AELIA SABINA
Alapfokú Művészetoktatási Iskola
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013
A Pedagógiai program legitimációja Az Aelia Sabina Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az iskola vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület a mellékelt jelenléti ív szerint elfogadta.
A Pedagógiai program 2013. szeptember 1-jével lép hatályba.
2013. március ……
Kenessey László igazgató
Rostetter Szilveszter Közalkalmazotti Tanács elnöke
Szülői Tanács nevében
Topa Zoltánné Szakszervezeti titkár
Diákok Közössége nevében
Jóváhagyom:
2
Tartalom A Pedagógiai program legitimációja
2
1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 4 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 6 1.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 6 1.4 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................... 9 1.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 10 1.6 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje............................ 12 1.7 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 13 1.8. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata…………………………………….14 1.9 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ......................................... 20 1.10 A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 21 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 22 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 22 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám…………………………………………….22 2.3 Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve...……………………………………………22 2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 25 2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 25 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 26 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 26 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 26 2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........... 28 2.10 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 28
3
1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az Aelia Sabina Alapfokú Művészeti Iskola a hagyományos művészeti iskola szerkezetét, tantárgyrendszerét foglalja magába. Iskolánk néhány év óta már nyitott a társművészetek oktatásának irányába a néptánc tanszak beindításával, 2000 óta a többi művészeti ág alapszíntű oktatását is megkezdtük. Az tanulólétszám mintegy 1/3-a a zenén kívüli művészeti ágakból kerül ki. A következő tantervek fejlesztési programja szerint növelni szeretnénk oktató-nevelő tevékenységünket a társművészetek terén. Ezért Programunk elkészítésekor fejlesztési terveinket is figyelembe vettük, és dokumentumainkba egységes szerkezetben beépítettük. Intézménytípusunk a tanulók közismereti tanulmányai mellett szabadidejükben nyújt érdeklődésüknek, tehetségüknek megfelelő művészeti képzést, készségfejlesztést, nevelést. Az alapfokú művészetoktatás három területet foglal magába: a zeneművészet, a táncművészet, képző- és iparművészet. A zeneművészeti oktatás tantárgyrendszerébe integrálódhatnak a jazz-zenei tanszakok (pl. ütő), valamint az elektroakusztikus hangszerek. Az alapfokú táncképzés nálunk a néptáncra koncentrálódik. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka célja Legfontosabb célunk a tanulókban a művészetek szeretetének, értésének, művelésének megalapozása, a készségek fejlesztése, a legtehetségesebb tanulók művészeti pályára való felkészítése, irányítása. A művészetoktatásban rejlő személyiségfejlesztő, értékteremtő tulajdonságok, készségek kialakításával-elsajátításával el kell érni, hogy a tanulók: −
sajátos, speciális művészeti ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik a tanulás során rendszeresen alkotó művészeti tevékenységgel, az interpretálással együtt járó pozitív élmények átélését, mint az alkotás és a siker örömét, a szépség, az esztétikum katartikus átélését;
−
olyan magatartási attitűdökkel és szokásokkal rendelkezzenek, amelyek biztosítékot jelentenek arra, hogy a tanulókban kialakult - a művészetek befogadása, értése, művelése iránti - nyitottság, esztétikai érzékenység nem szakad meg az alapfokú
4
művészetiskolai tanulmányok befejezésével, hanem felnőtt korban is kulturális igényükké, életmódjukká válik.
Az iskolában folyó oktató-nevelő munka feladatai A művészetoktatásban, nevelésben résztvevő tanulókkal −
ismertesse meg nemzeti, művészeti kultúránk értékeit,
−
a nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulókban erősítse az identitástudatot,
−
ismertesse meg az egyetemes művészet legjellemzőbb, legnagyobb hatású értékeivel, alkotásaival,
−
alapozza meg szűkebb és tágabb környezetünk esztétikumának, kulturáltságának megismerését.
A művészetoktatás −
segítse
elő
a
művészeti
területekhez
kapcsolódó
kommunikáció
és
metakommunikáció megismerését, megértését, a tanulás és alkalmazni tudás révén kulturált magatartás, társadalmi kapcsolatteremtés, együttműködés és párbeszéd kialakulását, −
segítse elő a harmonikus életmód kialakulását, a szabadidő kulturált eltöltését,
−
járuljon hozzá a művészeti területek különböző speciális ismereteinek megértéséhez, elsajátításához és cselekvő alkalmazása révén az eredményes tanulás, a gyakorlás sajátos módszereinek, technikáinak elsajátításához, az akusztikus, vizuális, motorikus emlékezetbe vésés, megőrzés és felidézés tanulásához,
−
ismertesse meg az egyes művészeti területek alapvető ismeretanyagát és technikáit,
−
alapozza meg az egyes művészi kifejezési módok elsajátítását.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A művészetoktatás nevelés-eszközrendszerével hozzájárul −
olyan
társadalmi
feladatok,
társadalmi
egészségügyi
problémák,
kérdések
megoldásához, mint a fogyatékos, ill. személyiségzavarral küszködő gyermekek nevelése, beilleszkedése, −
a
zene
és
művészetterápia
személyiségzavarainak
eszközeivel
leküzdéséhez,
(pl.
zeneterápia)
gyógyításához
a
a gyermekek
gyermekek preventív
neveléséhez.
5
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az alapfokú művészetoktatás az egyéni oktatás keretén belül különös eredményességgel vehet részt a tanulók személyiségfejlesztésében. Minden gyermek más képességekkel és személyiségvonásokkal rendelkezik. A tanár kellő érzékenységgel és érdeklődéssel kell megkeresnie, megtalálnia a növendékekhez vezető utat. Rá kell találnia arra az ösvényre, melyen tervszerűen és tudatosan haladva kibontakoztathatja minden egyes növendék rejtett képességeit, személyiségének szegmenseit, és sikerélményhez juttatva őt lépésről lépésre, egyre többet ismertet meg vele a világból és önmagából. Mindehhez a művészetek csodálatos világát, saját személyiségét használja eszközként. A tanár felismerve a növendék erősségeit, erre építve bontakoztatja ki tanítványa képességeit. A személyiségfejlődés alappillére a pozitív megerősítés, melyet mint motiváló erőt a tanár óráról órára támogat, helyes kritikát alkalmazva és a helyes önértékelést segítve. A személyiség formálásában az örökletes adottságokon túl a gyermeket körülvevő tágabb környezet is jelentős szerepet hordoz. A családi, az iskolai közösség a gyermek meghatározó életterei, mely szintén nagyrészt vállal személyisége alakulásában. A művészeti tárgyak tanítása során kifejezett előnyt jelent, hogy a gyermekekkel egyénileg, ill. kis létszámú csoportban foglalkozhatunk. Az erős személyes kötődés kezdeti motivációként van jelen a tanulásban, mely később megerősítheti, vagy gyengítheti a közös munka eredményességét. A helyes gyakorlás – mint az eredményesség egyik záloga – megtanítása és fejlesztése is alapvető feladataink közé tartozik. A siker mellett a kudarcélményről sem szabad megfeledkezni, ennek közös megbeszélése, feldolgozása, és „túlélése” is jelentős mérföldkő a személyiségfejlődés útján.
