29s
Ornithologiai megfigyelések Haslev
Ornithologische Beobachtungen
területén, Dániában.
aus Haslev, Dänemark. Von
HKIIMS O.-tól.
II. Bericht.•
II. k ö z l e m é n y . *
Tavaszi v o n u l á s
Turdus
pilaris.
J a n . 5. nagy
1901.
csapat, —
iliaeus.
Febr.
Frühjahrszug
Corrus vonul
grosse Schaar. Mart. 1. utolsó — letzte. Turdus
17. utolsók — die
Letzten. cristutu.
3.
a
tengeren,
A p r . 1. E g é s z délelőtt sok
- A'. — Den ganzen Vormittag zitdien
viele -*-JV. Milvus
Febr.
1901.
eornix.
Motacilla
Buten lat/opus. Jan. 9. Fuligula
HELMS.
O.
alba. A p r . 3. regulis. A p r . 7. ->• N.
Fuligula
ferina.
Haslevtől 3 mérföldnyire] A p r . 8. sok, M a i 3.
Podiceps
cristalus.
h á r o m p á r ; nem fészkel itt,
Oidemia
fusca. Apr. 8. este sok vonul át,
Febr. 3. am Meere, 3 Meilen
von Haslev.
A p r . 8. A p r . 8.
alacsonyan j á r n a k . A p r . 9. n é h á n y , A p r . 12.
A p r . 8. v i e l e ; M a i 3. drei P a a r ; b r ü t e t hier
n é h á n y csapat
nicht.
sok átvonuló. A p r . 19. n e h á n v alacsonyan át
Clangulu
glaueion.
Febr. 3.
csapatok
glaciális.
Febr.
néhány
átvonul. A p r . 18.
vonul. A p r . 21. e g y e s e k . A p r . 22. é s 23. n é h á n y ;
Sehaaren.
Mai 1. n é h á n y — az utolsók. Valamennyi este
Hareldu
3.
—•
einige.
vonult -*• N. A p r . 8. am Abend viele niedrig ü b e r h i n z i e h e n d .
Mergus
merganscr.
F e b r . 3. sok — viele.
Corvus frugilegus.
Febr. 10. nagy csapatok
— grosse Schaaren. Fringilla
montifringilla.
Febr.
17. óriási
20. nagy cspatok. Mart. 9. erős vonulás, s o k ezer --XE.
Apr. 9. einige, A p r . 12. einige Schaaren nied rig ü b e r h i n . A p r . 18. viele Überhin. A p r . 19. einige niedrig ü b e r h i n . A p r . 2 1 . einige. Apr. 22.
csapatok F r i n g i l l a coelebs t á r s a s á g á b a n . Febr. Mart 19. nagy
csapat
Fringilla
coelebs t á r s a s á g á b a n . A p r . 8. l e g a l á b b 10.000 drb.
alacsonyan
t ö b b n y i r e cf d\
A p r . 19.
utolsók
nagy
csapatban.
und 23. einige. M a i 1. einige — die Letzten. S ä m m t l i c h e Abends ü b e r h i n ~* X. Dandalus
rubecula.
Saxieola
A p r . 10.
oenanthe. A p r . 12.
Numenius
arquatus.
A p r . 15. este 11'' nagy
csapat átvonuló. A p r . 20. este csapat
-+É.
1
— A p r . 15. Abends I I ' grosse Schaar ü b e r h i n .
Febr. 17. Ungeheure Scharen zusammen mit
Apr. 20. Abends Schaar -> E.
F r i n g i l l a coelebs. F e b r . 26. grosse Schaaren. Mart, 9. starker Z u g , viele Tausende -*-NE. Mart. 19. grosse Schaar mit Fringilla coelebs zusammen. A p r . 8. mindestens 10,000, meist
vulgaris.
Bombgcilla
F e b r . 22. első — erster.
garrula.
Febr. 24. 28. egy-egy
urrensis.
Vanellus crislatus.
A p r . 16. -*-N A p r . 17.
Hurelda
glaciális.
A p r . 18, 2 1 , 22. este
á t v o n u l o k . — Abends D u r c h z ü g l e r . Hirundo
rustica.
Ilndgles
flavns.
A p r . 24. A p r . 29.
tmellitus.
F e b r . 28. é n e k e l — singt.
Sylvia
Mart, 8. 12 drb — 12 St,
Muscicapa
atricapilla.
