AQUILA ARA - PREIS - 25 PENGO. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. PERI0D1CAL OF ORN1THOLOOY. JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE. GIORNALE DI ORNITOLÓGIA

M. KIR. MADÁRTANI

INTÉZET.

KÖNIGL. UNGARISCHES ORNITHOLOGISCHES INSTITUT. ROYAL HUNGÁRIÁN INSTITUTE OF ORNITHOLOQY. NSTITUT ROYAL ORNITHOLOOIQUE DE HONGRIE. REGIO ISTITUTO ORNITOLOGICO UNGHERESE.

AQUILA MADÁRTANI

FOLYÓIRAT.

ZEITSCHRIFT

FÜR ORNITHOLOGIE.

PERI0D1CAL

O F

JOURNAL

POUR

GIORNALE

DI

ORN1THOLOOY. ORNITHOLOGIE. ORNITOLÓGIA.

SZERK.

REDACT.

S C H E N K

XLII-XLV.

ARA

-

PREIS -

25

J A K A B

B U D A P E S T

i»nn-

193s.

PENGO.

MEGRENDELHETŐ A M . K I R . MADÁRTANI INTÉZETNÉL — Z U B E Z I E H E N V O M K . : U N G . [ O R N I T H O L O G I S C H E N

INSTITUT

MAGYAR MAOÁRTANI INTÉZET iG.rfVTÁRA Leltéri j r ' . - n :

..

AQUILA A MAGYAR ZEITSCHRIFT

KIRÁLYI

MADÁRTANI INTÉZET

DES KÖNIGLICH

UNGARISCHEN

ORNITHOLOGISCHEN

MEGINDÍTOTTA HERMÁN

FOLYÓIRATA

GEGRÜNDET V O N

OTTÓ

OTTO

SZERKESZTI SCHENK

INSTITUTES

H E R M A N

REDAKTEUR

JAKAB

JAKOB

X L I I - X L V . ÉVFOLYAM

*

1935-1938.

5 TÁBLÁVAL MIT

*

JAHRGANG

E S 13 S Z Ö V E G A B R A V A L .

5 T A F E L N U N D 13 T E X T F I G U R E N .

BUDAPEST. A MAGYAR EDITION

KIRÁLYI M A D Á R T A N ! INTÉZET

DES K.

KIADVÁNYA.

U N G . ORNITHOLOGISCHEN INSTITUTES.

1939.

SCHENK

XLII-XLV.

Kiadatott 1939 nov. 30-án — Herausgegeben am 30. Nov. 1939. Megjelenik 600 példányban — Erscheint in 600 Exemplaren.

B U D A P E S T ,

1939.

MAGYAR KIRÁLYI ALLAMI NYOMDA 3800/1939.

TARTALOM. Oldul A N N Ó K S Z A B Ó J Á N O S : Dögkeselyű B u g a c o n

—

6T2

676

— — Fekete harkály a bugaci Nagycidóben

—

—

—

— — Idegeu tojás a fészekbeu

—

Énekes hattyú

BÁN T I V A D A R

679

684

I G M Á N D Y J Ó Z S E F : Hajdúnánás fészkelő ír.adnral

669—671

B Á R S O N Y G Y Ö R G Y : Fakó keselyű

672

— — Gólyaflókák pusztulása a t 1 9 3 5 . évben D R . B E R E T Z K P É T E R : Sárjáró előfordulása Szegeden — - - B u h u fészkelése Szegeden B R E U E R G Y Ö R G Y : Tirhodromn muraria I. H O N . C H A R T E R I S G U Y : Kövidujju ]>acslrta a Velencei tónál D R . D O R N I N G H E N R I K : Néhány adat a balkáni kaeagógcrléró! (Strrptoprlia

684 673 676 672 873 decuoclo

decaoclo F r l v . )

— — —

FÖLDVÁRY DR.

— — — DR.

244—245

247—249 667 677

— Néhány adat Budapest madárvilágához — A k e r t i sármány (Enibrrúa Iwrlulnna l.) Csömörön — A gólya fészkelése Budapest környékén 1 9 3 4 - b e n MIKSA

GRESCHIK

672

: Fakó keselyű

J E N Ő : A Magyarországon előforduló süvöltőkről

239—242

— Vérkllöv ellő bogarak madaraink táplálékában — A cslksomlyói „fehérszárnyú" k e r t i rozsdafarkúról — A Magyar N e m z e t i Múzeum állítólagos harkály-hibridjéről

613—624 660—661 663 - 6 6 4

G Y Ö R F F Y ISTVÁN : A l b i n i s z t i k u s

665

madárpéldányok'

H Á M O R I M I H Á L Y : Vörösnyaku l u d

673

HEUBNER

673

K Á R O L Y : Vörös ásólúd

I G M Á N D Y J Ó Z S E F : lásd B Á N T I V A D A R

K A B Á C Z Y E R N Ő : A réti fülesbagoly ujabb fészkelése DR.

KASZAB

Z O L T Á N : lásd

GRÓF K E G L E V I C H DR.

KENDEIGH.

DR. KLEINER

676

ENDRE

P É T E R : Balkáni kaengógerlc Ipolykürtön

671

S . K Á R O L Y : NVcrologus ( B a l d w i n - P r e n t l s s )

725—726

D R . K L E I N E R E N D R E : Rendszertani tanulmányok a Kárpátok medencéjének varjú­ féléin és azok földrajzi fajinkörcin I. Pien pici L I I . Oamilun glandariu» I. — — Ujabb adalékok a szajkók rendszertanához — — A balkáni kaeagógerle (Slreptopelia d. decaocto F r l v . ) Komáromban — — A d a t o k a fekete rigó (Turdut m. merula L.) városi fészkeléséhez A I X . Nemzetközi Madártani Kongresszus — — A I I . Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus — — Necrologusok (Ostcnnayer, Dcspott, J o u a r d , Menegaux, M e u z b i c r , P a r i s , Reiser,

724—725

Versluy«) —

—

D R . ZSÁK ZOLTÁN

79—81 81—140 141—226 542—546 871 683—684 710—711 711—712

D R .KASZAB

ZOLTÁN :

A

fácán

gazdasági jelentősége

az 1937<38. évi országos vizsgálat eredményei alapján D R . K O T L Á N S Á N D O R : A d a t o k a hazai fácánok élősködő-faunájának M Á T É L Á S Z L Ó : G y u r g y a l a g és ugartyúk fészkelése Csór vidékén — — A gulipán fészkelése Sárszentágotán — — Vörösnyaku vöcsök fészkelése a Velence: t a v o n D R . M A U K S K Á R O L Y : A fenyőszajkó előfordulása a Bükkben — — További adatok a vörösfejü gébics fészkeléséről — — A buhu a borsodi Bükkben — — A fehér gólya terjeszkedése a borsodi Bükkben — — Néhány madártani adat a X V I I I - - X I X . századfordulóról

ismeretéhez

. .

627—642 650—656 675 678 678 673 676 677 677 682 - 6 8 3

M O L N Á R B É L A : A nádirigó és a k a k u k

250-256

D R . N A G Y JENŐ : A vörösfejü gébics egykori fészkelése a debreceni .Nagyerdőn . . . .

264—266

TARTALOM

IV.

lArplla

NAGY LÁSZLÓ : Sárjáró megjelenése — — Vékonyesőrü viztaposó — — Nagy kócsag a Velencei tavon NÉMETH SÁNDOR : Vadludvonulás 103«. őszén a Hortobágyon — — Baromílkolera pnsititása a hortobágyi halastavakon PÁLDY GÉZA : Tkhodroma muraria L . teli megjelenése Pécsett — — A gyurgyalag fészkelése Mczókomárnmnál 1037-beu — — Széncinege által felnevelt mezei veréb — — Karvaly vakmerősége PATEFF PAVEL : Nagyfakopáncs és balkáni fakopáncs korcsa Magyarországon . . . . PÁTKAI IMRE : A balkáni seregély (Stunui rvloarie balcanicut líut. el Hann«) a törté­ nelmi Magyarország orniszáhau PÉTER IMRE : Késői füsti feCBke PINTÉR LÁSZLÓ : Késői füsti fecskék RADVÁNYI OTTÓ : Gyurgyalag fészkelése Siniontornyán : SALMEN JÁNOS : 11 olló Brassó környékén — — Reznek a Barraságban — — Hieraaitut p. pcniwtvt Gin. ndnt tyuktolvaj — — A héja vakmerősége DR. SASSI MÓRIC: A balkáni kucagógerle a hajdani Nyugat-Magyarországon . . . . DR. SÁTORI JÓZSEF : Madártani megfigyelések a Hortobágyon 1934-ben — — Herlngslrály nyáron SCHENK HENRIK : A balkáni fakopáncs — — Slreptopelia d. decaoclo Friv — — K i s kócsag gyakori előfordulása — — ÉnekcB hattyú — — A poegém clköltözéBC — — Elkésetten vonuló bakcsók SCHENK JAKAB : Beköszöntő - r — Búcsúszó — — A Történelmi Magyarország Madarainak Névjegyzéke — — Magyar solymászmadárnevek. I. Turul-Zongor-Kcrecscn — — Nemzetközi vizsgálat a vadludak és vadrét-ék állományának inegállapilására . . — — Nagy kócsag fészkelése a Velencei tavon — — Pásztormadár megjelenése — — Budapest környékén áttelelő gólyák — — A Nemzetközi Madárvé.l.lmi Bizottság Európai Szakosztályának ülése Récshcii — — Hermán Ottó születésének századik évfordulója — — Necrologusok (Lambrecht, Szomjas. Buturlin, Kaglc-Clark, Floericke, Rothschild, Snouckacrt, Stelnbachcr, Thlenemann) DR. BÁRÓ SÓLYMOSY LÁSZLÓ: Madáréi. I :i l-Vitó-tó deli részén 19:tu. augusztus végén 1

—

Soiiidlerid

mvllingiiiia

mutlisitiimi

I

SPÄTH GYULA : Apácaiad Győr környékén SÓVÁGÓ MIHÁLY: Álca tarda L . Hajdúböszörmény ben DR. SÖREGI JÁNOS : Énekes hattyú SPIESS SYLVIA : Madárvonulás és köolajkut-égések STUDINKA LÁSZLÓ : Nyilfarku balfarkas nyári előfordulása IFJ. SZÖCS JÓZSEF : Nyaktekercs második költése DR. TARJÁN TIBOR : Ujabb adatok BékéBcsaba vidékének madárvilágához — — Egérjáráa és ragadozömadárgyülckezés TAUSZIG H. JÓZSEF: A gödöllői premontrei gimnázium g>üjteményénrk érdekesebb darabjai DR. THÓBIÁS GYULA : Keselyük Abaujban TURCSEK FERENC : Vörösfejü gébics fészkelése Nyltrán UDVARDY MIKLÓS: Balkáni kaeagógerle Debrecenben DR. VASVÁRI MIKLÓS : A bakcsó 6B üstökös gém táplálkozási oekologlája — — A pusztai sas (Aauila uipultmit orientalit Cab.) — — Necrologus (Graefl) DR. VERTSE ALBERT: A császármadár elterjedése Csonka-Magyarországon — — Nyirfajd a magyar Alföldön — — Hajmilmadár Budapesten — — Ujabb adatok a sarlósfecske lészkcléséhez

Oldal 673 673 678 682 680 672—673 675 688 685—680 661—662 005 080 680 674—675 666—667 «79 084 085 671 674 680 663 671 678- 679 880 680—681 681 1—3 4 9—79 267—348 ."•."»() 555 678 079 081—082 709 -710 712—715 799 7H4 «57 «59 «73

«73 «74 880 090 683 607—009 68« 674 672 676 671—872 556—692 062—663 '26 227—236 065—666 672 6"*

j> V. t I

1915/18]

TARTALOM

V.

Oldal DR. VERTSE ALBERT: ljubb gyurgyalag fészkelések

875

—

676

— Házi rozsdafarkú fészkelése a Gellért begyen

—

— Hósármányok Budapesten

680

—

— Késöl füsti fecskék

080

WARGA KÁLMÁN : A Kombycüla g. garrulut 1931/32 és 1932/33 évi inváiiója s a gyflrüzésl kísérletek eredményei —

410—489

— A llombycüla g. garnilui 1937/38 évi Inváziója

529—535

—

— Megjegyzés a fehérszárnyú kerti rozsdafarkúról

—

— Intézeti ügyek

720-725

68(1

—

— Necrologus (l'crva)

740—741

DR. ZSÁK ZOLTÁN : lásd DR. KLEINER ENDRE

* Kisebb közlemények

660—680

Intézeti ügyek

720—725

Personalia

730—781

Tagsági kinevezések

733

Nekrológusok

"20^-727

Index alphabetirus avium

742—7511

Melléklet: PÁTKAI IMRE: A magyarországi seregély.

TÁBLÁK JEGYZÉKE. 1. Turulsúlyom. — Falco rimtimlus II. Csonttollú madár. -Jlombwlla

altaicus

Mcnzb. (szines)

garndut ].. — 1932;:I3. Budapest (fekete)

206- 267 528—528

III. A berlini nemzetközi vadászati kiállításon bemutatóit, színes tábla fényképinásolata. A fácán gazdasági jelentősége Magyarországon, (fekete) IV. A fácán gazdasági jelentősége Magyarországon (szines) V. Dagadozó madarak röpképei (fekete)

642—643 642—043 724—725

KÉPEK JEGYZÉKE. 1. Az „Aqttila" első boritéklapja

1

2. A szajkók elterjedése a rendszertan inai állása szerint (térkép)

226

:t. A császármadár elterjedése Csonka-Magyarországon (térkép)

234

I. Turul-Zongor-Kcrcrsrii szavak földrajzi eloszlása (térkép)

269

5. Sólyomkápa a turkcsztáni Ttirfan oázisból kb. 900-ból Kr. u

274

6. .leienkori sólyomkápa a turkeszlánl Turían oázisból

274

7. Solymászmudár lábára való csörgő

305

s. „Krersct" ábrázolása Meyerberg kön>vében

325

9. A yíowiííV(í//n-inváziö érkezési és távozási vonalai. 1932/33. (térkép)

416

10. Capillaria phatianina n. ip. "1 farki

vége

654

11. Capillaria phatianina n. tp. Q vulva-tájéka

654

12. Capillaria phatianina n. »p. * farki vége

655

13. l'ácán-Capillariák petéi

655

VI.

IMIALT

[ A «niiiu

INHALT. Seite

A N NOK SZABÓ J O H A N N : Xeophron p. percnopterus L . I n Bugac — — Schwarzspecht i m „Grossen W a l d " bel B u g a c — — Cuanus cygntu L — — Fremdes E i Im NeBt B Á R S O N Y G E O R G : E i n Gänsegeier (Clyps fulrus fulrus H A B I . . ) — — V e r n i c h t u n g v o n Storehjungen i m Jahre 1935 D R . B E R E T Z K P E T E R : V o r k o m m e n von Liviicola falcirultiu falcinellu» l'ont. bei Szeged — — N i s t e n v o n Bubo b. bubo L . In Szeged B R E U E R G E O R G : Tirhodroma muraria L H O N . G U Y C H A R T E R I S : t'alandreUa cinerea braehydaetylu I . E I S L . a m Sei- von Velence . D R D O R N I N G H E I N R I C H : Einige Daten Uber die Orientalische Lachtaube f / M w A p l f l decaoclo decaoclo F R I V . J — Einige Daten z u r Ornls v o n Budapest — — Emberita liortulana L . In t'sömör — — D a s H o r s t e n des Storches i n der Umgehung v o n Budapest F Ö L D V Á R Y M A X : Oyp» lulrus fulrus H t m . D R . G R E S C H I K E U G E N : U b e r die In U n g a r n v o r k o m m e n d e n G i m p e l — — Bl u ta u s s p ritz e u ile Käfer In der N a h r u n g unserer Vögel — — D a s „Huticilla mesoleuca' - E x e m p l a r aus CsiksonilyA — — Über einen angeblichen Spechtbastard des l u g . N n t . Museums DR.

GYÖRFFY

KASZAB

690

Z O L T Á N : s.

PONTOPP

. . .

—

D R . ZSÁK ZOLTÁN

696 696 (199

KLEINER

G R A F K E G L E V I C H P E T E R : Streptopelia d. decaoclo F R 1 V . i n [pol] kiirt D R . K L E I N E R A N D R E A S : Systematische Studien über die t'orvidcn .l.-s KarpathenBeckens, nebst einer Revision Ihrer Kusscnkreise I. Pico pica 1 I I . Qarrulus glandariui L Ergänzung zur systematischen R e v i s i o n des Kichclhähers - — D i e Orientalisehe Lachtaube (Streptopelia d. decaoclo F R 1 V . ) i n Komárom . . — — Beiträge zur B r u t des Amsel (Turdus m. merula L . ) i n der Stadl —

245 24« 249—250 «92 6li:t (199 tlli.'i 242-243 «25 827 (187 — 6SS 690

S T E F A N : A l b i n l s t I s e l l e Vögel

H Á M O R I M I C H A E L : E i n e Rothalsgans (Branta rujicollis P A L L . y H E U B N E R K A R L : Eine Catarca frrruyineu l ' A L L K A B Á C Z Y E R N S T : Neuerliches N i s t e n v o n Atio flammen» flammeus DR.

695 (lull 702 707 885 707 (19(1 (199 895 «9(1

D R . K A S Z A B ZOLTÁN:

Die landwirtschaftliche

(194 III 114-140 191 JJ« 54(1 549 694 70«

Bedeutung

des Fasans a u f G r u n d d e r Nahrungsuntersueiiung i m Jahre 1988/38. i n Ungarn .'. '.' D R . K O T L Á N A L E X A N D E R : Beiträge z u r K e n n t n i s der l'arasiten-Fauna der einheimi­ schen Fasane M Á T É L A D I S L A U S : Nisten voll lliirhiniis oediciiriniix I.. und Mcropn apinster 1 — — N i s t e n von Becurvirostru avosetta avosetta I.. i n Sárszentágotn Nisten von Vodiccps ariseitienn arixeiyenn B O D D . auf dem See von Velence . . . . D R M A U K S K A R L : h'ucifragn caniocatacles curyocatactes I.. i m Bükkgeblrgc . . . . — — Weitere D a t e n über das N i s t e n v o n l.anius Senator Senator L — — Bubo bubo bubo L . I m Bükkgeblrgc . . . — — D i e A u s b r e i t u n g des Weissen Storches Im Borsoder Bükkgcldrge — — E i n i g e ornithologlsche D a t e n aus der X V I I I - X I X . Jahrhundertwende . . . . M O L N Á R B É L A : Drosselrohrsänger u n d K u c k u c k

D R . N A G Y E U G E N : D a s einstige Brüten des Rotkopfwürgers In Debreeei N A G Y L A D I S L A U S : Erscheinen v o n lAmicolu luhinellus jah-inellus P O N T — — Phalarupus lubutus L — — Earetta a. alba auf dem See v o n Velence N É M E T H A L E X A N D E R : Z u g d e r Wildgänse a u f dem Hortobágy Im H e r b s t 1936 — — Geflügelcholera bei den Hortobágyer F i s c h t e i c h e n P Á L D Y G É Z A : W i n t e r v o r k o i u m e n v o n Tichodroma muraria L . i n Pécs — — N i s t e n v o n Merops apiaster L. bei Mezőkomárom i m Jahre 1937 — — K o h l m e i s e als Pflegemutter des Feldsperlings

643

650

656

«57 «9 700 700 701 «96 69S «99 «99 705

257 - 2(11

. .

266 696 69« 700 704 708 695 697 708

19S5/8S|

INHALT

V I I .

Seite P A T E F F P A V E L : E i n Bastard Drpobates spriacus aus U n g a r n P A T K A I E M E R I C H : D i r B a l k a u s l a r (Sturmi* der O r n l s des historischen Ungarns PÉTER E M E R I C H

balcanicus

niaior

pinetoritm

-i.ill»; B U T . et I l X R M S ) i n

703

apiaster

703

in Siniontornyn

Der K o l k r a b e I n d e r U m g e h u n g

697

v o n Iii

692

—

— Olit tttraz Orientalin H A R T , i m Morgenland Itieraaetiis p. primátus G M . als Hühnerdieb — — Dreistigkeit des llühnerbnhlehts D R . S A S S I M O R I Z : Die Orientalische Lachtaube Im B u r g e n l a n d D R . S A T O R I J O S E F : Ornithologiachc B e o b a c h t u n g e n a u f d e r Hortobágy-l'uszta i m J a h r e 1934 i . . , VV * ' . . .' . . . •* (gj3"'Í . • 'i ' ' '— — Laras fuscus lusriis 1.. i m Sommer S C H E N K H E I N R I C H : Drgobatet syriacut balcanicus O K N G L . et S T R K S . B r u t v o g e l i n Overbász — — Streptopelia d. decaoclo E R I V — — Häufiges V o r k o m m e n von Egretta g. ganetta L — — t'ygiutt cygnut L — — Der Wegzug von Ixobrpchut m. minutut L — — Spät ziehender N a c h t r e i h e r SCHENK

—

— — — — —

JAKOB

: Zolii

Geleit

FREIHERR

SÖLYMOSY L A D I S L A U S

THOBIÁS J U L I U S

: V o n ) V o g e l b b e n a m Südufer des

: Geier i n Abauj

Z S Á K Z O L T Á N : s.

KLEINER

689—690 694 701 702 703 703—704

Fcrtö-Scc,

T U R C S E K F R A N Z : N i s t e n v o n l.anius Senator Senator I.. I n N y i t r a U D V A R D Y N I C O L A U S : Streptopelia decaoclo decaoclo F R 1 V . i n Debrecen D R . V A S V Á R I N I C O L A U S : Die Ernähru ngsockologic des Nachtreihers u n d R a l l c n r e i h e r s — Das erste V o r k o m m e n des Westlichen Steppenadlers i n U n g a r n D R . V E R T S E A L B E R T : Die Verbreitung des Haselhuhns i n R u m p f - U n g a r n — — Das B i r k h u h n i m ungarischen Alföld — — Tichodroma muraria L . i n B u d a p e s t Neuere Daten über das Nisten von Aput apus aput L — — Neueres B r u t v o r k o n i n i e i i v o n Merops apiaster L Nisten vnn Phaenicnrus ochruros gibraltarientit G M . auf dem Gcllértherg . . . . — — Plertrophenaz nivalis nivalis I,. i n Budapest — — Späte R a u c h s c h w a l b e n W A R G A K O L O M A N : D i e ltombyciila g. gorrefi/a-lnvasion i n den J a h r e n 1H31/32 und 1932,33, u n d die Ergebnisse des Berlngungsversuchcs — — D i e 1937/38-cr Bombycilla garrulns Invasion i n U n g a r n — — Bemerkung zu dem Welssflügeligen Gartenrotschwanz . — — Instituts-Angelcgenheiten DR.

097 702

8 13—79 349—409 556 700 701—702 704 716—720

Ende August 1930 -— — Somalrria motlissinia inollissima L '. . . . S P Ä T H J U L I U S : Urania lencopsis B E C H S T . i n d e r U m g e h u n g v o n Gyflr SÓVÁGÓ M I C H A E L : Alm lorda 1.. In Hajdúböszörmény S P I E S S . S Y L V I A V O N : Zugvögel an l'etroleum-Sondbränden S T U D I N K A L A D I S L A U S : Sotiiniervorkominen v o n Slercorariiis longicaudut VIEILL . . . SZÖCS J O S E F J U N . : Z w e i t e B r u t v o n Jpnx torquilla L D R . T A R J Á N T I B E R I U S : Neuere D a t e n zur Oruis v o n Békéscsaba — — Mäuseplage und Raubvögel T A U S Z I C H . J O S E F : Interessante E x e m p l a r e aus d e r V o g c l a a m n i l u n g des l'rämonstratenser-Gyinnnslum z u Gödöllő DR.

701 707 707 094

5—7

— Abschiedswort Namenverzeichnis der Vögel des historischen Ungarns Ungarische Itelzvogelnamen. I. T u r u l - Z o n g o r - K e r e t s c h e n — Internationale Untersuchung zur Itestandesaufnahiiie der A n a t l d i i i — N i s t e n von Egretta alba alba 1.. auf dem See v o n Velence — Erscheinen des Rosenstares Überwinternde Störche i n der U m g e b u n g v o n B u d a p e s t - — Die Zentcnnarfeicr Otto l l e r m n n s

DR.

6 8 8 - 089 705—706

: Späte R a u c h s c h w a l b e n

R A D V Á N Y I O T T O : Nisten v o n Meropt HANS:

vulgaris

Druboatet

: Späte R a u c h s c h w a l b e

PINTÉR L A D I S L A U S

SALMEN

balcanicus

057 696 666 996 704—705 702 706 093 «94 708 697 695

698 695 592—613 689 237—239 691—692 695 697 69H 69s - 0 9 9 702 702—708 490—528 535—542 708—709 725—730

INHALT

VIII.

lAqulla 1935/3S) Seite

Kleinere Mitteilungen

087—70«

Instituts-Angelenheiten

725—730

Personalia

732—738

Ernennungen Index alphabetieus avium

,

738 742—750

Beilage: PÁTKAI E M E R I C H : Der ungarische Star.

VERZEICHNIS DER TAFELN. I. I tr..!l». . - - Falco ruttic.olu* altaxcas . M K N Z B . (Farbentafel) [I. Seidenschwanz. ~ Bombyciila garrulvs L . - - 1932/33. (schwarz) I I I . Landwirtschaftliche Bedeut im vi des Fasans i n Ungarn. Photokopie der auf der Internat. Jagdausstellung i n Berlin ausgestellten Farbentafel (schwarz) . . . . I V . Landwirtschaftliche Bedeutung des Fasans i n Ungarn (Farhentafel) V . Flugbilder ungarischer Raubvögel, (schwarz)

266—207 52H—529 642 -043 642—043 724—725

VERZEICHNIS DER ABBILDUNGEN. 1. Das erste Umschlagblatt der „Aqulla" 2 . Verbreitung des Eichelhähers nach dem heutigen Stande der Kassen-Forschung (Landkarte) . . . • 3. I>le Verbreitung des Haselhuhns i n K u i n p f - U n g a r n . (Landkarte) 4. .">. 0. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

ideographische Verteilung der Namen, Turul-Zongor-Keretschen. (Landkarte). . . , Falkenhuube aus der Oase 'Jurian i n Turkestan ungefähr aus dem 9. Jahrhundert Falkenhaube aus der Jetztzeit i n der turkestanisclien Turfan Oase Beizvogel-Schelle . . . . . . . . . . . . Abbildung des „Kreischet" bei Meyerberg I>lc Ankunft- und Wegzugs-Linien der 1932/33-er llombycilla-\\\\i\nUn\ (Landkarte) . Capillaria phaxianina n. sp. Schwanx-Ende Capillaria phatianina n. *p. .' Vulva-Oegend Capillaria phatianina n . * ; » . Schwanz-Ende Eier von Fasan-Capillarlen (

t

1 220 234 209 274 274 305 325 416 654 054 655 055

K IS K B i t

Will

K i s e b b A

csiksomlyói

KÖZLEMKNYKK

„fehérszárnyú"

néven ( v . ö. S T R E S E M A N N J o u r n . ország m a d a r a i '

-

kerti

ból,

egy

rozsdafarkúról.

phoenicurus

f.

Ornithol.

k e r t i rozsdafarkút

Az

samamisicus

kaukázusi

11)28. évf. 386. o.) sze­

DR. MADARÁSZ G Y U L A

példány

alapján,

füstfark

melyet

ujabb HABLIZI.

..Magyar

cimü munkájának »8—99. oldalán Ruücilla

( H E M P R . et E H R B . ) .

Ii

közlemények.

