Alapozó gazdaságtan. Matiscsákné dr. Lizák Marianna. Alapozó gazdaságtan 1

Alapozó gazdaságtan 2012-2013. 2012 2013. tanév I. félév

Matiscsákné dr. Lizák Marianna

Alapozó gazdaságtan

1

A tananyag feldolgozása • Köt Kötelező l ő irodalom:Veres i d l V József Jó f (szerk.): ( k) Gazdaságpolitika, Aula Kiadó, Budapest, 1999. D Pálinkó Éva – Solt Katalin – Szabó Márta: D. Gazdasági alapismeretek, EKF, Líceum Kiadó, Eger 2004. Eger, 2004 • Ajánlott irodalom:Hollóné Kacsó Erzsébet – Kádek István (szerk.: (szerk : Zám Éva): AGORA Alapozó Gazdaságtan, Oktató-rendszerező anyag y g ((Közgazdaságtan g g kezdőknek), ), EKF,, Líceum Kiadó, Eger, 2002. • Szakcikkek: előadáson kiadottak Matiscsákné dr. Lizák Marianna


2

• Bemutatkozás • Tantárgyi követelmények • Szakmapolitikák



3

Szakmapolitikák



4

Szak(ma)politikák • A szakmapolitikák k litikák ffogalma,célja, l élj eszközei kö i é és mutatószámai (mérhetősége): - Gazdaságpolitika - Foglalkoztatáspolitika - Szociálpolitika - Oktatáspolitika - Egészség(ügy)politika g g( gy)p - Infrastruktúrapolitika - Agrár-és vidékfejlesztési politika HORIZONTÁLIS ELVEK: esélyegyenlőségi politika, környezeti fenntarthatósági politika Matiscsákné dr. Lizák Marianna


5

A gazdaságpolitika értelmezése és főbb irányai y Ajánlott j és felhasznált irodalom: Veres József (szerk.): Gazdaságpolitika, Aula Kiadó Budapest Kiadó, Budapest, 1999 1999. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


6

A gazdaságpolitika fogalma • A gazdaságpolitika d á litik az áll állam nézeteit, é t it elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. • Kormányzati szintű kategória, az ország egészére vonatkozó gazdasági célok és eszközök összességét tartalmazza. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


7

A gazdaságpolitika szintjei • országokon belüli - regionális (területi, térségi, tartományi) gazdaságpolitika: döntő többsége döntési és finanszírozási szempontból nem független a kormányzati gazdaságpolitikától, autonóm volta nagyságrenddel kisebb a központi, az állami gazdaságpolitikáénál. • nemzetközi mércével egy-egy integrációs forma (pl. EU) gazdaságpolitikája - a társult országok mindenki által elfogadott alapelveit és szabályait jelentik. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


8

A gazdaságpolitika céljai és vezérfonala •

A gazdaságpolitika nem kizárólag a közgazdasági racionalitásból kiinduló stratégia, nem követi feltétlenül a gazdaság és a társadalom immanens céljait, hanem a politikai taktikák által erősen befolyásolt, gy hosszabb távon vitathatatlanul és annak dacára,, hogy megkérdőjelezhetetlenül a gazdaság a vonzáscentruma.

•

Ag gazdaságpolitika gp kormányzati y céljait j a választásokon gy győztes pártok ideológiája, gazdasági filozófiája határozza meg. (Természetesen ezek a célok a gazdaság adottságaitól nem szakadhatnak el.)

•

A gazdaságpolitika vezérfonala – azaz az állampolgárok jólétének fokozása a gazdasági növekedés útján – a köznapi gazdálkodásban gyakran egyértelműen összekapcsolódik az anyagi természetű javak használatával és fogyasztásával.



9

A gazdaságpolitika funkciói • Jogi és társadalmi keretek kialakítása és biztosítása (szabályok betartatása). • A verseny fenntartása. • Jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) /hatékonyság és méltányosság alapján történik/. • Erőforrások átcsoportosítása (allokáció) (allokáció). • Stabilizáció (rövid távon konjunktúra szabályozás hosszú távon gazdasági szabályozás, növekedés és fejlődés). Matiscsákné dr. Lizák Marianna


10

Funkciók

Szabályozási alaptípus

1. Jogi g és társadalmi Rendszerszabályozás y keretek kialakítása és biztosítása 2. A verseny Rendszerszabályozás fenntartása 3. Redisztribúció Folyamatszabályozás 4. Allokáció

Folyamatszabályozás

5 Stabilizáció 5.

Folyamatszabályozás



11

A gazdaságpolitika feladata • Egészséges gazdaságpolitika kialakítása és folytatása, a támadhatósági pontok minimalizálása minimalizálása. • Az országg ggazdaságának g optimális p elhelyezése y a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs erőtérben a globális piacok keretein belül • Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, bizonyos y szempontból p életre hozása,, amelyek y a világg élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így az adott ország jó értelemben vett kiemelkedő, megkülönböztető jegyeit reprezentálják Matiscsákné dr. Lizák Marianna


12

A gazdaságpolitika minimum feltételei • Legyen stratégiára alapozott dinamikus jövőképe. jövőképe • A szabályzórendszer tervszerűen igazodjon a stratégiához. • A jogi és versenykeretek stabilak, transzparensek és kalkulálhatók legyenek. • A járadékvadászó lobbik sehol ne legyenek meghatározóak. • Szuverenitása folytán képes legyen elszakadni a napi politika kívánalmaitól. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


13

IRÁNYZATOK • JÓLÉTI Ó É ÁLLAM Á - a gazdaságpolitika allokációs és disztribúciós funkciói túlmutatnak a piaci hibák korrekcióján. (Svédország) • NEOLIBERALIZMUS - minimális állami beavatkozás, a legfőbb szabályozó a piac. • SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG (ordoliberalizmus) -az állam szerepe a piaci keretfeltételek megteremtése és a piaci hibák korrigálása. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


14

Gazdaságpolitikai irányzatok nézeteinek összevetése Ismérv A ve versenyről se y ő

