A Q U I L A 1993. V O L . : 100(211-224)
A SZÉNCINEGE (PARUS MAIOR), A KÉK CINEGE (PARUS CAERULEUS) ÉS A BARÁTCINEGE (PARUS PALUSTRIS) POPULÁCIÓINAK KORMEGOSZLÁSA EGY KEMÉNYFA LIGETERDŐBEN A HAJDÚSÁGI ERDŐSPUSZTÁN Dr. Juhász Lajos—Vas András Agrártudományi Egyetem, Állattani Tanszék Debrecen
Abstract L. Juhász and A. Vas: Age distribution of the Great Tit (Parus maior), Blue Tit (Parus caeruleus) and Marsh Tit (Parus palustris) populations ina hardwood gallery forest of the Hajdúság Erdőspuszta Age structure of Great Tit and Blue Tit populations and sex distribution of the Marsh Tit were studied in a hardwood gallery forest (Fraxino pannonitae-Ulmetum) of the Hajdúság Erdőspuszta according between 1987 and 1992. Based on capture-recapture data of 614 marked birds a total of2800 records were evaluated. Age distribution ofthe population coidd be characterized with the classical age-pyramid. During winter the sex ratio of ca. 50 to 50 turnéd in favour of the males. The age groups within the Blue Tit and the Marsh Tit populations mainly constituted one and two years old specimens. Some birds of 6-7 years old and even older ones were also members of the population. The annual age distribution patterns reflected only tendencies similar in distribution of the different ages and not a temporary state of the population. Age distribution wasstable in all three Parus populations without a considerable selection pressure of the habitat due to natural intrapopular competition and territorial factors. Proportions of the different age groups showed little Variation indicating a stable age distribution.
Bevezetés A m é r s é k e l t é g ö v b e n az é n e k e s m a d a r a k közül az o r n i t o l ó g u s o k által a c i n e g e f é l é k az egyik legkutatottabb csoport. A tény m a g y a r á z h a t ó e fajok ökológiájával. í g y az r - s t r a t é g i s t á n a k s z á m í t ó cinegefajok ideális alanyai lehetnek k ü l ö n b ö z ő m a d á r ö k o l ó g i a i k u t a t á s o k n a k (költés- és p r o d u k c i ó b i o lógia, téli m i g r á c i ó , c s a p a t s z e r v e z ő d é s ) . K u t a t á s a i n k h o z k ü l ö n ö s e n j ó alapot adtak az egyes cinegefajok populációival, téli túlélésével, kor- és ivarmegosz lásával foglalkozó külföldi (Saiton 1978, Balén 1980, Hilden—Koskimes-Brömssen 1981, Clobert 1988, Orell 1989) é s hazai k ö z l e m é n y e k (Sasvári 1978, Combarro—Csörgő 1986, Székely-Szép—Juhász 1989, Fekete 1990, Báldi—Csörgő 1991). 211
A c i n e g e p o p u l á c i ó k kor- és ivarmegoszlásával kapcsolatos hazai vizsgála tok kevésbé ismertek. Ezt kiegészítve k ö z l e m é n y ü n k b e n egv alföldi ke m é n y f a l i g e t e r d ő c i n e g e á l l o m á n y á n a k kor- és i v a r m e g o s z l á s á t tárgyaljuk 6 e\ es adatsor a l a p j á n . A D A T E Állattani T a n s z é k é n 1986-ban k o m p l e x kutatási p r o g r a m indult kelet- és é s z a k k e l e t - m a g y a r o r s z á g i t e r m é s z e t k ö z e l i k e m é n y f a m a r a d v á n y e r d ő k é n e k e s m a d á r - k ö z ö s s é g e i n e k t á r s u l á s t a n i és ö k o f a u n i s z t i k a i viszonyai nak f e l m é r é s é r e . A vizsgálatok a H a j d ú s á g i E r d ő s p u s z t á k és a N y í r s é g , valamint a H o r t o b á g y egyes t é r s é g e i r e terjedtek k i . E p r o g r a m eddigi e r e d m é n y e i r é s z b e n közlésre k e r ü l t e k (Juhász—Tóth 1990, Juhász-Tóth 1992, Juhász-Vas 1992, Vas 1992). Jelen v i z s g á l a t u n k b a n egy ö k o l ó g i a i l a g jól e l k ü l ö n í t h e t ő t e r m é s z e t k ö z e l i k e m é n y f a l i g e t e r d ő fragmentumban élő h á r o m cinegefaj p o p u l á c i ó i n a k a kor-, valamint a s z é n c i n e g e i v a r m e g o s z l á s á n a k szerkezetével foglalkozunk az a l á b b i a k szerint: - a kor- és i v a r m e g o s z l á s a l a k u l á s a az egyes n a p t á r i é v e k b e n , - a kor- és i v a r m e g o s z l á s j e l l e m z ő i téli i d ő s z a k b a n , e t e t ő n é l , - az egyes kor- és ivarcsoportok m e g o s z l á s a 1987-1992 között, - ö s s z e f ü g g é s - e l e m z é s az egyes i d ő s z a k o k b a n vizsgált p o p u l á c i ó k kor megoszlása ( s z é n c i n e g e , kék cinege) és i v a r m e g o s z l á s a (széncinege) között. K u t a t á s u n k k a l modellezni k í v á n t u k a szén-, a kék és a b a r á t c i n e g e egy-egy n a p t á r i é v r e és a 6 éves vizsgálati i d ő s z a k r a j e l l e m z ő k o r s t r u k t ú r á j á t , valamint a s z é n c i n e g e i v a r m e g o s z l á s á t az é l e t k o r f ü g g v é n y é b e n .
