ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA 1171. Budapest, Sisakos sáska u. 3. Tel: 258 2784 Fax: 257 60 99 E mail:
[email protected]
Az alkalmazotti közösség elfogadó nyilatkozatának azonosítója:.................................
A ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁTDOLGOZOTT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2007 Hatálybalépés dátuma: ........................................ Területi hatálya: ……………………………………. Felülvizsgálat időpontja: ...................................... Példány használója : ............................................
p.h.
Készítette:
Tanácsadóként közreműködött:
Jóváhagyta; Budapest, XVII. Ker. Önkormányzata részéről:
Kántor Pálné Hajnalné Farkas Erzsébet Petrőczyné Bérces Zsuzsanna Petrőczy Tibor Igazgató
Csokonai Pedagógiai Szolgáltató Intézet
Polgármester
2/42 Tartalomjegyzék Bevezető 1. Fenntartói elvárások és minőségpolitika, ebből az intézményre vonatkozó feladatok 2. Intézményi minőségpolitika 2.1 Az intézmény küldetésnyilatkozata 2.2 Az intézmény bemutatása 2.3 Az intézményi minőségpolitika 2.4 Főbb minőségpolitikai célok és annak teljesülési kritériumai, elvárható eredményei 3. Helyzetelemzés 3.1 Az intézmény jelenlegi minőségfejlesztési gyakorlata 3.2 Intézményvezetés 3.3 Jogszerű működés, dokumentumok ellenőrzése 3.4 Ellenőrzés, mérés – értékelés jelenlegi rendszere 4. Intézményi minőségirányítási rendszer 4.1 Az intézményértékelés területei, az értékelés módjai /hosszabb távú tervezés/ 4.2 Mérési - értékelési rendszer időtervezete 4.3 Az éves belső ellenőrzési-értékelési rendszer vázlata 4.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási szempontjai 4.5 A tantárgyi és nevelési mérések részletezése 4.6 Szöveges értékelés 1-4. évfolyam 4.7.Az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése 4.7.1.Tanév végi intézményi értékelés 4.7.2.Teljes körű intézményi önértékelés 5. A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése 5.1 A teljesítményértékelés célja 5.2 A teljesítményértékelésben résztvevők köre 5.3 A teljesítményértékelés szintjei 5.4 A teljesítményértékelés ütemezése 5.5 A teljesítményértékelés eljárásrendje 5.6 A teljesítményértékelés módszerei 5.7 A teljesítményértékelés szempontjai 6. Az Intézményi Minőségirányítási Program felülvizsgálata
3/42 Kapcsolódó önálló dokumentumok listája /irattár/ 1. Irányított önértékelés eljárásrendje, folyamatterve 2. A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása 3. Az éves iskolai munkaterv elkészítése, folyamatszabályozása 4. Partnerlista 5. Partneri igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérés eljárásrendje Partneri kapcsolattartási eljárásrend 6. Szöveges értékelés 1. évfolyam 1. félév 7. Szöveges értékelés 1. évfolyam 2. félév 8. Szöveges értékelés 2. évfolyam 9. Szöveges értékelés 3. évfolyam 10. Szöveges értékelés 4. évfolyam 1. félév 11. Az információ áramlás biztosítása 12. A vezetők és a pedagógusok teljesítményértékelő és összesítési lapjai
4/42
Bevezető A Zrínyi Miklós Általános Iskola törekvése, hogy a Comenius I. minőségirányítási modell kiépítése után továbbfejleszti azt, mert az intézmény kollektívája megértette a minőség kezelésének szerepét, jelentőségét és elkötelezte magát az Oktatási Minisztérium által meghirdetett - törvényben is megfogalmazott - minőségügyi célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett. Egyrészt a tantestület meggyőződése az, hogy anyagiasult társadalmunk egyensúlyát csak az ismeretek, a tudás és az alapvető emberi értékek ápolása által lehet és szükséges megőrizni. Ez pedig az oktatási intézmények szerepének erősítésén keresztül valósulhat meg. Másrészt az Európai Unió teljes jogú tagállamaként a nemzeti kultúra bizonyos fokú bővítését kiszélesítését igényli. Meg kell tanulnunk európai léptékben gondolkodni, azaz el kell tudjuk fogadni más nemzetek kulturális beállítottságát, megfelelő toleranciára kell szert tennünk úgy, hogy közben megőrizzük tradicionális szellemi örökségünket és nemzeti szuverenitásunkat. Ugyanakkor el kell tudnunk fogadtatni saját kultúránkat az európai közösség nemzeteivel és ez a törekvés sikeresebben valósulhat meg akkor, ha az oktatási intézmények tevékenységének fejlesztéséhez nemzetközi szabványok ajánlásait és követelményeit szem előtt tartó értékelő rendszereket társítunk. Ez az összetett feladat korántsem tekinthető könnyűnek. Végrehajtásában felelősségteljes szerep hárul a közoktatási intézményekre, hiszen a közeljövő letéteményesét jelentő gyermekeket és ifjúságot kell úgy felkészítenie, hogy később alkalmas legyen a kor követelményeinek megfelelő társadalmi szemlélet és nemzeti identitás kialakítására. A nevelés-oktatás folyamatában ezért, ma már nem elegendő az esetleg több évtizedes gyakorlatra, a szakmai hagyományokra támaszkodni, hanem előre kell lépni és új eszközök, módszerek bevezetésével, felhasználásával, tudatosan, tervszerűen és célratörően kell a felnövekvő generációt formálni. A folyamat bizonyos kvalitatív jellemzőinek színvonala, viszonylagos állandósága és folyamatos fejlesztése ma már alapvető igényként jelentkezik mind a magyar társadalomban, mind pedig az EU egészében. A szűkebb környezethez történő létfontosságú alkalmazkodást nemcsak az intézményhasználói szükségletek egyre hatékonyabb és magasabb színvonalú kielégítése jelenti, hanem azt is hogy az intézmény teljesíti saját küldetését, valamint a szaktárca és a fenntartó elvárásait és mindent megtesz hosszú távú jövőjének megalapozásáért. E gondolatokat alapul véve, ugyanakkor az objektív, a mindenkori lehetőségek, működési feltételek szem előtt tartásával készült el a Zrínyi Miklós Általános Iskola minőségirányítási programja. Petrőczy Tibor iskolaigazgató
5/42
1. Fenntartói elvárások és minőségpolitika, ebből az intézményre vonatkozó feladatok Az ÖMIP időarányos feladatainak megvalósítása Általános elvárások Minőségirányítási elvárások
Sikerkritériumok, várható eredmények
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők Intézményvezető, program-készítő pedagógusok.
Megvalósítás gyakorisága, határidő Folyamatos.
Intézményvezető, minőségi körök vezetői, tagjai.
Folyamatos.
Pedagógiai programban megfogalmazott értékrend, a célok és feladatok érvényesítése a nevelő-oktató munkában. Az intézményi minőségirányítási program megvalósítása.
A kitűzött célokhoz köEredményesség és zelít a mindennapi neve- hatékonyság vizsgálalő-oktató munka. ta.
Az intézmény minőségfejlesztési munkája elősegíti a folyamatok szabályozottságát, a partnerközpontú intézményműködést.
Önértékelés, stratégiai cél, feladat- és időterv. Ellenőrzési, mérésértékelési rendszer. Partnerek elégedettségi mérése.
A tankötelezettség sikeres teljesítése.
Tanulói továbbhaladás, átjárhatóság biztosításával valamennyi tanköteles tanuló eljut az önálló életkezdéshez szükséges tanulmányok befejezéséhez.
A gyengébb képességű Igazgató. és részképesség zavarokkal küszködő tanulók tervszerű egyéni fejlesztése a korai szűrések révén.
Nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint.
Egészséges életmód, környezettudatos magatartás. Magatartás és viselkedéskultúra alkalmazása a mindennapi életben is szokássá váljon.
Mindennapos testmozgás. Osztálykirándulások, diákönkormányzati tevékenységek. Iskolaegészségügyi ellátás megszervezése. Közéletiségre nevelés a diákönkormányzat munkájában. Az intézmény működéAz intézmény tevékeny- A nevelőtestület által sére vonatkozó, év végi ségének eredményei, elfogadott beszámoló, beszámolót az intézproblémái nyilvánosak, web-lapon történő mény a tanév lezárását az intézményhasználók megjelentetés követően köteles megszámára is tájékoztatás- statisztikai elemzés, küldeni a fenntartónak, a sal szolgálnak. Jobban trendkövetés. fenntartó az értékelését áttekinthetővé válik a követően azt az intézkerület oktatásszolgáltamény vagy a fenntartó tása. honlapján köteles nyilvánosságra hozni.
Folyamatos.
Igazgató, nevelőtestület, szülői munkaközösség, patronálói közösség, védőnők.
Folyamatos.
Igazgató.
