Aktuális Jogszabályváltozások. A hónap témája A munkáltató és a hatóság feladatai Együttműködési kötelezettségek

ellenőrzés

B e mu t at ó s z á m 2 0 0 7 . j ú n iu s

munkavédelem és munkaügy Aktuális „ Jogszabályváltozások

A hónap témája „ A munkáltató és a hatóság feladatai „ Együttműködési kötelezettségek

Előírások – követelmények „ Ellenőrzési eljárási szabályok „ Munkabiztonság, Munkaegészségügy, Munkaügy

Gyakorlat „ Tanulságos esetek „ Mi így csináljuk „ Bírósági ügyek „ Zöld szám

BE M UT AT Ó SZ ÁM

M U N KAV É D E L M I É S M U N KAÜ G Y I ELLENŐRZÉS

Tisztelt Olvasó! Egy új, havonta megjelenő folyóirat, a Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés első, bemutatkozó számát tartja kezében. A folyóirat célja, hogy szakértők közreműködésével segítse a munkáltatók felkészülését a munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) és munkaügyi ellenőrzésekre, ismeretanyagot szolgáltasson a szakma képviselőinek a munkavédelmi, munkaügyi témakörökben, tájékoztatást adjon új módszerekről, konferenciákról, szakmai kiadványokról, szakképzési lehetőségekről. Most, amikor Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja, nem árt felhívni a figyelmet, hogy az Unió mindig is kiemelt szerepet tulajdonított a munkahelyi egészség és biztonság kérdésének. Már az Európai Közösségek alapító okmányában, az 1957-ben aláírt Római Szerződésben is megjelent egy „Szociálpolitika” fejezet, amely részletesen foglalkozott az élet- és munkakörülmények javítása, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, valamint a munkajog és foglalkoztatás kérdéseivel. Természetes és érthető igény, hogy az unióban szabadon mozgó munkaerőnek azonos munkavédelmi szintet kell biztosítani valamennyi tagállamban. Az Európai Unió amellett, hogy kiemelten kezeli a munkavédelmet, felismerte a tájékoztatás és információ jelentőségét is, ezért létrehozta az Európai Munkavédelmi Ügynökséget, amely kizárólag munkavédelmi információk gyűjtésével és terjesztésével foglalkozik. Ennek az ügynökségnek a munkájában Magyarország is közreműködik, segítve a munkáltatók, elsősorban a kis- és középméretű vállalkozások tájékoztatását és felkészítését a munkahelyi balesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések számának csökkentését szolgáló megelőző tevékenységre. Napjainkban elengedhetetlenül fontos a feketefoglalkoztatás mértékének csökkentése, valamint a foglalkoztatás biztonságának, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények feltételeinek megteremtése. A munkavédelem területén a munkahelyi balesetek megelőzése alapvető jelentőségű. A munkavédelmi és munkaügyi előírások betartását az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség régióssá szervezett felügyelőségei ellenőrzik. A szervezet felismerte azt, hogy csak hatósági fellépéssel, szankcionálással nem lehet tartós eredményeket elérni, ezért szemléletváltásra volt szükség. Erre a szemléletváltásra jó példa a „Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért” elnevezésű, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség által kezdeményezett és a Szociális- és Munkaügyi Minisztérium által is támogatott kezdeményezés, amelynek célja a munkáltatókkal való szorosabb együttműködés. Fontos a kölcsönös bizalom és tisztelet megléte a munkaerőpiac szereplői között, melyet csak úgy lehet elérni, ha a hatóság segítő, támogató magatartást tanúsít. A lap bemutatkozó számában az olvasók részletesen is megismerhetik a Partnerségi kezdeményezés létrejöttének okát, célját, és a csatlakozási feltételeket. A folyóiratnak nagy szerepe lehet az együttműködés fontosságának hangsúlyozásában és közvetítésében is. Ezt a célt szolgálja többek között az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ingyenes telefonos tájékoztató szolgálata és a felügyelőségek munkatársainak tanácsadási tevékenysége. A tervek szerint hamarosan régiós szinten is létrejön a felügyelőségek mellett, de azoktól függetlenített Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat, amely további segítséget nyújt majd az érintettek részére a biztonságos és egészséget nem károsító munkahelyek megteremtéséhez és fenntartásához. A Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés az általános munkavédelmi és munkaügyi tájékoztatás mellett lehetőséget teremt arra is, hogy a foglalkoztatók széles köre jobban megismerje az OMMF munkáját, és ami még fontosabb, filozófiáját és szemléletét. A folyóirat megjelenésével kibővülhet a tanácsadási tevékenység, amelynek keretében nem csak bonyolult jogszabályokkal, hanem az érintettek számára érthető, világos megfogalmazásban ismertethetők a legfontosabb követelmények és teendők. Bízom benne, hogy a most induló folyóirat fontos szerepet tölt majd be a munka világában. Ehhez kívánok a folyóirat kiadójának sok sikert, a folyóirat olvasóinak pedig jó munkát, egészséges és biztonságos munkavégzést, és munkahelyeket. Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter

Tisztelt Olvasó! Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség az elmúlt évben 7,2 milliárd forint bírságot szabott ki. 45 209 munkáltatónál végzett ellenőrzésből 36 009 esetben állapítottak meg jogsértést. A munkaügyi előírások megsértőinek hatósági listáján mintegy 20 000 cég szerepel. Elrettentő adatok. Az Ellenőrzés lapcsalád tagjaként megjelenő Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés célja azonban nem az elrettentés. Az Ön védelmében indítjuk a havonta megjelenő új folyóiratunkat. Célunk, hogy gyakorlati segítséget nyújtsunk az ellenőrzésekre való felkészüléshez, felhívjuk a figyelmet a leggyakrabban előforduló jogsértésekre, tájékoztassunk arról, hogy a vizsgálatok milyen témakörökben és milyen területekre fókuszálnak. A lapszámok összeállításában és a cikkek megírásában az OMMF szakemberei közreműködnek, így a legilletékesebbektől, első kézből juthatnak folyamatos információkhoz. Kérjük, számoljon velünk! A munkaügyi bírság alsó határa 30 000 Ft, a felső határa 20 millió Ft, a munkavédelmi bírság legkisebb mértéke 50 000 Ft, maximális mértéke 10 millió Ft. Ha az Ön intézményénél, gazdasági társaságánál csak egyetlen egy vizsgálat zárul bírság kiszabása nélkül, akkor már megtakarítást ér el a lapcsalád előfizetésével. Abban a reményben bocsátjuk útjára a Munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzést, hogy egy bírság összegénél jóval többet nyer: szakmai megközelítést, gyakorlatias szemléletmódot, naprakész ismereteket. A szerkesztők

tartalom Aktuális Jogszabályváltozások (2007. március 20. – május 15.). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

Köszöntő Az OMMF tevékenysége a foglalkoztatás biztonságáért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Emlékeztünk …!!! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

A hónap témája A legális foglalkoztatás alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A legális foglalkoztatás alapjai a munkavédelemben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A munkavédelem szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Biztonsági Szabályzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Szabványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Belső szabályzatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A munkáltató fontosabb feladatai a munkavédelemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Mit tehet a hatóság a szabálytalanságok esetén? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A legális foglalkoztatás alapjai a munkaügyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A színlelt szerződések tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A feketemunka megjelenési formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Ha nincs munkaszerződés – klasszikus feketefoglalkoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A feketemunka sajátos megjelenési formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Ha van ugyan szerződés, de az más jogviszonyt leplez. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 A munkaviszony és a polgári jogviszonyok elhatárolása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Szankciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Gyakorlat Tanulságos esetek Bármi áron? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Konferencia A RODIN konferenciáján jártunk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 Zöld szám MISZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15

munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés Felelős vezető: A CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. igazgatója A kiadásért felel: dr. Báldy Péter Főszerkesztő: dr. Csizner Ildikó Felelős szerkesztő: Hanzmann Józsefné, dr. Simándi Éva Műszaki osztályvezető: Schuller Krisztina Gyártási menedzser: Kerek Imréné A tördelésért felelős: Vigh Ágnes Nyomdai munkálatok: Sylvester János Nyomda Kft. Felelős vezető: Varró Attila

Munkavédelemi és munkaügyi ellenőrzés lapot megrendelheti honlapunkon (www.complex.hu), e-mailben, levélben, faxon vagy bemutatótermünkben személyesen. Telefon: (36-1) 464-5656 Fax: (36-1) 464-5657 Postacím: 1518 Budapest, Pf. 101 E-mail: [email protected]

Kiadó és bemutatóterem: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35. A bemutatóterem nyitva tartása: H–CS: 9.00–16.30, P: 9.00–16.00 (ebédidő: 12.00–12.30) Előfizetési díj fél évre: 7800 Ft Az ADÓellenőrzés + Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés együttes megrendelése esetén: (12 000+7800 Ft helyett) 16 800 Ft

Megjelenik az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szakmai támogatásával

AKTUÁLIS

Jogszabályváltozások

Változás az AM könyves foglalkoztatásban

2007. március 20. – május 15.

Szintén a 2007. évi XIX. törvény módosította az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényt is. A változás értelmében nem foglalkoztatható alkalmi munkavállalói könyvvel a munkaerő-kölcsönzésre létrejött munkaviszonyban foglalkoztatott személy. Az új szabály – a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodásban foglalt, a kölcsönzés befejezésének időpontjáig, de legkésőbb 2007. december 31-ig – nem érinti annak az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalónak a munkaviszonyát, akinek a kölcsönbeadásáról a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó 2007. április elsejét megelőzően megállapodott.

