adjunktus Eger, II. félév ÜSZ Nappali Matiscsákné dr. Lizák Marianna 1

Matiscsákné dr. dr Lizák Marianna adjunktus

Pályázatírás gyakorlata

Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali

Matiscsákné dr. Lizák Marianna

1

I. Az EU pályázati rendszere II Horizontális szempontok: II. esélyegyenlőség és környezeti f fenntarthatóság. t th tó á III. Disszemináció – marketing g



2

I. Az EU pályázati rendszere



3

Pályázatírás fogalmai • Dokumentumok: a kiíró dokumentumaiban g megvan g a definició mindig http://www.nfu.hu//doc • Rövidítések: http://www.nfu.hu/roviditesjegyzek



4

Alapfogalmak Kohéziós politika: adott gazdasági térség g fejlesztései. j összehangolt Strukturális politika: a kohéziós politika eszközrendszere. eszközrendszere Regionális politika: adott földrajzi egység tartós elmaradottságának csökkentése vagy megszüntetése iránti intézkedések összessége. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


5

Politika – program - projekt 1. Politika: Az Európai Unió tevékenységét (politikáit) alapelvekre és központi értékekre felépítve, az érdekeket hangsúlyozva ismerteti, ezek mentén mutatja be, hogy egy adott politika területén mit miért tesz, mi mire irányul. „Szakpolitika” • Jól definiált céljai van • Pénzügyi eszközök kerülnek hozzárendelésre • Politikai döntéseket igényel Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


6

Politika – program - projekt 2 P 2. Program: Több á ágazati, ti vagy té térségi é i célrendszert megvalósító fejlesztési terv, amely több egymással összefüggő projekt útján egységes koordinált szervezeti rendszerben valósul meg meg. A politika strukturált megjelenése. Jellemzői: • Cél orientált (számszerűsíthető) • Több éves é (programidőszak) ( idő k) • Elfogadott (végrehajtható) Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


7

Politika – program - projekt 3. Projekt: A végső kedvezményezett által a program keretében elvégzett bármilyen tevékenységsorozat, a pályázó által egy tá támogatási tá i idő időszakban kb meghatározott h tá tt tevékenységek végrehajtása egy konkrét cél elérése érdekében adott eszközök felhasználásával. A támogatások legkisebb eleme eleme, azok az eszközök (beruházások, szolgáltatások), amelyek hozzájárulnak a szélesebb közösség által kijelölt közép, vagy hosszú távon elérendő cél eléréséhez. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


8

Történet • Római Szerződés - RSZ (nincs regionális gy g p politika)) egységes • 1960-as évek vége: - erős ő regionális i áli elmaradás l dá a ttagok k kö között ött - e első ső bő bővítés tés ((Írország) o s ág) • 1975: - ERFA létrehozása - nemzeti regionális politika összehangolása Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


9

• 1986: déli bővítés (Spo., Port.) • 1987. 1987 Európai Egységes Akta - RSZ-be beemelte a közösségi regionális politikát litikát • 1992: 99 Maastrichti aast c t S Szerződés e ődés - Kohéziós Alap létrehozása (RSZ) - Régiók Bizottsága Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


10

• 2000: Agenda 2000 - NFT I.: támogatási időszak (2000-2006) szabályai pénzügyi keretei szabályai, • 2006: A Tanács 2006/702/EK határozata a kohézióra k hé ió vonatkozó tk ó kö közösségi ö é i stratégiai iránymutatásokról. http://europa.eu/legislation_summaries/employment_and_social_policy/jo b_creation_measures/g24230_hu.htm

- NFT II II.: tá támogatási tá i idő időszakk (2007-2013) (2007 2013) szabályai, pénzügyi keretei • 2013 (?): NFT III: támogatási időszak (2014-2020) (2014 2020) szabályai, szabályai pénzügyi keretei Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


11

Jogforrások • Elsődleges, sőd eges, másodlagos ásod agos jog jogforrások. o áso • EU-s és hazai. • „Az A uniós ió jjogszabályok bál k ö összefoglalói” f l lói” webhely bh l (az EU tevékenységeinek megfelelően 32 té kö köré témakör kö é szerveződnek): őd k) http://europa.eu/legislation_summaries/index_hu.htm



12

Alapelvek (6) 1. Programozás 2 Partnerség 2. 3. Társfinanszírozás 4. Koncentráció 5 Monitoring 5. Monitoring, értékelés 6. Átláthatóság



13

1 Programozás 1. • Többéves fejlesztési programok • Ágazati és regionális stratégiákhoz történő Illeszkedés. – SAPARD: vidékfejlesztési terv – ISPA: ágazati stratégiák + „hálóterv hálóterv” – Nemzeti Fejlesztési Terv - NFT + Operatív Programok Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


14

2 Partnerség 2. •

Kormányzat - Régiók - Önkormányzatok Üzleti szféra - Civil szervezetek bevonása • Alulról jövő kezdeményezések és társadalmi párbeszéd (tájékoztatás, képzés, konferenciák, szemináriumok GYIK) szemináriumok, • Hírlevél feliratkozás, Pályázati kiírások egyeztetése Társadalmi egyeztetések, egyeztetése, egyeztetések Civil delegálások, Társadalmi részvétel, partnerség, Értékelések jelentések Értékelések, http://www.nfu.hu/partnerseg Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


15

3 Társfinanszírozás 3. •

EU források nem válthatják ki a többi g ((EU és a finanszírozási lehetőséget tagállam „közös pénze”) • Pályázat szintjén: - támogatási intenzitások (támogatási összeg +önrész, saját forrás)



16

4 Koncentráció 4. •

Projektszelekció j stratégiai g megalapozása • Nagy projektek preferálása • Előre tervezés hosszú távra De minimis támogatás g a magyar gy jjogrendszerben g a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelettel - a közösségi jog hatására - bevezetett csekély összegű állami támogatás támogatás.



