NME Közlrnıérıyal, Mlskolc, ill. Sorozat, Gépészet, 29. (1982), kötet, 14 7- ló 7.
Í
ANYAGMOZGATÁSI RENDSZEREK TERVEZÉSI MODSZEREI ZIEMS, D. - CSELÉNYI J. - KOVÁCS L. Összefoglalás A dolgozat ınegfogalmazza a komplex anyagmozgató rendszert, a rakodás - szállítás - tárolás tevékenységet és az anyagmozgató rendszer tervezési struktúráját. A tervezési modellek közül üzemek. gépek, berendezések telepítésénél, targoncás járatok tervezésénél, anyagmozgató gépláncok megválasztásánál használhatóakat mutatja be, utalva az alkalmazható optimálási eljárásokra. Ismerteti az anyagmozgató rendszer működési vizsgálatainál használható kibemetikai modellezést is.
Bevezetés Az anyagmozgatási folyamatok és rendszerek tervezése mint önálló tudományág nemzetközi szinten is mindössze 20 éves múltra tekint vissza. A magdeburgi Otto von Guericke Műszaki Egyetem és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Szállítóberendezések Tanszékeiıı egyaránt a 60-as évek közepétől indult meg az e témakörbe tartozó tudományos kutatómunka. A 60-as évek végén már önálló tantárgyként szerepel mind a két intézménynél, számos
TDK dolgozat, diplomaterv és több doktori disszertáció készült e tudományágból, a poszt-
DR. Ing. DIETRICH ZIEMS egyetemi docens
DR. CSELÉNYI JÓZSEF egyetemi docens a műszaki tud. kandidátusa
Technische Hochschule Magdeburg 3040, Magdeburg
Postschliessfach 124. DDR
DR. KOVÁCS LASZLO egyetemi adjunktus "
Nehézipaı-il Műszaki Egyetem Szállítóberendezések Tanszéke
3515- Miskvlc-Egyetemváros
A kézirat beérkezett: 1982. március 10.
I47
HRU _ăwE9_ wHmwmŠm MEOWÉ_mmN%U_ šaëäwă
“E93 Mmm_s_ wsãwä gäotãewis ŠOHELNW_U<>Z<Wxm>Z
ëãmm_No_Ešmw§NÉomw_Ew o§sãähã :ãnšgãz äEONE =oäE§_& ©_°v_m_ăNwUgE8ND :E2
wgcãhgz ˇ_mmgãägz EH0HNm3_
W
šueëwggë “E23
OÉZNWÉŠE
W
ÜN w_o§A
8*
M
_š`_~
graduális képzésben is nagy hangsúlyt kapott. A két tanszék között kezdettől fogva az oktatás és kutatás területén szoros együttműködés alakult ki. E dolgozatban röviden áttekintjük és jellemezzük az anyagmozgató rendszert, a mozgatástechnológiai műveleteket és a rendszertervezés fontosabb moduljait, majd néhány - a kutatási együttműködés során kifejlesztett -- tervezési elemként alkalrnazott modellt mutatunk be. A
1. Anyagmozgató rendszer, logisztikai rendszer A termelő vállalatok. komplex anyagmozgató rendszerének struktúráját az 1. ábra mutatja, amely szerint a nyersanyag és késztermék rakodásán, tárolásán és szállításán kívül ide sorolandó a technológiai folyamaton belüli ill. a munkahelyi anyagmozgatás, a csomagolás, a kész termékelosztás. A komplex anyagmozgató rendszer részben vagy egészben magtalálható a szolgáltató vállalatoknál is. Az anyagmozgató rendszerben előforduló mozgatástechnológiai műveletek: rakodás (R); szállítás (S); tárolás (T); egységrakományképzés, csomagolás, amit röviden RST tevékenységnek is nevezhetűnk. Az RST tevékenységek jellemzése legjobban a művelet végzése során megtett át (8) és ráfordított idő (t) segítségével történhet (2. ábra).
PS'(tS> SS)
(szállítás)
\
P'T(t'T, s'T) (mozgó tárolás)
A
PR(fR» SR) l
1
(rakodás)
___ ___, ....,--
,,,-ıf""-.--I.
_-,ıııll 1
T!
