,vV)
QL671 .A65 *
.^^-
:>.f'
"''^AQUILA. A MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT FOLYÓIRATA.
PEKIODICAL OF OENITHOLOGY.
ZEITSCMIFT
JOÜENAL POUK OKNITHOLOGIE.
*
FE
ORNITHOLOGIE.
SZERK.
HERMAN
REDACT.
OTTO HERMAN.
OTTÓ.
JAHRGANG
Vili.
ÉVFOLYAM
1901.
CUM TABE.
VII,
ET ICONIBUS
NOX COLORATIS.
BUDAPEST. A
MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT KIADVÁNYA. 1901.
j^c^"-
FBANKLIN-IARSULAT NYOMDÁJA,
.^^TNHALT.
J
^0
nd des 50 iohkeit läge
ERRATA. Tom.
All
_.,
123
isichtlich
ges
VIII. »Aquila».
.„
...
147
j)gischen
A
140. oldalon, alulról a 6. sorban:
Aecjühalns helyett
A
148. old., alulról II. sorban:
A
157. old. felülrl 2.
A
„.
.
Avcjitlialitx
_
olvasandó.
156 165
173
Chelklonaria in-hical helyett Chelidonaria iirhicn olvasandó sorban
205
:
tung der
Bhodocena rhammi helyett Bhodorera rhamni oWasamU
nldungen
164. old. felülrl a 12. sorban:
A. és U. helyett M. olvasandó. Pg. 148. in deutschen Texte, li. Zeile von unten Hdlilaiibe statt Kokllaube stehen.
._
...
soll
214 275
.-
....
/ögel (Mit
279
afeln
181
Ä
lli^Cn,
Ötven l\^^
Br. Snouckaekt.
Chernél
,„
_.
fenyrigó (Tardus
fészkelése
„ _
madarak
csrü
Difformis
(szövegkép-
-
Phalaropus lobatus faunájában
Chernél
A
I.
danka
(L.)
'1
jin.i.
.._
sehen Ge-
....
„_
jelentségéhez
_^ ._
._
,,
._.
._
191
194
Über Nisten der Wacholderdrossel (TurVögel
mit
Der Phalaropus lobatus
....
Zur
wirtschaftlichen
291
,_
Schnäbeln (Mit
difformen
293
_
(L.) in der Vogel-
fauna des Balaton-Sees
,.
sirály gazdasági
\
Textb.)
a Balaton madár-
,._
írUt-riiL'u
dus pilaris) in Ungarn
._
pel)
Gaal G.
1
187
Bestehens
Ceryle alcion (L.) in Europa
pilaris)
Magyarországon
ilei'
Seilschaft in Leipzig
.
Ceryle alcyou (L.) Európában
A
I.
UUIH'IH' Ijîp-
íi'iiiiall;i-.;iU:ik
csében
m
hologisehe
._,
__
._
Bedeutung
295
der
Lachmöve _. _. _ _ 296 Angaben zu dem nördlichsten Vorkom....
legészakibb
Haase 0.
Adatok
Deutsche Orrdth. Ges.
Madár megfigyel állomás
M. 0. K.
A
a
füsti
jövetelére
rungon (U. 0. C.)
«
II
(I
«
II
II
._
_
fecske
el-
_
_,.
a Kurische Neh-
_.
._.
_..
.,-
horvát ornithologiai központ
Gólyák Szilveszter naj)ján Pastor roseus
_
_,
.,-,
297 _. ,„ men der Rauchschwalbe ._ Vogelwarte auf der Kurischen Nehrung 297 Die Croatisohe Ornithologische Centrale 298 Weisse Störche am Sylvestertag _, .._ .._ 298
299
FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.
TASTALO M. - INHALT.
Kleinschmidt 0.
Schenk
J.
A A
Falco Hierofaloo alakköre
madárvouulás 1899. év tavaszán
Chernél
A madarak
I.
tiv ;
í*
M. 0. K. (U. 0.
C.)
_.
.,_
Der Formenkreis Falco Hierofalco Der Vogelzug in Ungarn während des
_
Magyarországon ,_
„
._
Frühjahres 1899
Über
hasznos és káros voltáról posi-
alapon
_.
_
_
.
._
„
,_.
_.
naplóm kivonata
Ertl G. Chernél I. Herman 0.
Nidologia et Oologia
899.
1
...
._
1
50
...
Schädlichkeit 1
23
Gegenseitige Vereinbarung hinsichtlich der Beobachtung des Vogelzuges _. ... 147 Auszug aus meinem Ornithologischen Tagebuche von 1899 156
megfigyelésére Oruithologiai
„.
und
Nützlichkeit
der Vögel auf positiver Grundlage
„
Kölcsönös megállapodás a madárvonulás
Br. Snoiickaert.
,
.
az
évrl
.
Jablonovski
_.
.,
Fászl István
Madárvédelem,
A
J.
A
._
_.
s
egy táblával)
madarak hasznáról
„
_.
,„
„_
___.
._
.,.
,„.
és káráról. (Szöveg-
képekkel és három táblával
Kisebb közlemények
_
„.
...
Aquila
Parisban
A
«
ötven éves fennállásának ünnepe Lip.
_
_.
.
Ceryle alcyon (L.) Európában
Chernél
A
fenyrigó (Turdus
Magyarországon Difformis
csrü
pel)
-
faunájában
Chernél
A
I.
danka
„.
.
.
pilaris)
...
fészkelése
...
(szövegkép-
-.
(L.)
205
Die landwirtschaftliche Bedeutung der Krähen. (Mit zwei Testabbildungen
—
und einer Tafel) _ ... ... .. _. ._ 214 Nachtrag zur Krähenfrage ._ _. .„ ... „ 275 Vom Nutzen und Schaden der Vögel (Mit Textabbildungen und drei Tafeln
Vorläufiger Bericht
Der
III.
.
._
...
279
..
_.
181
:
_
._
._
...
internationale Ornithologische
_ 187
Die Feier des fünfzigjährigen Bestehens der Deutschen Ornithologischen Ge...
_. ,„ „^
Ceryle alcion (L.l in Europa
...
._ ...
191
194
Über Nisten der Wacholderdrossel (Turdus pilaris) in Ungarn 291 _ .„ .
madarak
Phalaropns lobatus
Gaal G.
Vogelschutz
sellschaft in Leipzig
Br. Snodckaert. I.
173
Congress in Paris.
.
Deutsche Ornithologische Gesellschaft »
csében
Stephan Fászl
Kleiuere Mitteilungren
:
Elleges jelentés _ A ni. nemzetközi ornithologiai congressus
Dr. Almási Gï.
165
„.
varjak mezó'gazdasági jelentsége (két
Pótlék a varju-kérdésliez
0.
.„,
.„.
szövegábrával
Herman
_
Vögel
mit
Textb.)
-,
a Balaton madár-
difformen
Schnäbeln (Mit
_
Der Phalaropns lobatus
„.
fauna des Balaton-Sees
.,_
sirály gazdasági
jelentségéhez
Zur
wirtschaftlichen
293
(L.) in der Vogel...
Bedeutung
_
295
der
Lachmöve „, _ 296 Angaben zu dem nördlichsten Vorkom.
Adatok
Haase 0.
a
füsti
jövetelére
legészakibb
fecske _.
_
_.
el-
_
men
Deutsche OrniÜi. Ges. Madár megfigyel állomás a Kurisehe Neh-
rungen M. Ü. K.
(U. 0. C.)
A
..
.,_
...
...
«
«
Gólyák Szilveszter napján
«
«
«
Pastor roseus
__ ...
...
...
297
...
297
_.,
Die Croatische Ornithologische Centrale 298 Weisse Störche am Sylvestertag _ .. 298
horvát ornithologiai központ
«
der Eauchschwalbe
Vogelwarte auf der Kurischen Nehrung
.„ ._ „.
299
Intézeti ügyelt
A
!M.
Institnts-Aiig'elegenlieitep
:
:
Orn. Központnak aranyérem..
Goldene Medaille für die Ung. Ornith.
Orn. Központ áthelyezése
Übergang der Ornithol. Centrale 195 _.. Veränderungen im amtlichen Personale
Centrale
A M.
Változások a M. 0. K. hivatalos személyzetében... _„ _.
Az
intézet
._
194 .
_
gyjteményei
der U. 0.
C..__
Sammlungen des
Personalia
Institutes
299 196,300 302 303
Revue
A
Magy. Ornith. Központhoz érkezett nyomtatványok jegyzéke
Neki-olog-
Hee5i,\n O.
An die Ung.
Ornith. Centrale eingelangte
Schriften
199.
30i
203
:
Elhaltak _
Verstorben
204
Két halott. Index avium alphabeticiis
Zwei Todte
311
317
AQUILA. A MAGYAR MADÁRTANI lílHTIÍI)
1-2.
sz.
A s
1901. Febr.
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.
ORGAN DES UNGARISCHEN CENTRALBÜREAUS
LES OBSERVATIONS ORNITHOLOGIQUES.
FÜR ORNITH. BEOBACHTUNGEN,
Der Formenkreis Falco Hierofalco die Stellung des ungarischen Würgfalken in demselben.
und
lalt helyzete.
Kleinschmidt Ottó,
Yoii
Nagy örömmel
magam
a Falco
—
.sacerröl
(Mit 3 Tafeln und 4 ïextbUclern.)
4 szövegábrával.)
és élénk érdekldéssel üdvös
bizonyára
és
nem
egyedül
—
szóló igazán
feldeggirl
Otto Kleinschmidt,
:
correspoDdierejKlem Mitglied der ü. O. C.
a M. 0. K. levelez tagja.
zöltem
Évfolyam Vili. Jahrgang
Budapest, N.-Múzemn.
5.
a magyarországi kerecsenynek benne elfog-
(3 táblával és
nidum
KÖZPONT FOLYÓIRATA.
Falco Hierofalco alakköre
Irta:
figit
JOUUNAI, POUK L 'ORNITHOLOGIE.
FOR ORNITHOLOGICAL OBSERVATIONS.
Nr.
ext'dso
Regina avium ....
PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL POUR
PElìlUDICAL OF ORNITHOLOGY.
BYTHE HUNGARIAN CENTRAIi-BUUKAU
Ill
Mit grossem Interesse und lebhafter Freude
habe ich
— und gewiss nicht
ich allein
— den
höchst werthvollen Artikel über Falco sacer
und
im IV. -lahrgang
nagybecs czikket e folyóirat R'. évfolyamában, kezdve annak 105-ik lapján. Petényi följegyzései nemcsak hogy fontos fel-
Zeitschrift begrüsst.
világosítással szolgálnak a kerecseny természet-
nicht nur wichtige Aufklärungen über die Na-
rajzára vonatkozólag, de egyebet
is
nyújtanak
:
feldeggi
(pag. 105) dieser
Die Aufzeichnungen Petényi's bringen uns turgeschichte des Würgfalken, sie sind
mehr
:
melyeknek
ein Gruss aus einer längstentschwundenen Zeit,
exact gondossága, szeretettel teljes buzgalma oly
deren exacte Sorgfalt, deren liebevoller Eifer
nem múló
Arbeiten geschaffen hat, die eine unvergängliche Basis für unsere Studien bleiben werden.
üdvözletet
müveket
rég elmúlt idkbl,
teremtett, a
a
melyek soha
el
alapját alkotják jelenkori vizsgálatainknak.
A
följegyzések
záradékául
Csorgey Titusz
ama
szellemes fejtegetései a természet fogása eltt nyitják
meg
jelenben mindinkább tért hódít, életet ígér
új fel-
mely a mely új
a kilátást, a s
a
Daran anknüpfend, eröffnen neue Naturauffassuug,
immer mehr Bahn unsern
hozni a mi tudományágunkba.
Tittjs
Csökgey's
geistreiche Erörterungen den Ausblick auf eine die sich jetzt allmählich
bricht
und neues Leben
Wissenschaftszweig
in
zu bringen ver-
spricht.
Csörgey egyelre a következ eredményhez jut
Fulco mrvr
és
ii
lutlco
Veidiuiiji
inl.ális
és a további
tanulmányoktól várja
e tételnek
nemcsak igazolását, de kibvítését s bizonyos számú más fajokra való kiterjesztését is. Az utóbbi tényleg lehetséges is. A Falco sacernek teljességgel ugyanolyan a viszonya egyéb fajokhoz
:
a Falco gyrfalcohoz és islandushoz, a
Falco juggurhoz, a Falco
tanypterushoz
mint a milyen a Falco feldeggihez. A.iuihi.
.
zu
i-i\\
\UI.
Varictäte)) einer
dem vorläufigen Resultat
:
Falco feldeggi sind locale
gemei nsu tuen Species»,
und erwartet von ferneren Studien nicht nur
i'arietásai ajij közös fajnid.«,
_
kommt
«Falco sacer und
:
i'A
Csörgey
stb.,
die Bestätigung,
sondern auch eine Erweiterung Ausdehnung auf eine Anzahl
dieser These, ihre
anderer Arten.
In der That
ist letzteres
möglich. Falco sacer
dem Falco gyrfalco zu andern Arten dem Falco juggur, dem Falco tanypterus etc. in ganz demselben Verhältnis, steht
:
und
islandus,
wie
zum Falco
feldeggi. 1
A küls
alkat,
valamint a rajzoknak és a
Der
szí-
Büu
iiiisscre
ganz und gar derselbe,
isi
nezetnek karaktere egy és ugyanaz, úgy hogy ebbl a bels berendezés és az életmód azonos-
auch der Charakter der Zeichnungen und Fär-
következtethetünk, a mit az anatomia
im inneren Bau und der Lebensweise schliesseu, die sicher Anatomie und Biologie werden nach-
ságára
is
és biologia bizonyára igazolni
bung, so dasH wir daraus auf Übereinstiminixng
is fog.
weisen können.
Ugyanaz a sólyom
az, a
mely a magas északon
bószinü tollazatban a
metsz
ellenfelével, az óriás
termet grönlandi
Es
seinem schwarzen Kampfgespan, dem riesigen Kolkraben durch Kraft und
holló-
grönländischen
nagyságával daczol, kisebb alak-
val, erejével s
Grösse trotzt und der kleiner und dunkler von
ban és sötétebb színezetben Skandinávia hegyeiben lakozik. Barna, gyakran naptól égetett és
estl
megfakult tollazatban
Farbe in Skandinaviens Gebirgen haust. Im braunen,
szeli át az
orosz pusztákat. Élénkebb színeket visel a kék
Adria partjain, Görögország
ders
Halványan s gyengéd kiadásban tnnek elénk ugyanezen madárnál az afrikai sivatag szélén tarkán vílágitnak ismét a délafrikai nap sugaraiban s az indiai templomok magaslatáról ;
hogy benne az
nem
A
;
ránk,
átöltöztetett Falco islandust
már
akarjuk fölismei-ni.
ki e tarka társaságot
közbüles alakok
kül látja, bámulva fogja kérdeni
egy fajhoz tartozik?
nél-
«És ez mind
:
— Lehetetlen
sonnenverbrannten und vom liegen
Steppen. Lebhaftere Farben trägt er an den Küsten der blauen Adria, unter Griechenlands lachendem Himmel. BlasH und zart iinden wir dieselben Farben am Saum der afrikanischen Wüste bei demselben Vogel bunt wiederum leuchten sie in den Strahlen der südafrikanischen Sonne, und von den Höhen der indischen Tempel schaut der Falco juggur zu uns herab, schier verwundert, da'ss wir in ihm den verkleideten Falco íslandus nimmer erkennen wollen. Wer diese bunte Gesellschaft ohne Zwischen-
e színek
a Falco juggur szinte csodálkozva
oft
gebleichten Kleid durcheilt er die russischen
ege alatt.
tekint le
derselbe Falk, der hoch im Norden im
ist
weissen Scbneegefieder der eisigen Kälte und
hideggel és fekete
glieder sieht, wird erstaunt fragen
!»
Art sein
soll alles eine
A
(i.s/^t'c/csii
fogalma belecsökönyösödött már
szik,
meg nem
lazítható.
hogy a species szót egy
Lehetetlennek új
Der
"
Speciesét
!
Brett.
cies auf ein
idben heves
der Versuch, dies
s
zavart fog
fogalmával sem járunk jobban.
Mert bár ha az alaklánczolat két szomszédos tagját állítjuk
mazzuk
egymás
mellé,
úgy
das
»
sitzt
nun einmal
fest
wie ein alter rostiger
Wort
fortan in einem neuen
;
i
(ist(//.s/«'c/e.s»
!
Sinne anzuwenden, wird zu allen Zeiten hefti-
hozni a megoszlott vélemények közé.
A
Und
Es wird unmöglich sein, das Wort Speneues System zu übertragen, d. h.
ben való alkalmazásának megkísérlése minden ellenzésre fog találni
«
Nagel, der sich nicht lockern lässt, in einem
át-
ültethessük, azaz e szónak ezentúl új értelem-
Begriff
in unserer Systematik,
lát-
rendszerbe
:
Unmöglich
\
rendszertanunkba, mint deszkába a rozsdás szeg, a mely
—
?
szívesen alkal-
ezt a fogalmat és elfogadhatónak tart-
gem Widerspruch begegnen und Verwirrung unter den getheilten Meinungen anrichten.
Mit dem Begriff nicht besser.
Glieder
aus
<^Suhsi)frirs><
Zwar wenn
wii'
ergeht es ims
zwei benachbarte
Formeukette herausgreifen,
der
a Falco gj'rfalconak, valamint a Falco feldeggi
dann wird man gern diesen Begriff anwenden und zugeben, dass z. B. der Falco íslandus nur
a Falco tanypterusnak.
eine Subspecies
juk,
hogy
pl.
a Falco íslandus csak subspeciese
vom
Falco g_yrfalco, Falco
deggi nur eine solche von Falco tanypterus Állítsunk azonban két széls, vagy helyesebben mondva két nem szomszédos tagot egymással szembe, mint pl. a Falco islandust s a Falco biarmicust,
s
ez esetben csak elszórtan találunk
felist.
Stellen wir jedoch Endglieder, oder richtiger
gesagt
:
nicht benachbarte Gliedei-, Falco íslan-
dus und Falco biarmicus so wird
man nur
z.
B. nebeneinander,
vereinzelte Ornithoiogen fin-
oly ornithologusra, a ki e kettt subspeciesként
den, die einer subspezifischen Auffassung der
fogná
beiden zustimmen.
A
föl.
.s/)('í-/V.s
és HuliHprricfi
fogalma oz
o]vl)ól
jelen
Pio Begriffe
.S/zít/cs
und
.S'í//<>7)('r/í'.s-
sind mit-
esetünkben alkalmatlan arra, hogy
cigy
a termé-
Ixiu liier
ungeeiguet, cine in der Natur beobucíh-
Thatsache klar und richtig auszudrücken.
szetben észlelt tényállást tisztán és helyesen ki-
tete
fejezzen.
Ich gebe deshalb diese Begriffe auf
Ezért
is
fogalmak használatától elállók
e
und wende
das folgende System an, welches für
statt ihrer
s
mely a modern tanulmányoknak kényelmes eszköze s még sem kényszerít bennünket arra,
modernen Studien ein bequemes Handwerkszeug ist und uns doch nicht zwingt, aus der alten Ordnung der binären Nomenclatur ganz
hogy a ketts nomenklatura
rendjét telje-
herauszutreten.
systematikus
Skizzirung 'der
helyettük a következ rendszert alkalmazom, a
régi
die
Ich werde dasselbe
sen elhagyjuk.
Rendszeremet
munkám
ornitholugico
-
vázolásával fogom legjobban megér-
liesten
durch eine
Arbeit überhaupt erklären können.
Der Geologe Ochsbnius sagte mir einmal
tetni.
nékem egyszer «A kutató programmja ez:
OcHSENius, a geológus, mondta
következket:
a
am
ornithologisch-systematischen
gyjtés,
meghatározás,
Kövessük
:
.
sem Programm, wohlbewusst
megértés.»
rendezés,
:
«Das Programm des Forschers lautet Sammeln, Bestimmen, Ordnen, Begreifen» Folgen wir diedass in
freilich,
ezt a jirogrammot, de persze jól tudva,
der Praxis die einzelnen Glieder desselben einen
hogy a gyakorlatban az egyes részeknek egy-
ineinandergreifenden Kreislauf bilden müssen.
másba fogódzó körpályát kell képezniük. A zoológus els ténykedése a f/í/«//t'«. A hol
meln.
közben szükségessé válik egyes példányok
e
megjegyzése, elégséges azoknak megszámozása.
A
további
séges lesz a
munkánál különböz okokból szükszámok helyett neveket alkalmazni,
a példányokat
ineghatároziii.
Hasonló, vagy
csak a véletlen (kor, variatio, rendellenes fejldés,
mint
albinizmus) következtében külön-
pl.
böz példányok* duum
=
2.
egy egyenletet
=
Indiv.
3.
Indiv.
mondva közös nevet kapnak, még alakot,
röviden
(1.
Indivi-
vagy egyed-
stb.)
«alakot»
alkotnak
s
meglévk kövagy ha nem volt még nevük,
zül a legrégiebbet,
pedig a
egy újat.
Hogy már most
a neveket áttekinthetbbekké
módon, hogy egy névkörbe foglaljuk azokat egybe. Egy névkör (másképen genusnak nevezve) hasonló egyentehessük, remlrzziik
lu'i'rl.i'l
oly
letek neveit tartalmazza (helyesebben
azokat a neveket,
A névkörnek
melyek
viseli
az a praktikus ezélja, hogy:
nevet könnyen megtalálhassuk tarthassuk,
mondva
í2.
hogy
s
:
hasonlók. 1.
a
emlékezetben
egj'beállítsuk a neveket, a
melyek összecserélésétl a viseliknek hasonlósága miatt különösen óvakodnunk kell. Egy névkör keretén belül tehát ugyanazon név csak egyszer fordulhat el. Különböz névkörökben álló nevek ellenben egyenlk lehet
minthogy a névkör az összetévesztést
nek,
*
Teljesen liasoiiló példányok persze
az egyéni variatio
sem a
véletlen játéka,
ki-
.
.
es,
SamExem-
das
dieselben zu
Bei der weiteren Arbeit
stellt sich
aus ver-
schiedenen Gründen die Nothwendigkeit heraus, der
statt
Nummern Namen anzuwenden,
die
Exemplare zu bestimmen. Gleiche oder nur durch Zufall (Alter, Variation, Missbildung, wie Albiniamus etc.) ungleiche Exemplare * bilden eine Gleichung (Individuum 1 = Indiv. 2 = Indiv. 3 etc.)
oder Uniform, kurzweg «Form», und
erhalten einen gemeinschaftlichen
Namen, und
zwar den ältesten vorhandenen, oder keiner vorhanden ist, einen neuen.
Um sie in
falls
noch
Namen übersichtlicher zu machen, man die Namen in der Weise, dass man
die
ordnet
Namenkreise zusammenfasst. Ein NamenGenus genannt) umfasst die Namen
kreis (sonst
von ähnlichen Gleichungen (genauer gesagt Namen, deren Träger ähnlich sind. Der Namenkreis hat den praktischen Zweck, 1. rasch den :
Namen auffinden und behalten zu können, 2. die Namen zusammenzustellen, vor deren Verwechslung mau sich wegen der Ähnlichkeit der Träger besonders zu hüten hat.
Innerhalb eines Namenkreises darf daher derselbe
Name nur einmal vorkommen. In Namen
schiedenen Namenkreisen stehende
fen dagegen gleichlautend sein, da der
*
und
Ganz gleiche Exemplare
setze.
sondern
hat
zum
ver-
dür-
Namen-
gibt es natürlich nicht ist
auch nicht ganz
Theil
nacliweisbare Ge-
die individuelle Variation
zufällig,
KI. 0.
ist
es dabei nöthig wird, einzelne
nummerieren.
s
ben kimutatható törvényeknek van alávetve.
Wo
plare zu bezeichnen, genügt
rész-
nincsenek
hanem
Die erste Thätigkeit des Zoologen
O. 1*
Kl.
4 zárja.
A mi
-
tehát
nem
hasonló, az külön-
unähnlich
vet kap.
ungleich
Innen kezdve téves utón jár az ornithologia, a mennyiben a holt jegyek útján haladt tova, mindig csak nevekkel és névkörökkel foglal-
ist,
was
gruppiert,
Von
einem solchen Namenkreis
in
nun
hier aus hat
Irrweg verfolgt, indem
die Ornithologie einen
Namen und Namenkreisen ganz neuen
ban,
észrevétlenül
de
irány-
csak a régi útra
újra
dem Weg
auf
sie
der
todten Bezeichnungen weiter ging, sich nur mit
volna. Történtek ugyan kísérletek
líj
Namen belegt.
wird mit besonderen
ist,
also
wird in verschiedene Namenkreise
kozva, a helyett, hogy egészen új irányba tért ez
Was
kreis einer Verwochshiiig Nurbuugt.
névkörökbe esoportosíttatik, a mi pedig az ily névkör keretén belül elüt, az külön ne-
böz
Weg
befasste, statt einen
An Versuchen aber mau ge-
einzuschlagen.
letzteres zu thun,
fehlt es nicht,
ez útról az újabbat
rieth
unvermerkt immer wieder auf den alten
hamis világításban látták. Innen a nehézségek, melyek a hármas nomenklatura elé gördülnek.
Weg
zurück imd sah von ihm aus das Neue in
tévedtek a kutatók vissza
s
einem falschen Licht. Daher die Schwierigkeiten mit der ternären Nomenclatur.
Hogy
czélunkat, a megértést megközelítsük,
Will
man dem
Ziel,
dem
Begreifen nähci'
muss man mit einem neuen, dem
az új, a tulajdonképeiii reiidezéshez kell látitt nem arról van szó, hogy rendet csi-
rücken, so
nunk. S
eigi'iitlichen
náljunk az állatországban, mint a hogy ez a
dabei nicht darum, eine
hanem hogy a rennomenklatúrában det, a melyet a természet magában mutat, meg-
welt zu machen, wie es in der Nomenclatur ge-
történik,
összehasonlító zoogeographiában.
találjuk az
Orditrn beginnen. Es handelt sich
schieht, sondern die sellisi liegt,
zu
Ordnung
Ordnung,
fìinlriì
für die ïhier-
die in der
Natur
vergleichenden
in der
Zoogeographie.
Ez az
út vezet egyenesen a természet
értéséiiez
s
meg-
alkotja a tulajdonképeni rendszer-
tani munkát.
Úgy tnik
mintha a lehet
fel,
legegyszerbb formába öntése volna oly gondolatoknak, a melyek mostanság mindenütt kifejezés után
Dieser
Weg führt
direct in das Begreifen der
Natur hinein imd bildet
die eigentliche syste-
matische Arbeit. Er scheint die einfachste For-
mulierung von Gedanken
sein, die
zii
man jetzt
überall nach Ausdruck ringen sieht.
Die vergleichende Zoogeographie lehrt vor
küzködnek.
Az összehasonlító zoogeographia mindenek
allem, dass viele der früher erkannten Ähnlich-
hogy a régebben fölismert ha-
keiten nur scheinbare, viele der früher erkann-
eltt arra
tanít,
sonlóságok közül sok csak látszólagos, sok
el-
Míg
a régi
könyvekben a
mindig az utolsó adat a kezdet
s
ten Verschiedenheiten unwesentliche sind.
War
térés pedig lényegtelen. földrajzi elterjedés
volt,
addig most ez lesz
ein
Az összes valóban hasonló alakok egy alakkörbe foglaltatnak egybe. Valamennyi földrajzi egy
egymással összehasonlíttatik áll
Büchern
Alle wirklich ähnlichen
a kiindulás pontja.
képviselje, tehát iilakjn
in den alten
s
ily
alakkörnek,
ekkor az a tény
el, hogy ezek az alakok bizonyos területe-
ken föltnen egyeznek s bizonyos más területek képviselitl mindig többé-kevésbbé eltérnek.
die
geographische
Verbreitung immer die letzte Angabe, so wird sie jetzt der Anfang und Ausgangspunkt.
Formen werden
Formenkreis zusammengefasst.
Alle geo-
lùiniien
eines
FíU-menkreises werden sodann
untci'
graj)hischen
solchen
als
Vertreter,
sich verglichen,
d.
und dabei
h.
findet sich die That-
Gegend auffallend übereinstimmen, und jedesmal von den Vertretern aus gewissen anderen Gegenden sache, dass dieselben in einer
mehr oder weniger verschieden
sind.
Ist der Formenkreis richtig erkannt, so hat
Ha csakugyan helyesen van felismerve az alakkör,
úgy a meghatározás nehézségei megszntek.
Egy alak jellemzésére
ez esetben elég volna az
alle
Bestimmtuigsnoth ein Ende. Es würde zur
Kennzeichnung einer Form genügen, dem ForNamen zu geben und ihm den
menkreis einen
zoogeographiai területen mindig csak egy alak
Fundort des betreffenden Vertreters beizufügen, denn in einein zoogeographischen Gebiet ist immer nur eine Form heimisch. Indessen emp-
honos. Mégis ajánlatos az alaknak meghagyni
fiehlt es sich,
egy nevet, minthogy a vonuláson alakok
sen, du auf (lem
alakkörnek nevet adni
s
illet képviseljének
tálalási helyét hozzácsatolni,
mert egy bizonyos
is eljut-
der
Form
einen
Namen
Zug auch Formen
zu belas-
zeitweilig in
wo
sic nicht licimisch
nak ideiglenesen oly területekre, a melyeken
solche Gelìiete gelangen,
nem
honosak.
sind.
többit a gyakorlati példa muta«sa meg, a
welches den Anlass zn dieser allgemeinen Er-
Alles Weitere
A
mely
örterung
ez általános ismertetésre késztetett.
mokra
Falco L.
Falco L.
Wie
hanem
függ
a
s
csali
sogenannten grossen und kleinen Edelfalken und auf die Eötelfalken. (Erst nach Bearbeitung aller Eaubvogel-
Formenkreise
körének feldolgozása után lesznek megállapít-
melyeknek
a
terjedelmei,
mehr im Umfang der
nicht
die
sóly-
valamennyi ragadozó madár alak-
hatók a névkörök
üblich,
LiNNÉ'scheu Gattung, .^oudern beschränkt auf
csak az úgynevezett
nemes sólymokra
kiterjesztve.
(Majd
gibt, zeigen.
NAMENKREIS:
terjedelmében értve, és kis
practische Beispiel,
NÉVKÜlí:
Mint szokásos, nem többé a Linné-féle genus
nagy
möge das
Namenkreise
Ausdehnung der
sich die
lässt
legen, die möglichst gering
fest
lehetleg csekély számiiaknak, tehát lehetleg
an Zahl und also möglichst umfassend sein
tágasaknak
müssen.)
kell lenniök.)
ALAKKÖR
FORMENKREIS
:
Falco Hierofalco.
Falco Hierofalco.
Diese Beneunungs- und Schreibweise halte
Ezt az elnevezési és Írásmódot tartom a leg-
sem a speciesnek, sem
praktikusabbnak. Az alakkör fogalma (Hartert értelmében használt)
a subgenusnak fogalmával
nem
:
A
azonos.
ich
Falco
s nem synonymja következ subgenusneveknek (alnemek-
für die praetischste.
Der
Begriff
Formen-
kreis ist
weder identisch mit dem Begriff Spe-
cies (im
Sinne Haetebt's), noch identisch mit
Hierofalco tehát egy új jegy
dem Begriff Subgenus. Falco
az alább
und nicht ein Synonym Subgenusnamen (Untergattungen, der folgenden
nek.
szkebb névköröknek")
:
engeren Namenkreise) Hierofalco, Cuv.
Gennaia, Kaup.
Kègne An. Isis
Pnigohierax, Cab.
A
legtöbb
I. f.
esetben,
használatlanul
1847
I.
Gennaia, Ivaup,
p. (19.
O. 1873, p.
mint
itt
közül a legismertebb kiválasztható
a melyek és
az
handen, aus denen
iij
módon az emlékez jük meg nagyon.
tehetséget
sem
terhel-
dem
Gebiete der Zoologie
gleichenden Anatomie
ken » Naumannia V.
A
III.
14. és
p.
Falco
Az
e
tekintetben
peregrinus-alakkörtl
und «
ver-
de
kivalólag
().
1872.
p. 15().
man den
hier,
vor-
bekanntesten aus-
p. 14.
Der Formenkreis kennzeichnet
nagysága
hozzá közel álló a
karcsúbb
ter-
rövidebb
küls
ujjak-
und vergleichenden Anatomie. HI. und «Gierfalken», Naumannia. Y. p. 2-51.
Zoologie
Gierfal-
met, hosszabb farok, gyengébb lábak, rövidebb ujjakkal,
f.
kvcis erkannt.
p. 251.
föntjelzett alakkört jelentékeny
jellemzi.
312 (1817).
Schlegel hat mit klarem Blick den FormenYei-gl. «Langschwänzige Edelfalkcu", Abliaudlungen aus dem Gebiete der
«Ijangschwänzige Edei falken», Abhand-
lungen aus
p.
Gedächtniss wird dann nicht zuviel zugemuthet.
Schlegel éles tekintete felismerte az alakkört.
Lásd:
.1.
1.
wählen und bei der Bildung der neuen Formenkreis-Bezeichnung verwenden kann. Dem
alakkör jegyének megalakítására használható. Ily
also
1847, p. 69.
In den meisten Fallen sind .so wie mehrere brachliegende Subgenusnamen
találhatók
is,
Isis
Pnigohierax, Cab.
151',.
hever subgenusnevek,
ist
:
Eègne An.
Hierofalco, Cuv.
313 (1817).
p.
Hierofalco
eine neue Bezeichnung
die '
bedeutende Grösse. Von
sich durch
dem ihm
hierin
nahestehenden Formenkreis Falco Peregrinus unterscheiden ihn die schlankere Gestalt, längerer Schwanz, schwächere Fäng.=' mit kürzeren
a
Zehen, insbesondere mit kürzerer Aussenzebe,
keskeny harántcsikokhoz való csekélyebb haj-
geringere Neigung zu tiefblauschwarzer Fär-
landóság, a vöröses fejtetszinezet föllépése stb.
bung und sclimaler Querzeichnung, das Auf-
kal,
továbbá a sötét
kék-fekete
színhez
s
különböztoti meg.
E madarak nemcsak
repül,
treten rötlilicher Sclieitelfäi'l)Uiig
futó állatokra is ép oly jól csapnak s általában sokkal is inkább különböznek a vándorsólymoktól, mint azt küls megjelenésükbl következtethotnk. Elterjedésük kozmopolitikus. Csak Dél-Ame-
ebenso gut auf sitzende oder laufende Thiere, sind überliaupt von den AVanderfalken vielmehr verschieden, als es nach
nung der
:
s
a déli sark területén nincs
még
Amerika und das Südpolar-Gebiet
öreg madárnak tisztább a szine
más a
s
Die Entwicklung
Az
fejldés valamennyi alaknál iigyanaz.
rajza,
nem
részletesen visszatérni reájuk.
akarok tehát
A
Formen
die-
statt
Längsstreifung.
Dir dabei geltenden Gesetze hübe ich sclion
und will liier zurückkommen. Die Männchen sind immer kleiner als die Weibchen und etwas lebhafter gefärbt.
wiederholt
itt
himek mindig
a.
a.
entwickelt
0.
nicht ausfülirlich darauf
nstényeknél.
Die individuelle Variation
nagy a
variatio nagy, vagy igen
hei allen
ist
Vogel hat reinere Farben und
andere Zeichnung, Quertlecken oder herzför-
kisebbek és valamivel élénkebben színezettek a
Az egyéni
alte
mige Tropfenzeichninig
a hosszanti távozás helyett. Az è közben érvényesül törvényeket másutt
tal
ismételve kifejtettem,
Der
selbe.
harántfoltokkal vagy szivalakú cseppes rajzolat-
már
Süd-
iüi-
nocli nicht,
sonst für alle Continente nachgewiesen.
sen.
A
äusseren Erscliei-
ilu-er
Fall scheint.
Verbreitung: Kosmopolitisch, nur
jelen-
minden kontinen-
létük megállapítva különben
w. Die
Vögel stosHCn nicht nur auf fliegende, sondern
hanem ül vagy
rikában
u. s.
ist
gross oder sehr
színek árnyalataiban, minden más tekintetben
gross hinsiclitlich der Schattierung der Farben,
csekélv.
in jeder
Alakok /.
andern Hinsicht gering.
Formen
:
l'orni
-Ahik.
I.
Nortl-Polaigebiet.
Északi sarkterület. llsland.tlrnnland, Labrador.
:
Amerika arktikus része,
(Island, (Iròiilaud, IjaKiadnr, arctisches America, Silnrieu
yzibériíi.l
Név
:
— Name
:
Falco islandus Brünn.
—
Izlandi sólyom. Tájékoztató jegy
:
—
Grosser Gerfalk.
Orientierende Dezeichnung
:
Falco Hierofalío idaiidiij< (Bkünn).
Nomenklatorikus kimutatás:
—
Nomen clatorischer Nachweis:
Falco islandus P>i-ünnich, ornithologia borealis |1764) Island.
.Scá/'/íy//io.s.ss
A
esüd
;
435
-
on-içi.
tiíJlns része: Vs.
l-TüjirlIdiHif
— Vom
Világos fejtetsziiiezel (alapszín): a világos fázisnál
:
fehér,
a sötétnél
:
fehér, igen
len
/*/.s
45'5 cm.
T((rsus heprdcrt:
Hellf
gyengéd
:
''h.
Si-liclh'lfiirliinijj
Phasen
:
weiss,
bei
(Grundfarbe): bei hel-
dunklen Phasen
:
weiss
1
vöröses lehelettel
;
mit sehr zartem röthlichem Hauch
einem alten Männchen von Holstensborg, Grönland (in meiner Sammlung) ist dieser röthliehc Auflug sehr schön sichtbar. Ich habe mich durch
egy (gyjteményemben lev)
Holstenhorgból, Grönlandból, való öreg hímnél ez a vöröses lehelet igen szépen látható.
sás által s
nem
gyzdtem
— Mo-
meg, hogy ez a szín valódi,
a vértl való szennyezés származéka.
Még
;
bei
[
Waschen überzeugt, dass
er die wirkliche Fär-
sokkal szembeötlbli ez a formakört jellemz
vöröses színezet egy
pompásan
kiszínezett,
God-
thaakból (Grönland) való öreg hímnél, a melyet a F. H. uralensísnél részletesebben ismertetek.*
.i
.s7;/('7
fcjlelrdjzoliil (foltozás): Többnyire
(bár
nem
mindig) a
fej
bung der Federn
Beschmutzung
nicht von
durch Blut herrührt.
Noch
viel deutlicher ist diese
röthlichc,
für
den Formenkreis charakteristische Färbung bei einem herrlich ausgefärbten alten Männchen
von Godthaab (Grönland), welches ich bei F. H. uralensis genauer besprechen werde.*
hátnlján a legersebb,
egyre keskenyebb, lígy liogy (a világos
Dunkle
fázishoz tartozó) egészen gyengén rajzolt dara-
aber nicht
boknál csak a fejtet hátulján van néhány sötét
kopf,
vonal.
mehr von der
elülfelé
ist u.
ScIieilelzeieliiiuiKj
(Flcckmigi: Meist
immer am kräftigsten auf dem Hinternach vorn zu immer schmaler und immer hellen Grundfärbung freilassend,
daher bei ganz schwach gezeichneten Stücken
A
fejtet rajzolata többnyire sokkal kisebb
mentöbbet hagy szabadon, mint a következ
terjedelm tén)
és (különösen a fejtet közepe
(der hellen Phase) oft tel einige
dunkle
Die Scheitelzeichnung
ausgedehnt und
alaknál.
färbung li'i/(jiiiil:orilib
>
A dolmány
mehr von der lichten Grund-
frei als bei
der folgenden Form.
Fiatalnál: barna-
:
szürke, világosan csíkozott fejjel és ugyanolyan testaljával.
meist viel weniger
ist
(insbesondre längs der
lässt
Mitte des Scheitels)
A
nur hinten auf dem Schei-
Striciie.
alsó része felé többnyire
barnásfehér foltocskákkal van beszórva.
Hüiißijste
lùirliinnj
:
.liimi:
braungrau mit
Kopf und ebensolcher UnterMantel meist nacli unten hin etwas mit
hellgestreiftem seite.
bräunlich-weissen Fleckcdieu bestreut.
Öregnél
szép tiszta kékszürke, megfelelen
:
— Ait
:
schönes reines Blaugrau mit entsprechend ver-
ugyanis felül sötét kékszürke
änderter Zeichnung, nämlich oben dunkelblau-
harántszalagok fehérszürke alajron, alul pedig
graue Querbäuder auf wcissgrauem Grund, un-
fehér alapon kerekded vagy négyszögletes feke-
ten auf weissem
elváló rajzolattal
;
foltocskák sorakoznak, a melyek a begyen
tés
szárfoltokként
hosszant nyúlnak,
a lágyékon
harántszalagokká szélesednek.
Grund Reihen
kleiner rundli-
cher oder viereckiger, schwärzlicher Fleckchen,
am
Kropf sich zu Sehaftlinien in die Länge ziehn, an den Weichen sich zu Querbinden ausdie
dehnen. Eciyéiiileu
szürkétl a
ersen
V. 12. tábla,
egyszín barna(Naumann, új kiadás, 2. ábra. Mindezek egy-
í'íív/rt'tó;
tiszta fehérig 5., 4., 3.
és
az
ids madarak els ruházatukban).
Individuell
lihni,
i'driii'vend
:
von einfarbi-
gem Braungrau bis zu reinem Weiss. Naumann, neue Ausgabe Bd. V. Taf. 2. 1
4, 3, 2.
(Vergi.
Fig. 5,
Dies alles sind gleichalte Vögel im ersten
Kleid.)
A
faroksziiiezcl. kiválólag variál,
latokban nél
is
is.
Még
még
a rajzo-
a 2 egyenlen sötét öreg hím-
megtaláltam az
itt
ábrázolt eltérést, az
Die Schwanzfärbung variiert ganz besonders, auch in der Zeichnung. Sogar bei zwei gleich-
dunklen alten Männchen finde ich die hier abgebildete,
durchgehende,
gokat.
Binden.
* *
Errl
a két
hímrl van
a
különböz
gokat ábrázoló szövegábra véve.
farokszalaKI. 0.
Von
bei dem einen dem andern wechselnde
Verschiedenheit
egyiknél átnyúló, a másiknál váltakozó szala-
bei
diesen beiden alten
flgur der verschiedenartigen
nommen.
:
Männchen ist die TextSchwanzbäudorung entU. Kl.
A
F. H. gyrfalcohoz színezetben hasonló da-
elfordulnak
rabok
ugyan,
tetemesebb nagyságuk
de
ettl
elütnek
Dem
F. H. gyrfalco ín der
kommen
Stücke
durch be-
deutendere Grösse von ihm verschieden.
által.
Beachtenswerth Figyelemre méltó a tény, bogy más északi állatnál is (a rabló sirályoknál és a sarki rókáknál)
Färbung ähnliche
vor, sind aber meist
hasonló ers dimorphismus (sötétebb és
bei
ist
die Thatsache, dass sich
anderen nordischen Thieren
möven und Eisfüchsen) morphismus
(heller
(bei
den Eaub-
ein ähnlich starker Di-
und dunkler Phasen)
findet.
Die Häufigkeit der einzelnen Phasen
világosabb fásis) található.
setzt
Sammler des bekannten Naturalienhändlers Schlüter in Halle, in einer auf meinen Wunsch ein
Az egyes
fázisok gyakoriságát Schlüternek
gyjtje kívánságomra
(Halle) egyik
(Nyg. Grönlandból) adott
Holsten-
von Holstensborg
in
West-Grönland aus gege-
felvilágosítá-
beneu Auskunft schätzungsweise unter Vorbe-
sában becslés szerint, tévedés kizárása nélkül minthogy a színeket soha sem jegyezte fel») a
halt des Irrthums («da er nie die Farbe notiert
borgból
(
II
következkben adja
habe » in folgender Weise an )
:
"Die hübschen weissen bei weitem die selten-
:
sten (ungefähr 5 0/0),
«A
csinos fehér darabok a légritkábbak (kö-
rülbelül
50/0),
az egészen sötétek gyakoriabbak
die
ganz dunklen häutiger (ungefähr 30%),
die Mittelfärbung
am
(ungefähr
häufigsten
(mintegy 30 0/0) a közepes színezet a leggyako-
6O0/0Ì..1
ribb (mintegy 60«/o)».
Von 04 von diesem Sammler erlegten Stücken waren etwa 5 fi sehr hübsch weiss, 15 weniger hübsch weiss (junge Vögel), 30 dunkel (fast einfarbig) und die übrigen weder weiss noch dunkel, also in der Mitte stehend. Der Sammler bemerkt, dass er jedoch die dunkeln Falken oft.
A
gyjttl
nevezett
mintegy 5
fi
szépen fehér
elejtett
104 darab közül
igen szép fehér volt, 15 kevésbbé
(fiatal
nem egyszín) sötét, tehát
1
s
darabok), 30 volt sötét (csak-
nem
a többi se
középen
álló.
fehér,
se
nem
De megjegyzi a gyjt,
hogy a sötét sólymokra gyakran azért nem ltt, mert eleinte azokat fiatal madaraknak tartotta.
Fképen
nagymérv
ezen
félreismerése folytán, a mely
gyakran tévedést okozdtt. térések
1.
a
variatio
állíttattak fel
az
is
el-
:
iHiii/iis
dxzaki szélességi fokon
délíebben fészkelk között
—
egyéni
más alakoknál
élk
s
a
nicht geschossen habe, weil er sie früher für
junge Vögel
den andern Formen
—
schied
i2.
a gröiilididi
az isiandi
madarak közt;
i'ine
Hypothese, nachge-
nicht einmal ein häufigeres
der weissen Phase im liohen Nor-
geschweige
denn ein wirklicher Unter-
—
2. für die s
nur
ist bis jetzt
Vorkommen den,
;
auch bei
geführt hat, wur-
;
es ist dies
fordulása sincs bebizonyítva, igazi eltérés pedig
annál kevésbbé
oft irre
den Verschiedenheiten behauptet: 1. für die Vögel aus liocluiordisi-licn Breiten gegenüber den südlicher brütenden wiesen
;
durch Missverstehen dieser
grossen individuellen Variation, die
mindeddig még a fehér fázisnak a magas északon való gyakoribb elez csak hypothezis,
hielt.
Hauptsächlich
Islands
;
Vögel
írrö/í/(Oí(/.s'
gegenül)er denen
ugyanez a
ez állításra
hímrl
liiiidi
a melyet
:i.
11
A
felelet.
i
i/röii-
s
;
az Islandbóls (rrön-
nincs kimutatva, hogy az egészen sötét
fázis egyedül Labradorban fordul el, vagy csak
Hátha
volna, mint másutt.
minden
fázisnál sötétebb
ott a
?
a kel el -szibériai és hmnlí^dlkdi (Behringisiandi, grönlandi
szigetek) és az
madarak közt
Textfigur
és labradori
:
einen Unterschied, der
zeigt
—
auch früher hier geltend gemacht wurde :i. für die Vögel Labradora gegenüber denen Islands
;
:
4.
Dio
mene
érvényre juttattam
is
remélem, hogy Labradorból nemsokára fészken fogott vadászaólymokat kapok egyelre
rajzolat
gilt dassellio.
von zwei grönlandischof Männchen entnom-
—
is
Behauptung
már elbb
Ifdindhiri darabok
gyakoribb
dieser
vett szövegábra oly eltérést mutat,
itt
líindból valók közt
még
- von
und Grönlands
ich hoffe bald aus
:
am
Labrador
fangene .Jagdfalken zu erhalten
;
Horst ge-
vorläufig ist
Phase
nicht bewiesen, dass die ganz dunkle allein in
Labrador vorkäme oder dort auch nur
häufiger wäre als anderswo.
Ob
vielleicht die
Zeichnung bei allen Phasen dort dunkler ist? 4. für die Vögel Osl-Sibirienfi und Kamtschatkas (Behriugsiusel) gegenüber denen IsGrönlands und Labradors
lands,
—
ciHierofaleo grebnitzkii
;
Severzow
i'
(Nou-
mémoires de la société impériale des Moscou 1885, p. 69. Taf. XV.). Die Abbildung zeigt eine dunkle Phase, dem F. H. gyrfalco ähnlich, wie sie auf Island und in Grönland nicht selten ist. Aus der Beschreibung veaux
—
«Hierofalco grelmitzkii Severzow» (Nou-
Mémoires de la Société imperiale des naturalistes de Moscou 1885, p. 69. tab. XV.) veaux
Az ábra egy
sötét fázist mutat, hasonlót a F. H.
gyrfalcohoz, a mely formája
Grönlandban nem
ritka.
A
annak Islaudban s sem tudok
leírásból
semmiféle igazi eltérést kiböngészni, de lehet-
ügyelve
egyenl
lom azoknak
4
sein,
einen solchen zu finden,
wenn man
die
fázisokat hasoulitanók össze,
mit einander vergleicht iind die Gesichtspunkte
különböz
a melyeket az egész
alakkörnek áttekintése szolgáltat számunkra.
e
triftigen Unter-
schied herausfinden, aber es könnte möglich
gleichen Phasen aus verschiedenen Gegenden
ama szempontokra,
Általában
kann ich auch keinen wirklichen
tájak-
séges volna ilyet találni, ha a ról való
naturalistes de
állítás felsorolásával
st
elvetése,
nem
czé-
inkább földrajzilag
összehasonlító új vizsgálatokra akarok ösztönzéssel szolgálni.
i'.
beachtet, welche der Überblick über den ganzen Formenkreis uii die Hand gibt. -
Überhaupt möchte ich durch die Aufzählung Behauptungen dieselben keineswegs als erledigt hinstellen, vielmehr zu neuen Untersuchungen nach geographisch vergleichender Methode Anregung geben.
dieser vier
Form
Mak.
2.
Sliandina vieil.
Skandinávia.
(Wie weit
(Ksziiki (hoszuiszágliau mily mtisszire ?)*
Név
:
— Name
Falco gyrfalco
Kis sólyom. Tájékoztató jegy
:
—
iu Noi-drusslanrt ?)*
:
L.
Kleiner Gerfalk.
— Orientierende Bezeichnung
:
Falco Hierofalco gyrfalco (L.)
*
Severzow azt moudja, hogy már a
keleti
Finnuiarkenböl való madár
den részének rozsdasárgás futtatása által. * Severzow sagt, schon der ostflniiiiiäi'kiselie \'ogel fhen Anflnt;
aller Theile.
Aquila. Vili.
iiiitejsclieide sich
is
vom
különliozik a norvégiaitól min-
riorwe^ischeii
rostgelbli-
10
—
Nomenklatorikus kimutatás; Falco f^yrfak-o L. Syst. Nat. Ed.
Szárnyho)i>
A (Néha talán
\-iilaiiiivel
rsfirf
41
:
—
- s.
elbbi
Vmn
:
41 cm.
hin
Tai'sTis hcfieäert
alal
Schweden (Kunipa).
Svédoi'Hzág.
Fli\(icUiiiiiic
cin-i;/.
tollas része:
kovesebli mint az
p. 91. Nr. áá.
(1758)
.\.
Nomenclatorisoher Nachweis;
A'iolieiclit
:
-/o.
uiuiiclimal utwas wonif^cr als bei ilcr
origen Form.)
fejtetszinezel ^alapszín)
Viláíjoti
egészen elfödve a rajzolattól
:
Többnyire
:
Helle SeheitelfärlyaiKj (Grundfarbe): Meist
ganz von der Zeichnung verdeckt
ha látható, lígy
wenn
;
sie
hasonló, csakhogy többnyire az egész fejen csak-
ist. schwach DanIde Scheitelzeiehinna/ (Fleekuug): der von Form 1 ähnlich, nur meist über den ganzen
nem
Kopf
gyengén rozsdásan
Sötét fcjtetckziiK'zet (ioltozat):
.1
rostfarbig angehaucht.
sichtbar
lehelt.
Az
1.
alakéhoz
egyenletesen elterjedve. li'ggiial.orihh színezet:
Hasonló az
1.
alak
fast
gleichmässig ausgedehnt.
Hüufhjste Färbunfj
több-
bung von Form
nyire egyszinüen sötétebb fejtet jár vele. (Lásd
und meist mit
Naumann,
(Vergi. Nauinaiin.
közönséges színezetéhez, kissé sötétebb új kiadás V. tab. 11. Fig. 2.
s
1.)
Fig. 2. u.
Sokkal
variál
hi'i'éslilié
mint az
.
der gewöhnlichen Fär-
einfarbig
dunkelm
zuweilen etwas dunkler. (Vergi.
mann,
Ausg. Bd. V. Taf. 11. Fig.
új :
kiadás V.
Olykor
11. fig. 3.)
tal).
vilá-
zuweilen
ez esetben a fejtet egy kissé világosan
Da ezt
s
az
elbbi alakot más helyen
ich diese
und
die
ich mich,
(Orn. Mtsschr. 1896, p. 122;
Még
p.
67
:
—
Neu.
csak Sehlegelnek
munkáira
kell
Naumann
d.
:
J
k.
Zool. u. Anthr.-Ethn.
898/9. Nr.
á. p.
67
:
ein
Hinweis
;iuf die
europäischen Vögel
dik fejezet (pótlékok), p. 5.
(Nachträge), p. 5.
— Neu.
Abh. und Ber. Mus. zu Dresden
Naumann
1844,
zweite
fi.
Ural.
— Name
:
Falco uralensis (Menzbier).
Urali sólyom. Tájékoztató jegy
:
—
Ural-Gerfalk.
Oiientierende Bezeiclnmii}.
Falco Hieriifiilcn
Nomenklatorikue kimutatás
iiriil.i>nsis
:
ü.
Bd. V. ist
—
nur
Arbriten Schleoel's über
Form
Alak.
:
a. a.
diese i'orm, besonders: Kritische übersieht
Kritische
Név
Form
auf die betreffenden Publikationen
Übersicht der europäischen Vögel 1844, máso-
3.
wenig
ein
pag. 72.) zu verweisen. Hinzuzufügen
V. p. 73.).
eme alakra vonatkozó
utalnom, különösen
dann
vorige
szem az illet publicatiókra való utalással. (Orn. Monatschr. ISOfi, p. 122: Abh. u. Ber. d. k. Zool. und Anthr.-Ethn. Mus. zu Dresden 1898/9. i2.
nämlieh
mehrfach ausführlich behandelt habe, begnüge
többszörösen kimeríten tárgyaltam, megelég-
Nr.
.
3.Ì.
Scheitel
heller:
I
Naumann, neue
hell gesprenkelt, beziehungsweise gestreift.
harántul vonalazott, illetve sávozott.
Minthogy
11.
)
ugyanis ní'ha valamivel sötétebb. (Lásd Nau-
gosabb
Scheitel.
neue Ausg. Bd. V. Taf.
Viel weiiiqer variirreud als Fctrui
alak,
1.
1
:
ähnlich, ein wenig dunkler
1
(Menzbier).
Nomenclatorisoher Nachweis
:
dei-
Abtheilung
11
H idd fulfil t;ilj.
3.
m-;i.lensis Mülizliicr, Oinilli. (Ini^r.
cuiop. RumhIíukI, ^loskau 1882.
il.
1.
á88.
p.
(Orosz nyelveu. Russisch.)
Hierofalco uralen.sis Menzbier, Ibis 1884.
288. Ural.
p.
Hierofaleo uralenais «Severzow et Menzbier n. Nouveaux uiémoiies de la société impériale des naturalistes de Moscou, 1885. (Ural és Nyugat-Szibéria DK-felé a .Jenissey es választójáig
délre az Altai-li egységig.
:
nach 80.
Sibirien
Ural südlich
zur Wiisserscheide des
liis
zum
l)is
Az Uraiban
Belaja-Fluss
a faroktollakon
s
nem
különbségekre
észlelt
A
sokat adok.
finom
fázisok gaz-
dagsága (ers variálásai, továbbá a nagyság
mely tekintetben a
mellett, a
felülmúlja az
1.
3.
alak állítólag
és 2. alakot, fontosabb lehet a
rozsdavöröses futtatás, a mely különösen a
tetn
s
und Amur. Südlich
.feiiissey
fej-
a nyakszirten lép eltérbe.
Formen
die
Ama
wohl dem
ich flüchtig sah,
Sammlung.
volt biztosan megállapítva, a miért is
Ügy 3.
gyjteményem számára.
1. és 2. alak közt középen állotgyöngébb csdtidlazatnk volt, mint
látszik, az
tak s kissé
a
nem
und
1
ü übertreffen soll, der rost-
und Nacken zu Tage
nem
azokat
;
waren nicht von sicherer Hermeine
ich erwarb sie deshalb nicht für
lanariusának
«nagyobb váifajáti
(Zoogr. Rosso-Asiatica 1811. «az uráli
hegyekben
él s
alak elterjedését;
középs
I,
j).
330).
a mely
a nemes sólymok közé
Menzbier talán nagyon tágra vette
soroztatik". ez
chere Tarsusbefiedernng zu haben als
Diese
Form meinte wohl
Form
2.
Pallus mit der «grös-
kritikai
vizsgálatának a
föntebb
már
említett
Godthaabból (Grön-
fl',),
den
die «in
die
vielleicht
Form zu weit gefasst ihre Untersuchung wird vom mittleren und
Yerbreitung der
kritische
;
südlichen Ural ausgehn müssen.
Das bereits oben erwähnte, besonders schön
Männchen von in
F.
H.
von
islandus
Grönland, welches wegen seiner
reinen Färbung, stark reduzierter Zeichnung
F. H.
auf Kropf und Mittelbrust, lebhaft gelber Fänge
begyén és melle
nyomokban vau meg. E színezet tekintetében tehát különböz lehet az élénkség. Ezt pontosan megegyez fázisok-
und Wachshaut, sicher als sehr alt anzusprechen zeigt nicht nur auf dem Scheitel, sondern auch im Nacken sehi' deutliches Rostioth, an den Seiten der Schulterfedern und des Kropfes dagegen nur verschwindend schwache Spuren davon. Es kann sieh also hinsichtlich dieser Fär))ung nur um verschiedene Lebhaftigkeit handeln. Diese muss bei genau entsprechenden Phasen verglichen wei'den, denn die allen For-
landból) való kiválóan szép színezet islandus, a
mely
tiszta színezete,
him
p. 33()
Falken gerechnet wird". Menzbier hat
gefärbte
és déli l'ralból kellett kiindulnia.
I.
uralischen Gebirgen lebt und unter die edeln
Godthaab
A
Form 1 und und eine etwas schwä-
Sie schienen zwischen
2 in der Mitte zu stehen
Rosso-Asiatica, 1811,
Falco
Dadurch nähert
tritt.
H. saker. Stücke, welche
F.
seren Abänderung') seines Falco lanaiius (Zoogr.
alaknak.
Bizonyára ezt az alakot goiidolta Pallas, mint az
Im
Altai.
röthliche Anflug sein, der besonders auf Schei-
kunft
meg
und West-
zum
starken A ariieren) und der Grösse, worin Form 3
daraboknak, melyeket futólag láttam, lelhelyük szereztem
víz-
dem Phasenreichthum
wichtiger dürfte neben (
tel
közelebb jut a F. H. sacerhez.
által
bis
Amur
Dicse Form ist mir noch fi-aglidi. Von den angegebenen feinen Unterschieden an Handschwingen und Steuerfedern halte ich nicht viel,
er sich
Ez
— Ural
etc.)
Ez az alak még kérdéses elttem. A legnagyobb evezkön
délfelé a Belaja-folyóig.
közepén ersen redukált rajzolata, élénken sárga lábai és viaszhártyája után ítélve bizonyára igen
öregnek tartható, nemcsak fejetetején, nyakszirtjén
is
igen
hanem
szembeötl rozsdavörös színt
mutat, de a mely a valli
s
a begytollak szélén
csak elenyészen csekél}'
ist,
nál kell egybevetni, mert az összes alakokra
men
jellemz vörös fejtetszinezet minden alaknál
vidviell bei
egyénileg variál
sie blass
vány, vagy
;
a világos fázisoknál ez hal-
el is vész,
sötéteknél pedig a rajzola-
tokkal van elfödve.
A tól
British
Museumban
eigene )'othe Scheitelfärbung variiert indi-
wird
jeder
Form
:
bei lichten
Phasen
ist
oder verschwindet, bei ganz dunklen
sie
von der Zeichnung gleichsam ver-
deckt.
található,
Keulemaus-
Sharpé «The Second Yarkand Mission "-jában
Das im Keuleniiins
British in
Museum
Slini|K's
befindliche,
von
iThe Secund Yarkand
12
ábrázolt darab azt liizonyitja, hogy a forgó alak
sz('>baii
Közép-Ázsia fönsíkjain
ismert
lem útján oly messzi északról egy jutott
])oz
késöbli
és
szelídített
déli
népfaj-
elszal)adnlt
denn
es
einzige
Handels
alakot képeznek-e, azt
madarak egy külön
eme egyedüli darab
a mely futólagos vizsgálat mellett a
meglehetsen egyezni
2.
után,
alakkal
nehéz eldönteni.
harántosan rajzolt
s
az
következ vau följegyezve
J jun. 1744.
csakugyan nstény-e rint a
látszik,
sötét,
eredeti etikettjén a
«Yarkand
uieht wohl an/nnchiuoii. dass der
so weit aus
Völkerschaft
liclien
nun
Ol)
vájjon az ottani
Ez a példány
ist
dem Wege des dem Norden zu einer südgekommener zahmer, spä-
bekauiitn Vogel ein ani
ter entflogener Baizvogel
vadász-sólyom.
Hogy
?
N'nr-
Gerfalken inmitten der
Hochländer Central-Asiens.
is.
nem tehet fel, hogy ez az egyedüli onnan madár nem volt más, mint a kereskede-
mert
Mission» abgebildete Stuck beweist das
kommen von
elfordul
(3.)
:
Vájjon
15, 20, 5, 74.»
— Az én méréseim
sze-
szárnyak hossza 37.8, 38.0 cm. Ezt a
gewesen
sei.
die dortigen Vögel eine besouderc
E(n*m bilden, lässt sich nach
dem
einen Stück,
welches mir bei tlüehtiger rntersu.chung mit
Form
iiberei)izustimmen
zieiulicli
'2
schwer
s(diieii,
l)eurtheileii.
Das Exemplar ist duidvol mit Queizeichuung, und die Originaletikette trägt folgende Notizen « Yarkand Ç jun. 1744, 15. 20. 5. 74». Ob es wirklich ein Weibchen ist? Nach meiner Messung sind die Flügel 37'8 :
—
38"0 cm. lang.
Den Vogel zu
der
Form
gyrfalco
madarat a gyrfalco alakhoz vonni nem igen
zu ziehen, geht nicht wohl an, wenn er zoo-
lehet,
ha ettl zoogeografiaialag a F. uralensis van elválasztva. Ez esetben zoogeografiai szempontból még ha szemre semmi különl)ség
geographisch von ihr durch F. uralensis ge-
által
trennt
sem
sem lehetne a skandináviai Yarkand alakkal összevonni, mert elv hogy "ha ? ugyanaz, úgy ez a kett nem volna, akkor
alakot a az,
(Lásd: japán és európai madarak, melyek a szibériaiak által el vannak választva.)
ugyanaz».
In diesem Fall würde
ist.
vom zoogeowenn für
grapliischeu Standpunkt selbst dann,
unser Auge kein
lînterschied
ein
existierte,
Zufammenwerfen der skandinavischen Form und der Yarkand-Form unzulässig sein nach dem Grundsatz, «wenn 2 dasselbe sind, sind sie nicht dasselbe». (A'ergl. japanische und europäische Vögel, die durch sibirische getrennt sind).
Yarkaud-madár oda tartozik, a hova itt egyelre sorozom az uralensis alakhoz, s a mindkét alak gondos tanulmányozása, nem pedig azoknak könnyelm
De lehetséges
volna, hogy a
:
Es wäre indessen möglich, dass der Yarkandwo ich ihn hier voi-Uiutig
vogel dahin gehört,
bespreche
zu der
:
Form
uralensis
und
Studium beider Formen, nicht
ein
sorgfältiges
abei- leichtferti-
egyesítése vagy ignorálása fog talábibb ítélethez
ges Vereinigen oder Ignorieren derselben wird
vezetni.
zu einem liessei-en Irthcil fübi'en.
//.
Form
Alak.
A'
Duna,
ii
terület. |A Fekete-
Volga területe, a transkaspiai
Donau-Gebiet. Wolga-Gebiet. Ti'aiis-Kasjjisehes Gebiet. (GeSehwarzen Meeres, des Casjn- und des
tenger, a Kaepi s az Aral-tó folyóvizeinek területe. Télen e
biet der Zuflüsse des
madarak vagj- legalábbis a fiataljai, amely ekéz ok hói nagy obli mennyiségben kerülnek a gyjtk kezére, délnyugoti. déli és
die deshalb
délkeleti irányban elkóborolnak egészen a
licdi u.
7..
S..
9.
és 11-ik
4.
Südost-Europa und Südwest- A sien.
Délkeleti Eurói)a és délnyugati Ázsia.
Aral-Sees.
Im Winter
streichen die Vögel, junge wenigstens,
auch öfter gesammelt werden, südwestlich, süd-
südöstlich bis in die Gebiete der
Kormen 7..
8.. H.
ii.
II.)
alaknak területéig.)
Név
:
~
Name
:
Falco sacer Gm.
Kerecsen. *
het
—
Saker.*
Minthojjy a mi jiomenklaturánk csak az 17.58-dik évvel kezddik, természetes, hogy Brisson auctornak.
A német Würgfalk
és Schlachtl'alk
nnn
tekint-
név összecserélésen és tévedésen alapnl.
* Du unsere Nouienclatur erst mit dem .Jalirc I75S beginnt, so ist solbstverständlicli nicht lirisson als Autor anzunehmen. Die ileutsehen X;tinen Wiiryt'alk und Sehlnclitfalk liernhen inif Vi'i-w echstujiu und Inlliiu]].
l:î
Tiijók()/tat('> její\
(IrieiitkTenck' JíezeicliiiuuK
•
:
:
Falco Hierof'alco xacer iGm).
Nomenklatorikus kimutatás Falco sacer
Gm.
F. saeer. F. cera
—
Nomenclatorischer Nachweis
:
lexdus. F. sarei- Cass.. Iriieweii. Syst. uat. I. ]i. í27;í. Nr. í)3. (1788.) -- Die Originalbesehreibuiig lautot an dieser Stelle
eredeti leirás e helyen így lumgzik
Az
:
:
pedihusque cieruieis
dcn-so pectore et tectricibus alaniiii
pjiinoiilins
maculatis, cauda maculis reniformibus. F. sacer Brisson. p. 98. Nr. 43. Eaj. av.
LXII.
ß F. sacer. Forster act. augi.
382,
p.
Tartoria, heic ad venatuiu inatitutus
:
lial)itat
[i
p.
13. NT.
:
fuscd etc.
:2.
iu freto Hudsonis.
frif/oris ntilifiitissinvKS
ardeam alliam potissimum
;
veuatur. Aprili et Maji iu locis desertis ova pleruinque 2 poneus. bipedalis, caput (jl)seure fuscum,
penuiP abdominis albíp medio fusco maculata^, tectrices alarum remigesque primarite lineis trausversis albis.
A
cauda fusca ad latéra maculis ovalibus tiansversis
nyomtatás
zása
által
kiemelt szavak hangsúlyo-
kintjük, a kétféle leirás
eme keverékét
egyre, a
F. sacer auct.-ra vonatkoztathatjuk.
pedes ad digitos fere pennati.
Durch Betonuug dei- durch den Druck herWorte und indem wir ß als ein blosses Anhängsel betrachten, können wir dieses Gemisch zweier Beschreibungen auf eine, vorgehobenen
az által, hog;y a /?-átcsak függeléknek te-
s
ruijris,
|
die des F. sacer auct. besciu-änken.
Hogy
az ugyanazon auctor Falco
[Gmel. Syst.
nat.
p. 274. No. 95 (1788): ide,
I.
vagy egy más alakhoz tartozik-e, melyikhez, ezt jelenleg ^'alószinüleg alatta.
A
valamely
leirás a
Falco
akkor aztán
s
nem tudom
eldönteni,
Hierofalco
F.
következ
Ob der Falco
stellarisa
értetik
Syst. uat.
I.
stellaris
desselben Autors [Gmel.
oder zu einer andern
hört,
hierherge-
p. 274. Xr. Do. il7S8.i
Form und zu
wel-
cher dann wiederum, vermag ich zur Zeit nicht entscheiden. Wahrscheinlich
zi;
ist
ein Falco
Hierofalco gemeint. Die Beschreibung lautet
:
corpore nigricante. macidis radiatis, subtus ex albo
stellaris. F. pedibiis Cieruleis.
:
et
nigro mixto. Briss. orn. p. 103. Xr. 11.
Blue footed Falcon, Will. nin. Starry Falcon. Lath. Syn.
1.
s2.
ji.
c.
11.
p. 79. Xr. ül.
Magnitudo babitusque peregrini
:
abc tauu^u breviores
:
cauda
hjugioi-, irides aurea'.
nem
Letzteres passt natürlich auf einen Habicht
egy sólyomra vonatkozik, de a sárga szemgyürüt
uud nicht auf einen Falken, doch wurden wohl
bizonyára gyakrabban összetévesztették az
die gelben
Az utóbbi természetesen egy Asturra
s
iris-
Augenkreise
öftei-
mit
dei- Iris
ver-
wechselt.
szel.
Falco lanarius Fall, inec L.) Zoogr. Piosso-As. Falco cherrug.
J.
E. Gray.
111.
I.
p. 330. (1811) -
Ind. Orn. IL pl. 25. (1833.)
Falco milvipes Hodgs. in Gray's Zool. Mise. p. 81. (1884.)
Falco cyanopus Thienemann. Ehea Falco hendersoni
Hume.
Il)is
1871.
1.
p. 62. Taf.
p.
407. (Typus Brit.
I.
qiaitim?).
-
—
(1846.)
-
Museum Ex
f.
cT
ad.
Yaikaud.)
—
Gennaia sacer gurneyi Menzbier nee Bree. Orn. Turkest. 289. 1888.
A A Ez leg s
az
szániy liossza 41 "5 cm-ig. csndbó'l
tnlliil
föd off
:
^-i.
az adat. mint mindenütt, csak egybevet-
megközelítleg érvényes.
A
csüd tollazata
egyes daraboknál jelentékeny változásokat
Flügeliugc bis 41 '5 cm. \om Tarsus brflederl : ^/-i. Diese Angabe gilt wie überall nur vergleichsweise und annähernd. Die Befiederung wechselt bei den xerschiedoiicii Stücken erhelilicb und
14
mulat« azonkívül acsiid beino nyiilik, mint a külsn. világos
.1
fi'jlcli'i^izinezct
rc'szoii ini'lyehbrt'
reicht
ausserdem
tiefer
herab als
Elhalad ott korban
:
;inf
niif
der InnenHeíle de» Tarsus
der Aussenseite.
Hclh' ScìirUi'ìfiirhuiiij roströthlifli,
lm
:
Alter stets deut-
Stücken bUisser,
bei hellen
mindig rtzembeötlleg i-ozsdavöröses, a világos
lieh
példányoknál halványabban, a sötéteknél intenzivebben. Ez a színezet egészen normális s nem
bei
dunkeln Stücken intensiver. Diese Färbung
ist
ganz normal und bedeutet keinen Übergang
jelent
semmi átmenetet a E. H.
feldeggihesi, de
sö/rV [i'jlrlnidjzolaí
.1
ján, de
:
erteljességében
legersebb a
i'ejhátul-
kiterjedésében jelen-
s
ieggiiiihorihli
silnezd
Ellentétben a
:
tiibbi
és rajzolat dolgában
alakkal, a melyek színezet
bizonyos hasonlatosságot mutatnak a vándorsólyommal, a sacer mindkét tekintetben inkább a Buteokra
míg más tekintetben
emlékeztet,
(aránylag gyönge lábai vércsékre
SrheilclzcicIuniiKi
Ditiil.lc
auf
dem
hosszú farka
s
sie dir
által) a
lliiiifujAli-
andern
Ein-
kräftigsten
nin
in dti'
beträchtlich variierend. l-'iirhinifi
FiU'men.
Im Gegensatz
:
zu den
Färbung und
ihrer
in
ilie
Zeichnung eine gewisse Ähnlichkeit mit den Wanderfalken haben, dera
mehr an
erinnei-t der
Saker in
bei-
die Bussarde, in anderer Hinsicht
(auch durch die \crhältnisMmässig kleinenFänge
und langen
is.
:
Hinterkopf, jedoch darin und
Ausdelmung
tékenyen variál.
A
zu F. H. feldeggi, wohl aber beweist heit des Formenkreises.
bizonyltja az alakkör egységes voltát.
SclixAanzi
aueh
\\ie(ler
an die Thurm-
faiken. Mriiii'lii'lösni luiridl.
sokkal inkább, mint F.
H. gyrfalco, sokkal kévésbbé, mint a F. H. islandus. Az állítólag Csehországban és DélkeletEurópában elfordult csaknem teljesen fehér példányok talán albínók voltak, vagy öreg darabok, a melyeket a megfigyelk csak röptükben láttak alulról s az öregkori tollazat világos melli
H.
Zietiilicli xliirL' rui-iicfmil, vieluielii- als F.
gyrfalco. weit weniger als F. H. islandus.
l>ie
Südosteuropa smgekommenen fast ganz weissen Exemplaie waren vielleicht Albinos, oder alte Stücke, die von angeblich in
Böhmen und
in
den Beobachtern nur im Flug von unten gesehen und wegen der hellen Brustfärbung des
madaraknak
Alterskleides für ganz weisse Vögel gehalten
tévedés könnyen
wm-den. Heller Sonnenschein mag eine solche Täuschung leicht möglich machen. Diese Fo]-m ist es, welche in (higani d^'n
Ez az alak képviseli Mafjiidnn-xziUioii a Hies ennek kellene jelen munkám
Formenkreis F. Hierofalco vertritt und sie sollte den Hauptgegenstaud dieser Arbeit bilden. Lei-
színezetérl ítélve egészen tartottak.
Ers
napfényben
fehér ily
elfordulhat.
rofalco alakkörét
f
tárgyául szolgálnia.
De
sajnos, épen ez alak-
nál lehetetlen egyelre azokat a kérdéseket
tel-
der
ist
läufig
es
mir aber gerade
bei dieser
unmöglich, die Fragen
Form
vor-
völlig zu beant-
jesen megoldanom, a melyekhez ez alak beha-
worten, zu denen mich ihr eingehenderes Stu-
tóbb tanulmányozása vezetett. Az eredmény he-
dium
lyett tehát a kérdéseket
zésemre
álló
s
anyagot kell közölnöm, de az utób-
kimerítbben mutatva
bit
az ezekhez rendelke-
1. li'k
ten
Fordulnak-e
s
lilun'iif-
1.
a Balkán félszige-
dem
Olaszországban honos F. H. feldeggi kö-
s
2.
Az
tárgyalt
nak- e S.
itt
rgy alakként: F. H. sacer alakjában
madarak több
(2
;
Fragen
zött ?
vagy
3)
alakba oszla-
Par-
lienselben, dieses abei- in nusfiiln-liclierei-
:
el Magyarországon
az ott honos F. H. sacer
führte. Ich muss daher statt der Kesultate Fragen und das vorhandene Material zn
stellung niittlieilen
be.
Kérdések
die
Kommen
in l'ugarn
i'bcí'gongc zwischen
dort heimischen F. H. sacer und
der Balkauhalliiusel und F. H. feldeggi vor? 2.
:
in
Italien
Zerfallen die hier als ciuf
sacer liehandellen Vögel in
Form
nii'in'in-c
dem auf
heimischen
:
("J
1*\
H.
iidcr
ii)
f.
II.
'?
Az
itt
az rgg F. H. sacer alakjában tárgyalt
madarakat meg lehet-e
Iclöliclynk 'nourrclc nrl-
'.').
Kann man
die
sacer behandelten
hur
als
Vögel
e/z/i'
oiii/c
Form:
l\('iiiitiii.'<s
iIcs
i;
hid
is
különböztetni a különböz szomszédos
Diiiilorts
men
alaktól ?
Visszamarad-e a
4.
szí)! fej lödén
F. H. sacer a F. H. feldeggi mögött 5.
bi
Milyen a fejldés menete a
dolgában a
4.
fi((l<(ll,(>ri
mez-
').
klcid
Miben különbözik a
liiiii
a iiöslémjtol':'
G. I
Bleibt F. H. sacer in der Farbi'uniliinck-
AMagy. Oin. Központ
Múzeum
csájtotta hosszabb
recsen sólymait,
Weibchen'? Material.
Magyar
közvetítésére a
a legnagyobb szívességgel bo-
idre rendelkezésemre a niiifij/arnrszf'uii
iiijoicz-
saját
s
öt
W.
ban az
lizzili
i
hozzám
Múzeumfutólago-
Britischen
ili'ioros:ors:ziíiii ;
a British
madarak nagy anyagát
da-
san átnéztem, azonkívül egyes darabok voltak
nálam a schild-
berlini, mainzi, s
von 8 ungarische)) Stücken.
Meine eigene Sammlung enthält 5 Stücke von Asirachü)!, Loikorun und aus der Dobi'iidscha. Ausser diesen habe ich viele andere Stücke unInstitut von tersa(-ht. Das Naturliistorische W. Schlüter in Halle schickte mir wiederholt Sendungen aus .Sïi(/rii.s.s7(ni'/ zur Ansicht im
darab Asli'a-
a Dohruiizsáhól. Eze-
rabokat megtekintés végett
Senekenberg-, a Roth-
a DRESSER-féle múzeumból.
;
Museum
sah ich flüchtig das grosse
Material von asidlischi'ii Vögeln durch, ausser-
dem
hatte
]\Iahizer,
ich
einzelne
Stücke des Berliner,
SENCKENBERG"schen, EoTHSCHiLD'schen
und DKESSER'schen Museums Ezek fölemlítését azért tartom szükségesnek, mert az eredmények általános érvényessége az
anyag mennyisége
és
minsége, valamint annak Az anyagot
feldolgozása alapján ítélend meg.
azonban ez esetben elégtelennek kell tekintenünk, 8 ez okból az eredmények is részben hézagosak
;
A
részben ingadozók.
megvizsgált da-
rabok száma már kielégít volna, ha csupa fész-
ken ltt darab volna 'es
s
lie-
gere Zeit zur Verfügung gestellt, eine iuteres-
természetrajzi intézete Haliéból
ismételten küldött
liat
(htruh
ken kívül sok más darabot vizsgáltam meg. ScHLÜTEii
('fntiale
benswürdigster Weise seine Würgfalken für län-
saiite Reilie
gyjteményemben van LrnJ.onniból
rliáiihól,
Auf Vei-wenduug der Ung. Oni.
das Ungarische National-Museum mir in
ke-
érdekes sorozatát.
A
?
Wie geht die Entwicklung vom .fiini'iulzum Aiter.tklrid vor sich? Wie unterscheiden sich Miimii-Iicn und
Az anyag.
Nemzeti
Xin'hlmrfnr-
V('rsfhi''(l('ii(.'ii
?
hoKj hinter F. H. feldeggi zurück
'.'
az örcjjkoril'K 9
6.
dtn
\(iii
unterscheiden
hozzá néhány, mely
tel-
Ich
weil
halte die
es
für nötig,
allgemeine
in
Händen.
dies
Giltigkeit
zii
erwähnen,
der Resultate
nach der Menge und Qualität des Materiale s und seiner Bearbeitung beurtheilt werden miiss.
Das Material
ist
aber
i)i
diesem Fall
als
zureichend anzusehn, und die Resultate
ben daher
theils lückenhaft, theils
un-
blei-
schwankend.
Die Zahl der untersuchten Stücke wäre schon ausreichend,
wenn
es
lauter
am
Horst erlegte
Vögel und dazu einige in voller Mauser befind-
vedlésben van.
liche wären.
Csak a Magyar Nemzeti Múzeumból
gyjteményembl való darabokat vizsgáltam meg teljesen, azaz összehasonlítottam, megmértem ket s kutattam rajtuk frissen vedlett tollak
Nur die Exemijlare des Ung. National-Museums und die meiner Sammlung habe ich vollständig nutersucht, d. h. genau verglichen, ausgemessen und nach Mauserfedern durch-
után.
sucht.
E
darabok a következk
s
a saját
Es sind dies folgende Stücke
:
A) Magyarorszih] i iniidurak, u J\Iagyiír
.A e/;/
;
MnzeAtmból Budapestrl. (iH9)^}av. Drávafok 18. III. 1890. Fiatal madár friss fészekrnhában, nyakszirtjén már az új toUazat indul. A középs faroka)
tollak az egyik
zászlón négy kerekded világo-
sabb foltocskával, a melyet
hegy közelében.
A
fej
nem
világos.
állnak
n
toll-
.\)
:
Ungariscite Vögel aus den) üng. J^'ational-Mus6ur)v in Budapest. (1719) y Jar. Drdiuifok. 18. ill 1890. ¥jh\ junger Vogel im frischen Nestkleid, im A)
Genick schon Beginn des neuen Gefieders. Die mittleren
Steuerfedern auf der einen Fahne
mit 4 lumllichen helleren Fleckchen, die nicht der Spitze nahe stehn. Kopf
hell.
U(19-^l8)c<
jiir.
S:.,'l.,i
Anni. im5.
melloldalakon
a layakszirtun,
lal
Utóbbit egészen eltakarja a sötét rajzolat. Az új
Naumann
köt. 18. tábláján ábrázolva.
^'.
(I943)d!'ji(i: Székuilviir. Ar>nl.
A
/)
jegy darabhoz
új
ersen kiválnak a lándtollak közül. Hogy a vedlés
z.sásan rajzolt
régi
mint más rablóm adárn ál
iti,
is
a nyakszirten
kezddik, annak az az oka, hogy e madarak vakaródzás közben e helyen koptatják el s tépik ki toUaikat
legelbb,
Friss
igen
III.
A
sötét.
míg
darab,
bei Ii;it
mutatta, hogy ez állat legalább
egyszer vedlett már.
nem egyszínén
A középs
sötétek,
faroktollak csak-
csak egy elenyész
s
foltocska van rajtuk.
e)(í84S. 10.
Kratzen hier die Federn zuerst abnützt
Az
(1}
(1719)
d'ini.
.\
IS48
\'.
példány a Falco
fel-
deggihez, mindenesetre a legérdekesebb és legkell még E madárnak jól látható költési foltjai A rozsdavörös fej közepesen vonalos
a háti oldal jól láthat()
közelebbi frissen vedlett tollazaton lépett volna
Az
1.
lából és
leg-
még szebben
föl.
táblán
e
darabnak begyébl, melle olda-
lágyékából három
tolla,
valamint láb-
szára van ábrázolva. (1848.
f)
III.
h.)
das
Tliic)-
V
n,l.
.\,li,,uii .'<:icirl.
darabnál. Farkalja tollai
ersen
3.
V.
van a IL táblán (570 a) j
la
inl.
következ
foltosak.
rozsdavöröses, jó széles szárfoltokkal
:
A
fej
ábrázolva
dun-
(184S. lOu.)
e)
&
,iil.
V.tS^iS
Ailnniii ü'Jiivl.
li'f/.)-
Das angebliche l'bergangsexomplar zu Falco interessanteste und feldeggi, jedenfalls iU\^ Stück, auf welches ich unten zurück-
muss. Der Vogel hat deutliche ßrnt-
Der rostrothe Kojif ist mittelstark gestrichelt. Hosen, Bürzel und Oberseite zeigen tiecken.
blaugrauen Anflug und wni'den
deutlich
ihn
im nächsten frischvermauserten Gefieder sieher noch viel schöner zeigen. Auf Tafel I. sind 3 Federn \on Kiopf, Brustluid
seite
Weichen sowie der
llntersche)ikel
Ï)
(1848. 10b.)
Ç
Uli
Aihrini'i
szlfiel.
:',.
1".
.felül
Kopf
világosabb, mint az
elbbi darab, a dolmány hátul rozsdásan
szala-
rakon.
auf
új
táblán vau ábrázolva.
ragadozók kötetében a
^
mit
ziemlich
kräftig
breiten
gefleckt.
Schaft-
<«l.
.\lsn-lhilHisi8ao.
Brutflecken, oben lichter als das vorige
Stück, Mantel tere
a
i'ostroth
Ohne
gos, farkalján csak finom hajszálvonalak a szá-
NàUMANN-ban
dunkler als das folgende
Unterschwanzdecken
g)(570o.)
Alsó-Dab((s 1800. :
Mit Brutfieckeu, Stück.
flecken, auf Tafel II. (in der Mittel abgebildet.
középen».
Költési folt nélkül
13.
fast einfarbig
mit nur einem verschwindenden Fleckchen.
1848.
Költési foltjai vannak, sötétebb a
Az
mindestens einmal vermausert sein
(Hose) dieses Stückes abgebildet.
1848.
g)
habe
diesem Stück
den oberen Schwanzdecken belehrte, dass
in
kommen
gatya, a farcsík
in
mich das Auffinden einer einzigen alten Feder
älteste
A
ISOO.
111.
einen Vogel im Nestkleid vor mir hätte, bis
öregebb darab, a melyre alább vissza
kékesszürke futtatást mutat, a mei}- szín a
IS.
Schiller. Ich
lange gezweifelt, ob ich nicht
térnem.
zott.
Drár,(fnl:
bnuui mit schwachem grauem
(Peleiuji
állítólagos átmeneti
vannak.
d junior
frischen Gefieder, sehr dunkel. Oberseite
muss. Mittlere Stossfedern
li'().).
beginnt.
fienick
ausreisst.
Im
kel,
(Priéiiiji
im
wohl seine Ursache darin, dass der Vogel durch
d)
a farkfedk közt talált egyetlen öreg
meg nem
toll
jnv. Szrl.iuhuir. .Vntil i'on 1895.
andern Eaubvögeln
IHUO.
gyenge szürke fénynyel. Sokáig kétségben voltam, hogy nem fészekruhában van-e eme
d
neten Feilem ab. Dass die Mauser hier wie
fels rész
liaina,
meh-
deutlich von den, alten lanzettförmig gezeich-
sein
tollazatban,
1805.
Dem Exemplar h) ganz ähnlich. Die neuen Federn heben sich durch ihre Tropfenform sehr
und à)(i7i9)^^jiini,n- Dnivdfi,!.- IS.
.\r,til luin
Nestkleido mit
V. abgebildet.
(1943)
c)
tollak cseppalakjnkkal
Szr 1.11(1 rar.
an Genick. Brustseiten und Oberkopf. Dieser ganz von dunkler Zeichnung bedeckt. Auf Tafel 1 3. im neuen Naumann
lH9r>.
egészen hasonló. Az
,/((/.
reren neuen Federn
Band Í-)
ö'
lm sehr abgeriebenen
tol-
a fejtetn.
s
(1043)
bi
Igen elkopott fi'szekriiházatbau, több üj
hinten rostrt)tb gel)äudert, un-
Schwanzdecken nur mit feinen Haarlinien
dem
Schaft.
Auf Tafel 13 des Üaubxogc'lbandes im neuen Naumann abgebildet.
17
A mi
(iiblánkun
1.
három
ós láfíyúkiibül
Brustseite und (les
Anul
(V.KÌ'ìjddil.
li)
valamint a tarsus bels
toll,
van ábrázolva.
(ildala
Auf unsrcr Tald
iiuHc oldíilából
liL'gVí'hül,
id
rövid(>sen a költési
madár; oly viseli
világos,
után
lövetett. Sajátságos
hogy csak gyönge nyomait
barkónak. Melle oldalain
a.
új,
egészen ke-
rekesen foltozott tollak. Néhány régi
mintha
szin nincs jelen,
ersen
mint az
jjéldánynál.
f)
A
farok
Ä
Sfij'áf i/i/íljteiii,en.!/eiii.
5) d'ail, (jihiiiir)
( .\'o.
tümlicher
A középs
foltok.
mellén nagy feketés kerek
faroktollak 2
'Í—
gos foltocskával és
—3
kerek vilá-
mindkét
harántfolttal
8topi)elfedciii. also
voiliandcn sind. Nene
Stoss
5.)
d
Dobrnil^rlnt,
12.
(Sr
wären sie Exemplar cj
bei
stai'k gcbiindert.
Sinn III In iHj.
iiicii/i'r
.lii.t
lirustseite.
aus, als
\(im Nestkleid. Kein grau wie
i)
Ein eigen-
erlegt.
dass nur schwache
hell,
liartsti'eif
(jiniiiir)
(Ili
l\i'r:f
IV
Wahrscheinlich dunkel, ähnlicli
Sehr
\einiausert.
eiiuual
Kopf und
duiiklera
^fit
(/).
grossen schwärzlichen runden Flecken auf der Brust.
mit 2
Stossfeder
Mittlere
und
hellen Fleckchen
zászlón a hegy eltt.
1894.
IH.
Einzelne alte Federn sehn
Dolr
liiiicnseitc
rundgetleekte Federn an der
ganz,
Valószinüleg egyszer vedlett. Igen sötét, hasonlít d-re. Feje sötét,
so
N'ogel.
Spuren vom
li)
l\i'r:.'
Anni
wohl kurz nach der Brütezeit
:
IV.
rtiilzsa /?.
(KW) d
Auf den BrutÜeckeii neue
\()rlian(leii.
szalagos.
II)
\)
olyan,
toll
a fészektollazatból származnék. Szürke
Weichen, miwÍc die
Tarsus abgebildet.
h)
1894.
IH.
Költési foltijain friss tolltokok vaniuik, tehát
h'cdiTH mhi Kidpr,
ilrri
I.
—3
rujiden
je 2 Querflecken vor der
Spitze auf jeder Fahne. k) (.Ví). I)^(id.
Diilinnhsii
(jiiiiioi-)
IV
188!/.
Az elbbi példányhoz feltnen
középs 1)
ersen
II.
I
feje
ii-
igen világos, fejtetejepedig
világosabb, azaz gyengébben rajzolt, mint
A
dud
(Xii. .3}
költési
foltok
Adirarli, ni.
még
IV
l'i.
Menzbuíu szerint
(Ibis 1SS4, p. áS9) a sacer Astrachánnál ritka
s
valószínleg csak átvonuló. Ez a darab felülrl igen világosnak látszik, világos feje
gos harántszalag-foltok láthatók. is
s
szürkén
szélesen rozsdavörössel szegett és épen
így foltozott dolmánytollai miatt.
dala
igen világos.
san sárgabarnák
s
a
A
pikkelyesek
s
A farkon viláA test alsó ol-
foltok kicsinyek, világo-
lágyékon keskeny haránt-
A
szalagokba végzdnek.
lábak igen finoman
föltnen mélyen
lenyúlva
tol-
Lásd
(.\r. 2.)
im sehr
d"
juv.
darab begyébl, mellébl és lágyéká-
e
három
ábráját az
I.
tollnak
s
a csüd
aiili;illeii(l
bels oldalának
táblán.
]j'Hl;i>riiii.
'ij-^iul
Li'iil.oriiii
Egészen friss tollazatban. fején és farkán A.liula.
\n\.
még
Iti.
I.
1895.
Epen olyan
iilin-
mir
je
22. IL 189(1.
ähnlich, aber mit sehr hellem Ko])f, S(dieitel
3.)
&
schwächer gezeichnet ml.
Axlmchnv,
als
li).
i4. IV. m.'d.
Die Brutrieckeu sind erst auf einer Ideincui sonst mit
Stelle in der Mitte nackt,
deckt.
Nach Menzbibr
Flaum
be-
(Ibis ISS4, p. 2S!)\ ist der
Saker bei Astrachan selten
niid wMlii'srlieinlicli
nur Duvchzugsvogel.
Das Stück
sieht
von
dbeii
sehr hell aus we-
gen des lichten Kopfes und der
gi'aii
ange-
hauchten, breit rostroth gesäumten und ebenso getieckten Mantelfedern. Der Stoss zeigt helle (^)uerbandtiecken. licht.
Auch
an den Weichen
in
ist
sehr
gellibraiin
und
die Unterseite
Die Flecken klein,
licht
schmale (^uerbiinder aus-
Fänge sind sehr
geschup])t
fein
und auffallend weit herab \'ergl. Abbildung der 3 Federn von Kropf, Hrustseite und Weichen, sowie der Innenseite befied(U-t.
des Tarsus dieses Stückes auf Tafel n) ^Vo.
12.
abgeriebenen .Nestkleide, h)
stark
laufend. Die
lasok.
ból való
1)
m)(Xr.
18116.
csak a középen csupa-
szok, különiien jiihével födve.
lehelt,
vorigen Exemplui- ganz
Die mittleren Steuerfedeni haben
ich.
uocli heller, d. h.
a /í-nál.
m)
DiiliriiilsrÍHi,
ein kleines Fleckchen.
I8!.'.
elkoptatott fészekruházatban,
hez hasonló, df
ml. (jHiiinij
)(
1889.
Dem
A
hasonlít.
faroktollak csak egy-egy kis folttal.
(.\r. -Ji&jiiv. Lnil-nniii, 2^2.
Igen
még
kl (Xr. 1.)
IV.
1-2.
M)(.\i:
világos,
In
világosabb az elblii daral)-
Kopf
ganz
'i.)
^
Uli.
fris(diein
uiui Stoss
Lciikoniii.
Geüeder.
noch heller
als
KK
I. I.
1895.
J-iUkíuso i)ell,
an
das voi-ige Stü(^k.
18
A
nál.
háti oldal tollai
hegyükön fehérek, a a farok
Spitze wei.ss, Bürzel rostroth mit weissen Kan-
tövükön világos eziistszürkék.
rozsdavörösek,
szélükön
Der Scheitel mit srlidiicin blassrcithliclu^m Anflug, die Feilem der Oberseite an der Basis licht sill)ergrau, am Rande rostroth. an der
szép halványvöröses futtatás, a
IVjtt'tön
farcsík rozsdavöröses fehér szegésekkel
ersen
oly
szalagos,
hogy a
;
fehér, a széleken
vöröses harántszalagok sokszorosan összefoly-
nak
több
s
küls
toll
zászlóján széles fehér hosz-
szanti sáv található.
ten
der Stoss (Schwanz) so stark
:
am Rande
dass die weissen
gei)iin(levt.
röthlichen
(^)uei-
binden vielfach zusammentliessen und die Aussenfahnen mehrerer Federn breite weisse Längsstreifen tragen.
Hasonlóan feltn módon világos rajzolatoels eveztollak. A test alsó ol-
kat viselnek ez
dalának kevéssé kiterjedt rajzolatai ép oly
vilá-
lerajzoltam
is
begyébl, melle oldalából táblán,
s fejét
Mennyiben
jed
a
II.
lehet
és
három
tollát a
lágyékából az
I.
táblán.
már most
az
h-ig ter-
//-tói
példányok alapján a magyarországi sacer-
sólyomnak a megillet helyzetét megállapítani
alakkörben s
elfoglalt
mennyiben
jöiitebh jcláiiilntt krrilt'xi'lrr j'flrh'íti
lehet
n
1.
A
I-'.
H. Irldcjiyiltcz
i'alóíiliiii'i/i'fcl:
tetbe,
nem fordulnak el. különösen az c-jegy példány jön tekinélénken rozsdavörös fejtetejével
s
fark-
fedin elforduló szürke harántszalagjaival (lásd Aquila IV. 1897,
p. 136),
a melyek az els pil-
lanatra természetesen a Feldegg-sólyomra emlékeztetik a szemlélt.
egészen rendes
darab
a
Auch von diesem Vogel habe ich ÎVdern von Kropf, Brustseite und Weichen auf Tafel I und den Kopf auf Tafel II abgebildet. Inwieweit lässt sich nun auf (ìiuml der '^
Exemplare
ii)
bis
li)
die Stellung dei' ungari-
Sakerfalken im zugehörigen
Formenkreise lipui-theilen. und wie sind demnach die oben aufgestellten Fragen zu beantworten ? schen
Ma-
(jjiarorszáfjov Itt
nig ausgedehnten Zeichniingeu der Tnterseite
(Rag. 19.)
(.Pag. 19.Ì
ad
s
De eme
színezet fellépése
csak látszólag hasonlóbb ez a
Feldegg-sólyomhoz, mint eme alak
többi egyedei,
még
pedig három okból
:
Ad in
I
1.
i lifriiHiii/t'
zu F. H.
fiatal
s a vadásznak elbb esik tuczatszámra a s a nstény áldozatává, mint egy igazán
vén hím. b) Mert a fejtetszinezet a világosabb fázisoknál megfelelen halvanyabh.
fflili'iiiii
hiiiiniii'ii
'iijidni nielli vor.
Es kommt hier ganz besonders das Exemplar (•) in Betracht mit seinem lebhaft rostrothen Scheitel und den grauen Querbinden auf den Oberschwanzdecken. (Vergi. Aquila IV. 1S97, p. 130), welches alles freilich auf den ersten den Beschauer an den Feldeggsfalken
Blick
erinnern nuiss. Aber diese Färbimg aiis
regelmässig
Vogel
dem
a\if
i()
ihuch-
Feldeggsfalken ähnlicher als andre
Weil ganz
ken auch
tritt
und nur scheinbar ist dieser
seiner Form, nämlich aus
Mert egészen öreg hímek minden sólyomfajnál még a fészken is igen nehezen keríthetk a)
kézre
Zoicluuuij;
helle
autì'alleud
nicht ganz ebenso hell wie beim vorigen Stück.
gosak, mint az elbbi darabnál.