1 udománvos i r o d a l o m b a n Plioenicurus replő fehérszárnyú

[ V

mesolewn

néven említi hazánk

K O R B E R IMRE

faunája

Csiksomlyón,

1899. j j n . 2fi-án lőtt és a N e m z e t i Múzeum madárgyüjteménvének

ado­

m á n y o z o t t . E z a z a d a t azután számos h a z a i , sőt külföldi munkába is belekerült. A példányt nemrégen m e g v i z s g á l t a m s összehasonlítva

kau­

kázusi és c y p r u s i (ez utóbbi h e l y e n a madár j e l e n l e g i tudásunk szerint c s a k á t v o n u l ó ) példányokkal, továbbá Rotschwänze"

cimü

K L E I N S C H M I D T Erithaeus a

S T E G M A N N . . Z u r Systematik der

dolgozatával ( J o u r n . Arboreus

f.

Ornith.

1928. é v i . ) és

monográfiájával a B e j a r a h b a n , a r r a

meggyőződésre j u t o t t a m , h o g y a példány n e m sorolható a

samami-

í7íC(t«-fajtához. A csiksomlyói h i m példány fakóbarna szegélye a z elejtés időszakának 5—6, a b a l szárnyon

csak

a tipikus

a z evezők

külső

a j o b b szárnyon

2—3 evezőn m u t a t k o z i k

leginkább még a I I . rendüeken, mint

szárnyán

megfelelően k o p o t t ,

fehéres szegély,

d e távolról s e m o l y a n szembeszökő,

samamisicus-okon.

E z utóbbiaknál

nemcsak

tisztább

fehér szinü a z evezők szegélye, h a n e m a z egész szárny s z i n e is sötétebb b a r n a , hasonló a házi rozsdafarkú szárnyának színéhez s í g y a sötétebb alapról a fehér

szegély élesen különválik.

Szárnyán

azonkívül a 2.

e v e z ő h o s s z a b b a ö.-nál, í>. evezője j ó v a l r ö v i d e b b a 4. evezőnél, m i g a s a m a m i s i c u s o n a 2. e v e z ő r ö v i d e b b m i n t a 6., a z 5. evező p e d i g a l i g r ö v i d e b b a 4. evezőnél. Hátának a samamisicus-é lazata, mint

eltekintve az

s z i n e világosabb kékesszürke, m i i ;

sötétebb szürkéskék. A z a z a csiksomlyói példány t o l ­ a gyengén fejlett

Erdélyben

fészkelő

kerti

fehéres evezőszegélyektől, rozsdafarkuaké,

nem

olyan

tarthatjuk

tehát s a m a m i s i c u s n a k . M e g j e g y z e m még, h o g y M A D A R Á S Z idézett könyve III.

tábláján

lefestett fehérszárnyú

k e r t i rozsdafarkú

l y ó i , h a n e m e g y w l a d i k a w k a s i példányt Ilyen

többé-kevésbbé fehéres szinü

rozsdafarkuak

Európa

több

nem a csiksom­

ábrázol. evezőszegéllyel ellátott

vidékéről i s m e r e t e s e k .

Nemzeti

kerti

Muzeu

m u n k g y ű j t e m é n y é b e n is v a n több példány. Legfeltűnőbb e g y nógrád megyei

him

származik.

1894.

3—4

ápr.

10-éről,

mely

I I . rendű evezőjén

szárnya a z o n b a n o l y fakóbarna

K O S Z T K A L Á S Z L Ó gyűjtéséből

látható

gyengén f e j l e t t

szegély,

m i n t a nálunk fészkelőké. A 2. evező

K I S E B B KÖZLEMÉNYEK

v a l a m i v e l rövidebb u g y a n a H.-nál. a z o n b a n ez s e m b i z t o s bélyeg, m e r t muzeumunk Pest-.

bőrgyüjteményóben

Bácsmegyéből, továbbá

vannak

ilyen

példányok

Dalmáciából és C y p r u s

Pozsony-,

szigetéről i s .

Délen a vonuló m a d a r a k szárnya általában t o m p á b b , m e r t n e m k e l l oly

n a g y u t a t megtenniök téli szállásukra,

m i n t a z északabbra

fészke­

lőknek, m e l y e k n e k a szárnya a h o s s z a b b útnak megfelelően h e g y e s e b b , ami

különösen

SCHMIDT.

a hosszabb

BÖKER

s ujabban

külső főleg

evezőkben j u t kifejezésre

(KLEIN-

KlPP).

M A D A R Á S Z könyvében még fölemlíti,

h o g y a csiksomlyói példány

első evezője csak 3 n i m - r e l h o s s z a b b a z I . rendű evezők megfelelő fedőtollainál. A z o n b a n

ez s e m döntő bizonyíték, m e r t a hazánkban fész­

kelő k e r t i r o z s d a f a r k u a k egyes példányain i s találunk i l y e n r ö v i d első evezőt, v i s z o n t a t i p i k u s .samam.irsicu.s-ok egyes példányain A

gyűjteményünkben

tehát n e m fehérszárnyú

található

fehér

hosszabbat.

evezőszegélyü

példányok

k e r t i r o z s d a f a r k u a k , h a n e m a faunaterületün-

kön előforduló k e r t i r o z s d a f a r k u a k n a k o l y individuális variációi, a m e ­ l y e k e n e g y távolabb élő, u g y a n e b b e

a

jellegei m u t a t k o z n a k b i z o n y o s mértékben lők

fején mutatkozó

sebb

kifejlődését).

zöld

fajtakörbe

tartozó

rassznak

( v . ö. a h a z a i sárgabillege-

t o l l a k a t v . a fülfedőkön a fehértollak erő-

E z származástanilag

i s magyarázható,

h a meg­

g o n d o l j u k , h o g y p l . Ázsiában számos rozsdafarkú él, m e l y n e k

szárnyán

fehér tükör v a n . C H E R N É L I S T V Á N 1 9 0 4 . ápr. 8-án a f e h é r m e g y e i Velencén

(Aqnila

XIV.

évi.

187.

o.).

WARGA

KÁLMÁN

1921».

au*.

30-án

a budai

Jánoshegyen ( A q u i l a X X V I I . é v t . 2 5 3 . o.) f i g y e l t m e g e g y - e g y fehér­ szárnyú k e r t i rozsdafarkút.

P u s z t a megfigyelések alapján a z o n b a n e z t

a r a s s z t n e m vehetjük be faunánkba, c s a k lőtt példány alapján,

melyet

s z a k e m b e r tüzetesen megvizsgált. A z i g a z i mmamisicM

h i m j e élénkebb szinü, m i n t a nálunk élő k e r t i

rozsdafarkú. T o r k a mélyebben f e k e t e , mellén és a z o l d a l a k o n a r o z s d a szin

élénkebb, háta sötétebb

fekete f o l t o k k a l : szárnya az

erősebben

különösen

vagy

szürkéskék,

sötétebb,

olykor

kopott

a barnásfeketébe

gyengébben kifejlődött t i s z t a

a k a r e v e z ő k ö n szárnvtükör

alakjában

tollazatban

hajló, ú g y h o g y

fehér

evezőszegély

élesen

szembetűnik.

A 2 . evező rövidebb a 6.-náI, a 3 — ő . e v e z ő c s a k n e m e g y f o r m a A szárny és f a r o k cus

hosszában

s / a r n y a , m i n t feljebb

n i n c s különbség,

láttuk, t o m p á b b .

hosszú.

azonban a samamisi­ J-J Q ^ c m R R

JENŐ

Nagyfakopáncs és balkáni fakopáncs korcsa Magyarországon. A z A q u i l a Sä

H - i k kötete

370—371-ik

oldalán

SCHENK

HENRIK

a

balkáni

fako­

páncs egy példányát i s m e r t e t i , a m e l y e t 1 9 3 2 . X I I . 3 0 - i k á n Óverbászon ejtettek e l . A példány eltér a j e l l e g z e t e s balkáni fakopáncstól, a h o g y a n S C H E N K i r j a : „ A szép himpéldány f e j r a j z a egészen j e l l e g z e t e s , a z o n b a n

K I S E B B KÖZLEMÉNYEK

(Aquilin

az alsó farkfedők valamivel élénkebb vörösszinüek, m i n t az első péklány nál.') U g y a n c s a k

eltérés

mutatkosik

a kormány t o l l a k

alsó szinében,

a m e n n y i b e n ezeknél a fehér sávozás s o k k a l szélesei)!)". A példány

tehát

oagyfakopács bélyegeket mutat. A

m a d a r a t a M . k i r . Madártani

átengedni

és i g y módomban

volt

Intézet s z i v e s

a szófiai

volt

vizsgálatra -

K i r . Természettudományi

Múzeum g a z d a g nagyfakopáncs és balkáni fakopáncs anyagával össze­ hasonlítani. A D.

legfőbb

bélyegek, a m e l y e k elválasztják a 1). s. balcanicus-t

m. pJnetorum-U'ú : először a n y a k o n keiesztbehúzódó

hiánya, másodszor a kormánytollak fehér

színezetének

fekete

a csík

háttérbeszoru­

lása a f e k e t e s z i n n e l s z e m b e n . A fent j e l z e t t példány nyakán hiányzik a f e k e t e k e r e s z t c s i k , e s z e r i n t tehát balcanicns-ntik ben

a korruánvtollakon

m i n t a pinetorum-un. látható,

ettől

k e l l e n e l e n n i e , ellen­

a fekete és fehér szín eloszlása

éppen o l y a n ,

A külső kormánytollpáron határozott

befelé k ö v e t k e z ő t o l l a k o n

két

széles fehér

végszegély keresztcsik

húzódik, v é g ü l a külső zászlón széles fehéi folt található. Ezeken

a megkülönböztető bélyegeken kivül S T R E S E M A N N - )

még

másokat is k i e m e l , a m e l y e k a két a l a k elválasztására jelentősek. A h o g y S C H E N K is m e g j e g y e z t e , az alsó farkfedők v a l a m i v e l élénkebb p i r o s a k — tehát m i n t a pinetorum-nál. halványbarnás

V i s z o n t a z óverbászi példány

és n e m élénk kékes fényével, v a l a m i n t a fehér vállfoltra

erősebben ráterjedő f e k e t e színezetével a balcanicus-v&

üt. T o v á b b á ezen

példány orrsertéi legnagyobbrészt fehérek, éppen u g y , m i n t a fakopáncson.

A balcanicus

combtollain

balkáni

böbbé-kevéebbé Fejlett

fekete

kereszt-csíkozás ül. a lágyék és g y a k r a n a m e l l oldalának t o l l a i n fekete h o s s z a n t i színezés j e l e n i k meg. A

a m e l y bélyegek hiányoznak a

pinetorum-on.

m i példányunkon e n n e k a színezetnek csak n y o m a i t találjuk m e g . Szárnya

134 m m . , tehát

nagysága

is a pinetorniit

és

balcanicus

között áll. E z e n bélyegek alapján kétségen kivül Dryobates és Dryobates

maior pinetorum

syriacus

balt-anicu*

kereszteződése a második óverbászi példány. PATEFF P . Solia.

A

pusztai sas (Aquila

nipalensis

orientális C A B . )

példánya Magyarországból 1929 májusában került kézre (Fejér m . ) , a h o l a madár el

első bizonyító Dunapentelén

SlMONYI NÁNDOR birtokán fáradtan

fogatott

Annák idején preparátornál találtam ezt a példányt, de még tüzetesebb

') A z első m a g y a r példány leírását XXVII. '-')

1930.

VASVARI

közölte az Állattani

9 3 - i k oldalán.

STRESEMANN

K . , AVIFAUNA

MACEDONICA.

Í05.

OLD.

1920.

Közlemények

UU

WS]

KISEBB

KÖZLEMÉNYEK

vizsgálatra lett v o l n a .szükségem, ezért m o s t a n i g n e m közölhettem e z t a z érdekes előfordulást. A madár hím. heréi megnyúlt k e s k e n y alakúak. l c l i . i t fejletlenek v o l t a k . N e m egészen f i a t a l , k o p o t t tollazatú amely van,

jelenleg kitömve a M . k i r . Madártani amelyet

S i M O N Y i N Á N D O R szíves v o l t

Intézet

balkáni fakopáncs

(Dryobates

gyűjteményében

átengedni. DR.

A

példány

syriacus

VASVÁRI

balcanicus

MIKLÓS.

G E N G L . et

S T R E S . ) kotlófoltos példányai lőttem Óverbászon 1939 május 7-én, pete­ fészkében két credo tojással. A terület közelebbi környékén ezenkívül még

két. esetlen három pár is fészkelt. A t á v o l a b b i környéken is kétség­

telenül fészkel. Igy 1938 május 10-én szintén kotlófoltos példányt k a p t a m Báosszenttamásról és egész b i z t o s a n fészkelt 1938-ban K u c o r a községben. I n n e n 1937 március 10-én k a p t a m e g y h i m e t . május 7-én e g y tojót és n o v e m b e r 18-én újra e g y h i m e t . Meggyőződésem, h o g y ez a faj nálunk terjedőben

v a n s tán

hasonló terjedési

m i n t e g y másik balkáni madárfajnak, a

folyamatnak

lehetünk

tanúi,

a balkáni kacagó g e r l e és részben

b e r k i poszáta váratlan területkiterjesztésének.

M i n d e n e s e t r e szüksé­

gesnek vélem erre a jelenségre a z érdeklődők figyelmét

fölhiyni.

SCHENK

HENRIK.

A Magyar Nemzeti Múzeum állítólagos harkály-hibridjéről. T e k i n ­ tettel a r r a . hogy harkály-hibridek az európai g y ű j t e m é n y e k b e n rendkívül ritkák, m u z e u m u n k b a n folyó rendezési munkálatok alkalmával közelebb­ ről

megvizsgáltam azt a f i a t a l harkályt, m e l y e t

1892.

máj.

munkájának

18-án

Ogradinán

196. oldalán

lőtt

D R . MADARÁSZ G Y U L A

s „Magyarország m a d a r a i "

a n a g y és középső fakopáncs

című

keresztezése

g y a n á n t v e z e t e t t be az i r o d a l o m h a . A vizsgálatból kitűnt, h o g y a p é l d á m ' nem 1892.

az e m i i t e t t két fakopáncs h i b r i d j e , h a n e m a fehérhátu évi költéséből származó f i a t a l

példánya.

fakopáncsnak

Minthogy

továbbá

a

gyűjteményünkben található krasseszörénymegyei fehérhátu fakopáncsok v a l a m e n n y i e n a Dryobates leucotos

leucotos (BECHST.) fajtához

tartoznak,

m i n t á z Erdélyben és a Kárpátok vonulatában élők is — a D. I. SHARPÉ ET DRESS. pedig

volt

lilfordi

faunaterületünkön c s a k H o r v á t - S z l a v o n -

országban f o r d u l elő, m a d a r u n k földrajzi f a j t a b e l i hovátartozandósága s e m kétséges. A madár szárnya 121—127 m m , f a r k a 62 2 m m hosszú, tehát még

n e m érte e l teljes fejlettségét. A 2., 3., 4. és 5. kézevezőjének végén

található fehér folt a fehérhátu fakopáncs f i a t a l k o r i ruhájára jellemzően átterjed

az illető evező

belső zászlójára

i s . A f i a t a l k o r i ruhára teljes

vedlés után k ö v e t k e z ő u . n . éves ruházatú példányokon ez a fehér f o l t c s a k az evezők külső zászlóján v a n m e g . A z első (külső) k é z e v e z ő h o s s z a az o g r a d i n a i példányon

39*2—-39*6 m m , h o s s z a b b m i n t az éves ruhát

KISKKK K(Í/I,HMKNVI:K

liiil

viselő példányokon.

Ennek

az

1.

[ A 4111 i 1:«

kézevező

hosszának

vaiiálásáról

érdekesen tájékoztat az alábbi, krassószörénvmegyei példányok alapján készült

táblázat.

A z első méret

a jobb-,

a második

a

balszárnyra

vonatkozik.

Eves tollruhájn példányok : Ujmoldova

1904. 1906. 1903. 1904.

1. 1:2.

rj 29-6 2 6

28"«

6

7

V I I I . 11. X I I . 10. I . 12.

S " 9 28 9 252

27 —

1904.

I. 14.

$ 27-4

27 3

1905.

X I I . 13.

$ 27*2

27 2

1900.

I I . 12.

9 29 5

28-5 m m

Fiatalkori tollruhájn Ogradina

1892.

Ujmoldova

1906.

példányok : V . 18 (<J) 39-6 VII. 4

39"2

cJ 37 8

38 4 m m .

A táblázatból világosan kitűnik, h o g y a z éves tollruhájn

példányok

-

1. kézevezője r ö v i d e b b (25-2- 29 6 m m ) , m i n t a f i a t a l tollruhájn

példá­

nyoké (37-8—39-6 m m ) . Az

o g r a d i n a i példány fejeteteje

p i r o s szinü, m e l y inkább a sár­

gába h a j l i k , t o m p a fényű, t o v á b b á a t o l l a k külső szegélyét c s a k rövid s z a k a s z o n f o g l a l j a e l s i g y élesen különbözik a f i a t a l n a g y

fakopáncs

fej búbjának élénken fénylő p i r o s színétől, m e l y a t o l l a k véget szakaszon

hosszabb

borítja. D e különbözik a f i a t a l középső fakopáncs fejb d i ­

jának halvány, t o m p a fényű, inkább a kék felé hajló s a t o l l a k hosszabb

szakaszon

boritó p i r o s színétől i s . T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y a

p i r o s s z i n fejbubjának dányt h i m n e k

feget

jókora darabját

foglalja c l , a z o g r a d i n a i pél­

kell t a r t a n u n k . A z ujabb

irodalom szerint

ugyanis

a

f i a t a l fehérhátu fakopáncs hímjének és tojójának egyaránt piros a feje. búbja, a z o n b a n a tojón kevésbbé kifejlődött s rövid idő múlva eltűnik. E z e k az adatok

a két i v a r fejbubjának

ugylátszik

FRIDERICH

mind

p i r o s színéről f i a t a l

kézikönyvének I V . kiadására

korában

vezethetők

v i s s z a . A kérdés a z o n b a n véglegesen tisztázva n i n c s (v. ö. S T R E S E M A N N . . A v i f a u n a Macedonica"-jában a Dryobates Hátalja van

fehér, a m i r ö g t ö n elárulja,

l. lilfordi

a l a t t közölteket is)

h o g y fehérhátu

fakopánccsal

d o l g u n k . F a r k á n a j o b b o l d a l i első (középső) t o l l hiányzik, a b a l ­

o l d a l i első, v a l a m i n t a második (jobb és b a l o l d a l o n ) fekete szinü. E z t azért e m l i t e m , m e r t H O R T U N G s z e r i n t a fehérhátu 2 középső t a r k t o l l a egészen f e k e t e ,

fakopáncsnak

a n a g y fakopáncsnak

csak

p e d i g 4 kö­

zépső f a r k t o l l a ( O r n i t o l o g i s k H a n d b o k 315. és 816. 0.). A z o n b a n H O R T ­ UNG

adatai

felismerésé re.

tévesek,

n e m megkülönböztető bélvegek a két

(ivüjteniényünkben

Ugyanis

több

fehérhátu

harkály fakopáncs

IIIÜ.'I :is I

van.

kISKIIB

melyeknek

KÖZLKMfiNYF.K

4 kö/.épső f a r k t o l l a egészen f e k e t e ,

n a g y fakopáncsaink

viszont

vannak

csak 2 fekete középső f a r k t o l l a l — sőt m é g e z e k e n

is o l y k o r világosabb

folt látható. H o g y m e n n y i b e n függ ez a madár

fákon való kuszása, áesolása közben beálló kopástól e l t e k i n t v e , a k o r ­ tól v a g y p e d i g a z individuális variáció körébe t a r t o z i k , későbbi

vizs­

gálatok fogják eldönteni. A

madár a l u l p i s z k o s fehér, a f i a t a l k o r r a jellemző halványabb

h o s s z a n t i szárfoltozással, a lágyéktájon különösen alul

alsó farkfedői

halvány

hozzá b i z o n y o s f o k b a n

szürkével b e f u t t a t v a :

rózsaszínűek.

hasonló

A z ebben

középső fakopáncs

h a s a és a

korban

jóval

kisebb

s a melltől lefelé sárgás árnyalatú. Az

o g r a d i n a i példánvon tehát n i n c s o l y a n bélyeg, a m i k e r e s z t e ­

zésre v a l l a n a , ellenkezőleg tisztán felismerhető

a f i a t a l fehérhátu fa­

kopáncs.

D

A balkáni seregély

(Sturmis

vulgáris

R

. GRESCHIK

balcanicus

JENŐ

B U T . el H Ä R M S ) .

a történelmi Magyarország orniszában. Hazánk seregélyfaunájának r e v i ziója kapcsán a l k a l m a i n nyílt közgyűjteményeink seregély megvizsgálni. E z e k közül e g y példány v. balcanicus

balkáni

példányait

seregélynek

(Slam«•<

B U T . et H Ä R M S ) b i z o n y u l t . A d a t a i :

ó\ F u t a k (Bács-Bodrog m . ) , 1 8 9 9 . X . 7. (a M . N e m z e t i Múzeum gvüjeményében.) orniszának

E z az

példányok

alakjainak

a történelmi Magyarország

s pótlólag felveendő a „Névjegyzék"-be. m e l y e n n e k a k ö ­

t e t n e k 18. lapján j e l e n t rascens

alfaj tehát t a g j a

a

m e g . A z o t t f e l s o r o l t Poltaratskyi

S turnus

v. vulgaris

és

és St. v. balcanicus

bizonyultak.

jmrpuköztes

PÁTKAI

IMRE.

Albinisztikus madárpéldányok. 1926. őszén s o k s z o r f i g y e l t e m m e g < _\ teljesen a l b i n o $ tőkés récét S z e g e d e n .

Utoljára d e c . 5-én l á t t a m .

1927-ben április 3-án láttam újra és ápr.

17-én,

amikor

többeknek

m e g m u t a t t a m . Normális szinü gácsérnak a párja v o l t ez a föltűnő madár. E z a pár m i n d i g külön tartózkodott a többi tőkés récétől. Szeged mellett

1929. március ti-án s o k vetési varjú

o l y a n péklányt észleltem, a m e l y n e k

jobb

társaságában

szárnyán levő hófehér f o l t j a

messzire k i c s i l l o g o t . A balszárnyon n e m v o l t f o l t . Röpülés közben is n a g y o n jól láttam a k b . 2 u j j n y i széles fehér

foltot. DR.

Nyirfajd a magyar Alföldön cím a l a t t \((uila

-34-ik

évfolyamában

azokat

közli D R . N A G Y

r e n d b e n elsőnek e m l i t i H A V A S S. leírását, a m e l y : és külföldi

ISTVÁN.

J E N Ő az.

a z előfordulási adatokat,

a m e l y e k a nyíifajd h a j d a n i nyírségi előfordulása "ímén BÉRCZY K Á R O L Y : Hazai

GYŐRFFY

m e l l e t t szólnak. A Nyir

vadászrajzok

és a

című

Idő­ Rétköz

munkája

KiSKBB

I Aquila

KÖZI.KMK.NYKK

j e l e n t m e g . ( P e s t , ist>3.) H A V A S S Á N D O R nyírségi vadászati Leírására

hau

én i s r á a k a d t a m a B É R C Z Y K Á R O L Y szerkesztésében ét* Versenylap

megjelent

Vadász­

1 8 5 9 - i k é v f o l y a m á b a n , a h o l a 4 7 0 - i k o l d a l o n i g y ír a nyír-

fajdról : „ A nyírfajd m é g c s a k néhány é v előtt állandó vadként tartóz­ k o d o t t a mándoki és szentmártoni c s a l i t o k b a n , eleget l e l t e k a nyírbátori és a osomaközi l i g e t e k b e n i s ; most a b e r e g - m e g y e i , c s o n k a p a p i , h a r a n g lábi és barabási határokba költözött s ott is semmi

mert ezen felséges v a d

ápolásban n e m részesül, h a n e m a h a r m a d i k megyéből is járnak

rá t a t u d a t l a n p a r a s z t o k tojását is e l s z e d i k Habár a

valószínűleg ez a

leírás

DR. N A G Y J E N Ő e m l í t e t t

miatt

fontosnak

található ben

tartom

jelent

m a r csak gyéren kapható."

m e g gyűjteményes

munkában, a b e n n e előforduló közlését.

E g y még régebbi

P Á K D l E N E S ..Vadászattudomány

(Budán. 1829.) a

kiadásban

című

helynevek

irodalmi

nyom

munkája első köteté­

137-ik o l d a l o n , a h o l a nyírfajd

előfordulásával

k a p c s o l a t b a n í g y i r : ,.Sok u g y a n a z o n h i e d e l e m b e n v a n . h o g y egyedül a

hidegebb vidékeket lakja,

név

azonban

Hazánk

s z e r i n t a N y í r s é g e n b ő v e n találtatik."

ragaszkodását

m e l e g e b b részeiben is.

I s m e r v e a nyírfajd

nagy

a nyíresekhez. a h a j d a n i N y í r s é g a nyírfajd ez igényét

teljes mértékben kielégíthette. M é g H A V A S S Á N D O R is e m l e g e t i a nyírfa l i g e t e k e t , a m e l y e k b ő l m a már hírmondó is a l i g a k a d . A

Nyírség

igy

növényföldrajza

című munkájában

pedig

az ősi .Nyírség erdeiről

í r : „ E g é s z e n b i z o n y o s r a vehetjük, h o g y a történelem előtti időkben,

sőt m é g a z Á r p á d h á z i királyok idejében összefüggő erdő-mocsár-láp Nyír' v a g y Ezek a

RAPAICS

terület v o l t .

A N O N Y M U S és a régi krónikák

p e d i g e g y e n e s e n N y í r erdeje néven említik e z t a vidéket.

a z ősi erdők

azonban

m a i a k , m e l y e k k e l különben

erdőben

is az egész N y í r s é g e g y e t l e n

egészen más összetételüek

voltak,

mint

is n a g y o n lazán függenek össze. A z ősi

ligetszerü nyírcsoportok

t e t t é k az. erdő l e g n a g y o b b részéi B

c s a k i t t - o t t a k e m é n y e b b talajú h e l y e k e n állott néhány tölgyállomány. Míg

m a a nyírségi erdőben a faállománynak 85%-a tölgy, a k k o r a víz

b e n b ő v e l k e d ő h i d e g t a l a j o n a nyír v o l t n a g y bőségben, e l l e n b e n a tölgy c s a k alárendelt

s z e r e p e t játszott.

Holló Brassó környékén.

D

A holló

r

V

e

r

t

s

Brassó környékén

£

A

l

b

£

r

t

megszokott

jelenség. Főleg

párzás és fészekrakás

és március közepe k ö z ö t t , m a j d

idején, szóval ismét

télutóján

febr.

eleje

késő ősszel, midőn a f i a t a l o k

önállóak l e t t e k , l e h e t o l y k o r tekintélyes számú,

20

10 darabból

álló

c s a p a t a i k a t a város f ö l ö t t észlelni. Hollóink fészkelőhelyei valószínűleg a várostól délre f e k s z e n e k , a h o l 10—15 k m - r e a hegységek sziklás csúcsai emelkednek

( K e r e s z t é n y h a v a s . X a g y k ő h a v a s . Buesees), és ősi m a g a s ­

hegységi erdők terülnek el. N i n c s

kizárva,

h o g y az. a rendkívül n a g y

K ISKHB KÖZl.KMENYKK

Vipllllii

c s a p a t , k l ) . 80 holló, m e l y e t

1838 V . 31-ikén

f i g y e l t e m m e g , öreg ófi

f i a t a l példányokból állott. S z i n t e megmagyarázhatatlan,

h o g y h o g y a n él a h e l l o még m i n d i g

ilyen Örvendetes számban vidékünkön. A hollói is Legjobban veszélyezteti a

mérgezés, a m e l y v o l t okozója a n n a k i s , h o g y vidékünk n a g y

dögevő

m a d a r a i — s z i r t i sas. fakó és barátkeselyü — o l y a n erősen m e g t i z e d e ­ lődtek és m i n d e n b i z o n n y a l n a g y b a n is

néhány évtized óta már c s a k

hozzájárult,

múzeumaink

h o g y a saskeselyű

szekrénye'ben SALMEN

A kerti sármány (Emberiza XXXVI

XXXVII.

hortulana

látható. JÁNOS.