,.ııI""'---Š
T
(ălló tárolás)
Po (to = So) 11 L
_
T
r
~
-ııı Í
2. ábra
140
Rakodásnál (c:-I; szállı'rásnál(->) és tárolásnál (V) ıı ıııcp,1t-11 ııl: ASR =sR -so;
Ass =sS-so;
AST `= sy-~80;
AÍR=ÍR""Í0;
AfS=l'S““Z'0;
AÍT=ÍT"'Í0.
ASS>ASR;
AÍS>AÍR;
ČıÍT>AÍS.
az időráfordítás:
Általában:
A hagyományosnak számító álló tárolásnál: A ST = Ü Q
mozgó tárolásnál (pl. görgősoros tárolás): AST>Ü.
Napjainkban egyre jobban felismerhető, hogy az anyagmozgató rendszer tervezéséhez szorosan kapcsolódik az anyagmozgatással (rakodás, szállítás, tárolás, egységrakományképzéı csomagolás) összefüggő energia, információ és munkaerő áramlás és ezeket megvalósító tech nikai, szervezeti egységek tervezése is. Ezért használjuk újabban mi is az előbbieket mind mu gába integráló logisztikai rendszer fogalmát, erre terjesztjük ki a tervezési tevékenységet is. Az anyagmozgató rendszer tervezési struktúráját a 3. ábra mutatja. Az ábrában feltilıı felett moduloknal az adott adatokról, feltételektől és célfüggvényektől függően általában sokféle tervezési modell alkalmazható. A következőkben néhány jellegzetes modellt ismertetünk. 2. Telepítési modellek Üzemek, gépek, technológiai berendezések telepítése, - ha egyéb feltételek (energiacsatlakozás, alapozási igény, technológiai előírás, kiszolgálási helyszükséglet, stb.) kielégítést nyernek - optimalizálható az anyagmozgatási munka minimalizálása alapján. Értelmezzük az anyagáram mátrixot: `
l...j...n 1
-
Q=
z`
1...s A
-
az,
l...v
l
l
Qıı
1 Qız
= 8l -
n
ISO
Il
Qzı
Ű 1
Q22
!\|ıl|'ltl|ıIl lııılı Iı`ı\ |r1|1||..ır|
1
._
-*
_...--
-._--z-._-z
--"rák
W
Ű-
E
f
F*
_1_7___
Fel- es Icudólıı.'lyı-L
1 1
i
Közvetelten kapcsolódó részrendszer
_
F
W
*_ __ ___.__
7
7
ı
.
ı_
*D
J..
il
74
Hozgalaisi relációk _ __
-J
1 1
F
1.
Közvetlenül kapcsolódó
1
A nyagáram
részrendszer
í
I*
.
J
i L_
:__
7'
11 '
_ _
Költségek
,1`
Í
Tervezés alapadataiz
_
,__ Egyéb előírások IL.
_
14
1
Tervezési re ndszer
I Részrendszerekre bontás
z
2
1
Elrendezés, telepítés.
3
. Egységrakomány tervezés
úttervezés 1
1 4
5 Anyagmozgıtó eszköz kiválasztása,
Rakomány tervezés
W1
paraméter meghatározása
,
1 Anyagmozgató eszközszám meghatározása.
Tárolók tervezése
kapacitás tervezése
1
3
1
11
9
illesztés, időrendi. sorrendi programozás
irányítás tervezése Í
IO Rendszer jellemzőinek értékelése
a íííííííííííiíííiıwz
3. ábra
|>
í
'
ahol qü az i-edik objektumból a i-edik objektumba 6 vizsgálati idő alatt mozgatandó anyagmennyiséget jelöli. Az objektumok telepítésére j szolgáló telephelyek között a mozgatási pályákon mér hető útvonalak hosszát tartalmazza az útmátrix:
1
l...)\...n
1
'
'
I
I
.
1
' ..
ˇ
n
.
v
1...sl...v
,
Lııl
L1:
L21
L22
1
1
I
Az anyagáram mátrix particionálható: i=1,...,s _ ]= l,...,s
, telepıtett,
illetve i=(s+l),...,(s+v)
telepítetlen
I`=(S+l).-.-.(S+v) objektumra. Az útmátrix is particionálható k=l,...,s 7\=l,...,s
al,
foglt
illetve k=(s+1),...,(s+v)
_, ures
7\=(s+1),...,(s+v) telephelyekre. A fenti particionálásokkal a telepítési feladatok három alapváltozatát értelmezhetjü k.