Minden év július 15-ig. A web-lapon történő megjelentetés legalább 6 hónapig folyamatos.
6/42 Minőségirányítási elvárások
Sikerkritériumok, várható eredmények
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők Munkaközösségek, szaktanárok, tanítók.
Megvalósítás gyakorisága, határidő Folyamatos.
Az iskolai oktatásVáltozó elvárásoknak nevelés tartalmának és való megfelelés, alkalkínálatának fejlesztése a mazkodás. kerületben.
Innovációs programok.
Szociális és kommunikációs képességek, alap- készségek, értelmi képességek fejlesztése.
Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, alapkészségek megfelelő szintű alkalmazása.
Tanulási módszerek tanítása.
Tanítók, Folyamatos. napközis nevelők, szaktanárok.
Tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés.
Egyéni tanulási út biztosítása. Tanulmányi pályázatokon és versenyeken való eredményes szereplés.
Differenciált, egyéni képességfejlesztés tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon.
Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők.
Pályaorientáció, tovább- Tanulók, szülők infortanulás elősegítése. mációkat kapnak a lehetőségekről az egyéni életpálya tervezéséhez, és az azzal összefüggő továbbtanuláshoz.
Intézmények együttműködése. Pályaválasztási tanácsadó, önismereti tesztek, iskolalátogatások.
OsztályFolyamatosan főnökök, 5-8. évfolyamon. iskolai pályaválasztási felelős.
A sajátos nevelési igényű és a különleges gondozást igénylő tanulókkal való foglalkozás.
Hátránykompen záció, fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása. Együttműködés a Családsegítő Szolgálattal, a Szakértői és Rehab. Bizottsággal, a Ped. Szakszolgáltató K.-tal.
Gyermek és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök, Családsegítő Szolgálat, Ped. SzakszolgáltaTó K., szülő.
Képzésük, fejlesztésük egyéni fejlesztési tervek alapján. A gyermekek a folyamatos fejlesztések eredményeként igény esetén bejutnak a középfokú oktatási intézményekbe.
Tantárgyi értékelés isko- Elfogadott, egységes lai rendszerének felülkövetelményrendszer vizsgálata, korrekciója. alapján objektívebb értékelés. Értékelje ki a nevelőtestület a DIFER és a köve- Tervezettebbé és diffető mérések eredménye- renciáltabbá válik a peit, készítsen tervet a dagógiai munka. korrekciókra, a fejlesztőmunkára.
Év közben folyamatosan, szünidei szervezett foglalkozásokon.
Tanév folyamán, igény szerint nyári szünetben is.
Tantárgyankénti egyIgazgató, szak- Tanévkezdés séges követelménytanárok, tanítók. előtt. rendszer, a közoktatási törvény alapján.
Elemzések, trendvizsgálat, összehasonlító elemzések.
Igazgató, Folyamatosan. tanítók, tanárok, napközis és tanulószobát felügyelő nevelők.
7/42 Minőségirányítási elvárások
Sikerkritériumok, várható eredmények
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők
Megvalósítás gyakorisága, határidő
A pedagógiai program éves lebontása, önértékelési szempontrendszer kidolgozása.
A pedagógiai program Folyamatszabályozás, végrehajtásának értéke- fejlesztési területek lése, reális helyzetkép. minőségközpontú elemzése. Partnerekkel való kapcsolattartás módjainak, újraértelmezése.
Igazgató, Támogató Csoport vezetője, pedagógusok.
Tanévkezdés.
A humán erőforrás, gazdálkodás és a kompetenciafejlesztés tervezésének, megvalósulásának értékelése.
Pedagógusok kompetenciájának növelése (pl.: a részképesség zavarokkal küszködő gyerekek fejlesztése, a mérés-értékelési felkészültség növelése).
Továbbképzési terv, beiskolázási terv.
Igazgató.
277/1997. (XII. 22) Korm. r. szerint
A taneszköz ellátottság fejlesztése.
Az ellátottság közelítése a rendeletnek és a pedagógiai programban előírtaknak megfelelően.
Taneszköz ellátottság áttekintése. Ésszerű igények felmérése, pályázatírás a fejlesztésre.
Igazgató, Gazdasági vezető, munkaközösség-vezetők.
Tanévkezdés előtt.
Az intézmény minőségirányítási és mérésértékelési rendszerének érvényesítése a helyi gyakorlatban.
Társadalmi, szakmai kapcsolatok ki- szélesítése.
Nevelési területek számbavétele, prioritások állítása.
Minőségi körök Tanév elején. vezetői, partnerek képviselői.
A folyamatos, évenként tervezett belső ellenőrzés, értékelés.
Pontos ismeret az eredményességről, haladási irányokról, a pedagógusok munkájáról.
Szaktárgyi és attitűd mérések értékelése. Tanórai munkák, választható foglalkozások. ellenőrzése, értékelése.
Az ellenőrzési tervnek megfelelően, igazgató, igh., munkaközösségvezetők.
Napközi otthonos és tanulószobai nevelés biztosítása a szülői igényeknek megfelelően.
Az önállótanulási szoká- Tanulási módszerek, Igazgató, igh., Folyamatos. sok megalapozása. technikák. Ismeretbőví- napközis nevető szabadidős tevélők. kenységek.
Diák sportkörök nyitottabb működtetése.
Egészségesebbek, edzettebbek lesznek a tanulók.
Tanítási folyamatok, sport szakosztályok.
Igazgató, igh., testnevelők, szabadidő felelős.
Bemenet, folyamat, kimenet mérése a megfelelő időszakban.
Folyamatos.
8/42
Az intézményre vonatkozó elvárások (részlet az ÖMIP-ből) Minőségirányítási elvárások (specialitások) Emelt szintű oktatás angol nyelvből és testnevelés tantárgyból.
Sikerkritériumok, várható eredmények 8. év végére a résztvevők közül minél többen jelentkezzenek alapfokú nyelvvizsgára.
Német nemzetiségi nyelvoktatás, helyi sajátosságokra épülő nyelvoktató program (kifutóban).
Biztos nyelvismeret és használat, német nyelvi műsorok betanulása, fellépések német nemzetiségi iskolákban. Vegyenek részt versenyeken a tanulók.
Iskolai sportkör működtetése, kiemelten a labdarúgó szakosztály. Ökoiskola program megvalósítása.
A tevékenységek, a szervezeti feltételek, a fizikai és szellemi környezet tudatos elvárásokhoz való igazítása.
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők
Megvalósítás gyakorisága, határidő Folyamatos.
Tanítási órák, társalgások, utazás nyelvterületre. Sikeres szereplés a korosztályi versenyeken. Lineáris rendszerű, heti 5 órás nyelvtanulás.
Igazgató, igh., nyelvtanárok
Igazgató, igh., nyelvtanárok.
Folyamatos.
Testnevelésórán, sportágaknak megfelelő csoportok. Tanítási órák, tanórán kívüli tevékenységek, akciók, vetélkedők, „őrjáratok”.
Igazgató, igh., testnevelők.
Folyamatos.
Igazgató, igh., tanítók, tanárok, napközis nevelők, valamennyi dolgozó.
Folyamatos.
9/42 Minőségfejlesztéssel kapcsolatos elvárások
Állapot
Javaslat
Minőségfejlesztési tevékenység A Comenius I. modellt építettük ki csoportos formában. Partnerközpontú működés kiépítésének folyElkötelezett vezetés, támogató csoport műkö- tatása. Partnerek folyamatos igény-és elégedik. dettség mérése. A partnerközpontú intézmény-működés kiépítése folyamatos. Mérés-értékelés A belső értékelési rendszer kidolgozott. Kidolgozott belső ellenőrzési rendszer műkö- Az ellenőrzési és mérés - értékelési gyakorlat dik: kiterjesztése az intézményműködés minden lényeges területére. · tanulói teljesítményértékelés, · neveltségi szintmérés, A DIFER mérések folytatása · eredményvizsgálat, · a nevelői tevékenység hatásának mérése. a bemeneti tényezők diagnosztizálására, a tanulói adottságokhoz illeszkedő fejlesztési program elkészítése és a hozzáadott pedagógiai érték követése érdekében. A DIFER és a követő mérések következetes hasznosítása a fejlesztő munkában. A nevelőtestület mérésmetodikai jártasságának, módszertani kultúrájának fejlesztése.