Módosult a Munka Törvénykönyve Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2007. évi XIX. törvény 2007. április elsejével az Mt. több rendelkezését (szabadság kiadása, munkaerőkölcsönzés szabályai stb.) is módosította. Ezek közül a szabadság kiadásának új szabályait ismertetjük: A szabadság kiadására vonatkozó főszabály változatlan marad, azaz a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén azonban a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig is kiadhatja. Ezen a jogcímen legfeljebb a rendes szabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követően kiadni. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha az a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt, különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében szükséges. Új szabály, hogy a munkavállaló valamilyen méltánylást érdemlő ok, pl. családi, egészségügyi, a munkavállaló valamely tulajdonát érintő, sürgős intézkedést igénylő esemény esetén a rendelkezésébe tartozó, alapszabadság egynegyedének megfelelő szabadság terhére három napot legfeljebb 3 alkalommal a 15 napos előzetes bejelentési kötelezettség mellőzésével azonnali bejelentés mellett vehet igénybe. A szabadság kiadására vonatkozó új rendelkezéseket először a 2007. évi szabadság kiadása kapcsán kell alkalmazni. Az AB döntést megelőző szabályok szerint jogszerűen ki nem adott 2006. évi szabadságokat szeptember 30-ig kell kiadni.

Változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény Az Mt.-t módosító 2007. évi XIX. törvény 2007. április elsejével a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt is módosította: – a foglalkoztató személyének vélelmezése Nagyon fontos változás, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény 2007. április elsejétől egy megdönthető törvényi vélelmet állít fel az alvállalkozókkal való szerződéses kapcsolatok tisztasága és az ellenőrizhetősége érdekében: azoknál a munkáltatóknál, ahol különböző foglalkoztatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkaügyi ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. – a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzése A munkabér ellenőrzésével kapcsolatosan a törvény előírja, hogy – a miniszteri határozattal kvázi jogszabályi rangra emelt – ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben meghatározott ágazati bér ellenőrzése iránt is hivatalból jár el a munkaügyi felügyelő.

2

A 2007. évi XIX. törvény egyéb módosításai A 2007. évi XIX. törvény a fenti jogszabályokon túl módosította még a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt, a postáról szóló 2003. évi CI. törvényt, valamint az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvényt.

Változások a munkavédelem területén – a munkavédelem országos programja A munkavédelem országos programjának 2007. évi intézkedési és ütemterve az 1018/2007. (III. 26.) Korm. határozattal került közzétételre. – foglalkozás-egészségügyi szolgálat Az egyes munkavédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet módosította a foglalkozás-egészségügyről szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendeletet, változott a bejelentési kötelezettség, a munkáltató működésének megkezdését követő két hónapon belül köteles adatait bejelenteni az OMMF területi felügyelőségének, illetve a változásokat évente február 15-ig. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatási szerződés hatályának megszűnését, illetve az orvos személyének változását három napon belül be kell jelenteni. – változnak a végrehajtási rendeletek Az egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról szóló 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet több fontos munkavédelmi jogszabályt módosított.

CompLex Munkajog Hírlevél IRATKOZZON FEL! kéthetente megjelenő ingyenes szolgáltatás Hiteles tájékoztatás e-mailben a munkaügyi jogszabályváltozásokról www.munkajog.hu

mmellenorzé[email protected]

KÖSZÖNTŐ

Az OMMF tevékenysége a foglalkoztatás biztonságáért Bevezetés Hazánkban alig több mint két évtizede – 1984-ben – jött létre az állami hatóság a munka világában. Kezdetben a munkabiztonsági ellenőrzés volt a feladata, amely később kibővült döntően a dolgozók szociális biztonságához tartozó munkaügyi feladatokkal is. A kilencvenes években született törvény a munkavédelem feladatairól – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény –, majd a munkaügyi ellenőrzési törvény – az 1996. évi LXXV. törvény – megalkotásával bővült a hatóság feladata. A markáns szakmai különbségek ellenére helyes döntés született, hogy egy hatóság lássa el a munkafelügyeletet. A kezdeti tétova lépések napjainkra világos célokká értek. A közös munka számos előnye beépült a szervezet mindennapjaiba. A megelőzés, a foglalkoztatás biztonságáért való tenni akarás új módszerek, szabályok sokaságát teremtették meg. A XXI. század új kihívások elé állítja a társadalom minden tagját. A jogalkotás, a jogalkalmazás új alapokon nyugvó gondolkodást, az irányítás és vezetés stílusának változását, a végrehajtásban felelősségvállalást igényel. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása a hatóságnak is számos feladatot ad, amelyet ésszerű, egymásra épülő együttműködéssel lehet eredményesen megoldani. Napjainkban a munka világát több negatív jelenség befolyásolja. A munkáltatók egy csoportja semmibe veszi a törvényeket, a munkavállalókat kiszolgáltatottá teszi, a munkahelyeken veszélyeknek teszi ki. Azonban, egyre erősödő társadalmi igény jelentkezik a foglalkoztatás biztonságának megteremtése iránt, amely magában foglalja egyrészt a garanciális jogok érvényesülésének, másrészt az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények feltételeinek kialakítását. Ez közös érdek: a munkavállalóé, a munkáltatóé, az államé. Világosan látható, hogy a munkaerőpiac minden szereplőjének közreműködésére, együttműködésére szükség van. Csak összefogással lehet javítani a helyzeten! Mind nagyobb szerepe van a képzettségnek, az anyagok, technológiák pontos ismeretének, a munka szervezettségének, az egyéni felelősségvállalásnak, mert csak így lehet sikeres a megelőzés. A felügyelők 2006. évben egy kisebb megyényi lakosságnak megfelelő számban állapítottak meg jogsértést (350 000 fő!), két kisváros lakosságának számával megegyező feketemunkást tártak fel (több mint 42 000 fő!), valamint egy kisvárosnyi lakosságnak megfelelő munkavállalót ért munkabaleset (több mint 21 000 fő, 123 esetben halálos kimenetelű!).

www.munkajog.hu

A napjaink hatósági tevékenységéhez vezető út 2005-ben széles körben felvetődött a munkaügyi ellenőrzés helyének, szerepének újragondolása és a munkaerőpiaci folyamatokhoz való illesztése. Az ellenőrző szervezet kiemelt feladatul kapta, hogy határozott fellépéssel, tudatos munkával, ésszerű fenyegetettség fenntartásával járuljon hozzá a gazdasági folyamatokat negatívan befolyásoló feketefoglalkoztatás visszaszorításához. A feketemunka feltárását a jogszabályok nem támogatták megfelelően, a szervezet célkitűzései között sem kapott megfelelő helyet. Miközben az utcán virágzott a feketegazdaság, a feketén és bejelentés nélkül történő foglalkoztatás, kevés figyelem fordult e feladat ellátására. Látható volt, hogy a feketemunka elleni eredményes fellépéshez meg kell teremteni a jogszabályi feltételeket, az alkalmazott munkamódszer fejlesztésével támogatni kell a munkaügyi ellenőrzésben résztvevők munkáját. A társadalmi igazságosságot, a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetének javítását szolgálta a 2006. január 1-jétől végrehajtott szervezeti átalakítás a régiók megalakításával, amely hatékonyabbá, egységesebbé tette a hatóság munkáját. A regionális átalakulás szervezetileg és szakmailag kedvezőbbé tette az ellenőrzés feltételeit, a két szakterület – azok eltérő szakmai sajátosságai és ellenőrzésének különbözősége miatti – szétválasztását. Az illetékességi terület kiterjesztésével a felügyelők jobban mobilizálhatókká váltak, kiegyenlítődtek a korábbi eltérő megyei erőforrások és gazdasági szerkezet. Az egyes felügyelők eljárása és jogszabály-alkalmazása egységesebbé vált, az arányossági követelmények érvényre jutottak, az egységesség az eljárásban és a szankciók alkalmazása terén javult. Ennek eredményeit nem csak szervezeten belül látjuk, hanem ma már a munkáltatók is elismerik. A munkaügyi ellenőrzés megerősítését szolgálta a munkaügyi felügyelők létszámának 100 fővel történő növeléséről szóló kormányzati döntés, amelyet 2005 júliusától hajtott végre a szervezet. Ezzel egy időben megkezdődött a szükséges jogszabályi háttér megteremtése a feketemunka visszaszorítása érdekében. Több törvény módosult, amely támogatja a hatóság munkáját, illetve orientálja a munkáltatókat a törvényes foglalkoztatás megvalósítására. A közelmúlt jogalkotási munkájának eredményeképpen immár mindkét szakterületen törvény rendelkezik a fővállalkozói felelősségről, valamint a jogerős munkaügyi és munkavédelmi bírságot kiszabó határozat nyilvánosságra hozataláról. [Így az építési törvény módosítása; az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet; az alkalmi munkavállalás kiterjesztése; az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet; az építőipari ágazati kollektív szerződés; a közbeszerzési törvény – államház-

