FARKAS FERENC ZENE- ÉS ARANYMETSZÉS MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2007

FARKAS FERENC ZENE- ÉS ARANYMETSZÉS MŰVÉSZETI ISKOLA

P

EDAGÓGIAI

P

2007.

ROGRAMJA

TARTALOMJEGYZÉK: AZ ISKOLA JOGI STÁTUSA .................................................................................................................................. 4 AZ ISKOLA NEVELÉSI-OKTATÁSI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ......... 4 Irányelvek ........................................................................................................................................................... 6 PEDAGÓGIAI SZERKEZET:........................................................................................................................................... 9 A KÉPZÉS SZERKEZETE ......................................................................................................................................... 10 TANULÓI JOGVISZONY ..................................................................................................................................... 11 GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM .................................................................................................................... 12 HAGYOMÁNYOK ............................................................................................................................................... 12 ÉLET ÉS MUNKAREND AZ ISKOLÁBAN ....................................................................................................................... 14 A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ............................................................................................................. 14 AZ ISKOLAI MUNKA FELTÉTELEI................................................................................................................... 19 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke ........................................ 19 A KÉPZÉS ÓRATERVE, STRUKTÚRÁJA, TANTÁRGYAI .............................................................................. 20 ÓRATERVEK ........................................................................................................................................................... 21 TANTERVEK: ......................................................................................................................................................... 25 AZ ITT FELSOROLT TÁRGYAKNÁL A MINISZTER ÁLTAL KIADOTT MINTATANTERVEKET HASZNÁLJUK: ........................... 25 A MINTATANTERVEKTŐL ELTÉRŐ TANTERVEK .......................................................................................................... 25 Zongora............................................................................................................................................................. 25 Fagott................................................................................................................................................................ 26 MŰVÉSZETI ALAP ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ............................................................................ 50 2.4. AZ ALAPFOKÚ TÁRSASTÁNC KÉPZÉS FELADATA ..................................................................................... 52 2.5. AZ ALAPFOKÚ KLASSZIKUS BALETT KÉPZÉS FELADATA ........................................................................ 52 2.6. AZ ALAPFOKÚ MODERNTÁNC KÉPZÉS FELADATA ................................................................................... 53 1. NÉPTÁNC TANSZAK ................................................................................................................................... 53 1. 1. AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI ................... 53 1.2. ÓRATERV .................................................................................................................................................... 54 1.3. ÉVFOLYAMONKÉNTI TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY ............................................................................... 56 1.4. A NÉPTÁNC TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ..................................................................................... 85 2. BALETT TANSZAK ....................................................................................................................................... 88 2. 1. AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI ................... 88 2.1. ÓRATERV .................................................................................................................................................... 88 2. 3. ÉVFOLYAMONKÉNTI TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY .............................................................................. 89 2.4. A BALETT TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI....................................................................................... 112 3. TÁRSASTÁNC TANSZAK......................................................................................................................... 114 3. 1. AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI ................. 114 3.2. ÓRATERV .................................................................................................................................................. 114 3.3. ÉVENKÉNTI TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY............................................................................................ 115 3.4. A TÁRSASTÁNC TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ............................................................................. 132 4. MODERN KORTÁRSTÁNC TANSZAK ................................................................................................. 135 4. 1. AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI ................. 135 4.2. ÓRATERV .................................................................................................................................................. 135 4. 3. ÉVFOLYAMONKÉNTI TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY ............................................................................ 136 4.4. A MODERN TÁNC TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI .......................................................................... 160 SZÍNJÁTÉK TANSZAK ....................................................................................................................................... 165

A TANSZAK ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI.................................................................... 165 AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI ................................................................................................................................................. 166 AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI, KÖVETELMÉNYEI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ........................................................................................................................................................... 168 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................ 247 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ....................................................................................... 247 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ................................ 248 A TANULÓ SZORGALMA ÉS TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI ............................................. 249 A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI ........................................ 251 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI. ............................................................................................................................................................... 265 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: ............................................................................................ 267 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK/KOTTÁK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI:............................................................................................................................ 267 EXTRACURRICULÁRIS SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................................ 267 HATÁLYOSSÁGI, LEGITIMÁCIÓS, NYILVÁNOSSÁGI SZÁNDÉKOK ....................................................... 267 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ............................................................................................................ 267 A TÁJÉKOZTATÁS, MEGISMERTETÉS FORMÁJA, RENDJE ............................................................................................ 268

Készítette: Baráth Zoltán AZ I S K O LA J O G I S TÁTU S A

Az Alapító Okiratunk szerint: Az intézmény neve: Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola Székhelye: 8800 Nagykanizsa Sugár u.18. Felügyeleti szerve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Működési területe: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat közigazgatási területe Jogállása: önálló jogi személy, melynek élén Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által kinevezett magasabb vezető beosztású igazgató áll, aki az intézmény dolgozóinak tekintetében munkáltatói jogokat gyakorol. Gazdálkodási formája: önálló költségvetési szerv. Alapítója: az 1926-ban Nagykanizsa Városi Tanácsa Az intézmény típusa: alapfokú művészetoktatási intézmény Évfolyamainak száma: 12 (előképző, alapfok, továbbképző) Az intézmény tevékenységei: 1. alapfokú művészetoktatás, 2. intézményi vagyon működtetése 3. oktatást kiegészítő egyéb tevékenység 4. önkormányzatok elszámolásai A rábízott vagyon feletti rendelkezési jog: a 10/2000. (III.31.) számú vagyonrendelet szerint. (részletesen lásd a nagykanizsai Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola Alapító Okiratát)

AZ I S K O LA NEVELÉS I - O K TATÁS I ALAP ELVEI , CÉLJ AI , F ELADATAI , E S ZK Ö ZEI , ELJ ÁRÁS AI

Pedagógiai alapelvek:

Városunkban olyan iskolát alapítottunk, ahol az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a művészetek különböző területein a műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. Mindezekre a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 31. §-a ad lehetőséget. A színvonalas munka biztosítékát a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben foglalt alapfokú művészetoktatás egységes követelmény rendszerének és tantervének intézményesített megvalósítása jelentheti. Az eddig leírtak szerint, a művészeti iskola alapításának és működtetésének általános céljai a következők. Célok: Olyan alapfokú művészeti nevelési program megvalósítása, amely tudatosan végig gondolt,

tervszerű, fokozatosságot mutat és egységes követelmény rendszer szerint működtethető. Speciális tehetséggel rendelkező gyerekek esetében megalapozza a művészeti kifejező készséget, emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői lehetnek, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Felkészít a művészi értékek értő befogadására, s igényt ébreszt a művészi alkotások elfogadására, keresésére. Hatókörének megfelelő mértékben biztosítja Nagykanizsa kulturális életének folytonosságát, művészi értékek teremtését. Megalapozza a jövő polgárainak esztétikai szemléletét, kommunikációs készségét, alkotó, alakító cselekvőképességének fejlődését. Személyiségfejlesztő jellegéből adódóan segíti a tanulók azon képességeinek kialakulását, amelyek zökkenőmentessé teszik a felnőttek társadalmába való beilleszkedésüket, annak saját igényeikhez történő igazítását. Prioritás:

Személyiségközpontú nevelés. Értékek, amit kiemelten fontosnak tartunk: Tárgyi és elméleti tudás. Közösséghez alkalmazkodás és egyéni képességek. Toleráns, kreatív, értékes rögtönzésre képes, pozitív magatartási attitűdöket birtokló személyiség. Az a tudás, amit továbbtanulásra, önképzésre lehet fordítani. Az a tudás, amit amatőr együttesekben vagy egyénként tud kamatoztatni a hallgató. A művészet szeretete, művészeti rendezvények látogatása, művészeti anyagok és irodalom gyűjtése. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a művészetek műveléséhez szükséges készségek megszerzésére, a művészeti ismeretek átadására és minden művészeti tevékenység tudatosítására. A művészetoktatás a különböző művészeti műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a művészetek alkalmazására, befogadására készítsen fel.

Az értékekből levezetett alapelvek: A Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskolában mindenki művészeti nevelésben, oktatásban részesülhet, aki a felvételi követelményeknek megfelel. (Ktv.LXXIX. 1993. 2.§ (2) alapján) Intézményünk felel a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a) a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, b) a gyermekközösség (együttesek, rendezvények alkalmi csoportjai) kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját, (Ktv.LXXIX. 1993. 2.§ (4)) Iskolánk nem elkötelezett egyetlen világnézet vagy vallás mellet sem. Ebben a tekintetben semleges, a világnézeti és vallási információkat tárgyilagosan közvetíti. Alapvető erkölcsi kérdésekben az általánosan képző iskolák idevonatkozó nevelését-oktatását megerősítő tevékenységet vállal akkor, amikor magatartási, viselkedési normákat közvetít és vár el növendékeitől. (Ktv.LXXIX. 1993. 4.§ (2)) Iskolánkban a művészetoktatás a művészi kifejezőkészségeket alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában. (27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet, melléklet) Intézményünk a művészetek iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását.

Irányelvek IRÁNYELVEK A művészetoktatásunk olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a művészetek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a művészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatásunk a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori és egyéni fejlődési jellemzőihez igazítja. A művészeti nevelésünk tantervi programja a művészetek sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül.

A művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes művészet és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző- és iparművészetben ötvöződnek. Ebben szerepet szánunk a gyermeki kreativitásnak, elsősorban az improvizációnak. A művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. Értékek, amit kiemelten fontosnak tartunk: A gyakorlati és elméleti tudás. Az alkalmazkodni és kiemelkedni tudás képessége. Toleráns, kreatív, értékes, rögtönzésre képes pozitív magatartási attitűdöket birtokló személyiség. Az a tudás, amit továbbtanulásra, önképzésre lehet fordítani. Az a tudás, amit amatőr együttesekben vagy amatőr művészként tud kamatoztatni a növendék. A művészetek szeretete, hangversenyek, színi előadások, tánc rendezvények, kiállítások látogatása, művészeti anyagok és irodalom gyűjtése. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A toleranciakészség, az empátia, a kreativitás növelése az improvizatív készség növelése, pozitív magatartási attitűdök kialakítása: odafigyelés a másikra, szereplés mások előtt stb., képesség az önképzésre, értékítélet kialakítása, fejlesztése. Ennek érdekében a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel, 

a gyermekközösség (együttesek, rendezvények alkalmi csoportjai) kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végezzük nevelő-oktató munkánkat, ( ktv. 1993. LXXIX. 2.§ (4)) 



növendékeink számára felügyeletet biztosítunk az intézménybe történő belépéstől a Házirendünkben

meghatározott időponttól a művészeti iskola és telephelyei jogszerű elhagyásáig terjedő időszak, valamint az intézményen kívüli - pedagógiai program részeként tartott kötelező, illetve éves munkatervben meghatározott - foglalkozások, programok ideje alatt, iskolánk nem elkötelezett egyetlen világnézet vagy vallás mellet sem, ebben a tekintetben semleges, a világnézeti és vallási információkat tárgyilagosan közvetíti, 

alapvető erkölcsi kérdésekben az általánosan képző iskolák idevonatkozó nevelését-oktatását megerősítő tevékenységet vállalunk akkor, amikor magatartási, viselkedési normákat közvetítünk és várunk el növendékeinktől, ( ktv.1993. LXXIX 4.§ (2)) 



megalapozzuk a művészi kifejezőkészségeket, illetve felkészítünk a szakirányú továbbtanulásra,

fontos szerepet szeretnénk betölteni a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában, (27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet, melléklet) 

a művészetek iránt érdeklődő tanulók számára biztosítjuk készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. 

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: Az oktató- nevelőmunka, a személyiségfejlesztés ideális kerete az egyéni foglalkozások és a közösségi tevékenység, mely magába foglalhatja az egész iskolát, egy- egy osztályt, esetleg kisebb csoportokat, egyéneket. A közösségfejlesztés színterei lehetnek a tanítási órák, iskolai rendezvények, ünnepségek. Az iskolai közösséget elsősorban az olyan tevékenységek fejlesztik, amelyekben lehetőség szerint minél több tanuló részt vehet, hagyományt teremtenek és őriznek, erősítik az összetartozás érzését. Fokozatosan ki kell alakítanunk egy közös értékrendet, amely alapján lehetséges a tanulók együttműködése a közös célok érdekében. Az esetlegesen felmerülő konfliktusokat meg kell tanulniuk kulturált módon kezelni a tolerancia és az egymás iránti felelősség alapján. A közös munka, a próbák, a szereplések, a kiállítások, a művészeti táborok, fesztiválok, külföldi utak fontos pedagógiai eszközei a közösség kialakításának és fejlesztésének. Általános feladatok A művészeti műveltség megalapozása és fejlesztése. A művészi képességek fejlesztése (a helyes technika kialakítása és fejlesztése, a memória és fantázia, előadói és manuális készség, a karakterek iránti érzékenység kialakítása). A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett művészeti ismeretek, általános művészeti műveltség átadása. A művészeti szakszavak és jelentésük megismertetése. A művészetek formai logikájának, a szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb művészeti ágak sajátosságainak, a művészettörténet nagy korszakainak, a népművészet, a művészetek történetének nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs művészetek befogadására nevelés. Az értékes művészetek megszerettetése. A növendékek művészeti ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő művészeti tárgyú könyvek, multimédiás, videó és hanganyagok, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A művészeti élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a művészeti életben. Tehetséggondozás. A művészeti pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas tevékenységre nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr művészeti együttesekben, alkotó csoportokban és műhelyekben, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi művészetoktatási intézményekkel. Növendéktípusok: „a művészeteket szerető” “a rendezvény-látogató” “az amatőr művész” “a továbbtanuló” „a kivételes tehetség”

Az iskola gyerekképe Egy olyan ideális kép, amelyhez - személyisége megtartása mellett - igazítanunk kell a gyermeket. A tanár feladata, hogy felismerje a kivételes adottságokat, azokat megtartsa és fejlessze, a megfelelő motíválással a maximális szorgalomra késztesse a növendéket. A tárgyi technikai tudás mellett megértesse a művészet tartalmi elemeit, a növendék tudja átérezni és átélni ezeket. A művészeti megformáláson keresztül a tartalmi elemeket tanítsa meg interpretálni. Ideális esetben a gyermek rendelkezik: Belépés előtt: fejlett mozgáskoordinációval, megfelelő szellemi és fizikai lazasággal közben: A-tagozaton A művészet és az általa választott hangszer szeretete, a szereplés szeretete, a gyakorlás igénye, kreatív önállóság. B-tagozaton Plusz eltökéltség a választott tárgy és a művészet iránt. A képzés közben és a kilépés után, mint eredményt a következő típusokat különböztethetjük meg:

"a művészeteket szerető" „a rendezvény-látogató” „az amatőr művész” „a továbbtanuló” "a kivételes tehetség" Nem tudhatjuk, - a kivételes tehetség kivételével - hogy a beiratkozó növendék melyik típus lesz, ezért a kezdeti néhány évben a típusok egyforma képzésben részesülnek, illetve részükre ugyanazt a képzési összetételt ajánljuk. Ezt a filozófiát tükrözik a tantervek korai képzésre vonatkozó osztályszerkezete. "a művészeteket szerető" Ez a típus az, amely valószínűleg általános műveltségi okokból iratkozott be. Nekik a közismereti tantárgyak az igazán fontosak. Számukra a kötelező négy év szolfézs után a kötelezően választható kategóriából a művészettörténetet ajánljuk. „a rendezvény-látogató” Ez a típus is valószínűleg hasonló okokból iratkozott be, de számára a művészet maradandó művelődési forma marad, még akkor is, ha esetleg a művészeti iskola befejezése után nem műveli tovább a hangszerét. Továbbra is érdeklődik a tárgy és a művészet többi területe iránt. „az amatőr művész” Ez a típus alapvetően jó adottságokkal, képességekkel rendelkezik. A kezdeti szakaszban viszonylag sokáig bizonytalan, hogy művészeti pályára megy-e. Belőlük lesz az amatőr együttesek utánpótlása. Számukra fontos a „klasszikus” gyakorlati és elméleti képzés, - esetleg B-tagozatos formában, valamint a együttesekben való aktív közreműködés. „a továbbtanuló” A továbbtanuló, a továbbtanulási szándék jó adottságú, képességű növendék esetén legalább három évvel a felvételi előtt ki kell, hogy derüljön. A szerteágazó továbbtanulási lehetőségek miatt ezt a formát külön tárgyaljuk. Általánosan megfogalmazható, hogy ennek a típusnak a lehető legkorábban – zeneművészeti ágon - B-tagozatos hangszeresnek és B-tagozatos szolfézsosnak kell lennie, ha nem zongorista, akkor kötelező zongorára kell járnia, kamarazenére vagy zenekarra/énekkarra. "a kivételes tehetség" Már azonnal, legkésőbb egy fél éven belül kiderül. Mindent biztosítani kell számára, ha kell, plusz órákat.

AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI MUNKÁJÁNAK SZERKEZETE, TAGOLÁSA, JELLEZETESSÉGEI

PEDAGÓGIAI SZERKEZET:

Az előkészítő szakasz: (művészeti ovi, előképző 1, előképző 2, 1.o.) Feladat: Mozgáskoordináció javítása. A művészettanulás megkezdéséhez szükséges gyakorlati és elméleti alapok elsajátítása.

Fejlesztő szakasz: Feladat: Felkészítő szakasz: (2-4, 4-6, I-IV osztályok) Feladat: Felkészítés az amatőr együttesekben való részvételre. Ráhangolás a művészet szeretetére, a hangszeres ismeretek megtartására, a művészeti események, kiadványok iránti érdeklődésre.

A KÉPZÉS SZERKEZETE

Az egyes irányokban folyó képzés belső szakaszai: Szakképzési irányok Felkészítés művészeti továbbtanulásra művészeti szakközépiskolába és főiskolára tanárképző és egyetemi szakokra óvónőképzőre

Alapképzést kiegészítő tanórai foglalkozások felvételi előkészítők együttesek munkája zenei munka-képességfejlesztés (kiegészítő foglalkozás) tanfolyamok különleges igények kielégítésére felvételi előkészítők iskolai rendezvényekre történő felkészítés országos versenyre való felkészítés

Nem osztály ill. órakeretben folyó tevékenységi formák rendezvények, előképzős csoportok egyszer egy évben szerepeljenek Jubileumhoz és évfordulóhoz kapcsolódó rendezvények Vegyes rendezvények (éves munkaterv alapján) művészeti táborok

Hátránykompenzálás megoldása a képzésben korrepetíció (hangszeres, szolfézs) zenei munkaképesség-fejlesztés

Tehetségfejlesztés korrepetíció (hangszeres, szolfézs) B-tagozat ( a növendék a tanszaki év végi meghallgatás tanszaki javaslata alapján kerülhet a következő évtől az emelt szintű képzési formába)

Speciális képzési igényeket kielégítő programok felkészítés jazz-irányú továbbtanulásra Felkészítés könnyűzenei továbbtanulásra Felkészítés népművészeti továbbtanulásra

Egyéb, iskolai munkát jellemző tartalmi elemek Felkészítés a szereplésre A tanárok, a növendékek és szüleik részére a növendékhangversenyekről, a félévi és évvégi vizsgákról videófelvételeket készítünk. A videófelvétel célja, hogy a növendék fejlődése egyértelműen követhető legyen az összes fél számára. Hasonló pedagógiai szándékkal, valamint a mozgások növendékek saját kontrollja céljából készülnek videofelvételek. Az intézmény kiajánlása céljából együtteseink, tanáraink és iskolai összesen CD-felvételeket készítünk.

Növendékek hangversenyszervező tevékenysége

TANULÓI JOGVISZONY

Belépés Felvétel és átvétel Felvétel:

A Farkas Ferenc Művészet és Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskolába az előképző (ahol van ilyen) és az alapfokú szakasz évfolyamaira első alkalommal legfeljebb 2. osztályba felvételi vizsgával lehet bekerülni. A felvételi vizsgán az igazgató által kijelölt bizottság, az iskola szaktanárai vizsgálják, hogy a jelentkezők teljesíteni tudják-e a művészeti képzés előképző és alapfok szakasza valamely évfolyamának bemeneti követelményeit. A vizsgán tapasztaltak alapján tesz javaslatot a vizsgabizottság az iskola igazgatójának a tanulók felvételéről és megfelelő évfolyamokra sorolásról. Az azonos követelményeket teljesítő tanulókat soroljuk azonos évfolyamra és csoportokba, így közel azonos képzettségi szinten lévő csoportok jönnek létre. A tanulók felvételéről az igazgató dönt. KIVÉTELES ESETEK: Művészeti ovi (tehetségkutatás) Idősebb korban, amely az adott hangszerre előírt idősebb korra vonatkozik felvételivel. A szaktanár döntése alapján hangszeres előképzőbe vagy első osztályba. Szolfézsból a különböző korúak ellátására külön csoportokat hozunk létre. Átvétel: Más művészetoktatási intézményből érkező növendékek felvétele bizonyítvány alapján történik. Az egy félévet meghaladó kihagyás esetén az igazgató által kijelölt bizottság hallgatja meg a jelentkezőt és a bizottság javaslata alapján az igazgató dönt a felvételről és az osztályba sorolásról. Magántanártól jövő növendék esetén a szaktanár javaslata alapján kerül osztály besorolásba. Külföldről jövő növendék esetén a szaktanár javaslata alapján kerül osztály besorolásba. Átjárhatóság A követelmény és tantervi program határozza meg azokat a kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Továbbhaladás Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskolában a magasabb évfolyamra lépés egyik alapfeltétele a foglalkozások rendszeres látogatása, hiszen ezeken olyan gyakorlati tevékenységek elsajátítása folyik, melyek nem iskolai körülmények között nehezen biztosíthatók. Ugyancsak fontos a foglalkozásokon való aktív munka, mivel az itt folyó képzés alapvetően támaszkodik a diákok kreativitására, egyéni adottságaik kibontakoztatására. Az a tanuló léphet magasabb évfolyamra, aki a tantervben az évfolyamra illetve az adott tanszakra előírt követelményeket a foglalkozások során teljesíti és/vagy az iskola által szervezett nyílt vagy zárt vizsgákon eredményesen szerepel. Az iskola szaktanárai által évente, röviden írásban, részletesebben szóban adott értékelés során legalább 2 minősítést kapott tanuló léphet magasabb évfolyamba. A továbbképző osztályokba lépés alapfeltétele a sikeres művészeti alapvizsga. Az Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola követelményrendszere folyamatos kimenet szabályozást tartalmaz, alapvetően a képességeket és a készségeket vizsgáljuk, nem pedig az évfolyam formális elvégzését.

Az alapfok elvégzése után a növendék csak úgy léphet a továbbképző osztályokba, ha művészeti alapvizsgát tesz. (a művészeti alapvizsgáról és záróvizsgáról csak az idevonatkozó rendelet megjelenése után rendelkezünk)

Kilépés A tanulói jogviszony normális esetben az alapfok vagy a továbbképző elvégzése után szünik meg. Rendkívüli esetben a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja a tanuló vagy szülője irásbeli nyilatkozata. A tanulói jogviszony megszüntetésére irányuló intézkedést a szaktanár és az igazgató is kezdeményezheti. A tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket a Házirend és a Szervezeti Működési Szabályzat tartalmazza.

G Y ERM EK ÉS I F J ÚS ÁG VÉ DELEM

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős nem kötelező intézménytípusunkban. Iskolánk sajátossága, hogy ilyen típusú problémákkal eddig nem kellett foglalkoznunk. A tárgykörbe tartozó esetek nem fordultak elő. "Klasszikus" ifjúságvédelmi probléma, baleset, rendkívüli esemény esetén az intézmény valamennyi dolgozójához, a szaktanárhoz vagy az igazgatóhoz fordulhatnak a diákok. Az intézményben több helyen kifüggesztjük a drogambulancia és a lelkisegélyszolgálat címét, telefonszámát. Hangszeres óra váratlan elmaradása esetén, ha lehetséges, telefonon értesítjük a szülőket. Csoportos óra váratlan elmaradása esetén a tanteremre kifüggesztjük az elmaradás okát, várható időtartamát. Előre ismert tanóra elmaradás esetén a tanár a megelőző órán a tájékoztató füzetbe történő beírással tájékoztatja a szülőt. Személyiségvédelem: A tanulók részére a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történik. Az intézmény biztosítja, hogy a tanuló családja anyagi helyzetétől függően, részben vagy egészben mentesüljön a törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. A térítés és tandíj mértékét az intézmény évente kiadott TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJ SZABÁLYZATA tartalmazza. Szivesen vesszük, ha a tanuló az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánít minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola működéséről, továbbá tájékoztatjuk személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint javaslatait várjuk az iskola minden tevékenységével kapcsolatban, amelyet beterjeszthet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül az igazgatótól érdemi választ kap. A tanuló a szaktanár javaslata alapján maga választja meg, melyik hangszeren akar tanulni, ahhoz a jogszabálynak megfelelően kötelező és nem kötelező tárgyakat választ. Amennyiben a tanuló nem választ, az iskola kötelezheti a tanulót a jogszabályban előírt négy foglalkozás felvételére. Ha lehetőség van, a tanuló átkérheti magát más tanárhoz.

HAGYOMÁNYOK

Szervezeti hagyományok Törzskari vezetés A város művészeti csoportjai utánpótlására, a városi művészeti rendezvények iránti igény ellátásának segítésére működteti az intézményi növendék és tanári együtteseket, szakmai műhelyeket. Intézményünk tanárai és növendékei, volt növendékei adják a Nagykanizsai Szimfónikus Zenekar tagságát. Iskolánk helyet, működési feltételeket biztosít.

Az együttesek munkája, a szakmai fejlődés segítésére nyári művészeti táborokat hozunk létre.

Iskolai: Zala Megyei Négykezestalálkozó (kétévente) Megyei Kamarazenei Találkozó (kétévente) Kreatív Zenei Fesztivál Nyári táborozások Képzőművészet tanszak tanévenkénti kiállításai Az Aranymetszés Művészeti Napok Hagyományosan, a munkatervben történő beosztással növendékrendezvényeket szervezünk, amelyen első osztálytól minden növendék fellép. Évente B-tagozatos koncerteket szervezünk. Kérésre részt veszünk, vagy szervezzük a városi rendezvényeket. Évente városi szintű farsangi hangversenyt szervezünk. A dolgozók kiskorú gyermekeinek télapó ünnepséget szervezünk. Idős, nyugdíjas, neves pedagógusaink tiszteletére méltató vagy emlék hangversenyeket szervezünk. Névadónk, Farkas Ferenc tiszteletére emléknapot tartunk. Alapítványi Koncert Tanári hangverseny Fúvószenekarunk Mikulás koncertje Telephelyek rendezvényein szereplések (karácsony stb.) Nyílt napok szervezése Törzskari vezetés

Tantárgyi, tanulási hagyományok, versenyek más rendezésében: Újkori Középiskolás Helikoni Versenyek

Zala Megyei Gyermekek Művészeti Találkozója Országos, regionális és helyi versenyek és fesztiválok kiírás szerint Ady Endre Gimnázium és Képzőművészeti Szakiskola által kiírt képzőművészeti verseny Zalaegerszeg A győri Kovács Margit ÁMK által kiírt képzőművészeti verseny

A település, a környék és az iskola kapcsolatának hagyományai: A legszorosabb kapcsolatban az általánosan képző iskolákkal vagyunk. Segítünk felkészíteni a tanulókat az iskolai rendezvényekre. Alapítványi bálokon műsort szolgáltatunk. Művészeti versenyekre, fesztiválokra segítünk felkészíteni. (Zala Megyei Gyerekek Művészeti Találkozója, Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek stb.) Szoros kapcsolatban vagyunk még a művelődési intézményekkel. (HSMK, Móricz Zs. Művelődési Ház, az egyházak rendezvényszervezőivel)

Rendezvényeink nyilvánosak, ezzel kulturális szolgáltatást nyújtunk a város polgárai felé.

ÉLET ÉS MUNKAREND AZ ISKOLÁBAN

A művészeti iskola működésének tanrendje A művészeti iskola „délutáni” iskolaként az általános iskola mellett, hétköznapokon, (hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek) általában 13. 00-tól 20. 00-ig működik. Rendkívüli esetben, ha a tanulók órarendje engedi az órák délelőtt is tarthatók. A telephelyeken az órák a befogadó iskola rendjéhez igazodóan szervezhetők. A tervezett évfolyamok száma tizenkettő. A képzési idő tizenkét év (6 éves kortól 22 évesig), a művészeti óvoda 3 éves kortól ajánlott. Igény szerint, tandíjfizetés mellet 22 éven felüliek oktatását is vállaljuk. A képzési szakaszok: művészeti óvoda, előképző, alapfok, továbbképző. A tanév időbeosztása minden esetben az általános iskolákra vonatkozó, oktatási miniszter által kiadott rendelkezést követi. Az éves munkarend tartalmazza a tanítási szünetek, ünnepségek, szülői értekezletek, vizsgaelőadások és az iskolahét rendezvényeit. Mindezek egyeztetések alapján igazodnak az általános iskola munkarendjéhez is. A művészeti iskola jellegénél fogva „délutáni” iskola, ahol a tankötelezettség nem teljesíthető, illetve a tanuló nem készülhet fel az alapvizsga letételére. A legszerencsésebb órabeosztás a hétfőcsütörtök vagy a kedd-péntek párosítás. Jó, ha a hangszeres és az elméleti órák beosztása közel van egymáshoz. A növendékek, a tanárok, néhány esetben a tantermek időbeosztása miatt az ideális párosítás másként történik. Az intézmény este 20 óráig biztosítja termeit az órák megtartására. Ennél későbbi időpontban csak rendezvény vagy rendkívüli esemény történhet. Abban az esetben, amikor a tanárok óráikat, művészeti foglalkozásokat hétköznapokra nem tudják beosztani, órákat szombaton is tarthatnak. A növendék rendezvényekre általában 18h-tól kerül sor. A tanév jellemzői: A szorgalmi idő első hetében pótbeiratkozásokat, óraelosztásokat szervezünk. A szeptember az ismétlések, a szintrehozás jegyében zajlik. Október, november a hasznos előrehaladás időszaka, a december az elmélyítésé, kivételes esetben a tudás bemutatásáé. Január a félévi meghallgatások jegyében telik. Február, március eleje a szereplések ideje, április, május az előrehaladás, elmélyítés és a vizsgaanyag tanulásának az időszaka. Májusban meghallgatjuk az általános iskolák első osztályosait, a hónap végén vizsgáznak növendékeink. Júniusban vannak a beiratkozások és a felvételik. Nyáron művészeti táborokat szervezünk. A jellemzők itt természetesen csak prioritások, és gyerekenként változnak. A tanév ritmusát mindig igazítjuk a közismereti iskolák, a városi és országos intézmények és szervezetek bennünket érintő rendezvényeihez.

A S ZÜLŐ , A G Y ERM EK , A P EDAG Ó G US EG Y ÜTTM Ű K Ö DÉS ÉNEK F O RM ÁI , A TO VÁB B F EJ LES ZTÉS LEH ETŐ S ÉG EI

Formái: TANÓRA Egyéni. A legnagyobb előnye az egy tanár – egy gyerek foglalkozási formának, hogy lehetőséget ad a tanárnak, hogy figyelembe vegye a növendék pillanatnyi állapotát.

Csoportos A csoportos foglalkozás klasszikus esete a szolfézs, a zenetörténet óra, kamara vagy zenekari/énekkari próba. Ennél a formánál különösen fontos a növendékek fegyelmezett magatartása, a tanár erre irányuló képessége. Ennek alapfeltétele a gondos előkészület, az előkészület munkálataiba a növendékek bevonása. Továbbfejlesztés lehetőségei: tanári továbbképzések, Rendezvények: Növendékrendezvény A továbbfejlesztés lehetőségei: A művészeti tárgyak tanulásának fontos része a produktumok bemutatása. Ennek pedagógiai jelentősége más tantárgyaknál, illetve az életben való boldogulásban is jelentkezik. Fontos, hogy a növendék alaposan készüljön fel, a tanár alaposan készítse fel. Ajánlatos, hogy növendéke tudásánál alacsonyabb szintű feladatot kapjon. A mű kiválasztásnál vegye figyelembe növendéke kívánságait. A pedagógusnak külön fel kell készíteni a növendékét a szereplés járulékos tennivalóira: öltözet, magatartás a színpadon és a szereplés után, meghajlás, a hibák kezelése, a megfelelő pozíció kiválasztása, a hangolás, a közönségszervezési feladatok, próbarend. A tanszak tanárai kötelezően vegyenek részt a tanszak rendezvényein. Intézményi közös rendezvények: (munkatervben szereplő rendezvények) Tegyük kötelezővé a növendék megjelenését? A továbbfejlesztés lehetőségei: A növendékrendezvényekkel foglaltakon túl igénybe vesszük a gyerekek egyéb adottságait pl. a Farsangi Hangversenyen: úgy, mint színészi, bemondói képességek, stb. A növendékeket ennél a formánál még jobban bevonjuk az előkészítés, lebonyolítás szervezés feladataiba. VÁROSI HANGVERSENY, RENDEZVÉNY A továbbfejlesztés lehetőségei: A növendékhangversenyben foglaltakon túl még nagyobb hangsúly helyezünk a magatartás és megjelenés minőségére, hiszen itt növendékeink és tanáraink iskolánkat képviselik a város előtt. Nagyon fontos, hogy csak kontrollált produkciót engedjünk ki. FESZTIVÁL, VERSENY

A továbbfejlesztés lehetőségei: A növendékek alapos felkészültsége. Az arra alkalmas növendékeket versenyeztetni kell, és ell kell őket vinni találkozókra, fesztiválokra. Formái SZÓLÓ SZEREPLÉSNÉL A továbbfejlesztés lehetőségei: Nagyon fontos a tanári jelenlét. Biztonságot ad a növendék számára. Különösen fontos az első szereplés. Szerencsés, ha ez a tanárral közösen játszott kamaradarabban valósul meg. Később viszont az a feladata a tanárnak, hogy egyre jobban elengedje tanítványa kezét. A kotta nélküli játék megkövetelése? KAMARA NÖVENDÉKTÁRSAKKAL,

A továbbfejlesztés lehetőségei:

Meg kell tanítanunk a növendékeket az egymásra figyelésre KAMARA TANÁRRAL,

A továbbfejlesztés lehetőségei: Az első szereplés ajánlott formája. A tanár figyel a gyermekre. Később is hasznos, magasabb színvonalú darabok eljátszásánál. ZENEKAR/KÓRUS

A továbbfejlesztés lehetőségei: Ez az a forma, amely nagyon nagy fegyelmet igényel. Nem csak magatartásban, hanem a hangszerjátékban is. Zeneileg alkalmazkodni kell a karmesterhez és a többiekhez is. PRÓBA A továbbfejlesztés lehetőségei: A hangversenyszereplés előtti alkalmak a fellépés kipróbálására. Állandóan működő együttesek munkaformája. Fontos az előzetes, alapos megszervezése. Időpont egyeztetés, helyszíni próba. MŰVÉSZETI TÁBOROK A továbbfejlesztés lehetőségei: Egyes csoportok fejlesztése (közösségfejlesztés, repertoárfejlesztés). A feltételek javítása. Több kolléga bevonása. Szülő és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei SZÜLŐI ÉRTEKEZLET Szülői Munkaközösség választmány értekezlete: Az iskolavezetés, a pedagógusok és a szülők kapcsolatának egyik fontos formája. A továbbfejlesztés lehetőségei: Itt tájékoztatást kapnak a szülők az iskola aktuális eseményeiről, a rájuk, illetve gyermekeikre vonatkozó minden változásról. A szülők kérdéseket, javaslatokat tehetnek az iskola működésével kapcsolatban. Ezekre a területért felelős személy a szükséges formában reagál. Az elhangzottakról jegyzőkönyv készül. TANÁRI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET. FOGADÓÓRA. A továbbfejlesztés lehetőségei: Itt kapnak a szülők tájékoztatást gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, fejlődési üteméről. A szülő elmondja az otthon tapasztaltakat. Mindezek alapján döntenek a tanítás/tanulás stratégiájáról. Az előképzősöknek a szolfézstanárok külön év eleji tájékoztatót nyújtanak a tudnivalókról. TÁJÉKOZTATÓ FÜZET A továbbfejlesztés lehetőségei: A tanár havonta megállapított érdem- és szorgalmi jeggyel tájékoztatja a szülőt gyermeke előmeneteléről. Ebben a füzetben értesítik egymást az aktuális eseményekről. A tájékoztató füzet a növendék számára emlékeztetőként is funkcionál. Itt írja le a tanár a következő órára vonatkozó otthoni feladatokat.

TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY A továbbfejlesztés lehetőségei: Évente frissítjük, feltesszük az Internetre. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGGEL EGYÜTT SZERVEZETT PROGRAMOK A továbbfejlesztés lehetőségei: A szülők szervezett bevonása az iskolai élet minél több területére. Pl. Farsangi Hangverseny, Bál, rendezvények. A szülő és gyermek együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Otthoni gyakorlás A továbbfejlesztés lehetőségei: A szülő a pedagógus útmutatásai alapján ellenőrzi az otthoni gyakorlást megtörténtét. Lényeg a rendszeresség. Ennek ellentéte a túlerőltetés, amely ritkábban fordul elő, leginkább szereplés vagy vizsga előtt. Felkészítés szereplésre A továbbfejlesztés lehetőségei: A szülő gyermekével együtt készül a fellépésre. A szülő tartsa fontosnak ezt az eseményt. A fellépés előtt hallgassa meg a darabot. Bíztassa gyermekét. A tanárral egyeztessenek a fellépés körülményeiről: próbák, öltözködés, a hangverseny alatti tartózkodás helyéről, a magatartásról. A gyerek-gyerek együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Zenekarok, kórus, kamara A továbbfejlesztés lehetőségei: A zenekar/kórus működéséhez véleményt alakíthatnak ki annak tagjai, amelyet a vezető tanárnak figyelembe kell vennie. A véleménynyilvánítás formái a zenekari/kórus megbeszélések, nyitó vagy záró próbák. tanulói kezdeményezések - kérések: (együttesek diákcsoportjai) önálló együttesek, hangversenyek szervezése nekik tetsző darab megtanulása

Szülői részvétel az iskola életében A szülők a legalább évi két szülői értekezleten, elhelyezett és kifüggesztett iratokon keresztül tájékoztatást kapnak a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjáról, házirendjéről, az abban foglaltakról. Írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül az igazgatótól, legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kap. A nevelési-oktatási intézmény által az SZMSZ-ban meghatározott feltételek mellett kérheti, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze. Kérheti hogy, a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. Kérheti hogy, személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. Szeretnénk, hogy a szülő megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért, rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

AZ I S K O LAI M UNK A F EL TÉTELEI

Személyi feltételek Az iskolavezetés törekszik a teljes szakosítás elérésére. A szereplések segítésére, szervezési problémák megoldására szabadidő-szervezőt kell alkalmaznunk. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A Pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközöket alapvetően a 11/1994. számú MKM. rendelet 7. sz. mellékletét módosító, az 1/1998. számú OM. rendelet mellékleteként megjelent – a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről szóló jegyzék tartalmazza.

AZ ISKOLA HELYI TANT ERVE A követelmény a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez megfelelő idővel rendelkeznek. E célok érdekében a tantervi program és óraterve az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez – átlagos feltételek mellett – a jogszabályokban meghatározott képzési idő keretében lehetőség nyíljon kiegészítő tartalmak és követelmények meghatározására is. E dokumentum a teljesítendő, elvárható követelmények tartalmát, mélységét az egyes szakaszok végére tervezi. A követelmények az alapfok és a továbbképző évfolyam befejezésére írják elő a tanulóktól elvárható alapvető tudást, ezzel lehetőséget kíván adni a tanulók tudásának elmélyüléséhez, az egyéni fejlődési különbségek, gyorsabb vagy lassúbb tanulási tempó figyelembevételéhez. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg a követelményszinteket. A K ÉP ZÉS Ó RATERVE, S TRUK TÚRÁJ A, TA NTÁRG Y AI

Fogalomtár: évfolyam=felmenő rendszerű tanévekre vonatkozó szerkezet, amely magába foglalja az előképző, az alapfok és a továbbképző osztályokat, maximálisan 12 évfolyam van, amely nem egyenlő az egyes tantárgyakra és szintekre vonatkozó osztályszámozással osztály=az egyes tantárgyak szinteken belüli besorolása, amely 1-es számmal kezdődik és a szint végigéig számozódik tanszak=hangszer, iskolai szinten szakmai csoport két vagy háromtanszakos = ez a fogalom megszűnik, a második illetve a harmadik hangszert a választható tárgyak közé soroljuk. A-tagozat=normál iskolai osztályrendszer B-tagozat=kiemelt, emeltszintű osztályrendszer a tehetségek számára

ÓRATERVEK

sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8 1 9 2 0 2 1 2 2 2 3 2 4 2 5

Tantárgy

Hosszú tanszak Rövid tanszak Bőgő Brácsa Gordonka Fagott Furulya Fuvola Gitár Harsona, Tenor, Bariton Hegedű

Évfolyamok Előképző

1. 1.

2. 2.

Továbbképző

Alapfok

1. 1. 2

2. 2. 2

3. 3. 2

4. 4. 2

(2) (2) (2) (2) (2)

(2) (2) (2) (2) (2)

2 2 2 2 2

2 2 2 2 2

2 2 2 2 2

2 2 2 2 2

(2)

(2)

2

2

2

2

(2)

(2)

2

2

2

2

5.

6.

2 2

2 2

2 2 2

2 2 2

2

2

Kamarazene

7. 5. 2 2 2 2 2 2 2

8. 6. 2 2 2 2 2 2 2

9. 7. 2 2 2 2 2 2 2

10. 8. 2 2 2 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Klarinét

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

Kürt

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

Magánének

(2)

2

2

2

2

2

2

Népi hangszer

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Oboa

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Számítógépes zene Szaxofon

(2)

(2)

2

2

2

2

Szintetizátor

(2)

(2)

2

2

2

2

Szolfézs

2

2

2

2

2

2

Trombita

(2)

(2)

2

2

2

2

Tuba

(2)

(2)

2

2

2

2

Ütő

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Zenekar

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Zeneelmélet

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Zongora

Tantárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

Évfolyamok Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

Klasszikus balett Balett előkészítő gimnasztika

3

3

Népi gyermekjáték

1

1

2.

3.

2

2

2

2

4.

5.

6.

7.

Szabadon választható tantárgy

1

1

1

1

Köt. vál. tant.

1

1

1

1

4

4

4

4

9.

10.

3—4 3—4 3—4 3—4 3—4 3—4 3—4 3—4

Tánctörténet

Összesen

8.

1

1

1

1 1—2 1—2

4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6

Évfolyamok Tantárgy Népi játék, néptánc

Előképző 1. 2. 2

2

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

Továbbképző 7. 8. 9.

6.

3—4 3—4 3—4 3—4 3—4 3—4 3—4 3—4 3—4 3—4

Folklórismeret

1

1

1

1

Tánctörténet

1

Köt. választ. Szab. vál. tant. Összesen

2

2

10.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2—4 2—4 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6

Évfolyamok Tantárgy

Előképző 1. 2.

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

Továbbképző 7. 8. 9.

6.

10.

Modern tánc tantárgyak Táncelőkészítő gimnasztika

4

4

Esztétikus testképzés

4

4

Jazz-technika

4

4

4

4

Graham-technika

1—2 1—2

Limón-technika

1—2 1—2

Kontakt-technika

1—2 1—2

Modern jazz-technika

1—2 1—2

Improvizáció

1

1

Kompozíció Tánctörténet Összesen

1 4

4

4

4

2

2

2

2

4

4

4

4

4

4

4

4

1

1

1

1

1

4—6 4—6 4—6 4—6

Kortárs tánc tantárgyak Kreatív gyermektánc Kortárs tánc 1 Kortárs tánc 2

1—2 1—2 1—2 1—2

Graham- vagy Limón technika

1—2 1—2

Kontakt technika

1

1

1—2 1—2

Improvizáció

1

1

Kompozíció

1

1

Tánctörténet Összesen

Tantárgy

1 2

2

2

2

4

4

4

Évfolyamok

4

1

4—6 4—6 4—6 4—6

Előképző 1. 2. Társastánc Gyermektánc

Alapfok 1. 2. 4

2

3.

4.

5.

Továbbképző 7. 8. 9.

6.

3

3

3

2—3

3

1

1

1

1

1

3

3

1

1

2

2

2

Klasszikus balett Történelmi társas Viselkedéskultúra

1

1

1

1

1

1

1

Tánctörténet Szab. vál. tant. Összesen

2—3 2—3

10.

2 2

2

2

2

2

1

2

4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 Évfolyamok

Tantárgy Vizuális alapismeretek

Előképző 1. 2. 2—4 2—4

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

Továbbképző 7. 8. 9.

6.

10.

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

Rajz-festés-mintázás

—

—

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Műhelyelőkészítő

—

—

2

2

—

—

—

—

—

—

—

—

Műhelygyakorlat

—

—

—

—

2

2

2

2

2

2

2

2

Szabadon választható tantárgy

—

—

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabad sáv

—

—

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Összesen:

2—4 2—4 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6

Évfolyamok Tantárgy

Előképző 1. 2.

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

Továbbképző 7. 8. 9.

6.

10.

Főtárgy Drámajáték Színjáték

2 —

2 —

2 —

2 —

2 —

2 —

2 —

2 —

— —

— —

— —

— —

Kötelező tantárgyak Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok

— —

— —

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

1 1

1 1

— —

— —

Kötelezően választható tantárgyak

—

—

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon választható tantárgyak

(2)

(2)

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Összesen:

2—(4) 2—(4) 4—5 4—5 4—5 4—5 4—5 4—5 4—6 4—6 4—6 4—6

Évfolyamok Tantárgy

Előképző 1.

2.

Továbbképző

Alapfok 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy Bábjáték

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgyak Bábmozgatás Bábkészítés Beszéd és ének

— — —

— — —

0,5 0,5 1

0,5 0,5 1

0,5 0,5 1

0,5 0,5 —

0,5 0,5 —

0,5 0,5 —

1 — —

1 — —

1 — —

1 — —

Kötelezően választható tantárgyak

—

—

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon választható tantárgyak

(2)

(2)

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Összesen: 2—(4) 2—(4) 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 Megjegyzés: A fenti táblázatok Összesen rovatában az első számok a minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő, dőlt számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell érteni. Az előképzőt a növendék a tanár javaslata alapján kezdi el.

TANTERVEK :

AZ ITT FELSOROLT TÁRGYAKNÁL A MINISZTER ÁLTAL KIADOTT MINTATANTERVEKET HASZNÁLJUK:

Zeneművészeti ág: hegedű, kamarazene, magánének, ütő, gitár, bőgő, cselló, brácsa, furulya, fuvola, oboa, klarinét , szaxofon, trombita, harsona és tenorkürt, tuba, kürt, zenekar, kórus, kamarazene, népihegedű, népifurulya, duda, citera, tekerő, népi ének, brácsa, bőgő/cselló, tambura, koboz, népi zenekar, elméleti és egyéb tanszakok: szolfézs, zeneelmélet, improvizáció, zenetörténet, népzenei ismeretek, néprajz, Táncművészeti ág: társastánc, gyermektánc, klasszikus balett, történelmi társastánc, viselkedéskultúra, tánctörténet; népi játék, néptánc, folklórismeret, tánctörténet, népi ének, folklórismeret,tánctörténet; modern és kortárstánc Képző és iparművészeti ág: Rajz-festés-mintázás, grafika, festészet, szobrászat, kézművesség, műhelygyakorlat, műhelyelőkészítő, művészettörténet, népművészet, bőrműves, fatárgykészítő, fémműves, kerámia, makett- és papírtárgykészítő, textilműves, tűzzománckészítő. Szín és bábművészeti ág: Drámajáték, színjáték, bábjáték, beszédgyakorlatok (1–8. évfolyam), mozgásgyakorlatok (1–8. évfolyam), – tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható), kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható), színházismeret (a 3. évfolyamtól választható), beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható), bábmozgatás (1–10. évfolyam), bábkészítés (1–6. évfolyam), beszéd és ének (1–3. évfolyam), pantomim (a 4. évfolyamtól), bábszínészet (7–10. évfolyam), báb- és díszlettervezés (7–10. évfolyam), színpadtechnika (szcenika) (7–10. évfolyam).

A MINTATANTERVEKTŐL ELTÉRŐ TANTERVEK

ZONGORA A tanszak számára irányadó a Műv. és Közoktatási Minisztérium "Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja - zongora" c. 1998-ban megjelent kiadványa, munkáját ennek megfelelően, ez alapján végzi. A helyi igényekhez igazodva a következő kiegészítésekkel: A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések (10.old.) Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2 x 30 perc "B" tagozaton minimum 2 x 45 perc

kiegészítéseként min 60 perc/hét korrepetíció szükséges speciális feladatok ellátására. (ld felvételi előkészítő, megyei és országos versenyekre felkészítés, stb.) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2 x 30' Tananyag (20. old) Hangszeres előkészítő - Beszámoló Félévkor a tanár javaslata alapján legyen lehetősége a növendéknek a bemutatkozásra, év végén 1-2 mű eljátszásával értékelhető képet adjon elsajátított ismeretéről. Az értékelés módja: mindkét alkalommal szöveges (öt jegyre értelmezhető) az előképző osztályéval (szolfézs) megegyezően ill. iskolai vonatkozásban egységesen elfogadott. A kiadvány további fejezetei a napi munka alapjául szolgálnak, változtatás nélkül alkalmazhatóak. A tanszak nyitott minden új módszer, műhely, iskola kezdeményezésére, ezeket ill. az ujabban megjelenő kiadványokat, zeneműveket célja megismerni és további munkájába beépíteni. Kötelezően választható, ill. választható tárgyak – második hangszer - a fent idézett mintatanterv alapján (óraterv: ld. 11. old.) Választható tárgyként illetve második hangszerként az 1X30 perc zongora tartalmi szabályozása és szakirányú feladtai megegyezőek a főtárgyi programmal. A tananyag és a számonkérhető anyag mennyisége az adot osztályoknak megfelelően arányosan csökkentett, figyelembe véve az óraszámból adódó lassúbb haladás lehetőségét, személyre szabott ütemét. A fentiekből következően egy-egy hangszeres osztály anyaga 2 tanév alatt teljesíthető, de egyéni alkalmasság vagy idősebb növendék esetében lehetőség nyílik tanév végi (1 tanév – 1 hanszeres osztály) vagy akár összevont beszámoló teljesítésére is. Értékelése a zongora főtárgynak megfelelően történik. FAGOTT Készítette:Baráth Adrien /a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” felhasználásával/ A fagotttanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékkel/életkoruknak megfelelő szinten/ -a fagott történetét,akusztikai sajátosságait,lehetőségeit, -a fagottirodalom legkiemelkedőbb alkotó-és előadóművészeit, -a rokon hangszereket Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: -megfelelő légzéstechnikát,helyes befúvásmódot,test-,hangszer-és kéztartást,billentést és ezeket, -dinamikailag árnyalt,telt,színes,kifejező fagotthangot, -differenciált hangindítást, -laza,egyenletes ujjtechnikát, -pontos összehangolt nyelv-és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen: -kitartott hangokat állandó és változó dinamikával,az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, -hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben,különböző figurációval, -a felmerülő technikai problémákat segítő ujjgyakotlatokat. Fordítson figyelmet: -a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, -a laprólolvasási készség fejlesztésére, -a tudatos zenei memorizálásra, -a művek zeneileg igényes kidolgozására, -a helyes légzésre és a folamatos rekesztámasz kialakítására, -a rendszeres társas muszikálásra, -a kamarazenében és zenekarban egyaránt szükséges intonációs,ritmikai és dinamikai alkalkmazkodási készség kialakítására.

tudatosítsa

Tanítsa meg a növendéket a hangszer karbantartására,a fagottnád beállítására,a taneszközök (kottatartó,metronóm stb)kezelésére. Tárgyi feltételek: Lásd a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott”Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja „ fagott mintatervének idevonatkozó részét. A képzés struktúrája,óraterve,tantárgyai Képzési idő: 10 év „A” tagozaton: 2+8 évfolyam „B” tagozaton: /3/+7 évfolyam Megjegyzés:Az évfolyam számok magukba foglalják az előképző,alapfok és továbbképző évfolyamait.A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli.A „B” tagozat zárójeles száma az „a” tagozaton végzett tanulmányokat jelenti.A „B” tagozatra a növendéket az alapfok 2.évfolyamától javasoljuk. Órarend Tantárgy

Évfolyamok Továbbképző

Alapfok

Előkép ző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Főtárgy Kötelező vagy kötelezően válas ztható tárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Válas ztható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-6

2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Ös s zes en

Az előképzőket a növendékeknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: fagott (egyéni) A főtárgy oktatása „A” és „B” tagozaton folyik. Az „A” tagozat célja,hogy olyan növendékeket neveljünk fel,akik művészeti iskolai tanulmányaik után is látogatják a koncerteket,részt vesznek a város amatőr művészeti életében.Ezért ajánljuk minden növendéknek,hogy művészeti iskolai tanulmányaik végére saját hangszerrel rendelkezzenek . Elkeserítő az,ha évek hosszú tanulása után,rengeteg energiát belefektetve,a művészeti iskolát befejezve,hangszer hiányában végérvényesen befejezi a növendék a fagottozást. A „B” tagozat feladata a tehetséggondozás.A tanulót „B” tagozatra irányítani legkorábban az alapfok első évfolyam záróvizsgáján lehet.Ezen a vizsgán legyenek jelen a fafúvós tanárok és az iskolavezetés képviselője. Korrepetíció (zongorakíséret):a főtárgy óra része,ami hetente vagy havonta összevonható.A korrepetítor az óra keretén belül a növendék rendelkezésére áll. A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: „A” tagozaton(minimum) az alapfok 1.évfolyamáig 5 perc 2. évfolyam 10 perc 3.évfolyamtól 15 perc „B” tagozat(minimum) az alapfok 2.évfolyamán 10 perc 3.évfolyamától 20 perc Felvételi követelmény: A művészeti iskola felvételi rendszerén megfelelt,jó fogazatú,egészséges növendék. Átvétel esetén (művészeti islolai bizonyítvánnyal rendelkezik) a meghallgatás kötelező.Ha nem felel meg az adott osztály követelményeinek,úgy osztályismétléssel vehető át. Tananyag:

A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét mindenkor a tanuló fizikai fejlettsége,technikai tudása,zenei érettsége határozza meg. Ellenőrzés,értékelés: Formája:félévi meghallgatás (a növendék számot ad arról,hol tart a tervezett anyag elvégzésében),év végi vizsga. Az értékelés formája előképzőben: -kíválóan megfelelt (5) -jól megfelelt (4) -megfelelt (3) -nem felelt meg (1) Első évfolyamtól -jeles (5) -jó (4) -közepes (3) -elégséges (2) -elégtelen (1) Kiselőképző(1.évfolyam) heti 2x30’ évi 66x30’ A fagott nagy mérete és súlya miatt a 10 évnél fiatalabb növendékek túlnyomó része alkalmatlan a hangszertanulás megkezdésére.Így csak felelősségteljes mérlegelés után engedjünk fagottot tanulni. Tananyag: Lásd a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott”Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” fagott mintatantervének az ide vonatkozó részét. Felhasználható anyag: főként átiratok,kis népdalok, a meglévő hangkészletre írt egyéni ujjgyakorlatok,kis etüdök, Weissenborn:Fagottiskla I. kötetből válogatva Herpay Ágnes:Szeretek fagottozni(válogatva) Előképző (2.évfolyam) heti 2x30’ évi: 66 foglalkozás(66x30’) Tananyag, felhasználható irodalom: Lásd a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott”Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” fagott mintatantervének az ide vonatkozó részét. Alapfok „A” és „B” tagozat 1.évfolyam heti 2x30’ évi 66x30’ Tananyag: Lásd a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott”Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” fagott mintatantervének az ide vonatkozó részét. Felhasználható irodalom: Hara:Fagottiskola I.kötet (kis f alatti gyakorlatok) Herpay Ágnes:Szeretek fagottozni 1-80-ig Weissenborn:Válogatva (hangterjedelem szerint) Előadási darabok gordonkára(válogatva) Bármely átirat,népdal,ami az előírt hangterjedelmet nem haladja meg. 2.évfolyam „A” heti 2x30’ évi 66x30’ Tananyag:

Lásd a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott”Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” fagott mintatantervének az ide vonatkozó részét. Felhasználható irodalom: Hara:Fagottiskola I.kötet (válogatva) Herpay Ágnes:Szeretek fagottozni Weissenborn:Fagottiskola(az előírt hangterjedelem szerint) Előadási darabok gordonkára(válogatva) Johannes Klingenberg:Volkslieder Album (válogatva) Bármely átirat, népdal, ami az előírt hangterjedelmet nem haladja meg. Kisebb duók(átiratok pl.Devienne.Fuvola duók),triók „B” tagozat heti 2x45 évi 66x45 Tananyag: Lásd a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott”Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” fagott mintatantervének az ide vonatkozó részét. Felhasználható irodalom: Megegyezik az „A” tagozat anyagával. 3.évfolyam”A” heti 2x30’ évi 66x30’ Tananyag: Lásd a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott”Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” fagott mintatantervének az ide vonatkozó részét. Felhasználható irodalom: (Az előző évfolyamon használt iskolákon és gyűjteményeken kívül.) Das Fagott V.kötet Das Fagott VI.kötet Kósa: 4 könnyű fagott darab Oromszegi Ottó:Duók Hresztomatija-„Dalok,duók,etüdök fagottra Bármely más átirat(hegedű,fuvola,furulya) Zenekari anyag szólama „B” tagozat heti 2x45 évi 66x45 Tananyag: Lásd a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott”Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” fagott mintatantervének az ide vonatkozó részét Felhasználható irodalom: Megegyezik az „A” tagozat anyagával. 4.évfolyam”A heti 2x30’ évi 66x30’ Tananyag: Lásd a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott”Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” fagott mintatantervének az ide vonatkozó részét Felhasználható irodalom: (Az előző évfolyamokon felsorolt iskolákon és gyűjteményeken kívül.) Sellner :Technikai gyakorlatok Hara:Barokk szonáták Telemann:Duók Egyéb átiratok Kamarazene (duók,triók,kvartett)

Zenekari anyag „B” tagozat heti 2x45’ évi 66x45 Tananyag: Lásd a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott”Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” fagott mintatantervének az ide vonatkozó részét Felhasználható irodalom: Megegyezik az „A” tagozat anyagával. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után: A növendék -a zenei anyagot életkorának,egyéni képességeinek és készségének megfelelő hangszerkezeléssel,kotta-és stílushűen,értelmesen tagolva,kifejezően szólaltassa meg, -rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, -legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival,alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát,befúvásmódot,billentést stb., -legyen képes a ahangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben, -tudjon dinamikailag árnyalt,kulturált,kifejező hangot képezni, -alkalmazza játékában a hangindítás,elválasztás,hangbefejezés különböző módjait, -törekedjék játékában a tiszta intonációra, -rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, -tudjon önállóan hangolni, -ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait,és végezze ezeket önállóan, -ismerje a tanult anyagban előforduló tempó-és karakterjelzéseket,egyéb előadási jeleket,zenei műszavakat és ezek jelentését, -a tanár útmutatása alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció,trilla,díszítés,lassítás,hangsúlyozás stb., -a tanár útmutatása alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, -ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét,a művek címét,és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, -ismerje a fagott történetét,rokon hangszereit, -ismerje a fagott szerepét a különböző zenei korszakokban. Ismerje és tudja játszani -a dúr és moll hangsorokat a különböző játékmódokkal és a portamento alkalmazásával, -a kromatikus hangsort. Legyen képes -nagyobb hangközök törésmentes kötésére, -igényes és stílusos hangképzésre, -a dinamikai árnyalaltok alkalmazására, -hosszú és rövid előke,utóka,paránytrilla,mordent és kettős ékesítés megoldására, -az előadási darabok igényes felépítésére, -basszus -és tenorkulcs váltakozó alkalmazására. Az „A” és „B” tagozat végén A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: -egy dúr és egy moll skála(4#,4b előjegyzésig),legato,staccato,tenuto játékmóddal -két különböző karakterű etűd, -két könnyű,rövid,eltérő karakterű előadási darab zongorakísérettel,lehetőleg kotta nélkül. Továbbképző „A” tagozat (7-10.évfolyamig) heti 2x30’ évi 66x30 Tananyaga,felhasználható irodalma,a meghallgatás anyaga és az év végi beszámoló anyaga: Lásd a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott”Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” fagott mintatantervének az ide vonatkozó részét. Kamradarabok Zenekari anyagok szólamai Továbbképző „B” tagozat

A továbbképző évfolyamok „B” tagozatos növendékei nem zenei jellegű középiskolai tanulmányaik mellett is megakarják őrizni a zenei pálya választásának lehetőségét. Céljukból követekezik,hogy számukra a zeneművészeti szakközépiskolák tanterve az irányadó. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes -az alapfok követelményeinek tudatos alkalmazására az igényes zenei kifejezés és a zene folyamatát és összefüggését érzékeltető előadás érdekében, -zeneiskolai szinten értelmesen tagolt,árnyalt előadásra,szép kifejező hangon lassú és középgyors tempóban,staccato játékban is, -az előadási darabokat fejből eljátszani, -technikai fejlődésre, -hosszabb gyakorlásra, -kamara-,illetve ifjúsági zenekarban játszani. A „B” tagozat végén(az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje -hangszerét,tudjon megoldani apróbb javíti problémákat -a nádfaragás alapjait, -a hangszer irodalmát. Legyen képes -természetes oldott hangszerkezelésre,helyes testtartásra hangszertartásra, -a hangszerregiszterek színkülönbségeinek kiegyenlítésére, -az összehangolt kéz- és nyelvtechnika alkalmazására, -technikai szempontból tudatos,elemző gyakorlásra.

SZÁMÍTÓGÉPES ZENE

Tar tal omje gyz é k : 1. A PROGRAM CÉLJA, FELADATA .................................................................................................................33 A SZÁMNÍTÓGÉPES ZENE TANÍTÁSÁNAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI ......................................................33 A program célja.................................................................................................................................................33 A program feladata: ..........................................................................................................................................33 2. ÓRATERV ...........................................................................................................................................................34 3. KÖVETELMÉNYEK ..........................................................................................................................................36 4. TANANYAG ........................................................................................................................................................38 ALAPFOK „A” TAGOZAT ...................................................................................................................................38 A művészeti alapvizsga követelményei ...............................................................................................................41 TOVÁBBKÉPZŐ „A” TAGOZAT .........................................................................................................................42 ALAPFOK „B” TAGOZAT ...................................................................................................................................45 TOVÁBBKÉPZŐ „B” TAGOZAT .........................................................................................................................46 A művészeti záróvizsga követelményei ...............................................................................................................47 5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA ..................................................................................................................................47 6. TÁRGYI FELTÉTELEK ....................................................................................................................................48 7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK ....................................................................................................................48

1 . A P RO G RAM CÉLJ A, F EL ADATA

Bevezető: A XX. század második felében az informatikai robbanás, az elektronikus hangkeltő eszközök és számítógépek fejlődése nagy hatással volt a zenére is. Mindeddig erről az alapfokú zeneoktatás nem vett tudomást. Itt az ideje, hogy zenei szakemberek kezébe és irányítása alá kerüljön ez az eszköztár, amely manapság egyre gyakrabban jelenik meg már a személyes használatban is. Az ifjúság minden szakmai segítség nélkül használja a szintetizátorokat, számítógépes zenei alkalmazásokat, hangkártyákat. Ezek nagyon csekély vagy semmilyen tudással is hatásosan megszólaló, zenének tűnő hangzóanyagokat képesek előállítani. Ennek káros hatását ismerhetjük fel a XX. század végi könnyűzenei irányzatok között. (pl. techno, lakodalmas rock stb.) E káros jelenségek okai nem a digitális eszközökben keresendők. Éppen ezért nem lenne helyes, ha a zenetanárok között gépellenesség alakulna ki. Több okból sem: egyrészt tulajdonképpen a hagyományos hangszerek is gépek, másrészt a digitális szintetizátorok és számítógépek óriási lehetőséget nyújtanak a kreativitás és a komplexitás fejlesztésére, valamint ma már több szakma és tevékenység alapvető eszköztárát alkotják (pl. multimédia alkotások, film- és videozenék, hangrögzítés, hangszerelés, stb.). Ez a technika megfelelő szakmai irányítás mellett képessé teszi a növendéket új alkalmazások, új területek, lehetőségek és azok zenei következményeinek megismerésére. A tantárgy tartalmi körének meghatározásakor maximálisan figyelembe kell venni, hogy ezek az eszközök rendkívül gyorsan fejlődnek. Éppen ezért elsősorban nem az eszközökből és programokból kell kiindulni, hanem abból az új szemléletből, amit ez a technika lehetővé tesz. A számítógép és a szintetizátor olyan, Magyarországon még jórészt felfedezetlen és felfedezésre váró eszköz, amely segít a zene mélyebb és szélesebb rétegeinek megértésében, valamint a korábbi ismeretekhez képest kitágítja a hangok és zenei folyamatok előállításának módját és ezek érzékelését. A számítógép különös jelentősége, hogy a növendék belső zenei fantáziáját összekapcsolja a hangzásanyagok vizuális ábrázolásával.

A SZÁMNÍTÓGÉPES ZENE TANÍTÁSÁNAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

A PROGRAM CÉLJA komplexen gondolkodó, önálló zenei megnyilatkozásra képes személyiség fejlesztése, aki zeneelméleti téren is megfelelő alapképzettséggel rendelkezik a növendék zenei képességeinek fejlesztése a számítógépes zenei eszközök segítségével teremtsen lehetőséget a művészetek közötti együttműködésre a számítógép segítségével helyezzen hangsúlyt a képességek fejlesztésére, a lexikális tudás kizárólagos elsajátítása mellett legyen a növendéknek átfogó, élményszerű képe a zene szerkezetéről, a művek formájáról rendszeresen foglalkozzon a növendék komponálással, improvizációval erősítse a kortárs zene iránti nyitottságot az új számítógépes zenei alkalmazások és digitális eszközök figyelemmel kísérése és használatának önálló elsajátítása alapvető akusztikai és az elektroakusztikai ismeretek elsajátítása

A PROGRAM FELADATA: fejlessze fokozatosan zenehallgatással, kreatív kompozíciós és improvizatív feladatokkal a zenei fantáziát

nyújtson ismereteket a zeneelmélet alapvető szabályairól, a zenei formákról, a zene szerkezeti elemeiről ismertesse a hangszerelés alapvető szempontjait, tudnivalóit adjon ismereteket a számítógépes zeneszerzés és hangelőállítás különböző területeiről ismertesse a szintetizátorok, a mintavevők és effektprocesszorok felépítését és működését kiemelten foglalkozzon a számítógép segítségével írott művek megismertetésével és elemzésével nyújtson ismereteket az elektroakusztikus darabok előadásának feladatairól ismertesse az alapvető akusztikai és elektroakusztikai törvényszerűségeket

2 . Ó RATERV

SZÁMÍTÓGÉPES ZENE TANSZAK Évfolyamok Tantárgy

Továbbképző

Alapfok 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Főtárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező vagy kötelezően választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

Választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Összes óraszám

4-6

Főtárgy: számítógépes zene. Kötelező tárgy: szolfézs. Kötelezően választható tárgyak: – elméleti: szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); – gyakorlati: zongora vagy egyéb második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus; – egyéb: szintetizátor-keyboard, szintetizátor. Választható tárgyak: szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); zongora vagy egyéb második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus; szintetizátor-keyboard, szintetizátor. (Zenei ismeret: a szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.) Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások.

A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések „A” és „B” tagozat A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc, „B” tagozaton minimum 2x45 perc. [A közoktatási törvény 52. § (9) bekezdés a) pontja alapján: egyéni – egy-három tanuló részére szervezett – foglalkozás tartható.]