2. Intézményi minőségpolitika 2.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata Az iskola egészére kiható közös, általános fejlesztési követelmények teljesítése mellett törekszünk: ·
mindenki számára lehetőséget biztosítani az alapműveltség elérésére, a társadalomba való beilleszkedéshez
·
a lassan haladók számára a minimális teljesítmény elérésének biztosítására, a sajátos nevelési igényű gyerekek alapellátására, integrált fejlesztésére
·
boldog gyermekkort teremteni, hogy tanulóink boldogságra képes, kiegyensúlyozott felnőttekké válhassanak
·
az akaraterő fejlesztésére, mivel célszerű cselekvésre csak törhetetlen akaratú emberek képesek
10/42 ·
óvni tanulóinkat a fokozódó követelmények nyomán gyakran fellépő káros hatásoktól, mint az önbizalom-, önbecsülésvesztéstől, a túlzott szorongástól, az elbizonytalanodástól
·
a reális önismeret kialakulására
·
felkelteni és ébren tartani tanulóink az ismeretszerzési vágyat, tiszteletet ébreszteni az emberi értékek iránt
·
az önmegvalósítás reális feltételeinek megteremtésére
·
a településrész és az iskola hagyományainak megőrzésére, a természeti és épített környezet védelmére.
2.2. Az intézmény bemutatása Az alapítás körülményei Budapest, XVII. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete a módosított 1990. évi LXV. tv. 9. § és a módosított 1992. évi XXXVIII. tv., valamint a 156/1995. (12. 26.) Kormány rendelet alapján fogalmazta meg a közoktatási intézmény alapító okiratát. Az intézmény megnevezése: Zrínyi Miklós Általános Iskola Az intézmény alapítója, fenntartója: Budapest, XVII. Kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete. Az intézmény típusa:
általános iskola
Alaptevékenység: ·
Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, sajátosságai: - nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás, - német nemzetiségi nyelvoktató program (2001/2002. tanévtől kimenő rendszerben), -angol nyelvoktatás, többlet óraszám felhasználásával (1. évfolyamtól), - testnevelés emelt óraszámban (1. évfolyamtól, 2005-2006-os tanévtől),
· ·
iskolai intézményi étkeztetés, intézményi vagyon működtetése.
11/42
Helyzetkép az iskoláról Iskolánk, a Zrínyi Miklós Általános Iskola 25 évvel ezelőtt került átadásra. Azóta a mindenkori és lehetőség szerinti legmagasabb szintű oktató-nevelő munkára törekednek az itt dolgozók. Jelenleg 590 gyermek ellátásért vállal felelősséget az intézmény. Az iskola igen kedvező környezeti adottságokkal rendelkezik. A két épületét tágas terek sportpályák, fasorok övezik. A főépület nagyrekonstrukciójának első része 2000-ben készült el. A kisépületben folyamatos – pénzügyi lehetőségek szerinti – állagmegóvás folyik. Tanulóink döntő többsége az iskola közvetlen környezetéből, vonzáskörzetéből jár az intézménybe. Emellett nem elhanyagolható a kerület távolabbi részéről bejáró gyermekek számaránya sem. A gyermekek igen sokféle vagyoni és egzisztenciális hátterű családokból érkeznek iskolánkba. A nevezett kérdéskörben szélsőséges helyzetű családok száma viszonylag alacsony. A komplex tehetséggondozásra és felzárkóztatásra kiemelt gondot fordítunk. Az idegen nyelvi órák és a technikaórák bontott csoportban folynak. Délután napközis ellátást szükség szerint - tanulószobai szolgálatot tudunk biztosítani. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók száma iskolánkban nem jelentős, számukra a magyar anyanyelvű oktatást tudjuk biztosítani. Iskolánkban német kisebbségi nyelvoktató program is megvalósul. A 2001/2002-es tanévtől (a Képviselő testület határozata alapján) új beiskolázást a kerületben az Újlak utcai iskola veszi át. Nálunk kifutó rendszerben visszük végig a már beindult osztályokat. Az iskola tantestületében a szakos ellátottság teljes. Megemlítésre érdemes, hogy a tantestületen belüli fluktuáció feltűnően alacsony, igen sokan az iskola alapítása óta itt dolgoznak az intézményben. Az oktató-nevelő munkát egy logopédus, két fejlesztő pedagógus és heti 2 órában védőnő segíti. Tanítóink, tanáraink gyakran fogadnak gyakorló hallgatókat tanító és tanárképző főiskolákról, egyetemekről. A pedagógusok továbbképzése a tervek szerint folyamatos, alapvető igényként zajlik. A nagy épületben 14 tanterem, 2 normál, egy kisméretű nyelvi terem, 2 számítógépterem, 1 kémia előadó, 2 technika terem és 1 tornaterem van. Az ebédlő (melegítő konyhával) 90 fő befogadására alkalmas. A kis épületben 10 tanterem és több kisebb szakmai helység található (fejlesztő pedagógiai és logopédiai helység stb.) Itt található a folyamatosan fejlődő iskolai könyvtár is.(Könyvtári állományunk meghaladja a 12 ezer példányt.) Az iskolához nagy udvar tartozik. Bitumenes kézilabdapálya kosárpalánkokkal és reflektoros megvilágítással, salakos teniszpálya, távolugró gödör, súlydobó kör, szabványméretű füves labdarúgó pálya 5 méter széles salakos atlétikai pályával és egy füves kispálya labdarúgáshoz. Számítógépparkunk a multimédiás gépekkel és Internet kapcsolattal a korszerű oktatásnak megfelel, folyamatos fejlesztés alatt áll. Iskolánk tanulói szinte minden szaktárgyi versenyen részt vesznek és kiemelkedő eredményeket érnek el. Végzős nyolcadikosaink kilencven százaléka gimnáziumban vagy szakközépiskolában folytatja tanulmányait, a többiek szakiskolában szereznek szakmai ismereteket.
12/42
Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere: • 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) • 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.) • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről • 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről és a műszaki mentésről és a tűzoltóságról • 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról • 5/1993. (XII. 26.) MÜM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról • 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről • 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről • 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról • 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről • 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről • 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról • 44/2000. (XII. 24.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól • 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 2.3 Az intézményi minőségpolitika elsősorban stratégiai irányvonalat, az iskolai minőségirányítás rendszerének elveit jelenti, melyben a következő középtávú fejlesztési célokat és prioritásokat határozhatjuk meg: · · · · · · · · · · · · · ·
Az élethossziglan tartó tanulás megalapozása - a kulcskompetenciák fejlesztése révén Az oktatás minőségének fejlesztése. Az iskola jogszerűen, szakszerűen, eredményesen és költség hatékonyan működjön, garantálja a gyermek/tanuló egyéni fejlődését, minőségelvű nevelését-oktatását a hozzáadott pedagógiai értékek rendszeres mérésével, értékelésével. Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése. Hatékony felzárkóztató munkával a szocio-kulturális hátrányok leküzdésének támogatása. Az integrált oktatás további fejlesztése. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása (pedagógus szakvizsgák). Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése. A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása. Az idegen nyelvek tanulásának fejlesztése. Az oktatás multi-kulturális tartalmának erősítése. Az iskolai önértékelés és külső értékelés egyensúlyának biztosítása. A változó világ követelményeihez való igazodás segítése.
13/42 A modell erősségei a következők: -
minőségközpontú szemléletmód; partnerközpontúság; a vezetés minőségiránti elkötelezettsége; alapos helyzetelemzés; az alkalmazottak teljes körű – meggyőzésen, meggyőződésen alapuló – bevonása a minőségügyi tevékenységbe, a PDCA ciklus következetes alkalmazása, fokozatosan kiterjesztve valamennyi folyamatra; a kulcsfolyamatok széles körű szabályozottsága; a jól működő belső értékelési rendszer; az egységesített és minden kulcsfolyamatot átvilágító dokumentáció; a minőségügyi szervezet és az iskolai szervezet belső struktúrájának egymásra épülése; az iskolai munka sajátosságaira figyelő rendszer; gyermekközpontúság; nyitottság, egymástól való tanulás jellemezze a munkatársak munkáját; a trendek figyelése; a folyamatos fejlesztés készsége és képessége.
A nevelési-oktatási célok újragondolása és a tanítási-tanulási gyakorlat során a különböző tanulási eredmények (tudás, képességek, készségek, attitűdök) kívánatos egyensúlyának megteremtésére kell törekedni. A nevelési-oktatási célok kijelölésében nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a kulcskompetenciák tudatos fejlesztése.
14/42 2.4 Főbb minőségpolitikai célok és annak teljesülési kritériumai, elvárható eredményei Cél
Sikerkritérium
Az intézményvezetés - a munkatársak bevonásával - dolgozzon ki számon kérhető, mérhető elvárásokat (felzárkóztatás, tehetséggondozás, emelt szintű angol nyelvoktatás, kifutóban lévő német nemzetiségi nyelvoktatás) a sikerélmény fokozása érdekében. A meghirdetett értékrenddel, célkitűzéssel az iskola valamennyi dolgozója azonosuljon.
Pozitív visszajelzés partnereink részéről, alapfokú nyelvvizsgával rendelkezők számának növekedése.