Anyag és módszer K u t a t á s a i n k a t D e b r e c e n t ő l keletre, mintegy 10 km-re e l t e r ü l ő 38 ha-os keményfa ligeterdőben végeztük. A Nagycserei-ligeterdő maradvány a klimazonális e r d ő s p u s z t a m é l y e b b , nedvesebb h e l y é n kialakult tölgy-kőris szil l i g e t e r d ő k (Fraxino pannonicae-Ulmetum) egykori r e l i k t u m foltja. Ezen e r d ő k r é s z b e n az egykori ősi folyókat k í s é r ő k e m é n y f a ligetek m a r a d v á n y a i , valamint a flé>rafejlődés h ű v ö s e b b i d ő s z a k á n a k élő r e l i k t u m képviselői (Fintha, 1986) és az A l f ö l d ö n egykor elterjedtebb g y e r t y á n o s tölgyesek (Carpinion belüli) felé m u t a t j á k a kapcsolatot (Aradi—Dévai—Fintha, 1974). A N a g y c s e r c i - l i g e t e r d ő d ö n t ő e n tölgy-kőris-szil liget, kiegészülve mezofil Convallmio-Quercetum foltokkal és a p e r i f é r i á n telepített Bromo stenli-Robinietum á l l o m á n n y a l . A z e r d ő m i n d ö s s z e 38 ha-os t e r ü l e t e ma is az egykori flóra ref u g i u m a k é n t egzisztál és e m l é k e z t e t az egykori potenciális á l l a p o t o k r a . 1987-től a s z p e k u s o n k é n t rendszeres m e g f i g y e l é s e k e t és költési időszak ban f é s z e k t é r k é p e z é s t v é g e z t ü n k . Ezeket kiegészítették az állandé) helyeken folytatott m a d á r j e l ö l é s e k az őszi-tavaszi vonulási, a fészkelési és a téli kóborlási i d ő s z a k b a n . A s p o n t á n b e f o g á s o k d ö n t ő e n azonos n a g y s á g ú hálófelülettel t ö r t é n t e k (300 m ). A h á l ó h e l y e k az e r d ő k ü l ö n b ö z ő habitatjait é r i n t e t t é k . A téli i d ő s z a k b a n az e r d ő b e n kialakított e t e t ő h e l y n é l irányított jelölést folytattunk. Kiemelt p r o g r a m k é n t foglalkoztunk cinegefélék fészke212
lés ökolé)giájával és p o p u l á c i ó - s t r u k t ú r á j á v a l . A cinegefajok p o p u l á c i ó i n a k vizsgálatához m e s t e r s é g e s o d ú t e l e p adatait is f e l h a s z n á l t u k . Jelen k ö z l e m é n y a n y a g á t k é p e z ő kor- és ivarmegoszlás-vizsgálatokat a n a g y s z á m ú fogás-visszafogás (capture-recapture) adatok képezik. A z egyes korcsoportokat a E u r i n g m ó d s z e r szerint k ü l ö n í t e t t ü k el. A befogott c i n e g é k n e k m e g h a t á r o z t u k - l e h e t ő s é g szerint - a k o r á t és a n e m é t (Swensson 1984, Busse 1984). A z egyes p o p u l á c i ó k korcsoportjainak e l k ü l ö n í t é s é n é l csak a teljesen ö n á l l ó , kifejlett madarak fogás-visszafogás adatait v e t t ü k figyelembe. így a f i ó k a k é n t megjelölt egyedek csak a k k o r s z á m í t o t t a k a p o p t d á c i ó tagjainak, ha a k i r e p ü l é s u t á n s p o n t á n métdon visszafogásra k e r ü l t e k . V i z s g á l a t u n k b a n p o p u l á c i ó n az egyedek azon h a l m a z á t értjük, amelyek t é n y l e g e s e n b e f o g á s r a k e r ü l t e k . A z egyes korcsoportok közötti szignifikancia viszonyokat statisztikai m ó d s z e r e k k e l é r t é k e l t ü k .