Jóléti állam

S ü séges Szükséges rossznak tartja A gazdaságpoli- A telj.foglalk.-hoz tikai célokról költségvetési eszk. A szociális hálóról Univerzális – mindenkire – szelektivitás másodlagos Az állam Redisztribúció, szerepéről allokáció egyenlőtlenség kiegyenlítésére Matiscsákné dr. Lizák Marianna

Neoliberalizmus Abszolutizálja bs o ut á ja

Szociális piacgazdaság Igenli ge

A piac szerepének maximalizálása Csak rászorultsági alapon, olykor kegyként

A pénz értékáll. Biztosítása Szelektív, a rászorult is tegyen jobb helyzetéért

Kívül a mikrogazdasági folyamatokon, minimalizálás

Krízis esetén átmenetileg redisztribúció


15

Gazdaságpolitika

Makrogazdasági eszközök

Mikrogazdasági eszközök kö ök

Társadalompolitikai eszközök kö ök

-Versenypolitika -Monetáris politika -Költségvetési politika -Iparpolitika -Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika -Árfolyam politika -Foglalkoztatáspolitika Regionális politika -Regionális



-Oktatás Ok á politika li ik -Lakáspolitika -Egészségügyi-Egészségügyi-, nyugdíj politika

16

A gazdálkodás fogalma fogalma, folyamata y és lényege y g



17

A gazdálkodás folyamata



18

A gazdaság fogalma A gazdaság – a társadalom anyagi y g létszférája, j , – az anyagi javak és szolgáltatások • • • •

előállításával, előállításával elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége összessége.



19

Szükségletek Szükségletek fogalma: az egyén és a g szubjektív j hiányérzete, y , közösség életfeltételeinek elsajátítása iránti belső igény Maslow igény. Maslow-féle féle szükséglethierarchia Gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei: ö javak Gazdasági szükségletek kielégítésének mozzanata: fogyasztás Matiscsákné dr. Lizák Marianna


20

Javak - jószágok Lehetnek: L h t k • SZABAD JAVAK (természet adta javak) • GAZDASÁGI JAVAK ( termeléssel létrehozott javak) GAZDASÁGI JAVAK: • MAGÁN JAVAK • KÖZJAVAK A gazdasági javak tulajdonságai: g • a hasznosság • a szűkösség Matiscsákné dr. Lizák Marianna


21

Termékek • TERMÉKEK É (áru és/vagy szolgáltatás) - ÁRU - SZOLGÁLTATÁSOK – az anyagi jellegű és – a nem anyagi y g jjellegű g szolgáltatások g



22

Szűkösség fogalma és következményei Az erőforrások és a jjavak olyan y mennyiségi y g és minőségi g állapota, amikor azok a társadalom, a gazdasági igényeihez nem elegendőek, ugyanakkor még lehetőséget g kínálnak annak eldöntésére,, hogy gy mit és hogyan termeljenek, illetve fogyasszanak. A szűkösségnek következményei: • A termelési tényezők, javak nem ingyenesen állnak rendelkezésre, használatukért ellenszolgáltatást g kell nyújtani. • A felmerülő igények, szükségletek egy része kielégítetlen marad marad. • A felhasználásért verseny alakul ki. • Az igények, szükségletek kielégítése valamilyen elosztási l á i módszer ód lé létét, é alkalmazását lk l á á iigényli, é li amelyet l a Matiscsákné dr. Lizák gazdaságtan 23 társadalomnak ki kellAlapozó alakítania. Marianna

Termelés termelési tényezők Termelés, Termelés (szűkebb értelemben) fogalma: emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata. A termelés t lé (tá (tágabb bb é értelemben) t l b ) mint i t újratermelés a javak előállításán túl magába foglalja a javak elosztását, forgalmazását és végső felhasználását, azaz elfogyasztását is. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


24

Termelési tényezők •

Munka, mint termelő szolgáltatás az ember mindazon szellemi Munka szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. Ellenértéke a munkabér.

•

Természeti tényezők a földterület, erdők, vizek, bányakincsek stb., melyek eredeti, természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra. Ára bérleti formában való felhasználás esetén a bérleti díj.

•

Tőke javak a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek stb. (együttesen reál javak), valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és értékpapír. Ellenértéke a kamat.

•

A vállalkozói szolgáltatás, mint termelési tényező az embereknek a többi termelési tényező kombinálásában, a róluk hozott kockázatvállalással járó döntésekben megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, vezetési, üzleti t ék tevékenységeit, é it ill illetve t ké készségeit é it jjelöli. löli Á Ára a profit. fit



25

Gazdálkodás fogalma •

a termelési erőforrások és javak y céltudatos felhasználása,, melynek eredményeként a szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégíthetők ki ki.



26

• A gazdálkodás választások és döntések sorozatából áll. • Feláldozott haszon, vagy alternatív költség az a jelenség jelenség, hogy valamely dolog (élvezet, haszon) megszerzése, más dolgok feláldozásával f á á á jár. á



27

A közgazdaságtan fogalma • a szűkösség viszonyai közötti választások y , és döntések tudománya, • az embereknek, embercsoportoknak a gazdasági folyamatban vagyis a termelésben, az elosztásban, a cserében é ffogyasztásban és á ffelmerülő ü ő döntési ö é g alternatíváival foglalkozik.