1.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolában a közösségfejlesztés lehetőségei főként a csoportos órák keretében valósíthatók meg. Ennek formái: kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zeneelmélet és zeneirodalom, képzőművészet., néptánc Ezek azok a működő csoportok/tagozatok, ahol a közösségfejlesztéssel kapcsolatban lehetőségeink és teendőink vannak.
6
A szolfézs és zeneirodalom órák általában olyan együttlétek, amikor a gyerekek nem későbbi bemutatóra, fellépési lehetőségre készülnek, hanem már kész előadást hallgatnak, zenei szemelvényeket énekelnek el, vagy ilyen részletet adnak elő, improvizatív módon alkotnak alapvető zenei formákat. A kamarazene, a néptánc, a zenekar és a kórus azok az alkalmak és lehetőségek, amikor az egyéni képességek kibontakoztatása mellett a másik „alkotóra, előadóra” is figyelni kell. E nélkül az alkotás, a produkció nem jöhet létre. Ennek kialakításában, megteremtésében és megőrzésében a pedagógusnak meghatározó szerepe van. Ehhez nagy megértésre, beleérző képességre és problémamegoldó készségre, képességre van szükség. Ez az a kihívás, melynek kezelése nélkül az előadó közösség sikeres tevékenysége elképzelhetetlen. Nehéz feladat, de a sikeres szereplés a sok fáradozásért kárpótlást ad. 1.3.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az egyéni hangszeres órák kezdettől fogva lehetőséget biztosítanak a közös muzsikálásra tanár és diák között, ami a legnagyobb élmény és motiváló erő már az egészen kis gyermekek számára is. Ekkor érzi a növendék először, hogy egy új világ tárul ki számára, a zenélés örömében és kiváltságában részesülők világa. Ez először csak egy szűkebb közeg, közösség, ám nagy távlatokat nyithat számára. Később az azonos korú társakkal nyílik lehetőség az együtt muzsikálásra, ez kezdi igazi közösséggé formálni a tanulókat. Összetartoznak, hiszen adott egy képesség, a hangszerjáték képessége, és adott egy közös nyelv, a zene nyelve, melyek együttesen pozitív energiákat szabadítanak fel, s ez az igazi közösség létalapja. Megjelenik az egymásra figyelés, a másikkal szembeni empátia, sőt tisztelet igénye, ami minden közösségnek alapvető jellemzője. Alsóbb és felsőbb évfolyamosok kamarázása szintén fontos eleme a közösségfejlesztésnek. A kicsik ekkor érzik át igazán a zenélés örömét, nagyobbakat pedig türelemre, a másik elfogadására neveli. Megértik, hogy mindenkiben értékelni kell azt, amire képes, így a tolerancia és az elfogadás képességeinek kialakulása is megalapozott. Iskolánkban cselló, hegedű és zongora tanszakokon, nemzetközi kurzusokon képzett tanáraink sikerrel alkalmazzák a Suzuki-módszert, amelynek egyik alapmódszere a csoportban oktatás, itt a fent említett közösségformáló erők még inkább előtérbe kerülnek és valósulnak meg. 1.3.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A főtárgyi órák mellett növendékeink különböző csoportos órákat is látogatnak, ahol valóban egy mikroközösség tagjaiként mélyítik el zenei ismereteiket. A szolfézs, kamara és zenekari 7
foglalkozásokon lehetőségük nyílik, hogy az együttzenélés mellett egymást is jobban megismerjék. A fellépések alkalmával, kiszakadva az iskolai keretek közül még inkább megnyílnak egymás felé és életre szóló barátságok is szövődhetnek. A mai elidegenedett világban, a családok számára is megnyugtató érzés, hogy gyermekük értéket képviselő és létrehozó közösségben tölti szabadidejét. A közös muzsikálás, együttes fellépés (néptánc) fejleszti az egymásra figyelést, a toleranciát, az alkalmazkodó készséget, hiszen különböző szinten lévő tanulók csak akkor tudnak közös produkciót létrehozni, ha az ügyesebb segíti a gyengébbet, ugyanakkor a jobban teljesítő növendék példaként áll társai előtt. Zeneiskolánkban jelenleg gitárzenekar, vonószenekar, fuvola együttes és ütőhangszeres együttes működik, mely együttesek rangos helyszíneken (Magyar Nemzeti Galéria, Óbudai Társaskör, Nádor terem, Óbudai Kulturális Központ) rendszeresen adnak nagysikerű hangversenyeket. A néptáncosok is sok helyszínen lépnek fel, kerületi és országos rendezvényeken, fesztiválokon, külföldi meghívásokon. A képzőművészek kiállításokon, versenyeken mutatkoznak be, mérik össze tudásukat. A fővárosi és országos fesztiválok, bemutatók és kiállítások alkalmával növendékeink átélhetik az egy kultúrához tartozás élményét. Tapasztalhatják egy tágabb közösséghez való tartozásukat, kitekinthetnek az iskola, a kerület határain. Átélhetik más hasonló korú és összetételű közösségek energiáit, ezzel új impulzusokat kapnak a további alkotáshoz, gyakorláshoz. Az ilyen és ehhez hasonló alkalmak mélyítik a csoporton belüli kapcsolatokat, barátságokat, erősítik a közösségi összetartozást, sikerélményhez és pozitív élményekhez juttatják az egyént és közösséget.
1.3.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Diákközösségünk tagjai azon felsőbb éves növendékeinkből kerültek ki, akik az évek során nemcsak hangszeres teljesítményükkel, versenyeredményeikkel, de példamutató közösségi munkájukkal is előremozdították tanszakaik, így iskolánk szakmai életét. A különböző profilú tanszakokból kikerült fiatal felnőttek, mint egy hídként képviselik társaikat, szűkebb környezetüket az iskolai élet alakításában. Egyfajta szóvivői szerepben lendítik előre az egyes projektek sikerét. Ötleteikkel és aktív részvételükkel segítenek hangversenyek, külső szereplések szervezésével, adott esetben például saját iskolájuk kulturális programjait színesítve művészeti iskolai produkciókkal. Ezáltal az egyes tanszakok között is lehetővé válik az átjárhatóság, tehát a közösségi tér gazdagodik. Alapvető célunk, hogy a különböző 8
programokon,
ahol
bármilyen
produkcióval
iskolánkat
növendékeink
képviselik,
fegyelmezett, a zene és művészetek iránt alázattal viseltető kis közösségek reprezentálják a művészetoktatás lélek és közösségformáló erejét.
1.4 A pedagógusok helyi feladatai, a tanszakvezetők és munkaközösség vezetők feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabottan munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: •
a tanítási órákra való felkészülés,
•
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
•
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
•
felvételi, osztályozó vizsgák és félévi meghallgatások lebonyolítása,
•
a tanulmányi versenyekre felkészítés lebonyolítása,
•
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
•
felügyelet tanulmányi versenyeken,
•
iskolai kulturális szervezése,
•
tanszakvezetői, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
•
koncertek, meghallgatások és ezzel összekapcsolható fogadóórák megtartása,
•
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
•
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
•
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
•
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
•
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
•
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
•
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
•
szertárrendezés, a szakleltárak és tantermek rendben tartása,
•
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
A tanszakvezetők és munkaközösség vezetők feladatai és hatásköre: •
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
9
•
Segíti és koordinálja a tanítványait tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart a szülői közösségével.
