Adó- és járuléktörvény változások Készítette: dr. Báthori Zsuzsa 1

Adó- és járuléktörvény változások – 2014.

Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

1

Témakörök Személyi jövedelemadó – 1995. évi CXVII. törvény  Kisadózók tételes adója – 2012. évi CXLVII. törvény  Társadalombiztosítási törvények (szocho, társadalombiztosítási járulékok, eho)  Társasági adó – 1996. évi LXXXI. törvény  Iparűzési adó – 1990. C. törvény  Kisvállalati adó – 2012. évi CXLVII. törvény  Általános forgalmi adó – 2007. évi CXXVII. törvény  Adóeljárási törvény – 2003. évi XCII. törvény 


2

A személyi jövedelemadó


3

Családi adóalap kedvezmény → családi járulékkedvezmény  A családi kedvezmény adóalap- és járulékkedvezmény, amely  egy gyermektől,  jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető.

A kedvezmény mértéke Egy és két eltartott → 62.500 Ft/hó/kedvezményezett,  három eltartott → 206.250 Ft/hó/kedvezményezett. Kedvezményezett eltartott az, aki családi pótlék támogatásra jogosult, a magzat a fogantatás 91. napjától. Azok a magánszemélyek is kedvezményezettek, akik a családi pótlékot nem igénylik, de arra jogosító eltartottat nevelnek. 


4

Családi adóalap kedvezmény → családi járulékkedvezmény 

A kedvezmény érvényesítés feltétele

Az adóbevallásban szerepeltetni kell azt is, hogy a kedvezménynél figyelembe vehető gyermek, magzat (más személy), mely hónapokban minősült kedvezményezett eltartottnak, illetve eltartottnak. 

A kedvezmény érvényesítése az adóelőlegnél

Magánszemélynél jogosultsági hónaponként, a családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozat alapján! A nyilatkozatnak tartalmaznia kell jogosultságot, várandósságot, közös érvényesítést, valamint a megosztást (év végén). 

 

  


5


A családi kedvezmény

A kedvezmény közös igénybevétele → eltérő vagy ugyanazon jogosultsági hónapban több magánszemély jogosult, érvényesítés az adóelőlegnél, közös háztartásban élés nem feltétel és nem kizáró ok az egyedülálló szülők emelt összegű családi pótlék igénybevétele,  jogosult és nem jogosult közötti megosztás → a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más személlyel megosztja, érvényesítés a bevallásban, közös háztartás, kizáró ok … 


6


Megosztott felügyelet

Családi pótlékra mindkét szülő 50-50%-ban jogosult,  a gyermek mindkét szülőnél és annak házastársánál kedvezményezett eltartottnak minősül,  a szülő és házastársa a családi kedvezmény 50 %-ára jogosult. 

A felváltva gondozó szülők a kedvezményt közösen nem érvényesíthetik!


7


A járulékkedvezménnyel összefüggő szabály A bevallásban a jogosultak és a kedvezmény megosztásával érintettek együttesen érvényesíthető családi adóalap kedvezményét csökkenti az általuk igénybe vett járulékkedvezmény (625 %). 

Példa

Járulékkedvezmény (levonási sorrend) bevallásban érvényesíthető családi kedvezmény  kedvezményezett eltartott → 2 fő,  bruttó havi jövedelem →100 EFt,  jogosultsági hónapok száma → 12. 




8

Családi adóalap kedvezmény → családi járulékkedvezmény 

Nem érvényesítheti a járulékkedvezményt az a személy, aki nem minősül az szja törvény szerint családi kedvezményre jogosultnak.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.  Egyéni és társas vállalkozó kedvezmény érvényesítése – a ténylegesen elért jövedelemre!





Jogosulatlan járulékkedvezmény > 10 EFt → 12 % bírság! Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

9

Pontosító módosító rendelkezések 

Ingatlan bérbeadás

Közös tulajdon → a tulajdoni hányad az irányadó, amennyiben a tulajdonosok ettől eltérően nem rendelkeztek. Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem > 1 MFt, akkor az





egyéni egészségügyi hozzájárulás (14 %) elismert költségként nem érvényesíthető, így a 78 %-os szabály nem alkalmazható.  

 

Példa!

Jövedelem (bevétel – költség) →1 MFt, személyi jövedelemadó → 16 %, egészségügyi hozzájárulás →14 %


közteher 300 Eft

10

Pontosító módosító rendelkezések  Szüneteltető egyéni vállalkozó - választható 

2013-ra is alkalmaz ható

munkáltatói adó-megállapítás, vagy  egyszerűsített bevallás, vagy  adónyilatkozat.

 Családi járulékkedvezmény - választható, de vállalkozói kivét vagy  átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta kell megállapítani és bevallani. (A tényleges járulékalapig érvényesíthető!) 

 Kisvállalkozói kedvezmény és adókedvezmény Szoftvertermékek felhasználási joga után is érvényesíthető → feltételrendszer nem változott, a hitelkamat 60 %-a érvényesíthető, de kizárólag a 2013.12.31. után kötött szerződésekre. 




11

Pontosító módosító rendelkezések   

Biztosítás fogalma

Személybiztosítás → az élet-, a baleset- és a betegbiztosítás. Kockázati biztosítás → az olyan személybiztosítás, amelyből biztosítási esemény nélkül (még módosítással sem) vagyoni érték kivonására nincs lehetőség, azaz  nincs lejárati szolgáltatása és  visszavásárlási értéke.



Nem minősül kockázati biztosításnak az a biztosítás, amelynél az esemény bekövetkezésekor a biztosító a szerződés feltételei alapján a befizetett díj + hozam összegét fizeti meg.



Csoportos biztosítás esetén a csoportképző ismérv → azonos szolgáltatás tartalom Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

12

Pontosító módosító rendelkezések  Életbiztosítás → kötelezettség vállalás a biztosítási összeg kifizetésére, illetve  élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő járadékfolyósításra ≥ 10 év, a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése, illetve más esemény bekövetkezése esetén. 

 Baleset-biztosítás (egészségbiztosítás)→ kötelezettség vállalás a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, egyéb szolgáltatás teljesítésére.

 Betegségbiztosítás (egészségbiztosítás) → kötelezettség vállalás a meghatározott szolgáltatások teljesítésére a biztosított megbetegedése esetén.


13

Pontosító módosító rendelkezések  

Az életbiztosítás csoportosítása

Járadékbiztosítás Fogalma → meghatározott összegű járadékszolgáltatás a folyósítás megkezdésétől ≥ 10 év, ha a járadék nem csökkenő összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel teljesül (mindenkori utolsó teljesítés ≥ a teljesítést közvetlenül megelőző biztosítói teljesítéssel).





Nyugdíjbiztosítás

Fogalma → a biztosítói teljesítés a biztosított halála, a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, az egészségi állapot ≥ 40 %-ot elérő károsodása, a szerződés létrejöttekor érvényes nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor.




14


Adómentesség a biztosítási díj fizetésekor Kockázati biztosítás → más személy (kifizető, munkáltató)

által ugyanazon biztosított személynek havonta ≤ a minimálbér 30 %-a (30 450,- Ft/fő). – 1. sz. melléklet 6.3. pont,  Kockázati biztosításnak nem minősülő, teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás más személy által fizetett rendszeres díja (érték korlátozás nélkül). – 1. sz. melléklet 6.9. pont  Rendszeres díj – (előző biztosítási évben fizetendő díjak együttes összege x a KSH által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző 2. év fogyasztói árindexe) x 130 %.  Adatszolgáltatási kötelezettség →1408 M – 06/ 457 – 459 sorok.


15






Adókötelezettség a biztosítási díj fizetésekor – más személy által fizetett díj Kockázati → havonta, biztosított személyenként a díj > minimálbér 30 %-a, teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező → eseti díj.



Adófizetési kötelezettség

Alanya → díjfizető kifizető, foglalkoztató, bevallási kötelezettség → 1408 A – egyes meghatározott juttatások. 

70. § 


16




Adómentes biztosítási szolgáltatások Kockázati → a halál esetére szóló biztosítási, baleset- , betegségbiztosítási szolgáltatás, Kockázati biztosításnak nem minősülő → nyugdíj-, járadékbiztosítás.

Adóköteles biztosítási szolgáltatások 

Személybiztosításként nyújtott, az adómentesség feltételeinek meg nem felelő biztosítói teljesítés 

kamat vagy  egyéb

jövedelem (78 %-os szabály!). Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

17


Adóköteles biztosítási szolgáltatások

Egyéb jövedelem → a biztosítás szolgáltatásakor a teljes életre szóló életbiztosítás díja, hozama, ha azt 



o



a kifizető, munkáltató teljesítette, továbbá a hozama, ha azt o a magánszemély biztosított teljesítette,

baleset- és betegségbiztosítás → jövedelempótló szolgáltatás, ha 

a biztosítási díjat fizető a kifizető, munkáltató és  a napi térítési díj o

> a napi jövedelem kiesés vagy o > 15 000,- Ft.


18

Pontosító módosító rendelkezések Adóköteles biztosítási szolgáltatások 

Kamatjövedelem → a befizetett (nem kockázati) díjat meghaladó összeg, de  nem kamatjövedelem 

az egyszeri díjas biztosításból származó jövedelem akkor, ha a szerződés megkötésének évét követő 5 év,  rendszeres díjas biztosításnál 10 év telt el, illetve 



a kamatjövedelem 50 %-a, ha

az egyszeri díjas biztosítás megkötésének évét követő 3-5 év,  a rendszeres díjas biztosításnál 6-10 év telt el.


19

Munkaadói és kifizetői juttatások adómentes juttatások









 Juttatási jogcímek (teljesség igénye nélkül)  számítógép használat – 7. 11. kockázati biztosítás – 6.3.  biztosító térítése, ha az ≤ 15 000,- Ft/nap – 6.7. teljes életre szóló biztosítás – 6.9.  védőszemüveg - 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet – 8.8. személygépkocsi magáncélú használata – 8.37.  sporttörvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, értékhatár nélkül – 8.28. kulturális szolgáltatás ≤ 50 Eft/év – 8. 28.  ingyenes védőoltás – 8.39. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

20

Munkaadói és kifizetői juttatások adómentes juttatások 





lakásvásárlási támogatás -12/2001. (I. 31.) Korm. r. - lakáshitel törlesztési támogatás – 2.7. (igazolási feltételek →15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet)  hitelintézeti, pénzügyi, befektetési, biztosítási szolgáltató által elengedett összeg ≤ 20 Eft, feltéve, hogy az adott szolgáltatásból származó követelés a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik, alkalmazható 2013-ban is! - 7.15.b) közüzemi szolgáltató által elengedett követelés (egyenlő elbánás elvének érvényesülése, egy főre jutó jövedelem ≤ 28 100 x 2), alkalmazható 2013-ban is! – 7.15.a)  független félnek elengedett hitelintézeti követelés (egyenlő elbánás elvének érvényesülése) – 7.21. kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által nyújtott üzletpolitikai célú juttatás (visszamenőleges hatályú az elévülési időn belül!) – 8.14. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

21

Munkaadói és kifizetői juttatások adómentes juttatások  Utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz törvényi követelményei A juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az  mely termékre, szolgáltatásra, vagy  milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá  nem visszaváltható. – 9.1.

 Munkába járás – hazautazás havi felső korlátja – 35 200,- Ft.