A szabályozás és betartás mértéke közel 100 % legyen. Ökoiskola program megvalósítása. A fizikai és szellemi környezet tudatosan igazodjon az elvárásokhoz Ökoiskola cím elnyerése Az iskola adottságainak kihasználása a sportte- Versenyeken való vékenységek, kiemelten a labdarúgó szakosztály eredményes részvétel. területén. Az informatika oktatás tárgyi és személyi Önálló ismeretszerzés feltételeinek stabilizálása és bővítése. a korszerű információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával.
Megvalósítás időtartama Évente.
Folyamatos.
Folyamatos.
Folyamatos.
Folyamatos.
15/42
3. Helyzetelemzés 3.1 Az intézmény jelenlegi minőségfejlesztési rendszere, gyakorlata COMENIUS I
Az intézmény COMENIUS I. partnerközpontú rendszermodell szerinti minőségirányítási rendszerének kiépítettség szintje az eredeti minőségfejlesztési munkaterv alapján amelyet az 1. táblázat mutat be - követhető nyomon.
Elvégzett tevékenységek, feladatok A MUNKA INDÍTÁSA Munkaindító megbeszélés.
Határidő
Felelősök
2002. szeptember.
TCS
Keletkezett dokumentum, vagy feljegyzés Jegyzőkönyv, melléklettel
Külső konzulens
A minőségbiztosítás gyökerei és megjelenése a közoktatásban. Bevezető minőségfejlesztési alapképzés a COMENIUS 2000. modellről.
Intézmény vezetősége
Munkaközösségvezetők Osztályfőnökök TCS
A modell vázlatos ismertetése, a minőségfejlesztési program során alkalmazható módszerek rövid bemutatása.
2002. szeptember 15.
Emlékeztető Témája:
Teljesítés dátuma
Jelenléti ív
16/42
NYITOTT LÉS
2002. október
TCS
SWOT analízis felmérés összesítése
2002. október. 15.
2002. december
TCS
Partnerlista
2002. december 03.
ÖNÉRTÉKE-
SWOT analízis az intézménykép felméréséhez. Partnerek azonosítása.
Munkaközösségvezetők Intézményvezetés
AZ ÉRDEKELT FELEK IGÉNYEINEK ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK FELMÉRÉSE
2002. december
Technikai dolgozók képviselői TCS
2002. december 1-14. évente
Anyaggyűjtés a partneri igény és elégedettség méréséhez.
Jegyzőkönyvek interjúkról
Felmérési mód választása.
Kérdőívek
A felmérés kidolgozása. .
Az igényfelmérés elvégzése.
2002. december
2002. december 1-14.
TCS Osztályfőnökök
Az igények elemzése.
CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK MEGHATÁROZÁSA az elégedettség, elégedetlenség és igényfelmérés elemzése alapján. Az elérendő célok meghatározása, kategorizálása, a prioritási sorrend felállítása rövid, közép és hosszútávra. Nevelőtestületi értekezleten intézményi célok meghatározása, kategorizálása.
2003. január
2003. április
TCS
Összefoglaló a partneri elégedetlenség és elégedettség felmérés eredményeiről
TCS Összefoglaló elemzés készítése a következtetésekről és a célokról.
Prioritási sorrend. Jegyzőkönyv az értekezletről.
évente 2003. január 12. évente . 2003. április. 08. évente
17/42 INTÉZKEDÉSI TERV
2003. május
Időtáv szerinti intézkedési terv készítése a fejlesztendő területekre, felelősök nevesítése.
AZ INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSA Feladatorientált minőségi kör létrehozása, részfeladatok meghatározása, a szükséges erőforrások megteremtése, a tervek aktualizálása. A megvalósítások értékelése, szükség szerint módosítás. IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS
TCS
Intézkedési terv.
2003. május 23.
Minőségi kör
A minőségi kör határozta meg 2004. szeptember
Minőségi kör
Módosított intézkedési beszámolók az intézkedések anyagából.
Folyamatos.
2004. február
TCS
Összefoglaló az éves önértékelésről.
2004. március1. Folyamatos.
2004. március1.
A teljes program értékelése.
2004. április
A partnerközpontú működés bemutatása, értékelése.
TCS
Összefoglaló záró beszámoló.
2004. április 16.
Az intézmény minőségfejlesztési terve.
További fejlesztési irányok kijelölése.
Évente Komplex szakértői ellenőrzés
2006.
3.2 Intézményvezetés Az intézmény vezetése biztosítsa: ·
a minőség iránti elkötelezettségét;
·
a működés rendjét,
·
a folyamatos fejlesztéshez, szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával,
·
a minőségpolitikai nyilatkozat, a pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával,
18/42 ·
az éves munkatervek készítésével;
·
a háromévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával.
Törzskari szervezeti működés jellemzi az iskolát. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek meghatározott munkamegosztás szerint dolgoznak, tevékenységüket 11 munkaközösség segíti. Az intézményvezetés ösztönzi, támogatja és előmozdítja minőségbiztosítás helyi gyakorlatának kialakítását. Munkájuk főbb jellemzői: · induláskor a tantestület véleményére alapozott helyzetelemzést végeztek; · maguk és a tantestület belső-külső továbbképzését hatékonyan megszervezik, illetve figyelik hogy, továbbképzések beépülnek-e a mindennapi munkába; · külső kapcsolatokban igyekeznek hatékonyan képviselni az iskolát; · belső méréseket végeznek a kisebb egységek ellenőrzésére; · az addig elért időszakonkénti eredményeket értékelik, dicsérik a jó teljesítményeket; · figyelemmel kísérik a dolgozók véleményét, észrevételeit. A nevelőtestület stabil, a szakos ellátottság 100 %-os, a pedagógus továbbképzés rugalmas. 1 szakvizsgázott pedagógus van, minőségfejlesztési akkreditált képzésben 5 fő, mérésértékelési képzésben 6 fő vett részt. A külső kapcsolatok széleskörűek, jól működnek. Az éves munkaterv célkitűzései konkrétak, az alapelvek koherensek a pedagógiai programban rögzítettekkel. A tanév rendje szabályozott, ütemezett a rendezvények terve. Érdekegyeztető fórumok működnek, a szülői választmány és a diákönkormányzat hatásköre tisztázott. 3 fős csoport irányítja a minőségfejlesztő munkát. Humán erőforrások biztosítása és fejlesztése a. Kiválasztási és betanulási rend működtetése Szabályozott folyamatlépésekkel, azok be- és kimeneteivel, felelősség és hatáskörökkel, keletkezett dokumentumokkal és bizonylatokkal. A pedagógusok esetében tartalmaz továbbá egy kiválasztási szempontlistát, egy interjútervet, egy betanulási rendet, megbízólevelet. A pedagógiai munkát segítő munkatársak esetében ugyan ez az eljárás, de nem alkalmazunk interjútervet és megbízólevelet. b. Továbbképzési rendszer működtetése Az eljárás a pedagógus és nem pedagógus munkatársakra és az intézmény vezetőjére vonatkozik. Rögzített a továbbképzési program elkészítésének folyamata és az éves beiskolázási terv. c. A MIR folyamatos fejlesztése
19/42
Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: · Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Rendszeresen, ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre is. · Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. A következő fejezetben található intézményünk működését szabályozó alapvető jogi dokumentumainak listája és ezzel kapcsolatos feladatok.
3.3 Jogszerű működés, dokumentumok ellenőrzése Az alább következő lista arra szolgál, hogy az intézményt segítse a dokumentum ellenőrzésben. Az önellenőrzés lényege az, hogy az intézmény számára világos legyen, hogy milyen jogi normáknak nem tud megfelelni egy adott pillanatban, és ennek alapján, mit kell kijavítania. A közoktatási önellenőrzési kézikönyv (Oktatási Minisztérium gondozásában) mostani, átdolgozott kiadása a hatályos jogi előírások, normák alapján segíti az intézményvezetők dokumentum-ellenőrzési munkáját. Használatával mód nyílik arra, hogy a legfontosabb alapdokumentumokat átvizsgálva az intézményvezető ellenőrizz, és az ellenőrzés után igazolja e dokumentumok jogi megfelelőségét. A közoktatási rendszer modernizációjával együtt jár a jogi-irányítási környezet folyamatos változása.
20/42 Legfontosabb dokumentumok jelenlegi megléte, helyzete:
Dokumentumok megnevezése 1. Alapvető általános dokumentumok
2. Alapvető szakmai dokumentumok
3. Intézményi ügyintézés dokumentumai
4. Munkaügyi dokumentumok
Meglé- Mikor Feladat Felülvizsgáte volt ellat lenőrzés időpontja van 2002. . 2006 van 2000. 2006
Felelős
van
2006
2.1 Nevelési/pedagógiai program 2.3 Továbbképzési program és beiskolázási terv 2.4 Intézményi éves munkaterv, beszámoló 3.1 Ügyintézési, iratkezelési szabályzat 3.2 A jegyzőkönyv, határozat, értesítés 3.3 Tanügyi nyomtatványok
van
2002. szept. 2006 2002. szept. 2006 Évente
Igh. Ofő. Ig. Tantest.
