A Vámhatóság operatív feladatai

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék

A Vámhatóság operatív feladatai SZAKDOLGOZAT

Konzulens:

Készítette:

Dr. Varga Zoltán

Bor Krisztina

Adjunktus

Igazgatásszervező szak

Miskolc 2015.

1

University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civics Department of Financial Law

Operational tasks of the customs THESIS

Tutor:

Written by:

Zoltán Varga, Dr.

Bor Krisztina

Adjunct

BA Inpublic Administration Management

Miskolc 2015

2

Tartalomjegyzék Bevezetés .......................................................................................................................... 5 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelene és múltja dióhéjban ............................................. 7 1.1. A szervezet létrehozása ......................................................................................... 7 1.2. A szervezet ............................................................................................................ 9 1.3. Személyi állomány .............................................................................................. 11 1.4. Eszközök a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezében............................................. 12 2. Az ellenőrzésekről általában és a megbízólevelek ..................................................... 16 2.1. Az ellenőrzések fajtái .......................................................................................... 16 2.1.1. Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése ...................................................... 16 2.1.2. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés ............................................................. 17 2.2. A megbízólevelek................................................................................................ 17 3. A nyugta-, számlaadás ellenőrzése ............................................................................. 19 3.1. A számla kibocsátásának alapvető szabályai ...................................................... 19 3.1.1. A számla adattartalma ................................................................................... 20 3.1.2. Meddig kell a számlát kibocsátani? ............................................................... 22 3.2. A nyugta kibocsátásának alapvető szabályai ...................................................... 22 3.2.1. Mely esetekben mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség alól? ..... 23 3.2.2. Pénztárgép, taxaméter kötelező alkalmazása ................................................ 23 3.2.3. A nyugta adattartalma.................................................................................... 24 3.3. A nyugta-,számlaadás ellenőrzése ...................................................................... 25 4. A foglalkoztatás ellenőrzése ....................................................................................... 26 4.1. A bejelentés szabályai ......................................................................................... 26 4.1.1. A bejelentést főszabályként a foglalkoztatónak kell teljesítenie. .................. 26 4.1.2. A foglalkoztató bejelentési kötelezettsége .................................................... 28 4.2. Az alkalmazott foglalkoztatásának helyszíni ellenőrzése ................................... 29 5. Pénztárgépekre, taxaméterekre vonatkozó előírások és ellenőrzésük ........................ 30 5.1. Lássuk tehát az új szabályozást: .......................................................................... 30 5.2. Az engedélyezés .................................................................................................. 32 5.3. A pénztárgép, taxaméter használatával összefüggő adózói kötelezettségek ....... 33 5.4. Adózói visszaélések ............................................................................................ 33 5.5. Tanulságok, ellenőrzési lehetőségek a visszaélések visszaszorítására ............... 36 6. Az igazolatlan eredetű áru forgalmazásának ellenőrzése ........................................... 37 6.1. Jogi háttér ............................................................................................................ 37 6.2. Elfogadható bizonylatok, dokumentumok .......................................................... 37 6.3. Igazolatlan eredetű áru forgalmazásának ellenőrzése ......................................... 39 7. A Vámhatóság ellenőrzési szokásai vállalkozói szemmel .......................................... 40 3

7.1. Kvantitatív kutatás .............................................................................................. 40 8. Összefoglalás .............................................................................................................. 45 9. Irodalomjegyzék ......................................................................................................... 46 10. MELLÉKLET ........................................................................................................... 47 1.számú melléklet : KÉRDŐÍV.................................................................................. 47 2.számú melléklet : hosszú jegyzőkönyv a nyugta- és számlaadási kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről ....................................................................... 50

4

Bevezetés 1

Az adózás története majdnem egyidős az emberiség történetével. Amióta létezik az,

hogy emberek nagyobb csoportjai együtt, közösségben élnek, és valamiféle társadalmi szervezetet alkotnak, azóta vannak közös szükségletek is. Ilyen közös szükséglet volt az ősközösségi társadalomban a varázsló, a törzsfőnök működésének, az idősek, életfeltételeinek biztosítása, a mai társadalmi viszonyok között az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer, az úthálózat, a közrend, a közbiztonság és a honvédelem, a katasztrófavédelem, a közigazgatás stb. biztosítása. Azt, hogy az egyes korokban miként értelmezték a társadalom közös szükségleteit eltérő volt, miként a szükségleteket meghatározók köre is, de abban azonosak voltak e rendszerek, hogy a szükségletek fedezetét adókkal teremtették elő. Általában úgy magyarázták ezt, hogy a társadalom vezetői az erőt és a biztonságot képviselik (egyedül vagy szolgáikon keresztül), a biztonságot a csoportok védelemre szorulótagjai szolgálataikkal, az általuk megtermelt anyagi javak egy részének átengedésével fizetik vagy váltják meg. Az adókat (ritkábban) önkéntesen felajánlották vagy erővel (erőszakkal) szedték be. Az adózók egyes esetekben a közösség, a csoport tagjai voltak, de nem ritkán a csoporton kívülről szedték az adókat. Ennek leggyakoribb példái a rabló hadjáratok, a hódító háborúk (erre még a XX. században is van példa) voltak, de ilyennek tekinthetők a vámok is, sőt a társadalom egyes rétegeinek oly módon történő adóztatása is, amikor a bevételekből fedezett szolgáltatásokból lényegében kizárták e rétegeket (rabszolgák, jobbágyok, páriák) Azt mindenki tudja, hogy létezik adóellenőrzés, azok száma azonban már kevesebb, akik azzal is tisztában vannak, hogy milyen típusú ellenőrzéseket folytat az adóhivatal, kiket érinthet a vizsgálat, s mi módon zajlik egy ilyen dolog. Az ellenőrzés alá vonhatók személyi köre kiterjed az adózókra és az adózásban részt vevő más személyekre (ilyenek például az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezettek, vagy adózó tartozásáért mögöttes felelősök vagy kezesek). Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek Dr Juhász István Az adózás története 1.o. (Letöltés: 2015.05.18.) http://5mp.eu/fajlok/msc/adotortenelem_2_www.5mp.eu_.pdf 1

5

megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást. Az ellenőrzés alá vontak gyakran merevnek, személyeskedőnek és rosszindulatúnak tartják az eljárást. Az adóellenőrök viszont gáncsoskodónak, eljárást akadályozó magatartásúnak és rosszhiszeműnek látják az adózókat. Az igazság valószínűleg valahol középen van. Szakdolgozatom témájaként az adóhatóság szakzsargonjában összefoglalóan „operatív” típusú ellenőrzésekként ismert leggyakoribb vizsgálatokhoz kapcsolódó szabályozások ismertetését választottam, mellyel talán egy kis segítséget nyújthatok eligazodni a NAV „ kesze-kuszának” tűnő, gyakran átláthatatlan, és merev ellenőrzési világában.

6

1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelene és múltja dióhéjban 1.1. A szervezet létrehozása A nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: Nav) mint az állam adóhatósági és vámhatósági faladatai ellátásának közös szervezeti keretének létrehozása azon felismerés

eredménye,

hogy

ezen

tevékenységekben

rejlő

párhuzamosságok

kiküszöbölésével, a két szervezetben rejlő szakmai tudás egyesítésével, a gyors és rugalmas információáramlás intézményesítésével, az adónyomozás szervezetének újbóli megteremtésével az állam adó- és adójellegű bevételeinek szinte teljes körű kezelése és védelme egy magasabb szinten, a hatékonyság, költségtakarékosság és szakmaiság jegyében valósulhat meg. Ezen céloktól vezérelve, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban: NAV törvény) 2011. január 1-jével felállításra került a NAV, ezzel egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakba: APEH) és a vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban: VP) megszűnt.2 Az új szervezet létrehozása három lépésben valósult meg a megfelelő előkészítés és a napi munka folyamatosságára – és ezzel az államháztartási bevételek – biztosítása érdekében. Első lépésben a VP országos parancsnoka – az APEH-VP integráció előkészítéséért felelős – kormánybiztos irányítása alá került, amely kormánybiztosként az APEH elnöke került kinevezésre. A kormánybiztos feladata volt az integráció és az ahhoz szükséges jogszabályok előkészítése. Második lépésként értékelhető az APEH 2010. október 1-jei átalakítása, amelynek során kialakításra került a háromszintű adóigazgatás, többek között a szintén háromszintű szervezetként működő VP-hez való közelítés céljával. Ezt követően a NAV törvény hatálybalépésével 2011. január 1-jével az APEH és a VP összeolvadásával – az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása, az azokhoz szükséges információáramlás korszerű biztosítása, valamint egységes elvek alapján felépülő és egységes irányítású szervezet kialakításával a költségvetési bevételek integrált szervezet általi biztosítása, továbbá a pénzügyi és egyes más

2

Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete, 2011 7-8.o.

7

bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer kialakítása érdekében – megalakult a NAV. Az állam adóhatósági és vámhatósági tevékenysége teljes integrációjának azonban ez csak az első állomása volt. Ebben a fázisban létrejött ugyan a közös szervezeti keret és megvalósult a feladatok átstrukturálása, a hatósági hatáskörök racionalizálása, az integráció azonban egy hosszabb folyamat, amelynek során a fokozatosság elvét szem előtt tartva kell egyensúlyt teremteni a közigazgatás korszerűsítése által megfogalmazott folyamatos változtatási igény és a hatósági, szakmai munka magas színvonalú ellátását támogató állandóság között. Az integráció 2011. január 1-jei állapotát illetően az alábbiakra érdemes felhívni a figyelmet. ∙

Az APEH és a VP összeolvadásával – a jogelőd szervezetek megszűnésével – kormányhivatalként létrejött a NAV, amely az állam adó- és adójellegű bevételei kezelésének egységes keretet ad.

∙

A központi szervek szintjén számos – főként funkcionális – feladat összevonásra került, a szakmai tevékenységhez nem közvetlenül kapcsolódó – képzési, egészségügyi stb. – feladatok közös szervezeti keretet kaptak, az informatikai háttérszervezetek is racionalizálásra kerültek. Mindez a költséghatékonyság és az egységes központi irányítás megvalósítása jegyében történt.

∙

A NAV három alaptevékenységét – állami adóhatósági, vámhatósági és nyomozóhatósági feladatok ellátását – a három, azonos szinten szervezett, egymással mellérendeltségi viszonyban álló szakmai ágán keresztül valósítja meg, ennek megfelelően megkülönböztetjük az adóztatási szervet, a vámszervet és a nyomozóhatóságot (Bűnügyi Főigazgatóság és középfokú szervei). A szakmai szervezet struktúrája is ezen hármas tagozódás mentén került kialakításra.

∙

A területi szervek szintjén – a hivatkozott három szakmai ágnak megfelelően – megmaradtak ugyan az állami adóhatóság, a vámhatóság, a vámhatóság és a nyomozóhatóság elkülönült szervei, de már a NAV mint közös keret berkeiben és a Központi Hivatal mint a szakmai elvi irányítás közös szervezeti alatt.3

3

Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete, 2011 8.o.

