Magyar Elektrotechnikai Egyesü Egyesület
A felnőttképzés aktuális feladatai
Orlay Imre 2011.05.18.
1
Tartalom •Előzmények röviden •Jelenlegi szakképzési rendszer kritikája •Kormány és MKIK megállapodása •Új alapokon a szakképzés •Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport új elképzelések •Az új szakképzés bevezetésének folyamata •Duális képzés
2011.05.18.
2
Előzmények röviden A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. 2. 1 „A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Új szakképzési szerkezet” című projektje keretében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben az Európai Szociális Alap támogatásával 2006-ban kidolgozásra kerültek a moduláris felépítésű, kompetenciaalapú szakmai és vizsgakövetelmények, valamint az iskolai rendszerű szakképzésben alkalmazandó, moduláris felépítésű, kompetenciaalapú központi programok. A szakképesítésért felelős minisztériumok a szakmai és vizsgakövetelményeket rendeletekben jelentették meg, a központi programok jóváhagyásáról pedig közleményeket adtak ki. 2011.05.18.
3
Jelenlegi szakképzési rendszer kritikája I. •Az ipar igényeit olyan emberek fogalmazták meg akik távol álltak a gyakorlattól •EU-s elvárás volt a szakképzések számának csökkentése?! •Új fogalmak rész- és ráépülő szakképesítések, ezzel a szakképzések száma nem csökkent •Túldimenzionált személyes és társas kompetenciák, amik a vizsgaeredményeket is torzítják •Eltűntek, illetve összevonásra kerültek szakképesítések, ennek eredményeként egyes felnőttképzések túlméretezettek •Nem vette figyelembe az iparban végbemenő változásokat a szakma új igényeit, elavult technológiákat oktatott. •A vizsgarendszere túlméretezett, több napos vizsgákat írt elő a tanulóknak •A modul rendszer bár elméletileg jó is lehetne, a jelenlegi rendszerben nem működőképes •Veszély, az ipar néhány éven belül minőségi szakember hiánnyal fog küzdeni 2011.05.18.
4
Jelenlegi szakképzési rendszer kritikája II. 1.
A szakképesítés azonosító száma: 2.
A szakképesítés megnevezése:
33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő
3.3Szakképesítés-ráépülések Megnevezés:Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló Megnevezés:Erősáramú berendezések felülvizsgálója Megnevezés:FAM szerelő (a feszültség megjelölésével) Megnevezés:Kábelszerelő (a feszültségszint megjelölésével) Megnevezés:Robbanás-biztos berendezés kezelője Megnevezés:Szakszolgálati FAM szerelő Megnevezés:Villamos gép és –készülék üzemeltető Megnevezés:Villamos hálózat és alállomás üzemeltető Megnevezés:Villamos hálózatszerelő Megnevezés:Villámvédelmi felülvizsgáló 2011.05.18.
5
Jelenlegi szakképzési rendszer kritikája III. Példa egy adott szakképzésnél megfogalmazott kompetenciákra Személyes kompetenciák: •Felelősségtudat •Precizitás •Szervezőkészség •Önállóság Társas kompetenciák: •Határozottság •Fogalmazó készség •Kapcsolatteremtő készség •Közérthetőség •Irányítási készség
2011.05.18.
6
Jelenlegi szakképzési rendszer kritikája IV. Módszerkompetenciák: •Ismeretek helyén való alkalmazása •Körültekintés, •Elővigyázatosság •Lényegfelismerés (lényeglátás) •Figyelem-összpontosítás •Helyzetfelismerés •Következtetési képesség •Figyelemmegosztás •Problémamegoldás, •Hibaelhárítás •Logikus gondolkodás •Kontroll (ellenőrző képesség) •Tervezési képesség •Hibakeresés (diagnosztizálás) 2011.05.18.
