aC
Baráth Zsolt országgyűlési képviselő
úr#~~ ett.
ág,. íílés Hivatala
2012 mm 15.
Írásbeli kérdé s Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének
Helyben Tisztelt Elnök Úr !
Az Országgyűlésről szóló 2012 . évi XXXVI. törvény 42 . § (8) bekezdése alapján írásbel i választ igénylő kérdést kívánok intézni a Vidékfejlesztési Minisztériumot vezet ő miniszterhez, mint a tárgyban illetékes minisztérium irányítójáho z „Tesz-e sürgő s intézkedéseket a Kormány akár csak a lakosság figyelemfelhívás a tekintetében- a gyarmatosító gazdaságpolitikával előretörő, külfőldi áruházláncok polcain kínált élelmiszerek fogyasztásával kialakuló egészségtelen életmód ellen? ” címmel.
Tisztelt Miniszter Úr! Sajnálatos tény, hogy a mai élelmiszeripari termékekkel ellátott –mérgezett- világunkban, má r nem csak a városi, de a falusi ember is a bevásárló központokban, különböz ő áruházláncokban veszi meg a mindennapi fogyasztásra szánt „élelmet”, élelmiszert . Tényként kell kezelni azt is, hogy az elmúlt 22 évben sikeresen „leszoktatták” a vidé k társadalmát a háztáji gazdálkodásról . Akik még esetleg próbálkoznak a kertjükben a föld művelésével, azoknak egyre több esetben ellopják a terményét a „megélhetési b űnözők”, vagyis túlnyomó többségben a cigányság soraiból kikerül ő rabló hordák.
Tisztelt Miniszter Úr !
Ajánlom figyelmébe a világhálón is megtalálható rövid rejtett kamerás kisfilmeket a nagyüzemi állattartásokról, és az iparszer űen működő vágóhidakról.
Többek között megtalálható egy amerikai dokumentumfilm is melynek címe : Elelmiszeripar Rt . Másfél órában foglalja össze, hogy milyen cégbirodalmak, üzleti érdekek, hatalmak állna k az állattartás, a mezőgazdasági termelés, és a feldolgozás mögött . Elénk tárul milyen változások történtek az USA-ban az elmúlt 50 év alatt, az állattartás - a baromfi , szarvasmarha, sertéstenyésztés- területén . Bemutatja a film, hogy az óriási-giga feldolgoz ó üzemekben a feketén foglalkoztatott leginkább mexikói dolgozók, robotszer ű munkában egészségtelen körülmények között vágják le és dolgozzák fel naponta tízezrével a gyors hízá s miatt béna és beteg állatokat is . Hogy milyen állatokat? Azokat a baromfikat melyek életükben nem láttak napfényt. Az olyan sertéseket melyek elmeháborodottak lesznek a bezártságtól . Az olyan teheneket, amelyek egész életükben
a
térdükig állnak a trágyában ,
füvet soha az életükben nem ettek, nem legelésztek, hisz kukoricával, szójával és különböz ő adalékanyagokkal tömik őket. A feldolgozott húst pedig több tucatszor mossák klórral, mégi s a késztermék —húspogácsa- elfogyasztása után különböz ő fertőzéseket kapnak el, nem egyszer halnak meg az amerikai gyermekek . Arról is szó esik, hogy a —génkezelt- vetőmagok eladása is pár gigacég kezében van. Ezek a „birodalmak” a különböz ő ügynökeikkel zsarolják a farmerokat, hogy csakis ezektő l a cégekt ő l vásároljanak génmanipulált vetőmagokat . További meghökkent ő és érdekes, a társadalom nagy többsége számára eltitkolt részleteke t lehet megtudni a filmb ől.
Tisztelt Miniszter Ur!
