kérdései adjunktus Matiscsákné dr. Lizák Marianna Eger, II. félév. A jóléti politika aktuális kérdései - nappali 1

A jóléti politika aktuális kérdései Matiscsákné dr dr. Lizák Marianna adjunktus

Eger, 2012-13. II. félév.

Matiscsákné dr. Lizák Marianna A jóléti politika aktuális kérdései - nappali

1

Témakörök

A szociálpolitika fogalma, értelmezése. A szociálpolitika p története. A jóléti politika, szegénység, szegénységpolitika. Hajléktalanság. A szakpolitikák kapcsolata. HDI index.



2

A szociálpolitika fogalma, értelmezése.



3

A szociálpolitika fogalma, g értelmezése az előadás tartalma

A szociálpolitika különböző megközelítései A szociálpolitika fogalma Ferge Zsuzsa Szociálpolitikai alapelvek



4

A szociálpolitika különböző megközelítései Különböző szemléletek: Pragmatikus g megközelítés g Funkcionalista megközelítés Strukturális-dinamikus St kt áli di ik megközelítés kö líté megközelítés



5

Pragmatikus g megközelítés g (1) () - leíró, leíró a gyakorlathoz közel álló szemlélet A szociálpolitika cselekvési mező, melyben történelmileg kialakult intézmények működnek. Ezek alapján a szociálpolitikához tartozónak tekinti: - az egészségügyi ellátást, - az oktatásügyet, - a jövedelem-fenntartó vagy -helyettesítő programokat (TB és közsegélyezés), - az állami lakásépítést, -fenntartást, - a személyes szociális szolgáltatásokat (szociális munka, házi vagy i té é i gondozás...) intézményi d á ) - újabban ide sorolnak bizonyos munkaügyi szolgáltatásokat (munkaerő-közvetítés) és a környezetvédelem egy részét vagy g is. egészét



6

Pragmatikus g megközelítés g (2) ( ) Az intézmények besorolása nem elvi elvi, hanem gyakorlati alapon történik, bizonyos közös vonások megléte alapján. Ezek: - jelentős állami szerepvállalás - az állam rendeletileg, törvényileg szabályozza szabályozza, közpénzekből finanszírozza ezen intézmények működését; vagyis a szociálpolitika a redisztribúció (központosított jövedelem-elvonás és j ) területén működik; újraelosztás) - az intézmények az állampolgárok egyénekre is lebontható szükségleteit elégítik ki, a lakosság jólétét szolgálják (ezért nem sorolják ide például az úthálózat- vagy a közterületek fenntartását). fenntartását)



7

Pragmatikus g megközelítés g (3) ( )

Összegezve: a pragmatikus megközelítés a Ö szociálpolitikához sorolja azokat az intézményeket é cselekvési és l k é i rendszereket, d k t melyek l k az állampolgárok meghatározott szükségleteit a piac (teljes vagy részleges) megkerülésével elégítik ki ki, részben vagy egészben közpénzekből finanszírozottak s amelyeket a hagyomány alapján finanszírozottak, ide szokás sorolni.



8

Funkcionalista megközelítés g (1) () - Alapvető Al tő kérdése: ké dé milyen il tá társadalmi d l i ffunkciók k iók betöltésére jöttek, jönnek létre szociálpolitikai rendszerek? - A hangsúlyt a változó társadalmi funkciókra, diszfunkciókra, az ezek feloldását célzó eszközökre helyezi. - A szociálpolitika p célját j a mindenkori status q quo fenntartásában látja, melyet a szükségleteket kielégítő intézmények létrehozásával, kialakításával ér el el.



9

Funkcionalista megközelítés g (2) ( )

Történeti áttekintés:

- Mindig voltak szociális problémák, melyeket a közösség érdekében meg kellett oldani, ezeket eleinte lokálisan rendezték (család, egyház, céh). - A tőkés fejlődés megindulásával a lokális biztonsági hálók már nem voltak képesek megfelelően funkcionálni funkcionálni, belépett az állam ("szegénypolitika" Európában a XV-XVIII. századra teszik kialakulását), ám szerepvállalása ekkor még marginális, ellenőrző-büntető jellegű, s korántsem teljes körű (dologházak, érdemes és érdemtelen szegények...). - A kapitalizmus fejlődésének "eredménye" eredménye a modern szociálpolitika: a gazdasági változások társadalmi változásokat indukáltak; a tőkés intézmények óhatatlanul megfosztották az életlehetőségektől azokat a rétegeket, melyek a piacon nem tudtak érvényesülni, tömegessé vált a gazdasági berendezkedésből adódó szegénység; új problémák jelentek meg meg, mint a bűnözés, járványok, lakásínség...



10


Tö té ti áttekintés: Történeti átt ki té Veszélybe került a társadalom újratermelődése és integritása, aminek eredményeként y kialakultak azok a rendszerek, intézmények, amelyek átvállalták a korábban lokálisan ellátott feladatokat. Létrejött az állami szociálpolitika: a piac által ki nem elégített szükségletek fedezését az állam vállalta magára (TB egészségügyi ellátó rendszerek, (TB, rendszerek közegészségügyi intézkedések, gyári törvények...) A gazdaságnak - vagyis a rendszernek - egészséges, képzett munkásokra volt szüksége. Ezt az igényt elégítette ki az állam az oktatás és az egészségügy intézményeivel.



11


Összegezve: a funkcionalista Ö f k i li t társadalomelmélethez kapcsolódik. Fő szempontja tj a szociálpolitikai iál litik i tevékenységek t ék é k értékelésénél, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a társadalom zavartalan működéséhez, az integráltság megőrzéséhez az adott strukturális megőrzéséhez, viszonyok újratermelődéséhez.



12

Strukturális-dinamikus megközelítés (1) - Hasonlít a funkcionalista megközelítéshez, azonban nem csak a szükségleteket vizsgálja, h hanem aztt is, i h hogy ki vagy kik dö döntik tik el, l h hogy milyen il igények kielégítését kell a szociálpolitika hatáskörébe utalni utalni. - A szociálpolitikát strukturálisan meghatározott folyamatként az állam és az állampolgárok közti folyamatként, változó viszonyként értelmezi.