3

KÖSZÖNTŐ tartási törvény – Munka Törvénykönyve – munkaügyi ellenőrzési törvény – munkavédelmi törvény módosítása.] A szükséges jogszabályi háttér megteremtette annak feltételeit, hogy a hatóság kiemelt feladatainak ellátása érdekében új stratégiát dolgozzon ki, és szélesebb együttműködést alakítson ki a törvények végrehajtása tekintetében a gazdasági szereplőkkel. A szervezet fő feladata a munkavállalók garanciális jogainak védelme, következetes fellépés a feketemunka visszaszorítására, valamint a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkahelyek létrehozása, a munkabalesetek számának csökkentése. Erőforrásaink döntő részét ezen feladatok végrehajtására fordítottuk és fordítjuk ma is. Az ellenőrzések súlypontjaként mindkét szakterületen meghatározásra került a súlyos jogsértések köre. Súlyos jogsértések (munkaügy): – Írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli („fekete”) foglalkoztatás – Külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása – Színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás – Jogellenes munkaerő-kölcsönzés – Munkaidő-nyilvántartás hiánya, – Kettős nyilvántartás – Alapvető élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos jogsértések – Munkabér védelme Súlyos jogsértések (munkabiztonság): – Súlyos veszélyeztetés (le, -beesési veszély, egyéni, kollektív védelem hiánya stb.) – Kollektív műszaki védelem hiánya vagy nem megfelelő kialakítása – Egyéni védelem hiánya – Kockázatértékelés nem megfelelő elkészítése – Veszélyes berendezések munkavédelmi üzembe helyezésének elmulasztása – Időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása – Beszállással végzett munkákkal kapcsolatos jogsértések Új ellenőrzési módszereket vezettünk be. A felügyelők a munkahelyre ismételten visszatérnek, az általános munkarendtől eltérő időpontokban (éjszaka, pihenőnapokon) a kiszámíthatatlanság érdekében. Ellenőrzés csak a munkahelyen indulhat a munkavégzés közben talált munkavállalók tanúkénti meghallgatásával. Visszaszorítottuk a „papíros alapú” ellenőrzéseket, a felügyelők a valóságos folyamatok feltárása érdekében „folyamat” ellenőrzéseket végeznek. A tényleges visszatartó erőt intézkedéseink végrehajtásának megkövetelése jelenti, mely érdekében következetes utóellenőrzéseket végzünk.

4

Az egységes munkavédelmi hatóság megteremtése Új feladatunk, hogy az egységes munkavédelmi hatóságot megszervezzük, munkatársainkat az új feladatokra felkészítsük. Mérföldkövet jelent az egységes munkavédelmi hatóság megteremtése, mellyel a munkabiztonsági feladatok mellett a munkaegészségügyi szaktevékenység ellátása is az OMMF feladata lett. Magyarországon mind a munkabiztonság, mind a munkaegészségügy (munkahigiéné és foglalkozás-egészségügy) több évtizedes, egyes területeken évszázados szakmai hagyományokkal rendelkezik. Az Európai Uniós tagság megkövetelte jogharmonizáció ugyan alapvetően újraszabályozta az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtésére vonatkozó előírásokat, de az ehhez kapcsolódó, hatékonyan működni tudó, elkötelezett, magas szakmai tudással rendelkező egységes felügyeleti rendszer csak mostantól tudja megkezdeni tevékenységét. Az egységesítés megteremti a feladat komplex kezelését, lehetővé teszi az egészségügyi szaktevékenység és a műszaki szakma együttműködését, mely számos előnyt jelent. A szakmai és szervezeti egységesítés a létszám- és eszközigény ésszerűsítésén túl, a megelőzés teljessé tételével, hozzájárul a munkahelyek egészségessé, biztonságosabbá tételéhez és a hatósági munkát egyszerűbbé, hatékonyabbá teszi. Ez a változás a nagy lehetőség biztosítása mellett nagy felelősséget is ró a szervezetre, mert mindenki – a szakma, a munkáltatók és a munkavállalók is – azt várja, hogy valóban hatékonyabb legyen a megelőzés, visszaszoruljon a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések száma, nagyobb rend legyen a munkahelyeken, javuljon a foglalkozás biztonsága. De ez a változás – szintén – a közös felelősségvállalás szükségességét is jelenti. Az OMMF – több évre előre átgondolt – munkavédelmi stratégia kimunkálására készül, melynek elkészítéséhez sokunk szaktudására, a szakemberek támogatására és tapasztalatára van szükség.

Hatóságok közötti együttműködés összehangolása A feketegazdaság elleni, többirányú fellépéshez már nem elegendő a megszokásból történő együttműködés. Az erőforrások optimális felhasználásához nélkülözhetetlen az összehangolt együttműködés. A feladatok eredményes megoldásához, a munkavállalók érdekeinek védelmében hatáskörrel rendelkező hatóságok – APEH, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, OMMF és VPOP – közötti összehangolt együttműködés kimunkálása ez év januárjában megtörtént. Célja a feketegazdaságot életben tartó jelenségek – bejelentés nélküli munkavégzés, jövedéki termékekkel visszaélés, számla nélküli

mmellenorzé[email protected]

KÖSZÖNTŐ kereskedelem, adófizetés megkerülése – visszaszorítása, a tisztességes piaci verseny feltételeinek megteremtése, a jogsértő munkáltatók kiszűrése. Az együttműködés, a közös ellenőrzések végrehajtása elősegíti a törvénytelenségek komplex feltárását. Ha a hatóságok saját ellenőrzéseik során a társhatóság hatáskörébe tartozó jogsértés gyanúját tapasztalják, erről tájékoztatást adnak a társhatóság részére. Az OMMF rendszeresen végez közös ellenőrzéseket a rendőrség és a határőrség munkatársaival, mely a feketemunka feltárásához elengedhetetlen. Minden olyan vállalkozás törlését kezdeményezi az ügyészségnél, amely ténylegesen nem érhető el, illetőleg annak képviseletében a hatóság előtti eljárásban senki nem vesz részt.

Új hatósági szemlélet – Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért Munkánkat a súlyos munkaügyi és munkavédelmi jogsértésekkel, a munkavállalókra nagy kockázatokat jelentő veszélyekkel jellemezhető népgazdasági ágazatokban végezzük. A munkavállalók joga és biztonsága nem szenvedhet csorbát, ez közös felelősségünk. A hatóság felismerte, hogy a foglalkoztatás biztonságának javítása kizárólag ellenőrzéssel és szankcionálással nem érhető el. A tartós eredmények eléréséhez szélesebb körben van szükség a szociális partnerek összefogására. Ezért partnerségi együttműködést kezdeményeztünk az SZMM támogatásával a munkáltatókkal, a munkavállalókkal és érdekképviseleteikkel, szakmai szervezeteikkel, melyben szorgalmaztuk, hogy a törvényességet megtartó partnerek – mint megbízható foglalkoztatók – köre szélesedjen. Különösen fontos, hogy a fővállalkozó „ne tűrje” meg azon alvállalkozóját, aki a munkaügyi és munkavédelmi követelményeket nem tartja be, a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó szabályokat nem veszi figyelembe. Közös érdekként fogalmaztuk meg a foglakoztatás biztonságának érvényre juttatását „A Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért” jegyében született dokumentumban, melynek aláírására 2006. szeptember 18-án, Dunaújvárosban került sor (a dokumentum megtalálható az OMMF honlapján is – www.ommf.gov.hu). A partnerségi kezdeményezés hozzájárul a foglalkoztatási kultúra értékeinek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, melynek keretében már nem a szankcionálás lehetne az elsődleges eszköz, hanem az együttműködés, a segítségnyújtás. Az OMMF olyan értékközpontú megközelítést szeretne mind a munkaügy, mind a munkavédelem területén meghirdetni és elterjeszteni, melynek centrumába a törvények betartását és a munkavállalók biztonságát kívánja helyezni. Szeretné elérni, hogy a munkáltatók bizalommal forduljanak felé, a hatóság pedig „cserébe” díjazza a jogkövetésre való hajlandóságot. E szemlélettel nemcsak a munkavállalók biztonságát szeretné növelni, hanem egy-

www.munkajog.hu

fajta esélyegyenlőséget kíván teremteni a vállalkozások számára. Fentiek értelmében az ellenőrzések során a fokozatosság és arányosság követelményének érvényre juttatásával kívánja a jogsértéseket szankcionálni. Napjainkban arra törekszünk, hogy szakítsunk azzal az elfogadhatatlan gyakorlattal, hogy az adott pillanatban fennálló jogsértést általánossá téve ítéljük meg a munkáltató tevékenységét. A szabályok betartását, a jogsértések hatását összességében kell vizsgálni mindkét szakterületen egyaránt: azaz, mindig a valós helyzetet kell feltárni és a ténylegesen elkövetett jogsértéseket kell szankcionálni, ha súlyos, akkor azzal arányos szankciót kell alkalmazni. Természetesen azok a munkáltatók, akik a legfontosabb törvényi követelményeket rendre nem tartják be, egyre szigorúbb számonkérésre számíthatnak (utóellenőrzés, ismételt ellenőrzések, anyagi szankciók). Fontosnak ítélem, hogy a társadalom, a munkaerőpiac számos szereplője – látva erőfeszítéseinket, a kitűzött célokat – egyetért a kezdeményezés elveivel, gondolataival és támogatja megvalósíthatóságát.