L . ) Csömörön. A z A q u i l a

kötetében (306—307. o.) k ö z ö l t e m , h o g y a kerti

sármány, a m e l y e t 12 éven át é v e n t e m e g f i g y e l h e t t e m , a z 1930. é v v e l kezdődően eltűnt Csömörről. 1936-ban m e g i n t j e l e n t k e z e t t

i t t néhány

példány és e g y pár költött i s . 1937 június 5-én e g y h i m e t és e g y nőstényt láttam s június hó folyamán több Ízben láttam őket. azután többé n e m kerültek a szemein elé. Bár a fészkét n e m találhattam m e g . kétségtelen­ n e k t a r t o m , h o g y az általam észlelt párnak v a l a h o l a közelben v o l t a fészke. Már

CHERNÉL

h o g y előfordulása

(..Magyarország m a d a r a i " ) megírta erről a madárról, nálunk i s szórványos, s h o g y a h o l a z e g y i k évben

fészkelt, a másikban t a h i n n y o m a s i n c s e n . Fi.oERICKK („Vogelbuch" 1922) a z t m o n d j a , h o g y Németországban i s szabálytalan a z elterjedése, m a j d ­ n e m szigetszerű. Néha egyes h e l y e k e n h i r t e l e n j e l e n t k e z i k , mint fészkelő, azután néhány évre eltűnik. H a a z o n b a n f i g y e l e m b e vesszük

HARTERT

megjegyzését (..Vögel d e r p a l a e a r k t i s c h e n F a u n a " 181. o.). h o g y v a l a i m l y e d d i g i s m e r e t l e n fészkelő helyének a felfedezése n e m e g y s z e r c s a k o n n a n e r e d . h o g y j ó megfigyelő került

a r r a a v i d é k r e , nemkülönben

a z t az

a d a t o t , h o g y a m i k o r a k e r t i sármány Csömörről eltűnt, a z i n n e n néhány kilométerre eső Szadán észlelték, a r r a a feltevésre nyerünk a l a p o t , h o g y a k e r t i sármány

időnként

változtatja

u g y a n a fészkelő területét, d e

n e m m e g y e l m e s s z i r e . A z t mondhatnók, ten, a m e l y ugyanabba

belül m a r a d b i z o n y o s körze­

a tájképi egységbe t a r t o z i k , s a t a l a j minősége,

a h e l y i időjárás s t b . tekintetében

s e m bontható

érdemlegesen

eltérő

t a g o z a t o k r a . V a l ó j á b a n e z t a n a g y o b b körzetet k e l l e g y - e g y k e r t i sármánypár ..törzs" fészkelő helyének t e k i n t e n i , a m e l y e n belül aztán egyelőre n e m ellenőrizhető befolyások hatása a l a t t változtatja az ivadéknevelés

szűkebb területét.

D

R

. DORNING

Ujabb adatok Békéscsaba vidékének madárvilágához. ezelőtt

-

„Békéscsaba monográfiája' c i m a l a t t

HENRIK.

Több

évvel

k i a d o t t munkában jelent

m e g ezen vidék madárvilágát ismertető értekezésein. A vezetésem a l a t t álló h e l y b e l i városi múzeum összegyűjtött a n y a g a s az. i t t e n i madárvilágnak részemről u j a b b

tüzetesebb

vizsgálata módot

KISKBH

[Aquila

K0Z1.KME.VVKK

ad a r r a , h o g y Békéscsaba közeli vidékére v o n a t k o z ó e d d i g i a v i f a u n i s z t i k a i megfigyeléseimet u j a b b a d a t o k k a l egészíthessem k i . Carduelit

flavirottrit

flavirottrit.

L . 1937. febr. 7.-én népesebb csapat

j e l e n t m e g Ó k i g y ó s pusztán, melyből 2 példányt s z e r e z t e m a Múzeum részére. Plectrophenax

n. nivalis

L . Vidékünkön r i t k a átvonuló. 1935. n o v .

és 1936. febr. 28.-án k i s e b b c s a p a t b a n Calandrella

cinerea

brarhydactyla

u m u n k n a k a rövidujju Békés m e g y e

pacsirta.

észleltem a kétegvházi legelőn. LEISL.

Másik érdekessége múze­

1935. s z c p t . 1.-én e j t e t t e m e l az első

s z i k e s e i n előfordulását

igazoló

példányt

a

kétegvházi

legelőn. S z o r g o s kutatásom alapján közölhetem, h o g y azóta ez év augusz­ tus havában

ugyanott

két i z b e n is m e g f i g y e l t e m előfordulását.

Minden

a l k a l o m m a l fakó agyagsárga színezetű példányok kerültek elém, való­ színűleg

fiatalok,

mint a hogyan

halvány agyagsárga

színezet

dominál

a z o n fiatal példányon i s , melyről f e n t e b b emlékeztem m e g . P o n t o s hossz­ méretet n e m a d h a t o m ,

inert méretvétele előtt praeparálva

lett.

Megfigyelésem s z e r i n t a legelő kevésbbé g y e p e s szik foltjait k e d v e l i , amely tulajdonsága

a környezet

sziliének hasonlatosságánál

fogva, a

madár kitűnő védelméül szolgál. Motacilla

flava

dombrowtkii

fejű sárga billegetőre l e t t e m fekete fülfedő t o l l a i ,

TSCHUSI.

figyelmes,

sötétebb

1928. ápr. 25.-én e g y sötét

a m i t m e g is s z e r e z t e m . Feltűnően

homloktollazata,

éles fehér

szemöldök

ivéről a z itt e m i i t e t t f a j r a i s m e r e k . Remiz

p. pendül'inut.

(L.) 1936. febr. 28.-án 2 d a r a b o t

figyeltem

meg

vidékünkön első i z b e n . Bemélhető, h o g y k e d v e z ő b b fészkelési v i s z o n y o k folytán nálunk is m e g h o n o s o d i k a j ö v ő b e n ezen érdekes c i n k e f a j . miután megjelenését mások is észlelték. Panurn*

biarmicut

russicus

több k i s e b b c s a p a t b a n

BREHM.

városunk

1935. j a n . 8—lö.-ikc között

szélén elterülő nádasban találtam a

szakállas cinkét. E vidékre i g e n ritkán kóborolnak e l . s ezért niegjelenéísük említésre érdemes f a u n i s z t i k a i a d a t . Locustella

l. lutcinoidet

s a i n k környékén.

SAVI.

É v r ő l - é v r e m e g f i g y e l e m k i s e b b náda­

1934. máj. 25.-én elkészült fészkét találtam

multévi

száraz sásba r e j t v e . Turdut

torquahtt

alpi.tlrit

k a p t a m e g y - e g y példányt Dryocopus Békéscsabán

m. martina elejtett

BREHM.

1935. márc. 29.-én és ápr. 1.-én

Békéscsabáról. L . 1930. o k t . 14.-én

került

birtokomba egy

példány.

A Nagy magyar

Alföldön

előfordulása

brevipett

SEV. A Z ókigyósi u r a d a l o m b a n

r i t k a jelenség. Accipiter

badiut

a u g . 30.-án lőtt

k i s héjával sikerült h e l y i múzeumunk

tárát g y a r a p i t a n o m ,

mely tudtommal

1936.

természetrajzi

az. első magyaralföldi

példány.

K i s K i i u K(1/.I,I;MI:NVI;K

1113.-» :!,«!

A z e d d i g elejtett m a g y a r h o n i példányok a nyári hónapokban kerül­ tek elő ; u g y látszik, h o g y e ragadozófaj Európa mérsékeltebb éghajlat u délkeleti tartományaiban lévén h o n o s , csupán nyáron kóborol e l hozzánk. Gircaétus g. gallicus előkerül. U j a b b a n

G M . K ö r n y é k ü n k ö n ősz felé c s a k n e m évenként

1933. o k t . 25.-én a z ókigyósi, s 1936. a u g . 31.-én a

szomszédos csorvási u r a d a l o m b a n e j t e t t e k e l e g y e t - e g y e t . Pandion máj.

h. haliaétus

L . Bélmegyer

pusztán (Békés m e g y e ) 1935.

10.-én került kézre e g y átvonuló példány. Ciconia

nigra

L.

1933. s z e p t . 13.-án a k é t e g v h á z i pusztán 4 d r b .

m u t a t k o z o t t ; állítólag néhány n a p o n át tartózkodtak e v i d é k e n . Platalea

l. leucorodia

tulajdonítom,

hogy

L . A t a v a s z i és nyár eleji n a g y esőzéseknek

az e d d i g

vidékünket

elkerülő

k a n a l a s gémekből

6 d r b . 1936. j u n . első n a p j a i b a n a kétegvházi s ókigyósi tocsogókon m e g ­ jelent. Tadorna

tadorna

L . 1931. márc. közepén e g y pár j e l e n t m e g a két-

egyházi álló v i z e k e n . A tojót máre. 15.-én ellőtték, míg a gunárt másnap m a g a m is láttam tőkés récék társaságában. Nyroca került

m. marila

puskavéure

L . 1927. n o v . 13.-án k i s e b b

egyik

városzéli kuhikgödörben.

csapatból Ezen

a

2 drb. vidéken

r i t k a vendég. Tringa

erythroptu

PALL.

Hasonlóan

e l v é t v e kerül

elő a

füstös

cankó is. 1936. a u g . 25.-én e g y k é t e g v h á z i pusztán lőtt példány került birtokomba. Tringa

nebularia

GüNN.

1936. a u g . 21.-én e g y példányt k a p t a m

Vidékünkön r i t k a átvonuló. Lymnoeryptes

minimus

BRÜNN.

Eltórőleg

a g y a k o r i k ö z é p sár­

szalonkától, a k i s sárszalonkát c s a k e l v é t v e s leginkább a késő őszi hó­ n a p o k b a n s a k k o r is magánossan találtam. I g y m e g f i g y e l t e m vidékünkön ujabban

1930. d e c . 21. s 1935. j a n . 19.-én. Ez utóbbi e s e t b e n állandó

20 C° h i d e g b e n , m e l e g vizű tócsa körül m i n t áttelelőt. DR.

Hajdúnánás fészkelő madarai.

Évről-évre

TARJÁN

TIBOR.

f o g y n a k fészkelő m a d a

r a i n k s b i z o n y l a s s a n o d a j u t u n k , h o g y n e m f o g j u k t u d n i megállapítani, h o g y a z Alföldön m i l y e n m a d a r a k fészkeltek régebben. A hajdúnánási határnak e g y n e g y e d e 50—60 é v v e l ezelőtt v a l ó ­ ságos madárparadicsom v o l t . Tavasszal-ősszel valóságos t e n g e r v o l t a sok

vadvíztől. A R e z e s nevű rész állandó mocsár v o l t , a m e l y csak a z

u j a b b időben száradt k i , a z Előháton még 1839-ben i s v o l t a halászok­ nak

1

telepe. ) A nádrengetegben nyüzsgött a t e n g e r n y i v a d k a c s a , v a d -

)

ÚJVÁROSI M I K L Ó S :

Hajdanánál -mgeMeiAJB

ái

Bórája. T U i a

V . 2 . p.

171.

K 1SKBB KÖZLEMÉNYEK

(i70

Aquilin

l i b a . a géniek m i n d e n f a j a , sőt régebben még a kócsag s e m t a r t o z o t t a ritkaságok

közé. i g y mondják

s örök t i t o k m a r a d eldorádóban. vizeket

a z öregek. E z m a már m i n d a múlté

h o g y m i l y e n m a d a r a k fészkeltek e b b e n a madár"

E z t b i z o n y , s a j n o s , pótolni már s o h a s e m l e h e t . A v a d ­

lecsapolták,

a z ősnádasok

helyén

búzát r i n g a t a szél s a h o l

káka t ö v é n r u c a költött, o t t m o s t p a c s i r t a r a k fészket a z ekeszántotta barázdába. A száz és száz h o l d n y i v a d területből a l i g m a r a d t v a l a m i . E g y e d ü l talán még a Kajánszik még

nevü

nádas, kakás t a v u n k a z , a h o l

megtaláljuk legalább megközelítően a z ősi állapotot. A többi n a g y

s z i k e s legelőinken a g u l y a jár s i g y a nád n e m t u d megnőni a vizállásos h e l y e k e n , m e l y e k már a nyár folyamán különben Fán

fészkelő madarainknál

nincsenek

is n a g y erdőink,

némileg

melyeket

jobb

pótolják

inkább

is kiszáradnak. a

helyzet,

mert

a régi ódon

ha

temetők,

továbbá

a

nevezni,

t e l e v é n gyümölcsfával és diófával. E z e k e n kivül v a n még

egy

szőlőskertek,

valaminél

gyümölcsösöknek

lehetne

80—100 h o l d n y i területű, e város tulajdonát képező erdő a z E l ő -

háton. F i a t a l fákból áll, d e madártani szempontból szép reményekkel kecsegtet, annál is inkább, mert a város védett területté nyilvánította. R ö v i d e n i g y jellemezhetjük

a z t a területet, a m i r e k i t e r j e d t e k

fészkelési megfigyeléseink. A területen begyűjtött és m e g f i g y e l t 1

már k ö z ö l t ü k . ) M é g c s a k a z t k e l l megemlítenünk,

a

fajokat

h o g y a z alább fel­

s o r o l t fajok n e m mindegyikének sikerült f e l k u t a t n u n k a fészkét, a z o n b a n egyes jelenségekből

b i z t o s a n következtethettünk

-

k e l n e k , m e r t v a g } repülni n e m tudó geket

figyeltünk

fiatalokat,

a r r a , h o g y i t t fész­ v a g y élelemhordó öre­

meg.

A z idáig m e g f i g y e l t , Hajdúnánáson fészkelő fajok száma 53. Kis

vöcsök, repülni n e m tudó

szerkő, f i a i

etetése

fiatalok.

közben m e g f i g y e l v e .

Kajánszik.

Kajánszik.

Fehérszárnyú

Kormos

szerkő,

m i n t a z előbbi. Tőkésréce, Kajánszik. N y í l f a r k ú réce. Kajánszik. Böjti réce, 7 d r b fiatal bujkálását figyeltük m e g , miközben a z a n y j u k felettük röpködött. Vicskus.

Kajánszik. 2

rűzve

lövetett. ) Haris.

Kajánszik. gólya.

Bibic.

( G y ű r ű z v e . ) Piroslábu

Kajánszik,

Pettyes

vízicsibe. Kajánszik.

V í z i t y ú k . Kajánszik. Szárcsa,

Pocgém. Dávidka.

Nagylegelő,

Tedelyj-legelő,

cankó, Kajánszik. Nánáson már gyű­

Kajánszik.

K i s vizicsibe.

m i n d e n vizes helyen.

Fácán.

Fogoly.

Fürj.

Fehér Örvös­

g a l a m b . N a g y K á l m á n - t a n y a . (.Jerle. B a r n a rétihéja. Repülni n e m tudó fiatalok. Kék

Kajánszik.

Karvaly.

vércse. Kajánszik.

Felső-temető. Vörös vércse.

') IGMÁNDY JÓZSEF és B A N TIVADAR : A d a t o k H a j d u vármegye D e b r e c e n i Szemle 1937., p . 193. s

Mindenütt.

Előhát. K u v i k . Csepüs-szőlő. K a k u k .

) BREHM : A z Állatok Világa I X . p. 385.

Előhát.

mudárfnuiiájához.

1(1:15, 3*| Kis

K I S E B B KÖZLEMÉNYEK

(171

őrgébics fészkében. N y a k t e k e r c s . Szalakóta.

Bubosbanka.

Kecske­

fejő. Füsti fecske. Molnár fecske. Szürke l é g y k a p ó . K i s őrgébics. T ö v i s ­ szúró gébics. Dolmányos varjú. málinkő.

Vetési varjú. S z a r k a . Szajkó. A r a n y -

Házi veréb. M e z e i v e r é b .

Erdei

pinty.

Tengelic.

Sordély.

Barázdabillegető. Sárga billegető. M e z e i p a c s i r t a . Búbos p a c s i r t a . Ökör­ s z e m . K e r t i rozsdafarkú.

Fülemile.

Végezetül megemlítjük, h o g y i l y irányú megfigyeléseinket c s a k két év óta végezzük r e n d s z e r e s e n s reméljük, h o g y t o v á b b i megfigyeléseink még

több f a j j a l fogják kibővíteni a f e n t i n é v j e g y z é k e t . BÁN

TIVADAR

és

IGMÁNDY

JÓZSEF.

A balkáni kacagógerle a h a j d a n i N y u g a t Magyarországba is b e v o n u l t . 1938

május

végén figyelték m e g Félszerfalván, közvetlenül

a u s z t r i a i határ m e l l e t t ,

l l y m ó d o n ez a madárfaj

B i r o d a l o m madárvilágának

is t a g j a .

J-J JJ R

A balkáni kacagógerle (Streptopelia ban. A z utolsó esztendőkben gerlének

váratlanul

távoli

d. decaocto

h i r t e l e n terjedésben északnyugati

a z alsó­

m o s t már

a Német M

A S S I

0

R

I

C

Friv.) Komárom­

lévő balkáni kacagó-

településére

akadtam

193<>.

júniusában Komáromban. A z állományt c c a 10 párra becsültem, a m e l y e k a w i e n i országúttól északra f e k v ő u d v a r o s házak körüli fákon t e l e p e d ­ tek m e g , sőt a személyforgalmi h i d m e l l e t t a D u n á t átrepülő párokat is

megfigyelhettem. Streptopelia

1937. L

Á

T

T

A

d. decaocto

D

R

K

L

E

I

L

W

Balkáni

P

Á R T

E

R

E

N

D

R E .

FRIV.-t először Belgrádban f i g y e l t e m m e g

ápr. 27-ikén, a h o l már régen költ. K ö v e t k e z ő n a p N

N

'

Péterváradon

SCHENK

kacagógerle Ipolykürtön.

1 9 3 8 . április

HENRIK.

20-dikán a balkáni

kacagógerle e g y példánya j e l e n t m e g I p o l y k ü r t ö n . J ó i d e i g e g y e d ü l v o l t , i n i g május 7-dikén 3 d a r a b v o l t e g y ü t t . E z e k közül k e t t ő párként v i s e l k e ­ d e t t . B i z t o s r a v e s z e m , h o g y ez a pár k ö l t ö t t is nálunk, m e r t i t t v o l t egész, május havában. Júniusban t á v o l v o l t a m s m i k o r júliusban visszatértem, már n e m találtam e g y e t s e m . M i n t érdekességet említem m e g , h o g y 1937. s z e p t . 14-dikén a j u g o s z szláviai V u k o v á r o n a gróf E L T Z - f é l e kastély udvarán 1 5 balkáni k a c a g ó gerlét f i g y e l t e m

m e g . Kérdezősködésemre a z t a választ k a p t a m , h o g y

ezek a gerlék o t t i g e n közönségesek és a z é v m i n d e n szakában elő­ fordulnak.

GRÓF K E G L E V I C H

PÉTER

Balkáni kacagógerle Debrecenben. M i n t h o g y a Debrecentől 21 k i l o ­ méterre fekvő Derecskén 1 9 3 5 - b e n , a k ö v e t k e z ő é v b e n p e d i g Kismarján

KlsKlll,

«72

l Aquila

KÖZl.KMIÍNYKk

már m e g t e l e p e d e t t a balkáni kacagó g e r l e , azért n e m j e l e n t e t t n a g y m e g ­ lepetést számomra, a m i k o r 1937. áprilisában a d e b r e c e n i Nagyerdőben is m e g h a l l o t t a m a hangját. A h i m c s a k n e m egész n a p h a l l a t t a k e d v e s három t a g u bugását, és v é g e z t e művészi repülőmutatványait. meg

a kacagó gerle kacagó hangján

G y a k r a n szólalt

i s . o l y k o r repülés közben. Június

közepe felé észrevettem, h o g y a m a d a r a k fészküket rakják e g y szőni szédos v i l l a kertjében álló akácfára. A költés idején a z o n b a n — sajnos nem

tartózkodtam

D e b r e c e n b e n , a z o n b a n c s a k n e m teljes biztonsággal

m o n d h a t o m , h o g y költöttek városunkban, m e r t a fészekrakás idejétől június v é g é t ő l egészen a u g u s z t u s közepéig látták a m a d a r a k a t a közeli villák lakói. A z ősz folyamán a z o n b a n az elnémult, és a valószínűleg nagyobb M

E

M

M

távolságra

i s elkalandozó m a d a r a k

m é g n e m kerültek sze-

-

UDVARDY

Keselyük A b a u j b a n .

Gagybátor

községben

MIKLÓS.

1903. május haváb. n

."> d a r a b keselyű j e l e n t k e z e t t . E z e k közül k e t t ő fakó keselyű v o l t , három ))edig barátkeselyü.

D

Fakó keselyű m u t a t k o z o t t H

A

T

Á

R

Á

B

A

U

R

T

H

Ó

B

I

Á

Q TJLA.

S

Y

1930 június havában Törökszentmiki -

-

BÁRSONY

Fakó keselyű lövetett

1937. szeptember

havában

S o m o g y megyében.

GYÖRGY.

M a g v a régiesen

FÖLDVÁRY MIKSA.

Dögkeselyű Bugacon. 1930. június havában B u g a c o n " .> d a r a b dög keselyű j e l e n t k e z e t t . E z e k közül hármat lelőttek, kettő még a u g . 31-dikén is látható v o l t . A z e g y i k lelőtt és k i t ö m ö t t példányt m e g s z e r e z t e m s a Madártani

I n t é z e t gyűjteményének

e n g e d t e m át. 1937. június 10-én

ismét láttam 2 példány dögkeselyűt. A z e g y i k barnaszinü f i a t a l a másik m á r egészen szürkeszinü idősebb.

volt.

A N N Ó K - S Z A B Ó JÁNOS

Hajnalmadár Budapesten. 1 9 3 7 . 1 1 1 . 29-én, a p a a a r < t i Ferences t e m p l o m tornyának falán láttam e g y alá s föl röpködve keresgélő m a d a r a t , m e l y r ö v i d o t t tartózkodás után a közeü h e g y e k E

,

T

Ü

N

T

-

Tichodroma

D R . VERTSE

muraria

ALBERT.

L . példányt f i g y e l t e m m e g 1938. febr. 8.-án

S o p r o n b a n a M ű e g y e t e m falán. Tichodroma

hajnal­

irányában

murariah.

télen látom a h a j n a l m a d a r a t

I F J

R

r

e

u

e

r

G

y

o

r

g

y

téli megjelenése Pécsett. H a t é v óta m i n d e n Pécsett.

1930. január 2 0 - 3 0 . k ö z ö t t a

MÁN' üzletvezetőségi épület kéményén és belső udvarán és/.lcltem egj

i»85'S»l

K i s K i i n KÖZI.KMKNYKK

«7:1

{ r l d á u y t . N a g y o n b i z a l m a s v o l t . u g y h o g y e g y a l k a l o m m a l ."» p e r c e n át n a g y o b b társasággal 2 méter távolságból szemléltük táplálkozási m ó d ját. 1937-ben a z elsőt d e c . 23-dikán l á t t a m .

PÁLDY GÉZA

Rövidujju pacsirta a Velencei-tónál. A z 1933 é v május 1 v e l e n c e i t ó dinnyési részében t e t t madártani

mával a rövidujju p a c s i r t a e g y h o l t példányát találtam éfl a tópart közti területen.

ben, a Szent

eddig

és

egyetlen

1930 a u g . 2B-án f i g y e l t e m m e g a b o r s o d i Bükk­

Ixdek n e v i i Árpádkori romoknál.

jyj

KÁROLY

A U K S

Sárjáró megjelenése. Kbből a nálunk i g e n r i t k a fajból 24-dikén (» példányból álló csapatocskát f i g y e l t e m m e g a

1938. április sárszentágotai

Sóstónál. Ijőni n e m t u d t a m belőlük, a z o n b a n a fajazonosságot látcsövem segítségével kétségtelenül m e g t u d t a m

Sárjáró előfordulása Szegeden. E b b ő l

prizmás

állapítani. NAGY

minősített madárfajból

alkal­

a vasútvonal

H O N . CHARTERIS G U Y .

A fenyőszajkó előfordulása a Bükkben. A z e l s ő példányt ebből a fajból

közepén

tanulmányutam

LÁSZLÓ.

a nálunk rendkívül

ritkának

1935. a u g . 18-dikán 6 d a r a b o t f i g y e l t e m m e g

W'den.

D

R

. BERETZK

PÉTER.

Vókonycsőrü viztaposó példányt f i g y e l t e m m e g 1937. július 17 dikén Sárszentágotán. A szép díszruhás példány egyedül v o l t . NAGY

LÁSZLÓ.

Somateria mollissima mollissima L . l ö v e t e t t 1938 f e b r . 10-én a s o p r o n m e g y e i Ujkér községben. A madár a f a l u b a n l e v ő a l i g e g y hektáros libausztatóban tartózkodott s meglehetősen b i z a l m a s a n v i s e l k e d e t t . F i a t a l (J példány, a m e l y gyűjteményemben v a n . DR.

BÁRÓ S Ó L Y M O S Y

LÁSZLÓ.

Vörös ásóludat lőttem L938. január havában Bánhidán. A kitömött Madár g y ű j t e m é n y e m b e n

van.

HEUBNER

Vörösnyaku lud lövetett 1935 január 17-dikén , L , A N

-

KÁROLY.

Nagykanizsa HÁMORI

hatá-

MIHÁLY.

Apácalud Győr környékén. 1935. október 25-ikén d . u . 4 óra táján • íyőr határában a M a r c a l

mentén sikerült e g y apácaludat

.A m a d a r a t a gimnázium gyűjteményének

elejtenem.

ajándékoztam. SPÄTH

GYULA.

43

KiSEbll

674

Alca

[Aqults

KÖZLEMÉNYEK

tarda L . Hajdúböszörményben. R i t k a vendég t é v e d t 1935-be*:

Hajdúböszörménybe. E g y a l k a példány röpült n e k i a római k a t h . t e m p l o m , tornyának.

A

sérült m a d a r a t sikerült m e g f o g n i . A kitömött

példány

j e l e n l e g a hajdúböszörményi gimnázium gyűjteményében v a n . SÓVÁGÓ

A

gödöllői

premontrei

gimnázium

gyűjteményének

MIHÁLY.

érdekesebb

darabjai. A gödöllői Á l l a m i T e l e p e k halastavairól a k ö v e t k e z ő ritkább madarak

kerültek

(R%8sa t. tridactyla tongicaudus L.)

Gimnáziumunk

gyűjteményébe.

Háromujju

L . ) 1 9 3 0 . április, nyílfarkú h a l f a r k a s

VIEILL.)

1 9 3 1 . n o v e m b e r , és n a g y kócsag

1 9 2 9 . nyarán.

T

a

u

s

(Stercorariu*

(Egretta z

i

csüllé

k

h

a. alh* J Ó Z S E p

Madártani megfigyelések a Hortobágyon 1934-ben. Március 3-dik.-' még

r e n g e t e g v a d l ú d t a n y á z o t t a H o r t o b á g y o n . Megfigyeléseim alapján.

75%

v o l t a n a g y ülik, 5 % a k i s ülik, a többi 2 0 % - o t a vetési és nyári

l u d a d t a . U g y a n e z e n a n a p o n 0 d a r a b réti sast láttam. Március 17-dikén 3 d a r a b örvös l u d húzott át f e j e m fölött k b . 80 méter

magasságban

S z e p t . 29-dikén már s o k a n a g y l i l i k , a m e l y e k 5 0 % - b a n f i a t a l példányok v o l t a k . N o v . 1 8 dikán

5 d a r a b vékonycsőrü

póling, a m e l y e k

közüt

madárkitömőhöz i s került példány. N o v . 4-dikén két vadász e g y S-a* c s a p a t vörösnyaku ludból 1 <J-et és e g y $-t e j t e t t e l . DR.

Ujabb adatok a sarlósfecske fészkeléséhez. pesti

C i t a d e l l a

déli o l d a l a

körül

1937.

láttam

SÁTORI JÓZSEF.