•
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, fegyelmi helyzetét.
•
Minősíti a tanulók tartalmi munkáját, szorgalmát. Minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
•
Szülői értekezletet tart – igény szerint.
•
Ellátja a tanítványaival kapcsolatos ügyviteli teendőket: félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
•
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
•
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
•
Részt vesz a tantestület munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
•
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelkedő zenei képességű, tehetséges tanulóink - vizsgabizottság döntése alapján - emelt időtartamú egyéni oktatásban részesülhetnek. Iskolánkban kiemelt fontosságot tulajdonítunk az átlagon felüli képességgel rendelkező gyermekek megfelelő szintű oktatásának. A tehetséggondozás alapvető kritériuma, hogy a pedagógus minél előbb felismerje tanulója kiemelkedő képességét. Biztosítani kívánjuk, hogy különösen tehetséges tanulóink gyorsan és akadálytalanul
kibontakoztathassák
képességüket.
Ehhez
iskolánkban
igyekszünk
megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a magasabb szintű képzéshez szükségesek (tehetséggondozás). versenyeztetését,
Biztosítani fesztiválokon
kívánjuk és
e
tanulóink
pályázatokon
való
rendkívüli részvételét.
felkészülését, Évente
nyári
tehetséggondozó szaktábort szervezünk. Alapfok második osztálytól zenei tanszakokon a kiemelkedő képességű, tehetséges tanulóinkat úgynevezett „B" tagozatba soroljuk és emelt szintű képzést biztosítunk magasabb követelmények alapján. A követelmények teljesítéséhez a főtárgyi tanítási óra ideje minimum 50 %-kal megemelhető. Ha a tanuló fejlődése érdekében a tanszakvezető és az iskolavezetés a tanárváltást látja megoldásnak, ilyen irányba léphet! Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz-hangszerekhez kapcsolódó 10
tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ebbe a körbe tartozik a kamarazene és a zenekar, mely segíti a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését. A képzőművészeti és néptánc tagozaton is odafigyelnek a pedagógusok a rendkívüli tehetségekre, akiknek a munkáit versenyekre, kiállításokra küldik, a néptáncos fellépések alkalmával szólószerepeket szánnak nekik. A nyári táborok e két tanszakon is kiemelt alkalmai a tehetséggondozásnak. A tehetség, képesség kibontakozását különösen segítő tevékenységek: •
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
•
a tehetséggondozó foglalkozások;
•
a szabadidős foglalkozások (pl. koncert- és múzeumlátogatások);
•
a továbbtanulás segítése.
1.5.1 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A szerényebb képességű vagy nem kellően szorgalmas növendékeknél tanulási nehézség jelentkezhet. Az ő esetükben egy ideig tolerálható a lassúbb haladás. Ezekben az esetekben a növendéket arra inspiráljuk, hogy teljesítményét adott esetben ne az azonos korú társaihoz, hanem önmagához mérje. Saját teljesítményéhez képest próbáljon fejlődést elérni. Ha azonban bizonyossá válik a fejlődésre való képtelenség, akkor a gyermekkel és a szülővel úgy kell közölni ezt a tényt, hogy önérzetében ne sérüljön a tanuló. Egyfajta tanulási kudarc, amikor a növendék a nyilvános hangversenyeken rendre alulteljesít a pódiumláz miatt. Ezekben az esetekben sikerrel alkalmazható a zenei munkaképesség gondozás, Dr. Kovács Géza módszere. Gyakorlatait tudatosan alkalmazva rendeződik a vegetatív idegrendszer generálta probléma, a növendék túljut ezen a fajta gáton és ráérez a siker ízére. 1.5.2 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az alapfokú művészetoktatásban való részvételi igény alapvetően a szülői inspiráció alapján generálódik, hiszen növendékeink leginkább az általános iskola alsó tagozatán kezdenek szolfézs, előképző, majd hangszeres tanulmányokat, ismerkednek a néptánccal és a képzőművészeti tárgyakkal. . Ez az önkéntesség és egyéni motiváció szinte kiszűri az úgynevezett problémás eseteket. Viszont az alapfokú művészetoktatás komplex nevelő hatása egyfajta segítő tényező lehet az esetleges problémák megoldásában. Itt újra hivatkoznunk kell az egyéni oktatás struktúrájának fegyvertényére. Hiszen a személyre szabott haladási tempó és egyéni hangvétel, a zenetanulás és művészeti tárgyak sajátos metodikája olyan képességeket fejleszt a gyermekben, melyek az iskolai teljesítményére is pozitív hatással 11
vannak. Ezek egyebek mellett a koncentrálás, a befelé figyelés képessége, a koordináció, a figyelem megosztásának képessége, a pódiumbiztonság kialakítása, a memoriter gyakorlatok mind segítik a növendékeredményes tanulását. A magatartási problémák a művészetoktatási órákon sajátosan kezelhetők. Furcsának tűnhet, de igaz, hogy az iskolában közösséget bomlasztó, úgynevezett rossz gyerekek a művészetoktatásban gyakran kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. A szerényebb képességű gyerekeknél fordulhat elő, hogy az hangszeren nehezebben haladnak, viszont zenetanulásra, alkotásra alkalmasnak bizonyulnak. A főtárgytanár megfelelő érzékenységgel és szaktudással javasolhatja egy másik hangszer választását, ahol a gyermek jobban ki tud bontakozni. Sokszor, már a felvételi meghallgatáson is kitűnik, hogy nem az áhított, hanem egy másik hangszer lesz a jó választás. Ezt a gyermek és a szülő felé is megfelelő érzékenységgel kell kommunikálni, hogy a tanulási kedv ne sérüljön a gyermekben, és így könnyen sikerélményhez juthat az ifjú művészetet tanuló diák. 1.5.3 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk sokoldalúan kívánja a tanulók művészeti tanulmányait elősegíteni. Szolgáltatásaink: - a szociálisan rászoruló tanulóknak térítési díjfizetési kedvezmény vagy mentesség adása (pl. törvényi előírás alapján, vagy a szociális helyzet figyelembe vételével önkormányzati támogatással, vagy az Alapítvány segítségével); - biztosítjuk a tanulók részvételét országos tanulmányi versenyeken, cserekapcsolatokban, fesztiválokon, kurzusokon. Hozzájárulunk a szakmai táborok, külföldi szakmai gyakorlat költségeinek mérsékléséhez; - vonós, pengetős és fúvós hangszerek kölcsönzésével segítjük a tanulók hangszeres tanulmányait; - rendszeresen ingyenesen vagy önköltségesen karbantartjuk a hangszereket; - kották, tankönyvek, művészeti könyvek kölcsönzéséhez könyvtár áll rendelkezésre; kazetták, videofelvételek tanulmányi célú másolása.