13

Strukturális-dinamikus megközelítés (2)

A tö történelmi té l i ffejlődést jlődé t a tőké tőkés rendszerekben d kb jjelentkező l tk ő társadalmi feszültségek indukálták – e szerint a felfogás szerint (eleinte a munkások, majd később más csoportok is kivívták szükségleteik ük é l t ik elismerését). li é ét) A társadalom a jóléti redisztribúció körének növelését, és a hozzáféréshez való jjogosultság g g kiszélesítését követelte. Így gy megnőtt azoknak a szükségleteknek a köre, melynek kielégítése kikerülhetett az árukapcsolatokból (azt a folyamatot nevezzük árutlanításnak, melynek y során a jjavak elvesztik árujellegüket). j g )



14

Strukturális-dinamikus megközelítés (3) - A ffolyamatokban l t kb fontos f t cél él volt lt a jogszerűség j ű é erősítése, ő íté a szociálpolitikai elosztás, mint "jótékony adomány" jelleg megszüntetése, a szükséglet-kielégítés jogi alapra helyezése. - A minimális követelés az elemi biztonság, a létfenntartás biztosítása volt, majd a második világháború utáni évtizedekben az elvárás l á á mindkét i dkét oldalon ld l megnőtt: őtt az általános ált lá bi biztonság t á garantálása s a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése vált a társadalmi közhangulat hatására a politikák céljává. éljá á



15

Strukturális-dinamikus megközelítés (4) - A legutóbbi időkig a követelések csak az elosztási szférára korlátozódtak (fogyasztói szükségletek, f á k elosztása), források l tá ) ma már á a ttermelési lé i szféra fé iis előtérbe kerül (termelői szükségletek, források létrehozása) Ennek hatására a szociálpolitika létrehozása). átalakul alapvető társadalmi viszonyokat is érintő társadalompolitikává (szocialista jellegű célokkal) célokkal).



16

Strukturális-dinamikus megközelítés (5) - Azokban A kb a piacgazdaságokban, i d á kb ahol h l az előbbi lőbbi ffolyamat l t beindult, ott kialakulhatott a munkások és alkalmazottak közvetlen részvételére épülő politika, az "ipari demokrácia”- ez mikroik illetve ill t vállalati áll l ti szintű i tű politika. litik - Svédország túl kíván lépni a mikroszintű ipari demokrácián a makroszintű "gazdasági demokrácia" felé, ahol a bérből élők k ll ktí tulajdonát kollektív t l jd át jelentő j l tő "szociális " iáli alapok" l k" segítségével ít é é l a dolgozók és szakszervezeteik befolyásolhatják a fejlődés irányát (céljuk: a teljes foglalkoztatás, a területi gazdasági egyenlőtlenségek lőtl é k csökkentése, ökk té munkahelyteremtés) k h l t té )



17

Strukturális-dinamikus megközelítés (6) - Mindig Mi di az adott d tt tá társadalom d l gazdasági-, d á i társadalmi tá d l i ffejlettsége, jl tt é értékrendje, erőviszonyai határozzák meg, hogy mely szükségletek "árutlanítását" vállalja a közösség illetve az állam. - Mivel a rendszer dinamikusan változik, szükségszerűen változnak a szociálpolitika határai is, ezért egy olyan szociálpolitikai p rendszerre van szükség, g mely y képes p a konfliktusokat rugalmasan kezelni, s változtatni az új szükségleteknek megfelelően.



18

A szociálpolitika fogalma Ferge Zsuzsa

A szociálpolitika történelmileg kialakult intézményrendszer, mely piaci kapcsolatok révén elégít lé ít ki bizonyos bi nem piaci i i módon ód ki kielégíthető lé íth tő szükségleteket. Ezt elsősorban az állami újraelosztás eszközeivel teheti meg meg. Voltaképpen Ferge szerint a szociálpolitika az állam és az állampolgárok közötti viszony intézményesülése intézményesülése.



19

Szociálpolitikai p alapelvek p

Abszolút szociális biztonság: olyan fogyasztási szint szint, amely a társadalom minden tagjának garantált, alanyi jogon. Relatív szociális biztonság: egy társadalmi kockázat bekövetkeztekor jár annak érdekében, hogy ne romoljon sokat az egyén korábbi életszínvonalához képest. képest Prevenció: megelőzés Korrekció: Ha már bekövetkezett egy rossz helyzet, akkor ezt a negatív következményt y enyhíti, y , vagy gy visszaállítja j az erdeti állapotot. p Integráció: Beillesztés. Szegregáció: Elkülönülés. Normativitás: Amikor a támogatás mértékét, feltételeit és jogosultságát jogilag szabályozzák. szabályozzák Diszkrecionalitás: Az odaítélő dönti el, hogy kinek ad, kinek nem.



20

A szociálpolitika története története.



21

A szociálpolitika p története - az előadás tartalma

Társadalmi viszonyok, egyenlőtlenségek Az államszocializmus struktúrája Az újkapitalizmus struktúrája Az európai p szociális modell Az EU szociálpolitikája Új gazdaság Társadalmi rétegződés a szocializmus idején és ma Magyarországon



22

I. Társadalmi viszonyok, egyenlőtlenségek A komplex társadalmak: - az anyagi és szimbolikus javak, erőforrások vannak, - ezek egyenlőtlenül oszlanak el. - az egyének vagy csoportok közötti viszonyokat ezek az eloszlások formálják. Az erőforrások, tőkék között a legfontosabbak: - a politikai tőke, tőke vagyis a hatalom; - a gazdasági tőke; - a tudás- és információ-tőke (kulturális tőke); és - a kapcsolati vagy szimbolikus tőke tőke, ami egyben az elismertséget, elismertséget elfogadottságot is jelenti. A társadalmi viszonyok a hatalomhoz, tulajdonhoz, tudáshoz, egyáltalán, a létfenntartó forrásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségei gy g körül formálódnak.



23

Az erőforrások

Az erőforrások a társadalom egés A egészének ének sszintjén intjén is meghatározóak, de konkrétan mindig egy-egy területen, egy-egy gy gy alrendszerben, erőtérben, ha tetszik, mezőben zajlanak körülöttük a küzdelmek a meglévő források megtartásáért, újak megszerzéséért A küzdelem egy-egy megszerzéséért. egy egy erőtérben (látszólag vagy ténylegesen) különböző tétekért vagy "tőkékért" folyik, ami lehet pénz, vagyon, helyezés rang helyezés, rang, hatalom hatalom, elismerés elismerés, privilégiumok privilégiumok.