Eredmények A jelzett i d ő s z a k b a n 614 egyedet j e l ö l t ü n k , de ezt kiegészítve a visszafogá sokkal, az adatok felolgozása s o r á n t ö b b mint 2800 b e f o g á s t é r t é k e l t ü n k . A széncinege kor- és ivarmegoszlása A s z é n c i n e g e k o r m e g o s z l á s á t a k ö v e t k e z ő i d ő s z a k o k r a á l l a p í t o t t u k meg: - 1990-, 1 9 9 1 - é s 1992-re a tárgy év fogás-visszafogás adatai a l a p j á n l . , 2 . , 3. á b r a ) , - a z 1987-1992 i d ő i n t e r v a l l u m r a , amelyben a r e n d e l k e z é s r e allé) összes adatot f e l h a s z n á l t u k (4. á b r a ) , - 1991, 1992, téli ( j a n u á r - f e b r u á r ) , valamint 1993. j a n u á r k ö z e p é i g t e r j e d ő i d ő s z a k r a , e t e t ő n é l végzett fogás-visszafogás a l a p j á n (5., 6., 7. á b r a ) Ö s s z e h a s o n l í t o t t u k az egves i d ő s z a k o k c i n e g e - p o p u l á c i ó i n a k kormegosz lását. A z összefüggés s z o r o s s á g á n a k kifejezésére a k o r r e l á c i ó s koefficienst (r) h a s z n á l t u k (1. táblázat). Összevetve a k ü l ö n b ö z ő vizsgálati i d ő s z a k o k b a n a p o p u l á c i ó k o r m e g o s z l á sát, azt tapasztaljuk, hogy egy szűk i n t e r v a l l u m o n belüli i n g a d o z á s t ó l eltekintve, azonos tendencia valósul m e g a k ü l ö n b ö z ő korosztályok közötti a r á n y o k a t illetően a s p o n t á n m i n t a v é t e l e s e t é n (1990, 1991, 1992, 1987-92 i d ő s z a k o k ) . Ezt támasztják alá az 1. t á b l á z a t b a n l á t h a t ó k o r r e l á c i ó s koeffici ensek. A z irányított mintavétellel (télen, e t e t ő h e l y n é l ) vizsgált i d ő s z a k b a n a p o p u l á c i ó k o r m e g o s z l á s a szignifikánsan e l t é r m á s i d ő s z a k o k t ó l ( t - p r ó b a , n=6, k o r r e l á c i ó s koeff. kritikus é r t é k e : r=0,8114, p=0,05). A h á r o m téli i d ő s z a k b a n viszont igen nagy h a s o n l ó s á g o t tapasztaltunk (r>0,979, p<0,001). A s p o n t á n mintavétellel megjelölt s z é n c i n e g é k z ö m é t az első és m á s o d é v e s madarak alkotják. J ó v a l kisebb p é l d á n y s z á m b a n ugyan, de i d ő s e b b egyedek is j e l e n vannak a p o p u l á c i ó b a n . Figyelemre m é l t ó , hogy mindegyik i d ő s z a k b a n k é z r e k e r ü l t e k idős (5—6 éves) egyedek. Széky (1989) szerint egy modellezett, 1000 e g y e d b ő l álló s z é n c i n e g e - p o p u láció tagjai közül a 8. életévet m i n d ö s s z e egy egyed éri el, de a 4. n a p t á r i 213
/.
táblázat. A z egyes i d ő s z a k o k s z é n c i n e g e (Parus maior) p o p u l á c i ó i n a k k o r m e g o s z l á s a közötti ö s s z e f ü g g é s (r) és szignifikancia szint (P). Table 1. Correlations (r) a n d significance levels (P) a m o n g the age distribu tion patterns o f t h e Great T i t (Parus maior) populations i n different years.
