Dr. Nagy Marianna* Szabó Dániel** KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS A HELYI KÖZIGAZGATÁSBAN
„A vakság igazi problémája nem a látás hiánya. Az igazi probléma a meg-nem-értés és a létezı információk elérésének hiánya.” (Idézet a National Federation of the Blind honlapjáról, www.nfb.org)
A Magyar Közigazgatási Intézet 2005 ıszén kutatási pályázatot hirdetett „A hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése a helyi közigazgatásban, különös tekintettel az állampolgárok igazgatási és szolgáltatási szükségleteinek kielégítésére” címmel, amelyet a Budapesti Gazdasági Fıiskola Társadalmi Innovációs Mőhelye nyert el. A kutatási program 2006. február és 2007. január között az Európai Unió támogatásával, a Regionális fejlesztés Operatív Program (ROP 3.1.1. központi program) keretében valósult meg. A kutatási projektvezetı NYÁRÁDY GÁBORNÉ DR. fıiskolai tanár volt, kutatóként DR. NAGY MARIANNA esélyegyenlıségi szakértı, fıiskolai adjunktus és SZABÓ DÁNIEL fıiskolai adjunktus, valamint NYÁRÁDY SZABOLCS infokommunikációs szakértı mőködött közre. Az empirikus vizsgálat során – többek között – a következı kérdésekre kerestük a válaszokat: Hogyan kell értelmezni, mi az egyenlı bánásmód fogyatékossággal élı ügyfelek esetében? Milyen feladatokat takar a helyi önkormányzatok esetében a fizikai és a kommunikációs akadálymentesítés? Az elektronikus ügyintézés értelmezhetı-e a látássérült ügyfelek esetében? Vakbarátok-e az elérhetı önkormányzati honlapok? Hogyan és mire kell felkészíteni a helyi önkormányzatok munkatársait a látás- és hallássérült ügyfelekkel való kommunikációra?
• • • • •
A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a közigazgatás intézményrendszere, közvetítı csatornái úgy vannak kiépítve, hogy nem számolnak a fogyatékos ügyfelekkel, akik speciális kommunikációs közeget jelentenek az információcserében. Ilyen kommunikációs akadály, hogy a vakok például a nonverbális kommunikációs jelzéseket nem tudják érzékelni, mint ahogy a síkírást sem, ami attól válik akadállyá, hogy nincs megfelelı segédeszköz, technika stb., ami ezt pótolná (pl. Braille- vagy elektronikus formátum). Az elektronikus közigazgatás ugyan a fogyatékos ügyfelek esélyegyenlıtlenségének felszámolására is irányulna, de a kutatási mintában meghatározott 94 önkormányzatból 22-nek honlapja sem volt 2006 nyarán, noha az elektronikus tájékoztatás – honlap mőködtetésének – követelményét 2005. november elsejétıl törvény írja elı. E-mail elérhetısége 72 önkormányzatból mindössze 48nak volt, 24-nek nem lehetne e-mailt küldeni. Az ügyfélfogadási idıt is mindössze 50-en tették közzé, 22 önkormányzatnál nem lehet megtudni, hogy mikor van nyitva az ügyfelek számára. A vizsgált önkormányzati honlapok közül mindössze 53 volt, amire a látássérült tesztelık azt mondták, hogy tudták használni a JAWS-sal, 19 honlap egyáltalán nem volt vakbarát. Magyarországon ma több százezer társadalmi létében súlyosan akadályozott, fogyatékos személy él veleszületett vagy szerzett fogyatékossággal. A KSH népszámlálási adatai szerint 2001-ben 577 006 ember élt fogyatékossággal Magyarországon. *
BGF Külkereskedelmi Fıiskolai Kar, Társadalmi Kommunikáció Tanszék, fıiskolai adjunktus. BGF Külkereskedelmi Fıiskolai Kar, Társadalmi Kommunikáció Tanszék, fıiskolai adjunktus.