4.1 Formai előírások - kinevezés 4.2 A munkaköri leírás
van
1.1 Alapító okirat 1.2 Szervezeti és működési szabályzat 1.3 Házirend
Bizonylati szabályzat
5. A gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok
Házi pénztár- és pénzkezelési szabályzat Leltározási szabályzat. Beleértve az anyag-, készlet-, vagyonleltározást is Selejtezési szabályzat
van
van
van
6.1 Munkavédelmi szabályzat
Ig.
-
Évente
Ig.
2000. 2006
van
Évi rendelés -
Gazd.vez.
2000. 2006 2000. 2006 2000. 2006
-
Ig. Igh.
van
2000. 2006
-
Fenntartó szerint
van
2000. 2006 2000. 2006 2000. 2006
-
Fenntartó szerint Fenntartó szerint
van van van
Gazdálkodás belső van ellenőrzési szabályzata
6. Védelmi jellegű sza-
.
Ig.
van
-
-
Ig.
Fenntartó szerint Fenntartó szerint
KOMBE R BT
21/42 bályzatok
6.2 Tűzvédelmi szabályzat 6.3 Számítástechnikai és szoftvervédelmi szabályzat
van van
2000. 2006 2006
KOMBE R BT Igh.
3.4 Ellenőrzés, mérés – értékelés jelenlegi helyzete A tervező munka alapos, az éves munkaterv a pedagógiai program éves szintű lebontása, feladatosítása felöleli a szervezet minden területét. Az ellenőrzés és értékelés szabályozott. 5 évre szóló értékelési tervük van, átfogó szisztéma szerint végzik az ellenőrzést és értékelést. Mérések: Ø Tanulói: o DIFER mérések: - Bemeneti mérés 1. évfolyamon év elején. - Követő mérések a kiszűrt tanulók körében: 1. évfolyamon év végén, 2. évfolyamon év elején, év végén. o Neveltségi szint mérése 2.; 4.; 6.; 8. évfolyamon. o Fizikai állapotmérés 1-8. évfolyamon évente ősszel és tavasszal. o Tantárgyi mérések: - matematika 2.; 4.; 6; 8. évfolyamon, - olvasás-szövegértés 2., 4., 6.; 8., évfolyamon -vizsga 8. évfolyamon év végén Kötelező tantárgy: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv. Választható tantárgy: egy természettudományos tantárgy. o Országos standardmérés OKÉV mérések o Elégedettségi mérés. Ø Szülői elégedettségmérés Ø Alkalmazotti elégedettségmérés: Az intézménymenedzsment tevékenységének önértékelésre alapozott értékelése, 4 évente.
4. Intézményi minőségirányítási rendszer Az intézmény minőségirányítási rendszere - objektív tények és racionális megfontolások figyelembe vétele mellett -, a küldetés, a minőségpolitika és a jövőkép hármas logikai egységén alapul. Eszerint a küldetést az intézmény létindokának tekinti, a jövőképet az időben legtávolabbi stratégiai cél részletes és szubjektív optimizmust sugalló kifejtéseként fogja fel, míg a minőségpolitikát a jelent a jövővel összekötő cselekvéssorozat (folyamat) minőségügyi szempontból történő megközelítésének alapelveként értelmezi. Természetesen a fenntartói minőségfejlesztési elvárások figyelembevételével. Az önkormányzati intézkedési tervnek, ill. az intézményműködést szabályozó minőségirányítási programnak koherenssé kell válnia. Az így összehangolt fenntartói minőségirányításnak, illetve az ehhez kapcsolódó intézményi belső mérés-értékelési tevékenységnek biztosítania kell a közmegelégedést kiváltó, hatékony, minőségi közoktatást. A helyi oktatásfejlesztési stratégiák kifejtése, megtervezése mellett így tervszerűvé válhat az intézményekben differenciált szinten már működő minőségfejlesztés eredményeire alapozva: § a helyi közösségek közoktatási elvárásainak, elégedettségének felmérése; §
a közoktatás résztvevőinek bevonása a helyi döntéshozatalba;
§
az oktatásirányítás és az intézmények minőség alapú önértékelése.
23/42
A minőségfejlesztési rendszer KT 40. § (11) a működést szabályozó folyamatokat, ennek keretén belül pedig az alábbiakat; · a vezetési, · tervezési, · ellenőrzési, · mérési, értékelési feladatok végrehajtását és annak intézményi szervezeti kereteit határozza meg. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Pedagógiai Programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, mely megjelöli az intézményműködés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és a felülvizsgálat módját. A felelősségi mátrix tartalmazza az intézmény folyamatait és azok felelőseit. A mérési pontokat a Mérés, elemzés, javítás terület teljes körű fejezet tartalmazza.
24/42
A kulcsfolyamatok felelősségi mátrixa; Felelős Folyamat 1. Stratégiai tervezés / Intézkedési terv Igazgató PP/. 2.
Éves tervezés.
Igazgató
3.
Vezetői ellenőrzés.
Igazgató
4. 5.
Irányított önértékelés. TCS vez. Partnerek azonosítása, igényeinek és TCS vez. elégedettségének mérése.
6. 7. 8.
9. 10. 11. 12. 13.
14. 15. 16.
17.
18.
Határidő Fenntartó kiírása szerint augusztus
Érintettek Tantestület. Szülők. Tantestület. Szülők. Folyama- Tanárok, tos tanítók, techn. dolgozók. Program szerint
Informáltak Minden érintett. Minden érintett. Az ellenőrzés-ben résztvevők.
Pedagógusok, szülők. Információáramlás biztosítása. Ig., ig.h. Folyama- Az int. Az int. gazd.vez tos dolgozói dolgozói Továbbképzési rendszer működtetése. Ig.,ig.h. Folyama- Az int. Az érintetgazd.vez tos dolgozói tek Belső értékelési rendszer (munkatár- Ig.,ig.h. Folyama- Az int. Az értékelsak értékelése) gazd.vez., tos. dolgozói tek mk.vez. Négyévente teljes körű Ösztönző rendszer működtetése (szol- Ig.,ig.h. Folyama- Az int. gáltatások) gazd.vez. tos dolgozói Eszköz, felszerelés, épület biztosítása Ig.,ig.h. Folyama- Az int. (infrastruktúra) gazd.vez tos dolgozói Gazdasági és pénzügyi folyamatok Ig.,gazd.v FolyamaTantestütos let,SZMK Egyéb kiszolgáló folyamatok Beiskolázás Igazgató Tanév Minden rendjéhez érintett igazodó Módszertani eszköztár és kultúra Mk.vez., Tanárok, Pedagóguszakértők tanítók sok, szülők A tanulás támogatása Igazgató Az adott csoport előrehaladására vo- Szaktaná- SzeptemPedagógunatkozó éves pedagógiai tervezés rok, taní- ber sok (tanmenet) tók A tanuló értékeléséhez szükséges kö- Tan- tesTanárok, Tantestüzös követelmények és mérőeszközök tület tagtanítók let,SZMK jai Pedagógusok együttműködése Ig.,ig.h., Folyama- Tanárok, Mkv.-k tos tanítók
25/42 19. Az intézmény működésének éves érté- Igazgató kelése
Június
20. A 8. osztályosok nyomon követése
Értesítés szerint
21. Belső audit
Továbbt. felelős Igazgató
Az int. Az intézdolgozói mény dolgozói Szülők, Pedagógutanárok sok, szülők
4.1 Az intézményértékelés területei, az értékelés módjai /hosszabb távú feladattervek/ Területek 1.1. FELTÉTELRENDSZER § Tárgyi feltételek o Épület, környezeti jellemzők o A minimális felszereltség o A PP teljesítéséhez szükséges eszközök § Társadalmi feltételek (mikro-és makro-környezeti elemek) o Elvárások, elégedettség o Szocio-kulturális háttér o Munkaerő-piaci környezet § Pénzügyi feltételek o Intézményi költségvetés o Egyéb források, pályázatok, alapítványok
Az értékelés módjai Adatbázis Önértékelés Éves statisztikai elemzések
Értékelést végzi Kétévenként Igazgató, gazdasági vezető.
Sikerkritérium Az intézmény feleljen meg a taneszköz jegyzékben előírtaknak
Adatbázis Önértékelés
Kétévenként Minőségbiztosítási TEAM
Elvárásoknak megfelelés
Pénzügyi előírások alapján
Évenként Gazdasági vezető
Önköltség csökkentése
Adatbázis Önértékelés
Önértékelés 1.2. HUMÁN TÉNYEZŐK § A pedagógusok minősége o Korosztályi arányok, végzettség, Továbbképzések célvizsgálata kompetencia o Mesterségbeli tudás, tudományos munka, tanulók menedzselése, a tanítás minősége o Pedagógiai munkát segítők § Eredményesség o Tanulók tantárgyi felkészültsége o Tanulmányi eredmények, vizsgák, versenyeredmények
Igh.
