. — —
^Mart.
25.
•^Apr.
15.
Mart.
"
IS.
«
— 314— 797 m. Szomolnok. — 561 — 900m. Zakárfahi. — 537 m. Tavarna. — 163—300
Eozsuyó.
(iu)
—
14.
Mart.
Î
Mart.
^
25—27.
Apr.
«
— — 20.— — —
«
3—8.
16.
II
«
Apr.
Csornobolova.
«
c
9.
10.
Zuberecz.
Il
Liptó-Ujvár.
Az els bét állomás ennyire egyöntet adatsorozata onnan van, mert a fieletneki erdgondnokság (felsorolva a bét községet) cumulative 80 120 dbból álló jelent ekként «a gólya 30 csapatokban aprii bó 4 6 ig vonult». A jelen-
— —
—
módja tebát nem megfelel,
csakis a részle-
tekben pontos megfigyelés igazán hasznavehet. Zóììjom
nekem túlkésnek
—
látszik.
nem
de
hallgathatom
hogy mindkét ottani megfigyel szerint
els
14-ikére esik az lást jegyez
Saê
Dofommcne
íVorftbeljörbe
tive 511
(die
licvid)tet,
mie
30—80—120
Sie ^orm beê nur
d)enb,
braud)iiar.
Ungudr üáncj nid)t
foli]t
neu.
íia§ bie
imficr,
Stationen
33evid)teö
bcniiuid)
ift
nid)t
ift
p
I
lieçien
nur
"' id)t'int
')
baè fpät;
fanu
id)
58erid)te
all
ju fpät.
K. (M.)
—
«
s
mint
ál vonulói.
—
— Liptó-
Szepe.'<-Brlán > ÉK Ujváron (Ektl szerint) >-É; Podnlinban DK^ÉNy irányban vo;
D—
nultak.
@ämmtlid)e Stationen äuge ina,.
ober
—
3i'9ërid)tung luar
—> NO in S er in^iobolinSO-^NW.
(tant
über
beridjten
"iDíaffen:
menigftena ^ílügc, nnb über
1 1)
;
S
in
p
5 e
e
ô
i
=
p
t
33 é
íí)
ó
=
l
a
n r
U
j
(í=
n d r
S—>N
;
erbalten
—
zóna formulája
XLYUla. 3o»e Mart. 20.
— Mai = =
46 nap
4.
— —
(F.)
Lk. (Sp.) J. (Sch.) A'.
(M.)
— Mart.
19.
—
Apr.
18.
= =
Apr.
31
nap
—
—
:
:
(in) n
Podolin.
Alsó-Kubin.
(STage).
.S.
Összegezve már most a 10 zima eredményét,
haben, uield)e
erbalten mix bie fotgenbe 3Ȓnii"ncnftellnng
:
:
Nyustya.
«
Zólyom.
{%aa,i.)
L.
XLIX. 3one
nur non bort
(in)
Apr. 11—12.
ift
zóna formulája
"À^ormel ber
a következ összeállítást kapjuk î)aô aìefnttat aller 10 3onen s"íiíi»i"e"f"ííeiiö/
aber
3tnfnnftêtagi
alò
A XLIX.
—
benadibarte 3îab=
ç\m\},
Srraäfinung iaffeu, ba^
formel ber
J. (Sch.)
entípre=
ein in alier 9ïid)tun9 präcifer 93erid)t
—S
A XL VITI«,
Lk. (Sp.)
Szepes-Béla.— 631— 800m. 570—800 m. Podolin.
«
összes állomások tömegeket vagy legalább
cuniula--
beniiod)
bejeidj^
a}îaiiensuç\ berid)ten bie fieben erften
(F.)
Az
çu'Ietiu'fer
jäfjlt)
tioiu'n.
L.
—
(Erdhat.
Liptó-Ujvár.
csapatokat jeleznek,
evfteit
«ber ©tord) 509 in 3>ífer
:
ben 14deit Stprii
—
íor
©t. D0in.4:ten biô 6=tcn 3(pvií.»
oon ämei Seiten 6eibe
bereinftimiueii
|"icbt-ii
entfdjieben
oi)ne
(von Erti.)
a hét els állomás.
©tationcn ftnmmt
fiedeu
el,
apr.
— Tömeges vonu-
érkezés.
c
—
Mart. 19.
Ungvár
pedig a közel szomszéd Radvánczhoz képest határozottan kés,
—
652— 1200 m. Il
í
gorftbeí).) ^,
tés
„(„j^. =^.[„„.
—750— 1300 m.
'I
600 m.
:
jç.|„
I
(I
— 1694— 00 m. — 240
Dubrinics.
(in)
—
15.
II
II
Mart. 22. Crrftcbiiitfl.
— 442 m. Alsó-Kubin. — 468— 700m. Nizsna. — 573 m. Bobró. — 612 m.
»
18.—
(I
— diörtilif^c
Északi hegyvidék.
(£r()e(iiiiin.
Draskócz.
(in)
O.
.
..
—
Eadváncz.
«
^ Api 120—262 m. 136— 200 m.
—
között.)
(é. sz.
— 9iiii:Mid)e
Északi hegyvidék. .^ Mart. 23.
— îicfebcue.
Ungvár. --
(in)
—
3U.
49°— 40°30'
(Zwischen N. B.i
in.
«
Alföld.
Apr.
— XLIX. Bone.
XLIX. zóna.
©ta=
:
Zóna
:
68 A/rt/AoiTÌèòì'napmind a
esetben martiusra
tíz
pedig egy esetben a bó els, és
még
esett,
annak második
lencz esetben
ki-
fölére, a súhi teiidt
nap kilencz esetben aprilisre és egy esetben május elejére, Az ingadozás súly április hó második fele. általában nagyobb a tavalyinál, legnagyobb a A középszámok XLV«. és XL Vili«, zónában. sorozata csaknem fokozatos késést mutat, s ha niarHiis miísodik fele; a legkcsöbhi
—
—
nem
egészen ugrás nélkül való, a tavalyinál
is
A
sokkal kifejezettebb. tagadhatlan,
felé
késés az északi zónák
A
határozottan feltn.
s
déli
zónákban a súly martins utolsó napjaira esik. A késés tehát észak felé az idén is bebizonyul.
®ev früliefte nuf
'uJinrj, unì)
Snii,
íuuir
íatmntlidicn 3onen
i"
fi^'l
auf bic
ciiu-m /vaUe
iii
erftc,
uiiP in nouii Ànllcii nuf íie ^incito ôcilftc bociftiben.
® e
ft
u n
f
T(U3
e
%aüc
auf
^ä
e
Í f t
fiel
iii
in icr
31
i
p
I.
i
i
r
—
be
t
©prüni^en
íiorbcn
'Jollen ouf 2ipri[,
a
© d)
^ie
ben
fie
finb,
im
lu
u
a n
loenigftenê
u u
lue o,
i
t e
ift
in
— Tie mitte
fino
3oi"-'ii in
Í
î^ev;
fie
bod) fdjcärfer auö;
Tie
ÎH'rfpntiiMç^ çiegen
unlnugbav nnb entfd)iebcn
nuffatlenb.
Ser
3"s^ cnínuinrt
3cncn Énbe Mäx^, nnb
füblidien
n
i
einem
in j
:
f
d)
audi nid)t luiUfonnnen uon
fo
ìiorjnljre.
crften 331ict
nörblid;en
o
t i
a
alo im $l'orjal)re, íie gröjite
cjvöfjcv,
frei
ift
ii
®er ípa=
beinahe noüfommcne ftufenmeife
nie
ticprägt,
m
—
ÍJÍarj.
6 u Í mi n
:
uub UH-nn
fvätuiuj,
ist ùie
V
n
XLVrt. unb XLVIII«. 3one.
äcigen eine
in ben
neun
in
IKai
3lIiçVincinem
ûîif
cui
f t
suícitcu §nlfte
tier t
n
IH
e
i
in
ben
ber erfteit §ä[fte 2lprií. ííUtljm
ÎTcrspiitunn gcnen lìorùcn aiidj licucr tnt-
sdjieùcn narijgcliiiescn.
S ba a HERMAN-féle* csoportosítunk Sfficnu
területi beosztás szerint
:
mir nnfere Toten
ntid)
ber
.si
m
e r
fdjeu * territorialen (ïiiittieilnng gruppieren, (galten
mir (^olgenbeê
ii=
:
Dunántúli dombvidék. L. (F.)
n
fo er;
.'püncKaiiA
jciif. tier
Soiinii.
I
69 kiemelni osupán azt az egy körülményt akarom,
©iófof
ift
hogy az ország legészakibb részén a gólya az idén is mint átvonuló madár szerepel. Ujabb czáfolatául a magas hegységek vonulást
fpät, roirb
au§er
hatásának.
akaszté), illetve eltérít állítólagos
2Baâ
Stor(í)-3iiöee,
luímlid)
anbebiiißt,
tiiiuj H'.
iinb fo Diete
®aten
fjabeii
Uniftanb
nämlid),
bii{3
nidjt
foldie
id)
beiinod) ^ur S'îoimtnifî ge^
Der iìcbanbhnuj ber
bei
beionbcrë
luitt id)
.s^ocbgcbirge) ùtr .^torrlj
nur einen jenen
f)enHn-()cben,
ùcr itöruürljstEn
in
3"íövid)=
tcibcr
luív
ehijelnen 3oiien geroiirbigt. S)kx einjigen
i)curiçicn
2onc (Slnrpateu:
audr Ijcucr blos als iBurdj:
§ugsbo«cl crsdjisn. (Sine neuere ÎBiberlegnng ber ob íie .^odigebirgôfctten auf ben 3"^
ale
[Ibefiô,
im SlUgenieinen Ijenunenb über abmenbenb
luirfen
roürben.
A mi
végül az idei országos formulát
az így alakul
illeti,
:
!Daê í)eurige Sanbeemitteí geftnttet
enblid)
jid)
mie folgt:
Országos formula. L.
—
(F.)
Mart. 11.
Lk. (Sp.)
— Mai
J. (Sch.)
=
K. (M.)
37.
.
—
<
XLIV«.
4.
55 nap
Apr.
— ~
Xan^CBtoVl^rl. (in)
—
Lúgos.
(111.)
Zólyom.
k
(IX.)
(S'agei.
7.
Ciconia nigra, L.
>
— Mart.
17.
—
—
30.
—
(in)
Temes-Kubin. (v.
«
«
(I
18.
(1
(I
«
Aí)r.
Menestorfer.)
Temes-Kubin. (v.
— — — «15. — — — XLV«. — XLVI«. — — XLVIII«. ^ Mart. XLV.
— —
Almásy.)
II
Morovic.
Német-Palánka.
17.
«
Béllye.
10.
«
Siófok.
26.
o
Tavarna.
—
Siófok Temes-Kuhui késbbi adata elesik. az idei többi adatokkal szemben túlkésö, figyelembe nem jön. Különben is csak alkalmi megfigyelés, Budapestrl jövet a vasútról láttam a
Balaton partján egy drbot.
— Felfün,
hofijj ez
a madárfaj az idén mily korán meg jöU ; laualy csupa áprilisi dátumokat adott. íT
e
ni e ô
: JÍÍ
n b
i
n's ípatcreö
Tntmu
fällt
meg.
—
3ld)t gelaffen. (£ê
eine Gielcgenboite^'yeobaditung,
i>anfe reifenb
äug
am
11) i
e f r
ii
ü
r
e
i
g
L. (F.)
fal) id)
ein
b b
6
i
^5
e f e
a
í)
v
1>1
r
t
1)
gab
e
ii
i
e r
es
ift
fo
mie
fo
nur
non Subapeft nad)
Stüdoon
— (So
Salatonfeeufer.
® ateii.
erhalten, ale eê löüiifdieiieroertt)
Îjabe
iDorîien,
boo
3)íaffciiíüge,
:
maê une
iieincíen luäro;
bvadjt
(ïrid)ciminoien
bie joiiftioieii
gegen fie übrigen í)eurigen Daten ju
Oeni ©ifenbabu: e
n
angelo m m
e
ft
a u
f f
lauter
a
Í
3(
p r
b,
n i
;
t=
70 puiiftc ber íyeiu-tlHnluiui Cies3iHieô 3)atuiii íelbítiicvtianMid)
öen.
—©
p r
u
ift
3lrt Port mciftciKi ípíit
î^ntiim
L. (F.)
Poci)
für
oiif^er 3lcí)t" gcíafíen Ijeiier 511
crfcbeint,
in 35etracl)t.
imi^ jebod) baè iöcr=
fpät, Pa cidcr Pie
ucliiiicii
wir Pos
—
.
^
71
44. -<^^
XL Villa.
Colymbus
— Apr.
arcticus, L.
1 1
.
~
(in)
XLYIII«.
— Mai
14.
XLIX.
-
15.
-<^^>-
XLYIl«.
Colymbus
— Mart. — Mai
—
Jan.
glaciális, L.
Lk.
13.
—
(in)
(Sp.:
—
6.
— —
26.
—
Zólyom. L. (F.)
45.
..
(in)
Ungvár.
»
-labodnik.
"
Szepes-Béla.
(in)
15. —
«
Osala. (XLVI.)
Puszta- Yacs, Jabodnik.
Koronczó.
(XLVII.,
XLIX.)
= =
J. (Scb.)
46.^ XLIY«.
Coracias garrula, L.
— Apr
XLV. «
XLVa.
— 17. — 20. — 19.
29. 26.
XLYI«.
Mai
«
Apr.
XLIX. L.
Mai
—
(F.)
Apr.
«
Karavukova.
«
Német-Palánka.
«
Béllye.
I'
«
Doroszló.
«
Lelle.
"
Szarvas.
9.
—
— — —
17. — 28. —
13.
—
«
Puszta- Yacs.
(in)
13.
—
«
Gbymes.
(Sp.)
— Mai
ïavaina.
— —
(XLYIII«.) J. (Sell.)
—
K. (M.)
--
—
Kupinovo.
Temes-Kubin.
— Mart. — XLV. — XLY«. Mai — Mart. — — 29. — — Mai — Apr. 25. — — — Mai XLVI. — — Mart. 28. XLVII. — XLVII«. — Apr. — XLVni. — — Mai XLYIII«.
«
Karavukova.
18. -^-
«
Béllye.
18.
«
Szonta.
«
Doroszló.
nap (îage). Apr. 28.
Kéa.
«
Fogaras.
«
Yelencze.
"
Diós-.Jen.
12.
«
Somorja.
«
Tavarna.
—
késbbi dátuma elesik. érkezési dátumnak túlkés, figyelembe
Temes-Kiibiii 47.
*- Coturnix dactylisonans, Mey.
XLIY«.
Apr.
— «
XLYI.
XLYI«. «
XLMI. «
XLYIII. (I
(in)
Kupinovo.
«
21. — 28. —
Mai
10.—
Fogaras.
10.
Hosszúfalu.
«
XLY«.
I-').
-
— Apr. 24. — Mart. 26. — Apr. 29. — — Mai «
(I
Apr.
Mai
2.
15.
—
—
Í
U;
e
b
i
n'o ipiitereô 3)atuiii fällt iWi}.
ju fprtt für einc3lnfiinft, mufi aufeer
L. (F.)
— Mart.
Lk. (Sp.)
—Mai 17.—
18.
—
(in) «
= =
.L (Scb.)
Arad.
K. (M.) 49.
Kis-Harta.
XLIY«.
Szarvas.
XLY.
Puszta- Yacs.
2.
Gbymes.
9.
—
Tavarna.
Horka.
61 nap
Szonta. (XLY«.)
Tavarna.
(I
XLY«.
(Taijc).
Apr. 17.
<— Cuculus
Lelle.
Kszeg.
—
3((f)t
(XL VIII«.)
Csála.
—
XLvm«.
ii
Apátfalva.
Somorja.
27.
Sì
ijetafien lueröen.
Nagy-Enyed.
22.
--
íöé
3.
«
Mai
Îemeâ
Temes-Kubin.
Sistarovecz.
«
Apr.
jöbet.
Rèa.
2.
25. — 26. —
Bélli/c
nem
—
Nagy-Enyed.
8.
17.
31
"
I'
—
Menestorfer.)
2().
7.
«
Almásy.)
Temes-Kubiti.
«
12.
(XLYI«.) Lk.
5.
(I
ïavarna. Szarvas.
«
(v.
Kszeg.
—
(in)
(v.
— Apr.
Yizakna.
13.
— Mart. 27. — — 30. — '•
«
«
Apr. 20.
Cotyle riparia, L.
XLIY«.
«
i<
48.^
Szonta.
25.
2.
XL Yin
-
-
K. (M.)
(S^age).
Ïemes-Kubin.
22. —
13.
XLVII.
(in)
51 nap
>-
canorus, L.
— — — — 21. — — Mart. 25. — — 21. — — Apr. 24. — — 20. — Apr. .(
4.
(in)
12.
Újvidék.
«
Béllye.
Dobrest.
«
16.
Temes-Kubin. Német-Palánka.
Kéa. «
Streza-Kercisora.
II
Fogaras.
^
72
XLV«.
Apr.
«
—
«
22. — — —
»
8. -
<(
XLYI.
15.
..
(in)
18.
Il
Apátfalva.
17.
Il
Arad.
-
— 19. — 7.
..
.
-
XLVII«.
XLYIII.
Sistarovecz.
I«
Dorgos.
Berzova.
Il
,(
10.
Il
Tótvárad.
«
10.
—
Il
Topánfalva.
((
Í).
-
Il
Nagy-Enyed.
«
1 .5.
«
-
8.
-
18.
— —
Mart. 16.
XLvn.
Il
-
XLYI«. -
XLIX.
Hosszúfalu.
Kovászna.
II
Apr.
1.5.
«
17.
Il
Bereczk.
Il
Keszthely. Lelle.
Il
Il
Kis- Harta.
Il
Szarvas. Gürg.-Sz.-lmre.
Il
-
Kszeg.
«
13.
^
..
l.j.
Il
Puszta-Yacs.
-
«
14.
Il
Deés.
-
«
22.
Il
Sopron.
-
«
27.
-
a
17.
-
-
«
23.
-
-
..
10.
—
Il
-
-
Nagy-Maros.
Il
Il
Babat.
Il
Yalkó.
Il
Somorja.
-
Il
Ságb.
-
Il
24.21. 21.
Diós-.Teuö.
Il
18.21. -
-
-
-
Ghymes. Fels-Hámor.
Il
Selmeczbánya.
Il
(v.
Tnzson,
v.
Yadas.) 98.
—
Selmeczlidiijia.
Il
(v.
15.
— —
17.
—
18.
—
18.
—
lu.
XL VIII«. —
— 18. — 18.
20.
—
— 20. — 20. — 2ü.
20.
--
— 20. — — —
20.
Gretzmacber.)
Il
Diós-Gyr.
Il
Kabolyapolyána.
Il
Dóczi fürész.
Il
Erdösnrány.
Il
Gyertyánfa.
Il
Elesmart.
Kell.
I.
(1
lievistye-Yáralja.
Il
Fels-Zsadáuy.
Il
Alsó-Zsadány.
(I
Geletnek.
II
II
Repistye.
Szkleno.
Zólyom.
«
19.
II
Horka.
II
Tavarna.
-
— 25. —
23.
—
Gács.
(I
18.
17.
—
II
Ungvár.
(I
Sztavna.
Mai
73 Ziílicrecz
aránytalaunl kés, de megfigyelnk
jelentése szerint határozottan az
van szó. 3iií)erec3 íniit
unfcrem
els érkezésrl
üerhältniüroibnc^ fpät, eô giít aber 33cobad)tcr
entídiicbcn
cine
Slufiiiift.
L. (F.)
- -
Apr.
1
3.
—
(in)
Alsó-Venicze.
orfte
i
J. (Scli.)
—
32 nap
(Taije).
74
58.
-<-e^>
Erithacus rubecula, L.
— Mart. — — 33. — — 20. — — 23. — — Fchr. — — Mart. —
XLIY«
12.
in) «
«
XLY«. (I
XLYI.
XLYI«.
«
Uj-Besseny.
XLYII.
'<
lîéa.
XLVni.
«
Arad.
"
Nagy-Enyed.
»
Lelle.
II
Szarvas.
I'
Köí
16.
«
17.
«
A.
Jati.
«
XLYIII. V
—
Lk. (Sp.)
—Apr. 16.—
«
11.
II
Somorja.
J. (Seb.)
=
41
»
IS.
II
Selmeczbánya.
K. (M.)
=
Mart. 27.
(.
18.
«
18.
— —
20.
(I
«
23.
Zólyom.
II
Oszácla.
—
II
Tavarna.
—
— 25. —
XLIY«. XLVö.
II
Ungvár.
II
Turócz-Sz.-Márt.
II
Zuberecz.
II
Liptó- Újvár.
II
Szepes-Béla.
XLYI.
—
(F.)
e
(3
XLYI«. XLYII.
XLYn«.
Ubcnuiiiteniiuìè=Ì'atcii.
Mart. 11.
—
(ini
XLYIII.
—
25.
Il
—
Il
XLYIII«.
Szepes-Béla.
(XLIX).
nap
J. (Sch.)
--
1")
K. (M.)
^
Mart. 18.
(in) n
XLY«.
Falco regulus. Fall.
—
Jan.
(in)
—
Fogaras.
XLYIU. XLIX.
— — Mart. «
i:
12. 8.
—
— —
Mai
Kszeg. (XLYII.) Szarvas. (XLYI«.)
-
14.
-
II
Béllye.
II
23.
-
II
Béa.
.1
11
II
—
17.
-
111. '-
Il
21.
Il
18.
— — — Apr.
(in)
21.20.
-
18.
-
21.
-
".).
2.
Il
-
— Mart. — Apr. — Mart. 25. — Apr. y.
12.
L. (F.)
Mart. 14.
—
Lk. (Sp.)
Apr.
—
•L (Scb.)
30 nap
K. (M.)
Mart.
12.
Temes-Kubin.
Il
Oláb-B.-Bocsárd.
Il
Öláb-Lapád.
Il
Lelle.
Il
Velencze.
I'
Sopron.
Il
Diós-Jen.
Il
Somorja.
Il
Selmeczbánya.
(I
Gács.
(I
Zólyom.
Il
Ungvár.
Il
Zuberecz.
Il
Liptó-Ujvár.
Il
Szepes-Béla.
(in) Il
Béllye. (XLY«.)
Zuberecz.
—
(XLIX.I
Somorja.
(î'aiic).
28-29.
*—> Ficedula
— — et. — — Elvonul É.
XLY«.
Mart. 25.
XLYI«. XLVII.
Apr.
21.
(I
27.
—>9Î.
XLYIII.
62.
sibilatrix, Beciist.
Liptó-Ujvár. db.
1
Liptó-T\jvár.
felé.
ab.
Il
<
Conclusióra alkalmatlan adatok. lüeitere (Sonclufion
«3lliíd)u|ii-
;^e|te.
3ief)t
Jür
;
(I
erfte.
Fogaras.
1
9
Az
— 3)er — Az — utolsó. ®er els.
— Febr.
fpät
(Sage).
8.
5'J. *-»->
Somorja.
Mart. 16.
]
Il
XLIX.
(íaiio).
—
7.
nap
Il
(XLYIII.)
Lk. (Sp.)
Mart.
II
— —
—
Somorja.
— — —
(I
Kötize
6
Kszeg.
II
"—> Ficedula rufa, BticnsT.
61.
19.—
.(
Gács.
II
n
iH'ri)ältni§inäfii(i
L. (F.)
(I
L.
Sjarcao
II
Szarvas.
batuiu.
Czenk.
18.—
Temes-Kubm.
«
Szarvas aránylag kés; dlövetési» adat.
Diós -Jen.
(I
ö
—
Il
ly.
£
18.
18.
«
rab,
«
«
((
Arad,
7.
— —
Ki.
- Mart.
—
- (in)
1."».
Il
.
XLIX.
— Mart. — Apr.
1
»
((
XLYIII«.
3Í
—
— — — — — Mart. ± — — -— — — — 17.-
XLYII. XLYII«.
Temes-Kubin.
«
16.
—
XLIY«. XLYI«.
Kupinovo.
«
17.
(I
Falco subbuteo, L.
(;o.
unjurcid^enbe í)ateii.
Il
XLIX.
Il
— —
— 28. — 24. — 18. — 24.
(in)
Béa.
Il
Szarvas.
Il
Kszeg.
Somorja.
Il
Selmeczbánya.
Il
Gács.
«
Liptó-Ujvár.
|
75 L.
— 28. —
-- Mart. 25.
(F.)
— Apr.
Lk. (Sp.)
J. (Scb.i
:=
K. (M.)
_.
fin)
Eéa. (XLV«.)
äeigtcu
(XLVm.)
rerfc^roanben
nap (S^nge). Apr. 11.
XLIV«.
XLVa.
Ficedula trochilus, L. (in)
10.
XLVII. XLYII«. XLYIII.
,<
«
17.
Ajir.
17.—
XLIX.
— Febr. 20. —
Lk.
— Mart.
(Sp.)
Lk. (Sp.)
- Mart. 20. — — — Apr.
=
33 nap
II
Kszeg.
K. (M.)
=
Mart.
«
Sopron.
Selmeczbánya.
r>5.
(ini
Az
Temes-Kubin. Selmeczbánya. Zube-
(î^age).
K. (M.)
Apr. 3
4.
-
-Mart. 7.XLYI. XLYII.
5.
II
14.
(1
— —
el^.ik
!
LXYIII.
(in)
Kszeg.
Febr. 19.
«
11. 6.
{^^}
Somorjnn
j^'^^f^
között.
Újvidék.
Arad.
II
Né-
is telelt.
tért aiid).
ér-
m
XLVm«.
14.
—
Szól. (I
-
Ungvár.
©ingt.
— Át —
j
19.
17.
Több helyen
—
—
II
Zuberecz.
hány II
ri".
rf".
Liptó-Ujvár.
áttelelt az idén.
—
Zubereczen
mart. 19 és 25-én mutatkozott néhány d',mart.
végén eltntek
s
csak apr. 10-én jöttek
19-én három db. a sármányok
febr.
l-ig
fani ani
fonft
inar
104cn
aiiärj
ju fe^en.
niditè
ein gröjicrer
—
—
í
t)
—
1895
an, luaren
biè
jum
1
-ten
'JOìcirs
(in)
Temes-Kubin.
in
fleineren
311 fefjen.
is
— Né-
Einige
—
a
66. -Í—> Fulica atra, L.
übenuintert.
XLIX.
volt látható.
^n
gliigen
3(uá)
telelt.
nem
—
—
1.
mart. 10-én mutatkozott egy na-
^nS^öfeeg
Nagy csapat
Selmeczbánya.
14.
Zuberecz.
kisebb csapatokkan volt látható.
ging an,
Somorja. II
— Mart.
— Zubereczen 1895 decz. 1-én jöttek — 14^ C. hidegben, azontúl mart.
—
Magyar- Ovar.
8.
elsk
Puszta-Yacs.
— £am ein
Mart.
Dobrócs.
3.
—
utolsó.
az
14.
Selmeczb.
1S95.
1.
:
Selmeczb dny (ín egyesek egész télen, 29-én szaporodott, mart. 8-án a két
febr.
—
Kszeg. hány át
II
—
—
Jan.
lelten
- Mart.
Somorja.
télfn. 1 30115. *Unt.|
Kszegen
Újvidék,
«
Mart. 23. II
Sie
Szarvas.
Egész
1
Az utolsók
SBo?
:
«
"
L.
Hol?
:
gyobb csapat, máskülönben
großer ^lug an.
XLYIII.
(î'age).
(in)
XLIX. Dec.
kezett.
XLYII«.
—
Magyar-Óvár.
n
Ungvár.
Ginige ii(ierunntev:
Febr. 20.
—
Mart. 10.
XLYin«.
Fringilla coelebs, L. 15.
—
7.
—
XLYI«. XLYII.
(XLIYr,..)
28 nap
Puszta-Yacs.
-«^ Fringilla montifringilla,
Zuberecz.
Il
J. (Sch.)
(in)
Somorja.
«
(I
17.
- Jan.
10-teu Slpril
(XLYII./.) J. (Sch.)
iS^eii
XLY.
23.
Fogaras.
recz (XLIX.)
-«-€H-
am
ficb
Temes-Kubin.
(XLYIII.),
64.
3iiiierecä
(XLYII.)
«
S)ie erften
L. (F.)
um
íianii,
fio
$jii
unb 2ô:ten ^färj
19.
roieber ju äcigen.
'?•'>
— Mart. 20. — — Apr. — — 11.— — Mart. 23. — — 28. — — —
^, nm
einige
fiel)
L. (F.) 63. ^->
—
mcdriiTafê überrointert.
,Ç")Ciiev
Selmeczbánya.-
"
meg
XLY. XLY«.
— Mart. 14. — — Febr. 26. — Mart. 28.
XLYIa.
—
XLIY«.
ti
XLVll. XLYIII.
Febr. 24.
— Mart. — Febr. 28. — Mart.
Német-Palánka. Fogaras. Keszthely.
3.
Lelle.
8.
Somorja.
Yelencze.
újból. 10*
7(5
— Febr.
L. (F.)
Lk. (Sp.) •J.
(Sch.i
K. (M.)
67.
-<^*^
XLVIII.
^fi.
"
Mart. 28.
=
32 nap
.
— N.-Palánka. (XLY.) — Fogaras. (XLY«.)
(STage).
Mart. 12
13.
Fulix cristata, L.
— Mart.
3.
(iu)
Somorja. (Doborgáz.
C8. -«^^
XLYII. XLYIII.
G'J.
-«^^
Fulix marila, L.
— — Febr.
Mai-t. 13. l'.t.
(iu)
Yelencze.
«
Somorja.
Gallinago gallinula, L.
71. <^H-
Gallinago scolopacina, Bv.
—
—
77
^emeè
u
(li
: .<^ Il
311
für cine erfte íínfuuft
fpcít,
76. <
—> Hierofalco sacer, Gm.
unljaltbnv.
XLRV/. 74.
13.
—
Temes-Kubin.
(in)
«
— Apr. —
—
22. 12.
(1
(in)
—
i<
Kupinovo.
Temes-Kubin.
//.
(I
— Mart— Febr.
13, IG.
—
12.
—
•
XLRV/. XLVI«.
<-^ Grus cinerea, L.
XLIV«.
(in) «
Himantopus autumnalis, Haas.
—Mai
1.
—
—
21.
«
II
Lelle.
Kupinovo.
Hirundo
78.
rustica, L.
18 ©t.
— Mart.
Temes-Kubin.
(in)
—Apr. 21.—
Temes-Kubin. IS drb.
I)
—
(Deliblát)l cfjur.
<—> Graculus pygmaeus, Fall.
XLIV«.
7.5.
Apr.
bin. Azutol-
sók. —
- XLIVa.
XLrSV/. zóna.
Temes-Ku-
(Zwischen N. B.)
44-ÍÍO'— 45°
2>^\\t.
között.)
(é. sz.
®ie Dunántúli dombvidék.
-
.^ügcUaitb
jciif.
Aer Vonali.
legten.
—
XLY«.
«
Üj-Besse-
z
—
24.
«
«
Sepsi-Szt.-
"-
—
23.
«
—
«
—
20—25.
«
«
— 18,23,27. — — — XL VI. — — 24. — 21. — XLVm«. — Apr. — — «
Bodzái szo-
15.
II
«
Arad.
Il
Sistarovecz.
14, 15, 19,
Il
Bereczk.
10.
Il
Ungvár.
3.
Il
0-Kemen-
17.
«
Il
(.
i<
(1
(I
— Mart.
—
20.
Temes-Kubin.-ha.n igen sok volt látbató.
«
18--ten
am
eo:;ílu
üiele
«ínra
ca.
ju
l i^Apr.
Dubrinics.
o
az
idén kora tavaszszal
Kováaznán els izben
bin
35 ©t.
;
—
fvül)
im
3n Ä
u á ^ n a
am
am
23^teii
150 ©t.
iiiib
uiareii
Ijeucr
5.
—
—
— — Mart. 23. —
cze.
—
feíjeii.
27=teii flrofsc íffiiae.
L. (F.)
-
Brlog.
II
471»
m.
«
11
II
II
II
— Siefcbene.
— 78 m. Pancsova. — 79 m. Temes-Kubin. — 82 m.
Kupinovo.
Temes-Kìthiìi. Deliblat.
G.
Il
?0.
Il
12.
n Il
— 93 m.
Fehértemplom. 97
Keleti hegyvidék.
(I
nagy csapatok.
3n 2^eiu
Apr.
Apr.
(mart. 18.) ca. 35 db.; 23-án 150 db. én 27-én
;^rü()iaí)r
15.
II
Kovászna.
(.
-
II
N.-Boros-
«
i(
1.
— Mart. 23. — 30. —
nyó.
«
(in)
Alföld.
Apr.
ros (Pass). «
—
Î
György. «
Mart. 23.
nyö.
—
«
—
23.
«
—
— 141
m.
Ccftlidic fêrficliuiig.
Berzászka.
—
81 m.
Dalbosecz. — 254 m. Ogradena. — 58—249 m. Herkulesfürd. — 153
6O0 m.
78
XLV.
Alföld.
— — Mart. 28. 22. — — — Apr. — —
!^
—
«
18.
«
Német-Palánka.
(').
«
Újvidék.
«
10.
Il
Il
8.
Il
'25.—
Denta.
Il
—
19.
—
83 m.
— 84 m. Nagy-Becskerek. — S3 m.
Keleti hegyvidék.
Il
îiiftlJiiii-.
Üj-Grailiska.
(in)
i<
^_Apr.
között.)
lé. sz.
— 129 m. — 8G m. Zupanja. — Morovic. 85 m.
10.
(1
«
3t"ic-
45^— 45°30'
iZwisclien N. B.I
^ Apr.
XLY.
zóna.
Il
—
—
93 m.
Ocftlirtjc (íiijcbimn-
Ncmet- Bogsá II.
—
Temes-Szlatina.
—
18'.}
m.
31.5
m.
Morovic-on a beállott nagy hideg miatt tömeel. Kémet- Borsán túl kés,
—
gesen pusztultak elesik.
^n
Wí
Ma\\tn
in 33
g
î
u
r
á n
c
i
nb
f i
©ninöe gegangen.
ju
j^-ormel ber
formulája
XLY.
^<í\k
L. (F.)
— Mart.
18.
Lk.
—
25.
(Sp.)
K. (M.)
= =
Apr.
33 nap
Sìéniel-'
(in) «
Német-Palánka.
Német-Bogsán.
— —
— XLY«. ^ont.
45%*ÎO'— 46°
Alföld.
27.
— —
(5£age).
zóna.
(Zwisolieii N. B.l
Mart. 19.
:
:
Apr. 6.
XLY«.
Il
—
su fpät, fniít roeg.
A XLY. zóna
J. (Seh.)
roeijcn eingetretener Sväite
— îicfeUciic.
(é. sz.
között.)
79 ÍpüteS 3)atiim. ?ö u
í i ti
ö iinb
- --
g
13
ín
a
a b á 6
e v
b ö,
a s'ö jiueites
r
'3JÌ
o ô
n
Satum
t
c j
[inb
a, jii
fpöt, iiiüjQÍtbar.
A XLV«. zóna 5vorineI ber
L. (F.)
Lk. (Sp.) J. (Sch.)
K. (M.)
formulája:
XLV«. 3o"e
— Mart. KI. — — Apr. 27. — = =
43 nap
(in) «
Lúgos.
Fels-Porumbák.
(STage).
Apr. 6.
XLYL
zóna.
(Zwischen N. B.l
— XLVL
4«"—46°30'
Síuiántúli dombvidék.
Apr.
:
^oiie. (é. sz.
— .fiügellaiit)
jciif.
között.)
ber Toiinii.
— .so
Íí
i
e
t
V
li
imb
fî
^ m
c
(1
ô frfieinen ju
fpcit, roirb
nluT burdi bic alpine Saac 6cçn"iinbet, iinb burd) jenen Uinftaiib, bafs bie a^eiUmdjtuuç] non beni anf ber
fteljenben
33erg)pitíe
Tennod)
non einem
nnb
nidjt
bie Siebe fein tann,
ftaninit.
Taten, ba
iiorrücfen
Ijíjpíouietrifdjen
con einer
Ijier
nur
beò iiogetô
eiiientlid)en âi'Sê^Êi'iaieinnng
ber
bei
ber 3onen=
(Vt'itftellnnç;(
— ^n
5yonne( nidjt aniuenben.
am
^öríterl)aníe
biirfeii loir biefe .^mei
£
e
Í
l
e
seiiiten
14 ©t., roaren
28:ten aUärj ^nerft
fa^en auf ben S:e[e9rolj:®räbten sunt 8:ten 3lpri( feine
,^u
bann umven
;
fid)
mübe,
felir
[liè
bann anf eiumaf
l'elien,
üiele.
A
XLX'I«. zóna formulája
5yornu'l ber
L. (F.)
XLVI«.
3011e
— Mart. — M). — 27.
Lk. (Sp.) J. (Scb.)
K. (M.)
-
(in)
Ain-.
= =
o5 n&ii
:
:
Keszthely.
Dobrus.
»
(S^oge).
Apr. 13.
XLVII. zóna. - XLYII. 3one. (Zwisclien N. B.l 47''
47^'îiO'
Dunántúli dombvidék. — Ajir.
7.
24.
«
— —
(in) «
—
(in)
16.
—
«
Aj^r.
11.
H
—
(in)
jciit.
—
6ir "îoiinii.
— 274 m. —
Bormonostor.
227 m.
îicfibciic.
114 m.
Velencze.
—
Puszta-^'acs.
Keleti hegyvidék.
Apr.
^ügcllaiiii
Kszeg.
Alföld.
Mart. 17.
lé. sz. Ivözött.)
—
Ccftlid^c (ívlicbiuui.
-- 267 m.
Zilah.
Nagy-Honda. Dees.
134 m.
—
Bethlen. Teles. ~
— Ca. 230 m.
251 m.
—
Ca. 2.jO m.
Ca. 400 m.
— 326-600 m. Néposz. — 361 — 600 m. Román-Budak. — 530 m. Kis-I.va. — Ca. 410 m.
Naszód.
Borgó-Prund. Nagy-Ilva.
~
m. UOO m.
4()2
600
Uj-Padna.
Ca. 600 m.
üorna. Ca.
1000- 1600 m.
Kosna.
A XL VU.
-
C'a. .S(i0
zona formulája:
gormeí ber XLVII. 3one
:
m.
—— 81
XL Vili.
— XLYIII.
zóna.
(Zwischen N. B.I
4S°— 48°30'
.^Mart.
—
2.5.
^Apr.
130 m. 12 J m.
— 92ärblii^c @i'f)c6ung.
—
—
(in)
—
«
Mária-Család.
II
Aranyos-Maróth.
— — — — — — —
Ghymes.
192 m.
— 282 m. — 196 m.
— 221 m. — Eudnó. 207 m. Fels-Hámor. — 259 m. Garamrév. — 211— 700 m. Uj-Bánya.
«
II
II
—
230 m.
II
Zsarnócza.
II
Alsó-Hámor.
Il
Szélakna,
(I
Selmeczbánya.
400 m.
— — — — — — — —
ber Soimii.
jciif.
—
Vág-Sellye.
(I
Északi hegyvidék.
Apr.
—
Somorja.
(in)
—
~j.
között.)
(é. sz.
— .fügcllanb
Danántúli dombvidék.
ßoiie.
—
Ca. 300
— 863 m. —
593
942 m.
— Ca. 600 m Bélabánya. — 484 m. Tópatak. — 594 m. Balassa-Gyarmat. — 148 m. Gács. — 311 m. Losoncz. — 191 m. liima-Szombat. — 208 m. Mocsolyás. — 334- -422 m. Uj-Huta. — 582 m. Parasznya. — 183 — 300 m. Diósgyr. — 183 m. Kabolyapolyána. — 410 Lenge.
Il
Il
Il
Il
Il
Il
— —
Il
Il
— — — —
Il
«
I'
I'
1000 m.
—
— 443 m. Bogdán-Lubi. — 613
líahó.
Il
—
Il
1000 m.
Fels- Hámor feltn kés s figyelmen kívül marad; megfigyel maga is irja: «a füsti fecske észleltetelt legelször május Iió "J'í-éii, a mi felelte kés a korábbi észlelésekkel szemben, de ezt a rendkívül hideg, szeles aprUisiiá okozliatlaiK
'^eí)ö'-^ámox bcmevf t
^^eobad)ter
äeiötc 3
u
í
1 11 11
p a (\
r b e
b
e
G
am
fid) t
e 11,
0,
g
e
u)
a ê î
11 1 1 i cl;
'ä)i
beuuod)
u a
t
ê
b
fi
ü
Í)
3(
«
e
i
u
öer
fcUift
fpcit;
9ï a
c
i
l
e,
p
r
f
n u
á)
m i
unberiicffidjtiijt.
Aijuila. IV.
b
á) f
lu
ct)
a
l
r
ü
I;
e r e
b u r
r i ii
e r f
b 1
i çj
ä r
e
e
S
it
b
cl)
i
3B
u
a
i 1 1
1
ä
b e
o b a á)-
e
e
l
ail
22=ten íOíat äucrft,
n
e
auf f alleno :
ii fs
c r=
u
ii (5
c r
fe t.
aBirb
m Apr.
— —
20. 17.
(.
—
Keczer-Peklén.
(in)
Tavarna. —
«
328 m.
XLIX. zóna.
163—300 m.
(Zwischen N. B.ì
— îtcfcliciic.
Alföld.
Apr.
-
JO.
«
«
—
12.
14.—
«
16.
«
i?
— — — — — — — — —
Apr.
m.
— 92ürMitf|C @r>)cliiiiig.
—
Dubrinies.
<.
—
120—262 m.
Ó-Kemencze. 149—400 m.
(in)
16<)— 400m.
Turja-Eemete. —
«
180—
400 m.
30.— ].— Mai »
—
Sztavna.
1.
Dóczifürész, l'Jrdó'siinhiy, Gjiertydiifd, Éles-
mart
tiilliésk
már
s
sem
CKnk azért
acceptál-
Körnem pontos meg-
mert cumulative jelentenek.
hatók,
möczháiiya túlkés, elesik figyelés; jelentés
Feltn
adatok
korai
Krompach
szól
igj'
;
a többihez
aránylag
—
A XLIX.
:
L. (F.)
egyszer a lehet legnagyobb iiyomalékkid hang-
A'.
meg nem
súlyozzuk, a czélnak
c 3
i
ü r
f
Éleöinart iH'ruierfcn,
mö
ö r
,Sl
i
fíiib
u
b d
b ö
u
t
á n
r
(^5 1)
\),
cumulatine
falu f rül;. e
V
f e
b
—
mu
u
Dr p
gcgcu
i
3
ô
e c
b i
b
b
i
r
11
e
n
—
t
u ga b
3^
c
m e
i
i
u
v
u
t
f
S) a d)
p
id e
a u b
t
e
í ci)
í
n,
e
e
e
t e
l
n
f e
I)
e,
w
a u
b
1
e
3
iî
r
L. (F.)
Lk. (Sp.) J. (Sch.)
K. (M.)
- Mart. 21.
— Mai = =
1.
Boìu'
-
42 nap (Sage). Apr.
IO— il.
(I
ni
i'=
e
í
be n
t,
i
e 11
cij
t
11
b
b
c r
u
ft
u u b
m
,;]
:
(in)
-
«
f
u
XL\'irr«. zóna formulája:
XLVIU«.
"
a
d) t.
íVormeí ber
28:teu
auffalleub
u
ma
n
i
V e d) e
cl)
(
-
fiub.
i>n\
uub
Bouc fiub
e f c r
31
e
t i
e t i
i
fiub:
ö
9 a r ni
A
a
1
b
u n b
t
ä
S"
ju
feine piiiifi:
:
òtationeu
iUnii^eu
bie
á\\\a,
\)
beêljalb
«uiu
ni p n d)
.t r
»
t
'iìcvicfitc
lidje 33eobaá)tuii(^, iiuiu berici;tet:
9}ini auç\cf oninien.
c r
aucl)
a su jpät, fällt lUCiH
\)
@i'l|cl>iiiiii.
Turócz-Sz.-Márton. 399 m.
Fenyháza. 500—1000 m. 468— 700m. Alsó-Kubin.
«
— — 496 — 900 m. Zuberecz. — 700—1300 m.
«
Liiitó-üjvár.
(.
(I
Rózsahegy.
637—1200 m.
— 684— 1100 m.
i<
Szvarin.
(I
Vichodna.
—
..
Feketevág.
— 750— 1100 m.
775—900 m.
— 677 m. — 683 m.
«
Nagy-Szalók.
«
Szepes-Szombat.
«
Szepes-Ófalu.
»
(.
500—900 m. Szepes-Béla. 631— SOOm. 570—800 m. Podolin.
—
zí'ma formulája:
Lk. (Sp.) J. (Sch.)
(M.)
— Apr. — Mai = =
17
21. 7.
nap
Apr.
— —
:
(in) «
Szepes-Szombat. Nagy-Szalók.
(2;a9e).
W.
felel.
fcI;ou
fpüt,
511
cg
uieit
e ä
(£ r
fi,
l<.izött.)
— 420 m.
Pribócz.
Összegezve már most mind a 3) d
h'. sz.
— diül'blii^c
(fnnel ber XLIX. 3one
Ebben a zóitdbaii igen sol: a cumulativ, tér és idre iiézve nem egészeit poiilosmi i'itt jelentés, a mi, s ezt még és Zakdrfalu-é.
«
"
2)^\\t.
-
»máj. 28-ika körül«.
:
(in)
— — — — — —
240— 600 m. 379— 700 m.
Csornoholova.
«
49'—40''.'Ì0'
Északi hegyvidék.
Badváncz. — 136—200
Északi hegyvidék. Apr.
—
Ungvár.
(in)
24. —
— XLIX.
Krompach. Sztavna.
i
e^
ni e ci e
tíz
zóna ered-
ményét, a következ táblázatot kapjuk
Sas
:
9vefuUat alter jeljuBoneu äuiainntenfaffcnb,
erbnlten mir bie foígciibc 2'abeüc:
8^ ban, a melynek az északi magas hegyvidékhez
egyöntet sorozatot
tartozó állomásai igen szép
adtak, bizonyságául annak, hogy minél egyfor-
mábbak
a vízrajzi és klimatológiai viszonyok,
— A közép szá-
annál congrnensebb az érkezés.
mok
majdnem
egymásutánja,
—
felé.
mond-
ideálisnak
mutatkozik a késés észak
ható, fokról-fokra
Csupán az feltn, hogy a XLIX. zóna
az idén jelentékenyen 2
— 3 héttel késik a többi-
hez képest, de az a körülmény minden való-
színség
szerint meteorológiai
okokban gyöke-
rezik.
®er
rü
f
nürbíiáften
nnf Wuiï^. (enteren
Ijcfte 'Xai\
(XLIX)
—
"íDer
ncn nuf
p ä
f
1a
t e ft e
ben fünf
—
minirt ©nbe 3íprií. bar
congruent; bie
auf
©ruub
fünf
jiocite ^gälfte
auf Wiai
leljtercn
Dk
fieinfte
Singalien
hm
in
ç\
in ber
immer
lao, in ben fünf erften 30=
fpätefte
3ipri[, in
nur
oiid) [)oiior
cnlminirt (Suöe
auf 9Jíaí;
— Scr
Wiäx^.
fiel
3otie nuf 9lpril, fonft
cut:
;
©cbioanfnng annef)m: in
XLIX.
ber
innter (jodjiiegeuber
So'^V
Station |
neu ber növblidjen ha^
(îr[]ebniuii
—
9(nfunft. a
Ij
I
e
—
ua ^
ftanb
ber
=
n faun beinaíje ibeaí genannt roerbeu, b
i
e
t
XLIX.
etioa 2
3îad)einnnber
I
3
e
3)aë
unb fltma=
befto gieid}niäfeiger ber e
p a
5ß e r f
bie
cin ÎBciueiê bafiir,
je gteidjnidfìiger bie Ijijpfometrifdjen
tologifc^en SSer^öituiffe
5
:
gegen
u n g »
t"
»
1"
3oite
*'
i
r b e
n
beuer
e
ft
3(uffaUenb
Í c-
fid)
— 3 2Bod)eu
9i
3Ji
iji
beträd)t(id)
gegen bie übrigen
;
i
g
i 1 1
t
nur,
bei: òa^
uerfpätet, biefer Uni:
murjelt aber alier SBaljrfdjeinlidifeit nad) in
i
ben uieteorologifdien iierfjältniffen.
Alkalmazzuk még területi felosztást,
ményt kapjuk
fajnál
e
s
is
a HEEiuN-féle
akkor a következ ered-
!
: [
ÍBenbeu mir nun
bie
ô
*'
vni an'fd)e Territorial:
eintljcilung an, fo erijalten loir fotgeubeö ÎRefuItat:
I.
Dunántúli dombvidék. L. (F.)
— ."pügcllaiib
jciif.
^cr Toimii.
84 L. (F.)
Lk. (Sp.) .1.
(Seh.)
K. (M.|
80.
II
= =
— 28. —
11.
(in) II
Szarvas. (XLYI«.)
Tenies-Kubin.
18 nap t^age).
Apr. 19
20.
<—> Hydrochelidon leucoptera, Meisn.
XLYI«.
81.
— Apr. —
— Apr.
20.
—
(in)
Keszthely.
^—> Hypolais icterina, Yieill.
XLYlr/.
—
XLYII.
-
XLYUI.
—
—
Apr.
14.
Mai
11.—
12.
(in)
—
Szarvas.
(I
Kszeg.
(I
Somorja.
82. -^A> Ibis falcinellus, L.
XLIVö. (I
XLY. XLYI«. Ejipen
— Mart. 28. — — Apr. — — Mai — — — Apr. 11.
(in) II
Kupinovo.
Temes-Kubin.
'.).
II
Újvidék.
21.
«
Keszthely.
nem egyöntet
adatok.
©cí)r äcrftrciitc 3)ateu.
L. (F.)
— Mart. 28. —
Lk. (Sp.)
— Mai
(in)
Kupinovo.
—
(XLIY«.)
.1.
(Seh.)
K. (M.)
83. <-^
3.
=
37 nap
:^
Apr. 15.
—
«
(S^age).
Újvidék. (XLY.)
85
V Larus
88.
XLIY«.
-
melanöcephalus, L.
Mart.
2(;.
~
(in)
— 2 db. — 2 ©t. — Temes-Kubin. (Megfigyel o()aá}ter:
:
(>'.)
58c=
Al-
másy).
89.
-H» Larus ridibundus,
XLIV«.
XL VI«. « «
XLVII. XLYlll.
— Mart. — Febr. — — Mart. — — — — — — —
W-i(i.(in) Temes-Kiibin.
(bis)
28.
:
Sì
Kesztbely. Lelle.
7.
«
7.
"
Szarvas.
(I
5.
Il
Yelencze.
Il
25.
(.
Somorja.
u 6
nem i
pontos dátum.
n'ê 3)atuiii
— Febr. 28. —
L. (F.)
(iu)
«
Temes-Kiibin ÎT e ni e ê
L.
Lk. (Sp.)
~ Mart. 25. —
J. (Scb.)
=
(in)
iiid)t priijiô.
Kesztbely.
(XLYI«.) «
Somorja. (XLYIIl.)
K. (M.)
90.
:
.
27 nap
(STage).
Mart. 12.
*ö^ Ligurinus chloris,
XLvn.
L.
—
—
S6 L. (F.)
— 87
XLYII.
Mart. 12. «
4.
«
5.
(I
7.
— —
—
— — 14. * 10. — — 15. — 14. — — Apr. — Mart. — — — 21. —
XL VII«.
«
«
Il
Vissó.
Somorja.
(I
1.
Il
Il
7.
Il
Il
Kabolyapolyána.
Il
Dóczifiirész.
(I
17.
(1
17.
Il
17.
(1
11.
(I
11.
Il
17.
(I
17.
(1
7.
Il
7.
Il
10.
Il
16.
Il
17.
11
18.
Il
16.
"
Il
17.
-
(I
14.
Rónaszék indokolható,
Il
17.
—
— — — — —
3n
ón
a
ber
aiuijaOen
f 3
J. (Seb.')
Kell.
K. (M.)
Fels-Zsadány.
«^
Alsó-Zsadáuy.
;
105. <-
Geletnek.
XLIV«.
Eepistye.
XLV«.
Il
Szklenó.
Il
Zólyom.
Il
Mocsár.
— ©umpf.
«
Sopron.
«
Zuberecz.
II
18.
II
Liptó-Ujvár.
II
19.
II
Szepes-Béla.
16.
—
— = =
I'
Ô
nap
20.—
(in)
Görg.-Sz.-Imre.
Zuberecz. (XLIX.)
II
{Xaci,í).
Mart. 18.
— Apr. Il
4.
20.
Mart. 15.
XLVI«.
Oszáda.
Il
Apr.
II
13.
—
— — —
1.—
Il
Tavarna.
Il
Ungvár.
Il
Dubrinics.
Il
Túrócz-Sz.-Márt.
Il
Zuberecz.
Il
Liptó-Ujvár.
Il
Szvarin.
Mai
Il
Feketevág.
Il
Óviz.
xLvn«.
Kakasfalu.
XLVIII.
XLVUI«.
Il
Szepes-Béla.
Il
Podolin.
semmivel sem
;
oieíe
luertí;.
Il
Kovászna.
Il
11
11
Il
25.
Il
29.
Il
Il
15.
Il
Il
29.
Il
Il
11
Il
(I
11
Il
Lelle.
Szarvas.
Sopron.
Somorj a.
Fels-Hámor. Selmeczbánya. Dóczifurész.
Erdsurány. Gyertyánfa.
Élesmart.
Tdvarmt.
Lk. (Sp.)
— Mart. -— Apr. 25. —
J. (Sch.)
=
K. (M.)
-=
13.
(in) Lelle. «
Somorja.
44 nap (Tage). Apr. 3—4.
értékük
é í ju fpat, uudein'üiibet, íiíciíit meoi.
fiub
Fogaras.
10.
IL —
Temes-Kubin.
Il
Il
Il
L. (F.)
A XLYIII«. zónában
sok a cumuativ adat
(in)
Tavarna túlkés, figyelembe nem jön. 3: at) a rua ju fpät, luirb unbenidTid)tÌ9t.
Szepes-Ofalu.
Il
L
Motacilla flava,
— — — Mart. — — 29. — 29. — 29. —
(1
bebeutenb raeuiger
Görg.-Sz.-Imre.
(in)
Eevistye- Váralj a.
Il
dátuma
XLVIII«. 3one
— Mart. — — Jan. 22. — — Mart. 20. — — — — —
(XLVI«.)
Élesmart.
kevés. 9Ì
Motacilla boarula, L.
— Mart.
L. (F.)
Il
Il
elmarad. —
Görg.-Sz.-Imre.
(2;ai;ío).
n, Überniiuteruiuj.
p V
Lk. (Sp.)
11
—
—
12.
©
Gyertyánfa.
Il
— — — — — — — — — — — — — —
Mart.
áttelelés.
Il
Il
Karavukova. (XLV.)
Sopron
Erdsurány.
Il
21.
túlkésö
ismét nagyon
Vadas).
nap
.52
16.
II
18.
21.
-í-^^
II
Gács.
-
-
(V.
— =
XLYII«. XLIX.
Il
17.
Il
Il
— — 21. — 21. — 21. — —
Il
«
XLVI«,
6.
17.
—
104.
Ghymes. Fels-Hámor. Selmeczbánya
Il
10.
Il
27.
K. (M.)
11.
17.
— Mart.
(Sp.)
J. (Seb.)
Rónaszék.
Il
Lk.
Diós-Jen.
Il
17.
(in)
Telki.
1.
Il
—
"
Valkó.
(I
5.
«
Mácsa.
Il
— Febr.
(XL VI.)
«
«
XLIX.
Sopron.
«
(I
-
«
Babát.
(1
-
Puszta-Vacs
Il
Il
-
«
"
(I
L. (G.)
Velencze.
3.
Il
XLYIU«.
Kszeg.
«
«
XLYII I.
(in)
—
cumulatine
106.
<—^ Muscicapa atricapilla, L.
XLVI. XLVI«.
— Apr. — II
IS. 15.
— —
(in) II
Arad. Szarvas.
— 88
XLYIII.
Apr.
19.
Il
II
28.
XLvm«.
(in) II
Somorja.
XLYIII.
Gács.
XLIX.
11
25.
II
Tavarna.
II
23.
II
Ungvár.
XLIX.
II
17.
II
Zuberecz.
vedés.
L. (F.)
Apr.
1.5.
—
Szarvas. (XLYI«.)
etil
II
28.
—
(I
— Mai — II
Lk. (Sp.) .T.
(Rcli.)
1
— Apr. — — —
XLIYa. XLYIc!.
II
II
II
XLYIII.
I.
— — —
II
II
Il
14.
— 29. — 19. —
(in)
24.
II
26.
II
24.
Il
25.
— — —
—Apr. 14.—
L. (F.)
XLVI«.
coliaris, Bechst.
-
II
II
Szarvas.
II
Somorja.
II
Selmeczbánya.
II
Gács.
Il
ïavarua.
Temes-Kubin.
II
—
(XLIYa.) Lk. (Sp.)
= =
J. (Scb.)
K. (M.)
—
<
108.
II
XIAa.
XLM«. XLMI.
>
29.
—
Szarvas. (XL YIö.
II
16 uap (îaae.)
Apr. 21
22.
Muscicapa grisola,
— —
Ai^r. «
—
II
— Mai — Apr. XLYIII«. — Mai — XLIX. XLYIII. <|
(I
20.
—
21. — 30. — li>.
—
30.
-
4.
11.
Somorja aránylag
(in)
L.
Fogaras.
II
Szarvas.
(I
Kszeg. Somorja.
II
II
Selnieczbánj'a.
—
«
—
Ungvár.
«
Lijjtó-Ujvár.
figyelembe
túlkósö,
nem
jön.
S
111
r
j
a
Dcrliiiltuifìiiiat'ìiiì \\i
fpät, luivb aufìcv
3td)t öclaiioii.
L. (F.)
Lk. (Sp.)
— Apr.
— Mai
20.
—
11.
—
(in) (1
Fogaras. (XLY«.) Liptó-üjvár.
(XLIX.) T.
(Scb.)
K. (M.)
109.
=
22 nap
=
Apr. 30
iTaiioi.
Mai
1.
Muscicapa parva, Buchst.
I.
XLIY«.
Temes-Kuliin. Keszthely.
II
(in)
uiiljnltbar
Somorja. Liptó-Ujvár.
(I
nyilván
korai,
frül),
-
<
>
Nisaetus pennatus Gm.
- Apr.
18.
—
(in)
Szarvas.
Numenius arquatus,
té-
amjcntdjeiulid)
:3rrt[)uiit.
110.
22.
<—> Muscicapa
107.
—
(XLVIU.)
4 nap (^age).
Apr. 21
K. (M.)
Gác-s.
II
—
Kis-Harta tarthatatlan Síe:.*oaría
(in)
9.
15.
L.
89
XLYI«.
—
— 90
117.
123. "^-y Pernis apivorus, L.
<—> Ortigometra miuuta. Pall.
— — Apr. — Mart. 21. —
XLIY«. XLYII.
(in)
5.
XLYIU«.
Temes-Kulán.
118. ^—> Ortigometra porzana, L.
-Apr.
XLY«. XLYI«.
-
(in)
5.
—
<'
li).
-
«
28. --
—
«
—
— Mart. 26. —
(,
XLYII. XLYIII.
XLYni«.
7.
— Apr.
30.
-
20.
«
Fogaras.
»
Lelle.
«
Szarvas.
«
Puszta-Yacs.
«
Somorja.
«
Zólyom.
24. <
—
—
125. <
—
Nagyon össze-vissza adatok;
— Apr. — Mai — Mart. — Apr. —
(1
XLYI«.
teljesen
XLVII.
tétben azokkal a szép sorozatokkal, melyekhez e fajnál szokva vagyunk, s a mit, tekintve futva
vonuló
jeliegét,
íTatcu,
bunte
nbmctdicnti
oäiijlid)
3ìed)t
3.
Temes-Kubin.
(in)
Baranya-Sellye.
«
è
=
E
II
b
—
?5. — 21. — — —
(ini
Temes-Kiihiii.
»
Keszthely.
16.
«
Lelle.
12.
«
Kenése.
tarthatatlan i
Kupinovo.
«
kés.
n unl)altbar fpät.
L. (F.)
— Mart. 21. -
Lk. (Sp.)
— Apr.
(in)
Keszthely.
—
(XLYI«.)
unb roelÁe
fino,
bei einer audi Innfenbäicbenben iioijeUirt mit
luir
—
—
L.
uou
ber ^Taten, nn lueldje
öewöbnt
niir bei biefov 3lrt jonft
Temes-Kubin e
2.
1(3.
«
Sem
várhatnánk.
is
íd)öiu'n ^Hadjeinnuber
jenem
Zólyom.
Platalea leucorodia, L.
>
XLIY«.
ellen-
Mart.
— Febr.
tle meg
(in)
Philomachus pugnax,
>
XLYI«. XLY«.
Temes-Kubin.
«
-
—
15.
Yeleucze.
"
1
XLIY«.
— Mai
16.
«
Kupinovo. (XLIYa.) —Lelle
oorausíe|en büvfen.
(XLYI«.)
— Mart.
L. (F.)
7.
—
(XLYII.) Lk. (Sp.)
— Apr.
—
'.'.O.
—
Puszta- Vacs.
(in)
Somorja.
I'
= =
K. (M.)
55 nap
Apr.
(Sch.)
K. (M.)
—
(XLYIII.) J. (Sell.)
.7.
:^
126.
^
*-*->
27 nap
Apr.
(^Tiuie'.
3.
Plectrophanes nivalis, L.
[%&<s,i).
XLYII.
3.
Jan.
18.
—
<'
18.
"
(in)
Pápa.
— 2 db.
2@t. I
\
v.).
XLVIll«.
-
IS.
Jan.
Pandion
120.
(in)
XLYIII.
—Apr. 12.—
-
(in)
XLIY«.
Somorja.
«
—
(ìltból álló
].-j
—
28.
(in)
csapat,
Sopron.
másnap nyom
nél-
kül eltnt. ;S-iu
Aliifl
i'Lin
10
15 ©t.;
Den
iuidj|ten 3:ac(
ívurloö ueríd)rounben.
122.
-<
XLIY«.
^>-Pelecanus onocrotalus,
— Jun.
4.
- (in)
<— > Podiceps
Temes-Ku))in.
\'1\.\ Pastor rosseus, L.
10
Szepes-Béla.
—
Ca 50 db. É —> D. CSa50©t.3ì->S.
Ungvár.
127.
— Mart. 31.
Mai
halisetus, L.
XLIY«.
XLYII«.
—
XLIX.
Otocoris alpestris, L.
Tj.
Temes-Kubin.
cristatus, L.
91 L. (F.)
92
135.^
— 93
XLYII.
Mart. 16.
XLVII«.
(I
«
Il
Il
Il
(I
Il
Il
XL Yin«.
Il
Il
(I
Il
Il
Valkó.
Formula
Somorja.
formel
17.
Ghj^mes.
1.5.
Il
Il
Il
Il
Il
Il
Il
-
Il
-
Il
-
Il
-
Il
Il
K. (M.)
Il
Losoncz.
Il
Kabolapolyâna.
Il
Düczifürész.
1
U
j
:
S
i 11
15.
Il
Elesmai-t.
XLYLIIa.
Fels-Zsadány.
XLIX.
Il
20.
Il
Alsó-Zsadány.
Il
Geletnek. L.
Il
Il
Horka.
a
jii
25.
Il
24.
Il
Kakasfalu.
üLn'igeu
18.
Il
Tavarna.
18.
Il
Ungvár.
16.
Il
Radváucz.
142.
Az
:
<
r(XLIX.)
19.
6.
—
(in)
Kszeg.
6.—
Somorja.
3.
Selmeezbánya.
—
Gács.
11.— 7.
Ungvár.
—
Zuberecz.
II
12.
Liptó-Ujvár.
II
18.
Szepes-Béla. (in)
Gács. (XL VEI.)
Szepes-Béla.
II
27 nap (iage).
Apr.
—
>
—
[(XLIX.)
5.
Spatula clypeata, L.
— Febr.
Mindenesetre
Il
Dubrinics.
Il
Sztavua.
Il
Turócz-Szt-Márt.
Il
Zuberecz.
Il
Liptó-üjvár.
XLIV«. XLV«.
Il
Szepes-Ofalu.
XL VI«.
7.
téli
Szepes-Béla.
Il
Podolin.
A
—
Temen- Kiibin.
(in)
tartózkodás.
bie
28.
(I
Fogaras.
Il
19.
Il
Keszthely.
«
18.
Il
3.
Il
Szarvas.
19.
Il
Somorja.
XLVIII.
Apr.
XLVIII«.
Mai
L. (F.)
Mart. 13.
Lk. (Sp.)
Mai 55 nap
in Í3etradjt gebogen
(Scb.)
Apr.
K. (M.)
Temes-Kubin.
(in)
Apr.
Mai
fämmt^
Naum.
fluviatilis,
Mart. 13.
XLVIII«. zónában
faun gegen iiidjt
Sterna
143.-
Il
G.
6.
Lelle.
Ungvár.
Il
— —
(in)
Temes-Kubin. Ungvár.
Il
(S^age).
9.
fínb leiber aud)
ennuiiatiuìSlngaben.
utolsó mutatkozásról csak a két
adatot kaptuk
—
Sebenfadé aBinteranfentliart.
lüerbcn. — 3n ber XLVIII«. ßonc dei biefer 9írt oiele
= =
XLIV«.
több cumulativ adat van.
Stationen
Doroszló.(XLV«.) Liptó-Ujvár.
II
18.
(Seb.)
Szomolnok.
•J.
[idjeii
(in)
Óvíz.
Il
ípat,
Apr.
K. (M.)
24.
állhat.
(F.)
Lk. (Sp.) .7.
— —
— — — Mart. 23. — — Apr. —
Szklenó.
Zólyom.
Fogaras. (XLVa.)
Serinus hortulanus, Kocn.
II
Eepistye.
I'
(XLIV«.)
26 nap (^age).
Apr.
Eevistye- Váralj a.
20.
Il
6.
31.
Mart. 23.
Il
Temes-Kubin.
(in)
—
Mart. 18
Kell.
Il
20.
sajnos f
-í^>
XLVni.
szemben meg nem is
.
XL VII.
Il
Uj-Sinka túlkés, az összes többi adatokkal e fajnál
41
bie
:
= =
Gyertyànfa.
24.
Il
Gács.
12.
II
J. (Sch.) Il
—
9.
— Mart. —
Lk. (Sp.)
Erdsurány.
19.
Il
Selmeczbánya.
Il
mir bioê
:
L. (F.)
Il
19.
Il
Fels-Hámor.
15.
22.
-
-
Il
Il
er()ieíteii
:
II
16.
20.
Il
XLV«.
Mácsa.
II
9(nfciit()a(t
— Apr. —
XLIV«.
Diós-Jen.
II
[e(5teii
foígenben Sliigaben
24.
20.
Il
XLIX.
Visegrád.
15.
Il
(I
-
Bakos.
(I
15.
Il
-
II
IG.
17.
(I
§8oin
18.
18.
Il
Kszeg. Dees.
18.
II
XLVIII.
(iu)
— — — 23. — — — — — 22. — — — 22. — — — — — — — — — 20. — — 20. — — — — — — — — — 21. — 20. — — 25. — 31. — 25. — 23. — —
II
(I
— —
II
19.
II
144.
következ
—
-s
>
Sterna minuta,
XLVI«.
Apr.
XLVIII.
Mai
29. G.
L.
(in)
Szarvas.
Somorja.
— 94
145.
<—^ Sturnus vulgaris, L.
XLIV«. «
XLY.
Febr. 29. — — 28. — — 28. — — Mart. — — Febr. 22. — — — — - Mart. — ^ Jan. —
XLY«.
XLIY«.
«
Temes-Kubin.
XLY«.
„
Karavukova.
XLYI.
«
(I
Német-Palánka.
ß.
XLYII«. XLYIII.
<28.
3.
FoçjardK.
-
—
((
XLYI«. (I
XLYII. « (C
XLYII«. ((
XLYITI.
Mart.
—
«
?>.
15. fi.
«
16.
«
f).
«
C.
— —
L. (F.)
Lk. (Sp.)
=
.T.
K. (M.)
=
—
^>-
11.—
Gács.
—
Kell.
Mai
Eevistye-Yáralja.
Apr.
i3
Alsó-Zsadány.
H
Geletnek.
((
10.
10.
Mai
10.
— — Apr. II
—
—
II
II
— —
— 20. — '.).
— — 22. — 29. — 27.
6.
5.
6.
Apr.
17.
Apr.
10.
Il
Rèa.
Il
Nagy-Enyed.
Il
Szarvas.
(I
Kszeg.
Il
Sojjron.
Somorja.
Il
Zólyom.
Il
Tavarna.
Il
23.— 15.
Temes-Kubin.
(in)
Ungvár.
Il
—
Il
Zuberecz.
-
Il
—
Liptó-Ujvár.
Il
Szepes-Béla.
L. (F.)
(in)
Mai
Lk. (Sp.)
Ungvár.
V.
Zuberecz.
Il
Szcpes-Béla.
(in) «
— Szcpes-
'Jöinta-cuifciitljaít. frül).
Szonta. (XLYa.) Liptó-Ujvár.
5G nap (ítagie). 14. Mart. 13
—
(XLIX.)
Liptó-Ujvár.
ci
Temes-Kubin. (XLIYa.)
Tavarna.
39cía auffnlleub 15.
-
Repistye.
Szklenó.
ara
— —
Apr.
XLIX.
Felsö-Zsadány.
24.
o
Zólyom. —
II
Sylvia cinerea, Bechst.
Apr.
(XLIX.) (Sch.)
<
XLYIII«.
^^
—
Apr. 10.
Mai
és Fofinrason áttelelt.
— Febr. — Apr.
=
XLYIII.
5.
©aepee
147.
Somorja.
(.
—
Sumpf.
Diós-Jen.