22

Munkaadói és kifizetői juttatások – béren kívüli juttatások  Jövedelem = juttatás értéke → ingyen, vagy kedvezményesen nyújtott termék, szolgáltatás esetén a szokásos piaci érték,  a kifizetőt terhelő adó alapja → jövedelem x 1,19,  az adó mértéke → 16 %,  %-os egészségügyi hozzájárulás → 14 % ∑ kötelezettség (19,04 + 16,66) = 35,7 %  A juttatások köre változatlan, a mértékben meghatározottak esetében a vetítési alap 101 500 Ft!  A juttatások fogalmának nem felel meg a visszaváltható utalvány! Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

23

Munkaadói és kifizetői juttatások – béren kívüli juttatások Megnevezés

2010. év

2011. év

2014. év

Juttatási érték

1 000

1 000

1 000

Személyi jövedelemadó

250

190,4

190,4

Adóalap x adómérték

1 000 x 25 %

(1 000 x 19%) x 16%

(1 000 x 19%) x 16 %

Egészségügyi hozzájárulás

0

0

166,6

Egészségügyi hozzájárulás - alapja

0

0

(1 000 x 19%) x 14 %

Kifizetőt terhelő költség

1 250

1190,4

1357

- 59, 6 Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

+ 107

+166,6 24

Munkaadói és kifizetői juttatások – béren kívüli juttatások  

Célzott szolgáltatás → hatályos 2013. május 19-től

mértéke → pénztártag alkalmazottak száma x minimálbér, az ezt meghaladó összeg egyes meghatározott juttatás, 



nem része az 500 EFt/fő/év keretnek,

alkalmazottak száma többszöri befizetés esetén → az első befizetéskor érvényes létszám alapján.

 1993. évi XCVI. törvény az önkéntes biztosító pénztárakról 12/A. § „(1) A pénztár a pénztár munkáltatói tagjával kötött támogatói szerződés alapján, a munkáltatói tag pénztártag alkalmazottai részére a (2)-(6) bekezdésekben foglaltak szerint nyújt szolgáltatást (a továbbiakban: célzott szolgáltatás). 2) Célzott szolgáltatásként a pénztár alapszabályában (szolgáltatási szabályzatában) szereplő szolgáltatások nyújthatók. Ezek közül a munkáltató választja ki az általa célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt szolgáltatást. (3) A célzott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a pénztárban tag munkavállalója, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell. (6) A célzott szolgáltatásra a munkáltatói tag által fizetett teljes összeg adománynak minősül.” A szolgáltatás adómentes a pénztár tagjánál! Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

25

Munkaadói és kifizetői juttatások – béren kívüli juttatások   

Önkéntes pénztári szolgáltatások

Rendelkezési jog (egészség- és nyugdíjpénztár) → 150 000 Ft, Nyugdíjbiztosítási szerződés → a befizetett összeg 20 %-a, legfeljebb 130 000 Ft, de a nyugdíjbiztosítást kiegészítő biztosítások díja nem jogosít rendelkezésre. 

Rendelkező nyilatkozatok alapján érvényesíthető kedvezmények korlátozása 



az önkéntes kölcsönös pénztári,  nyugdíj-előtakarékossági és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatokban

együttesen legfeljebb 280 000 Ft. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

26

Munkaadói és kifizetői juttatások – egyes meghatározott juttatások  Jövedelem = juttatás értéke, ingyen, vagy kedvezményesen nyújtott termék, szolgáltatás esetén a szokásos piaci érték,  a kifizetőt terhelő adó alapja → jövedelem x 1,19,  az adó mértéke → 16 %,  egészségügyi hozzájárulás → 27 %.  ∑ kötelezettség 19,04 + 32,13 = 51,17 %  Nem tartozik a 70. § hatálya alá a  fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány.  Speciális szabály  500 EFt keret elhunytra nem vonatkozik. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

27

Munkaadói és kifizetői juttatások – egyes meghatározott juttatások Megnevezés

2010. év

2011. év

2014. év

Juttatási érték

1 000

1 000

1 000

Személyi jövedelemadó

540

190,4

190,4

Adóalap x adómérték

1 000 x 54%

(1 000 x 19%) x 16%

(1 000 x 19%) x 16 %

TB/Egészségügyi hozzájárulás/Szhj.

415,80 + 23,1 = 438,9

321,3

321,3

TB/Egészségügyi hozzájárulás - alapja

(1000 x 54%) x 27 %, 1,5 %

(1 000 x 19%) x 27 %

(1 000 x 19%) x 27 %

Kifizetőt terhelő költség

1978,9

1511,70 - 467,2


0

1 511,7 - 467,2 28

A kisadózók tételes adója


29

Adómérték – Adófizetési kötelezettség    

Adómérték

Főállású kisadózó 50 Eft/hó, ellátás alapja 81 300 Ft/hó, választás alapján 75 Eft/hó, ellátás alapja 136 250 Ft/hó, minden

megkezdett naptári hónapra → Kata-plusz !!!  

  



Nem főállású kisadózó

25 Eft/hó, ellátási kötelezettség nincs

Adófizetési kötelezettség – tételes adó

Fizetési kötelezettség → tárgyhónapot követő hónap 12. napja, bevallási kötelezettség → az adóévet követő év február 25. napja (‘KATA), évközi megszűnés bevallási kötelezettsége → 30 napon belül Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

30

Adómérték, adófizetési kötelezettség 

Adófizetési kötelezettség – 40 %-os adó

Bevétel > 6 000 Eft, illetve …  fizetési kötelezettség → az adóévet követő év február 25. napja,  bevallási kötelezettség → az adóévet követő év február 25. napja,  évközi megszűnés → 30 napon belül. ‘KATA


31

Adókiváltás

7

A magánszemélyt és a kifizetőt terhelő  jövedelemadók  személyi jövedelemadó és/vagy  társasági adó,  járulékok  szociális hozzájárulási adó,  nyugdíjjárulék,  egészségbiztosítási járulék,  egészségügyi szolgáltatási járulék,  egészségügyi hozzájárulás,  szakképzési hozzájárulás. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

32

Az adóalanyiság feltételei  

  

A tételes adó alanyai

Az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a betéti társaság, ha … a közkereseti társaság, feltételekkel …

Nem kell az előtársasági szabályokat alkalmazni

 Az adóalanyiság feltételei, kezdő időpontja (új és régi vállalkozó), adatbejelentés, adóhatósági tájékoztatás.



Kizáró ok

 Az új adónem választását megelőző ≤ 2 év az adószám törlésre vagy felfüggesztésre került. Példa! Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

33

Az adóalanyiság feltételei 

Kisadózók tételes adóját választó adóalany  

TEÁOR 2008 → 68.20.

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése → tevékenységből az adóalanyiság évében bevételt nem  

szerezhet! TEÁOR 2008 → 66.22, 66.29.

Biztosítási ügynöki, brókeri, nyugdíjalap kiegészítő tevékenységből igen, hatályos → 2013. 04. 21.

KATA adóalanyiságot választó TAO adóalany a megszűnését követő ötödik hónap utolsó napjáig 

köteles a társasági adó bevallást benyújtani. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

34

Könnyítések – a főállású és nem főállású kisadózói fogalom változása 

Főállású kisadózó

 Munkaviszony < heti 36 óra – az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidő összeadandó,  máshol nem főállású kisadózó vagy egyéni, társas vállalkozóként nem fizeti meg a járulékokat,  nem kiegészítő tevékenységet folytató,  nem külföldön biztosított személy az uniós rendeletek alapján,  nem biztosított a szociálpolitikai egyezmény alapján más államban,  nem jogosult – a 2011. 12. 31. napján megállapított törvény alapján az I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, ellátásra,  nem részesül rokkantsági ellátásban, a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota ≤ 50 %. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

35



A magasabb szintű biztosítási ellátás megszerzésének lehetősége – magasabb tételes adó választása Főállású kisadózó szolgálati idő számítása (2012. évi CXLII. törvény 10. §)

„ A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.” vagy 75 Eft/hó 136 250 forint. 50 Eft/hó Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

36

A magasabb szintű biztosítási ellátás megszerzésének lehetősége – magasabb tételes adó választása 

1997. évi LXXXI. törvény 39. § (1) – (2) bekezdés

„(1)Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulékalapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. §-ának alkalmazása során - az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében - a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

(2)* Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.” * Hatályos: 2013. január 1-től a 2012. évi CCVIII. törvény 14/b §. szerint! Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

37

A főállású kisadózó biztosított jogviszonya 

Munkaviszonytól való elhatárolás

Adóhatósági vélelem → munkaviszony, a vélelem megdől, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul: 



A tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette,  a naptári évi bevételének ≥ 50 %-át nem adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte,  az adatszolgáltató megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan,  a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll,  a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére,  a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. 


38

Nyilatkozat a bevételről, bizonylatolási szabályok A bevétel fogalma - bármely jogcímen és formában, mástól megszerzett



vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt.

 Nem minősül bevételnek áthárított áfa, kapott kölcsön, hitel, … 





A bevételi nyilvántartás vezetésének szabályai – Katv. 12. § (3) – (5)





Minimális tartalmi követelmények → folyamatosan, ellenőrizhető módon,  a sorszám, a bizonylat sorszáma, a bevétel összege és megszerzésének időpontja (számla, nyugta, számviteli bizonylat alapján)

 Nem kell bevételi nyilvántartást vezetni, ha a megőrzött nyugták, számlák alapján hitelesen megállapítható a bevételszerzés időpontja. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

39

Nyilatkozat a bevételről, bizonylatolási szabályok Nyilatkozattétel, adatszolgáltatás Nyilatkozattétel → az adóévet követő év február 25.  a bevételről – ‘KATA 







%-os adóról

adatszolgáltatási kötelezettség → a bevételt juttató bármely más adóalany – adóalanynak nem minősülő más személy - neve, címe, valamint a tőle megszerzett bevétel összege, ha az > 1 MFt.

 A számlabefogadó adatszolgáltatási kötelezettsége 

a tárgyévet követő év március 31,



K ‘102-es nyomtatvány, 

azonosítás, juttatott összeg, feltéve, hogy … Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

40

A megszűnés okai, időpontja  Az adózó döntése szerint  



a megszűnés napjával, a bejelentés hónapjának utolsó napjával, a vállalkozási forma megváltozásával, a változás bekövetkezését megelőző nappal, ha nem … a jogutód nélküli megszűnés napjával. 

Az adóhatóság határozata alapján (teljesség igénye nélkül) a nettó adótartozás a negyedév utolsó napján > 100 EFt,  a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával,  a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, az adóalanyiság választását kizáró tevékenység folytatása esetén a a megkezdését megelőző nappal. 




41

Társadalombiztosítás


42

Társadalombiztosítási kötelezettségek, mértékek 

Új biztosított →„nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony” - munkaviszony 

Biztosított

A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló 

Nem biztosított

tagi munkavégzésre (szociális szövetkezet) irányuló jogviszonyban álló személy (egészségügyi szolgáltatásra jogosult),  iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanulója, illetve hallgatója (2013. 08. 29.) 


43


Tanuló, hallgató fogalma, jellemzői

Nappali oktatás a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírtak szerint tanuló a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint - nem szünetelő - aktív hallgató vagy a jogviszony megszűnését követően diákigazolványra jogosult, annak lejáratáig. 

o

o

o


44


Nem biztosított – be nem jegyzett külföldi munkáltató által foglalkoztatott harmadik állambeli munkavállaló - kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés - feltéve, hogy a munkavégzés ≤ 2 év. 

Munkavégzés > 2 év, szociális hozzájárulási adó van, de mentesíthető a tevékenység a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha





a tevékenység kezdetekor olyan előre nem látható körülmény következik be, amely alapján a munkavégzés ténylegesen vagy várhatóan 2 évnél hosszabb időtartamúvá válik,  a munkavégzés kezdetét követő legalább 1 év után következik be,  munkavállaló 8 napon belül bejelenti.

Átmeneti szabály → A 2013.01.01. előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés két éves időtartamát 2013. 01. 01-től kell számítani, biztosítási kötelezettség 2015. 01.01. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

45


A biztosítás szüneteltetésének új elemei

Ügyvédi tevékenység,  az állat-egészségügyi szolgáltató állatorvosi tevékenység,  a tanulószerződés, az alapjogviszony jogszabály szerinti (fizetés nélküli szabadság) szünetelésekor, kivéve  önkéntes tartalékos katonai szolgálat. 