1.6 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók az őket közvetlenül érintő kérdésekben, melyek a Házirendben részletesen megtalálhatók, a megfelelő szabályzatok megvitatásakor véleményezési joggal rendelkeznek. Ennek gyakorlási formája az iskola vezetőségével egyeztetett időben és helyszínen történik a Diákközösség tagjain keresztül.
12
1.7 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.7.1 A szülők közösségét érintő kapcsolattartási formák A művészeti iskolák gyakorlatában a találkozási alkalmak - amikor mindhárom fél jelen van – főként a hangversenyek, szereplések, kiállítások. A szülő és pedagógus a közös cél, vagyis a gyerekek
tehetségének
kibontakoztatása
érdekében
azonban
alkalmakat
keres
a
kapcsolattartásra. Ez nélkülözhetetlen az előrelépéshez. Ilyen alkalom a véleménycserére, az elvárások tisztázására, a követelmények elérésének, a szülői segítség lehetőségeinek tisztázására az év eleji óraegyeztetések, szülői értekezletek, a karácsonyi és anyák napi hangversenyek, bemutatók. Ezeken kívül a problémák megbeszélésére a szülő, vagy a pedagógus egyaránt kereshet alkalmat. Lehetőség az ellenőrző, a telefon- vagy a személyes beszélgetés. Nagyon fontos, hogy ilyenkor találják meg a felek a gyerek számára (fejlettségének és a tőle elvárható szint okos megállapításával) a megoldást, amely a valóságos célhoz vezet. Ez az elvárás úgy a pályára készülők, mind a „csak” művészetek iránt érdeklődő gyerek fejlődése szempontjából rendkívül fontos. Leggyakoribb alkalmak: •
főtárgy tanárokon keresztül,
•
kivételes helyzetekben (külföldi szereplés, tábor, tanárváltás) rendkívüli szülői értekezleten;
•
bemutatók, szereplések, kiállítások alkalmával.
1.7. 2 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az Iskola bemutatkozási alkalmai leggyakrabban: hangversenyek, kiállítások, bemutatók. Ezek sokfélesége biztosít alkalmat egymás előadásának, alkotásának megismerésére, s ezeken keresztül – s ez pedagógiailag fontos – mások produkcióinak, művészi megnyilvánulásainak megismerése és elismerése. Jelentősége főként abban van, hogy társaik iránti tiszteletet és elismerés gyakorlatát, életérzését alakítja ki. S a kisebbeknek a saját művészeti területükön a fejlődés, kibontakozás lehetőségét is megmutatja. Hétköznapi megvalósulási formái: •
főtárgy tanárokon keresztül
•
közös tanszaki eseményeken (koncert, kiállítás, bemutató).
13
1.7.3 Kapcsolattartási formák az iskola partnereivel •
munkakapcsolat a fenntartóval, működtetővel;
•
a közismereti iskolákkal és művelődési intézményekkel, nyugdíjas otthonokkal;
•
alkalmi munkakapcsolatok fővárosi és országos események kapcsán.
Kiemelt feladat a következő tanévtől, hogy a telephelyeken művészeti oktatást (hangszeres, zeneismereti, képzőművészeti és néptánc) biztosítunk, ami segíti a helyi iskolák délután 4 óráig kötelező benntartózkodási programjának tartalmas kitöltését. Ez – a korábbi évekhez hasonlóan – nagy segítséget nyújt az odajáró és a művészeti iskolában is tanuló gyerekeknek és szüleiknek, hogy a fent jelzett időpontig részt vesznek a művészeti órákon, foglalkozásokon, s nem kell már máshová vinni a diákokat 4 óra után. Ez az idő fennmarad a családnak a saját programjaik lebonyolítására.
1.8 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Részletesebb szabályozás a Kerettantervben és a helyi tantervi kiegészítésben található. (A helyi tantervi kiegészítés az 1. számú mellékletben található.)
Hangszeres tanulók értékelési, osztályozási szempontjai Év végén a helyi tantervben meghatározott számú, nehézségű darabbal kell vizsgázni. A darabokat az alsó fokú osztályokban kívülről kell játszani. Az értékelést tanárokból álló bizottság végzi. Nemcsak a vizsgaprodukciót értékelik, hanem figyelembe veszik az év munkáját is (végzett anyag!) Javaslatot tesznek az év végi osztályzatra, esetleg a tanulmányok befejezését, vagy más tanszakon folytatását javasolhatják. A vizsga nem nyilvános (a szülők részére), kivéve a vizsgakoncertet. Továbbképző megkezdése előtt alapvizsgát kell tenni! Vizsgáról hiányozni csak alapos indokkal lehet. (orvosi igazolással) A pót-vizsganap lehetőséget ad a vizsga letételére. A vizsgákról jegyzőkönyvet kell készíteni! A vizsgaszabályzat célja A cél a kiszámíthatóság: úgy az időpontokkal kapcsolatban, mind a tanévben elvégzett munka alapján. Vagyis rendezett viszonyok között, tanár-tanuló és szülő előtt világos, egyértelmű követelmények szerint történjen. Ezt segíti a tanév során a következetes órai munka, a tanár és diák együttmunkálkodása.