Kötelező tárgy: a képzési idő 2x45 perc „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig „B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: „A” tagozaton az 5. évfolyamtól elmélet: minimum 1x45 perc Választható tárgy: „B” tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy minimum 1x30 perc (egyéni) A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló a zeneművészeti ág bármelyik területe (klasszikus zene, népzene, jazz-zene), illetve más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

3 . K Ö VETELM ÉNY EK

Követelmények a számítógépes zene tanszak felvételéhez A kreatív megnyilvánulás minden ember tevékenysége, maga a létezés. Ahogy Kodály szerint nincs botfülű gyerek, úgy nincs gyerek, akiben a zenei kreativitás ne lenne felébreszthető. A belépéskor a növendékek már jártak előképzőbe, plusz két évig szolfézsra, és valamilyen hangszert tanultak. Nem követelmény a zongorajáték, de ajánlott. A zenei anyagot számítógépbe bevinni nem csak „zongora”billentyűzetről lehet, hanem a számítógép-billentyűzetről is, sőt létezik fúvós-, gitár, hegedű-szintetizátor is. A fent említett szolfézs és hangszeres előképzettség nélkül azonban nem kezdhető el a tantárgy. Követelmények az alapfok elvégzése után az „A” tagozat végén A növendék ismerje: az elektroakusztikus és számítógépes zene kialakulásának történetét a klasszikus és elektroakusztikus zeneirodalom kiemelkedőbb alkotásait és szerzőit, de ne zárkózzék el a jazz és tánczene értékes alkotásaitól sem a számítógépes zenei alkalmazásokat és digitális zenei eszközöket, valamint ezek alapfokú kezelését a legfontosabb hangszintézis technikákat Legyen képes: olyan szintű zenei megnyilatkozásokra, amely tükrözi, hogy felismeri és alkalmazni tudja a zene általános elemeit és szerkesztési szabályait a számítógépes zenei programok és digitális eszközök segítségével önképzéssel továbbfejlődni számítógép és digitális eszközök segítségével különféle hangzásokat létrehozni önálló zenei alkotásokat létrehozni zenei felvételek készítésére, szerkesztésére multimédiás programok együttes kezelésére elektroakusztikus zenei művek hangosítására, térbeli projekcióra interaktív MIDI programokat felhasználó számítógépes zenei darabok megszólaltatására Rendelkezzék: a hangszínek iránti fogékonysággal, kifinomult, az új hangzásokra nyitott hallással a feladatoknak megfelelő zeneelméleti, formatani, hangszerelési ismeretekkel ismeretekkel az improvizáció és komponálás témaköreiből megfelelő szintű általános számítógépes ismeretekkel az elektroakusztikus produkciók létrehozásához és előadásához szükséges hangtechnikai ismeretekkel A „B” tagozat végén (az”A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje: az elektroakusztikus és számítógépes zene aktuális irodalmát Legyen képes: multimédiás programok együttes kezelésére interaktív MIDI programokat felhasználó számítógépes zenei darabok megszólaltatására elektroakusztikus zenei művek hangosítására, térbeli projekciójára Rendelkezzék: ismeretekkel a koncertszervezés és a szerzői jogok területén Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

36/268

Az „A” tagozat végén (az alapfok végére megfogalmazott követelményeken felül) a számítógépes zenei, hangtechnikai, elektrotechnikai és hangszintézis-elméleti ismeretek kerüljenek tudatosabb alkalmazásra a közismereti iskolákban szerzett fizikai ismeretek felhasználása révén a növendék kompozíciós készsége tükrözze az életkorból adódó érettebb, elmélyültebb és átéltebb minőséget A növendék ismerje: az elektroakusztikus és számítógépes zenében használatos szerkesztési technikákat a digitális hangfelvevő rendszerek felhasználói szintű kezelését a legegyszerűbb homofón és polifón szerkesztési technikákat a harmonizálás alapvető tudnivalóit Legyen képes: önállóan készített audió felvételeit, mintavett hangjait kompozícióiban felhasználni felhasználói szinten kezelni egy kottagrafikus programot improvizációt is tartalmazó zeneműveit koncertkörülmények között előadni bonyolultabb dallamot megharmonizálni önképzéssel továbbfejlődni Rendelkezzék: ismeretekkel a zenei hangulatfestés eszközeiről A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) ismeretei és képességei legyenek mélyebbek az „A” tagozat minimális követelményeinél legyen képes a szakirányú továbbtanulásra

37/268

4 . TANANY AG

ALAPFOK „A” TAGOZAT

1. Évfolyam („A”) Szintetizátor- és számítógépes zenei ismeretek: (A koncepció az, hogy a diák a szintetizátort és a számítógépet a különböző zenei feladatok során tanulja meg kezelni.) játékos ismerkedés a hangszínekkel (különböző hangszínű zenei, zajszerű hangok) a szintetizátor hangszínállománya, egyszerű változtatások létrehozása adott hangszíneken kreatív játékok, improvizációs gyakorlatok a billentyűzet és a kontrollkerék használatával a MIDI szekvencer: felvétel, visszajátszás, grafikus szerkesztés számítógépes alapműveletek Műelemzés: egyszerű formák, Improvizáció: egyszerű ritmusok variált visszajátszása egyszerű dallam variált visszajátszása vagy éneklése improvizált párbeszéd (kérdés-válasz) improvizáció hármashangzatra Komponálás: motívum, frázis írása Hangszerelés: hangszerismeret egyszerűbb dallamok, ritmusok átírása különböző hangszerekre Minimális követelmény: ismerje a MIDI szekvencer legalapvetőbb funkcióit ismerje a szintetizátor leglényegesebb hangszínállományát, legyen képes egyszerű változtatások létrehozására az adott hangszíneken tudja osztályozni a szintetizátor hangszíneit a legalapvetőbb szempontok szerint ismerjen fel formai elemeket: motívum, frázis, legyen képes egyszerű kompozíció önálló megírására (motívum, frázis) Félévi beszámoló anyaga: összefoglaló óra (a félévben tanultak ismeretei) Év végi beszámoló: tanszaki hangverseny (rövid önálló improvizáció) Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket. 2. Évfolyam („A”) Szintetizátor- és számítógépes zenei ismeretek: a szintetizátor teljes hangszínállománya, egyszerű változtatások létrehozása adott hangszíneken kreatív játékok, improvizációs gyakorlatok a billentyűzet és a kontrollkerék használatával a MIDI szekvencer: felvétel, visszajátszás, grafikus szerkesztés számítógépes alapműveletek Műelemzés: egyszerű formák, formai elemek elemzése különböző stíluskörökben Improvizáció: improvizált párbeszéd (kérdés-válasz)

38/268

improvizáció hármashangzatra metrum által meghatározott improvizáció Komponálás: motívum, frázis, ritmikai és dallamperiódus írása Hangszerelés: hangszerismeret egyszerűbb dallamok, ritmusok átírása különböző hangszerekre Minimális követelmény: ismerje a MIDI szekvencer funkcióit ismerje a szintetizátor hangszínállományát, legyen képes egyszerű változtatások létrehozására az adott hangszíneken tudja osztályozni a szintetizátor hangszíneit a legalapvetőbb szempontok szerint ismerjen fel formai elemeket: motívum, frázis, periódus (kottából és hallás után) legyen képes improvizálni szintetizátorral metrumban, megadott formai egységben (kérdés-válasz, variált visszajátszás) legyen képes egyszerű kompozíció önálló megírására (motívum, frázis, periódus) Félévi beszámoló anyaga: összefoglaló óra (a félévben tanultak ismeretei) Év végi beszámoló: tanszaki hangverseny (rövid önálló improvizáció) Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket. 3. évfolyam („A”) Szintetizátor- és számítógépes zenei ismeretek: hangfelvétel, hangeditálás, transzpozíció hangtani alapok (felharmonikusok, amplitúdó-burkológörbe) a szintetizátor hangszíneinek szerkesztése szekvencer önálló kezelése egy kiválasztott számítógépes zenei program elsajátítása MIDI kapcsolatok (MIDI csatornák, csatlakozások) Műelemzés: kánon, imitáció, variáció Improvizáció: bonyolultabb ritmusok variált visszajátszása egyszólamú improvizáció megadott ritmusképletekre improvizáció egyszerű harmóniavázra (funkciós basszus) Komponálás: egyszerű forma, ritmuskánon szerkesztése dallamhoz második szólamot szerkeszteni konszonancia-disszonancia variáció Hangszerelés: hangszerelés tetszőleges kamaraegyüttesre (számítógépes, szintetizátoros ellenőrzéssel) Zeneelmélet: a legfontosabb klasszikus összhangzattani szabályok alkalmazása (vezetőhang, disszonancia kezelés stb.) Minimális Követelmény: tudjon kezelni felhasználói szinten egy számítógépes zenei programot legyen képes hangkártyára audio felvételt készíteni, és azt szerkeszteni

39/268

ismerjen fel kottakép és hallás után nagyobb formai egységeket legyen képes improvizálni megadott ritmusképletre, legyen képes olyan önálló kompozícióra, amely nagyobb formai egységeket tükröz, legyen képes önálló kompozícióját tetszőleges kamaraegyüttesre meghangszerelni legyen képes alkalmazni az összhangzattan legalapvetőbb szabályait Félévi beszámoló anyaga: összefoglaló óra (a félévben tanultak ismeretei) Év végi beszámoló: tanszaki hangverseny (rövid önálló improvizációval és egy egyszerű kompozícióval) Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket. 4. évfolyam („A”) Szintetizátor- és számítógépes zenei ismeretek: hangfelvétel, hangeditálás, transzpozíció mintavétel hangtani alapok (felharmonikusok, amplitúdó-burkológörbe) a spektrum elkülönített oktávsávjainak felismerése a szintetizátor hangszíneinek szerkesztése szekvencer önálló kezelése egy kiválasztott számítógépes zenei program elsajátítása MIDI kapcsolatok (MIDI csatornák, csatlakozások) Műelemzés: kánon, imitáció, dalforma a különböző stíluskörökben két- és háromtagú forma , variáció Improvizáció: bonyolultabb ritmusok variált visszajátszása egyszólamú improvizáció megadott ritmusképletekre dallam- és ritmusimprovizáció megadott skálák alapján improvizáció egyszerű harmóniavázra (funkciós basszus) Komponálás: egyszerű forma, dalforma (pl. 4 soros népdalszerkezet) ritmuskánon szerkesztése dallamhoz második szólamot szerkeszteni egy harmóniavázhoz dallamot szerkeszteni (funkciós basszus) konszonancia-disszonancia variáció Hangszerelés: hangszerek írás- és hangzásmódja és a hozzá tartozó transzpozíciók hangszerelés tetszőleges kamaraegyüttesre (számítógépes, szintetizátoros ellenőrzéssel) Zeneelmélet: a legfontosabb klasszikus összhangzattani szabályok alkalmazása (vezetőhang, disszonancia kezelés, tilos párhuzamok, kettőzések, stb.) Minimális Követelmény: tudjon kezelni felhasználói szinten egy számítógépes zenei programot legyen képes a szintetizátoron saját hangszínt szerkeszteni legyen képes hangkártyára audio felvételt készíteni, és azt szerkeszteni ismerjen fel kottakép és hallás után nagyobb formai egységeket legyen képes improvizálni megadott ritmusképletre, meghatározott harmóniavázra legyen képes olyan önálló kompozícióra, amely nagyobb formai egységeket tükröz, tartalmazza a többszólamú szerkesztés több elemét (párhuzamos, ellentétes mozgás) legyen képes önálló kompozícióját tetszőleges kamaraegyüttesre meghangszerelni legyen képes alkalmazni az összhangzattan legalapvetőbb szabályait

40/268

Félévi beszámoló anyaga: összefoglaló óra (a félévben tanultak ismeretei) Év végi beszámoló: tanszaki hangverseny (rövid önálló improvizációval és egy egyszerű kompozícióval) A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI (A- és B-tagozaton egyaránt:) rövid önálló improvizáció és egy egyszerű kompozíció (a műsoridő legalább 10 perc,) legyen benne: önálló kompozíció variáció improvizáció, nagyobb együttesre hangszerelt darab, személyes közreműködés az előadásban digitális eszközökkel elkészített és eljátszott mű A koncerten használt kottaanyag mutassa be a kottagrafikus program kezelésében való jártasságot. Felhasználható anyag: Az improvizációt lehet tanítani az "improvizáció" tantervben megjelölt irodalomból. A tananyag nagy része épüljön a szolfézsból, zeneelméletből tanultakra. A fejlődéshez elengedhetetlenül hozzájárulnak a hangszeres tanulmányok és a zenetörténet-zeneirodalom órákon tanultak. Vonjuk be az idevonatkozó kották, tankönyvek, hangzó anyagok ismereteit. Ajánlott anyagok még a zeneelmélet-formatan, hangszereléstan, számítógépes zenei könyvek, valamint az improvizációról szóló kiadványok és kották. A cím szerinti anyagot a helyi tantervben az adott iskola és a tanára választja ki és fogalmazza meg. A „B”-tagozatosok vizsgája tükrözze az elvárható magasabb szintet.

41/268

TOVÁBBKÉPZŐ „A” TAGOZAT

5. évfolyam („A”) Szintetizátor- és számítógépes zenei ismeretek: önálló hangszínek készítése kottagrafikus program hangkeverés számítógépes kártyán a hangok létrehozásának különböző módszerei Műelemzés: rondóforma polifón műfajok: invenció Improvizáció: Különböző mozgásformák (ellentétes, tükörkép, párhuzamos) Komponálás: egyszerű polifón szerkesztések dallamkánon különféle stílusokban Hangszerelés: vonósegyüttes, Zeneelmélet: autentikus, plagális zárlatok szekvencia Minimális követelmények: tudjon saját hangszínt készíteni különböző szintézistechnikákkal legyen képes a digitális és elektroakusztikus eszközöket összekapcsolni és beállítani legyen képes különböző mozgásformákban improvizálni (ellentét, tükörkép, párhuzam) legyen képes egyszerű polifon szerkesztésű részletek megkomponálására legyen képes kompozícióját nagyobb vonós meghangszerelni ismerjen autentikus és plagális zárlatokat, szekvenciákat Félévi beszámoló anyaga: összefoglaló óra (a félévben tanultak ismeretei) Év végi beszámoló anyaga: tanszaki hangverseny önálló kompozícióval. Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket. 6. évfolyam („A”) Szintetizátor- és számítógépes zenei ismeretek: önálló hangszínek készítése kottagrafikus program hangkeverés számítógépes kártyán hangelemzés (FFT, szonogram) a hangok létrehozásának különböző módszerei Műelemzés: rondóforma polifón műfajok: invenció, fúga Improvizáció: Különböző mozgásformák (ellentétes, tükörkép, párhuzamos) Komponálás: egyszerű polifón szerkesztések dallamkánon különféle stílusokban egyszerű dallam megharmonizálása Hangszerelés:

42/268

vonósegyüttes, fúvósegyüttes Zeneelmélet: egyszerűbb jazz-akkordok autentikus, plagális zárlatok szekvencia Minimális követelmények: tudjon saját hangszínt készíteni különböző szintézistechnikákkal legyen képes számítógép segítségével hangszíneket elemezni legyen képes a digitális és elektroakusztikus eszközöket összekapcsolni és beállítani legyen képes különböző mozgásformákban improvizálni (ellentét, tükörkép, párhuzam) legyen képes egyszerű polifon szerkesztésű részletek megkomponálására legyen képes egyszerű dallamot megharmonizálni legyen képes kompozícióját nagyobb vonós vagy fúvósegyüttesre meghangszerelni ismerjen autentikus és plagális zárlatokat, szekvenciákat, egyszerűbb jazz-akkordokat Félévi beszámoló anyaga: összefoglaló óra (a félévben tanultak ismeretei) Év végi beszámoló anyaga: tanszaki hangverseny önálló kompozícióval. Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket. 7. évfolyam („A”) Szintetizátor- és számítógépes zenei ismeretek: önálló etűdök készítése az eddig tanult programokkal és technikákkal Műelemzés: összetett formák (pl. szabad formák) Improvizáció: improvizáció összetett harmóniavázra Komponálás: saját darabok írása Hangszerelés: kamarazenekar és nagyzenekar összeállítása a hangszerek partitúra szerinti írásmódja Hangversenyszervezés a hangversenyszervezés tényezői (alapötlet, tervezés szakaszai, személyi és tárgyi feltételek, szponzorálás) szerzői jogvédelmi alapismeretek Minimális követelmények: legyen képes az eddig tanult programokkal és technikákkal önálló etűdök elkészítésére legyen képes összetett harmóniák alkalmazásával improvizálni Legyen képes olyan szintű kreatív megnyilvánulásokra, hogy felismerni és alkalmazni tudja a zene általános elemeit és szerkesztési szabályait a számítógépes zenei alkalmazások és digitális eszközök segítségével legyen képes partitúraszerűen nagyzenekarra hangszerelést készíteni legyen tudomása a hangversenyszervezés alapvető feltételeiről (tárgyi, személyi és anyagi feltételek; jogvédelmi kérdések) Félévi beszámolók anyaga: összefoglaló óra (a félévben tanultak ismeretei) Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket. Év végi beszámoló anyaga: önálló hangverseny, amely tartalmaz saját improvizációt és kompozíciót. 8. évfolyam („A”) Szintetizátor- és számítógépes zenei ismeretek: önálló etűdök készítése az eddig tanult programokkal és technikákkal

43/268

Műelemzés: összetett formák (pl. szonáta, szonátarondó, szabad formák) Improvizáció: improvizáció összetett harmóniavázra az improvizáció szerepe különböző kultúrákban és stílusokban Komponálás: saját darabok írása Hangszerelés: kamarazenekar és nagyzenekar összeállítása a hangszerek partitúra szerinti írásmódja különböző korok egyszerűbb fölrakásainak elemzése Hangversenyszervezés a hangversenyszervezés tényezői (alapötlet, tervezés szakaszai, személyi és tárgyi feltételek, szponzorálás) szerzői jogvédelmi alapismeretek Minimális követelmények: legyen képes az eddig tanult programokkal és technikákkal önálló etűdök elkészítésére legyen képes összetett harmóniák alkalmazásával improvizálni ismerje az improvizáció szerepét a különböző kultúrákban ismerjen műveket a zene minden területéről és korszakából, és ezeket tudja formai szempontból elemezni Legyen képes olyan szintű kreatív megnyilvánulásokra, hogy felismerni és alkalmazni tudja a zene általános elemeit és szerkesztési szabályait a számítógépes zenei alkalmazások és digitális eszközök segítségével legyen képes partitúraszerűen nagyzenekarra hangszerelést készíteni legyen tudomása a hangversenyszervezés alapvető feltételeiről (tárgyi, személyi és anyagi feltételek; jogvédelmi kérdések) Félévi beszámolók anyaga: összefoglaló óra (a félévben tanultak ismeretei) Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket. Év végi beszámoló anyaga: önálló hangverseny, amely tartalmaz saját improvizációt és kompozíciót.

44/268

ALAPFOK „B” TAGOZAT

2. évfolyam „B” Minimális követelmény: Az „A” tagozat követelményein felül ismerje a szintetizátor hangszínállományát, legyen képes bonyolultabb változtatások létrehozására az adott hangszíneken legyen képes összetett kompozíció önálló megírására (motívum, frázis, periódus) Félévi beszámoló anyaga: írásbeli beszámoló (a félévben tanultak ismeretei) Év végi beszámoló: tanszaki hangverseny (önálló improvizáció) Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket. 3. Évfolyam „B” Szintetizátor- és számítógépes zenei ismeretek: Az „A” tagozat követelményein felül egy interaktív zenei program ismerete számítógépes és elektroakusztikus zenei alkotások hangosítási feladatai Műelemzés: elektroakusztikus és számítógépes zenei kompozíciók sajátosságai Zeneelmélet: Az „A” tagozat követelményein felül a klasszikus összhangzattani szabályok részletesebb ismerete és alkalmazása Hangversenyszervezői és szerzői jogi alapismeretek: a hangversenyszervezés alapvető szempontjai és feladatai szerzői jogi követelmények a zenei alkotásokkal kapcsolatban Minimális Követelmény: Az „A” tagozat követelményein felül legyen képes a számítógépes és elektroakusztikus zenei alkotások hangosítási feladataiban közreműködni legyen képes interaktív MIDI programokat felhasználó számítógépes zenei darabok megszólaltatására rendelkezzék ismeretekkel a koncertszervezés és a szerzői jogok területén Félévi beszámoló anyaga: beszámoló számítógép segítségével (a félévben tanultak ismeretei) Év végi beszámoló: tanszaki hangverseny (önálló improvizációval és egy összetettebb kompozícióval) Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket. 4. Évfolyam „B” Szintetizátor- és számítógépes zenei ismeretek: Az „A” tagozat követelményein felül multimédiás ismeretek (szinkronizálás) egy interaktív zenei program ismerete számítógépes és elektroakusztikus zenei alkotások hangosítási feladatai Műelemzés: elektroakusztikus és számítógépes zenei kompozíciók sajátosságai Zeneelmélet: Az „A” tagozat követelményein felül

45/268

a klasszikus összhangzattani szabályok részletesebb ismerete és alkalmazása Hangversenyszervezői és szerzői jogi alapismeretek: a hangversenyszervezés alapvető szempontjai és feladatai szerzői jogi követelmények a zenei alkotásokkal kapcsolatban Minimális Követelmény: Az „A” tagozat követelményein felül legyen képes zenei kompozícióját egyszerű módon multimédiás alkotáshoz csatlakoztatni legyen képes a számítógépes és elektroakusztikus zenei alkotások hangosítási feladataiban közreműködni legyen képes interaktív MIDI programokat felhasználó számítógépes zenei darabok megszólaltatására rendelkezzék ismeretekkel a koncertszervezés és a szerzői jogok területén Félévi beszámoló anyaga: beszámoló számítógép segítségével (a félévben tanultak ismeretei) Év végi beszámoló: tanszaki hangverseny (önálló improvizációval és egy összetettebb kompozícióval) Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket.

TOVÁBBKÉPZŐ „B” TAGOZAT

5. évfolyam Minimális követelmények: Az „A” tagozat követelményein felül ismeretei és képességei legyenek mélyebbek az „A” tagozat követelményeinél Félévi beszámoló anyaga: beszámoló számítógéppel (a félévben tanultak ismeretei) Év végi beszámoló anyaga: tanszaki hangverseny önálló kompozícióval. Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket. 6. évfolyam Minimális követelmények: Az „A” tagozat követelményein felül ismeretei és képességei legyenek mélyebbek az „A” tagozat követelményeinél Félévi beszámoló anyaga: beszámoló számítógéppel (a félévben tanultak ismeretei) Év végi beszámoló anyaga: tanszaki hangverseny önálló kompozícióval. Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket. 7-8. Évfolyam („B”) Lásd az „A” tagozat tananyagát Minimális követelmények: Az „A” tagozat követelményein felül ismeretei és képességei legyenek mélyebbek az „A” tagozat követelményeinél Félévi beszámolók anyaga: beszámoló számítógéppel (a félévben tanultak ismeretei) Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket. Év végi beszámoló anyaga: önálló hangverseny, amely tartalmaz saját improvizációt és kompozíciót. 8. Évfolyam („B”)

46/268

Lásd az „A” tagozat tananyagát Minimális követelmények: Az „A” tagozat követelményein felül ismeretei és képességei legyenek mélyebbek az „A” tagozat követelményeinél ismerje a szakirányú továbbtanuláshoz szükséges felvételi anyagát Félévi beszámolók anyaga: beszámoló számítógéppel (a félévben tanultak ismeretei) Felsőbb osztályba léphet: aki elsajátította a minimális követelményeket. Év végi beszámoló anyaga: önálló hangverseny, amely tartalmaz saját improvizációt és kompozíciót. A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI (A- és B-tagozaton egyaránt:) Egy önálló koncert megszervezése és megvalósítása az alábbi szempontok szerint: (a műsoridő legalább 30 perc,) legyen benne: önálló kompozíció harmóniavázra készített dallam dallamharmonizálás variáció improvizáció, nagyobb együttesre hangszerelt darab, személyes közreműködés az előadásban digitális eszközökkel elkészített és eljátszott mű A koncerten használt kottaanyag mutassa be a kottagrafikus program kezelésében való jártasságot. A „B”-tagozatosok vizsgája tükrözze az elvárható magasabb szintet. Felhasználható anyag: Az improvizációt lehet tanítani az "improvizáció" tantervben megjelölt irodalomból. A tananyag nagy része épüljön a szolfézsból, zeneelméletből tanultakra. A fejlődéshez elengedhetetlenül hozzájárulnak a hangszeres tanulmányok és a zenetörténet-zeneirodalom órákon tanultak. Vonjuk be az idevonatkozó kották, tankönyvek, hangzó anyagok ismereteit. Ajánlott anyagok még a zeneelmélet-formatan, hangszereléstan, számítógépes zenei könyvek, valamint az improvizációról szóló kiadványok és kották. A cím szerinti anyagot a helyi tantervben az adott iskola és a tanára választja ki és fogalmazza meg.

5 . AZ ÉRTÉK ELÉS M Ó DJ A

Az értékelés legyen folyamatos, szóbeli. Óráról-órára, problémáról-problémára lépve váljon ösztönzővé. Havi étékelés módja írásban: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Féléves értékelés módja: összegző óra. Érdemjegyek: (5, 4, 3, 2, 1) Év végi értékelés módja: tanszaki hangverseny. Érdemjegyek: (5, 4, 3, 2, 1) Felsőbb osztályba léphet, aki megfelelt a minimális követelményeknek.

47/268

6 . TÁRG Y I F ELTÉTELEK

Tanterem: A tárgy oktatásához közepes méretű helyiség szükséges. Fontos, hogy a terem megfelelő hangszigeteléssel rendelkezzék. Eszközállomány: A program megfelelő véghezviteléhez szükséges legalább egy személyi számítógép és egy szintetizátor, esetleg mintavevő. A számítógépnek hangkártyával és MIDI interfésszel és nyomtatóval kell rendelkeznie. Javasoljuk PC-k használatát, mert fontos, hogy a növendékek egy részének ilyen típusú számítógépe van otthon, így könnyen tud kapcsolódni az iskolai tevékenységhez. A komputernek a következő paraméterekkel kell rendelkeznie: nemzetközi kompatibilitású operációs rendszer zenei alkalmazások futtatásához megfelelő gyorsaságú processzor legalább 1 GB-s winchester hangszerkesztő, hangkeverő, MIDI-szerkesztő programok Különösen ajánljuk a Macintosh számítógépeket, hiszen a kreatív zenei programok nagy része ezen a rendszeren fut, és az Internet hozzáférést is. A szintetizátor hangszintézis rendszere legyen szerkeszthető, tegyen lehetővé minél kreatívabb átalakításokat. Billentyűzete legyen dinamikaérzékeny. Nélkülözhetetlen a hangszerek megszólaltatását végző, a Hi-Fi szabványnak eleget tevő erősítő - keverő - hangfal rendszer, és az ehhez kapcsolódó - lehetőleg digitális - felvevő egység, nemcsak az órai munkához, hanem a koncertekhez is. Koncertszerű használat esetén a koncertterem méretétől függően legalább 2*200-400 W teljesítményű rendszer szükséges! 7 . J AVAS LATO K , ÚTM UTATÁ S O K

Több szempontból gyökeresen új ez a tantárgy: Az alapfokú zeneoktatás szempontjából új eszközök (számítógép, szintetizátor) jelennek meg. Különösen fontos, hogy a zenei kreativitás („zeneszerzés, improvizáció), ami eddig hiányzott az alapfokú zeneoktatásból, most a fentebb említett új eszközökön is megvalósulhat. A program megvalósítása vállalkozó szellemű tanárt igényel. A program elvégzése után a növendékek olyan újszerű képet kapnak a zeneművészetről, amelyet az első fejezetben leírt szakmákban, tevékenységekben hasznosíthatnak. A tananyag tematikai felosztása a tantárgy újszerűsége miatt van, egyébként ezt a tanár tetszés szerint módosíthatja. Az ismeretek elsajátítása csak a növendék személyes adottságainak maximális figyelembevételével történhet. A tanterv pedagógiai koncepciója a tevékenységközpontú tanítás. Hiba lenne ennek a módszernek a pedagógiai erejét figyelmen kívül hagyni. Lényeges az otthoni munka. A tanár feladata megtanítani a tanulót a tanulás technikáira, valamint az önképzésre. Fontos, hogy a zenetanár a gyerek egyéniségét ne nyomja el. A tantárgyhoz nélkülönözhetetlen a pedagógus innovatív szemlélete. Néhány növendéknél nehéz a kreativitást előcsalogatni. Nagyon jó hatású lehet az órákat pár perces, a témát meghatározó zenehallgatással kezdeni. A zenei fantázia fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a zenehallgatás. Az improvizatív és kompozíciós feladatok kiindulásául konkrét, kevés önálló elemet tartalmazó gyakorlatok szolgálhatnak kiindulásul. A tanár feladata ugyanakkor, hogy ösztönözze a növendékeket önálló kompozíciók alkotására, s azokat a megfelelő zeneelméleti és formai szabályok alapján kijavítassa. Ezek a szabályok természetesen mindig a kompozíció saját stílusához kell,

48/268

hogy alkalmazkodjanak. A tantárgy ajánlottan a következő témákból áll: szintetizátor- és számítógépes zenei ismeretek zeneelmélet (formatan is) zenehallgatás improvizáció komponálás hangszerelés szervezési ismeretek szerzői jogvédelmi és munkavédelmi ismeretek Néhány megjegyzés a teljesség igénye nélkül: Az improvizáció a reprodukciótól a produktív tevékenység felé vezet. Fontos tehát kezdetben minél változatosabb zenei elemeknek (motívumoknak) a minél nagyobb számú elsajátítása, reprodukálása, majd variálása. A zeneelméleti kérdések tárgyalásakor figyelembe kell venni az 1-4. évfolyamokon a 3-6. szolfézs osztályok tananyagát. A hangszerelés tárgyalásakor elsősorban a hangszerismeretre és a művek elemzésére fordítsunk figyelmet. A hangversenyszervezés nem elhanyagolható része a zenei tanulmányoknak. Növendékeink már manapság is vesznek részt hangversenyek szervezésben, ill. önállóan szerveznek hangversenyeket. Ez legfőképpen a középiskolás korosztályra jellemző. Javasolom az ezzel való foglalkozást részletesebben a 7-8. évfolyamon tárgyalni. A növendékek fejlődése ennél a tantárgynál a többihez képest is különösen nagy szóródást mutathat. A követelményeket ezért határoztuk meg két évenkénti bontásban. A félévi vizsgán ajánlott az "összefoglaló óra", az év végi vizsgánál pedig a növendékhangverseny. A növendék a tanév során több hangversenyen is közreműködhet, úgy is mint szerző, úgy is mint hangszeres közreműködő. A program felétől itt lehet bekapcsolódni a hangversenyszervezői munkába. A negyedik osztály végére el kell juttatni a tehetségesebb növendékeket arra a szintre, hogy sikeres felvételit tehessenek a zeneművészeti szakiskolák zeneszerzés szakára. A szerzői jogvédelemmel kapcsolatban a program végén csak a legáltalánosabb tudnivalókat kell ismernie a növendékeknek. Az érintésvédelmi szabályokat - tekintettel az elektromos berendezésekre már az első órán ismertetni kell. Nagy segítséget nyújtanak ebben a készülékek kezelési utasításai.

Melléktárgyak: Szolfézs, Zenetörténet-zeneirodalom, Énekkar, Improvizáció melléktárgyaknál a miniszter által kiadott mintatanterveket használjuk.

Zenei munkaképesség - gondozás Az utóbbi négy évtized új pedagógiai módszere, vívmánya. Feladata a hangszeres muzsikálás, mint speciális tevékenység előkészítése, a rá való alkalmasság kialakítása. Segítségével sokkal kevesebb idő, erő ráfordításával magasabb szint érhető el, mint pusztán hangszeres oktatással. Védelmet nyújt a hangszeres foglalkozási ártalmak ellen, megelőzi azok kialakulását. Segít a már bekövetkezett leromlások helyreállításában. A munkaképesség gondozás területei, alkalmai: állapotfelmérés (felvételivel egybekötve, ill. kontroll jelleggel a továbbiakban is)

49/268

csoportos foglalkozás - hangszeres mozgás-előkészítés az előképző évfolyamával párhuzsamosan (a különböző hangszercsoportok speciális igénybevétele alapján.) zeneórai mozgásos bemelegítés szereplésre felkészítés (a lámpaláz szélsőséges eseteinek kiküszöbölése). "B" tagozatosok fokozott szellemi - idegi - fizikai igénybevételének ellensúlyozása, felkészítés erre az életformára. problémás esetek gondozása (korrekciók, mozgáskoordináció, stb.) zenei foglalkozási ártalmak gondozása (amelyek a speciális igénybevétel miatt alakultak ki, pl. kézmegerőltetések, hátfájás, stb.) munkaképesség-gondozó edzés (csoportos óra felnőttek részére) elméleti ismeretek átadása az azt igénylő kollégák számára. A zenei munkaképesség-gondozás részletes elméleti és gyakorlati ismereteit a LFZE fakultatív, valamint az ELTE pedagógus szakvizsga-képzés tananyaga tartalmazza Csoportos foglalkozás: heti 1 órában, egyéni gondozás a mindenkori igényeknek megfelelően. M ŰVÉS ZETI ALAP ÉS ZÁ RÓ VI ZS G A K Ö VETELM ÉNY EI

Intézményünk zeneművészeti ág művészeti alap- és záróvizsga követelményeit a 23/2006. (V.24.) OM rendelet alapján szervezi.

