Adózásról középiskolásoknak „Nem középiskolás fokon”
Mottó:
IGARE NECESSE EST
HAJÓZNI KELL! Ez az ókori eredetű mondás olyan alapigazságot mond ki, amelyet mindenki természetesnek tart és elfogad, hiszen a jelentése az, hogy haladni, tevékenykedni kell. ADÓZNI KELL! Szeretnénk elérni, hogy ezen összecsengő kifejezések közül ez utóbbi is evidenssé váljon. Ennek érdekében készítettük el és aktualizáltuk kiadványunkat középiskolások számára, mely a 2013. évre érvényes főbb adózási szabályokat tartalmazza.
1
Szolgáltató adóhatóság Az adóhatóság feladata: Adók, járulékok, illetékek és a vámok eredményes és hatékony beszedésével biztosítja a társadalmi juttatások és közös kiadások forrásait, s megfelelő információkkal járul hozzá a kormányzati gazdaságpolitika alakításához. Ennek érdekében magas szintű szolgáltatásokkal segíti az adózókat kötelezettségeik önkéntes teljesítésében, egyidejűleg a hatósági eszközök törvényes és tisztességes alkalmazásával következetesen lép fel a jogszabályok tudatos megkerülésére irányuló magatartásokkal szemben. Céljaink: -
-
-
Az adózók önkéntes jogkövetését az adókötelezettségek teljesítését elősegítő szolgáltatások fejlesztésével, az adózás egyszerűbbé tételével, az adótudatosság növelésével javítjuk. A hatósági eszközök törvényes és tisztességes alkalmazásával következetesen fellépünk mindazokkal szemben, akik nem teljesítették kötelezettségüket, és arra törekszünk, hogy visszatartsuk azokat, akik hajlamosak hasonló kockázatvállalásra. A szakmai célok eléréséhez hatékony szervezeti megoldásokat alkalmazunk. Miből „él” az állam?
Az állam a jövedelmek egy részének elvonása, majd újraelosztása útján elégíti ki a társadalom szükségleteit és látja el felvállalt feladatait. Ez az éves költségvetési törvényben kap jogi formát. A társadalom alapvetően adóbevételekből működik. Utat, iskolát, kórházat elsősorban a közpénzekből lehet építeni és felújítani. Az állam bevételei többek között: adók, járulékok, illetékek, vámok, szolgáltatási díjak. Az eljárási illetékek, szolgáltatási díjak és járulékok fizetése ellenében szolgáltatást is kapunk (pl: járulék fizetése fejében egészségügyi ellátást, nyugdíjat), viszont az adó fizetése nem keletkeztet közvetlen jogosultságot. A magánszemélyeknek hozzájárulás.
is
alkotmányos
kötelessége
a
közterhekhez
való
Az adó olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló kiadások teljesítéséhez, a maga által megállapított mérték szerint, az adókötelezett természetes személyektől, a jogi személyektől, a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoktól, szervezetektől megkövetel.
