MERVÓ ZOLTÁNNÉ:
A LEVÉLTÁRAK FELADATAI A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI
Tisztelt
KUTATÁSOKBAN
Hallgatóim!
Mindnyájuk előtt i s m e r e t e s , hogy a művelődéstörténet kérdé seiről, helyéről, funkciójáról évek óta vitáznak a téma a v a tott
képviselői, de a művelődéstörténet szólesen értelmezett
f o g a l m a még ma sem tisztázott. M i n t h o g y véleményem s z e r i n t a művelődéstörténetnek
s z e r v e s komponense a z iskolatörténet i s ,
engedjék meg - m i v e l magam i s e témakörben végzek kutatásokat hogy korreferátumomban néhány g o n d o l a t o t A szakirodalmat
elmondjak e kérdésről
tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a z
elmúlt évek során megnőtt a z érdeklődés a helytörténeti
kuta
tások s e z e n belül i s különösen a z iskolatőrténetirás iránt. A nagyobbfokú érdeklődés főként a vóros és községtörténeti monográfiák kiadása során j e l e n t k e z e t t . A művelődéstörténet k e r e t e i között csaknem minden kötetben h e l y e t k a p o t t a z i s k o latörténet i s . G y a k r a n választanak iskolatörténeti témát dok tori
disszertációk megirására készülő személyek, szakdolgozó
e g y e t e m i és főiskolai hallgatók, tanárok, óvónők, a k i k levél tári kutatásra c s a k alkalomszerűen vállalkoznak. Kétségtelen, hogy országos méretekben már többen f o g l a l k o z t a k az iskolatörténet, e z e n belül a közoktatás történetének lematikájával, v i s z o n t a z i s t a g a d h a t a t l a n , hogy a
prob
rendelke
zésre álló helytörténeti források hasznositása k i s e b b
mérték
ben törtónt, ezért e tárgykörben a kutatók előtt még h a t a l m a s lehetőségek állnak. A z iskolatörténet lényege: a m i n d e n k o r i i s k o l a i
élet
helyzetének, változásának, majd fejlődésének bemutatása. Szük séges a z o n b a n annak kiemelése, hogy miután a z iskolatörténet a társadalmi változásokat és a z o k művelődésügyi
felópitményei
nek egyikét tükröző tudományos diszciplína, azért nem l e h e t m i n d e n k o r r a érvényes megállapításokat
leszűrni, hanem a tár
s a d a l o m a d o t t berendezéséhez, felépítéséhez igazodóan k e l l iskolák s z e r v e z e t i formáit, v a g y a z oktatás tartalmának
az
elvi-
e s z m e i lényegét vizsgálni. Az iskolatörténet ezek után nyilvánvalóan nem korlátozód hat
a s z e r v e z e t i formák ismertetésére, az iskolatípusok
tására, hanem k u t a t n i a k e l l
a z oktató tevékenységnek
bemuta
tartalmi
e l e m e i t , a tanítási módszereket, a felhasznált tankönyvek és vezérfonalak előírásait, tehát a z oktatáspolitikának
egy-egy
k o r s z a k b a n érvényesülő tényezőit. F o g l a l k o z n i a k e l l a külön böző társadalmi s z e r v e z e t e k
iskolaépítő, v a g y a fejlesztést
korlátozó tevékenységével, v a l a m i n t
a várospolitika és a z egy
házpolitika iskolán belüli érvényesülésével. A z iskolatörténet tehát nemcsak s z e r v e z e t i kérdéseket ölel f e l , hanem magának a z oktatás rendszerének, a társadalom tanulmányi igényeinek kér déseit i s vizsgálat tárgyává
teszi.
A neveléstörténeti kutatások fellendítésének igényét a z 1971-ben
Sárospatakon összeült neveléstörténeti és kutatásmeto
dológiai k o n f e r e n c i a
határozta meg: "A múlt fejlődésének e l e m
zése, pedagógiai emlékeink összegyűjtése nagyon f o n t o s és sür gős f e l a d a t ma, a tudomány és t e c h n i k a gyorsuló fejlődésének koróban, a nevelés-oktatás f o r r a d a l m i korszerűsítése idején." E k o n f e r e n c i a u g y a n a k k o r kifejezésre j u t t a t t a a z t a z igényt is,
hogy a pedagógusképző intézmények hallgatóit, v a l a m i n t
gyakorló pedagógusokat meg k e l l
a
n y e r n i e munkának, továbbá a
kezdő kutatókat határozottabban, tervszerűbben, konkrétabban kell
segíteni a z i l y e n
f e l a d a t o k megoldásában.