**
103
NAGY M., SZABÓ D..: KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS … A súlyosan sérült emberek egy jelentıs csoportja a látássérült emberek köre. Ebbe a fogyatékossági kategóriába tartoznak – a sérültség foka szerint – a gyengénlátó, az aliglátó és a vak személyek. A népszámlálási statisztika szerint 2001-ben 64 558 látássérült ember élt Magyarországon, ez az összes fogyatékossággal élı embernek 14,4 százaléka. Korábban a statisztikai elemzés alapja lehetett a járulékban részesülık statisztikája is, de mivel jelenleg a járadékfizetéseknél nem tesznek különbséget az egyes fogyatékossági típusok között, ezért ma ez alapján nem azonosíthatóak a látássérült emberek, így jelen pillanatban a látássérült emberek helyzetének elemzése során a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének és tagszervezeteinek kimutatása az irányadó. A korösszetétel tekintetében a 0 és 19 év közöttiek (azaz a kisgyerekek és iskoláskorúak) aránya 7,3%, a munkaképes korúak (azaz a 20 és 60 év közöttiek) aránya 39,0%, míg a nyugdíjas korúak (azaz a 60 évnél idısebbek) részaránya a legmagasabb 53,8%. A számítógépek új lehetıséget nyitottak a látássérültek kommunikációjában. A személyi számítógép a 80-as évek végére Nyugat-Európában, majd a 90-es évek közepére hazánkban is általánosan elterjedt eszközzé vált. A kezdetekre a DOS volt jellemzı, a képernyın fekete alapon egyforma nagyságú fehér betők és jelek, vagyis karakterek sorakoztak. Ugyancsak a 90-es évek elejére érte el a gépi beszéd-elıállítás kutatása azt a szintet, hogy már a számítógépek képernyıüzeneteit felolvasó eszközök is megszülethettek a vak emberek számára. A Microsoft programok térhódításával azonban a DOS-korszakot 2001-tıl felváltotta a JAWS-korszak. A JAWS1 for Windows 4.02 képernyıolvasó program tulajdonképpen egy beszélı program, amely felismeri a képernyın megjelenı és a leütött karaktereket, és azokat hangosan felolvassa. A magyar nyelvő JAWS for Windows 4.02 demó változata letölthetı az Internetrıl (letöltés itt: www.vakalap.hu) és bárki kipróbálhatja, illetve használhatja is. A JAWS segítségével vakok számára az internet világa tehát elérhetı. A fiatal látássérült generáció ugyanolyan természetességgel használják a számítógépet, olvassák az e-mail-jeiket és látogatják a web oldalakat, mint látó társaik. Sıt, a látássérültek informatikai képzésének is meg vannak a „bevált” helyei. A Budapesti Mőszaki Fıiskola Neumann János Informatikai Fıiskolai Karán 2001-ben nyolc darab vakoknak kialakított számítógéppel speciális vak oktatási stúdiót hoztak létre. Itt félévenként indítanak érettségizett vak fiatalok részére komplex Windows tanfolyamot, amely egy éven át heti két délután zajlik. Az oktatási program a JAWS és más szükséges segédszoftverek, valamint speciális oktatási módszertan segítségével lehetıséget biztosít a résztvevık számára az informatikai írástudást nemzetközileg szabványos keretek között igazoló bizonyítvány, az ECDL Start megszerzésére. Egyre több látássérült tanuló végez a Neumann János Szakközépiskolában, illetve szerez informatikus végzettséget. Az elmúlt években pedig szervezetten, a Munkaügyi Központok szervezésében, HEFOP keretében több tanfolyam, ahol felhasználói szintő alapismereteket szereztek a látássérültek. Feltehetıen a jövıben ez a tendencia tovább erısödik, ahogy a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének elnöke, FODOR ÁGNES – a kutatás egyik felkért szakértıje – többször is megfogalmazta: „Manapság a számítógép legalább olyan fontos segédeszköz, mint a fehér bot”. A hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése a helyi közigazgatásban, különös tekintettel az állampolgárok igazgatási és szolgáltatási szükségleteinek kielégítésére címő kutatási