I'rulineolu
rubelra.
Haematopus ústralegus. Buteo vulgaris.
haliaetus.
I'hglloseopus
drb — j e ein St. Alauda
Pandion
2 drb — 2 St.
Mart. 17.
Mart, 30. 1 drb. — 1 St.
currucu.
Anthus
M a i 1.
airboreus. M a i 3.
h'utieillu
jihoenicuru.
Turdus
Hirundo
riparia.
Hirundo
urbica.
uiusieus.
Mart. 31. n é h á n y énekel
A z elsőt lásd Der
.
.
erste in
.Aquila'
r
I X . p. 19...
Mai 2. Mai 2.
-N. — einige singen.
A p r . 30.
Mai 7.
.Mai 7. Mai 7.
200
Cypselusapus. Mai számban. - vollzählig. Luscinia
philomeia.
12.
Hypolais
Mai 20. teljes
Sylria
Ószi v o n u l á s 1901. — Sterna fiuviatitts. J u l . 18. n é h á n y - — e i n i g e . erislatas.
J u l . 2 5 . 30 drb — 3 0 St.
A u g . 11. Sept. 12. egy-egy csapat, — j e eine. hgpoleucus.
Oidemia fusca.
M a i 17.
H e r b s t z u g 1901. Hirundo
rustica.
September 5. reggel nagy
2 7 - é n ca, 100 drb 2 9 - é n
csapat.
Sept. 5. Morgens grosse Schaaren ; am 20. weniger. 24. noch weniger, am 27. ca. 100 St..
Schaar. Dec. I . n é h á n y — einige. Actitis
collgrio.
csapatok, 2 0 - á n kevesebb. 24-én ínég kevesebb,
J u l . 30. utolsók — die Letzten. Podiceps
M a i 15. M a i 15.
Lunius
M a i 13.
icterina.
liortensis.
am 3 0 . eine Schaar.
J u l . 25.
A u g . 8. este
néhány át
vonuló. — Abends einige ü b e r h i n . A u g . I i i . este n é h á n y — Abends einige. Sept. 2G.
Hirundo
urbica.
Sept. 24.
Falco subbuteo. Sept. 12. Fuliguln
erislatn.
Fuligula
ferina.
Sept. 12. Dec/.. 1. Sept. 12.
Turdus
musicus.
Cyselus
apus A u g . 27.
Anas penelope. Sept. 12.
Ciconia
ulba. A u g . 27.
Saxicola
oenanthe. Sept. 18.
Fulco tinnuncuhis. Sept. 18.
Gallinago
scolopacina.
Lanius
Motacilla
ulba. Sept. 30.
collgrio.
Ruticilla
Aug. IS.
phoenicura.
Sylvia
cinerea.
Buteo
vulgaris.
Sylvia
Sept. 20.
Sept. 26. 2 0 drb. k e r i n g .
Sept. 2 9 .
arvensis.
Sept 29.
Vanellus
-* S. 2 0 St. kreisend -> &
Lanius
Musciapa
Pyrrhula
grisola.
hortensis.
Aluuda
A u g . 18.
Sept. 5.
Sept. 2 0 .
eristatus. excubitor.
Sept. 29. N o v . 26.
rubicilla.
Decz. 15., 18.
Sturnus vulgaris. Sept.29.nagy csapatok; — grosse F l ü g e . Sept. 30. u t o l s ó k ; — die Letzten.
T a v a s z i v o n u l á s 1902. — F r ü h j a h r s z u g 1902.
Turdus pilaris. Jan. 4. csapat Aquila fulva. Jan. 10. Fuligula
— Flug
• S.
Bernicla
turqnata.
tengerparton
erntete. J a n . 12. n é h á n y — einige.
Sturnus
— einige in Paaren. M a i 25. 3 cf. 1 9 .
Vanellus
Jan. 12. Febr. 2 a tenger
parton — an der Meeresk küste. Falka
atra.
13. sok — viele. ferina.
J a n . 12.
Alauda
arvensis.
Januar
12. Febr. 12 k i s
é n e k e l — einige singen. frugüegus.
Lanius
excubitor.
Harelda
glaciális.
parton.
Mart, 4. -+ II'.
alba. Mart. 2 3 . rubecula. A p r . 5. fusco. A p r . 7. este sok alacsonyan
• N. M a i . 4. este sok átvonuló csapat. M a i . 7. csapat.