24

A tőkék

A legfontosabb tőkék (pénz, hatalom, tudás, kapcsolatok) érvényessége általános, de az egyes mezőkben őkb egymáshoz á h viszonyított i ít tt jelentőségük j l tő é ük különbözhet. A különböző külö bö ő erőterek őt k egymással á l iis ffeszültségben ült é b vannak. Küzdelem zajlik a forrásokért, a másik mezővel szembeni fölényért vagy épp a fennmaradásért.



25

Versenyhelyzet y y

Egy-egy Egy egy mezőben az versenyezhet a helyezésekért (az lehet elismert tudós tudós, színész színész, orvos, bankár, vállalkozó), aki egyáltalán be tud lépni a játékba, azaz van már valamilyen tőkéje, felkészültsége. Megfelelő az egyén beállítódása, a habitusa ahhoz, hogy a küzdelmet felvegye, mert j , illetve a családja j tapasztalatai p erre kondicionálták. saját, Vannak esélytelenek, akik túl kevés vagy semmilyen eszközzel, tőkével nem rendelkeznek ahhoz, hogy (bármelyik mezőben, bármelyik alrendszerben) a siker reményével induljanak. Küzdeniük kell mégis- éspedig a megélhetésért. A tét számukra az, hogy a lent maradás, a gazdasági, politikai, kulturális kisemmizés (vagy megfosztás) milyen szintjét-mértékétformáját fogja jelenteni. Hogy egyáltalán jutnak-e létfenntartó munkához, és az milyen erőfeszítéseket követel, milyen munkakörülményeket, bért kínál. Strukturáló tényezők a létfenntartó tevékenységek, amelyeket a "munkajelleg-csoportok" foglalnak össze össze. A struktúrát végül is az alkotja alkotja, ahogyan a tőkék körüli küzdelem nyomán kialakuló egyenlőtlen viszonyok összekapcsolódnak a társadalmi térben, az egész társadalom szintjén.



26

Rétegződés g Az egyes tőkefajták mentén rendeződnek az egyenlőtlenségek: - jövedelmi, - iskolázottság, - lakáshelyzet, lakáshelyzet - munkakörülmények, - presztízs stb. szerinti rétegződésről. H a külö Ha különböző bö ő tőkék eloszlása l lá nem nagyon ellentmondásos, ll t dá vagyis i h ha nem túl nagyok a "státusok" közötti inkonzisztenciák, akkor a társadalom egészén belül kialakul egy többé-kevésbé egyértelmű g Ha ezt viszonyok y rendszereként tudjuk j értelmezni,, akkor rétegződés. ilyen módon leírható a társadalmi struktúra is.



27

II. Az államszocializmus struktúrája j

1960 után tá a h hatalom, t l a ""politikai litik i tők tőke"" meghatározta az egész társadalom jellegét, azon belül b lül a llehetséges h t é csoportokat, t k t sőt őt az egyéni lehetőségeket is. A demokrácia hiánya volt a jellemző. A diktatúra a jjellemző (p (puha és kemény y diktatúra).



28

Az államszocializmus struktúrája j

A hatalom egyenlőtlen eloszlása eloszlása, a központ túlhatalma a struktúrát és mozgásait lefojtotta. Ugyanakkor az államszocializmus, ideológiájának megfelelően, korlátozta a nem-hatalmi egyenlőtlenségeket, noha sok jelentős egyenlőtlenség fennmaradt. A sok egyenlőtlenség kapcsolódása egyszerre oka és következménye annak, hogy ki milyen munkához jut, milyen helyet foglal el a munkamegosztásban. A munkajelleg-csoport együtt fejezi ki a döntéshozatalban elfoglalt helyet helyet, a fölé- és alárendeltségeket, alárendeltségeket a tudást tudást, a munka által igényelt fizikai és szellemi erőfeszítéseket, a munkakörülményeket. Az "értelmiségi" vagy a "segédmunkás" címke általánosítja egy sor foglalkozás közös jellemzőit.



29

Politikai uralkodó csoport p (Nomenklatúra, belső hierarchiával)



30

A társadalmi munkamegosztás egyszerűsített képe (munkajelleg-csoportok)

Tudás szintje Vezetői pozíció

Magas, M beosztott

sokk

Közepes, Közepes beosztott

kevés

Ni Nincs b beosztott

Magas szintű

Közepes szintű

Alacsony nincs

Közigazgatási, Kö i tá i gazdasági, d á i kulturális k lt áli stb. tb felső vezetők

Elvben nincs, gyakorlatban lehet

-

Középszintű vezetők

Középszintű vezető, termelés-irányító

Esetleg: nem képzett ellenőr

É l ié i Értelmiségi

Irodai dolgozó, szakképzett szolgáltató

Segéd , Segéd-, munkás



szakmunkás,

szintű,

betanított

31


A struktúra folyamatos és gyors átalakulásban volt, modernizálódott. A mezőgazdaságban dolgozók aránya nagyon lecsökkent, a munkaerő szakképzettebbé vált, az é t l i é aránya értelmiség á megnőtt. őtt Eközben az egész társadalom gazdaságilag feljebb t lód tt az életfeltételek tolódott, él tf ltét l k számos á ö összetevője t őj jjavult. lt



32


A fogyasztás f tá (egy ( főre fő számítva) á ít ) háromszorosra há nőtt; őtt a lakáshelyzet (bár lassan, megkésve) javult. A laksűrűség, lakásfelszereltség nagyon közel került a nyugati színvonalhoz. Kié ült k a kö Kiépültek közös ö egészségügyi, é é ü i iiskolai k l i ellátórendszerek. llátó d k A TB a 70-es évektől az egész lakosságot átfogta. Romlás kevés területen volt, de máig g nem tudunk igazi g magyarázatot adni például arra, hogy miért csökkent (szinte minden államszocialista országban) a várható élettartam, ami a fizikai életesélyek y fontos mutatója. j



33


Az egyenlőtlenségek A lőtl é k számos á területen t ül t - a lakásviszonyokban, l ká i kb az iskolázottságban, a kultúrához való hozzáférésben - jelentősen csökkentek. A politika által befolyásolható körülmények esetében - munkához jutás, bérek-jövedelmek, még a lakásviszonyok is - gyorsabb volt az egyenlőtlenségek gy g csökkenése, mint p például a kulturális gyakorlatok esetében, amelyekre a régóta rögzült habitusok, szokásszerűségek erősebben hatnak.