17

5 Monitoring 5. Monitoring, értékelés • • • • •

Adatszolgáltatás (on-line rendszer, g) érdekeltség) Határidők figyelése (mérföldkövek) S Szerződésteljesítés ődé t lj íté ellenőrzése ll ő é Célok Cé o te teljesülésének jesü ésé e e ellenőrzése e ő ése (beavatkozás) Utólagos hatáselem hatáselemzés és (tan (tanulságok) lságok)



18

6 Átláthatóság 6. • Előzetes - utólagos ellenőrzés • Közbeszerzési törvény alkalmazása • Pénzügyi ellenőrzési rendszer • Management egységek megerősítése - belső ügyviteli rend - számvitel - minőségbiztosítás - közbeszerzés és ellenőrzés Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


19

Az EU legfőbb célja

az életminőség javítása Ezért ez minden támogatandó projekt végső célja. célja



20

Az EU támogatások célja a társadalmi és gazdasági kohézió g annak érdekében,, hogy gy a elősegítése Közösség hozzájáruljon a harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődéshez fejlődéshez. (környezeti fenntarthatóság – mint horizontális elv) elv).



21

Az EU támogatási alapjai Három nagy csoportba oszthatjuk (a támogatás igénybevételének időpontjától függően): 1. 2000-ig az átalakuló PHARE program biztosítja a lehetőséget arra, hogy - többek között - az önkormányzatok szakemberei is fel tudjanak készülni az alapok finanszírozásának fogadására. Ez a támogatás - a Strukturális Alapok 1. célterületéhez hasonlóan - azon területekre összpontosít ahol a lakosság GDP összpontosít, GDP-je je a közösségi átlag 75 százaléka alatt marad. A program vissza nem térítendő támogatást nyújt, valamint a társfinanszírozás elvén alapul, a többi uniós alap finanszírozásával megegyező módon. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


22

Az EU támogatási alapjai 2. A 2000 és Magyarország csatlakozása g két újj közötti időszakban: (a PHARE- pprogramot program egészíti ki) SAPARD - elsősorban mezőgazdasági és vidékfejlesztési projekteket támogat és az ISPA a társult államok közlekedési és környezetvédelmi beruházásait társfinanszírozta.



23

Az EU pénzügyi alapjai 3. 2004. után: Strukturális Alapok p (SA) ( ) és a Kohéziós Alap (KA) 3.1. A Strukturális Alapok négy részből áll: - az ERDF (ERFA)-ből (Európai Regionális Fejlesztési Alap), p), - az ESF(ESZA)-ből (Európai Szociális Alap, a foglalkoztatás növelése a célja), - az EAGGF (EMVA)-ből (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, agrár- és vidékfejlesztési támogatások), - a FIFG (HOPE)-ből (halászat). Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


24

Kohéziós Alap - KA 3.2. A KA támogatási rendszere nagyban hasonlít a Strukturális Al Alapokéhoz, kéh azonban b néhány éhá jjelentős l tő különbség külö b é felmerül f l ül a két támogatási forma között. • A KA olyan y területekre koncentrál,, amelyeken y a lakosság g GNP-je j nem haladja meg a közösségi átlag 90 százalékát, míg a Strukturális Alapok esetében a közösségi átlag 75 százaléka a határ. • s Alap nem programokat társfinanszíroz, hanem közvetlenül, a pontosan meghatározott projekteket. • Ezen alap esetében a projekt megvalósítása, előkészítése és végrehajtása mindig országos szerv feladata lesz. Ez nem feltétlenül jjelenti azt, hogy gy az alap p nem támogatja g j a helyi y kezdeményezéseket; y itt csupán arról van szó, hogy a helyi ötletet egy nagy projekt keretében valósítják meg. ( pl. Közlekedési és környezetvédelmi projektek) Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


25

Finanszírozási keretek mrd Ft

883

900

Kohéziós támogatások: Phare, ISPA, SAPARD, Strukturális és Kohéziós Alap p739

800

747

779

803

843

827

700

Egyéb források? 600

Hazai társfin.: ((15%); )

500

Más uniós források (k+f) Magánszféra (PPP)

400 290

300 197

200 100

62

59

65

62

2000

2001

2002

2003

KA 33%

ERFA 49%

225

ESZA 18%

0


2004

2005

2006

2007

2008


2009

2010

2011

2012

2013

26

Az EU elképzelései és Magyarország fejlesztésének kapcsolata Alapja: 1 a csatlakozás előtt az EU által készített 1. ex-ante értékelés, 2. az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 3 az Országos Területfejlesztési Koncepció 3.



27

EX ANTE ÉRTÉKELÉS I. EX-ANTE I 1. Magyarország gy g kedvezőtlen helyzetben y van az Európai Unió átlagához képest, különösen a születéskor várható alacsony élettartam melletti öregedés és a romló korösszetételnek a munkaerőpiacra gyakorolt hatása alapján. 2 A helyzetet 2. h l t t tovább t ább súlyosbítja úl bítj a hosszú h ú id idejű jű munkanélküliség, különösen a munkaerő-piac speciális helyzetű csoportjainál (pályakezdők (pályakezdők, nők nők, idősebb munkavállalók, fogyatékkal élők, romák), valamint az aktív munkaerő mobilitásának hiánya és az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


28

EX-ANTE ÉRTÉKELÉS II. 3. A szakképzési rendszer nem veszi eléggé figyelembe a helyi munkaerő-piacok képzési szükségletét és a képzések nem eléggé gyakorlat orientáltak. 4. A régiókat jellemzik a társadalmi és területi egyenlőtlenségek az országrészek közti különbségek, valamint a főváros túlsúlya. túlsúlya 5. A versenyképesség gátja a hazai KKV-k tőkeszegénysége, a vállalkozói- és vezetési- illetve nyelvi ismereteik hiánya, a vállalatközi kapcsolatok gyengesége, a K+F ráfordítások alacsony szintje, valamint az innovációs rendszer elemeinek aránytalan y fejlettsége.



29

EX ANTE ÉRTÉKELÉS III. EX-ANTE III 6. Gátolják a fejlődést a jelentős infrastrukturális hiányosságok, különösen a közlekedés-szállítás, az egészségügyi ellátórendszer, turizmus területén. 7 M 7. Magyarországon á a kö környezeti ti elemek l k áll állapota t nem kielégítő, különösen - a külföldről érkező felszíni vizek állapota, állapota - a fokozódó árvízveszély, - a felszín alatti vizek sérülékeny volta, - a víz és szélerózió okozta talajpusztulás tekintetében.