1991 1992 1987-1992 1991 tél 1992 tél 1993 tél
1990
1991
1992
1987-1992
1991 tél
0,995 (0,01) 0,863 (0,05) 0,994 (0,001) 0,188 (NS) 0,274 (NS) 0,259 (NS)
0,923 (0,01) 0,973 (0,01) 0,399 (NS) 0,506 (NS) 0,492 (NS)
0,909 (0,02) 0,654 (NS) 0,699 (NS) 0,687 (NS)
0,289 (NS) 0,369 (NS) 0,354 (NS)
0,980 (0,001) 0,979 (0,001)
1992 tél winter
0,998 (0,001)
Age KOR 5.éves (5y)
3.éves (3y)
2.éves (2y)
l.éves
(ly) ~i
25
i
i
20
15
-|
10
1
1
i
1
1
1
r
5
0
5
10
15
20
25
WIM mm
M
H í m
a
l
e
A 3 ia™
T
°J°
Female
Fig. 1. Age and sex distribution of Great Tit specimens captured in 1990 1. ábra. Az 1990-ben befogott széncinegék kor- és ivarmegoszlása 214
-
é v ü k e t töltő madarak a r á n y a sem haladja meg A 2,6%-ot. A k u t a t á s a i n k s o r á n vizsgált s z é n c i n e g e - p o p u l á c i ó korcsoportjainak megoszlása t e n d e n c i á j á b a n megegyezik az elméleti p o p u l á c i ó b a n számítottal (4. táblázat). A m á r beállt k ö l t ő p á r o k nagy része egész é v b e n a t e r ü l e t e n m a r a d , az e l v á n d o r l á s főleg a fiatal madarakat é r i n t i . Ezt bizonyítják a t ö b b éves visszafogások, illetve az, hogy a visszafogásoknak csak kis h á n y a d a k e r ü l ki a f i ó k a k o r b a n jelölt madarak közül. E n n é l a fajnál l e h e t ő s é g ü n k nyílt a nemek a r á n y á n a k vizsgálatára is. A k é t nem közel 50—50%-os a r á n y b a n van j e l e n a p o p u l á c i ó b a n , kivéve a téli időszakot, a m i k o r a h í m e k nagyobb a r á n y b a n jelennek meg. E j e l e n s é g o k á t a h í m e k nagyobb agresszivitásában és a r e n d e l k e z é s r e álló t á p l á l é k f o r r á s d o m i n á n s a b b k i h a s z n á l á s á b a n véljük felfedezni. N é h á n y m a d á r f a j hímjei nek nagyobb téli túlélési esélye m á s v i z s g á l a t o k b a n is bizonyítást nyert. (Csörgő—Kiss 1986, Fekete 1990, Báldi—Csörgő 1991). A l e g i d ő s e b b madarak (5., 6 évesek) közül egyik n e m sem mutat nagyobb d o m i n a n c i á t . Ö s s z e h a s o n l í t o t t u k a k ü l ö n b ö z ő i d ő s z a k o k h í m és tojó s z é n c i n e g é i n e k k o r m e g o s z l á s á t (2., 3. táblázat). M i n d k é t táblázatból k i t ű n i k , hogy a s p o n t á n mintavétellel jelölt i d ő s z a k o k r a (1990, 1991, 1992, 1987-1992) j e l l e m z ő k o r m e g o s z l á s o k között egy esettől eltekintve nincs szignifil á n s k ü l ö n b s é g . U g y a n a k k o r a h á r o m , téli e t e t ő h e l y n é l jelölt á l l o m á n y k o r m e g o s z l á s a szignifikánsan k ü l ö n b ö z i k a másik n é g y i d ő s z a k b a n tapasztalt k o r m e g o s z l á s tól, viszont a h á r o m téli időszak között m i n d e n esetben igen e r ő s az összefüggés. A z egyes i d ő s z a k o k között számolt k o r r e l á c ó s koefficiens a tojók e s e t é b e n igen e r ő s ö s s z e f ü g g é s r e utal (r>0,924, p < ( , 0 1 ; 3. táblázat), m í g a h í m e k e s e t é n ugyanezek az é r t é k e k t á g a b b intervallumban mozognak (2. táblázat; 0,714< r<0,995;). 2. táblázat. Ö s s z e f ü g g é s az egyes i d ő s z a k o k h í m s z é n c i n e g é i n e k (Parus maior) k o r m e g o s z l á s a között a k o r r e l á c i ó s koefficienssel (r) kifejezve és az összefüg gés szignifikancia szintje (P). Table 2. Correlations (r) a m o n g the age distribution patterns o f male Great T i t (Parus maior) with the significance levels (P).