2
Amikor adóról beszélünk, akkor valójában adórendszerről van szó, hiszen a különféle adók együttesen alkotják az állam adórendszerét. A különféle adókat törvények szabályozzák, Alkotmányunk szerint adókötelezettséget csak törvény írhat elő. A helyes adórendszer kialakítása számos közgazdasági megfontolás eredménye, melynek során különböző követelményeknek kell megfelelnie: legyen méltányos, igazságos legyen egyszerű, átlátható legyen betartható és olcsó legyen elégséges a kiadások fedezetére ne fékezze a teljesítményeket, segítse a gazdaság fejlődését. A felsorolt alapelveknek egyetlen adó aligha tudna megfelelni, annál is inkább, mivel az alapelvek részben ellentmondóak. Az alapelvek érvényesítését többféle adó egyidejű alkalmazása teszi lehetővé. Adószótár Adórendszer: többféle adónak céltudatos, egymás mellett való alkalmazása azért, hogy azok egymást jól kiegészítsék. Az adórendszer az adott országban kötelező adók olyan együttese, amely belsőleg is egységet alkot jogi és gazdasági tekintetben egyaránt. Az adórendszer az adók fajtáinak, az adózás alapelveinek, az adómegállapítás, az adókivetés, az adófizetés stb. gyakorlati eljárásainak az összességét jelenti. Adókötelezettség: az adózó a törvényeknek megfelelően gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése érdekében köteles a törvényben előírt: bejelentésre, nyilatkozattételre, adómegállapításra, bevallásra, adófizetésre és adóelőleg fizetésre, bizonylat kiállítására és megőrzésére, nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), adatszolgáltatásra, adólevonásra pénzforgalmiszámla-nyitásra. Adózó: az a személy, akinek adókötelezettségét adót, illetve költségvetési támogatást megállapító törvény előírja. Adóalany: az a személy (természetes vagy jogi), akit adókötelezettség terhel. Az adó tárgya: az a tevékenység, vagyon vagy jövedelem, amely után az adót meg kell fizetni (pl: magánszemély jövedelemszerző tevékenysége). Az adó alapja: az adó tárgyának az az egységnyi mennyisége, amely alapján az adót meghatározzák.
3
Az adó mértéke: az adóalap egységére jutó, adókulcs alapján (általában az adóalap %-ában), vagy tételesen kiszámított adó (pl: a magánszemély esetében a személyi jövedelemadó mértékét általában adókulcs alapján határozzák meg). Adó- és adóelőleg fizetés: az adókat a törvényben előírt időpontokban kell megfizetni. A folyamatos állami bevétel biztosítása érdekében a törvény adóelőleg fizetési kötelezettséget is előír. Fontos: az adóbevallás az adó megfizetését nem pótolja, de az adó megfizetése sem helyettesíti az adó bevallását. Adónem: az adó valamely fajtája (pl: személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó). Adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét nettó módon számítva - csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti. Adókedvezmény: amikor az adóalanynak a számított adó meghatározott hányadát kell csak megfizetnie. Adómentesség: az adómentesnek minősülő tételeket már az adó alapjának meghatározása során sem kell figyelembe venni. Adóellenőrzés: a szükséges iratok, nyilvántartások, számítások, tények és körülmények vizsgálata arra vonatkozóan, hogy az adózók eleget tettek-e, illetve helyesen tettek-e eleget az adózással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeiknek.
Hogyan adózzunk? Az állampolgárok sokszor és sokféle módon kerülhetnek kapcsolatba az adózással, van viszont néhány adónem, amellyel szinte mindenki rendszeresen találkozik. Az egyik az általános forgalmi adó (ÁFA), amelyet a napi vásárlások során fizetünk meg az ellenértékben, de ezt bevallani, befizetni a szolgáltatónak, a kereskedőnek kell. A másik a személyi jövedelemadó (SZJA), amelyet a jövedelmet szerzők fizetnek meg még akkor is, ha az ügyintézést gyakorlatilag a munkáltató végzi.
4
Bővebben a személyi jövedelemadóról (SZJA) Alaptételként megállapítható, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, mentességet vagy adókedvezményt csak törvény állapíthat meg. Jövedelem: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze vagy a törvényben elismert költségekkel csökkentett része. Fontos szabály, hogy költségként mindig csak a bevétel elérése érdekében felmerült kiadás számolható el. A személyi jövedelemadó törvény az alábbi bevételi csoportokat különbözteti meg. 1. összevont adóalapba tartozó jövedelmek, - nem önálló tevékenységből származó jövedelem (pl: alkalmazott), - önálló tevékenységből származó jövedelem (pl: bérbeadó), - egyéb jövedelmek, 2. külön adózó jövedelmek. Az összevont adóalap adója (az önálló, a nem önálló és az egyéb tevékenység jövedelme után) az adómérték segítségével határozható meg. Adómérték a 2013. évben: Egységes adókulcs: 16 százalék A kiszámított adót a törvényben meghatározott kedvezmények csökkenthetik, melyek alapvetően a személyi körülményeket méltányoló vagy ösztönző jellegűek lehetnek. Az adókedvezményeket az összevont jövedelem utáni adó mértékéig lehet igénybe venni. A kedvezmények és mentességek közül azokat emeltük ki, amelyek elsősorban az oktatásban résztvevőket érintik.