34


A hatalmi viszony diktatórikus jellegéből nagyjából minden kiszámítható a szabadság sorsáról, de semmii nem kö következik tk ik az egyenlőtlenségek lőtl é k alakulására nézve. S kfél ellentmondással Sokféle ll t dá l tterhelt h lt az idő időszakk egésze é de az életkörülményeket, illetve a "civilizációs deficit" csökkenését tekintve a mérleg inkább deficit pozitív.



35

Az államszocializmus struktúrájának összefoglalása

- a hatalom lefojtotta a spontán mozgásokat, a struktúra egészét is; - a politika korlátozta, hogy melyek azok az erőforrások, amelyek tétek lehetnek - a gazdasági tőkét kizárta az egyénileg megszerezhető erőforrások közül; - a politika felülről korlátozta az egyénileg megszerezhető gy g is - a hatalom kivételével, amelyy erőforrások nagyságát egyeseknél korlátlanul nagy volt, a többség (ha idővel némileg enyhülően is) szinte teljesen kiszorult belőle; -a politika alulról is (majdnem teljesen) korlátozta a rosszul indulók vagy rosszul helyezettek rossz helyzetének mélységét mélységét, szinte mindenki elindulhatott és hozzájuthatott valamihez a létfenntartási küzdelemben; - a társadalmi viszonyok egyenlőtlenségei csökkentek, a kapcsolatok horizontálisabbá váltak; - a javuló gazdasági helyzetben az egyenlőtlenségek korlátozásának volt civilizációs hozadéka.



36

III. Az újkapitalizmus j p struktúrája j

A rendszerváltás időzítése rossz volt volt. Túl későn érkezett érkezett, s nemcsak azért azért, mert túl soká tartott egy politikailag-gazdaságilag zsákutcás rendszer, hanem azért is, mert 1990-re túl sok erős érdek kérdőjelezte meg a nyugat-európai jóléti modell létjogosultságát vagy fenntarthatóságát. A polgárok Mag Magyarországon arors ágon nag nagyobb obb mértékben mértékben, jobban csalódtak a rendszerváltásban, mint jó néhány összehasonlítható társországban. Nagy az emberek veszteségérzete. Ap pozitívumokat,, - a p politikai szabadságot g biztosító struktúrák erősségét, g ,a polgárok értékelik. A magyar társadalomban a rendszerváltással teljesen megváltozott a hatalom és a tulajdon jellege, s ezzel az egyenlőtlenségek rendszere. Az újkapitalizmus a lefojtottságokat, lefojtottságokat ideértve a magántulajdon tiltását is is, felszabadította.



37

A strukturáló tényezők y

Különösen fontossá vált a tőkéhez és a munkaerőpiachoz való viszony viszony. A tőkéhez való viszony azt jelenti, hogy a piacgazdaság kialakulása során sikerült-e valakinek tőkéhez jutnia vagy sem, s ez mekkora tőke. A magánosítás és alapítások során a gazdasági forrásokért való versenyben a társadalom felső régióiba kerültek a jelentős tőkével tőké el rendelke rendelkezők, ők de a azok ok is, is akiket a tőkés megbíz a tulajdon felelős működtetésével, azaz a "felső menedzserek". A tőkével nem rendelkezők a munkaerőpiacon jelennek meg mint kínálat. Helyzetük attól függ, hogy találnak-e itt helyet vagy sem, vagy ha helyet nem is, l legalább lább munkaerőpiaci k ő i i jjogcímet í t valamilyen l il ellátásra. llátá A munkaerőpiaci bizonytalanságok közelről érintik a háztartásokat. A munkaképes korú háztartásfők jelentős része nem dolgozik - és ezért sokkal alacsonyabb is a jövedelme.



38

A munkajelleg-csoportok j g p Egyenlőtlenségek

A munkajelleg-csoportok sokat megtartottak korábbi jelentőségükből. Az aktív keresők körében tovább folyik a szerkezet-eltolódás. A tanulatlan munkásokra van legkevésbé szüksége az új piacnak: ők a többieknél sokkal nagyobb arányban váltak munkanélkülivé. A munkásság és a parasztsághelyzete a többiekhez képest romlott. (falusi g) munkanélküliség). A tulajdon egyenlőtlenségeit egyelőre nem tudjuk mérni. Ami a rosszul, de mégis mérhető jövedelmi egyenlőtlenségeket illeti, a két szélső tized közti szorzó 1987-ben kevesebb, mint ötszörös volt 1997 volt, 1997-ben ben közel tízszeres tízszeres. Azóta egyesek szerint megállt megállt, mások szerint folytatódik a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése. Az egyenlőtlenségek gy g nőttek,, nőtt a szegénység g y g is. 1989 és 1997 között mintegy háromszorosra emelkedett mind a relatív, mind az abszolút szegénység.



39

Szegénység g y g újj vonásai

A munkaerőpiac m nkaerőpiac zavaraival a arai al függ öss össze. e A munkanélküliség, az alulfoglalkoztatás, a keresetek nagy részének alacsony szintje miatt, és az árrendszer szerkezeti változásai következtében a szegények harmadának van lakással kapcsolatos adóssága; negyven százaléknál nem jut elég pénz gyógyszerre, és a korábbinál nagyobb hiányok mutatkoznak olyan elemi szükségletek esetében is, mint i t az él élelmiszer l i vagy a gyógyszer. ó



40

Törékenyy helyzetű y csoportok p

a munkanélküliek munkanélküliek, elsősorban a tartós munkanélküliek, munkanélküliek főként főként, ha a háztartásfő munkanélküli; a szakképzetlenek vagy nem 'piacképes' képzettségűek, illetve az alacsony keresetűek; a fiatal pályakezdő munkanélküliek, a cigányság cigányság, amelynek körében a munkanélküliségi ráta többszöröse a többségi társadalomban tapasztalhatónál, és akik közül százezrek léte, jövője veszélyeztetett; a gyermeküket egyedül nevelő szülők, többségükben nők; a gyermekes családok, különösen a nagycsaládosok; az idős emberek emberek, különösen az egyszemélyes háztartásban élők élők, s közülük is az idősebb nők; azok a falusi háztartások, amelyek alacsony jövedelműek, és a közlekedési viszonyok miatt nehezen érik el a munkahelyeket és közszolgáltatásokat; a hajléktalanok - akiknek számát legalább 40 ezerre teszik; a fogyatékkal élők egy része, mert a jogilag már rögzített ellátások túl alacsonyak vagy a követelmények nem teljesülnek (pl. akadálymentesség);