14
A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: •
osztályozó vizsgákra,
•
különbözeti vizsgákra,
•
záróvizsgákra
•
javítóvizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: •
aki osztályozó vagy záróvizsgára jelentkezik,
•
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
•
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga, meghallgatás letételét írja elő. Az értékelés rendje Hangszeres vizsgán a vizsgáztató tanárok értékelik az elhangzott produkciót az osztálynak megfelelő nehézsége szerint az előadás technikai, zenei megoldása szerint a tanuló képessége szerint A vizsga elnöke dönt az osztályzatról, meghallgatva a gyermek tanárát, a vizsgabizottság többi tagját. Az osztályzatot a vizsgajegyzőkönyvben rögzítik. Tartalmi jegy megállapításának szempontjai a zeneművészeti ágban Minden esetben figyelembe kell venni az évfolyamokra lebontott tantervi minimális követelményeket. A vizsgaanyagnak az éves tudásszintet kell mutatni. Az értékeléshez szükséges, hogy a havonta adott osztályzatok reálisak legyenek. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy félévkor a szaktanár, év végén a vizsgabizottság adja, javasolja az osztályzatot. Fontos, hogy a tanár ismerje a növendék e mechanikai és szellemi képességeit. Értékeléskor figyelemmel kell lenni a nagyon kicsi, a z érettségiző, illetve főiskolás korú növendékeinknél, hogy a jelenlegi anyagelvű világban mit jelent az, ha valaki hosszú éveken át folytatja művészeti tanulmányait, és a kamara-zenelésben, muzsikálásban, néptáncban, alkotásban örömét leli. „B”-s növendékek felkészítésénél különösen figyelni kell, hogy a minimális követelménynél többet végezzen, hogy nekik egy meghatározott tudásszintet el kell érniük, ezért semmiféle
15
„kedvezményes megítélésben” nem lehet részük. A tökéletes technikai megoldás, biztos memória mellett mutasson reményt keltő zenei készséget, képességet. 5,-ös jeles: a vizsgaanyagát ritmikailag és hangilag pontosan, dinamikai és agogikai értelmezéssel, tisztán intonálva (esetleg önmagát javítva), szép hangon, kotta nélkül, biztos technikával, jó zenei megoldásokkal, stílusosan szólaltatja meg. 4-es, jó: a darabokat pontosan játssza el (ritmus, hangok), de előadásában technikai problémák lehetnek. Nem alkalmazza kellően a zenei formálás egyéb eszközeit. A darabokat fejből tudja. Az anyagvégzés megfelelő, a bemutatott darabok kottahűek legyenek. 3-as, közepes: az előadás során hibákat vét (technikai hibák), memóriazavar tapasztalható, de azért érzékelhető a befektetett munka, felkészülés. 2-es, elégséges: ritmus- és hanghibákkal, feltűnő tájékozatlansággal, alig elviselhetően kottából adja elő a darabokat. Javasolt az eltanácsolás. 1-es, elégtelen: teljesen felkészületlenül, élvezhetetlenül játszik. A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalmi jegy megítélésekor figyelembe kell venni a rendszeres órára járást, gyakorlást. Ide kell számítani, hogy a hangverseny a saját szereplése után végighallgatja-e a koncert műsorát. A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Képzőművészeti tanulók értékelési, osztályozási szempontjai -
Érvényesüljön a pedagógiai autonómia és felelősség
-
Valósuljon meg a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása
-
Legyen fejlesztő jellegű, fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, előrehaladását
-
Legyen sokoldalú, változatos formájú, és feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak
-
Járuljon hozzá a tanuló önértékelésének kialakításához
-
Legyen objektív, megbízható, érvényes, kiszámítható
-
Legyen személyre szóló, motiváló
-
Ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű
-
Biztosítsa a folyamatosságot
-
Az adott követelményrendszerre épüljön 16
-
Tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítmény értékelje
-
Értékelje kiemelve a versenyeken, pályázatokon való szereplést, eredményeket
-
Az érdemjegyek, osztályzatok szóbeli értékeléssel való megerősítéssel történjenek
A tanuló értékeléséről a szülő a tájékoztató füzeten keresztül kapjon rendszeres értékelést. Előképző 1-2. osztályában a szöveges értékelés kritériumai: Kiválóan megfelelt: A tantárgyi követelményeknek kifogástalanul megfelelt, több pályázaton, versenye vett részt, a pályázatokon, versenyeken eredményt is elért, alkotásai több kiállításon is szerepeltek. Jól megfelelt: A tantárnyi követelményeknek kifogástalanul megfelelt Megfelelt: Az alapvető tantervi követelményeknek megfelelt, esetleg csak tanári segítséggel Nem felelt meg: .A tantervi követelményeknek tanári segítséggel sem tud eleget tenni. A tantárgyi osztályzatok kritériumai: Kitűnő, dicséretes ötös /5 d/ : A tantárgyi követelményeknek kiválóan megfelelt, több pályázaton, versenyen vett részt, a pályázatokon, versenyeken eredményt is elért, több kiállításon is szerepelt. Jeles:/5/ A tantárgyi követelményeknek kifogástalanul megfelelt. Törekszik pályázatokon, versenyeken részt venni. Készít kiállításokra alkotásokat. Jó: A tantárgyi követelményeket megbízhatóan teljesíti, fejlődőképes. Közepes: Csak az alapvető tantárgyi követelményeknek felel meg. Elégséges: A legalapvetőbb feladatoknál is tanári segítségre szorul. A tantárgyi követelményekből csekély mértékben teljesít. Elégtelen: T tantervi követelményeknek tanári segítséggel sem tud eleget tenni. A fenti írott értékelés mellett mással is motiválhatók, jutalmazhatók a gyerekek /jutalomkiállítással, képei honlapra való felkerüléssel/, amire az iskolai körülmények között lehetőség van. 6. év végén alapvizsgát kell tenni a továbbhaladás feltételeként. 10. év végén záróvizsgát lehet tenni. A vizsgák elméleti és gyakorlati része az addig a követelményrendszerre épült megszerzett tudást, tartalmazzák. A tanulói teljesítmény ellenőrzése és értékelése néptánc tanszakon Az ellenőrzés és az értékelés a pedagógiai folyamat egyik alapszakasza, a visszacsatolás funkcióját látja el. Célunk: 17
-
a tanulók tudásszintjének meghatározása,
-
meggyőződés a tananyag elsajátításának mértékéről és a továbbhaladás lehetőségéről,
-
megerősítés, a hibák feltárása, azok elkerülése és kijavítása, motiválás, fejlesztő feladatok kijelölése,
-
minősítés,
-
kötelességtudásra nevelés, lényegkiemelő gondolkodás fejlesztése.
-
a kommunikációs képességek fejlesztése,
-
önismeret fejlesztése.
Alapelvek: -
Az ellenőrzés és értékelés legyen mindenkor folyamatos, ösztönző, fejlesztő, vegye figyelembe a tanuló képességeit, a teljesítményben bekövetkező fejlődési tendenciái, a tantervi követelményeket.
-
A tanulók és a szülők ismerjék az ellenőrzés célját és mikéntjét. A szülőket a gyermek előmeneteléről folyamatosan tájékoztatni kell.
-
Az ellenőrzés és értékelés legyen mindig reális, nyílt és őszinte a tanulók és szülők előtt egyaránt.
-
A tanuló joga, hogy kifejthesse véleményét az ellenőrzés és értékelés folyamatában.
Az értékelés intézményi módjai: -
Tanulói produktumon keresztül, szóban és írásban
-
Az előképző 1. és 2. évfolyamában csak szöveges értékelést alkalmazunk.
A teljesítmény értékelésére: -
kiválóan megfelelt
-
jól megfelelt
-
megfelelt
-
nem felelt meg kifejezéseket alkalmazzuk.
Tanulóinknak a tantárgyakban elért teljesítményét Alapfok 1-6; Továbbképző 1-4. osztályban tanév közben félévkor és év végén a hagyományos ötfokozatú érdemjegy, ill. osztályzati skálán értékeljük. Az érdemjeggyel történő értékelési rendszer a következő: 5 (jeles): kiválóan, önállóan előadott produkció, logikusan, hiánytalanul megadott válasz, 4 (jó): önállóan előadott produkció, kis esztétikai hibával; logikusan felépített válasz kis hibával, 18
3 (közepes): bizonytalanul előadott produktum, az ismeretanyag visszaadása kérdések alapján elfogadható, 2 (elégséges): nehézkesen és hibásan előadott produktum, a kérdésekre alapján válaszok csak részben jók, l (elégtelen): elfogadhatatlan, hibás produktum, az ismeretek hiánya szembeötlő. Az érdemjegyek adását mindig kísérje szóbeli indoklás, értékelés. A tanulók teljesítményének érdemjeggyel történő értékelése legalább havi l alkalommal szükséges. A félévi és év végi minősítést a szaktanár állapítja meg a tanuló évközi teljesítménye alapján, az év végi minősítést a tantestület is felülvizsgálja. Tanév végén a tanulók az év során végzett munkájukról színpadi előadás keretében adnak számot. A tanév végén nem minősíthető az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám 1/3-át, kivéve, ha a tananyagot elsajátította, és a nevelőtestületi engedéllyel beszámolót tesz. A szorgalom értékelésének szempontjai: Példás (5): •
Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik.