V . 29-én a

két

pár

bud.i

sarlósfecskét

k e r i n g e n i . Fészkelésre g y a n a k o d t a m , a z o n b a n néhány n a p mulya már nem

találtam o t t őket. E g y héttel később BORSOS S Á N D O R közölte v e l e m ,

h o g y e g y A 1 1 i 1 a - k ö r u t i Tabánra néző bérház tűzfala körül látta k e r i n g e n i e m a d a r a k a t . I t t bizonyára fészkelni a k a r t a k , m e r t

ugyan­

e b b e n a z időben névtelen levélíró p a n a s z o l j a , h o g y az e g y i k Attila-körúti bérház tűzfalán

lévő.

fecskéktől

l a k o t t l y u k a k a t betömették. A mű­

v e l e t r e a fecskék — nvilván sarlósfecskék — p a n a s z o s sivításai hívták fel

a járókelők figyelmét. Ugyancsak

BORSOS S Á N D O R közölte, h o g y B a 1 a t o n - A k a r a t y -

t y á n , partifecskék

között,

fészkelnek,

sarlósfecskét

keltek

két

pár

amelyek

a

látott

tópart

meredek

löszfalában

röpködni. Valószínűleg fész­

ott.

Gyurgyalag fészkelése Simontornyán. 1937.

D

R

V

E

R

T

S

E

ALBERT.

V . 15-ikén szórványosan,

június 8 - i k a körül a z előző évinél n a g y o b b számban c s a p a t o s a n érkeztek meg

a g y u r g y ó k á k . E n a p o k b a n számos új fészek készült. S i m o n t o r n y a

1935/SH]

K I S E B B KÖZLEMÉNYEK

liTS

és Pálfa k ö z ö t t k e d v e n c fészkelő h e l y e k a n y u g a t és északi fekvésű c c a 1,5 m . m a g a s p a r t o l d a l a k ,

m e l y e k jól védettek

által. A tojók június 8 - i k a körül i t t - o t t hozzáláttak.

legtöbb e s e t b e n b o k o r

már 2 — 3 tojásuk

költéséhez

A p a r t i odúk mélysége o l y k o r 1 . 2 0 — 1 . 4 0 m .

A fészek

mélyedését p u h a mohával bélelik. A z állomány 1 0 3 7 - b e n c c a 7 4 pár, szaporulat cca

A

370 db.

RADVÁNYI

OTTÓ.

gyurgyalag fészkelése Mezökomáromnál 1937-ben. A / . „ A q a i i a "

1931 —1934. évfolyam

3 5 5 . oldalán közölt megfigyelésemmel k a p c s o l a t ­

b a n sajnálattal álapitottam m e g , h o g y 1 9 3 7 - b e n mindössze 1 4 pár g y u r g y ó k a fészkelt Mezőkomárom környékén. Örvendetesen találtam

azon­

b a n Császtán ( B a r a n y a v m . ) 2 fészkelőpárt. A f a l u a z előtte i s m e r e t l e n m a d a r a t ..Libaniadárnak" Ujabb

nevezte.

gyurgyalag fészkelések.

PÁLDY 1 9 3 5 . júniusában

GÉZA

SALLAY

GYÖRGY

péceli l a k o s h i v t a f e l a Madártani I n t é z e t figyelmét a z általa n e m i s m e r t g y u r g y a l a g o k r a , a m e l y e k a P é c e 1 határában l é v ő h o m o k o s löszdom­ bok hatalmas

vízmosásos s z u r d o k a i b a n fészkelnek. A ..csúnya g ö d ö r é ­

n e k n e v e z e t t , sürü akácbozóttól c s a k n e m járhatatlan vizmosás-labirint u s t 1 9 3 5 - b e n és 1 9 3 6 - b a n összesen három ízben látogattam m e g . A n e h e ­ zen

megállapítható állomány m i n t e g y

1 0 — 1 5 párra tehető.

Érdekes,

h o g y habár hozzáférhetetlen, akácoktól i s v é d e t t 1 0 — 1 5 méter m a g a s löszfalak bőven állanak rendelkezésükre,

több

fészket, e l h a g y o t t a t

és

l a k o t t a t is találtunk o l y a n vízmosás-kezdeményekben, a m e l y e k n e k l e g ­ nagyobb

mélysége a l i g ütötte m e g a két métert. A péceli g y u r g y a l a g

t e l e p állítólag 2 — 3 éves település. T Ó T H J Á N O S k o m p o l t i l a k o s szóbelileg értesített h o g y

K o m p o 11

község határában ( H e v e s m e g y e ) a R a j n a p a t a k partoldalában 1 9 3 5 - b e n három pár g y u r g y a l a g fészkelt.

D R . VERTSE ALBERT.

Gyurgyalag és ugartyúk fészkelése Csór vidékén. Sajátságos

jelen­

ségnek találom, h o g y a z ugartyúk, a m e l y a köztudatban m i n t a h o m o k o s területek j e l l e g z e t e s m a d a r a él, Csór v i d é k é n köves kopár

karsztszerü

fennsíkon tartózkodik. Összesen 7 — 8 pár tartózkodik e z e n a vidéken meglehetős n a g y

területen

elszórva. N a p p a l kizárólag e z e n a fennsíkon

tartózkodnak, d e estére ivás v é g e t t a f e n n s i k a l a t t elterülő v i z e s rétre jönnek l e . A

gyurgyalagok

homokos

partszakadékokban

laknak.

Számukat

k b . 2 0 — 2 5 párra becsülöm. Z ö m ü k Csór község f e l e t t k b . 4 — 5 fészkelő tanyán található. S a j n o s a lakosság g y a k r a n z a v a r j a őket. a fészkeket kiássák, p e d i g i t t s z á m o t t e v ő károkat n e m tékenyebb méhtenyésztés.

tehetnek,

mivel nincs jelen­ MÁTÉ LÁSZLÓ. 48*

K I S E B B KÖZI.HMfiSY B K

ilTi,

I \ l.i

Vörösfejü gébics fészkelése Nyitrán. 1937. j u l i u s ])arkban több

vörösfejü gébicset láttam, a m e l y e k

négy p e d i g f i a t a l példány v o l t . H T

K O L , O T , Í > K

5-ikén a n y i t r a i

közül

kettő

öreg,

Egész biztosra állíthatom tehát, hogj

-

TURCSEK

További adatok a vörösfejü gébics fészkeléséröl.

FERENC.

A z L986. évben

in;i jns 6-dikán láttam a z első p é l d á n y t a diósgyőri L á d i erdő ritkás töl­ gyesében, a h o l i m m á r érkezett a z első

évek ó t a f i g y e l e m fészkelését.

Május

12-dikén

2. J u n . 28-dikán megtalálom a fészket, c s a k a $ h o r d

ételt: A u g . 15-dikén

$ és

? ételt h o r d 2 — 3 d a r a b anyányi

fiókának.

A u g . 20-án e g y $ és e g y j u v . 1926. ó t a ez a z a u g . 20. a legkésőbbi a d a t o m . A

b o r s o d m e g y e i N a g y b a r c a községben 1936. június 10-dikén fész-

k e l t e g y pár vörösfejü gébics.

D

r

Házi-rozsdafarkú fészkelése a Gellérthegyen. egymással k e r g e t ő z ő házi-rozsdafarkú

M

a

u

k

s

K

Á

R

O

a h o l folytatták

y

1937. V 1 . 24-én e g y

párt p i l l a n t o t t a m m e g a R u d a s ­

fürdő tetején, a m e l y e k rövidesen a szomszédos G e l l é r t h e g y láira röppentek,

i

a kergetőzést, m a j d

a sziklák

szik­ között

eltűntek. N é h á n y n a p m ú l v a sikerült m e g p i l l a n t a n o m a magános hímet. A h e l y és a z i d ő p o n t valószínűvé t e s z i fészkelésüket. *) DR.

VERTSE ALBERT.

Fekete harkály a bugaci Nagyerdőben. A f e k e t e h a r k á l y t 1984 óta f i g y e l t e m m e g a b u g a c i erdőben. A z előző két évben csak egy-egy példányi láttam, a z o n b a n

1 9 3 6 - b a n már 7 d a r a b o t f i g y e l t e m m e g . ANNÓK-SZABÓ

A

réti

fülesbagoly

ujabb fészkelése.

JÁNOS.

A réti fülesbagoly,

a na l \

miként a z A q u i l a 1931/34. é v f o l y a m á n a k 352. lapján közöltem 1930-ban és 1 9 3 3 - b a n fészkelt T a r p a vidékén. 1 9 3 6 - b a n újra m e g t e l e p e d e t t nálunk. U g y a n a z o n a területen fészkeltek, a h o l a z előző években is találtain őket. K é t párt láttam s a z e g y i k n e k a fészkében május 3-dikán 6 d a r a b erősen k o t l o t t tojást t a l á l t a m . Buhu

fészkelése

Szegeden.

KABÁCZY IH3(i.

tavaszán

a

ERNŐ

Szegedalsótanyai

"Honvéderdőben f e k e t e fenyőfán fészkelt e g y buhupár. Tojásait kiszedték.

D

R

BERETZK

sajnos

PÉTER.

*) B u d a p e s t e n a Lövöház uccuban levő Ganz gyár területén l!»38-ban egész t » \ ns/. és nyár folyamán láttam egy pár házi rozsdafarkút, amely bizonyára fészkelt o t t . 1939-ben a régi fészkelühely elpusztult s ekkor a N y n l uccuban tanyáztak. SCHENK JAKAB.

K i s K B H KÖZI.KMKN Y K k

IHM W]

«77

A buhu a borsodi Bükkben. K v e k óta törekszem a buhura vonat­ kozó bükkvidéki a d a t u k összegyüjtésére. A z első tudomásomra j u t o t t adat s z c r i n i az 1870-ea években lőttek egyet Ordögfalván. A déd esi vár a l a t t i Bánvölgyben l!»22 tavaszán lőttek 2 d a r a b o t . Ií»27 március 2 .Vén IVskóuél : I<»2s április 29-én pedig a Jávorkutnál figyelték m e g . mocsolyási

erdőgondnok

bosszú

idő

folyamán

csak

egyetlen

a l k a l o m m a l látott b u l i u l , még p e d i g december havában a Zsérci \ a g \ - D é l

táj.'in

1928

36 között

kel

izben

SZEÖTS BÉLA

egj

Leányvárnál";

hallották

a

buhu

hangját. A mályinkai Látókőnél, valamint a Jávorhegyen L937 március havában hallották szólni. A z e d d i g felsorolt a d a t o k főleg a Bükk n y u g a t i , északi és k e l e t i területére, peremére

valamint

ennek középszakaszára

vonatkozólag

KOLACSKOV^ZKY

évf. 2-ik szám 4 1 . lapján feltárás

a Turisták

LAJOS

Lapja 1930.

a S u b a lyukról a következőket m o n d j a :

megkezdése előtt (tehát

bérelte a b a r l a n g o t .

v o n a t k o z t a k . A Bükk déli

Kzek Utóbb átköltöztek a szomszédos

b a r l a n g b a " . Kiről a buhupélTÓl

.,a

I!t32 e l ő t t ) egy pár n a g y fülesbagoly Füzérkői

I !»:i7 tavaszán

VÁSÁRHELYI ISTVÁN

annyit

t u d o t t meg. h o g \ Cserépfalu határában tészkei, A K('»r völgyben

198T

\ ' . 17-én b u h u fészket találtak a Bubalyuk közvetlen közelében. A fészek kis sziklafülkében v a n . m e r e d e k — sürü bozéittal benőtt — mészkőlejtő gerincéhez közel. A lészekben egy erősen fejlett, k a k a s nagyságú, kissé tollas

pihés

fiókát találtak, a fészek szélén p e d i g egy k i n e m keltett...

részben sérült tojást. A fészkelőhelyül szolgáló s z i k l a fülkében s o k v o l t a t o l l (tyúk és s z a r k a ) , u g y a n i t t

néhány nyúllal) és két

sündisznónak a tüskés hőre.

D

r

M

a

u

elfogyasztott r

s

K

Á

R

0

A fehér gólya terjeszkedése a borsodi Bükkben. A z utóbbi terjeszkedik

havában

megjelent

a

Bükk h e g y s é g

völgyeibe.

I> i ó s g y ő r f a 1 u I) a n,

ahol

nagyobb

1936.

a

y

időben

azt t a p a s z t a l o m , h o g y a fehér gólya az A 1 f ö 1 d felől m i n d szambán

L

április

nagvínigalmii

autóul mellett fekvő e g y i k földszintes házon ütötte föl tanyáját és föl is n e v e l t e két K i s g y ő r,

fiókáját.

Vármegyénk e g y i k

legvizszegényebb községe

a h o l ennek dacára már kb. 10 é v óta fészkel

egy

pár.

B á b o n v b a n 1931. óta állandóan fészkel egy pár, S á 1 y-ban pedig M>36-ban két pár

fészkelt.

D

r

M

a

u

k

s

k

á

r

o

l

y

.

A gólya fészkelése Budapest környékén 1934-ben. A volt Sárga csikó vendéglő közelében — a Kerepesi-út

mentén a vasúti töltésen

kivül

a rákoBszentmihályi határban —• 1934-ben m e g i n t k ö l t ö t t a fehér g ó l y a egy fán levő régi fészekben.

K o t községben is költött a

t e m p l o m tornyán a régi fészekben.

D

R

>

D

O

R

N

I

N

G

református HENRIK.

K I S E B B KÖZLKMÉNYKK

878 A

[\<1

Iiiiii

gulipán fészkelése Sárszentágotán. A fejérmegyei Sárszentágota

község m e l l e t t szikesvizü tó terül e l , a m e l y n e k

madárvilágát

esztendőben r e n d s z e r e s e n m e g s z o k t a m f i g y e l n i .

Első i z b e n

minden 1934-ben

l á t t a m i t t a gulipánokat, összesen 5 d a r a b o t . Fészkére u g y a n n e m a k a d ­ tam, de

d e megtaláltam e g y fiókáját. az abnormis

szárazság

1935-ben 6 d a r a b érkezett a tóra,

m i a t t h a m a r elmentek

1930 április közepe

táján 8 d a r a b érkezett s május 3-dikán már teljes fészekalját

találtam.

A tó partján állandóan fészkel a széki l i l e . M i n t érdekes fészkelőt említem a barátrécét, m e l y n e k erősen k o t l o t t hetes fészekalját 1936 egy

május 24-dikén.

M i n t érdekes

leltem

r i t k a vendég 1936 április bávában

bütykös ásólúd példánya e g y héten át tartózkodott a t a v o n . MÁTÉ

LÁSZLÓ.

Nagy kócsag a Velencei-tavon. A z 1936. é v b e n egy pár nagy kócsag települt m e g a v e l e n c e i t ó dinnyégi,részén. A két öreg m a d a r a t és 3 fiókáját s z e p t e m b e r végéig láttam.

1937. tavaszán c s a k e g y magányos

cS példány j e l e n t m e g . B i z t o s r a v e s z e m , h o g y e b b e n a z évben n e m költ ö i t i t t a n a g y kócsag. J u l i u s 2ü-dikán már 2

g-et

láttam s e z e k h e z

július 20-dikán u j a b b 6 d a r a b érkezett. E z e k állandóan e g y c s a p a t b a n tartózkodtak.

I93s-bau március 30-án láttam az.

példányt.

első

NAGY

LÁSZLÓ.

Nagy kócsag fészkelése a Velencei-tavon. Miként már . . A Természet" cimü folyóirat 1936. évf. 248. lapján k ö z ö l t e m , a z 1936. évben a n a g y kócsag a v e l e n c e i t a v o n

is m e g t e l e p e d e t t . A dinnyés-pákozdi

részen

levő n a g y gémtelepen szürke, vörös és k a n a l a s géniek között | \ ('. | { . J O U R D A I N talált e g y fészekaljat 3 tojással. A fiókák szerencsésen nevelődtek. A z 1937. tavaszán

t ö b b i z b e n jártam

területén, a z o n b a n c s a k május 22-dikén láttam két i z b e n dányt, l e h e t , h o g y

föl is

a multévi fészkelő

mindkét e s e t b e n u g y a n a z t . Fészket

egy-egy pél­ 1937-ben nem

találtak. 1938. tavaszán fészkelt 2 pár. 1939-ben is megjelent a kócsag, de

fészkeléséről b i z t o s h i r n i n c s .

SCHENK

JAKAB.

Vörösnyaku vöcsök fészkelése a Velencei-tavon. Évek óta figyelemmel

a velencei

t ó dinnyés*

részének

kísérem

madárvilágát, a z o n b a n

m i m l e z i d e i g a vörösnyaku vöcsök fészkelését n e m t u d t a m megállapítani. 1937-ben találtam

először fészkelve néhány

párban, ezúttal se magán

a t a v o n , h a n e m a z úgynevezett Fertőben. A székesfehérvári Sóstón is fészkel ez

Kis

a

faj.

MÁTÉ

LÁSZLÓ.

kócsag gyakori előfordulása. 1937. őszén különböző helységekből

k a p t a m k i s kócsagokat (Kgrelfa <j. i/arzetf/i L . ) , névszerint a k ö v e t k e z ő községekből : Báeskeiesztur.

Overbász.

Mácssszenttamás.

Túrja,

Titel,

különösen s o k a t p e d i g Bácsföldvárról és Zentáról. A z o k t . 9 - i k i példány

.-,:t:, :)»]

K I S E B B KÖZLEMÉNYEK

sildje

még nem \ n l t tökéletesen

»i T t»

elcsontosodva.

Véleményem szerint

>•/. esak s z e p t e m b e r közepén h a g y h a t t a e l fészkét, tehát kellett származnia. ^

M

V

E

K

V , , | , ; , K

másodköltésből

Letséges, h o g y e z e k m á s teiületről elűzött u j j ö v e -

-

SCHENK

HENRIK.

Reznek a Barcasagban. Bátyám 193<>. X I . l-jén Vidombák (Brassórm.)

határában, tarlón e l e j t e t t e g y r e z n e k e t (Otis tetrax orientális

, mely

madár Erdélyben rendkívül

Í920) egyáltalában

n e m szerepel.

r i t k a . ZEYK

HART.),

érlokzésében

(Aquila,

BlELZ (1888) k ö n y v é b e n e z t irja :

Erdélyben vonulás idején j e l e n i k m e g , elejtették D é v a m e l l e t t a Maros völgyében

és Szászrégennél.

2 példány

{ J.

[Brassó-vm.).

A

brassói

Barcasági

Szász

) található, 1875.. i l l . 1891-ből, lelőhelyük Szászhermány HAUSMANN

szíves közlése s z e r i n t

15 év óta n e m lőttek

wzneket a Barcasagban.

SaLMEN JÁNOS.

Pásztormadár megjelenése.

A pásztormadarak

történt megjelenéséről beszámoltam a z A q u i l a 121

-186. l a p j a i n .

A z 1933. évi n a g y

jelentékeny méretű 1935

aló

1934-ig

bezárólag

1931/34. é v f o l y a m á n a k

fészkelési és

1934. évi

beözönlése óta esak igen gyéren

ben D R . NAGY J E N Ő szerint

i H o r t o b á g y o n , szakra

Múzeumban

szintén

jelentkeztek.

július elején m u t a t k o z o t t 2 d r b

a u g . elején p e d i g 20-as c s a p a t a H o r t o b á g y t ó l

eső B a g o t a p u s z t á n . E z a rendkívül

szokatlan

időben

megjelenés s z i n t e a z t a gyanút k e l t i , h o g y 1935. nyarán B a g o t a

i lékén v a l a h o l fészkelhetett

e g y k i s társaság.

1930-ban csak e g y h e l y e n észlelték. J u n . 19-én 3 {tart f i g y e l t m e g FÓRIS LAJOS G y u 1 a és K é t e g y h á z a k ö z ö t t . 1937- ben ban.

több h e l y e n figyelték m e g . d e általában csekély szám­

Legkorábban C S O R N A I R I C H Á R D j e l e n t e t t e őket május 24-éről Z e n -

- á r i'i I : u g y a n o t t május 30-án is m u t a t k o z o t t 30 darabból álló c s a p a t . Május 25-én -I párt látott J A K A B S Á N D O R l:)ég tak

X a d u d v a r m e l l e t t . 26-án

mellett figyelték m e g . .Május 29-től június 10-ig c s a p a t o s a n tanyáz­ M e z ő m é h e s

erdélyi községben G R Ó F B É L D Y G E R G E L Y N É értesí­

tése szerint. Ó v e r h a s z o n

május 30-án S C H E N K H E N R I K két

csajjatot

.ügyelt m e g . e g y i k b e n 50. másikban 10 d a r a b o t . U g y a n c s a k május 30-án m u t a t k o z o t t M á d községben. Június 10. és 11-én K i s s A N D R Á S a fehérnegyei K u l c s p u s z t á n 1938- ban

f i g y e l t m e g körülbelül

10 d a r a b o t .

és 1939-ben s e h o n n a n se j e l e n t e t t e k pásztormadarat. SCHENK

Énekes hattyút lőttek 1935 január 3-dikán A

madár egyedül v o l t .

Fiatal,

Bkola gyűjteményébe került.

JAKAB.

K e c s k e m é t határában.

szürkehátu példány,

mely

a piarista

A N N Ó K SZABÓ

JÁNOS.

KKii

E I S E B B Kö/.l.KM íix Y K K

Énekes hattyú lövetett

V.

1936. jan. 10-én Ú j v i d é k e n . SCHENK

Énekes hattyú lövetett

HENRIK.

Ii»:ts ápr. li-án Balmazújvároson a DaraSsl

pasztán. A példány D e b r e c e n városának Hortobágyi Múzeumába került DR.

SŐREGI

Heringsirály nyáron. 1934. június 17-dikén O k a n y

kösoégben heringsirály $ példányt lőttek. Nyílfarkú

D

halfarkas nyári előfordulása.

<;

R

JÁNOS.

biharmegyw ATORI

1937. június

JÓZSEF.

27-dikén

Lébény községhez tartozó hanysági réten nyílfarkú h a l f a r k a s l ő t t e m . A madár t e l j e s e n k i f e j l e t t öregkori tollruhát állapotban v o l t .

viselt

STUDINKA

példányt s

jó testi

LÁSZLÓ

Hósármányok Budapesten. 193.~>. n o v e m b e r 1-én a L á g y m á n y o 9 tó D u n a felöli töltésénláttam 2 d r b . hósármányt. a töltés k a v i c s o s o l d a ­ lán s z e d e g e t n i . A feltűnően összetartó

párt u g y a n a z n a p délután még

megtaláltam, a k ö v e t k e z ő n a p r a eltűntek.

p

R

y

E

R

T

S

E

ALBERT

Késői füsti fecskék. A pestszenterzsébeti n a g y vásárcsarnokban ;v 1937. é v b e n t i z d a r a b füsti f e c s k e t e l e p e d e t t m e g s o t t a vásárcsarnok rova­ raival t á p l á l k o z o t t . A z ö m elvonulása után két példány o t t m a r a d t s a, vásárcsarnok légy-állományából táplálkoztak egészen n o v . 8-ig, a m i k o t a z e g y i k m a d a r a t a m a c s k a e l f o g t a . A másik fecskét a vásárcsarnok vezetősége b e f o g a t t a s intézetünknek megküldte. egészséges

állapotban érkezett, a z o n b a n

A madár még teljeseu

már észrevehetően

le v o l t

soványodva. 1937. o k t . 28-án i s m e g f i g y e l t e k

m é g e g y magányos füsti

fecske

példányt a b a r a n y a m e g y e i Perecesbányatele pen, DR

Késői füsti fecskék.

VERTSE

ALBERT.

1936 n o v . 10-én A r a d o n a M a r o s partján I

d a r a b füsti fecskét észleltem. Egész közelről láttam s í g y határozottam fölismertem ő k e t .

Késői füsti fecskét f i g y e l t e m

PINTÉR L Á S Z L Ó .

fecske. A z 1929. é v n o v . I l d i k é n még egy d a r a b

PÉTER IMRE,

A

füsM

m e g . H á r o m i z b e n i s körülröpködte a házamat.

pocgém elköltözése.

a pocgémek (lxobrychus

Minden

m. minutus

évben nagy

Szada Pest m.

gyönyörűségem nézni

L . ) viselkedését elköltözésük idején

I»:t:, : | s i

K D t B B S KÖZI.K.MKN V K K

amely

mozgalom

amint

elég

korán,

augusztus

681

másod i k

Bekében megindul,

beállnak a hidegebb éjszakák. A z esti szürkületben, midőn

m i n d e n csendes, f e l h a n g z i k

h i r t e l e n a vonulásra

már

felszólító első ..kacs' -

kiáltás. Rövid időre rá. m i v e l feletetet n e m k a p o t t , másodszor is. vala­ m i v e l gyengébben e l h a n g z i k e h a n g . K i r e már többen f e l e l n e k , s rövi­ desen f e l e m e l k e d n e k az utrakész. m a d a r a k . K g y r e feljebb keringve foly­ t o n o s kiáltozások csapat

közt

I"

l"> főből álló csapattá egyesülnek, s ez a

rövidesen az egyesülés

jelenség

gyakran

ismétlődik

Után egyenest délnek veszi útját. szeptember

havában

is, amiből

u j a b b j ö v e v é n y e k érkezésére lehet következtetni, m i v e l P ° ^

M

,

U

M

»

K

Ö

L

T

nálunk

SCHENK

Kz a

állandó ennyi

HENRIK.

Elkésetten vonuló bakcsók. Ismételten m e g f i g y e l h e t t e m a bakcsókon (Xt/ct!rom.r

u. in/cliconix

K . J . h o g y b e t e g v a g y sebzett m a d a r a k későbben

költöznek e l . mint egészséges fajtársaik.

1033. o k t . iMi-ikán — midőn

a bakcsók már rég e l v o n u l t a k — a lakásomtól a l i g száz méterre fekvő nádasban telepedett le egy i l y e n s e b z e t t ha keséi. M e i n t e a n n y i r a k i volt merülve, h o g y 3—4 lépésre is bevárt.

Láthatólag

összeszedte

magát

és már két hét múlva h o s s z a b b i d e i g k e r i n g e t t a nádas felett, h a fel­ riasztották.

Nov. 19-ikén hangos k v a k - k v a k kiáltásokkal e m e l k e d e t t fel

este. de m i v e l útitársak n e m j e l e n t k e z t e k , ismét leszállt a nádba. Második este

már semmi sem tartóztatta,

elvonult

nyugat

hanem

fáradhatatlanul

kiáltozva

felé.

U g y a n e z t f i g y e l h e t t e m m e g e g y másik s e b z e t t bakcsón is. E z még szeptemberben

megjelent, s miután eléggé

1

megerősödött, n o v . a-ikén

útra a k a r t k e l n i . M i v e l a z o n b a n kiáltásaira e g y fajtársa sem jelentkezett, a k ö v e t k e z ő estét még bevárta, e k k o r a z o n b a n hasonlóképpen meg nem szakadó kiáltásokkal n y u g a t n a k v e t t e útját. Gondolkodás tárgyává tehető, h o g y miért

követte mindkét

nélküli példány pontosan u g y a n a z t a nyugati irányt; Budapest környékén áttelelő gólyák.

1934.

SCHENK

vezető

HENRIK.

decemberében

a

napi

sajtó többször a d o t t h i r t gólyákról, a m e l y e k e t d e c e m b e r középső h a l ­ ni, i d a b a n

Budapest

A Madártani

közelebbi v a g y távolabbi környékén f i g y e l t e k m e g .

Intézet megfigyelői -s több i z b e n t e t t e k jelentést ezekről

a gólyákról, s m i v e l következetesen két példányról v o l t szó, feltehető, hogy m i n d i g ugyanazt

a párt figyelték m e g és p e d i g első i z b e n d e c .

10-ikén L'rbőn, legkésőbben d e c . 19-ikón Rákospalotán, majd egy rövid szünet után j a n . 4-ikén látták őket B u d a p e s t felett k e r i n g e n i . D R . D O R N I N G H . közölte

későbben,

figyelték Budapesttől északra

hogy ezt a gólyapárt

m a r nyáron

Megverem ahol az egyik major

meg­

szalma-

kazlán éjszakáztak.

A két g ó l y a valószínűleg elkésett költésből szár­

mazott,

hogy

lehetséges,

sebzett

példányok

voltak.

