fjvl
p QL671 .A65
1
^'•'AQUILA. A MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT FOLYÓIRATA.
PEEIODICAL OF OKNITHOLOGY.
*
JOURNAL POUIÍ OENITHOLOGIE.
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.
SZEKK.
—
REDACT.
HERMAN JAHRGANG
VI.
OTTÓ.
ÉVFOLYAM
1S9Í).
CUM
TAB.
1,
ET ICONIBUS
NON COLORATIS.
BUDAPEST. A
MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT KIADVÁNYA. 1S99.
FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.
TARTALOM. - INHALT.
Herman
O.
Hegyfokt K. CziNK E.
A madárvonulásról positiv alapon A francziaországi madárvonulásról A madárvonulás az Olt völgyében (Fogaras megyei .„ _
Vom Zuge der Vögel auf positivem Grund Der Vogelzug in Frankreich Der Vogelzug im Alutathai iFogarascher
Néhány vándormadárnak közép megérke-
Der mittlere Ankunftstag einiger Zugvögel
.._
..
RZEHAK E.
zési
Comitat)
_
napja Jägerndorf vidékén (Osztrák-
Sziléziában)
1899), egy arczképpel
57
Umgebung von Jägerndorf
für die
(in
65
Oesterr.-Schlesien)
_,
_
Czynk Ede (1851 —
Eduard Czynk (1851 — 1899), mit einem Portrait
....
70
_
Cerva Fr.
Ortygometra pygmaea Nadm.
Ortygometra pygmaea Naum.
Buda
Jegyzetek az 1897. évi tavaszi madárvonu-
Anmerkungen zum Frühlingszuge der Vögel im Jahre 1897
A.
láslioz
A
PUNGÜR Gy.
___^
__
_
,._
I.
II.
daten I.
IL
S.
J.
91
_
The english observing stations Eingelangte Berichte über den Zug des Kukuks
zett jelentések: (Cueuliis canorus L.) vonatkozó
érkezési adatok Svájczból
Whìtaker.
85
Vorbereitung der Bearbeitung der Kukuks-
__,
Angol megfigyel állomások A kakukra vonatkozólag beérke-
A kakukra
Fallo, V.
81
.
kakukot illet vonulási adatok feldolgozásának elkészítése
Sdater, L. Ph.
1
4-1
.
L.
A Cuculus canorus L. vonulása Szicziliában
—
dans
The passage
la
:
— Cuculus canorus
Arrivées du Coucou
,_
92
97
Suisse
of the Cuculus canorus L.
99
in Sicily
Avoüo,
A
C.
kakuk vonulása
Sziczilia keleti részén
II
passaggio die Cuculus canorus nella
100
Sicilia orientale
A kakuk megérkezése Mariahof területén A kakuk els megszólalása Giessenben
Die Ankunft des Kukuks in Mariahof.,.
101
Dr. Ihne, Eg.
Erster Ruf des Kukuks in Giessen
101
Tschusi,
Kakukra vonatkozó érkezési adatok Hal-
Ankunfts-Daten
Schnti'í'i; A.
V.
V.
.„
leinból (Salzburg)
Landmark,
A.
_.
Adatok Norvégiából a kakuk tavaszi vonulásáról
A
Thaisz L.
Schenk
A
J.
1
1
Ei: -
Siowart.
bei Hallein
_
..
tartalmak elemzése alapján
az
den Vögel auf Grund des Kropfinhaltes Der Vogelzug in Ungarn während des
az
Ueber
_
Magyarországban
A kakuk ezzel
vonulása a svájczi fenslkon
od. Schädlichkeit der pflanzenfressen-
Frühjahres 1898 s
szomszédos területeken...
den
Zug
schweizerischen
.,
..
C\
I.
Medreczky
A
168
Kukuks in der Hochebene und an-
Der 98-er Frühlingszug im Alföld
252
Vogelschutz
262 329
A nemes
Edelreiher
368
98-iki tavaszi vonulás az Alföldön
kócsag
természetben és fogságban .C.
33
Madaraink védelme
Az énekl madarak színváltozása a szabad
I.
M. Ü. K.- U.
1
des
grenzenden Gebieten der Schweiz Dr. Floericke
Chernél
103
Bestimmung der Nützlichkeit
Kritische
madárvonulás
102
Dates of the spring passage of Cuculus canonia in Norway
,'
....
növényekkel táplálkozó madarak hasznos vagy káros voltának elbírálása begy-
1898. év tavaszán
Dr. Fisc
vom Kukuk
(Salzburg)
_
_
Az ornithologusok gylése Sarajevóban
Die Farbeuveränderungen der Singvögel
im Freien und
in der
Gefangenschaft 374
Die Ornithologen- Versammlung in Sarajevo
380
Literatur:
Chernél
Megjegyzések
I.
Madarász Gy. «Ujabb Magyarország Orniszához» ez.
adatok
dr.
:
dolgozatára
M. 0.
K— U. 0. C.
Énekeseink C.
A
:
Die Überwinterung unserer Singvögel
_
madár Bükszádon
Különösségek az
v.
to
Frivaldszkv's
Kleinere Mitteilungen
:
telelése
kis hattyú
Csonttollú
die Arbeit Dr. J.
Madarász: «Further Contribution the Hungarian Omis».
Den Manen Johann von
Frivaldszky János emlékezetének
Kisebb közlések Medreczky I. M. 0. K.— U. 0.
Bemerkungen über
Der Zwergschwan _ Der Seidenschwanz in Bükszád Abnormale Erscheinungen im heurigen .„.
,
madárvonulásba
idei
,
Vogelzuge Elismerés.
Ajánlás
Ornithologusok
«zejovetelt! !-i;u-ii,|evohan
(
Anerkennung Empfehlung Zuzammenkunft
der
t)rnithol()geu
in
Sarajevo
M. 0.
K.— U.
O. C.
Ch.
Ertl G.
Kérdések, feleletek
Fragen. Antworten
Pásztormadár Sterna cantiaca Gmel. Fehérszárnyú pacsirta LiptóUjvár kornyékén
Rosenstaar
Válasz dr. Madarász Gy. úrnak a
Autwort auf den an den Rédacteur der
__.
Chernél
I.
.__
__
«
Ter-
Die Spiegellerche in der Liptó-Ujvár
Umgebung von
_
mészetrajzi füzetek szerkesztjéhez inté-
«Természetrajzi füzetek»
zett nyilt levelére
«Offenen Brief»
_.
,
des
gericl
Herrn
Jul.
Madarász
M. 0. H. 0. M. O.
K.— U. -0. H. K.~ U.
0. C.
Frivaldszky .Tános emlékezetének
0. C.
Megjegyzett seregélyek
Den Manen Johann
Remiza
v.
Frivaldszkv's
Remiza „
Gezeichnete Stare
Nucifraga caryocatactes macrorrhyncha
Intézeti
M. 0.
K.— U.
« «
«
«
«
— — — — —
0. C.
Petényi
ügyek
Instituts- Angelegenheiten
:
Salamon
J.
«
«Magyarország madarai»
«
A
«
Kérelem
«
Az
"
«Magyarország madarai különös tekintet-
füsti fecske tavaszi
__.,
_
vonulása _
__,_
,
Bitte
,.,
gyjteményei
intézet
tel
,
«
A
«
Personalia
—
«
Ornithologusok gylése Sarajevóban
madárvonulási adatok gyjtése
«
—
A
«
és fel-
M. O. K.— U. 0. H. 0.^0. H. M. 0. K.— U. 0.
C.
C.
Elhaltak
13,
Zur Ornithologen-Versammlung in Sara-
An
_
Ung.
Ornitli. Centrale eingelangte
Schriften
120.
die
Prof. Carl Claus ,
,
Kérelem ..
Függelék
Index avium alphabeticus Errata
1
Sammlung von Zugsdaten und deren
:
Dr. Zeppelin Miksa gróf John Cordeaux Báró d' Hamonville L.
Ertesités
des Institutes
115, 326,
Claus Károly tanár
0.
,.
Bearbeitung
^lagy. Ornith. Központhoz érkezett nyomtatványok jegyzéke
Neki'olog
Herman
.
«DieVögelUngarnsmitbesond-Rücksicht
jevo «
.
_
auf ihre wirthschaftliche Bedeutung»
dolgozása «
_
Sammlungen
gazdasági jelentnségökre»
—
«
:
Ein interessanter Brief v. Petényi «Ungarns Vögel» .„. _ J)er Frühjahrszug der Rauchschwalbe
levele
AQUILA,
z-zi:-
A MAGYAR INIADÁHTAN KÖZPONTI FOLYÓIRATA. BYTHE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU
FOR ORNITHOLOGICAL OBSERVATIONS.
Nr.
12.
A
sz.
PUBLIÉ PAR
M BUREAU CENTRAL POUR
folyt
Évfolyam VI. Jahrgang
Vom Zuge
azóta,
der Vögel auf positiver Grundlage.
You Otto Heriun.
Ottó-ìóI.
le
FÜR ORNITH, BEOBACHTUNGEN.
LES OBSERVATIONS ORNITHOLOGIQUES.
madárvoniüásról positiv alapon.
Négy esztend
ORGAN DES UNGARISCHEN CENTRALBUREAUS
Budapest, N.-Múzeum.
1899. Majus 31.
Herman
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.
JOURNAL POUR L'ORNITHOLOGIE.
PERIODICAL OF ORNITHOLOY. EDITEli
hogy mint az
Ein Zeitraum von vier .Jahren
ist
verflossen
1891. év pünkösdjén Budapesten tartott Il-ik
seitdem ich als letzten Band der Hchriften des
nemzetközi ornithologiai Kongresszns iratainak
H-ten
utolsó kötetét
«A madárvonulás elemei 1891-ig
Magj'arországon » Ismeretes az
is,
tulajdonképpeni
ez.
munkámat
tárgyalását bevezetve,
elre-
bocsátottam tárgyilagos ismertetését mindazok-
nak
a
munkálatoknak, a melyekhez akkorig s a melyek akkoron Linné köz-
hozzáférhettem
ismeret
tételével
kezddve
—
Gaetke: «Die
Vogelwarte Helgoland, Braunschweig, 1891»
ez.
munkájával záródva, a madárvonulás kérdésével foglalkoztak.
S habár akkoron a felhasznált irodahni anyag
Con-
gresses, welcher zu Pfingsten des .Jahres 1891
«Die Elemente des Vogel-
in Biidapest tagte,
kiadtam.
hogy a magyarországi vonulás
ornithologischen
internationalen
zuges in Ungarn bis 1891» herausgab.
Wie bekannt, Zuges in
stellte ich
der Behandlung des
eine objective Darstellung
Ungarn
mir damals zugänglichen Ansichten über den Vogelzug voran, welche mit Linné's bekanntem Satze beginnend, zur besagten Zeit mit aller
Gaetke's
«Die Vogelwarte Helgoland,
Werk:
Braunschweig 1891» ihren Abschluss fanden. Wenn der literarische Apparat damals auch nicht vollständig genannt werden konnte, veriso
ziemlich
Iserer
alles,
was auf
die-
Kenntniss von Gewicht
jene Quellen, welche das Pbä1
Totalität zu
—
behandeln und zu
ich füge ausdrückwaren liänomen der östlichen Hemi|t
t
ergab sieh, dass die gewich-
gleichviel ob sie
Zug-undHeer-
Vorrücken breiter Front aneinem festen Satze vollstimmten, dass nämlich hin-
lich in
igl^häuomens das
letzte
Wort
wurde, dass also auch ferner
achtung fussende Thatsachen werden müssen. A v.
learbeitet
wies auch ganz richtig auf die
Irodalom
Ijiteratiir:
:
Megjegyzések
Madarász Gy. «Ujabb Magyarország Orniszához» ez.
adatok
dr.
:
dolgozatára
M. 0.
K— U. 0. C.
Frivaldszky János emlékozcténck
Kisebb közlések ]\ÍEDRECZKY
M.
().
Énekeseink
I.
K.— U.
0. C.
A
Csonttollú
:
Die Überwinterung unserer Singvögel
_
madár Bükszádon
Különösségek az
idei
madárvonulásban
Der Zwergschwan _ Der Seidenschwanz in Bükszád Abnormale Erscheinungen im heurigen Vogelzuge
—
«
—
«
«
Ajánlás
«
Oruithologusok
J. v.
Madarász: «Further Contribution to the Hungarian Ornis». Den Manen Johann von Frivaldszky's
Kleinere Mitteiliingren
:
telelése
kis hattyú
Beraerkiingen über die Arbeit Dr.
,
Anerkennung Empfehlung Zuzammenkunft .
.
összejövetf.'lü Harajevóliau
.__.
Ornithologeu
der
in
Sarajevo
—
«
M. ü.
Kérdések, feleletek
«
K.— U.
0. C.
Ch.
Ertl G. Chernél
I.
Pásztormadár
Fragen. Antworten llosenstaar
.
Sterna cantiaca Gmel. Fehérszárnyú pacsirta Liptó-Ujvár környékén _. „
Die Spiegellerche in der
Válasz
Antwort auf den an den Rédacteur der
Madarász Gy. úrnak a «Ter-
dr.
mészetrajzi füzetek szerkesztjéhez inté-
M. 0. H.
K.'
— U.
0.— 0.
M. 0.
—
«
Madarász 0. C.
Frivaldszky János íímlékezetének
0. C.
Megjegyzett seregélyek
K.— U.
— — — — —
« «
«
«
«
O. C.
Petényi
ügyek
J.
—
«
—
«
«Magyarország madarai»
« «
A
«
Kérelem
«
Az
_
intézet
« « «
—
_,
..
«Magyarország madarai különös tekintet gazdasági jelentöségökre
madárvonulási ,
«
Personalia
n
Ornithologusük
«
A Magy.
Orniti
:
Claus Károly tanár' Dr. Zeppelin Miksa'
«
— —
_.
gyjteményei
A
Ncki"olog
K.— U.
.
füsti fecske tavaszi vonulása,
«
Herma.n 0. «
0. C.
John Cordeaux Báró
C.
d'
Hamouville
Elhaltak
«
Kérelem
«
Értesítés
«
Frivaldszky's
Függelék
Index avium alphabet Errata
:
Ein interessanter Brief v. Petényi ... «Ungarns Vögel» Der Frühjahrszug der Rauchschwalbe
«
H. 0.— 0. H. M. 0. K.— U. 0.
v.
Gezeichnete Stare
Instituts- Angelegrenlieiten levele
nyomtatványok
M. 0.
___.
_
:
Salamon
dolgozása
—
«
Jul.
Nucifraga caryocatactes macrorrhyncha
«
tel «
gerichteten
Herrn
Remiza
lutézeti
M. O.
des
_
Den Manen Johann
Remiza
H.
K.— U.
«Természetrajzi füzetek»
«Offenen Brief»
zett nyilt levelére
Umgebung von
Liptó-Ujvár
Bitte
Sammlungen des «Die Vögel Une
.
Institutes
.
.
v.
3l.j
3Í23
AQUILA.
==..-
A MAGYAR MADÁRTAN KÖZPONTI FOLYÓIRATA. JOURNAL POUR L'ORNITHOLOGIE.
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE,
PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL POUli
ORGAN DES UNGARISCHEN CENTRALBUREAUS
LES OBSERVATIONS ORNITHOLOGIQUES.
FÜR ORNITH. BEOBACHTUNGEN.
PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. RDITRIi BY
THE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU
FOR ORNITHOLOGICAL OBSERVATIONS.
r.
1—2.
A
sz.
Négj'
Vom Zuge
madárvoniilásról positiv alapon.
HkRMAN esztend
Évfolyam VI. Jahrgang
Budapest, N.-Múzeum.
1899. Majus 31.
der Vögel auf positiver Grundlage.
Yon Otto Herjun.
ÜTTÓ-tÓl.
folyt le
hogy mint az
azóta,
Ein Zeitraum von vier Jahren
1891. év pünkösdjén Budapesten tartott Il-ik
seitdem ich als letzten
nemzetközi ornitliologiai Kongresszus iratainak
Il-ten
«A madárvonulás elemei 1891-ig
utolsó kötetét
Magj'arországon Ismeretes az
i>
is,
tulajdonképpeni
munkámat
ez.
gresses, welcher
kiadtam.
bevezetve,
nak a munkálatoknak, s
a
—
aller
Gaetke: «Die
foglalkoztak.
nicht vollständig genannt werden konnte, ver-
S habár akkoron a felhasznált irodalmi anyag
kimerítnek nem is volt mondható, mégis meglehetsen egyesítette mindazt, a mi
einigte er
doch so ziemlich
nomen
iparkodtak tárgyalni és feltárni
lich bei: das
ezt
megnyomom)
(és
szerzk
Ítélete,
die-
Phänomen
zu behandeln und zu
— ich füge
ausdrück-
der östlichen Hemi-
sphäre der Erde. Als Endresultat ergab sich, dass die gewich-
végbe megy.
Mint végs eredmény azután az tnt a legjelentékenyebb
in seiner Totalität
erklären bestrebt waren
a mint a jelenség a földgolyó
keleti hemisplia?ráján
was auf
war, namentlich jene Quellen, welche das Phä-
volt
t. i.
alles,
sem Gebiete unserer Kenntniss von Gewicht
mondható, nevezetesen azokat a forrásmunkákat, a melyek a jelenséget a maga egészében
— úgy
«Die Vogelwarte Helgoland,
Braunschweig 1891« ihren Abschluss fanden. Wenn der literarische Apparat damals auch
egészen
fontosnak
Werk:
Gaetke's
ez.
munkájával záródva, a madárvonulás kérdésével
ismereteinknek ezen a terén
«Die Elemente des Vogel-
mir damals zugänglichen Ansichten über den Vogelzug voran, welche mit Linné's bekanntem Satze beginnend, zur besagten Zeit mit
melyekhez akkorig
Vogelwarte Helgoland, Braunschweig, 1891»
tagte,
Zuges in
a melyek akkoron Linné köz-
ismeretü tételével kezddve
Con-
zu Pfingsten des Jahres 1891
Wie bekannt, stellte ich der Behandlung des Ungarn eine objective Darstelhmg
elöre-
liocsátottam tárgs'ilagos ismertetését mindazok-
hozzáférhettem
verflossen
Schriften des
ornithologischeu
zuges in Ungarn bis 1891i) herausgab.
hogy a magyarországi vonulás tárgyalását
Budapest
in
ist
Band der
internationalen
ki,
hogy
tigsten
Stimmen,
gleichviel ob sie
Zug-undHeer-
Strassen, oder das in Vorrücken breiter Front an-
akár az útI
vonalak, akár pedig a frontvonulás hívei lettek légyen, legvégül
állapodik
is
egj'etlen határozott tételben
meg hogy :
t. i.
a vonulás kérdése tár-
gyában az utolsó szó még épenséggel nincs kimondva, s még nagyon is nagy szükség van reális megfig;\'elésen alapuló
tények gyjtésére
s
feldolgozására. ^íiDiiKNDORFF* pedig egészen he-
*
Isepi
AquUii
einem festen Satze vollnahmen, kommen übereinstimmten, dass nämlich hinschliesslich in
sichtlich
des
Zugphänomens das
letzte
Wort
nicht gesprochen wurde, dass also auch ferner
auf realer Beobachtung fussende Thatsachen gesammelt und bearbeitet werden müssen. A v. MiDDENDORFF * wies aucli gauz richtig auf die
*
Die Isepiptc
Ívesen reá mutatott, a
még
adatok uagy tömegére,
s
vorhandene Masse von Daten hin. welche doch wohl der Bearbeitung harrte auch verwies er ganz richtig auf den Zusammenhang mit der
feldolgozásra váró
a jelenségnek a me-
;
j
teorológiai elemekkel való szoros kapcsolatái-a.
Azok a kedvez körülmények Magyar Ornithologiai Központ
a melyeknek a létrejöttét
Meteorologie.
I
Günstige Umstände Hessen die
kö-
«Ungarische
j
hogy az intézet czélját és irányát szabadon szabhassam meg. Els sorba tehát a vonulás jelenségének lehet felszöni,
megengedték azt
derítését
tztem
und Hessen mit hinsichtlich der Bestimmung der Ziele derselben vollkommen freie Hand ich stellte also die möglichste Klärung des Zugsphanomens in Oi'nithologisehe Centrale» entstehen
is,
:
!
ki.
Figyelembe véve a fennebb említett forrás-
munkák nyeket,
die erste Eeihe.
tárgyilagos méltatásából elért eredmé-
majd
Mit Rücksicht auf das Ergebniss der objecti-
a kongresszus alkalmából felállított
kombinált megügyel
hálózat
tanúságait
;
ven Würdigung der mir zugänglichen Quellen,
dann der gelegentlich des Congresses veranstalteten combinativen Beobachtung des Zuges der Bearbeitung des gesammten, auf T'ngarn bezügHeben geschichtlichen Datenmateriales und je-
a
Magyarországra vonatkozó összes addig ismert
;
vonulási adatok feldolgozását, továbbá azt az
adathalmazt, melyet
késbb a BLAsros-ok könyv-
tárában Írtam össze
els sorban
tartva
meg és
s
is
—
j
mindezeket szemeltt
is
még
schweig in der Bibliothek Blasius excei-piert
tettem egy jól ismert
legkönnyebben megfigyelhet madárfaj
gozásával,
ner Datenmasse, welche ich später in Braun-
a methodust állapítottam
azonnal kísérletet
hatte, stellte ich die
beobachtbaren Ai-ten auf Grundlage aller
j
Hii-undo nistica, L.
—
esett,
melynek
—
!
!
feldolgo-
Aquilának I-sö kötetét
I8ü4-ben mefíuyi-
tottam. értetik,
tömeg különféle munkában láttak napvilágot, melyeknek nagv része csak kevéssé egész
ismeretes,
a mellett csak nehezen, vagy egy-
s
nem
hozzáférhet.
nehézségek daczára
is
lehetséges volt, hogy
feeskevonulás lefolyásának képét
a
adatok alapján adhattam Knysnától sz. sz.
— egészen — st hogy
Nyugat-Finnországig
-
mit deren Bearbeitung ich dann die 0. Centrale «Aquila« Bd.
é.
sz.)
érkezési
wohl von
selbst, dass das
Datenmateriale nicht erschöpfend sein konnte, weil es ja, seit
mehr
als
einem Jahrhunderte
entstanden, in einer Unzahl von Schriften zerstreut
ist,
deren grosser Theil wenig bekannt
und schwer oder gar nicht zugänglich war. Trotz dieser Schwierigkeit war ich doch im Stande ein Bild der Gestaltung des Zuges dieses
é.
Vogels auf Gi-und datierter Angaben von Knysna 70° N. B.— 32° S. B. bis West-Finnland
is
zu geben und gewisse Schlüsse zu ziehen.
— 70°
d.
dátumául Mur-
vettem: febr. 25-ikét,
—
terület megszállá-
—
—
Für Europa nahm ich als frühestes Ankunftsdatum jenes von Murcia 25. Februar,
s leg-
késbbi datimi gyanánt azon adatsorozatnak középszámát, melyet a tudomány Noedlindernek köszön, mely Lnlea-ra (65°35' é. sz.) vonatkozva május 26 27-iki dátumot ád.* A tanulság tehát az volt, hogy a füstifecskéuek a költöhel^-ül szolgáló
sieh
als spätestes
38°
n. B.
:
das feststehende mittlere
Datum
jener Beobachtungsreihe, welche die Wissenschaft
Nordlinder verdankt und welches sich
auf Lutea bezieht
26—27
:
Mai, 65° 35' n. B.*
Das Resultat war also, dass
die
Eauchscbwalbe
zur Besiedelung ihres Brutgebietes dátumokat,
I.
32°
levonhassak.
ciA-ét (38°
1894 eröffnete. Es versteht
dátumos
—
ezenfelül bizonyos tanúságot
Europa legkorábbi
— Hirundo rus-
Ich wählte die Bauchschwalbe tica L.
Zeitschrift der U.
hogy dolgozatom a rávonatkozó adatanyagot ki nem meríthette, mert a több mint 100 év óta jegyzett vonulási adatok
E
mir damals zur Verfügung stehenden, zeitlich und räumlich genau bestimmten Daten zu bearbeiten.
i
általában
"\'ersuch eine der
j
zásával a Magy. Orn. Központ folyóiratának,
egy
und machte
den
leicht
En-e a czélra választásom a füstifecskére
Magától
fest
bestbekannten und
sofort
pedig az összes addig az idig
rendelkezésemre álló adatok alapján.
az
Methode
feldol-
zwischen
3
—
sara
Murciától
— Lnleaig
-
02
- 9:í
napra
van szüksége, s hogy tehát itt olyan eluyomulásról van szó, mely a repülés sebességétl tel-
92-93 Tage
Murcia und Luleâ es sich hier
um
bedarf und dass
ein Vorrücken handelt, welches
von der Schnelligkeit des Schwalbenfiuges un-
a mely egyenes összefüggésben
abhängig in einem gewissen Verhältnisse zur
van az északi szélességi fekvésekkel, a mit világosan ekként fejezhetünk ki minél északibb
Je iiördliclier flcr Puithi, je liöiicr die Laijc,
jesen független,
s
:
fekvés valamely hely szik a tenger sziiu'
minél magasabban fek-
s
folíitt,
annál késbbi az
ér-
welches so ausgedrückt werden kann
:
Die Hauptconclusion lautet auch hier ganz
confonn jener der Auctoreu, dass
kezés.
A
n. B. steht,
drslo später die Aidaiiifl.
fconclusió pedig
feladat továbbra
is
itt is
reális
az volt, hogy a
alapon nyugvó,
id
fés
hely tekintetében pontos adatok gAjtése marad,
mert a rendelkezésre
álló
anyag még korántsem
elegend.
Még
inkálil)
kidomborította ezt az eredményt
a füsti fecskére vonatkozólag igen kedves bará-
es nämlich auch femer die Hauptaufgabe sein wird auf realer Grundlage fussende, nach Zeit und Ort
genau bestimmte Daten zu sammeln, weil das vorhandene Materiale ungenügend ist. Bedeutend vertieft wurde dieses Resultat hinsichtlich der Rauchschwalbe durch die Bestim-
mungen
unseres verehrten Ehrenmitgliedes, des
K\BOs, meterologus, abban az értekezésében, a
lung, welche den
Hegyfoky in seiner AbhandZug der Rauchschwalbe und
melyben a fecskevonulást s az egyidej léghmérsékletet theoritikus alapon állapítja meg.* Azon körülmény ujabb megersítésén kívül, hogy minél északibb egy pont, annál késbbi a megérkezés, kitnt itt is a tengerszini magasságoknak és az északi szélességeknek congruens magatartása, továbbá hogy a füstifecske észak felé az isothermával halad, tehát hogy e madárnál is elnyomulásról lehet szó, mely független
die gleichzeitige
Lufttemperatur theoretisch be-
tunk
s
a
Központ
tiszt,
tagja,
ft. Hegyfokt
a repülési képességtl, ellenben szerves összeköttetésben van a me-teorologiai jelenségekkel.
—
—
A
Meteorologen
J.
stimmte.*
Ausser der Feststellung des Umstandes
:
je
nördlicher der Punkt, desto später die Ankunft,
ergab sich auch hier die Congruenz der
Höhe
mit der Breite und wurde theoretisch erbracht, dass der
Zug der Rauchschwalbe nordwärts
thei-mal fortschreitet,
iso-
auch hier ein Vor-
also
rücken stattfindet, welches von der ï'iugbewegung des Vogels unabhängig ist, dagegen den organischen Zusammenhang des Zugsphäno-
mit még inkább ha ez ugyan lehetséges megersít az a körülmény, hog>- az évek különbözsége szerint az isothei-mák menete is változó, vagyis ingadozásokat tntet fel, akár csak a vo-
mens mit den
meteorologischen,
phänologischen
Ei-scheinungen beweist, was,
nulás jelensége maga.
men
Tennészetes
már
most, hogy logikusan
ebbl
csak az következtethet, hogj' a vonulás jelenségei
is
territoriális jelleget
öltenek,
a mely
azonban akár vonulási-ól, akár isothermáról, ingadoilletve azok lefolyásáról legj'en szó zásoknak van alávetve, de formuláik szerint összehasonlítva (akár ornithologiai, akár meteorologiai formulát alkalmazunk) az eg;^'es területek külömböznek a többitl, feltéve természetesen, hogy az egymáshoz viszonyított terü-
—
eigentlich
wenn möglich, noch mehr durch den Umstand erhärtet wird, dass auch der Gang der Isotherin verschiedenen Jahren nicht der gleiche, daher Schwankungen zeigt und dies auch l)eim
Zugsphänomen der Fall ist. Es folgt nun hiei-aus ebenso
natürlich als
Erscheinungen des Zuges auch einen territorialen Character annehmen, welcher logisch, dass die
jedoch, so gut wie der
Gang der Isothermen und
des Zuges überhaupt, Schwankungen untei-worfen
ist,
sich aber in der meteorologisch oder
ornithologisch gezogenen Formel von den For-
meln der übrigen
Territorien
unterscheidet,
vorausgesetzt natürlich, dass diese Territorien *
nAqiiila»
II.
pag.
1
1
1
stb.
Francziaorszúgra vonatkoztatva
—
Axgot ugyanezt
már elbb
végrehaj-
miután mi az erre vonatkozó munkákat csak késbb kaptuk meg, Hegyfokt egészen önállóan dolgozott. Lásd Angot Resumé des études sur la marche des phénomènes de végétation et la migration des 90. Megjelent oiseaux pendant les X années 1881 totta, (le
:
—
1894.-ben.
* «Aquila» II. pag. lll.u. Angot hat dies schon früher in Bezug auf Frankreich durchgeführt, da wir jedoch die betreffenden Arbeiten erst später erhielten, arbeitete Hegyfoky ganz unabhängig. Vgl. Angot: tt'.
«Resumé des études sur de végétation les
et
la
la
marche des phénomènes
migration des oiseaux pendant
années 1881—90. Erschien
i.
.1.
1894. I*
úgy
letek
mint
fekvés,
tetében kellkéi) el
A
hejívrajzi :il;iknliis tekin-
dolog veleje tehát a következ
Das Facit
:
Minél északibi) egy pont vagy terület, annál késbbi a vonuló madarak megérkezése
Minél délibb Minél alacsonyabb
3.
4.
feletti
rium, desto später die Zugserscheinung
ma-
ter die 3.
Je südlicher
|
rabbi az érkezés.
4.
Je tiefer
Hiezu
a melyet
mi szintén Hegyfokt szönhetünk, s mely az egyes külömbözetre
hangzik
s
J.
kommt
I
der Punkt desto früiier die
|
Ankunft.
der 8atz, welchen wir el>enfal]s
Behandlung des Stoffes durch Hegtfoky verdanken und welcher sich auf
der
fajok érkezésénél
vonatkozik,
;
Zugserscheinung;
a fekvés, annál ko-
tétel,
präcisen
die Differenz der Ankunftszeiten gewisser
így
:
Je höher die Lage des Punktes, desto spä-
2.
beható kutatásainak * kö-
mutatkozó
gestaltet sich sonac-li wie folgt
|
Ezekhez sorakozik még az a
unter-
Je nördlicher der Punkt oder das Territo-
1.
;
Minél magasabb a tengerszin gasság, annál késbbi a megérkezés.
nac-li
einander gut differenziert sind.
1.
2.
Lage und Besehatïenbeit
aneli ihrer
ütnek eg;\mástól.
is
Arten
bezieht.*
:
Dieser Satz lautet wie folgt: .i:
l'un iilhír
rrh-rsi ris:n
iiiiliidozihohtl hvtt voiinló
,1
SniiHilil
homrr^rl:
A,illlnfh-VrrlHHI,us.. „Is ,nirh
,hi.'<
lr,i„n,iiii,hl, Ilii'""
,lir
Trnip,-r,ih,r
irißinitlihiiH inriirrLr:,,! s:n-
bri
,h'ii
inuill.O'ló
/x
:i
wariárfujoknái mutnfja.
i'öf/elii
Ez utóbbi viszony még két egymástól nagj'on fekv ponton is, u. m. Gin/mrít-en (Ma-
távol
,ini
iiri.<,
Dilfr
,11.
friilir.'
y.nii-
auf.
Dieses Yerhältniss erwies sich auch auf zwei von einander sehr entfernten Punkten, wie Ghymes in Ungarn -48° 22' 40'" und ös^ 23' X. R. Dorpat in Livland
:
—
g.yarország 48° 22' 46' é. sz.) és Dorpat-híin (Livland, 58°23' é. sz.) állandónak bizonyult.
als constant.
Az
összes töblii helyi és területi
allen anderen localen
In
vizs;^
Bestimmungen
ból a fennt emiitett négy pontba foglalt tanúság
und
territorialen
spiegelten sich che oben ange-
a viszony ugyanaz maradt,
führten 4 Punkte ab und blieb das Yerhältniss
akár adatsorozatokból kivont középszámok, akár
dasselbe, gleichviel, ob das aus Beobachtungs-
pedig a legkorábbi vagy a legkésbbi
reihen gezogene Mittel
domborodott
ki,
alapján ejtetett
s
is
meg
adatok
oder der annehmbar
früheste oder späteste Tag
a kutatás.
zum
Vergleich her-
beigezogen wurde.
Es
Világos tehát, hogy egy észszei-en kifejlesztett s
nagyobb
hálózat,
vonatkozó
területre
mely idvel sorozatokat
hogy az adatsorozatokból kivont középszámok, késbb, graphikus kutatási módszer alkalmazása mellett, helyettesíthetik magukat az adatsorozatokat, tehát megkönnyítik a munkát. De az is bizonyos, hogy ez az eljárás a vonulás módjára és befolyására, a lényegesen megvilágíthatnia,
mozgási tünetekre vonatkozik
—
s
mind
arra,
a
mi ezekre
egy szóval interzonális megfigyelés nélkül
pontos feleletet
nem
t
—
klar, dass ein territorial
rationell
logischen Theil des Zuges ein sehr bedeutendes
Licht zu verbreiten im Stande
s
az egész területre kiterjesztett,
nun
Zeit Serien liefert, auf den eigentlichen phäno-
szolgáltat, a vo-
nulás tulajdonképeni phsenologiai részét igen
ist
entwickeltes Beobachtungsnetz, welches mit der
megfigyelési
ist
und dass
die
I
1
aus den Serien gezogenen Mittel mit der Zeit geeignet werden beim graphischen Calcul die
I
Serien zu substituiren, die Arbeit also zu erleichtern
;
aber ebenso klar
ist
es,
dass dieses
Verfahren auf die Art und den Verlauf der Migration, auf die Bewegungserscheinung und alles das,
was
sich hieran
knüpft, ohne inter-
zonale Beobachtung keine präcise Antwort geben
kann.
adhat.
Ezen módszer mellett nem kapunk feleletet sem a vonulás végpontjaii-ól; sem annak irányáról sem arra a kérdésre, hogj' egy tömegben vagy részletenkint történik-e az indulás hogy
punkte des Zuges, über Eichtung desselbeu, über die Frage ob Massen- oder successiver
utvonalakról vagy front vonulásról lehet-e szó
ob Zuwarten der Zügler, oder Ì'l)ertiiegen der
;
;
«.\(juila»
IV. pag.
-H).
;
Wir
erhalten keine Auskunft über die End-
Aufbruch, ob Strassen- oder Front-Bewegiuig.
«Aqui
IV. p.
.Li'
5
hogy
a ki'shli
nyomában
a/
iiKlulc.li
lialad.iknnk
clottiilc
már
járnak-e, vagy elkerülik a
telepedetteket
más északibb
a
vidékek
kapimk
feleletet
még számtalan más
s
bestimmte Zügler ob Ablenkung oder Überfliegen der Hindernisse und noch hundert andere
nem
;
Fragen.
Eben
kérdésre
vonulási jelenségnek épen ez elemei fog-
els sorban azokat az ornithologusokat, a kik a vonulás kérdését els sorban tárgyalták, és épen ezek az elemek azok, a melyek a madárpbienologiát minden más phsenologiától lényegesen megkülömböztetik, akár más helylalkoztatták
rítkozik,
inter-
csak egy adott körre szo-
és a növény, mely teljesen helyhez van
kötve, s ekként csakis egy elterjedési kört tölthet
mindkett azon befolyások állandó
be,
és foly-
hatásának van alávetve a melyek a
tontartó
ponton
tartózkodási belül lépnek
elterjedésük
vag;^'
a phaenologiai
fel s
die
körén
fejldést irá-
madár, melynek helyvál-
mely tehát
mind azon hatások
sich
diese
viel,
unterscheiden,
ob es sich eben nur
um
gleich-
ortsverändernde
Thiere oder festgewurzelte Pflanzen handelt.
Das Thier, dessen Ortsveränderungen nicht beschränkt sind, die Pflanze, welche individuell festgewurzelt
und an den Punkt gebunden nur
einen Verbreitungsbezirk gewinnen kann, beide
und continuirlichen Ein-
sind der constanten
wirkung jener Einflüsse sich auf
dem
unterworfen, welche
Standorte oder
dem
Verbreitungs-
bezirke entwickeln, bzw. denselben treffen
und
den phänologischen Gang gestalten.
cíjji
Iiízd-
rung interzonal
ist,
welcher sich somit für eine
gewisse Zeit jenen Einflüssen
fittzicltl,
welche
alól elvonhatja
auf die phänologischen Erscheinungen des ver-
— a melyek az elhagyott terület phœno-
lassenen Punktes continuirlich und gestaltend
ni/os idörr
állandóan
logiai jelenségeire
nak,
und
Nicht so der Zugvogel, dessen Ortsverändeigy a vonuló
toztatásai interzouálisak, a
magát
;
Phänologie wesentlich
nyítják.
Nem
mit dem Zuge speciell Elemente sind es, welche Aviphänologie von jeder anderen speciellen
befassten
interzonal sondern auf einen gewissen Umkreis
kötött
hanem csupán
Elemente des Zugphäuomens sind
beschäftigten, die
változtatóállatosztályokról, akár pedig a helyhez
zonális
cUese
welche jene Ornithologen in erster Reihe
es,
növényekrl legyen is szó. Az az állat, a melynek mozgása nem
schon sesshaften
felé
sem.
A
aufgebrochenen und
durch später aufbrechende, für andere Punkte
törekv romtlók ; hogy az akadályokat megkerülik-c vagy átrepülnek azok felett;
fi-ülier
le-
s e
s
átalakitólag hat-
helyett olyan területeket kereshet
fel,
a hol ugyanazon idben egészen más phaenologiai factorok mködnek. Épen ez a mélységes külömbség osztja el fel-
adatunkat két részre, [.jihariioh)íii(ti-i-a,
u.
m.
Elemente thätig
SLmely összehasonlító ala-
;
wo zu
Eben
sind.
dieser cardinale Unterschied
ist es,
cher die Aufgabe in zwei Theile scheidet in
:
pon a vonulásnak és a meteorológiai feltételeknek jelenségeit egy adott ponton vagy területen vizsgálja, bírálja s kezeli
einwirken und sich auf Punkte begiebt,
derselben Zeit wesentlich andere phänologische
u.
welzw.
den V.piiänoloijiüclieii,
welcher die Erscheinungen
und der meteorologischen Bedingungen auf gegebenen Punkten oder Localitäten feststellt, auf den Werth prüft und vergleichend des Zuges
behandelt; i. iiiiiirdliós-víi,
a mely arra törekszik, hogy
2.
miçjvatorhciieit, welcher die Art
und den
közvetve vagy közvetlenül a vonulás módjára és
Verlauf des Zuges unmittelbar oder mittelbar
lefolyására vessen világot.
zu erfassen und klarzulegen bestrebt
ist.
beható induetiv kezelése mellett állapíthatjuk és
Die gewiss vorhandene Wechselwirkung beider kann nur aus der intensiven inductiven Behandlung dieser beiden Zweige ersichtlich gemacht
világíthatjuk meg.
und gehörig
Ekét irányzatnak minden bizonynyal fennálló kölcsönös egymásrahatását csakis e két ágazat
Semmi
tartósan és
hálózatok
hogy észszeren megbízhatóan
kétség,
mköd
utján
Ijerendezett,
megfigyel
a feladatnak tulaj donképeni
idvel helyileg úgy mint interzonálisan tudásunk számára meg lesz hódítható, s egyelre csak azokkal az indokolt fel-
pha-nologiai
része
klargelegt werden.
Es unterliegt nun keinem Zweifel, dass durch rationell angelegte, dauernd und verlässlich wirkende Beobachtungsnetze,
der
eigentliche
phänologische Theil der Aufgabe mit der Zeit
auch interzonal in das feinste Detail beherrscht werden kann, und will ich nun vor allem die
melyeknek összeHegyfokt Kabos jóságának s készségének köszönhetjük. Ez az összegezés bárom részre oszlik n. m. az eddigi eredmények, a phyto- és tételekkel akarok végezni, a állítását
:
zoophaenologia összefüggése,
végül a
s
jöv
fel-
motivierten Bedingungen an dir Hand jener Zusammenstellung hier erlechgen, welche ich der Güte undBereit^villigkeit J. Heoyiokt's verdanke. Diese Zusammenstellung zerfällt in drei Theile u.
bisherige Ergebnisse,
z.
Zusammen-
adatai.
hang der Phyto- und Zoophänologie, endlich
eredmények csoportja a füstifecske vonulásái-a alapítva Hegtfoky szerint a követ-
die
Az
eddigi
kezképen alakul 1. Az érkezési napok hmérséke
a tenger-
(Aquila
ki.
Feltehet, hogj' a füstifecske észak
felé a
hmérsék isothermával halad. A tengerszini magasságok fennforgó külöm-
100 — 100 méterenkint hozzávetleg — 3 napi késésben nyernek A fecske megérkezésekor — 9"4'C magastherma — körülbélül 800 m. teng. bözetei
3
iso-
-
hz.
1
ságban 0°C hömérsék uralkodik. 5.
Die Temperatiu- des Ankunftstages auf das
1
Aquila
A
füstifecske
a tenger
47°19'
3.
Zur Zeit der Ankunft der Schwalbe, also der Isotherme 9'4 herrscht in beiläufiger Höhe
é. sz.
38°1'
k. h.
m.
—
800 Meter über dem Meere eine Temperavon 0° C. 5. Die Eauchschwalbe erscheint in Ungarn 286 Meter ü. d. M. 47° 19' X. B. 38° 1 ö. L.
Vön
am
és
Der Höhenunterschied von 100 zu 100 M. einer beiläufigen Verspätung von
Tagen.
ch-ei
Helleuormban 24"6
48' 1
C.
entspricht
tur
Luleában
9*4°
ergibt
,
schreitet.
hó 5-én érkezik meg. Ennélfogva 1800 méter magasságban, minden 100 méterre 3 nap késést véve,* 48-4 nappal érkeznék meg késbáprilis
ben.'*''*'
umgerechnet 136.
4.
Magyarországban — 286
felett,
sz.
II. p.
2. Es scheint, dass der Zug der Kauch schwalbe nach Norden mit der Isothenne 9'4° C. fort-
kifejezést.
4.
den Zug der Üaucli-
auf
:
Meeresniveau
0'4°C 3.
wie folgt
II. p.
136). 2.
Die Ei-gebnisse
schwalbe basiert, gestalten sich nach Hegyfoky
:
színére redukálva 9"4^C tesz
in
Aufgabe der Zukunft.
1
— —
.j.
April. In einer
Höhe von 1800 M.
ü.
d.M.
nappal késbben érkezik. Ez a két pont GhjTnes-
auf je 100 Meter drei Tage * gerechnet, -nurde
hez viszonyítva, egyidej megfigj'elés mellett a
sie
következ számú fokokkal
erscheint sie
fekszik északabbra
:
um
48"4 Tage später erscheinen.** In Luleâ
um
48" 1,
in
HeUenorm um
Tage später. Der Unterschied der
24'6
Breite
azután szélességi fokonkint 2"6 iUetve
dieser zwei Punkte im Yerhältniss zu Ghj-mes ist Hellenoi-mum 10° 37' X. B. bei gleichzeitiger 18° 4'! " Luleâ Beobachtung. Mithin ergiebt sich fiir den geogr. Breitegrad
nap késés mutatkozik
ein Unterschied von 2-6. resp. 2-3, mithin 2"45
Hellenorm. 10' 37' 18° 4' Lulea,
Ebbl
n.
2'3, vagj'is
átlagban
2'4.5
é. sz.-el "
«
|
Ankunft. Es
az érkezésben. 100 m. magasságbeli külömbség
Tagen
tehát 1° 13' horizontális távolságnak felel meg,
schied von 100 Meter in der Höhe gleichwertig mit 1° 13' in horizontaler Entfernung d. i. drei
napi
vagyis
3
(Aquila
n.p.
6.
külömbségnek az érkezésben.
idköz szükséges (Aquila 7.
A
füstifecske
ist
also ein Unter-
Tage Unterschied in der Ankunft. Aquila
120, 128, 136).
Biztos alapul körülbelül
in der
1 1
évi megíig;\elési
II. p. 1 24).
elvonulásánál
nem
6.
annyira
II.
p. 120, 128, 136.
Es
ist
Aquila H. 7.
AsGOT (i. h.) Franoziaországra nézve 2 napot állapított meg. Hegyfoky K. ** Legjobban meghatározott megfigyel helyünk 1000
ein Beobachtungs-Zeitraum
von
bei-
Jahren für eine sichere Basis nötig.
läufig elf
p.
1
24.
Beim Wegzug der Rauchschwalbe
scheint
*
méter teng.
magassággal,
a
hol füstifecske fészkel.
megyében, a füstifecske átlag május 5-én érkezik meg, tehát a Hegyfoky által Magyarországra nézve átlag gyanánt megállapított dátumnál ápr. Ô. pontosan 30 nappal késbben.
Hugi erdészlak, Batizfalva 49° 18' 20" é. sz. alatt. Itt
—
felett,
Szepes
—
H. 0.
*
**
AsGOT 1. c. fand für Frankreich zwei Tage. Der bestbestimmte Punkt in der Höhe
1000 M.
für
das Nest der
Rauchschwalbe
J.
ist
H. von das
Forsthaus Hági ober Batizfalva im Comitate Szepes, mit 49° 18' 20" n. B. präcisirt. Hier erscheint die Bauchschwalbe im Mittel am .5. Mai, also im dem Hegyfoky" sehen Datum vom
zu
Ungarn,
um
genau 30 Tage
später.
Yerhältniss .5.
.\i)ril
0.
für
H.
az átlii^os,
inkálil)
iniiil
a
S.
Az
(Aquila 9.
napi
100—100
be, s
különil)ség
mutatkozik.
14S.)*
II. p.
Gbymes
késbben
fajoknál.
zatát. 11.
A
megérkezésének sorrendje Gby-
fajok
m. Helleuorm-ban átlag ugyanaz mégis a napokban kifejezhet klömbség 2 u.
;
—
között ingadozóbb a korábban, mint a
faj
érkezés
9.
von höheren Lagen
p.
1
48.*
Aus den Daten von Ghymes geht hervor,
als
auch die absolute Schwankung grösser ist den früher als bei den später ankommenden
Ai-ten.
10.
Die Schwankung die Ankunftsdaten ündet
und negativen Abweichung der Temperatur von der normalen ihre Erklärung. 1 1 Die Reihenfolge der Ankunft der Arten ist im Allgemeinen in Ghymes und Hellenorm in der positiven
dieselbe
késbb
erfolgt
dass sowohl die durchschnittliche Abweichung,
Ijei
10. Az érkezési dátumok ingadozása, a hömérséknek a normális hmérséktl mutatkozó positiv vagy negativ eltérésében leli magyará-
mesen
Der Wegzug
100 zu 100 Meter ein l'nterschied von 0-7 Tag.
hogy úgy
ki,
nagj'obb a korai érkezknél mint a
irkez
8.
früher als von niedrigeren und ergiebt sich von
Aqu. IL
tnik
adataiból az
átlagos eltérés, mint az absolut ingadozás
az
mehr die minimale als die dnrelischniftliche Temperatur massgebend zusein. Aqu. IL p. 149.
magasabb tengersz. fekvés
elvomiliis
méterenkint
Ulti.
il. p.
hülyékrl konibl.an következik 0"7
liöinér-
niiniiii.Uis
sék látszik iiáiiyiiilóuak. (Aquila
;
doch
der in Tagen ausgedruckte
ist
L^nterschied zwischen je zwei Ai-ten schwanken-
der zwischen den früher als zwischen den später
fajoknál.
ankommenden. Az egyes fajok érkezése közötti idköz nem ugyanaz Ghymesen és Hellenormban, és ez áll úg^- a korán, mint a késn érkezkre, a mibl nyilvánvaló, hogy nem minden faj halad 12.
egy adott isothermával.
1
"2.
Es verstreicht nicht der gleiche Zeitraum
zwischen der Ankunft der Arten in Ghymes und
Hellenorm und ist dies sowohl bei den früher auch bei den später ankommenden Arten der Eall, woraus folgt, dass nicht jede Art mit in
als
einer gewissen Isotherme zieht.
A phyto- és zoopha>nologia egymással való ösz-
megemlíti, hogy
Hinsichtlich des Zusammenhanges der Phytound Zoo-Phänologie weist Hegtfoky ** auf die Arbeiten von Rosenthal De Candolle, 1 784, Fritsch, Linsek, Hoffmann, Oeflingen hin und
a phytophíenologiát jelenleg geographiai szem-
bemerkt, dass die Phytophänologie gegenwärtig
a mikor a földrajzi szélesség,
vom geographischen Standpunkt aufgefasst wird,
magasság határait kutatják. Ezen iránynak legfontosabb eredménye a következkben fejezhet ki
indem der Einfluss der geogr. Breite, Länge und der Höhe der Lage untersucht wird. Das wichtigste Resultat dieser Richtung kann wie folgt ausgedruckt werden «Im iiiiltirrni Earapa hliilien in nh'irlwr ,1 linlir hjal. r und anfangs Brril, in l<\
szefggése tárgyában Hecíyfokt (1784),
De Candolle,
és Oetlingen
hosszúság
fel,
Rosenthal
:
Fritsch, Linsek, Hoffmann
munkáira
pontból fogják
*•*
utal, s
a tengerszini
s
:
—
—
:
(I
loi.-
Irll
KiiZi-p-Kuruiiiilmn
szrlrssrui
mn/iiiniZ'iii
alali s cjfiralö Irnurrxthn „naja../,,, inrlhir,is:s:,il
mjár
a
r's
n
rirjn,
lanu^iu/rL
haiiKiriihh rlráij, rollili: in/ihiahm, nihil
III Llhnnrlrr 'hirnháij' ()!)
nap
injuiiill
l.íilnaisniarl.- j'rlrl
r.s
l.rh'l
lies
nirrs
^
:
Thril,
kuzvll
Knif,.
l.ririfii
fnil.
l'ni
ni,'!/.,*
Pllan:,
,lir
im
inrstlirlirn
il
I
ostliri
:
III Kilumrler
•isrhf
,
nv.s-/
I
OxI
nl.s
hinle
rnisjn-irlil
üi) Tag».
Dieses i)ezieht sich auf die horizontale Lage.
Ez a horizontális fekvésre vonatkozik. A mi verticalis fekvést
illeti,
a magassági megfigyelé-
seket elkezdték a tengcrszinére reducálni,
*
Anoot
liil.
szinóre reducálta, fecskére
idevonatkozó adatait
li.)
— 100
100
az
s
**
GÜNTHEK
S.
:
els kakukszó.
méterenkint
elvonulásánál pedig
1
!á
az
a teuger-
els
meg. munkája
die
man
Höhenbeobachtungen auf das Niveau des
még
füsti-
napot, a füstifecske
najiot állapított
«Die Pha
s
is
Hinsichtlich der verticalen Lage begann
utaii.
* Angot 1. c. hat seine hierher gehörigen Daten auch auf das Meeresniveau reduciert und als Reduebeim ersten Kukukruf und bei der Ankunft der Rauchschwalbe fürje 100 Meter Höhe zwei Tage, beim Wegzug der Rauchschwalbe ein Tag
tionsfaktor
angenommen. ** Nach Sieg. Günther: «Die
Phänologiei).
pedig tekintet nélkül a. növény term lielyére. Ekkor azonban kitnt, hogj' a tengerszini fekvéstl függ késés nem azonos amazzal, s e jelenség oka felderítésre vár, csak azután lehet a reductiót helyesen foganatosítani. Angot 100
Meeres zu reducieren
méterre 4 napot, Fkitsch faféléknél 100 toise*-ra
herangeachritten
(j
nap késést vesz
fel,
a
rai
azonban nem
talált
ohnel'ucksiclit auf
u. z.
Nun
den Standort der Pflanze.
dass die Verspätung in der
sich,
gleicheist
und
aufzuklären
ist
erst
;
die
aber ergab es
Höhe
nicht die
Ursache dieser Erscheinung
dann kann an die Eeduction werden. Angot nimmt auf
100 Meter vier Tage, FRrrscH für Holzgewächse auf 100 Toisen sechs Tage Verspätung an, was
visszhangra.
jedoch keinen Anklang finden kann.
A hömérsék
hatásaira
irányuló
Die Untersuchungen hinsichtlieh des Einflus-
kutatások
ses der Temperatur- pausiren, doch
werden
egyelre szünetelnek, de azonnal eltérbe fognak ismét lépni, a mint a geographikus coordináták
wieder in den Vordergrund treten sobald der
az egész continensre vonat-
Einfluss der geographischen Coordinaten auf-
hatása tisztázva
s
kozólag cartographikusan kitüntetve
lesz.
Legnagyobb jelentség Ihne meghatározása, mely a következkép hangzik :
.^c
ilhn,,
mriiiH
0,1
geklärt
Von grösster Bedeutung ist die Bestimmung von Ihne, welche wie folgt ausgedräckt werden
csak ni
:
Drr
•irrüiil.-.
Injinil n hnlo,i>ho:ö Irnnóìirìiirl,
ni,
Durrli.-
„nltlnrp Alnnrirlmng
In ,lrr Xril ,lrs Anfl>lul,rns
rin
IKIllíliKC.n
für den ganzen Continent kartogra-
phisch ausgewiesen werden wird.
Ivann
l.lr
und
sie
II
ml lirixrlhrn Ali auf
,lrr
Pji.iHZr
/.s/
hri
rrr^rlilrilcirn Slilinl-
ni-lrn nnlirzii ,lrr glrirhr.
Négy általánosan ismert növény 14 évi megíigj'elésébl kitnt, hogy íí l-özcp-eUcirs mc
3-szorosan
Aus der 14
jiiliri^^iu
allgemein bekannten
i'ollshinillij
Abweichung
absolute
bis dreifache übertrifft.
ki.
kimutatta, (Aquila U. p.
hogy a füstifecskénél a közép
123),
eltérés
Hegyfoky hat nun
Luleában majdnem ugyanaz,
mittlere
aviphui'uoio(/i(i
('s
ii
pln/hi-
összefüggésn-e köiuikczki.
—
eljárásra vonatkozólag
Hegtfoky a következket ajánlja
A már meglev
adatok
feldolgozásánál
csupán az egyidejek (egy évbl valók) veendk 2.
Több
évi
kisebb
hosszú és szakadatlan sorozatok-
periódusok
(lustrum,
decennium)
Punkte 1
2.
sind
*
1
toise
(
értékesek, mert alkalmasak
francziii ül)
=
1.94',t
m.
— dass
den Zusaninieiiliang
die
zn'isclien
empfiehlt Hegyfoky folgende
:
Bei der Bearbeitung der schon vorhande-
Aus längeren die
ununterbrochenen Serien
Durchschnitte
kürzerer
Perioden,
Lustra, Decennien auf Verlässlichket und Ab-
nm- so möglich sein wird die Mittel nicht gleichzeitiger Beobachtungen zvir Vergleichung heranzuziehen. 3. Sell)st einzelne Daten sind von Wert, weil
weichung zu prüfen, weil
helyesen összehasonhtani. is
der Piauchschwalbe
bei
A(juilu II. p. 123.
zuziehen.
mert csakis így lesz lehetséges nem egyidej megfigyelések középszámait egymással
tetében,
Egyes adatok
das zwei-
nen Zugsdaten sind nur die gleichzeitigen als Grundlage für die Berechnung der Mittel heran-
birálandók megbízhatóságuk és eltérésük tekin-
3.
um
die
Hinsichtlich des in der Zukunft zu befolgen-
:
alapúi a középnapok megállapításánál.
ból
ist
Plii/to- lind Aeij)liänologie.
den Verfahrens 1.
So
Abweichung in Ungarn, Köslin, Hellenorm und Lutea nahezu dieselbe ist und er erblickt hierin
A jövben követend
die mittlere
—
nachgewiesen
ebbl
beinahe
trotzdem, dass die
Tage.
Magyarországon, Köslinben, Hellenormban és s
V,Tll,ilt,>isS(',l
Abweichung bei Sorbus aucuparia L. in Giessen und Janakka die gleiche und l)eträgt acht Finnland
—
Már most Hegyfoky
iliiss
lilierelnstlniinl,
Giessenben és Janakkában(Finnország)ugyanaz, S napot tesz
vier
ergab sich,
sclilnlnirn rlinnitlsriirn
felülmúlja. így a Sorbus aucuparianál az eltérés
s
Jicoliachtung von
l'tlaiizen
dir Hiilllnr Ahirrlrlnunj si'Ihst unter sehr vcr-
es
arra, linpy vcliik a sorozatok liihái lirlycsl)ittcssent'k. 4.
Az anyag
els helyen
közlésónt'l
az év áll-
jon, s a fajok alphabetikus sorrendben rendez-
tessenek.
alapján számíttassék
s
érkezés —
a legkorábbi
der
liei
ì.
Der Durchschnitt einer Periode
und
+
net werden.
Bei
járat tömeges adatainál pentádok állapitandíik
einem Jahre
stelle
meg, hogy a kezdet, a culminátio (tetzés)
um
Az országban szükség van
6.
í
olyan
mit
—
,
massenhaften Daten aus
man
je
Pentadenwerthe
fest,
Anfang, Culmination und Ende genau
fest-
stellen zu
—G
aus
Ankunft mit oder J oder fettem Druck bezeich-
die früheste
soll
die späteste
vég megállapítható legyen.
soll
der Gesammtheit der Daten berechnet werden
vagy. i jellel, a legkésbbi pedig -f- jellel vagy kövér nyomással tétessék feltnvé. Egy-egy év-
és a
das Jaiir vorange-
l'ul.li.-atioii soll
Arten alphabetisch geordnet werden.
stellt, die
5.
Egy idszak átlaga az adatok összesége
5.
Feh
d, tig.
Es
(i.
können.
im Lande 4
soll
Punkte geben, wo
tí
pontra, a hol lehetleg sok madárfaj figyeltetik
eine möglichst grosse Anzahl von Artenbeobach-
meg, és ezenkívül sok olyan pontra, a hol kevés
tet wird,
de kiválóan jellemz
wenige, besonders charakteristische Arten be-
figj-eltetnek
vonuló)
(tyiiikus
fajok
a pontok alphabetikus sorrendi)en
;
közlendk.
A
7.
ell említett pontra úgy a földrajzi is nemzetközi meg-
hat,
egyezés szükséges.
mögen;
Punkte sind
die
alplia-
geordnet zu publicieren.
Hinsichtlich
7.
Punkte geben wo
es viele
soll
oiiachtet wciilfu iietiseb
koordinátákra vonatkozólag
dann
der
sechs
vorangestellten
Punkte, so wie auch der geographischen Coordinaten
ist
ein internationales Ül)ereinkommen
nötig. 8.
Csupán egyidej
p!ia?nologiai és meteoro-
alkalmazandók
Nur
8.
gleichzeitige phänologische
orologische Daten sind zur vergleichenden Be-
Azonfelül Hegyfoky arra utal, hogy a meteo-
handlung herbeizuziehen. Im übrigen weist Hegyfoky darauf hin, dass
tásokra.
rológiai napi térképek kiadása akként történjék,
die
hogy ezek az egész continensre
karten derart bewerkstelligt werden
és az
atlanti
tengerre kiterjeszkedjenek, mert az egyes pontok
meteorológiai jelenségei csak akkor méltathatok
kellkép.
Végül HeiíYfokt azt mondja sen
— hogy
shiliszlibli
n
n
(I
mini n
(ír///
— igen
iiirlraniliinlii
<„lillnl,- inlilil li,lhil(t:n
ini.,
n:
a:
i,s.-<:r
is
nrij,li,u-nnli,flia
"•-
'!I'I''I'V<
„láhh ,;i„nrlm,u, Urollhq.r,, lüjiniiihil.iis
miprál-
nnn
allihillnl., ,7///
Herausgabe der meteorologischen Tages-
nur dann gehörig gewürdigt werden können. Schliesslich - sagt Hegyfoky ganz richtig, die Mcicorolonic mir ein so gut icic
dass,
IhiKfrn shiiislisrhrr Dnlen n'
Dnirn
,uis;inoirsrn
mi inhnhli,/,
Ihilrn hirihrn.
m'm
bn-
hnjhdil..*
,llrirli:yili,ir,i
T,,,,
fur
r.i;,
ii'unlni, rl>rnsu
Ariplniin,ln,,ir
s Irjl-
dass
soll,
ganzen Continent und auf den Atlantischen Ocean beziehen, weil die meteorologischen Erscheinungen der Punkte sich dieselben auf den
/vV/r,/
jrllvm:.i, [nj
(rllüntrlrsr rrijir
ii
„liinl-
lUill.
írhlnl;,n:.asa
"'l''l"l'
helyersal.-
rsnt
fninriir /rx: shiliszlibii
min
/x
r;iii>,lrju ,l.ihnHu/.,il
niipra l,iirln,irni,hll.iis,i„
rp
.1
und mete-
összehasonlí-
adatok
lógiai
mir x,,
iiml
ri„
ll'(/s/
himjr ilir
,lir
,,/rirli-
l.nrln;,r„i,lnsrh
irini
r,m
niirh
Br,iri>rililmj ilrr
l;iirlm,ril,iliisclir
slriliimj irrniiislrns ri,ii;irr
,lir
sliilislisrlirii
Diii-
hrsnmirrx rlmnil:-
Arien nirlil iliirrlnirjulirl miril.* So weit Hegyfoky Es hängt von den Ornithologen ab zu bestimmen, ob ein werthvolles Irrislischrr
:
Ennyit
mond
Hegïî'oky
:
Teljesen az ornitho-
magában igen
értékes
Materiale ein Haufen statistischer Daten, oder
anyag, egy csomó statisztikai adat maradjon-e,
eine Quelle wissenschaftlicher Belehrung blei-
vagy pedig a tudományos okulás forrásává vál-
ben
logusoktól függ, hogy egy
jék.
S most menjünk tovább.
* .\ngot ez
lizw.
werden
Und nun
soll.
weiter!
10
En
a
Orn.
^Fiiftv.
liasziiiilalara
Ivii/.jioiit
eg;^-
térképet állítottam össze
s
für die V. O. Cent-
rale eine Karte des nördlichen Theiles der öst-
entworfen und ausführen
lichen Hemisphäre
rajzoltattam meg,
mely az összes szerzk utvonalait és útirányait Magától értetik, hogy a kérdés gondos tanulkülönösen a kiindulási pontok mányt igényelt, a mi azután más tanulságos eredményekre is rávezetett. a
welche sämmtliche
lassen,
—
egyesíti.*
zum Gibrauchc
hala-
Icli
a
részérl
föleiteké keleti liemisijhíierájának északi
Zugrichtungen der
—
und Es
Zugsfrassen
Auetoren
vereinigt.*
versteht sich von selbst, dass die Frage, beson-
ders der Ausgangspunkte, ein sorgfältiges Stu-
dium
erheischte,
dann auch andere
welches
nützliche Lehren ergab.
Mint már fennebl) megemlítettem, Europa 93 napra füsti fecskénél !.)2
—
megszállására a
terjed
id mutatkozott szükségesnek, még pedig
úgy, hogy ha Murciát vesszük a legdélibb és
s
közül
fajok
vettem a szükséges meghatározs
Mint ismeretes, 18y5-ben, tehát
évvel az
egj'
kötete, illetve az én füsti fecske dolgo-
zatom után, megjelent «The Ornithology straits of Gibraltar
ni>
cz.
kitn
L. fejezet alatt —
p.
'J'ò
— rendkívül fon-
tos adatok találhatók. Ezeket az adatokat
határok és látszólagos megkésések»
.
.
.
n
Éles
stb. cz.
—
dolgozatomban (Aquila III. 1896. p. 1 (V) kellkép méltattam s a következ tanúságokat von-
tam
—
thologie of the Straits of Gibraltar by L. C. L.
elhagyja azt,
való, ezekre való tekintetbl többszörösen alapul
London«
Lulea
als nördlichster
L. Irbt,
Az addig legkorábbinak ismert febr. 2ö-iki murciai dátummal szemben Gibraltáron már február 13-án megjelenik a füsti fecske, a
mibl
az következik, hogy a Luleáig terjed terület
nem 92 — 93, hanem
lOÒ
nap
London
h
Orni-
worin sich unter
—
—
III.
1890. p.
Hirundo rustica L. höchst wichtige j). 93. Angaben vorfanden. Ich habe diese Angaben in einer Abhandlung, welche «Scharfe Grenzen und scheinbare Verspätungen etc.« betitelt war «Aquila«
in
gewürdigt 1.
Werk «The
schwalbe das ausgezeichnete
Howard
und
le:
lására
hat sich für
liabe,
von Europa durch die Eauchschwalbe ein Zeitraxim von 92 93 Tagen ergeben, u. z. dann, wenn Murcia als südlichster,
of the
télire teljesen
azonfelül a legjobban megfigyelt
I.
Eingangs erwähnt
by L. C. L. Howard L. Irby munka, a melyben a Hiruiido
De miután
ez a
madárfaj Európára nézve egyike a legtypikusabb
Aquila
ich
Punkt angenommen wird. Da nun aber dieser Vogel für Europa zu den vollkommensten Zugvögeln gehört, insoferne er den Welttheil für den Winter ganz verlässt, überdies zu den bestbeobachteten zählt, nahm ich denselben vielfach zur Grundlage der nötigen Bestimmimgen. Wie bekannt, erschien im Jahre 1895, also ein Jahr nach dem Ei-scheinen des I. Bandes der «Aquila" resjj. meiner Arbeit über die Rauch-
Luleát a legészakibb pontnak.
vonulóknak, mert
Wie
die Besiedelung
gestellt
G.
erschien, fest-
:
Entgegen Murcia
1.
1
Bestimmungen
und folgende
— Febr.
25.
—
als bis
dahin bekannten südlichsten Punkt erscheint die
Eauchschwalbe
13.
Februar, woraus
lung
Gibraltar
in folgt,
am
schon
dass für die Besiede-
Gebietes bis Lulea nicht
des
92
— 93,
sondern 105 Tage erforderlich sind.
A
2.
megérkezésé-
füsti fecske február 13-iki
azonban a vonulás nem zárul
vel
13-án megérkezett
s
Gibraltáron
pedett füsti fecskék felett
tehát teljes 70 nappal át észak felé
még
le,
már
április
késbben
—
is
mert a
le is tele-
—
24-én
repülnek
Mit der Ankunft der Eauchschwalbe
2.
13.
Februar
ist
abgeschlossen,
aber der Zug des Vogels
dadieam
13-ten
am
/í/c/í/
angekommenen
Eauchschwalben selbst volle 70 Tage später durch
in Gibraltar sesshaften
am
24-tcn April, also
nach Norden ziehende Artgenosseu überflogen
vonuló fajtársaik.
wurden. Die für einen gegebenen Punkt richtig be-
Egy adott ponton lelkiismeretesen megmint a figyelt s látszólag kés dátumok tehát
obachteten, scheinbar verspäteten Daten
min pld. Brehm Alfb. chartum-cairói adata
Brehm
3.
—
apr, 2.
*
:
—
— nem mindig megfig>'elési hibák, mert
Parisban
ki lesz állítva
l'JOO-bau.
:
3.
für
Chartum
— Cairo
2.