Nem kell egy óceánt áthajózni, hogy az amerikai földrészen tapasztaljuk meg ezeket a szörnyű dolgokat. A védegylet Egyesület által kiadott füzetecske, melyet az Európai Unió támogatott, részletesen beszámol minderről. Címe : Az európai ipari állattenyésztés hatásai a világ szegényeire és a környezetre . Néhány fontosabb gondolat : „A Közös Agrárpolitika létrehozás a világháború utáni, nyugat-európai államokbó l formálódó gazdasági egység egyik els ő közös gazdasági programja volt. __Az Egyesült Államok, mely a világháború győzteseként erős politikai befolyással bírt a formálódó európai egység gazdasági lépéseire, csak egy feltétellel egyezett bele
a
vámvédelemre alapuló Közös Agrárpolitika létrehozásába : a GATT-tárgyalások Dillo n Fordulóját 1962-ben lezáró egyezményben az Európai Gazdasági Közösség engedményt tett a fehérjenövények import vámjával kapcsolatban . Az egyesült államoknak, mint a világ vezet ő szójaexportőrének, ezen termékeinek piacra jutása miatt volt lényeges, az európaiak pedig
még nem ismerték fel e növény jelentőségét,
A szójaliszt-szállítmányokat fogadó hollan d
kikötőkről rotterdami egérlyuknak keresztelt kitétel azonban évtizedekre veszélye s kényszerpályára kormányozta az európai állattenyésztési szektort. Ez a megállapodás ugyanis újabb lökést adott az Egyesült Államokban kifejlesztett, kukoricán és szóján alapuló iparszer ű állattenyésztési technológia elterjedésének Európában . „ A korábbiakban részletezett szabályozási és gazdasági folyamatok, Nyugat-Európában a hetvenes évekre egy amerikai mintára fejl ődő
iparszer ű
állattenyésztési szektor
kialakulásához, és uralkodóvá válásához vezettek. Ezzel párhuzamosan, a legelőkén t hasznosított és fehérjenövények termesztésére használt terület csökkent. A szójára alapozott iparszerű állattenyésztés a nagy európai kiköt ők közelébe koncentrálódott. Eközben az e kikötőkből távol eső, hagyományos európai állattenyésztő régiókban csökkent a sertés-,
a
baromfi-, illetve a tejtermelés. E régiók természeti adottságaikat tekintve, sokka l alkalmasabbak a fenntartható állattartási technológiákra, és helyi hagyományoknak is része az állattartás. Gondoljunk csak a hegyi falvak legelőkkel tarkított tájképére. Az állattartatás a síkvidéki, tengerparti területekre koncentráló folyamat így a vidékfejlesztés, a min őségi élelmiszer, a vidéki táj megőrzésére vonatkozó európai társadalmi igényekkel homlokegyenes t ellentétes irányba visz. " „Az iparszerű állattenyésztés lényegéből adódóan, az állatokat koncentráltan, kis helyen é s többnyire zárt rendszerben tárolják. Ez a tartástechnológia megszakítja a kapcsolatot a z állatállomány és a föld eltartó képessége, és így annak a hulladék feldolgozó képessége közöt t is. A vízben ezek a szennyez ő anyagok eutrifiziót és a vízben oldott oxigén mennyiségéne k csökkenését okozzák, mely károsítja az él ővilág sokféleségét, és halpusztulást okoz . Kétszáz tejhasznú tehén annyi trágyát termel, mint egy 10 ezer fő lakosú város . Így nem csoda, hogy a vizet szennyező nitrogénszármazékok megközelítőleg 30%-a az állattenyésztésből származik Európában és az USA-ban . " „Az állattenyésztő telepekről további káros anyagok is kerülnek a környezetbe, példáu l antibiotikumok, nehézfémek és olyan kórokozók, mint amilyen a Salmonella, a Campylobacte r vagy az Escherichia coli (e-coli), melyek mind az élelmiszerek által közvetített megbetegedéseket okozhatnak az emberekben . Az iparszerű állattenyésztő telepek légszennyezést is okoznak, amely károsítja az ott dolgozó k és a környék lakosságának egészséget. Egy 100 ezer db brojlercsirkét nevelő telep naponta 7 7 kg szennyezőport is kibocsájthat. " „Az iparosodott világban élő emberek, főleg a húsevők, ugyanakkor több fehérjét fogyasztanak, mint amennyi testük természetes szükséglete . Ez egészségügyi problémákat,