8

1.2. A szervezet A NAV a mai magyar közigazgatás rendszerében egy nagyon sajátos szervezet, ami nem meglepő figyelemmel a megalakulásának körülményeire, az ellátott feladatok összetettségére és nagyságrendjére, valamint a 23 ezer fős személyi állományra. A megalakulás körülményeit illetően ki kell emelni, hogy a NAV két, hagyományaiban, felépítésében, kultúrájában és személyi állományában nagymértékben különböző szervezet egyesítésével jött létre. Míg ugyanis az APEH – mint központi hivatal – egy 15 és fél ezer fős civil szervezet volt, amely egészen 2010. október 1-jéig kétszintű szervezetként működött, alapfeladata az állami adóhatósági hatáskörök gyakorlása, az álam szinte valamennyi (belső) adóztatási feladatainak ellátása volt, jellemzően az önadózás rendszerében, addig a VP egy 7 és fél ezer fős fegyveres rendvédelmi szerv volt, 5 ezer fős hivatásos és 1,5 ezer fős civil állománnyal, az állam vámhatósági feladatainak, vagyis a határforgalomhoz kapcsolódó (külső) adóztatási és a jövedéki adóztatáshoz kapcsolódó adóhatósági feladatok ellátására, nyomozati jogkörrel.4 Számos szervezeti megoldás ezekre a jelentős különbözőségekre vezethető vissza. A NAV-ot az Országgyűlés speciális, államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatalként hozta létre, vagyis központi költségvetési szervként, amely a Kormány irányítása és a kijelölt miniszter felügyelete alatt áll. A NAV szervezeti felépítéséről két megközelítésből lehet teljes képet kapni. Egyrészt jellemezhető a NAV a közigazgatásban megszokott hierarchikus felépítéssel, amely – hasonlóan a jogelőd szervezetekhez – hármas tagozódású. A NAV ennek megfelelően a feladatait központi, középfokú és alsó fokú szervei útján látja el. Emellett ugyanakkor meg kell különböztetni a NAV adóztatási szervét, vámszervét és a nyomozó hatóságát5. A NAV központi szervei a Központi Hivatal, a Bűnügyi Főigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó intézetek, vagyis az Informatikai Intézet, valamint a humánerőforrás-

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Ad%C3%B3-_%C3%A9s_V%C3%A1mhivatal (Letöltés: 2015.05.13.) 5 Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatika Zrt. Budapest 2011 12.o. 4

9

fejlesztési feladatokat ellátó intézet, vagyis a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet. A NAV közép- és alsó fokú szerveinél a három szakmai ág mentén bemutatva lehet teljes képet adni a szervezet struktúrájáról. A NAV törvény is ezzel a hármas tagolással adja meg – az alábbiak szerint – a közép- és alsó fokú szervek tekintetében a szervezeti keretet: ∙

A NAV állami adóhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve. A NAV adóztatási szerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú adóztatási szervek.

∙

A NAV vámhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság vámszerve. A NAV vámszerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú vámszervek.

∙

A NAV bűnügyi főigazgatósága középfokú szervekkel és alsó fokú szervvel rendelkezik. A NAV nyomozó hatósága a bűnügyi főigazgatóság és annak középfokú szervei6

Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatika Zrt. Budapest 2011 12-13.o. 6

10

7

1.3. Személyi állomány A NAV törvény értelmében a szervezet személyi állománya -

kormánytisztviselőkből,

-

szolgálati viszonyban álló, hivatásos állományú tagokból,

-

kormányzati ügykezelőkből,

-

munkavállalókból áll.

A személyi állomány kapcsán érdemes említést tenni a pénzügyi nyomozókról. A pénzügyi nyomozó egyrészt az a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait látja el, másrészt a NAV állományában lévő azon személy, aki ezeket a feladatokat kormánytisztviselői jogviszonyban látja el. A VP szervezetén belül csak a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban: VP törvény) 2010. június 17-től hatályos rendelkezése tette lehetővé, hogy a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozati feladatok ellátására szolgálati viszonyban nem álló, köztisztviselőnek minősülő személy is foglalkoztatható legyen. Eddig az időpontig nyomozati tevékenységet civil nem láthatott el, leszámítva 7

http://www.nav.gov.hu/data/cms221223/nav_szervezeti_abra4_1.pdf (Letöltés: 2015.03.07.)

11

az APEH Bűnügyi Igazgatósága fennállásának időszakát (1999-2002). Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának bűnüldözési feladatot ellátó szervének tagja az adónyomozó volt, aki ezt a feladatát köztisztviselőként – és kizárólag ilyen jogviszonyban -, civil személyként látta el. Látható, hogy a hivatásos és a civil nyomozók egyidejű alkalmazásának nincs nagy múltja, pedig a pénzügyi bűncselekmények nyomozása során nem a nyomozó jogviszonyának, hanem speciális szakértelmének van kiemelkedő jelentősége, amellett természetesen, hogy a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozati feladatoknak van olyan szegmense, amelyet érdemben egy, a hivatásos jogviszonnyal együtt járó többletterhet vállaló, a hivatásos állomány tekintetében előírt egészségügyi, fizikai és pszichikai feltéteknek maradéktalanul megfelelő személy tud ellátni. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy azok a szakemberek, akik nem tudják, vagy nem kívánják vállalni a hivatásos állományba lépést, ne állíthassák tudásukat a köz szolgálatába a pénzügyi bűncselekmény elleni harcban8. 1.4. Eszközök a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezében Igaz ugyan, hogy a NAV nem rendvédelmi fegyveres szerv, ugyanakkor speciális, fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. Ezen speciális feladatok ellátására hivatásos állománya szolgál, akiknek – a fegyveres rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaihoz hasonlóan – a törvény biztosítja a feladatellátáshoz szükséges speciális jogköröket. Fontos hangsúlyozni, hogy az intézkedés és szolgálati fellépés, kényszerítő eszközök alkalmazása, és e körben a szolgálati fegyver viselésére vonatkozó jog kizárólag a pénzügyőröket, vagyis a NAV hivatásos állományú tagjait illeti meg. A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak9. A pénzügyőr ezen feladatai teljesítése során jogosult: ∙

a szolgálati feladatok végrehajtási érdekében személyeket a Magyarország területén belül igazoltatni,

Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatika Zrt. Budapest 2011 15-17.o. 9 NAV törvény 35. §516 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000122.TV (Letöltés: 2015.05.04) 8

12

∙

ellenőrzi a szállítás alatt levő áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkező áruk vámkezelésének megtörténtét; megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő jövedéki termékek, adótárgyak, áruk származását, e célból közutakon személyeket, járműveket – a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával – megállíthat, a vasúti és autóbuszpályaudvarokon, busz állomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, mentet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja,

∙

a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megsértése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni; e célból a vám és nem közösségi adók tekintetében jogszabálysértés elkövetésével gyanúsított személyt és tanúkat meghallgathatni bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső dolgokat visszatarthatja, illetve lefoglalhatja; ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrökre vonatkozik, ha az esetnél szolgálatban lévő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell.

∙

A vámterületre jogosulatlanul bevitt, vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan

jövedéki

termék,

engedély

nélkül

tárolt

fémkereskedelmi

engedélyköteles anyag felderítése érdekében – a NAV illetékes vámszerve vezetőjének, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője hatósági döntése alapján belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámjogszabályok meg tésével árut, illetve a jövedéki törvény előírásait megszegve ásványolajat vagy jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot engedély nélkül tárolnak. A helyiségbe való belépést és ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. Az intézkedéséről jegyzőkönyvet (2. melléklet) kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat, 13

∙

a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetve annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt, valamint azt a személyt, akinek őrizetbe vételét rendelték el, további intézkedés megtételét illetve eljárási cselekmény foganatosító kirendeltség operatív vezetését irányító vezető egy alkalommal, négy órával meghosszabbíthatja. Az előállítottat szóban, vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani,

∙

a vám- és jövedéki ellenőrzés végrehajtása során – a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén – elrendelni az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak,

illetve

az

ellenőrzés

végrehajtása

mások

személyi

és/vagy

vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének

gyanúja

nem

merül

fel,

kérheti

igazolt

költségeinek

megtérítését10. Amennyiben gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés megtagadása esetén a NAV illetékes vámszervének vezetője, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el. A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát nem haladhatja meg. A pénzügyőr a NAV törvényben meghatározott jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére törvényben meghatározott intézkedést tehet, és kényszerítő eszközt alkalmazhat, mely a következő kényszerítő eszközök alkalmazására jogosítja fel a pénzügyőröket a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén: ○

testi kényszer;

NAV törvény 36. § (1) bekezdés http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000122.TV (Letöltés: 2015.05.04.) 10

14

○

vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, illetve más eszköz alkalmazása;

○

szolgálati kutya alkalmazása;

○

útzár telepítése;

○

bilincs alkalmazása;

○

lőfegyver használat11.

A fenti kényszerítő eszközök közül azt kell alkalmazni, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. A kényszerítő eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy a testi sérülés, az emberi élet kioltása elkerülhető legyen. Az intézkedés következtében megsérült személy részére – amint az lehetséges – segítséget kell nyújtani. A pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó erről értesüljön12. A

NAV

nyomozóhatósági

hatáskörébe

utalt

bűncselekmény

elkövetésének

megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a bűntető eljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltató együttműködő személyek védelme érdekében – a NAV törvény keretei között – titok információt gyűjthetnek13.

NAV törvény 40-50. § http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000122.TV (Letöltés: 2015.05.04.) 12 NAV törvény 38.§ (3-4) bekezdés http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000122.TV (Letöltés: 2015.05.04.) 13 NAV törvény 51.§ (1) bekezdés http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000122.TV (Letöltés: 2015.05.04.) 11

15

2. Az ellenőrzésekről általában és a megbízólevelek 2.1. Az ellenőrzések fajtái Az adóhatóság az ellenőrzés célját a)

a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló

b)

az állami garancia beváltáshoz kapcsolódó

c)

az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló,

d)

az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának

vizsgálatára irányuló, e)

az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó,

f)

az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzéssel valósítja meg14.

Természetesen létezhetnek másfajta csoportosítások is. Mivel az operatív szakterület általában az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, és az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket végzi, a szakdolgozatomban e csoportosítás mentén haladok. 2.1.1. Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése Az egyes adókötelezettségeket és teljesítésükre kötelezettségeket, valamint a mentesítéseket az Art. §-ai tartalmazzák. Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése érdekében köteles jogszabályban vagy a törvényben előírt: a)

bejelentésre, nyilatkozattételre

b)

adó megállapításra

c)

bevallásra

d)

adófizetésre

e)

bizonylat kiállítására és megőrzésére

f)

nyilvántartás vezetésére

g)

adatszolgáltatásra

h)

adólevonásra, adóbeszedésre

14

Art. 87. § http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300092.TV (Letöltés: 2015.05.04.)

16

i)

pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetésnek

az Art-ban meghatározott módon való teljesítésére15. Az Art.118. §-ában foglaltak szerint az adóhatóság elsősorban az adózónál fellelhető iratok vizsgálatával ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes kötelezettségeinek, azokat határidőben, illetőleg az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e16. 2.1.2. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés Az Art. 119. § bekezdése kimondja, hogy az adóhatóság a bevallási időszak lezárását megelőzően is gyűjthet adatokat, vagy végezhet helyszíni ellenőrzést az adózó nyilvántartásában

és

bevallásban

szereplő

adatok,

tények,

körülmények

valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítsa érdekében. Ezen felhatalmazás alapján az adóhatóság a)

próbavásárlással, fel nem fedett próbavásárlással a számla-, nyugtakibocsátási

kötelezettségek teljesítését, b)

leltározással az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,

c)

a vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásának jogszerűségét,

d)

a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát vizsgálja.