7
Kormány és MKIK megállapodása „A Kormány programjának "Versenyképes Oktatást és képzést!" című fejezetében célként határozta meg, hogy a szakmai képzés szerkezete, a végzett tanulók száma és felkészültsége minél jobban és rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez, piacképes tudást adjon a tanulók számára és tegye őket képessé saját vállalkozás indítására, képzettségük állandó megújítására. E törekvések sikerességét a gazdasági kamarák szakképzés területén folytatott tevékenységének erősödése is segíti. A gazdasági kamarának meghatározó szerepe van a duális képzés megerősítésében, a gazdálkodó szervezetek szakképzésben vállalt szerepének növelésében és ezáltal a gyakorlati oktatás során életszerű körülmények közt megszerezhető munkatapasztalat biztosításában. A Kormány kezdeményezi a szakképzésről szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy az MKIK dolgozza ki és hagyja jóvá az átadott szakképesítések tekintetében a szakmai vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek vizsgatételeit, értékelési útmutatóit és egyéb dokumentumait…….” 2011.05.18.
8
Új alapokon a szakképzés I. •Az iskolarendszerű szakképzés 14 éves korban kezdődjön. Alapképzés 2,vagy 3 éves •A gyakorlatigényes szakképesítésekben a gyakorlati óraszámok növelése, és ezzel egyidejűleg az elméleti óraszámok csökkentése, •A gyakorlati óraszámok korszerű szakmai tartalommal való megtöltése, gyakorlatba épített elméleti képzés •Az egyes modulok tananyagegységei oktatási tartalmának leírásakor figyelemmel kell lenni a szakmai követelménymodulokba beépített új eljárásokra, technikákra, technológiákra. •Azokban a szakképesítésekben, ahol ez indokolt, a szakmai vizsga időtartamának csökkentése (maximális vizsgaidő 960 perc lehet) •A szintvizsga beszámítása a szakmai vizsgába. •A személyes és társas kompetenciák számának csökkentése (2-3 kompetencia) •A képzések minimális óraszámának rögzítése 2011.05.18.
9
Új alapokon a szakképzés II.
A kamara a felnőttképzési rendszer olyan irányú megváltoztatását kezdeményezi, ami: • jobban igazodik a gazdaság szakmai és területi strukturális igényeihez, biztosítja a gazdasági szereplők által elvárt, időben változó, minőségi szakember utánpótlást, • a ráfordítások optimalizálása mellett biztosítja a munkaerő szakirányú kiképzését, átképzését, megteremti a munkavállalók folyamatos és szervezett utánképzésének feltételeit, • a képzésbe bekapcsolódók számára, - megszerzett képességeik beszámításával, optimális szellemi, idő és pénz ráfordítás mellett - növeli a munkahelyszerzési, megtartási esélyeket, önálló vállalkozások létrehozását. • megteremti a kamara új típusú, jelentősen növekvő feladatellátásának humánfeltételeit (Kamarai Akadémia létrehozása), elősegíti - a gazdaság elemi igényeit kielégítő – a gyakorlatias nyelvi és IT ismeretek fejlesztését. 2011.05.18.
10
Új alapokon a szakképzés III. A
vizsgáztatás rendszerének átalakítása, regionális vizsgaközpontok létrehozása, akkreditált kamarai vizsgahelyek hálózatának létrehozása A jelenlegi rendszer nyitva hagyja az oktatás melletti vizsgáztatás lehetőségét, ami veszélyezteti a vizsgáztatás tisztaságát, semlegességét. A tulajdonság kompetenciák mérésének megszüntetése a felnőttképzésben Az új OKJ-ban a tulajdonság kompetencia mérése formális, a szakmai tudás mérését torzító tényezővé vált. Ezért a kamara a felnőttképzés terén kezdeményezi a tulajdonság kompetenciák mérésének, ezzel együtt a vizsgaeredménybe való beszámításának megszüntetését. Szakterületenként állandó összetételű, regionális vizsgabizottságok létrehozása A kamara jól körülhatárolható szakmacsoportokban, regionálisan működő, megfelelő szakmai kompetenciákkal, a vizsgáztatásra vonatkozó jogszabályok és rendeletek ismeretével, és kellő „szabadidővel” bíró állandó összetételű vizsgabizottságok létrehozását kezdeményezi. 2011.05.18.
11
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport új elképzelések 1.
A szakképesítés azonosító száma: 2.