E madárnak
ähnliche
Eine
tragen auch die ersten Schwungfedern. Die we-
am
alte
di-ei
Gründen
Männchen
Horst höchst
:
bei allen Fal-
schwierig zu erlan-
gen sind und dem Jäger eher Dutzende von jungen Vögeln uml Weibchen zum ()]ifir fnllen ganz altes Männchen. Weil die Scheitelfärbung hei den hellereu Phasen entsprechend blasser ist. als ein
b)
19
A
tárgyalt példányok méretei.
Ausmessungen der besprochenen Exemplare.
20
Mert a vörös
r)
í'ejtetöszinezet s a szürke sza-
ban
van takarva a sötétbarna rajzolat
el
Tényleg,
ily
(icinKtid
i/Hnici/i
xdví'v
«Orn.
Riissland,
A
MENZBiEi;-féle
(1888.
Europäisches
keresztezdésének.
a feldeggi
Turkestan»
d.
289
p.
377.
í'-példányunk
nem
azt
s
Europaisches Russland,
289 und 297,
]).
»)
VI.
Typus -üt
als
sie nicht nuj- in
beweist, dass
cy \ujil
auf der Grössen-Tabelle die
Auffallend sind
dány csekély farokméretei, de tekintetbe kell venni, hogy egyenl honi darabok nincsenek a táblázaton s hogy, mint elttem látszik, a farok
i>
Dresser, vol.
»
Ungarn vinkounnen.
geringen Schwanzmasse von
a mértéktáblázaton az «'-bets pél-
Turkestan
d.
bezieht sich auch auf solche
377ii|
Tal).
«Oiii.
Stücke wie unser Exemplar
csak Magyarországon fordulnak el.
Feltnek
dniikolliraunen
iIit
und keinesfalls als liastaide \iiii und Feldeggsfalk zu deuten. Menzbier's Geinuna sarrr (iirrin'iji (l,s8s,
bogy ilyenek
bizonyítja,
die
ge-
\Vürgfalk
mi
szintén ilyen darabokra vonatkozik, mint a
duuklrreii
wiihidiches
et 297,
mint typus szolgál «Dresser, VI. tab.
und
riiasen
Sclirilclfiiiliuiii,'
l)ei
In der That sind solche Vögel nichts l'nge-
katlanok és semmi esetre sem tartbatók a sacer s
rutile
wissermassen mein- von Zeichnung voi'deekt wird.
által.
nem szo-
színezet madarak épen
Weil dir
()
graue Bänderuug
lagozás a sötétebb fázisoknál bizonyos fokig job-
c,
aber es
ist
zu
berücksichtigen, dass gleichalte Btückc auf der
hossza a korral kisebbedik (mint tavi sasoknál,
und dass, wie es mir scheint, die Schwauzlänge im Alter geringer wird (wie bei den Seeadlern, während bei den meisten an-
míg a legtöbb más madárnál
dern ^'ögeln das ringekehrte der Fall
Tabelle fehlen
az ellenkez eset
Die
forog fenn).
.1
li'lirlfhéij, Ikii/ii
ardiiíjíjk ilolj/ríhaii
ezért
még
ráülnek a
/•'.
//.
nincs kizárva, de épen az
dány méretei készített
darabok
i'i-liic-'i
(1.
képek
mennyire távol
a táblázatot
(1.
az
I.
esik ez a
fclilcijui Iliiden,
fchicggire.
sen, aber gerade
mutassanak
madár
plar
mögen
rá,
semmi sem látnék, hanem az a nézetem, madarakban a kénléscs ahiknak lef/ji'l«gurneyiu-féle ruházatban
dass
sicht,
hogy
sciiestrn
lemzhh
kéin'iseló'i s
pgyszersniiml
(Iniiiborncluak
jrUrf/ri
a
l:i
(i:~
(/Iirfalconi s az islandusra,
ez
meg
is felel
A
IrgUszláhhati. /'.
in
Ausmessung von ExemI.) und die von diesem
i'gurneyi»
diesen
I.)
dm
sind.
Kleidern
bin der An-
sondeiii
diesen Vögeln,
in
Vi'rlretrrn
inifii/einuiil
rharaktrrisli-
der Form,
znrjii'ich
am
dir
deulliciiHlen
Die graue Bänderzeichnung
erinnert mich eiiensofiut an F. H. m/rfaieii luid
//.
mint a feldeggire
a földrajzi viszonynak
die
Tabelle
CItaraldei-e des Formeidireises
dlaLköi'
szürke szalagrajzolat rp ihm emlékeztet a
deshalb nicht ausgeschlos-
ist
Abnormes sehen,
nichts
rendelleneset e
H.
/•'.
zeigen, wie weit dieser Vogel von F. H.
möchte
Ich a
an
feldeggi entfernt bleibt.
a F. H. feldeg-
gi ti.
Ebben
(vergi.
('
Anl-liiiìgr
Stück genommenen Abbildungen (siehe Tafel
az e darabról
s
l)
táblát)
Praiiiirliiincii
uìiiì
sziiirzct és
c-bets pél-
ihiss ríiizi^lrie Siüci.r in ktir-
.\t()i/liclil,eil.
hiing
isti.
islandus.
s
dem
:
wie an feldeggi, und das entspricht
getigraphischen Verhältnis:
gyrfalco
saeer
feldeggi
A
sacer és a feldeggi között
lév átmenetek
tehát nincsenek bebizonyítva, de egész
más
dés az, en íjnn a nKiijiiiirorszdiii Lerecseni'k szessége
nem
nlLnl-e rílmenelel
feldeggi közt. Erre a kérdésre szik a válasz,
is
a
nicht nachgewiesen,
kér-
Frage
sz-
saeer és
tagadónak
rbergänge von sacer zu feldeggi sind
!)
eine
ganz
andere
eine
l^herf/aniis forni
zwischen
sacer und febleggi bildet.
lát-
keresni az átmeneti
aber
ob liieGesandlieilder irngurischen
Wiirgfalken a,
scheint
mert talán helyesebb a F. H.
tanypterusban (lásd alább
ist die,
alsn
^
Auch diese Frage ist, mir zu verneinen, denn es dürfte rich-
tiger
sein
anlen
!)
in
F. H. tanypterus (vergi, weiter
die Zwischenforni zwisclien den Saker-
21
iilakot
;i
eer és
il
saut'i'-
Ó8
hunicrsólyiiKik,
!i
feldeggi között
tehát m sn-
iLiid
t'aliceli
sacer nnrl feldcsfii zn erblicken.
is.
Ad ad
az
/,(7íi7scV/í'\, Ihhj// nliíjiiisiilih ht inilniiínii
2. /•'.
ill
sdcfj-
//.
SÓI rí^pHcfi
S
i'afjii
iii'i'fii
lai'tijiiill
tiltil.iiíik
való lioiihixtíra
(thtlni
'i
9,
fixj
A-'s/
-2.
nttitjliilt,
/.s/
ilttss
Form
sacff bchattdelti'V leicht in 3 oder
4
um
fin ijfitaueres
der hier als F. H.
Slitilittitt zii i'iiii'rTrciiiiwiu
sich dabei wohl
i'czrltii.
A
aneli zwisi-lini
Ijunncrfalkcii, alsd
itt
sogar viel-
S, ja
Ft'iriitfii jniti-l.
die jnlíjfíitlrit
Es handelt
(ii'liiiif
:
van szó:
l;(it'rH:c:ö Ici-íih'lfLivI
a) iJoiitttt-mifff.
An a)
A
I
Múzeum
sorozatán
feltn
:
a terjedelmes és sötétbarna, gyakran csaknem feketés rajzolat a test alsó oldalán (1.
csekély toUazat
II. tábl.),
s
(1. I.
tábl.),
továbbá a csüdön
lev
az ennek rovására megnagyo-
bodott * pikkelyek
I.
(1.
Nehezen
nem
is
gyjteményében
egészen sötét
dunai sacertöl,
el
fordulnak
pl.
sötétebb dara-
egy alul csak-
der Unterseite Tind der duijkh^ Scheitel (siehe Tafel
II.) aiif
fiederung
At
és (/-bets példá-
/, ///
nyok nem a Volga területéhez tartozók, hanem ázsiai madarak. Feltn rajtuk az alsó testfél apró és világos rajzolata
I.
(1.
táblát), a világos
mely tíharpenek kerecseneknél, a nagy meny-
tábla fels ábráját), a
föltnt a keleti nyiségü rozsdavörösség a világos fels oldalon, továbbá a mélyen lenyúló tollazatú és ennek
megfelelen ünoman pikkelyes csüdje az ///-jegy példánynak, a mely tulajdonságok kissé a gyrfalco- félékre emlékeztetnek, a melyek közül az uralensis a legközelel)b (lásd az I. táblát). De mindez egyéni variáláson
is
lung
sali ich z.
P).
H.
elterjedésénél
sacer
mondja: «északi Kínáig.» délkeletibb
sacereken,
Múzeumban
láttam
s
a
A
azt
legkeletibb és leg-
melyeket a British
a melyek közt az óriási
vércséhez hasonló F. hendersoni typusa volt, az
*
A
változik.
|iikliclyi'k
iin^'ysáf;:!
á^;y l;itszik
I).
Vdii
einen unten fast ganz dunk-
Af((l-St'f-KIICff. ist
plare ren,
/,
nur eine Vermuthuug. dass die Exemangeliö// nielit dem Wolga-Gebiet
///,
sondern asiatische Vögel sind. Aiiffallend
sind an ihnen die kleinen und lichten Zeich-
nungen der Unterseite len Köpfe (siehe Tafel
:i
(siehe Tafel II.
obere
I.),
die hel-
Figur!),
die
auch Sharpé bei östlichen Würgfalken auffielen,
das viele Eostroth auf der lichten Ober-
herab befiederten und entsprechend fein geschuppten Tarsen von Exemplar von denen ura///, die etwas au die Gerfalken, seite,
lensis
Doch
die weit
der nächste, erinnern dies alles
(siehe
Tafel L).
kann auf in(Uvidnellem Variieren
d) HetiilfvsottH
F.
auf Kosten derselben ver-
die
beruhen.
alapulhat.
d) Hctiilt'fsoii-féle xacfi'.
Sharpé a
Tarsus die geringe Be-
dem Donau-sacer zu trennen sein, denn es kommen au der Wolga auch dunklere Stücke vi)r. In Dresser's Samm-
Es
Csak gyanítás, hogy az
is
und
am
len Vogel.
madarat láttam.)
iil-hti'i-^itfft:
fej (1. 11.
ferner
Wolfi/i-sacff.
C) cl
(siehe
schwärzliche Zeichnung auf
Wird schwerlieh
lesz elválasztható a
bok. (Dresseu
oft fast
I.),
grösserten * Schuppen (siehe Tafel
tábl.).
\'i)l(jtt-s(ii-cr.
mert a Volgánál
und dunkell)raune
Die ausgedehnte Tafel
h) 1))
fällt
auf:
hnidi-siK'i'r.
^lagyar Nemz.
a sötét fejtet
Fug. Nat. Mx;seums
der Suite des
kni'i'al
A7.
().
is
süccf.
Sharpé gibt unter der Verl)reitung von F. H. sacer an: «bis Nord-China». An den östlichsten
und südöstlichsten Sakerfalkeu, die icli im Britischen Museum sah, und unter denen sich der «einem riesigen Turmfalken ähnlichen Typus von F. hendersoni befand, fiel mir die stark rost-
*
Die Grösse der
Alter zn wechseln.
Sclin])])i'ii scjicnit
imcli
mit '
>
diMii
/W.
2â'
erÖsen rozsdavörös szinezet
lév tnt
fel. (L.
s
az alsó testfélen
rutile Füj-bini;;
iiiiil
ilic
nní die Köriiersciten ver-
szorulása
drängte Zeichnung der Unterseite auf. (Vergi, die
a Sharpé, the second Jarkand Mis-
Tafeln in Sharpé, the .second Yarkand Mission.!
rajzolatoknak
oldalak
az
felé
sion-ja tábláit).
Bisher hat
Eddig ép úgy, mint az egészen analog szine-
zet Buteóknál, lók,
hogy
azt a
a vizsgá-
den .Jugendkleidern überall den typischen Vogel zu sehn und einzelne Kleider als Arten zu be-
egyes ruházatokat,
schreiben, statt auf geographischer Grundlage
a typikus madarat látták
követték
s
el
mint fajokat írtak le, a helyett, hogy földrajzi alapon a költ madarak sorozatait hasonlították
Suiten von Brntvögehi zu vergleichen.
Ad
volna össze.
3.
Sollten sich für die Vögel des einen
oder anderen standhafte rtd
Ha
.').
wie bei den analog
ruházatokban mindenütt
liiiidl
a fiatalkori
man ganz
gefärbten Bussarden den Fcìiìcr gemacht, in
az imént tárgyalt területek
madarai
soeben
besprochenen
Unterschiede ergeben,
so gering sein, dass
diese
man
Gebietes
so
werden
nur etwa wird
is,
sagen können, «die Sakerfalken die zwischen
azok oly csekélyek lesznek, hogy majd körülbelül azt mondhatjuk róluk «a Caspi- s az Arae-
Kaspi- und Aralsee brüten, sind (zum Theil) an-
tónál költ sacerek részben másformák, mint a Dunánál lakók. n A lelhely és a költési hely
Kenntniss des Fundortes und Brutplatzes wird
ismerete nélkül sok igen közelálló madáralak-
men
nál lehetetlen lesz az egyes alakok meghatározása. A mint láttuk, ez nem is végs czélja a
ja auch nicht dieses das letzte Ziel der syste-
systematikai ornitológiának.
matischen Ornithologie.
De a hány sacert megvizsgáltam, valamennyit könnyen meg tudtam Lälöiiiiöztrtui a F. H. feldeggitl. Hogy tehát ez fiatal korában a F. H.
ken
közt helyt álló különbségek észleltetnének
:
ders als die an der Donai; heimischen».
wie bei
vielen sehr nahestehenden
Ohne
Vogelfor-
Bestimmung der einzelnen Form möglich sein. Wie wir gesehen haben, ist eine
nicht
Alle bisher von mir untei'suchten Sakerfal-
sacertl
meg nem különböztethet, ellentmond
véleményemnek. csüdtollazaton
A színezetnek, de
lévnek
d.
kivált a l)els
táblát)
I.
pontos ösz-
szehasonlítása, de leginkább a nagyság egybevetése tekintettel
biztos meghatározást
nélkül
lehetvé
a nemre,
még
a
teszik
a
lelhely ismerete
lialic
ich
iiiilfi-Kcliridfii
abei'
leicht
von F. H. feldeggi
können. Dass sich
dieser von
F. H. saccr in der .Jugend
nicht unterscheiden
widers])riclit
meiner Ansicht. Ge-
lasse,
ilalier
naues Vergleichen der Färbung, besonders auf der inneren Tarsusbefiederung (vergi. Taf.
I!),
vollends al)er der (rrösse mit Piücksicht auf das
ermöglichen die
Geschlecht
mung
sichere
Bestim-
sogar ohne Keinilniss des Fundortes.
Wir können desshalb mit Sicherheit feststellen, das F. H. sacer im Winter und auf der
is.
Biztosan megállapíthatjuk tehát, hogy a F. H. sacer télen s vonulása idején a déliebben
Zugzeit in den Gebieten südlicher wohnender
lakó F. H. alakok területén elfordul, így a Bal-
Balkanhalbinsel, in Nordafrika, Nordostafrika
kán
félszigeten,
Északkelet-
Észak-Afrikában,
A
Falco Hierofalco-Formen vorkommt, so auf der
und
T]i(lien.
Die ungai-ischen Stücke werden
magyarországi dara-
schwerlich nach Persien ziehn. Vermutlich zie-
bok aligha vonulnak Perzsiába. Hihetleg csak fiatalabl) darabok vonulnak, s ezek délnyugoti
hen jüngere \"ögel und diese in südwestlichei' Pichtung. Das Aquila IV. j). 12-") eiwiihntc Exemplar kann das Papierstreifchen mit arabischer Schrift * aus den Atlasländern mitge-
Afrikában és Indiában.
irányban. Az Aquila IV. 125. lapján említett
példány az arab feliratú papírszalagot * az Atlas * KREYE-töl
Németországban
onilitett pset elejtett,
(Ornitli.
Jahrbuch
I
egy
lábán arany csörgket visel
vándorsólyomról, párját alkotja amaz esetnek. Egy a gyjteményemben lév Accipiter nisns punicnsnak
melyeket én vannak a lábain, úgy 7iiagyarázhatok, hogy c iiiailár hosszabb
sajátságos sérülései is
csali
ideig vadászatra volt használva.
ii
A7.
O.
*
Der von Kreve
Fall von Erbeiitung
schellen
in
(Oi-nithol. .ialirbuchl
eines
Deutschland
AVanderfalken liildct
eine
gemeldete mit
l';irallele
dazu.
meiner Sammlung befindlicher Accipitcr nisus punicus hat eigenthiimliche Verletzungen an den Pilngen, die ich mir auch nur durch längere ^'(l-
Ein
in
wendung desselben
als
Baizvogel erklären kann. O. hl.
33
vidékérl lejtì s
lio/.liM.tta
muKi'iviil.
E^y
vilá^íos
i^'i'ii
de
l'Algérie,
oiseaux
pl.
I.
Alibildiiiig
I)ii'
sehr lidl-
ciiics
mit sehr hellen Hosen bei
köpíigen Stücks
gatyájú darabnak képe Levaiilantnál, Expl.
Scientif
liaiicii.
l)rai-lit
Lev.\illant, Expl. Scientif. de l'Algérie, oiseaux
különben
egyetlen biztos adata ottani elfordulásának.
hú
pl. I.
ist
übrigens der einzige sichere Nach-
weis für das A'orkommeu dort.
Úgy
bogy a kerecsenek szabály
látszik,
nére gyalcrabban északra
('S
Es scheint, dass
elle-
északnyugotra
is
I
által kiirtott F.
tartozhattak, mert
alakhoz
Hicrofalco-
in
Stücke können
eijicr
denn
Németországban egy képviselje sem költ az alakkörnek: talán ez volt a sólymászok «Berg-
ben,
falkj a »
vielleicht
A
Floericke
által a
Baer W.
ejtett sacer
Kurische Xfbrungou
munkát irom,
Monatsberichte azt a hírt
közli,
vagy
uralentisre
lehet
falken, die schon
öfter
'i.)
Ily
munkájálmn
irre
geführt hat
!).
aber
Arbeit
diese
schreibe,
bei Auer in Ostpreusaen erDas Vorkommen in einem Gebiet,
dem man nur rechnen
.!(/
auf
}•'.
sollte, ist
H. gyrfalco oder urahöchst auft'allend.
'i.
C'sörgey
vertritt
in
Arbeit
seiner
der Farbenentwicklung hinter F. H. feldeggi
elmarad.
hogy a
Bizonyos,
kebbek a
színei,
F.
H.
feldeggi nek
sötétebb a rajzolata,
kifejezett a harántrajzolata,
a legöregebb
s
még
feldeggit
mint a
zniiickbleibe.
élén-
Es
ist
klar,
dass F. H. feldeggi
sokkal
Ulihaftere Farben, dunklere Zeichnungen, weit
mint
ausgeprägtere Querzeichnuug hat, als sie auch
legszebb sacer valaha elérhet,
s
der älteste und schönste Saker jemals erreicht,
a
und
fölülmúlja a szinek szépségében
feldeggi wiid in der Schönheit der
Farben
noch von dem südafrikani^ch^•n Vertreter F. H. biarmicus übertroti'en. Aber diese sogenannte
délafrikai helyettese, a F. H. biarmicus.
De a színeknek eme úgynevezett szépsége már a fiatalkori ruházaton is egészen jól lát-
Scliönlieit der
Farben
findet sich
auch im
.Ju-
gendkleid schon ganz deutlich.
ható.
A fiatal
mink
fiatal
bedeutende Forscher,
(Aquila IV, 135) die Ansicht, dass F. H. sacer in
mögött
szinezetbeli fejldésében a F. H. feldeggi
a
ich
des Wander-
(A(|uiila lY, 135l
nézetének ád kifejezést, hogy F. H. sacer
jobban
Form
von einem
i'icht
legten Saker.
számítani,
in
Cs(">RGEY
H. feldeggi
Während
lensis (dl
nach W. BAERS'genairer
ist
bringen die Ornitbol. Aldiiatsbei'ichte die Nach-
nagyon feltn.
ama
:
dies der Bergfalk der Falkoniere.
östliche
(vergi, u. F.
területen való elfordulása, a hol csak F. H.
gyrfalcora
war
UntersTichung die
hogy Auevnél el.
merkwürdig, dass in Deutsch-
sogar den Kenner Schlegel
az Ornith.
Keletporoszországban egy sacert ejtettek
es ist
erbeutete Sakerfalkc
keleti alakja, a
e
durch die Falkoniere aus-
Der von Flobricke auf dm- Ivurischen Nehrung
el-
jjontos vizsgálata szerint a
Miközben azonban
bekannt.
ist
vorgekommenen
lii-itaiuiicu
land kein A^ertreter des Formenkreises brütet
mely már gyakran jelentékeny kutatókat, s még a szakért ScHLEGELT is tévútra vezette (1. alább a F. H. feldegginél). vándorsólyom
liolinien
in
Die angeblich
gerotteten Falco Híerofalco-Form angehört ha-
hogy
csodálatos,
Das Brüten
chen.
vonulnak. Csehországban való költésük ismeretes. Az állitólag Britanniában elfordult darabok
egy a sólymászok
Würgfalken auch' gegen und nordwestwärts strei-
die
die Kegel öfter nord-
feldegginek oly intensiv színei vannak,
az
egyids sacernek soha síncsenek
s
Dei-
wie
a
der gleichalte Saker nie besitzt,
beim jungen biarmicus
már a
bíarmícusnál a fejtet vörös színe
junge feldeggi hat so intensive Farben,
sie
ist
und
das Roth des Schei-
j
fiatalkori
ruházaton szebb, tisztább, rózsásabb.
Épen nem könny megmondani, sacernál a fiatalkori
kisebb
e
és
vájjon
öregkori ruházat
a különbség, mint a Laniernél
(
a
közt
= fel-
sem szabad
hogy az utóbbinál a tollazat s a színezet magasabb fokú fejlettséget ér el, mert ebbl könnyen ilyenféle
az
schon im .lugendklcid
esetre
azt állítanunk,
hypothetíst következtethetne valaki ('ÍH-iiUii; s
:
a sacer
mint ilyen fejldésél)en kedvezt-
schöner,
reiner,
rosiger.
Es
ist
gar nicht leicht, zu sagen,
ferenz zwischen
ol)
die Dif-
und Alterskleid beim Lanier - fel-
.Jugendkleid
beim Saker geringer
deggi).
Semmi
tels
ist als
deggi). Jedenfalls dürfen wir nicht eine
(
höhere
und seiner Farben bei dem letzteren behaupten, aus der dann leicht jemand eine Hypotlieso folgei'u würde etwa derart: Der Saker sei die / ifnini und als
Airsbildung des Gefieders
u körülmények miatt visszamaradt,
len klimatikus
ügyanily joggal az ellenkez hypothesist is felállithatná valaki Mindkét kerecsen, az ó-világi :
s
az amerikai az egész alakkör legjobban kifej-
ldött alakja, tehát ennek
Icgifjfihh jelensége,
minthogy a mimicrismusnak eklatáns példáját adja, azaz a Bnteohoz hasonlít.
soli'lic
l'lntwicklung unter ungünstigen
lier
ill
zurückgeblieben.
Verhältnissen
klimatischen
Mau
könnte mit demselben Kechl die entgegenDie beiden gesetzte H\']iothese aufstellen:
Würgfalken, der altweltliche und der seien
nisehe.
am
die
:iiiierika-
weitesten entwickelten
Können des ganzen Formenkreises,
also desseir
jüiigslc Erscheinung, weil sie einen (>clatanten
Ez a példa csak arra vaici, hogy megmutassa, mennyire bizonytalanok az ilyen elhamarkodott hypothesisek s mennyire kell még az oly gondolattól is óvakodnunk, a mely az ilyeneknek kezdetét képezi.
von Mimicry darstellen,
Fall
d.
li.
dem Bus-
sard ähnlich sind.
möge nur
Dies
zeigen, wie unsicher derartige
Hypothesen sind und wie sehr wir uns sogar vor Gedanken hüten müssen, die auch nur den Anfang dazu bilden. voreilige
wenn
ornithogeographisehes
Majd ha gazdag ornithogeographiai anyag lesz készen, nem csak gyjtve és meghatározva,
Vergleichsmaterial nicht nur gesammelt und
megértve, akkor lesz
bestimmt, sondern auch geordnet und dadurch
hanem rendezve
is s ezáltal
Erst
reiches
man
wird
fragen dürfen, weshalb
csak szabad kérdeznünk, mért lép fel az orosz pusztákon a Falco Hierofalco épen abban az el-
begriffen
mosódott, határozatlan, igénytelen s mégis sajátosan szép barna színezetben, vörösbarna, ke-
gerade in dieser verschwommenen, unbestimm-
vésbé élesen rajzolt Buteók és világos, gyengén
braunen Färbung
színezett vándorsólymok mellett. A mindenütt elénk lép, most még sokszor oly naiv módon magyarázott mimieri akkor bonyolultabb, titokzatosabb lesz, hogy aztán annál egyszerbb meg-
weniger scharf gezeichneten
oldását találjuk meg, de
mer
munka
által,
s
nem
ten,
A
Mimicry
erklärte
egyén
statt
sollte
man
még
sok felderíteni
mehr
Interesse
tekintetben
e
való volna,
még
pedig az egész alakkör össze-
hasonlító átpillantása
Fogságban
tartott
darauf eine
finden,
um
so ein-
aber durch Arbeit,
r>.
Entwicklung .der
(lel-
iKt
l'',iit\vieklung
«
Alleu«
des Individuums
zuwenden. In unserem
bleibt in dieser Hinsicht
Fall
noch Vieles aufzuklä-
und zwar durch \ ergleichenden Hinblick auf den ganzen Formenkreis. Beobachtungen an gefangenen Vögel sind wohl von Wert!), bedürfen aber der Contrôle auf Grund des. in der freien Natur gesammelten ren,
által.
madarakon
tett
megfigyelé-
sek értékesek ugyan, de a szabad természetbl szedett
oft so uai\
duich blosse leere Gedanken.
fordítani. Jelen
esetünkben
jetzt
uns dann compii ci ertcr.
um
Lösung zu
ldésére kellene több figyelmet
kifejtése helyett az
11
wii-d
rätselhafter werden,
Ali
«fajok
neben rothbraunen, Bussarden und
schwach colorierten Wanderfalken. Die
lichten,
fej-
5.
auftritt
uns überall entgegentretende,
nielit
(Ill
Steppen Falco Hierofalco
unscheinbaren und doch eigenartig schönen
fachere
üres gondolatok révén.
ist,
den russischen
in
anyagon alapuló ellenrzésre szorulnak.
Materi ales.
A mennyire
eddig megítélhetem, a fejldés
menete ilyenforma
/.
So
viel
ich
Entwicklung
:
riiiiiiznl
/.
meist,
Scheitel noch
alapszínnel. Az i. vedlés a második tavaszon? minthogy ez idre minden toll feltnen el van
alle
ist dit'
auf
der
Unterseite,
aber nicht immer, sehr dunkler Stoss,
lich we isser
1-te
kann,
Kleiil:
Ächte Lanzettriecken
még
határozottabb vörös szin hiján, sárgásfehér
jetzt urthoilen
etw;i folgende.
:
Valódi lándzsafoltok a test alsó oldalán, többnyire, de nem mindég igen sött't farok, a fejtet
kojitatva.
liis
ohne deutliches Both, mit gelb-
Grundfarbe.
Mauser im
Federn
hi'ichst
:2-ton
Frühjahr? nachdem
auflVilleiid
abgenutzt sind.
i>5
m 1 A, hilt.
Jiivi'iiis.
niÍKizíil:
//.
A
cseppalakot többé-kevésbé megközelít
fol-
vedlés mikor?
2.
(
A
hvgì.iii-i
begyrészlet
riili(í:iil
oldalakon a tollak kerekdedebl)ek, lefelé nagyobb
erösebben szalagos, minden szín tisztább. Meglehet, hogy az ilyen vázlat fölállítása épen lehetséges,
hogy a vedlés nem egyszerre,
foltonként történik, hogy a feflodés ennél
az alaknál sokkal lassúbb, mint a szomszédos
alakoknál, továbbá hogy az egyéneknél kttlöb-
bözö
módon
leid
:
mehr rundlich, nach unten Querbinden auslaufend. Schwanz mehr gebändert, alle Farben reiner. Seiten die Flecken
mehr
in
ist
möglich, dass sich gar kein
Schema
wie das hier angedeutete aufstellen lässt, dass die Mauser nicht auf einmal, sondern nacli
und nach stückweise vonstatten geht, dass die Entwicklung bei dieser Form viel langsamer geschieht als l)ei den Xachbarformeu und dass sie bei
történik.
>•).
Kropfpartie und Brustmitte heller, an den
Es
hanem
weniger
?
MI
:
mértékben harántszalagokba nyulók, a farok
nem
thoils melír, theils
Mauser wann
2-te
a mell közepe világosabb, az
s
Der Tropfenform
genäherte Flecken auf der Unterseite.
tok a test alsó oldalán.
A
Klriil:
//.
dem
einzelnen Individuum in verschie-
dener Weise geschieht. .JedenfalN hat
Azt a hibát mindenesetre elkövették eddig, hogj' a fázisbeli s a korbeli különbséget össze-
keverték.
Annyi
den madár
éri
pd. bizonyos, el
hogy nem min-
öreg korában a hendersoui
színezetét, azaz a világos, vörösen szallagozott
háti oldalt.
Az elforduló
világosabl) darabok a
legvilágosabb fázisnak vén egyedei, míg a legsötétebb fázis fiatal madarai a legsötétebb pél-
dányokat szolgáltatják. De egy jócskán sötét madár legvénebli korában is sötétebb marad,
mint a világos fázisnak egy tehát
nem
határozható
fiatal darabja.
meg egyszeren
tebb vagy világosabb tollazat alapján,
A
kor
VILI.
man
seither den Fehler ge-
Phasenunteischiede
mengen. So Yögel im hohen Alter viel ist
d. h. lielle
z.
durcheinanderzu-
B. sicher, dass nicht alle die hendersoni
Färbung,
rothgebänderte Oberseite erlangen.
Die hellsten Stücke, die es gibt, sind die alten Vögel der lichtesten Phase, und die jungen
Vögel der dunkelsten Phase sind die dunkelsten Stücke, die es gibt. Aber ein recht dunkler Vogel wird auch im höchsten Alter dunkler bleiben als ein junger der hellgefärbten Phase. Das Alter also nicht einfach
nach dem dunkleren oder
a söté-
ist
hanem
helleren Gefieder zu l)estimmen. sondern sorg-
gondosan kell azt megállapítani az egyes vedlésben lev példányok alapján. Részben a lábak színe is ád tájékoztatást. A.|iiil:i.
macht,
auf Grund von mausernden Stücken zu ermitteln. Zum Theil gilit dabei die Farbe der fältig
Fänge
ein HülfMiiittel an die
Hand.
1(\
(id 0.
aebbeu
A
liiiiirl,
I'.s
iiósli'i/ii('l:
különhöznek öregebb,
h'ltszik
úgy
mint
(_)•(>-
.1'/
korukban. Már az els vedlés ntán kap a him
csaknem köralakú
hímnek
lábai
Mint
Männchen
a
Brustseite.
foltokat melle oldalaira.
Petényi helyesen gyanítja (Aqiiila \\.
korábban
és
]k
14),
1
chen schied
különbség a csupasz részek szinei között.
Még feltnbbé
lesz ez a toUazatban.
elmarad
hímé
a
vörös színe
nem
A
mögött. oly
lesz
élénk, a háti oldal
inkábli vörösek, az egészen s
nsténynél
tels
vén hímnél inkább
in
Flecken
und
intensive)' gelb.
Alter wird
also ein Unter-
der Farbe der nackten Theile bleiben.
Weibchen mehr
hellen
beim
sind
Oberseite
(1er
beim ganz alten Männ-
roth,
chen mehr grau und hierin
mint a vándorsólymok.
und ganz besonders der Würgfalke näher steht als die Wanderfalken.
nem
nagyság alapján
rögtön megállapítani, sikerült, a
míg az
I.
lehetett
melyeknél a
Exemplare aufzuiiuden,
volna a nemet
nékem mindeddig nem
nem
fönti
fort
nach
(1er (rriissc
meghatáro-
Mclcni
denen nicht
so-
das Geschlecht bestimiut
Form
Mak.
Mexico és Észak-Amerika
bei
in
werden könnte, ist mir bis jetzt nicht gelungen, während ich bei Form I und LI Vögel fand, bei denen dies unmöglich war.
volt.
6.
Analogie
liegt eine
zu den Eötelfalken, denen unser Formenkreis
és II. alaknál találtam oly
madarakat, a melyeknél a zása lehetetlen
a
Quer-
ganz alten
sólymokkal (vércsefélék), a melyekhez az egész alakkör s különösen a sacer sokkal közelebb áll felfedezése,
der
werden beim Männ-
p. 114),
rascher
F'iivige
an
jedenfalls richtig ver-
wird nicht so lebhaft, die
rieckeii
ebben van meg az analogia a függ-
Oly példányok
sclicincii
rilii'lnui
Noch auffälliger ist er dann im Gefieder. Die Zeichnung des Weibchens wird immer mehr in der Weiterentwicklung hinter der des Männchens zurückbleiben. Das Eostroth des Schei-
rozsda-
fejtet
világos harántfoltjai az egészen vén
szürkék
A ns-
mindinkább
tény rajzolata a tovafejlödésben
die
Auch im höbiien
fenmarad a
is
W
kreisrunde
fast
Wie Petényi
mutet (Aquila IV,
élénkebben sárgul-
nak meg. Tehát még a magasai)b korlian
nml
Miiii iirlirn
1/.
im Alter iiubr zu ditì'erieren als iu dur Jugend. Schon beim ersten Federwechsel erhält das
fiatalabb
Mexico und
déli
ti.
von Nord-
sudi. .Staaten
Amerika.
államai. \év.
Xanie.
Falco mexicanus Schlegel.
Amerikanischer Prairie-Falk.
Amerikai Prairie-sólyom. Tnjéki)zt;it('i
jegw
Orientierende Bezeicliiumg.
lulled llicrofiilco liiiwricainis (Sc;hl.).
Nomenklatorikus kimutatás. I''alc(i
mexicMHUs
Falco
])()lyiigrus Cass.
Schi,.
Abhandlungen 15.
Calif.
]).
8S
—
a. d. (h'li. d. 7ai\.
Ez a madár a F. H. sacernek valamivel kisebb s legyen ez itt megjegyezve részint a teljosség czéljából, részint hogy arra a kér-
nem
ii.
vergi. Anat. p. 15
(
!
S4'-i
'.'1
(IS.")3).
kiadása
désre szolgáljak ösztönzéssel, vájjon
Nomenklatorischer Nachweis.
,
!
theils
rika
rejt-e
Amerika magában több Hierofalco-alakot is, mint hármat (islandus. mexicanus, polyagrus, amely liét utóbbit üiDowAY választotta szét).
Der Vogel
eine etwas
ist
kleinere
Ausgabe
des F. H. sacer und sei hier nur erwähnt, eines-
um
die Frage anzuregen,
noch mehr
als
polyagru
— die
Iíidgway
etrenni
drei
JM^ideii
ob nicht Ame-
(islandus, mexicanus,
«ni'den
miìì
llieioliilcd-fiiinieli
bé-
lotzt(M'eii
j
'
herbergt.
)
37
Mah.
7.
ìùnin 1
Balkáii-félszigel, Olaszország-. (J)el-?"iancziaorszag
í's
Spa.volország
Balkanlialbinsel, Italien.
?)
I
—
Név.
—
Nomenklatorikus
els
az
s
Susemihl.
Oiieiitieiemle Bezciclinuiig.
Fulco Hierofalro feldeggl
közrebocsájtás évét
.V
Europäischer Lanner oder ächter Feldeggsfalk.
Tájékoztató je^v.
A
um) Spanien?)
Name.
Falco feldeggi Schlegel
Feldegg-sólyom.
Südfriiiikrcich
nak, tehát a névnek szerzjét
bírálat.
s
,
lelietö legrészletesebben .-idom az
iV
Susemihl).
Nomenklatorische Kritik.
sten Publikation,
tel-
okból a
ez
ScHr.EftEr,
Das Publikation sj al )r nmì den Autm- der cralso des Namens vermag ich nicht mit voller Klarheit zu ermitteln und gebe
publicatio-
nem tudom
jes pontossággal megállapítani
—
(
anyagot:
desjialb miigliclist ausführlich das Material:
Falco Feldeggi Suskmihl, und Eduaud Ssusemihl. Abbildungen der Vogel Europas, herausgegeben, gezeichnet und in Stahl gestochen von Jon. Conr. Susemihl und Edu.\rd Susemihl. Text nach Temmincks Manuel d'Ornithologie und den vorzüglichsten neueren Schritten und mit Beiträgen von mehreren bewährten Naturforschern bearbeitet von Med. Dr.
Geroens, Lehrer der Naturkunde, Mitglied mehrerer gelehrten Gesellschaften, Stuttgart, Verlag der Balz'schen Buchhandlung. Taf. Sa Hoö'meister del. Susemihl & Sohn sc. «Feldegg's Falke, altes W. Falco feldeggii.
A
Faucon pélinoroide».
(Bibliothek König, Bonn.) Beschreibung im Text
képes müvet, a mely tud-
SusEMiHL-féle
tommal év.szám nélkül
adatott
ki,
úgy
Das SrsKMiHL"sche Bilderweik, meines Wisohne Jahreszahl veröft'entlicht, wurde
sens
látszik
egy próbafüzettel vagy prospektussal hirdették, ily
czimen
:
felilt.
anscheinend durch ein Probeheft ,
dem
Prospekt angekündigt mit
est
Le texte rédigé sous la Direction de Mr. J. accompagné d'observations par C. L. Brehm, Bruch, Küster .
C.
Mint Tab. (I
Falco
7a. a
cilanier»
«Darmstadt 1841,
C.
nem
Als Tafel
bocsájtatik közre.
nevet azonban
feldeggi»
prospektusban
:
des Oiseaux d'Europe.
Hist, naturelle
minck par H. Schlegel
A
Titel
Susemihl
\-
Fils
eblien
Namen
a
aláirású
találtam. (Univertitäts-Bib-
liothek Marburg.)
,
sem
7i(
einen
odei-
Tem-
C. .
.
Susemihl
\' fils.
wird "laniem angekündigt.
«Falco feldeggi«
«Darmstadt
1841,
Den
fand ich aber in dieC.
Susemihl &
fils»
unterzeichneten Pros])ect nicht. (Fniversitätsbibliothek Marburg.)
Reiser O.-nak egy másik kiadás czinud ko-
0. Reiser verdanke
dem Ausgabe
szönöm:
ich
den Titel einer an-
:
Die Europäischen Tag-Raubvögel beschrieben von Dr. H. Schlegel
etc. etc. Mit 44 Tafeln von Johann Conrad und Erwin Eduard Suseniild, Darmstadt. Vei-lag der Susemihl u. Sohn. (Jahreszahl fehlt.)
colorierter Stahlstiche
Kunstanstalt von C.
Falco Feldeggii Schlegel. Abhandlungen aus dem Gebiete der Zoologie und vergleichenden Anatomie von H. Schlegel. III. Beschreibung einiger neuen grossen Edelfalken aus Eurojia und dem nördlichen Afrika, p. 2 u. 3 (ohne Jahreszahl, nicht 1841 !) Dalmatien u. Griechenland. 4'
2R az iratát általáhivu tóvesen
S(iii,K.
keltezik
841
I
-el;
mén
1S4I,
l.rzili'lnfl.
tx
"Abhand-
valósziniileg mivel uz
lungen» (Tjeiden, A. Arnz
\-
közös
(Jomji.)
évs/.ámii áll, inig a
szik
valamennyi
nem
jelent
A
meg.
falken) lS43-ban
l.i
tanyptems
(\.
IH. (Edolfalkeni
Fauconnerie,
és
und
beii
alphanetl).
Falco
la.na,rius
Si^lehel uec Ljnné,* Kritische II.
]i.
])lianet
1S44,
Dalmáczia, Görögország.
1841 steht, wiilirend
I^xeuiplareul kein
aber
IH'iS
wenn
nicht 1844 erst
de
//t'.sc/wî"«-
sjiiUrr iwi'-
i'li'l
taiiy|iteiiis
iNcrgl.
Heft
ist.
Traité
(s.
und
al-
1).
lanarius Schlegel nee Linné,* Kriti-
l'alleo
sehe Üliersicht der europäi^elii'U
'
der nAb-
Comp.i die
iV
niebr erschienen
ist
wdrileii
Aiiiy,
;illen
w abrschtiidieh
offi'iitiii-lil
Übersicht der europäischen Vögel
bei
24)
]).
wahrscheinlich
:
(Wenigstens bei meinem,
III
besondres Titelblatt
valószinüleg
/íy/Zí»// s
A.
/,'((//////>•
unii
11
ansclieiueiid
;d)er
Traité de I'auconnerie p. 24),
(1.
(«laloll
l:i'^i'lhli
zu Heft
iirthüinlieh
(iesüiiittitel
(lifidcii,
•lahreszahl iliccs
lát-
(^ziiiilap
azonban (Edel-
füzet
III.
ha ugyan nem IS44-ben snl.kdl
külön
példánynyal)
luiiidlungen»
wird
ilatieit
18'll
auf diin
weil
dpslialb.
és
II.
von
allgemein
czí-
fzettol ilegalábl) az enyéinmiel, de úgy
III.
Diese Schrift Schlegei/s
'
\'(igel.
p. 11.
1844, Dalmatien, (rriechenland.
Falco lanarius Schlegel, Zweite Abtluilung
Falco lanarius Schlkííel, nnisodik vész (Kritische Übersicht) p. 11. (1844'.') Dalmáczia,
(der Kritischen
Görögország.
matien, Griechenland. p.
72 1846
tulaj donképeni F.
rubeus»
Falco rubeus Thienemann, lihea
részben Dalmáczia
«
I.
Falco
partim Dalmatien
I.
p. 74.
Rhea
Alihandlnngen aus dem 1849 és 53 közt (minthogy a
s
másrészt
Dal-
72,
1846
I, ]i.
iul)pus»
F.
vannak idézve. Következéskép ez
még nem
p. 74. Is
I,
Griechenland.
1-6
Falco lanarius
Schlegel. Fortsetzung der
Abhandlung über
die grossen, langsclnvänzigen
auf pag.
a Traité de Fauconnerie táblái téves számokkal
No. 7
llliea
(lS44-.'i
«eigentlicher
der Zoologie...) zwischen
egy
lapon
15.
1849-ben ltt madár van fölemlítve
Ifi
.
Ijdelfalken lin Ablnindluugeu aus
(iebiete der Zoologie)
Francziaországban
I
Falco tunisius Thien. (ex Gesxhi;, Schlegel)
Gesner,
(ex
1846 Görögország.
Falco lanarius SchlecìeTì, folytatása a nagy hosszufarkú nemessólymok tárgyalásának (lásd
készen) pag.
I
(Südeuropa und Afrika).
Thienemann
tunisius
p.
Falco rubcus Thienemann,
'
(Déleuixípa és Afrika).
Schlegel) Rhea
Übersicht)
wähnt
unii
Isl'.l
ida
'
und andrin'seits die Tafeln des
wild,
Nummern
Traité de Faiu-nnnerie mit falschen
volt
Geliiete
IS4U geschossener \ogel er-
ein
!•")
dem
I
csak Dalmát-ziálian (és
werden. Mithin
citiert
I
fortig) p.
'.').
16
7
Xi'.
nur
noi-b nicht
dicsei'
wai-
I)almiitie)i
(und Frank-
I
reich
Falco lanarius alphanet SoiilE(;el, ugyanazon
mben
pag.
No.
Ki
7a.
részben
:
csak
?).
Falco lauarius alplianet Schlegel, sell)eu
a
Welk.
Hl Xr.
pili;.
])artim
7í/,
madarak tartoznak ide ((iöri'igor^K'KjhóI). Az Egyptomból való ábrázolt madár a tanyp-
beschriebenen
\'n.L;el
hören hierher.
|)er aligebildete
terushoz tartozik.
ten gehört zu tany])terus.
leirt
Naumannia
1855, p.
!252.
Falco lanarius gra>cus Schliígeí,, Mus.
régen ismeretes volt,
és Schlegk.l
nem
isiiii'i-te
nr.
GL
p.
iM.i.
az ola.sz(irszá<,M nélUiil liajívta
liiiiifrt
(l-'annii
Ha,
B.
:
«Lanarius
Snecica AV.
ITili
n.
der N'ogel scbon lange vor Feldkgg und
Schlegel bekannt war, so
lehetetlen,
hogy a Palco feldegginél régibb név is találtatik. E mellett F. E. von Homeyer, Naumannia
I.iNNK
1'.
Falc. p. 15 (1862).
Minthogy ez a madár Feldegíí
*
Vogel aus Ägyp-
Falco lanarius alphanet Schlegel, Griechen-
Falc. p. 15 (1862).
Italiens», de név
die
ge-
(iriecln'iiiniiil)
land, X'aumannia lS5ö, p. 252.
Falco lanarius gr;ecus Schlegel, Mus. P. B.
eltt már
Nur
Falco lanarius Schlegel, Dalmatien unti
Falco lanarius Schle(iel, Dalmáczia. Falco lanarius alphanet, Schlegel, (iörögország,
(aus
dein-
in :
dass no(di ein
lich, i
:
I
j
deffgi
*
rius
gefunden
ist
es nicht
Name
als
wiiil. Daliei sind die
Linné kannte Italiens».
iilterer
ilcn
Hess
Snccica, I74(i. Nr. lU,
italienischen
ihn
aber
luii,'.
'2\\.
unmög-
Falco
fel-
Bemerkun-
Lanier: «Lana-
jFanna
nnlicnaniit <
>.
Kl.
29
tók,
hogy "Csak tudományos müveket szabad használnunk a névadásnál, nem pedig régi
gen F. E. von Hoheyeh's, Xanniaiiiiia ls.5:í. 11. p. 73. bemerkenswerth, dass miiir wissenschaftals nicht alte Falkenbücher liche Werke
sólymászati könyveket».
Quellen für die Namengebung benutzt werden
menjegyzósei
IS.i2 11. p. 7:i
iigyciiiiirc
is
iiiól-
—
dürfeil".
kevéssé jöhetnek
ily
l'jp
A
tekintetbe.
kétes
nevek
régi
G>rELiN-féle fölsorolása a vándor-
sólymok varietásainak szintén nem
ide
Ebenso wenig können zweifelhafte alte Namen in Betracht komnien. Die GMELiN'sclie Aufgehört
Wanderfalkeiivaiietäteu
zäklung von
vale').
auch nicht hierher.
A
tekintenünk, mert azt Schleoel
jiiihliriiHríl kell
az
Abhandlungen
létezt említi
els
képet tehát mint az
SusEMiHL-féle
íuzetél)en p.
III.
o.
mint már
Das SuSEMiHL'sche gel im bereits
fel.
iJilil
also als die
ist
PubWmiion anzusehn, denn
Heft der Abliainlliiugen
III.
crsiv
von Schle-
es wird
p. 3.
als
vorhanden erwähnt.
Als Auloreii
dieser
Yeröffeutlicliung
muss
Susemihl» annehmen, Temminck's Auftrag P>e-
Ezen közrebocsátás iiiildijnil.nil «Schlegel és SusKMiHLii veendk, minthogy bizonyára ScHLKuEL volt TEMMiNK-nek meghagyásából a szöveg feldolgozója s a névnek és a publicatiónak szerzje. A «Kritische Übersichtbeu», amely
man wohl «Schlegel und
a tulajdonképeni rendszertani szöveget képezi
schen Text zu Susemihl's Bildern darstellt, citiert Schlegel selbst die Originalabbildung
SusEMiHL képeihez maga Schleíiel az eredeti képet mint n Schlegel és Susemihl» idézi.
Az els publicatio ívsziiniiil és a szövet szerzségét illet körülményeket elbb tisztázhatja egy könyvkiadó, mint egy ornitologus.
da Schlegel sicher in arbeiter des Textes
und
seiner Publikation war. In der «Kritischen
Übersicht», die ja den eigentlichen systemati-
von «ScHLEiiEL und Susemihl». Die .laln-i'szulil der ersten Pulilikation und
als
Umstäude,
die
A
ered
ScHLE(iEL-tl c'.s
iiiriil,iili>iili(i:lrli''si'
(htliiiáczidi
nyára a félreismert
fázisbeli s korlieli róla,
können,
lett
névre alább
még
föl-
s e
miatt kérdéses, vajon az is
itt
aus diesem Grunde mit Feldeggi synonymen Namen koinine ich weiter unten
könne. Auf
következ
für diese die folgenden C'liaraktere giltig sind
érvényesek-e.
A csüdbi foltos
(1. I.
I/2.
^-1
A
Vom Tarsus
csüdtoUzat belül
derung
táblát).
vil(Ui
mint
:
Elénk barnavörös,
a tuniszi és a nubiai alaknál,
nem
egészen annyira élénk, mint a délafrikainál.
salci
j'i'jlv
lrajzul ül:
Többnyire széles és
kiterjedt, tehát sokat eltakar a ból,
az egész fejen felé
barnavörös alap-
a nsténynél csaknem egyenletesen elosztva
ersbcklü.
(1.
II. tálil.),
a
liinini']
a
fej
olcjc
be/ledert: Vü. Die Tarsusbefie-
iniìeìi geflecld (vergi.
dunkler als bei
dei-
Form, nicht ganz
Tafel Li.
Lebhaft brauuroth, tunesischen und nubischen
Selieilelfiirbuiaj
:
wie
so lebhaft,
ln'i
der süd-
afrikanischen.
Dunkle .1
:
Flui I ella II g f bis 35"9 cm.
Helle
sötétebb,
ilie
Eher wäre es möglich, dass die Lauuerfalken von Frankreich und Spanien eine besondere Form bilden und es bleibt daher fraglich, ob auch
Szárnyhossz: 35,9 cmig. tollas:
(liiliiiiiliiiischi'ii
zurück.
rátérek.
spanyolországi lannerek egy külön alakot képez-
nek
iiinl
zii'isclicu
Vögeln be-
er keinen I'nterschied zwischen beiden linden
volna lehetséges, hogy a franezia- és
jellegek ezekre nézve
Schlegel's
hogy a
födözni. Erre az említett okból a feldeggi syno-
Elbb
als ein ürnithologe.
I'nli'rsi-heiduiKj
különb-
bizo-
kett közt semmi különbséget sem tud nymájává
Autorschaft des Textes
ruht jedenfalls auf verkannten Alters- und Phasenunterschieden. Reiser versicherte mir. dass
madaraknak
ségeken alapul. Eeiser biztosított
n
die die
betreffen, wird eher ein Buchhiuidler entwirren
Die
'lordijarszáj/i
und Urheber des Namens
ScIieUelzricIniuii;/
:
Meist breit und
ausgedehnt, daher viel von der branurothen
Grundfarbe verdeckend, beim
J fast
sig
über den ganzen Kojif vertheilt
fel
IL),
beim Männdien
hin stärker.
nacli
dem
gleichmäs(vergi.
Ta-
A'orderkojif
30
A
Iriifijjdl.drilih
sziiii'ii'l
fiatalnál: a friss
:
csaknem
tollazatnál a háti oldal igen sötút,
fh'iu/igsle lù'irlniììu
ketés, ugj'anilyenek a háti oldal lándzsafoltjai,
a fejtet már határozottan vörös
j
kiadását Y.
fal..
14. fig.
(1.
keveréke
fekete színnek
a
Scheitel schon deirtlich roth. iVergl. Naumann,
neue Ausgal)e. Bd. Y. Taf.
i'.).
Öregnél: a harántszalagos háti oldal sajátságos
vörösbarna
szürke,
14. Fig. 2.) Alt: 01)er-
und Schwanz quergebändcrt, ein eigenthümliches Gemisch von Grau. Eothbraun und Schwarz, Ihitei-seite weiss mit mehr oder weni-
a farok
s
seite
és
a hasi oldal fehér, többé-kevésbé
:
jung: ím frischen Ge-
ebenso die Lauzettflecken der Unterseite,
lich,
Naumann
:
sehr dunkel, fast schwärz-
fieder die Oberseite
fe-
tuttatással, nagy melyek különösen a mell oldalain szép szívalakbau, a lágyékon harántszalag-
ger lebhaftem gelblichem oder röthlichem An-
ként
nehmen, an den Weichen-Querbänden und leiif ileii Ihtsen jireisse, nach unten zugespitzte Oííít-
élénk
vagy vöröses
sárgás
sötét foltokkal, a
a
s
iicimi, lefelé
i/dliiáii
sen emlékezteinél, eerru
Az egész öreg
módon
Faléit
I
iiijiflTdii
er-
a begytáj
sebb fehér,
schöne Herzform an-
Hl/rfilfi) i'riin/en/. (Yergl. Tafel
himiiél a többi alakkal analog
míg az a nsténynél, s kivált világosabb madaraknál sokkal több vöröset mutat. Az Aquila I\'. I. tábláján ábrázolt nstényt igen üreg, teljesen kiszinezett madárnak tartom.
ken, a háti oldal szürkébb,
Männchen
alten
die
I
lierofiilcn
I.)
ist,
analog den
Kropfgegend und Brust-
mehr leuchtend
weiss, auch die Zeichnung an diesen Stellen reduziert, die Oberseite grauer, während sie l)eim Weibchen, zumal
mitte reiner,
redukálódott e helye-
is
Beim ganz
andern Formen,
a mell közepe tisztább, fénye-
s
a rajzolat
s
lirustseiten eine
(l('ii
jleeLcii bilden,
lienij'nleo ni/e/dl-
tábl.).
I.
(1.
an
hegyezett liuránl-
mutatkoznak, a melyek
j'nlliihiéitl
grossen dunklen Flecken, die besonders
flug,
bei helleren
Yögeln, vielmehr roth behält. Das
Aquila lY. Tab.
abgeliildete
I.
Weibchen halte
einen sehr alten, völlig ausgefärbten
für
ich
Vogel.
A 2-ik oldal
ruházaton valószínleg sötétebb a hasi
madarak
foltozata durvább. Ilyen
s
bír-
Im
ist
wahrscheinlich die Un-
u. ihre
Fleckung gröber. Solche
zweiten Kleid
terseite
dunkler
hatták rá SoHLF.íiKL-t a Falco lanarius al^ihanet
Vögel mögen Schlegel zur Aufstellung seines
felállítására.
Palco lanarius alphanet veranlasst haben. Die
Az
oaruttio
etilèni
nagy. Nincs elég
úgy
anyagom
nem
látszik
arra,
hogy
igen
ezt kell-
leg megbírálhassam.
Eendelkezésemre
(
>rsz(íi/iis
de a
darab
a
MitzeniiihnI.
az
madár
\.>0.
II.
I8n4
Mun-
Ornis
balcanícában
színei
intenzivebbek,
I.
semhogy
azt bármily kép visszadni képes volna.
Három
tolla a
begyébl, melloldaláról
káról, továbbá a gatya
a mi
I.
táblánkon.
A
b)
';(
ml.
s
és lágyé-
a csüdtollazat ábrázolva
fejtet színezete ábrázolva
a legközelebbi alaknál jiiiriieír
lév szövegábrán. ISO."),
Tripolis
Naimiann \. 14. tábláján. Továbbá ugyanazon részek, melyek az «-nál láthatók, a mi I. táblánkon, a fej ivedig a
egészen
Naumann (I)
friss
VII.
ISÍfh.
fiatalkori
I'(ir)iitssiis,
ruházatban.
Velitsa
;
Látható
;
gehörig
drei
Stücke
Bosniseh-Ie'rzeriovinischev ìjmtles-
(durch die Güte von 0. Reiser)
:
ad. (Praehtexemplari, 26. II. 1S94.
Mon-
tenegro. Abgebildet Ornis balcanica lY. Taf.
I.
die Pai'ben des Vogels sind aber intensiver, als
wiedergeben kann. Drei Fe-
es irgend ein Bild
dern von Kropf, Brustseite und Weichen, sowie
Hosen und Tarsenbefiederung abgebildet
die
auf unserer
h) lis.
dei' ;f
T'afel
Scheitelzeichnung abgebil-
I.
Textfigur bei der nächsten Form.
ad.
Janunr
IS9.5.
Umgebung von
Tripo-
Arkadien. Abgeliildet, Naumann. Bd. Y. T.
14.
Ferner dieselben Theile wie von a) abgebildet auf unsei-er Tafel
I,
Kopf abgebildet auf
Taf. II,
madár Görögországból
r)
cT
jun. U). VII.
is;».').
I'arnass, Yelitsa
im
ganz frischen Jugendkleid. Abgebildet im Naumann. Bd. Y. Taf. 14.
V. 14. tábláján;
üatal
zeumban
lo.
sie
unten.
táblán lenn. c)d'juv.
&
det in
l.ririn/í'l.-e,
Arkailiu. .4l)rázolvaa
II.
dem
(i)
IV. tab.
;
Es standen mir zur Verfügung aus
Miiscìiìit
:
(Díszpélihnni)
Ábrázolva
teiteiiro.
három
állott
(Reiser 0. jóvoltából.) iati.
zu sein. Es fehlt mir an Material, zu beurtheilen.
hoszma-he re zetf etri Ildi a)
iiiilwiduelle Variatiejti scheint nicht sehr gross
a berlini
mú-
il)
VÁn junger Vogel aus Griechenlanil im
Berliner Mnseutn.
"31
Eiu.ANCKU
(; íiiitiil iiiiulár
C
v.
múzeumából,
mindenesetre vonuláson elejtve Tunisznál. Tol-
e)
Ein junger
aus
^"()gel
lazata kopott. Feje
újonnan vedlett tollakkal
legt.
ábrázolva, Journal
Ornit. 1898. tab. IX.
federu abgebildet, .fournal
f.
fig. 6.
dem Museum
Eblangee, jedenfalls auf dem Zug Gefiederaljgenützt.
in
C
von
Tunis er-
Kopf mit neuen Mauserf.
Orii.
8'.)S.
1
Taf. IX.
Fig. 6.
Az
itt
elsorolt madarakon
tett
Meine Befunde
észleleteimet
igazolták levélbeli és szóbeli közlésekkel Ekiser
stätigt
0. és dr. König professor, a kik a bosznia-her-
lungen von
ezegovinai
Országos Jlüzeum egész
megvizsgálták
;
ezenkívül
a
sorozatát
következ képek
egybevetése.
die
durch
die
J
Ç
Kbisei!
ganze Suite des Bosnisch-herzegovini-
ner (buch Vergleichen der
ad SuSEMiHi.
tab. 8a.
ad Schlegel, Abhandlungen
cfiuv.
«
Il
I'
ad Schlegel
\-
11
X. XI.
\'ekster Traité de fau-
connerie
SusEMiHL
j
ad.
d d
ad. Schlegel, Alibandlungen
jun.
5 ad.
«
Schlegel
et
X. I.
•^
^ ad Aquila
IV.
«
I.
j ad. Aquila IV.
Ucelli Di
A
Rapina
fönt elsorolt darabok méretei.
Példány
Exemplar
cT
— Maasse
X.
XL
.,„
«
X.
«
I.
«
I.
Martorelli, Monograha illustrata degli Ucelli di
in Italia,
8(i.
Versteh, Traité
jun. Ürnis balcanica IV.
ad.
<•
II
de fauconnerie
«
degli
.
II
«
illustrata
Abbil-
'l'af.
IV.
M.\rtokelli Monografia
folgenden
fer-
:
J juv. Ornis balcanica
cfad
und mündliche Mittheiund Professor Dr. König,
liiiefliehe
().
schen Landes-Museums untersucht hal)en,
dungen
cf
diesen \'ögeln fand ich be-
an.
Eapina
in Italia.
der oben angeführten Stücke.
32 vetnék
valaha egy igazi feldegg- sólyom Ma-
is
jemals ein wiiklicher Feldeggs-
Sai'cpta.) Sollte
gyarországon, úgy az hizonyárii eltévedt vendég
falke
leszen.
dies ein veritabler Irrgast.
Haniiunál ltt és a mainzi
181-0-l)en
Ingani geschossen wei-den,
in
Den um
múzeum-
im Mainzer
meg (Abhandlungen p. 3, megemlítve BLASius-tól Naumannia 1856 p. 4G7
Schlegel
és Olphe-Gaillardtól
F. 0. E. 0.
Egy
33. etc.), megvizsgáltam.
fase.
fiatal
XIX.
p.
nsténye a
gen, p.
liei Hanau geschossenen mid Museum beiindlielun Falken, den
I84(l
ban található sólymot, amelyet Schlkgel, mint F. feldeggit határozott
so wiii-e
bestimmt (Abhandlun-
als F. feldeggi
erwähnt von Blasius, Naunianiii;i und von Olphe-Gaillaiîd F. O.
3.,
1856. p. 467.
E. 0. Fase. XIX. p. 33. etc.) habe ich unter-
Weibchen von Falco
Falco Peregrinus leucogenysnek, oly bámulato-
sucht. Es ist ein junges
san világos színezettel, hogy Schlegel tévedése
Peregrinus Udcogenys von so verblüffend heller
érthetnek is
található.
igazolta allhea
Ugyanezt már Thienemann
84. lapján, a hol megjegyzi,
I.
hogy egy ehhez hasonló vándorsólyom a drez-
múzeumban
dai
Thienemann
A
A
rajzolat
s
a színezet is
alapjában különböz jellem, mint azt Marto-
ragadozó madarainak mono-
KELLi képei az
gráfiájában
Keiser barátom volt oly
(18'.).").
ves figyelmemet e nagyon becses
mre
szí-
felliivni)
jól eltüntetik.
Martorelli rajza
és leírása szerint az olasz-
nem különböznek
im Dresdener Museum
Wander-
befijide.
ist nur eine scheinbare. Auch die Zeichnung und Färlnuig hat einen grundver-
Wanderfalli
schiedenen Charakter, wie dies Martorelli's Aliliiidiingen
in
seiner liaubvogelmonographie
mein Freund Iîeiser hatte die Liebenswürdigkeit, mich auf dieses höchst werthvolle Werk aufmerksam zu machen) gut darstellen. Nach Maetorei.li's Zeichnung und Beschrei(
1
89.")
:
l)ung sind die italienischen Feldcggsfalken mit
alakoktól való biológiai eltérések csak
den. Biologische Verschiedenheiten von andein
denen von der Balkanhalbiusel nicht verschie-
Balkán félszigetrl valóktól.
A más
berichtigt,
a
feldegg-sólyraok
országi
p. 84.
1.
Die Ähnlichkeit zwischen Feldeggsfalk und
vándorsólyom közti hasonló-
feldegg- s a
der ßhoa
in
er bemerkt, dass sich ein ahnlicher
falke
ság csak látszólagos.
Irrthmn be-
Schleöel's
kann. Donsellien hat bereits
linden
greiflich
wo
található.
man
Fiirbuug. dass
csekélyek lehetnek. Mint a szomszédos alakok, úgy a feldegg-sólyom is valószínleg nem veti
Formen können nur gering
meg
Naclibarformeu, kleine Säugethierc und Heu-
a kisebb
emlsöket
és a sáskákat.
sein.
Wahrschein-
wird der Feldeggsfalke ebenso wie seine
lich
schrecken nicht verschmähen.
Hogy
nem
fára
oly szabály, a
ül, ez
mely
alul
Dass
er sich nicht auf lîiiume niederlässt, ist
on der es Ausnahmen
kivételek vannak. Keiser levelében egy idevágó
eine Eegel,
megfigyelését oly csinosan tárgyalja, hogy indít-
schildert mir
tatva
érzem
sére.
Ezt
magam annak
írja
1898
1.
e
helyen való közlé-
liche
Az öreg hímek hasi oldalukon mindég csakfehérek, mint a hogy ezt egy hónappal ezeltt a szabadban újra láthattam, a hol e remek sólymok egy párja Herczegovinában Citlalc melCl
nem
közvetlen elttem egy csapat foglyot szét-
rebbentett, úgy hogy azok hangos lármával
nekültek a
sr
me-
nem
gibt, Eeisek einem ihief eine (hesbezüg-
Beobachtung
am
sie hier
«Die alten
mitzutheilen. Er schrieb
1898:
19./1.
stets fast
hübsch, dass ich nicht
so
Männchen
sind auf der Unterseite
weiss, wie ich vor
der in der Freiheit sah, lichen Falken
wo
volt a közell)en,
mindketten a legmagasabb diófa csúcsán
Oitbik in der Herzegovina knapp \ or nüreineKettt^ Beliiiühnerzersprengte, so dass die Thiere laut schreiend in die dichten
száll-
licine
nebeneinander auf der Spitze
mat. »
gungen.
sólyíjm ha,zájában
marad
.
96 szerint a feldeggtélen iU.
Ez természe-
nahmen
sie,
da
Felsen in der Nähe waren, beide dicht
Nussbaumes Platz und das
lialeauiea I\
Paar dieser herr-
liei
tak meg szorosan egymás mellett s a hím gébicsmódra meglapulva követte minden mozdulato-
Az Oniis
einem Monat wie-
ein
Dornliecken fiüchteten. Hierauf
tüskebozótba.
Erre, minthogy szikla
in
umhin kann,
19-én:
mir
lett
\
sich würgerartig duckte,
des
folgte,
d*
jeik-r
höchsten
indem
es
meiner Bewe-
11
Nach der Omis balcanica
1\
.
'M'k
bleibt der
Feldeggsl'ülke im Winter in seiner lleiinat.
|)a.s
33
nem
tesen
a sacernél
zárja
hogy mint
a
gyrí'aleoniil s
nicht
sehliesst natürlich
class,
auis,
wie beim
madarak
Gerfalken und Saker, einzelne, namentlich jün-
ne vándoroljanak. Ilyen vándor-
gere Vögel, im Winter südwärts wandern. Für
egyesek, kivált üatalabb
délfelé
télire
ki.
madárnak tartom
a Tuniszlian elejtett e-bets
einen solchen Wandervogel halte ich das in
Tunesien erworbene Exemplar
példányt.
,S'.
Alak.
f.
Form.
S.
Tunesien (Atlasländer).
Tunisz (Atlasz-tartományok). Név
:
—
Name
:
Falco erlaugeri (nomen novum).
Erlanger sólyom. — Erlangers Falk, tunesischer Feldeggsfalke, Atlas-Lanner, Atlas- Jagdfalk. Tájékoztató jegy
:
— Orientierende Bezeichnung:
Falco Hierofalco erlangen (forma nova).
Erlangek Károly bárónak Tuniszból hozott
Auf Grund der von Freiherr Carlo von Er-
melybl
langer aus Tunesien mitgebrachten stattlichen
gyjteményem számára megszereztem,
Lannersnite. von der ich ein Pärchen für meine
jelentékeny Lanner-sorozata alapján, a
egy párt e
madaraknak a többi
meg
réseit állapítottam
sunk
tiszteletére
alaktól való állandó eltés
nevezem
eme buzgó
szaktár-
Sammlung
erwarb, konstatierte
ständige
Verschiedenheiten dieser Vögel von den andern
Formen und benenne
ez alakot.
ich
sie
dem
eifiigen
Fach-
genossen zu Ehren.
Nomenklatura
Nem
:
Nomenclatorisches
csak elfordulása egy Falco Hierofalco
alaknak,
hanem annak
Nicht nur das
önállósága, különbözése
az európai és aegyptusi lannertl
már
régóta
is-
meretes volt a régi sólymászoknál.
iiirienK-,
a
ihre
Tunissien» néven. Tardif
Gesner
an im. Lib.
111.
II
«
'/'«-
D'Arcüssl\ nennt Il
Tunicien». Gesner
Punicien
A
leírás
szerint az igazi Laniernél (feldeggi)
már
vom europäischen und
Verschiedenheit
ägyptischen Lanner war den alten Falk-
nern längst bekannt.
Tuidsius» né /en említi (Hist,
de Avibus, Frankfurt 1617, p. 56.)
kommt
sie h
vor.
(feldeggi) ein
und D'Arcussia weiss
h'alcD hariiarus
Linné
Linné 1758 talán már maga
által az Atlas
(Hist.
Avibus Frankfurt 1617.
ennél.
tudja,
«Tunissien». Tardif
Tunisiics«.
hogy az segyptomi madarak (tanypterus) nagyobbak valamivel kisebb és D'Arcussia
einer Falco Hiero-
falco-Form, sondern auch ihre Selbständigkeit,
vom D'Arcussia
:
Vorkommen
Auch der Name
anim. Lib. Hl. de
p. 56.)
Sie wird beschrieben als
dem ächten Lanier
wenig in der Grösse nachstehend bereits, dass ägyptische
Vögel (tanypterus) grösser sind. Falco bar hams Linné 1758
ist
vielleicht
vidék vándorsólymaira vo-
schon von Linné selbst auf den Wanderfalken
mi madarunkra
der Atlasländer gedeutet worden, vielleicht aber
natkoztatott, de talán részben a
vonatkozik. Mindenesetre a név e miatt telje-
zum
sen kétséges és valószínleg ez okból egyáltalá-
der Name desshalb ganz zweifelhaft und wahrscheinKch aus diesem Grunde überhaupt
ban elvetend.
Theil auf unsern Vogel zu beziehn. Jeden-
falls ist
zu verwerfen.
Mint a Lanier, úgy a Tunisien név
is fele-
Schlegel elevenítette
fel ezt
a nevet újra.
A
Traité de fauconnerieben tárgyalja a Lanier AlAiiuila.
Vm.
Wie der
Lanier, so gerieth auch der Tunisien
in Vergessenheit.
désbe merült.
Sohlegel brachte seinen Namen wieder
in
Erinnerung. Er besprach im Traité de faucon5
34 pbaiietet vagy Tunisient (p.
auno
Alphauut a gö-
'l'à.
Lanier Alpluiiiet ndcr Tunisii'n
(k'U
(p.
'l'ò.
rögöktl mint az els ragadozó madár az els arab betvel neveztetve), de a helyett, hogy e nevet a riiágosabb atlaszi madarakra vonatkoz-
Alphanet
=
vogel mit
dem
H. feldeggi és tanypterus sntétcbh darabjaira értette. E közben Gesner Falco
reii
dunklere Stücke von F. H. feldeggi und tany-
h(iiisii(-'<áf iárzi.
pterus.
Ebbl
ersten arabischen Buchstaben so
iro-
Er
ciiicrl
dabei
Schlegel
iiarius alplianct
in
dust Gesner.
ner, aber mit «?».
in
Falconiere
sei.
auch hier
Namen
tunisiust egyáltalában névnek akarjuk hagyni)
(wenn man
tehát a görögországi madárra, következéskép a
ten lassen will) sind
F. H. feldeggire ruháztatott reá. ScHLEOEL-nél
Vogel, utliin an F.
a tunisius
Ha
a
Schlegel
pusztán idézete-
ist
der
Tuni>iicii
Fortsetzung.
111.
Fali'O /»///.s/cs Ges-
und alpha nel
tiinisius
Namen
tunisius überhaiipt als
gel-
nun an den griechischen Bei
/cldcgj/i vergeben.
II.
tmiisius auch nur Citat. Wollte
a melyek csak mint synonj'mák soroltatnak
man
a nomenklatúrába be akarnók venni, mily
gezählt werden,
ket, föl,
csak idézet.
is
Falco la-
den Abhandlungen immer
(Aliliandlungen
citiert
Die beiden
és aljiliaiict (ha a
tiDiiísiiix
Er
liiiilsiit.'<.
74.Ì
I. p.
der Meinung, dass dies der
p. 16.)
két név, a
auf
hiiii>
selbst beschreibt seinen
véleményben írja le, hogy az a sóliimászok Titiiisciije (Abhandlungen III. folytatás, p. 16). De itt is egyidejleg idézi a Falco tioti-
Mind a
Falco
(rc.si/cr.s
gcl« aus Griechenland. (Ehea
a
liclttc-
macht nun Thienemann
gleichsam ironisch einen «Falco
Schlegel maga Abbandlungen czímü munkájában az lüilco laitarias (ilphcit/ctjét mindig
auf die
Atlasvögel zu deuten. ])ezog er ihn
Aus diesem Citat
nikusan egy Görögországból való «Falco tunisius Schlegelt» csinál (Rbea I. p. 74).
abban
Namen
genannt), aber statt den
tatta volna, a F.
az idézetbl Thienemann mintegy
von den Griechen der erste Eaub-
blosse Citate, die nur als in die
Synonyme
auf-
Nonienclatur einführen,
;
tömegét adnák az
új
Ez esetben
idézetei
mindjárt
ott
welche Masse neuer
neveknek csupán Lhuic Falco barbarus mellett
pl. a
!
Linnes
Namen würden da
neben Falco barbarus gleich einen
volna egy Falco tunetauus Linné.
allein
Wir hätten dann
Citate ergeben.
B.
z.
P^alco tune-
I
Ez természetesen nem
lehetséges,
s
a Tunisien
dei-
Tanisien blieb deshalb unbcnannl.
maradi.
ez okból ìììcgiìecezctlcii
tanus Linné. Dies geht natürlich nicht, tiud
KÖNKi-tl az újabb idben újra nagybecs tudósításokat nyertünk az Atlaszvidék feldegg-
werthvolle Nachrichten über den Feldeggsfalken
sólymairól:
lier
189.5 .1.
f.
A
0.
J.
153,
j).
0. 1888, p. 154, 1892, p. 341,
f.
nem különben Erlanokr
1898 pag. 455 és
K.-tól
tab. IX.
feldeggsólyomnak az Ornis balcanicában
s
az Aíjuilában megjelent képei révén elször a
König verdanken wir Atlasländer:
p.
:-)4l.
.J.
f.
.7.
f.
in
0.
neuerer Zeit wiedi
1888, p.
1895, p. 153.. ebenso C. von 1898, p. 455.
().
Durch
die
und
154.
i-
189^,
Erlangeu
Taf. IX.
Abbildungen des Feldeggsfalken und Aquila fiel mir zu-
in der Ornis balcanica
fejszinezetnek
feltn különbsége tnt fel, a madárbrök s végre az irodalom által
erst
in
der Kopf-
melyet a
färbung auf, ich fand ihn an Bälgen
u. schliess-
igazolva találtam. Ezek tehát a jegyek, a me-
lich
is
lyek a
/•'.
IJ.
tiiiii/ptertiHlol
írlaiiycril a
(a F.
fchleijijUoi és
H. tanypterus-
csüdböl tollas: Vs
(a F.
A
csüdtollazat belül
nem
Lásd az
I.
H. feldeggi foltos
/•'.
II. fcldcçiiii u.
Vom
a fel-
tant/plents unterscheiden:
Flüge.lUwgc bis 35-5 cm. (Bei F. H. tanypterus bis 37 '3).
'/a).
mint
Unterschied
auch in der Literatur bestätigt. Dies sind H. erlangeri nun die CJiaraklere. welche von F.
:
ig).
A
degginél.
FI.
megkülönböztetik
Szdrnj/hoRSz 35"5 cmig. nál 37-3
P\
der auffällige
Társas befìMcrl
:
'/».
Világos fejtetó'szinezet: Mindig vöröses, de gyakran igen elhalványodva, gyengédebb és ke-
vésbbé barna, mint a fcldegginél
A homlok
H.
fel-
deggi Va.)
wie bei feldeggi. Vergi. Tafel
1898. tab. IX.).
1-'.
Die Tarsusbeliederung innen nicht getìcckt.
táblát.
degginél inkább sárgás.
d'-ei
(L.
•].
f.
inkább fehér, a
0. fcl-
Helle Scbcitrljdybuntj oft
:
I.
stets röthlicb.
aber
sehr verblichen, zarter und weniger braun,
als bei feldeggi. Siii'i)
mehr
i
Vergi.
T.
f.
0. 1898. Tafel IX.)
wt'iss, bei feldeggi ineiir gelblich.
:ì5
A
Keskeny szárvon alitii, melyek mindég igen sokat hagynak szabadon a snti't fcjtiioi-iijzolat
:
világos vöröses iilai^színbl
A homlok
szen eltnnek.
a szemek fölött
(a
s
a fejhátulján egé-
felé kissé kiterjednek
melyektl a fehéres szemöl-
dökrajzolat választja
el), s
egy
—3
sötét, 2
folt-
sorból álló sávot alkotnak. Ez bizonyos fokig
mely minden alak
oly rajzolat-schema, a
zolatának alapja, de
azonkívül
a
itt
itt
fejraj-
welche immer sehr viel von der hellen
und auf dem
röthlichen Gi'undfarbe freilassen
Hinterkopf ganz verschwinden. Nach der Stirne zu erweitern (von
sie
ihm durch
getrennt), einen
jedem Auge ßrauenzeichnung
sich etwas über
die weissliche
dunklen, aus
:2.
—3
Flecken-
reihen gebildeten Streifen dai'stellend. Es
ist
centruma
welches der Kopfzeichnung aller Formen zu
nál.
Olykor találhatók darabok csaknem rajzolat
A
schmale Schaft-
:
dieses gewissermassen ein Zeichnungsschema,
jobban elre húzódik, mint az összes többi alak-
nélkül való fejtetvel.
striche,
SihcüelzeicliiiKiKj
s
a legjobban látható
rajzolat intenzivitási
Üiii'kli:
sötét szárvonalak ez
Grunde
liegt,
aber hier
ist es
am
und ausserdem sind die mehr als hergehenden Formen, nach vorn
deutlichsten
sichtbar
Intensivitäts-
centren der Zeichnung
bei allen vor-
kommen
Bisweilen
esetben csak vöröses szárakkal vannak gyengén
ungezeichnetem
jelezve.
Schaftstriche
Die
dunklen
dann nur durch
röthliche
Scheitel
sind
gerückt.
Stücke mit fast gänzlich vor.
Schäfte schwach angedeutet.
Az itrk
idecsatolt
szövegábra a F. H.
fejtetejét (egészen
laíu/cri. Icysötélebli
(az
sötét),
fi'lili'H'ji-
továbbá az
(;-
elbbinél sokkal világo-
sabb) s lef/inlágosabb (egészen világos) fejtetejét
ábrázolja (3 öreg
hím
feketés
;
:
ßatalual
de világosabb,
felül és alul a rajzolatok
sessel szegve
Scheitel von F.
den des dunki'lstai
H.
fchli'ggi (ganz dunkel),
(viel heller)
und des hellsten Männchen
(ganz hell) erlangeri (von drei alten
entnommen).
alapján).
Leggy((koribb szinezet fiatal feldeggiéhez,
Die beifolgende Textabbildung zeigt neben
dem
:
hasonló a
nem
annyira
inkább vörö-
Haajigste
Färbwig : jung ähnlich dem jun:
gen feldeggi, aber lichter, nicht so schwärzlich, oben und unten die Zeichnungen mehr röthlich gesäumt.
:
öregnél: hasonló a feldeggiéhez, de halvá-
Alt: ähnlich feldeggi, aber blasser, alle Zeich-
nyabb, minden rajzolat csekélyebb kiterjedés
nungen geringer an Umfang und Intensivität, besonders auf den Hosen viel geringer (vergi.
és intenzivitású, kii'áll a gutyáii
kélyebb
(1.
I,
táblát).
mkkul
cse-
Tafel
I.).
36
A
külön vedlésével látszik egybe-
költúüi iultok
függni az, hogy az illet helyeken mint
sólymoknál
más
egyes tollak hosszanti rajzolatu-
is
kat megtartják. Talán ezek az öreg korban
még hosszant
rajzolt tollak
is
olyanok, a melyek
is
Es scheint mit dor l)esondor<'ii M.mser der Brutflecken zusammenzuhängen, duss an den betreffenden Stellen, wie auch bei andern Falken einzelne Federn Tjäugszeichnung behalten. Vielleicht sind auch diese
im Alter noch längs-
gezeichneten Federn solche, die von anderem
a többi tollaktól rendesen födve vannak.
Gefieder für gewöhnlich bedeckt sind.
Különös érdekesscgü még a kérdés, mily mértékben fogyatkoznak
meg
a rajzolatok a
2.
és 3.
hogy ekkor a harántszalagokból csak finomabb harántos szalagok, vagy szív-
vedlésnél
s
alakú foltok
is
válhatuak-e. Vedlés nélkül való
átszinezdés teljesen
ben
nem
ki
van zárva, a mennyivan szó. Utóbbi
koijásról és elfakulásról
sonderem Interesse
Von
l)c-
noch die Frage, inwie-
ist
weit bei der 2-ten und 3-ten Mauser die Zeichnungen sich verkleinern, und ob dabei aus Querbinden nxxr feinere Querbindeii, oder auch Herzfiecken werden können. Umfärifung ohne Mauser ist gänzlich ausgeschlossen, soweit es Auslileichen sich nicht um Abnutzung und
mindenesetre épen ennél az alaknál nagy vál-
handelt. Letzteres bringt allerdings gerade bei
tozásokat hoz létre a tollazat nánszaiban.
dieser
nem
ef/i/éiii L'ciridcziô
már
mint azt
jelentéktelen,
a fejekrl vett szövegábra
is
.le
mutatja.
Form
grosse
Veränderungen
in
den
Nuancen des Gefieders hervor. Die iiidividueUf VarialiOii
ist
nicht unbeträchtlich wie schon die
Textalibildung der Köpfe zeigt.
Az egészen
világos daraboknál a hasi oldal a
gatyával együtt gyakran csaknem rajzolat híjával van, csak a lágyékok
vannak gyengén
fol-
tozva, de szépen rózsásan futtatva.
Bei ganz hellen Stücken
den Hosen
die Unterseite
fast
rosig angeflogen.
Auf der Oberseite
A
ist oft
ohne Zeichnung, nur an den Weichen schwach gefleckt, abei' schiin sai.innt
setzt
sich
bei
solchen
fej-
Stücken die röthliche Scheitelfärbung auf den
tet-színezet folytatódik a dolmány fels részén,
obei'en Teil des Mantels fort, so dass also hel-
úgy, hogy a világosabb daraboknak inkább rozs-
lere
dásan szalagozott, a sötétebbeknek inkább egyszín, vagy szürkén szalagos a háta.
mehr
A
háti oldalon ily
liinifík
felül
daraboknál a vöröses
aránylag mindig tisztábban
szürkék, mint a nstények.
Pontosabban darabokat
.1 II.
j
a
következ
(jjiajlciiiéiii/cnilK'il
különféle
ö_
Tin/isz,
való tollak
oldal halványan sárgásfeh(''r.
lágyék és gatya tollazatának a
csd bels
a
III. tábla.
J
ad.
a
Aoun elhegysége. A háton
ruházatból
láthatók,
mind világosvöröses harántszalaggal.
/;.
Die Miiniivhcii sind iunuer oben verhältniss-
Weibchen. Genauer irntersucht habe ich folgende Exem-
Li
:
1897. április
A
a)
aprii
12,
Ç
ad.
Suiumhnif/
Typus!
dern, alle mit
hellen
I.
tábla,
a
fejet
federn, sowie
7'n///,s;,
I)j.
Sidi
és lágyék-
ábrán.
h)
Ali
I,
ad.
1897.
aug.
14,
Ç
fej
pontosan olyan, mint
April
ls'.i7
'rmii'sii'n
röthlichen
Querbindeu.
d
die
ad. 12. April
a rajzolatok
sötétebbek, alul fehérebb alapon, felül szürke
'rnm-sin,
1S',)7
ben Aoun. Scheitel oben
nimg
als
in
l)j.
Sidi
der Textzeich-
dunkelste Kopffärbung
von F. H.
erlangen abgebildet. Federn von Kropf, Brustseite
Marofco, Tanger. í/-nál,
Innenseite des Tarsus zeigt
den Kopf Tafel IH.
und Weichen sowie
gebildet auf Tafel c.
:
Kropfes, der Brustseiten-, Weichen- und Hosen-
van ábrázolva. A begy-, melloldal-
A
G.
valamint
Aoun. A fejtet a szövegábrán fölül, mint a F. H. erlangeri legsötétebb fejszínezete I.
'HH'iiH'.r
Unterseite blassgelblichweiss. Die Fleckimg des
Ali ben
valamint a gatyatollak az
:
Vorberge von Djebel Sidi Ali ben Aoun. Auf dem Eücken Federn von 3 verschiedenen Klei-
Tafel IS97.
als die
begy. melloldal,
foltjait,
oldalát mutatja az
A hasi
dunklere
haben.
plare
Djebel Sidi Ali ben 3
meg
vizsgáltam
ad. Tíjpvxl
lothgebänderten.
einfarbigen oder graugebänderten Kücken
mässig reiner grau
:
.S7//V//
Stücke mehr
die
Hosenfedern ah-
I.
r) j ad. 14. August 1897 Marocco, Tanger. Kopf genau wie bei u), Zeichnungen dunkler, unten aui mehr weissein Grunde, oben mit
37 liarántszalíigokkal, a hiit teteje vöröses, haránt-
grauen Querbinden, Oboirückeii
szalagok nélkül.
Querbänder.
Hogy
a iinifocrdi sólymok (talán a spanyol-
országiakkal egyetemben) esetleg általában sötétebbek-e,
alapján,
ama
azt
kevés maroccoi példány
nem tudom meg-
melyet láttam,
ii,
mondani.
sagen.
(megtekintésre szívesen megküldve '/. i ad. 1894. YII. 14. (i((lir>i. Egészen öreg (a mit sok öreg tolla bizonyít) ritka üdeségü i.
A dolmánytollak lialványvöröses Minden testrész nagyon világos,
tollazatban.
szegésekkel.
szövegábrán
feje teteje h
mint az Erlan-
fölül,
van ábrá-
geri színezetének világos extrémje
csaknem
zolva,
A
folt nélkül.
tatott hasi oldalnak
zata
rózsaszínnel fut-
elenyész finomságú
í'olto>
a háti oldalnak inkább szívalakú, mint
s
harántszalagos rajzolata igazolja azt a törvényt,
hogy: «Minél kevésbbó sötét
és kiterjedt a raj-
annál kevésbé közeledik az a haránt-
zolat,
rajzolathoz.
világos fészekmadár,
lí),
még
ki
szín darabnak, ugyanazon zata.
5.
ji.
A
/•-"//'/
"-ig. (1-
7'ín/<'s/.s-(7/r
a
////ry
K. Journ.
f.
nem ntt
evezö-
fázis ifjúkori ruhá-
Mit
i'nii
Naiioiiitl-Mnxnnii imir gü-
zur Ansicht übersandt):
tigst
d
IÁ)
TU. 1894 Oabes. (iajiz alt (wie Federn beweisen), in selten frischem
ad. 14.
viele alte
Gefieder. Mantelfedern mit blassrothlichen Säumen. Alle Theile sehr hell, Scheitel oben in der Textfigur als helles Färbungsextrem von erlan-
gen
abgebildet, fast ungefleckt.
Die verschwindend feine Fleckung der rosig angeflogenen Unterseite und die mehr herzför-
mige
als
seite
beweisen die Richtigkeit des Gesetzes
querbindenartige Zeichnung der Ober«Je
:
weniger dunkel und ausgedehnt die Zeichnung ist, desto weniger nähert sie sich der Querzeichnung. c)
d"
juv. 19. Juni
IS94,
L<(
Tu ufo,
Skirrn
junger Horstvogel mit noch nicht aiisgewachse-
nen Schwungfedern. Genau dem vorigen Stück diesellic Phase im Jugend-
(d) entspreclieiid,
zríniiiiiKil.-
Orn. ISDS. tab. IX. Hg.
Bonnban
(1892, p. 341, 1895, p.
156.) többszörösen tár-
nstény, melyet sajnos ujabban a vándorsólymok megöltek, színezetben a '/-bets példánynak teljesen megfelel s :M'7 cm. hosszú szárnya s 19-o cm-es farka van. gyalt
König
prof. voliere-jébl való
liiiti^zi fiatal
hím, világos fejtetvel, világosan rozsdás szegé-
dolmánya alsó felén meglehetsen széles
a szárnya
sekkel kivált a
s
hajlásán, de
foltokkal a
s
f.
von
C.
Orn. 1898, Tafel IX.
bis 5. Titiiesi:
Das von Herrn Professor Könk; in Honn der \'oliiTf gehaltene, mehrfach von ihm im
ji)
in
Journal für Ornithologie (1892, p. J56.)
p. :54J,
1895,
besprochene Weibchen, kürzlich leider
von Wanderfalken erwürgt, entspricht in der Färbung genau dem Exemplar d) und hat 34'7 cm. Flügellänge bei 19"3 cm. Schwanzlänge. q) Ein junges ]\liinnehen Prof.
Königs Volieren, hat
von lielleii
Dttirsirii
rostfarbene Säume, besondei-s auf
Hälfte des Mantels
aus
Scheitel, helldei-
unteren
und am Flügelbug, aber
Die übrigen Exemplare in Prof. Königs schö-
többi példányát többszörösen
ner, au Falken reicher Sammlung habe ich Wühl mehrfach besichtigt, aber nicht eingehender untersucht und mit den andern Stücken
megtekintettem ugyan, de rabokkal.
(siehe Journ.
sólymokban gazdag
professor szép,
gyjteményének hatóbban
I
Exemjdare des Muneioiis
ziemlich breite Flecken auf der Unterseite.
hasi oldalán. Köiriij
o)
Eblanger
/'r;//V/v'-beu
ajournai für Ornithologie lapjain
Ijis
1)
Fig
Hnr^li'öijrl).
Ki/lij professortól
tartott, általa
(j.
1"iu/((iis<-lii'ii
kleid.
példányai
—
Tun to.
i>
/-töl
1-
Sl.irni
Lu
Teljesen megfelel a (/-bets rózsás
tollakkal.
Ln
1)
i juv. 1S94. június
e.
löthliche
Ol) die iiiaroccaìiiìirìicìì Falken (etwa mit don spanischen zusammen) etwa durchgehends diüikler sind, vermag ich nach den wenigen niaroccanisc-hen Stücken die ich sah, nicht zu
tulajdonában
Magíjdi- Scíiitríi Miizcmii
.4.
nliiir
nem
nem
vizsgáltam be-
hasonlítottam egybe
más
da-
verglichen.
38
Méretek.
Maasse.
Farok — Sch-wanz középs toDak tövétl mérve von der Stelle, wo die Mittelfedern die Haut a
hegyszegés nélkül ohne Spitzensauui
hegyéig
Példány
bis zur Spitze
Exemplar
(többé vagy kevésbé elkoptatott hegyszegéssel)
bis zur Spitze der letzten dunkeln
nen Spitzensaiim)
Zeichnung
15,7
15,4
14,65 »
3.5,5
35,5
18,1
17,9
17,4
c
?
ad.
(I
cT
ad.
d
ad. 97.
32,4
32,5
16,2
Î ad. ni. 97.
35,0
35,0
liS,4
d" ad. 3. IV. 97.
31,7
31,8
10,3
? ad. IV. 97.
34,2
35,4
18,0
cC ad. 17. IV.
31,1
31,2
15,4
ad.
30,7
30,7
l.".,6
3.5,(J
35,1
18.0
1
circa 30,3 in Mauser)
(vedlésben
—
l(i,0
in.
20.
3.
/
ni
d" 8.
IV.
J
ad.
8.
IV.
10.2
31,2
!td.
k
Querbinde
31, "2
cf
/
zum untern lîaud der letzten dunkeln
bis
1
/)
h
alsi'
széléig
17,1
;-i4,
Í/
0,85
az utolsó sötét
harántszalag
34,1
ad.
20.
az utolsó sötét rajz hegyéig
(mit dem mehr oder weniger abgeschliffe-
$
f
verlassen
15,6
39
múzeum-név természetesen nem érvényes
közrc-
Az els
iS.
Die erste Publikation
23ublikáczió következéskép hiiiiijiliTUfi
Übersicht
Krit.
Scliìcfirì.
pag. 11. (1844), (Abbandlungen
II.
pag.
III.
2.,
tab. 12. ad. és 13. juv. pag. 16).* luth-ii
ist
iiiitiii-licb
keine giltige Veröffentlichung.
bocsájtás.
lùilni
Muscumsnamc
LiOHTENSTEiNs
partim.
mithin
n. pag. 11 (1844), Abhandlungen Tafel 12, ad.
Schlegel
iiijilnnifl
liiinii'iiiK
ist
:
Falco tanijplerus Schlegel, Krit. Übersicht
und
III.
pag.
2, 8.
13. juv. pag. 16.*
Falco hhinciiis
Schlegel partim.
(lijihíiiiet
Abhandlungen III. pag. Ifi., 17. tab. 14. ide tartozik, mert az ábrázolt madár Egyptomból való s nem lehet áttévedt feldeggi, mert fejtete-
Abhandlungen
jének és gatyájának rajzolata egy sötét tanyp-
feldeggi sein,
terus jegyeit mutatja.
zeichnung die Charaktere eines dunklen tany-
pag. 16. 17. Tafel 14 gehört
III.
hierher, weil der abgebildete Vogel
ten
aus Ägyp-
kann kein herübergeflogener weil er in Scheitel und Hosen-
und
ist,
er
pterus besitzt.
Falco
biarmicus,
Palco
Brehm Alfred
cervicalis
mannia 1S56,
(Kitn
Falco
tanypterus.
Brbhm, Nau-
és C. L.
pag. 222, 225, 229; 330,
331.
pontosságú leírások a nomenklatúrá-
Falco
Falco
biarmicus.
cervicalis
Naumannia 1856, (A^orzüglich
C.
pag. 222, 225, 229; 330, 331.
genaue Beschreibungen unter Vor-
behalt von L-rthümern betreffend die clatur,
Brehm
tártjai.
ersten
Färbungen
Mus
Falco lanarius nubiens Schlegel,
B. P.
IcI.inlcHirii n F.
///í/'.s
IkisíiuIó
teljéiben
élénkebb
kissé).
melyek
armicushoz,
De ersebben
a színekben
variál ez az alak,
el
mada-
xölélchh
olihíhik iiiiiji/obh loltjaii'dl a
feldeggihez közelednek
F. H.
i'rliiiigi'ri-
fejlctn-rlojühkcl a F. H. bi-
.sö/c7
Ikiííí
H.
(legíTilebb
azaz gyakrabban fordulnak rak, a
-
junior hält aber schon die beiden für identisch.)
Falco lanarius nubiens Schlegel, Mus. P. B.
Flügellänge bis 37"3 cm.
Száriiyiiosíizuság 37"3 cm.-íg.
licz
Nomen
p. 15. (1862.)
p. 15. (1562).
Minden
Brehm,
L.
ban való tévedés föntartásával Brehm junior azonban az els két színezetet már azonosnak ;
Falco
tanypterus.
Alfred Brehm und
s
igy bizonyos
A//e.s-
andere F. H. erlangeri ganz nlmlich,
Doch
(höchstens die Farben etwas lebhafter). variiert diese
Form mehr
d. h. es
kommen
öfter
dmd.iere Vögel vor, welche sich durch ilmd.len Vorderteil eitel r/cö-s.se/'e
dem
H. biarmicus,
F.
Flecken der Fnterseitc
deggi nähern
und
dem
durch
F. H.
fel-
gewissermassen Mittel-
so
Saeer- és a Lanner-sólyomok közötti középalak-
Färbung von beiden darstellen, während die Crröftse von tanypterus ihn als Mittelglied zwischen den Saker und Lanner-
nak mutatja.
falken erscheinen lässt.
mértékben kapcsolatul szolgálnak nezete közt, míg a
iKKiíjíiihid
kett
e
szí-
a tanypterust a
glieder zwischen der
Material .1
jeldiilgozoll iini/dii
A
berihii
Im
:
múzeumban
(a
tanypterus Licht,
foltozva, felül
sötétebb,
Fejének ábrája a
III.
alul
Licht., also auch die von tanypterus Schlegel).
1000
cT
leg.).
Lebhaft gefärbt, unten gröber
durvábban
gefleckt,
mint F. H. frlangeri.
lüzc't I
:!
20|
állítja
és
1853 közt van.
els része együtt
ugyan
munka els
a
(p.
1
—
került i'l.
oben dunkler
abgebildet auf Tafel
11)
Ugy
látszik,
volt.
1843
und
hogy a
III.
der
csak a folytatással (pag.
nyilvánosságra.
oldalon,
Schlegel
hogy több év
telt
azt el
a
felének kiadása óta, de az én példányom-
\'i. oldal ogy és ugyanazon papírlapra van nyomva, tehát nom adathatott ki különböz id-
nál a 11. és
ben.
ad.
als F.
H. erlangeri. Kopf
III.
táblán.
Az évszám, miut luár föntebb említve
vagy 1849
Nubien (Hemprich & Eh-
a) Nr.
is).
*
*
(Typen von tanypterus
renberg
No. 1000 í ad. Xubia (Hemprích
berg gyjt.) líléuk színezet,
Museum
& Ehren-
tipuszai, tehát a tanypterus Schlegel-nek (I.
:
Berliner
A7.
O.
Die .lalireszahl
liegt
zwischen
1843
oder
18411
schon oben bemerkt. Es scheint, dass erste Theil von Heft III (pag. 1 11) erst mit 1853, wie
der Fortsetzung
(pag.
\'2
—
—
"10)
veröffentlicht
wurik'.
ScHLEOKL sagt zwar pag. 1^, es sei ein Zeitraum von mehreren -Jahren seit der Herausgabe der ersten Hälfte verflossen, aber in meinem Exemplar sind Seite 11 und Iá auf demselben Papierblatt gedruckt, können also nicht zu verschiedener Zeit lieiausgegolieu
sein.
(>
'v/.
