A települési önkormányzat feladatai

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Iroda 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. J-10399-26/2015. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) szerint „ A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez. „A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik.” A települési önkormányzat feladatai A Gyvt. 18. § (1) A jogosult gyermek számára a gyámhatóság az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg. 18/A. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a gyámhatóság bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a

2 kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van. (2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. A Gyvt. 94. § (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint, a (2a)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, valamint, ha a (2a)-(4) bekezdés alapján nem köteles az ellátás biztosítására, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (2a)i A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. (3)ii Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.] köteles működtetni. (4)iii A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. (5)iv A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. A Gyvt. 96. § (6) bekezdése értelmében a települési önkormányzat minden év május 31-ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, és a Képviselő-testület határozatával értékelésre megküldi a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított 30 napon belül javaslattal élhet az önkormányzat felé. Az értékelés formáját, tartalmát is meghatározza a gyermekvédelmi törvény, az alábbiak szerint: • • •

a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra, az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat, az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat,

3 • • •

a bűnmegelőzésben való részvételt, a felügyeleti szervek tapasztalatait, a jövőre vonatkozó feladatok.

Szentes város demográfiai adatai a 0-18 éves korosztály összetételére vonatkozóan:

Korcsoport 0-3 éves 4-6 éves 7-14 éves 15-18 éves Összesen:

fiú 452 388 1098 626 2529

2012. lány együtt 463 915 351 739 984 2082 680 1306 2478 5042

fiú 433 376 1069 622 2500

2013. lány együtt 461 894 350 726 958 2027 620 1242 2389 4889

fiú 446 347 1070 618 2481

2014. lány együtt 470 916 351 698 953 2023 578 1196 2352 4833

I. fejezet Az önkormányzat által a gyermekek védelmét biztosító ellátások 1) pénzbeli és természetbeni ellátások • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény • önkormányzati segély • kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2) személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák • gyermekjóléti szolgáltatás • gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása - bölcsődei ellátás - óvodai napközbeni ellátás • családok átmeneti otthona • gyermekek átmeneti otthona • helyettes szülői hálózat. Pénzbeli és természetbeni ellátások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat a Szociális Irodán, úgyis mint gyámhatóságon lehet igényelni. A fenti támogatásokkal kapcsolatos ügyeket 1 fő ügyintéző látta el, munkáját 1 fő közfoglalkoztatott segítette, aki nélkül a feladat ellátása szinte lehetetlen lett volna. A Szociális Irodán 2014. évben összesen 12243 db fő- és alszámon iktatott ügyirat keletkezett, ez ügyintézői bontásban 2041 db ügyiratot jelentett. 2014. évben támogatásban részesülők átlagos létszáma segélytípusonként:

4 Támogatás megnevezése Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény Napközi térítési díj Óvodáztatási támogatás Hátrányos helyzet megállapítása Halmozottan hátrányos helyzet megállapítása Önkormányzati ösztöndíj

Fő 1238 1 1737 282 15 452 151 182

A pénzbeli és természetbeni támogatások esetében 2014. évben sem változott a támogatások megállapításakor figyelembe vehető öregségi nyugdíjminimum összege, 2007. január 1-je óta azonos, 28.500,-Ft. Nem változott a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapíthatóságának szabályozása sem. A Gyvt. szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg abban az esetben, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre eső jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át ( 2013. évben 37.050,-Ft). Az egy főre jutó összeghatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-a (2013. évben 39.900,-) volt, • ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozta, • ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, • ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. A támogatással együtt járó legnagyobb kedvezmény, hogy gyermekétkeztetés esetében ingyenes ellátásra jogosultak az általános iskolába járó gyermekek, és 50 %-os térítési díjat fizetnek a középiskolai tanulmányokat folytató fiatalok. A törvény rendelkezéseinek megfelelően a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 2014. évben is két alkalommal részesülhettek természetbeni támogatásban, amit Erzsébet-utalvány formájában kaptak meg. Az Iroda munkatársai – augusztusban és novemberben - 1-1 hét alatt osztották szét az utalványokat. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítására, valamint folyósítására akkor kerülhetett sor, ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek gyámja • a gyermek tartására köteles, és • nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesült.

5 A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege egységesen a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22 %-a, 2014. évben is havonta 6.270,-Ft volt, már több éve nem változott. 2013. áprilisában módosult a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapításának törvényi háttere, amely azt eredményezte, hogy 2014. évben már csak 1 esetben volt lehetőség ennek megállapítására, figyelemmel arra, hogy csak abban az esetben kerülhetett megállapításra, ha a gyám egyben tartásra kötelezett is. Gyakorlatban ez az jelenti, hogyha a szülők részére a tartásdíj fizetési kötelezettség fennáll, akkor a gyám nem jogosult a 6.270,-Ft összegű támogatásra. Nem változott a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek óvodáztatási támogatásra való jogosultságának szabályozása sem 2014. évben. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát kérelmére - annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke a) tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző megállapította, és b) legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába. A pénzbeli támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. 2014. évben 15 gyermek esetében került megállapításra és kifizetésre az óvodáztatási támogatás, amely az előzetes információk szerint 2015. szeptember 1vel, a 3 éves kortól kötelező óvodai ellátással meg is szűnik. A 2013. szeptember 1-jei törvénymódosítás hatása 2014. évben jelentkezett hatványozottan, mivel azok, akik a szabályozás módosítása előtt halmozottan hátrányos helyzetűnek minősültek, sokan csak hátrányos helyzetűvé váltak, így kedvezményektől estek el. Rengeteg többletfeladattal jár az, hogy külön-külön határozatban kell megállapítani a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, a hátrányos helyzetet, valamint a halmozottan hátrányos helyzetet. A Járási Gyámhivatal által hátrányos helyzetűnek nyilvánított gyermekek esetében is a Szociális Iroda, mint jegyzői gyámhatóság feladata a nyilvántartás vezetése. 2013. december 16-ától vezették be a Pénzbeli és természetbeni ellátások országos nyilvántartási rendszerének vezetését. A rendszert ügyfélkapu belépési jogosultsággal lehet elérni. Az adatfeltöltés lehetősége folyamatosan akadozik, a rendszer nagyon sokszor nem működik, lassú, néha órákat kell eltölteni egy segélykérelem feltöltésével, mivel az ott

6 kapott PTR azonosítót rá kell vezetni a határozatra, így elkerülhetetlen az adatok rögzítése. 2014. január 1-jétől az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosítás változtatta meg a pénzbeli ellátások megállapításának eljárási szabályait. A módosítás lényege, hogy összevonásra került az átmeneti segély, a temetési segély, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segély néven, melynek keretében továbbra is adható pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön is. Az önkormányzati segély megállapításának feltételeit önkormányzati rendeletben kellett szabályozni. Többletfeladatot igényel az önkormányzati segély esetében a költségvetési törvény azon rendelkezése, hogy a segélyeket továbbra is átmeneti, rendkívüli, valamint temetési segélyként kell nyilvántartani annak ellenére, hogy a szociális törvényben már nincsenek ilyen ellátási formák. A családokat abban az esetben, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg a nyugdíjminimum 50 %-kal növelt összegét, amely 2014. évben 42.750,-Ft volt, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a nyugdíjminimum kétszeresét, amely 2014. évben 57.000,-Ft, az önkormányzat segélyben részesíthette. Ellentétben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával, itt van lehetőség méltányosságra, így egyedi elbírálás alapján minden rászoruló kaphat segítséget. Önkormányzati segély adható: a) átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére, b) a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követő gyámhivatali visszahelyezés elősegítésére, c) beiskolázásra, d) gyógyszerre, e) élelmiszerre, f) ruhaneműre, gyermekintézmények térítési díjának megfizetésére, g) váratlan, előre nem tervezhető, önhibán kívüli kiadásokra (pld. baleset, elemi károsultság) A természetbeni ellátások nagy hányadát tették ki a napközi térítési díjak. 2014. évben is megszervezésre került a Központi Gyermekélelmezési Konyha segítségével a gyermekek nyári étkeztetése, az előző évi szabályoknak megfelelően: • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeket lehetett figyelembe venni, • az összes rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek 25 %-a után lehetett pályázni önerő nélkül, azon felül annyi gyermekre, amennyi gyermeket önerőből étkeztetett az önkormányzat,

7 • • •

legalább 45 munkanapon keresztül kellett biztosítani az étkeztetést, egy gyermekre igényelhető napi támogatási összeg 440,-Ft volt, a támogatás összege a pályázatban megjelölt támogatási összeg legalább 24 %-a.

A Kormányrendelet külön szabálya volt, hogy az ételt a támogatás legalább 30 %nak megfelelő értékben kistermelőtől, mezőgazdasági vállalkozó által megtermelt alapanyagból kellett biztosítani, amit számlával, vagy a termelővel, vállalkozóval kötött szerződéssel kellett igazolni. A fentiek alapján összesen 511 gyermek nyári étkezésének megszervezésére került sor olymódon, hogy elsődlegesen a leghátrányosabb helyzetben lévő általános iskolás korosztály részére volt biztosított az ellátás. 2014. évben is folytatódott az ún. szociális föld- és haszonállat program, melynek keretében 20 család részére biztosított az önkormányzat 1 db választási malacot, és az év végéig minden hónapban fél mázsa takarmányt, vissza nem térítendő támogatásként. A program sikeresen zárult. Ugyancsak természetbeni ellátás keretében kaptak a családok élelmiszer-, valamint gyógyszerutalványt, ezzel is biztosítva a valóban célszerű felhasználást. Önkormányzati segéllyel 1737 gyermeket támogatott az önkormányzat ruhanemű, élelmiszer, valamint más szükségletek kielégítésére. Emellett ugyancsak a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében került átvállalásra 282 gyermek napközbeni ellátása, étkeztetése. Természetesen a számokban átfedések lehetnek, hiszen aki étkezésre kapott támogatást, mellette még pld. ruhaneműre, vagy más szükségletekre kaphatott segítséget. 2014. szeptember 30-ig lehetett pályázatot beadni a városi felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjra. A helyi rendelkezések értelmében szociális rászorultságtól függően önkormányzati ösztöndíjat kaphattak azok a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok, akik anyagi helyzetüknél fogva erre rászorultak. A Képviselő-testület döntése értelmében a támogatás összege 30.00050.000,-Ft-között van. 2014. évben 182 fiatal kapott ilyen típusú támogatást. Az önkormányzat támogatja a szociálisan rászoruló gyermekek táborozását is saját – Szigligeten lévő – üdülőjében, ahol a Családsegítő Központ munkatársai felügyelik a gyermekeket, és szerveznek részükre programokat. Fontosnak tartja az önkormányzat, hogy osztálykirándulásokról anyagi okokból ne maradjanak ki a gyerekek, ahol szükséges támogatásként megkapják a családok a kirándulás költségét. Kiemelt figyelmet fordítottunk azokra a családokra, ahol az egyik, vagy mindkét szülő munkanélküli. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a közfoglalkoztatási programokba be tudjuk őket vonni, elősegítve ezzel megélhetésüket, valamint azt, hogy minél hamarabb visszakerülhessenek a nyílt munkaerő piacra.

8 Szoros kapcsolatot ápolunk a civil szervezetekkel, az Együtt Nagycsaládosok Egyesületének vezetője állandó meghívottként tanácskozási joggal vehet részt a Szociális Bizottság ülésein is. Partnerként bekapcsolódik a város minden olyan civil szervezet által benyújtott pályázathoz, amely a családok életminőségének javítását, közösségi életének szélesítését célozza meg. 2014. decemberében került átadásra második alkalommal „Az év családja Szentesen”díj, amit olyan családok kaphatnak, ahol a szülők/nagyszülők emberi magatartása, a gyermeknevelés, a gyermekek magatartása, teljesítménye, a társadalmi értékek megtartása példaértékű és követendő lehet a felnövekvő nemzedék számára. Továbbra is a Szociális Iroda végezte a Szentes Város Önkormányzata fenntartásában lévő szociális, valamint gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezésével kapcsolatos ügyeket is, és látta el a szakmai felügyeletet az intézményekkel kapcsolatosan. 2014. július 1-től az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelmet kötelező adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon keresztül lehet benyújtani, amely megnehezítette a működési engedélyezési eljárások gyors lebonyolítását. II. fejezet A jelzőrendszer és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat nyújtó intézményrendszer 2014. évi tevékenységének összefoglalása a jelzőrendszeri tagok beszámolói alapján Védőnői Szolgálat Szentesen 15 védőnői körzet működik, a körzetekben területi és iskolai munkát egyaránt ellátnak. A jelenlegi létszám 12 fő védőnő, három körzet még mindig állandó helyettesítés alatt állt. A középiskolákban 2 ifjúsági védőnő dolgozott 2014-ben is. A védőnői szolgálat területén anyatejgyűjtő állomás is működik. A védőnő, mint a jelzőrendszer tagja, - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a magzat, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszűntetése érdekében – a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódóan is ellát feladatokat. A védőnő feladata értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot és a háziorvost ¾ ha a törvényes képviselő a területi védőnői ellátás (a családlátogatás) igénybevételét megtagadja ¾ hatósági eljárást kezdeményez a gyermek bántalmazása, ¾ súlyos elhanyagolása,

9 ¾ a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása ¾ vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. A védőnő köteles írásban jelezni a gyámhivatalnak, amennyiben arról értesül, hogy a nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távozott. A területi védőnői gondozás szakterületei és színterei Családgondozás • Nővédelmi gondozás • Várandós anya és családjának gondozása • Gyermekágyas,- szoptató anya és családjának gondozása • Újszülött, csecsemő és családjának gondozása • 1-3 éves korú kisded és családjának gondozása • 3 éves kortól a beiskolázásig a gyermek és családjának gondozása • Otthongondozott 7-18 éves gyermekek családjának gondozása Munkájukat közvetlenül a családok otthonában, a védőnői tanácsadóban vagy tematikus csoportos foglalkozások esetén közösségi programokra alkalmas helyszíneken végzik. Egyéb tevékenységeik • Adok - veszek, hirdetőtáblának teret biztosítanak • „Bababarát területet” működtetnek mindkét épületükben, kulturált körülményeket biztosítva a kismamáknak, hogy megszoptathassák gyermeküket. • Az anyatejgyűjtés szervezésében részt vesznek, 2014-ben 2337 liter anyatej került begyűjtésre, amiből 36 gyermek részesült. • Karitatív tevékenységet végeznek a rászoruló családok megsegítése érdekében önállóan is (ruha-, élelmiszerosztás, bútor, játék, babakocsi, gyermekágy közvetítése) és részt vesznek városi szintű szervezésben is. (Máltai Szeretetszolgálat adományosztása) • Együttműködnek a helyi Vöröskereszttel, különböző szakmai és civil szervezetekkel (Felhőcsikó Egyesület). • Szülésfelkészítő tanfolyam szervezése 2004.óta folyik, melyet még kiegészít az apás (együtt-) szülésre való felkészítés lehetősége is. 2014-ben 9 alkalommal összesen 86 várandós jelent meg. • Babamasszázs tanfolyamok szervezése 6 kolléganő irányításával igény szerinti időpontokban, a Rózsavölgyi házban (Ady E. u. 18) Négy tanfolyam indult 24 család részére. • Baba-mama klub szervezése a Rózsavölgyi házban, 5 alkalommal 107 fő részvételével zajlott. • Születés hete rendezvény szervezése a Vöröskereszttel és a Szülészettel közösen, a kétnapos rendezvényen kb. 300 fő fordult meg a Megyeházán. A rendezvényt az önkormányzat is támogatta. • Anyatejes Világnap szervezése szintén önkormányzati támogatással, 2014ben110 meghívott közül 61-en vettek részt a programon.

10 •

Csecsemőgondozási versenyre való felkészítésben újabb sikert értek el, a középiskolás csapattal a megyei,majd az országos versenyre is eljutottak.

Statisztikai mutatók Az újonnan nyilvántartásba vett várandósok száma 2014. évben 248 fő volt. Ebből a várandósság 12. hetéig jelentkezett: 226 fő – 91,2 % 13-28. hete között jelentkezett: 22 fő – 8,9 % 28. hete után jelentkezett: 0 A várandós anyák száma (december 31-én): 132 volt. Szociális okból veszélyeztetett kismama: 8 fő – 6,1 % ¾ 2012-ben 6 fő (ebből 1 fiatalkorú) ¾ 2013-ban 8 fő (nincs fiatalkorú) ¾ 2014-ben 8 fő ( ebből 3 fiatalkorú) Titkolt terhességből ¾ 2012-ben nem volt ¾ 2013-ban 1 esetben fordult elő (halvaszüléssel végződött) ¾ 2014-ben nem volt ¾ Otthonszülés ¾ 2012-ben nem volt ¾ 2013-ban nem volt ¾ 2014-ben 1 eset, tervezetten. A védőnői látogatást 2014-ben 3 család utasított vissza. Születésszám (-11,3 %) 2012 év 239 2013 év 212 (ebből 10 koraszülött – 4,7%) 2014 év 245 (ebből 18 koraszülött - 7,3%) Gondozott gyermekek száma (0-6 éves korig + 7-18 év) 2012 év 2013 év 2014 év

1620 fő 1583 fő 1602 fő

Ebből szociális okból fokozott gondozást igénylők száma 50 fő volt december 31én (3,1 %). Gondozott családok száma 1369 családot gondoztak 2014. december 31-én, átlag 91 család jut védőnőnként az iskola egészségügyi munka mellett. Óvodai /iskolai munka Az óvodákban több mint 881 gyermeket láttak el, 6 általános iskolában több mint 2161 gyermekkel foglalkoztak, akik minden páros évfolyamon szűrővizsgálaton

11 vesznek részt. Negyedévente, illetve kérésre tisztasági szűréseket végeztek az óvodákban. A státuszvizsgálatokat minden életév végén, tanácsadások keretében, a szülő jelenlétében végzik. Jó kapcsolatot alakítottak ki az iskolákkal és óvodákkal. 2011-től van lehetőség az ingyenes HPV védőoltásra az önkormányzat támogatásával. A 2013/2014-es tanévben a 142 leányból 108-an kérték a védőoltást, a 2014/2015-ös tanévre az önkormányzat révén 16 főből 15 fő kérte az oltást. Az állam ebben a tanévben vállalta a 2001-ben született lányok védőoltását igény szerint. A 134 főből 98 fő jelentkezett a védőoltásra. Jelzőrendszeri megbeszélésre hetente egyszer jár családgondozó – „kapcsolatóra”keretében, így rendszeres a kapcsolat a védőnők és a gyermekjóléti szolgálat között. Szükség szerinti jelzéseiket telefonon, vagy személyesen is megteszikk a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A gyermekvédelmi feladatot ellátó személyekkel jó a védőnők kapcsolata, kölcsönösen törekszenek is erre. A védőnők időnként szívesen vennének még több, részletesebb információt a családgondozóktól, a közös esetekkel kapcsolatban. Látszólagos nézeteltérést az okoz néha, hogy más szemszögből látják a problémákat, másként közelítik meg. Amennyiben a családok életében zavart látnak elsődleges jelzőrendszerként jelzik a Gyermekjóléti Szolgálat felé, de szükség szerint felveszik a kapcsolatot közvetlenül a Gyámhivatallal is, illetve ez fordítva is jól működik. A jelzőrendszer munkájában tevékenyen részt vesznek, 2014-ben az esetészlelő lapon tett jelzések száma 24 volt, ebből 1 alkalommal a védőnői gondozás elutasítása miatt. Védőnői helyzetértékelés, egyéb írásos dokumentum 25 alkalommal készült. Esetmegbeszéléseken is részt vettek 6 alkalommal, szakmaközi megbeszélésen is jelen voltak 2 alkalommal. Házi gyermekorvosok, iskola-egészségügyi szolgálat Az összes egészségügyi ellátó nem tudta eljuttatni az írásos dokumentumot, de ez nem jelenti azt, hogy az a két fő a gyermekvédelmi rendszernek ne lenne kardinális segítője. A gyermekorvosok által leírt gyermekekre vonatkozó általános egészségügyi állapotot az alábbiakban szerint jelölték. Az általános állapot a praxisba tartozó gyermekeknél megfelelő volt. Főleg vírusos megbetegedéssel keresték fel a rendelőt kb. 80%-ban. A gondozott betegek a beállított és betartott gyógyszerelés mellett egyensúlyban voltak. Sok gyermeknél zajlott az őszi/téli hónapokban vírusos, fertőzéses tüdőgyulladás. Vírusos hasmenés, néha hányással továbbra is gyakran fordult elő. Varicella (bárányhimlő) az egyre gyakrabban beadott nem kötelező védőoltásnak köszönhetően alig fordult elő. Őszi hónapokban nem is volt. Sok volt a rossz tanuló, a problémás család, sok a bukás, sok a pszichológusra és családterápiára szoruló gyermek.