-
Temes-Kubiu.
(\n)
K. (M.)
Sopron.
«
Béla feltn korai. Ó = as e r b (í fe unb
Ungvár.
Leíle.
Mocsár.
— 24. — — — — 24. — — 24. — — — — — — Apr. 10.— — Mart. —
Q- Verhfhz
Zólyom.
(1
(XLYlIl«.) 51 nap
Selmeczbánya.
14.
II
(XLIY«.)
G.-Sz.-Imre. —
«
LXIX.
Mart. 16.
Ghymes.
«
:!0.
— —
(Sl'ní^c).
Puszta- Yacs.
6.
Somorja.
—
4.
..
Sopron.
II
J. (Seb.)
«
«
-
XLIY«. XLY«. XLYI. XLYI«. XLYII. XLYII«.
24.
Kszeg.
II
Nagy-Eiiyed.
Yelencze.
«
II
Topánfalva.
3.
—
Lelle.
Szarvas.
5.
4.
54_
«
— Mai
«
„
5.
Nagy-Enyed.
II
Lk. (Sp.)
Kszeg.
24.
Arad.
(1
Sistarovecz.
7.
—
— Mai — Apr.
L. (F.)
Dorgos.
«
XLYÜI«.
vonulók.
Arad.
— Mart. — — — — — — Febr. 23. — — Mart. 10.— — Febr. 22. — — Mart. — 11.— — -
«
(íic\entl. B'H'^Í"'.
— ^ — — — — — — Febr. 21. «
Béllye.
3.
XLYIU«.
Temes-Kubin.
—
— — 21. 16. — 26. — — 25. —
Szonta.
XLYn.
«
(in)
3.
29.
Ó- Verhthz.
«
16.
24.
(I
Doroszló.
— -
— -
— Mart. — Apr.
2.
— -
Sylvia atricapilla, L.
XLYI«.
Béllye.
15.
Tulaj d.
XLVI.
<—>
Knpinovo.
(iu)
2.
11
146.
—
J. (Seb.)
-
K. (M.)
.
148. <-
XLIY«. XLY«.
-^>-
36 nap
(iî^tiçic).
Apr. 27
28.
Sylvia curruca,
— Apr.
8.
-
— — 10. 19.
XLYI. XLYI«.
5.
XLVir.
26.
1.
(in)
—
Temes-Kubin.
Il
Réa.
Il
Fogaras.
Il
—
L
Il
Nagy-Enyed. Szarvas.
Kszeg.
— 95
XLVII«.
Apr.
XL Vin.
(in)
28
«
Bixdapest.
(I
Somorja.
«
Selmeczbánya.
29 28
(I
«
XLVIII«.
XLIX.
Mai
L. (F.)
Apr.
Sopron.
22, 22
22,
n
Gács.
19
V
Ungvár.
14
e
Znberecz.
1.
—
(in)
Nagy-Enyed. (XLVI.)
Mai
Lk. (Sp.)
14.
—
«
Znberecz.
—
(XLIX.)
44 nap (^age). Apr. 22-33.
J. (Sch.)
K. (M.)
141).
*-
Sylvia hortensis, Bechst.
"
Apr.
Mai
XL VI«.
— —
XLVIII.
— Mai
XLIX.
—
XLY«. (I
Apr.
K
i(
L.
(F.)
Lk. (Sp.
— —
28.
—
— 29. — — — 12. —
(in)
Rèa.
I'
Fogaras.
«
Szarvas.
3.
"
Somorja.
14.
"
Zuberecz.
«
Liptó-Ujvár.
2.
Apr.
28.
Mai
14.
— —
(in) «
Eéa. -- (XLV
(XLIX.) J. (Sch.)
K. (M.)
1,50.
— 17 nap Mai 6.
(^age).
--^
-<
XLIV«.
>
Sylvia nisoria, Bechst.
—
—
— 96 L. (F.)
— Mart. 24. —
Lk. (Sp.)
— = =
J. (Sch.)
K. (M.)
<
XL VI.
Jan.
Apr.
iliacus, L.
—
Uj-Bessenyö. Egyesek.
—
().
11. -
Magyar-Forró.
Il
XL VII.
csapat.
©ro^cr
í^-Iug.
Kszeg.
2.
— Mart. -
XLV. XLV«.
Jan.
"
XLYIII.
<).
— —
9.
Fehr. 10.
— Nagy — ©ro^er
Temes-Kubin. 14
«
Uji'i,1,-I:.
o
Rèa.
«
Lelle.
«
Sehmrzbimija.
— 17.
II
Puszta- Vacs.
Nagy csapatok. XLVIII.
--
Febr.
H
j
»
i
b
£
unt)
e f
e
m
I
e e s
telelés.
—
b á n
i]
Mart. 14. --
XLVIII«. ÌU)ovunntt'=
a
XLIX.
—
db.
(5t.
ungvár.|^;í;;;;;rj
18— 18í)G
Nov.
liS'.).5
— —
©ro^e íVlügc. 30 Somorja.
2(j
1-0
Újvidék és Selmeczbniiya
Mlciiu'
Kszeg.
Mart. IG. L.
(in)
—
11.
— Mart. —
XLVIa.
—
7.
Kis
csapatok.
csapat.
XLIV«.
— —
Lelle.
Somoi^ja.
(in)
(giii5cíne.
Arad.
Il
— Mart. 17—21 — -- Jan.
XLVI«. 8.
(in)
Nagy
Turdus merula,
1(10. -i^&>
Fogaras. (XLV«.)
nap (S^nge). Apr. 4 5.
— Mart.
XLVIII.
— Apr.
i'4
Turdus
159. f-7^
XLV«.
(XLIV«.)
—
16.
Ajjr.
—
Temes-Kubin.
(in)
Mart.
1.
— (m)
niiuj.
Zuberecz.
— Mart.
(I
l(jl. <
Turdus musicus,
>
— Apr. — Mart.
XLAV/. »
XLA'I«.
-
3.
8.
— — — — — —
17.
—
Il
—
3.
Il
XL VI«.
—
7.
Il
18.
XLA'II.
--
Il
1:2.
Il
7.
XLVIIa. XLA'III.
-
Il
XLVIII«. «
Il
Il
-
— — — —
XLIX. I'
—
Il
—
Il
18. — 23. —
Il
Il
Fogaras.
Il
Arad.
Il
Nagy-Enyed.
Il
Il
Soniorja.
Il
11).
Il
20.
-
(I
17.
—
18.
—
Il
—
Il
5.
XLVI. XLVI«. XLVIl.
Kszeg. Soj)ron.
Il
— —>
csapatok.
ÉK.
—
%[\\a,t
-> NO.
©torfe
Szarvas.
Il
Il
Liptó-Ujvár.
Ers
*-^ Turdus torquatus, L.
1G3. Il
Il
Il
Uj-Bcx.ve»,iiö.
«
—
II
Il
(in.)
13. --
«
—
—
15, 17. (in)
L.
Selmeczbáuya.
II
XLIX.
Zólyom. Tavarna.
Il
Ungvár.
Il
Zuberecz.
Il
Liptó-Ujvár.
Feketevág. Sz('2)es-Béla.
— Apr. — Il
(in)
G.
14.
-
— Mart. 24. — -
-
— —
II
17.
—
Nagy-Enyed.
Il
Szarvas.
n
Velencze.
II
Puszta- Vacs.
II
21.
II
Zuberecz.
II
2G.
II
Szepes-Béla.
L. (F.)
— Mart. 17. —
Lk. (Sp.)
-Apr.
J. (Scb.i
--
(in)
Paszta- Vacs.
—
(XLVlI.) 14.
«
Szarvas. (XLVI«.)
29 nap (Tage). Mart. 31.
K. (M.) üj-Besseiiij tûlkcso, elmarad.
Ú
j =
33 e
-
L. (F.)
Lk.
í í e 11
(Sp.)
—
I)
ö
Mart.
jii
(in)
;i.
23.
II
bleibt lueiv
fpiit,
Arad.
—
1G4. -<—>-Turtur auritus, Gu.w.
(XLVI.)
XLIV«.
Tavarna. (XLVIII«.)
J. (Sch.)
K. (M.)
= =
21
(I
XLV.
nap (Xagd.
Mart. 13.
(I
—
— — —
II
102.
<-*->
Turdus
XLV«. pilaris, L. (I
XLIV«.
— Jan.
12.
—
(in)
Temes-Kubin. — 17 db.
~
17 St.
(I
II
-
Apr.
(in)
19.
II
20.
-
(I
22.
-
II
(I
25.
~
-
II
2G.
~
(I
II
«
21.-11
-
— — — Mai
II
— 26. — — 22.
6.
Kupinovo. Tenics-Kubin.
Karavukova.
Német-Palánka.
Újvidék.
II
Béllye.
II
Szonta.
II
Doroszló.
II
Ilea.
97
XLY«.
— 98
XLY«.
Febr. 19. Mart.
(I
1.
(I
,1
4_
«
«
4.
"
12.
XLVI.
8.
XLYI«.
G.
xLvn.
—
?.
Mart.
3.
—
Febr. 25.
—
29.
«
Uj-Besseny. Fogaras.
Nagy-Enyed.
Il
Keszthely.
Il
Foìiijód.
"
Leila.
Kis-Harta. Szarvas.
Il
Velencze.
Mart.
G.
—
^2.
— 10. — 3.
((
II
((
XLIX.
Újvidék túlkésö,
— Febr.
II
—
XLVIU.
-
Ghymes. LcUe aránylag túlkés, figyelembe nem jön
Draskócz.
11
Zuberecz.
UtKjvár és Selmcczbiínijd pedig túlkoraiak a
Il
Szepes-Béla.
többi adatokhoz viszonyítva.
unljaítíiar. i'')'-'i"
;
—
Mart. 20.
—
«
nem
jön.
—
—
S
U
n
e
sj
He V á r
J. (Sch.)
----
4(')
K. (M.)
^
26
27.
uiib
ä
c
I
m
e e ^
jii
fpät,
b á n
i)
a
b(oi(it lucg.
—
fd)ciucii bat\e=
?fOin)iiíi
— Apr.
3.
—
(in)
Temes-Knbin.
—
ÍUuriuiiitcniiuj.
Kupinovo. Zuberecz (XLIX.)
(TTníU').
iK'vIjaltiiiêinaiUij
cjen all 511 fviil).
(XLlYr/.),
—
(XLIVa.)
Febr.
II
Il
(in)
nap
11
XLIX.
Diós-Jen.
—
Lk. (Sp.)
(.
Somorja.
4.
(F.)
Af)r. (I
L. (F.)
L.
II
tartózkodás.
oiiìeiitfidjeè ^l'O^ì^fti'i"
3.
,1
XLYIII«.
Fonyód tulajdonképeui vonnlási adat számba
fi'iii
— Apr. — — — — — —
XLYII«.
Boz.
figyelembe
nem jöhet, inkább téli Ujcibcf jii i>nt,
torquilla, L.
NW —>S0.
Puszta-Vaes.
Il
— 20. —
— 5 db. Dk. —
Sopron.
Il
20.
Yunx
II
Il
11
14.— 16.— 19.—
XLYIII.
XLYI«.
11
Il
>
II
XLYII.
Il
(St.
II
11
Il
5
<
XLIV«. XLV«. XLYI.
Arad.
Il
ÉNy. —>
XLVII«.
167.
«
('
—
Szonta.
Doroszló.
<'
— — — — — —
Febr.
((
(in)
—
Lk. (Sp.)
—
II
27.
—
II
Liptó-Ujvár. (XLIX.).
etc. J. (Sch.)
K. (M.)
= :
25 nap
(íÍTttöo).
Apr. 15.
Nagy-
Enyed (XLVI.)
—
99 szabad a Ciro ni a alba és Ilirwulo rustica tárgyalásánál
Magyar-
utalnom.
tapasztaltakra
®rfaí)niiuicii (un ber 33eíianb(ung
nia alba unb Hirundo rustica
ország, mint tudjuk, 4 hegyrajzilag igen élesen
ú,axn tíjeilt
elüt regióra
uonfoinmeu
középen szélesen terül
oszlik,
el
domb-
az Alföld, a melyet nyugatról a dunántúli
Saiibeô
Jíegioneu; in ber
Ijetcroíieiie
unb
lueit
erftrectt fid)
breit
magas havasi
u)e[d)e
üon äßcften
bftlid)
non ben fiebenbüriiiíd)en
tat a
vonulás?
ííorben non ben
Csupa korai dátummal találkozunk az egész Alföld mentén, valamivel késbbi az érkezési
dátumok hegység
átlaga a
Dunán
túl, ezt
követi a keleti
végül az északi liegyláuczolat.i Külö-
s
etinaâ fpüter
;
bnfs cine
^ubi n
6einaí)e bei ben
összes
néha százezrekre men tömegeket észlel, úgy hogy önkénytelenül merül fel az az impressio, hogy ezen tömegek els sorban
nem
az Alföldet lepik- e
ben
fel
meg
annak legészakibb
azután innen látják
el
magasabb
fekvés regiókat
gersziui
De ennél «(?)»
fro II tvo II id ás
szembe
meg
kell állnunk,
alakjában
is
mert már
s
kozáshoz
ha az irányban a conclu-
mennénk,
a tudományos, reális
szükséges
összehasonlító
kibonta-
vonulási
anyagnak ma még teljes hijjával vagyunk.^ minden hypoCsupán rámutatni akartam
—
*
Lásd
189.5,
:
Herman
a füstfecske és a fehér gólya vonulásának területi
birci
L. Irby gibraltári megfigj'elései alapján elfo-
gadhatóan ki van miutatva, hogy az északibb tájakra vonuló seregek késbben indulnak, ezt a hypsoiuetrikus viszonynál is figyelemre kell méltatnunk.
Herman Az útvonal
s
Ottó.
az azzal ellentétes föltevésre remél-
hetleg világot fog deríteni különösen aBosnia-Herczegovinai hálózat, mert vigylátszik, hogy a Boszna és Narenta vonal valóságos «madarak útja», továbbá dr. Almásy György barátunknak az oláh Dobrudzsába intézett ornithol. expeditiója, mely az ú. u. pontusi vonalra vithet viláfjot.
j.
bann non
erft
beln?^ Sei
bie IjDpioinetrifd) [)öl)er
l^ier
©d)n)nvinen
in
jertljeilt
mit aííem 33orbeí;att
biefer
bann
fdjneibet fogar in biefer
fie
S^ief ebene »orerft
bis jn if^rer nörbíid)ften ©renje,
:
legenen 9ìegionen
ge=
befie:
riâfirten
bleiben,
ftefien
Weftalt
fd)on tief in ben ©treit ber beiben
in
biefer
benn
«einer ïvrage»
oielntatô
íd)roff
S/.crU.
ÍRid)tung in òaii
ber iseruuittjun:
ílíeid)
gen geratí;en nnb mürben nnê in einem £abi;rinttje uerirren, realer
beffen
©rnnblage
anf
"iiJinflerien
mi]íeníd)aft[id)
löfen Ijente nod)
,yi
—
Grman-
in
gclnng etnea genügenben Slkrgleic^èmaterialeê eine
noUfommene
Uninöglid)feit
—
3d) moUte bieranf einer i3i)pott)efe
'
Dito
©iefje:
oljiie
Çieiiiiaii
®S
-
roeifjen gilit
fid) í)nt
fill-
—
ift.
^nfftetíung
— bloâ binbenten, nnb
irgenb
jmar be
è;
«2ie Elemente bea liogeljugeâ
189.5» bie Untctjiidjimçi be«
etc.
lehe-
tség, a melyre rámutattam a ül. kötet p. 1. ily ez. értekezésében «Éles határok és látszólagos késések stb.», hol
'
3iig=
ob biefeüJíaffen nid)t etma bie
unb bes
Van még egy más, sok valószínséggel
Howard
fteljt,
Ottó «A madárvonulás elemei stb.
méltatását. -
^au=
non
nnb ber «^ugêftra fìentbeorie«.^ äßir mürben
oly szövevényes sejtvények útvesztjébe téved-
melybl
fanuntlidn-n 3(rten
mereven
s
siók terén csak egy lépéssel tovább
nénk, a
babéi nod) ju
ift
gegenüber geftetlteneiipotbefen bea «'^ïo ntaugeê»
állított utvonal-tlieoria ellentétes állás-
pontjának vitájába,
ber llnterfdjieb bei
ift
mél3'en bevág az ú. n.
az ezzel sokszorosan
s
így
®onau,
Station ber Tiefebene ^i^eineê:
(Vvage nniffen mir aber
a szerényen megkoczkáztatott kér-
désnél azután
kérdés
?
ten-
^
b.
lern beobadjtet, fo baJ3 nniuilU'iirlid) bic ö^rage ent:
nnb
csak
s
jobbra-
j.
fenbe, niand)niai fogav .s>nnberttnnienbe
határáig s
fdjcirf
ben ©aten ber 9fandìfd)iunlt)e. Go
occnpieren n.
fordulva a szomszédos
balra
Sefonberá
egész szélességé-
rajokra omolva
Infunft
bie
ift
bniui folgt bie öftfid;e, enblid; bie nörbliá)e alpine
cnimgen,
s
luirb.
9Bir finben in ber (\an},cn xiefebene íauter früf;e
Saaten
az a körülmény, bog}' az Alföld egyik legdélibb
Temes-Kubin majdnem az
einöefajjt
nnn ber ÍBogeíaug?
aBcíd)ee Silb jeigt
^îegion.i
fajoknál ezrekre
beò
nnb uoni
33er(;íen,
.ÍÍarpnten
()ol)en
iDìitte
bie ÍÍiefebene,
oügelkinby.b. Tuonan)
biírd) ein
nösen élesen észrevehet ez a viszony a Hinmdo rustica adatainál. Figyelembe veend továbbá állomása:
Un=
mie unrunffen, iiiuter orograpf^ifd)
fid),
jelleg hegylánczok öveznek. S mily képet mu-
vidék, keletrl és északról pedig
ber i'írtcn Cico£)in3ubeuten.
Sh^^
3íaud)fcí)H)I6e
^«'^
StürajcS.
aud)
iiüd)
unb auf
eine
bic
id)
3lbl)aiiblung über fdjarfe
nnbere Wöglidjteit, i»eld;e niel
im
III. SJaube, p.
©rcnjen
etc. u. j.
1
u.
ff.
in bet
©runb ber
auf
a3eobad)tungen »oiiuirb Ü. 3rbt)'á auf ©ibraltat I)ingeioie= fen
1
abe,
mo
eâ gnnä acceptabcl
erwiefen
ii't,
bie für
bafi
növblidjete ,3onen bcftiiiimtcn „iuguögct fpäter nufbcedjcn; biejes foU aud; tigt
bchn
l)i;pfûnietifd)en
a^ctljälniffo
'3lufbie gugáftrnfií» uiirb I)offontIid)
&erüdfic^=
Ctto ^eriiian.
mevben.
— »»b bie entgegengefe^te
ba« í8cobad)tung«neli
in
î^eotie
Síoénien unb bet
.Çersegoroina ein2id)t bringen, luo bie SinieSöoSna-Íiarenta eine fbrnilidje ííogolfirafic ju fein fdjcint; ferner biirfte
ein
£id)tfuat)l au'j ben Untetjudjungen uniereo ö-reunbeoSr. u. Stlmáft) in ber rumäniftfien
Sobrubfti)a befonbciâ ouf bie
pontifdje Sinie falten.
Sieb. 1:î*
100 thesis felállítása nélkül lással esetleg
— azért, bogy
a vonu-
kutatás ez irányban való kiterjesztésére
jam. Majd ha a megfigyelés másutt végre
is
több helyütt állandóan
ségekbl épül
mert
ismétld
jelen-
fel
maga
gehenber
baô
Anas
boschan:. L.
—
—
Ardea
cinerea, L.
—
•
nnng
stellaris, L.
:
Ungvár.
— Sok. —
•
ílMeíe.
(in)
(in) Pâlies.
(in)
(in)
(in)
(in)
(in)
(in)
(in)
coelebs,
(in)
Motncilla lioarula. L.
(ini
Sopron.
Podiceps cristalus, L.
(in)
Néinet-Palánka.
Keszthely. Podicepn minor, Gm. — — Újvidék. Querquednla vrerca, L. Ü-Verbász L. — Rallus Temes-Kubin peata, L. — Spatula Ó-Verbász, Fogaras. Sturnus vidgaris, L. — — Selmeczbánya. Újvidék, L. Turdus merula, (in)
(in)
aquatic'us, cly
(in)
(in)
.
(in)
-<-e>
(in)
Vanellus cridatus, h.
Összesen
24 faj. 24 Specieô.
,;5nfamnu'n
—
(in)
ano
6rfd)einnngen
jn ber 'yergíeid)iui9 ber
:
(in)
Cìjaneus,
ein;
Fonyód.
j.
bí--
bevfelben Drb=
folgenb, mie im nerffoffenen ,/,abre.
bidicn übcruniitevt
Somorja.
aertigiìiosus,
-<-e->
nnn
— Keszthely. Temes-Kubin. Cerchneis Hmiunciila, L. — — L. Circus 0-Verbász. L. — Circus Szarvas. Columha oenas, L. — Turcsiscse. Dafila acuta, L. — Sopron. Emberiza miliaria, L. — — L. Újvidék, 0-Yerbász, Sopron. Hchoeniiius, Embcriza — Kszeg. Arad, Eritiiacus rubecula, L. — Újvidék, Kszeg, Ungvár. L. Fringilla Fogaras. Gallinago scolopacina, Bp. — Botaunis
-<-e->
id)
Kszeg, Somorja. Keszthely, Kszeg.
(in)
(in)
baniit and)
tS'nbe luirb ja
anfgebaut.
ftimntten .Vanbeöinittelaaí)len, n.
IS'JCi
(in)
nnè
benn nni
Hévíz,
(in)
Anser segeíum. Gm. —
übergebe
év folyamán átteleltek
^in J'd)u-
anberêmo
benrigen 'líefnltaten, nut ben inclnfiue biö l>>93
(bezárólag)megállai3Ítottországos közéi)-
1896.
9íid)tiing
and)
33eobad)timg
;
íiavauf t)in=
biefer
uielfdltig beobadjteten
îîatnrgefelji felbft
Í3)ainit
számokkal való összehasonlítására, még pedig ugyanazt a sorrendet követve, mint tavaly.
Accenlor modularis, L.
biefe
tiefdiäftiiien
nnb
üielfad)
a természeti törvény.
Az
ílufiiu-rfínmfeit
tiie
antreffen follie, fo fönnen )üir
Ezzel áttérek az idei vonulási anyagnak az 189.")-ig
id)
jur Uiiteríud)imc\ in
anrege. 3í>enn
bevál,
is
iinb
íenfe,
felhív-
vele,
foglalkozhatunk
akkor bveliben
öamit
l)alb,
másutt foglalkozók figyelmét, a
101
Az
1895-ig bezárólag megállapított országos középszámnál korábban érkeztek az idén A-vüfier níá
Hau nappal? j-
3J!it
roie
bao V'iinbcómittcl
A
következ
(cinídiücfUid)
fajok
viel
îagen?
3)ie folflcnben ?lrten
bi's
Is'.i.",
au6gcvcd)iiet) )inb (jeucv niuu'toinmen
Hány nappal? Díit roie uici
lagen
?
:
;
— 102
Az 1895-ig bezárólag megállapított országos középszámnál késbben érkeztek az idén Spiitt'v (itö beli íaniieömiltct (ciníd)lic);(icí) (no
HányuappalV
A következ
,
uiel
iute
aiiit
Íie
j
Tagen
ISll.'i
Hány nappal;'
fajok
Iliit
folçienbeii
íiiiieii
Autlms pratensis
1
A következ
wie uiel
ítrfeii
'.'
Sie
.'
:
fajok
folgeiiíien ílrteii
Eritbacus pbilomela
6
Ardea cow ata
Oedicuemus crepitans
Cbelidon urbica
Muscicapa paìva (1
Locustella luscinioides
i;
Pratiucola rubicola
Aegialitis fluviatilis
7
Antbus
—> Nyroca leucopbtbalmos
7
Capriraulgus ouropœus
Emberiza scliœniclus
> Sylvia cinerea
-<
1
auíuu'vccliiu't) fiiib I)cucv aiiiicfomincn
— —
2
<
2
-<
2
<
> Iliipolaìs
>•
ktcrina
triviális
2
Oriolus galbula
7
2
Totanus glareola
7
Erithacus ryaiiecnius
3
Ortygometra crcx
S
Tetanus ocbropus
3
Yunx
9
3
Acrocepbahis aruudinaceus
torquilla
Muscicapa grisola
9
Alauda arveusis
-e-&>
Sturnus vulgaris
9
4
Ardea garzctta
A.
Eritbacus Inscinia
10
Cerclmeis vespertina
l
Hiniiido rustica
in
Ciconia alba
i
Hydrocbelidon
10
Sylvia bortensis
4
Locufilnlla fluviatilis
12
Lanius minor Aquila na?via
fissipes
4
Motacilla flava
12
4
Muscicapa
atricapilla
12
Sylvia curruca
4
Muscicapa
coliaris
13
Coracias garrula
4
Sylvia nisoria
13
Turtur auritus
n
Gypselus apus
14
Lanius collurio
5
Ardea minuta
16
HiìììUììtojiìis autìDiiììalis
5
Cerclmeis tiuuuncida
19
Slcfìia niinìita
5
Quenjuedula
^\
Ansar segetum
circia
Összesen 50
faj
^ufamincn 50 3Uten
Ha már foglaljuk,
most táblázataink eredményét össze-
24 nltdelt
24
faj
Gl
«
«
13
«
«
50
«
-
az országos középnél korábban «
«
«
-nek
(1
«
«
-nél i.ésöbbeii
mc(jl'elelöieii
mm
ÎBoiiit luiv
jött
«
50
«
e r
1896. évi líwaszi
vomdás
általános jclkyc
Magyarország on normálisnak mondható. érkezettek száma valamivel több korábban A ugyan, de ha tekintetbe veszszük, hogy az léhát
1895. évi
feltnen kés
Ha rint
vonulás, az országos
évi vonulás is inkább késésre hajlik. az érkezés eredményét rendek (Ordo) sze-
is
kapjuk:
n
l)ciicv:
bufi
c v
liaboii
t
t
e
It t Í
p r
c d) c
ii
P luiP
p ät e V etiuictroffen finb, ale bieè uiiíero aUiv'inciiu' Vaubcê: T't'v
ara Iter
(ilj
jaljvöjiiiicö
i
ft
unirbcii. b
i-
bem
181)6
5
lia d)
=
or
^I'iii):
miniial
ju
nennen.
Sie
Saíjt í>er früher eingetroffenen
ift
alitar
etmaö
mcnn mir aber in 'Betvadit piciién, bafî anffallenb fpiito Smî beo ^alivcö 181(5 niifere
überniicc\enb,
középszámokat nagyon is késre forditotta, ez a kis külömbség figyelembe nem lesz vehet, st ezt tekintetbe véve azt mondhatjuk, hogy az 18116.
i
fiai",
f
9Jiittcl,iaf)Ioii lU'ftattcn
Az
m
fid)
frü()cr,
((
;i
1
Ü b
Sli'teii
61
imu'vcr TabcHcii
bie 9ícíuítatc
aUÍamiiiciifaÍHMi, en^iebt co
kitnik, hogy az idéu:
megvizsgáljuk, a következ táblázatot
ber
aDiu'ineine VanbeSiuittelialilen í;at, ift
roid)t (iei,ìuleiìeii, ja it)äl)iite
feliv .^uruiiçioioorfen
biefem fleinen Untevidjieb fein arofjeo (äc-
mir muffen
in ik'trad)t cìe,ìOiìen
bev 3"(i öeo
i^^^^alireó
—
Jsi)6 nui)r
foijar
-
baê
erfeunen, bafi einer
Hï-ftd)
'iíerfpiitniui
Siieiin mir baô :-)icfnltat aud) iiadi íjinneiiit. Dvbiinngen (Drbineê) nnterfndjen, fo evljalteii mir
folgenbe isabelle
:
r
a
Magyarország vonulási naptára 1896-ra. nngarnê 3ug§=Saíenber
érkezési dátumokból levüut országos
Az
közép ISÍMi SQ^rcä-.aKittfl bei «(nfimttí-tafle
j
füv b. S-
1
896.
105
falco sacer, Brisson 1760. Petényi Salamon
J.
—
Kerecsensólyom.
hagyiitékából feldolgozta szóval ellátta
s be/.i'iro
Egy
r.
2
gyakornoka.
—
Sólymok.
t
G
u 5
—
már
ö r g e
a
© á) n a b
homloktól
e
1
ftarf [jorabçu'fi'ttiiuut,
nyire messzire elhajlik az alsó káva
nic^t
;
fölött.
bie
i"-'"'
Jii'fti-'
oon
i)
(£.
jioci 3lutoti)pen.
:
furj, ineift fdjon
orlefelé görbül fogas fels kávával mója nem tarajos; a fels káva kampója több-
kezdve
unb
*$e:
Falken.
Falcones.
aiü^emeine Eeiinäcidjen
rövid, többnyire
í
einer colorirtcn Xafel
3j;it
Általános jellemzés:
A csr
i
orb. *4ivocticantcn ber U. D.
színes táblával és két autotypiával.
Falcones.
«ilüi-gfalkc.
3(us bem f)anbící)riftlic£)en îîodjlaffe 3- Sít tain ou tcnyi'â. gearbeitet unb mit ©d)lu[siüort Beriefen
CsÖRGEY TiTÜSZ a M. 0. K.
— gei
Falco sacer, Brisson 1760.
non bor ©time
au ben Seiten meift
öem Oberranbe
atx
geääljitt
;
ber ii>ací)öf)aut au
obere Svinníabe ragt meift
aufgeídjiDUugen;
bebeutenb über bie Untere f)inab.
A
szemek mélyen fekvk, a szemöldökök
ki-
31
lábak közepesen hosszúak, de többnyire ersek oldalt reczések, elül s hátul valamint az ;
fekv pajzsok
ujjak hátát laposan és
küls
födik
ujjat hártya köti egybe
;
evez
au ben
fotüie
aud; an
Sd)iibern unb Sd)nppeu bebecft; eine Spanni)aut
többnyire nagyok, ersek, görbül-
a harmadik
ftarf;
hin 3e()ennirfen meift mit jicmlid) fiadjanliegenbeu
a leghosszabb
ber 2luf3eu=
s
unb
unten
flad)
^(ügei
az
Saufe mit
meift gro^, ftarf,
üerfd)ieben geftaftet, meift bie
am
2:ten biê i)od)ftenê jur
rítja.
33efiebetung üerfei;en.
3:te Sd)iüiuge (i=te,
gefrümmtunb
fpitjig,
mit uortreteuben fdiarfen Eanten.
els hosszabb a hatodiknál, gyakran az ötödiknél is a küls zászló csak a második és harmadik vagy néha a negyedik toll hegyénél van keskenyedn kimetszve. A fejet és nyakat kifejlett, zárt tollazat bo;
ílíitteíaef)e;
§ofen.
SÍraÜeu
szárny alakja változó, de többnyire a más
ineift
Ijinten,
a kö-
hegyesek, alul laposak, kiálló élekkel.
sodik
mittcllaug, aber
Seiten geneigt; oorne unb
äiüifdjon
A karmok A
n uertieft, Síugcnbraunen über biefelbeu
a esüd
;
gatyás.
s
e
Saufe
A
tek
g
oorragcub.
állók.
zéps
11
längften;
bie
i2=te
bie
oon
ber
oft alò bie 5--te; bie 3tuf5enfa[)ne aber
44en
ober
Í-U länger aiâ
ber Spiße ju
nad)
oerengt.
iiopf uno s^alz, mit cntn)icfeUer, gefc^loffener
F. sacer, Brisson 1760. feldolgozás folyama alatt kiderült, hogy a
Sm
föntebbi a legrégibb név, a mely a félreértéseket
9îame
még
nod)
A
leginkább kizárja.
Determinatio
:
(Petényi értelmében,
Falco laniarius,* auct. «
lanarius, Gessn.
«
stellaris
^m
Sinne
Saufe ber ^Bearbeitung ale ïitefter, bei
am
erroieâ
me(d)em ein
fid)erften au'jgefdiloffeu
fid)
obiger
íJíifjüerftanbuif^
ift.
^^eténiji'ê.)
;
;
Gmel. Linn.;
hogy a «laniarius» önkényes, a mennyiben számosan a madár ragadozó természetébl indulva a species nevet a lanio = mészárosból erednek vélték. Pedig ez a név a Lanicrból, r.annerbl, vagy Lannerfalkeböl vau latinizálva s nincs a lanioval semmi kapcsolatban. Ezért az alábbiakban mindenütt a lanariust használjuk. Félreértések elkerülése végett hozzátesszük azt is, hogy Schlegel tanúsága szerint a «lanarius» a (isacer»-nek nem is helyes szinonimja, a mennyiben az elbbi a Balkánfélszigcton és az Afrikában él rokon *
Nyilváiivalé),
alakokra vonatkozik
Laniarius A.iuila.
IV
ift
s
a régibb auktorok tévedése folytán került a F. saeer sinonimjai közé. im ®ebrautí), bn meí)vcre Druittjologen aui ber 3ïatur beo glaub uogetá auâgeljenb
roittfürlic^
1*
106
Kerecsen sólyom /verersc'»?/
;
smagyarokuál;
(az
A'e/ccS'c».
(ez utóbbi
,
— mit öem
alkalmazza; de hibásan;
—
6ei bcii UniinçiDarcii
uevet Földi
(éttereit
:)
a Falco islandicnsra vagy a
J.
benennt ^.
F. gyrfalcora
ben Falco islaudicus oöev F. gyrfalco,
JiJlbi
íod) unt Unred)t.')
Szalida sólyom, Vajda; Fojtogató sólyom, Eeisinger; Fojtó sólyom Petényinél régenten
;
Mészáiió sólyom.
ben
Németül.
Sciitfd)
Oroszul.
ílínfíííd):
uub
ficrvülirí
ben Jiainen «hiiuirius». fein vidjtigeá
riusi-
Slfrifa
lebenben
Srhlaciil- uiul Schlechlfnlh'
;
Sokol halában (lásd
Oiamen aus bem laiuo
íptcififrijcn
»Sannevfalfe»
Wín-ufalke
:
iiút
Um
=
glctící)[)aiier
bem «lanio»
jebes 3j;iauerftänbni{) ju
©inionnm
be« «^accrn-í
uerinanbten §in-mcn
ín-jicljt
nemiéiben, fügen mir
ba ber evftere Sinme
i[t,
uub nur bnrc^
fic^
bei,
baf;
auf bie
.«gnnier»,
ober
«iíannev»
"lana-
lant SdjlegeT'o SenS'iiii
ber
auf
ber älteren
3i'r")ii'n
nom
gebvaudjen baliev in ben Jolgenbeu üderall
3l-tr
ftel)t.
Jìhtuftm.
:
KiS.)
II. p.
bmol)! biejer ííame
ableiten,
in feinem S8e5Uçi
BlaufassfulLe
;*
Dobrowszky Lex.
fielje
nnb
aîolfanljalbinfel
íluftoreu
in
in
bea
Si)nont)nút
bic
«sacer» eingereiljt luurbe.
Az alkalmazásban nom
*
mivel
küvctkezetos,
Schlegel «Kritiscbe Übersicht etc.» (Leydeu 1S4Í.
3»
*
i>eï
Slniuenbnng
©ie^e edìlegel's
vándorsólyomra
(Sei)ben
1844. 11.
|i.
bem
nud)
'ül'anberfalfe
fdjeinlid),
melyrl
uon iueld;em
bie ue'nuirer
(i^ffllfcnftcin)
l)eifet,
madara« is, melyrl a Nógrádban az Ipoly mellet emelked sziklát Eárosnak nevezték el, azonos a F. lanarius-szal. (Ezt a sziklát azóta lerombolták, utkövezésre használták fel s a is
sólymok
eltntek arról a vidékrl). Most azonban bizonyosra veszem, hogy a
szlávok Earoh-ja a Pandioii iiuUaetusra
(L.)
vo-
^n
einer (U'iüijíen 3t'it
meidjer
3Ï n r
aber für
Ungarnô
Azt,
fordul.*
hogy a magyarok kerevsca sólyma, mely s egyebütt is mint a gyorsaság
jelképe
szerepel,
(F. islandícus
Vajda
nem
az északi vadászsólyom
vagy grönlandicus), mint azt Földi
hanem
'Jv
if
fei,
Aclfon,
Ralfen
uiofetbft
—
bauften feitfjer
çiie=
©egenb für immer.) bau bas
fidjer,
balte
iJetJt
flauifdjc «'Karol;»
fid)
d)abí er (Pandion haliaëtus) bejog.
beftätigeii
eê
iiämltd),
bufj
ber
jvifdiabler
unter bem Síamen 3ïarol) bei fíímmtíidien Sinnen
befannt
ift:
biefem ílbler finb in ìniljmen unb
luid)
|o and) in
mandjcn gebirgigen ©egenbcii
Stelien
einige
©teilen, loo
a Zrinyíászban
erhob,
uerliefsen bierauf bie id) eö
3)íaí)ren,
meg nem
ibentifd)
llnaaren einen
fprengt nnb snin ©trafîenbnn oermenbet. Sie (Vaifen
melyeken
soha
bic
nannten, (©iefer ^-elfen unirbe
Ô
©itate
a kerecsen-sólyom
Aelfeneinippe ^farotjoiui
im 9{eooiraber Êomitat über bem
fid; einft
Pandion ezen a néven ismeretes az összes, még az északi szlávoknál is; Cseh- és Morvaországban, hazánk egyes magas hegyekkel borított vidékein errl a sasról vannak egyes helyek neoly helyek,
es nod) für mat^r:
l)icít id)
mit F. lanarius
nuc^
ale
;3po[i)fliifíe
auf ben
;
gcbiif)rt.
bn^ bnê «Sokolraroh« ber níten òlnuen,
nmfomefjr,
natkozik. Idézetek bizonyítják ugyanis, hogy a
vezve
F. pereí;rinns)
I
li).
Egykoron még valószínnek tartottam azt, hogy a régi szláv népek «Sol.ol raroli«-yd, a a verna vidéki sziklacsoport «Piarohovo» (sólyomk) nevet nyert, tehát a magyarcdí uRáró-
Lásd
|F. pcrc.n rimisi is használják.
11.1
ba berfelde 3!amc
nid)t confequent,
«S{ritiíd)e Überfielt 2C.»
a
II. p.
benannt,
u.
foId)e
jiu.
unfer Siirgfalfe, alo in'moljiier beo
gtadjlanbeê, nie uorfonunt.*
Saf5 ber Ü^ürgfalfe es mar, ber
bei
ben alten
Üiagyaren nnter bem 'Jìamen Síerccöen:©óhjom alo
Sijmbot ber ©djnelligfeit bieute (unb
uid)t
Falco
a Falco lanarius, azt a
islandicus ober grönlandicus, une es ?yölbi unb
magyarok története bizonyítja. Ázsiai hazájukban ugyanis oly tájakat laktak a magyar törzsek, hol az északi sólyom nem cl, de a hol a kerecsen jelenleg is tartózkodik. S e sólyom mind végig ismeretes volt seink eltt, annyival is inkább,
3Sajba meinen) beioeiôt nnê bie Wefd)id)te ber Sibe
s
állítja,
* Petényi ezen nézetét
sen
igazolták.
Bizonyos
csakugyan a l'andion víz
fölött
való
életmódjával.
az ujabb
halia;tus.
fi'^/kr'ló«
vizsgálatok
immár, hogy íh
A
telje-
a llárómadár
beo
ÍJíagyaren^'Stammeo.
landicus
*
!îie
í{5etciu)i'á
luirflid)
Pandion
^orften
talál a
nid)t,
F.
uorfommt; and) neueren
in
lannrius aber
Ungarn,
roo
Unterfnd)ungen
bemobnten
difién
nämlid) unfere 9lí)nen jene ©egenben,
nógráili sziklán, a
teljc'>i(>n
3'i
loo F.
aiid;
il)nen
[jaben
grön-
je(5t
nod)
ber ^^atfe
biefe
31nfid)t
GS ift mm feftgefteUt, bafs «Sidro» ouf Pandion lialiaëtus fid) bejieljt. IHud) baê über bcm SiBaffer auf bem 3leogvaber gelfen beftütigt.
ftimmt ndt ber iìebeu'oart beë ípanbion
iibercin.
107
mivel Dclmagyarországnak, Syrmiának, Horvát-
Szlavonországnak most
és
is
nem
az északi só-
cbcíi ber SlMirgfalfe.
(Sé büvfte alfo Cieraife fein,
S er ec Seit
ben Urniatp^nren
tírönlandicns,
íjuiift lueiicv
díiefi,
má) Islandicus, foubeni
lyom, hanem a kerecsen, a F. lanarins a lakója.
Bizonyos tehát, hogy a F. lanarins volt az
íiefaunt
fortt)iii
F. lanarius bei
bafe öiefe.
ösniagj'arok kerecsenje. 9(vtteiiiijeiif|cii.
Faji Jcgj/rk:
A
G
farok tollain
nem crint
kühö
zászlóján
—
kivéve
majdnem
—a
alaknak, míg a bels zászlón tolléi
vannak futtatva; a
bitrt.ó
aráníjlag keskenij
;
Iiasi
karom
nélkül
ered
minden a középs
oldal
rajzolata fölfelé keskeni/edö szárfolt ujj
sár-
és
szájziaj alatt
a
ÍMr-
középs
két
harántosan ellyplikusak
ilásan
;
hosszú mint a csüd
olij
Sd)uuinjfeberu
2^ie
a toihzávt
kcrel,
fehéres vagu rozsdás fehér folt van.
a tollak
H ezek
— /?
— 5 cm.-rel éri
;
a
l i
a
d) e,
m © di afte
lid;e,
(iiuindiuiaí
iücld)o
niif
ni
'•— 1- vmib:
trnçieii
bu r d)
d) t
c
(^
e
1)
ber
31
iif,en
falene
"i
— —
ouerel:
v
e r
d)
f
mä
fiub: eiu
alle buut'íeu
nungeu beo Uuterleibeo fiub fi d)
(
n b
e r
ciCiá)-
uad)
fteté
3 d) n
e
iV
ber
bie
unb gelblid) überfioßeu
íd)uiad)ev iiartftreif:
í
freiê=
foft
auf ber ^su neuf alme mittlereu aucijeuoiuiueu Ipptífd)
c, lu c
Jylccfen,
(idjtroftbraunc)
föniiiiv
oben
ub
f t ft
r
i
d) e
;
—
Jegyzet: Nauma)i)i-tói ered, e madárra vonatkozó jegyek közül a következk állnak
©d;iuau3 4 5 cm. über bic Alüötl= fpiljeu íjiuauö rageub. Seuierfung. 2Íon ben 'ííaHiuauii"fd)eii Stcnn-
meg
äetd)en bie folgeubeu bvaud;bar:
farok a szárny hegyét 4
ján,
:
els
az
(elsatnyult)
ber
túl.
evez csak küls zászló-
ennek í'edtolla ellenben mindkét zászlóján a szem környezete, a viasz-
fehérrel szegett;
hártya
a lábak sziue fiatalabb
s
madaraknál
hamvaskék, öregebbeknél sárga
világosan
;
a
uad) Slufíeu,
Secíe aber beiberfeitâ
if)re
gereu iUigehi lid)tafd)blau,
beu í5'»9^í; Saufe big
a szárny csúcsa alatt
t)iuab befiebert..
hosszán
a csüd a saroktól számí-
;
tollas.
(Lásd
108— lülJ.
igen kurta,
Sdiuabel
ers; a fels káva már a
viaszhártyánál kezd Ívesen hajlani
s
nagy, éles
foga van, mely az alsó káva megfelel kimet szésébe
illik
bele
;
egyenesen van elvágva,
élei
ersen
-
majdnem
az alsó káva elül
be vannak
vonva. <)rrljiul,:ak
ersen kerekdedek, közepükön
:
;
a homlok-
nyelv: rövid, vaskos, húsos, hegyén kissé
hasított,
tövén ersen fogas.
A szem
:
nagy, tüzes, az
barna (sólyom-
szem).
A
léil>:
s ers; a húsos lábszár P/a-szer mint a csüd, melj' utóbbi elill fele
rövid
oly hosszú
hosszán tollas
;
(tévesen állítja Keys, és Blas.,
hogy a csüd köröskörül
minden sólyomnál
tollas,
mert az hátul
csui^asz s csak a felülrl rá-
boruló tollak fedik); a csüd
s
alábújjak gerincze
laposan fekv durva pikkelyekkel födött, ezek az említett részek oldalain apróbbak
bak
;
geïrttunut,
eiueu
Ijat
s
puháb-
ber Dberfiefer gieid)
eiueu grofeeu fdjarfeu ^aijn, ber in
eutfpredieubeu
3luGfd)uitt
beô lluterfieferô
pafft; Uuterfieferuoruebeiuabe gerabe abgefd)uitteu,
beffeu
Sdjueibeu
ftarf eiugejogeu.
beiuaije freiíaniub, iu iljrer ^Dîitte
mit eiueni fäuleufbvnUgeu (yerud)S,iäpfd)eu ben l'ou beu Stiruborftdjen fauni etmas
fie
;
gefpaU
ten, binteu fd)arf gejiibuelt.
(Vüfec
tura
"Ilo
fo
auf ber 33ovberieite
bis
Uiid)t mie Keijferl.
ringsum
luoljl
iiberbectt);
fíeiíd)tgmuaeu(öfeu
lang alo ber i*auf, loelc^er jur .öälfte
u. iölaö.
!i.'aufeô
aber
bie
ftnvf;
©d)ieubeiue iVs^mal
beò
Sriö braun (Jalfeiuìuge).
grufi, feurig:
angeben
befiebert n: er £'ouf=
:
befiebert
ift
Ijinten fabl,
unh -^eljeurüden mit
fiadiauliegeiiben, raul)en
Scbuppen bebedt,
ben ©eiteu ber genannten
3:i)eile fleiuer
fiub;
l)iuteu
ift
ber £'auf genest;
tragen unter jebem
ersen kiemelked
fojtó büty-
*
Sie
erfle,
ift;
«Oberer Xíjeií
unb
bie
an
roeidier
bie Bt'Ijt'iM'ol^ifu
©eleuf'e etucn grof,en,
warjeu:
hátul reczézett a csüd; a lábujjak talpfelén
az izületek alatt
mer;
beriibrt.
furj, bid; fteifdjig, luirue etunio
Slugeu
iris
^iiie (Àcrfe)
Doni Stirugruube au iu eiueu grofeen §ateii berab;
3uuge
sörték alig érintik ket.
A
^om
108—10!).)
feíjr furj, ftarf:
^JÏafeuUidiev
oszlopalakú szagló csap emelkedik
ê'ilfte
ä""-"
11.)
Leírás.
Csr:
ge=
roeif,
Tyüfie bei jüu:
ílltergelb; ehi beut=
iiu
(Stelle p.
I
*
Sáiioauj länger aló bie ruí)eu=
33adeuftreif;
barkó tetemes nagyságú; a farok vége kinyúlik tott fele
uub
îlugeufreife, 2?adiôf)aut
fíiuint:
Iid)er
«bie iSdfdianuge
uetiümmerte ©djiöinge. li*
108 Mértéktáblázat. Ci'iiti-
Csr Farok
Gemis setasqiie
Teljes
Szárnyak
bossz
tárva
hossza
Hím. Ids
Hím. Fiatalabb ïlïanndxn-
Tojó.
mérve 3n Sogen
SotaUSngE glugbvcitc
47-4.
51-3
Slcltev
Tojó. Fiatalabb 3ïïfibd)cn.
M-S
!Si"i9íi'
Ids
í!i>eib(í)en.
^siingcv
Magasság
Sd;n)aiij-. ISiigc
TOSiuid). ïïicl)vinl)v .1
tvben
51-3
llO-G
gemcjjeit
|)oá)
unb
bitf
—
Viaszhártya hossza Sad)â[)nut lang
6(i)nabcl
A kampó
fog
—
á"')n
Orrnyilas
Hossza
íiai'enloá) in
átmérje
lecsüng része Isafen ntievtón-
Szélessége S?ieit
gcnb
Stameter §0(Í)
109
ma^tabtüe. meter.
Hosszúság
— Sänge |
no A
lábak czitromsároából narancssái'gába haja talpak
lók;
halványabbak, a páruák
alig
is
valamivel szennyesebbek. a szem fölött haladó sáv szennyesfehér igen gyenge rozsdabarnással lehelve, hajszálfinom s
melyek hátrafelé folyton szélesednek és világosodnak s mint feketebarna vonáskákkal,
fekete
mennek
szál-foltok
A szem
lozva.
kiinduló
— 0"9
eleje körül
elbb
s
;
a halánték
sötétbarnán vona-
lev
fekete vonalak
mely a szájzúgtól majd feketebarna
foltot alkotnak,
patkóalakú Ofi
át a nyakszirtbe
halvány rozsdabarna,
tája
fekete
cm. széles barkóval egyesül
s
végre a
nyak oldalán hosszanti tojásdad foltokba vész
Az egész fejtet szép rozsdavörös, vasba
alapon
fekete foltokkal
el.
roftbrounlid)
inerf'íid)
legszélesebbek,
A szem
kissé
a melyek a
elején
fej
míg az oldalakon igen keskenyek.
mögött rozsdafehéres alapon indul
sötét sáv
ham-
s
széles
a fejet körülfogva egyrészt a
feketebarna, rozsdásan vonalozott nyakszirtfolttal
egyesül, másrészt a fehér pofát
mells
A
oldalát keríti be.
a
s
nyak
nyakszirt egészben
fehéres rozsdasziuü.
unter beiiifelben biíben bie einen
A dolmány
sötétbarna szine minden tollon hajlik s ez utóbbi szín a
hát alján, a farcsíkon
s
a farkfedkön a barnát
úgyszólván teljesen kiszorítja.
A dolmány
több tolla sötéten rozsdasárgával
minden nagyobb
toll
2
is
leg-
szegett, ezen-
— 8 rozsdásfehér
afa
über^
fdiioarjen
bann
,
fdiuiaríen
ber
Àlerf,
eni. breiten "^adenfireif vereinigt fid)
uiit
fdiiuarsbraunen,
auf ber
onale Sdiaftpunfte
in hïiujlid)
perliert.
Tier
gaiiäe
ino
etiimê
Cberfopf
roftratbein,
nnf fdiön
ift
Wninbe
sieljenben
afdiijraulidje
mit
fd)maien, fpi^úgen, braun;fd)roar5en ^-lecien bebcdt,
am Ííorbcrfopf ani breiteften, am fdnuälften finb. hinter bem
uield)e
feiten
auf roftrothmcifilidiem Streif, ber ben
nut bem
Wrimbe
'iíorberí;a[eíeitcn
bunfler
einerfcite
fid)
geftrtd)eiten
roftrotl)
biinfel
breit
.^lopf=
beginnt
'Jluge
ein breiter,
Dberïopf cinfaifcnb
fdiinarjbrannen,
ben
nii
Ciienictfied uerei)iigt, anPerfeito bie meifieu
ersen kékesszürkébe
kívül
bid)ten
feljr
íjufeifenfijrinigen
aiifangö
—0'9
ftelô
fdiiiefslirf)
33or beni 3íuge iinb in ber tnirberbälfte
geftridielt.
uiib 3.
merbeu imb
blafìvoftbranu, bunfelbraun
gelten; ©d;lafcngeçi,enb
O-f)
Stime
Sdiaftftriàe in Peu Sd)eitcl
fdjiuarabraniie
bem
haarfeinen
init
auf ber
bie
breiter iinb babéi (iditer
StridìeI
ídimulMivueif;, fauni
i'hiçieii
überbniidit,
©tvidjeídjen,
Íd)iiinr5en
keskenyen-hegyes barna-
borított,
etiiuiö tilüiier,
"KiutèliautimuuHuiniv bio iíaiu^cii
í. í)ic Stivile,
imb bor Stveif über ben
SPorberljaÎôfeite
hajló
iné "Comcraiiícn-
ftavf
ók Sobh'n faum
:
bie $ffiiirg:93allcii íduiuil^iiicr.
Ahomlok,aviaszhártyakerülete, a pofa tája
3.
Mafi,iitrciiieiu;(e[b,
5viifu'
gelíie übeviioljciib
íiHingen
2)aê
einfafìt.
fâenid îonft meifilidiroftrotl). 3.
Ser
ftarf ine
auf f
'JJÍantel
bunfelbraun, bod) an allen
íBíaugraue
Steiji
d)man5becîen f o ju fagcn n o
ïOianteifebem
finb
ober roftrotbe 3lugeii;
va^y kékesszürke baranti foltokba változnak.
lucldje
fd)HeJ3en
r
ii
gröfseren
iljre
e r r f d) t.
i2
À'U-be
lettere
uno ben Ober: S^ic meiften
gefantet
bunfelroftgelb
feitlid)
vawy rozsdás szemfoltot vagy harántfoltot zár macába, a melyek a hát alján rozsdásszürke
unb eô
meld)'
jieljenb,
bem Unterrüden, bem
gebém
—8
roftrott)meif5e
ober "Kanbauerfiecfen in
am Unterrüden
in roftrotbgraiie
fid),
ober blau-
graue Ducrflccfe übergeben.
Az evezk barnafeketék, kivált küls zászlójukon ersen kékesszürkével futtatva s vörösesfehérrel szegve. Ez utóbbi színnel van az els evez küls zászlója is a bels zászló kimetszései" szedve, ez a szín szegi szélesen az
elsrend
fedit, a legnagyobb szárnyfedk hegyét a rövidebb evezötollakat is. Valamennyi evez-
ÍÍMe
Sd)ioingen braunfd)ii)ar5, überall, befonber
aber auf iljren 3(uf5enfa[)neii flogen, mit
Wät
ber (elfteren g^arbe
®egenb
in bie
evezk
gan^^en :')ianbe,
s
unb and)
toll
bels zászlóján rozsdásfehér babos baranti
folt van.
a melyek a tollak töve
szélét érik
összes
;
ezeken kívül
még
elsrend szárnyfedt
vagy rozsdavörös szemfoltok
bels oldala kivéve
felé
a zászló
több evezt
tragen meldje
A
szárny
— a leghosszabb evezk barnahegyét
— javarészt ezüstfehér,
harántfoltokkal.
A
áttetsz sötétebb
szárny bels széle
s
a hónalj
reid)en;
ober
ift
bic erfte Sd;miiige biô
inneren 3Iu6fd)nitteo auf bein
bann
bie beioen ("vabneu iljrer
Spieen ber meiften
Iiingften
unb ber fürjeren Sdiunugen
breit ein:
boljnenförmige r.uerf(eden,
naá) ber äiiursel
Ijin
mehrere Sd)roingen, finb aufierbem
roftrotbeu
Tede Dber=
gabueu fämmtlidjer Sd)U)ingen
roftrbtI)lid)ioeifîe
3^eetfebern
blaugrau über:
ibrec.
gefaf3t. 3)ie inneren
fehéren rozsdás
díszítik.
bie
fittgelbeden
az
s
ftart
fd)miil:,ig rötl)Ud}ioeifíeii .S\äntd)en.
auf bie ilanteu
foioie
alle
(ängfteu
nod) mit UHnfirofti'i'""-'»
Singenfted'en
gejievt. IJunere J^Iügelfeite
bis
—
uerfd)iebencr bie
ÖJriJftc
braunen Spitjen
Ill tollai is
rozsdásfehérek
;
a leghosszabb bels tollak
rozsdás fehér alapon hosszanti kékesszürke
foltokkal, luik a l)elsö zászlón félkörösen kivá-
gottak
szegve
tn,
középs
a
;
tollak fehéren
kimetszve sötéten rozsdabarnák
8
fel-
s
szögletben haladó sötét sávot alkotnak,
mely a madarat igen
A
alkotó
sort
diszíti.
er-
sen rozsdásszürkével lehelve sfollai oldalán oly a fehéresvörösszürke
széles
összecsukott
farok
e
hogy
szeges,
miatt egészben
széles barnásfehér szalag szegi
pedig a két szélsnek
kez párnak 10, E foltok a küls tak
kissé
s
1
1
cm.-
2,
világos
a követ-
a harmadik és negyediknek
roftgelblid)
bann
oberften,
tollak szárai barnásak,
íefeterer
braunen
9ieií)enfleden;
mit
ganj
fd^maíen
jroifdjen
—
bie mittleren Unterflügcíberfeu
non garbe,
breit
geíaumt
roei(3
bunfelroft=
beiben beben
íegtercr bient
af
fid)
bnnfelroftbraun ober
geäugt
afe ein bnnfíer, roinfeíiger ©treif auffallenb
—
ab:
.ííennscidicn beö SSogclö.
S)er í£d;man,5 oben nmttroftbranngran,
feljr ftarf
roftgrau angeflogen uno fo breit meiöHdjrotfigrau eingefaJ3t,
baf;
s
í^arbe
biefe
am
fdjmaí jufammcn
au§eröem auf ben Slnfìenfabnen meíjrerc runölid)e, an
többnyire nyi-
ber 2., 3. nnb 4:ten ,5fberuon Stntlen eingefdiloffene,
4
auf ben
g
;
csak a széls
míg a többié
mittetften, aber bio in iien dtanb biiiauô=
unb auf ben ^nnenfafjuen
bobnenförniige
Sdjmau.^eô
a beg}', mell és ennek
fehérek, de kissé rozsdásan leheltek,
sorokban haladó fekete szárfoltokkal,
mik lándzsa vagy körte alakban végzdnek s a már ersebben rozsdasárgás mell elején, s a mell oldalán megnagyobbodnak, míg a hason újra lándzsaalakban vesznek
el.
A
has és mell
oldalain a sötét szárfoltok oly nagyok, hogy a világos alapszínt egészen háttérbe szorítják.
mit
beò
bnrd)id)im= ;
id)man!ibed'en fdmintúg roftbrannliduoeijj, mit meifsen
4. Sîiuu
;
überall
faft
Unterfcite
mernben roftgelblid^mei^en Cluer5eid)nnngen Unter= ©djäften, bie nur an ben
fehér.
a torok tiszta fehér, elbbi fino-
feketével vonalozott
Sïanbflecic.
íunfelfiíberafdjgrau,
braungraue
kevés,
Me and)
ein 1 cm. breiteâ 35anb eingefaßt. SXeJ^ebern Ijaben
a fark alja szennyes barnásí'ehér
is
;
Untertd)u[terbecíen, mie
míg a bels
feküsznek,
oldalról áttetsz rozsdásfehér harántfoltokkal
oldalai
Sweden
zászlókon gömbölydedek, zár-
ferdén
farok alsó oldala sötét ezüst-szürke, a fels
man
inneren
mit blaugrauen, auf öen
ganje Jyíügelranb roftgeíblidjmeié, erfterc mit
offene
áll és
bie
breiten,
greifenbe
Az
unterftcn
roei§,
gelegten ©teuer rorí)erríd;t; bie^dmian^fpiljc bnrd)
tottan érik el a toll szélét.
4.
bíe
;
9.
zászlókon harántul megnyúltak
A
tjröfeten:
3nnenfa[;ncn Í;al6freieförmigen SBogenfíeáen
be. Vala-
mennyi faroktollnak bizonyos számú foltja van, és
az
fehéres
rozsdabarnának látszik; a farok hegyét nyi
Dueräeidiniingen ^tmaeJ
—
mit bnrcí)ící)immernben bunflerou
tí)eiíe íiílicnueifí
ber
farok felül fakón rozsdásbarnaszürke,
auegenommen
ber langfteit Sc^roingeii
feitlid)ften 3)erfeii einjclne
(Sd)aftftcllen òeigen.
unb Ëe^le
reinroeié, erftereê btof? in ber
Sîinugabei fein fd^mär^iid) geftridjeít:
,'S\ro^if,
unb
merftidj roft-
Seiten ebenfaliê
iljrc
mit
überr;aud)t,
geíbíid)
íaufenber
roei^,
faum
roentgen
3d)aftfírid)e
fdjroar^ci-
9ïei()en
unb
lanaett: ober
birnförmigcn gledd)en,
SBorberbrnft
unb ben
neíimen, fid)
am
SBruftfeitcn
îBrnft
tjerab:
an
biefen
roeldje
an
an ber
©rö^e
ju^
33and)e aber roieber in Sanjettftrid^e
uerlieren.
^ie bunfíen Sdiaftfteáe ber
33rnft:
unb 58and)feiten no[)meu gegen Oen glngefn ftetö an ©riJBe ju, nnö uerbrcingeu bie Iid)te ©runbfarbe faft gäuättd).
S)ie
A
fele elül
gefíedt,
roaljrenö
gyér szár- és lándzsásfoltokkal, melyek
©d)aft:
unb
hátrafelé
majdnem
az egész tollat elborítják
;
a lábszár elül rozsdásfehér, széles lándzsafoltokkal,
hátrafelé
fakó szürkésbarna,
fekete szár-
foltokkal s fehérbarnás hegyszegésekkel.
NB.
^ofenfeöern
küls
rozsdásfehér gatya belül egyszín,
E madár
tollruhája bizonyosan
az
elz
3tnt5enfeite
£anjettftrid)c
binten 5u faft bie Acbern
innen
oorne
anfmeift,
brauneu
breittansettförmigen
íd)roar,5=
^^íedenreifieu,
luid)
graubraun mit roeifíbrannlic^en
Snbfaumen nnö fd)roar3en 5d)aftftrid)en. NB. Saô gauje ©efieber biefeê 'i)Jfannd)enê flammt a)íautetfebern ftarf
barnába
grauíid)SnnfeIbrannc unb !ì3raunfd)nuu-5e
a szegesek és szemfoltok rozsdás-
nad)
roeíd)e
évbl való, mert az összes dolmánytollak ersen meg vannak fakulva, a sötétbarna sz iirkes
un=
einjeíne
einnebmen; Me ©d)ien=
beiubeficberung oorne roftgclblid)roeif5, mit
I)inten aber büfter
még
roftgelblid)roeiB;
öie
nnftreitig
nod)
com
oorigen
'^aí)t
abgefd)oiíen finb
fier, :
ba
alle
nämiid) baô in
gran
=
.
112 fehérbe változtak
hogy Naumann
Ebbl
át.
azt következtetem,
bokat vizsgált meg,
s azért írja,
hím nem csak hogy
liogj-
hanem
kisebb,
hxaim,
sszel ltt dara-
frissen vedlett,
«az öreg
sötétebb
unb ífoítbraun
ino
^ioftbraunlidjuieijie
ílíaumann
initfUe
ívoígíict)
vecl)t
friicl)iiev:
maufertc, aljo i^crbftuögel beftimnit fjaben, inbom er feine
A Naumann müvében hím
nom
bic ííugeuflecío
übergingen.
is
a nsténynél» stb.
az az öreg
ílíaiibíaume uiib
bic
íKoítgeUi
három
a
és
Susemihl adja képét,
hím s melynek
ábrázolt fiatal éves tojó,
jól el
vannak találva
"T^aê alte 3}iännd)en untcrfd;eibct
nnr bnvd)
nid)t
fidi
feine geringere ®röfu%ionberiinnd)
burdj bie bnnflere
s
mie folgt,
Êfiaraftere für aite 3)iännd)en,
feftftelltc:
innn íi'eilidjen".
Sfifl'i'i'ii^i
eléggé megegyeznek a magvarországi kerecsenekkel.
Fiatalabb hím májusban. szigeten 1848.
A csr
1
május
(Lövetett az adonyi
reifen
finb
redit
niibi
4-én.)
kampó
s
fo ^iemlid) nberein.
az alsó
káva hegye kékesfekete; a száj belseje olyan mint az elbbinél a viaszhártya, szájzug s a szem kerülete kékes alapon halvány kénsárgá-
S)onQu=3nfeí Stbout) 1848,
val futtatott; a szemcsillag sötéten lencsebarna;
llnterfieferfpitie
Slüngcrcs 4Hännd)en ím
;
l)emetszéseibl a hamvaskék
s
©d)nabe[
1.
halvány narancsszinüek, de a pajzsok
a lábak
a viaszsárga szín
[icbtbornblaugran, blanfd)UHu;i
Síngcnfreifi
Íaí)íe
nem
A
a szem fölötti sáv
oly tiszta fehér és sokkal kevésbbé van
2.
halánték táján szakad meg; az öreg madarakra
meniger
jellemz patkó alakú jjofafoltot csak néhány fekete vonal jelzi, melyek sorokban haladnak a nyak felé a feketebarna harkó igen keskeny, alig 4 mm. széles, alig éri el a nyak elejének gömbölyded foltjait, tehát e részek feltnen
geftridielt ale
Stirn, ©efidjt,
barna foltokkal tulján
ersen
s
mindenütt, de kivált a
fehérrel kevert;
fej
a nyakszirt
hás
a
nj'akoldalak fehérek, gyengén rozsdással lehelve;
a jól látható nyakszirtfolt feketebarna felé
rozsdásfehér
szemfoltokkal
s
s
a hát
szegésekkel
braune i
faum
mez
eltt csak
loeift
9íücfen su
burd)
befonbcrö
voftbraun,
unb
gemifdit
roftrotf)
bem
roeid)eê
roftvotb
Gienicfftecf,
einen
U)eif5lid)en
getrennt, breiten
melirte
fo,
òa^]
©enicf
3lngenfíecfe
Ter
bunfle,
Sdjiafenftreifen
3ii'íí^)<^"i"''"i"
Per (Srftere
btâ
nnb
melcber gegen
fd)roarsbraunen ^yelb
bie Sl5orberbatöfeiten
am
angebaud)t, mit
burd) rotljbrannroeifje
unb
biefc
bnrd)ge[)enbè
i'änge^ geflecft;
fd)iuad)
unb ^^eberfäume nnterbrodien mirb.
mit
moburd)
erfdieinen.
loeifî
fenntUdjem fdiroarsbrannen ben
©enicfflecf
sötét
GiefidjtS:
Dec fdjwarj: faum 0-4 em.
burdi euiige ^]>ünftd)en,
lueifi,
wirb
egy sor barna hegyfolt halad a fehér alapon.
fdmial,
feí^r
fdjuiarsbvauu in bie
^alsfeiten
az elbbi csak a nyak oldalait befogó széles sö-
Ezen
fdnuar,^
fo bafj Die lid)te À'urbe
bierunb[id)en 'Àledeii ber 'i>orberbaIô:
ftarf
mein
egyesül.
nnb
bem 3lnge
íiaíbmonbfötmiige
íTcr ganje Dberfopf ©djeitel
ftarf
mezvel
ben Sd)ilber=
meitem loeniger
bei
©er
5ßacienftreif
breit, erreidjt
van megszakgatva. A sötét, fehérrel és rozsdással ersen mosott halántéksávot egy fehéres mez választja el a nyakszirtfolttól, úgy, hogy tét
bod; aus
beim uorigen,
S^beite auffaííenb
rozsdabarna, hosszanti fekete-
blaf;;
fied b!of3 burd) Stridieldien angebcntet.
feiten
teteje
tìvunbe
ber ©treif über
unb
reiniweifî
oorl^errfcbt.
ftetö
;
fej
beim
äBadjogelbc bernor.
ketén vonalozva mint az elbbi darabnál, úgy hogy a világos szín eltérben marail s csak a
A
wie
fdiimmert überall baê Slfc^bloue
einfájuitten
fe-
fehérek.
nnb
bunfeUinfenbraun.
^"^riô
%ü^e blaf3pomeranäengeIb, s
Per
,^nfen
innerlid)
;
blänlidjem
auf
überlaufen,
íd)ii)efelgelb
homlok, a pofák
auf
((irh'gt
iíluí.
4. 'Mai.)
Dorigen gefnvbt. 'JlnKböbaut, 2Jínnbunnfet uub ber
tnik el. 2.
5ínninann
bei
unb bveijabrigen j bei Sufe gut gcniad)t, nnb ftinnneii mit ^.
unferen (S,remp[nron
világos szarukék, a
*
SIbbiIbnngen ber jnngeii
íJiie
nnb etneo
fid)
i'""'
bloô
xiereinigt,
jum (Vtügelgrunb
í;in cinfaf3t.
3.
A
dolmány egész a farkfedkig sokkal
ke-
3.
vésbbé kékesszürke mint az elbbi madárnál,
üiei
de annál szélesebbek a rozsdavörös szegesei,
befto
melyek csak a vállakon
s
a legnagyobb szárny-
!îer
9."lìante[
bis auf
bie
Dberfd)Rian3berfen
weniger als beim 3>origen graublau, breitere
roftrotbe
^^'e^erfanme,
bie
l)at
aber
blos auf
ben Sdjultern unb ben gröfjten {^ngelbecleu in
roft^
113
fedkön hajolnak rozsdaszürkébo a különböz alakú foltok, az evezk és a nagyobb szárnyfedk szegesei is többé-kevésbbé rozsdással kevertek s csak az els evez küls széle s fedjé;
nek mindkét oldala tisztafehér.*
ani) fiuD Die iämmtlid)en j^íeáen,
flrau ütieroieíieii;
bann
bie
(Sinfajfungcn
CtierfUigelbed'en
mifdit
—
crften
©d)nnngc
ber
ber
iinb
©cfiiinnçîen
Jfoftbraun
nieíir-inentiiier init
i^e^
auôi^cuoinmcn ben äußeren Sannt ber
Sönme
bie beiben
iinb
ber Secfc
berfeíben, lueídje reiniueiB finb. *
iíon
Felülrl nézve a madár ersen rozsdásszínnek látszik, míg az elbbi öreg darab kékes-
evezk feketebarna
szürkét mutat. Az
sokkal tisztább, nincs szürkével
szine
is
hintve, úgy,
hogy ha a szárnyon nem volna néhány frissen ntt toll, liajlandók volnánk azt hinni, hogy e madár nem rég vedlett. Mégis azt hiszem, hogy ez a sólyom az elmúlt
szön
sokkal
késbben
meg, tehát a ruhája sokkal frissebb mint s ez a madár is lehet oly ids, mint elbbié az amaz, vagy legfeljebb egy évvel fiatalabb. vedlett
oben anoiefei^en evfdietnt
Ííoc^el ftarf
fler
©egentfjetlbeê oben bejdjriebenen
roftrotí), atfo ein
bíaugrau erfdjeinenben ©rempíaree. 3lnd) haè
ftarf
®á)H)arabraunc ber ©djroingen
bem granen
beò
Slnflug
oiel reiner oíjne
ift
iíorigen,
man
ba'ß
fo
gíauben fönnte, einen frifc^iiermauferten 5ßogei oor 5U (jaben, fallò
fid)
im
finben, bafe biefer í>oget
üevninnferte,
íptiler
fiá)
öie Urfadie barin jn
im oorigen ^erbfte ein
foígíid)
©efieber ale ì)a^ uorige (Sreinplar
eben fo alt
jener fein fann,
lüie
néne
einige
nidit
fvfügeí
^ebern uorfämen. ^d) glaube
oieí
roeit
friîd)ereô
fjat,
nnb babéi
um
ober bödiftene
ein ^aí)x jünger.
bem îîongen, nur
!?ie Untevflügeifeite mie bei
A
szárny bels tollazata nz ellibiével egész-
ben megegyezik, de a jellemz sötét sáv csak jelezve van s az egész bels oldal jóval világo-
fc£)mä(cren
sabb az elbbiénél.
aia beim 33origen.