Az intézményi mérések mellett Munkaközösség-vezetők külső szakértőtől megrendelt szakmai ellenőrzések a minden- Külső szakértők kor rendelkezésre álló források
Maximális szakos ellátás, szakvizsgások számának növelése.
Tanulmányi átlagok megőrzése, Hozzáadott értékek kimutatása
27/42 o Továbbtanulás, lemorzsolódás o Gyermekek iskolaérettsége, tanulási képességek o Alapkészséges szintjei o Nevelési eredmények o Tanulási motiváció, attitűd o Szociális és pszichológiai készségek
(pályázat, képviselőtestületi döntés) függvényében
A pedagógiai mérés-értékelés Osztályfőnökök országos rendszerébe való bekapcsolódás Tesztek, feladatlapok Önértékelés Adatbázis Törvényességi ellenőrzés Kétévenként 1.3. SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉS Igazgató § Struktúra és vezetés o Tanügy-igazgatási tevékenység, do- Az intézményi minőségfejlesztés kumentáció, szabályozottság részeként elvégzett mérések o A vezetés minősége, elfogadottság értékelésének megküldése a fenntartónak Magasabb vezetői önértékelés a megbízás 4. tanévének végén Önértékelés Kétévenként § Szervezeti kultúra o Értékek, célok, elvek, normák Igazgató, o Problémamegoldás, konfliktuskeze- Az intézményi minőségfejlesztés Minőségbiztosítási TEAM lés részeként elvégzett, szervezeti o Tantestületi, tanítási klíma kultúrára vonatkozó mérés- értékelés eredményeinek megküldése a fenntartónak Önértékelés Igazgató, § Pedagógiai folyamatok o Nevelési, oktatási program Tesztek, feladatlapok Munkaközösség-vezetők o Tanulásirányítás A 2004/2005. tanév kiemelt vezeo Teljesítménykövetés tői ellenőrzési szempontja o Különbségek kezelése
Iskolai tanulási attitűd, feladatiránti elkötelezettség növelése
28/42
4.2 Mérési - értékelési rendszer időtervezete
Mérés
Tanév Tanév Periódus eleje vége
DIFER (diagnosztizáló mérés) 1. évente DIFER (követő mérés a kiszűrt tanulók körében) 2. 1. 2. évente Neveltségi szint mérése 2. 4. 6. 8. kétévente Fizikai állapotmérés 1-8. 1-8. évente Matematika 2. 4. 6. 8. kétévente Szövegértés 8. osztályosok vizsgája
2. 4. 6. 8.
.
kétévente
8.
évente
29/42
4.3 Az éves belső ellenőrzési-értékelési rendszer vázlata Terület
Szempont
Ellenőrző értékelő Időpont az intézmény egészére vonatkozóan
Módszer
Nevelési és oktatási célok megvalóPedagógiai Program sulása. Iskola menedzselése, kapcso- iskolavezetés lattartás.
tanév végén évente dokumentumelemzések egyszer
helyi tanterv, munkerettanterv, helyi igények katerv, tanmenetek
tanév végén, évente dokumentumelemzések
gazdálkodás
munkaközösségek
naplók, anyakönyvek, bizonyítványok, vezetése, statisztikák, tantárgyfelosztás, órarend
iskolaépület, bútor- az oktatás-nevelés feltételeinek zat számbavétele a PP megvalósításának feltételei, a taneszközök törvény előírásai munkaközösségek munkája az iskolai munka, beiskolázás iskolai rendezvények átruházott ellenőrzési jogkörök
kérdőívek
belső továbbképzések, versenyek szervezése, tantárgyak helyzete, szakkörök
félévente
dokumentumelemzés
igh.
negyedévente, ill. dokumentumelemzés év elején, év végén
igazgató, gazd. igh.
évente
munkaközösség -vezetők
tanév elején
mkv-k, igh.
félévente
Forma
írásban
szóban, írásban
törvényes gazdálkodás, költségvetés, naptári év és tanév pályázati pénzek felhasználása, el- igazgató, gazdasági vezető dokumentumok elemzése beszámoltatás végén számolás
munkáltatói felada- törvényesség a személyzeti munkágazd., vezető, igazgató tok ban tanügyi feladatok
Eszköz
írásban írásban szóban, írásban
megfigyelés
megfigyelés, beszélgetés
kérdőívek
szóban, írásban
beiratkozások, elégedettségek, elvászülői választmány, szülők tanév végén rások
kikérdezés
interjú, kérdőív
szóban, írásban
helyszín, létszám, színvonal
megfigyelés
ellenőrzés minősége
Igh., szülői választmány
igazgató
aktuálisan
folyamatos
beszámoltatás
jelentés
szóban, írásban
30/42 közalkalmazottakra vonatkozóan minőségi munka végzése, pápedagógusok munlyakezdő pedagógusok, új kolkája légák
igh, igazgató
folyamatos
óralátogatás, dokumentumok elemzése, megfigye- jegyzőkönyv lés
szóban, írásban
technikai dolgozók munkavégzés minősége, munmunkája kabeosztás módosítása
gazd. vez., igh.
folyamatos
megfigyelés
szóban, írásban
igazgató
folyamatos
megfigyelés
Igh. munkája
tanügyi dokumentumok, belső ellenőrzés hatékonysága
a tanulókra vonatkozóan nevelési eredményesség
csoporton belüli kapcsolatok, tanulási szokások, neveltségi szint, magatartás
ofő-k, gyermekvédelmi felelős
kétévente
szociometria, kikérdezés, kérdőív, tevékeny- írásban, gyainterjú, megfigyelés ségeken keresztül korlatban
tantárgyi eredményesség
helyi tanterv követelményei, csoportbontások
szaktanárok, mkv-k.
kétévente
tantárgyi mérések
osztályismétlések, bukások, tanulmányi munka kitűnők, átlagok, szorgalom, eredménytartás
igh.
év vége
dokumentumok elemzése statisztika
írásban
felvételi eredmények
középiskolai és egyetemi beiskolázás
osztályfőnökök, igh.
évente
adatgyűjtés
írásban
belső vizsgák
helyi tanterv követelményei
szaktanárok, ofő-k
évente
vizsgák
aktuálisan
adatgyűjtés
aktuálisan
megfigyelés, beszámoltatás
kiemelkedő tanultanulmányi és sportversenyeken mányi és sportszaktanárok, ofő-k elért eredmények, kitűntetések eredmények DÖK rendezvények részvételi arány, önálló szerveDÖK-vezető zés, színvonal
diagnosztizáló tesztek, saját feladatbank
tételek, vizsga tesztek
írásban
írásban, szóban
31/42 erdei iskolák, tábohatékonyságuk rok
szaktanárok, mkv-k, igh.
évente
beszámoltatás
szakkörök, fakultáció száma, tanórán kívüli fogszínvonala, szabadidős tevélalkozások, szabadkenységek száma, résztvevők idős tevékenységek aránya
ofő-k, mkv-k, igh.
évente
beszámoltatás, dokumentumelemzés
kérdőívek
írásban, szóban
32/42
4.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási szempontjai A jól motivált tanulók a tudásért tanulnak. A közepesen vagy gyengén motivált tanulók azonban úgy tanulnak, ahogyan értékelik, és nem úgy, ahogyan tanítják őket. Nem mindegy, hogyan történik a tanuló értékelése az iskolában, mert az a tanulóra visszaható, tanulását motiváló, módosító vagy éppen demotiváló típusú információ, mely a megerősítés révén fejti ki hatását, így magatartásmódosító erővel rendelkezik. A megerősítés hatékonysága erősen függ attól, hogy a pedagógus értékelő információja igazságos, érvényes és megbízható-e? A tanulói teljesítmények folyamatos szóbeli értékelése minden pedagógus oktatónevelő munkájába beépül, az osztályozás és az írásbeli értékelés, témazáró minősítés rendszere évfolyamtól és tantárgytól függően változik, annak részletes ismertetése a tantárgyi programok feladata. Az ellenőrzés során az életkori és szaktárgyi lehetőségek figyelembevételével a szóbeliség és írásbeliség 50-50%-os arányának elérése kívánatos. Kiemelt szerepe van ebben a folyamatos szóbeli ellenőrzésnek és értékelésnek. A pedagógiai értékelés célja: Átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, s ezen belül az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása.
A pedagógiai értékelés alapelvei: · legyen objektív, érvényes, megbízható; · sokoldalú, változatos értékelési formákat alkalmazzunk; · feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének; · személyre szóló legyen; · ösztönző hatású legyen; · nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű; · a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges aránya biztosított legyen; · folyamatos legyen; · kiszámítható legyen; · legyen tárgyszerű (mit, hol, miben hibáztunk, hogyan lehetséges a javítás); · megfelelő légkörben történjen (minimális stressz mellett). Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, világosan megfogalmazzuk, és a tanév elején a tanulók tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit. Az egységes követelményrendszert minden tanár köteles betartani.