Apr. 7. Abends viele ü b e r h i n . ganz n i e d r i g ;
J a n . 16. Febr. 6.
wieder einige
F e b r . 2. 1 drb. a tenger
Mai
A p r . 26. é s 28. este
F e b r . 28.
j á r ó á t v o n u l ó ; A p r . 18., 26. é s M a i . 1. n é h á n y átvonuló
J a n . 13.
Febr. 6.
eristatus.
einereus.
Motacilla Oidemia
csapat — kleine Gesellschaft. Febr. 28. n é h á n y Corvus
vulgaris.
Dandalus
Fuligula
a
Corvus cornix. Mart. 3-+ NE Mart, 14 -*• E. Anser
J a n . 12. 6 drb. — St, A p r i l .
2. csapatok
Pyrrhulla rubicilla. Vehr. 3.
A p r i l . 13. sok — viele. A p r . 27. n é h á n y p á r
(langula glaucum.
Februar
— Gesellschaften an der K ü s t e .
sok átvonuló.
M a i . 1. rengeteg sok vonul alacsonyan -> N. Februar 2. 1 St. an der K ü s t e .
A p r . 26.
und 28. Abends viele ü b e r h i n . Mai. 1. Abends ü b e r a u s viele ganz niedrig - * N.
am 18. und 26. A p r i l und 1
• .Y. 4. Mai Abends viele Schaaren über
hin ; 7. M a i Abend ein F l u g ü b e r h i n . Huemutopus
ostralegus.
A p r . 7. este átvo
nuló csapat. — Abends eine Schaar ü b e r h i n . Ciconia 11. a
alba. A p r . 8. 1 drb. — 1 S t . A p r .
fészeknél —
am Neste. 38*
31 »i Turdus musicus. Mart. 2 0 . é n e k e l , — singt. járó átvonuló Sdxicóla
oenanthe.
A p r . 11.
Accentor
moduláris.
A p r . 11.
Podiceps griscigcna. Phyllopseustes
A p r . 13.
trochilus.
A p r . 20. é n e k e l —
phoenicura.
Pratineola
rubelra.
Muscicapa
luctuosa.
Sylria
j Mai 1. este tömegesen ] vonulnak. — Massen-
Numenvus arquatus
j
Sylvia
Apr. 22.
Z D
S
a n )
l
-
M
» ' Abends.
M a i 8.
curruca,
M a i 9.
flurus.
M a i 9.
Cypselus apus. Mai 24. M a i 28. Teljes szám
Apr. 25.
ban — vollzählig.
A p r . 26.
arquatus.
rustica.
Biulgtcs
Apr. 25.
atricapilla.
Kumenius
Siegen
Harelda glaciális Oidemia fusca Hirundo
singt. Ruticilla
csapatuk. — Schaaren
Abends ganz niedrig überfein.
Lanius
M a i . l . e s t e alacsonyan
collyrio.
M a i 2 8 . első — erster.
Ó s z i v o n u l á s 1902. — H e r b s t z u g 1902. Phyllopseustes Muscicapa
trochilus.
J u l . 28. Sept. 14.
grisola. J u l . 28. — A u g . 18.
Actitis hypolcucus.
J u l . 29. A u g . 3. A u g . 3 1 .
Sterna
J u l . 29. A u g . 2 3 .
/lurintilis.
Fuligula
cristata.
Totanus Vanellus
J u l . 29. — Nov. 30.
cristatus.
atricapilla,
Numcnius Astur
nisus. A u g . 24. — O k t . 17.
Sylvia
curruca, alpina.
Aluudu
arvensis.
Sept. 24. elsők — die
Dandalus
rubecula.
Scolopax
gallinago.
Anser
torquatus nagy
A u g . 2 5 . — Sept. 17.
Anas
boschas százával
Anas
crecca n é h á n y — einige.
alba. A u g . 30. — O k t . 7.
Marece penelope
hiaticula.
Mergus
Sept. 2.
phoenicura.
Oidemia
fusca.
Sept.
5 csapat;
Sept. (i.
Larus
ridibundus
sok ->• S. Sept. 24. utolsók.
Tringa
5. Schaar ü b e r h i n . Sept. 6. Schaar 13. 4 S t , - - I E . Sejit. 15. viele vulgaris.
excubitor.
csapatok, ca. 20000. O k t . 13. m á r kevesebb.