50/268

Táncművészeti ág helyi tanterve

2.3. Az alapfokú néptánc képzés feladata A nevelő-oktató tevékenység során ismerkedjenek meg a tanulók: - a hagyományos népi játékokkal, - a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusaival, táncrendjeivel, - a mozgásanyag variációs lehetőségeivel, - a táncokhoz kapcsolódó énekekkel, zenei kíséretekkel, - a néptánctudomány sajátos megközelítési módjával, - a folklórkutatás tárgyának, a néphagyományok helyével az egyetemes emberi kultúrában, - a társasági táncélet alkalmaival, - a színpadi táncművészet legfontosabb ágazataival és korszakaival, - az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályájával, - az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművével, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusaival. Alakuljon ki a tanulókban: - a rendszeres munka természetes igénye, - a megfelelő munkafegyelem, - a munkájuk tudatos kontrollálása, - az általános szemléletmód, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi, - az esztétikai érzékre és a művészeti előadásmódra, a művészetek befogadására nyitott attitűd, - fogékonyság a múlt és a jelen értékeinek befogadására Fejlessze a tanulók: mozgáskultúráját, fizikai állóképességét, ritmusérzékét, hallását, zenéhez való alkalmazkodását, tér-, forma- és stílusérzékét, mozgásmemóriáját, koncentráló képességét, improvizációs készségét, ízlését, kritikai érzékét, a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek iránti érzékenységét, vizuális memóriáját, a képzelőerejét. Ösztönözze a tanulót: - a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt, - a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására, - a rendszeres múzeumlátogatásra, - a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, - a televízió és rádió táncos témájú műsorainak figyelemmel kísérésére, - az aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények), - a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberek tudásanyagának összegyűjtése). Tudatosítsa a tanulóban: - a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt. Hívja fel a tanulók figyelmét:

51/268

- az évfolyamuknak irodalomra.

megfelelő

néptáncos,

népzenei,

néprajzi,

tánctörténeti

Tegye nyitottá: - a tanuló személyiségét a folklór iránt. 2.4. Az alapfokú társastánc képzés feladata Ismertesse meg a tanulóval a társastánc alapjait, technikai elemeit, a mozgás kapcsolatát a zenével, a kombinációk és etűdök, koreográfiák megfelelő kivitelezését. Alakítsa ki a tanulóban a rendszeres munka természetes igényét, a megfelelő munkafegyelmet, az esztétikai érzéket, az önkontroll alkalmazását. Fejlessze a tanuló fizikai állóképességét, tánc iránti szeretetét, ritmusérzékét, technikai tudását, koncentrálóképességét, tér- és formaérzékét, stílusérzékét, előadói készségét. Ösztönözze a tanulót - a társastánccal kapcsolatos események, bemutatók megtekintésére, elemzésére, - a viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak alkalmazására a mindennapi életben és a társas érintkezésben, - táncművészeti előadások látogatására, - a televízió táncos műsorainak figyelemmel kísérésére. Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánctanulás fejleszti, akaratát, ízlését, állóképességét, mozgáskoordinációját, alkalmazkodóképességét, személyiségét. 2.5. Az alapfokú klasszikus balett képzés feladata Ismertesse meg a tanulóval mozgásszerveinek a funkcióját, a különböző mozgásformák összekötését, a klasszikus balett lépésanyagát, a táncstílusok sokféleségét, a különböző tánctechnikák mozgásformáit, a tánc történetét. Fejlessze a tanuló technikai adottságait, mozgásemlékezetét, testi-lelki teherbírását, tér- és formaérzékét, hallását, ritmusérzékét, koordinációs készségét, dinamikai különbségek iránti érzékét, előadási készségét, a mozgás pontos zenei kivitelezését, magabiztos fellépését. Alakítsa ki a tanulóban a tánc iránti szeretetet, az interpretáláshoz szükséges önfegyelmet, az önkontrollt és annak tudatos használatát, a rendszeres munka igényét, a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát, a gondolkodás szükségességének tudatát, a művészetek iránti nyitottságot. Ösztönözze a tanulót az igényes munkára, a színházi táncesemények látogatására, alkalmi eseményeken való szereplésre, az érzelmi nyitottságra, az egészséges életmódra, külső megjelenésének (testtartás, ápoltság, öltözködés) igényességére. Adjon teret a tanuló fantáziájának kibontakozására, megnyilvánulására, az improvizációs készség kibontására.

a

kreativitás

52/268

Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánc tanulásán keresztül fejleszti saját akaratát, ízlését, személyiségét, alkalmazkodó képességét. Irányítsa a tanulót szakirányú továbbtanulásra, a továbbképző folytatására, az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. 2.6. Az alapfokú moderntánc képzés feladata Ismertesse meg a tanulóval a modern táncművészet főbb irányzatait, az irányzatok technikai alapelemeit, a különböző technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségeit, a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait, a harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait. Fejlessze a tanuló technikai adottságait, mozgásmemóriáját, koncentrálóképességét, muzikalitását, tér- és formaérzékét, előadói készségét, személyiségét, kapcsolatteremtő képességét. Alakítsa ki a tanulóban a modern táncművészet iránti nyitottságot, a dinamikai és érzelmi váltások felismerésének fontosságát, a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát, a rendszeres munka igényét, az önálló gondolkodás igényét, az improvizáció és kompozíció tudatos használatát. Ösztönözze a tanulót az igényes munkára, tánc és színházi események látogatására, érzelmi nyitottságra, egészséges életmódra. Adjon teret a tanuló fantáziájának kibontakozására, megnyilvánulására, az improvizációs készség kibontására. Irányítsa a tanulót bekapcsolódásra.

szakirányú

továbbtanulásra,

az

amatőr

a

kreativitás

táncéletbe

való

1. NÉPTÁNC TANSZAK 1. 1. Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Fejlessze - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, - testi-lelki állóképességét, - kapcsolatteremtő képességét. Neveljen - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, - táncművészetet értő közönséget, - táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel - a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése.

53/268

1.2. Óraterv

Főtárgy: Népi játék, néptánc Kötelező tantárgyak: Folklórismeret Tánctörténet Kötelezően választható tantárgyak: Folklórismeret Táncjelírás Népi ének Tánctörténet Szabadon választható tantárgyak: A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati és elméleti tantárgya.

„A” változat

Tantárgy

Népi játék, néptánc Kötelezően vál. tantárgy Folklórismeret

Előképző 1 2 2

2

1

2

3

3

1

1

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 3

1

3

1

3

1

6

Továbbképző 7 8 9 10

3

3

3

3

3

1

54/268

1

Tánctörténet

1

Táncjelírás Összesen:

2

2

4

4

4

4

4

4

1

1

4

4

4

4

5

6

Továbbképző 7 8 9 10 3

3

1

1

„B” változat

Évfolyamok Tantárgy

Népi játék, néptánc

Előképző 1 2 2

2

Folklórismeret

Alapfok 3 4

1

2

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

1

1

Tánctörténet

3

3

Köt. vál. tan.

1

1

1

1

1

1

1

1

Szab. vál. tan.

1

1

1

1

1

1

1

1

6

6

6

6

6

6

6

6

Összesen:

2

2

4

4

A „CINEGE” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény továbbra is az óraterv „A” változatát használja.

55/268

1.3. Évfolyamonkénti tananyag és követelmény NÉPI JÁTÉK, NÉPTÁNC

1. előképző Tananyag és követelmény

Tananyag

Követelmény

Tánctechnika - helyes testtartás, egyenletes járás - izomtónus változtatásának szabályozása

-

fogócskák kiszámolók altatók vonulós játékok guggolós, kifordulós játékok

Népi játékok - ismerjen legalább 5 kiszámolót, 5 különböző típusú játékot

Hangképzés, ritmika - a népi játékok dallamának és - legalább 5 népdalt tudjon énekelni ritmusának ismerete - ismerje fel a negyed, nyolcad értéket, - negyed- és nyolcadérték felismerése tudja azt visszaadni Néptánc alapok - játékokhoz fűződő lépések ismerete - ismerje a tanult játékokhoz fűződő (galopp, szökellő, szökdelés páros és lépéseket egy lábon, egyes-kettes csárdás, járás, futás) Táncos nyelv - előre-hátra - balra-jobbra - kör- és soralakzat

56/268

2. előképző Tananyag és követelmény Tananyag

- előre-hátra - balra-jobbra - kör- és soralakzat

-

fogócskák kiszámolók altatók vonulós játékok guggolós, kifordulós játékok

Követelmény Tánctechnika - Legyen képes a helyes testtartás és az egyenletes járás végrehajtására Népi játékok - ismerjen további 5 kiszámolót, 5 különböző típusú játékot

Hangképzés, ritmika - a népi játékok dallamának és - további 5 népdalt tudjon énekelni ritmusának ismerete - tudjon egyszerű ritmusképletet - negyed- és nyolcad érték felismerése visszaadni - egyszerű ritmusképletek visszaadása (taps, dobogás) Néptánc alapok - játékokhoz fűződő lépések ismerete - ismerje a tanult játékokhoz fűződő (galopp, szökellő, szökdelés páros és lépéseket egy lábon, egyes-kettes csárdás, járás, futás) Táncos nyelv - előre-hátra - balra-jobbra - kör- és soralakzat

57/268

ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM Tananyag

Tananyag és követelmény Követelmény Tánctechnika

- gimnasztika - helyes testtartás kialakítása, egyenletes járás - ugrások egyik lábról másikra, egyrőlpárosra és fordítva - kis- és nagy ugrások - testfordulatok helyben, járás és ugrás közben - térdhajlítás, féltalpra emelkedés

- magabiztosan használja a különböző ugrásokat, testfordulatokat

Népi játékok -

kiszámolók guggolós, kifordulós játékok vonulós és kanyargó játékok fogócskák páros szökellők labdajátékok (elkapók) naphívogató, esőcsalogatók

- ismerjen legalább 10 népi játékot (legalább 5 típusból) - részvétel a játékban

Hangképzés, ritmika - negyed, nyolcad érték felismerése, visszatapsolása, dobogása - negyed, nyolcad értékű járás - népi gyermekjátékok dalanyaga - ugrós-csárdás dallamok felismerése, azonosítása - hangterjedelem bővítése - kis hangterjedelmű dalok játék, tánc közbeni szabad éneklése

- 10 népdal ismerete - ismerje fel az ugrós és a csárdás dallamokat

Néptánc alapok Dél-dunántúli táncok - ismerje a Dél-dunántúli táncok közül az - ugrós - dudálás: dőlések, járás cifrávalugrós, kanásztánc, lassú csárdás (pl. dobogással, sarokra ugrással Somogyból) tánctípusok egyszerűbb - lépések, járások, dobogások különböző motívumait ritmusra, ütemre - térdrugózások, "höcögők", térdütögetők, cifrák, lengetők - kirúgók, sarokfelkapók - kanásztánc - cifrák a bot fölött - botátugrós motívum, botátadás a láb alatt - lassú csárdás - egyes csárdás, kettes csárdás - tovahaladó csárdás Táncos nyelv - előre-hátra, balra-jobbra és rézsút irányok - ismerje az alap és rézsútirányokat, - kör- soralakzat, félkör, cikk-cakk használja azokat

58/268

- kicsi-nagy, gyors-lassú

- magabiztosan mozogjon a különböző alakzatokban (kör, sor, félkör, cikk-cakk)

59/268

Alapfok 2. évfolyam Tananyag és követelmény Tananyag

Követelmény

Tánctechnika - gimnasztika - ismerje az alappozíciókat (I,II,V.) - egyensúlyozó járás különböző - mozgásában tudatosan használja a ritmusban térdhajlítást, féltalpra emelkedést - térdhajlítás-nyújtás páros és egy lábon (demi plie, releve), lábcsúsztatások - alappozíciók (I, II, V) - helyben forgás járással, csárdással (esetleg cifrával) - 1/4, 1/2 fordulatos ugrások Népi játékok - ügyességi és erőjátékok - ismerjen legalább 10 népi játékot - párválasztó játékok (legalább 5 típusból) - csúfolódók, névcsúfolók - aktív részvétel a játékban - kapuzó, hidas játékok - leánykérő játékok Hangképzés, ritmika - a tanult dalok kísérete - további 10 népdal ismerete ritmushangszerekkel - a tanult dalokat tudja önállóan - a tanult ritmusok visszatapsolása elénekelni - kéz-láb kétszólamú munkája - a népi játékok dalanyagának ismerete - ugrós, lassú és friss csárdás, karikázó dallamok felismerése, ismerete - a tanult dalok önálló éneklése (önálló kezdéssel) - dinamikai gyakorlatok (gyors-lassú, halk-hangos) - zárt hangzók helyes ejtése Néptánc alapok - ugrósok: - dobogó, térdrugó, höcögők - ismerje a Dél-dunántúli táncok közül a - cifra motívum (sima, elől, hátul) - és korábban tanultak mellett a karikázó, ezek variációi kanásztánc tánctípusok egyszerűbb - lengetők motívumait - lábütések (csapások - lassú csárdás - a tanult motívumok párban is - karikázó - lépő, futó, csárdások - kanásztánc - cifrák a bot fölött - botátugrós motívum, botátadás a láb alatt Táncos nyelv - tempó: lassú-közepes-gyors - tudjon tempót váltani (lassú-közepes- alakzat: vonal, sor gyors)

60/268

- szimmetria - térirányok (1-8)

- ismerje a térirányokat (1-8)

61/268

Alapfok 3. évfolyam Tananyag és követelmény Tananyag

Követelmény Tánctechnika - az ismert motívumokkal tudjon

- gimnasztika - járás különböző helyzetekben (kartartások, súlypontváltások) helyben forogni, illetve haladni - fordulások egyes csárdással, cifrával - forgás helyben - tudja a pozíciógyakorlatokat - haladás cifrával, közben forgás összekapcsolni - ugrás haladással - pozíciók: az eddig tanultak kombinációja Népi játékok - csúfolók - ismerjen 10 további népi játékot - ügyességi játékok - aktív részvétel a játékban Hangképzés, ritmika - hangterjedelem bővítése - további 10 népdal ismerete - a tanult táncok dalainak további - ismerje fel a régi és új stílusú ismerete népdalokat, a lassú és friss csárdás - Rábaközi dalkincs - mint új anyag zenei kíséretét ismerete - új-régi stílusú népdalok (tudatosítás) - lassú-friss tempó tudatosítása - ütemváltó dallamok - a nyolcadérték aprózása - Szünet, mint hangjegyérték - "visszhang", "futótűz" - önálló ritmusalkotás Néptánc alapok Somogyi táncok (ugrós, lassú és friss - ismerje a Somogyi táncrendet csárdás, karikázó, kanász, dudálás) (dudálás, ugrós, lassú és friss csárdás, további motívumainak elsajátítása kanász) valamint a Rábaközi táncok - Friss csárdás: alapmotívum, forgás, közül a dus, körverbunk egyszerűbb kopogós (buzsáki), lippentős, bukós motívumait (Szenna, Kutas) Rábaközi táncok: leánytánc, dus (bokázók, lengetők, cifrák, kopogós, dobogók, csapások) verbunk: bemérő, tapsos, csizmaverő, haladó Táncos nyelv - rézsút irányok - tudja a különböző alakzatokat variálni - rendezői bal-jobb - aktív részvétellel - cikk-cakk vonal - hullámvonal és a különböző alakzatok variációi - hasonlóság, azonosság, különbözőség

62/268

63/268

Alapfok 4. évfolyam Tananyag és követelmény Tananyag

KÖVETELMÉNY

Tánctechnika - gimnasztika - tudjon ugráskombinációs - kombinált fej, váll, kar, hát, gyakorlatokat végrehajtani vállgyakorlatok - tudjon fordulatokat, forgást az ismert - ugráskombinációk fordulatokkal motívumokkal - ollók előre, hátra, oldalra - fordulatok, forgások különböző tanult motívumokkal Népi játékok - sportszerű játékok - ismerjen 5 eszközös, ügyességi, - eszközök, ügyességi, sportszerű sportszerű játékot játékok Hangképzés, ritmika - szólóéneklés fejlesztése - ismerje fel az asszimmetrikus - rubato dalok éneklése ritmusokat - hajlítások - tudjon hajlítással énekelni - dél-alföldi dalkincs ismerete - ismerje a tanult táncok zenei anyagát - önálló éneklési stílus kialakítása - asszimmetrikus ritmus - táncok ritmushangszeres kísérete (doromb, köcsögduda, nádsíp, ütőfa.…) Néptánc alapok Somogyi eszközös táncok: - ismerje a Somogyi eszközös táncokat: - üveges leánytánc (üveg a fejen és üveges leánytánc, kanásztánc (fiúk), kézben, illetve a földön) valamint a Dél-alföldi táncok közül az - kanásztánc (fiúk) olához és lassús motívumait. Dél-alföldi táncok: - tudja a Gyimesi héjszák közül: a - féloláhos: csapások, bokázók, cifrák, rendes, tiszti, korobjászka, kerekes kopogók, légbokázó, cifra, csapások, földcsapó, haladó, bokázó - lassús: csárdás párban, friss csárdás: bukó-fordító (forgás-forgásváltás) Gyimesi héjszák (öreges, kerekes, tiszti…) - esetleg nemzetiségi táncok (horvát, német) Táncos nyelv - dinamika-plasztika - tudja a tanultakat alkalmi színpadi - lendület körülmények között - tánc közbeni térbeli, táncbeli korrigálások - a tanultak alkalmazása színpadon - szimmetria, asszimmetria

64/268

65/268

Alapfok 5. évfolyam Tananyag és követelmény Tananyag

-

Követelmény

Tánctechnika gimnasztika - ismerje a lábkörzéseket, tudja ezeket ugrások, forgások végrehajtani kombinált gyakorlatok - tudjon kombinált gyakorlatokat lábkörzések összekapcsolni nehezített koordinációs gyakorlatok

- sportszerű játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok

Népi játékok - ismerjen további 5 eszközös, ügyességi, sportszerű játékot

Hangképzés, ritmika - hosszabb ritmusképletek - tudjon hosszabb ritmusképleteket memorizálása memorizálni - dallamhajlítások - ismerje a tanult táncok zenei anyagát - önálló éneklési stílus kialakítása - a régi és új stílus kialakítása - a régi és új stílus jegyeinek tudatosítása - ritmushangszeres kíséret Néptánc alapok - Szatmári verbunk, lassú és friss - ismerje a Szatmári táncrendből: csárdás, hajlikázó (hegyezők, bokázók, verbunk, lassú és friss csárdás, forgás előre-hátra, felhúzós figura, hajlikázó, valamint a Kalocsai mars keresztező, kisharang, különböző motívumait csárdások, forgások, kiforgatások, útvetők, csapások, kapuzók, egyéni figurák) - kalocsai mars - esetleg nemzetiségi táncok (horvát, német…) Táncos nyelv - frontirányok ismerete, tudatos - ismerje a motívumok ritmikai, használata dinamikai, plasztikai jegyeit - a motívumok plasztikai jegyeinek - tudja a tanultakat alkalmi színpadi eltérő változásai körülmények között - a motívumok dinamikai jegyeinek eltérő változásai

66/268

Alapfok 6. évfolyam TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY Tananyag

Követelmény

Tánctechnika - gimnasztika - tudja a tanultakat kombinálni - az eddig tanultak kombinációja - ismerje a tánctanuláshoz szükséges - ugró, forgó gyakorlatok kombinációja technikai elemeket

- sportszerű játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok

Népi játékok - ismerjen további 5 eszközös, ügyességi, sportszerű játékot

Hangképzés, ritmika - összetett koordinációs gyakorlatok - magabiztosan hajtson végre összetett (láb-kéz-fejmozgás) koordinációs gyakorlatot (láb-kéz-fej) - a különböző tánctípusú és dialektusú - ismerje a tanult táncok zenei anyagát zenei anyagok felismerése, alkalmazása a tanult táncrendekből Néptánc alapok - Széki táncok (sűrű és ritka tempó - ismerje a Széki táncrend táncai közül magyar vagy négyes, lassú, csárdás) a sűrű és ritka tempót, magyart, lassút, - rábaközi verbunk (Szil, Kapuvár, csárdást Kóny) - bővítse ismereteit a rábaközi - rábaközi dus körverbunkról, dusról - sárközi karikázó - ismerje a Sárközi karikázó motívumait - szabadon választott táncanyag (lépő, csárdás, futó) - a tanult táncrendekből tudjon magabiztosan improvizálni legalább hármat

- a tanultak tudatos alkalmazása próbán, szabad tánc közben, koreográfiák eltáncolása során

Táncos nyelv - ismerje a motívumok ritmikai, dinamikai, plasztikai jegyeit - tudja a tanultakat alkalmi színpadi körülmények között

67/268

Továbbképző 7. évfolyam Tananyag és követelmény Tananyag

KÖVETELMÉNY

Tánctechnika - gimnasztika - az ismert technikai gyakorlatokat - az eddig tanultak kombinációja tudja magabiztosan végrehajtani, - ugró, forgó gyakorlatok kombinációi összekapcsolni

- sportszerű játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok

Népi játékok - aktívan vegyen részt a különböző népi játékokban (sportszerű, eszközös, ügyességi) - ismerje a szabályokat

Hangképzés, ritmika - összetett koordinációs és ritmikai - tudjon önállóan ritmusképletet alkotni gyakorlatok (láb-kéz-fejmozgás-taps) - ismerje a tanult táncok zenei anyagát - többszólamú ritmusgyakorlatok - a különböző tánctípusú és dialektusú zenei anyagok felismerése, alkalmazása a tanult táncrendekből Néptánc alapok Székelyföldi táncok - ismerje a Székelyföldi táncok közül - verbunk: bokázó, légbokázó, valamelyik táncrendet (verbunk, terpeszbokázó, kopogók, csapásolók, forgatós, szökős vagy verbunk, - forgatós: összerázó, átvető, forduló…) összeugró, csapások, kiforgatók, forgatások, forgás - szökős: cifrák, kopogók

- a tanultak ismerete, tudatok alkalmazása

Táncos nyelv - a tanultakat tudja alkalmazni a színpadi táncolás és a szabad tánc közben

68/268

TOVÁBBKÉPZŐ 8. ÉVFOLYAM Tananyag és követelmény Tananyag

Követelmény

Tánctechnika - gimnasztika - az ismert technikai gyakorlatokat - az eddig tanultak kombinációja tudja magabiztosan végrehajtani, - ugró, forgó gyakorlatok kombinációi összekapcsolni

- sportszerű játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok

Népi játékok - aktívan vegyen részt a különböző népi játékokban (sportszerű, eszközös, ügyességi) - ismerje a szabályokat

Hangképzés, ritmika - összetett koordinációs és ritmikai - tudjon önállóan ritmusképletet alkotni gyakorlatok (láb-kéz-fejmozgás-taps) - ismerje a tanult táncok zenei anyagát - a különböző tánctípusú és dialektusú zenei anyagok felismerése, alkalmazása a tanult táncrendekből - többszólamú ritmusgyakorlatok - ritmusképletek önálló alkotása Néptánc alapok Palóc táncok - ismerje a Palóc táncokat (karikázó, - karikázó - csárdás, bekezdő, bukós, verbunk, csárdás) ezek motívumait sergő, váltó jobbra-balra - bővítse ismereteit a Széki táncrend - verbunk - lépő, fordulgató, lengető, táncaiból (sűrű és ritka temó, magyar, bokázó, csapások, cifrák, hegyező, lassú, csárdás, porka, hétlépés) sarkazó - csárdás - egylépéses, aprózó, szaladó, mártogató, forgás, forgásváltás, csalogatós Széki táncrend - sűrű és ritka tempó - bekezdő, pihenő, csapások, ollók, zárások, lábkörzések, motívum-kombinációk - négyes és csárdás - bekezdő, lépő, váltó, kopogók, páros forgók - lassú - páros összefogódzás, lassú lépő helyben, fordulva és előre-hátra - porka, hétlépés - ropogtatás, páros forgó, előre-hátra lépő, leány kiforgatása, csapás díszítés Táncos nyelv - a tanultak tudatos alkalmazása - a tanultakat tudja alkalmazni a próbán, szabad tánc közben, színpadi táncolás és a szabad tánc

69/268

koreográfiák eltáncolása során

közben

70/268

Továbbképző 9. évfolyam Tananyag és követelmény Tananyag

Követelmény

Tánctechnika - gimnasztika - az ismert technikai gyakorlatokat - az eddig tanultak kombinációja tudja magabiztosan végrehajtani, - ugró, forgó gyakorlatok kombinációi összekapcsolni Népi játékok - aktívan vegyen részt a különböző népi játékokban (sportszerű, eszközös, ügyességi) - ismerje a szabályokat

- sportszerű játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok

Hangképzés, ritmika - összetett koordinációs és ritmikai - tudjon önállóan ritmusképletet alkotni gyakorlatok (láb-kéz-fejmozgás-taps - ismerje a tanult táncok zenei anyagát - a különböző tánctípusú és dialektusú zenei anyagok felismerése, alkalmazása a tanult táncrendekből - többszólamú ritmusgyakorlatok - ritmusképletek önálló alkotása

Mezőségi táncok - lassú cigánytánc - szászka - ritka szökős - sűrű csárdás - korcsos - négyes - ritka és sűrű magyar legényes Kalotaszegi táncok - legényes - csárdás - szapora

Néptánc alapok - ismerje a minőségi táncok (lassú cigánytánc, szökős, sűrű csárdás, ritka és sűrű magyar) vagy a Kalotaszegi táncok (legényes, csárdás, szapora) motívumait

Táncos nyelv - a tanultak alkalmazása próbán, - a tanultakat tudja alkalmazni a szabad tánc közben, koreográfiák színpadi táncolás és a szabad tánc eltáncolása során közben

71/268

TOVÁBBKÉPZŐ 10. ÉVFOLYAM Tananyag és követelmény Tananyag

Követelmény

Tánctechnika - gimnasztika - az ismert technikai gyakorlatokat - az eddig tanultak kombinációja tudja magabiztosan végrehajtani, - ugró, forgó gyakorlatok kombinációi összekapcsolni

- sportszerű játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok

Népi játékok - aktívan vegyen részt a különböző népi játékokban (sportszerű, eszközös, ügyességi) - ismerje a szabályokat Hangképzés, ritmika

- összetett koordinációs és ritmikai - tudjon önállóan ritmusképletet alkotni gyakorlatok (láb-kéz-fejmozgás-taps) - ismerje a tanult táncok zenei anyagát - a különböző tánctípusú és dialektusú zenei anyagok felismerése, alkalmazása a tanult táncrendekből - többszólamú ritmusgyakorlatok - ritmusképletek önálló alkotása

a tanult táncrendek ismétlése, kiegészítése, továbbfejlesztése

Néptánc alapok - ismerje a tanult táncrendek táncait, azok motívumait - a tanult táncrendekből magabiztosan tudjon improvizálni legalább hármat

Táncos nyelv A tanultak tudatos alkalmazása próbán, - a tanultakat tudja alkalmazni a szabad tánc közben, koreográfiák színpadi táncolás és a szabad tánc eltáncolása során. közben

72/268

FOLKLÓRISMERET Alapfok 1. évfolyam Tananyag: 1. Aratás, őszi munkák. Kézműves foglalkozás keretében szalmafonatok, koszorúk készítése. A paraszti élet: "A búza és a kenyér". 2. A paraszti élet. "A szőlőszüret és szüreti mulatság". Soproni pince megtekintése. Megismerkedés a borászat eszközeivel vagy szüretről kép rajzolása. Gyékény, nád felhasználása régen. Gyékényállatok, figurák készítése, nádkunyhó, síp. 3. A paraszti élet: "Élet a ház körül". Falusi ház modellezése. A kukorica a falusi életben. Kórójátékok, csutkababák csuhéemberkék. A paraszti élet: "Élet a ház körül". Falusi ház modellezése. 4. "Ünnepek a paraszti életben". A téli ünnep: Karácsony. Karácsonyi díszek alkotása természetes anyagokból, papírból, csuhéangyalkák dióból. - Miklós napja - Luca napja - Karácsony 5. "A téli esték". Fonók világa. A parasztházak felosztása: tisztaszoba, konyha berendezése, jellegzetes eszközök. Rajzok készítése a ház belső felépítéséről, ill. a tárgyakról. Újévi szokások. A régi paraszti viselet. 6. Farsang. Farsangi maszkok, busóálarc, farsangi figurák (bábok) készítése. 7. A fonók világa. A fonal, fonalbaba, fonatok (3-as) készítése. A gyapjú-nemez, nemezterítő vagy labda gyúrása. Jeles napok: Gergely-járás.

73/268

8. "A húsvét szerepe a paraszti életben". Húsvéti szokások, locsoló-versek tanulása. Tojásmotívum gyűjtése, tojásfestés levélrátéttel, maratásos technikával. Húsvéthoz kötődő szokások. 9. "Pünkösdi ünnep a paraszti életben". Pünkösd: Pünkösdi király, királyné. Agyagozás (állatfigurák, esetleg felrakásos módszerrel tál készítése). 10. Népmese v. monda illusztrálása. Követelmények: - Rendelkezzen ismeretekkel a magyar népszokások kialakulásában szerepet játszó kultúrkörökről. - Ismerje a paraszti év ünnepi időpontjai. - Tudja a következő Jeles Napok időpontjait: Miklós, Luca, Karácsony, Aprószentek, Szilveszter, Farsang, Gergely, Húsvét, Pünkösd - ezekről rendelkezzen alapvető ismeretekkel. - Ismerje alapszinten a paraszti viselet ruhadarabjait. (csizma, kalap, ing, szoknya, kötény, …) Tudjon beszélni kép alapján a régi falusi házakról, s néhány belső felszerelésről felsorolás szintjén. Alapfok 2. évfolyam Tananyag: 1. Szent Mihály hava. Utalás augusztusra. Őszi népszokások megismerése: aratás, aratóünnep kukoricatörés szőlő szüret Jeles napok fogalmának tisztázása. Kézműves foglalkozások: szalmabábuk, szalmafonatok-aratókoszorúk, csuhébabák, figurák készítése kukoricából, kóróból. Kórószekér. 2. Mindszent hava. Jeles napok – Simon - Júdás napja. Népszokások: szőlőszüret kukoricafosztás, disznótor Kézműves foglalkozás: Kukoricafosztó felelevenítése, eljátszása szőlőszüreten, v. disznótoron való részvétel. 3.

74/268

András hava. Jeles napok - Márton, Katalin, András napja. Népszokások: disznótor fonó tollfosztó Kézműves foglalkozás: fonások gyakorlása 3-as, 5-ös, 7-es esetleg felelevenítése) v. övszövés szádfán.

fonalkészítés

4. Karácsony hava. Karácsonyi szokások: Betlehemezés, Regölés. Játszóházas foglalkozás: gyertyaöntés, karácsonyi angyalkák, stb.

díszek

rokkán

(tollfosztó

készítése:

csillagok,

5. Boldogasszony hava. Jeles napok - vízkereszt, háromkirályok járás. Népi viseletek területi megoszlása. Foglalkozások: rongybaba készítése, viselethez kiegészítők készítése: lányok hajpánt készítése, fiúk bot faragása). 6. Böjtelő hava. Farsanghoz kötődő népszokások, táncalkalmak – táncrendek.. Busójárás. Foglalkozás: busóálarc, farsangi maszk készítése. Szokások felelevenítése (busók, rönkhúzás) v. táncház. Tanultak alkalmazása. 7. Böjtmás hava. Jeles napok, szokások: Gergely-nap, Sándor-József-Benedek, Boldogasszony. Kézműves foglalkozás: Zab, árpa, bab vetése. Népmese illusztráció pl. Égig érő paszuly… Népművészeti motívumok gyűjtése (varrottasok, faragások).

Gyümölcsoltó

8. Szent György hava. Jeles napok: Szt. György, Nagyböjt, Húsvét. Népszokások felelevenítése: - húsvéti tojásfestés, locsolás…. 9. Pünkösd hava. Jeles napok: május 1. – májusfaállítás. Május 12-13-14. Szervác – Pongrác - Bonifác.

75/268

Pünkösd: Pünkösdi király, királyné, Zöldágjárás, táncmulatság. Kézműves foglalkozás: népi kismesterségek rendszerbe foglalása. A soproni Néprajzi Múzeum anyagának megtekintése, rendszerezése. 10. Szent Iván hava. Jeles napok: Medárd napja - időjóslás (06. 08.) Margit napja - vetőnap (06. 10.) Péter-Pál napja - aratás kezdőnapja (06. 29.) Szent Iván napja - tűzugrás (06. 24.) Említés szinten beszélünk a júliusról. Szent Jakab hava. Az éves munka összefoglalása. Követelmények: - Tudja a következő Jeles Napok időpontjait: Szt. Mihály, Simon - Júdás, Márton, Katalin, András, Karácsony, János, Vízkereszt, Farsang, Sándor – József - Benedek, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Szt. György, Nagyböjt, Nagyhét, Húsvét, Pünkösd, Szt. Iván, Margit, Péter-Pál. - A népszokások közül a következőkről rendelkezzen alapvető ismeretekkel: aratásbetakarítás, fosztó, disznótor, Betlehemezés, regölés, köszöntő, Háromkirályok járás, busójárás, rönkhúzás, Gergely-járás, húsvéti tojásfestés, locsolkodás, Pünkösd, zöldágjárás, tűzugrás. Alapfok 3. évfolyam Tananyag: 1. Egy-egy jeles napi rítusmagyarázat).

rítus

formai

elemei

(rítustevékenység,

mondott

rítus,

2. A magyar népszokásokat befolyásoló történelmi kultúrkörök (görög-római, germán, kelta, szláv, zsidó-keresztény). Pogány magyar hiedelemvilág. 3. Születés: babonák, jóslások a születendő gyermek tulajdonságaira, tabuk-jogok terhes asszony számára, a születéssel kapcsolatos hagyományok (bába, az apa szerepe). Paszita, komatál, keresztelő (mulatság). 4.

76/268

Gyermekjátékok. A gyermekkor tárgyai (játékok, eszközök, ruhaneműk). A gyermeki munka, munkára nevelés, munkába állás). 5. A serdülőkor táncalkalmai (viselkedésmód elsajátítása), tilalmak, tabuk - ezek megszegésének megtorlásai). Leányavatás, legényavatás (szervezett alkalmak, szokások, céhek, banda…). Udvarlási szokások, szerelmi élet. 6. A párválasztás szokásai, közvetítés, háztűznéző, leánynéző, leánykérés. Hozomány, eljegyzés, ajándékok. 7. Kereszténység előtti magyar szokások (leányrablás, szöktetés, asszonyvétel). 8. Lakodalom (a rítusok rendje, szerepek, táncok, szokások - ezek táji eltérése) - a házasok életmódja (családformák). 9. Lakodalom (egy lakodalmas – gyermeklakodalom – összeállítása - eljátszása). 10. Halál (viszonyulás az elmúláshoz, felkészülés a halálra, szokások, sirató, temetés, temetési szokások, halotti tor, kísértet, halottlátó, halottkultusz). Követelmények: - Ismerje az emberélet fordulóit: születés, gyermekkor, legény-leányélet, párválasztás, házasság, lakodalom, a házasok életmódja, halál - rendelkezzen ezekről alapvető ismeretekkel.

Alapfok 4. évfolyam Tananyag: 1. A magyar nép hiedelemvilága-bevezetés (sámánizmus, pogány elemek, keresztény elemek). 2. A hiedelemvilág történeti rétegei. Az ősmagyar réteg: finnugor és ótörök elemek, sztyeppék nomád állattartóinak világképe.

77/268

Európai pogány vallások, a zsidó-keresztény kultúra. 3. Régészeti, nyelvészeti, történeti adatok (fordított túlvilág, többlélekhit, toteminus). Sámánizmus (alapelemei: közvetítő funkció, transztechnika, sámánbetegség). A sámánizmus nyomai a paraszti kultúrában (táltos, halottlátó, mesei motívumok). 4. A sámánhitű népek világképe: mítoszok a világ keletkezéséről, életfa, világfa, égitestekkel kapcsolatos hiedelmek, tűzkultusz, növények – állatok - emberi testrészek. 5. Természetfeletti képek. Alsómitológia-animizmus, meselények, hiedelemlények. Lidérc, lúdvérc (fényjelenség, tüzes ember). Negatív női démon, tündérek, ezek összefonódása a boszorkánnyal, kísértet. 6. Természeti démonok (vízilények-sellő, Hany Istók, erdei lények, óriások, törpék).