52
2.1. Telepített objektumok közötti anyagáramlás A fenti esetet a Q ıı és Lu mátrix részek írják le. Mivel rendre: z -= k CA
es J 2: Ă I
0/\
így az objektumoknak a telephelyekhez való hozzárende lé se mar ' megtörtént, ezért anyagmozgatási munka szemp ont"b'l ' a telepıtes ' ' ertekelesere ' ' ' ' vegezhető ' ja o csupan el: W: SP1-1Í(Qıı Í-ll )„
(2)
ahol a Tfelső index a mátrix transzporáltját jelöli. Közvetett módon e modell változat ıs` felhaszn álhato' a telephely optımalıs ˇ ' ˇ megvalasztására, ' ha a Qu és L1, mátrixokat több lclepítési variáció esetére értelmezzük és így ezekre külön-külön kiszámítjuk ( 2) szerinti W-I amelyek összehasonlításával adódik a legkedvezőbb megoldás. -
2.2. Telepített és telepítetlen objektumok közötti anyagáramlás
A fenti esetben a relációban szereplő objektumok közül vagy a feladóhely vagy zı jiı gadóhely telepített, vagyis Q12 "">L12' él
illetve Q21 “*L21'I'lél
hozzárendelések adottak. Tekintettel arra, hogy a számításba vett objektumok bármel yı'k c egyszerre betöltheti a feladóhely és fogadóhely szerepét is, ezért Q12 és Qzı mátrix részekhez tartozó telepítetlen ob'ektumok J te lepítési helyekhez való optimális hozzárendelését egymással összefüggésben kell vizsgálni. A hozzárendelés: (s+l)...k...(s+v) (s+l)
Y=
Í
Ya:
(3)
(s+v) mátrix keresését jelenti, ahol y,-k azt jelöli, hogy az i-edik objektum kerülhet-e i-edik telephelyre vagy sem, ezért:
153
1 J'z`k"={
0
értéket vesz fel. Az optimális telepítés célfüggvénye:
_
w. = Spur Ko.. L3; + of; 1...) Y1= Min! amit
s+v
yi" Z
(4)
SH
J*z`ız=1;
y,,=
kz 3+1
Z'
.Vz`ı<=1
i= s+ 1
feltételek mellett kell elvégezni. E feltételek azt fejezik ki, hogy egy-egy objektum csak egy telephelyre ill. egy-egy telephelyre csak egy objektum telepíthető. A (4) célfüggvényben Q és L mátrixok szorzatösszege egy hatékonysági mátrixot ered ményez. Ha az (1) szerirıti L fmátrix szimmetrikus, a (4) célfüggvény az alábbira egyszerűsödik:
W. = Spuf{1(Q„ + ol. nl; 1 Y}= Min! A fenti normál hozzárendelési feladat azt ú. n. magyar módszerrel megoldható. 2.3. Telepítetlen objektumok közötti anyagáramlás A fenti esetben az egy relációban levő objektumok közül a feladóhely és a fogadóhely is telepítetlen. Ilyenkor a Q: 2 ˇ* L 2 2
kvadratikus hozzárendelést keresünk: (s+1)...k...(s+v) (s+l)
Y:
154
T
I
71
Í
,
yik
1
3.1101 az ym Č|'lclllıe/.ıisv ıırıııııın ll) srrılııllvcl.
Az optiııııllıls cell tlggvéııye: I'
1
W. = Spur ı(YTo„ mí. 1= Mint. amely s+v
S+v
yi: Z
J'z7z=1;
J'ız=
Z
k=s+1
J'zız=lız=1
i=s+1
feltételek mellett végezhető el. A fenti kvadratikus hozzárendelési feladat a ,,branch and bound” módszerrel oldható meg. 3. Targonca-járattervezés modelljei
A
A pavilonszerűen telepített üzemrészek közötti anyagmozgatásnál korszerű megoldást eredményez az optimálisan programozott targoncás járat. Tekintsük adottnak az:
ıí
l...1...n
'1
11
O
O
.