©d)aftflede
bloô
[)aI6er
angebentet.
Überfianpt mar bic gange Unterftiigelfeite
!i)er
©^roons
büfterroftbraungraue
ftavf
tiiet tid)ter
fiebt
aber etroaê bunfer anè; baô än§erfte J'^'berpaar
A
fakó rozsdabarnásszürke
már
farok
söté-
küls tollpároull jókora borsónyi, a ér folt vau a küls s ugyanannyi elyp-
tebb;
a
szélig
bels zászlón
tikus alakú a l^áron csak
mindkét zászlón
s
;
a következ
toll-
páron 9 folt van valamennyi szennyes fehér-
10, a 3.
4.
és 5.
11 erbfengrofîe,
lueift
es bloS ii)rcr fette
liegen
läiujo beo
ersen
£)at
fid) er--
lillnpfenflede
unb 5:ten
3., 4.
beiber:
um
meipbraun,
atte fd)mut.ig
bie 9{änberroftrot[)einge[aifeu finb; auf ben 2 mit:
két fakult szürkebarna tollon páronkint hat fer-
van, miknek szine
auf ber
10,
y Querflerfe, bie
iveberii,
folt
©aum
auf ber ^nnenfal^ne. 2íuf bem näd)ften '^aat finb
telftcn
dén fekv babos
and) über ben
ftredenbe 3ïanbf[ede nnb cbenfoinele
középs
barna, a szélek felé rozsdásan szegve; a
ift
ber d}arafteriftifd)c bnntte 3Jcittclftreif bor bebentenb
fierfe
ioe[d)e
am
beiDerfeitS
in id)iefer 3iid)tnug;
hamvasba hajló «legtöbbje szürkebarna gyrbe van zárva. A legfels (tféli) világos foltok az
unb
összes tollakon csak jelezve vannak.
Sie oberften
auegenommen ift
ifjr
—
alle in
gefärbt finb,
büfterften
©d)aftes
fie
—
finb
6
5!3ol)nen--
bie Unterften
©raubraiin etngeíd)lofíen
2BciJ3brauit ftarf Düftergran luitermifdit.
Àdeden
an
finb
ben
fäntmtlidjeu
©d^mansfebern btos angebentet. 4.
4.
A
alja
test
az elbbiéhez igen hasonló,
csak a rozsdasárgás lehelet ersebb egy kissé
;
'3)er
gauje Unterleib bem beè 3.sorigen red)t
nur
äi)nlid),
fenntlidjer;
ift
ber roftgelblid)e
bie
önnfelbraunen
3inl)and)
etioaé
Der
3d)aftfied'e
a sötétbarna szárfoltokon a mell alján, a hason,
Unterbruft, beò äianc^es, ber l'eibfeiten, foioie ber
a láb tollazatán sokkal több a
©d)ienbein:nnb.C^ofonfcbern baben beiÄieitcm mel;r
a test oldalain
s
rozsdás keverék, mint a hamvaskék tollain csak
;
a fark alja
néhány, egészen világosbarna finom
Sïoftbraun
nnb
beê Untcríeibeö röthtid)er
szárfolt látszik.
Unterid)iiianäbod'en
*
Ez esetben te) iát iiiár Petényi is evezt valódi evez tolluak, niert
errl lehet
szó.
A(iuila. IV.
elfogadja az jelenleg csak
*
3"
evfte,
beim
bieiei»
afcottiuc l)iet
Snlle
fid)
finb btoâ
üd)e @d)aftftrid)etd)en
abortiv
mit
ïlfoftgelb
uiel
miid)ung uon Slfdjbiau, roobnrd)
tjie
ijält
Üei;
-^íiiíiiiingen
barftellen.
fdjutntng
nnb ba
\ajan
lueniger
alle
3(nf ben
lid)tbrann=
bcmertlid).
aljo
aiidj
ipetciiyi
bie
(2d)tinnge für eine iintflic^e ©cfirountifeber,
tami nur non biejer bie 3iebe
fein. 1.-)
114 Öreg nstény májusban. (Lövetett az adonyi szigeten 184S.
május 3-án
^Itcs
párja volt a május
;
4-én leltt hímnek.)
1.
A csr
töfele világos szarudad-szürkeliék,
eleje s az élei szarukékcsfeketék s e szín lassan-
kint
megy
tfél színébe
át a
;
ersen violába
sárga, hátrafelé
hajló
;
a viasz-
sárgás egy kissé
;
s
s
maga
áttünik a régebbi kékes szín,
láb fehé-
színen
még
st a pikkelyek
köze,
resen szennyes czitromsárga
s
e
tueuiii
überlaufen:
gt'Il'l'i-'''
mir
baô
b(af;:
3(uiien=
den ilncien=
in
übcrianfen:
c\clbíid)
bíaii:
ftarf inê ^íioíettbíaue
l)iii
blaui^roii,
rötbtid)
hiiuien
bie
fdimars.
ii'ibdien
bnnfellinfenbrann. íd)mu|ig5ÍtroneiuieIb, mit bie imb
roeifetid)
òd)uppen unb
ja fogar etii,^ehie
fammtlid)en
í)ovníd)U)ar5:
;
iinb bie
Sd)iibev,
berfetben
ß-iiifdinitte
Sie Srntten
blangrau.
finb
Íd)miitú9
3el)enfoI)Ien
gelblidiblaugrau.
iiemerfuiig. Sonbevbav,
kékesszürke.
d)en,
nnb :
bic [lovnicicn i)îad)t'ii
ba burd)fd)immernbem 3lfd)b[au beo luivigen ^sabveo
nemkülönben néhány pikkely is kékszürke. A karmok szarufeketék; n. láliujjnli talpa sárgás
JL'íjyzd
mir
etioaô
güfie
A
fid)
(^irauldaiic mn'lifvt;
iiie
iJBintpevn, fo aud) Vivio
A
Pen Sd^nabclgrunb
(\co,(\\
rotögelb, uad) I)iutcu
unnfein
a
pilla is fekete.
szemcsillag sötét lencsebarna.
lionUiläuIidiidiuiarj,
©d)iiciPcii
bcö ílíuiiöcö liolliU'iiiiMau, Per
iiiiiûiebunç;
csak a szemzugokban
a hosszú pillaszörök
^-arbe
afdiblau,
;
öce
^^ärcöen
üdergelenb; 3Öad)íí)aut uiib bic "JJÌuubunntct
hártya s a szájzug bádg.yadt hamvaskék, csak gyengén van sárgással futtatva a szem kerülete
vörösesen kékszürke
unb
meid)' ie|terc
lid)
éaè
®runbf)äifte bcê ©d)iiabclô lid)tI)oriuírau(ihiu,
3:^l)eilc
világos szürkekék, a toroknyilás kékesen vörös-
Diai.
2.
4:ten 3)tai.)
3?orber[)älfte
ju atlmäf)(iii
szaruja
a száj
auf ^cr Toiuui^
illái, ((irlciít
1848,
nom
SDMiind^eiiâ 1.
im
tíulnlu-lu'n
2lboiu)
3nfeí
Meglep, hogy ennek a nsténynek,
aBadicdittut
lueifjblau
finb,
bie
befitU,
ilugenumgebung bei
/Vüfíe
bem
bei
üIc.
biefemäBcib=
bafi bei
fd)on äiemlid) gelblid)e
iiai,
meitem mebr
î)iiinnd)en
nom
2=ten
bár szemének kerülete s a viaszhártyája jócskán sárgás, a lábai mégis sokkal inkább fehéreskékek mint a május 2-án ltt híméi, mely utóbbinál
53íni, bei
fordítva áll a dolog, vagyis a láhai sárgák s a
gelbe ober blangrane îvarbe ber genannten S'[)eile
viaszhártyája
s
unb
üd) erfdieint. (So fdieint bemnadi, bafs entiueber bie
a szemkerülete kékes. Vagy az
nem
einanber in feinem vegelnuifúgen
ju
következik ebbl, hogy az említett részek színe nincs a korral összefüggésben, vagy, hogy a csr és láb színe
bie il'adiobaut bläu=
Sfngcmimgebuug nnb
bie
f^ufje gelb finb
meídiem im föegentbeil bie
bejüglid) beo iHltevc
pfee
bie
egyszerre változik át sárgába,
bec-
nielleidit bei
gelb förben,
iíngelö
'iíeríjnítniffe
ober,
fteben,
tmrvndeiibein Îllter
ober
alo bie äBad)eI)ant,
vagy végre, hogy e részek szinezdése a madár individualitásától, esetleg az égalji viszonyoktól
feine fidieren Sleiinäeid)en finb
vagy egyéb életkörülményektl függ.
non
ta^
fid) eí)ei-
M^
eè beibe
nnP ibveilbäiibeningen
entmeber non ber ^"biinbnalität ber äUigel, ooer flimatifdieii
unb anbcren Sebenöuerbaltniffen
abl)nngen. fdieint
(£•5
mir
febodi, bafi bie iyeibd)en bie gelb=
Sdinabelnmgebuiigen nnb
Úgy látom, hogy a nstényeknél az említett részek csak késbb sárgulnak meg, mint a hímnél, és akkor is mindig megmarad a kek színnek
ten,
nnb and) bann
mie
bei
némi nyoma.
33Iaugraue
tid)en
2.
±A
homlok
a pofa tája szennyesfehér,
s
elbbi srbben,
4_6
J-n, 11.
széles
;
beutlid)e
színtí^
t)inter
;
a
fej
teteje
topf
srn
fakószennyes febéresrozsdás alapon oly utóbbi ez tulajdonképpen hogy barnával foltos,
az alapszín
;
a nyakszirten
s
fonbeni
fdimarjlid)
ä^acfenftreif
bem
fpäter erl)af=
eo
berrfdit
baö
ftetô nov.
ipärlid)er
ift
3íuge
blafs,
-1
beginnenbe
erftere bid)ter,
geftrid)elt:
—
mm.
ber febr
breit;
bor
buntlc Streif, als
auf id)mntiig loeifîrotbem
mattbrann í)erríd)t.
gefledt,
«nmbe
fo bid)t
baf; eigeutlid) biefe J-arbe
2)er roftgeIblid)roeif5e
lid)te
nor=
gied auf Pem
3îaden nnb nod) mebv auf ben Cberl)aIêieiteM febr
a nyak fels részé-
nek oldalain a rozsdásfehér szín az uralkodó.
Aiif?e
nie fo intenfin gelb,
aud) ber ©cnidftcd gang nnbcbeutenb. 5)er Dber=
a szem mögött induló sötét
sáv 8 a nyakszirtfoltja alig látszik
l'iäniu'beii,
Oiefe
Stirn unb ©efid)t fd)mutugmeiJ3,
letsteres
utóbbi ritkásabban feketén vo-
nalozott; a jól látható barkó bádgyadt
ben
iinb
bebeutenb. I
115
A dolmány ersen
3.
szín, hamvas lehelettel
elfakult világosbarna
I
minden tolla világosan
;
rozsdásfehérek
s
bem
juinr bic auf
bcu
lid^tbvoun,
jämmtlirfje
niigefíogeu;
auf
bic
roftrotí),
babos- és szemfoltjai vihigos rozsdássárgák vagy
adgcídjoííeu
ftarf
(id)tor gefantet uiiïi
a dolmány
;
ÏÏiautoI
b(auíicl)(i)d)c5raii
szegett és pedig a liát táján rozsdavörössel, a
szárnyon ellenben rozsdúsfehérrel
Ser
3.
«ber
/fliiai'I"
{Çebern
Siürf'en metft roftijeíbaieifí,
baju t'ouuueu nod) bíairotíjgeibe ober roftgelbroeifee
a háton a legvilágosabbak.
uub
3íucu'n
am
bic
33oí)uonfíede,
am
íiücfeu
(icíite;
ftcu finb.
A
szárny bels
javarészt sötéten rozsdabarna
feltn
jelleaTz
középs
tollazatának s
sora
®ie mittíereu
— mie
az öreg hímekre
Uutcvflügelbcd'eit finb gröf5teutt)eils
\mò crjcugcH eineu auffatíeuben
sötét sznlagot alkotja.
—
bcu alteu ÍJÍauud)cu
bei
buufelbrauu,
ÍBinteíftreif.
feine mit=
'Der ©d;uiaii,í obeu buufeíbrauugrau,
A
szürkés-
grau: bie abgemelkten
farok felül sötétbarnaszürke, a két
barna
;
a kopott szegesek barnásfehérek
csaknem
tollpáron 12,
küls
s
szennyes sárgás
tehát
elfakult,
toll
tisztafehér
rozsdásfehér haráutfolt a
a következ tollpár
kön
középs
telften í^ebern auogcbíeicöt, alfo fdjmußig gelbbraun:
küls
zászlón
;
zépsn
G
van a
folt
—9 a
a belsmindkét
folt
alább
szalag szennj'esfehér.
j^aíjuen
test alsó oldala
egészben olyan, mint az
1848. május 3.án elejtett fiatal
leirt,
ns-
ténynél csak a rajzok rozsdabarna sziue fakóbb; a lábszár
a gatya tollainak és a testoldalak
s
sötét foltjai
azonban jóval keskenyebbek
a fehér alaj^szín jobban megmaradt; javarészt
elülteié
sárgásfehér,
s
ezért
a gatya
keskeny fakó-
barnaszárfoltokkal; a fark alja szennyessárgásfehér; tollai közül csak a
elmosódott rozsdabarna
szélsknek vannak
foltjai,
míg a leghosz-
szabbaknak csak hegyükön van barnás foltjuk
unb
1(1 ^'Ifaub^
szár-
bels oldala, a has alja s a majdnem egyszín szennyes fehér,
a gatya
;
végbóltáj
ber Snne'ïf'djue;
©nbbinbe
am
3.
nur
Wuú 1848
fommt im @nu5en fef)rbem
beinen nnb ben
abgefdjofieuer, alfo ftatt foiuot)! a\\
:
ben ©c^ien^
nlo and) an ben Seibfeitcn
.Çiffcn,
bunflcu
bebentcub
gterfc
nní
fleincr
bem
fdjmälcr, besbalb baê Söeifee g[eic!)maf3iger mit
SBvaunen oertbcilt; bie gelblicíimeifí, gcfíed't:
beS
erlegten jüngeren aBeibd)ens uaí)e,
bie 3ei<í)»i"iöcn
bie
S^ten
jmei auf beiben
ruube ©rbfeufleden;
[jalberlofcljcnc
bunfel= bloo nmítroftbrauu
finb
^^îaarc
4den unb
geíbíid) fdjmutúgroeiB-
Unterleib
finb
bie
;
bie mittelften
je .8,
G— 8
4. 5^er
auf bem 3:teu
syoljueiifiecfc;
gebeni íjaben
szeg
roftgetbroei^e, mcift
bie näcbftcu Àeberu Ijabcn uatf) aufîen 11, nad) innen
— 8 elmosott
van mindkét zászlón;
bem
9luf
beiua(;e reiniueifje,
Cucrboljuenflede auf
eingcfafite
bie
A
nub
3ianbfiecfe auf ber íluf;eu
9 gíccfe auf beiben íV"t)"en
folt
brauiuocíf?.
li',
a negyedik és ötödik tollpáron 8, a kö-
a fai'ok hegyét
4.
Säume
äuJ5erften '?fcbcvpaare liegen
bels zászlón;
zászlóin 11,
a harmadik páron 9
10,
küls
a
;
.igafen
üorne gröfeteutbeilö
am
mattbraun
nur íd)ma(
©d)afte
unter ben fdimutíig gclblidiroeifeen Unter=
fdjmanâbeden í)aben blos
bie 3iuf;erften werfíoffeu:
roftbraune ?flede, mäbventibcm bie (ängften ^ebern bíoe
bräunlid)e Spiljcnfdjaft ridjc íjaben; innere
©eite ber »Qofen, bie Unterband): unb 2lfterfebern
végfoltjai alig látszanak.
umttbraunmeifj, mit faum fid)tbaren ©í)i|ení(|aft= Ifjabb (két éves)
nstény májusban.
(Lövetett
fíecíen.
aüngcrca (2=jaí)rigee) öÍEtbdjín im
az adonyi szigeten 1848. május 3-áu.)
auf ber Tíonau^^nfeí, 3íboni) 1848, 1.
A
világos fele
s
fels ká\a töve
s
az alsó kára javarészt
szarudad-kékesszürke, elbbinek hegyaz utóbbi hegye szarukékfekete
;
a száj
1.
íllaí. (ßriegt
3.
mai.)
Dberfiefergrnnb unb Unterficfer gröfjtentbeilo
bell ljornbIäultd)gran, bic isorberbälfte
unb bie ©pitie bes l'e^tcren
bea (írfteren
bornblaufd^roar^
;
bie
szarus része sárgásán halványszrkéskék. míg
bornigen Xiìdk bcöilíunbc gelblid)ddaf!grau[dau,
a húsos részek és a nyelv vöröses-kókszrke
bie fleifdjigen Xí)áíc
szín a toroknál violába hajlik.
a szájzug kék ugyan, de futtatott;
A
s e
viaszhártya
már jócskán
ugyanilyen a szem környéke
s
sárgával is.
gran,
am
ganj
bläulid)e
fd)on
febv
umgebumj
A A
szemcsillag sötét lencsebarna.
lábak igen hnlványan szrkéskékek, sárgás
pikkelyekkel
s
pajzsokkal; az ujjak talpa szeny-
unb
bie
ßunge
rtíjLidj
bíau^
9ìad)en ine SSioIettblaue übergeí)enb. Sie 2Bad)âIjant
fennt(id)
unb
bie
getb überfnufen;
îlînubroinfel bic
9(ugen=
blafu'ötblidj, gelbtid) angeband)t.
^riê bnufeltinfeubraun.
®ie ^üfíc
feíjr biafî
graubíau, bie ©d)uppen nnb
nod; mcljr bie òdjilbcr blajjgelb überlaufen; S^í)(\v 1.5*
— 116 a karmok
nyes kékesszürke;
kékesen
szaru-
A homlok,
a
szem
haladó sáv
fölött
a
s
pofa rozsdabarnásfehér, az els kal, az utolsó sötétbarna szárfoltokkal, melyek a halánték felé szétterjednek
feketébe válnak
s
ídjnrníen,
;
sorakoznak mint a hímeknél sáv
—
G
a szem
;
a nyakszirtfolt sötétebb
s
nagyobb mint a hímeknél
a fül tája
;
is
s
jóval
B.
A dolmány tollán
sötétebb barna mint a hímé fehcrrozsdásbarnával szegett s ;
formák a nagyobb tollak szemfoltjai
ilyen
is;
kékesszürke lehelet csak a vállon, a kisebb evezkön s afiokszárnyon látszik. Az.elsrend evezk fehéres
feketebarnák szürkebarna szegésekkel rozsdás haránt- és szemfoltokkal, mely utóbbiak s
a
ç\i'(\a\
másodrend evezkön elmosódnak
s
-
hamvas-
Dberfopf biè
mekbe
gcjicrt,
dion; aud) ber Streif
nnP
'JJiännd)en
tollon
farok hegyének
mindkét zászlóján 10 tollpárnák
továbbinak
9, a
van
A
s
a negyedik párnak
8,
s
7
legkerekebbek.
farok legtöbb világos foltja sötétbarna szín-
hím madarak 4.
középs párnak
ezek a legkisebbek
nel van becseppentve, tehát
a
tollpár
A
torok
nem egyszín, mint
s
a nyak eleje gyengén rozsda-
sárgával lehelt fehér szín, igen gyér, finom fekete szárfoltokkal a begy, mell s a has közepe ;
finom szárfol-
ugyanilyen rozsdássárgásfehér s tokban kezdd ovális, sötétbarna foltok vannak rajta,
melyek
lefelé folyton
nagyobliodaak
s
a
braun,
bnnfler
ben
bie 3hi(ioitf(ede ber
unb ben
tenber üortjanben.
5)ie
'2d)ulter=,
Slfterfltìoielfobern bebeu:
©djiuingen
l-tor
unb
Cluer-
3lugenfíerfen,
auf ben ©djicingen
t)alb:
Die
tierniifdjt fteben.
Sdiroingo
nad)
ift
au(3en
ibre ìied'e aber beiborfoits
gelautet,
breit luoi^ eingefaßt.
©ubbinbe
bie
roei^.
iMaugraue fpiolenb;
ino
ftarf
i2
befonberè
oben liditbraun,
©d)jiiansfebern
5)io
on ben mittleren
Tiaè aufterfte ^^eberpaar
Ì)at
auf
ben beiben j^aíinen 10 glede, baô foígcnbe 9, baê uäd)fte 8, baê 4=te 'Jßaax
7
—
bie nnttelfton
8,
biefe
finb
bie
C>
unb
5:ten jroei
bie
8,
unb
^^ebern 7 an ^al)l,
floinfton
unb
jinar
"iìobueu:
runblid)ften
flecío.
moifton biofov Iid)ten Àlodo finb burd) f($uiar,v
braune fünfte unb ©pitién befpribt, alfo
nid)! rein,
mie beim Hiäinuben. .fteble
nub
übcrl)ttud)t,
mit
4.
©d)aftftrid)eld)en;
f'aum einigen
bie
ber .topf,
Sruft,
fehér.
mit auffallonb breiten
bie
an ben Veibfoiten
färbe fafl gänslid) uerörangen
bie
iniu-re
meifî.
;
bie
geftiel=
oiel gröfjer
lid)te
Wvunb:
bie ò^ofen lidjtbrann,
geIbíi(í)U)eif5en
©dnenbeinfeito
roie
mit fein
^unebnionboii bunfcl;
nad) unten bin
'^Mm,
fd)iiHir3lid}en
fein
aM\ud)initto ebenfo roftgelblid)iueif5,
braunen
roftgelb
ïliorberbals lueiô, fdjmadj
roerben unb an ben ©d)ienbeinen bio
szennyesfehér hasi tollaknak igen hosszú, világosbarna lándzsás-
unb luetd)'
Drbnung
2=ter
unb mit bíaugrau
(norfümnicrte)
Drbnung
Säunu'n
graubraunen
mit
roeifîlidjroftgelben
erfte
ber grau=
liinçiften
bloê an ben
ift
.s>intovfltìgel-
letztere
ben
bei
cjefärbt:
feltnen széles fehéressárga szegésekkel, míg a lábszár bels oldala egyszín szennyes rozsdás-
A
bebeutenb
alö
ton, oualeu,
feketeszárú, elmosottan
9Jiííini=
bann bor
ift
test oldalán, de kivált a lábszáron a világos színt egészen elnyomják a gatya tollai világosbarnák, ;
bon
fämmtlidjo ^ebern baben meifivoftbrauu:
:
blaue einband)
:ï)ie
farkáé.
DljvengoijenD
gröjsereu Jvobern finb meift jo
a
van, a következ
foltja
8 és 6, az ötödiknek 8 és 7, a foltja
A széls
szalagja fehér.
Sd)aftf[ede
llmjaumungen, unb and;
lidie
bvaunlidiiDoifì
középs
snijejpilite
bintor ^eln ííni^e,
bie
Wantel
Ticv
B.
sötétbarna tojásdad foltok díszítik. A farktollak felül világosbarnák, kivált a két ;
roftvntbem
bnnfler.
ueriDafdjen
hajl(>k
nuf
9îarfen
üiel bid)tev [toben, aló bei
zatából alakult szögletes sáv igen sötét; a szárny fels-bels széle rozsdássárgásfehér s 2 B soros
ersen kékcsszürkére
bem
ju
föninbe burd) bunfelbraune,
fd)U)ar5bvaun,
;
.sSufeifoiv
an ben ©eilen überall nnter=
'.tÜim. breit, b od;
Az els csenevész eveznek barnásfehér a szegése, s fedfólia mindkét oldalán igen szélesen fehérrel szegett a szárny bels tollasal kevertek.
3(Uii,e
brod)en.
G^ienirffled:
sötétebb.
minden
bem
unter
bie Sd)Iäfe breiteren, beinaíie ganj
bíoö Diívd) ©tridjc aiiöebcutet; bor í>artenitveif
flerf
A fej teteje rozsdás alapon sötétbarna, hegyesed szárfoltokkal rajzolt s ezek a foltok sokkal
roft:
^ebcrjdiäf--
jdimavjbraunen idinftfleá'en; ber íd)umr,^e
;
mögött ered
id)ioarjen
buutelbvauneii,
lettere mit
teii,
mit
erftere
äBangeii
itnb
Dberaugciiftreif
t)raunUd)rocifí,
a szem eltti patkóalakú folt itt csak jelezve van a barkó fi— 9 mm. széles s több helyen meg van szakítva.
srbben
©tini,
2.
fekete toUszárak-
.Hvaílcn bliíu-
iiic
I)ornícl)UHU-a.
licl)
feketék. 2.
ídimutiiil bíafíbíautidiiirau;
íiií)[c
^-eberfäumen
fdjuinfug
;
roftgolblid):
117
van; ugj^anilj^en foltjuk vau a sárgás-
foltjuk
fehér farkalja középs, legrövidebb tollainak, míg a leghosszabb tollak hasonló szin foltjai nagyobbak s alakra a lándzsás és a harántos folt között
hím
Egy mezon szedték ki a fészekbl s Dreher István múzeumi szolga nevelte fel). 1. A csr töve halvány szaruszürke, hegye kékfekete
;
Liijót-
a szem kerülete, a viaszhártya
már jócskán
mi
s
a
arra enged következtetni,
mahogy
az említett részek kék vagy sárga volta
nem
lábak
dár
fiatal voltát,
sárgásak,
függ mindig a kortól,
hanem
a
tekintve a
madár
különösen a fogságban
tartott
;
darabokra nézve
A
homlok, a szem
fölött
haladó vonal
s
a
gyengén rozsdásan szennyesfehér, barnafeketével vonalozva e vonalak a
pofa igen
srn
;
szem eltt fekete negyedkörös
foltot
alkotnak
s
a halánték táját egészen elsötétítik; a megszakgatott barkó
három soros feketebarna, rozsdásan
szegett tollakból
áll.
A
fej teteje
rozsdásvöröses
alapszínét a feketebarna hosszanti foltok majd-
nem
egészen elnyomják
;
a nyakszirt rozsda-
St.
Jíefte
Sveíjcr
am Wninbc
bíafe^onigrau, au
unb
btnufcljiüarä; Shigcnfreife, 3i>ad)ô()aut
güfíe ídion jiomlid) aclblidi, alfo uiiebev ein 33euieiè,
bas
baf3
fvnljcre
ober
längere 33íangrantilei6en
Don ber
gröfitentíjeilé
and)
alfo
abljilngeii,
am
3eid)en beè Stfterê finb,
ober
biefem
bei
biejer "Sí^eile
nnb
gaífcií blofí anfällig íinb
Snbiuibnalität
©cUnuerben,
fpätere
feine
fidjeren
roentgften aber bann,
loenn ber ^ogel in ©efangenídjoft crsogen untrbe..
Bügel
Stirn,
ü.
taum
merflid)
Üßangcn
inib
fdjunifeigraeiB,
nnö überall
überl)aud)t
roftgelbltd)
ftarf brauníct)iarügeítrid)elt; biefe Striáieín bilben
Dor bem 3luge einen
áll ez.
am
iinirbe
auê bem
S^abinetêbiener
(£d)uatH'l
SpiÇe
ber
egyéni-
ségétl, életmódjától vagy esetleg a véletlentl
2.
®er
1.
budai hegyekben, a
(a
:
Ofner
nom
unb
©elnrcj
eräocjcii).
állnak.
éves
im
Seopolbâfelîi, iietjobeu
CSaefeíbc
íHiinndicn.
ffiínfabrigcs
färben
bie
ganj
bnnfelbrann;
ber ftellenmeife unterbrod)ene SBartftreif
3
aîeifjen
©runbe
längsgefledt;
©enid
auè
iiorI)crrfd)enb idjroarjbraun,
roftgelbmeif;,
einfarbig fdiroarjbrann,
am
ber aîogel
id}iüarä=
fein
fdjon jiemlid) angebeutet; ijinterljalê
brauner %leâ
3.
befte£)t
fdimar^branner ??ebern. ®er Dberfopf auf
roftrbt[)(id)em
ift
unb
fdjiuarjen SBierteffreis
2d)läfengegcnb
nnb an ben
i)icr
.^lalöfeiten
bnnt'elften.
9JîantcI gröf5tcntt)eite fdjioaräbraun,
Ser
faum
már megnyak hátulja s oldala majdnem egyszín feketebarna, s ezek a madár
ctroaè brännlidjgrau angeflogen; nur bie @d)nlter=
legsötétebb részei.
©dirotngen
sárgásfehér,
lehetsen
3.
a fekete nyakszirtfolt a
látszik;
A dolmány
feketebarna, igen kevéssé bar-
násszürkével futtatva; csak a
valli tollak
van-
baben
febern
breitere,
Slleingeficber
tìbiigc
nak szélesebben világossal szegve, a többi tollon alig van szeges az els- és másodrend evezk
llnterrüden bcm
barnásfeketék, utóbbiak világos rozsdabarnás-
(Sremplar
;
szegésüek,
fehér
elbbiek
bels
zászlójukon
rozsdasárgával vannak harántul foltozva; a hát alja is
olyan mint a dolmány,
s itt is alig
látszik
a hamvas lehelet. Hiányzanak a dolmányon az öreg madárra jellemz világos
még
a
babosfoltok
harmadrend evezk bels
zászlóján
s is
A
— a leghosszabbakat — mind barnák, úgy hogy az ismeretes
szárny bels tollai
szögletes sávról szó
sem
mert az egész halványan szemfoltok szakítják meg. lehet,
szárny belseje sötét, s e színt csak a rozsdás szegesek
A
szárny
küls
s
széle rozsdasárga, feketebarna
hosszanti foltok soraival díszítve.
A
s
küls
szegésfoltok vannak.
zászlóján ugyanily
bie
•:i=ter
Orbnung
brannlid)=
lid)t
gefäumt;
rúftbrannlidjaieif?
fanm
'JJfantel gleid) gefärbt,
(Se
bei
feljlen
szín
fidjt:
biefem
bie, bie alten iiUigcl fo d)ürafterifierenbeu
SBobneuflede ber ÍJÍantelfebern, ja fogar bie
lidjten
lidjteren
Duerfleden
ben
auf
^nnenfatjnen
beö
Dimere gliigelbeden
— aUe
nu-n
—
bie (äugften
braun gefärbt,
fo,
baf;
anôgeimm^
ber
befannte
minfelige Streif nidjt ju feben fonnut, ba bie gauje
nnb
biefe
^arbc nur bnrd) lid)troftfarbcnen Ginfaffungen unb Slngenfteden untcrbrod)en wirb. ^In^erer glügelranb roftgelb, fdjuuu'.ibraun in bie l'änge gefled't.
Xk gelbe, i[)ren roll)
leghosszabb farokfedk hegyén széles rozs-
dasárga végfolt
gefäumt;
VS'lügelinnenfeite einfarbig bnnfel erfdjeiiit
csak pontokként jelentkeznek.
kivéve
bas
etroae
blaugran angeljand)t.
bar
(Sinfaffnngen,
auf ibrer^nnenfabne roftgelb^quer^
leßtere
geftedt,
fanm
nnb
l=tcr
fd)TOarä, erftere
tidite
lid)
längften Dberfdjioanobeden baben breite roft= roftrotb
begrenzte
ílnfeenfabnen
©pi^enfänme nnb
roftgelbe 9ianbflecfe.
auf
3)ie roft=
gcfäninten Sd)manäfebern bnnfelbraun, merf-
fdimnlig roftgran angeflogen; bie (ínbbinbe
roftgelb, roftbraun
gebern
ò^^igi"»
IVine
eingclaffen.
Spnr
[;ell=
2)ie 5roei mittleren
liditer Ài^'dcn, bie näd)ften
3
.
118
A
rozsdavörössel
faroktollak
szegett
sötét-
barnák, jól látható szennyes rozsdaszürke leheleltel
a farok hegyének szegése világos rozsda-
;
A
mosva.
sárga, rozsdabarnával
középs
két
következ tollpárnák a harmadik párnak 3^
tollon nincs világos folt; a
a heg_yénél van
más nagyobb
1
—
I
—
,
foltja
szélesebb rozsdasárga
és
következ pár jobbik tollának küls zászlóján 1 kifisiny szemfolt, a belsn ellenben 3 nagy babos faltja van. mig a baloldali tollnak csak a bels zászlóján van 5 nagy babos oldalszegése, a
foltja
tollak rozsdavörös szegesei a fol-
(ut(')bbi
;
tok mellett kiszélesednek
világosabb helyek;) is
küls
a
bennük
s
vannak
is
az utolsi) eltti tollpárnál
küls
a legszéls tollak
Az
zászhijáiH
hiány-
folt, s ezeli
a tl'él
egj'színü fehér, a torok
áll
hegyén finom sötétbarna lefelé
a begy
s
minden tollának
^lecfenfteflen
(über fäinmt--
f)at,
eingelaffcn, in lueldier
nod)
breiter
garbe fdjon
lid)tere
aiigebentet
auf beni uorletUen
finbi;
ebenfallö nur bie reditfeitige (^eber auf ber
ift
burdi ein
9tußenfal)iie
luälirenb
ge,',iert,
4 nollfonunene,
runblidìeè gled'd)en
fleineS
beiber
bie l^'sniu-nfaiinen
fdjnialbolinefbvinige
auf ber Ìlufìenfabne
^^ebern
AÍerf'en,
Einn
4.
5u
ungeflecft
fdjmntiig
IjelJroftgeíben,
helyeken csak
e
oldala rozsdasárga,
:>
A
lábszár
s
a.
ber
gatya
funere
hosszanti foltokkal.
í)foftrcitl)lid;e
unten ju bie
l'eib:
alo aud) auf
baf? fie l)icr,
Sdjienbeiiu'
ftetè uer:
ganjen
iior^errfd;en.
ber Sdiienbeiu; unb,Oofcnbcfieberung
."òulfte
3—4
mit
"Jíeiljeu
bunt'elbrauner Vänge^
flecfen.
A fark alja szennyes rozsdasái'ga a tollak hegyén barna, keskenyen lándzsás foltocskával; a tollak szárai a melyek öregeknél fehérek ;
—
—
barnával leheltek.
I'i'fcribi'il
nad)
fid;
ber
i^hiterljälfte
roftgelb,
ins
ftarf
bem
auf
bie,
lum ber Oberbruft an
feiten berart einneljmeu,
egyes
— 4 soros sötétbarna
Unterleib
,Uropf
jebeÀeber mit feinem bnnfet^
Spilíenfdiaftfleddjen,
gröfíernb,
nnb
Kebb'
itieif?;
fletè
ílíaubgnerflede.
-jnneljnieniie
braunen
ípieíenben
szegésekként maradt fönn.
auf ber :3iuuTen 8,
feine,
Àebergrunb
nad) beni
a melyek
rozsdásfehér alaj^szín
itt
3üic]cii=
^eberpaar btoè auf ber
linfe
öie ;5aí)iu"nrnnber
fino
5'i'i'f'^"
úgy hogy a a lábszár küls felén a szennyes
szárfolttal,
folyton növekednek,
törzs oldalain s
bels
bas
uuitjreiib
Íd)nnil3ig roftgcibmeifi,
szennyes rozsdasárgásfehér, testen
nndifteii 1
mif ber ^smiereii aber 3 grofîe 33oí)iicn:
roftrotí)
^Miar
iee
bloè
3luf;eiifal)ue
Snnenfnbiu' 5 grofje 9ìanbftecfe lidjen
3—3
tete fid) gefellen; bieäujserften 'gebern cnbíiá) l;aben
növekednek.
4.
^eber
reditfeitige
nuf ber
()at
flecîd)eii,
flecte;
bas fulöeiibc,
1,
míg a bels
díszítve,
a belsn S a harántos
zik,
felé
bie
5lHiI)iu'iif(ecf'e;
^^inaveó
jc
eingefaßte (Veberpaar tragt iw
meídjeu nod; einige im liditen Slnfîenraum angebeu^
zászló mindkét tollnál 4 megnyúlt babosfoltot ;
ber ©pi^e
fiaíicn uniüeit
breiter
í(i)on
zászló csak a jobbik tollon van egyet-
len kerek foltocskával
visel
^ebev
Uuterfd^uuiiijberf'en fd)nniEigroftgelb,
liiiii
ititeli lueifì,
and)
3d)äfte nid)t mie
bie
fonbern
fpitìeiuarto
fdmuillauiettformigen bei
ftarf bväimlid) iibcrbandit.
lOurPe
(Taffelbe
iliitcri.
lebeiiP
non meinem 'Àveiinbe Mari òdmell
uiiP
ergriffen
;
aus
llliinndjnt
Icii'ásii.
braunen
eiiu-m
©diaf tfd)nilul)en ben
rii/i>
mit
alle
iKlcveiR'ii lógták; Solnii'II Kái-uly ujáiuir'kdzta iicKciu.l
mir
A
gefdienft.)
szem kerülete s a viaszhártya kékes alapon ersen sárgás, a láb halvány czitromsárga,
Örunbe
áttetsz kékesszürke színnel.
burd)íd)inimernber bliinlidigraner Àiu'be.
1
2.
A homlok
s
a pofa fehér, igen
rozsdabarnás lehelettel lozva folt
:
;
a
s
szem eltt keskeny, de
sötét a patkós
a jelentéktelen barkót csak két
foltsorozat jelzi a
tokba vész
s
\
mm széles
mely megnyúlt tojásdad fols a nyak melli
az egész jjofatájat
oldalát beárnyékolja.
rozsdavörös
gyönge
gyéren feketéssel vona-
—
A
fejtet alapszíne világos
a homlok felé világosabb, hát-
rább tisztán rozsdavörös
—
s
ezen keskeny
1.
i2.
lid;
iliigenfreife
uub iBadièljaut auf bldulidjcm Àiifee blofì,iitroneiigelb,
ftart gelblid):
Stirn nnb
angel)aiid;t
t'^iefidit
nnb
mit
mein, febv fdmmd) roftbraun fd;uiarjlid; geflridielt
fdiiitter
;
ber ipufeifenflerf uor Peni 2tngefd;mal,aber bimfel; ber Ì5acienftreif
nerlieren
fid;
Ijalöfeiten
befdjatten.
lid;troftrotl)
roftrotl;
blos burd) jmei
angePeutet,
^ledenreiljen rtled'en
ift
— nad)
—auf
feketebarna, hegyes szárfoltok vonulnak, melyek
©d;aftftrid)e
a fehér, rozsdabarnába hajló nyakszirten kiszé-
anobreiteii,
lesednek ugyan, de csak jelentéktelen nyakszii-t-
flecf bilbeii;
nub
bie
je
1
Ilim. breite
Idnglidioiuile
in
die -iiadVii
iinb 5isorber=
Ciirunbfarbe beò Dberfopfeo
oorne
lid;ter,
binten
jii
rein
u)eld;erid)ii)arUn-aiine, idnualfpilúge
liegen,
bie
nad)
bod) mir einen
and;
bie
binten
311
fid;
amar
unbeienteiiben Wenid'=
non ben id;láfen 5iel)enben
119
alkotnak; a halánték sötét
foltot
foltjai is
aprók,
íd;ütter
f'leiu unii
AÍccíen fiub
uuö bitben
liecíenb
mezbe egyesül-
nur ein fd^maräbrauneo ^clb vor bem J^íügettnige.
nek a szárnycsukló eltt, '^. A dolmány igen hasonló a május 4-én Cochrane barátomtól kapott híméhez, csakhogy
bem beê ïlîanncbenô »om 4=ten ïlîai, baâ id) non ^reunb (£od)rane eríjielt, nur ift òaé Sunfelbraunc frijdjer unb and) Dieroft;
még élénkebb
braunen geberfäume erfdjeinen breiter; bie roftrotfje (53runbfarbe fonunt troU bea blougrauen 3lnf(ugeâ
gyérek,
s
csak egy, feketebarna
3. !î)ev 3)ínntcí i^ieidjt
és pedig a sötétbarna s a rozsda-
;
ers
barna szegesek kevúsbbé fakultak kékszürke lehelet mellett is egészben élénken rozsdás külseje van a madárnak s ez különösen el s
az
unbamSteif?;
tnik szembe a farok bár itt is meg van a mert sötétbarnn, is igen hamvas lehelet, a sötét szín nincs még annyira
a hát alján
a farcsíkon
s
nél.
A
ken
7
ift
;
adonyi
mint az
megfakulva,
sziget
a
8,
középs
a következn 6
—8
folt
látszik,
feber
l)at
7—8,
11,
Ätnn unb
4.
übrige
nad) unten
2:i;eil
braunen
innen
lefelé
a torok egyszeren sárgásfehér,
az egész test szennyes sárgásfehér,
lefelé folyton
a lábszáron
nagyobbodnak
s
geftielt
a gatyán hosszúszáruak, míg a
s
a világos alapszínt,
el
st kisebbségben maradnak
;
semmi rajzolat sincs. A szárny belsejének szögletes, sötét szalagja csak nyomaiban van meg. a farkalján úgyszólván
./ Il) /Il
A nstény nemcsak hogy abban
is
eltti fekete patkóalakú
csak
szárfoltokkal
hímnél
is
így van);
fehéres szín,
szélesebbek
e s
mögött ered foltot alkotja,
folt
a
fej
a szeme
rendesen kisebb
van jelezve i.
1.
(de ez
s
néha a
tetején kevesebb a
helyett a szárfoltok sötétebbek,
— mint
a
biefem
Éremplar
;
fiatal
hímeknél
is
— mindig
jóval
sötétebb a többi résznél, ügy, hogy egy széles,
feketebarna sáv halad a csontok mentén, amely annál szélesebb, minél fiatalabb a madár (öreg hímeknél e sávnak csak nyoma van meg); G. a ;
9ïeif)en
met^ gefaumt
unb
lang--
(Sei
finb.
l^tgenannten
an ben
Ijerrfdjt
íurj^
etioao jeridjliffen, auf
©ielluterfdjiDanjbeáeu beinahe gauü ol;ne ©ii)aft= flecfung.
Terbnufie
äBinfelftreif ber (yíügeíiunenfeite bíoö
angebeutet.
bem iinnbdien ílugen
üor ben
gemöljulid)
(5d}aftftrtd)e angebeutet, bod] bei a}!ännd)en fo); reiniueifíe
'2.
íjat
.'gufeifenfiede
b(oô burd;
geringer, ift
eô
mand}mal
ber Dberfopf
ik'imifdjung, bie
4.Wibd)eii.
fdjmarjeu
iie
1.
mi»
bebeutenberen ©röfse finb
Stufier ber auffa llenb bei
ftet)eu;
bels zászlójának töfeli babosfoltjai nem tiszták, hanem, mint a fiatal hímeknél is, feketel)arna színnel vannak befecskendezve; 5. a szárny bels toUazatának közepe
in
meift
%t)e\k\\ bie bunfle 'garbe nidjt uor.)
iSd)aftfteden,
a faroktollak
me[d)e
ben Schienbeinen unb ^o\t\\
gefdiloffen
sáv,
kézcsuklójáig halad, jóval szélesebb és sötétebb 4.
beberft,
ooalen, buníe[=
auf ber Uuteríeibmitte
unb an ihren Énben
srbben
sorakoznak; 3. a szem mely egyrészt a nyakszirtmásrészt a nyak oldalán a szárny
ber
gelblidimeif;,
tiergrcifìernben,
ltiitci'fd)iclic s>uifrt)cii iViiiiiiirticii
jóval nagyobb, de
különbözik a hímtl, hogy
bie anbere 3 auf^
ungefledt
Spil^enfleden
geftielt,
nösfcuy közti különhsétj.
('s
mäbrenb vom mitUU
À-iecfe,
ileble
i)iu fid;
öen Seibfeiten,
a test oldalán,
mellen rövid a száruk, de seholsem nyomják
bie »ierte
bes fdjmnlùgmeiBen Unterleibeô mit
liinablaufenb
de minden tollán sötétbarna tojásdad hegyfolttal,
mik
©d}roan3=
äufeerfte
bie britté 8,
bie uäd)fte 9,
(1—8
einfaiiunfleu
ben auf ber Sitfel
roeift.
látszik.
s
bei
ften ''^saare bie eine blofe ibver 2,
míg
tollpár jobbik tollán csak összesen 2,
áll
bcè ©djiBanjeê
roftiçi,eu
©remplareu. S5ie
bie fünfte
nyoma
Az
bie Cberjeite
meuiger abgeid)0Jien alö
a baloldalin 3 folt van, a többinek csak némi
4.
am Unterrüden
aud)
îtboni) erlegten
hímjei-
beíoubers ober
bebeutenb bunflcr, unb bie
finb
széls tollpár mindkét zászlóján II, a következn 9, a harmadik páron <S, a negyedi-
—
in Jüorfdjcin,
feljr
baljer
3. finb bie Ijinter
(Streifen üte( bebeutenber
ftetá
aber
breitere,
and)
iid)ter
auri)
meniger bnnflere
beifammen
ben Singen beginnenben
unb bunfler;
!. finb bie
Íúibnenquerfled'eauf ber Wrnnbljätfteber Sd)tüan5= feberiunenfaljnen nid)t wie bei alten ilìtinndjen rein
unb ungefledt, fonberu mie and)
bei
ben jungen
iJiänndjen burd) fdimarjbraune'^iuiifte unb Sd)mil5en eingefpri^it;
5.
ift
bie
bei jungen iHänndien,
ein
Unterfiügelmitte, mie and) ftctö bunfler,
baf;
()ier
bebeutenber fdjmaräbrauner äiUnfelftreif
ent;
fteljt,
fo,
ber befto breiter, je jünger ber ÎGogel
alten äliänndjen
ift
jener Streif bloê
6. finb bie 3lugenfreife, äBad)el)aut
ift;
(bei
augebeufet);
unb güf5e
nie fo
120
szem környéke, a viaszhártya s a lábak soha sem 0I3' tisztán sárgák, mint a hímnél, hanem
reingeííi oIo bei îlîaimdicn,
mindig kékesszürkébe hajlók.
Se jüncv'v ber
Minél fiatalabb a madár (nemi különbség nélkül) annál szennyesebb, rozsdásba vagy :
1 .
barnásba hajló a test hasi oldalának alapszíne 2. nagyobbak s így egymáshoz közelebb állok ;
a hasi oldal sötét
annál inkább vannak
foltjai, s
hosszában nyújtva (tehát annál kevésbbé vannak elkerekítve) ;>. annál inkább közelednek a :
test,
de kivált az altest összes világos rajzai a
rozsdavörös és rozsdabarna szín
ben feketés a nyakszirtfolt
felé
4. sötéteb-
;
barnábbak a nyakoldali s a pofa táji sávok; 5. annál sötétebb a dolmáuj', keskenyebbek és sötétebben rozsdásak a szegesei
fedk, a
;
G.
annál ritkábbak a nagyobb szárny-
foltjai;
küls
faroktollak
szemfoltok
s
7.
evezk
a hátsó
valli íollak s
körülzárt
s
ritkábban mutatkoznak a
zászlóján a világos babos- és
tökéletlenebbek, szennyesebbek a
bels zászlók harántos tojásdad
foltjai;
nál több a feketebarna rajz a szárny
zatán
;
bels
tolla-
hamvaskék a hártyán
szín a
annál ersebben
szem környéken, a
részek sárga színe; 12. a farkalja foltozása;
viasz-
sötétebbek a fejtet
srbb a lábszár, a !''>.
szegesként fordul folt s
e
gatya
annál nagyobbak és
foltjai,
barna szín az uralkodó
tollakon
1.
1
a lábon, vagy legalább szennyesebb
s
a világos
hanem
a farok alsó oldala,
s
inkább sötétbarnásszürke:
nem
bels
an-
lehelete; 10 annál kevésbbé ezüstszürke
a szárny
s
8.
csekélyebb a test egész fels oldalának
9.
hamvas
világos,
s
úgy,
hogy a
sötét-
bes Unterletbeè; ter fteí)cnb bte
gernnbeten Jyorni näljer nnl)evn
is
csak-
hiányzanak a világos harántfoltok, vagy csak a nyomuk van meg. teljesen
unb 9foftbraunen;
5.
sárga
szín
iiuuJiir:
1.
a szemkörnyék,
anniil tisztiíbban
;
oldalán a szem
fölötti sávtól
kezdve;
crösebb a dolmánynak, a farok alsó-
bels oldalának
ezüstös-szüi'ke színe;
bek, kerekebbek, finomabb
bie Jveberfäume
bnran
bek a 5.
fejtet
s
világosabb a dolmány
s
foltjai
és
beden rote and) ber Sd)u[ter= nnb ^ínterflügelfebern
7.
;
liditeit
3higen- nnb iìo()ncn=
fledd)en ber 'Sdiiuanäfebern,
nitoollfommener, nn=
bie
befto feltener
7.
reiiiev bie breiten
elh)iitifd)en
3nnenfal)nen berfelbcn; bunfleii ,3eid)nnngen
Drbnung
3:er
ein
auf ben
Qiierftecfen
befto
iiteljr
nel^men bie
aile Itntevfíügeíbecfeii
befto
".1. ;
[id)tgranblane
tl)ümtid)e
ber eigen;
beê
3)2ante[ë;
Síiiflug
nnb Unterfdjamn^^ieite nub
Untevflügel;
unb
2.
geringer
nnb unreiner bao Silberblangran
10. befto geringer
beê
8.
befto
ntebr oorlien'fdieub ein buftereô Snnf'elgraubranu;
11.
befto
niel)r
l)crrfdjt
uiib
an ben
iî!iad)ôl)aut
um
ÍTtieitc
ah
nur
and)
bie
Uiiterídnoait,íbedeii;
tiefer bie biutflen
oorfommt;
13.,
oeidiunugen beo
òaè Jíoftrotbe ober
bafì
^^eberfaunt
unreiner;
nnb ,§ofen=
befto bid)ter geftecftbie 3d)ienbetn:
beficbening, fo
ber
baô 3tíd)blau uor,
ober lücnigfteno hai Selbe biefer 12.
an
Stngcn,
bie
íViif3en
13.
rlíoftgetbe
ìiefto
reiner
biinfelbrauu nub lueniger gefiedt bie i^interftügeb
rooran
tuib ©d)ulterfebern,
fafiuen bie
felbft
auf òcn ;"snnen:
Cnerjeidiuungen entmeber gar
Iid)teu
nur angebeutet
finb.
älter ber üiogel, befto:
;^se
reiner, iiorlierrfdjenber bac> (^ielb ber ÍUigen;
1.
freife,
'JBad)ol)ant
nnb
einem ober auberem
Ài'ifu",
ober meuigfteno
biefer ìljeile;
bei
befto reiner
2.
beginuenb
Wvuubfarbe beo Unterleibeê,
graublaue ober filberblauelUnfíugbeöganjeu £)bcï-
s
a
foltjai
;
az összes barna ré-
szegesei;
ber langen Oberfttìgel:
einoiefdiiofieiieii ;)eid)nun9eii
4. kiseb-
nagyobliak a dolmány, szárny és farok
jaak zárt
G. befto feltener bie liditen,
;
nieif?
szek szinc; 6. annál világosabbak, számosabbak s
bie
uno bnnfter roftfnrbig
oom
keskenyeb-
a dolmány hosszanti
i)ioftvotl)en
íinnál
szárnak a pofák
test aljának világosbarna szárfoltjai s
ntet)v
befto
a szárny
3. s
3.
bnnfeibrann
niebr
ivarbe beS 9Jìnntele, fdìiualer
a vinszhártya s a
ha nem is mind együtt, de legalál)!) egyikemásika 2. tisztább a fehér alapszín a test alsó
láb, s
foiniiu-n:
oefto
nid)t t)or[)anbeu, ober
Minél idaebb a
beo Unterteibcè, bie
Iänglid)en alá ber nb=
Äörpero, namentlid) beo Untevleibes, beni
fo
ezeknek a bels zászlóján
ino
nicl)v
bie fäninitlidien lid)ten .3eid)iuingen beo
fid)
Dberfopfeê,
a valli
s
(VÍe'cfen
basa nod) befto niebr ber
annál kevesebb
evezkön
befto:
2. befto gröfier, foígtid) auá) òìd)-
bnntten
unb
li.
'lUiiU'l,
ober Sïoftbrann 5ieljenö bte ©rniibfavbe
Sîoftrotl;
befto gröfier
el; végre
mit einer
jtet'j
unreiner, idjunitu^er roftgelb un?
1.
a rozsdás szín csak
az alsóbbrend
íoníicrii
flraubhTuen SBcimiíd)iincv
tollai-
keskenyebb
s
bie
Oberaugeuftfid)
leibeo, ber
:
lidjtbraunen
unb beo ftecfen
bae
uub
befto
nnb
bebentenber
beò
Ci3efid)teê
fd)mä(er bie Vänge;
Dberfopf "nb Hiantel:
Tnnfelbraune beo i'iantelo;
3aí)íreid)er
55ltíge[=
abgernnbeter, feiner geftielt
£d)aft,ieid)nungen
llnterleibo,
am
befto bebentenber ber lid)t-
unteren ©d)iüan,v nub inneren
feite; 4. befto geringer,
bie
:'>.
bie
5. G.
befto
Iid)ter
befto lieller
eiugefdjloifeneu
121
kevésbbé összefügg a száruy bels oldaláuak szögletes sávja;
ber
vésbbé foltos a farkalja, kevésbbé foltos a lábszár
s
gatya hátul,
a pofa, nz a foltja; l)arkó
torok fehér színe,
áll s a
annál kisebb
10.
barna szárfültok igen keskenyek, dás-sárgásfehér
s
jobban látszik;
világosrozsdás alapszín annál
végre annál világosabb
1Í2.
elsrend evezk
szélesebb az
s
s
azok fedinek
Magyarországnak leginkább
inbeni
©üume
Slnfíeiifahnen
ber
melletti Mistótfaluban láttam egyet a
fürd házi kacsákra
a patakban
oly helyeken
s
nél elevenen megfogott
gyek közt
is
mert onnan
1844
esete.
st
megfordul,
költ
A is
mo
nagynéha,
s
mal
ták, így volt ez
a hol e
st
Jabukánál
madár a
réti
is,
er and) in ber
SBcicëer (iomitat in allen
bánfig, and) l)orftenb angetroffen
êo
jn t)aben.
fd)on bei Àntnf beobad)tete,
felbe ©attiuig
übermintern
Fészkelése.
©eine
déli és
vizek körül, a
3Bäffern unb
fészke vagy sziklaoduban vagy fán
található. így költ a Keszthely melletti
befinben,
Csókak
nevezet sziklacsoportozatban évrl-évre
s
nnb oon
mo
)oo aud)
^anuiUnng baben
Üiiebernngarn«,
"S-ltìffen
mo
alfo
ftebt in pfeifen
*
Icii'ása elveszett. I
bie
ber
0r.
foil.
fid)
beffeUH'ii
i|l
nicl)t
füb=
äBaffernöget,
aufl)alten.
5o
im
an größeren
i'anbftrid)e ftd)
and) i)erfd)iebene
ober an ii3än)iten.
Sie Söefdjreibuug
liegen
mo
ongrensenben
namentlid) (Sntenarten
az
Cs. T.
Anuüa. IV.
foil
sBrutpläfce
beliebteften
öftlid)en '3:l)ei[e
hol különféle viziszárnyas, kivált vadkacsa tar-
Eniick a
auf
'8t'Uti|ef(()äft.
Legkedvesebb fészkelési helyei hazánk
*
SBalbamnê
weld)es
einer Éid)eentbedte; )onl)renbbem ii>ieberfperg bie=
tibotef etlid)e in feiner
A
geíd)ofíen
brütete biefer iîogel bei :,^sabnfa, un;
3Beif5Íá)ii)an5ablernefte,
9]ogel and)
tózkodik.
STbeife 3iem=
unb
meit '^mncêooa in eiiu-m uerlaffenen, mal)vfd)einlid)
gyjteménye számára.
vannak, a nagyobb
mand):
baô jnnge
'Sälbern ber î'onan--
umgebniuj unb an ber 9Jiünbnng ber
fészket Balda-
beftätigt. fid)
bebanpteten
ä^albaiiuie
il)ii
;
keleti részein
unb
mellett,
s e
mag
meldjeö non ba in baö 9iat. 3Jiufeum
is talál-
lid)
3QÎ)i"e
üorfommen,
beioeift
Pancsova
albicillus)
^soÇ)i"e
mie bieü ber gall beè
ja bafelbft borftet,
anfljält,
im
im
Jßinter
Df ner ßebirgefette
gelangte. SBieberfperg
mus fedezte fel egy tölgyfán Wieders2:)erg pedig már Futaknál látta, hol e madár állítólag telel is s innen Chotek gr. néhány darabot meg is szerzett
3m
ftiefs-
in foldjen ©egenbeii
fészkelve
sasnak (Halioetus
elhagyott fészkébe telepedett
ino id)
Greniplar iniliiftótfalu bei 9íagi)=
id) ein
(Sjremplar,
a Tisza betorkol ása körül elég gyakran
látták s ltték e sólymot,
non
bei Eef;t=
erbielt.* S'"'
!JBeibd)en
er fid) fonft nidjt aufbätt,
Tafi
múzeumba. Wiedersperg és Baldamus azt állítják, hogy Bácsmegyében a dunamenti erdk közt
(íî^oí)lenftein^
ber
33etuoíjner
nieftr
brütet aber nud)
bei ^^^éteri lebenb ergriffenen "iDMnnajeno
került egy fiatal darab a nemzeti
is
Gr
mie eô eben anf bie im 3)orfbndje l)ernm=
biefer ^^alfe aud)
budai he-
bie
Mer
2IiifciitI)aIííH)lö^c.
fd)mimnienben .\jauoenten
ezt bizonyítja a Péteri-
hím
fab
garbe
breiter
©dnutngen
ber
biefer galfe
jnngeë
ein
bánna,
szokott
ift
nnb
íid)ter
Ted'en.
3;i)eile.
am 6§ófaf
1841
mint épen
nem
il}rer
3n Ungarn fübbftlidien
csapott. Télen
megfordul, a hol
is
rendesen tartózkodni
enb(id)
ber
letter
3e'rf)"""9i^'i
erfdjcinen, babéi bie Iid)troftrot()e
12.
bein,
befto
bunfelbraunen
bie
riori;errfdjt;
délkeleti részeit
11.
nnterbrodjen;
'4}tpr{aiitmcii,
De rendesen költ Keszthely mellett is a Csókakövön, a honnan 1841-beu egy fiatal nstényt kaptam. * 1S44 ben Nagybánya
10.
Sünme
ta rtózkinhisi h e/ [/ci.
lakja e sólyom.
büftcrer
uieifs,
unb bas Kinn;
.Sleljle
ltd)te
Drbnung unb ,
reiner
befto
nnb
©d)ienlietn=
bie
geringer ber bunfle söadenftreif, meí)r biírd;
feljr fdjntnl
Eliiforíluiúsu
ber
loeniger
befto
Dberfopf,
a szegése.
nome
'•».
bas ©eíidjt, bie
gefterft
mn\],
Unteríd)uian5bed'en, lueniger bid)t gefíedt
ijofenbefiebernng;
a rozs-
s így
lueiiiger
5l>infe[ftreif
reiner
bcfto
nnb ungefledt
Ijinten
mivel a sötét-
11. világosabb a fejteteje,
;
geflerfl bie
szakgatottabb a
s
S.
geringer,
bcfto
bunfte
ber
ívli'ujelinuciiíeite;
kevesebb
s
7.
Sd;uinn-ifebevii;
äufamiiuMiijängciib
foltatlan elül; 9. tisztább
s
uub 3íanb5cid)iuiiu3eu beS "üíüuteía uub
(3-aljiUMi:
annál tisztábban fehér, ke-
8.
íDer §OTft
brütet eriäl)r=
inetjr
ju fiubeii. Ì. 6ë.
16
— 122 uradalmi erdésznél találtam
ottani
egy
is
él
madarat, míg Wiedersperg báró állítása
fiatal
szerint 1844
4ü-ben Prága
emelked meredek
partján
kerecsen,
egy a Moldva
fölött
gyjteményébe
került,
maga
lebenb antnif
ä>ocjel
aBieöerjpevii
1844
— 45
sziklán
gelegenen Sßanb
készíti a fész-
ftcilen
geîd)oi)en lunrben
ribb, eddigi tapasztalatok szerint idegen fészke-
33oborilö
azokban
s
vércsefélék. Baldamiis,
Jabukánál a
réti
egy másik párt
költ, épp ügy, mint a mint már említve volt,
sas fészkében talált egy párt,
meg
varjúfészekben találtam, a
melyben az elbbi évben kányák (Milvus korsehuu Gm.) laktak.
A mi
a fészek környezetét
a ritkásabb erdt, mint a
illeti,
jobb szereti
srt.
3n
már
fie
idben
hogy úgy 1847 mint 48-ban már
hajszolta
el
a réti sast a fészkérl.
ez
igen nagy költési foltjai van
;
látszik te-
úgy
hogy idközönként a hím is ráül a tojásokra, volt ez az 1848 május 1-én s a május 4-én ltt hímeknél; elbbi a nstényt váltotta
9Ì e
im $orfte
andeveö
'^Miar
—
fiait
melengette. Egyik fészekben sem találtam
traf
äBao
már
hogy azok ideig
nem
egy fészekben. Úgy látszik, a nstények, melyeknek hosszabb 5
fiat is
akadt párjuk, azután egyszerre a ren-
desnél több tojást raknak.
in
bie Jöatjl beo 33nitorleö anbelangt, loerben
©ie paaren (leíianpten
iljve
im
fomoljl
íd)on
fid)
î^aljre
im '^alnc nub
fruì)
feíjr
im Ài'&vnar: benn
fcbon
>lìrntplnl3e
1847 alò 48
non ibren
biefe
fal) idj
3)05 33ebrüten ber
©eeabler oerfolgen
(Sier
pon
)iiirb
noHjogen, benn ec lìabcw
and)
3}ìannd)en
bie
beven
fdjon in
fie
iieftern uerjagen.
id)tecl)tern
.^'e^ítere
találtak
aii;
bie Iid)tcren Söälber ben bidjten norgejoge)).
(î'vffereô
nom
beiben We^ "onitseit
,uir
'ihnitfled'e.
grofìe
feljr
ÌJÌai (i8'i-8)
de
ä^albatnne
Ijorftcten.
hasi tollaikat szélnek eresztik.
áll,
33.
j.
reinben,
f
(Milvus korst-lum Oim.)
gefd)a() eo mit ben Hicinncben
fészekalja rendesen csak 3 tojásból
in
einem Sräljennefte,
in
id)
tollakat; azt hiszem, hogy az öregek kitépett
A
—
fort:
l^abuìa ein brütenbco
bei
unb
elárvult
n))b
geuìudjten (£r=
Halia'tus albicillns
eini'o
fanb
9JiiIane
frü[)er
So
ni.
e
ft
fdjon ermai)nt
i]3ärd)en
jetit
bie Síüttelfalfen
így
meg
5íefter
ielbft
anfí)alten
nad) ben bio
hát,
a fészek ülésében, az utóbbi
nb;
alle
©anuiilung
loobl
fie fid)
ber 3)ìitte beffelben ïilionntê bie
fel
aber
in ber
ftel)en.*
fie
— mie
nfurpierten
— mie
A fész-
nsténynek, mint a hímnek
kelés idejében úgy a
nun
weiten) ijäufiger
bei
fid)
faörnngcn
február havában elfoglalja, mit abból kö-
vetkeztetek,
is
a fészkét
s
©üben
bie
^^^vag, iid)
ben Cetjén mögen
Vflanjen, brüten
ci)i
meg
párzást igen korán kezdi
Ivsnljren
ontegen, in ben niebernngaviíd)en (ibenen aber, ino
meid)em
A
unb
Elefan
all
ben
eineâ in bie Üiolban abftürjenben
oberhalb
'y^etjen
einer
in
cU'öL'n
in
[jorfteten
luo
jnii^eii
íe6 aínron
luid) 9(iujabc
^^íaave
eiiiicje
két, míg a magyar síkságon, hol sokkal gyako-
ket foglal el
nub
:
einen
'^äqev
í)erríd)aft(icí)em
ticin
üon
Ha
Klezanba.*
tanyázik, úgy valószínleg
s
in Per Aclíciuinippc (ic-('ifaf bei SÍe)Ul)c(i), bei
Voboril
sziklán fészkelt a
de valamennyi lelövetett
(id)
id)
©o
uìib 4;ten
l^ten
nian brütenb antraf, baô
jungen
ober bei feinen uermaiften
fafe.
Ta
in beiben 9íeftern Feiìie Àfbevn fonb, fo niufì
id)
glauben, baf5 bie IHlten
id)
auògerupften ^Baud;;
iljre
feberu fliegen laffen.
S)a ©elege fnnb mon and)
nur 3 ©ier, bod;
jablt gemöbnlid)
bereu
T)
einem
in
iS
'Jîeftc.
fd)cint
baljer, bafi íí>eibd)eu, bie fid)
lauge uidjt begatteten,
bann
liier
einmal
auf
iiiebrere
aid
geii)öí)utid)
.7 f(ij/ís /('inlsii.
legen.
Nagyságra akkora, mint a héjjának
lumbarius) vagy az egerész ölyvnek (Buteo vulgaris) közejjes
záptojásnak lített
nagyságú
adom
itt
tojása.
Annak
az egy
a leírását, a melyet az em-
sasfészekben költ pár 3
fia
mellett ta-
(£•5
.5'6
:
Szélessége
(Si,
uieici)eè
:
Állandóan
in
SCO
(»"ico.
inittelgrof;en
beid)reibe bicniit
bem enoäbnten
tiieo ooii
gembbulidien
einei-
non
baô eine faule
Ülblernefte
iiebft
3
lag.
V(i)ige: 5-6
cm.
eineo
bie Wrofu'
Buteo vulgaris, ^d)
^Ticfe:
'/,„.
4-17
''/,„.
4-17 cm. *
*
l)at
Astur palunibariuH, ober
jungen
láltam.
Hossza
'í^cfriiviíliiiiin
(Ai'tur pa-
fészkel a liévc'ny
incllctti
sziklában;
vannak, hogy Jiollandi sólyniászok jártak hogy a fészkeket kiszedjék.
©er
äC-iirgfalf
vòn)ev %c[\em:
es
ift
niid)
adataink
ÍJaltnev biefcn g-clîen
de,
ausäiil)eiieii.
flaiibiüev
bciiuejeii,
ift ili
tiafj
SUeiiuil)iior ciiift
beíiic[)eii jifkçitcn,
um
bcj Xc'
l)olIdiibií(í)e
bie 3iinf(eii
123
Alakra szépen tojásdad,
keskenyedn, kerekitett
;
:i
végén jócskán
egj'ik
másikán egészen tompán
el-
tompa vége
oldalain, de inkább a
Gè
Színre hasonlít a nemes sólymok világos rozsdavörös-sötétrozsdával
májbarná-
de kivált a kék vércse
val árnyalt tojásához,
(Cerchneis vespertina), vagy
sólyom
a törpe
héjj rozsdavörösesfehér, de a
halvány rozsdavörösbe
e szín
tompa vég felé ügy hogy
válik,
e
helyen a fehéres alapszín csak egyesen elszórt,
vagy
csoportba álló
pontokként világlik el. Az
alapot elmosottan felhzi be a rozsdavörös, vagy
rozsdabarna, helyenkiut szín
ersen sárgásba hajló szín pontocska
ezt számtalan, ugyanily
s
tarkítja.
A
barna és sötétrozsdabarna pontból, kerek bálytalan alakú foltból
s sza-
ezek a foltok a to-
áll, s
jás hegyes végén legnagyobbak,
tompa végén
a
6nbe i;ier
©á)a
A
kifúvás után a színek csak kevéssé hal-
A
I
fteljenbe
baruuter
ja oiele
@á;ate finben
2Bö[fung liegen
biefer
unb
unregelmäßige
íJiiefe
^iecfe,
am
viaszhártya fehéres kékszürke, a csörkamjJÓ az alsó
káva
s
szarufehérszürkék; a szem
élei
környezete világos
s
a szemcsillag sötét szürke-
Az igen lágy lábak vöröses
kék.
a
s
a karmok
has és a begy csujjasz, a
test többi
része
sárgabarnásba hajló pihe vei van
kissé
fehér,
födve. Ily
fej s
a has, de különösen a
csr
tetvekkel,
elbb
inneríid)
ott
fióka egészen el volt
borítva a
melyek azonban valószínleg még az tanyázó
be=
fid)
'•^inuften
ganje
iio.?,
(Si
unb
im
WóU
dicftflauiii.
Tagen
3i>ad)ci[)ant meif3lid)
finb
bei
ihnen ©d)nabe[
blaugrau,
Sd)neiben beá
Uuterfieferâ unb ber »§afen í)orniuei6grau; ftern
gled'en,
jerfíoffene
barfteHten.
IJn ibveu erften
unb
roenig
h[a% gelbiidiroftrotf) mit burd):
fd)immevnben bunfe[roftrotl)en
bunfelgvaublau;
Sie Àiiêe
il\)y>\,
grof,,
am
rbtíjlid)
réti sasoktól
maradtak
vissza.