például veseelégtelenséget okoz . Az állati fehérjékben gazdag étrend többnyire magas állat i zsírtartalmat is jelent, mely a szívbetegségek és a keringési problémák kockázatát is növeli . A húsok különösen a vörös húsok túlzott fogyasztása pedig a rák kialakulásának veszélyé t fokozza. " „A 2009–10-es gazdálkodási évben 23,5 millió hektáron termesztettek szóját Brazíliában , melyből 70%, vagyis 16,5 millió tonna, génmódosított szója volt. Argentínában 18,3 millió hektárnyi szóját termesztettek, melyb ől majdnem mind génmódosított volt. Uruguayban 860 000 hektárt borít csaknem kizárólag génmódosított szója . A Latin-Amerikában termesztet t szója többségét a Monsanto cég Roundup Ready szójafajtája adja, melyet genetikailag úg y módosítottak, hogy eltűrje a Monsanto Roundup nev ű glüfozát tartalmú totális gyomirtószerét. Kormányzati statisztikák szerint a génmódosított technológia alkalmazása a rezisztens gyomok elterjedéséhez vezetett. Ennek eredményeként a gazdálkodók még töb b Roundup, illetve korábbi és veszélyesebb gyomirtók, mint a 2,4-D (a hírhedt Agent Orange egyik összetevője) és atrazin (melyet az EU-ban egészségügyi okokból betiltottak) használatára kényszerülnek. A glüfozát meghatározó szennyezési forrássá vált a térségben, elszennyezi a felszíni- és talajvizeket, veszélyezteti az emberek egészségét és kiirtja az egyé b vegetációt. Súlyos egészségi kockázatokról érkeztek jelentések a szójatermesztésben használ t rovarirtó szerek kapcsán is, egyrészt a táplálékláncban való felhalmozódásuk miatt, másrész t pedig a nagytermelők és agrárcégek által alkalmazott repülőgépes permetezés révén a szélle l lakott területekre szálló vegyszer miatt . A szójaültetvények közelében élő lakosság mindezek kapcsán súlyos egészségügyi gondokró l számol be. Állandó fejfájás, bőrkiütések, gyomorpanaszok, gyakoribb vetélések és születés i rendellenességek fordulnak el ő. A fő szójatermesztő országok kormányzati adatai világosan mutatják, hogy a génmódosított fajtákat forgalmazó cégek ígéreteivel ellentétben,
a
vegyszerhasználat nem csökken a génmódosított szója használatával . ” „A génmódosított növények fogyasztását döntő mértékben elutasító európai fogyasztók nagy része nem is tud arról, hogy az európai állatok takarmányául szolgáló szója nagyrészt génmódosított, mert a jelenlegi élelmiszer-jelölési szabályozás nem terjed ki a génmódosítot t takarmánnyal etetett állatokból származó állati termékekre . Míg az európai köztermesztésbe n csak két génmódosított fajta, a GMMON 810 kukorica és az Amflora burgonya engedélyezett , élelmiszer- és takarmánycélú terményimport tekintetében nagyjából 40 génmódosítot t növényfajta behozatala lehetséges . Az európai szabályozás szerint az élelmiszertermékeke n kötelezőfeltüntetni a génmódosított összetevőket, viszont az állati termékek tekintetében ez a kötelezettség nem terjed ki az állatok takarmányának összetételével kapcsolatos jelölésre .