1991 1992 1987-1992 1991 tél 1992 tél 1993 tél
1990
1991
1992
1987-1992
1991 tél
0,930 (0,01) 0,714 (NS) 0,951 (0,01) 0,061 (NS) 0,194 (NS) 0,347 (NS)
0,872 (0,05) 0,995 (0,001) 0,342 (NS) 0,506 (NS) 0,529 (NS)
0,877 (0,05) 0,740 (NS) 0,808 (NS) 0,533 (NS)
0,332 (NS) 0,476 (NS) 0,269 (NS)
0,960 (0,01) 0,996 (0,001)
1992 tél winter
0,983 (0,001)
Age KOR
n = 54
n = 67 6 éves (6y)
5.éves (5y)
4.éves (4y)
3.éves (3y)
•
2.éves (2y)
1 éves (ly)
"i 30
r 25
i
20
1
15
r
10
5
VMM
mm
H
í
i 5
0 m
E t™
M a l e
1
1
10
15
1
1
20
25
r 30
T
°j° Female
Fig. 2. Age and sex distribution of Blue Fit specimens captured in 1991 2. ábra. Az 1991-ben befogott széncinegék kor- és ivarmegoszlása Age KOR
I
n=73
n = 65
5.éves (5y)
4 éves (4y)
3.éves (3y)
2.éves (2y) m 1 éves (ly) 35
i 30
r 25
20
Ml 15
"i 10 VMM W/M
r 5
r
a
)
"i 5
0
H í m
M
1
[ e
c
l« J
r 10 T o
I
5
1
1
20
25
1
30
ó
J Female
Fig. 3. Age and sex distribution of Great Tit specimens captured in 1992 3. ábra. Az 1992-ben befogott széncinegék kor- és ivarmegoszlása 216
—
35
1
40
i 20
rm WHi
Hím Villi,W Male
l 20
0
1
40
n Ä S T°i° Female S™
Fig. 4. Age and sex distribution of Great Tit specimens captured between 1987 and 1992 4. ábra. Az 1987—1992 között befogott széncinegék kor- és ivarmegoszlása Age KOR
n = 41
n = 20
6.éves (6y)
5 éves (5y) MISS
4 éves (4y)
3.éves (3y)
I 2.éves (2y)
—I—
20
—
i— 15
—
i— 10
T" 5
5 WIM vi/i/i/iA
H í m
Male
1'
"
~I—
10
-1—
15
Tojó Female
Fig. 5. Age and sex distribution of Great Tit specimens captured in January—February, 1991 5. ábra. Az 1991 január-februárban befogott széncinegék kor- és ivarmegoszlása
Age KOR n = 49
5 éves (5y)
n=36
4.éves (4y)
3.éves (3y)
2.éves (2y) T
1
1
1
1
30
25
20
15
10
r 5
0
5
Hím
WM mm
i
M
a
l
A3 i
e
™ >
1
1
1
1
10
15
20
25
r 30
T o j ó
Female
Fig. 6. Age and sex distribution of Great Tit specimens captured in January—February, 1992 6. ábra. Az 1992január—februárban befogott széncinegék kor- és ivarmegoszlása Age KOR 5.éves
(5y)
4.éves
(4y)
n = 39
n = 28
3.éves (3y)
I
2.éves (2y) m —
25
20
15
i— 10
-1—
™ r 5 Hím Male
0
5
10
71— 15
20
25
Tojó Female
Fig. 7. Age and sex distribution of Great Tit specimens captured in January 19 7. ábra. Az 1993. januárban befogott széncinegék kor- és ivarmegoszlása
3. táblázat, Ö s s z e f ü g g é s az egyes i d ő s z a k o k tojó s z é n c i n e g é i n e k (Parus maior) k o r m e g o s z l á s a között a k o r r e l á c i ó s koefficienssel (r) kifejezve és az összefüg gés szignifikancia szintje (P). Table 3. Correlations (r) a m o n g the age distribution patterns o f female Great Tits (Parus maior) with the significance levels (P).