April
— B. — sind
also nicht innner Beobachtrmgsfehler, weil
W
ril
19Ü0 in I'arÍK ausgeetellt werden.
z.
11
Ikby Hdwiinl
\.
képez ponton
rin'j;lij,'yclésf
v^y
('los
határ
1-.
a kósöbhi átrepülést töl)l)szörösei
Huwanl
Ledbarlitung an einem, auf
Irl.y's
scharfer Grenze gelegeneu
das spätere
l'unkt,
Überfliegen mehrfach und deutlich ijeobachtet
s félreismerhetlentìl igazolja.
hatte.
A
Központ
kiegészített in ululi
azonban lehetvé
m
liouy
tette,
api)arátiisa
li
inélyeblicn
;.í
Der vervollständigte Litterarische der Centrale gestattete aber einen
bepillanthassunk a füsti fecske v )milási viszo-
tieferen Einblick
nj'aiba.
Kauchschwalbe.
in
Apparat
noch
viel
Zugsverhältnisse der
die
Néha Emin basa *, a ki legkeservesebb viszonyok között sem vált htlenné az oruithologiá-
allerschwierigsten Verhältnissen
hoz, egy négyéves adatsorozatot hagyott hátra,
logie treu blieb, hinterliess
mely a füsti fecske északra való elköltözésérl Ladóból tehát az
Jahresdaten bestehende Serie, welche den Abzug
5° 5(1° Ki")
alól a
2'
—
Weiland
Ein.^i
5°
k. h.
5ü°
m. teng.
következ dátumokat adja:
a
2'
0" N. B. 0" ö. L.
0'
465 Meter
m.
sz.
wie folgt anführt
ü. d.
«
28
1881
(
28
«
2;í
1882
<'
23
1883
..
10
1883
«
10
következ ornithologiai formulát adja:
woraus sich folgende ornithologisclie Formel ergiebt
Legkésbb:
mart. 10
1881 :
i 1)
^8
c.
nap
Közép mart. l'J (He(;yfoky módszere szerint mart.
frühesten 1883 März 10 spätesten 1881
"
28
Schwankung 19 Tage Nach Hegyfoky Mittel März 19.
—
:
:
:
Am «
Ingád.
Ferro
M.
:
1882
ISSI',
V.
ISSO März 21
ISSI
Légkor.:
der Ornitho-
uns eine aus vier
der Rauchschwalbe nach Norden aus Ladó, also:
é. sz.
1880 mart. 21
mely
Pascha,* der selbst unter den
20-5.
20-.ÖÍ
Was nun
Elemente der nach Hegyi'oky
die meteorologischen
A mi a ladói zóna meteorológiai elemeit illeti, Hegyfoky szerint a következk veendk figyelembe martiusban a hfok culminai s egészen
Zone um Ladó anbelangt so ist im März culdas Folgende zu berücksichtigen minirt die Temperatur bis + 30*0° C, im August
+
egészen 25"5-ig esik, az évi közép 27'0°C. Az
fällt sie am tiefsten, bis 25'2° C°, das Jahresmittel ist 27°-0° C. Die Regenzeit dauert vom
ess idszak
April bis September, im
:
300°C
terjed,
augusztusban a legkisebb
áprilistl
— szeptemberig
nyugatra nagy erdségek vannak, a hol az gyakori
s
a
hmérsék
:
tart, dél-
es
aránylag alacsony.
:
sind
häutig, die rig
A
ess idszakban
südwestlichen Theil
Waldungen, wo dann der Begen Temperatur verhältnissmässig nied-
grosse
ist.
hiányzik,
Die liauchschwalbe fehlt also hier während
tehát akkor, a mikor nálunk rá nézve legkedve-
der Begenzeit, welche für unsere Zone eben der
zbb
zónánk
ihr günstigste Zeitraum
ez nyilt
und welcher Punkt unserer Zone innerhalb des Zeitraumes zwischen April und September, ist
fecske tehát
itt
az
az idjárás. Az azonban,
melyik pontján mikor van az
hogy afiriltol
temberig terjed idszakon belül
?
—
— szep-
kérdés marad.
*
Europäische Vögel
VI. 1892 p. 141—145.
Die Frage aber wann
eine offene.
Nehmen Vegyük legelsbben is a középnap viszonyát. Ladó középnapja az én összeállításom szerint
ist.
wir vorerst
das
\'erhältniss
des
mittleren Tages.
Der mittlere Tag von Lad() würde nun nach
Europäi.sche Vügel in 189a. p.
145—151.
Ai'riks
U'biicher
12
(Aíiuilii
nok
1.
l-.ì
1
J).
— 4o° 30'
li(iiiill)clíil
é. sz.
S]iitl;it()
s/.('lesfi('g('-
— felelne meg,
már pedig
meiner /usaiiimciistclluug beiläufig der Breite
wo
in «Aípiilíin
von Spalato
I. ]i.
— 43"
30'
14.
—
doch von einem absolut ver-
egy absolut megbizható megägyelö tanúságtétele szerint ez a közéjmap nem a 43° 30', hanem
lässhchen Beol)achter stammend auch für den
az 5°
5-ten Breitegrad
vonatkozik, a
é. sz. foki-a
mibl
az a lát-
szólag megmagj-arázhatatlan tény derülne hogj' egy teljes
38° 30'
vési külömbség, a
nem
gyakorol
Mieltt
é. sz.
ki,
fokokat kitev fek-
középnapra semmi befolyást
nagyon bonyolult csomó
kibontásához fognék, illusztrálásul elbb
még
a
következ adatokra akarom a ügyeimet felhívni. Angot '' szerint, a füsti fecske legkorábbi érkezési napja Francziaországban mart. 18-ika, a
legkésbbi érkezés apr. 11-ike, az összes adatok átlagos középszáma mart. 30'5 a mi mindössze ;
nap külömbséget tüntet fel az ornithologiai középszámmal szemben. A Magy. Orn. Központ legújabb meghatározása szerint Magyarországon az eddig ismert
0'5
legkorábbi érkezés
(a füsti fecskére)
mart. 10-ike,
a legkésbbi május 2-ika, az ornithologiai közép
kez
terület
a követ-
földirati i)ositiója
Francziaorszá ,,
24" 49-
.
tehát két — a
=
I.
l.rilll;,
!.
II
h. h.
I
,
Nach Angot *
der früheste Ankunftstag
ist
für die EauchschwalJje in Frankreich der 18-te
März, der späteste der 11. April, das Mittelaus
sämmthchen Daten März 30'5 stimmt dem ornithologischen Mittel.
bis auf
;
O'o mit
Nach der neuesten Bestimmung der U. Centrale
ist
der
jetzt
bis
Ankunftstag in Ungarn für die Eauchschwalbe 2.
Mai, das orni-
thologische Mittel daher der 5. April.
[J^,}n.B.^^:Jö.L. = 44.) N.B.
Ungarn
-,
=
[ö.L.
:
30-0
-5.
März
April
lényegesen
licher Lage, aber bedeutender östlicher Al)wei-
chung ein Unterschied von sechs Tagen u.z. ganz
Irljrxrii
iiii'iifclrlölrn
Hegti-oky
iilrjrhni l.rsrs
iilih
iiniliill.ozó
n
minili;
iiörriiiirl.
Si, nie ilrs Snlzrs, irrichrr
im tcn
niirl-
ilrr
,n/ii
ji.
fill:,/
s.irrnnlról,
kivehet, hogy a füsti fecske átlagos 35 az 5° 2' é. sz. alól
—
—
nappal késbben történik, mint a középérkezés bekövetkezése Gibraltáron a 36° 10' é. sz.
—
—
mely 30°
de ca. 40°
k.
é. sz.-el
h.-al
" ni/uijalrol
fekszik északabbra,
nyugatabbra mint Ladó,
—heiehiek
.s
farlo plidcnoloijiui
mend töroénneit ]:öveivi'. Az igaz, hogy errl majd csak akkor lehet teljes bizonysággal szólni, ha megtudjuk, hova mennek Emin basa kés Résumé de
0.
bekannte früheste
—
7.
luiiirjïilirl
fiir ,his
ohm liurcli
Erhliihrn
,1rr
Hqiiji'jhin-
ininlr, ,ihn In ilrr Pn,,iirs.
Vrr^iiiilnnu i'nn
lUr.s/ nnrii
0^1.
7. (ddal.
1.
Ebbl
*
noch folgende Daten herbeigezogen
werden.
külömbség mutat-
útrakelése Ladóból
nes
scheinbaren Knotens schreite, mögen hier zur Illi;stration
Frankreich
=
^^^^..
tekintetében
fekvés
jieilifi
I.iriini,i:,i^l
'fUJ
!
an die mögliche Entwirrung dieses
ich
északi szélesség szerint congruens,
nirlijrl
Irlrìiirl;,
alatt
Ehe
:\íart. 30-.-j
I
3:í^
,
területen 6 napi
kozik, lilén
liu,i!i
mittleren Tag keinen Einfluss ausübt
mithin bei zwei Comi>lexen in congrueuter nörd-
keleti
—
eltér
I
„.}--. ^^„
Magyarország:
II
Unterschied von vollen 38° 30' Breitegraden auf den
Di geographische Lage beider Gebiete
:
l:r |k. h.
de
somit die scheinbar uner-
gilt,
klärliche Thatsache feststellt, dass ein
der 10. März, der späteste der
.5-ike.
:\Iindkét
er
!
e látszólag
tehát apr.
entsprechen,
des etudes sur la
végétation
et
la
marche des phéiuimè-
migration des oiseaux
France pendant dix années IMSI
— 1890.
en
Es
stellt
sich
nun heraus, dass der
mittlere
—
Rauchschwalbe aus Ladó .5° 2' N. B. um 3.5 Tage KpiUcr erfolgt als 36° lONB.— die mittlere Ankunft in Gibraltar also um 30 Breitegrade nördlicher, aber ca 40° Aufbruch
der
—
—
Längengrade westlicher Differenz (loch
als
Ladó,
»;///(///
ilrin jiliiiiioloni sehen
///
der
Ginnj von
West nacli Oit folliculi. Freilich kann hierüber dann positiv gesprochen werden, w'enn es bekannt sein wird wohin Emin Paschas Späterst
:
*
nés
Késiuué des de
végétatii
pendant
ides sur la et
la
marche des plienome-
migration des oiseaux en
années 1881— 1S90.
18
vándorai? Du
a jiliíeiiolorrini
azért indokolva
ntalás
való rá-
niciictie
van. a niiröl mindjárt
szólok.
Miliflyest azonlian a délrl
— észak
linge ziehen? bc-lien
Ganges
Die Andeutung ist
des phänologi-
aber doch angezeigt, wovon ich
sofort sprechen werde. irá-
Sobald wir jedoch das Verhältniss der Pro-
nyuló térfoglalás
viszonyát vesszük, a dolog
gression von Süd nach Nord nehmen, ändert
azonnal más képet
ölt.
Azt látjuk ugyanis, hogy
die Sachlage. Wir sehen nämlich, dass Ungarn denselben frühesten Ankunftstag mit Ladó hier Tag des Aufbruches nach Norden d. i. den 10-ten März hat; dass Frankreichs frühester Ankunftstag 18. März um volle
felé
Mag^'urország legkorábbi érkezési adata mart.
—
10-ike Ladó dátumával a hol azonban ez a dátum a füsti fecske útrakelésének napját jelzi
meg
egyezik
korábbi,
pal
napja
:
Ha
^ mart.
1<S-ika
—
10 nap-
10 Tage
indulási
von Ladó
teljes
mint Ladó legkésbbi
—
—
a kelet-észak-keleti vonulási pályán mafüsti fecskére
vonatkozólag
egyes adatokat találjuk
Smyrna
3S°
Corfu
3!l° 35',
25',
Akaniánia 38°
itt
a kiivet-
—
als
28.
—
der späteste Aufliruchstag ist.
45'.
Gibraltár 3G°
27"
7'
(már említve
25 (egyes
«
:
volt).
adat).
West-westníirdliche Flucht
Mittel.
:
27" Febr. 13
7'
Gibraltar 3G°
-
schon ange-
führt.
37° 50"
Sicilien is
— Mittel. — Datum. —
38° 25' Mart. 12 39° 35' Mart. 15 Akarnanien 38° 45' Mart. 20
20 (középi
febr. 13
37° 50'
Sicilia
Rauchschwalbe noch
Corfu
15 (egyes adati
«
wir die ost-nordöstliche Flucht einhal-
Smyrna
mart. 12 (közép) «
Wenn
ten, so treffen wir für die
folgende ^Mittel und einzelne Daten.
:
S a nyugat-észak-nyugati vonulási ])ályáu
Itt
— März —
/»//i/rc
mai-t. 28.
radunk, a
kez
hogy Francziaország legkorábbi
és
;
érkezési adata
—
sich
Febr. 25
—
Datum.
feltnik a keleti részekrl származó
adatok késése a nyugatiakkal szemben, tehát újból ismétldik az idézett phytoplneuijlogiai tétel-
Wir sehen alsi) auch hier das Vorangehen der aus dem Westen stanuncinlen Daten vor den östlichen, daiier abermals das Spiegelbild des
hez való hasonlóság.
phytophänologischen Satzes.
Fenn marad még Ladónak
a nyugati és északi
állomások adataival szemben mutatkozó kései
mibl
indulási dátuma, a
csak egyre következ-
úgy Emin basa füsti fecskéi, valamint azok, a melyeket Brehm Alfréd aprii
tethetünk, hogy
t. i.
2-án figyelt meg, szánva. Erre
ìwìii
még
az
a mi területeinknek voltak
Anthus
dandóknál vissza fogok
Emin basa
eervinusn')!
mon-
;
aufrecht bleibt,
der späte Aufl^ruch
ist
nämlich
EmN
wie jene, beobachtet
Paschas Eauchschwalben so gut
welche Alfred Brkhm hat,
für
ulrlif
stimmt waren, worauf ich
térni.
am
2.
April
unsere Gefilde be-
Anthus cervinus
liei
zurückkommen werde. Wir verdanken Emin Pascha auch noch
\\',i,lrhii-]i,
néliánv sni-ozatot
Was
von Ladó gegenüber den westlichen und nördlichen Ankunftszeiten soweit sie bekannt sind woraus sich nur ein Schhiss ergeben kann, dass
einige
Serien aus Wadelai, dessen geographische Po-
a földi
sition
2"
í:
4íl°
í
2° 47' N. B.
e. sz.
49° 08'
k. h.
Sajnos, hogy ezekben a sorozatokban a füsti fecske eg^' adattal
sem
szerepel.
Ellenben a
Mofarillii //cf(v/-ról 3 adatot, a Ridicilhí phoeiiiciíiá-ról
8
adatot
s
a Muftcinípa iirisold-vól
Az egyes középszámok viszonya következ
7 adatot közöl.
már most
a
:
ö.
L. beträgt.
Leider befinden sich in dieser Pieihe keine
Daten über Hirundo wir solche
über
rustica.
Motacilla
Dagegen finden
flava
Piuticilla phoenicura acht Daten
drei
hältnisse gestalten sich
nun wie
Daten,
und Musciund Ver-
capa grisola sieben Daten. Die Mittel folgt
:
14
37° 0° 3á° 0°
Sicilia
A])!-.,
1(1.
Mai
Mai
Pufjlia, Italia
Titlis
16. Üctol)er
Meseraiìria, Bulgaria
Mai
Kostenbrocl, Bulgaria
10.
T;n.,.:l,.r(in>
Frühjahr)] Bui,,,,,, u,
ns:.l,,r (i,u
Octolier
Apr.,
Urrhsl)
Empoli,
(.h,
\
Italia
Mai Florenz,
^
Fano,
Genua,
•j.
23.
Padua,
Aprii
Aprii— 5. Mai
^^;^,'ZÌ\
Octoiter
Cremona,
Aprii
Ki-ym, liussia
Remete,
20. Sept.
8.
»
Mai Juni
(?)*
Dobrudscha
Italia
,
Hungária
Gyeké,
«
Tisza-Föklvár,
"
"
10.
Mai
Dinnyés,
17.
Mai
Eszterbáza,
Orenburg, Russia Septeml).
Helgoland, Germ.
Juli
17
Olaszországban a tavaszi vonulás ideje aprii
4.
végére
május els hetére
s
id
vonulási
Tekintettel a
esik.
kései voltára. Salvadori
lehetetlennek, hogy az ország
nem
tartja
magasabb fekvés
A
Dobrudzsál)an Almássy szerint* tavasz-
végétl május közepéig nagy mennyi-
szal aprii
ségben vonul
Alleon
:
Almássy szerint
jól megfigyelte
a Balkánon pedig Reiser.** Ez
gróf,
idt
utóbbi és Almássy tekintve a kései
dár magaviseletét,
nem
a ma-
s
tartják kizártnak,
hogy
Ez elfordulás megfelel annak, a mit Shel3. pont) Egyptomról mond. Magyarországon májusra esik a f vonulás
költ.
ley (lásd 6.
egészen e hó 17-ikéig. Csupán csapatokban
ható
tovább,
s
;
Európa nyugati
lát-
részei felé aiár
csak szórványosan.
Északi
7.
sicht auf
zu sollen.
részein költ. 5.
ist die Frühlingszugszeit Ende und die erste Woche des Mai. Mit Eückden späten Zug glaubt Salvadori das Brüten in höheren Lagen nicht aussehliessen
Norvégia
még
köre
tulajdonképeni
s
részétl
északnyugoti
pedig kelet felé miniHiiknlih
MiDDEXDORF A.
sáról
l<'>fojc-
Eddig ismert legészakibb elfordulá-
zrttrlilit'ii.
terjed adatai
T(i i iiijir-ig
;
az szi elvonulást
illeti,
Európából csu-
pán szórványos adatokkal rendelkezünk, még pedig
;
:
letzterer
und
Aljiásy halten mit Rücksicht
auf den späten Zeitpunkt und das Betragen das
—
Shelley, vide Funkt
3.
—
bis 17-ten In Ungarn herrscht der Mai Zugsmonat das Erscheinen nur truppweise weiter nach dem europäischen Westen nur mehr 6.
;
;
sporadisch. 7.
Die nördliche Verbreitung und eigentliche
Brütezone erstreckt sich von Xordwest-Norvegen
—
Troms
Grindö,
Kamtschatka
u. z.
—
///(/*/•
über Finnmarken
v.
nördlichste Vor-
Middendorffs bis Taimyr
reichende Daten.
Herbstzug anbelangt so haben wir
aus Europa meist nur sporadische Daten,
Szeptemb.
— Helgoland (csupán sszel látható),
— Magj'arország (sszel — Olaszország (szintén sszel). — Bulgária
"
is).
Október «
«
«
még
bis
unrli O^lrn nitiinrkeit.
bis jetzt bekannte
dringen sprechen A.
Was den
:
v.
Brüten nicht ganz ausgeschlossen. Das Vorkommen deckt sich mit jenem von Egypten
Über das
szólnak.
A mi
In der Doljrudscha
V.
als
elterjedési
költhelye
kommt Anthus cervinus Almasy * auf dem Zuge von Ende April bis in den Mai hinein in grosser Anzahl vor laut V. Almasy gut beobachtet durch Comte Alleon auf dem Balkan auch durch Reiser ** 5.
laut
Cfromsö, Grind) Finmarkenen át Kamcsatkáig terjed,
In Italien
4.
April
u. z.
September Helgoland, nur im Herbst. Ungarn, auch im Herbst. Oktober
Italien, also
auch im Herbst.
Bulgarien, auch imHerl)stu. z. //(ï)f/?r/.
pedig sok.
A fent felsorolt adatokból és tényekbl csak a következ conclusiót vonhatjuk le Az Aiitinis r('/í'///í/.s-, vonuló madár s mint ilyen fként a keleti hemisphaera északi felének ma:
Die Conclusion kann aus diesen Díifen und
Thatsachen nur die folgende sein
:
Aitlims cervhnif^ Fall, gehört- als Zugvogel
vornehmlich der nördlichen Hälfte der östlichen
Hemisphäre an.
dara.
Sein Brutgebiet liegt im Nordpolarkreis der
Fészkelési köre a keleti hemisphaera sarkkör
vidéke
s ott
kelet felé
mindinkább
östlichen
terjed.
Hemisphäre und
zeigt hier eine öst-
liche Entwickelung.
A ftömeg Xilus-völgv'
ilgyptomban
mentén
telel,
északfelé, s
a fvonulás a Európában al-
még
Die Hauptmasse überwintert in Egypten
;
der
Haui^tzug geht das Nilthal entlang nach Norden,
pedig a fészkelési kör irányának megfelelleg
Europa auf der vermutheten «Via ponticas und dem Brutgebiete entsprechend wahrschein-
valószínleg
lich in nordöstliriirr Rii-htnnij.
kalmasint az
A
u. u.
n
Via Pontiká»-n halad,
t'xzdld-i'lrl felé.
hVlöhfliirlfrl.rrsr s ezchnrh /ihiirin,lo;iiai
vixz,„ni,r, nl.n:z,il:,iz.l.l„„iii r ,„a,l,ir
* «Mailártaiii betekintés,
läf;— 127 •«
etc.
etc.
.Oi-mt. üulcanic-:,.
Aquila. VI.
11.
kut.
.\(i\ula.
li-li
la, njd,-
V. 1898. p.
in
Die Ijkjv ,l,,lli>
*
,lrs
Brnhirhirl,-^
Verini II,
ürnitli. Reeogi:
V. lSi)S. p. 126—127. ** Oi-nit. Balkaiiika
mul de
n p1.i
l,e,1i„,,e
(1er
ete. II.
Dobi-udsclia. Aquila,
ìtrAfiii
róì olii
iinhil
meg
ben jelenik
címck következté-
úhiiil:.
Aitfhniri, ,lrs Voí/rls ,nix
az átvonulás alkalmával oly
késn Közép-Európában
is,
s
/•('//,•
auf
viszont ez a kései
das liiedurch
,lrn
dem Durchzuge
in
117,//, v-/»,,,//,'-
Erscheinen
späte
i)e(lingte
Mittel-Europa
ist
die
megjelenés adott alkalmat arra a feltevésre,
Veranlassung, dass ein Brüten auch dort ver-
ott is költ, a hol ez nem történik meg. megemlítem, hogy úgy Almássy mint Rei-
muthet wird, wo es nicht stattfinde! Hier bemerke ich, dass sowohl v. .\i.MAsy als auch Eeiser aus dem paarweisen resp. späten
hogy Itt
.
ser abból következtettek a költés lehetségére,
]iii(>iit;i
csapatokat megfigyel-
Vorkommen, der erstere auch aus dem Benehmen, auf die Möglichkeit des Brütens in der mittleren Region sehliessen. Die Beobachtung der
hd^y
lusohb érkezk között
ziehenden Lerchenscharen sagt aber, dass neben
hogy a madarat párosával látták s Almássy a madár egész visel kodi'sót is gyanúsnak találta.
De ha
a vonuló
jük, azt látjuk,
a
igen gyakran találunk kivált párokat, a melyek
den später erscheinenden häufig auch Paare un-
ennek daczára tovább vonulnak, továbbá hogy a vonuló csapatból nem egyszer emelkedik fel szárnyverdesve egy-egj' megindult hím, tehát a
terschieden werden können, die trotzdem weiter-
már
nászrepülés
ziehen ein
p. 1Í27.
Ez a jelenség tehát nem tanúsítja azt, hogy a madár ott helyben költeni szándékozik, hanem annak oka a már igen elrehaladott nemi gerjedelem fejldöttségében keresend, a mi a vonuló egyedeknél iinv ('(Ji/nevt
('(pj
idöbfii következik be, s
azért
— úgy látszik —
gára
a vonulás alakulására
/'(v/or/i .s7í(»í*/í
— am 17-ten Mai
am
oft
erhebt, also den
gut wie der A. cervinus, welchen
v.
ìiìi'iht,
so
—
I.e.
Almásy
Sinoi-Liman be-
obachtet hat. Diese Erscheinung fusst also nicht
mellett megfigyelt.
.s-
aus der ziehenden Schar
sich flatternd
Hochzeitsflug beginnt
kezdetét vette, de Iuiih/ ix'lkül,
épúgy mint Almássy Anthus cervinusa, melyet (id. h. pag. 127) május 17-én a Sinoi-Liman
foriiiúii
ferner, dass
:
Männchen
in der Absicht
zum Brüten, sondern in der hohen
Entwickeluug des Paarungstriebes, welch' letzterer in der Reihe der ziehenden Individuen uiitiìpirìi
zur Geltung gelangt und wie es scheint
eben desswegen in gewissen i'ällen auch auf die
épen
bizonyos esetekben ma-
Gestaltung des Zuges einwirkt.
gV'a-
Die Erklärung des sporadischen Vorkommens
körülménynek feltárása, hogy az Anthus cervinus a téli ftanyákon és a fvonu-
und ziehenden Anthus cervon dem Haupt-Winterquartier und der Haupt-Zugsrichtung oder Linie, deutet
is
l)ef olyast
des überwinternden
korol.
Annak
lási
vinus
a
irányokon kívül
is
telel
zsenként oszolnak meg,
s
és vonul,
habár
auislaiiniiinrisr VrrlliriliiiHi hin.
Shinniir
hogy azok törhogy a törzseknek
szórványosan, ez arra mutat
rá,
s
talán ebben gyökerezik
lánosságban szólva zése és fejldése
—
— nagy
In dieser Krscheinimg dürfte auch die Ursache
talán
gewissen Punkten
annak az oka
Arten
Gebietes nicht fügen
\on
— wie
Gibraltar
die
Muscicapa und
entgegen jener von
Wadelai.
Muscicapa és Euticillánál láttuk Gibral-
Und schliesslich,
in
dem Verhalten des Anthus
cervinus dürften wir auch das Spiegelbild der
S végül az Anthus cervinus magatartásában la
überwinternde
s^joradisch
dem phänologischen Gang eines gegebenen
Ruticilla
tar és Wadelai között.
Emin basa
ilnnn dir
Brtit;irl,ivl
jener Erscheinung fussen, dass sich gewisse, au
bizonyos területeken szórváhogy egyes nyosan telel fajok az adott terület phaenologiai törvényeihez nem alkalmazkodnak — mint pld. a
wo
riijrurs
,/,/
srhr Enhrnl.,dnn;is,i,nni n'nrzrin dnrfir.
álta-
is.
—
UV;/.',
rH/mr rhrnrinlrrn Hq^nrlr Inthrn, imrin dann nurh nLrrhnn,,! ,jrnn.nl. drr snh.,u-rili-
a subspeciesek keletke-
E jelenségben keresend is,
rl;ir,n'
Uinl
külön útjaik, külön költ és külön telel helyeik
vannak,
abseits
Rauchschwalben EraN Paschas von Lado
füsti fecskéjének analógiája is
welche spät aufbrechen, weil
er-
felfedezhet, melyek tehát azért indulnak olyan
blicken,
késn, mert magas északi vidékeknek, vagy még inkább kelet felé messze kiterjed költ területeknek lehetnek szánva, épúgy mint az Anthus
hochnordische, besonders östlich weit entwik-
cervinusok
és Afrika fekvésének
akár
magán
egymáshoz való viszonyát
a földtekén, akar pedig a Mercator-
für
—
is.
S ha most a három világrész, Europa, Ázsia
sie
!
1
so gut wie kelte Brutgebiete bestimmt sind Anthus cervinus. Wenn wir dann die gegenseitigen Verhältnisse und Lagen der drei Welttheile Europa, Asien :
und
Afrika, sei es auf der Erdkugel, oder in
Mercator-Projection überblicken, so ergiebt sich
19 projectióluiii
vizs^'áljuk.
a
hogy miért
meg
rán,
miért indul Ladó-ból oly késn, mert
s
a
földrészt
nak az
-
-
els érkezk Európát
ad
normám
—
zu jener der riesigen Flucht bis zur
letztere
— ad normám Wasser— bestimmt sein können.
sibirischen Zugsscheide
scheide
Aus
vonalig terjed.
•
Überflügler
zur Besiedelung Europas des kleinen Erdtheiles,
vízvá-
:
—
Ladó, weil ja die ersteren
vannak szánva, mely a
szibériai vonulás-választó
und des späten Aufbruches von
Gibraltar
in
e kis
népesítik be, az utóbbiak pedig an-
óriási területnek
lasztó
—
eine Ahiiniig üIktiIío Ursachen
so frühen Erscheinens der Üauchschwalbe
(les
fecske Gibraltárban oly ko-
füsti
feltehet, hogy az
zum mindesten
lep;aláhl)
vi/,sf,';ilat
megsejteti velünk az okát annak, jelenik
diesem meiir geschlossen, wäre ent-
all
|
Ha mindezek
alapján Invább
mennénk
schieden
a kö-
vetkeztetésben, a következtetések értéke vesz-
tene vele, mert
elbb
erst
positiv alapot kell terem-
weil die positive Grundlage ist.
Berücksichtigung werth
Az a másik megfigyelés, mely különös figyelmet érdemel, s melyet itt röviden tárgyalni hogy
zu beschaffen
Die zweite Beobachtung, welche besonderer
tenünk.
—
akarok
iifciriger,
-
az, a
melyet de Schack " épen csak
Blanco szélességi foka
nyugati pai-tján, tehát 20"
alatt,
és
é. sz.
Afrika
1 °
k.
und
kurz ab-
hier
welche
de
In der Breite von Cap Blanco an der Westküste Afrikas, also ca 20° 0' n. B.
felsorol.
A Cap
ist
werden soll, ist jene, ScHAEK * eben nur verzeichnet.
gehandelt I
I
beobachtete
h.
° 0' ö.
L.
von Ferro G-ten und
am
Schaek noch
de
|
(Ferro) alatt
május
6-áii és
10-én de Schack
még
: (
SlcniK
iiiiin-diini.
szigeten túl
is.
ban fészkelve
én
még Riso
é. sz. alatt,
eoloniák-
Naum.
tehát a 70°
:
e fajt
Sti'rjisil(i>< liiliTiircs
Taimyr igen
magas északi
L
é. sz.)
Auch
szintén. Tringa canu-
:
sarki madáralak, egész Taimyr-ig (78°
;
ismeretes
dieses
;
TrììHi(( iniiiiita, Leisl.
;
bestimmt und überdies
niimilK Leisl. hocharctische Form.
Ti-iiiijn
Caliíiris iirciiitria, L.
—
n. B.
circumpolar.
raadáralak.
tus,
— 7S°
Form:
;
hocharctische Form, bis
Ti'iiiyd ivoui/».s L.
Kamcsatka ban. :
L. hochnordische
Qiliiliis (trcmiriii L., dessgleichen
Grönland, Spitzbergák, Baffin-öböl, Szibéria és Sln'psihis iiirrprcs. L.
deren
Spitzbergen, Baffinsbay, Sibirien, Kamtschatka.
különben költ még:
találtam;
Vögel
:
Sicnia iiiacrnur«, Naumann, von mir noch über die Insel Riso hinaus in Colonien brütend beobachtet, also über 70° n.B.; sonst: Grönland,
költhelyei az északi sarkkörökön belül feküsz-
nek
Mai folgende nordische
10-ten
Brutorte im Polarkreise liegen
a következ madárfajokat észlelte, a melyeknek
arcticus alak.
Ebbl is világosan látszik, hogy ez az eljövenem elkésés, ludiciii a l.ölló'hcii/rk ifim iiia-
hier stellt es sich deutlich heraus, dass
Vorkommen
Lrinf VrrsjxlIuiKj, sondimi
die FoUjC di'r
hnrhnnnlisrh,;,
f/ehictcs dieser
Artru
Die nach
Stämmen bestehende Vertheilung erörtert werden, wenn
kann
í/iis észiil.i l'i'l.-i'ém'iiel;
die Verbreitung der Arten in
l.fn'clkrziiiéaiir.
des Brut-
dann näher
tel
erst
].<,,ir
isl.
den Winterquar-
mehr bekannt sein wird. Wir wollen nun noch ein Verhältniss
tieren
A
törzsek szerint való megoszlás csak akkor
lesz kellké])
megvalósítható, ha a fajoknak a
erörtern,
welches die Arbeiten der Ung. Orn. Centrale
országon való elterjedését graphice feltüntesse,
jetzt zu beleuchten im Stande sind. Schon vor mehr als zwei Jahren machte Gaston v. Gaal den Versuch, den Gang der Besiedelung Ungarns durch die Rauchschwalbe
még
graphisch
telel helyeken való elterjedése ismeretes
Már
kísérletet tett arra,
zat
schon
lesz.
több mint két éve, hogy Gaal Gaston
hogy a füstifecske Magyar-
pedig az ornithologiai és az erdészeti háló-
egyidej adatai
mintegy 300 pont
~
alapján. Eszközül azt a nagj' téi-képet használta,
melv
*
1
:
3(i0, 000-hez
Reisp
«ScInviilliL',
arányban. Magv'arország
rler Yacht Chazalie nn 18%. No. '2., p. 77—78.«
Antillen
darzustellen,
u.
z.
auf Grund der
Beobachtung des Oruithologen- und forstlichen Netzes, also von ca 300 Beobachtungspunkten. Als Grundlage diente die grosse Karte- 1 360,000 ;
* |
Reise der
Schwalhi.
18i)(i.
Yacht
Chazalie
Nr.
p.
2.
77 78.
:h
de
20 erdviszonvait
remél-
víízoIJíl Mindiiiinyíaii azt
hogy az a pout, hol a fecske az ország terü-
tük,
úgy hizonyos haladás
letét eléri,
— legaláhh
is
némileg Middendorf A. isepiptesis-eihez hason-
— szemléltethetvé
lólag
De
válik.
semmi eredményt sem
a kísérlet
csalódtunk,
Sem
s
Dunántúl, Keleti hegyvidék és Északi hegy-
középszámai mutattak rá nagyban és egészben, a fokozatosan bekövetkez megszálaz egyes területek fönt felsorolt
mi azon
destens einigermassen ersichtlich werden wird.
meg:
tételnek felel
charakterisir-ten Territorien, wie Tiefebene, jenseits
der Donau, östliche Erhebung nml nord-
Erhebung
liche
Reihenfolge, was
dem
annál késbbi a megérkezés».
entspricht.
az
is,
hogy egyes egyedek fel,
mi
kozó jelenséggel szemben,
A
ellentétben
kísérlet vége az volt,
das stets
Satze: nje nördlicher
und
—
Besiedehmg»
s])äter die
^'áratlanul
a fennti ter-
viszonyban mindig állandónak mutat-
ritoriális
látszott.
a
Gänze
zeigten in
Besiedeln in der so eben gegebenen
spätere
höher die Lage, desto
Feltnt
vollkommen. Weder das
scheiterte
«iMinél északibb és minél magasabli a fekvés,
olyan helyeken bukkantak
Form
Middendorff'schen Isepiptesen min-
V.
Zusammenfassen von fünf oder zehn Tagen und Ausstecken nach Mitteln ergab irgend eine auch nur einigermassen zusammenhängende Reihe, Form u. s. w. Eben nur Mittel nach gut
vidék)
a
von A.
középszámaik sze-
;
sorrendjében,
Punkt des
Einbruches und ein Vorrücken etwa in
Ausstecken der einzelnen Tagesdaten, noch das
az oly élesen jellegzett területeknek (mint Al-
még pedig
ersichtlicli
an, das.s der
Der Versuch
kitzésük nem adott, bár csak valamiképen összefügg sort vagy alakot csupán az
lásra,
nahmen
alle
és
.5
rint való
föld,
Forstwesen Ungarns
das
macht. Wir
az
adott.
egyes — egyidej — napidátumok, sem az a 10 napos összefoglalások,
welche
állani
hogy Gaal min-
den további részletezéssel felhágatott
s
azt arra
idre tartotta szkségesnek elhalasztani, a mikor egy tökéletesebb hálózat egész adatsoroaz
Es
fiel
lau-li
auf. dass einzelne
Individuen in
unerwarteter Weise an Orten auftraten, welche sogar dagegen sprachen, was
die
territoriale
Lage als beständig zu begründen schien. Das Ende war, dass v. Gaal den Versuch aufgab und auf jene Zeit verschob, wo ein vollkommeneres Netz schon l^eobachtungsserien liefern wird.
zatokat fog szolgáltatni.
1898-ban azután sikerült nekem a m.
k.
ke-
reskedelmi minister segítségével, a magyar nép-
mások útján
a füstifecske honi
Im des
Jahre
1
ung.
k.
898 gelang es mir aber mit Hilfe Handelsministeriums durch die
el-
ungarischen Volksschullehrer die Besiedelung
terjedésének befolyását olyan mértékben meg-
des Landes durch die Rauchschwalbe in einer
mely mindeddig az egész világon a megfigyel helyek száma közel
bisher einzig dastehenden Weise beobachten zu
tanítók és
figyeltetni,
páratlan;
6000
—
Az adatok összeállítása és megvizsgálása a mennyire eddig (1899 január vége) készen van most sem tanúskodik hcpiptesisrk ahikjáhaa foliió elli aladásról, sem útvonalak-
már
ról,
—
hanem csupán
nagyban
bizonyos tolódást mutat
és egé-szben
— észak
Legelbb népesedik be
—
s
legkésb-
vés
PHZdhrd
;
s
ellenkezleg néhány
déli
fek-
feltn kés dátumot szoltetzés szakában csoportos megszál-
hely aránylag
A
lás is jelentkezett.
A
die
Zahl der Beoljachtungspunkte lietnig
Die Sichtung und Zusammenstellung der Daten, so weit sie augenblicklich fortgeschritten
Ende Jänner 1899 Pro(/rcxi^ìOiì
ill
—
ergiebt
Fonii
von
auch
der
Höhen
Tiefebene, die
;
die früheste
späteste
der
Gegen alles Erwarten meldeten sich einzelne Ankömmlinge schon sehr früh in unverhältnissmässig iiördliclicii Laip'ii ; hiezu im Gegenum satze auffallend spät in südlichen Lagen ;
die Zeit der
napról-napra külön megrajzolt térkéj^lapok
Culmination endlich gruppenweise.
Die Reihe der fürjeden Tag sejiarat entworfenen
Zugskarten deutet eher ein Füllen der
bármiféle iránvú
als irgend eine Art
alakú haladásról.
auch
und Ganzen
inkább a terület Icliléséröi tanúskodnak, mint s
—
keiììc
Is^epipti'spii,
keine Strassen sondern im Grossen
Besiedelung
jetzt
nördlichen Erhebung.
Egyesek minden várakozás ellenére már nagyon korán mutatkoztak, még pedig aránylag
gáltatott.
;
einen Nachschub nach den
felé.
az alföld,
ben az északi hegyvidék.
('Ipr/
lassen
an 6000.
volt.
M)n Progression an.
(leliiele,
21
Csupán
összlofolyás fcrükteiikónti
IVA
külöiiljöztetúse
iikm;-
eszközölhet liatáiozottan.*
Oly pontoktól, a hol a füstifecske egyáltalá-
nem
ban
— ruthén
fordul clö
helységek, a me-
kürt még nincsen alkalmazva,
lyekben a
—a
pároknak oly pontokon való megtelepedéséig, a eladdig
1k)1
nem
fészkeltek,
a jelenség ponton-
ként minden csak képzelhet változatot tüntet
a mely most már magyarázatot követel.
föl,
Xnr
die territoriale
síunmtbildes
ist
rutorschcidung des Ge-
gut möglich.*
Von Punkten, wo die Piauchschwalbe über///(•/// vorkommt ruthenische Dörfer,
—
haupt
wo
der Schornstein
noch nicht angewendet wird bis zum Erscheinen und Ansiedelung von Paaren, an Punkten, wo sie früher nicht vorkamen, zeigt die Erscheinung punktweise
—
alle
nur erdenklichen Varianten, die nun eine
Erklärung fordern.
mondhatunk ki, hogy a elnyomulás olyan egyének
Positiv alajìou annyit
túlságosan korai
vagy párok nagyon
is
kifejldött párzási ösztö-
nének tudandó be, a melyek már elz évben is költöttek innen van a Chelidon urbicánál ;
—
tapasztalható az a jelenség
is,
hogy olyan helye-
ken, a hol fészkei tömegesen állanak, eiji/esével
már nagyon korán megérkezik. A érkezés pedig arra mutat, hogy
kési
nagj-on
itt
valószínleg
Auf
positiver Grundlage
kann, welche schon im Vorjahre gebrütet haben daher auch die Erscheinung bei der
—
Hausschwalbe,
Chelidon urbica, welche an Punkten, wo ihre Nester haufenweise stehen, einzeln sehr früh
ankommt.
Erscheinen
csak közvetlen akkor váltak ivaréretté,
wahrscheinlich
ben
handelt, welche eben erst
helyet heirsniök
kellett,
s elsbmelyeknek
a
um
Ansiedelung solcher Paare
nem
erstes
A
vissza.
suceessivitás s a csapatok alakulása arra
nem
mutat, hogy az útrakelés nik, s hogv-
hogy tehát
allzuspäte
darauf hin, dass es sich
wurden und einen Punkt
vezethet
— Das
deutet
els megjelenése tehát nem phaenologiai, habiológiai okokra
dem
hochentwickelten Fortpflanzungstriebe solcher Individuen oder Paare zugeschrieben werden
olyan párok megtelepedésérl van szó, a melyek
is
kann ausgesprochen
werden, dass das allzufrühe Vordringen
fortpflanzungsfähig
surliteit, deren Erscheinen also nicht in phänologischen, sondern biologischen Verhältnissen wurzelt. Die
erst
egyszerre törté-
Successivität
und Gruppenbildung deutet darauf
sem azonos,
hin, dass der
Aufbruch kein
az áttelelés területileg
a Inrzscnkéiiti cll:nlöii:é.v
föl-
itt is
tehet.
Überwinterung
gleichzeitiger, die
territorial nicht die
gleiche
dass also auch hier das nhoiiiiiiiwise
ist,
Verhullen
unterscheidbar zu sein scheint.
Hátra van még annak a kérdésnek lehet
rö-
vid tárgj-alása, a mely mindig újból és újból felvettetik, s a
múltban annyi
zést szült**, hogj'
éles összeütkö-
a vonulás széles arcz-
t. i.
Es erübrigt nun noch möglichst bündig grosse Frage zu erörtern, welche fort
und in der Vergangenheit zu
auftaucht
fen Controversen führte,** nämlich
:
und
die fort
so schar-
ob der Zug
vonalban (frontvonulás) avagy élesen határolt
in breiter Front, oder auf engbegrenzten Strassen
útvonalakon megy-e végbe?
führe
Ha ductiv
a többnyire nagj'on s
is
messze
men,
de-
hypotetikus elméletektl eltekintünk,
s
•?
Wenn
wir von allen, meist zu weit aiisgrei-
fenden deducierten und hypothetischen Auf-
figye-
stellungen absehen und uns jene Aussprüche
lembe, a melyek többé-kevésbbé, de mégis posi-
vergegenwärtigen, welche eine mehr- weniger,
csupán azokat a kijelentéseket vesszük alapon épültek
tiv
juk
fel,
a következ
tételt
kap-
A lási
aber doch positive Grundlage hatten und haben, so ergiebt sich folgender Satz
:
viszonyok változása szerint mindkét vonualak fennáll,
míg az átvonulok útirányo-
s
/(•
nach
dm
sentlirlien hei, le /.un^fnrnn-,,
kat látszanak követni, a költterület megszál-
Dnrehziuje
lása és benépesítése inkább a «terjeszkedési) fo-
siedelunij de^ Bn(l,iei,irles
galmával fejezhet
aungedr
*
ki.
Mintán talán
lehetséges lesz
még
idén publicálni,
figyelést
az
behatóbb tárgyalásáról, miután az
ezt a
fecskemeg-
lemondok annak
még
több módosí-
táson mehet keresztül. **
Teszem: Hoiiieyer
E.
Mm
és l'almén között.
:
Vrrlnilhus>
„teisl
un
heershi.-^.
in
nwim der Be-
.s/,/r/
ini
x/V
der Verbreitunij
eld.
* Da es violleicht möglich sein wird diese Schwalbenbeobachtung noch im laufenden Jahre zu publicieren, entsage ich jetzt einer eingehenderen Behandlung, welche noch Modificationen unterworfen werden könnte. ** Vgl. E. V. Homever contra Palmen.
Ennek megokolása a következ Néhányan az euróiiai kontinens
Die
:
közül inkább
-
a
— WERÏZ0W —
rint is
—
vom Zuge in «breiter Front»
hajlottak, ellenben ki-
felé
a kik oly vidékeken
vonulás északkeleti irányú vagy
élesen határolt,
Sewertzow
útvonalakat
.
—
m. Middendorf
u.
hintet wie folgt
europäischen continentalen
der
obachter neigten der v. Homeyer'schen
frontvonulás
forditott
Begründung
Einige
HoMEYER-féle vonulási elmélet
váltkép azok a kutatók, figyeltek, a hol a
megligyelöi
nem
Eadde, Se-
st még
mások
és
A.,
—
fajok sze-
elkülönített
hanem
csak feltételeznek,
vo-
zu,
wogegen besonund dort
ders jene Forscher, die auf asiatischen
wo
solchen Gebieten beobachteten,
der
Zug
findet
— wie A.
Sewertzow
V.
umgekehrt stattMiDDKNDORFF, Eadde uud
getrennte (Sewertzow
lich
und sogar
scharf begrenzte
-
u. A.)
annehmen, sondern durch Anführen
nicht nur
ziehender Yogelmassen auch nachweisen. és ez
pasztalható, a hol nincs
vagy a hol
Magyarországon
is
is,
— mint
a mocsarak leesapolása, a
folyók szabályozása következtében megváltozott
viszonyok miatt
—
már
nincs u. n. tömeges
átvonuló fajaink
(-«-t^)
wahr und auch dort wahrnehmbar, nicht oder - wie auf vielen
wo Massenzüge
-
Punkten Ungarns infolge der Wandelung der Moräste
etc.
—
követ
Punkten. Es kann kein Zweifel bestehen, dass
s
im Brutgebiete angelangt, von Front übergehen, sirh vrrfiici-
diese Strassenzügler,
vonal egy nemél)e mennek át
in eine Art
í^Zi't<>!
hogy a költterületeket benépesítsék.
A már
li'ii
megteleijedett fajtársak feje felett való
—
továbbvonulás
elbb
lásd
—
Irby-î
szállás (benépesítés) fokozatossága,
den
nicht indir stattfinden.
vonulók, a mint költhelyeik táját érik, az arczs
in
Verhältnissen durch Flussregulierung, Abzapfen
Nem
irányt tartanak
bizonyos pontokon évrl-évre megjelennek. lehet kétség, hogy ezek az útvonalakat
ist
Unsere Durchzügler, welche wir mit dem Zeichen -^^^ belegen, halten ihre Richtungen ein und erscheinen Jahr für Jahr an denselben
vonulás.
A mi
Beides
art-
Zugstrassen
nak is. Mindkettnek igaza van,
ott is ta-
in
nordöstlicher Pachtung und
nuló madártömegek megemlítésével bizonyíta-
még
l!e-
Annahme
a meg-
az utólagos
um
das Brutgebiet zu besiedeln.
Das Überfliegen schon angesiedelter Artgenossen
— siehe
tät in der
\(irne Irby,
—
die
Successivi-
Besiedlung, der Nachschub nach den
terjeszkedés a
magasabb teng. sz. fekvés heúgy a mint ezt a füstifecske vonulásának nagy megfigyelése tette szemlélhetvé
höchstgelegenen Gebieten wie denselben
lyekre,
grosse Beobachtung der Eauchschwalbe bis jetzt
mind, mind az útvonalak és az arczvonalos vonu-
tion der Strasse mit der Front.
—
ersichtlich machte, führen überall zur
die
Combina-
lás többszörös eombinátióiról tesznek tanúságot.
Es kann also ausgesprochen werden, dass Be-
hogy olyan continentá-
obachter, besonders auf solchen continentalen
Kimondhatjuk lis
tehát,
vidékek megfigyeli, a kik kevés átvonuló
kivételével
fként csak a
érkez honi vonulókat
saját vidékük
látják,
vonulásnak lesznek hívei
;
messze
területeknek
vonuló
más más
«in breiter Front»
Beobachter an Punkten oder auf Gebieten, auf
tömegek
welchen der massenhafte Durchzug für andere
mindig az útvonalak mellett
fog-
nak lándzsát törni. Az Aiithus ceiviiniti-nàl láttuk, hogy téli tanyái nagy területen elszórva, a nagy tömeg Egyptomban s Nubiában található s hogy a zöme a fekete tenger nyugati partja mentén útvonalszerüleg látszik tovavonulni hogy meddig így? azt nem tudjuk. Láttuk még, hogy ugyanaz a faj a költöterületeken nagyon szétosztva él hogy téli tanyáit késn hagyja el, láthatólag azért, hogy kemény, zord klímájú költ;
-
;
helyein akkor kat találjon.
már kedvez idjárási Ennyit
gyaníthatunk,
viszonyos
Hauptmasse nur die Biiitvögel des Gebekommen, stets für den Zug
bietes zu Gesichte
ellenben olyan
szánt
Gebieten, welcher ausser wenigen Durchzüglern in der
front-
mindig a
vidékek megfigyeli, a mely vidékeken a
útja vezet át,
faj
számára
részben
sein
werden; wo hingegen
Gebiete bestimmter Schaaren stattfindet, stets für die Heerstrassen einstehen werden.
Wir haben
es gesehen, dass
Anthus ceiTÍnus
in den die Winterstationen weit zerstreut, die
Egypten uud Nubien zu treffen ist Masse am westlichen Gestade des schwarzen Meeres heerstrassenartig zu ziehen scheint wie weit so? ist unbekannt; dass die Art im Brutgebiete abermals weit zerstreut
Masse dass
in
;
die
—
ist;
dass die Art ihr Winterquartier
lässt,
scheinbar
um im
sjiät
ver-
rauhen, unwirtlichen
Brutgebiete geeignete Witterungsverhältnisse zu treffen.
So
viel
kann vermuthet und theilweise
alapon - ki is mondhatunk. Sarkmadáralakokuak az afrikai parton oly soká való idzése határozottan támojíatja a fenntclil) - positiv
auf positiver Grundlage ausgesjirochen werden.
I
köri
Das späte Verweilen hocharktischer Brutvögel an
mondottakat.
tere
der westafrikanischen Küste bestätigt die
Mélyebb betekintés lehetsége, a végállomásoknak és a vonulók északi és kikutatásától és n:
körének
Der tiefere Einblick hängt von der Erforschung der Endpunkte und der Verbreitung der Zügler
déli elterjedési
in N(U-(1-
v(iiiiil
(V/c's:
ji'lniscu iirl:hchaló
Hogy
und Süd und
drr
///
i'liificlirnrii'n
l,lii,ni,l,uiix,l,-nr,iilli>,l,uii^rl,r,>lirlni,ullu„(ldfx
függ.
Dass
a kérdés legapróbb részleteiben, sub-
specificus alakok,
s
bei der feinsten
Ausarbeitung die Frage
s te-
der subspezifischen Formen, ihrer Brut- und
lépnek eltérbe, az
Winterungsgebiete und ihre Einordnung in den
ezeknek elterjedési köre
határának kérdései
Iclési
letz-
Annahme.
csak magától értetdik, valamint az
is,
hogy
Vordergrund treten wird, versteht sich von
selbst,
Formen
ilyen alakzatoknak vonulás közben való felisme-
wie auch, dass das Auffinden solcher
magára a vonulás lefolyására is vethet némi világosságot. De ezzel már nagyon is messze mennénk, másrészt pedig ezért a kérdést az avi-
während des Zuges geeignet sein wird auf den
rése
Verlauf des Zuges selbst ein gewisses Licht zu verbreiten.
nem szabad elválasztanunk; épúgy a mint nem okozhatja azt sem, hogy azért megsznnénk immár az egj'es vidékek, és azok-
Dies
phaenologitól
nak más vidékekhez való viszonyát behatóan kutatni, s hog>- a ^lagy. Orsz. Központ jöv feladatai közé mindezt is ne sorozná.
megemlítem még, hogy egyes
Legvt'gül összes
meglev dátumszer adatainak :
aber ein sehr weiter
Weg und kann
;
der genauen und
'
eindringlichen
Ei-forschung
und im Zusammenhange mit anderen Gebieten abzustehen und — unter anderen auch eine Aufgabe der Ung. einzelner Gebiete für sich
—
Ornith. Centrale zu bilden.
fajok
Ganz zum Schlüsse
feldolgo-
sei
es gesagt,
dass die
Bearbeitung des ganzen, vorhandenen datierten
zása élénk világot vethet a vonulás menetének
mikéntjére
ist
auch nicht von der Aviphänologie getrennt werden so wie er nicht Ursache sein kann von
ezeknek a feldolgozásoknak tehát
Materiales
auch einzelner Arten geeignet
ist
j
meg
kell történniök.
über die Zugsverhältnisse Licht zu verbreiten
'
diese Bearbeitung
;
muss geschehen.
FÜGGELÉK: E
ANHANG.
függelékben a madárvonulás «tételes tör-
vényeit» «codex
II
-eit
kisérlem
meg
Es mögen in diesem Anhange
összegezni,
még
des Vogelzuges u.
pedig azok chronologiai sorrendjében, úgy a mint azokat a M. 0. Központ használatára
összegyjtöttem tik,
hogy ez
a
s
nem
;
nem voltak
Hogy mindjárt
figyelmen kívül hagyhatók.
a legels helyre a koronás
darásznak H-ik Frigyes császárnak kerijlt,
kez
azt azért teszem csupán,
«
codex «-e
hogv a követ-
«codexek»-nek tükréül szolgáljon
mértékét szabja meg.
A
rium» legutoljára marad.
ma-
«codicis
s
quasi
commenta-
in
die
«C'/(//V('s»
chronologischer Ord-
folgen, so wie dieselbe für die U. O.C. be-
und zusammengestellt wurden. Es vervon selbst, dass diese Sammlung
schafft
steht sich ja
tart igényt arra,
hogy teljesnek tekintessék. Ugyanis elhagytam mindazon « codex n- eket, a melyek absurdiimokat állítanak a sulji fként azokra fektettem, a melyek
nung
összeállitottam. Magától érte-
gj'jtemény
z.
|
keinen Anspruch auf Vollständigkeit erheben kann. Es wurden namentlich diejenigen «Codices» fortgelassen, welche Absurditäten enthiel-
ten
;
das Gewicht wurde auf jene gelegt, welche
nicht iimgangen werden dürfen. Dass gleich der erste
«Codex«, jener des gekrönten Voglers, ist, geschieht des-
Kaiser Friedlich des H-ten
wegen, damit die Spiegel «codicis
oder
folgenden
einen
«Codices«
einen
Maasstab erhalten. Das
commentarium«
folgt
am
Schlüsse.
24
n. Frigyes császár, 1194—1250. »De venandi cum avibus.» Editi« Schneider (Lásd «Pihea» [.
1849. Thienemann Leipzig).
II.
A madarak
Kaiser Friedrich
arte
178<s.
— passagium
et re-
ditus.
i
«De arte
1'.">0.
1
17SS.
IL 1849. Thienemann, Leipzig). Die Vögel ziehen aus kälteren Gegenden
1
wärmere und wieder zurück
in
—
passagium
et reditus.
2.
Csakis teljes toUazatuak vonulnak,
2.
Nur vollkommen
3.
Nem minden madár
3.
Nicht alle Vögel sind Zugvögel.
4.
Es ziehen Vögel aus allen Abtheilungen,
vonuló.
Minden földrészrl vonulnak madarak, de nem mind vahinunnyien mennek nagj'on 4.
Némelyek csupán a hegyekrl
völgyekbe
a
és viszont vonulnak. G.
A
vonulás okai
Manche ziehen nur von den Bergen
a) idváltozás,
7.
(i)
s
ezzel összeíuggleg a
felkészülnek az útra, összesereglenek,
s
különféle
A különböz
fajok
külön-külön
gyüle-
keznek. 9.
;
:
damit zusammen-
hängend h) Ernährung. 7. Wenn die jungen Vögel enstarkt
sind, be-
und
reiten sie sich zur Reise vor, scharen sich
8.
sich
an verschidenen Orten.
Die verschiedenen Arten versammeln sich
stets gesondert.
Az indulás
idejét a
a hideg és meleg
madarak elérzeti
iránt
való
ereje
érzékenysége
9.
Az idjárás a vonulásra
erkennen die Vögel
Die Zeit zur lieise
durch Vorsehungskraft, durch das Gefühl von Kälte und
súgja meg. 10.
Temperatur-Wechsel
versammeln
helyeken gyülekeznek össze. 8.
Die Ursachen des Zuges sind
<).
ß) táplálkozás. A mint a fiatal madarak megersödnek,
in die
Thäler und zurück.
:
-
befiederte ziehen.
aber nicht alle in sehr entfernte Gegenden. 5.
5.
s
19
1
Edilio Schneider
(vide iiEhean
a hidegebb vidékekrl, melegeb-
bekie vonulnak, és viszont
II,
venaiulicumavibus.il
befolyással van.
Wärme.
Die Witterung
10.
ist
von Eintluss auf den
Zug. 1
1.
EUenszél, zápor és jéges a vonulást meg-
A
12.
gyenge repülképességüek kezdik leg-
elébb, a jó
A
1
Gegenwind, Platzregen und Hagel behin-
1
dern den Zug.
akasztja.
repülk
legutoljára a vonulást.
1
Die im Fluge schwächeren beginnen den
2.
Zug am
frühesten, die stärksten
madarak minden rend nélkül vonulnak mások két, ell összeér sorban,
nung
melyek közül az egyik mindig hosszabb.
treffenden Eeihen,
13.
szárazföldi ;
13.
ger 14.
A
1
5.
repül madár
csúcs élén
nehezebb munkát
A madarak
—
csak laknak
végzi a leg-
többször helyet cserél.
s
északról
— a mily magasságig
olyan vidékekre vonulnak, a
melyek nekik táplálékot nyújtanak. Faber, Fkidrich
:
«Über das Leben der hoch-
nordischen Vögel» 1826. 1.
A madárnak vonulási
s
honvágy-ösztöne
spätesten.
wovon
die
eine
län-
stets
ist.
14.
Der an der Spitze tiiegende Vogel vollund wechselt mit den
führt die schwerste Arbeit
Anderen. 15. Die
Vögel ziehen von Norden aus, soweit
überhaupt wohnen, in eine Gegend, die ihnen
sie
Nahrung bietet. Faber Friedrich nordischen Vögel.» 1
Der Vogel
:
«Über das Lel)en der hoch1S2().
besitzt einen
Wanderungs- und
Hei m weh trieb.
van. 2.
Enyhe
3.
A
telek a tavaszi vonulást siettetik.
fiatal
madarak szszel csak ritkán vonul-
nak együtt az öregekkel, hanem rendszerint késbb. 4.
;
am
Landvögel ziehen ohne bestimmte Orddie anderen in zwei vorne zusammen-
A
fajok különféle széllel vonulnak.
2.
Milde Winter bewirken eine Beschleuni-
gung des Zuges im Frühjahre. 3. Die jungen Vögel ziehen im Herbste selten in Gesellschaft der Alten und regelmässig später. 4.
Die
Arten
streichen
mit verschiedenem
Winde. 5.
Eredetileg
minden madár állandó
volt, s
5.
Jede Art war ursprünglich Standvogel
;
aus
25 határok táííulásával
{sui)áii a tart.l/.koilási
a
vonulás
Brehm
Chr. L.
von Okún 1828. I.
A
«Der /iik
:
iltr N'öfít'l»
;
Isis
vonulás megitélésúnri
a
inailanik fzigá-
tél a
3.
Az idjárás
11
4.
\'aiinak nappal- és éjjel vonu!é)k.
vonuhtsni nagy hatással
van.
ti.
A A
vonulás alatt szintén.
vonulás nagy magasságban megy végbe. vonulás
szél ellen történik.
Némelyek gyalogfutva, mások úszva vo-
7.
nulnak.
—>EK-i.
8.
A
9.
Tengerpartok és folyamok iránya a vonulást
vonulás iránya
DXy
A
madarak nem ugyanazon az úton
tiatal
vonulnak, mint az öregek. II.
12. 18.
14.
A tojók messzebb mennek délre. A madarak bizonyos útirányokat követnek. A vonulók bizonyos beszállásolási rend-
A a
lÎKEHM Cu. L. «Der Zug der Vögel»
1.
vonulási jelenség alapja az az ösztön,
jelenség okát
légáramlatok
Isis,
von
Bei Beurthcilung des Zuges
kommt
das
Der vorhergegangene Winter übt auf den
2.
Zug grossen Eintiuss aus. von 'i. Die Witterung während des Zuges ist grossem Eintiuss. 4. Es giebt Tag- und Nachtzugvögel. 5. Der Zug erfolgt in grosser Höhe. 6. Der Zug geht gegen den Wind. 7. Manche Zügler wandern zu Fuss, andere schwimmend.
SW. -^NO.
8.
Die Zugsrichtung
ÍJ.
Meeresküsten und Flussläufe sind auf die
ist
10. Die
jungen Vögel ziehen nicht
diesellien
1
Die Weibchen ziehen weiter südlich.
1
12.
Die Vögel folgen gewissen Heerstrassen.
13.
Die Zügler befolgen ein gewisses Einquar-
tierungs-System.
madarak az idjárást elre megérzik.
A
:
18-28, p. 1)12.
Der Grund des Phänomens des Zuges Ahnungsvermögen, womit die Vögel
14.
das
Wittenmg 15.
der Artgrenzen eiitwiekelte sieh
Strassen, wie die Alten.
szert tartanak be.
hogy
Zug.
Richtung von Eintiuss.
befolyásolják. 10.
l'',r\veitei-ung
(1er
zigeunerartige Leben der Vögel in Betracht.
tekintctln'.
A megelz
;j.
der
Oken.
p. '.)\±
nyos életmódja jön i.
jiitt
It'tre.
sem
táplálékhiány,
sem
a
meg nem magyarázzák.
ist
die
vorfühlen.
Das Phänomen kann weder durch Nahrungsmangel noch durch Luftströmungen erklärt 1
5.
werden. 16.
A
hatjuk
vonulást biztos idjóslási alapul fogad-
Naimiann
J.
F. Prof.: «Ueber den Vogelzug
mit besonderer Hinsieht auf Helgoland." Ehea, I.
1846. 1.
ket a 2.
p.
ISé.
3.
Határozott vonulási utak vannak, amelye-
madarak még éjjel is betartanak. A levegben vonulási útirányoknak
kell
J.
F. Prot.
1
«Über den A'ogelzug mit
auf Helgoland»
Ehea L
Es giebt bestimmte Wege, welche
die Zug-
ff.
2.
Es muss in der Luft Heerstrasseu geben,
welche die Zugvögel jährlich bestreichen. 3.
Unter den Heerstrassen giebt es Plätze
Erholungsorte für die Zügler.
vannak.
máshol
Naumann
besonderer Hinsicht
vögel auch bei Nacht durch die Luft ünden.
melyeken a vonulók évrl-évre járnak. Ezen útirányok alatt ú. n. pihen helyek
A
Der Vogelzug kann zur sicheren Wetter-
1846. p. 18. u.
t.
lenni, a
4.
16.
voraussage benützt werden.
el.
vonulás iránya Helgolandon K. L).
— >-É.
—> Ny.,
4;
Die Eichtung
ist
— in
Helgoland
als
— Ost-
West sonst mit geringeren Abweichungen auch
i.
Süd-Nord. 5.
Hmérsék,
szél
idjárás fontos szerepet
S.Temperatur, AVind und Wetter spielen eine wichtige Eolle.
játszanak.
().
(i.
A vonulók nagy
7.
Nagy tengereknek nem mernek neki vágni,
hanem vagy kerül irányi)an kelnek
át,
akadályok
kitérnek.
utat tesznek, vagy olyan
a hol szigetek
helyül (Helgoland, Capri). Aijuila. VI.
elöl
vannak pihen
Die Zugvögel weichen grossen Hindernis-
sen aus. 7.
Sie fürchten weite Meerestiäclien zu ül)er-
Miegen,
machen entweder Umwege oder
verfol-
gen Eichtungen wo Inseln Euheplätze bieten Helgoland, Capri. 4
—
Kessler: «Imhíoc
IScitraiíc
zur WandiTimjís-
geschichte der Zugvögel.« Mose.
]!ull.
1853,
et
ibidem 18G;l
Kessler: «Einige ibidem 1.
^'annak nyári-,
1.
téli- és viind(ir-vomih)l<.
Waudmiugs-
zur
líriti-iige
gesehichte der Zugvögel.»
Mose. Bull. 1803.
et
18(13.
Es
Sommer-, Winter- und
giebt
líeisezug-
vögel.
2. Azok a vonuló madarak, a melyek legkorábban érkeznek meg, idznek legtovább ná-
kommen
verweilen auch
die
am
hnik a legkésbben érkezk többnyire legkoráb-
spätesten
ankommenden ziehen meist am
frü-
ban hagynak
hesten
;
bennünket.
el
2.
am
Jene Zugvögel, welche
am
frühesten
längsten
;
iin-
fort.
am
3. Nyári és téli vonulóink gyakran egy és ugyanazon a helyen összetalálkoznak. 4. Az idjárás a vonulást nagyon befolyásolja. 5. Az átvonulok és a téli vendégek érkezése úgy látszik, hogy északi hazájuk idjárási vi-
gäste scheint von der Witterung der nördlichen
szonyaitól függ.
Heimat abzuhängen.
A
6.
kint
fajok érkezésének egymásutánja helyen-
más
A
7.
és
más.
haladás
Az
rMvcnltlen, némely
.^ydi-sas/iMi,
iiigadiiz:ib(ik
iIlIlii
nagyobbak
arczvonalban haladnak, egész kiteijedési körükben.
Az idjárást elre megérezni nem képesek. Az ingadozás nagyobb a korán érkez
fajoknál. :
s
adhatnak
megfigyelései
lehet reális
sr ered-
ményt.
J.
:
des Sciences,
St.
PetersbourgD-ból.
Yalószinü, hogy a madarak megszabott út-
A madarak nem
gal és ervel,
vonulnak
teljes
gyorsaság-
hanem naponkint aránylag kevés
utat tesznek meg.
Jelentékeny tengerszini magasságok kés-
leltetik a vonulást.
A
megérkezés idpontjára lényeges befovan a téli tanyák aránylagos kisebb vagy nagyobb távolsága. 4.
lyással
Ô.
Gyakran megesik, hogy a Sarkkörök köze-
lében korai és kési érkezésü fajok egyszerre
jönnek meg. 6.
A
ist
nicht die gleiche.
ist
sehr ungleichmässig, bei
schneller,
anderen lang-
bei
samer.
Die Schwankungen sind grösser im Süden
als in !).
S
Norden.
Manche Arten scheinen SW.
—»-N.
—
>
NO., andere
zu ziehen.
kaum
Zugvögel folgen
10. Die
Ijestimmten
Zugstrassen, sondern rücken ziemlich gleich-
massig auf der ganzen Breitenausdehnung vor. 11. 1
2.
Für Witterung haben Die Schwankung
sie
ist bei
kein Vorgefühl.
den Frühvögeln
Zur Mctiiode. Nur jahrelang
fortgeführte
Beobachtungen
einer möglichst dichten Netzs könnten positive
legkorábban érkezk mindig ingadozólib
adatokat adnak, mint a kései fajok.
Middendorff, A. lands
etc.
II
v.
«Die Isepiptesen Euss-
1855. Separat
aus den
«Mém.
de
l'Academie des Sciences, Sct.-Péterbourg.
irányokat követnek.
3.
Das Vorrücken
Eesultate liefen.
Middendorff A. von «Die Isepiptesen Eussetc. 1855. Separatum Mein, de l'Académie
lands
2.
Die Eeihenfolge der Ankunft der Arten an
grösser.
a. mdho'his ihihiahnn Csupán éveken át folytatott,
8
1
Die Ankunft der Duiclizügler und Winter-
8.
letes
hálózat
5.
manchen Arten mint
'>. Ügy látszik, hogy sok faj DNy. —* ÉK. mások D. —>E. irányban vonulnak. 10. A madarak aligha követnek bizonyos határozott lítirányokat, hanem meglehets egyen-
\'2.