28

A közgazdaságtan kérdései MIT termeljenek ? j ? HOGYAN termeljenek KINEK termeljenek ? Az alapkérdésekre adható válasz függ:

• az adott gazdaság tulajdoni és • szervezeti ti struktúrájától, t ktú ájától • a gazdaság működésének mechanizmusától, koordinációs rendszerétől. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


29

A gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrája A tulajdon: (legtágabb értelemben) a y elsajátítása j során termelési tényezők létrejövő gazdasági viszonyok összessége. összessége



30

A tulajdon mozzanatai és típusai A tulajdon mozzanatai: – birtoklás,, – rendelkezés, – használat. használat

A tulajdon alapvető típusai: - a magántulajdon és j - a köztulajdon. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


31

Érdek Érdek: Az ember (közösség) céltudatos viszonya a szükséglet kielégítés tárgyaihoz és a tulajdonhoz. tulajdonhoz



32

A gazdálkodás működését befolyásoló y tényezők y



33

A gazdálkodás működését befolyásoló tényezők • Tulajdonviszonyok és koordinációs mechanizmusok • A piac mint a gazdaság működésének fő közege • Az állam gazdasági szerepe



34

A gazdaság szervezeti-gazdasági alapegységei – a háztartás,, – az üzleti szervezet (vállalat), – a kormányzat (állam) (állam).



35

A háztartás Há t tá ffogalma: Háztartás l a fogyasztás f tá gazdasági, d á i

szervezeti egysége.

Háztartás gazdasági funkciói:

• • • • • •

végső fogyasztó, jövedelem felhasználó felhasználó, munkaerőbázist ad, megtakarít, vagyona a nemzeti vagyon része, saját szükségletre termelő és szolgáltató tevékenységet végez, • kiegészítő, g kisegítő g jellegű j g árutermelő tevékenysége is van Matiscsákné dr. Lizák Marianna


36

Üzleti szervezetek szervezetek, vállalkozások Üzleti szervezetek: a termelés szervezeti alapegységei. Üzleti szervezetek legfontosabb g jellemzői: j • gazdasági tevékenységet végeznek, • az önállóság, g, • a gazdaság egyéb szereplőitől való gazdasági elkülönültség, • a profitorientáltság, profitérdekeltség, • a kockázatvállalás és viselés, • eredményességét a piac minősíti, • korszerű formái a vállalatok. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


37

Vállalat Vállalat: • az önálló jogalanyként működő, • jogi személyiséggel rendelkező • üzleti vállalkozás.



38

Állam Az állam gazdasági funkciói: • Gazdasági hatékonyság elősegítése elősegítése. • Makrogazdasági egyensúly és stabilitás bi t ítá biztosítása. • Társadalmi á sada igazságosság ga ságosság és méltányosság elősegítése.



39

Kooperáció – MunkamegosztásSpecializáció • Amikor az emberek a termelés érdekében valamifajta terv szerint, tudatosan egymással és egymás részére összedolgoznak, kooperációról beszélünk. • Egyszerű kooperáció esetén a termelők egyszerre ugyanazokat a feladatokat végzik el. • Munkamegosztás esetén a termelők a feladat részeit elkülönítve végzik el. – Természetes munkamegosztás: A tevékenységek nemek, kor, fizikai vagy egyéb adottságok alapján különülnek el el. – Technikai munkamegosztás: a munkafolyamatok elkülönítése a társadalom anyagi-technikai szintjei alapján. – A specializáció meghatározza az egyes emberek és embercsoportok társadalmi helyét a gazdaságban, azaz beszélhetünk a munkamegosztás társadalmi vetületéről. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


40

Abszolút előny • Abszolút előnye van egy termelőnek gy a másokkal szemben,, ha ugyanazt feladatot kisebb ráfordítással, kevesebb erőforrás-felhasználással erőforrás felhasználással valósítja meg, meg mint a többiek.



41

Gazdaságkoordináció alaptípusai • etikai koordináció (erkölcsi normák, tradíciók,, • agresszív koordináció (alá- és fölérendeltségi viszonyok), viszonyok) • piaci koordináció, • bürokratikus koordináció.



42

Gazdasági koordinációs mechanizmus • A magántulajdon á t l jd megjelenése j l é a munkamegosztással párosulva az árugazdaság kialakulásához vezetett. • Az árugazdaság g gap pénz megjelenésével gj pénzzel folytatott árucsere. • A különböző tulajdonviszonyok és gazdasági folyamatok megvalósulásának formája a gazdasági koordinációs mechanizmus. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


43

A modern gazdaságok meghatározó koordinációs típusai –ap piaci koordináció ((klasszikus p piacgazdaság) g g) – a bürokratikus (centralizált) koordináció (központosított tervgazdaság) tervgazdaság), – a vegyes koordináció (vegyes piacgazdaság)



44

Klasszikus piacgazdaság – termelési tényezők magántulajdonban állnak – termelők-fogyasztók gy szabadon döntenek a javak felhasználásáról – termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel



45

A piaci koordináció sémája j

KINEK

Piac

?

Piac

HOGYAN ?

MIT ? Piac



46

Központosított tervgazdaság - termelési eszközök állami tulajdonban állnak - gazdálkodási döntéseket az állam hozza - központi tervek alapján irányítja a termelést



47

A centralizált koordináció sémája j

KINEK ?

Központ p MIT ?



HOGYAN OG A ?

48

Vegyes piacgazdaság •

A legfontosabb szabályozó erő a piac, de az állam is jelentős szerepet kap. • Piacgazdasági folyamatok a meghatározók. (ez a közgazdaságban g g 3 dolgot g jjelent: 1. a kereslet és kínálat összességét, 2. egymásra hatását 3. és a találkozás módját vagy helyét. A mikroökonomia fontos része a piac, kereslet, kínálat, és az ár meghatározása.)



49

A vegyes koordináció sémája

KINEK ? Piac

Piac

KÖZPONT HOGYAN ?

MIT ? Piac Matiscsákné dr. Lizák Marianna


50

A gazdaság főbb szereplői



51

A gazdaságpolitika szereplői (aktorok) fogalma A gazdaság minden olyan alanya, y a megvalósítandó g célok,, illetve aki/amely az ezek érdekében bevetett gazdaságpolitikai eszközök közötti választásra és az utóbbiak működtetésére befolyást gyakorol gyakorol, vagy megkísérli azt azt.



52

A gazdaságpolitika szereplői (aktorok) A szereplők lehetnek: g vagy gy közvetlen aktorok,, - Elsődleges - Másodlagos vagy közvetett aktorok.