Turdus
viseivorus.
Okt.
Buteo lagopus.
Okt. 22.
k e v é s . O k t . 2 4 - é n ca. 100 drb N o v . 3. utolsó
Cygnus
Sept. 9. die ersten
ungeheuren
száz —
O k t . 8. N o v . 2 3 .
O k t . 9. O k t . 11.
O k t . 20.
musicus.
Clangala
Schaaren,
ca. 20000. Okt. 13. weniger. Okt. 17. noch in F l ü g e n von 5 0 St. O k t . 2 2 . wenig. O k t . 24. ca. 100. St. Nov. 3. die letzten 6 St. Pratineola
rubetra, oenanthe.
Charadrins Anthus
több
O k t . 24. 4 drb. — 4 St.
-+•8. D e c . 1. 2 drb. — 2 St, -* W.
6 darab.
Saxicola
O k t . 8.
montifringilla.
Lanius
csapatokban.
3 drb — 3 St.
12 drb — 12 St.
coelebs.
Fringilla
Sept. 9. az első óriási
17. m é g 50-es
igen s o k — sehr viel.
ostrnlcgus
alpina
Fringilla
30. d
mehrere Hundert.
-*• S. Sept. 24. die Letzten. Sturmis
mollissima.
marinus.
Haematopus
Sept.
n é h á n y — einige.
Laras
csapat ->- W. Sept. 13. 4 drb -> 11'. Sept. 15.
-> IE. Sept.
| zu Hunderten.
Senator.
Somuteria
Sept. 2. — 2 5 .
Szept. 4.
ndgaris.
Küste:
csapatokban —
A u g . 30.
Aegialites
Buteo
— an der
in grossen Schaaren.
Motacilla Ruticilla
Sept. 26. O k t . 1.
Okt. 5. a tengerparton:
Aug. 25.
fiavus.
Tringa
O k t . 19.
A u g . 3. — O k t . 12. A u g . 18.
phaeopus. A u g . 2 3 . ->• W. A u g . 28.
Budgtes
rustica.
modularis. D e c . 5.
Ersten. Dec 7. utolsók — die Letzten.
glottis. A u g . 3.
Sylvia
Hirundo Accentor
Sept. 16. Sept. 17.
pluvialis.
pratensis.
Sept. 13
Okt. 20.
glaueion.
Turdus
iliacus.
Fuligula
.ferina.
O k t . 2 5 — D e c . 7.
N o v . 5—6. N o v . 2 3 . ca 100 drb. (St.)
Nov. 2 6 . csapatok — Schaaren. D e c . 7. ca 400 drb »/ r é s z b e n dd 4
3
/
4
Theilen Mergus
— ca 4 0 0 St. zu
dd. ulbcllus. Nov. 23, 20.
301 Nov.
23. a tavakon
— Auf
ezrivel
den Seen
Anas
Vögel
boschas nagy
van a zu
madár.
Tausenden.
csapatok —
Nov. 30. a tengerparton: Fuligula
grosse
ferina
Fuligula
eristata
Clangala
albellus
Todiceps Podiceps Anser
n é h á n y — einige.
Pyrrhula
rubicilla.
Acunlhis
linuria
merganser
Laras
marinus
1 drb. (St.)
Turdus
jnlaris.
ca 50 drb. (St.)
Mergus
merganser.
X o v . 26. D e c . 7. X o v . 30.
3 drb. (St.)
1 drb. (St.)
LOTUS ridibundus
1 drb. (St.)
griseigena
n é h á n y kis t á r s a s á g o k
LOTUS canus n é h á n y — einige.
1 drb. (St.)
(einereus?)
n é h á n y — einige.
glaciális
Mergus
sok — viele.
eristatus
Küste:
b a n — einige in kleinen Gesellschaften.
ca 100 drb. (St.)
glaucion
Hergus
eristata
Hurelda
Schaaren. Fuligula
— an der
Anas boschas csapatokban — in Schaaren.
a tavakon, az
sok — viele.
D e c . 6, 7. c a 150 drb. (St.) D e c . 7.
egyik csapatban
rengeteg
sok
42 dd.
?9
é s c?c? k ü l ö n voltak. D e c . 7. einer
überaus
Schaar
sich getrennt.
viele auf den
42 cfcT.
?? und
Seen, in
dV
hielten
Az ekuádori havasok felé irányuló madárvonulásról.