•
Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre.
•
Többletfeladatokat vállal, maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el azokat.
•
Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő.
•
Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon túlra is kiterjed.
Jó (4): •
A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül,, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik.
•
Ösztönző hatásokra rendszerint dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát.
•
Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű.
•
Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretem belül. 19
Változó (3): •
Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást.
•
Önállóan csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát.
•
Munkája változékony, gyakran dolgozik képesség szintje alatt.
•
Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.
Hanyag (2): •
A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el.
•
Képességeihez, körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan.
•
Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz.
•
Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetőleg a csoportvezető által megadott osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A vizsgatárgyak részei és követelményei 2.1. Az év végi vizsgának csak gyakorlati része van. (hangszer, kiállítás, néptánc bemutató). Az alapvizsga két részből áll: gyakorlat és elméletből. 2.2. A helyi tantervben szabályozott módon, évfolyamonként megállapítva a vizsgadarabok száma, jellege (etűd, előadási darab, kötelező szerző, stb.).
1.9 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskolaváltással és a magasabb évfolyamra történő beiratkozáshoz szükséges feltételek: • - a felvételről az eddig elvégzett osztályok bizonyítvánnyal igazolt tanulmányi eredményei és hangszeres, képzőművészeti és tánc teljesítmény alapján az iskola igazgatója dönt. Adminisztratív formai feltételek: − az előző iskolából hozott bizonyítvány; − ha tanév közben érkezik más művészeti iskolából, az előző iskolából hozott értesítő– vagy ellenőrző könyv. Az első osztályosok beiratkozását törvény szabályozza. Az Iskola a felvétel módját a felvételi vizsga előtt legalább egy hónappal hozza nyilvánosságra.
20
• Az iskola iránti nagyszámú érdeklődő miatt alapelv, hogy egy-egy tanulónak egy főtanszaka lehet. Ettől csak kivételes esetekben lehet eltérni (kiemelkedő tehetség, a már tanult hangszeren eredményes, biztos játék, stb.) Az iskolai beiratkozás egy tanévre szól. Amennyiben előre látható okból a tanév során fel kell függeszteni a tanulói jogviszonyt, akkor azt a tanév elején, szeptember 10-ig írásban be kell jelenteni! Egyéb esetekben a tanulmányok szüneteltetése a tanulói jogviszony megszűnésével jár.
1.10 A felvételi eljárás szabályai Alapesetben: felvételi az adott hangszer tanárai előtt történik. Vizsgálják ilyenkor a jelentkező hallását, ritmusérzékét, énekhangját, fizikális adottságát (harsona: 60 cm hosszú kéz, fúvósok: fogazat, orgona: leér-e a lába, van-e olyan „magas”, mint a tanár…), stb. Néptánc
tanszakon
ritmusérzék
és
mozgáskoordináció,
képzőművészeti
tanszakon
kézügyesség, grafikai adottságok, stb.
21
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosítása tartalmazza a Művészeti iskolák kerettantervét. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A művészeti iskolában elvárás, hogy a választott főtárgynak megfelelően 4 egységre járjanak a növendékek. Erre lehetőség van úgy a zeneművészeti, mind a képző-, vagy néptánc szakokon. A választás lehetősége úgy áll fent, hogy a főtárgy szaktárgyai (fő- és melléktárgy) kiadja a 4 egységet, s ezen felül 6 egységig választhat még 2 egységet. Ez lehet a főtárgy tárgyai közül még valami, vagy esetleg az iskolában tanított más művészeti ág tárgyai közül valami, de ez a 2 egységet nem haladhatja meg! Hangszereseknél: kötelezően választható 1-4. osztályig: szolfézs (heti 2 óra). Utána kötelezően választható 5-6.osztályban zeneismeret (2 óra), zeneirodalom, (2 óra), zeneelmélet – inkább 6 év szolfézs után! (2 óra), zenekar (2 óra), kamarazene (nem főtanszak), csak továbbképzősök részére (1 óra)
2.3 Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, trombita, harsona tenor-bariton, ütő, gitár, zongora, orgona, hegedű, brácsa, gordonka. Vokális tanszakok: magánének. Elméleti tantárgyak: zenei előképző, szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom. Egyéb tantárgyak: kamarazene, zenekar, kórus.
Óraterv Előképző 1. 2. 1. Főtárgy (2) (2) 2 Kötelező v. kötele- 2 2 2 zően választható t. Választható tárgy 2 2 2 Összesen: 2-6 2-6- 4-6
2. 2 2
Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2 2 2 2 2
7. 2 2
2 4-6
2 4-6
2 4-6
Tantárgy
2 4-6
2 4-6
2 4-6
Továbbképző 8. 9. 10. 2 2 2 2 2 2 2 4-6
2 4-6
2 4-6
22
A tanuló zenei képzése főtárgyból, kötelező vagy kötelezően választható tárgyból illetve választható tárgyból tevődik össze. Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok, hangszeres előképző, szolfézs elméleti és kamarazenei, kamaraének tanszakok (csoportos) Kötelező tárgy: szolfézs, zongora (óratervben meghatározott tanulóknak). Kötelezően választható tárgy: elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet, zeneirodalom, zeneismeret; gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. A maximális képzés 12 évfolyamból áll. A 12 évfolyam elvégzése után a tanulónak (22 éves koráig) lehetősége nyílik készségének, tudásának további megerősítésére, új tanszakok tanulására. Az évfolyamok száma az egyes tantárgyak, hangszerek zenei jellegéből, technikai követelményeiből illetve életkori sajátosságokból következően változó. A képzés szakaszai három részből állnak: Hangszeres előképző:
2 évfolyam
Alapfokú évfolyamok: /képzési idő/
4-6 évfolyam
Továbbképző évfolyamok:
4 évfolyam
Furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, hárfa, zongora, hegedű, gordonka:
2+6+4=12 évfolyam
Oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, harsona, orgona:
2+4+4=10 évfolyam
Brácsa:
2+6= 8 évfolyam
Magánének:
1+6= 7 évfolyam
Szolfézs főtanszak:
2+10= 12 évfolyam
Zenetörténet, zeneirodalom, zeneelmélet főtanszak:
2+6= 8 évfolyam
Kamarazene főtanszak:
4 évfolyam
Tantárgy Népi játék, néptánc
Folklórismeret Tánctörténet Kötelezően választott. tantárgy Szabadon vál. tant. Összesen
Előképző 1. 2. 2 2
1. 3-4
2. 3-4
Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 3-4 3-4 3-4 3-4 1 1 1 1
Továbbképző 7. 8. 9. 10. 3-4 3-4 3-4 3-4 1
2 2-4
2 2-4
1
1
1 4-6
1 4-6
1 4-6
1 4-6
1 4-6
1 4-6
1 4-6
1
1 4-6
1
1
1 4-6
1 4-6
Főtárgy: népi játék, néptánc Kötelező tantárgyak: tánctörténet, folklórismeret, 23
Kötelezően választható tantárgyak: folklórismeret. Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya, illetve más művészeti tárgyak A képzés ideje: 12 év A képzés pedagógiai szakaszai: Előképző:
2 év
Alapfok:
6 év
Továbbképző:
4 év
A vizuális alkotó gyakorlat a képző–és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátìtását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ.