12 Az előző évekhez képest kissé több volt a korai gyermekkori hypertonia (magas vérnyomás) előfordulása. A légúti és ételallergiás esetek száma nem emelkedett. Az obesitas (elhízás) előfordulása nem szaporodott. A dystrophia (táplálkozási rendellenesség) is stagnálást mutatott. Az utóbbi évben a gyermekek egészségi állapota nem romlott. A gyermekek egészségi állapota általánosságban változatlan az elmúlt évekhez képest , bár talán több család van egyre nehezebb anyagi helyzetben a csökkenő praxislétszám ellenére is. Az Ifjúság-egészségügyi Szolgálat egy ifjúsági orvos és öt iskolavédőnő részvételével végzi munkáját a város öt középiskolájában, a kollégiumban és a Rigó Alajos Általános iskola szakiskolai részében. Az védőnők közül három részmunkaidőben dolgozik ezen a területen. Az ellátott gyermekek száma: kb. 2300 fő. Közülük orvosi gondozást igényel 395 fő. Az elmúlt tanévben 1608 szűrővizsgálat történt a megfelelő index osztályokban /8, 10, 12. osztály/ emellett kötelező volt a 16 évesek szűrővizsgálata és ennek külön lapon történő rögzítése a családi betegséghalmozódásokkal együtt. Az összes orvosi vizsgálat a középiskolákban: 1461 fő Szakorvoshoz utaltak száma: 410 fő Különféle betegséggel újonnan kiszűrtek száma: 197 fő A kollégiumi és iskolai rendeléseket a fiatalok leggyakrabban felső és alsó légúti hurutok, bélfertőzések miatt keresték fel. Sokszor igazolás beszerzése céljából jöttek az ifjak banális panaszokkal. Ebben tanévben a Horváth Mihály Gimnázium tanulói kimagasló mértékben jelentkeztek hasmenés, hányinger panaszával a reggeli rendelésre. Szemlét végeztek a védőnővel az iskolában, és azt tapasztalták, hogy a tanulói WCkben nincs sem WC-papír, sem szappan, sem kéztörlési lehetőség, emellett több lehúzatlan WC-t találtak működőképes állapotban. Ez a fiatalok súlyos higiénés hiányosságaira utalt. A kötelező szűrések során a következőket tapasztalták. • Krónikus légúti betegségek aránya: 4-20%, lényegében változatlan. • Magas vérnyomás: 3-12%, csökkenő, de iskolánként igen változó, a középiskolások között a legkisebb arányban HMG-ben és a Borosban, legmagasabb arányban a Zsoldosban találtak. • Allergiások: 4-30 %, lényegében változatlan. • Túlsúlyosak: igen változó volt az arány, a legtöbb túlsúlyos a Zsoldosba jár, többségük lány. • Mozgásszervi betegségek, gerinc-, ízületi bajok, lúdtalp 13-60%, kiugróan magas a Borosban, a gimnáziumban és a Zsoldosban, a Pollákban viszont csökkent. • Szemészeti betegségek 11-48%. Legmagasabb arányban a HMG és a Boros tanulói között találtak fénytörési hibával élő gyermekeket, túlnyomó többségük korrigált. A legkevesebb a Zsoldosban a szembetegek aránya, de az ő esetükben a korrekció gyakran nem történt meg.

13 Változatlanul alulreprezentált a szűrés során a mentalis és pszichés betegek aránya, pedig sok gyermek küzd szorongással, depresszióval, viselkedési zavarral. Sokszor tapasztalták, hogy a fiatalok titkolják problémájukat a szülők előtt. Egymástól kérnek segítséget, vagy nem is próbálnak támogatást szerezni. A jellemző betegségek okait továbbra is már évek óta az alapvető egészségügyi ismeretek hiányára, az érdektelenségre, a rossz szociális környezetre vezetik vissza, javulás nem tapasztalható. A prevenciós programok tekintetében a gyermekorvosok tartottak külön előadásokat, de a szűrővizsgálatok rendelőben/tanácsadáson, valamint az iskolaorvosi munka találkozás ideje alatt a testi-, mentálhigiénés kérdésekre figyelmet ezekre a gondokra.

azt jelezték, alkalmával, alkalmával a válaszoltak,

hogy nem illetve a személyes felhívták a

Dr. Végh Erika doktornő a „Születés hete” alkalmából tartott előadást. Dr. Somogyi Zsolt és Dr. Bod Zsuzsanna szülőknek, fiatalkorúaknak és gyermekeknek, általános iskolában osztályfőnöki órán tartott prevenciós célzatú előadásokat. Az elmúlt évben bántalmazásra utaló jeleket egy gyermekorvos tapasztalt, aki jelzéssel élt a gyermekjóléti szolgálat felé. A városban praktizáló orvosok véleménye alapján nagyon szélsőséges a megítélés a gyermekvédelmi szereplők együttműködés terén. Van, aki kimagaslóan jónak jelzi (neki van is rendszeres kapcsolata a gyermekjóléti szolgálattal és egyéb jelzőrendszeri tagokkal) és van, aki javítandónak ítéli a kapcsolatrendszert. Ez utóbbiaknál jellemző, hogy év közben egyáltalán nem mutatnak érdeklődést, nem fordulnak kérdéssel, vagy a gyermekvédelem által küldött levélre nem is reagálnak, ami jól nyomon követhető a gyermekvédelmi nyilvántartásból. A szakorvosi ellátásra szorulók helyzetét változóan ítélik meg a gyermekorvosok. Van, aki egyáltalán nem látja problémásnak, van, aki javuló tendenciát mutatónak véli amellett, hogy mindig van elmaradása a szülőknek. Akár a szakrendelésen gyermekkel történő megjelenésben ill. az ambuláns kezelőlapok praxisba történő visszahozásában, és van, akinek egyértelmű véleménye, hogy a szülők felelősség vállalása egyre kevésbé érezhető, inkább a nemtörődömség tapasztalható a szűrések alkalmával, amelyre valamilyen szankciót javasolnak a gyermekorvosok, de ötletük nincs. Az adekvát esetek kapcsán úgy érzik a szakemberek, hogy megtették jelzésüket a gyermekjóléti szolgálat felé az elmaradásról. Az iskolai hiányzások gyermekorvosoktól.

kezeléséről

az

alábbi

visszajelzések

születtek

a

Talán kevesebb az indokolatlanul hiányzó gyermek, bár még mindig van néhány notórius lógós és az igazolások ellenőrzőbe történő beírása még mindig nagyon döcögős, mert sokszor beszedik az ellenőrzőt és elfogadják sok helyen a kis papírra történő igazolást, ezáltal a szülők és a gyerekek nem is törekszenek az ellenőrző elkérésére és rendelőbe hozatalára.

14

Két orvos is azt jelezte, hogy az iskolai hiányzások csökkentek mióta az ellenőrzőbe történik az igazolás, és visszaélésről sem tudnak. Bár többnyire csak az igazolásért jöttek, amit megszüntetne az egyik gyermekorvos. Véleménye szerint az iskola és szülő dolga ez, hiszen nyugaton ez így működik, mindent a szülő igazol, amennyit egyáltalán hiányozhat a gyerek. Nehéz betartani az igazolási rendet, ha az ellenőrző az iskolában van, ezért kétszer kell menni a gyermekorvoshoz. A gyermeket hazaküldő tanár pedig levélben kötelezi az orvost, hogy igazolja le az előző napot. A bevezetés alkalmával külön tájékoztató hangzott el a rendszer működéséről, de ha a kezdetekben felállított következetes együttműködés nem áll helyre, addig a megvalósítás is akadályba fog ütközni. A gyermek amennyiben minden nap rendre a táskájában hazaviszi az ellenőrzőjét (tájékoztató füzetét), úgy ez a probléma „orvosolható”. Nem fogadható el a más jellegű igazolás, mert akkor a gyermekvédelem korábbi erőfeszítése az iskolai hiányzások visszaszorítására és az igazolások hamísításának elkerülésére tett törekvése kárba vész. A gyermekorvosok egyike sem jelentkezett TÁMOP 6.1.4-es részükre ingyenes képzésen. Problémaként jelölték az újszülöttek hallásvizsgálatát Szentesen, és a csecsemők részére elérhető ingyenes gyógytorna megvalósítását. A gyermekneurológia és a fejlődésneurológia szakrendelésen tapasztaltak szerint nagy a stressz és túlterhelés okozta testi tünetek miatt jelentkezők száma (fejfájás, alvászavar, étkezési problémák). A kisiskolásoknak a napi 8 órás iskolai tartózkodás nagyon megterhelő, nincs lehetőségük a délutáni pihenésre. Az elsősök jó része az előző tanévben még aludt az óvodában délután! Igen sok gyermek küzd tanulási nehézségekkel, ezért érdemes lenne átgondolni, hogy miben lehetne csökkenteni a terhelést az alsó tagozatban annak érdekében, hogy felső tagozatos korára a gyermek ne utálja meg a tanulást. Feltétlenül az ismeretanyag átadásának lassítására, a gyermekek készségeinek erősítésére lenne szükség. Jó tapasztalatok vannak a korai fejlesztéssel, de az súlyos gond, hogy mozgásterapeuta nagyon kevés van, főleg a csecsemők számára. Több szülő tesz panaszt azzal kapcsolatban, hogy a gyermeke nem kapja meg a Tanulási Képességet Vizsgáló bizottság által javasolt fejlesztéseket olyan mértékben, mely a gyermekének szükséges lenne. A gyermekorvos tapasztalta, hogy a speciális iskolában a tanrend nem optimális mértékben tartalmazza a készségfejlesztéseket. Ennek oka a megfelelő mennyiségű szakember hiányában keresendő.

15

Bölcsődei, óvodai gyermekvédelem A Bölcsőde 2014. év I. félévben 120 férőhellyel, 2014. szeptember 03-tól 128 férőhellyel működik. Kihasználtsági és feltöltöttségi mutatóink 2014. évben Ideje

Férőhelyek száma (fő)

Beírt gyermekek létszáma (fő)

Bölcsődekihasználtság (fő)

Feltöltöttség

Január

120

134

94

112 %

Február

120

136

108

113 %

Március

120

140

102

117 %

Április

120

141

108

118 %

Május

120

142

120

118 %

Június

120

139

117

116 %

Július

120

111

96

93%

Augusztus

120

113

84

94%

Szeptember 128

123

102

96%

Október

128

127

101

98%

November

128

126

103

98%

December

128

127

104

98%

130

103

106%

Átlag

242 fő gyermek vette igénybe a bölcsődei alapellátást 2014. évben. 123 fő gyermek érte el az óvodáskort és vált óvodaéretté, így ők elballagtak év közben. 7 fő gyermek kimaradt a következő okok miatt: - édesanya munkaviszonya megszűnt - testvér érkezése miatt az édesanya otthon maradt. 123 új gyermek beszoktatását kezdték meg az év során. Előjegyzett és váratlan munkalehetőség miatt sürgősen bölcsődei ellátást igénylő szülők egyaránt felkeresték az intézményt. 4 fő gyermek bölcsődei elhelyezését a Szentesi Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálata kezdeményezte ingerszegény környezetben, egészségtelen állapotú lakásban, illetve nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek számára. 6 fő gyermek felvételét a körzeti védőnők kezdeményezték megkésett beszédfejlődés, testi fejletlenség miatt, illetve GYES - en lévő tanulmányokat folytató édesanyák esetében. 2014. évben, 10 fő sajátos nevelési igényű gyermeket fogadtak egészséges bölcsődei csoportba integrálva. Fejlesztésüket a pedagógiai

16 szakszolgálat munkatársai végezték, 1 fő gyógypedagógus, 1 fő logopédus és 1 fő szakpszichológus. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, valamint a Szentesi Járási Gyámhivatal határozata alapján 2014-ben a bölcsődés gyermekek közül: • 5 fő kisgyermek hátrányos helyzetű • 2 fő kisgyermek halmozottan hátrányos helyzetű • 2 fő kisgyermek védelembe vett. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság alapján 37 fő kisgyermek vette igénybe az ingyenes étkezést 2014-ben. 44 fő gyermek volt jogosult az 50%-os étkezési térítésre tartós betegség miatt, illetve 3 vagy annál több gyermeket nevelő család gyermekeként. A 2014. évi költségvetési törvényjavaslat szerint megváltozott a bölcsőde finanszírozása. A beíratott gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszámot, a feltöltöttség 100%-nál magasabb nem lehet. Az év második felében ennek betartására törekedtek, a tavasszal érkező új gyermekek felvételéről még 2013-ban döntöttek, így a 100%-os feltöltöttséget nem tudták tartani. Az elmúlt években folyamatosan történt a bölcsődei beiratkozás. Amikor az édesanya munkalehetőséget kapott, folyamatosan tudtak férőhelyet biztosítani. A gyed extra bevezetése miatt 2014.01.01-től megnőtt az igény a bölcsődei férőhely iránt. Bevezették a tavaszi időszakban történő beiratkozást meghirdetett napokon, így átláthatóvá vált az egész éves igény. Természetesen még nem mindenki értesült a beiratkozásról, ezért folyamatosan érkeztek szülők, bölcsődei beiratkozás szándékával. A megnövekedett igény miatt a következő intézkedéseket tették meg: • a beiratkozás alkalmával 2 fő 2,5 éves gyermeket már eleve óvodába irányítottak, • a terhességi gyermekágyi segély folyósítása alatt, amikor az édesanya a kistestvérrel otthon van, nem biztosította az intézmény a bölcsődei ellátást, ha volt olyan család, ahol munkába állás miatt volt szükség a gyermek felvételére • őszi időszakban a Központi Óvodai Körzet 8 fő 2,5 éves korú gyermeket, a Felsőpárti Óvodai Körzet 6 fő 2,5 éves korú gyermeket vett át. Jelenleg a felvázolt intézkedések mellett 10 fő gyermek van várólistán. Tapasztalataik alapján a tavaszi hónapokban tetőzik a bölcsődei férőhely iránti igény. Várhatóan jelentős számban lesz jelentkező 2015. év első felében is, 2015. szeptember 01-ig minden férőhely betelt. Jelentős változás az elmúlt évekhez képest, hogy egyre több 1 éves korú gyermeket íratnak be a bölcsődébe. 2014-ig többnyire 2 évesen kerültek be az intézménybe a gyermekek, csupán 1 évig vették igénybe a bölcsődei ellátást. A most beíratott

17 gyermekek többnyire 2 évig veszik igénybe az ellátást, így hosszabb ideig nem szabadul fel férőhely. Elsősorban a 8 órában munkát vállaló szülők gyermekeit helyezik el. Az elmúlt évben 19 fő volt a bölcsődébe jelentkezett, de férőhely hiányában fel nem vett gyermek. Indokolt lenne még több bölcsődei férőhely létesítése Szentesen. 2014. utolsó negyedévben nem volt 100%-os a feltöltöttség, 2015. januárban 11 fő kisgyermek érkezett beszoktatásra és csak 10 fő ment el óvodába. Játszócsoport kihasználtsága 2014.évben ( 300,- Ft/óra) Ideje Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen

Részvétel (fő) 20 22 22 9 19 6 1 1 5 6 6 2 119

Eltöltött idő (óra) 42,5 50,5 41,5 11,5 29,5 7,0 2,0 2,0 9,,0 6,5 6 2 210

Bevétel (Ft) 12 750,15 150,12 450,3 450,8 850, 2 100,600,600,2 700,1 950,1 800,600,63 000,-

Időszakos gyermekfelügyelet 2014.évben /370, - Ft/óra Ideje Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen

Részvétel (fő) 3 5 1 3 5 3 2 1 3 3 3 32

Eltöltött idő (óra) 24 10 4 17 24 8 3 1 36 98 74 299

Bevétel (Ft) 8 800,3 700,1 480,6 290,8 880,2 960,1 110,370,13 320,36 260,27 380,110 630,-

18 A családból kikerülve a bölcsőde az első közösség, ahová bekerül a gyermek. Többnyire a szülők aggodalommal telve, félve kezdik meg a beszoktatást, ismerve esetleg, hogy gyermekük az átlagtól eltérő képességekkel rendelkezik. Pár nap elteltével a szülők számára megnyugvást hozott, ha gyermekük számára zökkenőmentes a beszoktatás. Fizikálisan és lelkileg is megterhelő egy szülő számára, ha gyermeke sajátos nevelési igényű. A bölcsőde igyekezett a család terhén enyhíteni. A támogató, segítőszándékot hálásan fogadták a szülők. A gyermek közösség felfokozta a fejlesztés hatékonyságát. Bölcsődébe kerülve az SNI gyermekek hangulata jó irányba változott, a környezet motiválóan hatott az optimális fejlődésre. A bölcsődében nem okozott problémát a gyermekvédelem ellátása. A kisgyermeknevelők szociálisan érzékenyek. Probléma esetén azonnali jelzéssel éltek, keresték a megoldást, sokszor a jelzőrendszeri tagok bevonásával. Gyermekvédelmi feladataikat körültekintően végezték, a gyermekek érdekeit szem előtt tartva. Az az SNI-s gyermekek ellátása nem okozott gondot az intézményben. A gyermekeket integráltan helyezték el, egészséges gyermekcsoportban. Az egészséges gyermekek szüleit felvételkor tájékoztatták. Amennyiben nehezményezte volna gyermeke integrált csoportban történő felvételét, másik csoportba helyezéssel meg tudták volna oldani. Az elmúlt években erre nem volt példa. Az SNI-s gyermekek szülei örömmel fogadták, hogy gyermekük számára a fejlesztés helyben történik. A fejlesztést a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szentesi Tagintézményének gyógypedagógusa végezte, a szakértői bizottság által meghatározott óraszámban. Konduktor és logopédus segítette a munkáját. A fejlesztés feltételeit (fejlesztő szoba, mozgást fejlesztő eszközök, képességfejlesztő játékok) a bölcsőde biztosította. Partneri, segítő kapcsolat jellemzi a bölcsőde és a gyermekjóléti szolgálat együttműködését. Kiváló a kapcsolattartás minősége, folyamatos a párbeszéd az intézmények között. Jelzés esetén azonnal a segítségünkre állnak a gyermekjóléti szolgálat munkatársai. A gyermekek és a családok megsegítése érdekében konzultáltak, segítséget nyújtottak a megoldás keresésében. Szükség szerint jogi tanácsokkal szolgáltak, hatáskörüknél fogva intézkedtek. Az elmúlt időszakban esetkonferencián, esetmegbeszélésen kisgyermeknevelők is részt vettek néhány alkalommal, ami lehetőséget biztosított ahhoz, hogy teljes körű rálátást kapjanak a hátrányos helyzetű gyermekek családjának életvitelére, amely a hátrányos helyzetet előidézte. A családtagok, testvérek által felmerülő problémák megismerése során, könnyebben látták át a bölcsődés gyermek életében jelentkező nehézségeket. A gyermekjóléti szolgálat munkatársaival együttműködve hatékonyabb segítségnyújtást tudtak biztosítani a családok számára. Intézményük szükség szerint tájékoztatást adott a gyermekek fejlődéséről, betekintést adtak a gyermek bölcsődei életébe, pedagógiai véleményt állítottak ki. A szülők együttműködési készségével kapcsolatban megállapítható volt, hogy többnyire anyagi problémák enyhítése céljából, segélyezési lehetőségek iránt érdeklődtek, illetve esetenként munkalehetőség iránt.