Ugy érzem, a levéltárak a b i r t o k u k b a
került i r a t o k
rendezésé
vel,
rendszerezésével, a z i r a t o k
segédletekkel való ellátásá
val,
majd a fondjegyzékek megjelentetésével segitséget a d t a k
a múlt fejlődésének elemzéséhez, i r o t t
emlékeink feltárásához.
E g y e s levéltárak, közöttük a Fővárosi Levéltár elsőként k i a d t a H e r c z e g E t e l k a tollából "A b u d a p e s t i
1961-ben iskolák"
című alapleltárat, a m e l y a főváros területéről 644 i s k o l a gát i s m e r t e t i , de a d a t o k a t
anya
közöl az iskolák működéséről i s . A z
iskolatörténeti kutatások segitése érdekében vállalkozott Sugá István, a Heves M e g y e i Levéltár tudományos kutatója a r r a a ne héz f e l a d a t r a , hogy feltárja a levéltár anyagából m i n d a z o k a t a forrásokat, a m e l y e k e t a z iskolatörténeti kutatás iránt érdek lődő kutató hasznosíthat. A kötet "Oktatástörténeti források a Heves M e g y e i Levéltárban" c i m e n j e l e n t meg 1 9 7 6 - b a n . Míg Sugár
István e kötetben a levéltári forrásokat tárja a z olvasó elé, Bajkó Mátyás e g y e t e m i d o c e n s bevezetője a z e r e d e t i gyűjtésének, feldolgozásának kutatásmetodológiai hivja
forrásanyag
problémáira
f e l a f i g y e l m e t . G y a k o r l a t i példákkal világitja meg, ho
gyan hasznosíthatók a feldolgozó munka során az i s k o l a i anya könyvek, a tantestületi jegyzőkönyvek, a z önképzőkörök, s z a k körök különböző i r a t t i p u s a i . A Hajdú-Bihar M e g y e i Levéltár 1972-1975
között
levéltári
segédlet formájában a d t a közre "A helytörténetirás levéltári forrásai" c i m e n feudális, k a p i t a l i s t a és s z o c i a l i s t a k o r i a n y a gáról készitett ismertetését, m e l y m i n d e n e s e t b e n helytörténeti bibliográfiával i s kiegészült. Az iskolatörténeti kutató s segí tése érdekében 1975-ben
a d e b r e c e n i , 1985-ben
a Hajdú-bihari
iskolák anyagának bemutatására vállalkoztunk. Kiadványainkkal útmutatást kivántunk a d n i a levéltári j e l z e t e k b e n való tájéko zódáshoz s felhívni a f i g y e l m e t a z o k r a a forráslehetőségekre, a m e l y e k kutatása a z i s k o l a i i r a t o k o n
túlmenően hozzásegítheti
a kutatót a pedagógiai munka próbálkozásainak, eredményeinek és k u d a r c a i n a k árnyaltabb megismeréséhez. Az Uj Magyar
Központi Levéltár D a n c s Istvánná szerkeszté
sében a d t a k i forráskiadványként
"Dokumentumok a magyar közok
tatás reformjáról" c i m u , a z oktatás történetére vonatkozó szabadulás utáni dokumentumokat,
de hasonló vállalkozása
fel volt
a Nógrád m e g y e i Levéltárnak a "Művelődésügy földreformja" c . kötet. A z iskolatörténeti tudományos kutatómunka során a megyei Levéltárak a n y a g a m e l l e t t nem hagyható f i g y e l m e n kivül az e g y házi levéltári f o n d o k feltárása, m i v e l a z i r a t o k
korábbi szá
z a d o k neveléstörténetének g a z d a g forráslehetőségét
kinálják.