 

A biztosítás nem terjed ki

Hallgatói munkaszerződés alapján, képzési program keretében, illetve annak részeként megszervezett szakmai gyakorlaton vagy gyakorlati képzésben foglalkoztatott hallgatóra.


46


101 500 152 250



Egyéni vállalkozó járulékai, járulékalapja,  társas vállalkozás,  egyéni cég mint társas vállalkozás,  többes jogviszony,  többes vállalkozó,  nyugdíjas foglalkoztatott,  nyugdíjas vállalkozó.

118 000 177 000

tagi munkavégzés (2013. 05. 03.) – szociális szövetkezet regisztrált álláskereső,  közfoglalkoztatási jogviszonyban álló, nem biztosított, de bejelentési kötelezettség van,  egészségügyi szolgáltatásra jogosult, kedvezmény (100 % → 0 %) a szövetkezetnél,  szolgálati idő és nyugdíjalap keletkezik,  szociális hozzájárulási adó nincs. 




47


Egyéni járulékmértékek

 Nyugdíjjárulék → 10 %, járulékfizetési felső korlát nincs,  egészségbiztosítási járulék,  természetbeni → 4 %  pénzbeli → 3 %

 munkaerő-piaci → 1,5 %. 



Egészségügyi szolgáltatási járulék

Saját jogú öregségi nyugdíjas nem, de ha ….

6810 Ft/hó, 227,- Ft/nap

Nem kell fizetni, ha a munkaviszony /ok együttesen ≥ 36 óra/hét, 

 

ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő, egyéni vállalkozó tevékenysége, kamarai tagsága szünetel, 



állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,

keresőképtelen, gyes, fogvatartott. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

48

Gyermeknevelési támogatásban részesülő vállalkozók járulék- és szociális hozzájárulási adó alóli mentessége 

A vállalkozói tevékenységet személyesen folytató egyéni és társas vállalkozó, őstermelő nem köteles a minimum járulékalap után járulékot fizetni, továbbá az egyéni és társas vállalkozó mint kifizető mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. Járulékfizetési kötelezettség van  vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, továbbá  személyes közreműködés díja után. 

1,5 % munkaerő -piaci járulék




49

Terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj 

Gyermekgondozási díj

Határozathozatal egyszer (2013. 07. 15.) → az ellátás folyósításának időtartamáról, naptári napi összegéről. 

Terhességi gyermekágyi segély, gyed folyósításának szüneteltetése írásbeli kérelem alapján, a folyósítás szüneteltetéséről nem kell határozatot hozni 





Keresőképtelenség fogalma bővült (2013. 07. 05.) → szülő (fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben tartózkodó) gyermek < 12 év, méltányossági eljárással, ha a gyermek ápolásra szorul és életkora 12 – 18 év között van.



Táppénz megállapítása (2013. 07. 15.) → az ellátásra jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem alapján, ha a jogosultság első napját megelőzően van ≥ 180 nap folyamatos biztosítási jogviszony, ha nincs ≥ 180 nap biztosítási jogviszony, akkor a minimálbér, kivéve, ha a tényleges, szerződés szerinti bér < minimálbér 




50

Szociális hozzájárulási adó Új adóalany „Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony” 

 Adóalap része  tanulószerződés → ténylegesen kifizetett díj,  az a jövedelem, amelynek kifizetése az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően történt,  kiküldetés → Tbj. 4. § k) 2. pont.  Nincs adófizetési kötelezettség   

hallgatói munkaszerződés szerinti jogviszony, illetve ügyvédi tevékenység szüneteltetése alatt. Speciális szabály → Eva alap 4 %-a, ha munkaviszonyban (≥ heti 36 óra) áll, vagy tanuló Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

51

Kedvezmények bővülése Megn.

Életkor ≤ 25 év Munkaviszony Van ≤ 180 Van > 180

Életkor ≥ 55 év

Tartósan álláskereső

FEOR-08 9. főcsop.

Gyed, Gyes, Gyet alatt, után

(közfoglalk. nélkül)

Szocho kedv.

27 % Igazolás ≤ 15 nap

14,5 %

14,5 %

27 % Igazolás 275/183

14,5 %

27 % Igazolás 2xkorlát

Időtartam

2 év

= 25 év

Korlát nélküli

2 év

Korlát nélküli

2 év/3 év

Szocho kedv.

14,5 %

-

-

14,5 %

-

14,5 %

Időtartam

= 25. életév

= 25. életév

-

1 év

-

1 év/2 év

Kevezményezett jövedelem

100 000 Ft/hó

100 EFt

100 000 Ft/hó

100 000 Ft/hó

100 000 Ft/hó

100 000 Ft/hó

Szhj kedv.

1,5 %

-

-

1,5 %

-

1,5 %


52

Kedvezmények bővülése Részmunkaidős foglalkoztatás kedvezménye Érvényesíthető  szakképzettséget nem igénylő, vagy  25 év ≥ életkor ≥ 55 év, vagy  tartósan álláskereső, vagy  gyed, gyes, gyet mellett, utáni foglalkoztatás esetén, bruttó munkabér → 100 EFt/hó x a részmunkaidő/teljes munkaidő aránya Példa! 




53

Kedvezmények bővülése 

Szabad vállalkozási zóna kedvezménye

Feltételek: 27/2013. (II.12.) Kormányrendelet – 5 éves időtartamra  zónában működő vállalkozás (kivéve munkaerő kölcsönző),  a beruházás üzembe helyezését követő hónaptól a foglalkoztatott létszám növekedjék (új munkavállaló),  a tényleges munkavégzés a zónában legyen,  a munkavállaló lakóhelye ≥ 6 hónap, a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 km, vagy ugyanabban a zónában lakik, mint a munkáltató. 



A kedvezmény igénybevételének időtartama → a beruházás üzembe helyezésének hónapjától eltelt 5 év.

 

Szhj 

Kedvezmény

az első két évben → 27 %,

a harmadik évben → 14,5 %. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

≤ 100 EFt/hó

54

Kedvezmények bővülése  Tudományos fokozattal, címmel rendelkező kutatót, fejlesztőt foglalkoztató – kutatóhelynek minősülő – vállalkozás, munkabér ≤ 500 EFt/hó, részmunkaidő → arányosítási kötelezettség,  kedvezmény → 27 % + 1,5 %. 



 Felsőoktatási törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgatót vagy doktorjelöltet munkaviszonyban foglalkoztató,  vállalkozásként működő kutatóhely – meghatározott kutatói, tudományos tevékenységre – munkabér ≤ 200 EFt/hó, részmunkaidő → arányosítási kötelezettség,  kedvezmény → 14,5 %.  Hatósági bizonyítvány/igazolás nem feltétel! 




55

A többes kedvezmény érvényesítés lehetőségének megszűnése, az elvárt mértékű béremelés kedvezményének törlése Több jogcímen kedvezményt igénybe venni nem lehet! – 2014. január 1.  Hatályon kívül helyezve munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény,  START PLUSZ,  START EXTRA,  START BÓNUSZ.






56

A kedvezmények hatása a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségre Alap → szociális hozzájárulási adó alap Alap csökkentő → a bruttó munkabér ≤ 100 000 Ft/hó, kivéve …  Feltételek 







a foglalkoztatás első kettő - nagycsaládosok első három - évében teljes (27 %) szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítése



Jogosultság

pályakezdő munkavállaló ≤ 25 év,  tartósan álláskereső, GYED, GYES, GYET folyósítása alatt vagy azt követően, valamint  nagycsaládosként, továbbá  szabad vállalkozási zónában, illetve  kutatói státuszban foglalkoztatott (500 000,- Ft/hó). 




57

Az új egészségbiztosítási ellátások 

GYED extra – 1997. évi LXXXIII. törvény

1) A kisgyermeket nevelő szülő, ha 

 

a gyermek > 1 év, a gyed folyósítása mellett korlátlan időtartamban dolgozhat.

2) A 2014. január 1. előtt született gyermek után folyósított járandóságok a 2014. évben született gyermek után járó ellátásokkal egyidejűleg járnak. 3) Ikergyermekek születése → gyed + 1 év. 4) Diplomás gyed – 1 év a szülés napjától, feltételek 

magyar nyelvű felsőoktatási intézmény nappali tagozat  a szülést megelőző 2 éven belül  2 aktív félév hallgatói jogviszony és annak fennállása, illetve szüneteltetését vagy megszűnését követő 1 éven belül szülés Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

58

Az új egészségbiztosítási ellátások A GYED, GYES GYET ellátásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető foglalkoztatói adókedvezmény 





Foglalkoztatás 69. hónap végéig  első 3 év → 27 %,  4. és 5. év → 14,5 %.  Feltételek

Családi pótlékra ≥ 3 gyermek után jogosult és gyed vagy gyes ellátásban vagy  gyet ellátásban részesült vagy részesül. Anyasági ellátást folyósító szerv igazolása szükséges!


59

Az új egészségbiztosítási ellátások 

Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások (2011/24/EU irányelv)



Alapelv: uniós tagállamok állampolgárainak ugyanolyan orvosi kezelést kell kapniuk, mint amit a célország (másik tagállam) állampolgárai kapnak.

Kezdeményező: beteg vagy annak képviselője. Költségtérítés: A kezeléssel kapcsolatban felmerülő költségek 



előzetes térítése (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz), amelyet a hazai hatóságok ezt követően megtérítenek az illetékesség szerinti ország költségeinek mértékében.

Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ – www.obdk.hu


60

Egészségügyi hozzájárulás 27 %-os eho

Általánostól eltérő %os eho

Egyéni eho 14 %

Összevont adóalapba tartozó jövedelem

Béren kívüli juttatás → 14 %

Vállalkozásból kivont jövedelem

Egyes meghatározott juttatások

Átalányadózó mezőgazdasági kistermelő → 15 %

Osztalék, vállalkozói osztalékalap

Kamatkedvezmény

Tételes költségelszámolás mezőgazdasági őstermelő→ 15 %

Ingatlan bérbeadás, ha …

28. § (2) jövedelem

Fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély → 20 %

Árfolyamnyereség

-

28. § (2) jövedelem, ha a szerződéskötés > 10 év, 14 %

Értékpapír-kölcsönzés

-

Kamatjövedelem → 6 %

-


(450 EFt/év)

61

Egészségügyi hozzájárulás 

Mentes → a biztosításból származó kamatjövedelem, ha az

 

eszközalap vagy díjtartalék  EGT állam által kibocsátott,  tőkepiaci felügyelet alatt álló,  forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt ≥ 80 %,

mindvégig (a 2014. január 1 előtti szerződéseknél 2014. 04. 01-től ≥ 3 év) tartalmaz.

 Bevallási kötelezettség Kifizető → a kötelezett nem kifizető → a magánszemély a kötelezett 





tartós befektetés megszakítás → a magánszemély a kötelezett. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

62

A társasági adó – és adóbevallás


63

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai  

Általános szabályok – ‘29.

Határidő → az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja

Adókötelezettség → TA, hitelintézeti járadék, energiaellátók jövedelemadója, hitelintézeti különadó, innovációs járulék, szakképzési hozzájárulás különbözete Bevallásra kötelezettek köre → egyszeres és kettős könyvvitelt vezető adózók 





Bevallást helyettesítő nyilatkozat – ‘01. 

 

Határidő → az adóévet követő év május 31.

Feltétel → vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó … nem Nyilatkozattétel lehetősége – nonprofit szervezetek, egyházi jogi személy!