19 Az intézményben folyó gyermekvédelmi munka dokumentálásra került minden esetben. A szakmai munka fontos tartalmi eleme volt a bölcsődei beszoktatás idejére eső családlátogatás, melynek célja volt a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek és a szülőknek otthoni környezetben való megismerése. Az óvodák beszámolói alapján az alábbi táblázatok mutatják az óvodába járó gyermekek adatait: Óvodába járó gyermekek száma Szentesi Központi Óvoda Apponyi Téri Óvoda Farkas Antal Utcai Óvoda Klauzál Utcai Óvoda Szent Anna Utcai Óvoda Vásárhelyi Úti Óvoda Szentesi Központi Óvoda összesen Szentesi Felsőpárti Óvoda Damjanich János utcai Óvoda Dr. Mátéffy Ferenc utcai Óvoda Rákóczi Ferenc utcai Óvoda Százszorszép Óvoda Szentesi felsőpárti Óvoda összesen Városi összes

Fő 76 87 167 96 34 460 40 95 191 99 425 885

Az óvodákba járó gyermekek közül a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, gyermekjóléti szolgálat által gondozott, fejlesztésben részesülő, óvodapszichológiai ellátásban és terápiában részesülő gyermekek számát és megoszlását a követező táblázat szemlélteti: A gyermekek megoszlása

Szentesi Központi Óvoda Apponyi Téri Óvoda Farkas Antal Utcai Óvoda Klauzál Utcai Óvoda

HH

HHH

SNI

10 (13%) 15 (17%) 15 (9%)

---

2 (3%)

7(9%)

26 (34%)

3 (4%)

---

3(3%)

---

6 (7%)

39 (45%)

9 (11%)

5 (6%)

4 (2,5%)

56 (33%)

14 (9%)

2 (1,5%)

3 (2%) 3 (2%)

Gyermekjólét Fejlesztésben Pszichológiai Pszichológiai által részesül ellátás terápia gondozott

20 Szent Anna Utcai Óvoda Vásárhelyi Úti Óvoda Összesen

2 (2%)

---

---

1 (1%)

37 (36,5%)

9 (9,5%)

4 (4%)

4 (12%)

22 (65%)

8 (24%)

---

22 (4,7%)

180 (40%)

43 (9%)

11(2,5%)

3 (8%)

---

11(26%)

23 (57%)

1(3%)

2 (2%) 3 (3%)

---

28 (30%)

3 (3%)

---

2 (6%)

18 2 (6%) (53%) 44 25 7 (9,5%) (5,5%) (1,5%)

Szentesi Felsőpárti Óvoda Damjanich 4 János utcai (10%) Óvoda Dr. Mátéffy 2 (2%) Ferenc utcai Óvoda Rákóczi 19 Ferenc utcai (10%) Óvoda Százszorszép 6 (6%) Óvoda 31 Összesen (7,5%) 75 Városi (8,5%) összesen

---

4 (2%)

19 (10%)

6 (3%)

95 (50 %)

12 (6,5%)

4 (2%)

---

6 (6%)

---

27 (27%)

2 (2%)

---

6 (1,5%)

161 (38%)

40 (9,5%)

5 1,2%)

28 (3,2%)

341 (38%)

83 (9,4%)

16 (1,6%)

6 31 (1,5%) (7,5%) 30 38 (3,4%) (4,3%)

A korábban bekövetkezett jogszabályváltozás miatt a hátrányos helyzetű gyermekek száma csökkent, ahogyan a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma is, ugyanakkor megállapítható, hogy a Vásárhelyi Úti Óvodában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma folyamatosan magas, különösen az óvodába járó gyermekek számához viszonyított százalékos arány figyelembe vételével. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatot minden óvónő jónak, nagyon jónak minősítette. Mindannyian gyorsnak, hatékonynak, segítőkésznek ítélik a munkájukat. A tapasztalatok szerint a szülők szoktak a gyermekvédelmi felelősökhöz fordulni problémájukkal, mely többnyire anyagi természetű gondjaikban való segítségnyújtást jelent. Munkáját mindenki dokumentálja. Családlátogatást mindenki folytat, amennyiben szükséges, akkor visszatérően is. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása, nyilvántartása megfelelő. A TÁMOP 3.2. – „Az egyenlő esélyért Szentesen” című pályázat fenntartása keretében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek külön fejlesztő foglalkozásban részesülnek a résztvevő óvodákban. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása többnyire megoldott. Van azonban olyan óvoda, ahol úgy érzik a pedagógusok, hogy adott csoporto(ko)n belül magas az SNI gyermekek száma, így ellátásuk, fejlesztésük nehézséget okoz. Probléma továbbá, hogy egy-egy gyermek hozzájutása az ellátáshoz, vagyis mire a szakvélemény elkészül, nagyon hosszú idő telik el, s még ezután is előfordul, hogy hónapok után kap csak segítséget. A testmozgásra minden óvodában minden nap fordítanak időt. A lehetőségek óvodák szerint (elhelyezkedésük, szülők anyagi helyzete) változatosak – az intézményben

21 játékidőben végzett vagy szervezett foglalkozás és úszás lehetőségétől a korcsolyázás, foci, aerobic, zenés gyermektorna, judo, néptánc, tartásjavító torna, Colosseum, Tündérkertes torna lehetőségéig. Az intézményekben a gyermekvédelmi feladatot gyermekvédelmi felelősök látják el munkaidejükön felül, melyért gyermekvédelmi pótlékot kapnak. Az óvónők többnyire úgy nyilatkoztak, hogy nem okoz nehézséget a gyermekvédelmi feladatok ellátása. Van azonban olyan óvoda a városban, ahol a sok csoportból adódó magas gyermeklétszám, másik helyen a gyermeklétszámhoz viszonyított magas százalékú halmozottan hátrányos helyzetű gyermek miatt indokolt lenne a munkaidő-kedvezmény ismételt alkalmazása. Általános Iskolai adatok Iskola Kiss B.

Létszám

HH

HHH

SNI

Veszélyeztettt Magántanuló

434

17

9

45

7

3

392

13

6

24

10

1

280

40

17

66

27

Nincs adat

367

75

25

100

41

6

592

11

6

78

5

12

Ref. Ált. Isk. Szent E. Kat. Ált. Isk. Deák F. Ált. Isk. Klauzál G. Ált. Isk. Koszta J. Ált. Isk.

A Rigó Alajos Általános Iskola ebben az évben sem szolgáltatott adatot a beszámolóhoz. A magántanulóság kapcsán változatlanul az alábbiak kerültek megfogalmazásra: 1. a külföldön tartózkodó jó képességű gyermek sikeresen felkészül az osztályozó vizsgára. 2. a gondokkal küzdő magántanuló számára ez az egy esély van a motiváltságra, sikerélményre. Továbbra is problémát jelent, hogy külföldi tartózkodás esetén a lakcím ismeretlen, nem tartják a kapcsolatot az iskolával, vagy időnként, hazajövetelkor keresik fel az intézményt, így nehezebb az óralátogatás betartására késztetni őket, igazolható hiányzásuk mennyisége nincs pontosan meghatározva. Az iskolai pedagógusok sok segítséget kapnak a Családsegítő Központtól, nagyon jó az együttműködés a problémák feltárásában, megoldásában.

22 Évek óta visszatérő probléma, hogy nincs iskolapszichológus az intézményekben. A Pedagógiai Szakszolgálat iskolapszichológusa havonta egy fogadóórát tart, ahol szülők kíséretében jelenhetnek meg a gyermekek. Egyre több a problémás gyermek, nagy szükség lenne rendszeres iskolai jelenlétre, figyelemmel arra is, hogy a tapasztalatok szerint az eddigi gyakorlattal ellentétben a szülők jobban fogadják a pedagógus javaslatát, rendszeresen elviszik gyermeküket a foglalkozásokra, és ennek jótékony hatása tapasztalható. Terápiás foglalkozások is csak a szakszolgálatnál lehetségesek, ahol a szakemberek túlterheltek, ritkán kerül sor a gyerekekre. Súlyos esetben továbbra is működött a soronkívüliség. Ugyancsak nagy problémát jelent, hogy kevés a gyógypedagógus is az iskolákban, a szakszolgálatnál lévők pedig nem tudnak mindenkit ellátni. Iskolán belüli bántalmazás kapcsán súlyosabb esetek nem történtek az intézményekben, két iskola jelzett komolyabb bántalmazást. Továbbra is a verbális agresszió a leggyakoribb probléma, amit mindenütt állandó pedagógus jelenléttel, fegyelmezett tanári ügyelettel próbálják megelőzni. Jellemző problémák gyermekvédelmi szempontból • • • • •

anyagi problémák, a család szerkezetében történő változás, a családi konfliktusok, nevelési hiányosságok, szülői elfogultság, érdektelenség.

A pedagógusok véleménye szerint a szülők gyermeknevelési gondokkal küzdenek, a gyerekek délutánjaikat egyedül töltik, a média, az internet, a számítógépes játékok rossz hatással vannak a gyermekekre. Ebből nő ki aztán az, hogy csavarognak, bandáznak, rossz társaságba keverednek. A szülői értekezletekre, fogadóórákra is elsősorban azoknak a szülei jönnek el, akikkel nincs probléma, pedig közösen lehetne a jelentkező gondokat megoldani. A családlátogatásokat az osztályfőnökök folyamatosan végzik, de az a tapasztalat, hogy egyre kevésbé szeretik a családok, ha a pedagógus az otthonukban keresi fel őket. A gyermekvédelmi tevékenység a kiemelt feladatok közé tartozik ott, ahol magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ahol van ifjúságvédelemmel megbízott pedagógus órakedvezménnyel vagy anélkül, ott is többnyire minden pedagógus, osztályfőnök részt vesz a felmerülő feladatok ellátásában. Minden segítséget megkapnak a többi jelzőrendszeri tagtól, egy intézményben még délutáni szabadidős programok szervezésére is módja van az ifjúságvédelmi felelősnek, saját munkatervvel rendelkezik, a szükséges külön technikai háttér biztosításával.

23 A középiskolákban 1 kivétellel mindenütt van ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatárs. Sajnos teljes képet nem lehet kimutatni a középiskolák vonatkozásában, mivel 1 iskolából nem érkezett beszámoló, így azokat az adatokat nem lehetett figyelembe venni. Iskola Bartha Szakk. Horváth Gimnázium Pollák Szakk. Zsoldos Szakk. Boros Szakk.

J.

Létszám 175

HH 43

HHH 17

Kollégista 18

M.

637

8

3

142

A.

261

1

0

8

F.

696

38

23

42

S.

nem érkezett adat

Az iskolában működő szabadidős tevékenységekről az alábbiakban számoltak be: Érettségi előkészítők, floorball, kosárlabda, röplabda, diákszínpad, idegen nyelvű színjátszó kör, színpadi és kortárs tánc, konfliktuskezelés tanítása, bűnmegelőzési és drog prevenció. Volt, ahol szakkör: 2 (honismereti és virágkötő), önképző csoport: 4 (rajz, elsősegélynyújtó, kresz, informatika), angol nyelvi tábor nyaranta rendszeresen 1, esetenként korcsolyázás, az idén volt sítábor Erdélyben, drog prevenciós előadás és rendőrségi tájékoztató – a diákoknak az évben 4-4 alkalommal, a nevelőtestületnek összevontan egy alkalommal volt. Volt ahol csak a diáksportkört említették. És volt iskola ahol Lego robot szakkör: 10 fő részvételével, szabadidős tevékenységként foci, kosárlabda, pingpong, kapitánylabda, sportáganként 8-10 fős csapatok részvételével, és SZIDÖK tábor: 4 fő részvételével zajlott. Észlelt gyermekvédelmi problémák Internetes közösségi oldalakon tartanak kapcsolatot kortársaikkal a gyermekek és így egyre növekszik az ezen a felületen megvalósuló zaklatások száma, a verbális és fizikai agresszió ebben a tanévben eddig nem tapasztalt mértékben jelentkezett az új belépő osztályokban jellemzően. A kis településen élők, és az orvos szülők gyermeke indokolatlanul is kap orvosi igazolást távollétükre, sőt olyan is előfordult kisebb településeken élő diákok esetében, hogy az orvosi igazolásokat a diák megjelenése nélkül is kiállítják az orvosok. Igazolatlan mulasztás, cigaretta, kábítószer, magatartási problémák jellemzőek. A számát csak becsülni lehetne. Sajnálatosan rossz hatással voltak a gyermekotthonos tanulók a hiányzásokkal, a drogfogyasztással kapcsolatban társaikra, bár terjesztést nem tapasztaltak a nevelők a problémát jelző iskola területén. Sajnos nagyon sok a csonka családban nevelkedő tanuló. Jellemző, hogy a szülő kevés figyelmet fordít rájuk. Sokan élnek

24 gyenge, vagy kifejezetten rossz anyagi körülmények között. Emiatt már alig lehet osztálykirándulást szervezni. Hozzák magukkal az otthoni problémákat, feszültek, idegesek, néha levezetésként rongálják a falakat, nyílászárókat. A hiányzások túlnyomó része indokolatlan, lógás amit a szülők nem kérnek számon. Van olyan olyan diák aki már reggel be van zsályázva. A szünetekben próbálnak cigarettázni bujkálva, de nem sikerül. Ettől még hisztisebbek lesznek. Aki drogos az már sokszor úgy megy be az iskolába. Az alkoholfogyasztás nem jellemző. Egy másik iskolában viszont az alkoholfogyasztás a nagyon elterjedt a diákok körében, hétvégi szórakozást el se tudnak képzelni alkohol nélkül. A dohányzás vonatkozásában a korábbi tendencia érvényesült, egyre többen használnak olcsó dohányt, amit maguknak töltenek. Droggal kapcsolatos prevenciós célú órák kapcsán azt tapasztalták, hogy rendkívül tájékozottak a drogokkal kapcsolatban a fiatalok. A törvényi szabályozást is napra készen követik, úgy tűnik, hogy a marihuána helyett az új hallucinogén szerek kipróbálása és használata kezd elterjedni. A tanár kollégák - elmondásuk szerint nem minden esetben ismernék fel az árulkodó jeleket, nagyon tudatlanok ezen a téren. Nehezen viselik a nagykorú tanulók, hogy rájuk is vonatkozik a dohányzási tilalom, illetve a Házirend fegyelmi vétségként kezeli az iskola területének elhagyását. Volt, ahol az is nagy érdemnek számít, hogy tanuló ebben a tanévben eddig még nem jelent meg ittasan iskolába. Kapcsolattartás a szülőkkel A kapcsolat felvételét általában az iskola kezdeményezte, a szülői értekezletek látogatottsága nem volt megfelelő színvonalú, bár néhány visszajelzés alapján a szülői értekezleten elhangzott témák nem is érintik a gyerekeket. Néhány esetben már kereste fel szülő önként az ifjúságvédelmi felelős kollégát, velük együttműködés kialakítása történt meg, rendszeresen konzultáltak, javaslataikat elfogadták, ez által elkerülték a problémák halmozódását, elmélyülését. Amikor a tanuló már pártfogót kapott, a szülő igyekszik jó kapcsolatot kiépíteni az iskolával, de jellemzően a problémás gyermekek esetében csak akkor. Jó a kapcsolat a gyermekotthonban élő gyermekek gyámjaival és az otthon nevelőivel is. Sajnos ettől függetlenül is több esetben eredménytelenül, a nem tanköteles tanuló kikerült az oktatási rendszerből. Büfé szolgáltatás az iskolában Van, ahol hiányzik a gyümölcs a kínálatból, de a büfések szerint a szabályok nem engedik. Igyekeznek tejtermékeket is tartani, de mivel a „gyorsan-meleget” igény érvényesül a diákok körében, ezért főként péksüteményeket és szendvicseket kínálnak. A megemelkedett óraszámok és a délutáni testnevelés órák miatt sem tudnak ebédelni menni, a közelben vannak meleg ételt kínáló ebédlők, de ezeket nem minden diák tudja megfizetni, itt nem tudnak diák menzát igénybe venni. Ez egy

25 kardinális gyermekvédelmi probléma. Összefügg a gyermekek hosszú napi tanulmányi idejével. Sok gyermek 15.00-16.00-kor még tanul az iskolában a reggeli órakezdés mellett. Tehát fontos felvetés, hogy nem tudják igénybe venni a menzát a sok tanítási óra+délutáni testnevelés órák miatt, nem érnek a konyhára, messze van az étkezési lehetőség pl. a gimnáziumtól. Van ahol a büfében a sláger a kóla és a péksütemény, chips. Gyümölcsöt alig esznek a gyerekek. A fiatalok alkohollal, cigarettával történő kiszolgálására leírták az iskolák, hogy nem okoz akadályt a hozzájutás, és van, hogy maguk a gyermekek számolnak be arról, hogy van, ahol kiszolgálják őket és van olyan is, ahol nem, de ettől függetlenül megoldják maguknak az alkohol beszerzését. Kollégiumban tapasztalt gyermekvédelmi helyzet A kollégiumban elhelyezett diákok száma összesen : 231 fő ebből Általános iskolás korú : 12 fő, középiskolás korú: 219 fő, (nagykorú: 56 fő) Általános iskoláskorú tanulók száma 2014. első félévében 12 fő volt, ebből alsó tagozatos 5 fő, felső tagozatos 7 fő. 2014. második félévében 12 fő, ebből 4 alsó tagozatos, 8 fő felső tagozatos. Hátrányos helyzetűnek ítélt tanulók száma: 4 fő (2014. első félév), 5 fő szeptembertől. Halmozottan hátrányos helyzetűnek ítélt tanulók száma: 4 fő (2014. első félév), 2 fő szeptembertől (szigorodtak a feltételek – kikerültek a hhh-ból, hh-ok lettek).Veszélyeztetett helyzetűnek tartott tanulók száma: jelenleg 1 fő Az általános iskolások valamennyien kötelező szilenciumon vettek részt, naponta hétfőtől csütörtökig 16 – 19 óráig. Napi rendszerességgel 1 pedagógus segítette a tanulásukat, csak úgy tudják elkészíteni a házi feladatokat, ha mindegyik gyermekkel egyénileg foglakoznak. Az olvasás gyakorlásába, verstanulásba a gyermekfelügyelő is bekapcsolódott rendszeresen. Pénteken úgy engedik haza a gyermekeket, hogy előtte az írásbeli házi feladatokat elkészíttetik, aki nem készíti el, annak sajnos hétfőn gyakran hiányos a felkészülése. 2014. első félév: SNI: 7 fő, BTM 4 fő. Szeptembertől a 12 főből SNI 6 fő, BTM 2 fő. Korrepetálás, felzárkóztatás minden héten egy óra volt a középiskolások számára is csoportonként, órarend szerint a szilenciumi foglalkozásokon kívül. A kollégium sajátos helyzetéből adódóan a pedagógusok minden egyéb esetben a diákok rendelkezésére állnak korrepetálás céljából egyéb ügyeleti időben is. A diákok száma érdeklődéstől függ. Az intézményben működő (szakkörök, klubok, önképző csoportok, táborok, rendszeres szabadidős és prevenciós) programok, lehetőségek az alábbiak szerint: kézműves foglalkozás, játékfoglalkozások, számítógépezés, sportolás, műsorral készültek az ünnepekre. Alkalomszerűen részt vettek a városi rendezvényeken, kiállításokat látogattak.