40 No. 998. 9
h.
Nubia iHempr.
:k1
Egészen hasonló színezet, csak
feje
(-s
Ehrh.).
halványabb.
/*)
Nr. 998
ç
ad.
Nubien (Hempr. & Ehrknb.í
ganz ähnlich gefärbt, nur Kopf blasser. Mehr
Fejtetejének egész felületén (tehát annak hátsó
über don ganzen Scheitel hin (also auch auf
vonalozott, mint az erlangeri.
dessen hinterer Hälfte) gestrichelt als erlangeri.
felén
is)
ersebben
No. 16720 j
c.
Feltnen világos,
öreg.
Bizonyára igen
ad. Nnbia. felül
alul
finoman pontozva, de
gos,
feltnen
a
ersen
középs
már néhány a nem teljes
kopott ruházatban,
vedlési toll található rajta, pld.
farok
szalagozva,
gatya kissé szala-
tollai
Az igen világos
újak.
(csaknem fejtetrajzolat nélküli a van ábrázolva. Ì (/. No. 16719
III.
fej
táblán
C>
10720 y
Nr.
auffallend fein
ad. Nubien,
alt.
oben stark gebändert, unten
hell,
punktiert, doch
auffallend
sicher sehr
Hosen etwas gebändert, schon einige Mauser-
abgerieben,
federn vorhanden,
z.
B. Mittelfedern in dorn
unvollständigen Schwanz neu. Der sehr lichte
Kopf
(fast
auf Tafel
ohne Scheitelzeichni;ng)
aligebiidet
III.
kissé vöröses, a fejszinezete kevésbbé kirívó, a
rf ad. Nubien (Wilke leg.), (leni Exemplar a) ähnlich, aber Unterseite etwas röthlich, Kopffärbuug -weniger grell, hintere Schei-
fejtet hátulja rajzolatlan.
telhälfte ungezeichnet.
ad.
Nubia (Wilke gyjt.), ha-
sonló az a-betüs példányhoz, de alsó oldala
A SENKENBERü-múzeumában e.
i
Dongola.
/.
J
Dongola, junior, a
y.
S
Abesszínia, feje
hrn nhfinilin n
:
fej
elül sötét.
a biarmikusra emlé-
?'.
Nr. 16719.
Im Senckeììberg'schenMusenm e)
c?
in
Frankjnri
:
Dongola.
/')
Ç
Dongola, junior. Kopf vorn dunkel.
(/)
d
Abessynien, Kopf an biarmicus erin-
nernd.
keztet, h.
(I)
h)
i juv. Abesszínia.
A mahizi múzeumban
2
madár van lel-
i)
c?
Im
juv. Abessynien. Mií(í-;ít
Museum
2 Vögel ohne Fundort.
hely nélkül.
Az Egyptomban gyjtött F. sakerek sokszorosan idetartozó madarak lehetnek, így a herlim múzeum 1029. számú darabja.
A
Példány
Exemplar
felsorolt
madarak méretei.
In Ägypten gesammelte F. sacer
mögen
viel-
fach hierhergehörige Vögel sein, so Nr. 1029
des fìi'vliner
— Maasse
Museums.
der aufgezählten Vögel.
41
A König
und
profeHsortól az Abhanrllungen
Museums
Berichte des Kgl. Zool.
1S9S 99, VII. No.
említett,
5.
2. p.
Dio von Professor KöNKi
gen und Berichten des
zu Dresden
den Abliaiidlnn-
in
JMuseunis zu
kgl. Zool.
Dresden lhí9S,99, VII. Nr. i. pag. 5 envähnten Eier von den Pyramiden von Ghizeh können
a Ghizeb-
pyramisokról vaio tojások természetesen csak a j
tanypterus tojásai lehetnek. König azt mondja
feltn nagyságúak,
ezekrl: «A tojások
a Saker-sólyom tojásaira
is
A
mint az erlange-
it. i.
emlékeztetk, a melyhez tartozóknak vé-
riére)
lem
inkább
natüi-lich :
nur Eier von
sagt v(ui ihnen
mehr an
nDie
:
tanyjiteriis
KÖNir,
sein.
sind auffallend gross,
Eiei-
die Eier des Saqer- Falken (sc. als
die von erlangeri) iiiuneind,
dem
ich sie
au
audi
zurechne».
azokat".
Der
tapasztalt ornitologus oologiai éleslátása
tehát ebben a meghatározási kísérletben
va-
íi
oologisclie
Scharfblick
der
Oniitliiildgcn hat also gerade in
erfahrenen
diesem Bestim-
lódi tényállást
niungsversuch die richtige Thatsache an den
tehát,
Eiern erkannt, dass F. H. tanypterus zwischen
mértékadatai világosan mutatják.
saeer und erlangeri messungen der Vögel
épen a tojásoki-ól ismerte fel, hogy a F. H. tanypterus a saker s az erlangen közt áll, mint a hogy ezt a madarak
10.
feló
10.
Südafrika.
Délafrika. (Észak
deutlieli zeigen.
Fonn
Alak.
wie dies die Aus-
steht,
meiWig
iWie weit nördlich?)
?)
Név
:
— Name
Temm.
Falco biarmicus
—
Délafrikai sólyom. Tájékoztató jegy
• :
:
Südafrikanischer Lanner,
—
Orientierende Bezeichnung
etc.
:
Fnlto Hierofalco biarmicus (Temm.). lùilni
hiarmicMS Temm.
lúilco
rhicqucr ni lieti Smith.
h'iilcii
Itiiiarius cerviaili.'i
l-'iilc
liiDiirins
Pl. Col.
riipi'ii.-ii^
324. (1825.)
1. pl.
S. Afr. 0.
Journ.
I. p.
233. (1830.)
Schlegel, Abhandlungen.
Schlegel. Mus. P. B. Falc.
Nagyságra egyezik a P. H. feldeggivel
III.
Fortsetzung.
p. 16.
1
]>.
17.
1862.)
bizo-
Grösse von F. H. feldeggi und gewissermassen
nyos mértékben sötét színezetének ismétlése a
eine Wiederholung, von dessen dunkler Fär-
halvány pusztai alakokon
tül,
de színekben
szebb és tisztább mint a frldeggi, erlangeri.
A
s itt
A
vörüa
^ziiie
áll.
már a fiatal madarakon
a
Ennek
feltnik.
hasi oldal vöröses futtatása különösen szép
az öreg madaraknál, a
c'.s-
egy nirh/ nöféi-
haráidszalaggá egyesülnek, a mely
vörös fejtetvel élénk ellentétben sze'p
még
tain/ptei'iis
fejrajzolat intenzivitási központjai
a fej elejére redukálódnak
ség
s
minimumra
arcz tája
is
midn
csökkent.
mutatja
A
e testoldal foltozata
torok,
homlok
és az
bung
jenseits der blassen "Wüstenformeu, aber
den Farben noch
in
feldeggi, tani/iileruH
Vorderkopf reduziert und vereinigen sich hier tief dunklen (Juerbimle, welche mit dem rothen Scheitel lebhaft centrastiert. Das schöne Rolli desselben fällt schon an jungen zu einer
Vögeln
auf.
Der röthliche Anflug der Unterseite
l)esonders schön bei alten Vögeln,
ist
Auch Kehle,
Stirn
Oscar Neum.\nn
Aqmlu VLU.
a véleményen van,
és Középafrikából való
i'einer als
sivitätscentren der Kopfzeichnung sind auf den
ist.
hogy a Kelet-
und
erlangeii. Die Inten-
wenn
die
Minimum reduziert und Wangen zeigen ihn.
Fleckuug derselben auf ein
e futtatást.
Neumann Oszkár azon
Aciiöiier
und
darabok
Stücke von
Ost-
ist
der Ansicht, dass sich die
und Centralafrika von den
südafrikanischen durch etwas geringere Grösse 6
4i>
kiese csekélyebb
nagyságuk
élénkebb
és
zetük által különböznek (Journ.
A
múzeumból
berlini
tóbban megvizsgáltam
(Böhm
i\ípap\vából
táblán
f.
szint.'
f.
A
Museum
az
háti
oldal
I
(Böhm
2
dem
Stücke aus
genauer, ein sehr altes
leg.),
Berliner
Mpapwa
j
dessen Ivdpf ich auf Tafel
Dio Oberseite
gebildet habe.
igen sötéten
unteisi-lieidfu. i.Tdurn.
S99.)*
Ich untersuchte
egyik igen vén j gyjt.), a melynek fejét a III.
ábrázoltam.
Orn.
való két darabot beha;
Färbung
luid lebhaftere
-
Orn. 1899).*
ist
111
ab-
sehr dunkel
A hasi oldal igen szépen
blaugrau gebändert. Die Unterseite sehr scliöu
rózsás-vöröses, középen folt nélkül, az oldala-
rosig röthlich. in der Mitte ungefleckt, Flanken
kon ersen
stark gefleckt.
kékszürkén szalagozott.
Méretei
gatya hátul harántul
foltos, a
foltos.
Hosen hinten
quergefleckt.
:
Szárnyhossz 35,3; farokhossz 19,7
197
Flügel 35-3. Schwanz
(19,3).
U9-3).
gyjt. Gyomrában egy egér!) farkának középs
Ein junges d 12. XL Magu (Niansa, Fischer leg.) (Mageninhalt eine ^laus ]) hat auch auf den
harántul szalagosak. Nagysága
Mittelfedern quergebiinderten Schwanz. Grösse:
Egy
fiatal S
tollai is
,
Szárnyhossz:
Magú
XI. ii.
(Niansa, Fischer
:
farokhossz
32.3:
32,6.
,
Flügel 32-6, 32-3, Schwanz 18-2
18,2
Der Schwanz scheint
(17,6).
A
farok a F. H. biarmicusnál
szúnak
Nem
föltnen
Sollte
Permi sólyom-név a szürkehátú. vörösfej F. H. uralensisrl szóló jelentéstl?
biannicus
entstanden sein?
IL Alak.
Form H.
India.
Indien.
— Name
:
Name
der viel discutierte
Permscher Falke etwa durch eine Nachricht von graurückigen. rothköjd'igen F. H. uralensis
származhatott-e a sokat vitatott biar-
Név
(17-6).
binrmicus auf-
fallend lang zu sein.
hosz-
látszik.
=
micus
bei F. II.
:
Falco juggur Gray.
Jugger, Indischer Würgfalk.
Indiai sólyom. Tájékoztató jegy
:
-
Orientierende Bezeichnung:
Falco lüerofdlco juggur
Nomenklatorikus kimutatás Falco juggur
J.
E. Gray.
III.
Ind. Orn.
lugger Schlegel. Abhandlungen
Filici)
;
—
Nomeuclatorischer Ausweis
Fortsetzung,
Egy példányt sem vizsgáltam meg behatóbvöröses, szárfoltokkal
;
az arcz, begy
világos
uak
s
a
*
\
ellenkezik
a lágyék-
a háti oldalnak csaknem egyszín barna
szine s dái-
színezettel
eme
ellentét révén
Humes
emlékeztet ez a ma-
Falco hendersoni-jára
sólyom,
tl
is
bíi
|.I.
f.
().
(1.
F. H.
csakngyan a
a
luely
az
tab. I.)
bizonyosan vándor-
F. niüior
világosabb hímjei-
IN'.)!),
Tab. XV.
habe kein Exemplar eingehender
Sclieitel röthlicli
uiitor-
különbözik, analógiával szolgálhatna.
mit Schaftflecken, Wangen.
O. KI.
letztere mit
dunklen
Färbung kontrastiert das fast einfarbige Braun der Weichen und der Oberseite und durch diesen Conti-ast eviniifi-t der \'ogel an Hunics Falco bendersoiii Si'haftstricheu. Mit dieser hellen
*
Falco fascinuclia J{chnvv. Neuni.,
álira szei-inl
17.
Kropf und Brust weisslich.
és mell fehéres, utóbbi sötét szárvonalakkal.
E
leli
p.
sufht. beziehungsweise verglichen.
ban, illetve hasonlítottam össze.
A fejtet
;
26. (1833.1
II. pl.
III.
(Ge.íy).
(.J.
ist,
Fak'O fascinuolia
f.
O. 1899. Taf.
I)
licliw.
nach
XueM., der der Abbibluug sicher ein
Wanderfalke
würde, wenn er wirklieh auch von helleren
(dien des
bilden.
!•'.
niiimr vei'sehiedon
ist.
eine
.Miinn-
Aiial
A7.
II.
Ha
síicerti).
güsabb
a melyek ehhez ha8onl(')k, vagy
fázisai,
í^idviigcr
S. (1840) p.
/.
Ann.
(ìr«//
X. XI. p.
mindkett Ausztráliából, bizonyára
szintén a Falco Hierofalco alakkörhöz tartozik,
még nem
láttam ezeket.
más
különbségek az
által,
A
(Palio Peregrinus!
Palco hypoleucos Gould F. Z. und Palco sabiiiger Gray Ann.
egészen ha-
F. Hierofalco islandus
aF. H. sacer /•'.
/'.
terü-
Ipvcogciiijn
hraoLri Sharpé
a F. H. feldeggién a
által,
a F. H. erlangeri és tanypterus területén
F.
f.
a kicsiny, halvány vöröstarkójú
dem Formenkreis
ich
habe
Falco Hierofalco, allein
noch nicht gesellen.
sie
K
neben Ihnen ein andrer Formenkreis, der der Wanderfalken, ganz ähnliche geographische falco islandus
färbte
(Palco Peregr'nnis aaalum), im
H. sacer
F.
schlanken blassen in /'".
dem von
/*'.
:
Mi
czélja lehet az ilyen
munka
körülmé-
/''.
barbarus
P.
iiucha
etc.
P. P.
Aber nun höre
ich
ban, a melynek
umständliche
abban
rejlik,
hogy érdekldését bölcs belátással a vonulási tünetekre vonja össze ?
Zeitschrift,
kleinen, blassen
auct., in
dem von
minor mal
faxci-
manchen Leser beim An-
nyes rendszertani munkának egy oly folyóiratértéke épen
F. H. erlan-
vertreten.
blick dieser Arbeit fragen
magas
dem von
und tanypterus durch den
F. H. biarmicus durch e
gi-ossen
Menzbier,
F. H. feldeggi durch den dunklen
rothnackigen
némely olvasó
durch den
P. leucogci/ys
P. brookei Shaepe, in
geri
F. Hiero-
er durch eine sehr rein ge-
ist
Form
Gebiet von
P. Iiarbarux
viselve a kerecsenek alakköre.
Im Gebiet von
Modifikationen zeigt.
H. biarmicus területén pedig a és fascivuha stb. által van kép-
auct. által, a F.
láttára kérdi
wohl audi
(1843), beide aus ^4».s7ri(//e//, gehören
zu
162
p. 371
dadurch, dass
.I//íí/)//»j,
a mint
XI
Nr.
hogy mellettük egy
által,
De hallom,
S. (1840) p.
alle diese hier
letén a nagy, karcsú, halvány
iniiior
?
Besonders interessant werden
itt
területén egy igen tisztán színezett alak által
P.
sen von juggur geben, die diesem iilmlich sind,
dairgestellten Verschiedenheiten
alakkör, a vándorsólymoké,
sonló változatosságn.
/''.
IMi.-i-
feltün-
Kiválólag érdekesekké válnak az tetett
i
oder sich ihm nähern
Fnico liypoleucos Gould P. 162 és Falco
de
lidlci-i'
|
hozzá közelednek.
:i71 (1843),
(siehe i\ H. sac-eri. Sollte es nicht
Ufiyan uincsenek a jiiggurnak vilá-
:
Was
systematische
soll eine solche
Arbeit
in
einer
deren hoher Wert eben darin be-
steht, dass sie weise ihr Interesse auf das Zug-
phänomen beschränkt? Épen a Magyar Ornithologiai Központ munkaprogrammjának érdekében véltem ezzel valamit
rischen Ornithologischen Centrale glaube ich
tehetni.
hiermit etwas gethan zu haben.
Gerade für das Arbeitsprogramm der Unga-
Vonulási megfigyeléseink gyorsabban fognak
Unsre Zugbeobachtungen werden uns rascher
megvilágosodni elttünk, ha közben tekintetbe
zur Klarheit führen, wenn wir dabei beachten,
veszszük, hogy az, a mit fajnak nevezünk,
majd
egy egész alakkört, majd néhány alakját egy alakkörnek, foglalja
vagy épen csak egyetlen alakját
magában, a melyhez egyéb alakoknak
A
megfigyelt
madárnak
a természet egészé-
elfoglalt helyzetét, hazáját,
fészkel helyét
ismerjük, ekkor természetesen a vonulási megfigyelések bírálata
is
sokkal helyesebb leszen.
Sokszorosan hangoztatott az
is,
hogy a «sub-
specifikus alakok» ismerete fog a vonulási jjro-
bléma tisztázásához
vezetni, vagy legalábl>
ahhoz
De jogosan mondja mennénk».
bald
einige
Formen
hogy
ezzel
eines
Formenkreises umfasst. oder gar nur eine einzige
Form
darstellt,
zu der ein ganzer Complex
Wenn
wir die Stellung des von uns beobach-
im Naturganzen, seine Heimat,
teten Vogels
seinen Brutplatz wissen, dann wird natürlich die
Beurtheilung der Zugbeohachtungen
erre
Herman
már nagyon
0. (Aquila is
messze
viel
lichtiger sein.
Nun
ist es
vielfach betont worden, dass die
Kenntniss der «subspecifischen Formen» zur lilärung der Zugprobleme führen
segíteni.
VI. p. 33),
Art nennt, bald einen gan-
zen Formenkreis,
von anderen Formen gehört.
egész komplexusa tartozik.
ben
man
dass das, was
oder doch
dazu beitragen werde.
Aber mit Eecht sagt pag.
í23),
dass dies
().
Herman
(Aquila VI.
«ein sehr weiter
Weg» ü*
ist.
44 Sok alakkörnél az alakoknak egymás közti különbsége oly csekély, hogy az egyik terület fészkel madarainak összessége s a más terüle-
költk összessége közt tudunk ugyan csede minden egyes
ten
kély eltéréseket kimutatni,
nem
egyénen
merrl
alapján, hogy
E
meg
láthatjuk
ismereteink
ez
is
van
schiede
szó,
ket találjunk, a melyek alakjai
ihrer
sind
l<'ormi'iikr('isen
Unter-
die
Formen untereinander
man wohl am Gros
dass
so fein,
der Brntvögel einer
Gegend geringe Untersflücde vom Gros der Brutvögel einer anderen (hegend nachweisen, nicht aber jedem einzelnen Individuum auf
Grund
jött.
hogy oly alakkörökönnyen megkülönböztethetk egymástól. Ezek természetemellett arról
siclrii
líei
dieser Erkenntniss ansehii kann,
gekommen
es
Es
ist.
Formenkreise zu
zunächst,
gilt
woher liiulcn,
tárgyalt Falco Hierofalco, csak
deren Formen sich leicht von einander unterscheiden lassen. Diese freilich werden, wie der
kisebh fokban fognak alakjaik körül vonuló ma-
hier behandelte Falco Hierofalco, nui- in gerin-
darakat felmutatbatni.
gem Grade
mint az
sen,
itt
De ezeknek ismerete más alakkörök tásának lehet kulcsa, mint
pl.
felkuta-
a Falco Hiero-
nehezebben figyelhet, többet
falco alakköre a
vándorló F. Peregrinus alakkörének.
még
S
oly
madaraknál is, a melyeknél elkütömegeket és idket látunk,
mint a tengerparti madaraknál, a nélkül, hogy az egyes alakokat megkülönböztethetnk, tanácsos az azokat kisér ragadozó madarakat vagy
más kisér
állatokat figyelemre méltatni, a
me-
lyeki-l a költési területet fölismerhetjük. Igaz
ugyan, hogy
ily
módon valószínségi
következ-
De a ragadozó madarak vonulása által
is
még
zu der des schwierige-
15.
z.
mehr wandernden Formenkreises
már magá-
hálás megügyelési tünet. Mindaz-
sok hiányzik az európai ragadozó
madarak alakkörének tökéletes ismeretébl, noha a ragadozók mindig sok ornithologus kegyeltjei s ez okból aránylag alapos tanulmány tárgyai voltak.
regrinus ein Schlüssel werden.
Und
selbst
jjei
Yögeln, wo wir vielfach ge-
sonderte Zugmassen und Zugzeiten sehn, wie
den Strandvögeln, ohne einzelne Formen unterscheiden zu können, ist es rathsam, auf die sie begleitenden Raubvögel zu achten, oder bei
Aber der Raubvogelzug
zur vollständigen Kennt-
viel
niss der europäischen Raul)vogel-Formenkreise,
obschon die Raubvögel stets die Lieblinge vieler Ornithologen gewesen und deshalb verhältuissmässig gründlich studiert worden sind. habe ich
ben, mint a hogy az szükségesnek látszanék, de
megmutatni, mennyire lehet az
általam alkalmazott rendszert a régivel összes
még valami mást
is:
mily nagy
nehézségeket gördít a névadásnál kis pontatlanság
is
a
késbbi dolgozatok
Szándékom is
késbb
az
itt
tárgyalt alakkört
icartografikusan ábrázolni.
másokat Az ilyen,
s
minden zavaró ballaszt híjjával lév képes ábrázolás által a szemlél egy pillantással többet ért
meg, mint a hosszas leírások és elterjedési
adatok fárasztó olvasmányából
zu zeigen, wie das von
mit
dem
liiei-
s
e
térképeket
das Xonu'iiclato-
und unständliclier !i1)ei-
niii-
dHrgestellt, als
es lag
mir daran
angewandte System ist, und dann
alten System vereinbart
noch etwas anderes
:
welche grossen Schwierig-
keiten eine kleine üngenauigkeit bei der Xa-
mengebung späteren Arbeiten
elé.
ist
schon ein dankbares
es direkt nöthig scheint.
a
genommen
dessen fehlt noch
Absichtlich
itt
sich
füi'
jieobachtuugsgebiet. In-
rische breiter
egyeztetni
die Bruthei-
führt dies höch-
mat ansehn kann. Allerdings
nomenkJato-
czélom volt
man
auf andere Begleiter, denen
rikus részt szélesebb alapon és körülményeseb-
Szándékosan tárgyaltam
F. Pe-
stens zu Wahrscheinlichkeitsschlüssen.
tetésekhez juthatunk csak.
ban véve
Falco Hierofalco ren,
vonulási
lönült
unter ihren Formen Zugvögel aufzuweisen haben. Aber ihre Xenutniss kann zur Erforschung andrer Formenkreise, die von
verursacht.
Ich beabsichtige den liiei behandelten Formenkreis und andere später kartographisch darzustellen.
Durch derartige
lung ohne allen
störenden
bildliche Darstel-
Ballast wird
dem
Beschauer mit einem liliek mehr klar werden, als durch die uuihsame Ijektiii-e langer Beschreibungen
und Yerbreitungsangaben, und
úgy gondolom berendezhetni, hogy azok egyúttal mint a vonulási megfigyelések följegyzésé-
ich
denke diese Karten so einzurichten, dass
sie
zugleich als Formulare für Aufzeichiuing
nek formulárjai legyenek használhatók.
von Zugbeobachtungen dienen können.
45
UTÓIKAT. Fonti
NACHTIiAti.
munkám bevégzése után még oly
nak jutottam birtokába, lagos megbeszélést
hagyásom
igy
;
Nach Abschluss obiger Arbeit kam mir noch
anyag-
mely megéri az utómindenekeltt egj' meg-
einiges Material
a
szerint teljes csontozattal
zu, das
werth
ist.
nachträg-
besprochen zu werden so traf vor allem ein nach meinen AVirschriften mit vollständilich
kikészített
H. islandus-bör érkezett meg Labradorból
;
(Eama) 1898 decz. 8-dikáról keltezve, a hozzá-
gen Knochen präparierter Balg eines weissen F. H. islandus von Labrador (ßama) vom 8. De-
tartozó mellesontokkal együtt.
zember 1898 samt den zugehörigen Kiioclnn
F.
des Brustbeins ein.
Ennek alapján
Peregrinus alakkörét illet bizonyos sdiilífó hniiczlti
Ich kann daher einige
a Falco Hierofalco és a Falco
i'izxf/iíi'iloLiil
i/i
Diisrhc
öí<szi'liii-
van módomban
I
iitrr.'^tirliKinjeii
Vi'r<jlfii'liniil
mnihi-
über die Formenkreise
Falco Hierofalcci und Falco
Peregrinus
mit-
közre bocsáthatni.
theilen.
Ezek lényegesen csak annyit bizonyítanak, hogy a Falco Peregrinus zömökebb és ertel-
dass Falco Peregrinus kürzer und kräftiger ge-
jesebb termet, mint az egészben nagyobi) Falco
baut
Hierofalco.
treffende Falco Hierofalco.
Kopniiijd
1
ist als
der in der Gesammtgrösse ihn über-
Von Scliüdchi liegen mir vor 4 Stücke von
:
van elttem a F. H. islandusból 4 darab landból,
Dieselben bestätigen im Wesentlichen nur.
Islandból,
1
1
Labradorból és
1
Grön-
F. H. islandus
I
isme-
von Labrador,
4 darab a F. Peregrinusból
retlen helyrl) s
,
von Grönland,
1
(
1
Stück von F. Peregrimis,
(valamennyi a Piajnáról való, 3 öreg fészkel
alten Brutvögeln,
madártól,
vogel.
1
fiatal téli példánytól.)
Valamennyi vándorsólyom-koponya relatíve rövidebi) s a szemek közt szélesebb, st ((//.s'í(////c is szélesebb, mint a jelentékenyen nagyobb
von Island,
1
1
unbestimmter Herkunft) und 4
1
alle
vom
Ehein, 3 von
von einem jungen Winter-
Sämmtliehe Wanderfalkenschädel sind relakürzer und zwischen den Augen breiter,
tiv j
sogar abaolnl breiter als die erheblich grösseren |
F. H. islandus-koponyák.*
Az
illet méretek
F. H. islandus
F. Peregrinus:
:
'
F. H. islandus-Schädel.-^
Die betreffenden Maasse sind:
:
16-1, 15-0, 1Ô-4, Itì"!
20-4, 18-0, 17-5, 17-5
'";;,.
F. H. islandus: ItVl, 15-ü, 15-4.
>,.
F. Peregrinus:
A vándorsólyom-koponyák továbbá
::2()-4,
KVl mm.
18-0, 17-5, 17-5
mm.
a szemek mélyebben barázdáltak, a fejhátulján pedig az erteljesebb nyakizomdudorok miatt nem annyira gömbölydedek, mint a gyr-
Halsmuskelansätze nicht so abgerundet wie
falco-koponj'ák.
der Gerfalken.
közt rövidebbek
s
Die Wanderfalkenschädel sind
tiefer
am
dei-
Hinterhaupt aber wegen
Fo/' Bì'iikUicÌiii'ii liegen 1
darab van
F.
H. islandusból
(a
fönt emiitett
mir vor
islandus (das des obenerwähnten
labradori madárból). 4 darab a F. H. erlangeri-
Labrador), 4 von F. H. erlangeri
bl
nesien), 5 von F. Peregrinus
(mindannyi Tuniszból), 5 darab a P. Pere-
grinusból (csupa rajnai fészkel madarak).
A
domborodásban rendkívüli módon variálnak. Ez okból a méretek nem adnak pontos képet. nagyságban
és
* Ezek ugyan mind üatal ilaraboklxil valók, de a nálam lév öreg daral)ok koponyáját, a melyeket nem akai-tam megsérteni, vékony gombostkkel tajjogatva megvizsgáltam s azokon is megfelel arányokat találtam.
KI.
kräftigeren
1
die
von F. H.
Vogels von
(alle
(alle
zwi-
gefurcht,
von Tu-
vom Ehein
von Brutvögeln).
mellcsontok, legalább a ragadozó mada-
rakéi,
ferner
schen den Augen kürzer und
O.
Brustbeine, wenigstens die von Eaubvögeln variieren ganz ausserordentlich in Gi'össe
nnd
Wölbung. Desshalb geben Messungen kein genaues Bild. * Diese stammen íreilicli alle von jungen Vögeln, doch habe ich die Schädel meiner alten Stücke, die ich nicht beschädigen mag, durch feine Stecknadeln sondierend niitersucht. und scheinen sie entsprechende Dimensionen zu haben. O. Kl.
4P.
5 viinduVHOlyom mindegyikiMU'l
-Az
Dif
iiiii,g;iH;il>li
mellcsonttaraj mutatkozik.
A
H. islandiisnál inindkút oJtlalon 7
!•'.
hi)i-:l(i-
7
van, valamennyi F. H. erlangerinél 6,
a F. Peregrimisoknál 6, a
ban a legels gyengén a baloldalon el
is
melyek közül azon-
fejlett
s
egy példánynál
met, il'\
F. H. erlangeri nur 6, F. Peregrimis
(i,
\vi>von
dei-
al)er
ist.
Vielleicht wird sich herausstellen, dass der
az Atlasz vidékérl való V. l'eregrinnsnak
auffallend kurz gehaute F. Peregrinus der Atlas-
barbarus auct.)
egygyel kevesebb bordája
is
länder (F. barbarus auct.) auch einen Rippenansatz weniger hat als der nordische. Jedenfalls
A közös alakkör dusnak
2 alakjának a F. H.
liiliisdiihil.liil
.s
elté-
schen 2 Formen desselben Formenkreises in
nagy érdekesség tény.
osteologischer
Hinsicht
grossem Interesse. A)i di'ii Bein- Kiiil
II
méretek
által
könnyen szemléltet-
;
t'zomlj
ti.
islandus
F. l'ei'enrinus
:
:
lliei-aohenkel
8-6 cm.
/Ó
Lábszár
C'süd
Uutersfheiikrl
Fnss
9-í)
!J-25
cm.
eine
Thatsache von
l-'tissLiiiicIieii
zeigen sich
Formenkreise sehr deutlich und können hier beipieni durch Masse veranschaulicht werden die Unterschiede der
:
(
!''.
schon die Verschiedenheit zwi-
islan-
az alakkörök eltérései igen határozottan mutat-
koznak
ist
schen F. H. islandus und F. H. erlangeri zwi-
és a F. H. erlangerinek csonttani
rése mindenesetre
hetk
höheren Brnstbeinkamm.
F. H. islaudus tiudcu sich jederseits
rövid ter-
van, mint az északinak.
.1
-
schwach entwickelt und bei Exemplar linksseitig sogar verküm-
vorderste
niei't
feltnen
dem
Hippe ii(nit<('if:i\ bei sämmtlichen bei sämmtlichen
einem
esenevészett.
Talán kiderül, bogy a
5 ^Vaiulfríalkeii zeigen alle rinen
besonders vorn Bei
nijiilriinii
(jer
17
17 '9,
lag
végéig
18-3
+£ccm.
sötét
:i,
IS-ß, bis zuui
végéig
farokhegy
17-Í) bis
Carpodacus erythrinus
erythrinus
vonulási iránynak, a mely a nyugoteurópai vo-
nord-südöstliche
nem párhuzamos.
ist
neben
ferox, Coi-podacus
werthvoUer Beweis für eine Zugrichtung, die den west-
etc. ein
elöjövetele becses bizonyítéka az észak-délkeleti
nulási irányokkal
offenbar südost-
dieses
dem Vorkommen von Buteo
stb.
15inde
ilmikleii
europäischen Stücks in Ostpreussen
Kelet-Poroszországban való elfordulása, valaferox,
letzten
der di;nkeln Spitze 18'3 -^ x
cm. Das A'orkommen
Ennek a nyilván délkeleteurópai madárnak mint a Buteo
Ende der
zum Ende
europäischen Zugrichtungen nicht parallel ist. Bei derselben Gelegenheit sah ich im Berli-
Ugyanezen alkalommal láttam a berlini múzeumban egy Máriabrunnból való kerecsent, a melynek lábain még föl nem bontott brpárnák
mit Lederkissen an den Fängen, die noch nicht
vannak.
geöffnet sind.
halni
I
lici'ii/'alcd.
It
)
sát
még nem
iifl.t'itil.
dem
ich
iibei-
diesen
láttam.
ich
König professor a D.
0. G. utolsó évi
Herr Professor König legte auf der letzten von ihm in Jahresversammlung der 1). O. G. Ägypten gesammelte prächtige Stücke dieser Form vor 2 alte und einen Vogel im Jugend-
gylé-
'.Ì
remek darabját mutatta be, 2 öreget s egy fiatalt itjúkori ruházatban. Az a körülmény, hogy az utóbbi
fölött vita támadt,
vájjon az a
kleid.
az általam föntebb a tanypterusról mondottakat az erlangeri alak önállóságát bizonyítja.
Az
erlangeri.
utóbbiból Spatz 4 darabot mutatott be a gyüle34-6, 34-7 és 34-7
Dass über Letzteren eine Diskussion ent-
stand, ob er zu tany]3terus oder saker gehöre, beweist nur das von mir oben über tanyptcrus Gesagte und die Selbstständigkeit der Fiu-m
tanypterushoz vagy a sakerhez tartozik-e, csak
30-8,
noch nicht sah.
FttICO Hil'Voflllftl íítittljllfnts (SCHLEG.).
tött 3
kezetnek.
)
Vogel sprach, meint, dass er vielleicht zu F. H. aUait-ii^ gehöre, dessen genaue Beschreibung
hogy az talán a F. H. a melynek pontos leírá-
sén ennek az alaknak általa Egyptomban gyj-
s
lieft)['tilfo vtni
Herr Dr. SüSCHkin, mit
beszél-
HieroftilfO (aiitiplcriis (8chleg).
lùilftì
I
einen Würgfalken von Mariabrunn
tartozik,
ügy gondolja,
itllitifiis-hoz
Museum
Ftilfti
miti.
madár ügyében
Dr. Suschkin, a kivel e
tem,
iirhiiinli'iil
ner
^'on letzterer legte Spatz der Ver-
sammlung 4 Stücke vor. Sie hatten 3(I'S, 34-7 und 34-7 cm. Flügellänge, zeigten
cm. volt a
szárnyuk hossza, tehát ugyanazon csekély mére-
34'6,
also
pél-
dieselben geringen Masse wie die oben von mir
dányok. Mindazt a mit fentebb kifejtettem iga-
teket mutatták,
mint az általam megbeszélt
H. tanypterusnak egy remek párja, a
besprochenen Exemplare. Ein prächtiges altes Pärchen von F. H. tanypterus das Schradeh
melyet ujabban számomra Schrader Abesszy-
neuerdings für mich in Abessynien sammelte,
niában gyjtött.
bestätigt gleichfalls in allem das oben Gesagte.
zolja a T.
A Magyar
Megjegyzés
Bemerkung
a fenti értekezéshez.
zu vorstehender Abhandlung.
ürnithologiai
Központ kezdettl
Es
a
végzett feldolgozásokat
illeti,
nem
figyelések helyett csak
methodische Bearbeitungen betraf, vielfache Mängel und Lücken aufzuweisen hatte und das h^^pothetische Sentenzwesen denn doch
meg-
liche,
úgy burjánzott már a A M. 0. K.
sokféle föltevés és szenteueziázás.
meggyzdése ma is volt és még ma sem
az,
hogy törekvése
czéltalan.
Ellenben
nem
vielfach
kij
zárólagos irányról komoly, tudományos okokból szó
sem
lehetett, és ezért az intézet
munka-
wahr, dass die Ungarische Ornitholo-
scheinung des Vogelzuges widmete, weil dieser Zweig der Ornithologie, was einheitliche, wirk-
egy gyön-
géje és fogyatékossága volt és tényleges
ist
gische Centrale das Hauptgewicht ihrer Thätigkeit gleich zu Beginn, ihres Bestehens der Er-
madárvonulás kutatását tartotta ffeladatának, mert az ornithologia éppen ez ágának, a mi az egyöntet, igazi, módszerrel fogva
,
zu überwuchern begann,
u. zw.
auch
auf Kosten der eigentlichen Beobachtung. Die ü. 0. C. ist auch heute überzeugt, dass ihr
Bestreben kein überflüssiges war und
ist.
Von
ts
rendjében pag.
ki
2.
liiologiának,
szertannak
cinci-
hogy folyóirata az ornithologiai anatómiának, physiologiának s
Rede
is
nyitva
melyeket
a
is,
1SÍ)4.
természetrajznak,
leiró
-
iiionilotta
is
—
iiA(|UÍl;i"
Gründen keine und wurde auch schon im Programm
sein,
der Anstalt gcs2)rochen,
a
«Aquila» dass
die
1894, pag.
I.
eben
aus-
2.
angeführte
Zeit-
auch Abhandlungen gewidmet sein soll, welche Biologie, Anatomie, Physiologie und mithin Systedescriptive Naturgeschichte
tagtársunk Klein-
SCHM1DÏ Ottó lelkész említett (pag.
ans
jcdiicii
koiiiilc
wissenschaftlichen
ernsten,
niadárrend-
tisztelt
itt
Ausschliesslichkeit
Az okok részben azok
tehát
.ill.
I.
sclirift
48.).
—
matik
zum Gegenstaude
der Vögel
-
haben.
Die Gründe hiefür sind auch jene, welche un-
St
több
Értekezésemlien
!
alapon»
lásról positiv
már
—
«A madárvonn-
:
Aquila d YI.
»
ser verehrtes Mitglied, Pastor 0. Kleinschmidt,
pag. 43
hier
18'J9.
— anführt.
«Hogy
la,
a kérdésnek a legapr(')bb részletei szerint vab)
lung:
«Vom Zuge
kidolgozásában a subsfecifikus alakok, ezeknek
lage»
«Aquila»
elterjedési körei, a telelési helyek és ezek beállí-
drücklich hervorgehoben
tásának kérdései lépnek eltérbe, az csak magá-
sten Ausarbeitung der Frage (des Ziiges) die
pag. 23.
határozottan kiemeltem
értetdik, valamint az
tól
:
toknak vonulás közben való felismerése magára ságot, stb.«
is
azaz
nem
a vándorfajok költési területein
figyelt jelenségek
nyos
már
fokig
Ifh'lési
ismeretében,
a
E
helyen ezt
versteht
den V(Ui
des Zuges geeignet sein wird,
u. s. w. » Der Kern ilei' Lösung der Frage des Zugsphäuomens liegt ja heute meines Dafürhaltens gar nicht mehr so
mely bizo-
ausschliesslich in der Erkenntniss der Erschei-
áf-
nungen des arctischen und
felemlítendnek
is
in
sich
ihre Einoi'dnung,
auf den Verlauf des Zuges selbst ein ginvisses
tcrülrlcl: iilKd'iioloíiiáJrÍHiil.' Lello frl-
ilfríténélicii.
schon aus-
Licht zu verbreiten
;
meg-
hanem az
elrehaladott,
und
Formen während
kizárólag az arctí-
phaenologiájának felderítésében látom
^'^,
«Dass bei der fein-
:
wie auch, dass das Auffinden solcher
selbst,
kus és palœarctikus, hanem a subaeijuatoriális régiók
1899 pag.
VI,
Vordergrund treten wird,
vethet
is
ma már nem
lényegét
terungsgebiete
némi világosA madárpluenologia megoldásának
a vonulás lefolyására
meiner Abhand-
in
der Vögel auf positive Grund-
subspeciüsehen Formen, ihrer Brut und Win-
hogy ilyen alazak-
is,
noch weiter, ich habe
bietes,
sondern
///
^iibaequatoiialen Gebiete
tartottam.
;
Ge-
])ala>arctischen
der Erkcviiliiiss
jeiirr
anders ausgedrückt
nicht in den Erscheinungen
der
:
Brutgebiete
unserer Zügler, welche wir bis zu einem gewissen j
Az «Aquila» -tkezdetlien esak aM. Ü. Központ szerény dotatiója korlátozta. Ekkor még czélszerübb is volt az ornithologia egyik ágának intenzív kutatása, hogy az intézet minél elbb mutathasson fel eredményt, a mely számára bizalmat és nagyobb javadalmazást jelentett.
j
Grade schon kennen, sondern in einem, diesen entsprechenden Grade der erst zu erfolgenden Erkenntniss der Erscheinungen der Winteriingsgebiete. Auch dieses sei hier angedeutet. Die einzige
ßescrhränkung
Richtung der «Aquila» bildeten zu Anfang die bescheidenen Mittel, welche damals der U. 0.
Verfügung standen und welche es Hessen, vorderhand nur
Centrale
y.ur
i-atsam
erscheinen
einen Zweig intensiver vorzunehmen,
Tekintve a fenti azt,
st
hogy
értekezés
fontosságát,
és
viszhang nélkül alig fog maradni,
ellentétes
nézeteket
is
provokálhat,
«Aquila» ezek számára nyitva
áll.
az
der
liinsichtlicli
um
diese Art eher ein Resultat zu erlangen,
ches
in
unserem Falle \'ertiMUcn und
auf wel-
nudii'
Mittel Ix'deutete.
Angesichts der Wichtigkeit
dei-
\urstcheiulen
Abhandlung und Bemerkungen, vielleicht Gegenmeinungen lirovociercn wird, steht die «A(|uila» des Umstandes, dass dieselbe
jedenfalls
Budapest,
ItlOl
jatuuir
'.!
án.
für diese offen.
Budapest, den Ilcrmaii Ottó.
'.i.
.Tänm
r
l'.)OI.
(Illa
Ih'ninlil.
Aquila
T.
Tollak
:
gebern
:
begyrl uon Stopi
^r ruell-olilalról
Don
SSruftieite
.v-^^^
•nV\
Caspium mare
Danubius.
'Ç •S^
%
lágyakról.
uon
SSBeit^c,
Danubius.
%
e
f
e
a^lp»
d
1
V
1
a
iL-
11
ç(
s-í
y
"^
i.
1'
1-
18
ipag.
It
;,1 Iliiül'
HOC
»(îOïA
u»
—
"Aquila» YI. lniliil)lo-neiU
nar határozottan kiemeltem
:
elterjedési köi'ei, a telelési halyek ée ezekíbeáU
-ií^iö-A \
——
(ii'Li
,1 ;
lépnek
r^u-
:
uiiMM^.n
leiii-
'
.i^i'rÄ II««
toknak
voii
a vonulás
l
1
/
il
ta'
.-t-/:,e- .,»
'
Aquila» -t kezdetben csak a M.
precheuden
Közpd
().
'nis.s
dcrLiM.
Auch
szei
intenzív kutatása,
mutathiisBon bizaliiiiit
i'el
luzige
i
er
:
iM'ijii
(licRi^P HCJ
I
J>.
der "A i,$h
es n»'""'
erfolgenrici
'
M
md 111,
Tek; azt,
st
kezés kill
fontosságát.
alig fog
<
um
l;\U^(_'ll,
uui^
auf "
'
maradni.i
I
«A qui -tandes.
ii
13ud
/
/'/ //(((/(
(
';7c.
lílllKIII.
Aquila Tom. VHI.
Tab.
(1901).
L
FALCO HIEROFALCO.
0. Kleinschmidt del.
E
tábla feltünteti
1.
Az
'2.
A CBd
:
alsó oldal és gatya toUain
lev
rajzolatok
1.
tollazatának terjedelmét és színezetét
2.
terjedelmét és intensivitását. a Falco Hier, feldeggi-nél.
®te íafel jeigt: Sie Sluábe^nung unb Sntenjtoitat ber Seicfinung auf ben gebern ber Unterfeite unb §ofen. Sie Slu5be()nung ber îatfenbefieberung unb gärbung bei Falco Hier, feläeggi.
iljre
Aquila Tom. VHI. (1901.
Tab. II.
FALCO HIEROFALCO.
-,
2.
a
O. KIriiiscliniiill del.
I.
A
II. III.
lészre húzódik
táblához.
(ü.
A
Lenkoran.
iej
2.
Danubius.
3.
G l'iteci a.
rajza tömörül s az inteuzivitás középpontja a
kép), minél délibb az alak
termhelye. Görögország és
fej
.africa
hátsó részérl
(1.
kép)
az elö-
eleven, sötét színben találkozik.
Aquila Tom. Viti. (1901.)
Tab. IH.
FALCO HIEROFALCO.
6.
0. h'teiHfichmtdt del. 4.
3»
Tnnesia.
ìajel II. III. rie .«opúeidjniiiig coticnitriert
ben äjctbeifovj (Jig.
(1. ),
je roeiiei
.5.
Niln.s.
íiíl|
iinb
ifji-
0.
Africa meriilionali
Siitciijioitätäcemnim
imd) aübeii bie jsoim n)o[;nt. tìiiedjeiilanb
l)at
viictt
mit ttiibafiica
nom
Jjintevtopf (gig. 1.) afdiiä^lid) auf
lebfjafte, buiifle
gäibung gemein.
49
Nachtrag.
Pótlék.
A
Zur Abhandlung über Hierofalco. «Aquila»,
Hierofalco értekezéshez. «Aquila», Vili, 1901. p. 1.
Vili, 1901, pag.
Falco Hierofalco lorenzi und altaicus.
Falco Hierofalco loreuzi és altaicus.
A
Falco Hierofaleoról
írt
1.
munkám nyomatá-
sának ideje közben* a «Bulletin of the British Ornithologists' Club» -ban (LXXIV. 1900 ok-
mondva
Während meine sich
Arbeit über Falco Hierofalco
im Druck befand,* erschien im «Bulletin
of the British Ornithologists'
Club
LXXIV (Octo-
alakg3'ürühöz) tartozó új alak leírása jelent meg,
Beschreibung einer neuen Form dieses Formenkreises (oder besser gesagt: For-
melynek tartózkodási helye Közép-Sibiria
menrings) von Central- Sibirien (Tomsk, und
tóberében) ehhez az alakkörhöz (jobban
a
(Tomsk
és télen Jeniseisk)
Hierofalco
Falco
Jeniseisk
:
lorenzi
(Menzbier
fide
a
im Winter)
Falco
Hierofalco
:
lorenzi
(Menzbier
fide
Suschkin).
Suschkin).
Ez
ber, 1900) die
madár (mely három példányban ismelegszebb bizonyítékát szol-
felfogásomnak minthogy összekapcsolja a világos kerecseiiynek jellegeit a nagy északi vadász- sólymok
retes)
gáltatja,
Dieser Vogel
(es
sind drei Stücke bekannt)
den schönsten Beweis für meine Auffasliefe) sung, denn er verbindet die Charaktere eines t
hellen Würgfalken mit den blaugrauen Farben
kékesszürke színezetével és szalagos rajzaival.
und der gebänderten Zeichnung der grossen
A
nordischen Jagdfalken. Die Tarsen sind nur bis
csííd csak közepéig tollas.
zur Hälfte befiedert.
Más kérdés
vájjon a F. H. lorenzi
az,
nem
szürke fázisa-e egy különben barnább madárnak, hasonlólag a
lév nevezetes
Magyar Nemzeti Múzeumban
gurneyi-tollazathoz, továbbá mi-
ben különbözik
a F.
Eine andere Frage nicht ähnlich
ob F. H. lorenzi
Gurneyi-Kleid im
Ungarischen Nationalmuseum die graue Phase eines für gewöhnlich brauneren Vogels
wie sich F.
H. lorenzi az altaicustól.
ist die,
dem berühmten
ist
und
H. loreuzi und altaicus unter-
scheiden.
A
Falco Hierofalco
altaicusnak
(Mknzbier
Turkestan) csdje SuscHKiN-nak a
l!S92
Orn.
fönt
idézett helyen való
d.
mint felényire
tollatlan
s
közlése
szerint több
a SnARPE-tól ábrázolt
yarkandi madár tényleg ehhez a formához
tar-
Falco Hierofalco altaicus (Menzbier, Orn.
d.
További tanulmányok még inkább bezárják
majd a
gyrt s jobban kitöltik az
hézagokat, azaz derítenek
fel
:
de
ily
alakok közötti
értelemben vett átmeneteket
más gyrhöz,
a Falco Peregri-
die Hälfte des Tarsus unbefiedert
Sharpé abgebildete Vogel von Yarkand gehört
A
elátumát
F.
ábrát,
de
H. Feldeugi autorát és közzététenehéz kérdés ügyében utalok
illet
utóbb egyenetlenség támadt
közte
Suscmihl közt. K. O.
Aquila. \1U.
die
!
0. Kleinschmidt.
Brehm C. L. SuSEMiHL-t illet levélbeli megjegyzésére HoMEYER E. F. «Ornithologisehe Briefe» 81-ik lapján. Ugy látszik ezek után, hogy Schlegel megrendelte az
und
Lücken zwischen den Formen mehr ausfüllen, d. h. Übergänge in diesem Sinn entdecken, aber Übergänge zu einem andeschliessen,
Kleinschmidt 0.
* Jc-gyzet.
Form.
Weitere Studien werden den Piing noch mehr
ren Ring, zu Falco Peregrinus niemals
nushoz való átmeneteket soha.
lének
mehr als und der von
Suschkin's (an oben citierter Stelle)
wirklich zu dieser
tozik.
1893,
Turkestan) hat nach den Mitteilungen
és
Anmerkung. Zu der misslichen Frage nach dem dem Publicationsdatum von F. H.Fbldeggi vergleiche man die briefliche Bemerkung über SüseMiHL von C. L. Beehm in R. F. von Homeyer's Ornithologischeu Briefen, Seite 81. Es scheint danach, dass Schlegel die Abbildung angeordnet hat, dass aber nachher ein Zerwürfniss zwischen ihm und SusE*
Autor und
MiHL
eintrat.
0. K.
50
A
madárvormlás Magyarországon az 1899. év tavaszán. A Magyar
Oriiiiliologiiii
Központ
VI. évi jclciilése.
Feldolgozta Schenk Jakab 11
^er ^ogcljug
M. 0.
K.
els
assistense.
in ltit()nni int ^-níljjalirc IS!M>.
VI. 3a^re5berid)t bci Uiuv Dvn. (íonívalc. Gearbeitet uon 3akob (Svftev Slffiíteiit
Örömmel
konstatáljuk, hugy az idei jelentés
$d|tiil:.
bev U. D.
(Î.
^reubcu föniien
ÍRtt
méltóan sorakozhatik a korábbiak mellé. A megfigyelk száma, részben önként jelentkezk,
big anrei£)t.
részben felhívásunk alapján hozzánk csatlako-
bura)
is
zottak által jelentékenj'en szaporodott.
Ennek
megfelelen gyarapodott a vonulási anyag. A füsti
fecskérl 1899. tavaszán
párját ritkító
is
cali)
ber heurige
coiiftaticroii,
®te
3afjt ber 58eot)ad)ter
oermetirte
aud)
fid)
SBom ^na,e ber
,3iigèninteriale.
fid)
unir: theite
íjat íiá)
unferem
theilô
bebeutenb uevmeljrí. roiu ent=
í^-olgenbe
fpred)enb
bufi
üorancieganeneu
fveimillig 3luíd)tie6enöe,
fid)
álufrufe
luir
-Serici)! íeii
bao
eingegangene
3iand)fd)H)a(í)e
er:
anyagot kaptunk, több mint 4000 adatot, melyet
I)ietten lüir
fként hazánk néptanítói gyjtöttek. Ennek a nagy anyagnak a feldolgozását ismét Gy. Gaál Gaston úr végzi, a beküldött anyag második
íjauptfac^íid)
won ben
ii'urben. 'î^ie
Bearbeitung biefes großen 'Díateriales
részének
feldolgozását a Magy. Ornith. Köz-
pont mélyen
tisztelt
fnöke reám
szíveskedett
bízni.
fâleid)en
and) í)euer ein l'ìaterialo, luekheè feineê mel)r nlè 40i)() ^ugôbaten,
índ)t,
non ^)errn
lüirb lüieber
auegefüíjrt
®üte beê
iinirbe burd) bie
n
o
ft
u.
(*i
ad
1
ju 0i)ula
Bearbeitung Der anberen âtrten
bie
;
&a
roeldje
gefammelt
SSotfêfdjuIleijrern
Gbefê ber
t)od)iierebrten
Ungariíd)en Crnitbologifdien (Centrale mir anuer: traut.
Beobadjter
ftänbigen
Vlnferc
une
fenben
jal;rauê jahrein mit unermüblid)cr âtuêbauer
Rendes megfigyelink lankadatlan buzgalom-
mal küldik évrl-évre terjedelmes az erdészeti fajon
—
t. i.
még számos
f
fini,
nod) über nu'bvere Strien,
—
ntbglidj mar, ben ,3i'g üoii
gólya
kívül
czélja az
anyag
kri-
rendezése, lehetséges. Ezen ffaladat mel-
azonban kiváló gondot kellett fordítanunk módszereink bírálására és megvizsgálására. Különösen abból a szempontból indulva számítottuk ki az idén számos faj felvonulásának a culminátióját, hogy megtudjuk mennyire állandó
és
jellemz
^orftäniter
meld)en
Stord),
lett
és
bie
i^u
pflid)tet
fajról
feldolgozásban, melynek
3lrten,
giuei
kötelez
küldenek jelentéseket, mi lehetvé tette mind több és több faj felvonulásának behatóbb tárgyalását. Természetesen csak annyira, a mennyire ezt egy év adatain alapuló tikai
33erid)te,
außer ben
jelentéseiket,
állomá.sok pedig a két füsti fecske és fehér
utnfangreidien
ez valamely fajra és mily befolyások
okok változtatják ezt meg. Tjáthattuk hogy
egyes esetekben igen jól használható,
s
ennél-
nninlid)
fie
3iandjfd)roalbe
immer
fo
beridjten
aintttd) «er:
nnb òai,
mcl^r
löeifjer
unb nur
einjcibriger
unb
ineijr
nur
fo lueil, ata eê eine foldje,
í8eobad)tung
bereu .'òaupt-iuiea
une
es
9lrten eingebenber ju unterfudien. 'Katürlidj eingeijenb,
bafierenbe
oao fritifdK
fammenftellen beè Sliaterialeâ
ií)re
fo
auf
Bearbeitung,
Orbnen unb 3"ift,
geftattet.
hieben
biefer ,'òauptanfgabe mufìten mir aber and) grofees (i3etDid)t
ferer
auf bie (Erprobung unb Ueberprüfung un:
íMíett^oben
®runbe
legen.
bered)neten
Befonberè
aus
biefem
mir ^ener bie 3"Öeci'f'"'i"i=
tionen nu4)rerer 3lrten,
um
jn erfahren,
inroiefern
biefe confiant u)ib für gemiffe 3trten cbarafteriftifd) finb,
unb
0011
meldten (Sinfiüffen unb Urfad)en bie:
felben neränbert fid)
biefe
mevben. ^^n einigen fällen
^leigte
Beredjnung ber 3ugöculmination für oor:
51
tanulmányoznunk
fogva Eddigi
— igen
kevés
elterjedés gyors
jelzi az
tulajdonságait.
kell
tapasztalataink szerint
-
vagy lassú lefolyását
és a vonulás megszakítását.
luar
uiiP
tíjeitljaft,
fehr braud;bare5
ein
tiieíollu'
mir miiiien
.'gülfsmittel,
Datier bie
©iqeiifcijafteii
bériéiben ju erforfdjen
írnd)ten. 3íad) iinferen biè=
fierigen, íe(;r ijeriiigen
erfafjruiujen giebt bie 6ul=
miimtion ben Söemeié einer raíd)en,reíp. Inniifomen
nnb
í^erbreituncj,
Legjobb hasznát vettük most Ottó által elször alkalmazott
is
a
Herman
t(;rületi
vonásait,
legjellegzetesebb
úgyszólván csak
s
9Im brand^burften
közép-
számoknak. Ezek adják a vonulás lefolyásának
Dtto .^erman uné
sokat határozottan felismerni.
unb nur mit
a vonulási typusokról most
még
be-
Látható úgy az
beszélhetünk.
idei. mint a korábbi feldolgozásokból, hogy igen nagy részük rendkívül állandó, úgy hogy nem változik még utótelek behatása által sem, mint a hogy p. o. az idén a gólya vonulási typusa,
daczára a márcz.
nem
körül beállott utótéluek,
21).
ief}en, òa\ì ber
unb
ntd)t
fonnten
loir bie oerfáiie;
beftiniuit erfennen.
auofpredien. 3iuê ben feurigen,
^öearbcitungen
früberen
su er=
ift
größte îljeit berfelben \á)x confiant
einmal bnrc^
änbert roirb, mie bieê
j.
3iad;minter oer;
ftarfe
S.
bem ©tord):
fieuer bei
juge t)erüorgel;t, befjen d)arafterit"tiid)er2:i)puô
am
beê
non
^iiöstnpen tonnen mir una jc^t nod)
biefe
fomie anè ben
ift,
bie
3ü9e beê ^ugâoerlaufeê,
biefer
.'piífe
etngefienber
niá)t
uiiebev
fid)
ííniuenbuncj cjebrndjteu
in
bie djarofteríftifc^en
Ueber
nem
erioiefen
äuerft
benen ^ugâttjpen
Ezekrl
^'^ugêunter:
ber nier ijeograpljifdjen ©ebiete. í)icíe jeigen
ílíittel
ezek alapján tudjuk a különböz vonulási typu-
hatóbban
euentneen
bie
,^etflt
bredjungen an.
trol5
20. 'Dîara eingetretenen '3iad)miitterê un=
Jelentségük annyiban igen nagy, a mennyiben már tisztán az a tény, hogy léteznek, amellett szól, hogy a meteorológiai ténye-
oeränbert blieb. ®ie Sebeutung biefer 3ii9êti)peii
zk
3ug neben
változott.
mellett
nulást.
más befolyások
Erre a kérdésre
is
idézik
nézve
is
el
a vo-
gyjtjük a
infofern
ift
i)ü^
fadje,
anberen
aie
fef)r grof?,
fd)on bie einfadje 2;i;at=
bacon
egiftieren,
foídje
òa^ ber
ii\\.o,ì,
meteorologifdjen ?Çactoren and) no(^ con "ab[)tingig,
©iiifinffen
bebingt
refp.
^rage fammein mir
ift.
tapasztalatokat, a beható méltatás csak ezután
3(nd) über biefe
következhetik.
ben Se£)ren, bie eingebenbe (Srörternng faun natüt^ lic^ erft
fpäter folgen.
Sei ber 33eftimmung ber
A középszámok meghatározásában azonban az idén
már más módszert alkalmaztunk. Ed-
—
legkotudvalevleg csak a két széls adat által meghatározott rábbi és legkésbbi digelé
—
i;euei'
baê
eine
3)ïittel
©rtremc
bie fid) geben;
luanbten mir
?DfitteI
anbcve ^Ketbobe an. iöiefjer ergab
ans ber Halbierung ber burd)
—
unb
frül)efte
fpäteftc
ingadozást
feleztük és így számítottuk ki a 29-ig Saranapot. Az 1899. szept. 25
Sept. 1899. in Sarajeoo abgel)altenen gifc^en
jevóban
tartott
gylés
által a
ma-
dárvonulás megfigyelésében és feldolgozásában
toenbeuben
Speciakomite
czéljából kiküldött specziális bizottság
— mely-
Drnit[)o(ogiid)e
ben a Magyar Ornithologiai Központ
is
selve volt
mok
úgy határozott, hogy a középszá-
ezentúl az összes adatok felhasználásával
számíttassanak,
még
pedig ügy, hogy az összes
adatok összege elosztandó az adatok számával.
Sokat lehetne arról
írni,
hogy mennyiben van
jogosultsága a régebbi és ujabbi addig, a
meddig
iiagj/obb területek
módszernek középszámá-
van szó, a vége azonban úgy is oda concluhogy ha már középszámot használunk, akkor az arithmetikai közép inkább közelíti meg a valódi középszámot, tehát helyesebb eredmé-
^ycflftellung
ornitl)oto:
beè in 336=
obad)tung unb Bearbeitung bee 3?oge[,yigeß anju;
követend egységes módszerek megállapítása képvi-
ht-
oom 25 —29.
középs
ornithologiai
bie sroei
litnfunft
ftimmten öd)TOanfnng. î)aè üon ber
3Seriammlung jnr
fid)
fid)
einbeitlid)en
'i'erfabrene
meld)em aud)
in
(Centrale
nnb
iämmt[id)er
jroar fo,
bafe
3i'Ôôbateu
bie
©umme
baten mit ber Stnjabi
Ungarifc^e
mar
oertreten
baljin aus, isa^ bie3)iittel fünftigl)in
nal)me
entfanbte
bie
—
mit
bered)net merben,
fämmtlid)er Bi'9ê=
berfclben
biuibiert
ÍDÍan fönnte oiet barüber id)reiben, meld)e
ben 3Jlet^oben 33ered)tignng
um
bie 5)iitte[ g r ö
f3
e r
er
e
t
roerbe.
oon
bei;
eê
ftc^
fotange
l)abe,
@cb
fprad) .s^iuäu-
banb elt, aber
e
bas (Snbe unferer Erörterungen mürbe bod) bat)in
ról
conclubieren, ha^ roeun
dál,
jmerfmäfeiger
nen,
ift,
luir
3Jiittei
bered^nen, eè
bie arttbmetifd)en3){ittel3n faered):
inbem biefetben
bod) näbcr fomiueu
bem maí)ren "íbatbeftanbe
unb
fo befferò
3íefultate erge; /*
52 nyéket
is
Kisebb ingadozásnál a kett kö-
ári.
fleringerer Sáiroaiifuiui
deit. i^ei
kiben
zött alig
van különbség, de ha oly nagy ingafel mint p. o. az idén a gólya vonulásánál, akkor már tetemes eltérések me-
ein Uiiteríí^ieb aroifd^en
dozások lépnek
©djioanfinui aber fo
rülnek
loeid^ungen bemerfbar maáien.
fel.
egy változtatást kell felemlítenünk, t. i. a régibb nomenclatura helyett bevezettük a «Nomenclator Avium llegni HuugariaB» nomenodatettük
zárjelben
mindegyik fajnál
gáriáé«
Uebergang
ben
jeber 3irt
bei
:
luir
Nomenclator Avium Regni Hun-
Um
ein.
TOurbe
régi
ermübnen fubrton
ju
etleiá)terii,
S^enennung
früljere
bie
in
^arantljcfe beigefügt.
is.
Az anyag legnagyobb
3)er größte
részét rendes és privát
megfigyelink, továbbá a m.
k.
szolgáltatták be. Felhasználtuk II
a
n
heuer in
S3,
i.
frütjeren Jionicnclatur
con
biejenige
Az átmenet megkönnyítése végett
claturáját.
nevet
an Steile ber
fniiin
fiel)
bebentenbc 3lb:
jeljr
fid)
einer 3lbänberunii müíien mir
ílod)
Még
mie
çi,to§ ift,
bem ©tordjäuge, fönnen
evçjicbt
9J{ett)oben, roenn bie
erdhatóságok
még
ben
e mellett a
még
jelentéseket.
priiiaten 33eobad)teru
unb non
hieben biefeu
uug. g^orfiämtern eingefanbt.
»
(^agb^eitung) über bie 3Balbîd)uepfe, unb bie con
a
ben
hol a füsti fecske mellett különösen a fehér gólyáról kaptunk
unb
Derioenbeten luir nocb bie 33eriá)te ber «Vadászlap
Vadászlap» közleményeit az erdei szalonkáról,
és a néptanítók által küldött fecskelapokat,
f.
bea 3)íaterialeö lonrbe uon un;
í^íieit
feren ftiinbigeu
!
iarten,
Sdimalben^
eingefanbten
'l?olföfd)ubIiebrern
neben ber 9ìaud)fd)roa(be audi bie
lueldie
unb ba Seridite uom Storáie
entbielten.
Fogadják mindnyájan köszönetünket, hogy ügyünket ennyi buzgósággal és kitartással tá-
Empfangen fie alle unferen !ìanf für ben CJifer unb bie 3tnsbauer, mit meldjer fie unferer ©aci)e
mogatták.
biêi;er beigeftanben £;aben.
ber sBcobadjtcv im
!JÌ«iniciiel»cvjei(^ni^
Az
1899. évi
Bajai Béla
—
Balla Balázs
megfigyelk névsora
— Isaazeg.
priv. megf.
priv. megf.
-
Bikkessy Guido
-
Eötvösfalu.
— rend. megf. — Miklósfalu.
lixfíü Î5él!x
—
SBeob. in
prit).
(guibo üon
lîihlicasn
—
—
Bozsolik Ferencz
Buda Ádám —
— Zólyom. megf. — Decs. — Réa. megf. — Sziget-Csép.
lev. tag.
priv.
lev. tag.
Cerva Frigyes
priv.
Chernél István
lev. tag.
— Kszeg. — Craus Géza A. — priv. megf. — Nagy-Sink. tag. — Nagy-Enyed. Csató János — tiszt.
—
priu. '^eob. in
ïlalla IBlixstus
falu.
Boroskay János
!^íiI)i-c
1899.
:
Porosliau îlobannuon
—
orb. 33eob. in
"JJÌiflóé;
corr. 3)?tgb. in
^ólnom.
— —
3)ec5.
prio. 33eob. in
ÎJrîsolilî Jraitj
§uiia <^i)am non ffierba Jfrieiiridj
corr. 3)Ugb. in
--
non
(Kraus ®. %.
prin. 58eob. in
—
-
in
corr. 9)îtgb.
pou
'Siivi..
©5iget=(£êe'p.
$8eob. in
prit).
(Êlja-nd .^tcpban
ffaató loljann
Sî^f^'g.
— eötöböfaln.
—
^ijfeeg.
9'iagt):Sinf. 9îagt)=
in
ÊÎ)ren:ÎOitgb.
(Sni)eb.
Csikesz Sándor
Dely Imre
— priv. megf. — Szaporcza.
— priv. megf. — Puszta-Peres.
ffiaihcsj
—
Aleianirer
prio. i^eob. in
-
§cly (Bma-idj non ^îereo.
— Bocsár. — rend. megf. — Horka. Dusza Károly Erdelyán Péter -- priv. megf. — Homolicz. — sok száz állomás. Erdöliatóságok, magy. Dörner István
---
priv. megf.
kii".
Corner .^teplian ÎBnsja Iftarl
—
f
ctrr
(frùclnan flfrtl
(ßustab
-
—
prio. SBeob. in
— Fászl István — Földes János —
lev. tag. lev. tag.
lev. tag.
Forgách Károly gróf
— Liptó-Ujvár. — Sopron. — Lippa. — Ghymes.
tiszt. tag.
jForçiarlj
— 33ocâar.
—
Ilari t)on,
.'0omolic,v
Sopron.
corr. ïlîtgb. in
Sippa.
corr. 3)ftgb. in
3FÖ1ÍICS 3loljann
©raf
—
'i-Uifeta:
2iptó=Uji)(ír.
corr. ÏÏÎtgb. in -
—
§orfa.
orb. 'Seob. in
JFásjl .^trpban bodiiu.
Erti Gusztáv
33cob. in
prit).
©s«POï*^aû-
in
iBeob.
prit).
Œ-£)ren=llîtgb.
in
Wbpnieci. jforstbeljarùEn,
liönígl.
ung.
—
mebrere
bunbert
Stationen. Friedrich István
priv. megf.
— Sinatelep.
Jricbrxrlj
ftrpban
prit),
tx'ob. in
Sinatelep.
5B
—
Gyulai öaál Gaston
— Rév-Fülöp.
lev. tag.
^u ®t)u[a
(Saál (Bastott uon,
corr. ajfta,b. in
9íéo:^-ülöp. priv. megf.
Gesztes Lajos
—
Greisiger Mihály dr.
— Felsö-Tárkány. — Szepes-
lev.
—
lev.
tag.
tag.
—
(Sreisígcr
— Kis-Harta. — rend. megf. — Kupinovo. Honéczy Ödön — megf. — Ujvásár. Horváth Jeromos megf. — Baja. Hosszufalussy Andor megf. — Nyék. Juhász Béla-— megf. — Khid-Gyarmat. Kalmár Lajos megf. — Csany. Kemptner Ern — megf. Simontornya. Kiss Lajos — ren megf. — Debreezen. — Zuberecz. Kocyán Antal — — Komoróczy Sándor megf. Eör. Kostka Ágost — megf. — Déva. Kostka László — rend. megf. — —
^ablifck
-
priv.
priv.
priv.
priv.
-
priv.
1.
lev. tag.
priv.
priv.
Izsák.
Kostyák János
— priv. megf. — Frigi. Szt.-Iván.
Kunszt Károly
—
lev. tag.
Lahocynski Adolf— priv.
Láng Frigyes
dr.
—
— Cs.-Somorja. megf. — F.-Tárkány.
priv. megf.
- Zomba.
— Magyar-Gorbó. - rend. megf. — Kolozsvár. Linder Károly Majláth József gróf rend. megf. — Perbenyik. — tTngvár. Medreozky István — Menestorfer Gusztáv — rend. megf. — TemesKubin. Mohács István megf. — Czibakháza. Nagy Pál megf. — Nagy-Hantos. Neupauer István megf. — Viszoka. — — Béllye. Pfennigberger József Róza Lajos megf. — Nagy-Jeszenicz. Sárkány János megf. — Szarvas. Schenk Henrik — megf. — Ó-Verbász. Schenk Jakab — rend. megf. — Budapest. Schönitzky Gyula — megf. Kaproncza. Stettner Marko — rend. megf. — Felsö-Löv. Szabó György — megf. — .Jánosháza. Szalay Lajos Elemér — rend. megf. — Fonyód. dr.
-
lev. tag.
priv.
priv.
priv.
-
lev. tag.
priv. -
priv.
priv.
priv.
priv.
%el\'ó-
—
— \mv.
-
—
in
"^IJÍtgö.
in
Slítgb.
©eítnecj-
Ëiê:.ôartn.
— — Ujoafar.
ovb. 23cob. in
.Vl'iipinooo.
58eob. in
—
Horbátlj ^ücronimus, T)r. 33aia.
prin.
—
iltossjufalussj ^nùreas oon
in
''Seob.
—
Seob. in
prio.
S8.=9Í9éf.
—
Ilubásj gÉla
—
itîcmptnEr (Ernst
•
-
— orb. —
August oon
ißostka
3üán. "Jftunsjt l&arl
Ifaljotgnakí
^án0
t)on
—
—
—
-
— — —
JFraítj
oon
©orbo'. fíinittr l&arl ÍDr.
iHajláílj
— —
33eob. in
S5ét)a.
—
33eob. in
in
%eí[ó'
— —
SSeob. in
Seob.
in
—
3onií"i.
9Jíagtjar-
—
orb. SBeob. in
Joseph oon, @raf
®ät.=
— 6ê.=©oinoria. — Seob.
prit).
prit).
Sajáf.
'^írigí.
ín
prit).
jFráörídj, S)r.
^rsjai
— ©r.
orb. 33eob. in
ÍOitgb.
corr.
^I'l'^recj.
Seob. in
prit).
prit).
prit).
^öolf
—
—
ICaírislaus t)on
liostgáU 3ffl;ann
Tiebrecjen.
—
corr. îlîtgb. in
ïiomoroijg ^U-îanùer
ÜDjtka
— ©intontornt)a.
in
33eob. in
•
liorgán ^nton non
Géant).
prio. $8eofa. in
prit). 33eo£).
Btss liuòtuig »on
.töt)ib=®i)armot.
i8eob. in
prit).
Ifialmár Ijuíitnig
Xáxfánx).
Lészai Ferencz - priv. megf.
-
:
corr.
corr. 3)Ugb. in
corr.
JlosEpIr
^onéczv (Biímunb
priv. -
—
^axtcr ^éía. üon
lev. tag.
Havlicek József
dr.
—
(Breíjmatber Julius
hánya.
—
^ï.
iílidjatl.
©acpeê=58éfa.
Selmecz-
bánya.
Hauer Béla
iíeob. in
prii».
Xátíánx).
Béla.
Gretzmacher Gyula
-
(Sesjtcs liuötoíg uoii
Sïoioaêoar.
orb.
S3eob.
—
in
^U'rbenpif.
oon
Ittíítrccjky ^tcpljan
Ungoár.
—
(iustab
illcntstorfer
corr.
îOîtgb.
Seob.
orb.
in
—
in
—
'^.-
Aubin. illoljárs ^tcpljau
ílagn
^mú
—
prio. Söeob. in
prio. 33eob. in
íieupaucr ^tcpljan
—
^3fcnnigbcrgcr Inscplj Ílója liuíiÍDig
—
—
—
— — — ÄcÖEttk llakob Julius — iïlarcus — ß'yßba Oitorg —
orb. 33cob. in
i^rljöttifjkj
prio.
—
Seob.
|fuÍriDíg Slcme'r
oon
—
-
Sedile.
©jaroaê.
—
Ó:a3erbá^.
Stibapeft.
.^npronc^a.
in
orb. íöeob. in
priü. 58eob. in
Äjalag
Siifeofa.
— ííagv^SeBenicj.
prio. 33eob. in
.^tcttncr
—
corr. 9)ítgb. in
prio. 33eob. ín
.^djcnk Heinridr
Éjibafíjá^o.
9iagt):.^antoê.
prio. 33eob. in
prio. 33eob. in
.^árhánn Soljann
-
—
Aetíö--Söoö.
— íjánoeliája orb.
'Seob. in
—
?5oni)ób.
Sziklay Ede
— rend. megf.
Jáuok.
^jiklan (Pìruarù oon
—
orb. "^eob. in
—
ií^ánof.
54
— Meleghegy.
rend. megf.
Szilvássy László
—
^>ilbáasg ïtaùialaits uoii
'öeob.
orb.
—
in
l'ic(eçilf)eçii).
rend. megf.
Szlávi Kornél
Szüts Béla
—
lev. tag.
Tarján Géza
Teleky
Jen
— Tavarna.
— rend. megf. gróf
—
Teleky Pál gróf Tilsch Károly
Tóth Ede
-
Kolozsvár.
dr.
—
— —
(Pugtn
(Tclehu
orö. Seob. in
non,
Jen
—
Nádasd.
—
©raf
Balatonfökajár.
—
von, (Brnf
—
ttlsdj liarl
ÍIdíIj (fùitarù
i;auarna.
in
— 33éfcô:Êiaba.
—
."doíojeüdr.
iV^ob.
orb.
ori).
orb. 33eob. in
oon
iÔeob. in
—
in
Seob. in
prio.
fótb iHídjatl.
•
X'X.
- Selmeczbánya.
ITaùas tPunrn ron
üon
—
—
^^ri:
— îîdbaêb. -
33alatoufö=
íajár.
— rend. megf. — Nagyvárad.
lev. tag.
— Ujuiíef.
iii
33c'oli.
priü. 33eob. in
váxab.
Vadas
oröentí.
ípribéffatüa.
öíulEhg \3a\ú béffaíua.
— rend. megf. -
orb. söeob.
—
non
(Tarián ffibor
— Pribékfalva.
rend. megf.
(Tnrncl löcia
STarfán (Stja
rend. megf. — Pribékfalva.
priv. megf.
Tóth Mihály
%üts
Békés-Csaba.
priv. megf.
Tarján Tibor
%lábi
Újvidék.
orb. 33eob. in
—
corv. ílítc^b. in
—
))laa,i)-
©eímeca:
báni)a.
Vadászlap 1899.
Varga Gusztáv Varga Lajos
sok állomás.
évf.
—
priv. megf.
llabáajlap
— Sárköz-Ujlak. — — Pápa. megf. Wachsmauu János — — megf. Palota-Ilva. Wokrzál Tódor —
'^aí)xa,.
íínrga ®ustab
Petrozsény.
Uarga
priv. megf.
-
-
ìt'uùtois
—
1899
^^etroaícni).
prín. ^i^eob. in
SórfiJ^vUJlaf-
Marbsmann Jlobann — (îbcoùor —
priv.
priv.
oieíe Stationen,
prio. 'Seob. in
prit).
Seob. in
prio. '-öeob. in
cffilokrjal
—
"^iiípa.
^;palotQ=Slf «•
Új megfigyelési állomások az 1899. év tavaszán. ''}íeiie
58eoíind)tiingeítationcn
XLIVa. zóna.
im
g-rübial)re b.
%
189[).
— XLIY«. Qom.
44°30'— 45°. 44°58' Mitrovicza
-
—
'"'
'^-
E.
sz. (N. B.)
:^7°16'30" :^7°16 K. h.
„ ^°"^- ^'''''' ,,
,
,ö. L.)
44°46'20" Szerb-Pozsezsena
79 m.
XLV.
Glina
,.
Krassó-Szörénv.
59° 14'-
zóna.
— XLV. ^om.
45°
45°30\
Ilii— 220 m.
45°20'35" E. 33°45'30" K.
sz. (N. B.)
h.
Com. Zágráb.
(Ö. L.)
45°17'40" Piros
85 m.
Gilád
83 m.
37°24'35"
"
II
Bács-Bodrog.
45° 28'—
Malomvíz
490— 1249
Kimpulujnyág
792—1440 m.
m.
II
38°48'— 45°29'5n" 40°31'30" 45°
18'
"
II
15" II
4U-42".í(l
'
II
Temes.
Hunyad.
5o
Merisor
5fi
XLVI.
zóna.
XL VI.
Bone.
46°--46°30'. 46°24'20" É. Juta
159 m.
Gyékényes
124 m.
Cflurgó
147 m.
sz. (N. B.)
34' 24' 5" K. h. (0. L.)
Com. Somogy.
46"14'15" 34°40'30" 46° 16'— ,,
34°45'35" 46°14'25"
Alsók
140 m.
Üiaros-Berény
192 m.
Csic80„
15ß m.
(I
II
34°46'35" 46° 21 '50"
34°46'50" 46°18'55"
34°47'55"
«
Il
46°21'— Felsü-Segesd
.
187 m.
Babócsa _
123 m.
Péterhida
115 m.
Böhönye
162 m.
35° 0'40" 46° 2'25"
"
35° 0'50" 46° 0'40" "
35° l'25" 46°24'20" 35° 3'30" 46° 5'10"
Rinya-üjlak
Mesztegnye
.
135 m.
140 m.
._
35° 5'46°29'55"
"
"
35° 5'15"
Görgeteg
145 m.
46° 8'35" 35° 6' 5"
Visonta
143 m.
46° 5'40" 35° 6'30"
Csokonya
140 m.
Kutas
157 m.
'
46° 4'20" "
35° 6'35"
46°20'— 35°
7'-
"
46° 20'— Jákó.„
_
„
_
„
167 m.
35° 13'— 46°
Homok- Sz t.- György
149 m.
Szenna
160 m.
Il
II
7'—
35°14'10"
"
46°18'30" 35°23'55"
"
46°18'10" Töröcske
150—260 m.
35-27'-
" "
46°14'30" Vaszar
Hgyész
153—290 m.
167— 220 m.
35°53' 5"
Baranya. "
46°29'50" 36=
5'
10"
Tolna. "
46°18'-
Bonyhád
125 m.
"
36° 11 '45"
(I
"
46°10'45" Baja
99 m.
36°37'—
Bács-Bodrog.
57 46° Vaskút
105 m.
Jankovácz
140 m.
Sámson
'Jl
m.
Sinatelep
100 m.
Battonya
104 m.
Lalasincz
143—365 m. ^18 m.
Kisindia
Borossebes
148—370 m.
Giiravoj
293—531' m.
Aesuva
226—369 m.
Nagy-Halmágy
244—500 m.
Lupsa
515—1060 m.
Alsó-SzolcBva
462—1069 m.
Magyar-Bagó
293- 457 m.
Buzás-Bocsár
250—407 m.
Csiifud
257'
Kányád
54S
Darócz
450—601 m.
Homoród-Almás
550—802 m.
Kezdi- Martonos
567—858 m.
374 m.
— 777 m.
6'
10"
36°39'15"
58
Misefa
I
ö7— 24S
46^'48'20" É.
m.
sz. (N. B.i
,,
^""^-
34°39'10"K.h.
,, ^"'" ,
,ö. L.Ì
46°40'40" Balaton-Fenék
109 m.
Vörs
1 ]
3
m.
Balaton-Szt.-György
iir.
m.
(I
II
((
((
34°54'30"
46°40'— 34°56'—
Somogy.
46°41'10"
134-338 m.
Hollád
120 m.
Balaton-Keresztur
129—210 m.
Marczali
II
II
II
(I
(I
II
(1
(I
34°58'— 46°38'30" 34°58'80"
46°41'55" 35° 2' 5" 46°34'50" 35° 4'45"
46°32'30" 33 m.
Bize
1
Nagy-Györgyszállás
159 m.
36°24'20"
Szabadszállás
90 m.
46°o2'30" 36°53'30"
Csany
S7 m.
35°
5'—
46°52'— Fejér.
II
II
Pest-P.-S.-K.-Kún.
46°36'-
Magyar-Gorbó
414—690 m.
Apahida
299-401 m.
Fels-Répa
647-892 m.
Maros-Kövesd
435—808 m.
Görgény-Libánfalva
487—724 m.
Csongrád.
37°47'— 46°50'—
Kolozs.
41° 1'15" 46°48'30" II
41°25'30"
46°58'—
MaroB-Torda.
42°26'--
46°56'20"
Göi-gény-vegcsür
544—1284 m.
XLVn.
zóna.
42°30'50" 46° 46' 20"
42°36'— 46°50'— 42°36'—
— XLVII. Bonc.
47o_47°30'. 47°19'10"É.sz.(N.B.) Bükkösd
...
„
Rdön
350—435 m. 377-456 m.
33°46' 5" K.
47°20'5n" 33°48'10" ,,
47°18' Öri-Szt.-Márton
316 m.
Sóshegy
405 m.
Drumoly
396 m.
h.
^^^_
(0. L.) II
«
II
(I
II
II
II
II
II
II
II
II
II
II
II
II
II
—
33°54'20" 47°20'30"
33°55'— 47°18'45" 33°55'10"
47°22'30"
Grodnó
444
607
ra.
II
33°55'45"
59
Oláh-Gzikli
;i3,s-3sOm.
Goborfalva
385—089 m. m.
Kéthely
^^19
Salamonfalva
537 m.
47°J6'0"
É.
„„o-<íma" 33°56'45" v K. 47°21'50"
sz. (N. B.) v.
h.
rn (O. T, L.)^
,,
,.
•
^°"^-
^'^«•
33°57'— 47°18'— 33^58'— 47^25'33=58'— 47°19'25"
338—641 m.
Barátmajor
33°58'25" 47° 11 '40"
Pinka-Miske
3(55-377 m.
-
338—391 m.
Sirokány
—443 m.
Pörgölin
368
Pöszöny
273—376 m.
Ó-Hodász
439—709 m.
Sámfáivá
273 m.
Óvár
277—415 m.
Fels-Csatár
231— 415 m. m.
Horvát-L
í237
Fels-Beled
229 m.
Velem
352—883 m.
Rt
293—665 m.
Czák
293— 534
Szerdahely
303— 426 m.
33"58'45" 47° 19'—
33°58'55"
47°26'30" 34° 1' 5"
47° 11 '40" 34= 2 '20"
47° 19'— 34° 2'30" 47°13'50" 34° 2'50"
47°12'45" 34° 4' 15" 47°12'50"
34° 6'35" 47°10'50" 34° 7'40"
47° 7'45" 34° 8' 5" 47°20'45" 34° 9'40"
47°24'30" 34° 10'—
47°21'10"
m.
34'10'50"
47°20'30" 34°10'55" 47° 8'25"
Jaák
219x11.
_
34°15'— 47°15'55"
Herény
._
._
....
223 m.
...
Sorok
202 m.
Köveskut
221 m.
34° 16'—
47°11'10" 34°17' 5"
47°17'50"
253
Hnszárokel
— 405 m.
34° 21 '35"
47°18'55" ..cou^iígo"
"
"
"
Veszprém.
«
«
«
Fejér.
47°10'15" Zichyfalva
...
104 m.
,._,,
35° 58 '55" 47" 7'15"
Szabad-Battyán
1
1
2
m.
36° 2'20" 8*
60 17
Varsány puszta Szt.-Mártonkáta
Zsáka
Mez-Sass
101
'^^
lit
m.
17'15" E.
36°42'-
sz. (N. B.)
K. h.
u
^ k u ^''"'- l'eHt-P.-b.-K.-Kun. ,.
x,
,
(Ö. L.)
Bihar.
61
XLVIIl«. zóna.
-
48-^30'
Liitilhi
,
294—501 m.
XLYIIl«. 49°.
48°37' 5" É. 36°30'35" K.
48° 44'-
Kunosvágás
79.5—938 m.
Kaproncza
(iOO— 749 m.
Jánosrét
."iö.^
Felsö-Tóti
500—746 m.
Bartos
350— 7U0 m.
— 777 m.
.»^onc.
sz. (N. B.;
h.
Com. Bars
(O. L.)
-
36° 32 '20" 48°41'10"
36°32'30"
"
"
48°41'50"
36°33'50"
"
48°40'35" 36°34'50" 48 ^3 9' 20" 36°35' -
48°45'50" Also-ïurcsek
6C)0— 1004 m.
Kékell
872—1062 m.
Turócz.
36°35'45"
48°43'30" Bars.
36^36'40" 48°39'15"
Dallos
550—827 m.
Fels-Besseny
500—624 m.
Kovácsfalva
289-416 m.
36°37']5" 48°35'25" 36°40' 5" 48°36' 5"
36°46'25"
Zólyom.
"
48".50'20"
538—1566 m.
Bukócz
479—945 m.
Lopér
37° 3'48°49'15" 37^"
"
<(
«
K
II
9'50"
48°42'40"
1058 m.
Kis-Eöeze
381
Vikartócz
75(1-1092 m.
Kuhach
674—1071 m.
-
37°48'—
Crömór.
48°59'40" Szepes.
37°49'10" 48°59'40"
458 m.
Igló
Alsó-Meczenzéf
313—949 m.
37°54'4()"
48°56'45" 38°14' 5" 48°42'
((
II
-
38°33'45"
Abauj-Torua.
"
48°34'— 110 m.
Kazsu
Zemplén.
39°23'30"
48°35'20"
Darócz
120 m.
.
Ung.
39°59'30"
48°42'30"
345
Petrócz
Gerény
...
399 m.
174— 253 m.
39°59'30" 48 '36 '30"
40° 0'20"
48°34'— Nagy-Láz
135—255 m.
Tidia
592—972 m.
i(
40° 3'10" 48°.55'3(r'
40°29'—
II
62 48'^59'20" E.
,,,.
-,.,
lízeok
sz. (N. B.)
.,
,,
48 = 38'-
Kelecsény
526
827 m.
XLIX. zóna.
41°
—
Mármaros.
3'
XIjIX.
.;]üiic.
49°— 49°30'. JasszeniczH
(IIC)
1U."j1
III.
49°23'25" E. 37° 6'20" K.
hz. (N. B.)
,,
^°'^h.
'^''''-
(Ö. L.)
49°24'"^(»"
Námesztó
614
925 m.
Kliii
646
926 m.
líabcsíi
654
922 m.
37°
9'
49°26'20" (I
"
"
"
37" 9'25"
<'
H
49°28'30" 37° 9'30" 49°
Lucsivna
767
1243 m.
Üj-Sztuzsicza
430
1214 m.
I
.
Accentor modularis,
*-&*
(Accentor moduláris,
- Apr. M.
XLIV«.
XLV«. XLVI. XLVI«.
— Febr. — Apr.
23.
- Mart.
30.
— -
(in) «
(Acrocephalus turdoides, Mky.i
Teme^-Kubin. Béllye.
Nag.y-Enyed. B.-Csaba.
«
Kolozsvár. —
1.
«
Velencze.
XLVIl«.
Febr. 15.
«
Nádasd.
Xl^VIII.
Mart.
II.
«
Cs.-Somorja.
XLVIIIa.
XLIX.
.
10.
Il
Zólyom.
28.
Ungvár.
-Apr.
17.
II
Liptíi-Ujvár
telelt.
ÍUiernniiterte ,1"
IV"i-
L. (F.)
iii
Ternes- K uhi n túlkés. lliuu'iív.
Tciiioo
«
— Apr. 30. — — — — Mart. — — Apr. 16.— «
.svubiii
XLVIl.
14.
?-/.
__
„
±±
-_
— 14.— — Mart. 27. «
Apr.
— Apr. — Mart,
IhujvároH
(I
XLVI«.
(Linder.) «
XLV. XLV«. XLVI.
«
—
xLvn.
Ung.
"
Acrocephalus arundinaceus,
5.
(I
49° 2'— 40°15'-
iIj.)
— Apr.
—
Szepes.
37°48'5()"
Jj.l
(.
I
5"
3'
(L.
63
dátum márczius 26-ika
Igen korai
volt.
még
Czihakháza és Kaproncza. Rendkívüli tarka a minden törvényszerség nélkül, úgy
sorozat
hogy
látszik,
e faj felvonulását kiválóan localis
behatások határozzák meg. ben
3(iiffallenb íjrofec ©cljmanfuiic) cl)arafterifiei-t
3iuj biefer
na' è
3trt,
©atom
une
ift
\\)ät,
511
max
friiíiefte
Satiini
fruì) fiiib
nod)
3'îeif)e ift
ungemein bunt,
niaf5igfeit.
1)éva ber
(nâtjer
ju
"H't.
iia§>
frül);
Se^r
^iiär^.
Ejibafbaja unb Eaproncja. Sie áiegel^
o£)ne irgenbiuetd^-
T^erBiiö tiefer 31rt fc^eint bal)er größten:
(ocalen (Sinflüiieu iintcnuorfen ju fein.
tljeiis
— Mart. 27. ~
L. (F.)
>
—
Zólyom.
(XL Villa.)
Acrocephalus palustris, (Rechst.) 1
Acrocephahis palustris, Bechst.
— Mai
XLIV«. XLVIö.
Czihakháza.
(XL Via.)
7.
K. (M.)
—
(in)
— Mai — — 42 nap (Sage). — Apr. 16.
Lk. (Sp.) J. (Seh.)
3. <
ípíáu=
biêijer in jebeni '^ai)ïe.
4.
-—
(in)
—Mai 11.—
«
i
Mitrovicza.
Kolozsvár.— (Linder.)
— Apr. XL Villa. — Mai XLVin.
— Apr.
L. (F.)
Lk. (Sp.) J. (Seh.)
K. (M.)
4. <
>
22.
—
7.
—
«
22.
—
(in)
— Mai — — 20 nap — Mai 4. 1
J
.
..
Cs.-Somorja.
Zólyom. Cs.-Somorja. (XLVIII.)
(I
Kolozsvár.
(STageì.
Acrocephalus streperus,
—
—
(XL VI«.)
iVusill.)
L. (F.)
.
64 XLYlll.
XLVIIl«.
XLIX.
Febr.
—
65
idn'ii
pen lo
Ijeiiev
eiiuao
Min.
14-.
\patn, ì>k \\v\aá)e
Sdimanhiiu^
natimjemäfie
anberfeitê bie
©egenb
fefir
meren
fnneii. ì^on biefen
Sie frnbeften 3)aten
biefer folgt
Verd)e
Mi
^ügellanb
ebenfalls
faum etmaè
umo
jaljlreid)
jenfeitô ber '3)onau,
überiointcrte:
mo
©cbiet
biefeê
3.lîittel
bann
folgt
bie
nbrblid)e
Taten
uorjüglid) burd) bie frütien
ber 3]orgcbirgc uerurfadjt mirb: befonbers bie meft:
Tbeile jeigen beftänbig frübe Taten.
DcrhältniBmäf^ig tjebuiig
felir
jum
loirb
fpäte Witlel ber
tSr=
Taten
burd) bie fvaten
íljeilo
Tao
iiftlid)eii
ber ìlietpesótgegenb oeriirfaá)t, anberfeitê jeigt une
aber bie
ba^
í)ieilje,
fôegenbcn im
bie öftlid)en
gemeinen immer fpätere Taten meftlid)en.
Ter
3111=
ale bie
aufiueifen
uon Alauda arvensis
>]ugèii)puê
baber bem non Motacilla alba,
gleidjt
bei meldjer
nämlid) bie meftlidien Oiegeuben uiu)orl)ältniBmäf5ig frübere
Taten
aufiueifen
als bie bftlidjen.
Tiefeô
9îefultat faun freilid^ nod^ einigermaßen angeíiüei=
merbcn, inbem mir auè bem ôiigellanbe jen=
felt
Tonau nur
feitê ber
aber
eriuíigt,
ba^
bie
3
Taten
befilj;en,
menu man
Êrbebung
nörblid)e
d)enb frübe, bie ftlidje
aber entfpred)enb
entfpre;
fpät
ift,
faun baâfelbe bod) angenomnu'u merben.
Ter
burd)
bas
t;ijPÍometriíd)e íHeilje
ÍJÍoment
and)
in
ber
uerftärf'te
heurigen
Lk. (Sp.) (Sch.)
K. (M.)
:
:
Jan.
(F.)
7.
ift
unuerfenntlid) nadjroeiâbar.
l'anbeêmittel
•T.
biologifd)e
(Sinfíuf;
Országos közép
L.
29.
(in)
— Mart. 23. — — 72 nap — Febr. 22.
Mocsár.
—
(XLVIII«.) «
Merisor. (XLV.)
(3:age).
V Alauda
sibirica. Gii.
(Melaiiocoriiíha leucoptera, Pall.i
XLIX.
XLVn«. XLVIII«.
I,.l
— Febr. 23—24. — — Mart. — Febr.
Mart.
Ü.
XLIX.
Febr.
«
-
-i6.
—
- Febr.
()
Apr.
(in) «
1.
6.
«
Febr.
2tì.
y.
8.
— 10.
- (in) Liptó- Újvár.
(
Nàdasd.
Tavama.
«
Ungvár.
«
Zuberecz.
«
Liptó-Ujvár.
-œ^ Anas boschas, L.
überwinterte;
fpätere 3)oten als bie î^iefebene-
ber 9ieil)e ber
(Sriiebung,
luo bie
giebt bie iiefebene,
an mehreren fünften
lidjen
lAiupelis ifurnila.
iL.)
flareê
ein
9ieil)e
garrula,
bem 3»9P-
58ilb 00 n
iierd;e
fallt,
tjcgenfeitig
fid)
fieurige
J Ampelis
3(nfmift5=
augenfdjeinlicl) ju fpäteii Tia-
giebt bie
ten aligefelicn,
S.
öie
etiierfeitö
elften
meld)e
9îe'a),
laJfeiifor,
unb einigen anbereu
3n
ift
beè
fpciten î'aten auè ber 9ieti)eäat=
becfenb, nid)t eliminiert
ieigt
l'aiiPi'C'iuittel ift
máá)cx in beiDen 3al)ven auf Januar
taacö,
bie
Tao
fiel.
fi6
11.
1^^ Anas penelope,
Mart. -
«
d.
])Cii(ili)|H',
—
- Mart.
— Febr. —
«
(I
Apr.
22.
3.
—
1.5.
17.
—
— Febr. — — Mart. '2± — M nap — Febr. 26. 1-5.
Lk. (Sp.) .T.
(Sch.)
Ü-Verbász.
(in) «
Eéa.
»
B.-Csaba.
II
Kolozsvár.
— Febr.
L. (F.)
—
— Mart.
Lk. (Sp.)
B.-Csaba.
(in)
>
—
18.
(XLVII«.) Ijiptó-Ujvár.
«
XLIV«.
— Mart.
XLV.
—
-
J. (Sch.)
36 nap
Mart.
(S^age).
1.
(XLVI«.) Eéa. (XLV«.)
«
14
-<-^=->
Anser
fabalis, Lath.
(Anser segetuiii, Gm.)
XLV«. «
-
XLVI«.
-
(I
XL VIII. XLVIII«.
—
(in)
TemesKubin.
1.
-
Plávna.
14.
«
Cséb.
5.
«
Ó-Verbász.
— — 22. —
/
Kis-Harta.
(in)
Izsák. Utolsó.
-
,;„-) Ti
l
(in)
15.
—
<
>
An thus
campestris,
L. (F.)
Lk. (Sp.)
ooii
lAnthus
Izsák.
22. —
«
Cs.-Somorja.
XLVI«.
«
Osszada.
XLVIII.
Offeaöa
— Febr. — Mart. 22. — 14.
su ivat.
— Apr.
•
—
II
7.
15.
— —
(in) II
Eéa. (XLVa.) —
«
37 nap
Mart. 9.
<—» Anser
(í^atje).
ansei-, (L.)
(Anser ciuereus, Mey.I
XLVI«. >'
— Mart.
4.
Febr. II.
(.
XL VII«.
—
{ftí,'^:lanic!
-
«
(,
11.
«
28.
XL VIII.
— Mart.
XL VIII«.
Míirt.
XLIX.
«
4-.
—
— (i.
IS.
nem
K's-Í^artü. Izsák.
n
B.-Csaba.
«
Nádasd.
Sok adatot, mely csak érkezett be,
«
(I
1.").
Apr.
í"i)
(i
(I
Budapest.
Kabolapolyána. Ungvár. Liptó-Ujvár.
«vadli'id»
használtunk
lel,
név
pratensis,
(Anthus pratensis, L.)
Cséb. (XLV.)
(in)
(XLV III.) K. (M.)
Még
5Í0CÍ)
caiu])estris, L.)
An thus
Cs -Somorja.
J. (Sch.)
—
(L.)
Izsák.
Cs.-Somorja.
Osszada túlkés.
®atum
-
.Hoahn
Cs.-Somorja.
Eéa.
—
15.
át
van.
«
ö.
Egész télon
— Mart.
II
-
.Ipr.
^f^^í,::'^,;;^, } 19. (in)
Üe^íe.
9.
(.
{
— Mart.
«
L.
cirt'ia,
18.
«
—
L.
-
„
<'
— Febr. — Mart.
(1
3.
—
B.-Csaba.
Anas querquedula, (Querquedula
1
-
(XLIX.)
K. (M.) (in)
-
1.
1
(XLVI«.), Nádasd,
XLVI«.
—
îiaè
ícm Jfanu'u
unter
(STaç^e).
K. (M.)
12. ^
miv
loelcí^e
l-ì
(Linder.)