Sd)iuibel
l'lugenfreife
bUuigrau,
feljr
3lugen=
[icí)tgranblau.
Sratien
meid);
unb syaud) uuoerf)äitni6mäJ3ig
auffaUenbfteu aber ber ®d)nabel.
unb Sropf
mit meifeem,
^íaum
aránytalanul nagy.
Ez a három
am
(înbe aber
bem Sluèblafen mürbe baô ©i nur
%Sù.uA)
korban a
bem bünneren Énbe
bid'en
bunfel borngraublau.
szarudad kékesszürkék.
A
non meift
bunfelroftbranner
beutenbften.
billige
s
Über rnnbe
fünfte,
©djuiifeen,
and)
gled'en finb auf
uubebeutenbften,
uu:
baäiinfdjen
unjäbiige
ober
lid)tleber(n-auner
leirása.
csr
etioaô
jiebenber
ino ©elblidje
unb voftbraunev garbe,
ber
3(uf
5ä(;lige ?ßünft(^eu berfelben ^^arbe eingeftreut.
fung
a
bicfen
fo bafs
uou
äevfloffene 2Bölfd)en
fid)
meld)e mie eine burd)
:
gefärbt.
fdjroarj
bunfferer, mitunter ftarf
melyek együtt az egész tojáson átázott felhzetnek látszanak.
il^yenek
am
burdifdjimmert. Tie
'•^.'uufte
faft
9ia(i)
Néhány napns korukban
jeboái
uberfiiefeenb,
großen, tiefen ^^^oren in ber Sdiale bunfeíroftrotíj,
bläffer:
j'ii'iki'ik
©beí^unb
©runbfarbe nur afa einzelne ober
bie roeifjlic^e
vörös, áttetsz sötétrozsdás jDontokkal s foltokkal,
I'd !l II CS
fd)attirten
uamentíid) ben ber Cerch-
9ìoftrotl)
halványan sárgásrozsda-
héjj belül
bicíen
fonimi eô ben ítd)troftrotí)en,
e ift roftröthíidiaicife,
blaffeô
©rnppen
in
am ványodtak.
Dem
me()v
fet)r ätjulid).
in ein
garbe.
ellenben legsötétebbek.
ätemlid)
neis vespertina ober ben Iid)teu ßievn beê Falco
roftrotljer
legfels színezés számtalan világosan máj-
bod)
unb íeberbrauu
Síüttetfatfeneiern nalje,
S)ie
A
^vörbung
ber
bunfelroftrotí)
regulus
(Falco œsalon) tojásához.
Seiten,
6nbe
ganj ftumpf ab-
aubereit nber
etmaê baudjig.
ju,
^n
a vércsék
s s
bem
öcrunbet; an ben
^nòi
felé kissé hasas.
ídiön ciiiacftaitiß, auf einem
ift
uertiünnt, auf
finb fai)t,
bebecft.
2)ie unterfuditeu brci
gauj
ber übrige .«övper
etmaô ino Welbbrauníid)e jiebenben ísimgtn maren mit l'äufen
überberft, bie aber nod) mabrfdjeinlid)
frttbeven
23eaiobnern beò
'Jíeftecv
non ben
ben Seeablern,
í)erftammten.
Az
örcíjckiirk' a fi'szt'k köríti i vificlkedt'sc s
egyéb
tiildjdiinsi'nid
Fiaikat igen szeretik.
olykor a
hím
is
Nem
ttciicOnicii ï>cv ílltcii lim l'ífftc ini»
.
csak a nstény, de
oly makacsul üli
meg
a fészket.
Tie 2nten baê
lieben
3í>eibrf)en,
ií)re 'i3rut
fonbern aud)
nll^el•c (<^igciifri)aftcn.
ungemein.
3îid)t
bao ~Mnnd)en ifj*
mir fi^t
iU hogy hiába döngetjük
iüatta a fát, el
nem
repül;
maiid)iiial
im
io foft
ftopfen
közt kerültek lövésre az adonyi szigetrl való
beè Îiefteè ttiujeíaiujt
sólymok.
lüurben
ki,
ber Kletterer íd;ou
á)eii, luenii
lamely közeli fáról
rzi
ii
fészket
s
minden na-
gyobb madarat elver a közelbl. A varjak
Unuv'binKj. Tie
loenn
fie
hangja olyan mint a többi nemes sólyomé
;
röpülcse tökéletes
äi)nlid),
miatt
szárnyai
rövid
kicsinynek
igen
3LHid)e
am
(jrö6ereu ©efltí^el
ber
non îllnntem,
reihen fd)reien fd)on
anberen
ber beò
fliiujt
mie «gaj-gaj-gaj»
ber
;
fid)
(Sbelf alten
Ahiß
bem
äijiielt
ÎnOçicI feiner
Sdiminçien
fnr.^en
oeri)ä[tnif!mäf5ici
balber
fel)r
tiein erid)eint.
látszik.
ber 3lboiu)er
3lnf
Az adonyi szigeten rendesen költ néhány pár télen-nyáron ott marad. 1847 tavaszán az
s
l'lüíniid)en
iìaume
beè Tljnrmfalfen anffallenb, mobei ber
(Cerchneistinniincuhi) röptének; ilyenkor aránj'-
lag
Sí
baô
luïlt
iiädifteii
ben ^-nlfen mnbrnclinien, nnb flüdjten
Tie ©tiinme
:
mása a vércse
Umftänben
l)od) in bie l'iifte.
meift
A
ober bem
aee Dom
iinb üerjagt
messzirl lármát ütnek, mihelyest megpillantják t, s rendesen a magasba csapnak föl elle.
ber 3iä[)e
iu
erteilt.
auf beiufelbeii,
már
abftrt'i=
t'rft
foídjeii
2Bäl)renb baô íi?eibd)en brütet,
a hím ugyanarról, vagy va-
ül,
aanj
Unter
ift.
Mírd) 3ln:
fid)
uon ber 3lbomjer S'i^í [)erftainmen;
afíe
ben Ralfen
Míg a nstény
ik
íai\m imt) nur
ucvjniicn
iiid)t
^^líî
"Jiofio,
ha valaki már a fészek közvetlen közelébe mászott. Ily körülmények csak akkor vágódik
alljät)rlid)
brüten
,'sniel
einiiie
'|.5ärd)en
3ommer nnb
nnb nermeilen im
'iiMnter
bort, ^s"! iVrül)jal)re IS'iJ uerlrieb bao eine 'V'ii'd)en j
egyik pár nagy lármával
s
sel elverte a réti sast (Hali.etus albicilla) a
befejezett fészkérl, s helyébe telepedett.
vetkez évben
írjra
unter grof^'m l'nnn nnb
folytonos csipkedés-
megjöttek a
réti
A
már kö-
sasok, de
!
megint csak elzettek.
ben
fie
abermals oerjaßt.
jn füttern.
nagy tzzelhajszolta aközelbe került kányákat (Milvus) tova. Ezen a napon (1S48. május 2) került a nstény lövésre. Két napra rá a hímet találtuk anyátlan fiain ülve. Mint a
9iä£)e
tartásban,
s
úgy ez is csak akkor vált meg a mikor társunk már majdnem elérte a
párja,
Csak ekkor vágódott
fiaitól,
fészket.
ki s lövetett le.
volt a fészke.
Ez idtájt egy másik pár szigeten.
A
magasban
fészkük,
is
költött az
adonyi
ket
bünn belaubten 33aum;
ftarf fentred)t;
mit
geratbenen
Tao
A hímet ült, s
itt is
mialatt a
2)tännd)en
ein
fam am
3ÎHnbd)en
anf einen nat}e
in
bie .\?altnnçi
mnrben
ijaft
i^rofier
".liìilane
bie Çvlud)t
2. -Bîai
IS'IS
mar
bie in bie çu'trieben.
,^uni
3d)niì.
3met %aù,e baranf fanben mir haî l'iännd)en auf ben uermaiften »erliefe
aucb
C^n'Hii'"
biefeö
fi^enb.
baè
2Bie fein '^lärdjen, nidjt
9íeft
'^s,n
nnb
erlei^t
morauf
ee.
mnrbe.
ber Unterlaçie
beffelben
einicje AelbfperlinçU' ibre l'íefter
bas.
biö ber
el)er,
Kletterer nid)t bereite baó ífcft erreid)te,
batten
îlblernefteô
nnb büpften,fobalb
5-alfenRieibd)en n'eMefdjoffen nnirbe, and) über
bie 311119^11 o()ne aile
@d;cu
biumeij. 3(ud) ein
Lanius
minor baute l'id) auf berfelben (profién 3n flteid)cr 3"-''' tn-ütetc and; ein
jmeiteo
falfenpaar auf ber Slbon^cr '^n)el
Sie bemobnten
nnb meld)e im
a kerecsen.
baô
uni bie ^Vnu^en
nom
felìte fid) ì:ia\m
varjúfészek volt s
le, mikor a fiain levegben keringett. nstény a
akkor ltték
%>ärd)en
16 méternyi
a múlt évben ezt kányák lakták, de az idén (1848) elzte
Tao
ftebenben,
à^'vrifi,
fratte
brad)te ein
2aut, nuibrenb es ben fsiniiien Cutter
biefen
anbot.
2. Diai
im
iDur=
bocí)
nnb and; bao 3lHnbd)en
ein J^räl^eiuieft, meld)eê etma
mely mintegy
volt egj- tölgyön,
a,ab
luieber,
3lni
í)iebei
l)örte
»gek-gék-gékii
Sartlidjcô
abftrid)
Ugyanezen sasfészek aljában néhány mezei veréb is költött s (ïzek, mihelyt a nsténysólyom lelövetett, félelem nélkül ugráltak a sólyomüak fölött. Egy Lanius mínornak is ugyanezen fán
Wian
tiefte;
í"iö îlfanndieii
baë 3Beibd)en
Riefet, loeldjeê
Ez év május 2-án a nstény már fiain ült a hím ürgét hozott neki s ezt a párja kikezdte, hogy fiait etethesse vele. Ilyenkor a hím gyöngéd (igék-gék-géki) hangon szólít s így tett a nstény is, mikor a fiait kínálgatta. A hím ezután egy közeli csupasz fára ült, ersen függleges ;
ferttç]en
näd)ften '^aijxe tarnen bie 3tbier
SBeibdjen fdjon lymun';
Stoßen
fortroribrenbem
Seeabler non iljrem fdjon
bie
G-id)e
ftanb
einem itiilanpaare rourbe and)
unb beim
t)ier
biente.
I
'>
tì-id)e
Wider
í)od)
ein 5îeft
!
-hMmy
auf einer
norberin'ijciiben ITsnfjvc
Taè
^-alfenmännd^en
auf òen :^)ma,en fi^enb auôctroffen
3lbftreid)en erieçit, mäljrenb
eben in ben íüften fdjmebte.
bem baô
3Beib:
125
Úgy látszik, ez a sólyom a neki megfelel vidéken állandó madár s mégis az alább leirt arról tanúskodik, liogj' olykor óriási ván-
eset
dorlásokat tesz.
A
40-es évek elején ugyanis
MüLLEE .József, az adonyi szigetrz fia egy kerecsent ltt; a madár a fészkébe esett, hol 5 pely
gyr
Lábain csinos, szijjból való ennek küls oldalán egy gomb, a belsn pedig bi-párnácska. Ez utóbbi piros selyemmel hes
fia volt.
volt s
l)enne egy 8 cm. bosszú
volt bélelve s szelet s ezen
—
valami
keleti
—
papir-
arab vagy perzsa
iras.
tiefer %a\it
ber
locifít
©tüáeö,
fcljeiiit
hcw für il)m
iii
Stanbuoçu't
ein
6rbtt)tníeii
511
mitunter awá) imgeíjeiicre SBanbe:
baf3 er
Sliifangö ber 40=61
^iflecjt.
erlegte näiuiid) ^ofef
üüer, Soíjn
JJÌ
tem
e
sólyom levágott
tuo fid;
5 nod) flaumigen ^u'lgeu be=
feine
in
9ïiemeiun-beit,
Ijübfdjer
íínopf,
— —
luoran nadj aufseii ein
jum
n)al)ríd)einlid)
3(nf)ängen
fanb
öeffelben
©eibenfutter unb in biefent ein etma
roti)eè
8 %t
beò
nadj innen aber ein (eberneô ^^^üífterd)en
[angcê
mit avabifd)er oöer
"ipapierftreifdien
perfifdier ©d)rift.
Slíüller fanDte mir
föl.
ga^re
f)errtrf)aft=
fanîien. 3ín ben Aüfien trug ber iUiget íeberne 9íinge
angebrad)t roar. 33eim 3(uftrennen
azokban a kerecsen lábait ismer-
bea
lid;eu Sitíclíjütero, einen galten; ber ipogei fiel ino
Tu\i,
man Müller megküldte nekem
bod) be-
auf Dcv3(bonijcv ^^ufel eviegíeii
?va[l eiiieê
ruiigen auäufteuen
(Çiifeeê
lábait s én
gciicicitcn
Uiib
jeiii.
nad; ^eft,
tuo
ite abgefdjnittenen
(Vängc
Lanarius^gnge
ale
bicfe
id)
cr^
fannie.
Föltéve, hogy az elszabadult
madár lehetleg
angenommen
and)
alienti
távolra igyekszik arról a tájról, a hol raboskodott,
aw^j
mégis
messzire csak ügy távozhatik hónától, természetében van koronként igazán hosszú ha
3?oget
vándorutakat tenni.
begreifen, tuie
ily
langer
möglic^ft
fid)
Seiben
311
luerben fönnte, baf3 ein
con betn Drte
lueit
entfernen tradttet, ein Söogel
fid)
entfpredjenben Drte fo eâ anogefdiloffen
fo
tft
uon beiniljm
feiner
faum
eS bod)
311
fonft febr
tonnte, loenn
lueit uerfliegen
baf; er aud)
luäre,
entronnener
gtüáltd)
@efangeitfd)aft
größere
fonft
Jegyzet.
ÎBanbernngen 3n unterne^nteit
Ennyi
az,
a
a kerecsen
ból
pflegt.
mi Petényi Salamon hagyatékásólyomra
vonatkozólag
jlniiiei-tiinn.
fen-
2o
maradt.
üiel enthielt ber fd)riftlid)e 3îad)laB ^Çeténiji'â
über ben 3Büvgfalfeit. 5^^e
Máig
is
értékessé,
hézagpótlóvá teszik azok
momentu-
az éles érzékekkel ellesett biológiai
foftbar
dozásaira mutatnak rá, ujabb bizonyságai annak, mennyire helyesen fogta föl a fajt Petényi.
beuteit,
;
roeld)e
erfd)einen,
auf
eléggé jellemzi az
kifejtett,
is
tál)a s ez
az
volt.
A
«
òm
sßeroeis liefern, tuie rid)tig
jiir
ben
idejében nagy
A
fel
czikk
jelentség dolog
Társalkodó » XIV. évfolyamában
a
barátainak
az ország több pontját
is
figyelmét.
megnevezi,
melyen a kerecsen el szokott fordulni emlékszik arról
is,
220)
mely a kerecsen sólyomra
természet
min
nak a középkorban.
(p.
szerepe volt
e
s
meg-
sólyom-
'i}.'eténi)i
i)\\\-
öen
(ïifer,
ioetd)en er in ber (à'rforfd)nng ber beiueift
befonbere
jeiter llntftaitb,
ba§ er and) bie periobifd)e, journoliftifd)e2iteratiir
uj ság-
egy czikk jelent meg, a hívja
hogy az
Semertnngett,
jene
Segriff beê ©pecieê auffaßte.
belevonta ezen tudomány szolgála-
is,
luäljrenb
ben ®d)iuanfungen ber 5vorin ber li^nbiutbtien
Seinen
irodalmat
ftam:
biefen 3iad)la6 aná) beute
ben Segriff bes Speeieô mobificiren;
bie,
3íatnr entfaltete,
Buzgóságát, melyet a természet búvárlatában
laffeit
i)iotogifd)en
Ungarn
33cfd)reibung ber auè
bie
mcnben ©reinplare
mok, s a hazai egyedek részletes ismertetése azok a megjegyzések pedig, melyek az egyedeknek a faj fogalmát is módosító alakbeli inga-
a6gelanfd)ten
fd)arf finnig
fo
DJiomente,
©tnge
biefer
batnaligen
^m
roar,
«Társalkodó» bie
(p.
SÍBifíenfd)aft
mad)te,
isertjältuiffen
ebeit
XIV.
bor
311
fetbft mel)rere
leitfeit
©teen
ííaturfretiiibe
beftimmt
ift.
letd)te
ber ,3eitfd)rift
220) erfd)ieu ein Slufruf,
3lnfnterffamfeit
3Büvgfalfen
3al)rgaitge
unter
luaê feine
iüeld)er
auf
(is roerben
ben ba^
Uitgarnê aufgefül)rt, tuo ber
SBürgfalfe uor3nfommeit pflegt tmbestuirb aud) an jene
;)ïolie
erinnert,
alter fpiclte.
roeld)e biefer '/^aik
im
l'iittel=
126 Petényinek, mint ornithologusnak, fejldése
érdekesen tükrözdik
feljegj'zéseiben, neveze-
madár testrészeinek változó nevezéseiAzon idben ugyanis, melybe munkásságá-
S)aê
a[Imaí)íigc 33orí($reiten ^peténui'c-
Drnithotoi'iio jpioi^clt
tesen a
feinen iiintorlaficncn
ben.
»erfdjiebcnen
Sdjviftcn,
ícv
nak kezdete esik, a madártani terminologia még a németeknél is csak alakulóban volt. Ez az
beê SSogclâ ab. ;]u jener
^át
33eginn ber
^^ieténi)i'í.
oka, hogy Petényi jegyzéseiben a czombotmajd
Xerniinoloßie bcriUigclfnnbc
unir
fällt,
baf;
csdöt meg Schiene és Lauf néven találjuk. Ugyanez áll a szárny tollaira is. Az els csenevész evezt eleinte egészen elhagyja a szerz,
Sd)enfel,* balb alò Obevídionfol, bie Tibia
utóbb felismeri sorozza.
A
s
szinek
megállapodást,
s
evez tollak közé jelöléseiben sem találhatunk a rendes
azért szószeriid kellett azokat
als Sdjcnfel,
SU;nlid)
9ínttor
íftfít
lelbe
nnb
egyéni, hogy abba a feldolgozónak belenyúlnia
ein.
3tnd)
A
szabad.
nagyon
összetett színi jelölések
nnb
balb nlô
miebev
3d)ienbein,
angeführt
l'nnf
nämtid) anfange bie
ben
finbet. :
ber
uerfiimmerte
crfte,
Sci)unnge gänälid) lucg, bod) fpäter crfennt er bie:
lefordítanunk, mivel a szinek érzékelése annyira
nem
bie Urfaáje,
ifi
Femur
and) mit ben Sdjiuniigfeberii
es
ift
5)ieô
bn?.
Untevid)enfel
Tarsus alò Sd)iene nnb
bie
feldft dei benTientfd)cn
erft int (Snitiuicieluniiâftnbinni.
'3d)viften
ber
näniltd), in meldie ber
Schenkel,* majd Oberschenkel, a lábszárt újra
in ben
bor
.SUirpcrtíicilo
Schenkel, Unterschenkel, majd Schienbein, a
man
in
licjonbov'i
'i^cncnnnngöUH'iíe
ÍÍljatigfeit
in
«"f intcvoíjnntcr Ííhíjc in
fid)
in bie
reiljt fie
mir feine
.3iil)I
od)ten
î't'i"
Sdimingen
iìenennnng ber Carbon föiuien
in ber
ÎBbrtbitbung
feftiteheiibe
maè
finben,
külíinben onnan vannak, hogy Petényi a madár-
uno
nak lehetleg hü képét akarta adni, de hát nem
ino llngavifdio jn utnn'feljen, ba bie nnnlid)e i'òaljx-
volt mesterszó azokra az összetett színelemekre,
iielimnng ber Àavbeii
a melyeket figyelmes
szeme meglátott.
jene 33eneiiiningc>formen
nötliigte
bndiftäblid)
non Der ^nbiiu;
bermafîen
bualität abljängt, bafî hierin ber ik'arbeiter niditim
minbeften ein^ngreifen bereditigt
jiemlid)
3)ie
ift.
complieirten iVarbenlieneiuuingen entfpringen anc-
bem Umftanbe, Petényi hagyatékában a biografia az, a
els sorban
fontos,
adatokat szolgáltatott.
bl
kerecsensólyomról
de a
színi leírásokkal
szóló rész a
mi
is
igen becses
Az utóbbi körülmények-
kifolyó tanúságot az alábbiakban
iparkodom
geiian
Sînnitanôbrnefe roiebergegehen
moUte, mohei ihm aber jene
^m
A
hagyaték
hogy a kerecsensólyom
(F. sacer auct.
;
tette,
Petényi-
fein"
meUte ano biefem mir
bod)
ïliangeô,
erften
befdireibnngen
szükségessé
feldolgozása
roelche
fein
fd)arf
hoobadj=
iiadjlaffe '^H'témji'û hofi(3t bie 'ììiologio einen
aBiirgfalten betreffenbe
BEZ.ÍEÓ SZÓ.
íínaneen
jene feinen
bie
fohlten,
hätten,
tenbeö 31ngo entberfte.
SBerti)
adni.
ben 58ogeí möglichft
^^eténl)i
bafi
d)avafterifiren
S'h»-''''
lieferte ""rf)
biefer,
ï""-"fi^ ì^i^'
mevthnolle eingaben. loiUeren
Umftanb
bon
Àiiv6en=
'3}ie .Cehre,
geben
folgt,
bom nädjftfolgonben ©djlnfm'orte.
in
nél lanarius) Magyarországból eddig ismeretes
egyedeinek hovátartozóságát úgy morphologiai, életrajzi alapon is megállapít-
mint lehetleg suk.
Azon
kerecsenek
közt
ugyanis, melye-
ket Petényi hagyatékában ismertet,
mondhatni
Xie
SSearbeitnng
inad)te eê
Ungarn
ans
beo
nothmcnbig,
egyetlen tipikus F. sacer sincs, mivel testének
SBiirgfalfon
bizonyos részeiben csaknem valamennyi a balkán félszigeten él rokon sólyomféléhez, a F.
ténoi)
Feldeggihez hasonlít.
SBürgfalfen
biöhor (F.
'^íeténni'o
ííadilaffes
bie fnftematifrfio
betannten
lanarius
sacer auct.;
anf morphologifdjem
©teile ber
v,nbiuibuen bei
beo ^'0
=
nnb möglid)ft and)
auf biotogifd)em t^irnnbo ^n beftinniu-n. Unter jenen
9îad)laffc
nänUidi,
moldjo
befannt nuutt,
in
feinem
fanm
ein ein^
%îetéiu)i
finbet
fid)
SigerF. sacer, ber mirfliditnpifd) märe, inbem ihrer faft
S
ez nevezetes
alakok,
az
körülmény. Mert hátha azok leirt, összeköt
melyeket Petényi
fämmtiid)e and) einige .Slenn^oidien bor anf bor
îklfanljalbinfol fefîhafteu uormanbten Àalfenform beê F. Feldeggi ©chi. 18Í1 aufmeifen. * SGScgen
*
Petényi
összes jegyzeteit
magyar terminologia hiányos
nónicfiil
irta,
volta miatt.
épen a
mu^te
Slînngel
*^5eicui)t
einer
uniiavifcl)cn
îlietmiiuiloçiie
feine föiiinitlicfje ajeotad^tuiuicn in beutfc^ev
©))taci;e notiren.
127 kapcsot alkotnak ezen újabban fajilag elkülönített kétféle
sólyom közt?
íievgaiig
s
a feladatunk, hogy a F. sacer
teliát
rendelkezésünkre
áll,
hogy a kérdés végleges
el-
döntésérl álmodni sem merünk, de mégis megkísértjük a dolog tisztázásához
módunkhoz
ké-
pest hozzájárulni.
umve
2)te álufcibe í)aítniB bee F.
une jur iUn-fügung
Dbuio[)[ bas 'Bìatcrtafe, rocídics
bennafjen gering
fteí)t,
giltigen
òa^
ift,
(Sntfdjeibung
üon einer enb;
luir
einmal träumen fön=
ntd)t
nen, i)erínd)en mir bennodj an bie ©rfíarung
unó
niög(id)
ift
jük. S épen ez ütközik
lung. 2)od) gerabc biefe
a
akadályba.
legtöbb
Ezek a sólymok aránylag ritkák, nehezen
brgyjtemény
figyel-
ezenkívül soha
sem
adja az egyéni fejldésnek tökéletes képét.
Még
minden életkorból összeállított sorozat sem, a mennyiben ez természetesen csupa külön egyedekbl került ki s mert épen ezért nem tehetjük fel biztosan azt, hogy ezek az egyedek mind teljesen egyenl fokozatokon érték vagy érték volna a
a fejldés tetpontját.
El
alakoknak évek
ikbiiiguug
5?ie erfto
genaue Eenntnife ber inbioibneuen Entraide:
bie
niffe.
3]erg[eid}ung
füldjen
ciiu'r
ftofìt
auf ^iemoiften
Tie ermäfjnten Ralfen
finb nämtid) nirgen^ô
fammiung
uno
gibt
non ber inbinibnellen
ano
aílon l'ebenèaltern ^ufaiiunengeftellten
üibnen
(iefteí)en,
Ornnb
rocíd)er
baranf folgern faun,
nid)t
Ijeit
auf
man
hogy megértsük azt a méretekben
roälireubee
a kerecsennél
s
a rokon sólymoknál tapasz-
um
Urfadjcu
bie
ijätten.
©nt= Jfùrt:
roärc
ungemeinen
jeuer
©d)roanfungen ber íliaa^e unb ber garbentöne ju
bem SBürgfalfen unb
erfennen, roe(d)e gerabc
talunk.
erreidjt
auf gan^
iijter
[ebcnber ^nbiuibneii
SBeobadjten
nottjroenbig,
^nòu
mit ©id)er=
bafì fie alle
ober
erreid)ten
Serien
auô lauter einseinen
nid)t, roeit fie natürlid;
nnd'ctnng
való roppant változékonyságot, a melyet épen
(Snt=
mid'eíung nie einen üolífommeneitíBegriff. Sind) bie
során át való szemmel kisérése volna szükséges,
színekben
.(Qinber--
baju fd)mer ju beodadjten unb eine 23aig:
ijäufig,
ben (Sipfelpunft
s
biej'er
íjcranjntreten.
ift,
gleid)eu Stbftufungen
el
luieber
beiiinad) hai> cjegeiiícitige S5er=
Az ilyen egybevetés els feltétele az, hogy mindkét félnek egyéni fejldését is megismer-
a
natüvlid)eit
sacer unb F. Feldeggi fcftjufteUcn.
g-rage, fo roeit co
hetk meg,
ben
neueíteiiö
biefen jroei,
jiuiídieii
fpccififd) iictrcnutcu ^'^ífeu neraníd)au!id)en.
a F. Feldeggi-nek egymáshoz való viszonyát
megállapítsuk. Oly csekély ugyan az anyag, mely
govmeu
bcjdjricíieiien
^^íetóiu)i
Az volna
Wuvx mufj
pterin liegt cine lüiditige í^íjntfadic.
iiämlid) auf òie iíermutíiuiuT, fomineii, Sa^ jene uoii
feinen
-i?ermanbteu eigen finb.
Az anyagról, melyre vizsgálataimat
alapítot-
Elbb
az össze-
tam, soraim végén számolok be. hasonlítást
adom
a következkben.
meine Unterfud)ungen
iDaeÍJÍateriaíc, auf roetd)eê
fidjgrünben, entmidelte roorteê.
3>or illlem
am
id)
möge
iSnbe öiefeo ©d)iuf5= í^ergleidjung
bie
felbft
folgen.
JFalco sarcr, )Bri5s. (17ß0.)
Falco sacer, Briss. (1760.) F. sacor,
Gm.
F. sacer, (Sin. (1788), ©c^teget, k.
(1788.) Schlegel etc.
F. lariíirius, Pall. (1811.)
F. lanarius,
F. saquer, Heugl. (1869.)
F. saquer, ^eiigl. ilSßO.)
Petényi a kerecsenre a «laniarius» kifejezést
Linnétl származtatja.* A Linn. Syst. XII. javított kiadásában azonban csak egy F. sacerrl s egy F.lanariusról van szó. Azt kell hinnem tehát, hogy mint eltte mások, úgy használja
Petényi
s azt
ís
hibásnak, érthetetlennek tartotta a
lanarius nevet (lana ? (lanio
= szakgatok)
= gyapjú ?) s
változtatta
laniariusra
meg. Ujabban
vált, hogy a lanarius nem a lanaból vagy lanioból, hanem a régi sólymászok «Lan-
bizonyossá
* Lá.<jd
a «'J'ársalkoiló»
XIV. évlblyamát
p. iJdO.
^seténi)i
ipall.
(1811.)
Sinn.* ^jubem aber
XII. ßbition ber Sinn. ein F. lanarius
t)aft,
für
laniarius änberte.
*
(lanio
3«
l)ieít,
=
muf5
il)m
=
id)
aud)
ber
ha[)er
äcrreif^en,
eô glauben,
aubère,
iÖoHe?)
für
benfelben
fid)
Sen
fe(;ler--
äerfleifdjen)
neuerer ß^i' erroieê eê
berciarne
Sietje
(lana?
unrid)tig
fo
i|"t,
nor
in
nur ein F. sacer unb
(3i)ft.
finbcn
mie
lanarius
"ìliamen
bafi
'^n
'^eténxji,
òav^
ben SBürgfaífen mit bem
beseidinet
^Jiamen F. laniarius
auf üer=
aie geroif;,
ulanarius» rocber ano «lana», nod)
(i'L'ársalküJú»
(XIV. 3iV
V-
ááO).
•
128
vau
neru-jébl*
alkotva
s
ily
Beloii használta ezt 155;j-ben, de
hanem annak
alakban már
nem
a sacerre,
rokonaira mint a F.
déliebhi
aus «lanioD, jonbeni nuê ber ber alten ^alfiiev, aljo
sem
laniirius-i5za
azonos a sacerrel, a mennyiben valószínleg egy fiatal F.gyrfalfiit irt le Linné ezen a néven.
Úgy
látszik tehát,
nem
hogy sem a
Hogy
vonatkozik.
Petènti miért használja mégis a sacerre, annak oka
hogy
az,
ö
nem volt rendszerez nem is lehetett volna ;
viszonyai közt
de sanyarú az
mód. A Nemzeti Múzeum gyjteményében található s a Petényi hagyatékában ismertetett darabok azt mutatják, hogy a kerecsen sólyomnak 2 tipusa lakik Magyarországon. Az egyik megzott a
ßa
neveznek, a másik nem.
ladó sávja fehéres
a fejtett s a
;
sötétbarna szárfoltok
de
zik,
kodó
rozsdás szegesek színe-
hogy rendesen a barna szín az
rigy,
a
;
s
;
a barna farok két közéj)s tollán
rendesen semmi világos
A
is
ural-
dolmány valamilyen barna, világosabb
szegésekkel
lon
nyakszirfcet
folt sincs s
a többi tol-
csak a|n'ó foltok állanak inírosan szemben.
sötétbarna barkó e korban rendesen jó széles;
a test alsó oldala fehér, de
szennyez
színnel lehelve
szanti folt
s
A
;
rendesen valami
rajzolata csupa hosz-
ezek a test alját egészen elsötétítik.
kor haladtával folyton világosabbá lesz a
madár.
A
nyodnak
s
több
nyer; a dolmány keveset változik, a
tért
ezáltal a
világos
alapszín
középs
folyton
farok foltjai ellenben
a két
megjelennek,
nagyobbakká, kerekeb-
folyton
tollon
bekké válnak a test alsó oldalának rajzohita ;
a barkót
is
l)e]eértve
—
kevesebb
folj'ton
is
—
lesz,
bem
in
íiad)laffe
Tie ft
X
n
e
* siclit
Lásd (1.
utóliliit
l)üvel>lioii
Schlegel
iMii-opäischen Vögol» p. II
—
A
«Ki-itiselie Ülier-
Iá.
^örbnng
bie
p u 5
i)
uugarifdjen
Tie
íl>iirg:
eine cntfpridit
aber
etani bie folgenbe:
ift
jungen â>ogel
Säume,
bod) fo,
unb ber nnb
Sdiaftftridie
9Jìantet
uon
ift
î^arbe, íjat lichtere (Veberfäume:
-Jìaden voftigo
bie buufle
baf; geiuöljnlid)
ber
üorljerrfdjt;
Stivn; unb Ober;
finb
ber Dberfopf
bnnfeíbranne
geigen
(Sntuiidelnng beé
bctreffenbe
augenftreif meiölic^;
^-arbe
braunen
einer
bie jiuei mittelften
5vebern beö braunen Sd)U)an5ec. loeifen
gemöbnlid)
nod) teine lid)ten Àlecie auf unb aud)an ben übrigen
Steuerfebern
bloo
fteljeu
ift
in biefem
SUter
Eörperunterfeite
gcuiobnlid)
einanber
^leie
tieine
Ter önnfelbraune
paariueife gegenüber.
lìacfenftreif
breit;
jiemlid)
befteí)t
bie
mit einem
bod) gciuöbnütf)
lueif;,
unreinen 3influg: feine 3eid;nung
anspüren
Sängefiecfen, uietd)e bie ílHMd)en gang bnnfel fcirben.
bem 3
•iJiit
fleto
I'll
^'
1»
í)
t"
nnb
lid^ter,
l'tetö
Tie bunflen
beò
"
31
Itero
luirb
mel^r
jum
fauni;
merben
®d)aftftrid)e beo Dberfopfeô
i>orfd)cin t'ommt; ber ïïîantel änbert
bie lid)ten
Jvlt'cf'i;"
grbfìer
unb rnnblidier:
unterfeitc rebucirt fid)
fid)
fid)
beò Sd^iuanjes erfdjeinen
aber and) auf ben mittelften 3^ebern, loerben bie
immer
3cid)nung ber
immer
)ilörper=
meí)r, bicSangef'treifen
in feinere Sd)afíftrid)e, fteinei e
Tropfen:
looburd) oie uieifilidjetìrnnbfarbcmeljr in bie
Ter
*
ber
^loar:
fdjmaler, luoburd) bie lidjte cyrunbfarbeinnner
atugen fej-
baÌ3 bie
nidjt.
flecfe,
a fehér.
nnO
befinblid)en,
befaiuitgemadjten
'•|>etéin)i"ö
jener, bie loir aló F. sacer fennen, bie nnPere
formen
mind ersebben tnik el. Az öi^eg madáron már igen sok
'Inigel be;iiel)en.
falfen in jiuei ^yormeii jcrfallen.
a hosszanti sávokból finomabb szárfoltok, apígy a fehéres alapszín
auPeren
ù,an'^
Ëjremplare bemeifeu co,
róbb cseppfoltok lesznek
s
ba
Si)noni)nie bes F. sacer
riclitige
im Ung. Jiatioiml=l)cnfenm
5)ie
3>ogel
fejtet sötét szárfoltjai mindinkább véko-
.!L'iiine')d)e
iícntifdi,
ba^ luebev «laniarius», nod)
baijer,
alo
i>
auf einen
fid)
33eim :
l'l.
and) Der
ift
«sacer»
mit beni
nidjt
fdjeint
«lanarius
e V
Az egyik tipusnak nagyjából il_yen a fejldése A palai madár homloka s a szeme fölött ha-
'Sîcinnnoi
c l'è
fl
betrad)iet roerben fönnen, ba bie sioci erftgenannteii
annak, a melyet általánosságban sacernek
felel
c
Sinne unter bem crfteren 3iamen liödjftuialn'|d)ein: M) einen jungen F. gyrfalco befdirieb.
hiány-
;
cl; (
«lanarius»
helyes szinonimja a sacernek,
más madárra
a mennyiben
sem
laniai'ius,
©
fcbon
bofi)nidjt auf Den ed)ten
ten beôfeUien, aljo auf F. Feldeggi n. 9îad;
ieiueii
Sinne benjelhen
fonbern auf bte iiiblidjevcu lienoanii;
3Biiri]faIfen,
Schlegel szerint a Linné
tviuiolcii 'iV'uciuiuiu^
«Saniierfalfcn*
Urjpvuiig, naijm, in mcldient
23e[on gebrand^te (1555),
Feldeggi, Schl. stb.
a lanarius
nom
fällt.
a
1
Sieë
Überficiit
b.
1 c
58
aUeö
g
c
t
t)at
id)on febr oicl
in
iUKifiU)rlicl;cv
(Siivop.
ÏVoa.d«
p.
Il
—
oom aBeif5en.
Stljlcflels Iá.
«Jiritiic^e
120
tetn
van már
alig
alapszín
szárfolt s talán a rozsdás
fehéresbe vált
is
;
a test egész alsó oldala, a
latnak
meg
s igy
a barkónak
is
fehér a pofák tája
melyen a csak
s
sötét rajzo-
nyoma van még
a dolmányon csak világos, sokszor élén-
;
ken rozsdás szegesek vannak; a farok
foltjai
unb es
íjat
törunbfarbe
iits
baê
unb
©efídjt
bie 901130
ftreif cjibt
élesen határoltak.
Me
íidjte,
ntóbl)i jegy
A
úgy
látszik kiválóan
szembe-
formánál.
lid^ten gíeáeii bea
másik
lebtjaft
bem
nuf
©á)ioan5ce
DJÍantef ©äiiiiic;
uoftvotlje
fttib grofj,
auf ben
freioninb uiib fdiavf beareii^t.
íietmjeidjen
letztere
auf
bei ber ftlid)en
fd;eiut
(Vûrm befonbevê fdjarf iierüoväutreten.
mutat
bizonyos eltéréseket
lipus
5^aè
lucifí erfdjciiit
^bvpenmtcrfeite,
[jiiiteríief?;
oft
inittelften ^vebeni faft
Az
bie roftii^e
aiid)
ßt'iajiiung une nud) ber 58iicfeii=
nur meíjr ©puren eö bíoe
fauin ineí)r
ftiib
DtoHcidit
fid)
aSeiüIidie getiditet:
rocíd)er bie biinfle
nagyok, a kozejiso tollakon csaknem koraiaknak,
tn a keleti
Dberfopfeê
5)ie ®á)aftftric^e beê fid)tl)ar
^er
5
me
i t
it
e
rj
puê
bem
lueift
cvftereii entç;(eoieii
az elbbivel szemben. Egyedeinek dolmánytol-
mand)e Stbiueidjimgeti auf. 3hif ben ÏÏÎantelfe^ern
lain ugyanis harántosan sorakozó világos foltok
ber ^nbiuiDiien
tnnek el s ezek
fid)
az egyéni fejldés menetén las-
sankint harántos sávokba olvadnak
lami hamvas lehelet jelenik a
meiy a farcsíkon
s
meg
;
közbe va-
a dolmán_yon,
a farkfedkön néha telje-
treten nämlid; íid)te,
biieííeii
(Sntiuicfehmii
fid)
am
ber
ber inbiui;
in Cuevftreifen uereintiien
mittteruunle erfdjeint nni 31caiitel 9inflnci,
Cnere
in Die
im Saufe
reiljenbe glecfe auf, meiere
:
and) ein grauer
Sürjei unö nn ben Dbcrfdjiuanj:
sen kiszorítja a baima színt; a farok foltjai vagy
beden bie braune ^arbe mand)ma[
olyanok maradnak, mint az elbbi típusnál, vagy
brängt; bie ^(ecfen beö ©djiimnjeê bleiben ettueber
ezek
mie beim
is
haráutosan nyúlnak meg, elérik a
toll
összefügg szalagokat alkotnak, de a melyeken mindig meglátszik, hogy eredetileg széleit,
különálló foltokból alakultak.
A
tesfalja
vagy
is
ifppnê, ober eê uevíiimjern
erftereii
loeidien
man
aber
ftetö u)al)rnel)meii
Sind) bie Unterfeite beo
beim üorigen íippuí, ober
dás szín,
Ez a
s
A fejtet minden korban néha igen élénken az.
típus, színi fejlettségében
közelíti a
középkorú F. Feldeggi
rozs-
ersen meg-
állai^otát.
felben aus
viaszhártya
s
a lábak színe a
fiatal
Äövpera
fieden,
inbem
Sd)afte
5u
in jebem
ausbreitet.
Jitter
entmeDer
neränbern
Säumung
bie íid)te
fid)
es
bleibt
ftd)
raie
and)
meniger «oUfommene Cner=
bie Stingefiede in met)r
finb
fann, Dafe bie=
uerfdjmo igenen g^íecfen entftanben fínb.
fteentoeife
Dberfopf
roftfarbeii,
bem
iinb
9îacfen
nnb junir
oft fel)r
Icbi)aft fo gefärbt.
(Sin olteô
A
Der
Aeber, bilden jufammeubängenbe Cnerbnnber, an
tosakká válnak az oldalról benyúló világos tok növekedtével.
fid)
©aum
aud) biefc nad) ber Duere, crreidjen ben
olyan marad, mint az elbbi típusnál, vagy pedig egyes részein a hosszanti sávok haránfol-
Der:
liäiiälic^
kere-
csennél rendesen kékes, öregeknél sárgába válik,
de ez a szabály igen sok kivételnek van alávetve.*
Stüd
Diefcs S^ppnâ
Der jyärbung einem mittelalten
Feldeggi
ftetjt
bemnad) in
(Sremplare beê F.
fel)r nfll)e.
aBad)èl)ant nnb %üiit finb bei Den jnngen Sßürg: falten geiübl)niid) blänlid),
bei
Den Sitten gelb, Dod)
unterliegt Diefe Jïegel oielen 3lnênal)men. *
A
kerecsen
kóija
;
Magyarországnak
elfordul Dalmatiában
is,
rendes
la-
de rendesen
csak vonuláson.
Ser
F. lanarius graecus, Sclileg. (1862.)
Falco lauarius graecus
s
már Belon megkülönböztette
155.5-ben F. lanarius néven irta
specificus nevet
ügy okolja meg, hogj^ ez sólymászok «Lannero-je.
a madár volt a régi Belon leírása idvel annyira
*
Lásd
fciiueljl>
Aquila. IV.
feledésbe merült,
Petényi megjegyzéseit
(Ili-.
uor, Dod)
Jfalro Jelöcggt, .^djletj. (1S41.)
Falco lanarius
Ezt a sólymot
regetmäfeiger 33eiiio^ner
:
F. lauaniis Schleg. ISíí. (uec Pallas.!
a F. sacertl
A
ein
ift
fommt looblaud) iuTaliuatien geiuöbnlid) niu- auf Dem .Suge.
Falco Feldeggi Schleg. (1841.)
le.
äi>iirgfalfe
Ungarnô
1. 1.
Scljlcg.
Siefen italien unterfdiieben
3iamen
Siamen T^aííe
*
«F.
@cf|Ieg.
befd)rieb
Denfelben
(l.iö.j).
non jener
«iianner«
186^.
Selon nom
fd)on
lanarius»
füljrte er
Der
Ijat
unb
1844 (nee Pallas).
unter
3)en
2:í)atfad)e ab,
Der
alten
äiel;e uoviie bie S3eiiieiEiingen
F. sacer
iia\i
/"s-alfiier
~^etcm;io
Dem
fpecififdjen
ii)|).
17
Diefer
mar.
Ili.
1.
i:iO
hogy midn- Feldegg báró a jeleu század elején ugyanezt amadaratDalmáeziában újra felfedezte, Schlegel mint új, eddig ismeretlen fajt irta azt le F. Feldeggi néven. ^
Mikor azonban utóbb megmár Belon
tudta Schlegel, bogy ezt a sólymot is leírta
lanarius néven, visszavonta a F. Fel-
deggi nevezést a
liiiKiriiiHil
helyette
s
aBelou-féle nevet,
is
alkalmazta az emiitett dalmát
fajra.
5Bef ou'ô ik'ídjvcibuiuj tani mit ^cr
©djtegcl
bed'tc,
Aeíbeggi
'^.
Speeieâ
aie
i^lcidifam
néne
aiifö
eiit=
bem 9iamen
nntcr
neue,
eine
^Çelbeflci
unfere 'Mhv-
eiilfte
bcníelbcn
nnbefanntc
(notier
Sotnilb ober ©d)teçu'l
beídjrieb.'
îpiiter
biefeniUnu'l ídion -Beton ntè F. lana-
erfulir, bafì
rius
crfton
íí'aíniaticn
in
l)iinbcrtë
ber
in
-iiogel
bieicii
S^'it ^enlIa)'îClI
39arou non
aio
3]eviieíícní)cit, bafî,
ill
beicl)vieb,
},oç\
«Feldeggi»
er feine M>enennunoi
unb loenbete ben Ík'ton"ídien lanarius nnf
jurücf
biefe batmatiídie 'Àntfenart an.
A
Britisch Mus. Catalogusábau mégis
Belontól vett
hanem
az
nem
a
lanarius Schleg. nevet találjuk,
,/''.
utóbbi kelet F. Feldeggit, nyilván
mivel a prioritást BELoN-ig, tehát a Linné
azért,
cllti korra
nem
az angolüknak
vezetik vissza, a
mi különösen
meetartott szabály.
szigorúan
Sin Êntaloij beo
í^ritiftj. ^iinf.
man
ftiibet
aber
trotìbem nidit ben Ììeton'ìcÌìen «lanarius», fonbern
ben nieí neueren «Feldeggi»
man
in
bie üurtiu=
nidjt surücfjufíjren pflegt,
nuiò befon;
$lU'íon,
bie '|>riorität biö
neifdie
3<-"it
berö bei ben ßngläubern
teube
beôtialb, lucit
ii,caiifì
;
ale.
ati'o
eine
ftreng
bebaí=
,^u
"lieget cjitt.
^m
and) bie 3íanien ber oer^
SöertV ftnb
felben
umubten afrifanifdjeu Àormen, mie F. tauypterus (iïoeniiVÎBûrtt).
Ugyanitt az afrikai rokon s<'ilyomrélék neveit,
mint a Falco tanypterus (Koenig-Warth 18G0) és a F. biarmicus (Taylor 1859) mint a F. Feldeggi szinonimjait látjuk felsorolva.
Ha nem
(Vatl obigeê uerfatjren nidit
^urdiftìbrnng
ber
l)ieinniuj,
atê er bei
rius
nevet tisztán
Balkán
a
alkalmazta
scjlyomfélékre
dn
csak
félszigeti
mi-
csak utóbb,
s
az afrikai rokon si'>lyomféléket tanulmá-
nyozva reá
jött,
hogy ezeket
fajilag
nem
lehet
a F. Feldeggitöl elkülöníteni, akkor terjesztette ki a lanarius
(s
nem
Feldeggi) nevet az
afrikai
a hármas nomenclatura alkahuazásával, a mivel azt fejezte ki, hogy a nevezett sólymok mind egyetlen fajnak, aF. lanariusnak különböz lokális varietásai; tehát:
rokon sólymokra
Foklcggi
F.
is
SchlPfi.
1
^
1841.1
F.
lanarius,
=
F. ccrvicalis, Licht. (Mils. Berol.)
'
lígyszintén
Hivatkozom
állattári osztálya
dr.
.1.
telten kijelenti,
Feldeggi
18)
I*".
=
= =
Feldeggit utóbb az
jene afrifanifdie ^'in'men
jener ÏUieiunng ítnobrudE
gönnen fammt F.
in
12),
3)v.
fo
(5I)ef
«Sritifdjc Ü6erfict)t b. ^-titídj'S
U.
D.
luclrfjcii
ct
Gentvole
am
(]>.
M).
leiibeiier aiiiifeuiii,
(\ibt
1S9I1,
abrefiirte,
|)euglin'â
—
iuiebevI)olt
Üfievjeugnnii laut, bafi Sdjlciu'l in ber lelten 3<:'t
«Ornithologie Nordost-Afrika's» (Cassol 1869) 23 27. lapján is megtaláltam.
köt.
Seccmbcv an hen
is,
dcggi mit ben afritanifdjen gevmen
I.
Surop. Siiet»
©uvopa'j»
«isöflel
3. ííüttitofcr, CiuôtciS
ber
c(M'\icalis) einigte.
I.
p.
23
®ie
unter
bem
(leiueinfanien
lädjleiiel'jdjc
«Drnittjotogie
— 27)
(1S62.)'-'
F. lanarius capensis, Schleg.
auci)
joiuein Síricfe,
eineiigen
:
F. lanarius nubieus, Sclilog.
rokon alakokkal (mint a biarmicus s a tauypterus) a közös lanarius név alatt egyesítette. A fönti hármas nomenklatura alkalmazását a Ilouglin M. Th. afrikai
einer
3>arietäteu
F. lanarius graocus, Schleg.
®iel)e ©djleiteis )).
Slufftetlnng
gemeinfdiaftlidien
er
lofalen
bie
llSii.)
'
F. Feldeggi
auf
genannten
alle
ber
bei
aio
Species, beâ F. lanarius finb. aüfo
-
hogy Schlegel a
ba§
oeríiel;,
Múzeum
hez intézett levelére (1800. dccz.
audj
auôbrettete, moburd;
(II.
Központ fnökéisméa melyben
3ioinenfiatnr
©tammnamen
Licht.
a M. Ornith.
formen formen nom
v)er=
Über^engnnfi
jur
Feldeggi),
nidit
trinären
Fritsch «Vögel Kuropa's» p. 34.
rének
(unb
ber
fpäter,
ber
iunnterfdieiben finb, ben ííamen lana-
arttidi nid)t
rius
l'itera:
erft
ltníerfncí)ung
gelangte, bafs bie befugten
F. biarmicus, Tciiim.
Büttikofernek a loydeni
unb
oerftanb
ber grüiibticbeu afrifanífdien
tjcitte
fo
a^alfanbatb;
ber
auf
bie
formen
märe,
(eget in ber
audi fpíiter unter F. la-
fo
aiiéfditicfîtid)
tebenbeu
umnbten
Lásd Schlegel «Kritische Übersicht d.Europ.Vögel»
II. p. 12, -
nnrius
Solilog.
F. tanyptenis,
S di
unter F. Feldeggi,
a
mint utóbb a F. lana-
òai]
bie
ban
Feldeggi,
''^sriorität
tur
infel
F.
(3:ai)iov
natttríid)e ^-oigc
bie
ber
id)
épen a prioritás keresztülvitele kivánta ezt az eljárást, úgy az a benyomásom van evvel szemben hogy Schlegel úgy az irodalom,
ISGU) unb F. biarmicus
ISSO) aio Si)noni)me beè F. Feldeggi aufgcfübrt.
(F.
l''el-
biarmicus unb
ííamen bmarins
tvinöre iïomentlatur fanb 3!orbafrtta'3»
ídion angeii'eiibet.
jenét
i''-
i.ftaffcl,
uer;
id)
in
IN(i9.
131
Alábbiakban a F. Feldeggi név
alatt tisztán
csak a Balkáu-félszieeti formákat értem.
Sut roeitercn SSeríaufe biefeâ ©djlnfemorteê vtxunter F. Feldeggi ausíd^Iiefeítd; bic baU
idi
ftefje
fantid;c J-orin.
^ie
A
menete ilyenforma
szinezeti fejldés
?yttr(iciientundc(ung
foíi^enbe
:
Xcï
A lött
jialal ìiìuddr
;
világos
a iejtetö
s
sekkel
fö-
e rész sötét szárfolt-
hogy a
lígy,
a dolmány
;
;
a nyakszirt tollai sötétbarnák,
rozsdásan szegve, de uralkodó
szeme
vagy nem; a
szalag,
mennyire szélesek
szerint jai
halad
vag}'
homloka
fehéres
barna,
szín az
sötét
szegé-
világos
a barna farok 2 középs tollán ren-
;
desen nincsen világos
s
folt,
a többin
is
csak
beni
u lUì
i
im
ift
ÎN
e
e
(^
(
Stime
(jat bte
idcíb; über
pflegt cin tid;ter otreif jn5ie()en, eô feíjlt
3liii}e
berfelbe niiá)
roofit,
uad) ber
je
der Dunfíen
'-öreite
Sd)aftftvid)e; biejyebern beò Dberfopfeô unb'ííacfeiiö buiifelbrauii, roftig gefantet, bod) jo, baf3
îyarbe fletè uoríjerrfdjt;
3)îantel
tier
tiie t>uiif[c
braun, mit
ift
Ëiufaffungen; an ben jmei mittelften ívebern
íidjten
©dimanjeê
bea braunen lid)Un
mir ©puren von
gibt es
unb aud) an ben übrigen
^-lecfeii
aprók állanak páronként szemben; a sötétbarna
ftetjen ilirer
bloâ
über;
Dnnfeíbraune
barkó rendesen jó széles; a test ulsi') oldala fevalami szennyez lehelettel s csupa hosz-
äiemlid) breit: &ie Unterfeite beò SUh-perí
szanti barna foltokkal van rajzolva.
ftetâ
ber
mit einem
fejlöiics ilyen
változásokat mutat
:
S.Micîenftreif
fdjimiliiigen 3ínfíug;
beim jungen F. sacer
and)
geuúiíjiiíid)
—
— mie
oft
ganj
3l>eicf)en
îiic
bod)
loeif;,
ßeidjnung
iíjre
nuè braunen Sängefleden, meldje
beftebt
lováhhi
^Çeberit
einanber paanueife gegen=
f'Ieine
hér,
A
etnia bie
©rofìeii
:
ucrbiinfein.
A
fejtet
nyakszirt szárfoltjai keskenyeb-
8
Sie
n) e
t
i
c r e
ß
n
t
m idei
u n g
nieift bie
mind
geuben îserauberiingen auf:
a dolmány barna szinén bizonyos hamvasság jelenik meg, s e mellett a leg-
Sîadenê finb jn ©unften ber
[id;ten, roftigen
több tollon világos, egy vagy több harántos sorba
färbe fdjmnier geiuorben:
auf ben
rendezked
erfd^eint ein graulid)er 3ínfíug,
bekké váltak
s
több tért nyer
ezért a rozsdás
alajiszín
;
de a melyek
még
a farok világos foltjai
meg-
nagyobbodtak, harántul megnyúltak, de
még
nem
foltok lépnek
olvadtak egybe
nem
;
fel,
alkotnak összefügg szalagokat
esetleg
már keskenyebbé
lának rajzai
is
lett
;
;
a barkó
a test alsó olda-
megfogyatkoztak, finomabb szár-
Tie
biintleu
ober mei)rfad)e 9ïeii}en fid)
in bie
Unterfeite luerDen geringer,
ober
m,adáron még tovább tökéletesedtek
most már
pedig
:
a fejtetn
s
a nyakszirten
rozsdás szín teljesen dominál, mi-
a
szárfoltok igen finomakká váltak
vel a sötét
;
a fejtet világosodása folytán a szem fölött haladó sötét vonal
mennyiben
e
is
helyen
jobban szembe tnik, a a sötét szárfoltok szé-
lesebbekké Itttek; a dolmány hamvas lehelete
hogy
teljesen kiszorította a barnát, úgy, rész
most már kékesszürke
foltjai is
a farok foltjaival
már
tollainak harántos
már teljesen összeolvadtak a hamvas leheletet; ugyanez
pedig
felvették
vadtak
;
s
is
:
ez a
33eim
alten
su ti;ränenförmigen
tíjeile
glecfen.
bie ^^örbung nod) weiter
f ift
3ïacfen Doininirt
garbe üollftänöig,
ba bie bnnfien
bie
roftige
Sd)aftfieifebIo5 als feine Strid)e
fidi
ber benad)barten
Xiid)terii)erben
;
M%
unP
bie
barftellen
'^iartien
3in6breitnng ber íd)uinríltd)en ©d)aftftrid)e
mad)en
einen bunfleiiDberaugenflreif beinerfbar; ber graue Stnfiug beò 3Jiantelô ftänbig
blänlidigrau
©d)iüan3eo: überwogen in
fie
ftd)
33raune fdjon
biefer
baf;
erfdjeint;
bie
fd)on
aufnaljmen; baffetbe
mei;r
bat bas
uerbrängt, fo
u)eld)e
oldalának rajzolata egészen finom szárfoltokból,
ber
tl)ei[ô
fid)
nun
uerfdjinoljen,
;
geftalteten
Cuere nerlängerte
'B o g e
ezek
ol-
mand):
bem Dberfopfe unb
történt
harántos szalagokba
fid)
entmideit: 3luf
fino
hamvas lehelettel húzódtak be. A barkó nyomaiban van meg a test alsó
talán csak
t[;eiiiüeife in bie
33íantelfeíern
s
ift
fdioii rierfd)inäiert; iäinintiid)e 3t-'id)nuiigen
ju feinen ©d)aftftrid)en,
Még
breiten
gröfjer,
t)nngenben SHuerbänbcr; ber 23aá'enítreif
harántosan nyúlt foltokká változtak.
örefi
nield)e
bie Iid)ten
;
bilben aber nod) feine äufamnien=
mal
Az
in ein;
lid)te,
ba,^ii
3d)œanjeâ roerben
üucre nuô,
foltokká, helyenkint cseppalaku, másutt részben
a szinek.
3)iantelfebern
aber nod) nid)t gänätid) Bereinigten
^-(cden beè
föruub=
orbnenbe Àleefen,
fidj
unb
Cbcrfopfeô
beo
3d)aftflerfe
f oI=
iid)ten
gäujlid)
aud)
ben
gefdiai)
riereinigten
in
üoll:
nnnme[)r
S;[jeit
gleden
ber
C.uerbdnber
graulidjen
3lnflng
mit ben j^íeáen beò
fid)
graublau; ber
Spuren uortjanben;
in
Dnevbänber unb ift
mir
3^i
ber
á3acfenftreif bie
17*
132
cseppalakn, tokból
s
kivált a gatya táján harántos fol-
A vén
Aörpcnintcrícilc rebucirlc
F. Feldeggi tehát, rozsdás fejetetejét ki-
SLU'idion in
Saö
véve, igen hasonlít a vén vándorsólj^omhoz (F.
Kopf
peregrinus.)
A
viaszhártya
in tropfcnfijnnige
ftricfic,
áll.
s
a láb egészben ngy színezdik,
mint a F. sacernél.
Összehasonlitó táblázat.
(lefonbcrâ
©c^nft^
nnf ícn
Cuerfleden.
nbflcrcdinct,
çian^en
- -
in [jnarfeiiic
unît
alte tîi:onuitar erídioint alfo, íeincn roftiçjcn
peregrimis)
im
fid)
cinem alten ÍBanberfalfcn (F.
feljv aljnlid;.
me
—
iíadiíduuit unb ^fiiße
beim F. saeev gefärbt.
Maasstabelle.
133
.srtfíT
.s
a F.
Fcldc(jiji
cí///
((zan fajnál,-
Feldeggi mei a m e c m e ®
nnb F.
ìoLalis
/.ri
eine
varìeldsai.
£'
5
r
11
i 11 j
0(
f
n
e e
}.i
u a v
1
e e
i
j
1
i
n
i
ä
u
t e
&.
£onio£)f in ber í^arínuui uiib ©rfíe, nlô and; in
ben ©emoljníieiten
Színezetben Tarietás, de
is,
szokásokban
is
eltér ez
ennek az okát a klimatikus-
s
a két
üoii
egyéb
%í)[c,i
életviszonyokban kell keresnünk.
biefe
roeicficn
ä'arietäten
^roei
einanber ab, bod) nin^ biefer Uniftanb als bie ber uerfdjicbenen
nnb anberen
f'Iimatiíd)en
ßebenonerliältiiijje bctradìtet inerben.
F. sacer íebt
Umjorne
aló 33euiol;ncr
niiinlid)
^
unter bem paíaearttifcíien Älima, iubefe F. Feldeggi
A
sacer ugyanis, mint Magyarország
a paleárktikiis klima alatt
él,
'
lakója,
(Se uei'fíietjt
ben má,r a mediterrán alatt. Elkerülhet ugyan néba a Feldeggi is Magyarországba, s a sacer is
már
még
nnb
faj,
an beiben Drten
Sieê
uièmuQ
élhet.
fid)
A
klima
egyéb körülmények
a vele járó
s
is
határozott bélye-
is
észlelhetjük.
A
nehezebb
zati
égalj.
A
megszállt terület dombor-
viszonyainak a hatása
kre
ugyanis a
ran költ
is
s
is
A sacer st gyak-
észrevehet.
a fára egyaránt rászáll,
a fán,^ a Feldeggi ellenben annyira
fa
még a fás
területen
mellé telepszik valami
male,
man
loie
©rfse
Aü
tem
s
koztatom. "
Lásd
l'ebcnêuerijallniffen
Feldeggi,
[i.
ì'ì\
.
,ìn
feine ^färbnng
einer Entiuiáehuuj ift,
ift
lebfjafter
alo baò fonnige
I
nu'bi=
j
;
terrane. 9(ud) bie plaftifdicn SBcríjaítniffe beè bef)aupteten
fidj
i
umgeftaltenb
îterraino loirften
auf
nämlid) nid)t nur auf
iBaum
\)n\
mit ber
mntienô
ten
.3cit
bem
and)
(£igenfd)aft folgt,
inbem
er,
loie eö
«Ornis balcanica» (181)6
ÍUirbanbenfein eineo î^anmeë,
IjaOe
Uiitcrfudjuiiijen
aw% Ungarn unb auö burd)gefü[)vt,
-
©ii'Ije
anf
folgüc^
ben
^Jindjlaf;
Sieifer
fid) ftetô
auf
nieberläfst.
id)
faft
id)
'j>ctciii)i''j
aud) bas
\i.
bem Über=
auafdjliefdid;
3)atinaiieii ftammeiibcii 6e}iel)c
ererb=
p. !J6) mittf)eilt,
^araietliènuiê, roeld)er äiuifdjen
Sie
oft
Terrain Í)aí=
fd)on einer
jeljt
einem (ïrbijugel ober Àelfen
'
foubern nud)
Stein, fjorftet
fal;ien, felfigen
bermaf;en, baf) er
in feiner felbft bei
'iiiw
unb
Iäf3l
ber gelbeggsfalfe bagegen aecomobirte
Ictjterem;"-' fid)
nieber,
F. sacer
ein.
auf bas erioäljnt« 0ebiet. a Petényi hagyatékát
óm 'ii'mXtx-
befonbero in
fd)iuierigeren
ala F.
in
í)nt fid)
j
is
csaknem kizárólag MagyarDalmáczia területérl való sólymokon végezazért az eredményt is erre a területre vonatösszL'liasonlitást
s
F. sacer
aio ber gelbefigèfalfe,
loeiter entiuid'elt,
bat,
frai3[id)en Àa[fen=
an ben
biefe aud)
nnb anberer
ciUfd)iebener Í3íerf=
in ^yorni
garben loenigev gnnftig
©er '
fid)
paiaearftifd)e S^lima
i
ország
fijnnen.
j
sziklára,
dombra, semnjínt a fára. A párhuzamosságot, a mely a sacer típusának
äufsert
um
nuits,
aber befdjeibener, alò bie beè Jelbeggöfalfen, ba baö
hogy most már öröklött az a szokása, a mely szerint mint líeiser Othmár írja az «Oniis balcanica» (lS'J6)9r). lapján:
anpaffen
uniiieftaltenbe Slraft bes Sîlimaô
Mmpfcn
alkalmazkodott Dalmáczia sziklás területéhez,
inkább a
fid)
monaten mit
kell
mediterrán
ber änderen Êrjdieinung,
feiner Uniijebuncj
uiní)rfd)eintid) loeil erfterer
életviszonyokkal
megküzdenie miut az utóbbinak, viszont azonban egyszerbb színezet mint a Feldeggi, mivel a paleárktikus klima nem kedvez az élénk szinek fejldésének annyira, mint a verfényes
lebt
barano, ban ein jebcr (ebenbe Drga:
folç^t
Umftanbc
ber
sacer nagyobbra
fejldött, mint a Feldeggi, talán azért, mivel
különösen telente
iiiebcr in
uürietäten luaíjrneíjmen faun.
gekben nyilvánul, mint azt a kérdéses sólyomvarietásokon
luitttvlid), bafí eine
i^ebenöuerljallniijen
im Seben fortbringen ju
Tie
módosító ereje a madarakon
m in
nod) in ben (£iijen)d)aften gans gleid) bleiben fann.
meg nem
;
a
iueld)e bnrd; 3«f)i"i)"ntiÊïte
unter abuieid)enben
ttud)
nem, mert minden szervezetnek alkalmazkode nélkül
nnn
ift
t
nerjdiiebenen
iv"in,i
unbefannter 3af)( unter üertdiiebeneu Aíiniao, alfo
lehet e két helyen teljesen egyforma. Azért
nia kell a környezetéhez
Êè
©pecies,
biefelbe
S
ber
uor,
jineievlei,
l'ebeneiierl)altni)íen.
mely ismeretlen számú évszázadok óta különböz klimák alatt, ennek folytán különböz életviszonyok közt is él, sem alaki megjelenésében, sem szokásaiban
nem
nnter
lebt
numdjinnl
foinmt
aud) anf ber 33aífaní)a(biníel jebod)
két eltér égalj alatt folyik. Világos
is
most, hogy egyazon
sacer
F.
aud)
ift.
nnd) ber ^elbeçigèfalfe iiad;
fid) luol)!
Unfiarn unb
megfordul a Balkán-félszigeten, de a törzs
élete
mebitervanen Eliniaê
jc^on ein ììeuioimer bes
a Feldeggi ellen-
\-l'l.
an
Ejcemvlarcu Jiefultat
nur
134 a Feldeggiébe való átmenet
s
az utóbbi egyéni
fejldése közt van, mélyebbre ható vizsgálatok hijján
A
egyelre csak a színezetben követhetjük.
farok
középs
tollait
találtam legalkalmasab-
baknak a fejldési fokozatok
feltüntetésére.
a,a\\(\t
oom í^Dpuö
Feldeggi
ber
auftaiiclìt,
an
^iJítincieí
beò F. sacer in ben beò )veIbefl^S=
ber inbiiúMielíen
faífeii iinb
aegenmärtig meinen
fid)
iäfet
Moè
Untcríncíiuni\en
einiietu'nDereii
beo Wefieíers barftellen.
Js"íirbiii'9
beâ F.
(ÍMitnúrfeluiu^
mittleren ©djroanjfebern atn nu-iften
in
fanb bie
fsd)
nm
i^eeitnnet,
anf bie G'ntmicielnncìòftnbien Mniueiícn ^n fönnen.
odierna
9?ebenfte[)enbeô
Alábbi vázlat a Feldeggi részét mutatja be
I.
farka tollának egy
az egyéni fejldés menetén.
ber
i
n P
i
u
P u
i
e
(
l
n
e
jelzett rész a
sacer állapotait mutatja, az
neti alakok, az
V
I, 11,
©affeíde Sd)ema
uom TDpnçp bar.
\annak az átme-
bie
és Vl-al jelzett fejlettségi fokot
bie
111 és IV-el jelzett állaiiotban
n
15'
VI.
Ugyanez a vázlat a sacer tipusból a Feldegis a képe. Az I. és Il-vel
ber
îi)cil
mittleren ©d)U1a1^te^er beo F. Feldeggi im Vanfe
Fiatai F. Fcldoíítji, Suiiger Çelbeggèfalfe.
giébe való átmenetnek
einen
^eiflt
bec.
nnb
5îr. 1
ftellt
w
t
i
rf o
u n iv
I
Ifíi-11 (íruií F. FcIiIckkí. ©eF)r oltcv gcibeggéfalte.
aber and) ben
íldercjaníj
F. sacer in ben beê F. Feldeggi II jeiçit
bie
Stabien beô F. sacer,
m,
IV bejeidmeten 3taíien îeiiu"" Î'Uierc\ani-(ôformen, uiähreni) bie mit V nnP VI mit
1, II,
azonban csak a vén Feldeggi éri el, de azért egyéni fejldése meneten ez utóbbi is végig megy azokon az állapotokon, miken a tipikus sacer s
jni'or and)
az átmeneti alakok vannak.
(Sntiuideinng jene Stabicn überid)reiten, in lueldien
bejeid)netea
nnr
(S-ntuiiifelnnçK.l"tufen
alten
iie
(S-rompIare tum F. l-'cldeggi erreidien; bod) miiifen bie ietUou
im iíanfe ibrer
F. sacer nnb
ber ti)pííd)e
bie
iiibiuibnellen
ÜberiViiuU'fcn'uien
itiïubig oerbleiben.
így van ez a dolmány tollúinak harántos jaival
is,
folt-
a melyek a tipikus sacernél rendesen
hiányoznak, az átmeneti alakoknál
már meg-
jelennek ugyan, de a harántos foltokba való
vadásnak
nem
érik el azt a tökéletes fokát,
ol-
a
Stbnlid) uerl)att eo ^yterfen ber
reil)ten
sacer
fid)
meit entioicfelte Duerftreifen,
Sui^enb, ba biefc %kâ.t.\\
kább egybe az egyéni fejldésmenetén.
erft
3^od)
—
a sacer fehér
F.
!'ÍHnfd)ein,
(íremplare beò (yelbe(iç\efalfen
Feldeggi entbehrt
bií=
mie finb.
in
ber
fpäter anftreten
nnb
im íanfe ber inbil'i^nelIen (întmideliuii)
ali--
and)
mäljlii5
a Feldeggiének szinezödése
ben libeniaiii\ö;
ben aber nie
fo
i^e--
tnpil'dien
fie
jiuar fdion
nek sincsenek meg ezek a foltjai fiatal korában, csak utóbb lépnek fel s olvadnak mindin-
s
jum
Cuere
beim
formen fonunen
jene ber alten
fejetetejének
in bie
tien
feíjlen fie lU'inobnlid) íjan,^, bei
melyet a vén Feldegginél látunk. DeaFeldeggi-
Ugyanez a viszony van a sacer
mit
Í-Kantelfebern:
ineiiumber
ì^affelbe
bnnij beò
erft
biefer
fliefien.
jioifdjen
ber %äx-
beiber Ìiavietaten,
,ìnnfd)en
a3evt)ältme äeigt
Dberfopfeò
fiá)
1
135 snperciliuma fölötti
a vén Feldegginek sötét szem-
s
sávja között, a
mely részek
bem
színbeli kü-
Oíiernugenftveif bee F. sacer uiib
uicificii
lönbsége csak a rajzok kvantitatív viszonyán
[jcit
múlik, tehát azon, vájjon a sötét szárfolt tlomi-
(jaítnijs
nál-e az egyes tollaknn, vagy a világos szeges.
ben í^eberu
bem
bee í^elbeíjgefatfen, ba bie líerjd)ieDeiu
l'ciiniärjlidieii
mir ron bem quaiititatinen íkx-
biejer Tfjeilc
ber 3t'id'iuuu]cn abljuiujt, b.lj.Paiion, ob au
bunflcnSc^aftfinaje ober bie
die
Iid;ten
tSinfnííuiuvMi bominiren.