31 522 04 1000 00 00
A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő
3.3Szakképesítés-ráépülések • Megnevezés:Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló •Megnevezés:Erősáramú berendezések felülvizsgálója •Megnevezés:Villámvédelmi felülvizsgáló •Megnevezés:Villamos távvezeték építő, üzemeltető •Megnevezés:Villamos elosztóhálózat szerelő, üzemeltető •Megnevezés:Kisfeszültségű kábel szerelő •Megnevezés:Középfeszültségű kábel szerelő • Megnevezés:Kisfeszültségű mérőhelyi FAM szerelő •Megnevezés:Kisfeszültségű csatlakozó- és közvilágítási FAM szerelő • Megnevezés:Kisfeszültségű szabadvezeték hálózati FAM szerelő •Megnevezés:Kisfeszültségű FAM kábelszerelő •Megnevezés:Középfeszültségű FAM szerelő •Megnevezés:Szakszolgálati FAM szerelő •Megnevezés:Villamos hálózat kezelő •Megnevezés:Villamos alállomás kezelő •Megnevezés:Villamos gép és –készülék üzemeltető 2011.05.18.
12
Az új szakképzések bevezetésének folyamata •Leadási határidő az SZVK és KP esetében 2011. március 30. •Formai, stilisztikai, jogszabályi lektorálás 2011. április 06-ig •Honlapra történő felhelyezés: 2011. április 06. •Véleményezési lehetőség: 2011. április 06 – április 15-ig •Vélemények, javaslatok beépítése szakértők részéről: 2011. április 22–ig •Az elkészült szakképzések szakmai és vizsgakövetelményeinek módosított dokumentumait a kamara 2011. április 30-án benyújtja a minisztériumoknak •A minisztériumok gyorsított eljárással május végén, illetve június elején rendeletben jelentetik meg a módosított SZVK-kat és KP-ket. •2011 szeptemberben indul kísérleti jelleggel az új program •2012 szeptembertől kötelező a szakképzés új alapokon indítása •Elvárás, hogy egy munkacsoport vigye végig az egész folyamatot az SZVK-k kidolgozásától a szakmai vizsgafeladatok kidolgozásáig 2011.05.18.
13
Duális képzés I.
A duális szakképzési rendszer több országban bizonyította, hogy képes: •a fiataloknak olyan tudást biztosítani, ami lehetővé teszi számukra a sikeres helytállást a munkaerő piacon •a vállalatok versenyképességének növelésére azáltal, hogy olyan munkaerőt biztosít, amely szakmai és társadalmi tekintetben megfelel a munka világában adódó folyamatosan változó követelményeknek •Hatékonyan csökkenti a Magyarország gazdasági bővítésének
2011.05.18.
szakemberhiányt, ami előfeltétele növekedése felgyorsításának és
14
Duális képzés II. A német mintának megfelelő duális rendszer alapelvei: •A német duális képzés lényegét tekintve vállalati képzés, amelyet az iskolai képzés egészít ki és nem fordítva! •A vállalatnál történő képzés előtérbe helyezése elengedhetetlen feltétele annak, hogy hosszútávon biztosítson szakembereket a gazdaság számára szükséges számban és szerkezetben, az igényelt minőségben •A képzés alapfeltétele a vállalat és a tanuló közötti szakképzési szerződés. Ez biztosítja, hogy a képzés olyan szakmában történjen, amelyre a munkaerőpiacon szükség van. •Kizárólag egy működő vállalatnál biztosítható „életszerű”, tehát valós munkakörnyezetben való képzés. Ez biztosítja, hogy a gyakorlati ismeretek mellett a feltétlen szükséges társadalmi kompetenciákat is elsajátítsák a tanulók. Az iskolai képző helyek nem képesek a korszerű műszaki-technológiai feltételeket tartósan biztosítani. •A vállalatoknak csak a duális rendszer jelent belső motivációt a szakképzéssel járó terhek és költségek viselésére, mert részt vehetnek a szakképzés tartalmi alakításában, biztosítva ezzel a versenyképesség követelményeihez igazodó képzést. 2011.05.18.
15
Köszönöm a figyelmet
2011.05.18.
16