53

Elsődleges vagy közvetlen aktorok • T Tevékenységük ék é ük alkotmányos lk t á ffelhatalmazáson lh t l á nyugszik a választók akaratának megfelelően – működésük ezért legitim. g Belföldiek:

- állam - parlament - kormány - központi közigazgatási szervek - központi bank

Külföldiek:

- nemzetek feletti intézmények - nemzetközi intézmények - nemzetközi szerződések



54

Másodlagos vagy közvetett aktorok Szövetségek: - pártok y g szövetségek g - tényleges - közjogi jellegűek - magánjogi jellegűek - lobbik Tanácsadók: - tanácsadó intézmények intézmények, - szakértői testületek, tanácsok, csoportok Matiscsákné dr. Lizák Marianna


55

Állam • Az állam a társadalom közügyeinek intézésére rendelt rendelt, közérdekből eljáró, a hatalmat legitim és formalizált módon gyakorló szervezetrendszer. • Főhatalom, erőszakszervezet, a közjó érdekében legitim módon rendelkezik a közhatalmi kényszer alkalmazásának lehetőségével. g • Kialakulásának három feltétele van: államterület, állampolgárság, nemzetközi elismerés. • Az állam a társadalomtól elkülönül, elkülönül létrejön a bonyolult állami szervezetrendszer, melynek megvalósítása az állami bürokrácia révén valósul meg. • Közszolgáltatásokat biztosít, közintézmények (iskola, kórház…) tart fenn,illetve működtet. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


56

Az állam funkciói •

Hagyományos osztályozás szerint: – Kül Külső: ő védelmi-hódító éd l i hódító – Belső: közrend védelmi

•

A XX. század során bővült a funkciók sora: – O Organizatorikus i t ik (szervező) ( ő) – az állam áll bi biztosítja t ítj az állampolgári áll l á i él élett feltételeit Pl: tömegközlekedés. – Gazdasági befolyásoló (ösztönző) – a szabad piaci verseny gazdasági hátrányait y mérsékli. – Szociális (szegénység elleni küzdelem) – Politikai (biztosítja a demokráciát, a politikai stabilitást) – Társadalmi ((érdekegyeztető, gy kiegyenlítő, gy konfliktusfeloldó)) – Ideologikus (társadalmi eszmék támogatása, jövőkép) – Államépítő.

•

Az állam nem lehet nagyobb, gy mint amit a tényleges y g államfunkciók indokolnak – ún. kicsi és olcsó állam eszménye.



57

Parlament A parlament l t az egyes országok á k alkotmányozó és törvényhozó szerve, és mint ilyen, megszabja azokat a jogi és szervezeti kereteket, amelyeken belül a gazdaságpolitika mozoghat. Választott képviselői a társadalom egyes csoportjainak érdekeit jelenítik meg. y kezdeményezése: y Törvények Alanyi jogon: parlamenti képviselő p p parlamenti bizottságok. g Kollektív alapon: Matiscsákné dr. Lizák Marianna


58

Kormány - A végrehajtó é h jtó h hatalom t l csúcsszerve. ú M Megszabja bj az állami politikák fő irányait, koordinálja a különböző állami szerveket,, biztosítja j működésük egységességét. gy g g - Köteles végrehajtani az Országgyűlés által hozott törvényeket. - Döntéshozó és végrehajtó szerv egyben egyben. - Feladatait és hatásköreit delegálhatja a következő egységeknek: -Kabinet (döntés előkészítés), -Kormánybizottságok (egyes ügyekben döntések), -Kollégiumok Kollégiumok (döntés előkészítés) előkészítés), -Kormánybiztos (eljár a kormány nevében). Matiscsákné dr. Lizák Marianna


59

Központi közigazgatási szervek • Szakterületenként tagolt, minisztériumokból, hivatalokból köztestületekből álló hivatalokból, álló, összetett szervezet szervezet, amely a kormánynak alárendelve dolgozik. Az egyes szakterületek vezetői a minisztériumok. F l d t k a végrehajtandó Feladatuk é h jt dó iintézkedések té k dé k kid kidolgozása, l á gondoskodás a végrehajtásról. • A közigazgatási szervek tagoltsága: Horizontális (centralizált irányítás esetén), Vertikális (decentralizált irányítás esetén). C Csoportosításuk: t ítá k Funkcionális (pl. pénzügyi, foglalkoztatáspolitikai stb.), Termékelv szerinti vagy gy ágazati g (p (pl. ipari, p , vízügyi, gy , agrár g stb.).



60

Központi bank - Jegybank Működésii kkereteit Működé t it a jjegybanki b ki tö törvény é h határozza tá meg. Feladatai: - a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme, - a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, - a mindenkori kormányzat gazdaságpolitikájának támogatása.



61

Nemzetek feletti intézmények • a szuverenitás itá iintézményes té é kkorlátozása. lát á • az EU saját törvényhozó és végrehajtó hatalmi szervett hozott h tt létre. lét Ezek E k a tagországok t á k gazdaságpolitikai hatáskörét nemcsak korlátozzák hanem bizonyos hányadukat korlátozzák, közvetlenül át is veszik. • Pl. Pl Európai Unió: Miniszterek Tanácsa Tanácsa, Európai Bizottság A tagországok gazdaságpolitikáját korlátozza korlátozza, egyes területeket közvetlen irányítása alá von. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


62

Nemzetközi intézmények - a felhatalmazása általában arra szól, hogy ajánlásokat tegyen a nemzeti gazdaságpolitikák céljaira és eszközeire. y azon alapszik, hogy gy szerződéses - befolyásuk kapcsolataikat ezek teljesítéséhez kötik. Pl. a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kölcsönfeltételi között konkrét makrogazdasági mutatók határértéke szerepel. (erről hallunk folyamatosan!) Matiscsákné dr. Lizák Marianna


63

Nemzetközi szerződések - minden szuverén ország köthet ilyet, gy csatlakozhat ilyenekhez. y vagy - a nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás azt jelenti jelenti, hogy a kötelezettségek a már ismert és a jövendőbeli ö ő partnerekkel szemben gy érvényesek. y egyaránt



64

Szövetségek A szövetségek funkciója az, hogy az gy érdekeket és törekvéseket egyéni viszonylag nagy és homogén csoportokba gyűjtsék amelyek már képesek a gyűjtsék, közvélemény formálására.