26

A kollégiumi csoport nevelési feladatait az egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások kötelező témáit a „Kollégiumi csoportfoglalkozások kerettantervében” határozták meg. A kötelező témák feldolgozásán túl a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek a nevelői munkatervben meghatározottak szerint kerülnek feldolgozásra. Szakkörök: kézműves, foci (fiú, lány), kosárlabda, filmklub, internet foglalkozások, rajz- és gitárszakkör, média szakkör. A szakkörök finanszírozására csak a kollégium által működtetett alapítvány tudott szerény támogatást nyújtani. Minden évben megszervezik a nemzetközi szintű „Mozdulj!” sportnapot. Megszervezték továbbá a kilencedik évfolyamos kollégisták részére a Gólyatábort, megemlékeztek névadójukról a Terney Napok keretében, valamint időnként ellátogattak diákcsoportokkal a testvérkollégiumaink által szervezett programokra. Az intézményben észlelt gyermekvédelmi problémák nagysága, jellege Az általános iskolai részen szinte évek óta valamennyien a családgondozójuk, gyermekvédelmi felelősük javaslatára kerülnek be intézményünkbe, így majdnem minden kisgyermeknek van családgondozója. Velük szoros együttműködésben próbálták segíteni a családokat, kölcsönösen keresték egymást, hívják a szülőt és megbeszélik a problémákat. Elsősorban anyagi jellegű problémák merültek fel, 12 főből 12 fő gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. Egyes szülőknek problémát okozott a gyermekvédelmi kedvezmény megújítása is. Képtelenek voltak időben elintézni. Gyakran hiányosak voltak az iskolai felszerelések, nehezen pótolták. Nem egy esetben a pedagógusok saját pénzből vásárolták meg a hiányzó füzeteket. Iskolai fogadó órákra, szülői értekezletekre nem jártak el a szülők. Különböző adományokból igyekeztek pótolni a szakadt ruhákat, cipőket, illetve jelzéssel éltek a gyermekjóléti szolgálat felé, ahonnan további segítséget kaptak a családok. Pozitívumként könyvelhető el, hogy a korábbi évekhez viszonyítva nem volt annyi igazolatlan hiányzás. A nagyobb gyermekek körében legfőbb probléma a fiatalok körében egyre jobban terjedő alkoholfogyasztás és dohányzás. Új elemként tapasztalták a dizájner drogok nagymértékű terjedését, ami ellen nem tudtak mit tenni, mivel ezeket a szereket legálisan lehet használni. A tilalmak ellenére alkohollal bármely kereskedelmi egységben kiszolgálják a diákokat, és sajnos, a cigarettához, droghoz is igen könnyű hozzájutni. A gyermekjóléti szolgálattal és más jelzőrendszeri tagokkal megfelelő a kollégiumi nevelők kapcsolata, mindig kaptak segítséget. Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szentesi Tagintézménye Az intézmény jelenleg 9 szakszolgálati feladatot lát el, ezek a következők: • nevelési tanácsadás • tankerületi szakértői bizottsági tevékenység • logopédia

27 • • • • • •

gyógytestnevelés korai fejlesztés, -gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás fejlesztő nevelés konduktív pedagógiai ellátás tehetség-gondozás óvoda- és iskolapszichológiai koordináció.

2013/2014-as statisztika szerint Nevelési tanácsadás ( pszichológia, fejlesztő pedagógia) keretében: 3-6 évesek számára: 195 fő 7-10 évesek számára: 238 fő 11-14 évesek számára: 124 fő 15-18 évesek számára: 107 fő esetében nyújtott szolgáltatást. Nevelési tanácsadáson belül 5 pszichológus kolléga dolgozott összesen 80 órában, mely nem egészen 4 álláshely. A fejlesztő pedagógián belül 48 órában 3 fő dolgozik az óvodai prevenciós fejlesztésben, 15 órában alapozó terápiát biztosítottak a gyerekeknek, és az iskolai fejlesztést Szentes és térségében mindössze 45 órában. Összesen 664 gyermeket láttak el Szentes Járás területén. Ebből 373 gyermek saját településén, intézményében részesült a szolgáltatásban. 240 főt az Ambulancián láttak el, ahol minden terápiás feltétel biztosított volt. Az ellátottak közül 106 fő vidéki lakos. Az ellátott gyermekek közül 234 esetben a szülő önként kérte gyermeke ellátását. Tanulási nehézséggel 381 fő, magatartási problémával 216 fő került ellátásukba. Szervi tünet miatt 24 főt, 28 gyermeket pedig komplex (tanulási, magatartási) ártalom miatt gondoztak. 11 gyermek esetében végeztek a Gyámhivatal kérésére szakértői vizsgálatot. Az esetek zömében (430 fő) a nevelési-oktatási intézmények kezdeményezték a gyermekek terápiáját, de ezt minden esetben a szülő előzetes hozzájárulásával tették. Az óvodákban minden évben elvégzik, így 2013. szeptemberében és 2014. májusában is elvégezték az 5. életévüket betöltött gyerekek körében az MSSST szűrővizsgálatot, mely után javaslatot tettek a szülőknek a gyerekek iskola-előkészítő prevenciós foglalkozására. A 2013/2014-es tanévben 150 főt részesítettek óvodájában prevenciós fejlesztésben és 43 fő kapott intenzív (heti 2*90 perc) alapozó terápiás mozgásfejlesztést. Az általános iskolákban a 2013/2014-es tanévben az SNI tanulók ellátása kikerült a feladatkörükből. Elindították az általános iskolások mellett a középiskolás BTMN gyerekek fejlesztését is, melyhez nagy segítséget adott, hogy a Zsoldos Ferenc Középiskola biztosított termet számukra. 138 fő általános iskolás és 44 fő középiskolás gyermek vett részt a foglalkozásaikon.

28 Mint a fentiekben látható, az előző évekhez képest lényegesen (mintegy 600 fővel) csökkent az ellátotti létszámuk. Ez több okra vezethető vissza, ezek közül a legfontosabbak: • a tankerületi szakértői bizottság 4 gyógypedagógus, összesen 24 óráját és 4 pszichológus, szintén 24 óráját viszi el. Ez gyakorlatilag több, mint 1 egész gyógypedagógus és pszichológus álláshely csökkenés, • kinevezésre került 1 fő igazgató helyettes, aki heti 6 órában a szakértésben vesz részt, fejlesztést nem végez, így ez további 15 óra csökkenés a fejlesztő pedagógiai ellátás terhére, • megszervezésre került a korai fejlesztésen belül a pszichológiai ellátás is, mely 6 óra pszichológusi óraszámcsökkenés a nevelési tanácsadáson belül, • a tehetség-gondozás és azonosítás, illetve koordináció heti 8 órát visz el a pszichológiai ellátásból, • az iskolapszichológiai koordináció további heti 2 órát visz el a pszichológiai ellátásból, • 1 fő óvodai fejlesztő pedagógus nyugdíjazásával az állás gyógytestnevelő státuszra lett átcsoportosítva, • 1 fő pszichológus állás üresedés után konduktor státuszra lett cserélve. Összesen tehát 59 óra csökkenés (három állás) történt a pszichológiai ellátásban és 62 (három állás) óra csökkenés a fejlesztésen belül ahhoz, hogy minden kötelező feladatukat el tudják látni. Tankerületi szakértői bizottság A 2013/2014-es tanévben 309 gyermek esetében végeztek komplex tanulási vizsgálatot és tettek javaslatot a további fejlesztésre szakértői véleményükben. A tankerületi szakértői bizottságban jelenleg 4 gyógypedagógus és 4 pszichológus dolgozik, egyenként 6-6 órában. Hétfőtől csütörtökig heti 8 gyermeket tudnak megvizsgálni, így havi átlagban 32 gyermek vizsgálatára került sor. Az iskolaérettségi vizsgálatok időszakában napi 6 gyermeket vizsgáltak általában két héten keresztül, ilyenkor a komplex tanulási vizsgálatok várakoztak. A szakértői bizottság felállítását a pszichológiai- és fejlesztő pedagógiai ellátás terhére, átszervezéssel tudták megoldani, mely nagyon meglátszik a nevelési tanácsadás csökkent ellátotti létszámán. Az igény rendkívül nagy a szakértői vizsgálatokra, heti átlagban minimum 10 vizsgálati kérelmet kaptak. Igyekeztek betartani a törvény által előírt maximum két hónap várakozási időt. Egy-egy gyermek vizsgálata 5-6 órát vett igénybe, melynek eredményéről a szülőket azonnal tájékoztatták és előzetes szakértői véleményt adtak át részükre. Ez az előzetes vélemény már tartalmazta a diagnózist (a BTMN igazolódását vagy kizárását, az SNI feltételezését) és az óvoda, iskola felé tett javaslataikat, melyek a vizsgálat napjától érvényesek. A részletes szakértői véleményt 21 munkanapon belül postai úton küldik meg a szülőknek. Amennyiben SNI gyanú igazolódott, a vizsgálati dokumentációkat és véleményüket átadták a megyei szakértői bizottság részére, akik kiegészítő vizsgálatra hívták be a gyermeket és ők adták ki a végleges szakértői véleményt.

29 Ezzel a változtatással jelentősen lerövidült a szakértői vizsgálatok várakozási ideje, hiszen a megyei szakértői vizsgálat mindössze 1-2 órát vesz igénybe, s így ők is elég gyorsan be tudják hívni a gyerekeket vizsgálatra. Problémaként merült fel a szülők, gyerekek Szegedre történő beutazása, mivel néhány háziorvos jelezte, hogy a továbbiakban nem tudnak kiállítani utazási utalványt ezekre a vizsgálatokra, mert az OEP nem téríti meg. Az eddigi gyakorlat szerint a megyei szakértői bizottság vizsgálati behívójával a szülők felkeresték a házi gyermekorvost és ő állította ki az utalványt, amit a megyei szakértői bizottság lepecsételt és így az OEP-hez beadva, az összeget visszatérítették a szülőnek. Az OEP-pel történő egyeztetés a főigazgató részéről folyamatban van. Elkészült az intézmény honlapja, ahol mostmár elérhető minden nyomtatvány, dokumentum, melyre szüksége van az iskoláknak. (www.csmpsz.hu) A logopédiai ellátás keretében, a törvény által előírt kötelezettségüknek megfelelően, elvégezték minden 5. életévét betöltött gyermek nyelv- és beszédfejlődésre vonatkozó szűrővizsgálatát a 2013/2014-es tanévben Szentes térségében. Ebből 281 főt az óvodákban és iskolákban helyben láttak el beszéd-terápia keretében, további 36 gyermeket a központi Ambulancián részesítettek logopédiai terápiás ellátásban. (összesen 317 fő) Általánosan 5 éves korban indul a terápia, de a megkésett beszédfejlődésű gyerekeknél már kiscsoportban megindították a fejlesztést. A 2013/2014-es tanévben 168 nagycsoportos, 40 középsős és 12 kiscsoportos gyermeket részesítettek logopédiai fejlesztésben. 111 gyermeket a törvény által előírt heti két alkalommal láttak el. Gyógytestnevelés keretében 147 főt láttak el a 2013/2014-es tanévben. Újdonság volt, hogy ettől a tanévtől már a vidéki gyerekek számára is nyitottá vált a szolgáltatás. 1 fő teljes állású és heti 6 óra megbízásos kolléga biztosította a gyógytestnevelést. 2014. februárjától ismét újraindult a gyógyúszás. Különlegesség, hogy Szentesen már az óvodások számára is szerveztek foglalkozásokat, mely rendkívül népszerű lett a szülők körében. Lúdtalp, tartásbeli problémák, elhízás a leggyakoribb okok, melyekkel hozzájuk fordulnak. Az óvodák és iskolák megadták részükre a segítséget ahhoz, hogy a legtöbb gyermeket helyben, a saját intézményében, délutáni foglalkozás keretében tudjanak ellátni, minimum heti 2 alkalommal. Ez a szolgáltatásuk nagyon sokat fejlődött a kibővült létszám (szintén egy gyógypedagógiai állás terhére) segítségével. Problémát okoz, hogy vidékről nem elérhető a gyógyúszás szolgáltatás (pénteken fél 2-4 óráig, Szentesi Uszoda), mivel nem tudják beutaztatni a gyerekeket. Korai fejlesztés- és gondozás A 2013/2014-es tanévben indult útjára a 0-5 év közötti gyerekek korai fejlesztése. Újdonság, hogy a gyógypedagógus mellett heti 6 órában logopédus és szintén heti 6 órában, pszichológus is bekapcsolódott a munkába. Heti váltásban baba-mama klub és mesecsoport foglalkozásokat szerveztek a családoknak, melynek nagy sikere volt.

30 A tavalyi tanévben 11 kisgyermek korai fejlesztése zajlott (7 fiú és 4 lány), melyből 5 kisgyermeket a Bölcsődében, 4 kisgyermeket otthonában és az Ambulancián és 2 kisgyermeket az Ambulancián fejlesztettek egyéni fejlesztés keretében. 3 kisgyermek logopédiai fejlesztése is a korai fejlesztés keretén belül indult el.

Konduktív ellátás Konduktív pedagógiai fejlesztésben (idegrendszeri sérüléssel született gyermekek ellátása) heti 12 órában a tanév folyamán 4 kisgyermek részesült óvodájában, melyből két fő vidéki, 2 fő szentesi óvodás gyermek. Fejlesztő nevelésben (súlyosan, halmozottan sérült 5 évet betöltött, de még nem tanköteles gyerekek) nem volt ellátottjuk a 2013/2014-es tanévben. Tehetség-gondozás A tehetséggondozásba több pszichológus kollégájuk bekapcsolódott. Ezt a szolgáltatást csoportos formában biztosították életkori bontásban: óvodai-, általános iskola alsó- és felső tagozaton indítottak 10 alkalmas személyiség-fejlesztő tréningeket az Ambulancián. Középiskolai csoportot is terveztek, mely sajnos érdeklődés hiányában nem valósult meg. A kisebb korosztály körében nagyon népszerű lett ez a szolgáltatás, de nagy nehézséget okoz a szervezés, mivel a tehetséges gyerekek általában rendkívül elfoglaltak, sok szakkörre, foglalkozásra járnak és nagyon nehéz olyan időpontot találnunk, ami mindenkinek megfelelő. Óvoda- és iskolapszichológiai koordináció A 2013/2014-es tanévtől a pedagógiai szakszolgálatok az óvoda- és iskolapszichológiai ellátást illetően kizárólag koordinátori feladatokat látnak el. Ennek értelmében szorosan tartották a kapcsolatot a két óvodai körzetben foglalkoztatott kolléganővel, szakmai konzultációkkal, esetmegbeszéléssel segítették őket. Az ellátatlanul maradt általános- és középiskolák diákjait az Ambulancián szervezett tematikus csoportfoglalkozásokkal, egyéni tanácsadással és terápiával segítették. Összességében elmondható, hogy a Szakszolgálat szolgáltatási struktúrája jelentősen átalakult az elmúlt másfél évben. Új szolgáltatások kerültek bevezetésre, melyeket kötelező ellátniuk, s ezeket mind a meglévő szakember-gárdával kellett megoldani. Annak érdekében, hogy szakmaiságukat megerőzhessék, újra kellett gondolni azokat a szempontokat, hogy hová érdemes a legjobban az erőiket szervezni, s ez a prevenció. A fejlesztést így egyre inkább az óvodára és az elsőmásodik osztályra koncentrálják, mivel a problémák nagy része itt kezelendő és kezelhető. A felső tagozatos gyerekeknél fontosnak tartják a gyerekek motivációját, így az Ambulanciára kell bejárni a gyerekeknek a foglalkozásokra. Ennek nagyrészt az is az oka, hogy az iskolák nem tudnak számukra helyet biztosítani sem a délelőtti, sem a délutáni órákban. Azok a gyerekek, akik bejárnak fejlesztésre, nagyon sokat fejlődtek, sokkal jobb eredményeket érnek el az iskolában is.

31 Az irodaszer-ellátottságuk helyreállt, így újra tudják biztosítani a legszükségesebb papírárut a foglalkozásokhoz. Nagyon jó lenne, ha lenne lehetőségük a szakember állományuk bővítésére, melyen főleg a korai fejlesztést, a pszichológiát és a fejlesztő pedagógiát értik, de tudják, hogy a megyei viszonylatokat áttekintve, erre egyelőre nincs igazán lehetőség. Úgy gondolják, hogy további szakmai átgondolásokkal, ésszerűsítésekkel tovább tudják javítani az ellátás színvonalát, mely jelenleg nem az ellátás kibővítését, hanem a meglevő lehetőségek kihasználását jelenti. Igyekeznek kihozni a legkisebből is a legtöbbet! Fontos megemlíteni, hogy évek óta problémaként jelölték a jelzőrendszeri tagok, hogy a szakszolgálat nyári nyitvatartási rendje, nem alkalmazkodik az igényekhez. Gurdonné Kovács Helga intézményvezető elmondta, hogy a nyári időszakban is lehet hozzájuk kisgyermeket/szülőt küldeni, mert nyitva tartásuk folyamatos. Családi napközi A Magyar Vöröskereszt „Apróságok háza” néven, egyéni vállalkozó „Manóbirodalom” néven működtet gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközit. A gyermekjóléti szolgálat

201 1 201 2 201 3 201 4

Gondozá s Védelemb Utógonalapelláevétel dozás tásban 434 gyer. 90 gyer. 1 gyer. 237 csal. 60 csal. 1 csal. 330 gyer. 85 gyer. 1 gyer. 170 csal. 51 csal. 1 csal. 303 gyer. 76gyer. 2 gyer. 171 csal. 33 csal. 2 csal. gyer.353 gyer.81 gyer.2 csal.198 csal.47 csal.2

Ideiglene s hatályú Átmeneti elhelyezé nevelt s 17 gyer. 67 gyer. 8 csal. 41 csal. 6 gyer. 52 gyer. 5 csal. 37 csal. 2 gyer. 51 gyer. 2 csal. 24 csal. gyer.2 gyer.55 csal.2 csal.25

Tartós nevelt

Összesen

4 gyer. 2 csal. 2 gyer. 1 csal. 3gyer. 3 csal. gyer.4 csal.3

613 gyer. 349 csal. 476 gyer. 265 csal. 437 gyer. 235 csal. gyer.499 csal.290

Gondozás A gyermekjóléti szolgálatnál a gondozási esetek száma évek óta nem csökken. A családgondozókra (7 fő) jutó esetek száma 71 gyermek 41 családból. A leterheltséget azzal is lehet mérni, hogy csak a családszámmal azonos gyermeklétszám lenne az irányadó, amit megfelelő szakmaisággal el tudnának látni. Az év során nem volt napirenden a nevelésbe vételi eljárás, és az ideiglenes hatályú elhelyezést is csak két esetben kellett eszközölni, egy csecsemő és egy nagyobb tinédzser gyermek esetében. Fluktuáció A gyermekvédelmi rendszer folyamatos alakulása, a jelentkező jelzőrendszeri és szolgáltatáson belüli fluktuáció, a rendszeresen változó jogszabály nagy alkalmazkodást igényelt a munkatársaktól. A megszűnt ifjúságvédelmis munkatársak

32 „benntartása a rendszerben” a helyi kollektíva 10 havonta történő változása (sajnos az alacsony bérek és ezzel szemben a nagyon magas elvárások, és felelősség korrelációja, illetve ennek szignifikáns meghatározó ereje) igen megterhelő. Ezen az intézmény belső lehetőségeivel változtatni nem tud. Előny, hogy ettől függetlenül elmondható, hogy van egy „törzs mag”, akikre viszont vigyázni szükséges, a megfelelő szintű és minőségű feladatellátás szempontjából. Ők kitartóak, és igyekeznek minden erejükkel a gyermekek legjobb érdekeinek érvényre juttatása érdekében mindent megtenni, és minden jelzőrendszeri taghoz erejükhöz és lehetőségeikhez mérten alkalmazkodni. Speciális szolgáltatások A kórházi esetek ellátása során közel 80 gyermek esetében volt szükség a szolgálat segítségnyújtására, ügyintézésére. (ennek közel fele drog-problémával került a kórházba). A kórház komoly problémával küzd az addikcióval lévő fiatalok ellátása terén. Nincsenek felkészülve a probléma kezelésére, sem az apparátus, sem pedig a hely nem alkalmas erre. Sajnos összezártan kezelték a kisóvodás beteg gyermeket a drogfogyasztó esetleg „tomboló” állapotában lévő fiatallal, ami igen súlyos etikai kérdést is felvethet. Erejükhöz mérten a kórházi szociális munkát végző gyermekjólétis kolléganővel szorosan együttműködve végezték ezen esetek ellátását, de így sem volt megoldottnak mondható a probléma. A kapcsolattartási ügyelet szintén intenzíven működik általuk hétvégente. Egyre többen veszik igénybe önszántukból segítséget kérve, illetve egyre több esetben kért segítséget a gyámhivatal is az intézménytől. Prevenció A Kábítószeregyeztető Fórum működik és elkészült Barát László által a helyi Drogstratégiai is. KEF és a Benignus Közhasznú Egyesület közös szervezésében szülőcsoportos foglalkozásokat valósítottak meg. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek szigligeti táboroztatását még nagy nehézségek árán tudták kivitelezni, de átalakított, kiadás csökkentett programmal. Ezen program során 20 kisdiák lehetett jelen a szigligeti táborukon, ahol az intézmény 5 kollégája (különböző szakterületekről) 0-24-ben plusz bérezés nélkül felügyelte, irányította a gyermekeket, és színesítette a programjaikat. Szeptemberben gyermekfoglalkozást szerveztek élményfeldolgozás címszóval. Preventív csoportfoglalkozásokat tartottak kéthetente gyermekotthonban, a Szegedi Drogambulanciával közösen.

a

Rigó

Alajos

Szeptember 29-én indították és azóta is folyamatos, hogy közös ellenőrzéseket tartanak a katasztrófavédelem, valamint a rendőrség kollégáival. Ilyen esetekben a munkatársaknak volt, hogy éjszaka vagy netán hétvégén kellett, (20.00-24.00) feladatot teljesíteniük. A kollégák ezt önszántukból, szabadidejük terhére vállalták. Októberben indították problémafeltáró és feldolgozó drog-prevenciós és kezelő csoportjukat olyan fiatalok számára, akik már használtak valamiféle drogot, és nem maradt látens az esetük.