projektben is a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (továbbiakban: VGYKE) mőködött közre. A „Partnerünk Európa” Látássérültek integrált megközelítéső, alternatív képzése és foglalkozatása címő HEFOP-projektben olyan látássérültek vettek részt, akik legalább felhasználói szinten kezelik a számítógépet. A tesztelés alatt (2006. június-július) még folyt a látássérült projektrésztvevık képzése. A képzés feltétele az volt, hogy a jelentkezık legalább felhasználói szinten tudják használni a számítógépet, legyen érettségijük és alapszintő angol nyelvtudásuk. Ennek az elvárásnak mind a 36 projektrésztvevı megfelelt, sıt, többen programozói szintő ismeretekkel is rendelkeztek. A projekt központja a zuglói Angol u. 44. volt, a VGYKE Módszertani Központja2, ahol egy 1 2
JAWS = Job Acces With Speech. Bıvebb információ: www.partnerunkeuropa.hu
104
NAGY M., SZABÓ D..: KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS … mintairoda került kialakításra. A 10 munkaállomáson 10 JAWS szoftverrel felszerelt számítógép mőködött. Ez adta az ötletet, hogy az önkormányzatok vakbarát tesztelését a Partnerünk Európa Projekt résztvevıi végezzék, hiszen rendelkezésre állt az infrastruktúra és az emberi erıforrás, azzal a speciális szaktudással, amivel egy látó számítógép-felhasználó nem rendelkezik. A Magyar Közigazgatási Intézet (továbbiakban: MKI) átadta azon önkormányzatok nevének listáját, amelyet 2006 nyarán a kérdezıbiztosok felkerestek. A tesztelésben résztvevık ezután a következı feladatokat kapták: 1) Keressék meg az adott önkormányzat honlapját. 2) A honlapon két információt keressenek meg és másoljanak ki: a) az önkormányzat elektronikus levelezési címét, b) az ügyfélfogadásra vonatkozó adatokat. 3) Saját tapasztalatuk alapján véleményezzék, hogy a 2. feladat elvégzésekor az adott honlap jól vagy rosszul volt-e olvasató a JAWS programmal, azaz mennyire volt vakbarát a felület. A tájékoztatási minimum két elemére – elektronikus cím és ügyfélfogadás – azért esett a választásunk, mert a közigazgatási ügyek intézéséhez elengedhetetlen az ügyfelekkel való személyes kapcsolat, gyakran a személyes megjelenés is. A polgármesteri hivatal és egyes szervezeti egységeinek „nyitva tartása”, az ügyfélfogadási rend megismertetése ezért is fontos. Vagy inkább fontos lenne. Két jogszabály is elıírja, hogy közzé kell tenni az e-mail címeket és az ügyfélfogadásra vonatkozókat. A Ket. alapján valamennyi államigazgatási szervnek – így minden önkormányzatnak – elektronikus tájékoztatót kell közzé tennie, amely magában foglalja: • a hatóság megnevezését, • hatáskörét, illetékességét, • postai és elektronikus címét, • telefon- és telefaxszámát, • az egyes hatósági ügyek intézésére a szervezeten belül illetékes ügyintézık megnevezését, • az ügyfélfogadási rendet, illetıleg • az ügyek intézését segítı útmutatókat, • a hatályos jogszabályokon alapuló ügymenetre (ügyintézési folyamatleírására) vonatkozó tájékoztatást és az ügyintézéshez használt formanyomtatványok letölthetıvé tételét. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggı adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról szóló 233/2001. (XII. 10.) korm. rendelet továbbá azt is elıírja, hogy az egyes köztisztviselıkre vonatkozóan a közigazgatási szerv – az ügyfelek eligazítása, illetve a köztisztviselık azonosítása céljából – erre alkalmas módon tegye közzé a köztisztviselı nevét, besorolását, illetve biztosítani kell, hogy a köztisztviselıkkel való hivatali kapcsolatfelvételhez szükséges egyéb adatok (hivatali telefonszámok) is hozzáférhetık legyenek. A két jogszabály alapján az adatok publikusak és így annak sem lenne akadálya, hogy mindezek az adatok az interneten is megjelenjenek. Az elsı probléma viszont