65

Pártok • T Tagjaik j ik egyéni é i tö törekvéseit k é it politikai litik i programokba kb tömörítik. A megválasztott g jjelöltek a törvényhozásban y dolgozzák g ki az adott választási időszakra érvényes programot. • A pártok akkor sikeresek, akkor tudnak cselekedni, ha meg tudják t dják győzni ő i a több többséget é t arról, ól hogy h céljaik élj ik megfelelnek potenciális választóik preferenciáinak. A pártok pá o megválasztott eg á as o jelöltjei je ö je a törvényhozásban, ö é y o ásba , illetve e ea képviseleti szervekben alakítják ki a többség konszenzusán alapuló, az adott választási időszakra érvényes gazdaságpolitikai programot programot. (erről is hallunk most sokat!) Matiscsákné dr. Lizák Marianna


66

Tényleges szövetségek Ezeket azzal a céllal hozzák létre, hogy gj p pozícióját j erősítsék. tagjaik



67

A gazdaság alanyainak önkéntes társulásai, magánjogi jellegűek, kötelező tagság és hatósági jogkörök nélkül. nélkül (hatáskör nélkül)

Közjogi szövetségek (hatósági funkció)

Kamarák Iparkamara Orvosi Á Állatorvosi Agrár


Piaci szövetségek g Társadalom-biztosítási önkormányzatok Szakszervezetek: célja a munkavállalók piaci (igazgatási és hatósági í iójá k jjavítása ítá pozíciójának funkció) Munkavállalói szövetségek


Gazdaságpolitikai érdekszövetségek Adófizetők szövetsége Fogyasztók ók szövetsége é

68

Lobbik Eredeti jelentése: a törvényhozás tagjaira gyakorolt nyomás. gy y Mai értelemben: Az egész közigazgatás minden döntésre felhatalmazott tagjának befolyásolása f á á szervezett é érdekcsoportok g j által. hivatásos meghatalmazottja



69

Tanácsadók --TANÁCADÓ INTÉZMÉNYEK: lehetnek magán-, áll il tá államilag támogatott, t tt vagy kif kifejezetten j tt áll államii szervezetek. --SZAKÉRTŐI CSOPORTOK: Típusai: - tisztán tudományos jellegű tanácsadó testületek és szakértői tanácsok, illetve a társadalom különböző szféráit és ezek nézőpontjait képviselő vegyes tanácsadó testületek. A tudományos tanácsok egy-egy minisztérium mellett működő független testületek, programjukat maguk szabják j meg. g A szakértői tanácsok kijelölt j feladatokkal foglalkoznak. A vegyes tanácsadó testületekben az államigazgatás és a szövetségek is képviseltetik magukat. agu at Matiscsákné dr. Lizák Marianna


70

Gazdálkodási formák. Profit, nonprofit és civil szervezetek. Háztartás – üzleti vállalkozás vállalkozás.



71

Vállalat és piac Piac: Valamely Pi V l l á áru vagy szolgáltatás l ált tá adásvételének dá ét lé k színtere. Típusai: fogyasztási cikkek és termelési tényezők piaca piaca. Piaci verseny – két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. ék é – olcsó és jó minőségű javak előállítására készteti a gazdasági élet szereplőit szereplőit. – a vállalat fennmaradásának, létének feltétele a y való helytállás y . versenyben Matiscsákné dr. Lizák Marianna


72

A verseny funkciói – később ké őbb részletesen é l t tárgyaljuk tá lj k • jóléti funkció • allokációs funkció • hatékonysági funkció



73

Piaci (gazdasági) szereplők Azok A k a személyek, él k szervezetek t ké és csoportok, akik (amelyek) termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat. • • • •

vállalkozások há t tá k háztartások állam nem profitérdekelt gazdasági egységek (nonprofit szervezetek)



74

Háztartások • A szükségletek kielégítésének, a g munkaerő és a szükségletek újratermelésének színhelye, a termelés rendelkezésére bocsátja a termelési tényezőket.



75

Állam • Szabályozza y a vállalatok működési környezetét (törvények, gazdaság –és egyéb szakpolitikák) • Állami beszerzések (mint fogyasztó jelenik meg)) • Vállalkozások tulajdonosa j ((állami cégek, g , vállalatok) • Magánvállalatok partnere Matiscsákné dr. Lizák Marianna


76

Vállalkozások Jellemzőik: J ll őik (lásd (lá d kkorábban): ább ) • termelő és szolgáltatók, • döntően ők végzik a szükséglet kielégítésre alkalmas jószágok előállítását, • piacgazdaságban a piaci verseny viszonyai között működnek. Fő céljuk: a piaci versenyben való eredményes részvétel részvétel, a profitcél elérése. A profitcél érvényesülése: profit = bevétel – költség ¾ a szükséglet kielégítésére minél inkább alkalmas jószágok előállítása ¾ költségminimalizálásra való törekvés Matiscsákné dr. Lizák Marianna


77

Non profit szervezetek Non-profit A vállalkozások áll lk á k é és a non-profit fit szervezetek t k közti kö ti különbség: ¾ a profitorientált vállalkozás egyetlen fő célja a hosszú távú p profit elérése ((minden más célját j ennek rendeli alá) ¾ a non non-profit profit vállalkozások (pl (pl. általános iskola iskola, színház, kórház): itt a profitcél mellett van egy másik egyenrangú cél másik, cél, amit a vállalkozás akkor sem ad fel, ha más területen nagyobb profitot érhetne el. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