64

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai 

Előtársaság bevallási kötelezettsége

‘29

Nem kezdte meg a vállalkozási tevékenységet

‘29 EUD

Mf-ig bejegyezték

Tevékenységet megkezdte


Tevékenységet nem kezdte meg, MF-ig nem jegyezték be

65

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai Speciális szabályok Végelszámolás – ‘29 a mérleg-fordulónapot követő ötödik 



hónap utolsó napja (Számviteli törvény 11. § (12) bekezdés):

„A végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.”  a végelszámolás befejezésének napjával → „71”.  Új adónemek választása – első alkalommal EVA, KIVA, 

KATA , azaz a tevékenységüket megszüntetők – ‘71. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

66

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai 

Az új adónemekre történő áttérés szabályai



TAO alanyai → jogutód nélküli megszűnés szabályai alapján

előleg bevallási és befizetési kötelezettség nincs,  elhatárolt veszteség → felhasználásra nem jogosult, de … ,  adókedvezmények → jogszerűen elszámolhatók, ha a feltételek az új adóalanyiság időszakában teljesülnek, értékcsökkenési leírás → adóalap korrekció, de a gyorsított értékcsökkenési leírással nem kell elszámolni,  fejlesztési tartalék → a megelőző adóévben nem képezhető, az előző időszakban képzett továbbvihető, ha azt jogszerűen használja fel,  nem realizált árfolyam-különbözet → adóalap korrekció,  kedvezményezett átalakulás és részesedéscsere → adóalap korrekció. 




67

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai 

Osztalék utáni adót kiváltó adó → KATA ± Eredménytartalék + lekötött tartalék ± mérleg szerinti eredmény + jóváhagyott osztalék

− nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke − EVA időszak alatt képzett

‘71

± eredménytartalék + lekötött tartalék + jóváhagyott osztalék -

3 x fizetés

± Adóalap Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

68


A tagi kölcsön napi átlagos állományának meghatározása (T 38 – K 43, 44, 45)

Megnevezés

Tartozás

Törlesztés

Záró kölcsön állomány

2013.01.01

1000

-

1000

2013.01.02

2000

-

3000

2013.01.03

-

100

2900

2013.01.04-12.30 = 361 nap

-

-

2900/nap

2013.12.31

-

1700

1200

2013. évi napi átlagos állomány

2890,41 (1055000/365)


69


Jövedelem-minimum szerinti adóalap – 6. §. (9) c) pont ↑ Magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség (kivéve osztalék, szállító) napi átlagos állománya → 2 890 EFt, adóévet megelőző adóév utolsó napján fennálló kötelezettség (kivéve osztalék, szállító) → 1 000 EFt  különbözet → 1 890 EFt 



Adóalap ↑ 945 EFt (kimutatott tagi kölcsön 50 %-a!) Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

70


Mikor alultőkésített a vállalkozás?

Ha a kötelezettség napi átlagos állománya > 3 x a saját tőke napi átlagos állományánál





A kötelezettség (adóévi napi átlagos állomány) elemei kapott kölcsön, zárt körben forgalomba hozott, hitelviszonyt

megtestesítő értékpapír, váltótartozás (kivéve: szállító kiváltását!), a kapcsolt vállalkozások ügyleteiben (kivéve szállítói kötelezettség) érvényesített különbözet (SZPÁ – ellenérték) miatti adólap ↓, továbbá

minden más kötelezettség (kivéve kölcsön, hitelintézeti tartozás, váltótartozás), amelyre kamatfizetési kötelezettség elszámolása történt.





Csökkentő tételek → befektetett pénzügyi eszközök, követelések (kivéve vevőkövetelés), értékpapírok között kimutatott pénzkövetelések adóévi napi átlagos állományának összege. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

71


Számítási melléklet az alultőkésítés vizsgálatához

Kötelezettség növelő tételek Ft

Kötelezettség csökkentő tételek Ft

Kapott kölcsön

Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott pénzkövetelés

Zárt körben forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és váltótartozás, kivéve szállítói tartozás kiváltását

Követelések között kimutatott pénzkövetelés, kivéve vevőkövetelések

Minden más kötelezettség, amely után az eredmény terhére kamatot fizet, kivéve hitelintézeti, pénzügyi szolgáltatói, szállítói kötelezettség, valamint a 18. § alkalmazása

Értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés

Összesen

Összesen Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

Napi átlagos állományi érték Időpont Ft

Összesen 72


Alultőkésítés – adóalap növelő tétel Adóalap ↑

[Kamat + 18. § (1) a)] x Kötelezettség – ST x 3 Kötelezettség Példa! Tagi kölcsön napi átlagos állománya 1000, kapcsolt vállalkozástól bérbe vett ingatlan kötelezettsége 6 000, a bérleti 



díj piaci értéke 6 500 → AEE

↓500

vevőkövetelés napi átlagos állománya 1 600. Saját tőke (JT, TT, ET, LT) napi átlagos állománya 1 500. 

(1 000 + 6 000) > 1 500 x 3 → Van

adóalap korrekció!


73






Az elhatárolt veszteség általános és speciális szabályai, alkalmazási feltételei

Az elhatárolt veszteséggel az adózó – a 6. § (1) – (4) bekezdés szerinti negatív adóalapot –  a 2004. évtől adóhatósági engedély nélkül,  döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét.  Felhasználás → a keletkezés sorrendjében. Mértéke → a veszteség nélkül számított adóévi adóalap 50 %-a, kivéve … A 2004. év előtt képződött negatív adóalap elhatárolásának szabályai és érvényesítése az adóalapnál!


74


Elhatárolt veszteség nyilvántartása

Negatív adóalap

Negatív adóalap

keletkezésének

felhasználásának

éve

2003

2012

2013

összege

3000

12000

0

éve

Megjegyzés

összege

2013

2013

-

Fel nem használt veszteség halmozottan

3000

Érvényesíthető a pozitív adóalap teljes összegében

0

…………..

Érvényesíthető a pozitív adóalap 50 %-a

……………..

-

Negatív adóalap nem képződött

7000


75

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai Megnevezés

Számított adóalap

Bevallás szerinti adóalap

Adózás előtti eredmény

20000

20000

Fejlesztési tartalék

- 5000

- 5000

Szt. szerinti értékcsökkenési leírás

+5000

+5000

Tao tv. szerinti értékcsökkenési leírás

- 7000

- 7000

2003. évi elhatárolt veszteség

- 3000

- 3000

2012. évi elhatárolt veszteség 2013. évi adóalap

12000, de az adóalap 50 %a = 5000 10000 Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

5000 76

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai Átalakulás – a veszteségelhatárolás speciális feltételei Jogutód veszteség felhasználásra akkor jogosult (ideértve kiválás 



esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteséget is), ha 



az átalakulás során benne közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett és a jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez, kivéve  jogutód nélküli megszűnés vagy  jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelés.  „A jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti.” – választható a 2013. évi adókötelezettség megállapításánál Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

77

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai Többségi tulajdonos változása – veszteségleírás különös



szabálya A társaság akkor jogosult a veszteség elhatárolásra, felhasználására, ha 

olyan adózó szerez többségi befolyást, amely a megelőző 2 adóévben folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban állt vele vagy jogelődjével, vagy közöttük nincs kapcsolt vállalkozási viszony, de  a kibocsátott részvényeket a szabályozott piacra bevezették, vagy a többségi befolyás megszerzését követő 2 adóévben a tevékenységet jelentős módosítás nélkül folytatja, s ebből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez. 




78




Csődegyezség – a veszteségelhatárolás új eleme

Feltétel

→ jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezség, 

Számítási mód

legfeljebb az adóévi adóalap 50 %-a, az elengedett kötelezettség felével növelt összegben, 



   



Hatály → 2013. január 1., de egyezség > 2012. január 1!  Példa

Elengedett kötelezettség nélküli bevétel → 10 000 EFt, ráfordítás → 2 000 EFt, elengedett kötelezettség → 3 000 EFt, elhatárolt, felhasználható veszteség → 7 500 EFt Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

Leírható veszteség 7 000

79

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai  Adomány fogalma – 4. §. 1/a. → közhasznú, egyház, közérdekű kötelezettségvállalás céljára nyújtott támogatás, ha nincs vagyoni előny! Támogató

Cél

Feltétel

Ráfordítás

adózó

adomány

igazolás

elismert

adózó

közérdekű kötelezettség vállalás

igazolás

elismert

közhasznú

nem adomány

nincs feltétel

elismert

adózó

jogszabály alapján

jogszabály alapján

elismert

adózó, de nem

nem adomány

nyilatkozat

elismert

KIVA adózó részére adott támogatás – 3. sz. melléklet A) 2. pont Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

80


Mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás – 4. § 36. pont



Előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás – 4. § 38. pont  Látvány csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás – 4. § 45. pont



hatályon kívül helyezve → a 2013. évi XXXVII. törvény 51. § (1) bekezdésben 

2013. május 19. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

81

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai 

Nincs adóalap korrekció

„… a kijelölt munkáltató által a több munkáltató által létesített munkaviszony keretében személyi jellegű ráfordításként - más munkáltatóra tekintettel – elszámolt összeg, feltéve, hogy azt a munkaviszonnyal érintett munkáltatók a részére megtérítik, továbbá a kijelölt munkáltató részére a munkaviszonnyal érintett munkáltatók által megtérített összeg.” - 3. sz. melléklet B) 20 pont Áruminta → „ … (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), …” – 3. sz. melléklet A) 13. pont [„a képviselt terméknek kisebb és jellemző része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára adnak, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem alkalmas.”] – 259. § 3. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

82


Filmgyártás támogatása → a mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezmény vehető igénybe. (2013. évi XXXVII. törvény 51. § (9) bekezdés b) pont, hatályba lépett: 2013. május 19.)

 Előadó-művészeti szervezet támogatása → az előadóművészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezmény vezető igénybe. A támogató a támogatott szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (2013. évi XXXVII. törvény 51. § (9) bekezdés b) pont, hatályba lépett: 2013. május 19.) Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

83

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai Látvány-csapatsport alap-támogatás 

Látvány-csapatsport → a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong, 



támogatás nyújtható → jóváhagyott sportfejlesztési programmal

rendelkező o sportszervezet, o a látvány- csapatsport fejlesztése érdekében létrejött o közhasznú alapítvány részére. Sport fejlesztése érdekében létrejött

közhasznú alapítvány → utánpótlás nevelés fejlesztését végző alapítvány. 

Bejelentési kötelezettség – 2013. 07. 01. – SPORTBEJ, a mulasztás jogvesztő. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

84

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai  Látvány-csapatsport alap-támogatás adókedvezmény igénybevétele 

Az adózó – döntése szerint – a támogatás adóéve és az azt követő három adóév adójából – feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása - adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. További feltételek …! 1 % 

Támogatás igazolás tartalma → 107/2011. (VI. 30.), a

76/2012. (IV. 13.), valamint a 134/2013. (V. 9.) Kormányrendelet, illetve a 75/2014. (III. 13.) Kormányrendelet 

Bizonylatolás, elszámolási kötelezettség a saját forrás összegéről is. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

85

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai  Látvány-csapatsport támogatási igazolás tartalma módosult  A képzéssel összefüggő feladatok fogalomköre pontosításra került,  sport köztestület = országos sportági szakszövetség,  bővült a támogatási jogcímek köre (2013. május 10.)  képzéssel összefüggő feladatok támogatása,  személyi jellegű ráfordítás,  utánpótlás nevelési feladatok,  versenyeztetés,  tárgyi eszköz beruházás, felújítás. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

86


Látvány-csapatsport kiegészítő támogatás országos sportági szakszövetség, illetve  sport köztestület számára utalandó, bejelentési kötelezettség az állami adóhatóság részére 8 napon belül 





Kiegészítő spotfejlesztési támogatás

meghatározása → [támogatási összeg x 10 (19) %] x 75 %. > 500  adóelőny 10, illetve 19 % → 2,5 – 4,75 %,  nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás – 3. sz. melléklet A/12. 7 % Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

87


Az alap- és a kiegészítő támogatás adómegtakarítása Megnevezés

Támogatás nélkül

LCST alaptámogatással

LCST alap- és kiegészítő támogatással

Adózás előtti eredmény

100 000

100 000

100 000

LCST alaptámogatás

0

5 000

5 000

LCST kiegészítő támogatás

0

0

………

Adóalap korrekció

0

0

………

TAO alap

100 000

95 000

95 000

Számított adó

10 000

9 500

9 500


88

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai Megnevezés

Támogatás nélkül

LCST alap

LCST alap- és kiegészítő

Adókedvezmény

0

5 000

5 000

Adófizetési kötelezettség

10 000

4 500

4 500

Adózott eredmény

90 000

90 500

………

Támogatás x adómérték (10 %)

0

500

500

0

0

375

0

5 500, de …

5 125, de…

Kiegészítő támogatás (Támogatás x 10 %) x 75 % Tényleges adómegtakarítás


89


A csekély összegű (de minimis) támogatás – 1998/2006/EK rendelet  Fogalma

 

Egy vállalkozásnak juttatott adórendszer keretében és azon kívüli (közvetlen) támogatás, amelyek együttes összege bármely egymást követő három - a vállalkozó által alkalmazott pénzügyi év - adóév időszakában ≤ 200 közúti szállítás esetén ≤ 100 EEUR.