A h o s s z a n t aráé

tís-J

[Aqml*

K I S E B B KÖZLEMÉNYKK

ősz l e h e t ő v é t e t t e , h o g y megerősödjenek, h o l o t t r e n d e s időjárási v i s z o ­ nyok

között rég e l p u s z t u l t a k

szigorú tél, a z e g y i k e l h u l l t . A másik

gólyát

példány

v o l n a . Midőn január közepén beállt a legyengülve megtalálták,

eltűnt.

de rövidesen

SCHENK

JAKAB

Vadludvonulás 1936. őszén a Hortobágyon. 1936. őszén a v a d l u d a k s z o k a t l a n u l későn

érkeztek

a Hortobágyra. n e m augusztusban.

vagy

s z e p t e m b e r b e n , h a n e m c s a k októberben. E l é g n a g y számban érkeztek, a z o n b a n a t a v a k r a c s a k decemberben k e z t e k beszállani, m e r t mindenütt sok v o l t a v i z . M o s t h o g y a f a g y beállott és a sekélyebb v i z e k b e f a g y t a k , jönnek hozzánk. E n n e k a h e l y z e t n e k megfelelően a z idén i g e n kevés vadludat

lőttek a H o r t o b á g y o n . A ritkább f a j o k közül e g y i k csőszöm

12 d a r a b vörösnyaku l u d a t f i g y e l t m e g .

Madárvonulás égése

és

mindennapos

N É M E T H SÁNDOR.

kőolaj kút-égések. esemény

a

Romániában

a

petróleum-területeken.

1 9 3 0 - b a n is v o l l M o r e n i b e n i l y e n . . p o k o l " . 100—200

kőolajkutak Í g y 1929. és

atmoszféra-nyomású

gázláng 80 m m a g a s a n szökött a z égre, s fényét m e s s z e v e t e t t e a tájra. O s z i vonulás idején ez a fény h i h e t e t l e n tömegben v o n z o t t a a l u d a k , szalonka-félék, fürjek és rigók c s a p a t a i t . Állítólag még felhőtlen éjsza­ kákon i s , m i n t e g y o d a b i l i n c s e l v e k e r i n g t e k a lánoszlop körül a m a d a r a k . Sok

madár a hőségtől elkábulva

perzselt t o l l a z a t t a l z u h a n t le. mások

a helyszínen n a g y számban kifeszített h u z a l o k o n verték össze a szár­ n y u k a t . S a j n o s g y a k r a n vadásztak a keringő m a d a r a k r a és értesülésem s z e r i n t Moréidban e g y hémapig kizárólag vándormadarakból élt a lakosság. SPIESS

Néhány madártani adat a X V I I I TAMÁS, a

k i 1749—1832.

gyiniiasiiiin

lelkipásztora, orológiai

között

eonreetora —

kiválóan

jelenségek

iránt

-XIX.

élt.

s

századfordulóról. M A U K S C H szülővárosában

volt. majd a szepesmegyei érdeklődött és

a

észleléseit

SYLVIA.

Késmárkon

Nagy-Szalók e v .

növénytan m e l l e t t a m e t e ­ napló alakjában

örökítette

meg. A kéziratban hátramaradt h a t a l m a s fóliánst m a a késmárki Lyzeum irattárs őrzi, K rendkívül sok értékes a d a t o t tartalmazó

naplóból kije­

gyeztem a m a kevés madártani a d a t o t , m e l y többnyire időjárási föl jegy­ zésekkel k a p c s o l a t b a n , található'. Az

első madártani a d a t

1793-ból való :

MAUKSCH

ez év nyarán

T O W N S O N R Ó B E R T e d i n b u r g i tanárt kisérte a f e l k a i völgy be s i t t f i g y e l ­ m e z t e t t e tudós útitársát az örvös rigó jelenlétére. A t o v á b b i

adatok

főleg a z ..első fecskére" s i t t - o t t a m e z e i pacsirta megjelenésére v o n a t ­ k o z n a k . A fecskeadatok a következők :

1936/38)

K I S K B B KÖZLEMÉNYÜK

Nagyszalók 17ÍM> l \ ' 2 3 . a z első fecskék. Késmárk

180!»

IV K i .

1810

I V 18. „

1811

I V 20. „

„

1812

I V 28. „

„

1820

IV 28. „

„

1821

IV 13. a z első. m e l y a z o n b a n eltűnik

„

24-től s z a p o r o d i k

8 esak

számuk.

1826

IV 30-ig még n e m m u t a t k o z t a k .

1831

IV hó második

feléig m é g n e m m u t a t k o z t a k .

A mezei pacairtára az alábbi három a d a t v o n a t k o z i k : Nagyszalók 1 7 0 0 II Ivat követő' héten. „

1806 III 2 0 - i g n e m m u t a t k o z t a k .

Késmárk

ISIS

II végén

mutatkoztak.

DR. MAUKS KÁROLY.

Széncinege által felnevelt mezei veréb. A g y a k o r l a t i m a d á r v é d e l e m ­ mel

n a g y s z e r e t e t t e l foglalkozó

1937. az

H A L Á S Z M A R G I T csemöi szőlőbirtokos

május bó 26-én közölte v e l e m , h o g y a fészekodvak ellenőrzésénél

egyik

B . odúban 8 széncinege s 1 m e z e i v e r é b tojást talált. Június

hó 17-én a jelzett

nagyszerűen

odúban

fejlett

vezetett

8 teljesen

madárvédőtelepet

kifejlett

mezei veréb fiókát találtam.

cinege

fióka

megtekintve, a

mellett

i g e n jól

A szendét este 8 órakor v é g e z t e m ,

a m i k o r a z anyamadár már l e p i h e n t . A z odutető leemelésekor a z a n y a a

saját fiókáihoz. l a p u l t , a m e z e i veréb a fészek szélén húzódott m e g i

mostohatest\-éréktől

szinte elkülönítve.

PÁLDY

GÉZA

Nyaktekercs második költése. A z A q u i l a X X X V I I — X X I . kötetében (389

3 9 0 lap) a fenti c i m alatt

közlöm, a

hogy

1930-ban

sikerült

megjelent gyűrűs

közleményre

madarakon

hivatkozva

megállapítanom

n y a k t e k e r c s kétszeri költését. A 9 7 . 1 S 4 . és a 97.185. s z . gyűrűkkel ellátott nyaktekercspár a z első

költésből

származó 9 fiókát június 10. és 2 0 - a k ö z ö t t röpítette. Június

18-án egy másik odúban egy n y a k t e k e r c s tojást találtam,

m e l y azután

*» d a r a b i g s z a p o r o d o t t . A 9 tojásból 4 fióka k e l t k i , m e l y e k július 2 8 es 31 e közölt repültek k i . J u l i u s 20-án k i f o g t a m mindkét öreget és a z o ­ kon

a 9 7 . 1 S 4 . és 97.185. s z . gyűrűket találtam. T e h á t ez a pár 1 9 3 0 - b a n

kétszer költött.

i f j

Adatok a fekete rigó (Turdus A budapest V I I . k e r . e l e m i i s k o l a igazgató g o n d o s

istápolása

m. merula

S

z

ő

c

L . ) városi

s

J Ó Z S E F

költéséhez.

( R ö k k Szilárd-u.) udvarán R I G Ó B É L A

mellett

az etetéssel

odaszoktatott

fekete

rigók évente négyszer költenek. A z u d v a r ötemeletes háztól körülvett

k 18HBB K ()/. I L M g N l I.K

88 l

l v.mii

földes udvar, amelyben csak néhány magas fa áll. Közvetlen közelben park nincs. futatott

RIGÓ

igazgató 10S0-ban k e z d t e m e g az etetést a vadszőlővcl

k i s falrészre járó

rigók részére és már e b b e n az évben

uégj

ízben költöttek a rigók. Átlagos szaporulat cca 10 fióka évente. A fészeképités márciusban kezdődik, részben a fákra, részben a falrésekre rakják. Klső költés április végén kezdődik p l . 1935. [ V . 27.. 1936. I V . 29. ooa egy-két

hetes

V I 1 . 26. 1

fiókák.

Utolsó

költés július végén. a u g . - h a u ,

pl.

1935.

2 hetes fióka. A f m a r ül az. uj fészakaljon. amikor a ,'

még v e z e t i és e t e t i az előzőt. 1—2 hónap múlva a aéhányszáz méterre cső városi kertekben került 4

és

3

közt

változott

1935-ben 3. 4 Móka volt

m e g gyürüs fióka.

állandóan

a

fiókák

1930- 1934. évekbei száma

fészekaljanként

az. első két költésben, 1936-ban első költésben

2 fióka és 3 záptojás. 1937-ben 4 fióka, a m e l y a z o n b a n a k o r a március­ b a n m e g k e z d e t t költés és a h i d e g időjárás költés vihar

miatt

tönkrement, második

3 fiókája felnevelődött, a h a r m a d i k a t már röpülőfl k o r u k b a n a elmosta

és viz.be f u l l a d t a k , a n e g y e d i k költésü

v i t t e e l . E B v o l t a z első é v , mikor c s a k n e m

minden

ment, és az öreg rigók első télen o t t h a g y t á k március elején a z o n b a n

újra

jelentkeztek

3 fiókát fészekalj

az u d v a r t

KLEINER

Idegen tojás a fészekben fejezethez érdekes adatként tem, h o g y 1937. június havában e g y d a r a b gólyatöcs tojást gulipán fészkébe t e t t e m , a m e l y kiköltöttc.

A fiatal

tönkre

utána. 1983.

és fészekrakáshoz DR.

macska

kezdtek ENDRE.

megemlíthe­ kísérletként

azt m i n d e n további nélkül e l f o g a d t a és

gólyatöcs

még a repítés

nevelő anyjával.

után is együtt m a r a d t A N N Ó K - S Z A B Ó JÁNOS.

Gólyafiókák pusztulása

az 1935. évben.

Az 1935. évben

borsódmegyei községben 01 l a k o t t gólyafészek v o l t .

Gelej

K z e k b e n a fiókák

száma 174 d a r a b v o l t , a m i 2-S3 szaporodási arányszámnak felel meg, A

fiókanevelés

befejezése előtt a n a g y szárazsággal

hiány következtében fiókát

a már fejlett

k i d o b t a k . I g y a tényleges s z a p o r u l a t

s i r a l m a s . A m e g m a r a d t fiókák 20

beállott

fiókák közül a gólyaszülők

táplálék­ még 3s

-

esak 2 0 2 . a m i n a g y o n

is o l y gyengék

v o l t a k , hogy az a u g .

23 között történt elvonulás alkalmával még esak a l i g t u d t a k röpülni. BÁRSONY

Hieraaétus

p. pennatus

G m . mint tyuktolvaj. Oltszemen ( H a n a u

s z é k - v m . ) e g y nagy baroinfitcnyészetben abban

a pillanatban

tenyészépülei

ejtettek

körül szorongó

GYÖRGY.

e l . midőn fiatal

1934. V I I . 7-ikén a törpesast villámként

tyúkok

csapott a

közé es egyet

nyolc

levágott.

Az. őr, a k t h i r t e l e n lövésével több a b l a k o t betört, büszkén h o z t a a „héját", amely m o s t g y ű j t e m é n y e m d i s z e .

SALMEN

JÁNOS.

UH/W]

KISKHIt

-

KÖZI.KMK.NYKK

KS. »

A héja vakmerősége. Bácsfajun 1935 februárjában m a g a s fiiról lőtt le gyümölcsösében még

egy karvalyt.

egy gazdálkodó

Mialatt a karvaly

a földön vergődött, a g a z d a feje f e l e t t k ö z v e t l e n l e v á g o t t villám

g y o r s a n e g y héja, lábai elől f e l k a p t a a k a r v a l y t és elszállt v e l e . HAUSMANN

193«. márciusában bácsfalusi kertjében lőtt e g y hójára,

a m e l y éppen g a l a m b o t tépett a földön széjjel. A lövés hibázott, a héja e l s u h a n t k a r m a i b a n a g a l a m b b a l , d e egy* közeli fára rögtön l e e r e s z k e d e t t . M i v e l itt n e m t u d o t t elég kényelmesen szakítani,

galambbal a földre, a h o l

H A U S M A N N második

Türkösön. 1938 januárban e g y öreg egy

pulyka-tyukra(!) csapott

rá

t o j ó héja a baromfiudvaron

és o l y a n

hátában, h o g y a z ólába menekülő

isinél csak leszállt a

lövése leterítette.

erősen m e g k a p a s z k o d o t t

a

p u l y k a magával r a g a d t a és i t t a z

odasiető g a z d a b o t t a l v e r t e a g y o n a v a k m e r ő t á m a d ó t . Mind

a három észlelet télen t ö i t é n t .

Valószínűleg a kinzó éhség

szorította erre a s z o k a t l a n viselkedésre a máskülönben rendkívül ó v a t o s

héjákat.

SALMEN

JÁNOS.

A karvaly vakmerősége. 1930. I V . 9-én szomszédom szőlőjét kapáltattá. A földből kiforduló p a j o r o k a t és bogárságot

a baromfiak,

ezek

között 2 törpe tyúk. 1 török k a k a s , s z o r g a l m a s a n szedegették. N é h á n y g a l a m b is a földön tartózkodott. Délután 4 óra tájban e g y k a r v a l y v á g o t t le, Repülése o l y erős v o l t , h o g y a földhöz ütődött, egyidejűleg a b a r o m ­ f i a k n a g y lármát c s a p v a menekültek. A törpekakas a z o n b a n —• n y i l v á n tyúkjait

féltve — szempillantás a l a t t a még földön h e v e r ő k a r v a l y r a

t á m a d t s o l y erővel s g y o r s a n v á g t a , h o g y a k a r v a l y n a k i d e j e s e m v o l t védekezni s a l i g fél p e r c a l a t t eszméletlen l e t t . A napszámosok a h a r c helyére s i e t v e a l i g tudták lecsillapítani a hős k i s t ö r ö k ö t . 1933.

július 20-án d . e. 10 órakor B a k o c a - G o d i s a állomás v a d g e s z ­

tenyefákkal Karvaly Abban

beültetett

által a

üldözött

pillanatban

s a földhöz ütődött.

perronján

beszélgettem

veréb a z e g y i k vágott

oda a

az

gesztenyefa

karvaly,

Mielőtt szóhoz j u t o t t a m

1 méter távolságban heverő k a r v a l y t lábával

de

állomásfőnökkel. tövéhez

vágását

volna,

lapult. elhibázta

társam

az

alig

agyontaposta.

1935. é v telén Pécsen e g y veréb a z elfogás előtt v a l ó utolsó pillanatá­ ban

a z üldöző k a r v a l y elől e g y i k dohánytőzsde ablakának repült s a z t

betörve a helyiség padlóján kimerülve leszállt. P i l l a n a t o k a l a t t a betört ablakon

bezuhant

a karvaly

s egyenesen

Zsákmányát már n e m v i h e t t e c l .

mert

a

a verébre v e t e t t e történetesen

söprést

magát. végző

szolga leütötte. 193«. január hó 10-én U j d o m b ó v á r állomáson k a r v a l y elől menekülő veréb az á l l o m á s blokkőrházába menekült

a n y i t o t t a b l a k o n át. A b b a n

a p i l l a n a t b a n a k a r v a l y is m e g j e l e n t s a b l o k k o r álmélkodása közepette megkezdődött a h a j s z a . A v e r é b a belső helyiség kétszeri

körülrepülése

K1SKBB KÖZLEMÉNYEK

után kimenekült,

I Aquila

a k a r v a l y t a z őr a kezében t a r t o t t jelző-zászlóval

bütötté.

PALDY

Egérjárás levőért

a

kiváltain. határt

és

ragadozómadárgyülekezés.

ragadozó

madarak

nagyobb

Az

méretű

egér járások

megjelenését

I g y t ö r t é n t 1937 őszén i s Békéscsaba macrourus

tudva­ szokták

vidékén, a m i k o r a

a z e g e r e k t ö m e g e árasztotta e l . K e z d e t b e n

október első felében Circus

GÉZA

szeptemberben

és főleg f i a t a l (Jircus

c.

és

cyaneus

j e l e n t k e z e t t n a g y o b b mennyiségben, m a j d s o k B u t e o Buteo b. buteo t i s z ­ togatta a dányok

legelőket és

o k t . második

számban

szántóföldeket. A z első

Buteo

felében m u t a t k o z t a k s azontúl

g y ü l e k e z t e k . N o v . elején r e n g e t e g Strix

l.

lagobus

mind

pél­

nagyobb

a. áluco j e l e n t k e z e t t .

N a g y egérpusztitó tevékenységet f e j t e t t e k még k i a vörös vércsék és a vetési v a r j a k . A h e l y b e l i madárkitömőhöz s o k ragadozó került s egerek­ k e l t e l t g y o m r u k élénken b i z o n y í t o t t a n a g y gazdasági h a s z n u k a t . DR.

Baromfikolera pusztítása a u g u s z t u s havában

TARJÁN

TIBOR.

a hortobágyi halastavakon. A / . 1035. év-

a hortobágyi

halastavakon

nagyobbarányu

vad­

récepusztulásra l e t t f i g y e l m e s a személyzet. E g y - e g y r e g g e l e n 25 e l h u l ­ l o t t d a r a b o t i s s z e d t e k össze e g y - e g y t a v o n . A b u d a p e s t i Á l l a t o r v o s i Főiskola K ó r b o n c t a n i I n t é z e t e a beküldött példányok alapján a z elhullás okául baromfikolerát állapított m e g . B a r o m f i k o l e r a

vidékünkön

állan­

dóan v a n s m i n t h o g y a b a r o m f i is kijár a tarlóra, a fertőzés lehetősége adva

v a n . 1935-ben a z e l h u l l o t t récék számát hozzávetőlegesen 500—

1000-re becsülöm. E z a szám m e s s z e e l m a r a d a z 1930 é v i járványtól, a m i k o r n e m c s a k a récék p u s z t u l t a k , h a n e m a v a d l u d a k i s . NÉMETH

Megjegyzés

a

fehérszárnyú

SÁNDOR.

kerti rozsdafarkúról. D R . GRESCHIK

J E N Ő a c s i k s o m l y ó i b i z o n y í t ó példány felülvizsgálata alapján meg­ állapította, h o g y a D R . M A D A R Á S Z G Y U L A által a m a g y a r i k t a t o t t Phoenicurus

ph. samamisicus

E H R E N B . ) törlendő a faunából, m e r t samamisicus, Evvel

HABL. a

(„mesoleuca'-

vizsgált

h a n e m c s a k a kerti rozsdafarkú

példány

individuális

o r n i s b a be­ H E M P R . et n e m valódi variációja.

k a p c s o l a t b a n m o s t i g e n sajnálom, h o g y a h i v a t k o z o t t

ben*) e m i i t e t t b u d a p e s t i

cikkem­

(jánoshegyi) példányt pusztán c s a k ész­

l e l t e m , közelről és t á v c s ő v e l v a g y e g y órán keresztül, és n e m e j t e t t e m e l , — m e r t a n n a k messziről is v i l á g í t ó fehér szárnytükre kirívó k o n t ­ r a s z t t a l ü t ö t t e l a szárny sötét színétől, és háta is inkább kékes m i n t szürkés v o l t . T ü k r e p e d i g még a M A D A R Á S Z kóny vében lefestett w 1 a d í k a w k a z u s i fehér v o l t . *) W A R G A

„mesoleuca"

tükrénél

is k i t e r j e d t e b b

és

WARGA

intenzivebb KÁLMÁN.

KÁLMÁN : Adalékok B u d a p e s t orniszahoz. A q u i l a , 1!>20. p . 261—254.

K L E I N E R E M I T T E I L U N G BN

687

Kleinere Mitteilungen. Das

„Ruticilla

Rotschwanz, der

meso/euca"-Exemplar,

aus

h e u t e d e n N a m e n Phoenicurus

Csiksomlyó.

Dieser

ph. samamisicus

HABL.

führt, w u r d e v o n D R . V . M A D A R Á S Z auf G r u n d eines b e i Csiksomlyó a m 2<>. V I . 1898 e r l e g t e n E x e i n p l a r e s i n d i e u n g a r i s c h e F a u n a eingeführt ( V ö g e l U n ­ g a r n s p . 493).

I c h v e r g l i c h umlängst d a s E x e m p l a r m i t K a u k a s u s - u n d

C y p e r n Vögeln (auf C y p e r n n a c h u n s e r e r b i s h e r i g e n K e n n t n i s n u r d u r c h ­ ziehend),

ferner

mit

der

Arbeit

STEGMANNS

..Zur

Systematik

der

R o t s c h w ä n z e " ( J . f. O r n i t h . J a h r g . 1928) u n d K L E I N S C H M I D T S E r i t h a c u s A r b o i e u s M o n o g r a p h i e u n d k a m z u d e r Überzeugung, daß u n s e r E x e m p l a r n i c h t z u r R a s s e samamisicus

gezogen werden k a n n . A m f a h l b r a u n e n Flügel

s i n d die Außensäume d e r S c h w i n g e n d e r E r l e g u n g s z e i t e n t s p r e c h e n d n u t z t , 5—<> S c h w i n g e n des r e c h t e n , weißliche

Ränder

abge­

n u r 2—3 des l i n k e n Flügels

weisen

auf, n o c h a m d e u t l i c h s t e n a u f d e n A r m s c h w i n g e n ,

d o c h b e i w e i t e m n i c h t so augenfällig als b e i t y p i s c h e n Stücken a u s d e m K a u k a s u s . B e i l e t z t e r e n i s t n i c h t n u r d e r S c h w i n g e n s a u m l e i n e r weiß, s o n d e r n der ganze Flügel i s t d u n k l e r b r a u n , ähnlich d e r F a r b e a m Flügel des H a u p r o t s c h w a n z e s .

B e i dem

E x e m p l a r v o n Csiksomlyó ist d i e 2.

S c h w i n g e länger als d i e 6. u n d d i e ">. b e d e u t e n d kürzer als d i e 4. Rücken lichter blaugrau. d. h . das Gefieder ist, abgesehen weißlichen Schwingensäumen, g l e i c h

den

von den

schwachen

i n Siebenbürgen

brütenden

Rotschwänzen. D e r a u f T a f e l I I I des W e r k e s v o n D R . V . M A D A R Á S Z bildete Vogel (linke F i g u r ) wurde kawkas

gemalt.

weisende

Solche

nach einem E x e m p l a r aus

mehr-weniger

Gartenrotschwänze

sind

aus

weiße

abge­ YVladi-

Schwingensäume

mehreren

Gegenden

bekannt. A u c h das N a t i o n a l M u s e u m besitzt mehrere; a m

auf­

Europas

auffallendsten

ist e i n Stück v o m 4. I V . 1894 aus d e m N ó g r á d e r K o m i t a t e . 3—4

Arm­

s c h w i n g e n w e i s e n e i n e n s c h w a c h e n weißen S a u m auf, d e r Flügel ist a b e r so f a h l b r a u n ,

w i e b e i d e n i n U n g a r n brütenden E x e m p l a r e n . D i e 2.

S c h w i n g e ist z w a r e t w a s kürzer als d i e ß., a b e r a u c h dies i s t k e i n s i c h e ­ res K e n n z e i c h e n , d e n n i n unserer

B a l g s a m m l u n g befinden

sich

solche

Stücke a u s d e n K o m i t a t e n P o z s o n y . P e s t , Bács, f e r n e r a u s D a l m a t i e n und

C y p e r n . I m Süden ist d e r Vogelflügel

i m allgemeinen

stumpfer,

i m N o r d e n s p i t z e r , w a s als A n p a s s u n g a n d e n kürzeren o d e r längeren Zugweg i n die W i n t e r q u a r t i e r e betrachtet w i r d (KLEINSCHMIDT. und n e u e r d i n g s b e s o n d e r s K l P P ) .

A l l e diese E x e m p l a r e

l u n g gehören n i c h t z u samamisicus. täten

von

entfernter

Phoenicurus

ph.

sondern

phoenicurus,

bei

unserer

BÖKER Samm­

sind individuelle Varie­ denen

Charactere

einer

lebenden geographischen Rasse bis z u e i n e m gewissen G r a d e

a u f t r e t e n ( v g l . a u c h d i e grünen F e d e r n a u f d e m K o p f e u n d d a s stärkere

Weiß

der

weißen wenn

Ohrdeoken b e i u n g a r i s c h e n S c h a t s t e l z e n ) . D a s A u f t r e t e n v o n

Schwingensäumen man in Betracht

weißem der

I V. 11 v 11. k

K I . K I N K R E M1TTKI1.I N«;i:.\

UNS

Fliigelspiegel

ist

auch

stammesgeschiclitlich

l e b e n . A u f G r u n d v o n bloßen B e o b a c h t u n g e n i n

N a t u r k a n n samamisicus

ebenfalls nicht

in die

aufgenommen werden.

D

E i n Bastard Dryobates pinetorum

aus

berichtet

syriacus

Ungarn.

Auf

r

E

balcanicus

Seite

43ö,

STRES. aus

Ungarn,

das

am

30.

ungarische u

g

£

N

G

r

e

Fauna

s

c

X Dryobates

Bd

38—41

H . S C H E N K über e i n Stück v o n Dryobates

G E N G L . et

erklärbar,

z i e h t , daß i n A s i e n m e h r e r e Rotschwänze m i t

XII.

1932

in

i

k

maior

von

syriacus

h

Aquila. balcanicus

Ó v e r b á s z

erlegt w i n d e . D a s Stück u n t e r s c h e i d e t s i c h , wie d e r A u t o r selbst b e m e r k t , von

dem

typischen

Dryobates

syriacus

balcanicus.

Die

Unterschiede

b e s t e h e n n a c h S C H E N K i n F o l g e n d e m : „ D i e K o p f z e i c h n u n g des s c h o n e n Männchens ist s e h r c h a r a k t e r i s t i s c h , d a g e g e n decken

sind die Unterschwanz-

v o n e t w a s l e b h a f t e r e m R o t als b e i m e r s t e n

Exemplar.*) Eine

A b w e i c h u n g z e i g t s i c h a u c h i n d e r u n t e r e n Färbung d e r des S c h w a n z e s , d e r e n weiße Bändcrung v i e l b r e i t e r i s t . ' zeigt a l s o M e r k m a l e v o n Dryobates

maior

-

Steuerfedern

Das E x e m p l a r

pinetorum.

ItiesesStück w u r d e m i r gütigst v o n d e m K ö n i g l i c h e n r i s c h e n

O r n i t h o l o g i s c h e n I n s t i t u t

ich es mit d e m r e i c h l i c h e n M a t e r i a l des M u s e u m s Sofia v o n Dryobates pinetorum Die

syriacus

Königlichen

balcanicus.

Unga-

z u g e s a n d t , so k o n n t e \aturhistorischen

s o w i e Dryobates

maior

vergleichen. H a u p t m e r k m a l e , d i e Dr.

s. balcanicus

v o n Dr.

m.

pinetorum

t r e n n e n , s i n d e r s t e n s das F e h l e n d e r s c h w a r z e n V e r b i n d u n g s l i n i e z w i schen H i n t e r k o p f u n d H a l s s e i t e n u n d

zweitens

das stark

reduzierte

AVeiß a u f d e n S t e u e r f e d e r n . B e i u n s e r e m E x e m p l a r fehlt diese V e r b i n d u n g s l i n i e , so daß

es i n d i e s e r H i n s i c h t balcanicus

die V e r t e i l u n g v o n Weiß u n d S c h w a r z wie

bei pinetorum.

folgen

der

D a s äußere P a a r h a t eine

proximalwärts z w e i

breite

gleicht,

Steuerfedern

während

dieselbe ist.

deutliche E n d b i n d e , dann

weiße Q u e r b i n d e n

und

zuletzt

ein

b r e i t e r weißer F l e c k a u f d e r äußeren F a h n e . Außer

diesen

zwei

U n t e r s c h i e d s m e r k m a l e n hebt S T R E S E M A N N * * )

n o c h e i n i g e h e r v o r , d i e für d i e A b t r e n n u n g b e i d e r F o r m e n v o n Wichtigkeit sind. Wie von

bereits

SCHENK

etwas lebhafterem

bemerkt Rot

hat.

s i n d die U n t c r s c h w a n z d e o k e n

w i e b e i pinetorum.