L. ^F.)
T'ateii,
'iUelo
(Mareca
XLV«.
L.
alatt
XLIV«.
iL.)
í\m.
ß7
1
7.
-<—>
Anthus
triviális, L.
(Antluis triviális, L.)
XLV«.
Apr.
5.
(iu) 0-\'erL)ász.
XL VI.
«
13.
Il
Nagy-Enyed.
XLVI«.
«
13.
«
Kolozsvár.
XLVIIr/.
Mail. 10.
"
XLYIII.
Apr.
—
(Linder.)
XL Vili«.
«
<'
9.
«
Nádasd. Cs.-Somorja.
20.
«
Zólyom.
17.
«
Tavarna.
5.
«
Ungvár.
J
Ndddííd túlkorai és ellentmond az összes idei adatoknak, minélfogva egyelre figj'elmen kívül
hagyjuk a középnap megállapításánál. 3)a5 íatuiii uoii
OíáDaoD
ift
^u
frül) iiiiö mi^
beríprid^t alien lieurigen ^ateii, roeêroegen tuir baèfelbe eiiiftroeiteii bet ber :öeftimiiuiiu3
ÍQie nuBer L. (F.)
3((í)t
(aifen.
^er mittleren
ß8 2á.
<—> Ardea garzetta, L. (Ardoa garzetta, L.)
XLIV«.
f')9
:î(). -f-«->
Cannabina
linaria, (L.)
i—y Cerchneis vespertinus,
33.
(Aciinthis I'lmnahiiia, L.)
— Febr.
XLVIII«.
(J.
—
(Cerchneis vespertina, L.)
Tavarna. Utolsók.
(in)
(L.)
XLIV«.
2)te îeÇteu.
II
— Apr.
17.
(in)
— Febr.
15.
«
Kupinovo. Ternes- Knbin.
12 drb. 31. <
—
^>-
Caprimulgus europaeus,
Apr.
I'
iCiipriimilKii!^ fiii'opLruK, L.)
XLV«.
Apr.
XLVII. XLVIIa.
-
2o.
II
XLVIII.
n
Nádasd.
II
II
Debreczen.
.1
II
Cs.-Somorja.
i?4.
II
— Apr.
L. (F.)
Velencze.
11
— Apr.-20. — 27. — — 24. — — Marl.
XLV«. XLVI.
Béllye.
(in)
12.—
II
12.
—
II
27.
—
Velencze.
(in)
(I
16 nap (S^age).
K. (M.)
Apr. 21.
32. <-&*
Mai
—
II
-
—
XLVIII.
©nnj
XLVI«.
Api'.
íafíen loirb.
(L.)
n,
XLVII.
—Mart.
—
XLVII«. —Mart. II
— — Apr. — II
XLVIII. I'
II
XLVIII«.
"
Kolozsvár.
«
Fels-Löv.
«
7. 4-.
8.
KOi,zeg.
"
21.—
— Febr. 13.
— Apr.
XLIX.
-
II
Hi.
Magyar-Gorbó.
«
—
5.
B.-Csaba.
II
ittbmmntevte}
-- Apr.
<•
27.
I^^ák.
«
2!).
II
Kis-Harla.
II
II
(I
— — — — —
Jánosháza.
Mácsa.
II
Valkó.
II
Cs.-Somorja.
II
Meleghegy.
«
Zólyom.
II
Znberecz.
Kis-Harta adata Izsák mellett nem állhat meg. !î)aô
Tiatum
tion .Ri
s^.'oartn fnnn neben gsíáf
nid)t in "-yctradit gebogen lucrbcn.
L.
(F.)
Lk. (Sp.) T. (Sch.)
K. (M.)
— Febr.
13.
—
— Apr. — — 55 nap — Mart. 25.
(in)
8.
(2:age).
Zólyom.
—
(XLVIII«.) n
II
29.
.1
24.
Zuberecz.(XLIX.)
rocldjeò
L. (F.)
-
Lk. (Sp.)
—
K. (M.)
0- Verbdsz.
II
4.
15.
iincrfiärlid)
(XLVII«.)
It (i i
J. (Sch.)
(I
19.
(I
— — —
.1
Lippa.
Il
Nagy-Enyed.
(I
Kis-Harta.
II
Izsák.
II
Cs.-Somorja.
Megmagyarázhatatlan Temcs-Kubiti február adata: mint túlkorai elesik.
Ë
Cerchneis tinnunculus,
— — -{übmuinm-te} — — Mart. — — {libSnte}
5.
15-i
Debreczen.
(Cercilmeis tinnmicula, L.I
XLV«.
Temes-Kubin. Ó-Verbász.
Ihtsh/aiidza.
"
J. (,8ch.)
17.—
— Apr.
XLVI«.
II
II
20.
II
II
(XLVII.)
-
Lk. (Sp.)
->D.
12 St. -^S.
L.
34.
^>
— —
Apr.
ift
nie
15.
baá S)ntiim uon alliiifni[;eê
—
—
(in)
n Mai 5. 21 nap (STuge). Apr. 22.
uiifeer
Xcm 3ld)t
Kis-Harta.
e
i,--
ge^
—
(XLVI«.) Lippa. (XLVI.i.
70
^ Apr.
Lk. (Sp.)
21.
(in)
Liptó-Ujvár.
XLVIT.
(XWX.) •J.
—
(Sch.)
;5()
nap
— Apr.
K. (M.)
i'Ia(\e).
6.
—> Charadrius hiaticola,
35. f
(Aegialites
— Mart.
XLVIIa.
liiaticiilii,
2,s.
—
L.
10.
Il
II
16.
Il
II
13.
Il
"
14.
Il
!S.
Il
11.
— —
«
XLVII«.
(in) Pribéli falva.
Il
36.
•<-«*
Charadrius pluvialis, L.
— Mart. —
XLIV«. XLVII«.
II
:i|irieaj-iiiN.
18. 15.
—
-
—
—
—
L.i Il
(in)
11
«
Sopron.
XLVIJI.
-<
>
Chelidonaria urbica,
(L.) Il
(Clieliilon
urbic, !l,
— —
L.I Il
XLIV«.
— — — Mai — Mart. (.
»
XLV. »
«I
XLV«.
«
30. 22.
Apr.
9.
«
6.
'J.
«
22.
..
16.
«
24.
«
19.
«
16.
XLVL
3. «
-
13. 26. - -
3.
XLM«.
-
Mart. 30.
'21.
--
(in)
Kupinovo.
•
"
Temes-Kiibin.
"
Ogradina.
II
II
I'
Fnzsiiif.
Kimpuhijnyág. Vulkán.
Il
II
Ivanovoselo.
(I
-
II
0-Verbász.
(I
-
II
Déva.
Il
Il
Algyógy.
Il
-
-
Il
Sárkány.
Il
(I
Alsó-Venicze.
11
Il
Ujsinka.
11
Il
Kovászna.
Il
Il
Bonyhád.
(I
Sinatelep.
Il
Nagy-Enyed.
Il
17.
Il
Il
Buzás-Bocsárd.
«
14.
Il
Homoród-Almás.
(I
Kévftìlop.
Il
Simontornya.
15.
-
-
II
13.
15.
Il
15.
ti
7.
Il
®ie
2.
-
Il
Csaba.
Il
Magyal- Gorbó.
8.
18.
—
16.
—
Il
Il
Il
Il
11
Il
Il
Il
Pels-Fernezely. Felsö-Vissó.
Il
Cs.-Somorja.
Il
Selmeczbánya.
Il
Melegliegy.
Il
Il
Il
Il
Nagy-Tárkány.
Krösmez. Krösmez. Kis-Garam.
(I
17.
Il
1.
Il
Il
Il
Alsó-Meezenzéf. Tifvarna.
Viszoka.
Ungvár. Petrócz.
0-Kemencze.
14.
11
9.
(I
Dubrinics.
10.
Il
Kosztrina.
11.
Il
12.
I'
(I
30.
Il
Debreczen. .
17.
Il
2.
—
11.
-
15.
—
Sztavna.
Nagy-Jeszeuicz. T.-Szt.-Márton.
Zuberecz.
Il
Liptó- Újvár.
Il
Szepes-Béla.
11
Kaproncza.
középszámai
:
ber nier geogropíiiíc^en ©etnetc
-
Lk. (Sp.)
Kolozsvár.
J. (Sch.)
28 nap
(Tarján.)
K. (M.)
Apr.
Aju-.
Ogradina. Cs.-Somorja.
(Stage).
Felsö-Lövö.
L. (F.)
5
-
(I
Borostyánk.
Lk. (Sp.)
Il
Kéthely.
J. (Sch.)
Il
Csém.
A'.
Mart. 31.
7
Il
5.
Dnnántúli douilivìdék.
1
(in)
18.
G.-Szt. Imre.
—Apr.
:
Sicfibiiic.
— Mart. 22. — —
(Linder.)
(M.)
Fels -Tárkány.
Uj vásár.
Apahida.
-
Il
Horka.
Il
12
Budapest.
13.—
Il
Nádasd.
Il
Il
Il
Il
-Tánosháza.
5.
-
XLVII.
Szombathely.
Il
Il
21
13
Il
—
— — — —
Alföld.
L. (F.)
Jaák. Heri'iiy.
Il
— —
földrajzi terület
îlîittel
Il
Il
11.
Il
11
4.
Kszeg.
I.
— — — — — 21. — — — — —
Il
A négy
—
(I
Apr.
Csany.
Kolozsvár.
22.
Mai
Kis-Harta.
Bozsok.
Il
18.—
Il
Il
Il
Il
14.
11
-
14.
6.
Il
Il
— — — —
—
I'
Il
-
Il
—
6.
7.
5.
Il
— — — — — —
XLIX.
14.
-
Il
— —
Il
— —
Il
—
16.
II
Il
—
•
Il
Il
Il
<
Mart. 31.
11
XLVIll«.
«
Apr.
Il
— —
14.
Il
— —
—
Il
Temes-Kubin.
Il
37.
—
Il
Il
(Charailrius
—
Rohoncz.
(in)
!^.
Il
(1
l,.i
Apr.
—
(1
16.
nap
—
.i(>ii()elliiiiA
-
(in)
—
(Xaç^i).
Apr. 10.
«
jciif.
ïcv
^niinii,
Révfülöp.
Bozsok, Kszeg.
71
Keleti hegyvidék. Ij.
(F.)
- Mart.
Lk. (Sp.)
— Apr.
J. (Sch.)
-
I\.(M.)
-
24.
30 nap Apr.
—
«
Kimpiilujnyág.
L. (F.)
Alsó-Venicze.
Lk. (Sp.) J. (Sch.)
(STage).
K. (M.)
14.
A III.
Északi hegyvidék.
Ccfllirt)c (Srlieltmirt.
(in)
iati.
ciilminátió.
—
—
<jii>viilidic
— Apr. — — Mai ± — — 28 nap (íage). 5.
Apr. 15.
Í)ie ßulminntion.
(in) ..
(.frhetiinin.
Horka. Liptó-Ujvár.
72 Mart. 16.
Apr. 11. Mart. 20. 7.
((
«
9.
1
—
«
— — —
21.—
.(
(in)
Temes-Kiibin.
-
82.
hehéìiemplom. — 97 — 141.
Szerh-l'ozsezsena,
"
Berzászka.
II
Dalboseez. -
<'
in.
2.54.
— 58— 249.
Ogradina.
«
79
-
81.
-
Fehértemplom adata mint túlkés figyelmen kívül marad. 3)aê
Satum lum
gel) ér
tempio m
ift
511
blei6t íia{)er roeg.
— Mart. — — 24.— — 18 uap
L. (F.)
«
J. (Seb.) A'.
(in)
7.
Lk. (Sp.)
«
(S^age).
— Mari.
(M.)
XLV.
17.
zóna.
— XLV. 3o"e.
45°— 45 Tengerparti Mart.
Apr.
If). .5.
— —
(iu) «
Apr.
S.
—
2.
—
Apr.
"IX.
—
—
$)üftriiiniii>.
— 732—88.5. — 146—209. Vojnic. Fuzsine.
(in) tílina.
(»"rpoJifi^c? .<Öiigi-llaiiA.
—
112
Lipovljani. —
"
Alföld.
Mart.
Î30'.
iridék.
Horvát dombvidék. Mart.
Berzászka.
ürbanja.
(in)
—
220. 143.
íicfcUcHC.
Jasenovac.
94.
ípdt,
7:'.
30.
Jan.
—
lini
—
Kiszetó.
visszavonult. í^agen
Mart.
"J"J.
—
«
2ü.
„
IS.
— —
(I
fief)
iiad) brei
megjelent.
Iljbííl
—
(in)
Kövesd.
még
30. 14 ®t.
«
27.
«
«
30.
«
-
Labasincz. (Irb.
—>É.
«
Petirs.
200
(I
2>s.
(I
Klicsova.
«
18.
«
Facset.
.
10.
u
Valyemare.
«
31.
«
Ohába-Bisztra.
Déva. —
—
22.
«
3(
I.
.'
Réa.
17.
"
Szeráta.
adatok márczius vége
nem
az
összes
(I
í)éun fdjon
152—278.
(^efier
271.
(^rüliliuoio
«
—>Ny.
525
405
((
Mart. 25.
«
Alsó-Vist.
17.
(I
Nagy- Sink.
«
@d)on
Tcn^eô
—
jenígen lum
91
unniittetbar
mben
Fogaviií.
Apr.
8.
«
Ujsinkn.
.Tan.
28.
(I
Valea pojana.
Mart. 21.
Holbák.
«
23.
«
«
18.
(I
«
27.
reiij
531—1221. 088
— 1100.
788.
— 542. Nagy-Borosnyó. — 564. Kovászna. — 500. Kisebb csaSííeiiiert'
üon
filatere
Barcza-Ujfalu.
—>ÉNy. —>NW.
^iiifle
í
Kovászna. Nagyobb csapatok.
—vÉNy. (Bröfeere ?cíüge -*NW.
äiret
korai tavasznak következményei. Minthogy
korai érkezések több helyrl
nem
eliminálbatók,
képzésénél igen
Már ebben Aquila.
VUI.
is
hanem
ó
(í-rfdieinniu]
äOiarjbiUeii
f)ie
g
unb
=
jeigen
llnterfd)ieí)
Tnten
foíd)e e
1
f
Uc
-
ö
ije:
finb bie=
—
n
juiei
einanber liegenbe Stationen
3Bod>'n
—
is
jeleztettek,
a középszám
figyelembe veendk.
2)nô nod) bebeiitenb
bcfteí)t.
©cerata
Gbenfo diejenigen non
g a r a â,
beinahe einen
lutrb
baber anáj (ÌU
U
iuta
j
f
33
2;
a
i fi
--
S
©nbe
Í e
11 1 :
9)îarj fallen 90i
i
man
in Setrad)t jieljt,
è
1
neben bem benadjbavten 33oceár roenn
n
311
òa^ì
nerbaltniêmofiig
Lk. (Sp.) J. (Sch.)
K. (M.)
Jan.
28.
~
— Apr. — — 07 uap 5.
fvät, ì3aè
erf d}eiiit
befonberê
©ebiét jeu:
fviilier ift,
alô
(in)
-
«
Valea pojana. Szonta.
(îtage).
^
Mart.
a
òaè 'Sa-
;
aber
anderen îbeile beô ^^ieflanbeè.
L. iF.)
t
fämmtUdie Säten ber
nic^t gilt eliminieren, inbeni
füblid^en ScTcèfa auf
% 0um
uerfpoten. Unter ben 3)aten
ÍOioiuit
beò iîieflanbeô fönnen mir baëjeiiige uoa
von
iiiib
uorigen 3ai)re gegenüber
meldie beat
feits ber îbeifi
ezek
f
55aiuini)on
ininiert.
turn
Azonnal szembeötlenek a korai januáriusi és februáriusi adatok, melyek a kiválóan enyhe ily
a,e--
diarafteriftifá), inbein jroifdjen benfelbeii eincS)iffe:
— 470.
patok
tél és
'i8etrad)t
l£"vl}ebiuui in^vuifdjeii
frül)eii
'Jl>od)en
nief)r
420.
Sárkány.
con
genüber ben îlînrjbaten. )^m
— 476.
(I
«
bei ber
ba einige 9(prilbateii auftreten, meUte geuiölni;
lid) jipei iiiiCi
— 430. -
in
in bicjer 3oih' iiindit fid) bie
ber einl;eitlid)en 9îeit)e iinb
497.
"
30.
40
428.
Mart. 21.
(I
491.
—
40 St.
Fels-1k-st(.
Apr. IS.
doh moíivoven
iniíen biefelbeu
univbeii,
Stord;
Jänner unb
jogen merben.
—
Alsó-Ucsa.
int
^^eriditc
iiibem biefe früíieii
:
33eftimiminii beö mittleren
184.
Streza-Kercisora. drt.
29.
<(
látszik
ber
evícíiieii
metireren otntioiieti
nii
Seiten beftätigt
36(t.
—^Ny.
délbáeskai
conveigálnak, ellen-
felé
bemerfbar, i)a^ in ber öftlidien
Mart. 20.
eliiuinálhatjuk
ben Tisza-Szt.-Miklós adata túlkésnek a szomszédos Bocsár mellett.
früf) eiiujetveteiien
21'i.
—
is
91(q %oíú,c beé fclir iiülDiMi ^.JiMiitevê iiiiD bee jeíir
142.
•
—
.
30
30:i.
23.
ennél
majdnem
a mennyiben
291.
—>E. 7 ót.
7 clrb.
különbség van.
heti
között &Oíite áprilisi adatát
30 ©t. ->N.
Labasincz.
—
«
«
—^É. —>N.
163
«
Apr.
ÍIV.).
clrb.
—
késbbi adatát szintén elimináljuk. Hasonlólag eliminálható Uj -Sinica és Fogaras adata, melyek a múlt évhez képest egy hónapi késést mutatnak. Az alföldi adatok
t^vlK-lmim.
152
Mart. 30. 14
a márcziusi adatokhoz
fel
melyek között két
.Szer* (írtnak
Mait. 2S.
ada-
Fels- Uesa közvetlenül egymás mellett fekv hely
adatai,
Cflliilif
itt-ott áprilisi
lépnek, melyek rendesen két és több heti
is
különbséget mutatnak
két
125.
Keleti hegyvidék.
hegyvidéken az t'gyöntetü
keleti
márcziusi adatok sorozatába
képest. .Jellemz ezekre Alsó és
aiueíteiuualc.
\iä.
-
hogy a
ség,
tok
—
•
Bálincz. Liigos.
(1
;]oç\
äuriirf.
Kiszetó.
(íríc[)itMi 511111
Harmmluapra
IO.
1
W.
a zónában mutatkozik az a jelenKl
bie
74
XLVl.
XLVl.
zólla.
«
Mai Dniiautúli dombvidék.
3.
— — — — —
Mart. 29.
-
Apr.
3.
Mart. 29. Apr.
3.
Mart. 29. Apr.
(in)
—
—
«
Gyékényes. — 124. Alsók. — 140. Csicsó. — Tarany. — 134.
«
Háromfa.
«
Görgeteg.
« «
« «
30.
-
<(
Szakáll-Högyész.
18.
—
«
Zomba.
Apr.
1.
— -
Mart. 14. <(
(.
Apr.
28.
28. 3. 2.
-
-
18.
—
8.
5.
Decs.
(I
Baracska.
«
Baja.
«
2.— 6.
—
1
—
"
Királybalom.
-
«
Szeged.
30.
"
Sámson.
2(1.
-
(1
Szemlak.
«
18.
-
..
28.
-
«
lü.
$4.
(in)
-
23.— 31.—
140.
Apr.
9.
—
102.
28.
'••!.
107.
22. 2.
Mart. 23.
8.
II
0.
I'
23.t
—
II
Tizenhétfaln.
—
19.
-
21.
-
4.
—
-
861—1003.
«
II
II
—
Yargyas.
(1
4.
II
800. Szt.-Egyházas-ülábfalu. -
«
II
625.
— 450—601. Gyepes. — 700- 804.
652.
Baróth. -541.
—vÉNy.
(NW.)
— 673. Lemhény. — 583— 823. Ojtoz. — 624—968. Soósmezö. 462 — 1034. —> Ny. Taplocza.
Sólymos.
— 206. Sistarovecz. — 245. ®t.
—
100 drb.
20 St.
Acsuva.
t.
i.
is
Ompoly völgy
adatai
túlkés adatot málisát,
:
az
els
két állomás tavaly
Ompoly völgy pedig
É.
3t.
Nagy-Halmágy. ->É. (N.)
nulás
okára
most sem 3(i9.
az
26 drb.
— NW.
244—500.
az idénre túlkés,
adatok
kiterjeszkednünk
E
karakteristikus
kés
hosszú átvotermészetesen
eloszlása
hogy
ugyanaz
elbbi években, s hogy ezen meglehetsen megkésett vonulás se vál-
mint a múlt az idei
Ezek alapján a
lehet, csak azt konstatálhatjuk,
és az
toztatott. Í)ie í^ertöeiíung
(141— 9s7.
semmi
szolgáltatott, az idén pedig nor-
adatokat ismét eliminálhatjuk.
226
májusi
nulásnak eme sajátságára Sistarovecz, Zabálcz és
—>N. -^
kés
megállhat, és
holott tavaly normális volt.
drb.
kevéssel. Átlag
Az a magyarázat, melyet errl a ketts bevonulásról, a múlt
189- 270. 20 drb.
— 200
Msó-\'i(lri(.
nagyon
ellentmondásba se ütközik. .Jellemzk a felvo-
293 -532.
-
dunántúli dombvi-
fel.
évben adtunk, az idén
4S.
A
márcziusi adatokat mutat,
ismét vegyes, kcztük
adatokat mutat a jelenségrl
1
kés
legkorábbi a keleti hegyvidék keleti része, mig a nyugati
50 drb. —> É.
->N.
-
áprilisi és
az alföld korábbi, de csak
100 ©t. -^N.
Si.'^tarovecz
-^ÉNy. 26 Mart. 24.
—
Darócz.
dék
206.
Guravoj.
22.
(I
—
Tótvárad.
—
II
Székely- Udvarhely. 508
Az adatok eloszlása nagyjában véve ugyan-
200 St. ->N. -;
-
— 548-777.
Kányád.
II
olyan mint a múlt évben.
Tótvárad.
/.
csapat. 3)íai 20. jioei grofee (^füge. (I
208.
—>É. Apr.
-
2lpr. 4.
->W.
— 245. Zabálcz. — 217— 26G. Lalasincz. 143—365. Kisindia. — 218. Borossebes. — 148 — 370.
— — —
21.
Apr.
Dorgos.
18.19.
440—630.
Galacz. — 460. Alsó-Szolcsva. — 462— 1069. Krakkó. — 275—500. Nagy-Enyed. — 270. — — 50 drb. Apr. — — 50 St. Mai 20. Két nagy
Lippa
Mészdorgos. —
—
—
Mart. 26.
— 100. — 102. Pécska.
.50
Mart. 28. -
27.
II
Apr.
Sinatelep.
—>É. II
«
I'
Sólymos. «
(I
26.—
(I
Keleti hegyvidék. Mart. 29.
Zalatna.
«
— 23. —
II
84.
«
— 515—1060.
II
«
19.
105.
-
—
(Í^^al).
"
Lupsa.
67—220.
— 94.
Jankó vácz.
'.»00.
fiOO.
4.
93.
«
«
I
-
völgy
«
«
— Mart. 26. —
— 99.
Vaskút.
— —
Apr.
130.
—
«
i(
-
Mart.
Íicfcliciic.
(in) Szegzilrd.
-
Mart. 23. ((
—
Umpoly
«
145.
-
Abrudfaiva.
II
652—1123.*
II
Alföld.
'
II
-115— 126.
29. —
«
10.
Apr.
l.'id.
«
t>7.
Mart. 26.
20").
540
(iii)Tup(iiil'alva.-
—
»rv 'Íuiinii.
jnif.
.t>iigrllniiA
Belezna.
~
Apr. 14.
3^'^'.
ber î)aten
©aiiäen MefcIlH', mie im Doriijcn
ift
im firo^cn un?
^n'jff-
-i^ô ÍQn-
75
ber 1)oiiaii
lU'lluiií ieiiieitê
Itiävjbaten, luiv
bie
um )dn
,ìeii\t
S^iefebeiie
menili.
uiib
iHpvil
ctumo
ift
5?urd)idìiiittlid)
niil)er,
am
ivate
n&ev
fviiljefteu
iftberöttlidifteiheil ber oftlidien 6rl)elniniv UHil)reiib
ber roeftlidìe
2:t;eil
berfelben mieber .^iemlid) bunte,
barunter unite fliaibaten aufmeiit. 25ie (Srfiäruuiv uield}e
iìearbeitunii (\abm,
mir in ber uoriäljriijen
niimlid) bie lange S)urd)äU9abauer,
ber heurigen riftifd)
für
ílíeiöe
biel'e
^aínílej
fbnuen
in
nnb Cmpoín^ííiial;
gaben im oorigen
íDaten, [jener aber normale fetjr ipät,
and)
6[)arafte=
©igenjeit beo ®tord)äugeö finb bie
®ateu uou ©iftarooeä, bie beiben erften
finbet
'JlMberiprud).
feinen
:
'•^ai)xi:
Cmpotn^î'lml
^n ift
jpäte liener
mar aber im norigeu "-^alm normal. iìBir aUjuÎpaten ®aten aud) i)euer mit
bal)er bie
gutem Ànige eliminieren.
3tuf
bie
Urfadie
bieiev
langen 3)nrd)ängebauer fönnen mir bie niiter)ud)ung uatiirlid) and)
jefct
nod) nid)t erftrerfen, nur fo uiei
fönneu mir fonftatieren, baß
bie d)arafteriftiid)e 'Bex-
ti)eilung ber 5^aten bicfelbe
ift,
in ben früljeren :^al)ren, íid^
unb
mie im uorigen unb
baf; ber l)eurigeòiem:
oerfpätete 3ii9 barane teine 3luêna£)me macf)t.
«
Apr.
7-7
Jan.
78
Apr.
(1
3.
79
nem
késleltet hatásának
nem
csakis a gólyának
tulajdoníthatók, ha-
sajátságos felvonulási
viszonyainak. Az április végére és május elejére
es
adatokat ennek alapján elhagytuk, mig
pl.
Lopér rendkívül korai adatát figyelembe veszszük. Az a jelenség, a mit a multévi feldolgozásban említettünk, hogy t. i. minél nyugatibb valamely állomás annál késbbi és minél kelefekvés annál korábbi, az idén nem nyer
tibb
oly határozott kifejezést mint a múlt évben, de
ettl eltekintve, az adatok
teljesen
eloszlása
azonos a multévivel. B^no jáat
íEie Ijeiirige Sateiiveiljo íiejer
ben Êigenfd)afteii une die ©rfiebiing
iUiaibateii. iCie
nörbli($e
oorjäljvioie. í?ie
ganzen
ungemein
'Breite lutnt,
mit
iJiär^öaten loedifeln
friilie
unb
in if>rev
ift
bieíe[=
fpäten
\el)x
©urdi^ugèbaner
Slpril-
idjt taug,
ift
wie bieê befonbera burc^ bie 33eobad)tungen cinjei: ner
Stationen
í^annma,
i3íti)om:"J^ve,vióbáni)rt,
^ie ^n fpäten íDaíen
beruovgebt.
9îagi)=58ereana)
fönnen babér lueber bura) ben bi)pfometrifd)en, noc^ Durd) ben
geograpbifdien (Sinfluf; iierurfad)t mer:
ben, fonbern
nur burd) ben eigentbünilid)en 3i'9
beê Stord)eê.
Saber mnvben
unb Üiaibaten
î>atum non
frü(;e
Sop
bie alljnfpnten 9ípri[:
roäbvenb
eliminiert,
jenige (£rfd)einniig, uiekte mir
Bearbeitung erioäbnten,
ber uorjäbvigen
in
iia^ nätnlid)
nmfo
fpätere íDateu jeigt,
nmfo
früijere, je öftiidier ilire
nid;t
ungemein
oaîi
ér beibebniten mürbe. î)ie:
Station
eine
Sage, fann bencrjumr
mit berfelben 33eftimmtt)eit nad;gemiefen
ben, boc^
ift
Daten,
bie Bertl^eifuugber
gelesen, gan;; biefelbe mie im vorigen
— Mart.
L. (F.)
- Apr.
Lk. (Sp.) J. (Seh.)
K. (M.)
—
4.
— 46 nap — Apr.
(1
roer^
í)ieDon ab-
,"sobre.
Lopér.
(in)
—
IS.
unb
je roeftiid)er fie (legt,
Madarasalja.
(STage).
g.
XLIX. zóna.
— XLIX. 3one.
49°— 49°30'. Északi hegyvidék. Apr.
4.
Mart.
3.
~ —
(in) «
—
lUava.
— 250.
—
3.
Mart.
3.-
Cl
Apr.
â9.~Apr. 16. -
341
Nagy-Jeszenicz.
40 drb. Apr.
9iäcMirl)o CTrhcbuiig.
—vÉ.
40 @t.
«
Turócz-Szt.-Márton.
«
Alsó-Kubin.
-
lìózsahegy.
-
lis.
«
Veszele.
— 390.
4fi8
496
— 731
— 641.
—>N. 700.
— 900.
.S7G.
Apr.
80
Zóna
81
Már
az egyes zónák tárg.yalásánál
mind-
iy
untalan rámutathattunk arra, hogy az adatok
jellemz eloszlása a korábbi évekhez képest nem változott. A zónák eulminátiói ugyan nem adják azt a szabályos sorozatot mint a múlt évben, a földrajzi területek culminátióinak egymáshoz-
nok maradtak. A földrajzi befolyás okozta késés miként eddig minden évben, úgy most is kimu-
st
tatható,
jóval
nagyobbnak
látszik
mint más
években, éppen azért mert az említett utótél job-
ban
széttolta az egyes vidékek vonulási idejét.
t. i-
A hypsometrikus befolyás se a keleti, se az északi hegyvidéken nem nyilvánul észrevehetleg,
az északi hegyvidék az idén a dunántullal együtt
mindkettben vannak az alföldével egyenl korai
való viszonya szintén megváltozott némileg,
míg a múlt évben
culminai,
keleti
alföld,
és
még
érkezések,
pedig nagy számban. Egyedül a
északi hegyvidék culminait együtt, de azért az
dunántúli dombvidéken mutatható ki a hypso-
A négy terület egymáshoz képest nem közé23számának helyzete
metrikus befolyás,
tehát
melyen a gólya meg
is
eltérések általában
legkorábbi az alföld, ezt követi
változott, ismét
a
csekélyek.
keleti hegyvidék, ezt az északi hegyvidék, leg-
késbbi a dunántúli dombvidék. Tehát n vonulás
nem
lefolyása léiiyegében
változott, cs
ugyanazt
a vonulási typust mufaf/ja. A csekély számban elforduló változások a márczius 20-a körül beköszöntött utótél következményei. Valószín-
hogy néhány zóna
az oka annak,
ez
leg
két-
st háromszor is culminai. A culminátudniillik nem fejldhetett ki teljesen, a mi
szer, tió
által tél
szabálytalanságok állottak el. Az enyhe,
már január
következtében egyesek
és február
hóban kezdtek jelentkezni. A tömegesebb megjelenés a szokott idben, márczius elején dött,
haladt
és
fokozatosan
szép
kezd-
körülbelül
zunk
ezt a
nagy késést
azon a területen, a
telepszik.
De
tisztára a
hypsometrikus itt
még
és egy a felvonulás
irá-
befolyásnak tulajdonítani, közbejátszik
momentum
a biológiai nyától
függ tényez. Az adatok
azt a tanúságot
habo-
itt is
évi eloszlása
hogy a gólya kelet-nyu-
adja,
vagy délkelet-északnyugati irányban szállja meg hazánkat, s így természetes hogy nyugaton
gati
északnyugaton érkezik meg legkésbben, a mint tényleg hazánk nyugati és északnyugati vidékei adják a legkésbbi és a legtöbb kési és
Ha az országot nyugatról keletfelé 36^'-ig, haladva három részre osztjuk: 32° 36° 40-ig és 40° 44 hosszúsági fokig, és
adatokat.
—
három
kiszámítjuk e így
adódnak
ezek
rész középszámait,
:
márcz. 30-ig, akkor egyszerre megszakadt, a mit Inzonyit az a körülmény, hogy a márcz. 17
— 21.
Mart. 31. 32
pentádba esik 3() érkezés, az utána következ 22 26-ba pedig még mindig csak 37. Az egész felvonulás culminátiója
sem
jut oly szépen
.(
«
— 36° között lev szelet középnapja
28.
36—40°
«
«
«
«
27.
40—44.°
«
«
«
«
ki-
mint a múlt évben, a mennyiben a culminalo pentádban csak 68 adat foglaltatik, az utána következben pedig még mindig 62. A
tan kifejezésre jut.
márcz. 20. körül beállott utótél hatása nyilvá-
bonyolult a füsti fecskééhez viszonyítva,
A
fejezésre
nul ebben,
még De
pedig úgy, hogy a vonulást
megkésleltette.
hogy
bár
késbbé
a
tette,
fontos
vonulás
és
idejét
kiemelend
az,
megváltoztatta,
különösen az északabbra fekv
vidékekét, a felvonulás jellegzetes eloszlásán
sajátságain, az adatok
nem
változtatott.
A
mete-
tényezk közvetlen behatása a vonu-
fokozatos késés nyugatfelé tehát határozot-
Látható, hogy a gólya felvonulása mennyire
is
nem
említve még azokat a nehézségeket, melyek a
hosszú átvonulás nyomában járnak. E hosszú átvonulás okozta megkésések különösen a két
hegyvidéken nyilvánulnak, a hol a gólya majdnem kizárólag csak átvonuló l-«-^.^), míg az alföl-
dön
meg
dunántúli dombvidéken, a hol
és a
is
telepszik,
meglehets
lásra csak kései, esetleg korai érkezésben és a
mutatnak.
E
már megindult vonulás megakasztásában nyilvánul, de magát a felvonulás jellegét nem ha-
vonulás
i'*-'^)
nek
tehát evvel vannak szoros összefüggés-
orologiai
tározza meg, arra tehát hatással nincsen.
A lásai
meteorológiai tényezk közvetett nyilvánu-
mint geographikus
folyás,
és
hypsometrikus be-
melyek kisebb-nagyobb mértékben vala-
mennyi
faj
felvonulásának jellegére befolynak,
hatásukban a korábbi évekhez képest változatlaAquilii.
VUX.
ben.
fel,
egyöntet
érkezéseket
bonyolult jelenségek fleg az
át-
jelenségével kapcsolatosan merül-
Lesz alkalmunk
még rámutatni
erre
a
jelenségre oly fajnál, a melyre nézve hazánk
nem
átvonulási terület, a melynek felvonulása
sokkal egyszerbb és sokkal könnyebben ele-
mezhet. ©í)iiii
liei
iiev
iöeljanbtung bcv einjeíiten II
Boiieii
82 fonnten nur immer uno immer lüiebev barauf meifen,
bie
baf?
i)in:
ber
Síertlieiíutig
aiaraftcriftifclie
gegenüber ben frül^ercn ^nlu'en feine
"î^ûtcn
iinbernng
Êuiminationen ber 3onen
erlitt. SDie
rigen Salire, and) dot
bas gegenieitigc
fid)
ge^
im 00=
lotd)' regelmtifìige 3ieil)e, roie
ben sroar ieinc
:ì5cr:
i!erl)ält=
ber (Kulminationen ber rier geogrupljifdjen &e-
nit?
einigermaßen
bicte
nbrblid)e
inbem
üeríinbert,
bem
mit
(Srtielning
jenfeitê
."oiigetlanbe
im uorigen 3^')«
ber îionan culminiert, miiljrenb
baè STieflanb, bie
bie
Ijener
nnb nörblid)e (Srl)ebung
öftltd)e
nid)t,
bcrütjrt biefer birefte (Sinfln^
unabhängig »on bemfelbett. î-ie inbircf ten (£-inmirfungen Per ineteorologifd)eii
gaftoren alo
nnb
gcograpljifdjer
bçpfometrifdier
ober gerin ercm Diaafee
©iilflufe, ioeld)e in gröfeeretn
ben 3i'gëd)arafter jeber 3lrt beeinflnffen, blieben in ibren aBirfungen ben friU;eren
unoeränbert. Sie burd) ben geograpljifdien (iinflufi üernrfad)te
a>erfpätnitg
mie biôljer in
ift,
nnterbredjung beê
3íad)tt)
grbfeer. T>ex
nod)
intere
weber
gen im ©anjen gering nnb nnbcöcntenb. îaô
lid)cn, nod) in ber nörblid)eu (ìrtjcbung
©ebiete blieb nnoeränbert, baê
íá)en biet
ift
bie Tiefebene,
iQügeanb
3u
g
ì)at
e
Ü er ä n b 1 1)
jenfeitê ber
pu
f t
mie in
è,
alfe
(^
uni
e r t,
® onau. e i
,5
f r
ü
Í;
g
S^ieflanbeè
öftlid)e
®r-
Sabl »or. 9îur
e
2)er33er(anfbcö n
ro e f e t
r
b e
n
n
3
e
1
1
a
i
n
d)
b e
f e l
n
3
di t
i
Ö 0=
1'
iDie
r e n.
[;
in
geringer 2inäaf)l üorl)anbenen SSeränberungen loer-
am
ben burd) ben
minier erflärt. !Jîad)œinterê
ift
©ine
iual)rfd)einlid)e
bie, bafe einige 3otit'n
nämlid)
entftanben. 3"fotííe
mäfeigfeiten
3Binterô
3>^it
tid)en
Siemlid)
=
atnfangê
normal
bann aber
unterbrod)en
fallen
in bie ^^entabe t)om
nur and)
'iiT.
®aten
fo präcis
inbem auf
22— 2G. smn bie
geuiöt)n--
bie
fid)
rourbe
17- -21.
ainíunftöbaten,
îliarj aber nod) S^iiiei-^
ílnsbruri', mie
immer
3"Ö
bie
iliatfadje,
jiemlid) uerfpätete,
(Segenben,
bie
Set
ren --
(58
òa^,
obroobl
fid)
ber
3"9
befonberô in ben jiörblid)eren
unb
d)aratte=
beë ©tord):,ugeö confiant
blie=
birefte(Sinflnfsbermeteorolgifd)eit 3^atto=
refp.
früheren
3it9/
-
ober
bemirft eine
nur
Unter^
bredjung beè fdjon begonnenen 3i'9cö i^md) 3lad)= lüinter
;
faftifd) jeigen
unb
bie meiften fpäteit ^eigt
ift
ben
(I.l)arat'ter, refp.
füboft=
baber ganj
meftlidjeit,
fpäteften
refp.
antommt,
eben biefe ©egenben bie fpäteften
unb
greffion
ben
in
©egenben am
uno, ba^
refp:
Säten. Sie
oflMueftlidie'^iro;
ans ber ttntenfolgenben 3nfam=
fid)
meitftellnng.
Sas
ganje ©ebiet mirb
32— 3(i
t)om
£.
l'.,
Dîittel
bie
Siefe ergaben
iit
brei
S^beile getljeilt,
44°
non 36—40'' unb 40
fid)
biefer Xi)e\k
mie folgt
bered);
:
im norigen
befoiiberer 'JBicljtigfeit
olfo bie töglídje aüitteruiig
fpäteren,
norbmeftlid)en
ber Stord)
)vaftor.
gjiart.
31. bas
beê ©ebietee noit
ÍJÍittel
«
28.
»
"
.'
«
«
«
27.
«
(I
II
«
32^—36°
36°— 4U'-\ 40°— 44°
imterbrad) unb
(£igentl)ümlid)feiten
riftifd)en ïïferfmale
ben.
tia'è
jeigt
oftmeftlid)er,
itt
3)lo=
l^erbreitnngêgreuae
Sie progreffine îyerfpatnng gegen ä^eften
$erüorsul)eben nnb non ift
natürlid),
net.
üerfpätete.
aber
ioeftlid)en
norbroeftlid)er i)îid)tung befiebelt, eè
unb lüerben bonn
bieê bie ^folge
()2, (So ift
^iugffcijvieben
(Sinfluffe
inilbeilung ber Säten
immer
cnhninierenbe ^^entabe
3iad)unutero, meld)er ben
Sonau
itadjmeifcn, alfo
(^•inflnf3
non ber 3iigr ditnng abbängeitber
fonunt
entfallen, auf bie unmittelbar nad) bcrfelben
folgcnbe aber nod) beë
nilmlid)
;
:>(>
ber
©tord) Uitgaru
ajîarj,
in
9iäl)e
jäljrlidje
fel;r
!á().
ment, bie
ber
entiuid'elte
Sie (ìulinination beè ganjen
iiid)t
:^at)re,
^nm
biê beiläufig
pUifelid)
íl)íor,v^|íentaíiC
unb
2){är,i
bi)pfoinetrifd)eit
Sie
begann in ber
^Çebruar. 3)er malire 3119
bem
fogar
im ^január nnb
einige fd)on
erfdjienen
großer 3tn=
werben, eê niirfen babei uod) baê biologifdje
biefeô
miiben
in
barf bie große îierfpatung biefeê ©ebieteô nid)t
lid)
»öllig
äroei=,
beê
benen beQ
frül)e,
Saten
auf bem ©ebite, roeli^eê ber 6tord) befieoelt. ^rei=
'Jolge
fid)
in ber bft=
nnumftbf^
bein .s^iigellanbe jenfei io ber
ein
enímideln, looburd) Unregel=
red)t
nidjt
itt
uno
breimaf cnlminieren. l^k (înlminatinn tonnte
fommen
ber t)i)pfoiitctrifd)e
läjjt fid)
fid)
nad)ftet)enbe
^laá)--
eingetretenen
93iär;,
í2().
faum
©e;
bie
folgt
biefer
läfn
nad)n)eifen, in jeber
lid)
früljefte
bebung, biefer bie nvblid;e (Srljebung nnb jule^t bas
jebent
,;)abre,nad)ioeÌ5bar, erfd)eint fogar infolge ber 3>'Ö-'=
bnpfometrifdie (Sinflnfe
genfeitige aSert)ältnife berüíittel beruier gcograp£)i=
gegenüber
:3"i^i-"2"
mit cinonber cnlminierten, bod) finb bie ilbiucid)un gè;
nöllig
alfo
ift
Tijpuê bee ^iiQiè aber
ift
ììù-
ber beftimint nad)roei5bar. (Sé
ift
jn erfeben,
bas ber ©tordi^ug eine
nieleê fompliäiertere (irfd)einnng
ift,
um
ale ber 9ïaud):
fdiiüatbenäug, jene ©d)iinerigfeiten, iocld)e als îyolge
beê langen
Surd),uigcö
unermätjut laffenb. (Çotge beê fid)
auftreten,
bier
Sie SBerfpätnngen,
nod)
gan;,
loek'be als
langen Surd)äugee auftreten, befdjränfen
üorroiegenb auf òaè ©ebirge, auf bie
üftlidjc
unb
nörblidje
ßrbebnug, mo ber ©tord) beinahe auê=
f(í)lie|lidj
Siird^jügler
(-<^
ift,
mäl)renb bie Sitef-
S3 mill öafi .^ütjelíanb jenfeits bcrî)oiuiu, lueldjc
cbfiik'
öebiete öer ©tord) (icmodiit iinb beftebelt,
jieiiiUd)
cinl)eitlid)c nDateiircilieu aitfioeifon. 3Bie
erfeljen,
ciel;en bie foinpli'iit'vteften
311
îliûmeiite beo ótorcíjjugee
^anb
mit ber ÎDiirdiaugêeridjeiiuincj
in §aiib. 3!Bir
luerben nod) ©elegenheit finben, auf bicfe
iiung
juriidjut'omnien
roeld;e
Ungarn
bafjer
oiel
ind)en
ift.
bei
einer
fein iDurdjäugegebiet
unb
einfad)cr
oiei
L. (F.)
Jan.
í26.
—
(in)
Lk. (Sp.)
Apr.
22.
—
«
J. (Seh.)
-
ift,
leidster
beren ju
für
3u9
iinter=
Nyíregyháza.
—
(XLViia.) Nizsna. (XLIX.)
(STage).
Mart. 28.
K. (M.)
—
<
40.
87 nap
©rfdjei;
íoíd)en 2írt,
*
Ciconia nigra,
(L.)
(Cicouia nigra, L.)
XLIV0. (I
— Mart. 31.
-
— Apr.
—
11.
(in) <
— — — — — Mart. 23. —
XLV. ((
XLY«. «
XLVI.
«
12.
«
í(.
Apr.
5.
(I
XL VIII«.
-
13.
« «
-
—
Mart. 22.
Temes-Kubin. Plávua. Cséb. Béllye.
<(
Rèa.
«
Zalatna.
(I
- Mart. 22. -
L. (F.)
(I
Kupinovo.
(in)
Dubrinics.
Dubrinics.
(XLVIII«.)
Lk. •T.
—Apr.
(Sp.)
(Sch.)
Apr.
K. (M.)
41.
->
13.
-
Zalatna. (XLVI.)
«
— 23 nap (Sage). >
6.
Circus aeruginosus,
^L.)
(Circus aruginosus, L.)
XLV«. (t
—
Mart. 29.
—
(in)
Béllye.
84 45.
*&* Columba œnas
S5
XL Villa.
XLIX.
Mart.
16.
86
XLVL
— Marl. 25. — 2i.
Baracska.
XLVIT.
—Febr.
17.
Fels-Löv.
Mart.
14.
Kszeg.
9.
Nádasd.
XLV«.
0.- Ver bas:.
«
XLVIIa. —Febr.
— Mart.
« «
—
«
Febr. 14. 21.
"
XLVIII.
— Mart. — — Febr.
« « «
—
(I
XLVIII«.
«
.ipr.
5.
i>
Csaba.
Mácsa.
XLVIII.
Jan.
2?.
,i
<X-Somorja.
Leányvár.
Mart. 19.
Mihálytelek.
Apr.
Javorinka.
18.
Csaba túlkés
;
Cs.-Somorja
6s
fl
(i
a
jii
fpnt
;
6 è.
=
®omor
50.
<-^ Colymbus nigricoUis, (Brhm.) iPoiIiceps nigrieollis, Sund.)
Ta várna.
XLV«.
Mart. 27.
Zuberecz.
XLVIIL/.
Apr.
«
17.
Liptó- Újvár.
.
17.
Szepes-Béla.
Mart.
19.
J. (Seh.)
40 nap
K. (M.)
Febr. 28.
(in)
5
-<
J
.
—
Temes-Kubin.
XLVI«.
(XLIVa.) Mihálytelek. -
«
(XL VII«.) (^age). '
V Colymbus
47.
auritus, L.
(Podiceps auritus,
XLVIII«.
48.
<
— Mai
2.
—> Colymbus
—
Jj.l
(in)
Zólyom.
cristatus,
T^.
(Podiceps cristatus, L.l
XL IV«.
Mart. 12.
XLVa.
23.
«
Apr. 16.
XLVI«
().
II
XLVII.
(in) -
-
—
Homolicz.
«
Ó-Verbász.
«
Déva.
II
Simontornya. Zsáka,
Mart. 12.
Déva túlkés.
SCDO
5U ípöt.
-
L. (F.)
Mart.
12.
(in)
Homolicz,
—
(XLIVa.) Zsáka.
(XLVn.) L.
(Sp.)'
;
-^ Apr.
Cl.
II
Simontornya. (XLV1«.>
J. (Sch.)
—
K. (M.)
—Mart.
2()
nap
o uiafirfdidntidi
Úiiiz.
15.
Sk. (Lp.)
-
j
Uebevunntenmg.
»
7.
tin) «
i2::ac\ci.
21.
(1
Ó-Verbász.
Tavarna.
Coracias garrula, L. (Coracias garulia, L.l
~
valószínleg
telelési adat.
22.
8.
(F.)
ßügler.
XLVI«.
Fels-Hámor.
Febr.
L.
0-Verbász. Vonu-
Magyar- Ovar.
21.
«
^n. Ó-Verbö.z. lók. --
Selmeczbánya.
Mart. 16.
—
{tt™|:|U} Felír. 21.
II
Ghymes.
4.
XLIX.
XLV«.
Cs.-Somorja.
1.
(1
.
(Porücops luiuor. (Im.i
12.
«
Tinsi
fluviatilis.
Sajó.
22.
«
-
Colymbus
Sopron.
1
"15.
«
<-&*
lí).
87;
A hypsometrikus
befolyás
igen jelentékeny
XI.YT«.
késést idéz el, a mint azt Tavarna és Szepes-
Béla adatai mutatják, mig ellenben a geographikus befolyás hatása alig vehet észre.
^er
[)i)piometriídje Sinfíufe perurfacdt öeDeiitetiöe
InTÍpatiing,
loie öieö
uuD S3cpee=33éía V{)iíd)c (£influj5
L. (F.)
aus Den S)aten uon itauarna
í)exvoxa,eí)t,
faum
roat)reníi ^er
roa£)rnel)mbar
ift.
geogra;
XLVII.
—
88
—
Alföld.
— Mart. 30. — Mai
L. ^F.)
Lk. (Sp.i
— 36 nap
J (Sch.)
— Apr. — Mai
Lk. (Sp.)
Északi hegyvidék.
Coitlídic (Srbebiins.
20.
—
8.
—
(in) «
w. 1—
m.
Mai 19. .- d 25 nap {%aa,t).
(Sp.)
K. (M.)
— — Mai
()— 10.
11—15.
16~ï!0.
2.
4.
7.
földrajzi terület
máshoz való viszonya
Ghymes. Szepes-Béla.
4.
®ie Kulmination.
ál— 2.^. IS.
középszámainak egy-
azt mutatja,
hogy a
fel-
3(1— :ì(l.
1-5.
6-10.
11.
8.
6.
—
J. (Sch.)
11—15.
52 nap (Jage).
Apr. 26.
K. (M.)
vonulást tisztán a hypsometiikus és geographi-
kus befolyás határozza meg, a mennyiben a
középszámok
A
a füsti fecskénél.
Az adatok
el.
osztása, tehát a vonulási typus
el-
culminátió egyszer, a mi
miként a
itt is
Chelidon urbicánál kitnik, miszerint a ketts
nem
ers
a liypsometrikus befolyás
érvényesülése hozza
mennyiben a hyp-
létre, a
sometrikus befolyás ennél a fajnál igen jelentékeny, mivel azt a biológiai
momentum
2)aè geçîenicitige
ÍH>r[)a(tnife ber aJíittel ber üier
geograpíiiíc^en ©ebiete jeigt une, ha^ ber íer 9írt
nur bem geogrnpbiiéen
bem
ln)píoinetriid)en
bem
bie SOíittel
föeíiiete
lung
ber
fáiroalbe,
5?ateii
ucrtbetlt finb.
bíejelbe nnc
ift
unb gehört
bal)er
î:t)puê beë ©djuialbcnjuges
tion
ift
eine einfad)e,
aló audj
geí)t, bafe
Ijier,
311.
iii
beè
ber 9ìau($: öer 9Bad)tel
5}ie (£ulmino=
roas infofern lum ÍBebentnng
mie bei Chelidon urbica, Ijeruor^
eine boppette (Suhnination nid)t
ftanbe .^ujufdireiben
ift,
bem Um=
bafí fkf) ber bppfoinetrifdie
ÉinfíuB bebeutenb geltcnb mad)t biefer 3írt felír
ift,
S)ie 5ßerti)et=
bei
3"Ö
ber
^»16=
(S^arafter
orograplnfiíien
eníjprecftenb
3u9
uornef)inIidi
iinb
untermorfen
lî'influjfe
bem
bem
ift,
er-
is
a culminátió pedig egyszer.
;
ift
bod) öicfer bei
bebeutenb unb roirb nodi burd) òaè
bio[ogifd)e 3)íoinent
nerftärft,
mnhrcnb
bie (Sulmi^
nation bod) einfadi bleibt.
L. (F.)
— Mart.
30.
Lk. (Sp.)
— Mai
19.
-
- (in)
Szaporcza.
(XLV«.)
—
«
Szepes-Béla.
-
—
Crex crex,
(L.)
lOrtygoniptra cro\, L.i
ugyanaz mint
is
annyiban említésre méltó, hogy
síti,
->
teljesen a terület domborzati vi-
szonyai szerint helyezkednek
culminátiót
fêrlirbuiif).
V.
.Í.
1.
A négy
Lk.
Petirs.
—
25. -- (in)
Apr.
J. (Sch.)
ciilminátió.
SnäcblidK
L. (F.)
Déva, Dorgos.
A 27—81.
(Í^ngei.
"77.
(^age).
Keleti hegyvidék. L. (P.)
nap
Miklósfalii.
«
— Apr. 9(1
K. (M.)
[')
Apr.
a; (m.)
Szaporcza.
(in'i
-
3.
J. (Sch.)
l:ìcfcbenc.
-
XLIV«.
1.
Ki— ïiO. 1.
ft'.»
51. -<—>
Cuculus canorus, L.
XIA'I.
Mari. 96. Apr.
iCuCUlllS CiHlol'US,
XLIV«.
— Apr. — «
I
U. 8. 7.
— —
13.— 13.— 10.— 10.— 11.— 17.— 18.—
XLV.
XLV«.
«
XLVI«.
Zengg.
Alsó-Szolmua. Nagy-Enyed.
Il
10.
Il
Sósmezo.
Il
21.
Il
Révfülöp.
Simontornya.
(I
Kupinov«.
Il
17.
Il
«
Temes-Kubin.
«
l.j.
Il
«
1.5.
Il
Il
Kis-Harta. Izsák.
Berzászka.
Il
(I
Ujgradiska.
Il
18.
I'
«
Plávna.
«
15.
Il
(I
Kimpulujnyág.
(.
8.
Il
Albák.
Merisor.
Il
6.
Il
Magyar-Gorbó.
(I
Vulkán.
Il
12.
Il
Kolozsvár.
II
Petrozsény.
Il
19.
Il
Il
Szurduk
Il
14.
Il
G.-Szt.-Imre.
Il
12.
Il
Görg.-Üvegcsür.
Il
Palota-Ilva.
szoros.
II
Ivanovoselo.
Il
24.
3.
II
]íéllye.
"
18.
II
Bocsár.
9.
II
Kövesd.
4.
II
5.
o.
Il
Csany. Csaba.
Fels -Répa.
25.
Il
Laposnya.
i;;.
Il
Felsö-Lövö.
I'
7.
Il
Kiszetó.
Il
24.
"
Goborfalva.
II
Labasincz.
Il
13.
Il
Bozsok.
3.
II
Petirs.
I.
13.
Il
Velem.
Mart. 14.
II
Il
16.
Il
Kszeg.
I.
14.
Il
.Jaák.
«
«
Apr. (I
10.
II
Mari.
^.
Il
Némel- Genes.
Apr.
11.
Il
Herény.
Il
Streza Kercisora.
Il
17.
Il
11.
"
Nagy-Sink.
Il
10.
Il
16.
Il
Kovászna.
Il
17.
Il
Il
Tarany.
I.
m.
Il
Il
Felsö-Segesd.
Il
20.
Il
Il
Böhönye.
«
9.
Il
21.— 20.-
Il
Rinya-Ujlak.
Il
Mesztegnye.
Il
Csokonya.
Mai
í>,
Il
Apr.
7.
(I
14.
-
-Jl.
üeés.
Il
Nádasd.
Zomba.
17.
Il
Sopron.
Baja.
19.
Il
Il
Királyhalom.
17.
Il
Visegrád.
Siiiatelep.
15.
Il
Vácz.
Mácsa.
Battonya.
3.
Il
Lippa.
14.
Il
4.
Il
Sistarovecz.
10.
Il
Il
Mészdorgos.
Mai
/.
Dorgos.
Apr.
18.
4.
-
6. 7. 1.
9.
— — —
10.—
Miklüsfalu.
Il
Il
Ò.
Balatonfökajár.
Mez-Sasa. Hegyköz- Szálldo-
1(1.
XLVIIa.
Il
3.
Szombathely. Kövesk\it.
bágy.
2.
— — —
Sorok.
Il
4.
5.
Aiiuila. VITI.
Buk ova. Hátszeg.
— — 20. — 21. — 21. — 20. —
— Mai
Valynnare.
Drumoly.
Rea.
Il
—
11.—
XLVI.
XLVIL
Il
7. 9.
«
12.
],.)
(in)
I
(in)
Il
Il
Zabálcz.
Il
Lalasincz.
Il
Il
Il
Topánfalva.
Il
Lupsa.
Il
Galacz.
C) Il
(1
XLVIIL
Il
Il
lo.
Il
15.
Il
Valkó.
Felsö-Tárkány. Dehreczen.
Fels-Fernezely.
Mármaros- Sziget. Cs.-Somorja.
Tótvárad.
17.
Il
Ghymes.
Alsó-Vidra.
15.
(I
Selmeczbánya.
Il
Selnieczbdnya.
—
Il
98.
—
11.
—
(2;^ai).
Fenesá^zni völgy
(Vadas.)
(Gretzmacher.) Il
Meleghegy.
oo
XLVIll.
—
Apr.
-
I.").
4.
«
«
i'-'í.
—
«
"
1").
—
«
•
— XLMIIr/. — "
«
14.
11
li'.
"
II
11.
«
II
17.
II
II
17.
«
19.
«
— —
II
—
(I
II
II
Il
Il
Il
(I
II
!'•.
10.
(I
15.
-
Il
— — Mai
20.
— Apr. —
22.
Il
— —
Il
IG.
Il
10.
Il
1().
«
XLIX. Il
« "
«
Il
26.
Il
20. 26.
Il
Il
Szklenó.
Kunosvágás.
Fels- Tóti.
II
II
Ternye.
(I
Badin.
— -
-
— — — -
— — — —
«I
Zólyom.
Il
Uj vásár.
Il
Horka. Iglò.
Il
11
Jánok. Kakasfalva.
(I
•
Ungvár.
Il
(I
Nagj'-Berezna.
Il
Dubrinics.
Il
Kosztriria.
(I
—
14.
Il
ßepistye.
II
II
— 30. — — — —
(I
II
Mocsár.
II
Il
Felsö-Zsadány.
Il
Il
(I
Revistyeváralja.
«'
—
15.
«
Kabolapolj'ána.
«
Tavarna.
20.
«
(I
Il
II
— — — — — — — — — — —
Domhó.
7.
Il
«
—
Il
«
Német-Mokra.
«
14.
IS.
Bustyaháza.
lU.
IS.
— —
Il
11
.1
II
Sagii-Tárkánij.
«
— — — — — —
VÁ.
«
Leánj'var.
(I
14.
Fels-Hámor.
(ini
"
"
Il
Il
Il
Sztavua. Ticha.
Uzsok. Nagy-Jeszenicz.
Il
Zuberecz.
29.
Il
Lij)tó-Ujvár.
Eeketevág.
19.
Il
Il
20.
«
Szepes-Béla.
«
12.
Il
Kaproncza.
"
—
Összeállítjuk az ogyes zónák középnapjait, s kiszámitjuk a nég^- földrajzi teriilet közepeit és a culminátiót. iSê fobu'ii
mm
Die DJîittcl Der eiiijeliieii ,3oiicii, ì?or
uter 9eocivapl)i|ci)en
Zóuu
©ebiete
uni
Die (Suíininatioii.
91
korábbi. Az adatok idei elosztása alapján inkább
lehetne
typusához
a gólyavonulás
a
sorolni
—
—
legalább hazánkban. kakuk felvonulását megegyezése azonban nem teljes, A két vonulás még akkor sem, ha feltesszük, hogy az alföld az
adatok aránj'lag kis száma következtében késett meg, még ebben is csak a földrajzi területek középszámainak megegyezésére reducálódnék,
míg
sajátságokban ez a megegyezés
a többi
A
látható.
behatólib
tartózkodnunk
kell
'
még
éppen úgy, mint a múlt évi
mivel «az adatok eloszlásában
feldolgozásban,
eddig
kevés állandí) vonást lehet találni».
53ie 3Jíitleí ber eitiäelnen
inöciii fid)
ift,
.3oiien
auá)
reíiien fic^
nebeneinanöer, luas auá) ganj
lieuev unregeímafiici
natürlidi
nem
azonban még
tárgyiilástól
bem
iii
Sone
9íal)ineu einer
bte Ginfíüfie jebr i)ev)d)ieben çieftaltetev Territorien
bemerfbar frübeften
unb
fallt
ïer
nmdien.
Unteriájieb
^om
uiib ber tpütefteu
bnô fpätefte
als
bee
^yoíge
beträgt
1
4 2:;a9e
haè
in bie nörblid)fte,
'ÍOÍittel
frübefte in cine ber fiibíid^ften
fe^en,
ber
jiuiidjer
'uic
3'-''i"'"'
^u er=
nnb bnpfo:
geograpljifdien
metrtfd)en Einfíufícö. 3)ie 3.?ertíjetlnng ber ílUtteí ber
geograpbifdjeu ©ebiete
unb bat aiuf
©runb
ift
eigentbümlidj
feljr
gegen bie i)orjaí;rige febr oeränbert.
fíd^
ber corjäl^rigen Sßertbeiinng botte
man
ben Äufntöjng oem „^uâêtDpno Per Jìaudjfdìiualbe jujäblcn fönnen, bod) trugen mir )xa)
bie
ber
9)îittei
baB
bie öftlid)e
unb
(Srbebiing
öftlid)en
^ügelíanbeé einanber
-Bebenten, meil
morans
gieid) roaren,
Ê'rbcbnng iierbältnifjniafeig früber,
òaè ^ügelíanb aber oerljältnii^mä^ig fpöter
man
eè nad) ben
bnpft-i'iic'rifrf)!-'»
marten tonnte, alno ber
bem
jQugellanbeo gleid) ift,
mäbrenb
mirb bas
îlieil^e
iiibem
9Jìittel
ï>a<3
Grbebnng
öftíid)en
nod) früher ale òaii beâ Tieflanbeô
bec.
lïrbebung
ber nörblid)en
Mittel ber
ìia^j
als
ift,
33erbäitniiien er;
l)enrig,en
»otlftänbig beftäiigt,
auá)
bes
folgte,
ber
'Jìad)
ift.
heurigen 5ßertbeitung ber 'Daten neigt fibber 3ug6= tt)pu5 beo Äiifufe
nigftene
in
nu'br
bem beè Storages
aber íeine oollftänbige, menu bafe
bie
2^iefebene
möBig geringen mbd)tc
;
ift
and) annel;meii,
roir
ber
infolge
ber 3^aten
Ü)íittel
anberroeitige
nad)meiíibur.
iuá)ung muffen uorigen
l;euer
^ai)l
einftimmuug ber
nic^t
roe--
nerljältnife;
surüáblieb,
unb
aud) in biefem 'Jatte nur auf bie Heber;
fid)
rebueieren
^u,
Ungarn. îiefe Uebereinftinunung
^atjre
roir
—
ber geograpí)if(^en ©ebiete
Uebereinftímmnngen
Siner
eingebenberen
une auc^
jeÇt
— ebenfo
entbalten, iubem
fid)
finb
Unter^ roie
fin
im ber
jäbrüdjen 3]ertí)ei[ung ber Taten biôbcr febr roenig confiante Si'Sf nad)roeifcn laffen«.
L. (F.)
L. (Sp.)
—
J. (Sch.)
- "
K. (M.)
Apr. Il
(in)
1.
3*1.
30 nap
-
Il
(STage).
Apr. 15.
55. -'—> Dalila acuta, (L.)
Topánfalva, Deés. Zubcropz.
92 Toll-It
(.
XI;VII.
1
«
XLVII«. Febr. 23.
«
XLVIIl. Apr.
(I
Jánüslidz((.
V
Sopron.
«
Magyar-Ovár.
(I
Cs.-Somorja.
5.
(I
1
3.
4.
«
Mart. 18.
«
Ungvár.
Apr.
6.
«
Liptó-Ujvár.
0.
«
Szepes-Béla.
XLVIIl«.
«
Apr.
«
XLIX.
«
1
^
XLIX.
Zólyom. Tavarna.
Temes-
telelés.
,
Telelt
1
(ini Koi^zefj.
Mart. 15.
—
«
20.
-
IC
Selmeczbánya.
"
Zólyom.
« Í
Telelt
1
itìbenointn-tei II
Melegbegy.
Cs.-Somorja valószínleg
6 ê.
XLVIIl«.
Selmeczbánya.
1
f
itìbmuinlcric/
-
(I
11.
Mart.
__
XLVIIL
(I
«
Kubin
XLVII.
(in) KSszeçi.
\iUicvii)iiitcvlc(
— Mart. —
10.
—
— — — - Febr. 24. —
I'
Cs.-Somorja.
Ungvár. Ungviir. Vonulók. 3üg(er.
«
20.
II
Nagy-Jeszenicz.
«
16.
II
Zuberecz.
L. (F.)
Febr. 24.
Lk. (Sp.)
Mart. 20.
J. (Seb.)
25 nap
K.(M.)
Mart. 10.
-
—
II
(in) «
Liptó-Ujvár.
Liptó-Ujvár.
Nagy-Jeszenicz.
(íEagc).
és Izsák adatai túlkések.
© m
r
teningêbatum.
i
a
luahríáieinlicl) cin
ift
Tiie
non
îîateii
î
Uebermin^ ()2.
-*-*->-
Fringilla montifringilla,
etnee >liibiii =
iFriniíilla inontiiViiiirill;i,
unì) iysftí! finii jn fpät.
Febr. 23.
L. (F.Ì
in)
Magyar-Ovár.
—
(XLVII«.) Lk. (Sp.)
— Apr.
I
Selmeczbánya.
«
1
(XLVIII.) J. (Seb.)
4S nap rSage).
K. (M.)
Mart. 20.
Falco merillus, (Gerini.)
59.
(Falco regnlus. Páll.)
10— Febr.
XLVII. Jan.
3. (in)
— Mart. 25. —
XLIX.
Kszeg. Liptó-Ujvár.
«
—
Utolsó.
—
2e|ter.
Falco subbuteo, L.
60.
(Falco subljnteo, L.)
XLV.
—Jan.
93.
Apr.
16.
II
Nádasd.
28.
II
Liptó-Ujvár.
XLVII«.
—
XLIX.
11
(in)
Piros.
Piros adata csak telelési lehet,
eddig egyedül S)aê
áll
s
mint ilyen
a magyar irodalomban.
Satum »on ^^iroê
terungêbatuiu fein, uni)
fann nur ein Uebenoin;
ftcljt
aie fold)eC' in ber un=
9ariid}en Literatur bisber ganj ifoliert.
6
1 .
ve-»-
Fringilla cœlebs,
(L.)
(Fringilla cœlebs, L.)
^LV. XLV«. XLVI«.
— {r^^J —
(in) II
«
Újvidék.
0-
Verbász.
Kolozsvár.
1..)
iL.
93
XLVII. XLVIII.
Mart.
-
Apr.
Feltnen dombos
és a
— 30. — 2.
1
(ini
XLVIII«.
C^.-Somorja.
XLIX.
alföld februáriusi
L. (F.Ì
Febr. 22.
Lk. (Sp.)
Apr.
«
szét válnak az
st
hegyvidék"'márcziusi,
melyet a hypsometrikus befolyás ennek a
nak a vonulására gyakorol. 6el)r auffaenb ift ber Untcrfcbieb
faj-
unb SBerglonbeâ;
3"9
raeiê, rote feljt ber
jdien Êinffniîe unteriuorfen
Í. -
Febr.
L. (F.)
bem
öiefer 3lrt
Apr.
J. (Sch.)
75 nap
K. (M.)
Mart.
17.
—
.1.
—
(Sch.)
Liptó-Ujvár.
«
Füzes-Gyarmat.
(in)
—
4.
42 nap
Liptó-Ujvár.
«
(XLIX.)
(2;age).
Mart. 14.
6ÍI.
<'^ Gallinago gallinula,
ein S5e=
Ó-Verbász.
—
(XLVa.)
Sina-
-
Zólyom.
(ini
(XLVIII.)
(XL VI.) Kszeg. (XLYII.)
iL.)
((iallinago gallinula, L.l
—Apr. —Mart.
XLVL
«
— —
^ijpi'ometri-
telep.
Lk. (Sp.)
4.
ben
ift.
(in)
10.
Apr.
•
K.(M.) <;u)iíd)en
gebetbaten beê Siefianbeô unb ben ')Mxi-, fogar aiprilbaten bea .^ru^eU
—
áprilisi
bizonyságául annak a nagy hatásnak,
adatai,
— Mart.
Zsáka.
XLVI«. XLVIII.
— Apr.
16. 10.
— —
Nagy-Enyed.
(in)
10.
«
Izsák.
«
Cs.-Somorja.
70.*^ Gallinago major. Gm. ((ialliuagii uiajur, tìM.)
65.
(ÍCnge).
XLVII«. XLVIII. XLVIII«,
6.
<** Fuligula fuligula,
(L.)
iFulis cristata, L.)
XLVIII.
06.
—
Apr.
17.
—
iL.i
-
Apr.
glaciális. L.I
24.
—
(in)
8.
Apr.
15.
— Mai
7.
—
Sopron.
(in)
—
«
Cs.-Somorja.
«
Zólyom.
Gallinula chloropus,
Cs.-Somorja.
(GalliDula chloi'iipus.
— Febr. 20. — — Apr.
XLIV«.
1
«
XLVIII.
—
71.^
(in)
**> Fuligula hyemalis, iHarelda
— Mai
Telelt
(
XLV«.
)
Ij.I
(in)
1
(L.)
(1
«
Kupinovo.
Temes-Kubiu.
Ó- Verbász.
•Január els nap-
Cs.-Somorja.
néhány,
jaiban 67.
<—> Fuligula nyroca,
-
tìbeninntcvte
azóta nincs.
(Güld.)
—
einige in ben erften
(Nyroca leucophthalmos,
XLVI«.
— Apr.
3.
—
Ij.I
tragen
nuató,íeití)er feine.
(in) Izsák.
— — Mart. 28. — Apr.
(I
68.
•<-&>
GaUinago gallinago,
(L.)
XLVi«.
—
(Gallinago scolopaoiaa, Bp.) (I
XLIVa.
XLV«. (I
XLVI. XLVI«. «
XLVIIa. (I
«
XLVm. (.
- Mart. 10. 5.
II
— — Apr. I.
14.
— — —
(in) (I
— — — — — Febr. 26. — — Mart. — 27. — —Apr. 10.— — Febr. — Mart. 24. — (I
10.
19.
12.
Apr.
5.
23.
L. (F.)
"
1
Il
« II
0.
«
-
Eévfülöp.
Révfülöp. Kolozsvár.
Kszeg.
(in)
Kupinovo.
"
Kolozsvár.
(XLIV«.)
Nagy-Eiiyed. «
0-Verbász. Érkezés. 3tnfnnft.
-
— — Febr. 20. — —
XL VII.
0-Verbász.
Temesvár.
16.—
Mart. 24.
Temes-Kubin.
3«=
beò
-
Lk. (Sp.)
Apr. 23.
Izsák.
J. (Sch.)
— 63 nap
Csaba.
K.(M.)
-
Apr.
—
—
(XLVI«.)
(Soge).
1.
Sopron.
Magyar- Óvár.
-
72. <
—
>
Grus grus,
iL.)
Pribékfalva.
»
(drus
('.s.Somorja.
Füzes-Gyarmat.
22.
«
Leányvár.
XLIV«. XLV.
c-inurua,
— Mart. II
10.
29.
l;.l
(in) 11
Kupinovo.
Vulkán.—>K.(0.)
94 X].\
«.
^- Mart. 39.
— Apr. — Mart.
"
«
lini
10.
"
17.
einftiminung bee Avanic^jiigcs mit
Petirs.
feíbe,
Lugo s
II
«
—
Kovászna.
bebeutenbe 5l^erfpätung. älne bem geringen
Il
Sinatelep.
riale
laffen
Lippa.
3üge
nid)t eingebenber oerfolgen.
IS.
Il
Tótvárad.
—
->
-
Lemhény. Csapat
—
-> Ny.
—
^luguonN. 13.
14.
Mai
7.
»
Szombathelìj.
Mart. 19.
«
Puszta-Peres.
24.
Il
Sárköz-Ujlak.
4.
Il
Leányvár.
II
Apr.
Mart. 16.
Il
Körösmez.
Il
Mocsár.
1.5.
I.
28.
Apr.
10.
Il
19.
Il
-2H.
(I
8.
"
1
Apr. SO.
Il
Mart.
1
Il
Ap7\
-20.
Mart,
j
5.
—
—
<
rl
való,
Lyuta. Ticha.
^>-
on non ©aiíl
XLIVa.
Hydrochelidou leucoptera, Mbisn.)
— Mai
6.
—
(in)
Temes-Kubin.
Hydrochelidon nigra,
76.
(L.)
iHyilrocliclidon fipisses, L.)
látható a daru felvonu-
még is
láthatók
Nagy-Berozna
stb.
XLYIII.
— Apr.
19.
—
22.
«
— Mai —
10. 8.
.\pr.
— — — —
(in)
Temes-Kubin. Ó-Verbász.
II
(I
Sinatelep.
(I
Cs.-Somorja.
el-
a hosszú átvoPetirs,
Sinatelep túlkésö.
Sinatelep
adataiból.
mi a dunántúli dombvidékszintén igen kési. A csekély anyagból adat, a
liason-
ju
HydroGhelidon leucoptera, (Mkisn.
(
XLIV«. XLV«.
nem lehet e két felvonulás közti lósáffot még behatóbban részletezni.
sajnos
ft
4oOO
et ScHiNz.)
Sztavuu.
Il
Nagy-Borosnyó,
Az a kevés
©a
ca.
&x)\úa bearbeitet. 75.
KoszLrina.
Apr. 29.
megkésesek
év tavasza beérkezett kb. 4000 adut
alapján feldolgozza Gy. Gaál Gaston úr.
(N.)
lásának hasonlósága a gólyáéhoz, az adatok
nulás okozta
)
Csornoholovii.
Il
oszlása teljesen ugyanaz,
L.
Dnbrinics.
I'
is
Hirundo rustica.
189'J.
Temes-Kubin. Boglár.
II
(Hirundo rustica, L.
Nagy-Berezna.
5.
idei sorozatb(')l
(in)
3.
>
XLVL Az
18.
i
E. (N.)
->É. Mart.
<
Apr.
Nagii-Berezna. >
iL.)
iHimantopus autumnalis, Haas,
Taten luerben Don §erru
0-Kemencze. -^ ÉK. (NO.Ì
—
(XL VI.
Jaák. (XLYll.
II
Tie im ^vrübíinge 1899 eingefanbten
Yiszoka.
Il
Lippa.
(in)
Himantopus himantopus,
73. <-
Az
Il
"
~
Mart. 23.
K. (M.)
74.
Nagy-Tárkány.
1.
XLVIII«.
—
jioei
43 nap (Sage).
-
XLIY«. XLYI«.
Jaák.
Il
3.
^W.
Czibakháza.
I'
J. (Seh.)
3tnalogien biefer
bie
14.
'û)îate=
-^W.
Sósmez. Csapat É.-ról -^ Ny.
I'
— Mart. — Apr.
L. (F.)
Lk. (Sp.)
N.
leiber
fid)
.'oiigel
entflammen, jeigen audi
Il
(•>.
XL VIII.
Tonau
3.
Il
É.-róI
XLYlIa.
Tie roenigeu Taten, meídje bem
uou
m. ev
\.
íanbe ienfette ber
?ííU3öonN.
II
Taten
ííd)tbar.
"
XLYI].
ben
Holbák.
50 2t.
Apr.
aus
finb
Nagy-Borosnyó.
50 drb. -^ É.
XL Vir/.
íBerÍpatungen
ilagDi'Soroeniip, ííagiv^-öere^na u.
'|>etir5,
I
Pen íanoien ìurdì-iuj neriir:
biircli
I'
6.
II
fogar bie
íaá)ten
(NO.
bie 3>evtí)oilung ber
;
Ueber=
Pie eU'opc
öem beê ©tordieè Taten ift ganj bie=
Il
..
II
eríehen
ift
7.
— Maxt. 24. —
II
XI.YI.
,^u
Der Ijeuriöcii 3ieil)e
28.
— Apr.
II
-'lud)
.
->ÉK. II
am
Labasincz. 36 drb. -^ 36 et. -) N.
77.
^u fpät.
'—> Hypolais
hypolais,, (L.i
(-Hypi)lais icterina,
XLV II. XLYIII.
— Mai Apr.
14. (').
Vieill.)
(in)
—
.
II
Kszeg. Cs.-Somorja.
95
Jynx
78.
XLVIII.
torquilla, L.
11.
T»Iai
Sclmeczbánya.-
liii)
(Gretzmaeher.) (Yuiix torquilla. L.)
XLV«.
Apr.
«
XL VI. XL VI«.
—
•
(I
Kéa.
«
27.
(I
Nagy-Enyed.
Mai
10.
Apr.
9.
XL VII.
13.
—
IS.
—
8.
-
«
11.
— — —
'21.
~
[-2.
-
21. 18.
— —
28.
-
T).
9.
(,
Révfülöj).
« (I
12.—
XL VII«. XL VIII.
XLVIII«.
Mart. 21.
—
(Linder.) (I
Kolozsvár.
1.
II
11
10.
II
II
9.
(F.)
Lk.
(.Sp.i
Mart. 21. Apr.
27.
—
Temes-Kubin, Déva, Zomba
38 iiap
K. (M.)
Apr. 10.
s
és
azért a közéj)-
Fels-Löv.
szám megállapításánál egyelre nem jönnek figyelembe. A multévi feldolgozásban említett
Kszeg.
jelenség, hogy a legkorábbi adatokat
Nádasd.
történelmi anyag tanúsága szerint
Il
Cs.-Somorja.
a dunántúli
I'
Selmeczbánya.-
az idén
(Vadas.)
ban, hogy ily körülmények között az eredmény
Il
Selmetjzbánya.
bizonytalan
Il
Tavarna.
Il
Ungvár.
Il
Liptü-Ujvár.
® é u a, 3 m ha.
Szepes-Béla.
unb roerben
(Tarján.) (I
Il
Il
«'
Gretzmacher.
(in)
)
dombvidék
Szepes-Béla.
(2;ai}e)
is
— még
a
— mindig
ezekti eltekintve
adja,
kifejezésre jutna, természetes azon-
is
igy a behatóbb tárgyalástól
s
tartózkodnunk
kell,
míg nagyobb anyag
áll
még ren-
delkezésünkre.
Sie Sateii oon .ipoinolicj,
Eéa. (XL Va.)
(XLIX.) J. (Sch.i
Zubereuz.
ííoniáf-Löó' adatai túlkoraiak,
unb
^
—
in ber üorjäbrigen niiiuj,
riafeè bie
ììo.^
—
—
t
3; e ^^
Äö
mes
=
33eavbeitnng
OiUá)
lant
bea
3)aten abgebe,
11
ub in,
fino ^u
b
f nilj
bee mitt;
geíaiien.
unfeer 3tc^t
erroäi)nte í;i)'toriíd}en
ìxxè i^ügellanb jenjettê ber
friilìeften
biefen
o v luí
befeíiatb bet ber 33eftimiiiuiig
leren S^ageê einftroeilen
L.
Ungvár.
II
Homolic:,
—
Zól.yom.
Tavarna.
II
XLIV.
Kolozsvár. —
(
XLIX.
(t
Csaba.
«
-
(Vadas.)
Béllye.
(in)
1(1.
Selmeczbánya
"
l^>.
II
®ie
(Stîd)ei=
9J{ate=
2)onau immer
märe, abgefeben uon
alläufrüben Xaten, and) benor
jn
erfeben,
nnter földben Umftänben aber müjjen mir Sebeuten 79.
<—> Lanius coUurio, L.
tragen, bie eingebenbere
Unterincbniuj fortäufegen,
unb muffen marten mit berfelben,
biè
il^ainus collurio, L.l
d)ereâ îlîateriale jur SÍerfügung ftebt.
XLIV«.
une
reid)(i=
96
XLVII. XLVII«.
— Mai —
XLVm.
"-
XLYIII«.
— -
L. (F.)
Lk. (Sp.) J. (Sch.)
K. (M.) 81.
9.
(.
Jl.
Il
\:
(I
(J.
Apr.
—Mai -
7.
Il
1:5
29.
(in)
—
Kszeg.
Il
Nádasd.
I.
Cs.-Somorja.
(1
Zólyom.
II
Tavarna.
(in) i(
Csaba. Cs.-Somorja.
fíage).
4.
-«^^Larus canus, L. (I,anis oaiius. L.)
XLIV«. XLYIa. 82.
<^y>-
Febr. 13. 18.
(in)
—
11
Larus ridibundus, (Laj-iis riilibuiiiliis,
XLIV«.
— Febr. 20.
SO. <
>
Luscinia luscinia,
(L.)
(Erithacns luscinia, L.i
—
11.
nap
Mai
—
],.)
Temes-Kubin. Izsák.
L.
!)7
XLM«.
Apr. -
(I
—
XL VIII«.
—
«
— Apr.
L. (F.)
Lk. iSp.)
Zólyom.
«
Ungvár.
(I
Csaba.
(in)
2:2.
Nagy-Enyed.
«
1
Mergus albeUus,
-^*->-
(Mergus
(IMei'gus
Jan. 15
XLVIIl«.
>
—
S.
Cs.-Somorja.
(in)
Mergus merganser,
89. f-*^
XL VIII.
L.
albellus, L.)
— Mart.
XLVIIl.
<
— — —
II
4. nap (2;at3e). Apr. 15.
J. (Sch.)
90.
t».
«
K. (M.)
SS.
17.
CI
Kolozsvár.
«
14.
«
XLIX.
Csabu.
(ill)
'.I.
13.
«
—
L.
merganser, L.l
—Apr. 23.
.
Cs.-Somorja.
8. (in) -
Zólyom.
«
Merops apiaster,
L.
(Merops apiaster, L.)
XLIV«. II
II
XLV«. XLVIIL (F.)
Lk. (Sp.) J. (Seh.)
K. (M).
-
17.
J
Apr. -
—
—
1.
—
11.-
II
-
12.—
II
14.
Cséb.
«
Titel.
«
BéUye.
11
Cs.-Somorja. Plávna. (XLIVa.) Mitrovicza.
1.
<^ Micropus
apus,
(Cypselus apus, L.l
XLIV«.
Plávna.
«
(in)
—
Kupinovo.
II
« Mai 13. 30 nap (ïage).
Mai
Mitrovicza.
(in)
—
14. -
«
— — Mai
(I
91.
13. 2(».
—
XLV.
L.
— Mai — Apr.
(L.Ì
—
(XLV.Ì
-
Apr.
— Mai
24. 12.
— —
(in) II
Nagy-Jeszenicz.
Zuberecz.
08
XLIVm. XL^^
99
XLVI IT. -~
Marl.
—
«
Il
-
(ill)
--
Tópatak.
II
Mari
11.
—
Meleghegy.
II
Fels-Hámor.
4.
«
11
XLVTII^A
Apr.
<|
Il
Il
«
Il
Il
16.
—
«
20.
--
Il
IS.
Il
«
Il
Il
Il
I"
Il
-
Il
Il
— — — — — —
Il
<|
(I
Il
1.
Il
Il
Il
Il
—
Il
Il
Il
«
.
— — — -
" Il
—
Il
11
«
II
— — —
11
Il
Il
Il
Il
XLIX. Il
« «
<|
— — — --
-—
—
II
Krösmez.
II
Pálos-Nagymez.
II
Dóczifürész.
II
Madarasalja.
Kabolapolyána.
Gyertyánfa.
•
A
Retyezátalji állomások,
Az enyhe
következtében több helyen át is ezek: Kupinovo, Újvidék, Ó-Verbász és Sopron. tél
telelt,
Zsarnóczakohó.
Következik
most a zónák középszámainak
Kel. Fels- Zsadány.
összeállítása,
a négy terület középszáma és a
Lutilla.
9}íertíor,
II
G.-Szt.-Kei-eszt.
tömicn
Szklenó.
tig uittcrftü|en
Kunosvágás.
bem
II
Alsó-Turcsek.
ioeic[)eii.
I'
Jálna.
lien,
II
Zólyom.
erflnrt, nod)
II
Osszada.
roerben, louvbeu and) iceggelaffen.
II
Szikla.
6.
II
11.— 13. I
1
.
-5.
(I
— — —
11.—
— — —
II
—
II
Febr. 12. -Mart. 11.
II
—
11.—
culminátió. Tiie "íiaten
biefetbeu
©ê
folgen
grapiiifd^en ©ebiete
II
Jánok.
Il
12.
—
II
<
2Ö.
—
«
Il
12.
-
«
Ungvár.
Il
7.
II
Nagy-Berezna.
II
Dubrinics.
Tavarna. Mocsár. Viszoka.
14.
"
Kosztrina.
Il
9.
•I
Turja-Eemete.
8.
— —
25.
—
-- Mart.
11.
II
—
li.— 5,
—
II
II
Csornoholova.
Lyuta. Uzsok.
I
Nagy-Jeszenicz.
II
Nagy-Bittse.
II
Zuberecz.
II
Liptó-Ujvár.
I'
Szepes- Ófalu.
Síer^aítniffe
fo
bie Biifannnenftettnng
ber etnjeínen ^onen, bie SDÌittel ber
Kakasfalva.
Il
16.
:
Oviz.
—
3.
nun
II
Jl.
-
an meljreren otationen,
tei
II
territoriale
infolge beè fe^r miiben SBinterê überrointerte
Vikartócz.
11
iii=
feí)r ab--
oon ben 3íad)barftationen unterftü^t
Horka.
Keczer-Peklén.
511
Sie fpäten Tiaten einiger anberen Station
melege loeber biir;^
Zòna
14.
non fammtliaen ®aíen
II
II
gegeiifei:
fie fid)
noci) nid)! in :}3etrac^t äte^eu,
nooo, Ujuibéf, D=ÍBerbáfe, Sopron.
-
Sufooa,
^:í5etvílía,
- obioof)!
üjvásár.
1(1.
2. --
luir einftmeiten
bie Sodiftelje
II
—
berStationeii aiiöberaiettiejiátgegenb
ajuífán,
Teplicska.
—
9.
vehetjük figye-
melynek késését se a területi viszonyok meg nem magyaráznak, se a szomszédos állomások nem támogatnak, szintén elhagytuk.
II
().
— Apr.
még nem
Geletnek.
II
Vulkán,
lembe, minthogy a többi állomások adataitól túlságosan eltérnek. Néhány más állomás adatát, a
II
Il
Il
Merisur.
adatait habár egymást támo-
12.
14.
»
Bukova
II
Il
1.
Lij-Sztuzsicza.
II
6.
J
S.
Il
Kaprvnrza.
II
II
— — Apr. — Mart. — — Febr.
—
Fels- Apiia.
Szepes-Béla.
(in)
—
1.
Il
Il
8.
gatják, ez idszerint
II
II
II
Nagy - Tár káiijj. Német-Mokra.
— -
'28.
Pelrilla,
II
—
4.
«
Leányvár.
—
— — 15. — — 20. — — 12. — — 18. —
13.
Il
II
20.
Il
11
'I
Il
3.
17.
Il
— — — — — — —
«
3.
1
— Mart. —
<'
—
II
II
Il
«
^ -
Mart.
—
—
12.
XLIX. «
i'2.
Il
-
Il
Selmeczháni/a.— (Vadas.)
Febr. -
(I
—
17.
nnb
bie (£u[minatton.
in
ber oier
^\\\V\--
'û)tit=
geo=
100
101
XLYIl«.
102
—
101. "
^>-
Muscicapa parva, Bkchst. (Mnseioaiui parva, Bechst.i
XLVm. 10:*.
— Apr.
10.
(in)
Meleghegy.
-«^^Numenius arcuatus, (Nnmeuius
L. (F.)
—
arciuatus, L.)
iL.)
103
XLVl«. «
« «I
Il
Il
Il
Il
Apr.
— — — Mai Apr. — — — «
«
— 33. — — —
2(;.
(in) II
B.Szfc.-György.
miiiiert;
Eévfülöp.
fáien
eè
fotcìeii
bie
je(5t
29.
Il
Izsák.
4.
Il
Csany.
Dnnáutúli dombvidék. —
Czibahhdza.
L. (F.)
Il
Csaba..
Lk. (Sp.)
Il
Magyar-Gorbú.
J. (Seh.)
Il
Kolozsvár.
K. (M.)
3.-
>'
—
Il
24.
Il
28.
Il
21.
—
Il
S?y.
—
ÍJiitteí
ber i^eogravöi:
©ebiete iinb bie (iiilminafinn.
^iiftcUanÒ
— Apr. — — Mai — 16 nap — 57. 1'.).
4.
jciif.
»it
'3'aiinii.
Herény.
(in)
Fels-Tjöv.
«
(STage).
.\pr.
(Tarján.) (I
Il
— —
Mai
XLVII.
Il
J. (Seh.)
Mai 4. 21 nap (Tage).
K. (M.)
Apr.
Bozsok.
Apr.
28.
Kszeg.
Il
25.
Il
Jaák.
Lk. (Sp.)
Il
19.
Il
Herénj'.
J. (Sch.)
K. (M.)
«
Sorok.
Apr.
30.
Il
Szombathely.
Mai
2.
Il
Köveskút.
Il
Miklósfalu.
K. (M.)
24.
Il
Visegrád.
(I
20.
Il
Yalkó.
Il
27.
Il
Fels-Tárkány.
2ß.
Il
21.
Il
22.
Il
Cs.-Somorja.
27.
Il
Ghymes.
7.
Il
Selmeczbánya.
Apr.
26.
Il
3.
Apr.
Meleghegy.
Leányvár.
—
2.5.
Il
XLVni«. — Mai — — Apr. — — Mai — Apr. — — — Il
I.
Il
Il
9iariili(f|c C^rftcEiiiifl.
F.-Tárkány,
(in)
7.
Apr. 30.
-
—
3)ie (Siilminntion.
11
— 15.
Ifi— 30.
-21—25
ÍH—30.
I—
6—10.
4.
20.
20.
11.
1.
2.
1.
(I
Zólyom.
A mennyiben e csekély anyag alapján nyert eredményben megbízhatunk, a sárga rigó felvonulása hazánkban kelet-nyugati irányban történik, erre mutat legalább a keleti hegyvidék aránylag korai és a dunántúli dombvidék aránylag kés középszáma. Utóbbi ugyanis éppen
4.
Il
üjvásár.
középütt
27.
Il
Horka.
zépszáma
tisztán
a geogra-
27.
Il
Jánok.
phikus és hypsometrikus befolyások
mködné-
Il
Kakasfalva.
nek, közelebb kellene esnie az alföld középszá-
Il
ïavarna.
mához.
Mocsár.
jedésrl tanúskodik: az adatok több mint két-
Viszoka.
harmada
Il
1.
Il
28.
Il
Il
23.
«
(I
6.
Il
Il
2-5.
— — — — —
Il
Nagy-Tárkány.
Il
Il
Il
Ungvár.
áll
az alföld és északi hegyvidék köholott,
között,
A
ha
culminátió egyszer és gyors elteresik a két culminalo pentádba.
(So roeit
man
biefem anè einem geringen 3)îate=
riaíe erreid^ten aîefuttate uertranen tann,
Egyes túlkorrai és túlkési adatok elhagyásával ki fogjuk
számítani a négy földrajzi terület
középszámait és a culminátiót.
bie 58efiebeiung beè ipiroiê in
U^er ber
9iid)tung
öftíidieu
;
baê
Ungarn
iH'rI)ältnif5niäßtg
in
511
friU)o imii
511
ípatc
T'oti'ii
iinívPcn oli
ge)d)iel)t oft^roeft:
fritl)e 'iJîittel
(Sröelnmg uub baê oerftältniemäBig
ípate beò ôûgellanbeô jenfeitè ber î)onau
Einige
etc.
Selmeczbánya.
«
IV.
Debreczen.
Il
—
27.
J. (Sch.)
Mármaros-Sziget.
1.
Il
G.-Szt.-Imre.
«
^ Apr. — Mai — — 11 nap(3;age). Ciüminátió.
2-5.
Il
3.
Északi hegyvidék. L. (F.)
Il
Lalasincz.
(in)
?4.
Lk. (Sp.)
Il
Ocfilirijc (ívlicliiiug.
{%aa,i).
Baiato lì fkaj ár. Nádasd.
22. 15.
— — Mai — — Apr.
Il
12.
Jánosháza.
Apr.
—
— Apr. — - Mai — — 22 nap — Apr.
L. (F.)
Csany.
Il
m.
Keleti hegyvidék.
(1
Il
Királyhalom.
(iuì
G.-Szt.-Imre.
2.
Mai
îiefclicitc.
—
Fels-Löv. Cséni.
1.
14.
Lk. (Sp.)
Sirokdiiy.
Il
Il
Apr.
Il
Mai
Il
—
Alföld.
L. (F.)
Il
Mai
Il
-
—
(Linder.)
"2.
Mai
XLVIII.
4.
Il
Kolozvár.
Apr. 14. Il
XLVII«.
3.
—
Il
menigfteno tiarouf
liiu
ju
seigcn.
Tnö
íd}etneii
^íJíittet
bee
104 ^iigellanbeê fte^t
jioifciien
bem beè
2;ief[anbeê
ber nörbtidjcii Griiebuuij (\enau
Peiii
unb
Pandion haliaëtus,
II
ber Kîittc,
in
I
l'anilioii
haliaëtiis,
mal)vciibbaôie[be,mirbemgeoqrapl}iid)enunb[;çpio=
bem
metrifd[)en (Sinflufîe untermorfen,
ïliittei
beê
îiefianbcê näher liegen foute. "Die tiiilmination
unb
eine einfadje
tung
:
oon einer rafdjen
seigt
metjr a(â jtuei ©rittel
®nten
ber
ift
ì^erbrei;
— Apr.
L. (F.)
12.
(ini
J. (Seh.)
— Mai — 36 nap
Labasincz.
— —
(XLVIII.)
(laç,^}.
Ortygometra
*-
— Mart.
XL Va.
pai'va, (Scop.
Ortygometra luinuta,
I
108.
Selmeczbánya.
"
Apr. 26.
K. (M.) 107.
7.
15.
—
(in)
Ó-Verbász.
(Ortygometra porzana,
XLVa.
— Apr. —
XLVIa.
-
«
-
9.
«
16.
(I
XLVIII.
—
XLVIUa.
—
25".
«
(I
«
9.
— —
(in)
4. -
18.
—
(L.)
L.)
Temes-Kubw. Ó-Yerbász.
"
—
i
P.^ll.I
*—> Ortigometra porzana,
XLIVa.
"
Izsák.
«
Kolozsvár.
«
Cs.-Somorja.
«
Tavarna.
Temes-Kubin túlkésönek
látszik.
Az
idei fel-
vonulás a multévihez képest nagyon megkésett. 2; e
3ug
meê Äub =
f)at fid)
i n erfdjeint su fpät. S)er f)eurtge bem üorjöbrigen gegenüber ungemein
üerfpätet.
— Apr.
L. (F.)
4.
—
(in)
Cs.-Somorja "
(XLVIII).
J. (Seh.)
— —
K. (M.)
—Apr.
Lk. (Sp.)
109.
18.
—
Tavarna.
«
15 nap (Sage).
—
(XLVÜIrxi.
11.
<-^ Ortygometra pusilla,
(Pall.)
(Ortygometra pygmœa, Naum.I
— Apr.
XLIV«. 110.
j"
22.
—
(in)
Temes-Kubin.
Otocorys alpestris,
(L.)
|ütocoi-ys alpestris, L.)
XLVI«. «
- {ü,™:l:,,} — Febr. 17.
(in) Izsák. «
XLVIII.
Apr.
XLIX. 112.
(XLVI.Ì Lk. (Sp.)
Mart. 30.
«
fällt in bie
culminierenben ^entaben.
jroei
XLV«.
Kolozsvár.
f
9.
22.
— ^
lini
(L.
1<.|
0-Verbász.
«
Cs.-Somorja.
«
Liptó-Ujvár.
105
—^Phalacrocorax pygmœus,
\l(\.<
(I'atj..)
!
Apr.
Lk. (8p.)
JC).
(ill)
«
—
Apr. II
4.
-
J1.
—
(in) (I
Kupinovo.
J. (Sch.i
Î0 nap
K. (M.)
Mart. 29.
1
1
7.
>-
(î^age).
Temes-Knliin. 11'^. <
-!
Újvár.
iXlJX.)
((Iracnlns py^maiis, Pali,.)
XTjR'a.
Lipti')-
Phylloscopus acrediila,
>
Phylloscopus sibilator,
(L.) iFicetliilM
sybilatrix, L.i
(Bf.chst.;
106
l!21.
-
Plegadis falcinellus, l'Ibis
XLIVa. «
(I
falcinellus, L.)
Apr.
is.
—
(ini
Kupinovo.
I(t7
XLVI«.
108
lo;»
XL vili«.
XLIX.
Apr.