Ennek megfelelően, mivel takarmánycélra engedélyezett a génmódosított szójafajt a behozatala, az európai fogyasztók mindegyike folyamatosan génmódosított takarmányoko n tartott állatokból származó termékeket fogyaszt, s ez alól mi sem vagyunk kivételek Magyarországon. Ez a génmódosított termények fent részletezett káros hatásain túl azért i s aggasztó, mert nem áll rendelkezésre megnyugtató tudományos vizsgálati eredmény arról , hogy az ilyen termékek fogyasztása hogyan hat az emberi szervezetre . " „Széleskör ű kutatási anyag támasztja alá, hogy a nemzetközi kereskedelmi egyezménye k számos esetben károsan hatottak a fejlődő országok élelmezésbiztonságára. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által szorgalmazott strukturális igazodási programok keretében a fejlődő országok számottevően csökkentették a gazdálkodóiknak juttatott támogatásokat é s védelmüket. Fenti intézmények emellett elhitették ezekkel az országokkal, hogy exportra szán t terményekre koncentrálva, az ezekb ől nyert jövedelem révén, importból biztosíthatjá k lakosságuk élelmezését. Eme megközelítés hatására a fejlődő országok olyan politikáka t alkalmaztak, melyek az exportterményeket támogatták az élelmiszernövények kárára, és a z infrastruktúra fejlesztések is az exportáruk termesztési körzeteire összpontosítottak . Pedig a helyi lakosság élelmezése szempontjából a kistermel ők nélkülözhetetlenek. Ennek ellenére, a szabadkereskedelmi fordulat nemcsak az állami támogatástól fosztja meg
őket, de
terményeiket is kiteszi a fejlett országokból, vagy más, dinamikus agrárexport őröktől (pl. Brazília) érkező, olcsó import versenyének. A későbbiekben ezt a problémát két, a legszegényebb afrikai országok szempontjából kritikus jelentőségű termék, a tej és a csirkehús példáján részleteiben is megvizsgáljuk. " „Egy dolgot mindenesetre kiemelnénk : a túlnyomórészt európai és egyesült államokbel i székhelyű multinacionális cégek kis csoportja csillagászati hasznot húz a globalizált agrár- és élelmiszeripari ágazatból, és igen koncentrált környezetben tartja ellen őrzése alatt ezeket a piacokat. A mezőgazdasági termények piacát uraló négy óriás multinacionális cég nev e többnyire ismeretlen az európai fogyasztók el őtt. Az ABCD csoportként is ismert négyes, a z ADM, a Bunge, a Cargill és a Louis Dreyfus, becslések szerint a nemzetközi gabonakereskedelem 75-90%-át ellen őrzi. Pontos adatok nincsenek, mert ezek magánkézbe n lévő zárt részvénytársaságok. A koncentrációt fokozza, hogy
a Cargill, az ADN1 és a Bung e
stratégiai szövetségeket és közös vállalkozásokat hoztak létre a mez őgazdasági inputok piacát uraló cégekkel. A vetőmagok termelésében négy vállalat, a Monsanto, a Dupont,
a Syngenta
és a Limagrain állítja elő a világon eladott vetőmagok több mint a felét. Az agrokémiai szektorban hat cég, a DuPont, a Monsanto, a Syngenta, a Dow és a két nagy német vegyszeróriás, a Bayer és a BASF ellen őrzi a piac 75%-át. Mivel a nemzetközi
kereskedelmet is ezek a cégek tartják a kezükben, az Európába nagy mennyiségben érkez ő szójából is profitálnak. A Közös Agrárpolitika jelen rendszerében a támogatásait i s gyakorlatilag e cégek kapják meg, hiszen a közvetlen kifizetéseken keresztül és koncentrált felvásárló-erejüknek köszönhet ően, alacsonyan tudják tartani a termel ői árakat Európában. A szabadkereskedelem előrehaladása révén pedig a világ minden termel őjét meg tudjá k egymással versenyeztetni az élelmiszeripari leánycégeik olcsó alapanyagának biztosítás a érdekében. "