2.2. A megbízólevelek A NAV Elnökének az állami adóhatóság által végzett ellenőrzések feldolgozásáról és nyilvántartásáról szóló 1010/1012. számú Eljárási rendje, valamint a NAV által rendszeresített szolgálati igazolványról, továbbá az azt kiegészítő és egyéb jogosultságokat biztosító megbízólevelekről és egyéb okmányokról a 2136/2012. számú szabályzata alapján. Az ellenőrzés lefolytatására az adóhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja jogosult.

15 16

Art. 14. § http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300092.TV (Letöltés: 2015.05.04) Dr. Balog Ildikó Nemzeti Adó- és Vámhivatal Operatív szakosító modul (jegyzet) Budapest 2013 8.o.

17

A megbízó levél fogalma: a megbízólevél az ellenőrzés elvégzésére jogosító (papír alapú) szigorú számadású okirat. A megbízólevél fajtái: -

az Art.93. § (6) bekezdésében meghatározott normál kitöltöttségű megbízólevél

-

NAV Elnöke által az Art. 93. § (7) bekezdése alapján kiadott általános megbízólevél,

mely az egyes adókötelezettségek teljesítésére és adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre jogosít. Így a továbbiakban ennek bemutatására szorítkozom. Kiadása: Az Art. 93. § (7) és (8) bekezdése alapján Formátuma: kétoldalas okmány Specialitása: Az általános megbízólevéllel az adóellenőr az ilyen megbízólevéllel nem rendelkező másik adóhatósági alkalmazottal együtt is eljárhat. Ellenőrzés megbízólevéllel: az általános megbízólevéllel végzett ellenőrzés során is az Art. adóigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezései az irányadóak, a következőkre is tekintettel: a)

az általános megbízólevéllel végzett vizsgálatok – a próbavásárlás kivételével – az

általános megbízólevél bemutatásával kezdődnek; ennek megtörténtét az azonosító adatlapon írja alá az adózó. b)

Amennyiben csak az egyik adóellenőr rendelkezik általános megbízólevéllel, a másik

adóhatósági alkalmazott a szolgálati igazolványával igazolja magát, c)

az adóellenőr az általános megbízólevéllel végzett ellenőrzés megállapításait is

jegyzőkönyvben rögzíti és azokat a jegyzőkönyv átadása útján közli az ellenőrzött személlyel17.

Dr. Balog Ildikó Nemzeti Adó- és Vámhivatal Operatív szakosító modul (jegyzet) Budapest 2013 1012.o. 17

18

3. A nyugta-, számlaadás ellenőrzése 3.1. A számla kibocsátásának alapvető szabályai A számlázásra vonatkozó előírásokat meghatározóan az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.), valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek tartalmazzák. Az áfa adóalany az Áfa tv. számlázásra vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére 18 (ha az tőle eltérő más személy, vagy szervezet). Az Áfa tv-ben meghatározott számlaadási kötelezettség ennek megfelelően az ügylet teljesítéséhez (és nem a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének a fizetési kötelezettségéhez) kapcsolódik. Az Áfa tv-ben meghatározott számlaadási kötelezettség nem terjed ki az olyan esetekre, amelyek az Áfa tv. alkalmazásában nem minősülnek adóalany által teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak, így nem kell számlát kibocsátani például a kártérítés fizetési kötelezettségről, az értékesített készpénz-helyettesítő fizetési eszközről/ pénzhelyettesítő eszközről (pl. ajándék utalványról), a bíróság által megítélt perköltségről (stb.). Az Áfa tv. eltérő rendelkezése hiányában ugyanakkor a számlaadási kötelezettség azokra az esetekre is kiterjed, amelyek ingyenesek, azonban az Áfa tv. alkalmazásában

ellenérték

szolgáltatásnyújtásnak

minősülnek,

fejében azzal,

teljesített hogy

a

termékértékesítésnek,

számlaadási

kötelezettség

természetesen ezekben az esetekben is csak akkor terheli az adóalanyt, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól eltérő személy, szervezet. Figyelemmel arra, hogy az előleg átvételekor/jóváírásakor adófizetési kötelezettség keletkezik, a számlaadási kötelezettség a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás mellett kiterjed az azok ellenértékébe beszámítható, kapott előlegre is. 19 Az előlegfizetéshez kapcsolódó számlaadási kötelezettség a (nem jogi személy) nem adóalany által fizetett Áfa tv. 159. § (1) bekezdés. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700127.TV (Letöltés: 2015.05.20.) 19 Áfa tv. 159. § (2) bekezdés a)-b) pontjaihttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700127.TV (Letöltés: 2015.05.20.) 18

19

előleg tekintetében nem általános. A (nem jogi személy) nem adóalany által fizetett előlegről nem kell számlát kibocsátani abban az esetben, ha az előleg összege (mely adót is tartalmaz) 900 ezer forintnál kevesebb, és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről nem kér számlát. Az előleghez kapcsolódó számlaadási kötelezettség nem terjed ki továbbá az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés ellenértékébe beszámító előlegre.20 A kapott előlegről kibocsátott számlában annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adatait kell szerepeltetni, amelynek az ellenértékébe az előleg beszámítható.21 A számla kibocsátási kötelezettség a számla előállítása mellett a számlának a jogosult (termék beszerző, szolgáltatást igénybevevő) részére történő átadását, eljuttatását is magában foglalja. 3.1.1. A számla adattartalma Az Áfa tv. a számla kötelező adattartalmát határozza meg, vagyis azokat az adatokat, amelyeket az Áfa tv. előírásainak való megfelelés érdekében a számlának kötelezően tartalmaznia kell. Ezeken a kötelező adatokon kívül a számlán – jogszabályi kötelezettség, a felek megállapodása illetve a számla kibocsátójának döntése alapján – bármely más adat is szerepeltethető. A számla kötelező adattartalma a következő22: a) a számlát azonosító adatok: -

a számla kibocsátásának kelte;

-

a számla sorszáma, amely a számlát - kétséget kizáróan - azonosítja;

b) a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját azonosító adatok: -

az adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette

(csoportos áfa-alanyiság esetén az ügyletet teljesítő tag adószáma mellett a csoportazonosító szám is23), -

neve és címe,

-

pénzügyi képviselő alkalmazása esetén a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma

Áfa tv. 159. § (4) bekezdés http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700127.TV (Letöltés: 2015.05.20.) 21 Áfa tv. 159. § (3) bekezdés http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700127.TV (Letöltés: 2015.05.20.) 22 Áfa tv. 169. §.http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700127.TV (Letöltés: 2015.05.20.) 23 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 22/A. § (2) bekezdés http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300092.TV (Letöltés: 2015.05.20) 20

20

c) a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét azonosító adatok: -

neve és címe,

-

adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését,

szolgáltatás nyújtását a részére teljesítették, vagy -

adószáma, amely alatt a termék adómentes Közösségen belüli értékesítését részére

teljesítették, vagy -

adószámának (illetve csoportos áfa-alanyiság esetén csoportazonosító számának)

első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra áthárított adó a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le (gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön); d) a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adatok -

az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra

kötelezett választása alapján - az Áfa tv-ben alkalmazott vámtarifaszám, továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az Áfa tv-ben alkalmazott KSH Szolgáltatások Jegyzéke szerinti besorolási száma (továbbiakban: SZJ szám), továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; -

a teljesítés – illetőleg az előleg átvételének, jóváírásának – a napja, ha az eltér a

számla kibocsátásának keltétől; -

az adó alapja, továbbá az értékesített terméknek az adó nélküli egységára illetve a

nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; -

az alkalmazott adó mértéke;

21

3.1.2. Meddig kell a számlát kibocsátani? A számlát főszabály szerint az ügylet – Áfa tv. szerinti – teljesítéséig (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig), de legfeljebb az attól számított ésszerű időn 24 belül ki kell bocsátani. Az Áfa tv-ben konkrétan megjelölt ésszerű időt figyelembe véve: 1. az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő ellenérték megtérítés esetén a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani, feltéve, hogy - a termékértékesítés nem Közösségen belüli adómentes termékértékesítés 2. az olyan előlegről, amelynek a megfizetése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani. 3. az olyan a termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetében, amelyek tekintetében a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) ki kell bocsátani. 4. az olyan előlegről, amelyek tekintetében a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát az előleg jóváírásától számított 15 napon belül ki kell bocsátani. 5. a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani25. 3.2. A nyugta kibocsátásának alapvető szabályai Áfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számlaadási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani.

Áfa tv.163§ (1) bekezdés http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700127.TV (Letöltés: 2015.05.20.) 24

25

http://nav.gov.hu/data/cms284438/18._IF_A_szamla__nyugta_kibocsatasanak_alapveto_szabalyai_2013. 05.08..pdf (Letöltés: 2015.05.24.)

22

Nyugta kizárólag papír alapon bocsátható ki és kizárólag magyar nyelven állítható ki. A nyomdai úton előállított nyugtára ugyanazok a szabályok alkalmazandóak, mint a nyomdai úton előállított számlára, azzal az eltéréssel, hogy ha a nyugtanyomtatvány egyben az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját (jegyként is funkcionál), a nyugtára nem kell állami adóhatóság által kijelölt sorszámtartományt alkalmazni. 3.2.1. Mely esetekben mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség alól? A nyugtaadási kötelezettsége alól az adóalany egyedi engedély alapján nem mentesíthető, nyugtaadási kötelezettség alól csak törvényi előírás alapján lehet mentesülni. Kötelesek nyugtát kibocsátani azok az adóalanyok is, akik a pénztárgép alkalmazása alól mentesülnek, Törvényi előírás alapján mentesül a nyugta kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha -

sajtóterméket értékesít;

-

a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték

szolgáltatást nyújt; -

kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, a

szolgáltatás nyújtását. 3.2.2. Pénztárgép, taxaméter kötelező alkalmazása Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:26 ○

a taxi szolgáltatást nyújtó adóalanyok,

○

a gyógyszertárak,

○

a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi

tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a részben vagy egészben készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében, ○

a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti

kiskereskedelmi,

az

56.1

és

56.3

szerinti

vendéglátási

(kivéve

a

mozgó

24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. számú melléklet. http://www.nav.gov.hu/data/cms291763/Ki_kotelezett_penztargeppel__taxameterrel_teljesiteni_a_nyugta adasi_kotelezettseget.pdf (Letöltés: 2015.05.14.) 26

23

szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.3.3 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve27 -

a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

-

a csomagküldő szolgálat, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

-

az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha

termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja, -

a termelői borkimérés,

-

az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai

tekintetében. (Az üzlet fogalmát a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény határozza meg.) Az adóhatóság a nyugtaadásra kötelezett indokolt kérelmére felmentést adhat a pénztárgép kötelező alkalmazása alól abban az esetben, ha az adóalany szociális vagy egészségügyi helyzete miatt a pénztárgép alkalmazása rá nagy terhet róna, illetve akkor, ha az adóalany gazdasági tevékenységének természete, illetve tevékenysége végzésének egyéb körülményei miatt a nyugta adása pénztárgép alkalmazásával nem oldható meg, vagy csak aránytalanul nagy megterheléssel lenne megoldható.28 3.2.3. A nyugta adattartalma A nyugtának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: ∙

a nyugta kibocsátásának kelte;

∙

a nyugta sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;

∙

a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe;