Tanulságok Az elmúlt években számos törvény, jogszabály, egyéb előírás segíti, határozza meg a teendőket a biztonságosabb, egészségesebb munkahelyek kialakításában, a törvényes foglalkoztatás megvalósításában. A változó technológiák, a munkavégzés új útjai, a globalizáció egyben új kihívások, új ismeretek elsajátítását is jelenti. Ebben a szakmai találkozások, a fórumok, megjelenő kiadványok mellett az oktatásnak is nagy szerepe és felelőssége van. A munkavállalók nagy része tudatlan a munkavédelmi előírások és garanciális jogai tekintetében, kiszolgáltatott helyzetükre tekintettel nem is mernek fellépni a szabálytalanságok megszüntetése érdekében. A foglalkoztatási kultúra emelésére a tájékoztatás, a nyilvánosság eszközét is nagyobb arányban szükséges felhasználni. A kiemelt érdeklődéssel kezelt súlyos jogsértések és munkabalesetek mellett a felvilágosítás, a munkavédelem, mint gazdasági érdek bemutatása nyújthat segítséget a társadalom munkavédelmi tudatának formálásában. Az OMMF a jövőben egy teljesebb, regionálisan működő Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat létrehozásában érdekelt, és ezzel kívánja segíteni mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat a biztonságos munkahely és foglalkoztatás feltételeinek megteremtésében. Kiemelt feladatunk az egészséges, biztonságos munkahelyek létesítésében támogatni a tenni akaró szervezeteket. Ezért fontos elemévé kell válnia munkánkban a Partnerségnek, az együttműködésnek, a jó gyakorlat támogatásának és ezek széles körű megismertetésének. Megelőzni a munkabalesetek bekövetkezését sokunk feladata és felelőssége. Az egészséges és biztonságos foglalkoztatás feltételeinek megteremtésében, a munkabalesetek számának csökkentésében kiemelt a munkáltató

5

KÖSZÖNTŐ szerepe. A munkáltatóknak gazdaságilag közvetlenebb módon érdekeltté kell válniuk a munkavédelemben, hiszen valamennyien tudjuk, hogy nemzetgazdasági szinten súlyos kiadást jelentenek a halált, illetve maradandó egészségkárosodást okozó esetek, amikor a munkavállaló már soha többé nem tud visszatérni a munka világába. A munkabalesetekkel járó táppénzes napok nagyon megterhelik az egészségbiztosítási pénztár kiadási oldalát. A munkavállalók szociális védelmi szintjének emelése, a társadalom gazdasági kiadásainak csökkentése folyamatot indíthat a tisztességes piaci magatartás kialakulásához. A várható társadalmi hatások következménye, hogy a foglalkoztatáspiaci résztvevőnek a felelőssége nagymértékben megváltozik, kiteljesedik. Sok feladatunk van, melyet közösen kell elvégeznünk. Közös a felelősség, de közös az eredmény is. Véleményem szerint érdemes! Budapest, 2007. május 11. Papp István Elnök Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség

CD-polc

A megnyitó ünnepi beszédet Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke tartotta, melynek végén a hallgatóság egyperces néma főhajtása mellett meggyújtotta az emlékezés gyertyáit. 11 évvel ezelőtt, 1996. április 28-án gyújtották meg először az emlékezés gyertyáit a munkahelyi balesetekben elhunytak emlékére az ENSZ NewYork-i székhelyén és szerte a világon. Azóta már több mint száz országban tartják fontosnak, hogy ezen a napon ráirányítsuk a közvélemény figyelmét arra a sok munkahelyen tarthatatlan állapotra, hogy az értékteremtő munka elfogadhatatlan áldozatokkal járjon. A világ GDP-jének négy százaléka (1,3 milliárd dollár) veszik el a munkahelyi balesetek, megbetegedések, képességvesztés, valamint a rehabilitációs és kezelési költségek miatt. A munkával kapcsolatos megbetegedések, elhalálozások költségei hússzor nagyobbak, mint a fejlődő országoknak nyújtott fejlesztési támogatás. Az Egészségügyi Világszervezet adatai: 270 millió balesetben évente több mint kétmillióan válnak az egészségre káros technológiák halálos áldozatává. 160 millió évente a munkavégzéssel kapcsolatos megbetegedések áldozatainak száma. 1,7 millió esetben halálos a foglalkozási megbetegedés. 268 millió esetben történik nem halálos kimenetelű baleset. 12 ezer gyermek hal meg a munkahelyeken évente. 340 ezer munkavállalót ölnek meg a veszélyes anyagok. 100 ezer ember életét követeli évente csak az azbeszt.

HR–Munkajog Ár: 66 000 Ft + áfa Éves előfizetés négyszeri frissítéssel

Egy kiadvány a HR, a munkajog és a bérszámfejtés területén dolgozóknak! Fő részei: Joganyagok – Személyzeti és munkaügy – Bérszámfejtés – Iratminták – Hasznos információk

Ezek az adatok egyértelművé teszik, hogy a szakszervezetek számára elengedhetetlen a veszélyes munkahelyek teljes felszámolása és új technológiák meghonosításának kezdeményezése. A biztonságos foglalkoztatás feltételeinek megteremtéséhez szükség van a szakszervezetekre és a kollektív megállapodásokban szabályozott viszonyokra. Az egészséges és biztonságos munkakörülmények közötti munkavégzés nem a munkavállalók számára biztosított kiváltság, hanem alapkövetelmény!

Megrendelheti: www.complex.hu

Emlékeztünk ….!!! 2007. április 27. Halott és Megrokkant Dolgozók 12. Nemzetközi Emléknapja A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a Főcze Lajos Munkavédelmi Képviselők Alapítványával közösen szervezett, bensőséges és emelkedett hangulatú rendezvény keretében emlékezett meg immár negyedik alkalommal a munkában megsérült és elhunyt dolgozókról. A programra egy tudományos konferencia keretében került sor, igen nagy létszámú érdeklődő részvételével.

6

Borhidi Gábor OÉT Munkavédelmi Bizottság Munkavállalói Oldal ügyvivője

mmellenorzé[email protected]

A HÓNAP TÉMÁJA

A legális foglalkoztatás alapjai

61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet

A legális foglalkoztatás alapjai a munkavédelemben

a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet

a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről

A munkavédelem szabályozása

25/2000. (IX. 30.) EüM–SzCsM együttes rendelet

a munkahelyek kémiai biztonságáról

Az Alkotmányban foglalt elvek alapján a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Az Mvt. egyik legfontosabb előírása, hogy „a Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.” A munkáltatónak ezt mindig szem előtt kell tartania és mindent meg kell tennie ennek érdekében. Ebbe természetesen a munkavállalók ellenőrzésének a kötelezettsége is beletartozik. Munkaegészségügyi alapjogszabály a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény is. Az Mvt. legfontosabb végrehajtási rendelete az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, de emellett ágazati rendeletek sora is tartalmaz munkavédelmi előírásokat.

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet

a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről

41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet

az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet

a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM– KöViM együttes rendelet

az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról

29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet

egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről

108/2001. (XII. 23.) FVM–GM együttes rendelet

a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelete

az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

Munkavédelem = munkabiztonság + munkaegészségügy

További fontos alaprendeletek a munkavédelem területén (a teljesség igénye nélkül): 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet

az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyítómegelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról

3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet

a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

12/1983. (V. 12.) MT rendelet

a zaj- és rezgésvédelemről

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet

a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról

4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet

az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet

a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelet

a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról

3/2003. (III. 11.) FMM–ESzCsM együttes rendelet

2/1998. (I. 16.) MüM rendelet

a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről;

a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről

13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet

a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

www.munkajog.hu

7

A HÓNAP TÉMÁJA 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

22/2005. (VI.24.) EüM rendelet

66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet

a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet 1. sz. melléklete

Vízügyi Biztonsági Szabályzat

19/1995. (XII. 7.) KHVM rendelet

a rezgéspozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségügyi és munkabiztonsági követelményekről a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről

12/2006. (III. 23.) EüM rendelet

az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről

18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

Biztonsági Szabályzatok A rendeletek mellett fontos szerepe van az alapvetően magatartási szabályokat tartalmazó Biztonsági Szabályzatoknak is. Ezek közül a legfontosabbak a következők: Emelőgép Biztonsági Szabályzat

47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet

Erdészeti Biztonsági Szabályzat

15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet

Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzat

72/2003. (X. 29.) GKM rendelet

Gépjárműjavítás Biztonsági Szabályzata

17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet 3. sz. melléklete

Hajózási Munkák Biztonsági Szabályzata

17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet 4. sz. melléklete

Hegesztési Biztonsági Szabályzat 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet Ipari alpintechnikai tevékenység Biztonsági Szabályzata

11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat

30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet

Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat

16/2001. (III. 3.) FVM rendelet

Szikvíz gyártásának, töltésének, valamint a szikvizes palack és ballon tárolásának és szállításának Biztonsági Szabályzata

45/2006. (VI. 15.) FVM rendelet

Színházművészeti Biztonsági Szabályzat

35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet

Televízió és Mozgófilm Felvételi és Közvetítési Biztonsági Szabályzat

12/2000. (VI. 15.) NKÖM rendelet

Vágóállatok levágásának és feldolgozásának Biztonsági Szabályzata

24/2005. (III. 23.) FVM rendelet

Vas- és Fém Szerelési Biztonsági Szabályzat

31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet

Vasútépítési és fenntartási munkavégzés Biztonsági Szabályzata

17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet 2. sz. melléklete

8

Vasútüzemi munkák Biztonsági Szabályzata

Szabványok Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősülnek a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabványok is. A szabványok alkalmazása nem kötelező, azonban a magyar nyelvű nemzeti szabványban előírtaktól eltérő megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – bizonyítani, hogy az általa alkalmazott módszer munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel. Tehát legalább ugyanolyan biztonsági színvonalat kell biztosítani, ráadásul ezt igazolni is tudni kell. Ez lényegében a „nem kötelező alkalmazás” más oldalról történő biztosítását jelenti. Így a „munkavédelemre vonatkozó szabályok” jogi természetüket illetően a kötelező és államilag ellenőrizhető, kikényszeríthető előírások gyűjtőfogalmát jelentik. A legfontosabb szabványok közül néhány: MSZ EN ISO 12100-1:2004

Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. 1. rész: Fogalommeghatározások, módszertan

MSZ EN ISO 12100-2:2004

Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. 2. rész: Műszaki alapelvek