Sdinmer- und Wiutergäste
zusammen.
Die Witterung beeintlusst den Zug sehr.
6.
északon.
1 1
trefl'en
4.
verschiedenen Punkten
fajoknál gyoi-alih, niaM.kiial hissubli. 5.
Oft
3.
selben Orte
1. Es ist wahrscheinlich, dass die Vögel bestimmten Wanderstrassen folgen. 2. Die Vögel wandern nicht mit vollem Aufgebote ihrer Ki-aft, sondern legen verhältniss-
mässig geringe tägliche Strecken zurück. 3.
Bedeutendere Erhebung über das Niveau
des Meeres verspätet. 4.
Für
die
Zeit des Eintreffens
ist
grössere
oder geringere Entfernung der Winteripiartiere
von nicht geringem Einfluss. 5. In der Nähe des Polarkreises langen Frühund Spätvögel oft fast gleichzeitig an. Frühvögel 6. Die ersten Ankömmlinge sind immer die unbeständigsten gegenüber den
—
S^jätvögeln.
—
27
7.
elz
Az
és szif^ora
tél tiirtiiinu
latliiit.ihifí
Dauer und Strenge dos vergangenen Win-
7.
befolyásolja uz érkezést.
ters
wirken ersichtlich auf die Ankunft
ein.
,
8.
A vonulási jelenség lényege ma még talány,
Der innerste Kern des Zugsphänomens ist derzeit noch ein Räthsel, welches sich durch klimatische, magnetische und iihnliche Ein8.
a melyet teljesen sem climatikus, sem magnetij
sem hasonló befolyásokkal nem magyaráz-
kus,
j
hatunk meg.
flüsse nicht völlig entziffern lässt.
A
iiielltodits
9.
Lehetleg
még
szükség,
sr
/)(/ MrlluHlr.
:
megfigyel hálózatra van
Az érkezési középszámok ismerete szükist
Középszániok megállapításához legalább
1.
mete(nologischen
den
sind
50 év adatai szükségesek. 12. A madárvonulás szemlélhetvé
Zur Feststellung der
11.
;
tételére
:\Iittel
sind
Jahre
."jO
:
ezek
hanem
Um
12.
ein anschauliciies
13il(i
des
Vogel-
zuges zu gewinnen empfielt es sich, Isepipteseu zu construiren dieseben fallen nicht mit den
'
össze az isothermákkal,
notwendig.
notwendig.
ajánlatos az isepipthesis-ek szerkesztése
nem vágnak
Kenntniss der mittleren Ankunftszeiten
10.
séges. 1
Dedliachtungsnetze in
dichte
notwendig.
giával. 10.
Mögliehst
'.I.
^'erbindung mit
pedig kapcsolatban a meteoroló-
'
;
Isotheren zusammen, sondern nähern sich den
inkább az isoehimenák-kal.
Isochimenen.
Kjärbölling forssjette 1.
A
.d-'órlmmll. vid de
:
Kjaerbölling: «Eöriiandl. vid de Skand. Na-
Skand. natur-
turforssjette mote.» Stokholm, 1855.
mote» Htockholm 1855.
vonulásra a Keleti tenger határai
s
a
1
und
szigetek elhelyezése befolyással van. 2.
A
szél és
idjárás hatása nagy.
2.
Auf den Zug sind die Umrisse der Ostsee Lage der Inseln von Einfluss. Wind imd Wetter sind auf den Zug von
die
grossem Einfluss.
Brehm A. E. «Das Leben A vonulás iránya DNy-i :
1
.
Brehm A
der Vögel» 1861. és viszont.
1.
E.
:
«Das Leben der Vögel.» 1861.
Die I-iichtung des
Zuges
ist
südwestlich
und umgekehrt. á.
Folyíjk
mente
és elnyúló völgyek alkotják
2.
a madarak vonulási útirányait. 3. Mély hegj-nyergek, ha nagy völgyek nyába esnek, átkel pontokat alkotnak.
A
irá-
3.
:
d
Einige
lîeitr.
zur
A
hanem
vonulás iránya
Wanderuugs-
1863 p. Itìu. nem mindig D-^É.-i,
a folyókat keresztezve
sie in die
Richtung gros-
Erblickt die Ursache des Vogelzuges in den
Geschichte der Vögel» Bull. Mose. 1.
wenn
zwei gewaltigsten Trieben
a szerelemben és az éhségben keresi.
Kessler:
Tiefe Sättel
ser Thäler fallen sind Übergangspässe.
vonulás okát a két leghatalmasabb ösztön-
zben
Fliessende Gewässer mid ziehen
sind die Heerstrassen der Vögel.
DNy. —> ÉK-i
1
is.
;
—
Heuglin Th.
«Zoogeographische
Skizze
Heuglin Th. von: «Zoographische Skizze des Nilgebietes.» Petermann's Geogr. Mitth. 1869. 1. Európa és Északázsia vonulói behatolnak
des Nilgebietes. » Petermanns geogr. Mitth.
Afrika közepéig.
gehen
2.
3.
és
A A
vonulás iránya
D
—
>•
1.
É.
csapatok szívesen követik a tengerpartok
A.
von:
«Sibirische
Europas
Die Zug\-ögel
1
869.
und Nordasiens
bis Central-Afrika.
NS.
2.
Die Zugsrichtung
3.
Doch folgen die Züge gerne den Küsten und
Middendorff A.
Reise»
Tom. IV. 1873 1874. 1. Vannak olyan útvonalak, a melyek az
IV. ÍS73
ist
V.
:
\'annak viszont olyanok, a melyek a délj
körök irányában haladnak.
«Sibirische Reise.»
Tom.
1874.
1. Es giebt Zugstrassen, welche den geographischen Breiten folgen. 2. Es giebt Strassen, welche den geographi-
é. sz.
fokok irányát követik. 2.
v.:
Strömen.
folyamok irányát.
Middendorff
und
in der Liebe
im Hunger. Kessler: «Einige Beitr. zur Wauderungs Gesch. der Vögel.» Bull Mose. 18(13. p. Dit;. I. Der Zug geht nicht immer von S. nach N. sondern Flüsse durchquerend SW NO.
schen Längen folgen.
28
Palmen
J.
A.:
«t'\nr
Vögel" Leipzig 1876.
/uj,'striisscn
ilic
Palmen
der
lUin foylarues tlytliings-
A
d.
Két elem
vonulás mozgási tünemény.
j
tekintetlie
:
az
Zugsstrassen
die
(Oiii
der
foglanies liyttiiings-
wägar 1874.). Das Ziehen ist ein Lewegungsphänomen. "2. Zwei Momente kommen in Betraclit, das zeitliche Zugszeiten - und das räumliche
väyar, 1874.) I.
.I.A.: «í'ber
Vögel.» Leipzig, ls7l).
I .
iilülieli
diitumok,
—
—
és a térbeli útirányok.
Zugstrassen. ?,.
A madarak
határozott
s
északi kíiltö lieiyeikröl délfelé
geographiailag liatárult
lii
3.
vonalakon
Die Vögel ziejien von den nördlichen Brüte-
stationen zu den sücUicheren längs bestimmter,
vonnlnak.
geogi'aiihisch begrenzter Strassen.
Az útvonalak mellett és azok között rendszerint hiányoznak a vonnló madarak. 5. Az útvonalak töl)bnyire izolálva haladnak
die Vögel in der Kegel nicht.
4.
s
5.
Neben und zwischen den Strassen Die Zugstrassen verlaufen
und treffen höchstens ten zusammen.
legfeljebb a czélnál egyesülnek.
6.
4.
isoliert
Az egyedek tavaszszal ugyanazon útvonalon
jönnek meg, a melyen szszel elmentek.
6.
den
in
in
zielien
liege!
den ]ùid]mnk-
Die Individuen kehren im Frühjahre die-
selbe Zugslinie zurück, welche
sie
im Herbste
l)ezogen. 7.
nek 8.
Az útvonalakon az egyedek nem cseréldMostoha vidékeken a madarak megszakítás
Az egyedek száma függ a
népességi fokától,
10.
Ein Austausch der Individiu-n
A
8.
lindet auf
statt.
Über ungünstige Gegenden
ziehen
die
Vögel ohne Unterbrechung.
nélkül vonnlnak. 9.
7.
den Strassen nicht
ki.
kiindulási pont
fészkelés idejére a
9.
Die Totalanzahl der Individuen hängt von
der Frequenz der Art an den Ausgangspunkten
az útirány természetétl.
s
madarak nem esnek
a vonulással egyazon kategóriába.
und von der Beschaffenheit des Weges ab. 0. Für die Brutzeit fallen die meisten Vö1
gel
nicht
imter dieselbe
Kategorie
wie
für
den Zug. II.
Az indulás
lehet egyidej, s ekkor a vo-
nulás közben az összes egyedek azt a sorrendet tartják be,
mint költhelyeiken
után való voimlás
;
1 2.
ez az
egymás-
die gleiche Ordnungsfolge, wie in der Brütezone:
vagy pedig elbb indulnak
Nacheinanderzug
mellz
lichen früher auf:
az északibb részek lakói
de
:
II. Der Auflüuch kann gleichzeitig erfolgen, im Zuge haben dann sämmtliche Individxien
:
ez a
vonulás.
Az öröklött szervezet képesít a vonulásra
el nem idézi azt. 13. A vonulásösztön
:
12.
;
oder es brechen die nörd-
— Vorüberzug.
Die ererbte Organisation ermöglicht den
Zug, ruft ihn aber nicht hervor.
részben a
testi,
részben
pedig a traditionális átöröklés eredménye.
13.
Der Zugsinstinkt hängt
theils
von der
körperlichen, theils von der traditionellen Heredität ab.
14.
A
utak
vonulási
ismerete traditionális
15.
A vonulás csiráját szabálytalan kóborlások
alkották. IC).
Az eltévedt
ritka
vendégek jelensége oly
vonulásnak az eredménye, mely
nem
az útirá-
nyok mentén halad. 17.
Ha
faj
elterjedési
szabályos
körének kitá-
vonulás mellett a
maradnak meg. Ez a jelenség fejti meg a szkebb vagy
jelenlegi határok 18.
kitérj edettebb
H).
vonulás kérdését.
A vonulási
Die Kenntniss der Strasse wird
liei
den
15. Die Anfänge des Ziehens entstanden aus unregelmässigem Streichen. 16. Die Erscheinung der Irrgäste ist das End-
resultat eines nicht längs der Strassen
verlau-
fenden Zuges.
madarak idegen területeken
eltévedt
szaporítanak, ez a
gulására vezet;
14.
Arten traditionell.
lesz a fajoknál.
útirányok
is
adhatnak alkalmat
17.
Pflanzen sich Irrgäste in fremden Landen
fort so führt dies
zu einer Erweiterung der
Ai-t-
grenzen die regulären Züge belassen die momen;
tanen Grenzen. 18. viirte r.t.
Durch diese Erscheinung werden abbreund prolongierte Züge erklärt. Auch Zugstrassen können Anstoss zur
án
formák alakulására: ilyen formák létrejöttüket rendetlen vonulásnak köszönik.
A
(Inii/aiinz
ii>i't.liO(h(s
eredményt
biztos
:
2().
Érkezési dátumok
alig szolgáltathatnak, feldol-
gozásuk a legszigorúbb kritikát követeli. '2
1
Külömböz helyekrl ered
.
akkor vethetk egymással
bl
íissze,
Fonnenliildung geben; solche Formen entstehen durch unregelmässige Züge.
Zur McUmic. 20.
Ankunftsdaten
adatok csupán
lm azonos évek-
valók.
kaum
liefern
sichere Re-
höchst kritisch zu bearbeiten.
sultate, sie sind
Von verschiedenen Punkten stammende erst dann i-(iinmensurabel wenn sie denselben Jalin n nKtainmen. 21.
Daten sind
>
mely közép-
22. Tyjiikus sorozat az olyan, a
Eine
22.
t^pisclie
Üeilie
ununter-
eine
ist
számokból alkotott idpontok szakadatlan sorá-
brochene Reihe von aus Mitteldaten gebildeten
ból alakúi.
Zeitpunkten.
Sewertzow
N. dr,
«Etudes sur
:
passage des
le
oiseaux dans l'Asie Centrale, part, par
ghanah 1.
et le
le
Per-
Ferghanah
Pamir». 1875.
]\Iin(len
megvan
fajnak
a
maga külön
út-
vonala. 2.
felel helyeken
tartózkodnak.
is
Vonulási útiránynak földszalagot nevezünk,
mutatkoznak, mint az
ily
útirányok közt elterül
Minden útvonalat
oly tömegesen és elször
átvonuló madarak jellemzik, a melyek
5.
sem
fészkelnek,
A magas
a vonulásban
át
nem
ott
sem
nak 7.
hegA'ségeket lakó madai-ak ebben
nem
vesznek
részt,
hanem
a völ-
Közép-Ázsiában egymás mellé szorult s
keresztezik
li.
:
«Die geographische Verbreitung
1876. Az idjárás nem gyakorol lényeges hatást
derThiere...
a vonulásra. tavaszi vonulás ingadozásai legfeljebb
14 napot tesznek 3.
ki.
Az öregebb madarak messzebb mennek
dél felé,
A
die Vogelarten in grösserer
auf
dem zwischenliegenden
4.
auch
auf.
Zahl erscheinen,
Masse
erster
nisten, 5.
noch überwintern.
Die Hochgebirgsvögel theil,
nehmen an
diesen
sondern streichen in die
Thäler. 6.
7.
Ostwärts von Khangai
ist
der ganze Zug
gerichtet.
Im Norden dehnen
sich die in Centralasien
zen sich auch.
mint a
idbl
«Die geographische Verbreitung
Das Wetter übt keinen wesentlichen Einden Zug aus. 2. Die Schwankung beim Frühlingszuge beträgt nur 14 Tage. 3. Die alten Vögel ziehen weiter nach Süden 1.
fluss auf
als die 4.
fiatalok.
:
derThiere... 1876.
jungen.
Die Wanderungen rühren von einer Zeit wo das Mittelländische-Meer noch nicht
maradt ránk, a mikor a Földközi tenger még nem volt meg. 8. A Földközi tengert a madarak csak egyes
vorhanden war. 5. Das MitteUändische-]\ieer wird nur an
helyeken lépik át,-ú. m.
wissen Stellen überflogen, als
4.
vonulás
egj'
oly
:
Gibraltár,
Sicilia,
Málta és a jóni szigeteknél. Weissmatin Aug. dr. Über das Wandern der :
Vögel".
Samml.
herausg.
v. PiUd.
gem.
wissensch.
Wirchow
u.
Fe.
v.
Vorträge,
Holzf.ndorf
Berhn, 1878. XIII. Ser. Heft 291. 1.
A
als
Terrain.
Alle Strassen sind durch eine
Wallace, R.
Wallace
A
sich die Vögel
is
egymást.
2.
875.
zusammengedrängten Strassen aus und kreu-
tart.
útirányok északfelé szétválnak
1.
1
Die Zugstrassen sind Terrainstreifen wo
nach China
Khangai-tól keletre az egész vonulás Chiná-
A
Pamir.
an ganz ungeeigneten Orten
Zügen nicht
telelnek.
gyekbe húzódnak. 6.
et le
Art zieht ihre eigene Strasse.
Durclizügler charakterisiert, welche dort weder
részeken.
nem
N. Dr.: «Etudes sur la passage
Auf dem Zuge halten
3.
a melyen a madárfajok sokkal nagyobb számban
4.
-Tede
1.
2.
Vonulás közben a madarak nekik épen
meg nem 3.
Sewertzow
des oiseaux dans l'Asie-Centrale, part, par le
vonulási jelenség lényegével
tában vagvunk.
her,
lien,
tisz-
ge-
(übraltar, Sici-
Malta, .Jonische Inseln.
Weissmann
Aug. Dr.
:
«Üoer das Wandern
der Vögel.» Smmlg. gem. wiss nach. Vorti-äge, herausg. von Rud. Virchow und Fr. dorff. Berlin,
immár
:
1.
1878. XIII. Ser. Heft
v.
Holzen-
2;)1.
Die Erscheinung des Zugsphänomens
ihrem Wesen nach schon erkannt.
ist
30
A
2.
dött
egy oly ösztön
niiiilarak
nulnak, a
helyváltoztatás nélkül
nem
dein
I'liiitlnsse
Streichen ur-
Nur solche Vögel wandern, welche ohne
3.
tarthatnák fenn ma-
Ortswechsel nicht bestehen können.
gukat.
Die Vögel lernen das Wandern die Scharen
4.
A madaraknak
a vonulást
el kell
tanulniok
A madarak
alter,
erfahrener Vögel,
welche an der Spitze des Zuges fliegen.
megszabott útvonalakon halad-
Az útvonalak azok az srégi utak, ken a madarak észak felé elterjedtek. nak.
;
ziehen unter Anführung
;
a vonulókat öreg, tapasztalt egyedek vezetik. 5.
unter
sprünglich entwickelt wurde.
Csakis azok a madarak vonulnak, a melyek
4.
stehen
V(igel
eines Triebes, welcher aus dein
ki.
3.
Die
2.
vo-
liiitása alatt
eredetileg a kí'ilioilásból fejl-
i7iely
Die Vögel verfolgen bestimmte Zugstrassen.
5.
Die Zugstrassen sind die uralten Wege, auf
a melye-
welchen sich die
nach Norden
Vilgel
verl)rei-
teten.
A Földközi
G.
tengernek csakis bizonyos pont-
7.
A
vidékek
már felé
vele születik
mindig már ösmcrt
:
l'l)ertiiegen des ]\Iittelmeeresan gewis-
als das Mittelmeer noch durch Landbrücken in mehrere Becken getheilt war. 7. Die Vögel bringen einen hohen Grad von Orientierungsgabe schon mit auf die Welt: sie ricliten ihren Flug nach ilnien schon bekannten
nagyfokú tájékozási
madárral, az igen
tehetség
Das
6.
sen Stellen stammt aus der geologischen Periode,
történ átrepülése, oly geológiai korszakból maradt ránk, a mikor a tengert gátszerü földszalagok még több medenczére osztották.
jain
röpülnek.
Örtlichkeiten. 8.
letét
A
pontosan ismerik,
válnak 9.
vonuló madarak útirányuk minden rész-
A
s attól
8.
Die ziehenden Vögel kennen
alle
Einzeln-
I
heiten ihrer Strasse genau
önkényt sohasem
und verlassen
die-
selbe freiwillig nie.
el.
vonuló madaraknak
pessége, éles szeme,
melyet a gyakorlat
s
éles
megfigyel ké-
pompás helyismerete
van,
9.
Die Zugvögel haben ein feines Beol)ach-
tiingsvermögen, scharfes Auge und ausgezeich-
'
welches
Ortsgedächtniss,
netes
fejlesztett ki.
durch
Übung
gesteigert wurde. 10.
A
leteket
vonulás is
10. Das Ziehen entstand, weil auch solche Länder von Vögeln besetzt wurden, welche nur einen Theil des .Jahres hindurch Nahrung liefern
hogy olyan terüa melyek
úgj' jött létre,
benépesített a madárság,
csupán az év egy részében nyújthatnak élelmet.
können. 1
1
A
ment
benépesítés csak lassan
kiváltképen a jégkorszak
óta;
iránya
végbe,
D
-É-i
volt.
I
1
1^. A fajok lassú elnyomulása közben fejldtek ki a tulajdonképeni vonuláshoz szükséges tulajdonságok, mindig és mindig tökéletesebben.
Í
Homeyer
von: «Die Wanderungen der
E.
thiere, Fische
und
Insecten.»
1881.
sonders
1
1.
legyezszerüen foglalva -2.
A madarak
fizí'llrl
el
nagy
terjeszkednek
területeket.
vonulnak.
der Eiszeit von Süden nach Norden
Während
2.
des langsamen Vorrückens der
Wandern !
nötigen
Eigenschaften
in
immer
grösserer Vollkommenheit.
Homeyer,
E. V.
:
Wanderungen der Vögel
«Die
mit Rücksicht auf die Züge der Säugethiere, Fische und Insecten.» 1881. 1
A madarak nem útvonalakon, hanem egv'enletesen
vonulnak élesen határolt
seit
stattgefunden.
Ai-ten entwickelten sich die für das eigentliche
•
Vögel, mit Rücksicht auf die ^üge der Säuge-
Die Besiedeluug hat nur allmählig, be-
11.
a
Die Vögel ziehen nicht längs bestimmten,
scharf begrenzten Strassen, sondern verbreiten
gleichmässig,
sich
fächerförmig
über
weite
Strecken. 2.
Die Vögel
ziehen
wesentlich
mit
dem
Winde. 3.
A madarak
az idjárást bizonyos mértékig
3.
4. 4.
A
nappal
legt öl s
Die Vögel besitzen ein gewisses Vorgefühl
für die Witterung.
megérzik.
il)
madár alkonyatkor, a nagyok madarak éjjel vonulnak.
kis
a parti
die
Die meisten Kleinvögel sind Diimmerungs-, grossen Tag-, die
derer.
Strandvögel
Nachtwan-
31 5. A vonulás megy végbe.
rendszerint nnftv magassáííliíin
5. ().
Gewöhnlich geschieht der Zug sehr hoch. Der Zug zerfällt in Vortrab, Haupt- und
|
A
(i.
vonulásban elrsök, f- és ntíivonulás
Nach zug. 7. Junge und
különböztethet meg.
(
J
st gyakran
Fiatalok és öregek
7.
d"
,
külön vonulnak.
is
)
S.
Vezetk nincsenek.
>S.
nem
visszavonub'is
in;ir
többé
mehr.
következik be.
11.
szállások
n-ndkiviili
és
(pihenhelyek).
A
Es giebt regelmässige und unregelmässige
11.
Vannak rendes
12.
Führerschaft existiert nicht.
Nur unüberwindliche Hindei-nisse bewirken Abweichungen und Stauungen. 10. Nach dem Hauptzug erfolgt kein Rückzug
vagy torlódást.
A fvonulás után,
10.
auch (ieschlechter wan-
',).
Csakis áthághatatlan akadályok okoznak
í).
eltérést
alte oft
dern getrennt.
az ivarok
Eaststationen.
solja.
Wanderungen
Die
12.
vonulást az idjárás nagyon befolyá-
werden
durch die Witterung beeinflusst 13.
wesentlich cfr. 3.
Die Vögel erscheinen fast gleichzeitig in
A madarak ilimatologiai szempontljól megegyez vidékeken majdnem egyidlien jelen-
Gegenden, welche climatisch gleich sind. 14. Der Wanderungstrieb ist angeboren, nicht
nek meg.
anerzogen.
13.
14.
A
nem
vonulási ösztön velökszületett és
15. Indulás eltt sok
faj
gyülekez szállásokon
várja össze egymást.
A
IC.
Vor
Antritt des Zuges ziehen sich
viele
]
6.
Der Vogel kehrt vom Zuge
stets
auf den-
selben Platz zurück.
vonuló madár mindig eredeti
lakó-
helyére tér vissza.
17.
Vögel
Die
besitzen
starken
Orts-
und
llichtsinn.
A madarak
17.
15.
Arten auf Sammelstationen zusammen.
eltanult tulajdonság.
helyi
s
ismerete
tájékozási
Grundursachen des Zuges:
IS.
igen nagy. 18.
vonulás alapokai következk
.\
hfok
(i)
s
légáramlások
:
a)
Wärme und Luftströmungen
/>;
Licht;
Nahrung
() II)
világosság
r)
táplálék
:
:
;
;
Fortpflanzungs und Heimatstrieb.
p) Geselligkeit.
d) fajfenntartás és honvágj-
;
hajlam a társaséletre.
e)
1
9.
1
Érkezési és elköltözési dátumok önmaguk-
ban a kérdés megoldására még nem elégségesek ahhoz még az állandó és helyi változatok pon;
tos ismerete is szükséges. 20. Bevándorlásról,
vagy bizonyos fajok
elö-
madarak»
csupán egyes
geki>
:22. i23.
ú.
n.
«ritka vendé-
megfigyelt
24.
A
25.
Alkalmas fészkel helyet keresend, min-
faj
26.
igazi hazája.
tesz tájékozódó vonulást.
Olyan
fajok,
a melyeknek állandó helyi
változataik vaunak,
legalkalmasabbak a meg-
figyelésre. 27.
gewisser
Futva és úszva végzett vonulás nincs.
Die Zugsrichtung
23. Die
Schwankung
ist
ist in
nicht ül)erall die-
normalen
.Talireu
gering. 24.
madár
\'orrücken
eigentlich Ei-findungen. 22.
a
es ge-
Arten giebt es nicht.
selbe.
telen.
den
und localen Varietäten. 20. Einwandern oder
fajok
1,'t'vcssé
s
költhely
:
hört dazu eine genaue Kenntniss der constanten
mint fogalom, meg nem állanak. A vonulás iránya nem mindenütt ugyanaz. Az ingadozás normális években lényeg-
egyedei,
Ankunfts und Abzugsdaten genügen allein
nicht zur völligen Lösung des Problems
21. Irrgäste sind schlecht Iteoliacbti-te Arten,
nj'omulásáról szó sincs. 21. «Eltévedt
9.
Die 13rutgegend
ist
die
wahre Heimat des
Vogels. 25.
Zum
nehmen 2C>.
Auffinden geeigneter Brutorte unter-
alle
Arten Becognoscierungszüge.
Arten, welche constante locale Varietäten
bilden, eignen sich 27.
am meisten zur Beobachtung.
Laufende und schwimmende Wanderun-
gen finden nicht
statt.
32
Parker ITk.nuy On niditication and W. Ceylon. Ihis, 1883. :
Parker, Hknhv
ini,m-ati(m
1.
A
költés ideje és helye a táplálék,
még
tonság, de
A
3.
2000 év
vonulás oka
a
.^On nidilication
and migra-
1. Zeit und Ort des Bratens werden durch Nahrung und Sicherheit und noch mehr durch •Tahreszeit und Clima bedingt.
és biz-
inkáid) az évszak és climáté)!
i'iigg-
2.
:
tion in N\V. Ceylon.» Ibis. 1883.
in N.
h táplálék utáni vágy.
Die Ursache des Zuges
2.
ist
die
Siulit nacii
reichlicher Nahnang. elég,
a vonulás állandósítására.
3.
Zweitausend .Jahre genügen
um
den Zug zu
stabilisieren. 4.
Az a SEEBOHM-féle törvény, hogy minden alatt költ. mint a miuöt
4. Das von Seebohm aufgestellte Gesetz, wornaeh jeder Zugvogel in einem kältereu Clima
madár hidegebb clima vomilás alatt érint
•ö.
-
brütet als jenes der Orte
nincs kivétel nélkül.
A madár költhelye nem szükségképpen
származási helye
Menzbier M. " Die Zugstrassen der Vögel im europaeischen Russland. » Bull, de la Soc. Imp. d. Nat. de Moscau, Ann. 1886. Nr. 2. 1. Csupán két fkategoriába sorolható útvonalakatfogadhatunk el ú.m. »vise marináé litora-
:
:
:
:
les» és «vise subeontinentales" ;a «viEe submarino
littorales»
dem
">.
is.
;
welche er auf
ist,
Zuge berührt, kennt Ausnahmen. Der Brutort ist nicht notwendigerweise der Stammort des Vogels. Menzbier, M. «Die Zugstrassen der Vögel im europäischen Eussland.» Bull, de la Soc. Imp. des Nat. de Moscou. Ann. 1886. Nr. 2. 1. Man kann nur zwei gi'osse Kategorien der Zugstrassen anerkennen viae marinee litorales und viae subcontinentales viae submarino littorales haben die Bedeutung einer Übergangs-
csupán átmeneti jelentséggel bimak.
;
kategorie. 2.
Minden
biológusok egyéb,
a
faj
maga
vonulási
mint több
a mit a
2.
útnak neveznek, semmi
das,
útján halad,
s
útvonalának történetes
faj
ist
Jede Art zieht ihres eigenen Weges und
was die Biologen eine Zugstrasse nennen nur ein Zusammenfallen der Zugstrassen
egyesülése egész kiterjedésük kisebb vagy na-
einiger Arten auf einer kleineren oder grösseren
gyobb részén.
Strecke ihrer Ausdehnung.
3.
Magát a vonulás jelenségét a táplálkozás
feltételei
okozzák, az útvonalak
pedig létrejöttü-
ket a fajok terjeszkedésének, a táplálkozási és
hegy és
viszonyoknak köszönik.
vizrajzi
3. Die Erscheinung des Zuges wird durch die Bedingungen des Futtererwerbes, die Zugstrassen
durch die Geschichte der Ausbreitung der die Fütterungs
dingungen 4.
A költhelyek
vannak
befolyással
vonulási útvonalaira, de
nem
kizárólag
a s
faj
nem
minden fajnál ez szabja meg a legtöbl) szárazföldi madárnál az állomások változtatása is
:
vonulás közben
—
— egészen normális jelenségnek
tekintend. 5.
4.
Ai-t,
und oro-hydrographischen Be-
liei-vorgerufen.
Die Brutstationen üben einen Einfluss auf
die Zugstrasse der Ai't aus
schliesslichen
und nicht
;
aber keinen aus-
für alle Arten
für die
;
Mehrzahl der Continentalvögel muss der Wechsel der Stationen beim Zuge für eine normale Ei-scheinung
genommen
werden.
Az útvonalak idvel megváltoznak még
5.
Die Zugstrassen verändern sich mit der
vagy
Zeit,
entweder im Zusammenhange mit der Ver-
pedig vagy a
faj
elterjedési viszonyainak,
pedig a hegy- és vizrajzi viszonyoknak változá-
änderung
sától függleg.
Zusammenhange mit
in der Verbreitung der Ari,
oder im
der Veränderung der oro-
hydrographischen Bedingungen. C. Egj^ és
ugyanazon
nem mindig
6.
faj
vonul ugj'anazon az útvonalon
vannak esetek a mikor ez a különbség egy
;
és
és tavaszszal
—
csupán a vonuló egyedek száma szerint jut
ki-
ugv^anazon útvonalon
— szszel
A
vonulás jelenségeinél
játszik az utánzás, a
men
;
immer zusam-
in einigen Fällen spricht sich der Unter-
schied zwischen
dem Frühlings und Herbßtzuge Wege durch die ver-
auf einem und demselben
schiedene Zahl der Zugsindividuen aus.
fejezésre. 7.
Die Wege des Herbstzuges und des Früh-
lingszuges der Art fallen nicht
nem
utolsó szerepet
mennyiben egyik
faj
követi
7.
In der Ei-scheinung der Züge spielt eine
nicht
unwichtige
Piollc
die
Nachahmung, wie
33
a másikat,
s
külömböz
seregbe egyesülnek tollazatra nézve
.
.
.
fajok
wenn
egy
fiataljai
Verfolgung der einen Ai'ten durch die
anderen, das Versammeln zu Herden der jungen Vögel verschiedener Arten, die Ahnliclikeit
továhliá a liasonlatosság a
:
die
sth.
der Färbung u.
Az útvonalak öröklött ismerete
8.
és az egy-
8.
s.
w.
Die ererbte Kenntniss der Zugstrassen und
mást követ generatiók tapasztalatai helyenkint
die
az eredeti útvonalak megrövidülését okozzák,
Generationen führen in einigen Gegenden zur
s
Verkürzung der
egyszer útiriinyokra redu-
az útvonalak jellege
Erfahrung der einander allmälig folgenden ursprünglichen Zugstrassen,
reducieren die Zugstrassen auf bloss Ijestimmte
kálódik.
Zugsrichtung.
Az útvonalak jellegét nem csujiáu a vonuló alakok adják meg. hanem a nyáaú és téli tartózkodók váltakozása is, a mi összefüggésben van
Í).
'.).
a vidék jellegével
táplálékszerzés feltéte-
a
s
leivel.
A
10.
Bedingungen des Futtererwerbes steht. 10. Die Veränderungen in den Bechngungen des Futtererwerbes führen auch Veränderungen im periodischen Erscheinen der Vögel, nach
táplálékszerzés feltételein beálló válto-
zások a madarak periodikus megjelenéseit
is
megváltoztatják, a mire például szolgálhat az,
hogy
vonuló madár állandóvá válhatik és
egj'
einzelnes Beispiel der Über-
als
gang eines Zugvogels in einen Standvogel und umgekehrt dienen kann. Tristram, Canon Rev. Ibis. 1888.: «The polar origin of life considered in its bearing on the
Tristram, Canon. Rev.: «The polar origin of considered in its bearing on the distriV)ution and migration of Birds.» Ibis 1888. 1. Minden madár tartózkodási körének északi life
distribution
and migration
of Birds. »
Jeder Vogel brütet im
1
nördlichen Theil
seines Aufenthaltsortes.
részein költ.
Ugyanazok a madarak, a melyek költés
kedvéért magasabhra fajokról,
wozu
sich
viszont.
2.
Die Charakteristik der Zugstrasseu wird
bestimmt nicht nur durch die ziehenden Formen sondern auch durch die Ablösung der Sommer und Winterbevölkerung, was im Zusammenhang mit dem Charakter der Gegend und den
mennek észak
akár egyedekrl van szó
kiegyenlitésül mélyebbre
mennek
felé,
—
2.
— akár
Jene Vögel, welche des Brütens wegen högleichviel ob Arten
— — ziehen ausgleichshalber
her nach Norden ziehen oder Individuen
mintegy
déli irányban.
fer
tie-
nach Süden.
táp-
3. Jeder Zug nach Norden wird durcii das Brüten jeder nach dem Süden führende wird
4. Az útvonalak a fajok sokfélesége szerint különbözk s gyakran keresztezik egymást.
durch die Nahrung und Wärme bedingt. 4. Die Zugstrassen sind den verschiedenen sie kreuzen Arten gemäss sehr verschieden
3.
Minden északnak irányuló vonulás s minden délnek tartó a
—
költés kedveért,
a
;
lálék és melegért történik.
:
:
sich oft. 5.
A
tropikus zónák madarai
nem vonulnak
ezek költésre a magasabl) hegyekre húzódnak télire a völgyekl)e
jönnek
5.
;
Die Brutvögel der tropischen Zone ziehen sie begeben sich des Brütens wegen auf
nicht
s
;
Höhen und kehren
vissza.
für den
Winter in
die
Nie-
dernngeu zurück.
Seebohm Henkt «The geographical :
tion of the C'haradriide (Preface)
1
.
Az
jedési
északi
vidéken
költ,
mint a
:
;
s
alle
elter-
2.
azok a területek, a
annál
delilili
tájakon
telel.
distri-
am
nördlichsten
Rande
ihres
;
Zuge besucht. 2. Je höher nach Norden der Vogel im Sommer zieht, desto südlicher geht er für die Win^
Minél magasabbra megy egy madár nya-
Aquila. Yl.
«The geographical
abgesehen von der Hemisphäre, brütet jeder Zugvogel in einem kälteren Clima als jenes der Orte ist, welche der Vogel auf dem
melyeket vonulás közben érintenek.
ralni,
Zugvögel
Zugsgebietes
a hemi-
minden madár hidegebb
mink
:
bution of the Charadriide iPreface). 1888. 1. Auf der nördlichen Hemisphäre brüten
hamisphœra madarai mind
körük északi részein költenek
sphíeráktól eltekintve
Seebohm, Henry
distrilm-
1888.
I
terszeit.
34
Gaetke H.:
oDie
Helgoland
Vogehvaitc
Gaetke, H.
.1
Braunschweig 1891. lyet
Braunschweig.
Megkülönböztetünk tavaszi vonulást, me-
1.
pihenési hajlam hiánya
()
a tovavonulásra ösztökél nyugtalanság és
sietség jellemez.
Ok
a
s
faj fenntartási
I>)
ösztön.
()
Ismerünk továbbá szi vonulást, melynél a jellemz momentumok teljesen
tavaszi vonulást
Mangel
an
Az útvonalak
a két
évszakV)an
nem ugyan-
A
vonulás megíigj'elhetsége normális
szonyok között érzékeink körén kívül esik. idjárás 5. Csupán zavaró körülmények
—
Die Ursache
ist
vi-
die der
Momente
Früh-
fehlen.
Die Wege sind in beiden Jahreszeiten nicht
3.
Der Zug unter normalen Verhältnissen
4.
entrückt sich der sinnlichen
—
5.
Störende Einflüsse
kis töredékeibe.
nomens. (). Der Zugflug
A
vonulási repülés sebessége óriási,
kmt érhet
A
el
s
53
óránkint.
den
keit, bis
vonulás magassága
25
ca.
— 35000
láb
Einblick
A madarak
azt a légréteget választják, a
vonulásra, a mely a legalkalmasal)!)
áramlatokat
:
így a lég-
Bruchstücke
-
gestat-
des
Phä-
von reissender Schnelligeiner
in
Höhe
von
stattfinden.
Die Vögel wählen jene Luftschichten, wel-
che für der Zug die geeignetesten sind
;
ebenso
geeignete Strömungen.
is.
A megfelel
ist
Der Zugflug kann
7.
8.
in
Wahrnehmung.
— Witterung
53 geogr. Meilen in der Stunde.
25—35000 Fuss
lehet.
9.
der Fortpflanzungstrieb.
Es giebt einen Herbstzug, wo
2.
ten
8.
l)e(iucmere
Mangel an Neigung Piast zu halten, Unruhe und Hast im Weiterziehen.
következtében nyerhetünk betekintést a jelenség
7.
für
dieselben.
azok.
6.
Neigung
lingszug charakterisirenden
hiányzanak. 3.
11)
Wege.
II)
4.
S!)l
rakterisiert ist durch
:
a) kényelmesebb utakhoz való hajlani hiiiuya,
2.
Vogelwarte Helgoland.»
«Die I
l.'Es giebt einen Frühlingszug. welcher cha-
légrétegek és légáramok meg-
ismerése nagy érzékenységrl tanúskodik.
Das Treffen der geeignetesten Luftschichten und Strömungen deutet auf grosse Sensi9.
bihtät.
A vonulást vezérl öregekrl meg nem állhat. 11. A korok szerinti különválás 10.
még
fennáll
pedig
szóló tan
azonban
elbb
11)
Útvonalak nincsenek, csupán "útirányok»
A
vonulás
nem
A madarak
14.
15.
A
czélszeren,
tehát
ösztön-
cselekesznek.
vonulás arczvonala megfelel az
Im Herst beginnen die Jungen den Zug. Es giebt keine Zugstrassen, sondern Zugs-
h) 1
2.
elterje-
13.
Der Zug entwickelte
sich
zügen und Vererbung. 14. Die Vögel handeln
nicht aus Irr-
zweckentsprechend
somit instinctiv. 1
Martorelli, Giacinto Prof., sive delli Ffolli migranti etc.»
A
vorerst die Al-
richtungen.
désnek.
1.
z.
Im Frühjahr kommen
ten au.
.
kóborlásból és öröklésbl
fejldött.
szeren
Die getrennte Zugsordnuug nach Alter
1 1
;
h) szszel pedig a fiatalok kezdik a vonulást.
13.
Die Führerschaft durch alten Individuen
besteht u.
:
a) tavaszszal az öregek jönnek
1 2.
10.
besteht nicht.
«Le mute regres-
1892. könnysége, a
hel\ \:iltn/t:itiis(iknak az a
melyre a niailaïak testalkatuknál fogva mintegj' teremtve vannak, volt oka a vándorolgatásoknak, melyek utóbb szabályszervé s nagyszabásúvá váltak.
5.
Die Zugsfront entspricht
dem
Brutgebiete.
Martorelli Giacinto, Prof.: "Le mute regressive delli Ucelli migranti etc.» 1892.
Die Leichtigkeit der Ortsveränderung, für 1 welche die Vögel auf Grund ihres Körperbaues praedisponirt sind,
war
die
Ursache der Wande-
rungen, welche regelmässig und erblich wurden. 2. Die in der arktischen Region durch Jahr-
lehlés, vagj' egy a speciális jégkorban létrejött
hunderte hindurch andauernde Abkühlung oder eine durch specielle Eiszeit entstandene Ver-
változás tagadhatlunul nagy
änderung übten
2.
Az arctikus régiókban századokon hatást
át tartó
gyakorolt
unstreitig
einen
gewaltigen
35 a
mailaiak elterjedésére és
eloszlá-
sz!unl)eli
und
Differenzie-
rung der Yögel aus.
sára.
A hmérsék
4.
Eintluss auf die Distribution
mely
lásra,
l>ef()lyása lénvefítelen
szerint inkább a
vonu-
í»
tá]ilálkozás és az
(intVnntartás kényszerében gyökerezik.
Die Temperatur übt keinen entscheidenden
3.
Einfluss auf den
Zug
der Notwendigkeit
derselbe basiert auf
aus,
Ernährung
der
und
der
Sicherheit.
A
jelenleg
vonulónak ismert fajok
nem
olyan nagj', hogy
mint inkább szabályt.
A
5.
nem
vonulás
ugyanazon
faj
Anzahl der gegenwärtig ziehenden
Die
4.
annyira kivételt képez,
Vögel
als Regel, wie als
folytonos,
egyedeinél
még
s
egy és
sem egyforma.
Der Zug
5.
auch
bei
Zug eher
so bedeutend, dass wir den
ist
ist
Ausnahme
halten dürfen.
nicht beständig
und
erfolg-t
den Individuen ein und derselben Art
nicht gleichmässig.
A
G.
vonulás változatai szoros összefüggésben
vannak a madai-ak azon
vonulási
melyeken megfordulnak.
teriiletekkel, a
Legtöbb vonuló madárfaj színezete
7.
alább a mi hemisphaeránkon csak kevéssé lás
sajátságaival s
bindung. leg-
vagy egyáltalán
-
feltn, vagy pedig csupán a vonu-
befejeztével
tnvé. 8. Ha
—
már
a költhelyeken lesz
fel-
Die Färbung der Zugvögel
7.
Hemisphäre
serer
egy és ugyanazon fajnál ivar szerint színbeli
ivarérett
hímek
eltérés
vagyon,
még
színezete,
a
ezeknél az
tanyákra
téli
való elindulás eltt, a csalódásig hasonlóvá lesz
nem
költenek,
melyek az egyik hemisphseran
költenek a másikon, ellenben át-
rándulnak de csak 10. lást
A
auf un-
— entweder wenig auffallend,
oder es wird dieselbe erst nach Beenfligung des
zum
Wenn
8.
Brutorte auffälhg.
zwischen den Geschlechtern ein und
derselben Art ein bedeutender Unterschied in der
Färbung
besteht, so wird die
Färbung der
Männchen noch vor dem
fortptlanzungsfähigen
Männchen zum verwechseln fajok,
der gros-
Aufbruche zum Winterquartier jener der jungen
hímek tollazatához.
Azok a
9.
ist bei
— wenigstens
sen Mehrzahl derselben
Zuges
lényeges
a fiatal
(). Die Variationen des Zuges stehen mit den Zugsgewohnheiten der Vögel und jenen Örtlichkeiten, welche sie aufsuchen in engster Ver-
9.
Vögel brüten nicht auf der anderen, begeben sich jedoch auf letztere
nuífiodiii/aralníii'fi.
vonulás, a melynek ezt a ketts nyara-
köszönik, viszi e madarakat a sarkköröktl
ähnlich.
Die auf der einen Hemisphäre brütenden
10.
Der ZuK, mlMloe
ten dieses zweitaelien
im
zii'cilc»
Sonnncr.
.lessen sie die
Wohltha-
Sommers geniessen,
führt
diese Vögel aus der arktischen Region in die
a kontinensek déli részeibe és viszont,
südlichen Theile der Continente und umgekehrt.
M A .
trópusok alatt fészkel madarak vagy
egyáltalán nem, vagy csak igen korlátoltan vo-
nulnak. 12.
Legtöbb, észak
felé tartó
vonulásnak vég-
a dél felé tartó vonulás okai
czélja: a költés;
pedig a táplálék, meleg és fény. 13.
gett
Az
a hely a hova egy adott
szánnazási helye 14.
Nem
faj
költés vé-
nem szükségképen
vonul annak a fajnak
hogy a költés czéljából kivá-
lasztott területek, a vonulás alatt érintett terü-
letek
között
mindig a leghidegebb
climával
bírnak. 15.
Általában
egyedek, melyek
az, hogy azok a fajok és magasra mennek északnak,
áll
messze mennek dél l(>.
Sok
id
i'lkülönitósét
und Licht 3. Der 1
Brut
is.
áll az,
brütenden Vögel zie1 1. Die in den Tropen hen entweder gar nicht, oder nur in höchst beschränktem Grade. 12. Beim grössten Theile des nach Norden führenden Zuges ist das Ziel das Brutgeschäft, beim Zuge nach Süden ist Nahrung, Wärme
felé
telik el, a
míg a vonulások a
eredménvezik
;
fajok
annál rövidebb
id
Ort,
zieht,
wohin eine gegebene Art behufs
ist
nicht
notwendigerweise
Stammort derselben. 1 4. Es trifft nicht immer
der
zu, dass die behufs
Brut aufgesuchten Territorien unter den aufgesuchten das kälteste Klima haben. 15.
Im Allgemeinen gehen
Individuen, welche hoch
jene Arten oder
nach Norden ziehen
nach Süden. Es verstreicht viel Zeit ehe die Wanderungen zur Differenzierung der Arten führen auch
is.
die Ursache.
J
tief
ü.
:
alatt
képzdnek
ki a
vonulannak
tölilié-kevéslilié
umso kürzere
Zustandekom-
Zeit genügt für das
men mehr- weniger
szeral)eszök módosulásai.
auffallender ^Modificationen
des Zuges.
Egy és ugyanazon faj más-más coloniái más-más útvonalakat követhetnek, a melyeknek 17.
irányai egymást keresztezhetik
is.
17.
Die verschiedenen ziehenden Colonien
und derselben Art können verschiedene Richtungen verfolgen und können sich deren ein
Wege auch i
8.
A
nem
tájékozási-ösztön
csalhatatlan
:
do
a korral gyorsan fejldik, s tökéletesebb lesz. 19.
A
vezetik,
bel,
madarak a melyek az utat már megtették és fiatalabb generátiót öregebb
Ha
madarak az öregektl történetesen elszakadnak, csak nagy nehezen innen van az, hogy találják el a helyes irányt az «eltévedt madarak» legnagyobb része a fiatal ezek a
fiatal
;
generatióból kerül
Newton theoriáját
ki.
A. Prof. állította
fel
a
schnell
nicht intalli-
ist
aber mit
sich
dem
Alter
und wird vollkommener.
Die junge
Generation wird durch
alte
Weg schon gemacht haben daher keimen. 20. Wenn these Jüngeren von den Alten zufälligerweise abseits gerathen, finden sie den richtigen Weg höchst schwer daher kommt es. dass die Mehrzahl der Irrlinge der jungen Ge-
késbb érkez
«
túltelítés
.>
neration angehört.
Newton
vonulók, az illet
hypothese
kényszeritik a korál)l)an
túltelítésével
;
mi annyit
(Überfüllnngstheorie), a
jelent, hogj' a
terület
entwickelt
sie
19.
ki'euzen.
Die Orientieningsgabo
Vögel geführt, welche den
ismerik. 20.
18.
vögel die
A.
:
Prof. Stellte
Überfüllungs-
die
wornach che ankommemlen Zugschon angekommenen durch Ulierauf,
érkezetteket a tovább vomilásra.
füllung des Gebietes verdrängen.
Ezekbl a szemelvényekbl láthatjuk, hogy már a XlII-ik század koronás madarásza, II.
der gekrönte Auceps des XIII. Jahrhundertes.
Wir sehen
in dieser Zusammenstellung, dass
Kaiser Friedeich der Zweite, über den Zug der
Frigyes császár a vonulásról olyan nézeteket táplált, a melyek lényegében csak alig-alig térnek el még a legmodernebb codificatióktól is.
Vögel Ansichten hatte, welche sich
Még
a mit Frigyes császár a madarak
Vorsehungskraft nennt,
mond,
manchem Codex neuer
azzal
is,
iielérzetérlii
egy codexeben
9.*
— az ujabb idk nem
dem Wesen
von modernsten Cochficationen nicht unterscheiden. Selbst das, was Kaiser Friedrich
nach
selbst
9*
—
Zeit wieder
spiegelt in
und
ist es
s
sehr zu bedauern, dass gerade jener Theil des
igazán nagyon kár, hogy a kéziratnak épen azok
Manuscriptes verloren gieng, welcher über die
újból és újból találkozunk,
a részei vesztek
rl
el,
a melyek azokr-ól a területek-
— clima — szólnak,
rinte
a
hova a vonulók
sze-
Territorien
— Clima — abhandelte, wohin sich
die Zügler begaben.
Und nun mögen
mennek.
S most hadd következzék a codexek anyaga Ijetürendben
:
4/.Y(c/rí7y/o/,-
;
megkerültetnek, Naumann
legyzhetetlenek akadályoznak, Homeyer Beiiépesífr'n felé történik
;
;
(l.l;
—
9.).
—
a költ helyek B.-e délrl észak
Weissmann
1
.).
—
A madarak
elre megérzik az idjárást. Frigyes császár, 9.). Idjárás iránt elérzettél birnak, Brehm 14.) Nagy érzékenységgel birnak, Gaetke, 9.1. Az idt elre megElérzet
;
—
— —
* A comnientárbau és egyeztetébeii alkalmazott számok, hivatkozott szerzk illet codexeinek egyes
líontjait és tételeit jelzik.
die Materien
Ordnung folgen Alter und Gesrhlrrhl. Zieht Gaetke 7.— Die Jungen rüsten scher
in alphabeti-
:
IÍAISER Friedrich
oft
besonders.
sich besonders.
7.
Be^ieilehutii der Brutgebiete. Erfolgt von
nach Nord. Weissmann
1
Süd
1.
am
BrüU'znrie. Befindet sich
des Zugsgebietes. Seebohm Aufenthaltsortes. Tristium
1. 1.
nördlichen Bande
- Im Norden des
—
Ist
nicht not-
wendigerweise der kälteste Theil des Zugsgebietes.
Martorelli
14.
* Die im Commentar und der Vergleiclmug angebrachten Zahlen beziehen sich auf die Punkte oder Paragraphen der Codices der angeführten Auetoren.
37
érzik,
nem
HoMEYER
—
3.).
bírnak, Kessler
masak, Beehm
Elönnoiindiís
—
Idjóslásra alkal-
Ist nicht
notwendiger-
weise der Stammort der Art. Parker
—
5.
Ist
Stammort der Art. Heimat der Art. Ho-
nicht notwendigerweise der
C'H //rr(///(/()(7
A madarak
20.).
BiKlarl als Heimat.
I'gy látszik elcrzettel [.).
I
1().í.
Homeyek
nincs,
tájékozódó útakiit tesznek,
—
^Iartorelli 13.
meyer
Ist die
— Übt keinen ausschliesslichen Ein— einen
24.
auf den Zug. Menzbier
HOJEEYEIÍ 25.).
fluss
A vonuló madár állandó madárltól A vonulás a kóborlásból vált azzá, Fájíer ö.). fejldött ki, Weissjunn 2.). A vonuló madár
Eintiuss auf den Zug. Gaetke 15.
tulajdonsága a vándorlás folyamán fejldött
Die Ankunft der Arten an verschiedenen Punk-
Fi'jló'ilí's
;
—
—
A
Weissmaxn
12.1.
fejldött
Palmen,
ki,
kóborlásból jött
Gaetke, 21.).
—
hanem
Eltévedés
A
vonulás
nem
gleich sind.
Weissm.\nn
teremthetnek új útvonalakat, Palmen
Ki, 17.).-
Yonulási utak alkalmat adhatnak formák kelet-
A
-
1.1.
3.).
—
ezigányos vonulásra,
a
fontos
okozzák ezt a táplálkozás
;
Menzbier, W.).
feltételei,
A madarak
vonuló madár átváltozhatik
állandóvá és viszont
Paeker,
-
kiváltképen
életmódja
Brehm,
9.).
id
Sok
— 2000 év elégséges,
múlik
addig, a
el
mig
a
vonulás a fajok subspeciíikus elkülönítésére ve-
is
— A vonulás módosítására — elégséges, Mabtorelli,
FfNcAc/ó/íc///
mint a madár hazája nem szük-
zet,
Martorelli,
id
kevesebb
16.).
16.).
Parker,
5.).
— Nem
szükségkép szár-
mazási helye az adott fajnak, Martorelli,
A
faj
— Nem
hazája, Homeyek, 24.).
kizárólagos hatást a vonulásra, Menzbier
A
vonulásra hatással van, Gaetke,
13.).
—
gyakorol
15.)
4.).
—
—
Ifiii/cr
kezése eltti 3.).
—A
F.-t
Wallace,
4.).
:
A
vonulás
idkl)ül maradt
még ránk,
-
Az átrepülés
a F. kelet-
át,
oly helyeken tör-
A
—
indulás eltt
fiatalok
— Sok
faj
összeverdik vonulás eltt, Frigyes császár
7.),
felgyülekeznek. Frigyes császár
7.).
Hcüár Öreg madarak messzebb mennek délre Minél magamint a fiatalok, Wallace, 3.). sabbra megy egy faj északnak, annál mélyebbre ;
megj'
délnek
Martorelli,
Homeyer
—
is,
15.).
Seebohm,
—
2.),
welche
chmatiscli
13.
—
—
Eigenschaften des Zugvogels entwickelten sich
—
während des Wanderns. Weissmann 12. Der Zug entwickelte sich aus dem Streichen. Palmen 16. Der Zug entstammt nicht IrrzüIrrgen sondern wurde ererbt. Gaetke 13. züge giebt es nicht. Homeyer 21. - Der Wan-
—
derungstrieb
Homeyer
—
ist
vgl.
14.
breiten die
Ai't
angeboren, nicht anerzogen.
Weissilínn 12.
—
IiTgäste
aus und können neue Zugstras-
Palmen
sen kreirén.
18.
17,
—
Zugstrassen
können Anstoss zur Formenbildung geben. Palmen 20. Das zigeunerartige Leben ist für Aus dem Zugvogel den Zug wichtig. Brehm kann ein Standvogel und umgekehrt entstehen. Ursache che Bedingungen des Futtererwerbes. Menzbier 10. Es genügen 2000 Jahre um Es verden Zug zu stabilisieren. Parker 3. streicht viel Zeit, ehe die Wanderungen zur 1
.
—
—
—
che Modification
Tristram,
2.),
des
Zuges genügt eine
kürzere Zeit. Martorelli 16. Füln-eysrluift durch
Besteht. Weiss!VL4.nn
— Besteht
4.
erfahrene
—
alte
Vögel
Besteht. Martorelli
Gaetke 10. Nahrung und Temperatur. Hunger und Liebe. Kaiser Friedrich 6. 19.
Grund des
Brehm Itfljii'k:
kein
Der Zugvogel entstand aus dem Standvogel. Faber 5. Der Zug entwickelte sich aus dem Streichen. Weissmann 2. Die
Wallace,
medenczére osztó földnyelvek voltak, Weissmann, 6.). Gi/nIfIkCzi'i
ist
—
Differenzierung der Art führen. Mabtorelli 16.
csupán egyes helyeken repülik
ténik, a hol régebben a tengert több
(Dieses
5.
EiilicickcIuiK/.
Für Földközi
ü.
Gegenden,
in
Früh-
Die Vögel erscheinen fast
—
;
ségkép származott a madár a jelenlegi fészkelhelj'röl,
—
bei
Middendoeff.
gleichzeitig.
ungleich. Kf.ssler
öröklött sajátság,
terjesztik a fajt, s
1
ist
Widerspruch).
nem létezik, HoMEYER, eltanult, hanem 14.),
kezésére, Palmen,
ten
im Polarkreise
Erfolgt
Eiiilri'fJ'cii.
und Spätvögeln
gleichzeitig
— A vonulási ösztön nem Homeyer, lásd — Eltévedt vándorok
veleszületett, 12.).
ki,
vonulás a kóborlásból
1-5.).
létre,
—
13.).
—
Ülit
4.
irichl.
Zuijes.
—
—
Nahrung. Weissslínn 10. Sucht nach reichlicher Nahrung. Parker 2. Ei-nährung und Sicherheit. Mabtorelli 3. E. A.
1.
Futtererwerb. Menzbier
3.
— — —
— Leichtigkeit der — Nach Nor-
Ortsveränderung. Martorelli
1.
den das Brüten, nach Süden die Nahrung. Martorelli 12, Tristram 3, vgl. Kaiser Friedrich G.
— Wärme,
Licht, Nahrung, Fortpflanzung,
Heimat, Geselligkeit, Luftströmung. Homeyek
//(///
'D-áiiijt-fti-i;
('.s
igen nagy Lásd «ösztön». madarak hidegebb vidékiiiiidiirakiiak
;
)
—
17.).
— A — melegebbre és viszont
Idö, (vonvilási i'l
A
:
H.-ük van, Homeyer,
gium et reditus), Feigtes császár, 1 .). és szi vonulás van, Gaetke, 1.) 2.).
UiiKÌeriiisse. (').
— riiülierwindliche hindern. Homeyer
császár,
A
:
Homeyer,
vonulásra hatással van, Frigyes
2.). - -
—
12.).
Kessler,
—
Nagyon befoly reá, 5.). Lényeges befolyással van,
Gaetkk.
10.),
K.jAERBÖLLiNG,
4.)
5.).
Maetorelli,
3.).
Igen befolyásolja a vonulást,
— —
Iníi/y (a vonulás
Semmi
hatással nincs rá,
—
D-^E, Ny—>K,
a);
— Folyók DNy-»- ÉK, ÉK -^ DNy. — Partok Hedglin, tengei-partok szigetek befolyásolják, Kjabrbölling, — Brehm E. völgyek Folyók — Kessler, A folyamokat keresztezi é.
és
t.
i.
irányítják,
3.Ì.
és
-
1.).
A., ±).
irányítják,
és
is.
1.).
des
//(;///
meyer
liánU
noeli
Iírkum
Das AhnungBvermögen. Idem 14. Werden umgangen. Nauìlvnn
-
15.
vonulnak, (passa-
— Tavaszi —
Kaim weder (liin-li Xalir\ingsmangel
Is.
durch Luftströmungen erklärt werden.
—
h.
Sehr hoch. Brehm
'/Aiijes.
9.
Ho-
5.,
25,000 bis 35,000 Fuss. Gaetki-:
7.
Die Vögel handeln instinctiv. Gaetke Der Zugsinstinct hängt theils von der
Iiisliiiet.
14.
—
der traditionellen HePalmém 14. Mittebneer. Der Zug bestand schon vor EntDas stehung des Mittelmeeres. Wallace 3. Überfliegen erfolgt an gewissen Stellen. Wallace 4. Das Überfliegen erfolgt an Stellen, wo früher Landbrücken waren, welche das Mittelmeer in mehrere Becken theilten. Weissjl\nn ti. Ort- und RIeldsiiiii. Die Vögel besitzen starken Ort- und Riehtsinn. Homeyer 17. vgl.
körperlichen, theils von redität ab.
—
—
Instinct.
Késlelteti
MlDDENDORFF,
Kóborlás császár,
magasság
a
:
3.) 4.).
—
7.).
—
A
a völgj'ekbe. Frigyes
I
Martorelli
liìiliejiìiidde.
15.
—
1st
nieb infal-
18.
Die Vögel befolgen eine Art
Einquartierungssystem.
Brehm
-
13.
Es giebt
unter den Luftstrassen Piaststationen. Naumann
l.í.
Iriillctel.'
Kiiiti'i
5.),
angeboren. Weissjlvnx
— Traditionell. Palmen
libel.
trópusok alatt a hegyekrl a
völgyekbe, vonulást helyettesít, Tristram, Martoheij.i,
OyvV////c/)o/í/N7/í//c. 1st 7.
A hegyekrl
;
a nagyobb távolság,
s
A
:
vouulási kör legészakibb
részein vannak, Seebohm,
— A tartózkodási
1.).
Nem
— Es giebt regelmässige und unregelmässige — Die Zugvögel Erholungsorte. Homeyer 3.
11.
követ-
halten sich während des Zuges auch an unge-
hogy szükségkép a vonulási kör leghidegebb részén legyen, Martorelli, 14.).
geeignete Orte eilen die Zugvögel rasch dahin.
kör északi részén, Tristram,
-
1 .).
kezés,
—
Kor
nem
és
Gaetke,
7.).
Gyakran elkülönítve vonul,
;
— A
Frigyes császár,
Palmen
-
Homeyer
lási
A
;
A madárnak
ösztöne van és honvágyat érez, Faber,
nem
vonulási ösztön
stets
tulajdon,
Palmen,
A madarak mann,
4.).
—
Magasnáfi
1.).
Viele Arten
vele-
— Öröklött — Martorelli,
13.).
a vonulást
sich vor
—
!.).
úgy tanulják, Weiss-
Die -Jungen versammeln
;
Igen nagy, Brehm,
— 25—35000
Megérkezés
;
A
láb,
Gaetke,
5.).
7.).
—
Különböz helyeken más
nem ellenmondás
vidékeken
!)
és más. Iíessler,
;
Homeyer,
4.).
13.).
Kis madarak alkonyatkor,
gyok nappal, parti madarak
—
6.).
— A climára egyjelleg —
majdnem egyidej, Homeyer,
Napszaka
statt des
éjjel
5,
na-
vonulnak,
von Höhen
7.
den Zuge. Kaiser ins Thal.
Kuser
— In den Tropen
Zuges von den Höhen ins Thal. Trist-
Martorelli
1
1
Tageszeiten. Kleinvögel ziehen in der
merung,
—
sich vor
7.
Slrleh. Besteht
Homeyer,
Sarkkörben korai és kései voesik, Middendorff, 5.).
sammeln
Friedrich 5 und Sewertzow5.
ram
nuló fajnál egy idre (Ez
Friedrich
14.).
un-
auf demselben Punkt.
dem Aufbruche. Kaiser Friedrich
vonu-
hanem
eltanult,
Homeyer,
született tulajdonság,
5.).
e)
— Über
Iti.
SaiiuiielstaliDiieii.
—
Lényeij (a vonulás
2.
'.).
Rüekkeln: Erfolgt
külön gyülekeznek,
fiatalok
7.).
eigneten Orten auf. Sevtertzow
die grossen
vögel in der Xaelit.
Vögel
Homeyer 4. Die Höhe und
Versiiiiteinl iciiil.
Entfernung. Middendorff Vurgefüiil.
Die
Vögel
Däm-
am Tage, die Stranddie grössere
3. 4.
haben
eine Vorse-
hungskraft für Witterung. Kaiser Friedrich U.— Haben ein Ahnungsvermögen für Witterung.
Gaetke — Besitzen grosse — Hallen Vorgefühl für Wetter. Homey-er 3.—.
Brehm 1).
14.
Sensibilität.
39 0/.'//.
Táplálék és hfok, Frigyes császár,
:
Táplálék, Weissivl\nn, vágy, Pakkeu,
BIEU,
3.).
Mahtouelli, vonulásnál Trjstram,
—
1.).
Tú|ilál('kszi i/('>,
Észak
15.).
sem légáramok
—
es
ki
nem
UV//!'.
I
Homeyek
20.
—
Gaetke Menzbier G.
Osztdii
rungs- und
gen.
Er
Homeyer
ist ererbt.
Palmen,
i^7i('/íó
13.).
//('///('/.
.
A madarak
levegbeli útirányok alatt
pihen
és rendkívüli
bizonyos beszál-
ú, n.
13.).
pihen
3.).
11.).
madarak, vonulás közben nekik meg vidékeken
felel
— Nekik
2.).
is
—
szál-
— Vaunak rendes — tanyák, Homeyer,
lások vannak, Naumann.
A
öröklékenységtl
Brehm,
követnek,
rendszert
lásolási
A
—
tartózkodnak,
meg nem
nem
Severtzow,
felel vidékek
felett
—
a
madarak gyorsan elvonulnak, Palmen, 8.). je); A földi madarak renRend (a vonulás detlenül, mások ^ alakban vonulnak, melynek
—
egyik szára hosszabb. Frigyes császár,
A
korra
13.).
—
nemre különbözk elkülönítve men-
s
nek. Tavaszszal az öregek járnak ell, szszel a (íaetke,
fiatalok,
másutánban
1
1.).
A
vonulás bizonyos egy-
egymást mellzve megy végbe,
és
—
Minden vonulásnál vannak elrsök, fövonulás és utórajok, Homeyer 6.).
Palmen,
IL).
Repülén
szédületes gyors, Gaetke,
;
fi.).
— — —
Nem történik teljes ervel, Middendortf, 2.). Szél A madarak széllel vonulnak. Frigyes ;
császár,
1
és
.)
1
Homeyer
vonulnak, Faber,
széllel
nulnak. Bkehm, Tájrkozóílnn
6.). ;
—
Velük
— Különböz — Szél ellen vo-
2.).
4.).
született,
Weissmann,
— Traditionális tehetségük, Paljién, — Nem csalhatatlan, Martorelli, 7.).
14.).
—
Az elz tél nagyon befolyásolja a vonulást, Brehm, 2.). Middendorff, 1.), 7.).
Enyhe I
:
tél
gyorsítja a vonulást, Faber,
'Icdiudak
azok, BIBR,
;
Gaetke, fi.).
—
Tavaszszal és szszel 3.).
— Nem
Vezeti;; Tapasztalt
2.).
— —
nem ugyan-
azonosak, Menz-
véu madarak,
Weiss-
Der
—
4. Er ist ererbt. Palmen 13. Martorelli 1. Die Vögel lernen 1
—
4.
Die Vögel ziehen I
—
1 .
—
~
—
—
— —
—
—
—
—
.
—
eigene Strasse. Sevtortzow bier
2.
— Die Zugstrasse
1
Tristram
,
ist die
Verbreitung der Art. Menzbier
4,
Menz-
Geschichte der
—
Es giebt Gaetke 12. Es giebt kauiti Zugstrassen. Kessler 10. /ugijreiize. Alte ziehen weiter nach Süden als Junge. Wallace 3. Brehm U. Je höher die Ai't nach Norden geht, desto tiefer zieht sie nach Süden. Seebohm 2, Tristram 2, Markeine Zugstrassen.
Homeyer
5.
—
1,
—
—
torelli 15. /»////»//. Ist
18.).
Tri
5
—
angeboren, nicht anerzo-
ist
Kaiser Friedrich
Î
Wande-
1.
///// dem Winde. und Homeyi:e 2. Sie ziehen iidt oerscliiedeiieii Winden. Faber 4. Sie ziehen neuen den Wind. Brehm fi. Willier. Der vorhergehende hat grossen Eintiuss auf den Zug. Brehm 2, Middendorff 1. und 7. Milder Winter beschleunigt den Zug. Faber 2. W'illeriiiKi. Ist von EinÜuss auf den Zug. Kaiser Friedrich 10, Gaetke ö. Ist von grossem Einfluss. KjAERBÖLLiNci 2. Ist von wesenthchem EinÜuss. Homeyer 12. Beeinflusst den Zug sehr. Kessler 4. u. 5. Übt keinen entscheidenden Einfluss aus. Martorelli 3. Zui/iiart. Laufend und schwimmend zieht kein Vogel. Homeyer 27. Zieht so mancher Vogel. Brehm 7. Es giebt Zugbezw. Heer Srassen. Brehm 12, Naumann 1, Middendorff 1 und 2, Weismann 5, Palmen 3, Martorelli 17, Menzbier 1. .Jede Art zieht ihre
Wiiiil.
el,
vonulási ösztön részint a
részint a traditionális
testi,
függ,
A
-
l-.l.
Nicht immer
Heimwehtrieb. Faber
Wanderungstrieb
Brehm,
A madarak ösztönszerleg járnak
,-
1
—
3.
Weisen des Ziu/es. Der Vogel besitzt
'ki.
Ifi.
Giebt
Sind während des Hin- und Piückzuges
das Wandern. Weissmann
Gaetke,
Brehm
Die Vögel unterneh-
dieselben.
iiirld
táplálék-
merítik,
Brehm,
Sej tési képesség,
luauchbar.