78

A vállalkozások nyilvántartása, nyilvántartása főbb adatai

Statisztikai szám : • 17 számjegyű, számjegyű • A statisztikai szám rögzítése egységesen, a Cégnyilvántartásnak Cé il á t tá k megfelelő f l lő formátumban történik. • KSH honlapon megtalálható http://www ksh hu/ http://www.ksh.hu/ Matiscsákné dr. Lizák Marianna


79

A statisztikai számjel felépítése

1-8 törzsszám (adószám első nyolc száma) 9-12 szakágazati kód (TEÁOR) 13-15 gazdálkodási forma kód (GFO) 16-17 területi (megye) kód



80


Adószám: • A szervezet adószáma az előírásos formátumban. • Pl. Pl 12345678 12345678-1-05 1 05 12345678-2-05 3 56 8 05 12345678-3-05



81


Gazdálkodási forma kód: • A gazdálkodási forma kód azonos a statisztikai számjelen belül a 13-15. számjeggyel A gazdálkodási formakód a számjeggyel. statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról ó ú á ó szóló ó ó 8/2010 8/2010.(VIII. ( 2 25.)) y pj határozható meg. g KSH közleményalapján



82


TEÁOR (A gazdasági d á i Tevékenységek T ék é k Egységes Osztályozási Rendszere): • a vállalkozásokat megalakulásukkor fő y g alapján pj sorolják j be tevékenységük • a tevékenységek 4 szintű ágazati osztályozási rendszerbe sorolása - a KSH végzi: http://www.teaorszamok.hu/ • célja a vállalkozások állalko ások könn könnyebb ebb nyilvántartása Matiscsákné dr. Lizák Marianna


83

A tevékenységek 3 osztálya: • Főtevékenység • Másodlagos tevékenység • Kisegítő tevékenység (az előző kettő megvalósulását segíti íti elő: lő pl. l raktározás, ktá á piackutatás) i k t tá ) Az ágazati rendszer 4 szintje: • • • •

Nemzetgazdasági ág Á Ágazat Alágazat S ká Szakágazat t



84


Cégbírósági bejegyzés/bírósági y vétel/vállalkozói nyilvántartásba igazolvány száma Alapítás időpontja



85

Minősítési kód 1 mikrovállalkozás (10 főnél kevesebb összes foglalkoztatott és max. 2 millió eurónak megfelelő – 505,46 millió Ft - nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg); 2 kisvállalkozás (50 főnél kevesebb összes foglalkoztatott és max. 10 millió eurónak megfelelő – 2.527,3 millió Ft - nettó árbevétel vagy g g); mérlegfőösszeg); 3 középvállalkozás (250 főnél kevesebb összes foglalkoztatott és max. 50 millió eurónak megfelelő – 12.636,5 millió Ft - nettó árbevétel vagy legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő – 10.867,39 millió illió Ft - mérlegfőösszeg). é l főö ) 4 Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-3 kategóriákba nem tartozó vállalkozás 5 Non-profit N fit szervezett áll államháztartáson há t tá b belül lül ((pl. l ö önkormányzat); k á t) 6 Non-profit szervezet államháztartáson kívül (pl. alapítvány).



86

A vállalkozások csoportosítása 1. Tulajdonforma szerint: 1 • magánvállalatok • állami vállalatok • vegyes 2. A tevékenység jellege szerint: • termelő t lő (a) kitermelő, alapanyag termelő vállalatok, pl. bányavállalat, halászati vállalat (primer szektor), (b) feldolgozó f ld l ó vállalatok áll l t k (1. (1 termelési t lé i eszközöket kö ök t 2. 2 fogyasztási f tá i cikkeket gyártók) (szekunder szektor) • szolgáltató vállalatok (tercier szektor) • • • •

kereskedelmi vállalatok vállalatok, közlekedési vállalatok pénzintézetek személyi szolgáltató vállalatok (pl. vendéglátás, utazási irodák) gy szolgáltató g vállalatok, pl. jjavító vállalat, iskola egyéb



87

3 Méret/nagyság szerint (EU): 3.

• • • •

Mikro Kis Közép Nagy

A kategóriába sorolás alapja lehet:

• a tőke nagysága • a foglalkoztatottak g száma • az éves forgalom (árbevétel) nagysága Matiscsákné dr. Lizák Marianna


88

Szervezet - üzleti vállalkozás - vállalat Szervezet: Az emberek célszerű együttműködése során létrejött struktúrák. Lehetnek: 1. Profitorientált üzleti vállalkozások 2. Non-profit szervezetek Üzleti vállalkozás: Olyan emberi tevékenység, amelynek piacgazdasági körülmények között az alapvető célja, létének értelme a fogyasztói szükségletek, i é igények k ki kielégítése lé íté nyereség é elérésével. lé é é l Vállalat: Jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás (Kft, Rt.)



89

Üzleti vállalkozás Egy szervezett akkor E kk ttekinthető ki th tő ü üzleti l ti vállalkozásnak, ha teljesülnek az alábbi feltételek: • Profitorientált, • önálló döntésekre képes képes, • kockázatot vállal, • ráfordításokat eszközöl (erőforrások), • a szervezett valóságos ló á piacon i működik űködik (i (inputt output árait a piac határozza meg). Matiscsákné dr. Lizák Marianna


90

A szervezet eredményességének meghatározói- McKinsey 7 S modellje • Hard - kemény tényezők: struktúra, stratégia, rendszerek • Soft - lágy tényezők: a vezetés stílusa, a munkaerő, a képességek és az értékek. Struktúra

Stratégia

Rendszerek

Közös értékek Képességek, szakértelem

Stílus

Munkaerő



91

A 7 S modell elemei • Kö Közös ö é értékek ték k (shared ( h d values): l ) a szervezetiti kultúrában gyökerező, a szervezet tagjai által általánosan elfogadott, g , mélyebben y gyökerező értékek. gy • Stratégia (strategy): versenyelőny megszerzésére, a vállalati erőforrások allokálására irányul. • Szervezet (structure): vállalati munkamegosztás, hatáskörök, felelősségi területek leosztása (Szervezeti formák pl. funkcionális, divizionális, mátrix típusú) • Rendszerek (systems): pl. pl gyártási rendszer rendszer, érdekeltségi rendszer, információs rendszer Matiscsákné dr. Lizák Marianna