Kedvezmények: A családi kedvezmény érvényesíthető az eltartottak létszámától függően, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként - egy és kettő eltartott esetén 62.500 Ft, - három és minden további eltartott esetén 206.250 Ft. A családi kedvezmény nem az adót, hanem az adóalapot csökkentő kedvezmény.
5
Mentességek:
A tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával a közoktatásban részt vevő tanulók számára adott juttatás (könyvjutalom is). A Magyar Ösztöndíj Bizottság vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíj és egyéb juttatás. Kormányrendelet alapján a külföldi felsőoktatási intézményben tanuló belföldi hallgató részére folyósított juttatás és nyújtott kedvezmény. Nemzetközi megállapodás alapján, valamint uniós és hazai forrásból finanszírozott nemzetközi oktatási, képzési, kutatásfejlesztési és kulturális programok keretében folyósított ösztöndíj, egyéb juttatás, nyújtott kedvezmény. A szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett - ösztöndíj, - tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege, b) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. A közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, az előző két bekezdésben nem említett pénzbeli juttatás. Az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke. Az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj, valamint a kisebbségpolitikáért felelős miniszter rendeletével alapított - anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi program szerint működő középfokú iskolák tanulói részére adományozható – ösztöndíj. Az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan juttatás, melyet az Európai Unió finanszíroz, melynek mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő utazásának költségei fedezetére szolgál azzal, hogy az adómentesség alkalmazása esetén a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolhatja el.
6
A személyi jövedelemadó bevallása A személyi jövedelemadóról évente egyszer, az évet követő május 20-ig (egyéni vállalkozóknak és áfá-s magánszemélyeknek február 25-ig) kell bevallást készíteni. A magánszemély a törvényi feltételek fennállása esetén: - az 53-as számú bevallást nyújtja be, a kifizetői igazolások alapján, vagy - a munkáltatóját bízza meg a bevallás elkészítésével, vagy - az adóhivatal közreműködésével egyszerűsített bevallás elkészíttetésére nyilatkozatot tehet (február 15-ig), - a magánszemély - meghatározott feltételek mellett adónyilatkozatot nyújthat be. A bevallásban szereplő fizetendő adót a bevallás benyújtásának határidejéig meg kell fizetni. Az esetleges túlfizetés visszaigényelhető. A bevalláshoz semmilyen dokumentumot nem kell csatolni, azokat az adózónak 5 évig (elévülési idő) meg kell őriznie. A bevallás elküldhető elektronikus vagy postai úton, illetve személyesen is beadható. Az elévülési időn belül lehetősége van a magánszemélynek önellenőrzés keretében a bevallását helyesbíteni, ha abban hibát vétett. Rendelkezni lehet az adó 1 + 1 %-áról Az adóbevallást benyújtóknak lehetőségük van arra, hogy közvetlenül támogassanak általuk fontosnak ítélt célokat és szervezeteket. Az adófizetők a kedvezmények levonása után megfizetett személyi jövedelemadójuk 1 + 1 %-át, rendelkező nyilatkozatukkal a megjelölt kedvezményezett javára juttathatják. Az egyik csoportba a civil szervezetek, alapítványok, színházak, múzeumok, stb. tartoznak. A kedvezményezettek másik csoportját az egyházak, illetve évente – a költségvetési törvény által meghatározott - cél alkotja.