41

Kirekesztés Előítéletek

A súlyos, úl vagy h halmozódó l ódó nehézségekkel hé é kk l járó já ó ki kirekesztés k té az átlagosnál jobban fenyegeti az előző csoportokat. A romák helyzete: előítéletek, iskolai akadályok, munkanélküliség, lakáskérdés, egészségi állaot, stb. A szegénykérdés nem cigánykérdés. A népesség legrosszabb jövedelmű alsó harmadában egy ötöd cigány, 80% nem cigány. És ha lejjebb megyünk, az alsó ötödbe vagy tizedbe, nő a cigányok aránya, de a legszegényebbek fele is nem roma roma.



42

Rétegek g

A korlátlan k látl tőkéh tőkéhez jjutással tá lé és a munkaerőpiacról k ő i ól való kiszorulással az egyenlőtlenségek elszabadultak. elszabadultak A rétegezett társadalom tetején biztosan kirajzolódik már egy kiváltságosan jó helyzetű felső osztály, alul pedig széles, sok mindenből kirekesztett szegény csoportok vannak. A társadalom "két sebességűvé" vált. ált Aki nem tud t d rákapaszkodni ák k d i a gyorsan robogó b ó vonatra, az végleg lemaradhat.



43

Az újtőkés j társadalom összefoglalása g


Összefoglalás a társadalmi egyenlőtlenségek szempontjából: - visszatért a gazdasági tőke mint tét és erőforrás; - a korlátlan k látl h hatalom t l ad demokráciával k á iá l megszűnt; ű t - a játékterek, mezők korlátlanul alakulnak, változnak; - a tétek korlátlanok, gy és mezők közötti versengés g is korlátlan;; - az egyének - a tétek felső korlátja annyi, amennyit a mezők közötti küzdelem egyik vagy másik mezőre rákényszerít; - a létfenntartási küzdelemben a vesztes helyezéseknél a veszteség mértéke mértéke, mélysége egyelőre alulról nem vagy alig korlátozott; Ezek a fejlemények gyengítenek minden horizontális y a társadalmi szolidaritást is. A kirekesztés viszonyt, veszélyezteti a társadalmi összetartozást. Mindez nincs eléggé összhangban az Európai Unió újabb törekvéseivel.


44

IV. Az európai p szociális modell

A 19-20. század európai történetében központivá vált az a kérdés, hogy hogyan lehet sok új társadalmi problémát korrigálni vagy megelőzni, hogyan lehet a piacot "megszelídíteni", megszelídíteni , a sikeresek egyéni jóléte mellett a "közjót" is erősíteni. A változásokat az a többségi meggyőződés vezette, hogy a társadalmi feszültségek és bajok enyhítése a társadalom és az egyének együttes f l lő é felelőssége, az áll állam és é a civil i il társadalom tá d l közös kö ö ffeladata. l d t E közös törekvések nyomán alakult ki az, amit jóléti államnak nevezünk.



45

Újj p problémák Az új problémákra a legfontosabb válaszok, A álas ok amel amelyek ek a 19. század közepe óta formálódnak, a következők: közpénzből alapvető szolgáltatások - oktatás, egészségügy - mindenkinek; közös felelősségű TB vagy társadalmi biztonság, tá d l i alapjövedelem; társadalmi l jö d l a munkajog erősödése; a szociális jogok erősödése: szociális állampolgárság.



46

A jjóléti állam kritikája j

A globalizálódó kapitalizmussal felerősödtek a jóléti állam elleni támadások - divattá vált azt állítani, hogy a jóléti állam árt a g gazdaságnak, g az erkölcsöknek, az egyéni gy szabadságnak. 1975 óta sokan állítják, hogy a jóléti állam "halott", hogy korlátozni kell vagy egészen felszámolni. A polgárok több é azonban többsége b nem eztt gondolja. d lj S Sok k - részben é b szükséges, részben az erősebb érdekek által kikényszerített - reform van folyamatban, a jóléti vívmányok összességének védelme egyelőre sikeres. sikeres Az adatok azt igazolják, hogy minden EU országban szinte folyamatosan nőttek a jóléti kiadások, nemcsak abszolút értékben hanem a mindenütt növekvő össztermékhez értékben, viszonyítva is; erős az országok közötti jóléti konvergencia, amiből a szegényebb országok különösen sokat profitáltak.



47

V. Az EU szociálpolitikája p j

Az Európai Unióban erősödik a törekvés arra, arra hogy a szervezet ne csak politikai és gazdasági társulás legyen, hanem a szociális jólét biztosítását is célul tűzze ki. Az Unió szintjén elfogadott központi céllá vált a foglalkoztatás növelése, a kirekesztés elleni küzdelem, a társadalmi összetartozás erősítése. Számtalan dokumentumban olvashatjuk, hogy - az európai p szociális modell értékes és megerősítendő; g - az európai szociális modell két fő értéke a szolidaritás és a társadalmi összetartozás; - a társadalom minőségét az méri, hogy "milyen mértékben képesek részt é t vennii a polgárok l á k kö közösségeik ö é ik tá társadalmi d l ié és gazdasági d á i él életében, téb olyan feltételek mellett, amelyek jólétüket és egyéni lehetőségeiket javítják".



48

Az EU szociálpolitikája p j

Római Szerződés (1957) A szociális jogalkotás j g A szociális biztonsági rendszerek koordinációjának alapelvei, alapelvei területi, területi személyi és tárgyi hatálya



49

VI. Az Újj Gazdaság g jellemzői j

A társadalom fejlettségét annak megváltoztathatóságával jellemzi. A gazdaság már olyan l ö összetett, t tt hogy h alrendszerekre l d k b bontja. tj A világgazdaság az ipari társadalomból egy új, t dá l ú gazdaság tudásalapú d á ffelé lé ttart. t A változásban ált á b kiemelkedő szerepet játszik az elektronikus gazdaság térnyerése térnyerése, amit gyakran illetnek "Új Új Gazdaság" névvel is.