Zum Vogelzuge auf die Hochgebirge von Ecuador.
RBISS W . nyomán közli FINSCH 0 .
Nach W . Rmss mitgetheilt von O. FINSCH.
A madárronulással foglalkozó megfigyelések
In der
Fülle von Beobachtungen ü b e r Wan
t ö m e g é b e n csak kevés oly följegyzést találunk,
derung und Z u g der
amely a füiji/ölei/es
nur wenige Aufzeichnungen, welche der merk
i r á n y b a n történő i d ő s z a k o s
Vögel finden sich
ihn-h
h e l y v á l t o z t a t á s nevezetes jelenségére is kiter
w ü r d i g e n Erscheinung eines periodischen Orts
jedne. Fontos tehát minden erre v o n a t k o z ó föl
wechsels in rerticaler Richtung gedenken. Jede
j e g y z é s még akkor
darauf
is.
ha
nem
szakember
től ered. — különösen fontos azonban a
mikor
egy
annyira
megbízható
akkor,
tudósítótól
való. mint a minő D r . Ri-ass. s olyan
vidékre
bezügliche
ornithologen,
ist
Notiz,
auch
daher
besonders aber,
von
eines
Nicht-
Interesse, ganz
wenn sie von
einem so zu
v e r l ä s s i g e n Berichterstatter wie D r . Rums her
vonatkozik, a melyen csak k e v é s t u d o m á n y o s a n
rührt,
képzett utazó j á r t , a mely t e h á t m é g manapság
wenigen wissenschaftlichen Reisenden besucht,
is m e g l e h e t ő s ismeretlen. A K o r d i l l e r á k n a k ez
noch
heute ziemlich unbekannt ist. Eine
an
a híres k u t a t ó j a igen vonzóan ír le egy ilyen
ziehende Schilderung desselben gibt uns
der
j e l e n s é g e t abból az u t a z á s á b ó l , * a melyet Rio-
b e r ü h m t e Cordillerenforscher in seiner Reise*
bambatól, a Chimborazo t a r t o m á n y s z é k h e l y é
von
től tett Mácas tahiig, a melyben (1051
Chimborazo. nach M á c a s , einem Dorfe
méter
dazu aus
einem Gebiete, das
Riobamba, der
Hauptstadt
nur
der
von
Provinz (1051
m a g a s s á g b a n a tentengerszin fölött) a jezsuita-
Meter ü b e r dem Meere), das,
misszió szigorú felügyelete alatt körüliéiül 300
Zucht der Jesuiten-Mission, von ca 300 Ojie-
unter
strenger
(juechua i n d i á n u s lakik. E közben a lehető leg
chiia-lndianerii
rosszabb utakon kell á t m e n n i a rettegetett keleti
auf schlechtesten W e g e n die g e f ü r c h t e t e
K o r d i l l e r á k o n , a mi még az i n d i á n u s o k r a is fá
('ordillere zu ü b e r s c h r e i t e n , selbst für Indianer
bewohnt
wird. E s gilt dabei Ost-
r a d s á g o s , sőt veszélyes vállalkozás. A vízválasztó
ein
maga csak 3548 m. magas, míg a
D i e Wasserscheide erreicht nur die H ö h e von
környező
mühevolles
und gewagtes Unternehmen.
magaslatok 4'500 méterig emelkednek fül. —
."!.") |s
Körülbelül 3452 in. m a g a s s á g b a n van
sich bis 4300 in. erheben. In etwa 3452 m.
Atillo.
ni.,
während
die
a mely az egyetlen h e l y s é g ezen a kordillerai
Höhe liegt die
úton. s néhány
Cordillerenreihe A t i l l o .
szegényes k u n y h ó b ó l
állván,
i n k á b b csak az átutazok Leszálló helye, s azért
ärmlichen
einzige
Hütten
umgebenden
Berge
Niederlassung aus
einigen
bestehend,
die
dieser
wenigen eigentlich
csak ideiglenesen lakott. „Hihetetlenül sivár és
nur als Absteigequartier dient und daher nur
szomorú ez a v i d é k ; majdnem e g é s z éven át
zeitweilig
esik az eső s folytonosan felhőkbe van burkolva,
und traurig ist diese Gegend : fast das ganze
a nagykiterjedésű
Jahr in liegen und
füves t é r s é g e n
pedig csak
bewohnt
wird.