33/42 A pedagógiai értékelés lehetőségei, területei: · · · · ·
a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése; a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz (hozzáadott érték); a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése a tanulócsoport eredményeinek viszonyítása országos, standardizált értékekhez; következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára; önértékelés, önálló tanulás.
A további elemzések részletes háttérváltozókkal az alábbi területekre terjedjenek majd ki: 1. A tanulók iskolával, illetve tanulással kapcsolatos általános viszonya: motiváció, elkötelezettség az egyes tantárgyakkal, az olvasással kapcsolatos érdeklődés, aktivitás. 2. A tanulók jellemző tanulási stratégiáinak bemutatása a teljesítménnyel való összefüggésben, valamint a számítástechnikai eszközök tanulásban betöltött szerepének jellemzése. 3. A fiúk és a lányok teljesítményének különbsége az egyes tantárgyi területeken; a különbségek mértéke nemzetközi összehasonlításban; a fiúk és a lányok tantárgyak iránti érdeklődésének különbségei; a tanulás iránti elkötelezettség terén fennálló különbségek; a tanulási stratégiákban és az önértékelésben tapasztalható nemek szerinti különbségek. 4. A családi háttér és a tanulói teljesítmény összefüggései a szülők foglalkozása, iskolai végzettsége szerint; a család életszínvonala szerint; a család által biztosított kulturális javakhoz való hozzáférés és kulturális aktivitás szerint; a családi kommunikáció jellege, gyakorisága és minősége szerint, valamint a családszerkezet szerint. 5. A tanulási környezet és az iskolaszervezet témakörben: az iskolai és az osztályt jellemző klíma; a tanári támogatás; a tanulók, a tanárok iskolai közérzetét befolyásoló tényezők; az iskolán kívüli tanulás; az oktatási beruházások eredménye vagy hiánya (pl. tanárhiány, eszközellátottság, oktatásra fordított források), iskolavezetés; iskolaszervezet; magán és állami fenntartású iskolák eredményessége. Az értékelés folyamata: - Célok meghatározása és mintavétel. - Az értékelés funkciójának meghatározása: Diagnosztikus Formatív Szummatív - Az értékelés-mérés viszonyítási alapjának meghatározása: Normaorientált Kritériumorientált - Módszer meghatározása (interjú, teszt stb.). - Feladatok szerkesztése (feladattipológia). - Feladatok kipróbálása kisebb mintán. - A felmérés megszervezése, lebonyolítása: Adott időpontban történő lebonyolítás. A mérés lebonyolítsa mérő biztosokkal ® nem érintettek a felmérésben, felügyelik a mérés szakszerűségét. Adatlapok sorszámozása (adatvédelem).
34/42 Feladatlapok javítása, értékelése. Adatrögzítés. Adatok egyesítése. Hiányzó adatok kezelése ® hibakód bevezetése. Feladatok értékelése: pontok, súlyozás, összpontszám.
Pedagógiai értékelési rendszer szerkezete: - A tanulók ismereteinek és készségeinek folyamatos ellenőrzése és értékelése, (formatív vagy diagnosztikus) az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek, és kérdésekre adott válaszok alapján szóban és írásban. - Témazáró értékelés és minősítés (jellemzően szummatív vagy diagnosztikus). - Félévi és év végi minősítés, (döntően szummatív vagy diagnosztikus) - Év végi vizsga (szummatív). A formatív és diagnosztikus értékelés feladata a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása a tanulás hatékonyságának javítása. Elsősorban tudáselemekre irányul, ezért szerepe az értékelési rendszer első két elemében jelentős. A szummatív értékelés lezáró-minősítő, szelektív funkciója miatt az értékelési rendszer utolsó elemében válik dominánssá. A pedagógiai értékelés nem korlátozható az osztályozásra, annak differenciáltnak, azaz egyénre szólónak kell lennie. Az értékelési funkciók megfelelő alkalmazásával elérhető, hogy a tanár egyszerre legyen szigorú és objektív a szummatív értékelésben, illetve türelmes, megengedő a más /formatív/ értékelésben. A pedagógiai értékelés súlypontjai: · a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése; · Bloom -féle kognitív műveletek (ismeret, megértés, alkalmazás, magasabb rendű alkalmazás); · Nagy József és munkatársai által kialakított kognitív műveletek (felismerési, kapcsolási, kivitelezési és értelmezési szint); · az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése; · a továbbhaladás feltétele, a minimum követelmények teljesítése.
35/42
Oktatás
Tanulmányi eredmény
Dokumentumelemzés (statisztikák, naplók)
Félévkor és a tanév végén
beszámoló
Igazgató
beszámoló
Mkv.
Az előző évek átlaga
Bemeneti mérés
DIFER mérés Első év kezdéskor Nagy József mérőlapjai
Részletes elemzés
Alsós mkv., tanítók
Optimális begyakorlottság
Követő mérés
DIFER mérés 2. év elején Nagy József mérőlapjai 1. 2. év végén
Részletes elemzés
Alsós mkv., tanítók
Optimális begyakorlottság
Szövegértés, kommunikációs szint
Mérőlap
Részletes elemzés
Mkv.
Képesek legyenek az olvasott szöveg megértésére, illetve ábrák értelmezésére.
Matematikai alapkészségek mérése
Mérőlap
Részletes elemzés
Mkv.
2; 4.;6; 8. kétévente
év elején 2; 4.;6; 8. kétévente év elején
Intézkedés tartalma és szervezeti szintje
Elfogadható érték
Az ellenőrzés–értékelés felelőse (munkaközösség vezetők, igazgató, gazd aságvezető)
Az ellenőrzés–értékelés dokumentációja (elhan gzott beszámoló, jelentés)
rendszeressége , mérési, ellenőrzési időpont
Az értékelés
Az ellenőrzés eszközei és módszere (statisztikaelemzés, dokumentum elemzés, kérd őív, mérőlap stb.)
amit értékelnünk kell
Feladat megnevezése,
Vizsgált terület
4.5 A tantárgyi és nevelési mérések részletezése
Konkrét intézkedések a hoszszú távú célok elérése érdekében felzárkóztatásra szorulók fejlesztése felzárkóztatásra szorulók fejlesztése Folyamatos gyakorlás bevezetése minden tantárgynál
Nevelés
36/42 Gyermekközpontúság (differenciált tanulás, egyéni, személyre szabott értékelés)
a tanórákon a frontális és egyéni, csoportos tanulási formák aránya, az egyéni fejlesztési terv szerint tanuló diákok száma,
Félévkor minden évfolyamon
beszámoló
Igh., tanárok
Minden hátrányos helyzetű, tanulásban akadályoztatott gyermekre készüljön egyéni fejlesztési terv
Neveltségi szint mérése
Kérdőíves felmérés, megfigyelés, szociometriai felmérés
2.; 4.; 6.; 8. kétévente év elején
Részletes elemzés
Ofő. mkv.
Házirend, ügyeleti rend
Dokumentumelemzés
évente
Statisztika, beszámoló
Egységes betartható követelmények
Elismerések elmarasztalások
Dokumentumelemzés (statisztikák, naplók)
félévkor és a tanév végén
Beszámoló, félévi statisztika
Ofő. mkv. mérési csoport Osztályfőnök
Légkör, klíma
Klíma tesztek
kétévente
Részletes elemzés
Veszélyeztetettség
Dokumentumelemzés (statisztikák, naplók), családlátogatás
évente
Statisztika, beszámoló
Lehetőleg minden gyermek jól érezze magát az iskolában! Pontos kimutatás!
Prevenciós programok
Drog előadás, tesztek
évente
Beszámoló
Osztályfőnök, mérési csoport Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök Ofő. mkv.
Konkrét intézkedések a hoszszú távú célok összevetése
Lehetőleg több legyen a dicséretek száma
Káros, szenvedélymentes iskola
37/42 4.6 Szöveges értékelés 1-4. évfolyam Félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. Osztályzatok: jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) -elégtelen (1). Ez alól kivétel (Ktv.70.§.) (3)” az első–harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.” A szöveges minősítés alapelvei: · Pontosan megfogalmazott követelményrendszer alapján történjen · A pedagógus legyen tisztában az értékelése céljával · Az értékelés szolgálja az egyén fejlesztésének stratégiáját · Minimalizálja a tanári szubjektivitást · Hasson pozitívan a tanulói személyiség fejlesztésére · Törekedjen a sokféleségre (megfigyelés, szóbeli, írásbeli tevékenység, szocializáció, egyéni személyiségvonások, domináns tanulási stratégia, attitűd, ismeret, kreativitás) · Az értékelés alapjául szolgáló mérések legyenek megbízhatóak és érvényesek · Legyen érthető annak számára, akinek szól (gyerek, szülő) · Lehetőleg rövid, lényegre törő legyen A szöveges értékelés 1-4. évfolyamra önálló dokumentumként az irattárban található.