\\'etterproíJ;nose
Recognoscierungszüge. Homeyer 25.
dieselben.
iá.),
— Meleg,
Sem
-
S.).
///(/(/.
men
haza, társasélet,
fajfenntartás, I
6.).
— /ur
Vorrürkei, hihì Eimiuimleni der Art.
(Irlltlé
Martorelli,
Frigyes császár,
és
légáramok, Homeyer, hiány,
11.
ÍMf.nz-
IVlr n kultcs,
táplálkozás,
táplálék,
fény,
Schoiucii kein VorKi'luhl zu besitzen. Kessler
—
lielyvált()Zl;llli:il;i- knliiivil-rov,
a
3.)
1.).
— B táplálék iránti
10.).
3.).
A
^
E. A.,
Táplálkozás és önfenntar-
2.).
Martokelli,
tás,
Brehm
szerelem,
l'Jhség és
(á.i.
reissend schnell. Gaetke
Geschieht nicht mit
Middendorff
dem Aufgebot
6.
—
aller Ki-aft.
2.
Zne/Oì'dìniii!/.
Die Landvögel ziehen ohne Ord-
nung, andere in
< Ordnung
;
ein Schenkel
ist
—
Nach Alter und Kuser Friedrich 13. Geschlecht getrennt. Im Frühjahr kommen die
länger.
Alten früher, im Herbst gehen die Jungen frü-
40 MANN,
— Tannak, Mautorklli,
4.Ì.
csenek, Gaetke, Visszafci'éíi
;
Nin-
l!».).
—
10.).
der-
Mindig ngyana/jMi
tör-
lielyrt-
—
HOMKYER, 16.). Vonulás iiióílja ; Futva cs úszva egy madáiEllenben töbl) sem vonul, Homeyer, 27.). ténik,
madár
faj
vonalak
—
Brehm
vonul
így,
illetve
útirányok vannak,
szerint
7.).
— Út-
Brehm
12.),
Naumann, 1.). Middendorff, 1.) 2.Ì, Weismann, Palmen, 3.), Martorelli, I7.i, Mexzbier, 5.), Minden faj a saját útján halad, Sewer1.).
—
Tzow,
Tristram,
1.),
vonalak a
faj
Menzbier,
2.).
— Az
lít-
elterjedésének történetét alkotják,
—
Útvonalak nincsenek, Ho-
Menzbier,
5.).
METEK
Gaetke,
1 .),
4.),
nak, Kessler,
10.).
1
—
Es giobt cinen NacheinanGaetke II. Der und einen Vorüberzug. Palmen 12. Zug hat Vortrab, Hauptzug und Nachzug. HoMKYKK <). /iKjsrirhhnnj. 8N—W0, NO, ON- WS. Flüsse und Küsten leiten. Heuglin u. s. w. 3. Küsten und Inseln sind von Einfluss. lier.
-1.].
—
SW—
—
—
KjAERBÖLLiNfi
Brehm
E. A.
Kessler
quert.
Flüsse lind Tbiikr leiten.
I.
Flüsse
2.
wenkn
auch ilurch-
1
/u
in
wärmere Gegenden und umgekehrt-passagium Friedrich
ILiiser
et reditus.
—
].
Es giebt
einen Frühjahrs und Herbstzug. Gaetke
1,
2.
Útvonalak aligha van-
Ich bin sehr weit entfernt davon, zu behaup-
codiücatorische Theil des
ten, dass hiemit der
Távol
áll
tlem
a vonulás kérdésének rítve,
st
Irlrlrs
elismerem, hogy a fennebbi lexicoii-
szerü rész a meríti
hogy mindezzel része ki volna me-
azt állítani,
ki.
trlcli's
rész anyagát egyáltalán
De én tudatosan inkább annak
nyítására törekszem, hogy a vélemények felállításában
nagyon
is
nem bizo-
s Irtelcí.
messze megyünk. Nyil-
vánvaló dolog, hogy csak valamelyes ornithologiai olvasottság mellett is végtelenre szaporít-
számát: de hogy ezek a tudományt mily mértékben szolgálják meg, azt
hatjuk a nnézetek»
nem
lesz
jó
A
kutatni.
fennebbiekben adott
gyjtemény annyit mindenesetre
bizonyít,
hogy
a nézetek teljes egyöntetségével a legellentétesebb állitások állhatnak szemben, természeti
hogy egy
s
tünemény kifejldését vagy rögzítését
látszólag az emberi lelkiismeret sérelme nélkül,
még évszámba
— 2000 —
is ki
Zuges erschöpft tìcatorischen bei
mény»
s
vonulnak»
(2.)
és
különösen a
^
élén
jut a
egy «véle-
A csá-
«csupán kitollasodott madarak
így szól:
szár'
nem
«törvény» tudományos értékére.
«nem minden madár vonul« 16.)
pontban
:
(3.)
«a vonulási rend
repül madár felváltatik, mert annak legnagyobb munka, miután minden ve-
szélyre is vigyázattal kell lennie.» Kiváltképen
ez az
mal
is
azt bizonyítja,
birt az élen
jdról, s ekként a állott,
hogy a császár fogalom-
:
möge dahingestellt bleiben. Die Sammlung beweist es jedenfalls,
sens, das
stehende
vor-
dass
neben vollkommenen Übereinstimmungen die wunderbarsten und crassesten Wiedersprüche dass man die Fixierung platzgreifen können eines Phänomens scheinbar ohne Gefahr für das menschliche Gewissen selbst an die Zahl ;
von Jahren
— 2000 — knüpfen
vom gekrönten Auceps aufgestellten
kann
u.
s.
w.
des Xlll. Jahr-
Satzungen sind guter
und zugleich ein Meilenzeiger für den Fortschritt und die Wage für den W'erth so mancher Sentenz. Der Kaiser sagt: uNur vollSpiegel
kommenen alle
Punk 14
>
befiederte Vögel ziehen». 2; «Nicht
Vögel sind Zugvögel», 3; und besonders :
«Der an der Spitze der Zugsordnung
fliegende
alles
Vogel wechselt ab,
weil
er
die
da er (iwlt auf .muss.» Gefährliche Pücksicht nehmen
schwerste
Arbeit verrichtet,
.
.
Dieses aurli beweist, dass der Kaiser einen Begriff haben mochte von der Fluy arbeit des
közelel^b
an der Spitze fliegenden Vogels, hiedurch also dem heutigen Wissen viel näher stand, als jene
ujabi) ornithologus, a ki a
ürnithologen, selbst neuester Zeit, die sich der
haladó madár rrpülrsi iiiunl.á-
mai tudáshoz sokkal
mint nem egy
ist
:
hunderts
haladásnak, egyben jó mérték
zu, dass der
weitem nicht erschöpft. Es
mir mehr darum zu thun zu beweisen, dass in Sachen der Sentenzen denn doch zu weit gegangen wird. Es liegt ja auf der Hand, dass man bei einiger ornithologischer Bildung den Sentenzensatz ins Unendliche vermehren kann ob zum Frommen des realen und positiven Wis-
Die
Xin. század koronás madarászának tétel sorozata pompás tükre és mértföldmutatója a
und gebe sogar
nächstvorstehende lexicalische Theil den codi-
lehet kötni.
A
ist
41
i'vozftk»
nein
taiití'ti'kvcl
mójí
tiulott
sza-
A
oda hatni és
jelen függeléknek czélja
mutatni, hogy
itt
tudomány
mai
ki-
aK ideje annak, hogy az avi-
phimolügia olyan irányba
meg
Annahme
der Führerschaft noeli niehl entschla-
gen konnten.
kitiiui.
a mely a komolyságának
tereitessék,
állásának
és
der
Aviphiinologie
liichtung
eine
zu geben,
dem Ernste der Wissenschaft mehr
welche
entspricht.
is íVlfl.
A
Der gegenwärtige Anhang hat die Jîestimmung. dafür einzutreten, es sei an der Zeit
Der Vogelzug
francziaországi madárvonulásról.
már
Francziaországban
a
in
Frankreich.
Von Jakob Hegtfoky.
Hegyfoky KabosìóI.
mult
századlian
In
Bezug auf den \'ogelzug
findet
man
in
találkozunk adatokkal, melyek a madarak vonu-
Frankreich schon im vergangenen Jahrhunderte
Dyenek például azok, me-
gewisse Daten. Hieher gehören auch jene, aus dem Zeiträume von 1754 1802, von Adanson.
lására vonatkoznak.
ADANSONtól
lyek
1754
az
— 1802
idszakból
—
Systematische phänologisehe Beobachtungen
származnak. Rendszeres i)hieuologiai megtigyelések azon-
században léptek életbe,
lian csak a jelen
midn
wurden jedoch nur im Laufe des gegenwärtigen Jahrhunderts gemaclit.
als bezüglich wichtigerer
Isso-ban a növények fejldési és a madarak
Momente der Pan/.t miitw nkehuig und
vonulási fbi) mozzanatainak figyelemmel kisé-
Vogelzuges im Jahre
rése és feljegyzése czéljából hálózatot szei-vez-
organisirt
tek.
Az egyöntet
eljárás utján kapott adatokat
1
^Sfi ein
worden war. Die
des
Beobachtungsnetz
laut gleichmässigem
Verfahren ermittelten Daten pflegt die franzö-
a franczia meteorológiai intézet kiadványaiban
sische meteorologische Anstalt in ihren Jahres-
(Annales du Bureau
berichten (Annales du Bureau central météoro-
central
météorologique)
logique) zu veröffentlichen.
szokta közzétenni.
Mi
részint ezen utóbbi, részint a régebbi
ligyeléseket
megismertetni.
fogjuk
meg-
Azoknál
Angot Alfréd «Eésumé des études sur la marche des phénomènes de végétation et la migration des oiseaux
en i'rance pendant
les
dix
années 1881-1890» czimü, lS94-ben megjelent értekezésére támaszkodunk
;
a régibb és újabb
pedig G. de
sorozatos adatok l)emutatásánál
Wir werden nun
theils über die letzterwähn-
über die älteren Beobachtungen berichten. Bei jenen werden wir uns an die Abten, theils
handlung von Alfred Angot «Resumé des études sur la marche de végétation et la migration des oiseaux en France pendant les dix années 1881^1890.1 publiciert im Jahre 1894, halten; beim Anführen der neueren und älteren Daten-
Rocquigny-Adaxson czikkeire szorítkozunk, melyek a Ciel et Terre czimü s Brüsselben meg-
reihen beschränken wir uns auf die Artikel des
jelen
schrift
II
<>
folyóirat
l8<)G-ik évi 20-ik, az
évi 21., 22. s az 1898-ik évi 23-ik
számú
1897-ik füzetei-
ben láttak napvilágot.
Az adatok
a füsti
fecske megérkezésére és
költözésére, valamint a
el-
kakuk megérkezésére,
voltaképen az els kakukszóra vonatkoznak.
G. de RooQDiGNY- Adanson, die
man
in der Zeit-
und zwar im 20. Hefte des Jahrganges 1896, im 21., 22. des I8'.»7. und veröffentlichte. im 23. des 1898 Die Daten beziehen sich auf die Ankunft und II
Ciel et Terre«,
den Wegzug der Rauchschwalbe, wie auch auf Ankunft des Kukuks, oder besser auf den
die
ersten Kukuksruf.
Hogy némileg
az
idrendhez alkalmazkod-
junk, els sorban bemutatjuk a füsti fecske
el-
költözésére vonatkozó adatokat, melyeket Cottk
Péter
1767
Isll
között
Montmorencyban
notierten Daten angeführt.
jegyezgetett.
Az elvonulás napja a következ
Um gewissermassen der chronologischen Ordnung zu folgen, werden in erster Linie die über den Wegzug der Rauchschwalbe von Peter Cotte im Zeiträume 1767— 18 II zu Montmorency
:
Die Tage des Wegzuges sind wie folgt:
1
7(17
September
43
liííyek'sc'la't,
rnclyok
luizópsö
Fninc-ziaorsziijí
welche
in iiiuciei' /cit ini
reichs theils in theils
az
Allier),
részint a Baleine parkban,
mely
elbbi helytl 10 klm.-nyire északnyugot
(N 28°
W)
fekszik 228-3
gasságban, az északi keleti
méter tengerszini ma-
szélesség 4()°
hosszúság (Paristól)
Ferrótól).
A megfigyelk
0*^
voltak
:
1841
bcn AuANSON Aglá.ia asszony, 1852
DoÙMET
Anacílvrsis,
Adanson, 1887
1881
42'
55' alatt
és a
(20^^
55'
— 1851-
1880-ban
1886-ban Doumet-
18*J6-ban G. Kocqüiuny-Adan-
soN urak.
I.
A
füsti fecske
vonulása
táblázat.
leveg hfoka (C).
0°55'Ö. L. (von Paris; von Ferro 20°55') gemacht worden sind. Die Beobachter waren:
—
Frau Aglaja Adanson die 1841 1851, Herren Doumet-Anacharsis 1852 1880, Doumet1881 Rocquigny- Adanson Adanson 1886, 1887—1890.
—
—
Tabelle
—
I.
Der Zug der Rauchschwalbe und
ratur (C°).
1841
inneren Gebiete Frank-
Moulins (Departement Allier), im Parke zu Baleine, 16 km. weit und in nordöstlicher Bichtung (N. 28° W.) von Moulins, 228-3 m. über dem Meeresniveau und unter einer geographischen Lage von 46° 42' N. B.,
vidékén törtéutek részint Munii ns-h&n (depart-
ment
die Lufttempe-
A
innirérkc/is
Anknnfl.
45
A
10
átlagok
c'\>'s
késül)lii
cziiis 2S..
:!-ika
azaz
:
éves átlagnak eltérése az 50 évestl
tiz
Der früheste Tag
napj
legkoráblii
iipi-ilÍH
íí,v-eg.v
kövct-
:
i'8.
die
l'nterscliiede
10 Jahren und
kezo:
1841
-
+3-I
=0-1
1877- 1886
-1-6
1887
A
=
1856
1857— 186G 1867—1876 18!)C)
—
az Aquila
II.
—
1 1
már
év
eléggé normális átlag
portosítjuk, a
Márcz.
Jahrgange der «Aquila«, pag. 124. bereits
II.
2—
ápr.
= = =
1
Az 50
idre
esik,
midn
1
Jahre schon
:
4 adat 10
«
19
«
=11
6
=
7—11
,.
6
«
Das Mittel von 50 Jahren fällt auf jenen wo die Rauchschwalbe in der Regel
a
fecske tényleg legtöbbször érkezett meg.
1
genügend noi-males Mittel betrachtet
geben das folgende Resultat
:
28—
éves átlag arra az
liefert
werden können. Die zu 5 Tagen gruppierten Ankunftszeiten
18—22 23—27
Apr.
also denselben Beweis, der
Dies
im
ausgesprochen war, dass 10 bis
naponkint cso-
következ eredményt kapjuk
1-3
bildet.
für ein
a megérkezés adatait 5
C.
beim ersten Decennium, welches aber vollkommenen 10jährigen Zeitraum
keinen
gyanánt tekinthet.
Ha
v
:
Die grösste Abweichung von 3i Tagen ergiebt sich also
évfolyamának 124. lapján kimutat-
tunk, hogy K»
sind
+0-3
legnagyobb, 3-1 napos, eltérés tehát az
els decenninmnál mutatkozik, mely azonban mint nem folytonos 10 éves idszak áll elttünk. Ebbl tehát szintén következik, mit már
April, d.
3.
zwischen den Mitteln
+()'.)
-2-7
-
lOjälirigen Mittel
dem von 50 Jahren
+0-4
)k
+M
= = =
iler
März, der späteste der
(1er
Zeitpunkt,
am Jjäufigsten ankam. Eocqüigny-Adanson erwähnt. Graf ToucHiir-
hogy gróf TouCHnrBKRT Poitiersban, mely csaknem teljesen egj-ez MoiLixs geográfiai szélességével, esakRocquionv-Adanson
hogj' niinteg>-
2")
említi,
kilométernyire nyugot felé
idszakra átlagos megérkezésül márczius 31-ét ka])ta. mi az
fekszik,
18(18
1883-ik 16 éves
BERT hätte in Poitiers, das sich beinahe unter derselben geographischen Breite wie Moulins,
jedoch 250 km. weiter westlich befindet, als Ankunftsmittel für den
Angot
für
is
kimutatja a
Itt
29-9-ét tüntetik
Akgot
fel
tehát két egyidej feljegyzés
pos különi)séget mutat
fel.
szerint, április
bár az adatok
nem
átlag / /
na-
PoiticrKha megérke-
7-én a fecske, Tou-
CHiMBERT szerint márczius 31-én (1868
tesz
ermittelt.
die
Das Mittel
10 für
der 10. April, während die
Eocquignt-Adanson für dasselbe den 29'9. März ergeben. Hier weisen also zwei Beobachtungen
gj'anánt.
is,
ist
aus derselben Zeit herriihrenden Daten von
idej adatai márcz.
itt
den ersten Ort
—
és Poiiicrxrc nézve az 1881
tiz
április
zik,
megérkezé-
évrl; az els helyen az átlagos nap 10-e. mikor Rocqukjny-Adanson egy-
sét Miinliii^vd
1890.
füsti fecske
Moulins und Poitiers für
1881—1890
Jahre von
Anoot
0jährigen Zeitraum von
Die Ankunft der Rauchschwalbe wird auch von
adataival szépen egyez.
az
1
1868- 1883 den 31. März bekommen, welcher Tag mit dem seinigen schön übereinstimmt.
— 1883);
egyidejüek,
S
lutpnl
a különbség. S a mit megérkezésnél, azt
aus gleicher Zeit eine Differenz von 11 Tagen auf.
Laut Angot kommt
die Rauchschwall)e in
am 7. Apr. an, laut Touchimbert am März 868— 883) auch hier ergiebt sich
Poitiers 31
.
(
1
1
;
olnvohl die Daten nicht gleichen
sind —
was
eine Differenz von
für die Ankunftszeiten
Zeitraumes
8 Tagen. galt,
ist
Dasselbe,
auch beim
46 eltávozásnál
îiz
alkalnmnk
lesz
is
Hcrbstzugc
észlelin.
Angot késbbi dátumot tüntet fel átlag gj'anánt, mint raás észlelk, valószínleg azért, mert a
más
phaenologiai hálózat tagjai jártak
el,
.Ut Fall. Als
späteres
ein
elittel
An.^ot
gicbt
Datum wie andere Beobachter, dem Grunde, weil die Jfit-
wahrscheinsich aus
glieder des phänologischen Beobaehtungsnetzes
utasítás szerint
nach einem anderen Princip vorgegangen sind,
mint a nem tagok.
als die Nichtmitglieder.
Beim Wegzuge wurden
Az
nem tettük ki az átlagos mivel az adatok nem oly egyöntetek, megérkezésnél. Az 1S59— 1S8(). idszak
naivot,
mint a
führt,
10 éve szerint ugyanis okt. 0'4 14-2 C. mellett, az 1SS7
— 1896. idszak 10 éve szerint
oka
Ennek
vonatkoznak,
188() er-
geben bei 14-2 C° den
10 Jahre
Mittel. Diese
0-4.
bei 9-8
Okt., die
C° den
Okt. als
Iß-fi
Thatsache findet ihre Erklärung
Daten der früheren Periode sich wahrscheinlich auf einen massenhaften Wegzug
hogy az elbbi idszak adatai valószinü-
az,
leg tömeges elvonulásra
Die 19 .Jahre des Zeitraumes 1859
von 1887-1896
16*6
okt.
na|3Ját 9-8 C.-sal ka2)juk átlag gyanánt.
keine Mittel ange-
und zwar darum, weil die Daten nicht derart, wie bei der Ankunft homogen waren.
elköltözésnél
darin, dass die
holott
Rocquigny-Adanson azokat az eseteket jegyezte,
beziehen, hingegen sind von Eocqtiignt-Adanson
mikor a szemhatáron az utolsó fecskét jjiHantotta meg. Az elbbi adatok kézirataiban bizony-
jene Fälle notirt worden, als er
talanok, határozatlanok a kifejezések.
Manuscript der früheren Daten enthält unbe-
die
letzte
am
Piauchschwalbe erblickt
Horizont
Das
hatte.
stimmte, unsichere Angaben.
Renou Parisban figyelte, s
is
Auch von Eenou ist die letzte Rauchschwalbe und dessen Umgebung beobachtet w^orden, und notierte er ebenfalls ein sehr spätes
környékén szintén meg-
és
mikor mutatkozott az utolsó kési átlagot mutat fel.
in Paris
füsti fecske
Mittel.
igen
Die Tage des Wegzuges waren laut Eenou wie folgt
Szerinte volt az elköltözés napja:
1S77 Oct.
1855 Oct. 17
2
1882 Oct.
:
1892 Oct. 17
1887 Oct. 21
7
12
78
«
11
83
«
15
88
«
13
93
<
..
4
79
«
15
84
«
17
89
..
18
94
"
9
75
"
18
80
..
17
85
«
1
90
«
7
95
"
22
7(;
«
5
81
«
17
86
"
91
«
18
71
«
74
22 év (1874—1895) átlaga okt. 14-1.
Ime Adanson a mult században Parisra tember 29-ét kapta füsti
fecske
1 1
október 14-ét.
tözést ért,
lm vorigen Jahrhunderte ermittelte
also
Adan-
son aus einer 11jährigen Series als Mitteltag
átlaga
gyanánt,
des
A különbség
Renou az
szep-
Oct. 14-1.
szerint a
elköltözésének
ki.
— Mittel der 22 Jahre (1874—1895)
évi feljegyzés
Renou pedig 22 éves szakadatlan sorozat jából magyarázható
21
13
szerint
a megfigyelés
mód-
Adanson tömeges
elköl-
utolsó látható
példányt
említi. Természetes, hogy a tömeges elvonulás korábban esik meg, mint az utolsó példányok feltnése. így Brmi^rihrii is a tömeges elvonulás sok évi feljegyzés szerint
szeptember 16-ára
29.
Wegzuges der Rauchschwalbe für Paris den Sept., Renou, auf Grund einer 22 Jahre
hindurch ununterbrochen notierten Datenreihe
den
14. Oct.
Art und Weise
nämlich
meinte
Renou das sen.
Es
nen der
letzte
verschieden waren.
Adanson
den massenhaften Wegzug, Exemplar, dass sichtbar gewe-
nun selbstverständlich, das der masWegzug immer früher, als das Erschei-
ist
senhafte
esik.
Diese Differenz erklärt sich da-
durch, dass die Beobachtungen bezüglich der
letzten
Exemplare
erfolgte.
So
fällt
der
massenhafte Wegzug auch in Brüssel laut Beobachtungen von vielen Jahren auf den Kl. Sept.
Ha Rocquigny-Adanson datait
és
Iíenou
egyidej
veszszk, azon eredményre jutunk, hogy
Der Vergleich der gleichzeitigen Daten von Rocíjuigny-Adanson und der von Renou
fühi't
47 az
üktül)er
azonban
években
11
október
Az egyes
napra
esik.
napos
differeneziák
is
Parisban, hol Moulinsban
mutatkoznak,
s
köszöntött
ennyivel
l)e
idszakban
lí^í).").
Parisban
l-ri.
ug_yanegy
tehát
15*3,
I8S7
napja
elkültözi's
Moulinsbau
liol
késbb
az utolsó fecske.
dem
zn
Tag des
Resultate, dass der
im Zeiträume 1887
I89rj für
\\'egzi;ges
Moulins auf den
Paris auf 15"3. Okt., somit auf den-
I5'4., für
selben Tag
fällt.
Jedoch zeigen sich in den ein-
zelnen Jahren ab und zu auch Differenzen von
Tagen
1 1
die letzte
;
ßauchschwalbe hat bald um 1 Tage später
Paiis, bald wieder IVfoulins
1
verlassen.
Rocquiony-Adanson az
táblázaton mint az
I.
legkésbbi napját Mcmlinsre nézve
elköltözés
október á7-ikét tünteti
fel
adatot nnilirusmúi ielent
minden késl)bi
;
Als spätester Tag für Moulins envähnt Rocquignt-Adanson in der Tabelle I den 27. Okt. Ein jedes spätere Datum hält er für «erraticum».
ki.
Während Tätigkeit
Adanson hosszú tudományos mködése valami rendellenes dolgot
nem
alatt
jegyzett
fel
;
leánya, Aglája, a Ba/c/z/c-parkból két rendkí-
hoz tudomásunkra
vüli adatot
1848 nov.
.
18i()
nov. 30. és
Az utóbbi idben,
18í)0 nov. lO-én délután
4
l
aus
dem Parke von
1891-ben Vrhlrmnhdn Yvetót közelél)en nov. láttak fecskét.
/>'i7////í////'(///
pedig ez évi
nov. közepe táján több helyütt fecskecsoportokat
Im
is
8!)4-ben
Aiiii<>liii'>iZ(hili(hi
még deczemberben
lieide
bei
noch die RauchNov. Nachmittags 4 Uhr.
1891 wurde dieselbe Art zu Ydilcron in
tet.
In Belgien sah
um
die Mitte
am 12. November beobachman in demselben Jahre
Novembers an mehreren Orten
Scharen der Raiichschwalbe. In England sah
der
4.
man
sie
im Jahre 1894,
Dez., zu spätestens
Nummer
(4.
am
hie
18.
Jan.) des Jahrganges
Ri'i'Ui' Sciriiliflqur
1896
berichtet über den sehr
milden Winter von 1895/6, und
láttak itt-ott fecskét, legkéslil) IS-ikán.
Nov. des
Nov. des 184S,
im Jahre 1890 sah man
schwalbe, den 10.
Die 1
Zeit,
2.
(depart. Pas-de-Calais)
und da sogar im
láttak.
abnormes
kein
BdU'inf.
der Nähe von Yetot
láttak füsti fecskét.
\-l-én
;
Jahres 1846, und den
7- o/v'.s7('/
órakor Foresi cl (Depart. Pas-de-Calais mellett
Adanson
seine Tochter Aglaja berichtet über
zwei ungewöhnliche Fälle, den 30.
Neuerer
napjáról.
langen wissenschaftlichen
seiner
notierte
Phänomen
sagt, es hätten
ol-
Rauch schwalben in England nicht nur überwintert, was dort sogar Ende Dezember nicht
4-i
selten der Fall wäre, sondern
einige
Az
189")/fi-ik évi
nagyon enyhe télrl azt
vassuk a Rrriir Scirniiftqur 1896 január
számában, hogy Aiitioloruzáiibaii nemcsak ott maradt néhány fecske, mi ott deczember végén eset, hanem 4 tojással fészket is melyen a madár költött s a csira fejlUgyanez a lap 1897-ik évi jan. -2.-Í számában írja, hogy 1895 decz. havában llcah'ii-hcn (Yorkshíre-ben) ott maradt a hó végéig két kési kelés fecske, a nap melegebb óráiban vidáman röpködve szerteszét. Az egyik a tél folyamán elpusztult, a másik épületpárkány alatt lev lakóhelyén egészen május végéig, az
sem
ritka
találtak,
désbe
is
indult.
új fecskék
lépett
megérkezéséig, ott maradt. Üj frigyre
ugyan, de eredménytelenül.
Térjünk
it
An(
állom
lássuk a
t az Issi
8()
hätte auch
vom Voworden wären, und in denen der Keim schon zi; entwickeln begonnen
gel schon bebrütet
sich
hätte.
Man
liest
weiter in derselljen Zeitschrift
—
—
im Jahrgang 1897, Nummer vom ± Jänner December 1895 hätten zwei Rauchseh walben
Ende
Monats in Haley wärmeren Stunden heiter herumfliegend. Die eine sei während des Winters zu Grunde gegangen, die andere hätte an seiner Wohnstätte unter einem Gesimse die Ankunft der neuen Schwalben abgewartet. Sie sollte zwar in eine neue eheliche Verbindung späterer Brut bis
dieses
(Yorkshire) ausgeharrt, in den
eingegangen
.aMioloüi:
man
ein Nest mit 4 Eiern gefunden, welche
sein,
Ubei'gehen wi
um
die
Daten d
jedoch erfolglos.
nun am
die Arbeit Anoot's,
sd pbä,
oloiriselien iJi'obaeb-
4s a füsti fecske megérkezését és
IS'.tO. iilösziikliaii
eltávozását, valamint az
els kakukszót
illetleg
tungstiitioneii.wciflic
im /citraumc ISSl— 1S90
über den Frühlings- und Hurhstzug der liaucli-
Minthogy ezeket rendszeres útmutatás alap-
auch ül)er den ersten Kukukruf worden sind, zu betrachten. Da man diese Daten auf Grund systematischer Anweisung notierte, konnte sie Angot ganz sicher
ket
vergleichen. Dieser vorzügliche Meteorolog hat
schwallie, wie
feljeg;\'eztek.
notiert
ján
nap
bátran
jegyezték,
An GOT. A
összehasonlította
meteorológus már az
jeles
kiszámítására nézve
A
ból indult ki.
napokat
is
átlagos
igen helyes alap-
nem hónapok
sze-
schon hinsichtlich der Berechnung des
sich
Mittels einer ganz richtigen Basis bedient. Die
Tage bezeichnet er nicht monatsweise, sondern
hanem januarius 1-tl kezdve az év végéig számlálja ket. A szök években január 1-s napját «Ou-sal teszi egyen-
zählt sie
azután
fer 1, u.
rint tünteti
lvé,
2-át
márczius
fel,
pedig 1-vel
számmal van
szök
évben.
l-nek számítja;
jelölve
E
így
kezdve minden nap
szei'int
egyenl
úgy a szök, mint a tehát lesz
:
)er erste
nem
vom
1.
Jänner
bis
zum Ende
In einem Schaltjahre macht er den gleich,
1
.
März
s.
den w.
;
2.
l)ezeichnet
des Jahres. 1.
Jänner
er durch die Zif-
demnach haben die Tage vom im gemeinen, wie auch im
an, sowohl
Schaltjahre alle dieselben Ziffern. Es werden also
:
49
Az els kakukszónni Bim ersten Ruf «les Kuknks
II. táblázat.
Az avifenológiai jelenség átlagos
ideje (1881
—
— 1890).
Tabelle -
(1881-1890).
II.
Mittel der aviphsenologischen Erscheinung
Az átlagos
eltérés napokban.
— Die mittlere Abweichung in Tagen. A Kii kakiiks/,,-.. •sir
I
Suint-BriciK-
Caen I
Paris 1
Nancy Nantes Tours Nevers
I
Besançon
(La
Rochelle
Limoges ,
Clermont-Ferrand
I
Lyon Annecy Mont-de-Marsan
I
Touluse I
Avignon I
I
Nice
Kukiiksmf
fiisli
fecske
iivifänologiai
jelenséfj
na])jából
azonban
fiinologi;
folifjivzosst'l
nom
dritte Station ist Sic.
rendel-
Hnnorwc, wo man aber
über keine phänologische Notiz verfügt.
kezünk.
Die theoretische Bestimmimg des gelegentlich
A
füsti
fecske megérkezésekor uralkodó
fokot elméletileg
mi
tani.
111.
(A(iuil;i II.
is
h-
der Ankunft der Rauchschwalbe dominierenden
Wärmegrades
megkisérlettük kiszámí1.)
Úgy
találtuk,
hegye
nap, április 5-ike, Magyarország közepe táján
A kakuk
—
auch von uns versucht worden.
Wir hatten
es so gefunden,
dass dieser Tag, der 5. April, für das mittlere
elsö megszólalása 1881--1890.
Teiifíorszím-c; átszúiuított adatok.
ist
(A(ßiila II, pag. 111).
— Der erste Kukuksruf 1881—1890.
Ani' den Meeresspiegel reducierte Daten.
54 a fecske megérkezését. Evvel
zur Zeit des Temperaturgrades von 9-7 C', die
hogy minden évben ugyanezen hmérséklet idején mutatkoznak az
zu Moulins von Eocqüigny-Adanson von9'0 C°
jén
tüntetik
fel
korántsem akarjuk
els
fecskék,
rint
van úgy.
állítani,
hanem
Damit wollen wir bei weitem iiiclit Ixdie ersten Rauchschwalben würden sich Jahr für Jahr bei derselben Temperatur zeigen dies ist nur auf Grund von Mitteln von mehreren Jahren der Fall. auf.
haupten,
ez csak több év átlaga sze-
;
Nem
azon megjegyzésün-
hallgathatjuk
itt el
A
megérkezése 1881—1890.
füsti fecske
'longcrszíiire átszámított ailatok.
—
81
— Ankunft der Rauchschwalbe 1881—1890.
Die auf den Meeresspiegel rediicierteu Daten.
= Hart.
91= Apr. 101=
ket sem, hogy a füsti fecske elköltözése Páriá-
1S81— 1890 alatt, Angot szerint, (H. táblázat) szeptember 30-án, Eenou fentebbi adatai szerint ból
október
15"5-én
történt. Minthogj'
Renoxj az
utolsó fecskét jegyezte, valószín, hogy a fänologiai hálózat észleli
ges
nem
ezt,
elköltözést obszerválták.
múlt századbeli
hanem
a töme-
Az AnANSON-féle
feljegj'zések is az elköltözés át-
Apr.
22. 1.
11.
Wir können hier nun auch jene Bemerkung, Wegzug der liauchschwalbe wäre in Parix 1890. laut Angot im Zeiträume von 1S8 der
1
—
am 30. Sept., laut dem obigen Datum von Eenoxj am 15"5. Oktober erfolgt, nicht verschweigen. Da Eexou die letzte Eauchschwalbe (Tab. 11)
notierte,
ist
es wahrscheinlich,
dass die Be-
obachter des phänologischen Netzes nicht diese,
55 sondern den massenhaften Wegzug observierten.
^zcptumliiT
.\uch die AüANSON'schen Notizen des vorigen
adják.
Jahrhunderts ergeben
AxGOï a
II.
tenger .szinére
für Paris den
táblázaton bemutatott adatokat a is
átszámítja
s
lnO- lUO méter
magasságra az els kakukszónál
és
a fecske
megérkezésénél 2, a fecske elköltözésénél pedig
A
füsti fecske elköltözése
1881—1890.
Tengerszinre átszáiuitott ailatok.
—
—
i'J.
Die in der Tab.
als Mittel des
Wegzuges
September. II
angeführten Daten wurden
von ANGOTauch auf den Meeresspiegel reduciert, und hat er als Eeductiousfactor beim ersten Ku-
Abzug der Rauchschwalbe 1881—1890.
Die auf den Meeresspiegel reducierten Daten.
264 =^ Septemb.
21.
274=Octob.
= Octob. 294 = Octob. 284
1 napot vesz fel átszámítási tényez gyanánt. Az ekként kapott adatokat azután térképileg is
bemutatja.
1.
11.
21.
kuksruf,
und
bei der
Ankunft der líauchschwalbe
m. Höhe 2 Tage, beim Wegzuge der Rauchschwalbe 1 Tag angenommen. Die derart ermittelten Daten stellt er auch in Karten dar. für je 100
fbb
Bevor wir über diese Karten berichten, und
eredményeiket vázolnók, legyen szabad meg-
ihre wichtigeren Resultate resümieren, sei es ge-
jegj-eznünk, hogy a tengerszini emelkedés hatá-
stattet
Mieltt ezen térképekrl
sát a fecske
szót
megérkezésénél mi
tennénk
is
s
iparkodtunk
zu bemerken, dass auch wir den Einfluss im Früh-
des hypsometrischen Verhältnisses
56 kiszámítani,
ámde
melyeket azonban
csak
adatokbi')!,
óvi
k('t
állomáson
r2l7
napnyi a (Aquila
sietés,
bcivrlmcn
zu
nauclisclnvallír
der
trachteten, aber nur ans Daten von 2 Jalircn,
—
welche jedoch auf 217 Stationen notiert worden
ha 1050 méterig fölemelkedünk.
sind.
Wir kamen zu dem Resultate, dass wenn Höhe aufsteigen, die Höhen-
wir bis 1050 m.
unterschiede von je
100 m. im Frühlingszuge
eine Verspätung von 3'03 Tagen, im Herbst-
131 és 148.1.)
II.
lingszuge
jef^yoztck.
Mi azon eredményre jutottunk, hogy 100 100 méternek 3-03 napnyi késés felel meg a megérkezésénél, az elköltözésnél azonban 0*70
zuge ein Zuvorkommen
\iiii
0"70 Tagen zur
Folge haben würden.
Anöot verbindet
die auf
den Meeresspiegel
Angot a tenger szinére átszámított adatokat napnyi idközök szerint izochron, egyidej, vonalakkal köti össze s így ha csak egy pillantást vetünk is három térképére, az egész jelenség lefolyása legott tisztán áll szemünk
demnach braucht man, um den Prozess des ganzen Phänomens klar zu sehen, nur auf die
eltt.
Karte hinzublicken.
t
—á
redu eierten Daten nach Zeiträumen von je 2
Tagen mit izochronen, gleichzeitigen Linien
Sowohl
A
fecske megérkezése
kakukszó
A
délkeletrl
éj)
úg}% mint az
északnyugat
közép-francziaországi
hegyek
felé
die
;
Ankunft der Piauchsehwallx', wie
Kukuksruf folgen einer südost-
els
auch der
tart-
nordwestlichen Eichtung. Die Gebirge im Inne-
késleltetöleg
hatnak, ép ügy a délen meredez Pyrenéek és Alpesek nemcsak a madárvonulásra, hanem a
erste
ren des Landes bringen Verspätungen mit
sich,
sowohl die im Süden emporragenden Pyrenäen, wie auch die Alpen und zwar nicht nur bei
dem
melyek izochron
Vogelzuge, sondern auch bei den verschiedenen
vonalai általában véve hasonlítanak az aviphíe-
Phasen der Pflanzenentwickelung, deren Isochronen im grossen Ganzen denen der Avi-
növényélet mozzanataira
is,
nologiaiakhoz.
phänologie gleich sind.
A felé
fecske elköltözése északkeletrl délnyugat tart;
az ország belsejében
lev
hegyek,
valamint a Pyrenéek és Alpesek siettetöleg
m-
mint más szakaz aviiihípuologiai megis,
nemzetközileg szabályozni,
figyelést
mielbb
sikerült,
!
des
Landes belindliebeu
:
ilie
erfolgt
in
im Inneren
(ieliirge,
wie
auch
die
Ismertetésemet avval fejezem be, vajha sike-
tudósoknak
Wi'i^zu^- dfr liaurlisrliwiilbe
Pyrenäen und Alpen verursachen einen rascheren Verlauf des Phänomens. Ich schliesse meine Abhandlung mit dem
ködnek a jelenség kifejldésénél.
rülne az ornithológusoknak
Der
nordost-Miilwcstlicbci' l;irbluii,u
még
pedig
Wunsche, möge lingen
— wie
gelungen
ist,
es
es
auch den Ornithologen ge-
den Gelehrten anderer Fächer
die aviphänologischen
Beobach-
tungen auf internationaler Grundlage, und zwar so rasch als möglich zu regeln.
57
A
DerVogelzugim Alutathal(FogarascherComitat).
madárvonulás az Olt völgyében. (Fogarasm.) Tanuliiianv Czynk Ei)É-tl.*
Ki ne ismerné
azt a kcilvcs n('mct dalt
fecske haza száll» ...
?
S ugyan
ilyenkor arra, hogyan találhatja
kénk térkép
ki
Wer Kennt
«íí-a a
:
iw gondolna
meg kedves
die
és
könny
tollmez
nem
elegend védelmet, a rovarok tömegei nak, végre teljesen eltnnek,
ohne
miért szaporítják a vizi madarak, is
a vonuló
madarak
II
^\'er
'.'
nach dem warmen Süden,
Warum«
beantwortet sich so ziem-
dem gesunden Men-
indem er sich und kühler, das leichte Federkleiil bietet nicht genügenden Schutz, das Heer der Insecten schrumpft zusammen, bis es endlich ganz verschwindet und die armen Schwalben, Nachtigallen, Grasmücken und viele andere Insectenfresser müssten nun neben der Kälte, auch noch hungern. Warum aber Sumpfund Wasservögel, Körnerfresser und gar Eaubvögel trotz ihren verhältnissmässig warmen schenverstand sagt:
elfogy-
ro-
magevk, st
óriási seregeit,
arra a legkevésbbé se gondolnak.
Bármily szép
«Wenn
und Führer zu linden und zurückzu-
Jeder leichter und
lich
varevt a hideg mellett az éhség is gyötörné. De hogy aránylag meleg tollrnhájuk daczára ragadozók
Kai-te
legen? Das
nyújt
más
Weg
weiten, weiten
a szegény fecs-
s
kéket, fülemiléket, poszátákat és sok
das anìiuitige iÁvd:
Schwälbchen « es zu Stande bringe, den
"lieb
:
liüvösebl) lesz, a
nu-lit
Schwalben heimwärts ziehen ....»
hat da nicht schon darüber nachgedacht, wie
fecs-
vezet segítsége nélkül a meleg délvidékre vezet nagy messze utat, hogy tudja azt megtenni? A «miértu-re könnyebben, s az egészséges emberi észjárásnak megfelelen bárki megfelelhet, mikor ig\ szí'il Az id hvösebb és
Edwakd Cztnk.*
Htudic von
entsprechend,
wird
i;s
liühl
a czikk elején idézett dal, azért
Kleidern, auch die ininicnscn Schaaren der Zug-
meg nem felel, mert a fecske csak tavasszal száll haza, nem sszel. A madárnak, legyen bár vonuló, vándor avagy kóborló, nem ott van a hazája, a hol a maga fajtájához tartozókkal csak élt, hanem ott, a hol fészke állott,
vögel vermehren, daran ilmkin die Wenigsten.
a hol szaporodott. Délvidéken vonuló madaraink
vogel, hat seine
nem
tileicbcii
is
a valóságnak
zengik nászdalaikat,
dobogtaja
s
csak telelnek
rábban, hol
s
Ott
a tavaszi szellkkel
késbben
— visszatérnek
régi,
Lied
so un-
ist,
nur im
Süden
ko-
Strichseines-
nicht nur gelebt, sondern sich auch
WO
Init^^eptlanzt,
erfüllt
sein Nest gestanden hat.
Im
nicht die Minnelust die kleine
Vogelbrust, erklingt kein Hochzeitslied von un-
meg-
seren Zugvögeln. Sie überwintern einfach,
szülföldjükre.
hitt
ritirtc
dir Siliwalbe zieht
nun Zug-, Wander- oder Heimat dort, wo er mit
Vogel, sei er
egyszeren
— hol
denn
Frühjahr und nicht im Herbst heimwärts. Jeder
nem
szerelem
a
meg a kis madái-szívet.
So schön das anfangs richtig ist es,
um
bald früher, bald später mit dem Frühlingswehen,
A
Heimat zurückzirkeliren. Nach vollendeter Brutzeit und wenn die Mauser vorüber, treten viele Vögel, je nach Art und Familie, bald früher, bald später, bald eine
madár majd ko-
költés és vedlés befejezése után sok
indul hol rövidebb, hol hosszabb útra
in die alte, traute
rábban, majd késbben, fajok és családok szerint
különbözen.
längere, bald eine kürzere Reise an.
A madaraknak
ezen mozgalmában megkü-
lönböztetünk költözést, lást és
vándorlást
és
Wir
teilen diese Reisen in ein Ziehen,
madarainkat útjaik minsége szerint
fenden Vögel, je nach der Art ihrer Reise, zu
a költözködk, vándorok, vag}' kóborlók közé
den Zug-, Waiuli
r-
helyezzük, mig azokat, melyek születésük he-
wir jene, welilii
iIh
lyét
nem
hagyják
el,
Wan-
dern und Streichen ein und stellen die betref-
kóbor-
Licht der Welt
állandóknak nevezzük.
udir Striclivíigeln, während (m-i ml.
LrliliL-kleii,
in wclrlier sie
das
nicht verlassen, als
Standvögel bezeichnen.
Mikor augusztusiján a * E közleményt, mmtliogy munkája, változatlanul ailjuk.
Aquila. VI.
tarlót feljáró
az
Wenn im
vadász
írónak postlnimas
* j
j
Diesen
August der
Ai-tikel, ids
«alte
Weibersommer»
eine hinterlassene Schrift des
Autors, geben wir ganz unvoriindert. «
58 boszúságára a bikanyál fehér szálai ós hálói
lengenek rét és
més rég
mez
felett,
mikor a kalászter-
lehullott kasza és sarló alatt s a tengeri
teljes csövei
mindjobban kifejldnek, akkor már
megkezddött azoknak
ban távoznak
letzt bei
ezt
nevezzük költözésnek vagy
vonulásnak.
fallen
die
sind,
wenn
lässt,
und
früchte unter der Sense
immer mehr
s
zum
icsjiiiiiistc.
(
Argei'
des über die Stoppeln schreitenden Jägers, über
Feld und Flur schweben
madaraknak a mozgalma, melyek tavasszal legkésbben jöttek hozzánk. Évrl-évre határozott idben és iránya
und
die weissen Fiidcii
die
Sichel längst ge-
milchigen Kolben
die
Halm-
des Mais
dann hat bereits Reise jener Vögel, welche im Frühjahr zusieh entwickeln,
uns angekommen sind, begonnen. Sie
reisen alljährlich zu bestimmter Zeit
und
in
bestimmter Richtung. Dies nennen wir den Zug. Unter
Vándorlásnak nevezzük azt a mozgalmat, mely nem történik évrl-évre határozott idben és irányban, s a melyet a kényszerség idéz el, tehát
Wandern
verstehen wir ein Reisen, welches nicht alle Jahre, nicht zu bestimmten Jahreszeiten
bestimmter Richtung
in
und
welches
stattfindet,
vagy a megváltozott helyi viszo-
durch die Notwendigkeit, also entweder durch
nyok, vagj' a táplálék hiánya, vagy abnonná-
veränderte Örtlichkeit, durch Nahrungsmangel
lis
természeti jelenségek, stb.
oder durch abnoime Naturerscheinungen bedingt
So wandert vándorol
így
tyúk,
l)usztai
némely
csonttollú
a
években
!
madár (Ampeli
a pásztormadár, a havasi szajkó,
garr.),
és
jiéldául
u. s.
w.
ist.
z.
B. in
manchen Jahren der
Seidenschwanz, das Steppenhuhn, der Rosender nordische Tannenheher, der Lein-
staar,
m. Das Streichen endlich
fink u. A.
mások.
ist
ein
Wandern
in
engeren Grenzen und wird durch verschiedene Ursachen, grösstenteils aber durch das Abneh-
A
kóborlás végre
szkebb körben történ ván-
dorlás, melyet különféle
okok idéznek el, több-
azonban az élelem megcsappanása az egyik, fölöslege a másik helyen s mindenütt és nyire
egész éven át történik.
men
des Futters in der einen
fluss
desselben
in
imd den Über-
einer anderen
Örtlichkeit
bedingt und geschieht überall und während des
ganzen Jahres.
Über das Wandern und Streichen will ich und blos dem Zuge in Siebenbürgen und speciell dem Zuge der Vögel im und durch das Thal der Aluta einige Worte widmen. einstweilen schweigen
A s
vándorlást és kóborlást egyelre
csak az erdélyi
és az
azon
néhány
át
s
mellzöm,
különösen az Olt völgj'ében
történ madárvonulásról óhajtok
szót szólni.
der Gyergyó, bei Vasláb,
Die in
Háromszéker und einen
A Gyergyoban
entsprin-
gende Aluta, arbeitet sich durch die Csík, die
Vasláb mellett ered Olt
át-
Ebene,
um
Teil der Burzenländer
bei Hévíz einbiegend, in das Foga-
und das
háromszéki és részben a barczasági síkságot, és Hévíz mellett elkanyarodik Fogaras-
gelangen. Bei Fenyfalva macht der Fluss eine
megyébe
Biegung,
szeli
a
esiki,
és a voltaképpeni Olt-völgybe.
elhagj'ja
Feny-
nemsokára a Vöi'östorony-szoroson át a magyar
falva mellett elkanyarodik a folyó,
s
még Eománia egy részén, s Tumu Mogurile mellett beleszakad a Dunába. Bal oldahatárt, átsiet
lán Hévíztl
melynek
Sinkáíg egy magaslat húzódik,
legmagasabb
csúcsa
a
«Girbova».
kezddik azután a hosszan elnyúló, ersen csijikézett fogarasi hegj'ség, mely min-
(1001 m.)
Itt
rascher Comitat
eigentliche Altthal zu
um
dann beim Vöröstorony- (Rotenungarische Grenze zu überschreiten und durch einen Teil Eimiäniens eilend, bei Turnu-Mogurele sich in die Donau zu ergiessen. Auf der linken Seite läuft, von Hévíz bis Sinka, ein Höhenzug, dessen höchste tui-m-)
Pass die
Spitze die
«Qirhoxa« (1001 m.)
zieht sich
nun das
ist.
Von
hier
langgestreckte, vielzackige
Fogarascher Gebirge, welches sich ohne jeden
dem Thale erhebt, mit seinen bis Höhe von 25:W m. emporsteigenden Spitzen
den kiágazás nélkül emelkedik ki a völgybl, s 2530 méterre emelked csúcsaival (Negoi, Vistea
Ausläufer aus
mare, Vunetarai átterjed a szomszédos Szebeu-
(Negoi, Vistea
zur
mare. Vunetara)
bis
in
das be-
59 mcfivólìo.
A
síkon
miiandervonalakban
gyózó Olt jobb partján részben
még erds,
ben pedig már szlkké, rétekké
A
Auf
der rechten Seite der Aluta, welche miianderartig durch die
Ebene
gleitet, liegt teils
bewal-
Weinberge, Wiesen und Ackerland umgewandeltes Hügelland. Mehrere Tümpel, Teiche und kleinere Sümpfe ziehen detes, teils unbewaldetes, in
el.
bal oldalán sok pocsolya, tó és
hin.
naclil)arte
és szántóföl-
dekké alakított dombos vidék terül
Hermannstädter Gomitai
átkí-
rész-
kisel)!)
mo-
A még csak három évvel ezeltt is
sich meist auf der
hnken
Seite hin.
Der noch vor
csak életveszélyek között járható nagy mundrai
Jahren nur mit Lebensgefahr zu betretende grosse Mundraer Sumpf, der Brutplatz von
mocsár, annyi mocsári és
vielen
csár sorakozik.
vízi
szárnyas költési
tanyája, azóta a kérlelhetetlen kultúra áldozata lett.
Számos mély
s ott,
és széles árok levezette vizét,
sárszalonka
zte
smaragdzöld ingó fütakaró
i-epülési játékait a fölött,
mekeg
a hol ezernyi
a hol a kacsák százai, számos gémfaj, a
legkülönfélébb gázlók és ezankók, a nádi ták és réti kányák megszámlálhatatlan
ken
fel
ma
az
az évszázadokon, talán évezrede-
át érintetlen talajt,
a gyékény, nád, sás és
s
Sumpf- und Wasservögeln,
ist
ein Opfer
der unerbittlichen Cultur geworden. Zahlreiche
und breite Gräben haben das ocherige Wasser abfliessen gemacht und dort, wo Tausende von Bekassinen über der smaragdgrünen, schwankenden Grasnarbe ihr meckerndes Flugspiel getrieben, wo Hunderte von Enten, zahl-
tiefe
reiche Keiherarten, die verschiedensten Strand-
zavartalan paradicsomi életet éltek, ott eke hasítja
drei
káka helyét a búza, köles és tengeri foglalta
el.
«Sic transit gloria mundi.»
und Watvögel, unzählige Rohrsänger und Weihen ein ungestörtes, paradiesisches Dasein läufer
führten, dort durchfurcht der Pflug den durch
Jahrhunderte oder vielleicht Jahrtausende unberührten Boden, wächst statt Schilf, Eohr, Binsen, Seggen und Eeigras, Weizen, Hirse imd « Sic transit gloria mundi. « Längs dem Gebirge liegen, mehr oder weniger vom Fusse desselben entfernt, zahlreiche rumä-
Mais.
A
hegység mentében, a lábától kisebb vagy nagyobb távolságban szinte seredeti tenyészés kertek között számos
román
falu terül el és a
nische
Gemeinden mit beinahe urwüchsigen
kitn lovairól ismeretes alsó-szombatfalvi mén-
Gärten und das durch sein vortreffliches Pferde-
módon fogarasi mén-
material bekannte Alsó-Szombatfalvaer Gestüt
telep,
melyet elég különös
telepnek neveznek.
A
szombatfalvi méntelep,
valamint a hajdani báró Milius-birtok parkjá-
ban vannak az egyedüli gémtelepek, melyeket Fogaras- és Szebenmegyékben ismerek, és úgy látszik, hogy kizárólag ezek nyújtják gémállo-
mányunkat (Ardea
(sonderbarer Weise
«Fogarascher»
scheinen dieselben ausschliesshch unser Eeiher-
cinerea).
Contingent (Ardea cinerea) zu Zahlreiche Bäche eilen,
Számos patak s
kitartó
siet
a
eszésekkor annyira
folyó zúg\'a és
az Oltba
he<;ysi',m('íl i(í\c.
lámait, hogy a különben
tVMa^^a>/.tjak hul-
CbLiiduscu
mennydörögve
tovasikló
lépi át medrét, és
zajgó piszkossárga hullámaival tengerré változtatja a körüle
fekv
i-éteket és
mezket.
A
Hévíztl Sinkáig terjed magaslaton, az n. persányi hegységen még nagy számban
u.
tenyészik a tölgy, rasi
odálil)
kizárólag a bükk, a foga-
középhegységben a bükk- és jegenyefeny,
magasabban már csak a jegenj es
és
luczfeny
a sziklarégióban a havasi éger és törpe feny.
Egj'es hófoltok, melyeket se
képes megolvasztani,
Gestüt ge-
Der Szombatfalvaer Gestütspark, sowie jener des einstigen Baron Milius'schen Gutes sind die einzigen Pieiher-Colonien, die ich im Fogarascher und Szebener Comitate kenne, und nannt).
még a júliusi nap heve festién tnnek ki a
mend, der Aluta
zu, bei
liefern.
vom
Gebirge kom-
anhaltendem Regen
die
Fluten derselben derart hebend, dass der sonst so ruhig dahingleitende Fluss rauschend und
tosend sein Bett verlässt und die schmutziggelben Fluten die
umliegenden Wiesen und
Felder in einen See verwandeln.
Auf dem Höhenzuge von Hévíz bis Sinka, dem sogenannten Persányer Höhenzug, kommt noch die Eiche
in grosser Anzahl, später aus-
im Fogarascher MittelBuche mit der Tanne, weiter hinauf nur die Tanne und Fichte und in der Steinregion die Alpenerle und Legföhre oder Latsche schliesslich die Buche,
gebirge die
vor. Schneeflächen, welche selbst der Julisonne
Kraft nicht zu schmelzen vermag, heben sich
60 sziklák
CS
Dinliisi
remek, csak
level havasi
sziirkcscgciiöl,
líi
a
jellemz myrthus-
Er.lcl
löi
ró-/
és a lejtk sárga
lualcriscli
ab.
magassága mindenütt igen tekintélyes s legmagasabb emelkedésüket a 2536 méterre emelked Negoi csúcsban érik cl. fogarasi ajjjok teiigersziii feletti
A
dombos
jobl) oldalon, a
nélkül
vidéket vonulóink
repülhetnék
a
át,
vom Gelb
Durchgängig eine
dem
der Felsen herrlichen,
der Graslehnen
Erhebung über
stattliche
Meeresspiegel aufweisend,
Fogarascher Alpen höchste Spitze.
Die rechte Seite ten
minden nehézség
(Iran
nur 8iebeni)ürgen eigentümlichen myrthenbliitterigen Alpenrose,
kaszálóiból.
A
vom einförmigen
und Schutthalden, vom Grün der
unsere
erreichen
— das
Hügelland
— könn-
Zugvögel selbstverständlich
Schwierigkeiten
die
im Negoi, i5'M) m., ihre
doch die
überfliegen,
ohne lang-
gestreckte Karpathenkette bildet für dieselben
Karikátok hosszan elnyúló lánczolata azonban
einen unübersetzbaren Wall. Beim Frühjahr-,
áthághatatlan akadályt képez számukra, míg úgy a tavaszi, mint az szi vonulásnál a mäander-
wie beim Herbstzuge
szeren tovakigyózó
folyóval együttesen
kitn
gleich
ist
einem Mäander
dieselbe,
sowie
der
hinschlängelnde
sich
Fluss ein ausgezeichneter Wegweiser für unsere
und HühnerTauben und Piaubvögel ziehen längs dem Gebirge die Sumpf- und Wassenögel längs über und auf der Aluta durch den Eotenturm-Pass der Donau und mit ihr dem Schwarzen Meere zu. Von ersteren mag wohl der grössere Teil über Eumänien, Bulgarien, die Türkei und Griechenland bis zum Mittelländiwas jedoch unwahrschen Meer, ein anderer scheinlicher und nur bei den Sumpf- imd Wasvon der Sulinaservögeln vorkommen mag Mündung längs dem Schwarzen Meer ebenfalls denselben Weg nehmen. Über Süd-Fngarn und Dalmatien ziehen unZugvögel. Die Sänger, rabenartigen
útmiitatót szolgáltat nekik.
vögel, die
Az éneklk, varjúfélék és
és futók,
a galambok
ragadozók a hegység mentében, a gázlók és
úszók az Olt mentén,
fölötte,
vagy rajta vonul-
nak a Yöröstoronyi-szoroson át a Duna és innen a Fekete-tenger felé. Elbbiek nagy része valószinüleg líománián, Bulgárián, Török- és Görög-
országon keresztül a Földközi-tenger útját,
egy másik része pedig
felé
veszi
— a mi azonban
kevésbbé valószín és talán csak a gázlóknál és úszóknál fordul
el
— a Szulína-torkolattól
Fekete-tenger mellékén lasztja.
ugj'anezt az utat
a
vá-
.
;
—
—
sere Zugvögel ganz gewiss nicht, da sie eine
weitere Strecke Landes
und zwei Meere,
Délmagyarországon és Dalmáczián át semmiképpen se vonulnak madaraink, mivel sokkal
viel
nagyobb területet és két
überfliegen hätten, während sie bei dem Weg über Rumänien, nach den griechischen Inseln, nur das Mittelmeer zu übersetzen haben.
tengei-t,
nevezetesen az
míg a vezet úton
adriait és földközit kellene átrepülniök,
Eománián
át a
görög szigetek
felé
Eine jener grossen Zugstrassen, wie
csak a Földközi-tengeren kell átkelniök.
a milyen például elnémely helyén, nagyobb méretekben Ausztriában és Németországban s melyet évenként a legkülönbözbb északi, s tavasszal és nyáron át Európa északi részén tar-
Oly nagy vonulási
út.
fordul Magj'arország
tózkodó vonulók végtelen
seregei
követnek
a melyekhez azután csatlakoznak a hazaiak
nämlich das Adi-iatische und Mittelländische zu
s
—
sie z.
B.
an einzelnen Orten in Ungarn, in grösserem Masse aber in Österreich und Deutschland vor-
kommen, und welche
alljährlich
die
unend-
lichen Scharen der verschiedenartigsten nörd-
und im Norden Europas sich im Frühjahr und Sommer aufhaltenden Zug\'ögel benützen und an welche sich dann die einheimischen anlichen
schliessen
— eine solche Zugstrasse hat Sieben-
nagy vonulási út Erdélyen nem vezet át. melyek ErMagas hegj'ségei következtében,
welche Siebenbürgen von drei Seiten einschlies-
három oldalról hogy minden folyója
auch die Aluta
ilyen
délyt
ban az országban
—
— továbbá a miatt, — tehát az Olt — magáövezik
ered, azok a
is
madarak, me-
bürgen nicht. In Folge seiner hohen Gebirge, sen, ebenso da alle Flüsse Siebenbürgens
— im LancL
solche Zug\ögel, welclu
Sn
— also
entspringen, würden 1,,
nlnii-cn passiren
und müssten im Frühjahr bis in
lyek Erdélyen át vennék útjokat, zsákutczába
wollten, in eine Sackgasse geraten
kerülnének és kénytelenek lennének a tavasz-
nun entweder
die zur Zugszeit
61
még
szál
két eset közül
Lagen noch mit Eis und Schnee bedeckten Gebirge i^assiren oder umkehren.
ma-
Beides geschieht indessen nicht, da die Vögel
die niederen
jéggel és hó. al borította hegységeket
A
vagy visszatérni.
áthatolni,
azonban egyik darak sokkal
történik meg, mivel a
se
biztosai)!) és
kényelmesebb vonu-
sanak,
8
um
zur alten Heimat zu gelangen, und so sind denn jene Zugvögel, welche bei uns erseheinen,
melyek nálunk
azért azok a vonulók,
megjelennek, kizárólag olyanok, melyek
bleiben
és költenek,
Olt völgyén, melyek
elször a
világot.
szorosokon Olt
pillantották
a
aztán egy
még «
nem
be
kitérést
mentén nyugatnak, majd
i>
Im Herbst kommt
brüten nicht bei uns.
wenn auch
selten,
ausnahmslos Sumpf-
und Wasservögel, welche vom rechten Wege verirrt oder verschlagen,
über die noch schnee-
gekommen, nun einen «Abstecher» machend, längs der Aiuta westlich, und dann nach Süden und südöstlich ziehen. Im Jahre losen Pässe
1 889-ben egy darúfalka pihent a mundrai moréteken, a melyek aztán mérhetetlen magasságban vonultak el az Olt mentén. A vadlibák húzása a melyek szintén nem fészkelkevésblié ritka jelenség. nek itt
csaras
1887 war
—
es ein aus
Flug von
30
— 40 Stück
Pehkanen (Pelecanus
bestehender onocrotalus),
im Jahre 1889 Kraniche, welche aiif den Mundraer Sumpfwiesen East gehalten, um dann längs der Aluta in unermesslicher
,
Höhe
zu ziehen. Der Zug von Wildgänsen I
doch auch nicht bei uns brüten j
tavasszal
es,
so doch mitunter vor, dass
thal ziehen. Es sind dies
csinálva, az
dél és délkelet felé
—
A
—
auch solche Vögel, welche nicht im Lande das Licht der Welt erblickt hatten, durch das Alt-
vagy
havazott
vonulnak. így 1887-ben egy 30 40 darabból álló gödény-csapat (Pelecanus onocrotalus)
—
regula sine
Witterungsunbilden
Diese ziehen jedoch im Erühjahr zurück und
meg
és vízi
a helyes útról eltévedve
átjöttek s
itt
—
verirrt haben.
vonulnak át az
Ezek kizárólag mocsári
madarak, melyek eltéríttetve,
nem
durch
von den grossen Zugstrassen verschlagen wurden und sich hierher
eltéríttetve,
is
—
Stürme und Nebel
bár ritkán, de olykor mégis
megtörténik, hog}- oly madarak
— nulla
und brüten oder
exceptione
d
tévedtek. sszel,
welche im Lande ver-
ausschliesslich solche,
itt is
vagy pedig — «nulla regula sine exceptione — olyanok, melyek kedveztlen idjárás következtében — köd és viharok — a nagj- vonulási utakról ide
maradnak
und bequemere Zugstrassen suchen,
sich sichere
utakat keresnek, hogy régi hazájukba jus-
lási
—
szórványosan elkerül északi
—
ist
weiter
— welche eine min-
der seltene Erscheinung.
kacsák és sirályfajok talán egyszeren vissza-
Die im Frühjahr in vereinzelten Exemplaren
vonulnak, ha észreveszik, kogy zsákutczába ke-
erscheinenden nordischen Enten- und Möven-
rültek,
míg
azok, a melyek szszel és tél kezde-
arten dürften,
meg, valószínleg a Mezségrl mélyebben fekv bevágásokon keltek
wenn
sie
bemerkt, dass sie in
tével jelennek
eine Sackgasse geraten, einfach zurückstreichen,
jöttek, és
während
die
im Herbst und Anfang
des Winters
erscheinenden, wahrscheinlich über die
át a heg;s^ségen.
ség
kommend, an
tiefer
Mez-
gelegenen Einschnitten
die Gebirge überflogen hatten.
A
Der Zug im Altthal befolgt eine schon durch Fogarascher Alpen und die Aiuta bestimmt
vonulás az Olt vülg;\'ében már az Olt és a
fogarasi alpok által meghatározott irányban, de
azért
meglehets észrevétlenül
történik és soha-
die
vorgeschriebene Richtung, geschieht jedoch so
j
ziemlich in unauffälliger Weise und wenigstens
1
sem tömegesen. Többnyire kisebb csapatokban,
bei
Tage nie in gi-ossen Scharen. Meist ziehen
kleinere Flüge, mehrere oder einzelne
több vagy magányos példányokban érkeznek, de
Exem-
I
piare, jedoch stets so, dass ein gewisser Contact
azért mindig úgy, hogy bizonyos összefüggés I
van közöttük.
A
madarak
át,
kat
is
veszik
vezetést
többnyii-e
j
Gewöhnlich übernehmen
die
Führung
ältere
j
pityerekbl, melyek kizárólau hól állottak.
unter ihnen besteht.
öreg
az
de azért láttam oly csapatoréti
I
Vögel, doch habe ich auch Flüge, ?.. B. von weissen
Idányok-
I
Bachstelzen und Wiesenpiepern bemerkt, welche
például a fehér barázdaliillc^ctböl és
Nagyobb
gémek, bibiczck,
fiatai
i»
csapatokiiaii csak a gólyák,
durchgängig aus jungen Vögeln bestanden. Grös-
házi fecskék,
sere Flüge sah ich nur vuu Störchen, lieihern.
sarlós-, füsti- és
62
galambok fürjek,
és serfglytk
mocsári és
vízi
voiiiiliiuk. Az ónekesek, madarak vonulása ren-
desen észrevétlen mararl. mivel
t(ililmyire
éjjel
:\íaiurs(gl
Kiltitzcii.
und
líauch-
Mehl-
schwalben, Tauben imd Staaren. Der Zug der Sänger, der Wachteln, Sumpf- und WasseiTÖgol
geht meist unbemerkt vorüber, da er bei den
történik.
meisten in der Nacht stattfindet.
Daczára annak, hogy még meleg verfényes napok gj-önyörködtetik az ember szívét s hogy a
még bséges
rovarok
iiMiitliatnának
eledelt
nekik, tehát daczára annak, hogy (!(--(-(-
Trotzdem noch wanne, sonnige Tage des Menschen Herz erfreuen, die Insectenwelt noch in i'ülle Nahrung bieten könnte, also Wäi-me mit Futterübertluss die Zugvögel noch lange
li-
zurückhalten könnte, verlassen uns doch. schein-
\i,-sziitaitliat-
lem és a hmérséklet még sokáig nák vonulóinkat, annyira megkedvelt vendégeink mégis látszólag minden ok nélkül már
bar ohne alle Ursache, die meisten der so liel)gewonnenen Gäste. Warum ? Die meisten sagen «der Instinct» sage ihnen, nun sei es Zeit auf-
legtöbben azt
zubrechen.
elhagynak bennünket. Miért
hogy
itt
az
id
A
?
meg
súgja
«ösztönük»
mondják, hogy
i
nekik,
nem
az indulásra. Ez azonban
úgy vau, mivel az ösztön egyszeren nem létezik, az állatnál épp oly kevéssé, mint az embernél a mi hazájuk elhagyására készteti ket, az az érzékük. A különben is finom szeiTezet, ;
puha
és laza tollazatú vonulókat a hideg és ned-
vesség iránti kisebb- vagy
kenységük habár számukra
készteti
volna
nagj-obbfokú érzé-
szülföldjük
még
dúsan
elhagj'ására, terített
asztal
itt.
Augusztusban
— az
—
különösen,
ha
derült
és
ember még semmi változást sem érezhet a leveg hmérsékletében, de a madár már érzi a nedvesebb és ennélfogva hvöverfényes
sebb levegt.