Tisztelt Miniszter Ur ! A génkezelt magokkal táplált, a természetellenes körülmények között hizlalt és levágott állatok feldolgozásán túl - mely folyamatnak eredményeképpen az élelmiszeripari terméket a különböző kereskedelmi láncok polcain lehet megtalálni-, még számos és fonto s egészségkárosító problémákról nem tud a magyar fogyasztói társadalom nagy része . A magyar városi és vidéki emberek, nem tudnak az üdít őitalokban és egyéb élelmiszerekben található, hosszú távon, állandó jelleggel nagy mennyiségben fogyasztott különböz ő kiegészít ő anyagok káros hatásairól ; úgymint színezőanyagok, emulgálószerek, stabilizátorok, sűrítőanyagok, ízesítőanyagok, tartósítószerek, antioxidánsok . A magyar társadalom nag y része nem tud az ivóvízben található klór hatásáról . Nem tud a fogkrémekben található fluorid hatásáról. Nem tudnak az ásványvizes-üdít őitalos műanyag palackok és az alumínium sörö s dobozok egészségkárosító hatásairól. Nem tudnak a különböző vegyipari termékek káro s hatásairól . A magyar emberek nincsenek tisztában azzal a ténnyel, egy üveg kóla mennyi foszforsavat é s cukrot tartalmaz . Nincsenek tisztában ezeknek az üdít őitaloknak, állandó jelleggel ivott , hosszútávon bekövetkező káros egészségügyi hatásairól . A foszforsavról így ír a wikipédia : „sok élelmiszerben megtalálható, els ősorban kólában, húsételekben és sajtokban. Ismert mellékhatása nincs, de a napi maximum beviteli mennyisége 70 mg/testsúly kg-ban va n korlátozva, mert erős kalcium-megkötő képessége miatt a szervezetb ől kalciumot von el.” A kóla műanyag palackjára pedig ez van írva : Tápérték tartalom 1 deci (100 ml) Coca Colában : 11 .2 gramm cukor, ami 190 kilo joule, azaz 44 kilokalória . Egy átlagos feln őtt ember napi energiaszükségletének energiaként 6%-át, cukorbevitelként 31%-át százalékát fedezi a kól a minden pohárnyi mennyisége (2 .5 deciliter) . Vagyis egyetlen pohár fedezi a szervezet cukorbevitelének egyharmadát!
Ehhez nagyon nincsen mit hozzáfűzni . Csak el lehet gondolkodni, hogy azok az - egyébként függőségben lévő- kólát és egyéb édesített löttyöt - nap mint nap- ivó emberek, mennyive l több cukrot visznek be a szervezetükbe, mint amire egyébként szükségük lenne . Ugyani s három pohár kóla fedezi a teljes napi cukorszükségletet, egy 2 literes kóla pedig kb . : háromszor több cukrot tartalmaz a napi ajánlottnál! Végig lehet tekinteni az egészségügy i statisztikákat, mennyi cukorbeteg van Magyarországon .
Tisztelt Miniszter Úr !
Nagyon fontos megemlíteni az édes és sós ízeken alapuló szintén függ őséget okozó hamburgereknek és egyéb gyorséttermi termékeknek az egészségügyi hatásait is . Bizonyosan hallott már Sally Davies, „McDonalds Happy Meal Project” kísérletéről. A próba a következ ő volt; a hölgy kirakott egy „happy meal menüt” az asztalra, és több hónapig naponta lefényképezte. Érthetetlen módon nem történt semmi a hamburgerrel, nem kezdett el rohadni , nem lepte el a penész, nem szálltak rá a bogarak . Mégis milyen anyagok lehetnek eg y hamburgerben, ha ez történik? Ám fokozva az indulatokat, gondoljunk csak Morgan Spurloc k nagy vihart kavart dokumentumfilmjére a Super Size Me-ra . A 98 perces alkotás egymásból következ ő eseménysorként mutatja be, hogyan vált az egészséges és életer ős férfi egyetlen hónap leforgása alatt egészségi problémákkal, depresszióval és majdnem teljes impotenciáva l küzd ő emberi ronccsá . Superlock az els ő hét után egyébként közel ötkilós súlynövekedéssel "büszkélkedhetett", a hónap végére pedig több mint 11 kilóval mutatott többet a mérleg alatta , mint a kísérlet kezdetekor. Koleszterinszintje egyharmadával emelkedett meg, egyik orvosa pedig a kísérlet megszakítására kérte a forgatás alatt, mert a sok - esetenként mérgez ő adalék- és színezőanyagtól annyira leromlottak májenzim-eredményei . Különösebb hatás a ennek a filmnek sem lett sem Amerikában, sem Európában . Ilyen termékeket fogyasztanak mind többen és többen Magyarországon . A napi testmozgás elmaradása mellett mérgezik magukat, elhíznak, amivel hosszútávon számtalan betegségne k adnak táptalajt - például : a már említett cukorbetegség- .