..Unglaublich
Wolken
gehüllt,
öde
gedeiht
imitt-amott tengődik valami csenevész bokorzat.
hier
A S ' 8 " C . évi középhőinérséklet egy oly helyen,
hie Ii in I da v e r k r ü p p e l t e s baumartiges G e s t r ü p p .
zwischen den grossen
a mely oly közel fekszik az egyenlítőhöz, igen
Eine
b a r á t s á g t a l a n éghajlatról t a n ú s k o d i k , s fokozza
in einem
ennek
kellemetlenségei!
nedvesség
is,
a
mely
még az
az. a
Amazon
fölszálíva, itt, a magas hegyek k ö r ü l
Grasflächen
mittlere Jahrestemperatur von so nahe dem
Aequator
nur
8*8° C.
gelegenen
tömeges
Lande bekundet ein
síkjaiból
sen Unannehmlichkeiten noch gesteigert wer
csapó
den durch die Fülle von Feuchtigkeit, welche,
unwirthliclies K l i m a , des
dik le. A legjobb é v s z a k b a n , deczember h a v á
aus
ban mentem á t ezen a h á g ó n , s m é g i s sokat
hier an den
szenvedtek i n d i á n u s kísérőim az á t h a t ó hideg
wird. In der besten Jahreszeit, im Monat D e
től é s n e d v e s s é g t ő l , d a c z á r a annak, hogy már
zember,
régóta
év
dennoch litten die mich begleitenden Indianer,
* „Egy látogatás a Tivaros-iiuliáruisoknál", meg jelent a .Verhandlungen d'-r Gesellschaft für Erdkunde zu Berlin 1880. évi külön számában (8™ 13 oldal).
* .Ein Besuch bei den Tivaros Indianern" in: „Ver handlungen der Gesellschaft für Erdkunde zu Berlin", 1880, Extra-Nummer. (13 S. 8«.)
megszokták
a
hegymászást.
Az
den
Ebenen des
Amazonas aufsteigend,
hohen Bergen
überschritt
ich
niedergeschlagen
diesen
Pass,
aber
303 legnagyobb
részében
jeges
passzátszél
jár
erre."
trotzdem alle an Bergbesteigungen seit langem gewöhnt Kälte
waren,
und
von der
Nässe.
durchdringenden
E i n eisiger
Passatwind
weht hier den g r ö s s t e n T h e i l des Jahres." A helyi é s éghajlati
viszonyok ezen
rövid
Nach
dieser
kurzen Charakterisining der
jellemzése után teljes szövegében adom az út
örtlichen und klimatischen Verhältnisse lasse
leírásnak azt a részét, a mely a Kordillerákon
ich
történő madárvonulásra vonatkozik.
folgen, welche sich auf den
unverkürzt
die Stelle des Reiseberichtes eigentümlichen
Vogelzug über die ( lordilleren bezieht. „Az
ekuádori
ember
csak
titkos borzon
g á s s a l beszél Atillóról. a Colaycocháról közelében fekvő szorosról:
tő), s a Mácas-felé
mérges
gőzök
szállanak
..Der Ecuatorianer spricht von Atülo, von
(egy a
Colaycocha (einem in der N ä h e liegenden See),
vezető-
von dem Pass nach Mácas nur mit geheimem
fel a kis
G r a u e n : giftige D ü n s t e sollen von dem klei
tőből, úgy hogy minden fölötte elvonuló m a d á r
nen See aufsteigen,
a halál fia. E z r i v e l található a holt m a d á r a
hinfliegende
tavak
Tausenden sollen die teilten Vögel am Ufer
partján
nevezetesen
mellett, a melyet ennek
a Cazadoracocha
alapján
..vadásztó"-
nak is neveztek e l . A z indiánusok és
zsákokkal
tok
mennek
fölszedésére,
szomszéd
kasokkal
oda az elhunyt álla
hogy
eladják
azokat
a
városokban.
Vogel
so dass jeder dem Tode
der Seen, namentlich des Cazadoracocha, wel erhalten hat, gefunden und
Säcken
bewaffnet
werden. Mit Körben ziehen
die Indianer
aus, um die gefallenen Thiere zu sammeln, zum
E z is egyike azoknak a homályos m o n d á k -
ähnlich
bott
den Vulkanen
c s o d á s históriát,
rosszul
Städten.