33

Helyes háztartásvezetést, pénzgazdálkodást segítő csoportjaik voltak GYAO(2014. szept.25.) CSAO(2014. szept.29.) GYejó, (2014. szept. 26.) kliensei és 2014. október 20-án az óvodai ifjúságvédelmis kollégák részére. Sajnos az iskolai ifjúságvédelmis kollégák nem értek rá a közös prevencióra. A program azóta is folyik, két kolléga szervezi és bonyolítja le, többnyire az átmeneti otthonokban lakó felnőtteknek, szülőknek. Kiss Bálint Református Általános Iskola október 10-re szervezte iskolai programját, ahol a gyermekjóléti szolgálat akadálypályát, és tájékozódó futást szervezett részükre. A MEZGÉ kérésére több alkalommal bonyolítottak le filmvetítést preventív céllal. 2014. október 18-án és 2015. áprilisában nevelőtestületi értekezleten a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolában voltak gyermekbántalmazás és konfliktuskezelés témakörben. A téma nem azért kapott aktualitást, mert érintett lenne az iskola, hanem a tantestület érdeklődést mutatott az említett témák és azok kezelése iránt. 2014. október 22-23-án valósították meg a 23 órás Ünnepi tekergést, ahol 22 csapat 172 résztvevője volt jelen. Sok vidéki versenyző is jelentkezett pl. Budapest, Érd, Nagyszénás településekről. A program lebonyolításában nem csak a gyermekjólét (mint szervező) vett részt, hanem az egész családsegítő központ, mint intézmény egy csapatként állt helyt a program előzetes szervezésében, lebonyolításában 0-24 órában. A jelzőrendszer által szervezett programokon hiánytalanul jelen voltak a szolgálat munkatársai. (Anyatejes Világnap, Drog-prevenciós Diákpincében történő előadás, Pszi-Nap, Bűnmegelőzési nap, KEF ülés). Több konferencián, szakmai úton tudtak részt venni, így járt a gyermekjólét Szegeden, Szatymazon és Budapesten a bűnmegelőzési konferencián. Ezt a lehetőséget az intézmény igazgatója biztosítja a kollégák számára. A nyári Dózsa házban (GYÁO-CSÁO szervezésében) lebonyolításában is részt vettek a szolgálat munkatársai.

zajló

program

A Kalandtábor (amit az átmeneti otthonai kollégái szerveznek) olyan nagy érdeklődésre tesz szert évről évre, hogy 2015-ben már nem egy, és nem is két tábort, hanem három, különböző időpontban megszervezésre kerülő tábort szeretnének megvalósítani, ami minimum 3X 20-40 fő kisgyermek nyári élményeit gazdagíthatja majd. Az egyéb intézményi preventív tevékenységben, programszervezésben is nagy részt vállaltak a gyermekjóléti szolgálat munkatársai. (Mozi, élelmiszer adomány közvetítés, cipős doboz akció, Legrand Zrt. felajánlásainak szétosztása). Egyik legfontosabb célkitűzésnek tartják a jelenlegi munkatársi kollektíva megtartását, motivációjának fenntartását a további gyermekvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében. Ennek érdekében továbbképzések biztosítására és csapatépítő közösségi programok lebonyolítására készülnek.

34

Prevenciós tervezett programjaik 2015-re a következők: Program címe: Scoobydoo játék kuckó Program célja: Olyan hasznos időtöltést szervezni a gyermekek részére, mely pszichológiai szempontból az adott korcsoport számára, az önkifejezés, a megismerés lehetséges formája lehet. A közös játékkal az önbizalom erősítése, a társak megismerése, a közösségbe történő beilleszkedés, a problémafeltárás is célkitűzésük. A játéktevékenységet egyrészt úgy valósítják meg, hogy az intézményben már rendelkezésre álló társasjátékok felhasználásával, másrészt a kollégáknak saját tulajdonú játékai behozatalával, illetve lesznek olyan foglalkozások, melyek tematikus tréningek, szabadtéri játékok (akadályversenyek) lebonyolításával kerülnek megrendezésre. A program célcsoportja: Olyan 6-18 éves legfőképpen látókörükben lévő gondozott gyermekek (de nyitott bárki számára ), akiknél a gondozás során körvonalazódik, hogy elmagányosodás, önkifejezési nehézség, kirekesztettség fenyegeti, illetve saját családi közegében a rá történő koncentrálás, a megfelelő kommunikáció nem biztosított. A program időpontjai: Minden hónap első páros hetének hétfői napján 15.00-16.30-ig. A program helyszíne: A Szentesi Családsegítő Központ emeleti nagyterme. A játék lényege, hogy önként történjen, így legfontosabb lenne, ha azok a gyerekek kerülnének a csoportba, akik önszántukból jelentkeznek. Ezen túl természetesen mivel a játéknak terápiás hatása van, így a családgondozók által javasolt esetekben akár javaslatra, de még esetleg hatósági kötelezéssel is elindulhat a bevonás a kliens, a gyermek érdekében. Program címe: Szociopoly – háztartásvezetés tan Program célja: Játékos formában fogják bevezetni mind a rászoruló klienseket, mind pedig a szakembereket az alacsony bevételi forrás melletti megélhetés rejtelmeibe. „Ebben a játékban bárki kipróbálhatja, mire is elég a segélyből, családi pótlékból, GYES-ből, alkalmi munkából szerezhető jövedelem. A játék során egy átlagos hónap napjain haladnak végig – némileg meggyorsítva az időt, kockadobások segítségével –, a játékosoknak a tartósan munka nélkül lévők jövedelmi viszonyai között kell túlélnie a hónapot (a bevételek és kiadások összegei hozzávetőleg megfelelnek a mai magyar valóságnak).” A program célcsoportja: Olyan gondozásban szereplő kliensek, akik nehezen tudják beosztani a havi bevételüket. Jellemzően a Családok Átmeneti Otthonában ás a Gyermekek Átmeneti

35 Otthonában lakó kliensek beköltözésüket követően nem sokkal bevonásra kerülnének. Ezt követően igény szerint lenne foglalkozás a két átmeneti gondozási formában. Itt is lényeges, hogy a játék önként történjen.

Program címe: Szemtelenül-szertelenül Program célja: Azon fiatalok bevonása egy közös foglakozás sorozatba, akik már valamilyen tudatmódosító szert használtak, esetleg gyermekvédelmi intézkedésre is sor került esetükben. Nem cél azok kizárása sem, akik érdeklődnek a prevenció, a megoldás iránt, és akik kortársaikat szeretnék meggyőzni a káros szenvedélyek negatív hatásaitól. A program célcsoportja: Olyan gondozásban szereplő kliens gyerekek, akiknél a családgondozás során tervben meghatározott feladat a negatív deviancia, addikció kezelése, a nem megfelelő társas környezet elhagyása, az egyéb veszélyeztető tényezők feltárása. A program indítását az indukálta, hogy egyre több olyan gyermek kerül gondozásukba, akiknél szerhasználat áll fenn, és egyéni kezeléssel a családgondozók alacsony hatékonysággal tudnak közreműködni. Program címe: ÖL LM (Ölelem) Program célja: Olyan 0-6 éves gyermekeket nevelő felnőtteknek/családoknak és ez által gyermekeknek nyújt lehetőséget, akik a családi nevelés területén hiányosságokkal küzdenek. A nevelés gyermekközpontú módszereivel ismerkedhetnek meg a program résztvevői, és ezáltal korrekcióra kerül a már kialakult bántalmazó magatartás, esemény, illetve preventív céllal megelőzi azt. A program célcsoportja: Olyan gondozásban szereplő kliensek, kórházi szociális munka során feltárt esetek, akik családjában a bántalmazás, elhanyagolás megjelenik, akik nehezen tudnak alkalmazkodni gyermekeik esetleges másságához, magatartás problémáihoz, „nehéz baba” szindrómához. Program címe: Konfliktusok hálójában Program célja: Olyan egyének bevonása a tréningfoglalkozásokba, akik családjában a konfliktus megoldási repertoár alacsony szinten mozog. Cél egyrészt megismerkedni a mechanizmussal, feltérképezni a konfliktus megoldási stratégiákat, illetve lehetőség szerint korrigálni azt. A program során alkalmazott módszer a frontális ismeretátadás, az interaktív foglalkozás, a szituációs feladatatok, gyakorlatok. A konfliktus megoldás során kommunikációs technikák erősítése is célkitűzés. A program célcsoportja: Azok a felnőttek, akik problémát éreznek saját konfliktuskezelésükkel kapcsolatban, illetve azok a megjelenő kliensek, akik vagy a pszichológiai, vagy a családterápiai,

36 vagy a családgondozási folyamat során ilyen jellegű problémáról számolnak be, vagy ilyen problémát tár fel a szakember. Program címe: Esetmegbeszélő csoport Program célja: Segítséget nyújtani a jelzőrendszeri tagok számára abban, hogy a saját hatáskörben ellátott, segített gyerekek, felnőttek támogatása hogyan alakul. Nagyobb hangsúlyt fektetni a kompetencia határok kijelölésének, illetve a gyermekvédelmi tevékenységek repertoárjának megfelelő szintetizálására. Ezen túl cél a gyermekjóléti szolgálatnál gondozott esetek során a gondozási folyamat megtervezése, a gondozási folyamat értékelése, a további célkitűzések megfogalmazása is. A csoport lehetőséget biztosít az esetmegbeszélésen túl olyan információk kicserélésére is, melyek a gyermekvédelmi törvény folyamatos változásait követi nyomon. A program célcsoportja: Jelzőrendszerben szereplő szakemberek, lehetőség szerint elképzelés a homogén (egy szakterületet érintő megbeszélés) és heterogén (több szakterületet vegyesen érintő) megbeszélések lebonyolítása is. A fenti programokon túl tervezik a SZO-SZA (Szociális Szakácskönyv) megszerkesztését, kiadását is, melyben olyan nagyon egyszerű és olcsó alapanyagokból elkészíthető élelmiszereket, főtt ételeket szeretnének regisztrálni, melyek az általuk gondozott sokszor igen alacsony jövedelemből élők számára segítséget nyújthat a mindennapi létfenntartás megtervezéséhez. A helyettes szülői hálózat továbbra is elérhető a városban. Helyettes szülő lehet az a személy vagy rendezett család, aki egy másik – az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott – család gyermekét otthonába fogadja, és képes biztosítani azt a gondoskodást, amit a vérszerinti szülő pillanatnyilag nem tud nyújtani. A Szentesi Kistérségben gondos kiválasztás után három olyan család tevékenykedik, akiket egy országos felkészítő program keretében arra képeztek ki, hogy ezekben - a szülők és gyermekek számára egyaránt nehéz - helyzetekben képesek legyenek a gyermekek fogadására, gondozására. A hálózat működtetése csak abban az esetben és csak addig jár kiadással, míg a gyermeket a helyettes szülő a saját otthonában gondozza. Helyettes szülői ellátás iránt kérelem az intézményhez 2014. év folyamán nem érkezett. A családsegítés szociális, anyagi, mentálhigiénés, és életvezetési problémákat segít megoldani a szociális munka eszközeivel, például tanácsadással, ügyintézéssel, a különböző támogatások, szolgáltatások felkutatásával, illetve ezek ügyfelekhez való közvetítésével. Biztosít specifikus szolgáltatásokat, mint például a családon belüli konfliktusokkal, párkapcsolati problémákkal küzdők számára a családterápia, a jogi tanácsadás, a speciális konfliktuskezelési módszer – a mediáció, illetve a tartós munkanélküliek számára biztosított, csoportfoglalkozások szervezése.

37

A szociális beavatkozás célja nem csupán valamilyen szükséglet kielégítése, hanem a kliens életformájának, magatartási szokásainak befolyásolása, megtanítani, felkészíteni arra, hogy a különböző problémákat a későbbiekben egyedül is meg tudja oldani. Ezt a célt életvezetési tanácsadással, információval, képzéssel, tréninggel, vagyis szociális szolgáltatások biztosításával igyekszik az intézmény elérni. ÉV 2011. 2012. 2013. 2014.

Kliens szám 1009 972 878 846

Forgalmi adatok 3740 3996 3477 2920

A szolgáltatási struktúra az elmúlt években változatlan maradt. A szolgáltatások kihasználtságának tekintetében azonban érezhetően nőtt az igény a családban jelentkező konfliktusok és zavarok kezelésére. A szolgálattal együttműködésre kötelezett aktív korú segélyezett ügyfelek száma folyamatosan csökkent, mert más ellátásra szereztek jogosultságot, vagy vállalták a közfoglalkoztatásban való részvételt. Számos család jelentkezett az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételére, de sajnos csak közel felükkel tudtak megállapodást kötni a jogosultsági feltételek miatt. A tanyagondnoki szolgálat munkatársai számára nem előírt a szociális alapvégzettség. Az az általuk kötelezően elvégzendő tanfolyami felkészítés –ami egyebek között igen tetemes díjfizetéssel jár- nem tartalmaz krízishelyzetekre vonatkozó problémakezelést. A kollégák egyre több alkalommal váltak részesévé olyan eseteknek, ahol a konfliktuskezelés a pszichiátriai betegségek tüneteinek az ellátása, kezelése, és nem utolsó sorban a rosszul lévő – és sajnos volt példa, hogy a már elhunyt - idős emberrel kapcsolatos azonnali teendőket kellett ellátniuk. A gyászfeldolgozás az ellátott elvesztése nem könnyű feladat. Ezekre kell megtalálni a megoldásokat. A tanyagondnoki szolgálat a gyermekvédelem feladataiba nagymértékben besegített oly módon, hogy sokszor védőnői, orvosi kontrollra, tanácsadásra hozta be a gyermekeket és szüleiket, illetve jutatta ki a gyermekjóléti szolgálat családgondozóit olyan tanyákra, ahová a gyermekjólét nem tudott volna –főleg téli időszakbanbemenni. Mind a családsegítő, mind pedig a tanyagondnoki szolgálat a gyermekvédelem szerves része. Gyermekek Átmeneti Otthona, Családok Átmeneti Otthona A szülő kérelmére együttesen elhelyezi a veszélyeztetett gyermeket, szükség esetén az édesanyát, vagy a válsághelyzetben lévő várandós anyát, melynek célja, hogy a gyermek a kialakult problémák ellenére, továbbra is a saját családjában nevelkedhessen. Az együttes elhelyezésen túl szociális szolgáltatásaival, hivatalos ügyek intézésének segítésével, egyénre szabott bánásmóddal a családi és társadalmi kapcsolatok helyreállítását, az önálló életvezetés kialakítását és a hajléktalanság állapotának, a

38 gyermek veszélyeztetettségének megszüntetését segíti elő. Segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. Gyermekek Átmeneti Otthona Mutató Összes ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Összes ellátott család

2011. 48 fő 32 fő 16 fő 20 család

2012. 46 fő 15 fő 31 fő 20 család

új

családok 11 család

16 család

Kigondozott száma

családok 16 család

13 család

Felvett száma

Lakószobák kihasználtsága Férőhelyek kihasználtsága Egy napra jutó átlag

94,43%

91,53%

2013. év 60 fő 20 fő 40 fő 20 család+4 gyermek szülő nélkül 14 család +2 gyermek szülő nélkül 12 család+3 gyermek szülő nélkül 96,3%

74,47%

74,42%

79,59%

17,13 fő

17,12

18,31%

2014. év 65 22 43 22 család gyermek nélkül 15 család gyermek nélkül

0-3 év 18,04% 5.24% 16,12% 2,63%

4-6 év 11,76% 22,66% 23,96% 25,75%

84,89% 64,72% 14,88 fő

7-18 év 37,01% 39,87% 25,01% 37,44%

Felnőtt 33,99% 32,23% 34,91% 34,18%

Családok Átmeneti Otthona Mutató Összes ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Összes ellátott család Felvett új családok száma Kigondozott családok száma Lakószobák kihasználtsága Férőhelyek kihasználtsága Egy napra jutó átlag

2011. 51 fő 28 fő 23 fő 14 család 6 család

2012. 48 fő 25 fő 23 fő 14 család 6 család

7 család

6 család

98,7%

+ 5 szülő

15 család + 5 szülő gyermek nélkül

Életkor szerinti megoszlás: Év 2011. évben 2012. évben 2013. évben 2014. évben

+ 6 szülő

2013. 67 fő 34 fő 33 fő 19 család 12 család 12 család

2014. 56 fő 31 fő 25 fő 17 család 9 család 8 család

96,74%

98,18%

97,23 %

85,6%

79%

77,74 %

77,92 %

28,2 fő

26,1 fő

25,65 fő

25,72 fő

39

Az ellátott családok számát és az intézmény kihasználtságát illetően nincsenek jelentős változások az elmúlt években. A Gyermekjóléti Szolgálat segítségével elindult egy, a családok gazdálkodását segítő csoport, amit 2015-ben is szeretne az intézmény továbbvinni. Az intézmény további csoportok elindítását is tervezi, ezen eszközökkel hozzájárulni a gyermekek jogainak érvényesítéséhez, veszélyeztetésük megelőzéséhez, illetve megszüntetéséhez. Segíteni a szülőket kötelezettségeik teljesítésében. Család- és párterápia Változatlanul nagy az igény a család- és párterápiára. Növekedett • a krízishelyzetben lévő családok száma • a sokproblémás családok száma • a súlyos anyagi problémákkal, hitelekkel küszködő családok száma • az alkoholizmus a családban • az agresszió, bántalmazás a családban • a szülők eredeti családjából hozott nem megfelelő minta, gyermekkori sérülések, traumák, melyek nehezítik azt, hogy képesek legyenek harmonikus párkapcsolatra, ill. hatékony szülőként nevelni gyermekeiket • a szülő-serdülő gyerek közötti konfliktus • a számítógépfüggőség, facebook • a foglalkoztatással kapcsolatos problémák • szülők szorongásos, hangulati problémái, akik gyógyszeres segítségre szorulnak. Főbb problémák Gyermeknevelési problémák: • Szülő-gyerek konfliktusos kapcsolat • Bántalmazó szülő • Gyenge, bizonytalan szülő • Szülők nehéz gyermekkora • Anyagi problémák • Munkanélküliség • Alkohol a családban • Ellentétes szülői elvek a gyermeknevelésben Iskolai problémák: • Kiközösítés az osztályban, csúfolódás, „lelki terror”, agresszió • Tanulási nehézségek • Önbizalomhiány • Teljesítményszorongás Gyermekek tünetei: • Pszichoszomatikus tünetek • Indulatkitörések, agresszió • Hangulati labilitás, lehangoltság, öngyilkossági gondolatok