MSZ ISO 17066:1985

Biztonsági szín- és alakjelek

MSZ EN 953:1999

Gépek biztonsága. Védőburkolatok. A rögzített és a nyitható védőburkolatok kialakításának és beépítésének általános követelményei

MSZ EN 1037:1997

Gépek biztonsága. A váratlan indítás megelőzése

MSZ EN 1050:1999

Gépek biztonsága. A kockázatértékelés elvei

MSZ EN 1070:2000

Gépek biztonsága. Fogalommeghatározások

MSZ EN 1088:1997

Gépek biztonsága. Védőburkolatokkal összekapcsolt reteszelőberendezések. A kialakítás és a kiválasztás elvei

MSZ EN 12464-1:2003

Fény és világítás. Munkahelyi világítás. 1. rész: Belső téri munkahelyek

MSZ EN 60204-1:2001

Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei. 1. rész: Általános előírások

MSZ EN 60204-32:2000

Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei. 32. rész: Emelőgépek követelményei

mmellenorzé[email protected]

A HÓNAP TÉMÁJA MSZ 73:1981

Termelőberendezések elhelyezésének biztonsági követelményei

MSZ 274-1:1977

Villámvédelem. Fogalommeghatározások

MSZ 2364-100:2004

Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 1. rész: Alkalmazási terület, tárgy és alapelvek

MSZ-09-57.0033:1990

Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei

Belső szabályzatok A munkavédelmi szabályozási rendszerbe tartoznak azok a szabályok is, amelyeket vagy egy-egy munkaeszköz gyártója ad ki – használati, kezelési utasítások –, illetve azok is, amelyeket maga a munkáltató belső szabályzatként tesz közzé. Kötelezően elkészítendő szabályzatok: – Technológiai, Műveleti, Karbantartási, Kezelési Utasítások, Egyéni Védőeszköz Szabályzat. Javasolt elkészíteni például: − a Szervezeti és Működési Szabályzatot, − munkaköri leírásokat [az Mt. 76. § (5) bekezdése szerinti írásos tájékoztatás a munkaköri feladatokról], − a Munkavédelmi Szabályzatot és − az Emelőgép Ügyrendet.

taikat azzal a megkötéssel, hogy azon esetekben, melyeket jogszabály munkabiztonsági szaktevékenységnek minősít, kötelesek munkavédelmi végzettségű szakembert igénybe venni. Munkáltatói feladat a munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartásba vétele és a súlyos munkabalesetek felügyeletek részére történő azonnali bejelentési kötelezettsége is. Kötelező feladatai vannak a munkáltatónak a munkavédelmi eljárások rendjét illetően is. Ide tartoznak a kockázatértékelés elkészítésén és folyamatos felülvizsgálatán túl a munkavédelmi üzembe helyezés elrendelése, az újraindítás, a soron kívüli felülvizsgálat és az időszakos biztonsági felülvizsgálat kérdései is.

Mit tehet a hatóság munkavédelmi szabálytalanságok esetén? A munkavédelmi kötelezettségek teljesülését a munkavédelmi hatóság szigorúan ellenőrzi, ennek eredményeként kötelez(het)i a munkáltatót: – a hiányosságok határidőre való megszüntetésére, – a szabálytalan munkaeszköz használatának vagy tevékenységnek felfüggesztésére, – a további veszélyes foglakoztatás megtiltására. Ezek az intézkedések legtöbbször anyagi szankcióval járnak, amely lehet szabálysértési bírság, vagy munkavédelmi bírság is, akár 10 millió Ft összegben. A leírtak alapján látható, hogy a munkavédelem a szakmai ismeretek széles körét fogja át, amely a munkáltatóktól igen komoly felkészülést és odafigyelést igényel. Reméljük, hogy cikkünkkel segítettük az olvasókat a fontosabb ismeretek „átlátásában”.

A munkáltató fontosabb feladatai a munkavédelemben Egy-egy munkabaleset – túl az emberi és a családi tragédiákon – súlyos kártérítési (anyagi) kötelezettséget jelent a munkáltató számára. Ezért is fontos a biztonságos munkahelyek kialakítása, a biztonságos munkavégzés körülményeinek a megteremtése. Ebbe beletartozik a kollektív és az egyéni védelem biztosítása, védőeszközök használatának megkövetelése, a munkaalkalmassági orvosi vizsgálat és a munkavédelmi oktatás is. A munkáltatóknak, az általuk folytatott tevékenység veszélyessége, illetve munkavállalói létszámuk függvényében munkavédelmi kötelezettségük ellátásához munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatniuk (megbízniuk). Kivételt jelentenek a főszabály alól azon kisveszélyességi kategóriába tartozó cégek, ahol a munkavállalók létszáma kevesebb, mint 50 fő. Ezek, illetve – veszélyességüktől függetlenül – a 9 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozások mentesülnek a szakképzett „munkavédelmis” foglalkoztatásának kötelezettsége alól. Ők, kijelölt munkavállalójuk révén, illetve saját maguk teljesíthetik a munkavédelmi felada-

www.munkajog.hu

OMMF Munkabiztonsági Főosztály

CD-polc Cégbiztonság Ár: 50 000 Ft + áfa Éves előfizetés négyszeri frissítéssel

Szakterületek: Környezeti biztonság – Munkabiztonság – Műszaki biztonság – Tűzbiztonság Hatályos jogszabályok és szakmai fogalomtár Iratminták és nyomtatványok (szerkeszthető, kitölthető, nyomtatható) Szakértők szakmai magyarázatai szakterületenként Hasznos információk Megrendelheti: www.complex.hu

9

A HÓNAP TÉMÁJA A legális foglalkoztatás alapjai a munkaügyben A következőkben a munkaügy oldaláról tekintjük át a legális foglalkoztatás alapjait, nagy hangsúlyt helyezve a színlelt szerződésekre és a feketefoglalkoztatásra.

A színlelt szerződések tilalma A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok két típusát különböztethetjük meg: egyfelől a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (Mt.) szabályozott munkaviszonyt, másfelől a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) által szabályozott megbízási és vállalkozási szerződéseket. Alapelvként mind a Ptk., mind az Mt. kimondja, hogy a szerződés típusát alapvetően nem az elnevezése, hanem annak tényleges tartalmi elemei alapján kell megítélni. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy „a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett” [Ptk. 207. § (1) bek.]. A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös. A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Az Mt. ugyancsak rögzíti, hogy „a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására” [Mt. 75/A. § (1) bek.]. A szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére – így többek között a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére – tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani. [Mt. 75/A. § (2) bek.] A munkaügyi hatóság (felügyelő) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 1. § (5) bekezdésének felhatalmazása alapján jogosult – az ellenőrzés megkezdésekor fennálló – a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony, azaz a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. A tényállás teljes körű feltárásához a foglalkoztatót együttműködési kötelezettség terheli, a munkaügyi hatóság rendelkezésére kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka ingyenesen, szívességi alapon, vagy ellenérték fejében történt.

10

A felügyelő nem az írásba foglalt szerződéseket, hanem a jogviszonyt minősíti azok tartalmi elemei alapján. Amenynyiben az ellenőrzés időpontjában a felek között már nem áll fenn a jogviszony, de az ellenőrzött munkaügyi okiratok arra utalnak, hogy a munkáltatónál az ellenőrzést megelőzően „fekete foglalkoztatás” történt, a munkaügyi hatóság jelzéssel él az APEH területileg illetékes hatósága felé. A feketefoglalkoztatáson „tetten ért” munkavállalók számának alakulása: 2004

10 000 fő

2005

28 741 fő

2006

42 147 fő

2007. március 20-ig.

10 685 fő

(Forrás: www. ommf.gov.hu – Beszámoló az OMMF 2006. évi tevékenységéről)

A feketemunka megjelenési formái A legális – vagyis a jogszabályoknak megfelelő – foglalkoztatás esetkörében mindenekelőtt két kérdésre kell választ kapnunk: – A felek között létezik-e a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő okirat (szerződés). – A munkavégzésre irányuló szerződés a felek tényleges akaratának, szerződési szándékának megfelelő szerződéstípusba tartozik-e.

Ha nincs munkaszerződés – a klasszikus feketefoglalkoztatás A legális foglalkoztatás megkerülésének tipikus esete, amikor a felek között – a munkaviszony tényleges létesítése mellett – formális írásos szerződés nem jön létre (szóban természetesen létrejön a felek között a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő, ún. reálszerződés). Az Mt. 76. § (1) bekezdése alapján a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés érvényességi feltétele annak írásba foglalása, melyről a munkáltató köteles gondoskodni. Az Mt. meghatározza egyúttal a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit is [Mt. 76. § (5) bek.]. Ezek: a munkavállaló személyi alapbére, a munkakör, illetve a munkavégzés helye. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő 30 napon belül – hivatkozhat [Mt. 76. § (2) bek.]. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a munkaügyi ellenőrzés szempontjából az egyébként formailag valóban érvénytelen szerződés alapján létrejött jogviszony esetében a munkaviszony fennállása megállapítást ne nyerjen!

mmellenorzé[email protected]