92

• M Munkatársak k tá k ((staff): t ff) A munkaerő k ő mennyisége és minősége, motiváltsága. • Készségek g (skill): ( ) Képesség p g a feladatok megoldására. Alapvető képességek a versenyelőny alapjai alapjai. • Stílus (style): A felső vezetés értékrendje értékrendje, viselkedési módja. A modell elemei egymással kölcsönös összefüggésben állnak. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


93

A vállalat kettős értékteremtése A vállalatnak értéket kell létrehoznia: Egyrészt a tulajdonosoknak (tulajdonosi érték) Má é t a ffogyasztóknak Másrészt tók k (f (fogyasztói tói érték). é ték)



94

A vállalati működés érintettjei Az érintettek fogalma: olyan társadalmi csoportok: • amelyek befolyásolják a vállalat működésének eredményességét, • amelyeket előnyök vagy hátrányok érnek a vállalat működésének következtében. Az érintettek csoportjai (magyar terminológia szerint: • belső érintettek • külső érintettek Az érintettek csoportjai (angolszász terminológia): • Stockholderek (tulajdonosok) • Stakeholderek (a többi érintett)



95

Belső érintettek (a szervezet tagjai): • tulajdonosok (tőkebefektetők) • menedzserek (döntéshozók) • alkalmazottak (végrehajtók) Külső érintettek: • fogyasztók • szállítók • versenytársak • stratégiai partnerek • állami intézmények • helyi h l ié és ö önkéntes ké t áll állampolgári l á i kö közösségek ö é k • természeti környezet Matiscsákné dr. Lizák Marianna


96

CSR - Corporate Social Responsibility Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása

• A profitmaximalizálási fit i li álá i cél él mellett ll tt ma már á megjelent a környezeti és társadalmi felelősség is. • Ez egy hosszú távú beruházás, amelynek megtérülése a jó hírnév, eredménye a több vevő, nagyobb profit. • Önálló honlap: http://csr.lap.hu/



97

Vállalatkormányzás Corporate governance • Nagyvállalatoknál a vállalati szereplők j összehangolására, g , elfogadható g céljainak működési normák és teljesítménycélok kialakítására a működés ellenőrzésére és kialakítására, értékelésére épít ki intézményeket és mechanizmusokat. mechanizmusokat



98

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet ((Organisation g for Economic Co-operation p and Development) OECD • S Székhelye: ékh l Pá i (Magyarország Párizs (M á 1996 ót óta a ttag.)) • Az OECD globális szervezet, melynek célja az, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében. • Jogelődje 1948-ban alakult meg egy meghatározott feladat, a Marshall-terv kivitelezésére OEEC, Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet névvel névvel. A Marshall-terv célja az volt, hogy talpra állítsa a második világháborús pusztítások után Európát, az európai országok á k gazdaságát. d á át



99

Vállalatkormányzás Corporate Governance - OECD •

A párizsi székhelyű OECD volt az első olyan nemzetközi szervezet szervezet, amely nyilvánosságra hozta 1999-ben a felelős vállalatirányítás irányelveit.

•

Az irányelv szerint a corporate governance az igazgatóság, a tulajdonosok és egyéb érdekeltek közötti viszonyok g összessége.

•

A vállalatirányítás emellett meghatározza azt a folyamatot, amely g célkitűzéseit rögzíti, g , ahogyan gy az eszközöket a cél a társaság elérése érdekében a társaság rendelkezésére bocsátják, és ahogyan a teljesítmény ellenőrzését megszervezik.

•

A megfelelő vállalatirányítási struktúra ösztönzést ad az igazgatóság számára, hogy a társaság és a részvényesek érdekeivel egyező célokat kövessen. (Czajlik-Szombati, 2004. 117-118. )



100

Erőforrások – költségek – eredmény. Termelés – termelékenység – hatékonyság.



101

A vagyonérdekeltség elve • Ebbl következik, hogy a vállalati gazdálkodás legfontosabb g g konkrét célkitűzése a nyereség maximalizálása. • Ez a rendelkezésre álló erőforrásokkal történő ésszerű gazdálkodással valósítható ó í ó meg.



102

Erőforrás • valamely cél megvalósítását segítő gy anyagi y g tényező. y szellemi,, vagy • Az erőforrások a vállalkozás működéséhez szükséges termelési tényezőket jelentik. • Részben anyagi és szellemi javak, részben pedig a vállalkozó, a szervezőképességével együtt. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


103

Az erőforrások szerkezete • Azt mutatja meg, hogy az adott y g milyen y arányban y tevékenységhez szükségesek az egyes erőforrások. • A vendéglátás és a kiskereskedelem tipikusan olyan tevékenységek, amelyeknek nagy a munkaerőigénye. ő é



104

Az erőforrások csoportosítása 1. Anyagi technikai eszközök (ezek a gy részei): ) vállalkozás vagyonának - tárgyi eszközök, javak, - immateriális javak - befektetett pénzügyi eszközök, - készletek, készletek - értékpapírok, - pénzeszközök. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


105

2. Munkavállalók, vezetők, beosztottak: p és szakképzetlen p ide a szakképzett munkaerő tartozik, a megfelelő szakmai tapasztalattal nyelvtudással tapasztalattal, nyelvtudással, az adott munkakör betöltéséhez szükséges egyéb képességekkel és készségekkel készségekkel.