—
Ilo bon 5l{itteín berjmei fpäten ®e6icte lUirblicfic (Srljelniiui vciij,
—
mie im ooriiien
,3etd)eu bellen,
—
öftlidic uiib
befleißt biefelbe ßrofec 3)iffe=
Sabre, ein iinsioeibeutiçieë
i^a'B fid)
Der
IjDpfonietrifdie
(SinfUife
bei biefer 3trt in lirofecm 3)la^e c;elienb niad^t. 3n)t=
id)en
ben ^Witteln beò STiefíanbeé nnb beè
lanbeô
im noriaen ^aljre
beftanb
uon 2 STagen,
l^eiier rebiijierte fid)
bie iicgenfeitige Stelliiiu) bat [id)en nid)t geänbert.
entfernte
i'id)
iuirjäl)ri9e
bob. nid)t
gm
fetjr üoii
íDifferenj
t^irofien
fpäter 3)aten
3hir bie ber
im Sefent;
nörblidie (frbcbiiiuii
i.iftlid)en,
nnb (Jansen bat
bunte
biefelbe auf Tinü, affo
inbeni
fid) bie
non 3 STagcn auf 7 STage
gednbert,
mcfeiitlid)
djarafterifttfd^e
fid)
!Qü(\el-
eine 5)ifferenò
fid)
alfo
ïiie
er=
Sage
fogar baè für biefe 3lrt
Suti^einanber früber unb
geblieben,
obrool)!
in
bebeutenb
geringcrem 2)îaêe. 3^ie ©d)iüanfnng
ift
bebeutenb
ift
größer mie im uorigen 3a£)ve, mirb aber
[eid)t
ans
ben einjelnen i)erfrüí)teu ^^eberbaten unb ano bem
i;il.^-
Ill
— Mart. — Febr.
XLVl«. «
— Apr.
"
— —
3.
6.
(in)
Febr. 18.
«
-Mart.
—
(I
A}»:
«
"
«
«
Jaák.
«
Herény.
II
II
II
II
(I
Nádasd.
(I
Magyar- Óvár.
—
(I
II
II
Debreczen.
II
Cs.-8omorja.
XLIX. II
(I
XLVII.
—
Ghymes.
XLVIII.
Melegbegy.
XLVin«.
18. -
II
Bustyaháza.
15.
II
II
II
«
21.
— 30. —
einç(ef)eiiiioro
Viszoka.
deczember havában
Ungvár.
korai érkezésre
II
Szepes-Béla.
^^dpa
fpäte
jii i)"t
Taten
iimríeii
íeiber aeriutj, fo bafe
llnteriudiiiiui
beo
S^HU'S
Deo Saiibes
nnb
oie
bebeutenb ueripä=
bas eügelíanb jenfeitâ
bie 'i'orgeöirge feíjr frii[;e
9(nfnuft
jeigen.
L. (F.)
-
Febr.
6.
—
(in)
Görg. Szt.-Imre.
(XLVI«.Ì
Nádasd.
Il
Sopron.
Il
Cs.-Somorja.
Il
Zólyom.
Il
Ungvár.
Il
Zuberecz.
büd)
hazánkban néha míg ily
ift
unerflaríid).
fájon
im lüblidjen
biefeö früljc (Sljev
mand)innl
noá)
baftel)t.
(F.)
fi($
bod)
9lrt
bei
hn Te.^ember jn finben
ift,
nuitjvenb eine földje fvüt)e 2lnfunft gan5
L.
Tatum uon
fönnte eâ
Übevaiinterung íianbeln, inbem biefc
iinS
is
febr.
volt példa.
tfieidueife
Salnirtjien übevmintcvt,
része-
—
lehet találni,
még nem
Liptó-Ujvár.
nem
Il
ezt a fajt is
II
erfeijeii, bafe bie nijrbiidjften
®onan unb
mennyiben
r(iuHi(}I bieíe 9írt
adatokat
Kszeg. Pápa. Lve.
adata. Inkább telelésnek lehet azonban
16-iki
s ig}'
Kolozsvár.
Fels- Löv.
már részben Dalmácziában
tartani, a
biefer ?lrt einer fprtteren 3eit ontjeimftellen tniifien.
ber
faj
Tavarna.
hogy tetemes késés mu-
ten, luiilirenb bie Xiefebeue,
ez a
Mocsár.
tülkésö
Nagy-Enyed.
mégis étrhetetlen jelenség Pápán&k
telel,
Nagy-Bittse.
II
5.
Habár
Körö.smez. Zólyom.
II
II
©inige augenfáieiiilid)
5u
26.--
10.
az alföld és a dunántúli dombvidék,
ift
11.—
Il
17.—
eliminiert. SDaë Sliateriaíe
uiel
-
16.
Nagy-Tárkány.
látható,
norbi.i|tlid)en S^fieile
Apr
Leányvár.
továbbá az elhegységek koraiak.
©0
Il
II
tatkozik a legészakibb és az északkeleti
mir eine
Il
(I
-
(I
-
16.
bocsátkozhatunk a felvonulás behatóbb tárgya-
mig
—
8.
II
Egyes szemmelláthatólag
ken,
(I
Geschossen.
—
1'
elhagytunk. Az anyag sajnos csekély,
Annyi
6.
Feln: 16.
XLVII«.
um
lásába.
1
in) Sinatelep. II
16.-
1.5.
10.
(L.)
\..)
Felsö-Tárkány.
8.
Mart. 20.
— — Febr. Apr. — Mart.
—
19.--
13.
II
II
23.
II
18.
-
16.—
Apr
XLYU.
3.
II
28.
Sylvia atricapilla,
((
Bethlen.
15.
Febr.
XLVI.
Deés.
II
16.
-
Szombatilelij.
II
(I
23.
II
5Í) niip (!Ìage).
Sorok.
II
XLVI«.
II
—
133. <
Nagy-Honda.
(I
Liptó-üjvár.
liohoiK'z.
II
II
(in)
(Sylvia iUricapilla.
-
-
II
(I
K. (M.)
«
II
II
Fels-Ijövö.
—
<.
('
Il
6.
—
«
.J.
(I
«
«
Bó'dö)i.
~
27.
—
.
Api
tXLIX.) (Sch.i
II
18.
— Febr. 28. — — Apr. 10. — — Mart. 20. — — 20. — — XLVII«. - Febr. — 23. — — Mart. — — — XLYIII. - Febr. 22. — — — — — — Mart. — — XLVm«. — Febr. 24. — — Mart. — Febr. 27.
—
G.-Szt. Imre.
«
'Jl.
Lk. (Sp.)
Kolozsvár.
beifpieHoô
Ili
XLVII.
S.
—
4.
—
«
Ai)r.
9.
—
«
XLVIIIa. -' Mai
10.
«
ZóUium
30.
"
Ungvár.
«
Liptó-Ljvár.
XL vu.
Apr.
-
— Febi: —
XLYIII. "
-
((
XLIX.
— — Mart. — Apr. 22. —
Cs.-Somorjáról
már
kapjuk errl a
tot
CK.Soiuorja.
a második telelési adaaz els J8ÍÍ7. január
fajról,
6ê.:@otnoria
baê
eröatteii luir jdjou
ÍUicrmiiiteniiigebatuin, öaö evfU' luar^nn-
3üli)om
XLVI«.
Velencze.
Ca.-Somoija.
Zólyom túlkés.
IG-ika volt. 2>oii
(in)
i|t
1
sroeite
'>/
1
8!I7.
ípat.
all
L. (E.)
— Mart. 24.
Lk. (Sp.)
— Apr.
—
ún) Ó-Verbász.
-
iXLV«.) 22.
-
Liptó-üjvár.
«
—
(XLIX.) J.
— oO nap
iScb.)
Apr.
K. (M.)
<
140.
—
>-
— Mai
141.
-«-e-í-
7.
Totanus nebularius, Gunx. (Totauus
XLIV«.
(í^age).
glottis, L.l
6.
-
(in)
Temes-Kuliin.
Tetanus ochropus, (Totaims ocliropus, L.
XLV«. XLYI«.
—
Mart. 13. «
17.
"
18.
— —
(in)
(L.)
)
Ó-Verbász.
—
"
Kolozsvár.
II
Kolozuvár.
«
Pribékfalva.
«
Cs.-Soiiioij<(.
(Linder.) "
-
—
(Tarján.)
XL Vila. XLVIII.
— 27. — — Febr. — Il
4.
r's.-.SV/wíO/;/'«
(Se.
=
frfieinlid)
142.
valószínleg
© morj a'ê
-<
auf
telelési adat.
Satum
lu'sioiit
1
— Febr.
43. -e&>
28.
— Mart.
t-alidris,
lU.
I
(im Temes-Kubin.
Totanus tetanus, (Totamis
XLVr/.
roaí)r=
»-Totanus stagnatilis. Buchst. (Totaniis stagnatilis, Iíechst.
XLIV«.
fid)
ílíieririinterunii.
(L.)
L.l
- (in)
Ó-Verbász.
1
Látbató, hogy ez u
minden vidékén
még
telel,
majd
az országnak
faj
XLIX. zónából
a
']'.».
I
L.
is (Tiiriliis
Az érkezési adatok meglehets tarka sorozatot adnak, mely nem alkalmas arra, hogy behatóbb vizsgálatba bocsátkoz-
|iihiris,
l,,i
v;in telelési adat.
XLIV,/.
i'\hr. 14.
XLY«.
Mart.
Temes-Kubin.
(in)
—
2(1.
0-Verbász. Utol-
«
zunk.
sók. T^ie Seiten.
XLVI«.
Kgész téleu
í
®ë
eríet)en,
ift alt
tiag biofc 2lrt
bciiialu'
Piegenblliií^arnö íUieviuintert, íoflav aus
3one befamcii mir
loeldie nicbt geeignet
L. (F.)
Lk.
(Sp.)
J. (Sch.)
3lufíd)litfíc
— Febr. — Apr.
Kî.
9ieiíje,
über ben ,3"9
(in)
Kézdi-Martonos. (XLVI.)
6.
—
«
Nagy-Tárkány.
—
— Jan.
XLVIII«.
Apr
— XLIX.
28.
1.50. <- ->
XLY«. XLVI.
-Mart.
-
XLVI«.
10.
(in)
1.
-- Febr. 13.
«
Mart. 29.
-Apr.
L.
XLVII«. «
XLVIII.
XLVIII«. (I
(I
Lk. (Sp.)
II
Mészdorgos.
Labasincz.
K. (M.)
5.
II
Kszeg.
12.
II
Bethlen.
19.
II
Nádasd.
II
Sopron.
3.
23.
«
K. (M.)
Magyar- óvár.
II
Cs.-Somorja.
II
Selmeczbánya.
5.
II
2.
II
15.
II
20.
II
XLV.
Zólyom. Ungvár. Nagy-Jeszenicz. Zuberecz.
;),
II
Liptó-Ujvár.
17.
II
Szepes-Béla.
il. 8.
— —
(in) íJorgos. Il
(2:'age).
Mart. 4.
—
(in)
Csaba. Palota-Ilva.
II
Körösmez.
II
«
Ungvár.
8.
II
Zuberecz.
19.
«
Szepes-Béla.
Mart. 19.
— Apr.
—
(in)
Szepes-Béla.
<
— '
>
11.
—
Il
Palota-Ilva.
(XLVI«.)
24 nap Apr.
XLIV«.
Tavarna.
II
8.
57 nap
I,.|
líiage).
1.
Turtur turtur,
(L.)
(Turtur auritus, Gray.I
4.
— Apr. -
151.
14.
Apr.
— Febr. -
(Sp.)
II
«
(XLVI.;
Zuberecz.
(XLIX.) J. (Sch.)
Lk.
Dorgos.
is.
"
L.
(XLIX.)
«
— Mart.
L. (F.)
Zomba.
J. (Sch.)
(I
—
«
Zabález.
— — Apr. — Mart.
Liptó-Ujvár.
5.
II
—
L. (F.)
II
«
-
Petirs.
14.
Mart.
XLIX.
«
«
Mart.
«
—
11.--
Temes-Kubin.
11.
«
Ungvár. Utolsók. Sie íe^ten.
— — XLVIII«, — Mart. 26. — — Apr. — XLIX. — Mart. —
«
— — Febr. •— Mart. — Febr. —
Zólyom.
Turdus torquatus,
II
— Mart. — Febr. 2ü.
XLVII.
Cs.-Somorja.
I..
iTui'ilus torquatus,
Turdus musicus,
— — —
Kolozsvár.
—
(íage).
lïurdus musicus, L.
XLIY«.
8.
Febr. 27. --
XLvni. >
I
(XLVIII.)
Mart. li.
-<
Ti'IoH
lilbcmiintertef'
XLVIII.
<(
148.
.
'
— 53 nap
K. (M.)
—
Izsák. Átvonul.
II
3iet)t bnrd). (
®ie
geben.
,^u
—
1.
j
öerXLIX.
geben eincíiemíid) bunte ift,
Kis-Harta.
| '
Apr.
joöer
ein Ubcnoiiitenini^ötiatum.
erften 9lnfunftêtage
biefer 3(rt
iii
át
Seit flanjcn í?intci
l
-
XLV«.
XLVI.
Apr.
14.
—
115
XTjVI. «
— —
«
Ain:
30.
n
18.
«
20.
(I
18.
«
Mart.
«
Apr.
XLVIm. » „
—
7.
28.
—
— — — —
Il
«
Il
Il
—
Il
Il
Il
Il
(I
Il
XL VII«. Il
Il
Il
— — — — — — — — — ^
Il
Il
—
Il
XLVIII. Il
Il
— — —
11
XLVIII«. 11
—
20.
Il
Ungvár.
Il
29.
11
Kosztrina.
14.
Il
Kis-Harta.
?2.
—
— — — 21. — —
Il
XLIX.
A
Albák.
adatokat elimináljuk, ezek való-
tiilkorai
Magyar-Gorbó. Kolozsvár. -
színleg más galambfajra vonatkoznak. Következnek a négy földrajzi terület középszámai és
(Linder.)
a culminátió.
Kolozsvár.
—
3)ie aHäuftüljen 5^Qteu, meíá)( fid) lua^ridietníiií
(Tarján.)
û'uf
^aubenart
eine anbete
niert.
Il
14.
Il
Barátmajor.
p^ifdjen ©etncte iinb bie (iiilminotion.
i'i*.
Il
Il
®è
Dnnántúli dombvidék.
29.
Il
Kszeg.
L.
Il
Jaák.
Lk. (Sp.)
11
20.
Il
Német-Gencs.
J. (Sch.)
Il
21.
1'
Herény.
K. (M.)
11
21.
Il
Sorok.
Il
18.
Il
Szombathely.
Il
12.
Il
19.
Il
20.
Il
19.
Il
25.
Il
17.
Il
Il
— —
— —
Apr.
(F.)
Balatonfkajár.
J. (Sch.)
— Mart. 30. — — Apr. — — 29 nap
Nádasd.
K. (M.)
Apr. 16.
Mácsa.
L. (F.)
1 ().
Il
Valkó.
Lk. (Sp.)
Il
13.
11
27.
Il
16.
Il
17.
-
57-81. 1.
(in)
Plávna.
Nagy-Tárkány.
«
Magyar- Óvár. Keleti hegyvidék
— Apr. — II
Il
Felsö-Tárkány.
J. (Sch.)
Il
Debreczen.
K. (M.)
-
Il
Cs.-Somorja.
Il
Ghymes.
5
1
Ceftliifie
(in)
4.
1
28.
nap
Leányvár.
L. (F.)
Nagy-Tárkány.
Lk.
Il
Geletnek.
J. (Sch.)
Badin.
K. (M.)
3)ie
(Sp.)
(Sc^cbung.
Lippa.
Labasincz.
-
(ííage)
Afn-. 21.
Északi hegyvidék.
Il
Il
Zomba. Felsó-Lövö.
27.
-
Il
ber Xoiinii.
(ítage).
Il
— — — —
(in)
jenf.
Sicfetieiie.
L. (F.)
12. --
15.
geoiira;
~ 26 nap ~ Apr. 19.
Lk. (Sp.)
Visegrád.
19.
— —
Köveskút.
11
Il
5.
30.
II
.i^ügcUaiii)
.Jánosháza.
Il
Il
-
—
Alföld.
"
—
mer
(STage).
—
25.
Il
Il
.1
20. --
Il
Il
ber
Pöszöny.
20.
-
bie
luiii
Bozsok.
Il
— —
foígeu
eíimi^
be3iel;en, lüerben
Wáttd
Fels-Löv.
Culminátió.
— Apr. — Mai -
1
-
'JiörSlidic O'cticbuiig.
J4.
—
1.
-—
8 nap
(in)
Kaproncza.
Horka.
II
(STage).
Apr. ??.
tíulminatiou.
IV.
1—5.
li— 10.
11—15.
Ki— 20.
21— "25
2(j— au.
1—5.
10.
24.
11.
7.
1.
ugyanazokat a tulajdonságokat mutatja mint a multévi. Az ingadozás aránysorozat
lag nagy, a
Kapron cza.
Il
m.
A
Il
30.
11
—
Il
Tavarna.
Il
Il
h'etjr.
Il
Il
Csaba.
Il
XLYII.
Kakasfalva.
26.
«
— — — — Apr. —
Horka.
Il
Topánfalva.
Izsák.
Cl
11
Il
«
—
1.
19.
y.
21.
Uj vásár.
Apr.
19.
«
24.
I'
Labasincz.
Nagy-Enyed.
(I
Zólyom.
lini
Mai
»
«
21.
Il
Zabák-z.
"
24.
Il
"
Apr.
DorgoR.
«
— _ 20. — — Mart. — — — Apr. —
«I
XLVIII«.
Mészdorgos.
«
18.
Il
(I
«
„
(I
(in)
megszállás azonban a culminátió
szól.
A
hypsometrikus befolyás tetemes és már
a dunántúli dompvidék középszámán
is
észre-
vehet. A XLIX. zónából az idén egyetlen egy
tanúsága szerint gyorsan történik, a mi a geo-
adatunk van, az
gra^ihikus befolyás csekély nyilvánulása mellett
nem
teljesen
is
túlkorainak látszik, tehát
megbízható.
Az egész
eloszlás
116 ismét azt u tanúságot adja, liugy hazánk a vad-
nem
gerliczére nézve
lyek tavasszal
radnak és
átvonulási terület
elfordulnak, azok
itt
;
itt is
Éppen ennél
költenek.
itt
mema-
a
a sajátsá-
gánál fogva igen fontos volna a vadgerle felvonulását hazánkban jobban megfigyelni, mivel a
nem hatnának
feldolgozásnál
vonulás
által létesített
milyenek
p.
zavarólag az
át-
bonyolult tünemények, a
különösen a gólyánál és bizo-
o.
nyos tekintetben a
fecskénél
füsti
elfordul-
is
nak. Tisztán a geographikus és hypsometrikus
számolni, a mi lényegesen
befolyással kellene
A
megkönnyítené a feladatot.
nem
vonulási typus
egyezik egyik ismert fajéval sem, de leg-
még
inkább megközelíti
A
a füsti fecskéét.
eul-
minátió éppen olyan mint a multévi és egyszer. yiú\)c ícigt bieicltieii (Sic^enícliaftcn,
!Die
Die ©diiuanfiuui
üorjäl^rige. grofí, boc^
(Siidnimition
erîel)en
,ui
ift
uerí)altuit5iiuif3icj
ift
—
Die Sefiebeliiiig
gel;!
—
Ser
tft.
mnd)t
teiib iinb
^ugellanbeè ber
XLIX.
@inftuB
fjiipfomctrifdje ftd)
and) fdjon
unnnfed)tbar. T^k
gaii.ie
bttô Dorjüljrige ÍHefiiltat,
bie
ift
im
ben aud)
nub
l)ier
ben
fiuer
^uç\
SSertbeihnig
hieben nid)t
tnng feine
metter.
UnD
blei-
gcrnöe
fel;r
Ungarn
inbem bann
mid);
inten=
bei ber Searbei--
ben Turdj^ng
Pnrd)
coniplicierte,
fold)
biejenigeu
ift,
üortoinineii,
S^iirteltaube in
beobad)ten,
,^n
ganj
mieber
giebt
òa^ nänilidj Ungarn für
?;-rül)jat)rc [jier
ber
î'atuni,
baiser nid)t
roegen biefer Sigcntt)ümiid;feit roäre eê tig,
bce
ÌJÌittel
bemerfbar. 9lue
^urteitanbe fein ©urd^jugegcbiet
'Kögel, roeldic
gc^
bebeii:
ift fel^r
3oiie Ì;abeii lüir ein einjigcS
auá) baê erfdieint jn frü^, unb
amò
fid),
gicinlid)
bei beni
ber ì)onau
jeiifeitè
auê ber
lüie eê
rnfá) uor
bcäcugt, baÎ5 ber geograplìifdje Einfluß
ring
inie öie
l)eroorgerufene Srid;einungen ijeroortreton, luie bieo j. ^-8.
por
aem
beim meifìen Stordir miti in gemiifcm
ilìade and) nod) bei ber 3fandiid)iualbe ber Àall
bem geograpbifc^en
9iebeH loärc
bann
unb
l)i)pfometriid)en
mebr, uinê bie
ftbrenber (Sinfíufs
fein
9íufgnbe bebentenb crleiditern mürbe. "lUiateriale
ift
leiîier
Unterind)nng
311
ju gering,
geftalten.
um
biober befannten,
am
bem
ber ?)iaud)fd)iualbe.
ift
eine einfad)e
tabe früher
—
—Mai 33 nap
J. (Scb.)
K. (M.)
—
—
nähert
obuiol;!
fidi
aber
Tie (iulmiiuv
um
eine '^^en^
ber uorjäbrigen beinahe uöllig g(eid).
Mart. 30.
L. (F.)
Lk. (Sp.)
unb
benrige
eingebenbe
'^ex S^o,ètì)puè gleid;t
î>en
tion
Taè
eine
feinem non meiften
ift.
-
1.—
(in) «
('Zaç^().
Apr. 19.
Plávna (XLV).
Horka (XLVm«).
l.J2. <-
117
XLVIT.
Apr.
10.
12 ((
xr.vii,
XLVIII.
XLYIII«.
XLIX.
(in)
Velencze. Puszta-Peres.
118 ©trötmiiu;
iít
iiod) lúö
Das
lien.
ill
bió
Ser 3ug
an
Pio
^lioiellant)
Toiiaii, tlieilun'ifc ìoijav j.
í.
îoiiau
beo "ìBiebeljiH'feS öleidjt
jii
faft
uerfol=
cenali
bem bee Eufufö, unb beiben gieid)! nod) einifler^ ma^en ber 3ug6ti)vuè beê ^iroiê. ^nâgeinmint iie6í3ren fie beni
,3'Uli't'iPiiê
'i»/
meldien
iinr
lumi
meifeen òtord)o benannten, beífen (ìljavafteriftifon i|'t
:
lumerpltnièma^ig
friilje
âlnïunft
ini C^fton,
eoentueílev fpätev 3(nfiinft im SBeften.
L. (F.)
mit
119
Snnáutnli domlividék. L.
—
.'piigcllntib
— Febr. — — Mart. — — 34 nap
(F.)
Lk. (Sp.) J. (Sch.)
^.
lin)
7.
«
Mart.
Sirokány.
L. (F.)
Fels-Löv.
Lk. (Sp.)
.Tan.
(Sch.)
(ini
11.
-
«
L. (F.)
Jan.
Lk. (Sp.)
Mart. 28.
J. (Sch.)
63 nap
—
21—25.
36-31».
31— i.
1.
1.
1.
hogy a
l.^i— 19.
20—24.
25—1.
8.
6.
6.
.5.
pedig cumulative érkezett be.
alapokon
9icil)c
erfehcn
ift
iit.
tuis ber
hunt, luaè and)
jiemlid)
uno ano ber Eulmination
3iufecrbeiu
i^c^ogen luerboii, baf; bie
n.od)
unii;
mib
öftlidje
ÌH'buiuTi äiemltd) íáinHic^ oertveten
ift
33etrad)t
in
iiörbliáie
unb
®r=
bie §älfte
ber TìQten bea |>tìge[ianbeè jenieitò ber ì^onau cu:
inulatiu an ttuf
une
Unfcre g-oigerungeu
gelangten.
©ruublage
^n idiuiadicr
fufeen,
fo bafì
L. (F.)
•Jan.
-
Mart. 28.
(in)
téli
elfordulása.
A
másik két kimutatás alig ad tanúságot látható az a mit már Middendorf Sándor felismert, hogy minél korábbi az érkezés, annál ;
nagyobb az ingadozás. Ez természetesen nem meg egészen, a mennyiben az ingadozás más tényezktl is függ, nemcsak a korai ill.
kési
A zett
felvonulástól.
korábban, megfelelen és késbben érkefajokról való kimutatás az idén elmaradt,
mivel a történeti anyag középszámai
még
módszer segélyével vannak kiszámítva,
nem
ideiekkel
a régi
-
«
ez
(XLVIII.)
marad.
Görgény-Libán-
-
—
(XLVIII«.)
— 63 uap — Febr. 27.
az
s így
hasonlitliatók össze.
Mivel az átszámítás meglehetsen hosszadal-
kés-e vagy
Zólyom.
K. (M.)
Sterna hirundo, Sylvia atricapilla és Tota-
Köhidgyarmat.—
falva (XLVIr/ì.
J. (Sch.)
3.
akimutatás a jöv esztendei
dolgozásra marad. Az idei év jellege, hogy
—
2.5.
27—31.
ben ismét megszaporodott, mindössze 35 faj telelt át. Eendkívül feltn Cerchneis vesper-
mas munka,
mir bie eingehenbere llnteriuc^ung unteriaffeu.
(Sp.)
4.
állhat
kell.
Ííertfjetlung ber ÌDÌittcl
Lk.
22—26.
1.
nus hypoleucus
Mivel következtetéseink igen gyenge
luiirìieii
17—21.
1.
tina,
állanának, ennélfogva a behatóbb tárgyalástól
,ìii
12— 16.
nyilvánul. Hozzájárul ehhez,
még tartózkodnunk
(S^age).
5.
északi hegyvidék csak kevés
fele
Köhidgyarmat.
Zólyom.
«
-11.
13.
is
adattal van képviselve, a dunántúli dombvidék
T'ie
2—6.
keleti és
adatainak a
(ini
—
m. K»— 14.
A sorozat meglehetsen tarka, a mi úgy a középszámok elhelyezkedésében mind pedig a oulminátióbau
25.
®ie (íulminatíon.
IX.
I.
Slüriilic^c (Sttfebiins.
(M.)
A'.
Culminátió.
Nagy-Enyed. G.-Libanfalva.
«
hJ.
Poroszló.
Ve.hr.
(in)
(%aqe).
Mocsár.
(STage).
K. (M.)
Cfftliifif (*rl)cl>mifl.
-
Északi hegyvidék.
Íicfcbeiic.
— 30. — Mart. — — 41 nap — W.
L. (F.)
17.
28.
K. (M.)
Alföld.
Lk. (Sp.)
— Febr. — —Mart. — 40 nap — Mart.
(Sch.)
•J.
9.
—
Keleti hegyvidék.
ber Solimi.
(Í'oge).
K.<M.)
•J.
jriif.
3n bem
i.
eldöntetlenül
SBormorte unb im tìaufe ber Bearbeitung
berührten nur fdjou
mau
ennélfogva
korai,
felt.
beiläufig
aûe fragen, meld)e
in einer iold)en, nur auf einjä£)rigen, jiemlidi
lüdeniiaften 33eobaá)tungen bafierenben Bearbeitung
berühren tann; eè folgen nun nod) bie geuiöí)nlicE)en
(ì^age).
í^abeen
Überiuinterung, Befiebelungebauer unb
:
Sugêfatenber.
Már
mán
a bevezetésben és a feldolgozás folya-
kiterjeszkedtünk
ilyen, egy év adataira
mindarra,
a mire egy
támaszkodó feldolgozás-
ban kiterjeszkedni lehet, már csak a rendes kimutatások vannak hátra az áttelelt fajok, a megszállás idtartama és a vonulási naptár. Az áttelelök száma az enyhe tél következté:
Sie
3tii)I
folge bes
ber übeninnternben Strien
íeí)r
inègefammt benuinterten 35 auffallenb ftnb
Ijat
fid)
bie
3írten.
Befonbers
Überrointerungabaten con Cer-
chneis vespertina, Sterna hirundo, Sylvia capilla unb
Sie
jiuei
in^
gelinben ÎSinterê mieber üermel)rt^
atri-
Totanus hypoleucus. folgenbeu
Xaliellen geben
uno fauni
120 etimtô Seiiicvfenôuu'vtl)cô,
W
i
b Í c n
r
ti
aiiëiieiprocl)ciio
f f
©aliuanfunçi iimio
gvofìcv" ift/ je
fenbe 3lrt
anfonimt,
^reiiid)
audi biefe îocfe
inbeiii
ift
aiiè
ift
3d)uiüiiíiiiuv
bic
non
bic fdioii
iiiiv
Iheic
iiid)t (\aiis
aiifìor
îiaf?
bie
friiljer
benfeiben
9Í. v.
(ietiTf=
cifid)tlid).
unaufeditbav,
ber
früljcii
rcfp.
fpäten 31nfunft and) noc^ uon anbercn ^actoren flängig
Sie
bie
ttb=
ten
Seit
""^ ipäter nnoiefoninieuen
bcuer megbleiben, inbem
"3^0
bie
unb
fo bie ^Bergleif^ung nic^t
58eved)nung ber neuen
lüngmierige
uou ben früber,
,;nv i)ouuil)n=
l'lrbeit ift, luirb biefe
-<-^>
Accentor viodularis
-^«->
Alauda
arveìisis
(h.)
(in)
1890
Überfidit
nnmlidi ob früb oíev
ift.
erft
in
fniit,
bíeibt
iiberrointevtcn
:
:
Ungvár. XTjvidék, Béllye, ()-^'tlbász, Izsák,
«
Ij.
:yaf)re
geftattet
eine iieniltdi
bnber eiuftiueilen uueutfdiieben.
Az 1899. év folyamán átteleltek Jsm
ïïîittel
ber foígenben "i^earbcttung erfd^einen. î^ev Cit)araf= ter beo i^sn&reè,
ift.
Überfiditötttbellc
mnfite
bie Üiittel beö l)iftonfd)en
nad) einer anbeven 3)ietbobe bered)net
îlîoterialeè
untrben,
3(vten
Nádasd, Cs.-Somorja,
Szombatliely.
Anas Anas
«
Újvidék, O-Verbász, Kolozsvár, Jánosháza.
crecca L.
«
O-Verbász, Kolozsvár.
Aìiser anser L.
«
Kis-Harta.
"
Izsák.
òo.sc/i((.s
L.
Anlhus pratensis (L.) Ardeu cinerea L. Botaurus stellaris (Ti.ì Buteo ìruteo (L.) Cercìineis tinmiiìcnla
(,L.)
(Ij.)
(L.)
Columba oeuas L. Columbus
Tunst.
fluvialiìis
Coturni:!' cotnrni.r (L.) «-&>
i-e->-
Emberiza calandra L. Emberiza scboen ictus L. Erithacus rubecuìa
(L.i
Falco subbuteo L.
Újvidék, Csaba, Kolozsvár,
Kszeg.
Újvidék, 0-Yerl)ász, Izsák, Kolozsvár,
Kszeg.
Izsák.
«
Ü-Verbász.
«
Újvidék, Kolozsvár,
«
Kolozsvár.
«
O-Verbász, Cs.-Somorja.
«
Béllye, Nádasd.
Kszeg.
O-Verbász, Csaba, Kolozsvár, Kszeg, .Jánosháza. II
II
(I
O-Verbász, Kolozsvár. O-Verbász, Kszeg, .Jánosháza, Sopron, Cs.-Somorja. Piros.
Kszeg, Zólyom, Ungvár.
II
Újvidék, O-Verbász, Kolozsvár,
(L.)
II
O-Verbász.
II
Kupinovo, Újvidék, O-Verbász, Sopron.
Motacilla boarula Tenn.
Újvidék, Csaba, Kolozsvár,
Numenius arcuatus
(L.)
II
Szt.-Mártonkáta.
Pratincota rubicola
(Íj.)
11
O-Verbász.
Fringilla coelebs (L.)
Gallinula cJiloropus Motacilla allia
(L.)
Kszeg, Cs.-Somorja, LiptóÚjvár.
II
Újvidék, O-Verbász, Kolozsvár, Nádasd.
Scolopax rustirola L.
«
Kupinovo, Béllye, Alsó-Lendva.
Serinus serimis
(Tj
II
Kszeg.
Sterna Idrwulo
(L.
Battus aquaticus
Tj.
) II
Stitrnus vulgaris (L.)
Sylvia alricnpilta
Totanus ochropus Turdris meruta L.
II
(L.)
Totanus hypoteucus
•«-e-»-
Cs.-Somorja.
«
Cirais aerugiìiosus
<-e->-
Cs.-Somorja.
n
II
Chloris cldoris (L.)
Circus cyaneus
1'
(L.)
(L.)
II
Temes-Kubin. Temes-Kubin, Béllye, O-Verbász, Izsák. Pápa.
II
Cs.-Somorja.
II
Cs.-Somoq'a.
II
Vulkán, Zomba, Magyar-Gorbó, Jánosháza,
Fels-Tár-
kány, Selmeczbánya, Ujvásár, Nagy-Jeszenicz.
Összesen •lufaiuMien
35 faj. 35 ,'lrten.
121
Magyarország területét az
1899. évi tavaszi vonulás alatt megszállták
Uiuvu-no íevritoriiim haben u)al)vcuö bes
A
kcivi'tkc'zö fajuk
Tic folgciiben
Slvtcii
Ciconia ciconia
Fulica atra
Alauda arvensis Scolopax rusticula
Ardea cinerea Galliuula chloropus
Vanellus vanelluB
Accentor modularis
Columba œnas Sturnus vulgaris Pratincola rubetra
Turdus DQUsicus
Upupa epops Cerchneis tinnuncula
Turdus merula Coturnix coturnix Motacilla alba Euticilla phrenicura
Erithacus rubecula
Pavoncella pugnax
Anas crecca Anthus pratensis Circus apruginosus
Grus grus Acrocephaius arundinaceus Chelidonaria urbica
Gallinago gallinago Motacilla flava
Columba palumbus Phylloscopus aeredula Saxicola
œnanthe
Jynx torquilla Anas querquedula
Anas penelope Anser anser Coracias garrula
Numenius arcuatus Oriolus oriolus Pratincola rubicola
Milvus milvus Nycticorax nycticorax
Crex crex
Xiip alatt
5i'iil)jiil)'-'ö5»9es
i-
o-
'^-'í* befiebelt
:
:
122
Magyarország vonulási naptára 3br.
Mil
Ap
22
1899-re.
UiuKivnë ^-{ugöJdalenbcv füv
IS'.t'.l.
l^B
A
madarak hasznos
Über Nützlichkeit und Schädlichkeit der Vögel
és káros voltáról positiv
alapon.*
auf positiver Grundlage.*
Chkrnel
C'biTnelházi
Von Stefan
IsTVÁNtól.
Egy emberöltönyi id eltt fogamzott meg
C'hernki, v. Cbernelháza.
dekében nagyobb arányokban kifejldött, mégis
Obschon die Idee des Vogelschutzes ibrem Ursprung nach über ein Menschenalter zurückreicht, steht eine im Interesse dieser guten Sache in weiterem Umfange unternommene in-
van napirenden, mert
tensive Thätigkeit doch erst seit etwa vier De-
(1858) szá-
cennien auf der Tagesordnung, denn ibr eigent-
a madarak védelmének eszméje, de az az iga-
zán intensiv munkálkodás, mely
négy
alig
évtized
Glogek
csak
óta
buzgalmát(')l
lelkes
ügy
e jó
ér-
mitbató.
licher
Beginn
ist
auf die Zeit der einschlägigen
begeisterten Wirksamkeit Gloger's (1858) an-
zusetzen.
Jedoch genügte auch dieser verhältnissmassig
Azonban
gend
idszak is hogy a kibontott zászló
nemeskebl
kiváló
és
férfiak
kurze Zeitraum dazu, dass hervorragende und
alá
tollal,
edelgesinnte Männer sich um das neu entfaltete Banner schaarten und in Wort und That, Schrift und Bild für die schöne Idee eintretend, die-
termé-
selbe zu fruchtbringender Thätigkeit entwickel-
sorakozva, ba-
talmas mozgalmat keltsenek és szóval, tettel sikra
ele-
ez aránylag rövid
volt arra,
eszmét
szállva, az
meg
is
kenvítsék.
ten.
Den
Fáradozásaik eredményeit egy
egész
külön
gazdag irodalom, számos madárvéd-egyesület,
st
helyhatósági intézkedések,
nyek
is
birdetik, jeléül,
hogy
országos törvé-
ma
már. a ma-
darak gazdasági jelentsége megérdemelt figye-
lemben részesül.
ihrer
Bemühungen verkünden
eigene,
reichblüheude Literatur,
Erfolg
heute
eine
zahlreiche Vogelschutz-Vereine, eine Reihe einschlägiger behördlicher Verfügungen, ja selbst
Bestimmungen - ebenso viele Zeichen der wohlverdienten Aufmerksamkeit, welche der wirtschaftlichen Bedeutung der Voviele gesetzliche
gelwelt zugewendet wird.
Auch vögel
—
in
Bezug auf den Schutz der Zug-
also jener, welche zu verschiedenen
Zeitläuften Gäste
A költözköd
— idnként tehát kiilöaböz
rületeken és országokban elforduló
oltalma
érdekében
lépések,
még
ként,
is
nemzetközi
úton.
is
gresszusok
tárgyalásainak,
kezd más-
különböz tai-tott
melyek,
dlre nem
ügyet gj^akorlatilag
a
lehet
köszönet
államok képviselinek részvételével
te-
madarak
megtörténtek
mint nem
pedig,
Gebiete
is
kon-
noha az vihették
még, legalább mindinkább tisztuló nézeteket terjesztettek és elvi megállapodásaikban megtermettek azt
a gyümölcsöt,
mely hibetleg
nemsokára megérik.
*
Eladatott
iNfIfl
szept.
sind
-
verschiedener Länder und wurden einleitende Schritte
unternommen,
u. zw. wie dies ja auch nicht anders geschehen konnte, auf internationalem
Wege, Dank den Verhandlungen oruithologiMitwirkung von Delegirten ver-
scher, unter der
schiedener Staaten
abgehaltener Kongresse auch bisher auf diesem Wege noch nicht gelungen ist die jjraktische Entscheidung
wenn
;
es
der Vogelschutz-Frage herbeizuführen, so tru-
gen doch diese Kongresse
viel zur Klärung der Ansichten bei und bilden ihre principielleu Be-
schlüsse jene Frucht, deren voller Beife wir hoffentlich bald entgegensehen können.
í7-éii
•oniithologiai gyülcsen németül.
Szerajevóhan
az
*
Deutsch vorgetragen
am
27.
September 1S99 in
der Oruithologen-Versamuilnng in Sarajevo.
16*
154 TTálásiin ós megn_vu,i;vással kell clismcinünlí miiulezti a sok szép
törulvvést,
péuzáldozatot
iigitácziót és
is,
muukát, nemes mel.v ez ügyben
abban nem piisztán emberi önzés, gazdagodás után vab) vágy volt a mozgató er, hanem a szív való történt,
annyival
tisztaságában
mert
inkább,
die
Bestrebungen,
eifi'igen
beit, all' die edle
Agitation
und
die Ar-
all'
die vielen Geld-
begrüssen und anerkennen, welche im
<)])fer
Interesse der Sache dargebracht
und
wurden
dies umsoniehr, als ihre Triebfedern nicht allein
im menschlichen Egoismus, im Streben nach
mi anyagiasnak konrnk sem szkölkö-
Bej-eicherung gelegen waren, sondern zimi guten
érzülete
is,
bizonyságául annak, hogy a
nemes indulatok
dik egészen
und iíefriedigung müssen
|);iiiklj;irkeit
fényes
fellobbanó
bélyegzett rirleg-hicleg
Mit wii- all'
Theile in warmen, herzliehen Empfindungen des
Gemüthes ihren Ursprung fanden,
nélkül.
die ein glän-
zendes Zeugniss dafür ablegen, dass unser kaltmaterialistiscli verrufenes Zeitalter
jedweder
Mikor azonban mindezt idismerjük
örü-
es
lünk az e téren lüktet üdvös tevékenységnek, nagyon is elérkezettnek tartjuk az idt, hogy
éppen ez alkalommal
kritikai pillantást is ves-
Bei
voller
und bei aller Frexxde, welche die in Sachen des Vogelschutzes entwickelte rege Thätigkeit zu erwecken geeignet ist. scheint es doch an der Zeit zu sein und dies gerade l)ei der
jedoch
—
vájjon a madársünk vissza és latolgassuk védelem ügyében érvényesül áramlat helyes alapokon indult-e ? és irányzatában mindvégig
jetzigen Gelegenheit
egészséges fejldést tanusított-o
stellen
:
?
dodi nicht
Regungen haar sei. Anerkennung dieses Umstaudes
edlercsr
— einen
kritischen Blick
nach lückwärts zu werfen und die Fragen zu ist
:
die
den Vogelschutz
betreffende
Strömung auf richtiger Basis fortgeschritten? und hat ihre Richtung fortgesetzt eine gesunde Entwicklung aufzuweisen? Sajnos,
kérdésekre
e
rozottan igenl választ
:
nem adhatunk hatást ellenkezleg.
Leider können diese Fragen bejaht werden
;
Der bahnbrechende Glogeb
zwar Fak-
momentumokat, de abl)a a hibába esett. hog3' a madarak jelentségének megbirálásákorántsem megban egyéni érzés, egyes
sich
st ellenkezleg
hiányos
—
ta-
pasztalatok vezették inkább, mint tárgyilagos, való tények összegezésén felépült itélet. Köve-
ti
pedig többé-kevésbbé,
jól-rosszul,
annyian csak utánozták t, a helyett,
maguk
mindhogy a
lálián is jártak volna.
Érzelgsség, tarthatatlan ingadozás, mindenféle fonákság, tévedés és szrszálhasogató ál-
okoskodás
mán irányt
járó ,
végül a minden egyoldalúság nyo-
s
medd
vitatkozások
jellemzik
mely annyira elhatalmasodott
ez
hogy
,
statt.
bei seiner Thätigkeit die entscheidenden
toren
dönthetetlen,
unbedingt
selbst hielt
Maga az üttíirö, Glogee., szem eltt tartotta ugyan a dönt tényezket, az anyagi és ethikai
niclit
eher findet das Gegentheil
:
das ìHiilerirUr und das rthisclie
stets vor })ei
Augen, aber er
verfiel in
Moment
den Fehler,
der Beurtheilung der Bedeutung der
Vögel mehi- durch subjektive Auffassung und durch vereinzelte, durchaus nicht unanfechtbare, ja sogar lackenhafte
Beobachtungen
leiten
zu lassen, als durch objektive, auf der Summierung konkrete]- Daten fussende Kriterien seine Nachfolger waren aber mehr minder nur Nachahmer, die ihn schlecht und recht kopierten ohne sich auf eigene Fusse zu stellen. Gefühlsduselei, haltloses Schwanken, allerlei Irrthümer und subtile Sophistereien, endlich die im Ge:
öden Polemiken charakterisieren diese ['nkraut emporwuchernde Richtung,
jeder Einseitigkeit auftauchenden
folge
und
sterilen
gleich
welche so übermächtig ward, dass das Bestre-
ben jener Wenigen,
die
selbständig
dachten
azcm kevesek törekvése, kik szakítva vele, önállóan gondolkoztak s tudományos alapot akar-
und
tak teremteni a fejldés menetének, alig
ré-
mühten, kaum der Aufmerksamkeit gewürdigt,
túlbuzgó «ma-
ja sogar seitens einzelner besonders ül>ereifri-
szesült figyelemben,
st
Ui'iiudy
dárvéd» részérl egyenesen uél)e keiiilt.
a
nevetség
szi-
arbeiteten und
die
Bew^egung auf solide
wissenschaftliche Grundlage zu leiten sich be-
ger «Vogelschützler'i diiekt ins Tííicbirlichc ge-
zogen wurde.
125
Ez
a
tanulság szabja
követend eljárásunkat helyes
csapás
ttliát
Die hieraus
a jiJvöbeu
mely lösiden
der allein
sarkallik:
tételen
füi'
Lelire
zur strengen Einhaltung desjenigen Pfades,
tert
ki-
bestimmt die Zukunft und ermun-
resultierende
also die Eichtung
egyedül
buzdít az
s
betartására,
mondva, következ
meg
zum
Ziele führen
kann und der
in
kurzen Worten durch die folgenden Direktiven gekennzeichnet erscheint Miiilliogjl
Naclidem die Bedeutung der Vögel nicht nur ntfclt dem materiellen, ivirtschaftticiien und dies Maasslabe zu messen, sondern Wertist ein hcì-vorrugcìnler Val.ior ihrer
a iiKiilnrak jelvidoségc nemcHitl;
iiazdaságuiik, egyéni jólétünk azcnnionljáliól itélliel
meg, hanem
—
és
—
veiük szemben
követend magunktartásáhaii
is
anyagi
nél:
—
l.iválódn (Ioni
e:
éiiékük niellett
aestefikdi szeiiijioiilhól
:
<.s,
scliätzung
— nach vom aeslhctischen Gesiclds-
fninklv ans zu
és ethikai elvek együttesen vezethet-
lann
licuiilieilen ist, su
luiser
gegenüber nur durch die ge-
Vcrinilten ihnen
csak.
Würdigung sowohl materieller, als auch ethischer Principien geregelt und geleilet
vu'insunie
werden.
Ganz natürlich
Igen természetes. Hiszen értelmi és érzelmi
denn die Entwicklungsstufe
;
fejlettségünk pai'aucsolja, bogy azokat a fajo-
unseres Geistes und unseres Gemüthes befiehlt
kat,
melyek javunkat elmozdítják, vagy ba is, de máskülönben szépséges megjelenésükkel elbájol-
ja schon,
kultúránk érdekébl közömbösek
Wohlergehen beitragen, oder
mas
útján lebilincsel
die
— wenn
sie
—
megható kedélyességével, eldalukkal, kellemes és behizelgen bizal-
viselkedésük
zu unserem
Arten, die
auch in wirtschaftlicher Hinsicht von keinerlei Bedeutung sind uns abei- durch die Schön-
nak, életmódjuk i-agadó
diejenigen
ihrer
heit
Erscheinung entzücken, durch ihre
anrnuthige Leljeusweise, ihren süssen Gesang,
hatással
vannak reánk, megoltalmazzuk vagyonosodásunk károsítói ellen pedig csak ott és akkor
fesseln vermögen, zu schützen und zu schonen;
védekezzünk,
diejenigen Arten
a hol és a mikor szükségesnek
mutatkozik, de ne irtsuk ki
jük
is,
ket
s
ha
Gebahren zu
ihr einschmeichelnd-zutrauliches
;
aber, welche
schädigen, nur dort
tizedel-
ne kínozva öldököljünk, igen sokszor
folgen,
i;ns
und zu jener
wo und wann
dies
materiell
Zeit zu ver-
nothwendig erscheint,
Stumpf und
czéltalanul és az emberies érzülettel homlok-
nicht aber, diese Letzteren mit
egyenest ellenkez kegyetlenséggel.
Stiel auszurotten oder ihre gebotene Decimie-
Ì
rung in mörderischer, (|uálerischer Weise vorzunehmen, mit zweckloser, dem menschlichen Gefühl Hohn sprechender Grausamkeit vorzu-
És itt nyomban önként ötlik fel a kérdés mi módon dönthetjük el a madarak káros vagy :
gehen.
Und
hasznos voltát?
auf
:
hier taucht sofort von selbst die Frage
wie dürfen wir über die Nützlichkeit oder
Schädlichkeit der Vögel ein gerechtes Uilbeil
Erre természetesen csak az lehet a
fällen ?
felelet,
hogy csupán közvetetlen és közvetett jelentségük iiclijes fetisnierése révén, még pedig különböz, különös körülményeket figyelembe véve.
Die Frage beantwoitet sich von selbst
und
allein auf
Grund
niss ihi'cr mittelbaren
deutung,
u.
einer riclitigen
:
einzig
Kennt-
und unmittelbaren Be-
zw. unter Berücksichtigung
ver-
schiedener besonderer Verhältnisse.
A két,
nuidarak közvetetlen jelentségének érté-
úgy hiszem,
nem nehéz
Ich denke es
megismerni. [
sei nicht
schwer den Werth der
anmittelbaren Bedeutung der Vögel zu erken-
Vom iesthetischen Standpunkte aus dürfte wohl kaiim einen Vogel gel)en, der verfolgt zu werden verdiente. Im Gegentheil Die Vogel-
nen. es
Aestetikai
teldutetljen
alig
akadhat olyan
!
mehr
madár, mely üldözést érdemelne, ellenkezleg
welt
az egész madárvilág annyira hivatva van a ter-
reichs berufen die Schönheit der Natur zu he-
mészet szépségeinek öregbítésére, mint egyet-
Ijen,
ist
als jede
andere Klasse des Thier-
und wir können mit gulem Grund von
ihr
I
20
más
len
juk
fhivatásúk
:
sem
állatosztály az,
lioj^y
természetet megélénkitsc'k
elbvöl
mcltiin
mondhat-
a minket
környez
s
annak gazdag
s
és
behaupten, dass sie in unersetzbarer Weise die uns ximgebende Natur belebe, ihr zum reich-
zum
sten,
—
mérges volna egy se
egy madárfaj sincs, mely
egyetlen
így
s
nálunk azonban
igen kevés
mely az ember
,
gereiche. Es
veszélyez-
életét
—
sehr wenige in unseren Regionen überhaupt keinen der des Menschen Leben unmittelbar gefährden könnte. Hingegen wissen
besässe,
íip
Schmucke
reizendsten
giebt keinen Vogel, der giftige Eigenschaften
diszéül szolgáljanak.
manche Vogelarten
wir wohl, dass
kennen dieselben auch genau -
— und
wir
durch
ihr
Fleisch, durch ihre Eier, ja durch unmittelbare
tetné.
materiellen Nutzen gewähren und wii' sind voll in der Lage diesen Nutzen zu bewerthen und abzuschätzen. Schwerer ist die mittelbare Bedeutung zu
Dienstleistungen uns
Hogy
tojásaik, pecsenyéjük s egyéb
mely fajok
tetlen szolgálataikkal,
s
kö/.vc-
min
mér-
tékben támogatják j()létünket, szintén tudjuk.
bemessen, und ich gestehe es
offen, dass
gegen-
wärtig unser Wissen in dieser Eichtung bezüg-
Nehezebb
megbii-álni a közvetett jelentsé-
get és nyiltan
kimondom
zagos,
st
fogyatékos,
:
tudásunk
ezt illet
még
a legtöbb fajról jelenleg
legalább
igen
hé-
is
nagyon
sokszor
hamis.
lich
der meisten Arten noch ein mindestens
lückenhaftes, unvollständiges, ja häuhg sogar recht falsches
ist.
Die Klärung dieser Frage
ist
nicht Gefühls-
sache, sondern die Aufgabe gründlichen, positiven Wissens, dessen Grundlage nicht nur eine
Ennek megoldásában azután nem
az érzel-
mek, hanem csakis alapos tudás kalauzolhat, melynek uUipfcUélclrl iicdi aoipáv a mddavdl; életének, iiuneiii I;ivál6(iii
és
táplálékának isvwrele
lápldlkozásának
kéjiezí, felölelve inivd,-
iizokut a viazonyokat és eoiiatkozásokat, a lijek
a szárnyasok világát az emberrel,
iiie-
más
st az egész terméházlartásának boni/odalmas háiázatálian
genaue Kenntniss des Vogellebens, sondern vor Allem die Kerrntniss der Kimährung und der Ndlirsloß'e de>' Vögel sein
nudehe
niss,
sen
Geu'irre des Naturhauslialtes die Vogel-
reicli
iiiid
madarak tevékenységé-
nek biztos mértékét, a melylyel az állatok és növények terjesztésére szaporítására és viszont
—
korlátozására,
ismernünk
—
kell ezen
tényezknek
melylyel
sági értékét
is.
még
nem
pedig
apasztására befolynak,
e
azt a gazda-
tevékenységük
látszólagos
de
becslés,
bír,
hanem
való bizonvítckok iivoinán.
dem
mit
krau-
Pflanzenreirhe in ernem
Netze
unentu'ii'rbaren
von
Werhsel-
und verßeehlen. Wir das Maass kenneu, mit welchem
tieziehungen veì'binden
müssen kell tehát a
innss, die iin
weit mit dem, Mensehen, mit dem übrig en Thier-
srliiei-
Tudnunk
Vcrhiillnisse
lielalionen
szel
is összeszvil.-.
anf ausdehnen
und
állatnkkal és növényekkel,
külön és azokat egyniás közalt
muss, eine Kennt-
alle jene
sieli
also
die Thätigkeit der Vogelwelt
an der Weiterver-
breituug, beziehungsweise an der Verbreitungs-
einsehränkung
-
d. h.
an der Vermehrung und
Verminderung
— der Thier- und
betlieiligt
u.
ist,
zw.
Pflanzenwelt,
müssen wir unser
ein-
schlägiges Wissen nicht schätzungsweise, nach
dem Augenmaasse, sondern
aiif
Grund
vollgül-
Beweise erwerben. Wir müssen ferner den
tiger
wirtschaftlichen
Werth jener î'aktoren berech-
nen, welche den Inhalt dieser Thätigkeit
Ám
ezt a feladatot, a
madarak gazdasági
tékének mérlegelésében,
rangúnak
kell
már
tekintenünk,
azért
mert
is
a
ér-
els-
legtöbb
um
den,
da)-aus
bil-
den Werth der Thätigkeit selbst
zu erkennen.
Es
ist
diese Aufgabe bei der wirtseliaft liehen
madárfaj csak közvetve válik hasznunkia vagy
Wertschätzung der N'ogelwelt schon deshalb an
kárunkra.
eistor Stelle zu setzen, weil die meisten Vögel
nur
ííí///t'//'(/r
nützlieh oder schädlich zu werden
pflegen.
A madárvédelem
kéi'désének
iiindulüjára kellett volna tehát
e
sarkalatos
már
eleve
f
Von Anfang an
hätte
man
also auf dieses
Grundprincip der Vogelschutz-Frage das
aller-
127
ügyeimet fordítani gezve,
a
s
akarunk,
hiztosan
érdemli jóindulatunkat
faj
s
grösste Gewicht legen
vé-
hogy mieltt
homályt szétoszlatni,
cselekedni
munkát
rendszeres
und
iu ziclbewusster Ar-
gerade dieses Postulat dergestalt klären
beit
Arten vor
sollen, dass bezüglich der einzelnen
tudjuk, melyik
Beginn jedweder ernsten Aktion schon sicher festgestellt worden wäre, in welchem Maasse
melyik ellen kell
védekeznünk, esetleg támadólag fellépnünk.
unseres Schutzes theilhaftig gemacht werden
sie
sollten, in
welchem Maasse wir uns gegen
die-
Igaz ugj'an, hcigy kezdettl fogva ez volt a
selben zu vertheidigen, beziehungsweise gegen
moly annak
dieselben angriffsweise vorzugehen berechtigt
de
czél;
az
eszkíiz,
a módszer,
und geuöthigt
elérésére vezetett volna, c-sodálatosan felületes,
gyermekes ban
és következetes csak
Es
hiányosságá-
ist
seien.
allerchngs richtig, dass das angestrebte
Ziel a priori das eben angedeutete war, aber die
volt.
und Wege, welche
Mittel
dessen Erreichung
zix
benützt wurden zeichneten sich leider durch sokszor csak
Nézetek, egyéni látszó
téves
ellenrizhetetlen
és
mer
vélemények,
sek,
látszat,
unglaubliche Oberflächlichkeit und Naivität aus
helyesnek
und zeigten nur
megfigyelé-
hozzávetle-
rüln-eude
ges becslés, helyi, idleges és kivételes tapasztalatokból levont vetkeztetések,
általánosításokra
st
volt
treffende Beobachtungen,
Igj'
tett,
ungenaue Schätzun-
Ausnahmsfällen kritiklos gezogene Schlussfolgerungen und deren Generalisierung, ja sogar Yorurtheil und blinder Aberglaube lieferten den gesuchten Maasstab und es ist demzelnen
nem volt megkökimondásához veze-
tehát a valóság igaza oly
s
melyek
ersítette,
nur scheinbar zu-
gen, undefinierbare Pivatmeinungen, aus ein-
a
mértékadó.
zelíthet
Ansichten,
Subjektive
('(msequuuz.
falsche, uukoutrolierbare, oft
vezet kö-
elítélet és babona
Unzulänglichkeit eine
in ihrer
Ítéletek
nem
man
nach kein Wunder, dass
derartig nicht zu
den Thatsachen der Wii-klichkeit, sondern zu
hitelét legfeljebb egyéni tekintély
pedig, a mi az egyedüli szilárd
solchen Urtheilen gelangte, deren Richtigkeit
bizonyság: pozitív tény.
den Schimmer persönlicher
höchstens durch
Autorität, niemals aber durch das elementare
Licht der positiven Wahrheit erhellt wurde.
Ez utóbbi tekintetben pedig a madarak védelmét tárgyazó irodalomban csak kísérletekre akadunk, kal
Positiven Daten begegnen wir in der Vogel.
schutz-Literatur eigentlich nur in hie
elszigetelt
melyek nem állanak sok-
magasabb színvonalon
s
vonulási
denn
auch auf keiner höheren Entwicklung stehen
értékük sem több,
imd keinen grösseren inneren Werth
mint például egyes helyeken rendszertelenül feljegyzett
und da
vereinzelt auftauchenden Versirchen, die
besitzen,
gesammelten lokalen Zugsdaten bezüglich der Erscheinung des Vogel-
adatoké a madárvonulás
wie
mikéntjének megfejtése szempontjából.
z.
B. die systemlos
zuges.
An Eendszeres, a tudomány komolyságához ill
munka
schaft
Stelle gründlicher,
entsprechender
dem Ernst Ai-beit,
der Wissen-
welche in
das
elemezve bonczol, módszeresen gyjtött igazságokat összefoglal, mer feltevés, találgatás,
Wesen der Dinge eindringt, die Details studiert und aus dem systematisch gewonnenen Summarium der Thatsachen ihre Schlüsse zieht,
tapogatódzás uralkodik.
herrscht Unsicherheit, tastendes Suchen, ja die
helyett,
mely behatol a lényegbe
és
leere Hypothese.
Laikusok nagy hangon hirdetnek oly dolgokat, mikhez nem értenek s azok, kik még a
verbo
,
(I
madárvéd»
tnik
tevékenysége,
fel
a legtöbb
mintha
például
grossmäulig
allerlei
—
sit
Dinge,
venia
deren
:
I
Hasonlattal élve, olybá
Laien verkünden
Alpha und Omega sie nicht verstehen Leute, die nicht einmal über die bescheidenste Form-
madárfajokat sem ismerik, birákként akarnak szerepelni.
—
i
!
kenntniss verfügen, maassen sich ein unfehlbares Urtheil an. Bildlich gesprochen, erscheint die Thätigkeit der 1er» so, als
ob
meisten dieser
Jemand auf
«
Vogelschütz -
der weiten, breiten
128 me.sszo siksàgban Ìelismt'rliclctJen
Viilìiki a
kete tömegre azt
mondana
fe-
egész határozottság-
Ebene
//(// dllt'i' lli'sliiniiil liril
am
die fern
Horizont
in
\e]'siehern würde,
duiikler Staubwolke
fnyi katonaesapat áll, helyett, hogy közelebbre menne, míg bizton felismerhetné és megszámlálhatná a talán csak 100
verschwimmende Masse sei ein Soldatentru])p statt sich cUeser in der Stärke von 200 Manu schwarzen Masse zu nähern und zu konstatie-
darabból álló gulyát.
ren, dass sie aus einei-
gal: Ott 200
:i
Einderherde von nur
100 Stück bestehe.
Wenn
man
Schwäche
Számba véve még géjét
hogy
is,
az
inkább
embereknek szeretnek
azt a
sötét
in
nun
noch
die
menschliche
Betracht zieht, die darin
l)esteht.
durch schwarze Brillen zu betrachten,
gyön-
Alles
szem-
lieber Felder
und böse Eigenschaften aufzu-
stöbern und im Gedächtnisse zu bewahren, als
üvegen át nézni, a hibát, rossz tulajdonságot inkább szeretik felfedezni, emlékezetben tartani, mint az erényt méltányolni, nem csudál-
Vorzüge anzuerkennen und zu würdigen kann man sich nicht wundern, dass an
kozbatunk azon, hogy tisztázás helyett zrzavar keletkezett, még pedig bámulatos tarkaságban,
wirnmg
szélsségelíben csajiongí'», mely a középutat mindig újabb göröngyökkel takarta be.
lenden Auswüchsen,
— so
Stelle
der Klarheit ein erstaunliches Maass von Vergezeitigt
worden
ist,
welches mit seinen
bunten, sich in den bizarrsten Extremen gefal-
dem geraden Wege
dei'
ernsten Forschung neue und neue Hindernisse
entgegenthürmte. Die krummschnäbligen, krallenbewehrten Vö-
A
görbecsorü, karmos madarakat kivétel nél-
gel galten
—
nahmslos
kül
mind károsaknak magevket közömböseknek,
analógiák révén
-
nyilvánították,
a
vagy szintén károsaknak tartották,
a
rovar-
evket többnyire hasznosaknak, noha bizonyos fajok fölött
mérges viták támadtak.
— natürlich
per analogiam
«Schädliches«
als
Pflanzen-,
die
;
— aus-
respektive Körnerfresser wurden für schädlich,
im besten Falle für
indifferent
erklärt;
die
Insektenfresser wieder wurden meist als nützlich proklamiert,
obschon ganz grimmige Pole-
miken bezüglich
einiger dieser letztgenannten
Arten geführt wurden. Später, als
Késbb, mikor komolyabb
vizsgálatok indul-
tak meg, pozitív alapra helyezkedve kezdtek bírálni,
beosztás és felfogás
e
tarthatatlansága
menten kiviláglott, noha ezeknek a kutatásoknak sem lehetett megnyugtató eredménye, mert többnyire nem elegend anyagból meríttettek és érvényességük terjedt,
is
inkább csak szkebb körre
vagy talán éppen csak egyetlen terület
idleges viszonyait
ölelte
man
suchen begann,
in ernsterer
als
anting, zeigte sich sofort die Unlialtbarkeit die-
ser Auffassung
diese
besseren
und Eintheilung, obschon selbst Untersuchungen noch immer
kein befriedigendes Ergebniss zu liefern ver-
mochten, weil
sie
meist nur aus ungenügendem
Datenmateriale schöpften und ihre Giltigkeit schränktes Gebiet, zeitliclie
Igy i)éj(laul
Altum vizsgálatainak
a harkályok
jelentségét illetleg, csupán Németországban,
Weise zu unter-
einer positiveren
Grundlage ausgehend die Sache zu beurtheilen
sich in der Hegel
föl.
man von
nur auf ein relativ sehr beoft sogar nur auf gewisse
Verhältnisse
eines
kleinen
Territo-
riums bezog.
So hallen
/..
li.
die
l'ntersuchungen Altum's
auf die Bedeutung der Spechte nur
annak is talán egy részében van érvénye, de nálunk Magyarországban nincs, mert erdészeti
inbezug
viszonyaink mások.
gewissen Theil davon, Geltung
für Deutschland, víeheieht sogar
garn sind
sie
;
nur für einen
für
uns in Un-
jedoch nicht zutreffend, weil un-
sere forstlichen Verhältnisse ganz anders liegen.
Ilyen elégtelen, hiányos, helyi
érdek
tások általánosítása termetté azután az nézetek
madajak
hirdetésí't
közt
is
is,
hogy
a
kuta-
Die (reneralisierung solcher lokalgefärbter Un-
cilyféle
tersucliungen erzeugte denn auch Thesen, wie
rosarpusztító
lehetnek csak károsak, mert
diejenige, welche die absolute S
Vögel proklamierte.
129 hasznos rovarok elfogyasztásával megrövidítik
Szélsségeben
gazdaságunkat.
Bécsben
kongresszuson
országos
közi
felfogásnak
e
— az I-s nemzet-
hódolt Salvadori képvisel
ki
'•'
nyilván hirdette a rovarok védelmét, ellentét-
Ennek a
ben a madai'akéval.
végzetes
téve-
szegdött még újabban is Placzek B. dr.,** hangoztatván, hogy a rovarev madarak több kárt tesznek, mint hasznot, désnek követjévé
mert túlnyomóan hasznos rovarokkal élnek. Szerinte fölösleges ugyan a madárvédelmet mégis elérkezetthogy tisztán lássunk
törvényileg szabályozni, de
nek
idt
tartja az
arra,
némely kétes madárfaj jelentségét Ennek elérését úgy véli, hogy
illetleg.
Wegfangen nützlicher Insekten der Landwirtschaft Schaden verursachten. Das Extrem dieser Richtung vertrat Delegierter Saldass jene durch
1.
rung, die insektenfressenden Vögel verm-sach-
mehr Schaden denn Nutzen, da sie zu ihrer Nahrung überwiegend nützliche Insektenarten herbeizögen. Nach seiner Auffassung wäre es ien
überflüssig den Vogelschutz gesetzlich zu regeln, doch hält er
auch dafür, dass
«zweifelhafter»
élk
a szabadban
táplálkozása
gyomor-
tartalmak szakszer elemzése révén volna vizsgálandó,
noha
ez
nem mindig
ad megbízható"
eredményt.
es an der Bedeutung
inbezug
Vogelarten
auf Nutzen oder Schaden zu bringen. Seinem
Dafürhalten nach
;
sei diese
der Weise zu erreichen 2.
Kongresse zu
intern, ornith.
Zeit sei, Klarheit in die Frage der
madaraknak különböz rovarok
a fogott
I.
Wien, der offen verlangte: «Schützet die Insekten, geben den Vogelfang frei!» Dieses verhängnissvollen Irrthumes bekannte sich auch jüngst wieder Dr. B. Placek* durch die Erklä-
einiger
volnának nyújtandók kiválogatásra
dem
vadori auf
1.
Klarheit in folgen-
:
Gefangenen Vögeln sollen verschiedene
Insekten zur Auswahl gereicht werden. 2. Die Nahrung der freilebenden Vögel sei durch fachmännische Untersuchung von Kropf-
und Mageninhalten festzustellen, obschon diese letztere Methode nicht immer verlässliche An-
No
hát, ez a csak
két
érvel
ezeltt meg-
haltspunkte biete.
mi
Nun, diese vor kaum zwei Jahren erschienene
madárvédelmi ii-odalmunk» termékeinek javarészét. Itéletformulázás a pör anyagának áttanulmányozása eltt
Publikation charakterisiert zur Genüge einen
jelent dolgozat talán legjobban jellemzi a óvilági úgynevezett
«
!
grossen Theil der Produkte unserer altweltlichen Vogelschutz-Literatur theile gefällt,
KoEPEKT 0.
dr.*-*'*
meg
igen helyesen jegyzi
— a mi megint csak az arany középút regulája — mihasznos rovarokor a hasznos madarakat oltalomra ajánlja a mi — kat egyetemben — mindazok megúgy hiszem kivétel nélkül a.
SALVADOEi-PLACZBK-féle
;
gyzdése, mélyebben
kik
e
dologba
elfogulatlanul
és
den SALVADORi-PLACEK'schen Thesen
auch
dies
ist
weg
—
ah
aucii
die alte Regel
es seien
nehmen
;
die
sowohl
Mindezek a tévedések csak többszörösen és megersítik állításunkat hogy a madarak közvetett jelentségérl vajmi kuszált fogalmaink vannak még, s hogy a tisztázás munkája szoros kötelességünk, mert elodázása újl)ól
:
illuzóriussá
teszi
az
* «Schützet die Insekten, gebet den Vogelfang d.
Naturf. Ver. Brunn.
nützlichen Vögel in Schutz zu
und ich glaube dies Überzeugung Aller
ausnahmslos
ist
egész
haben.
Alle
diese
Komplikationen
bekräftigen
A.iuila. VIII.
1897.
8.
in
formeller Weise die Behauptung, dass unsere
Kenntniss von der mittelbaren Bedeutung der Vögel noch eine recht unvollständige und wirre sei,
die
Klärung dieser Fragen aber umso drin-
gender geboten erscheine, weil ein Hinausschievieler Bezie-
frei !»
XXXV.
Sep.
*'Verli. der Naturf. Ter. Brüuu, 1897.
XXXV.
3Ü pp.
30. pp.
*** Ornith. Monatsschr. 1898.
es
Mittel-
die nützlichen Insekten
ben derselben den Vogelschutz in
**Verh.
— und
vom goldnen
derer, die unbeauch die fangen sich eingehend mit der Frage beschäf-
pillantottak.
tekintetben
!
Dr. 0. KoEPEET** bemerkt sehr richtig zu
tigt
több
werden Ur-
studiert, gesichtet, durchgearbeitet ist
nézetekre,
és
es
:
ehe die Streitfrage des Processes
** OrnitL. Monatsschrift. 1898. p.
8.
17
Sep.
13(1
madárvédelem ügyét s oly botlásokra vezet, mint például a vízirigót illetleg elfordult,
—
melyet
az addig ártatlant
-
-
nem
is
régen,
hung zu einem pelt und nur zu
illusorischen Bestreben stem-
zu solchen Verstössen Wasser-
leicht
Anlass giebt, wie
z.
B. bezüglich des
annyira befeketítették, hogy egyes államok l-
üchmcifzer (Cinclus cinclus L.) einer zu ver-
tztek reája s kártékony madárként irtani rendelték, míg csak nem behatóbb vizsgálatok
zeichnen
dijat
és lelkiismeretes
nem
búvárok mint Liebm és Finsch,
bizonyították be újabban ártalmatlan vol-
A
tát.
felületes,
hanyag
és egyoldalú ítéletnek
hány áldozata volt? Ki tudná megmondani!?
Bizony ezek a dolgok árnyékot vetnek s nem csak egyben éppen szolgálnak épülésünkre ;
hogy minél
volt mégis hasznuk, abban,
tbben marább
és
feltnbben
sér-
jelentkeztek, annál ha-
dige
Dieser
ist.
— der
— wurde bekanntlich
Unschul-
bis dahin
vor nicht allzu lan-
und angeschwärzt,
ger Zeit derart verdächtigt
dass einige Staaten Schussprämieu auf ihn aussetzten
und
seine Vernichtung als
—
«
Fischerei-
nach geraumer Zeit gründliche Forschungen und gewissenhafte Forscher, wie Liebe und Finsoh, wieder seine Unschuld durch strikte Beweise erhärteten. Wer aber vermag zu sagen, wie viele der munteren, harmlosen Vögel dem einschädling u verordneten
seitigen, oberflächlichen
theile
zum
bis nicht
und
leichtfertigen Ur-
Opfer gefallen sind??
—
Wahrhaftig
Vorkommnisse werfen und dienen nicht
derlei
ihre trüben Schatten weithin
vezettek a helyes belátásra.
zu unserer Erbauung fen sie doch ab,
:
aber einen Nutzen wer-
den nämlich,
sicherer auf den rechten
itus rascher
Weg
und
zu weisen.
Dr. B. BoRGREVE behauptet zwar,* wir würden
BoEGREVE ugyan azt mondja,* hogy egyetmadárfaj
len
összes
közvetett
hasznáról
és
káráról sohasem fogunk alapos, a valóságnak
megfelel általános
nem
ez
is
mondhatni
ítéletet
s
hogy
szükséges.
und nimmermehr in der Lage sein über den gesammten mittelbaren Nutzen oder Schaden nie
nur einer einzigen Vogelart ein gründliches, der Wahrheit entsprechendes, allgemeines Urtheil zu fällen, und es sei dies auch selbst
durchaus nicht nothwendig.
Vom
Gesichtspunkte des Kosmos, des ge-
sammten Naturhaushaltes aus mag haben, aber
A
természet ^egészének, a Kosmosnak szem-
pontjából teljesen igaza van
bl
bizony téved, mert igen
;
is
de emberi érdek-
szükségünk van
vom Standpunkte menschlicher
Literessenbethätigung aus fellos ist diese
denn
er lîccht
irrt
er
;
denn zwei-
Kenntniss nothwendig. Ändert
die Kultur,
indem
sie
gewaltsam
in
den
Haushalt der Natur eingreift, nicht dessen in-
arra.
neres Gefüge?
sie
erzeugt zweifellos Missver-
Menge der Vögel und es ist nur unser Interesse, wenn wir diese, sowohl hältnisse in der
auch
alle
jene günstigen Faktoren, die durcli
Kultur verdrängt werden, auf künstliche
Hiszen a kultúra, erszakosan markolván a természet rendjébe, annak képét is megmásítja
die
madarak számában B ezért csak érdekünk, hogy ket, valamint azokat a kedvez tényezket, melyeket a
In solchen Fällen müssen wir die nützlichen
kultúra megapaszt, mesterséges úton töreked-
Lebensbedingungen bedroht erscheinen, wohl
jünk megtartani, st ha
madarakat,
unter unseren Schutz nehmen, müssen trachten ihre Fortpflanzung zu begünstigen und zu si-
melyek a kultúrához alkalmazkodni elég gyorsan nem tudnak és így létföltételük veszélyez-
gerade so wie der Wildheger den Stand des ihm
és aránytalanságot teremt a
esetben
tehát
azokat
* Die Vogelschutzírage.
kell, gyarapítani.
hasznos
a
—
Ez
Leipzig, 1888, p. 131'
Weise zu schützen und zu erhalten trachten. Vögel, welche sich der Kultur nicht ohne weiteres
anpassen können und dergestalt
in ihren
chern und dadurch ihre Anzahl zu \ej-iuohreu,
*
Die Vogelscbutzfrage. Leipzig, 1888.
p.
131.
131
tetve van, pártfogásba kell
vennünk, szaporoszámukat hatványoz-
unmittelbar nützlichen Wildes durch Hege und
dásukat elmozdítanunk
Pflege hebt, vermehrt
nunk, úg_y mint a vadtenyészt a közvetetlen hasznos vadat czéljának megfelelleg sokasítja.
schreibt schon das einfache socialökonomische
Ezt nemzetgazdasági dálkodás
A mi
s
érdek
és
észszer gaz-
Interesse
Ivedig a közvetett
kár és haszon meg-
birálásának lehetetlenségét
illeti,
hát ezt én
ellenkezleg igenis lehetnek tartom, csakhogy persze nem oly úton-módon, mint eddig történt.
die
vervielfältigt
dies
:
Grundregel rationellen Wirt-
schaftsbetriebes vor
Was
írja elénk.
und
und
!
aber die Unmöglichkeit
betrifft,
über
den mittelbaren Nutzen und Schaden ein reifliches Urtheil zu sprechen, so bin ich sehr im Gegensatze vollständig von der Möglichkeit eines solchen Urtheiles überzeugt;
nicht
freilich
nach der
bis
allerdings
heute verfolgten
Vorgangsweise. Vor Allem glaube ich, dass wir nicht eines allgemein zutreffenden Urtheiles bedürfen, sondern nur eines solchen, welches für eine bestimmte Gebietseinheit Geltung be-
Mindenekeltt azt hiszem, liogy nem általános Ítéletre vau szükségünk, hanem olyanra, mely bizonyos területegységre tartozik, pél-
sitzt, z.
B. für einen einzelnen Staat
;
auch
ist
nicht von einer definitiven Entscheidung die Rede, welche man sich im Hinblick auf die
dön-
Veränderlichkeit der Verhältnisse, auf die ver-
viszo-
nyok változandóságát, némely madárfaj többé-
schieden entwickelte Anpassungsfähigkeit der einzelnen Vogelarten, sowie auf die hiedurch
kevésbbé
bedingte
dául egy országra
tésrl van
s
;
s
nem
mely
szó,
—
is
végleges
tekintve
a
alkalmazkodási képességét
kifejlett
—
így gazdasági jelentségének ingadozását
képzelhet hanem meg kell állapítanunk hogy az egyes fas ez elérhet joknak hol, mikor, micsoda viszonyok közt, alig
;
—
—
kinek szempontjából lehet jelentsége, hasznos
vagy káros, és mennyiben
?
Schwankung
ihrer wirtschaftlichen Be-
deutung ohnehin nicht recht vorstellen kann, und dies scheint sondern man muss nur bezüghch der verwohl erreichbar zu .sein
— —
schiedenen Arten feststellen wo, wann, unter welchen Verhältnissen und von welchem Gesichtspunkte aus ihre Bedeutung nach Nutzen ;
oder Schaden hinneigt und in welchem fange dies der Fall
Ilyenformán azután
lönböz fajoknak
saját
ki-ki
megtudja a kü-
érdekkörét érint
al-
kalmi és idleges jelentségét, azt a gyakorlati
életben szükséges helyes fogalmat, melyet
a madarakkal szemben adott
való magatartásában,
területen és viszonyok
között,
irányul
vehet.
A madarak
életmódja pedig valami túlsá-
gos hamar, rövid idközök multán lényegesen
nem
változik,
inkább lassan észrevétlenül
s
jelentségükrl kikerekedett itélet sem fog egyhamar megdlni, legföljebb lényegtelenül módosulni. Különben e netalán elfordulható változások, ha az ítélet már megvan, így
a
ellenrizhetk
De
és
koronként összefoglalhatók.
módon, mily eszközökkel Micsoda eljárás nyomán az eredményt?
hát micsoda
érhetünk
czélhoz?
süthetjük ki
mann
ist.
Um-
So erhält dann Jeder-
die auf seinen Interessenkreis bezügliche
Kenntniss der relativen und zeitlichen Bedeutung der verschiedenen Vogelarten, das heisst also jene für das praktische Leben nothwendigen
richtigen Direktiven,
nach welchen er einem
sein Verhalten den Vögeln gegenüber auf
gegebenen Gebiet imd unter gegebenen Verhältnissen ohne weiteres einzurichten vermag. Da die Lebensweise der Vögel sich nicht sprunghaft, in kurzen Zeiträumen zu verändern sondern langsam und kaum merkbar sich Wandlungen unterzieht, so vnrd auch das über den Werth der Vögel geschöpfte Urtheil nicht raschen Änderungen -— im äussersten Falle pflegt,
nur nen falls
zeitweiligen,
unwesentlichen Modifikatio-
— unterworfen
sein. Es können eben allenvorkommende Änderungen kontroliért und
von Zeit zu Zeit zusammengefasst werden. Aber auf welche Weise, mit welchen Mitteln können wir dies Ziel erreichen ? welches Vorgehen erscheint geeignet, den angestrebten Erfolg
zu sichern
? 17*
132
A
felelet
—
utaltam
—
iiyozni kell a
II
különben ez
madarak
még pedia
kál, és
mire
röviden
:
már elbb
iichatóaii
('hiiiiódjál éa
Die Antwort hierauf
is
lainilmnláplálé-
szoron kavcnolalban egymással
lennészet egészével vnió kolesonosségébev.
auf welche ich übri-
— lautet
gens schon einmal hingewiesen habe kurz folgendermaassen
und
weise
die
:
m.an muss die Lebens-
Nahrung der Vögel eingehend
studieren, u. zw. in innigster Verbindung mit (leti
Weeliselbeziehungen, welche zwischen die-
sen Faktoren untereinander und gegenüber
Ezt a feladatot pedig
mégis csak meg
— bármi nehéz
végre
-
mely reája borul, kötelességünk feltakarni, különben a systematikai és leiró irányzat munkálkodásunkban aránytalanságot szül s az eszközt czélnak tekinteni nem sznünk meg. Nagy széles értelemben ideje, hogy a biologia véve a szót
—
kell oldani és a fátyolt,
—
végre jogait kiküzdje és a ha-
ladás visszafojtott forrásait kibugygyantsa.
dei'
Gesatnmtheif des Natnrlnmsiialles bestehen. Wenn diese Aufgabe auch schwer erscheint, so
muss
sie
doch gelöst und der Schleier, wel-
cher über die Frage gebreitet
liegt,
gelüftet
werden es ist dies eine Pflicht der Ornithologie, umsomehr, als die systematische und descriptive Richtung in derselben noch immer unverhältnissmässig überwiegt und wir noch immer nicht davon frei geworden sind, das Mittel als Zweck und als Selbstzweck zu betrachten. Es ist hoch an der Zeit, dass die Biologie das Wort im weiten Sinne genommen ;
—
—
sich
A madarak rete,
táplálkozásának
isme-
tüzetes
kell összhangban életmódjuk ismeretével
nyújthatja tehát az
egyetlen
positiv
alapot,
mely közvetett gazdasági jelentségük eldöntésére vezet
;
minél alaposabb ezt illet tudá-
erkämpfe und
ihre Rechte
endlich
die
lange zurückgedämmten Quellen des Fortschrittes siegreich
Die
hervorsprudeln lasse.
gemme
der Vögel
Kenìitniss der Ernährungsweise
im Einklänge mil der
vollen
Kennt-
niss ihrer Lebensweise giebl also die alleinige positive Grundlage, von welciier aus die Ent-
sunk, annál pontosabban tájékozódunk.
scheidung über ihre mittelbare wirtschaftliche
Bedeutung getroffen werden darf: licher
unser hierauf gestütztes
je
gründ-
Wissen
ist,
desto umfassender auch unser Überlilick.
Ezt az egyszer igazságot sokan kimondták
már
B
dolgoztak
is
ez
néhányat említsek, elég
irányban
;
hogy csak
lesz felsorolni
:
Snell,
Diese einfache Wahrheit wurde
Richtung auch gearbeitet
Namen
einige
EzEHAK és különösen Eökig dr. nevét. Követik csak gyéren akadtak, igen, mert eljárásuk sokkalta nehezebl), mint volt az a régi, mely könny íszerrel látszólag szintén eredményre vezetett. Az amerikaiiik azonban nem várva reánk, jóval megelztek s régebben felállítot-
genden an
minisz-
tériumának kebelében a biológiai szakosztályt,
melynek
egyik
alosztálya,
az
ornithologiai,
hivatalosan kutatja a madarak gazdasági
ér-
tékét.
von
Vielen ausgesprochen und Viele haben in dieser
Eckstein, Landois, Loos, Talsky, Liebb, Altum,
ták az Egyesült-Államok földmivelési
l)ereits
:
z;i
nennen
führe — — nur kurz die ;
um
ich
fol-
Snell, Eckstein, Landois, Talsky,
Sohlet, Loos, Liebe, Altüm, und ganz besonders Dr. EöHiG.
haben aber wenig Jünger gefunden na— weil ihre Methode beiweitem schwieriger war als jene alte, welche ohne viel Mühe, scheinbar ebenfalls zu einem Resultate führte. Anders die Amerikaner. Ohne auf ims zu warten, haben sie uns weit überflügelt und schon vor geraumer Zeit im Ackerbau-Ministerium der Vereinigten Staaten eine biologische Sie
:
türlich
Fachsoktion errichtet, deren eine Abtheilung, die orniÜiologisclie, ex offo mit der Erforschung
der wirtschaftlichen Bedeutung der Vögel beschäftigt
ist.
Die Thätigkeit dieses Institutes
ist
Ennek az intézménynek mködése közleményei révén ismeretes és már csak azért is
durch die Publikationen desselben bekannt geworden, welche unter Anderem auch schon des-
mert megersíti ellib
halb lehrreich sind, weil in denselben meine
tantilságos,
jelzett álli-
133
tásomat, hogy igenis a madarak közvelett je-
früher aufgestellte Behauptung, dass die mittel-
lentsége megítélhet.
bare Bedeutung der Vögel fcststelUiar
sei,
ihre
Magen- imd Kropiinhalte von Vögeln
ver-
volle Bekräftigung findet.
schiedenen Geschlechtes und Alters, die an verschiedenen Orten, zu verschiedenen Zeiten und unter verschiedenen Aussen Verhältnissen be-
Különböz
böz
belj'en,
különböz idben, külön-
viszonyok közt elejtett és megfigyelt kü-
lönböz korú
és ivarú madáiiDéldányoktól
ered
gyomortartalmaknak huzamosabb idn, de legalább is egy éven át nagy sorozatokban való gyjtése nyiijtja az anyagot ahhoz a statistikához, mely a táplálék minségére, de némimennyiségére
leg
is
világot vet
szükségletének, vagyis
;
a fajok napi
mértéké-
fogyasztásuk
nek tüzetes megállapítása pedig a fogságban tartott
madarak élelemszükséglete alapján
ténhetik.
Ha
azután tudjuk, mit
eszik ez vagy az a
faj,
és
tör-
mennyit
hát a szabadban vég-
zett megíigj'elésekkel kiegészítve s azokkal el-
lenrizve tapasztalatainkat, bizonyára nyilatkozhatni fogunk értékükrl, leg,
hanem
nem jóhiszem-
obachtet und erlegt wurden, müssen durch längere Zeit
—
mindestens aber über den Zeit-
— in grossen Suiten gesammelt und untersucht werden — dieses Ma-
raum eines Jahres hin
;
terial
liefert
dann
statistische
die
Grundlage
zur Beurtheihing der betreffenden Nahrung in
auch in quantita-
qualitativer, theilweise sogar
Bestimmung
tiver Eiclitung. Die genaiie
dieser
letzteren Frage, das heisst die Feststellung der
Menge
Nahrungsbedarfes oder
täglichen
des
Nahrungsverbrauches der einzelnen Arten, folgt aber
am
Ijcsten auf
er-
Grund der direkten
Beobachtung an gefangenen Vögeln. Wenn auf diese Weise der quantitative und qualitative
Consum können
einer beliebigen Art festgestellt wir,
indem wir
ist,
so
diese Kenntniss durch
entsprechende Freilebeubeobachtungen ergän-
kétségtelenül.
zen und kontrolieren, doch sicherHch uns auch ein Urtheil über ihre
eines das nicht auf
Bedeutung bilden, u. zw. gutem Glauben, sondern
auf zweifellosen Thatsachen
A
táplálék
minségének megállapításában
a
gyomortartalmakon kívül vizsgálataink tárgyi részét alkotjak még, mint a melyekre mint positiv anyagra támaszkodhatunk begy-
és
:
bizonyos
fajok
táplálkozás közben kifejtett mechanikni
mwi-
az
i'h'hiombóczol:
(Gewölle),
fusst.
Zur Bestimmung der Qualität der Nahrung sind ausser den Magen- und Kropfinhalte noch einige weitere Faktoren in den Ivr-eis der Untersuchungen einzubeziehen, da aus denselben positive Daten gewonnen werden können es sind dies die Gewölle, die Spuren mechanischer Arheil, wie sie von gewissen Ar-
ebenfalls
:
;
nyomai Qiéldául a harkályok ácsmunkája, a keresztcsrek fenytoboz rongálása stb.), st az ürülék is és a ragadozó madarak fészkei alatt található maradványok ezek min-
ten gelegentlich des Nahrungserwerbes vorge-
den esetben már alakjuk nyomán hetetlenül következést engednek, micsoda madártól erednek, tehát specifikusan jellemzk.
endlich die an der Niststelle verstreuten
I.ájííiiaí,
;
félreismer-
nommen werden Spechte,
B.
(z.
die
Beschädigung
durch Kreuzschnäbel
der
etc.),
Zimmerarbeit der Nadelholzzapfen die
Excremente,
Nah-
rungsreste (wie bei den Eaubvögeln). In den
meisten Fällen gestatten diese Objekte unver-
kennbar einen sicheren Schluss auf ihre Provenienz bezüglich der verursachenden Vogelart, sie
sind specifisch charakterisierend.
Jedoch
ist die
Analyse der Magen- und Kropf-
und Excremente an sich, ohne Kenntniss der jeweiligen lokalen Verhältnisse, der Jahreszeit und der speeiellen Lebensweise der Art, nicht ausreichend und könnte
inhalte, der Gewölle
A gyomor-
és begytartalmak, ételgombóczok,
ürülék elemzése egymagában,
nyok, idszak
a
helyi
és az életmód ismerete
viszo-
nélkül
azonban azért nem elégséges és sok tévedés szüloka lehet. Mert például a pacsirta gyom-
allein beobachtet, Anlass zu
geben.
Man kann
z.
manchem Irrthum
B. die Fcldterche auf
Grund
134
búzaszemek révén e madarat nem ha a megfigyelés azt bizonyítja, hogy azok tarlón elhullott szemek,
in
ihrem Magen sich
als
Schädling liezeich-
lehet kártétellel vádolni,
von Weizenkörnern, die vorgefunden haben, nicht
tehát gazdaságilag értéktelenek voltak
wenn durch die Beobachtung festgestellt wird, dass jene Körner narh th'v Ernte von dem
rában
talált
;
épp így
gyomrában és begyében elkerül fogoly- vagy nyúlmaradványok nem mindig vadkár számba foghatók, mert elhullottaktól is az ölyv
eredhettek.
nen,
Stoppelfelde aufgelesen seien,
— wirtschaftlich
Ebenso wenig können
also wertlos gelten.
die
im Magen oder Kröpfe des Mäuselnisiiards gefundenen Hasen- oder Eebhühuerreste als direkte Schädigung der Wildbahn nicht gedeutet sie können ja ebenso gut von Fallwerden
—
wild herrühren.
Mivel
az életmód
tehát
követelmény
ismerete
s
avagy azok elemzése
nek,
lyes ismeretének
szorosan
kérdés
ez a
az
bizonyítékai
:
életmód világos,
ornithologiai
és
Nachdem
els
az
az ingluviálék megfigyeléseink-
he-
hogy más,
die
also die Kenntniss der Lebensweise
Grundbedingung
Lebensbeobachtungen
die Eichtigkeit der fern,
ist
lie-
ganze Frage eine und nur dureh Facli-
es klar, dass diese
streng ornitliologische
más
állatosztályok szakbuvárainak, kiválóan az
ebenso klar, dass bei
entomologusok, szintúgy a botanikusok támo-
gabe der Ornithologe
Ormthologen
ist
kann ; der Lösung
gelöst werden
die
aiif
es ist aber
dieser Auf-
Unterstützung
botanikus
anderer Fachnaturforscher, vor Allem auf die
az ornithologus támogatására, mikor ha-
Mitwirkung der Entomologen und Botaniker,
gatására
;
viszont az
sonló feladat eltt
jelentségérl
entomologus,
áll
s
közvetett
gazdasági
kérdés, ható,
nem annyira hanem inkább
követel
és
ist,
gerade so wie diese Letzteren
Anspruch nehmen
müssen, wenn
sie
stehend,
über mittelbare wirtschaftliche
sich
vor einer ähnlichen Aufgabe
Bedeutung äussern
sollen.
Aus dem bisher Gesagten erhellt zugleich in ziemlich klarer Weise, dass die Entscheidung über den mittelbaren Schaden und Nutzen der
egyesek jóvoltától vár-
Thiere, insoweit dieses wirklich nationalökono-
kezdeményezést
misehe Bedeutung besitzt und Gegenstand einer unentschiedenen Streitfrage bildet, nicht durch
állami
gyámkodást
különböz államok
angewiesen
die Hilfe des Ornithologen in
kell nyilatkoznia.
Az eddig mondottakból körülbelül az is kiderül, hogy az állatok közvetett hasznának vagy kárának megbirálása, a mennyiben valóban közérdek és eldöntetlen, de bonyodalmas
a
die Ingluvialien,
beziehungsweise deren Analyse nur Belege für
mint ornithologus. által meg nem fejthet; de világos az is, hogy az ornithologus reászorul
stb.
und
ist,
is
s
legczélszerbben
földraívelésügyi miuiste-
riumainak keretében felállítandó biológiai
in-
tézetek révén volna elérhet.
das Wirken Einzelner wird gefällt werden können, sondern dass zur Lösung dieser komplicierten
Fragen eine staatliche
Überwachung der dürfte.
Am
einzig
Initiative
richtige
AVeg
und sein
Besten wäre dies durch Aufstellung
eigener biologischer Institute oder Sektionen
E
részben,
mint
tudjiik,
a
példát Észak-
Amerika egyesült államai már megadták s Magyarország is megközelítette a czélt, mikor az állami Eovartani, a Vetmagvizsgáló s
más
kísérleti intézeteket szervezett.
in
den Ackerbauministerien der verschiedenen
Staaten zu erreichen.
Von dem guten
Beispiel der Vereinigten Staa-
ten Amerikas abgesehen, strebte auch
diesem Ziele entgegen,
als es
Ungarn
die staatlichen
Versuchsanstalten ins Leben treten Hess die entomologische Station, die
;
so
Samenkontrols-
etc. Auch die im Jahre 1894 errichtete vUngarische Ornithotogisrlie Centrate« kann mit Eecht in der Eeihe dieser Institute mitgeführt werden, denn, obschon in erster Linie die Vogelzugsfrage ihre Hauptaufgabe bildet, wurde
Anstalt
Az
1894-ben
életre
kelt
Magyar Ornitho-
Központ is méltán ezek közé soroznoha els sorban a költözködés kérdésének megoldását tzte ki ffeladatául, e mellett jjrogramrajába vette (4. §.): szakszer logiai
ható, mert
in
ihrem Programm
(§ 4)
doch die Bestimmung
135
aufgenommen,
véleményt adni mindazon ornitbologiai kérdésekre, melyek akár tudományos, akár gazda-
gen, die
sági gyakorlat tekintetében felmerülnek.
in praktisrh-ökoiiomisrlier Beziehung auftau-
chen
—
in allen ornitliologischen Fra-
sei es
wissenschaftlicher, sei es
in
— ihr fachliches Gutachten
Das
zu ertheilen.
kurze, nur wenige Jahre zurückreichende
Bestehen dieses Institutes bewies aber schon glänzend die Zweckmässigkeit seiner Organisa-
und
tion
Rövid pár évi
fennállása
beigazolta,
bogy
munkaterve ez intézetnek helyes volt. És én e belyen különösen kiemelem azt a szerencsés gondolatot, mely a vonulás kérdését és a gaza mi a táplálkozás beható dasági érdeket
—
vizsgálatát feltételezi
oda,
— els feladatul
állította
pedig egyszeren azért, mert mind
még
a kettnek
anyaggyjtése egyönteten kezel-
het.
möchte au
seines Arbeitsplanes. Ich
dieser Stelle besonders jenen glücklichen Ge-
danken hervorheben, durch welchen
die
frage und das Wirtscliaftsinleresse
— welche
Zugs-
ja auf den Ernährungsverhältnissen basiert
—
Hauptaufgabe hingestellt wurde; und zwar nenne ich ihn aus dem einfachen Grunde einen als
glücklichen Gedanken, weil das
Sammeln
des
Datenmateriales nach beiden Richtungen hin einheitlich, in
einem Gusse gehandhabt werden die Beobachtung
kann. Mit anderen Worten
:
des Vogelzuges hat ebenso wie die Beschaffung
und konkreter Beweismittel
der Daten
ziir
Wert-
schätzung der Vögel, eine Grundbedingung zur
Más
szóval
,
a
költözködés
megfigyelése,
nämlich ein
Voraussetzung,
weitverzweigtes,
megha-
viele
bizony-
funktionierendes Beobachtungsnetz, zu welchem
ságok beszerzése csakis sok állomást felölel,
mit Rücksicht auf die ökonomische Seite, es vor
csak ügy, mint a madarak értékének tározására szolgáló adatok és tárgyi
folytonosan
mköd
hálózatot
tételez
föl,
melybe a gazdasági tekintetekbl, kivált az állami
erdészetnek, gazdáknak, faiskola-keze-
fortgesetzt
Allem wünschenswerth wäre, die staatlichen Forstleute, die Ökonomen, Baumschul-VerwalForsteigenthümer, landwirtschafthche Ver-
ter,
lknek, erdbirtokosoknak, gazdasági egyesületeknek, halászati társulatoknak, szóval minden szóba jöhet érdekkörnek bevonása is kívánatos, tí hogy valóban helyes e fölfogás, azt legnyomósabbau ersíti az a körülmény,
reine,
hogy a táplálékkérdés tulajdonképeii a költözködésnek végs alapoka, és a specifikus táplálék minségéhez — mint Bhaun Fkitz * ta-
nommen
lálóan mondja — egyenes arányban áll a költözköd madarak elvonulásának idpontja, a mihez hozzáteszem az érkezés idejét is, valamint fordított arányban áll a táplálék menynyisége az egyes fajok azon tehetségéhez, mely-
umschüessendes,
Stationen
und Fischerei-
Fischereigesellschaften
vereine, kurz
kommende
nur irgendwie in Betracht
alle
Interessenkreise
Dass diese Auffassung
herbeizuziehen.
richtig sei, beweist
am
prägnantesten der Umstand, dass ja genau gedie
Emähningsfrage der
Urgrund der Zugserschcinuiig Braun bemerkt sehr
treffend,"*'
eigentliche
sei,
und Fritz
«dass
man neben
Augenmerk Ernährung der Arten richten und daneben auf das Nahrungsquantum, dessen das Individuum bedarf» der Feststellung der Zugzeit sein
vornehmlich auf
die specifische
—
weil ja «die Zeit der Abreise unserer Zugvögel
Nahrungsumgekehrt aber der Menge des Nah-
direkt proportional ihrer specifischen
lyel azt megszerezhetik.
art
ist,
rungsbedarfes der
einzelnen
und
der specifischen Fähigkeit
Art sich diese
Menge zu
ver-
schaffen».
A
tápláléknak, mint az óletjelenségek ható
okának, kérdés olyiin,
* I.
pontos ismerete elsrangú biológiai is,
tehát tudományos
mint gazdasági.
f.
Orn. 1898. 545.