30

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció http://www nfu hu/orszagos teruletfejlesztesi http://www.nfu.hu/orszagos_teruletfejlesztesi _koncepcio O á Országos Területfejlesztési T ül tf jl té i Koncepció K ió http://www.nfu.hu/orszagos ttp // u u/o s agos_te teruletfejlesztesi u et ej es tes _koncepcio



31

A projekt generálás lényege • Az ex-ante értékelés által feltárt problémák g szolgáló g tagállami g tervekhez megoldására is illeszkedő ötlet. • Az ötletből lesz a projekt és ebből a pályázat.



32

Tagállamok és az EU finanszírozott fejlesztések kapcsolata • Minden tagállam köteles saját tervét „pályázik” y az EU kialakítani és azzal „p pénzekért. • Hazánkban ennek neve a NFT NFT.



33

Az NFT fő hosszú távú célja Az egy főre eső jövedelem szintjében az Uniós átl h ké átlaghoz képestt mutatott t t tt jelentős j l tő elmaradás l dá mérséklése.



34

A Nemzeti Fejlesztési Terv – NFT I. I • az a NFT fekteti e e le e a 2004-2006 00 006 közötti ö ö időszak fejlesztési célkitűzéseit és prioritásait valamint kijelöli a megvalósítás prioritásait, kereteit. • kidolgozása a Magyar Kormány feladata volt,, előkészítése 2001-ben kezdődött meg, 2002 végére készült el, majd a tárgyalásokat és egyeztetéseket követően 2003-ban Magyarország benyújtotta az Európai Bizottságnak. Bizottságnak Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


35

NFT I. I • http://www.nfu.hu/nft



36

JÖVŐKÉP/VÍZIÓ

2007 - 2013

NFT II II. NFT I. 2004 -2006

R i áli OP Regionális Innovatív, tudásalapú társadalom Egészséges társadalom

Operatív programok Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


37

NFT I. I – Operatív Programok • Az EU források jjelentősebb hányada y p pályázati y úton nyerhető el a fejlesztési prioritásoknak megfelelő g az Operatív p Programok g keretében. • a hosszú távú eredményesség érdekében az Operatív Programok fejlesztései egymást kiegészítő, integrált módon, a szinergikus hatásokat kihasználva valósulnak meg meg.



38

NFT I. I – 5 db Operatív Program (OP) • Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) • Humánerőforrás-Fejlesztés Operatív Program ( (HEFOP) ) • Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) • Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) • Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


39

NFT II. – Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013 • Az ÚMFT Ú legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. t té • A helyzetértékelésben feltárt hiányosságok f l á lá á l é felszámolásával és a meglévő lé ő adottságok d tt á k kiaknázásával az ország fejlődését és a nemzetközi versenyképesség erősítését szolgálja szolgálja. • átfogó céljai: a foglalkoztatás bővítése, valamint a tartós növekedés feltételeinek megteremtése megteremtése.



40

NFT II. II - ÚMFT • Az ország felzárkóztatására 2007 és 2013 gy 1000 milliárd között évente mintegy forintot fordíthatunk. • Magyarország a 2007 és 2013 közötti időszakban 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban á á részesül. é ü



41

NFT II. II - ÚMFT •

Az Új M A Magyarország á F Fejlesztési jl é iT Tervet a K Kormány, á mint i Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét az 1103/2006. (X. 30.) Korm. határozattal fogadta el.

A Nemzeti Fejlesztési Terv II. végrehajtásában az alábbi intézmények vesznek részt: • a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület; • a Nemzeti Fejlesztési j Ügynökség gy g ((azon belül: a központi p koordináció, valamennyi irányító hatóság); • a közreműködő szervezetek; • a monitoring it i bi bizottságok; tt á k • a Pénzügyminisztérium (mint ellenőrzési hatóság és igazoló hatóság). g) Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


42

ÚMFT alapfogalmai alapfogalmai, elemei • • • • • •

Átfogó célok Á Horizontális politikák Prioritások Zászlóhajó projektek Operatív Programok Akciótervek



43

Az átfogó célok 1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések: • • •

a munkaerő-kínálat k ő kí ál t növelése: ö lé az egyén é foglalkoztathatóságának f l lk t th tó á á k javítása; a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; y ; a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása.

2 A tartós 2. t tó növekedés ö k dé elősegítéséért lő íté éé t tteendő dő lé lépések: é k • • •

a versenyképesség növelése; a gazdaság bázisának a szélesítése; az üzleti környezet fejlesztése, azon belül – az elérhetőség g jjavítása, – a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése.



44

A horizontális politikák Az ágazati és regionális programokat át kell hatnia: • a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság g elvének, valamint • a területi és társadalmi összetartozás (kohézió) biztosításának.



45

Prioritások A célok eléréséhez a fejlesztési erőfeszítések hat területre ö összpontosulnak, t l k melyek l k kö köré é az operatív tí programok k iis szerveződnek. A tematikus operatív programokat regionális operatív programok foglalják keretbe. A fejlesztési célok: 1.gazdaságfejlesztés, 2 közlekedésfejlesztés 2.közlekedésfejlesztés, 3.társadalom megújulása, 4 környezeti és energetikai fejlesztés 4.környezeti fejlesztés, 5.területfejlesztés, 6 államreform 6.államreform. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


46

Zászlóshajó projektek • A prioritások sok eleme összefügg és hat egymásra. A prioritások tartalmának meghatározásakor meghatáro ásakor a nagy nag társadalmi kérdések megoldására, a közigazgatás átfogó reformjából fakadó feladatokra helyezték a hangsúlyt, amelyek integrált megközelítést igényelnek E feladatokra több operatív programban igényelnek. megjelenő ún. zászlóshajó projekteket dolgoztak ki. • A zászlóshajó projektek tehát a különböző operatív programok egymást erősítő fejlesztéseinek összehangolt, g , integrált g megvalósítását g biztosítják. j