Ilyen a viszony a sacer testeoldalának hoszszanti
A
in bie Sämje,
a Feldeggiének harántos foltjai közt.
s
különbségek jelentékenyek lehetnek, de
foly-
tonos átmenetek kapcsolják azokat egybe,
még
hahidi'i
beim F. sacei
beim F. Feldeggi aber mei)r in bie
Quere öejogeueu buuflen 'Rieden ber ííörpere.
Sie 2Umieid)uufleu
bod) ftub
pedig a Feldeggi egyéni fíjlilésével párhuza-
mosan
es aud; mit ben,
uerljiilt
i)l[)iilidj
biejelbeu
burd)
ber iubiiuDuetleu
uuuutorbrodieue
Über:
uerbuuPeu unb ^max burd) mit
i^iucie iiuteinautier
fokozatokon.
Uiiterfeite bee
uiöcu'u betväd)tlid) jein,
beo ^e(beç;\ii5fa[fen
(Sutiuicfeluiu]
imraUel laufeube âlbftufuucjeu. b a ber feiner u e u ui D ;\ f g 2:^i)puô beo F. sacer, im mittleren i'líter in be m d o e u Ü b e r g a n g e f o r m e n b c:
Slug alien biejen
Mindebbl az látszik, hogy a Fdder/gi koì'iUìan a mcer lipumban van, közepes :
koniban az átmeneti alakokéban kifejlett
állapotában
rillelén
él
ter el
s
ge
fintai v.let-
csak teljesen
a Magnaivrszáfj
í
b
l)
au p
t c t e
reifen
alalol.lól.
fejldések menetének ezen párhuzamosrámutat, hogy a sacer
is
törzs között korbeli külöiibség
egyik
hát
is
s
van, hogy te-
a másiknak idbeli leszármazottja.
vezetne, melyeket jelenleg pozitiv adatokkal
nem
foldjer '
összeköt alakok jelenléte miatt,
nem
választ-
ható szét fajilag, lianem a nevezettek csak lokális,
Idirnatikus varietásui egijazon iörzsfajnak,
iiogij
2.
s
teltát
csal,-
subspecieseknek tekinthetk;
hogg Petényi a Falca lanarius néven a sacer a Feldeggi tipusa közti átmeneii alakokat
is-
merteti.
d)
o h
u u b
t
Uug
u
u u v
a r u
eôjroifdien ben
and) ein 3(ltevôuiiterfd;ieb obiimítet,
9lbf5mudiug beò aubereu aber biefeu Umftaub
füiineu mir
i>ijpotfjeieu
bac íoid)
w
llulerfudjuugeii
e
g
u
e
b e
b e n b e r
II
i^ o r
e
ti a r
o
i
e
t
ä
t
e
u,
a u b e u
u g ô
b e r g a
a
1
f
fuuuuireu:
iu S'ulöciibein
Ii
jn treu neu; bief
Sijatfadjoii
baè 3ícfultat
"'ít>
Feldeggi
u lib F.
m
nid)t in
"mft
'^i-''
nur jeM megeu
roeldje
füljreii,
föuuteii.
sacer
F.
I
m eu
o r
f
e
f
ne
u
i
a r
1
1
f
p
e e
i
e
i
u
u
i
d)
t
lo fal
e
o
e
e
i
t
;
f
t) i
11
fölött
.s(jkkal
végleges, pozitiv bebizonyítását,
a Feldeggit afrikai F.
nagyobb
rendelkeznek; tlük várjuk annak
nem
hogy valamint
lehet fajilag elkülöníteni
tanyjiterustol
(F.
az
lanarius nubiens
a F. cervicalistél (F. lanarius capensis
Schi.)
s
Schl.)
úgy a sacert sem lehet elválasztani a mind egyazon fajnak
Feldeggitol, mivel ezek
különböz
klimatikus,
nánt mutatkoznak.
lokális
varietásai
gya-
u
e r
i
t
1)
iii
i
lüznuuk, a kik a mienkénél
i
=
£ p e e o ober ©ta m m^ g m e u f a m en 3. ^ e r m é u a u u ter b e m 3c a m e u F. lanarius bie inter m e b ä r e u, j U F. F e F. sac e r d e d) e u n u b gel e= g f g en ^ o r m e u b e f d) r e b e g e e
végleges döntést azon szerencsésekre kell
anyag
r b
d;
i
ben fiub nur
Su b
eben
fiitb
1
A
u:
t.
ttuf bie !i>ernuitl)uug, bafe
nmformen
m
i
e b e
1
jRiifdjeu bcu (ïutmideiuiigeu
5Diaugel an pofitiueu 3lugaben
1.
a Feldeggi, épen az
i
uid)t loeiter fpeeificireu; eo fòmite Dieoiii
lueiucr
s
ci
eê foil ber eiue ein
ményét, hogy
a sacer
ft
ben
b.
i.
m
u
i
u
Stämmen
tudnánk tények erejével felruházni. Egyelre abban kell összegeznem az összehasonlítás ered1.
i
ätnei
feiu. (iiuftmeilen
Egyelre azonban ezt a dolgot nem részletezhetjük; nagyon messzire, oly hypotézisek közé
a b
t
v o
a b w ^araeliemuö
uuô
fiifjrt
a Feldeggi
r
e
eu 'Jo ruieu 3)er
sága arra
1
j'î
in
i)
S
u
31
fo oiel erfic^tlidi,
ift
f e
I
ii
te-
b
A
a
g g 6
e
3)ie
WUidlidjeii
enoarteii luir ber
Êiitfdjeibiiiig
überhiffen,
3Jiaterinle alo
(F.
ii.
i
eiibgiltige
mir
uno
,ìur
beiieii
muffen mir jenen ein
tíerfiigung
bie pofitiue
i
uiel
fteljt;
ibeftdttignug,
reid)ere«3
ooii
^elbeggöfalfeDon ben afrifaiiifd)eu Àormeii
tanypterus
uiib F. cervicalis
= =
F. lanarius nubiens Sdd^-'g-
F. lanarius capensis Sdjleg.),
fonbern aud) F. sacer iiid)täu tveniien fiub,
ooin F. Feldeggi
erfeuueii fiub.
artliri)
ba bie beiiauuteníammttid) alá
f(imatifd)c, lofale tMirietdteii einer einzigen 311
jenen
bafi iiidjt
3pecieê
i:!(i
S most beszámolok az
Uni nun
molyre az
íiuyagról,
önö ÍJÍatcriale folöcu, auf
minile
meine Untei-fncljuni^en
összehasoulitá.st alaj)ítottam.
í5on präpnvivten
még
Praejjaratiim 16 drb volt elttem,
valószínleg csnj)a Magyarországból
drb,
1 1
pedig
való sacer. közte
drb a Nemz. Muz. tulaj-
1()
már csak egy
dona. Petényi típusai közül
merhet
is-
biztosan, de az az egy igen érdeke-
fel
sen egyesíti a sacer
Feldeggi típusának
a
s
jegyeit. Feje, melle s farka a saeerre vall, gatyája
ellenben
palaszüi-ke
csíkozott,
dolmánya
alapon ersen telve
haráutiíl
vnn részint élesebben
kiváló, részint elmosott harántos szalagokkal, a
meg
fari. fedi,'
egészen
a.
jára vannak palaszürke
Felileygi mintá-
i'éii
alapon feketével ke-
reaztbc scU'Ozwi.
csak kett
Falco Feldeggije
pont
LoRENz-hez a bécsi udvari
lihurituiii dr.
volt 3
M. Orníth. Köz-
e miatt a
réhez
állattári
drlj,
A
deni.
tl)nm
Uiuv
bc'j
fordult,
szíves
ki
is
Dalmácziából való F. Feldeggít kül-
mellékelt
I.
három darab
színes tábla o
egyikét ábrázolja, (Parreistl
való.)
Sajnos, ez
sem adja a teljesen tipikus, vén Feldeggi képét, a mennyiben csak közepes korú madár, a melynek dolmányán a hamvas szín még nem szorította ki a fiatalt jellemz barnát s farkának szalagjai sem fejldtek még teljesen ki (a vázlaton Y. számmal jelzett állapotban vannak.)
hinter
F. sacer,
beven 10 önö
&\\m-
^iJcujeumo
'liât.
înpcn
'4>etéui)i'íd)en
beim F. sacer, bie
luie
aber fdjon anf
ber "^Jìantel
tbeilci fdiarf begreiijtev,
auf
í d)
bi
G n ere
c
i
e f e r
n
x a
\\
g
b er
non F. Feldeggi
Központnak tud(Miiása
volt
hogy a leydení Múzeumban megvan azon
arról,
Feldegg-sólymok egyike, a melyeknek alapján
Schlegel a típust zett
Múzeum
TiKOFEií-t,
állattári osztályának
A
leydení
mében azonban s
a nevezett
színleirás
egyikét
*
itt
adjuk
egészen
J.
'.1
niadárr('il
kíséretében
Mcgjegyozzük
liiiitatja
ez,
Múzeum
dr.
Büt-
szabályai értel-
mint «typus»,
azért Büttikofer
szített
rét,
hogy leg,yen szíves a kérdéses darabot
megküldeni. ható
megkérte a neve-
felállította,
ki
nem
ad-
fényképfölvételt kéazoka-t
s
küldte meg.*
kimerít
A
képek
^r.
Sore
î.'.
Wüte
n
batte
non
3
u/.imliiin,
hogy
en a pcMdúny
skiii
még
iieui
a F. Feldeggi igazi típusát,
iiii\cl
Az igazán jellemz vén hím, a típust ahipitotta, egy fiatal hímmel
kil'ejlett iiiadár.
melyre Sohlegel a együtt a prái/ai két darab van
Múzeumban van
a Schlegel
III. füz. X. és XI.
féle
felállítva; ez utóbbi
«Abhandlungen
tál)láján a species
etc.»
típusaiként
is
à
j
p e
1
n n b
r
Ci)
a n
e
ed en
b
g g ô
c
f
d)
f
m
finb
a
f e
1
n
un
a r
t.
luanbte
.Í'
.iioei
(Scempiare
bie Crnitíioíog.
fid)
i
ber and) bie
b u v n a n,
Dalmatien
ano
:!
Ëïemplare beo
^elbegiicfnlft'»
Ijerftammenbe
überfenben. 9îeben=
<ì"
ftetjenbe colorirle 1. 2:afel ftellt eineô biefer
ben
mirtlíd)
Stücf
ift
beffen l'ianlel bie blaiilicbe
gan^
ntdit
\
mar
Cuerbönber
ber
im ift,
feiner
Grcmplar
fomite,
gefdjeben
nevfenben barf. '>
'ijJibotoö
bec
lU'uannten
^Jlbtbeihnu)
f
er, er
f
überfenben
loeil
,s>err
i
geimnnten
;
'líogelo
frag: nid)t nid)t
liefi
alfo
anfertigen
nnb
'iìnttifofer
(ìuftoo
bic
ben
erfnd)te alfo
möge bao mas jebod) bao ilfufenin Tnpen
1 1
gtítigfi
angeblid)
3^''t
;snftitnt
^oologifdicn
Dìnfeuinè CTr. 3. iì ü lid)e
nod)
anfioeift
eè befannt, baf; and)
Specieè grnnbete. Tac. (inftoö
©djmanj
beffen
ein (Vclbeggôfalfe anfgeftellt
©d)le9el
loeldien
anf
'•^arrenò),
bes Sdjcmao).
leijbener 3)ìnfenm
anf
uon
?
(
unb
iH'vbvänoite
"Jír.
ba eo
Àarbe bas "iìranne nod)
feine uoUftänbig entiuidelten
mie
gtücfe
alten jyctbeggofalfen,
ti)pifd)eii
ein bloo mittelalteö
;i
(Sremplar nidjt
bnr. Veiber illuftviert and) biefeè
überfanbte biefe in 'iV-gleitnng
einer
prajifen ivar:
benbefd)reibnng ber
&\k
biefer
bnngen
:
m
di
n
3{at. 91inf. niiv
befitjt,
Ì'er Centrale aber
az Orníth.
f
eine Slnjaljl
jeigt
Centrale an ben (Snftoê beô Sienev èûfmnfenmô,
(etnia
j\livel
m
e
reif
e ft
Ung.
;rsnbem baè
alte
beè
ílrt
ftavf in bie
uenuafdiener Dner^
tljeils
bie
nnb
bänber,
finb
,sjofen
fârnnbe
fdjiefergvanem
gebanbert:
r.nere
unb
intereffanter Älk'ife. £opf, ^öruft
Iiödjft
i5d)man5 finb
(ì'remplar
ein
bod) biejeô eine »er:
beèâBunj; nnb beo îvelbegge:
einigt bieEennjeidjen
falfen in
ben
'inm
bilben.
nnv mebv
unir
alo foldjeo fidjer 5U erfcnnen,
van a Magy.
s
uml)vid)ciiilid)
erleiiteii
gaiij in ber
Nemz. Múzeumnak
múzeum
Ungarn
vox
!(> Slürf'
Ii^ittc id)
33ältu'ii
Stade uon
mir, nub 3umr 11 in
UH>ld)oô
fivünben.
fid)
(Seiitrale.
fd)allen mir bier ein.
aUv
beuicvteii abcx,
H)irfliri)cn
mici)
ïittfi
alte
3l)iniuicl)eii,
bieie
í)anblungcn
2 (»tüctc :c.»
Stiict nicl)t
hariiellt,
III.
'))iännc^en
finb in .íi.
ben
Íab.
X
im e«
3)U'i adttlid)
ift.
luovnuf ®d)legc[ bie Species
(ommt einem jungen nnb
tiicjcs
îiipiiS bei gdïifiig'sfnlFcn
fein (jrtnälicl)eiitundclte'oßrciiiplat
31bbih
•"
liipijd)C
fiafitte, fteijt
im ïïiufeum ju
®
d)
niib
l
e
XI
g
e ffclien
nlö
»en noci)
il>rag «ítb=
ÍDpen ber
137
Els
pillantásra felismerjük
madarat,
nem még
beune a üatalabb
(lolmáuvtollak harántos sávjai
fejlettek
ki
teljesen, az
kapott
lirtól
farok
alapsziuükbeu
foltjai
is
szini
leírás
csak kezdetén
harántos megnyúlásnak (ilyen tet
fel
tája
még is
a barna dominál, mint a bogy azt a Büt-
tikofer
A
A
Sdjroanjfíecfcn
A
a
tün-
gatya
foltok kép-
a világos szegesnek he-
lyenként befelé
hatolása
példány ábrázolva
jelz czédulája s
ugyaneztii kett
«Vögel Europas» 1.
és
Sí.
ábra).
cziiiiû
Bvebben
is
folytán.
bizonyítja
,
Ezen hogy
után készült a Fritsch
munki'ijának két áljrájalV. tárgj-alja e dolgot
t.
Heugun
—
crfaljreu
breitiuu;^ in bie
fiiib
nod)
audi
Cuere
ilirer
baâ
33raiinc
letioa in bein
nod) jiemlid)
ift
ber Cuerfled'en
2tuêbel)nnnç} ber lidjten
®er
Sic
cor.
Stabhun,
c^ofeiuiecjenb
(Sntroideluiui
('>3ruuDfarbe
im Seminile ber 9luô=
erft
ÍV auf bem ©djeina buufel,
iue[=
bovftellt). ÜDie oliiuof)(
bie
bnrd) bie ítellenuieiíe
(Sinfafiunij
fdjon
im ^ußc
©pie&jettel biefeo iSrempiareè beiueifet eê,
Species auá) oligcbilbet; btcfel6en ®£einplare (jaben aud) ill
(Cri tick's «í>ö(5cl (Siiropaâ«
(îof.
V. gig.
I,
3JiobeUc gebieiit. ÍUisfüljvlidjei'es in biejev Sac^e
M. Th. «Nachträge und Berichtigungen zur Ornith.
2)i.
Nordostafrikas» (Kassel. 1871. p. X.).
Orniti;. îiorbafrifns»
Atiuüa. IV.
in
d)eê íir. Ill ober
ift.
-ì>o(\d a--
wir eo auâ Der ìk'fcfireibung Sütti;
luic
vannak
zdése megindult már való
—
and)
uiiD
entiuid'eit
í)erríd)t
ben jüuiv'veu
(äfet mici
Diierfleifeii beo3)?autcl5 fino imd) iiidjt
foferâ
állajJotot
jó sötét, de a harántos
ijanj
^io
bizonyítja.
a vázlat III. vagy IV. száma.)
még
S)er erfte 33iicî ffiiiien.
2f).
.ôeuglin's
«3incl)träge (fioffel.
unb
2.) fieljc
Setidjtigungcn
1S71, p. X.
i
18
alá in jiir
— 138
Schlegel utóbb a F.
név
Felcleggit a «lanarius»
d)
az irodalmi eszközöket
A
casícá-ja. (Kassel 1884.)
70
0)'>üs caii-
71-ik lapon 3
a melyek bizonyos
sacerrl tesz említést,
Söae
igen fon-
illeti,
Eadde G.
tos adatokat szolgáltatott
szeiklien a Feldeggi tipusba való átmenetet
ré-
mu-
c
1
lanarius
alá vonta.
A mi
ö
bafe
(3
c
70
«Omis caucasica«
— 71
3 F. sacer
lucvtien
Az egyiknél a farok foltjai szalagokba olvadtak s csak a két középs tollon normális nagyságúak a másodiknak rozsdás a fejeteteje dolmányában hamvas veg;s'ület van s a két
finb
Sei bem einen, ber
középs
faroktoll foltjai
majdnem
egybeolvad-
van köz-
tak már, csak igen kevés választófal
(1. a vázlat IV-es számú részét). A harmadik madár is ilyenforma. Ezen darabok láttára már
tük
Eadde
is
Feldeggi
a mellett van, hogy a F. sacer
nem
lehet 2 külön
s
a F.
Rieden
bte
unb
1871
«Birds
a
— 81) 376-ik tabelláján
dolmányú, kerekfoltos
(London
of Europe»
eine roftige
lum ajdigran
bie ©djiDan^fierfen finb and) anf ben mittelften
gebeni beinalje gänslic^ üeríd)mol3en, ^Trennung nnnmebr
feíjr
©d}emaê). 3íud) ber 3ínf
artlic^ nid)t
két tipikus, barna-
farkú, teste alján hosz-
normaler
lum
ber Dberfopf
,^ioeiten (jat
ipogei
baf;
bie
IV
bea
norigen
ì>i\\
ift
Feldeggi
F. sacer nnb
bajj
trennen finb.
511
^^reffer'ô «Birds of
in
(Sonbon 1871^81)
Eurojje»
fo
ift (fietje "'ir.
biefer (Srempíare önfíert id)on
37G=fte íafel
5)ie
gering
britté
©runb
9íabbe bie Sínfidjt,
Dresser
nnr nuf ben beiben
glecfen
bie
finb
snfanimen=
in
Sd)iiuin!|eí'
ber ÍJÍantei eine iVnmiH'bniig
ä^nlid).
faj.
meldjc in
sacer wäre,
fonft ein ti)piíd)er
beé
/íebern
©rb^e; beim ^arbe,
p.
3iiif
beicf^ricbcii,
i)iingenbe 33änber nereinigt iinb
mittleren
1884)
^^aji'eí
.^iife.
Überöang àum Tnpnc- ber Àelbeii9ô=
ber ívíiríniHc^ ben fnifen äcigen.
ju
3lngalien
nid)tii3en
\ú)x
anbelnußt, luar
Siteratiir
bte einfcljícigioie
tatják.
;
Später mit
cereinttjte.
mir Sïabbe'o mit
Feldeggi
feinen F.
l
jmei
ftelít
tupifdje
szában sávozott sacernek adja kéi^ét; a 377-ik
F. sacer mit braniiem^Jíantel, rnnblid)en 2d)umii5=
tabellán ábrázolt sacernek ellenben különben
fleá'eii
\mò mit
bnr; ber anf ber 377=ften
meg
^ärbnng
a gatyája
foltjai,
a farka
foltjai
pedig
telje-
sen összefügg harántos szalagokba egyesültek. Dresser szerint ilyen lesz a sacer vén korában. Nyilván azonban ez is csak olyan átmeneti alak, mint a milyenek Magyarországon vannak s mint a milyeneket
Eadde
is
ismertet.
bnnfle auf ber i^ofengegenb;
i)erfd)mot3en. T'reffer befd)reibt biefeô ©tiicf alö ein
I
tommen nnb
—
1844)
A
Feldegginek adja leírását. láján ábrázolt vén
hím
III.
— 5 drb F.
füzet X. tabel-
a Feldeggi
képviseli
Vörös fejétl s nyakszirtjétöl eltekintve az ilyen koros példány színezetre nézve csaknem egészen olyan mint a vén vándorsólyom. típusát.
(F. peregrinus.)
A nevezett
ábra azt
is
bizonyítja,
©d) legel K.»
©
d)
g
e
3]gebi
III.
füz.
XII.
tábláján
(îL'epben
t
e
i
f
Ü
d) e
S^ijpnê.
iUm
b
b
e
t
uor^
e r
f
1844^ ber ©iite
i
d)
g
1
b.
IS
n
.'perrn
bec.
i
e
fanunt
id) t
nb=
bl) a
e r ;^
3*3ert
uieldjeo i
Tao
<êefteâ
v
p.
Tr.
fünf tÌTemplare Dee
auf ber X. tabelle beo III. alte
5iJiännd)eii
feinem roftigen
ehi fo altes Gijemptai-
bem
,'*lopfe
uertritt
ben
abgefe!)en iiljnelt
ilîanberfalfen (F. pere-
grinus) fe^r. Sion ber beimnnten 3lbbilbung fönn
fá)reibt.
Abhandlungen')
i
abgebilbete
pontját.
«
.« r
«
gelbeggôfalfen.
^JJÌnf.
féle
To
feinen
in
0) e b
i)on 3llmáfi; uerbanfe,
©eorg
hogy a British Mus. katalógusa a teljesen kifejlett hím gyanánt egy oly példányt ír le, a mely még nem érte el az egyéni fejldés tet-
Érdemes a megemlítésre, hogy a Schlegel-
e
m
e
1n45i,
i.ÎL'ei)ben 1
iiîiel
Ungarn
in
loeídje
befdireibt b
sacer.
nnd) uon ilinbbe befd)rieben
lueldie
u n g en a u e
F.
tnpifdjeii
aber and) biefeô (íremplar eineô
ílbergangciformen,
volt szives a ScHLEGEL-féle uKriíiadie Übersicht,
Europ. Vögel« (Leyden
nom
ÍJÍanndjen
reifes
lourben.
d.
unb
bajn fiub bie Àteden
bes 6d)ronnaeè in sufammeníjangcnbe Clnerbänber
Schlegel az íiAhiiandlunnen aus dem Geder Zooloíiie ele.» (Leyden 1845.) czím melyet dr. Almásy György úr értekezésében
kával egyetemben kezemhez juttatni
Serfeô
bcffeíben
Cnerfíerfe an ben '3)íante(feberii
lid)te
iiial)rfd)ein(icl)er ift
czím mun-
Xü\ú
abgebilbete F. sacer ^at aber bei fonft normaler
jener
biete
gefíedter Unterfcite
bie .^änge
in
normális alapszínei mellett harántos sávok vannak a dolmán3'a tollaiban, harántosan nyúltak
man
and) bavanf rein luirflid)
Süld)
jener
folgern,
bat'ì
ber
alteo Díanmtjen
Umftanb
ift
ber
(Sat.
ih-itif()
ale fold;ee be=
(S-rioalìnung
baB ber im III. ^i\it. ber ©djlegel'fdjcn
mertb,
«ilbljanb:
— 1:íO
öreg F. tanypterusként ábrázolt
madár
a lözépkorú Feldegginek a mása
;
teljesen
olyanforma,
mint a milyennek mi adjuk a szines képét.
tungen»
alter
n(ô
einem
í^aífe
in
1 1 1
tanypterus
F.
e
a
l
t e
(
unfere coforiríe 'Xafd) ungemein 3íue ber neueren
non Dtíjmar Síeifer unb
Elbbi
genannter
íorschungenin AUjerien
a «Beiseli unxl
1896i) 41
4G. lapján a Feldeggi egyéni
zetbeli fejldésére vet világot, a
kalma
mennyiben
éveken át fogságban
volt e sólymot
tani s vedlését megfigyelni.
nicn-ban 1896. s
reteknek
p.
96— 9S
Omis
tar-
balca-
a F. Feldeggire vonat-
a mellett a színi leírásoknak is
al-
Eeisek úr fontos
biológiai megfigyeléseket közöl az
kozólag
szine-
s
a
mé-
igen jó baszuát vehettem.
gen
titrer
u n g
bie
inbiuibueíle Entmicfeíung
n
i
u
21
í
c r
g
ba er bie ©eíegenljeit ()inburd;
e
i
1869)
s
a FKiTscH-féle felemlítem,
1870)
«
hiszem, be
tam
az
nith.
Központ közvetítése
hetvé
anyagról,
a
czimíit (Kassel
Vögel Europas» -t (Prága
azt
is
számol-
Magyar Orszámomra hozzáfér-
melyet
n»
unb %0X'
896
(1
— 46)
41
p.
bee geíbeggsfalfen, 2?oget
biefen
hatte,
tsifji-"*-'
unb
ber ©efangenfdjaft jn (jattén
in
me-
bie
3)íauíerung befíelben ju beobad^ten.3ïei)erputiUciert in ber
e
Omis
tmd)tige
balcanica» (1896 p. 96
— 98)
feljr
über
ben
Seobaditungen
inoiogifdje
^eíbeggöfalfen unb and) bie (5'U'benbeíd)reibnngen
Hexjglin értékes munkáját, az
(lOmithologie Nonlodafrikas»
SBerfe
bie
iá)
Koenig
2í.
«Sîeifen
feinen
liebtet in
í cí)
unb 3)íaaBangaben tonnte
Ha még most
5Dr.
3tnga(ien íjerüorljeíicn. Se^t^
roert^ooílen
e
(ficl)e
af)níic() ift.
Sttcratur muJ3
Az ujabbi irodalomból dr. Koenig A. és Ebiser Othmár munkái szolgáltak becses adatokkal.
adgeíníbete
F. Feldeggi
n
a
tett.
SBenn bie
«
C
r
gut oeriüertben.
ià)
êeuglin'ë,
nod) bas tüd)tige ÎBerf
id)
n
i
t
b
g
Í
(taffei 1869) unb
bie
9Î o r b o
e
i
«5B b g
gritfd) t^rag 1870)
e
Í
u
(i
31 f r
ft =
r o p a
glaube
anfiibre,
i
f
a ê»
s»
non
id;
bas
mir burd)
ÍJiateriate erfdjöpft ju bobén, roeldjes
bie
SGermittelung ber Crnitb. Gentrole jur 9>erfügung ftanb.
Tam
loärc
eâ
nodi übrig, bafe
allen jenen,
id)
S most még az van hátra, hogy hálás köszönetet mondjak mindazoknak, a kik rövid dol-
roe[d)e biefer fleinen '^Bearbeitung bebülfiid) iimven,
gozatom
nuife id) bie ijerren 2)r.
kell dr.
létrejötténél
emelnem ezek LoEENz
és
dr.
támogatásomra között
voltak.
liburnaui
Ki
nemes
Büttikofek urat, a kik a
meiiu'n
iSr.
33üttifofer
bebauten
remek szines tábla mesterét, de különösen Herman Ottó urat, a M. 0. K. tisztelt fnökét, a ki nemcsak az irányt adta meg, a melyben haladjak, hanem szokott fáradhatlanságával meg is mozdított mindent, hogy a szükséges anyagot szá-
93ieifter
monu-a hozzáférhetvé tegye.
i)abe, fo
is
oly kicsiny ez az anyag,
Viburnau unb
v.
bci'uorbeben, benen
id) bie
meiften
aud) iperrn ©t. u. 9ìécfet), Den
ber präa)tigen cotoriften ^afel, befonbcrô
aber .*òerrn
Ctto
,^
er
m an,
ben geehrten
Gbi-'f
ber
U. D. 6., ba er nid)t nur auf bie ju fotgenbe düdy-
tung hiniuieo, fonOern mit feiner befannten liner: müblid)teit
and)
alleo
beiuegte,
um
bie
nötbigen
ïlîaterialien für bie ^Bearbeitung ju oerfd)affen.
Dbmobt im (Sanken SÎÎateriale jnr
Magában véve nem
Unter Mefcn
auêfpredie.
ßorenj
ber auf ben ^elbeggsfalfen beäüg[id)en 3ingaben jn
F. Feldeggi-ve vonatkozó adatoknak juttattak birtokába, Nécsey István urat, a
Sauf
innigften
nidjt eben gering, roar biefeê
3Beftimmung ber bebanbelten Ralfen:
foruu'n bod) ungenügenb.
îBefonoerô
ber ÍJÍangel
de sólyomformák végleges meghatározására mé-
prägifer 2tufent()aítöbaten mad)te
Különösen a pontos tartózkodási adatoknak éreztem hiányát, s ez nagyon meg-
baê fîrfennen ber iu'rbreitnng einzelner ^ornum:
nehezíti az egyes típusok elterjedési területének
beutenbfteu jener ©d)roierigfeiten,
gis csak kevés.
megismerését, e nélkül pedig végleges megálla-
podásra
nem
juthatunk.
gruppén uiujemeiu
gütige
erfd)roert;
6ntfd)eibung
ficb
bieê
einftroeileu
fühlbar, roaâ
ift
eine ber bc=
nieid)e eine eub: faft
unmglid)
mad)cn.
18*
1
.
140
Egy
érdekes levél a Száva partjáról.
(Pin iittcrrssantcr
Közli a M. 0. K.
kiállítás vadászati cso-
jiil:>iláris
port bizottsága küldött
ki,
imu
I1íit(ictl)cilt
Szikla Gábor tanár, kit az iSlKl-ban Budapesten tartandó
ürírf aus öcr ^alic-íOmu-nu.
hogy a kiállításon
U. 0.
i>cv
©abriet ©jifla
'il>rofeííor
15.
inni
cvljiclt
tier
©ruppe für liit'torifdie :ò,ai;ib íer in SBubapeft im Snlu'e sOß ju eröffneiiben ^ÎJÏiffeiiuiuniô^^luêiteUiuig 1
természethiven bemutatandó biológiai madár-
beit Stuftrag, einige
csoportok
szükséges madáranj'agot
Kolonien
összegyjtse és príeparálja, e czélból a madarász
materiale
körökben már oly régtl fogva híres szlavóniai
Slaiionienunb befucbte ben imA>otter bev©emeinbe
mocsarat az
.Úupininui gelegenen, in ben ornitbologiícfien Streifen
a
részére
u
Ohedszlui
barrât»
kereste
fel
Kupinovo község határában.
fcbon
mocsár maga Mitrovitz város tulajdona,
engedélyért
város tanácsához egyrészt, más-
e
—
miután a vadászati jogot mindeddig az uralkodóház élvezte a kir. fudvar-
részt pedig
—
mesteri kellett
az
hivatalhoz
kellett
fordulnia.
Közölni
ezen adatokat azért, hogy a szives olvasó
, Herman
ÜTTÓ-hoz intézett levelének, mely
rendkívül érdekes megfigyelésekrl ad
hírt,
is
érdekkel bíró részeit.
feibft
Um
I
a nacb
cDbeböfa
ben S^úa\i jn erlangen, bitt=
einfonnneu, fonbern
and; bie (S'rlanbnif;
beò
langen, ba bac. Ijagbredjt
baufe uorbebaíten
bem
er=
allerbödiften êerrfd)er--
ift.
^iefe eiulcitenben 33enierfnngen nuifiten uoran:
merben, bamit ber
e r
ma
l'efev
n geriditeten JHief beò
meldjer einige
meinem
in
id)
murbe mir
ban gyüjthessek. Hogy végre-valahára megkezdhettem munkámat, tisztán, csakis a mítroviczaí ferdésznek (Babisic Pál vírnak) köszönhetem,
jn fanuneln ertbeilt.
in
erfter
i
3
1
f
an
9îeil)c
1
a,
eut:
tonne.
1
81)4
l^'^nni
ben
7.
lel3tenS8riefemitgetl)eilt babe,
bie 33eunlligung in ber
T^afi id) enblid) id)
T'
2
('').
'^îrof.
Änpinouo, Spie
ben an
intereffante -lìeobadjtungeii
feljv
7.
már megírtam, hogy meg-
a legnagyobb elzékenységgel fogadott, és a
'i
f
bem ©tabtiimgiftrate
nur
nicí)t
adták az engedél_yt, hogy az Obedszka barrá-
ki
i
®igentí;nm ber Îîermogenê:
ift
tjält, gef)ijrig uerfteljcn
Kupinovo, l894jun. (iMúlt levelemben
5
Dbcr[;ofmetfteramteê ©r. ÌJìajeftat beê Síöuige
S;)
közönség eltt
'S
bei
gefd^irft
Az alábbiakban közöljük levelének a nagy
nötbige
©nnipf
moljlbefannten
îlîitroniii.
man
nuifìte
min-
den részét kellkéi) megérthesse.
bao
\id) ^^^rof .
»
gemeinbc
lid)
Um
fammeln, begab
,íu
®er Sumpf
s
naturgetreue biologiicbe inigel:
errid)tcn.
langft
3.^arra
A
^u
Dbcbeta:33arra
bie 3(rbeit geljen fomite,
bem
.sterni
Dberförftcr
5öariöic oerbaufeu, ber mid)
iiicbt
^s
fami of ef
nur mit ber
községi vagyon kezelségnél az engedélyt úgy szólván «kierszakolta»! Saját szakállára sür-
9UIeê aufbot, baj? bie'ikioifliguug für meine^îerfon
gönyzött Bécsbe
non ©eitc ber ©eineinbe-'-isorftebung
utaznom
stb.
;
nélküle vissza kellett volna
gröfsten ^iiuortoinmentjeit
(S"r
!
roäre
fein id)
már
czélomhoz juthassak, egy gyönyör megfigyelést volt
alkalmam végig
élvezni.
Ott állomásozik
egy huszárfhadnagy, gróf Wurmbrand, szenvedélyes
vadász.
Sokat mesélt az ottani vidék
keselyirl látva, hogy elbeszéléseit illetleg egy kissé tamáskodom, proponálta, hogy tegyünk kísérletet a dögguuyhónál. Elhatároztuk, hogy még egy csendrfhadnagy sasairól
és
;
kisérete mellett reggel kimegyünk.
Egy
czigány-
nerlaffen
311
'Jiittbreub
mußte,
batte
id)
íDberlieutenant fd)neibiger
nub
bie 311
©raf
uirte
id)
in
Díitrouib
©eíegení^eit cine
3lînrmbraub,
non ben 3lblern unb ©eiern
für
mir einen
nuternel)meii.
ein
tüd)tiger ^ä^ev. (Ît erjäblte
etiimo
'Ji.Ur
biefcr
bei
b^lto,
feí)r
mir
fo
©egcnb.
bafî id) einiget, feiner
übertrieben
'inn-fud)
lueilen
iininber:
(Se ftationirte bort
erleben.
Gr mnfîte bemerft baben, äiiblnng
lliiterftütuing
feine
unb beim^nfebreii.
ber ^f't ils
bare iíeobad)tuug
3)íand)eö
unb
tî-infd)reiten
.'c.
geäimingen gemefeii uni)errid)teter 'Baáit
Slupinoro várva, hogy
ertbeilt luerbe.
telegrapbirte and) auf eigene ^íauft nad)^iiíien
Dí)ne
Míg Mitroviczon idztem,
empfieng, fonbern and)
Êr=
nnb propo=
feiner ^ubertiütte ju
entfdjloffen uuq,
in ©efellfd^aft
141
tói
szereztünk egy gebét, meghagyva neki, hogy
a lóval reggeli helyen.
Mi
a hely,
nem
is
'ó
künn legyen
órára
a megjelölt
Nekem nem
odaérkeztünk.
cines ®enbarmerie:DberIieutenaiiteê geitlid) %xüí)e
képzeltem, hogy oly óvatos
állat,
Sin
uníerem BnH'rfe
fein, ino and)
marhákkal, melyek alig voltak 50 lépésnyire
aiufrtdjtig
A gunyhó azonban
szítve
2 méter hosszú és szélesség, IV2 méter
:
mély verem
volt a földbe ásva,
fel lehetett állani; felül
a tetejére pedig
—
szett
mesterileg volt ké-
friss
melyben egészen
berözsézve és elföldelve,
— mint
a környezetén tenyé-
benn
átjutni, s a
eridiiencn waren,
Seit
ber
gefiel
ber
roie
gcioüljlte
ßs mar
eine
50
mib Sd)iiHnne
Sá)ritte entfernt non uns.
terségéhez,
a czigáuy értvén mes-
csakhamar lenyúzta. A dög 30
lépés-
nyire volt a leshelytl, azontúl pedig ugyan-
òm^
tlünk
balra pedig egy kitömött rétisast
alhidUa.
(Haliactiís
Jj.)
állítottunk
fel,
(egy
olyan példányt, melyet egy lovász legény tömött
;
tehát desperatus alakja volt).
i)ierauf
2lefteii,
man
3iur mit 9Jiübe fouitte
bann
©eftrüpp
frifd)eô
feitiuärto
funere gelangen.
eine fleine Ceffnuiig in iia^
5)em l'nberpia^e
gäbnten brei gut angebrachte
511
©d)ieBfd)arten.
®as
olyan távolságra a földre tettünk egy eleven uhut,
lunreii faiiin
$ütte mar ganj
;3)ie
mar eine ©riibe uon 5roet Sänge unb breite unb 1-5 5Jieter tief ge^
augebäuft. s
fiel)
auö^
febr
fuiiftgered)t angelegt. (ìè Siieter
mit Erbe i^ugebedt unb
lovat agyonlttük,
i)or=
gebeijuteijutnunbeau ber Saue, noli mit lueibenbem
graben, oben juerft mit ©taugen unb
A
'-^pia^j
ober fieier,
3íbler
degeben mürben,
i)ier()er
5U er=
fomite nid)t glauben, baf? ein jo
iá)
äiogel,
ficiitiger
mir
ijefagt,
bie
íjatte
nn Dvt unb ©tette ju
^rüf;
)dbn
§8ie^; ^ferbe, ^ornoief)
bozót halmozva. A bejárat oldalt,
melyen csak hason csúszva lehetett dög felé három lrés ásítozott.
Uí)r
nur su
ßaui Oröre
dereit feinen
unb
íjerjiiöetien
uni Drei
()a[ten,
ni(i)t,
luar c\íáá)
SíufiiiiíT
mint a sas, odajöjjön. Egy nagy legel volt az a Száva partján, tele lovakkal, disznókkal és tlünk.
unternehmen.
Die Síöíerjagb ju
tetszett
Sß^nb
rourbe
uno
erfd)ofien
burd)
ben
^igeuner, ber fein ^anbioerf gut oerftanb, mit ®e=
30 ©cbritte min ber
fdjroinbigfeit enlbäutet; eö lag
§ütte.
berfelben ©ntfernung fc(5ten mir einen
;3ii
unb
von ber ^ütte einen auêgeftopften ©eeabler (Haliœtus albicilla L.) anê. (Gè maréin Ul^n,
linfe
beêperatee Gj-emplar anê ben iíünftlerbanben cineá 3ïeitburfd)en Ijerftammenb.)
Besiettünk a gunyhóba
magamban
s
nem
egy gúnyos mosolyt
fojthattam
el
aSir eilten
in
^ütte,
bie
Alig hogy a cognacos üveg rendre járta, meg-
bie 6ognac:55Iafd)e
bie
3ïunie geinad)t,
id)on bie Sïral;en,
um
ben
Sauge
freiften fie
iieden. iiinl)er,
biê
langfamcn ©c^ritteê immer
ban megszállva közeledtek. Sokáig tartott, míg rá merészkedett a már az els egy fiatal felpufladt dögre. Ez jel volt a többinek; mind bátorságot kapott, s csak néhányan, melyek már
®s bauerte
hallhattak e helyen puskaropogást, károgtak a
eine
arge
ferne
unb
—
Csakhamar megjelent
nus corax, L. j
egy óra jött, s
is,
nem
de
lefolj-ása alatt
utána
még
egy.
két lioUó (Cor-
akartak megszállni
;
még 4 egyszerre Sok idbe került, míg
aztán
—
lange, biê
bie
itile,
bie
fd)ienen jroei aîaben, festen
©tuiibe folgten ein
©tüd
Gè
iiad).
mulatságos volt nézni, mint veszekednek egy-
fie
!
Némelyik oly szemtelen
hogy az uhunak farkát
tépte,
mások meg
über
Ginige marcii
am
©tofs
fo
gerupft
roar
fid)
fort, iìalb er=
aber
nid^t, in einer
unb fpator nod) fie fid)
jum roie
unuerfdiäiiit,
auêgefetUen ©eeabler ^erum. id)ieii
eine
csakhamar négyen kering-
gleid)
barauf
©tüd
"oa^
-Jliibero
megérkezett egy fekete kdnìja(Milvìts korscJiun, s
lueiter
fdion
bielten
feljr unterljaltlid),
a kitett albicillát czibálták. Nyolcz óra tájban Qn.), utána a másik
bnben,
üier,
ein
ßonrage, nur
maljrfdieinlid)
l)crabgeriífene
Ijaben,
jungeê
ein
bauerte lange, bie
Go
ein jebeê
näljer fainen.
Tkè mar
fefete.
fid;
noc^
iljnen
—
faf3teii
Das Carmen
Jrafee entfdjloffen.
egy letépett falatért
mciften
auf biefem '^la^e
fe(jten
unb
6ine
bie
(írfabning gemad)t
végre neki mentek a falatozásnak. Eendkívül
volt,
näljer
auf bas ^íferb
fid)
3cid)en für einige,
unb bann
in einiger (Sutfernung feiten
fie fid)
©tüá
erfdjienen
annen Ubu
511
uhut. Sokáig károgtak, végre tisztességes távol-
távolban.
aber ein
mit äiigftlidiem ©eträdije
jelentek a varjak, hogy bosszantsák a szegény
—
fonntc
id)
fpöttifdjee Sädjeln nid)t unterbrüden. Äaitm batte
!
fie
ftritten.
ben llbu
aber riffen ben
©egen
adjt Ul;r er=
©dimar^meibe iMilvus Korschun, Gm.), bie
jroeite
unb
in einer
furjen S^ii
143
Nem
ték körül a prédát.
Hanem
rászántak.
soká tanakodtak
szegények
nem
,
ok
is
igen falatoz-
mert a varjak folyton czibálták a farkát s ha egyszer
battalí,
hol az egyiknek, hol a másiknak, elzavartak egyet, nehéz
a fekete népség
nem
volt
megint
a leszállás,
engedte. Kileucz óra tájban
egyszerre fölrel)bent az egész lakomázó társaság s
vagy 15
tak
— 20 lépésre
a dög körül a földre száll-
csak a kányák keringtek folyton keservesen
;
siránkozva. «Most valami nagy állat jön
meg
a fhadnagy,
s alig
szólalt
meg
!
jegyzé
»
egy nagy
:
árnyék csúszott végig a legelön. Tíz perez
sötét
frciftcn íd)oii «icr Stiicf
iinb
luurbc bio eiiu' uuwjetriebeu, baucrto oo lange,
biö
biefeibe
unb
üom £uber
valami. így múlt
11 óra,
el
miközben igen érdekes jeleneteknek voltunk egyik rétisas, egy tavalyi
az
tanúi; pl.
a kitömött
folyton
taszigálta,
kitépett
hátára
végre
ült,
használta
fel.
sassal
veszdött:
belle egy csomó
még
a feje tetejét
is
fiatal,
lábával tollat,
a
ülhelyül
Witembkand gróf állítása szerint,
— 20
niad)tc
©abehueii^en
bie
«'^(%\ foinmt
in ber íuft nmt)er.
er
Dberlieuteuantunb
Senievfiing, glitt
biefe
Avafje
©diritte entfernt
unb nur
inieber nieber
üuui
fdion ein
bunfiev ©d)atten über bie Siieibe ba bin. iSô uergiu:
Diinuten, ol)nc bafi
jeijn
Kräfien ju näiiern getraut
©eeabler auf
ftriinbenb.
flu)
—
©rbe
ber
iioeiten,
—
feiUe
nieber,
in einer ein
fid)
bie ^yeberu
§od)
in ber Suft
ione
(flu^flu^fíu:
iiid)t!
bie eigentbümlidien
eineci
and) nur eine ber
Ijätte; enbltd;
bie
vüf)rte fidi
Ci"r
fid;
60 ©diritten
Entfernung uon
Ijörten luir
még
ettua 1.5
ein grofîeè 2:^í)ier» benuu'fte ber
egy nagy suhogás, és a harmadik, utána a negyedik rétisas jól hallható csapással vágott a
is
bann
llbr erbab
'»
WoiU'ii
jnlaffeu.
nicí)t
freiften fd)reienb
tnd)ttgcr
jusson nekik
ec
lief5cn ftd)
már közelebb, mint az elbbi. A dögön még mindig nem volt semmi Egyszerre
dögre. Már most megmozdult a két els is. Komikus ugrásokkal közeledtek, és valamennyi varjú, holló, szarka és kánya mind sietett, hogy
unebcr fe^en fomite, benn baô fdjiüoräe
fid)
nuf einnuii bie ganje (iiefeUfd)aft
fid)
gen
!
iieiäfti(]t
iïolf TOollte
00 lépésre a földön guggolva, borzalgatta tollait. Meg sem mozdult Fenn a levegben a másik sas hugygyogott (klu-klu-klu-klu), azután az is megszállt, de
aiid)
ficí)
unb an boniStofìiìejnpft,
nnnnfuiefetU
fauni
!
bic -iVnite, bie
mürben pou ben £räi)en
íjatten oiel aussiiftefien, fie
miközben a döghöz egy állat sem mert közeledni, mig egy hatalmas rélitias vagy tellietett el,
um
auf bieä3eute íotUcn.55te armeu
iiad) iiieiüi^iíeíiiuu'ti
fpdter and) nieberiiefî,
fid)
bem
aberfdjoii oiel iiäber, ale fein inirganger. íluf Síafe loar nod)
iinnu-r
nid)tê!
unter lautem 33raufen ein
unb
Ijerab
baê
unb
britter
ftiirjte
cin üierter
mit weit ()örbarem ©d)lage auf
I)ad'ten
ÍL'uber.
eínniaí
Üluf
rührten
ÍJs^t^t
and)
fid)
bie frü[)er 9C=
fonunenen.Slíit fomifd)en©prüiugen luiberten
l)erbei, baniit 1
1
"^lahm,
S\rdl)en,
alle
loeldìer
©o
eilten
So
febv intereffanter ilJíomente loaren.
verging
Slugenjeugen
n'i'"
3>-''t
fie fid),
'Jiieiben
and) ibnen etiuaô bleibe!
uuihrenb
Ubr,
unb
(Sifter
j.
©in
33.:
ugyancsak annak a sasnak a feje tetejérl ltt le az ezredes néhány hét eltt egy másik réti-
©eeabter, ein oorjäbvigeö jungeö ©tücf, batte humer
sast
ftiefe il)n
!
bem auègeftopften 3lb(er (füf3en, rifî ibm ganjc
etiuaô mit
auê,
mit
enblicb
fe(5te
er
fid)
ii>urmbranb enuätjute,
vendég érkezett. Disznóröfögéshez hasonló hangok ütötték meg fülein-
Dberft
csakhamar három fakó keseluü (Gíjps
lim
11
ket,
(k-a
s
tájl)an
új
fidvus, Gm.) közeledett hatalmas szárnycsapásokkal a döghöz. Minden gond nélkül megtele-
pedtek és falatoztak
!
a társaság: két kutya
Végre hogy is
megjött.
1
1
©timnieii,
flangen,
Ubr famen
vus Gm.) bem
3(afe.
neue
Dljue
fie
tépni; a másik egy dühös kis rattler-fajta kutya,
completi SU mad)en, famen
bicillák
meg
is
ban derekasan megálltak helyüket,
nem
féltek
a kutvától.
Ennél gyönyörbb
ké])et képzelni
nem
lobot.
sum
fid)
fümmerte
gröfiere
unb
%xa\]t.
begann
fleinere,
ein
n)(it)renb
bie
mutl)ig
sogen
jurücf.
ftd)
fann
ÜH'forgnif?
lun
lueiiig
um ju
Siattler,
mit mnd)tigeii
feljten
bie
®efeUfd)afl
,iioei
,s>unbe. T'ev
bie i)lnioefenben 5erficifci)en
aber
bellte
;
ber fort=
mäd)tigen íKaubugel an. Sie ©eier
behielten
^31ian
fid)
imd)
einen ©cbenfel jorniger
l)örten
Weier (Gyps ful-
jebe
©nblid)
fid)
Jíir
©afte.
©dnoeine febr äönlid)
uieifíföpfige
mivel sem tördve, kezdte az egyik czombot al-
Wraf
Kopf.
beffen
barauf näberten
g(etd)
nagyobbik,
Az
ev
oor einigen ÍBod)en ber
beneii ber
lueUbe
brei
hátráltak tle, a keselyük azon-
;
fd)ofi.
?f(ügelfd)Iägen
folyton ugatta a hatalmas ragadozókat.
fd)affen
beö auègeftopften einen See^
uomEopfe
legyen
teljes
A
abier
I)iev
auf
baf;
j^u
33ufd)en JÇebern
fid)
iljve
^^Uä^e,
aber bie ©eeabfcr
fein fd)önereo íiMlb oorftellen, alo
143
nem adtam
Sokért
volna, ha
le
tudtam volna
©ruppe! ^á)
biefe
menu
fényképezui.
l)ättc
um
oicd'ö
i^cgeku,
nic[)t
mx-
cine pf^oiotjvapljitclje 31ufiia£)me ijätte
idi
ueíjineu fbuneu.
Sie Beit Dél
felé járhatott
madár
az id, de a várva-várt
a bnráU.csdijü (Vidi tir moiuichiis, L.)
nem
csak
már
roar íd;on flcgeu
monachus
akart jelentkezni.
'3>er 3ippetit
Mi
elfáradtunk a nézésbe, tehát ki kel-
is
a halálos Ítéletet
lett
mondani
egy óriási fakó-
:
umreu ber Scene ninbe, c;\efätlt
llnjere 3Lìal)(
luerbeu.
grau geroorbeneu ©eeabier mit Sei) ijattc fein Oeiueljr mit.
®ê
bie sroeiteu l'äufe nidjt benü^t roerben.
A
két lövés egyszerre dördült
nem
el
!
A
sroct, brci
másik csöveket
lehetett használni a lecsapódott füsttl.
^ev
unb beibe Sdinffe fnaííten in bemfetben grofsen 9iaud)Cö
iî'eê
i:1faud)
mit
3:ijierc
geiang eö aber, objmar mübfam, über bic
A
hatalmas
füst szétoszlott, s a két
állat ott
bem
3(uf
befanbeu
l'ubcr
folgenbe î;i)icre
idben
4 4
volt:
«
Seeabier
«
idjroarje 'iDîilane
7
«
Külf'rabcn
4
1
«
rétisas,
etlid)c
7 holló,
2 ©tüci »Qunbe.
szarka,
©ine és
40 Stürf
folcbe
ftellung jur
ilräljcu
©ruppe
Ilyen gruppot kellene a kiállításon bemutatni
bevégeztem a colonia-gyüjtést, miután
is
még
itt
e
összevárok egy ilyen érdekes
s
lefotografirozom
és
képet felhasználhatnék egy
ket!
Az
ilyen
szarvas
elhullott
elállításánál. Sasokat és keselyket tudnék
lni
!
több a sas, mint Mitroviczon, teszek
próbát
bandát
folíte
©diau bringen!
num
auf ber
'ii.ienn id) ba'j
unb ba
einen ìierfud) mad)en
itt
uub
für bie (Sotoiiie gefanunelt t)abc, mcrbe
2 kutya.
vidéken
gieidiei ^cit
ju
fid)
(Sifter
4 barna kánya,
Ha
ju
3 ©tücf ©eier
tehát ugyanazon
vagy 40 varjú
Saue
:
3 kesely,
1
ringen.
äieljen.
repült a Száván.
A dögön
unb mir
fid)
bem Xobc
©eier rourbe aud) «errounbet, biefcm
(Sin jmeiter
vergdött a dög mellett. Egy másik kesely is megsebesült, de azért, nehezen bár, mégis át-
fonntcn
roegen
empor, jertbeiite
flieg
mäditige
5U)ci
fairen
eine,
gestii)!!:
3(ugenblicfe!
egy, kett, három, a
:
fiel
fdjneciüeifseui Stofee.
lourbe
nem
számlálásra
fid)
co mnfìte
auf einen riefigen Picier nub auf einen uralten, gauj
keselyre és Ggy vén, egészen sz, fehérfarkú alhicillára esett a választás. Nekem fegyverem volt.
(Vultur
herìlblcr unb Weier nevininbertc
òa^ S^obeeurtíjeií
kent.
Dürciefcíjritten,
L.), moilte uid)t erfdiciucn.
íd)on, aud) roir
Pedig a sasok és keselyk étvágya már csök-
ïïlîittaç^
aber Sor emiattete isoget, ber £utteiui,eier
itt
grofîe
bicr and)
9lbler uoi=
unb mannigfaltige ©cfcllfcbaft äufammeu^
anbringen, meld)c
um
l)ier ntcí)v
33iaterial
hi ilìitruui^, l)offe id) eine cbenfo
ale
Ijanbeu finb
id)
'}[né=
bao
33ilb
id)
pbotograpbiren merbe,
baiui
ber
bei
Tarftcllung
naturgetreu ucnocnben
.s)irfdjen
uub®eierfbnule
id) Ijicrorto in
ju
eiiico erlegten
tonnen. 3lblcr
geuügenber
i'lnjaljl
erlege)!.
eleget.
3lber je^t fe^en unr nacb ber (S
Most már lássuk az coloniát. Ide érkezve, több
Elször csónak
az
is
(ott
Obcdíszl^a
nehézségbe ütköztem.
Obedsziai Burrába,n
még halászni sem
Akadt egy halász, a
ki
bitrra-hnii
nem
volt eddig szabad).
késznek nyilatkozott
vagyok, — horrendum dictu —
csónakját,
míg itt
napi 2
használati díjért kölcsönözni
frt
kikergettem
!
volt
!
;
persze
û
I
It
i
e.
.'òier
Sdjiuicrigfeitoi
fämpfoi.
Cbebejfa^Siarra
fein
fogar bíe
ber
fid)
£al)ii für bie ^eit
ben ^reiê non 2 fciìie
(Srftoio
.Sïal)!i
ívifd)erci uerboteu).
ein (Vifd)er,
Obebejf a tìarru: mit
a)u_\clangt, ninfUe id)
geneigt
uorrátljig
fid)
Ijutte,
fi.
ju überlaffeii, ben l)atte
ift
,^mar
fciuen
meines ^icriueilena per Xao,
uiiucrfcbämte^orberung natürttd) ganj
bauongcjagt.
ber
in
^bafelbft
(Só ))ielbete
erflart
))uuu'l)cn
unir
id)
um für
eiitfad)
144 Elmeutt'in a Szávára,
találtam egy olyan
s ott
csónakot, a mely egy törzsbl van kifaragva
még
karban van.
elég jó
s
Szóba ereszkedtem
gazdájával (szerencse, hogy némileg tudok szer-
miután
bül) s
jól
leszóltam szerszámát, kínáltam
Még
érte 5 frtot, a mit végre 8 frtért el is adott.
az nap átvitettem kocsin az Ohcdszka Barráha,
mely innét a
falutól kocsin circa
fekszik, gyalog tehát
nem
V4 órányira
lehetne az utat meg-
tenni.
jur ©auc, luo
[Kç\ab mid)
:3cf)
äicmlid; flutcin
Bufínnbe
—
cinem ©tniniiic aiiêgcl)nueii
ííinnfd)
unb
uer)ìel)c
bttô 3C119 i"cá)t í;erabiU'iol;t
bnfüv 5
bereit
fi.
unb
einigten mir uno,
Tiod) benfelben ííig
uom
ifi
nm
8
fi.
Dbebô5fa=
T'ie
— gefobven —
Stuiibe
'V-i
mid)
hieben
nielein
ìind)
id)
bnè ^euQ per 2iSageu
id)
5)orfe co.
bafî id)
id)
fanfte ben Slaljn
id)
lief;
iii
aus
-Ȓiutbem
crfldrte
íjabe,
nad) Cbebô,ifa;33nvra überfübren.
ìiarra
—
©Hid,
((Sin
fpredic!)
geben,
,311
imd)
ciiu-ii
fauìi.^d) begann baô
.^anbeín mit bem Gigcntiiumer. etiinis
id)
befinblid)oii Ealju
entfernt.
A
fészek-telep meglej^o,
az embert bámulatba
nem
sok a
víz, s
ép ez
s
hogy
oly kiterjedt,
A mocsárban most neheziti meg a behatolást ejti.
;
jobban mondva az egész úszó szigetekbl
áll,
melyek azonban az embert nem bírják meg. Sok helyen víz nem látszik, az egészet rothadt sás, nád borítja s ilyen helyen kell keserves vemellett
ríték
együtt
még
a csónakot áteröszakolni
velem
két embernek. Mieltt a coloniához
érünk, van egy 50
—
(»0
lépésnyi tóterülct, me-
nem
lyen a viz fenekét a tolófával
ÍBrut=(ío[onie
Í3)ie
gcbelmt,
bem Siunpfc
:3n
nH'ld)er íd)niert.
bie
nnb
üielen
burdijioiingen.
Goíoinc
gelangt,
S'eidieô
keserves.
Sìoben
van
nve
az
îd)eint
:
^n
Míg ezen
keresztül jutunk, sokszor
el
kell
venni a «pálinkás üveget»!
nnb
bedt
gcne(3t,
febeu fann.
^Tiefe
Stelle ju
eine fcljuierc 3irbeit, oft
òm Most jön a nád, ekkor a csónakból ki kell menni. Egy kis félrelépés, vagy rothadt nádtorzs, s az ember hónaljig van sárban és vízben! Végre elérjük a rekettyést. Olyan hely ez, úgy össze-vissza van nve bozóttal, szállni s gyalog
hinnk
a macska sem tud áthatolni ha az ember akarja, még is megy! Félrelépni nem szabad, mindig cserjétl cserjéig
hogy azt
rajta; és
kell
haladni: ágról-ágra mászva.
még megjárja, hanem a hség,
A
fáradtság
az elviselhetetlen-
nek
látszik.
lás,
melynek csak egy orvossága van
Sokszor kerülgeti az embert az áju:
a pálinka.
^)iol)r,
Itt
a kanalasok magasan, a bokrok tetejére épí-
tik fészkeiket,
csomóban
a mit
még nem
költ ott körülbelül
Egy Mondják
hallottam.
500
pár.
;,^sc^t
eiiu'
burd)
nnb
mit
man
cö für
bnrd)
nnmöglid)
nidjt
luirFlicb
ift
fonunt
i)aii
nnb jn Anfie
ober ein gefauiterSiobr; bi'j
fid)
an
ÄLHiffer! (Snblid) crreicbon
mcibengeftrüppe,
fobbe Stelle,
bie ílcbfdn
meldic
berart
beu)ad)fen
C^ieftriipp
bält, baf; and)
im
mir baê
ift,
bafj
mir cincStatje
bnrdjbringcn föniu^: nnb bennocb, menu bcrDíenfcb eô
mill,
gebt
nnb gelingt and) bieo!
feinen Àcbltritt macben,
Öefträudjc
benn
Cft
friecbcnb.
bie.vtitie ift faft
nuifî inniu'r
^JJian
man
ift
barf
non einem i'lfte
ber î!?bnnuid)t
unertröglicb unb ba
Ijilft
nur ber iU'aiuitnunn!
ßncrft
fommen mir
(Platalea leucorodia
^nr (Kolonie berSffcbSíeiber Ij.).
intereffnnt.
©ipfeln ber
(5)cftrand)e,
ßo brüten
!ì^bgel
bort
Tiefe
erbauen
Tic
íjobe.
man
gum anbern oorbringen, oon einem
snm anbern nid)tc',
Legelsnek a Kaiialaa gémck (Plalalca leucoEz igen érdekes.
beftnbet
bcrart bc:
nuui bie ^nfli'djt jn
nuifî
À'i-'lj'tritt
man
bcffen
evrcicljen
äi'affer
paffiren,
mnf? ben Sia\}n uerlaffen
ftamm, unb ivotbeunb
nalje,
rodia, L.) telepéhez jövünk.
man
meitcrgeljen. (Sin
loír
nid)t
bao
nel)men!
©cijnapêflafdHMi
Tic Tiefe bea
('>)eiuäd)'j
nmn
baf;
)&viú-
melcbcr
aber burd)gebenbô
ift
mit incinanber Dcrflocbtcnem
juHuer
^ur
bafî
fein,
ben
id)
ííeid),
©taugen
Cberfiäcbe
beficu
eiiuMi
paffiren.
ift,
grofs
langen
ben
mit
föiuu'ii
breit fo
nuê
gar fein
'ix'ibilfe
man
"i^mor
man
iiinf;
circa (iO Schritte
man
fiebt
nnf földien '|Udüen faim
2)iänner
tele
er;
©an.ìe
non fanlenbcm (òka^e
ift
nur mit barter Üiübe nnb
egymásba kapaszkodó uszónövényzettel, annyira, hogy a víz tüköré sehol sem látszik, ezen átjönni igazán
azonban
'íiídífer,
nu1jv
ílíe)iíd)en niá)t
\)c\\
-^íídüen
lehet elérni,
felszíne
imd)
baô
aber
ganje %íaá}e
9ïoljr bebecft;
Sìaljn
loenig
feijr
befteíjt
!3"íelii, bie
ertragen. 3hif ÎBaffcr,
in tS'rftannen felit.
(einbringen
gefagt,
33eifer
fdjnnnnnenben
bevjeit
ift
bao
llniftiinb
ano;
liberraícbcnb u)ib fo
ift
ben 5Jienid)en
ce
baf;
mas
(Solonie
iljrc "Jïefter
ici)
ift
febr
auf ben
nod; nicbt gebort
circa 5l)0 '•^iaare.
^Vian fagt
145 ugyan, hogy a nádon belül
nem
odáig
van
is
telep,
de én
jutottam; talán majd holnap! Egé-
szen elfeledtem
még
említeni,
hogy igen
kelle-
ba§
äiuar,
aiicí)
inciter t)iueiii ju, l;iiiter bemJioíjre,
cbciifnffâ cine (Soíoiiie fid) befinbet, (leiite foimte id}
In
nlier
bníjiu
metlenek a behatolásnál ezek az úszó szigetek,
iiiorcjeii!
fjatte
gauj
mert
uiiaiigcncliiu
beim
(Sinbrincieii
lynfcln fínb,
beim bas
alatta a víz
if/cii
hideçj s az átszakadások-
hség
nál az ember a tikkasztó
által kihevült
minduntalan jéghideg fürdt kénytelen
testtel
venni, de azért azt hiszem
mozog az ember
nem
árt,
mert folyton
ciêfalt,
vannak a többiek össze-vissza keverve. Vannak bokrok, hogy már kanalas
kolónián
túl
lenne hely egy fészeknek
alig
mellett
áll
az Ardsa
Egymás
rajta.
garzella, L., a
kormo-
íd)unininciiCieu
bieje
aiíafjer
unaniicnc[)m, abet
ijcfäljrlidjc
A
une
uergcffeii ju enualjiicn,
ift
unter bciifelben
bem uom
rocnn innn baíjcr mit
fcljr
inetteidjt
uiöíjlidi
burdigebruutícnen Ei3rpcr tjineinfaílt,
Sab
!
^d)
—
uidjt aeíaiu]eii
ift
gíaube
id)
Sd^roeijsc
boö fatte
nid)t, baf; eê
man
'goißcn ucruriadjcn tijnnte, ba
fid)
fortiuaí;renb bement.
Platalea befinben
.suinter ber (îolonie ber
ftei)t
bie
fid)
3Mn
einanber gemifdjt.
(ìolonien unter
übrigen
^(a^ für
@efträud)e, auf bcnen fauni mei)r cin
rán (Graculus carbo, L./, az Ardea cornala,
ein 9icft benfbarroäre. (Sôfteijen neben einanber bie
Pall., és ibisz (Ihis falcinellus, L.) stb. fészke.
9îefter ber
Lakóik békességben élnek, legfeljebb a vakvarjú
(Graculus carbo),
(Nycliardea nyclicorax, L.)
csenik
fiak
el
az
mata
élelmet szomszédaiktól.
Fall.), ber
itteni erdész
(Havlicek József úr) az ezen
mocsárban költ madarakat íiO.OOO párra becsüli. Ezt a számot én túlzottnak tartom, de nem lehetetlen, hogy igaz, mert most a madaraknak legalább fele eledel után lát, s nincs otthon. Annyi azonljan l)iz()nyos, hogy még ennyi madarat együtt
nem
láttam
gutter i^rer 9iaá)baren
ber
auf 30,000
^^íaare.
etiuaô groü, aber es ift,
beun
jelit
még elmondani,
ba§
biefetbe rid)tig
niögtid),
de
már
idm
aBaê meine Sonuntung
id)
unb
.S^ütfte
ber
in
fd)ûn
1
Ubr
luitt
Gábor.
fo oiet
'í.sbget
fo
bier.
felbe je^t
bemerfeu, bafî í)abe,
metdje
fetjen inerben.
Diandjeô ci-jablen, aber eo
nad) ÍJiitternacbt
(fonft
morgen
babe
loerOe
Ul)r geiuedt. '^d) fd)liefìe bai)er ÏÏÎit
Szikla
nur
Staunen
4 vagyok
betrifft, toití id)
©ad)eu beifammen
fd)i.ine
3d) fönnte imd)
éjfél
írni!)
bereite
fejezem Írásomat.
Aciuüa. IV.
jiuar
íjalte
ift
3eit äuni fd)reiben) unì»
tisztelettel
îîoget
biefe ßatj! für
^^d)
holnap pedig már 4 órakor költenek. Tehát be-
Mély
Sumpfe brütenben
menigftenô bie
ift
baè ^publicum
fogja lepni.
bas
3iadjt="Jîeit_)er
auf ber Sudjc nad) 'Jiatirnngômitteln fern non
!
óra elmúlt (máskor nincs
beifammen,
frieblid)
roeg.
biefem
in
mot meg 1
tebeu
lu.
f.
S}er tjiefige görfter (^err Sofef ôauticef) fdjdl^t bie 3«f)t
nid)t betaitlircii
Sokat tudnék
(Ardea com-
(Ihis falcinellus L.) u.
l^t'i^
fdjnappen bie jungen
A mi gyjtésemet illeti, nem akarom részletezni Csak annyit említek meg, hogy már igen szép dolgaink vannak, hiszem, hogy a publiku-
után
L., ber S^ormoranfdìarbe
©d}opf:3ìcii)er
tier
Stile biefe !ynuiol)ner
t)od)ftenè
Az
Ardea garzetta
id)
meinen
idi
ift
feine
fd)on
um
'ërief.
befonberer êoi$ad)tnng
©abriet Sfitta.
19
A
Mimikrizinusról.
Herman Ottó.
Irta
v^"^.. ;,^"'-\
ùcn iHiiníluiíiima.
(llcbcv
Dito
5>on
Madár
nem
és hullám,
A
természet barátja, a ki
^ojjcl
«nù
ttSlcllc.
.s'icniian.
So
inniui)cr ííaturfrcinií', iicr
saját tapasztalataiból ismeri a tengert, azt
bas Seben bee
SOieereê nid)t auöeii^cnerlHiiidjauiiiui
gondolhatná, hogy szemével az egészen világos
femit, i]laubt,
man
szín, vagy épen
rein meijjen líoijeinvten,
madárfajokat, mint
tiszta fehér
a sirályokat, pl. a hósirályt, továbbá a tarkákat,
igya csiganyitogatót, a dunna-lud hímjét, amint a tenger
felett
vonulnak vagy tova
sietnek, ügy-
szólván a szemhatár széléig követheti
;
annyival
(Slf enbein^'JJÏinie
bas
0"
;
inii)íe bie (\a\\-, Ijelleii
bann
luie ílíöuen,
ober
ben nnfjerften ."òori.Hmt
mit
bem
yinçu'
fönneii;
véve sötétebb, tehát a világosabb színektl többé-
©anjen
kevésbé élesen
ober meniçier fdjarf abfted)cn müfíen.
elüt.
Sokan hiszik
azt
is,
hogy a madarak tenger
a magasan röpülnek tova,
felett
ezért is
könnyen
már
s
és messzire láthatók.
csak
Midn
1888-ban a norvég tengerpartokon a sarkkör a Jegestenger vidékein, fleg fcst,
feltnt
hanem fajok,
az,
foglalkoztam,
hogy
el.
nemcsak
egész csapatok
is,
ornitologiai
igen
egyes
gyakran
madarak,
így bizonyos sirály-
a tenger felett vonulva vagy kerengve,
csodálatosan rövid tek
Troms, Hammer-
Svaerholt és Vardö vonalán
tanulmányokkal
és
A Tromstl
id
alatt
nyomtalanul tn-
Riso szigetéig,
tebát a 70°
ÎBiele
nmíomebr, nlö ift,
bafi
Eismeere,
ii.
3111.