50

Az Újj Gazdaság g

E-business E b siness E-kormányzat E civilisztika E-civilisztika Mindhárom terület több annál, annál hogy a tranzakciók online mennek. A plusz: Költségmegtakarítás, de anonimitás is Közvetlen demokrácia Társadalmi öntevékenység



51

A „„figyelem” gy gazdaságtana g g

Az emberek figyelme az egyik legszűkösebb létező erőforrás mind a magánéletben mind pedig a gazdaságban. Értékében csak a hatalomhoz hasonlítható. A magánéletben élvezett figyelmet empátiának hívják – ez a szereteten kívül kétségtelenül az egyik legértékesebb kapcsolati tényező. tényező A közgazdaságilag is értékelhető figyelem a médiafigyelem. Ennek eredménye lehet a felépített hírnév. A modern poszt-indusztriális társadalmakban, a jólét növekedésével a figyelmünk még a pénzünknél is kívánatosabb (mert szűkösebb) erőforrás. Az ismertség (felhalmozott médiafigyelem) még a vagyonnál (felhalmozott pénzjövedelemnél) is nagyobb kincs. Néhány ember és szervezet ingyen megkapja ezt a figyelmet, mások fizetnek érte – ezt hirdetésnek nevezzük. Ap publicitás a figyelemből gy építkezik, p éppúgy, pp gy ahogy gy a p pénz sem más, mint az elvégzett g munka felhalmozott formája.



52

Az Újj Gazdaság g nonprofit p szektora

Nemcsak e-business és e-kormányzat létezik, hanem megvan már a kiépülőfélben levő információs társadalom civilszektora is a maga újtípusú nonprofit intézményeivel! Ezek a civilstruktúrák annak rendje és módja szerint függetlenek az állami költségvetési szervezetektől, de tulajdonosok híján az üzleti világba sem sorolhatók sorolhatók. Az e-business és az e-kormányzat létjogosultságának elismerése után eljött tehát az idő az e-civilisztika megteremtésére is!



53

Nonprofit p szervezetek

A hagyományos h á nonprofit-definíció fit d fi í ió megállja állj a helyét h l ét az online li világban is Jelllegét legkevesebb két kritériummal lehet megadni: (1) függetlenség az államtól és politikától, ami nem zárja ki az állami támogatások lehetőségét, de sem intézményesen, sem jogilag nem tartozhatnak az állami szférába. (2) Nincs tulajdonos csak alapítók vannak. Az esetlegesen megtermelt eredmény nem sajátítható el, nem vonható ki, csak az eredeti és közhasznú célok előmozdítására használható fel.



54

Modern társadalmak fontosabb alrendszerei

Gazdasági alrendszer - médiuma: pénz bináris kódja: rentábilis rentábilis, nem rentábilis Politikai alrendszer - médiuma: hatalom Bináris kódja: kormányozni, kormányozni ellenzékben lenni Jogi alrendszer - médiuma: hatályos jogszabály Bináris kódja: jogszerű, jogtalan



55

Modern társadalmak fontosabb alrendszerei

A ttudomány d á - médiuma: édi az é érvelés lé Bináris kódja: igaz, hamis Művészet . médiuma: esztétikus Bináris kódja: a művészet elfogadott szabályai szerint tetszik – nem tetszik Magánélet g - médiuma: szeretet Bináris kódja: közelről kibírlak, nem bírlak



56

VII. Társadalmi rétegződés a szocializmus idején és ma Magyarországon A szocializmus idején a maihoz képest a társadalom zárt volt. Az állami tulajdon volt az egyedüli a gazdaságban, így a tagozódást az államhoz való viszonyy határozta meg g (p (párt tag, nem párt tag).



57

A Kádár-korszak jellemzői j

az ,,ez ez van, van ezt kell szeretni" szeretni politikai paradoxon,l paradoxon l mint létforma a munkaverseny- és szocialista brigád-mozgalom, a második gazdaság kulturális mintateremtő szerepel, a többszektorú jövedelemszerzési stratégiák ((,,kiskert-nagy kiskert nagy öröm") magatartás meghatározó szerepe, az informalitás és a társas hálózatok mindent átszövő indái kérlelhetetlen elitképző-erkölcsromboló szerep kérlelhetetlen, szerep, a lakóházon belüli szegregációs rendszer, a privatizáció, a menedzserializmus



58

A két világháború között : kettős struktúra

1.kapitalista (modern polgári) –vállalkozók, polgári arisztokrácia, kisiparosok, kiskereskedő, polgári középosztály, ipari munkásság. g 2.feudális (rendies társ.) egyházak, államhivatalok nagybirtokosok, államhivatalok, nagybirtokosok történelmi arisztokrácia, úri középosztály, nemzeti kispolgárság. kispolgárság



59

A háború után

1945-49: 1945 49 népi é id demokrácia: k á i a gazdasági d á i él életben tb vegyes tulajdon működik, többpártrendszer, 45-47-ben a földosztás megváltoztatta a társadalmi struktúrát 100 hold feletti részeket f l felosztották. t tták 1948-tól: sztálini modell: a Szovjetunió gazdasági és politikai rendszerét másolták le, a g gazdasági g életben nincs magán, g csak állami és szövetkezeti, egypártrendszer, kulákság felszámolása 1945-50 gazdasági korlátozás, 50-53: magántulajdon g j felszámolása.



60

A háború után

1988. Társasági törvény cél: a magántulajdonon alapuló 1988 piacgazdaság kialakítása 1991. I. Privatizációs Törv.: cél: 98-ra az állami tulajdont lebontani. 1993 Bankkonszolidáció (360milliárd Ft) cél: a vállalkozóknak 1993. fedezet nélkül nyújtott hitelek miatt nehéz helyzetbe került bankok megsegítése. 1995. II. Privatizációs Törv.: cél: ellenőrzés a p privatizáció során. Ez az időszak (1988-98) az eredeti tőkefelhalmozás időszaka, az 1. szakasz, 1998-2002-ig a második szakasz 40-50% elszegényedett, 15-20% meggazdagodott, d d tt maradék dék a kö középosztály. é tál



61

A jóléti politika, szegénység, szegénységpolitika. é é li ik Hajléktalanság. Hajléktalanság



62

A jóléti politika, szegénység, szegénységpolitika. Hajléktalanság. - az előadás tartalma

Jóléti politika és re-disztribúció re disztribúció Szegénység fogalmak A szegénység okai A szegénység által legnagyobb valószínűséggel sújtott csoportok A szegénység mutatói, mérési lehetőségei



63

Jóléti politika és re-disztribúció Főbb feladatok: - jjövedelemelosztás szélsőségességeinek g g enyhítése - szegénység enyhítése - esélyegyenlőség erősítése



64

Szegénység g y g fogalmak g

Abszolút Ab lút – elsődlegesl ődl szegénység: é é akinek ki k a minimális i i áli szintű i tű szükséglet kielégítés is gondot okoz, oly mértékben, hogy veszélyezteti fizikai és szellemi egészségét. Relatív – objektív- szegénység: ha valaki nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy olyan életszínvonalat biztosítson magának, g ami az adott társadalom számára elfogadott. Független attól, hogy az egyén magát szegénynek érzi-e, vagy nem.