már az elsı feladat teljesítése során jelentkezett a kutatásban résztvevık részérıl. A kutatásban résztvevık, mind a 10 látássérült tesztelı jelezte, hogy a listában szereplı önkormányzatok közül többnek nem találják a honlapját. A problémajelzést követıen megkérdeztem, hogy pontosan hogyan is zajlott a keresés, mert felvetıdött annak a gyanúja, hogy a tesztelést végzık figyelmetlenek voltak. A kutatásban résztvevık elmondták, hogy elıször megpróbálták beírni a www. után a település nevét, kisbetővel, ékezet nélkül, utána a hu-t (pl. www.budapest.hu). Ha erre nem jelent meg az adott település honlapja, akkor a google.hu keresıbe beírták a település nevét. A keresı találatai között pedig vagy megtalálták, vagy nem. Álláspontom szerint az a honlap, amely a keresıben (pl. www.google.hu) nincs elsı találati helyen – az a virtuális térképen valóban fehér folt. Elvégre nem az a cél, hogy az információkat minél leleményesebben elrejtsék, kódolják. Megjegyzendı, hogy a Budapest kerületi polgármesteri hivatalainál is felvetıdik, hogy egy „átlag” ügyfélnek, tudnia kell-
105
NAGY M., SZABÓ D..: KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS … e, hogy az VII. kerület Erzsébetváros, a VI. kerület Terézváros stb., és nem logikusabb a 7. kerületre, vagy a 6. kerületre keresni. Összegezve: a 94 önkormányzatból 22 önkormányzat honlapját a látássérültek nem találták meg. Az önkormányzatok e-mail címeit illetıen is elég kevésnek tőnik a 94-bıl a 48-as szám, de ez „A megyei jogú nagyvárosok honlapjainak elemzése” címő tanulmány tükrében reális szám lehet. A tanulmányában a megyei jogú városok honlapjainak összehasonlító elemzését tették közzé. A felmérésre 2003. január 18. és február 10. között került sor. A tanulmányban a honlapokon fellelhetı elektronikus címekre vonatkozóan a következık olvashatóak: „A teljes személyi állományra vonatkozó telefonkönyvvel csak 12 város rendelkezik, egyéb szolgáltatást (pl. keresı, névmutató) csak három város (Debrecen, Gyır, Zalaegerszeg) nyújt. Az e-mail útján történı elérhetıség a telefonoshoz képest korlátozottabb. A nyíregyházi jegyzı kivételével mindegyik vezetı tisztségviselı elérhetı e-mailen, sıt az is általános (Gyır kivétel, ahol mindössze három köztisztviselı e-mail címe publikus), hogy az egyes szervezeti egységek, referensek, fontosabb beosztású más köztisztviselık vezetıi e-mail címe publikus. A teljes személyi állományra vonatkozó e-mail jegyzék nincs. Arra a célra, hogy a polgármesteri hivatalhoz beadványt lehessen intézni, csak hat város (Gyır, Kecskemét, Miskolc, Salgótarján, Szekszárd és Tatabánya) tart fenn e-mail címet. Egyedül Kecskemét közli azonban a kívülállókkal, hogy a polgármesteri hivatal az e-mail-eket az egyszerő, nem ajánlott levelek módára kezeli. Ígéretet tesznek továbbá arra, hogy a levelet biztosan olvassák, s ha kell, intézkednek az ügyben.”3 A tesztelt 94 önkormányzatból mindössze 50 tüntette fel, hogy mikor van nyitva a hivatal. Ez a szám is reálisnak tőnik – a már fent hivatkozott tanulmány adataival összevetve. • • •
Az ügyfélfogadásra vonatkozóan a tanulmány megállapította4: 8 város honlapján nincs információ a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendjérıl, arról legfeljebb a polgármesteri hivatal telefonon történı felhívásával lehet tájékozódni, Debrecen és Hódmezıvásárhely csak egy-egy iroda (adóiroda, illetve lakosságszolgálati iroda) elérhetıségeit közli, a polgármesteri hivatalra érvényes általános ügyfélfogadási rend nincsen, a többi 12 város vagy minden szervezeti egységre érvényes általános ügyfélfogadási rendet ismer (Miskolc, Salgótarján) vagy pedig egyes szervezeti egységekre (jelesül az okmányirodákra és az ügyfélszolgálati irodákra) külön ügyfélfogadási rendet is ismer.