38/42
4.7 Az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése 4.7.1 Tanév végi intézményi értékelés A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján minden tanév végén az iskola igazgatója állítja össze, a szülői szervezet véleményének kikérésével.. A tanév végi intézményi értékelést a nevelőtestület fogadja el. A nevelőtestület által elfogadott értékelést az igazgató megküldi a fenntartónak. A tanév végi beszámoló értékeli: · az intézmény nevelő és oktató munkáját, · az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, · az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitűzése és a működése közeledjen egymáshoz. A megfogalmazott intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A tanév végi intézményi értékelés szempontjai: 1. Helyzetelemzés · Személyi feltételek alakulása a tanév során · Tárgyi feltételek alakulása a tanév során · Az intézményi költségvetés legfőbb mutatói · Diáklétszám, tanulócsoportok alakulása a tanév során 2. A tanítási-tanulási folyamat eredményesség ei · · · · ·
A belső ellenőrzés tapasztalatai, értékelése Tantárgyi és neveltségi mérések eredményei, értékelése Az országos mérési eredmények értékelése Tehetségfejlesztés értékelése, versenyeredmények A sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, speciális szükségletű tanulókkal való foglalkozás értékelése · A továbbtanulás alakulása 3. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége · Az osztályközösségek fejlődése · Az iskolaközösség, a diákönkormányzat fejlesztése · Szabadidős tevékenységek · Gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenység jellemzői 4. A pedagógusok nevelő és oktató munkája · A pedagógusok szakmai felkészültsége (továbbképzések, tanfolyamok, önképzés) · Tanórai és a tanórán kívüli nevelő-oktató munka · Tanórán kívüli nevelő-oktató munka 5. A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése 6. Az éves munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásának értékelése 7. Az iskola külső kapcsolatai
39/42 4.7.2 Teljes körű intézményi önértékelés A teljes körű intézményértékelés célja · az intézmény adottságainak és elért eredményeinek felmérése · az intézményi működés erős és gyenge pontjainak azonosítása · a működésen belüli legfontosabb területek kijelölése · A továbbfejlődés irányának meghatározása. A teljes körű intézményi önértékelés időpontja · a fenntartó átfogó ellenőrzése, · az igazgató megbízásának lejárata. A teljes körű önértékelés vizsgált területei · az ÖMIP-ben az intézmény számára meghatározott feladatok teljesülése · a pedagógusok körében végzett mérések eredményei · a szülők és a tanulók körében végzett igény- és elégedettség mérések eredményei · az intézmény működésének egyes területeire jellemző adatok A teljes körű intézményi önértékeléskor vizsgált területek szempontsora · Az iskolavezetés tevékenységének értékelése · Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok · A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása · A tanítási-tanulási folyamat eredményességének mutatói · A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység jellemzői · Az iskolaközösség, a diákönkormányzat fejlesztése · Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység jellemzői · A pedagógusok felkészültsége, nevelő és oktató munkája A teljes körű intézményi önértékelés során feltárt adatok feldolgozása · az erősségek és a gyenge pontok megállapítása, · a fejlesztendő területek meghatározása, · intézkedési terv készítése a feltárt problémák megoldására és a szükséges fejlesztések megvalósítására.
40/42
5. Vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése Jelen dokumentumot az érvényes Közoktatási törvény 40.§ (10-11) bekezdés alapján állítottuk össze. 5.1 A teljesítményértékelés célja Egy egységes, az iskola pedagógiai programján alapuló, a gyakorlatban működő minőségértékelési rendszer létrehozása, amely javítja az iskola külső és belső partnereinek elégedettségét és az intézmény mérhető teljesítménymutatóit. 5.2 A teljesítményértékelésben résztvevők köre · Igazgató · Igazgatóhelyettesek · Gazdasági vezető · Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 5.3 A teljesítményértékelés szintjei Értékelő
Értékelt
Fenntartó Igazgató Igazgatóhelyettes
Igazgató Igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, pedagógusok Munkaközösség-vezetők, pedagógusok, akik az irányítása alatt dolgoznak Pedagógusok, akik az adott munkaközösség tagjai
Munkaközösség-vezető
5.4 A teljesítményértékelés ütemezése A vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljes körű értékelése 4 évenként történik. Az első teljes körű teljesítményértékelés időpontja: 2008/2009-es tanév. 5.5 A teljesítményértékelés eljárásrendje · A teljesítményértékelési rendszer kiválasztása. · A kiválasztott területekre vonatkozó elvárások meghatározása szintenként (alap, specifikus, kimagasló). · Az önértékelő ívek összeállítása. · Az értékelő interjúk szempontsorának összeállítása. · A teljesítményértékelés határidő szerinti ütemezése, a felelősök kijelölése. · Az önértékelés elkészítése (az értékelő interjút megelőző hónapban). · A vezetői és a pedagógus teljesítményértékelő lapok kitöltése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) · Az önértékelés és az értékelések összehasonlítása, elemzése. · Az értékelési dokumentumok és elemzések alapján az értékelt besorolása a megfelelő szintre: - alap szint - specifikus szint - kiemelkedő szint. · Értékelő interjú, ahol az egyéni feladatok, a fejlesztési célok meghatározása történik.
41/42 5.6 A teljesítményértékelés módszerei · Az értékelt önértékelése kérdőív kitöltésével. · Az értékelő, értékelők értékelése az önértékelési kérdőívvel megegyező értékelési kérdőív kitöltésével. · Az önértékelés és az értékelések összehasonlító elemzése. · Az összesített értékelési kérdőív kitöltése. Az értékelt eredményeit a megadott részterületeken az alábbi szintek szerint értékeljük: o Az alapelvárásoknak nem felel meg 0 pont o Az alapelvárásoknak megfelel 1 pont o Átlagos teljesítményt nyújt 2 pont o Kiemelkedő teljesítményt nyújt 3 pont
·
Az egyes részterületeken kapott pontszámok összesítése után átlagot számolunk, melynek alapján az értékeltet besoroljuk az alábbi szintekre: o Alap szint o Specifikus szint o Kiemelkedő szint Az összesített teljesítményértékelő lap tartalmazza o az összesítet értékelést a megadott szintek szerint (alap, specifikus, kiemelkedő) o a javaslatokat, intézkedéseket, amelyek az érintett teljesítményének minőségi javulását segítik elő Szóbeli interjú az értékelő és az értékelt között. Az összesített teljesítményértékelő lap egy példányát megkapja az értékelt, melynek megállapításaihoz írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet.
5.7 A teljesítményértékelési rendszer szempontjai Vezetői feladatokat ellátók köre · Igazgató · Igazgatóhelyettesek · Gazdasági vezető Az igazgató teljesítményértékelésének szempontjai Az igazgató ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szempontjai · A vezetői készségek, képességek. · A vezető szakmai felkészültsége, szakértelme. · A vezetői feladatok ellátása (tervezés, szervezés, végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés). · A vezető munkastílusa. · A vezető PR tevékenysége, külső kapcsolatai.
42/42 Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai · A pedagógus szakmai felkészültsége. · A tanítási folyamat irányítása (nevelés-oktatás). · A tanórán kívüli pedagógiai tevékenysége. · A nevelő és oktató munka eredményei. · A pedagógus emberi kapcsolatai (tanár-diák, tanár-szülő), (tanár-tanár). · A munkafegyelme. · Az adminisztrációs tevékenysége.
6. Az Intézményi Minőségirányítási Program felülvizsgálata: A program felülvizsgálatát a jogszabályok változása, vagy az önkormányzati minőségirányítási program változása esetén kötelező elvégezni. Ezen kívül a vezetőségi átvizsgálások során merülhetnek fel olyan szempontok, melyek a program felülvizsgálatát eredményezhetik, de ötévenként átvizsgálás mindenképpen szükséges.
Kapcsolódó önálló dokumentumok listája /irattár/ 1. Irányított önértékelés eljárásrendje, folyamatterve 2. A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása 3. Az éves iskolai munkaterv elkészítése, folyamatszabályozása 4. Partnerlista 5. Partneri igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérés eljárásrendje, Partneri kapcsolattartási eljárásrend 6. Szöveges értékelés 1. évfolyam 1. félév 7. Szöveges értékelés 1. évfolyam 2. félév 8. Szöveges értékelés 2. évfolyam 9. Szöveges értékelés 3. évfolyam 10. Szöveges értékelés 4. évfolyam 1. félév 11. Az információ áramlás biztosítása 12. Vezetői és pedagógus teljesítményértékelő lapok és összesített teljesítményértékelő lapok