Néhány szó az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról Az a cél, hogy minden magánszemélynek rendezett biztosítási jogviszonya legyen. A nappali tagozatos közép- és felsőfokú tanulmányokat folytatók amíg tanulói, hallgatói jogviszonyban állnak – noha nem biztosítottak -, jogosultak az egészségügyi szolgáltatásokra. Amikor a diákigazolvány érvényessége megszűnik, e naptól még 45 napig jogosultak az ellátásra. Azt követően, ha nem létesítenek jogviszonyt (pl: munkaviszonyt, nappali tagozaton hallgatói jogviszonyt), akkor kötelezettek lesznek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, melynek összege 2013. évben: havi 6.660 Ft, illetve napi 222 Ft.
7
Az adóhivatal Jelenleg Magyarországon az alábbi adóhatóságok különböztethetők meg: 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 2. Önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság). 2011. január 1-től megtörtént az adóhivatal és a vámhivatal átszervezése, így jött létre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egységes szervezete. E szervezethez tartoznak az adóhatósági, vámhatósági és illeték eljárásokkal kapcsolatos feladatok. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) többek között ellenőriz, megállapítja az adókötelezettséget, beszedi az adókat, vámokat, lebonyolítja a visszatérítéseket és támogatásokat, nyilvántartja az adózókat. Az adóhatóság minden ügyben a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni. Az adózási fegyelem közérdekűségéből következően az adóhivatal szankciót alkalmazhat a mulasztókkal, a félrevezetőkkel és a nem fizetőkkel szemben. Ezek lehetnek pótlékok, bírságok és más intézkedések (pl.: foglalás, üzletbezárás). Fizetéskönnyítés igénybevételére is lehetőség van. Az adózó fizetéshalasztást, részletfizetést – kivételes esetekben - adómérséklést kérhet. Országos illetékességbe tartozó ügyek: Fő szabály szerint adóügyben eljárásra a magánszemély lakóhelye szerint illetékes adóigazgatóság jogosult, kivéve: - adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiadása, - adóazonosító jel kiadása, adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés, - vámazonosítószám kiadása, valamint adószám kiadása közvetlenül az állami adóhatóságnál bejelentésre kötelezett személyek, illetve szervek részére, - egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség bejelentéssel kapcsolatos ügyfélszolgálati ügyintézés, - az adózó folyószámlájával és bevallásával kapcsolatos tájékoztatás és kivonatok kiadása. A felsorolt ügyekben – a különleges jogállású adóalanyok kivételével - az adóhivatal bármely ügyfélszolgálatán lehet ügyintézést kezdeményezni. Az adóazonosító jel kiváltása Az adóhivatal elsődlegesen adóazonosító jelen tartja nyilván a természetes személyeket. Minden magánszemélynek szükséges az adókártyát megkérnie az első jövedelem megszerzése előtt, hiszen a kifizetők az adóazonosító jel bemutatása nélkül nem teljesíthetnek kifizetéseket. Az adókártya első kiállítása ingyenes, a további példány igénylése 3.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettséggel jár. Igénylésére a 13T34. számú adatlap szolgál. A vállalkozások nyilvántartása adószámon történik. Vállalkozási tevékenységet kezdeni a 18. életév betöltése után lehet például az alábbi formákban: 8
-
egyéni vállalkozás vagy egyéni cég, társas vállalkozói formában (Kkt, Bt, Kft, Rt).
