A főgyógyszerész feladatai

A főgyógyszerész feladatai 

Gazdálkodás  Jó (keret)gazda


Gazdálkodás  Jó (keret)gazda  Üzemgazdasági szemszög





Ártárgyalások



Ártárgyalások  Készletgazdálkodás 



Ártárgyalások  Készletgazdálkodás  Minőségirányítás 



Ártárgyalások  Készletgazdálkodás  Minőségirányítás  A gyógyszertári szolgáltatások folyamatos fejlesztése 

Keretgazdálkodás: speciális helyzet

Keretgazdálkodási rendszer  

A nyújtózkodási törekvéseket behatároló takarók. Kétoldalú, „mérleg” típusú kialakítás  Beszerzési oldal (a Gyógyszertár által felhasználható keret)  Kiadási oldal (a betegellátó osztályok által felhasználható keret)  Alapvetően függ az intézmény költségvetésétől



Ki definiálja a kereteket?  Főigazgató? Gazdasági igazgató? Kontrolling osztály? Főgyógyszerész?

 Ideális esetben folyamatos, közös munka eredménye.



Hogyan határozható meg a gyógyszerkeret?  „Történeti” alapokon, az aktuális körülmények szerint módosítva. („bázis-finanszírozás”)  A betegellátó osztályok igényei és valós ellátási aktivitása alapján (teljesítmény-alapú fin.)



Mi a célszerű?  Teljesítményhez kapcsolt, teljesített súlyszám és CMI-alapú, tervezhető keret.  DE: nem mechanikus számítások szerint (speciális szakmák és ellátási területek)  Gazdasági, kontrolling és gyógyszerszakmai oldal együttes elemzései alapján.

A gyógyszerkeretek betartása  

Folyamatos kontroll és visszajelzés (akár napi szinten!) Mik a „benchmarkok”?  Százalékos keretfelhasználás  Költségtrendek, összevetések ○ Időszakokra bontott költségek összehasonlítása. ○ Eltérő beszerzési konstrukciók összevetése (egyéni ártárgyalás, tender, akciók…) ○ Terápia-alapú értékelések (protokollváltás, új eljárásrendek és terápiás modalitások…)

 OEP-finanszírozási fedezet-meghatározás ○ Súlyszám-érték (+TVK-státusz) vs. valós gyógyszerköltség ○ A vonatkozó kontrolling adatok nélkül kivitelezhetetlen!



Beépíthető „pufferek”  A betegellátás nagyon ritkán tervezhető kielégítő pontossággal. Kiugró értékek mindig

lesznek.  Készletgazdálkodás  Keretfelosztás során „pufferzóna” képzése 

A keretfelhasználás alapvető iránytűje (lehet/lenne): a formulária!

Toxikológia: a kerettervezési terra incognita?

Készletgazdálkodás   

Készletgazdálkodás ≠ Beszerzés Cél: a finanszírozási igény optimalizálása az ellátási feladatok maximális biztonsága mellett. Ehhez:  A készletösszetevők ABC-analízise az átlagkészlet-érték és a felhasznált mennyiség

alapján.  Az „A” összetevők esetében: konszignáció? Just-in-time, rövid ciklusidejű ellátás?

Készletgazdálkodás   

Készletgazdálkodás ≠ Beszerzés Cél: a finanszírozási igény optimalizálása az ellátási feladatok maximális biztonsága mellett. Ehhez:  A készletösszetevők ABC-analízise az átlagkészlet-érték és a felhasznált mennyiség

alapján.  Az „A” összetevők esetében: konszignáció? Just-in-time, rövid ciklusidejű ellátás?  Minden gyógyszerre, alap-és segédanyagra nézve minimum, maximum és optimumkészlet meghatározása: IT és fizikai tárolás szintjén ezeket jelezni kell. 

Speciális kérdések  Gyógyszerhiányok  Gyártói akciók  Cash flow problémák



Intézményi kintlévőségek hatása a raktárkészletekre  Szuboptimális készletgazdálkodásra kényszerít  Primer szállítói szerződések kényszerű pótlása alternatív beszállítókkal

 Gyártói akciók sorsa?

A gyógyszertári szolgáltatások fejlesztése 

Nagyfokú gyógyszerészi kontrollt jelentő kiadási rendszerek  Automatizált és manuális daily dose / unit dose rendszerek



Számítógéppel támogatott gyógyszerkészítő megoldások  Onkológia, TPN, antibiotikum



Osztályos gyógyszerészi szolgálat  Gyógyszer-anamnézis felvétele, értékelése  Gyógyszerterápia-egyeztetés  Terápiás döntéstámogatás (pl. iv/po váltás)

HIBA JELLEGE (Gyógyszer-anamnézis, 2225 betegfelvétel, 2015. I. félév)

Összesen (db)

A körülményeknek vagy eseményeknek megvan a kapacitásuk, hogy A hibát okozzanak

5

B Hiba történt, de a hiba nem érintette a beteget

29

C Hiba történt, ami érintette a beteget, de nem okozta a beteg károsodását

28

Hiba történt, ami érintette a beteget, monitorozást kíván, hogy igazolják, nem okozott kárt a betegben, és/vagy beavatkozást igényel a károsodás D meggátlása

9

E Hiba történt, ami átmeneti károsodást okozott, és beavatkozást igényel

1

Hiba történt, ami átmeneti károsodást okozott és kezdeti vagy F hosszabbodott hospitalizáció szükséges

3

G Hiba történt, ami a beteg maradandó károsodását okozta

1

H Hiba történt, beavatkozás szükséges a beteg életben tartásához

0

I

0

Hiba történt, ami hozzájárult a beteg halálához Mindösszesen rögzített

76

J Növeli a beteg biztonságát

16

K Gyógyszer hatékonyságának optimalizálása

24

L Költség megtakarítása/ hatás megóvása

29

M Terápiás adherencia és elégedettség növelése

7 Mindösszesen rögzített

76











Klinikai táplálásterápia  Tápláltsági állapot szűrése  Táplálásterápia kialakítása

Klinikai táplálás











Klinikai táplálásterápia  Tápláltsági állapot szűrése  Táplálásterápia kialakítása



Összegezve:  A keretgazdálkodás a legtöbb esetben (a mi szemszögünkből) zéró összegű

játszma.  A kórházi gyógyszertárak is törekedhetnek a „torta” növelésére.

Köszönöm a figyelmet!

A főgyógyszerész feladatai

Recommend Documents