K O M Á R O M
E L S Ő
Á L L A N D Ó
Lánczos
H Í D J A .
Zoltán.
- Kézirat. Budapest,1978. -
K O M Á R O M
ELSŐ ÁLLANDÓ HÍDJA.
Lánczos Zoltán.
- Kézirat. Budapest, 1978. -
- 1 -
Komárom hajdan, hosszú évszázadokon át Magyarország legje lentékenyebb erőssége v o l t . Fekvése is alkalmassá tette erre, a mocsaras, nádas Csallóköz délkeleti csücskében a Duna és a VágDuna által félszigetszerűen kialakult területen épült f e l . Magát a várost a Duna két részre osztja : Komáromra, mely 1945
óta K o -
marno néven Szlovákia tartozéka és a jobbparton lévő korábbi ÚjSzőnyre, mely idővel az Új-Komárom / 1 . / majd a Komárom nevet v e t te f e l . Hosszú időn keresztül a Dunán való átkelést kompokkal és la dikokkal oldották m e g . A Vág-Dunán egy húzó komp működött, melyet később egy fából készült jármos híd váltott f e l . / 2 . / A két folyón, de különösen a Dunán való átkelés biztosítása mindég nagy gondot okozott a város vezetőségének, bár a ráfordí tott kiadások bőségesen amortizálódtak. A z utak, a kövezet, majd a hidak fenntartási költségeit a városi házipénztárból fedezték, elsősorban a vámjövedelmekből. A fenntartási munkákat
napszámosokkal ill. szakmunkásokkal
végeztették. Mikor a magyar királyi kamara egy repülőhidat építtetett és annak jövedelmét i s , a fenntartási költségek fedezése címén, m a gának tartotta meg, ezáltal a város bevételeit csökkentette. Vég re hosszú tárgyalások és a királyhoz is benyújtott számos instan cia után, 1796. február 15.-én a híd a város tulajdonába ment át, meglehetősen kedvezményes áron. A város magáért a javadalomért 16 ezer forintot, a hídért és felszereléséért, tartozékaiért 11,187 forint 31,5 krajcárt fizetett. A repülőhíd a Duna nagy égén vezetett á t . A téli hónapokban nem működött. Ilyenkor az átkelést kompokkal és ladikokkal oldot ták meg. A XVIII. szd. végéig egy-egy ladik mindég készenlétben állt. Ezt "posta-ladik"-nak nevezték. Feladata elsősorban a posta, a futárok, az orvosok és a magisztrátus tagjainak átszállítása volt. A híd birtokbavétele jelentősen növelte a város bevételeit. Hogy e jövedelemről némi fogalmat alkothassunk, elég ha arra gon dolunk, hogy az 1740-es években, 1740-1742 között, csak a komáromi két komp bevétele 9,182 forint volt. / 3 . /
- 2 -
Egy fennmaradt kompjain
szállítási
a kővetkező
díj-jegyzék szerint / 4 . / Komárom város
szállítási
helybeli gyalogos........1
taxák voltak érvényven :
dénár.
1 bála dohány
..10 dénár
idegen gyalogos
2
"
1 ökörbőr
2 dénár
helybeli ökör
5
"
1 borjúbőr
1
"
idegen ökör
5
"
1
"
15
"
5 liba
1
"
1 urna sör v . bor . . . . . . 2 , 5 "
1 bárány
1
"
1 urna pálinka, ecet ... 2,5
"
1 lő
5
"
1 kocsi fa
15
"
1 malomkő
12
"
1 cserépedény
1
"
1 bála árú
10
"
1 disznó
2
2
"
1 kocsi széna
10 d b . juhbőr
"
2 kendő /lenkendő/
Ezeken kívül szerepel még a jegyzékben a gabona, korpa, különféle állatbőrök, m é z , faggyú, külön a német és külön a magyar kősó.
Az utak, kompok és a hidak állapotát, a város út- és hídfenntartással kapcsolatos költségeit a bécsi kamara időnkint ellenőriz te. Az útadó, a kövezet-, komp- és híd-vám szedésére a vámfelügyelő /inspector telonii/ felügyelt. E z rendszerint a város polgára volt, aki hivatalát választás útján nyerte e l . Megválasztása nem volt k é pesítéshez
vagy egyéb feltételhez kötve. Fizetése 100 forint f e
lett de 200 forint alatt mozgott, ami viszonylag magas jövedelemnek számított,
önálló megélhetési forrás v o l t . Alárendeltjei voltak a
vám- és útadószedők, valamint a hídvámszedők. A z utak, kompok és hidak fenntartási munkáira az út és hídbiztos viselt gondot. /Commissarius seu inspector viarum; curator v i a rum et pontium; director strati lapidei, nosabban nevezték : weegcommissar./
- vagy mint a legáltalá
/5./
A z ú t - és a hídbiztos fizetése városonként igen nagy eltérést mutatott. A XIX. szd. első felében 15 és 100 forint között ingado zott. Alárendeltjei az ú t - és hídmesterek voltak. Ezek fizetése is a vámbevételeket terhelte.