7. Ördög-démon (alvilági lény, gonoszság, funkciója, megjelenése a néphitben, mesékben). 8. Luca - boszorkány (visszautalás a jeles napra, téli napfordulóval való kapcsolatok, asszonyi tilalmak, hazafi tevékenység). 9. Táltos (táltos mondák, sámánizmus, a pogány sámán). Garabonciás (elterjedése, keveredés a nyugati mágusokkal,). Boszorkány (a népmesei boszorkány, a vasorrú bába - Baba Jaga -, középkori boszorkányperek, eretnekség. 10. Tudományosok (a boszorkányok ellenfelei, tudóspásztor, tudós molnár, ördöngösség). Látók, nézők, gyógyítók (átmenet a született tudós és a szerződött ördöngösök között, halottlátó, javasember, csontkovács). Magyar tündérmesék hiedelemvilága Babona, babonás cselekmények (rontás, igézés, szerelmi varázslatok, védekezési praktikák, ráolvasások, jövendölések). Követelmények: - Ismerje a hiedelemvilág történeti rétegeit (ősmagyar, európai pogány vallások, zsidó-keresztény kultúra). - Ismerje a paraszti hiedelemvilág főbb szereplőit, tudja ezek funkcióit (Sámán, táltos, ludvérc, ördög, boszorkány, tündér, tudományok, látók…).

78/268

Alapfok 5. évfolyam

Tananyag: 1. A népköltészetről kötöttség).

általában

(hagyományozódás,

közösségi

jelleg,

alkalomhoz

2. Verses népköltészet. Eposz (műfaji jellemzők, népi eposzok - Kalevala, Roland-ének). 3. Népdal: szerelmi líra. Vitézi énekek, bujdosó dalok, rab-költészet. Pásztor és betyárdalok. Katonadalok. Aratódalok, summás-cseléd- és szolgaénekek. Mulató és bordalok, csúfolódók.

4. Ballada. Előadásmód, előadási alkalmak. A ballada földrajzi elterjedése, területi sajátosságai, típusok (régi, új, átmeneti) egyes típusok variánsainak feldolgozása. 5. A mese, mint műfaj felfedezése. Előadásmód, előadási alkalmak. A mese - a népmese. Népmese feldolgozások - dramatikus játék, bábjáték, rajz formájában. 6. Tündérmesék, hősmesék - ősvallási maradványok, nomád hősénekek maradványai. Trufák, novellamesék, falucsúfolók, viccek (rátótiádák). Állatmesék, legendamesék. Népmese feldolgozása dramatikus játék formájában. A magyar népmese formai sajátosságai. 7. A monda (történeti mondák és csoportjai, helyi mondák, hiedelemmondák, álhiedelem mondák). 8. Szólások, közmondások, találós kérdések.

79/268

Követelmények: - Rendelkezzen ismeretekkel a népköltészet általános jellemzőiről. - Ismerje a népköltészeti műfajok jellegzetességeit (népdal, ballada, mese, monda, szólás, közmondás, találós kérdés) - ezekre tudjanak példát, helyezzék el térben, időben. Alapfok 6. évfolyam Tananyag: 1. A magyar nép táji, történeti csoportjai - bevezetés. (vallási különbségek, saját identitástudású néprajzi-etikai csoportok) 2. Dunántúl: Bakony, Balaton-felvidék, Göcsej és Hetés, Mezőföld, Ormánság, Őrség, Kisalföld, Somogy, Szlavónia, Zselic, Sárköz. (Film- és hanganyag megtekintése, a fenti tájakról, népcsoportokról.) 3. Felvidék: A palócokról (történeti háttér, földrajzi elhelyezkedés, viselet), Barkók, Csallóköz, Mátyusföld, Galga-mente Matyók, Tokaj-Hegyalja, Zoborvidék. (Film- és hanganyag megtekintése, a fenti tájakról, népcsoportokról.) 4. Alföld: Bácska, Bánát, Bodrogköz Debreceni hajdúk, jászok

80/268

Kalocsa-vidék (Kalocsai - Sárköz), Kunok, Szeged-vidék. (Film és hanganyag megtekintése a fenti tájakról, népcsoportokról) 5. Erdély, Partium, Moldva, Bukovina: Erdély és a Partium történelme általában, Kalotaszeg, Mezőség, Szék, Székelység, Csángók (Moldva, Gyimes, Hétfalu). (Film- és hanganyag megtekintése a fenti tájakról, népcsoportokról.) Követelmények: - Tudja a néprajzi-etikai csoportok elkülönítésének jellemzőit. - Ismerje a magyar népi tájfelosztást, a magyar néprajzi csoportok földrajzi elhelyezkedését, kialakulásuk, hagyományos népi kultúrájuk legfőbb momentumait (Dunántúl, Felföld, Alföld, Erdély, Moldva, Bukovina). Értékelés: A számonkérés formája: A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai - minimumkövetelmények: - a memoriter szöveg- és dallamanyag folyamatos kikérdezése, - az egyes tárgykörök lezárásakor dolgozat, - házi dolgozat.

TÁNCTÖRTÉNET Továbbképző 7. Tananyag és követelmény Tananyag:

81/268

A magyar tánckincs történeti rétegei 1. A régi táncréteg vonásai 1.1. Körtáncok - Leánykörtáncok (karikázók): Dél-Dunántúli, Északi, Erdélyi körtáncok 1.2. Eszközös pásztortáncok - Botoló (párbajszerű forma, páros botoló, szóló forma) - Mutatványos - ügyességi táncok (kanásztánc, seprűtánc) 1.3. Ugrós-legényes tánctípus - Ugrós táncok - Erdélyi legényes táncok 1.4. Régi páros táncok - Küzdő karakterű páros - Ugrós páros - Forgós-forgatós 2. Az új táncos réteg vonásai 2.1. Verbunk (kialakulás, történelmi háttér) - Körverbunk - Szóló verbunk 2.2. Csárdás - Lassú csárdás - Friss csárdás Követelmények: A tanulók ismerjék a magyar táncstílus történeti rétegeinek főbb jellemzőit (hasonlóságok, különbségek). Ismerjék a régi és új táncréteget alkotó tánctípusok alapvető stílusjegyeit: - elnevezések, - szerkezet, - zenei kíséret, - motívum és formakincs, - a szerkesztés elvei, - helye a táncrendben, - előfordulását a táncdialektusokban. Továbbképző 8. Tananyag és követelmény Tananyag: Alkalomhoz kötött táncok Dramatikus - pantomimikus táncok A magyar néptánc kutatása - elemzés, rendszerezés Táncélet, táncok szokások - a tánc hagyományozódása - táncos alkalmak - táncrendezés

82/268

- táncillem, táncrend, táncszók Egyetemes tánctörténet 5.1. Őskori táncok (ősközösség) 5.2. Táncok az ókori kultúrákban (egyiptomi, görög, római, indiai táncművészet) 5.3. Táncok a középkorban (társasági és színpadi táncok) 5.4. A balett kialakulása 5.5. Noverre 5.6. A XIX. század táncművészete 5.7. A XX. század táncművészete 5.8. A táncházmozgalom kialakulása, fejlődése, alakulása a napjainkig Követelmények: A tanulók ismerjék az alkalomhoz kötött és a dramatikus-pantomimikus táncok főbb jellemzőit, területi előfordulásait. Ismerjék a tánckutatás folyamatát, azok jeles képviselőit, tudják az elemzés, rendszerezés alapvető elveit, a táncos szokások fogalmait, folyamatait. Ismerjék az egyetemes tánctörténet történeti alakulását, ezek alapvető jellemzőit, legjelesebb képviselőit.

83/268

TÁNCJELÍRÁS Továbbképző 9. Évfolyam Tananyag és követelmény Tananyag: A mozdulatelemzés néhány alapfogalmának elsajátítása után a mozdulatelemzés és a táncjelírás tanítása párhuzamosan történik. Mozdulatelemzés 1. A tánc tagolódása: fázis – motívum – motívumfűzés - tánc 2. Alaptényezők: - plasztika (irányok, mellékirányok, fő magassági fokok, tágsági fokok, frontirányok, térrajz) - ritmika (hangjegyérték, metrum és az ütem, ritmus, tempó) - dinamika (erőfok, feszítés-lazítás) 3. A mozdulat és helyzet típusai: - mozdulattípusok lépés súlyt hordó láb mozgása föl-le, lábujjhegy-térdhajlítás, forgatás, ringás jobbra-balra gesztus levegőben lévő láb mozdulata (levegőben lévő láb csúsztatása, kar-fej forgatása) ugrás

- helyzettípusok testpozíció (állás)

Táncjelírás 1. Alapfogalmak: Vonalrendszer Irányok

2. Mozdulat típusok jelölése: lépés jelölése magassági szintek (forgatás jelölése később) kiegészítő jelek: kapocs ismétlőjel (csúsztatás, forgatás jelölése később) ugrás jelölése kiegészítő jelek: távolság csökkentés, növelés földhöz közeli lábmozdulatok kis térdhajlítás, feszítés a lábfej részei, azok alkalmazása: (talajérintés, gördülő és csúszó lépés) dinamikai jelek: (erőteljes lábmozdulat, rugózás-rezgés, bokázó-taps) pozíciójelek forgatás jele helyzettípusok jelölése

84/268

súlytalan testrészek mozdulatlansága szünet a testben szünet a térben szünet a helyen Követelmények: - a motívumok ritmusának eltapsolása, - a motívumban szereplő mozdulattípusok felismerése, - egyszerű motívum (karikázó vagy ugrós) leolvasása, előadása, - a mozdulattípus felismerése, - verbunk motívum leolvasása, előadása. TÁNCJELÍRÁS TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNY

Továbbképző 9. Évfolyam

Tananyag: Mozdulatelemzés - mozdulattípusok forgás perdülő perdülés nélkül ugró keringés gesztus testrészek forgatása karhelyzetek csípő forgatása, döntése, hajlítása

Táncjelírás különböző típusú forgások jelölése frontirányok Kiegészítő jelek testrészek és izületek (csapásolás, lábszárkörzés lábfej tartás) (lefeszített "pipáló") keringés jelölése újabb gesztusok jelölése

kiegészítő fogalmak páros viszony fogások táncos-eszköz viszonya

páros viszony jelölése fogások jelölése vonatkozási jel

Követelmények: -

mozdulattípus felismerése, ugrós-legényes motívum leolvasása, előadása, mozdulattípus felismerése, csárdás motívum leolvasása, előadása.

1.4. A néptánc tanszak vizsgakövetelményei A művészeti alapvizsga követelményei

85/268

1. A vizsga részei A vizsga írásbeli, vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Folklórismeret írásbeli: 30 perc szóbeli: 5 perc 1.2. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Népi játék, néptánc - előre kijelölt anyagból, a szaktanár által összeállított és betanított folyamat, ill. koreográfia részletének előadása: csoportosan 5-10 perc - improvizáció: kis csoportban (maximum 3 pár), egyénenként, illetve párban, összesen: 4 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tartalma A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított folklórismereti témakörökből áll. Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését, valamint problémamegoldást, néhány mondatos értelmező választ igénylő feladatokat tartalmaz. A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról. Folklórismeret: - Jeles napok, - Munkavégző ünnepek, - Az emberélet fordulói. 2.2. A gyakorlati vizsga tartalma Koreográfia: A szaktanár által meghatározott egy vagy két tanult koreográfia (koreográfia részlet, betanított folyamat) csoportos bemutatása. Improvizáció: A három táncdialektusból választott és a helyi tantervben szereplő tájegységek tanult táncaiból a nemének megfelelő szerepben kettő előadása kis csoportban (maximum 3 pár), illetve egyénenként párban. Az egyiket a vizsgázók, a másikat a vizsgáztatók választják - a két tánc ne legyen ugyanabból a dialektusból. 3. A vizsga értékelése 3.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: Írásbeli vizsga: A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák. Az osztályzatra a helyben meghatározott ponthatárok szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá. Szóbeli vizsga - A szokás elhelyezése az évkörben, - A szokástartalom ismerete (magyarázata), - Tájékozottság a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjairól, - A megtanított tananyagtartalom elsajátításának mértéke. 3.2. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai. - a koreográfia ismerete, - a tanult táncanyag tudatos alkalmazása az improvizáció során, - a táncos mozgás és a zene illeszkedése, - partneri kapcsolat, páros viszony kialakítása.

86/268

A művészeti záróvizsga követelményei 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Tánctörténet 5-10 perc 1.2. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Néptánc - Improvizáció 8-10 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tartalma: Tánctörténet - a köznapi és művészi mozgás, - a tánc és a társművészetek, - a tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: = a tánc és a vallások, rítusok (őskor, ókor) = a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk) = a színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett) - romantikus balettek, - klasszikus balettek, - modern tánc, - folklórizmus, - jelentős hazai együttesek profiljának, táncosok pályájának, koreográfusok munkásságának jellemzői, - az egyetemes tánctörténet legjelentősebb, alkotói és műveik. 2.2. A gyakorlati vizsga tartalma: Improvizáció: A helyi tantervben meghatározott dialektusok táncrendjeiből a szaktanár állít össze tételsort. A tételsor legalább négy táncrendet tartalmaz, melyből a vizsgázó a nemének megfelelő szerepben improvizál. Először a kihúzott tétel szerint, majd a vizsgázó által szabadon meghatározott táncrendet. A tájegység táncrendjén kívül ismerniük kell még a tánctípusok nevét, a kísérő zenekari felállást, a jellegzetes viseleteket. 3. A vizsga értékelése 3.1. Az írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák. Az osztályzatra a helyben meghatározott ponthatárok szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá. 3.2. A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a táncművészet főbb korszakainak ismerete, - tájékozottság a táncművészet műfajainak jellegzetességeiről, - kiemelkedő alkotók és művek ismerete. 3.3. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a táncrend ismerete, stílusos előadása, - a tánc szerkezetének ismerete az improvizáció során, - a tánc ritmikai, dinamikai, plasztikai megformálása, - a táncos mozgás és a zene illeszkedése, - a táncrendhez kapcsolódó táncfolklorisztikai ismeretek.

87/268

2. BALETT TANSZAK 2. 1. Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Fejlessze - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, - testi-lelki állóképességét, - kapcsolatteremtő képességét. Neveljen - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, - táncművészetet értő közönséget, - táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel - a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése. 2.1. Óraterv A tanszak tantárgyai

Kötelező tantárgyak: -

Klasszikus balett Balett-előkészítő gimnasztika Népi gyermekjáték Tánctörténet

Kötelezően választható tantárgyak: - Néptánc - Társastánc Tantárgy

Klasszikus balett Balett-előkészítő gimnasztika Népi gyermekjáték Tánctörténet Köt. vál. tant. Összesen

Évfolyamok Alapfok Előképző 1. 2. 1. 2. 3

3

1

1

4

4

2 2

4

2 2

4

Továbbképző 3.

4.

3 3

1 4

5. 3

1 4

6. 3

1 4

7.

8.

3 3

1 4

9.

10 . 3

1 4

1 4

3

1

1

4

4

88/268

2. 3. Évfolyamonkénti tananyag és követelmény KLASSZIKUS BALETT Alapfok 1. Tananyag és követelmény Tananyag Helyes testtartás Rúdfogás technikája Lábhelyzetek: I. II. III. V. pozíciók Karpozíciók: I. II. III. pozíciók Rúdgyakorlat Pozíció váltás rúddal szemben és rúd mellett. Demi plié I. II. V. pozíciókban. Battement tendu I. pozícióban rúddal szemben. Battement tendu I. pozícióban rúd mellett. Battement tendu passé par terre. Battement tendu jeté rúddal szemben oldalra és hátra, rúdnak háttal áll, va előre. Demi rond en dehors és en dedans. Rond de jambe par terre en dehors és en dedans. Plié soutenu. Relevé lent 45". Sur le cou-de-pied helyzetek: alacsony, rendkívüli, passé. Relevé I. II. pozícióban. Hajlások rúddal szemben hátra. Közép-gyakorlat Irányok - térbeosztás. Karpozíciók I. II. III. 1/2 port de bras. I. port de bras. Pozíció váltás. Demi plié I. II. pozícióban. Demi plié V. pozícióban. Battement tendu I. pozícióban Allegro Temps levé saute I. II. Petit échappé I. pozícióból II. pozícióba ugorva. Pas marché lépések. Galopp lépés. Pas de bourrée suivi párhuzamos lábbal előre haladva féltalpon.

89/268

Követelmény Legyen képes - a tanult gyakorlatok pontos kivitelezésére, - a kombinációk használatára, - a zene és a tánc összhangjának betartására, - a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködésre. Alapfok 2. Tananyag és követelmény Tananyag V. pozíciós munkák kezdete Gyakorlatok bővítése Rúdgyakorlat IV. pozíció megtanítása. Grand plié I. II. V. pozíciókban. Battement tendu V. pozícióban. Battement tendu jeté rúd mellett. Rond de jambe par terre demi plié-vel. Fondu 45°-on rúddal szemben állva oldalra és hátra, rúdnak háttal állva előre. Átfont sur le cou-de-pied III. pozícióból indítva. Relevé lent 45° fölé. Frappé lábujjheggyel a földet érin:ve. Grand battement jeté rúddal szemben állva oldalra és hátra, rúdnak háttal állva előre. Relevé V. pozícióban. Dőlés előre rúdnak háttal állva. Hajlás oldalra rúddal szemben állva. Középgyakorlat Battement tendu V. pozícióban. Demi rond lábujjheggyel földet érintve en dehors és en dedans. Rond de jambe par terre en dehors és en dedans. Plié soutenu. Croisé és éffacé irányok V. pozícióban nagy kartartással. II. Port de bras. Relevé I. II. pozícióban. Allegro Temps levé sauté V. pozícióban. Petit échappé. Petit changement de piéd. Sissonne simple rúddal szemben. Követelmény Legyen képes

90/268

-

a a a a

tanult gyakorlatok pontos kivitelezésére, kombinációk használatára, zene és a tánc összhangjának betartására, csoportos munkában való fegyelmezett együttműködésre. Alapfok 3. Tananyag és követelmény

Tananyag Fej és karkíséretek Középgyakorlatok növelése Nagy pózok lábujjheggyel érintve a földet Tempók gyorsítása Rúdgyakorlat Demi plié és Grand plié IV. pozícióban. Battement tendu demi plié-vel. Battement tendu jeté demi plié-vel. Battement tendu jeté passé par terce. Battement tendu jeté pointé előre, oldalra, hátra. Preparáció a rond de jambe par terce-hez. Soutenu 45°-on előre, oldalra, hátra. Frappé 35°-on előre, oldalra, hátra. Double frappé 35°-orv előre, oldalra, hátra. Relevé lent 90°-on előre, oldalra, hátra. Developpé 90°-on előre, oldalra, hátra. Előkészítő a rond de jambe en fair-hez. Petits battements sur le cou-de-pied. Grand battement jeté előre, oldalra, hátra. Hajlások rúd mellett. Félfordulat V. pozícióból V. pozícióba rúd felé és rúdtól elfordulva. alance féltalpon pozíciókban. Pas de bourrée lábváltással. Középgyakorlat Grand plié I. II. pozícióban. Battement tendu demi Alié-vel. Battement tendu marché. Battement tendu jeté. Battement tendu jeté demi plié-vel. Rond de jambe par terce demi plié-vel. Relevé lent 45°-on. Frappé lábujjheggyel érintve a földet. Pózok lábujjheggyel érintve a földet, nagy kartartással croisé, éffacée előre, hátra, valamint I. II. III. arabesque-ben. Temps lié par terce tagoltan. III. Port de bras. Allegro

91/268

Petit echappé egy lábra érkezve. Assemblé oldalra. Glissade oldalra. Sissonne simple en face. Changement 1/4 és 1/2 fordulattal. 6. Pas chassé előre és oldalra. Petit jeté oldalra a rúdnál. 8. Polkalépés. Követelmény Legyen képes - a tanult gyakorlatok pontos kivitelezésére, - a kombinációk használatára, - a zene és a tánc összhangjának betartására, - a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködésre. Alapfok 4. Tananyag és követelmény

Tananyag Egyes gyakorlatok féltalpra emelése Pózok a rúdnál nagy kartartással Tour preparációk

Rúdgyakorlat Battement double-tendu oldalra, nyújtott lábbal és Bemi-plié-vel. Battement tendu pózokban nagy kartartással. Battement tendu jeté pózokban nagy kartartással. Grand rond de jambe par terre en dehors és en dedans. Fondu 45°-on lábujjhegyre emelkedéssel. Double fondu 45°-on talpon. Demi rond 45°-on talpon en dehors és en dedans. Grand ronde 45°-on talpon en dehors és en dedans. Frappé lábujjhegyen állva. Double frappé lábujjhegyen állva. Rond de jambe en fair talpon. Relevé lent pózokban. Developpé pózokban. Developpé passé, en face és pózból pózba. Petits battement sur le cou-de-pied lábujjhegyen állva. Attitude helyzetek. Relevé egy lábon. Coupé-piqué V. pozícióban talpon és lábujjhegyen. Balance lábujjhegyen rendkívüli sur le cou-de-pied-ben tartott szabadlábbal. Középgyakorlat Grand plié N. és V. pozícióban. Battement tendu pózokban nagy kartartással. Battement double-tendu oldalra, nyújtott lábbal és demi-plié-vel. Battement tendu jeté pointé. Battement tendu jeté marché. Fondu 45 °-on en face.

92/268

Soutenu 45°-on en face. Frappé 35°-on en face. Double frappé 35°-on en face. Écarté előre és hátra pózok nagy kartartással. Relevé lent 45°-on pózokban. Relevé lent 90°-on en face. Developpé 90°-on en face. Temps lié par terre folyamatosan és hajlással. 3/4 fordulat V. pozícióból V. pozícióba. Pas balarcé en face és 1/4 fordulattal. Tour-ok Preparáció a tour sur le cou-de-pied-hez II. IV. V. pozícióból en dehors és en dedans V. pozícióba zárva. Tour sur place. Allegro Temps levé sauté volé V. pozícióban előre haladva. Petit jeté. Echappé 1/4 és 1/2 fordulattal. Double assemblé oldalra. Sissonne fermé oldalra. Követelmény Legyen képes - a tanult gyakorlatok pontos kivitelezésére, - a kombinációk használatára, - a zene és a tánc összhangjának betartására, - a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködésre. Alapfok 5. Tananyag és követelmény Tananyag Pózok használata - kis pózok megtanítása En tournant gyakorlatok Tourok kezdete Rúdgyakorlat Battement double-tendu előre, hátra, nyújtott lábbal és Bemi-plié-vel. Battement tendu jeté pointé pózokban nagy kartartással. Battement tendu jeté-developpé előre, oldalra, hátra. Double fondu 45°-on féltalpra emelkedéssel. Soutenu 45°-on féltalpra emelkedéssel. . Demi rond 45°-on féltalpon.

93/268

Grand ronde 45°-on féltalpon. Rond de jambe en 1 air féltalpon. Grand battement jeté pointé előre, oldalra, hátra. Mély hajlások előre és hátra. Fouetté talpon 1/2 fordulattal. Középgyakorlat Battement tendu en tournant 1/8 és 1/4 fordulatokkal. Battement double-tendu előre és hátra, nyújtott lábbal és demi plié-vel. Battement tendu jeté en tournant 1/8 és 1/4 fordulatokkal. Grand rond de jambe par terre. Fondu 45°-on pózokban kis kartartással. Soutenu 45°-on pózokban kis kartartással. Relevé lent 90°-on pózokban. Developpé 90°-on pózokban. Grand battement jeté. IV. port de bras. Tour-ok Egy tour sur le cou-de-pied II. IV. V. pozícióból. Tour pas de bourrée diagonálban. Allegro Changement egy fordulattal. Assemblé előre és hátra. Glissade előre és hátra. Követelmény Legyen képes - a tanult gyakorlatok pontos kivitelezésére, - a kombinációk használatára, - a zene és a tánc összhangjának betartására, - a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködésre. Alapfok 6. Tananyag és követelmény Tananyag A korábbi évfolyamokon tanultak összegzése A kivitelezés szépítése Ebben az évfolyamban új gyakorlatokat nem tanítunk. Az első öt évfolyamban elsajátított tananyag elmélyítése a feladat. A törzs, a fej, a végtagok harmonikus, koordinált mozgásának fejlesztése, az izomzat teherbíró-képességének és az ízületek mozgáshatárának fokozása biztosítson megfelelő alapot a továbbképző négy évfolyamának munkájához. Feladat a csoport technikai tudásának és tánckészségének továbbfejlesztése. Végeztessünk rúdnál és középen, valamint az ugrásoknál gazdagabb, összetettebb kombinációkat, fokozzuk a gyakorlatok mennyiségét. Fontos a test harmonikus és koordinált mozgásának elérése.

94/268

Rúdgyakorlatok pózokban Féltalp munkák Tourok növelése Battírozás alapozása Követelmény Legyen képes - a tanult gyakorlatok pontos kivitelezésére, - a kombinációk használatára, - a zene és a tánc összhangjának betartására, - a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködésre. Továbbképző 7. Tananyag és követelmény

Tananyag Rúdgyakorlat Battement double-tendu nyújtott lábbal és demi-Alié-vel pózokban. Battement tendu jeté-developpé pózokban. Battement tendu jeté enveloppé. Fondu 45°-on lábujjhegyre emelkedéssel pózokban. Fondu 45°-on tombé-val. Soutenu 45°-on lábujjhegyre emelkedéssel pózokban. Fouetté 45°-on rúd felé és rúdtól elfordulva. Frappé ritmizálva. Relevé lent lábujjhegyre emelkedéssel. Passé developpé lábujjhegyre emelkedéssel. Petits battements ritmizálva. Battement pour batterie. Developpé ballotté 45°-on. Allongé pózok. Grand battement jeté developpé-val. Középgyakorlat Battement tendu en tournant 1/2 fordulattal. Battement tendu jeté en tournant 1/2 fordulattal. Fondu 45°-on lábujjhegyre emelkedéssel előre, oldalra, hátra. Soutenu 45°-on lábujjhegyre emelkedéssel előre, oldalra, hátra. Frappé féltalpon. Petits battements sur le cou-de-pied féltalpon. Grand battement jeté pózokban. Grand battement jeté marché. Pas de bourrée en tournant 3/4 fordulattal. IV. arabesque lábujjheggyel a földet érintve. V. port de bras. VI. port de bras. Tour-ok Tour sur le cou-de-pied IV. pozícióból 2 fordulattal.

95/268

Tour posé en dehors, en dedans. Tour tire-bonchon 1 fordulattal. Tour chainé diagonálban. Allegro Échappé 1 fordulattal. Temps levé sauté 1 lábon. Assemblé pózokban. Glissade pózokban. Sissonne fermé 45°-on pózokban. Sissonne ouverte 45°. Sissonne tombé előre, hátra, oldalra. Ballonné 45°-on oldalra helyben, és coupé-val. Échappé battu rúddal szemben. Követelmény 1. Legyen képes - a balett gyakorlatainak harmonikus, koordinált bemutatására, - a kombinációk szolisztikus előadására, - az ismert anyagból önálló gyakorlatok összeállítására. Továbbképző 8. Tananyag és követelmény Tananyag Plié-relevé-k Grand tour 1 fordulattal Entrechat battu-k Tour lent Rúdgyakorlat Battement tendu en cercle. Battement tendu jeté en cercle. Fondu 90°-on talpon. Double fondu 90°-on talpon. Frappé plié-relevé-vel. Double frappé plié-relevé-vel. Rond de jambe en fair plié-ben befejezve. Relevé lent plié-relevé-vel. Developpé plié-relevé-vel. Developpé passé féltalpon. Developpé ballotte 90°-on. Demi rond 90°-on talpon. Grand rond 90°-on talpon. Fouetté 90°-on. Grand battement jeté passé par terre. Grand battement jeté developpé-val. Középgyakorlat Fondu 45°-on lábujjhegyre emelkedéssel pózokban. Soutenu 45°-on lábujjhegyre emelkedéssel pózokban. Fouetté 45°-on talpon.

96/268

Relevé lent 90°-on lábujjhegyre emelkedéssel. Passé developpé 90°-on lábujjhegyre emelkedéssel. Tour lent nagy pózokban kivéve IV. arabesque. IV. arabesque 45°-ra megemelt lábbal. Grand battement jeté pointé-val. Pas de bourrée dessus-dessous. Tour-ok Tour sur le cou-de-pied 1 fordulattal rúd mellett V. pozícióból indítva. Tour tire-bouchon 2 fordulattal. Grand tour 1 fordulattal éffacée attitude-ben tartott lábbal. Tour posé en suite. Tour piqué diagonálban. Allegro Ballonné 45°-on haladva pózokban. Échappé battu. Pas de chat 45°-on oldalra (olasz forma). Temps lié sauté. Sissonne fermé 90°-on oldalra. Sissonne fermé 90°-on pózokban. Követelmény 1. Legyen képes - a balett gyakorlatainak harmonikus, koordinált bemutatására, - a kombinációk szolisztikus előadására, - az ismert anyagból önálló gyakorlatok összeállítására. Továbbképző 9. Tananyag és követelmény Tananyag Grand fouetté-k Grand allegro-k Rúdgyakorlat Fondu 90°-on lábujjhegyre emelkedÉ~sel. Double fondu 90°-on lábujjhegyre emelkedéssel. Soutenu 90°-on lábujjhegyre emelkedéssel. Frappé posé-val. Double frappé posé-val. Rond de jambe en fair 45°-on plié-relevé-vel Demi ropd 90°-on féltalpon. Grand rond 90°-on féltalpon. Grand battement jeté féltalpon. Grand battement jeté relevé-vel. Középgyakorlat

97/268

Fondu 90°-on talpon en face és pózokban. Soutenu 90°-on talpon en face és pózokban. Relevé lent 90°-on plié-relevé-vel. Developpé 90°-on plié-relevé-vel. IV. arabesque 90°-on. Grand fouetté a la seconde-ból I. arabesque-be fordulva. Temps lié par terre 45°-on talpon. Pas de bourrée dessus-dessous en tournant. Tour-ok Grand tour 1 fordulattal I. arabesque-ben és a la secondban. Tour tire-bouchon 2 fordulattal diagonálban chassé indítással. Allegro Entrechat quatre. Royal. Jeté coupé-val 45°-on croisé-ban Ps effacée-ban előre haladva. Grand assemblé. Pas failli előre haladva. Contre temps. Jeté entrelacé. Követelmény Legyen képes - a balett gyakorlatainak harmonikus, koordinált bemutatására, - a kombinációk szolisztikus előadására, - az ismert anyagból önálló gyakorlatok összeállítására.

Tananyag Táncos kombinációk Diagonál tour-ok Grand allegro-k bővítése

Továbbképző 10. Tananyag és követelmény

Rúdgyakorlat Fondu 90°-on lábujjhegyre emelkedéssel pózokban. Double fondu 90°-on lábujjhegyre emelkedéssel pózokban. Soutenu 90°-on lábujjhegyre emelkedéssel pózokban. Frappé posé-val 1/2 fordulattal. Double frappé posé-val 1/2 fordulattal. Demi rond 90°-on plié-relevé-vel. Grand rond 90°-on plié-relevé-vel. Grand battement jeté balancoire. Középgyakorlat Fondu 90°-on lábujjhegyre emelkedéssel en face és pózokban.