Óraterv Tantárgy főtárgy
Kötelező tárgy
Évfolyamok Előképző 1. 2. 2-4 2-4
Kötelezően választható. tantárgy
Választható tárgy Összesen
2 2-4
2 2-4
1. 2 2 1-2 1 4-6
2. 2 2 1-2 4-6
Alapfok 3. 4. 2 2 2 2 1-2 1 4-6
1-2 1 4-6
5. 2
6. 2
Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2
2
2
2
2
2
2
1-2 1 4-6
1-2 1 4-6
1-2 1 4-6
1-2 1 4-6
1-2 1 4-6
1-2 1 4-6
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A zeneiskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki az évfolyamára megállapított tantervi minimális követelményeknek eleget tett, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait folytatni kívánja.
24
Felmentés vagy más ok miatt a tanuló főtárgyi és melléktárgyi osztályba sorolása eltérhet egymástól. Ebben az esetben az osztálybesorolásnál a főtárgyi osztályt kell figyelembe venni. Az alapfokú évfolyamok elvégzése után a továbbképző osztályokba való átlépéshez a tanulónak alapvizsgát kell tennie. Az alapvizsgához – a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően – háromtagú bizottságot az igazgató jelöli ki (kéri fel), akik a főtárgy és a válaszható tárgy vizsgáján a továbbhaladásról döntenek.
2.4
Az
oktatásban
alkalmazható
tankönyvek
és
taneszközök
kiválasztásának elvei A művészeti iskolában a Kerettanterv és a Helyi tanterv határoz meg könyveket, kottákat. Ezek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, ingyenes kiadványok sincsenek. A tanár feladata, hogy gyerekre szabva határozza meg a fejlődését leginkább segítő kották, szolfézskönyvek beszerzését. A lehetőségek szerint az iskolai kottatár állhat rendelkezésre a legrászorultabbak segítésére.
2.5 A meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1.-2. évfolyam: Az alsó tagozat első két évében (ez nálunk az előképzőt jelenti) a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Alapvető fejlődés a képességek megismerése, a készségfejlesztés, melynek segítségével a művészeti irányultság megismerhető, s a megfelelő orientáció javasolható! A heti 2x30’-t aprózni, szinte minden napra, de legalább 3-4-szer hetente. Kevesebb idő többet ér, könnyebb a figyelmét lekötni, azon kívül rendszerességre szoktat. Kisebb „adagokban” lehet elsajátítani az anyagot. Ezzel rá lehet szoktatni, hogy naponta foglalkozzon a zenével, tánccal, képzőművészettel (grafikával). A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Rendszeresen sikerélményhez kell juttatni a gyerekeket. A darabok bemutatásával (előjátszással) be kell „etetni”, mert ha nagyon megtetszik a darab, nagyobb erőfeszítésre is hajlandó. Szerepeltetés: újabb sikerélmény. Csak vigyázni kell, nehogy kudarc legyen belőle. Fontos a jó darab-, feladatválasztás. Mennyiséget is kell növelni, néha akár a minőség rovására is. Helyes önértékelésre nevelni: vegye észre a hibákat. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Zenében: lapról olvasás, kamarazenélés, zenekar. Megtanítani a hatékonyan és céltudatosan gyakorolni. Önálló alkotások készítése – irányítással, az ügyesebb táncosok egyéni és páros 25
megmérettetése. Feladat a megfelelő képességűek pályára irányítása, s előtte hivatástudat felmérése, megerősítése. A további évfolyamokon a már vázolt célok elérésében a diákok, fiatalok segítése, megerősítése. Fontos, hogy élményekhez jussanak, különösen jelentős az, hogy a művészeti tárgyak megismerésén, megélésén keresztül az érzelmi fejlődésük biztosítva legyen. A teljes ember kialakulása szempontjából mindez nélkülözhetetlen! Egész életre kiható ez a nevelés, harmonikus, kiegyensúlyozott felnőtt válhat a fiatalból!
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A választható tárgyak lehetnek elméleti-, vagy gyakorlati tárgyak. Elméleti tárgyak a zeneművészeti szakon: zeneismeret, zeneirodalom, zeneelmélet. Gyakorlati tárgy: második hangszer, kamarazene, zenekar, vagy más művészeti tárgy órái Pedagógusválasztás az iskola lehetőségei, a diák és az iskola érdekei szerint lehetséges.
2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A lehetőségek korlátozottak: tandíjkedvezmény (önkormányzati és alapítványi támogatás, részletfizetés, hangszerkölcsönzés, táborozási lehetőség – indokolt esetben kedvezményesen. A tehetséggondozás kiemelt feladat, mely a pályára készülő diákok megfelelő, magas színvonalú oktatását jelenti. Ennek része a további egyéni foglalkozás, a versenyekre, fesztiválokra, majd végül a felvételire való felkészítés. Ez a felvételhez szükséges valamennyi művészeti tárgyat jelenti. Hogy senki ne maradjon ki az adottságainak, tehetségének megfelelő oktatásból, a rendszeresen támogatott gyerekek, a sajátos nevelési igényű gyerekek is részt vehetnek az oktatásban ,de velük kapcsolatban speciális odafigyelés szükséges. A lehetőségeink szerint az ebbéli megfelelésnek igyekszünk eleget tenni.