Végre 1857-ben megengedte a kamara, hogy a város a Duna szé lesebb ágán hajóhidat építhessen. Ez a híd a városnak 86,016 forint 28 krajcárjába került. / 6 . /
- 3 -
A hajóhídhoz egy gyászos szerencsétlenség emléke fűződik. 1848. október 7.-én István főherceg, Magyarország akkori nádora meglátogatta a várost. Tiszteletére óriási néptömeg vonult f e l . Szinte végeláthatatlan sorokban tódultak az emberek a hidra, mely nek egy szakasza a nagy teher alatt beszakadt és hetven ember
a
Dunába zuhant. A keletkezett pánik is nagyban hozzájárult, hogy közülük csak negyvennyolcat sikerült a hullámok közül kimenteni. E z a híd sokat szenvedett az árvizektől. 1876 februárjában a Vág-Duna fahídja teljesen megsemmisült, a Nagy-Duna a hajóhíd mindkét hídfőjét, a Kis-Duna pedig a híd jégtörőit és jármait nagyon megrongálta. - 1880 január 3.-án az árvíz tönkretette a híd főknél lévő jármokat, az újszőnyi és a szigeti hídfőket. Idővel az egyre fejlődő forgalom szükségessé tette a teherbí róbb, stabilabb híd megépítését. 1892-ben - Baross Gábor kereske delemügyi miniszter kezdeményezésére - a hajóhidat egy kőből és vasból épített állandó híd váltotta f e l , melyet 1 8 9 2 . szeptember 1.-én éjfélkor adtak át ünnepélyesen a közforgalomnak. Ez a híd már nem a város, hanem az állam tulajdonát képezte. Fenntartása a századforduló idején évi 12 ezer koronába került, viszont a hídvámból évi 25 ezer korona bevétel származott, mely a kereskedelem ügyi minisztérium tárcája javára folyt b e . A hídépítési munkák összköltségeire 1,165,000 forintot irányoztak elő, mely összeg magába foglalta a Komárom szab.kir. város part- és vámszedési jogának kártalanítása fejében az állam részéről fizetett 100 ezer forintot i s . A költségvetés az egyes munkálatok között a következőképen oszlott meg : A./
A
H I D
.
1./ Alapépítmények / 2 hídfő és 3 folyampillér/
368,100 F t .
2./ A 4 nyílás vasszerkezetei á 114,000 Ft
456,000
"
38,800
"
3./ A kocsi- és gyalogút hidalása Összesen : B./ A
P Á L Y A U D V A R
1./ Alapépítmények / 2
862,900 F t .
Á T H I D A L Á S A . hídfő
16,200
Ft.
2./ Vasszerkezet /48,5 m . nyílású/
20,200
"
4,000
"
3./ Hidlás Összesen
:
40,400
Ft.
40,400 F t .
- 4 áthoz.
862,900 40,400
Ft. Ft.
134,800
Ft.
D./ Vámszedőházak ...........................
6,500
Ft.
E./
1,800
Ft.
5,600
Ft.
13,000
Ft.
100,000
Ft.
C./
F E L J Á R Ó K .
1./ Földmunka 58,000 Ft 2./ Támasztófalak
57,500
"
3./ Kőburkolatok, kő kúpok .... 20,000
"
4./ Gyalogjárók, kocsi pálya berendezés ... 19,200
"
Összesen :
Világítás
134,800
Ft.
/hídlámpák elhelyezése/
F./ Vontatóút G./Kisajátítás. H./ Hídvám megváltás
........................
Előirányzott kiadások össz.: 1,165,000 Ft.