65


Társadalmi szegénység: nemcsak gazdasági, hanem társadalmi egyenlőtlenség is. Pauperizmus: képtelenség az önellátásra vagy az olyan önfenntartásra, amit az adott időben minimálisnak i i áli k ttekintenek. ki t k Morális szegénység: ahogyan a társadalmi é ték d a szegénységet értékrend é é t megítéli. ítéli



66


Objektív relatív depriváció: Egyének, Egyének családok és a népesség egyes csoportjai akkor élnek szegényesen - objektív relatív depriváció helyzetében -, ha nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak táplálkozzanak, olyan tevékenységekben vegyenek részt és olyan életfeltételekhez és javakhoz jussanak, amelyek társadalmunkban szokásosak, g Súlyosan y halmozott hátrány, y azaz széles körben elfogadottak. az egyén vagy a család helyzete nem egy két szempontból, társadalmi dimenzióból rosszabb, mint a többségé, hanem sok lényeges vonatkozásban.



67


Hátrányos helyzet: vegyes jelenséghalmaz, melyben keverednek a biológia, demográfiai, tá d l i jjelenségek. társadalmi l é k Szinte mindent lehet oknak és okozatnak tekinteni. M hát Ma hátránynak á k nevezzük, ük ha h valaki l ki ö öreg, fogyatékkal élő, sokgyermekes, elmebeteg, alacsony a jövedelme jövedelme, rossz a lakása lakása, a munkája munkája, stb.



68

A szegénység g y g okai

A munkanélküliség, munkanélküliség kiváltképp a tartós munkanélküliség Az alacsony keresetek miatt egyre több embert fenyeget a szegénység kockázata. A nettó egy főre számított reálkeresetek. Az adózási rendszer változásai növelik a jövedelmi jövedelmi, s általában a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az indirekt adók, például a fogyasztási adó emelése a jobb módúaknak kedvez. Az alacsony szociális juttatások egyre kevésbé jelentenek megélhetési lehetőséget. Az indexálás hiánya miatt (a nyugdíj kivételével) évről évre veszítenek értékükből, emelésük esetleges, s ezért növelik a támogatásra szorulók helyzetének bizonytalanságát, kiszolgáltatottságát.



69

A szegénység által legnagyobb valószínűséggel sújtott csoportok

A munkanélküliek és az alacsony keresetűek A nők körében magasabb a szegénység kockázata, mert többen nevelik egyedül gyermeküket, alacsonyabb a keresetük és a nyugdíjuk A fiatal pályakezdő munkanélküliek mint a munkától megfosztottak sajátos csoportja A fogyatékosok és a tartós egészségkárosodást szenvedettek, illetve az ilyen gyerekeket nevelő családok. A romák, akik körében a munkanélküliségi ráta a többségi társadalomban előforduló érték kb. Háromszorosa. Az alkalmi és időszakos munkavégzés jelentősebb súlya miatt rosszabbak a kereseti viszonyok. A gy gyermekes családok,, s így gy a gy gyermekek – különösen a három- és többgyermekes családokban nevelkedők. Az idős emberek, különösen a rendszeres szociális segélyből élők, az özvegyi nyugdíjasok (elsősorban az egyszemélyes háztartásban élők), a munkaerőpiacról kiszorult rokkantnyugdíjasok, a korhatár előtt nyugdíjba vonulók és a legidősebbek Az alacsony jövedelmű, a közszolgáltatásokat a közlekedési viszonyok miatt nehezen elérő falusi háztartások.



70

A szegénység mutatói, mérési lehetőségei

A foglalkoztatás csökkenése, csökkenése inaktivitás növekedése GDP visszaesése Ekvivalens jövedelmi mérőszámok: a család méretének növekedése a megélhetési költségek növekedését jelenti jelenti, de nem a család méretével egyenes arányban. Szegénységi küszöb: akiknek a jövedelme a legalsó jövedelmi kvintilisbe tartozik Szegénységi arány: a szegények népességen belüli arányának számszerűsítése Szegénységi rés: a szegények átlagos jövedelmének a szegénységi kü öbtől való küszöbtől ló elmaradása. l dá KSH méri éi Sen-index: az egyenlőtlenség mértékét vizsgálja. Lorenz-görbe: jövedelemelosztást vizsgál a háztartások összjövedelmével számolva számolva.



71

Minden nyolcadik magyar g szegény g (MTA 2003.)

Az ENSZ megbízásából A bí á ából a Magyar M Tudományos T d á Akadémia Ak dé i (MTA) Világgazdasági Kutatóintézete tanulmányt készített hazánk "humán fejlettségéről". A szegénység enyhítéséért - helyzetkép é jjavaslatok és l t k címmel í l közzétett kö ét tt jjelentés l té tartalmazza: t t l Magyarország lakóinak mintegy 13 százaléka, csaknem 1 millió 300 ezer ember él halmozott szegénységben, és a szegénység k ká t a ki kockázata kisgyermekeknél k k él a llegnagyobb. bb A tanulmány rávilágít a szegénység kialakulásának okaira, s leküzdésére is megfogalmaz g g jjavaslatokat.



72

A hat év alatti gyermekek egyötöde szegény

A 2000 é és 2002 kö közötti ötti adatok d t k alapján l já M Magyarország á az elmúlt l últ évek gazdasági növekedésével nem került jobb helyre, sőt, a "szegénységi rés", a legszegényebbek átlagtól való elmaradása i ét nőni ismét ő i kkezdett. d tt A hatévesnél h té él fifiatalabb t l bb gyermekek k k mintegy i t egy ötöde, a 14 évesnél fiatalabbak 17 százaléka él halmozottan hátrányos körülmények között. Az ötödik alkalommal készített felmérés szerint Magyarország az 54 ország között a 35. helyen áll. A várható élettartam Magyarországon gy g kevesebb, mint a szomszédos országokban, g jelenleg 71,3 év.