98/268

Soutenu 90°-on lábujjhegyre emelkedéssel en face és pózokban. w Grand fouetté 1/2 fordulattal. Temps lié par terre en tournent 1 fordulattal. Temps lié par terre 90°-on talpon. Grand battement jeté developpé-val en face és pózokban. Tour-ok Tour degagé diagonálban. Pas emboité diagonálban. Allegro Grand assemblé en tournant. Grand jeté. Grand fouetté I/2 fordulattal. Pas couru. Követelmény 1. Legyen képes - a balett gyakorlatainak harmonikus, koordinált bemutatására, - a kombinációk szolisztikus előadására, - az ismert anyagból önálló gyakorlatok összeállítására. BALETTELŐKÉSZÍTŐ GIMNASZTIKA Előképző 1-2. Tananyag és követelmény

Tananyag Lábfejgyakorlatok állva Rúddal szemben, párhuzamos lábbal állva külön a jobb és a bal lábbal - rüszt - spicc - rüszt - talp, - spicc - rüszt - talp - a sarokra támaszkodva a talp megemelése - vissza talpra, - relevé 2 lábon - visszaereszkedés, egyik láb rüsztön - spicc - rüszt - talp Mindkét lábbal egyszerre - relevé - áttör a rüszt - visszanyújt relevébe - leereszkedés talpra - plié nyújt a térd relevé - visszaereszkedés talpra. I. pozícióból: tendu - pipa - spicc - zár, tendu - áttör a rüszt (térd hajlít) - térd, spicc nyújt - zár, plié soutenu - elemel a láb - elenged a rúd, tart a láb - letesz spiccre - nyújt a térd(visszafog a kéz a rúdra) - zár A gyakorlat á la quatriéme végeztethető. Követelmény A csípő és a váll ne mozduljon el a kapaszkodás nélküli egyensúlyi helyzetben sem. Lábfejgyakorlatok ülve - a lábujjak mozgatása ("vakar") 2 lábbal egyszerre, majd külön a jobb és bal

99/268

lábbal, - pipa - spicc, - spicc - rüszt - pipa - spicc, - pipa, hajlít a térd - kinyújt a térd, - lábfej körzés bokából kifordítva I. pozícióig bentről kifelé és kintről befelé. Hátgyakorlatok a gerinc hajlékonyságának fejlesztése céljából Ülésben előre dől - egyenes - gömbölyít - egyenes. Fekvésből - felül - ráhajol a lábra - visszaül - legördül fekvésbe (fent tartott kéz), - felvisz a láb a függőlegesbe - hátra egészen a fej mögé - leenged a medence, láb vissza a függőlegesbe - leenged fekvésbe, - felső hát megemelés alkarra támaszkodva (lapocka), - medence megemelés alkarral alátámasztva behúzott lábakkal - láb nyújtás - vissza fekvésbe, - híd gömbölyű (kéz - láb közel egymáshoz) - fej megemelés - a nyakat tartva hátra hajlítás - jobbra-balra.fordítás - visszaereszkedés, - híd nyújtott kézzel-lábbal (a fejmunka azonos a gömbölyű hídéval). Hátgyakorlatok a hátizmok megerősítése céljából Hason fekvésből - megemel a derék - kéz oldalt, visszaereszkedik, - megemel a derék - kéz oldalt helyzeten keresztül vált jobb - bal II. arabesque-be visszaereszkedik, - megemel a derék - hátrahajlás - hajlásban feljön a kéz III. pozícióba visszaemel a derék egyenesbe - kéz lejön I. pozícióba - kéz megnyújt előre visszaereszkedés fekvésbe, - behajlít a láb - kéz megfogja a bokát - térd nyújt, felhíazza a felsőtestet kéz elengedi a lábat - derék visszaemel a függőlegesig III. pozícióba kézzel, legördül fekvésbe. Térdelésből kiindulva - kezek fent az indulásnál, felsőtest elfordul, az egyik kéz egy félkörön átvezetve, hátul érinti a padlót, a két lábszár között - medencét kicsit előretolja vissza, ugyanez megismételve a másik oldalra, - gömbölyítés, leülés a lábszárakra, kéz hátul felmegy - visszaemelkedés a kiindulási helyzetbe, - hátrahajlás - kezek a test mellett, fej oldalra fordítva, tartott nyak visszaemelkedés - gömbölyítés, - cica - térdelésből letesz a kéz, felsőtest közel a térdhez - kicsúszás hasra. Követelmény A gyakorlatok végzése közben a vállak maradjanak lehúzva, a gerinc szabadon hajlik a két váll között. Gyakorlatok az en dehors fejlesztésére Háton fekve - lábfejek kiforgatva, térd hajlít - mint demi plié - kinyújt - hajlít - nyújt, - lábak a levegőben 90° felett szétnyitva, kézzel - később kéz nélkül meghúzogat, lazít, - ugyanez lejjebb - 90°-on vagy alatta kicsit, - 2 láb hajlít - szétnyit - spiccek a földön fecskében, (béka) két térd a föld felé húzogat, - az egyik láb kivezet oldalra, vissza, másik láb. A csípő az ellentétes láb

100/268

oldalán nem fordulhat a nyitó láb irányába, - ugyanez ülve, a két kézre támaszkodva, a hát kiemelt. Ülve - a lábak angol spárgaszerűen nyitva, a medence mögött letett kezekre támaszkodva előre nyomva megemel a medence - a lábak kiforgatva - viszsza, - a lábakat kiforgatva, lábfej pipa helyzetben kiforgatva, egyenes háttal előre hajlás, - az előző helyzetből átmászás hasra. Hason fekve - homlok a földön - kezek elöl fönt, lábak terpeszben nyitva, kifelé forgatva, lábfej fecske tartásban - (sarok a földön, ujjak a levegőben), hajlít az egyik térd passé-ba - visszanyújt - másik láb, - ugyanez, alkar támasszal. Követelmény Mindkét csípőcsont végig maradjon a földön. Gyakorlatok az előre irányú lábemelés, tágítás fejlesztésére Háton fekve - két láb nyújtva - hajlított térddel felhúz az egyik (en dedans) passé-ba feljebb húz a hashoz (medence a földön marad) meghúzogat, lazít, viszszanyújt, - ugyanez: a passé után feljebb húz, kinyújt, fent vissza passé-ba, kinyújt a földre, - kiforgatott lábbal relevé lent - pipa - spicc meghúzogat, levisz, en dehors passé - developpé előre - vissza passé-ba - lecsúsztat, grand battement jeté. Követelmény A medence végig maradjon a földön, nyújtott lábnál a combizom és a vádli legyen felhúzva, a lábfej fecskében lefeszítve. A relevé lent - developpé - grand battement jeté gyakorlatok a padlón fent kézzel is gyakorolhatók Gyakorlatok az oldalirányú lábemelés, tágítás fejlesztésére Ülve - terpeszben (angol spárga) hajlás a lábra lent tartott kézzel indulva, a - hajlás irányának megfelelőkéz csúsztat a lábon, a másik felvisz félkörrel a fej fölé. Oldalt fekve - passé developpé - pipa - spicc - vissza passé-ba, - ugyanez alkar támasszal, - fekve grand battement jeté. Követelmény A test legyen teljesen egyenes, a medence nem billenhet hátra. Háton fekve - Relevé lent oldalra - először az irány kézzel, majd a földön a fej mögött, átnyúlva az ellentétes kéz segítségével a láb a törzshöz húz. Követelmény A gerinc a lehető legegyenesebb maradjon, a csípő ne mozduljon el. Gyakorlatok a hátra irányú lábemelés fejlesztésére

101/268

Hason fekve - relevé lent - homlok a földön, kezek elöl, - relevé lent - alkar támasszal, vállak lehúzva. Követelmény A csípőcsont végig maradjon a földön - térd átnyújtva - combizom és vádli fölhúzva - lábfej fecskében, a lábemelés a hátsó combizomból történik. Négykézlábról indulva - a láb kicsúszik hátra - relevé lent, fej is megemel - letesz nyújtva a spiccre - behúz- gömbölyít - fej lent, - a láb kicsúszik hátra - relevé lent - hajlít a térd (attitude en dedans) viszszanyújt az eredetinél magasabbra - letesz, behúz, - grand battement jeté - behúzásnál gömbölyítés. Alapfok 1-2. Tananyag és követelmény

-

-

-

-

-

Tananyag Gyakorlatok az oldalizmok megdolgoztatására, valamint a csípő-váll viszonyának tudatos kontrollálására Háton fekve csípő elfordítás - vállak rögzítve, a lábszárak párhuzamosan összeszorítva felhúznak a hashoz - majd jobbra - balra az izmok elengedése nélkül lehelyeznek a padlóra, ugyanez a gyakorlat úgy, hogy a spiccek a földre vannak helyezve, Ülésben derék - váll elfordítás - medence rögzítve a lábak hajlításba behúzva, a felső láb az alsó láb combja elé spiccre hegyezve, a karok nyújtva, előre fordított tenyérrel fent, a törzs a vállakkal' egy felet elfordul a felül lévő láb irányába - letesz a kéz a földre hát gömbölyít - visszaegyenesedik kezek visszaemelnek - visszafordul szembe, ugyanez a másik irányba - majd újra a felül lévő láb felé. Hasizomgyakorlat Földön ülve lábak behúzva a hashoz, spiccek a föld felett, karok oldalt vízszintesen, nyújtanak a lábak a föld felett, törzs hátra dől - visszahúz a láb, visszagömbölyít a hát - felfelé nyújtanak a lábak, hát kiemel, homorít - visszahúz a láb, hát visszagömbölyít. Spárga illetve attitude előkészítő Földön ülve kezek oldalt vízszintesen, lábak oldalra, a lehető legszélesebben szétnyitva, behúz az egyik láb előre - a medence megemel - a nyújtott láb tovább csúsztat oldalra, medence letesz a hajlított lábszár elé, a törzs felet elfordul a nyújtott láb irányába, miközben az előre kerülő láb behajlít, lábszár vízszintesig, a hátra kerülő láb kinyújt, kezek a földön - hátul a láb hajlít attitude-be - kinyújt; térd oldalra néz - hajlít, - nyújt - törzs a végén előrehajol - hátra hajol. Követelmény Hajlításkor a comb csak lefelé ereszkedhet, kifelé ne mozduljon el. spárga gyertya gyertyából spárga - angol spárgán keresztül vált másik lábra Követelmény Gyakorlatok álló helyzetben párhuzamos lábbal - leguggolás, kezek közben előre nyújtanak - megfog a boka, térdek

102/268

-

-

-

kinyújtanak, a has együtt marad a combbal, a törzs teljesen összecsukódik a lábakkal vissza guggolásba - felállás (guggolásnál sarkak a földön maradnak), párhuzamos láb, nyújtott térd - előrehajlása vízszintesig - tovább a teljes összecsukódásig vissza a vízszintesig, felegyenesedés, Kis demi plié-ből, II. pozícióba kiforgatott lábfejekkel indítva - leereszkedés vízszintes combig, kezek előre nyújtva, - térdek kinyúlnak, miközben a kezek letesznek a földre visszahajlít a térd, - feljön a felsőtest, kezek előrenyúlnak - kinyújt a térd, kezek leeresztenek, párhuzamos nyújtott lábbal indítva, - plié, hát gömbölyít medence előretol, a karok a test elé emelnek egy kicsit - nyújt a térd a kezek függőlegesbe emelkednek, a törzs kiegyenesedik - a karok folytatják a kört hátra, hát homorít befejezve a karok körzését a hát kiegyenesedik, párhuzamos nyújtott lábbal indítva - a karok hátulról indítják a körzést a függőlegeshez érve plié, hát gömbölyít - a karok előre felé folytatják a kört, miközben a test kiegyenesedik. Járások diagonálban - vagy körben spicc nyújtáson keresztül talpon, spicc nyújtáson keresztül féltalpon, kombinálva, pl.: 2 talp - 2 féltalp 2 plié 2 talp. A gyakorlatok különböző karkíséretekkel is végezhetők 8 lépés alatt egy teljes I. port de bras - vagy kintről indítva a körzést, 4 lépés alatt oldalt felvezetve - 4 lépés alatt levezetve a kart. Allegro sauté párhuzamos lábbal, kéz csípőn, relevé-vel indítva: relevé kéz oldalt 45°-on - plié - karlendítés (alap L-III. pozíció) sauté - nyújt a térd, sauté 2 lábra érkezve - sauté 1 lábra érkezve a másik elől felhúz lefeszített lábfej jel, chassé, sauté, kilépéssel indítva. Szökdelés helyben, elöl felhúzott lábbal, helyben, hátul felhúzott lábbal. Futás elöl felhúzott lábbal, hátul felhúzott lábbal, kombinálva. NÉPI GYERMEKJÁTÉK Előképző 1-2. Tananyag és követelmény Tananyag Eredeti énekes - táncos gyermekjátékok - altatók Csicsíja babája..., Beli beli, kucu beli - kiolvasók: Mese, mese, mátka..., Kiugrott a gombóc, Héja, héja lakatos..., - szerepjátszók: Lipem-lopom a szőlőt..., Festékes, A csengeri piacon... - fogócska: Ha én cica..., Katica szállj el..., Tüzet viszek... - párválasztó: Három csillag..., Hajlik a meggyfa..., Elvesztettem zsebkendőmet..., - fogyó-gyarapodó: Járok egyedül..., Itt ül egy kis kosárban... - vonulós-kapuzó: Új a csizmám..., Mért küldött az..., Népi sportjátékok Kiválóan alkalmasak jellembeli tulajdonságok (ügyesség, bátorság, önuralom, önzetlenség, gyors felfogóképesség, versenyszellem) fejlesztésére.

103/268

- küzdő Adj király katonát..., - nemzetes - fogó fekete-fehér, fészekfogó, Itt a kettő..., - pásztorjátékok csülközés, kanászozás, - tréfás versengések bakugrás, sótörés. Néptánc alaplépések A játékokhoz fűződő lépések: szép, egyenletes járás, futás, egyes-kettes csárdás, szökellő, galopp, sarkazó, szökdelés páros lábon, stb. Követelmény - az adott évfolyam gyermekjátékainak ismerete - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult néptánc alaplépések stílusos előadása NÉPTÁNC Alapfok 3. Tananyag és követelmény Tananyag Dunántúli ugrós és eszközös tánc (régi stílusú táncok) - Dél-dunántúli ugrós alapmotívumok: cifra, höcögő, lengető, térdütögető, csapások és ezek variációi - eszközös táncok: fiúknak kanásztánc, lányoknak üveges Dél-dunántúli karikázó (lányoknak) - karikázó motívumok (Somogy: ingó- és kombinációi csárdással, lépővel, ridalépés váltásokkal, rida-bekezdő) Követelmény - az adott évfolyam gyermekjátékainak ismerete - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult néptánc alaplépések stílusos előadása Alapfok 4. Tananyag és követelmény Tananyag Dunántúli ugrós - Ismétlés, motívumkészlet bővítése: vonulós-dudálós motívumok, keresztezőfutó - Légbokázó, dobogó cifra Rábaközi dus - Ugrós motívumok Rábaközből: kopogó, sarkascifra, ugró-csapó variánsai, terpeszcsapó

és

Körverbunk (fiúknak)

104/268

- verbunkmotívumok (Rábaköz): tapsbemérő, fordulós és variációi, lengető séta, pattintó csapó, hegyező Sárközi karikázó (lányoknak) - 5/8-os lépő, csárdás, futó Követelmény - az adott évfolyam gyermekjátékainak ismerete - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult néptánc alaplépések stílusos előadása Alapfok 5. Tananyag és követelmény Tananyag Szatmári lassú és friss csárdás (ismerkedés az új stílusú páros táncokkal) - szatmári motívumok: csárdások, hegyező, bokázók, fonás előre-hátra, átvetős - lányoknak forgások - fiúknak csapások Verbunk (fiúknak) - szatmári verbunk: bokázók, csapások, cifra variációk, keresztezők Hajlikázó (lányoknak) - vonulósok, egyéni figurák Követelmény - az adott évfolyam gyermekjátékainak ismerete - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult néptánc alaplépések stílusos előadása Alapfok 6. Tananyag és követelmény Tananyag Széki négyes és csárdás (erdélyi dialektus) - lépő, váltó, séta-cifra, kopogók - széki sűrű és ritka tempók - dobogók, csapások Széki porka, hétlépés - fiúknak esetleg ritka és sűrű tempó Követelmény - az adott évfolyam gyermekjátékainak ismerete - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult néptánc alaplépések stílusos előadása Alapfok 6. Tananyag és követelmény Tananyag

105/268

1. Az eddig tanultak ismétlése - dunántúli ugrósok, eszközös táncok, karikázó, - rábaközi verbunk és dus, - szatmári hajlikázó, verbunk, lassú- és friss - csárdás, széki négyes, csárdás, porka és hétlépés 2. Széki táncrend kiegészítése - fiúknak sűrű és ritka tempó: pihenők, csapások - lányoknak énekek, csujjogatások - mezőségi forgások megalapozása, gyakorlása Követelmény - az adott évfolyam gyermekjátékainak ismerete - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult néptánc alaplépések stílusos előadása Alapfok 6. Tananyag és követelmény Tananyag Palóc lassú és friss csárdás - csárdás: egy lépés, aprózó, szaladó, hegyező-cifra, mártogatós, bokázó Verbunk (fiúknak) - verbunklépések, lépő, bokázók, lengetők, cifrák, hegyező, sarkazó, csapók, zárók Karikázó (lányoknak) - egyes-, kettes-, tovahaladó csárdások, bukósok, ridaforgó váltásokkal Követelmény - az adott évfolyam gyermekjátékainak ismerete - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult néptánc alaplépések stílusos előadása Továbbképző 9. Tananyag és követelmény Tananyag Székelyföldi forgatós és verbunk - forgatós: fiúk: összerázó, átvetős, forgó, tapsos, csizmaverős, kopogó, ugró bokázó, lányok: összerázó, átvetős, forgó (páros, egyéni) "kopogó" - székely verbunk: kopogó, ugró bokázó, bokaverő, keresztező, csapásoló, koppantgató. Sárközi karikázó (lányoknak) - 5/8-os lépő, csárdás, rezgő, futó motívumok Követelmény - az adott évfolyam gyermekjátékainak ismerete - a tanult tananyag csoportos bemutatása

106/268

- a megtanult néptánc alaplépések stílusos előadása Továbbképző 10. Tananyag és követelmény Tananyag Mezőségi páros táncok - mezőségi páros: akasztós, forgó, kar alatt forgató, átvetős, hát mögé dobó, csapások, ugró bokázó, lányok: összeráz ( lassú cigánytánc, ritka csárdás, ritka szökős, sűrű csárdás ) Követelmények - az adott évfolyam tananyagának ismerete - az elsajátított lépésanyag és motívumok stílusos bemutatása - a táncokhoz tartozó dalok ismerete - az adott évfolyam gyermekjátékainak ismerete - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult néptánc alaplépések stílusos előadása TÁRSASTÁNC TÖRTÉNELMI TÁRSASTÁNC Alapfok 3. Tananyag és követelmény Tananyag Alaplépések - XIX.sz.-i bók - Pas marché - Pas glissé - Pas élevé - Pas chassé - Pas degagé - Pas galopp - Pas polka - Pas marché etűd - Pas polka előre-hátra-oldalra - Forgó polka szólóban - Kreutz polka Követelmény - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult alaplépések stílusos előadása Alapfok 4. Tananyag és követelmény Tananyag A második évben tovább tanítjuk a XIX.sz.-i báli táncok alaplépéseit, de már

107/268

magasabb fokon kis etűdök formájában. Alaplépések - Pas chassé A formák - Pas chassé B formák - Pas polonaise előre haladva - Pas polonaise hátra haladva - Keringő lépés előre és hátra - Keringő lépés előre haladva - Keringő lépés hátra haladva - Forgó keringő szólóban - Páros forgó keringő - Valse-Mignon - Polka tánc Követelmény - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult alaplépések stílusos előadása Alapfok 5. Tananyag és követelmény Tananyag A XIX. század könnyedsége mellett a barokk szertartásosabb, kifinomultabb, kötöttebb stílusával ismertetjük meg a tanulókat, egy XVII. századi korai menüett lépésein keresztül. Alaplépések - Pas balance - Keringő etűd - Polonaise etűd - Menüett bók - Pas menü Követelmény - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult alaplépések stílusos előadása Alapfok 6. Tananyag és követelmény Tananyag Ebben az évben a rokokó táncának, a Gavotte-nak lépései kerülnek sorra, amelyek már klasszikus tudást igényelnek, ezért kerülnek a negyedik év anyagába. Ezt a tudást az előző évek balett anyaga alapozza meg. Alaplépések - Gavotte bók - Pas gavotte - Pas zefír - Pas pompadur - Galambocska Táncok

108/268

- Menüett - Allemande - Francia négyes Követelmény - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult alaplépések stílusos előadása Alaplépések és táncok 1. Gavotte tánc Tremolanti 2. Gagliarde tánc Gagliarde bók Ruade Pied croise Ruade de vache Fleuret Entretaille 3. Körmagyar lépései és tánc Andalgó Tétovázó Csalogató Csárdás Rida Cifra Lejtő Vágó

Pasziminimi Salto tondo Grue Marque le pied Marque le talon Capriole Capriole intre ciata Toborzó Lengető Emelkedő Verbunkos Fonás Keresztelő Bölcső Magányforgó Kisharang Bokázók

GAGLIARDE 6/8-os reneszánsz, többnyire a lassú Pavane-t követő ugrós tánc. Kartartás, ruhafogás a stílusnak megfelelően. Követelmények - az adott évfolyam tananyagának ismerete - a kötött térformák pontos betartása - a pontos, kornak megfelelő, stílusos előadás TÁRSASTÁNC Továbbképző 9. Tananyag és követelmény Tananyag Az első évben a társastáncok kezdő anyagával ismerkednek meg a tanulók. Foxtrott Rumba Séta előre, oldalt - mellé Négyszög Séta előre, oldalt - mellé + Forgás séta hátra, oldalt - mellé oldalazó cikcakk válás - kubai séta oldat - mellé + hintalépés forogva

109/268

Angol keringő Séta jobb lábbal Jobbra fordulás galopp Slow fox cikcakk párban negyed forgás fél forgás

Country I. séta előre séta hátra (válás) párcsere tapsos játék

Bécsi keringő séta jobb lábbal séta bal lábbal jobbra fordulat

Követelmények - az adott évfolyam tananyagának ismerete - a kötött térformák pontos betartása - a pontos, stílusos előadás

Tananyag Angol keringő séta bal lábbal balra fordulás Tangó Forgás Sétalépés Promenád zárással Samba Lendítős Fordulás Sétalépés Röpsasszé Keresztlépés kar alatt fordulás Cha-cha-cha Alaplépés elől keresztező hátul keresztező Country tánc II. (Man mixer) séta előre forgással séta hátra (válás)

Továbbképző 10. Tananyag és követelmény dobogó, taps kerülés párcsere forgás Disco tánc (Stomp) séta hátra, előre szólófordulat jobbra és balra dupla és szimpla érintő lépés twist és taps Country tánc III. (Yankee mixer) dupla polka páros csusszanás hátra párcsere karolás Jive alap

válás helycsere balról - jobbra kézcsere hát mögött ringó lánc jobbra helycsere jobbról - balra jobbra pörgetés

Követelmények - az adott évfolyam tananyagának ismerete - a kötött térformák pontos betartása

110/268

- a pontos, stílusos előadás Tananyag - két ismert tánc alaplépéseiből etűd - Country tánc I. - IV. 1. Angol keringő 2. Country tánc I: motívumok(4/4-es counrty zenére) 3. Country tánc II. (4/4- es country zenére) Man mixer 4. Country tánc III. (4/4-es country zenére) Yankee mixer 5. Country tánc IV(4/4-es country zenére) Követelmények - az adott évfolyam társastánc tananyagának ismerete - a párral táncolás technikájának biztonságos elsajátítása - a stílusnak megfelelő előadásmód - a táncban alkalmazott térformák helyes, pontos bemutatása TÁNCTÖRTÉNET Továbbképző 7. Tananyag A köznapi és művészi mozgás Tér, idő, erő kifejezés A közhasznú és művészi tánc A tánc és a társművészetek A tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: - a tánc és a vallások, ritmusok (őskor, ókor) - a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk) - a színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett) Követelmény - ismerje a tánc művészi és közhasznú formáit - ismerje a társasági élet alkalmait Továbbképző 8. Tananyag A színpadi tánc története: - a romantikus balettek (olasz, dán, francia) - klasszikus balettek (oroszok) Megújulás a 20. században - balett (Gyagilev orosz balettje, nemzeti balettek, táncszínház) - modern tánc (amerikai, európai, magyar) - folklórizmus (jazz, orosz, színpadi néptánc, magyar színpadi néptánc)

111/268

Követelmény - ismerje a tánc művészi és közhasznú formáit - ismerje a társasági élet alkalmait - az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályájának ismerete - ismerje az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány lapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait 2.4. A balett tanszak vizsgakövetelményei A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Klasszikus balett 45-50 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga tartalma: A vizsga anyaga előre kijelölt és a szaktanár által összeállított és betanított gyakorlatokból áll, melyet a tanulók csoportos formában, önállóan mutatnak be. Klasszikus balett Rúdgyakorlatok - technikailag emelkedő nehézségi fokú, több gyakorlatból álló, egymást követő gyakorlatsorok a rúdnál (plié, battement tendu, battement tendu jeté, rond de jambe par terre, fondu, frappé, adagio, grand battement jeté gyakorlatok). Középgyakorlatok - különböző dinamikájú, a tananyagban előírt elemekből álló gyakorlatok, gyakorlatsorok középen (battement tendu, jeté, fondu, adagio, grand battement jeté gyakorlatok, a pózok alkalmazásával). Allegro - kis ugrások egyszerű kombinációk formájában (temps levé sauté, petit changement, petit échappé, assemblé, petit jeté, sissonne simple, glissade alkalmazásával), - nagy ugrás (sissonne fermée). Tourok - forgások középen és diagonálban (egy tour sur le cou -de- pied II. IV. V. pozícióból, tour sur place középen, tour pas de bourrée diagonálban) választhatóan. 3. A vizsga értékelése Klasszikus balett gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a gyakorlatok, gyakorlatsorok pontos bemutatása, - technikai biztonság; - koordinált, esztétikus előadásmód, - a gyakorlatok zenével összehangolt kivitelezése, - fegyelmezett együttműködés a csoportos munkában. A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei

112/268

A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Tánctörténet 10 perc 1.2. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: klasszikus balett 45-50 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. A szóbeli vizsga tartalma: Tánctörténet - a köznapi és művészi mozgás, - a tánc és a társművészetek, - a tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: = a tánc és a vallások, rítusok (őskor, ókor) = a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk) = a színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett), - romantikus balettek, - klasszikus balettek, - modern tánc, - folklórizmus, - jelentős hazai együttesek, táncosok, koreográfusok jellemzői, - az egyetemes tánctörténet legjelentősebb alkotói és műveik. 2.2. A gyakorlati vizsga tartalma: A vizsga anyaga előre kijelölt és a szaktanár által összeállított és betanított gyakorlatokból áll, melyet a tanulók csoportos formában, önállóan mutatnak be. Klasszikus balett Rúdgyakorlatok - technikailag emelkedő nehézségi fokú, több gyakorlatból álló, egymást követő gyakorlatsorok a rúdnál (plié, battement tendu, battement tendu jeté, rond de jambe par terre, fondu, frappé, petits battement, adagio, grand battement jeté gyakorlatok, féltalpra, emelkedés és allongé pózok alkalmazása). Középgyakorlatok - különböző dinamikájú és tempójú, a tananyagban előírt elemekből álló gyakorlatok, gyakorlatsorok középen (temps lié formái, battement tendu, fondu - soutenu, adagio, arabesque pózok, grand battement jeté, - pas de bourrée, mint összekötő lépés). Allegro - kis ugrások kombinációk formájában (temps levé sauté, petit changement, assemblé, petit jeté, sissonne simple, glissade, ballonné, échappé battu, pas de chat, sissonne ouverte, sissonne tombé alkalmazásával), - nagy ugrások egyszerű kombinációk formájában (sissonne fermé 90°-on, grand assemblé, jeté entrelacé, grand jeté alkalmazásával). Tourok - forgások középen és diagonálban (tour sur le cou-de-pied, tour tire-bouchon középen, tour chainé, tour piqué diagonálban) választhatóan. 3. A vizsga értékelése 3.1. Tánctörténet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a tánc művészi és közhasználatú formáinak ismerete, - a táncművészet főbb korszakainak ismerete, - tájékozottság a táncművészet műfajainak jellegzetességeiről,

113/268

- a tánc és a társművészetek kapcsolatának ismerete, - kiemelkedő alkotók és művek ismerete. 3.2. Klasszikus balett gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a gyakorlatok, gyakorlatsorok pontos bemutatása, - technikai biztonság, - koordinált, esztétikus előadásmód, - a gyakorlatok zenével összehangolt kivitelezése, - fegyelmezett együttműködés a csoportos munkában.

3. TÁRSASTÁNC TANSZAK 3. 1. Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Fejlessze - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, - testi-lelki állóképességét, - kapcsolatteremtő képességét. Neveljen - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, - táncművészetet értő közönséget, - táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel - a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése. 3.2. Óraterv A tanszak tantárgyai Főtárgy: Társastánc Kötelező tantárgyak: Gyermektánc Klasszikus balett Történelmi társastánc Viselkedéskultúra Tánctörténet Szabadon választható tantárgyak: A tanszak bármely tantárgya

Tantárgy

Évfolyamok Előképző

Alapfok

Továbbképző

114/268

Főtárgy: Társastánc Gyermektá nc Klasszikus balett Történelmi társastánc Viselekedés kultúra Tánctörténet Összesen:

1

2

2

2

1 4

2 3

3 3

4 3

5 2

6 3

1

1

1

1

1

7 2

8 2

9 3

10 3

1

1

1

1

1

1

4

4

4

4

1

2

2

4

4

4

4

4

4

3.3. Évenkénti tananyag és követelmény GYERMEKTÁNC Előképző 1.- 2. Tananyag - mozgáskoordináció - fejlesztő és összpontosító játékok, - ritmusjátékok, - megfigyelés - fejlesztő játékok, - Mr. Jákob - Suszter-, ritmus-, sarkazó-, holland-, stern-, krauz polka - Cowboy-, mix-max country - Bingó - Társasági mambó, cha-cha-cha, angol keringő - Merengő - Disco - Sevillana - Argentin Tangó - Csárdás Követelmény: - ritmus felismerés, annak visszaadása tapssal - az egyes táncokhoz kapcsolódó zenei anyag önálló felismerése - az egyszerű táncos mozgáselemek begyakorlása, előadása TÁRSASTÁNC Alapfok 1. Tananyag Alapmotívumok - Foxtrott - Angol keringő - Tangó - Bécsi keringő

115/268

-

Slow Fox Samba Cha – Cha – Cha Rumba Jive

Követelmény A tanuló ismerje - a standard táncok alapmotívumait - a latin táncok alapmotívumait Legyen képes - a tanult táncok pontos, stílusos eltáncolására - páros és csoportos feladatok végrehajtására

116/268

Alapfok 2. Tananyag -

Angol keringő: jobbra fordulat, balra fordulat, átmeneti lépések Quickstep: negyed fordulatok Cha – Cha – Cha: alaplépések, sasszék, női szóló forgó, New York, Hand to Hand Jive: Fallaway Rock, Change of Places R. to L. and L. to R. Tangó: Walk on Left Foot, Right Foot, Progressive Link, Closed Promenade Rumba: Basic Movememnt, Hand to Hand, Fan, Alemana, Spot Turns

Követelmény A tanuló ismerje - a standard táncok alapmotívumait - a latin táncok alapmotívumait Legyen képes - a tanult táncok pontos, stílusos eltáncolására - páros és csoportos feladatok végrehajtására Alapfok 3. Tananyag -

Előző év tangó és rumba lépései Angol keringő: Natural Spin Turn, The Chasse from PP., Outside Change Quickstep: Progressive Chasse, Cross Chasse, Forward Lock Cha – Cha –Cha: Fan, Alemana, Spot Turns Jive: Change of Hands behind back, Link rock and Link Bécsi keringő: Natural Turn, Forward Changes Samba: Basic Movement, Reverse and Alternative, Samba Walk in PP., Whisk, Volta

Követelmény A tanuló ismerje - a standard táncok alapmotívumait - a latin táncok alapmotívumait Legyen képes - a tanult táncok pontos, stílusos eltáncolására - páros és csoportos feladatok végrehajtására

117/268

Alapfok 4. Tananyag -

Előző év anyaga: Bécsi keringő és Samba Angol keringő: The Weave from PP., Progressive Chasse Tangó: Open Reverse Turn with Closed Finish Quickstep: Natural Spin Turn, Backward Lock, Running Finish Rumba: Hockey Stick, Closed and Open Hip Twist Cha – Cha – Cha: Hockey Stick, Three cha-cha Jive: American Spin, Stop and Go Bécsi keringő formáció

Követelmény A tanuló ismerje - a standard táncok alapmotívumait - a latin táncok alapmotívumait Legyen képes - a tanult táncok pontos, stílusos eltáncolására - páros és csoportos feladatok végrehajtására

Tananyag: -

Alapfok 5.

Slow Fox: Feather Step, Three Step Paso Doble: Basik Movement, Appel, Sur Places, Promenade Link, Seperation Angol keringő: Hesitation Change, Impetus Tangó: Four Step Quickstep: Chasse Reverse Turn, Double Locks Bécsi keringő: Reverse Turn, Forward Locks Rumba: Rope Spinning, Aida, Hip Rocks Cha – Cha – Cha: Cubean Breaks Samba: Travelling-, Criss-Cross-, Maypole Volta, Bota Fogos to PP. and CPP., Side Samba Walk, Stationary Samba Walks Jive: The Whip, Fallaway Throwaway

Követelmény A tanuló ismerje - a standard táncok alapmotívumait - a latin táncok alapmotívumait Legyen képes - a tanult táncok pontos, stílusos eltáncolására - páros és csoportos feladatok végrehajtására

118/268

Alapfok 6. Tananyag Angol keringő: Corte, Double Reverse Spin, The Back Whisk Tangó: Progressive Side Step, Reverse Turn, Open Promenade, Back Open Promenade, Back Corte, Rock Turn, Natural Promenade Turn, Natural Twist Turn Quickstep: Natural Turn, Natural Turn with Hesitation, Natural Pivot Turn, Tipple Chasse to Right, Bouble Reverse Spin Slow Fox: Natural Turn, Reverse Turn, Change of Direction, Reverse Weave, Impetus Turn, The Weave Samba: Progressive Basic Movement, Outside Basic Movement, Travelling Bota Fogos, Reverse Turn, Corta Jaca Cha – Cha – Cha: Natural Top, Natural Opening Out Movement, Closed Hip Twist, Time Step Rumba: Natural Top, Side Step, Cucarachas Paso Doble: Chasse to Right and Left, Fallaway Ending to Separation, Cape, Sixteen Jive: The Walks Követelmény A tanuló ismerje - a standard táncok alapmotívumait - a latin táncok alapmotívumait Legyen képes - a tanult táncok pontos, stílusos eltáncolására - páros és csoportos feladatok végrehajtására Továbbképző 7. Tananyag -

Angol keringő: Open Telemark, Closed Telemark, Outside Spin, Drag Hesitation, Backward Lock, The Running Lock Tangó: Fallaway Promenade, Promenade Link, Brush Tap Quickstep: Progressive Chasse to Right, Four Quik Run, The V 6 Samba: Closed Rocks, Shadow Bota Fogos, Argentine Crosses Cha – Cha – Cha: Shoulder to Shoulder, Outside Swivel Slow Fox: Open Impetus Turn, The Weave from PP., The Natural Weave, Natural Telemark, The Top Spin, Hover Feather, Hover Telemark Paso Doble: Open Telemark, Ecart Fallaway Whisk, La Passe Rumba: Reverse Top, Spiral Jive: Whip Throwaway, Spanis Arms, Rolling off the arm

Követelmény A tanuló ismerje - a nemzetközileg elfogadott angol stílus szerint a standard és latin-amerikai táncok összetettebb motívumait és az alaplépések variációit Legyen képes

119/268

- a standard és latin-amerikai táncok önálló és páros bemutatására, - a csoportos bemutatási formában figyelmes együttműködésre - a tanult társastáncok valamelyikéből vagy azok mixeléséből önálló csoportos bemutatásra. Továbbképző 8. Tananyag -

Angol keringő: Cross Hesitation, The jWing, Reverse Pivot Slow Fox: Natural Twist Turn, Open Telemark, Natural Turn to Outside Swivel Quickstep: The Zig Zag, Fich Tail, Change of Direction, Reverse Pivot Samba: Open Rocks, Back Rocks, Plait Cha – Cha – Cha: Rope Sinning, Advanced Hip Twist Rumba: Kiki Walks Paso Doble: Banderillas, The Twists Jive: Simple Spin

Követelmény A tanuló ismerje - a nemzetközileg elfogadott angol stílus szerint a standard és latin-amerikai táncok összetettebb motívumait és az alaplépések variációit Legyen képes - a standard és latin-amerikai táncok önálló és páros bemutatására, - a csoportos bemutatási formában figyelmes együttműködésre - a tanult társastáncok valamelyikéből vagy azok mixeléséből önálló csoportos bemutatásra. Továbbképző 9. Tananyag -

Angol keringő: The Weave, Left Whisk, Contra Check, Closed Wing, Double Natural Spin Tangó: The Chasse, Four Step Change, Fallaway Four Step, The Oversway Slow Fox: The Hover Cross, The Natural Zig-zag from PP., Natural Hover Telemark Quickstep: Six Quick Run, The Hover Corte, The Rumba Cross, The Tipsy, Running Finish Samba: Toot Changes, Contra jBota Fogos, Rolling off the Arm Cha – Cha – Cha: Cross Basic, Turkish Towel Rumba: Sliding Doors, Fencing Paso Doble: Cuup de Pique, Fregolina Jive: Chiken Walks, Toe Heel Swivels

Követelmény A tanuló ismerje

120/268

- a nemzetközileg elfogadott angol stílus szerint a standard és latin-amerikai táncok összetettebb motívumait és az alaplépések variációit Legyen képes - a standard és latin-amerikai táncok önálló és páros bemutatására, - a csoportos bemutatási formában figyelmes együttműködésre - a tanult társastáncok valamelyikéből vagy azok mixeléséből önálló csoportos bemutatásra.