R=
j
z`|
.
r,-,-
1
1
nLF
1...;...n
`1 1 1
l
z
11
1 1
1 ll
.l
Á esz. =
1
ii
I.~,-
1
.1 nL
1
_,
mátrixokat, ahol a r,-1-jelöli a üvizsgálati idő alatt i-edik feladó helyről a j-edik fogadóhelyre irányítandó targoncás járatok számát, lá- a feladó és fogadóhelyek között a szállítópályán
mért legrövidebb utat. Az optimális járatprogramot (p) akkor kapjuk, ha a kiszolgálásra fordított idõ: T(P)= Íız(P)+Íü(P)+ ÍR(P)+ ÍWÍP) :M311
(5)
ahol t,,(p) a hasznos-, t,-,-(p) az üresjárati menetidőt tR (p) a rakodási-, tw(p) a várakozási időt jelöli. Vizsgáljuk azt az esetet, ha tR (p) = konst;
tW(p) = 0, 155
és a ı9 vizsgálati időtartamon belül nincs előírás a rakományok ki- ill. beszállítási időponüaha. A modell alakulása szempontjából fontos az R mátrix felépítése. 3.1. Egészszámú járatok, államásonként azonos
be- ill. kilépő forgalom A fenti esetben ri,-=Integer!(i=l,2,...,n,`j=1,2,...,n) és s,-=f,- (i=l,2,...,n) ahol
n
n
s,-= Z
r,-Í és
;_ı
*'-4.
r,-I-_ H.
|_ı
Ilyen esetben az (5) szerinti optimálás visszavezethető Euler gráfra, ahol a csúcsokat al állomások és az éleket a járatok képezik. Mivel az Euler gráfban legalább egy, de esetleg több azonos hosszúsági, minden járatot tartalmazó járatlánc képezhető, ezért üresjárat nélküli [ta (p) = 0] megoldáshoz jutunk. Minden Euler-gráfból leszármaztatott megoldás egyenértékű, mert a th (p) = 0] megoldáshoz jutunk. Minden Euler-gráfból leszármaztatott megoldás egyenértékű, mert a th (p) = konst.* 3.2. Egészszámú járatok, előfordulnak olyan állomások, ahol a be- ill. kilépő forgalom eltérő A fenti esetben r,-Í = Integer! (ı`= 1,2,
. ,n; j= 1, 2, _ . . ,n),
de előfordul olyan állomás, ahol Si f/=f} .
Ha 8,- >f,-, akkor befutó üresjárat szükséges, amelynek száma: hi = SJ'
.
Ha 8,- < f,-, akkor kifutó üresjárat szükséges, amelynek száma: di =
156
“' Si .
Az összes üresjáratok száma: H Z =
n
Z Ülı
dl. =
=1
Í 2-'=l
vagyis az összes befutó üresjárat száma megegyezik az összes kifutó üresjárat számával Mivel ez esetben is:
-
th (p) = konst, így az (S)e1érhető: lü(p)=Min!--ra
(6)
Mivel L.. 1*..
u(p) = -ušel
ahol v a targonca átlagos haladási sebessége, ig/ a (-6) visszavezethető: Lü
=
Vagyis: Lü(P) =
LM- ÍLMŠ
ÍÍjXfj=Min!
(7)
ahol x,-Í az i-edik állomásról a i-edik állomásra befutó üresjáratok számát jelöli. Szükséges hogy a k
Z
m
xi; = hi
f=ı
és
Z xi; = d,-
(8)
7:1
feltételek teljesüljenek. Az ljj a redukált útmátrix eleme, amely az útmátrixból képezhető. Ha h,- = 0, akkor (Í=1,2,...,n),
illetve d,- = 0 esetén
z;,.=O
(f=1,2,...,_„), 157
ellenkező esetben
vagyis az L mátrixnak a h és d Vektorok nulla elemeihez tartozó oszlopai ill. sorai törlésre kerülnek. A (7) célfüggvény a (8) szerinti feltételek mellett a lineáris programozási feladat szála lítási feladatára vezetődik vissza. 3.3. Elsoztó- ill. gyűjtő körjáratok Ha az ffi < l
ésazRmátrix: P1
P2
P3...P,...P„
fn
f'13..J'1,-...rınl
T P'
:P1
sorvektorrá vagy
P 1
P1 " O
r=
P2
"21
Pi
riı
Pn
rnl
oszlopvektorrá degenerálódik, valamint II
ro = Z'
PI
rü- <1
illetve
ro = Z ıııı
rf, < 1,
|ı-L
akkor elosztó- ill. gyűjtő körjáratokat kell szerveznünk. Ez esetben minden állomás csak egyszer keresendő fel. Igy elérhető, hogy
fı2(P)=0.
|S8
Ilyenkor az (5) céllˇuggvéııyz t;,(p)=Min!