∙

a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.29

24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. számú melléklet c) pont. http://www.nav.gov.hu/data/cms291763/Ki_kotelezett_penztargeppel__taxameterrel_teljesiteni_a_nyugta adasi_kotelezettseget.pdf (Letöltés: 2015.05.14.) 28 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 3. § (2) bekezdés. http://www.nav.gov.hu/data/cms291763/Ki_kotelezett_penztargeppel__taxameterrel_teljesiteni_a_nyugta adasi_kotelezettseget.pdf (Letöltés: 2015.05.14.) 29 Áfa tv. 173. §. http://nav.gov.hu/data/cms284438/18._IF_A_szamla__nyugta_kibocsatasanak_alapveto_szabalyai_2013. 05.08..pdf (Letöltés: 2015.05.24.) 27

24

3.3. A nyugta-,számlaadás ellenőrzése A nyugta- vagy számlaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése általában próbavásárlás keretében történik. Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlást követően kell igazolni, ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni. [Art.93.§ (5) bekezdése] Amennyiben az adózó bizonylatolta a bevételét, meg kell vizsgálni, hogy a bizonylat adóigazgatási azonosításra alkalmas-e. Amennyiben az adózó nem rendelkezik a nyomtatványtömbökről beszerzési számlával, vagy a szigorú számadás alá vételüket elmulasztotta, illetve nem szabályosan teljesítette, a nyugta-, vagy számlaadás elmulasztása nem állapítható meg, üzletzárás/tevékenység felfüggesztése nem rendelhető el, az adózó, a bizonylatok nem megfelelő kiállítása miatt az Art172.§ (1) bekezdése e) pontja alapján mulasztási bírsággal sújtható. Az adózó egyébként nem köteles sem a nyomtatványok beszerzéséről szóló számlát, sem a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását a tevékenység helyszínén tartani, ezért ha ezek nincsenek a helyszínen, az adózót fel kell hívni a bizonylatok 3 munkanapon belüli bemutatásra. Az adózó több szigorú számadású bizonylatok nyilvántartásával is rendelkezhet. A nyomdai úton előre előállított nyugta-, számlanyomtatványoknál vizsgálni kell azt is, hogy az APEH/NAV Ellenőrzési Főosztály által kijelölt sorszámtartományba illeszkedő sorszámúak-e. A nem az állami adóhatóság által kijelölt sorszámtartományba illeszkedő sorszámú nyomtatvány kibocsátása nem megfelelő adattartalmú bizonylat kibocsátásnak minősül, és az Art172.§ (1) bekezdése e) pontja alapján mulasztási bírsággal sújtható, üzletzárás/tevékenység felfüggesztése nem rendelhető el. Meg kell vizsgálni a bizonylat adattartalmát is: amennyiben olyan, az adózónak felróható, esetleg huzamosabb ideje előforduló hiányosság, szabálytalanság merül fel, mely lehetetlenné teszi a bizonylat és a gazdasági esemény beazonosítását, akkor a nyugta-, vagy a számlaadás elmulasztását kell megállapítani, ami megalapozza az üzletzárást. Amennyiben az eset összes körülményét vizsgálva csak „kisebb” súlyú, vagy eseti hiányosság, adateltérés tapasztalható, a bizonylatoknak az előírásoktól eltérő kiállítása miatt az Art172.§ (1) bekezdése e) pontja alapján csak mulasztási bírság szabható ki, üzletzárás nem alkalmazható.

25

4. A foglalkoztatás ellenőrzése A társadalombiztosítási (biztosítotti) bejelentési kötelezettséget 2007. január 1-je óta az Art. 16. § (4) bekezdése tartalmazza, ezt megelőzően a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) írta elő. A Tbj. végrehajtásáról a 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet (Korm. rendelet) rendelkezik. A bejelentési kötelezettség fenn álltát mindig a biztosítotti jogviszony keletkezésekor hatályos jogszabályok szerint kell vizsgálni és meghatározni. A be nem jelentett alkalmazott fogalma az évek során többször változott, lényegi elemei azonban változatlanok maradtak, ezek – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – a következők: Az Art. 178. § (értelmező rendelkezések) 8. pontjának szövege szerint be nem jelentett alkalmazott

az

adózó

gazdasági

tevékenységében

személyesen

közreműködő

magánszemély, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve kifizeti az e törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen. Bizonyítási teher szempontjából a foglalkoztatót terheli annak bizonyítása, hogy nem áll(t) fenn a bejelentési kötelezettsége a NAV felé30. 4.1. A bejelentés szabályai 4.1.1. A bejelentést főszabályként a foglalkoztatónak kell teljesítenie. Foglalkoztatónak minősülnek a Tbj. 4. § a) 1-10. pontjában felsorolt személyek és szervezetek: 1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, 2. a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet, 30

Dr. Balog Ildikó Nemzeti Adó- és Vámhivatal Operatív szakosító modul (jegyzet) Budapest 2013 85.o.

26

3. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, 4. az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv, 5. a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, 6. a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár, 7. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó, 8. több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-ben meghatározott munkáltató, 9. Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XVII. törvény 82. § (5) a). Hatálytalan: 2007. IV. 7-től. 10. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció

(a

továbbiakban:

munka-rehabilitáció)

keretében

munka-

rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény. Az Art. 16. § (4) bekezdésben meghatározott bejelentést az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) szerint a kincstári körbe, valamint a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása, továbbá a központosított illetményszámfejtésről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó munkáltatóknak és kifizetőknek az Áht. és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak szerint kell teljesíteni. [Art. 16. § (7) bekezdése] Nem terheli a bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed. [Art. 27

16. § (8) bekezdése] 4.1.2. A foglalkoztató bejelentési kötelezettsége A foglalkoztatónak a bejelentést megelőzően előzetesen regisztráltatnia kell magát az ügyfélkapu használata céljából. Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az állami adóhatóságnak havonta a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti az alábbi adatokat. ∙ a foglalkoztató

adóazonosító jele,

∙ a háztartási

alkalmazott adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,

∙ a tényleges

foglalkoztatás kezdő napja.

∙A

foglalkoztató bejelentési kötelezettségét - választása szerint-

∙ elektronikus

úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (a

továbbiakban: ügyfélkapu), ∙ telefonos

ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti.

Az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására a bejelentő vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség. A bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik.

Ugyanazon

foglalkoztatott

következő

hónapban

történő

ismételt

foglalkoztatása esetén a bejelentést az említett szabályoknak megfelelően újra teljesíteni kell. A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából a bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. E kötelezettséget a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig kell teljesítenie. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. A bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

28

4.2. Az alkalmazott foglalkoztatásának helyszíni ellenőrzése A helyszíni ellenőrzés kezdetekor számba kell venni a jelen lévő személyeket. Az Art 93. § (4) bekezdés második mondata alapján az adatgyűjtésre irányuló helyszíni ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja van jelen. Ha az adózó nincs jelen, és a jelenlévők az adózó iratairól felvilágosítást nem tudnak adni, csak a jelenlévők természetes azonosító adatainak felvétele és nyilatkoztatása történhet meg. A foglalkoztatott személyeket nyilatkoztatni kell arról, hogy írásos munkaszerződéssel rendelkeznek-e, illetve milyen jogviszonyban foglalkoztatják őket. A tényállás teljeskörű tisztázása érdekében a vizsgálat kiterjedhet a Tbj. 46. § (1) bekezdése szerinti egyéni társadalombiztosítási nyilvántartás vezetésére és tartalmára is, annak hiánya, vagy pontatlansága miatt az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. Ugyancsak a tényállás teljes körű felderítését segítheti a kötelezően a helyszínen tartandó nyilvántartások, engedélyek áttekintése (pl. építkezések esetén az építési napló, biztonsági örök foglalkoztatásának ellenőrzése esetén az őrzési napló, speciális belépési engedélyek esetén a portán, őrzésbiztonsági szolgálatnál található ki-és belépési nyilvántartások, jelenléti ívek). Az adózó a bejelentés jogszerű teljesítésének bizonyításához szükséges dokumentumokat nem köteles a munkavégzés helyszínén tartani, ezért azok bemutatására – határidő meghatározásával - fel kell szólítani31.

Dr. Balog Ildikó Nemzeti Adó- és Vámhivatal Operatív szakosító modul (jegyzet) Budapest 2013 9293.o. 31

29

5. Pénztárgépekre, taxaméterekre vonatkozó előírások és ellenőrzésük Ugyancsak az adózó egyes adókötelezettségei közé tartozik a bizonylat- kiállítási és megőrzési, valamint a nyilvántartás-vezetési kötelezettség.. Ezen kötelezettségüket az adózók többsége ma már pénztárgép, taxaméter segítségével teljesíti, tehát a pénztárgép, illetve a taxaméter a bizonylat kibocsátásán kívül az adóköteles bevételek nyilvántartásának egyik eszköze is, az ezzel kapcsolatos előírások ismerete ezért sarkalatos pontja a helyszíni operatív ellenőrzéseknek. 2013. január 1-jétől a kihirdetett és hatályba lépett jogszabályok szintjén jelentős változás következett be a pénztárgépekre, taxaméterekre vonatkozó szabályozásban, különösen a forgalmazási engedélyeztetést és a hatósági felügyeletet illetően., valamint önálló bírságolási lehetőség nyílt a tevékenységüket szabálytalanul folytató pénztárgépforgalmazók és szervizek szankcionálására. Ezeket az új szabályokat az Art. tartalmazza, úgy, hogy az új rendelkezések mellett a hivatkozott PM rendelet rendelkezései is hatályban maradtak. 5.1. Lássuk tehát az új szabályozást: Art. 176/B. § (1) Jogszabályban meghatározottak szerinti adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta kibocsátására az a pénztárgép, taxaméter felel meg, amelynek forgalmazását a jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezték, és amelyet a jogszabályban meghatározottak szerint helyeztek üzembe. (1)A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (2)Az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az állami adóhatóság tájékoztatja az engedélyező hatóságot. (3)Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza a) az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgép- és taxamétertípus megnevezését, engedélyszámát és az engedély kiállításának dátumát, valamint a forgalmazó nevét és címét, b) a

visszavont

forgalmazási

engedélyek

engedélyszámát,

az

engedély

visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, a visszavonással érintett pénztárgép- és taxamétertípus megnevezését, valamint a forgalmazó nevét és címét, 30

c) a forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját, d) a forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, a pénztárgép vagy taxaméter típusát, valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a forgalmazási engedély átírásának időpontját. 176/C. § (1) Pénztárgép, taxaméter szervizelését csak nyilvántartásba vett szerviz végezheti érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze útján. (2) Az állami adóhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza a nyilvántartásba vett vagy törölt szervizek, valamint az érvényes és az érvénytelen műszerészi igazolványok, plombanyomók adatait. 2013. április 1-jétől hatályba lépő előírás szerint [Áfa tv. 178. § (1a)]: A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - jogszabály szerint - rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adóhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Ugyanezen jogszabályhely alapján jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az előbb említett adatszolgáltatás - jogszabály szerint - az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság - az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel - jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében32.

Dr. Balog Ildikó Nemzeti Adó- és Vámhivatal Operatív szakosító modul (jegyzet) Budapest 2013 5659.o. 32

31

5.2. Az engedélyezés Az engedély tartalmazza a forgalmazó nyilvántartási, adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségeit. A pénztárgép, illetve taxaméter típusát az NAV elnöke a PM rendelet alapján akkor hagyja jóvá, ha a) készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő bevételek kimutatására (rögzítésére) alkalmas; b) azzal nyugta kibocsátható; c) alkalmas az üzembehelyezéskori lezárására (plombálására), d) az értékesítések (díjak) összegét göngyölíti; e) a készülék negatív végösszeget tartalmazó nyugta kibocsátására nem alkalmas; f) napi (időszaki) forgalmi jelentést (zárást) készít, amelyet kinyomtat; g) a napi értékesítések (díjak) végösszegét az adómemóriában a hozzáférhetetlenség biztosításával,

módosítási

és

törlési

lehetőség

kizárásával

tárolja.