*) Ks handelt sich u m das erste ungarische E x e m p l a r , Állattani Közlemények **)

X X V I I .

1930, p . 93 beschriehen

STRESEMANN. E . . A v i f a u n a M a c e d o n i c a , S. 205.

Dagegen

gleicht

das

welches

VASVARI i n

den

hat. 1920.

ItU M]

KLKIMUtK

MIT'I K I M N c . l . N

(Uerbászer E x e m p l a r d u r c h d i e m a t t e bräunliche u n d n i c h t bläu liehe G l a n z f a r b e , s o w i e

d u r c h d i e größere A u s d e h n u n g d e r s c h w a r ­

zen Z e i c h n u n g i m weißen S c h u l t e r f l e c k d e m balcanicus. demselben

die Schnabelborsten

balcanicus.

B e i balcanicus

deutlich schwarze

lebhafte

Ferner sind bei

größtenteils weiß, g e n a u

so

tragen die Schenkelfedern mehr

wie

oder

bei

minder

Q u e r b i n d e n , d i e W e i c h e n u n d oft a u c h d i e B r u s t ­

seiten s c h w a r z e S c h a f t s t r i c h e ,

d i e b e i pinetorum

fehlen. B e i

unserem

E x e m p l a r g i b t es A n d e u t u n g e n d a v o n a u f d e n S c h e n k e l - u n d W e i c h e n Federn. D i e Flügel meßen 134 m m . , a l s o i n B e z u g a u f d i e Größe s t e h t u n s e r E x e m p l a r in der .Mitte /.wischen pinetorum

und

lnilv
A l l e n obenerwähnten M e r k m a l e n gemäß i s t d a s Stück z w e i f e l s o h n e ein

Bastard

v o n Dryobates

syriacus

balcanicus

und

Dryobates

pinetorum. Das

p erste

Vorkommen

maior p

A T E F F

des Westlichen Steppenadlers in Ungarn.

D a s erste u n d b i s h e r e i n z i g e E x e m p l a r des Aquila

nipalensis

C A B . aus U n g a r n w u r d e i m M a i 1929 i n D u n a p e n t e l e i n

orientális ermattetem

Z u s t a n d e auf d e m G u t s b e s i t z e v o n FERDINAND S l M O N Y I l e b e n d g e f a n g e n . Seinerzeit e r b l i c k t e i c h dieses E x e m p l a r b e i e i n e m Präparator, w o l l t e j e d o c h dasselbe behufs g e n a u e r D e t e r m i n i e r u n g n o c h e h e r und

ist dies d e r G r u n d , daß

i c h dieses

untersuchen

hochinteressante

Vorkommen

b i s h e r n i c h t veröffentlichte. D a s n i c h t g a n z j u n g e , i n s e h r abgenütztem Gefieder

befindliche E x e m p l a r befindet

kommen

von

FERDINAND SIMONYI

in

sich nun der

C h r o n o l o g i s c h e n Institutes. Dryobates Seit dein J a h r e

syriacus

balcanicus

Dank

Sammlung D

R

N

I

K

O

dem

des L

A

U

S

Zuvor­

Kgl.

Ung.

VASVÁRI.

Gengl.etStres.Brutvogel in Óverbász.

1928 i n w e l c h e m i c h d a s e r s t e E x e m p l a r d i e s e r A r t i n

ó v e r b á s z erlegte, f a n d i c h s c h o n m e h r e r e E x e m p l a r e , das erste E x e m p l a r j e d o c h , w e l c h e s d a s B r u t v o r k o m m e n beweist e r l e g t e i c h a m 7. M a i 1939. Dasselbe

besaß e i n e n B r u t f l e c k u n d h a t t e 2 r e i f e n d e E i e r i m E i e r s t o c k .

In d e r näheren U m g e b u n g brüteten n o c h s i c h e r 2—3 P a a r e , a b e r a u c h i n der w e i t e r e n U m g e b u n g ist diese A r t s i c h e r e r B r u t v o g e l . A m 10. M a i 193s e r h i e l t i c h e i n E x e m p l a r m i t B r u t f l e c k a u s Bácsszenttamás u n d g a n z b e s t i m m t brütete d i e A r t i m J a h r e

1938 i n K u c o r a , aus w e l c h e r

G e m e i n d e i c h a m 10. März 1937 e i n Männchen, a m 7. M a i e i n W e i b c h e n und

a m 1.V X o v . e i n Männchen e r h i e l t . I c h b i n d a v o n

diese A r t i n unserer daß

U m g e b u n g das V e r b r e i t u n g s g e b i e t

w i r möglicherweise Z e u g e n

einer

ähnlichen

überzeugt, ausdehnt,

daß so

Gebiets-Ausdehnung

sein könnten, w i e w i r es m i t e i n e m a n d e r e n B a l k a n v o g e l , nämlich d e r O r i e n t a l i s c h e n L a c h t a u b e u n d t e i l w e i s e des Seidenrohrsängers e r l e b t e n . 44

| Aquila

K 1 . K l X E R K M I T T K11.1' X11KN

Hüll

Jedenfalls

glaube

i c h die Aufmerksamkeit der Beobachter

Möglichkeit aufrufen

z u müssen.

a u f diese

HEINRICH SCHENK.

Über einen angeblichen Spechtbastard des U n g . Nat. Museums. E i n e U n t e r s u c h u n g des v o n D R . V . M A D A R Á S Z i n s e i n e m W e r k e , , D i e Vögel U n ­ g a r n s " a u f S. 542 als K r e u z u n g z w i s c h e n großem u n d m i t t l e r e m B u n t s p e c h t erwähnten E x e m p l a r e s a u s O g r a d i n a e r g a b , daß es s i c h u m e i n e n J u n g ­ v o g e l d e s Weißrückenspechtes Szörény

die F o r m

Dryobates

handelt

u n d d a i m Komitate Krasso-

leucotos leucotos

(BECHST.)

brütet,

kann

a u c h über d i e Rassenzugehörigkeit k e i n Z w e i f e l b e s t e h e n . E i n e T a b e l l e auf S. 664 g i b t über d a s V a r i i e r e n d e r L ä n g e d e r 1. H a n d s c h w i n g e b e i Exemplaren

aus d e m K o m i t a t e

Krassó-Szörény i m J a h r e s -

undi m

-

J u g e n d k l e i d e A u s k u n f t . I m e r s t e r e n i s t sie kürzer : 25*2—29 6 n u n , a l s -

-

i m l e t z t e r e n : 37 8—39 6 m m . D a s s t u m p f e R o t a m K o p f e des plares

fixem-

n e i g t i n s G e l b e u n d n i m m t d i e Außensäume d e r F e d e r n n u r

eine k u r z e S t r e c k e e i n , i m G e g e n s a t z e z u m l e b h a f t glänzenden R o t d e s j u n g e n Großen B u n t s p e c h t e s , d a s d i e F e d e r n a u f einer längeren S t r e c k e deckt. D a s stumpfe

R o t d e s j u n g e n M i t t e l s p e c h t e s , d a s ebenfalls

eine

längere S t r e c k e e i n n i m m t , n e i g t m e h r d e m B l a u z u . Unterrücken weiß, was und

sofort

d i e Zugehörigkeit z u m Weißrückenspecht a n z e i g t .

Erste

z w e i t e S t e u e r f e d e r s c h w a r z . D i e s erwähne i c h d a r u m , w e i l HoRTLING

i n s e i n e m H a n d b o k S . 315 u . 316 a l s U n t e r s c h e i d u n g s m e r k m a l b e i m Weißrückenspecht ganz schwarz,

seien n u r d i e b e i d e n

mittleren

angibt,

Steuerfedern

b e i m großen B u n t s p e c h t a b e r d i e v i e r m i t t l e r e n . I n d e r

S a m m l u n g d e r N a t . M u s e u m s b e f i n d e n s i c h j e d o c h m e h r e r e Weißrückcnspechte, b e i denen d i e 4 m i t t l e r e n Steuerfedern ganz schwarz sind u n d große B u n t s p e c h t e auf

m i t n u r 2 schwarzen m i t t l e r e n Steuerfedern,

sogar

diesen sind noch zuweilen lichtere F l e c k e sichtbar. DR.

EUGEN

GRESCHIK.

Albinistische Vögel. I m H e r b s t 1926 b e o b a c h t e t e i c h bei S z e g e d des öftern e i n e n vollständigen A l b i n o d e r S t o c k e n t e ( $), z u m l e t z t e n m a l a m 5. D e z e m b e r . A m 3. u n d 17. A p r i l wieder, u n d konnte

es i m l e t z t e r e n

1927 s a h i c h dieses

Exemplar

F a l l e auch mehreren

Bekannten

z e i g e n . D i e s e r a u f f a l l e n d e V o g e l w a r m i t e i n e m n o r m a l gefärbten E r p e l g e p a a r t . D a s P a a r s o n d e r t e s i c h v o n d e n übrigen S t o c k e n t e n s t r e n g a b . In d e r N ä h e v o n S z e g e d b e o b a c h t e t e i c h a m (i. März 1929 i n einer größeren G e s e l l s c h a f t v o n Saatkrähen e i n E x e m p l a r m i t e i n e m w e i t h i n erkennbaren

schneeweißen

F l e c k a m r e c h t e n Flügel. D e r l i n k e Flügel

w a r n o r m a l . A u c h a n d e m fügenden V o g e l s a h i c h d e n e t w a 2 F i n g e r b r e i t e n weißen F l e c k sehr g u t .

D

r

S

t

e

f

a

n

G

y

o

r

f

f

y

.

in:'-, s>]

KLEINERE

MITTEILUNGEN

Das B i r k h u h n i m ungarischen öffciitliehte

Alföld.

(Ül I

Unter diesen]

D R . EUGEN NAGY i m Jahrgang

T i t e l ver

1!)3I- 34 d e r A q u i l a

eine

Reihe VÖD D a t e n , d i e sieh a u f d a s frühere V o r k o m m e n des B i r k w i l d e s in

d e r Nyírség

derung és a

beziehen.

vmi A L E X A N D E R H A V A S ,

R é t k ö s" in KARL

Jagdschilderungen, bung

der

Hände, ;

A n erster

Pest

N y í r s é g

welche

BÉRCZY's

1863" von

u. zw. in dem i m

Birkwild

folgendes

márton

erwähnt

unter

er d i e S c h i l ­

dem Titel

..A Ny i r

ausländische

Werk ..Einheimische und

erschienen

ALEXANDER Verlage

. J a g d - u n d Sportblatt", J a h r g a n g

gen J a h r e n

Stelle

ist. E i n e jagdliche Beschrei­

HAVAS

von

k a m auch

KARL

BÉRCZY

mir i n die erschienenen

1859, w o e r a u f S e i t e 470 über d a s

schreibt : ,,Das B i r k h u h n hielt sich bis v o r weni­

als S t a n d w i l d i n d e n H a i n e n b e i M á n d o k u n d

Szent­

auf. u n d w u r d e z i e m l i e h z a h l r e i c h a u c h i n d e n Auwäldehen bei

N y í r b á t o r

undC s o m a k ö z

erlegt ; jetzt

h a t s i c h dieses

edle

W i l d i n den K o m i t a t B e r e g , i n die G e m a r k u n g v o n C s o n k a p a p i , H a r a n g l á b —

weil ihm

und B a r a b á s

zurückgezogen

u n d ist auch

k e i n e Pflege z u t e i l w i r d , v i e l m e h r a u s d e m d r i t t e n

dort Komi-

t a t Jäger herüberkommen, u n d d i e unverständigen B a u e r n s e l b s t seine Eier

wegnehmen

— n u r noch

Beschreibung wahrscheinlich

vereinzelt

anzutreffen".

m i t der v o n D R . E U G E N

Obwohl

diese

N A G Y erwähnten

A n g a b e i d e n t i s c h i s t , h a l t e i c h i h r e Veröffentlichung w e g e n d e r d a r i n vorkommenden

O r t s n a m e n d o c h für w i c h t i g . E i n e n o c h ältere A n g a b e

f i n d e n w i r i n d e m W e r k e „Jagdwissenschaft"

v o n DlENES PÁK ( B u d a .

1829), B a n d 1, S. 137, w o über d a s V o r k o m m e n d e s B i r k h u h n s gendes

steht:

„Viele

s i n d d e r M e i n u n g , daß es bloß

fol­

d i e kälteren

(.egende.'i b e w o h n t , d o c h w i r d es a u c h i n d e n wärmeren T e i l e n u n s e r e s Vaterlandes,

namentlich

i n der N y í r s é g ,

Anbetracht

d e r großen

V o r l i e b e d e s B i r k w i l d e s für

konnte

die N y í r s é g

zahlreich gefunden".

i n ihrem damaligen

Zustande

In

Birkenwälder das Birkhuhn

erwähnt

i n d i e s e r B e z i e h u n g völlig b e f r i e d i g e n . A u c h A L E X A N D E R H A VAS

n o c h j e n e Birkenwälder, v o n d e n e n h e u t e k e i n e S p u r m e h r z u f i n d e n i s t , während

RAPAICS

i n seinem

Werk

„Die

Pflanzengeographie d e r

N y i r s é g " s i c h über d i e Wälder d e r früheren N y í r s é g massen

äußert : „ W i r

vorgeschichtlicher

die g a n z e N y í r s é g und diese

Moorgebiet Gegend

können m i t B e s t i m m t h e i t

Z e i t , j a selbst

.Birkenwald .

Diese

annehmen,

daß i n

z u r Z e i t d e r Arpadenkönige,

e i n e i n z i g e s zusammenhängendes W a l d - , S u n i p f -

war. ANONYMUS

u n d die alten

unter d e m N a m e n -

noch

folgender-

Urwälder

„Nyír"

waren

C h r o n i k e n erwähnen

( = B i r k e ) oder

aber

ganz

anders

geradezu zusammen­

gesetzt, als unsere h e u t i g e n W ä l d e r , m i t d e n e n s i e übrigens n u r i n s e h r losem Z u s a m m e n h a n g

s t e h e n . D e r frühere

größtenteils a u s h a i n a r t i g e n

urwüchsige W a l d

Birkengruppen,

während

bestand

n u r hier u n d 44*

K I. KINU It K M1 T T K I L U X (! K N

dort,

an

Stellen

m i t festerem

Wählend

in

dein

heutigen

gesamten

Baumbestandes

Untergrund,

[Aquila

ei n i g e

N y í r s é g-Wald

ausmacht,

Eichen

die

dominierte

wuchsen.

Eiche

damals

85%

des

in d e m was­

s e r r e i c h e n k a l t e n B o d e n d i e B i r k e , während d i e E i c h e bloß eine u n t e r ­ geordnete Rolle spielte".

D R . ALBERT VERTSE.

Der Kolkrabe in der Umgebung von Brassó. E i n V o g e l , d e r in d e n m e i s t e n Kulturländern s c h o n s t e h t : d e r K o l k r a b e (Corvus

lange a u f d e r L i s t e d e r Naturdenkmäler c. corax h.)

i s t i n d e r U m g e b u n g , j a selbst

i m W e i c h b i l d « d e r S t a d t Brassó eine regelmäßige E r s c h e i n u n g u n d d u r c h s e i n z a h l r e i c h e s A u f t r e t e n d i e A u f m e r k s a m k e i t a u c h des kenners auf

lenkt Nicht-

sich.

Hauptsächlich z u r Z e i t d e r P a a r u n g u n d des N e s t b a u e s ,

also z u

A u s g a n g des W i n t e r s v o n A n f a n g F e b r u a r b i s M i t t e März, d a n n w i e d e r i m Spätherbst, w e n n d i e J u n g e n selbständig g e w o r d e n s i n d , k a n n

der

K o l k r a b e über u n s e r e r S t a d t des öftern i n s t a t t l i c h e n Flügen v o n 2 0 — 4 0 Stück b e o b a c h t e t

werden.

D i e Brutplätze u n s e r e s V o g e l s l i e g e n v e r ­

m u t l i c h südlich d e r S t a d t , w o i n e i n e r E n t f e r n u n g v o n 10—15 k m d i e Gebirge

ihre

felsigen

N a g y k ő h a v a s , ausbreiten.

Häupter

Buceecs)

erheben und

(Keresztényhavas,

urwüchsige

Hochwälder

A u f den z a h l r e i c h e n A l m e n , die sich bis a n

die

sich

südliche

G e m a r k u n g d e r S t a d t h e r a b z i e h e n u n d v o n S c h a f h e r d e n bevölkert w e r d e n , f i n d e n d i e R a b e n s i c h e r a u s g i e b i g e N a h r u n g . M o r g e n s f l i e g e n sie fast regelmäßig h i n a b i n d i e w e i t e Burzenländer E b e n e ( B a r e a s a g ) , gegen

Abend

Einsamkeit

in

der

südlicher

Richtung

Hochwälder

und

wieder

um

zurückzukehren i n die

Felsregionen.

Es

ist

nicht

ausge-

schloßen. daß e i n b e s o n d e r s s t a r k e r F l u g v o n e t w a 80 Stück, d e n i c h a m 31.

M a i 1936 b e o b a c h t e t e ,

a u s A l t e n u n d Jungvögeln b e s t a n d , w e l c h

letztere b e i dieser Gelegenheit v i e l l e i c h t i h r e n ausflug

ersten

größeren

Jagd­

unternahmen.

Daß d e r K o l k r a b e i n u n s e r e r G e g e n d n o c h i m m e r i n so erfreulicher M e n g e v o r k o m m t , i s t fast unerklärlich. A m m e i s t e n gefährdet ist a u c h diese

Vogelart durch

den

U n f u g der

jagdlichen

mittels

Giftbrocken. Diese v o m Standpunkt

höchst

verwerfliche Methode hat

Raubzeugvertilgung

der

Naturdenkmalpflege

d i e Bestände u n s e r e r

aasfreßenden

Großraubvögel — S t e i n a d l e r . Gänsegeier, K u t t e n g e i e r — s t a r k d e z i m i e r t und

sicher a u c h wesentlich d a z u beigetragen,

daß

H o c h g e b i r g e , d e r B a r t g e i e r , seit e i n i g e n J a h r z e h n t e n Schausammlungen

unserer

M u s e e n sein trauriges

der K ö n i g unserer nur noch i n den

Dasein fristet. HANS

Emberiza der

hortulana

L . in Csömör,

A q u i l a , S. 338 t e i l t e i c h m i t , daß

[m Bande \ \ . \ Y 1 der Gartenammer,

SALMEN.

XX.WIl d e n i c h 12

Ut.'t;» a-)

K I , E I N K K1: M I T T K11. U X 0 K N

Jahre h i n d u r c h alljährlich b e o b a c h t e n k o n n t e , .seit 1 i»:i<) aus verschwunden

P a a r brütete a u c h . A m •">. J u n i :. die i m

Csömör

ist. 1930 z e i g t e n s i c h h i e r w i e d e r e i n i g e E x e m p l a r e , e i n

Laufe

1937

beobachtete ich ein

$ und ein

des M o n a t s J u n i n o c h öfters z u sehen w a r e n ,

a b e r v e r s c h w a n d e n . O b w o h l i c h das N e s t n i c h t f i n d e n k o n n t e , ich

mit

B e s t i m m t h e i t a n . daß

sie d o r t

dann nehme

brüteten.

S c h o n C H E R N É L (...Die Vögel U n g a r n s " ) b e z e i c h n e t d a s V o r k o m m e n dieses

V o g e l s bei uns als s p o r a d i s c h .

vielleicht

Dort,

w o er

h e u t e brütet, i s t

i m nächsten J a h r k e i n e S p u r v o n i h m z u f i n d e n .

(..Vogelbuch''

1922) n e n n t

unregelmäßig,

fast

seine

Verbreitung

auch

in

FLOERICKE

Deutschland

i n s e l a r t i g . A n e i n z e l n e n O r t e n t a u c h t er plötzlich

als B r u t v o g e l auf. u m d a n n für m e h r e r e J a h r e z u v e r s c h w i n d e n . W e n n wir

aber

HARTERTS

Bemerkung

paläarktisehen F a u n a " p.

in

Betracht

I S I ) . daß die

ziehen

(..Vögel

E n t d e c k u n g eines b i s h e r

der unbe­

kannten B r u t v o g e l s a n e i n e m b e s t i m m t e n O r t i n m e h r als e i n e m F a l l e bloß ter

darauf

zurückzuführen

kam.

nach

wenn

i s t , daß

w i r ferner

seinem V e r s c h w i n d e n aus

meter

entfernten

denken,

Csömör

S z a d a beobachtet

Grund Z U der A n n a h m e , daß gebiet

d o r t h i n e i n tüchtiger

daran

daß

der

Beobach­

Gartenammer

i n d e m bloß e i n i g e

wurde,

dann

haben

Kilo

wir allen

der G a r t e n a m m e r

zeitweilig sein B r u t ­

z w a r wechselt, a b e r n i c h t w e i t f o r t z i e h t .

M a n könnte sagen :

er b l e i b t i n n e r h a l b einer Z o n e , d i e d e n g l e i c h e n

I.andschaftscharaktcr

h a t u n d a u c h in B e z u g a u f B o d e n b e s c h a f f e n h e i t ,

örtliche W i t t e r u n g * -

verhältnissc u . s. w. k e i n e sächlich biet

muß

eines unter

flüße

man

diese

nennenswerten

weitere

Gartenaminerpaares der

das

A b w e i c h u n g e n zeigt.

Z o n e als

„angestammtes"

betrachten,

innerhalb

dessen

Tat­

Brutge­ es

dann

E i n w i r k u n g vorläufig n o c h n i c h t k o n t r o l l i e r b a r e r E i n z u r A u f z u c h t des N a c h w u c h s e s benötigte engere G e b i e t

f a l l w e i s e ändert.

D

r

H

e

i

n

r

i

c

h

DORNrNG.

Neuere Daten zur Ornis von Békéscsaba. Carduelis

fla-viroslris

flavirostris

L . A m -7. F e b r .

1937

ein

Flug

I m N o v . 1998 u n d a m 28. F e b r .

1936

i n 0 k i g y ó s. Piedra pkenax

nivalis

MEY.

k l e i n e Flüge. (Jalandrella

cinerea

btächydactyla

1 935 erlegt. I m A u g u s t

1937

Miitacilla

flava

ljocuntclla

I. luxcinioidex

Turdus

lorquatus

dombrowskii alpestris

LEISL. D a s e r s t e E x . a m 1. S e p t .

b e o b a c h t e t e i c h diese A r t z w e i m a l . TsCHUSI. E i n E x . a m 25. A p r i l SAVI.

BREHM. A m 29. März u n d 1. A p r i l

je e i n E x . Dryocopas

1928.

Ständiger B r u t v o g e l .

rn. -martivá L . A m 14. O k t . 1939 e i n E x .

1935

KLEINERE MITTEILUNGEN

«!I4

Accipiler

badius

brevipex

M e i n e s W i s s e n s das e i s t e üircaetus g. gallicas l'andinn Ex.

SEV. A m

ni la

30. A u g . 1936 e i n E x . erlegt.

E x . aus d e r u n g .

Tiefebene.

G M . L m H e r b s t e fast jedes J a h r vorkommend.

h. haliaetus

L . In B é 1 m e g y e r a m

10. M a i 103") ein

erlegt. Tadorna tadorna L . E i n P a a r e r s c h i e n M i t t e März 1031 in

Két-

e g y h á /. a. Nyroca

in.

mariin

L.

Seltener Gast hier.

A m 13. N o v . 1027

kleiner F l u g . Tringa

erytkrojiiis

P A L L . A m 25. A u g . 1930 e i n E x . erlegt.

Tringa

nefndariux

G U N N . A m 2 1 . A u g . 1930 e i n E x . erlegt.

Li/mnocryples l

m

r

'

je

»in

minima*

BRÜNN.

Am

2 1 . D e z . 1930 u n d

Ex.

DR.

Die Orientalische Lachtaube im Burgenland. im

westliehen Burgenland i n H i r m

TIBERIUS

E n d e M a i 193s w u r d e

(früher Félszerfalva) h a r t a n

niederösterreichischen G r e n z e diese n e u e A r t d e r O r n i s des Reiches

19. J a n . TARJÁN.

beobachtet.

DR.

Die Orientalische Lachtaube (Streptopelia

Deutschen

MORIZ

d. decaocto

der

SASSI.

FRIV.) in

Komárom. I n d e n l e t z t e n J a h r e n hat s i c h die O r i e n t a l i s c h e L a c h t a u b e in U n g a r n plötzlich v e r m e h r t . A n s i e d e l u n g im J u n i

S o f a n d ich eine s e h r w e i t

1930 i n K o m á r o m

a.

d.

nordwestliche

D o n a u . Sie

siedelten

s i c h a u f d e n Bäumen d e r k l e i n e n Gehöfte a n . u n d i c h k o n n t e hei der P e r ­ sonenverkehrsbrücke a u c h e i n i g e P a a r e

die

Donau

überquerend

be­

o b a c h t e n . I c h h a b e d i e P o p u l a t i o n a u f c c a . 10 P a a r e geschätzt DR.

Streptopelia

d. decaocto Friv. 1 )ie O r i e n t a l i s c h e L a c h t au he beobach­

tete ich z u m ersten

M a l e a m 27. A p r i l 1937 in B e o g r a d . w o dieselbe

s c h o n seit längerer Z e i t e i n sah i c h ein P a a r

ANDREAS KLEINER.

häufiger

Vogel

in P e t r o v a r a d i n

ist.

Am

nächsten

Tage

an der D o n a u . HEINRICH SCHENK.

Streptopelia erschien Am wie

ein

d. decaocto

Exemplar

der

Friv.

in Ipolykürt. A m 26. A p r i l

Orientalischen

7. M a i w a r e n d r e i Stück b e i s a m m e n .

Lachtaube i n

1938

Ipolykürt«

Z w e i d a v o n benahmen sieh

e i n Paar. A l s interessant erwähne i c h . daß ich a m 14. S e p t . 1937 in V U k 0 v á r

(Jugoslavien) i m H o f e des gräflich E L T / s e h e n K a s t e l l s 15 Orientalisohe Lachtauben

s a h . A u f nieine A n f r a g e w u r d e m i r m i t g e t e i l t , daß

T a u b e d o r t sehr häufig sei u n d z u j e d e r J a h r e s z e i t

diese

vorkomme.

G R A F PETER

KEGLEVICH.

1935 :!-;

f. K I X K H K M

K

Streptopelia

I I' I'

decaocto decaocto

K11

I

X (i K X

IÜI5

F r i v . in Debrecen. N a c h d e m

sich

die < hrientalische Lachtaube in d e m von D e b r e c e n 21 K i l o m e t e r entfernten Derecske s c h o n 1935,.ein Jahr Spater a u c h in K i s m a r j a angesiedelt WWr 68 für

m i c h keine b e s o n d e r e Überraschung, als ich

ihren

auch

Ruf

Das

in dem

d e n ganzen Tag sein a n g e n e h m e s

Girren hören, und führte seine a k r o b a t i s c h e n auch

das

im April

„Großen W a l d " v o n D e b r e c e n

.Männchen ließ fast

. . L a c h e n ' ' z u hören, u n d

/.war

hatte. 1 !*:i7

vernahm. dreisilbiges

Flugkünste vor. O f t

immer während des

war

Fluges.

M i t t e J u n i h a u t e n die Vögel ihr N e s t a u f e i n e m Akazienbaum i m ( J a r t e n e i n O T

benwhharten V i l l a . Geier in

NIKOLAUS UDVARDY.

Abauj. I n der Gemeinde ( i a g y b á t o r e r s c h i e n e n im M a i

1903 fünf Geier. Zwei w a r e n Gänsegeier, drei Mönchsgeier. DR.

Ein Gänsegeier (Gypsfulvus

JULIUS

fulvus Habl.) zeigte sich im J u n i 193»)

in der Gemarkung v o n Törökszentmiklós.

Gyps fulvus fulvus B Ii i e s.