A vállalkozók bejelentkezése az adóhivatalhoz az ún. egyablakos rendszerben történik: - egyéni vállalkozók a lakóhely szerint illetékes okmányirodától, - társas vállalkozók a cégbíróságtól, - a törzskönyvi szervezetek a Magyar Államkincstártól, - egyéb szervezetek és az önálló tevékenységet végző magánszemélyek pedig közvetlenül az adóhivataltól igényelhetik, kapják meg az adószámukat. A PÁLYAKEZDŐ MUNKAVÁLLALÓ UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNY A legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében. A 27 százalékos kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a munkáltatót azon hónapra vonatkozóan is, amelyben a foglalkoztatás második éve véget ér, vagy a két éves időszak még nem telt el, de a munkavállaló betölti a 25. életévét. Az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással (egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Az igazolás kiadása iránti kérelmet a munkavállaló kötetlen formában, papír alapon, személyesen, vagy postai úton terjesztheti elő a lakóhelye szerint illetékes megyei/fővárosi adóigazgatóságon. Az adóhatóság az igazolás kiadására irányuló kérelem benyújtásának napjára vonatkozóan állapítja meg, hogy a kérelmező legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik-e. Abban az estben, ha a munkavállaló a kérelem benyújtásának napjáig 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal elutasítja. Az igazolás kiállítását elutasító határozat azonban tételesen tartalmazza a magánszemély munkaviszonyban töltött idejét (jogviszonyonként). Változás: 2013-tól megszűnt a START kártya kiadása.
9
Jövedelemigazolás Az oktatási intézmények kollégiumi elhelyezéshez és különböző pályázatok (ösztöndíj, lakhatási támogatás, stb) elbírálásához kérhetik a pályázótól (és családjától) jövedelmi viszonyainak igazolását. Ez az ún. jövedelemigazolás kiadásával történik, az igénylő lezárt évi – feldolgozott – bevallása alapján. A kérelem benyújtásához az adóigazgatóságok ügyfélszolgálatain, kirendeltségein térítésmentesen beszerezhető IGAZOL nyomtatvány, illetve kinyomtatható a www.nav.gov.hu internetes honlapunkról. Kérelmeiket benyújthatják személyesen a NAV bármelyik adóigazgatóságának ügyfélszolgálati irodájában, kirendeltségén, eljuttathatják postán, valamint elektronikusan is azok, akik ügyfélkapuval rendelkeznek. A felsőfokú oktatási intézmények által meghatározott leadási határidő napján és az azt közvetlenül megelőző napokon ügyfélszolgálatainkra igen nagy ügyfélforgalom jellemző, ezért kérjük, hogy – a határidőben történő leadás érdekében – időben nyújtsák be a kérelmeket. A jövedelemigazolás kiadása illetékmentes. Elektronikus szolgáltatások Mi az az Ügyfélkapu? Az ügyfélkapun be lehet lépni az elektronikus ügyintézés világába! A hivatali ügyeket könnyebben, gyorsabban lehet intézni, éjjel-nappal nyitva áll. Használatához nem kell más, mint egy számítógép internet-kapcsolattal és egy Ügyfélkapu-regisztráció. A regisztráció a nagykorú személy részéről az ország bármely adóhivatalában, vagy okmányirodájában megtehető, nem kell más, csak érvényes személyazonosításra szolgáló okmány és egy működő e-mail cím. Elektronikus szolgáltatások a NAV-nál: adó- és járulékbevallás küldése, kérelmek benyújtása, folyószámlakivonat-lekérés, törzsadatok lekérdezése, adatlapok küldése és igazolások kérése. Az Ügyfélkapu használatához az e-tananyag ad segítséget: http://etananyag.magyarorszag.hu Kormányzati portál: A magyar kormányzat hivatalos oldala, ahol egyszerűen és gyorsan juthatunk kormányzati és államigazgatási információkhoz.