A
hosszabb éjszakákon párák
fej-
ldnek, a melyek a madár nagyobbmérv kigzölgésével egj'ütt a puha tollazatot összecsomósítják és a már hvösebb levegnek mind szabadabb és szabadabb behatolást engednek. A tiszta és száraz leveg egj'ik fkelléke puha tollazatú vonulóinknak.
hogy tavaszszal, mikor
Igaz,
s
el
vonulóinkat a hazá-
mily egészen más azokon a fényben és
színpompában ragyogó vidékeken a hmérséklet és idjárás. Ha pedig egj'szer vonulásban van már a madár, akkor pihenés nélkül, feltartózhatatlanúl halad elre, míg régi otthonát ismét el nem éri. Ha aztán egyszer otthon van a megszokott megkedvelt rögön, akkor még kedveztlen idjárás esetén is csak nagynehezen határozza el magát a visszahúzódásra, visszaköltözésre pedig, melyet ellentétes légáramlatok néha
—
—
zum fräheren Verlassen wenn auch in derselben der Tisch
befiederten Zugvögel
der Heimat,
noch reich gedeckt
ist.
— —
besonders Der Mensch wird im August keinerlei wenn derselbe heiter und sonnig ist Veränderungen in der Lufttemperatur wahrnehmen, der Vogel dagegen fühlt die bereits feuchtere und in Folge dessen kühlere Luft.
Die längeren Nächte erzeugen Dünste, welche
mit der eigenen grösseren Ausdünstung das zartere
Federwerk zusammenballen und der
bereits kühleren Luft
immer mehr
Zutritt las-
sen. Klare, trockene Luft ist eine Hauptbedin-
gung unserer zarten befiederten Zugvögel.
Wohl
herrscht
im Frühjahr, wenn
die lieb-
lichen Sänger zu uns zurückgekehrt, oft recht
unfreundliches,
kaltes,
wundern wir uns,
feuchtes
wamm
Wetter,
und
meter die Wanderer von der Heimat trennen,
miért
hány ezer kim. választja tól
—
meg kell gondolnunk, hogy
rajta,
vonulásukat, de csak
ebensowenig beim Tiere, Menschen existirt. Was sie zum das Gefühl. Verlassen der Heimat zwingt, ist Die mehr oder minder grosse Empfindlichkeit gegen Kälte und Feuchtigkeit veranlassen die an und für sich zart gebauten, locker und weich wie beim
id uralkodik és nem késleltették
barátságtalan, hideg, nedves is
indessen nicht so, da ein-
ist
solchem Wetter die Eeise nicht verzögert worden ist, doch müssen wir nur l)edenken. wie viele tausend Kilo-
kedves énekeseink visszatérnek, gyaki-an
csudálkozunk
még
Dem
«Instinct»
fach ein
—
in
wie ganz anders in jenen Licht und Fai-ben glühenden Breiten, Temperatur und Witterung sind. Ist der Vogel einmal auf dem Ziige, so treibt es ihn ruhelos
wärts, bis er die alte
und unaufhaltsam vorHeimat erreicht. Ist er
auf der altgewohnten, üebgewonnenen Scholle
angekommen,
so entschliesst er sich selbst bei
Witterungsunbilden nm- sehr schwer zu einem Piückstrich zu einem Kückzug niemals
—
—
was ihm übrigens manchmal durch entgegen"osctzte scharfe Windströnningcn einfach un-
63
egyszeren lehetetlenné tesznek,
—
sohasem.
Ilyenkor gyakran láthatjuk fecskéinket, a
getket
stb.,
az
raajil
bille-
mint majd a magasba törnek,
a
alsóbb
áram
megkisérlik küzdeni az
minden meghiúsult, akkor
:
ereszkednek és
légrétegekbe
szél,
Luftschichten Versuche macheu,
um
gegen die
Strömung zu kämpfen,
es
Alles vergebens gewesen, an trockenen Stellen
ha pedig és hó ellen
nai va várják a «jobb idket«, miközben aztán is
um
ellen,
védelmet keresnek száraz helyeken, és résiggs'akran el
möglich gemacht wird. Dann sehen wir z. lì. Schwalben, Bachstelzen u. s. w. bald hoch in die Luft sich erheben, hald wieder in tieferen
wenn
schliesslich,
Wind, Eegen und Schnee zu suchen und resignirt «bessere Zeiten» abzuSchutz gegen
!
warten, oft aber auch
pusztulnak.
— zu Grunde zu gehen.
j
!
t
Eégi tény az és csak megersíti
azt, a
mit
I
fentebb mondottam, hogy azok a vonulók, me-
Im Herbst
Windrichtung grösstenteils günstig für den Vogelzug, wie denn überhaui)t Gegenwind den Flug fördert, Eückwind denselist
die
lyek tavasszal legkésbb érkeznek hozzánk, leg-
ben hindert oder ganz unmöglich macht. Es ist eine alte Thatsachc imd bekräftigt
korábban vonulnak
nur mein früher Gesagtes,
hogy azok, melyek a
is el, s
visszatér tavasz els lehelletével jöttek,
szig
is itt
kés
maradnak. Azok a ragadozók, melyek
'
!
am
Zugvögel, welche gen, auch
am
— — dass
diejenigen
spätesten bei uns einlan-
frühesten fortziehen,
und
jene,
a vonulók közé tartoznak, vagv' rovarevök, vagy
welche der erste Hauch des wiederkehrenden
pedig egyszeren csak eltávozott zsákmányuk
Frühlings gebracht, bis lange in den Herbst
A
után mennek.
mocsári és
madarak
azért
hinein bei uns verweilen. Diejenigen Raubvögel,
hvös párák hul-
welche unter die Zugvögel gehören, sind ent-
vízi
menekülnek, mert már nedves,
lámzanak a vizek felett, a különböz állatok mind mélyebben furakodnak az iszapba s végre
weder Kerbtierfresser
csillogó jégkéreg vonja
AVasservögel flüchten, weil schon kühle, feuchte
A
fogságban
l)e
a vizeket.
lev madarakat is szintén kísérlepi meg a vonulási id
nyugtalanság
teties
közeledésekor.
sen ide-oda
A
szabad természetben
kóborolnak,
is
idege-
hívogatják egvTnást,
gyülekeznek, hogy ezáltal nag^-obb csapatokban
gyakorolva a repülést — legjobban láthatjuk a fecskénél — elkészítsék magukat a közelg nagj- útra — aztán hirtelenül eltnnek.
ezt
s
oder
ziehen
ihrer vorangeeilten Beute nach.
lediglich
Sumpf- und
Dämpfe über den Sümpfen und Gewässern wallen, die verschiedenen animalischen Wesen sich immer tiefer in den Schlamm wühlen und endlich die glitzernde Eisdecke die Gewässer überzieht.
Eine beinahe unheimliche Unruhe ergreift beim Herannahen der Zugzeit selbst jene Vögel, der Gefangenschaft befinden.
welche
sich
Auch in hin und
her, locken einander,
um,
wir dies bei den Schwalben
vfie
in
freier
Natur eilen
Aufregung versammeln sich,
sie voll
am
besten
sehen, durch Fhigübungen in grösserer Anzahl,
Útközben vagy hozzájuk csatlakoznak más
k érnek utói megy ez éjjel-nappal, — — míg elérik a tenger-
csapatok, vájok és seregek, vagy
más pihenket,
s
így
többnyire azonban
éjjel
partot.
sich für die bevorstehende grosse Eeise vorzu-
bereiten
und
—
jilötzlich
zu verschwinden.
Unterwegs stossen andere Flüge, Schwärme
und Scharen zu ihnen, oder die rastenden werden eingeholt, und so geht es oft Tag und Nacht, meist nur in der Nacht bis zm- Küste.
Wie
Mint valamennyi nagvobb társaságokba gyülekezett
nak
él
lényeknél,
úgj' a
madai'aknál
is
van-
— legalább így gondoljuk — vezetk, melj-ek
felváltva vezetik és rendezik a vonulást a már sok-
szor megjái-t úton.
nézetem szerint az
Az
én,
egv'es
ugyan nem mérvadó, madárrajok foMonos
érintkezésben állanak azokkal, a melyek a partokat
már
elérték, azaz.
azok a vonulók, melyek
legközeleijb laknak a partokhoz, az
utánuk kö-
lebenden Wesen, welche sich Anzahl vereinigen, gibt es auch so nehmen wir nämlich an Führer, welche abwechselnd den Zug auf dem schon oft zurückgelegten Weg leiten und regeln. Meiner unmassgeblichen Ansicht nach stehen die einzelneu A'ogelheere in fortwährendem bei allen
in grösserer
bei den Vögeln
—
—
Contact mit jenen bereits an die Küste gelangten, d. h. die
dem Meeresstrande zunächst woh-
nenden Zug\ögel, geben
die liichtung für dk-
64 vctkozöknek mo<;a(lják ;iz irányt ós ennek folytán hanglmllámkéut terjed tovább a vonulás, miud inkább távolodva a partoktól. A mint egy óriási táviróhálónál az összes
wärts.
:
a tenger felé törekednek.
Itt
Endpunkte züge auf
érnek
el,
— akadá— hacsak
raturwechsel und sonstigen Anzeichen, viel
kämpft,
— passt der Schluss des zu Anfang
Artikels
citirten
gondoskodik teremtményeirl minden tekintetben, azt bizonyítja az a körülmény is, hogy
wieder seh'
költözink a vedlés után megersödve és jól éppen úgy, mint valami jól megkövéredve megkent járómü, vagy tüzelanyaggal jól ellá-
Geschöpfe
tott
gzös
indulnak
testi
erejüktl
ers
nem
«Ob
dieses
Dich auch
ich
!»
sorgt,
in jeder Hinsicht für ihre
beweist auch der Umstand,
dass unsere Zugvögel nach der Mauser gekräftigt
und mit reichlichem Fett
ausgestattet
gleichwie ein gut geschmiertes Fahrzeug oder
és
súlyos megfeszítéseket kivánó útjokra. Beteg és
gyenge példányok
Liedes:
Wie Mutter Natur
—
—
nicht eine ruhigere Luftschichte
pen oder in der Not Schiffe erreicht werden, auf welchen die todmüden Vögel bis zum Abstillen der Elemente und zur Kräftigung der erlahmten Schwingen ausruhen. Oft alter fällt der ganze Zug ermattet auf den Wellen ein und
«Váj-
a természet mennyire
anyánk,
wenn
ein sichereres Ziehen zulässt, bis Inseln, Klip-
dann édes
si-
dann
wird gegen die Widerwäi'tigkeiten so lange ge-
jon viszontlátlak még!»
Hogy
—
cherer als der Mensch vorher fühlt
aztán megpihennek, míg az elemek lecsillapodnak s fáradtságtól megbénított szárnyaik megersödnek. Gyakran azonban az egész csapat kimerülve, a hullámok közé esik, és akkor illik :
—
welche übrigens der Vogel meist viele Stunden vor ihrem Ausbruch an dem Tempe-
zu
a melj^eken
rájuk a czikk elején említett dal befejezése
Vorzügler genau be-
(lurch die
mit zu Hilfenahme der Strömung und von dem flugtüchtigen Gros der Zugvögel gewöhnlieh an einem Tage überflogen. Lassen dies widerwärtige Winde oder gar Stürme nicht
valami csendesebb légréteg biztosabb vonulást nem nyújt, míg szigeteket, sziklákat vagy szük-
nem
(l
einem
auch die Vögel-
Stelle
—
ség esetén hajókat
((inceiitriren, streben
stimmten Linien dem Endpunkte, d. i. dem Meere zu. Dieses wird an seiner schmälsten
a legkes-
kenyebb helyen átkel a repülésre képes vonulók legnagyobb része. Ha ellentétes szelek vagy melyeket különben a madár a hviharok mérséklet változásából és más jelekbl sokkal
korábban érez meg, mint az ember lyozzák ket, akkor addig küzködnek,
an
netz, dessen einzelne Linien alle sich in
huzalok egy vég-
pontban futnak össze, úgy a madárseregek is az elfutároktól pontosan meghatározott mintegy végpont
und so pflanzt sicli diese immer weiter nacli rückGleich einem ungeheuren Telegraphen-
nachfolgenden
gleich der Schallwelle,
ein
mit Feuerungsmaterial hinreichend ver-
sehener Dampfer die
érik el a téli szállásokat.
derungen an
die
gi-osse,
schwere, Anfor-
physischen Kräfte stellende
Eeise antreten. Kr-anke und Schwächlinge er-
Hogy milyen
veszélyek fenyegetik
rl-lépésre, arról
hallgatok,
ket
fájdalom,
lépés-
reichen die Winterquartiere nicht. Welche Ge-
eléggé
fahren unseren Zugvögeln auf Schritt und Tritt
drohen, darüber
ismeretesek.
schweige ich, sind
sie
doch
leider hinlänglich bekannt.
Haliár a madarak vonulását illetleg
még igen
sok dolog ködbe van burkolva és sok dologra nézve még homályban tapogatózunk, azért
mégis dereng már
s
az egyesült
ernek
sike-
rülni fog és kell, fényt és világosságot teremteni ott,
a hol az emberiség
eltt
is
még
csak röviddel ez-
megfoghatatlanra és megmagyarázha-
tatlanra akadt. Adja Isten, hogy ez
ígj'
legyen
!
Legyen a magyar ornithologia úttör ebben a tekintetl)en, s
koronázza siker ez irányú sok évi
Und ist auch noch Vieles, was den Zug der Vögel anbelangt, in Nebel gehüllt, tappen wir noch in mancher Hinsicht im Dunkeln herum, so beginnt es doch schon zu dämmern und den vereinten Kräften wird
und muss
es gelingen,
Licht und Klarheit auch da zu schaffen,
wo
noch vor Km-zem der Mensch auf Unbegreifliches, Unerklärbares gestossen. Dass dem so sei, dass die ungarische Ornithologie bahnbrechend
in dieser Hinsicht auftrete
und unsere und
vieljährigen diesbezüglichen Forschungen
Mühen
mit lù-folo gekrönt werden, darauf der
tar
66
67 Pratiiioola riihotra
Hypolais icterina
I..
9 évi megfigyelés.
megfigyelés.
7 évi
(7-jährige Beobachtuug.l
1888 — Apr. 1889 —
1891— 1893— 1894— 896
1
1897 L. (F.)
888 18H9
Apr.
1(1.
1890 -
"
12.
1891
11.
-
1.
«
~ Mart.
28.
—
16.
1895—
9.
Apr.
1896
—
Wart. 20.
—
1897
1896
L. (F.):
Apr. ïi— 3.
Lk. (Sp.): 1897
L
(Seil.)
K. (M.)
Tiirdus viscivorus
:
:
«
— Apr. — Mai
Apr.
3.
12.
«
«
2S nap (Tasel.
iSeh.l:
K. i.M.l:
1
— 1893 — Apr. 1894 — Mai
Lk.iSp.): 1S91 11.97 I.
— Mai
20.
18S9
:
(9-jährige Beobachtung.)
]\[ait.
..
Vikill.
— —
3.
28. 1.
4.
26. 18.
Apr. 26.
Mai
18.
23 nap (Tage). I\Iai
7.
L.
Ficedula sibilatrix Bechst. 9 évi megfigyelés. (9-jährige Beobachtung.)
— Apr. —
888 1889
1
6.
«
8.
1890—
"
2.
1891
«
— 1893 — Mart. 894 — Apr.
9.
28.
1
1895—
1.
— Mart. 1897 — Apr. 1896
L. (F).
1896
:
Lk. (Sp.): 1891 I.
(Seh.)
:
K. (W.):
1
"
27. 2.
— Mart. — Apr.
27. 9.
nap (Tage). Apr. 2—3. 14
Tiirdus imisicus
L.
10 évi megfigyelés. (10-jährige Beobachtung.!
— Apr. — Mart.
1888 1889
1890-
«
1S91
«
—
17.
17.
1892— 1893
—
1894— 1895— 1896— 1897 L. (F.)
:
—
1894
Lk. (Sp.): 188S I.
(Sch.l:
K. (M.i:
2.
26.
22. 16.
« «
14.
..
18.
«
21. 27.
"
— —
Mart.
Apr.
20 nap (Tagci. Mart.
23— 2 i.
14. 2.
9 évi megfigyelés.
Anthus
Sylvia cynerea L.
1
1888
"
2fi.
1889
13.
"
n
6.
18.
1891-
«
12.
23.
1893
"
6.
" "
27.
1894—
'
12.
1894—
«
21.
"
17.
1895
«
18.
1891—
— —
1892 1893
— 1896 — 1S97 —
2.
— 1895 — 1896 — 1897 —
23.
«
24.
«
L. (F.)
—
Apr. 1888,91,95 Apr. 27. Lk. (Sp.): 1893
L. (F.):
IS.
—
(Seh.)
K. (M.)
10
:
Lk. I.
1893
:
(Sp.):
(Seh.)
:
8.
«
21.
— —
Apr. «
6.
21.
16 nap (Tage).
Apr. 13—14.
K. (M.i:
nap (Tage).
1897
>'
Apr. 22—23.
:
Alauda arvensis
Anthus pratensis
L.
L.
10 évi megfigyelés.
8 évi megfigyelés.
(10-jährige Beobachtung.!
(8-jährige Beobaclituiig.)
— Febr.
1888
1889— 1890—
24.
12.
1889 1890
1891—
«
13.
1892—
«
21.
"
—
1889, 90
(Seh.)
—
26.
Apr.
11.
— Mart. 1894 — Apr. 1895 — 1896 —
1.
«
10.
..
20. 10. Febr. 12.
Mart.
10.
1893
L. (F.):
9.
28.
«
1893
8.
"
Lk. (Sp.): 1897
— Apr. — Mart. —
12.
«
1891
L. (F.):
1888
«
— 1893 — Mart. 1894 — 1895 — 1896 — Febr. 1897 — Mart.
I.
20.
18.
Apr.
1890
I.
— Apr. — 1890 —
Apr.
— Mai
!..
(9-jährige Beobachtung.)
10-jährige Beobachtung.)
1888— 1889-
triviális
9 évi megfigyelés.
10 évi megfigyelés.
—
21. 12.
13, 21.
Mart. 21.
—
Apr. 21. Lk. iSp.): 1896 32 nap (Tagei. I. (Seh.): K. (M.):
Apr. 5—6.
27 nap (Tage).
:
Febr. 25.
K. iM.t:
Motacilla flava
Alauda arborea
L.
L. 10 évi megfigyelés.
10 évi megfigyelés. (10-jährige Beobachtung.)
— Apr. — — Mart. 1891 — 1892 — 1893 — 1894 — Apr. 1895 — 1896 — Mart. 1897 — Apr.
1888
1889 1890
4.
'
2.
"
28.
"
14.
«
29.
3.
1.
2.
"
L. (F.)
1890
:
28. 5.
— Mart. —
Apr. Lk. (Sp.): 1897 34 uap (Tage). I. (Seil.) Mart. 19—20. K. (M.) :
:
3. 5.
Orioliis J-a'"»"!'' ^•
1
10 évi megfigyelés.
(10-jährige Beobachtung.)
sss
— Apr.
ISSI.
-Mai
]
KS'.tU—
1SV»:>
iH. 3.
— Apr.
lSi)3
18'.»4 -
'
30. á(i.
«
— Mai —
S'.lö
lS'.)(i
L. (F.):
1894
Ll<.(Si>.l:
1S07
4.
"
7.
«
li.
1S<.»7-
I.
4. Ti-
"
— Apr. — Mai
lsit!
1
30.
— -
Apr. 26.
Mai
12.
17 nap (Tage). Mai 4.
(Seh.):
K. (M.l:
minor
Ijaniiis
L.
4 évi megfigyelés. (4-jährige Beobachtung.)
— Apr. — 1893 — 894 —
5.
1888
1891
1
Apr.
L. (F.):
Lk. (Sp.): I.
«
17.
X
^•
IS-
nap (Tage).
Apr.
K. iM.):
li^-
2.
«
17
(Seh.):
"
10.
Lanius coUurio
L.
10 évi megfigyelés. (10-jährige Beobachtung.)
— Mai — Apr. 1890 — Mai 1891 — 1892 —
1888
7.
1889
'2S.
2.
3.
«'
î^-
«
1893
— Apr.
1894-
30.
«
1897 -
(Seh.)
K. (M.):
:
19
2.
—
Apr. 20.
8. Mai nap (Tage).
Lk. (Sp.): 1892 I.
1.
"
1893
L. (F.):
20. 22.
"
1895 189(i — Mai
Apr. 30.
Muscicapa grisola L 7 évi megfigyelés.
(7-jährige Beobachtung.
1889 1891
— Mai — '
2. 1-
893
— Apr.
70 CiMclincis tiniiiiiiciilus
{7jährige Beobaclitung.)
1888
— Mart.
30.
188Ü
—Apr.
lU.
— —
di).
1890 18!)2
181)4—
1895—
1896— L. (F.):
1888
±
.'
..
«
8.
<.
ai.
«
Iá.
— Mart. — Apr.
SO.
21. Lk. (Sp.): 1892 22 uap (Tage). I. (Seh.):
K. (M.):
Apr. 10—11.
(«tu S évi mogfigyck
7 évi lucgfìgyek's.
71 tálnak voll c'S
iillíaliiiiizuttja s
bizonyos
zergevailász
Nem
is
és kivonult a
hegyekbe
a
iXcn Zollainte
liinicvre
Gemsen-Jäger einer gewissen Berühmtheit. Es war nun kein Wunder, dass der
hogy ilyen apának,
csoda,
éves korában
ébndt
mini ds/.ant nu'dvc-
vállára vette a
—
—
tett
ki
reu-
szert.
még 83
is
korán
föl-
vadászat férfias szenvedélye és a ter-
mészet szeretete; de
— és ez az egészséges
fej-
CZYNK
E.
1801
—
merítette azt az ösztökélést
is,
seiner
lîii-
1
ein begeisterter
Freund der Natur
— und das war eben die Sicherung Erfolge — er war bei der Betrachtung
von Naturschönheiten, bei dem Triebe der Er-
hogy
erdt, mezt, a síkságot és hegyvidéket megele-
als
wurde. Allein
ható állatok elejtése árán feltámadó megelégedés kellemes érzete szerzett neki örömet, hamélyeblien pillantson abba a világba, mely az
—
und zugleich
a fiú följebb emelkedett, mert ldés lényege nemcsak a nagy természet képeinek, alakjainak mer bámulatában rejl inger vagy a vadász-
nem ebbl
erlVeutc sich
Sohn dem Beispiele seines Vaters folgend, der noch im Alter von 83 Jahren mit dem Feuersteingewehre auf dem Rücken in die Berge zog, mit Lei!) und Seele ein Anhänger des Waidwerks
tzköves puskát
fiában
angt'slcllt,
und
beutung der Thiere nicht stehen geblieben, er fühlte vielmehr jenen edlen Drang, der Ihn weiter führte in jene Welt, von welcher Ebene :
!
und Gebirge
belebt werden
licfi'f
hineinzudrin-
72 veniti s különösen, liogy turkószsze és ellesse a
madarak
tanulságot
életét,
vonván
annak
ki
gen, das
Tun und Treiben der Vögel zu iiel;ni])Ositi vem \\'isscn
schen, seine Beobachtungen zu
megnyilatkozásából.
zu verarbeiten.
Már mint gyermek kiséri apját a vadászaton, majd maga is puskát ragad s kivonul a havasok
Jagden,
nyaktörs útjain vad után. Mikor pedig tilalom
birges.
idben
musste, verging nicht unnütz;
Der Knabe
szögre kell akasztania a fegyvert, rova-
rokat gj-üjtve
madarakat
és
bolyong
íigyelve
begleitet
führt später
A
tor-
nászatban és vívásban Hauszmann Vilmos volt mestere, ki a madártant is mivé Ite és számos közleménynyel* gazdagította a Király h;igi'in túl
fekv
részek ornitbologiai irodalmát,
tette ki
kaiba
ü
fejlesz-
igazában CzYNK-ben a madártan iránt
való érdekldést
s
\
'ater auf
den
das Jagdgewehr,
Hänge des Hochgewo das Gewehr ruhen
besteigt'die gefährlichsten
Auch
die Zeit,
sammelte
er
Insecten und beobachtete emsig auch während
Zu Kronstadt a gymnaziumot.
el
selbst
der Schonzeit.
szülföldje szép vidékén.
Brassóban végezte
schon diu
avatta be a prseparálás
tit-
hatte
er
Wilhelm
Hauszmann, der auch Ornithologie cultivirte und diese Literatur Siebenbürgens mit zahlreichen Mitteilungen
logie
bereicherte,*
zum
Lehrer.
Ihm
Czynk sein Interesse
speciell für Ornitho-
zu verdanken, wie er
auch von ihm
hatte
in die
Geheimnisse des Ausstopfens der Vögel eingeweiht worden
is.
absolvierte er das Gj'mnasium.
Im Turnen und Fechten
ist.
Nach Abschluss
seiner Studien, im Alter von
19 Jahren, wählte er die Postl)eamtenlaufbahn
Tanulmányait befejezvén,
J!»
éves korában a
und
leistete
am
Dezember 1871 den
23.
amtli-
tette
chen Eid. Acht Jahre lang war er noch in
még
idejét a
seinem Geburtsorte gebüeben, wobei er seine freie Zeit mit Jagen und dem eifrigsten Studium
vadászatnak, a madárélet tanulmányozásának
des Vogellebens verbracht hatte. Sein sehnlich-
posta szolgálatába lépett le
s
1871 decz. á3-án
hivatalos esküjét. Nyolcz évig maradt
szülhelyén szentelte,
s
ez alatt
minden szabad
mert vágya, hogy a környék madár-
faunáját alaposan megismerje,
nem
hagyta pi-
henni. Ekkor találkozott elször az akkoriban hazánkban kevéssé ismert, még az avatott szemlél figyelmét is könnyen kijátszó kin lé(jy/,íyjdí'í(/ (Muscicapa parva) s nemcsak a környék
ster
Wunsch,
die
Vogelfauna der Umgebung
aufs gründlichste zu erforschen, Hess ihm hiebe! keinen Augenblick der liuhe. Und seine
Ausdauer war auch vom Erfolge gekrönt, indem er um diese Zeit den in Ungarn damals noch ziemhch unbekannten Z((
több pontján való elfordulását bizonyíthatta be,
cicapa parva), welcher auch
hanem
zu entgehen
életmódját
is
darabot puskavégre
tanulmányozhatta. Néhány is
kerített
és
kikészített,
melyek Piidely Fkigyes (Brassó) gyjteményébe kerültek.
Kedves Barczaságában is
találta föl élete párját
Meld EEzsÉBET-ben, kinek 1878
esküdött örök hséget. Házassága,
rom gyermeke együttélés volt totta
meg
melybl há-
Es gelang ihm auch, etliche Exemplare zu erbeuten und zu präpariren, welche in die Sammlung von Friedrich PiIdély gelangten.
Im
lieben Burzenlande fand er seine Lebens-
gefärtin Elisabeth
Meld, welcher
er
am
15.
Juni
ihm drei Kinder geschenkt, war das glücklichste Zusammensein bis zu seinem letzten Augen-
mveibl felénk
blicke
;
es
war seine Zufriedenheit, seine frohe
Lebenslust, wie auch sein
sugárzik.
187y-ben azonban a vidéki
Megjelfutek
tete, wobei er nicht nur sein Vorkommen an mehreren Orten der Umgebung nachgewiesen, sondern auch seine Lebensweise erforscht hatte.
ez a melegséges viszony tar-
gedést és humort, mely irodalmi
*
dem geübtesten Auge
ersten Male beobach-
1878 die ewige Treue schwor. Diese Ehe, welche
lelkében azt az összhangot, megelé-
in Heruianstadt.
zum
mindhaláláig boldog
született, ;
június 15-én
pflegt,
Verli.
il.
élet kellemességé-
siebeub. Ver.
Humor
stets
diesem
warmen Verhältnisse entsprossen. Im 1879 musste Czynk, nach Budapest *
Erse
Hermann
ver-
73
srt/,1,
jo részben le kellett inomlauia, mert
(lásr()l
nem
— Budapestre
keserségére
kis
helyezték
Némileg könnyített rajta beosztása a mozgó postához, mert igy alkalma uyilt az ország nagy át.
auf
hvw
(lie
Xaliir
verschiedene Erfahrungen
gyjthetni. Utazgatásai közben néha-néha va-
Diese Reisen Hessen hie
ha pedig nem, akkor rajzónt
is,
meg
gott s vázlatkönyvében örökítette
Mert
vidékeket.
az idegen
ecset kezeléséhez s
az
értett
Ligeti Antaí mellett
fo-
annyira
hogy az mint
vitte,
—
Udrsc-liuiig
und machen zu können. und da auch einen
geboten, Ungarns grössten Theil zu sehen
részét megláthatni és különféle tapasztalatokat
dászhatott
ili'reii
iiiid
schweren Herzens verzichten. Es war hierbei immerhin noch eine Erleichterung, dass sich ihm, zur Ambulanz eingetheilt, die Gelegenheit
Abstecher zu, wobei er die Jagd ausüben oder die Gegend skizzieren konnte. Auch der Malerei
war
an der
er nicht unkundig,
Seite
Anton
und brachte
es
dass er
Ligeti's so weit,
is kiképezhette magát tle származó olajfestmények egész sora bizonyítja — s kivált a másolásban számba vehet
auch in der Ölmalerei und besonders in der wie dies eine Anfertigung von Copien ganze Reihe von ihm herrührender Gemälde
ügyességre
bezeugt
olajfestésben a
,
tett szert.
—
— ein ganz
schönes Resultat
De
azért mégis csak
gát helyzetébe
mészetesebb
nehezen
ma-
találta bele
vonzódása szabadabb,
szíve
;
élet felé nógatta.
1
883
okt.
ter-
havában
végre teljesült óhajtása, visszakerült Erdélybe,
mint Fogaras posta-
és táviróhivataláuak
f-
sich
1
beginnt seine wissenschafthche Tätigkeit, zu-
nöke.
gleich seine Lebensaufgabe Itt
kája,
erzielte.
nur äusserst schwer in seine neue Lage hineinfinden; sein Herz sehnte sich nach einem freien, natürlicheren Leben. Im Oktober 883 gieng dieser Wunsch in Erfüllung, Czynk kam als Chef des Post und Telegraphenamtes nach Fogaras zurück. Nim
Und dennoch konnte er
kezddik egész komolyságában itt
érleldik
meg
életczélja
élete
az,
:
mun-
hogy sza-
bad óráit kihasználva felkutassa Fogarasmegye madárfaunáját és különös figyelmet fordítson a költözködés jelenségére
is.
1884-tl fogva bérelte
:
die
Vogelfauna des
Comitats Fogaras gründhch zu erforschen, dabei dem Phänomen des Vogelzuges eine erhöhte
Aufmerksamkeit zuzuwenden. Von 1884 an pachtete er in den Fogaraser Alpen das Jagdrevier Vistea-mare, auf dessen Bären,
Gemsen-
piheni ki az «akták« okozta fáradalmait.
und Auerhahnjagden er seinen durch Acten ermüdeten Geist zu erfrischen pflegte. Ausserdem insbesondere zur Zeit des besuchte Czynk
fleg a vonulás szakában
Vogelzuges
a fogarasi havasokban a Vistea
mare
területet,
hol medve-, zerge- és fajdkakas vadászatokon
De — — szorgalmasan járja
— — das Thal der Aluta, wie auch
die
és egyszer az AI-
duna vidékére.*
Mundrœr Sümpfe, betrat das benachbarte Rumänien und bereiste einmal die untere Donau.* Es war dies um die Zeit, wo das Beispiel
Ebbe az idbe esett, boldogult Kezsö trónörökösünk buzdító példájára, az ornithologia iránt
Interesse für die Ornithologie wachgerufen, wo man besonders der Phänologie ein grösseres
az Olt mellékét és a togat a szomszéd
mundrai mocsarat
Romániába
is,
átlá-
unseres
való szélesebb
kör
érdekldés, kivált a vonulás
jelenségének behatóbb megfigyelése,
majd az
1884-ben Bécsben tartott I-s nemzetközi ornith. kongresszus, melynek
vezve
—
habár
mégis annyi hatása
alig volt szer-
volt,
hogy több
or-
szágban megíigj-el állomások keletkeztek. Czynk Ede szintén beállott a megfigyelk közé s 1883 1887-ig évenként beküldötte jelentéseit lovag
schmidhoffeni Tschusi ViKTOR-nak, a ki azokat
mint szerkeszt, a Comité f. Beob. Ungarn évi jelentéseiben adta ki.
*
Stat, in Oest.
sei.
Kronprinzen Rudolf
írta
le.
A
reges
Gewicht beigelegt, und wo der im Jahre 1884 Coninternationale zu Wien abgehaltene
—
—
es doch wiewol kaum organisiert zu Wege gebracht, dass in verschiedenen Ländern Beobachtungsstationen aufgestellt worden sind. Eduard Czynk war auch den Beobach-
gress
tern beigesellt
und
von
hatte seine Zugsdaten
1887 alljährlich an Ritter Victor von Tschusi zu Schmidhoffen, der sie als Rédacteur in den Jahresberichten des Comités f. Beob. Stat. 1883
bis
in Östr.-Ungarn veröffentlichte, eingesandt.
:í9.
UtóbI.i útját
mában
ein
«WiUi
luul Huiul».
Hett
iIl-s
I.
.
74 1888 óta azonban önálló
ményeket
k&Av-
irogatott. Kiváhiiiii
megragadta érdekldését a
és természetszerleg
(Gypaëtns
ü(iskí'xclj/
sz((knll(is>
ornitlinloj^iiii
srbben
mind
is
barbatus)
s
valahányszor felhágott a havascik kozT, mindig
hogy
rajta volt,
ez érdekes sy.arii\;iss;il inhilkoz-
zék, életmódjáról
—
—
dár egy példányát elejthette. írt s
A
isss verfasste iT schon vielerlei seibornitiiologische
Mitteilungen,
(ianz
besonders hatte ihn aber das gewaltige Wesen des
lìarti/cicìs
(Gypaëtus barbatus) gefesselt;
er bot auch Alles auf, gelegentlich seiner Ausflüge in das
Hochgebirge diesem interessantesten
Vogel begegnen zu können. Er sammelte über
eredeti adatukat gyüjtböu
már-már az utolsó órában. Fészkét és tojását nem tndta ugyan megszerezni mindössze egy törött tojást láthatott de abban az örömben részesült, hogy 1887 szept. 4-én a hatalmas matöbb értekezést
Scit
stiindigc
saskeselyürl
több irányban kiegészítette
a reá vonatkozó teimészetrajzi ismereteinket.
dessen Biologie sehr wertvolle Beobachtungen,
und zwar
Bezug der von Jahr zu Jahr
in
selte-
neren, bei uns im Aussterben begriffenen Vogel-
- noch zur rechten Stunde. Des Horstes und
art,
des Geleges konnte Czynk zwar nicht habhaft
werden
— er sah nur ein zerbrochenes Ei vom — doch ward ihm die grosse Freude
Bartgeier
zu
Teil,
am
4.
September 1887 ein
schönes
Exemjilar zu erbeuten. So verfasste er mehrere
Abhandlungen über den 1881) aug.
iit-én
dözte Boiiclli
a
(Philloscopus bonellii,
Masse bei. Am 19. Ai;gust 1 8811 entdeckte Czynk in den Bergen von Felmér den BcriiUinbsäinn'r (Phylloscopus bonelli), und fand diese Ai-t auch zu Margine. Von den erbeuteten Exemplaren kamen zwei in den Besitz des National Museums. Czynk war der erste, welcher diese Art für Ungarn belegt hat, da die diesbezüglichen Daten von Stettee, 1 Harvü: Brown und Danford ^
szerzett
is
néhány példányi
e
közülök két darab a Nemzeti Múzeumba CzTNK mutatta tehát ki elsnek, hogy e hazánkban biztosan elfordul, mert Stettee^ Harvie Beown és Danford ^ idevágó adatai nélkülözik a kézzel fogható bizonyságot, pedig éppen a füzikék tekintetében, mint melyek egyik nehezen megkülönböztethet madárcsoporthoz tartoznak, nagyon is reá szorulunk arra. És még egy felfödözés tapad Cztnk nevéhez. mutatta ki elször a mit Lázár Kálmán gróf csak sejtett, hogy a ri'li /Tdfshiinnlji {Asio accipitrinus) hazánkban tényleg költ, mert 18114 július fajból
;
került. faj
—
—
7-én e fajnak egy kotlófoltos tojóját ltte Fogaras mellett, a
mundrai mocsárban.^ Ezt a
pél-
dányt szíves készséggel elküldte gj'üjteményem részére.
1890-ben, mikor hazánk minden ornithologusát
szinte
lázas
következ évben
tevékenységre
Budapesten
buzdították
tartandó
a
Il-ik
nemzetközi ornith. kongresszus elmunkálatai s
az elkészít
magyar
bizottság Herm.\n Ottó
indítványára a madárvonulás mintaszer meg-
nicht so bestimmt waren, wie es eben bei diesem
schwer unterscheidbaren Vogel unbedingt nöUnd noch ein Verdienst
thig gewesen wäre.
muss ihm nachgerühmt werden Cztnk hatte nachgewiesen, was Graf Koloman Lázár nur ;
geahnt, dass die SiuiipfoInTuh'iAsio accipitrinus)
Ungarns sei, indem er 1 894 im Mundrieer Sumpfe bei Fogaras geschossen hatte.'^ mit BrutHecken Weibchen ein Dieses Exemplar kam durch seine Güte in meine Sammlung. Im Jahre ISDÜ, wo die Vorbereitungen zu dem im folgenden Jahre zu Budapest tagenden IL intern, ornith. Congresse alle Omithologen wirklich ein Brutvogel
am
:
kertjében
ltt
példány
tudtommal nincs
7. Juli
Ungarns zu fieberhafter Thätigkeit anfeuerten und das vorbereitende ungarische Comité auf Vorschlag Otto Herman's auch die Musterbeobachtung organisierte, tìel Eduard Cztnk die
'
• L. BiELZ Fauna d. Wirbeltb. Siebenbürgens. Steuer alighanem a Ph. acrechdával téveszti össze. ^ The Ibis 1875. 308. 1. Az itt einlitetts kolozsvári
múzeum
L. BiELZ
'
Ckkva Friuïes 1896-ban il
e
Csepelszigeten találta.
bagolynak fészkét és
:
Fiuuia
d.
Wirbeltbierc Siebenbürgens.
Stetter verwechselt ihn wahrscheinlich mit
Pìi.
ncvc-
dula. "
The
Ibis.
187.5. p.
308.
Das erwähnte im Garten
Klausenburger Muzeums erbeutete Exemplar mir bekannt nicht mehr. " Friedrich Cerva hat im 1896 auf der CsepelInsel Nest und Junge von dieser Eule gefunden. des
existiert, wie
fiókáit
und trug zur
genaueren Kenntniss dieser Vogelart in hohem
fi't:.il,'i\jrt
majd Marginén
Bartgeier,
felméri hegyekben felfö-
szciwztc, (zyn'k
ligyik'sí't is
gyeztu a költözköd
A
Ede Fogarason
madarak
Beobachtung des Vngílziiges
jc-
érkezését.* [
kongi'esszuson azután személyesen
vele.
volt.
is
részt
sönlichen Anteil
Ekkor ismerkedtem meg
eines Jeden,
szenvemet Sajnos
s
mindazokét, kikkel érintkezett.
ez volt
!
els
és utolsó találkozásunk,
mert azóta csak papiroson cseréltünk egymással
Az
ornithologiai központ szervezése után
folyólag,
lett
intézetünknek
s
is
1894-tl
évenként beküldte a költözködésre vo-
natkoz»') adatait,
melyek az Aquilában feldolgo-
dieser Gele-
Wesen er
bearbeitet, das Zugsmateriale
anyagot gazdagították.
zott országos
genommen. Bei
;
érzelmeket és gondolatokat.
rendes megfigyelje
zu.*
sicherte ihm die Sympathie war munter, dabei von entschlossenem Charakter. Das Geschick hat es gewollt, dass wir uns damals zum ersten, und auch zum letzten Male begegnet seit jener Zeit verkehrten wir nur brieflich miteinander. Nach Begründung der Ornith. Centrale wurde er ordentlicher Beobachter des Institutes, an das er von 1894 an jährlich seine Zugsdaten zukommen Hess, welche dann in der «Aquila»
bescheidenes
els perczbeu megnyerte rokon-
lénye az
P'iig;inis
genheit lernte ich ihn kennen. Sein aufrichtiges,
Kedves, szinte, szerény, vidám, e mellett
férfias
in
Congresso selbst hutte er als Schriftführer
der n. Section (Migratio, Avigeographia) per-
vett és a Il-ik szakosztály iMigratis, Avigeogra-
phia) jegyzje
Am
bereicherten.
—
Diese Beobachtungen Czynk's sind schon des-
CzTNK megfigyeléseinek már csak azért is fontosságot tulajdoníthatunk, mert Fogaras meglehetsen déli pont s fekvése is
halb von gewisser Bedeutung, weil Fogaras als ziemlich südlicher Punkt, auch von einer eigen-
bizonyos
sajátságos
;
hiszen a síkságot
itt
artigen bis
zárja el a közeli
havasoknak majdnem 2(íOO méterig emelked sánczvonala, azonkívül az Olt vizei is
eifrig,
ihm
közoktatásügyi minister 189.5-ben
kinevezte intézetünk levelez tagjává. Hivatalos is
elbbre
jutott,
mert
máj. 18-án posta- és távíró felügyelvé
A jelen évtizedben fejtette
Zur Anerkennung seiner Verwurde er ihm 1895 vom Minister für
enthält.
Cultus und Unterricht
Mai
18.
189(J
Wien
Im
stb.
czím
er
:
Man
Tätigkeit.
eiit\\ickrlte
Czynk
liroinn, te
seinem
überall in der Faeliliteiatur als würde
ist,
imd
er
Er war Mitarbeiter des Vadászlap, Természet, Waidmannsheil (Klagenfurt), Hnndesimrt und Waidwerk (Wien), Hugo's beeilen
folyóiratok-
muss.
.Jagdzeitiiii^; iX( ii(ianim),
Mitteilungen
lein),
etc.
Auch
rische bei,
Ornith. .Jahrbuch (Hal-
omit. Vereins in
Wien
von Czynk Mitteilungen über die ungaFauna und trug auch jedenfalls dazu die Verhältnisse Ungarns vor dem Aus-
lichte j
d.
die ausländische Literatur veröffent-
I
Hkkman Ottó
Telegraphen-
schon die Vorahnung gehabt haben, dass
sich
j
Adatai
und
seine Zeit nur noch kurz bemessen
is
hogy az idegen nemzetek tisztább szemüvegen át nézzenek reánk.
Post-
laufenden Jahrzehnte
Namen
mindig hazánk faunájára vonatkozó ismertetéseket és tanulmányokat közölt s bizonyára hozzájárult ahhoz is, külföldi lapokban
zum
Revisor befördert.
Munkatársa volt a Vadászlap, Természet, Waidmannsheil (Klagenfurt), Hundesport und Waidwerk (Wien), Hugo's .Jagdzeitung (Wien), Deutscher Jäger (München), Wild und Hund (Berlin), Neue deutsche Jagdzeitung (Neudamm), Ornith. Jahrbuch (Hallein), Mittheilungen d.
A
correspondierenden
Inzwischen war er auch auf seiner amtlichen Laufbahn höher gestiegen. Er w\irde am
ki
seine grösste
nak.
zum
Mitglied des Institutes ernannt.
lett.
rövidre van szabva.
ornith. Vereines in
für die Aquila
deren jeder .Jahrgang Mitteilungen von
dienste
l!S9(J
Czynk legnagyobb munkásságát. Sokat, sokfelé irt, mintha csak érezte volna, hogy sietnie kell, mert életideje
már
Er sehrieb auch
sein müssen.
neve a munkatársak között. Erdemeit elismerve, a vallás- és
abgeschossen,
chenden Aluta bezüglich des Zuges von Einfiuss
Az «Aquilát» is felkereste közleminden évfolyamában ott szerepel
pályájának létráján
Fogaraser-Alpen
wie ja auch die Gewässer der südlich durchbre-
ott folynak. s
;
benachbarton
fogarasi
ményeivel
Lage ist wird doch die Ebene von der 2600 m. emporragenden Kette der
fast
lande zu klären.
76
A medvérl
irott
nograliáját oly
kiilon
'
kedvezen
kiailolt
is
1110-
közönség,
l'ü^adt:! a
den
Sfinì' iilicr
liiircn vcrfasstc, uucli
herausgegebene Monografie
separat
war von der Lese-
'
bogy már 1 8'J(;-ban kiadót talált az erdei szalonkáról, majd I81)7-ben a siketfajdi-ól s 1898-ban
welt so günstig empfangen, dass er schon im
a mocsári és vizi szárnyasvadról szerzett szá-
schnepfe, 1897 über den Auerhahn, 1898 über
mos
szép képpel diszitett, önálló kötetei szá-
1896 einen Verleger für seine über. die Wald-
Sumpf- und Wasserwild verfassten, mit zahlreichen gelungenen Bildern illustrierten Bände
ünden konnte.
ebbl. Mert Cztnk, ki nem volt független vagyonú ember, a tiszteletdíjra reá szorult ott
Dass all' diese Bücher deutsch erschienen, können wir vom Standpunkte unserer Nationalcultur aus nur mit Bedauern bemerken es bietet aber dieser Umstand auch eine Lehre. CzYNK war kein Mann von Vermögen, er bedurfte des Honorars und nahm es also dort wo-
kereste hát, a hol kapta.
her es eben gegeben wm-de.
mveldésünk szempontjából méltán
Nemzeti
hogy mindezek
sajnálhatjuk,
jelentek
meg;
német nyelven
- de tanulságot is merithetiink
—
—
Wir kommen
bedauere es
«Ich
uns kein Verleger
sehr, dass sich bei
"Xagyon sajnálom, hogy hazánkban ilyesmire
—
;
findet.
leider überall zu spät. Vielleicht
wird die Zukunft besser« schreibt er an mich
nem akad kiadó Hiába, mi mindennel késünk. Talán a jöv jobb lesz», írja nekem 1897 aprii
unter
10-én abban a levelében, melynek kíséretében a
den Auerhahn gesandt hatte. Zweifelsohne war er ein treuer Sohn Ungarns, das er als Heimat
!
siketfajiból szóló könyvét elküldte.
dem
April
10.
1897 in jenem Briefe, in
dessen Begleitung er mir auch sein Buch über
und hielt grosse Stücke auf sein üngarnthum. Im Jahre 1896 hatte er sein Werk,
geliebt hatte,
Hazaüas érzületéhez szó sem rette szülföldjét és
1
sze-
8 Jíi-ban irta
meg Fogarasmegye madárfaunáját következ sorokban hogy mi magyarok
mert
fér,
magyarságát.
munkáját
s
be: «És így hiszszük,
fejezi
is kiveszszük részünket a büszke épületnek felépítésében (az ornitholo-
hségesen hozzájárulva
giára czéloz),
nemzet-
a
közi tudáshoz."
die
Vogelfauna des Comitats Fogaras, vollendet,
dessen Schlussworte wie folgt lauten: wir denn hoffen,
woollen
dass
Unsrige dazu beitragen werden,
Bau
«Und
so
auch wir das
um
den stolzen
um am
(der Ornithologie) zu fördern,
in-
ternationalen Wissen redlich unseren Teil zu
haben». Dieses letztere
Ebben a munkájában
rl 23Ô madárfainak ^ járól nyújt adatokat
s
F<>;^ar:i-,iii(^ye területé-
tlcjtor,|iil;i-;ii(,l,
életmód-
a kultuzkudésrl
is
meg-
A'orkommniss,
Werk
enthält Notizen über
wohl über die
Biologie, auch
Phänologie von 235 Arten des Comitates Foga-
Mit Bezug auf Letztere gehen seine Er-
ras.'^
emlékezve, tapasztalatait a következkben fog-
fahrungen
Kiváló repülk (daru, gólya, fecskék) a Kárpátokat átröpülik kevésbbé jó repülk a
Flieger (wie Kranich, Storch, Schwalbe) ihren
lalja össze
:
;
hegység lába mentén vonulnak
s
nem
követik az
Olt folyását, kivéve a mocsári- és vizimadarakat
mind Nagy-Szeben
a többi '
^
és
részben Nagj'-
Elször a Waidmannsheil-ben jelent meg. Következ ritkább fajokat emliti Neojihron :
cnopterus
;
Gypaëtus barbatus
;
;
Scops giu
per-
Glaucidium Muscicapa parva ;
passerinum Syrnium uralense Phylloscopus bonelli; Locustella luscinioides és fluviatilis Poecile lugubris Antlius cervinus Loxia bifas;
;
;
ciata (les
;
;
;
Plectrophanes nivalis
;
Ficus leuconotus PicoiCharadrius morinellus Reeurvirostra Totanus stagnatilis Ortygometra pygmea
tridactylus
avocetta
;
;
;
;
;
;
;
Colymbus arcticus és septentrionalis Harelda glaciális Larus minutus, fuscus és argentatus; Lestris ;
;
parasitica
;
Pelecanus onocrotalus.
darauf
hinaus,
vorzügUche
dass
^Veg über die Karpathen nehmen, minder gut Gebirge,
dem Fusse dem Laufe
aber zögen längs
Fliegende
folgten
also nicht
Ausnahme bestände
Aluta. Eine
hierljei
'
Zuerst «Waidmaunsheil» erschienen.
-
Er erwähnt folgende seltenere Arten
:
der der
nur
Neophron
Gypa-tus barbatus Scops giu Glaucidium passerinum; Syrnium uralense; Muscicapa parva Phylloscopus bonelli Locustella luscinioides und fluviatilis Poecile lugubris Anthus cervinus Loxia bifasciata Plectrophanes nivalis Picus leuconatus Picoides tridactilus Charadrius morinellus Eecurvirostra avocetta; Totanus stagnatilis; Ortygometra pygmea Colj'mbus arcticus und septentrionalis; Harelda glaciális; Larus minutus, fuscus, arpercnopterus
;
;
;
;
;
;
;
;
;
;
;
;
;
;
gentatus
;
Lestris parasitica
;
Pelecanus onocrotalus.
77 Ktíktíllö (lomlividéke felöl ('Tkezik. Vonuláskor nagy madiucsoportosulás, tömeges megjelenés
nincsen, Fogarasmegj^én át
nem
bei (len Sumjif-
kämen von
und Wasservögeln
vom Hügellande Nagy-Küküll's
vezet jelent-
;
alle
anderen
der Gegend Nagy-Szebeu und
teils
her nach Fo-
út. Ö a megyét egjik fútvonalból kitüreml zsákutczának tekinti, a hová csak azok fajok kerülnek bele, melyek ott költenek, vagy pedig azok, melyek bizonyos viszonyok folytán, mintegy keresgélve vagy kirándulva, a rendes útvonalról letérnek, hogy arra azután ismét
Comitat für eine Sackgasse von irgend einer Hauptrichtung an, in der nur die dort brütenden Arten oder auch jene, welche infolge gewis-
visszaszálljanak.
ser Verhältnisse
Der Zug
ohne
Ansamm-
sebb vonulási
garas.
,1
lung von Vögeln, es führe somit durch Fogaras keine bedeutende Zugstrasse. Er sieht das
verliefe
z.
B. der
gi-osse
Nahrung nachgehend,
oder sonst umherirren, somit die ursprüngliche
Zugsrichtung auf eine Zeit verlassen haben.
Eduard Czynk gehörte nicht zu Jenen, CzYNK Ede nem
sich mit der Ornithologie
volt azok közül való, kik az
ornithologiával a zöldasztal, könyvtár, és
temények mellett foglalkoznak
s
Bibliotheken
gyj-
und eben
ebben gondol-
und
am grünen
Sammlungen
die
Tisch, in
beschäftigen
Grad von Fach-
hierin einen höheren
ják a szakszerség, a tudományosság magasabb
mässigkeit und Wissenschaft zu sehen meinen
ellenkezleg,
im Gegenteil, am liebsten war ihm vor Allem die freie Natur. Er weiss, was er dort selbst beobachtet hat, waser mit eigenen Augen gesehen. Dies gab er dann in anziehender Weis und un-
fokát feltalálni
;
természetben van elemében,
csak a szabad azt tudja,
a mit
látott és saját szemeivel tapasztalt, azt írja
meg
minden tudományos szrszálhasogatás nélkül, vonzó, elbeszél modorban, a mit átélt s közvetetlen merített. Nem szaktudós, hanem mint n field az angolok mondják ornithologist». Tudákosságot, száraz elmélkedéseket gondosan kerülve, egészséges jóíz humorral, majd han-
mittelbar wie
—
—
logist», wie es die
haften
élvezetest a hasznossal» társítja,
Olvasóit
velk
s
titkaiba
emeli,
azt
und
Humor entsprungen,
poetisch, in
bald stimmungsvoll raschem Gange, das Nützliche
beavatva.
mit dem Angenehmen vereinigend. Errechnete
megszeretteti
also hauptsächlich auf das Interesse derjenigen,
még nincsenek
tárgj^ához
Engländer sagen. Haarspalterei
und trockene Betrachtungen sorgfältig meidend, waren alle seine Arbeiten, einem gesunden leb-
azoknak érdekldésére számít, kik a magasabb
tudomány
wissen-
Er war somit
kein Fachgelehrter, vielmehr ein «field ornitho-
gulatosan, poétikusan, fürge tollal írja czikkeit és könyA'eit, az
erzählend, ohne jeden
schaftlich angestrichenen Dünkel.
;
népszersítve oktat, szórakoztat.
welche
dieser
Wissenschaft
noch
unkundig
waren. Czynk hatte auch die Gabe, beim Leser das Interesse für den Cregenstand zu erwecken,
ihn
Maga magát
«Hamarosan megmondhatom, mi indított engem arra, hogy írjak? A természet és a nemes ben
Seine
:
vadászat iránt érzett kiolthatatlan szeretet.
dann zu
und
fesseln
Weise
auf diese
gemeinverständlich zu unten-ichten.
jellemzi könyveinek bevezeti-
Tätigkeit
charakterisiert er
worte seiner Bücher selbst
Nem
:
im Vor-
«Kurz gesagt, hat
—
mich folgendes zum Schreiben bewogen es war unauslöschbare Liebe zur Natur, zum Wild Eitelkeit, nicht und edlen Waidwerk. Nicht
hiúság, nagyképüsködés.»
Dünkel, nicht jägerische Grossmannssucht».
Auch Külön
ki
praeparatort
kell is.
Sokat gyjtött
s
kiváló gondo-
mi kezeügyébe került. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy nem madárbreinél szebbeket. Szerette láttam az volna megtartani mindazt, a mit életében gyjtött, de körülményei nem engedték, hogy nagy gyjteményt tarthasson magának. «Sajnos, nem san készítette ki
azt,
der grössten Sorgfalt,
a
vagyok röghöz kötve, hanem államhivatalnok
s
als Praeparator
muss Eduard Czynk
her-
vorgehoben werden. Er sammelte sehr viel und prœparirte alles, was ihm in die Hände fiel mit
emelnem Czynk EDÉ-t mint
immer
selbst.
Ich kann
auch ohne jede Übertreibung behaupten, dass ich nie schönere Vogelbälge als die seinigen gesehen. Gern hätte er
was
er sich
durch
selbst behalten,
allein
alles,
i
sein
Leben gesammelt,
seine Verhältnisse lies.sen dies nicht zu. «Leider
bin ich als Staatsbeamter, nicht
au die Scholle
78 igy gyüjteinéiiyeranek csak ogy részót tartliattiim
meg
—
írja
Fogarasmegye madárfauníijáhau
—
de mint magyar és jó hazafi arra törekedtem,
hogy
mennyit
a
csak
az
lehet,
und M> Gesammelte
«gekk'bt»,
li.innt.-
viele
«für
schreibt er in seiner
országban
aiidi
irh
Omis
-
lich
-
so
als guter Patriot
dass davon im Lande bleiben möge».
that ich aber Alles,
tartsak."
nicht das
mich» bebalten
mög-
soviel als
Nichtsdestoweniger konnte er sich etwa (100 Iviir ül belül
iiiiiidvcgig
600 darab kitömött
azonban
állat
ausgestopfte Thiere, so viel er eben in
lakásán elfért; a
gyjtésébl körülbelül
tölibi
:
100 darab madár a Nemzeti Múzeumba, 200 darab a fogarasi
r.
áll.
ményének
r. k.
dem
magam gyjte-
és Beregszászban, s a
Egerben
egy-egy
reáliskolának
népiskolának,
k.
válogatott sorozat pedig az
seiner
Wohnung aufbewahren konnte — bis zu seinem Tode behalten seine Sammlung lieferte etwa 100 Exemplare dem National-Museum, 200 der
birtokában maradt, annyi, a mennyi
Volksschule zu Fogaras, es wurde aussereine ausgesuchte Serie der staatlichen
je
Realschi;le zu Erlau, zu Beregszász
und meiner
Collection zu Teil. Sein starker gesunder Or-
jutott.
ganismus, von keiner Krankheit und keinem
Ers, egészséges és kórság sohasem
melyet betegség
Gebreste geschwächt, schien ihm ein langes Le-
gyengített meg, hosszú életet
ben zu sichern. Er traute leider seiner Gesundheit zu viel und dies liess ihn jene Vorsicht, die auch der Waidmann nicht ausser Acht lassen
szervezete,
biztosithatott volna neki. De bízott edzettségé-
beu,
s
óvatosságot,
ez eltelejtette vele azt az
melyet vadászember se fitymálhat.
darf, gar nicht
zu beachten. Gelegentlich einer
Sumiifexuursion
1897jun. 12-én egy mocsári kirándulás alkal-
uass,
mával brig ázott, meghlt s vesebajba esett. Hiába ivott preblaui, elpataki vizeket, hiába nálta Karlsbadban(lS98 febr. del »
meleg forrását
tása elmaradt.
a
"
—márcz.)
gyzedelmeskedett
—
csodálatos víz » ha-
lett.
Megtörve
(A mocsári- és vizi
letfn
A
—
írja
a betegség
vadászatról, kirán-
utolsó
irta
munkáját
szárnyasvadi-óH, melynek
búcsúzik az olvasótól
bezáró
soraiban
«Friss,
üde vadászhumoromat
így
is
:
elvette az a
makacs vesebaj, melyet éppen a vizivadászatok révén szereztem. Ajánlom tehát az óvatosságot és minden vizivadásznak lelkére kötöm ne játszék könnyelmen egészségével. Addig míg átázva melegre mentem, ledörzsöltem magamat és friss ruhát váltottam, még csak náthát sem kaptam de a mikor a kell óvatosságot elmulasztottam s azon vizesen szells, hideg szél-
i
gebrochen, er
járta pajtában kerestem menedéket,
második kiadása jobb
Nem a thszes
de sötét sejtelmeit
lesz,
kiérezzük abból a szavából,
«
ha megérem
...»
meg mint nem örülhetett annak munkának megjelenésén sem, melyet
is
érte
egy xiémetországi
;
czég kiadásáliau. elsrangú
Leser Abschied
!
Die
siegte;
das unerbittliche Nierenleiden tödtete
]
sie.
Er empfiehlt Jedermann
sicht bei der
Wasserjagd
fertiges Spiel :
er Vorsicht
die grösste Vor-
Niemand treibe leicht-
;
mit seiner Gesundheit. So lange
anwandte, sich abrieb und Kleider
wechselte, blieb er verschont. Als er aber einmal
megkaptam
a bajt». Azután mentegetdzik, hogy könyvének
nahm vom
Quelle der frisch-fröhlichen Waidmannslust ver}
:
:
ein
Vergebens genoss er
wandte er sich an Ärzte und besuchte auch umsonst den Sprudel von Karlsbad (1898 - das «wunderbare Wasser» März) Febr. war wirkungslos und mit wehmütiger Resignation schreibt er von seiner Kur: «Täglich kam der weisse Sclave» dorthin «wo die heissen Wasser sprudeln, täglich ward er bleich und bleicher.» Er konnte sich von dieser Krankheit nicht mehr erholen. Schweren Herzens musste er auf Jagd und den Genuss der freien Natur verzichten, es wurde ihm bald alles vergällt und seine Nerven wurden reizbar. Sein letztes Werk (Über Sumpf und Wasservögel) schrieb er schon
mondania, elfanyalodott,
kellett
dulásoki-ól le
ideges
rajta.
durch
sich hiedurch
preblauer, elpataker Heilquellen; vegeb-
die
fürdzésérl: «Naponként megjött a fehér rabszolga« oda, «a hol a forró vízbugj-og s naponként halványabb, fehérebb
und hat
lich
a «Spru-
Keser megnyugvás hangján
wurde er durch und
(ikiililte sich
Nierenleiden zugezogen.
tanácsához, hiába hasz-
folyamodott orvosok
\
durchnässt 1
suchte El-
kalte,
zugige
da
Scheune
auf-
!
sagt noch, die zweite Aviflage seines Buches
soll besser
Er
eine
— war das Leiden
werden, «wenn ich es erlebe
erlebte es leider nicht
;
!»
....
wie er sich auch
Erscheinens jenes prachtvollen, von den berühmtesten Autoren der ausländischen Jagddes
79 külföldi
irók (IIoiiihíöwski,
vailászati
stb.) «])ie
nek CzTKK
bülio Jagd» Í8
czímen iruak.
(íiushf.y
E
könyv-
miinkatársa volt, eddig azonban
csak els füzetei láttak napvilágot.
(Dombrowski, Grashey etc.) verfassten und ím Verlage einer hessischen Firma erscheinenden Unternehmens betitelt «Die hohe Jagd» deren Mitarbeiter auch er gewesen, von der aber bisher nur die ersten Hefte gedruckt wurden, literatm-
mehr erfreuen konnte. In der letzten Zeit nahmen seine Kräfte schon zusehends ab sein Nervensystem wurde immer schwächer. Unter diesen traurigen Umständen kam am 18. Januar nicht
Az utolsó idben ereje fogj'va fogj^ott, idegzete megromlott. Ebben az állapotban kapta f. évi
sét,
— az ottani posta— való áíhelyezteté-
január 18-áu Brassóba
és táviróhivatal
fnökévé
mi természetszerleg
a
fölizgatta.
Izgalmá-
nak visszahatása nagy mérték szívgyengeségben nyilatkozott, mely két nap miilva megölte. •Január 20-án
.'/al
I
órakor csendesen elhunyt.
CzTNK EüÉ-ben az újabb magyar ornithologus s intézetünk szorosan vett munkásainak is els halottját gyászoljuk. Távozása igaz. mély bánatot fakaszt bennünk, hiszen élete folyása nem végzdött el, hanem megszakadt s így a még mködéséhez fzött reményeink is
gárdának
:
1.
J.
seine Versetzung nach Kronstadt als Chef
und Telegraphenamtes, was ihn naturgemäss aufregte. Die Eückwirkung hat des dortigen Post-
sich in hochgradiger Herzschwäche geäussert, der er nach zwei Tagen erlegen ist. Am 20. Januar V2I 1 Uhr ist er sanft verschieden. In Eduaed Czynk betrauert die Centrale den
ersten Verlust ihrer ungarischen
schen Garde.
Sein Ableben
ornithologi-
uns mit wahrer tiefer Trauer, da er uns doch so frühzeitig entrissen wurde,
man
in seine
und
alle die
erfüllt
Hoffnungen, die
Ausdauer gesetzt, mit ihm zu Grabe
stiegen.
Und meine
sirba temetkeztek.
eigene Trauer gilt nicht nur
Waidgefährten und
Fachgenossen,
ich
dem zolle
nicht nur seiner Asche den üblichen Tribut der
Én
benne nemcsak pályatársamat, vadászpajtásomat gyászolom s rovom le halóporainak a megemlékezés adóját, hanem siratom jó barátomat is, ki meleg érzelemmel vonzódott hozzám s nemes buzgalommal, önzetpedig
munkában is. Gyjteményemet gazdagította s eltette számomra a fegyvere élére kerül madarak gyomor- és begytartalmát, így járulván annak az anyagnak megnövesztéséhez, melybl madaraink gazdasági jelentsélenül támogatott a
auch einen treuen Freund muss ich in ihm beweinen, der eine wahre Zuneigung für mich gehegt und mich auch in der Arbeit mit edlem Eifer und stets uneigennützig unterstüzt hat. Er bereicherte nicht blos meine Sammlung, sondern hol) auch für mich die Ingluvialien
Pietät
der durch ihn erbeuteten Vögel auf, wodurch er
an dem Zustandekommen jenes Materials,
woraus ich auf die ökonomische Bedeutung der Vögel Ungarns schliessen konnte, beigetragen
gét megítélhettem.
:
hat.
Wir wollen das Andenken an diesen eifrigen, pflichtgetreuen, im Dienste der Wissenschaft rizzük
kegyelettel
kötelességét
lelkesen
hivatását
jól
felfogó,
em-
teljesít bajtársimk
S ha tesznek korán gyepesed sírhantjára mi néhány lapot szenteljük emlékezetének. Nemcsak az övék a mienk is volt. Béke povadásztársai egy utolsó cserfa lom-
lékét. liot
:
e
—
raira
!
begeistert wirkenden
wenn nun
seine
Mann
treu bewahren.
Waidgenossen ihm den
«Bruch» auf das so frühe Grab legen sein Ist
Wirken durch
:
Und
letzten
wir ehren
diese Blätter der Erinnerung.
doch sein Tod nicht nur die Trauer der
Jäger, sondern auch die unsere
Asche
!
!
Friede seiner
Czynk Ede madártani munkásságának irodalom-jegyzéke.* von
IUI.
Czijnk*
Hugo"s Jagdzeitung 88G. pg. (i. Auf neutralem Grund. (Semleges területen,) Der Bart- oder Lämmergeier. [Gypactus barbatus L.] (A szakállas saskesely.)
— Neue
I.iltcrdlitr-Verzeirlinif!
Th
—
1
zeitung 1888. pg. 129.
Fajdvadászat a fogarasi havasokon. (Auerhahnjagd 257. lap.
Fogarasclifr
ira
Hochgebirge.)
deutsche .Jagd-
— Vadászlap
1889,
—
Waidmannsheil. 1 889. pg. 56, 66. Verspätete Wanderer. (Elkésett költözködök. Megmerevedett molnárfecske Etwas für Beobachter. (Erstarrte Hirundo urbica in einer Baumhöhle. Ibid. 1889. pg. 79—80. odvas fában.) I
—
—
Das Auer- und Birkwild 1889. pg. 209—210.
in Siebenbürgen. (Siket- és nyirfajd Erdélyben.)
Egy fajdvadászat. (Eine Auerhahnjagd.) — Vadászlap Der Bart- oder Lämmergeier (Gypaëtus barbatus
L.)
Naturgeschichtliche Skizze aas den Karpathen.
bifasciata Oh. L.
vonulásról.)
.Jagdzeitung
237—250.
1890. pg.
(A szakállas saskesely. Természetrajzi vázlat a Kárpátokból.)
Der weissbindige Kreuzschnabel [Loxia 172—177. Vom Herbstzug 1890. (Az 1890-ki szi
— Neue deutsche
— Ornith. Jahrb.
1890. pg. 45
Brhm.] (A szalagos keresztcsör.)
— Mitth.
— 55.
Ibid. 1890. pg.
Ver. in Wien. 1891. pg. 82—84-.
d. ornith.
Ueber das Vorkommen des Berglaubvogels [Phylloscopus bonellii Vieill.] in Siebenbürgen. (A Bonelli Ornith. Jahrb. 1891. pg. 206—208. füzékéjének Erdélyben való elfordulásáról.) Ibid. 1S02. Der Herbstzug 1891 im Fogarascher Comitat. (szi vonulás 1891 -ben Fogarasmegyébeu.)
—
pg.
—
191—195.
— Mitth. Frühlingsboten. (Tavaszi hirnökök.) — Seltene Gäste. (Eitka vendégek.)
d.
orn. Ver. in
Ibid. 1892.
Wien
39—40.
1892. pg.
147—149.
1.