47

Az ÚMFT tizenkét zászlóshajó (ZH) projektje Kiemelt fontosságú ZH-k: 1. "Gyermek" ZH-k (a. XXI. sz. iskolája ZH. b. Gyermekesély ZH. c. Magyar Géniusztehetséggondozás ZH) 2. Leghátrányosabb helyzetű kistérségek ZH (önálló) 3. Pólusvárosok ZH (önálló) 4. KKV ZH (ezen belül a Jeremie: http://ec.europa.eu/regional_policy/thefunds/instruments/jeremie_hu.cfm Részcsoportoknak szólnak, vagy összevont ZH-ként kezeltek: 1.Európa termálmedencéje ZH 2.Egész évben Balaton ZH 3.Vendégünk Európa (Pécs Európa Kulturális Fővárosa) ZH 4.Logisztika ZH + Záhony ZH 5.A tudás esély + Lépj egyet előre!” Program ZH 6.Környezet + Energiatakarékosság ZH 7.Akadálymentes Magyarország ZH 8.Egészségügy ZH Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


48

Az operatív programok struktúrája



49

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv A Kreatív Magyarország megteremtése: Befektetés a növekedés és a foglalkoztatás bővítésének hajtóerőibe Fenntarthatóság g Esélyegyenlőség

Átfogó célok

Tematikus/területi prioritások

VersenyVersenyképesség

Versenyképesség javítása

Területi kohézió

Elérhetőség javítása

Élhető környezet

Területfejlesztés

Környezet fejlesztése

Megújuló társadalom

Emberi erőforrások fejlesztése

Kormányzási hatékonyság növelése és az információs társadalom kiteljesítése

O Operatív tí programokk Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


50

ÚMFT - ágazati operatív programjai • Államreform Operatív p Program g ((ÁROP)) • Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) • Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) • Környezet Kö t és é Energia E i Operatív O tí Program P (KEOP) • Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) • Társadalmi Megújulás Operatív Program ( (TÁMOP) ) • Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


51

ÚMFT - regionális operatív programjai • • • •

Dél-alföldi Operatív p Program g ((DAOP)) Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP) Észak alföldi Operatív Program (ÉAOP) Észak-alföldi Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) • Közép-dunántúli Operatív Program (KDOP) • Közép-magyarországi Operatív Program ( (KMOP) ) • Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


52

Akcióterv • 255/2006. (XII. 8.) Korm. Rendelet szerint: az akcióterv az operatív program vagy egyes prioritástengelyek végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentum. http://www.audittrail.hu/uploads/files/255_2006.pdf

• Ez ma ((2011-2013.)) az Újj Széchenyi y Terv (ÚSZT) http://www.nfu.hu/uj p j_szechenyi y _terv



53

ÚSZT •

2011-13 között közel 2000 milliárd forint uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelynek y köszönhetően megerősödhet g ag gazdaság, g növekedhet a foglalkoztatás. Az akciótervekben található pályázatok és kiemelt projektek igazodnak az Ú Széchenyi Terv (ÚSZT) Új Ú hét kitörési pontjához, amelyek biztosítják a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását. Kitörési pontok: 1. egészségipar, 2 zöldgazdaság-fejlesztés, 2. öld d á f jl té 3. otthonteremtés, 4. vállalkozásfejlesztés, 5 közlekedésfejlesztés, 5. közlekedésfejlesztés 6. tudomány-innováció, 7. és foglalkoztatás.



54

A Széchenyi y Terv középpontjában pp j egyetlen gy nagy cél áll: a foglalkoztatás dinamikus bővítése Tíz év múlva – Az Új Széchenyi Terv jövőképe – Egymillió új és adózó munkahelyek – Ha munka van, minden van – Növekedéspárti fordulat – A vállalkozók áll lk ók a nemzett jólété jólétének k megteremtői t tői – A vállalkozók a munkahelyek teremtői – Jólétet csak a szabad vállalkozók lépesek teremteni – Az alacsony adminisztrációs költségek, versenytorzító monopolhelyzetek felszámolása, a gazdasági jogbiztonság visszaállítása – Szövetség a versenyképességért Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


55

II Horizontális szempontok II. • Esélyegyenlőség • Környezeti fenntarthatóság



56

HORIZONTÁLIS ELVÁRÁS Útmutatók Európai p Tanács 1260/1999. sz. rendelete kiemel két olyan területet (horizontális politikát) is is, melyre a végrehajtás során a pályázóknak külön figyelmet kell fordítani: - az esélyegyenlőséget él lő é t és é - a környezeti y fenntarthatóságot. g



57

Preambulum "Mivel Mivel a Közösség a gazdasági és társadalmi kohézió erősítését célzó törekvéseiben a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós növekedését, a foglalkoztatottság magas j a nemek közötti egyenlőséget, gy g valamint a magas g szintű szintjét, környezetvédelmet és környezetminőség-javítást is elő kívánja segíteni; mivel ezen erőfeszítések keretében különösen a környezetvédelmi követelményeket be kell építeni a strukturális alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásába végrehajtásába, továbbá segíteni az egyenlőtlenségek kiküszöbölését és elősegíteni a nemek közötti egyenlőség biztosítását; mivel az alapok tevékenysége különösen az igények felmérése, a pénzügyi ösztönzők és a kibővített partnerség segítségével – a faji, etnikai hovatartozás, a rokkantság, illetve az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet is lehetővé teheti.” (Preambulum). (Preambulum)



58

A pályázók feladatai A pályázóknak ál á ók k az esélyegyenlőség él lő é megvalósítása érdekében olyan célokat él k t é és elvárt l á t eredményeket d é k t kkellll megfogalmazniuk, amelyek hozzájárulnak az alábbi társadalmi rétegek és csoportok helyzetének javításához: • a nők nők, • a roma kisebbséghez tartozók és • a fogyatékos f ték személyek. él k Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


59

Alapvető szempontok • Az A esélyegyenlőség él lő é szempontja tj NEM VÁLASZTHATÓ, azaz nem elhagyható, mindenhol, ahol csak lehetséges, érvényesíteni kell. • Az esélyegyenlőség y gy g szempontja j NEM JÁRULÉKOS Á É ELEM, a projekt szerves részét képezi, emellett a projekt minőségét is javítja, tehát mindenhol érvényesíteni kell kell. • Az esélyegyenlőség szempontjának érvényesítése EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNY mind a pályázók, mind az értékelők számára. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


60

Az érvényesítés területei Az esélyegyenlőségi A él lő é i szempontokat t k ta projekt előkészítésének és megvalósításának minden szakaszában érvényesíteni kell, így: • a tervezésben, g , • a megvalósításban, • a nyomon követésben és is. • az értékelésben is