1991 1992 1987-1992 1991 tél 1992 tél 1993 tél
1990
1991
1992
1987-1992
1991 tél
0,964 (0,01) 0,955 (0,01) 0,993 (0,001) 0,323 (NS) 0,302 (NS) 0,347 (NS)
0,942 (0,01) 0,924 (0,01) 0,499 (NS) 0,488 (NS) 0,529 (NS)
0,943 (0,02) 0,524 (NS) 0,512 (NS) 0,533 (NS)
0,248 (NS) 0,223 (NS) 0,269 (NS)
0,991 (0,001) 0,996 (0,001)
1992 tél winter
0,983 (0,001)
4. táblázat: Egy modellezett s z é n c i n e g e - p o p u l á c i ó (Széky, 1989) és az á l t a l u n k vizsgált s z é n c i n e g e - p o p u l á c i ó korcsoportjainak %-os a r á n y a Table 4. Percentile age distribution o f a m o d e l (Széky, 1989) a n d the target Great T i t population respectively Kor Age Időszak Period
Modellezett populáció Model popula tion
n 1.éves (ly)% 2.éves (2v) % 3.éves (3y)9É 4. éves (4y)?c 5.éves (5y) 7c 6.éves (6y) 7
1258
Vizsgált populáció Target population 1990 1991 1992 átlag* 1987 1991 -92 tél mean win ter 91
121
138
350
411
1992 1993 átlag** tél tél win win mean ter ter
61
85
67
213
0
0
0
0
79,49
51,65 42,15 31,88 40,57 48,66
10,33
37,36 48,76 40,58 42,57 40,15 50,82 58,82 56,72 55,45
5,17
5,49
4,96 21,01 11,42 8,27 40,98 34,12 32,84 35,98
2,54
3,30
3,31
3,62
3,43
1,22
3,28
5,88
5,97
5,04
1,27
2,20
0
2,9
1,71
1,46
3,28
1,18
4,48
2,98
0,64
0
0,83
0
0,28
0,24
1,64
0
0
0,55
Mean: 1990, 1991, 1992 Átlag*: 1990, 1991, 1092
Mean: 1990 winter, 1992 winter, 1993 winter Átlag**: 1990 tél, 1992 tél, 1993 tél
A kék cinege kormegoszlása E n n é l a fajnál n é g v i d ő s z a k r ó l r e n d e l k e z t ü n k é r t é k e l h e t ő adatsorral: 1990-re, 1991-re, 1 9 9 2 - r e é s 1987-1992 i n t e r v a l l u m r a (8., 9., 10., 1 I . á b r a ) . A z 1992-es időszak kivételével a s z é n c i n e g é h e z h a s o n l ó tendencia mutatko zott a k ü l ö n b ö z ő k o r o s z t á l y o k b a n . 1992-ben l é n y e g e s e n kevesebb első éves madarat fogtunk be, mint m á s o d i k évest. A z első éves madarak hiányát a faj költési s i k e r t e l e n s é g é b e n k e r e s s ü k , ami az o d ú t e l e p e n fészkelő p á r o k r e p r o d u k c i ó s e r e d m é n y e i b e n is bizonyítást nyert. Emellett a kóborlási i d ő s z a k b a n szokatlanul nagy s z á m b a n k e r ü l t e k elő az előző é v b e n fióka ként megjelölt egyedek. Ezzel m a g y a r á z h a t ó az 1992-es é v b e n kimutathaté) szokatlan k o r s t r u k t ú r a . A fentiek k ö v e t k e z m é n y e az összefüggés-vizsgálat ban (5. táblázat) is é r v é n y r e jutott, mivel az 1992-es i d ő s z a k b a n tapasztalt gyakorisági eloszlás n a g y m é r t é k b e n k ü l ö n b ö z ö t t a többi mintavételi időszaktói. A rövid életű kék c i n e g é n é l m i n d e n k é p p e n s z e m b e t ű n ő , hogv a p o p u l á c i ó n a k 5., 6. éves egyedek is tagjai.