Az

adómemóriának az adatokat tápfeszültség-kiesés esetén is tárolnia kell; h) az adómemóriától történő megszakítás, az adómemória betelte vagy illetéktelen beavatkozás esetén nem működik (automatikusan leáll); i) az adómemória csere esetére az adómemória típusára vonatkozó gyártói és forgalmazói nyilatkozatokat a kérelem tartalmazza. j) Ezeken az általános feltételeken kívül a pénztárgépeknek a jóváhagyáshoz a következő különleges jogszabályi feltételeknek is meg kell felelniük: k) készüljön ellenőrző szalag a kibocsátott nyugtáról és a napi forgalmi jelentésről; l) számítógépes rendszerű, pénztárgép funkcióval ellátott berendezések pénztárgép programja a többi programtól elkülönüljön. m) A pénztárgép típusjóváhagyásának feltétele továbbá, hogy a forgalmazó rendelkezzen az előirt CE megfelelőségi dokumentációval, és a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával. n) Fontos tudni azt is, hogy már csak az Euro kezelésére alkalmas pénztárgépek forgalmazása engedélyezett33.

Dr. Balog Ildikó Nemzeti Adó- és Vámhivatal Operatív szakosító modul (jegyzet) Budapest 2013 6061.o. 33

32

5.3. A pénztárgép, taxaméter használatával összefüggő adózói kötelezettségek A pénztárgépnaplót a használó köteles az üzemelési helyen tartani [PM rendelet 7. § (1) bek.]. A taxaméternaplót és az adatközlő (üzembe helyezésről, változásról szóló) lapot, amely az érvényes hitelesítést is igazolja, a távolsági és helyi személy taxi közlekedés nyújtását végzi az üzemelés során köteles a gépkocsiban, illetve magánál tartani. A taxiszolgáltatás esetén kötelező jól látható módon tájékoztatni az utast az alkalmazható tarifákról. A pénztárgépen a napi zárás végrehajtása kötelező. A pénztárgép ellenőrző szalagjait időrendi sorrendben az elévülési időn belül úgy kell megőrizni, hogy az az ellenőrzéskor áttekinthető és azonosítható módon rendelkezésre álljon. Ez a napi forgalmi jelentésre is vonatkozik, pénztárgép és taxaméter esetében egyaránt. Év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását - a bevétellel való egyeztetés érdekében - el kell végezni, és azt az ellenőrzés céljára megőrizni. Áramszünet esetén, vagy ha a pénztárgépet az adóhatóság vizsgálat céljából bevonta, a nyugtaadási kötelezettséget kézi úton kiállított nyugtával kell teljesíteni. Ha a használó pénztárgép, illetve taxaméter alkalmazására kötelezett, a meghibásodást haladéktalanul a javításra engedéllyel rendelkező szerviznek be kell jelentenie, és kérnie kell a javítást. A hiba bejelentését és annak időpontját a használó a pénztárgépnaplóban, a szerviz nyilvántartásban rögzíteni köteles. Ennek hiányában az adóköteles tevékenység nem folytatható. Taxaméter meghibásodása esetén a megkezdett fuvaron kívül további fuvar nem teljesíthető. 5.4. Adózói visszaélések Az előzőek ismeretében – a gyakorlati ellenőrzési tapasztalatok alapján - tekintsük át a pénztárgépekkel elkövetett, leggyakrabban előforduló adózói visszaéléseket. a) A napi zárások manipulálása, a napi forgalom törlése E módszer lényege, hogy napközben az előírások szerint minden vevőnek ad nyugtát az üzemeltető. Helyszíni ellenőrzések során az adóellenőr látszólag mindent rendben talál, a próbavásárlásról megkapja a nyugtát, a forgalom látszólag a pénztárgépben

33

regisztrálásra kerül. Azonban este, a napi forgalmak zárásakor, a napi forgalmi jelentés elkészítésekor hajtják végre a csalást. Ezt az teszi lehetővé, hogy napközben a forgalom gyűjtése egy ideiglenes (tranziens) memóriában történik, és csak a napi zárás során kerül át az adómemóriába. Az ideiglenes memóriában tárolt adatok biztonsága nem éri el a törölhetetlen adómemóriáét, ezért ezen a helyen az adattartalom egy része vagy egésze törölhető, és így záráskor az adómemóriába már a csökkentett értékek kerülnek. Ez azonban csak utólag, a kontrollszalag vizsgálatával, és a rendelkezésünkre álló adatokkal (pl. nyugta, forgalomszámlálás adataival) történő összevetéséből állapítható meg. b) Napi forgalom törlése az áramellátás megszakításával Napközben minden vásárló szabályos nyugtát kap, a napi forgalmak összesített adatai regisztrálásra kerülnek a pénztárgép ideiglenes memóriájában. Este azonban nem végzik el a zárásokat (a kismérető, hordozható pénztárgépet esetleg haza is viszik), és a plomba felbontása után a tápfeszültséget – amelyet tartós elem és belső akkumulátor is biztosít – megszakítják, amelynek hatására a napi forgalmi gyűjtőkbe rögzített adatok törlődnek. Ezután, hogy ne tűnjön fel a forgalom nélküli zárás, tetszés szerinti fiktív nyugtákat visznek fel, majd az így „jónak látott” forgalmi adatokkal elvégzik a napi zárást. Ezen műveletek, valamint a tényleges eladási tételek azonban a kontrollszalagon is láthatók, ezért feldarabolják a papírcsíkot, és kivágják belőle az árulkodó szakaszokat. A felhasználó

több

szabálytalanságot

is

elkövet,

amely

alapján

a

visszaélés

megállapítható. Első a feltört plomba, majd a feldarabolt, vágott kontrollszalag (ezért írja elő a pénztárgép követelmény rendszer, hogy az ellenőrzőszalag csak folytonos papírtekercs lehet). További ellenőrzési és bizonyítási lehetőség egy korábbi, esetleg fel nem fedett próbavásárlás során kapott (vagy más forrásból rendelkezésre álló) nyugta és a kontrollszalag adatainak összevetése. Ugyanis a szalag vágása miatt a valódi nyugtasorszám, összeg, dátum nem található meg az ellenőrzőszalagon, csak a fiktív, a felhasználó által kreált bizonylat adatai. c) Napi forgalom törlése billentyű-kombináció megadással Itt is adnak nyugtát, és a napi zárás előtt hajtják végre a forgalom törlését az ideiglenes memóriából. Ebben az esetben azonban plomba feltörésre nincs szükség, a forgalom meghatározott billentyű-kombináció lenyomása után, a szervizkulcs egy bizonyos állásában törlődik. Ezt követően a tényleges forgalmi adatokat a kontrollszalagból kivágva, látszólagos – alacsonyabb - forgalmat generálva tetszőleges adatokkal új nyugtákat állítanak elő, és ezek adatait viszik be az adómemóriába. 34

A csalás bizonyítására rendelkezésre álló eszközök: a nem folytonos kontrollszalag, a vizsgálatba bevont eredeti - próbavásárlás útján vagy más módon beszerzett, vagy számlához csatolt – nyugták. Ezek adatai ugyanis nagy valószínűséggel nem szerepelnek a vágott ellenőrzőszalagon, viszont ugyanolyan nyugtaszám alatt feltehetőleg egy ugyanolyan dátumú, de eltérő összegű adat szerepel, tehát azonos sorszámmal két különböző nyugtát állítottak elő, ami egymagában is bizonyíték a manipulálásra. Felhasználható még az év végi adómemória kiíratás listája is, amely szintén nem szerepel a vágott kontrollszalagon. d) A nyugta kibocsátás manipulálása Ennek a módszernek a lényege, hogy a felhasználó úgy tesz, mintha nyugtát bocsátana ki, azonban az így előállított bizonylat nem szabályos nyugta, nem felel meg a jogszabályokban meghatározott tartalmi és formai előírásoknak, és adatai nem kerülnek rögzítésre a pénztárgép adómemóriájában. A vásárló általában nem ismeri a pontos előírásokat, így észre sem veszi a szabálytalanságokat. Hozzáértő személy, adóellenőr kell a manipuláció felismeréséhez, de valamivel könnyebb a leleplezése az előző módszereknél.

Legtöbb

esetben

a

pénztárosnak,

felszolgálónak

elszámolási

információkat nyújtó, ún. nem adóügyi bizonylat kibocsátására kerül sor, melyek adatai nem kerülnek be az adómemóriába. e) Nyugta helyett rendelés felvételi bizonylat adása éttermi pénztárgéppel Az éttermi vendég rendeléseit rögzítik a pénztárgépben, majd fizetéskor, a nyugta elkészítése helyett a nyugtára megtévesztésig hasonlító rendelésfelvételi blokkot adnak át. Ezután a felszolgáló kitöröli a kiíratásra váró nyugta tartalmát és „0” végösszeggel kinyomtatja, tehát a pénztárgépet látszólag használják, a fogyasztás ellenértéke mégsem kerül be az adómemóriába. A kontrollszalagon a „0”-ás végösszegű nyugta árulkodik a csalásról, amelynek felderítése utólagos vizsgálatokat igényel. Az ilyen típusú visszaélések lehetőségének csökkentésére a pénztárgép követelmény rendszer általánosan előírja, hogy a „nem adóügyi

bizonylatok”-

on a vásárlók tájékoztatására kötelező

feltüntetni

a

„készpénzfizetésre nem jogosít” szöveget. f) Egyéb nem adóügyi bizonylat adása nyugta helyett Ez a fajta visszaélés nem kötődik pénztárgép típushoz, szinte bármelyikkel elvégezhető. A nyugta készítése során, a végösszeg kinyomtatása előtt a „részösszesen” gomb lenyomásával képezi a pénztárgép a kifizetendő összeget, amely megjelenik a vevőkijelzőn is. Ez alapján fizet a vásárló és be nem fejezett nyugtát, tehát nem adóügyi 35

bizonylatot kap kézhez. Ezt a részösszeget a vevő távozása után törlik a gépből és „0”ás végösszegű nyugtát állítanak elő. Ezek a műveletek azonban természetesen megjelennek a kontrollszalagon is, amelyek az utólagos ellenőrzések során bizonyítják a manipulációt. g) Fiktív számlák készítése Azokon a pénztárgép típusokon alkalmazható a módszer, amelyeken külön nyomtatón számla is készíthető. A vevők egy része nem viszi el a vásárlás után a nyugtát, ezért azok a felhasználásával utólag fiktív számla bocsátható ki, tetszőleges vevő-névvel és címmel. Ez a csalási mód csak utólag deríthető fel. 5.5. Tanulságok, ellenőrzési lehetőségek a visszaélések visszaszorítására Az 5.4. pontban felsorolt példák is bizonyítják, hogy a kontrollszalag az egyik leghatékonyabb ellenőrzési eszköz. A hagyományos típusú pénztárgépeknél ezért alapkövetelmény, hogy az folytonos papírtekercs legyen. A darabokra vágott, pl. naponként

csoportosított

ellenőrzőszalagok

manipulációt

valószínűsíthetnek.