1.
fontossága csak
Die Ernährung
ist
ja che causa
movens der
Lebenserscheinungen, ihre genaue Kenntniss gehört also mit unter die Aufgaben der Biologie
und
ihre
Bedeutung
* .Journ.
f.
ist
Onntb. 1898.
daher
p. 545.
zum Mindesten
13G
Es ha még
ehliez veszszük,
hogy a modern
ornithologia harmadik fkérdése, d jujol: vizsgálata
tozaii(ló>fá
munka
szerezhet be legkönnyebben anyag:
lításra való
M. 0. K. az az hatja
s
az
összehason-
hát azt hiszem, éppen a
intézet,
mely helyét megáll-
szervezetét megtarthatja. Ujal)ban Né-
metországban felállítása s
szóba került ilyféle intézet
is
a.z
érdem
e
FiNSCHet
tekintetben
liücksieht
módon
ily
s
eine
nehmen, dass
nun noch darauf
die dritte
Hauptauf-
gabe der modernen Ornithologie, dir fuyrachuiiy 1
über das Variieren der Arten, sich ebenfalls auf ein « Beobachtungsnetz » stützen muss, weil auf diese Weise das A^ergleichsmaterial am leichtesten
und
sichersten beschafft werden kann,
so glaube ich nicht mit Uni'ccht behaujìten zu
dürfen, dass gerade die Ung. Ornith. Centrale
dasjenige Institut
íUeti.*
wir
rein
als
ii'issciisrhiiflUciir
Wenn
iiuiificIiKJUirlic.
i'dl-
hálózatos
szintén
alapján tanulmánj'ozható
sehr
elienso
füllt
und
ist,
welches seine Stelle aus-
seine als zweckmässig bewiesene Or-
ganisation behalten
darf.
Neuerer Zeit
ist
auch
in Deutsehland die Errichtung eines ähnlichen
Azonban eddig még csak részben
kez-
Institutes angeregt worden, wofür das Verdienst
deményezésének eredménye, mert a königsbergi egyetem physiologiai laboratóriuma, Eö-
Otto Finsch gebührt,* obschon seine Initiative leider nur theilweise von Erfolg gekrönt war,
RiG dr. szakavatott vezetése alatt, kizárólag a
denn das unter der berufenen Leitung Dr. Eökig's stehende physiologische Laboratorium der Uni-
volt
madarak élelemszükségletének, táplálkozásának megállapításával
s
jelentségé-
így gazdasági
nek eldöntésével foglalkozik.
zu Königsberg beschäftigt sich aus-
versität
schliesslich
nur mit der Feststellung des Nah-
rungsbedarfes und der Ernährungsweise der Vöalso nur mit der Entscheidung über ihre
gel,
wirtschaftliche Bedeutung. Die aus der Feder
Er. Eörig's stammenden, bisher erschienenen
Eddig
megjelent
közleményei
tollából eljárásunkban mintául s
azt a csapást követik, melyet
felismertünk, de
nem
RöEir,
dr.
Mittheilungen
dieses
Institutes
szolgálhatnak
mustergiltig bezeichnet werden
már régebben
sich alle auf
alkalmaztunk.**
dem zwar
;
können als sie bewegen
längst als richtig er-
kannten, leider aber in praxi bisher
kaum
be-
tretenem Wege.**
Was
Ung. Orn. Centrale betrifft, so hat dieselbe in voller Erkenntniss ihrer Aufgabe' schon im Jahre 1894, also gleich nach ihrer
A M.
már
die
1894-
Errichtung, die Schaffung eines grösseren Wer-
egyen-
tekintettel
Über die Vöuei Ungarns mit besonderer Berücksichtigung Hirer wirtsciiaftlichen Bedeutung ins Auge gefasst und die Wege hiezu
mely-
geebnet, so dass thatsächlich seitens Sr. Excel-
nek megírásával a m. kír. földmívelési ministei' engem bízott meg.
lenz des königl. ungar. Ackerbaumiuisters die
K. 0. feladatát jól érezve
ben, tehát gette
nyomban
keletkezése után,
mnek
oly nagyobbszabású
«Magyarország
madarait különös
gazdasági jelentségökre»
útját,
tárgyazza
s
mely
kes
:
«
>i
Ausgabe eines solchen angeordnet wurde und ich den ehrenvollen
Auftrag erhielt, dasselbe
zu verfassen.
Mit den Zielen und dem Umfang der Aufgabe vertraut geworden, ging ich denn ohne Zögern
A teendk
iránt tisztába
nul oly alapon építettem
jve, haladéktalamüvemet, mely-
fel
daran, meine Arbeit auf jener Basis aufzubauen,
welche ich in
dem
bisher gesagten charakteri-
* Orníth. Monatsschr. ISflO. 205—212. 1. ** Az osztrák ornithologiai megfigyel állomások-
* Ornith. Monatsschrift. I89G. p. 205—212. ** Das neu erstandene Comité f. orn. Beob.-Stat.
jióldájára, a
nak újonnan szervezett Bizottsága, a M. Orn. Közp. madárvonulási adatok gyjtése mellett a madarak táplálkozására vonatkozóknak gyjtését is
C, auch das Sammeln von Zugsdaten im Verein mit dem Sammeln der Ernährungsweise der Vögel bezüglichen Daten als
feladatává tette.
ihre Aufgabe hingestellt.
in Österreich hat, gleich d. U. 0.
137
nek anyaga gjomoi-tartalmak, ctulgombóczok, ürülék rült
stb.,
egyeztetve
ki,
mások
hiteles
magyarázva
és
tapasztalataival
ke-
saját és
megfigye-
és
mint az
melyeket,
egyetemben,
léseivel
elemekbl
szóval azokl)ól az
ez
das beissi ich ging von den positiven
siorte,
—
aber Daten aus, die mir eigene und fremde mir verlässliche ~ Beobachtungen boten und
dem
die aus
Hilfsmaterial der
gluvialien etc. festgestellt
gesammten
In-
werden konnten und
elbb
bearbeitete dieselben kritisch, unter steter Be-
ismertettem, azokkal a vezérl elvekkel együtt,
folgung der leitenden Principien, die ich dies-
a melyek szei-int a feldolgozás
falls
irányú munkálkodás
anyagát,
positiv
foganatosí-
is
tandó.
Inglnviale-gyüjteményem
Í2000
és
néhány
a
húsevk
száz példányból ered, mihez járul tápláléka,
nem riztem meg,
melyeket
csak
schon ausführlich besprochen habe.
Meine Ingluvialiensammhmg stammt von 2000 und einigen Hunderten von Individuen, dazu kommen die Serien der Fleischfresser, deren Magen- und Kropfinhalt ich nicht konservierte, sondern nur eingehend untersuchte und die Befunde an genauen Notizen in Form eines
Zettelkataloges
wandte
Vorzüglich
verwahrte.
Kiválólag a kétes és vitás fajokra vetettem
meine Aufmerksamkeit Arten von strittiger oder zweifelhafter Bedeutung zu so untersuchte ich z. B. Gewölle von Bussarden und Eulen an verschiedenen Orten in verschiedenen Zeiten zu mehreren Tausenden. Ich wandte mein Augenmerk dem Gebahren der
figyelmet, így például a baglyok és ölyv étel-
Vögel besonders zu in den Zeiten der Mäuse-
számos helyen ezernyit vizsgáltam. Külön szemmel tartottam a madarak
plage,
magatartását egérjáráskor, cserebogaras évben,
sektenkalamitäten
fellépett hernyószaporodáskor, rovarcsapás
keit
föl gyomoi'- és begytar-
czédulázva jegyeztem
talmuk elemzésének eredménveit.
;
gombóczaiból
kalmával,
valamint
dudvák
a
ben
különböz vidékeken. Egy
még pedig
szóval tiszta képet
és
juk
és
hogy
in
Maikäferjahren,
Eaupenfrass,
auftretendem
bei
Gelegenheit bedeutender In-
Ijei
:
ich
verfolgte
Thätig-
ilire
inbezug auf die Einschränkung der Unkräuter, ebenso che Rolle, die sie während ihrer
Besuche auf den Saaten,
die sie in
Wein- und
Obstgeländen, sowie in den Wäldern len
und
etc. sjjie-
dies Alles natürlich in verschiedenen
Gebieten. Mit einem Worte
:
icli
strebte dahin,
területe-
ein reines Bild davon zu erhalten, wie die Le-
viszonyok közt miként alakul életmód-
bensweise und Ernährungsweise der Vögel sich
óhajtottam szerezni, hogy különféle
ken
friss ve-
szlterületen, erd-
helyeken való szereplésüket,
stb.
al-
korlátozására
irányuló tevékenységüket, szintügy a tésre való látogatásaikat, a
ich
táplálkozásuk
a
mi
rendes,
gondosan
s
azt
a
ügyeltem,
véletlentl
elvá-
unter verschiedenen Aussenverhältnissen,
nen Zeitläuften
laszszam.
an
verschiedenen Lokalitäten und zu verschiedemodificiert
und achtete ganz
besonders scharf darauf, das Eegelmässige und das Zufällige kennen
und von einander unter-
scheiden zu lernen. Die Analysen an den In-
A
gyomortartalmak elemzését részben
állami Rovfirtani, részben a
az
Vetó'magvizíigáló
állomás végezte, kivált a kényes
s
kiváló szak-
ismeretet feltételezket. Ez elemzések egy példáját
ez
alkalommal bemutatott nyomtatvá-
nyaink között volt szerencsénk elterjeszteni.
Természetesen távol
hogy
munkám
tlem
áll
az a gondolat,
bevégzett egész.
Én
csak arra
törekedtem, hogy kritikailag összefoglaljam azt a positiv
anyagot,
mit ez
a
gyarországon ismerünk jak, igy vetve
meg
a
s
id
szilárd
alapot,
Aquila.
Vm.
is
heiklen,
— besorgten die
die
ein
staatlichen üutersuchuugs-Anstalten, u. zw. die
entomologische Station und die SamenkontrolsAnstalt.
Es
liegt
mir selbstverständlich
fern,
meine
Arbeit als abgeschlossenes Ganzes hinzustellen.
Mein Streben war nur dahin sitive Material,
gerichtet, das
po-
welches uns gegenwärtig be-
melyen
Ungarns zu Gebote steht, kritisch zusammenzufassen und darnach zu urtheilen, zugleich aber auch jene feste Grundlage zu schaffen, auf
igen sok,
welcher wir weiter bauen können. Selbst auf
szerint
ennek nyomán
tovább építhetünk. De már ebbl
Ma-
gluvialien -— besonders die
hohes Specialwissen erfordern
bírál-
treffs
18
I:{8
a legtöbb iáj jeientöségc
a öt
pítható, legalább
is
hiszem lényegileg
nem
úg_y,
meg
volt
hogy az
álla-
aet
ítélet
igen változik, legfeljebb
módosul.
itt-ott
Weise war
diese
es
möglich die Bedeutung
^eler, ja der meisten behandelten Vogelarten festzustellen, so dass ich glaube, die
Mehrzahl
der auf dieser Basis formulierten Urtheile werde
auch künftighin nicht wesentlich geändert, sondern nur hie und da gelegentlichen Modifikamegállapíthattam
Kétségtelenül
például
a
fülesbagoly (Asio acdpitriims) gazdasági
réti
Magyarország
jelentségét
formán
területére
ilyen-
:
tionen unterworfen werden.
So war ich
Form Átvonuló
mely csak a kíiltózködés szakában jelenik meg rendes körülmények között. Gyengébb teleken át azonban, fleg ha egérjárás van,
faj,
a
területeken
sújtott
egyes párok fészkelésre
is
ott
st
áttelel,
maradnak.
z.
B. in der Lage, die wirtschaft-
Bedeutung der Sumpfohreule (Asio accipitrinus) für das Gebiet Ungarns in unzweifelhafter Weise festzustellen, u. zw. in folgender liche
Es
:
ist
dies eine durchziehende Art, welche
unter normalen Verhältnissen nur zur Zugzeit erscheint. Während milder Winter, besonders wenn damit eine Mäuseplage verbunden ist,
überwintert
sie
auch in den betreffenden Ge-
kommenden Frühjahre vereinzelte Paare daselbst zum Nistgeschäfte. Ihre Zahl schwankt je nach dem massenhaften oder mehr sporadischem Vorgenden, ja es schreiten sogar im
Számuk
az egerek tömeges vagy csekélyebb
számban való
elöfoi'dulása szerint váltakozik.
kommen
der
erscheinen
Egérjáráskor
k
is
számban mu-
igen nagy
tatkoznak a veszélyeztetett területeken kitartanak,
míg a hólepel mindent
addig
s
ficierten
in
;
zur Zeit einer Mäuseplage
Menge auf den
grosser
in-
Gebieten und halten dort Stand, bis
nicht eine Schneedecke die ganze deckt.
elföd.
Mäuse
sie
Im Jahre 1897 wurde
Gegend
be-
das westliche Un-
garn durch eine Massenübervölkerung der Fehliuülihiiaiis
1897-ben Nyugat-Magyarország nagy részét ellepték az Arvicola arralìs rengeteg ivadékai.
(Arvicola arvalis) heimgesucht.
In
diesem Jahre erschien auch diese Eule in der
von Ende September bis zum Monate April 1898 in so ungeheuren Mengen in den bedroh-
Zeit
ten Strichen, dass es kein Ausnahmsfall war
Ez évben szeptember végétl év április haváig ez a bagolyfaj
számban mutatkozott a
oly rojjpant
sújtott vidékeken,
pár holdnyi vágásokból 40
alig
is
következ
a
— 100
hogy
darai) is
beim Durchgehen kleiner Kulturen von wenigen Jochen Ausdehnung 40-100 Stücke aufzustossen. In dieser Zeit untersuchte ich einige
Tausende Gewölle dieser
Art, welche aus ver-
schiedenen Lokalitäten veischiedener Comitate
felreblient.
stammten. Alle diese Gewölle sind speciiisch
Ez
böz
idszakban
különböz megyék külön-
charakterisiert, bestehen aus länglichen, nicht
ételgombó-
sehr dicken, wurstförmigen Gebilden von der
meg e madárnak, melyek faj jellemz hosszúkás szürke itatóspapirosszinü és szer, kolbászalakú gombóczok s bennük egérszr és az egerek í2 3 ép koponyái
Farbe und Struktur des grauen Fliesspapieres,
helyeirl
származó
ezernyi
czait vizsgáltam
szerint
—
találhatók, a többi bagolyfaj ételgombóczaitól,
úgy az ölyvekétl mindig biztosan megkülönböztethetk.
Ezek hevertek
az
ételgombóczok sokszor kosárszám
nemcsak
e
baglyok
szolgáló fák (Schlafbäumc) alatt,
zn
álló egyes bokrok,
enthalten Mäusehaar und 2
— 3 noch wohlerhal-
tene Mäuseschädel, wenige Knochenreste, even-
Insektenfragmente und sind unter allen Umständen von den Gewöllen anderer Eulenarten und auch von denen der Bussarde sicher tuell
zu unterscheiden. Diese Gewölle lagen oft in Massen aufgehäuft nicht nur unter den gewöhnlichen Schlafbäumen der Eulen, sondern auch
hálótanyájául
unter einzelnen Feldgebüschen und Bäumen,
hanem
neben Grenzsteinen, ja sogar neben berasten kurz alten Maulwurfshaufen auf den Wiesen
határkövek,
a
me-
fák és
a
—
I
begyei^fsecletl vakaudturásai, Hzóval bi-
rétek
zonyos, a síkságból
:^í)
neben und unter allen über der Ebene dominierenden Objekten. Die Untersuchung dieser
kiemelked pontokon.
Gewölle, sowie die Untersuchung des Magen-
und Kropfinhaltes ezek, valamint a frissen lövöttek gyo-
Úgy mor-
begytartalma azt a tanulságot szol-
és
frisch geschossener
plare -
mit Ausnahme ganz vereinzelter, bei
gáltatta,
denen
lékát,
verzehrten Sperlingen oder
hogy leszámítva egyesek bogártáplánéhányban elforduló veréb- vagy sár-
mánymaradvánj'okat, majdnem kizárólag csakis az Arvicola arvalist pusztították.
Ez a
bagolyfaj nálunk tehát
hasznot tesz
gazdáink
s
hohenheimi egérfogót« és
merben
valóságos
csak
«eleven
üdvözölhetnek benne
pedig a legtökéletesebli
és legolcsóbb ki-
adásban.
Egérjáráskor
mködésében
a vörös vércsék,
egerész- és gatyásölyvek, szarkák, varjak,
a
st
héják közül a Circus macrurus, cyaneus
réti
és pygargus is támogatták.
Sumpf-
ohreulen ergab die Lehre, dass alle die Exemsich Insektenreste oder Überbleibsel
Goldammern
von vor-
fanden, nahezu ausschliesslich sich der Verfolgung von Arvicoiit arvalis gewidmet hatten. Es wirkt diese Eulenart bei uns also in hohem Maasse nützlich und unsere Landwirthe können dieselbe «als lebende hohenheimer Mäusefalle» und zwar als deren vollkommenste und billigste Ausgabe - nur mit Freude begrüssen, umsomehr, da während der Mäuseplage ihre Thätigkeit auf das eifrigste von Thurmfalken, Mäuseund Eauhfussbussarden, von den Elstern und Krähen und aus der Gi'uppe der Weihen von der Steppen-, Wiesen- und Kornweihe unterstützt wird.
Betrachten wir ser
—
nunmehr einen
Körnerfres-
die Turteltaube (Turtur turtur)
— über
deren Bedeutung wir allerdings gegenwärtig auf Grund der aus verschiedenen Gegenden des
Lássunk már most egy magevt, min a gerle (Turtur turtur L.), melynek jelentségérl az ország különböz helyérl származó május-augusztusi idközben gyjtött 30 darab begy- és gyomortartalma, nemkülönben számos, a szabadban végzett megfigyelés nyomán most még kielégíten nem nyilatkozhatunk.
Landes in den Monaten Mai
melten 30 Stück Ingluvialien, sowie der ziemlich zahlreich vorliegenden Freilebensbeobach-
tungen noch keine ganz erschöpfende Mittheihtng zu machen in der Lage sind. Vorläufig
können wir nur mit Sicherheit konstatieren, dass den Hauptbestandtheil ihrer Nahrung zur Zeit der Aussaat und Ernte folgende Sämereien bilden
Egyelre csak az bizonyos, hogy ban,
kivált vetés
kukorieza-,
mák-,
len-,
kender-,
és
tápláléká-
aratás idején, az árpa-,
bükköny-,
repcze-,
muhar-, köles-,
répa-,
pohánka-mag
uralkodó.
—August gesam-
:
Gerste, Weizen, Roggen, Mais, Flachs,
Wicken, Erbsen, Mohn, Eeps, Eübensamen und Buchweizen. Ausserhalb der genannten Perioden enthält ihre Nahrung auch allerlei Waldsamen und zu jeder Zeit selbst im Ganzen vorwiegend oder aus den Samen Hanf. Hirse,
der verschiedensten Unkrautarten einzigen Exemplare gefundene
Ez idszakon kívül erdei magvak s minden sokféle dudva-mag alkotja élelmének zömét; egy példányban talált 1932 darab Itupliorliia salicifolia mérges növény magja némi világot vet a gyomok korlátozásában ki-
idben
fejtett
tevékenységének mértékérl. Ott, a hol
—
—
fleg repcze, mák, kender nagy csapatokban rendesen meg szoktak jelenni s ha a vetmag nem bven került a földbe, érzékeny kárt tehetnek, mert hozzájuk szegdnek más károsító fajok is. Ez a helyi friss
vetés
folyik,
—
—
Stück
Samen
;
die in
einem
Menge von 1932
der giftigen ßyj/ior/i/a salicifolia
beleuchtet einigermaassen die Rolle, welche der
Turteltaube bei der Bekämpfung des Unkrautes zugetheilt
ist.
Auf
frischer Aussaat, besonders
von Rübsen, Mohn, Hanf erscheint diese Taiibe gern in grossen Flügen und da vermag sie wohl empfindlichen Schaden zu verursachen, besonders säet
wenn das Saatgut wurde, umsomehr
nicht allzu reichlich geals bei solchen
Gelegen-
heiten sich andere schädigende Arten ihr oft
anzuschliessen pflegen. Dieser von ihr verübte IS*
14(1
idleges kártételük, melyek
és
hetünk
elleii
védekez-
dudvamag-pusztítá-
szembeállítva
is,
sukkal és aestetikai értékükkel, általános üldöz-
nem
tetésére
und an gewisse Zeitpunkte
lokale
Schaden, gegen welchen
man
gekniipftt'
sich
übrigens
nicht schwer zu schützen vermag, berechtigt
gegenüber der erwiesenen Unkrautvertilgung
jogosít.
und dem
festhetischen
Wertbe des
Vogels
nicht zu einer aligemeinen Verfolgung.
Forduljunk tle a rovarovkhöz, közülök a i.ahikdt (CuculuH eanorus L.) választva
Wenden zu,
ki.
nun den Insektenfressern
wir uns
aus deren Reihe wir den Kal.uk (Cuculus
canorus)
hervorgreifen
wollen. Die in den 1899 in der Zeit zwischen dem und 10. September an verschiedenen
Jahren 1896
Az
I89r..
böz
években
1898.
l.SÍ)7.,
,
idszak
aug. 13-ig terjed
15.
helyeken gyjtött
április
15. A23ril
külön-
Stellen
gyomortartalom és
i20
életmódjára vonatkozó
alatt
tapasztalatok
szintén
még nem engedik meg jelentségének megbirálását, noha oly dönt tényezk sülnek ki e csekély anyagból
is,
hogy lényeges módosulást
elzetes Ítéletünk
ez
fog
alig
is
szenvedni.
gesammelten 24 Stück Ingluvialien im
Vereine mit den
angestellten
Freilebensbe-
obachtungen bieten zwar auch noch nicht genügend sichere Handhaben, um jetzt schon über den wirtschaftlichen Werth der Art vollständig klar zu sehen, doch ergiebt selbst dieses recht
geringe Materiale schon so positive Ergebnisse, dass unser über den Vogel geschöpftes Urtheil sich auch in Zukunft
Ezek a fontos bizonyságok arra vallanak, hogy ott, a hol a cserebogarak, nemkülönben az erdgazdának oly veszedelmes Üeneria disjxw és (hietltocdinpa proce»>^innea hernyók igen elszapyrodtak, táplálékukat túlnyomóan,
st
kaum im Wesentlichen
verändern dürfte. Die wichtigen Beweismittel die gefunden, sjirechen niimlich dafür, dass die
Nahrung des Kukuks. gar die
dem
dort,
wo Maikäfer oder
Forstwirtbe so gefährlichen Rau-
pen von Ocneria dispar oder Cneliiocampa processionea in Mengen auftreten,
kizárólag ezek alkotják.
wiegenden Theile, ja
szám
Egy-egy gyomortartalomban
zum
fast ausschliesslich
über-
aus die-
szerint
sen Schädlingen bestehen. Die bedeutendste in
legtöbb volt: cserebogár 12 darab, Ocneria 49,
den untersuchten Mägen nachgewiesene Menge
Cnethocampa 88 darab középfejldésü hernyó.
1 2 Maikäfer, 49 OcneriaRaupen, 88 Stück halbwüchsige Raupen des Processionsspinners Ausserdem enthielten die
Ezeken kívül az elemzett ingluvialékban kemás hernyó
—
vés bogár, szitaköt, különféle
a rövidség okáért
sorolom
föl -
radványok
is
e
de
helyen
fmag
ket s
uévszerint
nem
egyéb növényi ma-
zeigt folgende Ziffern
!
Ingluvialien auch spärliche Käferreste, Libellen, sowie
cies, die ich hier
liche
Biztos megíigyelések ála|3Ján
hogy
pítva,
cmnpa
s
a hol
más hernyók,
szaporodtak,
huzamos
ott,
a
az
álla-
Ocneria, (hieíiio-
ki\ált
kakukok
meg van
szrös
fajok el-
összecsoportosulva,
ideig tartózkodtak (részt vettek e
mun-
kában az Ocneria leküzdésében például LovasBerényben Fehérmegye a Sitta, CertMa, Dendrocojnis ìnajor és miììor. Parus major,
—
—
cocrulcus és comiinmis, Acgithaliis rmidatiiH,
Fringilia cocieba, melyek részben ket
is
már
a peté-
különösen pusztították). összecsoportulás a hernyócsapás
kezdetén történt, azt mindjárt csírájában fojtották.
el is
der Kürze halber nicht aufGrassamen und andere pflanz-
Bestandtheile
Beobachtungen
fanden sich vor.
Sichere
stellen fest, dass überall dort,
wo Ocneria und CneUiocamp(t, sowie andere, vor Allem «rauhhaarige Raupen» überhandnahmen, auch die Kukuke in grösserer Menge sich zusammenfanden und längere Zeit an Ort und Stelle verblieben. (An diesem Werke der Vertilgung von Ocneria-Raupen
z.
B. in Lovas-
Berény Stuhlwcissenburger Comitati betheiligI
Siila ^ Cerlitia, Dendrocopus major und minor, Paras naijor, coeruleus anàcotnmunis, Aefiilindns caadalas, FringiUa
ten sich ausserdem
coelebs,
Mikor az
Raujien verschiedener anderer Spe-
zähle, ja sogar
kerültek.
:
:
welche tbeilweise schon insbesondere
auch die Eier vernichteten.) Wo das Erscheinen der Kukuke im Beginne der Raupenplage stattfand, wurde dieselbe auch stets im Keime er-
141
A
szrös hernyókat
kakuli tehát fleg
veszedelmes erdrontó rovarokat
meg
szaporodását
Érdekes, hogy
néha,
még
igen
s
eszik, ezek túl-
akadályozhatja.
is
növémi táplálékhoz
pedig a kintt
fiatal
is
fordul
is.
kakukok többnyire hasznos madárfajok fészkében neveldve, mostoha Azzal, hogy a fiatal
nem
testvéreiket kiszorítják a fészekbl,
sok
mert egyetlen kakukfi neveltetése közben legalább annyit eszik, mint tönkrement apró mostoha testvérei ettek volna, más-
kárt
tesz,
meg
részt
tulajdonságát kiegyenlíti,
rossz
e
hogy egy-egy kakuk 20
— 22
t
Mindezt összevéve,
tojást
is
bizvást erdeink egyik
den Nestern nützlicher Vogelarten ihre Stiefgeschwister aus aufgezogen werden
die meist in
dem Neste
mködésük
érdekkört
sok
igen
madár például u rone
már
megbirálása,
dasági
mert
is,
Ilyen
érint.
vizsgálatok alapján
Tápláléka révén a gazdaság különböz ágai-
st
kárt, hol
hasznot
zelner junger
sem közömbös.
Tavaszkor a szántás-vetés idején
az
ekét
csapatosan kisérik, temérdek káros rovarálczát föl,
magot sem
vet-
drótférget és csiniaszt; de a
vetik meg,
st
a csirázó
friss vetést
sok
fészkel fajoknak
hasznos
szintúgy vadat,
még
gákat, szöcskéket,
cserebogarat
is
—
madarat nyulat
is.
—
tojásait,
elemésztenek,
Meztelen
különböz bogarakat esznek,
als
ver-
gleicht sich diese
unserer Wälder nennen.
Am
schwersten
ist die
Bestimmung der
wirt-
schaftlichen Bedeutung der Allesfr esser, die je
nach
und Ort anders zu beurtheilen
Zeit
sind,
gerade deshalb, weil ihre Thätigkeit so viele tangirt.
und verschiedene Interessensphären
theile ich ihn wie folgt
Die Krähe
csi-
— sok
egerészni járnak,
hulladékokat szedegetnek, szemétdombokat
lá-
in Folge ihrer
Ernährung den
bald
nützlich
;
auch
Ackerzeit folgen die Krähen schaarenweise Pflug, picken unzählige
sie
z.
vom
aus.
schädliche
B. Engerlinge,
dem
Insekten-
Drahtwürmer
etc.;
verschmähen auch das Saatgut nicht selbst die frischkeimende
Zur Brutzeit plündern
sie
Aussaat
die Eier
und
Nestlinge besonders derjenigen Vögel, die freiliegende Nester bauen, sie vertilgen zahlreiche
und vergreifen sich auch am sogar Hasen fallen ihnen ziim Opfer.
nützliche Arten
Wilde, ja
Nachtschnecken, Heuschrecken,
mene Beute
kezd
gyümölcsöt is kóstolgatják, gabonakévóket megdézsmálnak.
allerlei
Luder
Käfer
—
;
besuchen die Düngerhaufen. Im verleiben sie das reifende Obst ihrem
iind
Sommer
Speisezettel ein
und nehmen auch von den Ge-
treidegarben der Ernte ihren Zehent.
Öszszel megint a vetést járják, a gyümölcsökre szorgalmasan látogatnak.
sie
ist
Standpunkt des Jagdwesens, sowie der Fischerei durchaus nicht indiÖ'erent. Ln Frühjahr zur
darunter viele Maikäfer - sind ihnen willkomsie jagen auf Mäuse, fallen auf
togatnak.
Nyáron folytatják életmódjukat, az érni
ist
:
verschiedenen Zweigen der Landwirtschaft bald
aber
fiókáit,
und anderseits
zusammen
üble Eigenschaft daduicli aus, dass dasKukuks20—22 Eier zu legen
und zupfen
költési idejében fosztogatják
kivált a nyíltan
ein-
weibchen jährlich etwa
larven auf,
ki is tépik.
A madarak
denn ein
verzehrt während seiner
seine kleinen Stiefgeschwister
schädlich,
szednek
Kukuk
Wachsthumsperiode mindestens ebensoviel
vadászat,
a
hajt,
szempontjából
halászat
der Nützhchkeits-
Ein derartiger Vogel ist die Sehelkrahe. Auf Grund der" ungarischen Beobachtungen beur-
következleg bírálhatom meg:
nak hol
fällt in
Dies alles in Betracht gezogen, können wir den Kukuk einen der nützlichsten Vögel
dolmáiiijns varjú (Corvus co-
A magyar
cornix).
drängen,
frage nicht so sehr ins Gewicht,
helyenként más és más jelentség fajok gazcsak azért
—
pflegt.
miudeutevk idszakosan,
a
— selbst in der Jugend — hie und da auch vegetabilische Nahning aufnimmt. Der Umstand, dass die jungen Kukuke — dass er
interessant,
zehrt hätten
tojik.
leghasznosabb madarának tarthatjuk.
Legnehezebb
stickt. Es lebt daher der Kukuk vorzugsweise von haarigen Eaupen und sehr gefährlichen Forstschädlingen und vermag deren Vermehrung nicht unerheblich zu beeinflussen. Es ist
es
Im Heibst
wiederum die Saaten, vergessen aber auch nicht den Obstbäumen ihre Auf-
besuchen
sie
J
42
Arány il
tîiplAlék
iMoiiiiyisógí'lH'ii
^tt^'áíini^ <>
miii<ís«'>s:<'b<'n
,^ltiif(()cn
dunntitöt
Cerchneis tinniinciúus
,
Irrirola
unti Clualitöt ber 9ial)ritii() tion
(30
(liO pld.)
(L.).
(*)ç<)I.)
143
Arány a növényi és rovartáplálékbau, az 1899 július havában ltt házi verebeknél.
ticoetatiilifcften unb 3nfcrtci^9ia^runQ ím 5"'* IH»» erlegter $au«ii>at;cn.
ber
Passer domesticus L.
Vidék
:
©egenb
Hely
Kszeg (Vasm.
Rovartáplálék.
Som.
S5aâ.)
gntecten-íía^rung.
Házi
:
kert.
Id:
d. /
e.
10—13
Növényi táplálék. (A ftömeg mezei terraések, fái-eper, málna, virágbimbólí.i Segetabiltidje 3îat)i'ung (Sie çouptmenge ^elb-:
^ausgatten.
Ort;
Seit:
—
:
óra.
Sormittog 10—1:2 U^r.
:
frii^te/Dimilbeeren, Himbeeren S8lütf)entnoÍpen.
144
—
Télen
ha már
nem
i'iölib
-
tették
meiksamkeit zu widmen. Im Winter
uyilt folyók körül gyaki-an láthatcjk, balásznak,
rákot
is
A
fognak.
kazalokat
is
fel-felkeresik
sii
an offenen Gewässern:
tischen
sie
oft
man
zu anderen Jahreszeiten
ht
sie
auch
hauüg
und fangen
megrongálják úgy, hogy es és szél könnyebben végezhet rajtuk rombolást. Az erdei mag-
Krebse Auch die Tristen werden v(m ihnen heimgesucht und deren Gefüge gelockert, so
üiegdézsmálgatják, ha alkalmuk van
dass Regen und Bturm leichter Zutritt linden.
s
vakat
is
!
Wenn
reá.
sogar an den Waldsamen.
Dem Az efilcsziK'k erdei magvak elköltésével, hasznos madarak pusztításával, st az ágak letördelésével kárt okozhat, de másrészt
routó
rovarok
fogyasztásával
mértékben? az egyeli'e
el
meg erdMily
használ.
nem dönthet
s
további adatoktól várható.
Gelegenheit dazu haben, vergreifen
sie
sie sich
verursachen
Forslinaiiìì
Schaden
sie
durch ihre.Eingriffe in den Waldsamen, dun b die
Vertilgung zahlreicher nützlicher Thiere,
eventuell sogar durch Brechen
und Knicken von Zweigen, aber anderseits nützen sie ihm dui'ch Decimierung waldverderbender Insekten. In welchem Maasse dies Letztere statthat, ist '
vorlaufig
noch unentschieden und muss
erst
aus weiteren Daten ergründet werden.
A
csak ellenséget lát benne
i'dilász
des
vadászterületen,
általában
vadászati érdek elsrangú,
például
s
ren-
hol
a
ott,
a
fáczános-
ban, kiadóan pusztítandó.
Der
Jage)-
kann
in der
Krähe nwv einen Feind
erblicken, wenigstens soweit es sich
um
Nieder-
jagd handelt. In gehegten Revieren, überhaupt dort,
w&
grund
das jagdliche Interesse in den Vorder-
tritt,
wie
B. in Fasanerien,
z.
ist sie
aus-
giebigst zu verfolgen.
A
haláaz szintén irhát
bnlajstromára
vá-
dakat. Ivivált pisztrángos viznél. Erdélyben egy
megfigyel cm.
23^/2
szerint
nemcsak silányakat, hanem
hosszú példányt
is
rabolt.
gémtelepek vannak, esetleg bizonyos is
A
hol
hasznot
tehet e halellenségek tojásainak fosztogatá-
sával.
Auch der Fischer kann mit Recht Anklagen gegen die Krähe erheben, besonders wo es sich um Forellenwässer handelt. Aus Siebenbürgen meldet ein Beobachter, Fischchen, sondern
A
kertész
és
kor
—
nem
— például
máskor meg
—
gyümölcs termel idnként
nem
láthatja
—
szivesen,
cserebogárszaporodás-
vethet szemére bnöket.
habe nicht nur kleine
Länge geraubt. Wo noch Reiherkolonien bestehen, kann sie eventuell auch einigen Nutzen verursachen, durch die Eierdiebstähle, 23^/2 cm.
die sie
gyümölcséréskor
sie
auch solche von bis zu
an den Nestern dieser Fischräuber aus-
führt.
Der darf HCl' und ühstzüchter zeitweise nicht gern
nicht
—
,
vermag
-
-
sieht
den Vogel
besonders zur Obstreife
ihr aber sonst,
z.
B. in Mai-
käferjahren, kein besonderes Vergehen nachzu-
weisen, höchstens die Decimierung der nützliehen Vögel.
A mezgazdának idnként hasznos,
mert
csi-
maszokat, lótett, egeret fogdos, más fajok hasonló szolgálatait is támogatja. Idnként és helyenként azonban a vetésben, kukoriczacsé-
Dem
Laiid'ivirl
ist
sie
zu Zeiten nützlich,
vékben kárt is tehet. Nálunk néha nagy számban s i-endesen megszállják a sertéscsordát s
indem sie Engerlinge, Maulwurfsgrillen, Larven, Mäuse etc., also schädliche Thiere, wegfängt und ähnliche Dienste anderer Arten unOrten terstützt. Zeitweise und an manchen verursacht sie aber Sehaden in den Saaten und
élsködket
an den Maiskolben, also
szedegetnek.
in der Frucht. Bei
uns
—
helyen-
hie imd da in Herden gehende Borstenvieh und reinigen dasselbe von Schmarotzern. Ob ihr Schaden die Wagschale des Nutzens emporschnellen lässt, ist vorläufig nicht
ként és idnként hol érdekünkben, hol ellenünk
mit Sicherheit zu entscheiden. Fest steht nur.
setzen sie sich oft
grosser Zahl
Vájjon károssága a haszon serpenyjét billenti?
még
bizton
el
nem dönthet,
fel-
—
'
und gerne
auf das
in
145
mködik
Nagyobb
áll.
bárhol
kivánatoa
alig
költése
s/áiiiban való
Olyan
is.
faj
mely tüzetes vizsgálatunkra els sor-
,
tt'liát
tisztán
;iz
:
ban számot tarthat.
dass sie je nach Ort und Zeit bald in unsercni Interesse thätig ist, bald gegen dasselbe wirkt.
Ein reichlicheres Brüten der Art dürfte wohl kaum irgendwo wünschenswerth sein. Es ist dies also eine Art, welche in erster Linie auf unsere eingehendsten Untersuchungen rechnen kann.
A
teljesen megvilágítja a
kérdést különben
Cerrliuris
és
Passer táblázat.
142
pag.
(L.
Die Frage,
es sich handelt? beleuch-
über
Cerchneis und Passer.
ten die Tafeln
pag. 142 und 143.)
(S.
és 148.)
um was
Doch genug des
Nem
lehet czélom
mert
említése,
még több példának
azt hiszem, a kritikai és
fel-
mód-
Beispiels
!
Zur Beleuchtung
des kritisch-methodischen Vorgehens mögen die eben besprochenen ausreichen. Ich möchte nur noch auf jene Punkte aufmerksam machen, auf
anyag gyjtésében kiválóan aúly
welche bei der Sammlung einschlägiger Daten, im Interesse der Bearbeitung, besonderes Gewicht zu legen ist, um ein günstiges Ergebniss
fektetend, hogy a feldolgozást, az eredményt
zu sichern. Es sind dies meiner Ansicht nach
biztosíthatnók. Szerintem a következkre
die folgenden
szeres eljárás elég.
Még
némi megvilágítására ennyi
is
csak arra figyelmeztetek, mire volna
az idevágó
:
:
Die Charakteristik der Gegend oder der besonders in landwirtBeobachtungsstation —, aus welcher die Daschaftlicher Beziehung 1.
1
.
Annak a vidéknek
— illetleg a
megfigye-
állomásnak -- jellemzése, kivált gazdasági szempontból, a honnét az adatok származnak. Ezek értéke azonban csak akkor teljes, lési
lia
a
faj
neve, az egyén ivara, kora, a napszak,
óra, idjárás,
mények
is
dátum
és
egyéb mellékes körül-
megadatnak.
—
stammen. Was seinerseits den Werth dieser Daten selbst lietrifft, so sind sie nur dann vollten
ständig,
wenn
in
denselben der
treffenden Art, Alter
Name
der be-
und Geschlecht des
Indi-
viduums, Datum, Tageszeit, Stunde, Witterungßverhältnisse und andere derlei scheinbar nebensächliche
Umstände
airgeführt erscheinen.
kából származó, annak minden területérl és
einem Orte hat nur das Material einen Werth, welches als Suite über den Zeitraum mindestens eines Jahres, aus allen Loka-
különböz viszonyai
litäten der
2.
2.
Egy-egy helyrl csakis az év minden
anyag
3.
közt
sza-
gyjtött sorozatos
aller
bir értékkel.
Gyjtendk
és vizsgálandók
:
gyomor-
és
Itegytartalmak, ételgombóczok, ürülékek, a táp-
lálkozás
közben
kifejtett
mechanikai munka
Aus
je
Umgebung und mit Berücksichtigung
verschiedenen gegebenen Bedingungen ge-
sammelt worden ist. 3. Zu sammeln und zu untersuchen sind: Magen- und Kropfinhalte, Gewölle, Excremente; dann die Spuren der beim Nahnmgscrwerb geleisteten mechanischen Arbeit und die unter
megfigyelések, utóbbiakat pedig ezek a tárgyi
den Nestern verstreuten Nahrungsreste. Jene sollen nach Thunlichkeit durch Freilebenbeobachtungen, diese durch die gesammelten Be-
I)izony8ágok támogassák.
weismittel erhärtet werden.
nyomai, a fészkek ételmaradványok.
alatt etetés
Ezeket
közben lehullott
lehetleg
biológiai
4.
Besondere Aufmerksamkeit
4.
Kiváló figyelem fordítandó rendkívüli kö-
rülmények, például egérjárás, hernyószaporodás stb. alkalmával a madarak
viselkedésére.
Mely fajok s min mértékben, alkalmilag vagy rendesen munkálkodnak-e a baj leküzdésében ? Szintúgy a dudvákra, friss vetésre micsoda fajok járnak csoportosan, vagy egyenként'? kiAiiuUa.
vm.
ist
dem Ge-
anormalen Vorkommz. B. bei Mäuseplagen, nissen zuzuwenden, Eaupenfrass etc. Welche Arten und in welchem Maasse nehmen gelegentlich oder regelmässig an der Bekämpfung des Übels theil? Welche bahren der Yögel
bei
Arten gehen auf die Saaten oder auf das Unkraut? Geschieht dies einzeln oder in Schaa-
ren? Ausnahmsweise oder regelmässig? Was 19
146 vetélésen, vagy rendesen?
Nagyobb madárcso-
poi-tosulásoknak micsoda oka van?
Fiókáik
5.
etetése
hányszor hoznak a fészekhez
vetel;
kö-
eledelt?
mit? Kalitkában tartott madarak
6.
teend
étel
kiválogatásra.
különböz
Mit esznek elsze-
meg ? Étvágyuk nagysága,
mit unnak
retettel ?
elé
illetleg napi élelcmszükségletük lehetleg szin-
tén megállapítandó,
ságához mérten
még
pedig súlyához, nagy-
olyan területrészleteken, melyeken a madarakat oltalmazzuk, szaporodásukat
— talán fész-
kel
elmozdítjuk,
ládikákkal, ültetésekkel
dei-
auftretenden
5. Auch die Ernährung der Jungen erfodert Aufmerksamkeit wie oft wird Futter zum Nest gebracht ? woraus besteht es ? f). Gefangenen Vögeln ist verschiedene Kost ;
Was nehmen
zur Auswahl vorzulegen. Vorliebe
Auch
?
ist
Wovon werden
sie
sie
mit
bald überdrüssig
?
der tägliche Nahrungsverbraucli des-
selben festzustellen soweit dies möglich
ist,
und
—
wicht. 7.
Es wäre experimentell zu erhärten, ob
zwischen Gebietstheilen, wo die Vögel speciell geschützt und gehegt werden und solchen Lo-
akár rovarok és más káros állatok, akár dud-
kalitäten,
vák elszaporodása tekintetében,
wo
— különbséget
olyanokkal szemben, a hol a madarak semmi
oltalomban sem részesülnek,
mutatnak-e
Grund
?
zwar auch im Verhältniss zur Grösse und Ge-
is.
Kisérletek volnának eszközlendk, vájjon
7.
niutlnnaasslichc
Vogelkoncentrationen
figyelmet
szintén
ist (1er
st
üldöztetnek,
?
wo
dieser
Schutz nicht stattfindet,
eventuell sogar die Vögel Verfolgungen aus-
gesetzt sind
— ob zwischen solchen Lokalitäten
Unterschiede bezüglich der Überhandnähme von Insekten oder anderer schädlichen Thiere oder des Unkrautes konstatierbar sind oder nicht ?
8. Bizonyos fajok szaporodása, mások fogyása mennyiben függ össze a gazdasági viszonyok változásával ? Mennyiben változik, alkalmaz-
kodik 9.
ez,
vagy az a
Bizonyos
faj
faj
a viszonyokkal?
8. Wie hängt die Vermehrung oder die Verminderung einzelner Arten an Individuenzalil
mit Verschiebungen in den landwirtschaftlichen
zusammen? Inwieweit
Verhältnissen
egyes egyénei nem-e árul-
nak el a faj többi egyéneinek többségével szemben eltér ízlést táplálékuk megválasztásában?
passt
sicli
eine oder die andere Art den Verhältnissen an? 9.
Verrathen einzelne Individuen einer Art
nicht bei der x^uswahl ihrer
schmack,
dei-
Nahrung einen Ge-
vim der Geschmacksrichtung der
Céak a fbb dolgokra akartam utalni, hiszen a munkálat folyamatában esetrl-esetre merülhetnek még föl számos tényezk, körülmények,
Individuenmehrzahl jener Art verschieden ist?
melyek talán, így általánosan beszélve, fontosaknak nem látszanak. Az alkalom majd megtanít többre is. Az azonban kétségtelen, hogy az ilyen módon begyjtött anyag évenként fel-
weisen, denn
dolgozva, ingluvialé, ételgombóczok stb. pontos
Die Gelegenheit wird da i;nsere Lehrmeisterin
Ich wollte nur auf die wichtigsten Dinge hin-
im Verlaute der Arbeit können ja von Fall zu Fall zahlreiche Faktoren auftauchen, welche uns heute bei oberflächlicher Betrachtung noch als unwesentliche erscheinen. gesam-
elemzése eredményeinek tanulságaival, esetleg
sein. Zweifellos ist es aber, dass ein so
diagrammokban való
meltes Materiale, welches jährlich bearbeitet,
szemléltetéssel, a táplálék rá-
mit den Ergebnissen der genauen Untersuchung
vezet a fajok napi élelemszükségletének és az
von Ingluvialien, Gewöllen etc. belegt, eventuell durch Diagramme übersichtlich gemacht und durch Percentualbestimmungen der Nah-
százalékának
meghatározásával
élelem specifikus
minségének
okvetlen
ismeretére, te-
hát a gazdasági jelentség positiv
megbirál-
hatására.
rungsbestaudtheile
úgy tudományos, mint gazdasági tekintetben oly jelents feladat eltt, talán már kezdetének kezdetén álliink tehát, mely-
zur Kcnnliihft dos
Egy
oly fontos,
nek megoldása immár halasztást nem tür. Megnyugvásunkra szolgálhat, hogy habár késn, de
még
e
század alkonyán rakhattuk
le
azo-
kat az alapokat, melyeken a módszeres, részletes kutatás a
munkafelosztás nag}'
elvének
braucliea der
erweitert
wird,
täglichen
Arten und dessen
Zusawinensetzung führen rmiss also zur Fälligkeit, die
ìinhediììcft
Xaliruiigsversperifl.tclier
— das
liehst
wirlschaftliehe Redni-
tuvg positiv zu beurtheilen.
Wir stehen
also
am
ersten Beginne der Lö-
sung einer Aufgabe, welche sowohl in wissenschaftlicher, wie in ökonomischer Beziehung
17
is búdrtlva s mógis az erket egyeailNe, barmonikusan fogja felépíteni azt az épületet, melynek eddig, ide-oda kapkodva, vagy ötlet-
von eminenter Bedeutung ist und deren Durchführung nunmehr aitch keinen Aufschub zulässt. Es mag uns zur Beruhigung dienen, dass
szeren, hol
wir
félig
kész oldalfalait rakosgatták,
hol tetejét foltozták,
hol
vetni készültek, többnyire
meg-
csak
alapjait
minden
biztos terv
és határozott elv nélkül.
Ebbe
vetett
ers
—
wenn auch
so doch
die
—
noch in
Fundamente legen
konnten, auf welchen eine methodische, gründliche Thätigkeit,
hitünkkel, az üdvös fejl-
spät,
diesem Jahrhundert
dem
Principe der Arbeiti*thei-
lung folgend und doch mit vereinigten Kräften,
harmonischem Zusammenwirken, jenes Ge-
dés és czéltudatos haladás biztos reményével,
in
szakunk lelkes meleg szeretetével nézhetünk
bäude wird zu Ende führen können, an welchem
hát mi, ornithologiisok
is
a
jöv
század
haj-
nagy idk nagy fordiilójának, nagy kisok munkaert követel, mert nagy,
nalára,
—
tartást,
de valóban becses eredménynyel kecsegtet új
—
danke
munkakörére.
fehlte.
Gegenseitige Vereinbarung
Kölcsönös megállapodás
a madárvonulás megfigyelésére. Megállapitva az 1900 szeptember 25
hinsichtlich der
29-ikén
Sarajevoban tartott Ornithologiai gylésen. Érvényes
Magyarországra, Ausztriára és Bosznia-
:
Beobachtung des Vogelzuges.
Vereinbart zu Sarajevo auf der Ornithologi-
schen Versammlung von 25
Elnök
Herman
:
Eladó
külön bizottság
:
—
29.
Sept. 1900.
Ungarn, Oesterreicli, Bosnien und Herze-
Giltig für:
govina.
Herczesíovinára.
A
herumgeflickt
bis jetzt rhapsodisch, systemlos
und herumgekleistert wurde, ohne dass es zu einem eigentlichen Bau kam, zu dem ja vor Allem der richtige Plan und der leitende Ge-
Das
:
Vorsitze iiih' r
Ottó.
Liburnaui Lorenz Lajos
:
Specialcomité.
Otto
Herman.
Referent: Ludwig Dr. Lorenz
dr.
Capek Venczel. Gyulai Gaál Gaston. Hegyfoky Kabos. Knotek János.
Wenzel Capek.
Reiser Otmár.
Othmar
v.
Liburnau.
Gaston v. Gaál zu Gyula. Jakob Hegyfoky. Johann Knotek. Eeiser.
Li mehreren Beratliungen einigten sich die
Többszörös tanácskozás után az albizottság
Specialcomités
des
über
következ pontokban egyeztek meg, mint a melyek a három megfigyel hálózat részérl a
Mitglieder
vonulás
Beobachtung und Bearbeitung des Vogelzuges
tagjai a
megfigyelésénél és az adatok
feldol-
gozásánál figyelembe veendk.
I.
Al
beachten sollten.
Ornithologiai szempontok.
.Megegyezések a voiuolási jelenség meg-
1.
Ornithologisohe Gesichtspunkte.
I.
A)
Vereinhavungeii
tung
figyelésére.
folgende
Punkte, welche die drei Beobachtungsnetze bei
§.
(1er
beziiglicli
der Beobach-
Zugserscheinung §
.
1.
Az aviphíenologiai kutatás ffeladata egyelre a vonulás lefolyásának felderítése, mi-
Hauptaufgabe der aviphienologischen Forschung ist, zunächst die Ergründung des Zugs-
okok felderítésére csak akkor lehet kimikor magának a
der Erscheinung die Ei-forschung ihrer Ursachen
vel az
terjeszteni a vizsgálatot, a
tünemcnvnek
lefolyása
már
ismeretes.
verlaufes,
in Angriiï
indem man
erst
nach der Kenntniss
nehmen kann. 19*
14N
2.
§•
Zu diesem Behüte
Erre a czélra mindenek eltt megfigyeléseket kell gyjteni
madarak els meg-
a) tavaszszal a vonuló
jelenésérl,
els megszólalásáról
illetleg
els énekérl
;
és
és
szszel az elvonulásról,
h)
sind vor allem Beobach-
tungen
:
illetve utolsó
im Frühlinge
a)
iiber das
erste Erscheinen,
den Zeitpunkt des ersten Eufes oder ersten Gesanges der Zugvögel, und
resp. über
mu-
im Herbste über den Zeitpunkt des Weg-
h)
tatkozásról,
zuges zu sammeln, da nach den bisherigen Er-
minthogy az eddigi tapasztalatok szerint a vonulási jelenség összes mozzanatai között ezek az adatok a legalkalmasabbak a madár-
Vogelzuges diese Beobachtungen testen
vonulás rejtélyének a megoldására.
Vogelzuges herbeizuführen.
fahrungen, unter sämmtlichen Momenten des
Ezek mellett még kívánatos lévén a vonu-
am
geeigne-
Lösung der Frage des
erscheinen, die
Ausser diesen Zeitpunkten wäre das Bild des
ismerete, röviden,
loealen Verlaufes des Zuges durch Beobaehtiing
de határozott formában érinttessenek a töme-
weiterer Erscheinungen, wie: Massenzüge, Eück-
ges vonulás, visszaütések, megszakítások, utó-
schläge,
lás localis lefolyásának
csapatok,
az
átvonulási jelenségek,
a mennyi-
s
ben lehetséges, az átvonulás iránya
és
idtar-
Unterbrechungen, Nachzüge, Durch-
und Durchzugsdauer
züge, womöglich Pachtung in
bestimmter und bündiger Form zu entwerfen.
tama. 3.
A
§.
megfigyelés tárgyai mindenekeltt azok a
kétségtelenül
vonuló
gyakran
és
elforduló
könnyen és biztosan tudnak megfigyelni, a melyekrl ennélfogva nagyobb anyagot lehet gyjteni. Szakembereknek valamennyi vonuló fajt figyelemmel kell kisérnik. melyeket a laikusok
fajok,
3.
§
is
Beobachtungsobjekte sind vor Allen jene un-
und häufig vorkommenden Zug-
zweifelhaften vögel,
welche
leicht
und
Naturfreunden
von
auch
sich
beobachten
sicher
lassen,
über
welche daher ein grösseres Materiale gesammelt werden kann.
Fachornithologen
ziehenden Arten
allen
ihre
sollen
Aufmerksamkeit
zuwenden. 4.
Könnyen
§4.
§.
és biztosan
megfigyelhet, tehát a
Leicht und sicher zu beobachtende, daher
Beobachtung
am
megfigyelésre leginkább ajánlható fajok a kö-
für die
vetkezk A) A tavaszi vonuláskor Különösen 1. Hirundo rustica L.* Füsti fecske. E. M.** 1. Ciconia ciconia (L.) Fehér gólya E. M.
lende Arten sind folgende
:
:
3.
Cuculus canorus L. Kakuk E. Sz.
Továbbá ajánlhatók 4.
meisten zu empfeh:
A) Für den Frühjarszug Vornehmlich 1. Hirundo rusticaL.'^Eauchschwalbe.E.E."''* :
:
Weisser Storch. E. E.
2.
Ciconia ciconia
3.
Cuculus (iauorus L. Kukuk. E. E.
(L.)
Ferner wären zu empfehlen
:
Chelidonaria urbical
Molnár fecske
(L.)
E. M.
:
4.
Chelidonaria urbica(L.)Mehlschwalbe.E. E.
5.
Columba œnas
L. Kohltaube. E. E.
5.
Columba œnas
6.
Coturnix coturnix L. Wachtel. E. E.
().
Coturnix coturnix L. Fürj. E. Sz.
7.
Micropus apus
7.
Micropus apus
8.
Fulica atra L. Blässhuhn. E. E.
IS.
Fulica
9.
Grus grus L. Kranich. E. E. LaniuH collurio L. Eothrückiger Würger.
9.
10.
atra
L.
L.
(L.i
Kék galamb.
E. M.
Sarlós fecske.
Szárcsa
v.
Hóda. E. M.
Grus grus L. Daru E. M.
10.
Lanius collurio L. Tövisszúró gébics. E. M.
* Latin és magyar elnevezések Avium Eegni Hungarise» szerint. ** E. M. ~ Els megjelenés. E. Sz. = Els szólás.
a
«Nomeiiclator
(L.)
Thurmsegler. E. E.
E. E.
*
Nouicnclutur
Hungária". » ** E. E. Clesang
:
=
E. E.
iiauli
Erstes
=
:
«Nomeuclator Avium
llegni
=
Krstev
Erscheinen:
Erster Ruf.
!'..
(i.
149
11.
Larus
alba
Daaka
L.
ridibiiuiliis
12. Motacilla
M.
11.
liilleget.
12.
sirály. E.
Barázda
^L.)
E. M.
13. Oriolus oriolus (L.) Pirol. E. E.
Sárga
13. Oriolus oriolus (L.í
14. ßuticilla
rigó. E. Sz.
14. Piuticilla
phtenicura L. Kerti rozí?dafarkú.
E. M. 1.5.
16. 17.
Larus ridihuudus L. Lachmöve. E. E. Motacilla alba (L.) Weisse Bachstelze. E. E.
phœnicuraL. Gartenrothschwanz.
E. E. 15. Piuticilla tithys L.
Házi rozsdafarkú. E. M. Scolopax rusticola L. Erdei szalonka. E. M. Upupa epops L. Búbos banka, E. M. ßuticilla tithys L.
M. Alauda arvensis L. Mezei pacsirta. E. M. 20. Sturnus vulgaris L. Seregély. E. M.
Hausrothschwanz. E. E.
16.
Scolopax rusticola L. Waldschnepfe. E. E.
17.
Upupa epops
L. Wiedehopf. E. E.
18. Vanellus vanellus L. Kiebitz. E. E.
Alauda arvensis L. Peldlerche. E. E.
18. Vanellus vanellus L. Bibicz. E.
19.
19.
20. Sturnus vulgaris L. Star. E. E.
21. Pbylloseopus
acredula
Csilp-csalp
(L.)
(L.)
Weidenzeisig.
E. G. 22. Aci'ocephalus arundinaceus (L.ì Piohrdros-
füzike E. Sz. 22. Acrocephalus arundinaceus
(Ij.)
Nádi
rigó.
sel.
E. E.
23. Turtur turtur L. Turteltaube. E. E.
E. Sz. 23.
Phylloscopus acrednhi
21.
B) Für den Herbstzug
Turtur turtur L. Gerle. E. Sz.
:
B) szi vonulásra Ugyanazok a fajok, kivévén azokat, melyeknél az elvonulás idpontja nem állapítható
welchen der Zeitpunkt des Wegzuges nur sehr
meg
canorus und Acrocephalus arundinaceus.
:
biztosan, p.
Cuculus canorus és Acro-
o.
Dieselben Arten mit
unsicher konstatierbar
Ausnahme wie
ist,
z.
solcher, hei
B. Cueulus
cephalus arundinaceus.
§5.
Es 5.
§.
Gondoskodni kell arról, bogj' az ornithologiai központok törekvései és czéljai a legszélesebb körben elterjedjenek, hogy minél
E
több megfigyelre lehessen szert tenni. ból szeti
természettudományi,
gazdasági,
meteorológiai
társulatok,
tanítói egyesületek hivatalos
koztató megjegyzésekkel kell közzétenni,
és
czél-
erdé-
intézetek,
közlönyeiben
és
tájé-
felszólításokat
kisért
melyek a czélokat és eszkö-
zöket megvilágítsák
a
és
ist
zu sorgen, dass die Bestrebungen der
ornithologischen
megfigyelésre
Centralen
Kreisen bekannt werden,
in
um
den weitesten eine möglichst
Zu amtlichen Organen oekonomischer und
grosse Anzahl von Beobachtern zu erhalten.
diesem Zwecke sollen
in
naturwissenschaftlicher, forstlicher
Gesellschaften,
dann von Lehrer-
vereinen, meteorologischen Listituten u.
Aufrufe mit orientierenden Bemerkungen
s.
w. er-
scheinen, welche Zweck, Ziele und Methode bahandeln und zur Beobachtung auffordern.
buz-
§6.
dítsanak.
Um
6.
Hogy a megfigyel sék,
czélszerü volna
ïî.
feladata megkönnyíttes-
a megfigyelésre
ajánlott
fajokat leírni, röviden vázolni különös és fel-
tn ismertet melyek
a
jeleiket,
rokon
különösen pedig azokat,
fajok
megkülönböztetésére
valamennyi megfigyelnek meg kellene küldeni. szolgálnak.
Ezeket
a
leírásokat
den Beobachtern ihre Aufgabe zu erleichtern, würde es sich empfehlen, die oben zur Beobachtung vorgeschlagenen Arten zu beschreiben, die besonderen und auffallenden Kennzeichen kurz zu schildern, und zwar vorzüglich jene, welche zur Unterscheidung der näher verwandten Arten dienen. Diese Besehreibungen wären sämmtlichen Beobachtern zu-
zusenden.
§7. 7.
A
megfigyelk
ébrentartására,
érdekldésének
— a mi hosszabb
nyerésére feltétlenül szükséges léseket
már a
Um
§.
---
megfigyelési évet
folytonos
sorozatok
el-
a megfigye-
követ
tava-
Aufmerksamkeit und das Interesse der Beobachter rege zu erhalten, was zur Gewinnung längerer Eeihen unumgänglich uotliwendig ist, sollen die Beobachtungen schon in dem, auf jedes Beobachtuugsjabr folgenden che
150 szón kell liözzétenni és minden megfigyelnek
Frülilin;^'e
díjmentesen megküldeni.
obaclitcrn gratis
und
pulilizicri
/iifícstollt
siinimtliilicii
líc-
werden.
§88.
Néhány
§.
Über
fajra nézve bizonyos meghatározott
években egész elterjedési körükre kiterjed tömeges megfigyelések szervezendk, még pe-
kérdlapok segélyével, a minket Magyar Ornith. Központban a füsti fecske
einige Arten sollen in l^estimmten Jah-
ren sich auf den i^anzen Yerbreitungski-eis erstreckende
werden,
Massenbeoiiachtungen ()rganisi(>rt mit Hilfe von Fragekorrespon-
n. zw.
dig olyfajta
denzkarten älinlieh den von der Ungarisclien
a
Ornitholügischen Centrale durch Otto Herjlvx
megfigyelésére Heeman Ottó alkalmazott elször, s a melyek Magyarországon jiortómente-
dung gebrachten, welche
sek voltak.
genossen.
E
für die Rauchschwalbe in
megállapítani.
E kérdlapokra az illet fajoknak egy tleg hü képe kerüljön.
lehe-
in
Anwen-
dasellist Portofreilieit
Die Fragepunkte auf diesen Karten werden
kérdpontjait fajokként és a min-
lapok
denkori megegyezés szerint mindig külön kell
Ungarn
nach den Arten und nach jeweiliger Vereinbarung bes(mders zu stellen sein.
je
Auf diesen Karten sollen die betrefl'enden Arten durch ein möglichst getreues Bild dargestellt sein.
Az adatok feldolgozására
B)
és közzétételére
vonatkozó egyezmények. 9.
összehasonlítása
és
Meg
geographiai alapon történjék.
valamennyi állomás geographiai
kell
adni
elemeit,
úgy mint a földrajzi szélességet és hosszúságot s magasságot a tengerszine fölött. A földrajzi
— az állomásokat, — egy
tok összehasonlítása czéljából lességi foknak
Vereinbarungen hezüglicii der Bearbeitung und Piiblikation der Daten.
§.
Az adatok feldolgozása
szélességek alapján
B)
az adafél
szé-
megfelel zónákba sorozzuk.
Die Yergleichung und Bearbeitung der Daten soll
auf geographischer Grundlage erfolgen. Die
geographischen Elemente jeder Station sollen
angegeben werden,
u.
zw.
die
geographische
und Länge und die Höhe über dem Meere. Auf Grund der geographischen Breite, Breite
werden
zum Zwecke
die Stationen
des Yerglei-
chens der Daten nach Zonen von je einem hal-
ben Breitengrade geordnet. Innerhalb dieser
Ezeken a zónákon hosszúság szerint, felé
belül
aztán a földrajzi
még pedig nyugatról
kelet
haladva, rendeztetnek az állomások.
Zonen werden
die
Stationen weiters nach der
geographischen Länge von Westen nach Osten fortschreitend gruppiert.
§ 10.
10.
§.
Bei Massenbeobaehtungen, kann eine Unter-
Tömeges megfigyeléseknél alosztás is történhetik, ügy hogy zónaszeleteket veszünk egj^ségül, p. o.
egy
hosszúsági
A ill.
fok
fél
szélességi
által
fok és egy egész
határolt
határ azonban mindig
hosszúsági fok legyen,
foknégyszöget.
földrajzi
nem
szélességi,
pedig politikai
11.
§
egy jelleg vonulási területek vagy hegy-
es vízrajzi viszonyok szerint.
Ilynem
csopor-
tosításokra nézve általánosan érvényes szabá-
lyokat
genommen
wei-deu,
z.
B.
und einen
ganzen Längengrad gebildetes Rechteck. Die Grenzen sind aber innner die geographischen und Längengrade, nie politische Breiten-
§.
Az adatok a zónák szerinti csoportosítás mellett még másképpen is csoportosíthatók, o.
der Zonen als Einheit
ein durch einen halben Breitengrad
Grenzen.
határ.
p.
theilung stattfinden, indem Längenabschnitte
nem
lehet IVlállitani.
11.
Neben dieser Gruppierung der Daten
nacli
Zonen, können dieselben auch nach etwaigen migratorischen Gebieten, oro- oder hydrogra-
phischen Verhältnissen gruppiert .werden. Pur diese Gruppiei'ungen
können allgemein
Regeln nicht aufgestellt werden.
gültige
151
12. §.
A
§ 12.
hosszúságok a ferrói
földrajzi
Die geographischen Längen sollen von
délkörtl
kezddöleg számíttassaoak, még pedig azért, mert ez a délkör azt a három világrészt, melyek a mi fajaink vonulásánál tekintetbe jön-
Zugsgebiet in Betracht
nek, sehol se metszi, a miért
theile nirgends schneidet, somit als
is
a keleti hosszú-
ságok megszakítatlan számlálására
a moz-
ill.
elrehaladásának vizsgálatára a
gási jelenség
máscsoportra fölállítandó
még
legkorábbi és legkésbbi
kett
megállapítandó
érkezés
napja,
a
és a
-
lichen Längengrade beziehungsweise Fortgang
am geeignetesten ist.
13.
Für jede Station mit längeren Beobachtungsreihen, für jede Zone, resp. für jedes Eechteck
oder auch für Stationengruppen
a)
Bei
u.
zw.
Frühjahrsbeobachtung
der
und
eme
ist
avi-
:
der
ist
Tag des Erscheinens, der Abstand zwischen beiden (Schwankung) anzufrüheste
sj)äteste
geben, und das Mittel, resp. der durchschnitt-
az érkezés átlagos napja;
ill.
AusgangsZählung der öst-
pha^nologische Formel aufzustellen
:
ingadozás
közötti különbség
középnap,
aviphsenologiai
egy
pedig a követkéz
dem
gerechnet werden,
die kontinuierliche
§
a) a tavaszi megfigyelésnél
a
punkt für
aus
dem Grunde, weil derselbe die als kommenden drei Welt-
zw. aus
u.
§.
Minden hosszabb sorozattal biro állomásra, minden zónára, ill. négyszögre vagy más álloformula,
von Ferro
der Bewegungserscheinung
legalkalmasabb kezdpontot képezi. 13.
Meridian
liche b) az szi vonulásnál ugyanez az eljárás követend, ^még pedig az eltávozás legkorábbi és legkésbbi napja alapján.
Ankunftstag zu berechnen.
Herbstbeobachtung ist das gleiche Verfahren zu beobachten und zu befolgen, u. zw. auf Grund des frühesten imd spätestens h) Bei der
Tages des Verschwindens.
Egy-egy állomás hosszabb sorozatainál
tel-
Bei längeren Serien eines und desselben Be-
obachtungsortes
jesen ugyanaz az eljárás.
ist
ganz dasselbe Verfahren
anzuwenden. 14.
A
arithmetikai r/3,
.
§
§.
középnap megállapításánál kizárólag az
.
.
közép
Ha a^
számítandó.
a„ az adatok, és
számuk
n,
a^,
akkor a közép-
napot a következ formula adja
sollen ausschliesslich die arithmetischen Mittel
berechnet werden. Sind
Daten, und
:
14.
Zur Feststellung des mittleren Ankunftstages
11
n,,
(U,
a..
.
.
.
die
((,,
deren Anzahl, so wird das Mittel
durch die Formel gewonnen
«I-M2
+ «3 + ••• +
O'ii
n
ti-i
+ «2 + % + ••• +
«)t
n 15.
§.
§
15.
A középnap mellett megállapítandó még a eulminatió, mely lehetleg graphikusan is el-
tion
állítandó.
phisch zu veranschaulichen. 16.
s
az ornitho-
logusok gondoskodjanak arról, hogy a meteo-
ügynek megnyerjék
minden, a mi nekik rendelkezésükre
s
hogy
erre a czélra szükséges,
álljon.
Az
ist
die
Culmina-
und womöglich auch
gra-
§ 16.
giaiakkal kapcsolatba hozandók,
az
festzustellen,
§.
Az aviphœnologiai jelenségek a meteoroló-
rológusokat
Ausser den mittleren Tagen
e
mellett
köve-
Die aviphsenologischen Erscheinungen sind
mit den meteorologischen zu vergleichen, und sollen die Ornithologen
danach trachten,
die
Meteorologen für die Sache zu gewinnen und ihnen len.
alle
Die
nöthigen Mittel zur Verfügung
hieliei
stel-
zu liefolgendeu Methoden u.
s.
152 tendo eljárások megállapitásii
st.b.
már nem
w. zu präzisieren entzielit sich
tartozik az albizottság hatáskörébe.
Sarajevo, 1899 szept. 28-án.
Sarajevo, den 28. September 1S99.
Meteorológiai szempontok.
II.
n. Meteorologische G-esichtspunkte.
(Benyújtotta Hegyfoky Kabos.)
Klimatológiai
1.
ismert
rakteristikus
melyek átlagos közel
(Kiiiííei-picht
ill.
elvonulási
Mill .íalioh
Hegylbkv.l
1. Vom kliiiiatnhigischon Staudpnidite nommen sollen einige cliarakteristische,
szempontból néhány kavonuló faj választandó,
érkezési,
Wiikniigs-
diiii
kreise des Comités.
gebe-
kannte Arten gewählt werden, deren mittlere
ideje
egyenl távolságban van egymástól.
und Abzugszeiten
Ankunfts-
iDniefäiii- gloicji
weit von einander abstehen.
A
2.
megfigyelést lehetleg sok helyen,
má-
2.
sodrend állomásokon kellene végezni, hogy meg lehessen állapítani a tengerszin fölötti magasság
és a földrajzi
Die Beobachtung derselben
soll
an mög-
an Stationen IL Ordnung angestellt werden, um den Einfluss der Seehöhe
lichst vielen Orten,
und der geographisclien Coordinateli
coordináták befolyását.
bostiniiiieii
I
zu können.
Lehetleg sok
3.
fajt
figyeljenek
ornithologusok néhány jól választott
elsrend a
állomásokon,
földrajzi
még
a
szak-
ponton,
pedig tekintettel
coordínátákra és
a
topographiai
viszonyokra.
3.
órája vagy leg-
Figyelembe
veend
eltávozás egyes
vájjon a megjelenés
példányokra
vagy töme-
gekre vonatkozik, történt-e eltnés és újra való megjelenés.
E
mellett positiv számadatok kívá-
natosak, legyenek ezek bár csak megközelítk is
;
általános kifejezések, mint
:
sok, több, ke-
vés stb. kerülendk.
festgestellt
soll
und angegelien
5. Es ist anzuführen, ob das Erscheinen oder Wegziehen einzelner Individuen oder Massen gemeint ist, ob Verschwinden und Wieder-
erscheinen stattfand. Hiebei erscheint es er-
wünscht, dass positive Zahlen angegeben werden,
Az elsrend állomásokon nap -nap után
meg
kell adni vájjon egy bizonyos 'faj vonult-e, mily számban mutatkozott és milyen irányban vonult?
wenn
dieselben
auch nur annähernde
sind; vage Ausdrücke wie: viele, mehrere, we-
nige 6.
6.
Die Stitnde oder wenigstens Tageszeit der
Beobachtung werden.
alább a napszaka.
ill.
und lopogra-
auf geograj^hische CoorcUnaten
4.
5.
Arten sollen Fachmänner
\ielo
phische Verhältnisse.
Megadandó a megfigyelés
4.
Thunlich
an einigen gut gewählten Punkten, an Stationen 1. Ordnung observieren und zwar mit Piücksicht
und
dergl. sind zu vermeiden.
An Stationen
I.
Ordnung
soll
Tag
für
Tag
angegeben werden, ob eine gewisse Art wahr-
zunehmen war oder
nicht, ob
Exemplare sich zeigten, und tung sie zogen.
wenige oder in
welcher
viele
liich-
Analog den meteorologischen Stationen soll an Stationen I. Ordnung für Aviphœnologie in dem Falle ein meteorologi7.
7.
A másodrend
meteorológiai állomásokhoz
hasonló meteorológiai napló vezetend az elsállomásokon, ha a környéken meteoro-
rend
sches Tagebuch geführt werden,
zutreffen
Hogy
az adatokat minél elbb közzé lehessen tenni, külön jelenjenek meg az érkezésre és a távozásra vonatkozó adatok. 8.
8.
9.
Az évkönyvekbe felveendk:
fölötti
az állomás coordináták és a tengerszín
magasság, a megfigyel
in
der
és
annak
állása,
az állomás helyzetére vonatkozi» megjegyzések
;
ist.
Damit
die
Daten möglichst bald im Drucke
erscheinen können, sollen die auf die Ankunft
und den Wegzug bliziert
neve, a földrajzi
wenn
LTmgebung keine meteorologische Station an-
állomás nincs.
lógiai
IL Ordnung
9.
sich beziehenden separat
pu-
weiden.
In den .lahrbüchern sollen angeführt sein
Namen
:
der Station, geographische Coordinaten
und Seehöhe, Beobachter und Stand desselben, Bemerkung über die Lage der Station dann die ;
153
Weg/ug
azután az egyes fajok megérkezése és eltávo-
.Vnliuufl uiul (1er
zása minden egyes állomáson
an jeder Station. Arten und Stationen in alpha-
mások betrendje fekvés állomás
fajok
szerint, végül
összefoglalása
állo-
és
több hasonló
iietiseher
folyórendsze-
mehrerer
Oiduuug. endlich Zusammenfassung Stationen
gelegener
ähnlich
orographischcu
oder
Flussgebieteu
rek vagy orographiai viszonyok szerint.
der einzelnen Arten
laut
Verhält-
nissen.
A magasság méterekben
10.
szusági fokok
kok
és
adandó, a hosz-
Greenwichtl számíttassanak
(fo-
Die Seehühe werde in Metern, die geogra-
Greenwich
utólag a 12. íi-ban
föl-
(Die Ornitholügen einigten sich nachträglich
sorolt okokból a Ferro-tól való számítást fogud-
aus den in
ták
Beibehaltung von Ferro).
el).
Eégebbi adatok csakis a megfigyel meg-
11.
angegeben.
Grade und Minuten sind hinlänglich.
perczek untig elegendk).
(Az ornithologusok
10.
phische Länge nach
11.
Gründen
12 angeführten
§
Altere Daten sollen nur mit
in der
Angabe des
nevezésével a magasság és földrajzi coordiná-
Beobachters, der Seeliöhe und geographischen
ták megadásával tétessenek közzé.
Coordinaten publiziert werden.
A
középszám csak hosszabb sorozatokkal biro állomások valamennyi egy-egy fajra vonatkozó adataiból állapítandó meg. 12.
Az egyes állomások hosszú
13.
sorozatai,
valamint egyes területek egy évrl való
ada-
pentádok szerint csoportosíttassanak, esetleg
tai
graphikuson
is
rendellenességek
meg
hogy nagyobb
állíttassanak el,
feltnjenek
ily
s
módon
A
73 jjentád január 1-tl
13.
Die Daten einzelner Stationen mit lanwie die Daten einzelner
gen Serien ebenso,
•lahigänge eines Landes gruppiere
tadenweise und
um
phisch dar.
stelle
grössere Unregelmässigkeiten
számítandó;
14.
vom
Die 73 Pentaden sind
vom
zu zählen
évben 6 napot tartalmaz.
eutliält in Schaltjahren G Tage.
Megszakítatlan
egységes
sorozatoknál
megvizsgálandó, hogy mily mértékben
10,
15 és több évbl)
16.
Dy
alkotott
megszakítatlan
térnek
idszakokról
egymástól egyes rövidebb
el
(5,
középszámok.
egységes sorozatok
középtl lehetleg sok állomásra számítandó ki, hogy meg lehessen
középeltérése a teljes
tudni,
vájjon
mindenütt egy
közel
pen-
entdecken zu können und den Verlauf des Zu-
a febr. 25-tl márcz. l-ig terjed pentad szök-
15.
man
eventuell auch gra-
sie
ges dai-zuthuu.
lehessen ismerni a vonulás lefolyását.
14.
12. Das Mittel berechne man nur aus allen Daten einer Station mit langen Serien.
állandó
15.
An
diejenige
25.
1.
Peber
Januar an bis 1.
März
ununterbrochenen, homogenen Serien
werde geprüft in wieweit Mittel aus kürzeren Perioden
(5, 10,
15
und mehr
.Jahren)
von
ein-
ander abweichen. 16.
Die mittlere Abweichung solcher homo-
genen, ununterbrochenen Serien
vom
mittel des langen Zeitraumes
für möglichst
viele
Punkte zu berechnen,
dieselbe
érték-e az, vagy sem.
;
Grösse
aller
ist,
Das
Orten eine
ist
um
zu
General-
eriähj;ßu,
nahezu
ob
constante
oder nicht.
und
Datum
Egy sorozat legkorábbi és legkésbbi adata megadandó, hasonlóképpen e két széls-.
Serie soll angegeben werden;
ség közötti különbség, vagyis az absolut inga-
der Tage zwischen beiden Extremen, nämlich
dozás.
die absolute
17.
18. Igen
járási
ajánlatos a napi
térkéjDek
felvilágosításokat adhatnak
Aiiuila.
Vm.
az
späteste
einer
ebenso die Zahl
Schwankung.
ezek
Es wird das Studium der täglichen synoptischen Wetterkarten bestens anempfohlen, um
idjárásnak a
Aufschlüsse in Betreff des Einflusses der Witte-
synoptikus
tanulmányozása,
vonulásra való hatásáról.
17.
früheste
mivel
id-
is.
rung auf den Ziig zu erhalten.
154
Kurzer Abriss
Eövid kivonata a magyar, osztrák és bosznia-herczegovinai ornithologusok és aviphaenologusok között 1899 Sarajevoban létrejött egyezményeknek.
A madarak
vonulása
a
liárom
adatok ugyanazon elvek szerint dolgoz-
tassanak
A
Es
soll
megfigyelés terén
pien beobachtet
und das Beobachtete
Tavaszi vonulás.
:
:
Beobachtung im Frühlinge. Der gegebenen Art :
für jeden
Frühestes Erscheinen
minden állomáson.
Legkésbbi érkezése
2.
Lu
:
Adott fajnak
Legkorábbi távozása
minden állomáson.
Legkésbbi távozása
Bei beiden
für jeden Ort
jedes .Tahr.
:
átvonulás és
utócsapatok,
a
illetve
visszaüté-
átvonulás
az
idtartama
megszállás
resp. Besiedelungsdauer
Nur
és biztosan megfigyelhet
fa-
jok választandók
leicht
und
im Frühjahre.
sicher zu beobachtende Arten
sind zu wählen.
Es
tavaszszal.
Csak könnyen
lüiiji-
schläge, Nachzüge, Durchzüge. Durchzugsdauer,
Mindkettnél Tömeges vonulás, megszakítások, sek,
und
:
Angabe der Massenzüge, Stockungen,
idtartama,
iiii
Herbste
Der gegebenen Art Frühestes Verschwinden Spätestes Verschwinden
vonulás.
Ort
jedes Jahr.
Spätestes Erscheinen
Legkorábbi érkezése
szi
bearbei-
:
Adott fajnak
2.
Gebiete
werden.
Die wichtigsten Punkte sind
:
1. 1
dem
der Zug der Vögel auf
A) Die Beobachtung
A
A)
geschaffe-
der Beobachtungsnetze nach gleichen Prinzi-
tet
fel.
legfontosabb pontok a következk
und Bosnien-Herzegovinas nen Vereinbarungen.
terreichs
megfigyel
területen ugyanazon elvek szerint figyeltessék és az
der im Jahre 1899 in Sarajevo durch die Ornithologen und Aviphaenologen Ungarns, Oes-
ist
die
Gewinnung einer möglichst grossen
Beobachtern anzustreben, da der Grundsatz je dichter das Beobachtungsnetz,
Zahl von
:
Törekedni kell minél több megfigyel szermert tény az, hogy minél srbb a
zésére,
desto besser das Eesultat der Bearbeitung, feststeht.
Hauptvögel der Beobachtung sind
hálózat, annál jobb az eredmény.
:
Üauclischwalbe, Hirundo rustica L.
Fleg figyelendk
Weisser Storch, Ciconia ciconia
:
Füsti fecske, Hirundo rustica L.
Fehér gólya, Ciconia ciconia
(L.)
Kakuk, Cuculus canorus L.
Egyéb fajokat az ornithologiai központok külön megfognak állapítani és a megfigyelk-
(L.)
Kukuk, Cuculus canorus L. Andere Arten werden von den Centralen der Beobachtungsnetze speziell vereinbart und den Beobachtern empfohlen werden. B) Die Bearbeitung
nek ajánlani.
:
Diese hat auf Grundlage des geographischen
A
B)
A
A
Gradnetzes zu geschehen. feldolgozás
:
Für
földrajzi fokhálózat alapján
fokok
hosszúsági
Az
északi
Ferrótól
Va
szélességek
felelnek
a
melyek
meg;
egy-egy
nek dolgozandók
zónákba
és
földrajzi elemeit,
schnitte getheilt, welche je
^/-i
einem Längengrade
entsprechen und die Daten aus
dem
sich erge-
foknak
liendon Vierecke werden bei einer genügenden
elegend ilye-
von Beobachtungspuukten als Einheiten l)etrachtet die Daten aus denselben sollen dann für jedes Viereck bearbeitet werden.
valamint
Die Ek'jnente eines jeden Beobacbtnngsi)mik-
hosszúsági
mint
fel.
Minden állomás
der Meridian von Ferro.
számíttatnak.
foknyi
veendk
gilt
Grad untergetheilt, diese werden weiter in Ab-
az adódó négyszögek
adatok mellett egységül
Längen
ejtend meg.
osztatnak, a melyek ismét oly szeletekre oszthatók,
die
Die Breitengrade werden in Zonen von je
An/.aiil
155
minden egycy megfigyelési
terület földrajzi ele-
tes sind hicrnueli festzustellen, elieuso eines je-
|
meit
meg
Ezek
kell adni.
den Beobaehtungsgebietes.
következk
az elemek a
Diese Elemente sind:
:
Északi szélesség
Nördliche Breite,
Keleti hosszúság
Östliche Länge,
magasság méterekben.
Tengerszinfeletti
A
vidék orographiai és egyéb typusa.
Minden adatsorozatra akár
Höhe über dem Meere
egy
területére
phsenologiai
akár egy állomáséra,
—
még
formula,
egy
felállítandó
der
T\t^)Us
Gegend.
Für jede
avi-
pedig a következ
Serie von
oder eines Gebietes
módon:
Daten ist
^
— einer Station
eine aviphsenologisclie
Formel aufzustellen und zwar wie folgt Es ist der früheste und späteste Tag des Erscheinens oder Verschwindens aufzustellen, der Abstand zwischen beiden zu bestimmen und aus sämmtlichen Daten, welche den Abstand aus:
Megállapítandó megérkezés, közötti
in Metern,
Ovographischer und sonstiger
a
illetve
különbség,
legkorábbi és eltávozás és
legkésbbi
napja,
a valamennyi
a
kett
adatból
alkotott arithmetikai közép.
Megállapítandó e mellett a culminatió.
zu berechnen. Culmination festzustellen.
füllen, das arithmetische Mittel
Az ornithologusok által elért eredményeket meteorológiai tüneményekkel össze kell haa
Est
ist
auch
die
Die ornithologi sehen liesultate sind mit den meteorologischen Verhältnissen zu vergleichen.
sonlítani.
Auszug
Kivonat aus
dem Reglement
der ungarischen Muster-
I
beobachtung 1890.
az 1890. évi mintamegfigyelés szabályzatából.
A
megfigyelést lehetleg
Die Beobachtung hat. wenn möglich, in Verbindung mit der Meteorologie stattzufinden.
meteorológiával
a
kapcsolatban kell végezni.
A
Die meteorologischen Elemente sind in die-
naponként,
még
sem Falle täglich Morgens 7 Uhr,
ebben az esetben
meteorológiai adatokat
pedig I
Reggel 7 órakor
Délben 2 Este
9
Abends 9 Uhr
«
abzulesen und nebst Windrichtung und
dem
((
;
kell
Nachmittags 2 Uhr,
leolvasni, és a szélirány
és
az
idjárás
menetének hozzákapcsolásával feljegyezni. Különös idjárási jelenségeket külön ki
Gange der Witterung zu verzeichnen. Ausserordentliche Wettererscheinungen werden Ijesonders hervorgehoben.
kell
+
Das Beobaehtungsterrain soll möglichst einen zusammenhängenden Complex bilden, die Mög-
emelni.
lichkeit der täglichen
A megfigyel
terület
lehetleg
összefügg
Beobachter
soll
Beherrschmig durch den
nicht ausgeschlossen sein. Das
complexust alkosson, hogy a megfigyel uralkodhasson a területén. iA terület lehetleg
Terrain soll nach Möglichkeit auch jene Bedingungen enthalten, welche Vögeln von verschie-
tartalmazza mindazokat a feltételeket, melyek
dener Lebensweise günstig sind wie Wald, Feld,
a legkülönbözbb életmódú madaraknak is kedvezk legyen benne erd, mez, rét, viz stb. Az ornithologiai megfigyelésekrl külön napló vezetend. Fsúly fektetend a megfigyelt fajok biztos meghatározására, s ha a fajt illetleg csak a
Auen, Gewässer und dergleichen.
;
legkisebb kétely
is
támadhatna, úgy az a napló-
ban külön kiemelend. Másoktól nyert adatokat mint ilyeneket kell fölemlíteni.
:
Über
die ornithologische
Beobachtung
ist
ein
besonderes Tagebuch zu führen.
Das grösste Gewicht
ist
auf die richtige An-
gabe der beobachteten Arten zu legen
;
ergeben
auch nur die leisesten im Tageliuehe besonders her-
sich hinsichtlich der Art Zweifel, so
ist
dies
vorzuheben. ^'on
Anderen
erlialtene
Angaben sind
solche zu bezeichnen.
20*
als
15(ì
Auszug aus meinem Ornithologischen Tagebuche von 1899.
Oruithologiai naplóm kivonata
1899. évrl.
Schaüburg E. bárótól, Dooru-
Snouc'kaeiïï v:ui
Von Baron
R. Snouckaert van Schauburg in
Doorn iHollandi.
(Hollandia).
lian
iFiiimár.
Scheveningennél, a tengerparton, viharos
16.
szél
déli
•Tauiiar.
számos
:
nagyohl)ára Ijivua
.s/j'rt'/j/,
nrgenldliis. lOdarali L. ii>((riiU(s
A
(apály).
fövénybalmok
üla2)arton.
is
l'enyerdcskéjé-
Piecirnphntax nirnih
oh^tcurtis
ó
Ldvus
den Dünen daselbst ein lÀgurìmis gesehen.
l-l
Insel Texel; eine Pleciropliniax nivalis j
:
j
s
Antim s
és
sok
réteken
Beküldetett Larus ar-
Gronningeni partról.
var. alba a
j
Az
20.
— Erhalten
argi'nlalus
ç
i'O.
20. Frost, Stai'i' (die
Beküldetett egy
elbb
^ az
(tííIí.
clihiropin^
nevezett partról és Tui-diix pihíris a Scheide
és Aegialiteíi hiaticuhi
folyi'i
part-
31.
Egy
jának
fiatal
lidri'nlij
i'dhanva
hini
szörnyet
alilakoni
halt:
táblá-
bizoiiyára
és
zsezsére
hasonló koi'ú
bim
Ugyané
czélozott.
módon
napon
kézrekerült másilí,
már
egy, fejlett
viridis an-
Haufen von Avvrnfor mo-
NO. Wind. Grosser Flug
starker
— Erhalten
der
Erhalten
:
eine Galli nula
:
eine G. cldoropus J von
obengenannten Localität
und Aegialilrs
auch
;
T'urdiiis
von den Ufern
Irialicala
des Scheldeflnsses. 31.
an
Ein junges ^j>i;/7icnnännchen fliegt sieh Scheibe meines Fensters todt; wohl
die
stossend nach den im Bauer vor
dem
Fenstei-
gehaltenen /eisigen und Leinfinken. Ein zweites auf ähnliche W^eise
küldetett be.
kiiri'fihi is
sich tief in einen
Ersten).
Buchen.
az
ablak között elhelyezett kalitkában tartott csizre
:
alha, von der (rroninger
var.
cliloropiis i von der Groninger Küste. 28. Stare singen in den Wipfeln der hohen
pilaris
jairól.
,
—
Forniica rufa eingegraben hatte.
1
csúcsain.
und
.
Im Kiefernwalde einen Pivus
duláris singt.
magas hikkfák
^
Küste.
rufn bolyába. Accoifor modularis énekel. 26. Fagy, ers ÉK. szél. Nagy raj ftcregélii Gitllinuln clilorn(az elsk). -— Beküldetett 28. Srregéiyel; énekelnek a
Í
viele
getroffen, der
parti('il.
cliloris
Larus ridilamdiis ani' den Wiesen nahe der Stadt Haag. Erhalten Ijinis Sehr
Fortiiica
gronningeni
auf
ein S L. chloris von der
:
ein Anflnis oh^cnrus
erdei fenyvesben egy Pirus viridis-t
találtam, mely magát mélyen beásta a
piis a
Im Tannenwäldern
Meeresiifer (Ebbe).
pél-
közelében a
ridiiinndiis.
geiitdihia
am
IS.
város
stürmi-
Lig.
.
Hága
:
S
í -e Texel szigetérl
chloris-nak egy
példány 18.
Beküldetett
-
Strande bei Scheveningen
Südwind. Zahlreiche Möven, meist L. argentatus, auch 10 Stück 7^. tiiariuus sitzen
hozzám
ben, ugyanott a Licjurinu!^ rhìariii egy
dányát láttam.
Am
16.
h'cher
männchen
(adult)
eingegangenes Sperber-
wird mir an diesem Tage
eingeliefert.
Február.
Februar. 2.
Egy
H.
Töbl) darab
l:'(i>>ncr
uiindiiiius,
kertecskémbeu.
iiioidd mis.
l'ti^s.
A
zoidikr
2.
Ein Pisscrmontaniis in meinem Gärtchen.
gyesen széli- és kék czinegékkel és királgkákkai.
monlaims. (jrünlninjUnfi singt. 4. Grösserer Flug Aegillialiis raudalus gemist'ht mit Kohl- und Blaumeiseii und Gold-
(Utóbbi fajok nagyon, elbbiek kevésbé közön-
hähiiclien. (Letztere Arten sehr gemein, erstere
énekel. 4.
'.].
Nagyobb
ségesek). és
j 8.
-
-
falka
Beküldetett Limosa lappoiiira
és Pelidiia
Egy
Széji,
enylii'
nur wenig.)
è
alpina, Texel szigetérl.
vonulóban EK. Dcadrocopus major
-
Ijulluln arhorea
Beküldetett Hágáb(')l 10.
AcgiUialtin caudal us ve-
I
id:
lióvirág
teljes
-^
Mehrere
.
virág-
P.
— Erhalten:
Limosa
lappoiiira
i
und J und Pelidna alpina von der Insel Texel. 8. Eine Lulhila arharra ziehend NO. — Erhalten 10.
:
Drndroçopus major
-^
Schönes, wai'ines ^\ette^;
aus Haag.
Schneeglöck-
157
zásban
;
mint
lepkék,
egyes
egyebek
chen in voller Blüthe
között
—
singende Stare
:
;
zeigen
rhaaiai
auch Rìiodoeera
Sok seregéhj Rhodocena rhammi repkednek. 1 Lnlhila arborea vonulóban ÉK. énekel
und
Falter
einzelne
:
Viele
sich.
eine Lallula arborea zieht
—
NO.
nagyon sok Passer két Emheriza ritrinelia.
Somvirág
11.
monlainis és
Egy
12.
nyílik;
énekl
falka
iras).
lopax
cih'inelta.
Erhalten
Az els énekes rigó. -- Beküjdetelt egy
J
j
eziából (nyugoti tengerpart)
még
;
Scheveningen
17.
10 drb. Arqaaleila
és 3 drb. Calidris
litaa
id
Hœck van Holland
és
st
euylie,
és aatriiiHs. száj-az
felé
sötét
Buteo buleo
still
atari a US.
L.
Fehllerclteti ziehen
und auf den Dünen mehrere ^1. pratoisis gesehen. Erhalten: em 18. Goldammern singen.
—
Mäiz.
2.
Párokba verdött lökés réczékel láttunk a
mutatkozott.
Galiiaala cidoropas
is.
2.
hen
lla.n\\n-
Egy
Galliaala ehloi'opus
Schöner Gesang
3.
Tardus pilaris
az elsk, a melyek
Raaan-
vieler Vögel.
Die erste
szemem
Ezek
A meg-
gesehen. Diese sind die Ersten, die ich zu Ge-
látható.
is
elé kei'ültek.
6.
(1898) évben e rigófaj február és márczius
hónapokban nagy számmal vonult
át
bekommen. Im vorigen Jahre
sicht
und März zahh-eich durch pusztán
tett
több
sétám
órai
alatt
mezei és erdei pacsirták felségesen énekelnek
8.
:
egy
;
Tetra.o
;
te-
;
ziehen NO.
von Xebeli.i'ähea. dris
,
ras
.
l''riiajitlák-irAk
varjak,
10-12
erdei
iiiidgek
drbos
és
más
társaságokban
Die erste Pi-ati acola ruliicola, ein J
10.
—
Szürke
;
eine nicht häulige Erscheinung; Nebelkrähea
;
scurus S
:
und Haidelerchen singen herrlich gepaarte Aidhus pratensis (ein Í geschossen) und Bebhuliner auch eine Tetrao telrix J,
szürke varjak tri x Ç is, (nem gyakori jelenség) húzódnak EK. felé. 10. Az els Prati ncolarubicúla ( J); szürke Beküldctett: Totaans cavarjak vonulása. Aegialifes Idaticula. S Aidlms oblidris i ,
NO. Bichtung. Mehrstündiger Sjiaziergang auf der Haide in
Feld-
párokba verdött Aatims prateasis-ck (egy S lelöveték) és fogót jiaiadaral:
(1898) zo-
gen diese Drosseln in den Monaten Februar
EK. irány-
ban.
A
;
Auf einer Wiese zwischen Staren und einigen Kiebitzen auch drei Tardus pilaris
néliány libucz
réten, seregélyek és
között 3 drb.
13.
viele
weisse Bachstelze.
billeget.
<S.
auch
;
culus ficaria blüht.
Sok madár szépen énekel. Az els barázda-
elz
Eine Pgrriiala gesehen. Männchen. Gepaarte Sloeheatea vom Zuge aus gese-
1.
culus ficaria virágzik.
6.
vom Meere
landwärts. Ein Antlnis obsearus
.
Egy Pyrrhala
3.
und
und sogar warm. Viele L. argentaius
sehr dunkles ç von Buteo baleo.
1.
vonatról: sok
Chii-
:
Strande zwischen Scheveningen unii
Márczins. J
— Erhalten
;
BekülJ
Finkenschlag.
:
Mezei pacsirtái: a tenger fell a vonulnak. Egy A allias ohscaras
nagyon
detett egy
Am
17.
meleg. Sok Laras argeaíaias
(lzitroin,-sárm.ayok énekelnek.
L. ridibuadus, sein- klein.
Hœck van Holland geschossen zehn Arquatella nan-itirna wnd drei Calidris « rc »« rm Wetter
arenaria lövetett: az
mutatkozik. 18.
ein
:
Exemplar.
kö-
iiairi-
fövenypartokon több drb. Aalh. jiraíeasis
és a
ErliaJten
S///í/í//''*N.s-(7.
radrius fal vus ç aus der Provinz Friesland. (Westküste) erst das dritte für Holland bekannte
csak a har-
madik ismeretes példány Holland területérl. zött a tengeiparton
von
IG. Erster
Friesland provin-
,
-
acht Studi Scdbijin.r galli naga von
:
Die erste
15.
,
('.haradriiis falvas
(Spinus).
Zi'isige
der Insel Texel.
Laras ridibuìidus j nagyon kicsi. Bekülde1(). Erdei [li ahi els éneklése. — tett
Ein Flug singender
12.
.Sco-
ejallinugo.
15.
sich;
öffnen
Passer naialaniis und zwei Eadieriza
sehr viele
csíz (Chrijsoiidlr. spi-
Beküldetett Texel szigetérl 8 dib.
Die l'diithen von Cornus
11.
i i
13. i
,
—
Erhalten
Aegialites Iriaticula S
Totanus
:
,
Antlias
Zug
.
cali-
ofe.sr«-
.
Zug von Nebell.rähea,
anderen Friugillen
in
Haeli/inkeii
Gesellschaften von
und 10
158 vaio Nüuulása
;
miucbiyájím ])Xv -ÉK. irányhii.
darab l^alincolti
Töbl)
és
i-nhicnliíl
bis
els
az
Nmneniuíi armalast láttam. I
15. ós 1().
'\.
iialí
-il.
'io
Ers
n/iiiiiis
vorbei,
is.
havazás és ers fagy. Egyetlen
20.
madár sem látható. .\z országúton a l(')hulla(h'kot nagyon kutatják a Friii(jill(i (uirleln^ és iiioi/lifriiiijillu, st még néhány Parus üíer Totamni
Beküldetett:
is.
Eniberizu
o/y.srí/r»x,
i-nliilrix.
és
scliociiiclus
mindnyájan a Scheide folyó
iNuciis,
P;ri//iM'o/(f
— NO.
SW.
Schwerer Schneefall und starker
27.
Vogel lässt sich sehen. Auf der
Kein
Laudstrasse
von
wii-d dei-
Pfei'dedünger durchsticht
und
Fi-iiKiillii ciielebs
gar auch von einigen Parus a 1er.
Tunlus
Totamis
und Tardus
— Erhalten
:
obscums, Embcriza
culidris, Aiillius
schoetiiciiis
so-
iiKintifriiKjilid.
AiiIIiuíí
partjairól.
stets
zielien
auch ('.linisamüris spiims.
l)is
Frost.
lücli-
rubicohi gesehen und
den ersten Niimeirius (iirtuitus. 14., 15. und 16. Nebelkrälien
Szürki' varjitk folyton búmul-
valamint Cìirnsoniiiì'is
el,
Stück, alles in gerader
\'2
tung. Mehrere
vom Ufer
iliacas, alle
des Scheideflusses.