—
Ibid. 1892. pg. 20(). Singschwäne in Siebenbürgen. (Énekes hattyúk Erdélyben.) Der Frühjahrszug 1893 im Fogarascher Comitat. (Tavaszi vonulás 1893-ban Fogarasmegyébeu.)
Jahrb. 1893. pg. 221—226.
Vogelleben im Winter in den Karpathen. (Téli madárélet a Kárpátokban.) 1893. pg.
— Mitth.
d.
— Ornith. Wien.
orn. Ver. in
70-72.
Die Fliegenschnäpper in Siebenbürgen. (A légykapók Erdélyben.) — Ornith. Jahrb. 1894. pg. Hi— — 151. (Der Bartgeier.) — Aquila 1894. pg. A szakállas saskesely [Gypaëtus barbatus Seltene Erscheinungen im Aluta-Thale. (Ritka jelenségek az Olt völgyében.) — Ornith. .Jahrb. 1895. pg. 19.
1.36
L.].
271—274.
A
nádi fülesbagoly [Asio accipitrinus] fészkelésérl Fogarasmegyében. (Ueber das Brüten der Surapfeule
A
nyirfajd [Tetrao tetrix L.] elfordulása Erdélyben. (Das
im Fogarascher
Comitat.)
— Aquila 1896. pg. 223—224.
Vorkommen
des Birkwildes in Siebenbürgen).
Die Vogelfauna des Fogarascher Comitates. (Fogarasmegye madárfaunája.) — Mitth. 1896.
89—99,
pg.
125—131.
Die Waldschnepfe und Ihre Jagd. (Az erdei szalonka és vadászata.) (Képekkel.
A
— Mit Abbild.).
kigyász ölyv [Circœtus gallicus L.]. (Der Schlangenadler.)
—
— Aquila
Dud. Az uráli bagoly (Syrnium uralense Pali.) (Die Uraleule.) Das Haselwild in Siebenbürgen. (A császármadár Erdélyben.) 27—29. sz.
Ein
—
232—234.
Ibid. 1896. pg.
—
Berlin,
1897. pg.
1897. pg. 150
—
Wien
d. orn. Ver. in
189G. S° pg.
1
— 85.
254—259.
— 155.
Deutsche Jäger-Zeitung
dem Untergange
geweihter ornitliologischer Schatz. (Egy pusztuló ornithologiai
Jahrb. 1898. pg.
225—229.
1898.
Nr.
kincs.) — Ornith.
hogy egyes czimek e jegyzékbl kimaradtak. De Czynk dolgozatai annyiféle folyóirathan úgy hogy azok nehezen meg.szerezhet évfolyamait tüzetesen nem nézhettem át. S leliet, hogy
* Lehetséges,
jelentek meg,
elttem ismeretlen helyen is közölt. * Es ist leicht möglich, dass schauen konnte. Ausser
dem mag
ist. Czynks Artikel erschienen nilmschwer zugänc;lielien .Jahrfjäuerc derselben unmöglich alle durchdas mir unljokannt, pnliliciert lial)en. anderswo
dieses Verzeichnis nicht vollständig
lich in so vielen Zeitschriften, dass ich die
er lUicli
—
81
—
Das Auerwild und seine Jagd, Hege und Pflege. (A siketfajd és vadászata, gondozása és óvása.) Neumit 3 Kunstbeilagen und 41 Abbild.). damm, 1897. 8° pg. 1—162. (3 mtílappal és 41 képpel,
—
—
Das Sumpf- und Wasserflugwild und seine Jagd. (A mocsári és vizi szárnyasvad és vadászata.) Berlin, mit Abbild.). 18;J8. 8°. pg. 1—115. (Képekkel, Wild und Hund. 1898. pg. 259 2G2, (Vadászat sasra és keselyre.) Jagden auf Adler und Geier. 275-278. (Der Vogelzug im Alutathai). Aquila. VI. (1809) pg. 57 A madárvonulás az Olt völgyében. 05.
—
—
—
—
—
Kszeg,
1899. évi február
hó 20-án.
Ortigometra pygmsea Naum.
Ortygometra pygmsea Naum.
Von
Cerva A. FmcYES-toI.
Habár Pestm.
Ürb, Peszér, Apaj nap már nem azok csak 15
tócsái és mocsarai
voltak, azért a ku-
is
ezen a vidéken
néhány úgynevezett mest foglalkozik.
mai
még
az eldorádók, melyek
— 20 évvel ezeltt
gyjt
tató
stb.)
Wenn
pusztáinak (Szúnyog,
közeli
még mindig
talál
«jó fajt», a melylyel örö-
die
pusilla Pall.),
pygmœa
mely az utóbbi évek-
ben szerfelett lekötötte érdekldésemet,
s
legkiválóbb figyelmet
A
vízicsibe
lie-
genden Puszten des Pester Comitates (Szúnyog, Ürb, Peszér, Apaj etc.) auch nicht mehr das Eldorado sind, welches sie noch vor 15 20
—
Jahren waren, so findet der forschende ler dort
noch immer so manche gute
Besondei's
=
F. A. Cerv.\.
Lachen und Moräste der nahe
Samm-
Ai-t,
wel-
che er mit Freuden begrüssen wird.
Ilyen a törpe vízicsibe (Ortygometra
Naum.
—
Febr. 1899.
is
ugyan nem oly
fordítottam.
melyre törpe
mint a milyen-
ritka,
das Zwergsumpfhuhn (Orti-
ist es
gometra pygmaea Naum. = pusilla Pall.), welches mich in den letzten Jahren ausserordentlich fesselte,
und, welcher
Aj:ìì
ich eine besondere Auf-
merksamkeit schenkte. Obwohl das Hühnchen nicht so selten
ist.
als es
zu sein scheint, und in
nek látszik és bár a fentnevezett területeken,
den oben genannten Gegenden, besonders aber
de kiválóan az úgynevezett szittyói turjányban
in
sokkal
gj-akoribb,
mint legközelebbi rokona,
Ortygometra minuta
az
fészkének felfedezése
mivel különben
is
Pall.
=
parva
(Scop.),
mégis rendkívül nehéz,
igen rejtett életmódot foly-
dem sogenannten
figer auftritt,
als
Szittyóer Turjány viel häu-
seine nächste Verwandte die
Ortigometra minuta
Pall., ist
des Tieres eine sehr versteckte
ich bei
dem Auffinden
tam
langte,
was mir
a
fészkek felkeresésénél, a mit korábban
csak ritkán tudtam elérni.
ist.
Niu- einer
mehrjährigen Übung im Suchen und eingehen-
Csak annak a több éven át folytatott keresés közben szerzett gyakorlatnak és beható megfigyelésnek tudhatom be, hogy czélhoz jutottat.
das Nest äusserst
schwer zu finden, zumal die ganze Lebensweise
der Beobachtung will ich es zuschreiben, dass der Nester
in den
zum
Ziele ge-
früheren Jahren nur
selten gelingen wollte.
Die Simsen- (Scirpus) und schilfreichen
tie-
feren Stellen des Szittyóer Turjány 's sind als
A
szittyói
és sáros
turjány mélyebb kakás (Scirpus)
helyei
egyáltalában
nem alkalmasak
a törpe vízicsibe fészkelésére. Csak a sekélyes heh'ek, különösen azok,
a hol tavalyi
ritkás
Brutplatz des Zwergsumpfhühnchens durchaus nicht geeignet. solche, welche
Nur
seichte Plätze, besonders
sich durch die Mannigfaltigkeit
der verschiedenen Sumpfgräser
und
Pflanzen,
félébb mocsári növények vegyülnek, mint: Euphorbia palustris és virgata, Galium elonga-
Euphorbia palustris und virgata, Galium elongatum, Juncus atratus, Mentha sp. GraAlisma officinalis, Thalictrum flavum, tiola
tum, .Juncus atratus, Mentha
Plantago, Aira cœspitosa, Dactylus glomerata,
nád, káka és sásállományok közé a legkülön-
cinalis,
sp.,
Gratiola
offi-
Thalictrum flavum, Alisma Plantago,
als
:
Lythrum
Salicaria,
und durch
ein
Gemisch
Aira cœspitosa, Dactylus glomerata, Lythrum
letztjäbriger, aber schütterer Schilfgräser aus-
Salicaria képezik legkedvesebb tartózkodási he-
zeichnen, dienen zu ihrem liebsten Aufenthalte
lyét a költési idénj' alatt.
május
A
költési idény
10-töl június végéig tart.
nálunk
während der Brut. Die Brutzeit fällt bei uns in die Zeit vom 10. Mai bis Ende Juni.
Daczára
már
liof;y
iuiiiali.
Junius elején
Wenn man
is
schon Anfangs
.Juni
találhatók iijonuau lükéit csibéi, azért ugyan-
gefallene Küchlein antrifft, so findet
ennek a hónapnak
noch
még
lehet keket,
második felében
is
találni részint egészen új
részint olyanokat,
van. továbbá
költött fészekaljakat
üres fész-
melyekben
teljes, vagj' friss, vagj-
vegyesen
1
— 2 tojás
ersen meg-
is.
ganz frische leere Nester,
teils 1
frisch aus-
man auch Monats
in der zweiten Hälfte desselben
— 2 Eiern,
teils
solche mit
mit vollzähligen
als fei-ner solche
und auch stark bebrüteten Gelegen. Trotzdem man während eines Zeitraumes von 6 Wochen und noch darüber Eier finden kann, liegt es ganz ausser Zweifel, dass die Sumpffrischen
hühner, wenigstens diese zwei kleineren Arten,
Daczára annak, hog^- hat hétig tartó idszak alatt, st tovább is lehet tojásokat lelni, mégis
mehr
kétségen kivüli dolog az,
durchaus nicht zu suchen, wohl aber in dem Alter der Tiere jüngere Tierchen schreiten
legalább ez a két kisebb
többször
is
költenek.
faj
hogy a vízicsibék — — egy esztendben
Ennek
a rendetlen köl-
nem
tésnek az oka eg\'általában
a nvTigtalaní-
hanem a madár korban rejlik a fiatalok késbb költenek. A fészek meglelése, a mint már említettem, igen nehéz és fáradságos. tásban,
;
Minden növényt, minden fszálat
meg
kell vizsgálnunk,
ha
gondosan
azt akarjuk, hogj' ki-
rándulásunkat siker koronázza. Csak a
kább esetekben történik meg felrepül,
az,
legrit-
hogy a madár
mikor felzavarják, a legtöbbször, mond-
hatnám rendesen,
\'illámg}'orsasággal, de igen
zajtalanul leszáll a fészeki-l, lebukik a víz alá, egj-
távolabbi helyen ismét feljön, és az alacsony
als eine
Brut machen. Die Ursache dieser
unregelmässigen Nistweise
einer Stoning
später zur Brut.
Wie
ich schon
früher erwähnt balie,
mülisam
Nest sclnver und
zu
ist
finden.
das
-lede
Grashalm muss behutsam mit geteilt, und in dieser Weise Schritt für Schritt genau abgesucht werden, wenn die Excursion von Erfolg liegleitet sein soll. Nur in den äusserst seltenen Fällen
Pflanze, jeder
der
Hand auseinander
kommt
es vor, dass
scheucht wird,
der Vogel,
auffliegt, in
wenn
er aufge-
den meisten Fällen
aber, ja fast regelmässig, streicht er
vom
Neste
wie ein Blitz, dabei aber sehr geräuschlos ab, taucht unter das Wasser,
kommt
teren Stelle gleich wieder
növények közé menekül.
ist in
:
auf einer wei-
empor und
flüchtet
sich zwischen den dichten Pflanzenwuchs.
A
fészek letördelt
fszálakon
és más,
már
növényeken nyugszik valamivel a viz Minthogy a törpe vízicsibe, mint már
említett fölött.
— — azérí a
említettem, csak a sekély vizet szereti,
alább az általam megfigyelt vidéken,
fészek magassága a \izálláshoz igazodik
nyire térdig, ritkán magasabban.
A
leg-
s
több-
fészek igen
egyszer s annyiban különbözik az Ortygometra minuta Pall, fészkétl, hogy nem medenczeszer,
hanem inkább
lapos. Utóbbiakból sok fészket
találtam a velenczei nádas
erdkben
és
mond-
Das Nest steht auf umgeknickten Gräsera und sonstigen, bereits erwähnten Pflanzen, etwas über dem Wasser. Da das Zwergsumpfhühnchen, wie ich schon bemerkt habe, wenigstens auf diesem von mir beobachteten Gebiete,
nur seichtes Wasser
liebt,
so richtet sich
die
Höhe
des Nestes nach dem Wasserstande, in den meisten Fällen bis zur Kniehöhe, selten höher. Das Nest ist ein einfacher Bau und
weicht von
dem
Neste der Ortigometra minuta
Pall, insoferne ab, als es nicht napfförmig, son-
mehr flach ist. Von letzterer fand ich viele dem Velenczeer Piohrwald, und kann sagen, dass diese viel sorgfältiger und mehr dern
hatom,
Nester in
épségükben tudtam hazavinni, a törpe vízicsibéi azonban, a leggondosabb bánás-
gometra pygmsea Naum. Alle Bruchsumpfhühnchen-Nester konnte ich in ihrer Vollkommenheit mit nach Hause nehmen, die der Zwergsumpf-
hogy ezek inkább kosár alakúak és sokkal gondosabban vannak rakva, mint az Ortygometra pygmsea-éi. A kis vízicsibe összes
fészkeit teljes
mód
daczára
is,
mindig szétestek
és a felismer-
hetetlenségig eltorzultak.
körbchenai-tiger gebaut sind, als die der Orti-
hühnchen fielen jedoch trotz der sorgfältigsten Behandlung auseinander und wurden bis zur Unkenntlichkeit
A fészekanyag vékony füszálakliól áll. melyeket még zölden letördel, illetleg csrével letép.
Das
entstellt.
^laterial des Nestes besteht aus
Gräsern,
welche
in
dünnen
frischem Zustande alise-
83 tehát soliasem száraz az anyao;, a mint azt gj'ak-
még
ran vélték. Minden fészek, a mely volt,
vagy csak
szép zöld volt alj
már
akkorra
;
1
a tojásokat
az anyag
is
már
száraz anvai'liól
költi a
megszáradt
oly színt nyert a dolog, mintha is
üres
s
már
oft
dem Schnabel abgeknickt
mit
dürrem Material,
das
vrie
vermutet wurde. Alle Nester, welche noch waren,
leer
oder erst
i
—
-2
imd schön grün
Eier
enthielten,
madár,
waren
ezáltal
ständlich, sobald das Gelege vollzählig ist
frisch
;
es ist selbstver-
und
die Eier bebrütet, dass
auch das Material desselben vertrocknet und dadurch dem Neste den Anschein verleiht, als wäre es schon ursprüng-
eredetileg
volna rakva a fészek.
k-tt
h.
d.
Averdeu, also nie aus
— 2 tojást tartalmazott, frisses
természetes, hogy mikor a fészek-
teljes s
már
brochen,
lich
aus dürrem Material verfertigt. Je länger
die
Eier bebrütet werden,
umso schwerer
ist
das Nest zu finden, da das Weibchen während
Minél továhh
ült
már a
tojásokon, annál nehe-
des Sitzens auf den Eiern, an den
zebb a fészek megtalálása, mert a nstény ülés
közben mindig húzgálja a körüle lev fszálakat,
s
ezáltal
egyesíti ezeket, hogj' végeik
úgy
valóságos kúpot képeznek, mely a
bejárónak
használt nyilason kivül eltakaija az egész feszket, s így teljesen
óvja azt rablónépség ellen,
Még a szemes barna
réti
kánya (Circus
1
i
Nest umhüllt eine
j
ist.
das Nest
Infolge dieser Hülle, welche
wahre Kuppel
bildet, bleiben die Eier
dem verschiedenen Raubzeug
ferug. L.)
um
herum stehenden Gräsern fortwährend zupft, und dieselben dadurch so vereinigt, dass die Spitzen der Gräser ganz verbunden sind, und mit Ausnahme eines Eingangsloches, das ganze
so
von
ziemlich ver-
j
nem
se pusztítja el a törpe vízicsibe fészekalját, azért,
mintha tán kicsinylené, hanem mivel
schont. Selbst die Rohrweihe (Circus asruginosas Linn.), welche
éles
an den Eiern der dort brütenden
j
szeme daczára se tudja azt fölfedezni, pedig ez a rabló az itt költ madarak tojásaiban megle-
hets nagy
kárt okoz
csári szárnyas
már
s
mihelyt a legtöbb mo-
elvégezte a költést, a
nagy
bölönbika (Botamus stellaris L.) tojásainak
el-
második
pusztítására veti magát, mit június
felében többször konstatálhattam. Kisebb mérv-
ben egjedül a vízi poczok árthat neki, ezt azonban csak egA- esetben figyelhettem meg.
Vögel ziemlichen Schaden anrichtet, und
sieh,
sobald das Brutgeschäft der meisten Sumpfvögel
schon beendet ist, auf das Zerstören der Eier von der grossen Rohrdommel (Botaurus stellaris Linn.) verlegt, was ich in der zweiten Hälfte Juni in mehreren Fällen constatiren konnte, zerstört die Brut des Zwergsumpfhühnchens nicht
;
nicht etwa, dass ihr dieselben zu gering
wären, sondern weil
sie
das Nest desselben trotz
der Schärfe ihres Auges nicht so leicht auffindet.
Die einzige Wasserratte kann ihr noch
einen,
wenn auch
niu-
geringen Schaden zu-
fügen, was ich auch nur in einem Falle be-
A
teljes fészekalj
rendesen 8 tojást számlál,
soha se találtam ennél többet
csak ritkán,
s
mikor a tojások már meg voltak
költve,
egy
obachten konnte.
Das
tojással kevesebbet.
vollzählige Gelege besteht regelmässig
aus 8 Stück Eiern, nie fand ich über diese Zahl,
nur
selten,
wenn
dieselben
schon
bebrütet
waren, ein Ei weniger.
Wenn
auch die Eier eine Ähnlichkeit mit der
vei-wandten Art Ortigometra minuta haben, so
Habár
tojásai hasonlítanak
valamennyire a
rokon Ortyg. minuta-éihoz, azért kettéit
egj-könnyen
felcserélni.
nem
A
lehet a
mérvadó
sind dieselben mit denen der Letzteren nicht so leicht zu verwechseln. Die geringere Grösse
und dunkle Färbung
ist
nicht
immer mass-
azonban nem a csekélyebb nagyság, és sötétebb színezet, mert éppen e faj tojásai nagj'ság, alak
gebend, eben die Eier der Ortigometra pj'gmaea
inkább variálnak,
auch in der Färbung bedeutender, als die Eier der Ortigometra minuta Lin. Die zartere Fleckeu-
és színezet tekintetében sokkal
mint az Ortygometra minuta L. tojásai. Feltn ismertet jeleinek vehetjük a finomabb foltrajzolatot és azt a sajátos fényt, mely nemcsak friss állapütl)an
van meg, hanem még a régibb dara-
variiren sowohl in der Grösse
und Form,
als
zeichnung iind der eigentümliche Glanz, der nicht nur in frischem Zustande vorhanden, sondern selbst
l>ei
iiltereu
Stücken l)ewahrt
l)leibt.
11*
84 hóknál
is
megmarad. Az alapszínen, mely a
halványzöldtl a sötét földessárgáig
lönböz
variál, kü-
sárgás- és vörösesbarnás kisebb-nagyobl)
foltok vannak, gj-akran oly
sren, hogy majd-
nem elmosódnak, máskor meg
oly ritkán,
hogy
können
als auffallendes
Kennzeichen für diese dem Grundton, wel-
Art gehalten werden. Auf
cher von Blassgrünliehem bis ins Dunkellchmgelbe spielt, stehen verschiedene lichliraune kleinere
gell)- un
und grössere Flecken,
oft
az alapszín tisztán látható.
so dicht, dass sie fast ineinander verschwim-
Egy 7-es fészekaljból kiválogatott tojás, a mely az összes eddigelé rendelkezésemre állot-
men, zuweilen auch nur spärlich, dass die Grundfarbe deutlich zum Vorschein kommt. Ein auserlesenes Ei aus einem 7-er Gelege, welches von allen mir bis jetzt zur Verfügung
taktól
feltnen
különbözik, zöldessárga alap-
szín, szürkés lilakék foltokkal, vastagabb végén kisebb-nagyobb vörösbarna fedfoltok és pontocskák vannak s élénken emlékeztet a pettyes vízicsibe
(Gall.
porzana) tyjiikus tojá-
gestandenen Eiern auffallend abweicht, lenflecken
und Pünktchen
került.
13 fészekaljból származó 12 tojás mérete: 27-2
28-S
Sz. (Br.) 20-0
21-0
H.
(L.)
3()-2
auf
klei-
gezeichnet. Dieses Ei erinnert
an den typischen Charakter des ge-
tüpfelten
Az érdekes tojás a hozzátartozó fészekaljjal együtt a magyar nemzeti múzeum birtokába
und dem dicken Ende zu mit
neren und grösseren rötlichbraunen Obei"flecken lebhaft
saira.
ist
grünlichgelbem Grunde mit violettgrauen Scha-
Sumpfhuhns
teressante Ei ging mit
gem Gelege
(Gall. porzana).
Das
sammt den dazu
gehöri-
in-
in den Besitz des ungarischen Nationalmuseums über. Masse von 12 Eiern aus ebenso vielen Ge-
legen
:
85 nyugtalankodni kfzdt-
íilkonyodik,
.^lihclyl
nck, liallafjúk hanf^ukat, melyet jól megnedvesített
kez
nyelvünknek gyors egymásutánban követcsettentésével eléggé utánozhatunk, és
különböz
intervallumokban
Imjnal-
szinte
hasadtáig ismételik ezt a hívásukat.
auch die sie
Gefangenschaft gehaltenen Exem-
in
Dämmerung
Sobald die
plare.
eintritt,
werden
unruhig, lassen dabei ihre Stimme, welche
man
durch ein rasches, hintereinander folgen-
des Schnalzen der gut befeuchteten Zunge so
nachahmen kann, hören, und wieder-
ziemlich
holen diesen Ruf in verschiedenen Intervallen
zum Morgengrauen.
bereits bis
Habár
Obwohl
das Zwergsumpfhühnchen heuer Mai am Brutplatz beobachtete, kann Ankunft auf Grund meiner Beobachtun-
madarat az idén csak május 2-án láttam a fészkelési helynél, érkezését 1894 1897-tl terjed megtigyeléseim alapján mégis
ich die
április közepére tehetem.
gen vom Jahre 1894
e
erst
den
ich
2.
— 97
auf die Mitte Ajnil
bezeichnen.
Um Hogy szerény megligyeléseim képének is
adjak, a
fajokat
keretet
következkben felsorolom azokat a melyeket évek során át az emiitett
is,
mocsarakban
azok környékén az Ortyg. pyg. Xaum. mellett mint fészkelket megfigyeltem és
:
dem
Bilde meiner bescheidenen Beobach-
tung auch einen Rahmen zu verleihen, gestattet
im Nachstehenden auch
nennen, welche
ausser
ich,
sei es
mir
die Arten zu
Ortigometra
der
pygmaja Naum. im Laufe der Jahre in und neben den erwähnten Sümpfen brütend angetroffen
habe
:
Circus íEruginosus, Otus brachyotus, Pratin-
Circus œruginosus, Otus brachyotus, Pratin-
cola rubicola, Acrocephalus phragmitis, turdo-
cola rubicola, Acrocephalus phragmitis, turdoi-
ides, Saxicola
œnanthe, Budytes
flavus,
Embe-
des, Saxicola
Alauda arvensis,
eristata,
Perdix
schoeniclus. Alauda arvensis, cristata,
riza schoeniclus,
œnanthe, Budytes
cinerea, Coturnix
communis, Otis tarda, Oedicne-
cinerea, Coturnix
mus
Vanellus
nemus
crepitans,
Aegialites
cristatus,
cantianus, Glareola pratincola, Ardea cinerea,
Botaurus
stellaris,
Ciconia alba, Limosa mela-
nura, Tetanus stagnatilis, calidris, Eecurvirostra avocetta, jnignax, crex,
Himantopus Gallinago
porzana,
Machetes
autumnalis,
scolopacina,
minuta,
Ortygometra chloropus,
Gallinula
communis,
crepitans, Vanellus
flavus,
Emberiza Perdix
Otis tarda, Oedic-
cristatus, Aegialites
cantianus, Glareola pratincola, Ardea cinerea,
Botaurus
stellaris,
Ciconia alba, Limosa mela-
nura, Totanus stagnatilis, calidris, Reeurvirostra avocetta,
pugnax, crex,
Himantopus Gallinago
porzana,
autumnalis.
scolopacina,
minuta,
Machetes
Ortygometra
Gallinula
chloropus,
Fulica atra, Podiceps nigricollis, minor, Anas
Fulica atra, Podiceps nigricollis, minor, Anas
ferina, clypeata, sti-epera, circia, crecca, boschas,
ferina, clypeata, streperà, eircia, crecca, boschas,
acuta, nyroca.
Ansar cinereus, Larus ridibun-
acuta, nyroca,
AnmerkuDgen
Jegyzetek
zum
az 1897. évi tavaszi madárvonuláshoz.
Frülilingszuge der Vögel im Jahre 1897.
Von Adam von Buda.
Buda ÁDÁM-tól.
Igen régen vágyakoztam földünknek valamely
Schon lange hatte ich das sehnlichste Ver-
megösmerkedni, mely
langen, einen überseeischen Teil unserer Erde
tengerekentúli részével
is
h vágyam végre valahára némileg is
Anser cinereus, Larus ridibun-
dus, Sterna fluviatilis, üssipes, leucoptera.
dus, Sterna fluviatilis, iissipes, leucoptera.
teljesülésbe
zu besuchen. Dieser
während Miután ezen utazásomban több vándormadarunkkal találkoztam, azt hiszem, érdektelen,
Wunsch ging endlich, weNachdem ich
nigstens teilweise in Erfüllung.
ment.
ha jegyzeteimet
itt
nem
eladom.
lesz
dieser Reise auch auf einige unserer
Zugvögel
stiess
Interesse,
wenn
vortrage.
denke ich, es sei nicht ohne meine Beobachtungen hier
ich
1
márczius 24-011 este
8'.)7
ben a Metkovieli
nev
1
Am
óviikor Trieszt-
I
hajcira szálltam, Yelen-
Jl
2Í.
Uhr
IS'.)7
Miiiv.
czének tartva, liomian aztán tovább keletnek
ches nach Venedig segelte,
mentünk.
Weg
Márcziiis
korán
i25-én
a fedélzetre
reggel
siettem, az els, a mit ott láttam, hat Erithacus
rubecula L.
volt.
Ezek az
bajónki-a szálltak,
útközben kifáradva
éjjel
nem gondolván
szegénykék,
um
Abends
bestieg ich
in Triest das Schiff .'Metkovicb», wel-
um
von dort den
nach dem Orient forzusetzen.
Früh am Morgen des 25. März begab ich mich auf das Verdeck und das erste was ich hier sah, waren 6 Erithacus rubecula L., welche
vom langen Fluge
sich,
ermüdet, Nachts auf
utat újra vissza teszik meg.
unser Schiff niederliessen, unbekümmert darum,
Néhány a kajüttákba is bejött, hol elfogdosták ket de az els szárazföldhöz közeledve, Lido-
zurück machen. Einige kamen auch in die Ca-
bogj- a
már megtett
;
nál szabadságot kaptak
a többivel
s
eg;s-ütt
a
dass sie dadurch den zurückgelegten
jütten, als wir
hajóról a szárazföldre repültek.
Velencze körül a lagunákon igen sok sirály
melyek között felismerhetk voltak a Larus caniis, fuscus, minutus és ridibundus. Volt két marinus is.
Weg wieder
wo man sie einfing, aber wieder freigab, uns dem Lido näherten sie flogen mit ;
den üljrigen auf das Festland hinülier.
volt látható,
Márczius 28-án a sík tengeren haladva újra egy Erithacus nibecula L. és nicura L. szállt sérte hajónkat,
hajónkra.
le
kapkodván
fel
phœ-
egj'
Euticila
Itt
sok sirály ki-
a hulladékokat,
s
a nekik dobott zsemlyedarabokat. Ezek között
marinus
volt egy L.
is.
Délután ^Ui órakor
eg>'
A
ha-
Ficedula sibillatrix Bech. szállt hajónkra.
jónk eltt bukdácsolt három Colymbus, de nem volt felismerhet, hogy melyik faj. Útközben vihart kaptunk,
csak
amúgy
mely folyton ntt, a hullámok
tánczoltatták kis hajónkat.
Márczius 30-án oly borzasztó vihart láttunk
magunk
eltt, hogy veszedelem lett volna neki-
Bei Venedig sind in den
Lagunen sehr
viele
Möven zu sehen dazwischen Larus canus, fuscus, minutus und ridibundus zu erkennen auch ;
:
zwei marinus waren da.
Am
28.
März
Meere und eine liuticilla auf unser Schiff. Auch viele
setzten sich auf offenem
eine Erithacus rubecula L.
phoenicura
Möven
L.
es, die ihnen zugeworfenen Semmelstücke auffangend, dazwischen befand sich eine L. marinus. Nachmittags um ^^4 Uhr kam eine Ficedula sibilatrix Bechts. Vor dem
begleiteten
Schiffe tauchten 3 Ai't
Colymbus
auf,
doch war die
nicht zu erkennen.
Unterwegs bekamen wir Sturm, welcher im-
mer wuchs,
bis
er
am
30.
März
so gefährlich
dass wir gezwungen waren, unsere lücli-
menni, kénytelenek voltunk irányt változtatni, s a közelbe fekv Albániának Yalona nev ki-
•\\aarde,
kötjébe bemenekülni, hol a hegyek által védelmet találtunk a dühöng Bora ellen. A hegyek
Valona einlaufen mussten, wo uns die hohen Berge vor der tobenden Bora schützten. Das Meer war im Hafen ganz ruhig und \áv konnten in einem Kahn nach Valona rudern, wo ich viele Lestris und Larus sah. Die Mehrzahl war
kikötben a tenger egészen csendes mi csolnakba szállva, kiszálltunk Valonába a partra, s bementünk a heh^ségbe. Itt
által védett volt, s
igen sok Lestris és Larus volt.
A
Larus minutus
toUzatban, me-
Pali. feketefejü
legtöbb volt a
tuug zu ändern und in den nahen Hafen von
Larus minutus
Pali,
mit
Während meiner Reise habe
schwarzem Kopfe. ich nur hier Vögel
utamban csak itt láttam ilyen toUzatban. Valonában igen sok fecskét találtam
mit solchem Gefieder gesehen. In Valona habe
H. rustica és urbica, melyek már fészkeiket járták. A kkerítések s romok tetején több gólya-
und
lyeket egész
pár
—
Ci conia alba
— már fészkén
ült.
ich viele
Schwalben
getroffen,
Hirundo rustica Auf
urbica, welche schon Nester hatten.
den Mauern und den Euinen brüteten bereits einige Störche, Ciconia
allja.
Yalonából visszatérve, már a vihar a kiköt-
ben
is
dühöngött,
s
csak
is
kedves, derék kapi-
tányunknak köszönhetjük, (ki a kormányrudját maga vette kezébe,)
csolnaknak hogj' az IV2
lév hajónkat szerencsésen elbrig átázva, mert a hullámok
kilométer távol érhettük,
de
gyakran átcsaptak fölött, egj"-egy kis
kis
lélekveszt csolnakunk
tusch-fürdt adva nyakunkl)a.
Als wir aus N'alona zurückkehrten, raste der
Sturm auch schon im Hafen und dass wir die P/2 Kilometer Entfernung bis zu unserem Schiffe glücklich^ zurücklegen vermochten,
ten wir nur
hat-
unserem braven Schiffscapitän zu
verdanken, der das Führen unseres Botes selbst übernaliin.
87 Kjre a vihar kissé csi'iidcscdvi'ii, utunkat to-
Márczius 31-én Korfuba érkeztünk, hol a fecs-
— H. rustica — nagj- csapatokban vonu-
kéket
In der Xaclit liess der Sturm etwas nach, wir
Weg
konnten unseren
vább folytattuk.
Más madarat ott édes-keveset néhány poszáta kivételével, de ezek is a
am
März
31.
und kamen
fortsetzen
Korfu an, wo ich die Schwalben
in
dem Zuge
H. rustica, in gi-ossen Scharen auf
wenig Vögel,
lásban találtam.
fand. Sonst sah ich hier aiiffallend
láttam,
mit Ausnahme einiger Sänger, die aber auch in
sürü
narancsfák levelei között biztosan
olaj- és
nem
Egy vadász hozott csolnakon egy csomó megltt ruczát, de ez mind Nyroca leucophthalmus Bechst. volt. felismerhetk
voltak.
Április 1-én Kefalonia irányában egy Saxi-
késbb három Tringa
colát láttam,
hajónk eltt. 10 órakor
egj'
repült
el
Lanius collurio L.
akart hajónkra szállni, de a szélvihar tovább sodorta. Délután egv^ fürj
nans Mey.
— Coturnix dactyliso-
ütdött hajónk árboczába
-
s
össze-
den dichten Oliven- und Orangenbäumen sassen und nicht sicher zu erkennen waren. Ein Jäger brachte eine
Menge Enten,
Am 1. x\pril bemerkte ich in der Richtung von Kefalonia eine Saxicola, später flogen drei Tringa bei unserem Schiffe vorbei. Um 10 Uhr wollte sich ein Lanius collurio L. auf unser Schiff niederlassen, der
aber
Nachmittag
fori.
unseres Schiffes und Április 2-án két snepf-faj rej^ült elttünk, de fel
ket.
— hosszú
Tinnunculus
7
órakor
ideig
egj'
—
vércse
kisérte hajónkat.
s lirakor sok Larus kezdte hajónkat kisérni. 12 órakor lijra egj* vércse repült hajónk
nem
szárazföld fecske
fölött
el,
a
— Tinnunculus — sík
volt látható,
hol
tengeren,
^/^o
órakor egy
— H. rustica — kisérte hajónkat.
Wind
um
^/ii
schleuderte ihn
Uhr
stiess
eine
3-án egy csapat Tringa repült elt-
tünk, d. u. 5 órakor egy csapat Sterna jelent
Am
April flogen zwei Schnepfen vor uns,
2.
Um
ich konnte sie aber nicht erkennen.
Morgens
7
Uhr
uns ein Falke (Cerchneis tinnuncula) längere Zeit, um 8 Uhr viele Möven. 12 Uhr Mittags flog wieder ein Turmfalke an begleitete
uns vorbei, und zwar über das offene Meer und in einer Richtung, wo gar kein Festland zu rustica)
Am
Um
^/aö
Uhr
flog eine
Schwalbe (H.
mit uns. April zog eine Schar Tringa vor uns,
3.
meg, melyek között a hirundot és leucopterát
Nachmittag
ismertem
denen ich
fel.
mit zerschmettertem
fiel
Kopfe auf das Verdeck.
sehen war. -íprilis
le;i-
Wachtel, Coturnix dactylisonans, an den Mast
zúzott fvel hullt alá a fedélzetre.
nem ismertem
lauter Nyroca
cophthalmos Bechst.
um St.
5
Uhr
ein
Haufen Sterna, unter
hiruudo und
St.
leucoptera er-
kannte. Április 4-én d. u. 3 órakor a sok vihar által
hánykódva, elértük Afrika partját, driában kikötöttünk.
Itt
temérdek
s
Alexan-
sirály volt,
mindenféle vegvesen. Az els madár, a
mit
Afrika szárazfödjén láttam, a veréb és a varjú
Corvus cornix
—
—
Április 6-án vasúton
Am Kairo
—
rusok, Fulicák
s
Totanusok, Sternák, La-
igen sok racza-faj vegyesen.
nagy mennyiség vízimadarat eg}' csomóban még soha sem láttam. Nem lehetett volna úgy kilni egy golyós puskát, hogy az madarat ne talált volna. Kafer Zaját Ily sok fajból álló és
álliiiiiasiial
f()bU'k ft'ktt
tica
-
sich
am
Festlande
Afrikas gewahrte, waren der Sperling
Esbet
felé,
egretta és garzella, a legtöbb volt az A. bubulcus. Voltak Tringák,
wo
drien,
Die ersten Vögel, welche ich
túl több tó volt látható,
menve Kairó
melyek hemzsegtek a sok vízimadártól. Voltak hattyúk Cygnus nagy és kis kócsag, A.
—
um 3 Uhr erreichten und landeten in AlexanUnmassen von Möven befanden.
April Nachmittag
4.
und
die
Nebelkrähe (Corvus cornix).
volt.
Khaonpehed állomáson
Am
wir die Küsten Afrikas
láttam két Milvus œgj'ptiust.
egy nngy csapat fecske
Akis
— H.
rus-
vonult keresztül elttünk. Láttam ott egy
6. ;
April fuhr ich mit der Eisenbahn gegen
über die Station Esbet Khaonpehed hin-
aus liegen viele Teiche, in welchen es von zahl-
Es waren hier Schwäne (Cygnus), kleine und grosse Edelreiher, Ardea egretta und garsetta, die Mehrzahl Ardea losen Wasservögeln wimmelt.
bubulcus; Tringa, Totanus, Sterna, Larus, Fulica
und sehr viele Enten- Arten im bunten Gemisch. Noch nie sah ich eine so grosse Schar verschiedener Wasservögel auf einem Punkte; man hätte keine Kugel abfeuern können, ohne zu treffen.
Bei der Station Kafer Zajat sah ich
2 Milvus segyptius
Schwalben tH.
;
über die Reisfelder zogen
rustica)
an uns vorbei
;
auch ein
Upupiil
is.
állomásnál láttam o^y luigy
Füiitacli
csapat Milviist vonnláshan. Kucsna állomáson
madár
sok fehér
túl c'sy tóhaii
volt
leszállva,
még egy második ilyen még három csapat fehér madár
taláu kócsag? Azontúl
Ezen
csapat.
túl
repült, kócsagok. Több vércsét
— Tinnunculus —
Egy csatorna mentén közel
láttam.
Alcedo
késbb
i-udis,
Kaha állomáson
egy
leszállt
többet
ilyet
láttam.
is
több csapat apró madár
túl
Wicdchopr war zu sehen. ISci Tantach eine Schar Milvus auf tlem Zuge. Ülier die Station
Kucsna hinaus bemerkte
ich
in
einem Teiche
weisse Vögel; vielleicht Pieiher? litwas
viele
weiter eine zweite ähnliche Schar
und später
sah ich noch 3 ziehend. Mehrere Falco tinnun-
An einem Canal
culus zeigten sich.
liess sich
ein Alcedo rudis nieder, später mehrere. Als wir
Kaha
die Station
verliessen, bemerkte ich
auf
köztük pacsirták és
den Feldern mehrere Flüge kleiner Vögel, dar-
Anthusok. Kairó közelében és bent a városban
unter Lerchen und Pieper. In der Nähe von
igen sok Milvus 8egjT)tius volt, melyek a város-
Kairo und selbst in der Stadt sah ich viele Mil-
ban a fákon
vus segyptius, auch einige Neophron perenopte-
vonult a szántók
utczáki-a
fölött,
fészkeltek, s a házak, tornyok és
szálltak
Neophron mily jámborok
köztük több
le,
A
perenopterus volt látható.
voltak ezek a városban, ép oly vadak voltak a
welche auf den
Bäumen
nisteten
und
sich
auf die Dächer, sogar auch auf das Strassen-
Umso
pflaster niederliessen.
scheuer waren
sie
Wildbnrg barátommal vadászati kísérletünk eredménytelen ma-
jedoch ausserhalb der Stadt
ltávolra sem vártak
burg machte, blieb ganz ohne Resultat, da uns
városon kívül, mert tett
rus,
radt,
br.
be.
tett
rándulásom alkalmával egy nag}' csapat gényt
ki-
bille-
— Mot. alba — találtam vonulásban.
Április í)-én vasúton Izmailla felé haladva, a
mezei munkások egész közelében sétálgattak az Ardea bubulcusok, bevárva a vonatot is 20 30 lépésre. Itt láttam a Squatarola helveticát, több
—
Tringa-fajt, egy Yanellus
melyekbl
ropsot,
egj'
sok Me-
gregariust,
megltt példányt kaptam,
(melyet dr. Madarász Gyula barátom
Älerops
persicus Pall.-nak állapított meg).
ein Jagdversuch,
welchen ich mit meinem Freunde Baron WildVögel nicht
die
8-án a gizehi piramisokhoz
Ajirilis
;
Schussweite
in
ankommen
Hessen.
Am
machten wir einen Ausflug zu den Pyramiden von Siraho, wo ich eine grosse Menge Bachstelzen (Motacillaalba) imFluge sah. Am !). April fuhr ich mit der Eisenbahn nach 8.
April
unterwegs
Izmailla;
hatte
Gelegenheit
ich
einige Ardea bubulcus zu beobachten, welche so zutraulich waren, dass sie ganz in der
Nähe
der Feldarbeiter spazierten, und sogar den Zug bis auf
men
20—30
Schritt Entfernung
herankom-
Hessen. Ich sah hier auch die Squatarola
mehrere
helvetica,
Tringa-Arten
und einen
Vanellus gregarius, viele Merops, von letzteren
IzmaiUán
túl a suezi
csatornán egy tócsában
három íiammingót
láttam
El Kan-
leszállva.
tara állomáson tul, a Szuezi -csatornától balra
egy nagy kiterjedés tó (Mensale-tó),
terül el
melyen
madár
d.
6 órakor óriási
ii.
mennyiség
vízi-
volt látható, köztük, két hattyú nagyságú,
egészen fekete madár úszkált a vízen (talán a fekete hattyú
Április
?).
9-én
hajóra ültünk
s
este
10
órakor Port Saidban
elhagytuk Afrika partjait, utun-
10-én csak V*!! órakor
d.
e.
mutat-
koztak újra sirályok a hajónk kíséretében. Ezen út közben csakis öt Pelicant láttam repülni a hajótól
nem
messzire.
tünk Jaffához. volt. ^Ii\
Itt
^li\
órakor
d. u.
közeled-
igen sok feketehátú sirály
órakor kiszálltunk Ázsia partjára Jaf-
itt is
az
els madarak, a
Exemplar, welches
Julius Madarász, als
Merops
persicus determinirte.
Ich
am
sah 3 Flammingo in einer Lache
Canal von Suez
von demselben über die Station Kantára hinaus Hegt der umfangreiche Menzabe-See, auf welchem eine riesige Menge von Wassergeflügel sichtbar ist, dazwischen 2 schwarze Vögel in der Grösse eines Schwanes :
links
(wäre das vielleicht der schwarze 9.
Schwan
April gingen wir Abends
um
?).
10
an Bord und verliessen die Küsten Afrikas die
Uhr
um
Eichtung nach Asien zu nehmen.
Den folgenden Tag, Vonnittags 10'^/ 4 Uhr. Möven und begleiteten uns auch
zeigten sich
sah
ich
fliegen.
wo
labau.
Mily külöuüs, hogy
mein Freund, Dr.
Am
kat Ázsiának irányítva. Áiirilis
erhielt ich ein geschossenes
5
Um
:
Pelikane Val
unweit unseres Schiffes
Uhr näherten wir uns
sich eine grosse Zahl schwai'zrückiger
Jaffa,
Möven
befand. Ich ünde es bemerkenswert, dass ich
89 mikut varjii
a
láltani.
s/.iira/.l'dlddii
— C. cornix
Jeruzsálem
—
(uakor, iiszcnt
C. alba
die
Nrludkralie
Um die
Uhr Nachmittags bestiegen
3
Eisenbahn,
um
wir in Jaffa
Jerusalem zu besuchen
unterwegs sah ich einen Storch (Ciconia einige Falken (F. timumculus)
und
;
alba),
viele Feld-
aus ihren Nestern, welche sie in den Damm der Eisenbahn gescharrt hatten. Auch zeigten sich
egy Ardeát (talán purpurea ?), egy Saxitöbb
Neo-
több
gallicust,
Circietus
kor érkeztünk Jeruzsálembe. Ott
nem
sok ma-
darat láttam.
mentén több
fürj, C.
dactilisouans
látható volt, hogy ezek akkor tele-
fel,
2 kleine buteoähnliche Vögel garrula, eine
Ardea
;
einige Coracias
(vielleicht purpurea'?), eine
Art Saxicola, mehrere Circaetus gallicus, so auch
Neophron und eine kleine Eule zeigten sich Abends um 10 Uhr kamen wir in Jeriisalem an, wo ich sehr wenig Vögel vorfand. Am 13. April auf dem Eückweg von Jerusalem flogen vor uns mehrere Wachteln (Coturnix dactylissonans) auf; da im Hinfahren keine zu sehen war, ist es anzunehmen, dass sie sich
fliegend.
Április 13-án visszajövet Jeruzsálembl, Jaffáig a vasút
le
und
ki. Két ButeoTöbb Coraeias ga-
rebbentek
phront és egy kis bagolyt repülve. Este 10 óra-
pedtek
Si)erliii-
lerchen (A. arvensis). Die Merops persicus flogen
formát, de kisebbek testben.
rebbent
den
iiier
persicusok a vasúti töltésbe vájt lyu-
kakból, fészkeikbl
cola-fajt,
auch
(Corvus cornix) zuerst bemerkte. :>
— több vércsét — — sok pacsirtát — A. arvensis. —
ïinnuneulus
rulát,
a
véve utunkat. Útközben
felé
láttam egy gólyát
A Merops
I'S
- volt.
Jaffilban vasútra ültünk d. u. föld,
vcivb
n
ezen környékre pihenre, mivel menet-
közben egy sem volt látható.
blos niederliessen,
Április 16-án visszajövet a hajón, Cerigo sziget irányában, egy fecske
hajónkra, egy vércse
— H. rustica —
meg hosszasan
szállt
kisért s
Am
1
6.
April
um
kam
Cerigo eine Schwalbe ein Falke
Schiff;
auszuruhen.
in der
(H.
Richtung der Insel rustica)
auf unser
und mehrere Möven
begleite-
Zante sziget magas partok szaka-
ten uns längere Zeit. In den Rissen der hohen
dékaiban sok sirály volt leszállva, valószinüleg
Ufer der Insel Zante sassen sehr viele Möven,
ott is fészkelnek.
wahrscheinlich nisten
több skály
Moréa riát,
is.
sziget irányában
egy kis madár
ismerhettem
fel,
velünk utazott vensis
—
láttam egy Procella-
is szállt
késbb egy végig. Egy
fecske
is jött,
pacsirta
egy Anthus arboreus
és
nem
a hajónkra, de
— is
mely
A.
ar-
szállt a
hajónkra.
Procellaria; Schiff,
auch
flog ein
Vögleiu auf unser
das ich nicht erkannte
;
später
kam
eine
Schwalbe, die bis zu Ende mit uns blieb. Es
und Anthus pratensis auf unser Schiff nieder. Am 1 9. April segelten wir Itereits im Quarnero gegen Fiume, begleitet von mehreren
liessen sieh auch eine Lerche (A. arvensis)
ein
Á])rilis J'.)-én
Fiume felé, újra magyar
sie hier.
In der Gegend der Insel Morea sah ich eine
már
a Quarneroban haladtunk
kisérve több sirálytól,
míg 2Ü-án
földre léptünk.
Möven am folgenden Tage ;
betraten wir ^\ieder
ungarischen Boden. Április 25-én szerenesésen, sok kedves emlékkel haza érkeztem,
hol
már csaknem minden
madarunkat megérkezve találtam.
Ich kam am 25. April mit vielen angenehmen Erinnerungen zuhause an, wo ich schon beinahe alle
unsere Zugvögel vorfand.
90
A
kakukot illet vonulási adatok feldolgozásának elkészítése. Közli
Pi'NGii:
:
Gyula.
Vorbereitung der Bearbeitung von Kukuksdaten. Jums
Mitgetheilt vou
Entsprechend seiner gestellten Aufgabe, geht
Intézetünk egyik kitzött feladatának meg-
felelen a költöz madarak combinative
fajonként
és
vonulási adatait
unser Institut daran, die Zugsdaten der
összehasonlítóan
dervögel bei den einzelnen
igényl, fáradságos munkát
még
a
múlt évben megkezdte a Cuculus caiiorus faj adatainak összeállításával. A M. Orn. Köz-
—
pontnak idevonatkozó, hely,
év, hó és najD szemúlt évben valamivel mentek többre háromezernél. Ezek azonban
rint
nem
jegyzett adatai
a
lehettek elégségesek a feldolgozáshoz,
f-
épen semmi adatunk sem
vagj'
felhívást
intéztünk,
akár mások
kérvén,
jelent vonulási közléseket zék,
Monat und Tag notierten Daten beliefen im vorigen Jahre auf etwas über drei
tausend. Allein dieselben konnten zur Bearbei-
'
tung noch nicht genügen, hauptsächlich
dem Grunde
volt.
uns
aus
noch von sehr sehr
wenige
oder gar keine Angaben zur Verfügung stan-
közöljék,
den. Es sind deshalb die Ornithologen verschie-
dener Länder von uns ersucht worden, die eige-
velünk s
nen oder von Anderen herstammenden Beobachtungen uns mitzutheilen, oder
hessük.
alier die in Zeit-
uud Büchern über Vogelzug veröffentAbhandlungen behufs Benützung bei
schriften lichten
Örömmel
hogy Európa külön
tapasztaltuk,
der Beai'beitung zu benennen.
•
Es gereichte uns zur grössten Freude zu mit welcher Zuvorkommenheit Fach-
országaiból a szaktudósok és ügy iránt
érdekldök nagy száma meg megkérésünket
sehen,
kiváló készséggel vála-
szolta
séggel
da
Gel>ieten entweder nur
grossen
saját,
hogy azokat felhasználás végett megszerez-
böz
nicht,
könyvekben megnekünk megnevez-
megfigyeléseit
akár pedig a folyóiratokban
hogy akár
begonnen. Die diesbezüglichen nach Ort,
Jahr,
sich schon
!
különböz országok ornitologusaihoz
Ezért a
•Jahre j
ként azért, mert nagy területekrl vagy igen kevés,
Wan-
Arten cnmbinativ
und comparativ zu bearbeiten und zu publiciren. Diese mühselige und mit der grössten Sorgfalt durchzuführende Arbeit wurde mit der Sammlung von Kukuksdaten bereits im vorigen
akarja feldolgozni és közzétenni. Ezt a nagj" gon-
dosságot
Pungui;.
ide
és lekötelez szíves-
vágó dolgozatokat vag>'
adatokat küldött be,
vagy
ígérte,
gelehrte
renden
síjeeziális
und die unserem
sich für die
Sache Interessi-
Anliegen willfahrten.
Man
bekam hierdurch Abhandlungen, specielle Notizen und Angaben, und jene, die es gegen-
hogy kül-
deni fog.
wärtig nicht zu thun vermochten versprachen
Fel
keresve
voltak
ornitologusai
következ
országok
es für eine spätere Zeit.
Es sind ersucht worden
:
die Ornithologen fol-
gender Länder: 1.
és Dr.
FiNSCH üttó.
—
egyik
sem
.
Egyik sem fog-
lalkozván a vonulási jelenségek megfigyeléseivel,
1 Holland. Von hier antworteten Dr. Post>u Geuiut und Dr. Otto Finsch. Da sich keiner
Hollandia. Innen válaszoltak: Dr Gmrkiï
PosTJu
küldhetett adatokat, de az
összeköttetést szerzett Dr. H. Ekam.\ jeles
;
els mei
teorológussal, a ki intézetünknek igen becses i
cs terjedelmes adatsorozatokat adott
különböz
1
:
von den Genannten mit Phaenologie befasst, war keiner imstande uns Daten schicken zu können, doch haben wir dem ersten die Verbindung mit dem berühmten Meteorologen Dr. H. Ekama, der aus holländischen Zeitschiften dem Institute sehr wertvolle Datenreihen excerpirte,
holland folyóiratokból kivonatolva. Dr. Finsch j
0. pedig
összeköttetést
szerzett
nekünk báró
Snouch.\eht de hjchauburg ornitologus úrral, a
!
zu verdanken. Herr Dr. Otto Finsch machte uns mit Herrn Baron Snouch.\f.rt de Schau-
91
felkérésünkre szivos volt adatok gyjtésére
ki
els
vállalkozni. ígérete szerint az
jelentést ez
burg
bekannt,
der
sich
als
Ornithologe auf
unser Anliegen bereit erklärt hat, uns Daten
zu verschaffen und versprach für Mai
év májusában fogjuk megkapni.
1.
J.
den
ersten Bericht.
Németország. Innen felhívásunkra Dr. Euox
Dmlschland.
Dr.
Prof.
Ihne tanár úr adatok szives kiszolgáltatásával
durch Zusendung von
kötelezett
pflichtet.
le.
Dánia. Erre a területre nézve Haahe 0. úr Ígért adatokat,
ennek küldését meg
s
is
kezdte
egy a Herluf Winge dolgozatának els részébl készített tal,
gondosan
összeállított
német kivonat-
mely más madárfajokra vonatkozik ugyan,
de igen becses adatokat tartalmaz. Reméljük a
küldemény nyújtani
legközelebbi
adatokat
fog Cuculus-
ver-
Dänemark. Für dieses Gebiet hat uns Herr 0. R\ASE Daten zugesagt, deren Mittheilung er auch durch einen sorgfältig zusammengestellten Auszug des ersten Theiles der Publication Herluf Winge's begann. Dieser Auszug bezieht sich zwar auf andere Arten, doch sind in demselben sehr wertvolle Beobachtungen enthalten. Hof-
uns der nächste Bericht auch
wird
fentlich
is.
Egon Ihne hat uns
Daten zu Dank
Cuculus-Daten bringen. Svédország. Adatok biztos megküldését helyezték kilátásba
konzervator a A.
Károly
— miízeumi egyetemnél — és Westerluxd
Kolthoff Guszt.w
kir.
bölcsészeti tudor urak.
Sichere Zusendung von Beobach-
Sriiivedeii.
tungen
uns in Aussicht Herr Gustav
stellten
Kolthoff, Conservator Universität,
am Museum
der königl.
und A. Carl Westerlund Doctor
der Philosophie.
Fosuk M. H.
Norvégul.
(Trondhjem). Brunchorst
Landmark
igazgató és
J.
múzeumigazgató bergeni úmzeura-
Noi-wegen. Ihren Beistand versprachen uns die
A. krisztiániai halászati
in
felügyel urak ígértek támogatást, az utóbbi két
in
fontos pontról hosszabb adatsorozatot
is
küldött.
Oroszország. Ide négy megkeresést intéztünk,
nemes Middendorff E.
a melyet
urak
gazdag
és
adatsorozatokkal
Harms M.
viszonoztak
;
elbbi az «Isepiptesenu-bol kivonatolva a kaanyagon kivül mellesleg a
b
kukra vonatkozó
ragadozó madarakra vonatkozókat
is
adott, az
utóbbi pedig
különböz nehezen hozzáférhet
nyelv
folyóiratokból készített tartalmas
orosz
kivonatokkal örvendeztetett meg.
Herren H. M. Foslie, Director des Museums
Bergen, und A. Landmark, Ficherei- Aufseher
Christiania; le'zterer Herr hat uns auch schon zwei längere Reihen von wichtigen Punkten zugestellt.
Russland. Hieher sind vier Briefe gerichtet
worden, welche von den Herren E. v. Middendorff und M. Harms durch reichliches Material erwidert wurden Ersteren gab uns neben einem Auszuge der Isepipthesen auch einen Bericht über Raubvögel, während uns Herr M. Harms werthvolle Auszüge aus verschiedenen schwer ;
zugänglichen russischen Zeitschriften zustellte. üesterreich.
Auf unser Ansuchen sandte uns
Ausztria. Kérésünkre StH.vFFEit A. máriahofi
Herr. A. Schaffer, Pfarrer in Mariahof (Steier-
Hanf
mark), nebst seinen eigenen Beobachtungen die
eszközölte megfigyelé-
Daten Blasius Hanfs. Herr Ritter Victor von Tschusi zu Schmidhoffen, der uns auch bei der
lelkész úr (Stájerország) közölte Blasius adatait, pótolva a
maga
nemes Tschusi Victor loSalzburg) Hanf Balázs adatai-
sekkel. SchmidhoÖ'eni
vag úr (Hallein,
nak volt,
megszerzésében
is
szíves
segítségünkre
a saját értékes adatsorozatát engedte
Bosznia. Reiser Othm.ír
múzeumi
r
át.
eigenen
úrtól
lein (Salzburg).
kaptunk egy pár adatot. Olaszország. Pavesi P. egyet, tanár úr megküldte az kat, és a
"
(I
példányát
Calendario D-jából kivonatolt adato-
úrtól
már
wertvollen
Bosnien.
Museums, Itidien.
uns seine Beobachtungen aus Hal-
Von Herrn
0. Reiser, Custos des
erhielten wir einige Daten.
Von
P. Pavesi, üniversitätsprofessor
tartalmaz, valamint Ferragni Ed.
Auszug aus seinem «Calenund ausserdem sandte er uns die fehlenden Exemplare seines «Calendario.» Von Herrn Professor G. Angelini (Rom)
adatok kivonatát vettük, a
erhielten wir mehrere Sonderabdrücke welche,
erhielten wir einen
is.
dario orníthologico»,
is
Hanf sehen Beobach-
beihilflich war, sandte
Calendario i)-nak egy nekünk hiányzó
— Angelini G. (lìóma) tanár úrtól
több külön lenyomatot, melyek egyike kakukadatokat
Beschaffung der Blasius
tungen gütigst
publikiilt
két utólilnbnn csak általánosan
ós
nem
óv
auch Eeoljachtungen ülier den Kukuk enfhalten von Herrn Ed. Feuragni erhielten wir einen Auszug über schon publieierte Beobachtungen
ó.s
;
nap szerint megnevezett adatok vannak de reméljük, hogy a mint ez urak kilátásba he:
—
— ezután ilyeneket szigetérl —
lyezték,
Sziczilia
is
fogunk
kaijni.
—
und keine nach Jahr und Tag bestimmte Zugs-
a madárvonulás
eri'öl
tekintetében igen fontos területrl
daten, doch sagten uns genannte Herren auch
— készséges
meg Whitaker S. Jos. urak, st most egyelre
válaszszal örvendeztettek és AvoLio
Konrád lovag
általánosan jellemz
kat
von Herrn
hogy jövre
V.
Kukukszug im Allgemeinen charakterisierende
r egy, táblázatos
i
adatokkal felszerelt
hosszabb érkezést juttattak intézetünkhöz.
Nem
kaptunk választ Luxenburgból, Portu-
—
Az Alphonse de Fontaine (Luxenburg) és José Maria Eosa de Carvalho (Portugallia) urakhoz intézett leveleink
galliából és Malta szigetérl. la
visszajöttek,
uns einige kleinere Aufsätze, ver-
Schweiz. Herr Victor Fatio gab eine den
több megfigyelési pontjára vonatkozó
általánosan jellemz vázlatot és Dr. Fischer-
SiGWARX
sie
sprachen aber auch Zugsdaten zu sammeln.
Svájcz. Fatio Viktor úr a kakuk érkezésérl
Svájcz
Whitaki:r und Ritter Konrad
S. Jos.
AvoLio bereitwilligst beantwortet, vorläufig
sandten
fiksz adato-
fognak gyjteni.
is
der in Hinsicht des Zuges so
wichtigen Insel Sicilien wurde unser Ansuchen
kisebb közlés beküldése
mellett avval biztattak,
Von
solche zu.
Skizze Dr. Sigwart-Fischer eine längere Abhandlung mit Tabellen über den Zug. Aus Luxemburg und Portugal und von der Insel Mnltu erhielten wir keine Anwort. Unsere an die Herren Alphonse de la Fontaine (Luxemburg) und José Marl\ Koza de Carvatho (Por;
gerichteten
tugal)
mert ezimzettek már meghaltak.
Briefe
kamen zurück
;
die
Adressaten sind verstorben.
Ezenkívül megkerestük Angliában Ur. Sclater
Ausserdem ersuchten wir H. Dr. Ph. Sclater,
um
Ph. hires ornitologust abbeli kérésünkkel, hogy
den berühmten englischen Ornithologen,
kegyeskedjék intézetünknek az angol megfigye-
freundliche Zusendung der geographischen Po-
lési
pontok földrajzi meghatározását megkül-
deni.
E
sitionen der englischen Beobachtungsstationen
nem kis mértékben M. 0. Központot, a mikor szives
tudós ornitologus
kötelezte le a
Centrale durch die Zusendung des gewünschten
hozzánk juttatni a kért jegyzéket, melyet a kisér levél elbocsátása mellett alább a Ferro
Verzeichnisses zu nicht geringem
volt
szerinti átszámítással
Az angol
pflichtet.
id
szerinti
1.
az általános vázlatokat,
nap
2.
obachtungsstationen geben
r dolgozatát,
el nem
jött,
hogy
készíthetjük, csak az j
Tisztelt
Uram
I.
W.
der Reihe
und Zugsdaten,
Zoological Society of London.
1898. jan. 5.
3.
Dear
!
Közelebbi válaszul múlt okt. !2.S-iki levelére, ime küldöm az angol madár-megfigj^elési áDomásoknak egy nyomtatott jegyzékét, valamint egyidejleg azok szélességének és Greenwich szerinti hosszúságának lajstromát is kéziratban.
wir in
The English Observing Stations.
állattani társaság.
Hannover-tór, London
beglei-
Herrn Fischeu-Sigwarts konnte jetzt nicht vorbereitet werden und wird im Herbsthefte folgen.
Az angol megfigyel állomások. Londoni
3.
sammt dem
:
szi füzetben adhatjuk.
I.
ver-
welche noch nicht publiciert waren, u. z. 1. die allgemeinen Aufsätze, 2. die nach Jahr, Tag und Ort bestimmten Zugsdaten sammt den begleitenden Schreiben. Die Abhandlung des
s
Fischer-Sigwart
miután olyan idben
a mostani füzetre
Danke
mit Umrechnung
des Eintreffens jene Aufsätze
a szorosan, hely
szerint megnevezett adatok jegyzékét is.
diese
Nach dem Verzeichniss der englischen Be-
sorrendjében
kakuk vonulására vonatkozó azon adatokat, melyek még publikálva nem voltak és pedig
illetleg a kisér leveleket
lassen
tenden Briefe folgen.
a
és
Wir
der Positionen nach Ferro
megtoldva adunk.
niegfigyelési pozicziók jegyzéke után
közöljük a beérkezés
;
der gelehrte Ornithologe hat die Ungar. Ornith.
Hanover Square, London W.
Sir,
In further reply to your letter of Oct. 28-th. I
now send you
a printed hst of the English
Observing Stations for Birds and along with it a Ms. list of their latitudes and longitudes from
Greenwich.
93
From
Ehhöl a FeiTí) szerinti hosszúságokat köBiiyen kisziimithatja
Ön; Európának ezen részében
von
thero
can
longitudes from Ferol,
casely
c-ak-nlate
l)ut in this jjart
of
the
Europa
everyone calculates from Greenwich.
azonban mindenki Greenwichtl számit. Remélvén, hog}- ezzel czélját elsegithettem, vagyok hive
|
Hoping
this
may
be of some use to you, I
am Yours
faithfully
j
S,h(t,-r PÌI. L.
Ph. L. Srinlri:
1
angol madár-iiierip'gyeiési álLoiiiások jegyzéke.
,/Jz
LM
of
EiKßisii Obsn-vin(i-StnlioH.
lite
Binh.
Szél. É. Lat. N.
1.
Iceland
2.
Do.
•3.
Faroe no Liglettiouse at the date
„_
___
..
...
...
_.
_...
...
...
of the In(]nirA'
...
"'""*''
(L.
1
I
Two. Fels
I
—
—
— r.39' 0" (Ny.l ^Y.
N. Unst
5.
Whalsey Skerries
...
___
...
(H.(
.-,0^33'
j
...
__
...
6.
Bressay Sound
7.
Sumburgh Head...
8.
N. Eonaldshay
9.
Start Point...
0"
...
...
_.
...
.
_
_.
0°53'00" (Ny.)
W.
16°46'52" 16°56'22"
...
7'30" (Ny.)
1°16'20" (Ny.)
16°23'32"
_
59°23'24"
W. W. W. W. 2°34'20" (Ny.) W. 3°18'25" (Ny.) W. 3°16'12" (Ny.) W. 3° 7'50" (Ny.) W. 2°55'25" (Ny.) W. 3°22'25" (Ny.) W. 3°32'20" (Ny.) W. 3° 3' 5" (Ny.) W. 3°40'30" (Ny.) W. 4° 2' 0" (Ny.) W. 4° 5' 0' (Ny.) W. 3°20'20' (Ny.) W. 2° O'IO' (Ny.) W. 1°46'22' (Ny.) W. 2° 4' 6' (Ny.) W. 2°26' 9' (Ny.) W. 2°23' 6" (Ny.) W. 2°33'22' (Ny.) W. 3° 8' 5' (Ny.i W. 2°46'50' (Ny.) W. 2° 8' 0' (Ny.) W.
16°32'22"
2°22'45" iNy.) 2°22'á5" (Ny.)
15°17' 7"
0" (Ny.l W.
10° 2'52"
59°51'1.5"
r,9°lß'i5'"
59° 1'25"
11.
58°56'25"
13.
Hoy Sound, Alsó Low.) ... ... Hoy Sound, Fels (High.) ... ... Cantick Head ... ._ ...
14.
Pen tland Skerries
58°41'22"
15.
Dimnet Head HolbornHead
...
...
...
..
I
_
...
18.
TarbetNess
19.
Cromarty
20.
Chanonry Point
21.
Covesea Skerries
22.
Kinnaird Head
23.
Buchan Ness
...
...
... ...
...
.
.
...
.
Abbs Head
...
Angol keletipart. 30.
Longstone
31.
luiR.rFarnL.H....
57° 8'33"
...
56°26' 3"
56°42' 5"
...
... ...
...
..
...
...
...
...
...
...
...
—
..6°11'9"
50°
50° 4'20"
...
55°55' 0"
Enghvnl-East ... ..
0"
2'
— ...
A., F. (L. H.) ..
57°41'52"
...
...
...
.57°34'30"
57°28'15"
...
...
...
..
.
...
...
57°51'54"
57''43'15"
...
...
...
..
...
..
...
28b. Fidra (1885)... 29. St.
...
58°36'55"
57°4r 0"
...
...
...
...
_
...
58°47'18"
58°28' 3"
...
..
...
...
.
...
...
58°56'I0"
58°40'1G"
..
...
...
Montroseness
Moy
.
...
_.
NossHead
27. Isle of
.
._
17.
28. Inchkeith
.3'22'
O'^i.3'30" (Ny.) "W.
__
.
...
20. Bell Kock...
1(1°
60° 6'10"
Auskerry...
24. Girdleness
W.
60°51'22"
...
...
...
...
1°3G'30" (Ny.)
60°25'30"
...
...
..
10.
25.
— If.''-- '02'
Sicotland.
4.
16.
— —
—
I
Skótország.
12.
Fen-o
—
59°30''í."
...
...
...
Két pont. Alsó. '
__.
...
...
Hossziisáj;. Longit.
Greenvich
— —
_
..
C.oa.<
1°
'
15°17'27" 15° 5'32"
U°21'27" 14°23'40" 14°32' 2"
14°44'27"
14°17'27"
'
14° 7'32"
'
14°36'47"
'
13°41'22"
'
'
13°37'52"
13°34'52"
'
14°19'32"
'
15°39'42"
'
'
''
'
15°41'30" 15°33'4G" 15°13'43" 1.5°lü'46"
15° 0'30"
14°31'47" 14°53' 2"
15°31'52"
:
5.5°39'
0"
1°37'
.Ô5'''37'
U"
r3y' 0"
(Ny.i
W.
10°— '.52"
96
Szél. É.