61

Esélyegyenlőség, mint horizontális elvárás célcsoportjai Az esélyegyenlőség, mint horizontális gy minden a elvárás azt jjelenti,, hogy projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelni kell e tevékenység 1. a nőkre-férfiakra, 2. a romákra és 3 a fogyatékos személyekre gyakorolt 3. hatását. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


62

Értékelési szempontok p három kategóriába sorolás Az Európai A E ó iU Unió ió elvárásának l á á á k megfelelően, f l lő az értékelés é ték lé eredményeként minden projektet be kell sorolni az alábbi kategóriák g egyikébe gy ((lásd p pl. 438/2001. EK rendelet IV. melléklet): • az esélyegyenlőség erősítése a projekt elsődleges célja ( (pozitív), ití ) • a projekt érvényesíti az esélyegyenlőség szempontjait (orientált), (orientált) • nincs a projektnek esélyegyenlőségi dimenziója ( (semleges) g )



63

A kategóriák értelmezése • Az A esélyegyenlőség él lő é szempontjából tjából pozitív ití projektek: j kt k elsődleges l ődl céljuk élj k az

esélyegyenlőség javítása. Pl. fiatal anyák részére szervezett, a munkába való visszatérést segítő speciális képzés; vagy a szociális gazdaság fejlődését támogató p j projekt. • Esélyegyenlőség-orientált projektek: bármely projekt, amelynek ugyan nem elsődleges célja az esélyegyenlőség javítása, de hozzájárul ahhoz. Pl. tömegközlekedési projekt projekt, amely különösen a saját közlekedési eszközzel nem rendelkező hátrányos helyzetű csoportok tagjait segíti (pl. a helyszín megközelítése a babakocsit toló kisgyermekes anyák számára), illetve, amely integrálja a komplex akadálymentesítés y szempontjait p j (p (pl. rámpa, p ,p piktogram, g , hangos g lámpa, p , akadálymentes y honlap stb.) • Az esélyegyenlőség szempontjából semleges projektek: bármely projekt, amely a hátrányos helyzetű csoportok számára is biztosítja az egyenlő bánásmód elve alapján történő részvételt, ugyanakkor nem tartalmaz pozitív diszkriminatív elemeket.



64

Esélyegyenlőségi intézkedések

• Példák – útmutató, útmutató tervek tervek, táblák



65

A fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés a 3 egyenrangú pillér: g g - a gazdaság, - a társadalom és - a környezet harmonikus fejlesztését jelenti. jelenti



66

Környezeti fenntarthatóság • A Strukturális Alapokra vonatkozó szabályozás értelmében a környezeti fenntarthatóság érvényesítése horizontális elvárás: a támogatott projekteknek környezeti szempontból is ki kell elégíteni a fenntarthatóság követelményeit. követelményeit • A környezeti fenntarthatóság a fenntartható fejlődés követelményét elégíti ki. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés amely kielégíti a jelen szükségleteit fejlődés, szükségleteit, anélkül anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” • A környezeti fenntarthatóság azt jelenti jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg meg nem sértjük annak eltartóképességét. képességét



67

MIT JELENT AZ ELV? 1260/1999 EK Tanácsi Rendelet Preambulum (5) pontja: A környezetvédelmi követelményeket integrálni kell a Strukturális Alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásába! „Egy pályázat mindaddig nem tekinthető elfogadhatónak, amíg a pályázó nem mutatja be, hogy gy a tervezett fejlesztés j során milyen y lépéseket p tesz a környezet tudatos védelme, megóvása érdekében.” (Környezeti Fenntarthatósági Útmutató) Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


68

5 FŐ CÉLKITŰZÉS I I.

A környezeti követelmények elfogadása és megtartása. II Az II. A emberi b i szükségletek ük é l t k ki kielégítése lé íté é és a megfelelő környezet állapot között egyensúlyt kell bi biztosítani. tosítani III. Természeti erőforrások fenntartható használata. IV. A meglévő g értékek védelme és megőrzése. g V. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása biztosítása. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


69

Szempontok kiterjedés Szempontok, • A Az környezeti kö ti ffenntarthatóság t th tó á bi biztosítása t ítá tterén é léteznek általános szempontok, melyeket témájától függetlenül minden pályázatnak figyelembe kell vennie (ezek között meghatározott jogszabályi kötelezettségek) kötelezettségek), továbbá léteznek témafüggő, specifikus szempontok. p • Az környezeti fenntarthatóság követelménye kiterjed j ap pályázó y saját j szervezetére is,, továbbá a támogatott projektre, annak minden szakaszában. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


70

Általános környezetvédelmi szempontok Jogszabályi kötelezettségek

A tervezett tevékenységhez lehetséges, gy környezetvédelmi y engedély, g y, hogy környezeti hatásvizsgálat elvégzése vagy környezeti használati engedély megszerzése szükséges. (a pályázati kiírás tartalmazza a feltételeket)



71

Általános környezetvédelmi szempontok Környezetvédelmi szempontok a menedzsmentben – a szabályok, vonatkozó programok ismerete és betartása – a tevékenység helye környezeti állapotának ismerete ismerete, a tevékenység környezeti hatásának becslése, a már meglévő környezeti hatótényezők ismerete – a környezeti hatások figyelembe vétele a projekt teljes életciklusa alatt – a nyilvánosság tájékoztatása, véleményének kikérése, az érdemi észrevételek figyelembevétele – környezettudatos irányítási terv, környezetvédelmi felelős kinevezése, amennyiben szükséges – a környezeti célkitűzések teljesülésének nyomon követése – a jelentős környezeti hatások csökkentésére tervezett intézkedések végrehajtása – a fejlesztés átláthatóságának biztosítása a nyilvánosság számára – a környezeti kockázatok feltárása, megismertetése az érintettekkel, kárelhárítási terv készítése – a munkavállalók k áll lók kö környezeti ti oktatása kt tá kö környezeti ti szemléletük lél tük alakítása l kítá – a munkavállalók környezet egészségügyi jó körülményeinek biztosítása – környezetvédelmi jelentések készítése, adat- és információszolgáltatás, amennyiben szükséges Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


72

Általános környezetvédelmi szempontok Környezetvédelmi szempontok a projekt megvalósítása során •