A híd építési munkáit a komáromi hídfő helyén eszközölt próbafúrásokkal 1891. április 7.-én kezdték meg. A z összes munkálatok végrehajtását és F i a i
G R E G E R S E N
G.
cég vállalta. A vasszerkezeteket a m . kir. államva
sutak budapesti gépgyára / a későbbi MÁVAG = Magyar Állami Vasutak A c é l - és Gépgyára/ A
hídépítési
készítette. munkák főfelügyelője az állam részéről Czeké-
lius Aurél műszaki tanácsos volt, a munkák állandó,
helyszínen
történő ellenőrzését Zsedényi Gyula főmérnök és Pischinger Gyula mérnök végezte. Az
építési
munkálatokat a kitűzött határidő előtt 15 n a p
pal, 1 8 9 2 . augusztus 16.-án fejezték be és a hidat a magyarbarát érzelmei révén közkedvelt Erzsébet királynéról "Erzsébet-híd"nak nevezték e l . Hogy ez a híd az ország egyik legjelentősebb hídja volt, b i zonyitja az i s , hogy az 1 8 9 6 . évi millenniumi dapesti
kiállításra
a bu
S C H L I C K -féle gépgyárral a híd pontos mását a ter
mészetes nagyság 1/100-ad részében, a részletmintákat pedig a természetes nagyság 1/15-öd részében elkészíttették. fából, a
hídszerkezeti
szültek. -
A makett
részek horgany-bádogból és lemezből k é
— 5 —
A
HÍD
M Ű S Z A K I
H o s s z a :
L E Í R Á S A . /7./
a két hídfő talpköveinek víz felőli szélei között mérve 410,5 méter.
A hidat három medencepillére négy egyenkint 100 méteres sza kaszra osztja. A z egyes
nyílásokat
áthidaló vasszerkezetek főtartói a n y í
lás szélétől annak közepe felé ívalakú vonalban emelkedő övekkel rendelkeznek. Ezeket "sarlótartók"-nak nevezik. A vasszerkezet parabolikus alsó övezete a fekvési pontoknál 5 méter, a nyílások közepe felé 6,5 méter magasságban van az 1876. évi árvíz legmagasabb szinte felett. /Ekkor az árvíz a komáromi vízmérce
nullpontja fölé 7,58 méterrel emelkedett./
A HÍD TARTOZÉKAI. 1./ FELJÁRÓK. a./ az újszőnyi feljáró, mely a pályaáthidalás Újszőny felöli hídfőjéhez csatlakozik és a híd egyenes folytatásába esik. Koronaszélessége
: 1 0 méter.
Belőle egy 9 méter széles oldalfeljáró ágazik k i . b./ a győri-szigeti feljáró, mely a
komáromi
kis Dunaágat áthidaló
fahídhoz vezet és ugyancsak a híd egyenes folytatásába esik. Ennek koronaszélessége
s 11 méter.
E feljárót az árvizek ellen ferdén képzett kőburkolattal b i z tosították. Kőkúpokkal csatlakozik a híd Komárom felőli
híd-
főjéhez. c./ az újszőnyi parti feljárók a Dunahíd és a pályaáthidalások k ö zötti töltésből ágaznak k i . A felső átjáró, helyesebben feljáró az újszőnyi személy pályaudvarhoz, az alsó a teher pályaudvar h o z és az újszőnyi hajóállomáshoz vezetett. Koronaszélességük : 1 0 méter. Ezeket is az árvizek ellen
ferde kőburkolat biztosította.
2./ VÁMSZEDŐHÁZAK. A Dunahíd mindkét hídfőjénél egy-egy vámszedőház épült. A győ-
- 6 -
ri-szigeti favázas épület 8 m2 alapterületű, az újszőnyi, mely falazással készült : 48 m 2 . 3./ VONTATÓ ÚT. A z újszőnyi parti feljárók egész hosszában a part mentén egy három méter széles vontató utat létesítettek, melyet a víz felőli oldalán kőburkolattal biztosítottak. 4,/ R O B B A N T Ó AKNÁK A Z EGYIK PILLÉRBEN.
A L A P O Z Á S .
A hídfők /8./ és folyampillérek alapozását vas-keszonokkal, pneu matikus módon végezték. A komáromi hídfő 5,4 méterre, a három folyampillér 13,3,
10,4 illetve 12,45 méterre, az újszőnyi
híd
fő 7,8 méterre volt a nullszint alatt. A pályaáthidalás
hídfőit
az alapgödrök egyszerű dúcolása mellett
1,5 és 2 méter mélységben alapozták.
VAS HÍDSZERKEZETEK.