106

3. Információk: a piaci viszonyok között a g információk komolyy gazdasági g g megfelelő értékkel bírnak. A megfelelő mennyiségű információ csökkentheti a piaci kockázatot kockázatot, segít a tervek elkészítésében és azok megvalósításában. megvalósításában



107

A gazdasági döntés alapja • az alternatív cselekvési lehetőségek g megléte. • a gazdasági rendszerben a döntéshozó akaratától függően változások valósíthatók meg, és ezeknek a változásoknak a megvalósítására ó í á á irányuló á ó cselekvéssel é a gazdasági g g rendszer teljesítménye j y (gazdasági eredménye) befolyásolható. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


108

Cselekvési változatok • •

•

•

A lehetséges l h é cselekvési l k é i változatok ál k kö közül ül azt kkellll választani, ál i amelyik l ik a gazdasági eredményt a legnagyobb mértékben növelheti. A beavatkozásoknak negatív g hatásaik is lehetnek,, ezért minden egyes cselekvési változatnál meg kell határozni azt a gazdasági előnyt és gazdasági áldozatot, amely az adott cselekvési változat megvalósítása esetén kialakulhat kialakulhat. A gazdasági tevékenységek részfolyamataira vagy egyes eredményt befolyásoló paramétereire vonatkozó döntéseknél a gazdasági d á i előny lő a termelési t lé i é érték ték (TÉ), (TÉ) a gazdasági d á i áldozat áld t pedig di a termelési költség (TK) növekedésével mérhető. A döntéseknél mindig g csak a döntést megelőző g állapothoz p viszonyított változásokat kell figyelembe venni.



109

Változtatható költség • A gazdasági rendszerben vagy annak egyes részeiben adott időpontban döntéssel befolyásolható, módosítható elemeket (erőforrás (erőforrás, termelési feltétel stb stb.)) változtatható elemeknek, az általuk okozott költséget pedig változtatható költségnek g nevezzük. • Adott rendszerben és adott időpontban a változtatható elemek köre magában foglalja mindazokat a költségeket, amelyek megváltoztatását a rendszer biológiai, technikai vagy természeti adottságai lehetővé teszik.



110

Változó költség • Az egyes döntési problémáknál azonban gy képező p cselekvéstől csak a döntés tárgyát függő, úgynevezett változó költségeket kell figyelembe venni venni. •

Az adott döntéshozó döntési hatáskörébe tartozó tényezők által kiváltott költségeket elkerülhető költségeknek is nevezzük, ezeknek a költségeknek a felmerülését a döntéshozó megfelelő döntéssel megakadályozhatja, vagy csökkentheti.



111

Állandó vagy fix költség Állandó, • A folyamatosan működő vállalatokban, illetve ágazatokban mindig vannak olyan elemek, tényezők, feltételek amelyek döntéssel nem szüntethetők meg feltételek, meg, vagy nem módosíthatók. Ezek az állandó vagy fix elemek,, az általuk okozott költségek g p pedig g az állandó vagy fix költségek. •

•

Itt is különbséget kell tenni az objektíve nem változtatható, és így a döntéstől dö té től nem fü függő, ő valamint l i t a dö döntéshozó té h ó h hatáskörébe tá kö éb nem tartozó úgynevezett el nem kerülhető költségek között. Az állandó,, vagy gy fix költségeknek g egyes gy kivételes esetektől eltekintve semmilyen szerepe nincs a döntések meghozatalánál, hiszen a fenti definícióból következően nagyságuk és felmerülésük döntéssel nem befolyásolható befolyásolható.



112

Az ökonómiai döntések általános alapelve • a döntési probléma megoldásánál a költségek közül mindig csak a döntéstől függő változó költségeket kell figyelembe venni venni. • minden döntés valamilyen előző állapottól történő elmozdulást továbblépést jelent elmozdulást, jelent. A döntés helyességét az határozza meg, hogy a következő lépésben hogyan változik a döntési kritériumként szolgáló eredmény, vagyis a határértékek vagy másképpen marginális értékek alapján kell dönteni.



113

Fedezeti hozzájárulás • a vállalatok célja az időegységre jutó y felhasználható vállalati eredmény maximalizálása. • az általános vállalati cél maximalizálása elérhető úgy is, ha minden konkrét döntési problémánál é á á az outputok é értékének é é é és a gg változó költségnek g a döntéstől függő különbségét maximalizáljuk, ez a különbség a fedezeti hozzájárulás. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


114

Fedezeti hozzájárulás számítása 1 1. • A gazdasági döntések túlnyomó része gy szolgáltató g rendszerekre termelő vagy vonatkozik, gyakorlati célokra a fedezeti hozzájárulást a termelési érték és a változó termelési költség különbségeként definiáljuk. definiáljuk



115

Fedezeti hozzájárulás számítása 2 2. • Ha olyan gazdasági tevékenységről van gy a teljesítmény j y szó,, ahol a hozam vagy közvetlenül értékesítésre kerül, vagy az inputok közvetlenül a beszerzés után kerülnek felhasználásra, akkor a termelési érték helyett az árbevétel, árbevétel a változó költség helyett a változó költség alkalmazható. Matiscsákné dr. Lizák Marianna


116

Fedezeti hozzájárulás értelmezése • A fedezeti hozzájárulás szolgál az állandó g fedezeteként. költségek • ha a fedezeti hozzájárulás nagyobb nullánál akkor célszerű a szóban forgó nullánál, gazdasági tevékenység fenntartása. Természetesen a különböző döntési lehetőségek közül azt kell választani választani, amelyiknél a fedezeti hozzájárulás a legnagyobb.



117

Nettó jövedelem • ha a fedezeti hozzájárulás összege g j az állandó költségek g meghaladja nagyságát, akkor nettó, vagy tiszta jövedelem is keletkezik, keletkezik amely a termelési érték és az állandó, valamint változó költségek együttes összegének különbözete.



118

Számítások • A nettó jövedelem úgy is megállapítható, gy a fedezeti hozzájárulásból j levonjuk j hogy az állandó költségeket. • A fedezeti hozzájárulás a nettó jövedelem és az állandó költségek különbözeteként is kiszámítható. á í ó



119

Alapozó gazdaságtan. Matiscsákné dr. Lizák Marianna. Alapozó gazdaságtan 1

Recommend Documents