(IO)
amely
La (D)
fh (P) = "“`;`_ *Í gyelembe véve:
feladatra vezethető vissza. Ha ismerjük az állomások közötti legrövidebb utat tartalmazó I. mátrixot, akkor 3
1.,, = 2' M= 1,, x,,=Min! i=
'=1
F-5
'lııı
ahol x,-,- azt jelöli, hogy az i-edik állomásról a i-edik állomásra megy-e targonca vagy sem. Igy 1 Xij = {
0 értéket vehet fel és az optimálást a
NJ” -ıf. ._ Ãı
H '-'22
? i
-..._ zu-.
“H 'Hıı
II-l
II'-l
"M=
-1 1 |_5
I-Ő
feltételek teljesítésével kell megoldani úgy, hogy az egymáshoz kapcsolódó relációkra
érvényesíteni kell. I={l.1
l-31.4 . . .in
kapcsolódási feltételt. A fenti optimálás leghatékonyabban az oszlopösszegező eljárással hajtható végre. Ha (9) feltétel nem teljesül a feladatot P1 pontból kiindulva több - a (10) célfüggvény szerint - köıjáratra kell bontani. Erre heurisztikus módszerként a módosított oszlopösszegcző eljárást dolgoztuk ki. 4. Kibemetíkai modellezés Az anyagmozgató rendszer működésének leírásánál egyik - széles körben használható módszer - a kibernetikai modellezés. A modellezés során a 4. ábrának megfelelően három alapvető elemet különböztetünk meg: -
forrás (feladó hely), amelynek csak kimenete; nyelő (fogadóhely), amelynek csak bemenete; anyagmozgató (RST tevékenység) elem, amelynek be- és kimenete van. ISU
_čTŠV
E u B 5583 gããg H
B \__3583 g ogg
_QE H
šw_” H a__§§
É
l
Í
IRI
A be- és kimenő jeleket Boole változó segítségével lehet leírni. Az aııyagıııozgató elem lehet: rakodó (R), szállító (S) és tároló (T) elem. A legegyszerűbb anyagmozgató rendszer kibernetikai modelljét az 5. ábra mutatja. Értelmezhető az anyagmozgató elem bemeneti (input) és kimeneti (output) kapcsolatai. Az input lehetséges állapotai: -
az anyagrnozgatási tevékenység a forrásból elindul, ha: 1 = A Fl V
-
anyag várakozik a forrásnál, ha: I=A Ü V
- anyagmozgató eszköz várakozik a forrásnál: -_-9-11
I = AFWV - a forrás és az anyagmozgató eszköz közül egyik sincs megfelelő állapotban, hu: .-ııı
p_ı
I =A
V
Az Output lehetséges állapotai: -
az anyagmozgatási tevékenység a nyelőbe folyik, ha 0 = WFIB
-
a nyelő várakozik anyagra, ha: 0 = WHB
-
az anyagmozgató eszköz várakozik a nyekőnél, ha:
õzwoã -
az anyagmozgató eszköz és a nyelő közül egyik sincs megfelelő állapotban: igi-pí
0=W B
A 6. ábra néhány anyagmozgató elemet mutat be, feltüntetve azok be- és kimeneti állapotait és a forrás ill. nyelő állapotától függő kapcsolási lehetőségeit.
lö
"
*
1"?
W "T
" "
ˇ
l
Anyagmozgató elem F
*j
Modell elem
l
_ Polcos állvány
_
1
..._
_
"ff ñýñ
7”
Lehetséges
állapota
l
kapcsolások
l
. . _________
,\`
l
7
Á Bemenet és kimenet
.
l
V
T
W
~
V nW
Jr`ı0 Jnő J`n0
l
JnÕ` .TŰŐ
Görgős szállítópálya
1
V
fN
; *i
V
t S
W
r
-Í
.T 0
Vnw
Trfő
l
4
Al ,
Szállítószalag
/N
\
t l
W
J ő
Tab' _
_
_
-
:__
Enıelõvillás targonca
_.