EEUR, illetve

Alkalmazási feltételek

De minimisként nevesített, az értékhatár túllépése esetén részbeni érvényesíthetőség nincs,  támogatás intenzitási mutató vizsgálata. 




90


Az általános csoportmentességi támogatás – 800/2008/EK rendelet

  

a TAO tv. 4. § 23/d pont előírása, a támogatás mértéke – 37/2011. (III. 22.) Kormányrendelet, a de minimis támogatás szabályainak alkalmazása 



a megszerzés időpontjára,  az átszámításra,  a tartalomra.

A mezőgazdasági támogatás -1857/2006/EK rendelet Az elsődleges termelés fogalma,  a támogatás intenzitási mutató értéke ≤ 40 %, a támogatás összege ≤ 400 EEUR, három egymást követő adóévben. 




91






Beruházási értékkel történő adózás előtti eredmény csökkentés feltételei

A tulajdonosi szerkezet az adóévben, és a besorolás az adóév utolsó napján [Tao. tv. 7. § (11) bekezdés a) pont], a megvalósított beruházás jellemzői, annak vizsgálata, hogy megfelele a levonás feltételeinek [Tao. tv. 7. §. (1) bekezdés zs) pont és (11) bekezdés b) pont], a közösségi állami támogatássá minősítés jogi alapja [Tao. tv. 7. § (12) bekezdés] → az 1857/2006/EK rendelet 4. cikk, amely a gépek és berendezések vásárlását elszámolható kiadásnak minősíti,vagy …  a levonható összeg [Tao. tv. 7. § (12) bekezdés] → adóalap-

kedvezmény ≤ adózás előtti eredmény, de maximum 30 MFt,



de minimis támogatás = adóalap-kedvezmény x 19/10 %, 

Önellenőrzés nincs!


92




A korábbi beruházási adóalap csökkentésre tekintettel az adózás előtti eredmény növelés vizsgálata

A figyelési időszak → az adóalap csökkentés érvényesítését követő négy adóévben, az adóalap növelésre okot adó körülmények  üzembe helyezés időpontja,  a tárgyi eszköz besorolása a tevékenységben elfoglalt helye alapján, o ingatlan (üzemkörön kívüli vagy üzemi), o műszaki berendezés, gép, jármű vagy o egyéb berendezés, felszerelés, jármű,  változás a használatban (átsorolás),  elidegenítés,  az adóalap növelés összege → adózás előtti eredmény +

igénybe vett adóalap kedvezmény x 2! Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

93

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai Létszámnövelési kedvezmény mikro vállalkozásnál -



Tao. tv. 7. § (1) bekezdés y) pontja 

Adóalap kedvezmény összege → létszámnövekmény x minimálbér adóévre számított összege Feltételei a mikro vállalkozási státusz időpontja → adóév első napja, 



előző adóévi létszám ≤ 5 fő, adótartozás – állami, önkormányzati – (az adóév utolsó napján) 0, a létszámnövelésbe be nem számítható – kapcsolt vállalkozásban - foglalkoztatottak, a kedvezmény csekély összegű – de minimis - támogatástartalma → adóalap kedvezmény x 19 /10 %. 

 




94

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai A korábbi létszámnövelési kedvezményre tekintettel az adózás előtti eredménynövelés vizsgálata  A figyelési időszak a csökkentő tétel érvényesítését követő három adóév,  az adóalap növelésre okot adó körülmény figyelemmel a kivételre [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés v) pont és (6) bekezdés – a létszámcsökkenést megelőző adóév első napján érvényes  minimálbér évesített arányos összegének 120 %-a, amely ≤ a megelőző három adóévben igénybe vett kedvezmény 20 %-kal növelt összege.




95


Értékcsökkenési leírás a leghátrányosabb térségekben, településeken üzembe helyezett műszaki gép, berendezés, jármű (a személygépkocsi kivételével) bekerülési értékével egyező összegben 

A közösségi állami támogatássá minősítés jogi alapja

az adózó az adóév utolsó napján KKV, korábban még használatba nem vett műszaki gép, … üzembe helyezése megtörtént, 



a választott közösségi jogban előírt feltételek teljesülésének vizsgálata (a beruházás a közösségi jog alapján támogatható-e, más támogatást az adott beruházáshoz kapott-e a vállalkozás, az összes támogatás alapján sincs kizárva a kedvezmény igénybevétele), a levonható összeg → bekerülési érték 100 %-a, a levont összeg támogatástartalma 

tárgyi eszköz 1 %,  jármű 3 %. (1. sz. melléklet 14. pont) 


96

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai Szoftverfejlesztő közvetlen bérköltsége alapján járó adókedvezmény igénybevételi lehetőségének vizsgálata az adóév utolsó napján kkv-nak minősülő adózónál



Szükséges információk (szoftverfejlesztő közvetlen bérköltsége, az adókedvezményre felhasználható adó, a de minimis támogatási keret),  az adóév utolsó napi árfolyama, az adókedvezmény összege és támogatás tartalma forintban és euróban.





Hatályon kívül helyezve → 2012.

január 1!

TAO tv. 22. § (9) – (10)bekezdés

Átmeneti rendelkezés a 2011.12.31. napján fennálló jog alapján 2014. december 31! Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

97


 

A kis- és középvállalkozások beruházási hitel adókedvezménye - 22/A § Feltételek:

A társaság az adóév utolsó napján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, amely hitelszerződés alapján - tárgyi eszköz beszerzés, előállítás –a kizárólag e célra felhasznált hitel után kamatot fizet.

Adókedvezmény mértéke → az adóévben fizetett kamat 40 %-a, de ≤ 6 MFt,  A kedvezmény érvényesítés időszaka → az eredeti hitelszerződés szerinti adóév, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a vállalkozás

nyilvántartásában szerepel.  A kedvezmény támogatástartalma , ha elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál az 18572006/EK rendelet szerint, minden más esetben a vállalkozó döntése szerint.


98


Visszatérési szabályok

Immateriális jószág, tárgyi eszköz elszámolás  Tao alanyként megszerzett – folytatható,  az új adóalanyként megszerzett – nem folytatható, a társasági adókedvezmények érvényesítésekor az új adóalanyiság időszakában lezárt adóévet is figyelembe kell venni,  korrekciós tételek (időbeli elhatárolások). 



Az adóalanyiság megszűnését követő 60 napon belül az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget kell bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. (Bevétel 1 %-a.) Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

99


Adómérték → 10/19 %,



Adókötelezettség → ‘29



előlegfizetés,



feltöltési kötelezettség →

‘71

‘01 IPA adókötelezettség


100

Módosítások – új adóalap és adókedvezmények a társasági adóban  K + F kedvezmény kapcsolt vállalkozásnál,  KKV hitelkamat kedvezmény → 60 %, maximum 6 MFt,  kisvállalkozói kedvezmény → korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga,  bejelentett részesedés → 10 %/75 nap,  nem jelentős összegű hiba,  Elismert költség – reprezentáció új elszámolási szabálya Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

101

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai  

Fontos!!!

Alvállalkozói teljesítés fogalma – 52. § 32. pont → 1959. évi IV. törvény 389. § … (Csak az építési, szerelési, tervezési, kutatási és utazási tevékenységek!), 

közvetített szolgáltatás - 52. § 40. pont → Szt. szerinti fogalom (Lehetőség /tény érvényesülése!)



2013. évi változások

 Korlátozott levonhatóság (39. § (4) bekezdés) – elábé, közvetített szolgáltatás    

100 %, ha az ÉNA ≤ 500 MFt, 85 %, ha 500 MFt > ÉNA ≤ 20 MdFt, 75 %, ha 20 MdFt > ÉNA ≤ 80 MdFt, 70 %, ha az ÉNA > 80 MdFt. 

Nincs korlátozás → exportértékesítésre jutó … Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

102


Példa az iparűzési adó meghatározására



Belföldi értékesítés nettó árbevétele → 85 MdFt, Elábé → 1 MdFt, Alvállalkozói teljesítmény → 1,5 MdFt, Közvetített szolgáltatás → 80 MdFt, Anyagköltség → 0 MdFt. 



ÉNA (MFt) sávosan

Levonhatósági %

Tényleges ÉNA

Sávos érték (MFt)

Levonható (MFt)

≤ 500

100

500

81000 x 500/ 85000

…………..

> 500, de ≤ 20000

85

19500

81000 x 19500/ 85000

15795

> 20000, de ≤ 80000

75

60000

…………

…………..

> 80000

70

5000

………….

…………..


103




Példa az iparűzési adó meghatározására – export

értékesítés esetén Értékesítés nettó árbevétele → 110 MdFt, ebből export 25 MdFt, a többi feltétel az előzőekkel azonos, a közvetített szolgáltatás exporthoz kapcsolódó plusz értéke 9 MdFt. ÉNA (MFt) sávosan

Levonhatósági %

Tényleges ÉNA

Sávos érték (MFt)

Levonható (MFt)

≤ 500

100

500

81000 x 500/ 110000

…………..

> 500, de ≤ 20000

85

19500

81000 x 19500/ 110000

…………...

> 20000, de ≤ 80000

75

60000

…………

…………..

> 80000

70

30000

81000 x 30000/110000

15464


104

A társasági és iparűzési adóbevallás sajátosságai Adóalap meghatározás kapcsolt vállalkozásoknál – korlátos levonhatóság 



„39. § (6) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása [(1) a)-d) pontok] pozitív előjelű különbözeteként - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. Az e bekezdésben foglaltakat csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában.” Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

105


Megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény

 „2. § 18. útdíj: az útdíjköteles elemi útszakasz használatáért fizetendő, általános forgalmi adót is magában foglaló, a megtett úttal arányos úthasználat alapján az útdíjszedő által kivetett díj;

19. díjfizetésre kötelezett: elsősorban a szerződött díjfizető, ennek



hiányában a gépjármű üzembentartója, illetve az úthasználó, tekintet nélkül állampolgárságára és az általa vezetett vagy üzemben tartott, illetve tulajdonát képező gépjárművet nyilvántartásba vevő országra;

21. útdíjköteles gépjármű: a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett



legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, vontató - ideértve a nyerges vontatót is -, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvény;” 

Kapcsolat az áfa és a számviteli törvényekkel Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

106




Az e-útdíj Iparűzési adó alapra gyakorolt hatása → Hatályos: 2013. VII. 1.

‘ … b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák,

autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a; ‘ Fontos!  A fuvareszközzel (közúti teherszállításra alkalmas járművel) rendelkező vállalkozások költségeinek emelkedésére tekintettel két közteherfizetési kötelezettséget a jogalkotó csökkentett.  helyi iparűzési adóból az adóévben megfizetett e-útdíj 7,5%-a levonásba helyezhető, továbbá  a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyerges vontató, autóbusz gépjárműadójának mértéke 1200 Ft/megkezdett 100 kg-ról 850 Ft/megkezdett 100 kg-ra csökken (a nem légrugós tehergépjármű, nyerges vontató, autóbusz után változatlanul 1380 Ft az adó mértéke).

.