.tíüfteu,
nnb
Stnbien
nur
3. 'Ai
oblaij, fiei eô
jener
äiei)enb
im
biefem^rnnbc
im
im 3aí)ve
'^.Hilarf reife
nnb im
befonbero anf ber Sinie Xromfö,
.^ammerfeft, ©i)ärl)olt
nnr einjeine
nerfoliu'u
isößel, über ÍJÍeer
bie
meitljin ficbtbar finb. 9(is id; aber
188S an yiormeiieno
an
bio
ja bie j^irbe beê ÍOÍeeve
glauben ferner,
nnb
'^Jìecre
bie Ijellen ^yarben baljer meljr
äiefjenb^bie^öije i)a[ten,unb anà) ano [eid)t
bem
jojniaç^en
baljineifenb,
eine Dnnfíe
barnntev bie
über
be}!.,
inkább, minthogy a tenger színe egészben
is
jvu'
bie bnnten, iute3Uiftcnifiíd)er,
bea (Siberoogeiô nub
fctjiuebenb
ober
'iiarbö, ornitboiocìifdìen feljr
baio anf, bafi nid;t
SBögel, fonbern felbft a,anie ©djioärme,
çi,eiuiffev
Siönen, über bem
ober freifenb,
in
ÍJíeere ba(;in=
merfmürbig furjer ßcit
fpnrioê uerfdjuianben. 9ínf beríConr, u)eld)e
3:romíb ano anf bie ^nfeí
)'){\\'ó
—
alfo
id)
non
über 70'
147
sz.en
é.
terjed
felül
július 1-én indultam
úton,
már
el,
melyre
1888.
sirályesapatokat
is
láttam, melyek, mint a forgószéltl felkapott
papírdarabok emelkedtek
mozgó felületérl
tntek
fel
elfújva, vesztek el ismét.
is
minduntalan megleptek bukkantak rövidebb
a csónak közelében, hogy a leg-
fel
id
mintegy varázsütésre
:
eltnjenek. Pedig'
alatt ismét
itt
«hullámzó tenger» játszott közre, mely-
a
nek hegye -völgye elnyel
és eltakar, legtöbbször
csak épen hogy fodrozott volt a vízfelület.
A na
gyobb távolságokból sikerült lövések után, lettébb
fe-
uehéz volt megtalálni a madárzsák-
mányt.
isss
i. :^suli
bemeijteu
tcidjt
uutt'nia()ii!,
auf,
^Wìi)i)eu
mie uoin 3Bivbe(minöe
flojaijte
bea
%[<xá)t
fioíen
mir
iutid)c jintroeii'e,
ber
•^^apieri'djuiticL
^JJíeereö
in
eiitftieöen,
©eftaít enicö (Soiiuè uon aBeitem ndjtbar imirben;
fobalb
szigetére, de
az Uria szárnyaló csapatai
am
2d;oûren non
fdjoii
fie fid)
meereo
Grind
Kisebb kirándulásokon
más alkalommal
nem
a tenger gyengén
messzirl kúp alakjában
azonban a víztükörre ereszkedve,
föl,
mintegy
s
—
33.
II.
aber auf bie Jßafferflädje beê ^oíar=
iiieberlieüeti,
mie met^geOfafen üerfá)manbeii.
2íuf fteiiiereii Soureii, ju ben '^w\d\x eô
fiel
con Urta 9201)6
©rinbb
k.,
mir auf, bafîunêbiefiieijenben ©efeíífdjaften überrafd)ten
ftetê
mie
Ëaijneê
beê
:
(jergejaubert iinb
3eit fpurioe i)ertd)munben.
f ürjefter
in
ber
marén
in
erfdjienen
fie
®â
Ijanbeíte
fid;
um bte omogenbeSec», béren aßafferbercje
[)iebei nid)t
unb
:2:'íjafer
nm
eine
uerfdjíingenb mtrten, fonbern gefräufelte SJÎeereôfiadje.
ícid)t
äumeift 33ei
ge^
ínngenen 3d)üffen auf mettere Entfernung, mar
ungemein fermer
im Jeuer
bie
ce
îiogei=
geftürt^te
beute auf.^ufinben. bie§
âllleô
Mindez arra
birt,
hogy a dolognak lehetleg
und)
üeraniafde
baju,
biefer Q(\á)t
genauer nadi^ngetjen.
pontosan a végére járjak.
3)aê Jiefuítat
ift,
ha.^ eê fid) íjier
um
einen 33e=
roegungêv (Vníbeu; unb ©piegetungê:'i)ïim.ifri<juui§
A
megfejtés a szín, a mozgás és tükrözdés
í)anbelt. 2)ie SSiJgeí Rieben
über ©ee nid)t in ber
.í»ü[)e,
mimikrizmusának bizonyult. A madarak ugyanis
fonbern mög[iá)ft
uem emelkednek magasan
über ben jemeiligen âBetienfammen. 33eim 3luêbliif
ahhoz lehetleg közel nyire
—
felett.
Egy adott pontról
határa
—
a víz tükre
fölé,
st
egy vagy két méter-
röpülnek az uralkodó hullám tarajok
felé, e
kisebbednek. alakra nézve
tekintve a tenger szem-
hullámok a távolsággal arányosan
Ugyanez is,
áll
a távolodó
melynek méretei
madár-
szinte össze-
zsugorodnak a messzeségben. Mármost abban a pillanatban, a
midn
madár nagysága
és
egy bizonyos ponton a
röpülmozgása a hullám-
nagysága és mozgása összevág, hozzá a hullá-
mok
tükrözése és árnyalata a
madár színezetével
egyezk, ez utóbbi abban a pillanatban a
néz
el
tnt
uou einem
nal)e,
alfo
fünfte gegen
firen
9)îeereê, uertleinern fid) bie
jur ©ntferunng. Saêfelbe äiet)enben
ipogei,
bie ^orijouttinie bea
ÎBeHen im
gefdjieljt
in
3>er[)ältniffe
mit bcm bal)in=
beffen îîimenfionen
fid)
^n bem
nut ber (Entfernung uertteineru. nun,
bio jmei 'JJÎeter
ein
íJíomente
meldiem in einer gegebenen (Sntfernung bie
©röfee unb ghigbemeguiug beâ
ÎBelIenbemegnng
äiogebj
SBetlen mit ben ber iUigel
mit
ber
unb äBellengröBe jufanunenfällt
unb au^erbem bie©piegeiung unb ber
ift
ebenfatlè
©tfiatten ber
färben beê 'Pogelê jufaminentrifft,
für baö l'lnge
beò ©d)auenben üer=
fd)munben.
szeme ell.
3)aê iu'rfdjroinben erfolgt
ineift
in
febr
furger
Seit.
Ez az eltnés legtöbbször igen rövid id
megy
végbe.
A Tromsdalpatak rost
alatt
babe
id)
an ber Hiünbung beo iromôbal=
maffere in baô 9Jíeer eine @efel[íd)aft
torkolatánál, a
tromsi
szo-
röplve-keresztez hét tarka cHiganyilogatól
figyeltem
So
meg pontosan,
tiszta
idben, egészben
körlbell egy méter magasságban
szárnyalt a
bunten über
unb fie
3íufteriififd)ern,
ben Xromföfnnb
meld)e
nat)m,
gan,^ ieid)t get'räufeiter
uerfd)manb
für
itjre
bei
non fieben
ílíid)tung
guer
flarem ÎBetter
©ee genau beobad)tet
mein Sluge
in
ber
;
nennten 19*
— 148 a kilenczedik másodperczben ve-
és
viz felett,
gyenge vízfodrozat idején.
szett el
A Hammerfesttöl
einem
a Svaerholtklubben madár-
—
hegyéig tartó úton, egy nagy jeges sir din
— keresztezte Axel Juell
Larus glancus
tány hajójának a
«
A
Sirius »-nak irányát.
melynek fedélzetén állottam, nyugatról
midn
a hajókormány irányvonalába
fölött a
über bem
^flíeter
íiHiífcripieiiel.
3hif ber îoiir inni .^íammerfeit
Süärljolttiubben, trennte
eine
ÍBogelbcrge
,ìiim
grofse
iSièminie
•
—
— ben
tSourô bee 3d)iffeé
hajó,
(ìapt. 3Í4;e
u
— anf
beffen tíerberf idi mid)
ftenerte
non io. nad) D., ber
keletre s
az
ért,
:
mely
einer (VÎiU^tiofn' inni beiíciufii]
lu'i
Larus glaucus
idt számolni kezdtem a csak könnyedén mozgó vizén,
u. },w.
kapi-
madár pedig dél-északnak vonult
haladt, a
Sccuubc,
madár mintegy 3 m. magas-
I
$5
e
I
(
befanb. 5)aê Sdjiff
non ©. nad)
ÜHicjel
Jiidltnngbes ©tenero abjnlefen bei leidjt
©ccnnbe
©ee
bcioegti'r
©ecimben
ronr ber -isogel
ber êijl)e non bei;
in
iinb
ber
in
ç),enan
er
unir, [unjnnii id) bie
ber eilften
in
:
alo
niib
t)ì.
Sirius»
«
ságban igyekezett tova, a tizenegyedik másod-
Iniìfiii
perczben már nyomtalanul elveszett.
ipiebei barf ober fohu'ubee nid)t anfeer 2ld)t geíafíen
Itt
azon-
ban nem szabad a következkrl megfeledkezni a megfigyelés alkalmával, lója
a
nem
70 cm,
1
s
madár, melynek
tromsi
mert a hajó
át-
merleges irányban távozott mint távoztak
szemlél álláspontját véve,
volt a
:
cslganjiitogalók,
hanem
azért,
madár pályája meglehet-
és
sen derék szögben keresztezdtek, a kettnek
haladása
megfelelt
a
kathetusnak,
két
hosszabbodó
folyton
melynek folyton hosszabbodó
hypotenusa-ján végig szegezdött a madárra a
megfigyel szeme.
ered, ezt az elrehaladást és eltnést igyekszik
magyarázni.
bei
:
'íoijel, beffen
©pannmeite 170 cm
fd)nner
im ©tid)e, mie
nid)t
S^romfö, fonbern, ba
SBemegnng i^ernben
li^eiber
illeti,
s
a
tzben
elesett
úgy ezek a hullámtarajokkal
és a tükrözéssel állanak
non
fo ^ieni;
entfprad)
fortunibrenb
fid)
(äniici
fo
oeren
fid)
ber
nomSe^
beträtet,
unb ©d)iff
trennten,
,imeieii
Sîatbeten,
fid)
bie 3(nfternfifd)er
fid) isoç^el
red)tem äBinfel
in
liei)
nerjdjinnnben.
Seobaditunç^ entfernte
biefer
bie
nerläii:
fortuuibreno
ncriringernber öppotenufe ber iìlid beo ikíd)anero
i>m
iuiinel feftbielt.
ííMefcii
miU
Ivorgaïuj
nnfer
non
fleineo
ììilod)eii
^"''"^
.s>ári)"o entftonniit.
ibiaè
bie
3)íboeiifd)areii
ftürjten SBögeí anbelangt,
a sirálycsapatokat
madarakat
.tuerben
fpnrloé
,^ie[)enb
ncrnnfd)nu[id)en, mcídieö ber íj;eifterl)nnb
Képünk, mel_y Háky Gyula mesteri kezétl
A mi
jmei Ìlieter
unb
bie
ftel)en
fo
im
ài'h^'v
nnb ber ©piegelung im
ben ÍBelIenfömmen
!K=
mit
biefelben
Díi
niitri:?lH'rl)ältnif5e.
mimikri viszonyban.
^críHnniluiannieí brs (Pisboncls. Simit'iiienSUif;
A jégmadár mimikrizmusa.
Félszázadra vissza-
nyúló feljegyzéseim egyikét adom lehet ezt vadásztörténetnek 18.j1.
a
is
itt
röviden;
nevezni.
gyönyör alsó-hámori kit
5urüd'reid)en, finbe
1S51,
^al)re
szén madárpuskával kezemben jártara
atyámnak,
äcid)nnngen, meld)e über
hegyi tó partját, hogy
akkor a csúz bántott, madarakai
lüjjek.
gebe.
.^m
l)aUH'ô
id)
Webirgefeeö
;"saí)reö índ)te id),
állfó^i^ómor
in
bent
bao Ufer beò ^erv=
mit ber inigelfiinte beiuaffnet, Iid)en
am
in getürmter Jvorm inieber;
beò angegebenen
.s^erbfle
;3al)rl)unbert
eine 3iíöti9efd)icí)te,
id)
luclcbe
ein
meinen non ber Wid)t gephigten
ab,
um
für
'iHiter "inigel
,ìu
erlegen.
A
tó
igen mély, két kristálytiszta patak, a
Szinva saGaradnatáplálja; vízének színe pom-
pásan zöld.
A
bükkös (erd) egészen a
tó jiart-
jáig terjeszkedik, sok ágát messze nyújtja a víz fölé;
az
ágak száraza a jégmadár legkedve-
îDer
fommen
©ee
ift
flare
febr tief
nnb
(i3ebirgöbad)e
(*3arabna, gefpeift
;
bie
loirb burd) jinei ,
bie
©jinna
%aúe bea Sliafferâ
ift
noli
uno
l)errlid)
grün. ®ie 33nd)en mareii biê nal)e an ben 3fanb
norgebrnngen
niib niefe tiefte ragten meit über
î
14'.»
sebb leshelj'c, innen vigyázza a fürge cselle-
meg a
halat
fia-pisztrángot.
©ciuäffcr
Ijinaiiô;
Azon az ágon, a melyrl már nem egy jégle,
most
tam a madarat, czéloztam, lttem
nem szoktam
lövés pillanatában
meg
belmnyni,
a szél
füstjét, jól láttam,
a
s
szememet
félre vágta
a lövés
hogy a jégmadár élettelenül
mivel a száraz ág pontosan
s
mivel a
Leereszkedtem hát a meredek
hullott a vízbe.
parton
is
Belop-
ott ült egy.
is
megmu-
tatta,
hol keressem a madarat, biztosra vettem,
hogy
azt
mégis találom. Csodálatosképeu azon-
ban sehogy sem tudtam ráakadni a madárra.
meiner ©treifimoi umv auf einem bürren
mand)en
félóráig,
hiába.
Kedvetlenül kapaszkodtam
föl
a parton
haza-
s
iincbcr
cin (Sieuogeí
non toeídjem
Sífte,
iá)
fá^on fo
auf Sd)iifî=
meite an, nüí)m ben iíoct aufs Síovn, bvüd'te loô
nnb ba
niá)t feucrfdjen roar,
id)
ben ^nlucrraud) feitroärtö baft
ber íeid;te aSiub
ganj genau,
trieb, \aí) iá)
ber Êiêuogel niauêtobt ins äßaffer
nun haè
fíetterte
Sees
roo ber tobte Üiogeí fein
roar
anseigte,
3íft
ben f-imh,
mu^te, mit »oller ©idjeríjeit
meiner Seute uoDlfommen
id)
^d)
fiel,
Ufer 6is an ben 9îanb bea
fteiie
unb ba mir ber bürre
í)ina(i
fomite
id)
ben
geroifî.
bem
auf
'líogcl
SBaffer burd)anö nid)t entbeden.
3d) ipä[)te eine
felé
ridjtig
33ei
nací)ftellte.
[)eruníeríjoíte. ^sd) íd)íid) mid)
aJierfroürbigerioeife
Kerestem negyedóráig, majd
goreílen
fíeineu
iinb
©l[ri|eii
madarat lttem
öürreu baniutor imiron bie
öio
StebUngaíaucrpíalje für ben Gieiiogeí, metcíjer ben
oergebenè
indultam.
l'icrtel,
tmlb
dwc
ftaide
Stunbe,
!
9Jhf;mnti)ig
erflettcrte
id)
bao Ufer nnb
begab
mid) auf ben §eimroeg.
Közbe egy ersebb szélroham söpört végig a bükkösön
s
a száraz leveleket a tóba sodorta
A
rögtön megértettem mindent.
;
száraz bükkfa-
,3ufäIIig tarn cin ftärferer äBinbftof;
unb
fegte bie
bürren Siätter üon ben5önd)cu über benäBegin ben
©ce;
^arbc unb ber
roar fofort i)n ilïeincn. 'Die
id)
nézve egészen olyan, mint
©d)nitt ber bürren i^nd)cidi[ätterfinb genau jene ber
a jégmadár testealja, ha tehát a leltt jéf(/mflrf«r
Unterfeite beê ßieüogele unb, roenn ber tobte ®iê=
levél alakra és színre
hassal fölfelé fekszik
s
száraz bükkfalevelek kö-
zött úszik, ez alakbeli és színbeli jelent.
Visszafordultam hát
kezemben
s
mimikrismust
pár perez múlva
madár.
volt a
imgel mit
bem Saudje
blatter
ez
még
nnb ^arben^ïlîimicrièmuê. ^d)
els
csak az
fele.
S)ieê
ift
ätoeite
A
másik
fele
a jégmadár kék-zöld hátfelének
mimikrismusa. Felülrl nézve csaknem teljesen
jégmadár a
elvész a
víz zöld színében és csillo-
gásában.
Mikor a vízrehajló ágon
szemében
alulról száraz levélként tnik
az ág száraz volta
meg is
okol
nak zöld színével a karvalyt
;
ül,
a hal
fel,
a mit
ugyanekkor hátá-
csalja
meg, a melyre
aber
Xí)áí
ift
wax
bet ber ßiaüogel
beinal)e
rl némileg
el is
tekintek attól, hogy felül-
zöld levélhez
is
hasonlít.
meiner ßanb.
Ser
oofonnnen im ©rün
beê
©eroäffcrS nnb inberSpicgehing beafelben. 9tuf ber
©pi^e eineê
lueit I)eruorftei)enben,
ernb, erfd)eint er
begrüubet
ift;
bürren
iìlatt, loaô bnrd)
er ja nid)t ad)ten
ganjc i'tnfinerffainfeit
nod) baoon ab, ba^
einem grünen
ben bürren
3(ft
uon oben tänfdjt feine grüne ^arbe
ber 33oge[
33iatt äl)nelt.
fann,
roeit
auf feine 58ente, bie
fieinen %\id)c concentrivi fein muji. id)
3lfteö lan:
von unten bem5Çifd)e inform unb
garbe ale bnrreê
feine
még
in
in
ber Siüdenfeite ^er. ílson oben betvad)tet, iierfd)roin:
ben ©perber, auf ben
itt
ber 3?oge[
jurüd nnb
beraiiimifriêmuâ beê Snaoogelö non
figyelmét zsákmányára, az apró halra kell for-
És
fei)rte
ber erfte %í)úl ber @efd)id)te.
erft
a jégmadár úgy sem ügyelhetne, hiszen egész
dítania.
gefallene, bürre 33ud)en=
umgeben, bebeutet bieè täufc^enben (^orm=
roenigen SJÎiiuiten
Az esetnek
nad) oben liegt nnb fd)roimmt
unb benfeUien ine SBaffer
Unb
bier
fel)e
oon oben and)
150
szintén megvallom, hogy bizonyos czélzatosság
A mi
e
két apróságban
rejlik.
bafí bieíen
gefti'fie,
25cí)
flcuiifíe aciiöciiä
kedves madarászatunk ujabb
idben
iimeiimhut.
liniere geliebte C'niitl)oIo;^e
mintha valami tudományos mázolatu «jurnaliz-
ícheiiit
mnsra» bajlanék. Tömegesen ismétlödnek azok a
nníl'eiifchaftlicl)
aiigeftvidieiieiu
©è
fid)
«megfigyelések ».amelyekben
semmi a lényeges;
s
ha a mi bogarász barátaink egyszer belefognának, hogy
p. o.
minden bogárka
úgy számon tartanák
a madarászoknál dívik
A
fiitkosását-röpkédést
és hírül adnák,
a mint ez
akkor ez hova vezetne
:
?
ki ornitologiai
adatok rendezésével, rostálá-
komoly
földolgozásával foglalkozik, az
sával és
az életidnek valóságos jjazarlását, a
megérzi
morin abfodit
ívsi-Hiriialiomuo».
niaffenfiaft «iu'obadjtiiiiiU'ii», ift,
im
mo
lidj:
S. baê
.släfer^
ber Crnitbologie gobvänd):
i){eid)c
bao öinfiibren
foflte
eineö jeben
j'yiiegen
inib
3.
fofort 33erid)t erftattcn über
unb .^erlanfen nnb
(eine, mie es
iiiiv
auf eine ílvt tuni
uielfnd)
nid)tô "ffiefeiitlidjeê entíjtttten
cbenfo genau nnb •Éliti:
?
'Jih'v
mit bem
fid)
@id)tcn nnb ernften55earbeiten non ornitt)oIogifd)cn
kénytelen végig túrni, a nélkül, hogy csak egy
er
szemet
mie
iiicliuivt,
mollten unfere Aveunbe non ber lÍMitoinoíocUe
®aten
találna.
^út
neiieftev
iinebevtjolen
midn azt az oruito-zsnrnalisztikai «adatpolyvátn is
in
cino
(u'ibeii .sKeiiiíiifVitcii
wie mnnd)e.ïcbenèftnnbe
befafst, ber füljlt ce,
um
üergcnben mufj,
nnb am
burdjjnarbeiten
«T^atenfpren»
naliftifd)e
bnrd) bic ornitfio^ionr:
fid)
(Snbe nid)tê 2Beientlid)cô jn finben.
Hiszen az apróságokat de legyen valami
És végre
mag
is
is
érvényesíteni kell
;
bennök.
unb
fiefollten aber bod) and) einen
egész sorai vannak az életnyil-
Unb bann
gibt
vánulásoknak, a melyeket még senkisem tárgyalt
intereffanten
a(s
is,
melyek épen azért fontosak, a legtömörebb
meldie
nodi
formában adhatók, tartalmas voltuknál fogva
megcn
roicbtig
és a
feldolgozásra
is
alkalmasok.
lék csak pro
domo van
írva és
kis
maró
függe-
mondva, ennél-
lüirflid)
Rm\
ganje
eine
eè
miditigen
and)
am
ijaben.
non
9ieiljc
unì) iodi
finb
TOeld)c
gebaltuoU
jum
aiut bie gebrängtefte
finb.
pro
domo
bie politifdjen Wrenjeii beê
©onct
Sicfe fleineiMffigfeit
natüvlid) naiv
ift
teletben tartani szoros kötelessége.
©tepijanâreidjeê ftrengftenê ju refpectieren.
í)at
ílíE (lU-iüculí
Közli: CzYNK Ede.
A
baglyok nemével foglalkozom.
már régtl fogva elszere-
Nem
jövés-menésök, melyet az
éj
fátyla takar, igen
änm
jelier
9îid;t alò
ber 3ltt)ene ^ebeii
unb
Lett légyen az nappali, vagy füles bagoly, vagy
Xa(\'
a kuvikoknak sajátszer
fajtája, az
nekem mind
minalkalmat, hogy azokat közelebbrl den egyes megismerjem s erre vonatkozó megfigyeléseimet öregbítsem. Magától értetdik, hogy a közönséges és gyakran elforduló fajokra nézve könyegyformán érdekes
Pali.).
volt és felhasználtam
id)
refpcctirt
unb
lueit
l'ebciiêioeife erfd^mert
lid)ter
effant
uäl)er
Ijätte,
murbe,
ber 9iachtfäuje,
unb
3Irtcn
ben
lieb.
fonbern
roeil
mir ibr
gefiel. SBareii eê
fie
marén mir
gleich inter=
benii^te id) jcbc ©elegeni^eit, treten
unb
leichter
um
i^nen
meine bieoheinglicheu S8eob:
gen)ijbnlicl)en
and)
nun
ober bas fonbcrbare &(-
Selbfluerftänblicb fonnte
ad)tungeu ju uermetiren. id) bei
berönieu
ben Siebliugêoogcl
ba'-lkobadjten mir burd)il;re
ober Dhveiiculen,
jn
Wefdiledjt
in benfelbeii
iiveibeii, lueldieè ja mcift ber Schleier ber
9îadjt beá't,
s
mar mir bao
luenn
mert azok megfigyelése épen ezen életmódjuknál fogva igen meg van nehezítve.
tetszett
(Syruium uralense,
a^onSb. Gapní.
mintha abban Athéné kedvelt madarait tisztelném, hanem mert az tettel
beô=
^Bearbeiten geeignet, meil
gefdideben unb
urali bagoly (Syi'nium uralense Fall.)
ebeiijo
Vebenôerfdieinuugen,
fogva Szent István birodalmának határait tisz-
Az
'^4a^e,
gar nicht berührt mürben, fdion
Jormjutaffen;
Az természetes, hogy ez a
ja
«'iiotlu'n» finb
unb
unb
l)aufigev auftretenbcn
öfter
î^aten
fammelu
151
ny ebben és gyakrabban gyjthettem adatokat, azonban a már két évtizednél is hosszabb id alatt,
a melyet kedves tanulmány tárgyamnak,
a madarászatnak szenteltem,
— sikerült is
tudnivaló dolgot elsajátítanom,
s azt
a szélesebb köröknek
a
rit-
sok érdekes és
kább baglyainkra vonatkozólag
alkalmilag
tudomására hoznom.
is
lro(5bcm ijclnnö co mir in einer luimne^r über jtuei
©ejeimten baiiernben B^it
uráli-,
unb
efíante
Ricamai möd)te lirais ober
©rnnbe,
azt Pallas természetbúvár legelször az Urai-
im Urai
az egész Kelet-Euró-
llrnícuíe
a nagy Oczeánig, de tulaj donképeni hazáját az
in tien norbifdjen
bagolj'
keresnünk.
kell
A
karvaly-
alkalmasint leginkább tollazata
nevét
színének, valamint a
feltnen hosszú farkának
fel
ján és télen lehúzódik a hegyrl a völgybe
akkor olyan helyeken az
ember legkevésbbé így találtam
reá bukkanhatni, a hol
is
sejtené.
alkalmával a Eakovicza patak alacsony, fzfáin. Köröskörül s
nem
volt semmiféle
fiatal
maga-
a madár, a nélkül, hogy
fel-
mig lövéstávolságba értem. Hasonlóképen leltem épen úgy kés szszel, mint télen is, a Kálbori tölgyesben, valamint a hegy repült volna, bevárta,
alján elterül
erdkben
S a városnak fákkal
is.
lttek már néhány uráli bagolyt. Természetes, hogy a vadászok ezt
gyéren beültetettkertjeiben
is
a baglyot mindig nagy erdei kuviknak tartották 8
én
magam
mindig
is
e megjelöléssel
kap-
tam azt. Hogy a karvalybagoly nálunk költ, azt már «Fauna der Wirbeltbiere SieBiELZ E. A. az benbürgens» ez. munkájában is közli. Fészkét, tojását és fiókáit ugyan
még magam
lttem erdrécsei álló vegyesen bükkbl a feny- és kifejlségekben egy tojót, melynek ersen
nem
találtam, de 1890-ben április 19-éu
dött kotlási foltja volt,
tem, hogy
fészke
mibl
azt következte-
valamely odvas fatörzsben
jum
biê
grofjen
Urtoaíbcrn
i>nmat
fudjen fein.
311
bem
auffalíenb
langen ©tofe ju «erbanfen [)aben. ben fiebenbürgifd;en Sîarpatljen
uogelïunbige ^äger geíegentlid) feiten
weil
antrifft,
9îegionen, in aield)en
nom ©ebirge
unter
fclbft
am So
nur jene
in
B^it
biefe
ber
fie
ber Örutjeit
unb iínter ju %í)aí unb
an folcben
aU
nufbält, nur fetten
fie ficb
begibt. 3>» opcitljerbft
inbeffcn
um
er
bie Ural=
ift
eulc infoferne eine féltene Grfdicinung,
ift fie
fid)
and;
ftreid}t
fie
bann mit:
5U finben,iuoman
'ij.Uäl^cn
fie
fanb
medve vadászat alkalmával oly
id)
fie
3iüeimat geíegentlid) ber
23.
3.
©d)nepfenfud)c, auf hen nieberen jungen SBeiben
am
ÎBeit
i){afouicäa=23ad)e.
l)öi)erer
ikum
ju
(Sbeufo fanb
im SBinter
unì)
finbcn unì)
auf
ab3uftreid)en,
ol)ne
id) fie
foiuol)!
in
anfommen.
im ©pättjerbft
alá aud;
unb ben an^-
am guf3e beè 33äumen
mit
fein
mid) ber ÌUigel,
in ben Sldlbover (Sid)en=
ben loenigen,
mar
breit
liejj
®d)uJ5biftan5
gebcbnten 33ud)enuialbungen Sind)
©ebirgeô.
bepftanjten
Öärten ber ©labt mürbe fcbon mand)c Uraleule legt,
oelbftuerftänblid)
ftetâ
benfclben and)
ftcts
unb
31.
a3iel3
bie
er=
(Snle
eri)iett
id)
mit biefer 23e3eid)nung.
3)af3 bie ôabicl)toeule (S.
ber ©d)ü(5e
bicü
für einen grofsen äöalbfauj
bei
una
brütet, Ijat fd)on
«Jvauna ber 3Birbelttjiere
in feiner
©iebenbürgcne « angef ül)rt. 3îeft,
eicr unb ^nnge
funben, bocb
fcl)0B
1890
Sïécêeet
in
Scannen:
ben
unb
icb
í)ahí.
am
iá)
2Balbungen
23ud)enbeftanb
morauè
^m
id)
íd)lie§e,
Saumftamm
rool)l
nidìt
ge=
19. 3tpril beö :3al)reê
—
metiteâ einen ftarf auögcbilbeten
i)ol)leu
lehetett.
189!2-ben egy
jnerft
roeuigften uermutljen mürbe.
két ízben a szalonkavadászat
pl.
sabb fa található
s
uom Ural
bürfte feine eigcntíid;e
boci)
ber (>-ärbnng feincô ©efieberè unb
3n
azokat a tájakat, a hol tartózkodik. Osz utó-
^^Uííae
íSen 'ííamen .SDabicbtocuíe bürfte er fjauptfädiiicb
köszöni.
Az erdélyi Kárpátokban az uráli bagoly csak annyiban ritka jelenség, mert a madárismerö vadászember költés idejéncsak ritkán akad rája, a mennyiben ebben az idben ritkán is keresi
auêbem
unjer ipogei
fttí)rt
3tatuvforíd)er
in 9)íittehíficn,
íoiuie
über bie
id}
lüurbe er [pater beinaíje in ganj Dfteuropa,
Ocean gcfunbcn,
serdben
311
entbed'te.
áí^oíjl
fel.
baê îBenige, mas
iá)
lueií ií)n Cier
pában, valamint Közép-Ázsiában, Uraitól kezdve
északi
öao=
weiteren Slreijen befannt
êabtd;tôeule gefammeít, oeröffentíid^en.
Sen 9íamen
A mi madarunkat azért nevezik urálinak, mert
késbben
um
anjueicjuen,
ÍBiffenoiucrtíje
felbe geíegentlid) aná)
töttem.
Találták ugyan
Sieb=
— geanbmct,
geben.
vagy karvalybagol.yra nézve gyj-
hegységben fedezte
meinem
vaeià)e iá)
ber Drnitfjoioiìie
and) über iinferc felteneren (Suien mandieê ^nter;
Ezúttal szeretném azt a keveset közölni, a
mit az
—
lingô^Stubiiim
—
gemifd)ter
ein
iBeibcben,
33rutfled
l)atte,
ba]} baöfelbe in irgenb
einem
feinen §orft
September 189^
tratte.
erlegte id) geíegentlid) einer
152
mug
karvalj'bagolyt lttem, a luelj'
ruházatnak nj'omait TÍselte. Az uráli bagoly tulaj donképen
a fiatalkori
beo
nem
nod) bie ©viiren
33areiijaç;ib cine .s)nincf)tôcu[c, uioícíie
olyan
jMe Urafcule
hogy mégis kevéssé
trug.
5iiiçi,cnîiflcioC5
uid)t
btìvfte
feiten fein alo aii-
jo
mint sokan hiszik és ismerik, annak oka az életmódjáhan, valamint abban rejlik, hogy az ornitologiai ismeretekkel nem igen bvelked vadászemberek is, erdei kuviknak tartják s azért vagy le sem lövik, vagy
geiuimmen
ha elejtik
nidjt fd)ief3eii, ober luenn fie fie erlegt
ritka,
a földön hagyják,
is,
nyait vágják
s
bie ©diiilb, bafj
ilUfien,
yebenmeiK
ornitijokigiidien
gebilbete Seiger,
mit bem
fie
nermcAfeia nnb badev biefetbe entmeber
'i*.!a(bfan,^
le.
uráli bagoly volt a
az igen világos színezet példányok
haben, liegen
äBohi an äiuanjig Urateulen
eänbcn gehabt nnb halb
fjahe
fdjon in
id)
halb biö ine
heue,
fehr
melletttaláltam egészen feketésbarna árnyalatba
©d)U)aräbraune gehenbc Spielarten gefunben.
átmen
einigen
példányokat
is.
Némelyeknél az alsó
toUazatnak színezete, mely különben általán szürkésfehér tej szín volt keskeny világosbarna szárfoltokkal.
Mások ellenben oly sötétek
voltak,
hogy a szárfoltok bizonyos távolságból alig tntek fel s a fátyol is ennek megfelelen, hol világosabb, hol sötétebb színezet volt.
war
Uutorgefiebercv miidm'ciB, mit
bec
lueif;
csr pompásan tnik A toUazat mellzöm, közlését méretek valamint a leírását, terméminden minthogy mindez megtalálható
el
és
a viaszsárga
a fátyollal körülkerített arezán.
s csak annyit emelek ki, hogy a években egy karvaly bagoly t sajátszer
hellbraunen 2d)aftfiedeii
ge,ieid)net.
ber Sdiíetev
halb heller,
bunfler gefärbt.
balii fjebt
baè
fid)
tief
gelbe ©d)nabel, ano
bem uont Sdjieier umrahmten
@efid)t. iBon einer 33efd)reibung beè ©efieberë
ber ÌJÌaafjangabe ftehe
)îaturgcid)id)te ju finben
3im
el.
id) in
^unb
kutyám, néhány
amely alig
jelent
fiatal
meg
éger alatt, sneffet jelezett,
a bokrok
fölött,
telen, karvalysebességgel lecsapott
goly.
A
srbe
máris
hir-
egy nagy ba-
megijedt madár védelmet keresve
menekült, míg az uralí bagoly
—
a
mert
csakhamar felismertem, hogy
az,
— egy vékony
égertörzsöu ide-oda inogva
ült.
Majd tovább
2angid)nabe[
©cftrüpp
nnb mödjte nur heruor;
ift
ben achjiger Sníl^'e» eine ênbidjtô:
Umftänben
unter
berfelbe
habid)tartiger 3d)ueigfeit,
auf bie 3d)nepfe
luährenb bie Uralenle
!Didtd)t, id)
erfnnnt
aíábalb
ftämntd)en iud)enb
l)u\-
ftrid)
—
—
eine fold)e hatte
nnb herfd)U)anfenb
nyomában
tással és sebességgel,
hogy az csak a legnagyobb
nehézséggel menekülhetett a csörg hegyi patak partján
lév
gyökérzetbe.
A
bagoly
is
ugyan-
erre a helyre bocsátkozott le és felborzolt toUa-
längs
bent
ixutie auf
SBeibe. 3lbfid)tlid) fdjofe
§unbe grofîc
id)
mar
uub ihr
ouf
jebod)
mittelgrofu'u
eiiun'
hinter
fofort
id)
bäumte
nun md)t auf
anfftehenbe "Jlialbfeuepfe Slau5
äBeiter
fufîte.
nor mir bie (imle ab, ohne bafs
mieber
menekv madarat olyan kitar-
ftief;.
auf einem bünnen (Srleu;
de csakhamar letelepedett a patak mentén egy középmagasságú fzre. A kutya elül felrepül erdei szalonkára készakarva nem lttem, s íme a szabadban tova
mit
î)er geängftigte ïBogel ftürjte ®d)ut3 iud)enb in bas
biefeíbe einen ®d)nf5 abgeben tonnte,
a nagy bagoly rögtön
bem
über
erfd)ienen, abi plöOlid) eine grofie (îule,
keresve elszállt a nélkül, hogy rálhettem volna,
volt és üldözte
jagenb,
^nugerieu einen
einigen
Kaum mar
an.
erlegte.
auf 2Ba(bfd)nepfen
33eriüoi:-l^ad)e
30g mein
uub
ab, Pa bieê alles in jeber
id)
euíe unter cigenthümlid)en
mentén szalonkára vadászva,
buufelbvanne, grofse
mit firfárothem îtugenfib nnb ber mad)ò:
heben, bafî
Berívoi patak
her-
fid)
mar bementípredieub
uorhohen. 3(ud)
9luge
fauni
eine gemiffc (intfcvnnng
auf
fCecfen
80-as
A
fdnnalen
Slnbere umreu micber fo bunfel, bafe biefcSdiaft:
szetrajzban
körülmények között ejtettem
33ei
imSlIigemeincn büfterc Wrau=
bae. foiift
^sräd)tig
A cseresznyepíros szembéjií, ei^sen sötétbarna nagy szem
'iöe-
ber Uinítniib
uiib
bem geringen
bei
jonft
i'clbft
nn ihrem luenigev
triicjt
laffen, ober hödjfteno bie 3d;n)ingen abfd)neibcn.
Már majdnem húsz darab kezemben
uiib
fnniitieiii iuof)t H)xe
legfeljebb szár-
s
uiivb
bie
nor bem
fieí)e
— ber
unb uerfolgtc
ben in baS^reie ftreid)enben 3>ogel mit fold)eriUuè:
bauer nnb 3d)neIIigfeit, fnapper îioth
,ynifd)e)i
raufd)enben Webirgsbad), (;atte fid)
ï^a^
berfelbe
fid)
nur mit
baê 'iBuräelmerf, fnapp fliid)ten
am
tonnte. Tie (Suie
and) auf jeuer Stelle niebergelaffen
unb
zattal lesett,
mint akár a macska az egérre, a
lauerte luin mit gefträubtem ©efieber, mie bie iXaiit
megijesztett
madár ujabb megjelenésére
ez
auf bie 'Diauö, auf bas neuerlidje (irfdjeinen ber
megérezte a veszedelmet és
gcängftigten Sd)nepfe, biefe jebod) mod)te bie ©efahr
utóbbi azonban
nem mozdult
rejtekébl.
;
ahnen unb
rütjrte fid) nidjt in
ihrem iícrfteá.
153
Hogy
mely az üldözési vágytól elkapatva, közeledésemet észre sem vette, közvetlen közelségbl lelttem. Igen
hím
melynek még
volt,
színezet
sötét
annyi
volt
ereje,
a
mikor a földrl fölvettem, hogy a tollas lábának thegyes karmait mél_yen a kezembe vágja. Er-
vérz kezemet csak akkor
sen
Um
a ((kegyetlen ját(:'k»-nak véget vessek,
az uráli baglyot,
a mikor
balkezemmel
eresztette
ersen
liordáit
nyomva, megfojtottam. Hogy az megragadott zsákmány
nem
ily
el,
össze-
karmokkal
szabadul ki többé,
S igen természetes, hogy
az magától értetdik.
«njvauíameu Spiel» ein
tieni
\á)o^ iá) bie
auô
liemerfeiibe Urateitie
liiert
roar ein
ju !naá;en,
(Siibe
mein êerannol;en im SSerfolijungêeifer bunfleô
fel)r
ÎRalje.
iiä(i^fter
mir
neljmeii uúiii Í3obeii noci} jo uiet Ernft Ontte
nabelfpigen TdiQd ber befíberten Jvänge,
laiiçu'n,
in
bie £">anb
Ôonb
fie erftitfte,
ah.
ehiem földien
S)afî
(Sbenfo felbftnerftänblidj
anf
bie
ftarf blutenìien
einmal
'Jaiuì, bie
fafete 33eute nid)t ineíir entc^el^t,
bie tief
bnrct)
id)
ôanb
linfen
non ber
fie
liefì
nacljbem
6r)"t
mit ber
CDrüd'en
tmftioies
9ïippen
id)taii(cn.
5«
®ô
beim 9luf:
llîanucfjeii, roelíieá
er=
felbftuerftönblid).
ift
bafu'info ftnrferìHanb:
ift,
egy ilyen ragadozó madár táplálék dolgában
üogel
nem
bbrnd)en unb fleine Isóo^d befájranfen bürfte, fon:
csak egerekre, mókusokra és kisebli mada-
rakra szorítkozik, hanem, mint az a tüzes-szem uhu,
is
nyúlra, császármadárra,
szalonkára és
fogolyra,
nyas vadra
is
egyéb nagyobb szár-
is
hallottam, mert egy erdvágásbau, a
l)aben,
s
át kellett
már
haladnom, olyan
mekkeg
közbe-közbe
hallottam, mint a milyent különben
le is
egyetlen
másnap ugyanlttem egy karvaly-
egy baglyunknál sem észleltem
abban az erdségben
saját-
hangot
s
bios auf ÏOÎaufe,
iiid)t
bem
ber "Jîadjt»,
((.Síönig
unb
.seifen, .Oafel--
iiiáy-
((feuer=
í){ebl}üf)nev,
2Baíbfd)nepfen unb fonftii^eè grperee gefiebertcô
®en
üvölt
bem
gleid)
nngigen» Ubn, and)
az uráli bagoly
melyen sötétben ságos,
bern
Sitb jagen unb
vadász.
Azt hiszem, hogy egyszer hangját
«éj királya»,
feine '3ïat)rnn(î
fdjUigen roirb.
9ïnf ber Uralenle glaube
.Ç)ol3Îd)lag,
roekben
medern^e
ní)nliá}
fînle oeriuimmeii,
in
jenem
.^u
einem
anf
nnb mitunter
l'ante, rote id)
nn?
uevnomiiu'ii
ber îJ^nnfelljeit paffirte,
in
id)
id)
einnutl
id)
benlenbe
eigentl)ümlid)e,
fo
borte
roenigftens
am
fd)ofi
fonft
fie
n(íd)ften
jiegen--
non feiner Xaa, genau
äüalbtt)eil einen ôabid)tôfau,v
bagolyt.
Fiatalkorától nevelve, fogságban i>em figyel-
tem meg, ellenben egy szárnj^azott példányt 1893. évi november havától 18'.t3. évi január haváig tartottam. A madár magaviselete szerfelett
kába
s
anfange, menn
id)
nt
védett kézzel simogatni próbáltam,
£eberl)anbfd)ut)
beroeljrten
s
eleinte,
ülkéjén kalitkájának legszéls
sar-
siklott.
magam
Itt-ott
nyúzta madarak hulláival etettem.
juttattam neki egy eleven patkányt
is.
Lett légyen a táplálék dög, vagy él, baglyom hirtelen
iramodással rohant reá, mozdulatla-
nul, tollazatát totta,
hogy
az
mikor már azt
felborzolva,
karmai között
tar-
evést csak akkor kezdje meg, hitte,
hogy senki sem
figyeli.
ben 9{ürfen unb
um
aber
ftets
roäljrenb mit rntfd)te
(Scfe
feiueô Sîafigô.
Aquila. IV.
hogy a neki
i'er=
fvampfbaft mit ben Rängen er
sroar etroaS, roar
)"id)
fnappte
fd}eu,
fort--
ben aSogel meift mit Artigen, 2)ot)len,
3cl) fütterte
Elftem unb ben Sîabaoern ber oon mir auêgebalgten $!ögel.
S>k nnb ba tonnte
9îatte
jufommen
ober
lebenb,
Sprung auf
laffen.
meiiu'
ií)m and) eine lebenbe
id)
ii>ar
Eule
Daö gutter nun tobt
ftürjte
oaöfelbe nnb bielt eö
fid;
mit
jiiljem
nun regungclo«
mit gebläljtem ©efiebev äroifd)en
ben i^ängen,
um
mit bem
menu
un--
^yreffen erft ju beginiu'u,
längere
láttam,
griff
nnb
Sinei
sem
birfen
ju ftreidjeln
bem 3d)nabel, fMubte baê ©efieber auf feiner Stange biö in bie äuficrfte
einem
lottam, valamint azt
bis :5annar
mit einem
ber
anfeerorbentlid)
3Sogel
fogságának egész ideje alatt soha sem hal-
id)
äu^erft roilb uub fprang
§anb
©pater berubigte
fid),
pedig az ülövesszöre szökött. Hang-
ját
t)ielt
fucate, roüt£)eub gegen biefetbe. îfîeift roarf er fid) auf
Legtöbbször úgy tett, hogy miután a madarat hosszabb ideig lábával fogva tartotta, egy ugrással félre és
it)n
ber
in
id)
bagegen
uomiìouember 1893
midn ers br-
volt,
Leginkább varjakkal, csókákkal, szarkákkal és
fetbfteine geflügelte
babe
llraleuleii
beobad)tet,
fid)
dühöngve rontott kezemnek. Legtöbbször hátára vetette magát s görcsösen kapkodott lábával ideoda. Késbben megjuhászodott ugyan valameuynyire, azonban mindig rendkívül félénk maradt, csrével szüntelenül kattogatott, tollazatát felborzolta
®efangenfd)nft
nid)t
1893. ®er58ogel beuabm
vad
kesztytl
^nng aufgewogene
beadjtct glaubte.
'JJieift
S'^it
in
fpnmg
2aüt
nnd)beni
ben (5'i"Öß»
oon bemfetben
flange. (Sinen
fie,
t)örte
fort
ic^
fie fid)
ben
fie
goljalten, mit
uub auf
bie
SiÇ=
roäi)venb ber ganjen
3eit ibrev Gkfaiujenfd)aft nid)t, ebenfo faub
id)
30
bas
154 nyújtott vizet érintette volua. Kisérletképen egy-
ifjv
hozzáadtam egy erdei bagoly t. Délután még mind a kett teljesen közönyösen ült
id) i[;r
szer társul
a kalitkában, az
bagoly a kalitkafenék
erdei
ülke veszmadaraimnak ismét
egj'ik
sarkán, mig az uráli bagoly az
szn
ült.
Midn
reggelre
utána néztem, a szegény erdei Ijagoly szét volt
sággal ragadja meg, azt a nagy, harapós patká-
nyokon láttam. Egy szökéssel az ülkéjérl termett a kalitka alján
s
lent
egy-két ugrás után lábá-
val az eszeveszetten elé és hátra nyargaló rágcsálót
csípte
úgy
dulhatott
hogy az többé nem
el,
is
moz-
annálkevésbbé védekezhetett volna.
s
Lábának éles és hosszú karmai egészen átjárták a testet
a patkányt annyira összeszorították,
s
hogy az szrös labdának látszott. A kalitkában ide-oda röpdös madarat nem üldözte, és csak ha lecsendesedett, vetette magát reája, hogy azt egy sohasem téveszt kapással ragadja meg.
Hogy
2tm 3íad)niittage
bátorságát és erejét próbára tegyem,
egyszer megkoplaltattam ós ezután egy macskát
am
id)
äliorgen mieber nad) meinen
arme .Houj
roar ber
an großen, roar
ben
í)atte
roie
toll
ba§ berfelbe
fid) nidit
nertljeibigen
tonnte.
nm
ihren
aU
úgy látszott, hogy meg van bénítva. Szemügyre vettem ezután a madarat. Fejét mé-
unb
s
sem nem mozdult, sem
nem
kapott.
szaka után kimúlva találtam
A második
éj-
a kalitka fene-
kén. Megnyúzása alkalmával számtalan karmolási és
harapási sebre akadtam, a melyek követ-
keztében végre
E
neki
is
el
kellett pusztulnia.
szerint tehát e két éjjeli állat között igen
he-
an ben
im
ftd)
bie
anbern ÎOÎorgen in ben
ber ^'atteimerfdilag bcfanb,
mand)en gefieberten iiuir grofi,
MigC 3)od)
ber
in
halb
ale
bic
ich
Éde
follie
nahm, bcmerfte
Sîafig
nnb
fanm beroegen
fid)
in
freujlahm
and) òcn 51íogel näher.
feiner
©lange
inib
baê bargereid)te fanb
fein.
3^en
id)
rührte
anbere
«^inÇ»
id)
baß berfelbe
id),
tonnte. 3tm
ilìtìd'cii
òtid)ronnben
Sinn betrad)tetc
.Vvopf
id)
üor, roeld)cn er
fid)
Jyntter an.
ihn Dcrenbet
3lbbalgen fanb
am
tief
iá;
einge.^ogen,
ftattgefunben
lueber, nod)
naljm er
3iad) ber jiueiten ííad)t
^iioben beoKafigtì.
'iìeim
nn,iähltge®tid)-- unb'iMfiionnben
fd)lieÌ5lid)
ein heifier .*i^ampi inii)d)en
erliegen mnfue. (Sa
haben, nield)ein
— ba aud) —
mind a kett, mert hosszabb sorvadás után csakugyan elpusztult a macska is. A kitömött madár, egy ersen kifejldött tojó, melynek szárnycsontja egy csomóvá forradt össze, a beregszászi állami reáliskola gyjteményében vau.
Opfer
fielen.
î)er ouégeftopfte "inigel
mn^
ben beiben "Juuttthieren
nach längerem @ied)thnm oerenbete
—
íd)einbarer
theilnahmölos mit geblähtem ©efieber auf
er
fafj
,iu
^liäuber
Eule auf
eine
id)
in ben aÌH'id)theilen hatte er liefe
fdiicn
rumoren.
Siäfig
ves harcznak kellett lefolynia, a melynek áldozatul esett
eiiu" Statte
in einer (idemit
Ueberjeugung geminnen, benn rodhrenb
anê bem blutete
ülkéjén
bann
feljte
faud)enben ^int^, bod)
am
mid)
fdìon
fanb.
ßiiitrad)t
unb
a nyújtott eledelhez
id)
id)
ber Stange,
tá-
tollazattal az
nid)t
filjenbeii,
-BieinStauiu-n
bir
lyen visszahúzta és közönyösen ült felborzolt
fte fid)
roekhem
in
s alig
s
nnb
Stärfe ^n erproben,
ihre
es bunfei rourbe, hörte id) ce
véknyaiban mély sebek
tongtak
unb
hungern unb
lie^ id) fie einft
Ijielt.
és
benn
fd)arfen, laiuu'ii ilrallen
in ben Eäfig.
in roeld)em
Hátán
Sie
[)crflogen, nerfolgte fie nid)t
3Jintf)
mos szárnyas
is.
geparft,
)o
mit nie fetjlenbem ©rtff ju erfaffen.
fie
Um
©tail,
mozogni
Rängen
ftür^te ftd) erft, roenn biefe ru()ig roaren, auf biefelben,
Siengierig begab
— kivettem, — észrevettem, hogy vérzik
beiben
molir rül)ren geîd)roeige
nnb
[nw-
nap kíváncsian néztem be az istállóba, a hol a léczekbl összer(')tt láda volt s melyben már szá-
ben láttam. De nemsokára másról gyzdtem a mikor a macskát a kalitkából
unb
haariger iìallen auöfal). inigcl, roeld)e
SXàfuì,
tam, hogy a kalitkában nagy zajongás vau. Más-
meg, mert
Sa^
Síiijtga
im
3lniXage roagte
tésem igen nagy volt, mikor a baglyot az ülkén, a macskát a sarokban látszólag nagy egyetértés-
^^ûben beò
einem
baf; fie roie ein
funfeinben Singen
rablót fogva tartottam. Meglepe-
l)abe id)
f afst,
bie ^Katte unir fo ,yiiammengebrücft,
kikötni a
beesteledett, hallot-
Qpfer
roaren bnrd) ben Svörper burd) nnb bnrd)
i^'^i'ig^'
gebrnngen nnb
ül prüsz-
midn
fai),
l)alb iU'freffen.
í)ernmrenncnben Sîager nad)
Sprüngen mit
einigen
ber
am
uon ber ©tamje
fie
il)r
ini Släfii(. 'Jllâ
©efangenen
—
nnb
5errií)en
ber
beibe,
Uralenieanf
ínffígen Síatten gefeíjen. 3)lit
nem mert
czirmussal, de
bie
ber Stinuje, jdìeinbar tíieilnalinioloo
sarokba húzódott, szikrázó szemekkel
eresztettem hozzá. Nappal
köl
idben,
3l!ttlbtau5 in einer (Scfe nni
©cíellídjaftcr
nod)
fnfeen
äßie íid)er bie .'Qalnd)tâenle
a karvalybagoly prédáját milyen biztos-
5um
einen ledenben äBalbfaiij
geçV'ben.
téjDve és félig fölfalva.
Hogy
gevcid^te aöafícr uuLici-üljrt. iscrfudjôiucifc Ijattc
—
bie
.^iva^^e
beibe
jum
ein ftarf'eô ilìeibcheu
roelchem ber ^•lngeltnod)en gang jn einem Slnoten
i)erl)eilt
mar, befinbet
fich
in
33ercgfíáf5er ©taats=9lealíd)ule.
ber
©anunlnng
ber
155 S ezzel
el is
mondtam mindazt,
(sajnos,
hogy
Uiib
íoinit
—
fjüttc
bcmi
ici)
keveset), a mit eddig az nrali bagolyról közvet-
SBcíiigc
len megfigyelés után tudtam,
imb beo6ad)tet, gciagtunb
s
azzal az óhajtás-
sal végzem be, hogy vajha sikerülne nekem e madárnak az eddig még ismeretlen költési viszo-
nyairól
azokat
is
szükséges adatokat gyüjtenem, liogy
épen
is
e
helyen tehessem közzé.
roaê
mir geiingen möge,
baf5 e§
roentg ober gar
idjliefee
—
íeiber
^amiiieiilebeu ber;
Tatou íammcdumbaii 511
lucifí
mit bcm aisimfd),
über òaé biêi;cr fo
aiid)
nid)t befaniitc
íclbcn, bie fo iiöt()igen
Stelle neröffenttidjen
baö
afl'
über bie Uraíeiiíc
biôijer
id)
biefcr
föiineu.
Nidologia et Oologia. Közli
:
Ertl Gusztáv.
<—>
1.
—
Két fészket találtam;
egyiket május 12-én
kincstári erdbirtokon keresztül folyó
nev
Luboch-
patak kavicsos partján egy kis gö-
dörben 500 m. tengerszin
fölötti
P>) lift
a
11
(irti.
— Jütss-Slfrrläufcr.
Gombás község határában fekv fenyházai
nanka
non
Totanus (Triugoides) hypolencus L.
Billeget czankó.
a
51ïitgctt[).
magasságban
;
a másikat Dovallo község határában május hó 20-án a Bella folyó egyik zátonyán
68
m. ma-
gasságban kavicsok között kis gödörben.
3nHn
fjabe
Díefter
id)
im
iinb
jiimr
eineê
ber
(gd)otter in einer 33ertiefuug.
beiben^älien ans einer
A gödör vagy
fészekmélyedés, kevés viz által
összehordott ajiróbb forgácsokkal és gazzal volt
kirakva és körülkerítve.
elsnél 3"5
cm.
9,
A
fészek
átmérje az
a másiknál 8"5, mélysége 3'G, illetve
volt.
A
fészekalj
mindegyiknél 4 drb
mit febr luenig,
ämeiteu üon 8-5, unb eine ^iefe
3'5 cm.
Tao
hamuszín, ezek
aid)granen
vörösbarna
s
s
ezek méretei a következk
SzAm
i
:
legfelül állott,
9îeft
beftaub in
nnb mar
'Koffer gebrad)ten i^oläfpiitter
erfteren einen >Durd)meffer
je
fölött
uom
Taê
fd)iiiad)en S^ertiefung,
nnb Unfraiit auegeíegt unb umgeben, unb ^atte
bem
körte alakú, halavány rozsdasárga alapon, alul
feketebarna foltokkal tarkított tojásból
Siptaiier (Soiiutat ge=
am
12. 9)îai, in bem in ©ombdôer ©emarfung gelegenen ?veni)öi)n',^acr äravtid)eu ^orftbefilì, auf bem fd)Ottigeren Ufer beo Snbo(i)nanta=58adjeê, in einer ^öfje von 500 m über bem ÎReere, ba§ 5iiieite am 20. ï)îai auf einer in ber Touallóer ©emarfnng befiublidìen 3d)otterbanf beò Settaijytuifeô, in einer ^öfje non 680 m 3iuiíd)en funbcíi,
üier
non 9 cm,
bei
bei
bem
uon 3-G refpectiue
©elege beftanb in beiben Catien auê
©tücf birnförmigen, biaBn'otbgelbeu, mit Unter:,
röti)tid)dn'aunen
';)Jiittel:
nub
[d)iuar5brauuen Dberfiedeu gejeidjucten Giern, bereu 'iSlaa^e foigenbe finb:
156
-f—> 2. Scolopax rusticula L.
Erdei szalonka.
Két fészket találtam
;
az eg_yiket május ii5-én
a liptómegyei Maluzsina község határában
nev
Javoiinka
kincstári
vágásban
tengerszin fölötti magasságban
;
fekv
1200 m.
a másikat ju
uius 1-én a gombási határban fekv fenyházi kincstári erdbirtok Porusin havas alatti vágá-
sában a föld egy mélyedéséhen 1100 m.-nyire a tengerszin fölött. A fészkek éjiitö anyaga, illetleg a gödör kibélelése kevés földi
fszálakból 11)
állott.
A
fészek
10
cm
moha-
és
átmérje az elsnél
cm, mélysége 10 cm, a másiknál
illetve
—
11)'.5
cm,
îîtalosdjnrpfe.
^d) fnuí
im
^lícftcr
vìllici
am
äiüfir eiiieô
áö.
^JJfai
in
l'iptaiiev liomitat, uiií
Pcm
in
Der 'íJfatuíoinncr
äUH'ite
über Dem Üíeere,
tiaô
C^e=
non 1200
marfnuii
iieíegenen
^sornfin
bcfinbliáeu
.s:)öl)e
m
oml.;ò>uni in bein in ber Kombáöer
einer .s>l)c
non 11(10
Dl
:
ívenijbújnev,
beibe
unter
Sdilni^e
íivarifdien
uuiven
ber
íllpc
in
einer
nnf ber iSvbe in
einer iíertiefnng.
2)nô -Bonntnteriaf beo fütternnoi
refpectine bieííne^
"Jìeftecv
ber l>ertiefuiuv beftanb
moûô nnb ©raoíjalmen. !Daè
volt.
iii
€s)cmavfuiu;( i^cleçu'iicii ävaviid)i'ii Sdilai^e^íH-'i-ii-infn,
nn
luenii^ (írb^
einen
erfte 9!eít inatte
3)uvd)meííer uon 19 nnb eineíiefe uon 10 cm, baia
10 cm.
(lueite 19-.T refpectine
A
fészekaljban az elsnél
i,
a másodiknál
5)aê
OJeleije
beò
am
:5
drb világos rozsdasárga alapon, hamuszürke
baè bea ämeiten
s
ezek fölött vöröses-sárga és barna foltokkal
©rnnbe nnten mit
petyezett tojás volt, melyek
kezk
:
méretei a követ-
geíben
nnb
erften Îiefteo brei
ajdiiiraiieii,
braunen
beftaiib
nuô
nier,
5tücf nnf lidjt^voftiielbcm
^-lecfen
béren 30ían^e folgenbe fínb:
oben nut gejeidjneten
rötliíid)--
(inern,
157
SOS rozsdasárga tojásból állott
következk
s
ezek méretei a ,
bnumeu
iÀ'lecfcn
iiiib ''i>unfteii
béren ïlîaafie folgenbe
:
Szám
fiiiö:
ijejeicíinetcu (Siern,
158
lyuk van.
A
tulajclonkei^eiii fészek
ezen moba-
burkolat fenekén vau elhelyezve, és fszálakból
meg finom gyökerekbl van
összerakva és
száraz falevelekkel kibélelve.
^cljmnIlî
Per SJiooö^UiiiliiiKc
ber ^ötjding ab,
S)aö
eii3eiitlicl;e
9JïuOê:Umi)ii[ie
unb feineu
in loeld^er 3ïeft
unP
[)äi\(\t
Pnö
befinbet ift
älUirjeU'beu
mm
íieft
fid)
Per
Wroße
gebaut unrb.
am
rl^obeii
Per
aus Pannen CJraôftengeln jufanunenoiefügt
unb mit
bürren Slattern auegefüttert.
Ezen fészek küls átmérje rje 7"5 és mélysége 3-5 cm.
l-2-Ç>,
bels átmé-
ÎJiefeô íioft batte einen tiufîercn ^nrcíinu^ffer
hm;, einen inneren non :>•')
A
lev
fészekaljban
o drb tojás tisztafehér,
meglehets fényes méretei a következk ;
Szám
:
l-'>
unP
eine
iiefe
cm. T'as ©eíege beftanP ano fünf Stürf
non non rein
meifjeu, jienilidigliiujenPen liiern, Peren ÍJiaafje fol-
geube finb
:
159
Szám 3«W
160
XIV. évfolyamának
folyóirat
190. lapon közölte
számában a
14.
nézve ugyané folyó-
ei-re
(1.
Ezekhez az adatokhoz Cápek úr még a további, az 1889 és l890-beu gyjtött megfigyeléseit is csatolja, a melyekbl irat XII. évf.
1
1
lapját
1.
is).
kitnik, hogy azok, milyen viszonyban vannak a normális nappal s megjegyzi, hogy teljes általánosságban véve az utóbbi két év a kedvez ;
XIV.
li,
mitgctljciít. (ÍU-i}í. aná) «Scí)ii)albci),
XII.
p.
11
1
nod)
Pen
.)
i'hifior öieíeiii iioriiuiitoçi
îeiiio luciteicii
äioei
3aí;rgaiic3,
;Í5"í)i'"ciir
Sn erfeíjcn
ift,
iìcobadituiuicii
^^^'-^
une
f ülirt
fid)
oeríjaden nní bemerft
IjiCjU,
önft
jum im
ben günftigen gei)ören, loaô befonberö fnnfts^eiten beo "sabres
•__
„.,
J I
_ _ „ Sturnus vulgaris L. .- _ Alauda arborea L _ __ Columljii œuas L __ „ .Alotacilla
alba L.
Cokimba
paluinlius L.
Vaiiellus cristatus
.„
_ „
Antlui.s pratensis L.
Emberiza
_
L
.
__
L
schreiiiclus
Turdus musicus L. Pratiueola ruliicola L.
Erithaous ruliccula L.
„. __
Ituticilla tithy.s Scop.
.
„..
_.
Larus ridibuudus L.
__
Ficedula rufa Bechst.
.
__ „.
Scolopax rusticola L.
,_
_
Ardca cinerea L Saxicola œnanthe L. .\pgiiditis fluxiatilis
._
.
_..
BECHbT.
Cerchueis tinnuncula
.
!..
Erithaous cyauofuliis Wolf., Serinus liortulanus Koch.
.„
Accentor ujodulai'is L.
.
„
Quenjuedula crocea L Ficedubi frocliilus L. 'l'urdus iliacus
.~
Cieonia alba L.
._
_ _
Upupa epops L. Hirundo rustica L.
..
Totanus ochropus L.
Yuux
toniuilla L.
liuticilla ])li(iinicura
I,,
Motacilla Hava L.
Anthus
triviális
Ij.
Tringoidos hypolcucus L.
Muscicapa
coliaris Bechst.
Cuculus canorus
_
_
Ij.
L
Ficedula sibilatrix Bechst.
Erithacus luscinia L.
.
í[ad)|'tebeiib
^evr Cdpef
Níirmális na]i i>(».
îi'oinialtaii
Cá
;i
o f
uieíd)en
Oïonnaltaii üllíijenieinen
gefagt merben fann, öafe bie beiben legten ^al^ve ju
az 1890. évi érkezési napokból kiviláglik.
Aliinda arvensis L.
:^sal)i"aniu3,
.vicrr
""D 1890 an, ano bicfelben
190
ano Pen fohicn:
esztendkhöz számítandó, a mint az különöseu Az alábbiakban közöljük Cápek úr adatait, a mint azokat a «Schwalbe »-ban bemutatta:
pag.
'Jir.
nocí}nial(io»,
mügén
in ber
1890 bie
erftd)t[id)
Taten
«£d;maíbe»
an ben
l'In;
ift.
mie
folgen,
oerscidinet
:
fie
161
Cliolidon url>ica L.
Emberiza bortulana L.
— 162
vándor
jegygj-el jelöltettek
meg, tehát abba a
csoportba soroztattak, melybe a Fulmarus haePuffìnu.f anglonim,
situtus,
Qucrqucdttla fal-
hazánk területén
cata, Sterna caspia stb.
tar-
tozik.
nlfo in jene tìruppi^MÌ'' lueldjcr
fie
tatus, Puffinus
Sterna caspia
e
részben lényegesen gya-
Embeiiza lioiialana Pestmegyébeu a f-
x\z
város budai oldalán (Cerva F. A.) és (ALEX.
Hometer) fészkelve
V.
Gödölln
még
találtatott,
pedig különböz években.
A Lanius
íev
in ©öbiillö
S.
niid)
mördön (Vas m.)
magam
m.),
pedig Tö-
ország
az
különböz
Csáklyó, Székesfehérvár,
mint:
pontjain,
Szeged, Fertövidéke,
Léka. Szintúgy évenként átvonult a Haematopiis ostrilegits is
Szegednél.
Sqttatarola
pres-t,
A
Strepsilas intcr-
Piialaropus
iielvelicá-i,
hyperboreus-t, Oidemia fasca-t.
Löí-h.s- fusciis-t,
Stercoraiiusparasitíciís-t és poniariiiits-t,
Laras
Cohjiiitms septcntrioimlis-t kisebb-na-
Crt».«.s-t,
gyobb számban az szi költözködés
alatt éven-
Kofstfa
an Derfcbiebenen ®íéfeo:5vt'l)cv'iHÍr,
Hœmatopus iä{)rlid)
nivalis
beim
A Rissa
el.
leltetett az
Ezen
Iridactyla pedig szintén ész-
országban az utóbbi években.
madárfiijok
faunában jegyeiket,
már most
—»-D Emberiza
e
**> (
jcigte
im
Strepsilas
fuscus,
"Jieufieblerfee, l'éfa,
ostrilegus
Squatarola
iiiterpres,
canus,
L:irus
ad)tete id) in
f
Stercorarius
am
"^aln
jebes
Eissa tridactyla
jiiologiai
ÎîelencjeerîSce,
íelUere 9(vten lonvben and)
in
ift
ihre
fvnberen
Ijalten, foiiPevn miiffen neue,
:
fomit
in
ber
^..'aiibeö;
bioíogifd}cn .Bíidjen nid)t
be;
mie folgt, befonniien
:
Limicola pygmea Kocn.
Oidemia fusca
L.
Stercorarias iiarasilicas L.
Strepsilas interprcs L.
Stercorariits jmìnarinas
Haematopus
ÏMrus fuscus
ostrilecjns L.
Temm.
L.
Bissa tridactyla L.
(kúidris arenaria L.
Laras canus
Phalaropius hyperboreus L.
Colyuìbus septenlridnalis L.
L.
hanem rendesen
regelmüfííge 3)nvd;5ngler aber
vagy
Musterung' der period.
orn. Ges. p. 63.
beim
ben lelten Ijnljven andi im
fbinien
Tiefe "lUigelavten
fanná
ìiorlatai/a L.
— Ber.
beob--
íienfieblerfec erlegt.
!î)roftc fagt* «bnrd)
l
parasiticus
breimaí Calidris arenaria nnb einmal
Világos tehát, hogy ezek a madarak, melyek mint Droste mondja* «kifürkészhetetlen okokból hozzánk tévednek, nem úgy tévednél.- ide,
Ein
helvetica,
leinever ober gvöf;erer 3lnjal)l lualjrenb
beò ^erbftjiigeê
Sf/aalaroìa helvetica L.
*
©jegcb ebenfalls
bei
ift
3jcgcb.
nnb pomarinus, Colymbus septentrionalis
>-D Lanius senator L.
der Irrgäste Deutschlands.
alliointcrlid)
ftd)
î'anbe, fo in Göiíf(i)b,
Phalaropus hyperboreus, Oidemia fusca, Larus
Pleclropltanes nivalis L.
átconulnal:,
in
i'anbe einígemale erlegt morben.
országos
az
nem tarthatják meg régi hanem következket kapják
(9icograber (Som.) nnb
burájgejogen.
Limicola jiygmea;
ejtettek
nnb
l'viitenti
(Gifenburger (ìomitati
'lìniiften
öszszel a Caliáris arenaria-t és egyszer a Limiis
nn
unb
a)
meljvereii ^^niaveii briitenb beobadìtet.
foroie and;
Fertnél
©ncè
in
Íömbrb
in
ként észleltem a velenczei tónál szintúgy három cola jvjfimeá-t, utóbbi két fajból a
^^o'i'^'i}*-'!"'
^^eft,
ero
[egee
Plectrophanes
találtuk.
Pleclwphanes nivalis telente évenként meg-
íí. (5
Lanius senator, ber in Grinangeliing eine ÎÔc^ biê 1894 ano unferer ìvauna fei)Ite, iinirbe
bnrd)
László Gácson (Nógrád
ter. l'on
(31
(iom.
iin
ber ,'òauptftaiit ià-
äuuu- in tjerfdjiebenen 3"i)veii, gcfunben.
burd)
hiánj'ával 18;)4-ig
jelent
liniere bieoliejtìgiidìen £eniit=
fid)
Of nor Seite
nevezett évben fészkelve több párban Kosztra
senalor-t,
ii,e=
eriueitert.
iiift'e
mely bizonyító példány faunánkban nem is szerepelt,
A
auf ícin ©ebicte Uiiivinio
u. a.
Eml)eriza hortulana nnirbe
raijodtak.
Incsi-
fjören.
Seitl)cr liabcíi
Azóta ismereteink
Fulmarus
anglorum, Querquedula falcata,
d.
itt
telelnek
Wiiitoi-fíiisto
XVI
11.
und
Vers.
d.
(Sq
5u niiQ
*
ift
nun
fid)
flar,
uerivren»
baf;
®t\. p.
Gl
iuigel,
feine ^rrlinge
iSiiic trit. 'JJiiiftenmg iicv
3vrfläfte Seutfcíjlonba.
biefe
ioeld)e
mie
uuergriinblid)e llríad)en biô
—
bier
fonbern
finb,
iiberminternbe
pevioû. SSíiutevgaftc
33ev. b.
XVIII.
Sictf.
iiiit»
ber
ber
oviiitli.