A természeti erőforrások fenntartható használata: – a legjobb elérhető technika, gyakorlat követése – az anyag és energia igény minimalizálása, az ökohatékonyság biztosítása – a hulladékkezelés megelőzése és minimalizálása, gondoskodás az újrahasznosításról – megújuló, megújítható erőforrások használatának elsőbbsége – a jó minőségű termőföldek használatának kerülése • A jó környezeti állapot megőrzése, biztosítása: – a szennyezőanyag környezetbe történő kibocsátásának minimalizálása – kibocsátási határértékek betartása – toxikus anyagok környezetbe való kibocsátásának elkerülése • A természetes térszerkezet megőrzése: – a tevékenység helyigényének, hatásterületének minimalizálása – a természeti területek használatának elkerülése – védett természeti értékek megsértésének elkerülése • A tevékenység külső társadalmi költségeinek minimalizálása: – a negatív és pozitív külső költségek figyelembe vétele a tevékenység során – az emberi egészségre veszélyes tevékenységek mérlegelése – környezeti kockázatok mérlegelése • A természeti erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása: – annak vizsgálata, hogy a tevékenység akadályozza-e mások hozzáférését azonos vagy más erőforrásokhoz • A kulturális identitás figyelembe vétele: – mennyire épít a tevékenység a helyi természeti és emberi adottságokra hozzájárul-e a helyi kultúra megőrzéséhez, Eger, – 2012-13. II. féléva tevékenység Matiscsákné dr. Lizák Marianna tárgyi, szellemi 73 megnyilvánulásainak fejlesztéséhez ÜSZ Nappali

Specifikus környezetvédelmi szempontok • H Humánerőforrás-fejlesztés á őf á f jl té – a munkanélküliség k élküli é kezelése specifikus szempontjai: – a létrehozott munkahely feleljen meg a környezeti elvárásoknak (energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés, környezet egészségügyi elvárások, stb.) – a létrehozott munka vegye figyelembe a környezeti elvárásokat (pl. anyag és energiatakarékosság, minimális hulladékképződés, stb.) – a munka során létrehozott termék feleljen meg a környezetbarát termék elvárásainak (természetes anyagok, helyi erőforrások elsőbbsége, újrahasználható anyag, tartós minőség, a képzést hassa át a környezeti szemlélet szemlélet, stb.) stb ) – stb.



74

Specifikus környezetvédelmi szempontok •

A képzés specifikus szempontjai: – szakterületi sajátosságainak megfelelően integrálja a környezeti ismereteket, természetvédelmi ismereteket – erősíti a helyes környezeti szemléletet – rendszerszemléletre nevel – szakterületi sajátosságainak megfelelően tartalmazza a hatékony anyag és energiafelhasználás, a környezettudatos fogyasztói magatartás ismereteit – a legjobb egjobb e elérhető é ető technikákkal tec á a kapcsolatos apcso atos ismereteket s e ete et o oktatja tatja – a szennyezőanyag kibocsátás és hulladékképzés minimalizálásának ismereteire oktat – oktatja a szakterületi sajátosságoknak megfelelő környezeti kockázatokat és azok elhárításának, csökkentésének módját – az oktatási intézményben gondoskodnak a szelektív hulladékgyűjtésről, az energiatakarékosságról, az egészséget kímélő foglalkoztatásról, az egészséges táplálkozásról, a pihenéshez szükséges zöldfelületről, az újrahasznosított papír használatáról – stb.



75

Specifikus környezetvédelmi szempontok •

Az eszközbeszerzés specifikus szempontjai: – a beszerzésre kerülő eszközt öko-hatékony módon állították elő, és erről tanúsítvány is van – az eszköz kategóriájában a legenergiatakarékosabb legenergiatakarékosabb, környezetkímélő módon üzemeltethető – elhasználódása után visszajuttatható a gyártóhoz – elhasználódása után nem válik veszélyes hulladékká, ha van ilyen komponense, annak elkülönítése üö és biztonságos kezelése megoldható – újrahasznosítható anyagokat tartalmaz, elhasználódása után egyes komponensei újrahasznosíthatóak vagy újrahasználhatóak – üzemeltetése során biztosított a környezeti kibocsátások minimális szintje – a karbantartás hulladékkeletkezése minimalizált – az emberi egészségre g g nem káros



76

Specifikus környezetvédelmi szempontok • Vidékfejlesztés specifikus szempontjai: – a helyi erőforrásokon nyugvó gazdaságszerkezet kialakítása – a speciális táji, természeti, kulturális adottságok figyelembe vétele ét l – az organikus gazdálkodás elősegítése – a tevékenység helyszíne a felhagyás után legyen ökológiailag h l állíth tó helyreállítható – biológiailag lebomló hulladékok természetes kezelése – az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele – zöldmezős beruházások elkerülése – tájképi sajátosságok figyelembe vétele – épített p környezet y megőrzése g – helyi erőforrások használatából származó haszon egy részének visszacsatornázása a helyi közösségek fejlesztésébe Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


77

Értékelés Négy szempontcsoportra terjed ki, minden szempontcsoport értékelése egy ötfokú skála mentén (4-0 pont) történik. A szempontcsoportok: • a menedzsmentre vonatkozó környezetvédelmi követelmények • a projektre vonatkozó általános környezetvédelmi követelmények • a projektnek megfelelő specifikus követelmények a projekt tevékenységének jellege szerint • a projektnek megfelelő specifikus követelmények a projekt típusa szerint A pontértékek: té ték k • 4 pont: A pályázó teljes mértékben lehatárolta azokat a szempontokat, melyek értelmezhetőek pályázatára. A releváns felvetések mindegyikére választ ad, a kérdést komplexen kezeli. • 3 pont: A releváns szempontokat a pályázó viszonylag jól felismerte és azokat jól megválaszolta, de egy-két szempontot nem vett figyelembe. • 2 pont: A vállalható szempontok többségét jól beazonosította, és azokra valódi megoldást ad. • 1 pont: Csupán néhány releváns szempontot azonosít be, és azokra elfogadható választ ad. • 0 pont: A szempontokat felületesen kezeli, a szempontok többségére nincs utalás válaszában. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


78

Horizontális elvárások: esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság • Kiírások. • Útmutatók Útmutatók. • „Táblázatok”.



79

III Disszemináció - marketing III.