107

Módosítások – fogalom pontosítás az iparűzési adóban 1990. évi C. törvény 52. § 32. pont → alvállalkozói teljesítések értéke „az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ide értendő annak a - közvetített



szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;” – nem változott, de … Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

108

Módosítások – fogalom pontosítás az iparűzési adóban 

1990. évi C. törvény 52. § 36. pont → eladott áruk beszerzési

értéke „a

kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke.

Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 37. pont szerint anyagköltségként, a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette;” – nincs változás Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

109

Módosítások – fogalom pontosítás az iparűzési adóban 

1990. évi C. törvény 52. § 40. pont → közvetített szolgáltatások

értéke „ az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;” – nincs változás


110

A kisvállalati adó


111

Adómérték, adókiváltás, az adó bevallása és megfizetése 

Adómérték → 16 % 

Adókiváltás

Társasági adó, szociális hozzájárulási adó,  szakképzési hozzájárulás 





Az adó bevallása és megfizetése

az adóévet követő év május 31., továbbá a megszűnés napját követő 5. hónap utolsó napja. 




112

Adómérték, adókiváltás, az adó bevallása és megfizetése  

Előlegfizetés

Havonta → a követő hó 20. nap, ha  

KIVA a megelőző adóévben > 1 MFt/év, első évben a megelőző adóévi bevétel várhatóan >100 MFt.

Negyedévente → követő hó 20. nap Adóelőleg alap meghatározása 

 

Egyszerű → ± pénzeszköz változás + járulékalapot képező, kedvezmény nélküli jövedelem + adó, adóelőleg + kifizetett osztalék, osztalékelőleg  Összetett → Pénzeszköz változás + járulékalapot képező jövedelem korrekciós tételek ±

Minimum adóelőleg alap Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

113

Adómérték, adókiváltás, az adó bevallása és megfizetése 

Negatív pénzeszközváltozás elszámolása az adóelőlegnél 



A következő adóelőleg-megállapítási időszakokra továbbvihető, a pozitív (korrigált) pénzeszközváltozás összegének csökkentéseként figyelembe vehető,  adóéven belül göngyölíthető, de 

az adóelőleg minimum teljesítendő.


114

Az adóalanyiság keletkezése  

  



Egyéni cég, gazdasági társaság, kivéve nyílt végű rt, szövetkezet, lakásszövetkezet, erdő-birtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, ha a következő

?

feltételeknek - az adóévet megelőző adóévben – megfelel 

átlagos statisztikai létszám várhatóan ≤ 25 fő,  bevétel várhatóan ≤ 500 MFt,  mérlegfőösszeg várhatóan ≤ 500 MFt,


115

Az adóalanyiság keletkezése üzleti év = naptári év,  beszámoló = Ft-ban, adószám felfüggesztés, törlés jogerősen a megelőző két naptári évben nem történt, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott adótartozás ≤ 1 MFt,  számviteli törvény hatálya alá tartozik . 





!!Adóköteles a belföldi teljes jövedelem, külföldi csak a belföldi után adózik!!

Bejelentkezés  év közben is választható, mérlegfőösszeg ≤ 500 MFt időarányos részét  új adózó is → bejelentési kötelezettség ≤ 30 nap, Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

‘T203KV

116

Az adóalanyiság megszűnése 

A megszűnés jogcímei

Az adózó kijelentkezik a KIVA hatálya alól,  bevételi értékhatár (500 MFt) túllépése,  jogerős mulasztási bírság, adószám felfüggesztés, törlés,  létszám > 50 fő,  átalakulás, végelszámolás, felszámolás, egyéb megszűnés,  végrehajtható adó- és vámtartozás a negyedév utolsó napján > 1 MFt 

Újra nem választható a következő két adóévre


117

A munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményeinek érvényesíthetősége   



Pályakezdő, ha a munkaviszony ≤ 180 nap és az életkor < 25 év,  tartósan álláskereső folyósítás után, illetve alatt munkaviszonyban foglalkoztatott GYED, GYES, GYET .  

Kedvezmény

Bruttó munkabér havi összege ≤ 100 EFt,  a foglalkoztatás első 2 évében Csökkenti az adóalapot és az adóelőleg alapot!


118

A munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményeinek érvényesíthetősége



Bővült – 2013. április 21. - a kedvezményezett foglalkoztatott fogalma FEOR-08. 9. főcsoport, 25 év alatti (munkaviszony > 180 nap),  55 év feletti foglalkoztatottak, 





a munkabérhez kapcsolódó új

kedvezmény → 50 Eft/hó,

de  a kedvezményezettekre és  időszakokra (2, illetve 3. év) eltérő módon érvényesíthető. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

119

A korrigált pénzforgalmi eredmény meghatározása Pénzügyi szemléletű eredményt csökkentő tétel

Pénzügyi szemléletű eredményt növelő tétel

Hitelfelvétel → l 000 EFt A felvétel időpontjában

Hiteltörlesztés → 10 év, részletfizetés → 100 EFt/év + kamat A törlesztés időpontjában az adóalap mert a



adóalap mert

T 384 – K 4



felvétel időpontjában csökkentő tételt érvényesített az adózó T 4 – K 384 T 87 – K 384 (nem korrekciós tétel!) Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

120

A korrigált pénzforgalmi eredmény meghatározása  





 

Csökkentő



Hitel, vagy kölcsön felvétele,

az adózó által nyújtott hitel, kölcsön törlesztésekor növelő tételként elszámolt összeg arányos része, tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a vásárlásakor növelő tételként elszámolt összeg arányos része, tőkebevonás, osztalék és osztalékelőleg szerzése,







 

Növelő

Hitel vagy kölcsön törlesztésekor a felvételekor csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, hitel vagy kölcsön nyújtása

tulajdoni részesedést befektetés vásárlása,

tőkekivonás, osztalék és fizetés,


osztalék

jelentő

előleg

121

A korrigált pénzforgalmi eredmény meghatározása  









Csökkentő

Adóvisszatérítés



Növelő

Adó- és adóelőleg fizetés Átmeneti szabályok – ‘12. 31. 

hitel, vagy kölcsön felvétele, kötvény, váltó kibocsátása az új adóalanyiság előtt, az adózó által nyújtott kölcsön törlesztésekor, tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén az eszköz nyilvántartás szerinti arányos része, A megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke ≤ 10 év







hitel vagy kölcsön törlesztésekor a felvételekor, kibocsátott kötvény, váltó beváltásakor a kötelezettség arányos része, hitel vagy kölcsön nyújtásakor tulajdoni részesedést befektetés vásárlás


jelentő

122

A korrigált pénzforgalmi eredmény meghatározása 

Csökkentő



Növelő

Átmeneti szabályok – ‘12. 31. 









Az eredmény-kimutatásban bevételként elszámolt összeg, bevételi nyilvántartást vezető EVA alany által elszámolt bevétel, teljesített kifizetés, amely már a KIVA időszakára vonatkozik, de az eredmény-kimutatásban költségként, ráfordításként nem került elszámolásra, zárókészlet állomány csökkenés az első évben, pótbefizetés visszafizetése.







Az eredmény-kimutatásban ráfordításként elszámolt összeg, bevételi nyilvántartást vezető EVA alany által teljesített kiadás,

a társaság által előírt pótbefizetés tagnak visszafizetett összege.


123

A korrigált pénzforgalmi eredmény meghatározása 

Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek/ráfordítások

Végleges pénzeszközátadás, …  behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedés kapcsolt vállalkozásnak,  nem ellenőrzött külföldi társaságnak fizetett összeg,  alultőkésítés,  szokásos piaci ártól eltérő ellenérték,  az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha … 


124

Veszteségelhatárolás – felhasználás  Fogalma  

negatív pénzforgalmi szemléletű eredmény, és/vagy a megelőző időszak negatív adóalapja.

 Felhasználás 

a keletkezés sorrendjében,  10 év alatt, 

egyenlő részletekben.

 Sajátos elszámolás a beszerzett, előállított, korábban használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke,  döntés szerint, teljes összegben, időbeli korlát nélkül 



leírható.


125

Az általános forgalmi adó


126

Az időszakos elszámolás kezelése Teljesítési időpont → az adott időszak utolsó napja, ha a felek szerződés alapján, fizetési időpont > 2014. 06. 30.  időszakonként számolnak el, vagy  az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg.  Kivéve  közszolgáltatási szerződés,  telekommunikációs szolgáltatás, vagy  a termékértékesítés, szolgáltatás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg. 

Teljesítési időpont → fizetési határidő Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

127

Az időszakos elszámolás kezelése 

Telekommunikációs szolgáltatás – 259. § 23. pont:

„Jel, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb értelmezhető információ továbbítása, kibocsátása és vétele rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, ideértve az ezek továbbítására, kibocsátására és vételére szolgáló rendszerek használatára vonatkozó jogok időleges vagy végleges átengedését, valamint a globális információs hálózatokhoz való hozzáférés biztosítását is.”




128

Az időszakos elszámolás kezelése Elszámolás ≤ 2014. június 30. Tényleges munkavégzés június hó, esedékesség június 20. Tényleges munkavégzés július hó, esedékesség július 25. 





Teljesítési időpont = esedékesség időpontja

Elszámolás ≥ 2014. július 1. Tényleges munkavégzés július hó, esedékesség  július 25, vagy  augusztus 15. 



Teljesítési időpont = július 31.

Van változás Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

129

Az időszakos elszámolás kezelése Termékértékesítés időszakos elszámolása határozott idejű szerződés alapján 2014. 06. 20 – 07. 20.  Fizetési határidő július 27.



Teljesítési időpont = július 27.

Termékértékesítés időszakos elszámolása határozott idejű szerződés alapján 2014. 09.15 – 10. 25.  Fizetési határidő október 31.



Teljesítési időpont = október 25.

Van változás Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

130

Az időszakos elszámolás kezelése Közüzemi szolgáltatások





2014. 06. hó Esedékesség 2014. 07. 22. Teljesítési időpont július 22.  2014. 07. hó Esedékesség 2014. 08. 22. 

2014. 05. hó gázszámla Esedékesség 2014. 07. 07. Teljesítési időpont július 7.





Telefonszolgáltatások

2014. 07. hó gázszámla Esedékesség 2014. 08. 07.

Teljesítési időpont = augusztus 7.

Teljesítési időpont = augusztus 22.

Nincs változás


131

Az időszakos elszámolás kezelése Előleg → időszakos elszámolású ügyleteknél  Az 58. § (1) bekezdés esetén alkalmazandó az 59. §. Teljesítési időpont = ellenérték megfizetése  Az 58. § (1a) bekezdés → nem értelmezhető az előleg fogalma. Teljesítési időpont = ellenérték megfizetése. 


132

Az export adómentességének új feltételrendszere „Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel – a határidőben, 90 napon belül történő kiléptetés – teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása. -98. § (5) bekezdés Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

133

Az utólagos adóalap-csökkentés elszámolása „Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken  a szerződés módosulása, valamint  megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem

jöttének eseteit is – miatt

egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével.” - Áfa 



tv. 77. § (1)


134

Az utólagos adóalap-csökkentés elszámolása  További adóalap csökkentésre okot adó körülmények 



A termék 10. § a) pontja szerinti értékesítés – határozott idejű bérbeadás, részletvétel azzal, hogy a tulajdonjogot a bérbevevő legkésőbb a határozott idő lejártával, az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi,  betétdíjas termék visszaváltása,  időszakos elszámolású ügyletek, ha a megfizetett összeg > ellenérték árengedmény – szerződés módosítás nélkül - a teljesítést követően.

Bizonylati feltétel → a számla módosítása, érvénytelenítése Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

135

Az utólagos adóalap-csökkentés elszámolása  Pénz visszatérítési ügylet  Teljesítést követően 

az üzletpolitikában rögzítettek alapján,  vásárlás ösztönzési célból 



Kinek

közbülső adóalanynak, nem adóalanynak 



Mit

pénzvisszatérítésre jogosító termék, szolgáltatás adóalapjának csökkentése 

Feltételek

+ ÁFA

belföldön teljesített, visszatérítendő összeg < legalacsonyabb egységár x mennyiség. 