A vizsgált önkormányzati honlapok közül mindössze 53 volt, amire a tesztelık azt mondták, hogy tudták használni a JAWS-sal. Kormányzati szinten viszonylag korán felvetıdött a honlapok hozzáférhetıségének kérdése. A Kormányzati Informatikai Egyeztetı Tárcaközi Bizottság (továbbiakban: KIETB) 19. számú A központi államigazgatás szervezeteinek internet-tevékenységére, valamint az általuk mőködtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire címő ajánlása 2003-ban, majd a módosított 2004-es második verzió is részletesen foglalkozik a honlapok vakok, gyengénlátók és színtévesztık számára is elérhetıvé tételét biztosító megoldásokkal. A kormányzati informatika és az elektronikus kormányzásterén végzett tevékenységekrıl és eredményekrıl (2002. július – 2006. május 31.) szóló összefoglalóból kiderült, hogy az ajánlás5 jogszabállyá vált. Az ajánlásban foglalt követelmények teljesítését támogatandó, a kormány ugyanis elfogadta a közigazgatás korszerősítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról szóló 1044/2005 (V.11.) korm. határozatot, amelynek 4. pontja alapján a kormány elrendelte, hogy „a
3
Idézet “A megyei jogú nagyvárosok honlapjainak elemzése” címő tanulmányból. A vizsgált idıszakban, 2003. január 18. és február 10. között. 5 KIETB 19. számú ajánlása. 4
106
NAGY M., SZABÓ D..: KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS … központi közigazgatási szervek úgy alakítsák át honlapjuk tartalmi és formai felépítését, hogy azok feleljenek meg a vonatkozó ajánlásokban meghatározott követelményeknek”. A KIETB 19. számú ajánlásában foglaltak megvalósítására a tárcaközi bizottság a hatáskörébe tartozó fejezeti kezeléső elıirányzatból költségvetési forrást biztosított. E forrás felhasználásával 2004-ben nyílt közbeszerzési pályázat keretében több kormányzati intézmény honlapjának tartalmi és formai egységesítése, valamint a Kormányzati Portállal történ összehangolása valósult meg. A projekt magába foglalta a résztvevı kormányzati intézmények honlapjain megjelenı tartalomszolgáltatások egy éven keresztül történı monitoringját. A monitoring a változások folyamatos követése mellett kiterjedt az ajánlásban szereplı pontok megvalósításának követésére is. A monitoring értékelése megállapította, hogy több területen jelentıs elırelépések történtek (pl. honlapon megjelenített információk nyomtathatósága és letölthetısége stb.), illetve bizonyos ajánlás-elemeknél pozitív tendenciák tapasztalhatóak a követelményeknek való megfelelésben. „Összességében azonban elmondható, hogy összkormányzati szinten még mindig nem kielégítı az eredmény (például ... a vakok számára is elérhetı tartalmak kialakítása...)” – állapította meg az összefoglaló. Noha az ajánlás 2003-tól érvényben van, ennek ellenére a központi kormányzati szervek (minisztériumok) többségérıl nem mondható el, hogy akadálymentes web-felülettel rendelkeznek. Mindez persze nem szolgálhat semmilyen mentségül azon önkormányzatoknak, akik a hozzáférhetıség kérdésével nem foglalkoztak még kellı mélységben. A minisztériumi honlapok vakbaráttá tétele kapcsán csak arra szeretnénk rávilágítani, hogy itt is mőködik a jogszabályok végre nem hajtásának gyakorlata. Az Európai Unióban 90 millióra tehetı azoknak az állampolgároknak a száma, akik koruk vagy fogyatékosságuk miatt nem tudnak élni az információs és kommunikációs technológia adta lehetıségekkel. Azok a világszerte zajló sikeres fejlesztések (eszközök gyártása és szolgáltatások létrehozása), melyek célja a fogyatékossággal élık mindennapi életének megkönnyítése, világosan bebizonyították, hogy az információs társadalomban végre sor kerülhetne e hátrányos helyzető csoporthoz tartozók esélyegyenlıségének elérésére. Ehhez a megfelelı infokommunikációs technológiák megfelelı mennyiségő elterjedtségére, és azok megfelelı használatára lenne szükség. Az információs társadalom kínálta esély hatalmas, és itt nem kizárólag az eszközökre – asszisztív és adaptív technológiára – kell gondolni, hanem azokra az állami vagy nemzetközi szintő programokra, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyatékossággal élık számára biztosítva legyen az az infrastruktúra, az a környezet, amely lehetıvé teszi részvételüket az oktatásban, képzésben, munkában; hozzájutásukat a fontos információkhoz és szolgáltatásokhoz; amely megkönnyíti számukra a kommunikációs nehézségek áthidalását, az emberi kapcsolatok teremtését. Pár évvel ezelıtt még azt sem értette meg a közvélemény, hogy miért diszkriminatív, ha a súlyos mozgássérült (kerekesszékes) nem tud bejutni egy közhivatalba. Az 1998. évi XXVI. törvény, és a benne foglalt akadálymentesítési határidı, valamint a média figyelme és erıs érdekképviselet együttes hatásaként, ha az nem is fogalmazódik meg a köztisztviselıkben, hogy hátrányos megkülönböztetés éri azokat, akik nem tudják ügyeiket ugyanúgy intézni, mint ép társaik, de legalább a tudati akadálymentesítésnek elértünk odáig, hogy az akadálymentesítés ismert fogalommá vált. Az, hogy a honlapok akadálymentesítése is ebbe a tárgykörbe tartozik, még nem vált a közgondolkodás tárgyává, és ezt támasztja alá a kutatás, megkérdezés eredménye is, miszerint csak néhányan voltak, akik az akadálymentesítés kapcsán a kommunikáció akadálymentesítésére is gondoltak. Az Egyenlı Bánásmód Tanácsadó Testület az akadálymentesítési kötelezettségrıl szóló, 10.007/3/2006. TT. sz. állásfoglalása azonban egyértelmően leszögezte: az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minısül.