GEORG

BARSONY

H a b l . w u r d e i m S e p t e m b e r l!»37 hei M a g y a r-

K o m i t a t 8 o m o g y . erlegt.

Neophron in

THÓBIÁS.

p. perenopterus

M A X FÖLDVARY.

L . in Bugac. Im . J u n i 1936

erschienen

I? u g a c 5 Schmutzgeier. D r e i w u r d e n gesehoßen, die a n d e r e n z w e i

waren noch a m 31. A u g u s t zu sehen. D a s eine erlegte und

ausgestropftc

Exemplar

erwarb

des

Institutes.

Am

eine j u n g e

Exemplar w a r h r a u n gefärbt, das a n d e r e ältere Schon ganz

10.

ich

und

.111111

überließ es

1937

sah

ich

der

wieder

Sammlung

Ornith.

zwei Schmut/.geier. D a s

JOHANN ANNÓK-SZABÓ.

Tichodroma 'lern

Turm

der

muraria

L . i n B u d a p e s t . A m 2!t. März 1!»:iT sah i c h a n

Franziskanerkirche

von

Pasarét

einen

DR.

Tichodroma

muraria

L . b e o b a c h t e t e i c h am

Alpenmauer-

ALBERT VERTSE.

(i. F e b r u a r

l!t3K i n

SoprOD an der M a u e r des P o l y t e c h n i k u m s .

G E O R G BREUER

Wintervorkommen von Tichodroma

L . in Pécs. Seit sechs

Jahren beobachte ich Jahre

1936

sah

den

ich ein

muraria

Mauerläufer in jedem W i n t e r in 1'ecs. I m

E x e m p l a r zwischen dem

193,7, den ersten a m 23. D e z e m b e r .

-'II. und

30.

GÉZA

Januar

PÁLDY

• V • • i • • I. <

K l . i a . N K K K MI I T K I l . l Nül'.N

Calandrella (Gelegentlich

cinerea

eines

brachydactyla

ornithologischen

L E I S L . a m See von Velence. Studienausfltiges

i m Dinnyései

-

A b s c h n i t t des Sees v o n \ ' c l c n c e .Mitte .Mai lü.'!.'! fand ich ein totes E x e i u j)lar d e r k u r z z e i t i g e n L e i c h e

zwischen der Eisenbahnlinie u n d dein

Seeufer.

H O N . G U Y CHARTERIS.

Nucifraga

caryocatactes

e r s t e und b i s h e r 26.

August

caryocatactes

einzige E x e m p l a r dieser

1930 a n d e r R u i n e

Erscheinen

von Lirnicola

L . Im Bükkgebirge. Das A r t beobachtete

Szentlélek.

ich

DR. KARL

falcinellusfalcinellus

am

MAUKS.

Pont. Von dieser

bei u n s sehr s e l t e n e n A r t b e o b a c h t e t e i c h a m L'4. A p r i l MISS e i n e n k l e i n e n Flug

v o n fi Exemplaren h e i d e m S a l z s e e v o n S á r s z e n t á g o t a .

Schießen k o n n t e i c h n i c h t , h a b e a b e r m i t H i l f e m e i n e s J a g d g l a s e s die Artzugehörigkeit

sicher

festgestellt.

V o r k o m m e n von Limicola

LADISLAUS

falcinellus

falcinellusPont,

NAGY.

bei Szeged.

V o n d i e s e r b e i u n s für s e h r s e l t e n g e h a l t e n e n V o g e l a r t b e o b a c h t e t e i c h am

IS. A u g u s t Phalaropus

193"» sechs Stück b e i S z e g e d . lobatus

PETER BERETZK

L . beobachtete ich am 17..Juli

s z e n t á g o t a .

Somateria

1937 i n S á r -

LADISLAUS

tnollissima

tnollissima

193S i n d e r G e m e i n d e U j k é r

L . w u r d e a m lü. F e b r u a r

(Komitat S o p r o n ) DR.

Eine Casarca ferrugineaPaU.vrlkigte

BARON

ruficollis

erlegt.

LADISLAUS

SÓLYMOSI.

i c h i m J a n u a r 1936 b e i B á n l i H i .

Der ausgestopfte Vogel steht i n meiner S a m m l u n g . Eine Rothalsgans (Branta

NAGY.

KARL

HEUBNER

Pall.^ w u r d e a m 17. J a n u a r

1938 b e i N a g y k a n i z s a g e s c h o s s e n . MICHAEL

Branta

leueopsis

HÁMORI.

B e c h s t . i n der Umgebung von Györ. A m L'.">. Okt.

1935 g e l a n g es m i r , i n d e r G e g e n d v o n G y ő r a n der M a r c a l eine N o n n e n ­ gans z u erlegen.

„

__

JULIUS

SPÄTH.

Alca torda L . in Hajdúböszörmény. E i n seltener Lrrgasl w i n d e 1935 in H a j d ú b ö s z ö r m é n y a n g e t r o f f e n : e m T o r d a l k flog der r o m . k a t h . K i r c h e u n d k o n n t e gefangen

gegen

den Turm

werden. MICHAEL

SÓVÁGÓ.

1935/3S]

K L E I N E R E M I T T E I L U N G KN

Interessante

Exemplare

stratenser-Gymnasiums Fischteichen gelangten G y m n a s i u m s : Kit«« caudns

VlEILL.

aus

der Vogelsammlung

zu Gödöllő.

des Prämon-

N i m d e n Godöllőer

Staatlichen

f o l g e n d e seltene Vögel i n d i e S a m m l u n g unseres

I. tr'ulartyla

i m November

L . im April u n d Egretta

1931

I93<>. Ste.rrorarins

Imitji-

a. alba L . i m S o m m e r 1029. JOSEF H . TAUSZIK.

Ornithologische Beobachtungen auf der Hortobägy-Puszta i m Jahre 1934.

A 3. .März hielten sieh noch maßenhaft

0

t o b á g y auf. M e i n e n B e o b a c h t u n g e n albifrons, fabalis

ä % Anser fabalis

i c h 0 Haliaiitus

erythropus,

u n d Anser albicilla

Wildgänse a u f d e m H o r ­

zufolge w a r e n 7."> „ d a v o n Anser

a.

während d i e r e s t l i c h e n 2 0 % a u s Anser

anser

L. b e s t a n d e n . A n d e m s e l b e n T a g s a h

L . A m 17. März z o g e n d r e i Branta

b. bernicla

in

e t w a 80 M e t e r H ö h e über m e i n e m K o p f e h i n w e g . A m 20. S e p t e m b e r schon

viele Anser

".> Stück Numenius -wurde.

a. albifrons, tenuirostris

A m 4. N o v e m b e r

v o n Branta

ruficollis

z u r H ä l f t e J u n g v ö g e l . A m 18. N o v . Yieill.,

erlegten

v o n denen einer auch

präpariert

z w e i Jäger a u s e i n e m

Patt, e i n $ u n d e i n $ .

p

R

j

0

S

E

8-er P l u g F

SÁTORI

Neuere Daten über das Nisten von Apus apus apus L . A m 29. M a i 1937 sah ich über der Südfront d e r Budapéstér C i t a d e l l e z w e i P a a r M a u e r ­ segler. Ich d a c h t e s c h o n a n ein N i s t e n , f a n d sie a b e r n a c h e i n i g e n T a g e n nicht mehr dort. mit,

Eine

Woche später

teilte

daß er diese Vögel um die F e u e r m a u e r

mir

ALEXANDER

BORSOS

eines Z i n s h a u s e s a u f d e m

A t t i l a - I l i n g s c h w i r r e n s a h . H i e r w o l l t e n sie s i c h e r brüten. Einer in

anderen

M e l d u n g v o n A L E X A N D E R BORSOS

1? a I a t o n - A k a r a t t y a

in Gesellschaft

zufolge

d i e i n d e r s t e i l e n Lößwand des Seeufers brüten, z w e i P a a r im

F l u g e gesehen. W a r s c h e i n l i e h n i s t e t e n

erschienen

apiaster

d i e Hionenfrosser

Mauersegler

sie d o r t . DR.

Nisten von Merops

wurden

v o n Ufersehwalbon,

ALBERT

VERTSE.

L . in Simontornya. A m löi M a i 1937

sporadisch,

u m d e n 8. J u n i

u n d z w a r i n grösserer A n z a h l a l s i m v e r g a n g e n e n

Jahre.

truppweise, Der Bestand

beläuft s i c h a u f c a . 74 P a a r e , d i e V e r m e h r u n g betragt e t w a 370 Stück. OTTO RADVÁNYI.

Nisten von Merops Im

insgesamt hei

apiaster

L . bei Mezőkomárom i m Jahre 1937.

J a h r e 1037 brüteten i n d e r U m g e b u n g 14 P a a r

Császta

liienenfresser.

Z u meiner

(Komitat Baranya)

v o n M e z ő k o ni á r o in Freude

stellte

ich auch

2 Brotpaare fest. GÉZA P Á L D Y .

69S

K L E I N E R E MITTI'.II.I X U EX

Neueres Brutvorkommen von Merops

lAiiilil;.

apiaster

L . I in -I u n i 1933 l e n k t e

a u s P é o e l d i e A u f m e r k s a m k e i t des O r n i t h . Institutes

GEORG SALLAY

auf d i e i h m u n b e k a n n t e n

B i e n e n f r e s s e r , d i e b e i d e r Ortschaft

in d e n d u r c h d i e E r o s i o n d e s W a s s e r s i n d e n s a n d i g e n standenen

m i l c h t igen

l'écel

Lößhügeln e n t ­

E i n s c h n i t t e n brüten. D a s eine dieser

Labyrinthe

v o n S c h l u c h t e n , d i e s o g e n a n n t e ,,hässliche G r u b e " , d i e d u r c h A k a z i e n u n t e r h o l z fast

ungangbar

dichte»

i s t , b e s u c h t e i c h i n d e n Jahren 1935

u n d I!i3»i i n s g e s a m t d r e i m a l . D e r s c h w e r f e s t s t e l l b a r e B e s t a n d k a n n auf 10 Iiis I.") P a a r e geschätzt w e r d e n . D i e B i e n e n l . c s s e r k o l o n i e von

l'écel

besteh! a n g e b l i c h seit 2—3 Jahren. L a u t mündlicher M i t t e i l u n g v o n J O H A N N T Ó T H n i s t e t e n hei K o m p o H i n d e m S t e i l u f e r des I I.ijna - B a c h e s i m J a h r e 1935 d r e i Paar lüenenfi O M I DR.

Nisten von Burhinus apiaster der

oedienetnus

Triel a u f e i n e r

Die

steinigen,

kahlen,

7—s Paare,

L . und

Merops

karstigen

über

Hochebene auf. I c h

ein ziemlich

ausgedehntes

verstreut. Bienenfresser

hausen

Schätzung ..ach e t w a 96 Nisten von La»ins

i n sandigen

alte u n d vier junge

l'fercinschnitten.

M Paare.

Senator

mehrere

L . in Nyitra. A m ä. J u l i 1937 Rotkopfwürger,

haben.

J a h r e L93<> s a h i c h d e n ersten

zwei

behaupten,

FRANZ TuRCSEK.

Weitere Daten über das Nisten von Lanius Eiohenbestand

darunter

Vögel. Ich k a n n also m i t B e s t i m m t h e i t

sie h i e r gebrütet

Meinet

LADISLAUS MÁTÉ.

Senator

sah i c h i m Park v o n N y i t r a daß

oedienetnus

VERTSE.

L . i n der Gegend von Csór. In d e r ( l e g e n d v o n V s ó r hält s i c h

beobachtete dortselbst Gebiet

ALBERT

Senator

Senator

L . In

Rotkopfwürger am <>. M a i in e i n e m lichten

des L á d i W a l d e s bei D i ó s g y ő r ,

w o i c h n u n schon

seit J a h r e n s e i n Brutgeschäft b e o b a c h t e . A m 12. M a i k a m das erste $ an. Am

L'S. J u n i finde i c h d a s N e s t ,

August und

bloß d a s

} bringt

füttern

J u n d 9 - — 3 flügge J u n g e .

e i n j u v . Seit

1926 ist dieser 2 0 . A u g u s t

In

Nagy bare a

(Komitat

mein

Borsod)

1936 e i n Paar Rétkopfwürger. Nisten von Phoenicurus Geliertberg. A m 24. J u n i ein sich jagendes benachbarten verschwanden

15.

spätestes D a t u m .

nistete D

ochruros

Futter. A m

A m 20. A u g u s t e i n J

r

gibraltariensis

R

a m 10. J u n i a

r

l

M

a

u

r

s

G M . auf dem

1ÍI37 s a h i c h a u f d e n . D a c h des R u d a s - B a d e s

Hausrotschwanz-Paar,

daß d a n n a u f d i e F e l s e n des

Gellértberges f l o g . D o r t j a g t e n s i c h d i e Vögel w e i t e r u n d schliesslich zwischen

den Felsen.

Einige Taue

später

1935/38]

KLEINERE

gelang OB m i r , das

MITTEILUNGEN

IUI!'

Männchen a l l e i n z u e r b l i c k e n . O r t

Beobachtung laßen auf ein N i s t e n seh Messen.*)

p

und

ULBERT

R

Zeit

der

VERTSE

Schwarzspecht im „Grossen W a l d " bei Bugac. D e n Sobwaraapecht beobachte ich seit 1934

im Bugacer W a l d . I n d i e s e m u n d d e m folgenden

Jahre sah ich bloß je ein E x e m p l a r . 1030 d a g e g e n 7 Stück. JOHANN

Neuerliches

Nisten

von

Asio

flatnmeus

ANNÓK-SZABÓ.

flammeus

Pontopp.

Die Sumpfohreule, die laut m e i n e r M i t t e i l u n g in d e r A q u i l a . . l a h r g a n g 1931

1934.

Seite 414. 415 in d e n J a h r e n

von Tarpa brütete, siedelte s i c h 1936

1030 u n d

1933

in der (legend

wieder bei uns an. ERNST

Nisten von Bubo

b. bubo

L . in Szeged. I m Frühjahr

in d e m llonvédwald hei S z e g e d

Bubo

bubo bubo i m Bükkgebirge. S e i t l a n g e r

1870

bis

1037

wurden

nur

nistete

D R . PETER BERETZK.

D a t e n über das V o r k o m m e n des

Jahr

1936

auf einer F i c h t e ein r h u p a a r . D i e

Eier w u r d e n Lade, w e g g e n o m m e n .

die

KABÁCZY.

Zeit sammle ich

U h u i m Bükkgebirge. Seit d e m

kaum

10

Exemplare

An zwei Stellen w u r d e er brütend festgestellt.

j£

beobachtetMAUKS

A R L

Die Ausbreitung des Weissen Storches im Borsoder Bükkgebirge. I n letzterer

Zeit

k a n n ich die W a h r n o m u n g m a c h e n , daß s i c h d e r weiße

S t o r c h v o n der u n g a r i s c h e n 'riefebene her in i m m e r größerer Z a h l in d i e Täler des

Bükkgchirgcs

hinaufzieht.

Im April

1030

e r s c h i e n er

D i ó s g \ ö r f a I ii. D i e s e G e m e i n d e D i e s e i s t i n u n s e r e r

in

wasserarmsten

G e g e n d g e l e g e n ; t r o t z d e m brütet s c h o n seit ungefähr K l J a h r e n e i n P a a r . In

B á b o n v n i s t e t seit Z

W

E

I

P

A

A

R

E

1031 ständig e i n

Paar,

-

in

Sálv

DR.

KARL

brüteten MAUKS.

Das Horsten des Storches in der Umgebung von Budapest. I m J a h r e 1934

bot stete w i e d e r e i n S t o r c h p a a r i n d e m a u f e i n e m B a u m e b e f i n d -

lichen

H o r s t e in der N ä h e des W i r t s h a u s e s „Sárga csikó". I n d e r G e -

meinde P o l

horsteten dieselben in d e m alten H o r s t e , welcher sich auf

der T u r m s p i t z e der r e f o r m i e r t e n

Kirche

befindet. DR.

*) Tn Budapest hielt s i c h auf «lern Gebiete

der

HEINRICH

Ganz-Kabrik

in

DORNING. der

Lövőház-

Straase i m J a h r e 11I3S das ganze Krühjahr u n d den ganzen S o m m e r h i n d u r e h ein P a a r des

Hausrotschwanzes auf.

Unitiul

welches d o r t zweifellos

brütete. A l s i m J a h r e 1930 dieser

zerstört wurde, trieben sie s i e h in der Nyulgasse h e r u m .

JAKOB SCHENK.

lA.Hlila

KLEINERE MITTEILUNGEN

700

Nisten von Recurvirostra i n Sárszentágota

avosetta

(Komitat F e j é r )

avosetta

L . in Sárszentágota.

sah ich z u m e r s t e n m a l

Im .Jahre

1934 Sä heisch nähler. i n s g e s a m t ä Stück. I93ä z e i g t e n s i c h auf d e m See 0 Stück. M i t t e A p r i l

193(1 k a m e n 8 E x e m p l a r e a n . u n d a m .'{. M a i f a n d

ich s c h o n e i n vollzähliges (4elege. Am

U f e r des Sees brütet ständig d e r Seeregenpfeifer

alexandrinus

alexandrinIis

I,.).

A l s interessanten

(ilharmlriiis

U r u t v o g e l erwähne

i c h d i e T a f e l e n t e (Xyroca ferina ferhia L . ) , d e r e n hochhehrütetes S i e h e n c i (ielege i c h a m 24. M a i 1930. f a n d . A l s i n t e r e s s a n t e r sich i m A p r i l

l!)3(i e i n K x e i n p l a r d e r B r a n d g a n s (Tadorna

e i n e W o c h e l a n g hei d e m See auf.

Egretta

seltener (last hielt

a. alba auf dem See von Velence. I m .Jahre

sieh ein Silberreiherpaar

in dem

tadorna L . )

L A D I S L A U S MÁTÉ.

1936 siedelte

Dinnyései- A b s c h n i t t des Sees

von

V e l e n c e a n . D i e b e i d e n a l t e n Vögel u n d ihre d r e i düngen sah i c h bis Hude

September.

h a l t e es für

Im

sicher,

Frühjahr

daß

in

11137 e r s c h i e n bloß e i n

diesem

Jahr

$ a l l e i n . Ich

der Silberreiher hier nicht

gebrütet h a t . A m 20. J u l i b e o b a c h t e t e i c h s c h o n z w e i

denen sich

weitere

zusammen.

Im Jahre

(i E x e m p l a r e

zugesellten.

Diese

hielten

ständig

1!I3S sah i c h a m 30. .März das erste E x e m p l a r . LADISLAUS N A G Y .

Nisten von Egretta

alba alba L . auf dem See von Velence. Wie ich -

s c h o n i m J a h r g a n g 1930 d e r Z e i t s c h r i f t . . A T e r m é s z e t ' auf S. 24s m i t t e i l t e , s i e d e l t e s i e h i m J a h r e 1930 der S i l b e r r e i h e r a u c h auf d e m See v o n Velence an. In d e r g r o s s e n R e i h e r k o l o n i e i m A b s c h n i t t Dinnyés

l'ákozd f a n d

F . (J. R . J o ti r d a i n z w i s c h e n F i s c h - , P u r p u r - u n d Löffelreihern e i n S i l b e r r e i h e r n e s t m i t 3 E i e r n . D i e J u n g e n w u r d e n e r f r e u l i c h e r w e i s e groß­ gezogen.

Im

Frühjahr

1937

besuchte i c h das

vorjährige

Brutgebiet

m e h r m a l s , sah a b e r bloß a m 22. M a i z w e i m a l je e i n E x e m p l a r , möglicher­ weise d a s s e l b e . E i n X e s t w u r d e i m J a h r e 1937 n i c h t g e f u n d e n . I m Früh­ j a h r I93S n i s t e t e n d o r t z w e i P a a r e , i m J a h r e 1939 e r s c h i e n d e r S i l b e r ­ reiher w i e d e r

am

sicherer B e r i c h t

alten

Bratplatz, d o c h

ist

vorhanden.

beobachte

griseigena

nicht

SCHENK.

Bodd. auf dem See von

i c h d i e V o g e l w e l t des Sees v o n V e l e n c e

in d e m A b s c h n i t t v o n D i n n y é s , llothalssteißfusses

Brüten k e i n

JAKOB

Nisten von Podicepsgriseigena Velence. S e i t J a h r e n

über das

feststellen.

k o n n t e aber bisher das N i s t e n des 1937

traf i c h i h n z u m e r s t e n m a l

in e i n i g e n Paaren brütend an, d o c h nicht auf d e m See seihst,

sondern

-

193. . 3s]

KI.KINKKK

auf d e m s o g e n a n n t e n

MITTEIUJSGKN

701

Fertő. A u c h a u f d e i n S a l z s e e liei S z é k e s f e h é r -

v á v brütet d i e s e A r t .

LADISLAUS

Häufiges Vorkommen

von Egretta

1937 e r h i e l t i c h a u s v e r s c h i e d e n e n so v o n B á c s k e r e s z t u r , Turja,

T i t e l

g. garzetta

L . I m Herbst

Orten E x e m p l a r e des Seidenreihers,

Óverbász,

u n d besonders

MÁTÉ.

häufig

Bácsszenttamás,

aus B á c s f ö l d v á r u n d

Z e n t a . E i n E x e m p l a r , w e l c h e s a m 9. O k t . e r l e g t w u r d e h a t t e n o c h g a n z d i c k e Ständer, so daß m e i n e s E r a c h t e n s d a s s e l b e e r s t M i t t e S e p ­ tember

d e n H o r s t verlaßen h a t t e . E s dürfte e i n e r z w e i t e n B r u t e n t ­

stammt

s e i n . Möglicherweise

waren

es v o n i r g e n d w o h e r

neue Ansiedler.

Otis

tetrax

vertriebene

HEINRICH

orientális

SCHENK.

Hart, i m Burzenland. A m 1. N o v e m b e r 1936

erlegte m e i n B r u d e r i n e i n e m Brassó) e i n E x e m p l a r dieses

Stoppelfeld

bei V i d o m b á k

i n Siebenbürgen s e h r

seltenen

(Kom.

Vogels. I n

N I K O L A U S Z E Y K ' S A b h a n d l u n g „ D i e V ö g e l Siebenbürgens" ( A q u i l a X X V I I . 1920) k o m m t diese A r t überhaupt n i c h t v o r , i n E . A . BiELZ „ D i e F a u n a der W i r b e l t i e r e Siebenbürgens" (1888) heißt es : „Erscheint s e l t e n a u f d e m Z u g e i n Siebenbürgen u n d w u r d e n u r i m M a r o s c h t a l e b e i D é v a u n d bei Szászrégen e r l e g t . " I n d e r S a m m l u n g des Burzenländer S a c h s . M u s e u m s i n Brassó befinden s i c h 2 E x e m p l a r e ( <$ u . $ ) a u s d e n J a h r e n 1875 bezw.

1891, F u n d o r t

Herr

ERNST

Jahren

S z á s z h e r m á n y

( K o m . Brassó). W i e m i r

H A U S M A N N m i t t e i l t , i s t i m B u r z e n l a d seit m e h r

keine Z w e r g t r a p p e erlegt w o r d e n .

a l s 45

HANS SALMEN

Erscheinen des Rosenstares. Über d a s Erseheinen d e r R o s e n s t a r e in U n g a r n u n d benachbarten

Ländern b i s z u m J a h r e

1934 b e r i c h t e t e

ich i m A q u i l a B a n d e 1931/34 p . 136—153. S e i t d e r B r u t i n v a s i o n i m J a h r e 1933

u n d der ziemlich

bedeutenden

Invasion i m Jahre

1934 z e i g t e n

sie s i c h n u r i n g a n z beschränkter A n z a h l . Im

Jahre

1935 w u r d e d e r R o s e n s t a r

nur v o n DR. EUGEN

NAGY

gemeldet u n d z w a r i n zwei E x e m p l a r e n v o n A n f a n g J u l i a u s d e r H o r t o ­ bágy Puszta u n d A n f a n g A u g u s t a u s d e r B a g o t a P u s z t a , w e l c h e e t w a s nördlich v o m H o r t o b á g y g e l e g e n i s t . H i e r z e i g t e s i c h e i n F l u g v o n e t w a 2nSl. 1 Hesos E r s c h e i n e n in s o l c h ungewöhnlicher Z e i t dürfte d e m V e r d a c h t e R a u m g e b e n , daß d e r R o s e n s t a r i m S o m m e r 1935 i r g e n d w o i n d e r ( l e g e n d von

B a g o t a gebrütet h a b e n

dürfte.

I m J a h r e 1936 w u r d e n R o s e n s t a r e n u r a n e i n e r S t e l l e b e o b a c h t e t . L U D W I G FÓRIS s a h a m 19. J u n i z w i s c h e n G y u l a u n d K é t egyháza 3 P a a r e .

KLEISEKE

702

Im aber

Jahre

MITTEILUNOEX

1 9 3 7 erschienen

überall n u r i n g e r i n g e r

lAfiuila

die Rosenstare

a n mehreren

Stellen,

A n z a h l . A m frühesten meldete dieselben

R I C H A R D C S O R N A I a u s Z e n t a , e b e n d o r t w u r d e a m 3 0 . M a i aooh e i n F l u g von

3 0 St. beobachtet.

A m 2 5 . M a i sab ALEXANDER

JAKAB 4 Paare

Nádudvar u n d w u r d e n v o m selben T a g e aus l)ég gemeldet.

hei

Vom 29.

M a i b i s 1 0 . J u n i w u r d e n Flüge i n d e r sieben bürgischen G e m e i n d e Mezőméhes b e o b a c h t e t

laut Bericht v o n Grafin GREGOR BÉLDY. A m 3 0 . M a i

b e o b a c h t e t e H E I N R I C H S C H E N K i n Ovcrbász z w e i Flüge — e i n e n z u 5 0 , den anderen z u 1 0 St. A m selben Mád

gemeldet.

Am

10. und

10 S t . i n d e r P u s z t a

Tage w u r d e a u c h d a s E r s c h e i n e n a u s

11. Juni

beobachtete

ANDREAS KISS etwa

Kulcs.

V o m J a h r e 1 9 3 8 u n d 1 9 3 9 wurde k e i n einziger Rosenstar gemeldet. JAKOB

Cygnus in

cygnus

Újvidék Cygnus

L . E i n Exemplar

erlegt.

cygnus

Erlegungsorte

L . w u r d e a m 3 . Jänner

Jasens

L936.

SCHENK.

I !>,} ' ."> i n d e r U m g e b u n g

erlegt. E s i s t e i n junger Vogel, welcher sich

allein aufhielt.

Derselbe gelangte

Schule i n K e c s k e m é t. Lartis

Januar

10.

HEINRICH

der Stadt K e c s k e m é t am

am

wurde

SCHENK.

i n die Piaristen-

JOHANN

ANNÓK-SZABÓ.

fuscus L . i m Sommer. Am 1 7 . J u n i

1 9 3 4 wurde in

O k á n y (Komitat B i h a r ) eine H e r i n g s m ö w e ( J ) e r l e g t . DR.

Sommervorkommen von Stercorarius Juni

1 9 3 7 erlegte

H a n s a g e r

JOSEF S Á T O R I .

longicaudus

i c h auf der z u r Gemeinde

Vieill.

Lébény

\ 27.

gehörenden

W i e s e eine langschwänzige Raubmöwe. LADISLAUS STUDINKA.

Plectrophenax

nivalis nivalisL.

in Budapest. A m I.November 1 9 3 5 1

sah i c h a u f d e m donauwärt igen D a m m des Lágymányoséi Sees 2 S c h n e e A

M

M

E

R

N

-

D R . ALBERT

Späte

Rauchschwalben.

s z e n t e r z s é b e t schwalben blieben

an. Nach

In d e r grófién

siedelten

sich i m Jahre

d e m allgemeinen

zwei Exemplare

dort

zurück

VERTSE.

Markthalle von P e s t ­ 1 9 3 7 1 0 Stück

Abzug

Rauch­

der Rauchschwalben

u n d ernährten s i c h v o n d e m

Fliegenbestand der Markthalle bis z u m 8. November.