73

Nem elég hatékony a segélyezési rendszer

A tanulmány rámutat arra is, hogy a segélyezési rendszer gyenge hatékonyságú, és csak kevéssé enyhíti híti a h halmozott l tt szegénységet. é é t E Ennek k az oka k részben az, hogy az alacsony jövedelemszint önmagában nem jogosít támogatásra támogatásra, és a rászorulók csak bizonyos jogcímeken juthatnak segélyhez így nagy részük ellátás nélkül marad segélyhez, marad.



74

Kit nevezünk hajléktalannak? j „Hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező d lk ő személy, él kivéve ki é azt, t akinek ki k bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás”.(1993. é i III évi III. törvény tö é 4 4.§ § 2. 2 bek.) b k) „Hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára j szolgáló g helyiségben y g tölti”. (1993. évi III. törvény 4.§ 3. bek.)



75

A hajléktalanná j válás okai kapcsolati p konfliktusok állami intézményekből való kikerülés gazdasági d á i okokból k kból b bekövetkező kö tk ő hajléktalanság lakástalanság váratlan krízis helyzet



76

Hajléktalanok j helyzete y vidéken Átfogó felmérés (2006) Budapesti B d ti Mód Módszertani t iS Szociális iáli Kö Központ, t aM Menhely h l Al Alapítvány ít á és a Twist Olivér Alapítvány „Február 3” munkacsoportja Debrecen,, Győr, y , Kecskemét,, Miskolc,, Nagykanizsa, gy , Pécs,, Szeged, Székesfehérvár, Zalaegerszeg Pécsett a legidősebbek (átlagosan 48 évesek) Nagykanizsán a legfiatalabbak (átlagosan 41 év) nők aránya Debrecenben a legmagasabb Székesfehérváron valamint Kecskeméten a legalacsonyabb (14%) Nagykanizsán gy az utcán élő hajléktalan j emberek 75 százaléka munkaképesnek mondta magát Szegeden mindössze 39 százaléka mondta, hogy képes lenne munkát kát vállalni áll l i Eger, 2012-13. II. félév.


77

Hajléktalanok helyzete Budapesten Magyarországon gy g mintegy gy 30 000 hajléktalan j ember él, közülük 20 000-en a fővárosban



78

Fedél nélkül

1993 nyarán jelent meg a Fedél nélkül első száma

Ungi Tibor és néhány hajléktalan társa az újságon keresztül akart üzenni és jogi segítséget nyújtani a többieknek

A négyoldalas lapot fénymásolással sokszorosították



79

„„A hajléktalanság j g megbetegít” g g

Döntő többségük már valamilyen krónikus betegségben szenved

A kormány jövőre radikális programokat tervez

Speciális hajléktalan egészségügyi ellátást építenek ki

Vajon hány év szükséges még, hogy a tervezett radikális „életmód javító” program megvalósuljon?



80

Összegzés g Előfordulhat, Előf d lh

h hogy sokan k ö önmaguk k miatt i kkerültek ül k az utcára á Sok esetben nem a saját hibájuk miatt kerülnek ilyen helyzetbe (l ká (lakásmaffia, ffi adósságcsapda…) dó á d )

Az igazi probléma: nem kapnak segítséget, ezáltal nem tudnak visszailleszkedni a társadalomba, visszafordíthatatlanul kirekesztetté válnak.



81

Mi vajon j a megoldás? g

normális lakhelyet biztosító szervezet létrehozása munkába állás segítése anyagi y g támogatás g nyújtása y j stb.



82

A szakpolitikák kapcsolata. HDI index.



83

A szakpolitikák p kapcsolata p

Gazdaságg foglalkoztatásg szociál- oktatásegészségügy- környezetvédelemesélyegyenlőségi politikák politikák.



84

Humán fejlettségi j g index (HDI) ( ) Az ENSZ Fejlesztési Programja 1990 óta évente publikálja a HDI HDI-tt azzal a céllal, hogy a világ országainak humán fejlettségét mérjék és összehasonlítsák. Az emberi fejlődés olyan környezet kialakítását jelenti, amelyben az emberek teljes erőforrásaikat fejleszteni tudják, produktívan, kreatívan élnek, összhangban az igényeikkel és érdeklődésükkel (Nyitrai F Ferencné, é 2001.5.o.). 2001 5 ) Az emberi fejlettséget mérő index kidolgozásának az volt az alapgondolata hogy a fejlett és fejlődő országok – bruttó hazai alapgondolata, termékkel mért – gazdasági fejlettségén túl egy komplexebb mutató alkalmazásával azok humán fejlettsége is összehasonlítható legyen (Husz 2001, 2002a).



85

Smahó Melinda, A humán fejlettségi index (HDI)



86

GDP index

őr -M

os

Bu

da o n p est -S op ro n Fe jé r V C s as on g V e rád sz pr Ko ém m ár om Za -E la sz ter go m Pe st To ln Ba a H a ra ny jd ú- a Bi ha He r ve s B Já é B sz -N ác s k és -K ag is yk un ku n -S Bo zo r so ln So ok dAb m og aú j Ze y Sz m ab pl ol cs N ó én -S gr za ád tm ár -B er eg

Gy

Smahó Melinda, A HDI és részindexei

0,95

0,9

0,85

0,8

0,75

0,7

0,65


Élettartam-index Iskolázottság


HDI 2001

87

Smahó Melinda, A HDI területi különbségei, g 2001.

HDI értékek, 2001



0,851 - 0,865 0,821 , - 0,85 , 0,801 - 0,82 0,791 - 0,8 0,76 - 0,79

(1) ((3)) (5) (3) (8)

88

Esetleírások, értelmezések



89

Köszönöm a figyelmet: gy Matiscsákné dr. Lizák Marianna Tel.: 30-418-25-49 E-mail:[email protected]



90

kérdései adjunktus Matiscsákné dr. Lizák Marianna Eger, II. félév. A jóléti politika aktuális kérdései - nappali 1

Recommend Documents