107
NAGY M., SZABÓ D..: KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS … Az állásfoglalás azért is jelentıs – bár érdekes módon nem kapott komoly médiavisszhangot – mert leszögezi, hogy az 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) nem korlátozza az akadálymentesítési kötelezettséget az épített környezetre, hanem kiterjed a hozzáférhetıség biztosításához szükséges jogokra is. A Fot. ugyanis nem korlátozta az akadálymentesség fogalmát az épületekre, illetve az épített környezetre. Bár a törvény kifejezetten nem mondja ki a közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés követelményét, a Fot. 5. § (1) bekezdése biztosítja a hozzáférhetıséghez kapcsolódó jogokat is. Az akadálymentesség fogalmát tehát szélesen kell értelmezni, és az semmiképpen nem korlátozható az épületek akadálymentesítésére. „Az akadálymentesség és a hozzáférhetıség biztosításának elmulasztása az egyenlı bánásmód megsértését eredményezik, ezért az akadálymentesítés elmulasztására kiterjed az Ebktv. hatálya. Az Ebktv. 8. §-a szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minısül az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása, mert a fogyatékossággal élı személyek mozgásuk, szolgáltatásokhoz való hozzáférésük akadályozása, korlátozása miatt a fogyatékossággal nem élı(k)höz képest kedvezıtlenebb bánásmódban részesülnek. Az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása azért is minısül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, mert jogszabályi kötelezettség megszegését jelenti” – mondja ki az állásfoglalás. Az önkormányzatoknak (pontosabban a köztisztviselıknek) tisztában kell lenniük azzal, hogy a szolgáltatásokhoz – jelen esetben a honlapokhoz – való hozzáférés akadályozásával diszkriminációt követnek el. FORRÁSOK 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról. 1126/2003. (XII.12.) korm. határozat a Magyar Információs Társadalom Stratégiáról és annak végrehajtásáról. 1044/2005 (V.11.) korm. határozat a közigazgatás korszerősítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról. 233/2001. (XII. 10.) korm. rendelet a közszolgálati jogviszonnyal összefüggı adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról. Az Egyenlı Bánásmód Tanácsadó Testület az akadálymentesítési kötelezettségrıl szóló, 10.007/3/2006. TT. sz. állásfoglalása E-Kormányzat stratégia és programterv: http://misc.meh.hu/binary/6392_letoltheto_strategia_rovat_ ekormaynzat_strategia.pdf BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) és INFONIA Alapítvány kutatócsoportja: E-közigazgatás – éves jelentés 2005, http://mek.oszk.hu/03600/ 03682/03682.pdf, Az információs társadalom 2002-2006. évi magyarországi fejlıdésérıl a Magyar Információs Társadalom Stratégia tükrében (lezárás: 2006. június 7.) http://ec.europa.eu/idabc/servlets/Doc?id=25271 A megyei jogú nagyvárosok honlapjainak elemzése (2003) http://ekint.org/tanulmanyok/ 2003.maj.mjv_honlap.toc.html A Kormányzati Informatikai Egyeztetı Tárcaközi Bizottság (továbbiakban: KIETB) 19. számú, „A központi államigazgatás szervezeteinek internet-tevékenységére, valamint az általuk mőködtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire” címő ajánlása. BUDAI BALÁZS BENJAMIN – SZAKOLYI ANDRÁS: Interaktív Önkormányzat, Magyar Mediprint Szakkiadó (2005). FODOR ÁGNES – NAGY MARIANNA: Új kilátások – Nemzeti Felnıttképzési Intézet (2006). TAUSZ KATALIN – LAKATOS MIKLÓS: A fogyatékos emberek helyzete – KSH (2003).
108