Tisztelt Miniszter Ur!
Ajánlom figyelmébe a következőket: Hamu mint mosogatószer, tönkölybúza, gyógynövények, rackajuh, mangalica . A magyaroknak számtalan természetes, évszázados, évezredes múltra visszatekint ő értékei vannak, ami az élelmezést illeti . Miért engedi a multinacionális cégek terjeszkedését mondvá n azt, hogy befektetnek és munkát adnak? Miközben a kereskedelmi vállalatok a kis é s középvállalkozásokat teszik tönkre, a dolgozóit rabszolgaként kezelik, a „feldolgozandó ” állatait pedig tárgyként, csupán eladandó árucikknek tekintik .
Tisztelt Miniszter úr !
Ide illik Hippokratész híres mondása : Amit eszel, azzá leszel . Ilyen országban akarunk élni mi is? Ilyen állatok feldolgozott húsát akarjuk enni ? Vagy már ezeket is esszük . . .??
Tisztelt Miniszter Úr !
A fentebb leírtak miatt, kifejezetten fontos és sürg ős feladat az önellátás, a természetes élele m termelésének és mindezek fogyasztásának, vagyis a tudatos és egészséges mindennap i táplálkozás és életvitel fontosságának a bemutatása és a támogatása . Tehát elengedhetetlenül szükséges, hogy a Kormány újra felébressze és segítse a magya r emberekben az önellátásra, a háztáji gazdálkodásra való törekvést, a természete s mezőgazdasági termelés fontosságának felismertetését, anyagi támogatását . Mindemellett nagyon fontos lenne az élelmiszeripari és a gyógyszeripari lobbi tevékenységér e is felhívni a lakosság, a magyar társadalom figyelmét . A magyar emberek mindennapi egészsége múlik azon, mit és hogyan esznek, fogyasztanak . Megdöbbentő, hogy a nemzeti összefogás kormányát ez a jelenség sem aggasztja .
Tisztelt Miniszter úr ! Végül, de nem utolsósorban, egy Indián bölcsességet szeretnék megosztani Önnel : Mese, legenda, vagy igaz történet, mindenesetre nagy alapigazságok olvashatóak ki bel őle. "1854-ben az akkori washingtoni elnök, a "Nagy Fehér Főnök" ajánlatott tett egy hatalmas
indiánok lakta terület megvásárlására, amiért cserébe rezervátumot ígért. A seattle-i főnök kérése, amelyet egészében közzé tettek, úgy hangzik, mint a legszebb és legmélyeb b nyilatkozat, amit valaha is tettek a környezetr ől. " Az indián nagyfőnök válaszai (részletek) : "Hogyan vásárolhatja meg vagy adhatja el valaki az eget és a föld melegét? Ez a gondola t furcsa számunkra . Ha nem mi vagyunk a levegő frissességének és a víz hűsének birtokosai, hogyan vásárolhatják meg ezeket mások? " Tudjuk nagyon jól, hogy a fehér ember nem nagyon érti a mi útjainkat . Számára egy dara b föld ugyanolyan, mint egy másik, mert idegen ő, aki az éj leple alatt j ő és elrabol a földtől bármit, aminek csak szükségét érzi. Így a föld nem testvére, hanem ellensége, s mihely t leigázta és kizsákmányolta azt, odébb áll, maga mögött hagyva elődei sírját. Semmivel sem törődik, a földet saját gyermekei el ől rabolja el, ősei sírját, gyermekei születési jogát elfelejti . Saját édesanyját, a Földet és édestestvérét, az Eget úgy kezeli, mint megvásárolható