Age KOR
n = 20
4.éves (4y)
3.éves (3y)
2.éves (2y)
l.éves (ly)
0
2
4
6
8
10
12
Fig. 8. Age distribution of Blue Tit specimens captured in 1990 8. ábra. Az 1990-ben befogott kék cinegék kormegoszlása 220
14
Age KOR
n = 45
-1 5.éves (5y)
4.éves (4y)
3.éves (3y)
2.éves (2y)
1 1
•I
•
• H l
l . é v e s (ly) -|
~i
1—
10
o
15
20
25
nroj] Egyedszám No. of specimens
Fig. 9. Age distribution oj Blue Tit specimens captured in 1991 9. ábra. Az 1991-ben befogott kék cinegék kormegoszlása Age KOR
G.éves
n = 53
5.éves (5y) 4.éves (4y) 3.éves (3y) - j | 2.éves (2y) l.éves (ly)
w
- |
-1 o
—i—
-1—
10
15
20
25
30
35
hgyedszám No. of specimens
Fig. 10. Age distribution of Blue Tit specimens captured in 199^ 10. ábra. Az 1992-ben befogott kék cinegék kormegoszlása 221
40
Age R KOR n=139
6.éves (6y 5.éves (5y 4.éves (4y
1
3.éves (3y 2.éves (2y l.éves (ly
—i—
— i —
10
20
— i —
30
40
— i —
50
60
70
80
Egyedszám h\\\\\\\N M f specimens KTOTOTO
0 0
Fig. 11. Age distribution oj Blue Tit specimens captured between 1987 and 1992 11. ábra. Az 1987-1992 között befogott kék cinegék kormegoszlása 5. táblázat. A z egyes i d ő s z a k o k k é k cinege (Parus caeruleus) p o p u l á c i ó i n a k k o r m e g o s z l á s a közötti összefüggés (r) és szignifikanciaszint (P) Table 5. Correlations (r) a n d significance levels (P) a m o n g the age distribu tion patterns o f t h e Blue T i t (Parus caeruleus) populations i n different years
1991 1992 1987-92
1990
1991
1992
0,872 (0,05) 0,330 (NS) 0,792 (NS)
0,708 (NS) 0,986 (0,001)
0,813 (0,05)
A barátcinege
kormegoszlása
A b a r á t c i n e g e k o r m e g o s z l á s a a fogott egyedek viszonylagos kis s z á m a miatt csak a vizsgálati időszak e g é s z é r e s z á m í t h a t ó (12. á b r a ) . A n n a k e l l e n é r e , hog) a g y ű r ű z é s a jelzett i d ő s z a k b a n folyamatosan t ö r t é n t , a kis s z á m ú b a r á u inege-adat jelzi, hogv e faj p o p u l á c i ó j á n a k n a g y s á g a a t e r ü l e t e n l é n y e g e s e n kisebb a szén- és a k é k cinege p o p u l á c i ó h o z k é p e s t . E fajnál t a p a s z t a l h a t ó a legkisebb m é r t é k ű m i g r á c i ó , és a h á r o m cinegefaj közül legnagyobb a fidelitása az é l ő h e l y é h e z . 222
Age KOR
n = 58
7.éves (7y) 6.éves (6y) 5.éves (5y) 4.éves (4y) 3.éves (3y) 2.éves (2y)
1
l.éves (ly)
I 0
10
15
20
25
30
35
Egyedszám K\\\\\\\N jvj f specimens KTOTOOT
0
Q
Fig. 12. Age distribution of Marsh Tit specimens captured between 1987 and 1992 12. ábra. Az 1987-1992 között befogott barátcinegék kormegoszlása A l e g a l á b b 7. éves b a r á t c i n e g e visszafogása és k o r á n a k bizonyítása e kis testű, r-stratégista fajnál m i n d e n k é p p e n s z e m b e t ű n ő . M i v e l m i n d h á r o m cinegefajnál kifejezetten idős (4-5 éves) egyedek is e l ő f o r d u l n a k , feltételezhető, hogy ezek az egyedek ( p á r o k ) a t e r ü l e t törzsál l o m á n y á t képezik és csak a f e l s z a b a d u l ó t e r r i t ó r i u m o k a t n é p e s í t i k be fiatal egyedek. A z ö r e g madarak f e n n m a r a d á s a az e r d ő j e l e n t ő s e l t a r t ó k é p e s s é g é vel is m a g y a r á z h a t ó . A z élőhelyi a d o t t s á g o k (táplálék, fészkelőhely) megfele lőek, ez m a g y a r á z h a t j a a t ö r z s á l l o m á n y stabilitását és a t e r m é s z e t e s f l u k t u á ció g y e n g ü l é s é t .