KLEINERE

1935/38]

Auch a m 28. O k t o b e r in

703

MITTEILUNGEN

1931 w u r d e eine v e r e i n z e l t e

Rauchschwalbe

I* e r e c e 8 b á n y a ( K o m i t a t B a r a n y a) b e o b a c h t e t . DR.

Späte Rauchschwalben. Am 10. N o v e m b e r 'im l ' f e r der

M a r o s c h 9 Stück

ans großer Nähe und k o n n t e

ALBERT

VERTSE.

1035 sali ich in

Rauchschwalben.

A r a d

I c h b e o b a c h t e t e sie

sie m i t S i c h e r h e i t

bestimmen. LADISLAUS

PINTÉR.

Späte Rauchschwalbe. A m 11. N o v . 1029 b e o b a c h t e t e i c h n o c h Rauchschwalbe.

D r e i m a l u m f l o g sie m e i n EMERICH

Der Wegzug von Ixobrychus

m.

eine

Haus.

PÉTER.

minutus

Szada ( K o m . Pest). L . Jedes J a h r

macht

es m i r e i n Vergnügen das V e r h a l t e n d e r Z w e r g r o h r d o m m e l n b e i i h r e m Wegzüge

zu beobachten.

Derselbe beginnt

s c h o n z i e m l i c h früh i n d e r

z w e i t e n Augusthälfte s o b a l d s i c h die kühleren N ä c h t e e i n s t e l l e n . N a c h d e r Abenddämmerung, w e n n

schon

alles r u h i g ist, erschallt

der erste z u m Z u g e a u f f o r d e r n d e n i c h t s gemeldet sich

auch

bereiten Rufen

einmal sich

h a t t e , derselbe R u f . j e d o c h e t w a s schärfer. N u n laßen

andere

Vögel.

auf

„Katch"-Ruf, bald darauf, da

hören

Sich

und

immer

bald

erheben

s i c h die

höher s c h r a u b e n d

v e r e i n i g e n sie s i c h z u e i n e m 10—15

unter

Stücke

zum

Wegzuge

fortwährenden

zählenden

Fluge,

w e l c h e r b a l d d a n a c h d i r e k t n a c h Süden a b f l i e g t . D i e s e r V o r g a n g w i e d e r ­ h o l t s i c h öfters bis i n d e n S e p t e m b e r

h i n e i n , w o r a u s a u f e i n e n stän­

d i g e n Z u z u g geschloßen w e r d e n k a n n , w e i l e i n e s o l c h e A n z a h l b e i u n s nicht

brütet.

HEINRICH SCHENK.

Spät ziehender Nachtreiher. Daß k r a n k e o d e r angeschoßene v i e l später w e g z i e h e n , als i h r e g e s u n d e n Nachtreiher wiederholt beobachten.

Artsgenoßen k o n n t e

Vögel ich am

A m 20. O k t . 1933. a l s d i e N a c h t ­

reiher s c h o n längst w e g g e z o g e n w a r e n , k a m e i n angeschoßenes E x e m p l a r i n e i n Röhricht, w e l c h e s s i c h e t w a

100

Meter von meiner

Wohnung

befindet. A n f a n g s w a r daßelbe so e r m a t t e t , daß es m i c h a u f 3—4 S c h r i t t e h e r a n k o m m e n ließ. E s e r h o l t e s i c h z u s e h e n d s u n d n a c h e t w a 2 W o c h e n kreiste es s c h o n längere Z e i t über d e m R o h r , w e n n es

aufgescheucht

w u r d e . A m 19. N o v . z u r A b e n d z e i t e r h o b es s i c h u n t e r l a u t e n

Quakk-

Q u a k k - R u f e n . d a s i c h a b e r k e i n e Reisegefährten m e l d e t e n , ließ es s i c h wieder i n das R o h r n i e d e r . A m nächsten A b e n d j e d o c h h i e l t es i h n n i c h t m e h r zurück, s o n d e r n z o g u n t e r unermüdlichem R u f e n n a c h W e s t e n a b . Genau schoßenen

denselben Xachtreiher

Vorgang konnte beobachten.

ich an

einem

Derselbe erschien

anderen

ange-

noch i m Sep-

7"4

K I . K I X K UK M ITT KI LI X(I K X

[Aqulhi

t e n i b e r u n d n a c h d e m e r allmählich e r s t a r k t e , w o l l t e er s i c h a m ö. N o v . auf

d e n W e g m a c h e n . D a a b e r a u f s e i n K u f e n s i c h k e i n Artgenoße m e l ­

d e t e , b l i e b e r e b e n f a l l s n o c h b i s z u m nächsten A b e n d h i e r , d a n n n a h m er u n t e r unermüdlichen K u f e n s e i n e n W e g e b e n f a l l s n a c h .Man

kann

s i c h seine

Gedanken

Westen.

darüber m a c h e n , weßhalh diese

beiden E x e m p l a r e , w e l c h e o h n e Führer a b z o g e n , d o c h dieselbe genaue westliche E i c h t u n g einschlugen.

HEINRICH SCHENK.

Überwinternde Störche i n der U m g e b u n g v o n B u d a p e s t . I m D e z e m ­ ber 1 9 3 4 b r a c h t e d i e Preße m e h r e r e M i t t e i l u n g e n über Störehe, welche im

mittleren

weiteren

Drittel

Umgebung

Beobachter

gaben

des

Monates

von Budapest

Dezember

in

beobachtet

der

näheren

wurden. A u c h

und

unsere

u n s M i t t e i l u n g e n über diese Störche u n d d a k o n ­

s e q u e n t 2 Stück b e o b a c h t e t w u r d e n s c h e i n t et- s i c h e r z u s e i n , daß es i n j e d e m F a l l e d i e s e l b e n E x e m p l a r e w a r e n , w e l c h e a m frühesten a m 1 0 . Dez.

i n Ü r b ő, a m spätesten a m 1 9 . D e z . i n R á k o s p a 1 o t a, d a n n

n a c h e i n e r P a u s e a m 4 . Jänner über wurden.

Laut

einer

B u d a pest

kreisend beobachtet

nachträglichen M i t t e i l u n g v o n D r . H . DoRNiNG

w u r d e n diese b e i d e n Störche s c h o n seit d e m S o m m e r nördlich B u d a p e s t bei M e g v e r b e o b a c h t e t , w o sie a u f e i n e m M e i e r h o f e a u f S t r o h s c h o b e r n nächtigten. D i e b e i d e n E x e m p l a r e e n t s t a m m t e n einer

verspäteten

Brut,

möglicherweise

Exemplare. D e r langandauernde

Herbst

höchstwahrscheinlich

waren

es

irgendwie

ermöglichte eine

lädierte

Erstarkung

d i e s e r E x e m p l a r e , w e l c h e b e i n o r m a l e r W i t t e r u n g s c h o n längst z u g r u n d e ­ gegangen

wären. A l s d a n n M i t t e Jänner s t a r k e

der

Storcli

eine

i n abgerchwächten Z u s t a n d e

Kälte eintrat, aufgefunden

wurde

und

ging

derselbe auch e i n . D a s andere E x e m p l a r blieb verschollen. JAKOB

Zug 1936

SCHENK.

der Wildgänse a u f d e m Hortobágy i m H e r b s t 1936. Im Herbst

t r a f e n d i e Wildgänse ungewöhnlich spät a u f d e m

H o r t o b á g y

ein, n i c h t i m A u g u s t o d e r S e p t e m b e r , s o n d e r n erst i m O k t o b e r . Sie k a m e n in

ziemlich

großer

Zahl,

Seen einzufallen, weil

begannen

überall v i e l

a b e r e r s t i m D e z e m b e r auf Wasser

war.

Erst nach

den

Einbruch

d e r K ä l t e , als d i e s e i c h t e r e n Gewässer z u f r o r e n , k a m e n sie z u u n s . S o wurden

i n diesem J a h r e auf

dem

H o r t o b á g y sehr

wenig

ginse e r l e g t . V o n d e n s e l t e n e r e n A r t e n b e o b a c h t e t e e i n e r m e i n e r

seher

12

Stück Branta

ruficollis

Poll.

WildAuf­

ALEXANDER N É M E T H

Z u g v ö g e l a n Petroleum-Sondbränden. I n Rumänien geboren S o n d e n b r a n d e i m P e t r o l e u m g e b i e t e z u d e n gewöhnlichen S e n s a t i o n e n . A u c h i m J a h r e 1 9 2 9 u n d 1 9 3 0 g a b es w i e d e r eine s o l c h e „ H ö l l e " i n M o r e n i . M i t

KLEINERE

1 »:(.->

einem

D r u c k v o n 160—200

MITTEILUNGEN

7(l.->

Atmosphären züngelt

die Gasflamme in

einer H o h e v o n so .Metern z u m H i m m e l u n d w i r f t i h r e n S c h e i n w e i t i n d a s L a n d . Z u r H e r b s t z u g z e i t w u r d e n unzählige S c h a r e n v o n Gänsen Schnepfen, W a c h t e l n , Krammetsvögeln v o n diesem Leuchtfeuer

ange­

z o g e n . S o g a r b e i unbewölktem H i m m e l s o l l e n d i e V ö g e l w i e g e b a n n t die F l a m m e u m k r e i s t h a b e n . V i e l e stürzten d a b e i betäubt v o n d e r H i t z e mit an

v e r s e n g t e m Gefieder z u B o d e n , a n d e r e z e r s c h l u g e n s i c h d i e Flügel den dort

zahlreich ausgespannten

k r e i s e n d e n Vögel auch

Drähten. L e i d e r w u r d e n

diese

v i e l f a c h besohoßen u n d s o l l m a n i n M o r o n i

sieh e i n e n M o n a t lang fast ausschließlich m i t Z u g v ö g e l n ernährt SYLVIA VON

Einige ornithologische Daten aus der X V I I I - X I X . wende. T H O M A S M A U K S C H

(1749—1832)

hatte

neben

haben.

SPIESS.

Jahrhundert­

Botanik

großes

Interesse für M e t e o r o l o g i e . Seine diesbezüglichen B e o b a c h t u n g e n b e f i n ­ d e n s i c h i n e i n e m großen T a g e b u c h e , aufbewahrt solche

v o n ornithologischeni

Interesse.

Die ( i s t e n S c h w a l b e n a m 23. A p r i l

dies d i e folgenden :

1790 Nagyszalók. 1809 K é s m á r k .

„

tf

16. 18.

ft

„

20.

„

28,

„

1812

'IM;

„

28.

„

1820

If I i ' *

«

13. ,

t i

L82]

ft

7f

E s sind

„ „

•*

ff

welches i m L y c e u m z u Késmárk

w i r d . E s befinden s i c h u n t e r d i e s e n A u f z e i c h n u n g e n a u c h

1810

' ' '

1811

9» ft

'tf

ti

RM 1 ''

ein

ff

einziger Vogel

welcher bald verschwand : e r s t a m 24. w i e d e r . H \'

ff

ff

„

„

bis „

30. „ 1820 K é s m á r k , n o c h k e i n e . z w e i t e Hälfte A p r i l 1831 K é s m á r k n o c h k e i n .

e r s t e n L e r c h e n erste W o c h e n a c h d e m 18. F e b r u a r 1799 N a g y s z a lók. „

„

b i s 26. März 1800 N a g y s z a l ó k n o c h k e i n e .

„

„

Ende Februar

Der Balkanstar (Sturmis Ornis des

1818 K é s m á r k .

vulgaris

historischen Ungarns.

balcanicus

Während e i n e r

DR.

KARL

MAUKS.

BUT.

et H Ä R M S ) in dar

R e v i s i o n der State

des h i s t o r i s c h e n U n g a r n s i n u n s e r e n S a m m l u n g e n f a n d i c h e i n E x e m ­ plar

des B a l k a n s t a r e s — Sturmis

vulgaris

balcanicus

B U T . et H Ä R M S .

Dasselbe befindet sich i m U n g a r i s c h e n N a t i o n a l M u s e u m u n d ist folgend d o t i e r t r / , F u t a k . K o m . Bács B . 7. o k t . 1899. D i e s U n t e r a r t i s t a l s o a u c h e i n M i t g l i e d d e r O r n i s d e s h i s t o r i s c h e n U n g a r n s u n d muß n n c h 45

I Aquila

K L E I N K R K M I T T E1 L I ' X(i K N

Toi;

träglieh i n d a s N a m e n s v e r z e i c h n i s p , IS dieses B a n d e s w e r d e n . D i e d o r t a l s S y n o n i m e z i t i e r t e n Poltaratsky Exemplare sind Zwischenformen Sturmis

vulgaris

Kohlmeise

v o n Sturmis

aufgenommen

und

vulgaris

balcanicus.

purpurasccns vulgaris

und

E M E R I C H PÁTKAI

als Pflegemutter

Weinbergbesitzerin i n C s e m ü ,

des F e l d s p e r l i n g s .

MARGARETE

HALÁSZ.

t e i l t e m i r a m 25. M a i 1037 m i t . daß

sie b e i d e r K o n t r o l l e d e r Nisthöhlen i n e i n e r B - H ö h l e 8 K o h l m e i s e n E i e r u n d e i n K e l d s p e r l i n g s - E i f a n d . I c h selbst stellte d a n n a m

I7..luui

i n d e r b e s a g t e n Nisthöhle neben s vollständig e n t w i c k e l t e n K o h l m e i s e n Jungen

e i n sehr g u t entwickeltes Feldsperling-Junges

fest. GÉZA

Z w e i t e B r u t v o n Jynx N N N V I 11

L . Mit Bezug auf die i m Band

X U d e r A q u i l a , S . 455 u n t e r

Mitteilung ein

torquilla

PÁLDY.

obigein Titel

k a n n i c h b e r i c h t e n , daß i c h i m J a h r e

erschienene

1930 a n Hingvögeln

z w e i m a l i g e s Brüten d e s Wendehalses f e s t s t e l l e n

konnte. JOSEF SZŐCS

Beiträge z u r B r u t der A m s e l (Turdus

tn. tnerula

jun.

L . ) i n der Stadt.

Die A m s e l brütet i m i n n e r e n B u d a p e s t infolge d e r sorgfältigen Pflege u n d F ü t t e r u n g v o n H e r r n S c h u l d i r e k t o r B É L A RlGÓ

v i e r m a l jährlich. D e r

B r u t p l a t z i s t e i n t y p i s c h e r städtischer H o f v o n e i n e m Gebäude g a n z u m g e b e n , o h n e

Parkanlage

fünfstockhohen

i n d e r nächsten

Nähe. D e r

B o d e n d e s H o f e s ist u n g e p f l a s t e r t u n d e i n i g e h o h e Bäume stehen d a r i n . D i e A m s e l w u r d e m i t e i n w e n i g P a r t h e n o c i s s u s i n den H o f g e l o c k t , u n d seit 1930 brüten sie jährlich v i e r m a l . D a n k d e r fortwährenden Fütterung mit

M e h l w u r m , F l e i s c h u s w . v o n R I G Ó , a b w e c h s l e n d 3—4 J u n g e aufzie­

h e n d . D i e N e s t e r w e r d e n a u f d e n Bäumen o d e r i n Gebäudenischen gebaut. Die erste B r u t fällt a u f A p r i l , d i e l e t z t e auf J u l . — A u g . F a s t flüge J u n g e w u r d e n a m 27. I V . 1935. 29. I V . 1930. 20. V I I . 1930 getroffen.

Das 0.

schreitet

führt

und

s c h o n z u r nächsten B r u t w e n n das <^ n o c h d i e J u n g e n

füttert. D i e nächsten S t a d t p a r k e liegen e i n i g e hundert

fernt, Im

Meter ent­

w o s c h o n n a c h 1—2 M o n a t e n b e r i n g t e J u n g e gefunden

Jahre

winden.

1935 w a r e n 3 u n d 4 J u n g e n i n den ersten z w e i Brüten, i m J .

1930 2 J u n g e u n d 3 f a u l e E i e r i n d e r A p r i l — B r u t ; i m J . 1937 ist d i e e r s t e B r u t d u r c h K ä l t e , die d r i t t e d u r c h G e w i t t e r , u n d die v i e r t e d u r c h e i n e K a t z e z u G r u n d e g e g a n g e n , n u r die z w e i t e B r u t g e l a n g m i t 3 J u n ­ gen. I m Jahre laüen, a b e r N

E

8

T

B

A

U

-

1937 h a b e n d i e a l t e n Vögel n a c h der B r u t d e n H o f v e r -

Anfang

März

1938 b e g a n n e n

sie s c h o n w i e d e r m i t d e m D R . ANDREAS KLEINER.

K L E I N E R E MII l i a i . l

1985/3*1

NGBN

Fremdes E i im Nest. A l s i n t e r e s s a n t e n daß

ich i m . l u n i

himcmtopus welches

B e i t r a g k a n n i c h erwähnen,

Ii»."ÍT / u V e r s u c h s z w e c k e n e i n E i v o n Himantojms

Ii. in ein

letzterer

Stelzenläufer

7(17

Nest

ohne

v o n Recurvirostra

weiteres

blieb auch

nach

annahm dem

avosetta

und

legte,

ausbrütete. D e r

Flüggewerden

mutter zusammen.

h.

avosetta

junge

m i t seiner

Pflege­

JOHANN ANNÓK-SZABÓ.

Vernichtung von Storchjungen im Jahre 1935.

Im .Jahre

1935

gab

es in d e r Gemeinde Gelej i m Komitat B o r s o d (II b e w o h n t e Storch­ nester m i t 174 J u n g e n , was e i n e m \ ei n i e h r u n g s k o e f f i z i e n t e n v o n

2,83

e n t s p r i c h t . V o r d e i n Flüggewerden d e r J u n g e n w a r f e n d i e a l t e n Störehe infolge des d u r c h die große T r o c k e n h e i t v e r u r s a c h t e n 3 8 s c h o n fast erwachsene J u n g e batsachliche

Vermehrung bloß

aus den 2,02,

Nahrungsmangels

N e s t e r n . So beträgt also die

ein

sehr

betrübendes GEORG

Hieraaétns wurde

auf

szék)

ein

Pfeil

p. pennatus

Zwergadler

mit

dem

in O l t s z e m

A u g e n b l i c k erlegt,

dem

herabschoß u n d

blitzartig angebrachten

1934

( K o m . Három­ als

er

wie

unter die z w i s c h e n s großen Aufziichthüusern sieh

melnden Junghennen der

in

BÁRSONY.

G m . als Hühnerdieb. A m 7. J u l i

einer großen Geflügelfarm

mitten

Resultat.

ein tum­

eine H e n n e s c h l u g . D e r W ä r t e r , Schuß m e h r e r e

Fensterscheiben

eines A u f z u c h t hauses zeit rümmert h a t t e , b r a c h t e m i r s t o l z d e n „ H a b i c h t " , der n u n eine Z i e r d e meinet

S a m m l u n g ist.

HANS

SALMEN.

Dreistigkeit des Hühnerhabichts. Im F e b r u a r 1935 schoß in B á c s l a I Ii e i n Sperber.

Bauer

von einem hohen

Während der

B a u m in s e i n e m O b s t g a r t e n

noch

am

pfeilschnellem

Flug

griff v o r deßen Füßen d e n S p e r b e r

März

1930

Hühnerhabicht

Boden

Mannes herab, Im

ein

Sperber

schoß H e r r

HAUSMANN

dicht

zappelte,

über

in seinem

dem

einen

stieß

in

Kopf

des

und flog d a m i t

fort.

Garten

in B á c s -

f a 1 u auf e i n e n Hühnerhabicht, der a u f d e r E r d e eine T a u b e

kröpfte.

Der Schuß g i n g f e h l , d e r H a b i c h t s t r i c h mit der T a u b e in den

Fängen

a b . u m sieh a b e r s o g l e i c h a u f e i n e m n a h e n B a u m w i e d e r n i e d e r z u l a s s e n . Da er dort o f f e n b a r n i c h t b e q u e m kröpfen k o n n t e , f l o g er nach k u r z e r Zeit m i t s a m t der T a u b e wieder zur Erde herab, wo ihn H e r r mit einem z w e i t e n Schuße Im J a n u a r

1938 stieß a u f e i n e m B a u e r n h o f in T ü r k ö s tun altes

l l a l u e h t w e i b c h e n a u f eine T r u t h e n n e krallten '-

(!). D i e s e flüchtete, d e n

H a b i c h t a u f d e m Rücken, i n e i n e n S t a l l , w o

Angreifer von dem herbeigeeilten W U R , L (

HAUSMANN

niederstreckte.

der

B a u e r n m i t einem S t o c k HANS

festver-

verwegene erschlagen SALMEN. 45*

[Annii*

K L E I S KHK MITTEILUNGEN

708

Mäuseplage und Raubvögel. I m H e r b s t 1037 w u r d e die U m g e b u n g von B é k é s c s a b a

v o n einer wahren

September u n d in der ersten Circus

macrourus

und

Mäuseplage heimgesucht.

Im

Hälfte des O k t o b e r e r s c h i e n e n zunächst

hauptsächlich

Circus

c. cyaneus

in

größerer

A n z a h l , später a u c h v i e l e Buteo buteo buteo. d i e a u f d e n Weideplätzen und A c k e r n d i e Mäuse v e r t i l g t e n . D i e e r s t e n Buteo I. lugojiu.« zeigten sich in d e r z w e i t e n Hälfte des O k t o b e r u n d n a h i n e n d a n n a n Z a h l i m m e r mehr z u . Anfang November trat

Syrnium,

aluco

i n Maßen auf.

Eifrige

Mäuse

v e r t i l g e r w a r e n a u c h d i e T u r m f a l k e n u n d Saatkrähen. D e r IVäparator des O r t e s e r h i e l t v i e l e R a u b v ö g e l m i t v o n Mäusen v o l l g e s t o p f t e n Mägen, e i n B e w e i s für d e n großen w i r t s c h a f t l i c h e n N u t z e n dieser Vögel. DR.

TIBERIUS

TARJÁN.

Geflügelcholera bei den Hortobágyer Fischteichen, i m A u g u s t 1935 wurde ben

das P e r s o n a l der

der

Hortobágyer F i s c h t e i c h e auf e i n Maßenster­

Wildenten aufmerksam.

Alltäglich

konnten

hei j e d e m

der

12 T e i c h e e t w a 2ä t o t e E n t e n aufgelesen w e r d e n . D a s I n s t i t u t für p a t h o l o ­ gische

A n a t o m i e der

Tierärztlichen

H o c h s c h u l e in

bei d e n z u r U n t e r s u c h u n g e i n g e s a n d t e n

Budapest

stellte

E x e m p l a r e n als T o d e s u r s a c h e

Geflügelcholera fest. D i e s e S e u c h e h e r r s c h t ständig in unserer G e g e n d : w e i l d a s Geflügel

a u c h auf die Weide hinausgeht,

der A n s t e c k u n g gegeben.

Ich

schätze

z u g r u n d e g e g a n g e n e n W i l d e n t e n a u f 300—1000. weit

ist d i e

Möglichkeit

die Z a h l d e r i m J a h r e

h i n t e r d e r V e r l u s t a i f f e r während d e r E p i d e m i e v o n 1930 zurück.

Damals starben

nicht nur

Wildenten, sondern

auch

Wildgänse.

ALEXANDER

Bemerkung GRESCHIK

fest,

der

Überprüfung des

daß d i e d u r c h D R .

HEMPR.

da das untersuchte individuelle

et

aus

EHRENB.)

Exemplar k e i n Variation

des

EUGEN

B e l e g e x e m p l a r s aus i n die unga -

JULIUS MADARÁSZ

r i s c h e O r n i s eingeführte V o g e l a r t : Phoenicurus („mesoleuca"

NÉMETH.

zu dem Weissflügeligen Gartenrotschwanz. D R .

stellte auf G r u n d

Csiksomlyó

eine

L985

Diese Z a h l b l e i b t aber

ph. samamisicus

der Fauna

wahrer

HABL.

zu e l i m i n i e r e n sei,

samamisicus,

Gartenrotschwanzes

sondern

wäre.

In

nur

diesem

Z u s a m m e n h a n g e b e d a u e r e i c h j e t z t sehr, daß i c h das i n m e i n e m z i t i e r t e n A r t i k e l * ) erwähnte B u d a p e s t e r Exemplar

nur

beobachtet,

—

F e r n g l a s ungefähr e i n e S t u n d e d a dessen

von

(Johannisberg bei B u d a k e s z i )

allerdings

aus

lang, — und

fern leuchtender

der

nicht

weißer S p i e g e l

Nähe

und

a u c h erlegt

wich

durch

mit habe,

scharfe

*) K o l o m a n W a r g a : Beiträge zur O r n i s v o n Budapest. A q u i l a . 11120. p . 270—272.

KLEINERE MITTEILUNGEN

Kontrast eher

70!)

v o n d e r d u n k e l n F a r b e des Flügels a b . u n d a u c h d e r Rücken

bläulich

als

graulich

gedehnter u n d intensiver

w a r . D e r Spiegel

weiß,

selbst w a r

noch

als bei d e m i m B u c h e v o n

aus­

MADARÁSZ

a b g e b i l d e t e n ,,»ie«ofettCa''-Exemplar a u s W 1 a d i k a w k a s. KOLOMAN

WARGA.

Nemzetközi összejövetelek. A

Nemzetközi

Madárvédelmi Bizottság Európai Szakosztályának

ülése Bécsben. E z a szakosztály l(>.'57. július 3 — G . k ö z ö t t t a r t o t t a n a g y ­ fontosságú ülésszakát

Bécsben, a m e l y e n a M . K . F ö l d m i v e l é s ü g y i M i n i s z ­

térium képviseletében v e t t e m részt. A z ülésszak l e g f o n t o s a b b tárgya v o l t a z 1902. é v i párizsi n e m z e t ­ közi madárvédehni

Egyezmény korszerű megváltoztatása.

Összesen 12

Alkuin küldötte k i képviselőjét erre a z összejövetelre ós p e d i g a k ö v e t ­ kezők : A n g l i a ,

Norvégia,

Svédország, H o l l a n d i a .

ország, Németország. Svájc. Csehország.

Belgium,

Francia­

Lengyelország, Magyarország

és a vendéglátó A u s z t r i a . A z e r e d e t i aláírók közül távolmaradt S p a n y o l ­ ország.

Portugália,

Luxemburg,

M o n a c o és Görögország, l ' j államok

A n g l i a , a m e l y a n n a k idején távol t a r t o t t a magát, továbbá C s e h -

és

Lengyelország. Olaszország, a m e l y az e r e d e t i Egyezményhez sem járult hozzá, ezúttal is távolmaradt. Az

ülésszakon

beható

tárgyalások

és tanácskozások

Egyezmény korszerű megváltoztatásáról, elsősorban amit

nagyöbű

motorcsónakokról

gépjárművekről,

folytak

az

madárpusztitás

minél hathatósabb megakadályozásáról, fegyverekkel,

a

a

modern

ismétlő és és

repülő­

gépekről a réginél s o k k a l n a g y o b b mértékben lehet űzni. Második f o n t o s szempont

volt

Egyezményben, v a g y káros

a

természetvédelmi

amely

madárfajok

eredetileg

követelmények

csak

a

érvényesítése az.

mezőgazdaságilag

mezőgazdasági szerepének

hasznos

a tisztázását

ós a

madárvédehni törvényekben való érvényesítését tűzte k i célul. M i n d a két s z e m p o n t n a k a z érvényesítésében a m a g y a r kiküldöttnek igen könnyű h e l y z e t e v o l t , m e r t érvényben levő vadászati t ö r v é n y ü n k u g y a vadvédelem, m i n t a természetvédelem által támasztott követeléseket a n n y i r a f i g y e l e m b e v e s z i , h o g y a z uj E g y e z m é n y t e r v e z e t h e z v a l ó h o z z a járulás n e m j e l e n t lényeges kibővítéseket v a g y eltéréseket. A v i t a során e l f o g a d o t t uj szöveg elöljáróban még a f r a n c i a illetékes hatóságok elé kerül s csak u g y j u t e l a z egyes n e m z e t i Bizottságokhoz, h o g y kormányaiknak elfogadásra ajánlják. A f r a n c i a k o r m á n y már e l i s