dolgokat , melyek kizsákmányolhatók és eladhatók, mint az állatok és a csillogó-villogó ékszerek " "Ha eltűnnek az állatok, az ember is ki fog pusztulni, ha másért nem, nagy lelki magányossága miatt. Mert bármi is történjék az állatokkal, az az ember sorsává is váli k hamarosan. Minden egybetartozik és szoros összefüggésben áll egymással. " "A Föld sorsa ezért a Föld fiainak a sorsa is. Nem az ember szőtte az élet hálóját, ó csupán egy szála annak Bármit cselekszik a hálóval, saját magával cselekszi azt . " "Egy dologgal tisztában vagyunk, amire a fehér ember is egy napon ráébred majd : a mi Istenünk és az ő Istenük egy és ugyanaz. Hihetik, hogy ők birtokolják Istent, mint ahogyan a mi földjeinket is birtokolni akarják, ám ez lehetetlen . Ó az ember Istene, aki ugyanolya n kegyes úgy a vörös, mint a fehér emberhez . Számára a Föld nagyon értékes, ezért a Földe t bántalmazni ugyanaz, mint a teremtőjét megvetni. " „Rézbőrű vagyok, és nem értek semmit. Mi jobban szeretjük a szél lágy susogását egy t ó felszínén, meg ugyanannak a déli es őtől megtisztult vagy fenyőaromával illatosított szélnek a szagát. A levegő felbecsülhetetlenül értékes a rézbőrű számára, és mindannyian osztozunk a leheletben, az állat, a fa, az ember, mind ugyanazt a leveg őt lélegezzük. Úgy t űnik, a fehér ember nincs tudatában a leveg őnek, amit belélegez ; ahogyan a napok óta agonizáló haldokló sem érzi a bűzt. De ha eladjuk a földjeinket, emlékezni kell arra, hogy számunkra a leveg ő felbecsülhetetlen, hogy a levegő megosztja a szellemét az élettel, amit fenntart. A szél, amely a nagyapáinkat az élet első leheletét adta, megkapja az utolsó sóhajtásaikat is. És ha eladjuk a földjeinket , Önöknek azokat meg kell őrizniük, mint egy különálló és szent dolgot, mint olyan helyet, ahol
a fehér ember megízlelheti a mez ők virágaitól megillatosított szelet. Ezért gondolkozunk az ajánlatukon, hogy meg akarják venni a földjeinket. Ha úgy döntünk hogy eladjuk, feltételeke t szabnék: a fehér embernek úgy kell bánnia e föld állataival, mint a fivéreivel . Vadember vagyok, és nem értem a másféle életmódot . Láttam ezer meg ezer bivalyt megrohadni a réteken, lelőtték őket, mert a fehér ember vasutat akar építeni . Vadember vagyok, és ne m értem, hogy lehet egy füstölgő gép fontosabb, mint a bivaly, akit mi csak azért ölünk meg , hogy életben maradjunk. Mivé lesz az ember állatok nélkül? Ha mindet kiirtják, az embe r nagy lelki magányosságban fog meghalni ; mert az, ami az állatokkal történik, az fog történn i az emberrel is. Minden összekapcsolódik. Meg kell tanítaniuk a fiaiknak, hogy a föld, amir e rálépnek,
a mi nagyapáink hamvai. Tanítsák meg a fiaiknak, hogy ez a föld meggazdagodott a
felebarátaink életével, hogy tudják tisztelni . Tanítsák meg nekik, hogy mi azt tanítottuk a mieinknek, hogy a föld a mi anyánk. Minden, ami a földdel történik, meg fog történni a föl d fiaival. Ha az emberek a földre köpnek, magukra köpnek.