Az iskolatörténeti kutatás során lehetőség kínálkozik a z i s k o lapolitikai
kérdések tanulmányozására. Ezek között a z állami,
egyházhatósági ós városi Önkormányzati állásfoglalások első s o r b a n a z egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvekben, a váro si
közigazgatási i r a t o k b a n ós a testületi jegyzőkönyvekben
található, m e l y e k D e b r e c e n vonatkozásában p l . a X V I . századtól kezdődően a z állami és a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltárban egyaránt rendelkezésre állnak. A központi főkormányszékek, m i n t a Helytartótanács, a Kancellária ós a Magyar
Kamara
r e n d e l e t i u t o n szabályozták a z iskolák helyzetét, v a g y a z o r szágos tanügyi főigazgató utján érvényesitettók e l v i
állásfog
lalásaikat. A r e n d e l e t e k végrehajtása érdekében t e t t
intézke
dések szintén a jegyzőkönyvekben, i l l e t v e t o k b a n olvashatók, de a királyi b i z t o s i
a közigazgatási
ira
i r a t o k között, főként
a k a t o l i k u s e l e m i iskolák szervezetére g y a k r a n találunk utasí tásokat. Az iskolák demográfiai arculatának vizsgálatához nélkü lözhetetlen források a c o n s c r i p t i o k n a k lyek
a z o k a példányai, me
a tanulókra, a z iskoláztatásra v o n a t k o z n a k . Különös
for
rásértékkel b i r a z 1770-71-ből származó a n y a g . A Mária Terézia által e l r e n d e l t összeirás kérdőpontjaira a d o t t válaszok a l a p ján képet kapunk a helységek iskoláinak számáról, a z o k t a t o t t tárgyakról, a tanitó nevéről, a z i s k o l a alapitási évéről, f e l e k e z e t i jellegéről, a tanitás nyelvéről, a tanulók számáról, a tanitásbérről, a tanitó s z a k m a i felkészültségéről. A B i h a r m e g y e i a n y a g o t Fráter Z s u z s a feldolgozásában a Hajdú-Bihar m e g y e i Levéltár Évkönyvének X I I . számában
tanulmányozhatjuk.
Nagy veszteség számunkra, hogy a Hajdúkerület ós S z a b o l c s gye,
me
v a l a m i n t D e b r e c e n város hasonló összeirása mind levéltá
runkból, mind a z Országos Levéltárból hiányzik. E d d i g még kiaknázatlan forrásai a z egyház- és iskolatör téneti kutatásnak a végrendeletekben rejlő tudósitások, m e l y e k nagy értékei a történetírásnak. E lehetőségre Rácz István e g y e t e m i tanár h i v t a
f e l a f i g y e l m e t a levéltár forráskiadvá
n y a i sorában m e g j e l e n t ban.
" D e b r e c e n i végrendeletek" cimü munkájá
A végrendeleteket tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a
k e g y e s adományok a z egyházak és a z iskolák között
oszlottak
meg. Különösen nagy összegekkel segitették a d e b r e c e n i mátus egyházat, de külön h e l y i l l e t i giumnak
refor
meg a református Kollé
nyújtott támogatást. A kollégiumszeretet a d e b r e c e n i
ember e g y i k jellemző ismérvévé vált. T i s z t a Máté d e b r e n c e n i polgár p l . már 1595-ben
16 F t - o t hagyományozott
"az Sckolában
tanuló deákoknak" s e z a szemlélet későbbre i s áthagyományozó dott. A levéltári kiadványok köteteit l a p o z v a
megállapíthatjuk,
hogy az iskolatörténet a közoktatás kérdéseinek vizsgálata csaknem minden megyében f o g l a l k o z t a t j a a kutatókat. Kiemelkedő
helyet Kelemen ti
kap e z e k sorában i s Somogy megye, a h o l K a n y a r József és Elemér már i g a z i műhelyt t e r e m t e t t e k a z iskolatörtérte
kutatás számára. Tanulmányaik nemcsak Kaposvár és Somogy
megye történetét dolgozzák f e l , hanem regionális kitekintésben képet a l k o t n a k egész Dunántúl népoktatásáról és középfokú ok tatásáról. Ezek a tanulmányok megmutatják m i l y e n g a z d a g forrás a n y a g o t kinálnak a levéltárak a z oktatástörténet vizsgálatához, de kutatásmódszertani s z e m p o n t o k a t i s meríthetünk munkájukból. Z a l a megye levéltára nemcsak tanulmányok, hanem önálló kötetek szintjén j e l e n t e t t e
meg iskolatörtóneti publikációit. A z a
l a e g e r s z e g i füzetek s o r o z a t b a n Degré A l a j o s és Simonff.y E m i l közös munkájaként o l v a s h a t j u k a z a l a e g e r s z e g i központi iskola
elemi
történetét, majd O r o s z i István feldolgozása a z i s k o l a
felszabadulás utáni negyedszázadát m u t a t j a b e . K o t n v e k István a z a l a i gyűjteményben a z a l a m e g y e i alsófoku oktatás p r o b l e m a tikáját
fejtegeti.