A HÓNAP TÉMÁJA A feketemunka sajátos megjelenési formája A gyakorlatban problémaként jelentkezik az ún. próbamunka esetköre. A munkáltatók gyakorta hivatkoznak arra a munkaszerződés hiánya esetén, hogy a munkavállalót – a munkakör ellátására való alkalmasságának elbírálása érdekében – próbamunka elvégzésével bízzák meg (különösen érvényes ez a textiliparban, vendéglátóiparban). Az Mt. szabályai a próbamunka jogintézményét nem ismerik! A legális foglalkoztatás ez esetben próbaidő kikötésével teljesíthető. A munkaszerződésben kizárólag a munkaviszony létesítésekor köthető ki próbaidő – melynek tartama harminc naptól legfeljebb három hónapig terjedhet (Mt. 81. §). A próbaidőnek a munkáltatók által hivatkozott célok elérése a rendeltetése: mind a munkáltató, mind a munkavállaló meggyőződhet arról, hogy a munkavállaló képes-e, illetve akarja-e ellátni az adott munkakört. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. Természetesen a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg ilyenkor is teljesíteni kell a bejelentési kötelezettséget. A próbaidő elteltét követően a felmondásnak már szigorúbb feltételei vannak. A „próbamunka” másik legális formája a határozott idejű munkajogviszony, ami lehet akár egy nap is, az Mt. a munkajogviszony minimális időtartamát ugyanis nem határozza meg. Ebben az esetben is természetszerűleg fennáll a bejelentési kötelezettség. A fenti megoldásokon túl a munkáltató kipróbálhatja a munkavállaló „képességeit” alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás keretében is, aminek feltétele, hogy a munkavállaló az adott évre szóló ilyen könyvvel rendelkezzen, és azt a munkáltató a foglalkoztatás megkezdése előtt kitöltse. (Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás szabályairól következő számainkban részletesen olvashat.) A munkáltató tehát a munkaügyi ellenőrzés során nem védekezhet a munkaszerződés hiányának jogszerűségére arra hivatkozással, hogy a munkavállaló csupán próbamunkát végzett. A munkaügyi felügyelőnek az ellenőrzéskor az adott szituációt kell megítélnie (vagyis, hogy a munkavállaló az adott időben munkát végez). Nyilvánvalóan nem lehet ismerete arról, hogy a munkavégzés közben talált munkavállaló a munkát az ellenőrzést megelőző rövid időn belül kezdte meg, vagy már hosszabb ideje dolgozik a munkáltatónál munkaszerződés nélkül (mely esetben a próbamunkára történő hivatkozás nyilvánvalóan a feketemunka leplezésére szolgál).

Kérdezze szakértőinket!

Munkajog kérdések és válaszok

www.munkajog.hu

Ha van ugyan szerződés, de az más jogviszonyt leplez – a színlelt szerződések A legális foglalkoztatás megítélése szempontjából a második esetkör az ún. színlelt szerződések esete. A két fél – tehát a megrendelő és a munkát elvégző személy – között létezik – a polgári jog hatálya alá tartozó – szerződés, melyet azonban a felek tényleges szándéka és a szerződéses jogviszony tényleges tartalmi elemei alapján munkaviszonynak kellene minősíteni. A színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás esetében a tényleges munkaviszonyt többnyire megbízási, illetve vállalkozási szerződéssel leplezik. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony színleléséhez többnyire az a szándék szolgál alapul, hogy a szerződő felek (elsősorban természetesen a foglalkoztató) a munkaviszonyhoz kapcsolódó közteherviselést megkerüljék. A foglalkoztatók gazdasági okokból, a munkabérfizetéshez kötődő egyéb járulékfizetési kötelezettség elkerülése, valamint az Mt. egyes rendelkezéseinek (pl. felmondási védelemre, a rendkívüli munkavégzésre, vagy a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok) kijátszása érdekében az egyébként munkaviszony jellegű foglalkoztatásra is sok esetben megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek.

A munkaviszony és a polgári jogviszonyok elhatárolása A munkaviszony és a polgári jogviszonyok (megbízás, vállalkozás) elhatárolásánál irányadó szempontokat a jogelmélet és a bírói gyakorlat igyekezett körvonalazni. Az ily módon kialakult gyakorlat összefoglalásaként született meg a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, illetve a pénzügyminiszter által kiadott együttes irányelv, a 7001/2005. (MK 170.) FMM–PM együttes irányelv. A munkaügyi felügyelő a jogviszonyok minősítésénél messzemenően figyelembe veszi az elhatárolásra irányadó miniszteri irányelveket és a Legfelsőbb Bíróság e tárgykörben megjelent ítéleteit. A foglalkoztatásra irányuló – a felek által formailag nem munkaszerződésnek tekintett – szerződést, illetve az ennek alapján létrejött jogviszonyt természetesen mindenkor egyedileg kell vizsgálni. A megbízási, vállalkozási jogviszony, illetve a munkaviszony elhatárolásánál lényeges elemek azonban a következők (mely tényezők megléte esetén munkaviszony megállapításának lehet helye): – munkakörként való feladatmeghatározás, – személyes munkavégzési kötelezettség (helyettesíthetőség hiánya vagy korlátozott volta), – széles körű utasítási és ellenőrzési jog, – alá-fölérendeltségi viszony,

11

A HÓNAP TÉMÁJA – meghatározott helyen (munkavégzés helye) és időben (munkaidő) történő feladatellátás, – a munkavégzés rendszeressége és folyamatossága stb. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a szerződések jellegének megítélése szempontjából nem a szerződés elnevezésének, hanem a tartalmi elemeknek van döntő jelentősége. Ha a foglalkoztató és a vele szerződést kötő személy között a jogviszony tartalmi elemeit illetően ténylegesen munkaviszony áll fenn, azt a szerződést kötő felek akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól. A munkaviszonyt leplező szerződésekben gyakran megtalálhatók olyan sajátos elemek – például a munkaidő kezdete, vége, túlóra elszámolása, a szabadságos napok száma –, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a felek között munkaviszony jött létre és a megkötött szerződés ebből kifolyólag ún. színlelt szerződésnek minősül. A munkaügyi ellenőrzés gyakorlatában problematikus lehet, hogy a munkáltató és a munkavállaló köt ugyan munkaszerződést, az azonban úgymond az „íróasztalban marad”, vagyis a munkáltató nem teljesíti a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó egyéb irányú kötelezettségeit (a munkaviszony létesítésének bejelentése). A munkaviszonyt a korábbi szabályok szerint – annak létesítésekor – ugyanis külön-külön be kellett jelenteni a társadalombiztosítás, az egységes munkaügyi nyilvántartás, valamint az APEH felé. A 2007. január 1-jétől életbe lépett szabályok a munkaviszony (biztosítási) jogviszony bejelentésének egyszerűbb módját határozzák meg. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4) bekezdése alapján a munkáltató egységesen az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak köteles bejelenteni az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét és annak megszűnését. E kötelezettségét a munkáltatónak a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon, a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesítenie. Amennyiben a munkáltató e kötelezettségét nem teljesíti, a munkavállaló foglalkoztatása lényegében nem tekinthető legálisnak: a munkaügyi ellenőrzés szempontjából az eset a munkaszerződés nélküli foglalkoztatással közel azonos megítélés alá kerül. Nem mentő körülmény a könyvelő cég mulasztása, mert a foglalkoztató felel a munkaügyi szabályok maradéktalan betartásáért, a harmadik személy magatartásáért. Természetszerűen, ha a munkaügyi ellenőrzés alapvetően jogszerű foglalkoztatói gyakorlatot állapít meg a munkáltatónál, a szabálytalanság megítélése az egyetlen esetben megvalósult bejelentés elmulasztása esetén enyhébb megítélést von maga után. Az illegális foglalkoztatás további esetköreire részletesen a következő lapszámainkban kívánunk kitérni.

12

Szankciók A munkaügyi hatóság az ellenőrzése során tapasztalt jogsértések megszüntetése érdekében különböző intézkedésekkel, szankciókkal élhet. Így pl. – felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok betartására, – kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére, – megtiltja a további foglalkoztatást, ha a foglalkoztatás a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható, – munkaügyi bírságot alkalmaz. A munkaügyi bírság mértéke 30 000 Ft-tól – 20 000 000 Ft összeghatárig terjedhet. A szankció összegét: – a jogsértés típusa (súlyos, vagy kevésbé súlyos), – a jogsértések száma, – a jogsértéssel érintett munkavállalók száma, – a foglalkoztató típusa (magánszemély, vagy gazdasági társaság) – a foglalkoztatotti létszám, illetve – az a tény befolyásolja, hogy első esetben, vagy korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott közigazgatási bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belüli azonos jogsértés megállapítására került sor. A munkaügyi bírság összegének meghatározása mérlegelés alapján történik. A mérlegelési szempontok alkalmazását a Met. kötelező erővel írja elő. Ezek különösen az alábbiak: – a jogellenes állapot időtartama, – az okozott hátrány nagysága, – a megsértett jogszabályi előírások száma és hatása, – az érintett munkavállalók száma. A feketemunka a legsúlyosabb jogszabálysértési kategóriába tartozik, melyet a törvény már egy munkavállalót érintő mulasztás esetén is büntetni rendel! E tekintetben a jogalkotó nem különböztet aszerint, hogy klasszikus „fekete foglalkoztatásról” vagy színlelt szerződéssel leplezett foglalkoztatásról van-e szó, hiszen mindkét esetben a munkavállaló garanciális jogai súlyosan sérülnek (a munkához, pihenőidőhöz, szabadsághoz, TB ellátáshoz, nyugdíjjogosultsághoz való jog). A gyakorlatban a munkaügyi ellenőrzés során azonban megfigyelhető, hogy a foglalkoztató megtévesztő magatartása – színlelt szerződésnél – az eset összes körülményének megítélése alapján összességében szigorúbb jogkövetkezményeket von maga után. Dr. Csigi Imre OMMF Központ Munkaügyi Főosztály

mmellenorzé[email protected]

GYAKORLAT

Tanulságos esetek

Bármi áron?

A megállapodás részeként a megrendelő leszállította a szükséges festékeket 5-10 literes fém dobokban, amelyek idegen nyelvű címkéjén megnevezés és egyéb adatok mellett a következő szimbólumok voltak láthatók (az oldószer komponensek nem voltak feltüntetve).