Ugyanezen okból „szoktak” a szalagok elázni, olvashatatlanná válni, megsemmisülni. A legújabb típusú, elektronikus naplóval ellátott pénztárgépek nagymértékben csökkentik a kontrollszalaggal elkövethető visszaéléseket. Az elektronikus napló – amely a papíralapú kontrollszalag elektronikus adathordozójú megfelelője – lehetetlenné teszi az utólagos módosításokat az elektronikus aláírás alkalmazása miatt. Kötelező archiválása és másolatának az állami adóhatósághoz való beküldése következtében nem tűnhet el, ellenőrzésre mindig felhasználható. A visszaélések bizonyítására leginkább felhasználható bizonylatok: a (fel nem fedett) próbavásárlások nyugtái, a számlához csatolt nyugták, a kötelező, vagy a külön elrendelt adómemória kiíratások listái. A nyugtákkal sok esetben bebizonyítható, hogy az eredeti nyugtaszám alatt egy másik, fiktív nyugta adatai szerepelnek a kontrollszalagon, vagyis azonos sorszámmal két különböző nyugtát állítottak elő. Fontos annak a vizsgálata, hogy a kibocsátott bizonylat mindenben megfelel-e a nyugta tartalmi és formai követelményeinek. A nem engedélyezett formátum (pl. szabálytalan plomba vagy AP jel) azt valószínűsíti, hogy a pénztárgép nem az adóhatóság elnöke által engedélyezett, vagy az adatok nem kerültek be az adómemóriába.

36

6. Az igazolatlan eredetű áru forgalmazásának ellenőrzése 6.1. Jogi háttér Az igazolatlan eredetű áru fogalma: Mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik34. Az Áfa tv. X. fejezete írja elő a számlázás és egyéb bizonylat kibocsátás, XI. fejezete az adó nyilvántartásának kötelezettségét; a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) 4. §-a rendelkezik a jövedelem, bevétel, költség elszámolásáról, 5. számú melléklete az adónyilvántartásról, a Szja törvény hatálya alá nem tartozó adózók részére pedig a Sztv. 165-169. §-ai állapítanak meg bizonylatkiállítási és megőrzési kötelezettséget. Az Art. a 44. § (1) és (2) bekezdésben rendelkezik a bizonylatok kiállításáról, a nyilvántartások vezetéséről. Az Art. 47. § (1) –(2) bekezdései szerint az iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni. 6.2. Elfogadható bizonylatok, dokumentumok Adózási szempontból az áru eredetét hitelt érdemlően tanúsító bizonylatként minden olyan bizonylat elfogadható, mely tartalmánál, nyilvántartásánál fogva hitelesen igazolja az áru eredetét. Ilyennek minősül pl. az Áfa tv. rendelkezéseinek megfelelő, meghatározott tartalmi kellékekkel rendelkező eredeti számla vagy egyszerűsített adattartalmú számla, ha az eset összes körülménye nem teszi kétségessé a hitelességét. Kétség esetén a számla kibocsátójánál kapcsolódó vizsgálattal indokolt ellenőrizni, hogy a gazdasági esemény megtörtént-e a számla adatainak megfelelően.

Art. 178. § 13. pontja http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300092.TV (Letöltés: 2015.05.10.) 34

37

A nem az NAV által kijelölt sorszámtartományba illeszkedő sorszámú számla, egyszerűsített adattartalmú számla önmagában nem jelenti az áru eredetének igazolatlanságát, de az ilyen esetekben még hangsúlyosabban indokolt kapcsolódó vizsgálattal ellenőrizni a gazdasági esemény megtörténtét és az abban részt vevő adózókat. A nem Áfa adóalanytól történő kereskedelmi célú beszerzés esetén – amennyiben az eladó számla kibocsátására nem jogosult – az adásvételi szerződés az áru eredetét hitelesen igazoló bizonylatként elfogadható. Bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirat például az adásvételi vagy a bizományosi szerződés. Helyszíni ellenőrzés során gyakran előfordul, hogy az ellenőrzésben résztvevő személy szállítólevéllel kívánja igazolni az áru eredetét. A kibocsátó és a vevő által szigorú számadás alá nem vont szállítólevelet (az ilyen számlához hasonlóan) - adózási szempontból - egymagában az áru eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylatként elfogadni

nem

indokolt.

Az

áru

eredetének

végleges

igazoltságát,

illetve

igazolatlanságát általában csak az eladó és a beszerző közötti (szerződéses) kapcsolat, valamint a szabályos számlázás alapján lehet megállapítani. Ehhez az adóhatóság az Art.-ban előírt 3 munkanapon belül kérheti a szerződés, vagy az eredeti bizonylatok bemutatását, illetve vizsgálja, hogy a számla a szállítólevélen feltüntetett tételeket tartalmazza-e. A Ker.tv. 5. § (1) bekezdésének 2009. október 1-jétől hatályba lépett módosítása eltörölte az áruk eredetét igazoló bizonylatok, illetve másolatuk árusítás helyszínén tartásának kötelezettségét. Eszerint a kereskedőnek rendelkeznie kell ugyan a forgalmazott termék - saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék - eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal, az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat az ellenőrzést végző hatóság felhívására öt munkanapon belül köteles bemutatni. A Ker.tv. szerint az abban foglaltakat a kereskedelmi hatóság (kivételes esetben a fogyasztóvédelmi hatóság) ellenőrzi. A kereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételeiről szóló 201/2009. Kormányrendelet szerint kereskedelmi hatóság bizonyos esetekben a kereskedő székhelye, más esetekben a kereskedelmi tevékenység végzésének helye szerinti település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője. Az állami adóhatóság tehát nem rendelkezik hatáskörrel a Ker.tv-ben elıőrtak ellenőrzésére. 38

A fentiekre, valamint arra is tekintettel, hogy az állami adóhatóság eljárását elsődlegesen az Art. szabályozza, az állami adóhatóság revizorai az Art. 47. § (2) bekezdése alapján kérhetik az áru eredetét hitelesen igazoló eredeti bizonylatok 3 munkanapon belüli bemutatását. 6.3. Igazolatlan eredetű áru forgalmazásának ellenőrzése Az adóköteles tevékenység helyszínén a kiválasztott egyedi áru(k) eredetének ellenőrzéséről, és a szúrópróbaszerű (részleges) vagy teljes körű leltárfelvételről részletes jegyzőkönyvet kell felvenni. Az áru eredetének bizonylatolására irányuló ellenőrzés során figyelemmel kell lenni arra, hogy az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára a bejelentett iratőrzési helytől eltérő helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni. Az adózó az adóhatósághoz nem köteles bejelenteni a könyvelés, feldolgozás helyét. Ha tehát sem az adózó adóköteles tevékenységének helyszínén, raktárában, üzletében végzett, sem az iratőrzés bejelentett helyén végzett ellenőrzés során nem tud az adózó a beszerzett, illetve forgalmazott áruról bizonylatot bemutatni, de azt állítja, hogy ilyennel rendelkezik, fel kell hívni arra, hogy azt - 3 munkanapon, - 15 napon belüli szállítói számlakibocsátásra hivatkozás esetén ezen határidőt követően, - gyűjtőszámlára hivatkozás esetén a (számlakiállító) kötelezettre vonatkozó adó megállapítási időszak utolsó napjáig, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül az adóhatóságnak mutassa be.

39

7. A Vámhatóság ellenőrzési szokásai vállalkozói szemmel „Az adóhatóság revizorai az idén is mindent ellenőriznek, amit tavaly, így fókuszban marad többek között az internetes kereskedelem, kiemelt figyelemre számíthatnak az egyéni vállalkozók, a pénztárgépek használatát pedig kockázatelemzésen alapuló ellenőrzés váltja fel”.35 Ez előbbi mondatot olvasva elcsábított a kíváncsiság, hogy tudomást szerezzek az ellenőrzésekről gyakorlati oldalról is. A téma kibontása érdekében a NAV hivatalos állományában lévő tagjainak ellenőrzési szokásait, illetve a velük szemben álló ellenőrzött személyek tapasztalatait, véleményét hivattam megvizsgálni. A köztudatban a NAV, mint hatósági szerv egyfajta különlegességet jelent és mindazonáltal egyben félelmet kelt, amikor meghallják ezt a kifejezést. A vizsgálat témája a NAV ellenőrzési szokásai a másik oldalon álló kereskedők szemszögéből. 7.1. Kvantitatív kutatás A vizsgálat dolgozatom esetében a NAV ellenőrzési, büntetési gyakoriságának, illetve viselkedési szokásainak jelenségét tipikus kvantitatív technikával tudtam meghatározni. A kutatás alapjául egy 10 + 5 kérdésből álló sztenderd kérdőív (1. számú melléklet) szolgált. A mintát olyan egyének képezték, akik a célcsoport tipikus tagjainak tekinthetők. A vizsgálat során a válaszokat magyar kereskedők adták. A megkérdezettekkel szemben az alábbi szűrőfeltételeket alkalmaztam: a. 18 éven felüli személyek b. a megkérdezettek valamennyien Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lakosok c. kereskedelmi egységek dolgozói

35

http://www.atv.hu/belfold/20150219-iden-is-mindent-ellenoriz-a-nav (Letöltés: 2015.02.20.)

40

A kérdőívet 30 személy töltötte ki, döntően kérdőív kitöltése formájában. A minta nem reprezentatív. A megkérdezettek demográfiai jellemzői között szerepelt a személy neme, életkora, iskolai végzettsége, lakhelye és nettó jövedelme. A lenti ábrán megfigyelhető mai kereskedői vélemény, miszerint a NAV csak azért ellenőriz, hogy büntessen. A megkérdezettek közel 50%-a vélekedik így. 30% az, aki tudomásul veszi és szükséges rosszként éli meg, míg 20%-uk közömbös, vagy egyáltalán nem ért vele egyet. Nyitva hagytam a kérdést az „egyéb” kifejezéssel. Az erre válaszolók is mind negatívan vélekedtek, és eddigi kudarcként megélt tapasztalataikat osztották meg velem. A válaszokból egy dolgot láthatunk igazán: sokan gondolják úgy, hogy vállalkozásuk sokkal nagyobb sikereket érhetne el, ha nem lenne a NAV.

1.sz. ábra ; Saját szerkesztés Miután megvizsgáltuk, hogy mi a vélemény az adóhatóság „létezéséről”, érdemes talán egy pillantást vetnünk, hogy milyen érzelmeket vált ki, mit is gondolunk akkor, amikor a hatóság megjelenik.

Erre vonatkozóan mértékadó az alábbi diagram. A kapott

eredmények áttekintése talán nem lesz hiábavaló. A válaszok igen érdekesek, hiszen közel azonos volt azok aránya, akik úgy vélekedtek, hogy minek zaklatják az embert, és azoké akik szerint nyugodtan jöhetnek. A második esetben a megkérdezettek úgy gondolták, hogy nálunk minden rendben van, a törvényi kötelezettségeiknek megfelelnek, és nincsen félnivalójuk. Egy másik meglepő eredmény az volt számomra, hogy azon válaszadók, akik több felelet is adtak azok leggyakoribb gondolat az volt,

41

hogy ” bárcsak a mellettem lévő üzletbe mentek volna” és „találnak valamit megvesztegetné őket „.Jól érzékelhető, ezen reakciókból az ellentétes érzelmek egyidejű megnyilvánulása. Azaz egyszerre érzünk izgalmat, és félelmet, illetve leszünk bátrak, még akkor is, ha tudjuk, hogy tettünk súlyos szankcióhoz vezethet.

2.sz. ábra ; Saját szerkesztés A következő kérdésemmel arra szerettem volna választ kapni vajon mely ellenőrzések a leggyakoribbak az operatív ellenőrzések közül.