——
— 163
s
azért tartattak
feltn
ritkaságoknak, mert a
man
norbifcfjeaBintcvgnfte, &ie
dn]ui
beèijaKi
lk száma
>Vorfd)unçi numgeíhaft, bie ßatjl ber oiuten
pedig igen kevés
volt.
vagj'ok
gyzdve,
rendes
és
sr
nek
az
észleletek
s
megfigyel
évenként történnek, giai
állomásokon,
—
hogy,
ba majd
hálózatok
lesz-
ügy pontosan
csak
és
mint akár a meteoroló-
—
sok
kifürkészhetet-
ily
lennek látszó dolog egyszer és
való
világí-
^d) bin (trf)e
Würtem-
Füsti fecske (Hirimdo rustica)
überjcuoit, baf; lueim
feft
nnb
bidjt
unb
jälu'lid),
bie
(\kiá)
Stationen cjenmd)t werben, id)einenbe
erflrünbiid)
Wurtemberg középszáma old.)
bie
fac[)=
mar.
einmal orbent^ ;;nftanbe
Seobadjtuußen
bie
piinftlid)
ber
meteoroloçyfdjcn
luir
uiele
Àniçien
in
nn:
földje
bem
einfad)fteu
u)al;ren l'idjte erfeljeii lueröen.
Ï3:c llinidjadjliiaUtc
(Hiruüdo rustica)
bergben.
folyamában (14
nnb
befehle "-üeobaditnnaönelie
fommen werben nnb
unb
tásba kerül.
ineil
íjieít,
gebilbeteii iìeobacbter aber eine feljr lU'vineie
licl)
Meg
für féltene (Srfdjeiiutngcn
mir
unt> allein
kutatás hiánj'os, a jó és szakavatott megfigye-
in
Mürttcm-
bcrg.
az
Aquila
I.
rie
év-
vau megálla-
április 1-rc
pítva.
,çeft
ber
li
«í)hiuiía»
mit bem
im
unirbe
iffinrttembenj
für
Slìittel^abl
I
7. l'lpríí
feft:
geftellt.
TMefcê
Ezen középszám a báró König -Waethatjsen: NaturwisseiiscJiaftlirlier Jnliresbei'iciil 1885
—
1887 (a «Jahreshefte des Vereins für vaterl. Naturkunde in Württ.« megfelel évfolyamaiban adataira támaszkodik. Azóta König -Warthaüsen báró szívességébl a M. 0. K. a fennebb nevezett ISDidiki évfolyamait Jahresbericht- ek 1888 is megkapta s így a középszám ellenrzése szemjiontjából pótlólag
ezen évfolyamok adatai
is
feldolgoztathattak.
L.
1888
(F.)
Apr.
(F.)
(F.)
5.
baufen beni
—
König- Wartli. nupr. SLu-ei
ír,
bC'j
i)íid)arb
(^n ben
i^errn
be=
mar
uno
3)aten
bearbeiten.
,ìii
íSer
uno
— 1891;
min möglid)
l"iìittel,^al)l
;ÌS
.!;;/•.
lefete,
(iorrectur.
30. Üiai
ift
begrünbet.
189Ler3fif)ï9rt"9 benöttjigt aber einer
l}aí> in ÎMctigtieim notirte
nidjt
Unter
—
annebmbar allen
—
Rubren 1885 91 mar bie iiuibnten
—
iiuo
Tatiim nom
burd) gar nidits
rBeobad)tungen
abgefeí)en
fpätefte
meldieô bie obige 3lngnbe
eine
ben
in
dou ben
le(5t
er=
ber 30. 3lpril, gegen
einmonatlidje %ix--
fpatung anbeutet. Tiefe fpäte 3iufäeid}uung
miuden bizonynyal
,íur
aiid) Otefe
= nap (Tage). = K. (M.) Apr. 16—17. J. (Sch.ì = 32 nap (Tage). 13—14. K. (M.) = J. (Sch.) = k; nap. (Tage), = Apr. 4—5. K. (M.) J. (Sch.) = 56 uap (Tage). = Maj. 2—5. K. (M.) J. (Sch.)
Weissenau.
eo
Cìrgiinjuiui Oer
,3iiuor=
S^oenitviffiartí
iì.iron
aiub bie :3abreôberid)te uon isss
entfpredìeuD
Lk. (Sp.) Maj. 30. Bietigheim.
—
non 1885—1887.
lìoiUrole
Warthausen.
Az utolsó 18U1. évfolyam correcturára szorul. A Bietigheimban jegyzett május SO-dika tarthatatlan dátum, mely semmi által sincs indo1891-ig terjed megkolva. Az összes 1885 ettl figyelések között a legkésbbi dátum eltekintve ápr. 30., mely ly el szemben a fennebbi dátum egy teljes havi késést jelentene. E kési jegyzés minden \alÓ8zinség szerint
f
Jrljr.
n'ê «Sîaturioiffenfdjaf tlid)eii
c
Umj. Drniti). Gentraie infotge ber
Fommenbeit
Mart. i8. Simmersfeld.
Apr.
a n
für uaterlanbifdje "Jìatnrfunbe in ÍÖürtt.) òeiti;er erl)ielt bie
Simmersfebl.
\'2.
t
f)
treffeuben ^aljrgäuiu'n ber «3ai}resi)eftbeôîyereinè
Kislegg.
3.
Lk. (Sp.) Apr. L.
18')1
n g
Plochingen.
il.
Lk. (Sp.) Apr. 34. L.
IS'.KÌ
Apr.
e
3B a r
auf 3)r.
bernljt
íliittel :
:3al)reQberid)ten»
Lk. (Sp.) Apr. HO.* Simmersfeld L.
1889
(F.)
E
i
ift
sajtóhiba!
21*
aller
—
—— 164 megfig3-elési biba
Helyette tebát ez évfolyam-
!
nak ntána köretkez legkésbbi dátumát véve,
ípntt'fte
formulánk igv alakul
Apr.
(F.)
Weissenau.
5.
K. (M.)
Az országos középszám az összes évfolyamok 1887-iki
következkép alakul:
Apr.
L. (Sp.) Maj.
4.
L.
(F.)
Apr.
1
2—3.
SaHbeê:9Jfitte(
—
1885 és 1890
—
ISÚl
4.
IC— 17.
.J.
:
apr.
7.,
K. (M.)
(
— 1885 — 1888
—
Corrigirt
és 181)0
az összes évfolyamok
alapján api-.
10
= =
(Seb.)
|
Korrigálva
nap
(Tage).
14.
aller Sniu'iiaiuicdnbegriffen
K. (M.)
ftellt
:
30 nap (Tage). Apr. 15~IG.
= =
14 nap (Tage).
Apr. lO^ll.
ancujeiinefene
Wrnnb
anf
fid)
baô in ber
aller
«titgctíjcilt
tanárnak
ref.
természetrajzi jegyzeteirl sokáig az a biztos bit
bogy azok az 1848
idején
4íJ-ilii
sza-
az olábok vandal dúlásai
következtében, abires nagy-enyedi collegiumnak
lieber
bie
ííieolauQ
non ber U. D.
luitm-í^iftorifdjen 'Jluf,ieidiuuiu\en
u. Si-'^f
fcfior jn Jfagn^tíinieb
— — mar
bie ÏÏieinnng nerbreitet, baf;
ber
2^í;eiíc
fie
feljr
(ange allgemein
fammi bem
mUnrbiftorifdien
reid)en
bnrd) bie nanbalifd)en ,3«ftörniuien
mabreiib
bem
gáujlid) i)ernid)tet
Zeyk
már-már feledésbe ment, a becses ba falán nem
is
mködése
és
iratokat a
egészen, de
legalájjb
részben, felszínre vetette.
íiad)
fnng
fcljoii
bnrd)
aud)
beiimtie
iratok becsét az özvegy sejtette
s
bi'llük
az ornitbologiai részt átadta Ei-dély legilletéke-
—
sebb ornitologusának Csató jÁNOs-nak Alsófebérmegye jelenlegi érdemes alispánjának, ki
azokat a
II.
—
nemzetközi Ornitologiai Kon-
gresszus elkészitésének
öregbítésére
Herman
al
ber
Síié
ÜBitiue
£d)riften
n.
in
i'i'b
ibrem Wan,íen,
feine 2?ir;
famen
fo
menn
bod) in
iljeile loieber jnni ÍHn'fd)ein.
,3^9^'^
'^í)"'»-'
i't'"
-*-Hn-tl)
nnb übergab ben ornitbologifdien
bem eompetenfeften Ornitl)ologen bem bürgene, .S^errn ;3 f n. (íöató berfelben
Ij.
—
ber
íljeil
3ieben-[)od;ucr=
bienten 33icegefpan beê Gomitateö 3UfoVJvejér, iiie(d)er fie,
41),
finb. n. ,8i'yf
in 'líergeffenljeít gorietl),
iiid)t
—
ís.íaUui)eii
einen Bi'fnll biefe midjtiijcn Sd)riften, nielleidit
einem anfeljnlidjeu
Ez
:'iagi)=
.^n
?i-reiljeitorriegeron is is
morben
:,"saí)r3el)iiten,
grbfsten
nnb anberen
sültek.
(Siujeb,
non
fleleljrícr reforinirter '^^ro^
Sannnlnngeu beo beriibmten tiolleginmo
midn
(Ì.
15.
gazdag természetrajzi és más becses gyjteményeinek legnagyobb részével együtt megsemmi-
Évtizedek múlva,
f''^'
Eeliqaise Orniftologicse.
Kiadja a M. 0. K.
volt elterjedve,
lunu
'i"t
IJ^lji-'O""?^'
U. C.
Keliquee Ornithologicse.
badságbarcz
erfteii
l'iittel
'i.'aiibeci =
M. 0. K.
Zeyk Miklós nagy-enyedi tudós
baci
10— ll.aipril.
módosul.
véletlen,
fid)
foli^enb bar.
í^eni entípred)enb liiibert ikarbeitiiiu'i ilpril,
87t
:
(Seb.)
J. |
1
7.
— //-re
111
Ölnie (lorredu)-
Ezek szerint az els feldolgozásban kimutatott országos közép
unfere
fo fteUt fid)
aud) bie üon ben ^yiíjn'n 188.5
— 11.
Lk. (Sp.) Apr.
I
Korrigálás uMkiU
1.
L. (F.)
bos nndiftfoU^enöc
^ai)roô,
Apr.
SlnfSrunb ber Traten
|
is)
= =
J. (Seb.)
|
Lk. (Sp.) Apr. 23. Sulz.
adataira bazirozva (belevonva az 188.5
megfigyeléseket
öiefee
äk'obadituiuvifoljler.
biefeni
ftatt
(Vovnicl foli>'iibcr '-Unnío bar:
:
L. 181)1
mir nun íDatuin
án
naá)
3ßal)v)d)cinlid)fcit ífcl)iiicn
—
jnr 'yeroid)erung bev'inirbereitniigen beS
I
OïTO-nak, a tudományos bizottság elnökének
II. oriiit(;o(oiv
rendelkezésére bocsátotta, ki a vonulásra tar-
— bem
tozó adatokat
jvir
használta.
föl is
észleletekrl tanúskodnak,
hanem
már ISjO-hen kezddnek
ezzel világos bizony-
ságot
tesznek
arról,
Erdélybon az els,
a
s
azért
is,
mert
hogy Zeyk Miklós volt ki kell tudatossággal
kezdte meg az ornitofenologiai megfigyeléseket. A mint ez nyilván kitetszik az «Idjárási czím naplójának els lapján jegiizetek« olvas
ható
eme bevezet
«Ezen idjárási
soraiból:
nur
iiid)t
l;en)orgef)t,
3evf
id járásával eyybehasonlütassaiiak.
»
Ti
dei
lu'lmieu, í
e
1
a u
ornitljofogifdje 33e:
mie bieê auô
beiuufjt begaïut,
feinem 'îagebudje «Idjárási Jegyzetek», fjeruov;
Daè
gel^t.
beginnt gíeid) auf ber evften
aSorroort
©eite mit folgenbem ©alje:
ifjneu
lenései az
iueld)e
òa^ tu ©iebeii bürgen
obaditnngen geprig
burd)*
fyftematifd)
ifjreu 3infaiig
eê roar, ber aiâ (Srfter
költözésének, visszajövelelének és néJia íörlénni je-
bie
uorfüljren,
3ei)f fd)ün im 3n()re 1840 luorauö
.Beijf
2öicf)liij=
bea ©egenftnnbeê, fonbcni uiiâ
îBeobad^tungeu
gefüljrten
beobad)tungen
közben niesszi eltévedésének
fie
í}íic. u.
unb großer
51ßerti;
betreffe
and) beêi)a[[i, roeil
t).
rou
ornitíjolocjijcfjcii Sd)rifteii
észrevételeknek czélja az, hogy a madarak délire
szokott, utazás
tiermerttjete.
für uno üoii f;o(;em
feit;
—
ber bie auf beit 3119 beäüg;
ftetíte,
Xaten and)
®ie fiiib
Otto .gicrman
^vafibenteii bee roijfenfdjaf tltd)eii Êomite'ê
Sl^erfüöung
íii^eit
Zeyk ornitologiai jegyzetei ránk nézve igen fontosak cs becsesek, nemcsak tárgyuknál fogva, s nemcsak azért, mert rendszeresen folytatott
©oiigreffeê, .öerru
(15
«Siefe 2Bttternngë:
— mie
bamit mit
bie 'Sefttmnuing,
bee 3ugeè
©rf d)einungen
bie
©üben unb
3Sögeí nac^ ner
fjabon
ihrer 9íüdfeí)r, fer^ mandjmal uorjnfommen pffegt,
eë
—
a>crirrenê mäi^renb ber íKeife,
if)reê
ber
iier=
gtidjen roerben fönneti. Világos, hogy e tekintetben Zeyk Miklós megelzte Stettee Vilmos FRioYES-t is, a ki «A madarak költözése Erdélyben» czím alatt a Magyar
Orvosok tott
és természetvizsgálók Kolozsvártt tar-
ötödik
nagygylésének
tiót,
igen
Munkálatai »-ban
1845-ben adott ki egy publica-
(pg. 13'.)— 161)
de a melyben tulaj donkéjDeni költözésrl kevés specialis
adat
s
csak
is
184;3-tól
kezdve van adva.
(Sé fid)t
ift
ftar,
ba§ 9ìic.
^riebr.
fogar
0.
3ei;f in
biefer .^uv-
©tetter
3Bi[fj.
tioran=
gegangen ift, inetdjer iin 3al)re 1845 (in Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Kolozsvártt tartott ötödik nag vgyülésének Munkálatai, p. 139
Uè
161) einen
©iebenbürgen
Sírtifeí
über ben S'ig ber Süögel in
mittljeilte,
in roeldiem bie früíjeften
2Daten eigener 33eobad;tungen
unb aud)
bicfe
von 1843
erft
nur auf uicuige
notirt,
?fätle bcfd)ränft er^
fdjeinen. 33ei biefer ©elegenljeit,
wo mir
^ublitation
bie
Ez alkalommal Zeyk Miklós hátrahagyott ornitologiai iratainak közlését a dr. Knöpplee Vilmos erdélyi madárgyjteményének névjegy-
aSögel ber
zéke közrebocs4tásával nyitjuk meg, a melyhez
beginnen, finbeii mir notf;menbig nod^^oigenbeê ju
még külön megjegyezni valónk
bemerfeu
is
van.
ber binterfaffeneu t).
3<-'i)f'á
3lk. ü.
mit
bem Aataíoge
©ammlnng
irataiból is kisu-
gárzó egész lelkületénél fogva, lehet alaposságra törekedett
s
fölhasznált
minden alkalmat,
hogy jegyzeteit biztos alapokon gyarapítsa. így történt az, hogy dr. Knöpflek Vilmos ornitologiai
gyjteményének 1848-iki
foglalaját
is
jegy-
zetei közé iktatta.
ber fiebenbürgifdjen
beê Sr. Sßtif).
fíuöpf ter
:
3 eV f
ftrebte mit, auá)
l^eruorfd^einenber,
Zeyk Miklós, a hátrahagyott
ornitbologifd)en ©djriften 9íic.
auê feinen ©d&riften
íjingebenber
mögIid)fto (Mrünbíidifeít an,
unb
Segcifterung
benü(5te babér jebe
um feine 9íotijen auf f eftem ©cunbe ju bereidjern. ©0 gefdjab cg, M^ er im "^aíjve 1848 ben Sníjalt ber ornitljologifdien ©nmmlung non ®r. aBill;. Änöpfler genau notirte unb íaÍH-r= ®elegent)cit,
äeid)uif5 ín feine
©d;riften ein)d)altete.
3tuc^ biefe Sínöpf ler'fd)e
©ammlung
ift
ein
ber 3t'i-"ftörungiuutb beraBaíadien gemorbcn,
Ez a gyjtemény
is
áldozatul esett az oláhok
bie
baö autí)entifdje33ilb bevfelben für
Dpfer
unb
bafi
bie Wefdjidjte ber
dúlásáuak, és egyedüli hiteles képét épen csak a
ungarifdien Drnitl)oíogie gerettet murbe, baé Ijaben
Zeyk gondossága mentette meg a magyar Orni-
mir einzig ber ©orgfalt
tologia története számára.
ï)anïen.
í^rof. u.
3ei)f'ê 3» uev=
1G(;
Különben
dr.
orvosa
neves
Knöpfler Vilmos Erdély
hír-
természettudoinányok
te-
a
úttör
rén, helyi értelemben véve, sokszorosan
Ucbrigciiè
bat
riibmter 31vst
Enöpfícr,
ti.
tie=
auf bem ©ebiclc ber
Sioturimffenfchnften aná) alò 33at)nln-ccl)er
Sammlung
gtc linöpflcr'srbE
eine 33c=
aíclicnbürgíscijer
Kuöpfler-féle erdélyi madárgyüjtemény. i'luo
Zeyk Miklós
hátraluifíyott kézirata
bem
liiiiibjd)rifilicl}cii
=
nevek
Zeyk-féle
mas;
f.
—
után álló
=
l'emina; juv.
ííncljhiffe
heö
9Ì
c.
i
v.
nyomán. bor
(Srf'(änini3cn
A m.
iti),
bciituiuv
is volt.
A
SB
iî'r.
©ie(ieii(niri](eiiê,
rövidítések
:
juv.
juvenis.
—
bcu
iiad)
ftcíjenboii i'lbfiiräuiuv'i!
:
m.
^
3
Zeyk
^
f.
femiua
juvenis.
(uach
(szerint)
„
Vultur cinereus,
„
fulvus,
i(
Falco « « «
((
«
(I
m. snbbuteo, m. Ksalon, m.
naîvius,
m.
lagopus,
ci
rufus,
cineraeeus,
__
.._
._.
_..
„ ~
(I
otus,
(I
brachyotus,
„
—
._
Bubo
__„_.__..
aluco,
Hammea,
«
dasypus,
«
pygmiea,
_
....
._
._ .,-
._
..,
_
(I
—
_.
accipitrinus, Pall.
Syrnium Strix
„-
aluco, L.
flammea, L.
Nyctale Tengmalmi, Gsr.
Glaucidium passerinum L.
Lanius excubitor, m. minor, m.
et.
f.
spiuitorques,
m.
et.
Lanius excubitor, L. n minor, Gm.
(1
«
in-alense. Pall.
ignavus, Forst.
Asio otus L.
„
.„
pygargus, L.
Syrnium
—
-_
eyaneus, L.
«
._
Chi.
Circus ícruginosus, L. (I
...
._„„,._
bubo,
Archibuteo lagopus, ....
™
._
nisus, L.
Buteo vulgaris, Bechst. „
„.
f..._
«
_-
.-
m
pygargus,
f
._.
vesjiertina L.
Astur palumbarius, L.
_ .._
regulus, Fall.
(I
,..
.._
et
f.
f.
«
i(
f.
m. juv.
Strix macroura,
(I
«
Cerchneis tinnuncula, L.
„.
„.,
palumbarius, m. nisus,
Gu.
Falco subbuteo, L.
et
«
((
Gm.
Uievia,
(I
tinninculus, m. rufipes,
fulvus.
Aquila chrysietus, L.
«
((
Gyps
....
m
fulviis,
m. et buteo, m. ,„
«
..-
Corvus corax,
et juv.
(I
..
coUurio, L.
Corvus corax, L.
(I
coruix,
cornix L.
«
frugilegus,
<'
frugilegus, L.
«
monedula,
(I
(I
(szerint).
Vultur monaehus, L.
._
...
„.
«Aves Huugarise»
d.)
glandarius,
.
Corvus monedula, L.
Garrulus glandarius, L.
«
pica,
Pica rustica, Scop.
«
caryocatactes,
Nucifraga caryocatactes, L. Coracias garrula, L.
Coracias garrula.
Upupa
epops,
Cuculus canorus, m.
^.
et
f.
Upupa
')
f
3i'i)í4cí)eu >Jiaiueii
mas:
Nomenclatura (nach)
6
epops, L.
Cuculus canorus, L.
;
107
(nacli)
Zeyk
(nach d.) «Aves Hungáriáé» (szerint),
(szerint)
Oriolus galbula, m. et
Picas martins, m.
et
m. f. canus, m. f. viridis,
« (I
«
major, m.
Il
médius, m.
Dryocopus martius, L. Gecinus viridis, L.
f.
j.
f.
minor, m.
(1
m.
tridactyhrs,
»
canus, Gm.
Il
Ficus major, L.
f.
leuconotus, m.
Oriolus galbula, L.
f.
Il
médius, L.
Il
leuconotus, Beohst.
Il
minor, L.
Picoides tridactylus, L.
Certhia familiáris,
Certhia familiáris, L.
Jynx
torquilla,
Yunx
Sitta
europœa,
Sitta ciBsia,
Tichodroma phrenicoptera m.
Merops
apiaster,
j.
et
M.
Alcedo ispida, L.
Loxia curvirostra, m.
Loxia curvirostra, L.
f. j.
Coccothraustes vulgaris, Pall.
Fringiila coceothraiistes,
pyrrhula, m.
Pyrrhula major, Brehm.
f.
«
m. f. cœleljs, m. f.
n
montifringilla,
(I
domestica,
«
montana,
«
cannabina, m.
Ligurinus chloris, L.
chi oris
((
W.
Tichodroma muraria, L. Merops apiaster, L.
f.
Alcedo ispida,
(I
torquilla, L.
Fringiila cœlebs, L.
m.
f.
montifringilla, L.
(I
Passer domesticus, L.
montanus, L.
Il
Acanthis cannabina, L.
Í.
(I
card u eli s,
«
spinus,
Chrysomitris spinus L.
K
linaria,
Acanthis linaria, L.
Emberiza
nivalis,
Carduelis elegáns, Steph.
Plectrophanes nivalis, L.
f.
m.
(I
citrinella,
«
miliaria,
«
schœniclus, m.
«
eia,
Emberiza
f.
f.
m.
Turdus viscivorus, m. pilaris, m. Il
Il
musicuR,
Il
iliacus,
Il
f.
-
m.
_.
torquatus, m.
Il
merula, m.
Il
saxatilis,
f. j.
f. j.
m.
Il
schœniclus L.
Il
eia,
f.
L.
viscivorus, L.
«
pilaris, L.
Il
musicus, L.
(1
iliacus, L.
Il
torquatus, L.
Il
merula, L. saxatilis, L.
Monticola
f.
Bombycilla garrulus m.
miliaria, L.
Turdus
f.
citrinella L.
Il
Ampelis garrula, L.
Cinclus aquaticus,
Cinclus aquaticus, Bechst.
Sturnus vulgaris,
Sturnus vulgaris, L.
Muscicapa
Muscicapa
grisola,
(I
coliaris,
Il
(I
luctuosa,
Il
Motacilla alba,
grisola, L.
Bechst.
collaris,
atricapilla, L.
Motacilla alba, L.
B
flava,
Il
flava, L.
«
sulphurea,
Il
boarula, L.
Sylvia turdoides, Il
Il
Acrocephalus turdoides, L.
pbragmitis.
«
phragmitis, Bechst.
aruudinacea.
Il
arundinaceus, Gm.
168 Zeyk
(nach)
(nach
(szerint)
Sylvia luscinia,
philomela,
«
nisoria,
atricapilla,
«
cinerea,
(I
nibecula, m.
(I
(I
„. f
„
m. ...
m.
bypolais,
«
fitis,
œnanthe m. rubetra, m. rabicola, m.
....
—
arvensis,
arborea,
_ _..
....
_. ,
_ Parus
CH'ruleus,
eristatus,
(c
palustris,
(I
lugubris,
biarmicus, m.
«
caudatus,
~~ _.
.._
..„
...
—
—
...
Il .
.„
m
.-
...
„_
.„
.._
™
_ ...
Columba palunibus,
turtur,
Tetrao urogallus, (I
(I
.„
„ _
ni.
m. bonasia, m. tetrix,
Bbehm.
rustica, L.
Cbelidon urbica, L.
f.
...
Caprimulgus europ;eus, L. Columba palumbus, L.
œnas, L.
«
livia,
f.
coturni X,
minor,
Ardea cinerea, m. purpurea, m.
Briss.
Turtur auritus, Gray. Tetrao urogallus, L. Il
Cbaradrius auratus, «
..
..
...
Perdix cinerea, (I
ignicapillus,
Cypselus apus, L.
Caprimulgus europseus,
IÍ
Orites caudatus, L.
Il
Cypselus apua,
livia,
cristatus, L.
lugubris, Te5[:m.
Hirundo
urbica,
œnas,
cœruleus, L.
EegLilus cristatus, Koch.
rustica,
«
arborea, L.
major, L.
Panurus biarmicus, L.
^
ignicapillus,
«
arvensis, L.
Lopbopbanes (I
_
f.
eristata, L.
Pœcile palustris, L. ..„
Eegulus flavicapillus
(I
Il
Il
...
...
sjjinoletta, L. triviális, L.
Alauda
(I
Hirundo
modularis, L.
(I
.
eollaris, Soor.
II
Antbus
.
Parus major,
((
rubicola, L.
Accentor
.
eristata,
(I
Saxicola œnantbe, L.
(I
arboreus,
«
Ficedula trocbilus, L.
Pratincola rubetra, L.
modularis
Alauda
phœnicura, L.
Hypolais icterina, VreiLL. ...
..-
f.
Antbus aquaticus, «
cyaneculus, Wolf.
Anorthura troglodytes, L.
Accentor alpinus, «
cinerea, Bechst.
(I
._.
.,
Saxicola
«
atricapilla, L.
«
II
Troglodytes parvulus,
n
(I
Kuticilla titbys, Scop.
f.
Sylvia pliœnicm-us, m.
(I
Sylvia nisoria, Bechsï.
Eritbacus rubecula, L.
.
cyanecnla, m. tithys,
pbilomela, Beühst.
«
.„
m.
(szerint).
Eritbacus luscinia, L.
_„
(I
«Aves Huugariœ«
d.)
Il
tetrix,
L.
bonasia, L.
Perdix cinerea. Lath,
Coturnix dactylisona,ns, Mey.
Cbaradrius apricarius, L. Aegialitis fluviatilis, Bechst.
Ardea cinerea L. II
purpurea, L.
II
garzetta, L.
(I
garzetta,
(I
stellaris,
Botaurus
n
nvcticorax
Nyctiiirdea nycticorax, L.
stellaris.
Ti.
IGD (nach)
Ardea
Zeyk
(nach
(szerint)
minuta,
(I
«Aves Hungariee»
d.)
(szerint).
Ardea cornata. Pall.
ralloides,
minuta, L.
II
Ciconia alba, L.
Ciconia alba,
Ibis falcinellus, L.
Ibis falcinellus,
Scolopax rusticula, m.
Scolopax rusticola, L.
f.
«
media,
Gallinago major, Gm.
«
gallinago,
Gallinago scolopacina, Bp.
Totanus
Totanus
calidris,
stagnatilis,
CI
Tringa pugnax, m.
calidris, L.
stagnatilis,
(I
Bechst.
Philomachus pugnax, L. Totanus ocbropus, L.
f.
((
ochropi;s,
II
glareola,
(I
cinclus,
Tringa alpina, L.
«
Schinzii,
Tringa Schinzii, Brehm.
(I
minuta,
«
subarcuata,
glareola, L.
(I
minuta, Leisl.
(I
subarquata, Guld.
Morinella coliaris, m.
Strepsilas interpres, L.
Vanellus eristatus,
Vanellus cristatus, L.
Glareola torquata,
Glareola pratincola, L.
Rallus aquaticus,
Kallus aquaticus, L.
Crex pratensis,
Ortygometra
Gallinula chloropus,
Gallinula chloropus, L.
II
(I
crex, L.
Ortygometra porzana, L.
porzana, pusilla,
(I
minuta. Pall.
II
Becurvirostra avocetta,
Becurvirostra avocetta, L.
Fulica atra,
Fulica atra, L.
Podiceps cristatus, m. (I
subcristatus, m.
(I
auritus,
(I
minor,
m.
Podiceps cristatus, L.
f.
(I
Sterna Huviatilis, Naum. Hydrochelidon leucoptera, Meisn.
leucoptera, nigra,
II
(I
(I
(I
(I
L.
Bucephala clangula, L.
f.
Nyroca leucophthalmus, Bechst.
ferina
Aythya
f
boschas, m.
querquedula, m. crecca,
f.
m.
albellus,
(I
m.
ferina, L.
Anas boschas, L. Mareca penelope, L. Querquedula ciroia, L.
f.
penelope, m.
(I
crecca, L.
Mergus merganser, L.
f.
II
f.
albellus, L.
Graculus pygmœus. Pall.
Garbo pygmseus.
darab.
faj.
225
183 Spec.
Aquila. IV.
fissipes,
leucophthalmos,
Mergus merganser, m.
II
Larus canus, L.
Anas clangula, II
minor, L.
II
f.
Larus canus.
«
auritus, L.
II
f.
Sterna hirundo,
(I
griseigena, Bodd.
II
f.
Stück.
— 170
A
perbenyiki szaloaka?adászatok. Közli a M. 0. K.
Gróf Mailálli József perbenyiki uradalmának (Zemplénniegye) az
volt
idei
szalonkavadászatokról
Egerváby Gvüla szerkeszt úr
szóló kimutatását
szíves rendelkezésünkre bocsátani.
Ez a
jegyzék az erdei szalonka tavaszi vonulását
tleg kivált azért becses, mert nemcsak dátumokról szól, hanem az idjárást és viszonyokat
A
ille-
lelövési a talaj-
is feltünteti.
vadászterület középfekvése
48° 30'
számítva;
és
é. sz.
30"
'i^"
k.
\\.
alatt
domborzata gyenge,
van Ferrótól
mintegy
120
m.-ig emelkedik, a völgyfenék teugerszinfeletti
magassága lOG aprii
5-ig
tehát 13
— 112 m. A vadászat márcz. 3-tól
tartott,
napon
át,
de közl)en márcz. 4
szintúgy márcz. 17. és 20-án,
továbbá ápr. 2-án, összesen
Ali
úrvadász
s
16-ig,
Ifi
napig szünetelt.
az erdészszemélyzet,
1
4Vc va-
dásznapon, 260 szalonkát ejtett el. Márcz. 2-án vonult 2 drb.
Id Ess, :
Talaj
:
zivataros.
száraz.
Márcz. IG-án kezddött a hajtóvadászat, a következ eredménynyel :
Mart. 16.
(1
Lve
7
171
Megjegyzend,
hog}' a talajviszonyok adatai,
mint száraz, nedves befolyását,
hanem
stb.
nem
a napi idjárás
általában az illet hely tala-
jának rendes állapotát
A vadászok száma mennyisége kb. arányos,
jelzik.
és az elejtett szalonkák
— ez a — márcz. 24-én 7
a mennyiben a 35 szalonkát,
nagyobb napi eredmény dász ejtette
34
el,
volt
leg-
va-
márcz. 29-én pedig 4 vadász ltt
db.-ot, ápr. 1-én
azonban már 7 vadász sem
Hii bcmerfeii
ba^
ift,
btc ílliuvitio bov iíobenbeídiaf:
feníjfit, luie trocfen, feucijt
íigon âSîctter 3iiftanïi
Saö
çH'iiieiiit tft.
unb
ber 3á)iit5eii
3cil)t
am am
©d)ü(5en ©d)ütíeii
hogy az eredmény a márez. 4-étl 16-áig tartó szünet alatt emelkedett volna, a mi a ketts
®d)nepfen erlegten. Êè
culminatiót
— márcz. 24.
kidomborítaná.
A
szetesen és szépen
és 29-ét
még jobban
csökkenés áprilisban terméis
tnik
Sagb
29;ten
ki.
boppelte
—
Már^ má) 3ípril
58oben
eríangt luurben.
erlangte ber ^agbljerr 3aí;í,
®raf
Sorban következnek ezután báró Senktet Béla 46, gróf Széchenyi Pál 37, gróf Szirmay Gyi'írgy
®raf
báró Vécsey T. 13 szalonkával,
s
végre a
kitn
lenne akkor, ha az adatok mind egy helyrl
származnának, a vonulás kezdete, tetzése és befejezdése azonban így
is
eléggé
Asio accipitrinus. A. M.O. K.
Lendl Adolf Ma kaptam Asio Accipitriims-i, melyben
következ sorokat
úrtól a
M.-Ovárról egy o
4 tojás volt
s
szembetn.
dr.
vette
:
ezek között egy teljesen érett; ezt
az utóbbit kifújva az 0.
Központ gyjteményé-
—
2)î
a
a
^au
©
I
©;;irmap
n d
5 é c^ é
mit
a
I
e'
e
t
i)
fentebbi
sorokat avval
a megjegyzéssel
nemcsak annak a
bizo-
®
v g
e
bnnn ganj
ju nen=
ffoffifd)
nen, luenn eâ ein unb berfelben Soealitnt ent|"tam=
men mürbe; aber mhuiton unb
and) fo mirb ber33eginn, bie (iul=
Mè
©nbe
Asio accipitrinus. .Öerrn iSr.
befam
3Í b.
auâ
id)
2
îie n b
U. 0. 6.
fid)
©ammhtng
î
an, unb merbe bie
etuäufenben. tïê
biefeö
;
ben
Dbige baf3 biefe
9.
D.
Asio accipitri-
leötere
ift
trage
in einigen S^agen
ein neuerer 33emeiê ju ben Êr=
màïi 1897.
3i'ilcn tijeiien
T^r. ílooíf
Senbi.
mir mit ber 33emerfung mit,
Asio accipitrinus auâ)
kezdi lerakni.
53îouatc 3}iarä ju iegen beginnt.
60
^uba-
2c.
Eingabe nidjtnureinîBemeiê bafür
rigenè fd)on @raf
id)
(îentraie aie ©efc^enf
baben es
(Sftre
^eute
:
barnnter ein üollfommen
(gier,
befanben ber U.
oon
erljieit
foigenben 33rief
1
'3Jiagi)ar=Óinír ein
nus, in loeidjem 4 legereifeê,
e
bentlid) nmrfiert.
hogy az Asio Accipitriiiiis nálunk is fészkel, a mit különben már gróf Lázár Kálmán is biztosra vett, hanem annak is, hogy ez a faj jobb években tojásait már márczius els felében nyítéka,
auf
p mit 46,
©djnepfen, bann folgen bie f feineren ^ntjlen. Jreilic^ roäre baê Síefuítat erft
peft,
A
gruppiert
ÍuU'öep mit 13
ST.
fní)rungen con Ferren 6ät)uf u. (îerua
közöljük, hogy ez adat
paffenben
e
márez.
Leiidl Adolf.
nt=
bradjte cs
n n
ber
IJr.
fdjön.
bie größte
í)
nek ajánlom fel ajándékul s a naivokban lesz szerencsém átküldeni. Ujabb bizonyíték Czynk és Cerva megfigyeléseihez stb. Budaj^est, 1897 9.
unb
hätte;
unb
mit 37, @raf
i
33aron
19,
©
unb
fjätte,
24:ten
beften
í (
baf?
4:ten ino
©d)ü(5en
65 Sd)nepfen, bas ^perfonaie
50, bann folgen ÍBaron S5
19,
ergeben
am
dlad)
gróf Mafláth ltte, utána a személyzet 50-et.
kisebb számok. Az eredmény bizonyára
uom
beutlid)
feljv
ift
lonka kedvencz tartózkodási helj^eirl való.
:
fieden
.<:enuirsnf)eben ift,bofe bie beften 3iefu(tale auf
telfcudjtem, alfü ber Sdjnepfe
legtöbb szalonkát, 05 db.-ot, a vadászat ura,
nur niebv
meíjr íieruorgcöoben
közepesen nedves helyekrl, tehát az erdei sza-
A
fieben
Ëudnination
eine
üier
;
lual)rfd)ein(id),
feljr
tft
buvd)
luiirbe
Tuaíjvenb ber grof^en ^^anfe
baê aUifalícn im
Kiemeljük még, hogy a legtöbb zsákmány a
jcbod)
l^teii 9íprit
Sdjütieu
ficlicn
24::(oii 3)täri, bic
erlegt
IG.^IJi'arj ein 9lnfteigen ber 3at)f
bann
ber
amifcíjeii
2d)nepfeii
93iävs
ltt többet 7 szalonkánál. Nagyon valószín,
bie
nadjbem
34
^aljí SO^teii
jeroei=
geiüöljiiíiáer
^.kvljäitnif?
35 Sdjncpfen am
bie[)öd)ftc,3fit)I:
nädjftfolöcnbe
nie
jener ber eríei^teii Sd)ne})feii
aiemíidj niiô,
gíeicíjt fid) fo
oom
md)t aie
:c
fouíern
nbijängicj,
bet
io
une
baè
i)"t,
brütet,
loaê üb=
man Snjár
für fídier
annabm, fonbern and) bafür,
haîi
biefe
3(rt
günfttgeren 3ai)ïett bereite in ber erften ^äifte
22*
in
nom
1
172
INTÉZETI ÜGYEK. A
Uj megfigyel hálózatok.
münkre
INSTITUTS- ANGELEGENHEITEN.
legnagj'obb örö-
szolgál konstatálhatni, hogy azt a szí-
vósságot és kitartást, a melylyel a Magy. Oinitologiai központ, kormány és törvényhozástól hkezüen támogatva, a maga czcljaira töreke-
figyelemre méltó eredmények jutalmazták.
dett,
Egyszer szervezve
s
elégséges eszközökkel
nyomban tényekkel
látva lévén, a központ hetett el,
el-
lép-
ezekre támaszkodva törekvéseit
s
egészen positiv alapon alávethette a szigorú Ítéletnek
is,
mely
ez
megkezdett út
a
ideig,
helyességét megersiti.
#lcuc
Ißenliarljtiingsiietu'.
aflergrüiiter
Àrcube
rifcfjc
Drintl^oiocjifdie Gciitrale,
ftüiU
i)on
szédos területekre. Odaát Ausztriában azonnal
megkezddött
mozgalom. A mi központunkkal
a
könny
érintkezést
való
megtalálni
volt
valamint a bizonyos lépésekre
helyreállítani,
mind
együttvéve
vonatkozó egyetértést
is
oda vezetett, hogy
életre ébredett az
triai ornitologiai
sága,
s
melynek
új
;
ez
ausz-
megfigyelési állomások bizott-
levelez
élére intézetünk
barátunk liburnani nemes
tagja,
Lorenz lépvén, a Az els megfigyel jelentkezett! Az dr.
orgnnifievt
nnb mit geniigenben Dîittein
iljrc
ftrengen 33eurtí)eifung jujnf üdvén,
Stunbe
is,
de biztosítva
:
csekélyebb eredmény
is
—
ott,
a hol bizonyos
tényezknek meggyzésérl van többet ér mint minden írás és szóbeli
begnnnen unb
ju fnnftionieren
bie evften iH'arbei; baÍ3 bieò
tungen evfcbienen, unir eô iioranóíufebeu,
anéüben muffe,
eine gute SBirfung
begann eô
nnfercr Cíentraíe
M^í
and)
fo
©diritte:
umr
leicbt
nnb
altee
an béren 3)r.
neuem
foígten :J00
9(ufrufc
Seobacbtern
baf;
fen,
unb
Avoin'b,
bie iíeituug
T!aS
3(nmelbuugen uon
(!)
ift
unb
es
cingefcbUigen
szó,
jengeu
mafigebenber
inerti),
evbof:
ift ,^n
3íefu(=
ber ricbtige ÍBeg, uie(=
ift
geiuiffer,
®eni
nal)m.
eö bn(b jur sycröffeutlicbung non
and) unfere tientrale
mebv
eriuacbte,
unb
.òanb
bod) befcljafft
taten f'ommeu mirb. cíjcn
in'obadituiigo:
menn uorberbanb ancb
T'ie llíittel,
!
i^nirlid), finb
trat
bie
in
gemiffer
i'eben
©pilje unfev covr. ÏÏÎitgueb
Energie
[jergeftelU,
babin, baf3
fiibrte
Övnitboíogifcbe
Sorén 5 uon .í'ibuvnau
nod)
(íontact mit
biiifid)t[ic1)
sufanniien
ftatioueu in Defterreíd) 5n
Defterveicb
in
Ci^et
gefnuben unb
(SinuerftnnbniB
Gomité für
bas
jn regen.
fofort
ficb
u. 51U. 5uuttd)ft
Grüben
®ebiete.
benachbarte
ttuf
geringfte íRefuítat
magyarázás.
íe(5tere Iná
loeící)'
ift.
mértékadó
—
einer
©û(ia(b bie beiben ungarifd)en SBeobncIjtungane^e
erften
szkösen
bie=
ftiiljcn,
eine, bie 3{id)tigfeit bef. eingefcdlagenen
felhívásra 300
vannak s remélhet, hogy nemsokára eredmények közzétételére is kerül a, sor. A helyes út az, a melyen a mi Központunk elindult a leg-
[)cnior=
©vunbíage and)
felben affo auf ganjpofitiuer
mit 2uft unb
eszközök, ha egyelre
auëgeftattet,
ouf biefe 5U
33eftretningeu
i\id
tiininal
fonnte bie (Sentralc fofnrt mit Xljatfacben
vezetést kedvvel és erélylyel kezdte meg. (!)
unter;
if)r
umvbe.
beloliut
(ì-rfotge
9Begeè befriiftigenbe
legközelebbrl a szom-
munificent
nnb ©efetuu'tning,
Dfeçiiorung burcl)
treten,
,yi
lueldjer bie ìhuyv-
uerfofgte,
két,
sal kell lennie és pedig
mit
bie ,Stií)iöfeit unti 3Îiiêbaucv,
jur
magyar megfigyel hálózat mködni kezdett és az els feldolgozások megjelentek, elrelátható volt, hogy ennek jó hatásMihelyt a
uno
gereicht
(ÏS
Ijier foiiftatiereti jii föiineii, îiaJ5
bort, luo eê
ficb
I)at:
^-attoren
a(ö aUe gefcbviebenen
ï>ao
i"" baS lieber; Ijaubelt,
nnb gefprocbeuen
Srörterungen.
Egy második megfigyeli hálózat Bosniában és Herczegovinában keletkezett. Kállay Ben.tamin CS. és k.
közös pénzügyi miniszter
kegyelme
Herman OTxót, a Magy. Orn. Központ jelenlegi fnökét, még az ornitologiai kongresszus
6iu
äroeitee
unb ber
geineinfauu'
Äá a êerma l [
i;
3.kobad)tuugâne^ entftanb in Soênien
,'o*'i',ì^';Uiunna.
íjat
Se.
bem
ber
tíi'celleuj
33 e n
giimnjminifter
j
m
a
jeligén eí;cf ber U. D.
i
f.
(£.,
u.
f.
non
n
D
1
n, nod; sur ,3eit beô ornitbotogifcben (ion=
idején felhatalmazta volt, hogy alkalmilag meg-
greffes geftattet
figyeli állomások alapítása iránt javaslatot
tung non "oeobachtungoftatiouen norjnlegen. î^er
hessen.
te-
Ennek idpontja azonban csak akkor el, a mikor a mi Központunk
következhetett
már annyira a biztos alapot
most
itt
fejldött, hogy hasonló eljárásra
meg lehetett
lévén, K.íi.lay
adni.
Ezen idpont
nagyméltóságánál a
Seitpnnft
enentueil einen Eintrag ^nr (Srvid)=
Ijiefür
tum
unfere (centrale foioeit
aber
erft
conformeö iíorgeíjen eine
fölibe
toerben fonnte. S>iefer ^citpiintt gefd;al;en
im
f)eraii,
gebieben mar,
ift
i^afio
nun
(Siniu-rftönbuif; mit Tv.
^-'
nacbbem
bafi für ein bergeftellt i>a,
v e
unb n
5
eô
non
173
központ
fnöke
részérl
liburnani
ns.
2
dr.
i
b
u
V
II
a u
i^íeiiljjeitíge
uoii
£d
LoRENZ-czel egyetértleg, egyidejleg megtétet-
Íliinifter
tek a javaslatok, a melyek,
ber abefnniitcn (Siufidjt
— a mint ez ezen
ál-
általánosan ismert belátásánál fogva
lamférfi
csak természetes,
—
tüstént ténj'nyé
is
natiivlid)
váltak.
hen.
ift
béren
4()
megfigyeli állomás
állíttatott fel,
ijemeiueni
n
©cíjrittc
—
tüelcf)c
i;,
biei'eê
bei
(Si;cc[[en3'
bieö ja bei
loie
6taatsmanncè nur
fofort in bie S^íjnt nnigeietjt mux-
©è unu'ben
errid)tet,
Azonnal
—
1 1
40
fofort
33eobad)tnnoiêftationen
Centrale ©erajeuio
"iiíertlje
melyeknek közjiontja Serajevo. Különösen nagybecs az a körülmény, hogy ebbe a hálózatba a bjelasniczai meteorológiai magas stáezió is be
9íe^ aud) bie nieteoroíoe(ifd}e §od)ftation 58
van
nid)t
Safe
osztva.
Hogy
nem
ni ca einc^eftct
a
itt
közzétételek biztosítva vannak,
A tudományos
ift
vezetés Beisee
Bosznia
és
ki-
mködésben
tar-
egészítve, legalább tíz éven át tani,
fogadta
el.
ille-
(Aquila
is
^5at)re
erijalten,
I. p.
—
id)\i
fo
einbejoiien
nnb
jn ergänjen
wnò
finb
in 2;[)ätigfeit
i)iiiburd)
unb bd)ft
pofitiue
nenen 33cobac^tungênelje
gas
9).
geí;ene,
íjaben, Ijiu:
iforgeljen«, bie 'íj^nnfte ber Ungarifdien
ípater,
fid)
(Aquila
I)tnfid)t[icf)
barungen ^n
treffen, fo
eine
ift
beé
ergeben
bie Sfotbiuenbigteit
pag.
I,
SBir finb überäeugt, baf? bieô and) ber äßeg für
területekre
anbere ©cbiete bein
®runbe
ift
nnb meun
fid)
nut
ber ,3fit auf
ber T^eeentralifation uiele ©ebiete ein=
önként fog pozitív alapon jelentkezni a kon-
Gongreffe anf pofitiuer ©rnnbtage non
is
a pozitív eredmények
fognak elmaradni. Az
álland(')
melynek a feladat
Nemzet-
bleiben.
munkaerk nem
luirb
óriási vol-
felbft erge^
(ieiitraüfation,
állhattak ren-
iJfittef,
für
ineiAe,
im
nod) bie abminiftratiuen 2lrbeitef'räfte auf;
valahol a munkafelosztás szük-
gcbradit merben tonnten. ïîBenn irgenbioo, fo
bcm
0.
Dr. Almásy György, a Központ levelez tagja munkatársa elhatározta, hogy a romániai Dobrudzsát komoly ornitologiai czéllal, saját költségén kutatja ki s ebbeli szándékának immár fogaruitositását is megkezdte. Az 897. év tavaszát arra szánta, hogy körültekintsen abban a
JÌV. (ürorii iToit Alntáaji.
s
anf
D.
eorrefponbierenPes
S>-
Í0íit=
ben ®nt=
glieb
unb
fd)Inf5
gefafU unb aud) fofort anögefübrt, auf eigene
ÍJÍttarbeiter ber
Üloften mit ber
Gentraíe,
Ijat
ornitbofogifd)en í«urd)-
ernftlic[)eu
forfd)nng ber rnmcinifd)en 3)obrnbfd)a,yi beginnen.
1
négyszögben, a melyet délrl
ift
05ebiete ber oriiitíuilogifdjen 33eobadjtnngânet5e
bie iHrbeitötljeilnng eine Jíotljiueníigfeit.
s
^nr
^yertiältniffe
ber i'lufgabe, luebcr bie materiellen
ornitologiai megfigyeli hálóza77.
inter-
(Sonntes bebeutete eine
Ha
tok terén bizonyára az.
am-
nid)t
pernianeiiten
bes
.^nftitntion
ornitf)ologifd)en
:')iiefenl)aftigteit
ber
bie 3íoíf)H)enbigfeit
fid)
úgy az az
delkezésére. séges,
ïte
natioiuilen
tához képest sem az anyagi eszközök, sem az adminisztratív
luerben,
ben nnb inerben pofitiue 3ietn(tate and)
közi Ornitologiai Bizottság intézménye czentrálizáczíót jelentett,
ÍBerein;
Bnfamnienfunft ber
rid;ten
nem
9).
Veiter ber 3(rbeiten finberíeidjt.
az út ez és a mikor idvel a deezentrá-
s
—
1
ferneren S5or= folíte,
lizáczió alapján sok terület lesz berendezkedve,
gresszus szükségessége,
iuid)tige
beö 3"(U'ô ber ìnigel fidjer ju
Crnitljol. Ventraie aeeeptiert
esetre,
könny. Meg vagyunk gyzdve, hogy más nézve
äum minbeften
ftd)t(id) bee.
ha késbb a további eljárásokra nézve egyetért megállapodások szüksége merülne fel, a vezetknek összejövetele szerfelett
Azon
e if e v'e nieber^
í)í
geaiärtigen.
tleg a Magy. Ornitologiai központ pontozatait 1
eê
Ungarn, Deftevveid)
3îe(5e geljbrig
2)ie beiben
két új megfigyelési hálózat az eljárást
braudjt
ift,
ju luerbeu,
bte .'ôcrjefloiuina
9{efn(tate binfiditlid)
eredmények kétségbe vonhatlanúl
biztosítva vannak.
A
Der eianäe(ioinpier
ift
luenn eô gelingt bie
ju
akkor a madárvonulásra nézve pozitív és
igen fontos
a ê=
l
iuiííeníd)aftlid)e i'eitunö
Dí()mar
in bie beunïbrten .Sjänbe
©omit
Herczegovina be van
vonva, és ha sikeri a hálózatokat, kellleg
^ie
felbft.
unb 33oônien nnb
:
s
e
aeíegt.
Otmír kipróbált kezeibe van letéve. Magyai'ország, Igj' az egész komplekszum Ausztria
uou
lU'íidjert
f)evoorgel;obeu
befonberS
t)erfteí;t fid;
szükséges különösen bangsiílyozni, ez ön-
ként értetdik.
erft
j
ift.
bie '•^íublieation
Ijier
un=
Í^on
ift.
ber llniftanb, M[] in btefeê
ift
2)aè
északról a Cerna-
ívrü[)jaí)r
(îrpebition
1897
ift
einer
in jeiu'ô î'ierecf
Siecognoécierungê;
geuiibmet, weldieS
mit
}
woda-Küstendse és Galacz-Dranow, keletrl
s
i
(iernauuiba^,«iiftenbfd)e,
(^ala(5;3}ranoio
in
Sub
174 nyugiitról pedig s
n,
Fekete-tenger nyugati partja
a Cernawodától
Duna
kezdve északra kanyarodó
határol.
Fállomásul
Ulli 3iorìi
viiii
kiszemelve, mint
fnnn. 3Uê .'^nuptftntioii
a mely a négyszögnek mondhatni «legsötétebb»
iueld)eâ
zugában van Babadaghtól délkeletre. Dr. Al:mássy
"lîievedeô
a
Duna
egyik alkalmas pontjából indulva dél-
kelet felé, Jurilowlia irányában szándékszik ku-
hogy egyes madáralakok
tatni s a mellett,
ijftlid)e
állapitani,
meg-
tollmen
madárfenologiai megfigyelésekre
fog terjeszkedni
;
Pálmén
is ki
szerint ugyanis ezen
ja
jn legen; ftrnfjen
egy fluvio-littorális ágat.
foli ja
bort
energiának, ügyességnek
kedvez
s
összekötte-
Ungarn
fid)
mind végig mentes marad.
isotjelformen,
eine ber 3iJ9=
an einem
nin
geioiffen
bafj er nad)
flott
közös
ber
f.
a.
ber
;-5"uorfomnienijeit
'üíMnifterien ja nerbnnfeii,
i20:ten
93ìarj
hajóra szállhatott, hogy tervét megvalósíthassa.
elften
bener
A
fomite,
a
mennyiben nem csak a szükséges szabadjegye-
még
a csónakok elszállítá-
el.
Nem
kevésbbé volt
elzékeny a magyar Folyam- s Tengerhajózási Társulat sem szabadjegyeket bocsátott rendelkezésre, a melyek az ellibi társulat jegyeivel ;
váltakoz^•a használlia.tók
s
mozgását nagyban
ez az
ckszpediczió
am
bemie
bie
:3.
o'lli-'ii
3iid)t
gaviid)e
3)r.
bie
nur ber
beò boben
ilnfjeren
nnb
rnniäni|d)en
con 3l[mdfi) ani
betreten
î"ampfid)iffeô
ïiieftinnnaag
entgegen ju geben.
nnoergleidilidie
^^iRuntommenbeit
feiner
a.
T^onaa:Tainptid)iffabrtô:
prin.
f.
gemäijrte, fonbern
biird)
ift
fonigl.
ì)a'ii
abgeíjenben
f.
eo
Xemeo-.iïnbin bas '^tá bec
in
gefeUfd)aft, uield)e nid)l
nur
bie aütbigca yreifartea
and) bie fofienfreie Mìefbrberaag
gcftattete.
mar
niinber jiiuoriommeno
aa-
iuta 'Àreitartea für ibvc "Aabrten,
ber erfterea
jeaeii
lait
and) bie
für ^-luö^ unb ®eefd)iffabrt,
(*5eieUld)aft
Ö)en)abrnng
me(d)e
segíti.
[.
gevabejn
(Sine
ber
anb
ift.
3ad)e
[etd)te
'iìereitmilligfeit
köszönhet, hogy dr. Amiásy f. év márcziusának "lO-im a Temes-Kubinból akkor elször induló
valóljan példátlan elzékenységet tanúsitott,
teine
gemeinfamea l'ìinifterinmobeo
f.
u)eíd)e
befonberè loenn ce
«fH'i'<;i"feft''
jn mad)en,
ganj nafu'rorbeat!id)ea
Dunagzbajózási Társaság
abjngeben.äioUfommeue
mar aber bardjnaS
(Sa
külügyi minisztérium ritka készségének
.%'.
v. Slluuifi) reid)[id) nerfiigt, hiffen
Ezen próba-ekszpediczió megindítása azonlmn nem volt épen könny, s csak a magas cs. és kir.
könny
33eftinunnnçi, ber
^salinen
befte Sìefuitnt erl)offen;
()eran?.fteUt,
Sisorej.-pebitioa
sát is díjtalanul vállalta
bie füb^
nnb gnte ÌH'rlnnbnngen, über
@eiuanbtl)eit
uno baö
ket a.dta meg, liauem
(jcbadite
Tomin
33cl)errid)nngbe'â unffenfd)aft(id)en i?()ei[eê, Gnergie,
tunk bségesen rendelkezik, a legjobb eredményt várhatjuk, kivált, ha hsünk a mncsárlázt()l
szab.
Sdiiuífi)
òuiiloiufa fovfdìcnb ja uer^
bod) mid)
unfer grennb ®r.
kir.
ber
'i^íimfte
bal)in,^iel)en,
téseknek alapján, a melyekkel dr. Alilíst bará-
és
beò
^inatte anf fluvio littoraler 3ìebenftra(5e nnd) bie
szükséges ismeretek tökéletes bírásának, az
cs.
doh
aafjev ber niö(]lid)ften
(ìontingente far
A
íhcile
i^nímbagí) in iüböft[id)er
ciuf auipbaenoíoijifdic 33eoiind)tnnç3en ®eu)id)t
egy bizonyos ponton Magyarország
bocsát
n niiserícíicn,
f
«bimfelftcn»
íír.-
ift.
o lu
1 1
fid)
uun-bcu
iiinrfiert
ber 3]erbveitnniì eiuiffer
a területen a vonulási utak egyike halad, a mely felé is
fiubcíi
ijceiivieícn
anb
Suv
ift
inni
9íid)tnntí (U''-'"
©renken, and)
uiib
licçit
einem
uoii
elter-
jedési területének határait akarja lehetleg
3)onnu
im
jicmlid)
fo
^liiditiinin
non lieriinuioba an,
íic, beíoiibero
3íorbeu roenbenbc
und) Jai-ihavl.n
iiami îuird) bic ÍBeftfiifto íoo Sdjiuar^cn
;
SJiccrcS inib
alter:
('>)e)ellfd)aft
nieren, loac berleiditen r^emegiidifeit ber (S"rpebitioa
Ezíui próba-ekszj)ediczió
jövben
eredményétl függ a
a szóban forgó területre tervezett meg-
figyel-hálózat létesítése.
A
központ örvend, hoj;y eztapróba-ckszpedi-
ügyi
s
magy.
vallás-
és közoktatás-
a kereskedelmi minisztériumot
melynek oldását
illeti,
szíves közbenjárása feladatunk
olyannyira
megkönnyítette
s
a
meg-
elsegí-
biefev
(S'rgebnifie
ae(5 ja etablierea, :3)ie
'inn-erpebition
els
jelentése,
latzon kelt 18!)7 ápr. 14-én és az
mely Ga-
els puhatoló
bangt
eô
eia 33eobad)tiiagê=
aateviiomiaea loerbca
foli.
(Seatrale fnl)lt fid)glüdlid)bie 'iUn'erpebiiioa
aad) Siräften 'i.'bnieriaat[)eil
geförbert ja babén,
bea
nnb Unterridit isermittliing
uab
tette.
Dr. Alm-Íst György
5l!oni
ab, ob in .s^infnnft ber Üíerfacb,
cziót erejéhez képest támogatta, de az oroszlán-
rész mégis a kir.
fam.
fel)r jii flatten
f.
nnb
ang.
umbei jebod) ber für
'iJìinifterien
.s)anbel
luifere i'iafgabe
jnfallt,
tinllnci
bereu gnlige
aagemeia
erleidjtevte
förberte.
!3)er erfte 'iìerid)! "Sr.
®nlat3
am
14. l'ípril
®eorg
v. Silnuifii'è
181)7, gelangte
am
de dato
listen ge^
175 kirándulásról számol be, nevezett hónap 16-án
Mint
érkezett a közjíontba.
dr.
Almásy
irja,
nnnnteii Woiiatcô an bie (Ecntroíe u.
ber
nací)
5.
erfteii Soiibicvuiuvr'tour. '-iiMeTiu. u.3líiiuífij idjreibt,
&dak am
márcz. 25-éu sikerült Galatzból Tulceán át Suri-
(leÍQiii^
lovka irányában, tehát a «legsötétebb Dobnul-
ju roerbeii
scha»
bie ((biinfeIfteT)ubnibíd)a» aufäu(n"cd)en. SSon ©iiri=
felé
elindulnia. Suvilovkától, a Basin-tó
am
es ilim
von
25--teii ÍJiárj
fíntt
via í^uícea naá) Surííoufa, aífo in
iiiib
üom
nj'ugati partjától kelve gyalogolta be a területet
íoiöf'a,
affo
északnyugati irányban, tehát Issacea, illetleg Galatz felé haladva. Útjában erds, dombos
qiierte
er
3iid)tim(5, alfo biagoiial
területet talált.
2)er 2Beg
3Bc|"tiifor
baâ îîerrain
jii
bes 33afin--©ee'ê, biírd):
%n^e
norbmeftlidjer
in
gegen Sfíocea
refp.
®alay.
buvd) coupierteo, dcuialbeteê %ex-
fiiíjrte
raiii.
hogy az idei expediczió igazán csak a puhatolásra van szánva, mert a
jet luirflid)
komplekszum
Ëompler ungeíjeuev
Dr. Aljiásy azt
irja,
óriási nagy, a terület
nagyon
a feladatot igen bonyolulttá
féle s ez
sok-
teszi.
2)r. V. 9llindöi)
Êrpebition
Itenrige
bie
íd)reibt,
nur ber íBaubievung geiuibmet,
íervainueríjaítniííe
bie
grofe,
ungemein
Devíd)íebene finb, roaô bie âliifgabe
\eí)x
ber
íreil
compltciert.
Mivel Surilovka megfigyel állomásnak alkalmas, dr. Almásy azon
nem
hogy a Szt.György csatorna mentén valami megfelel ponmegtelepedhessek.
tot találjon, a hol
A
terület
nem
meg
felelnek
s
Siiviloiífa
a mai viszonyok
toknak.
«Néhány igen érdekes
vonulási adatot szereztejn, gyolí arra,
s
igen kíváncsi va-
hogyan fognak ezek viszonyulni a
magyarországi adatokhoz. Különben megersbült az a
3m
Ijiiiu'ren
unb meid)en
meggyzdésem, hogy
itt
egy pontusi
nerftiirtte
(iBrgyüjteméiiyem
még
benne olyan Locudclht szereztem
s
igen csekély, de van
lusciniokleH, a melyet
Lusciitiola melaíiopo(/oii, a
melyet tüskesövényben lttem. sebb az ezer
meg
Sokkal érdeke-
ezer gólya és százezernyi pinty
Ovnis
—
3iíalbe
ungemein
felé
indulok,
onnan Morn-gliöl faluba, a hol május közepéig szándékozom maradni. » Kosonovszky udvari prœparator czímére 4
mona chus,
2 Aquiltt imperinlis és 6
lanarius tojást adtam föl».
Igen érdekes
dr.
ALiúsYnak azon megfigye-
ab.
einige
l;alie
meine
Ubcr.^euguiig,
nur
haii bie^^epreffion
t)a^
feljr in=
loie fid)
l)ier
eine
je|t iä)on and)
ift
Goftan3n=6ernai)oba
.ßiigi'ftrific ift.»
nod)
ift
fel)r
befd)eiben,
!
3>iel
intcreffnnter
ber îlîaffeiijug
ift
üon tanfenb unb abertaufe!ibStövd)en unb
l)unbert=
taufenb (Sbelfinfen.
©ro^eu unb ©an.ien
jufriebenftellenb
ftnb
nnò bebanve
meine (Stfaljrungeu
id) nid)t bie
(írpebítion
untevnonune)! ju l)aben.
Síéin
volt ínyére.»
Tulcea
»^d)
ixU
unb Luseiuiola melanopogon nuö einer
2)ornent)ecte
lüollte iljui
sem
:
íialgfanuulung
fein
l.j-én,
von ben
über bod) Locustella luscinioides nuô bem
csárban járhat; a kenyér- és paszuly-kosztnál
«Holnap, április
fagt
aud) eine
«9Jîeine entl)ält
3m
való hegymászás sehogy
armlid) jn nennen
«^d) uniníd)te auf tanfenb "^^unften gleidijeitig
nek az ekszpedicziónak nekivágtam». «A jiákászom boldog, hogy végre megint mo-
lùilco
bie
ift
pontifd)c 3itgâftraf5e eriftíert,
tömeges vonulása». «Egészben véve megvagyok elégedve szerzett tapasztalataimmal s épen nem bánom, hogy en-
fid)
òaè möglid),
5u fein.»
ponton figyelhetnék!«
eljer
feftjetíen
biefelben ju ben unferigen ftellen lueiben. ílbrigenö
egy ilyen vonulási
út.
jn
bort
terefínnte^ugabaten unb tun fe^r gefpanní,
uielleidit
((Bár egyszerre ezer
beS
'ij.íunft
fid)
bie Ijeutigen 9.serl)altnií)e
V. íüma'fij
vonulási lit van, de azt is lehetnek tnrtom, hogy talán a costanza-cernawodai depresszió is
Viühtr
madjen, unt
jn
teren fauniftifdien 3(ngabcn
többi közt ezt írja:
erdbl
mar barau, länge
tonnen.
®r.
A
sur 'oeotmdjtungèftation nid)t gc= v. Slímáíi)
©ct. ©eorgé^Êanateê irgenb einen geeigneten
már
a régi faunisztikus ada-
ift
unb ®r.
eignet
auêfinbig
belsejének madárvilága aránylag
szegényesnek mondható
épen
volt,
;
^cífttfe ift
baè 3Jergfteigeu
9Jforgen auf,
glüd'lid)
bei
mieber
Síunpfe ju 'öoljnen-iloft
burd)anô nid)t òufagen.
—
non bort
15. 9ípril gel)e id) in
—
breche id) iiad) ï'ulc'ea
baê
!35orf aJíoru=gliöt
biô llîitte îlfai Station ^u
id)
am
a3rob= unb
3(n Îiofonoofifi)
—
mo
mad)en gebente.
Ajofpräparntor
— fanbte
id)
4 Vultnr monachus, 2 Aquila imperialis unb (3
Falco lanarius (Sine l)öd)ft
ber
(Sier ab.»
intereffanteSemerfung
rumäniid)en
j)obrubfd)n
für
ift
bie, bafe in
gegenftnnblid)c
176
hogy az oláh Dobrudscliában a tárgyi
lése,
^di>
6tI)iioiivapI)ie tcin
ethnographiának már vége. Augol flanoll-ingek,
íjeinben, öfterreidjifi^e
osztrák kartoiiruliák dominálnak; házi ijiarnak
.Çinuciiiibuftvio
nyoma
Ijödjft
sincs.
ott orosz
török
A
lakosság rendkívül kevert: van
felekezet, bolgár, német, kevés tatár,
dolgot közölhetünk
;
késbb
talán mcgkisértjük
iiiolleid)t luaiu'u
is,
Egy
pillantás a
M.
kelt életre
s
illetleg 30,071.
1893
^srtlivc
számú
30,071
V'eben
Drgnniíation unb
irányát, szervezetét, eszközeit és berendezéseit az
unu'ben imi.
Aquila
I.
évfolyamának
—
9 lapjain kö-
1)k
Jelen soroknak feladata röviden bemutatni az
8e
Az
jelenségek megfigyeléseit,
erlaífen
ma-
Grörterinui bat
(Siitundeiung,
u n
i ft
(3
2^ie
e n.
11.
0. 6.
tnngen
össze-
Ungarn,
in
Takn
anberen ©ebietcn,
téiipi im v>al)re in
1S96 ju Unfer
intézetünk levelez tagja, és illusztrálásá-
uuirben
festmvész és az egész mnek Herman Ottó, mint a M. 0. K. fés
és
szept.
megfigyelknek
Budapesten
D.
képeknek
ebnete
^suftitut
;
bnrd) bnô
Stepb.
germán,
l£
í)ol)e f.
millenium
bem
2;ei.:te
auô
tartott értekezletétl egy teljes,
gyar Ornitologiai szótár
ennek megfelelen, az intézet fnöke Heejun Ottó, továbbá Cheknel István levelez
bízást, s
Tiic
alkalmából
makiadására kapott meg-
18'.t5
feit
I
am. 3.
^í.'e=
ben
ilBeg
jur
berne!
'
in
o. (S()ernell)á,ia
O.
mit ber Tireetion
(S.
anfebnlidier
(Sin
Tbeií non
unb ben bajn gebbrenben ,;>id)nungeu
beò
ift
fdjoii fertig.
rourbe non
i^nbapeft
uoii
nodftänbigen,
lìonferenj,
ber
Olíilleninmo
ben
Dbfcrüatoreii geí)aUeii morben eiiu'ô
mit bem
mit ber :,Mlnftration unb
(Sbef ber U.
ginftalt
9tidafì
|s;(C>
ÜUigel beo
ung. Sld'erbainninifterium
'liéeoei)
beê alVrfeô betrout.
van.
15-én az ornitologusok
a
mm ©a
.yim iJ^rndiun-jubereitenunb
1S'.)5
unb eolorirten íöilbern
AmultlS96.
an mit ber
fie
publtjieren.
lerte, òtepl).
Iktv.ín
is
fing
oie lanbmirtljfdiaftüd) tief eingreifenben
ÍL'anbeö
már készen
Drgane
ihrem
in
'iserfaffung eincè grófién an5fiil)r!id)en 'An-rfeê über
Chkrnei,
egy nagy része
biesbe^uglidien
unb baô bearbeitete
fie
ornitboiogifdien 3iad)lafî
bcii
nek feladata ismertetni a hazánk külóibözö ágú gazdaságára oly nagy befolyást gyakorló madárvilágot, s
nöke vannak megbízva. Szövegnek
entfpredjenb
Untcrftü(5uiug berllng. iHfabende ber'Jliiffenfdjaften,
munka elkészülésére, melyhségében lesz, a maga teljes
Nécsey
ffij^jieren.
bie
biefer .sjanptaufgabe
9îebeii
illusztrált
intézésével
unb ben
«Aquila».
—
val
9)
nur ano Ungarn, foubern
ntd)t
ueröffentlid)te
SJÍateriaíc
hagyatékának publikálásra való elkészítését és Egyengette az utat azon nagy szakiadását.
IsTV.ÍN,
—
3lnfgabe
,ìnr
leitete,
fanuuelte
and) ano
Chernelházi
1
iljrerêauplaufoiabe, bie luiiplienologifdjen 33eobad;=
iäl)rlid)en
megírásával
')ïid)tuiU3,
äSirfnuii
bie
nemcsak Magyarországról, hanem más területekrl is s azokat feldolgozva közzé tette a maga folyóiratában, az Aquilában. Ezen f-feladata mellett, megkezdte a m. Tudom. Akadémia segélyezésével a Petényi J. Salamon Ornitologiai
melynek
15,036 unb
'Tao
1894) ber «Aquila» (pg.
gyjtötte évrl-évre az ide vonatkozó adatokat,
bású
ini
beò lunien ^nfiituteè
Siiiricf)tunç;\
;^Mìl)nj.(
lunrbe
Síuftvihe,
3"ihinb bea l^nftituteo jn
jel5iiieii
lenlegi állását.