Kémiai biztonság ellenőrzése egy acélalkatrész-gyártónál A 2007-es év új feladatot hozott a munkavédelmi felügyelők számára azzal, hogy az ellenőrzések kapcsán lehetőségük nyílt a munkáltatók munkaegészségügyi szempontú ellenőrzésére is. Az első hónap tapasztalatai alapján nyugodtan állíthatom, van mit ellenőrizni, és sajnos bőségesen van intézkedési lehetőség az egészségkárosodás megelőzése érdekében is. A következőkben egy, elsősorban a munkahelyek kémiai biztonságára vonatkozó előírások be nem tartásából eredő, szabálytalan munkavégzésről számolok be. A példát azért választottam, mert az ügyben érintett munkáltatóknál a hazai kis- és középvállalkozásoknál gyakran veszélyt okozó szervezetlenség, tanácstalanság, a feladathoz szükséges speciális szakértelem hiánya, a mindenáron való árbevételszerzés, a feketefoglakoztatás, a munkavédelmi feladatok formális kezelése stb. mindegyike előfordult.

Az ellenőrzés tényei Előzmények, új tevékenység felvállalása 2007. áprilisban kerestük fel kollegámmal az „X” Kft. (a továbbiakban: Kft.) telephelyét. A Kft. egy EU tagállamban működő nehézgépgyártó cég számára szállít nagyméretű acél alkatrészeket. Az alkatrészeket forgácsolással és hegesztéssel állítják elő. Az ellenőrzés során az előzményeket is ideértve, a következőket állapítottuk meg: 2007 februárjában a Kft. Európai Uniós megrendelője jelezte, hogy számára az volna az előnyös, ha a kész alkatrészek korrózióvédő alapozó festése a gyártás után azonnal megtörténne, mivel így az alkatrészek minősége javulna. A megrendelő megküldte a bevonatrendre vonatkozó utasítást, mely szerint a fémtiszta alkatrészek alapozó festését szórással kell elvégezni, meghatározott festékekkel. A Kft. vezetése számára egyértelműnek tűnt, hogy ha nem tudják megoldani a festést, akkor a megrendelő mással gyártat a jövőben. Az előzőek miatt rövid tájékozódás után elvállalták, hogy próbaként egy szállítmányt lefestenek. Vállalták azt is, hogy a megrendelő megfelelő minősítése esetén a továbbiakban ezt a feladatot is elvégzik. A vállalást annak ellenére tették, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges műszaki és személyi feltételekkel nem rendelkeztek.

www.munkajog.hu

A hozzáértő számára (és a kevésbé hozzáértő számára is) a nyilvánvalóan veszélyes készítmény biztonsági adatlapjai semmilyen nyelven nem álltak rendelkezésre. A vonatkozó törvény előírása1 szerint kivételes esetben a magyar nyelvű címke elmaradhat, de ilyen esetben is szükséges a magyar nyelvű biztonsági adatlap. A biztonsági adatlap hiánya miatt a festék behozatala kapcsán a törvényi előírást megszegték. A Kft.-nél a szükséges festő eszköz és szakember is hiányzott, így felvették a kapcsolatot „Y” egyéni vállalkozóval (a továbbiakban: vállalkozó), aki vállalta a festés elvégzését. Az első napokban egyedül dolgozott, majd három „emberére” bízta a munkát. Az ellenőrzésünk napján ők végezték a festést a Kft. telephelyén, egy korábban köszörűs műhelynek használt helyiségben.

A munkavégzés körülményei A helyiségbe lépve (melynek ajtaján semmi nem jelezte a bent folyó veszélyes tevékenységet) intenzív oldószer szaga volt érezhető. A kb. 10 × 10m alapterületű és kb. 4m belmagasságú helyiségben FA festő, FB és FC segédmunkások sűrített levegővel, működő szórópisztollyal festékszórást és ecsettel festésjavítást végeztek. Mesterséges szellőzés nem volt, a természetes szellőzésre alkalmas tolóajtó és néhány nyitható fémkeretes ablak pedig a felületi minőség biztosítása érdekében (a por kizárása) zárva volt. A helyiség villamos berendezései a korábbi köszörűsműhely használathoz voltak kialakítva (ennek sem felelt már meg, a hiányzó fénycsőarmatúra burkolatok miatt) és a tűzveszélyes tevékenységhez nyilvánvalóan nem voltak megfelelőek. A festékszórást végző FA festő egy több éve lejárt használati idejű szénbetétes félálarcot viselt, ez volt az összes egyéni védőeszköz mindhármuk számára. A festési tevékenységet azonnal felfüggesztettük, majd megkezdtük a részben már leírt információk összegyűjtését. A három festést végző személy meghallgatása kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy nem legálisan foglalkoztatták őket. A munkavédelmi ellenőrzés időtartama alatt elindult, időközben lezárult munkaügyi ellenőrzés eredménye szerint, mind a három személyt „feketén” alkalmazta a vállalkozó.

1

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 17. § (9) bek.

13

GYAKORLAT Az adott körülmények közötti festés pontos veszélyeire azután derült fény, hogy az ellenőrzést követő második napon a Kft. bemutatta az időközben beszerzett biztonsági adatlapokat és azok fontosabb oldalainak azonnal elkészíttetett, magyar nyelvű fordítását is. A biztonsági adatlapok nem feleltek meg a vonatkozó rendelet1 előírásainak (pl. a határértékek megadásának módja miatt). Az egyik tipikusnak mondható festék és a használt oldószer biztonsági adatlapján közölt összetétel alapján a következő veszélyes komponensek okoztak kockázatot (a műhely légterébe jutva) a festés során: Festék AK-érték mg/m3

CK-érték mg/m3

n-butil-acetát

950

950

Etil-benzol (b)

Komponens megnevezés

442

884

2-metoxi-1-metilacetát

–

275*

Xilol (izomer elegy) (b)

221

442

AK-érték mg/m3

CK-érték mg/m3

1210

2420

–

700*

Etil-acetát

1400

1400

Etil-alkohol

1900

7600

Oldószer Komponens megnevezés

Aceton Izo-butil-acetát

Az AK- és CK- értékek a vonatkozó rendelet2 szerintiek. Jelzések: *: nincs hazai adat, a biztonsági adatlapon ppm-ben megadott MAK értékből átszámított érték, (b): anyagokkal történő expozíció esetén a hivatkozott rendelet szerint biológiai monitorozás szükséges.

A biztonsági adatlap alapján a festék és az oldószer tűzveszélyes és egészségkárosító. Az előírt védelmi intézkedések szerint a festéket csak jól szellőztetett helyiségben (helyi és helyiség elszívás) szabad használni. Szórásos felvitel esetén egyéni védőeszközként jól szellőztetett helyiség estén is a környezeti levegőtől független légzőkészüléket kell alkalmazni. A nem szórásos technológia esetén kombinációs szűrős gázmaszkot lehet viselni az oxigénmaszk helyett. A kézvédelemre minden esetben vegyszernek ellenálló kesztyű, szemvédelemre az oldószer fröccsenésétől védő védőszemüveget kell hordani és a védőruházatnak meg kell óvnia viselőjét a festékkel való közvetlen érintkezéstől.

A festék biztonsági adatlapja alapján az ellenőrzéskor tapasztalt munkát (feltételezve a helyiség megfelelő mesterséges szellőzését) egész testet és a légzést védő védőfelszerelésben kellett volna végezni.

Megállapítások A vállalkozó, aki „feketén” foglalkoztatott három embert, nyilvánvalóan nem gondoskodott az előzetes és egyéb orvosi vizsgálatokról, és nem tett eleget a munkavédelmi törvényből hosszasan sorolható, valamint egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségeinek sem. A vállalkozó nem gondolt arra sem (és az adott esetben talán ez a legfontosabb), hogy a rövidnek mondott (de kérdés, hogy az ellenőrzésünk elmaradása esetében meddig folytatandó) tevékenység milyen kárt okozhat a munkavállalók egészségében. A vállalkozó festő szakmunkás, aki helyszíni hajójavításra váltotta ki az igazolványát. A vállalkozó úgy tűnik ideális partner volt a megbízó Kft. számára, mivel igen gyorsan megállapodtak („megfelelő” embert találtak). Vizsgálva a Kft. felelősségét, megállapítható, hogy a megfelelő biztonsági adatlapról történő gondoskodás és tájékoztatás a megbízó feladata lett volna. Továbbá felelősségét növeli a festési tevékenység végzésére alkalmatlan helyiség átadása. A Kft. munkavédelmi tevékenységének ellenőrzése kapcsán megállapítottuk, hogy az „új” tevékenységről (a telepengedélyben sem szerepelt a festés) nem tájékoztatták a munkavédelmi szolgáltatást (időszakos jelenléttel) végző munkavédelmi szakembert és a foglalkozásegészségügyi szakorvost sem. A Kft. vezetőjének nyilatkozata szerint – amennyiben a próba festés sikeres – a jövőben szándékukban áll a megfelelő műszaki és személyi háttér megteremtése. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok miatt a festési tevékenységet felfüggesztettük, így a próbafestés eredménye bizonytalanná vált.

Tanulság Mindkét eljárás alá vont munkáltató (a Kft. és a vállalkozó) számára előnyösebb lett volna, ha biztonsági adatlapok hiányában és a megfelelő szakemberekkel történő konzultáció előtt nem kezd munkába. Ha ezt megteszik és/vagy akár telefonon megkeresik felügyelőségünket, elkerülhették volna a leírt intézkedéseket. Ha nem bármi áron csak a bevételre koncentráltak volna, ha… Nagy Zoltán

1

A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 11. sz. melléklet (Biztonsági adatlapok) 2–3. pont. 2 A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SzCsM együttes rendelet.