A
27.
lió
teljesen eltnt.
átvo-
Szó'ló'rlijól''
27.
drossehi ziehen durch.
nulnak.
Az els
dl.
Pht/llo.'icujiits
ruJKs (kési meg-
jelenés). Mofacílhi melaitope J lett,
egy
Az
félig kiszáradt ároknál.
i'rdci
nagyobb csajjatokban tartózkodnak a szántott és ugarban lev földeken.
Der
29.
pinfel-
halten sich in grösseren Flügen auf auf gepflüg-
tem und brach liegendem Ackerlande.
April.
Április.
Az els Rutirilln
még vonulóban
lUírjn
szép
Egy
().
Néhány szürke
riioiiediihi
ligetben tartott szelíd
einige Sebelkfäheii vorbei.
i
.
Az
6.
i'url.-es
:
.
Eine Ruticilla phoenicurus i
.
Gefunden
Mehrere Cohieus mone,dula sitzen auf Rücken und Kopf des im Stadtpark bei Haag gehalteneu zahmen Damwildes, und reissen
a hágai város-
dámvadak hátán
A
Noch ziehen Erhalten eine Bu-
litjis.
ein Nest der Singdi-ossel, ein Ei enthaltend. 7.
és fején
ülve téjjegetik azok szrét és gjapykt, hogy a fészeképítéshez hordják.
Uuliciüa.
erste
ddies fiavus, schönes Î
találtam egy tojással.
Több (iolaeus
Die
4.
Beküldetett egy
van.
Ridicilla pliocnicuru.^
ri (JÓ fészkét 7.
lilj/'<.
Budíjleíi fiavus.
S
Mo-
erste Pkijlbjseojias rafas (spati.
taciUa rneluDope J bei einem halb trockenen Graben neben dem Pfarrhause. Die Buclifiid.en
apajíilak mel-
,
líjck
4.
Wein-
Der Schnee ganz verschwunden.
Haare und Wolle aus, womit sie sich zum Nestbau entfernen. Die Hirsche lassen dieses ganz
szarvasok ezt egé-
szen nyugodtan trik.
ruhig geschehen.
Vihar és jéges.
'11.
éneke.
—
/((//•s-nak
Beküldetett
IroeJiilas
PInjll.
az
Ocdicynemua
egy, a fövciiyiiartdkuii,
els
Hága városa
ciieiinis i-rejiilaiis
közelében leltt hime.
der Stadt
18. Aidlius lyii'itíliti,n
érkeztek. látható. felé.
meg-
('.oljiiitbus
folyi')
Haag
:
eingetroffen
:
folit i'abelea
mellett
belkrähei)
iiigricoUis hím.
altes
PhtjU. Iro-
Männchen von Oedi-
auf den Sanddünen unweit
:
erlegt.
18. Aiilhas Irivialis, S(i.ricidi(
Egy him Pnitiiicold i-ulirh-u í is Néhány szürke vnrjii még vonul EK.
— Beküldetett egy a Scheide
ltt vén
Sturm und Hagel. Den ersten
11.
chilus gehört. Erhalten
crej)i-
nenn idln' xiud
auch ein Männchen von
l'r(dlii-
gesehen. Noch ziehen einige Ne-
NO.
—
Erhalten
Männchen von
:
ein prachtvolles
i'.oUitnbus
iiigricollis
um
Scheldefluss erlegt. 19.
Az els
Ikij-tiiido
i-iislicd
(l
drhl. Dél-
19.
20. 20. lili/s
A szomszéd
bauen
kert verandiiján a liuiieilln
pár fészket rak. Egy
feni/i'e.s
21.
A szomszéd kertben még nem énekel. 1
ei'ste
Hivando nisliea
Stück).
(ein
á -
Si/lriii
Auf einer Veranda im Nachbargarten Ralicilla. Ulj/s ihr Nest.
Eine
Win-Iinl-
dei'iirossel gesehen.
i-'njó.
21.
capilla: de
Die
Nachmittags einen Aslur {lalambaiius gesehen.
után egy Astur paliDiiluírius.
i
Mill
Si/Ii'id idiiciiiiilla
bargarten; singt noch nicht. Erhalten
iilri-
Bekükletett:
Ein
[
lor septeiitrioiudis
J
,
im Nacli:
Vrina-
welcher mit der
Hand
159
I'rinalnr scjih'/ihiniiiilis
j
a Zuiderzee
iiiclv
.
partjai közelében, egy árokban, kézzel fogatott.
—
Clididon iirbica
24.
Az els
els
este az
és
/,«/,«/.
2 drb ~- házamnál. fülernüc.
-
—
Beküldetett a groningeni tengerpartról Sterna
aoitinca í és négy
Az els
27.
hortiilaaa
Hi/tlroclieiidon
nifiniiii
j
í
.
Bc-
Phill. sibilator éneklése.
gronningeni
a
kiildetett
Embenza
egy
tengei-partról
gefangen in einem Graben unweit der Zuiderseeküste. 24. C.hclidoii urbica
—
Menila lorquata,
mely reptébeu a távíró-sodronyba csapódva ütötte agyon magát.
:
von Emberiza liortulana.
Den
27.
halten
.
30. Beküldetett egy szép J
meinem
Stück) bei
(2
Hause. Der erste Kulauk und Abends che erste Erhalten Sleviiu cuidiaca Í Nachtigall. von der Groninger Küste. Auch viei- Miinnchen ersten
/*//////.
siliilalm' gehört.
ein Jh/droclicliihni
:
iiigriiiti
:(
— Er-
von der
Groninger Küste. 30. Erhalten
:
ein
am Telegraphendi-alit
todt-
Männchen von Merula hn-
geflogenes schönes qiiala.
Mai.
Május.
AnthuK canipestris
I.
—
1
tett
Asio
acdpiíriniis
—
érkezett;
—
Bekülde-
drb
egy Turilus piluris mutatkozik. és 3
j
Sterna
drb.
cantiaca a gronningeni tengei-partról.
Megint érkezett
4.
—
ma
Si/lvia
:
mnplex
és
I. Anthus canipestris{i Stück) angekommen Erhalten: Asio eiueuTurdus pilaris gesehen. accipitrinus ^ uud drei Sterna cantiaca von der Groninger Küste. ;
—
Neu angekommen
4.
sind
heute
:
Sylvia
Ai'eiiaria
simplex und Apus apus. -- Erhalten: ein
interprcs, nyári tollazatban, a gronningeni ten-
Männchen im Sommerkleide von Arenaria in-
gei-partról.
terpres von der Groninger Küste.
Apus apus.
5.
Beküldetett egy
hím
Két hím Muscicapa atricapilla.
Si/lvia
Turtur turtur els példányai.
és
Sjilviu
A
5.
Zwei Männchen von Muscicapa atricapilla. die ersten Stücke von Sjilvia sglvia
gesehen
;
und Turtur '.).
Oriolus galhula
l
drb.
-
3 in/ak-
kicsiny, náddal Ijentt környéken az egj^edüli alkalmas helyiségben, egy pár Acroceplialus turdoi-
lekercs
egy
;
egészen
tónál, az egész
des.
—
grmu 10.
Beküldetett
ç
,
egy
Híjdroclielidoii
iti-
a gronningeni tengerpartról.
Két Mnscicuiitf
alricaj)illa
—
5 és
j
-
Egy
13.
erdei
feny
tilalmasban egy Lanius
Texel szigetérl.
S
nézve az els
LimonHes Ez a példány gyjteményemre
.
:
beküldetett
egy ß darabos csapatból löve-
—
16. Beküldetett
gyon megkopott
II.
Ein Laniiis collurio
j
hält sich auf in
12.
13.
Muscicapa grisola in meinem Gärtchen. Eud romi as morinellus Í von
Erhalten:
15.
Erhalten
der Insel
:
Texel.
Linainites Tetnirrincki i von
Dieses Stück, das erste für
meine Sammlung, wurde aus einem Fluge von 6 Stück geschossen.
tett le.
Cerchncis tinmmcula i na-
fai'kkal;
Columba oenas
$,
Lissebl. 18. Beküldetett
taleu
;
der Insel Texel.
Ugyanonnan
Icmmincki
hülse gesehen an einem ganz kleinen mit Piohr bewachsenen Teich, wohl die einzige geeignete Lokalität in der ganzen Umgegend, ein Paar gefunden von Acroceplialus lurdoides. Erhalten: Weibchen xon Hgdrochelidon nigrum von der Groninger Küste. 10. Noch zwei Muse, atricapilla i und j )
einer Iviefernschonung.
Muscicapa gr isola kertecskémben. Beküldetett: Eudroinias morinellus S,
15.
Wewle-
gesehen.
collurio tartózkodik. 12.
turtur.
Oriolus galbula (ein Stück), drei
(
mutatkozik. II.
9.
16.
Erhalten:
Cerchncis lirnuncula
S
mit
sehr abgenutztem Schwanz. Coluiuba oencts Í
von Lisse. az
Ardea
lencerodia pelyhes
ciiun-ea és
fiókáik a
Pla-
tengerrl
Narden város melll (Amsterdam közelében).
18.
Erhalten
:
Dünenjunge von Ardea
nerea und Plabdeu leucerodia
vom
Stadt Naarden (unweit Amsterdam).
ci-
See bei der
ICü
Junius.
filini.
Egy náddal inajduem egészen bentt
2.
nem
tavon, Düorntól
sodott be az Arrorcplialiis slreperiis elfordiilása.
egy pár
ott
két
pár,
A megelz
(VieiU.Ì
(1898) évben, ugyan-
.1er. tiinloides
Mey.
Mindkét
költött.
kis
messze, elször bizonyo-
:
az idén
legnagyobb
a
faj
még
2. Auf einem kleinen, fast ganz mit 1-iohr bewachsenen Teich, unweit Doorn zum ersten Male die Anwesenheit von Acrdccjdiahin slrrjiiTtiíi (V.)
konstatirt.
Im
voilgen .Jahre (189S)
brütete daselbst ein Paar von.l. lurdoidrs Mey.; in
diesem Jahre derer zwei. Beide Arten
gebii-
ritkaságok közé tartozik ezen a vízben szegény
ren zu den grössten Seltenheiten in dieser was-
vidéken.
serarmen Gegend.
Beküldetett
7.
lliridistcs (L)
Î
egy
Coccothraaateí^
cocco-
a mely egyik szomszédos köz-
,
ség parkjában ejtetett
Ez a példány, mely (bizonyára nsténynek) társa-
egy másiknak,
ságában
volt, sajnos,
lövetett.
Ez a
el.
egy
fiatal
vadász részérl
Hollandiában csak egyesével
faj
költ.
Egy
Ein
7.
von
i
(L.) erhalten,
('.occothrain^tcn corruthraaslc^t
welches in einem Parke einer be-
nachbarten Gemeinde erlegt worden. Dieses Ktüek, das in Gesellschaft eines zweiten (gewiss
wohl eines Weibchens) gesehen wurde,
ist
leider
von einem jungen Schützen geschossen. Diese Art brütet in Holland nur vereinzelt.
pon, egy más helyen egy inialIrLcrrs hangja
Das Nest eines TT'(!»c/i'/(a/.s-Pärchens in einer hohlen Buche gefunden. Später am selben Tage die Stimme eines Wendehalses in einer
hallatszott.
anderen Lokalität gehört.
8.
()d\as
nek fészke
9.
Egy
hikkíában egy pár
Késbb ngyanazon
találtatott.
na-
egy szomszédos parkban.
pái' siicöllö
Eizonyára
ii[j(,li'l,cirs-
ott fog költeni. Beküldetettaz'/l/fedo
L. fajnak egy teljes fészek tartalma.
isjiidii
Ez
8.
Ein Pärchen Poiiipfaffcn
9.
in
einem bcuach-
barteu Parke konstatirt. Wird dort wohl brüten.
Den ganzen
von Alccda
Inhalt eines Nestes
apró halszálkákkal összekeveredett, meg-
ispida L. erhalten. Dieser bestand aus einri-
lehets száraz, barna földbl való aljazatból, melyen két medd tojás és öt fióka volt. Ez
kleinen Fischgrätehen stark vermischten Erde,
utóbbiak a növésben egymástól meglehetsen
zwei
különbözk, míg ugyanis a három kisebb még
Letztere ziemlich verschieden im
hosszú véres tokos tollakkal volt fedve, a két nagyoblmál a hát és némely eveztollak szép
während
állott
színe
10.
már
\
unbefruchteten Eiern und fünf Jungen. die drei kleinsten
Fuiirii atra L. fajnak két, veres
küldetett be
Kirándulás
sok fészket, és
fej
Texel szigetérl.
Ott találtam
következ fajokét: a (részint mint nagyon meg-
pedig a
kötit tojásokkal
ben lev íiókákkal
kikelt vagy kikel-
részint
:
liecurvirostra avocella L.
;
(kevés), Acyialitca alexaiKlrinus (L.) egy
tamiíf Inlaiius (L.) i'gy
L.
(1
db):
A
Sli'fiiii
;
llafiiudoiìus osfrilcfiits
anyányi
döglött. fiatal iHirösláhá s
kül
ifjú
ladonai
;
is:
sok
el-
mtig egészen
sekély vizbe
mene-
néhány darab 'l'adorna melyek a tengeri nyulaknak
intocetták (L.),
fiókái
rzankó
közeledésünkre a
apr(i
:
To-
utóbbiak valameimyien tojásokkal. liiniiidii
fövenyhalniokha
;
vájt
;
mit langen
Zwei Dünenjunge von Falica a Ira L. mit roten Köpfen von der Insel Tcxel erhalten. 10.
Juli.
szigetéi-e.
'l'exel
Slenia liiruiido L.
Wachsthum
erst
Blutschäften bekleidet waren, zeigte sieh bei
«riiiiiis.
Iá.
nur
den zwei grösseren schon die schöne Farbe der Bücken- und einiger Schwungfedern.
látható vaia.
])elyhes íiókája
Unterlage von ziemlieh trockener, brauner, mit
üi'egciben kíiltmu'li.
1
"2.
Ausflug nudi der Insel Trxel. Gefunden
seh)- viele
Nester von.SYt'r//<( hii-aaila
:
(L.) (theils
mit stark bebrüteten Eiern, theils mit ausgesehlüpften oder
im Ausschlüpfen begriffenen
Jungen), von iicrarvirosLra avocetta nige), \()ii
von Acijiaìilrs alcxaadrinus
Totaaiis tolairas
(islrilcjins
Auch
L. (ein
flügge
(li.)ie\n).
St.),
Jungen von
bei
Wasser
unsereitliichtende
Stücke von
(we-
f{ariiialoj)as
letztere alle
mit Eiern.
Sli'rmi hiruinio; viele
verendete junge Piotschenkel sich
won
(L.)
(L.) (ein),
:
noch ganz
Annäheiung junge
in
Avocetten
Tadorna ladania
(Tj.),
kleine,
das seichte ;
einige
welche in
den Kanincbenhillilcn der Dünt'ii brüten.
h;
Délután,
bentt vizén Larti^ ridihu.mlus L. fajnak két fiatal példányát fogtam, s eg\- tömeg Alias Itoscas-t s néhány darali Sjinhilii cliijn'-
A
láttam.
(ilá-i
parton sok
A nádasban számcs
rziiiiLó.
pcrus
és piiizsos
híhic:-
Acrocrjilinlnx xlre-
A iiayii iiáíliposzáUhKtk egy üres majdnem kizárólag juhgyapjiiból kétaláltam. A szigeten ugyanis tetemes
(V.)
fészkét szítve
Számos Fulica atra
repül
;
sok
einer Bootexpedition
l»ei
über ein mit liohr bewachsenes Gewässer zwei
junge
Jjirus
sah
eine
Spa-
Am
tula clypeata (L.)
und
tioseas L. sowie einige
riditinmlns
Menge von Anas
T;.
Ufer sehr viele Kiebitze
und Kamill liiihne. Im Rohr mehrere Acroceplialus streperiis
(Y.).
Ein leeres Nest vom gros-
sen Rohrsänger, fast ausschliesslich aus Schafwolle hergestellt. Die Schafzucht wird nämlich
auf der Insel sehr erheblich betrieben.
juhtenyésztés van.
liókákkal
Nachmittags fing ich
ladikos kirándulás iiJkahuásal
eg.y
ügy, náddal
L. külöul)öz
HyiJroch'liiloii
niijrirni,
(L.Ì
Jungen in verschieauch mehre Hydrocheli-
Viele Fiilica atra L. mit
korbeli
denen Altersstufen
don nigrum
fiókákkal.
(L.)
;
mit flüggen Jungen.
13. Zweiter Ausflugstag auf der Insel.
Második kirándulási nap aHippophaë rhamnoïdes-szel ersen 1;{.
szigetre.
bentt
fövenyvölgyekben sok Pratiiicohi rubefra tartózkodik fiókáival együtt
van
is.
A
hímet lttünk, és két darab
kintt, döglött Sterna
félig
találtunk.
Cucniuis
(L.) es
tengerpai-ton egy öreg Aecjiu-
liialicnld (L.)
lilcs
(L.)
nagyobb számban
:
camiabina
('.annabiiia
niimni.-< L.
ìiiiiiuta
A már bomlásnak
L. fiókát
indult, élettelen
hangos kiabálással lebegtek a szülk. További járáskelésünk közben, a nagyon széles tengerpart hosszában, állafkák felett, nyugtalanul
számos StiTiia
liiruiido.
s
macrara
és tiiiimta,
valamint Haematopua ostrilegas L. és
tös
dolmáiiyos
siratfi
vaia
meg
ezüs-
látható.
(Ez
hazánkban való költése nincs bebizonyosodva). Egy löyéssel két St. iiiarriira fiókát lttünk s magunkkal vittük. utóbbi fajnak
álló
fafajokb(')l
bell fekv,
Af(//rt///c.'^///«//rî(/a(Ij.)und
Jungen von Sterna minata (L.) todt aufgefunden. Über die schon etwas in Verwesung gerathenen todten Thierchen schwebt das Elternpaar laut schreiend unruhig umher. Bei dem weiteren
entlang sahen wir viele Sterna h.iriiado, rna-
und minuta, auch Haematopus ostrilegus' und Silber- und Mantelmöven. (Das Brüten letzterer Art ist bei uns zu Lande noch crui'a
L.
nicht nachgewiesen worden).
ti'vcl
találkoztunk.
rzsehalomban
egy
melyek közcledtüukre a legnagyobb sietséggel menekültek lakásukból s hamar eltntek a srségben. Visszatérésünkkor, a pusztán, megint nagyszámú kenderikét, szép vérvörös hímeket sok sárga billegett és Saxieola oenan-
IMidn
este egy kis
majorságban
megpihentünk a* kertben a Sylvia horte nsis (Bechst.) kellemes énekében gyönyörködtünk. 24. Beküldetett
egy
fiatal
him Sterna mi-
nuta h. Ileliodromas ocliropiis eophitas
glareola
getrl. A.iuiiii.
(L.)
ç
.
Zwei junge
macrura wurden auf einen Schuss mitgenommen. Nachmittage
streiften wii-
erlegt
und
durch inner-
(L.)
mimi
a
Hänjtinge, lutislaubsänger
einem Reisighaiifen entdeckten wir ein Nest mit Zaunkönigen die sich bei unserer Annäherung schleunigst aus ihrer Wohnung flüchteten und bald in das Dickicht verschwanden.
Auf dem Rückmarsch über die Haide fanden wiederum zahlreiche lldnjtinge, schöne
wir
blutrothe
Männchen mit vielen Jungen, gelbe und Saxicola oenanfhe L.. Als
Selai [stelzen
wir Abends in einer kleinen Wirthschaft aus-
im Garten noch den lieblichen Gesang einer Sylvia liortensis (Bechst.). 24. Erhalten ein junges Männchen von Sterna, ruhten, hörten wir
^ésRliya-
minuta
Texel
lihyaeophihis glareidn
szi-
und Grasmüeken
nebst Kukuken una Holz- und Turteltaiiben.ln
(L.),
Ileliodroiuas ocliivpus (L.) ç und (L.) y alle von der In,
,
sel Texel.
vm.
St.
verschiedener Holzarten. Hier fanden wir viele
fészket fedeztünk fel ökörszemekkel, a
láttunk.
hier sehr breiten Strande
ültetvények között
poszátáidéul valamint irakakkal és ger-
tlie-t
Gang dem
halb der Dünenreihe gelegene Anpflanzungen
kól)oroltuuk, hol sok tuender ikévet, /itisz füzi-
fiókával,
zwei halberwachsene
s
Ivévet,
Egy
In den
Hippophaë rhamnoides bewachsenen Dünenthälern halten sieh sehr viele Pratineola, ridietra (L.) mit Jungen auf, auch mehrere C.aiin. eun iiabi na (lj.]wn([ Cnenlns eanoriis L. Am Meeresstrande geschossen ein altes S von stark mit
Am Délután a fövenyhalmokon
különböz
I
"21
Ifi2
August.
AugfUîsztiis.
A
23.
id
tengerparton Scheveningennél, az
csendes, kissé ködös
—
E. szél.
;
Cfiérclí,
— és sirályok száz-
közöttük számos ccnitiaca,
számra repülnek EK. irányba. 34. Mint az elbbi napon, csakhogy kevesebb
van.
Szél
kissé
sc/ií''a//ít'/í,
(Boie)
Beküldetett
ten:
Artitis linjxjleucos
Texel szigetérl.
j
worunter viele (úndiaca und Möveii
Hunderten
nagy tömege, valamint néhány récze
.lr////,s /rí//w/í'»ro.s
—
ENyugoti viharos szél. tömeges vonulása ÉNy. felé. 31.
Cséreknek
31.
Wind
SVV.
Seeseliwalhen in
megelz
Mint a
napon.
Könnyed Ny. szél: szép id; kevés tengeri madár vonul. - Egyik Stercoruriiis [nagy való2.
színséggel a
jmiiiaritms (lemm),
.S7.
iidris areiHiriii
(L.)
csapatait
:
1.
Wie am vorigen Tage. Leichter AV. Wind, schönes Wetter wenige ;
tet.
(Wohl
S. poiiKiriiiüA
von (lalidris areììuriu
is.
gyakran jön el. Ez a példány ïexel szigetén
nicht häuflg
faj
-
késbb
lövetett, hol
hat darab ejtetett
-
úgy
látszik
szept.
-
--
23-ig
még
Sept.)
5. Scheveningennél a tengerparton. D. szél, nagy hség, sok csérközöttük rdnliaca száll DNy. irányban többen közülök lecsapnak a vizre, hogy halat kapdossanak. Számos
corariiiK-t
:
látszott,
ter i-aidi(tc(i) fliegen in
stürzen
valamivel kisebb
vaia,
sirli
herab
Möven ziehen
um
Fische zu
zahlreich. Zwei-
ziemlich gross zu sein, war wohl S.
pomarimix
(Temm.). Der zweite etwas kleiner, war aber zu
azonban sokkal távo-
sem meg lehetett volna hatáEngem a csérek lármája tett rá figyelmessé. A hnlfarkas alacsonyan szállott a víz
weit entfernt
nen.
Ich
um
wurde
ihn genau bestimmen zu köna\if
ihn aufmerksam gemacht
durch das Geschrei der Seeschwalben. Die liaub-
möve flog niedrig über das Wasser und schoss dann auf einmal wie ein Sperber auf eine See-
egyszer csak hirtelen, mint a karvaly,
rácsapott egy csérre, hogy attól a zsákmányt elrabolja; de a
SW. lüchtnng; mehrere
\\':isser
schien mir durch das Doppelferurohr gesehen
A másik
labb volt, hogy
s
bei Scheveningen. Süd-
mal einen StercocaiiKs beobachtet. Ersterer
valószínleg a
rozni.
felett,
ins
erhaschen. Auch
egy-egy Ster-
S. pomariìiiis (Temui.) fajhoz tartozott.
scheint
noch sechs Stück geschossen wurden.
Am Meeresstrande
5.
az els, a ketts távcsvel nézve,
meglehets nagynak
Art
Diese
wind, grosse Hitze. Viele Seesclaraiben (darun-
:
láttam
l'liaUiropitx
bei uns vorzukommen. Das Stück war auf L..
der Insel Texel erlegt, woselbst später (bis 23.
el.
sirály húzódik, kétszer
(Temm.); auch Flüge
(L.).
Erhalten ein schönes Í von
4.
liyjierborciis
a
SW. Pachtung.
3.
nem
Ez
Massenzug von
stürmisch.
Stercorarius-s^ecies nach SW. ziehend beobach-
(!it-
Beküldetett egy szép S IhiilarDpits InjperL.
von der Insel
Seevögel ziehen. Zweimal ein Stück von einer
fajnak
egy példányát láttam DNy. felé húzódni
lioreiis
5
September.
Szeptember.
4.
(Boie)
nach SW.
vonul ÉNy.
1.
NO. Richtung.
in
26. Wind S\Y. bis W. Wetter prachtvoll, still und sehr warm. Grosse Menge von Seescliiiudbe)i und Möven, sowie einige Eiden, ziehen
felséges,
csendes és nagyon meleg. Csereknek és sirá/í/oA-nak
;
N. Sec-
Texel.
DNy. egész Ny. -ig. Az id
26. Szél
Wind
;
Több Hirundo rustica L. repül
—
Scheveningen
bei
nebelig,
Wie am vorigen Tage, nur gibt es weniger Möven Wind etwas östlicher. Alle Vögel behalten die Richtung dem Strande entlang nach NO. Mehrere Hirundo riisUca L. fliegen über den Strand und die äusserste Dünenkette. — Erhal-
a part cs a fövenyhalmok legszélsbb láuczolata felett.
und etwas
24.
sirálj/
darak mindnyájan EK. irányt követnek part hosszában.
Meeresstrando
still
fliegen zu
A ma-
keletiebb.
Am
23.
Wetter
--
mennyire láthattam, jóformán
schwalbe
ben
elhibázta.
;
los,
um
derselben ihre Beute zu rau-
fehlte aber meistens, soweit ich es sehen
konnte. 9.
Doorn községben uags'on sok
ruKticji L. és
fíiniiKlu
9.
Chelidoii urbica (L.) van.
Es
gil)t
niiidn riislira I
im Dorfe Doorn sehr viele I;.
und Clielidnn
nriiied (L.).
lli-
ffip,
Hiilicillti
I:î.
/////.s
(Scop.) énSíjlvid (ilriraj)illa
énekel a házamnál, de az utóbbi gyengén.
(L.)
Is.
lih/n
//.
Pltylìoscopìix rufuft (Bechst.)
és
13. l'Ini ici 11(1 titys (Scop.)
minuía
Triiiga
a Seheide folyó partján ejtetett
A Doorn
26.
nibicola L.
Leisl.
Ugyanott egy Corvus corax nagy ritkaság Hollandban.
(L.)
—
száll
,
el.
rustica és urlnca Nagy tömeg fecske Doornban a templomtornyok körül
házak
J
melletti pusztán sok Praliiicolu
észleltetett,
27.
Scheide
Beküldetett a
felett.
-
és
part-
egy Triiiya minuta S és Ancyloclnjlus
járól
R. Ulys und Pliylloscopiis rufüs (Bechst.)
18.
23. Beküldetik
subarcuatus (Güld.) S és
5
Texel szigetérl
;
pedig egy S Muscicapa grisola L. Ez utóbbi
Doorn körül gyakori faj, innen szeptember elején már egészen eltnt.
atricaletztere
aber schwach.
énekel. 31. Texel szigetérl beküldetik f és J Phalaropus liijjn'rboreuH L.
und Sylvia
meinem Hause,
singen bei
pilla (L.)
singen. S und 2 von Phalarapas liyperlioreus von der Insel Texel erhalten. 23. Triitga minuta Leisl. 5 erhalten. Ge21.
L.
schossen
am
Scheldefluss.
Auf der Haide
26.
tinrola
corax
rubicoin
(L.),
bei
Doorn sind
Pra-
viele
Daselbst einen C.orvus
(L.).
Seltenheit in Holland beobachtet.
Eine Menge Schwalben (rustica und iirDoorn um den Kirchthurm und
27.
hica) fliegen in
Tringa minuta S vom Scheideufer, nebst Í und J von Ancylochyhts sabarcndtus (Güld.), und ein Î von
über die Häuser.
-
-
Muscicapa grisola Doorn häufige
Erhalten
(L.Ì
:
von Texel. Letztere,
war hier vom Anfang des Sept. schon gänzlich versehwunden. bei
Art,
Október.
gyülekezik
tirlili-íi
Október többé.
—
nagyobbára
a templom
közelében.
Nagy tömeg
és 3.
2.
:!-ika
— Texel
fecske
után egyetlen iirlnca se látható szigetérl beküldetett egy Mas-
cicapa atricapilla L. j (Jili/ minis 4. Beküldetett :
iiigricollis [Brehm.) ,
,
szigetérl.
Az
utolsi)
lilys (Scop.)
Hirundo
—
raslica.
énekel még.
Uiiticilla
darab
két
-
Sok seregély vonul.
11.
Töbli szürke varjú.
Az utolsó
15.
Számos szürke varjú vonul egész nap
ers
H.
keleti
titys.
szél mellett
pacsirták
;
is.
Szürke és vetési varjú ers, huza-
17.
mos vonulásban. Kevés pinty
és rigó.
Dokkumnál Querquedula
24. Beküldetett egy réczefogóban
(Friesland
discors
Provinczia) fogott í
Hollandra
(L.)
madárról
.
7.
Die letzte Hirninlo rustica. Ruticilla
lili/s
9.
Die ersten Nebclkrälicn (zwei Stück) ge-
sehen.
13.
16.
:
,
,
mutatkozik.
folytán,
:
J von Texel. Colynibus nigricollis (Brehm.) 4. Erhalten Anrylocliyhc^ (Lath.) S ohscuras Antlais Ç subarcuatus (Güld.) i alle von Texel.
pilla L.
(Scop.) singt noch.
—
Az els szürke varjak
9.
und 3. Grosse Menge Schwalben (meist versammlen sich in der Kirche. Nach dem 3-ten Oktober keine einzige urlnca mehr Erhalten eine Masricapa atricagesehen. 2.
urliica)
—
Ç, Anthi(s obsvaras (Lath.) Î Aacylockyla.s subarcuatus (Güld.) í valamennyi a Texel
7.
Oktober.
Dii.
Keichenow
nézve
új.
A. Ornith.
richte-jének 1900. évfolyama
2.
l'lrr]
a
Monatsbe-
füzetében adtam
11.
Mehrere
13.
Letzte R. titys gesehen.
yelielkrälten-. Viele
Stare ziehen.
Nelietkrähen ziehen zahlreich den ganzen Tag über bei starkem Ostwind. Auch Lerchen. 16. und 17. Immer fortdauernder Zug (starki von Nebel- und Sadtki'dlien. Wenige Finken und Drossein. l.j.
24.
Erhalten
ein
in
einer
Entenkoje bei
S von Querquedula discors (L.) Neu für Holland. Über diesen Vogel berichtete ich in Dr. A. Kei-
Docknni
(prov. Priesland) gefangenes
OHENOw's Ornith. Monatsberichte Nr. 2 von
jelentést.
1
000.
November. 3.
Beküldetett
tactes (L)
:
lttek
egy
Nucifraga caryoeaRodennél (Brenthe provin-
cziában). 4.
3.
Erhalten ein i von Siicifragu caryocala-
ctes (L.)
Beküldetett a gronningeni
egy példány
November.
Î
Arijiiatetiif
tengei-partról
ìnarifiìna
(Brünn.)
4.
tinia
Geschossen bei Boden (Prov. Drenthe).
Erhalten ein Stück von Arquatella mari(Brunn) von der Groninger Küste. 21*
ICA-
Beküld e tett a
IO.
hágai állatkert igazgató-
jától egy i Budijtes /luviis
madarat
a
inegelsiö
Haii Bp.
szön
Ezt a
-
xáros közelében
e
egy madarásztanyáu fogták.
Erhalten ein S von Badglcs jlavus Haii
10.
vom Direktor
des Zoologischen Gartens Haag. Dieser Vogel wurde im vorigen Herbst der Nähe dieser Stadt auf einem Vogelherde
(Bp.)
in in
gefangen.
gronningeni
13. Mer(/iilu>< alle (L.), a
és
S
ç jött
ugyanonnan. ri ny Itta Brünn j ugyanonnan. Oidemia fmca,' (L.) i juv, ugyanonnan. Texel szigetérl kaptam Plcrlropht'iiax nivalin
A. és
(L.) S és J
Tardaa
U.
(hibi-as Beclist.
öreg hímét kap-
Monatsberichte-jének
Ornith.
1900.
évi
2-ik
füzetében adtam értesítést.
Turdus pilaris
id ess
15.
L.
/
16. Oideinia
A
er-
von
iler
fasca
(L.)
ju\-.
S
von
ei-halten
(L.)
und 5 und M. alle erhalten von Texel. 20. Turdvs dubius (Bechst.) altes Männchen erhalten aus der Provinz Priesland. Über diesen für Holland neuen Vogel berichtete ich in á
,
Monatsberichte.
és borult.
Zug von Tardas pibtrish. regnerisch und trübe.
24. Starker
Texel szigetérl egy S
8.
Ç
Nr. 2 von 1900 von Dr. A. Reichenow's Ornith.
ers vonulásban. Az
AVet-
Dezember. Rissa
Iridaci i/ la
(L.) küldetett.
—
und
ria riitgcia iììriiun) Ç ci-hiilten
Deczember.
5
t
Groninger Küste.
ter
4.
(V.)
der Groninger Küste. Pleciropheaax airalis
ulle-t.
tam Friesland proviucziából. Errl a Hollandiára nézve új madárfajról Dr. Reichenow
27.
erhalten von der
j
P-ocellaria leacorrhoa
\i^.
.
16.
20.
alle (L.)
halten von der Groninger Küste.
Uria
15.
Mergalas
Groninger Küste.
Procellaria Irucorrhoa V.
14.
13.
partr()l
kaptam.
Erhalten ein Î von
4.
h-iiba-lijla
l{iss(i
(D.)
von Texel.
gronningeni
tengei-partról 5
5-8. Erhalten
drb.
fünf Stück von Laras aiina-
Laras úrinutus Pall, egy S és 4 j küldetett be. Ott nagyon soli tengeri madarat fognak
ger Küste. Daselbst werden viele Seevögel in
hálóval.
Stellnetzen gefangen.
lus
ein
Pali.,
5
und
vier
J
von der Gronin-
Ugyanonnan egy öreg Fulniarus glaciális (L.) i -et kaptam. Meglehetsen ritka jelenség. Egy pár nappal elbb e fajból még
Erscheinung. Ein Paar Tage vorher war noch
egy példányt
ein Stück dieser Art daselbst gefangen
6.
fogtak
és
elevenen
eladták az
amsterdami állatkert számára. Ugyanazon napon még egy liissa tridach/la is küldetett.
Einhalten
6.
S
von derselben Lokalität ein
altes
von Fulmarus glaciális (L.). Ziemlich seltene
und
le-
bend verkauft an den Zoologischen Garten in Am selben Tage noch eine Bissa Amsterdam.
—
tridacti/la erhalten.
14. Egy scheveningeni vadásztól jött:
canuta
egy Calidris
Tj.,
Tolanas lutanus Ç és nyolcz
alpina
18.
mindnyájan meznek minden
nélkül.
A
Scheide i)artjáról két
31.
A
tartózkodik,
(Tj.)
ánvw.h
C.anaa-
mint rendesen
szlrigó
minden
télen
történni szokott. 28.
—
Ers
havazás mellett nagyon sok jiacsirla és arborea esik zsákmányul a.
arvmsis
madarász-tanyákon. feleletet
Tudakozódásomra azt a azt nagyobbára Párisbii
kaptam, hogy
szállítják.
Erhalten von einem Jägeisechs
:
arenaria
Triaga camita
(L.).
Tolaiias
ein
L.,
in
Sclievonin-
eine
lobi a as
Mergas albellus L. ^ und aile im Winterkleidi^ ohne
a,cht
[Ïj.].
18.
vom
küldetett be.
hágai városligetben sok a
14.
gen
C.alidris (L.),
ein
R'iidna alpiaa lìeste
Som-
des
merkleides.
hina cannabinn 24-
egy
(L.),
teljes téli öltözetben, a nyári
nyoma
(Tj.),
egy Mergas alhellas L.
(L.),
Pelidva
arenaria
Tringa
(1
Erhalten zwei
('.iiiniabiiui
24 viele
— 31. Im Stadtwalde bei Haag halten Weindrosseln
Winter vorkommt. 28. Bei starkem
auf. wie dieses meist
Sclineefall
Lerche» (arrcasis und herden tet.
camialii na
\\i.')
Scheideufer.
in
den Dünen
sich
jeden
wurden sehr viele auf den Vogel-
crrliorca)
bei
Scheveningen erbeu-
Auf meine Nachfragen wurde geantwortet,
dass dieselben meist nacli Paris verkauft werden.
165
Nidologia et Oologia. Közli
Ertl Gusztáv.
L 1.
O
-
LiptóiTiegye.
Bubo bubo.
(L.)
Nafiji fnlc^lKdjnli/.
E
Mitgetbeilt von Gustav Ertl.
—
I.
-
[Bubo ignavus iFohst.)!
—
bagoly fészkelési helyét hosszabb keresés
után, a Szent-Ivány
Kanienicsna
nev
község határában
meredek hegyoldahiak majd-
nem függlegesen emelked ban, 750 m.
1897 aprii
tengerszin
h(')
fekv
egyik sziklafalá-
fölötti
"I^-én találtam
magasságban»
meg.
Comitat Liptó.
(iro^iif Ohn-iilc (l'Ini).
Nach längerem Suchen gelang Nistplatz dieser Eule,
am
es
mir den
22-ten April 1897 auf
der steilen Lehne des in der Szent-Iványer Gemarkung gelegenen Kamenicsna-Berges, auf
einem beinahe senkrecht abfallenden Felsen, in einer Höhe von 750 m. über dem Meere anfzuiinden.
A
ha ugyan annak nevezhet, a meredek sziklafal bemélyedésében állott, melyet fészek,
felülrl egy
kiállt)
szikladarab védett, és egy-
szeren, csak a vízszintes sziklalapon lév melékek
között
kotrott,
csekély
tör-
mélyedésbl
Das Nest, wenn man
es ein
solches
nennen
kann, befand sich in einer nach oben durch einen überhängenden Felsen geschützten Vertiefung einer steilen Felswand, einer auf
und bestand aus
dem horizontal gelegenen Grundfelsen
im Schutte ausgescharrten unbedeutenden Ver-
állott.
tiefung.
A
gömbölyded, fehér tojást tartalmazott, melyeken a költés nyomai már fészekalj 2 drb.
láthatók voltak
:
A
tojások méretei
:
Das Gelege bestand aus zwei rundlichen weissen Eiern, an welchen die Bebrütung bereits
bemerkbar war. Die Maasse der Eier sind
:
166
melyek egyiké) a kasza tönkre
etwas bel)rüteten Eiern, wovon (nns dnrcb die
tette. A halaváuy rozsdasárga alapon, kisebb hamuszinü alfoltokkal tarkáit, a vastagabb vé-
Sense zerbrochen wurde. Die auf blass rostgel-
kotlott tojásbi)!,
gen sötétebb vörös rozsdabarna felfoltokkal és pontokkal stìrtìblìen beliiatott tojások méretei a következk
bem Untergründe mit
am
kleinen ascligranen l'n-
Ende mit rötblich rostbraunen Obertlecken und Punkten dichter gezeichneten Eier haben folgende Maasse
terfleeken,
dickern
:
:
A Szám
tojásnak -
Ses Sica
ir,7
1.
<-&>
Anas boschas -
T'ökésrécze.
(L.)
Stockente. t
Das Nest fand
am
27. April
897 in der
Fészkét 1897. évi aprii 27-én Bacs község batávábnn fekv Tercseneki ]iusztáii a talajon,
Bácser Gemarkimg auf der Puszta Teresének
egy V)úzaíöldöu találtam.
auf einem Weitzenfelde auf der Erde.
mélyedésben volt elbelyezve, A fé.'
Grassteugeln und Grashalmen ausgelegt, und
eg)'
költ
A
madár pelyhével vékonyan kibélelve. küls átmérje 28, bels 25, és mély-
fészek
fészekalj 10 darab hosszúkás, piszkos zöl-
des tojásból állott, melyek méretei a
1
in einer Vertiefung,
war mit
mit Daunen des Brutvogels schwach ausgefüt-
Der äussere Durchmesser des Nestes beund die Tiefe 1 1 cm. Das Gelege bestand aus 10 Stück schmutziggrünlichen Eiern, deren Masse folgende sind tei't.
trug 28, der innere 25
sége 15 cm. volt.
A
Das Nest stand
ich
következk
:
:
I(i8
Uzám
Mi 1.
2. 3.
4. 5. 6. 7.
8.
9. 10. 11.
169 A
tojásiiíilí
—
îicù
l^ii'vi
170
-" Milvus milvus Vörfi^
Két: fészket
,
egyet aprii
-IS-àn
l.i'iiiijii.
]5ács
határában fek\ Kledits nev erdrész szálas erdejében 20 m. földfölötti magasságban egy
A
fészek
als(')
ágai között találtam.
épit anyaga mind a kettnél vasta-
gabb és vékonyabl) faágakliól, a kibélelés pedig kócz-, rongyok- és
10
szemétbl
(gaz) állott.
Küls átmér 50, bels átmér 20, mélység em. II. Küls átmér 55. bels átmér 22,
I.
—
mélysége
1:5
cm.
—
mindkét fészekben 3 3 darab dnrva héjú, inkább gömbölyded mint hossznkó, fehér alapon nagyobb és kisebb rozsdabarna
A
fészekalj
foltok-
és pontokkal
Tojások méretei
tarkított
toj'ásbiM
állott
(
s AV.).
rdhclii'fihi'.
Zwei Nestrr
am
IimIic
28. April in
dem
idi
gcfiiniliii.
in der Báeser
gelegenen Waldtheile
Eisztovaez,
von eins
hit
Gemarknug im Hoch-
walde 15 m. über der Erde: das zweite, den
dem
Deronyaer Gemarkung gelegenen AValdtheile Kledits im Hochwalde, einer Eiche, 20 m. über der Erde; in beiden Fällen standen die Nestci' in den luitern Asten 29. April, in
in der
der Krone.
Das Nistmaterial bestand bei beiden aus stiirkeren und schwächeren Astcheu, die Ausfütterung aus Werg, Fetzen und allem möglichen Mist. I. Äusserer Durchmesser 50, innerer Durehmesser 20, Tiefe 10 cm. - IL Äusserer Durchm. 55, innerer Durchm. 22, Tiefe 13 cm. Das Gelege bestand in beiden Nestern aus je 3, rauhschaligen,
mehr rundlichen
als eiför-
migen, auf weissem Grunde mit grössern und kleineren
rostbraunen Flecken und Punkten
gezeichneten Eiern, deren ]\Iaasse sind
:
A Szám
—
község
határában fekv Ris/.továcz nev erdrész szálas erflejébeii 15 métoniyi földfölötti magasságban, a másikat aprii 29-én, Deronya község
tölgvfa-korima
(Tj.i (ictiiius
tojásuak
—
Se§
liieä
:
171
cm.
mt'lNSt'g 7 iitm.
13,
volt.
mélység
—
ß-.j
II.
Küls
17.
I'ttin.
lielsi'i
eine
uiiil
messer
em.
'l'ii'IV
17,
von 7
innerer
i-iii.
fészekalj az egyiknél 5, a
másiknál 6 dvb.
11.
Duichm.
Das Gelege bestand
A
—
bei
Äusserer Durcli-
13,
Tiefe 6"5 cm.
eraterem aus
5,
bei
letzterem ans 6 Stück auf schmutzig-grünem
piszköszöldes alapon, íinom szürkésbarna vo-
Grunde, mit feinen, kurzen granlichbraunen
srbben
am dicken Ende dichter, sozusagen kranzförmig gezeichneten Eiern, deren Maasse
nalacskákkal,
a
vastagabb
ügy szólván koszorú b(')l
állott.
végen
alakban
Ezek méretei
tarkított tojás-
sind
:
A
zám
II.
Stricheln,
tojásnak
—
:
Scä 6ieè
ni A
Szám Baili
tojásDiik
—
ÎK>
(îicS
173
Stephau Fászl.
Fászl István.* sas -1 '.MIO.
1
Irta:
Cheenel
1888
A'on Stefan
István.
Egy éve múlt, hogy e lajjokon szomorú kötelességet teljesítve, Czynk Ede emlékének róttam le
lüiili.
a kegyelet adóját. Most ismét gyászról, vesz-
Ein
Chernél.
erst vertlosson, seit ich
.lalii' ist
dem
Stelle
v.
an dieser
Andenken Eduard Czynk's die Erin-
uerungszeilen der Pietät widmete, imd muss
wieder von Trauer und Verlust berichten
teségrl kell írnom, mert körünkbl másodiknak,
jetzt
intézetünk levelez tagja és rendes megfigyelje,
unserm Kreise Stephan Fászl, ständiger Beobachter und cor-
a
Fert madárvilágának
Friszi
legavatottabb ismerje,
benedek-rendi [áldozó pap és
Istoáit. sz.
nyugalmazott tanár távozott
el
als
;
zweiter entfernte sich aus
respondierendes Mitglied unseres Institutes,
dei-
Kenner der Yogelwelt des Fert, Messund Professor im Piuh estand. Er erreichte das Alter, seine Lebensbahn beste
örökre.
priester des Set. Benediktiner-Ordens
Kort
nem
ért,
pályafutása
nem
szakadt meg, ha-
befejezdött, egész valójában elttünk van,
\Mirde
nicht
entzweigerissen,
ihren Abschluss,
tehát teljességgel megítélhet.
sondern
sie steht in ihrer
fand
ganzen Be-
deutung vor uns, und kann daher vollständig gewürdigt werden. mégis, tevékenységének
És
könny
feladat;
mert csendben, távol a nyilvá-
nem
nosság zajától, feltnést
s munkássága nem volt olyan természet, mely a közfigyelmet magára irányozta volna.
ki
nem
ismerte
t
közelebbrl
s
nem
töltött
vele sok, sok órát, az legföljebb sajátságos, érde-
kes embernek tartotta
kozott vele
s
de a ki többször talál-
;
élesen megfigyelte és mélyebben
csakhamar tisztába hogy Fászl éppen nem közön-
tekinthetett lelkületébe, az
jöhetett az iránt, séges,
st
ellenkezleg igazán kiváló egyéniség.
ist die
Würdigung
Stillen, fern
seiner Thätig-
Aufgabe sein Leben verfloss von dem Lärme der Welt, und
keit keine leichte
im
keltve folyt az
élete
A
Und doch
nem
méltatása
:
seine Arbeit war keine solche, welche die allgemeine Aufmerksamkeit auf sich gelenkt hätte. Wer ihn nicht näher kannte und nicht viele viele
Stunden mit ihm verbrachte, der
hielt ihn
höchstens für einen eigenthümlichen interesöfter mit ihm umund tiefer in seine Seele zu dringen vermochte, wurde gar bald davon überzeugt, dass Fászl durchaiis keine alltägliche, sondern ganz im Gegentheil eine
santen Charakter
;
wer aber
ging, ihn scharf beobachtete
wahrhaft hervorragende Persönlichkeit
Olyan felületes
egészen
kornak
más
volt
mint ennek a
ö,
igazi jellemben
szkölköd,
a
lelkesedést csak érdekbl, önzésbl, hiúságból
ismer, népszerséget hajhászó, küls sikerekért és a látszatért
dolgozó divatos gyermekei.
Er war so ganz anders
als die
ist.
modernen,
wahren Charaktei's entbehrenden, die Begeisterung nur für die eigenen Interessen, für Selbstsucht und Eitelkeit ausnützenden, nach Popularität jagenden und nur für den Schein und für äussere Erfolge arbeitenden Kinder unseres
oberflächlichen Zeitalters.
A
szerzetes, tanár, tudós
— —
e
fogalmak
leg-
nemesebb értelmében tükrözdött vissza lényében ezt a három hivatást töltötte be ritka lelkiismeretességgel egy lépést sem kalan;
dozva, csapongva
más
irányban, mert tökélete-
*
Ez
életrajzot hely
der Worte
— diesen drei Berufen lebte — und wich
er
seltener Gewissenhaftigkeit
szke
miatt mustaniií
iieui ar
Szei'k.
mit
und
wankte keinen Schritt von der Pachtung, weil er seinen Beruf
sen akarta betölteni.
liattuk.
Wesen spiegelte sich der Mönch, und Gelehrte - im edelsten Sinne
In seinem
der Lehrer
*
vollkommen
erfüllen wollte.
Wegen Mangels an Kanni konnten
Bi
nicht früher
;
•elien.
wir
rliesö
Rrihirt.
174
Mintaképe volt a magyar benczésnek
sem
sem kevesebb.
több,
Er war ein Muster eines ungarischen lienediktinerpriesters -
mehr und
nicht
Set.
nicht
weniger.
Nem
kereste a társaságot, az embereket, a
a dicsséget, még az elismerést sem. Egyszer, kevéssel beér, majdnem túlságosan szeliirt,
rény
munkában
ellensége a szereplésnek, a
;
azonban bámulatosan
kitartó, csiiggedbetetlen,
szívós szorgalmat tanúsító
kor igazságos
:
minden-
szigorú, de
;
komoly és mégis jóiz, st humoa tudománynak kivált a
ros és kedélyes
—
;
természetrajznak
—
lelkes
híve
tanítója
és
;
zött
sem, a kik legalább
azonban rajongtak
is tisztelték,
Arbeit von
bewunderungswürdiger Ausdauej'.
streng, aber
immer
gerecht, ernst
moristisch und gemüthlich
—
besonders der Naturkunde
legtöbben
magányában folytonosan
tanulva,
dolgozva, a szabad természetben
járva-kelve, kutatgatva, lankadatlanul gyjtötte
34 éven
át a
mily
lelki-
ismeretesen szerzett, oly buzgalommal osztogatott
szét kathedrájái'ól.
száraz
eladás,
Nem
volt az
tanítása
más hanem
a kézikönyv szövegének
szavakkal való színtelen tolmácsolása,
igazán magyarázó, buzdító és lelkesít szózat
mindenkor, kivétel nélkül egyformán az
—
— mely
csak oly ember ajakáról hangozhat, a ki egész
annak
ügynek áldozza, melyet szent hivatásként érez magában.
valóját
A
az
tanári pálya idegmegpróbáhi nehéz
mun-
kájának és a természet kutatásának szánta erejét
:
itt
élet-
növekedett, ott fogyatkozott.
ein begeisterter
:
;
—
;
verehrten,
Schülern,
zum
und
mindestens
ihn
die
grössten Theile aber mit schwär-
arljeitete er
tur
und sammelte während dieserThätigkeitjene welche er während 34 -hihren
reiclien Schätze,
mit ebenso viel Eifer von seinem Lehrstuhli' vertlicilte,
mit welcher Gewissenhaftigkeit
Kszegen
183ÍS febr. ü-án,
élénk eszét és tehetségét,
nem
ki
Sein
-
ne Lel)enskraft
:
diese krärtigte, jene
seil
wachte
in
Kszeg
ihn.
szegény
látván
fia
szorította kéz-
mvességre, hanem a benczések gymnáziumába adta. 17 éves korában 1855 szept. S-án maga is belépett a Szt. Benedek rendbe, 1860 máj 2'.t-én ünnepélyes fogadalmat tett s 18ö2
—
er
Lebren war kein trockener Vortrag, keine farblose Übertragung des Textes des Lehrbuches in andere Worte, sondi'iii ein wirklicli belehrender, anregend begeistender Aufruf immer und ohne Auswie derselbe nur von einem solchen nahme Menschen zu hören ist. der sein ganzes Wesen der Sache opfert, liii- wclciic er einen heiligen Beruf in sich fühlt. Der schweren, nervenerpiohcnden Arlieit des Lehrers und der Naturforscliung widmete er seidieselben gesammelt.
Er wurde
sorsban. Atyja vargamester volt,
Museum
ununterbrochen, uner-
müdlich forschte und suchte er in der freien Na-
—
ter
am
183iS
geboren, und Született
—
merischer Begeisterung umgaben.
érte.
azt a kincset, melyet
:
und doch hu-
der Wissenschaft
:
In seiner einsamen Zelle, in seinem
múzeumában
:
dei'
niemals verzagend, und von zähem Eleisse
lernte
Czellájánek
in
kö-
István.
nem voltak ismersei, csak szeret nem volt ellensége, még tanítványai
öffentlichen Auftreten abhold,
unter seinen
—
s
zufrieden irnd fast übermässig bescheiden
ba-
;
Neki
gem
jedem
Anhänger und Lehrer von krystallreinem Charakter, goldenem Herzen, von erhabener idealer Gesinnung seinem Vaterlande und seiner Nation ein in Liebe und Treue ergebener Diener so war Stephan Fászl. Er hatte keine Bekannte, nur liebende Freunde er hatte keine Feinde, niclit einmal
jellem, aranyos jó szív, fenkölt ideális gondolkozású nemzetét és hazáját hségesen szeret és szolgáló ilyen volt Fászl kristálytiszta
rátai
Er suchte nicht die Gesellschaft, noch die Menschen, er erstrebte nicht Preis noch Ruhm, nicht einmal Anerkennung. Einfach, mit Weni-
ist
(i-ten
Feber
von armer Herkunft. Sein Va-
war Schulnnachermeister, der den regen und die Fähigkeiten seines Sohnes be-
Geist
merki'nd.
iiiii
sondern ihn
in
zum Handwerke zwang, Gymnasium des Set. Bene-
niidit
das
diktiner-Ordens gab. In seinem l7-ten Lebens-
jahre
.im S. Sept. 1855
Set. lîenedektincr
—
Orden, legte
trat
am
er
auch
in
39. ^hii tSdO
\7'>
aug. 22-éii áldozó pai)pá szenteltetett. Tanár-
(liis
kodásának els négy évét szülvárosában töltötte. S68-ban azután a rend soproni fgymná-
Aug. 1862
I
ziuruához helyeztetett
át,
a hol 1895 ig tanított.
Ekkor, megrendült egészségi állapota miatt, nyu-
galomba vonult
s
mint házi lelkiatya maradt
(lelübdf
mid wurdr
;i.li
zum Messpriester
ani
áiá.
geweiht. Die ersten
Lehramtes verbrachte er in im Jahre 1868 wurde er an das Soproner Gymnasium des Ordens versetzt, wo
vier Jahre seines
seiner Heimath,
er bis
1895
Dann
lehrte.
ging er
ner zerrütteten Gesundheit
- -
infolge sei-
Ruheund blieb als Hausbeiclitvater bis an sein Lebensende in der dortigen Kathedrale. Das sind aber auch sämmtliche hervorragende
székházban.
élete vegéig az ottani
ffierliclif
in den
-
stand,
Mindössze ennyi, a mi haszl életrajzában
domborodó
szegény volt az élete» mondhatják, a kik
ködésének
ki-
adat. «Békés, érdekes fordulatokban
nem
voltak szemtanúi.
Hát
ményekben nem, csak fáradozásban ben gazdag ez az emberi
élet,
m-
igaz, ese-
és erények-
de ép ezért érté-
kes és tiszteletre méltó.
in dem Lebenslauf Faszl'.s. «Ein stilan interessanten Wendungen armes Ijeben»
Momente les,
müssen diejenigen
sagen, die nicht Augenzeu-
gen seiner Thätigkeit waren. Es
ist
wahr, dieses
Leben war an Ereignissen arm. aber reich au Mühsal und Tugenden, und ist gerade darum werthvoll und beachtungswerth. Kaum dass Fászl nach Sopron kam und den «Fert» und das «Hanyság» diese für einen
—
Naturforscher so
Alighogy
Fiíxzl Sojironba került
a Fertt és
Hanyságot,
ezeket
s
megismerte
a
természet-
vizsgálónak szemében igazán csábító területeket,
benne
is
felébredt a kutatás
vágya és lángra
lobbant az a szunnj'adó szeretet, melyet a nagy
természet iránt 'magában hordozott. Rendszeresen kezdte a vidék faunáját, flóráját és ásványait tanulmányozni s
s
különösen az
állatvilág,
ebben a «levegég repes szárnyasai», kapták
meg érdekldését. De más egyéb
is
érdekelte
pályája kezdetén. Kedvvel és szorgalommal fes-
majd megtanult gordonkázni s pihen óráiban a zenében keresett szórakozást. A tudományok körében pedig a felsbb mathezis, a csillagászat és khemia voltak azok a tárgyak, melyek tett,
iránt
-
dédelgetett gyermekén, a természet-
kiváló érdekldést tanúsított
rajzon kívül
melyek lényegébe behatolni törekedett.
gymnáziumban éveken
át tanította
matikát és khémiát
a mire
kell
s
itt
is
s
A f-
a mathe-
külön
nem
is
czéloznom, a természetrajzot, mely minden-
kor ftárgya
^
volt.
überaus
verlockenden
Ge-
—
biete kennen lernte, erwachte in ihm der Drang nach der Erforschung derselben, und die schlummernde Liebe zur Natur, welche er mit sich brachte, schlug auf zur lodernden Flamme. Er begann die Fauna, Flora und Mineralien der Gegend systematisch zu sammeln, besonders interessierte ihn die Thierwelt und unter diesen wieder vorzüglich die «beflügelten We-
sen der Luft.
»
Doch
fesselten ihn
auch andere
am
Beginne seiner Lebensbahn. Er malte sehr fleissig und mit grosser Lust, Gegenstände
dann Cello spielen und suchte in seinen Mussestunden in der Musik Zerstreuung. Aus dem Reiche der Wissenschaft waren es die höhere Äfathematik, die Astronomie und Chemie neben seinem ausgesprofür welche er sich aussercheiieu Lieblinge, der Naturkunde ordentlich interessieite, und in deren inneres lernte
—
Wesen zu dringen er versuchte. An dem Obergymnasium lehrte er während Jahren hindurch die Mathematik und Chemie, und, was ich besonders nicht hervorzuheben lirauche, die Na-
turkunde, welche immer sein Hauptgegenstand war.
Nie werde ich jener Stunden vergessen, wel-
Sohasem fogom a vele töltött órákat elfelejteni Mennyi buzdítást, oktatást, tudást köszön!
hetek ö neki, kivel jó sorsom már 15 éves koromban összehozott Nemcsak tanárom volt, hanem az az egyén, ki példájával, hatásával a !
megnem állapodott, bizonytalanságban hullámz('i ifjú
életet
elször érdekli
s
bizonyos határozott
che ich mit ihm verbrachte
Wie viel Anregung, Belehrung und Wissen verdanke ich ihm. mit dem mich mein guter Geist schon im 15. Lebensjahre zusammenbrachte. Er war nicht nur !
mein Lehrer, sondern der Mann, der mit seinem Beispiel,
mit seinem Einflüsse zuerst in das
unbeständige
in l'iitjewissheit
sclnvebende Le-
170 irányba
honnem
iránt val(í szeretet tüzét,
természet
bfii
palántává
eine bestimmte Richtung steuert.
Tle tanultam
brachte den
kitömni, ö vezetett be a
ránduláson nemcsak nézni, hanem
s
volt az ornithologiában
s
életpályámat ö döntötte
els mesterem !
Még most is élénken érzem, micsoda örömóráját s micsoda mel vártam az iskolában az türelmetlenség vett rajtam ert. mikor megígérte hogy a legközelebbi szabadnapon elkísérhetem a Ferthöz. Tanulóéveím legboldogabb órái szeretettél
társaságában tölthettem
csüngtem rajta
És hány más
ifjú
lélekre
tetlen volna
ket
!
zum Fert
begleiten zu dürfen. Die
glücklichsten Stunden meiner Studienjahre sind
el-
welche ich in seiner Nähe verbrachte. Ich
die,
hing auch mit Liebe an ihm. und in meinem damals geführten Tagebuche gab ich ihm conse-
quent den Beinamen «mein geliebtester Mann.« Und auf wie viele andere jugendliche Gemüo hatással
volt
j
Szám
szerint lehe-
tudom, hogy igen
ther übte er einen Einfluss aus
während seiner
langen Lehrerzeit Es wäre unmöglich, dieselben der Zahl nach anzuführen, ich weiss aber, !
[
fölsorolni, de
der Yo-
als ererbte Eigenschaft mit
mir versprach ihn auf seiner nächsten Ex-
cursion
«legkedvesebb
lómban következetesen az én emberem» jelzvel illettem.
hosszú tanárkodása éveiben
er
akkortájt írott nap-
s
Keim meiner Vorliebe zu
schauen, sondern auch sehen soll, und welche Lehren aus dem Gesehenen zu fassen sind. FÁSZL war mein erster Lehrer in dir Ornithologie, und ei' entschied meinen Lebenslauf. Noch jetzt fühle ich lebhaft die Freude, mit welcher ich seinen Stunden entgegensah, die Unruhe, welche sich meiner Ijemächtigte. wenn
<
azok, a miket az
in
ihm lernte ich präparireii, er führte mich ein in die Beobachtung derYogehvelt im Freien, er lehrte mich, wie man in der Natur nicht nur
a lá-
el.
ihissclbe
Er fachte in Natur an vind
auf die Welt brachte, zur EutwickeUmg. Von
tottakból tanulságot szerezni.
Fii:
inul
eiugreirt
welchen ich
gclwelt,
szabadban való kirándulásokon a madárélet tanított meg hogyan kell a kimegfigyelésébe, látni
.Jünglings
mir das Feuer der Liebe zur
madarak iránt való érdekldésemnek azt a csiráját, mely családi örökségként jött velem a a
világra.
des
a
fejlesztette
szította
tereli.
Í
dass es deren viele sind.
sokra.
Wenn
noch lebhafter als im Eifer des Vortraeilte er durch die Strassen, um je eher aus den Häusern zu konnnen. Gewöhnlich schickte er das Doppelgewehr durch den «Vice-
Mikor kiszabadultunk vele a városból, szinte lett mint eladása hevében;
er fast
még elevenebb
ges
hogy mielbb kiérjen a házak közül, liendesen elre küldte a kétcsöv sietett az
utczákon
át,
puskával a "viczepedellust», ki valóságos segédje volt a prœparalàsban úgy mint az anyag maga pedig a botpuskával megszerzésében
—
—
követte. Ily kivonulás
wir der Stadt enttlohen waren, wurde
;
Hüchtig
pedell »
i
alkalmával lehetett öt
,
welcher beim Präparieren und bei der
Erwerbung des Materiales sein rechter Famulus war, voraus, während er ihm mit der Stockflinte folgte.
Niir gelegentlich
solcher
Excursionen
I
csak a városban látni,
— azon
más utat gymnasium
mert egyébkor
''
mely a székházból a soha sem tett. Vele ritkán találkozhatott az ember, hiszen vagy az iskolában fáradott, vagy múzeumában kísérletezett, vagy otthon tanult, vagy végre kirándálásra ment. Minden lépte annak a czélnak érdekében történt, melynek életét szentelte. I'res séta, csal; kívül,
nasium ausgenommen, Man konnte ihm nur
épületébe vezet
testmozgás czéljából, eltte érthetetlennek
konnte man ihn in der Stadt treffen, da er sonst, den Weg vom Ordenshause bis zum Gym-
sich entweder in der Schule
begegnen, da er
bemühte, oder
in
seinem Museum experimentierte, odei' zu Hause lernte, oder al)er auf Excuisionrn wiir. -leder seiner Schritte geschah
im Interesse jener Ziele
welchen er sein Leben opferte. Müssiges Spanur der Körperbewegung gewidmet, war
lát-
zieren,
szott.
I
ihm unvei'ständlich. Auf dem Wege gab
Nem
in die Stadt ging.
nie
selten
volt az
út
mellett
k,
növény,
l'Hanze, kein Thier, dessen
állat,
lett
Namen
keine
er nicht ge-
kannt hätte, über welche er nicht eine Menge
melynek nevét ne ismerte volná, melyrl érdekesebbnél érdekesebb mondani valója ne
es keinen Stein,
1
des interessanten
sagen hätte
können.
Über
177
Aolna. IMiiitlenrl tájékoztatott
s a
nem
mit észre
A fgymnázium múzeumát úgy rendezni,
magába
ját
az
liügy
foglalja
akarta be-
Sopron vidékének faunás igy az itt elforduló
gyjteménye
fajok hiteles
Mennyiben
legyen.
sikerült ez a törekvése az állatvilág egészét ille-
nem tudom. De
tleg
?
úgy
megalkotta,
mondható
a
madárgyííjteményt
az
valóban teljesnek
közel 1000 darabot tartalmaz
s
nem
példányokban, köztük
állított
Hogy
got.
hogy
fel-
egy ritkasá-
csak néhánj^at említsek, a következ-
ket sorolom fel belle
TichodruHKi muraria
:
moiius m'elanopogoit, aquatica
gras
liiiaria
Grus
;
Cygnus olor ; ; Mergus serrator ; pomatoì'hinus, crepidatiis; Larus
Recurvirostru
;
Anlhiis cervi-
:
Tetrao tetrix
;
solches,
Das Museum des Gymnasiums und
Soj)ron enhalte
menden Arten
avocetta
vorkom-
ein locus classicus werde. Inwie-
gesammten
Thierwelt erreichte, weiss ich nicht. Die ornithologische
Sammlung kann
aber vollständig
genannt werden und enthält circa lOOO Stücke, darunter mehrere Seltenheiten. Um nur einige hervorzuheben, führe ich nur die folgenden an
Tichodroma muraria; Locustella fluviatilis, Calamodus nielanoponaevia, luscinioides gon, aquatica; Antìius cervinus ; Camiabiaa ;
linaria
;
Tetrao tetrix
;
Gi'us grus
leucocepliula
;
pomalorliinus, crepidatus
stb.
;
[iecarvi-
Cygnus olor; Erismatura Mergus serrator: Stercorarius
Stercorariitë
Hydiochelidon leucojAera
Fauna von
für die daselbst
fern er sein Ziel hinsichtlieh der
rostra avocetta;
;
wollte er so
einrichten, class dasselbe die ganze
Erismatura leucoccphala: fuscus
was wir nicht beach-
teten.
:
;
Loeustella fluviatüis, nnevia, luscinioides ; Cala-
nns; Canuabina
gab er uns Aufklärung und machte uns
alles
aufmerksam auf
vettüuk, arra figyelmeztetett.
drochelidon leucoptera
;
;
u.
Laras fuscux h.
;
T{y-
w.
Die meisten Stücke schoss und präparierte er selbst, und hatte seine wahre Freude an ihnen.
A
maga ltte
legtöbb példányt
öröme
s
igazi
is
lehetett volna
és pneparálta
benne. Méltán büszkesége
telt
— de hát a büszkeség nem
Ferencz Ferdinand
tulajdonsága.
volt
berezeg
kir.
soproni tartózkodása alatt többször felkereste taszít
s
megnézte gyjteményét
a király ö felsége
;
st 1884 ben
tüzetesen végig tekintett
is
Sopron
foglalkozott
und Erklärungen
Fászl's, mit welchen er dieVor-
70-es években behatóan
vidékének
teren* der
és felvilágosításait, melyekkel féltékenyen
A
—
aeigung seiner argwöhnisch gehüteten Schätze begleitete, mit lebhaftem Interesse. In den 70-er Jahren befasste er sieh eingehend mit den Dip-
rajta és érdekkel hallgatta Fászl magyarázatát
kincsét bemutatta.
Er hätte auch mit Kecht stolz darauf sein könaber Stolz war ihm fremd. Erzherzog nen Fbanz Ferdinand besuchte während seiner Anwesenheit in Sopron Fászl des öfteren, und besah sich seine Sammlungen; im .Jahre 1884 besichtigte sogar Se. Majestät der König die Sammlung und verfolgte die Commentationen
rzött
légyféléivel,*
majd utolsó éveiben a darázsfélékkel
és mikro-
letzten
Umgegend von Sopron, und
in seinen
Lebensjahren mit den Vespiden und mit
mikroskopischen Untersuchungen. Die gewissenhafte Erfüllung seiner Pflicht
skopiai vizsgálatokkal.
ihn derartig in Anspruch, dass ihm zur Verfassung wissenschaftlicher Arbeiten kaum
nahm Kötelességének lelkiismeretes teljesítése anynyira lefoglalta, hogy irodalmi alig volt ideje.
bérokra, mert szöget
De nem azt
— szerénysége
túlságosan
nyilvános
mvek alkotására
is vágj'ott e
téren ba-
hiszem fején találom a visszatartotta e neki
szerepléstl.
Erre
Bescheidenheit
Kopf zu schon
vall,
hielt.
évi közvetetten és igazán
A környék
féléi»
légyfauuáját «Sopron vidékének légy-
czimen a soproni
évi értesítjében Aijiula. A'in.
meg
is
katli. irta.
fgymnáziunj
1877,78.
trachtete er auch auf diesem
treffen
viel
dem
Lorbeer, da ihn seine
— ich glaube den Nagel auf
den -— von einem solchen, ihm
zu öffentlichen Auftreten zurück-
Dafür spricht wenigstens auch die That-
sache, dass er unter das Eesultat seiner lang-
jährigen
eigenen
und wirklich
sorgfältigen
Dipteren-Fauna beschrieb er auch in dem .Jahresberichte des Soproner kath. Obergymnasiums unter dem Titel: «Die Dipteren der *
*
Doch
Gebiete nicht nach
már
gondos megfigyeléseinek eredményeit összefoglaló «Sopron
hogy sok
Zeit blieb.
1877
Die
—
78.
Umgebung von
Sopron.» -2ä
178
madarai" czímeü
írott
Beobachtungen, unter
enuuierácziós dolgozata
Ebben
die umfassciidi'
Enume-
összesítette a saját
ration «Die Vögel Soprons» seinen Narneii nicht
tapasztalatait az eltte kutatók adataival, neve-
unterzeichnete. In dieser Arbeit fasste er seine
sem
alá
irta nevét.
eigenen Erfahrungen mit denen seiner Vorgän-
zetesen Finger Gyula, a két Satterer, Hechel és
különösen
Jiiliovih
késbb
plébános és
Antal,
néhai
apátfalvi
rer,
ér-
deme volt a Fert madárvilágának kutatásában s adatai már csak azért is érdekesek, mert a niosoni azaz a beleti partról valók,
fleg
Fászl
Jukovits
gyjteményt
szép
is
parton
nyugati
a
vor Fászl die grössten Verdienste in der Erfor-
ellenben
vizsgálódott.
szerzett az 50-es
években, mely halála után a gyri káptalanhoz
Enumcrácziiijának bevezetjében érde-
került.
kes hasonlatot tesz Fászl a
napjaiban
él
és
/itfco cite-
korában
elkerül madárfajok
közt
s s
reá mutat a változásra. Mindössze "255 fajt sorol föl
;
ezek közül néhány
vett — bátran törölhet
-
pl.
Jukovits révén Aclilis
fel-
macidaria,
Sterna macrura, Pagoplnla eburnea, viszont több, akkoriban
soproni jelent
— 1883-ban, mikor
e
—
Heckel und besonders Anton Jukovits weiland Priester von Apátfalva und Domherr von Sopron -— zusammen.* Letzterer hatte
soproni kanonok megfigyelé-
Az utóbbinak Fászl eltt legtöbb
seivel.*
namentlich Julius Finger, der zwei Natte-
ger,
jegyzék a
fgymn. értesítjében (1 31. 1.) meghiányzó, most már l)elekerülhet a
—
schung der Vogelwelt des Ferto's. und seine Beobachtungen sind auch schon darum von grossem Interesse, weil dieselben vom Mosonyer, nämlich vom östlichen Ufer stammen, während Fászl hauistsächlich an dem westlichen Ufer Ijeobachtete. Auch .Jukovits brachte eine schöne Sammlung zusammen, welche nach seinem Tode an das Domcapitel von Gyr überging. In der Einleitung seiner Enumeration giebt Fászl eine interessante Vergleichung zwischen dem Stand der Ornis in .Jukovits's Zeit und der jetzigen, und weist auf die Veränderungen hin. Im Ganzen fühi't er 355 Arten an von von Jukovits überdiesen können einige ;
—
faunába; így a Muscicapa parva, Lanius somtor, Larus minutus. Sterna anglica. Limicola
nommene
pygmea
Pagophila eburnea, während einige andere da1 883 als diese Enumeration im .Jahresmals
stb.
B.
z.
:
schlechthin ausgelassen werden, niaculitrid.
Actitis
Sterna macroura,
—
berichte, p.
1-31, des Gymnasiums von Sop-
ron erschien
— noch fehlende
wie
Muscicapa
:
parva, Lanius senator, Larus niinntus. Sterna anglica, Limicola pygmaea u. s. w. jetzt noch
Közleményét ezekkel a szavakkal fejezi be «E madár-jegyzék hézagos és távol áll a teljesség igényétl; de ha sikerült az ornithologia iránt való érdekldés magvát az ifjúság közt ha szabad azon hiedecsak némileg elvetnem lemben élnem, hogy a hazai tudományosság :
—
épületéhez egy homok- szemmel járultam: úgy
örömest közrebocsátom
azt,
mint zálogát azon
szeretetnek, melylyel az iíjuság,
ennek kiképez-
tetése és jóléte iránt viseltetem».
hinzuzufügen sind. Seinen ]3ericht schliesst er mit folgenden
Worten »Dieses A'ogelverzeichniss ist lückenund steht weit entfernt davon, den An:
haft,
S23rucli
auf Vollständigkeit zu eiheben
;
wenn
den Samen der Liebe zur Ornithologie unter die Jugend gesäet zu haben — wenn ich mich dem Glauben hingeben es
mir aber gelungen
darf
zum Gebäude
ist
der vaterländischen Wissen-
schaft auch nur ein Sandköruchen beigetragen
zu haben
:
dann übergebe
ich auch dies
Wenige
mit Irrenden der Oiïentlichkeit, als ein Pfand jener Liebe, welche ich für die Jugend, für deren Ausbildung und Woldfahrt hege.»
Németül
is
luscinioides a
írt
Auch
egy közleményt a Locustella
Fertn
való viselkedésérl.**
Bericht
in deutscher
luscinioides * Megjelentek: Verh. d. Ver. f. iNaturk. in Pressburg 1857., 1858., 1864—65. évf. ** «Schwalbe» Mitth. d. oru. Ver. iii Wien X. 1886. :J03— 304. 1.
*
burg ** p.
das
über
Locnslclln
am Fert.**
Erschienen
:
1857., 1858.,
«Schwalbe»,
303—304.
Sprache verfasste er einen Verhalten des
Verh. d. Ver. f. Natm-k. 1864—65. Jge. Mittli. d. ovn. Xev. in
in
Press-
Wien X.
18S(i,
170
A
megkapta
m;ul:irak vonulása szintén
mét
figyel-
ösztönözte a fajok megérkezésének jegy-
s
Auch der Vogelzug der Vögel zu notieren.
zésére.
Als
Mikor
magyar ornithologu-
ISílO jan. i't-én a
Hok Budapesten összegyltek, hogy a ll-ik nemzetközi ornith. kongresszus elkészítésérl ta-
nácskozzanak, Fászl tárgyalásban
élénk
megjelent közöttünk
is
részt
Ez
vett.
Hrrman
Ottó:
országban lS91-ig
megfigyelései
s
A madárvonulás
elemei Magyar-
munkájában
ez.
az
tör-
Sopron
tént tavaszi vonulás megfigyelésében vett
a
volt talán
évben végrehajtott hálózatos állomásokon vidékén tevékeny részt
s
A még abban
egyedüli nyilvános szereplése.
1II8.
l.i
lát-
tak napvilágot. Az ornith. központ megalakulása a
után,
míg csak egészsége engedte, szintén
évenkint
figyelte
a
költözködést
jelentései
s
az országos anyag feldolgozásában foglalva az
meg il894 — 1898.
nAquilában«* jelentek
bl
Erdemeinek elismeréséül a m.
1.
évek-
kir. vallás-
márcz. ál -én
és közoktatásügyi minister 18;)6.
a magyar ornith. központ levelez tagjává nevezte
Aufmerk-
erregte seine
samkeit und führte ihn dazu, die erste Ankunft
ki.
am
ungai'isehen Ürnithologen
die
llj.
1800 in Budapest zusammenkamen, um über die Vorarbeiten des U. internat, ornith. Congresses zu berathen, erschien auch Fászl
.Jan.
nahm
und
unter uns
regen Antheil an den
Verhandlungen. Das war ges öfientliches Auftreten.
selben Jahre
vielleicht sein einzi-
An
der,
noch
in
dem-
vorgenommenen Beobachtung des
nahm er auch thätigen Antheil Beobachtungen erschienen in Otto Hjeríunn's Die Elemente des Vogelzuges in Ungarn bis 1891, p. 118. Nach dem Zustandekommen
Vogelzuges
:
seine
:
der Ung. Ornith. Centrale beobachtete er wiesolange es ihm seine Gesundheit ge-
derum
— —
den Vogelzug, und seine Berichte Zugsmate— 1894-98 aus den Jahren ri ales eingefügt stattete
sind, in die .Jahresbearbeitungen des
in der
«
Aquila 'i* erschienen. Als Anerkennung
seiner Verdienste wurde er
am
März
21.
vom Ministerium für Kultus und zum correspondierenden Mitgliede
ISOC)
Unterricht der
Ung.
Ornith. Centrale ernannt.
Számos jegyzet, feldolgozatlan anyag maradt ugyan Íróasztalában, de egyéb irodalmi mve nem rzi nevét az említetteken kívül. Lehet, hogy itt-ott még lappang egy-egy, mely elkerülte figyelmemet.
Legboldogabb volt akkor, ha ladikjában a
Fert hátán bolyonghatott s valami érdekes, eddig még a gyjteményébl hiányzó madarat üldözhetett vagy ö kedves
érdekldket
birodalmában
el,
vitte,
adott,
seinem Schreibtische,
aber
führten verfasste er keine. Möglich, das« hie
und da noch etwas versteckt ist, das meiner Aufmerksamkeit entging. Am glücklichsten war er dann, wenn er in seinem Kahne auf dem Fert umherfahren und
etwas
bisher noch sensdurstige
Fert
Sammlung
seiner
Interessantes,
Fehlendes verfolgen,
seinem
in
odei-
Wis-
—
ileui
Fieiche
— führen konnte. Wer in die Natur
die-
kérje. Fászl
des Sees einen Blick werfen woUte, durfte es
hanem azonnal maga
nicht versäumen seinen ßath zu vernehmen.
többek közt
Fászl gab aber nicht nur Rath, sondern führte seinen Mann allsogleich selber hinaus und orientierte ihn. So begleitete er unter anderen
hogy az ö tanácsát
nemcsak tanácsot
in
andere litterarische Werke ausser den Ange-
A ki e tó ternem mulaszt-
mészetébe be akart pillantani, az hatta
noch
vezetgethetett az
a Fertn.
:
und unbearbeitetes Materiale
Viele Notizen
blieben
ki
kalauzolta emberét. így
Reiser Othmárt, Fournest
s
ne a
másokat
is
kisérte
ornithologiai kirándulásra.
Othmar Reiser, Fourness und mehrere auf Mikor arról
nem övig
ismert
volt szó,
akadályt
;
valamit megkeríteni
:
a vízbe akár
begázolt
ihren ornithologischen Excursionen.
Wenn es galt, etwas er kein Hinderniss
i^.
wenn Gyenge
testi
czolni ilyen
szervezete
sokáig tudott da-
kemény próbákkal
ferti kiránduláson
*
nem
isfi.")— isno. pvf.
meghlt
és
;
1
892-ben egy
tüdöhurutot ka-
es sein
;
zu erwerben, dann kannte
er watete
musste
bis
zum
dann
in's
Wasser,
Gürtel.
Sein schwächlicher Köqierbau konnte solch'
Prüfungen nicht allzulange Stand halten; im Jahre 1892 erkühlte er sich während liarten
* Jiilirg,
189.5
90,
a3*
ISO
pott. Látszólag kigyógyult
ugyan bajából, de a
betegség csirája visszamaradt benne
Fert und bekam einen
einer Excursion im
tüd-
sorvadássá fejldött, mely életerejét lassanként
Lungenkatarrh. Scheinbar erholte er sich von seinem Übel, aber der Keim der Krankheit
elemésztette.
blieb in
s
ihm und entwickelte
schwindsucht, welche
Lungen-
sich zur
Lebenskraft
seine
all-
mählich aufzehrte.
Az utolsó két évben már
alig
mozdult
ki
roskópjában
még
lené-
kaum mehr sein Zimmer, doch war er noch immer thätig und suchte Trost in mikroskopischen Untersuchungen. Manchmal an ver-
logatóan a
zett
a korhadó
fákat
lockend schönen Tagen
vigaszt. Egy-kétszer
talált
—
napokon székház udvarába szép
kopogtatta
meg rovarokat
s
talán
A
keresgélve.
er
— esa-
j
—
múlt év
végén azonban teljesen megtörött. Utolsó négy hetét karosszékben töltötte,
ban feküdni
nem
sem
járni,
sem ágy-
s
csak arra kérte Iste-
In
lemondó válaszszal
mely reménytelen állapotának tudatát
felelt,
fejezte
0, a ki az emberi szervezet bonyolult gépeze-
ki.
ismerte, tudta
tét
jól,
hogy számára nincsen
mentség.
schon ganz gebrochen. Die letzten vier
er aber
elviseléséhez. Eendtársainak biztató és vigasztaló szavaira 'azzal a
nach Insekten suchend, an den hohBäumen. Am Ende des vorigen -Jahres war
Wochen er
:
ging er wohl noch
klopfte,
adjon elég ert és kitartást szenvedéseinek
nét
—
hinunter in den Hof des Ordenshauses, und len
tudott már. Békés megadással
nehéz gyötrelmeit
viselte
In seinen letzten zwei Lebensjahren verliess
,
szobájából, de azért folyton fürkészett és mik-
verbrachte er in seinem Lehnstuhle,
konnte weder gehen, noch im Bette liegen.
stiller Ergebung trug er sein schweres Leiden und betete zu Gott nur um die nöthige zur Erti-agung seiner lù'aft und Ausdauer Schmerzen. Auf die tröstenden und aufmunternden Worte seiner Ordensgeuossen antwortete er mit jener Entsagung, welche davon
zeugte, dass er sich seines hoffnungslosen Zu-
standes bewusst
Wesen 1900 január
!26-án déli
1
órakor végre meg-
váltotta a halál szenvedéseitl
;
karosszékében
ist.
Er, der das
complicierte
des menschlichen Organismus so gut
kannte, wusste gar wohl, dass es für ihn keine
Rettung mehr gab.
Am
Uhr wurde endlich von seinen Leiden durch den Tod
csendesen elhunyt.
löst
;
26. Jan.
1.
J.
Mittags
1
er er-
seinem Lehnstuhle schlummerte er
in
sanft ein.
És sajátságos játéka Írtam neki levelet
— nem
nap
tudva súlyos beteg-
köszöntem meg fáradozásait, mehogy hiába nem voltak, annak bizonysá-
ségérl lyek,
a sorsnak, épen az
s
gául mellékeltem soraimhoz utolsó
munkámat
:
«Magyarország madarai »-t. Másnajj reggel küld-
tem
—
könyvemet s délután kaptam gyászjelentését. Január 28-án ravatalánál állottam s el
kikísértem
hlt
tetemeit utolsó utjokra, a Szt
Mihály temetbe.
Und
ein eigenthümliches
es ist
Schicksals,
— von seiner schweren Kranwissend — und dankte iiim für
kheit seine
nicht
Bemühungen
als Zeugniss, dass diesel-
;
ben nicht verloren gegangen waren, schloss ich demselben mein letztes Werk «Die Vögel Ungarns» ab,
bei.
Am
folgenden Morgen sandte ich es
und nachmittags
Am
28.
seiner Bahre,
erhielt ich die
— Todten-
Januar morgens stand ich an
und
begleitete seinen erstarrten
Leib auf dem letzten
:
des
ihm einen Brief
anzeige.
A mit az élnek nem mondhattam el, megadtam haló porainak hálám kifejezését.
Spiel
gerade an diesem Tage schrieb ich
Wege auf den
Set.
Michaels-
Fi-iedhof von Sopron.
Was
ich
dem Lebenden
nicht
mehr /M
rei-
chen vermochte, das gab ich seiner sterblichen Hülle: den Ausdruck meines Dankes.
A tél,
sikerült az ornithologia
Dein Lebensziel, nach welchem du strebtest, hast du ganz erreicht es ist dir gelungen das
iránt való érdekldést az ifjú-
Interesse für die schöne Wissenschaft der Orni-
mire törekedtél, a mit életed czéljául tzelérted egészében
szép
tudománya
:
ságban, tanítványaidban felkelteni
s
szivükben
:
thologie
in
der Jugend, in deinen
Schülern
181
a természet igaz szeretetét megfakasztani. Hozzá-
tudomány gyarapításához, nemcsak közvetetlenül, hanem a mi kiválóan fontos közvetve is, mert egy ifjú nemzedékbe belé oltottad a tudományért való lelkesedést, a köte-
járultál a
—
—
lesség teljesítésének tiszta tudatával
ben
egyetem-
ezen kívül példát adtál életedben, a mi a
;
jellem nevelésének leghatásosabb módja.
wachzurufen, und in ihrem Herzen die wahre Liebe zur Natur entspriessen zu lassen. Du hast
dem
zu
Fortsehritte der Wissenschaft beigetra-
gen, nicht nur direkt, sondern
vorragender Wichtigkeit
ist
— was von her-
—
auch indirekt
dadurch, dass du die Begeisterung für die Wis-
und das
senschaft
klare Bewusstsein der
zu
erfüllenden Pflichten in eine junge Generation einsäetest;
du hast ausserdem mit deinem Leben was zur Erziehung von
ein Beisj^iel gegeben,
Ez
a mi életednek tartalmat adott, azt
az.
hasznossá
tette és megszépítette
fbb érdemed, melynek él megnyilvánul és helyet
;
ez az, a
mi
leg-
hatása sírodon túl
Charakteren die wirkungsvollste Methode
nevednek a magyar ornithologia történetében s miudazokuak hálás szivében, kik szerencsések voltak t-
besteht,
led tanulni.
der ungarischen
Ornithologie,
Herzen
die so glücklich
is
biztosít
ist.
Das ist es, was deinem Leben Gehalt gab, was dasselbe nützlich machte und verschönerte, das
ist
dein höchstes Verdienst, dessen leben-
diger Einfluss auch über deinem Grabe fort-
und deinem Namen all jener,
in
der Geschichte
sowie in
den
waren, von
dir belehrt zu werden, einen Platz sichert.
H-
Nyugodjál békében kedves, jó tanárom! séges szívvel rzöm emlékedet és soha sem
gom
elfelejteni,
hogy Te
melyen keserséget
fo-
tereltél arra a pályára,
alig,
hanem inkább annyi
Euhe
in Frieden, mein geliebter guter LehTreuen Herzens hüte ich dein Andenken, und werde es nie vergessen, dass du mich auf rer!
jene
Bahn
führtest, auf welcher ich so
sok édes boldogságot, zavartalan tiszta örömet
Bitterkeit, aber
találtam.
getrübte, reine
Kszeg, 1900.
Kszeg, den
febr. 20-án.
KISEBB KÖZLÉSEK. Elleges
umso mehr
wenig
Glückseligkeit, un-
Freude fand. 20.
Februar 1900.
KLEINERE MITTEILUNGEN. Vorläufiger Bericht
jelentés.
Sommer 1900
az 1900-(iik év nyarán az orosz Turkesztánban
über eine im
fekv
Szemirjetschensk (Russisch-Turkestan) unternom-
Szeniirjetsenszk
kormányzóságban végrehaj-
mene
tott állattani expeditióról
Intézetünk tagja, Aljiásy Gyökgy dr. jóságá-
in das
Gouvernement
zoologische Expedition.
Wir verdanken der Güte des Mitgliedes unseHerrn Dr. Georg von Almást, nach-
nak köszönhetjük az itt következ jelentést. Az «A([uila» olvasóinak minden bizonynyal
rer Anstalt,
emlékezetükben van az a pompás dolgozat, a mely a román Dobrudsát tárgyalta s így ve-
nern sich gewiss noch lebhaft der prachtvollen Abhandlung über die rumänische Dobrudscha
lünk
örömmel várhatják az ázsiai exNagy örömünkre szolgál, hogy a két kutatót immár körünkben tudjuk. És most adjuk a jelentést, mely Almásy dr.
und freuen sieh gewiss mit uns vei-eint schon im Voraus der Bearbeitung der asiatischen Ex-
tollából ered
nun folgt der vorläufige Bericht aus von Almásy's
együtt
pediczió feldolgozását.
:
stehenden Bericht. Die Leser der «Aquila» erin-
pedition. lieide
Es gereicht uns zu besonderer Freude,
Forscher in unserer Mitte zu wissen,
und
Feder.
Stummer -Traunfels
oDr.
egyetem vel
lovaggal, a gráczi
állattani intézetének volt asszisztensé-
egyetemben tervbe vettem volt
Shan
rendszer
orosz
részébe,
a Thiën-
különösen
a
«Im Vereine mit dem em. Assistenten des zool. Eudolf Bitter von Stummee-Traünfels, hatte ich das Projekt einer zoologischen Sammel- und ForInstitutes der Universität zu Graz, Dr.
18^
kormányzóságba
8zemirjetsi
vidékére
tavak
Iszyk-Kiil
ós a Balklias és
gyjtések
állattani
és kutatások czéljából egy hosszabb
részrl
Orosz
lást végezni.
tásához a szükséges
kirándu-
megvalósí-
e terv
támogatás nagy
erkölcsi
elzékenységgel megadatván, társaságunk, mely-
schungsreiso in den russischen Thoil des cen-
Thiën-Shan-Systemes, speziell
tralen
Gouvernement
Umgebung
in
das
und in die uml hsyk-Kul
Ssemirjetschensk
der Seen
nalcliitxi'i)
:
Dank dem wohlwollenden Ent-
gegenkommen
der russischou Regierung stand
ausgearbeitet
orvosi
der Verwi'rcklichung dieses Planes nichts im
minségben szegdött, 1900 márcz. hó aO-án
Wege, und am 20. lläiy. liloO traten wir von Budapest aus auf dem Doiuiuwege über Galatz-
hez
még Lanser
úr
R. szigorlóorvos
Budapestrl kelt útra. Podgyászunkra való
Duna
tekintettel a
út-
Batum
die
Reise an. In
iniserer Gesellschaft
ját választottuk Galaczon és Szulinán át; Ba-
befand sich Cand. med. Robert von Lansku in
tumból elindulva, Titliszben magunkhoz vettük Klippert Ádám nevezet német gyarmatost, kit tolmács és prwparator minségében szer-
der Eigenschaft eines Arztes, und in
wir uns einige Tage aufhielten, stiess
deutsche Colonist
Adam Klippbrt zu
Tijlis,
wo
iiot-b
der
uns, di-v als
Dolmetsch und Prseparator engagiert worden
zdtettem, innen azután további megállás nélkül folytattuk utunkat a Kaspi tengeren át
war.
és a «Középázsiai vasút» vonalán Taskentig, a
Reise über den Kaspi-See und die Transkaspische
honnan már postával
kellett Vjernoé-ig utaz-
Bahn
nunk,
kormányzó
strasse
szemirjetsi
a
Ide április 26-án
meg ket
—
lovak vásárlását,
gák) szegdtetését stb.
Május
—
S-án
utaztunk, az
Ili
faluba,
hova
elre küldtem
volt.
kazak
A
id
noében az
embereimet
egyik
részét
partjára
—
kés
hagyják a
(orosz)
és lovainkat
már azeltt
tó
nomád
mocsaras
és
kán az utat visszafelé megejteni. Az Iliszk környékén elterül üröm-, f- és homokpusztákba, de különösen az Ili-folyó mocsaras árterületeibe tett kirándulásaink csakugyan meggyzdtettek csakhamar bennünket, hogy a rohamosan növeked hség, de még inkább a szúnyogok és legyek napról-napra érezhet szaporodása folytán, mely utóbl)i
majdnem
lehetetlenné
lapályokban
való
tartózkodást,
ajánlatosnak
a
csakis
koczkáztatásával lehetséges
—
arra a megállaijodásra
Balkhas-expedicziót
juk
Hauptquartier gemiethet worden war.
halasztani,
war uns von Wjernoe selbst
Sümpfe des Ili, .sowie in die rings um Ilisk legenen Wermuth-, Gras- und Sandsteppen lehrten uns denn auch thatsächlich, dass
Balkhas kiránígy
te-
jutottunk, hogy a
pedig
csak
fog-
egy
bedie
den feuchten Niederungen unerträglich werdende Insektenplage, die in ihrer vollen Entfaltung den Aufenthalt im eigentlichen Sumpfterin
rain für Last-
und
Reittbiere einfach unmöglich
macht, einen längeren Ausfliig in die Balchascb-
lich,
tevéink
ge-
rapid steigende Temperatur, vor allem aber die
niederung,
és
allen Seiten
—
látszik
alkalmilag az szre
ezidszerint
Rücksicht auf die vorgeschrittene .lahres-
nem
dulást ebben az évszakban megtenni.
hát
liaus als
nedves
lovaink
zugleich ein Kasalien-
hatte
a
tette
und wo
dirigiert
Herbst zu verschieben. Einige Ausflüge in die
is
lennénk képesek nyár dere-
és tevéinkkel alig
máris
llisl,-, der ehemaligen «Veste am Ili", wohin ich Leute, Pferde und Bagage voraus-
el-
kirgizek
vidékét,
S.
lovaink-
inkább halaszszuk az szre, mert
tavaszszal a
Am
- auch schon in davon abgerathen worden, den ersten Theil unseres Programmes, nämlich das A''ordringen an den Balchasch-See, jetzt auszuführen, sondern diese Exkursion ai;f den
tervünk
Balkhas-tó
a
kirándulást
a
die letzten Vorbereitungen
iliirfchen
zeit
—
um
zur eigentlichen Expedition zu treffen.
elrehaladottságára való tekin-
nekünk, hogy
nahmen,
halt
ilit
is
liis
Mai fuhren wir per Post nach dem Kasaken-
lìiszk-^>e
fekv
setzten wir die
Taschkent und von hier auf der Postnach Wjernoe, dem Hauptorte des Gouvernements Ssemirjetschensk fort, wo wir am 26. Af)ril eintrafen und bis zum 7. Mai Aufent-
Vjer-
tanácsolták
azt
ily
mellett
helyszínén lígy mint
tettel
(lovas szol-
befejezhessük.
postán
ismét
folyam
elkészülete-
dsigitek
—
7-ig
hogy a tulajdonké-
szükséges
expediczióhoz
peni
május
megérkezvén,
állapodnunk,
kellett
székhelyéig.
Ohne weiteren Aufenthalt
so
wenn auch
vielleicht nicht
unmög-
doch keinenfalls rathsam erscheinen
So beschlossen wir denn, nur eine Rekögnoscierungstour den Ili hinab zu unternehmen
liesse.
und den Besuch des Balchasch gegebenenfalls auf die Herbstmonate zu verschieben. Die Kirgisen, die im Winter und Frühjahr jene Distrikte bewohnen, hatten ihre Sommerwanderung schon
l8;-i
tájékoztató kirándulást eszközlünk az
mentében annak
A
folyam
Ili
már megkezdették
legeltetnek,
partjain
in
hellen
Schaaren den
Gebirgen zu, so dass es mit einigen Schwierig-
deltája felé.
kazak-kirgizek, kik télen és kora tavaszszal
a tó
begonnen und zogen keiten verbunden war,
zum
nöthigen Kameele
die
Transport unserer Bagage aufzutreiben.
nyári vándorlásukat és nagy nyájaikkal lassan-
Ich sandte den Tross mit unseren Pferden und
már a hegyek felé húzódtak, úgy hogy meglehets nehézségembe került podgyászunk
Leuten einige Tage vor uns auf dem Landwege am linken Ili-Ufer stromab, und wir folgten am 22. Mai vermittelst eines grossen russischen
lassan
a
szállításához
szükséges tevéket beszerezni.
Karavánunkat néhány nappal hamarább útnak indítva a folyam balpartján, társaságunk egy pár
kazak- és kirgiz-munkás
orosz
retében május 22-én indult
kísé-
ladikon az
el
Fischerbootes auf dem Flusse selbst na.ch.
Ili-
folyam széles tükrén. Meghatározott pontokon találkoztunk
majd
karavánunkkal,
és
módon
e
Dergestalt drangen wir bis in die Landschaft
majd lóháton utazva a KokDsigde nevezet partvidékig nyomultunk elé, a
ladikon,
régi
Ili-delta
—
száraz
hol
kezdetéig,
jelenleg
a
Lok-Bakanasz medrét elhagyva az
/vo/i-D.sc/i?(/(/e
imd an den Beginn des alten
mes Log-Bakamifi vor, die theilweise überschwemmten enormen Eohrfelder und Weiden-
Ili-folyam nyugatnak veszi útját.
gestrüppe
Útközben átkutattuk a mélyen bevágott árterületek roppant kiterjedés, részben víz alatt
lichen
és sr, úgy mint az ezeket mindkét parton szegélyz kietlen, halálos csendben elterül, borzasztó saxaúl-
gen, so gut als möglich durchsuchend.
snádasait
álló
járatlan füzeseit,
sivatagokat, de a nélkül,
ményre szegény,
csak a rovarvilág
inkább az egyedek
is
hogy kielégít ered-
E
szert tehettünk volna.
változatosságára
való
fauna éppen szegényes
tekintettel
De mégis
Saxicola-faj,
egyes
sikerült
méltó
Cyauistes
leginkább
de
néhány felé
éjjeli
Fauna
dieser
die Insekten weit war,
wenigstens den Individuen nach, reichhaltig; die Ornis sj)eziell geradezu dürftig. Einige Saxi-
;
essante Erscheinungen waren Cyanistes thianschanicus, Grus virgo. Phasianus mongolicus
und
Circaîtus galhcus.