40 • • • • • • • • • • • • •

Tic, enuresis, körömrágás, bőrtépegetés, Elalvási nehézségek, étkezési problémák Párkapcsolati Kapcsolattartási Mozaikcsaládok problémái Fel nem dolgozott válás Válás után szülők konfliktusos kapcsolata Apa hiánya a gyermekek életében (munka, válás, alkohol miatt) Fel nem dolgozott gyász (gyermek, szülő, házastárs, nagyszülő halála) Tartós betegség a családban Nem megfelelő kommunikáció Indulatkezelési, konfliktuskezelési problémák Szülők tartós stressz-helyzetben (munkahelyi, anyagi, tanulási problémákkal küzdő gyermek nevelése, párkapcsolati, erőforrások, nagyszülői, testvéri támogatás nélkül)

Problémák, javaslatok Növekedett azoknak a családoknak a száma, akik krízishelyzetben érkeznek, SOSsegítséget kérnek (pl. öngyilkossági „fenyegetés”, gyerek elszökése, „iskolafóbia”…) Ezekben az esetekben nagy segítség lenne, ha a gyermeket minél előbb gyermekpszichiátriai szakember is megvizsgálná. Nagyon sok esetben a szülő más problémák miatt kerül lelkileg krízishelyzetbe, nem tud ebben az állapotban jól segíteni gyermekének (válási krízis, anyagi nehézségekkel). A gyermeknek szüksége lenne szülői támogatásra a válás feldolgozásában, de a szülők is krízishelyzetben vannak, különösen akkor, ha nincs megfelelő kapcsolati hálójuk, támogató nagycsalád, barátok. Ilyenkor nagy segítség lenne a szülőnek egyéni pszichológiai megerősítés, de az intézmény pszichológusa is túlterhelt, a rendelőintézet pszichológusánál 4 hónap a várólista! A tanulási problémák, (dislexia, disgráfia, discalculia), figyelemzavar nagy mértékű önbizalomhiányt okoz a gyermekeknek, állandó stresszként élik meg a tanulást, folyamatosan szoronganak a várható kudarcok miatt, tartósan önbizalomhiánnyal küzdenek. Nehezíti a helyzetüket, ha az osztály középpontjába kerülnek, mint akit „lehet” csúfolni, kinevetni. Ennek tartósan fennálló következménye a befelé fordulás, „öngyilkossági” gondolatok, hasfájás, hasmenés, tic, „nem akarok iskolába menni” vagy pedig az indulatkezelési problémák, állandó verekedés, agresszió azok felé, akik „támadják”. Ezt a helyzetet még fokozza a szülők ingerültsége, akik saját kudarcként élik meg gyermekük tanulási nehézségeit, gyenge tanulmányi eredményüket. Emiatt nem tudnak megfelelően segíteni gyermeküknek („már megint egyest hoztál!” „most már megverlek, ha nem tanulsz!”….), hiszen ők is segítségre szorulnak. A Gyermekek Átmeneti Otthonában Homoki-Szabó Edvárd nagyon sokat segít ezeknek a családoknak az ingyenes korrepetálási lehetőséggel, de nem tud minden gyerekkel foglalkozni. Fontos lenne a városban ingyenes korrepetálási lehetőség a rászoruló családok gyerekeinek (városi szinten önkéntes, akár nyugdíjas vagy pályakezdő pedagógusok bevonása egy ilyen programba).

41 A Dózsa Ház Közösségi Térben nagyon sok és szerteágazó programot szerveznek illetve adnak helyet más programoknak is. Az elmúlt években sok gyereknek, fiatalnak segített Kozma Edit tanulástechnikai tréninggel. Jó lenne tovább erősíteni, bővíteni a Közösségi Tér tevékenységét városi szinten civil szervezetek, egyházak összefogásával: ingyenes közösségépítő, szabadidős programok a gyerekeknek, rendszeres ifjúságnak szóló csoportfoglalkozások, önismereti csoport, fafaragás, feketekerámia (szentesi hagyományok őrzése), ahol megtapasztalhatják értékességüket, ahol növekedhet az önbizalmuk, sikerélményt tapasztalnak meg. Ezzel csökkenhetne a kallódó, számítógépfüggő gyerekek száma is. Ez a prevenciós program segítene a gyerekeknek abban, hogy serdülőkorban, középiskolásként ne „vesszenek el”, amikor már nehezebb segíteni nekik. Ezeknek a gyerekeknek nagy része sokkal inkább befolyásolható, mivel az iskolában, majd otthon is kudarcot él meg, másutt keresi a boldogságot, illetve fájdalmukat, feszültségüket egészségre káros eszközökkel próbálják csökkenteni: cigaretta, füvezés, alkohol, drog, korai szex, csavargás, pengézés, kerülik az iskolát, a másik részüknél pedig fokozódik az agresszió, a bandázás, mások bántalmazása, megfélemlítése, „terrorizálása”. Visszatérő, és emelkedő mértékben jelentkezik az iskolai agresszió, amikor az osztályközösségben azok a gyerekek kerülnek vezető pozícióba, akik a gyengébbet bántják, csúfolják, naponta, rendszeresen. És a gyengébb gyerekek egy része is, inkább ebbe a csoportba megy, mert ha ők is „bántalmazó, csúfolók” lesznek, őket akkor nem bántják. Fontos lenne • önbizalom-erősítő csoportok indítása, • konfliktuskezelő tréningek-órák rendszeres tartása az iskolákban. Az iskolában egyre inkább megjelenik a társadalmi és anyagi különbség a gyerekeknél. Ez is növeli a hátrányos helyzetben lévőknél a szorongást, szégyent, „hátrányt” az osztálytársakkal szemben. (a „kiközösített” gyerek, akinek nincs „hello kittys” táskája….. ha nincs okos telefonja, nem játszanak vele…) A nehéz anyagi helyzetben lévő családok segítése városi szinten, civil, egyházi összefogással. Visszatérő problémának látja a családterapeuta: • • •

az óvodák, iskolák javasolják a szülőknek, hogy vigye szakemberhez a gyermekét, de a szülő ezt nem teszi meg, a gyermek nem kapja meg időben a megfelelő segítséget. Mit lehet kezdeni az elhanyagoló szülőkkel? az óvodák, iskolák nem jeleznek időben (pl. 13 éves gyerek, folyamatosan beírásokkal: verekedés, házi feladat, felszerelés hiánya – de ez már első osztály óta, már a másik iskolában is probléma volt….) változatlanul a gyermekek nagy részénél a legfőbb problémák: a szülők válása, a válás utáni kapcsolattartási problémák, válás után a szülők konfliktusos kapcsolata, a mozaikcsaládokban a szülő új házastársa és a nevelt gyerek közötti konfliktusok, az elhanyagoló vagy agresszív szülő jelenléte. Ebben segít a családterápia, mediáció. A mediációs szolgáltatást még mindig kevés család veszi igénybe.

42 III. fejezet Gyámhivatal hatáskörében tett gyámhatósági intézkedések A Szentesi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala beszámolója alapján a nevelésbe vett gyermekek száma az elmúlt évben 3 fő volt, ami a 2014-es (5 fő) és a 2013-as (3 fő) adatokhoz képest jelentős változást nem mutatott. A 3 nevelésbe vett gyermek közül 2 gyermek a nevelésbe vétel elrendelésekor 17 éves volt, mindkét családot alapellátás keretében gondozta a Gyermekjóléti Szolgálat és mindkét esetben a nevelésbe vétel oka a gyermek magatartási gondjaira volt visszavezethető, ami természetesen egy hosszabb ideje tartó, nem megfelelő szülői nevelés következménye. A harmadik gyermek pedig újszülött volt, aki először ideiglenes hatállyal került elhelyezésre a kórházból, ennek oka egyértelműen a szülők nem megfelelő életvitele volt. A 2014. január 01-jén bekövetkezett jogszabályváltozásoknak eleget téve az átmeneti/tartós nevelések felülvizsgálatakor a nevelésbe vételről kellett döntenünk és a gyermekek részére gyermekvédelmi gyámot kellett kirendelnünk. A gyámhivatal illetékességi területén 56 gyermek volt érintett az átmeneti (55 gyermek) vagy tartós (1 gyermek) nevelésének felülvizsgálatával kapcsolatban. Az 56 gyermekből 33-an testvérek, ezért a gyámhivatalban összesen 33 eljárás indult az átmeneti vagy tartós nevelés felülvizsgálata érdekében, amiből 30 eljárás azzal zárult, hogy a gyámhivatal az átmeneti/tartós nevelést nevelésbe vétellé változtatta és a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendelt, három eljárás pedig még folyamatban van. Annak érdekében, hogy a 2014. január 01-jén bekövetkezett jogszabályváltozásoknak eleget tudjanak tenni, a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat – továbbiakban: TEGYESZ – nem mindig tudta időben megküldeni a javaslatát, ami az eljárások elhúzódásához vezetett, hiszen a TEGYESZ javaslata nélkül a gyámhivatal nem tud(ott) döntést hozni. A nevelésbe vételi eljárás során a legfőbb problémát továbbra is a TEGYESZ túlterheltsége jelentette, az elhelyezési javaslat és terv elkészítése hónapokig húzódott. Erre megoldást jelenthetne a TEGYESZ Szakértői Bizottságának létszámbővítése, de ez elsősorban financiális kérdés. 2014-ben 7 alkalommal kellett ideiglenes hatályú elhelyezésről dönteniük, ami 8 gyermeket érintett: három újszülöttet, egy 1,5 és egy 4 éves testvérpárt, egy 13 éves lányt, egy 16 és egy 17 éves fiút. Ez a tavalyi 7 esethez képest szintén nem mutat jelentős változást. Az elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések közül 1 gyermek nevelésbe, míg 1 gyermek haza került, két gyermeket a nagyszülők családba fogadtak. 1 gyermek szintén a családja körében maradt, itt már az elhelyezés is a családba történt, a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata után gyermekelhelyezés iránt indított pert. 3 gyermek még ideiglenes hatályú elhelyezés alatt áll, az eljárás még folyamatban van. Ebben az esetben is elmondható, hogy az elhúzódó eljárásokra megoldást jelenthetne a TEGYESZ Szakértői Bizottságának létszámbővítése. 2014-ben a rendőrség és az ügyészség 7 alkalommal tájékoztatta a gyámhivatalt, mint a családvédelmi koordinációért felelős szervet arról, hogy a hozzátartozók

43 közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény szerint intézkedésre került sor. Az esetek majd mindegyikénél előfordult – mert általában házastársak, élettársak voltak érintettek –, hogy kiskorúak szem – és fültanúik voltak az eseményeknek, emiatt mindegyik, ilyen tartalmú jelzés után a gyermekek védelembe vételi ügyében hivatalból eljárás indult a gyámhivatalban. A bántalmazottat a gyámhivatal, mint családvédelmi koordinációért felelős szerv a kérelmére személyesen meghallgatja és tájékoztatja, hogy milyen lehetőségei vannak a további veszélyeztetés megszüntetése érdekében. Amennyiben a bántalmazott kéri, külön kerül sor a bántalmazó jegyzőkönyvi meghallgatására. Tekintettel arra, hogy általában gyermekek is érintettek voltak ezekben az ügyekben, ezért a védelembe vételi eljárások során a szülőkkel is találkoztak, így a bántalmazottak tájékoztatása nem maradt el. A védelembe vételi eljárások egy kivételével megszüntetésre kerültek, de a családokat a Gyermekjóléti Szolgálat alapellátás keretében gondozta tovább, mivel a hivatalból indult védelembe vételi eljárások megszüntetése esetén is fel kell hívniuk a Gyermekjóléti Szolgálatot a gyermek(ek) alapellátás keretében történő ellátásra. Ezeknél az eseteknél általánosságban elmondható, hogy az anya a bántalmazott fél, akinek – mire az ügy a gyámhivatal elé kerül és a feleket a tényállás tisztázása után nyilatkoztatni tudják – sikerül a gyermek(ek)kel elköltözni a bántalmazó féltől. Azokban az esetekben, amikor gyermek az ügyben nem volt érintett, általánosságban elmondható, hogy a bántalmazottak nem jelentkeznek a felhívásra, a távoltartás hatályának megszűnése után a felek „kibékültek” és minden maradt a régiben. Megjegyzik, hogy az utóbbi időben egyre többször találkoznak névtelen bejelentésekkel is, erre tavaly három alkalommal került sor, mindhárom esetben a levélíró elhanyagolt, bántalmazott gyermekekről számolt be. A jogszabály értelmében hivatalból védelembe vételi eljárást kell lefolytatniuk ezekben az esetekben is. Szerencsére mindhárom esetben kiderült, hogy a bejelentések alaptalanok voltak, bár kisebb problémák jelentkeztek a családoknál. Mindhárom alkalommal az eljárások megszüntetésre kerültek, de a Gyermekjóléti Szolgálatot fel kellett hívniuk az alapellátás keretében történő ellátásra, így ezek a családok sem tűntek el a gyermekvédelem elől. Fontosnak tartják megemlíteni azt, hogy a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján a gyermekek érdekét sértő bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetén bárki tehet feljelentést a rendőrségen. A jelzőrendszer tagjai nem mindig éltek ezzel a lehetőséggel, ezért sokszor problémát jelentett az, hogy a bántalmazásról szóló jelzés olyan későn jutott a gyámhivatal tudomására, hogy annak megtörténte már nem volt bizonyítható. Egyébként az is problémát jelentett ezekben az esetekben, hogy a családtagok védelmezik egymást, a tanúvallomás megtagadásának lehetősége miatt az eljárásoknak megszüntetésre kell kerülniük. Meglátásuk szerint ezekben az esetekben és általánosságban is a gyámhivatal és a jelzőrendszeri tagok együttműködése Szentes járás területén megfelelő. A

44 gyámhivatal mind a rendőrséggel, mind a Gyermekjóléti Szolgálatokkal jó munkakapcsolatot ápol, az érintett családokat mindannyian jól ismerik, az információáramlás megfelelő. A gyermekvédelmi ügyek kapcsán azonban még előfordult, hogy a jelzőrendszer tagjai nem mindig vannak tisztában a feladatukkal és a felelősségükkel. A felmerült veszélyeztetettség kezelése érdekében nem használják a rendelkezésre álló eszközöket (szülő, gyermek meghallgatása, írásos értesítés, családlátogatás, tankötelezettség elmulasztása miatti jelzés, gyermekjóléti szolgálathoz írásos jelzés, esetmegbeszélés kezdeményezése). Itt említik meg, hogy a pedagógusok számára jó lenne képzéseket, tanfolyamokat szervezni, ahol elsajátíthatnának olyan technikákat, melyekkel megtanulják felismerni a problémát, megismerni a gyermeket, kezelni a szülőt, megtalálni a megoldást. A tankötelezettség elmulasztásánál ismét szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy az intézményeknek jelzési kötelezettségük van 10, 30 és 50 igazolatlan hiányzás esetén. Általában középiskolák, szakiskolák és gimnáziumok esetében sajnos még mindig többször előfordult, hogy vagy a gyámhivatal vagy a szabálysértési hatóság nem kapja meg vagy nem időben kapja meg a jelzést. A szabálysértési hatóságot 30 igazolatlan óra után kell értesíteni, a gyámhivatalt 10, valamint 50 igazolatlan óra után. Sokszor előfordult, hogy erről csak a gyermekjóléti szolgálat útján szereznek tudomást a gyámhivatal és a szabálysértés kollégái. Az eddigi tapasztalatok szerint egyre nagyobb problémát okozott a fiatalok – és nem utolsósorban a fiatal szülők - körében a drogfogyasztás. Az újonnan megjelenő, ismeretlen összetételű és az emberi szervezetben beláthatatlan kárt okozó szerekhez sajnos igen könnyen hozzá lehet jutni. Úgy érzékelik, hogy a társadalom nem készült fel ennek az egyre nagyobb problémának a kezelésére, de elsősorban az jelent veszélyt, hogy a fiatalok nem látják be ennek a következményét. A másik, egyre nagyobb számban előforduló problémát pedig a kapcsolattartási ügyek jelentették, és itt a szülői, nagyszülői kapcsolattartásokra gondolnak. Ezen ügyek nagy részénél sajnos elmondható, hogy a gyámügyi ügyintézők elé már csak azok kerülnek, ahol nagyon nagy konfliktusok vannak, akár a kapcsolattartás végrehajtásáról, akár annak szabályozásáról vagy megváltoztatásáról legyen szó. A kapcsolattartási eljárások többségében észrevehető volt, hogy a gyermek a legutolsó a sorban. A szülő elsősorban a másikon akar revansot venni, csak a saját sértettsége vezérli. A gyermek eszköz mindkét szülő kezében arra, hogy (meg)bánthassa a másikat. A gyermek, aki még általában mindig ott tart, hogy nem dolgozta fel a szülei válását, „mini mediátorként” működik, de nem a jó értelemben. Sokszor tapasztalták, hogy a szülők a gyermeken keresztül kommunikálnak, vele üzengetnek a másiknak. A gyermek mindkét szülőjét szereti, mind a kettőnek meg akar felelni, azt mondja, amit hallani szeretnének és egyébként is teljesen másként kommunikál, mint a felnőttek. Nem értik a jelentőségét annak, hogy egy gyermeknek, legyen akárhány éves, ez nem dolga, neki nem ez a feladata. A szülők többsége nem veszi észre azt, hogy a közöttük lévő kommunikáció teljes hiánya a gyermekükre hat ki, aki kamaszkorában súlyos problémákkal fog küzdeni. Ha később fel is ismerik ezt, általában már nem lehet a gyermeken segíteni, így a problémás

45 kamasz gyerekük teljesen jó lesz majd arra (is), hogy a másikat emiatt is hibáztathassák. Nagyon nehéz volt a jelenleg hatályos jogszabályok szerint 21 nap alatt lefolytatni egy olyan eljárást, amikor két felnőtt ember - aki gyermeket nevel, tehát mintát mutat(na) - egyszerűen nem volt hajlandó a másikkal egy légtérben lenni. A kapcsolattartási ügyekben tárgyalást tartottak, mert a szülők így tudtak reagálni a másik véleményére, meglátására egy végrehajtási eljárásban, és ezzel tudtak mindenki számára elfogadható, a későbbiekben végrehajtható döntést hozni a kapcsolattartás szabályozására vagy megváltoztatására irányuló ügyekben. Azonban a kérelmező meghallgatásakor általában azzal szembesültek, hogy „ja, hát mi nem beszélünk egymással, csak e-mail-en vagy SMS-ben” vagy „hát a gyerekkel azt üzente, hogy…”. A kapcsolattartási tárgyalások több órahosszáig tartottak, az ügyintézők számára igen megterhelő, kimerítő ügyek voltak ezek, mert sajnos azzal megy el a legtöbb idő, hogy fegyelmezniük kell az ügyfeleket, így óhatatlan, hogy valami lemarad, ami miatt újból össze kellett hívni mindenkit. Az ügyekben az sem segített, hogy az ügyfelek környezetében élők (rokonok, barátok) segítenek haragudni, szidni a másikat, így teljesen elveszítik a kontrollt afelett, hogy a gyermekük és a másik szülő helyzetét megpróbálják objektíven látni. Ezen a helyzeten segíthetne a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) 2014. március 15-én hatályba lépett módosítása és a szintén ekkor hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény). Gyámhivatali szempontból ez azt jelenti, hogy a kapcsolattartás rendezésével, a kapcsolattartás végrehajtásával és a szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggő gyámhatósági eljárásban közvetítői eljárás folytatható le. A közvetítői eljárásban a közvetítő a gyermek érdekének megfelelően működik közre a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. A gyámhatósági eljárásban alkalmazott közvetítői eljárás lehet a felek együttes kérelmére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére a felek beleegyezésével igénybe vehető gyermekvédelmi közvetítői eljárás, vagy támogatott közvetítői eljárás, vagy a gyámhivatal által hivatalból elrendelt kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás, vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás. Nagyon fontosnak tartják azt, hogy a kapcsolattartás végrehajtására irányuló eljárásokat kötelezően előzze meg egy mediációs eljárás, ehhez pedig az is megoldást tudna nyújtani, ha a gyámhivatali ügyintézők kapnának ilyen irányú és még pszichológiai képzést is. Többször előfordult, hogy az ügyfelek csak úgy bementek „panaszkodni”, beszélgetni a fennálló problémájukról anélkül, hogy eljárást indítottak volna. Természetesen soha

46 nem küldtek el senkit emiatt, igyekeztek megoldással, vagy egyszerűen csak együttérzéssel segíteni. Az ügyfelek a gyámügyi ügyintézőktől olyan komplex megoldást várnak, amire nincsenek felkészítve. Sokan kérik meg őket arra, hogy hívják be a másik felet is beszélgetni, erre azonban egyelőre nem volt lehetőségünk, pedig ennek megnyitásával meggyőződésük, hogy elejét tudnák venni olyan családi konfliktusoknak, melyeknek a végén a gyermek nem a kapcsolattartási ügye, hanem veszélyeztetettsége miatt kerül kapcsolatba a gyámhivatallal. Gyermekjogi képviselő A gyermekjogi képviselő (Vetési Csilla) 2014 vonatkozásában az alábbi tájékoztatást nyújtotta.