A híd minden nyílását egyszeres oszlopzatos rendszerű, kéttámaszú rácsos vastartókkal hidalták á t , melyek iv alakúak. A főtartók magassága a nyílás közepén : 12 méter. A két főtartó egymástól való távolsága, a felső övek fejlemezei kőzött mérve 6,5 méter. A főtartók oszlopaihoz konzolokat / 9 . / erősítettek a külső olda lon, melyek a közbenső hossztartók segítségével az 1,5 méter széles gyalogjáró pallózatát tartják. A hídfelszerkezetek hegesztett vasból, a mozgó saruk billenő r é szei, csapjai és hengerei acélból készültek. A saruk többi f ő alkatrészeinek anyaga öntött vas v o l t . A hídfelszerkezetekhez felhasznált hegesztett vasanyag minősé gére nézve a hidat megrendelő minisztérium kikötötte, hogy ezek a hengerezési irányba igénybe véve, négyzetcentiméterenkinti 3600 k g . szakítási szilárdság mellett legalább 12 % kinyúlást
- 7 -
kell mutassanak. Kisebb szakítási szilárdságot csak abban a z esetben engedtek m e g , ha a
kinyúlás megfelelően nagyobb.
A Dunahíd és a pályaudvar áthidalása eleinte csak a közúti köz lekedést szolgálta, de a vasfelszerkezeteket úgy szerkesztették meg, hogy azokon később a vasszerkezet minden átalakítása nélkül el lehessen helyezni egy helyirdekü vasút vágányait. Ezért a v a s szerkezetek egyes alkotó részeinek méreteit úgy állapították m e g , hogy a méretszámítás alapjául a következő esetleges terheléseket vették : a./ az államvasutak XII. osztályú 10 tonna tengelynyomású három mozdonyból és 7 méter hosszú 2,9 méter tengelytávolságú
és
8,5 tonna tengelynyomású teherkocsikból álló vonat. b./ 4 méter tengelytávval, 1,5 méter vágánytávval rendelkező
2,5
méter széles kéttengelyű közúti teherkocsik, melyek súlyából m i n den egyes kerékre 4 tonna esik. c./ a gyalogjárók 1,9 méter széles területének minden négyzetmé terére egyenletesen elosztott 4 0 0 kg. súly. Végezetül meg kell említeni, hogy a híd tervezői a terhelt híd oldalfelületének minden négyzetméterére 150 kilogrammos szélnyomást
számoltak.
A z egyes alkatrészek keresztszelvénye minden kihasznált négyzetcentiméterére az igénybevétel felső határát így állapították meg : a./ a főtartóknál és szélrácsoknál 900 kg-ot, b./ a közbenső h o s s z - és kereszttartóknál, valamint a járdaszerkezetnél 700-800 kg-ot. c./ a szögecseknél 500-700 kg-ot.
J e g y z e t e k .
1./ 1900-ig szerepelt Újszőny néven. 2./ A Dunán a megye területén ezen kívül jelentősebb, kocsiköz lekedésre is alkalmas kompjáratok működtek Gönyü és Kolozsnéma községek között, valamint Dunaalmásnál. A Vág folyón Keszegfalunál, Kamocsánál és Szimőnél volt kompjárat.
- 8 -
3./
Hoffinanz Ungarn / 7 9 3 / 1745.VI.18 f o l . 4 8 2 .
4./
Hoffinanz Ungarn / 7 4 7 / 1740.VII. 30.fol.560-562.
5./ Előfordult, hogy egyes városok az út- és hídjavítást a vá rosi hadnagyra bízták. V.ö. : Esztergom város ltára. Tanács ülési jkv. 1726. IX. 1 8 . 6./ Érdemes megemlíteni, hogy a megye területén a gőzhajózás megindítója a Császári és Szabad Királyi Első Dunagőzhajó zási Társaság v o l t . A z első gőzhajó, a "Franz I." 1830.IX. 4.-én tette meg első útját. Komáromból naponta egy személy szállító hajó közlekedett Budapest és Bécs f e l é . A komáromi hajóállomás nagy teheráru forgalmat bonyolított l e . A hajókon főleg gabonát, zöldségárut és fát szállítottak a budapesti piacra. A teheráru forgalmat az említett Dunagőzhajózási Tár saság mellett több magánvállalkozó ill. vállalat bonyolítot ta l e . 7./ A Közlekedési Múzeum Adattárában lévő leírás alapján. 8./ A földbe, partba vagy mederfenékbe épített támasztórészeket hídfőknek, pilléreknek, jármoknak nevezik. Ezek együttvéve képezik a híd alapépítményét. A hídfők lényeges részei : ellenfal, szárnyfalak és töltési kúpok. Az ellenfal a hídszerkezet megtámasztására szolgál és mint ilyen, a csatlakozó töltés nyomásét is felfogja. A z e l lenfalakhoz kétoldalt csatlakoznak a szárnyfalak, melyek a töltési részeket és kúpokat támasztják m e g . 9./ Konzol = gyámkő, tartópillér.