80

ILLESZKEDÉS Helyzetfeltárás- szükségletfelmérés Helyzetfeltárás Megvalósíthatósági tanulmány

• Információforrások: személyes, p , tömegkommunikációs g tapasztalati, • Információszerzés: szekunder, primer • Kutatásmódszertan: K t tá ód t mit, it miért, ié t kitől, kitől honnan, hogyan, mennyiért. • Példák.



81

A marketing értelmezése • az a piaci i i ttevékenység, ék é amely l arra tö törekszik, k ik h hogy a potenciális cseréket tényleges cserévé alakítsa azért, hogy emberi szükségleteket és igényeket elégítsen ki. • A marketing a tervezésnek és a végrehajtásnak az a folyamata, melynek során elképzelések, áruk és szolgáltatások teremtése teremtése, árazása árazása, promóciója és elosztása megy végbe, annak érdekében, hogy a cseréken keresztül egyéni és szervezeti célok valósuljanak meg. • A marketing feladata a kereslet mértékének mértékének, időbeliségének és összetételének befolyásolása oly módon, hogy segítse a szervezeti célok megvalósítását.



82

A marketing alapfogalmai projektmarketing példák • • • • • • • • •

Szükséglet S ük é l t Inger Igén Igény Termék Kereslet Kínálat Vevő – fogyasztó Eladó Piac – piacfajták és típusok



83

A szervezeti marketingmunka koncepciói •

Termelési koncepció: azt vallja, hogy a gy az olcsó és széles körben fogyasztók elérhető termékeket részesítik előnyben. A termelésorientált szervezetek menedzserei a magas termelékenységre és a széles körű elosztásra helyezik a fő hangsúlyt.



84


Termékkoncepció: a fogyasztók azokat a termékeket kedvelik, amelyek kiváló minőséget, teljesítményt és innovatív tulajdonságokat kínálnak. A termékorientált szervezetek menedzseri energiájukat arra összpontosítják, hogy jó minőségű termékeket gyártsanak és azokat folyamatosan tökéletesítsék.



85


Értékesítési koncepció: A fogyasztó, É g hagyják, gyj , nem vásárol eleget g ha magára a vállalat termékeiből. A szervezetnek ezért agresszív promóciós és értékesítési erőfeszítéseket kell tennie.



86

A szervezeti marketingmunka koncepciói • Marketing koncepció: A szervezeti célok p elérésének kulcsa a célpiacok szükségleteinek és igényeinek meghatározása és a konkurenciánál hatékonyabb kielégítése. A marketing koncepció négy pilléren nyugszik: célpiac célpiac, vevőszükségletek, integrált marketing és nyereségesség. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


87


Társadalom-központú marketingkoncepció: A szervezetnek az a feladata, hogy meghatározza a célpiacok szükségleteit, g , igényeit g y és érdekeit és a konkurenciánál hatékonyabban elégítse ki oly módon, hogy megőrizze és bővítse a fogyasztó és a társadalom jólétét.



88

A marketing feladatai 1 Vevőelégedettség 1. Vevőelégedettség-építés építés minőséggel minőséggel, szolgáltatással és értékkel 2. Piacorientált stratégiai g tervezés 3. Marketinginformáció- rendszer kiépítése, a piaci kereslet mérése 4 Piaci környezet elemzése 4. 5. A fogyasztói piac és a vásárlói magatartás elemzése 6. Az ü 6 üzleti et piacok p aco és az a üzleti ü et vásárlók ásá ó magatartásának agata tásá a elemzése 7. Versenyelemzés 8 Pi 8. Piac-szegmentáció tá ió é és célpiaci él i i marketing k ti 9. Kínálatdifferenciálás és pozicionálás 10. Új termékek fejlesztése 11. Termékciklusok menedzselése Eger, 2012-13. II. félév Matiscsákné dr. Lizák Marianna 89 ÜSZ Nappali

Disszemináció • Egyes OP-knál kötelező érvényű • Kezdet: HEFOP HEFOP-nál nál B B_9_melléklet: 9 melléklet: „Útmutató a nyilvánosságról és a tájékoztatásról”



90

A tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó szabályok, szabályok NFTI.NFTI HEFOP példája

HEFOP B_9_melléklet: B 9 llékl t „Útmutató Út t tó a nyilvánosságról il á á ól és a tájékoztatásról”- külön dokumentum 1 A lehetséges pályázók tájékoztatása az igénybe vehető 1. támogatásokról 2. A széles közvéleményy tájékoztatása j a támogatások g felhasználásáról és eredményeiről 2.1. A támogatást nyújtó szervezetek kötelezettségei 2 2 A kedvezményezettek 2.2. k d é k kötelezettségei kö l é i



91

A disszemináció fogalma •

•

•

A disszemináció = szétterjedés a projektek eredményeinek terjesztése annak érdekében, hogy a projekt által kiváltott hatás és ezáltal a projekt megvalósítására fordított források g gy lehessen. hasznosulása a lehető legnagyobb Magában foglalja mind a projektek során megszületett termékek (új képzések, tantervek, tananyagok, taneszközök stb.), mind a projektmegvalósítás tapasztalatainak ( (projektmenedzsment, j kt d t együttműködés, ütt űködé módszertan ód t stb.) tb ) átadását. A hazai szakirodalomban egyelőre nem született olyan magyar szakkifejezés amely kellő pontossággal adná vissza a szakkifejezés, jelentését.



92

A disszemináció tervezése • •

• • • • • •

Milyen szinten kívánják a projekttel kapcsolatos információkat terjeszteni? Miért van szükség disszeminációra? Milyen hatást várok el tőle a projekt p j egyes gy szakaszainak és az egyes gy célcsoportoknak p a vonatkozásában? Hogyan erősítheti a disszemináció a projekt minőségét? Kiknek, milyen célcsoportoknak akarják eljuttatni a projekttel kapcsolatos információkat? Mit, milyen jellegű információkat akarnak terjeszteni? Hogyan, milyen eszközök és kommunikációs csatornák révén, milyen módszerrel akarnak disszeminálni? Mikor kerüljön sor az egyes disszeminációs lépésekre? Ki vegyen részt benne (mely intézmények, illetve személyek)? Mennyibe kerül?