98 Basel környékén, az ország északi szélén, a végs nyúlványán túl, talán egy más, ezen
Le Dans
liegyláneznak nyugoti oldalát
követ útvonalon
rendesen aprii közepén, néba 2 Chiir környékén,
—
du
:
magas dombokon Lukmanier h talán a Splügen szorosokon) keresztül vezet útvonalon, mely Tessin-kanvalósziuüleg egy más, az elég
Dans
a mely
körülbell
nem tehet
4(1
kilométernél többet,
20-ika közt, néha:5
A Fels- Engadin 1800 m. m., a
mellékén
keleti szélen,
—
parfois
egy más, Olaszor-
—
Il
Dans
:
les 16 et 90 ou 4 jours plus tot.
la
3^
Haute Eng adine,
avril,
vallée alpine,
--
une
autre route, d'Italie à Autriche, passant
par des cols élevés, route que suivent
:
beaucoup d'Oiseaux, mais qui ne peut pas être considérée
comme
— az Alpesek déli felén, az Olaszország felli határon; — némely irók szerint
temps
si le
Tessinben
avril,
s'il
ment
Ebbl
a néhány összehasonlító adatból az hogy az a nagy útvonal, a mely FranNémetországba közvetlenül, a cziaországból ki,
;i
Dam
le
difavorable,
est
mai
ressortir que la
lyású
tement de
a tartózkoszi elvonulást illeti, ez sokdási körülmények és feltételek szerint képen változik, általában azonban a különböz jjontok többé-kevésbé emelkedettebb és védetle-
(parfois
la
seule-
20 mai). au Sud des Alpes, fron-
le
quelques auteurs
:
vers le milieu d'avril.
nagy síkságon át az Alpesek kikerülésével vezet, nemcsak a leggyakoribb, hanem egyszermind a legkorábbi és leggyorsabb lefoaz
mi-
dans
Tessin,
tière d'Italie, d'après
svájczi
is.
:
est favorable, dès la
l-ére moitié de
aprii közepe táján.
ligne impor-
Coucou
tante de passage pour le
20-ikán legkésbben).
A mi
cols assez
à 1800"- Vm., à l'extrême Est, par
ha az id kedvez, aprii közepétl kezdve, ha kedveztlen május els felében (néha május
tnik
des
généralement entre
havasi völgy,
tekinthet fontos vonulási vonalnak
-
du pays, à probablement par une
(Lukmanier et peut-être Splügen et amenant du Tessin ou du nord de l'Italie, dont la frontière n'est qu'à 40
—
szágból Ausztriába, magas hegyeken keresztül vezet útvonalon, melyet nagyon sok madár követ, a mely azonban a kakukra nézve nem
(Grisons),
élevés
Kilom., environ
nappal korábban.
(Mre
subalpine, è l'Est
autre route traversant
—
:
általánosan aprii 16
tot.
605'" 'In., très
tonból vagy Olaszország északi részél)öl viszen
parfois 2 ou
avril,
environs de
1rs
vallée
(a
át, s
jours plus
')
Ouest de cette
versants
les
:
d'ordinaire mi-
m. m.,
az ország keleti felében, 605
contreforts
peut-être par une autre route
-Jura,
suivant
nappal
.1
(Graubünden) — havasalji
au nord du
-
derrière les derniers
chaîne
elbb. völgy
—
environs de Bàie,
les
pays,
Jura
De
données comparées, il semble grande route qui conduit direc-
ces quelques
suisse,
la
France à l'Allemagne, par
en évitant
plus fréquentée,
les
la
Alpes,
soit,
à
précoce
plus
la et
la plaine fois,
la
la
plus
rapidement parcourue.
Quant au a départs, qui varient beaucoup avec d'habitat,
nebb voltának megfelelen augusztus hó vége és október hó közepe közötti idben, kivételesen
les circonstances et les conditions
október végén* szokott végbemenni.
plus ou monis
dél-nyugoton, -- szeptemGenfre nézve, ber közepe és október között mennek el (a tel-
fin d'août et le milieu d'octobre, exeptionnelle-
—
jesen kifejlettek, öregek
megkezdi
nézve — kelevonulásnak); — nagyobbára augusztus végén és szeptem-
lévén a ten
általában
C'oí'í.sra
Eeménylem, hogy késbb több
és rész-
letesebb adatokkal fogok szolgálhatni.
(A fen-
*
i.
Dr. Stölker SzentGallenben,
ils
suivant les localités
élevées, ou exposées, entre la
à la fin de ce dernier mois.* Pour Genere, ou S Ouest, volontiers entre mi-septempre et mioctobre (les adultes partant généralement les
ment
premiers)
;
pour Coire, à
l'Est,
en majorité vers
ou au commencement de septembre. J'espère pouvoir vous fournir, plus
lafin d'août,
ber elején esik a költözés.
U.
s'effectuent généralement,
einliti,
1871-ben október 27-ikén hoztak egy
fiatal
liogy neki
kakukot.
P. S. tard, des
* Le Coucou
données plus
dr. Stölker, à St. lui fut
nombreuses
et
plus
Gall, rapporte tiii'un jeune
encore apijorté la ^7 octobre 1S71.
09 nebbi adatokból a Genfre vonatkozók
legsza-
Genf, 18íts. deczemb. 4-ikéu.
A
détaillées. (Des dates ci-dessus, les plus précises
sont celles relatives à Genève).
batosabbak).
(h(rahi>; cditorns
Genève, 4/XII, 98.
L. i'Oinildsa Sziczi-
Tlif pa-fimgi' of
Whitaker
.t.
«
«
Bv
s.
I.
:
«
Cuccù Cuccù
di
;
;
—
október utolsó napjain
is,
de ezek rend-
kivüli esetek.
A madarak
S.
I.
Whitah
Volg. Sic. Cuccù
Maju.
A kakuk Sziczilia szigetén rendes vonuló fként április hó folyamán és május els felében megy véghez, míg az szi költözés leginkább szeptember hóban és október els felében szokott történni az elbbi vonulás, a mennyiséget illetleg sokkal gazdagabb, mint az utóbbi. Egy-egy alkalmi kóbor már márczius hó végén is elérheti Szicziliát és elfordulmég
J.
di passa.
tavaszi vonulása
hat
uonts L. hi
Sicilti.
neve
Sicziliai népies
Cu cuius
lìie
liáhan.
id.
The Cuckoo the
lít
alkalmával, Sziczilián átvonul a nélkül, hogy
néhány óránál továbbra itt megállapodnék azonban egy bizonyos szám visszamarad és a ;
of regular passage in Sicily,
spring migration
being
eÖ'eeted
during the month of April, and the
chiefly
first
half
of May, while the autumn migration takes place principally during the month of September, and
the early part of October, the former passage in
point of
number being
the latter.
An
far
more abundant than
occasional straggler
may
reach
end of March, and occur as the end of October, but these
Sicily as early as the
there as late
tömege, tavaszszal, az északi
is
passa.
(li
Cuccù di maju.
are exceptional cases.
The bulk of the birds in spring pass trough on their way North, without stopping
Sicily
mint a milyenek a Madonia-hegység és a Bosco di Ficuzza, a hol minden alkalommal találkoz-
more than a few hours to rest, but a certain number remain, and breed in the more mountainous and wooded regions of the interior of the Island, such as the Madonie Mountains and
tam velk június hónapban,
the Bosco di Ficuzza, where
sziget belsejének hegyesebb és
A
erds vidékein,
—
— szaporít.
tavaszi vonulás legélénkebb
idején,
mint
végén és május kezdetén a kakukoknak
április
tekintélyes
száma fordul
szomszédságában, mint
elé pl.
Palermo közvetlen a Piana dei Colli és
I
have constantly
met with them in the month of June. During the height of the spring passage, at the end of April and beginning of May, considerable numbers of Cuckoos occur in the immePiana dei
a La-Favoritabeli Royal Park területein, külö-
diate vicinity of Palermo, such as the
nösen ha épen úgy esik a dolog, hogy a Sirokkó vagy délkeleti szél fú, a mikor a madarak az ezen vidéken bven elforduló olajfa lige-
Colli
tekbe gyülekeznek, a hol épen úgj' megtalálják
birds congregate in the Olive groves plentiful
az élelmet, mint az
id
mostohasága
ellen való
from Scirocco, or the
S.
E. quarter,
when
the
where they find both food and
in these districts,
shelter for the time being.
oltalmat.
E
and the Royal Park of la Favorita, particularly should the wind happen to be blowing
fajnak egyesei, a melyek nyáron át Sziczi-
The individuals
of this species
summer
which remain have
in Sicily, as I
liában maradnak, a mint én tapasztaltam, a
throughout
sziget belsejének hegységesebb vidékeire vonul-
already remarked, retire to the more mountai-
nak,
hol
a
szép
tölgyerdk (Querciis robur)
diszlenek és havasalji növénytenyészet van,
s
the
nous parts of the interior of the Island, where Oak forests (Quercus robur), and a sub-
fine
és az
Alpine vegetation are to be found, and here they remain until the month of September, when,
északról visszatér költözkkel egyetemben útra
together with the birds bred in the Island, and
kelnek
the migrants returning from the North, they
ott
maradnak szeptember hónapig, a mikor a
szigeten
felnevelkedett új
téli
nemzedékkel
szállásaik felé.
Palermóban, a városi múzeumban a kakuknak több példánya van meg, de szerencsétlenségi-e,
valamennyinek jelzczi'duláján hiányzik
take their departure for their winter quarters.
The Palermo Town Museum possesses several specimens of the Cuckoo, but unfortunately all
100 a dátum. Nekem, a saját gyjteményemben,
vannak a
tollazat
különböz
fokozatain
lev
IDéldányaim, melyeket Palermo közelében április és május Ló folyamán kaptam és van egy fiatal Ilim,
(1898.) került.
vörhenyes mezben, a mely a múlt
szön október els felében a kertembl Van egy kakuktojásom is, mely a múlt
év (1898.) június 2-ikán, a czigdity oialáncsúcs
rubkola) fészkében
(Pratiiicola
találtatott
a
Madonia-hegység környékén.
without dates on the labels. In mj' tion
months
A Cuculus szeiben
Konrád
Palermo during the May, and one, a young male which was obtained in my
obtained near
of Ainùl
garden
iV
autumn (1898)
last
October.
on the 2nd June
last
year (1898) in the nest of
district.
Palermo, 4-en January 1899.
ptissagio
II
ili
Cueulns canorus nella
Del. f'av. CoRRAno Avolio.
cai(Orus,
/ía/íí
mely
Sziczilia
némely
ré-
a sziget keleti felében pedig Tiir-
11
Cucnhis
i-aiiorus,
detto in alcuno parti di
questa isola Cucu, nella Sicilia orientale
Tar-
La data
dell'-
A meg-
tiiraru,
érkezés ideje április 23-ika, némely évben azon-
arrivo è
il
néhány nappal korábban ben pedig május els napjáig
alcuni
giorni e qualche
[Turtur lurlur
együtt jelenik meg.
(L.)J
l)an
némely évekkésik. Ez, a mint
jön,
a vadászok mondják, attól függ, ;
a
Sicilia
orientale.
lovagtól.
turaru népies néven ismeretes, a vadgerlékkel
fú
in the early part of
have also an egg of the Cuckoo found
I
a Stone-chat (Pratincola rubicola) inthe Mado-
nian
knkiik vonuláxa Sziczilia keleti részén. Avoi.to
collec-
in the rufous dress,
Palermo, 1899. január 4-ikén.
A
own
have specimens, in different stages of
I
plumage,
kedvez
milyen
szél
szelek a nyugotiak, ezek lévén a
szigetnek ezen a részén a szárazföldi szelek.
Szeptemberben, az elvonulás csak kevés, hogy ne mondjuk
entra
colle tortore.
(jui
ma qualche
23 aprile,
primi di maggio. Ciò dicono vento che spira
dal
;
quelli d'ovest, che per
anno anticipa
di
ritarda fino
à
altro i
cacciatori dipende
venti favorevoli sono
i
parte dell'isola
(juesta
sono venti di terra.
idszakában, a
legkevesebb
In settembre, epoca della partenza, se
ne
számban mutatkozik, valamint a kivándorló vad gerlék száma is csekélyebb, talán azért, mert
vedono
ezek szétszakadozottan kis csapatokban és éjjel
forse perché questa partono alla spicciolata, in
vonulnak.
piccoli branchi, e di notte.
Ezen a partkörnyéken, fképen a Passaró foknál, a gerle vonulása különösen bséges és sok id óta ismétldik, a mint ezt gyaníthatni annak az említett fok közelében lev révnek elnevezésérl, a melyet Marsmnemmék hívnak; eme név a «marsa al hnmam«-hò\ (x-eUs. Jt ^^j^|') származik, a mi arabul azt jelenti: galambok kikötje: az idevaló összevetéseket lásd Amari M. -nek Biblioteca arabosicula
I.
kötetének 125. old.
honnan emez az
olasz lodolajo (=pac8irtás)
nevet kapta, és mint a Falco merillus (Gerini)
[= Aesalon
regniti,^ Pall.],
Marvizzarunak
is
sono in
meno, per non minor numero
melyet Szicziliában
neveznek,
s
a mely a népies
dire perchissimi, le
tortore
come
emigranti,
In questa costa, segnatamenta a Capo Passaro, il
passo delle Tortore
dal
è
singolarmente abon-
e si ripete
da molto tempo, a giudicare
nome d'una
rada, vicina al capo, detta
dante
;
Mar-^amemi, che, dall'arabo mrìrsd (JLoUs. J(
lombe». si
Il
^^*^/xLo),
Il
tore,
significa
la
I,
hamam
Biblioteca arabo-sicula
il
di
M.
12-5.
Caculus canorus segue
come
'al
«porto delle co-
geografo arabo Edrisi ne fa cenno;
riscontri
Amari, V.
A Cuculus canorus követi a gerle vonulását, mint a Falco subbuteo L. követi a mezei pacsirtáét,
di
il
volo della tor-
Falco subbuleo segue quello della
donde il nomo italiano Lodolaio, e il Aesalon regulus Pall. [= Falco merillus (Gelodole,
rini), che in Sicilia
chiamano anche Mar l'izzaru
nyelven marvizzohaak hívott rigókkal egyidej-
entra in quest'isola insième coi tordi, detti in
leg lép fel ezen a szigeten.
dialetto marvizzi.
Noto, 1899 január 23.
Noto, 23 gennaio
18'.)9.
.1
bikiik rrkczcsr Mdridhoj Uraidén. Közli
T.
:
Magy. Ornith. Központ
Alólirott sietve küldi
Mitgeteilt von
a kívánt adatokat, a
mennyiben azok a megböki. Hanf
P.
B.u.Âzs
Scilu'fei;.
Ciiridus ivnoriiti
A
II
soweit sie im Notizenbucìie des
eh nìegjdeiiése ku ufi des
!
Gefertigter beeilt sich die gewünschten Daten,
Hanf vorhanden
:
Erste IS51-.
Herrn Al.
Wohllöbl. Uug. Ornith. Centrale
!
jegyzetkönyvéböl kiírhatók voltak
.1
IHf Ánktnifl des Kul.ul.s in Matidliuf.
ScHAFFEiì s.
Márküiuf
sel.
sind zu übersenden
köfiiijckéii
(_}iiculus ninuì-us.
IS7C..
1
A. Blasius :
102 185S.
103
ISSO.
I
IV.
I
ISSI.
ón észleltem, mivel
V.
883.
IV.
1884.
IV.
1885.
IV.
)
I
A
gollingi vízesésnél IV.
Wohnte 2 db.
1887.
V.
1888.
*v
1891. 1
892.
1
893.
1894.
1895. 189(1.
1897. 1898.
Legkésbbi.
I
Spatester Datum.)
í(i.
IV.
(J
h/p.
m.
—
in
Linz a/ü.
Máriaiihiinben, Salzburgnál IV. 30.
I. ::í
IS'.H).
áfi.
Beim Gollingcr Wasserfall
Linzben laktam.
1886.
188Í).
Kiirlsl)iidlian valék.
IV.
lSS-2.
1
nom
nicht von mir beobachtet, da ich in Kailslìad weilte.
St.
30. IV. in Máriaplain b/ Salzburg.
Fredrikstad V.
(Tiio.me, J.)
k
I
^
V.
Kési
I
'
Isso.
V.
ISSI.
Y.
I88i2.
V.
.").
V.
S.
V
r
tava szódás.
Late spring.
I
'.I.
I
Nagyon kési tavasz az erdkben hó. Very late spring snow in the forests.
\
^^^ ^^^ számmal
;
1883. ,
I
'
;
Not numerous
I
V.
ISS.").
,
,
,
V
.
'''^''^''-
V.
1
'í
1
V.
.
i-éig. 1
1-'''.
Északi
szél.
Northerly Wind.
I
I
ISSS.
1
the
Ü.
I
1887
till
l
I
(
Nyugoti
sz.
West-w. Északi
sz.
North, w. Ész. kel.
V.
ISS'.t.
í
ISMO
V.
f 1
I
N. E. Esz. kel. "
-
Korai tavasz.
— Early spring. Szélcsend. — 14-étl kezdve
N. E.
több.
V.
is'Jl
D. ^-
^''-is,
D. - 5-étl kezdve számosan. is'Ji..
,
V. S.
-
Numerous from
S. E.
Nagyon korai
-
—
Early spring.
É. IS'.)(3.
,
V.
N.
D. Ny. íers.) is;j7.
V.
18ÍJ8
V.
S.
W.
K.
-
E.
(strong.)
G-ától számosan.
— Numerous from the
Stavanger (Bahk, 1876.
T.)
tavasz.
— Very early spring.
Korai tavasz.
D. K. V.
1SU5.
the 5-"'
Kési (J-"'.
tavasz. -
Late spring.
105 Fogadják a
tisztelt
beküld urak kegyes
ségükért, a melylyel az
itt
Empfangen
szíves-
die
Herren für ihre
virehrten
Freundlichkeit, welche sie mit der P^insendung
fennebb közzétett ada-
már másutt
tok beszolgáltatásával, valamint a
des reichlichen Materials
ilyennem anyagnak kivonatban vagy
und Auszügen gegen
is
Sonderabdrücken
külön lenyomatban való beküldésével intéze-
Ung. Ornith. Centrale bewiesen, unseren verbindlichsten Dank. Lassen
tünket lekötelezték, a Magy. Ornithol. Központ
sie
l^ublikált
sie
unser Institut in seiner
Enged-
schwierigen Arbeit, welche durch die parallele
reménylenünk, hogy fejld intézetünket,
Publication in zwei Sprachen noch erhöht wird,
nevében jék
uns hoffen, dass
die
kifejezett hálás köszönetünket.
abban a nehéz munkában,
—
melynek egyik
auch fernerhin unterstützen werden.
fogják.
Die Bearbeitung des Kukukzuges wurde unserem Assistenten Herrn Jakob Schenk übertragen, der die Arbeit auch mit ganzer Hingebung,
említenünk, hogy
vorläufig mit der Beschaffung des Materials be-
igen fáradságos részét az intézet folyóiratának
párhuzamosan két nyelven való szerkesztése
— állandóan támogatni
teszi,
Ezek után még meg
kell
intézetünk a Cnculus ca)ioru>< vonulási adatai-
gonnen
nak feldolgozásával Schenk Jakab assistens urat bizta meg, ki a munkálódást egész odaadással egyelre az anyag további fejlesztésével kezdte meg és folytatja. Az adatok száma jelenleg
auf circa 7000.
:
\
országból, Görögországból, Norvégiából, Oroszés keleti
részeirl
;
épen semmi ada-
adataink Ázsiából
is,
de kevés,
s
dass das Material von Prankreich, Belgien und Däneynark sehr geringe ist; sehr ärmliches Material haben wir aus Bosnien, Italien, Griechenland, Norwegen und aus den südlichen und östlichen IVieilen Busslands; von Spanien und Portugal haben wir gar nichts, aus Asien wenig, aus Afrika noch weniger.
'
"Wir ersuchen
tauk sincs a Balkán-félsziget többi országairól,
Spanyolországból és Portugalliáhól.
Schwächen des bisher zusammengebrach-
Als
,
ország déli
Die Anzahl der Daten beläuft sich
ten Materials müssen wir noch hervorheben,
körülbelül hétezerre megy.
Azonban nem hallgathatjuk el, hogy ebben az anyagban aránylag kevéssé vannak képviselve Francziaoiszdg, Belgium, és Dánia igen-igen szegényes anyagunk van Boszniából, Olasz-
hat.
Vannak
alle wissenschaftlichen Insti-
tute, Gesellschaften,
még kevesebb |
Afrikából.
Vereine und Fachmänner,
unserem Institute in der Beschaffung des Materials im Interesse der Wissenschaft beihilflich
j
Tisztelettel kérjük a
tudományos
zu sein.
intézeteket, |
társulatokat,
egyesületeket és szakférfiakat, ke-
gyeskedjenek a tudomány érdekében intézetün-
problémák megoldásában
ket a vonulási teni 1.
segí-
Durch Einsendung Ihnen zur Verfügung
diesbezüglicher Arbeiten, gegen welche wir ent-
sprechende
r
A
rendelkezésükre alatt álló vonulási ada-
toknak megküldésével, illetleg ilyen anyagot tartalmazó kiadványaiknak cserébe adásával. 2.
1.
stehender Zugsdaten, resp. durch Einsendung
Megnevezni olyan
zen hozzáférliet
—
— különösen régis nehe-
furrásniunkákat, továbbá
2.
schwer zugänglicher
könnten. le
leszünk kötelezve olyan útba-
melyeknek alapján Ázsia és Afrika némely területérl nyerhetünk adatokat.
Fként
a
kérjük az oroszországi
intézeteket és
3.
von
welchen
besonders
— Quellenwerke,
wir
solche
haben
Besonders dankbar würden wir für solche
ßathschläge sein, wie wir aus Asien und Afrika Beobachtungen erhalten könnten. Hauptsächlich
ersuchen wir die russischen Institute und orientieren, wie
szakférfiakat,
Fachmänner, uns darüber zu
iránt,
wir
hogy tájékoztassanak minket az hogyan lehetne összeköltetásbe jutnunk s
an-
Daten erhalten, oder welche durch Bekanntmachungen mit solchen Fach-
männern,
Különösen
—
diesbezügliche
fordulhatunk. 3.
zum Tausche
Durch Offerierung solcher
älterer,
szakférfiakai, a hova és a kikhez ilyen adatokért
igazításokért,
Drucksachen
bieten.
Tauschverhältnisse mit Sibirien knüpfen
könnten.
csereviszoìiyt létesítenünk Szibériában.
mellett a megfigj-elésí helyek földrajzi fekvésé-
4. Sehr wichtig wären uns neben den Beobachtungen auch die Bestimmung der geogr. und
nek és magasságának adatait is. Végül megemlítjük, hangsúlyozva
Höhenlage der Stationen. Endlich erwähnen und betonen wir noch,
4.
Szivesen
Aquila. VI.
vennk
a megfigyelési
adatok
említjük
14.
lOß dass unscrtn Zweck die nacìi .fahr, Monat, Tag
mey, hogij czélunkra nézve azok az adalok (i legbecsesebbek, hol a megfigyelési hebjen kívül a megfigyelés éve, liava és napja jwidosan meg
bestimmten Zugsangaben und dass wir neben Zugsangaben über den Kukuk auch andere dankend annehmen.
und
van nevezve ; és hogy a kakukra vonatkozó adatokon kívül bármely más költöz madárra vonatkozókat
is
aialioii präcis
entsprechen,
hálával veszünk.
KISEBB KÖZLÉSEK. - KLEINERE MITTEILUNGEN. Énekeseink Irta
:
Die Überwinterang unserer Singvögel.
telelése.
Von Stefan Medheczky.
Medkeczky István.
Der Einiiuss der Witterung auf
Az idjárás befolyása az énekesek életmódjára bizonyára egy évszakban oly szembeötln, mint télen.
die Lebens-
sem mutatkozik
weise unserer Singvögel
ist
gewiss in keiner
h-
Jahreszeit so auffallend
als
im Winter. Die Zug der W^inde
Az alacsony
mérséklet, a szél sebesebb járása a lombtalan
niedere Temperatur, der stärkere
erdn
durch den unbelaubten Wald, besonders aber
át,
de különösen a nagyobb hótömeg szo-
mozgékony és cseveg éneklket.
Schneemassen zwingen imsere, sonst beweghche und schwätzende Sänger zu engerem Zusammenhalten, zum Aufsuchen geschützterer Plätze, zu steifer Un-
teszik
beweglichkeit
rosabb összetartásra, a védett helyek felkeresé-
merev
grosse
muntere,
mozdulatlanságra és
sére,
bátorságra,
teljes
hangtalanságra készti a különben vidor,
E körülmények lehetvé a megfigyelést, melynek orgánuma ilyenkor inkábli a szem, mint a fül.
und zu völligem
Stillschweigen.
Diese Umstände ermöglichen ihre Beobachtung,
deren Organ
um
diese Zeit
mehr das Auge
ist
als das Ohr.
Az általános vonásokon ik sajátos
,-ül
Nebst allgemeinen, haben einzelne Arten auch
\an egyes fajok-
ihre eigenen Züge, so
módja, igy
ist:
Accentor modularis bei uns einzeln überwinternd, verlässt auch um diese Zeit hie und da das dichte Gestrüpp und
az Axceidor modularis egyesben nálunk telel s
ilyenkor el-elhagyja a
a tisztásra, hogy a közel
sr cserjést
lev magvakat
is
marad
sr
kommt
die
öfter heraus in
nahen Körner aufzu-
Gewöhnlich kommt sie zuletzt zu den um mit seinem dünnen, mehr zum Insectenfressen als zum Körneraufbrechen geeigneten Schnabel die aufgebrochenen kleinen Kömerreste aufzulesen, und bleibt dann auch
felszedje.
lesen. j
Finken, j
!
az asztalnál.
Hangját ritkán hallani s csak a ból hallatszik néha siró-bivó szava.
um
I
Rendesen utolsónak jön a pintyfélékhez, hogj' vékony s inkább rovarevésre, mint magtörésre alkalmas csrével a feltört aj)ró maghulladékot felszedegesse, s utolsónak
die Lichtungen,
s ki-kiszáll
magány-
;
bis zuletzt
am
Tisch. Seine
Stimme
zu hören, und nur manchmal kann I
ist
selten
man
aus
seinem dichten, einsamen Heime sein klagendes Locken vernehmen.
rendes vendége hazánknak. Látogatásakor
Bombycilla garrula erscheint in Flügen, wohl nicht jeden Winter, ein Zeichen, dass er kein regelmässiger Gast unserer Heimat ist. Zur Zeit seines Besuches geben ihm die Beeren
a bogyós fák, cserjék és bokrok adnak neki táp-
tragenden Bäume, Sträucher und Stauden Nah-
Bombicilla garrula csapatokban jelenik meg, bár nem minden télen, jeléül annak, hogy
nem
lálékot
;
igy a fakin
(Loranthus europœus) és a
í'agj'öngy(Viscum album, a madár-berkenye (Sor-
bus ancuparia), loncz (Loniceras symploricarpus),
kánya- és lardata (Viburnum), papsüveg
rung, so die Eichen-
und
die weisse Mistel (Lo-
ranthus eiuopseus imd Viscum album), die Eberesche (Sorbus aucuparia), das Geissblatt (Lot nicera
symphoricarpus),
das
Pfaffenhütchen
107
(l'".\()uyiiius), s/.iiks(.'t,'licii
il
i-si]ikcliii,u\i)
iKvonyinusi und
Szál-
is.
der Not audi
in
die llagen-
Lockstimme lässt er während des Aufbruches und Fliegen hören, sonst brütet er butte. Seine
láskor viiyy induláskor liivólag szól, külciiiliun
mozdulatlanul gunnyaszt.
unbeweglich vor sich hin. Coccothraiistes mlgarin hält sieh bis
C.occothraustes vulgaris nagyol)!) hideg beáll-
csapatokban tanyáz a bikkfákon, melyek-
táig
nek
riigyeivel táplálkozik.
tritt
mag
csak a
feltörésével árulja
in struppigem
jelen-
el
létét.
Knacken der Schalen Az ti-ii,u.\
nak
adorni
:i
\i
11
liogy
il^
Im k
körül és az útszélekeu tartózkoda gabona-
nen, Kericht- und Düngerhaufen, suchen auch
t
t:irsaságában, de
kiiTsik
fel
itt is
hier überall die Getreide-Arten auf,
s
kevés szalmát hintenek
lia
csr, szemét- éa
szemök oly gyakorlott, a hol azeltt soha sem voltak láthatók,
uciiiiiikc
verrathet.
Die Emberiza- Äxten halten sich in Gesellschaft der Sperlinge an die Landstrassen, Scheu-
Emheriza-í(-\(;\í inkál)l) a H
und
auf,
den wilden Rosensträuchern, oder xinter ihnen Geüeder die Hagebutten aufknackt, und seine Anwesenheit nur durch das
azok alatt a csipkét pattogtatja felborzolt köns
zum Ein-
Buchen
nährt sich von deren Knospen. Bei grösserer Kälte zieht er sich in das Unterholz, wo er in
Nagyobb hidegben az
erdaljakba húzódik, hol a esipkebokrokon vagy tösében
stärkerer Fröste auf den
azonnal
el,
Auge
ist
derart geübt, dass
zu sehen hat, wo
ott te-
remnek.
streut,
während
man
sie
man
und
ihr
sie gleich dort,
ein wenig Stroh aus-
zuvor doch nie dort zu
fin-
den wai'en.
A
Fringilla cœlebs, niontifringilla
h-ingilla coelehs, montifringiUa és chloris
inkább az udvarok körül tartózkodnak és egyszer
ers harczot vívnak
az eledelért. Leghar-
cziasabb közöttük a Fr. montifringiUa.
Streit,
gilla
A fel,
jék,
mezk
tarlóit és a
dlket
diloris
der zanksüchtigste unter ihnen
ist
Frin-
montifringiUa.
Fringilla carduelis, cannabina und linaria
Fringilla carduelis, cannabina és linaria
csapatostól a
und
halten sich in den Höfen auf, imd gerathen der Nahrung wegen nicht selten in heftigen
nem
suchen in Flügen die Stoppelfelder und Ackerwege auf, um die auf den Schnee gefallenen
keresik
hogy a hóra kihullott növénymagvat felszedavagy kifejtsék. A Fr. carduelis különösen
Körner aufzulesen oder auszuhülsen. Fringilla cardueHs geht mit Vorliebe an die Disteln (Car-
a l)ogáncs (Carduus)-féléket kedveli.
duusi.
Laniiis e.rcubitor és
róbb
madarakat
is
major
fogdos,
Lanius excuhilor und maior lauern den Mäusen und kleineren Vögeln auf. und lagern sich zu diesem Zweck an die Furchen und Baine
egereket, de ap-
mezk
mivégre a
mezsgj'éjén üt tanyát.
der Felder. Loocia curvirostra hält sich bei grosser Kälte
Loxia curuirostra nagy hidegben és eledel hiányában a diszkertek és udvarok Pinus és
und Nahrungsmangel in den Pinus- und Thujaplantagen der Höfe und Ziergärten auf, wo seine
Thuja ültetvényein tanyáz, hol csak a fölfejtett tobozok árulják el jelenlétét. Egész csendben és mozdulatlanul ül a
mag
pattogtatásáról
sr tlevelek közt ismerhet
s
Anwesenheit nur durch die aufgehülsten Tannenzapfen bemerkbar wird. Ganz still und un-
csak a
fel.
I
beweglich
und
ist
sitzt
csrök,
erkennbar.
padmalyok és szérkben tengdnek és a fenmaradt vad8zl-(.Ampelopsis hed.) bogyók húsával, apró mag- és egyéb hulladékmorzsával
fristen ihr
Ltisciola nibecula egyes példányai a
táplálkoznak.
l'grrliula
vulgaris a tél elején az
gyók- és rügyekbl, mölcsfák rügyeibl
késbb él.
erdn
bo-
a kertekben a gyü-
Tavasz
felé
különösen
kedveli a korábban duzzadó kajszi-bai-aczk-, cse-
er in
dem
dichten Nadelholze,
nur durch das Aufknacken der Zapfen
Exemplare von Lucciola rubecula Leben in Scheunen, Wölbungen und Tennen, und nähren sich von den noch gebliebenen Beeren der Zaunrebe (Ampélopsis hed.), von kleinen Körnern und anderen Abfällen. Pgrrhula vulgaris lebt Anfang Winters in Wäldern von Beeren und Knospen, später von Einige
den Knospen der Obstbäume. Im Frühjahr liebt er besonders die Knospen der früher sprossenH*
reKZuyc-
('s
mcíígyfa rüfíycit,
szodik, fgc'sz leniu'st IcIrI
('s
lia krscin
den Ajirikoscn, Kirschen und Wcicliscln. und
tava
tíiiikic.
versjiätet sich
der Frühling, so jíann er cine
ganze Fechsung zu Grunde richten.
Puncs major, coeruleus, palmlrk, candatus m('g télen iiR'it
aránylag leghangosabb énekeseink, nagyobbrészt Sitta europsea és Picusok is
lihsasíigában kutatják az erdket, szedegetvén
a rovarok jietéit és álczáit.
A
P.
major az é^n-
letek táját is fürkészi és a palustrissal a
kemé-
nyebb magvakat is feltöri, s a madarak hulláimindig a velt szedi ki elször.
ból jicihg
Parus maior, cœrulens, pidualris, Candidas, auch noch im Winter unsere verhältnissmässig lautesten Sänger sind, durchsuchen in die
grösseren Gesellschaften mit Sitta europaea und
Picus-Arten die Wälder, die Eier und Larven der Insecten auflesend. Parus maior durchsucht auch die Gegend der Gebäude und kann gleich palustris auch die härteren Körnerschalen auf-
knacken, auch
nehmen
sie
aus den Cadavern
gefallener Vögel zuerst das Gehirn heraus.
Die Turdus-kxien lieben auch vorzüglich die
A Timlii>^-Mv\i szintén a bogyókat kedvehk a T. visdvorm a fakin és a fagyöngyöt, melye-
Beeren;
ket részben megemésztve, ragadósságuknál fogva a fákra ragasztja s ezáltal további tenyésztésü-
dauung ihrer Klebrigkeit wegen an die Bäume klebt, und so deren Fortpflanzung sichert. T. pilaris liebt vorzüglich die Beeren des Wachholders, ausserdem kann man sie oft in Scharen weidend an den Ufern der Flüsse und auf den Feldern antreffen. Turdus menda nährt sich mit Vorliebe von den weichen Beeren des Geissblattes (Lonicera symphoricarpus). Nach Pyr-
;
ket biztosítja.
A
T. pilaris fkéijen a boróka
(Juniperus) bogj'óit szereti, ezeken kivül gyakran látni a folyók partjain és a mezkön is seregestül legelni. Tnrdits menda a loncz (Lonicera symphoricarpiis) puha l)ogyóit kedveli leginkább.
A
T. viscivorus lebt
von der Eiiheii- und
weissen Mistel, welche sie nach teihveiser Ver-
Pyrrhula után ez a legkorábban kel énekesünk s még alig virrad, már is a helyszínén
rhula
terem, a hol mereven ülve, egymásután nyeli le a bár fagyott, de aránylag puha és húsos
und kaiim Platze, wo
bogyókat.
zwar^^cCicircncii. aller \ crliältuissiiiiissig
ist sie
unser frühest aufstehender Sänger,
tagt es, sie
so ist sie auch schon
steif sitzend,
am
nacheinander die weichen
Also sollen wir unsere llöíe und (iiirteu nicht Kertjeinket és udvarainkat tehát ne csak azért
ültessük be
bogyóterm
cserjékkel és bokrokkal,
nyáron bennük gyönyörködjünk, hanem hogy termésükkel énekeseinknek télire asztalt liogy
terítsünk.
A kis
hattyú. Ciigims bewiekiYMíR.Dr.
Adolf úr bejelentése
szerint a
Lendl
múlt 1898.
évi
októb. 29-ikén Alibunárról egy
Cygnus minor dr. Lendl úr a jelentéssel egyidejleg e madár mellcsontját is beküldte intézetünk gyjteményébe. Fogadja úgy a jelentésért, mint a mellcsontért e helyen gunárt küldtek be preparatoriumába
is
köszönetünket. Ezt a
fajt
;
az auktorok egy
nagy része tévesen nevezi Pallas után mínornak, mert Pallas-nál (Zoogr. Eosso-As. 1811. II.
pg. Í214.)
Cygmis olor ß
alatt
mint
fajválto-
nur darum mit beerentragenden Stauden und Sträuchern bepflanzen, dass wir uns im Sommer an ihnen erfreuen können, sondern auch darum, dass wir im Winter imseren Sängern einen gedeckten Tisch geben können.
Der Zwergschwan. Cygnus bewickiYARR. Nach einer Mittheilung des Herrn. Dr.
wurde
am
Männchen von Cygnus minor in sein Pneparatorium gesandt Herr Dr. Lendl sandte uns zugleich auch das (1898) ein in Alibunár erlegtes
;
Brustbein des Vogels für unsere Sammlung.
Empfange
er für seine Mittheilung
und
für Ein-
sendung des Brustbeins auch an dieser Stelle unseren Dank. Diese Art wird von einem grossen Theile der Auetoren nach PaUas (Zoogr.
zatnak van adva a leírása, a mely minor szóval kezddik, de ez a minor nem a névhez tar-
Eosso-As. 1811.
tozik.
olor
Általánosan elfogadott auktora Yarkell, ki
Adolf Lendl
29. Oktober des verflossenen Jahres
214)
w/nor genannt, weil
diese Art bei Pallas unter
dem Namen Cygnns
ß
als
II. p.
eine Artenvarietät beschrieben
diese Beschreibung fängt mit
ist
;
minor an, und
109
Cygmis bewickii Linn. Soc. XVI.
dem Namen. Der allgemein anerkannte Auetor ist Yarrkll, der diese Art im Jahre 1830 (Trans. Linn. Soc. XVI. 2.
gehört daher nicht zu
alatt irta le ISl-iO-han (Trans.
pg. 4G:ì).
2.
,
p.
453)
unter
dem Namen Cygimn
bewicki
beschrieb.
Ez
a
az Eurc'ipaban elforduló testvéreinél
faj
jóval kisebb álló
hattyútól
—
(h/gmis
nem
fele-,
de a
csr is
hanem három negyedrészben
Diese
Art
bedeutend kleiner,
ist
csre fekete,
dass der Schnabel nicht zur Hälfte, sondern zu
töve sárga, azonban a kávaormói e
sich
dreiviertel Theilen
része,
honnan
liche
Theil
ist
die
ist,
und der
auch an dieser
Seine Heimath
Stelle schwarz.
hauptsächlich der nörd-
Sibiriens.
Überwinterungsgebiete
sind Japan, China, der Mongolei, die südlichen
a Kaszpi-tó vidékére szokott
Theile Sibiriens und die Kaspische See. Er be-
költözni. is,
s
Lakik azonban Europa északibb
honnan
télire el-ellátogat
ré-
Skandinávia,
wohnt aber auch die nördlichen Theile Europas, und besucht von hier aus die Küsten Scandina-
Nagy-Britannia és Irland partvidékeire, a He-
viens, Grossbrittaniens, Irlands
Németország némely északibb vidékein gyakori átvonuló. Közép-Európában
den
bridi szigeteki-e
;
Hazánkban
ritka jelenség.
Kajtár
Jen
ez a gunár, melyet
az Alibunár mocsarain ejtett
els példány ebbl a
el,
az
fajból. .1/.
K.
().
(1899) február 7-én
—
vett
jelentés szerint
—
Háromszékmegyében madarak Ampelis garrula
szádon
—
év január
9-ikén jelentek
A
január hó 26-ikáig.
meg
s
-
a
Bük-
csont-
a folyó
-
ott
voltak
berekenyefa piros bogyói-
val (Sorbiis aucupaiia) táplálkoztak.
«Három
évvel ezeltt nagy északi szelekkel jöttek volt
meg, míg ellenben az idén, a ismét beköszöntöttek telünk volt»
—
—
mondja a
azzal a szívességgel
is
még
midn
hozzánk
ez ideig
enyhe
tudósító úr, a ki
lekötelezett,
még
hogy kéré-
sünkre az intézet gyjteménye számára egy pár
muszkaverebek »a székelység népies néven
szép példányt küldött be a
bi,
a
mint
ott
«
in einigen
M. 0. K.
Ungarn ist dieses Männchen, welches von Eugen Kajtár in den Sümpfen von Alibunár erlegt wurde, das erste Exemplar von dieser Art. (/. 0. C.
7.
Der Seidenschwanz in Bükszád. Nach dem vom Feber (1899) datierten Berichte des Herrn
Géza von Albertini Director der herrschaftlichen Glashütte, erschienen in Bükszád Comitat am 9-ten Januar 1. J. SeidenHáromszék Ampelis garrula welche sich schwänze bis zum 26-teu Januar dort verhielten. Sie nährten sich von den rothen Beeren der Eberesche. «Vor drei Jahren erschienen sie bei heftigen Nordwinden, während heuer der Winter bisher noch milde war bei ihrem Erscheinen!)
idei madárvonulásban. A jelen madárvonulásról még ez ideig kevés
egy pár olyan
feltn
De ebben a kevésben
—
— —
—
—
Herr Berichterstatter, dem wir ausserdem noch auch dadurch verbunden sind, schreibt uns der
dass er auf unsere Bitte einige sehr
Exemplare von diesem
is
különösségre Inikkanunk,
schöne
russischen Sperlinge»,
Name dort bei tien SzékSammlung unseres Institutes
wie der volkstümliche für die
U. O. C.
einsandte.
Különösségek az
jelentés érkezett be.
und die HebriGegenden Deutschlands ist er
eine seltene Erscheinung. In
lem lautet,
nevezi.
évi tavaszi
;
ein häufiger Durchzügler. In Mitteleuropa ist er
madár Bükszádon. Albertini Géza,
Csonttollú
uradalmi üveggyári igazgató úrtól a jelen évi
tollú
Schnabelwur-
First des Schna-
Japánba, Kinába, Mongolországba, Szi-
béria déli részeibe
szein
schwarz
zel ist gelb, die Seiten
feketék.
Hazája fként Szibéria északi
ihre
europäischen Verwandten,
bels sind aber
telelni
als
und unterscheidet ausserdem von dem ihr am Nächsten stehenden Singschwane hauptsächlich dadurch,
miisicus
— fként abban különbözik, hogy
Bechst.
részen
ezenkívül, a hozzá legközelebb
s
énekes
Abnormale Erscheinungen im heurigen Vogelüber den heurigen Vogelzug langten bisher wenig Berichte ein. Aber schon in diesen zuge,
sind
sehr
auffalende
Erscheinungen,
welceh
110 a mely eléggé jellemzi rendkívüli enyhe idjá-
unseren heurigen ungemein milden Winter zur
járású telünket.
Genüge charakterisieren. Aus Kiszetó Com. Temes
—
Kiszetóról
gondnokság
— az erda fehér gólyák —
—
Temes megyében hogy
jelenti,
ott
Ciconia alba — január 30-ikán jelentek meg
Ciconia alba
s
—
schien
láthatók.»
mehr zu sehen. Von dem viel
házáról dr. Józsa András orvos
kez
értesítést vettük
fekv Nyíregyúrti'il
;
a követ-
30-ten .Jänner er-
weiter nach
Norden gelegenen
Nyíregyháza schreibt uns Herr Dr.
Andreas
Józsa, Arzt, wie folgt:
:
«Am dr.
am
zur Rükkehr, und drei Tage darauf war er nicht
j
sokkal messzebb északra
schon
Stürme und Frost zwangen ihn aber
hogy «a hideg viharok és fagyok visszatérésre s harmad napon már nem voltak
kényszeríték
A
— meldet uns —
die Forstbehörde, dass dort der weisse Storch
í3-ten Jänner laufenden Jahres flog in
«Folyó évi január hó 13-ikán Nyíregyházán
Nyíregyháza in den Hof von Dr. Emil Rosen-
Kosenberg Emil udvarára egy csapat fáradt pihen után tovább
berg eine Schaar ermüdeter Wildgänse nieder
vadliba szállott le és rövid
und zogen nach kurzer Rast wieder weiter nach
vonultak északnak. Ugyancsak január 29-ikén
Norden.
udvarom
Höhe
nagy magasságban mintegy hat
felett
darab gólya repült észak
mezre való küld doktor.
1
A
!
—
11
veti
Bizony Lipót-
ja,
ein nach Leopoldenfeld
bemerkt der berichtende Arzt.
Winter /'.
().
!
»
-
(',.
Anerkennuug. Der königl. ung. Minister für Cultus und Unterricht spricht hiemit den unga-
898. évi tavaszi felvonulására vonatkozó
rischen Volksschullehrern für den uneigennützigen Eifer, welchen sie mit der pünktlichen Einsendung der Daten über den Frühjahrszug der Rauchschwalbe für 898 im Interesse der vaterländischen Wissenschaft an den Tag legten, seine Anerkennuug aus. Aus dem «Amtsblatt» {.Jahrg. 1898 p. 430).
kir. vallás- és
adatoknak a hazai tudomány érdekében való kifejtett
önzetlen
buzgalmáért elismerését nyilvánítja.
1
«Hivatalos Közlöny »-böl (189,s. évf. 430.
lapja).
Ajánlás. A Magyar Ornithologiai Központ «Nomenciator Avium Regni Hungáriáé» czím összeállította és kiadta a
alatt
.Ja,
(Irrenanstalt in Ofen) gehörender
0. K.
grosser
in
meinem Hof ge-
közoktatásügyi
m.
magydr
pontos beszolgáltatása körül
A
Jänner flogen
!29-ten
gen Norden zu.
utána a tudósítást .\/.
Am
sechs Stück Störche über
néptanílói karnak a füsti
Elismerés.
minister a fecske
tél
felé.
Empfehlung. Die Ungarische Ornithologísche
dem Titel «Nomenciator Avium Regni Hungáriáén ein systematisches Centrale gab unter
magyarországi
madárfajok rendszeres névjegyzékét, a melyben
i
Verzeichniss der ungarischen Vogelfauna heraus,
a madarak latin tudományos nevei mellett azok
in
a magyar nevek és rokonértelmü szók vannak
nischen
adva, melyeknek forgalomba hozatala a
und Synonymen enthalten sind, deren Verbreitung im Interesse der nationalen Wissenschaft
nem-
szellemben terjesztend tudomány érdekében feltétlenül kívánatos. zeties
A
m.
kir. vallás-
a szó alatt
intézetek,
sbb
leányiskolák
jene ungarischen
latei-
Namen
Der
königl.
ung. Minister für Cultus und
Unterricht kann daher besagtes, durch hohen
minden fokozatú népoktatási
valamint a fels kereskedelmi és
Namen auch
unbedingt erwünscht wäre.
és közoktatásügj'i minister
lev nagybecs munkát valamennyi
középiskolai és
welchem neben den wissenschaftlichen
wissenschaftlichen Wert ausgezeichnetes
den
fel-
Bibliotheken
Werk
sämmtlicher Lehrinstitute,
könyvtáraínak
wie höheren Schulen, Elementarschulen jeden
részére, úgyszintén a tanítóknak és szaktanárok-
Ranges, höheren Handels- und Mädchenschulen,
nak megszerzés végett a legmelegebben ajánlja.
ebenso
tantestülete
(fi8,847. sz. 1898).
A
'
pg. 498).
Lehrern- und Fachprofessoren wärra-
stens empfehlen.
Aus dem «Amtsblatt» (1898
«Hivatalos Közlöny» -böl (1898. évfolyam '
j
-lahrg.
p.
498).
Ill Ornithologusok
boszniai
A
Sarajevóban.
összejövetele
madárvouiiláííiiak iiiagyarürszagi,
ausztriai
Zusammenkunft der Ornithologen
Ungarn, Österreicli und Bosnien und Herzego-
herczegovinai megfigyel hálózatai,
s
in Sarajevo.
Die Ürnithologisclien Beobachtuugsnetze von
éa
um
részint abból a czélból, hogy a megfigyelésekben követend egységes módszert megállapítsa,
vina, teils
hogy a Ill-ik Nemzetközi Oi'nithologiai kongresszusnak tisztázott anyaggal 2'.). szolgáljon, folyó évi szeptember h(') 2") napjain Sarajevóban gylést fog tartani. Midn
klärtes Substrat für die einschlägige
részint pedig,
—
ezt
felemiitjük,
itt
sóink
figj^elmét
csatolt
az
itirìli'ì.lflrc.
tisztelettel
felhívjuk olva-
«Aquila» jelen füzetéhez
mely ennek a Sarajevóban
tartandó ornitliologiai gylésnek programmját
des j
1
Internationalen
Ill-ten
tember
1.
-Tahres
rat
láttam,
mely nagyságra hasonlít.
II.
25
eine
— 29.
Sep-
Versamm-
lung halten. Indem wir dies achtungsvoll
er-
die
dem gegenwärtigen
Hefte der «Aquila» bei-
gegebene Beilage, welche das ausführliche Prodieser
Versammlung
enthält.
H. 0. C.
és testalkatra
az
vergangenen Jahres einen Vogel, dessen Grösse
mint
a
und Gestalt der des Zaunkönigs, das Gefieder
Tolla
I8!l
am
in Sarajevo
Fragen, Autworten.
olyan
homlokán narancs- sárga csík és az evez tollaiban négyszög fekete folt van. Sat. Komároram.
Ornithologischen
Ich sah den Donnerstag vor Weihnachten
czinkéé, de
Ekel,
den
in
ein ge-
Beratung
mada-
kai'ácson eltti csütörtökön egj'
ökörszemhez
um
wähnen, weisen wir unsere geehrten Leser auf
Kérdések, feleletek.
A mult
Methode
festzustellen, teils
Congresses beizusteuern, wird
gramm
M. 0. K.
adja.
eine einheitliche
Beobachtungen
20.
dem
der Meisen ähnlich war, allein auf der
einen orangenrothen Streifen, in den Schwingen viereckige schwarze Flecken trug. Ekel, Comitat Komorn den 20/11. 1899. Stirn
KniniiKinit Csnrh/t.
Feleiéi
:
A
után
jegyek
lev madár
kérdés alatt itélve
fenn a fenyvesekben
s
csak télire vagy
tölti s
menleg csupán szszel lennebb
a fennebbi
— — mely a nyarat
a lüzesfejü l.irdlt/kd
Regulus iginrapiUnx. (Brehm)
és tavaszszal
lombos erdkbe
de egy-egy helyen ritkán
s
át-
szokott
kertekbe leszállani,
marad hosszasan.
Ugyanilyen madár az nyát
is, melynek egy példáKalmár Lajos úr meghatározás végett
Csongi"ád-Csany pusztáról
f.
év márezius 30-áu
A///"'')//
."
Der genannte Vogel
beschriebenen
Merkzeichen, das
ist,
nach den
feuerköpfige
Goldhähnchen ReyiihiK igitieapillus Brehm — das den Sommer oben in den Fichtenwäldern verbringt, und nur des Winters oder durchziehend auch des Herbstes und des Frühlings die Laubwälder und Gärten zu besuchen pflegt, wobei es nur selten länger an einem Orte weilt. Derselbe Vogel ist uns auch von Herrn Ludwig Kalmák von Csány, Comitat Csongrád, am 30. März laufenden Jahres behufs Feststel-
—
len der Art eingesandt worden.
küldötte be intézetünkhöz.
M.
().
K.
U. 0. c.
112
-
INTÉZETI ÜGYEK.
Salamonnak egy érdekes, 1847-l)en kaptuk Takján Tihou joghallgatú úr-
Petényi
tól.
A
nyelven Sztkaka Kákoia' békés-
levél tót
csal)ai e
J.
levelét
irt
INSTITUTS- ANGELEGENHEITEN.
néptanítóhoz van intézve, ki PETÉNYinek
levélbl
láthatólag
is
gyjtésében segítségére szives
a levél
volt
magyar
állattani adatok
Taiwan Tibor ur
annak
mellett
eredetije
is megküldeni. Mi a levelet, míg további felhasználásra kerülne a
fordítását
addig
is
sor, a
Petényi- féle
dnek
— az
volt.
A
i-elil.viáldioz tettük.
pedig ezen a helyen
is
nem
nyilvánítanunk azért, hogy e levelet
hanem megrzés
gedte elkallódni,
bekül-
elismerést kell en-
végett inté-
Einen interressanten Brief, geschrieben anno 1847 von J. Salamon von Pf.tknyi erhielten wir von Herrn Tiüoií Tauján Hörer der Pieehtswissenschaft. Der Brief ist in slovakischer Sprache IÍARI; Sztraka Volksschullehrer in Békéswie das aus dem Briefe Csaba gerichtet, der Petényi bei seinen Sammlunersichtlich ist
an
gen und Forschungen
beihilflich war. Herr
M.
zukom-
ginale auch die ungarische Übersetzung
zu lassen. Wir haben den Brief bis zur
men
weiteren Verwerthung den anderen
Beliquien
schen
().
K.
Dem
beigelegt.
Petétnji-
Einsender
aus, dass er diesen Brief nicht der Vergessenheit
anheim
fallen Hess,
czim munkára
madarai»
sonderen ihn unserem
Bewahrung zusandte.
Institute zur
O.d
U.
«Ungarns Vögel». Indem wir schon mehrfach » Ungar u^t Vögel« befragt wur-
vonatkozólag több oldalról bejött kérdezsködé-
über das Werk
sekre tudatjuk, hogy ennek szövege és illusz-
den, geben wir kund, dass sich Text
und
vannak
strationen unter der Presse befinden
;
trácziói
sajtó
alatt
;
ez utóbbiak
sok-
szorosítása — több fekete kép mellett 40 színes nyomású tábláról lévén szó — a dolog termé-
el mindamelmunka kész lesz s
szeténél fogva, lassabban halad lett is
ez év
szén
az egész
;
M. 0. K.
közrebocsáttatik.
A folyó
füsti
évi
E madarak
fecske tavaszi vonulása. tavaszi
vonulásának
megfigyelésére
ismét felkértük a néptanítókat, kikhez márcz. elején a «Néptanítók Lapja »-nak Î). számában, a felhívással egyidejleg juttattuk el a portomentes bejelent levelez lapokat. A buzgó tanítók részérl május elsejéig már közel
—
—
három ezer
lap került vissza. Reméljük, hogy
vielfältigung der letzteren schreitet
samer
vor,
Illu-
die Ver-
zwar lang-
indem, neben mehreren schwarzen
40 Tafeln in Buntdruck in Vorbereitung sind, doch wird das Werk bis Herbst U. O. C. zu Stande kommen und erscheinen. Illustrationen,
Der Frühjahrszug der Rauchschwalbe. Zur Beobachtung des heurigen Frühjahrszuges haben wir wieder die Volksschullehrer gebeten, denen wir Anfangs März in der 9-ten Nummer der «Néptanítók Lapja« mit der Bitte zugleich
auch die portofreien Anmeldungskarten ten,
von welchen
bis ersten
zurück kamen. Es
ist
zustell-
Mai nahezu 3000
zu hoffen, dass unsere
dem
tanítóink ez évben a tavalyihoz hasonló érdekl-
Lehrer die Sache mit
déssel fogják támogatni az ügyet.
im vorigen Jahre, unterstützen werden.
A
Tibor
Tarján war so freundlich uns neben dem Ori-
sprechen wir auch hier unsere Anerkennung
zetünknek küldte meg.
«Magyarország
—
—
gleichen Eifer, wie
tavalyi feeskevonulási jelentések feldolgo-
Die Bearbeitung des vorjährigen Frühjahrs-
zását intézetünknek derék és buzgó munkatársa
zuges der Rauchschwalbe hat unser tüchtiger
Gyulai Gaal Gaston vállalta magára, kát
már annyira
elkészítette,
augusztus végére teljesen kész dekes dolgozat megjelenhet. lS98-ik évi
A
már
ki a
hogy
mun-
und
azzal
Gyula übernommen
lesz, s így ez ér-
az Aquila szi füzetében
magyarországi madárvonulás adatainak feldolgozását ez évben
Mitarbeiter
eifriger
;
Gaston
v.
Gaal zu
die Bearbeitung ist schon
Ende August Abhandlung wird
so weit vorgeschritten, dass sie bis fertig
also
wird
noch
erscheinen.
;
die interessante
dem Herbsthefte der Aquila Den ungarischen Frühjahrszug
in
113
von
Gaal Gaston helyett Schenk Jakah, intézetünk
.1/.
K.
I>.
',
adnak
küldeményeket
szánt
postára, kegyeskedjenek a csomagokat így czi-
.1
yfugifav Ormtholog'nd Heriiiaii Ottó
Sendung folgendermassen zu
sucht, die
An
vagy
iiiiidaiiikat, ;
aláhúzva jelzend,
czeruzával
hogj' «romlékony», vagy «rothadékony».
Olyan
csomagok, a melyek csak az intézetnek és
—
nem
iii'i'rr vannak czimezvc késve jutnak hozzánk s csak akkor, ha mi küldünk utána de mi, személyzetünk elégtelensége miatt,
xzt'iiiéh/
;
nem
kerestethetünk
mindennap
csomagot,
csak akkor, ha véletlenül értesülünk
C.
er-
adres-
die Ihigarischc Omitìmlogische Centrale
fúr den Herrn Chef Otto Herman.
könnyen rothadó anyagokat tartaimaznak s ez esetben a csomagra, a tartalom megnevezése szines
().
-Jedermann, der für unsere Sanimlun-
Bitte.
kezéhez
Ezt különösen olyan küldinn'iiyckuél ajánl-
mellett
Gaal
v.
Institutes
U.
Nemzeti Múzeum, Budapest.
juk nyomósán, amelyek nyer-
Gaston
unseres
Assistent
gen Postsendungen aufgibt, wird höflichst
Közpuntnak
fnök úr
wird heuer statt
Schenk,
bearbeiten.
Kérelem. Mindazon ('rdeklodöket, a kik gyüj-
teméuyeinknek
1898
Jakob
assistense fogja végezni.
felöle.
National-
Muüfíum,
liudapesf.
können wir besonders bei solchen Sendungen wärmstens anempfehlen, Diese
Adresse
welche todte Vogelkörper, oder sonstige leicht in
Verwesung gerathende Sachen enthalten
diesem Falle
sollte selbst
weslich» geschrieben stifte
;
in
auf das Paket «ver-
und mit farbigem
Blei-
unterzogen werden. Solche Sendungen,
welche nur an das Institut, und nicht an Pei'^on adressiert sind,
kommen
gewöhnlich spät an,
und auch nur dann, wenn wir darnach schicken; unser Personal
ist
aber klein, so dass wir nicht
jeden Tag nach Paketen fragen lassen können,
nur dann, wenn wir zufällig davon verständigt Ellenben a személynévre czimzett csomagokat a postahivatal azonnal a házhoz küldi. Ezért
kérjük a küldeményekre
a
fennelibi czímzést
dungen
alkalmazni. .1/.
Az
An Personen adressierte Sendungen dagegen werden von der Post sogleich ins Haus befördert. Deshalb bitten wir bei solchen Sen-
werden.
intézet gyjteményei. I.
die obige Adresse
zu benützen. U. 0. c.
0. K.
Sammlungen des
Brgyjtemény.
Sammlung
I.
Példányszám. Exemplarzahl.
Institutes.
präparierter Bälge.
Ajándékozó neve.
Name des Gebers. Albertini Géz.^v (Bükszád)
1.
Ampelis garrula
i.
Phalaropus hyperboreus
I
Drexler
3.
Tringa minuta
1
Rédli Bél.\ (Duna-Mocs).
4.
Tringa alpina
2
.5.
Ortygometra pygmíea
2
6.
Motacilla flava
1
A brgyjteméuy
áll
SHS
Diese
.Jos.
(Sopron)
Schenk H. (Ó-Verbász). Uhlig T. (Sopron).
Sammlung
enthält 2G8 St.
114
2.
Fftjok.
1.
Cuciilus canonis
:2.
Accentor moduláris
Alauda arvensis_
4.
Ampelis garrula
5.
Chloris chloris
().
Coturnix coturnix
7.
Emberiza schœniclus Erithacus rubecula
'.).
Gallinula cbloropus
12.
Katulyák száma. Az ajándékozó neve. Anzahl d. Schachtl. Name des Gebers.
.„
S.
1
Garruhis glaudarius Oriolus galbiila
_
_.
Pyrrhula europœa
13. Sitta caesia
._.
.
...
._
14. Sylvia atricapilla 15.
Turdus
16.
Turtur turtur
1 7.
Nucifraga caryocataetes
pilaris
18. Coracias garrula 19.
Upupa epops
20. Corvus
comix
21. Acrocephalus arundinaeeus 22. Aegialites hiaáicula 23. Aegithalus
24.
caudatus
Anthus pratensis
25. Alcedo isjnda 26.
Antbus
triviális
.
27. Certbia familiáris 28.
,.
Calamodus pbragmitis
29. Cypselus
apus __ Dendrocopus major ._ médius « 32. minor 33. Dryocopus martins 34. Hirundo rustica 35. Hydrochelidon nigra 36. Lanius minor 30.
31.
(I
37. Locustella fluviatilis 38. Luscinia luscinia 39. Motacilla alba
40.
<(
boarula
41. Parus ater 42. Pbylloscopus acredula
43. Eallus aquaticus 44. Ruticilla titbys 45. Sylvia cinerea 46.
«
nisoria
47.
(I
eurruca
CoUectio lügluvialium.
7
".5.
10. 1
— Artpii.
.
48. Troglodytes parvnlns
„
.
.„
Chernél
Istv.ín
115
Fajok.
—
49.
Turdns merula
50.
Yunx
Arten
CcHERNEL István
torquilla
SzÜTS Béla
51. Scolopax rusticola 52. Tetrao bonasia
53.
._
Rédli Béla
«
Összesen
Zusammen
A gyjtemény
ezidö szerint
S7'.'.
ilrl)l)ól ál
3.
Fajok.
Die
Sammlung
Collectio anatomica.
l)estebt derzeit
aus 873 Stücken.
116
LiNDKR
G.
KÁnoT,Y
(Kolozsvári
jogl)allgat(')
(').
Eezs m.
Szigeti
7.
kir.
feidész. Szonil)at-
7.
Ede
Sziklat
föl(ll)irtokos, Jáiiok (Aliuiij-
8.
Tarján Tibor joghallgató (Kolozsvári Bé-
Rudolf Szkíeti. Eduard
10. l'^LSCH Kjvroly fövadász,
9. TiBoii
Sopron-Nádasd.
Mint öiikóiiíos (iidósítók csatlakoztak
iiKMjfiijyelök
1.
tavaszról
évi
f.
is
a
II
OKirjäger in Nádasd (Com.
).
tor, die
s
vom
múlt szrl,
küldtek
--(-aba.
k.
lîi
Als froiwilliyo
inatjáii
és
felhivásunkra
vonulási adatokat részint a
kezk
Taimán. Tirucr der Rechtswissenschaft
10. Kaim. Tii.x
Sopron
részint a
Forstmeister in Szom-
k. u.
Sziklay GutsViesitzer in -Tanok
v.
(Klausenbiii-i.
kés-Csaba.
már
der Rocbtswisscnschaft
(Com. Abauj -Torna).
Toi-iia m.). 0.
ITörc-r
bathely (Com. Vas).
bely (Yasmegye). 8.
KarlLindei;.
in Kolozsvár.
Békés-Csaba.
der Centrale beigesellt
:
Bozsolik Ferencz tanító, Decs (Tolna m.)
Franz
1
teils
schon
vom beuingen Früh-
Beoljachtungen einsandten, haben sich
jahre
követ-
und l»rival-Uo«»hach-
auf unsere Aufforderung
vorigen Herbste, theils
:
Bozsolik,
Lehrer in Decs (Com.
Tolna). 2.
Csikasz Sándor tanitó. Szaporcza (Baranya
2.
3.
Dely Imre földbirtokos, Pnszta-Pércs
(Bi-
3.
Emerich
v.
Dely, Gutsbesitzer in Pnszta-
Pércs (Com. Bihar).
harmegj^e). 4.
Alexander Csikesz. Lehrer in Szaporcza
(Com. Baranya).
megj^e).
Erdelyán Péter görög kath. tanító,
Homo-
4.
Homo-
Peter Erdelyán, gr. kath. Lehrer in
(Com. Torontáli.
licz (Torontálmegj'e).
licz
.5. Gesztes Lajos érseki uradalmi erdmester, Fels-Tárkány (Hevesm.i G. Dr. Horváth .Jeromos középiskolai tanár.
Ludwig Gesztes, erzbischöHicher Waldmeister in Fels-Tarkány (Com. Heves).
Baja (Bács-Bodr. megye).
(Com. Bács-B).
7.
Honéczy Ödön
ev. lelkész. I'jvásár
5.
G.
(Gömör
7.
Hosszufalusi Andor, Borsod-Nyék (Borsod-
ev.
Pfarrer in Ujvásár.
8.
Andreas
Hossszufalussi in Borsod-Nyék
(Com. Borsod).
megye). í).
Edmund Honéczy,
(Com. Gömör).
megj'e). 8.
Dr. .Jeremiás Hoi-váth. Professor in Baja
Kalmár Lajos
birtokos,
í). Ludwig Kalmár, Gutsbesitzer in CsongrádCsány (Com. Csongi'ád).
Csongrád-Csany
(Csongrádm.) [
10. Kemptner Ern uradalmi montornya (Tolnám.)
Ferencz
11. Lészai
tiszttartó.
10. Ei-nst
Si-
Kemptner, herrschaftl. Gutsverwal-
[
ter in
földbirtokos.
Mag>'ar-
I
Gorbó (Kolozsm.)
11.
Simontomya (Com. Franz
v.
Tolna).
Lészai, Gutsbesitzer in Magyar-
Gorbó. (Com. Kolozs.). j
12. Malesevies Emil. áll. gj^mn.
tanár,
Lo-
soncz (Nógrádm.) 13.
I
'
Neupauer István
tanitó,
Yiszoka (I'ng-
13.
megye). 14. Piósa
12.
Emil Malesevies,
Professor in Losoncz
(Com. Nógi-ád).
Stephan Neupauer,
Lehrer in Yiszoka
(Com. Ung). Lajos.
Nagj'-Jeszenicz
(Trencsén-
!
14.
Ludwig Eósa,
in
Nagy-Jeszeniez
(Com.
Trencsén). 15.
Sárkány
.János
megyetemi
hallgató.
1
Budapest. I
16. Teleki
.5.
Jen
gróf joghallgató,
Budapest
(Nagy-Somkút, Szatmármegye).
16.
Pál gróf
joghallgató,
Pribékfalva, Szatmármegye).
Graf Eugen Teleki, Hörer der Piechts-
wissenschaft in Budapest (Nagj'-Somkut. Com. Szatmár). 17.
17. Teleki
Johann Sárkány, Hörer am Politechnikum
zu Budapest.
Budapest
Graf
wissenschaft Szatmár).
Paul in
Teleki,
Hörer
der
Rechts-
Budapest (Pribékfalva, Com.
18.
Balatonto-Kajár
Tóth Erle földbirtokos,
18.'
19.
Varga Lajos görög
Sárköz-
katli. tanító,
19.
Hersun
Magyar Ornithologiai küls és leve-
Ottó-I, a
Lehrer in Sárköz-
Centrale in Budapest, zu seinem anss«M'oi'-
(lentliehen und eori-espondiei-enden Mit(|liede ernannt.
Központ fnökét Budapesten,
lez
gr. kath.
márezius hó i-én tartott ülésén megválasz-
é.
Ludwig Varga,
Der Deiilsehe Verein /.uni .Sehul/e VojjeUvelt hátam 1-ten März 1. J. Ottó Herman, Chef der Ungarischen Ornithologischen
A nóinol inadcii'védelnii o<|yosüloC f.
Tóth, Gutsbesitzer in Balatonf-
Újlak (Com. Szatmár).
Újlak (Szatmármegye).
totta
Edmund
Kajár (Com. Veszprémi
(Yeszprémmegyeì.
(íu.jjává.