Unsere Thiere, vor Allem die Kameele,
litten
roppantul
entsetzlich unter der Insektenplage, besonders
különösen
verschiedene Oestriden Hessen die
sem
über keinen
Moment
ezért
vissza-
mussten wir
die
voltunk kénytelenek utazni, és ezen
is el
die
arm bezeichnen, nur
virgo,
menetek reánk, kik a nappali gyjtés fárad-
ságaitól
len
alatt,
szegényeknek
nyugtot
éjjel
als
madár-
œstrida-faj nappal egy pillanatig
hagyott
gemeinen muss ich
lie-
Im AllGegend
említésre
Grus
tevéink
szenvedtek a legyek kínzásai
Saxaulwüsten, die beiderseits des Flusses
érdekesebb
közül
Thiénshanicus,
elvétett,
Phasianus mongolicus és Circaetus gallicus. Lovaink,
eigent-
grauenhaft öden
Wasserornis charakterisieren das Gebiet. Inter-
;
néhány
alakra szert tennem, melyek
die
mint a fajok madára
Sylvia, kevés vízi madárfaj példányai ezek jellemzik a
világot.
und
colaformen, wenige Sylvien, eine ganz spärliche
egy-két
egyes
eingeschnittenen
des breit
Fh;ssthales
itt
gazdagaVib. de
számára,
-
vidék faunája
Ili-
Deltas bei der Abspaltung des (trockenen) Ar-
voltunk kissé csigázva, felejthetet-
emléket képeznek, oly enyhítén,
zur
Armen tagsRuhe kommen. So
Rückreise in Nachtmärschen
zurücklegen, die gegenüber der trockenen Hitze
Menschen erquiekende Ab-
des Tages auch den
kühhing brachten.
felfris-
siten hatott a jó hvös esti leveg a nap tikkasztó hsége után a néma, végtelen sivatagon. •Junius
érkeztünk
3-án
vissza
Iliszkbe
és
eddigi gyjteményünk Míg csúszó-mászó, hal és különösen rovar tekintetében eredményünk kielégít volt, madárbr-gyjteményüuk vajmi
rögtön
hozzá
láttunk
elcsomagolásához.
csekélynek
tnt
fel.
Klippert npneparatorunk-
Am
3.
Ilisk ein,
Juni traf die Espedition wieder in
wo wir
her gesammelten
sofort
zum Heimtransport Reptilien
daran gingen, die
bis-
Objekte zu verjjacken und vorzubereiten.
An
Fischen,
und Insekten war unsere Ausbeute
befrieditiend.
weniger ausreichend in Bezug auf
1S4
csakhamar
ugyanis
ról»
hogy
prai-
Vögel, da es sich sehr l)ald herausgestellt hnttc.
és
dass unser «Prœparator» Klippert es absolut
ért,
egyáltalában
szerint
látszat
azonfelül
hogy a
kisült,
sehogyan sem
paráláshoz éppenséggel
alatt e mesterséget
dem auch
persze
elkergettem ö kel-
legte, diese
Ezért
elsajátítani.
mét, és vele
együtt
kik az úton
sehogy
egy pár emberünket is, sem váltak be és a kik
und ausserTag
nicht verstand Bälge anzufertigen,
sincs szándéka vezetésem
nicht die geringste Lust an den «
Kunst n zu erlernen.
Ich entliess ihn daher in Ilisk
andere unserer Leute,
und mit ihm unsere Un-
fegyelmetlenségiikkel expedicziónkban sok min-
einige
denféle apróbb-nagyol)b hajt okoztak.
keuutnissder^'erJiältuisseniissbrauchend, einen
Lanser szigorlóorvos szintén arra határozta magát, hogy Iliszkböl visszatér haza.
el
magam
nagy szekérkaraván élén az Ili völgy mentén keletfelé vonultam a kuldsai karaván úton, Csilik (Zaiczevka) városkán át egy
nevezet Kerván-szarájig, mely
az Orta-Kuduk
nagy kiterjedés
viz
iható
várva
kút
mellett
idt
az
gyjtésével
épült. és
Stellio
Itt
Agama
egy
társamra
(gyik-)fajok
Antüope gutturosá-ra való
az
és
közepén
saxaiil-sivatag
runkba, a mire aztán együtt kat az ott
minden kavics
sós-,
puszta, az
legborzasztóbb)
Heimreisenden zu
die Angelegenheiten der
ledigen, zog ich
Ivarawane
—
am
-
fuli]-.
er-
diesmal mit einer Wagen15. -iuni
Ilithale folgend, auf der
dem mächtig breiten Kuldschaner Karawa-
nenstrasse nach Osten, über Tschilik (Zaitzewkai
székes-,
utóbbi a legsivárabb,
Kiessteppen eine relativ arme, wenig interes-
keresztül,
tarancsik-lakta buján
Stummiír nach Wjernoe
Zeit mit der -Jagd auf Kropfantilopen (.Antilope
szerint
homok-,
agyag-,
esi-,
v.
folytattuk utun-
érkezett
sivatagjain
tetszés
fajtából,
f-,
saxaúl-,
aus die Heimreise anzutreten.
Während Dr.
und mit dem Fange von Agamiden und Stellioniden vertreibend. Auch hier in den Saxaulwüsten und dürren, öden Wermuth- und
mindenféle
Ili-völgy
.\uch Cand. med. von Lanser beschloss. von Ilisli
nach dem Brunnen und Kerwan-Sarai OrtaKiuliik, wo ich von Stdmivœr erwartete, mir die
25-én
június
dr.
hatten.
tábo-
vadászattal töltöttem úgy a hogy.
Stummer
Zug der Unordnung und Diin unsere Karawane gebracht
unerträglichen sci])linlosigkeit
Stummer dr. tehát Yjernoéba utazott, hogy Lanser és Klippert ügyeit rendezze, mig én
die,
át a
term
(van
röm-,
:
dungánok-
és
kulturterületeken
gutturosa)
sante
Am
Fauna
!
25. .Juni traf Dr.
von Stummer im Lager
Csuundsy falvak környékén egészen a Temirlik-Tau hegylánezig, melynek körülbelül 1750 m. magasságú szorosát június 2í)-én
und wir zogen nun in langsamen, ausgiebigen Märschen durch das von Dunganen und
léptük
fer
Csarym
és
át.
A következ napon Karkcmi hol egész
nyáron
át
fensíkra értünk,
nagy «országos» vásárt úgy mint kara-
tartanak a kirgizek (kazákok
néhány napig megállottunk
kirgizek).
Itt
érdekkel
figyeltük
ázsiai,
a
vásár
valóban
sajátsz eren tarka és változatos
és
középképét.
Julius 4-én szekérkaravánunk áthatolt a nagy-
ein
Tarantschi's bewohnte Kulturland über die Dör-
Tscharym und Tscliuundschy an den Fuss
des Temïrlik-Tau, den wir
am
29.
Juni über-
querten. (Passhöhe circa 1750 m.)
Am folgenden Tag wo den Sommer über
erreichten wir Karkara, ein origineller
der Kirgisen stattfindet,
Jahrmarkt
dessen Getriebe wir
durch einige Tage mit Interesse verfolgten.
Am 4. .Juli überschritt unsere Wagenkarawane
szoroson, átlépte a Kyzyl-Kijah
den bekannten Sau-Tasch-Pass und die Kyzyl-
hegyláncz meredek szorosát és a reákövetkez
am Nachmittag des nächstfolgenden Tages trafen wir in dem Städtchen
hír Szan-Tas
nap délutánján szerencsésen bevonult Przsevalszk
(Karakol)
városkába,
melyet
ezentúl
Kijah-Kette und
Przewalsk (Karakol), welches
als Basis
füj-
die
megejtend Thiëu-Shan kirándulásaink bázisául
weiteren Thiën-Shaii-Exiiursionen ausei'seheu
szemeltünk volt
war, ein.
A
városban
ki.
székel
még inkább magánosok
de
Auf's Beste mmi den Behöixk'U
und den Be-
különösen a városi
wohnern Przewalsk's unterstützt
Ijesonders
orosz -
hatóságok,
iskola inspektora és a gyógyszerész, ez utóbbi
eszthlandi
származású
—
nagy elzékenység-
gel és szívességgel segédkeztek
nekünk minden
der Inspektor der städtischen Schule, sowie der
Apotheker, letzterer ein Esthländer, gingen uns in ausgiebigei'
Weise mit Bath und That an
die
I8r
—
tekintetben, ügy
Hand
hettünk
und die sehr erfolgreichen OrientirungsausÜüge in die Umgebung konnten beginnen. Dr. V. Stummer machte einen Ausflug über den Kungei-Ala-Tau nach Wjernoe, auf dem Hinwege den bekannten Scbaty-Hochpass (circa 9600 Fuss) und das Tsehilik-Thal l)onützend, auf dem Eückwege aber die von europäischen Reisenden noch nicht gequerten Hochpcässe Almatinka und Koj-Su (beide über 10,000 Fuss
hogy csakhamar elrendezkedmegkezdhettük a környékre való
és
kirándulásokat.
Társam a Knugei-Ala-Tau hegységen kereszoda
Vjernoéba,
átrándult
tül
Saty-szorost (körülbl.
az
'.XiOO láb) és
gyét követve,
visszafelé
pedig
még
utazóktól
meg nem
európai
Almatinka
útját az eddig
látogatott
Koj-Szu (mindkett 10,000 lábon
és
szorosoknak véve
felül)
Tau
ismeretes
a Csilik- völ-
lejtin,
éjszaki
én ezalatt a ïerszkei-
;
különösen
a
Karakol-
völgyben dolgoztam és jó zsákmányra tettem
nagyszer erd-
e
szei't
és hegyivilág érdekes
faunájából.
Hogy
az idt jobban lehessen felhasználni hogy minél nagyobb területen kutathassunk, elhatároztuk, hogy különválva egy-egy nagyobb kirándulást fogunk tenni, melyen mindegyiés
künk önállóan,
saját szakállára
munkálkodhat.
Augusztus IS-án elhagytam Przsevalszkot, a Türgeu-szoroson átléjjtem a Terszkei-Tau hegylánczát és alaposan bejártam a «Szyrtet», a Száry-
Dsász folyó
(9
— 11
ezer lábnyi
magasságban
halton wir uns bald hauslit-li einge-
richtet
hoch) überschreitend. Ich hatte mittlerweile an
den Nordhängen des Terskei-Ala-Tau, besonders
im Karakol-Thale gearbeitet und in dieser hen-lichen Wald- imd Hochgebirgswelt eine in jeder Beziehnug reicbe und interessante Fauna vorgefunden.
Um
ein möglichst grosses Terrain dnrchfoi--
schen zu können, beschlossen wir, von einander getrennt, zwei grössere Exkursionen vorzuneh-
men und
dergestalt
unabhängig von einander
zu operieren. Ich brach
am
überschritt auf
8.
August von Przewalsk
dem Türgen-Passe den
fekv fensíkszer völgj'ét a hatalmas, toronyszerén felmered Khan-Tengzi (34 ezer láb),
Tau und durchforschte gründlich den
vagy
Plusses in
— a hogy a kara-kirgizek nevezik — Khan-
Tau környékén. Innen éjszak a
és
Tekkesz
felé
fordultam
Naryn-Kol
völgyében,
sztanicza közelében a chinai
kazak
határhoz értem,
melyen nagy sajnálatomra azonban a chinai ismét visszafelé
tehát
így
laktalan
és
sivár,
után az
léphettem
érdekes
át.
fordultam a Szyrt
magasztosán
de
szép
honnan 52 napi
fenséges hegyvidékére, a borlás
nem
következtében
forrongások
Kok-Dser völgyön
auf,
TerskeidSyrt«,
das plateauartige Hochthal des Sary-Dschasder. Umgebung des mächtigen, thurmemporragenden Khan-Tengri (Khan-Tau der Kara-Kirgisen). Von hier wandte ich mich gegen Norden und erreichte bei Naryn-Kol im
gleich
Tekkes-Thal die chinesische Grenze, die ich aber leider infolge der chinesischen Wirren nicht überschreiten durfte. So kehrte ich denn
kó-
wieder in die zwar rauhe, aber herrlich schöne freie Hochgebirgswelt des menschenleeren Syrt
át
zurück und erreichte nach .52-tägiger Abwesen-
és
dem
végre ismét visszakerültem Przsevalszkba, egé-
heit,
szen kielégít gyjteményt hozván
magammal,
gend, Przewalsk wieder, wohin ich eine reiche
részét a hatalmas hegyi
Ausbeute besonders an Bälgen und Skeletten der mächtigen Bergschafe und Steinböcke, an
melynek legértékesebb vadjuhok
vadkecskék
és
brei,
koi^onyái
és
számos hal (a Szary-Dsasz folyó már a Lop-nor vízrendszeréhez tartozik) és csontvázai,
last
—
not least
brökbl
és
a hegyi
jegyzetekbl
orniszra vonatkozó álló
gazdag anyag
képezte.
Említenem lehet még, hogy e kirándulás alkalmában módomban állott földrajzi tekintetben
munkálkodnom,
is
a
mennyiben
a
Thién-Shan rendszer ezen legmagasabban fekv de csak tökéletlenül ismert góczpontjába meg-
lehetsen e
sikerült
téren abban
fílförésél
(a
Aquila. Vin.
áll,
behatolnom.
Eredményem
hogy a Szary-Dsász
szó szoros értelmében)
folyó
a Küljü-
interessanten Kok-Dscher-Thale
fol-
dem Sary-Dschas-Gebiete, diesem dem Lopnor-Becken angehörigen Fluss-Sy-
Fischen aus
steme und last not least von schönem Materiale an Bälgen und Notizen ülier die Gebirgs-Ornis mit mir brachte. Erwähnt sei, dass es mir bei dieser Exkursion auch vergönnt war, ein klein wenig geographisch thätig zu sein und nicht uninteressante Einblicke in diesen wenig bekannten, höchst er-
hobenen Knotenj^unkt des Thieu-Shan zu gewinnen, deren Ergebniss in der Constatierimg eines rhirehhruclies lim engen Sinne des tes)
Wor-
des Flusses Sary-Dschas durch die einiieil' 5i4
180
Tau
hegyián -
Urbi' Kette
Küljü-Tau und Sai'v-Dscliasyn-Tati,
czolatán át konstatálhattam, én hogy a Hzary-
und
«Entdeckung» cinev
Dsasz rendszerhez még egy harmadik, párhu-
Kette
zamos
Tschat-Tau
és Szary-Dsiiszyn-Taii
«fedezhettem
hegylánczot
Ücs-Csát-Taut
cfnisracs
a
az
fel»
hosszú Kaindy
hozzátartoz()
dr.
Dr. von
rosokon
át
a
átkelve
Ak-Szai
az
majd pedig, Szewertzow a Dsaman-Icske és Toszor szo-
ismét
az
visszatért
Iszyk-Kul-tó
anyagot
ben
ö
is
különösen nagy mennyiségmódjában állott map-
hozott
magával,
és rovarokat
azonfelül neki
;
kirándulásáról
tartó
is
l^áink hiányos voltát sokhelyütt megállapítani
és a helyszínén
kat
a
megfelel
Przsevalszkon
foganatosítani.
érkezésemkor
helyreigazításo-
már megint
ö
Iszyk-Kul
tanulmá-
fauna
táborozott és a tavi
partján
meg-
való
az
einen Besiich
und war dann südwärts über die Tschakyr-Kurum und Kül)ergenti bis an
abgestattet Patìse
den Band des Ak-Sai-Plateaus gelaugt, von wo er, SsEWERTZow's Eoute berührend, über die Pässe Dschaman-Itschke und Tosor wieder an das südliche Ufer des Issyk-Kul zurückkehrte.
Auch
Harmincz napig gazdag
einige Tage später \(m
dem berühmten Peters-Gletseher
déli partjához.
madárböröket
Stummer war
Thal des grossen Naryn vorgedrungen, hatte
szorosokon
át
dazu gehörigem Kaïndy-Tliale
Dzsouku-szoroson
a
fensík széléig hatolt, útját érintve,
nelist
Przewalsk aus über den Dschouku-Pass in das
Nagy-Naryn völgyébe nyomulva el és útközben a híres Péter-glecscsert látogatván meg. Innen délnek fordult, a Csakyr-Kurum és Kübergenti
Parallel-
néhány nappal utánam hagyta
Przsevalszkot,
el
tiriti e h
zum Sary-Dschas-System, dem tsch-
gipfelt.
völgygyei együtt.
Stummer
in der
er hatte reiche Aiisbeute, besonders
Vogelbälgen und Insekten, von seiner tägigcn Tour mitgebracht
und hatte
an
di-eissig-
ebenfalls
mannigfaltig Gelegenheit gefunden, die Ungenanigkeit unseres Kartenmateriales zu konsta-
und an Ort und Stelle die entsprechenden Eektifikationen vorzunehmen. Nun. bei
tieren
meiner Eückkebr nach Przewalsk, war er schon wieder an den Issyk-Kul selbst hinausgezogen, um dort der Seefauna seine Aufmerksamkeit zu-
am
nyozását folytatta jó eredménynyel; okt. 3-án
zuwenden, wohin ich ihm
csatlakoztam hozzá és segédkeztem ezen tevé-
zem Aufenthalte
kenységében.
Die Witterung hatte mittlerweile einen mehr und mehr herbstlichen Charakter angenommen, das niedere Thierleben war bis auf wenige aus-
Idközben szi
jelleget
idjárás,
öltött az
az alsóbbrend állatvilág mindinkább
eltüne-
3.
Oktober zu kur-
folgte.
de
dauernde Formen unsichtbar geworden, dafür
annál élénkebben fejldött a madárfauna szi
aber hatte die Herbstwanderung der Vogelwelt
dezett
kevés
vándorlása,
úgy
osztályra
és a közeli
adtak
kivételével,
ezen
kizárólagosan
Kisebb
irányúit.
Iszyk-Kul
alak
hogy ftevékenységünk
majdnem
sankint
sére
kitartóbb
partjaira,
lasállat-
kirándulások
formák
hegyekbe érdekes alkalmat; egyebek
az
környékére
Przsevalszk
foglalkoztunk
—
kívül egy elég gazdag néprajzi
halmozódott
is
fel),
de ezen
szerfölött elhúzódott,
részen
gyjteményünk
munka
a helybeli
úgy hogy csak nov.
ládákat és fejezhettük
fl-én,
meg
teljesen téli idjárásban, kaptuk
utolsó
az
be csomagolási
munkánkat.
A
uNadezsda» nevezet
szállítási
vállalatnak
Przsevalszkban 22 ládát
körülbe-
lül
'2000 kgnyi összsúly lyal
Melegen
elbúcsúzva
adtunk
kedves
diese Klasse
ans welcher wir in der
richtete,
Umgebung und
Przewalsk's, an den Ufern des Issyk-Kul
auf kleineren Ausflügen in's Gebirge werthvolle
mesteremberek ügyefogyottsága következtében
már
nunmehr auf
Exemplare sammeln konnten, unter Anderem endlich auch die bisher tiifrigst, abei- vergeblich
állattani
(az
eingesetzt, so dass sich un-
gyjté-
gyönyör Lcptopoecile sophiae Sew. is ezen idben került végre meg. Közbe-közbe gyjteményünk elcsomagolásáis
voUem Umfange
sere Hauptthätigkeit
közt a régóta,
de hiába keresett
val
in
át.
przsevalszki
gesuchte, reizende Leptoporcile fiophiac Sew. Gleichzeitig verpackten wir unsere
-
-
Sammlun-
gen, welche auch dm-ch eine ziemlich umfangreiche
ethnographische Collektion bereichert
worden war, konnten aber infolge der äusserst unzulänglichen und langsamen Leistungen der uöthigen Arl)eiter, Tischler
am
November
etc.,
diese Arbeiten
schon bei Eintritt fast vollständigen Winterwetters zum Abschlüsse bringen. 22 Colli im Gesammtgewicht von etwa erst
9.
-
—
2000 Kilogramm wurden hier der Gesellschaft Nadeshda zum Transporte übergeben. Nach webinüthigeni Alisciiiede \()n den lieb-
1R7
barátaiuktül Ó8 liséges
kirgiz
vadúsziiink- ós j
nov.
dsigitjeinktöl,
majd a gyakran
tén,
hagytuk
postán
el
Isz_yk-Kul éjszaki partja
a várost és az
a
lO-én
Buamhasadékon
leirt
Ivaztek-szoroson
Yjernoéba
át
menés
utaztunk,
hova nov. 14-én
érkeztünk és 18-ig megálla-
podtunk,
veendk
búcsút
helytartótól
a
és
egyéb ösmeröseinktl és egyúttal Iliszki gyj-
teményünket
—
összesen
(1
ládát
szintén
!
gewonnenen l'rzewalskcü- Freiuuleu und unsei-rii treuen kirgisischen Jägern und Dschigiten verhessen wir per Post am 10. November Przewalsk
und fuhren längs des Issyk-Kul, durch die bekannte Buam-Schlucht und über den KastekPass nach Wjernoe, wo wir am 14./XI. eintrafen und bis zum 18. blieben, um unsere Absehiedsvisiten beim Gouverneur etc. zu machen, sowie im Ganzen 6 unsere Ilisker Sammlungen
— der Transportgesellschaft Nadeshda zu
a «Nadezsda» vállalatnak hazaszállítás czéljá-
Colli
ból átadva.
übergeben.
nyolcz napot
verdorben, dass wir unter allerlei Fährlichkei-
olyannyira
nem
töltöttünk a
—
800 versztnyi úton
nem
vezet póstautat, hogy
eszések
Szokatlanul tartós
rontották a ïaskentnek teljes
el-
Schwere Eegeu- und Schneefälle hatten die primitive Poststrasse nach Taschkent derartig
persze
egészen
sárban, hóban
egyszer fennakadva, feldlve és egyéb
ily
ten, wie
Steckenbleiben imKotli und im Schnee,
Umwerfen und dergleichen Tage brauchten,
um
die nicht
In Taschkent und
ér-
teressanten asiatischen Stadttheilen, ihren schö-
és ezek gazdag bagyönyör régi épületeinek szem-
nen alten Bauten und reichen Bazars galt und reisten dann ohne weiteren Aufenthalt nach Baku zurück, dessen Naphtafelder und indu-
dekes ázsiai városrészek
majd pedig egyenesen Ba-
fordítván,
kuba utaztunk,
hol
Naphta-források
és
ismét a
e
egj'
napot a
pár
város»
fekete
ipari
Wunder
striellen
dem
fortablen
Az újonnan
kényelmes
szervezett, roppant
berendezés «szerdai Baku-Moszkva Express» szel, decz. 5-én hagytuk el Bakut, 7-én D/m. Rosztov-ban átszállottunk a Yoloczyckába duló egyenes gyorsvonatba és decz.
íl-én
in-
Pod-
voloczyckánál léptük át az osztrák határt.
Társam Krakkón át egyenesen Bécsbe ment, míg én Lembergböl a Beszkid-vonalon Budapestre utaztam, hova 5 napi
fárasztó vasuta-
zás után decz. 10-én megérkeztem
—
kilencz
hónapig tartó távollét után örömteljes viszontünnepelvén
itt
váró családommal, melj'-
nek körében csakhamar elfelejtettem az ázsiai nomádélet elkerülhetetlen apró viszontagságait és fáradalmait.
ni. nemzetközi ornithologiai congressus
neusystemisirten, wundervoll com-
am 5. Dezember, überstiegen ßostow a./D. in den direkten Eilzug nach Woloczycka und überschritten am 9. Dezember bei Podwoloczycka die österreichische
verhessen wir Baku
am
7.
in
Grenze. Dr. von Stumjier fuhr direkt über Ki-akau nach Wien, während ich von Lemberg über die Beskid-Linie nach Budapest reiste, wo ich nach der ermüdenden, fünftägigen Eisenbahnfahrt am 10. Dezember eintraf und nach fast 9-monatlicher Abwesenheit ein frohes und glückliches Wiedersehen mit meinen mich hier erwartenden Angehörigen feiern durfte, das mich bald alle die
unvermeidlichen kleinen Widerwärtig-
und Entbehrungen des asiatischen Wanderlebens vergessen und verwinden liess.
keiten
Der
III. internationale
ornithologiai
Vom
"26— 30-ig-.
congressus
Ornithologische Congress
in Paris.
Jó kilencz esztend után végre a közi
der «schwarzen Stadt» wir
Mittwoch-Expresszug Baku-Moskau
Parisban. 1900. jnn.
in
ebenfalls besichtigten.
Mit
csudáinak szenteltünk.
A
Samarkand nahmen
wir kurzen Aufenthalt, der besonders den in-
mint Szamarkandban
úgy
néhány napig tartózkodtunk, ezen idt az
látást
in
is
Taskentben,
zárjainak és
volle acht
ganz 800 "Werst
lange Wegestrecke zurückzulegen.
apró viszontagságokkal küszködve.
lélésére
mein',
is
26—30.
.inni.
1900.
nemzet-
Nach gut neun Jahren kam endlich der
III.
megszületett
internationale Congress in Paris zu Stande
und
III.
24*
188
Parisban, és
helyen szükséges volna a tájé-
itt e
koztató beszámoló, ügy lefolyásáról mint hatá-
már
rozatairól,
csak azért
is,
minthogy általános
hier ein orientierender Bericht über
es sollte
Verlauf und J5esehlüsse umsoniehr folgen, als
man ja
vielfach geneigt
ist.
Allem, was von Paris
megszokás, mind annak, a mi Parisból jön, na-
kommt,
gyobb jelentséget tulajdonítani. Fájdalom errl
Leider müssen wir der Pflicht vorläufig ent-
egyelre
a feladatunkról
mondanunk,
kell
le
mert a szervez bizottság annyira
nem
fektetett
hogy még
súlyt a résztvevk tájékoztatására,
most, egy teljes félév leteltével sincs sem a congressus
sem határozatairól
tagjairól,
hiteles
eine grössere Bedeutimg beizumessen.
sagen, weil das Comité, welches das Ai-range-
ment besorgte, auf die Orientierung der Theilnehmer kein Gewicht legte und wir leider selbst nach einem halben Jahre noch immer keine authentische, officielle Liste der Mitglieder und
értesítésünk.
auch nicht der Beschlüsse besitzen. Das einzige authentische Document
Az egyetlen hiteles okmányt dr. Oustalet Emil elnöknek és Claybeooke ftitkárnak köszönjük. Ez a következ szervezetet és a tiszte-
ken wir dem Präsidenten Dr. Emile Oustalet
leti
tagokat sorolja
Tiszteleti tagok Tiszteleti elnök
fel
irnd
dem General-Secretär Jean
Es enthält das Bureau und wie folgt
:
Tiszteleti tagok:
Ehren-Piäsideut:
Bonaparte Pioland berezeg.
Ehren-Mitglieder
E. de Selys-Longcharnps. :
«
D. Marmottan.
Studer.
Newton.
Eadde államtanácsos.
Staatsrath Eadde.
Prof. Blasius KudoJf.
Professor E. Blasius.
Herman
Otto
Ottó.
gr.
Präsident
:
Blasius
Mr. Oustalet. Mr. Bureau.
lì.
Saunders.
II
Il
Gen. -Secretar
Claybrooke.
:
Saint Loup.
Saunders. Sharpé.
Mr. Jean de Claybrooke. Cte Arrigoni degli Oddi.
Hartert.
Mr. Hartert.
Leverkühn.
Il
Grette de Palluel.
Il
(-'rette
Debreuil
Il
Debreuil.
Il
Gadeau
(I
Tei nier.
feljegyzés
Kerville.
szerint
képviselve
;
Svájcz
:
Fatio
Büttikofer; Nonetorazág
lepsch, Blasius
E. Blasius.
Arrigoni degli Oddi.
Prancziaországon kivül, Aiigolország
:
Fatio.
(I
Ternier.
llollaiulia
Giglioli.
II
Saint Loup.
Gadeau de
,
«
(I
Sharpé.
Wilson
Herman.
Vicepräsident: Graf Berlepsch.
Berlepsch.
Fatio.
Ilartert
Newton.
Giglioli.
Magán
Studer.
(I
Bureau.
Titkár:
Escland.
Professor Fürbringer.
Oustalet.
:
d'
Prof. Fürbringer.
«
:
Fery
(I
Dr. Marmottan.
II
:
Prinz ßoland Bonaparte. Gf. Périei' de Lavsan.
Gr. Perier de Larsan.
Ftitkár
die Ehrenmitglieder
:
E. de Selys-Longchamps.
Fery d'Esclaud
Elnök
de Claybrooke.
Ehren-Mitglieder.
:
:
Alelnök
veixlan-
Pl.,
Fischer,
:
és :
voltak
ausser Fi-ankreich,
Studer
Wilson
a két Ber-
Schalow, Nüsslin
;
de l'alluri.
de Kervilli'.
Vertreten waren laut privater Aufzeichuniig,
Sha.v'pe, ;
Leverktìlin.
;
Scltii'ciz
:
Kiii/IíiikI
:
Sharpé, Hartort,
Fatio und Studer
Büttikofer; Di'utschlfi i>d
:
;
Holldiul
:
die beiden Berlepsch,
E. Blasius, Fischer, Schalow, Nüsslin; Ocstcr-
Í89
Auszlria
:
Frank, Lorenz; Maiiaixu'szdii
Herman, Madarász
nél,
sina
Bosznia
;
Oroszország
Kaiser
:
Eadde
:
;
Bulgária
Cher-
:
Bru-
Leverkühn
:
OUtíízorszng
;
:
HorválovHzdg
;
;
Arrigoni
:
1891 -ben szervezett sectiokba
ugyan de az anatómiai Budapesten szerepelt elször és
való beosztás fentartatott
a melj^
sectiot,
;
baladásnak vétetett, ismeretlen okokból elejtetlieferatumokról
ték,
innen volt
az,
nem
történt gondoskodás,
hogy a szakosztályoknak nem
volt
összefoglaló központjuk.
A
hogy nincs róluk
mködésérl, mint-
hiteles kimutatás,
nem
szólha-
mint jegyzt Chernél
Istvánt választották a gazdászati sectioba.
Legélénkebben, több ülésen
át,
madárvé-
a
delmi Sectio tárgyalt, és részletes megvitatás
;
közegek döntsenek. kívánságokat tiszteleti
itt
közölhetjük, ezt
is
tagjának, Fatio Viktor
úrnak köszönjük, ki az utolsó szövegezést és a simítás munkáját végezte és azután az ornithoeougressuson elfogadott szöveget a
logiai
.'
Arrigoni
Ildiién:
degli
Oddi,
in
Section für Anatomie, welche in Budapest auf-
genommen
als
Fortschritt bezeichnet wurde,
aus unbekannten Gründen fallen gelassen. Für Eeferate wurde überhaupt keine Vorsorge ge-
woher es liam, dass den Sectionen rin zusammenfassender Kern mangelte. Den Apparat und die Leistungen der Sectionen können wir nicht geben, da keine authentische Quelle vorhanden ist. Von laigarn wurde V. Chernél in die öconomische Section als Schriftführer bestellt.
Am
mívelésügyi congressuson
is
képviselte.
föld-
Ez a
Man einigte sich nach
A madarak védelmére vonatkozó kívánságok,
in
mehreren
eingehender Berathung
den Staaten resp. Gesetz-
dahin,
gebungen und Eegierungen keine Gesetzentwürfe, sondern blos Wünsche vorzulegen und
Bestimmung der Form den zur Executive
die
berufenen Factoren zu überlassen.
Wir verdanken
unserem Ehrenmitgiiede, Herrn Victor Fatio, der die letzte Formulierung und Textierung besorgte und dann das Elaborat es
auch auf dem Congresse für Agricultur dass wir diese
szöveg a következ.
\erhandelte
lebhaftesten
Sitzungen die Section, wohin der Vogelschutz
vor Allem
e
:
Die 1891 in Budapest creirte Abtheiluug
gehörte.
Hogy
;
Ungarn. Chernél, Brusina: BosLeverkühn; jRtí.s.s-
Sectionen wurde beil)ehalten, doch wurde die
kormányokhoz csupán kívánságok nem, pedig a forma törvényjavaslatok terjesztessenek fel
csak intézetünk
Bulgarien
land: Eadde;
után mindenekeltt abban állapodott meg, hogy az államok, illetve törvényhozótestületekhez és
meghatározására nézve a végrehajtásra hivatott
Wünsche
Voeux concernant
vertrat,
hier niittheilcü können.
la protection des
oiseaux
Congrès ornithologique international
elfogadva a párisi
adoptés par
giai s
de Paris en 1900 puis parle Congrès intei-national
1.
1900-iki nemzetközi Ornitholoazután a nemzetközi földmívelésügyi kongreszszusok részérl.*
Mindazok a madarak, melyek általában
nincsenek kétségbevonhatatlanul ártalmasaknak elismerve, a tenyészeti idszakot laló 5
— 6 hónap
alatt,
magában
a legfoganatosabb
fog-
módon
védelmezendk mindaddig, a míg a mindenütt és mindig hasznos madarak lajstromait összeállítani
nem
sikerül.
Kivételeknek lehet helye a tudomány érde-
kében és törvényes védelem esetében.
*
•
nien: Eeiser
;
(7ro((//e//
;
troffen,
sectiók szervezetérl és
tunk. Magyarországból
Loi-enz
v.
Giglioli, Martorelli.
degli Oddi, Giglioli, Martorelli.
A Budapesten
Frank,
reich:
Herman, Madarász
A
luegállapodásokbúl kdvet.kezik, hogy ezeknek a
le
d'Agriculture.'''
Protéger d'une manière efficace, durant
I.
les 5 à
tì
mois comprenant l'époque de repro-
duction, tous les oiseaux qui ne sont pas géné-
ralement reconnus nuisibles, aussi
comme
incontestablement
longtemps que l'on n'aura pas
réussi à établir des listes d'oiseaux partout et
toujours utiles.
Des exceptions pourront veur de la science
*
Il
ressort
des
et
être
prévues en
délibérations
(jue
ces
vœnx
megállapodásoknál; mindenekeltt a paleárktikiis régiókban s azután a mennyire lehet, a különböz gyai--
vraient être appliqués tout d'abord aux régions
inatokban kellene alkalmazásba vétetniök.
colonies.
ai'ctic|ues,
puis, antant
fa-
en cas de legitime défense.
c|uc
possible,
aux
dejjalé-
différentes
190
minden tömeges fomennyiben ez eljárások alkalmasak ari-a, hogy egyszerre a madarakat nagy mennyiségben fogják (hálók stb.), vagy kelepczékyagy török (hurok stb.), melyek nagy számmal felállítva ugyanazon eredményhez vezetnek. 3. Hasonlóképen megtiltandó a védend maTeljesen eltiltandók
2.
darakkal, azoknak tojásaival vagy fiókáival való
kereskedés, házalás, adás-vevési üzlet, azoknak átszállítása, a
védelem elírt korszakaiban.
A költöz szárnyas pecsenyevadakat,
maga
területén, a fajok táplálékának meghatá-
rozása
s
ezzel együtt a hasznosság fokának
állapítása végett,
de capture en masse, que ce soient des procédés
capables de prendre les oiseaux en grande quan-
meg-
egyidejleg ornithologiai és
ontomologiai kutatásokat végeztessen. Ezen tanulmányokra vonatkozólag, 5 éves idközökben kellene jelentést tenni az állandó Nemzet-
ou des pièges ou engins disposés en grand nombre,
tité à la fois (filets, etc.)
(lacets,
etc.)
qui,
un même
puissent atteindre Interdire
3.
transit,
le
également
Le
pendant
commerce
et
et
les
de leurs (pufs ou de leurs
époques de protection prévues.
qui diminue toujours plus,
mêmes
devrait bénéficier,
protections et interdictions.
Prier chaque Etat de faire faire sur son ter-
ritoire,
des recherches à la fois ornithologiques
entomologiques, en vue de déterminer
et
le
gibier migrateur, la caille en particulier,
partout, des
4.
résultat.
le
colportage, la vente et l'achat des
oiseaux protégés jjetits,
külö-
nösen a fürjet, mely mindirfkább apad, a védelemnek és tilalomnak ugyanazon jótéteményeiben kellene részesíteni. 4. Felkérend volna minden állam, hogy a
Interdire complètement tous les procédés
2.
:
gási eljárások, a
mentation des espèces d'utilité.
et,
par
la,
l'ali-
leur degré
Rapport sur ces études devrait
être
au comité ornithologique international permanent dans l'esjiace de .5 années.* fait
közi Ornithologiai Bizottsághoz.* 5.
Elsegítend minden
félsövény, költládikók
eszközzel és
stb.)
móddal
a hasznos mada-
5.
Favoriser par tous les moyens possibles nichoirs,
(haies,
etc.) la
multiplication des oi-
raknak, különösen a rovarevöknek szaporodása.
seaux
Az ifjúság között terjesztendk általában a madarak életmódjára vonatkozó ép oly érde-
Répandre dans la jeunesse des données en même temps intéressantes et utiles, sur la bio-
kes mint hasznos ismeretek.
logie de oiseaux
B.
Zermett (Svájcz), 1900. Vili.
utiles, insectivores,
principalement.
6.
en général.
Zermett (Suisse)
11.
11. VIII. 1900.
Fatio Viktor.
Victor Fatio.
Ein
Igen fontos az a határozat, hogy az állandó
sehi-
nichtiger Beschluss
ist der,
dass
nemzetközi ornithologiai bizottság áthelyeztetett
das Centrum des Permanenten Internationalen
Angolországba, minekutána legjobb emberünk,
Ornithologischen (Àimités nach England ver-
K. Bowdler Sharpé az elnökséget elfogadta. így a IV. congressus összejövetele Londonban
legt wurde,
t
904-l)en biztosítva van.
nachdem sich unser Aller R. Bowdler Sharpé entschloss, das Präsidium dieses Comité anzunehmen. Hiedureh ist der Zusauimentritt des IV. Congicsses
Talán mégis csak juthatunk abba a helyzetbe,
hogy az ügyrl további
értesítést
als gesichert
im
.Jahie
1901- in
London
zu betrachten.
Vielleicht .sind wir nächstens doch
adhassunk.
in
der
Lage, weitere Mit.theilungen zu machen.
A
öarajevoban 1899-ben elfogadott
Ottó és Lorenz
a
III.
v.
Herman
Liburnau-féle határozatokat
nemzetközi congressus
is
magáévá
tette.
Die im .lahre 1899 in Sarajevo angenommenen Beschlüsse von Otto Herman und Lorenz von Liburnau wurden auch durch den III. intei'nationalen Congress acceptiert. Aijuiin.
Aquila.
* *
-Miiitbugy a legközflübbi
giai kongresszus üliii,
iU jobb
Xeiuzutkö/.i
Oiuitlmlo-
négy év múlva log Londonban össze-
leiiJie
az
.5
év helyett 4-et tenni.
Lo
jn'üchain
il
y
Congrès
ornitliologique
interna-
dans quatre ans à Londres, aurait avantage à mettre ici 4 an lien de 5
tional (levant
années.
avoii- lieu
191
A
Die Feier des fünfzigjährigen Bestehens
«Deutsche Oniithologische Gesellschaft»
Ornithologischen Gesellschaft in
der Deutschen
ötven éves fennállásának ünnepe
Leipzig.
Lipcsében. KJOO-dik évi október
A
5— 8-án.
Vom
évben volt a D. 0. Ü.
lefolyt 1900.
pításának ötvenedik évfordulója
s
ala-
ez alkalom-
mal elhatározták e tudományág német mveli, hogy abban a városban, melyben meg-
meg
született, tartják
ünnepélyét
a fennállás félszázados
A szülhely
is.
egyik legkedvesebb,
könyvkereskedelme révén világhír
kiemelked
mileg mindig találkoztak
vagy
állami igazi
már
okt.
4én minden
Itt
hivatalos,
ünnepélyeskedés
városi
snémet
és szelle-
Lipcse.
város,
nélkül,
kedélyességben kevés kivétellel
mköd
Németország ma él és ornithologusai mind, társulatok, intézetek képviseli, s
néhányan a külföldrl
is.
Ln zum
5
8.
Okfrilinr
— 1900 — jährte
\erll(issenen Jahre
Male
fünfzigsten
Devitschen
l'JIK).
die
Orni tliologi sehen
sich
Begründung
der
Gesellschaft
und
fassten die deutschen Pfleger dieses Wissens-
zweiges den Entschluss, in derselben Stadt, in welcher die Geburt erfolgte, auch die halbhundertjährige Feier des Bestehens festlich zu be-
gehen. Der Geburtsort
durch
eine der lieblichsten,
und
weltberühmte
Buchhandel
ihren
geistig stets
ist
hervorragende Stadt, Leipzifj. Hier am 4. OIvtober ohne jeden
trafen sich schon offiziellen,
staatlichen oder städtischen
Prunk
in urdeutscher Gemüthlichkeit, mit wenigen Ausnahmen die jetzt lebenden und wirkenden
Ornithologen Deutschlands, die Vertreter von Gesellschaften, Listituten, auch solche aus der
Az ünnepélyes ülésen, okt. 6-án, a D. 0. G. Eudolf tanár — Braunschweig elnökölt, a fáradhatatlan és körültekint ftitkár, Eeichenow tanár Berlin közremködésével. Jegyz Matschie Pál Berlin. Az elnök megnyitó beszédében vázolta röviden az ornithologiaí kutatás korszakait Németországban, melyek elseje Németország madarainak leírására irányította figyelmét a másoelnöke, Blasius
—
;
az életszokások gyakorlati megfigyelésére,
dik
hasznosság vagy károsság tekintetbevételével;
harmadik
Németország politikai átalakulásával, mely messzebb nyúlt és messzebb nyúl a haza határainál: czélja a a
földkerekség
korszak
összeesik
tudományos
madárvilágának
ki-
Fremde. Der Festsitziing vom
Oktober präsidirte
der Präsident der D. 0. G. Professor PvUdolf Braunschweig, unter Assistenz des
Blasius
—
unermüdlichen und umsichtiger General-SecreBerlin. Protokolltärs, Professor Keichenow führer Paul Matschie
-
Berlin. In der Eröff-
nungsrede skizzierte der Vorsitzende in bündigster Form di-ei Perioden der Forschung auf dem Gebiete der Ornithologie in Deutschland, deren erste
die
beschreibende Eichtung der
Vögel Deutschlands umfasste
Pe-
die zweite
;
war die mehr praktische Eichtung der Lebensbeobachtung, unter Berücksichtigung der riode
Schädlichkeit riode
liutiitása.
(i.
fällt
und Nützlichkeit
mit
;
die dritte Pe-
politischen
der
Erstarkung
Deutschlands zusammen, welche über die Gren-
Lélekemel
és
kezett üdvözlés
rl, ki
megható
KuNZ H.
egyike a kevés
volt az erre követ-
—
Lipcse
még él
részé-
alapítóknak.
zen hinausgriff und hinausgreift, ihr Ziel ist die wissenschaftliche Erforschung der A'ögel der Erde.
Erliebend und rührend war die hierauf
fol-
H. Künz — Leipzig,
gende Begrüssung durch einen der wenigen noch lebenden Begründer.
—
Berlin, Ez üdvözlésre Schalow Hermann ünnepély Chrysoatomusának mesteri elaz
adása következett.
Eitkán élveztünk történeti
eladást, melj', a nélkül, hogy csak
egy bett
is
feláldozott
a
lényegesbl
volna,
anyagát
mégis oly formába tudta önteni, hogy a
met mindvégig
meg
lekötötte
és
senkise
figyel-
rövidült
miatta. Történeti visszapillantások tudva-
An
diese Begrüssung schloss sich der meister-
hafte Vortrag
— Hermann Schalow's — Berlin,
des Chrysostomus der Feier, an. Selten haben
wir einen geschichtlichen Vortrag genossen, welcher, ohne
vom
Wesentlichsten auch mir
einen Buchstaben zu opfern, seineu
zum
Schlüsse
anhielt
Stoff'
doch
Spannung bis und doch Niemand zu
so zu gestalten wusste, dass die
VJ2
levleg abban
hibában
a
hajlandók túlságosan
szenvednék,
markolni
hogy
kam.
kurz
(lesciiirlitlicht'
leiden
liuckliJickL'
így
bekanntlich an der Neigung, zu viel zu geben
agyon fárasztani, mit R(;halow finom tapin-
und zu ermüden, was Schalow mit feinem Takt vollkommen vermied. Er schilderte die Enstehung der Gesellschaft aus sehr bescheidenen Anfängen und die zwei
sokat
és
teljesen elkerült.
tattal
Ecsetelte a társaság keletkezését
kezdetbl
rény
a
és
Az elst Naumann
korszakot.
Az
jellemzi.
J.,
Brehm
sze-
Ch. L.
másodikat Cabanis,
és Baldakius E., a
laub és a nagy
igen
különböz
élesen
két,
Hart-
Buehm Alfred mködése
leiró,
els korszakban szoros kapocs magyar és német tudományos
kötötte össze a
Brehm Ch.
oinithologiát különösen
L. és Bal-
Die erste
scharf unterscheidbaren Epochen.
Epoche wird charakterisiert durchJ.F.NAUM^vNN, die zweite Ch. L. Brehm und E. Baldamus durch Cabanis, Hartlatjb und den grossen Sfhilderer Alfred Brehm. In der ersten Epoche ;
knüpft sich ein festes Band zvpischen der unga-
und deutschen wissenschaftlichen Orni-
rischen
DAJius E. barátsága révén Petényi .János Sala-
thologie durch innige Freundschaft besonders
MONhoz, kirl Schalow a legnagyobb tel emlékezett meg.
Ch. L. Brehm's
tisztelet-
und E. Baldamus' zu Johann Salamon von Petényi, dessen Schalow ehrend gedachte.
A
eredménye kétségkívül
korszak
két
Das Ergebniss der beiden Epochen
az,
nun
ist
hogy a D. 0. G. megvetette a szilárd alapot a tudományos ornithologia kiépítésére. A következ félszázadot illetleg a kutatásnak az
gische
egész földkerekségre való kiterjesztésérl
fügt hat.
szó,
darum, die Forschung auf den ganzen Erdball auszudehnen, wozu aber gemeinsames
van mihez azonban az összes társulatok közös törekvésére van szükség. E törekvés, a világ legrégibb
dulva
nagy
ornithologiaí
igen
ki,
jogosult
társaságától
in-
Sch.alow
fontos.
ós
eladása után az üdvöz-
tetszéssel fogadott
A a
—
Herman Ottó
sort
meg
Budapest
a M. 0. K. nevében, ki
magyar
—
nyi-
különösen
német ornithologia közt fenn-
és
Gesellschaft den festen Grund für den Ausbau der ornithologischen Wissenschaft ge-
Im
folgenden Halbjahrhundert handelt
sich
es
Streben aller Gesellschaften nöthig
Gesellschaft
álló szoros kapcsolatot hangsúlyozta.
der
Welt aaisgehend,
ist
—
BudaDen Reigen eröffnete Otto Herman der Orn. Centrale, der üng. im Namen pest, besonders die engen. Beziehungen zwischen un-
Azután következtek:
Chun
titk.
Lipcse
tan.
und deutscher Ornithologie betonte. LeipGeh. Hofrat Dr. Chun namens der Deutschen Zoologischen Ge-
Dann
—a
«Deutsche
Zoologische Gesellschaft» nevében;
Haktkut igazgató
—
Dr. Hennicke
Verein
zum
Union« nevében
Blasius schweig
—
Genua
Vilmos tanár a
;
«Senckenbergische részérl
;
KoLLiBAY R. A.
—
Braun-
-
természettudo-
zum
—
Frankfurt a/M -
Neisse
Gesell-
—
a «Verein in
Geh. Rat Professor
namens
des Deutschen
Wilhelm Blasius
Braunschweig, namens des naturwissenschaft-
— Braunschweig. Robert de Neufville — Frankfurt a/M.,
—
Stuttgart
Naturkunde :
—a in
«Ve-
Würt-
sei-
tens der Scnckenbergischen Naturforschenden
\\.
A.
in der
(1er
temberg» képviseletében
Gera,
Schutze der Vogelwelt.
Gesellschaft.
rein für vaterländische
in England, na-
«British Ornithologists Union».
Dr. Hennicke
Vereines
— Tring,
lichen Vereines
Naturforscher
Ostmark» részérl; Lampert Curt tanár
—
:
Direktor ILvrtert
mens der
;
«Deutscher
tan.
titk.
braunschweigi
de Neufville Robert
schaft»
a
Schutze der Vogelwelt« nevében;
mányi-társulat nevében
a
a
zig,
folgten
sellschaft.
—
Tring, Anglia
«British Ornithologists
höchst
folgten die Begrüssungen.
garischer Dr.
Diese
ist.
der ältesten ornithologischen
Anregung, von
berechtigt und wichtig. Nach dem mit grossem Beifall aufgenommenen Vortrage Schalow's
lések következtek.
totta
unzsveifelhaft das, dass die Deutsche Ornitholo-
KoLLiBAY
— Neisse, seitens des Vereines
Ostmark.
Professor Curt Lampert
—
Stuttgart,
Verein für vaterländische Naturkunde temberg.
in
vom
Würt-
19o
—
Matschte Pál gÍHcher Verein
Ezen kívül
Berlin
az
-
München»
in
«Ornitholo-
képviseletében.
tl
magános
üdvözlés számos
jött
részérl, köztük Ferdinánd bolgár
fejedelem-
Paul Matschie München.
területérl,
még
Abessiniából
Végül kihirdette az totta kitüntetéseket,
elnök
mely
a
társulat
a
szerint
tiszteletbeli tagjaivá kineveztettek
Radde G. titk. Heeman Ottó
—
tan.
osz-
Társulat
—
Shaepe E. B.
—
Az els napot
lelkes
Oruitli.
Verein
solche aus allen Theilen der
östlichen Halbkugel, sogar aus Abessynien.
Schlüsse verkündete
der Vorsitzende
von der Gesellschaft verliehenen Ehrungen, wornach zu Ehrenmitgliedern der Gesellschaft die
ernannt wiu-den Geheimrat G. Eadde Tiflis. Otto Herman Budapest. :
—
Tiflis.
— Ph. L. Sclatee — London. E. B. Shabpe — London.
London.
Salvadori gróf
kamen
die folgenden
:
— Budapest. L. — London.
ScLATEE Ph.
vom
Ausser einer gi'ossen Zahl persönlicher Bedarunter Fürst Ferdinand von
Zum
is.
Berlin,
grüssungen, Bulgarien,
is.
Eriieztek üdvözletek a keleti félgömb egész
-
Graf Salvadori
Turin.
—
Turin.
lakoma fejezte be a «Hotel zur Stadt Nürnberg» -ben, mely szálló a gylés egész tartama alatt valóságos fhadi-
Diesen ersten Tag besehloss ein animiertes Festnial im Hotel zur Stadt Nürnberg, welches
szállás volt.
ein förmliches Hauptquartier bildete.
Okt. 7-én megkezddtek az eladások. Nagy mennyiség érdekes és figyelemre méltó el-
adást
jelentettek
eladását
rom
und ein Theil zurückgelegt werden musste. Es
csak ezeket aka-
Itt
—
madárvédelemrl
seien hier angeführt
:
—
Freiherr H. von Berlepsch
:
Dr. Blasius V.
Oktober begannen die Vorträge. Es
úgy annyira, hogy az
Beblepsch H. báró zetközi
7.
se futotta s így egy résznek
el kellett ejteni.
felemlíteni
Am
Dauer der Jahres-Versammlung
gab eine Fülle des Literessanten und Wissenswürdigen, so, dass die Zeit gar nicht genügte
be,
idbl semmikép
für die ganze
Seebach, ;
a
nem-
G. Hofrat Dr.
—
Seebach, über
internationalen Vogelschutz.
—
W. Blasius
Braunschweig,
Braunschweig,
über die fossile Vogelfauna der Eübeländer
a rübelandi barlangok fossil madárfaunájáról, továbbá malayi madarakról
Höhlen, ferner über malayische Vögel. -J. Thienemann, über die Zwecke und Ziele
titk. tan.
:
TeiENEMANN
egy ornithologiai megfigyel
J.,
állomás czéljáról Eossittenben
—
Berlepsch H. gróf Bolivia madárvilágáról
;
Berlepsch vára
Bonn
Dr. König A. tanár
Helm
—
—
Chemnitz
a mediter-
-
Dr. Eeichenow tanár
-
:
mada-
Schalow H.
Afrika
—
—
;
Berlin
—
Németország
or-
nithologiai köuyvészetérl.
A
— Schloss Berlepsch,
Professor Dr. A. Koeniü
—
Bonn, über
sel-
dem mediterranen Gebiete. Chemnitz, über che Höhe des
Dr.
Helm
—
Wanderfluges der Vögel.
:
Berlin
madárfaunájának viszonya más állatterületekébez Matschie P. Berlin a madarak elterjedésérl Mikronéziában
Graf H. von Berlepsch
tene Vogelarten aus
a vonuló
rak repülésének magasságáról
;
Eossitteu.
über die Ornis von Bolivia.
;
rán területek ritkább madárfajairól Dr.
—
einer ornithologischen Beobachtungsstation in
—
Professor Dr. Eeichenow Berlin, Beziehungen der Vogelfauna Afrikas zu denen anderer Tiergebiete.
— Berlin, über der Vögel in Mikronesien. H. Schalow — Berhn, über P.
Matschie
die Verbreitung
die
ornitholo-
gische Bibliographie Deutschlands.
meglátogatták Eey páratlan,
Chun
wurden die wundervolle Sammlung von Kukukeiern in vollen Gelegen und merkwürdigen Suiten des Herrn Eey die herr-
tanár és titkos tanácsos nagyszer mélyvíz-
lichen Materialien der Tiefsee-Forschung des
búvárlat anyagát
Herrn G. E. Professor Chun, endlich der berühmte zoologische Garten. Am 8. Oktober folgte der Ausflug nach dem
jeleuvoltak
érdekes sorozatokban rendezett és
teljes fészek-
aljakban látható kakuktojásgyjteményét
s
végezetül a híres állatkertet.
Okt. 8-án kirándulás következett az Aquila. Vin.
;
Eisle-
Besichtigt
;
25
194
be
édes tóhoz
Klein-
süssen See bei Eisleben und ein Besuch
liei
schmidt Ottó lelkésznél Volkinaritzbaii. Wie-
Pfarrer Otto Kleinschmidt in Vulkmaiitz.
Im
melletti
látogatás
s
meg a
senhausban, Eisleben mellett történt befejezés.
Már
e futólagos vázlatból is
hogy
kitnik,
a csemete, melj^et félszázaddal ezeltt komoly
német tudomány dicsségére az egész tudományos világ hasznára hatal-
Wiesenhause bei Eisleben erfolgte der Schluss. Schon diese sehr flüchtige Skizze dürfte es vollkommen beweisen, dass die Saat, welche ernste
Männer vor einem halben
Jahrhiúidert
férfiak ültettek, a
gesäet haben zu
és
zum Nutzen der Gesammtwissenschaft Stämme ergab, das Bestreben der Alten
mas
törzset
hajtott,
sök
így az
s
törekvése
áldást biztosított az egész jövre.
alcyon
Oeryle
(L.)
Aquila.
Európában.
Arnheim
17-ikéu, Hollandiában az
messze fekv De-Steeg
nev
1899.
decz.
várostól
nem
falu mellett, egy
halas tónál egy Ccryle alcyon (L.) J
Én
pompás
lttek.
-et
:
madárnak megszökésérl, de az általános
felelet
hogy eddig Ceryle alcyon még
nem
jességgel
importáltatott Amerikából.
FiNSCH Leidenben
és
tel-
Dr.
én e madarat feltétlenül
vendégnek tartjuk. Amennyire végére járhattam, a múlt évben 3 amerikai ilyen vendég jegyezhet fel, úgy mint Querquedula eltévedt
Ceryle alcyon
discors
(L.)
ban
Coccyzus americanus
és
17.
Dezember
1899 wurde ein S Co'yle alcyon (L.) an einem Weiher beim Dorfe De Steeg unweit Arnheim in Holland
erlegt. Ich
habe dieses Stück gesehen
Direktoren von zoologischen Gärten in Holland
st Frankfurtban is Boettger tanártudakozódtam nem tudnak-e valami ilyen :
Am
Ceryle alcyon (L.) in Europa.
Hollandiában az összes állatkertek
legcsekélyebb
tollazatban
igazgatóinál,
csak az volt
also für
Aquila.
stiftete.
nyoma sem
volt s a fogságnak
nál
Zukunft Segen
ki'äftige
und fand es in prächtigem Gefieder, ohne jede Spur von Gefangenschaft. Ich habe liei allen
ezt a darabot láttára,
látszott rajta.
alle
Ehren deutschen Wissens und
és
Hollandiá-
(L.)
Nagy
(L,)
Bri-
tanniában.
Báró Snouckaerl van Schauburg.
bei Prof.
gefragt, ob
Boettger in Frankfurt nach-
ihnen vielleicht etwas über das
et-
waige Entfliehen eines solchen Vogels bekannt sei,
allgemeine Antwort
aber die
ist
:
keine
Ceryle alcyon sei bis jetzt aus Amerika importiert
worden. Dr. Finsch in Leiden und ich hal-
ten
den Vogel unbedingt für einen
Soviel mir bekannt
geworden
ist,
sind
Irrgast.
im
ver-
gangenen Jahre 3 amerikanische Irrgäste zu verzeichnen Querquedula discors (L.) und Ceryle alcyon (L.) in Holland und Coccyzus americanus (L.) in Gross-Britaunien. Baron Snouckaert van Schauburg. :
INSTITUTS- ANGELEGENHEITEN.
INTÉZETI UGYEK. A Magyar
und auch
Központ
az 1900-ik évi párisi világkiállításon kiállított
Ungarische Ornithologische Die Centrale erhielt für ihre ausgestellten Kar-
aranyérmet
ten und ihre Literatur auf der Welt- Ausstellung
térképeiért
nyerte
és
Oruitliolog^iai irodalmáért
az
vom Jahre 1900
el.
A Magyar
k. vallás- és
ügyi Ministerium ügykörébl a m. velésügyi Miuisteriuméba
ment
át,
Die Ungarische Ornithologisclie Centrale über-
közoktatás-
Jäuncr 1901 aus dem Verbände des königl. ungarischen Ministeriums für Cultus und Unterricht in jenen des königl. ungarischen
k.
földmí-
a hol a
kir.
meteorológiai központi intézet, a Rovartani, a
Magvizsgáló- és az Ampelografiai állomások
vannak. Erre a változásra mi magunk
kedtünk
és dr.
Darányi m.
k.
is
is
töre-
földmívelésügyi
Minister részérl a legkészségesebb felvételt és
támogatást
találtuk.
Tudva
van,
goldene Medaille.
1901. év
Ornithologiai Központ az
január elsejével a m.
in Paris die
hogy
dr.
ging mit
1.
Ministeriums für Landwirtschaft, wohin nun auch schon die königl. Meteorologische CentralAnstalt
,
die
Entomologische
selbst
die
Sainen-
und die Wir haben diesen Wechsel angestrebt und fanden bei königl. Mi-
UntersuchuugsStation
,
gehört.
Ampelogra))hisclie
195
Darányi
minister
volt
a
az,
chernelházi
ki
Cheruel István nagyszabásu ornithologiai müvét létrejni segítette, s a kinek köszönhetjük a
ligste
Herman
das
Ottó tollából nemsokára kikerül «Ma-
mnek
kiadását, szóval a ki
v.
Darányi bereitwil-
Aufnahme und Unterstützung. Es
bekannt dass
es Minister v.
Werk
oruithologische
angelegte
gross
ist
Darányi war, der
ezimü nép-
Stefan Chernel's von Csernelháza zu Stande
mély belátá-
brachte dem wir nächstens die populäre Ausgabe des Nutzens und Schadens der Vögel aus
darak hasznossága és károssága»
szer
Ackerbau Dr.
nister für
sával az ornithologia terén úgy a tisztán tudományos, mint a gyakorlatias irány felkarolásával elévülhetlen érdemeket szerzett.
;
der Feder Otto Herman's zu danken
haben
werden kurz gesagt, der sich durch seine
tiefe
Einsicht unvergängliche Verdienste
dem
;
aiif
út,
Gebiete der Ornithologie sowohl in streng wis-
mely az Északamerikai Egyesült Államoknak tudományos tekintetben oly becses, gyakorlati-
senschaftlicher als auch in praktischer Eich-
Ezzel az átmeneteilel egyengetve van az
lag
is
tung erworben
hat.
Mit diesem Übergang ist die
Eichtung angebahnt, welche zu dem wissen-
oly hasznos systemájához vezet.
schaftlich so werthvollen, praktisch so nützli-
Önként értetdik, hogy a Magyar Ornitho-
chen Systeme der Vereinigten Staaten von Nord-
logiai Központnak, valamint folyóiratának, az
Amerika führt. Es versteht sich von selbst, dass an der Eichtung der Ung. Ornith. Centrale und ihrer Zeitschrift «Aquila» absolut keine Aende-
«Aquila» -nak eddigi irányában
nem
lesz,
semmi
változás
legfennebb, hogy mostantól kezdve
denn, dass von nun an
a madarak hasznosságára és Isárosságára vonat-
rung
kozó kutatások szélesebb alapon fognak
eine Bereicherung der Untersuchungen
tár-
gyaltatni.
E
változás folytán intézetünk azon kellemes
hogy nagyobb helyiséget kap, helyszke miatt nagyon összeszorított gyjteményeit fejlesztheti s ezen felül az ifjú erknek több alkalmat nyújthat komoly törekvéseik érvényesítésére, a mint ez már helyzetbe
jut,
így az eddig
mindjárt kezdetben
az intézet kitzött czéljai-
is
nak egyike volt. Mi a magyar Nemzeti Múzeum falait, mint a Magyar Ornithologiai Központ bölcsjét, fájdalom érzésével hagyjuk el, a hol
azonban
igazi haladásról
érzéseknek
nem
lehet
van
dönt
szó, ott az alanyi
szavuk.
es
eintritt,
sei
hin-
sichtlich des Nutzens und des Schadens der Vögel eintreten wird. Durch diesen Wechsel gelangt die Anstalt in die angenehme Lage, '
ein grösseres Local beziehen, mithin ihre jetzt
räumlich sehr beeinträchtigten Sammlungen entwickeln zu können und überdies jungen
mehr Gelegenheit
Kräften
zur Bethätigung
ihres Eifers bieten zu können,
was ja auch vom
Beginne an in das Programm der Anstalt gehörte. Wir werden die Mauern des ungarischen National-Museums, der Geburtsstädte unserer
Wehmut verlassen wo
Anstalt mit
um
:
es sich aber
wahren Fortschritt handelt, dort haben
subjective
Gefühle
entscheidendes
kein
Ge-
wicht.
Ebbl
folyólag 1901 január 24-én a központ
tisztelgett dr. D.\.r.(nti
minister excellenciájá-
nál és méltóságos Nemeskéri Kiss Pál állam-
Infolge dessen machte
am
ihre
Herman Ottó vezetése alatt megjelentek PüNGUR Gyula tanár, Hegyfoky Kabos plébános, dr. Krammer Nándyr tanár, Szalay Elemér assistens, Csörgey Titus tb. assistens,
Krammee, Assistent Elemér
Soós Lajos gyakornok. Csató, Chernél és Gaál
sistent
titkár urnái.
küls tagok a közbe jött akadályok miatt
nem
jelenhettek meg.
A
minister úr nagyméltósága eltt
Führung Otto Herman's erschienen
Ottó hangsúlyozta ama n^gy elévülhetlen érdemeket, melyeket nagyméltósága a magyar ornithologia körül máris szerzett és azt a fogadalmat tette, hogy a személyzettel együtt miu-
Prof. Julius
PuNGUR, Dechant Jacob Hegyfoky, Professor Titus
Csörgey,
Externisten Herren wai-en
Herman
24-ten Jänner 1901
Aufwartung bei Sr. Excellenz Minister Dr. Darányi, bei Sr. Hochwohlgeboren Staatssecretär Paul Kiss de Nemeskéb. Unter die Centrale
am
v.
v.
Szalay, Hon. -As-
Practikant
Csató,
Soós.
Die
Chernél und Gaál
Erscheinen verhindert.
dem Minister betonte Otto hohen unvergänglichen Verdienste,
Bei Sr. Excellenz
Herman
die
welche sich Se. Escellenz
um
die Ornithologie
Ungarns schon erworben, und that das Gelübde, mit
dem
Personale vereint Alles aufbieten zu á5*
I9G
meg fog
dent
mi a M. 0. K.
tenni, a
el-
czélját
A
minister nagyméltósága
ezt válaszolta
:
bogy a M. 0. K.-ot fogadhatja, melyben teljesen bizik, mivel egyik munkatárörömére
szolgál,
sának, egy oly férfiúnak vezetése alatt
neve
grammot megígért
nak
A
jelent. ;
st
biztosítékot nyújt,
teljes
áll,
teljes
kinek pro-
minden támogatást Központ munkatársá-
minister
st magát
a
is
Pál államtitkár Herman Ottó
Neivieskéki Kiss
nemcsak
hízik a vezetésben,
vezetnek, hanem
véseit ismeri
azért
is,
is,
mert
jó katonái lehetnek.
meg
ígérte
mert barátja mert annak törek-
azért,
Bizalmát
és méltányolja.
a személyzetre
jeszti
jó vezérnek csak
teljes
is
kiter-
támogatását
die Ziele der ü. 0. C. zu fördern. Se
osztály vezetjét,
Mádat
ministeri tanácsost
a legelözékenyebb fogadtatásra találtak.
M. 0. K.
Az
ihm zur Freude,
nen, zu welcher er vollstes Vertrauen habe, da sie
unter der Leitung seines Mitarbeiters stehe,
eines
Mannes, dessen Namen vollste Garantie vollkommenes Programm bedeutet.
bietet, ja ein
Der Minister sagte jede Unterstützung zu ja ;
von Nemeskér erwiderte auf die Ansprache 0. Herman's in gleichem Sinne. Er habe zur Leitung volles Vertrauen, nicht nur weil er ein Freund des Leiters ist, sondern weil er dessen Bestrebungen kennt und würdigt. Er übertrage das Vertrauen auch auf das Personale, weil ja ein guter Heerführer nur gute Soldaten haben kann. Auch hier wurde der
s
Zum Schlüsse besuchten die Erschienenen auch den Leiter der betreffenden Section, Ministerialrat V. MÁDAY, wo sie das freundlichste Entgegenkommen fanden.
Br-
és kitömött
Fajok.
—
madarak
1.
Sammlung
aufgestellter
und
in
Bälgen
präparierter Vögel.
Ajándékozó neve. Name, des Gebers.
Példánys'zám.
Exemplarzabl.
Phalacrocorax graculus demaresti
1
2.
Larus canus
3
3.
Sterna cantiaca
2
4.
Mergus serrator
1
5.
Botaurus
1
6.
Colymbus
stellaris ,
Institutes.
Neuer Zuwachs.
Arten.
nígrícollis
V. 0. C.
Sammlungen des
intézet gyjteményei.
gyjteménye.
1.
_
„
7. Passer domesticus (chlorochr.)
—
8. Sylvia atricapilla
Szlávi Kokkél Újvidék). (^
SzÜTS Béla (Tavarna).
1 .
«
1
«
Il
1
Pfennigberger József
Szabó György (Jánosháza).
(Béllye).
Falco subbuteo
1
10.
Astur palumbarius
1
1 1
Tringa temmíncki
Kédli Béla (Duna-Mocs). Teleki Pál gróf (Pribékfalva).
12.
Eallus aquaticuB
Wellibil Károly
9.
er
betrachte sich als Mitarbeiter der Centrale.
Ujabb gyarapodások.
1.
es gereiche
empfangen zu kön-
die U. 0. C.
Centrale vollste Unterstützung zugesagt.
a Központnak.
Végül meglátogatták a megjelentek az illet
itt is
um
Staatssecretär Kiss
tekinti.
beszédére hasonló értelemben válaszolt. Teljesen
a
wollen,
Excellenz der Minister erwiderte,
mozdíthatja.
Összesen
db.
15
Zusammen
A gyjtemény
áll
305 darabból.
(Gács).
Stück.
Diese
Sammlung
enthält 305 Stücke.
197
2.
Fajok.
CoUectio ingluvialium. Darabszám.
Arte
Az ajándékozó neve.
1.
Cerchneis vespertina
Name des Gebers. Wachenhusen a.
2.
Erithacus rubeeula
Tarján Tibor
3.
Fringilla montifringilla
4.
Kegulus regulus
5.
Eallus aquaticus
6.
Chrysosmitris spinus
7.
Aegithalus caudatus
8.
Perdix perdix
9.
Yinx torquilla
10. Fringilla 1 1
Stückzahl.
cœlebs
Lanius Homeyeri
12. Sylvia curruea 13.
Parus major
14.
Cannabina cannabina
15. Certhia familiáris 16. Chloris chloris
17.
Anas boschas
Ertl Gusztáv
18.
Pica pica
19.
Vanellus vanellus
20.
Dendrocopus major Tichodroma muraria
21.
.
22. Coccothraustes coccotraustes. 23.
Caprimulgus europseus
24.
Paras major
25. Motacilla alba 26. Nycticorax nycticorax
27. Corvus cornix 28. Motacilla boarula 29. Troglodites troglodites 30.
Phasianus colchicus
31. Accentor modularis 32. Calcarius nivalis 33. Passer 34.
montanus
Hydrochelidon nigra
35. Scolopax rusticola 36. Carduelis carduelis
Anas querquedula 38. Columba œnas 39. Begulus cristatus 40. Alauda eristata 37.
41. Euticilla cairii 42. Cuculus canorus
43. Certhia familiáris 44.
Yinx torquilla
45. Erithacus rubeeula
46. Pyrrhula pyrrhula 47.
Parus cœruleue
48. Totanus hypoìeticus
„
_.
198
Fajok.
—
Arten.
49. Fringilla cœlebs
51. Astur palumbarius 52. Cinelus cinclus 53. Parus eristatus
Turdus
iliacus
55. Parus ater 56.
Columba palumbus
57. Tetrao urogallus 58. Cerchneis tinnunculus 59. Palco merillus
....
60. Fulica atra
61.
Colymbus
eristatus
62. Fuligula nyroca 63. Cieonia ciconia 64.
Buteo buteo
65.
Emberiza
Az
Stückzahl.
Name
2
50. Corvus frugilegus
54.
Diiriiüszáui.
citrinella
66. Passer domesticus
Összesen
Zusammen
ajiindékozo neve. des Gebers.
lí)9
Fajok. '22.
Turdus
Arten.
Mollcsont.
Az ajáudékozó
Darabszám.
Bnisllioiii.
-
Stückzahl.
iliacus
1
iiovi
Name îles Gebers. Ertl Gusztáv
24. Ceiichneis tinnunculus
1
«
((
25. Asio otus
1
«
«
Összesen
26
Zusammen
E gyjtemény
A
A
Empfangen
die
enthält 150 Stücke.
Herren Einsender den Aus-
druck unseres besten Dankes für ihre Geschenke.
kifejezését.
Magyar
Sammlung
Die
150 darabból.
ajándékozók fogadják hálás köszö-
tisztelt
netünk
áll
An
Ornithologiai Központhoz érkezett
die
Ungarische Ornithologische Centrale
nyomtatványok jegyzéke.
eingelangte Schriften.
Ajdnd,ékok. 1.
Alsófehérvármegye monográfiája
2.
Armgoni degli Oddi:
:
—
Geschenke.
köt. %. rész.
I.
Atti Del Reale Istituto
1899,
III.
köt.
1.
rész.
1898. Nagy-Enyed.
Veneto Di Scienze, Lettere ed
«
«
«
L'Aquila rapax (Temm.) ed
4-.
«
«
«
Note ornitologiche
5.
(I
«
«
Notes u^oon the zoological meeting of Pavia. 1900.
6.
«
«
«
Eelazione sulla Riunione Ornitologica di Sarajevo. 1899.
7.
«
«
«
On the Occurence
8.
BiT.SKEY
9.
Blasius, Rudolf Prof. Dr.
A
Béla:
sul
of
il
1900.
arti.
3.
Buteo desertorum. 1899.
Museo Nationale
di Zagrabria.
1900.
Normany's Pratincole Glareola melanoptera in
Italy.
1900.
repülés törvényei. Budapest, 1899. :
Studienreise nach Bosnien, Herzegowina
und den benachbarten Län-
dern im Herbste 1S99. 10.
«
«
«
«
Hygienisches von der 71. Versammlung deutscher Naturforscher und
11.
«
(I
«
«
Die Abnahme der Drosseln durch den Krammetsvogelfang auf Gruml-
Aerzte in München,
vom 17—23. September
1899.
lage neunundvierzigjähriger Fangresultate. 1
2.
13.
BöcKH,
J.
Földtani intézet. Budapest,
:
BoNOMi, A.
Regole per
:
li. BtìTTiKOFEE, J. Dr.
:
la
Chernél István: Megjegyzések
16.
Clarke, E.
:
900.
Zoological results of the dutch scientific expedition to central Borneo.
15.
W.
1
Nomenclatura ornitologica 1900.
dr.
Madarász Gyula újabb oraithologiai dolgozatára.
Notes on the birds observed at Ushant
etc.
Larus leucopterus. Edinburgh, 1899.
1899.
17.
«
«
(I
18.
«
(I
«
On some birds of the island of On the white phase of plumage
19.
«
«
Bird migration in Great Britain and Ireland
«
Negros. 1900. in the
—
Third
Interim
Report of the
Committee.
and Fridtj. Nansen
20. Collet, R.
:
An
account of the Birds.
dition 21. Collett, E.: 22.
«
«
23.
«
«
24.
«
«
(The Norwegian
1893—1896.)
On a Second Cohection of Birds from Tongva New Hebrides. 1898. On some Pigeons and Parrots from Nort-west Australia. London, 1898. On a Hybrid Trush found in Norway (Turdus iliacus x Turdus pilaris.) 1898. On Chlamydoselachus anguineus Garm. A remarkable shark found in Norvay 1S96. Christiania, 1897.
25.
CoEviNüs
26. CsATÓ, J.
:
North Polar Expe-
Egy magyar könyv. 1900. dr.: Über das Vorkommen von Canabis
saxatilis in
Ungarn. 1900.
200 Bolla
27. CuRUiE, "28.
29. 30.
Ede
CzYNK, «
P.
A A
:
"
A new
:
bird of paradise.
1900.
elfordulása Erdélyben.
iiyirfajd (Tetrao tetrix L.)
kígyászölyv (Circajtus gallicus L.).
Ebermaver, Ernst Dr.
Einfluss der
:
Wälder auf
1896.
die Bodenfeuchtigket, auf das Sickerwasser, auf
das Grundwasser und auf die Ergiebigkeit der Quellen.
Hat
31. Ekaiia, U. dr.:
van den
verblij
kockook en van
boerenz
de
walmo
Nederland gedu-
in
rende 1899—1900.
Jen: A
32. Farkas,
pestis.
33. Fatiü, VifT. dr. phil.
:
1899.
Faune des Vertébrés de I-ère
Partie
ches,
37.
«
«
«
38.
al
Sfj
tableaux.
Genève
et Baie, 1899.
estudio de aves chilenas. Santiago de Chile, 1898.
«
«
II
Zur Catalogisirung der ornithologischeu Abtheilung.
:
Ueber eine anscheinend neue Art dicasum vom Arfak-Gebirge. (Neu-Guinea.)
Ou
40. Fleischer, Tl.: 41. Gaal,
Gaston:
made by Mr. Karl
a collection of birds
39. Fischer-SictWabt, dr.
A kakuk
:
vonulása a svájczi fensíkon
s
Schadler.
az ezzel szomszédos területeken.
1
899.
Deutsche Eevue. 1899.
A madárvonulás Magyarországon
az
1897. év tavaszán.
1898.
András: Léghajózás és repülés. Kimaszombat, 1898.
42. Gyukky,
43. Haase, O.
Ornithologische Notizen aus «St.-Hubertus». 1899.
:
44.
Il
«
Versuche über den Vogelzug. 1899.
45.
«
II
Aufzeichnungen. 1900.
47.
Histoire Naturelle des Oiseaux
Fekete Lajos. Népszer Erdészeti Növénytan. Budapest. 1900.
36. FiNSCH, 0. Dr.
46.
la Suisse. Vol. II.
Eapaces, Grimpeurs, Percheur, Bailleurs etPasseraux. Av. 3 Plan-
carte géographique, 135 figures, et
1
Albert: Coutribuciones
Si. Federico,
35.
:
Knud Andersen, Meddeleser om Fáröernes Fugle Haetert, Ernst: On the Birds of New Hanover. 1899. «
II
etc.
1900.
48. Hartlaub,
Gustav Dr.: Aus den Zentral-Karpathen, aus «Bergauf und Bergab».
49. Hegyi'oky,
Kabos
Keferat
:
Ueber aviph:enologische Beobachtung und Bearbeitung der Daten.
:
Budapest, 1899. Beiträge zur Ornitli. Niederöstreichs. 1899.
50.
Hellmaye, C. E.
51.
Herman Ottó: Egy
52.
Il
II
53.
II
«
:
A
tippantás.
1900.
madárvonulás positiv alapon. (Der Versammlung der Ornithologen in Sarajevo gewidmet.) 1899.
54. .55.
56.
A magyar
halászat könyve
I
kötet. Budapest,
II.
1887.
Az északi madárhegyek tájáról. Budapest, 1S93. Hoel de Kergoe (;= H. de Hamonville) Pauca. Geschichte der ptlanzeupháuologischen Beobachtungen Ihne, Eg. und Hoffilvnn «
Il
:
:
1
.
2.
57. Ihne, E.
58. Jacobi,
:
Phänologisclie Beobachtungen aus den Jahren 1879
:
(I
II
«
Das .Jagdwesen auf der Pariser Weltausstellung 1900.
(I
(I
«
Pflanzenschutz
61.
«
«
II
62.
II
II
1899. évi
mködésérl
és
évi állapotáról. Budapest,
1900.
Arten oder Formenkreise? 1900.
Kolombatovic, Gjdeó
:
Druge Zoologiske
vijesti
67. KosKE, F.: Ornithologischer Jahresbericht über
iz
Dalmacije.
Pommern
für 1899.
Frösche und Kröten.
68.
Lemke, E.
69.
Levebkühn, Paul Dr. und Dr. E. Blasiüs
:
és az ország közállapotairól szóló jelentés
évkönyv. Budapest, 1900.
Magyar Nemzeti Múzeum 1899
65. Kleinschmidt, 0.:
1900.
Verbreitung und Herkunft der höheren Thierwelt Japans.
kormány
statisztikai
a
Parasitenkuude auf der Pariser Weltausstellung
und
Lage und Form biogeographischer Gebiete.
«
63. Jelentés a m. kir.
66.
etc.
Die Aufnahme von Steinen durch Vögel.
60.
«
Europa
Phauologische Mitteilungen. 1899.
Arnold Dr.
59.
64.
in
— 82.
Braunschweig 1885—1894. 1896.
:
Ornithologische Beobachtungen aus
dem Herzogthum
201 "70.
Levkrkühx. Paul
Eine Keise Dach Finnlaud.
:
«
Litterarisches
—
71.
i<
72.
•!
«
Todesanzeigen
73.
«
«
Ornithologisclies aus Lichtenbergs Briefen
74.
"
«
Die Iskerthal-Bahu.
75.
«
«
Index
der
1
2.
X — XII.
zweiten
zwölf -Jahrgänge
an Dietrich.
1888
— 1899
von der Ornithologischen
Monatsschrift. 76. Lindner, Fiedbich
Grundstein zur Ornis des Fallsteingebietes.
:
77.
Mágócsy-Dietz Sándor: Emlékbeszéd Hazslinszky Frigyes
78.
M. 0. K.
79.
80.
«
«
A
:
Budapest, 1899.
felett.
fecske Wtìrtembergben. 1897.
füsti
Frivaldszky János emlékezetének. 1899.
«
Mainwarixg, G. B.
Dictionary of the Lepcha-Language
:
revised
and completed by Alb. Grtìn-
wedel; Berlin, 1898.
A
81. Ma.jláth, József gr.:
8'2.
M.ÍEEK. F. M.
1845
Társulat Monographiiija
bodrogközi Tiszaszabályozó
— 1890.
Buda-
1896.
pest,
ürnithologisches aus Zengg. 1899.
:
83. Martoeelli, Giacinto
Nota Oruithologica
:
sullo Spiziapteryx circumcinctus (Kaup.).
84.
Medeeczky, István: Az énekl madarak színváltozása a szabad természetben
85.
Méhely, Lajos: Még egy hang a magyar zoologia érdekében. Budapest, 1900.
8().
Meyeií,
Leo Dr.
és fogságban.
1899.
Die Feier des 50jährigen Bestehens der Gelehrten Estnischen Geselbchaft bei
:
der kais. Universität zu Dorpat. Dorpat, 1888. 87.
Mezgazdasági munkabérek Magyarországon 189S-bau. Kiadja a földmivelésugyi m.
minister.
kir.
Budape.st, 1900. 88.
Molnár, V.
89.
Naumann, Johann Andreas
90. NiTSCHE,
:
Uránia.
H. Prof.
1 »r.
évf.
I.
—
1.
szám. Budapest, 1900.
Der Philosophische Bauer. Tharandt Bemerkungen über das Vorkommen :
:
des schwarzbäuohigen
Wassersehmätzers und einiger anderer seltener Vögel im Königreiche Sachsen. Dresden, 1900. 91. Palacky, J.
A madarak
:
W.
92. Eichmond, Ch. 93.
«
«
94. PiicHTER, 9.'').
:
new
new
Description of a
«
AnDÁR
vándorlása. 1898.
Descriptions of three
:
birds from lower Siam.
bird of the genus Dendroruis.
Természettudományi állapotaink
Schaffer. P. Alexander
:
és a külföld.
1899.
Ankunft und Abzug der Zugvögel in Mariahof
in
Steiermark
vom Jahre
1840—1899. 1900. 96.
Erste Ankunft der Zugvögel in Mariahof in Steiermark (1840—1899). 1899.
«
«
97.
ScHALOw: Altum B. 1900.
98.
Snouckaeet van Schaüburg, R. Baron tot
1
mei 1899
en met 30 aprii 1900 gedaan. 1900.
99. Talsky, J.
100. Thaisz, L.
Versammlung
Ornith.
:
:
A
in Sarajevo.
1900.
növényekkel táplálkozó madarak hasznos vagy káros
101. Thienemann, J. 102.
Ornithologie van Nederland waarnemingen van
:
:
Hirundo
rustica
Tromsö Museums Aarsberetning
103. TscHusi, V. Eitt.
V.,
pagorum Chr. L.
for
1897.
zu Schmidhoffen
:
Troms,
volta.
1899.
Br. 1899.
1898.
Vogelschutz und Hege. Wien, 1898.
104.
«
«
«
«
«
Czynk E. 1900.
105.
«
«
«
«
«
Nucifraga
caryocatactes
macrorhyncha
in
Oesterreicli
(Herbst 1899.) 1900. lOll.
«
«
«
(I
107.
•
«
«
'
(í
«
Zur Erinnerung an Edward von Czynk. 1900.
Bemerkungen
über
die
europäischen
Graumeisen
(Parus
palustris auct.) nebst Bestimmungsschlüssel derselben. 1898. los.
«
Itii».
Vangel.
«
«
„
„
Neue Nachrichten über Steppenhühner (Syrrhaptes paradoxus
-Teno dr.: Utolsó szó! Válasz
ben!» Aquüa.
vm.
ez.
(Pall.) in
Méhely Lajos
Österreich-Ungarn. 1899.
«Még egy hang
a
magyar zoologia érdeké-
támadására. Budapest. 1900. 26
202 110.
Véleméuyes jelentés az államvizsgálat reformja tdrgyábau. Budapest, 1899.
111.
Zartdny und M. Harjis
:
Form
T'ebcr eine neue
Cserepéldd)i>iol:.
—
Tansch-E.iemplare.
1.
Akadémiai Értesít. Budapest. 120—130.
2.
Anales del Museo ^ac.ioìml de Montevideo. Tom.
3.
Archiv für die Xatiirkundo Liv-,
4. Atti della Società 5.
XXXIX.
6. Atti dell'
(1900).
f.
III. (1898) Tom. III. B^xsc. und Kurlands. Dorpat (Jurjeff). Bd.
Estli-
Fase.
di Scienze Xaturali. Processi Verbali. Pisa. Voi.
7.
Augustana Lihrarys PuhUcations. Eock
8.
Avicula. Giornale Ornithologico Italiano. Siena.
9.
10.
Museo
(1899).
— 10. XII. pg. — l.,
1
6
13().
1
civico di Storia
Mibiuo.
Naturale.
1.
R. Accad. degli Agiati di Rovereto. Vol.
I.
XI— XV.
;
Società Italiana di Scienze Naturali e del
Atti della
Voi.
Toscana
der Surapfmeise. 1900.
V., VI.,
2.
1 .
Island. Illinois. 1900. Nr. 2.
Anno
III.
IV. fase. 23
— 36.
Bergens Museums Aarbog. Bericht der Meleorolog. Commission des Naturforschenden. Vereins in Bninn. .Jahrg.
— 34-ster —
11. Bericht
des Naturwissenschaftlichen
Vereins
1
—
Schwaben und Neuberg
f.
16.
(&.
Y.)
Augs-
burg, 1900. 12.
Bericht der Naturwissenschaftl, Gesellschaft zu Chenmitz.
1 3.
Bericht der Oberhessischen Gesellschaft
15. Bulletin of 16. Bidletin 17.
f.
der Wetterauischen Gesellsrhaft
14. Bericht
f.
Natitrdie
und Heilkunde.
Giessen.
gesammte Naturkunde. Hanau.
U. S. Departement of Agriculture. Division of Biological Survey. Washington, Nr.
de la Société Impériale des Natui-ulistes de Moscou. Nouv. Sér. Toms. XIII.
XX. Année,
Ciel et terre. Bruxelles.
VIE. (1899)
18.
Erdély. Kolozsvár.
19.
Erdély Népei. Kolozsvár.
ÜL
Lapok. Budapest.
22. Értesít. Erdélyi
12, 14.
4.
21—24 XXI. 1—21. ;
IX. (1900)
:
—
1
— 12.
(1900) 1—3.
20. Erdészeti Kísérletek. Selmeczbánya. 21. Erdészeti
Nr.
8—12
1
I.
(1899)
XXXVEI.
1—4;
II, 12;
II.
(1900)
XXXIX.
1
—
1—2.
12.
Múzeum-egylet Orvos-természettudora:ínyi szakosztályából. Kolozsvár.
23.
nFaunao. Mittheilungen aus den Veremsitzungen vom Verein Luxemburger Naturfreunde «Fauna».
24.
Glasnik Hrvatskoga Nararoslovnoga Druztva. Zagreb.
Jahrg.
8, 9, 10.
25. Halászat. Budapest.
I.
I.
4—6
;
II
— XII.
1899— 1900; U. 1—10. 1900—1901.
26. Helios. Frankfurt a/ü. Bd.
XVI.,XVII. (1899,
1900).
27. Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpathenvereins. Hermannstadt. Jahrg. 1898, 1899. 28.
Jahrbuch des Naturhistorischen Landes-Muscums von Kärnten. Klagenfurt.
29. Jahresbericht
— Xl-ter — des
30. Jahresbericht
und Abhandlungen
Vereins für Naturwissenschaft zu Braunschweig.
des Naturwissenschaftlichen Vereins in Magdeburg. 1898, 1999.
Grauhündens. Chur.
31. Jahresbericht der Naturforschenden Gcscllsch. 32. Jahresbericht dos Ornitliologischen Vereins zu 33.
Müm-hen. 1899,
Journal of the Asiatic Society of Bengal. Calcutta. Vol. Nr.
34. Kisérletügyi
Közlemények. Budapest.
Memoirs
37.
Memorie. (Mus. Civico M.
kir.
M.
k.
Part.
II.
Nr.
2—4; LXIX.
(of
II. 5,
6;
III.
1
—
6.
XXXV, XXXVI.
the Australian Museum). Sydney.
36.
39.
LXMÍI.
1.
35. Leopoldina. Halle a/S.
38.
1900.
di Storia Naturali di IMìIkuo.)
Meteorológiai Intézet Évkönyvei.
1
899,
1
9Û0.
Meteorológiai Intézet Hivatalos kiadványai. Bpest, 1900.
40. Mittheilungen aus
dem
11.
és III. kötet.
Oslerlande.
41. Mittheilungen des NaturwissenscìiaftUchen Vereines für Steiermark. Graz. 1899. 42. Mittheilungen des Naturwissenschaftlichen Vereines
43.
Museum
caucasicum.
Tiflis. I.
1899.
zu Troppau. 1899.
Part. II.
203 44.
Mìisnnm
f.
45.
Naturae
Novitates. Berlin, 1S99. Nr.
46.
Nortii
Naturkunde. Berlin.
American Fauna.
(U. S.
;
XXIV.
60. Ornithologische Monatsschrift. Gera-Eeuss.
LIV— LVni.
IS.
iiml K. Jordan.) Vol. VI. 3.
4; Vol.
1
— 12; IX. (1901)
(1899) 11. 12
;
2, 4.
1.
XXV.
(1890)
1—12.
(1900).
—
Academy of Arts and Scienrrs. Boston. XXXV. 1 27. Museum. Washington. No. 1153, 1180, 1182. 1195 Australian Museum. Sidney. Vol. III. No. (i, 7.
Proceedings of the American
53. Proceedings of the United States National
54. Records of the
1.
X. XI.
49. Ornithologische Monatsberichte. Berlin. VIEI. (190Ü1
52.
17.
i
Ornithologisclies Jahrbiicii. Hallein. IX. 5, 6
51. Pótfüzetek. Budapest.
1—19.
1900. Nr.
by Walt. Eotschild, E. Hartert
47. Novitates Zooìogicae. (Edit, 48.
19—24;
Department of Agriculture Washington. Nr.
— 97.
55. Report of the Secretary of Agriculture. Washington. 5G.
Report of Trustees of the .Australian Museum. Sydney.
57. Revista do
Museu Paulista publicada por H. von
Ihering. S. -Paulo.
IV. (1899).
\'ol.
58. Rovartani Allomcis közleményei. Budapest. 59. Sitzungsberichte der Naturforscher- Gesellschaft hei der Universität Dorput. (Jurjeff.)
Comités für Ornithologische Beobaehtungs Stationen in Oesterreich. Wien.
60. Dio Schwalbe. Berichte des
Neue Folge. 61. Sknfter. (Kong.
Norske Videnskabers Selskak.i Trondjem.
62.
Smithsonian Miscellanioìts Collections. Washington.
63.
Smithsonian Report. W'ashington.
64. Societatum Litterae. Frankfurt. Jhg. XIII. (1899) 65.
A
Természet. Budapest. IH. (1900)
66. Természetrajzi Füzetek. Budapest. 67.
X— XXIV; XXI.
3,
1
—
4: XXII.
The Auk. New-York. 1899.
69.
Tromsö Museums Aarsbcrctning Tromsö.
70.
Tromsö Musi-ums Aarshefter. Tromsö. 1899.
XX.
36; XXI.
365—376.
(1900)
;
377. (1901).
1—4.
68.
1900.
;
I— IX.
1—4; XXHI. 1—4.
f.
Természettudományi Közlöny. Budapest. 364. (1899)
1—4;
12.
IV. (1900 1901)
— 36.
71.
Vadászlap. Budapest.
72.
Verhandlungen des Naturforschenden Vereins
73.
Verhandlungen und 'Mittheilungen des Siebenbürgischen Vereines
74.
Yearbook of the United States Department of Agriculture. Washington, 1899. 1900.
Hermannstadt.
35,
in
Brunn. XXXIX.
(^1898)
XL.
(1899).
Naturwissenschaften zu
für
XLVHI. XLIX.
75. Zeitschrift für Ornithologie
(19011
1
und
praktische
Geßügelzucht.
Stettin.
XXIV.
(1900)
1
— 12
;
XXV.
1.
NEKROLOG. ALPHONSE MILNE-EDWAßDS.
MILNE-EDWAEDS ALFONS. (1835-1900).
A
híres
tudós,
Milne-Edwards Alfons, a mult tudománynak szentelt éle-
1900. év aprii havában a tét befejezte.
(is;3.^
Le le
Uioij),
célèbre savant Alphonse
mois Il
1860-ban, 25 éves korában, az orvosi tudomá-
-
fut
d'avril
Milne-Edwaeds a
fini
1900 sa vie consacrée aux sciences.
docteur en médecine en 1860, à l'âge de
vingt cinq ans, 1861 docteur es sciences, 1862 aide
Muséum
nyoknak, 1861-ben a bölcsészetieknek doktora lett; 1862-ben segéd a természetrajzi Múzeumnál, 865-ben rendes tanár a gyógy1 864-ben rendkívüli,
naturaliste du
szerészeti felsbb iskola álattani tanszékén, lS69-tôl
directeur du laboratoire zoologique de l'Université,
1
segédigazgató,
1880-ban rendes igazgató az egye-
d'Histoire naturelle,
1864
agrégé de l'Ecole supérieure de Pharmacie, 1865 professeur de Zoologie à la
1873
membre
même
école; 1869 vice-
de l'Académie dans la section d'Ana26*
204 temi zoológiai laboratóriumnál; 1873-ban az Aka-
tomie
démia boncztani
Muséum 880 directeur du laboratoire 885 membre de l'Académie de médecine 1892 directeur du Muséum d'Histoire naturelle, 1900 vice-prési-
zoológiai
és
osztályának tagja,
1876-ban természetrajzi Múzeumnál zoológiai tanár, 1885-ben az Orvosi Akadémia tagja,
Muséum
Naturelle
d'Histoire
18!)2-ben a
végül
igazgatója,
általános
az
több,
zoológiára,
boncztanára, a j)aliEoutologiára,
st
az
az orvosi ishy-
la
a publié
nombreux ouvrages
Zoologie générale,
la paléontologie,
même sur la physiologie
comme
comme
Il
pességét kikutatni.
de leurs popiilation zoologique.
Munkásságának azonban legértékesebb
a pris part
Mais
kincsei
fossiles
fioation
következk li
anatoiniques
servir
à
l'histoire
oies-
et
palacuidologiques
Oiseaux
fossiles
de la
France.» 1866—1871. « Sur les Oiseaux fossiles des Dépôts eocenes de Phosphate de Chaux du Sud de la France», mely az 1891-ben Budapesten tartott II. nemzetközi
Ornitbologiai Congressiison olvastatott volt
mely annak «Compte rendu» -jében matban publikáltatott.
és
fel
s
külün lenyo-
médecine.
directeur dans '
les résultats les
mer en égard
phis splendides de son assi-
duité sont les déplorations faites sur les Oiseaux
On
le
nous
;
devons
lui
la
découverte et la classi-
d'un très grand nombre d'Oiseaux
fossiles.
comme un créateur de paléontologique. De ces œuvres nous
pourrait regarder
l'Ornithologie
:
RecJierches
pour
munkáiból legyenek felemlítve a
chef,
ration des grandes profondeurs de la
tekinthetjük t, mint az slénytani madártannak
E
sia-
jilusieurs missions, l'objet desquelles était l'explo-
azok az ásatag madarakra vonatkozó tanulmányai, melyekkel a tudományt gazdagította s melyekért úgy
megteremtjét.
mémoires
et
l'anatomie des mammifères
munkát. Készt vett mint vezet, mint igazgató több misszióban, melynek feladata volt a tenger mélységének állatéletét és nésiologiára vonatkozó
1
;
dent de l'Académie. Il
emlsök
1
;
;
1900-ban a tudományos Akadémia alelnöke. Irt
et de Zoologie, 1876 professeur de Zoologie
au
ne mentions que « Kecherches anatomiques et paléontologiques pour servir à l'histoire des Oiseaux de la France». :
(1866—71.) «Sur les Oiseaux
fossiles des Dépots eocenes de Phosphate de Chaux du Sud de la France» lu 1891 à II. Congrès Ornithologique International à Budapest et communiqué dans le Compte rendu du même ;
Congrès
et
dans un extrait séparé.
nom
Halálával a Milne-Edwards családág megszakad.
Par sa morte
Intézetünk az elhunytban egyik lelkes
Notre Institut regret dans Mr. Milne-Edwards un
M.
tagját gyászolja.
Elhaltak Dr.
Altum
Bf.kx. titkos
tiszteleti < >.
K.
excellent
s'
membre
éteint le
honoraire.
Verstorben
:
célèbre d'Edwards.
H. C. 0.
II.
:
Dr. Beenh. Altüm, Gehoimrath, Prof. der Zoo-
tanácsos, erdészeti aka-
tud.
Báró De Sélys-Lüngchamps M. Epm., a belga kir. akadémiának tagja, a francziaországi zoológiai Társaságnak, a M. Ornith. Központnak és sok más akadémiának és társulatnak tiszteletbeli tagja, Lüttichben, 190O deczember 11-ikén, 87 éves korá-
an der Forstakademie in Elberswalde, den Februar 1900, im Alter von 76 Jahren. Baron M. Edm. De Selys Longchamps, Mitglied der köu. belgischen Akademie der Wissenschaften, Ehrenmitglied der Zool. Gesellschaft von Frankreich, der Ung. Ornithol. Centrale und vieler andeDezemb.rer Akademien und Gesellschaften, am
ban.
1900, in Lüttich,
démiai tanár, Eberswaldeban, 1900 február 1-én; 76 éves korában.
logie 1.
1
im
87.
Lebensjahre.
1
.