A válaszokból az alábbi rangsort

állítottam fel:

3.sz. ábra ; Saját szerkesztés Az ellenőrzések gyakoriságára vonatkozó vizsgálódásomból látható, hogy az általam megkérdezett célszemélyek többségénél az évenkénti kontroll volt jellemző. 35%-uk

42

kapott csak évente több alkalommal is felülvizsgálatot. Ezt összevetve A következő kérdésemmel, miszerint: Milyen gyakran tártak fel Önnél mulasztást?, Az elmondottak alapján megállapítható, hogy akiknél nem tárnak fel hiányosságot, ott kevesebb a szemle, míg ahol valamilyen elmarasztalás történt, oda gyakrabban térnek vissza a NAV munkatársai.

4.sz. ábra ; Saját szerkesztés A következő kérdés ismét fontos jellemzőkkel foglalkozik: Hogyan viselkedtek a NAV kollegái az ellenőrzés során? Láthatjuk, hogy az arrogánsan, és a félelmet keltően tulajdonságok jóval magasabb arányt értek el a többinél. Legkevésbé segítőkésznek és megvesztegethetőnek látják az emberek az ellenőrzést lefolytató szakembereket. A válaszokat összevetettem a 10. kérdéskörben adott véleménnyel, és azt tapasztaltam, hogy legtöbben az egyenruhának titulálják a negatív fellépést. Meglátásom szerint az egyenruha és a társadalmi szerep közötti szoros összefüggés állapítható meg ezen válaszokból. Az egyenruha, mint státusz szimbólum nagymértékben befolyásolja viselőjének modorát. Miután a vámhatóság a törvényesség betartását, ellenkező esetben az állam bevételének növelését hivatott szolgálni, ez a társadalmi szerep

43

nagymértékben meghatározza a munkájuk során tanúsított hozzáállásukat. A megbízatásuk nagyon fontos, hisz az állam legitimálja a működésüket.

Hogyan viselkedtek a NAV kollegái az ellenőrzés során

10 5 0

5.sz. ábra ; Saját szerkesztés

44

8. Összefoglalás Vizsgálódásom, és elemzésem végeztével néhány dolgot teljes biztonsággal kijelenthetek: Miután az adók, és bírságok egy olyan állammal szembeni befizetési kötelezettséget jelent, ami semmiféle ellenszolgáltatással nem jár, így egyre inkább kialakult a jogszabályok tudatos megkerülésére irányuló magatartás a vállalkozók oldaláról. A vállalkozói személyiség fontos tulajdonsága az intelligencia, és a kreativitás. Ezek mindegyike hozzájárul ahhoz, hogy megpróbálják kijátszani a törvény által előírt sok esetben bonyolult, és állandóan váltózó szabályokat. Ezek megfékezésére hivatott megalakulni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal új szervezete, mely a hatékony és a költségtakarékos közigazgatás elveire épülve próbálja biztosítani és betartatni az állami bevételeire irányuló kontrollt és védelmet. A vámhatóság az operatív feladatai, és ellenőrzései során sok alkalommal szab ki büntetést, így természetes, hogy nehéz magáról jó képet kialakítani. Az egyenruha sugallta szerepviselkedés viszont néha túlzónak hat, és sok esetben inkább félelmet kelt a vele szemben álló ellenőrzött személy számára. De ennek ellenére, véleményem szerint azt kellene látni, és beismerni, hogy Magyarországon a vámhatóság szervei a gazdaság szempontjából hasznos tevékenységet folytatnak, melynek értékei a korrektség, elkötelezettség, megbízhatóság és ügyfél orientáltság. Mindezt egy olyan magas szintű szakképzett gárdával valósítja meg, akik felesküdtek a Nemzeti Adó- és vámhivatal stratégiájában megfogalmazott irányvonal követésére. Végezetül egy nagy latin klasszikust idéznék, aki mintegy két évezrede, örök igazságként megfogalmazta e bölcs intelmet: „Quippe ubi fas versum atque nefas: tot bella per orbem, tam multae scelerum facies”. Magyarul: „Mihelyt a jog és a jogtalanság összekeveredik, háborúk lepik el a földet és a bűnök sokasága”. (Vergilius)

45

9. Irodalomjegyzék Könyvek: -

Arnold Mihály: Ma már holnap van- A magyar gazdaság és a Vám-és Pénzügyőrség Viva Média Holding Kiadó, Budapest, 2004

-

Dr: Balog Ildikó Nemzeti Adó- és Vámhivatal Operatív szakosító modul (jegyzet) Budapest 2013.

-

Pál Gabriella: APEH története, mai intézményrendszere 2006

-

Baté Zsuzsanna: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata és szervezete, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatika Zrt. Budapest 2011

Jogszabályok: -

a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény

NAV Kormr: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 10.) számú Kormányrendelet -

Art. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

-

Áfa tv. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

-

PM rend. a A

számla,

egyszerüsített

számla

és

nyugta

adóigazgatási

azonosításáról, valamint nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI.22.) PM rendelet -

Tbj.e A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Internet: https://hu.wikipedia.org www.atv.hu www.nav.gov.hu

46

10. MELLÉKLET 1.számú melléklet : KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem / Uram! Bor Krisztina vagyok, a Miskolci Egyetem Jogtudományi Karának végzős hallgatója. Szakdolgozatomat a NAV operatív feladatairól írom. Szakdolgozatom elkészítéséhez szükségesnek láttam egy kérdőíves kutatás elvégzését, így Ön most az általam összeállított kérdőívet olvassa. A kérdőív kitöltése kb. 2-4 percet vesz igénybe. A válaszadás önkéntes. A szolgáltatott adatokat anonim módon fogom kezelni, kizárólag a szakdolgozatomban használom fel. Kérem, az alábbi kérdéseknél jelölje az Ön által megfelelőnek tartott választ! 1. Hogyan vélekedik a NAV ellenőrzésekről? a) Szükséges rossz b) Csak azért ellenőriznek, hogy büntessenek c) Nem lenne rá szükség d) Nem érdekel e) Egyéb .................................................. 2. Egészítse ki a mondatot: „Amikor az Adóhatóság ellenőrzésre érkezik hozzám, az első amire gondolok………….” Több választ is megjelölhet. a) Nyugodtan jöhetnek b) Minek zaklatják az embert? c) Bárcsak a mellettem lévő üzletbe lenne az ellenőrzés d) Ha találnak valamit megpróbálom megvesztegetni őket e) Nem érdekel f) Egyéb: .................................................

47

3. Milyen ellenőrzést kapott az elmúlt 1 évben? (Több választ is megjelölhet.) a) Foglalkoztatás ellenőrzése b) számla illetve nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése c) pénztárgép használatával kapcsolatos ellenőrzés d) Igazolatlan eredetű áru forgalmazásának ellenőrzése e) egyéb ................................................... 4. Milyen gyakran ellenőrizték Önt a NAV kollegái az elmúlt 1 évben? Kérem, egy választ adjon meg! a – eddig még soha

c – félévente

b – nem emlékszem

d – évente

5. Milyen gyakran tártak fel Önnél mulasztást? Kérem, egy választ adjon meg! a – soha

c – mindig

b – néha 6. Milyen körülmények között működik vállalkozás? Kérem, egy választ adjon meg! a – otthon

c – Saját ingatlanon

b – bérelt ingatlanon

d – egyéb: ................................................

7. Milyen viszonyban állt Ön az ellenőrzés során a vállalkozásban? Kérem, egy választ adjon meg! a)

alkalmazott

b)

tulajdonos

c)

egyéb ..................................................

8. Hogyan viselkedtek a NAV kollegái az ellenőrzés során? a) arrogánsan b) segítőkészen c) szakmailag korrekten d) félelmet keltően e) megvesztegethetően f) egyéb:..................................................

48

9. Milyen összeget kellet fizetnie a megállapított hibáért? Kérem, egy választ adjon meg! a) a kevesebb, mint 50.000Ft b) 50.000-100.000 Ft között c) 100.000-500.000 Ft között d) több, mint 500.000 Ft 10. Ön szerint miért alakult ki rossz, félelmet keltő benyomás az adóhatóság iránt az állampolgárokban? a)

A legtöbb ellenőrzés kapcsán büntetnek

b)

Az egyenruhájuk miatt

c)

Nem hiszem, hogy bárkinek rossz véleménye lenn az adóhatóságról

d)

Egyéb: .................................................

Kérem, az értékelés megkönnyítése érdekében válaszoljon az alábbi statisztikai jellegű kérdésekre is! 1. Az Ön neme: 1 – férfi 2 – nő 2. Az Ön születési éve: ............................ 3. Az Ön iskolai végzettsége: a) általános

iskola

b) szakmunkásképző,

szakiskola

c) érettségi d) felsőfokú

végzettség

4. Az Ön lakhelye: a) megyeszékhely b) egyéb város c) község, tanya 5. Az Ön nettó havi jövedelme: a) 100

000 Ft alatt

b) 100

000-150 000 Ft között

c) 150

000-200 000 Ft között

d) 200

000 Ft felett Köszönöm, hogy a kérdőív kitöltésével segítette munkámat. 49

2.számú melléklet : hosszú jegyzőkönyv a nyugta- és számlaadási kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Nyíregyháza Azonosító adatlap száma: …………..…………….. JEGYZŐKÖNYV a nyugta- és számlaadási kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről

Próbavásárlás megkezdésének időpontja: 20… év ……….……….. hó ...…... nap ..…..… óra …..… perc Az ellenérték átadásának időpontja:

….……..... óra ……….. perc

A megbízólevél bemutatásának időpontja: ………….. óra ……….. perc A pénztárgép órája a revizori órához képest:

siet /

késik / pontos. Ellenőrzés helye (telephely):. Az ellenőrzés helyének jellege (üzlet, telephely, piaci asztal, sátor):................................. Működési eng./regisztráció száma, kelte: ……………..…………….. Tevékenység kezdete: ……................... Tevékenysége, üzletköri (TEÁOR) besorolása: ……………………... Nyitva tartás:…………….….………… Tevékenységét üzletben / közterületen végzi, adózó a telephelyet más adózóval közösen üzemelteti: igen / nem Ellenőrzést végző pénzügyőrök:

50

neve, rendf.: ………………………………………… általános megbízólevél száma: ..………………..…….... neve, rendf.: ………………………………………...

szolgálati igazolván száma:

………………………….…. neve, rendf.: ………………………………………… szolgálati igazolvány száma: ……………………….…... Vizsgált adóalany: Neve:

……….. Adószáma:

Székhelye:

……….. Telefonszáma:

További telephelye(i): Az ellenőrzés során közreműködő: Kiszolgálást végző

születési helye, ideje,

személyazonosító okm.

jelenlét minősége,

neve, (leánykori neve):

anyja neve:

sz, adóazonosító jele:

lakcíme:

……………………

……………………

……………………….

……………………..

……………………

……………………

……………………….

……………………...

adóazonosító jele, vagy születési ideje,

Személyazonosságot

anyja neve:

igazoló okmány száma

………………………

………………………

……………………….

……………………..

………………………

………………………

……………………….

……………………...

Jelenlévő/k neve:

Adózó/képviselő…………………………………..

jelenléti minősége:

……….. óra ………perckor az

ellenőrzés helyére érkezett.

51

Az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 100. § (1) bekezdése alapján az adózó (alkalmazottja, képviselője, megbízottja) jogosult az ellenőrzést végzők személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni, az Art. 99. § (1) bekezdése alapján adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

1. Próbavásárlás, fogyasztás, vagy szolgáltatás adatai: Megnevezés:

A kapott nyugta sorszáma:

Mennyiség:

Egység:

………..