Köszönetnyilvánítás E z ú t o n m o n d u n k k ö s z ö n e t e t a M a g y a r M a d á r t a n i és T e r m é s z e t v é d e l m i Egyesület G y ű r ű z é s i és V o n u l á s k u t a t ó Szakosztályának a cinegefélék g y ű r ű zéséhez szükséges e n g e d é l y k i a d á s á é r t és a g y ű r ű k biztosításáért.
Irodalom—References Aradi, Cs.-Dévai, Gy.-Fintha, 1. (1974): Tanulmányok Haláp élővilágáról I. - Déri Múzeum Évkönyve. Debrecen.: 13-14. Baien, J. H. van. (1980): Population fluktuation of the Great Tit and feeding conditions in winter. - Ardea 68: 143-164. 223
Haidt, A.-Csörgő, T. (1991): Effect of environmental factors on tits wintering in Hungárián marshland. — Ornis Hungarica V o l . 1 No. 1:29-36. Busse P. (1984): Kulcs az európai énekesmadarak ivar- és kormeghatározásához. M M E belső kiadványa, Budapest Clobert, J.-Perrins, C. M.-Mc Cleery, R. H.-Gasler, A. (',. (1988): - Survival rate in the Great Tit (Parus maior) in relation to sex, age and immigrant status—J. Anim. Ecol. 57:287-305. Combarro, A.-Csörgő, T. (1986): A széncinege (Parus maior) és a kék cinege (Parus caeruleus) telelőtei ület-húsége. - A M M E II. Tudományos Ülése., Szeged. 329335. Csörgő, T.—Kiss, P. (1986): Urbanizált fekete rigók (Turdus merula) tclelési vizsgálata A M M E II. Tudományos Ülése., Szeged, 312-316. Fekete, É. (1990): A cinegék (Parus spp.) és a csúszka (Sitta europaea) mérete és súly télen a debreceni Nagyerdőben. - Kézirat, K L T E Evolúciós Állattani és Humánbi ológiai Tanszék. Fintha, 1. (1986): Debrecen környékének tűnő növényritkaságai és pusztulásuk okai. - Déri Múzeum Evkönyve. Debrecen.:5-l 1. Hilden, O.—Koskimes, f.—Brömssen, A. (1981): Aduit juvenile and sex ratios in a winter population of Great fit in Southern Finland - Ornis Fennica 55:120-125. Juhász. L.—Tóth, L. (1990): A maradvány tölgy-kőris ligeterdők szerepe a madártársu lások fenntartásában a Debreceni Erdőspusztákon. - Déri Múzeum Evkönyve. Debrecen. 57-80. Juhász. L.—Tóth, L. (1992): Keményfa maradványerdők madárfaunisztikai vizsgálata a Debreceni Erdőspusztán. - Déri Múzeum Evkönyve. Debrecen. 37—40. Juhász. L.—Vass, A. (1992): Odúlakó madárfajok állományának vizsgálata a Hajdúsági Erdőspusztákon egy keményfa ligeterdőben. - Déri Múzeum Evkönyve. Debre cen, (in press.) Orell, M. (1989): Population fluktuations and survival of Great Tits Parus maior dependent on food supplied by man in winter. - Ibis, 131:1 12-127. Saiton, T. (1978): Ecological study of social Organization in the Great Tit, Parus maior L. Basic structure of winter flocks-Jap. J. Ecol. 28:199-214. Sasvári, L. (1 >7S): Social dynamics in populations of the Great Tit, Blue Tit and Marsh Tit. - Opusc. Zool. 15, 129-151. Soó, R. (1964): A magvai flóra és vegetáció rendszertani - növényföldrajzi kézikönyve I. - Budapest 1-500. Székely, T.-Szép, T—Juhász, T. (1989): Mixed species flockingof úts(Parus spp.): a field experiment. -Oecologia 78:490-495. Széky, P. (1989): Ökológia I. - Egyetemi jegyzet., Gödöllő. 1 1 7-1 18. Sivensson, L. (1984): Identification Guide to European Passerines. - Stocholm. Vas, A. (1992): Odúlakó madárfajok költésbiológiája, populációinak szerkezete és dinamikája a Hajdúsági Erdőspuszták keményfa ligeteidéiben. - Kézirat. D A T E Állattani Tanszék C
Authors' address: Dr. Fajos Juhász and András Vas Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszék Debrecen Böszörményi út 138. H-4032 22 I