14

vegyészmérnök, OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelőség munkavédelmi felügyelője

mmellenorzé[email protected]

GYAKORLAT

Konferencia

Zöld szám

Fókuszban a munkaügyi ellenőrzés!

MISZ

A RODIN konferenciáján jártunk 7 218 000 000 Ft kiszabott munkaügyi bírság, 42 147 fő feketefoglalkoztatáson „tetten ért” munkavállaló. Riasztó számadatok a 2006. évi munkaügyi ellenőrzésekről. Azok, akik a 2007. május 8-án a RODIN Kft. által megrendezett konferencián jártak, azonban nemcsak a szomorú tényekkel szembesülhettek. Páratlan lehetőséget kaptak arra, hogy a legilletékesebbektől kapjanak választ a munkaügyi ellenőrzést érintő kérdéseikre. A konferencia meghívott előadói az OMMF elnöke, Papp István és a regionális munkaügyi felügyelőségek igazgatói voltak (egyedülálló módon mind a hét regionális munkaügyi felügyelőség igazgatója jelen volt). A tavalyi év tapasztalatainak összegzése és a hatóság új személetének bemutatása után a résztvevők kérdezhettek. S a jelenlévők a lehetőséggel élve bizony szép számban kérdeztek is.

Fotó: Szabó Zoltán (RODIN Kft.)

Választ kaphattunk többek között arra, hogy mire is figyeljünk a munkaszerződéseknél, hogyan adjuk ki a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló szabadságát stb. A kialakult beszélgetések során a jelenlévők megosztották egymással saját tapasztalataikat is, ami a hatóság szakmai útmutatásával együtt elősegítheti a jó gyakorlat, a „best practice” terjedését. A felmerült kérdések sokasága azt mutatja, hogy amíg a sok esetben nem egyértelmű munkaügyi szabályozás ennyi problémát okoz, érdemes és kell is ilyen rendezvényeket szervezni! A szerkesztők

www.munkajog.hu

Ön ismeri a MISZ-t? Ma már elismert, és sokak által igénybevett szolgáltatás az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Információs Szolgálata – a MISZ, amely 2003 februárjában kezdte meg a működését. A MISZ 3 területen lát el tanácsadó, felvilágosító, tájékoztató tevékenységet: – munkahelyi biztonság, – munkahelyi egészség, és – bányászati munkavédelem témakörben. A tanácsadás munkanapokon, munkaidőben vehető igénybe, kizárólag telefonos kapcsolat útján. Személyes ügyfélfogadásra, illetve írott állásfoglalásra nincs lehetőség.

A szolgáltatás díjmentes! A nyújtott információ nem minősül jogi iránymutatásnak, a tájékoztatás konkrét műszaki megoldást, tervet, végrehajtási javaslatot nem foglalhat magában, kizárólag a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megfogalmazott normatív követelmények ismertetését tartalmazhatja. A kérdésekre több évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű szakemberek válaszolnak. Fontos azonban, hogy a szolgálat által nyújtott információs szolgáltatás nem mentesíti a munkáltatót a munkavállalók irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségek teljesítése alól! A telefonálók megőrizhetik anonimitásukat, mivel a szolgálat csak a hívások számának rögzítésére kötelezett. Minden további elemzés a hívók anonimitásának tiszteletben tartásával, a beszélgetésekből levonható, illetve önként elmondott adatokon alapszik.

A hívások száma évről évre folyamatosan nő Míg a MISZ működésének első évében – 2003-ban – még 2642 kérdés érkezett, 2006-ban már 6621 hívást fogadtak a Szolgálat munkatársai, ami havonta átlagosan 552 kérdést jelent. A legnagyobb számban munkavédelmi vezetők veszik igénybe a szolgáltatást, azonban a „zöld” szám intenzív reklámjának köszönhetően a telefonálók között egyre nagyobb számban vannak dolgozók is. A MISZ megalakulása óta eltelt 4 év tapasztalata azt mutatja, hogy az ingyenes „zöld” számon bátrabban teszik fel a munkahelyen válasz nélkül maradt kérdéseket.

15

GYAKORLAT Gyakran fény derül a beszélgetések alkalmával a kérdezők jelentős szakmai ismeretének hiányára is. A legtöbb hívás az építőipar területéről érkezik, jelentős még az oktatás, közigazgatás, kiskereskedelem, egészségügy, szállítás, és mezőgazdaság területéről bejövő hívások száma is. A hívások többsége a Fővárosból, ezt követően Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett. A legtöbbet kérdezett munkavédelmi témák közül néhány: – Munkabalesetek értelmezése, kivizsgálása, – Szabványok, jogszabályok, – Munkáltatók munkavédelmi kötelezettségei, – Munkabaleseti jegyzőkönyv, – Védőeszköz, munkaruha, – Kockázatértékelés, – Munkahelyek kialakítása, – Gépek, berendezések biztonsági követelményei, – Időszakos biztonsági felülvizsgálat, – Munkavédelmi üzembe helyezés.

Amire nem terjed ki a MISZ hatásköre Gyakoriak az ÁNTSZ hatáskörébe tartozó kérdések, ezen kívül előfordulnak a Műszaki Biztonsági Felügyelet, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országgyűlési Biztosok, az Esélyegyenlőség és Egyenlő Bánásmód Hatóság hatáskörébe tartozó megkeresések is. Ilyen esetekben a MISZ munkatársai címmel és telefonszámmal segítik az érdeklődőket. A kérdések jelentős része munkaügyi témájú, amely nem tartozik a szolgálat hatáskörébe, ezért a munkatársak az érdeklődőket a hatáskörrel rendelkező szervezet felé irányítják.

A hónap kérdése Rovatunkban hónapról hónapra a legérdekesebb, legtöbb problémát felvető kérdéseket és az azokra adott válaszokat olvashatja. Bízunk benne, hogy a MISZ Önnek is hasznos segítőtársa lesz!

Ismerje meg a Meritum sorozatot! Eddig megjelent kiadványaink: – A munkajog nagy kézikönyve – Az adózás nagy kézikönyve – A gazdasági társaságok nagy kézikönyve – Az ingatlanjog nagy kézikönyve – Az oktatás nagy kézikönyve

könyvespolc A munkajog nagy kézikönyve Terjedelem: 1500 oldal Méret: vágott B/5 Megjelent: 2006 Ár: 19900 Ft + áfa

Szerző(k): Dr. Brehószki Márta – Dr. Büki Renáta Blanka – Dr. Fodor T. Gábor – Dr. Funtig Zoltán – Dr. Füsthy Zsolt – Dr. Gyulavári Tamás – Dr. Hajdú József – Dr. Handó Tünde – Dr. Kulisity Mária – Molnárné Dr. Nagy Ágnes – Molnár Mihályné – Dr. Nacsa Beáta – Dr. Rúzs Molnár Krisztina – Dr. Varga László Tartalomjegyzék: I. A munkaviszony létesítése és a munkaszerződés II. A munkaszerződés módosítása III. Speciális foglalkoztatási formák IV. A munkavégzés szabályai V. Munkavédelem VI. Munkaidő, pihenőidő VII. A munka díjazása VIII. Szociális juttatások IX. Kártérítési felelősség X. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése XI. Kollektív munkajog XII. A munkaügyi vita XIII. Munkaügyi ellenőrzés A versenyszférára vonatkozó munkaügyi jogszabályok komplex feldolgozása. Jól áttekinthető szerkezet: sokrétűen tagolt, hivatkozást elősegítő indexszámok.

Telefonáljon Ön is!

zöld szám INGYENES MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT Munkahelyi biztonság Munkahelyi egészség Bányászati munkavédelem (06-80) 204-292 (06-80) 204-264 (06-80) 204-258

dr. Benczik Zsuzsanna

Online hatályosítás A munkajog nagy kézikönyvéhez Kövesse velünk a változásokat! www.complex.hu/meritum

OMMF Központ – Elnöki Titkárság

16

mmellenorzé[email protected]

ADÓELLENŐRZÉS B e mu t at ó s z á m 2 0 0 7 . j ú n iu s

ellenőrzés ellenőrzés

M U N KAV É D E L M I É S M U N KAÜ G Y I ELLENŐRZÉS B e mu t at ó s z á m 2 0 0 7 . j ú n iu s

munkavédelem és munkaügy

Módszertan

„ Magánszemélyek vagyongyarapodási vizsgálata „ Szoftverek nyilvántartása

Jogesetek Aktuális

„ 180 millió forintos forráshiány „ Jogszabályváltozások „ A „testvéri” kölcsön „ Adózatlan jövedelem életbiztosításra

A hónap témája

„ Ingatlan 250 millió forintért – de miből? MOST EGYÜTT ÉRDEMES ELŐFIZETNIE! „ A munkáltató és a hatóság feladatai „ Együttműködési kötelezettségek

Tárgyalóterem Előírások – követelmények „ A meghatározott mértéket „ Ellenőrzési eljárásimeghaladó szabályok áfa

és a tartalmi hiteltelenség Munkaegészségügy, Munkaügy „ Munkabiztonság, „ A számlabefogadó kellő körültekintése „ Az adólevonási jog törvényi feltételei

Gyakorlat

ÚJ

BE M UT AT Ó SZ ÁM

„ Tanulságos esetek „ Mi így csináljuk „ Bírósági ügyek „ Zöld szám

Ugye szeretné a nap végén nyugodtan álomra hajtani a fejét?