Egységár:

Felszámított összeg:

Összesen:

..………………. Ft

A próbavásárlás befejezésével: □ a fenti áru/k visszavétele és az ellenérték visszaadása megtörtént. □ Saját célú vásárlás volt. □ A bevételt képező fogyasztás (szolgáltatás) igénybevétele volt. Próbavásárlás esetén az eladó köteles az áru visszavenni, és a vételárat visszatéríteni. Art. 93. § (5) bek. szerint az adóhatóság a termék visszaszolgáltatására csak abban az esetben köteles, ha annak vételárát az eladó - az erre vonatkozó felszólítást követően visszatérítette. Amennyiben az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladó visel, illetve a terméket adóhatóság az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti. …………………………

……………………………

………………………………

pénzügyőr

pénzügyőr

adózó, alkalmazott, vagy jelenlévő

2. Nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség ellenőrzése: a)

nyugta-, számlaadási kötelezettségének eleget tett: 52

b)

-

adóigazgatási azonosításra alkalmas számlával, egyszerűsített számlával,

-

adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugtával,

-

adóigazgatási azonosításra alkalmas – (hitelesített) pénztárgépi – nyugtával

nyugtaadási kötelezettségének a jogszabályi előírások értelmében nem tett eleget: -

az ellenértékről adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot nem állított ki és nem adott át

-

a nyugtát nem a tényleges ellenértékről állította ki, a nyugtát nem adta át,

c) nyugtaadási kötelezettségének a jogszabályi előírásoktól eltérően tett eleget: -

pénztárgépi nyugta helyett kézi nyugtát állított ki,

-

alaki hiányos nyugtát állított ki,

-

nyugtán tévesen került feltüntetésre a -

gyéb d)

kérésre számlaadási kötelezettségének a jogszabályi előírások értelmében nem tett

eleget: -

az ellenértékről adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot nem állított ki és nem adott át

-

a számlát, egyszerűsített számlát nem a tényleges ellenértékről állította ki, a számát, egyszerűsített számlát nem adta át

e) számlaadási kötelezettségének a jogszabályi előírásoktól eltérően tett eleget: -

alaki hiányos számlát / egyszerűsített számlát állított ki,

-

számlán / egyszerűsített számlán tévesen került feltüntetésre a -

gyéb f) nyugtaadási kötelezettség alól felmentett (engedély száma, kiadója, kelte):

53

3. Pénzkészlet, pénzeszközök és azok nyilvántartásainak ellenőrzése:

a)

Nyitó pénzkészlet bizonylat alapján: ............................................................................................. Ft.

b)

Pénztárgéppel bizonylatolt bevétel: ............................................................................................... Ft.

c)

Kézi nyugtával bizonylatolt bevétel: ............................................................................................. Ft.

d)

Számlával, egyszerűsített számlával bizonylatolt bevétel: ............................................................ Ft.

e)

Napközbeni pénzbetét bizonylat alapján: ...................................................................................... Ft.

f)

A pénztár bizonylatolt napi bevétele (a+b+c+d+e): ……….......................................................... Ft.

g)

Napközbeni pénzkivét bizonylat alapján: ...................................................................................... Ft.

h)

A pénztár bizonylatolt pénzkészlete ( f – g ): ................................................................................ Ft.

i)

A pénztár pénzkészlete címletjegyzék alapján: ............................................................................. Ft.

Eltérés: nincs,

többlet, hiány

........................................................................................... Ft. Megállapítottuk, hogy az adózónál a regisztrált bevétel (figyelembe véve a bizonylatolt nyitó pénzkészletet, pénzbevétet és pénzkivétet) és a megszámolt pénzösszeg ...................... Ft (azaz …………………………..……………….…. forint) eltérést mutatott, melyre vonatkozóan adózó a helyszínen, az ellenőrzés időpontjában bizonylattal nem rendelkezett. 4. Nyilvántartási kötelezettség ellenőrzése: a) Rendelkezik számviteli politikával?

Igen.

Nem.

54

Oka: ………………………………………………………………………………………… ……… Számviteli politikája

új

aktualizált

nem aktualizált

A számviteli politika keretében rendelkezik-e – eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatával?

Igen.

Nem.

– eszközök és források értékelési szabályzatával?

Igen.

Nem.

Igen.

Nem.

– pénzkezelési szabályzattal?

Igen.

Nem.

Egységes számlakeret és számlarend kialakításra került-e?

Igen.

Nem.

– önköltségszámítási belső szabályzattal?

Mentesült.

b) A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása a helyszínen: megtalálható / nem található meg Az

iratőrzés

helye:

…………………………………………………………………………… Teljes körű / nem teljes körű, mivel nem szerepel benne ………………………………………. Tartalmilag megfelelő / nem megfelelő, mivel: nem bizonylatfajtánként van vezetve nincs feltüntetve a nyomtatvány neve és számjele nincs feltüntetve a beszerzési számla száma, kelte nincs feltüntetve a használatbavétel kelte nincs feltüntetve a felhasználás kelte nem tömbönként van feltüntetve a sorszám (-tól -ig) nincs feltüntetve a kiselejtezés kelte Adózó (képviselője, meghatalmazottja, megbízottja) nyilatkozata arról, hogy a revízió rendelkezésére bocsátott szigorú számadású nyomtatvány nyilvántartáson kívül más

55

szigorú számadású nyomtatvány nyilvántartást vezet-e, ilyennel rendelkezik-e: ………………………………………..……………………………………………….. c) A helyszínen fellelt nyugtatömb/ök adatai: Az ellenőrzés megkezdéséig kiadott utolsó jele, sorszáma:

….....………… (év, hó, nap) nyugta

……………..

A helyszínen található nyugtatömbök száma: ………..…… db, betűjele, sorszáma, használatbavétel kelte: …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ………………………………………………….. e) A helyszínen fellelt egyszerűsített számla-, számlatömb(ök) adatai: Az ellenőrzés megkezdéséig kiadott utolsó ....……..….….. (év, hó, nap) számla jele, sorszáma:……....….. A helyszínen található számlatömbök száma:

…………… db, betűjele, sorszáma,

használatbavétel kelte: ……………………………… ………………………. f) Pénztárgépek üzemeltetése:

A helyszínen található pénztárgépek

száma: ………..…. db

Típusa és AP

Gyártási

Gépkönyv van-e

Használat

Üzembe

Meghibásodás

jele

szám:

a helyszínen?

jogcíme:

helyezés kelte:

száma, oka

igen/nem

saját / bérelt

igen/nem

saját / bérelt

A pénztárgép(ek) szervizelését végzők (név, cím, adószám, plombanyomó szám): ……………………... A pénztárgép adómemóriájának kiíratása megtörtént …………. napján megtörtént / nem történt meg.

56

5. A próbavásárlás körülményeinek részletezése:

A jegyzőkönyvben foglaltak a valóságnak megfelelően kerültek rögzítésre.

A jegyzőkönyv mellékletei: 1. ………………………………………. 2.

……

3. ………………….……… 4. ……………………………………….. 5. 6. ………………….……… 7. ……………………………………….. 8. Az értékesítést/kiszolgálást végző személy mióta dolgozik a vizsgált adózónál: ............................................................... nyugta-,

számlaadással

járó

munkakörben:

…………………...…………………… A jelenlévő adózó (alkalmazottja, képviselője, megbízottja) helyszínen tett észrevételei: A helyszínen 57

az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatosan észrevételt - nem kívánok / alábbiakat kívánom - tenni: …………………………………………………………………………………………… ……… …………………………………………………………………………………………… ……… …………………………………………………………………………………………… ……… …………………………………………………………………………………………… ……… …………………………………………………………………………………………… ……… …………………………………………………………………………………………… ………

Pénzügyőrök észrevételre tett nyilatkozata: ………………………………………………………………..………. E jegyzőkönyv megállapításai alapján: hatósági eljárás indul / nem indul / további ellenőrzés szükséges. Felhívjuk az adózó figyelmét, hogy NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság (Nyíregyháza, Dózsa György u. 39. sz.) fszt. 7-es számú hivatali helyiséggében személyesen, vagy meghatalmazottja útján 3 napon belül jelenjen meg és mutassa be: …………………………………………….. ………………………………………………….……………………….……………… …………………………... ………………………………..…………………………………..……………………… Jelen jegyzőkönyv megállapításai alapján az Art. 172. § (3) bekezdése alapján a NAV SZSZBM Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása miatt az ellenőrzött adózó mellett az értékesítést végző .................................................. (pénztáros neve) magánszemély, valamint az adózó alkalmazottja / képviselője / az értékesítésben közreműködő 58

magánszemély közvetlen vezetője …....................................... terhére is hatósági eljárás(oka)t

indít,

melyekben

jogaik

és

kötelezettségeik

az

adózóéval

megegyeznek. Az eljáró pénzügyőrök tájékoztatják az adózót (alkalmazottját, képviselőjét, meghatalmazottját) arról, hogy ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, az Art. 172. § (2) bekezdés alapján az adózó 1 M Ftig terjedő mulasztási bírságra sújtható. Az Art 172. § (3) bekezdése értelmében a számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értesítésben közreműködik 10 ezer Fttól 50 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az adóhatóság az Art. 174. § (1)-(2) bekezdései alapján az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét. A (2) bek. szerint, az (1) bek.-ben meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás időtartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap. Az Art. 172. § (8a) bek. c) pontja előírja, hogy az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapít meg magánszemély adózó esetében 200 ezer forintig, más adózó esetén 500 ezer forintig terjedően, ha az adózó az adóköteles tevékenysége során (piaci árusítóhely, mozgóbolt) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét. A fenti jogsértések ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot ismételten (alkalmanként) meg kell állapítani. Az Art. 172. § (9) bek. alapján, az ellenőrzés, az üzletlezárás, illetve a végrehajtási eljárás akadályozásáért az (1) bek. l) pontja alapján adózónak nem minősülő magánszemély is szankcionálható. Ha törvény az üzletlezárás alkalmazását kizárja, vagy az adózó az üzletlezárás foganatosítását meghiúsítja, a lezárt üzletet kinyitja, a mulasztási bírság felső határa az üzletlezárás határozatban meghatározott napjai számának, illetve a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. 59

A jogszabályban előírt bizonylatok kiállításának elmulasztása, és előírástól eltérően való kiállítása, könyvek, nyilvántartások hiányos, előírástól eltérő vezetése, valamint az ellenőrzés akadályoztatása esetén az Art. 172. § (1) bekezdés e) és l) pontjai alapján magánszemély adózó esetén 200 ezer más adózó esetén 500 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Jegyzőkönyvi záradék: Tájékoztatjuk adózót (alkalmazottját, meghatalmazottját, jelen lévőt), hogy az Art. 100. § (3) bekezdése alapján, a jelen jegyzőkönyv megállapításaira az átadásától számított 15 napon belül írásban is észrevételt tehet a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság felé (4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 39 sz.). Az ellenőrzésnél jelenlévő alkalmazottként (termékértékesítést végző, szolgáltatás nyújtó) kijelentem, hogy a jegyzőkönyvet átvettem, az abban foglaltakat megismertem. ………………………………………..……………………………… alkalmazott, jelenlévő A jegyzőkönyv egy pl.-át a tartalmának megismerését és aláírását követően, valamint a jogokról, kötelezettségekről és alkalmazható jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást átvettem:

…………………..……..…………………………….………………………… adózó (meghatalmazottja, képviselője) ….…….………………, 20… év .… hó .… nap .… óra .… perc. A jegyzőkönyv 2 pl.-ban készült, 5 sorszámozott oldalt tartalmaz.

60