136

Az utólagos adóalap-csökkentés elszámolása  Példa a pénzvisszatérítésre  Feltételek  „A” termék gyártó, értékesítő értékesíti ugyanazt a terméket „B” kereskedőnek → 1500 Ft/db (∑ 10 db), „C” kereskedőnek → 1200 Ft/db (∑ 10 db),  „B” kereskedő értékesít a vásárolt termékből „D” vevőnek → 2500 Ft/db x 3 db = 7500 Ft

 Hol jelentkezik a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet? „A” és „B” között,

 Mennyi lehet a visszatérítendő összeg? < 1200 x 3 = 3600 Ft Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

2500 – 1500 közötti különbözet terhére 137

Az utólagos adóalap-csökkentés elszámolása 

Utólagos csökkentés érvényesítésének bizonylata, elszámolása

Bevallott adóalap, adó csökken, különbözet → T467, ha



az érvénytelenítő, módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll,  jogosultnak az ellenértéket, előleget, betétdíjat visszatérítik,  a pénzt visszatérítik – 77. § (4), a termék kiléptetése igazolható módon (91-360 nap) megtörtént. 





Teljesítés nélküli számlakibocsátás korrekciójára nem alkalmazható! – 55. § (2) bekezdés Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

138

Az utólagos adóalap-csökkentés elszámolása 

Bevallott, levonható adóalap, adó csökken → K 466, ha 



a számla kézhezvétele megtörtént ≤ korrekciós bizonylat kibocsátását követő hónap 15. nap, a pénzt visszatérítették, feltéve, hogy adólevonásra jogosult – 77. § (4).

 Bevallott, levonható adóalap, adó nő → T 466, 



ha a számla (okirat) kézhezvétele megtörtént.

Az import, a Közösségen belüli beszerzés, belföldi fordított adózás, saját beruházás keretében megállapított , levonható adónál keletkezett különbözetet csak akkor lehet figyelembe venni, ha a fizetendő adó változását el kell számolni. (Egyidejű elszámolási kötelezettség!)


139

Adóeljárás – a gazdálkodók eljárásjogi kötelezettségei


140

Eljárásjogi kérdések címszavakban Készpénzfizetés korlátozása,  elektronikus őrzés, civil szervezetek egyablakos bejelentkezése (Bíróság →





(egyszemélyes társaságokra is),



képviselet (áfa visszatérítés külföldinek → külföldi képviselettel)



fokozott adóhatósági felügyelet, KOCKERD, immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartása



NAV), 

Adóregisztrációs eljárás



(üzletvezetés helye belföld, az előtte megszerzett javakat piaci értéken is, ha …)

adószám felfüggesztés (törlés > 180 nap), 



kézbesítési vélelem



(elektronikus kézbesítés), 

bevallást helyettesítő nyilatkozat → 05. 31.



jogorvoslat, önellenőrzés,

Bejelentkezés alóli mentesség (adóraktárból értékesítés)


141

Pénztárgépek on-line adóhatósági lekérdezése – a fejlesztési támogatás számviteli elszámolása

Eladó T 31 – K 91 T 31 – K 467 T 36 – K 479 T 479 – K 31 T 38 – K 31

Vevő T 1 – K 45 T 466 – K 45 T 36 – K 98 T 98 – K 48 T 86 – K 36 T 36 – K 96 T 45 – K 36 T 45 - 38


142

Pénztárgépek on-line adóhatósági lekérdezése – a fejlesztési támogatás számviteli elszámolása 2/2014. (I.22.), 10/2014. (II. 28.) NGM rendelet Támogatás kiutalási kérelem 

 



a 2014. január 31-ig üzembe helyezett pénztárgépek után ≤ 2014. április 30. a 2014. február 28-ig üzembe helyezett pénztárgépek után ≤ 2014. április 30, feltételekkel

elektronikus naplóval nem rendelkező → 2013. október 1 előtt, de 2014. április 30. napjáig üzembe helyezett, Havonta, 2013. o elektronikus naplóval rendelkező → 2013. december 31-ig követő 09. 15. az előírásoknak megfelelő pénztárgépet megrendelte. 01.

o



Nyugta helyett → kizárólag számla kibocsátási kötelezettség

adatszolgáltatás naponkénti bontásban, naptári hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig, bejelentési kötelezettség a tevékenység megkezdését követő 5 napon belül. 




143

Pénztárgépek on-line adóhatósági lekérdezése – a fejlesztési támogatás számviteli elszámolása

 3/2014. (I. 31.) NGM rendelet és a pontosító 7/2014. (II.14.) NGM rendelet 

Online pénztárgép csere (50 000 Ft/db) → csekély összegű (de minimis) támogatás,  vissza nem térítendő támogatás

kérelemre üzemeltetőnek, aki  a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által  A017, illetve A018 számon engedélyezett megrendeléssel, illetve üzembe helyezett pénztárgéppel rendelkezik,  összege → a beszerzéshez kifizetett összeg ≤ 16/2013. (VI. 3.) NGM 

rendelet 13/A. § (3) szerint megrendelt pénztárgép vételára – csekély összegű támogatás különbözete. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

144

Egyéb adókötelezettségek 

Volt vezető tisztségviselő felelőssége

a felszámolási, kényszertörlési eljárásban meghatározott kötelezettségek mulasztása esetén bírsággal sújtható. 14. § (4)



 

Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése

Jogerős határozat alapján előírt összeget az adóhatóság a kötelezett folyószámláján előírja, de ha az adózó megszűnik, akkor „ … az elkövető kötelezettségeként kell előírni …” és a folyószámlájára átvezetni – 43. § (2a)


145

Egyéb adókötelezettségek ÁFA kiutalási szabály  Általános szabály → 75 nap, de ha  a visszaigényelhető adó összege > 1 millió Ft → 45 nap  Feltételek  Ellenérték megfizetésre került,  nyilatkozattétel megtörtént. – 37. § (4a)  Szankció → mulasztási bírság (172. § (20e) bekezdés  Mérték → visszaigényelt adó 5 %-a, de ≥ o magánszemély → 200 EFt, o más adózó → 500 EFt, 


146


Túlfizetés



Fogalma



megfizetett összeg > adófizetési kötelezettség

Átvezetés csoportos adóalany képviselő kérelmére 



az általa megjelölt csoporttag számlájára,

feltéve, hogy 

a csoporttagok a kiválasztott személyben (tagban) írásban megállapodtak, továbbá  az adóhatóságnak bemutatásra került.


147


47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet – az adóügyek

állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról  http://www.magyarorszag.hu/eBEV/EFER/Megbízási csomagok  EFER = Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer  Fizetés → pénzforgalmi szolgáltató által biztosított házi bank útján  Felosztási rendelkezés → a befizetés adónemenkénti felosztásáról tett adózói nyilatkozat, a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevételével. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

148

Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) – célja, feladata, szerkezete, legfontosabb összefüggések a harmadik és a hatodik könyvben


149

Jogszabály jegyzék A 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről - 2013. évi CLXXVII. törvény,  Egyes törvényeknek a 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő módosításáról – 2013. évi CCXIII. törvény,  A gazdasági társaságokról szóló törvény – 2006. évi IV. törvény, A cégeljárásról szóló törvény – 2006. évi V. törvény  Az új Ptk. konverziós táblája – 2013. Opten Kft. 




150

Az új polgári törvénykönyv bevezetésének célja, hatályba léptetése, szerkezete 1959. évi IV. törvény  hatályba lépett → 1960. május 1. hatályon kívül helyezve → 2014. március 14. 







o

2013. évi V. törvény → hatályba lépett 2014. március 15. (Átmeneti rendelkezések → 2013. évi CLXXVII. törvény)  Hatályba lépéssel kapcsolatos rendelkezések keletkezett tények, jogviszonyok > 2014. március 15. → új ptk.  fennálló tények, jogviszonyok o dologi → új ptk., kivéve pl. adás-vétel kötelmi → régi ptk., de a szerződő felek megállapodhatnak az új ptk. alkalmazásában.


151

Az új polgári törvénykönyv bevezetésének célja, hatályba léptetése, szerkezete Főbb szerkesztési elvek, szabályozási koncepció Monista elvű kódex jellegű szabályozás – a





társasági jog és a családjog integrációja, 

uniós irányelvek beépítése, a joggyakorlat megjelenítése,



a jogviszonyok mellérendelt jellegének hangsúlyozása,



a piaci viszonyoknak való megfelelés – szigorúbb felelősségi szabályok a szerződéses kapcsolatokban. Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

152

Az új polgári törvénykönyv bevezetésének célja, hatályba léptetése, szerkezete 1959. évi IV. törvény RÉSZ

I. Bevezető rendelkezések II. A személyek III. A tulajdonjog IV. A kötelmi jog V. Öröklési jog VI. Záró rendelkezések CÍM FEJEZET SZAKASZ

2013. évi V. törvény KÖNYV I. Bevezető rendelkezések II. Az ember mint jogalany III. A jogi személy IV. Családjog V. Dologi jog VI. Kötelmi jog VII. Öröklési jog VIII. Záró rendelkezések RÉSZ CÍM FEJEZET

SZAKASZ

153

Az új polgári törvénykönyv bevezetésének célja, hatályba léptetése, szerkezete Könyv tartalma

Könyv Első könyv Bevezető rendelkezések

Második könyv Az ember mint jogalany Első rész: A jogképesség I. Cím: a jogképesség kezdete és megszűnése II. Cím: a holtnak nyilvánítás Második rész: A cselekvőképesség

1:1. § 1:2. §

Hatály Értelmezési alapelv

1:3. §

Jóhiszeműség, tisztesség

1:4. § 1:5. § 1:6. §

Elvárható magatartás elve Joggal való visszaélés tilalma

Bírói út

2:1. § A jogképesség 2:1. § (1) Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.


154


Könyv Harmadik könyv A jogi személy 1. Jogi személy általános szabályai 2. Egyesület 3. Gazdasági társaság    

GT közös szabályai Közkereseti és betéti társaság Kft Rt

4. Szövetkezet 5. Egyesülés 6. Alapítvány 7. Állam részvétele a polgári jogi jogviszonyokban

Jogi személy ↓ Gazdasági társaságok általános szabályai ↓ kkt, bt, kft, rt. A ptk. szabályaitól való eltérés lehetősége. Hatáskörök, határozathozatali szabályok. Vezető tisztségviselők felelőssége, felügyelőbizottság.


155


Könyv

Negyedik könyv Családjog 1. 2. 3.

4. 5.

Alapelvek A házasság Az élettársi kapcsolat családjogi hatásai A rokonság A gyámság

A házasság és a család védelme, érvénytelenség, megszűnés, vagyoni viszonyok. Az élettársi kapcsolat családjogi hatásai (tartás, lakáshasználat). A rokoni kapcsolat. Apai, anyai jogállás. Örökbefogadás. Szülői felügyelet. Gyámság.


156


Könyv

Ötödik könyv Dologi jog 1. 2. 3. 4.

A birtok A tulajdonjog A korlátolt dologi jogok Az ingatlan-nyilvántartás

A tulajdonjog általános szabályai, védelme, megszerzése. A közös tulajdon és társasház. A használati jogok (földhasználat, haszonélvezet, használat, szolgalom). Új → Az ingatlan nyilvántartás.


Birtokvédelem.

157


Könyv

Hatodik könyv Kötelmi jog 1. 2.

3. 4.

5. 6.

A kötelmek közös szabályai A szerződés általános szabályai Egyes szerződések Felelősség szerződésen kívül okozott kárért Az értékpapír Egyéb kötelem keletkeztető tények

Kötelem. Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés. Szerződés jellemzői. A képviselet általános szabályai. A teljesítés (pénztartozás, kamat, beszámítás, késedelem). Az érvénytelenség (semmisség, megtámadhatóság). Tartozás elismerés, engedményezés. Foglaló, kötbér. Elévülés. Értékpapír.