évben

a

Szentesi

Járás

A Gyvt. alapján gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. A gyermekjogi képviselő működési területén kapcsolatot tart • a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személyekkel, illetve szervezetek vezetőivel, • a közoktatási intézmény vezetőivel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel, a diákönkormányzat működését segítő tanárral, valamint a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat munkatársával, • a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala gyermekjóléti alapellátási és gyermekvédelmi szakellátási referensével. Feladatai: • személyes (több érintett esetén külön-külön és együttesen) meghallgatás, • tényvázlat, feljegyzés, jegyzőkönyv készítése, • dokumentumok megtekintése, illetve bemutatásuk, megküldésük kérése, • kért információ/tájékoztatás megadása, kért segítség biztosítása. Intézmény látogatás során a gyermekjogi képviselő figyelemmel kíséri a gyermekek jogainak érvényesítését, elősegíti a jogtudatos magatartás kialakítását, kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermekek védelmére. Ennek eszközei: • beszélgetés a gyermekkel, • az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok megismerése, • egyéni gondozási-nevelési tervek megtekintése, • a teljes körű ellátás színvonalának figyelemmel kísérése. A gyermek életkorának, állapotának és értettségének figyelembevételével érthető tájékoztatást nyújt a gyermek részére az őt megillető jogokról. A szakemberek részére a tájékoztatási tevékenység célja hogy, a gyermekekkel foglalkozók feladatuk ellátása során tiszteletben tartsák a gyermekeket megillető jogokat és elősegítsék azok érvényesülését.

47

Szentes várost érintően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (6600 Szentes, Deák Ferenc u. 52-53.) mint különleges-integrált gyermekotthon tartozik feladatai közé. A nevezett intézményben figyelemmel kísérte a gyermeki jogok érvényesülését – az utógondozói ellátásban, utógondozásban részesülő gondozott gyermekek számára – teljes körű ellátás, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítását. A jogérvényesítés biztosítása érdekében néhány alkalommal, észrevétellel élt az intézményvezető felé. Elsősorban a különleges-integrált gyermekotthonokban tapasztalt teljes körű ellátással, tárgyi és személyi feltételeivel kapcsolatban tett jelzést. Észrevételezte továbbá a megfelelő gondozási szükséglet megállapításának szerepét az intézmény és a Szakértői bizottság vonatkozásában. A jogszabályi előírások és kompetencia határait figyelembe véve, munkaköri kötelezettségei teljesítése érdekében rendszeresen kért információt, tanulmányozott iratanyagot, tájékozódott a szükséges helyszínen. Otthonnyújtó ellátásban, utógondozói ellátásban részesülő gyermekek rendszeresen kértek tőle tájékoztatást, valamint éltek észrevétellel, panasszal. A panaszosok jelentős része ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorú. Jelentős számban érkezett megkeresés a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakemberektől, vérszerinti szülők, hozzátartozók, jelzőrendszeri tagok szintén éltek az észrevétel, megkeresés lehetőségével. A panaszok kivizsgálását minden esetben kezdeményezte a megfelelő fórumon. Szóban érkezett, az intézmény keretein belüli egyeztetéssel megoldható panaszok esetében az adott intézményegység vezetőjével történt egyeztetés formájában. Súlyosabb jogsértés esetén írásban élt jelezéssel és kérte a választ intézményvezetőtől, fenntartótól, illetékes hatóságtól. Főbb panaszok • sorsrendezéssel kapcsolatos tájékoztatás hiányosságai: ideiglenes hatályú elhelyezésből adódó bizonytalanságok, kapcsolattartás szabályozásával kapcsolatos kérdések, utógondozói ellátás igénybevételének nehézségei, elhúzódó sorsrendezés. • teljes körű ellátással kapcsolatos panaszok: étkezéssel, gondozási hellyel, gondozó személyzettel, lakótársakkal, zsebpénz és családi pótlék felhasználással, számítógép használattal, köznevelési intézményekkel kapcsolatos problémák. Figyelemmel kísérte a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek vonatkozásában az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segítette a gyermeki jogok érvényesülését. Kötelező feladatellátása részét képezi a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tankerületi vezetőivel történő kapcsolattartás. Főbb észrevételeim összegezve:

48 • • • •

Az ideiglenes hatállyal elhelyezett illetve megfelelő gondozási helyre várakozó gyermek sorsrendezése néhány esetben elhúzódik. A teljes körű ellátás színvonala főként a KLIKK által fenntartott intézményekben vélhetően forráshiány miatt nem megfelelő. A megkésett beutalások miatt egyre több devianciával kell szembenézniük a szakellátás intézményeinek. A hatékony gyermekvédelemhez nélkülözhetetlen a megfelelő számú és képzettségű szakember jelenléte.

• Tevékenysége során mindig a gyermek mindenekfelett álló jogait és érdekét tartom szem előtt Szakellátás- Gyermekotthon Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Gyermekotthon Az otthonban kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekekre, mivel úgy gondolják, hogy az unatkozás nagyban hozzájárul a deviáns magatartás kialakulásához, ezért arra törekedtek, hogy minél több gyermeknek színes, érdekes tevékenységeket, lehetőségeket biztosítsanak. Ezáltal egy támogató közösségbe tartozhat. A gyermekotthonban élő gyermekeket különböző sporttevékenységre –ami lehet rendszeres vagy alkalmankénti - beíratják és biztosítják eljutásukat. Ezek a tevékenységek a következők: • Rendszeres: foci edzés, terápiás lovaglás, társastánc, néptánc, kerámia szakkör, gazdasszony szakkör, úszás, atlétika, furulya, korcsolyázás. • Alkalmankénti: városi rendezvényeken való részvétel, futóversenyek, egynapos kirándulások, táborok A gyermekotthon pszichológusa rendszeresen foglalkozik a szerhasználó fiatalokkal is. Sajnos több hónapig nem volt pszichológusuk, így szüneteltek ezek a foglalkozások. Kábítószerüggyel kapcsolatos képzések, konferenciák Esetkonferenciát hívtak össze a kritikus időszakban a társszervek jelenlétével (gyermekjogi képviselő, gyámhivatal vezető, gyermekjóléti szolgálat, polgárőrség, közterület felügyelet, Dr. Bugyi István Kórház Gyermekosztálya, drogambulancia, gyermekvédelmi gyámok, pártfogó felügyelő), ahol egyeztették a felmerülő problémákat és próbáltak közösen megoldást keresni. A kollégákkal Szegedre látogattak az SZTE Egészségtudományi és Szociális Egészségi Kar keretében rendezett előadásra, ahol a mentális zavarok és szenvedélybetegségek témákra összpontosítottak. Kéthetente a Szegedi Drogambulancia tartott csoportfoglalkozást a szerhasználó fiataloknak a gyermekotthonban. Váltott héten kéthetente a Szentesi Családsegítő munkatársai a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum keretében tartottak foglalkozásokat a gyerekeknek.

49 Sajnálatos, hogy szinte csak 15-16 év feletti gyerekek érkeznek a Gyermekotthonba, deviáns viselkedési normákat követve és sok esetben szerhasználóként, többszörös szökésekkel. Fiatalkorúak Bv. Intézetéből is érkezett már gyermek, mivel volt férőhelyük, fogadniuk kell. A gyermekek bűncselekményei többnyire rendőrségi, vagy ügyészségi szakban vannak. A gyanúsítások garázdaság, súlyos testi sértés kísérlete, lopás, rongálás. Sok problémát jelent a dizájner(zsálya, herbál) szerek használata, amit a fiatalok be is ismernek, de mivel nem tiltott szereket használnak, így a drogambulancia és a gyermekosztály segítségét tudják kérni. Több esetben mentőt is kellett hívni a gyerekek nem megfelelő egészségügyi állapota miatt. Két gyermeknek kértek gondozási hely váltást mert ön- és közveszélyesek, súlyos pszichés és súlyos disszociális tüneteket mutattak. A vizsgálatok megtörténtek novemberben és annak eredményét várják. IV. fejezet Bűnmegelőzésben való részvétel A Szentesi Rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozik maga Szentes város, illetve Nagytőke, Szegvár, Nagymágocs, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Eperjes és Árpádhalom települések. Hatóságuknak a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait a fent nevesített összes településen ki kell fejteni. Az adatok ennek következtében nem csak Szentes viszonylatában lettek megjelölve. A Szentesi Rendőrkapitányság illetékességi területén 2014. évben 1 gyermekkorú és 45 fiatalkorú követett el bűncselekményt, mely adat nagy számú csökkentést jelent az elmúlt évhez viszonyítva, amikor is 2013. évben 103 fiatalkorú személy ellen indult kapitányságunkon büntetőeljárás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A fiatalkorú elkövetők számának csökkenéséhez hozzájárult a társadalom, köztük a jelzőrendszeri tagok nagyobb mérvű odafigyelése, és a hatóság által kifejtett bűnmegelőzési tevékenység is. A bűncselekmények elkövetőinél vizsgálva az oksági tényezőket megállapítható volt, hogy a fiatalok nagyrészt vagyon elleni bűncselekményeket követtek el, melynek oksági tényezői között többnyire a bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézet volt felfedezhető. Az elmúlt év az új bódító hatású szerek fogyasztásától volt hangos. Év közben egy, egyébként szívbeteg férfi halt bele az új pszichoaktív anyag fogyasztásából fakadó rosszullétbe. Hatóságuk ezen a területem is a terjesztőkre koncentrált, akit a célközönségen keresztül tudtak elérni. Illetékességi területükön jellemzően a gyermekotthonok szakellátott lakói nyúltak ezekhez a szerekhez, tekintettel arra, hogy olcsók, könnyen beszerezhetők és olykor birtoklásuk sem ütközik jogszabályba. 2014. évben 100-nál több eljárást kezdeményeztek és vizsgáltak

50 bódító hatású anyagokat, azonban az ügyek zömében az olykor elaléló fogyasztó mintájából sem volt kimutatható olyan anyag, ami illegális lenne. A tárgyidőszakban megszaporodott bódító hatású anyagok terjesztése és fogyasztása esetén a legtöbb esetben olyan anyagokkal találkoztak, amelyeket még a listára sem kerültek fel. Ezek tárgyában eljárásaik nagy részét azért kellet megszüntetni, mert az adott bódító anyag még nem szerepelt az ide vonatkozó rendelet mellékleteiben. A legnagyobb kihívást a fentiek alapján ezért az egészségkárosító, bódító, pszichoaktív szerek okozták. Az ezekkel kapcsolatos eljárások szélmalomharcnak látszanak mindaddig, míg az adott anyag listára nem kerül. A 2014-es évben 1 büntetőeljárást fejeztek be kábítószer kereskedelem tárgyában, ahol az elkövető a csekély mennyiséget meghaladó mennyiségű kábítószert próbált meg kereskedelmi céllal értékesíteni. A nyomozás eredményességük e tárgyban 100 %-os. Céljuk a jövőben is a terjesztői hálózat feltérképezése és felszámolása. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a rendőrség megfelelő mértékben növelte a bűnmegelőzési területen kifejtett tevékenységének hatékonyságát, melyet több társszervvel hajtottak végre közös akciók, ellenőrzések keretében. Ezen tevékenység során számos bűnmegelőzési előadást tartottak Szentes illetékességi területén lévő oktatási intézményekben, valamint a fiatalkorúak alkohollal, dohány árúval történő kiszolgálásának visszaszorításával, illetve a rendőri jelenléttel a közterületi bűncselekményeket kívánták megelőzni, megakadályozni, továbbá a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket felszámolni. A Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Közterület-felügyelet alkalmazottaival, a NAV, a Katasztrófavédelem és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival az elmúlt évben 12 alkalommal hajtottak végre ellenőrzést havonta egy alkalommal, hétvégi napokon, alkalmanként három-három szórakozóhelyen. Ezen akciók alkalmával kiemelten ellenőrizték a fiatalkorú személyek vendéglátó egységekben történő alkohollal történő kiszolgálását, a fiatalok alkoholfogyasztását. Az fokozott ellenőrzések során megállapított jogsértések ezen a területen felszámolásra kerültek. Családon belüli erőszak körébe sorolt jogsértések A családon belüli erőszak az egyik legsúlyosabb társadalmi problémánk. E tárgykörben 106 büntető ügyben folytattak le eljárást. Ezen ügyekben: • kiskorú veszélyeztetése miatt 4, • tartás elmulasztása miatt 12, • testi sértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt 32, • zaklatás miatt 19, • magánlaksértés miatt 24, • szemérem elleni erőszak miatt 1, • személyi szabadság megsértése miatt 7, • kényszerítés miatt 1, • nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt 1 • kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt 1 esetben indítottak eljárást.

51

Az „ otthoni erőszak „ tárgykörében jellemzően testi sértés bűncselekmények valósultak meg. Az áldozati oldalt tekintve 25 esetben gyermek sérelmére követtek el bűncselekményt a gyanúsítottak. Megelőző távoltartást 8 esetben kezdeményeztek, melyet a bíróság minden esetben el is rendelt. A felsorolt bűncselekmények elkövetésének sajátosságai között említendő, hogy a cselekmények elkövetését minden esetben családi jellegű vitatkozás előzte meg, valamint az elkövetők részéről minden esetben az italozó életmód a jellemző. Helyszíne minden esetben a lakóház vagy ahhoz tartozó bekerített helyek. A családon belüli erőszak, valamint a távoltartás miatt folytatott eljárásokban minden esetben jelzéssel éltek a Gyámhivatal, valamint a Szentesi Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálata felé. A családon belüli erőszakot megítélésük szerint nem csak a Gyámhivatalnak, a Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatának és a rendőrségnek kell saját észlelése útján vizsgálni, hiszen a pedagógusok, védőnők, házi gyermekorvosok rendszeresen találkoznak a krízishelyzetet megélt gyermekkel, körvonalazódik a problémájuk, láthatóak az elhanyagoltságuk, a bántalmazások nyomai. Az elmúlt évben összesen 8 alkalommal éltek jelzéssel a Szentesi Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálata felé olyan családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben, amelyben érintett volt gyermekkorú. A gyermekkorúakkal és fiatalkorúakkal kapcsolatos problémák Az elmúlt évben is több eljárást folytattak le gyermekkorú és fiatalkorú elkövetővel szemben, melynek során megkísérelték feltárni a jogsértéseket kiváltó oksági tényezőket. Gyermekkorú elkövetők esetében megállapítható okok a cselekmény társadalomellenességének fel nem ismerése, illetve a bűncselekménnyel kapcsolatos téves, helytelen nézetek. Nyilvánvaló, hogy ez életkori sajátosságból is eredhet, illetve a családból, lakókörnyezetéből vett rossz minta vezethet a jogsértésekhez. A gyermekkorúaknál jellemző a csoportba verődés és a jogsértések ily módon történő elkövetése, mert jellemzően egymást erősítik tettük véghezvitelében. Gyermekkorúaknál előforduló cselekmény elsősorban a vagyon elleni bűncselekmény, ezen belül a lopás. Az elmúlt évhez viszonyítva nagy mértékben csökkent a gyermekkorú személy által elkövetett bűncselekmény, tekintettel arra, hogy az elmúlt évben egy eljárást indított kapitányságuk ilyen korú személlyel szemben. A fiatalkorú bűnelkövetők körében az elmúlt időszak erőszakos bűncselekményeivel szemben a vagyon elleni bűncselekmények kerültek előtérbe. A fiatalkorúaknál már nagyobb igény van a szórakozásra, melyhez az anyagi hátteret nem biztosítja mindenkinél a család. Úgy az öltözködésük, a divat, a mobiltelefon meghatározza az anyagi szükségleteket, amit sokszor mindenáron megpróbálnak

52 megszerezni. Ennek következménye, hogy nem riadnak attól vissza, hogy másoktól akár erőszakkal is elvegyék értékeit. Fiatalkorúaknál problémaként jelentkezett maga a dohányzás, ami kiskapu a kábítószer, valamint az új fajta pszichoaktív anyagok fogyasztáshoz. Úgy gondolom, hogy egy aktív dohányos fiatal sokkal jobban ki van téve annak, hogy előbb-utóbb kipróbálja a kábítószert, vagy új pszichoaktív anyagot, mint a nem dohányzó társaik. A fiatalkorúak tulajdonképpen többnyire felismerik, hogy a jogsértésükkel bűncselekményt követnek el, de felelőtlenségük visszavezethető a felvilágosítás hiányára. Bűnmegelőzésben, prevenciós munkában szerzett tapasztalatok Évek óta kiemelten kezelik a bűnmegelőzési munkát, és a prevenciót. A Szentes Rendőrkapitányságon 2009. szeptemberétől önálló bűnmegelőzési előadó tevékenykedik. A 2014/2015-ös tanévtől a kapitányság bűnmegelőzési előadója mint iskolai bűnmegelőzési tanácsadói munkakörben teljesít szolgálatot a szentesi Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolában. Ezen felül szintén ezen tanévtől kezdődően drogprevenciós tiszti feladatot is ellát, melynek keretében telefonos ügyeletet és személyes fogadóórát tart a kábítószerekkel kapcsolatos rendőrségi szintű tájékoztatás végett. Ezen feladat elsősorban a szülők megfelelő tájékoztatását, felvilágosítását, tanácsadását szolgálja. A D.A.D.A. program keretében 2014. évben is végrehajtották az általános iskolás korosztály felvilágosító jellegű oktatását, mely feladatot ezen évben már csak 1 fő pedagógiai végzettséggel is rendelkező, de közterületi szolgálatot teljesítő egyenruhás csatolt munkakörben végezte. „Az iskola rendőre” program végrehajtása során az általános iskolákban folyamatosan tartottak bűnmegelőzési, baleset-megelőzési előadást az iskola rendőrök. Amellett, hogy részt vettek a tanévnyitó ünnepségeken, az iskolák felkérése alapján fogadó órákon, diákokkal szemben kezdeményezetett fegyelmi meghallgatásokon vettek részt. Az iskola rendőrök és a kijelölt általános iskolák pedagógusai között kialakult rendszeres és jól működő kapcsolattartás eredményeként több alkalommal sikerült ezen oktatási intézményekben elkövetett bűncselekményeket felderíteni. Ezen belül a vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában több esetben sikerült a sértettek teljes kártalanítása is. Azon iskolák környékén, melyek közvetlen környezetének közlekedési helyzete, megközelítése veszélyforrást rejthet, az ” Egy iskola – Egy polgárőr „ mozgalom összehangolásával az oktatás kezdetének és befejezésének időpontjában fokozott rendőri jelenlétet biztosítottak a polgárőrök bevonásával. A Kapitányság bűnmegelőzési előadója, iskolai bűnmegelőzési tanácsadója 2014. évben Szentes város területén lévő általános és középiskolákban összesen drogprevenció keretében 31 előadást tartott a kábítószerek, új pszichoaktív anyagok jellemőziről, megjelenési formáiról, veszélyeiről, a fogyasztásuk és tartásuk büntetőjogi vonatkozásairól kapcsolatban. Ezen felül "iskolán belüli erőszak„ közlekedési ismeretek témakörébe is tájékoztatást kaptak a diákok a kifejezetten