______...
_..
l
__.__,.______
A
ll f
1
l
l
F
l N
V
S
W
-gl
. F l
r
l
...__
_-
Nl l
__ L _
`l
Ul
_
6. ábra
(ıl
Joó' Toő
V -ll;
_
l
_
5. Anyagmozgató géplánc megválasztásának módszere Az anyagmozgató rendszerben ill. részrendszerben levő anyagmozgató géplánc megválasztása az előforduló RST elemek figyelembevételével pályaszakaszonként történhet. A végrehajtandó anyagmozgatási feladatból meghatározhatókpályaszakaszonkéntH D108választandó eszközök paramétereire vonatkozó alsó- ill. felső korlátok. Az az anyagmozgató eszköz vehető számításba a kiválasztásnál, amelyre fenn áll, hogy
“rf Š Xrfız
(11)
ahol x,-1,, az i-edik pályaszakaszon, a i-edik paramétert jelöli a k-adik eszköznél. A (I l) feltételnek valamennyi paraméterre (Í = 1, . _ . , m) kell teljesülni. A fentieknél figyelembe veendő mozgatástechnológiai. paraméterek: pl: teherblrás, mozgatási sebesség, szállító elem befoglaló méretei, pályaemelkedés vagy ~ lejtés, pályahossz stb. Általában a (1 1) feltétel több eszköznél teljesül, ezek közül azt kell kiválasztani, amely bizonyos célfüggvé nyeket számításba véve a legkedvezőbb. Ilyen célfüggvény komponensek lehetnek: pl: üzemeltetési költség, beruházási költség, energia-felhasználás, többcélú felhasználhatóság, alltomatizáltsági fok megbízhatóság stb. Célszerű a különböző
- a (11) feltételnek megfelelő - eszközöket a célfüggvény komponenseként O _- p között pontozással értékelni. Az ilyen minősítő pontszámokat célszerű
1 l'
Yí
=
1...v...r
ykv
ˇ'
k
X
Í.
,
*
l
s
|_
J
mátrixban összefoglalni, aholy,,„ a lc-adik eszköz V-dik minősítő jellemzőit jelöli az :'edik pályaszakaszon. Szükséges az egyes minőségi jellemzőket súlyozni. A súlyozási tónyezőket
1l'
'Í
ıl`
'I ˇ
fIz`=
vm
rr
_,
l(ı3
tartalmazza, ahol fn az az i-edik pályaszakaszon v-edik minőségi jellemző súlyát fejezi ki, amit kívánatos 0 *-Š. 17; -Š 1-re úg felvenni, hogy Í' E
nfy = 1
v= 1 teljesüljön. Képezhető:
Zf = Yi Hz' z
(12)
optimális változat: zi, = Max{"Zizz}
(V = 1, 2, . . . ,r)
(13)
A (13) szerinti optimálásnak csak akkor van létjogosultsága, ha az egyes pályaszakaszoknak egymáshoz ill. a forrás és nyelőhöz való illesztése figyelmen kívül hagyható. Az esetek döntő részében a gépláncban szereplő eszközök illesztése is jelentősen befoA . E zert lyásoljaj a megválasztást ' ez esetben az optimális megválasztást nem pályaszakaszonként. ıs hanem az egész gépláncra összesitve - az illeszthet”oseget Í ` figyelembe veve ' - lehet csak elvégenz Az eredő célfüggvény a 7. ábrában feltüntetett gráf szerint: Ha =MaX{5ılP(UošUı)+Z(U1)l+ Őzl-P (ur Uz)+
+2-'(U2)l+ 63[P(U2šUa)+Z(U3)l 'Í' - - -+ + e(n_1) [P(u(n__2) u(n_U + z(u,,:1)] + 8,, z(u„)},
(14)
amelyben (uı . . . u„._1) értékeit kell meghatározni. Az z(u,-) a (12) szerint képezhető és a súlyozott minősítő pontszámot jelöli. A P(u(f_1); u,-) az (i - 1)-edik és az i-edik pályaszakaszon levő eszközök illesztését minősíti megfelelő pontszámokkal, melyeket a 7. ábrában a gráf élet jelölik - Az E,` az egyes PálY aszakaszokon levő eszközök su'lyat ' fejezi ki, amelyben a műszaki-gazdasági jelentőség jut
kifejezésre. Célszerű az E,--t úgy felvenni, hogy Ošgál és n-1
Z' 65:1 r'-`-`-1
teliesüljön. |(ı 4
Ü
___
m_P\
*Tsa 4: _ N nMN
2 5l
:la Š Šaz pj
Z :N
_
A_N Á3
_j gp N Eü ` m uou
:gm mó_ :N
“GN
tea? Zga
ăãN7
:N
___.`N1 xoä saăwm
i
X O 1 B Z O 1 mu A
Z 0" H 2 S 9
6S
A (14) szerinti feladat dinamikus programozást jelent, amelyet szekvencrlális opti-
málással lehet megoldani. Ha az egymáshoz kapcsolódó eszközök egymással nem ille hetők
P(u(,-_,, ; Hz) =~°° pontszámot vesz fel, mert így biztosítható, hogy ne legyen része a megoldásnak (ezen éleket a gráfban sem tüntetjük fel). _
IRODALOM
1. 2. 3. 4. 5.