93

A disszemináció új értelmezése • Folyamat jelleg • A projekt szerves része • Interaktivitás, Interaktivitás kölcsönös tanulás



94

Disszemináció a projekt szakaszokban • Célmeghatározás – felhasználók, döntéshozók • Részeredmények – korábbi tanulás • A projekt végén – átfogóan • Kölcsönös kapcsolat az értékeléssel



95

Disszemináció a projekt szakaszokban • A korábbi korábbi, hagyományos értelmezése szerint a disszemináció a projekt megvalósításának utolsó, elkülönült szakasza. • Ma egyre inkább disszeminációt kezdettől a projekt szerves részének kell tekinteni. • A tervezés során érdemes számításba venni a disszeminációt gátló esetleges tényezőket: • a célcsoportok alacsony érdekeltségi szintje, • a szükséges ük é szakértelem ké l hiá hiánya, • elzárkózó magatartás, forráshiány stb. • A disszemináció lényeges eleme az interaktivitás



96

Disszemináció a projekt szakaszokban • • • • •

Valamennyi projekt hozhat értékes, értékes terjesztésre érdemes részeredményeket is A projekt megvalósítása (a tananyag kifejlesztése, a képzés megtartása stb stb.)) alatt sort kell keríteni a részeredmények és a tapasztalatok folyamatos nyilvánosságra hozatalára A projekt befejeztével nyílik lehetőség valamennyi eredmény és p rendszerezett megfogalmazására g g tapasztalat Egyrészt a beérkező visszajelzések alapot jelenthetnek a projektmunka folyamatos értékeléséhez, g is tárgya gy a projekt p j átfogó g Másrészt a disszemináció maga értékelésének



97

NFT II. - Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei Elkészült Elké ült az Új M Magyarország á F Fejlesztési jl té i T Terv A Arculati l ti Kézikönyve. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által 2007. februárjában j meghirdetett g arculattervezési pályázat során megszületett az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) emblémája. Az Ügynökség a nyertes logót készítő céggel szerződést kötött egy komplett arculati kézikönyv kidolgozására, mely az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel kapcsolatos teljes körű kommunikációra, illetve a 2004-2006-os időszak Nemzeti Fejlesztési Terv Strukturális Alapjainak és a Kohéziós Alap projektjeire vonatkozik vonatkozik. Az új arculati kézikönyv a kihirdetés napjától érvényes. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


98

Arculati kézikönyv • A tájékoztatással tájék t tá lé és a nyilvánossággal il á á l kapcsolatos előírások technikai részleteit tartalmazza. tartalmazza • Pontosan meghatározza az európai uniós embléma méreteit, méreteit színeinek árnyalatait árnyalatait, stb stb.

http://www.nfu.hu/arculatok • Minden Mi d kií kiírásnál á ál megvan, példák éldák



99

A partnerek szerepe a disszeminációban

1. A partnerség összetétele – a 2. 3 3. 4. 5 5.

disszemináció kulcsa A feladatok és a felelősség megosztása M áll Megállapodás dá a részletekről é l t k ől (f (feladatok, l d t k felelősök, határidők) Kölcsönös előnyök mentén A intézmények Az inté mén ek életébe beépül beépülve e



100

A disszemináció költségei • A disszemináció egyik szűk keresztmetszetét a költségvetés jelenti. Gyakran előfordul, hogy pénzügyi előírások nem teszik lehetővé a kellő szintű források bi t ítá át a megítélt biztosítását ítélt támogatásból. tá tá ból • A pénzszűke miatt elhanyagolt honlapok a szándékolttal éppen pp ellentétes hatást váltanak ki,, rontják j ap projektről j és a partnerintézményekről kialakult képet. • A kiadványok és rendezvények vonatkozásában gyakran fordított a helyzet: a nem kellően célzott disszemináció pazarló felhasználáshoz vezethet. • A készülő költségtervbe be kell építeni a projekt f t id j alatt futamideje l tt felmerülő f l ülő disszeminációs di i á ió tét tételeket! l k t! • A TÁMOGATÁSI ÖSSZEG VALAHÁNY %-A (pl. 5%, , ) 8%,12%) Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


101

Pályázati projekt fenntarthatósága 1. Fenntarthatóság: szakmai,pénzügyi és szervezeti 2. Eszköze a disszemináció • Továbbfejlesztés T ábbf jl té • Megújuló egúju ó pa partnerség t e ség • Többcsatornás finanszírozás



102

A disszemináció és fenntarthatóság • A közpénzek felhasználása kapcsán a finanszírozó részéről természetességgel merül fel a támogatott tevékenység eredményeinek és hatásának a projekt időb li kkeretein időbeli t i túl túlmutató t tó fenntarthatóságára f t th tó á á vonatkozó tk ó igény. • Ennek biztosításában kulcsszerepet p kap pa disszemináció: a projekteredmények minél szélesebb körhöz való eljuttatása elősegítheti a projekteredmények sszélesebb é esebb körű ö ű hasznosítását. as os ásá • A hosszabb távú alkalmazás csak a projekt eredmények szükséges továbbfejlesztése révén érhető el, ennek a legnagyobb akadályát a szükséges emberi és anyagi források hiánya jelentheti. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


103

Marketing-és disszemináció példák kiírások példák, csoportmunka • http://ujszechenyiterv.gov.hu/elerhetoek_a z_ujj_szechenyi y _terv_szerkesztheto_arcul ati_elemei • Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei és arculati előírásai • Arculati kézikönyv



104

Kommunikációs csomagok A kommunikációs csomagok meghatározásánál a következő irányelvek érvényesülnek:

I. csomag: 500 millió Ft feletti támogatás esetén, esetén II. csomag: 50 millió – 500 millió Ft között tá támogatás tá esetén, té III. csomag: g 50 millió Ft alatti támogatás g esetén. Eger, 2012-13. II. félév ÜSZ Nappali


105

Kiírásokban példák Amennyiben a kedvezményezett a nem kötelező kommunikációs eszközökön kívül további eszközöket kíván használni, arról köteles a Közreműködő Szervezetet tájékoztatni, valamint köteles a megvalósítás során az Arculati Kézikönyv előírásait betartani.



106

M ti ák é dr. Matiscsákné d Lizák Li ák Marianna M i E-mail: [email protected], @ , Tel.: 30-418-25-49



107

adjunktus Eger, II. félév ÜSZ Nappali Matiscsákné dr. Lizák Marianna 1

Recommend Documents