E s ist dies eine jener dunklen Sagen, die.
mik. a melyeket mint a v u l k á n o k által kido szóló
Zu
cher daher auch den Namen des ...lägersees"
Verkaufe mich den benachbarten
halakról
darüber
verfällt.
wie die Wundergeschichte ausgeschleuderten
der aus
Eisehe, auf
megfigyeli S túlzás es t u d a t l a n s á g által valójuk
schlecht beobachtete, durch Í bertreibiing und
ból kiforgatott t é n y e k r e lehet visszavezetni.
U n v e r s t ä n d n i s s entstellte Thatsachen sich zu rückführen
Van ugyanis E k u á d o r b a n , mint D é l a m e r i k á ban majdnem m i n d e n ü t t , egy csomó
mocsári
Es
gibt
ganz
lässt. nämlich
Südamerika,
szalonka, e g y é b szalonkafajok. íbisz és g é m
Schnepfen.
féle vonulóinadár. a mely a szép é v s z a k be
welche
in Ecuador, wie fast in eine
Reihe
Bekassinen.
Ibis- und reiherartige
Zugvögel,
beim Eintritt der s c h ö n e n Jahreszeit
álltával elhagyja a forró teriileteket, hogy az
das heisse Land verlassen, um ihre Nahrung
alpesi vidéken keresse meg élelmét. A rossz
auf dem Hochgebirge zu suchen. B e i Eintritt
évszak beálltával aztán
der schlechten
ismét v i s s z a t é r n e k a
forró vidékekre. Májusban
vagy j ú n i u s elején
Jahreszeit
wieder m u h dem heissen
kehren
tömegesen é r k e z n e k oda ezek a madarak és
Mai oder Anfang Juni erschienen
ott maradnak szeptemberig.
massenhaft
Átkelésükkor a legalacsonyabb h á g ó k a t vá lasztják e madarak;
követik a Rio ('ebadas
folyását es Colaynál s Cazadoracochánál kelet
Zum die
sie dann
Lande zurück. Im die Vögel
und bleiben bis zum September.
Ubergang ü b e r die Cordillere suchen
Thiere die niedrigsten P ä s s e . So folgen
sie dem Laufe der Rio Oebadas, um bei Colay
felé haladva, á t m e n n e k a magas hegyek között
und Cazadoracocha die zwischen hohen Ber
fek\ö
gen
vízválasztón.
zu
liegende Wasserscheide nach (»stell hin überschreiten.
Im September rast aber
Szeptemberben azonban m é g orkánszerű he vességgel d ü h ö n g a passzátszél, a mely rette
artiger
netes erővel tör át a szúk
furchtbarer
szél lovas
ereje,
hegyszoroson. A
a melynek elég gyakran m é g a
se tud ellenállni,
visszaveti ezeket a
madarakat, mihelyt a védett
völgyekből föl
oft
kaum ein Keiler zu widerstehen vermag,
wirft die Vögel zurück, sobald sie, aus dem geschützten
eresebb á l l a t o k n a k
Höhe
az á t k e l é s , de
Gewalt durch den Engpass sich
hindurchzwingt. Die Gewalt des Windes, der
emelkedve tdérik a h á g ó magasságát. — A z sikerülhet
noch mit orkan
Heftigkeit des Passatwind, der mit
Thalboden
des Basses
sich
erreichen.
erhebend,
die
Die s t ä r k e r e n
304 :i g y ö n g é b b e k é s kisebbek közül nagyon sokan
Thiere werden den Durchzug erzwingen, aber
nem
viele der s< h w ä c h e r e n und kleineren Vögel er
tudnak
megbirkózni
havas ós jeges esőt
a
hideg,
magával
gyakran
vivő széllel. A
sok sikertelen kísérlettől kifáradva,
halálukat
liegen dem kalten, oft Hagel und Schnee vor sieh
hertreibenden
Winde.
Von vielen
ver
lelik a t ó b a n , a melynek partjain azután össze
gebliehen Versuchen ermattet, linden sie ihren
torlódnak".