CSELENYI I. - KIS G. - TARNAI J .: Anyagmozgatási folyamatok és rendszerek tervezése, különös tekintettel a tervezés automatizálására. Anyagmozgatás-Csomagolás, 16 (1971) 266- 270 CSELENYI J. -NAGY I. :Anyagmozgatási rendszerek szervezésének és irányításának általános szempontjai. 8. Országos Anyagmozgatási Konferencia, Bp. 1974. 16-30. CSELÉNYI J. - KOVACS L. : Targoncás járatok számítógépes tervezése. 3. Országos Targonca Üzemeltetői Ankét, Sopron. 1975. 55-74. CSELÉNYI J . - MANG B.: Gépipari szerelőszalagok Optimális megválasztása. Darabáru szállítás szalagon és görgősoron konferencia. Miskolc, 1976. 18-22. CSELÉNYI J .: Modern matematikai módszerek alkalmazása a gyárfejlesztéssel kapcsolatos any ug
mozgatási tervezésben. Anyagmozgatás-Csomagolás 14. (1969) 104-109. 6.
CSELENYI J. -CSIZMADIA L. -KOVACS L. - MANG B.: Szerelési folyamatok anyagmozgatási
7.
rendszerének számítógépes megválasztása. Szerelés korszerűsítése szimpózium. Bp. 1977. 59-64. KAUFMAN, A.:Az optimális programozás. Bp. Műszaki Könyvkiadó. 1964.
8.
KREKO B.: Lineáris programozás. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1966.
9. 10. 11. 12.
KREKÓ B.: Optimumszámltás Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1972. FELFÖLDI L.: Anyagmozgatási folyamatok tervezése. Bp. Műszaki Könyvkiadó, 1976. SCHMIGALLA, H.:Methoden zur op timalen Maschinenanordnung. Berlin 1970. ZIEMS, D.:Zur theore tischen Beherrschbarkeit fördertechnischer Prozesse. Dissertation, TH Magdeburg, 1970.
DESIGN METHODS FOR MATERIAL HANDLING SYSTEMS
by D. ZIEMS - J. CSELÉNYI - L. KOVACS Summary The description of a complex material handling system, the loading, transport and storing activities, and the design methods for such a material handling system is given. Design models of installation of plants, -machines, equipments, those of planning of truck runs and selection of machine chains for material handling are presented, along With references. to applicable optiınization techniques. The cybernetical modelling utilizable in the investigations of material handling systems is also acquainted with. 166
PLANUNGSMETHODEN FÜR MATERIALTRANSPORTSYSTEME von D. ZIEMS - I. CSELENYI - L. KOVACS Zusammenfassung Die Arbeit umfaiăt das komplexe Material uíisystem, die Transport-Umschlag-Lagerungntlltlgkeit und die Projektierungsstruktur fúr Materialfluišsystem. Vonden Projektierungsmodellen werden die vorgestellt, die bei Layoutge staltung von Betrieben, Maschiııen und Anlagen, bei Projektierung von Fahruııgen für Fluı-föı-defmittel, bei Auswahl von Maschinenkette fúr Materialfluliı verwendbar sind. angewiesen auf die verwendbaren Optimierungsverfahren. Es wird auch der kybernetische Modellbuu bekannt gegeben, der bei Wirkungsuntersuchungen des Material u systems verwandbar ist.