10
Az Interneten a következő címen érhető el a NAV honlapja, ahol folyamatosan bővülő friss információ szerezhető: www.nav.gov.hu Az adójogszabályok értelmezéséhez e-mail-ben is lehet kérni tájékoztatást ugyanezen a címen a Kapcsolatfelvétel menüpontban. Új lehetőség az adóügyek intézésében: Az egyes adóügyek ügyintézésére lehetőség van telefonon is! A telefonos ügyintéző rendszer ügyintézésre, valamint adóhatósági ügyintéző közreműködésével az adózó vagy képviselője azonosítására is alkalmas. A rendszer használatához ügyfélazonosító szám szükséges. Az ügyfélazonosító szám a TEL jelű nyomtatványon kérhető. Az ügyintézői rendszerben intézhető egyedi ügyek:
adózói folyószámlával kapcsolatos tájékoztatás, regisztrációval, állandó meghatalmazással kapcsolatos felvilágosítás, bevallással kapcsolatos tájékoztatás, papíralapú bevallás esetén személyes jelenlétet nem igénylő javítás, adózói törzsadatokkal kapcsolatos tájékoztatás, bejelentés, változás bejelentés, meggyőződés az adó ellenőrzést végző személy megbízásának érvényességéről, Meggyőződés közösségi adószám érvényességéről, jövedelemigazolás kérése.
Ügyintéző rendszer telefonszáma:
06/40/20-21-22
Jogszabály értelmezéssel kapcsolatban, valamint egyéb más általános esetben telefonos tájékoztatás az alábbi telefonszámon kérhető: 06/40/42-42-42 Fizetés bankkártyával: A magánszemély bankkártya használatával adófizetést valamennyi, az adóigazgatóságok hatáskörébe tartozó adóra (adó, járulék, illeték, pótlék, stb.) illetve az adóhatóság által nyilvántartott visszafizetendő költségvetési támogatásra teljesíthet, csak a bankszámlanyitásra kötelezettnek korlátozott a lehetősége. A NAV adóigazgatóságainak központi ügyfélszolgálatain (és 2010 nyarától további ügyfélfogadó helyeken), nyitvatartási idő alatt bármilyen illetékességű adózó teljesíthet bankkártyás adóbefizetést.
11
Központi ügyfélszolgálatok és kirendeltségek : 4400 Nyíregyháza Szabadság tér 7-8.
4029 Debrecen Faraktár u. 29/c. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
8-18 8-12 14-18 8-12 8-11
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
5000 SZOLNOK, József Attila út 22-24. 8-18 8-12 14-18 8-12 8-11
Telefonszám: 52/517-200 Telefonszám: 42/503-200 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 4-5. Hétfő 8-18 Szerda-Csüt-Péntek 8-12 Telefon: 52/240-440
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
8-18 8-12 14-18 8-12 8-11
Telefonszám: 56/503-333
4900 Fehérgyarmat, 5300 KARCAG, Kossuth Kossuth tér 38. tér 1. Hétfő 8-16 Hétfő 8-16 Kedd–Szerda-Csütörtök 8-12 Szerda 8-12 Péntek 8-11 Csütörtök 8-16 Telefonszám: 44/510-027 Telefonszám: 59/300-544
4220 Hajdúböszörmény, Karap F. u. 5/a. Hétfő 8-18 Szerda-Csüt-Péntek 8-12 Telefonszám: 52/220-234
4300 Nyírbátor, Bátori u. 5. 5100 JÁSZBERÉNY, Hétfő 8-16 Déryné út 1. Kedd-Szerda-Csütörtök 8-12 Hétfő – Kedd 8-16 Péntek 8-11 Szerda 8-12 Tel: 42/510-103 Csütörtök 8-16 4100 Berettyóújfalu, 4600 Kisvárda, Telefonszám: 57/412-412 József A.u.35. Bocskai u. 34. Hétfő 8-18 Hétfő 8-16 5440 Szerda-Csüt-Péntek 8-12 Kedd-Szerda-Csütörtök 8-12 KUNSZENTMÁRTON, Telefonszám: 54/400-218 Péntek 8-11 Deák F. u.2. Hétfő– Kedd 8-16 Telefonszám: 45/415-180 Szerda 8-12 8-16 4700 Mátészalka, Zöldfa u. Csütörtök Telefonszám: 56/461-759 3/a. Hétfő 8-16 Kedd-Szerda-Csütörtök 8-12 Péntek 8-11 Telefonszám: 44/310-944
12