Tod
im
See, an
dessen
Ufern
sie sich an
häufen". Mennyire szeretne a szakember r é s z l e t e s e b b tudósítást
erről
a
Délamerikának
rejtettebb t e r ü l e t é n
lefolyó
egyik
leg
madárvonulásról:
Wie gern w ü r d e der Fachmann eingehendere Auskunft ü b e r diese Erscheinung des
Vogel
zuges aus einem
Winkel
der
abgelegensten
nevezetesen a vonuló fajokra v o n a t k o z ó l a g . D e
S ü d a m e r i k a s erfahren;
még ez a rövid k ö z l e m é n y is több i r á n y b a n ad
züglich der Betheiligung der Arten. Aber selbst
örömmel fogadott fölvilágosítást a t r ó p u s i mada
diese
raknak m é g oly ismeretlen vonulási m o z g a l m á
schiedener
ról. Először is k é t s é g t e l e n ü l m e g á l l a p í t j a azt a
in das noch so wenig bekannte Wanderleben
tényt,
der T r o p e n v ö g e l . Z u n ä c h s t w i r d
hogy
bizonyos
tömegvonulás az alpesek
folyik
félé
rendes
geben
in
Richtung willkommene
be ver
Einblicke
unzweifelhaft
forró
vissza.
A
táplálkozáson
aus dem heissen
a költés is
közreműködik
gebirge, und umgekehrt, in gewissen Perioden
létrejötténél.
sikvidókröl.
Mittheilungen
auch
le a
és
kívül v a l ó s z í n ű l e g e jelenség
időszakokban
kurzen
namentlich
Nevezetes a rendes
eine Massenzug-Erscheinung festgestellt, Flachlande
auf
die
die
Hoch
r e g e l m ä s s i g stattfindet. Ausser der E r n ä h r u n g
től eltérő, kelet-nyugati vonulási irány ; a vissza
dürfte wahrscheinlich
vonulás a l k a l m á v a l ennek e l l e n k e z ő j e a nyugat
diese
keleti i r á n y ú .
werth
Erscheinung ist
die
Zugrichtung
Brutgeschäft
verursachen.
von
von
auch das
der
Ost
Regel
nach
Bemerkens abweichende
West:
auf dem
R ü c k z ü g e entgegengesetzt von West nach Ost. Az a más területeken hogy
a
vonuló
is észlelt
madarak
jelenség,
D i e auch a n d e r w ä r t s gemachte Beobachtung
utaknak
der B e n ü t z u n g von H o c h p ä s s e n als Zugstras
vonulási
h a s z n á l j á k a magas hegyek hágóit, a K o r d i l -
sen, findet auch für diesen T h e i l der Cordil-
lerák ezen r é s z é b e n is b e i g a z o l ó d i k .
leren B e s t ä t i g u n g .
A z a k ö r ü l m é n y , hogy e n n é l az á t k e l é s n é l az i d ő j á r á s v i s z o n t a g s á g a ezer vonuló m a d á r
következtében
pusztul el, amellett
sok szól,
hogy a m a d á r a vonulási ösztön h a t á s a alatt
W e n n bei diesem Ü b e r g ä n g e , in Folge der U n b i l l des Wetters, erwieseiterniassen Tausende der wandernden
Vögel zu Grunde gehen,
so
spricht dies für die Annahme, dass V ö g e l im
keveset törődik az i d ő j á r á s s a l , sőt azt is bizo
Drange
nyítja, hogy szó se lehet arról, hogy a m a d á r
Wetter kehren, j a , dass von einem instinktiven
ösztönszerűleg
Vorgefühl für Witterungswechsel vollends nicht
előre
érzi
meg
az
időjárás
des Wandertriebes sich w e n i g an das
die Rede sein kann.
megváltozásait. Alaposan megczáfolja e mellett azt az állí
Schliesslich
w i r d die Behauptung
von der
tást is. hogy a vonuló madarak óriási magas
enormen H ö h e des Wanderzuges (15.000 Fuss
ságokban
und
(15000 l á b s m é g e n n é l is
több!)
v o n u l n á n a k . H a ez így volna, a k k o r a vonuló
mehr!)
gründlich
widerlegt.
Denn
solcher w ü r d e , unter Vermeidung der
ein
verder
m a d á r e l k e r ü l n i ' a vészthozó szorosokat és a
benbringenden Pässe, die ziehenden Wanderer
magas h e g y v i d é k fölött menve, veszély n é l k ü l
dieses Gebietes u n g e f ä h r d e t ihren Horhgebirgs-
é r n é e l ' a z alpesi vidéken levő szállásait.
quartieren
Braunschweig, 1905.
február
havában.
zuführen.
Braunschweig, Februar 1005.