121/268

Továbbképző 10. Tananyag - Angol keringő: Hover Telemark, Natural Fallaway - Tangó: Fallaway Reverse and Slip Pivot - Slow Fox: The Whisk, Double Reverse Spin, Fallaway Whisk, Contra Check, Pivot to Right - Quickstep: Wing, The Whisk, The Top Spin, Impetus, Outside Spin - Latin formációk A továbbképző négy évfolyama alatt kell a tanulóknak megismernie a XIX. század Társasági táncainak alaplépéseit, azok stílusnak megfelelő előadásmódját. A 4. év végére elsajátítják a Francia négyes, valamint a Körmagyar tételeit. Követelmény A tanuló ismerje - a nemzetközileg elfogadott angol stílus szerint a standard és latin-amerikai táncok összetettebb motívumait és az alaplépések variációit Legyen képes - a standard és latin-amerikai táncok önálló és páros bemutatására, - a csoportos bemutatási formában figyelmes együttműködésre - a tanult társastáncok valamelyikéből vagy azok mixeléséből önálló csoportos bemutatásra. KLASSZIKUS BALETT Alapfok 2. Tananyag 1. Gyakorlatok a rúdnál - lábhelyzetek és pozícióváltás 90 fokos és 180 fokos lábtartásban, I., II., III., V. pozícióban - demi plié I., II., III., pozícióban 90 fokon és 180 fokra nyitott lábbal, rúddal szemben - hátrahajlás rúddal szemben - relevé és plié relevé párhuzamos és 90 fokos nyitott állásban - plié soutenu rúddal szemben és rúdnak háttal - degagé rúddal szemben II. pozícióban - térdhajlítás és féltalpra emelkedés párhuzamos lábbal - hátizom gyakorlatok 2. Gyakorlatok középen

122/268

- hátegyenesítés törökülésben, álló helyzetben - Törzsfordítás és törzshajlítás oldalra - lábfejlesztő és lazító gyakorlatok - háton fekve lábemelés - térdelésből térd mellé ülés - hason fekvésből gyakorlatok - lábdobás - nyújtógyakorlat - térbeosztás - karvezetések - klasszikus balett karpozíciók 3. Járások - járás különböző zenei értékre - járás féltalpon - járás tapssal 4. Futások - hátul felkapott lábbal - elöl felkapott lábbal - előre nyújtott lábbal 5. Szökdelések - két lábon zárt lábtartással - páros lábbal haladva - váltott lábbal haladva - párhuzamos lábbal Követelmény - az adott évfolyam tananyagának ismerete - a klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmód - a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, megfelelő kivitelezése

Alapfok 3. Tananyag 1. Rúdgyakorlatok

123/268

- pozícióváltás rúddal szemben és rúd mellett - demi plié - Battement tendu - demi rond en dehors és en dedans - plié soutenu rúd mellett - Relevé lent 45 fokra 2. Középgyakorlatok - demi plié - pozícióváltás - Battement tendu - Battement tendu pass é part erre en face - port de bras 3. Allegro - temps levé sauté - petit échappé - galopplépés

Követelmény - az adott évfolyam tananyagának ismerete - a klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmód - a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, megfelelő kivitelezése

Alapfok 4. Tananyag 1. Rúdgyakorlat - pozíció megtanítása - demi plié - grand plié - Battement tendu - sur le cou-de-pied helyzetek - relevé lent

124/268

- Frappé - grand battement jeté - hajlás oldalra rúddal szemben 2. Középgyakorlatok - grand plié - battement tendu - demi rond - Rond de jambe part erre en dehors és en dedans - plié soutenu - pózok, crosé és éffacée irányok 3. Allegro - temps levé sauté - petit échappé formák - petit changement de pied - chassé előre, oldalra

Követelmény - az adott évfolyam tananyagának ismerete - a klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmód - a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, megfelelő kivitelezése Alapfok 5. Tananyag 1. Rúdgyakorlatok - grand plié - battement tendu - preparáció - fondu - frappé - flick-flack - relevé - petit battement sur le cou-de-pied

125/268

- grand battement - félfordulat - balance - pas de bourrée 2. Középgyakorlatok - demi plié - grand plié - battement tendu demi pliével - relevé - frappé - pózok lábujjheggyel - temp lié part erre - port de bras 3. Allegro - assemblé oldalra - glissade - changement - petit jeté 4. Fordulatok, forgások - fordulat rúdnál - középen Követelmény - az adott évfolyam tananyagának ismerete - a klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmód - a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, megfelelő kivitelezése Alapfok 6. Tananyag 1. Rúdgyakorlatok - battement tendu - rond de jambe part terre - grand rond de jambe part terre

126/268

- double fondu - soutenu - demi és grand rond - frappé féltalpon - developpé - attitude helyzetek - relevék egy lábon - balance fél talpon 2. Középgyakorlatok - grand plié - battement tendu demi pliével - fondu - soutenu - relevé - frappé - flick-flack - pózok lábujjheggyel - temp lié part erre - port de bras 3. Allegro - petit jeté oldalra - glissade - echappé - sissonne fermé - assemblé - changement - petit jeté 4. Fordulatok, forgások - tour posé, tour pas de bourrée, tour chainé, tour piqué Követelmény - az adott évfolyam tananyagának ismerete - a klasszikus balett stílusának megfelelő előadásmód - a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága, megfelelő kivitelezése

127/268

VISELKEDÉSKULTÚRA Alapfok 5. Tananyag

A növendékek heti egy órában ismerkedhetnek meg a viselkedéskultúra szabályaival, melyek a mindennapi élet gyakorlatában nyújtanak segítséget. -

a viselkedés általános szabályai köszönés, megszólítás, tegezés, magázás bemutatkozás, bemutatás, kézfogás, kézcsók a bocsánatkérés formái, a pontosság viselkedés táncos alkalmakkor társalgás öltözködés, divat testápolás, kozmetika, ékszerek kirándulás megjelenés, viselkedés étteremben, színházban, moziban, hangversenyen étkezés, helyes tartás ülés közben mit mivel, hogyan eszünk vendégségben, vendéglátás, ünnepi alkalmak utazás telefonálás, levelezés ajándékozás nemzeti sajátosságok

128/268

TÖRTÉNELMI TÁRSASTÁNC Továbbképző 7. Tananyag és követelmény Tananyag Alaplépések - XIX.sz.-i bók - Pas marché - Pas glissé - Pas élevé - Pas chassé - Pas degagé - Pas galopp - Pas polka - Pas marché etűd - Pas polka előre-hátra-oldalra - Forgó polka szólóban - Kreutz polka Követelmény - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult alaplépések stílusos előadása Továbbképző 8. Tananyag és követelmény Tananyag A második évben tovább tanítjuk a XIX.sz.-i báli táncok alaplépéseit, de már magasabb fokon kis etűdök formájában. Alaplépések - Pas chassé A formák - Pas chassé B formák - Pas polonaise előre haladva - Pas polonaise hátra haladva - Keringő lépés előre és hátra - Keringő lépés előre haladva - Keringő lépés hátra haladva - Forgó keringő szólóban - Páros forgó keringő - Valse-Mignon - Polka tánc Követelmény - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult alaplépések stílusos előadása

129/268

Továbbképző 9. Tananyag és követelmény Tananyag A XIX. század könnyedsége mellett a barokk szertartásosabb, kifinomultabb, kötöttebb stílusával ismertetjük meg a tanulókat, egy XVII. századi korai menüett lépésein keresztül. Alaplépések - Pas balance - Keringő etűd - Polonaise etűd - Menüett bók - Pas menü Követelmény - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult alaplépések stílusos előadása Továbbképző 10. Tananyag és követelmény Tananyag Ebben az évben a rokokó táncának, a Gavotte-nak lépései kerülnek sorra, amelyek már klasszikus tudást igényelnek, ezért kerülnek a negyedik év anyagába. Ezt a tudást az előző évek balett anyaga alapozza meg. Alaplépések - Gavotte bók - Pas gavotte - Pas zefír - Pas pompadur - Galambocska Táncok - Menüett - Allemande - Francia négyes Követelmény - a tanult tananyag csoportos bemutatása - a megtanult alaplépések stílusos előadása

130/268

Tananyag Alaplépések és táncok 1. Gavotte tánc Tremolanti 2. Gagliarde tánc Gagliarde bók

Pasziminimi Salto tondo Grue Marque le pied Marque le talon Capriole Capriole intre ciata

Ruade Pied croise Ruade de vache Fleuret Entretaille 3. Körmagyar lépései és Toborzó tánc Lengető Andalgó Emelkedő Tétovázó Verbunkos Csalogató Fonás Csárdás Keresztelő Rida Bölcső Cifra Magányforgó Lejtő Kisharang Vágó Bokázók GAGLIARDE 6/8-os reneszánsz, többnyire a lassú Pavane-t követő ugrós tánc. Kartartás, ruhafogás a stílusnak megfelelően. Követelmények - az adott évfolyam tananyagának ismerete - a kötött térformák pontos betartása - a pontos, kornak megfelelő, stílusos előadás TÁNCTÖRTÉNET Továbbképző 7. Tananyag A köznapi és művészi mozgás Tér, idő, erő kifejezés A közhasznú és művészi tánc A tánc és a társművészetek A tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: - a tánc és a vallások, ritmusok (őskor, ókor) - a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk) - a színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett) Követelmény - ismerje a tánc művészi és közhasznú formáit - ismerje a társasági élet alkalmait Továbbképző 8. Tananyag

131/268

A színpadi tánc története: - a romantikus balettek (olasz, dán, francia) - klasszikus balettek (oroszok) Megújulás a 20. században - balett (Gyagilev orosz balettje, nemzeti balettek, táncszínház) - modern tánc (amerikai, európai, magyar) - folklórizmus (jazz, orosz, színpadi néptánc, magyar színpadi néptánc) Követelmény - ismerje a tánc művészi és közhasznú formáit - ismerje a társasági élet alkalmait - az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályájának ismerete - ismerje az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány lapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait 3.4. A társastánc tanszak vizsgakövetelményei A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll. A gyakorlati vizsga tantárgya, és időtartama: Társastánc 20-25 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga tartalma: A vizsga anyaga előre kijelölt, a szaktanár által összeállított és betanított kombinációkból áll, melyet a tanulók párosan és csoportos formában, önállóan mutatnak be. Társastánc A standard táncok és latin-amerikai táncok alapmotívumainak bemutatása, technikailag emelkedő nehézségi fokú kombinációk formájában, tánconként maximum 2 percben. - Angolkeringő (Natural Spin Turn, Reverse Turn, Whisk, Weave from PP, Closed Impetus, Reverse Corte, Back Whisk, Chasse form PP, Hesitation Change, Double Reverse Spin, Progressíve Chassé to Right motívumok alkalmazásával.) - Tangó (Walk, Progressive Link, Closed Promenade, Open Reverse Turn, Lady in Line, Progressive Side Step Reverse Turn, Natural Twist Turn, Rock Back on Left Foot, and Right Foot, Back Corte motívumok alkalmazásával.) - Bécsi keringő (Natural Turn, Closed Changes /Forward/, Reverse Turn motívumokkal.) - Slowfox (Feather Step, Three Step, Natural Turn, Reverse Turn, Closed Impetus and Feather Finish, Change of Direction, Basic Weave, Reverse Weave motívumok alkalmazásával.) - Quickstep (Quarter Turn to Right, Natural Spin Turn, Progressive Chassé, Forward Lock, Natural Turn, Tipple Chasse to Right, Natural Pivot Turn, Natural Turn with Hesitation, Double Reverse Spin, Chassé Reverse Turn, Natural Turn and Back Lock, Running Finish motívumok alkalmazásával.) - Cha-cha-cha (Basic Movement, Fan, Hockey Stick, Check from Open CPP, PP /New York/, Three Cha-cha, Spot Turns, Alamana, Hand to Hand, Cuban

132/268

Breaks, Natural Top, Natural Opening Out Movement, Close Hip Twist motívumok alkalmazásával.) - Samba (Stationary Samba Walks, Whisks to Left and Right, Promenade Samba Walks, Side Samba Walk, Botafogos /Travelling, Promenade/, Volta Movements motívumok alkalmazásával.) - Rumba (Open Hip Twist, Fan, Alamana, Hand to Hand, Spot Turns, Natural Top, Spiral, Rope Spinning, Fallaway /Aida/, Cuban Rocks, Advenced Opening Out Movement, Close Hip Twist motívumok alkalmazásával.) - Paso doble (Appel, Attack, Chasses to Right, Chasses to Left, Promenade Close, Separation, Sixteen, Huit motívumok alkalmazásával.) - Jive (Basic in Fallaway /Fallaway Rock/, Change of Place Right to Left, Change of Place Left to Right, Stop and Go, Change of Hands Behind Back, American Spin, Link, Whip, Fallaway Throwaway motívumok alkalmazásával.) 3. A vizsga értékelése 3.1. A társastánc gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a standard táncok és a latin-amerikai táncok kombinációinak pontos kivitelezése, - a zene és a tánc összhangjának betartása, - technikai biztonság, - a tánc stílusának megfelelő előadásmód, - térfegyelem és figyelmes együttműködés a csoportos munkában. A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. 1.1. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Tánctörténet 10 perc 1.2. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Társastánc 25-30 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. A szóbeli vizsga tartalma: Tánctörténet - a köznapi és művészi mozgás, - a tánc és a társművészetek, - a tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: = a tánc és a vallások, rítusok (őskor, ókor) = a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk) = a színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett) - romantikus balettek, - klasszikus balettek, - modern tánc, - folklórizmus, - jelentős hazai együttesek profiljának, táncosok pályájának, koreográfusok munkásságának jellemzői, - az egyetemes tánctörténet legjelentősebb alkotói, és műveik. 2.2. A gyakorlati vizsga tartalma: A vizsga anyaga előre kijelölt, a szaktanár által összeállított és betanított kombinációkból, koreográfiából áll, melyet a tanulók párosan és csoportos formában, önállóan mutatnak be. Társastánc

133/268

A standard táncok és a latin-amerikai táncok összetettebb motívumainak és az alaplépések variációinak bemutatása, technikailag emelkedő nehézségi fokú kombinációk formájában, tánconként maximum 2 percben. - Angolkeringő (Weave, Back Lock, Outside Spin, Turning Lock, Left Whisk, Open Telemark, Wing, Fallaway Reverse and Slip Pivot, Contra Check, Double Natural Spin, Open Impetus and Cross Hesitation motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Tangó (Fallaway Promenade, Open Promenade, Outside Swivel, Promenad Link, Four Step, Brush Tap, Basic Reverse Turn, Fallaway Reverse and Slip Pivot, Oversway, The Chase motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Bécsi keringő (Natural Turn, Closed Changes /Backward and Forward/, Reverse Turn motívumokkal.) - Slowfox (Open Impetus, Weave from PP, Natural Weave, Top Spin, Natural Turn to Outside Swivel and Feather Ending, Natural Telemark, Hover Cross motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Quickstep (V 6, Fish Tail, Impetus, Reverse Pivot, Quick Open Reverse, Four Quick Run, Running Right Turn, Rumba Cross, Closed Telemark motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Cha-cha-cha (Open Hip Twist, Shoulder to Shoulder, Turkish Towel, Opening Out from Reverse Top, Close Hip Twist Spiral, Sweetheart, Follow My Leader motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Samba (Argentine Crosses, Reverse Turn, Rocks /Close, Open, Backward/, Corta Jaca, Plait, Botafogos /Shadow, Contral, Rolling off the Arm, Methods of Changing Feet, Natural Roll motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Rumba (Reverse Top, Opening Out from Reverse Top, Spiral, Continuous Hip Twist, Sliding Doors, Fencing, Three- Threes motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Paso doble (Promenade, La Passe, Ecan /Fallaway Whisk/, Grand Circle, Syncopated Separation, Banderillas, Fallaway Reverse, Open Telemark, Chasse Cape, Travelling Spins from PP, CPP, Changes of Feet - Syncopated Chasse, Left Foot Variation, Coup de Pique-, Fregolina-incorporating the Farol, Twists motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Jive (Toe Heel Swivels, Rolling off the Arm, Spanish Arms, Chicken Walks, Simple Spin, Flicks into Break motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) Egy szabadon választott táncból 3-5 perces koreográfia bemutatása. (Ebből a táncból a kombinációt nem kell bemutatni!) 3. A vizsga értékelése 3.1. A tánctörténet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a tánc művészi és közhasználatú formáinak ismerete, - a táncművészet főbb korszakainak ismerete, - tájékozottság a táncművészet műfajainak jellegzetességeiről, - a tánc és a társművészetek kapcsolatának ismerete, - kiemelkedő alkotók és művek ismerete. 3.2. A társastánc gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a standard táncokból és a latin-amerikai táncokból készített kombinációk és a koreográfia pontos kivitelezése, - a zene és tánc összhangjának betartása, - technikai biztonság, - a tánc stílusának megfelelő előadásmód,

134/268

- térfegyelem és figyelmes együttműködés a csoportos munkában. 4. MODERN KORTÁRSTÁNC TANSZAK 4. 1. Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Fejlessze - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, - testi-lelki állóképességét, - kapcsolatteremtő képességét. Neveljen - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, - táncművészetet értő közönséget, - táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel - a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése. 4.2. Óraterv A tanszak tantárgyai Kötelező tantárgyak: -

Táncelőkészítő gimnasztika Esztétikus testképzés Jazz-technika Graham-technika Limón-technika Kontakt-technika Modern jazz-technika Improvizáció Kompozíció Tánctörténet

Tantárgy

Táncelőkészítő gimnasztika Esztétikus testképzés Jazz-technika Graham-technika Limón-technika Kontakt-technika

Évfolyamok Alapfok Előképző 1. 2. 1. 2. 4

Továbbképző 3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

1

9.

.

10

4 4

4 4

4

4

4 1 1

1

1

135/268

Modern jazztechnika Improvizáció Kompozíció Tánctörténet Összesen

4

4

4

4

4

4

4

4

1

1

1 4

1 4

1

1

1 1

1 1

4

4

4. 3. Évfolyamonkénti tananyag és követelmény TÁNCELŐKÉSZÍTŐ GIMNASZTIKA Előképző 1-2.

Tananyag 1. Járások Az összetett lábgyakorlatok, melyek a helyzetváltoztatás közbeni helyes testtartás elsajátítására, egyszerűbb koordinációs feladatok megoldására és a térérzék fejlesztésére szolgálnak Járásformák - alapjárás - lefeszített lábfővel (spiccen) - sarkon - külső élen belső élen - csúszó járás - törzshajlítással - bokafogással - kis térdhajlításban (demi pliében) - guggolásban (grand pliében) 2. Futások Könnyedségre, állóképességre nevelnek, általános bemelegítő hatásúak. futásformák - alapfutás - előre nyújtott lábbal, 90"-ban fordított lábhelyzetben - magas térdemeléssel (párhuzamos és kifordított lábhelyzetben) - sarokemeléssel (párhuzamos és kifordított lábhelyzetben) 3. Szökdelések Célja a dinamikus lábmunka elsajátítása és a helyes testtartás megtartása a pillanatnyi levegőbe emelkedés alatt szökdelés-formák - páros lábon - tramplin ugrás (egyhelyben, haladásban) - egy lábon (nyújtva, hajlítva) - galoppszökdelés - terpeszben (nyitva-zárva-haránt) 4. Nyakgyakorlatok Célja a fejmozgások megismerése és az egyéb testrészektől függetlenített végrehajtása. Nagy szerepük van a jó testtartás kialakításában. - nyakhajlítás, (előre, hátra, jobbra, balra) - fejfordítás, (jobbra, balra) - fejkörzés (fél, egész) 5. Vállgyakorlatok Célja a vállöv izomzatának megerősítése, a helyes izomérzet kialakítása a helyes testtartás érdekében.

136/268

- vállhúzás (előre, hátra, föl, le) - vállejtés (föl, le) - vállkörzés (előre, hátra, fól, le) 6. Törzsgyakorlatok Célja a has-, és hátizmok harmonikus megerősítése, a hajlékonyság kidolgozása, az izmok nyújtása valamennyi irányban. törzsgyakorlatok állásban - törzshajlítás (előre, hátra, oldalt) - törzsdöntés (előre, hátra, oldalt) - törzsfordítás (jobbra, balra) - törzskörzés (jobbra, balra) - törzskörzés hajlással (jobbra, balra) törzsgyakorlatok rúdnál - törzsdöntés rúdnak háttal (zárva, terpeszben) - törzsdöntés nyújtással rúdnak háttal (zárva, terpeszben) - törzshajlítás rúdra (bal, jobb) - hajlás hátra, rúddal szemben - hajlás hátra, rúdnak háttal törzsgyakorlatok ülésben, fekvésben - törzshajlítás törökülésben - hanyatt fekvésből törzshajlítás előre - hanyatt fekvésben lábemelések (egy láb, páros, terpesz) - hason fekvésben törzshajlítás kéztámasszal - hason fekvésben mellkasemelés - hason fekvésben lábemelések hátra és oldalt (egy láb, páros, terpesz) - bölcső - nyújtott ülésben törzsfordítás térdfelhúzással (balra, jobbra) - hanyatt fekvésben mellkasemelés - hanyatt fekvésben csípőemelés (mellkasemeléssel is!) - híd 7. Lábfejgyakorlatok Célja a lábfő és a boka megerősítése, ugyanakkor a rüszt nyújtásának kidolgozása. állások - alapállások (parallel, 45°, 90°, 180°) - harántterpeszállás - kilépő állás (előre, hátra, oldalt) - lépő állás (előre, oldalt, hátra) - támadó állás (előre, oldalt, hátra) - védő állás (előre, oldalt, hátra) - hajlított állás - demi plié (zárt- és nyitott térdekkel) - guggoló állás - grand plié (zárt- és nyitott térdekkel) Lábfő-helyzetek - lefeszített lábfő (spicc) - visszaszorított lábujjak - visszaszorított lábfő (pipa) - lefeszített lábujjak ("macskakarom"), gördülés 8. Lábgyakorlatok Célja a láb izomzatának kidolgozása, erősítése és az ízületek (boka, térd, és csípőízületek) mozgékonyságának fejlesztése. lábgyakorlatok állásban

137/268

- lábemelés - láblendítés - láblengetés - térdhajlítás - térdnyújtás - térdrugózás - lábfordítás - lábkörzés lábgyakorlatok fekvésben - hanyattfekvésben 90°-os lábemelés (nyit-zár, olló, lengetés) - hanyattfekvésben 45°-os lábemelés (nyit-zár, olló, lengetés) - hanyattfekvésben csípőfordítással lábemelés ellentétes kézhez (egy láb, páros láb) - hason fekvésben csípőfordítással lábemelés ellentétes kézhez (csak egy láb!) 9. Kargyakorlatok Célja a vállízület mozgékonyságának növelése, a kar izomzatának megerősítése. A felkar és a kézfő tudatos és egymástól, valamint más testrészek munkájától független mozgatások beidegzése, a későbbi jó és plasztikus kartartások érdekében. kartartások - mélytartás - mellső középtartás - oldalsó középtartás - magas-tartás - mellső rézsútos mélytartás - mellső rézsútos magas-tartás - hátsó rézsútos mélytartás - oldalsó rézsútos mélytartás - oldalsó rézsútos magas-tartás - hajlított tartások: csípőn, combtőn, mellhez, tarkóra - keresztezett tartások: mell előtt, test előtt, test mögött gyakorlatok - karemelés és leengedés - karvezetés - karlendítés - karlengetés - karhajlítás, karnyújtás - karfordítás - karforgatás - karkörzés 10. Tágító gyakorlatok Célja elsősorban a csípőizület tágítása a 180°-ra kifordított lábhelyzet és a magas lábemelések érdekében. támaszhelyzetek, ülések - törökülés - nyújtott ülés - nyújtott terpeszülés - hajlított ülés - hajlított nyitott ülés (béka) - zsugorülés

138/268

- hajlított terpeszülés - lebegő ülés - gátülés - sarkon ülés - hajlított oldalülés fekvések - hason fekvés - hanyatt fekvés - oldalfekvés tágító gyakorlatok ülésben - törzshajlítgatás gátülésben - törzsdöntés nyújtott terpeszülésben - törzsdöntés nyitott, hajlított ülésben - hason fekvésben "béka" - spárga (haránt, oldalt) tágító gyakorlatok rúdnál - I. pozícióban croisé előre, ráhajlással - I. pozícióban 1/4 elfordulásokkal oldal hajlással - I. pozícióban croisé, hátrahajlással - I. pozícióban éffacé előre, előrehajlással - I. pozícióban éffacé hátra, hátrahajlással - I. pozícióban tendu-a keresztül hátracsúsztatás spárgába páros gyakorlatok - páros lábemelés hanyatt fekvésből, kapaszkodással - hanyatt fekvésből hajlás hátra, bokafogással - törzshajlítás hátra, csípőfogással - törzshajlítás előre, hát nyomkodással - törzshajlítás előre terpeszülésben, húzással 11. Légzőgyakorlatok Célja a mozgás fajtáknak megfelelő szabályos, esztétikus és takarékos légzés technikák elsajátítása. A légző gyakorlatok, járás gyakorlatok, ki- és belélegzéssel, kar gyakorlatokkal kombinálva. gyakorlatok - alapjárás folyamatos karemeléssel (oldalsó középtartáson keresztül) - gördülés tenyér-tolással mellső középtartásban - hanyatt fekvésben hasi légzés - törökülésben bordalégzés 12. Egyensúly-gyakorlatok gyakorlatok - járás vonalon, vonalak között, különböző testhelyzetekben és kartartásokkal - járás térdhajlítással, térdrugózással, láblendítéssel, fordulatokkal - hely- és helyzetváltoztatások bizonytagian egyensúlyi helyzetekben - szoborjáték 13. Ritmusérzék-fejlesztő gyakorlatok Tapsra, hangszerekre, mondókákra végzett ritmizált járások, reakciógyakorlatok segítik elő a zenekíséretre való koncentrálást. 14. Klasszikus balett lábpozíciói Célja, hogy a tanulók adottságaihoz mérten elsajátítsák a klasszikus balett lábpozícióit. - I. pozíció 180° - II. pozíció 180°

139/268

- III. pozíció - IV. pozíció - V. pozíció

140/268

Követelmény A tanuló ismerje: - az izomcsoportok egymással összefüggő kapcsolatát, - az izomfejlesztő, ízületeket tágító, és rugalmasságot fejlesztő technikákat, gyakorlatokat. Legyen képes: - tudatos izommunkára, izomtevékenységre, - a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködésre.

141/268

ESZTÉTIKUS TESTKÉPZÉS Alapfok 1. Tananyag 1. A mozgás esztétikai törvényszerűségei Tér - a mozdulat iránya - a magasság és mélység fokai - hajlítások szögei Idő - metrum - ritmus - tempó Erő - a feszülő skála erőváltozatai: vezetett, ellenálló, fékezett, hangsúlyozott, rögzítő stb. - a lazító skála erőváltozatai: ernyesztés, rázás, ejtés, esés, stb. - ezek kombinációja: lendítés, ruganyozás, stb. 2. A 3. A 4. A -

természetes testtartás alapállás pihenj állás törzs szakaszai nyaki szakasz háti szakasz központi szakasz keresztcsonti szakasz törzs helyzete ülésben tartott helyzet lazított helyzet

5. A légzés - hasi légzés - bordalégzés 6. Lábgyakorlatok Lábgyakorlatok, súlytalanított helyzetben - "macskakarom" lábfejgyakorlat - "macskakarom" gyakorlat lábfejkörzéssel - "macskakarom " egy lábemelés - hason fekvésben lábfő kifordítás lábgyakorlatok áldó helyzetben rúd mellett - gördülés - gördülés egy lábra, ruganyozva - lábfejkifordítások - "macskakarom" gyakorlat állásban, elől-hátul lábemeléssel - mélyguggolás - fél guggolás és gördülés kombinációja - mélyguggolás csípőlazítással - fordulattal keresztező mélyguggolás - csípőgyakorlat, lábemelés fogás segítségével

142/268

- láblendítés előre, támadóállásból - láblendítés hátra, támadóállásból 7.Nyakgyakorlatok - nyakhajlítás - nyakfordítás és hajlítás kötése - nyakkörzés fejfordítással - függőleges irányú nyakkörzés, előre-hátra 8. Törzsgyakorlatok - L, IL, III. fokú egyenes törzsdöntéssel - L, II. fokú egyenes "Z" ülésben - "Z" ülésben íves tartás előre - törzsdöntés és íves tartás kötése előre - törzsdöntés és íves tartás kötése oldalra - íves tartás előre-hátra - dőlés hátra - dőlés és íves tartás kötése hátra - ülőhelyzetben, törzsfordításban törzsdöntés előre - felső indítással végzett szakaszonkénti törzshajlítás előre - lábemelések oldalfekvésben - hason fekvésben hátra lábemelés, alátámasztással - oldalt és hátul lábemelés, alátámasztással - törzsdöntés és hajlás, kéztámasz változatokkal - lazítás oldalhajlásban. 9. Hasizom gyakorlatok - keresztcsont és központi szakaszának nyújtása és lazítása - ellentétes törzsív, vízszintes helyzetben - központemelés és mélyítés, hason fekvésben - ellentétes törzsív kéz, lábtámasszal - hanyattfekvésben hullám, karemeléssel. 10. Kargyakorlatok - egyenes és íves tartás - rögzített tenyérrel, könyökfordítás - könyök körzés és fordítás, rögzített tenyérrel - derékszögű kartartások Kiegészítő gyakorlatok és feladatok 1. Improvizáció - vezessük rá a növendéket arra, hogy legyen képes teste önálló "gondolatait", érzéseit a külső szemlélő által észlelhető módon is kifejezni - próbálja meg az addig tanult motívumok, gyakorlatok, stb. alapján saját, egyéni mozgásrendszere és mozgáskulcsai segítségével a zene által benne keltett és számára fontos gondolatokat táncban kifejezni. 2. Etűdkészítés - az improvizáció lassú bevezetése és "begyakorlása" után a tanulók próbálkozzanak meg az etűdkészítéssel - számolásra szólóban, párban készített egyszerű "etűdök" készítése a tanult módon - rövidebb, egyszerűbb zenei egységre készített "koreográfia" szólóban, majd párban

143/268

- csoportos etűd készítése "központilag adott" és szabadon választott zenére Követelmény A tanuló ismerje: - a gyakorlatok esztétikus, plasztikus végrehajtását, - a térirányok, térlépcsők gyakorlati alkalmazását, - a mozgás esztétikai törvényszerűségeit. Legyen képes: - a tanult mozgásformák önálló tudatos, plasztikus végrehajtására, - a tudatos izomtevékenységre, izommunkára, izomérzékelésre, - a mozgás esztétikai törvényszerűségeinek használatára. Alapfok 2. Tananyag 1. Lábgyakorlatok álló helyzetben, rúd mellett - gördülés - gördülés egy lábra - gördülés - lábfejemeléssel - "macskakarom" gyakorlat elöl-hátul lábemeléssel kifelé fordítással (nehezített változat) - mélyguggolás - mélyguggolás és gördülés - kombinációja gördülés és átgördülés - rúd mellett - lábemelések hajlítási szögei és magassági fokai támadóállásból 2. Törzsgyakorlatok fekvésben - törzsdöntés és íves tartás kötése előre - törzsdöntés és íves tartás kötése oldalra - oldaldőlés és hajlás kombinációja térden - lazítás oldalhajlásban - törzshullám - oldalfekvésben, oldal törzshullám - láblendítés oldalfekvésben - váll-lazítás és nyújtó gyakorlat egyenes és íves tartással rúd mellett - felső indítással végzett szakaszonkénti törzshajlítás előre - előrehajlásból, egy lábon guggolás kéztámasszal - előrehajlásból, törzs- és erőteljes váll-lazítás - törzsdőlés és hajlás oldalra - oldalív és oldaldöntés, rúd mellett 3. Hasizom gyakorlatok - ellentétes törzsív, vízszintes helyzetben - ellentétes törzsív, kéz-, lábtámasszal - hanyatt fekvésben törzshullám, karforgatással - hanyatt fekvésben törzshullám, karemeléssel - hasizom gyakorlat lábtartás változatokkal

144/268

- ülőhelyzetben, törzsfordítással kötött biciklizés 4. Kargyakorlatok - derékszögű kartartások, testsúly áthelyezéssel - malomkörzés, lábcserével - malomkörzés, támadóállással - ellenálló erővel végzett karhajlítás és nyújtás - ellenálló erővel végzett karhajlítás, ülőhelyzet változatokkal 5. Kombinált gyakorlatok - csípőgyakorlat, oldalt nyújtott lábemelés kapcsolással rúd mellett - keresztező guggolás és lábemelések kombinációi rúd mellett - törzshullám és lábemelés kombinációi - hát - has - oldalív kombinációk láb alátámasztással - döntés és dőlés kombinációi Követelmény A tanuló ismerje: - a gyakorlatok esztétikus, plasztikus végrehajtását, - a térirányok, térlépcsők gyakorlati alkalmazását, - a mozgás esztétikai törvényszerűségeit. Legyen képes: - a tanult mozgásformák önálló tudatos, plasztikus végrehajtására, - a tudatos izomtevékenységre, izommunkára, izomérzékelésre, - a mozgás esztétikai törvényszerűségeinek használatára. JAZZ-TECHNIKA Alapfok 3-4. Tananyag 1. Jazz-tréning - izolációs gyakorlat a gerincoszlop szakaszain, felülről lefelé haladva ("bólogatós" néven ismert tréning) - ütemszámokkal megadva. 2. Kombináció - etűd - minden órán új kombináció készítése a tananyag felhasználásával - önálló etűdkészítés feladatként szólóban, majd párban - a 2. év végére hosszabb lélegzetű kombináció összeállítása, betanítása Az izolációs gyakorlatok célja, a törzs izomzatának és ízületeinek egyenletes, felülről történő megmozgatása, bemelegítése. A mozdulatok precíz és hatékony kivitelezése érdekében minden héten új részletek kerülnek megtanításra a már meglévő folytatásaként. Követelmény A tanuló ismerje: - a tanult technika mozgásanyagát, - a kontrakció és release tudatos használatát, - a technika stílusát, előadásmódját. Legyen képes: - a technika elemeit, gyakorlatait biztonsággal, stílusosan, harmonikusan bemutatni, a technikasajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos etűdök, kombinációk, koreográfiák előadására.