158


Könyv

Hetedik könyv Öröklési jog 1. 2.

3. 4. 5.

Általános szabályok Végintézkedésen alapuló öröklés Törvényes öröklés Köteles rész Az öröklés és joghatásai

Öröklés (törvényes örökösök, öröklés általános rendje). Végrendelet fajtái, érvényességi feltételei, tartalma, érvénytelensége. Hagyatéki tartozások, kielégítésük.


159


Könyv

Nyolcadik könyv Záró rendelkezések 1. 2.

3.

Értelmező rendelkezések Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések Az Európai Unió jogának való megfelelés

Értelmező rendelkezések (közeli hozzátartozó, hozzátartozó). Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések (időpont, törvényi felhatalmazás). Európai Unió jogának való megfelelés (tételes levezetés).


160

Harmadik könyv – Jogi személy A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (3:1. § - 3:3. §)

3:2.2.§

Gt. 50. § (1) ‘ …nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt …’

‘ …jogi személy tagja … a tartozásokért korlátlanul köteles helytállni. „


161

Harmadik könyv – Jogi személy 2006. évi IV. törvény „9. § (1) A tagok (részvényesek) e törvény, illetve más jogszabályok keretei között a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) tartalmát szabadon állapíthatják meg, e törvény rendelkezéseitől azonban csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. Nem minősül a törvénytől való eltérésnek olyan további rendelkezés társasági szerződésbe (alapszabályba, alapító okiratba) való foglalása, amelyről e törvény nem szól, ha …”

2013. évi V. törvény „3:4. § (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.”


Tartalmi módosítás 162

Harmadik könyv – Jogi személy  

A jogi személy létesítése,

a létesítő okirat tartalma, jellemzői, nyilvántartásba vétel

„3:5. § [A létesítő okirat tartalma] A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a) a jogi személy nevét; b) a jogi személy székhelyét; c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét; d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét; e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és Tartalmi módosítás f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét.”


163

Harmadik könyv – Jogi személy 2006. évi IV. törvény „13. § (2) A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is – lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.”

2013. évi V. törvény „3:10. § (2) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. 3:99. § [Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás] (1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerõs bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közremûködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.”


164

Harmadik könyv – Jogi személy 2006. évi IV. törvény „17. § (1) … A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre.”

2013. évi V. törvény „3:4. § (4) A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg.

(2) A gazdasági társaság feletti törvényességi felügyeletet a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a Ctv. szabályai szerint.”

3:34. § [A jogi személy törvényességi felügyelete] (1) A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el.


165

Harmadik könyv – Jogi személy 

A gazdasági társaság szervezete, a jogi személy képviselete 3:109. § Döntéshozó szerv = legfőbb szerv

19. § (1) Kkt, Bt → tagok gyűlése Kft → taggyűlés Rt → közgyűlés

3:29. § [A jogi személy törvényes képviselete] (1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. (2) Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

166

Harmadik könyv – Jogi személy 2006. évi IV. törvény

2013. évi V. törvény

„ 20. § (5) … A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, aki ellen pert kell indítani, valamint az, akinek a társasággal fennálló társasági jogi jogviszonyának létesítésére, tartalmára vagy megszűnésére a határozat vonatkozik.”

„3:19. § (2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerzõdést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.”

Tartalmi módosítás


167



„30. § (3) A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére – ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették – előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.”

„3:118. § [A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége] Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem Tartalmi módosítás alkalmazható.”


168

Harmadik könyv – Jogi személy  A jogi személy törvényes működésének biztosítékai Határozat bírósági felülvizsgálata, hatályon kívül helyezés,  a tag kizárásának feltételei, az erre irányuló eljárás,  a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése (5%),  egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése → 5 %/30 nap,  befolyásszerzés → minősített többség → 75 %/15 nap,  elismert vállalatcsoport. 

 A gazdasági társaságok közös szabályai Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

169



„51. § (1) Ha a gazdasági társaság a

„3:133. § (2) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.”

számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két

teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti

beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő

hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.”


170

Harmadik könyv – Jogi személy 2006. évi IV. törvény 

Közkereseti társaság (88. § - 107. §)



Üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatása,  a tagok (legalább 2) korlátlanul és egyetemlegesen felelősek a társasági vagyon által nem fedezett követelésekért,  a vagyoni hozzájárulást a tagok a társaság rendelkezésére bocsátják a társasági szerződésben megállapított összegben.


 Közkereseti társaság „3:88. § (2) A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük.” 3:89. § (2) A gazdasági társaság nevében a gazdasági társaság formájára vonatkozó elnevezést vagy annak e törvényben meghatározott rövidítését kell feltüntetni.

3:138. § -


3:153. §. 171


Betéti társaság (108. § - 110. §)







Üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatása, a tagok (legalább 2) közül a beltag korlátlan felelősséggel bír, a kültag felelőssége a szolgáltatott vagyoni betétre terjed ki, a kültag üzletvezetésre – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem jogosult.


 Betéti társaság „3:88. § (2) A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük.” 3:89. § (2) A gazdasági társaság nevében a gazdasági társaság formájára vonatkozó elnevezést vagy annak e törvényben meghatározott rövidítését kell feltüntetni. 3:154. § 3:158. §.


172


Korlátolt Felelősségű Társaság (111. § - 170. §) 

Gazdasági társaság,

előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével,  a tag kötelezettsége a törzsbetétek szolgáltatása,  a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult,  a társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság, másodsorban a tagok saját vagyonukkal és egyetemlegesen felelnek.



2013. évi V. törvény 

Korlátolt Felelősségű Társaság

„3:161. § (4) A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. 3:188. § [A taggyűlés] (1) A korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve a taggyűlés. (2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt.”

ÜT


3:159. § - 3:209. §. 173



„143. § (2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi.”

„3:189. § [A taggyűlés kötelező összehívása] (1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent; b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.”


174



„154. § (2) A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával, azzal, hogy a tőkeemeléshez – ha a társasági szerződés szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz – egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat elégséges.”

„3:198. § [A törzstőke új törzsbetétek teljesítésével történő felemelésének elhatározása] (1) Ha valamennyi tag teljes egészében szolgáltatta a törzsbetétjét, a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatukkal elhatározhatják a törzstőke újabb vagyoni hozzájárulás Tőkeleszállítás szolgáltatásával történő is! felemelését.” Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

175



 Egyszemélyes kft

 Egyszemélyes kft

„22. § (3) A vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.”

Önálló rendelkezés nincs!

Tiltó rendelkezés nincs!


176



Részvénytársaság

 Részvénytársaság



(171. § - 315. §)

Gazdasági társaság, előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptővel alakul, a részvényes kötelezettsége az alaptőke szolgáltatására terjed ki, a társaság ügyvezető szerve az igazgatóság (3 – 11 fő), a társaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. 









Pénzügyi segítségnyújtás tilalma enyhült,  felügyelőbizottsági hatáskör bővült,  szavazatelsőbbségi részvények, egyéb részvények  szavazati korlát (10x) megszűnt, kivéve → nyrt,  innovatív részvény (tőke leszállítási elsőbbség) kibocsátási lehetőség. ÜT 

3:210. § - 3.324. §


177

Hatodik könyv – Kötelmi jog 1959. évi IV. törvény „198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. (2) Jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti. (3) Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. …”

2013. évi V. törvény „6:1. § [A

kötelem]

(1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. (2) A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat. (3) A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.”


178

Hatodik könyv – kötelmi jog 

A szerződés általános szabályai 6:63. § [A szerződés létrejötte és tartalma]

„(1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. (3) Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. (4) Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez.” – Tartalmi változás nincs! Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

179

Hatodik könyv – Kötelmi jog 1959. évi IV. törvény „219. § (1) Más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. Cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet. (2) A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.”

2013. évi V. törvény „6:11. §

[Képviselet]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. (2) A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat. (5) Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet.”


180

Hatodik könyv – Kötelmi jog 1959. évi IV. törvény


„277. § (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.

„6:34. § [A teljesítés

A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, …”

általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni . 6:123. § [A szolgáltatás minősége] (1) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így … „


181

Hatodik könyv – Kötelmi jog 1959. évi IV. törvény „242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.

(2) A tartozás elismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.”

2013. évi V. törvény [Tartozás elismerés]

„6:26. §

Ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg, de a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult.”


182

Hatodik könyv – Kötelmi jog 1959. évi IV. törvény „240. § (3) A szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. (4) Az egyezséggel való szerződésmódosítás érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Ez arra az esetre is áll, ha az egyezség megkötése után előkerült bizonyítékokkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehetett volna hárítani.”

2013. évi V. törvény „6:27. §

[Egyezség]

(1) A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből. (2) Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak.”


183



„292. § (1) A pénztartozás teljesítésének helye - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosult lakóhelye, illetőleg székhelye. (2) A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár.

„6:44. § [Pénztartozás

A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása - jogszabály engedélye hiányában - semmis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki.”

teljesítésének helye] (1) A pénztartozás teljesítésének helye készpénzfizetés esetén a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén a jogosult lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. Ha a pénztartozást a kötelezett nem készpénzfizetéssel teljesíti, a pénztartozás teljesítésének helye a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti fizetési számláját vezető bank telephelye, ennek hiányában székhelye. …

6:43. § [Pénztartozás idő előtti teljesítése] A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni.


184



„296. § (1) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába

„6:49. § [Pénzkövetelések beszámítása] (1) A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. (2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. 6:52. § [A beszámítás szabályainak

beszámíthatja. (2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.”

alkalmazása nem pénzkövetelés esetén]

A beszámítás szabályait megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló bármely más egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a tartozásába beszámítja.”


185



„Ptk.298. § A kötelezett késedelembe esik, a) ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt: b) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. Ptk.301. § (1) Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.”

„6:153. § [A kötelezett késedelme] A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. 6:48. § [Késedelmi kamat] (1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal –

megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.”


186

Hatodik könyv – Kötelmi jog 1959. évi IV. törvény „324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.”

2013. évi V. törvény „6:22. §

[Elévülés]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év

alatt évülnek el. (2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. (3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. (4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.”


Ua. 187

Hatodik könyv – Kötelmi jog 1959. évi IV. törvény „Ptk.305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. (2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza.

Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.”

2013. évi V. törvény „6:157. § [Hibás

teljesítés]

(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.”


188

Hatodik könyv – kötelmi jog 

Az engedményezés

Fogalma → „A jogosult a kötelezettel szemben fennálló követelését másra átruházhatja.” – 6:193. §

 A tartozásátvállalás Fogalma → „Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.” – 6:203. § (1) Készítette: dr. Báthori Zsuzsa

189



„365. § (1) Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. (2) Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból. (3) Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. (4) Az ingatlan-adásvétel hatálya a mezőgazdasági felszerelésre és jószágra csak akkor terjed ki, ha ebben a felek kifejezetten megállapodtak.”

„6:215. § [Adásvételi szerződés] (1) Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. (2) Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. (3) A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad.”


190

Hatodik könyv – Kötelmi jog 1959. évi IV. törvény „389. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.”

2013. évi V. törvény „6:238. § [Vállalkozási szerződés] Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.”


191



„474. § (1) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a

„6:272. § [Megbízási szerződés]

rábízott ügyet ellátni. (2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. (3) Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír.”

Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.”


192

Hatodik könyv – kötelmi jog Használati szerződések típusai  Bérleti szerződés → 6:331. § - 6:341. § Tartalmi változás nincs  Lakásszerződés → 6:342. § - 6. 348. § Új rendelkezésekkel kiegészült Haszonbérleti szerződés → 6:349. § - 6:356. § Tartalmi változás nincs Haszonkölcsön szerződés → 6:357. § - 6:359. § Tartalmi változás nincs 






193

Köszönöm megtisztelŐ figyelmüket!


194

Adó- és járuléktörvény változások Készítette: dr. Báthori Zsuzsa 1

Recommend Documents