Ml.rhlrse.
rnmäni=
(Seiitvale
(jerufen.
çîecjenuiartifle
meitcre
bic
intézetnek azutáni mködését, fejldését és je-
dárvonulási
bie
anòfubriid) befaiuit geinadjt.
zölt czikkek teljesen ismertették volt.
intézet irányította a hazai
fönneii;
C
Öl. (0.
ben
init
iuQ
leiratának alapján. Az nj intézetnek feladatát,
(181)4) 1
'líevfud),
Sie Untj. Drnttboloçyîdie
Gróf Csáky Albin közokt. miniszternek
,^u
niittbeilen
ben
;
fjoffeu
^lídi auf ùie Uíriiixnaenlieit uníi (5ciu'utoart ùcr
Ornitologiai Központ 1893-ik évben
azon évbeli 15,036,
unb SBaladjen. Üíir
u'iv luid)
jelenére.
A Magyar
ift
çUMniniu'u.
,ìU
(Pín
0. K. multjcára és
tum
;
33eiiölferuuei
T^ie
unîienîd)aftlid)en Streife für ein ^i3eobad)tunç5ê=
fdjeii
nel;
planed:
©iiölifdie
ift.
Seetierer, iMiícjaren, ©eutfdje
nodi utct beò ^^ntereiíniiten
hogy a román tudományos köröket egy megfigyel hálózat felállitására nyerhessük meg. azt
ruf|"iíd)e
:
Spur.
feine
loenig î^avtnren, íiiirfen
hogy még sok érdekes
oláh. Reméljük,
s
bunt
niof)v
Enttimröcfe bomiuicrcn
am
15.
î}rnitl)ologen ift,
Ungarifd)en
meldje
September unb
^nr Verausgabe
Drnitbologifdien
aBrterbudjec; unb biefer iudrauung entfpredjenb
177
PuNGUE Gyula
tag és
sz
múlt
óta
Az adatok
anyagot
által felajánlott
A
ujabb gyjtéssel szaporította.
majdnem 2500
szótár anyaga
adattal növekedett.
latin equivaleusekkel
ellátva külön-
külön czédulára vannak jegyezve.
Iné
íjat fte fcíjoii
ber 6[;ef Otto
%
unì)
baê
jefet,
fennem,
grofee 3}îatenale, roeíc^eö
ferner Stefan v. iíí)amí
^Mingiir sur 'iserfüguug
'Sammlung
TOurbe bie
Seitíjer
ftellteii.
2."J00
Durclj
3(uga(ieu xkv-
auf feparaten 3etteln notirt uub mit
nu'f)rt, ineldje
[ateinifdieu Gguiunienteii ücrfcfjcn fiub.
Szakvéleményt s
adott a vallás-
és közokt.
földmivelésügyi ministerektöl ide intézett
a
kérdésekben, melyek közül különösen megemlíthetjük, bogy a H2 törvényhatóságnak a védelemben részesítend hasznos állatok, különösen madarakra vonatkozó s a földmivelésügj'i m. k. miniszter által véleményadás végett intézetünk-
höz
letett jelentését részletesen átvizsgálta s
az
eredmény alapján tett javaslatok felterjesztése mellett örömmel konstatálta, hogy egyetlen egy törvényhatóság sem kívánt lielytelen intézkedést s
a legtöbbje igénybe vette a kezeügyébe
— leginkább közép-iskolák ényét. innárainak —
szakerk rajzi
es
természet
5^ie
Ijofjen
«üj megfigyel hálózatok» pg. )7â.).
meny-
Igyekezett hazai ornitologusainknak, a
nyiben ezek ez ügyben ide fordultak, a kutatásokon lehet módon minden tekintetben, vagy legalább ajánló iratokkal könnyíteni.
ikprbcn,
5ßereinen unb ^>ri:
1896,
ín
üon 32 Seijörben über
bie
tung
Drniti)olog. Gentraie gefenbet mürben,
a\\ die
fad^e conftatiert, bnfe teine
nuf
öie
fte[;enben
ber Íieíjörben unrid)lige
3Jieinungen der
í^'tdjíeute,
jur ìserfugung
iljiieu
ijauptfädjlid)
profefforen ber 3ia(urgeíd)td)te
fidi
ber llíittc[íd)uí= ftül^ten.
bie 3tufftellung neuer
O. 6. beíd)leuntgte
33eobad)tung6ftationen. (Síelje
172
nelje» pg.
©ie
biefeê ^efteö).
traditele eintieimifdien Drnitfiolcmen,
an diefelbe mcníeteii,
Írás-
Tie gefammte i'eitung
nub perfönlidien
3ai)re.
312; lS!j.3-ben41G; 18'J(i-ban pedig
in 189,5
416;
ungefal)r
250
— bele nem
bizalmasabb
jel-
— 727 -re emelkedett.
®ie
3rtf)l
bic g'orfdjungen
intézet folyóirata, az
«Aquila»
24 ívnyi terjedelemben jelent
— 16 ívnyi terjedelem
pont
hogy a Magy. Orn. Közmár az els években olyan
látható,
fejldése
lendületet vett, hogy haladásában az 1896-ban bekövetkezett, személyzetben nagy változás tartóztathatta vissza.
tünní. Aquila. IV.
Ez az alábbiakból
is
sem
ki fog
IS94 312;
fie
727, mobei
bi«
(ìlief'è
Störfe üon 24 ÎBogen, nub
jeber Ijalirgang
in einer
im ^ntiaíle
fange flärfcr gemorben, fo
iiidit
feit^er
unb im Um:
reidier,
non 1896
bajj der 'J3anö
auê 32 33ogen beftaub; obmol)luon anfangèt)er ein 16 33ogen beftetjenber Umfang i)on nur auê 14
—
üerfprod)en mar. 3Îuê
Mindezekbl
mit jcbem
^snftitutes
1893 67;
flieg
im
fid)
bcé :ynflituleô, bie «Aquila» erfdiien
ifi
volt ígérve.
oermeljrle
mitgerediuet finb.
azután
minden évben gazdagabb tartalmú és annyira terjedelm lett, hogy az 18í)6-iki kötet már 32 ívbl állott, jóllehet már kezdettl
bea
.patire
1896
in
burd) fdjrift;
(itief
(Srörlerungsbriefe beè
1894
s
ber
Ijat
3tftenftncîe
Sic mar im
in
vaskosabb
fogva csak 14
ber
18!J4-ben
meg,
auf
ober menigftenâ
33erfel;r gefuljrt.
Q>haòc ber (Snlmirfelung
Tao Drgan Az
fofern
mit (Smpfelilungofdireiben ju erleiditern.
Az ügydarabok száma az intézet fejldésének mértékében minden évben növekedett. Az ügydarabok száma volt: l.su?,-ban (17; 1894-ben
tájékoztató levelét
oor--
mit ^i'cube and) bie XtjaU
gelegten i|]ropofitii.iuen
lidjen
leg
nag.
f".
befiufö einer 93egutad)=
grünblid) geprüft unb in ben benPSÍinifterium
személyes érintkezések útján.
2.50
bie ju fd)üEen:
ten amtlidjen 3ielationen, lueldje burd) Das
îlîimfterium für 3(cfertinn,
biefe fidi
Mindezeknek intézését a fnök vezette
fnöknek mintegy
Ijatte fie
ben, nül3lid)eu2;inere, f)nuptind)[id) 9söge(, uorgeleg:
inglid)fte ÍBeife in jeber §infidit,
értve a
con ben
ltnterrici)t,
üatpcrfoiicn crfud)t iimrbe. Unter 3(nbcrit
ííie U.
beli és
iüieinuuga:
it)re
ung. îlîinifterien für (Sultuê unb
f.
für Sicferbau, ober uon
ifjnen
Elsegítette új megfigyel hálózatoknak létre(L.
berettroilltg
in jeber 3(ugefegeni)eit, luo fie
iíeranftaltungen luirfdìfug, unb bafi biemeiftcìmon
véleii
jöttét,
0. C. gab
11.
äu^erungcu
ber
alÍDein
ling.
ift
jn fei)en,
C'rnitt).
^^afiren einen földien 3lnlauf
mit jener ^^ierfonale
òa^
bie
(íntmideíung
fd)on in
(Sentrate
genommen
ben erften lint,
bafe fie
5öeränbevung, meldie im pulire 1896 im eintrat,
jurürfgetiallen
in
ilirem
merben fonnte.
ä>orfd)reiten
Taê
roirb and)
bein folgenben ljeri'orleud)ten.
23
id)t
auö
178
Az Az
©nmm
gyjteményei.
iatézet
intézet fejldésének gyors haladását kivá-
©inen
I
u u
lU'
Pes
ii
:3
n
Seroeiê
cortreffíidjen
ft
t ii t e
i
è.
beò fdjnellen 9Sor:
lóan bizonyítják azok a gyjtemények, melyek-
îdircitenô ber Giituucfelinuì unferev (Seutrafe liefern
kel intézetünk, különösen az utóbbi évben gaz-
jene SamntUuu-(en,
dagabb
befonberê in beni lelUen 3a{;re
Épen
lett.
gyjtemé-
azért jelentésünkben ezen
nyekkel hosszasabban és tüzetesebben
kell fog-
lalkoznunk.
A
vonulási adatok száma mostanig évenként
ííiie
3*^1)1
nuôfiilnlidier
könyvtárban van jelenleg
41:2 kötet, s köz-
nem
man in
múzeum
könyvtárá-
pl.
Dressée nagy
ezenkívül van gazdag
gyjteményünk
ban hiába keresünk
;
mint
412
fud)t,
mie
m. 3inf;erbem
Treffers
äöerf u.
Samm:
non ben
1896-ban 2G-ra emel-
kedett, s végül most, a jelen és
magán
évben 32 egyesületi
folyóirat kiadóságával állunk
forgalomban. Ezek között van
rangú tudományos
testület és
készséges elismeréssel említjük
nem egylet fel
csere-
egy elsis.
És
itt
Olaszország-
meifteutheiiê
ioeld)e
Ter STaufd)-lS9i mit 15 9iebaftionen
'íerfaffern (iefd)enft unirben.
nevfel)r louvbe int 3rt()ve
nnb SSereinen angefangen,
1895 auf 24, laufenben
fid)
íi"b
;3il)i''-'
fid)
im ^aí)u unb
Unter biefen
mit bereit=
í)ier
ból H. Gkílioli és Gl\c. Martokelli tanár urak-
roiUigfterl'lnerfennungbie 3iamen bev^erren
nak és az Észak-amerikai Egyesült Államokból J. Allen és Cl. Meerl^m urak'neveit, itthon pedig a mi Tudom. Akadémiánk tiszteletreméltó titkárának, Szily K. urnák nevét, mint a kik az érté-
§.
kes folyóiratokkal való csereviszony létrejöttét
ÍIBiffenfd)aften,
megkönnyítették.
mcrtbiuMIen periobifdien ©d)rifteu erleidjterten.
&.
òjerren Dillen
amerifanifdjen ©,iiii),
S^.
unb
2)íartoreÜi
(iL
ber
Dberfefretcir
une
bie
ben
Unfere neuentftaiiiieuen
Ujabb gyjteményeink a következk 1. Brgyüjtemény, 2. Begy- és gyomortartalmak gyjteménye; 3. Fészek-gyjtemény 4. Fészekaljak és tojások gyjteménye. 5. Osteologiai gyjtemény. :
;
1. Brgyüjtemény. Az íilapját megvetette KoszTKA László úr 1896-ban. (Lásd Aquila III.
pg. 241). Azóta a
szaporodott.
brök száma
a következkkel
genbe 1.
unb
.s^errn
3lfabemie
ber
Saufdjoerfeljr
mit
Sommiungen
fiiib
fül=
:
33aigfanunfnng
2. tSine.Slri.ipf; 3. (Sine
4.
Ung.
ben novb;
in
Staaten,
l^ereiuigteu
"ìirof.
^t^üen, ber
in
2)îerriam
,s).
be=
(Sorpovationeu
unffenfd)aftlid)e
Unb mir ermähnen
©igííoli nnb
im
jetit
mir mit 32 $i5eveinen
2:'aufd)iierf)ältuif5.
inebrere
erfteu SÎnngeâ.
bieâ erí^ob
auf 26 nnb enbítd)
in IS'.IG
9iebaftionen im finben
fid)
ti)e[d)e
i5rof5eô
Î8.
3.
ben maguktól a szerzktl jöttek. A csereviszony 1894-ben 15 szerkesztséggel és egyesülettel in24-re,
33änbe, uiorunter
befi(3en lüiraud) eiuereidje
hing üou ©eparat^Stbbrüden,
meg; 1895-ben
fid)
nmiid)en anfehnltdjen ÍJÍufenmo-iMbíiotbcten
nmfonft a.
tiermel)vte
Ííerfe non t)oí)em 2Bertt)e finben,
különlenyomatokból, melyek legnagyobb rész-
dult
befd)äf:
neue.
3>ie 'iibliotbef entliält nief)rere
egy, igen tekintélyes
ber îliigrationêbaien
um 6000
jaljrlid)
tük több olyan, igen becses munka, a melyet
mve.Van
uno
(aiii\er
biefen, in un:
tigen.
6000-rel szaporodott.
A
33end)te
l^^^nftitut,
6<;reid)ert rourbc.
une mit
G'den beöí)afb intìffcn roir fcreni
unfer
loeldjen
ntit
:
nnb
3annn[uug;
'JJc'ageninl)alt
ííeftfanunlung
;
©anunlung non (belegen nnb ®ammlui\g.
ISieni
;
5. Dfteo[ogifd)e
1.
IJalpunimlung.
!3)er
C'irunb
,iu
Piefer
hing lüurbe im 3ní)re 1896. »on ^errn V. gelegt fid)
(f.
3(gu.
1S96.
bie 3nl)i ber ì^alge
p.
.t
i3amm= fi t
F
a
241). 3ieulid) nermeljrte
mit fotgeubeu (Sremplaren.
179
Ujabb szaporodás. Fajok
—
aittni
— Olcucc ^MWtttí)^.
ISO
— különböz,
tulya tartalmának
más
állatok és
kisebb
emls-
— meg-
gerinczesek runcsalékjai
más utón gondoskodik.
határozásáról a M. 0. K.
A Chernél István úr ajándékának különben
Überreftc uoii ucrfdiiebcncu
uni
is
oí)nel)iu
íj^e^
fd)enfeê
minden példánynál pontosan
bei
nem
az adatok,
vannak jegyezve
mértékben emeli a küls
kis
ki-
állítás csinos volta is.
A
X
.5-(i
X 3-6 X
cm. terjedelmek; hasonló arányúak a
A
gyobbak. pírral
még
vannak bevonva,
bio
na-
X
feketén szegélyezett
s
gyjt
fehér tetlapjukon, iegell a
faji és ivari
neve
az
áll,
megnevezései
idi dátumok.
és a helyi és
Tie ©d)ad)teln
1-G
katulyák oldalai piros, fényes pa-
után jönnek a madár
A m.
felterjesztett
ezért az ajándékért
kapta
nított. Alig
magas
jelentésébl értesülvén,
elismer köszönetet nyilvá-
meg Chernél
István úr ezt a
már megint egy
elismerést, intézetünket
második küldeménynyel örvendeztette meg, mely 156 katulyában elhelyezett s G8 madárfajtól származó iiKjinriíiié-i tartalmazott.
unb
1-2,
nnb mit
itt
még, hogy ezen gyjtemény gyara-
pításához SzALAY L.
kornok úr lommal.
Elemér
hozzájárult
is
1
intézeti rendes gya-
példány begytarta-
I
sDie
A.
sciitiuiui
.'Ò.
li.
ívnestilél.iil.'dl lii\-laiiiin:.6l,'
U e béren
Wi it a n
b
n
e r r e i
Fajok
e
f
t
e
n
b e v e n
—
i
lilldl-
^s
e r e
3lïtcu
ii
»
f c f t e
n o b
Kutiüyák szám 2>ai){ D. ©cljndjtclii
1
palustris
(—
Oritcs) caudatus
Anthus campestris «
pratensis
Botaurus
stellaris
x
X
3-6
1
x
6m.
-6
nod) größeren.
bie
it)rer
mit
ber ©pecieê unb
id)iüar=
Dberpiatte
lueifsen
ftebt
folgt bie
beê ©cfdjlediteè bes ,^eit(id)eii
'Taten beò
öammelnö. SDaâ
f.
ung. bobe liítnifterium füv3(d'erbau
oon bem
ftänbigt bnrd) eine
melbung, bat
i)er=
oorgefteüte 3ln:
(£l)ef
mertboolle ©efdienf òtw
für biefeô
Shiöbrud anerfeiuienbeii Tanfeo gegeben, ilaum bot ijerr Gí;eriiel bie
3lnerfennuug
I)obe
reid)erte er unfer i^i'ftitnt
ano
beftebeub
©diadjtelu
•"><.
1
erijalten,
be;
mit einer jiueiteu iien= mit non 68
iuigelarten I)erftammenbeii ifsuglnoialieii.
Tie U. D.
(S.
brüctt nnferein eifrigem ilJiitavbeiter
and) bei biefer ©elegenbeit ibreu òa^:i
fd)öne
neu
loir
©efdieiit
bier,
Sammlung ber
baf;
and)
U.
C
aus.
Öcv
Tauf
für
erunil):
^ur !öermel)rung biefer neuen
,s>err ti.
befien
l'lnerfeuiuMib
—
CS'.
St.
S
beitrug,
Unb
j
a
l
a n
inbem
er
— 1
'|>rafti= 1
Stücí
jetU geben loir ein
^iti^liitiialicn^^iiiitiuluití;.
—
Katnly/ik
ilrton
sznm
,áal)l b. ©djndjtclii
Caprimulgus europanis
1
Cerchneis tinuuncnius
0)
Certhiu familiáris
1
Cinclus aquiiticus
Corvus cornix
Acrocephal. arundinaceus ((
e r
:
1
n
griifeeveii
gíeidjen ^]>ropnrtioiien
Fajok
:
n o n
T
S'ß
inigetê, enblid) bie £'ofal= uiib
'iU'V.îcidjitifj
Accentor modularis
Aegithalus
bie
©röfee; 3-2
üon 5
Olicriicl.
(tlsóhliri'iiilii
ilKÍx
l'dilij
lu'ridjiebenev
Seiten ber Sd)ad)te!n finb mit votf)em, gtän:
Chernél els knldeményo.
Jidl'dl-
non
finb
^ngluuialieu nerfdjaffte.
Ingluvialium Collectio jegyzéke.
(V'iítc
íluoftattung, in
nufiereii
iinien eingejänmtcn,
jeii
tant
És most jön az
I
ber
jenbem ^^apiere flberjogen nnb anf
bung,
A M. Orn. KöziJont a buzgó munkatársnak ez alkalommal is meleg szavakban mond köszönetet a fontos ajándékért. Elismerésképen megemlítjük
ben
aiu^nu'beneii 2)aten,
vüiiftlid)
obenan ber 'üiame beö oommlevô, baiui
magas Minisztérium a
földmivelési
kir.
®e=
biefeô
Cílienicl erl)öl)t aiifecr
fíeineren babeu eine l'inêbei^nung
Senennnng
fnöknek
(icnt-
iiid)t lierini^ein 'iJïaafie.
X 1-2, a nagyobbak
3-i2
©t.
3'evlid)feit
bie
3Bert()
aiiícl}iUid)cii
bee §i'rvn
jebem (Sj-cmplare
aud)
katulyák külön])özö nagyságúak, a kiseb-
bek 5
D.
bie U.
rnlo (Ulf ciiu'in aiibinxu 5i>cge ucniiitteln.
igen figyelemreméltó becsét, azon kivül, hogy fel
fíeiiicreii ®äuiict[)icreii
— miro
aiiDcrciPilierbetn-atcii,
1
Crex (= Orlygometra^i crex Daulias
(=
II
Emberiza (I
Erithacus) luscinia II
philomelu
citrinella
scboeniclus
Falco subbutoo Fringilla eœlebs
Gallinago gallinago (scolopacina Bp.)
Glaucidium noctuum
181
Fajok
—
Katulyák szám
iUrtcn
3iif)[ b.
Hypolais philomela Laniiis coliaris
minor
(I
Locustella fluviatilis naevia
((
Motacilla alba flava
«
Muscicapa
coliaris
grisola
«
Numenius phseopus Oriolus oriolus (=galbula)
Parus cœruleus (I
"
major palustris
Pavoncella
(=
communis Philomachus) pugnax
Phylloscopus sibilator trochilus
))
Pratincola rubetra rubicola
(I
Regulus regulus (= Piemiza
(=
cristatus)
Aegithalus) pendulinus
Euticilla phcenicura (I
titbys
Sturnus vulgaris
_.
_
Sylvia atricapilla Sylvia curruca «
nisoria
«
simplex
«
cinerea
(=
hortensis)
Ticbodroma mi;raria Totanus fuscus «
(=
Troglodytes
Tringoides) hypoleucus (
= Anortbura) troglodytes
Turdus merula «
....
..,,
musicus
Vanellus vanellus
.,..
(=
„,
_,
cristatus)
,_,
Sdjadjleln
182
Fajok
—
Katulj'ák 3lrteii
—
—
Branta bernicla
(=
Carduelis carduelis
szám
Fajok
—
Katulyák szám
Jlïtcn
3'>M
3ol)l b. iSdjadjteln
elegáns)
Certhia familiáris
,.
_..
„
Charadrius pluvialia
„
Chloris (=FringiIla) chloris
.„
-
Cbrysomitris spinns Coccotliraustes coccüthraustes
Columba oenas Cokimba palumbus Dendrocopus major
vulg
i=
^
Dendrocopus médius Dendrocopus minor
-
Emberiza calandra (-- miliaria) Emberiza citrinella Emberiza schoeniclus Erismatura leucocepbala
.
,„
.
1
Phasianus colchicus
2
Pbylloscopus acredula
2
Picus
1
Picus
1
Pratincola rubicola
2
Pyrrhula pyrrhula
major)
2
2
Piegulus regulus (.— eristatus)
4
1
Euticilla tithys
G
3
Serinus serinus
1
(=
hortulanus)
europea
Sitta
2
Spatula clypeata
2
Sturnus vulgaris
1
Syrnium aluco
1
Tetrao tetrix
2
Tetrao urogallus
1
2
_.
.
Troglodytes
Friugilla montifringilla
Turdus
—
2 2
Fuligula farina
3
™
,_.
í
„
1
9
1
™
._
„
...
Fuligula marila
Garrulus glaudarius
Upupa epops
<J
_
,
Turdus merula ïurdus musicus
III.
„.
.._
(= An orthura) troglodytes
iliacus
Turdus pilaris Turdus viscivorus
Grus grus (cinerea) Gyps fulvus Hydrocbelidon nigra
1
„.
....
3 •
3
...
5
Fuligula clangula
1
5
Fringilla coelebs
Fuliea atra
2
„.
.._
Ticbodroma muraria Totanus bypoleucus
.
2
2
(=
4
1
....
.~
1
(= Geciuus) cauus {— Gecinus) viridis
2
_
Eritbacus rubeculus
6. êrfindjtelii
2 1
_.
„
„.
—
2 1
1
Szalay L. Elemér nrtól.
— ÍJmi .'òcvni 2.
<S.
Sjalnt).
2
Podieeps nigricoUis
Lanius excubitor
Circus œruginosus
i
Larus ridibundus
Cerchneis tinuuncula
1
Vanellus vanellus
2
Larus ridibundus
2
Motacilla alba
Oriolus oriolus
_
..
(=
galbula)
._
Parus coeruleus
....
_,.
.~.
—
Parus palustris communis Passer domesticus tebát ez a
..-
.
_.
Gallinago scolopacina
—
-
Parus ater
AU
_.
•
....
..-
gyjtemény 32S
4
Saxicola œnantbe
1
Spatula clj'peata
2
Querquedula
inglnviale pél-
3.
Fészek gyjtemény.
Ennek
alapját
'.i.
Ertl Gusztáv m.
mester úr (Liptó-Ujvár), vetette
Í3^icíc
kir.
erd-
meg azon 28
drb
luiu}
beê
hogy a Cypselus melba fészke az Adriai tenger mellékérl, Carlopago környékérl került. A többi darabok Liptó megyébl valók. Min-
gibt,
id.
120
tálalási
hely
28
Inibot joiicö,
.
Ujüdr,
és
Sainmíitiit^ dcftelit alfo aiiô
328
l^siuiIuninU
Specieí. repvafeutiert
4Ilcsts;unntluitg.3)aâ^unbaiiieiit bicker
fészket tartalmazó küldeménynyel, mely f. év február 25-én érkezett intézetünkböz rövid levél kíséretében, melyben az ajándékozó tudatja,
den fészeknél meg van adva a
1
._
circia
ÊEeinplaveii, imibci
dányból, mely 120 madárfajtól ered.
_
^^a()rc'j
am
g^ebniar
2.5:tcn
uiifcr oiiiftitut in Sl^ci^íoitiiiui
anfain,
jcn iüricfco
òa^ baô
Cypselus
3ninm:
Siefter cntl)nltcubc ©efcljcnt'
Cjuftau (Srtí, Dberforùiueifter iiiSipló=
iücld)co
nn
íiiií.
luorin
in ber
melba,
ber lïinicnbcr
Scnbnng
au'j
ber
laiifenbcn
ciuco
eiitlinltcnc 3icft
llnuìcbimii
fiir=
bctmmt
non
non (Sar;
iopago in ber abriatiid)cn 9icc)iûn Ijeritanimt. 2)ie
anbcni aber SBei
jebem
alle finb
9lefte
ift
anS bem îiptaner (Somitat.
j^^nnbort
nnb iDotnm
—
ancjccjcbcn.
182
Fajok
—
Sitten
Aeanthis caunabina L. Orites caudatus L. Piuticilla cairii
Gerb.
Euticilla tithys Scop.
Accentor modularis L. Fringilla coelebs L.
Emberiza
citrinella L.
Sylvia hortensis Bechst.
Muscicapa grisola L. Cliloris
(=
Liguriuus) cbloris L.
Serinus hortulanus Kocb Saxicola œnanthe L.
Fészkek száma 3af|l
bei- ííeftcr
18t
SzCIIhíllIZCl.
A M. 0. K. mködik
következ személyzettel
jelenleg a
;
kir.
kül-
43,
üon
összesen 48.
Tie
vallás-alapítványi
kincstári,
tag: belföldi
más
és
çieiUMiiinir^
fiiií
jufninmeii 4S, loo-
:
bem
l'Oli
fonb
fn.
íem
luiP
'Jlerare
riieliciioiio:
300.
:e.
(iovreípoiibievenbe
^WiitoiIiePev
22,
iiildntiifcbc
:
össze-
24,
(St)reiimitf(llebev:
iuliiiibi|d)e 7, (iii'jliinMícI)C
24,
Sufammeii 31.
A Magyar személyzete
:
Fnök: Herman :
Ott(').
Küls
Két gyakornok és
szolgálattételre
önkéntes
Gaston, bels önkéntes
:
Szalay
amtlíd)e ^^íevfouale
(Sljef
:
Gyulai Gaal
:
Kállay Ubul.
Elemér orvostan
L.
:
Ubalb
imb
,í'.
©e. :
Ft. Hegyfoky Ka-
eiemer
bos plébános úr mint meteorológus és Nécsey
festmvész úr mint
'^a(ob
illusztrátor.
ber a3efud)cr
Intézetünk
állású férfiak.
a British
kusztoszát
mások jegyzékének angol
angol
az
közlése
v.
:
'^^fall•el• jii
f.
Stefan
v. îiécêei),
©afte beâ
fid)
I
1
mornnter mebrere
7 erbob,
bie
^"síiftituteö, feit
onci;
^^a[)=
nnb
in=
nnb IKänner
Aadjijelebi'te
i)orneI)men Sîangeê iinb itanbeô.
(Pin iÖvJcf
volt
Sharpé
Museum
egyik
megfigyel iránt.
A
ornitologus a következ
állo-
nagylevéllel
'^er
eí)ef
ber
Sfjorpe, ben
nm
bon
U. 0.
ív.
ÎL5.
^Ijarpc.
batte
tS.
bevníjiiiteii íUiftoe
S^mn
9{.
^ii
ooin 33rit. l'íuf.,
bie 93íittei[nng bcö Xierjetdjuiffee berenglifdjen
Seobad)tuiuK.ftationen 'Ornitbolog
enfllifd)e
SDer
erfnd)t.
antiuortete
iiovtreff[id)e
mit
folgenbein
33riefe.
:
«London, Brit. Mus. 1897márcz. 20. Kedves Hermanom Még nem voltam képes megszerezni Önnek a
British
My
!
vonulási
ÍJÍeb.
aiu-ie)d)Ioíieii
5;änner 1896 biâenbeÏÏÎai lanfenben
1.
res ouf
B.' levele.
fnöke megkereste
PiicHÁR7:)-ot
s;>c\\\)iob),
iinb
hinbifdje bei'iun'ragenbe
BowDLER
3tub.
Ênblid) babén mir nod) jU enuäbnen, bafs
volt 117, ezek között több kül- és belföldi jeles
Sharpé R.
iiitevner
íRünftler aló tsUnftvatov.
bem
elkel
(^h)ula,
íituQ ß«5re(ei) StiiD.
:
freimilliei
fid)
Végül felemlítjük, hogy az intézet látogatóinak száma a múlt 189G januárjától mostanig és
imii
Unçvivii:
STurfeiH', ale îfîcteorolog, iinb .'Qcrr
3at)I
szakember
lum
v. S.ialai),
babén
.S^ixbiinirbeii
Waal
v.
uoii .kállaii.
Drbentlicbc "íívnftifanteii
aíiifíevíiem
Önkéntesen csatlakozott
Wafton
3i'9öbciten
bei*
iíoloiitair
hallgató.
:
ber 3lu)talt jiuv'tbeilt.
^^.^inuuir,
'•]í\-o\. :o,.
ììearbeiter
^H)il.
^"ítitute'j beftebt
beci
iDtto ."òeniuiii.
(íjrtenier 'iHiIuutiiir:
Csörgey Titusz bölcsészet-
:
Sog
3ífíiftent
Pungur Gyula,
berendelt tanár.
tan hallgató
Központ hivatalos
Oniitliologiai
áll
Asszisztens
felelt
arbeitet
auölaiibiíd)e 17, juíammeii 3li.
sen 31.
nev
(S.
unb 5 au>Mmibiíd)e.
4:í inlíiiibiídie
ben
külföldi 17, össze-
d'il,
Tiszteleti tag: belföldi 7, külföldi
hires
D.
11.
íTie 3tnlioiien Per Cbíennitoreii, ?er Aorftbeliör:
sen 39.
István
e.
^rciuiilliei tieii^etretene 'i>viiiat (iovreípcnibeiiteii 4.
4.
erdhatóságok megfigyelinek állomása 300.
Levelez
[
Dvbeittlíd)e 33colind)ter
belföldi
:
Önkéntesen csatlakozó magántudositó
A
n
II
mit foígenbem ^H-víoiinle:
tig
:
Rendes szakmegfigyel földi 5
c r í
''^^
állomások
jegyzékét,
Eagle Épen most
mivel
Clarke beteg lévén, áthelyeztetett. akarom megsürgetni egy már hozzá küldött levelemet, hogy mihelyt egészsége annyira javul, hogy levelezhetik, azonnal írjon Önnek. Legszívélyesebb nagyra becsüléssel
legszintébb barátja
SUARPE R. B.
I
Museum
etc.
London March
20. 1897.
dear Herman, to get you the Eagle Clarke is
have not been able yet
of Migration stations,
and has
l)een
as
ordered away.
I
am
list ill,
going to get
a better forwarded to him, so that he
may
write
you as soon as he is well enough to correspond. With kindest regards. Believe me your sincere friend R. Bowdler Sharpé.
to
185
Milyen szánalmas összeesése az Ornito-
p. s.
ama Budapesten töltött s id után Saha sem lesz
kongresszusnak
logiai
örökre feledhetetlen
!
több hasonló kongresszusunk
Megelégedés érzésével teszszük közzé ezt a lemint élénk tanújelét annak a rokonszenv-
nek, a melyet irántunk ejeles angol tudós állan-
még inkább mint
s
kát annak, hogy a
Kongresszusra maga Sharpé B. R.
zonyára külsségek
nem
is,
képesek
— még hat év múlva
getni,
bizonyíté-
üruitologiai Nemzetközi
II.
—
kit bi-
megveszte-
élénken emléke-
is
bem
ílíit
M^
beífen,
^aljvcn nod)
ama Budapesten
mint
visszaesés
Oruithologiai Központ, tartott
kongresszusnak
kifolyása igyekszik azt a zászlót és azt az irányt
követve, a melylyel 1891-ben a
zeteknek képviselit
fogadtuk
lankadatlan kitartással
s
különböz nemvolt,
ezután
önzetlenül tovább
is
m-
Azon biztos hitben vagyunk, hogy munkálódásunkban minden hazai ornitologus hséködni.
gesen támogatni
—
nem
volna megtartható, akkor az orni-
tologusok a Balkán-félsziget valamely pontján
meg nemzetközi
ejtsék
összejövetelüket.
Ez az
eshetség Drezdában, a német Oruithologiai Társaság évi közgylése alkalmával magán líton szóba
jött
s
tetszéssel találkozott.
bá
— mie
ein 9íürf'o,ang nad)
tionen
empfangen
A
vallás- és közoktatásügyi
©elbjilofigfeit
I.
1.
A
Magy. Orn. Központ
m.
kir.
miniszter
— 1897.
tiszteleti tagjaivá
Gróf FoRoÁCH Károly
:
:
nagyméltósága
Ghymesen a madárvonulási pontos
megfigyelé-
sek körül kifejtett érdemeinek elismeréséül.
Ftisztelend Hegyfoky Kabos plébános úr Turkevén, azon szolgálatainak elismeréséül, me2.
lyeket
az
avifenologia
terén
,
különösen a
meteorológiának úttör összehasonlító
mazása
által tett.
Aquila. IV.
ftelit
ein
:
©
a r p
i)
—
fo
an^
e
(Songreffe roirfíid)
—
ale
unter jener paline
ftrebt
mit meldien mir im 3il)rc ber
oerfd)iebenen
Tia-
ílnbonev
nnb
mit
in reger l'tctiou ^u orbalten. ÎBir
fid)
baf;unèin unferer
fíub ber fe)"ten B'ii'^'i'U'ílt
Crnitliologen
alte uiifere uaterlanbifdjen
3lrbeit,
treii blei--
ben luerben.
3uge,
ift
nnfereè SBiffenS eine SSemegung im
internationale
III.
^ariê
òa^ für ben %aü, nlô ber
iue(d)e eo bejroedt,
jn
nid)t
Eongrefe
im
©tanbe fommen
1900
!^sai)re
intern
ein
follie,
in
nationaleâ SU'nbe.u'onö ber Ornitl)ologen auf einem geiuiffen ^^^unfte ber33alfani)albinfel erfolgen 3)iefe
fam
©oentualität
prioatim
möge.
T)reêben,
in
ber ^í^hrceöfríammliing ber beutíd)en
gelegcntlid)
ornitljol. ©efellfd)aft,
jur ©prad)e unb
Un-
fanb
Personalia.
M. Ornith. latára a következ kinevezéseket foganatosította iratával a
burd)
fidi
naá] íed)ö
ïlang.
számú leKözpont fnökének javas-
28,19-5/111.
ber
felbft
non
bem
Iiatten,
Personalia.
nagyméltósága
—
—
Ung. Crn. (Sentrale
3)ie
ift.
^iepriifentanten
bie
einen 33eiueiô
nnê and) ferner ju arbeiten, nni
eê and) ber 33rief
in jener ^Kiditniui,
ls9]
una
©eteijvte
ak
uiefjv
(Scarpe,
9ï. 33.
bea Gongreffeê
Ìliièflujj
unb
bieê für
ift
Uebrigenê
fog.
Különben tudtunk szerint mozgalom van megindulva, melynek czélja, hogy azon esetre, ha a III. Nemzetközi Kongresszus 1900-ban, Parisban
©porn
mir
teilen
in lebl^aftefter (Srinnernnij
—
—
félreismerhetetlen
A Magyar
e-
i^'ner Si)inpatl)ie,
Ífenfjevlidifeiten nidit blenben (clfU,
nnuerfennbar
—
tapasztalható.
n
shall
ber IL 3»ternatiüniile DrHitl}olO(]iíd)e
tîûiigrefe jeíbft
bentet
ez
unb nod)
ftetô beuinl)rt íjat,
után csakugyan
;
ösztön
aie ein St'idlß"
aiiagcjeidjnete eniiliidie
lueld^e biefer
ba
egy
We
©eiiugtíjuuiu^
ber
G)cfii[)Ie
bicfeii Sörief mit,
mct)r,
vissza
splendid and never-
to-be-forgotten time at Budapest.
nekünk a további munkára, annyival is inkább, mert a mint Sharpé levelébl is kitnik a kongresszus zik
collapse of the Orn.
!
V e r have such an other Congress.
\i>
velet,
dólag megrizett,
What a pitiable And after that
P. S.
Congress
alkal-
©e.
§err
©reellen,^ ber
tue unb llnterrid)t
l)at
fönigl. ^Mnifter für ßnl:
sub
2819.VIII. 1897,
3ír.
auf Sßorfdjlag bea Sfiefê ber ling. Ürnitl^ologifdjen Sentrale foígeube Ernennungen uolljogen.
I.
3u S
l)
r e
n
m
i t
g
l i
e b e
ru be
©e. Ëïcellena ^errn ©rafen Sari
r
3"0'-"-'
©e. ,êod)rourben ^err ^^farrer ^n
(5.
ju
d)
bie
^er iuigel.
^s<^coh
^egn
^nrleoein 'ffiürbigung
roeld)e er fid)
á
nm
®t)i)me§ in 3Btírbigung feiner î^erbienfte eracte 53eobnd)tung bec
D.
II.
gorg
f
o f
i),
r.
f.
feiner iíerbieufte,
anf bem ©ebiete ber 3li)ipI)änologie,
befonberô burd) bal;nbrec^enb üergleid)enbe Slniueii:
bung ber
ïïieteorologie
erworben
l)at.
a
.
186 B. cI'Hamonville Lajos
3.
r Cháteau-Manonkituö
ville-ben, az avifenologia terén kifejtett
Szaron Souiô
.'crrii
mo
a
b'.Ç»
unb
bem ©ebietc
zetlen támogatásaért.
tevftü(5iing ber 58cftrebunii,en ber
a rendes megfigyelk
Levelez tagokul,
b e r
Dr. Greiszigek Mihály orvos úr Szepes-
Jen
Vadas
kii',
erdtanácsos
és
Ns.
rnagy
i'
e
n b
P
f
o v b
e
t
1'
i'
ii
1
u b
e r e
i
3)r.
e
"Hi i'
t
i
a
t
nuf bem
çU
i
e^
o v e n.
Welnete
:
úr, ez
id
szerint kir.
23éla
3){id)Qel
i^i
Csi
r e
f.
)voi"ftratl) (inuu'u
su
3lr,U
çU'i',
;
2. 5»errn ^^irofeffor uiib
b a ê ju ©elmecabáiuja
és
^errii
'.5. ;
cs. és
Aradon
k.
@re
vadász-
t5
ber
4. §errii "JJÍajor
;
ferdész úr Némct-Palán-
unb
®b(er Don SB a
di e
ii
u.
f.
u
I)
f e
;
^^iöi'i'ti'i'lH'c
f.
kir.
erdmester úr Liptó-
3ìémet='|>al(inf'a
G.
Uj váron.
êtTHi
,\olianu
?f b
I
;
b e
511
;
Érti
gorftmeifter ©uftnu
f.
íl'itoii
berjeit 3U ílrab
n,
5. ,^tervn fön. Cbevfövftor
Eetl Gusztáv
n-
^rofeffor ^n'ii'ê
jn Seíinee5büut)a
in n di e r
'i^
:
Dberbercjratl)
;
(').
n
Db^ e r
n
d; e
1 i
U. 0. 6.
ÍLiürbiijuiiií ber "•iíerbicnfto
©jepeS
;
Wachenhuskn Antal
Földes János
5.
'^
i'
ber 3linpl)cinlooiie
akadémiai
Gretzmaohee Gyula fobányatanácsos
3.
tanár úr Selmeczbányán
kán
auf
Un=
íeHifiíofe
;
tanár úr Selmeczbányán
4.
ber Sluipfjänologie
1. .s>evrn
Bélán 2.
» b
11
3n
zásaik méltatásául: 1.
3
11.
terén tanúsított fárado-
a avifenologia
közül
ju Cihàtcau
f
[ I
i
Itittuoinnllo für feine auQcjejeidìuetc ^l)ätigfeit
tevékenységéért és a M. 0. K. törekvéseinek ön-
II.
u
ii
311
l'iptó=
Ujüdr.
$311
Az állandó megfigyelk közé felvétettek 1. EÓNAY Antal m. k. ferdtanáesos Ung:
%.
1
.'perv 3(
ferdmester Gö-
dölln KócsY János m. Györgyön
2.
3U
n
t
i ti
n
e
b a di
33 e
t
e r
:
n a n fön. Dberfovftvatf) ^u
í)í
;
;
K.ÌLLINA KÁROLY m. k.
n
a n n
ft
u'urien ciufiienommen
llngucir
váron
bor
bte 9ïeii)e
§err
.t a r
Halli
1
n n
f bn.
Dberforftmciftev
©bbllö;
;
.').
k.
erdmester, Sepsi-Szent-
3.
§err
S
a u n
l)
b
.Si
<Sepêi:©aent=®i)bri3i)
è n fbn. (Vorfimeifter
c
511
;
;
4.
M.JAZOVSZKY K;ÍROLY m.
lozsvártt 5. 6.
k.
erdmester Ko-
4.
^err
Karl
jn .^laiifenbiin^
i)i
j
a
n
3
{5
f
fbn. rtovftmeifter
i)
;
;
Baelay Sándor m. k. ferdmester Lippán Szabó Adolf m. k. erdigazgató Máramaros;
5. .'òerv 31
meifter (>.
Szigeten.
311
1
a n b
e r
Îippa
iì a r
e r
I
a
i)
fbn. Dberforft=
;
<0err 3Í b
(
S
f
3
a b b
^-orftbireetov
fbn.
311
9Jiaramaroê:©3tçu't.
1)ex (Sentrale i)aben
A
Központhoz csatlakoztak
a) mint megßgijelöl; 1.
Schenk Jakab bölcsészettan hallgató
szerint Kolozsvártt 2.
b)
:
:
ez
id
a3eo
Stilb,
pbií-
fenbuvi^
ad)t cr
b
S'í'-'of'
i'ebrer
:
2d)enf
ber3eit
in Jllau^
11;
i
d)
a
e
(
S di n d)
311
Uj^3V'ffenpb
h) alo (Si'tevniften novldiifig 3nr íliióbilfe
;
"^írof. 3)r.
:
Keammer Ferdinánd tanár Békés-Csabán Posch Károly tanító Czinkotán.
:
;
;
Schuck Mihály tanító Új-Bessenyön Mint egyelre küls kisegítk
Dr.
a) aie
angefdjioffen
fia)
;
^erb
i
n a n b
'SÌ
va
m mer
(iêaba. iielnvr
Si
ari
'^íofd) ju tìjintota.
;
:
ju ÌUtéè-
187
NEKROLOG. Geetke Henrik.
ïjetmidj
1814— IS!)7.
Enuek
els
az évnek
(SaEtlîc.
1SI4.— 1S!)7.
nagy veszteséget
najjja
Ser
í'ag
erfte
bmá)U
biefeê 3a[;reô
ber Dnii=
hozott az ornitologiára. G/ETke Henrik, Helgo-
tíioíogic einen fdmieren SBerluft. .^einriá)
©aetf e,
land madárre,
ber syoiìehmivt lum .'eíciotnnb,
am
í-lícujnfire:
újév najiján örökre lezárván
hü vadásztársait követte amaz örök honnan nincs visszatérés. G.ETKE HENRiK-kel az élet színpadáról a ma-
fd)[üfí
szemeit,
tage für einig feine Singen iinb folgte feinen getreuen
vadászterületekre,
Sagbgenoffen in bie einigen ^agbgrünbe,
dárvilágnak, különösen a vonulásnak legkitar-
tnik el. lemondva amaz
tóbb megfigyelje Teljesen
Wdt
zónáról- zónára sarkalják, megtelepedett Helgos
ezen a 0-55 qklm-en megalkotá a maga
mely 63 éven át neki mindene munka munkájának eredménye pedig jelentékeny szolgálat a tudomány számára s a legszebb és legtartósabb emléke egy komoly világát,
:
és élvezet volt
;
G,ETKE 1814 május 19-én született a Mark
ben
lueldjev
jeê,
gorfajen oon 3oiu' auf
í>elgoIanb
qfm
feine eigene
í^u^ 0,.5.5
Bone
jii
uiib
gebnife ber 3lrbeit
ift
bem
auf
fid)
loeíáie
er
i£)m
fafîte
biefem
62
ootte
baê ßr=
uiib
ein bebeutenbeu 2)tenft für bie
nev
városkájában
für ben ernften lliann.
©aetfe umrbe am
keresked ln, de
;
19.
Diai
eê if)n
mányzó leányával
iiad)
kötött
otthoniasan letelepedék.
házasságánál
Semmi sem
fogva
természe-
mint hogy egy olj'an eleven szellemnek figyelmét, mint a milyen a G.ETKE-é volt, nem
tesebb,
kerülhették
el
a Helgoland kszirtjein váltakozó
madárvilágjelenségei,
s
ebbl
következett, liogy
életének és megfigyeléseinek folyamán, Helgo-
landra nézve állapított
nem
meg,
s
Az 1894.
in 'Àolgf
fid)
bod) trieb
©tubien führten feiner
i[;u
."oeiratí)
mit ber í^oáiter beò bamalígeii engíifd)en ©onoer:
neuve ï>a^
(läncdid) nieberlief;.
einem
fo
lebbaftem
6s tonnte
nid)t oerfef^Ien,
loie
jeneo Saetfeê
C'ieifte,
loar, bie ©rfdjeiiuingen Per S^ogeíioelt
beo Reifens
con ^eígotanb entgelien luerben unb
fam
er
im Saufe
feineê l'ebenè
fo
eê,
unb ikobad)tenê
ba% niá)t
aïorfommen
in biefer 3oiie beinal;e rätf;felt)aft er=
még
még két,
in
Sie
bereu
oieie,
ä^elege
fínb
§elgoíanb auf:
auf
gefteat.
©aetfe mar
,S>eiurid)
Criiitboi. (ientrale
unb
grü^ja^re 1894, liefì,*
geboren
an
33rtefe
ber
li1)i'eii=JJiitgIieb
ber Slnftaít
Sie 33eobad)tungen über
a központ fnökéhez jött a végelszende-
beftättigte.
ber '-öiologifdjen Station
ju inad)en
melyre aztán
(1S94.) 46. oldal.
fdieint, fur .s!)eIgo(anP
képes volt eszkö-
rülésrl szóló hírig tartó szünet.
I.
.^elgoianb, loo er
Kaufmann,
feine
397 SSogelarten, barunter
tartoznak, a melyeket
Aquila
unb
inentger aie
évi tavaszi vonulási jelenségek-
ezt követé
'iJïalerei
ptjimtlf
in
ezek közt sok olyant, mely-
nek ama megfigyelései, melyeket az «Aquila" számára beküldött,* bizonyára az utolsók közé
intézett levél,
sur
1814
keveselib mint 397 madárfajt
nekebben a zónában való eljövetele szinte talányosnak tnik fel. A bizonyítékok a helgolandi biológiai állomáson vannak felállítva. G.ETKE Henrik mint a Magy. Orn. Központnak tiszteletbeli tagja, az intézetet nagyon ked-
*
iniieiiiofjnt;
unb ©ennfj,
^aljre 3llíeo raar, 9írbcit
9ìei=
innliíiítniffen,
fá)iif
'iiíeít,
S^W^-
©ennffe jeneè
uH\'l)felnbeii
Helgolandba vezették, hol az akkori angol kor-
;
ber
í^eob;
beljarrlidifteii
ooilfomnien Peni
(Sr entfagte
in ber SDÌarf geboren, lunrbe
zölni
non
üerfdiiuinbet
ber
hajlamai a festészetre ösztönzék és tanulmányai
velte.
eê
äßifienfd)aft,bas fdiönfte nnb baiierfjaftefte5)enfmal
férfiúnak.
Pitzwalk
einer
achter ber 58ogeíiue(t, befonbevô beò
mely a váltakozó viszonyok között a kutatót landon
©aetfc
.s>einrid)
íöüíine beè !iiebeiiê
inger gyönyörérl,
rooljer
feine SBieberfeiir gibt.
feíjr
Ung.
^ngetban.
bie ,3"gêerfd)einungeu
n)e[d)e er ber
im
«Aquila» jufominen
ben letten,
er
nod)
im Staube mar; eê folgten nod)
jroei
geioifì su
í)cn (ìl)ef
ber
eine "paiife, ioeId)e biê
I'lnftatt,
iüe(d)e
unb bann
folgte albleben anljielt.
* Aquila. I.
1894
folgte
sur 9îad)rid)t über baê er:
p. 40.
24*
188 Gmtk'e Henrik fönuTiikaja
Braunschweig,
Helgoland,
«Die Vogelwarte
:
1891»,
angolul
lonrte
czímen: «Heligoland as an Ornithological obser-
unter
vatory,
Edinburgh,
Dr. Blasius
Pi.,
1805.»
A német
kiadást
az angolt pedig Rosenstock E.
Wcic tf o'ò ^auptiücrf
í»eiiirid)
e
bem
Edinburgh
Sluëfialic vcbiçvvte
rendezte sajtó alá. Ezzel a könyvvel azonban a
í)v.
G.-ETKE gyjtötte kincs távolról sincs kimerítve;
®d)at5, luetdien
mert a madárvouulás tüneteibe való mélyebb beijillantást majd csak azoknak a szerfelett
evfduipft
pontosan melyeket
vezetett
magam
naplóknak közvetlen
feldolgozása, a
látásból ismerek,
ili
01
en
o(í.
9Ì.
Ci}r.
e
f e,
t
î^ud)e
aber ber
ben Ííor=
in
5:agelnid)er,
geführten
piinftlid)
onô eigener i'lnfdiannng
fenne,
Üíogelnielt
gekkel a legijontosabb összefüggésben van
nieteovologifdjen (ÌTÌd)einungen.
fel-
ift
îiocjelangeô mirb erft bie iV-arbeilnng ber
ungemein
biefen
beutfdie
bie emjlííáie
gefanimeít bei lueitem nid)t
majdan lehetvé. Ezekben a naplókban a madárvilág mozgalma a meteorológiai jelensé-
teszi
englifd)
®ie
ÌMafiué,
bieíeni
ÏOïit
®n
1895».
benn ben tieferen líinblid
:
gang bee
id)
ft
18!)1»,
«Heligoland as an Ornithological
S^itel
observatory,
^oa,(U
«3)ic
ift
ikaunfdjmeig
.'oclgolaiiíi,
tagebüdjern
im genaueften
iV-megnug
bie
evfdieint
n)eld)e
S»
geftntten.
,3"|n»""i-'"lJ'T'ö
in ber
ben
">''
tüntetve. Szerfelett kívánatos, által
hogy ez a szakérti kéz
végzend munka,
a
lehet leghamarább
G.ETKE Henrik élete szép az,'
a
tniig
l)öd)ft
1)011
u)ünfd)eniuertli, bafì biefe íl^enrbei=
fiinbigev
.'oanb,
fo baiti ali
mi kevésnek
volt.
jutott,
Neki
iiinnev
hogy
t. i.
megegé-
.'òeinridi
(LS)aetfe"'j
szen hajlamainak szentelhette magát, e hajla-
9Benigen wax eê ií)m
mok
ganj
megérlelték a gyümölcsöt: az
könyvét,
Ijin^ugeben,
l'eben
geftattet,
nnb
biefe
melyrl elmondta, hogy életalkonyát megara-
^•vndit, fein
nyozá.
feinen Vebenêabenb «ergolbet.
Béke legyen hamvain
nur
möglid), beforgt mevben möge.
eszközöltessék.
adatott
tS'o ift
!
t'
^riebe feiner
fid)
!
feiner 'Jíeigiing
ííeignng
non meldjem
31fd)e
mir
iimr fdjön. 3i>ie
er
.u'itigte
fagte, eö
bie
í)nbe
189
A
Magyar
An
Ornithologiai Központhoz érkezett
die
Ungarische Ornithologische Centrale eingelangte Schriften.
nyomtatványok jegyzéke. Ajándékok. 1.
Dr. Almásy
Gy.
ürnitliologisches
:
—
Geschenke.
und Taxidermiscbes von der Milleuuiums- Ausstellung. Freuden-
thal. 1896. 2. 3.
«
«
Néhány adat Magyarország Ornisához. Budapest,
«
Abeigoni Degli Oddi, Ett.
4.
«
1
896.
Note Ornitologiche. Siena, 1896.
Nota
«
«
B
:
sojjra
una Querquedula creeca
(Linn.)
colorita
anormalmente.
Siena, 1896. .5.
«
«
«
«
Nota sopra un'anomalia
0.
«
a
«
«
La
colorito della
di
Querquedula creeca
(Linn.).
Milano, 1897.
7. 8.
9.
«
«
«
II
Il
Blasids, K.
II
Nota sopra una varietà
11
Die Vogelwelt
:
recente cattura di un Fenicottero nel Veneziano. Milano, 1897.
Note Ornitologiche per l'anno 1895. Milano, 1897.
«
der
Stadt
di
Nyroca africana (Gmel). Milano, 1897.
und
Braunschweig
nächsten
ihrer
Umgehung.
Braun-
schweig, 1887. 10. 1
1.
12.
Dr.
«
II
Neue Knochenfuude
:
in
den Höhlen
bei
Rübeland. Braunschweig, 1890.
Oeffentliche Anstalten für Naturgeschichte
II
und Alterthumskunde
in Holland
und
im nordwestlichsten Theile von Deutschland. Braunschweig, 1880. Heinr. Dr. Beitrag zur Kenntniss der ostsibirischen Vogelwelt. Naumburg ? 1883. :
Népnevelk Lapja.
15. C'apek. 16.
W.
Blasius,
13. BoL.iu, 14.
Erzherzog Rudolf Kronprinz von Oesterreich-Ungarn. Nachruf. Wien, 1889.
II
II
W.
1897.
4. sz.
Beiträge zur Fortpflanzungsgeschichte des Kuckucks. Oslawan, 1896.
:
t'uERXEL István: Megjegyzések a mocsári poszáta
—
Acrocephalus palustris Bechst.
—
válfajáról.
Budapest, 1895. 17.
II
II
18.
II
»
19.
II
II
20.
«
Il
21.
II
«
Beobachtungen über das Brüten und den Zug des Plialaropus Hyperborcus L. Buda1891.
pest,
22. 23.
II
24. CsATÓ János 25.
DiVAED Gy.
26. Floekicke,
Ungarn
Utazás Norvégia végvidékére. Bupapest, 1893.
erlegt.
sz. a.
Lábszánkózás kézikönyve. Budapest, 1897.
:
:
Cdrt: üruitholügische Berichte von der kurischeu Nehrung.
Sammlungeu
Führer durch
28.
D'Hamonville, L. barou
die
II
II
30.
Hankó Vilmos:
31.
Hegyfüky KiBüs
32.
Helm.Fe.
33.
II
II
II
34.
II
II
II
35.
«
II
II
:
:
des
Museums
utiles de la
Székelyföld. Budapest, 1896. :
des Königreiches
Böhmen
HL
1895. Leipzig, 1SQ6.
in Prag. Prag, 1897.
Passage des Oiseaux à Manonville. Budapest, 1890.
Les Oiseaux
II
Meteorologische Angaben
im dr.
1896.
Alsó-Fehérvár megye növény- és állatvilága. Nagy-Enyed, 1896. Jegyzék a perjámosi erdben gyjtött madarak-, fészkek- és tojásokról. Perjámos, 1896.
27.
29.
Velenczeer- See in
Adatok honi madaraink népies elnevezéseihez. Budapest, 1888.
A nádi fülesbagoly fészkelésérl Fogarasmegyében. Budapest, A nyirfajd elfordulása Erdélyben. Budapest, 1896.
CzYNK Ede: II
Xema minutum am
France. Versailles,
1
896.
Az B. K. E. ajándéka.
zum
H. Jahresberichte üb. den Frühjahrszug der Vögel
.Jahre 1895. Budapest, 1896.
Seltene Brutvögel
Der Baumschläfer
Abnahme
im Königreich Sachsen. Erlangen,
1896.
in der Gefangenschaft.
des Körpergewichtesririer //ase/,rtK^^s
f/VÍUN^7ín./t)íi(,s^i,it'/í«;íaW(t.sL.)
wälireud
des Winterschlafes.
Einige Beobachtungen über die frühfliegende Fledermaus tou). Erlangen, 1896.
— Panugo noctula (Dauben-
.
36.
Herman
O.
Pastor roseus L. Budapest, 1896.
:
37.
(I
«
Zugvögel in Ungarn. Budapest, 1891.
38.
«
«
Ethnographische Elemente der Millenniums-Ausstellung Ungarns
etc.
"Wieu, 1896.
40.
Künx Lajos dr. Torontál vármegye madárvilága. Nagy-Szent-Miklós, 1896. Lázár Kálmán gr. Hasznos és káros állatainkról. L rész. Budapest, 187Í-. Nécsey
41.
LovASSY Sáxdok
42.
Lucas Fe. A.: Contributions on the natural History of the comuiii-nder Islands. Washington, 1889.
43.
Madarász Gyula
i4.
A Magyar Nemzeti IMuzeum (1802—1895). Budapest, 1896. Margó Tivadar A budapesti kir. Magy. Tud. Egyetemi állattani
39.
45.
;
:
dr.
A
:
dr.
Biro Lajos új-guineai gyjtése.
:
István
ixr
ajándéka.
Balaton madárvilágának rendes jelenségei. Budapest, 1897.
I.
Madarak. Budapest, 1897.
:
és összehasonlító boncztani
intézet.
Budapest, 1896. 46.
Martorelli, Giacinto
Nota ornitologica
:
intorno
ad
nuovo
ini
esemplare
di
Falcone
sacro.
Milano, 1897. 47.
«
On
«
the variations of a Lory (Eos fuscata) as exhibited by specimens in the
London, 1897.
Murati Collection.
M. Paulino
48. D'ÜLivfURA,
49. Pleske, Theod. 50. PuTON, A.
La
:
51. Prazak, J. p. 52.
Aves da Peninsula Iberica
:
e especialmeute de Portugal.
Coimbra, 1896.
Revision der Turkestanischen Omis. St.-Petersbourg, 1888.
:
de priorité et la
loi
des prescription. Paris, 1879.
loi
Ueber Acrocephalus palustris horticolus Naum. Budapest, 1896.
:
Eeichenuw. a.
Geschichte der Vogelkunde. Breslau, 1884.
:
53. lîzEHAK, E.:
Sturnus vulgaris L. érkezési középszáma Morvaországra nézve. Budapest, 1886.
54.
Der Fruhlingzug der Kauchschwalbe. Budapest,
«
«
55. SiEMuszüVA-PiETRUSKi, S. C.
56. Selys-Longchämps, 57. Sharpé, E. B. 58.
«
«
On :
60. SzANiszLó A.
:
61. Talszky, 62.
«
63. Taylor,
.1.
:
Sur
les
H. R.
A
Observations
:
W.
67. TscHusi, Vict.
Faune européenne.
Liège, 1847.
fehér gólya és füsti fecske 1896-iki vonulása Magyarországon. lUulapest, 1897.
Kolozsvár bogár- és lepkevilágából. Kolozsvár,
B.
:
:
die
1
892.
Erbeutung von Adlorarteu
in Miihren. Prag.
zum Velenczeer und kleinen Plattensee. Wieu, 1891. on the California Brown Pelican. Alameda, 1893.
Elongated Beaks
Természettudományi Közlöny 322.
66. TmENEMAN-.N J.
la
Birds collected in Perak.
Die Excursiouen
«
1895.
in dor Gefangenschaft. Breslau, 1842.
Oiseaux américains admis dans
Ueber das Vorkommen und
64. TectEtmeier.
65.
:
Erziehuug der Auerhühner
Ornithology at South-Kensington. London, 1887.
:
«
59. SzAiAY L. E.
Edm.
:
in Starlings.
füzete.
A
London, 1897.
millenniumi
kiállítás látogatói
Einiges ül)er Kráhenbastarde (Coìvìis vonii.r
x
számára. Budapest,
1
896.
Coi-vust corone). Leipzig, 1896.
Putter von, zu Schmidhofl'eu. Vogelschutz und Hege. Wien, 1897.
Üesterreich-Ungarn
beobachteten
69.
«
«
«
«
Verzeichniss
69.
«
«
«
«
Ornithologische CoUectaneenaus Oestcrreich-Ungarn und
der
bisher
in
Vögel.
Wien, 1886.
gebiete. 70. 7
1
«
«
«
dem Occupations-
Wien, 1896.
Oruithologische Literatur Oesterrcich-l'agai-us 1888. Wieu, IS89.
«
Vallás- és közoktatásügyi in. kir. miniszternek a közoktatás álhipotilról
szi'iló
XX\
.
jelentése.
Buda-
pest, 1896. 72. Valle, 73. 74.
Antonio: Note Ornitologiche Triest, 1885.
Verein vergnügter Vogelfreunde in Rossitten. Satzungen des Vereins «
«
n
etc.
Berichte üb. die General-Versauimhiugcii 29. Aug. 1894; 27. Apr.
1895; 28. Aug. 1895. 75.
Zieglee Jul. Dr.: Storchnester in Frankfurt
am Main und
dessen Umgegend. Frankfurt
a.
M., 1893.
191
C^rreprhldiiyol:. 1.
Schwalbe. XX. 189G. Nr.
2.
Leopoldina. XXXII. (1896).
4.
1
1.
12.
—
XXXHL
(1897). Nr.
praktische Geßügelzucht.
1, 2, 3,
XX.
4.
(1896). Nr. 12.
Értesít. Erd. Muz. Egyl. Orvoft-Természetttid. szakosztályából. XXI. (Is96).
Erdély. V. (1896).
6.
MHtheihmgen
7.
Ornithologisches Jahrbuch.
7., 8., 9.,
— VI. (1897).
10., 11., 12.
— XXI. (1897). Nr.
1,
2—3.
f.
5.
(1896). Nr. 6.
f.
I.
1, 2, 3.
Toscana di Scienze Naturali. Processi Verbali
Természettudoì, lányi Közlöny. 328.
füzet,
1897.
— XIll. (1897). Nr. Ornithologische Monatsschrift. XXI. (1896). Nr. 11,12. — XXII. (1897). Nr. VH.
II. 2., 3.
4.
1., 2., 3.,
des Naturi wissenschaftlichen Vereines in Troppau. Nr.
9. Atti della Società
10.
lU,
und
3, 4.
5.
8.
Tausch-Exemplare.
4.
3. Zeilschrift /Vir (h-nhholoijie
%
—
voi.
X.
(1896). 329., 330., 331., 332., 333.
.'')
1,
2, 3, 4, 5.
luglio 1896.
f.
(1897).
— Pótfiizct.(ÌSdl).
40., 41.
11. Természetrajzi Füzetek.
XX.
(1897).
1.,
2.
— V. (1897). Nr. — XXXVI. (1897).
12. Ornithologische Monatsberichte. IV. (1896). 12. 13. Erdészeti Lapok.
XXXV.
(1896). 12.
2, 3, 4. 5, 6.
1,
1., 2., 3., 4.
14.
Dreizehnter Bericht der Naturwissenschaftliehen Gessellschaft zu Chemnitz.
15.
Proceedings of the American
16.
Proceedings of the United States National }iuseiun. Noi. XIX. pages
Boston.
Academy of Arts and
— Vol. XXXII. Nr.
1.
November
Sciences. Vol.
18.
19.
677—694.
ihe Auk. Vol. XIV. Nr. 1, 2. 1897. New-York. Akadémiai Értesít. (A Magy. Tud. Akadémia megbizásából.) Scienze Naturali. Voi.
Atti della Società Italiana di fase.
XXXI. from May
1895, to
May 1896.
1896.
the Galapagos Archipelago.) Washington, 1896. pg. 17.
l.sDd.
159— 670.
(Nr. 1116). (Birds
of
iNr. 1118). (Catal. of. Birds) 1897.
(1897). 86., 86., 87., 88., 89. füzetek.
XXXV.
fascic.
1.,
2., 3., 4.
—
Voi.
XXXVI.
1—4.
20. Vadászlap. XVIII. (1897). 21. fìomtrtani
1., 2., 3., 4., 5., 6., 6., 8.,
Lapok. IV. (1897).
1.,
24. Mittheilungen aus
dem
10.,
11.,
12., 13.
2., 3., 4.
22. Avicula. Giornale Ornitologiro Italiano. 23. Eiuuuddreissigster Bericht der
9.,
I.
Fase.
1., 2.
Siena. 1897.
Oberhessischen Gesellschaft für Natur- und Heilkunde. Giessen, 1896.
Osterlande. Neue Folge. VII. Bd. 1896.
25. Mittheilungen des Naturwissenschaftlichen Vereines für Steiermark. Graz, 1896.
Die Ungarische Ornitliologische Centrale offrrirt
gegen orintlndi>gische Faclnrcvke. hi-soiiders irelrJie iilicr den Vogelzug haiìdelu. solange der Vorrath langt —folgende oi-iiH/ioIof/isr/ie Ai-bciten :
Herman,
0.,
Viistagh,
G.
Madarász, Dr. v.:
Begründer der in
Chernél, St.
J. v.,
voii
S.
J^.
'PetétlJ'ì.
uïifiscuachnflUrlieii ()rnitìiol.o{ile
1109—1850.
Ungarn.
Ein
Stand der Kentniss des Vogelzuges. Budapest.
v.,
Der
1891. IV. lií.
Frivaldszky,
J.
1-
1—197
Madarász, Gy. dr.:
madarak
S.
Madarász, Dr.
J.
1
aus Anlass des
második
a
rendezett
v.
/Ihs.síí.'/.-
1-
Hi.
Az ornithologiai
1
:
kiállítás
VIII.
18111.
Landesmuseums
Budapest. 1891.
Sharpé,
Bowdler R.
attempts
to
IS91.
1-90
classify
1—45
1— 148 A
:
in Saraje\o.
of
Lutley liirds.
Alfred:
p.
IV.
1—48
Entwurf von Regeln
:
— 14S.
für
1891.
Blasius, Dr.
:
B.
S.
Í2
:
(Vmiites. Budapest. 1891. IV.
und
recent
1—
Entwurf zu (úuem Organisationsplan des permanenten internat, oruith. R.
:
Bericht
internationale
ähnliche
lOS.
1
über
das
ornitliologische
Einrichtungen
permaComité
einzelnen
in
Ländern. Wien. 1891. (Sonderabdruck aus «Omis. Jahrgang 1891.) VI II. 15 S. Föjelentés, Hauptbericht, Compte Rendu.
The
:
Budapest.
geographical
-0.
1891. VIII.
I.
II.
—
Fürbinger, M.
IV.
19.
Budapest.
VIII.
1891.
1
of
1
1
Budapest,
Nomenclaitur. Budapest.
Blasius, Dr. R.
nente
review
birds.
Budapest.
in
Comités. Budapest. 1891. IV.
S.
Birds
Eossil
from
the
forthcoming «Dictionary of Birds». Budapest. 1891.1V.
ungarische
Meyer, A.
S.
Newton,
S.
das
1^-
S.
Philip
distribution
1-17
Bericht an
Entwurf der Statuten des permanenten internationalen ornithologischen
Die Vogelsammhiug des bosuiseh-
Illustrirt.
Sclater.
:
Reichenow, Dr. A. IV.
- r.6 S.
liercegoviuisclien
i\'.
17.
Catalog der ungarischen Eier-
und Nestersammlung. Budapest. Reiser, 0.
Referat
K.
r,
die zoologische
-
dr.:
—
:
1S9I,
den internationalen
Referat über
Blasius, Dr. R.
Congress
ornitliolügiscliru
magyarországi tojás- és fészekgyüjteményének katalógusa.
Budapest.
Vögel. Budapest. 1891. IV. ITi.
lung der Ungarischen Vogel.fauna. Budapest. 124 S. Illustrirt. VIII. S.
I.:
Wangelin
J. v.
Schutz der, für die Bodenkultur nützlicheu
Kdauterangcn za der
:
internat,
Congresses zu Budapest veransta,lteteu
Lovassy,
IV.
Comité für den IL internat, ornithologischen
II.
I
die ersten Ankunftszeiten
Ungarn (Frühjahrs-Zug.)
Vogelschutz.
— 18S.
Ik Máday,
alkal-
Illustrirt.
Ueber
:
4.2 S.
über den
inugyurországi
Budapest.
— 13 S.
Liebe, Dr. Th., und
1
congressus
h'udiitáudioz.
— Ili
VIII. p.
13.
S.
Magijarázó
ornithologiai
Budapesten
mával
— I37S.
Aves Hungáriáé. Budapest.
:
1S91. Illustrirt. VIII.
nemzetközi
I
1
0.
der Zugvögel in
Leheushil.l.
Budapest. ISOI. (Mit einer litliograpbirteu und einer Farbendrncktafel.) IV.
Herman,
:
21.
Til.
Budapest.
Is9l'. IV.
Th. Budapest. 1892. IV.
Herman,
0.
:
227
S.
1—238
S.
1
A madárvouulás
országban 1891-ig.
elemei Magyar-
— Die Elemente des Vogel-
15.
zuges in I'ngarn bis 1891. Mit einer
Anatomie diT Vogel. Üudapest.
sicbtskarte, vier Detailkarteu
Budapest. 1895. IV.
S.
Palmen, Prof. Dr.
J.
A.
:
Referat
über den
1-212
llelier-
und vier Tabellen.
S.
Aquila IV.
Tab.
1897.
/o.
FALCO FELDEGG 9
Nécsey ad naL pinx.
I
Schlegel ism
DALMATIA.
Czetlel
& Deulsch, BpesI
I,