2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Iskolánkban a művészetek specifikussága, az ismeretanyagban, a készségekben, a kifejező eszközökben meglévő alapvető különbségek miatt az ellenőrzés és értékelés más-más jellegű. Alapvető pedagógiai feladat a tanuló tevékenységének, ismereteinek, készségeinek, művészi megnyilvánulásainak rendszeres és folyamatos ellenőrzése, értékelése és minősítése. Mivel a tanulók egyéni és csoportos oktatásban vesznek részt, ezért a módszerek eltérőek. Egységes 26
szempont a tantervi anyag elvégzése, a követelmény teljesítésének színvonala, illetve annak megállapítása, hogy a követelmény minimumát vagy maximumát teljesítette. A tanár értékelje a tanuló pozitív fejlődését, a tanulásban tapasztalt folyamatosságot, stagnálást vagy visszaesést. A tanulók iskolai tevékenységének és teljesítményének ellenőrzése elméleti tárgyak, tevékenységek esetében előadói, alkotói, színpadi előadás, vizsgakiállítás formájában történhet. A csoportos produkciók esetében külön kell értékelni a tanuló egyéni fejlődését és produktumát és külön a csoportban, a közösségben nyújtott teljesítményét, szerepvállalását. A zeneművészet területein, különböző tanszakain egy tanévben minimum két alkalommal meghallgatást (félévi, év végi), és évközi tematikus (közös óra, bemutató) ellenőrzést kell tartani. A lehetőségeknek megfelelően az ellenőrzés egyéb (házi versenyek, növendékkoncertek) formái is alkalmazhatók. A tanulónak a tanév végén a tantervi követelményekben előírt vizsgaanyagot (pl. etűd, előadási darab) kell előadnia, amely tükrözi a tanuló technikai és zenei képességének, készségének fejlődését. A követelmények teljesítésének szinkronban kell lennie a végzett tananyaggal, ezért fontos, hogy a dokumentáció, a napló, tükrözze a tanévben elvégzett tananyagot. Az emelt szintű oktatásban részesülő un. "B" tagozatos tanulók évközi illetve tanév végi ellenőrzéseken magasabb szintű követelményeknek kötelesek eleget tenni. Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani. Az a tanuló, aki a tanult főtárgyra előírt tananyagát és követelményeit önhibáján kívül (pl. betegség, közismereti iskolai tanulmányai, stb.) nem tudja teljesíteni, kérheti az iskola igazgatójától, hogy tanulmányait a következő tanévben az előző tanévi osztálybesorolásban folytathassa. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A törzslapra és a bizonyítványba a fenti tényt be kell jegyezni, az alábbi módon: No.= nem osztályozható, engedély alapján osztályát folytathatja.
27
Ugyancsak No. bejegyzést kell alkalmazni, ha a tanuló igazolt mulasztása valamely tantárgyból az évi összóraszáma 1/3-át meghaladja, és az igazgató engedélyével beszámolót tesz. A tanuló főtárgy és a kötelező melléktárgy tanulásában tanúsított szorgalmát folyamatosan, de legalább havonta értékelni kell. Az alsó osztályos (10 éven aluli) tanulók esetében jó, ha a pedagógus a tájékoztató füzet útján értesíti a szülőket a tanuló szorgalmáról. Írásbeli feladatok értékelése Írásbeli számonkérés a szolfézs alapvizsgán van. Az elvárható anyag adott, a feladatok összeállítása a szaktanárok feladata. Miután az iskolavezetésnek bemutatták és jóváhagyták, akkor kerül a vizsgázó diákok elé. Mivel az anyag így részben a tanárok kompetenciája, változatos, sokszínű feladatsorok kerülnek a vizsgázók elé, s alkalmasak a kérdések a tudásszínt felmérésére. Képzőművészeti szakon az alkotás természetesen áttételesen az „írásos” kategóriába tartozik.
2.9 Az otthoni felkészülés írásbeli és gyakorlati előkészület Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A gyakorlásra szánt idő a hangszeres órákra osztályonként változó. A kisebbeknél napi kb. 20 perc is elegendő a tanári utasítások betartásával. Azonban korban és évfolyami előrehaladás eredményeként ez az idő növekszik, a pályára készülők esetében a napi 1-1,5 órát is elérheti, sőt meg is haladhatja. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai Az otthoni tanulási idő az írásbeli feladatok elkészítésére maximum 20-30 percet vehet igénybe egy-egy órára készüléskor.
2.10 A tanulók tartalmi munkájának, szorgalmának és jutalmazásának elvei Tartalmi jegy megállapításának szempontjai a zeneművészeti ágban Minden esetben figyelembe kell venni az évfolyamokra lebontott tantervi minimális követelményeket. A vizsgaanyagnak az éves tudásszintet kell mutatni. Az értékeléshez szükséges, hogy a havonta adott osztályzatok reálisak legyenek. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy félévkor a szaktanár, év végén a vizsgabizottság adja, javasolja az osztályzatot. Fontos, hogy a tanár ismerje a növendék e mechanikai és szellemi képességeit. 28
Értékeléskor figyelemmel kell lenni a nagyon kicsi, a z érettségiző, illetve főiskolás korú növendékeinknél, hogy a jelenlegi anyagelvű világban mit jelent az, ha valaki hosszú éveken át folytatja művészeti tanulmányait, és a kamara-zenelésben, muzsikálásban, néptáncban, alkotásban örömét leli. „B”-s növendékek felkészítésénél különösen figyelni kell, hogy a minimális követelménynél többet végezzen, hogy nekik egy meghatározott tudásszintet el kell érniük, ezért semmiféle „kedvezményes megítélésben” nem lehet részük. A tökéletes technikai megoldás, biztos memória mellett mutasson reményt keltő zenei készséget, képességet. 5,-ös jeles: a vizsgaanyagát ritmikailag és hangilag pontosan, dinamikai és agogikai értelmezéssel, tisztán intonálva (esetleg önmagát javítva), szép hangon, kotta nélkül, biztos technikával, jó zenei megoldásokkal, stílusosan szólaltatja meg. 4-es, jó: a darabokat pontosan játssza el (ritmus, hangok), de előadásában technikai problémák lehetnek. Nem alkalmazza kellően a zenei formálás egyéb eszközeit. A darabokat fejből tudja. Az anyagvégzés megfelelő, a bemutatott darabok kottahűek legyenek. 3-as, közepes: az előadás során hibákat vét (technikai hibák), memóriazavar tapasztalható, de azért érzékelhető a befektetett munka, felkészülés. 2-es, elégséges: ritmus- és hanghibákkal, feltűnő tájékozatlansággal, alig elviselhetően kottából adja elő a darabokat. Javasolt az eltanácsolás. 1-es, elégtelen: teljesen felkészületlenül, élvezhetetlenül játszik. A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalmi jegy megítélésekor figyelembe kell venni a rendszeres órára járást, gyakorlást. Ide kell számítani, hogy a hangverseny a saját szereplése után végighallgatja-e a koncert műsorát. A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A jutalmazás iskolai elvei A tanulók jutalmazásának rendje: • Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez - az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. • Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, 29
- aki közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett. • A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes, zenekari munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái: • Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett írásos dicséretek adhatók, melyeket az Ellenőrző könyvbe, a Bizonyítványba és a naplóba-anyakönyvbe be kell jegyezni. Ez lehet szaktanári, igazgatói és nevelőtestületi dicséret. • Az a tanuló, akinek intézményen kívül (fesztiválok, versenyek) is kiemelkedő eredménnyel képviselik iskolánkat, a jutalmat a tanévzáró hangversenyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. • Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház-, vagy kiállítás látogatáshoz, nyári művészeti táborhoz). Az eljárási szabályai: • Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. • Az egész tanévben kiemelkedő munkát végző tanulók szaktárgyi és szorgalmi dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén (könyvvel, CD-vel és oklevéllel, stb.) jutalmazhatók. • A jutalmak odaítéléséről a főtárgytanár előterjesztése alapján az igazgató dönt. A szaktárgyi dicséretet a tanár adja.
NYILATKOZAT Alulírott, mint az Aelia Sabina Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója nyilatkozom, hogy a Pedagógiai Programban a törvényben előírt változásokat, módosításokat hajtottuk végre. 2013. március
Kenessey László igazgató
30