A Bács-Kiskun M e g y e i Levéltár "Bács-Kiskun megye múltjából cimü kiadványának V. kötetét 628 o l d a l
terjedelemben t e l j e s
egészében a z oktatás-nevelés kérdéseinek feltárására
szenteli.
A levéltár munkatársai ós kutatói által kószitett publikációk oktatáspolitikai kérdéseket vizsgálnak,bemutatják
a z alsófoku
és középfokú oktatás sajátosságait, a szakmunkásképzés lehető ségeit, f o g l a l k o z n a k a nemzetiségek oktatásügyével ós a felnő r t oktatás kérdéseivel. Több hasonló téma látott napvilágot a He ves
m e g y e i , T o l n a m e g y e i és a Hajdú-Bihar m e g y e i Levéltár
ványaiban, továbbá Csongrád és V a s megyében, de > e l y e t a
kiad
kaptak
"Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetirás" e d d i g m e g j e l e n t
köteteiben i s . A z első két kötet ugyan még nélkülözi a z i s k o l a történetet, de következő köteteiben a nyíregyházi főiskolai t a nárok i l y e n f a j t a
közlései h e l y e t k a p n a k , sőt a z utolsó kötet
egyharmadát t e l j e s e n
iskolatörténet u r a l j a , örvendetes, hogy a
tanulmányok t e r j e d e l m e 1,5 ivtől 5,5 i v i g
i s e l m e h e t , ha a tó-
ma gazdagsága e z t i n d o k o l j a s i g y elkerülik a folytatásos köz lésből adódó nehézségeket. O r o s z Gábor a nyíregyházi tanítókép zés szervezésének és indulásának körülményeit v e t t e aló a T i s z a i
vizsgálat
Evangélikus Egyházkerület Levéltára, a Nyiregyházi
Evangélikus Gyülekezeti Levéltár és a Szabolcs-Szatmár
megyei
Levéltár forrásai alapján. Szabó József a felszabadulás utáni tanítóképzés eredményeit és buktatóit m u t a t j a levéltárban őrzött i s k o l a i i r a t o k folytatott
be elsősorban a
alapján. A kisdedóvásórt
nyíregyházi küzdelmet a reformkorból u g y a n c s a k a z
ő feldolgozásából ismerhetjük meg. Hebeny Zoltán a s z a b o l c s i alsófoku iskoláztatás d u a l i z m u s k o r i időszakát d o l g o z t a f e l . S a i l a i , József a nyíregyházi népikollégiumok 1 9 4 6 - 1 9 4 9 . évi mű ködésének bemutatásához a levéltárban és a z Archívumban talál-, ható forrásokat
vallatta.
A levéltár iskolatörténet! vonatkozású a n y a g a g a z d a g , de sok még a feltáratlan a n y a g . A z egyesületi i r a t o k
között p l .
o l y a n források kínálkoznak feldolgozásra, m i n t a nyíregyházi evangélikus tanítóegyesület i r a t a i , m e l y e k a neveléstörténet egyik
legizgalmasabb
időszakáról a z 1870-90-es évekből t a r t a l
maznak tantárgytanítási módszeres előadásokat, beszámolókat a z iskolalátogatások
tapasztalatairól. Értékesek a z iskolalátoga
tás céljából a "kiküldött birálók" jelentései, melyek a t a n y a i iskolák állapotáról, a tanitók helyzetéről
különösen
festenek
megrázó képet. A pedagógus-sors jellemzésének kitűnő adaléka u g y a n c s a k e források között található. A "Szabolcs-Szatmár m e g y e i helytörténetirás" a megye, g a z d a g múltjának bemutatására ad lehetőséget. Kívánom, hogy az elsősorban d r . B a l o g h István n y . levéltárigazgató és a szerkesztő, d r . G y a r m a t h y Z s i g m o n d munkássága nyomán formáló dott
levéltári tudományos műhely társaságának köre bővüljön.
E d d i g i eredményei mellé további még g a z d a g a b b , még sokoldalúbb eredmények
sorakozzanak.