Tisztelt Miniszter Ur ! Legvégül ajánlom figyelmébe a vidékfejlesztési minisztérium volt államtitkárának, Angyá n József leveléből a következő részleteket: „Anélkül, hogy lemondásom felajánlását itt részletesen indokolnám, kérem, engedjétek meg , hogy az alapvető okokról és körülményekr ől az alábbiakban tájékoztassalak Benneteket. Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmaztunk , amelyet a társadalom túlnyomó többsége - a fórumainkon, az elmúlt nyolc hónap széleskör ű társadalmi vitái során megtapasztaltak szerint - teljes mértékben támogat, és amelyne k végrehajtására szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerz ő gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam "maffiacsaládok", spekuláns nagyt őkés "oligarchák" és a volt Tsz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtoko s "zöldbárók" koalíciója jött létre . Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földt ől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig . Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzet i Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk . Elérte hát ezen érdekcsoport, hogy amint mondani szokták - elfogyott körülöttem a leveg ő, ellehetetlenült a közös
vidékstratégiánk megvalósítása, elkezd ődött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése, és megindult az állami földterületeknek meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze nem egyeztethető bérbe adása. Ezzel
a körrel és az általa kikényszerített irányváltással - amely meggyőződésem szerint Dél-
Amerikába vezet - jó lelkiismerettel közösséget vállalni nem tudok és nem is akarok! " „Egyrészt a nevezett kör egy részét én nem számítom a szó igazi értelmében vett "elithez " tartozók közé, sokkal inkább az elmúlt zavaros évtizedeink gátlástalan, mohó, másoko n átgázoló, zsákmányszerző haszonélvezőinek tartom őket. Másrészt ahhoz, hogy távol tudjuk e kört tartani a döntéshozataltól, ahhoz el őbb el kell őket onnan távolítani, hogy a közpénzek és a nemzet közös vagyona valóban a közjót szolgálhassa . Arról nekem sajnos nincsenek információim, hogy mikor és milyen eszközökkel kezd ődik el e körök eltávolítása a hatalomból, de türelmetlenül várom ennek bekövetkeztét . Meggyőződésem ugyanis, hogy erkölcsi megújulás nélkül nincs felemelkedés a magyarsá g számára! Ahogy látom nem lesz egyszer ű a folyamat, de e valódi rendszerváltó, nyíltszín i küzdelemben magam is szívesen részt veszek, erre készen állok! Abban a Korten álta l megfogalmazott "modern kétpártiságban" amelyben az egyik oldalon a spekulán s multinacionális nagytőke és helyi rezidenseinek érdekei, a másik oldalon pedig az emberek, a helyi közösségek érdekei és értékei állnak, én ez utóbbiak pártján állok és ott is maradok ! Meg vagyok győződve arról, hogy az emberek is ezt várják t őlünk, és a két oldal birkózásában velünk vannak. Velük, az emberekkel és nem az oligarchákkal kell szövetséget kötnünk! Ezze l a
belső összefogással leszünk kifelé is er ősek!
Tisztelt Miniszter Úr !
A fentebb vázoltak alapján a kérdéseim a következ őek: Milyen hatással van az emberi szervezetre a foszfor, a cukor, a fluorid, a klór, az emulgálószerek, stabilizátorok, ízesít őanyagok, tartósítószerek amennyibe n folyamatosan állandó jelleggel fogyasztják az olyan élelmiszereket melyekben ezek a z anyagok megtalálhatók?
Hogyan próbálja a kormány elősegíteni az önellátó életmód fontosságának
a
felismertetését és támogatását a magyar társadalomban ? Milyen eszközökkel hívja fel a magyar társadalom figyelmét a kérdésben leírt a jelenségre ? Miért engedi a Kormány hogy a „multik"és az áruházláncok által kínált élelmiszeripar i termékekkel mérgezzék a magyar embereket ? Miért nem fektet a problémához méltó hangsúlyt a Kormány a dolgok megoldás a érdekében? Miért nem segíti el ő a Kormány a természetes, az ősi magyar népi ételek, újbóli megismerését széles társadalmi körökben ? Miért nem segíti el ő a Kormány a tanyasi/önellátó gazdálkodás újbóli megindítását ? Hogyan segíti a Kormány a családi gazdálkodásokat ? Miért nem támogatja a Kormány a kisüzemi állattartást az iparszer ű állattartással é s feldolgozással szemben? Milyen eszközökkel küzd a Kormány, az Ángyán József által is emlegetett zöldbárók, a főldmaffia, az oligarchiák ellen ?
Várom megtisztel ő válaszát!
Budapest, 2012 . május 14 .
Baráth Zsolt országgyűlési képviselő