NEKROLOG. CLAUS KAEOLY E
Professor
tanár
szavakban «Claus Károly emlékének»
Nem
férfiú életleírása foglaltatik.
a tudóst
nem
In diesen
a
méltatom
Worten «Carl Claus zumGedächtniss»
handelt es sich
um
CARL CLAUS
um
keine Lebensbeschreibung des
keine Würdigung des Gelehrten, son-
bennük, hanem az embert, a mihez megadja a jogot
Mannes,
az,
hogy Claus a Magy. Orn. Központnak tiszteleti Nem azért, mintha fleg a madártannak hanem azért, mert minden porczikájában a tudomány embere volt, buzgó és
dern
tagja volt.
hiezu gibt die Thatsache, dass Claus der Ung. Ürn.
szolgált volna tudásával,
Centrale
a
tek ki röviden
:
a forma helyett a lényeg.
als
Ehrenmitglied angehörte
;
nicht als ob
ganz specielle Dienste geleistet hätte sondern weil er durch und durch Mann der Wissenschaft, mit Eifer und Hingebung Zoologe
s mert els soraiban harczolt tudományos küzdelemnek, mely a nagy
átalakulásban megteremtette azt, a mit így fejezhe-
den ganzen Menschen. Die Berechtigung
er der Ornithologie
odaadó zoológus,
annak
um
;
'
]
war und
in erster
Eeihe mitkämpfte in der grossen
Umgestaltung, welche kurz und bündig in folgen-
dem ausgedrückt werden kann statt der Form das Wesen. Der Beginn seiner wissenschaftlichen Thätigkeit Darwins fällt mit dem gewaltigen Auftreten zusammen imd diese Thätigkeit war eine 1859 :
Tudományos mködése Dae\vin mindent
átalakító
fellépésével — 1859 —
I
kezddik, s ez a mködés volt és odaadó. CLAUs-nak nem volt hogy a tudománynak egészen specziaUs, rész-
szakadatlan elég,
ben
még
úttalan terén tett szolgálatokat, e mellett
oktató
testtel és lélekkel
neki
még
ez
sem
:
zedékeket nyerjen
írt
volt
is
;
és
nem
tankönyveket, hogy
meg
volt elég ifjú
nem-
és nevelhessen föl a tudo-
mánynak. Eöviden adva Claus Károly mint ember ismerte hivatását s annak hen és tökéletesen meg
—
—
rastlose,
hingebende. Claus genügte es nicht der
unbebauten Gebieten
Theil ganz
Dienste zu leisten, er war
ausserdem pflichtgetreuer Lehrer
und auch
;
dies
genügte ihm noch nicht, er schrieb Lehrbücher,
um
der Wissenschaft Generationen von Jüngern
zu gewinnen und zu erziehen
is felelt.
zum
Wissenschaft auf ganz speciellen,
;
kurz gefasst
:
Carl
Claus, der Mensch, that seine Pflicht voll und ganz.
1873-ban Bécsben találkoztunk mint egyvívásuak az orthopterologia akkori refugiumában,
Bruxner
von Wattenwyl igen érezhet volt az akkori zoológiai körökben. Ez
udvari tanácsosnál, kinek szelleme
a férfiú ismerte a helyzetet
s
meg
is találta
a helyes
im Jahre 1 873 Wien, im Eefugium für die gesammte OrthopteBrunner von Wattenwyl, dessen geistiger Gehalt sich in den damflligen zoologischen Als Altersgenossen ti-afen wir uns
in
rologie bei Hofrat
Kreisen sehr fühlbar machte. Der
Mann
hatte Ge-
st mondhatnám mint gyümölcse ama
danken. Es blühte, ich möchte sagen wucherte nämlich dazumal die Enummeration als Frucht
bizonyos kornak, mely éppen a rideg empirismus-
jener gewissen Periode, für welche der crasse Empi-
utat.
Akkortájt
biu-jánzott
az
állott
virágjában,
enumeratio,
nak adta meg a legjobb a legkisebb tudás nélkül
talajt is
;
a mikor
könny
volt
nagy tekintélyt szerezni.
rismus wie geschaffen war, wo los zur grossen Auctorität
man
ganz gedanken-
werden konnte. Man
liess
118 «jó fajokat,
Csak
tnek
sich die guten Arten bcstiiiiini'u
kellett meghatái-oztatni s az ilk-
kiadni a saját neve alatt
;
hogy a meghatározó szakembernek a legmelegebb köszönet mindig kijárt. Ez az enumeratio akkoron. különben nálunk is divatban volt Bbünneb von Wattenwyl udvari tanácsos ezzel
hítheti,
—
i
•
szemben máskép gondolkodott; nézetét ki tudta teljesen és miuthogv' ez az újabb iránynak fejezni
j
tekintélyhez és elismeréshez jutott. ez az irány volt az oka annak is, hogy az or-
gesagt, seine
kleiden,
men
is felelt,
És
thopterologusok refugiumában mélyebben gondol-
kozó emberek találkoztak, megismertek és
meg
is
imblizierte sie
Hofrat Brunner von Watten^ntl hatte aber, wie Gedanken, verstand sie in Worte zu
j
und
diese
;
meg
und
Namen; als mildernder Umstand möge gelten, dass dem bestimmenden Fachmann der heisseste Dank gespendet wurde. War auch bei ims im Schwange. unter eigenem
a dolgot talán eny-
Gedanken entsprachen vollkomdies der Grimd seines
—
der neuen Strömung
Ansehens. |
Dies war auch die Irsache, dass sich dort im Refugium Orthopterorum Leute des Gedankens trafen
Claus Károly képe elttem lebeg ma is. Külsje kiiszált hajzat, lángoló inkább ideg, mint izom, szempár, melybl buzgalom és munkakedv sugárbelszott; tekintete néha szigoni, st szúró is, de
und schätzen lernten. Das Bild von Carl Claus steht auch heute noch wirres vor meiner Seele. Mehr Nerv als ^luskel Haar, flammendes Auge, manchmal stechender innerim Arbeitslust. Und Eifer und voll Blick
német kedélyescsaknem
sten Wesen doch deutsche Urgemüthlichkeit die beinahe kindliche Naivität des echten und rechten
becsülték egjnnást.
—
jében mégis ség, a
trl
meg
volt az seredeti
metszett német professzor;
nem ismerve
dolgozott.
Tankönyvei, az állattan alapvonalai, kiadásokat ér-
meg
tek
asztalán.
ma is hü barátok minden szakember íróEz nagy érdem, elég nagy ahhoz, hogy id
s
eltt a szerzt nyugdíjba küldjék. Nagy gyííjteményemben talán az a legszomorúbb hirül és legkeserbb levél, a melyben Claus Károly adja, hogy 61 éves korában, abban a korban, a mi-
dn
a szakember tudása legszebb gyümölcseit
heti és adhatja át a
székétl
eltiltották,
érlel-
következ nemzedéknek, t tanazzal a megokolással, hogy alatta
ála zoologia hanyatlásnak indult. Hanyatlásnak tala, a ki együtt küzdött és alkotott a legnehezebb
számára a halálos döfés. Ez oly életnek alkonyán, a mely mindvégig a legnemesebb munkának volt szentelve, igaz és megrázó tragoedia. A mint én látom a dolgot, átmeneti kor legjobbjaival
!
Ez
;
;
deutschen Professors.
gyermekes naivságának mintaképe. Lankadatlanul, pihenést
—
—
volt
—
Der Mann arbeitete rastlos. Seine Gnmdzüge Lehrbuch der Zoologie, erlebten Auflagen, sind auch heute noch treue Freunde auf dem Arbeitsein grosses Verdienst, tische jedes Fachmannes pensioniert zu werden. genug dazu um vorzeitig Es ist vielleicht der traurigste, bitterste Brief meiner grossen Sammlung, in welchem mir Carl Claus anzeigt, dass er mit 61 Jahren, also in einem sein
— — ;
Alter,
wo der Fachmann
tigen
und spenden kann,
seine reifsten Erachte zeibei Seite geschafft wurde,
mit der Begründung, dass die Zoologie einen Rückgang erhtten hat. Einen Rückgang durch den Mann, der in der schwersten Uebergangsperiode in der
Reihe der Besten mitgekämpft und mitgeschafien hat
!
Dies gab ihm den Todesstoss.
das nicht eine Tragödie ? Freilich ist es eine wie mir aber scheint, bloss in den Augen der Alten, Ist
:
Lehrer und Grossen
csupán az öregek szemében tragoedia, a kik még
die wir da die Pietät für unsere
apáinktól örököltük a nagyjaink és tanítóink iránti
die noch viel von unseren Vätern ererbt haben naiver waren als wir es sind. Neige und ist uatürhch Das Jahrhundert geht zur wozu könnte aller Naivität und aller Pietät bar
kegyeletet, olyanoktól, a kik
még nálunknál
is
sok-
kal naivabbak voltak.
Az évszázad letünfélben van naivság és kegyelet természetesen vele együtt szállnak sirba mire is :
;
lehetne ezeket használni?
Azok
a
nyomok azonban,
a melyeket Claus a tu-
dás terén hagyott, eltörülhetetlenek.
nak igazi dísze volt Béke poraira.
és örökre az
is
a tudomány-
fog maradni
—
—
man denn auch
diese Sachen benützen
bleibt für
!
Otló.
!
!
Er war und
Friede seiuer Asche.
Hemiuii
?
Die Spuren aber, welche Claus auf dem Gebiete des Wissens hinterlassen hat, sind unverwischbar
immer
eine Zierde derWis-
119
Dr.
ZEPPELIN MIKSA gróf
1888 Julius 2ü án történt, bogy dr. Baenitz, a nagy körben ismert botanikus, a Nordkapról Tromsöbe visszatért
újra
s
szobáját a Hotel
elfoglalta
Nordenben, a hol mi magyarok
éppen akkor
is
ta-
nyáztunk. Egy világos sarkköri estén egy úriembert hozott hozzánk, a ki rokonszenves modorával rögtön lebilincselt.
Ez
volt dr. Zeppelin
Miksa
herczegnc! württeiflbergi
grófn
gróf,
akko-
fensége Urach
ron «württembergi királyi kamarás,
szolgálatában.»
A gróf szintén a Nordcapról érkezett, s minthogy mi Tromsben ekkor már meglehets otthonosak miben csak lehe-
voltunk, a talpig derék embert, a
Ebbl
tett segítettük.
igen szívélyes és tartós viszony
Vardre
is
mennie
korai halálával
rövid volt, a
én pedig Svaerholtra és
kellett,
fegyverkeztem.
id
hogy az
fejldött, daczára annak,
grófnak
A
jó barátság a gróf oly
— fájdalom — megszakadt.
Es war
késbb
Zeppelin gróf
a legbarátságosabban párt-
189 i-ben a
tanulmányokat.
ki
Eljött
nemzetközi ornithologiai congres-
II.
a Drávafokra intézett
susra Budapestre
s részt vett
kirándulásban
így felhasználta az alkalmat, hogy
is.
annak tudományos törekvéseit meg, a mi csak megersítette a magyarsággal szemben táplált jó véleményét. Intézetünknek mint levelez-tag mindvégig Magyarországot
s
saját tapasztalatából ismerje
igaz hive volt, s megküldötte a Spitzbergákhoz és
Észak-Amerikába történt utazásainak
leírását
is.
Látogatását 1897-ben viszonoztam Stuttgartban s
a legkedvesebb emlékekkel váltam
meg tle. Sietve
tette félre a rendjeleket, levetette a hivatalos tot,
hogy a «Frühschoppen »-re
vigyen,
kabá-
a hova
exceUencziások, udvari tanácsosok és más méltó-
ságok csak az ták
el és
seredeti sváb kedélyességüket hoz-
éreztették az idegennel. Kellemes, emléke-
zetes órák voltak ezek
i2ü.
Juli 1888,
zurückkehrte, sein
dass der weit bekannte
vom Nordkap nach Tromsö Zimmer im Hôtel Norden, wo
dazumal auch wir Magyaren hausten, wieder in nahm. Am hellen, lichten arktischen Abend brachte er einen feinen Mann zu uns, dessen sympathisches Wesen uns sofort gefangen nahm. Es war dies Dr. Graf Max von Zeppelin, dazumal «köuigl. Württemberg. Kammerjunker, dienstthuend bei J. D. der Frau Herzogin von Urach, Gräfin von Württemberg. » Besitz
Der Graf kam
ebenfalls vom Nordkap und da wir Tromsö schon eingenistet waren, gingen wir während der kurzen Spanne Zeit, die dem Grafen und mir ich rüstete mich für Svaerholt und Vard noch zur Verfügung stand, diesem prächtigen Manne mit allem an die Hand. Es ent-
zu dieser Zeit in
—
—
stand ein
Lendl AooLF-ot, norvégiai kísérmet,
Stuttgartban végzett volt
am
Botaniker Dr. Baenitz
Dauer fogolta dr.
MAX V, ZEPPELIN
Graf
Dr.
;
sehr herzliches Verhältniss
seitens des Grafen leider bis
u.
zum
Graf Zeppelin ters in
wo
nahm
Norwegen
sich später meines
Beglei-
— Dr. A. Lendl — in Stuttgart,
derselbe Studien machte, freundschaftlichst an
kam
1891
zum H-teu
internat,
Congresso nach Budapest imd sion an das
Draueck
Graf Zeppelin
;
oruithologischen
nahm au
der Excur-
theil.
nahm
also die Gelegenheit wahr,
Ungarn und dessen wissenschafthche Bestrebungen aus eigener Anschauung kennen zu lernen, und dies befestigte ihn in seiner guten Meinung. Er brachte unserem lustitute sein ganzes Wohlwollen entgegen, wurde dessen correspondierendes Mitghed. Er gab uns Gelegenheit, seine nach Spitzbergen und Nordamerika vollführten Reisen kennen zu lernen. Ich ei'widerte 1897 in Stuttgart seinen Besuch und danke demselben die besten Eindrücke. Graf Zeppelin beeilte sich, den Staatsiock, die Orden abzulegen, um mich zum «Frühschoppen» zu führen, wohin alle Excellenzen, Hofräthe und sonstige Dignitäre nur ihr urgemüthliches, liebenswürdiges
!
M. 0. Központ igaz hunyt tagja emlékét.
von
viel zu
frühen Tod.
Schwabentum mitbrachtem und mit dem
A
z.
kegyelettel
rzi korán
Herman
el-
Ottó.
Stock-
fremden fühlen Hessen. Schöne Stunden! DieU. 0. C. bewahrt dem früh dahingeschiedenen Mitgliede das wäi-mste Andenken. Otto
Hennán,
A Magyar
An
Omithologiai Központhoz érkezett
die
Ungarische Ornithologische Centrale eingelangte Schriften.
nyomtatványok jegyzéke.
—
Ajnndékol:. 1.
Angelini, G.
Alcune osservazioni intorno
:
alla
Gexriienke.
Budytcs flava Bp. ed
anglorum Boic.
l'uffinus
al
Pisa, 1883.
permanenza
invernale di alcune specie di uccelli in Sicilia.
^_
„
„
Sulla
3.
„
„
Osservazioni sopra alcuni
18'.);j.
alla sottofamiglia
appartenenti
in
uccelli
Roma,
Emberi
degli
-
zini. Pisa.
Avifauna Marchigiana. Koma, 1895.
./,,_
„
„
Alcune note
5
„
„
Osservazioni e riflessioni intorno alle Passere di padulo (Emberiza scbn'niclus Liun.) ed
0.
«
«
La
affini.
sull.
Siena. 1898.
Roma,
scienza.
selvaggina
colla conservazione della
caccia in rapporto
coli'
agi-icultura e colla
1893.
— Nota sulla Quaglia tridattila (Turnix sylvatica). Koma,
1892.
7.
„
„
Avifauna Sicula.
S.
a
«
Osservazioni intorno alla Saxicola
9.
Il
«
Il
10.
«
«
Contributo allo studio delle Migrazioni Ornitiche con osservazioni fatte specialmente
11.
«
«
La Limicola platyrhincba
12.
«
„
Secuuda cattura
vad.
in Provincia di
Annals
Akhigoni degli Oddi, E. Dr.:
scoTL. N.\T. HIST.
«
«
«
(1
di
:
189fj.
prima volta
in Provincia di
Roma. Roma. Roma. Roma.
orientale (Cbaradrius fulvus) nei diutorni di
un Piviere
of wild Birds
On two Hybrid Ducks Ornithological
«
Roma,
Roma. Roma.
avvertita per la
Thc protection
13. 14. 15.
occidentalis Sal-
alla S.
Roma.
Dendrocopus médius
attorno allo Stretto di Messina.
Ol-
melanoleuca (Gould) ed
and their eggs
Notes on
in Scotland.
Edinburgh, 1898.
1898.
etc. Paris,
thirty
abnormal
«Auatida'»
coloured
etc.
Paris, 1898. 1().
17.
18.
«
«
«
BoNOMi, Aug. Prof.
19. Glabe,
H. L.
:
The
Comité
F.
etc.
Berlin, 1898.
Report of Trustees for the year, 1897. Sydney, 1898.
:
Ueber den Vogelzug in Süd-Tirol.
:
feather- tracts of North- American
20. Clarke, Eagle, F. L. S. 21.
Eine Brutstätte des schwarzen Milans
«
«
AusTKALiAN MusEüM
:
On
Wien
1898.
Grouse and Quail. Washington, 189S.
the Ornithology of the Delta of the Rhone. London, 1898.
Ornithol. Beobachtungen in Oestereeich
:
Daten über den Zug der Vögel im Frühling
1897.
Wien, 1898. 22.
CuEw, Henky and 0. H. Babqüin
23. Csörgei Titusz 24. CzïNK, Ed.
:
:
:
On
the sources of luminosity in the electric Arc. Boston, 1898.
Falco sacer Briss. 1760. Petényi
3. S.
Omithologiai hagyatéka. Bpest, 1897.
Syrnium Uralense. Bpest, 1897.
25. Dubois, Alphonse, Dr.
:
Revue des derniers Systèmes Ornithologiques
26.
«
«
«
Note sur deux Oiseaux nouveaux pour
27.
«
«
«
Description
28.
«
«
La Faune Ornithologique
«
d'
un nouveau Couroucou
etc. Paris, 1891.
la belgique. Paris, 1896.
africain.
London, 1896.
de la Belgique Comparée de
la
Normandie
et
de
la
Lorraine. Paris, 1897. 29.
«
«
30. Pinsch, 0. Dr.
Remarques sur
«
:
On
certains Oiseaux supposés nouveaux.
the specific distinction of the
Ground Cuckoos
of
London, 1897.
Borneo and Sumatra. Ley-
den, 1898. 31.
«
«
«
On
seven
new
species of Birds in the
Leyden Museum from the Islands
of Wetter,
Kisser Lethi and New-Guinea. Leyden, 1898. 32.
«
«
«
Über Scops magicus
(S. Müll.)
Der Strauss. Berlin, 1898. D'Hamonville, Baron Revue des Oiseaux
und
die
verwandten Arten. Leyden.
I
S9S.
33. Haase, 0.: 34.
:
Paris, 1898.
qui au
moment
de
la
mué perdent
la
faculté
du Vol.
3Ô. D'Hamu.nville, Biirou:
36.
Hann,
J. Dr.,
37. Hartekt, E.
:
Note uoinplcmeiitiiirc sur
les
Oiseaux
utiles
Dr. G. Hellmann: Abreise der Schwalben. Wien,
Die bisher bekannten Vögel von Miudoro
de
Naumburg,
etc.
Franuc. Paris, 1S07.
la
181)7.
18!tl.
in West-Java.
38.
«
«
Über eine kleine Vogelsammlung aus der Provinz Preanger
3'.l.
«
•
Über
4U.
«
«
Über Behgiou und Lebensweise
41.
..
.
Dr. Kutter
'("2.
«
«
Über die nordafrikanischen Garrulus- Arten. Berlin, 1895.
43.
«
«
Über Begriff und Nomendatur subspecifischer Formen
44.
«
«
Kurze Besprechung eines Angriffes auf
45.
«
«
Zur systematischen Übersicht der Vögel in Nr. 41a. 1893.
4f).
«
«
Schilderungen aus Ober- Assam. Berlin, 1889.
47.
•
((
48.
«
«
Wie
49.
«
«
Salanga. Deutsch, geogr. Blatt. Bd.
50.
«
«
Zur Nomenclatiir von Columba
51.
«
(I
52.
«
«
53.
«
«
Carpodacus erythrinus
54.
«
«
rber
55.
«
«
Der Gattungsname Calœnas.
5ü.
«
«
Zur Vertheidigung unserer Nomenclaturregelu. Leipzig, 1898.
und
die Oologie
ihre
Bedeutung d.
für die Wissenschaft. Frankfurt
a.
M. 1890.
Bevölkerung in den Gegenden des Nigergebietes
Berlin, 188(i.
Gera 1891.
|.
die
etc. 1897.
neueren Nomenclaturbestrobungcu. Leip-
1897.
zig,
Systematische,
nomenclatorische und andere Bemerkungen über
deutsche
Vögel
Berlin, 1894.
ün
schaffen alte Vögel ihre Jungen
a
fort.
Wien,
1897.
XIL
livia.
Gera, 1N97.
new species of Batrachostomus. Leyden, vom Wanderfalken. Gera, 1891.
1892.
Allerlei
Fall. Gera, 1892.
die Häufigkeit des Ortolans in Ostpreussen. Berlin, I89i.
Berlin, 189(5.
57.
«
«
Aus den TabakpÜajizungen und Wäldern
58.
«
«
Das Thierreich.
59.
«
«
üO.
«
«
ül.
«
(,
02.
«
«
Zur Ornithologie der indisch-malayischen Gegenden. Leipzig, 1889.
(53.
«
«
Über
64.
«
«
Vorläufiger Versuch einer Ornis Preussens. Wien, 1887.
65.
«
«
On
66.
«
«
Comatibis Eremita, L. a European-Birds. London, 1897.
67.
II
II
68.
II
II
69.
II
II
70.
II
71.
II
72.
II
II
II
II
Bremen, ls9l.
in Nordost-Sumatra.
Berlin, 1897.
Ornith. Ergebnisse einer Keise in den Niger-Benue-Gebieten. Leipzig,
To the H.W. Rothschüd'sZool. Museum Reise im westhchen Sudan. Gotha, 1887.
On
l88r>.
at Tring.Tring, 1898.
die Sperber der Insel Madeira. Berlin, 1896.
the birds of Marianne Islands. London, 1898.
the birds collected by Mr. Everett in South-Plores. London, 1897.
Contributions to the Ornithology of Papuan-Islands. London,
1S9(5.
Further notes on humming-birds. Loudon, 1S98.
On On On
from North-Western Ecuador. London, 189S.
a collection of birds
the birds of Lomblen, Pantar and Alor. London, 1898.
the birds collected on Sudest Island in the Louisiade Archipelago by A. S. Meek.
London, 1898. 73.
«
II
74.
II
75.
«
II
70.
.1
II
II
First glimpses of the Zoology of the
On
List of
Mr.
77.
II
II
List of a second
II
II
List of a
79.
II
II
II
II
81
11
II
II
II
<S2.
Aquila. VI.
coll.
bird coll. from Celebes.
coll. of
of birds
Account of the birds
On On
a
Islands.
London,
coll.
of
the birds
Notes on
birds
made
coll.
humming coll.
1
894.
coll.
W. D'Oherty's
78.
80.
Natuua
made by Mr. A. Everett. London, 1896. an ornithological coll. made by Dr. Percy etc. London,
ornithologica
in
1898.
London, 1897.
from the Natuna
Islands.
London, 1895.
Lombok etc. London 1896. Sumba etc. London 1898.
in
birds from Ecuador
and Mexico. London, 189
Í-.
by Mr. Everett on the Island of Savu.
humming
birds.
London, 1897. 1(5
122 83. IJaiítkiít, e. 81.
«
«
85.
«
«
List of a
:
An
S(>.
London
made
in tho Stila Islands
by W. DOlierh'. London, IS08.
On
«
W. Dobcrty
in the Eastern Archipe-
189C.
Varions notes on
«
«
of birds
account of the collection of birds made by Mr.
lago.
87.
coll.
Notes on Pahrarctic birds and allied forms. London, 1897.
humming
London.
birds.
the birds collected by Mr.
1S!I7.
Meek on Eossel
Islands in
tiic
Louisiadc Archipelago.
London, 1899.
humming
88.
•
«
Further notes on
89.
«
«
List of birds collected in Timor.
90.
«
«
91.
9
«
9á. 93.
«
London, 1899.
birds.
London, 1898.
On the birds collected by Mr. Everett in South tlores. Part. JI. Loudcm, On the distinctness of Trochalopterum Ellioti etc. London, 1894. Some new and other rare birds from Fergussou Islands. London 189.J.
»
1S98.
Notes on the Caprimulgid». London, 1892.
«
«
94.
«
«
95.
«
96.
«
«
97.
«
«
98.
«
99.
«
100.
«
«
On
101.
«
«
The migration
102.
«
«
A
103.
«
«
104.
»
«
105.
.
A few additions to former notes. London, 1890. On a second collection of mammals from the Natuna Islands. London, l89."). On a small coll. of birds from Mindoro. London, 1895. On some Meliphagid;c and other birds from New-Guinea. London, 1897. Salvadorina Waigensis. London, 1894.
«
Nest and eggs of Micropus subfurcatus,
(I
a
new Bustard from
etc.
London, 1894.
the Pahrarctic Kegion. London.
of Partridges.
London, 1893.
Hirtherto Overlooked bristish bird. London, 1898.
.
On On On
lOtí.
«
«
Various notes on
107.
«
«
Notes on some species on the families Cypselida?, Caprimulgidu' and Podargid.i'. Lou-
108.
«
«
Catalogue of the birds in the British Museum. Vol. XVI. Loudon, 1892.
109.
«
„
Letter.
110.
«
«
the
first
primary in passerine
the birds of Island of
Aruba
birds.
etc.
the birds of East Prussia, Part.
humming
birds.
London,
1
899.
London, 1893.
I— n.
London, 1892.
London, 1897.
don, 1896.
London, 1894.
Ill-
«
«
On On
112.
«
«
Descript, of seven
113.
«
«
On some
the Psittacula. London, 1897. subspecies.
London,
new
1
896.
species etc.
London, 1897.
necessary and some desirable changes of
names Lately used
in
connection
with Phihppine birds. London, 1897. 1
14.
1
List of a collection of birds from the Island of Liruug etc. London, 1898.
«
„
15.
«
«
116.
(I
(I
Lejjus nigronuchalis sp. n. London, 1894.
117.
«
«
Description of a
118.
«
«
A
A new form
of swift
new
from Madagascar. London, 1896.
finch from the West-Indies.
119.
«
«
Columba
120.
«
.
Bericht über die ßeise von Loko. 1887.
121.
«
«
rupestris palhda subsp. nov. Berlin, 1894.
Katalog der Vogelsammlung im
Frankfurt
a.
Museum
«
«
Vom
123.
«
«
Die Formen von Fringilla spodogenys
«
Wie
125. 126. 127.
128. 129.
der Seuckeubergischen Naturf.-üesellsch.
M. Frankfurt. 1891.
122.
124.
Loudon, 1896.
few notes on birds from Perak Malay Peninsula. London, 1898.
Niger-Benuö-Gebiet
etc.
in Nordafrika. Berlin, 1894.
hält der fliegende Eaubvogel seine Beine.
—
« Über V. Berlepsch's und Prof. Koenigs Vortrüge. Dresden, 1898 99. A vándormadarak megérkezési idejének ingadozása. Budapest, 1897. Helms 0.: Ornith. Beobachtungen vom nördl. Atlant.-Ocean. Leipzig 1899. Herman 0.: A füsti fecske ezidei felvonulása. Ungvár, 1898. (I
Hegyfoky K.
«
«
:
A
füsti fecske tavaszi felvonulása.
m
1-23
130.
A magyar
Heem.vn 0.:
paríisztházj-ól. Eiula|)est, lS9S.
Das ungiiriscbe Bauernbaus. Budapest,
131.
«
«
132.
«
«
133.
«
«
134.
«
(I
Ungarische Bauten und redendes Werkzeug. Budapest, 189S.
135.
«
«
Francziaország és a madárvonulás. Budapest, 1898.
A magyar A magyar
13G. HoiMEïeu, A.
pásztorélet. Budapest, 1899.
Meine Eiersammlung am 18/XI. 1891. Manuscriptum.
:
Freiherr
137. JiBORNEGG,
v.
Festschrift
:
Museums KiMAKOWicz M.
139.
Koenig-Warthausen
140.
Lendl A. Dr. Lorenz
zum
50-jährigen Bestehen des Kiirntnerischcn uaturh. Laudes-
in Klagenfurt. Klagenfurt,
1
89S.
Vipera berus und ihre Varietät prestar. Nagy-Szeben, 1897.
138.
141. Dr.
18'JS.
ház. Bpest, 1898.
:
Naturw. Jahresbericht. Stuttgart,
:
189(j.
Útmutatás az állatok kitöméséhez. Budapest, 1898.
:
Liburnau
v.
ÄlfBJbE
:
K03E rpiIKUX OCTPBA
etc.
Sarajevo, 1899.
142.
Lorenz Th.: Verzeichniss zur Sammlung abnormer und hybrider Wildhühncr.
143.
Madarász Gy. Dr.
144.
Majláth
145.
Martorelli G.
146.
Margó
T. Dr.
Commemorazione
A
:
iga, 1895.
Társadalmi programm. Budapest.
Jos. V. Graf: :
lì
Biro Lajos új-guineai gyjtése. Budapest, 1897.
:
scientifica del
Conte Ercole Turati. Milano, 1S9S.
budapesti K. m. tud. egyet, állattani
összehasonlító
és
boncztani
intézet.
Buda-
pest, 1896.
147. MisKoviTz F. H. 14S.
A
:
Nederlandsch Met.
149.
«
«
tengerrengésröl. Budapest, 1897. Inst.
A
150.
Obekholser H.
151.
Oedenbdkger ZErruNG
C.
Phénomènes
period, d. animaux, etc. Utrecht.
Thryomanes
revision of the wrens of the genus :
Herman
Bund
Otto gegen den
Zum
Parrot C. Dr.:
Sclater.
birds.
gegenwärtigen Stande der Schreiadlerfrage. Leipzig, 1899.
Zur ungarischen Avifauna. Gera, 1899.
«
155.
«
«
«
Ergebnisse einer Keise nach
156.
«
«
«
Oruith. Beobachtungsstationen in Bayern. Nürnberg, 1898.
«
dem
Occupationsgebiet. Gera, 1898.
157. Pavesi P.: Calendorio ornitologico Pavese pel 1897 158.
«
«
Calendario ornitologico Pavese pel 1889 Calendario ornitologico Pavese pel 1893
— 98. Pavia, — 90,
1898.
Pavia, 1890.
— 95. Pavia, 1895. — 97. Milano, 1889, 1895 — 97. Pavia, 1897.
159.
«
«
1.50.
«
«
161.
«
«
Calendario ornitologico Pavese pel
162.
1
«
Intorno ad una rarità ornitologica italiana. Milano, 1886.
«
«
Importanza
Calendario ornitologico Pavese pel
163 164.
Washington, 1898.
New-York, 1895.
154.
«
1899.
der Vogelfreunde. Sopron, 1899.
Union American: Chek-List of North American
152. Ornithologist's 153.
:
:
Onweders Optische Verschijnselen Enz. Amsterdam,
«
Uccelli rari occorsi del
1
895
ultimamente nel Pavese. Milano, 1880.
melanismo negli
uccelli.
Bovereto 1895.
165. Eeiser 0.: Reiseerinnerungen aus Griechenland. Sarajevo, 1897. 166. 167.
«
Saxicola albicollis és amphileuca. Budapest, 1898.
«
RzEHAK E.: Die Vögel
168. Salvadori: Ergebnisse
ScHALOW H.
:
170. Sjöstedt Y.
:
169.
Zur Ornithologie Kameruns. Stockholm, 1896.
The
A
Temple R.
:
birds of Kuril-Islands. Washington, 1898.
fehér gólya és füsti fecske 1897-iki tavaszi felvonulása, Budapest, 1898.
173. Széchenyi B. gr:
174. Teleki P. gr.: 175.
Beziehung zur Laudwirthschaft. Wien, IS97.
meines Vogelherdes.
Die Vögel der Sammlung Plate. Jena, 1898.
171. Stejneger L. 172. SzALAY L. E.
in ihrer
Funde aus der
Korszakok az
Steinzeit. Budapest, 1876.
ázsiai felfedezések történetében. Budapest. 1899.
Thierschutzfreundhche Besprechungen. Budapest, 1897.
176. Tristram H. B.
:
Field study in Ornithology. Washington, 1894.
Bemerkungen über die europ. Graumeisen. Hallein, 1898, Tdzson J. A vörösfeny tenyésztése. Budapest, 1897. Udden J. A. The mechanical composition of wind de])osits. Rock Island,
177. Tschusi V. v.: 178.
179.
:
:
1898. IB*
124 180.
Vadas
181.
Warta
18í2.
WiTHAKEB
183.
Zoologische station neai'EL
J.
Árvédelmi füzesek
:
V. Dr.: Trappenjagd J. J. S.
telepítése.
Budapest, 1898.
im Frühliuge. Leipzig,
Zum Tage
:
des
A htdimim ÉrlesU.
1898
tíwaAiiCsi.
No. 105,
:
Porpliyrio unruieus. I'alermo.
Snltiino
Bestehens.
:25-jiihi-.
—
Caerepélddniiol:. [.
1895.
Sulla riproduziouc in cattività del pollo
:
Tauarh- Exemplare.
108;— |S99:Nü.
1()7.
lü(i,
110,111
lO'.i.
éí,
1!:;.
füzetek. "1.
Anales del Museo Nációnál de Montevideo.
3.
Atti
Toscana
della Società
Memoire
YIU, IX, X.
(1898.).
Processi Verbali.
Società Italiana di Scienze Naturali e del
i.
Atti della
Avicula. Giornale Ornithologico Italiano.
0.
Bericht der Meteorologischen
f.
III. fase.
ò7-
Xli. pg.
A'ol.
—
itti.
XVI. (1898.)
Voi.
5.
^'ol.
Tomo
Naturali.
Scienze
di
XXXVn.
fase.
2°
3°
e
Museo
Storia
civico di
Milano.
Naturale.
20—26'/..
fogli
Siena.
Anno
II.
fase.
(1898.)
11
—
Anno
12.
111.(1899.)
13, 14.
Coinmhsion des naturforschenden Vereines
Brunn. Jahrg.
in
I
— XVI.
(1881-1896). 7.
Bericht der Naturwissenschaftl. Gesellscha/'t zu Chemnitz.
8.
Bericht der Ohei-hesdschen Gesellschaft
9.
Bulletin de
f.
Impériale des
Société
la
Natur- und lieilkumlc.
Naturalistes
10.
Catalogue of the Australian Museum, Sydney. Nr.
11.
Erdély.
12.
Erdély népei. Kolozsvár.
13.
Erdészeti Lapok.
1898.
Moscou. Nouv.
de
Toms. Xll. (Année
Ser.
1—3.
1898.) No.
VH.
Kolozsvár.
(1898.)
8—12.
füzet,
4.
1—4, Nr.
Part.
és
VUI.
II.
(1899.)
12.
1—4.
(1899.)
—
füzetek.
A mi
fürdink.
1—4.
14. Értesít. Erdélyi
(1897.) n.
I.
XXXVII.
köt. (1898.)
(1898.)
1—9. —
9—12. XXXVII.
(1899)
I.
1—3.
füzetei.
Muz. Egyl. Orvos-Természettudom. szakosztályából
ésin.
U. Term.
XIX.
szak.
t.
köt.
füzet.
Organ des Naturwissensch. Vereins des Begierungsbezirkes Frankfurt.
15.
Helios.
16.
Jahrbuch des Naturhistorischen Landes-Museums von Kärnten.
XXV.
Heft
(45. u.
iti.
Jahrgang).
1899. Klagenfurt. 17. 1
8.
19.
Jahrbuch des Siebe nbürgischeti Karpathenvereins. XVIII. Jahrg.
(1898.)
X. Jahresbencht des Vereins für Naturwissenschaft zu Braunschweig. Jahresbericht der Naturforschenden Gesellsch.
Chur. 1898. 20. Jahresbericlit
— Beilage
:
Graubündens. Neue Folge. XLI. Bd. (IS97— 1898.)
Die Fische des Kantons &i-aubünden. Chur. 1898.
und Abhandlungen
des
Naturwissenschaftlichen Vereins
in
Magdebuig.
(1896
1898.) 1898. 21.
Journal of the Asietic Sociely of Bengal. Vol.
22. Kisérletügyi
Közlemények. Budapest.
23. Leopoldina.
XXXW.
Nr.
9—12.
és
I.
LXVH.
köt. (1898)
XXXV.
24.
Memoirs of the Australian Museum, Sydney. Nr.
25.
Memorie. (Mus. Civico di Storia Naturali
di
ans ,ln„
(
hir.Inn.l,-.
II,
Nr.
és II. köt.
1,
2.
and Part.
1. ftìz.
No.
III.
1.
(1898.).
(1899.)
3.
2.
Milano
etc.)
26. Mittheilungen des X<,fiir,rissr„s,ì„ifaichen Vereines 27. Mittheilu7igen
Part.
4—8.
(1899.) 1-
zu Troppau. Nr.
Neue Folge. Bd. VHI. Altenburg,
No.
8. (1898.),
9.
(1899.)
S.-A. (1898.).
28. Mittheilungen des Sntnririssenschaftiichen Vereines für Steiei-mark. {Gr&z.)
A
Journal of Zoology in connection with the Tring Museum. Vol. V- VI. Nr.
29.
Novitates Zoologicae.
30.
North American Fauna. (U.
S.
Department
of Agriculture)
31.
Ornithologisches Jahrbuch. Hallein. IX. .Jahrg. Heft
32.
Orniti lologische Monatsschrift.
Proceedings of
tlie
13. (1897.)
5—6. X. 1—2.
Gera (Eeuss) XXIII. Jahrg. Nr.
33. Ornithologische Monatsberichte. 34.
Washington. Nr.
9— 12
;
XXIV. Jahrg.
Berhn. VI. Jahrg. Nr. 10—12; VII. Jahrg. Nr.
American Academy nf Arts und
Sciences. Boston. Vol.
1
—
XXXV.
Nr.
1—4.
4.
1-
10.
1.
125 Pvoceeiì'mya of the Uiiilod Statcf: National
Mmeimi. Washington.
3Ü.
Recoydx of the AuxtraliuH Musmim. Vol.
Nr.
37.
Report of the Secretary of Agriculture 1898. Washington.
35.
Wien. Jahrg. XXI.
Schiralhe.
39.
Skrifter, Det kongelige
40.
Smithsonian Miscellanious Collections.
41.
Smithsonian Report. Washington. Socieiatum. Litterae. Frankfurt. Jahrg.
43.
A
44.
Természete, zi
P.u.1n]ifst. 11. köt.
l-iKrirk.
3—8.
XL
(I8'.I7.)
füz. (1898.).
Kmlömj. XXX.
köt. (1898.)
Termpszettiul,<,„á,i,ji
46.
Természettud. Közlönyhöz Pótfüzetek.
47.
The Auk. New-York. Vol. XV.
48.
Tidskrift for Jägere odi Fí^kare. Helsingfors.
49.
Vadászlap. Budapest. XIX. (1898.) 30—36.
u.
Nr.
I
Vol.
:
Nr.
7—12;
— 9—
XL VII.
1—4-.
III.
Jahrg. XII. (1S98.) 1—4.
IG. (1899.)
XLVUI.
(1898). Nr. 4.
350—352; XXXI. köt. XLIX. (1899.)
— Vol. XVI. Argang V.
sz.
(Is99.) 3.5.3—3.50. füzet.
(1898.)
XX.
1—1.
(1899.).
(1897.) Haft
(1899.)
1
—
fi.
12. sz.
Mittheilungen de Siebenbürgischen Vereins
(Jahrg. 1897.)
—
f.
XXXW, XXXVI.
Naturwissenschaften zu Heriuann-
1898.
Yearbook of the United States Departement of Agriculture.
53. Zeitschrift für Ornithologie
XXm. 54. Revista 55.
II.
Verhandlungen des Naturforscfienden Vereines in Bünn. Bd. VI. XXII,
Verhandlungen stadt.
52.
Vol.
Budapest. XXI. (1898.) évf. 1—2. füz.
45.
51.
;
Norske Videnskahov Selskahs. Throndjem.
42.
50.
fi
(ISO?.) Nr. 4.
38.
Természet.
I.
N. 1134.
Nr.
1—4.
und
praktische Geflügelzucht. Stettin. Jahrg. XXII. Nr. 10
—
S. -Paulo. Vol.
Diagramme der magnetischen und
DI. 1898.
meteorologisclien
BeohailUnngen zu Klagenfurt. (Witterungs-
Jahr 1898.) 1899.
ERRATA. Az «Aquila» V. 7.
lm
— 12; Jahrg.
(1899.).
do Museu Paulixta.
(1898.) kötetében pg. 307. felülrl a 7. fajnál
Charadrius
plu.vialis helyett 7. Aegialites hiaticula
V. (1898) .Jahrgange der «Aquila, pg. 307. bei der statt 7. ('.haradriits pluvialis
1.
7.
:
olvasandó.
Art
soll
:
Aegialites hiaticula stehen.
Die Ungarische Ornithologische Centrale Fachwerke, besonders welche über den Vogelzug handeln, folgende ornitholoff ische Arbeiten :
nfferírt c/egen ornitliologische
—
solange der Vorrath langt
1
Madarász, Dr.
Herman,
0.,
Vastiigh,
G. v.:
Chernél, St.
J. v.,
Stand der Kentniss des Vogelzuges. Budapest.
v.,
í^etényi. Dei-
1891. IV.
Begründer der wissemrhafüichen Ornithologie Í199—Í855. Ein Lebensbild. in Ungarn. Budapest. 1891. (Mit einer lithographirten und
Herman,
rov
S.
J^.
3.
1891.muslrirt.Vin. 1—197 S. Magyarázó Madarász, Gy. dr.
J.
:
a
über den
i.
p.
1
Madarász, Dr.
J. II.
.5.
Blasius, Dr. R.
:
1—5
— 124-8.
8.
Sharpé,
Bowdler R.
attempts
to
Sclater,
1—45 9.
:
1— U8 A
birds.
classify
VUE.
Lutley:
Philip of
birds.
Alfred
:
Fossil
Birds
from
the
forthcoming «Dictionary of Birds». Budapest. 1891. IV. p. 10.
11.
1
—
Furbinger, M. TV.
.
VUE.
S.
Newton,
1—48
:
S.
R.
:
Bericht
internationale
1—10
über
S.
das
perma-
ornithologische Comité
ähnhehe Einrichtungen in einzelnen Ländern. Wien. 1891. (Sonderabdruck aus «Ornis» .lahrgang 1891.) VIE. 1—15 S. Fjelentés, Hauptbericht, Compte Rendu.
.
I.
Th. Budapest. 1s92. IV.
II.
Th. Budapest. 1892. IV.
Herman,
0.
:
1—227 1—238
A madárvoniás
országban 1891-ig.
S.
S.
elemei Magyar-
— Die Elemente des Vogel-
zuges in Ungarn bis 1891. Mit einer Ueber-
15.
Anatomie der Vögel. Budapest.
sichtskarte, vier Detailkarten
Budapest. 1895. TX.
S.
Palmen, Prof. Dr.
1—2
:
und
Budapest.
1891.
1891.
:
Comités. Budapest. 1891. IV.
recent
The geographical
Budapest.
B.
Blasius, Dr.
,
S.
of
IV.
Entwurf zu einem Organisationsplan des permanenten internat, ornith.
nente
review
1891.
Entwurf von Regeln für
:
Comités. Budapest. 1891. IV.
Meyer, A.
1— 90S.
distribution
ungarische
Entwurf der Statuten des permanenten internationalen omithologischen
Die Vogelsammlung des bosniscb-
niustrirt. Biidapest. 1891.
1891.
S.
das
S.
Blasius, Dr. R.
VIII.
bercegoviniscben Landesmuseums in Sarajevo,
7.
TV.
S.
1—14
IV.
S. :
Referat
die zoologische Nomenclatur. Budapest.
—
1-56
1—17
Bericht an
Reichenow, Dr. A.
Lovassy, S. dr.: Az ornitliologiai kiállítás magyarországi tojás- és fészekgyiijteményének Catalog der ungariscben Eierkatalógusa.
Reiser, 0.
:
Comité für den TL. Congress in Budapest. Budapest,
ErUmtenmgen zu der v. internat, omithologischen
und Nestersammlung. Budapest. 1891. 6.
:
1891.
den internationalen
:
Congresses zu Budapest veranstalteten Ausstellung der Ungaiischen Vogelfauna. Budapest. 1
— ISS.
Wangelin
Budapest.
Vögel. Budapest. 1891. IV^
— 114S.
Vm.
J. v.
internat, omithologischen
aus Aulass des
Illustrirt.
und
Vogelschutz.
Máday, I. Referat über Schutz der, für die Bodenkultur nützlichen
második
nemzetközi ornitliologiai congressus alkalmával Budapesten rendezett magyarországi madarak kiállításához. Budapest. Illustrirt.
Vm.
die ersten Ankunftszeiten
Ueber
Liebe, Dr. Th.,
1
:
:
1— 42S.
—
Frivaldszky,
— 1.3S.
der Zugvögel in Ungarn (Frühjahrs-Zug.) IV.
1 137 S. Aves Hungáriáé. Budapest.
einer Farbendrucktafel.) Vi. 2.
1
0.
J.
A.:
Referat
über den
1—212
und vier Tabellen. S.
Függelék az «Aquila^ VI.
füzetéhez.
k. 1. 2.
ORNITHOLOGUSOK GYLÉSE 1899. szeptemher 25—29.
el azóta,
hogy a Magyar
«Aquila" (Ed. VI. Heft
1. 2.)
IN SARAJEVO.
Im
Ornithologiai Központ Budapesten életre kelt.-
d.
ORNITHOLOGISCHE VERSAMMLUNG
itapjiín
SARAJEYÓBAN. Derék lusztrum múlt
Appendix zu
Jahre 1899 vom 25—29. Septeviher.
Ein gut Lustrum
is
verstrichen, seitdem die
Ungarische Ornithologische Centrale in Buda-
Leben gerufen wurde. Das Zustandekommen dieser
pest ins
Az
intézet keletkezése karöltve folyóiratával,
«Aquila» -val, melynek
az
hatodik évfolyama
mit der Zeitschrift
Anstalt, vereint
«Aquila», deren sechster
éppen indulóban van, egészen természetesen magával hozta azt, hogy az osztrák bizottság, mely a madármegíigyelési állomásokat egykoron
Jahrgang soeben beginnt, hatte die natürliche
mkö-
dését újból megkezdette
Wien, seine Thätigkeit wieder aufnahm und durch Hinzuthun der Verwaltung von Bosnien
Herczegovina
und Herzegovina auch
Bécs székhelylyel
fejlesztette, föléledt és
s hogy a Bosznia és intéz kormányzat is a
ügj'eit
madárvonulás megfigyelését szervezte. Az összefügg terület összessége, a melyet ilymódon megfigyel hálózatok borítanak, az északi szélesség 42^' 6'-tól az
.51° lO'-ig terjed,
Folge, dass auch das Comité für ornithologische
Beobachtungen
in Oesterreich, mit
dem
Sitze
dort die Beobachtung
des Vogelzuges eingeleitet wurde.
zusammenhängende
Der
Ländercomplex,
welcher auf diese Weise durch Beobachtungsnetze bedeckt wird, erstreckt sich vom 42° IG'
van tengerpartja, havasvidéke,
alföldje minden vannak tóságai, folyórendszerei, szóval mindazon feltételei, a melyek-
bis 51 °10' n. B.,
átmenettel egyetemben
Tiefebene, nebst allen nur denkbaren Übergän-
tl a gazdag Ornis
alle
és
;
életének változatossága
gen Binnengewässer, Flussysteme, kurz gesagt ;
Bedingungen für eine reiche Ornis und
wechselvolle Entwickelung ihres Lebens.
függ.
Der Complex
E
hat Küstengebiet, Hochgebirge,
területegység
tehát a madárvonulás meg-
figyelésére kiválóan alkalmas s a reáfordított
fáradság
b eredménynyel kecsegtet.
ist
also für die
und
die
hierauf verwendete
azonban függ,
javára szolgáló igazi eredmény
verspricht
schaft
erspriessliches
ein, für die
Wissen-
hängt
jedoch
Resultat
módszertl
wesentlich von der einheitlichen Methode ab,
területre megállapítandó
welche für den ganzen Complex festgestellt und
lényegesen az
mely az egész
Mühe
reichen Lohn.
Die Hauptbedingung für
A tudomány
Beobachtung des
Zuges der Vögel ausnehmend günstig gestaltet
egységes
és szigorúan alkalmazandó.
streng angewendet werden muss.
Ennek a szilárd meggyzdésnek, mely legfképpen az «Aquila» folyóirat madárvonulási
lich aus
Dieser festen Überzeugung, welche hauptsäch-
feldolgozásaiból fakadt, közvetlen folyománya
hogy az emhhárom megfigyelési hálózat a folyó évben
annak a szükségnek tett
érzete volt,
még
pedig úgy az ügy érdekében, mint arra való tekintetbl is, hogy majdan a összejöjjön,
Ill-dik
nemzetközi
tárgyalásai
gálhasson.
számára
entsprang auch die Notwendigkeit einer Zusamdrei Beobach-
menkunft der obenangeführten tungsnetze im laufenden Jahre, esse
u. z.
im
Inter-
der Sache, aber auch mit Rücksicht auf
Congresszus
den IH-ten internat, ornithologischen Congress in letzterer Hinsicht zu dem Zwecke, um dort
anyaggal szol-
ein geklärtes Substrat für die einschlägige Bera-
ornithologiai tisztázott
den Bearbeitungen des Vogelzuges in
der Zeitschrift «Aquila» ihren Ursprung nahm,
;
tung beizusteuern.
Az alólirottak tehát abban egyeztek meg, hogy megteszik a szükséges lépéseket, hogy egy összejövetel lehetvé váljék s minthogy több oldalról az a kívánság merült föl, hogy az ornithologusoknak valamely összejövetele a Balkán i'élsziget valamely pontján tartassék meg, lépések történtek, hogy a három megfigyel hálózat
összejövetele Bosznia és Herczegovina fváro-
Sarajevoban legyen megtartható,
sában,
2)edig azért,
még
múzeum
mert az ottani országos
Balkánornis hiteles helyévé fejldött
s
a
ezentúl
úgy aviphaenologiai, mint ornithologiai
e terület
Es einigten sich daher die Gefertigten dahin. unternehmen, um eine Zusammenkunft zu ermöglichen und da von vielen Seiten Schritte zu
Wunsch ausgesprochen wurde,
der
wurden
— 29.
napjára tervezett gylés
men
elzékenységet
és segítséget felajánlotta s azt is kifejezte,
hogy
a gylést illet felvilágosításokat az országos
múzeum
Sarajevoban legkészségesebben meg-
adni hajlandó,
gylés adminisztratív
a
része
ennélfogva Sarajevoban összpontosítható.
Ez a legnagyobb hálára érdemes elhatározás tette, hogy úgy a tudományos, valamint az egyebekre vonatkozó programm meg-
lehetvé
állapíttassék.
Az elbbire nézve, amennyiben a
faunisztikai
és aviphaenologiai részre vonatkozik, természete-
háhízat intézi vannak kö-
sen a megfigyel
Ez a rész lényegesen a következket magában 1. A Magyar Ornithologiai Központ
foglalja
:
vonulási térképeit, táblázatait
azokhoz tartozó eladásokról
Gondoskodik
oly
s
kiállítja
gondoskodik az
Hauptstadt von llosnien und
mely a
dortige dilis»
madártani megfigj^el állomások osztrák
bizottsága kiállítja vonulási térképeit és gondos-
kodik a megfelel eladásokról.
A boszniai és herczegovinai múzeum részérl várható a) A megfigyelési terület térképe
országos
vonatkozó eladás
A Balkán
s
az erre
vom höchsten
Interesse
ist.
—
menen Versammlung die weitgehendsten Zudes Entgegenkommens and der Beihilfe gemacht und es ferner (iiiKgcspruehen hat, dass alle Anfragen und hiformalionen durch das Landesmuseum in Sarajevo
sirheningeu
bereitwilligst erledigt
nistrative
werden, mithin der admi-
Teil in Sarajevo concentrirl iverden
darf.
Diese höchst dankenswerte Entschliessung machte es möglich, sowohl das wissenschaftliche als auch das sonstige Programm festzustellen. Für das erstere haben in erster Reihe die Lei-
ornisára vonatkozó referatima
Azonban
elvileg
ezeken kívül
más
licherweise soweit es sieh
um
den faunistischeu
und aviphœnologischen Teil handelt. Dasselbe enthält im Wesentlichen folgendes 1.
Die Ung. Ornith. Centrale
s
:
stellt bei:
und Tabellen, sammt dazu
gehörigen Vorträgen. b) Referat, als Substrat zur Feststellung der
Beobachtung und
der
Bearbeitung des Vogelzuges. 2.
Das Comité für
ornithol.
Beobachtungs:
a) Zugskarten nebst Vorträgen.
Seitens des bosnisch-herzegovinischen Lan-
desmuseums kann gewärtiget werden
:
a) Zugskarte des Gebietes nebst Vortrag
;
b) Referat
;
über den Stand der Balkanornis,
nebst daran geknüpfter Ausstellung.
az ehhez tartozó kiállítás.
is
und
für die Balkanornis entwickelt hat
Die an raassgebendester Stelle unternommenen Schritte führten zu einem vollkommen günstigen Eesultate, indem die bosnisch-herzegovinüche Landesverwaltung der für deii 95 W-teii September Ì899 in Ausisicht genom-
3.
:
sok
Herzegovina, zu
auch aus
stationen in Osterreich stellt bei
4.
b)
u. z.
einheitlichen Methode
szerének megállapítására alapot szolgáltat.
A
Zummmen-
dem Grunde, weil das Landesmuseum sich zum «locus credi-
gewinnen
a) Zugskarten
is.
referátumról,
megfigyelések és a feldolgozás egységes mód-
3.
für die
tungen der Beobachtungsnetze zu sorgen, natür-
telezve.
2.
um
Schritte getlian,
kuiifliler drei Beohitchlinufi^iietze Sarajevo, die
nologisch
legelkelbb, dönt helyen történt lépések tökéletes eredményhez vezettek, a mennyiben a boszniai és herczegovinai kormányzat az 1899.
A
szeptember 25
Ver-
der Gebietscomplex ornithologisch und aviphä-
tekintetben a legkiválóbb érdekesség.
számára a legmesszebbre
eine
sammlung von Ornithologen an irgend einem Punkte der Balkanhalbinsel zu veranstalten,
hogy
Principiell wird jedoch ausgesprochen, dass
tárgyakra vonatkozó eladá-
ausser diesen Materien aucìì andere ornilliolo-
az
is
határoztatott,
elfogadtatnak, hogy tehát a
három meg-
gisciic
Vorträge
freiid.igxl
zugelassen werden.
120 ligyolö
hálózat
tényczöinrk
kívül
i'g.vi'temúu
külföld összes ornitbülogiisai, továbbá külöuösen pbienolügiával foglalkozó meteorológusai ezennel ünnepélyesen megbivassanak. 11
Ftmclioiiäre (1er drei BeobachtuiKjmielze auch die Gesammlheit der Ornühologen und der auch (/íí.s.s
iimxcf
soriiil
(1er
Cxeaammllie'd der
Phänologie pflegenden Meteorologen mit der Versicherung grössten Zuvorkomme m hiernií feierlichst eingeladen wird.
A Programm a következ
[-S
többi
része
nagy vonásokban
Das Programm der Veranstaltungen grossen Zügen das folgende
:
IS0!K szc])lcmbcr "jn-dikcii.
ii((p,
Déleltt 10 óra
:iO p.
a vendégek fogadtatása
l-ler Tag.
dm
'25.
ist
in
:
September
I89í).
Vormittag 10 Uhr 30 M. Empfang und Be-
grüssung der Gäste in Sarajevo. Einquartierung
a sarajevói pályaudvaron. Elszállásolás.
wird besorgt.
Délután összejövetel a múzeumban, a
mkö-
désnek a következ napokra való meghatározása
;
azután a város megtekintése. Este társas
mény
Balkánállamok
és a
és
Museum,
im
Einteilung
die
der folgenden Tage. Kundgang durch die Stadt.
Il-ter Tag, 26. September.
nap, 1809. szeptember W-dilian.
Déleltt összejövetel a múzeumban, a gyjtekiállításának megtekintése
Zusammenkunft
Besprechung für
Abends Souper im Vereinshause.
vacsora az «Egyesületi ház »-ban.
tl-dil.
Nachmittag zwanglose
Ornisa
specziális
tanulmányozása.
Vormittags 9 Uhr Versammlung im Museum, der
Besichtigung
Sammlung
und
speciellen
ornithologischen Ausstellung der Balkanländer.
Délután 3 órakor gyülekezés a kormányzósági
Nachmittag 3 Uhr im Eegierungspalais Be-
kezdete az eladásoknak és a meg-
ginn der Beratungen, Vortrag der Pieferate der
palotában
s
figyel hálózatok referátumainak.
drei Beobachtungsnetze.
lll-dili nap, 180!). szcpternlier '/7-dikén.
Déleltt az eladások folytatása.
lll-ler Tag,
September.
'27.
Fortsetzung
Vormittag
der
Beratungen.
Vorträge.
Délután kirándulás Ilidzére a Boszna forrá-
Nachmittag Ausflug nach Ilidze und zu den Bosnaquellen. Nachtmal.
saihoz. Vacsora.
IV-dik nap, 1800. szeptember 'J8-dikán. Béggel 6
és 7 óra között kirándulás
vácz-vizeséshez
s
a Suko-
a szakállas saskesely fészké-
hez. Ebéd.
IV-ler Tag,
Früh Gfalle
mit
7
'28.
September.
Uhr Ausflug zum Sukavac-Wasser-
Brutplatz
des
Gypaetos barbatus.
Mittagessen.
V-dik nap, 1899. szeptember W-ikén. Déleltt a gylés bezárása.
Délben a Herczegovinába kirándulók
eluta-
V-ter Tag,
'29.
September.
Vormittag Schluss der Versammlung. Mittags Abreise der Ausflügler nach der Herzegovina.
zása.
Délután a többi vendég elutazása.
Nachmittags
Abreise
der
übrigen
Teil-
nehmer.
A meghívók
szétküldése idejekorán történik
meg.
A jelentkezések nek határnapja Aquila. VI.
Die
Versendung
der
Einladungen
erfolgt
rechtzeitig.
és az
eladások bejelentésé-
Die
Anmeldung
der
Teilnahme
und der
Vorträge hat bis 17
130
iSfHI. (iiKjiiszlns
ir>.
ir>-lL',i
;
ist besonders anzumelden. Sämmtliche Anmeldungen sind zu richten
a követ-
zegovina
Landes-
an das bosnisch-herzegovinische Landesmuseum
:
An
das
bosnisch
-
herzegovinische
IS!)!)
Die Teilnahme an der Excursion in die Her-
vesz-e a herczegovinai kirándulásban ?
A bejelentések és kérdezsködések kez czím alatt történnek
Annasi
zu erfolgen.
külön megjegyzend, vájjon a jelentkez reszt
muséum Sarajevo Sarajevo.
ìiosu'wu.
Bosnien.
Die Gefertigten sind bereit, auf speciell wissen-
kérdésre
Anfragen
schaftliche
tudományos részt illet minden készségesen megadják a felvilágo-
Alulírottak a
jede
Auskunft
zu
er-
teilen.
sítást.
Wien, Hofmuseum, Burgring 7
Budapest, 1899. május. Nemzeti Múzeum. Bécs, ISDÍ). máj. üdvari
HermaD
Budapest, National-Museum
Múzeum, Burgring
im Mai 1899.
7.
Otto
Herman
Dr.
Ludwig Lorenz
v.
Liburnau
Liburoau-Lórencz Lajos dr.
Ottó
Obm^nin für Orni station(
a Wiigyar Ornitliolugii
pont
t.
fnöke.
Magyar részrl a bizottságot alkotják a következk
:
—
Seitens Ungarns wird das Comité durch
folgende gebildet:
Magyar Ornithologiai Központ — Ungarische Ornithologische Centrale :
Hegj'foky Kabos. 'Ilizcl.—An,li;rhrsl>rn
I.UiiUilnl,,
—
lie.
Szalay Imre.
Herman Ottó fnök. Pungur Gyula szolgálattételre beosztott tanár. Schenk Jakab, egyetemi bölcsészettaui hallgató,
szerint
egy éves
Echt Adolf.
Hans
v.
Berlepsch.
Büttikoffer
rendkívüli asszisztens.
Szalay L. Elemér, orvostanhallgató, rendkívüli Dr.
v.
Blasius Piudolf dr.
önkéntes Sopronban,
Krammer Nándor már,
(Békés-Csabán) kül
— Ausländische.
Bachofen Gr.
Uhlig Csörgei Titusz, bölcsészettanhallgató, ez
id
Túrkeve.
-
Budapest.
Külföldiek.
asszisztens.
—
— Wien. — Cassel.
Braunschweig.
Eotterdam.
J.
W. Eagle Clarke. — Edinburg. CoUet Robert. — Christiania. Cordeaux M. John. — Great Cotes. — Genf. Fatio Viktor — Leyden. Finsch Otto — Jena. Fürbringer Max Enr. Hyllier. — Florenz. D'Hamonville Louis. — Manonville. — Gera. Dr. Hennicke — Greifswald. Homeyer — Menzbier M. A. Moscou. MiddendorÉf E. — Hellenorm. Milne-Edwards A. — Paris. di-.
mimkatárs.
dr.
di-.
y.
Tiszlrlrll,rli- l<,<jol..
Belföldiek.
-
Ehrnnnihjlinl,
— Inländische.
Giglioli
I
I
C.
— Budapest. — Budapest. Festetics Andor Csáky Albin
gr.
I
Al.
'
gr.
Forgách Károly
gr.
—
Ghymes.
— Budapest. Csató János. — Nagy-Enyed.
Bed
Albert.
I
:
Newton
Alfred.
—
Cambridge.
131
W.
Ogilvie Grant
London.
R.
Lc'verkühn P.
— Paris. — Prag.
dr.
—
Oustalet Emil dr.
Lorenz L.
Palacky Jos.
Martorelli Giacinto.
Palmen
I.
di-.
— Helsingfors. — München.
A.
Parrot C. dr.
— Pitten. — Sarajevo. — Berlin. Euss Carl — Torino. Salvadori Thorn, — Berlin. Schaff E. Schalow Herman. — Berlin. Talszky Joseph. — Neutitschein. — Osten\-ieck. Thienemann di-.
—
— —
— Lüttich. — London. Tschusi Viktor zu Schmidhoffen. — Halkin. Wangelin, Jacobi von. — Merseburg. br.
Sharpé E. Bowdler
dr.
dr.
J.
Ulm-Erbach
Freiherrin
geb.
C»
Belföldiek.
— Graz. ^ Zólyom. — Brusina Spiridion. Zágráb. Buda Ádám — Eéa. György
—
— Selmeczbánya.
—
Hauer Béla. Kis-Harta. Zuberecz. Kocyan Antal.
— — Cs.-Somorja. — Keszthely. — Budapest. Medreczky István. — Ungvár. Pfennigberger József. — Béllye. Szikla Gábor. — Budapest. Szüts Béla. — Tavarna. Vadas Jen. — Selmeczbánya. Vastagb Géza. — Budapest.
Kunszt Károly. Lovassy Sándor Madarász Gyula
Wachenhusen
di-.
di-.
Antal.
Külföldiek.
— Castelnuovo. — Ausländische.
Blasius Wilhelm dr.
Hartert Ernst.
Braunschweig.
— -Petersburg. — Tring. — Leipzig.
Büchner Eugen.
—
Schönstadt.
Koenig-Warthausen E. haus.
Szlá\'y
di-.
br.
—
Schloss Wart-
Bihar-Illj-e.
br.
St.
Jacobi Arnold di\
Kleinschmidt Otto.
— Magyar-Óvár. — Horka. — Kolozsvár. Feilitzsch Arthur — Kupinovo. Havlicek Kailina Károly. — Gödöll. Kenessey László. — Pettend. Kiss Lajos. — Debreczen. Kócsy János. — Kolozsvár. Kosztka László. — Izsák. - Budapest. Lendl Adolf Linder Károly. — Kolozsvár. Menestorfer Gusztáv. — Temes-Kubin. Meszleny Benedek. — Velencze. Mjazovszky Károly. — Kolozsvár. Eónay Antal. — Ungvár. Schuch Mihály. — Új-Besseny. Stettner Marko. — Fels-Löv. Szabó Adolf. — Mármaros-Sziget. Szigeti Eezs. — Szombathely. Sziklay Ede. — Jánok. Szilvássy László. — Meleghegy. Kornél. — Újvidék. Tarján Tibor. — Kolozsvár. Tilsch Károly. — Nádasd. — Nagyvárad. Tóth Mihály Tuzson János. — Selmeczbánya. — Wildburg Aladár dr. -
— Szepes-Béla.
•
Gretzmacher Gyula.
Inländische.
br.
C. G.
di-.
—
— Lippa.
József.
Kszeg.
Erti Gusztáv.
Greisiger Mihály
Barlay Károly.
Dusza Károly.
— Poklisa. — Liptó-Ujvár. Fászl István. — Sopron. Földes János. — Lippa. Gyulai Gaál Gaston — Császta. Danford M.
Ordcnllklu
Bikkessy Guido.
di-.
Boroskay János.
Chernél István.
Sieboh
niillcrriHÌr
— Inländische.
Belföldiek.
v.
Ulm. ilrs iiir(i/Í!ii/,'II:.
-
3. Li'i'dczö hKjuI..
Wien.
Eeiser Othmai-.
Eidgway Eobert. Washington. Hon. Eotschild Walter L. — Tring. Saunders Howard. London. Sclater Lutley Ph. London. Selys-Longcham]}«
dr. - -
— Milano.
Pallisch Carl.
— Berlin.
Pieicbenow A. dr.
Sofia.
Liburnau
v.
Külföldiek.
— Ausländische.
— — Berlin. Harms Michael. — Samhof. Schaffer Alexander. — Mariahot.
Br.
Hans
v.
Berlepsch.
Haase Oscar.
Cassel.
132 5. ()i>l:n>lrs
I
uilósilr',!:.
lùriivìlliiir
BrnlHirhIn: Belföldiek.
Cerva Frigyes.
Inländische.
Decs.
Bozsolik -berencz.
— Sziget-Csép. — Szaporeza.
Csikesz Sándor.
Dörner István. Erdelyán Péter.
Bocsár.
— Homolicz.
Gesztes Lajos. — Fels-Tárkány. Hesz János. — Holies. Honéczy Ödön. — Újvásár. — Baja. Horváth .Jeromos Hosszufalussy Andor. — Borsod-Nyék. Kalmár Lajos. — Csongrád-Csany. Kemptner Ern. — Simontornya. - Zomba. Láng Frigyes Lészai Ferencz. — Magyar-Gorbó. dr.
dr.
Majláth József
Perbcnyik.
gr.
— Losoncz. Mohács István. — Czibakháza. Neupauer István. -— Viszoka. Povázsai Máté. — Békés-Csaba. Béla. — Duna-Mocs. Malesevics Emil.
Piédli
—
Nagy-Jeszenicz. Eósa Lajos. Budapest. Sárkány János.
—
Teleki
Jen
gr.
Teleki Pál gr.
Tóth Ede.
— Budapest.
— Budapest.
— Balatonfö-Kajár. — —
Sárköz-Újlak. Varga Lajos. Maros-Yécs. Wokrzal Tódor.
Külföldiek.
Dr. Cario líichard.
Ezehak Emil.
—
Ausländische.
— Göttingen.
— Troppau.