53 iskolákban előforduló erőszakos cselekményekről, a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás speciális szabályairól, valamint arról, hogy mi minősül diákcsínynek és mi bűncselekménynek. Szentes és térsége közbiztonsági állapota a helyi problémák összességéből tevődik össze. Kezelése és a bűncselekmények megelőzése, helyi és kistérségi összefogással lehetséges. A bűnmegelőzési stratégia csak akkor hatékony, ha a helyi társadalompolitika részeként valósul meg. Tehát a bűnözés mérséklése a lakosság és a rendőrség közös feladata, amibe szerepet kell, hogy vállaljanak a szakszolgálatok, a civil szervezetek, s főként a jelzőrendszeri tagok. Továbbra is fontosnak tartja a rendőrség a szülők felelősség érzetének növelését, és mind a szülők mind a diákok minél szélesebb körben történő tájékoztatását. A szülők célzott tájékoztatása érdekében indult be a 2014/2015-ös tanévtől országos szinten, és a helyi kapitányságon is a drogprevenciós tiszti munkakör. Tudatosítani kell a szülőkben, hogy gyermekeik iránt felelősséggel tartoznak, és ez a felelősség senkire át nem hárítható. Tehát nem elegendő az, hogy a gyermek az iskolában van, az alapvető odafigyelés, a nevelés a szülők feladata. Tekintettel a családon belüli erőszak kategóriájában tartozó bűncselekmények elkövetési számára, szükséges mind a diákok, mind a szülők ( szülői értekezlet keretén belül ) tájékoztatása ezen cselekmények jellemzőiről, előfordulásuk esetén teendő intézkedésekről, a segítségnyújtás lehetőségeiről. Értelmes szabadidőt kell biztosítani a fiatalok számára, figyelemmel kell kísérni őket, beszélgetni velük, segíteni őket, hogy a konfliktusokat helyesen tudják feloldani, megoldani. Ezen évtől ebben is segítséget nyújt ehhez a Szentesi Családsegítő Központ által működtetett Közösségi tér, ahol a rendőrség közreműködésével közös programokat kívánnak szervezni. Tovább kell folytatni az ifjúságvédelmi akciókat, az előző évben kialakított tematika szerint. A kistérségi és települési bűnözés kihívásaira hatékony megoldásokat kell az elkövetkező években is keresni, amit csak az érdekeltek összefogásával, felelősségérzetük növelésével lehet tovább fokozni. A Dózsa-ház Közösségi tér nyitott házként működik, azaz a civil szervezeek és önszerveződő csoportok előzetes egyeztetést és szerződéskötést követően ingyenesen használhatják az épületet és annak berendezéseit. 2013. januárjától az intézményben Önkéntes pont működik, amely fokozatosan bekerült a városi köztudatba és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ehhez kapcsolódóan 2014-ben a Közösségi tér munkatársai ismét segítették a középiskolások közösségi szolgálati tevékenységének felkészítését.

54 Az intézmény drogprevenciós tevékenységi körére vonatkozóan az iskolai tanévben ismét elindult a ’Rendhagyó osztályfőnöki óra’ és a ’Péntek esti osztályparti’. A programok lényege, hogy az osztályok közösségépítő és konfliktuskezelő játékokat játszottak, így folyamatosan fejlődik a közösségi együttműködő munkájuk, valamint a személyes kreativitásuk. Mindezeken kívül állandó tevékenység lett az intézményben a fiatalok tanulásmódszertani fejlesztése, melyre a kezdeti sikerek óta folyamatos igény van. Jelentősebb programok a félévben: Vetőmag börze, Történelmi tájékozódási verseny, Szentesi Kulturális nap, Közbiztonsági nap, Nemzetközi Drogmentes Nap, Fiatal önkéntesek napja, Civil nap, CIC konferencia, Gyermekrendezvények, Családi napok, Fényünnep, Logopédiai, szociális és pszichiátriai szakmai napok, Rockfesztivál, 2 típusú gyermektábor 3 turnusban.

Forgalom és Tanácsadás 2014. év. jan febru márc ápri máj uár ár ius lis us Forgalo 211 147 192 m 1 2007 1673 5 5 Tanács adás 186 104 96 82 162

júni us 181 5

júliu augus szepte s ztus mber 168 3 1245 1279

158 147 78

80

októ ber

nove mber

decem ber

2106 2009

1645

152

99

105

A Dózsa-ház Közösségi tér nyitva tartását a Szociális Bizottság megfogalmazott javaslatának, a veszélyeztet fiatalok szükségleteinek figyelembe vételével, a rendszeresen működő szolgáltatások biztosítása mellett a rendelkezésre álló humánerőforrásra tekintettel 2015. május hónaptól át kívánják alakítani. Az új nyitva tartási javaslat eredményeként: Hétfőn, Kedd, Csütörtök 13-21 óráig, szerdán 9-21 óráig, Pénteken 9-22 óráig, szombaton 18-22 óráig szeretné biztosítani a szolgáltatásait a Közösségi tér. Péntek-szombati napokon a továbbra is lehetősége volt (és lesz is) az iskolai osztályoknak előzetes bejelentkezést követően, rendkívüli osztályfőnöki órák keretében közösségépítő programok lebonyolítására és osztály partik megrendezésére. 2015. első negyedévében a 2014. év hasonló időszakához képest 10%-kal emelkedett a látogatók száma a Közösségi térben.

55

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Beningus Közhasznú Egyesülettel és a Dr. Farkasinszky Terézia drogcentrummal és a Szentesi Rendőrkapitánysággal együttműködésben a város-rehabilitációs pályázat keretében 2014. március, május és június hónapokban Bűnmegelőzési programsorozatot valósítottak meg. Az pályázatból az alábbi programok valósultak meg: - Vagyon és értékvédelmi előadás 2014.04.10. - Közlekedésbiztonsági előadás 2014.04.30. - Szórakozás veszélyei, megelőzés lehetőségei előadás 2014.05.08. - Közbiztonsági vetélkedő általános iskolásoknak 2014.05. 29. - Közbiztonsági akadályverseny 2014. 06.30. Az előadásokon a témához kapcsolódó bűnmegelőzési kisfilmeket vetíttettek azzal a céllal, hogy a célcsoport gondolkodását is elindítsák a témákkal kapcsolatosan, illetve, hogy az előadásokat minél inkább interaktívvá tegyék. A megjelentek saját tapasztalataira támaszkodva a témákkal kapcsolatos valóságos problémák megfogalmazásával, a tényleges és a hétköznapi életben is használható információkhoz jutottak. Az előadások alkalmat teremtettek a szakemberek számára, hogy a lakosságot ténylegesen foglalkoztató problémákat megismerje, és arra tudjon gyakorlati megoldásokat javasolni. Az előadások elősegítették a városközpont új arculatával együtt járó közlekedési rend megismerését és elfogadtatását megelőzve az ismerethiányból adódó közlekedési baleseteket, illetve szabálysértéseket. A város központja számos szórakozóhelynek ad otthont, illetve több szórakozóhely eléréséhez rajta keresztül vezet az út. A fiatal korosztály szórakozási szokásai elsősorban a hétvégi napokra koncentrálódik. A korosztály nagy része ezen alkalmakkor alkoholt fogyaszt, kisebb mértékben egyéb tudatmódosító szereket is használ. A szentesi felmérések is alátámasztják, hogy mind a szabálysértések (rongálás, garázdaság, verekedések), mind az áldozattá válás hátterében, magas arányban a szerekkel való visszaélés mutatható ki. A fiatalok egészsége és a város kulturális és természeti értékeinek védelme indokolja, hogy az információk átadásával is elősegítsék, megelőzzék a káros szenvedélyek terjedését és azok közösségre gyakorolt káros hatásait mérsékeljék. A városban kiépült a térfigyelő kamerák rendszere, mely javított a városrész közbiztonságán. A megvalósult előadás elsősorban a bűnmegelőzés egyéni vonatkozásira kívánta felhívni a figyelmet, a közbiztonság iránti állampolgári felelősséget kívánta erősíteni. Közbiztonsági vetélkedők

56 A programon a szentesi általános iskolák csapatai mérkőztek meg egymással. A csapatok egy, a városrekonstrukció kereteiben felújított épületet mutattak be powerpointos prezentáció keretében. A feladatot követően közlekedési szituációkat kellett helyesen értelmezniük és helyes választ adniuk. A kérdések a kerékpáros közlekedésre vonatkozóak voltak, hiszen ez kapcsolódott leginkább a városrekonstrukció következtében megváltozott közlekedési rendhez. A második vetélkedő a régi Szentes megismertetését szolgálta. Az idősekkel kiegészült csapatoknak képrészletekből kellett felismerni a régi épületeket, valamint kvíz kérdésekre kellett válaszolniuk a csapatoknak a vetítek fotókkal kapcsolatosan. Közlekedési szituációkat kellett helyesen értelmezniük és helyes választ adniuk. Közbiztonsági akadályverseny Tájfutó-térkép segítségével kellett a csapatoknak az akcióterületen kialakított állomásokat felkeresniük és ügyességi és szellemi feladatokat megoldani. Témák: vízi közlekedés szabályai, körforgalmak közlekedési rendje, alkohol és szórakozás, kábítószer-fogyasztás kockázatai, és gyermeki jogok témájában. Ügyességi feladatok: mászófal, kerékpáros ügyességi feladat, részegszemüveggel feladatmegoldás, kenuval palackposta keresés, lecsúszó kötélpálya, térképen szerkesztési feladat megoldása, íjászpályán céllövés. Drogambulancia Drogambulancián megjelentek száma: 2014-ben: Ebből hatósági igazolással elterelésre jelentkezett: Elterelést elvégzettek száma, kiadott igazolások alapján:

135 fő (119 férfi+16 nő) 50 fő 34 fő (31 férfi + 4 nő)

Intravénás droghasználók száma:

11 fő

Visszaesők számáról nyilatkozni nem tudtak, mert a visszajelzések bizonytalanok, illetőleg nem tudják, hogy akik nem mennek vissza, azokkal mi történt. Az év folyamán megjelent kábítószer fogyasztók száma korcsoportonként és kábítószer kategóriánként: Férfiak

13-14 15-19

20-24

25-29

30-34

Ópium

45-49

55-

1

13

11

Amfetamin

1

3

9

13

1

12 14

Szerves oldószerek 9

2

1

Összesen 2

1

Marihuána

Herbál, zsálya

40-44

1

Máktea

Politoxikománia

35-39

1 4 5

1

1

42

1

1

6

5

3

50

1

1

1

13

57 Kristály Összesen

Nők

2 1

32

13-14 15-19

29

20-24

30

25-29

12

30-34

Ópium

1

1

8

6

35-39

40-44

4 1

45-49

119

55-

Összesen

1

1

Máktea Marihuána

1

1

Amfetamin

1

1

4

1

Politoxikománia

2

1 2

4

Szerves oldószerek Herbál, zsálya

3

1

Kristály Összesen

1

3

5

3

1

1

2

1

4 2

1

V. fejezet Felügyeleti szervek tapasztalatai A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, mint a működési engedélyeket kiadó felügyeleti szerv megállapítása szerint a városban működő gyermekvédelmi intézmények működése a jogszabályoknak megfelelő. A szakemberek naprakész információval rendelkeznek, feladatukat szakmai hozzáértéssel, lelkiismeretesen és hatékonyan végzik. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai jó kapcsolatot alakítottak ki a szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel, rendőrséggel, valamint a bírósággal. VI. fejezet Gyermekvédelmi tanácskozás, a jövőre vonatkozó feladatok Az eddigiekben leírt éves tapasztalatok, történések megvitatására került sor a törvényi szabályozásnak megfelelően 2015. március 31-én a gyermekvédelmi jelzőrendszerben dolgozók éves tanácskozásán. Jelen voltak a jelzőrendszer tagjai: óvodai, iskolai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a gyermekjóléti szolgálat munkatársai, a házi gyermekorvosok képviselője, védőnők, a rendőrség, a gyámhivatal munkatársai. A tanácskozáson a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztató alapján áttekintésre, és értékelésre került a jelzőrendszer működése, a település gyermekjóléti

16

58 alapellátásának formái, a gyermekvédelem helyzete. A tanácskozás előkészítéseként a jelzőrendszer tagjai írásos anyagot készítettek, amelynek összegzése került a Képviselő-testület felé. A tanácskozáson a javasolt problémák megtárgyalására és megoldásuk érdekében a szükséges alternatívák felsorakoztatására nyílt lehetőség. Összegzésként elmondható, hogy a véleményüket kifejtő jelzőrendszeri tagok a jelzőrendszer hatékony, komplex, és egymást mindenben segítő hálózatát látják Szentesen. Az írásos beszámolókból látható a gyermekvédelem érdekében tevékenységek sokszínűsége, és a szakemberek belső motiváltsága.

kifejtett

A különböző szektorok szinte ugyanazon problémákat jelölték sajátjukként, így globálisan is mérhető a település gyermekvédelmi problémája. Megoldásra váró feladatok 1. Kardinális, és a jelenlegi helyzetet és annak továbbgyűrűzését megakadályozó feladat lenne, hogy a Rigó Alajos Gyermekotthonba ne történjen „vegyes” ellátás a speciális szükségletű gyermekek esetében, hiszen nem a reintegrációjukat segíti, hanem a többi gyermek devianciájának kialakulását. Az ott dolgozó pedagógusok, szakemberek nincsenek felkészülve a probléma kezelésére, nincs speciális tudásuk, eszközük hozzá. Az intézmény ellátotti körének újbóli átvizsgálása, és a megfelelő szolgáltatásba irányítása lenne szükséges. 2. Lakhatási problémák megoldása. Kiutalás esetén a családsegítő szolgálat felkérése a rendszeres segítségnyújtásra, helyes pénzgazdálkodásra, esetleg terv alapján. Albérleti lehetőségek felkutatása, hármas szerződés megkötése (tulaj, bérlő, garanciát nyújtó háttér szervezet). 3. Iskolapszichológusi hálózat erősítése. Minden intézményben és magasabb óraszámban történő alkalmazása a szakembereknek. 4. Gyermekek felzárkóztatása: Önkéntesek, civil szervezetek, egyházak bevonása a korrepetálási lehetőségbe. A családsegítő korlátozottan helyet tud biztosítani a megvalósításhoz. 5. Konfliktuskezelési stratégiák szélesebb körben történő terjesztése. A gyermekjóléti szolgálat telephelyén az előadás/ tréning sorozat megvalósítása. Az év családja díj nyertesének bemutatkozása, mint követendő példa. 6. Mediációs, konfliktuskezelési tréning, tanfolyam biztosítása a gyámhivatal kollégái részére. 7. „Dajka képzés” az óvodák dajkái számára gyermekvédelmi témában. Gyermekjóléti szolgálat telephelyén előadással, sajátélmény feldolgozással.

59 8. Órakedvezmény, vagy plusz térítés a gyermekvédelmi feladatokat ellátók részére, akiknek ez nem biztosított. 9. Diákétkeztetés, órabeosztás optimalizálása a diákokhoz, ebédidőhöz. 10. Gyermekorvosok igazolása továbbra sem egységes. Nagyobb odafigyelést igényel, hogy az is jelölve legyen, mettől–meddig jogos és indokolt a gyermek hiányzása. 11. Csecsemők hallásvizsgálatának megoldása. 12. Közösségi tér nyitvatartási rendjének az új igényekhez történő alakítása. 13. Térfigyelő kamerarendszer bővítése és a kollégium körzetében történő elhelyezése. Az előzőek képet adnak az önkormányzat és intézményei, valamint a társszervek gyermekvédelmi munkájáról. A továbbiakban az a legfontosabb célkitűzés, hogy a jelzőrendszeri tagok javaslataiból minél több megvalósításra kerüljön, és minden területen valóban érvényesüljenek a gyermekek mindenek feletti jogai. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására és a következő határozati javaslat elfogadására: ……/2015. (V.20.) Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról HATÁROZATI

JAVASLAT

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdése értelmében megtárgyalta a gyermekvédelmi törvényből adódó önkormányzati feladatokról szóló beszámolót és a feladatok 2014. évi ellátását megfelelőnek értékeli. 1. A Rigó Alajos Gyermekotthonban elhelyezett speciális szükségletű gyermekekkel/fiatalokkal kapcsolatosan nem történt előrelépés. A „vegyes” ellátás a speciális szükségletű gyermekek esetében nem a reintegrációjukat segíti, hanem a többi gyermek devianciájának kialakulását. Az ott dolgozó pedagógusok, szakemberek nincsenek felkészülve a probléma kezelésére, nincs speciális tudásuk, eszközük hozzá. Az intézmény ellátotti körének újbóli átvizsgálása, és a megfelelő szolgáltatásba irányítása lenne szükséges. A Képviselő-testület ismételten felkéri a Csongrád Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztályát, hogy a fenti problémával kapcsolatosan vizsgálja felül a megszüntetett speciális szükségletű gyermekek ellátását biztosító intézmények újbóli beindítását. 2. Változatlanul probléma, hogy kevés szakember – pld. pszichológus – áll az intézmények rendelkezésére annak ellenére, hogy egyre több a mentálisan

60 sérült gyermek. Az intézményi beszámolókból az is leszűrhető, hogy vannak intézmények, ahol jelenleg sincs gyermekvédelmi felelős. A Képviselő-testület felkéri a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentesi Tankerületét, hogy lehetőségeihez képest tegyen meg mindent annak érdekében, hogy megfelelő óraszámban álljanak az intézmények rendelkezésre szakemberek, és vizsgálja meg a gyermekvédelmi felelősök órakedvezmény biztosításának lehetőségét is. 3. A megemelkedett óraszámok és a délutáni testnevelés órák miatt nem tudnak ebédelni menni a tanulók, sok gyermek a reggeli órakezdés mellett 15.0016.00-kor még tanul az iskolában. A fejlődő szervezetnek szüksége van arra, hogy megfelelő időpontban étkezzen, minden programnak kiemelt területe az egészséges életmódra nevelés, de azzal, hogy nem tudnak főtt ételhez jutni csak késő délután, arra szoktatjuk a fiatalokat, hogy egészségtelen szénhidrátokkal, energia italokkal űzzék el éhségüket. Éhesen romlik a koncentráló képességük és tanulásuk is nehezítetté válik. A Képviselő-testület ezért felkéri a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerületét, hogy lehetőségeikhez mérten tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a tanulók megfelelő időben tudjanak ebédelni. 4. A Képviselő-testület a beszámolóban megfogalmazott megoldásra váró feladatok megvalósítása érdekében felkéri a gyermekvédelmi jelzőrendszerben dolgozó szakembereket, hogy a továbbiakban is szorosan működjenek együtt. A határozatról értesítést kapnak: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Város Alpolgármestere 3. Csongrád Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. 4. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Iroda 5. Szentesi Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálat és általa a jelzőrendszer tagjai Szentes, Ady E. u. 10. 6. Szentesi Rendőrkapitányság Vezetője Szentes, Kossuth u. 43. 7. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentesi Tankerülete Szentes, Kossuth tér 5. 8. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerülete 6725 Szeged, Kálvária sgt. 84-86. 9. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Iroda – Helyben 10. Szentesi közös Önkormányzati Hivatal Szociális Iroda – Helyben Szentes, 2015. május 6. Dr. Sztantics Csaba jegyző felhatalmazásával Lencséné Szalontai Mária irodavezető Szociális Iroda