METOJ1bl TIPOEKTHPOBAHHH CPICTEM TEXHOIIOFH'-IECKOFO TPAIICITOPTA J1. III/IMC - FI. 1-IEIIEHI/I - JT. KOBAÍI Pe sro M e B paõore paccıvıorprınaercn Koıvrnnexcnasr cncreıvra Texnonormrecxoro Tpancnopra E coucraımu nl-ıı Tenrsırocre norpyakrı - Tpar-ıcnopra - xpaneıma a Tarorce crpyıcrypa npoexrupoaauıuı cııc'reıvıı.ı ren Honormıecxoro Tpaucnopra. Ha Monerıe pac'-ıera npeııcraaııerıızı Te, Koropızıe nprmeıuııorcıı ııpu pacnonoıxeı-mu Mamma H arperarorı, E crporrrenrzcrae sarıonoıa, npoeıcrupoaaamı Kypcoa aunoııııaıx norpyaımxoa, B Dıaõope uene Texao nomuecxoro Tpancnopra. Aıaroprzı npennaraıor Meronızı oııruwmaaımn, a Taıoxe Kuõepnemuecxyıo Monenrs rum uccnenonarma paõorrzı cacıewı Texaonoısıuecxoı-ıı Tpancnopra.
tm
A NEHEZıPARı MŰSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI
III. sorozat
GÉPÉSZET 29. KÖTET, l - 3. FÜZET A magdeburgi „Otto von Guericke” Műszaki Egyetem és a miskolci Nehézipaxi Műszaki Egyetem közötti barátsági szerződés megkötésének 20. évfordulója alkalmából rendezett, jubileumi Gépszerkezettani Konferencián, Miskolcon, 1980. szeptember 9-én elhangzott előadások
MISKOLC, 1982.
HU-ISSN 0234-6728
SZERKESZTÖ BIZOTTSÁG:
TERPLÁN ZENÓ felelős szerkesztő CZIBERE TIBOR, KOZÁK IMRE, ROMVÁRI PÁL, TAJNAFÖI JÓZSEF
Kiadja a Nehézipari Műszaki Egyetem Kiadásért felelős: Dr. Kozák Imre rektorhelyettes Nyomdaszám: KSZ- 82- 3220 -NME Miskolc-Egyetemváros, 1982. Engedély száma: MTTH-III-3183Il976.
Sajtó alá rendezte: Dr. Farkas József egyetemi tanár Technikai szerkesztők: Kovácsné Kismarton Gabriella, Németh Zoltánné Kézirat szedése: 1982. aug. 1. - 1982. okt. 15-ig. A sokszorosítóba leadva: 1982. okt. 27. Példányszám: 400
Készült IBM-72 elektronikus composer szedéssel, rotaprint lemezről az MSZ 5601-59 és MSZ 5602-55 szabványok szerint, 14 BI5 ív terjedelemben A sokszorosításért felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető
TARTALOMJEGYZÉK
Dr. Czibere Tibor rektor, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA levelező tagja megnyitó beszéde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Probst Reinhardt rektor, professzor üdvözlő szavai . . . . . . . . . . . . _ , _ , , , _ _ Fleischer, G. - Szota Gy.: A tribológiai kutatások eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . Leistner, F. - Terplán Z.: A bolygóművek tervezési kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . Krampitz, R. - Érsek D.: A villamos energia felhasználása - a technológiai haladás jellemzője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Guericke, W. - Kiss Feltevések az egyengetési folyamat minőségének javításában és az egyengetőgépek automatizálásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kunad, F. - Kluge, R. - Buge, H. - Wetzel, A. - Sályi I.: Vederlánc-hajtóművek dinamikus terhelésének csökkentéséről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Neidel, W. - Farkasné Mayr Klára: A legújabb lángvizsgálati kutatások eredményei a magdeburgi és a miskolci műszaki egyetemek együttműködése tükrében . . . . . . Altenbach, J. - Berger, H. - Nándorı' F. - Páczelt I. - Weese, W.: Gépipari szerkezetek szilárdságtani számítására alkalmas hatékony végeselemes programok a Magdeburgi Műszaki Egyetemen és a Nehézipari Műszaki Egyetemen . . . . . . . . . . _ _ Ziems, D. - Cselényi J. - Kovács L.: Anyagmozgatási rendszerek tervezései módszerei .
llil
lll l4l
(ıl