145/268

Alapfok 5-6. év Tananyag 1. Jazz-tréning - plié gyakorlat törzsmunkával és karvezetéssel (Jeszenszky-tréning) ütemszámokkal megadva 2. Jazz - tréning Giordano - tréning ütemszámokkal megadva 1. Homorítás és kontrakció fekvésben 2. Semleges lüktetés fekvésben 3. Nyújtás fekvésben 4. Kontrakció irányokba 5: Ív fekvésben 6. Lábat föl és kifelé 7. II. pozíciós nyújtás 3. Kombináció-etűd - minden órán új kombináció készítése a tananyag felhasználásával - önálló etűdkészítés feladatként, szólóban, párban, kisebb csoportokban, - a 3-4. évben hosszabb lélegzetű koreográfiák összeállítása és betanítása Követelmény A tanuló ismerje: - a tanult technika mozgásanyagát, - a kontrakció és release tudatos használatát, - a technika stílusát, előadásmódját. Legyen képes: - a technika elemeit, gyakorlatait biztonsággal, stílusosan, harmonikusan bemutatni, a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos etűdök, kombinációk, koreográfiák előadására. GRAHAM-TECHNIKA Továbbképző 7. Tananyag Az első év anyaga a Graham-technika alapjait képező, s azt a többitől megkülönböztető mozgáselvek, alapelemek és alapsorozatok megtanítása. 1. Talajgyakorlatok - "bounces" - a törzset és medenceízületeket fokozatosan bemelegítő rugózó gerincmozgások - "breathing" - a légzés bevonása a törzs, majd a teljes test mozgásába - "spirals" - a spirális mozgások alapja, a gerincforgatás, mely előkészíti a talajról fölemelkedés, s oda visszaereszkedés technikáját olyan izommunkával,mely a gravitációt "könnyen kezelhetővé" teszi - "contraction-release" - a testközpont, mint minden mozgás kiindulópontja: az ehhez szükséges beidegzések gyakorlása 2. Álló középgyakorlatok - "brushes" - a lábfő, boka és térd bemelegítésére szolgáló gyakorlatsorral - "plié" - az emelkedés, ereszkedés és az ugrás előkészítésére szolgáló sorozatok - plié-contraction-release - ezeket kezdettől a központtal való indítás rendszerébe beépítve - a lábak combtőből való mozgatása, lendítések, emelések, s azok

146/268

kombinációinak formájában 3. Diagonális - haladó gyakorlatok - „walks” – a diagonális lépés-, járás-, futásgyakorlatok - "triplets"- ritmizált lépésgyakorlatok, hármaslépések - ugrások helyben, páros lábbal - "skip" - ugrások egyik lábról a másikra, haladva Megjegyzés: a Graham-technika mozgáskombinációi többnyire diagonális irányokba haladnak. Ez egyben a tér egyfajta fegyelmezett tudatosítására késztet: az energiák tudatos "terelésére", de azt a gyakori célt is szolgálja, hogy a mozgásfolyamatok végzésére mindenkinek elegendő hely jusson. Követelmény Az alapelemek és sorozatok ritmikai, tempóbeli, térbeli variációkkal gazdagíthatók, a tanulókat rávezetve és rászoktatva mit, miért, hol kell, vagy lehet alkalmazni A tanuló ismerje: - a technika tanult mozgásanyagát, - speciális gerinchasználatát, - a kontrakció release használatát, - a technika dinamikai, ritmikai sajátosságait.

Tananyag

Továbbképző 8.

1. Talajgyakorlatok - az addig tanultak ismétlése - "spirál IV. pozícióban", "fold" - a bonyolultabb törzsfordítási gyakorlat a testközpont- indítású "contraction-release" és a spirális mozgások ötvözése, - föl/leereszkedés a talajról/talajra, az előző elvek használatával 2. Álló középgyakorlatok - "weight shift", "suspension" - a testsúly eltolással, elbillentéssel foglalkozó gyakorlatok: (a növendék itt a gravitáció felhasználásával és leküzdésével, valamint a lendület felhasználásával és fékezésével ismerkedik) 3. Diagonális-haladó gyakorlatok - lépéskombinációk; az eddig álló helyzetben végzett gyakorlatok kimozdítása különböző terekbe az alapugrásokat szintén különböző terekben, eltérő ritmikával végeztetjük - a "contraction-release", valamint a "spiral" elemeinek alkalmazása az ugrások közben Megjegyzés: a tanult elemekből gyakorlatokból az év végére egy gyakorlatsor, füzér állítható össze, amely koreografikusabb formában szemlélteti az ' elvégzett 2 év anyagát, és a tanulók egyéni képességeit is. Követelmény A tanuló ismerje: - a technika tanult mozgásanyagát, - speciális gerinchasználatát, - a kontrakció release használatát, - a technika dinamikai, ritmikai sajátosságait.

147/268

Legyen képes: - a technika mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására, - a technika sajátosságainak megfelelő önálló és csoportos előadására. Minimumkövetelmények: - az adott évfolyam tananyagának ismerete - a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága - a Graham-technika spciális gerinchasználatának tudatossága - a technika dinamikai, ritmikai sajátosságainak alkalmazása LIMÓN-TECHNIKA Továbbképző 9. Tananyag 1. Talajgyakorlatok fekvő helyzetben végzett gyakorlatok a gerinc izolált mozgásának alapjai fej, kar és láb izolált mozgáslehetőségeinek feltárása és elsajátítása ülő helyzetben végzett gyakorlatok - láb pozíciók (előkészítő, első, második pozíció) elsajátítása, fejlesztése (támaszkodva a Graham-technika alapjait képező ülőpozíciókra) - fej, kar, láb izolációs mozgáslehetőségeinek feltárása többnyire még az adott testrész súlytalanításával - a gerinc szakaszainak egymást követő mozgatása folyamatos gördülések által, először előre, majd a 2. félévben oldal irányban is - gravitáció használata kisebb zuhanások által (fej, kar, láb) Követelmény A tanuló ismerje: - a technika alapelemeit, gyakorlatait, - jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségét, - a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait. Legyen képes: - a gyakorlatelemek pontos és tiszta kivitelezésére, - azok kombinálására, - a technika dinamikai és érzelmi változásainak figyelembevételével egy koreográfia meggyőző előadására. Minimumkövetelmények: - az adott évfolyam tananyagának ismerete - a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága - harmonikus, koordinált bemutatása - a Limón-technika stílusának megfelelő előadásmód - a technika dinamikai, érzelmi változásainak kifejezése

148/268

Továbbképző10. Tananyag 1. Álló középgyakorlatok - alap láb pozíciók elsajátítása - középgyakorlatok (utalva a Graham és klasszikus balett technikákra parallel, természetes és en dehors első, második, negyedik pozíciók) - rotáció kiemelése kar és láb izolált mozgásai és a pontos pozíciók elsajátításai által - a gerinc szakaszainak mozgatása gördülés által, szakaszonként megállítva és visszagördítve (visszaépítve a kiinduló helyzetig, így egyre mélyebb helyzeteken keresztül jutva el a maximális pontig - oppozíció megértetése, elsajátíttatása a kar, törzs és láb különböző pozícióin keresztül - "suspension" elsajátítása, gyakorlása nyújtások által (először csak törzs nyújtás) - lábfő, boka, térd és csípőízület bemelegítését szolgáló gyakorlatok, tudatosítva és kiemelve az ízületek használati módjának eltérő voltát, de az eddig tanult technikákra építve - kisebb zuhanások elsajátítása már álló helyzetben a különböző pozíciókat és a "pliét" használva (utalva az ízületek másfajta használatára) 2. Diagonális-haladó gyakorlatok - a folyamatos előre haladást előidéző mozgás elsajátítása, a testközpont (medence) folyamatos mozgására való figyelemfelhívás és gyakoroltatás - kis ugrások előrehaladással történő kiegészítése Követelmény A tanuló ismerje: - a technika alapelemeit, gyakorlatait, - jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségét, - a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait. Legyen képes: - a gyakorlatelemek pontos és tiszta kivitelezésére, - azok kombinálására, - a technika dinamikai és érzelmi változásainak figyelembevételével egy koreográfia meggyőző előadására. Minimumkövetelmények: - az adott évfolyam tananyagának ismerete - a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága - harmonikus, koordinált bemutatása - a Limón-technika stílusának megfelelő előadásmód - a technika dinamikai, érzelmi változásainak kifejezése KONTAKT-TECHNIKA Továbbképző 7. Tananyag - alap mozgási ismeretek elsajátítása

149/268

- saját ösztönös mozgások megismerése - mozgás szótár megismerése és bővítése - technikai elemek gyakorlása - partnermunka megismerése - társ súlyának megismerése - bizalom kiépítése a társsal szemben vezetett improvizációs gyakorlatok - a testközelség fizikai megismerése 1. Alaptechnika egyéni gyakorlatok, párokban végzendő gyakorlatok földön, középhelyzetekben, állásban - kapcsolat a földdel, saját súly átadása - gurulások egyszerű formái - támaszok és mozgások támaszban - dőlések, séta, futás földi helyzetekbe érkezésekkel - alap pozíciók a társnak felület adásra - földön társnak a testsúly egy részének átadása (fekvő, térdelő, álló pozíciókban) Követelmény A tanuló ismerje: - a technika tanult mozgásanyagát, - improvizációs és kombinációs lehetőségeit. Legyen képes: - a gördülékeny és puha izomtónus és földhasználatra, - a technikai elemek tánc közbeni előhívására, - a kreativitás, az improvizáció és kompozíció tudatos használatára. Továbbképző 8. Tananyag 1. Test tudatossági gyakorlatok partner grafika - alapismeretek, információ adása és vétele érintéssel - az érintés minőségei - nyak, váll-kar, csípő-láb grafika a test általános ellazultság állapotának megteremtésére 2. Improvizáció vezetett formában, kötött feladattal, párokban - fej-fej, hát-hát, tenyér-tenyér, talp-talp érintéssel - társ sétába vezetése érintéssel és irányváltások előidézése - csukott szemes egyszerű társkövetéses gyakorlatok - az adott évfolyam tananyagának ismerete - gördülékeny és puha izomtónus és földhasználat - a technikai elemek tánc közbeni előhívása, automatizmusa, nyitottságra való hajlam - harmónia a társsal és a tanuló saját mozdulataival - a kreativitás, az improvizáció és kompozíció tudatos használata Követelmény A tanuló ismerje: - a technika tanult mozgásanyagát,

150/268

- improvizációs és kombinációs lehetőségeit. Legyen képes: - a gördülékeny és puha izomtónus és földhasználatra, - a technikai elemek tánc közbeni előhívására, - a kreativitás, az improvizáció és kompozíció tudatos használatára.

151/268

MODERN JAZZ-TECHNIKA Továbbképző 9. Tananyag 1. Bázis gyakorlatok - paralelle - en dehors pozícióváltások (2x8 ütemre) - fentről lefelé haladva (legördülésen keresztül) történő gerincoszlop és térdízület (plie- vel) bemelegítését szolgáló gyakorlat - relevé, talon, plié, majd rotációk a mellkasból paralelle csípő széles és en dehors első pozíciókban. (Mindkét oldalra 4x) - ugyanez en dehors second pozícióban - boka, térd és csípő izületek melegítése - demi plié, grand plié (en dehors 1. és 2. pozíciókban), paralelle második pozícióban, mellkas és csípő tolás, egymással ellentétes irányban. Végén egy grand plié és egy relevé. - tendu battement körbe (mindhárom irányba), port de bras-val, majd 4 tendu, utána IV. pozícióban 7 demi plié és egy grand plié, port de brasval, abból egyenes háttal törzsdöntés előre paralelle második pozícióba, onnan feljön en de hors, második pozícióba vált, plié és tendu-val zár az első (en de bors) pozíció - paralelle, csípő széles pozícióban előre legördülés és hátnyújtásig előre sétálás vállszélességű karpozícióban. Ebben a pozícióban kontrakciós gyakorlat (gerinc és láb hátsó izmainak nyújtása). - A kontrakció 4 fázisban: lágyéki, hasi, mellkasi, fej és nyakhajlítással, majd a release ugyanebben a sorrendben visszafelé A gyakorlatot lehet relevé kíséretével is végeztetni, úgy, hogy a relevé a kezdő mozdulat. - battement jeté gyakorlat: mindhárom irányban, en dehors pozíciókban kettő nyújtott lábbal, kettő plié-vel mindegyik irányban. Ezt követően passé balance - beiktatható tetszés szerinti nyújtó gyakorlat - fej izoláció plié-vel, port de bras-val, twist gyakorlattal kombinálva. Ezt követően súlypont áthelyezős haladás par terre gyakorlat. - rond de jambe par terre és an l'air gyakorlat: a gyakorlatot en dehors és paralelle pozíciókban is végeztethető. A gyakorlat végén developpe minden irányba. - váll izoláció gyakorlat: az év első felében csak páros vállkörzések előre, hátra. Az év második felében ugyanaz tombe- vel mindhárom irányban plié-vel. Közben paralelle csípőszéles pozíciókban törzsdöntések és demi plie. - frappé: első félévben paralelle zárt pozícióban mindhárom irányban, koordinációs port de bras gyakorlattal egybekötve, sasszéval. A frappék után csípőizoláció: előre, hátra, jobbra, balra csípőszéles paralelle pozícióban és demi pliében. - mellkas izoláció, port de bras-val és tágítással egybekötve - adagio: paralelle hatodik pozícióból indítva, mellkas rotációval grand battement jeté en dehors pozícióban, mindhárom irányban Követelmény A tanuló ismerje: - a technika speciális gyakorlatait, mozgássorait, - A technikára jellemző harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait. Legyen képes:

152/268

-

a technika elemeit biztonsággal, stílusosan bemutatni, a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos előadásra, a zene és a tánc kapcsolatának megteremtésére. az adott évfolyam tananyagának ismerete a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága harmonikus, koordinált, stílusos előadásmód a zene és tánc összhangjának megteremtése

Továbbképző 10. Tananyag 1. Középgyakorlatok - rond de jambe par terre halaldva 4x en dehors, 4x en dedans. - tour gyakorlatok paralelle csípőszéles pozícióból, croisén át preparálva, rotációval: először negyed fordulatokkal, aztán feleket fordulva, majd egy, ill. két tour-ral - chaine gyakorlat: négyszer szimpla paralelle lábbal, demi pliében jobbrabalra. - előző három gyakorlat tetszés szerinti kombinációi egymással. (haladás, testsúlyáthelyezés, irányváltoztatás gyakorlatok). - paralelle pozícióban - haladva - developpék minden irányban, ezt követően ugyanez grand battement jeté-vel. 2. Kis allegrók - sauték két lábon paralelle és en dehors pozíciókban váltakozva - egylábas sauték váltott lábakkal (könnyedén, játékosan, ruganyosan) - paralelle és en dehors assemblék és sissonne formák kombinációi 3. Diagonálban haladó gyakorlatok - a már elsajátított középgyakorlatokat használja fel, kombinálja őket és kiegészül földhasználattal - az óra utolsó harmadában a már elsajátított gyakorlatok alkalmazásával és a metodika tudatos használatával rövid tánckombinációkat készít a tanár. Ajánlott az 1. évben kéthetente váltani a kombinációkat. Követelmény A tanuló ismerje: - a technika speciális gyakorlatait, mozgássorait, - A technikára jellemző harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait. Legyen képes: - a technika elemeit biztonsággal, stílusosan bemutatni, - a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos előadásra, - a zene és a tánc kapcsolatának megteremtésére. - az adott évfolyam tananyagának ismerete - a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága - harmonikus, koordinált, stílusos előadásmód - a zene és tánc összhangjának megteremtése IMPROVIZÁCIÓ Tananyag 1. Forma és tér

Továbbképző 7-8.

153/268

Forma (a testrészek viszonyai, mozgása) statikus pozíciók - egyenes, íves, szegletes, belső és külső tengelyek körül elfordított testrészekkel (nem csak végtagokkal) létrehozott "szobrok" - két (vagy több) táncos statikus pozícióinak összerakása (szoborcsoportok) síkban, térben - párhuzamosság-keresztezés, szimmetria-aszimmetria, függőleges szintkülönbségek, síkeltolás, síkelfordítás, szokatlan támaszhelyzetek használata Feladatok - improvizáció megállítása, megfigyelve a létrejövő elemek viszonyait - improvizáció megállítása úgy, hogy "értelmes" kompozíció jöjjön létre mozgások - helyzetváltoztatás - helyváltoztatás - egyes testrészek mozgatása - bábozás, lábszínház, hastánc - több testrész mozgatása - vezetés - fejjel, kézzel, lábbal, centrummal, tetszőlegesen megérintett testtájjal, kívülről, belülről - mozgás - nyújtott, íves, szegletes, elfordított testrészekkel Feladatok - tánc a fentiek közül egyfajta rendszerben - tánc egyedül két rendszerben váltakozva partnerrel egyszerre vagy ellentétesen - két csoport mozog felváltva pl. nyújtott illetve íves testrészekkel - három mozgáskarakter váltogatása: pl. 1. szobor, 2. helyben mozgás, 3. helyváltoztatás - a váltást kiválthatja külső hatás: zenei váltás, egyezményes jel, vagy a partner karakterváltása Tér (a test és a környezet) Szubjektív tér (mindig a medence helyzetéhez viszonyítva) - haladás - előre, hátra, oldalra, jobbra, balra, fel (a fej irányában), le (a láb irányában), rézsút, kombinációkban - elfordulások a test tengelyei körül - tengely a testen belül (pl. tourok), tengely a testen kívül (pl. chainé) Vízszintes tengely (forgások). Függőleges tengely (gurulások). Objektív tér (a medence helyzete a tér valamely eleméhez - díszlet, másik táncosokviszonyítva) - statikus kompozíciók :dombormű, fríz, szobor, szoborcsoport, előtérháttér Mozgás a térben: - geometrikus terek - egyenes, négyzet, téglalap, rombusz, ív, hullámvonal, körív, nyolcas, hármas, szabad formák rajzolása a térben - szociális terek - kör, lánc, kígyó, sor, pár, trió, négyes - csoport mozgása a térben - a geometrikus és szociális tér kombinációja Feladatok - csoportalakítás a fenti formavilág valamelyike alapján, a fenti formák térbeírása egyedül, csoportban - a szubjektív és objektív tér fogalomrendszere alapján: térátlón való előre, oldalazva, hátra, háttal előre haladás, stb - csoport mozog a térben: pl. változatlan a csoport belső rendje; változatlan a csoport külső alakja (Pl.: Arccal mindvégig a nézők felé

154/268

forduló tagokból álló, kört formáló csoport nagy köríven mozog a színpadon.) - gesztikulálás nélkül, szavakkal a partner vagy csoport mozgásának irányítása - terv rajzolása, majd végrehajtása, a tér nevezetes pontjainak jelölése: (ajtó, zongora...), a táncos pozíciója, (irány, magasság szint...), a haladás mikéntje, (futás, ugrás, gurulás...). A nézők ellenőrzik a terv pontos megvalósítását. 2. Idő - mihez képest mérjük az időt? Út, belső órák, külső mértékek - kitöltött és üres idő: mozgás és szünet - relatív viszonyok: gyors-lassú, folyamatos-szaggatott, egyenletes-változó sebességű, gyorsuló-lassuló, változó gyorsulású mozgások - egyenletes, egyenetlen és rendszertelen lüktetésű mozgások - az alaplüktetés (Tempó.) - a hangsúly. (Szimmetrikus, aszimmetrikus ritmusok 4/4, 3/4, 2/4, 6/4, 5/4, 7/4, 9/4...) - a periódus (Ütem, sor, strófa. Kis forma, nagy forma.) - ritmus alkotás. Ritmus követés. Harmonizálás, kontraszt és különbözés. - testrészek, egyének és csoportok ritmikai viszonyai Feladatok - mozgás a fenti lehetőségek egyike szerint - stoppos játék - ritmus alkotás a mozgás keltette zajjal - harmonizáló, ellentétes és eltérő ritmusok a testen belül: izolációs gyakorlatok - a pár egyik tagja áll a másik mozog é:. fordítva az egyik csoport áll a másik mozog és fordítva - a pár egyik tagja lassan, a másik gyorsan mozog. Ugyanez csoporttal. Ugyanez más ritmikai ellentétpárokkal. - Cél a két fokozatú kontrasztok után a három, esetleg több fokozat megkülönböztetése. Továbbképző 9-10. Tananyag 1. Dinamika A test pozícióinak és mozgásainak négy különböző dinamikai lehetősége van: vezetett - mindkét antagonista izomcsoport aktív, működésük aránya dönti el a mozgás irányát lendített - az adott mozdulatot létrehozó antagonista izomcsoportok egyike működik csak tartott - az aktív izom erőkifejtés nem hoz létre mozgást (mozdulatlanságot eredményez) passzív - külső erő (gravitáció, partner, másik testrész, gép) mozgatja a testet illetve testrészt, vagy nem jön létre mozgás Feladatok - hasonlatok, képek eljátszása: méz, jég, vas, fa, víz, ólom, füst, rongybaba, állatok

155/268

- egymás jellemző dinamikájának megfigyelése és utánzása - hangulatokhoz kapcsolódó mozgások (kopogó léptek, hebrencsül csapódó lábak karok, fáradt-friss mozgások) megfigyelése és utánzása. A megtapasztalt dinamika átvitele más semleges mozgásanyagra. - partner mozgása közben dinamikájának utánzása - dinamika meghatározása, majd a létrejövő ritmikai világ megfigyelése, később az egyik összetevő megváltoztatása. Pl.: Vezetett mozgáshoz könnyű a folyamatosságot társítani, nehezebb pl. a szaggatottságot. Feladatok - autogén tréningből kiinduló relaxáció - passzív mozgások átélése - önmegfigyelés tánc helyzetekben - spontán reakciók kivárása és megfigyelése - a légzés, figyelemmel kísérése tánchelyzetekben - az érzékelés, elsősorban a mozgásérzékelés (kinesztézia) átélése, megfigyelése - a társ érzékelésének megfigyelése - vakon vezetve mozgás - bizalmi játékok - vakos, egymást emeljük, támasztjuk 2. Az improvizáció alapelemei: téma és variáció Téma (zenei értelemben) jellege: - gesztus - hétköznapi jelentéssel, értelemmel (is) bíró mozdulat - táncmozgás - valamely táncnyelv eleme vagy ilyenből származó vagy az adott táncnyelv logikájából következő mozgás - születő mozdulat, születő mozgás - az anatómia és a személyiség erőterében születő új téma alapegységei: - időbeli felosztás - az egész test egy időegység alatt történő elmozdulása, - térbeli felosztás - az egész test mozgását összetevő testrész mozgások, az "értelmes" egységek (részleges értékű) nyelvi hasonlatokkal: - szótag, szó, mondat, bekezdés, szöveg, illetve próza, ritmikus próza, líra, párbeszéd, kórus - súlyhelyzetek, "suspension" és átmeneti helyzetek megkülönböztetése (a súlypont és gravitáció illetve súlypont és támasz viszonyának figyelembevételével) Variációs módszerek - ismétlés - változatlan formában - elcsúsztatás, tükrözés - síkszimmetria (egyszerű tükör), tengelyes szimmetria, fent-lent tükrözés. Jobb-bal megfordítás - ismétlés - térben, időben, dinamikában, előadói magatartásban, a környezettel való összefüggésben (konstellációban) variálva - kánon. megfordítás - rák. augmentáció (növesztés), diminúció (kicsinyítés) tömörítés, rövidítés, szintelmo;.dítás, függőleges tengely elfordítása - összerakás - az első (egy taktusnyi) mozdulat ismétlése, majd bővítése egy mozdulattal, majd egy újabbal.(a, ab, abc, abcd...). Ugyanez ketten, többen. - egy mozgássor jobb és egy másik sor bal oldalának összerakása Improvizációs készségfejlesztő gyakorlatok: - spontán és szándékolt mozgások egyöntetű utánzása

156/268

- nagyon gyors feladatok - nincs idő a tudatos szelekcióra - motívum témává emelése, kiválasztása spontán mozgássorozatból - spontán játékszabályok felismerése, megtartása Követelmény - az improvizáció tananyagának ismerete - a forma, a tér, az idő, a dinamika együttes komplex alkalmazása - a kreativitás, improvizációs készség kibontakozása - az improvizáció és kompozíció tudatos használata A tanuló ismerje: - a tanult technika gyakorlatait, - a forma, a tér, az idő, a dinamika alkalmazásának lehetőségeit és sajátosságait. Legyen képes: - a forma, a tér, az idő, a dinamika együttes, komplex alkalmazására, kreatív, kapcsolatteremtő improvizációra, - az improvizáció és a kompozíció tudatos használatára.

157/268

KOMPOZÍCIÓ Továbbképző 9-10. Tananyag 1. A tánckompozíció közege - szereplők jellege, száma - karakter, fiú-lány arány, életkor, képzettség - helyszín - a talaj, háttér, előtér, fények, a nézők elhelyezkedése - akusztikus környezet - hanghatások, zene, a hangok megjelenésének helye - a táncosok megjelenés - ruha, cipő, haj, festés - időtartam - mozgásanyag - kompozíciós elvek, eljárások - szüzsé, koncepció - az inspirációs bázis, a kívánt hatás Feladatok pl. az alábbi szempontok szerint: - a zene - különleges formájú tér a - táncosok száma - a koreográfus nem táncolhat saját kompozíciójában - a nézők felül, körben, stb. helyezkednek el - a koreográfiának tartalmaznia kell bizonyos motívumokat - egyetlen fényforrást lehet használni 2. A tánckompozíció alapelemei: téma és variáció Téma jellege: - gesztus - hétköznapi jelentéssel, értelemmel (is) bíró mozdulat - táncmozgás - valamely táncnyelv eleme, vagy ilyenből származó, vagy az adott táncnyelv logikájából következő mozgás - születő mozdulat, születő mozgás - az anatómia és a személyiség erőterében születő új téma alapegységei: - időbeli felosztás - az egész test egy időegység alatt történő elmozdulása, - térbeli felosztás - az egész test mozgását összetevő testrész mozgások, az "értelmes" egységek (részleges értékű) nyelvi hasonlatokkal: - szótag, szó, mondat, bekezdés, szöveg, illetve próza, ritmikus próza, líra, párbeszéd, kórus - súlyhelyzetek, "suspension" és átmeneti helyzetek megkülönböztetése (a súlypont és gravitáció, illetve súlypont és támasz viszonyának figyelembevételével) variációs módszerek: - ismétlés - változatlan formában. - elcsúsztatás, tükrözés - síkszimmetria (egyszerű tükör), tengelyes szimmetria, fent-lent tükrözés. Jobb-bal megfordítás. - ismétlés - térben, időben, dinamikában, előadói magatartásban, a környezettel való összefüggésben (konstellációban) variálva. - kánon. megfordítás - rák. augmentáció (növesztés), diminúció (kicsinyítés). tömörítés, rövidítés. szintelmozdítás, függőleges tengely elfordítása. - összerakás: az első (egy taktusnyi) mozdulat ismétlése, majd bővítése egy mozdulattal, majd egy újabbal (a, ab, abc, abcd...).

158/268

- egy mozgássor jobb és egy másik sor bal oldalának összerakása Feladatok - összerakós játék egyedül, többen - az improvizációt megfigyeli a " koreográfus " 2-4 onnan kiemelt elemből kompozíciót készít, a variációs eljárások egyikének felhasználásával. Idegen témát, más eljárást nem alkalmazhat - a " koreográfus " gesztikulálás, "előtáncolás" nélkül, csak szavakkal irányítja egy táncos, később a csoport mozgását (Szókincs, terminológia, pontos belső kép, lényeglátásra nevelő gyakorlat.) - "krokizás". 10 másodperces (8 ütemes kompozíciók készítése, 1. a kiindulópont, 2. az odavezető út és 3. a véghelyzet pontos megjelölésével) - mozgás terv rajzolása, majd végrehajtása: a tér nevezetes pontjainak jelölése (ajtó, zongora...), a táncos pozíciója (irány, magasság szint...), a haladás mikéntje (futás, ugrás, gurulás...). A nézők ellenőrzik a terv pontos megvalósítását - rajz közérthető pálcika emberekkel (2-3, később 4-8 mozgásfázis rögzítésére), a rajz alapján mozognak a táncosok Követelmény A tanuló ismerje: - a tanult technika témaköreit, feladatait, - a forma, a tér, az idő, a dinamika alkalmazásának speciális lehetőségeit és sajátosságait. Legyen képes: - a forma, a tér, az idő, a dinamika együttes, komplex alkalmazására, - kreatív, kapcsolatteremtő improvizációra, - az improvizáció és a kompozíció tudatos használatára, - önálló és csoport kompozíciók, koreográfiák készítésére. TÁNCTÖRTÉNET Továbbképző 7. Tananyag A köznapi és művészi mozgás Tér, idő, erő kifejezés A közhasznú és művészi tánc A tánc és a társművészetek A tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: - a tánc és a vallások, ritmusok (őskor, ókor) - a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk) - a színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett) Követelmény - ismerje a tánc művészi és közhasznú formáit - ismerje a társasági élet alkalmait

159/268

Továbbképző 8. Tananyag A színpadi tánc története: - a romantikus balettek (olasz, dán, francia) - klasszikus balettek (oroszok) Megújulás a 20. században - balett (Gyagilev orosz balettje, nemzeti balettek, táncszínház) - modern tánc (amerikai, európai, magyar) - folklórizmus (jazz, orosz, színpadi néptánc, magyar színpadi néptánc) Követelmény - ismerje a tánc művészi és közhasznú formáit - ismerje a társasági élet alkalmait - az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályájának ismerete - ismerje az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány lapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait 4.4. A modern tánc tanszak vizsgakövetelményei A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Jazz-technika 35-40 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga tartalma: A vizsga anyaga előre kijelölt és a szaktanár által összeállított és betanított gyakorlatokból áll, melyet a tanulók párosan vagy csoportos formában, önállóan mutatnak be. Jazz-technika Izolációs gyakorlatsor a gerincoszlop szakaszainak mozgatásával - fej, váll, törzs izolálása irányokba, körbe, plié beiktatásával külön gyakorlatokban, - mindhárom testrész izolálása egy gyakorlatban, - törzshullámok, csípővel, majd fejjel indítva különböző irányokból, - alulról indított testhullámok - body roll, - fejfordítások, törzsfordítások karral, plié alkalmazásával, majd törzsdöntésben, - release - contraction használata, törzsfordításban, - karnyújtások törzsdöntésben, contraction - release végzésével. Fekvő és ülő helyzetben végzett gyakorlatok - Giordano tréning - homorítás - contraction, semleges lüktetés, lábnyújtás fekvésben, - ruganyozás előre, nyújtott ülésben, felülésben diagonál kartartással, - törzsív, majd lábemelést alkalmazó gyakorlatok fekvésben, - törzsnyújtás, contraction terpeszülésben. Rövid kombináció, amely tartalmazza a tanult mozgásanyagot. 3. A vizsga értékelése Jazz-technika gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai - a bemutatott tananyag pontos ismerete,

160/268

- a gyakorlatok technikai biztonsága, - a jazz-technika sajátosságainak stílusos bemutatása, - a kontrakció és a release tudatos használata. A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Tánctörténet 10 perc 1.2. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Modern tánctechnika, a helyi tantervben megjelöltek szerint választhatóan: - Graham-technika, vagy - Limón-technika, vagy - Kontakt-technika, vagy - Modern jazz-technika 35-40 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. A szóbeli vizsga tartalma: Tánctörténet - a köznapi és művészi mozgás, - a tánc és a társművészetek, - a tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai, - a tánc és a vallások, rítusok (őskor, ókor), - a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk), - a színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett), - romantikus balettek, - klasszikus balettek, - modern tánc, - folklórizmus, - jelentős hazai együttesek, táncosok, koreográfusok jellemzői, - az egyetemes tánctörténet legjelentősebb alkotói és műveik. 2.2. A gyakorlati vizsga tartalma A vizsga anyaga előre kijelölt és a szaktanár által összeállított és betanított gyakorlatokból áll, melyet a tanulók párosan vagy csoportos formában, önállóan mutatnak be. A helyi tantervben megjelöltek szerint választhatóan: Graham-technika Talajon végzett gyakorlatok - bounses, breathing, contraction, spirál, dőlések, hajlások alkalmazásával, különböző testhelyzetekben. Álló középgyakorlatok - brushes, weight shift, suspension - testsúlyáthelyezések, plié, contraction release alkalmazásával. Diagonális - haladó gyakorlatok - walks, triplets, ugrások helyben, páros lábbal, skip - ugrások haladva. A tanult anyagból, a tanár által összeállított kombináció bemutatása. Limón-technika Talajgyakorlatok fekvő helyzetben - a fej, kar, láb, majd a gerinc izolációs gyakorlatai, a gördülések különböző fázisainak összekötése folyamatos mozgással. Talajgyakorlatok ülő helyzetben

161/268

- a fej, kar, láb izolációs használatának összekötése, a láb és karpozíciók használata a gerinc szakaszainak mozgásával összekötve, rugók, gördülések spirál alkalmazásával, a gravitáció használata zuhanásokkal. Álló középgyakorlatok - átvezetés az állógyakorlatokhoz, izolációk, kisebb zuhanások plié - relevével, lendülések, suspension és oppozició kiemelése. Diagonális - haladó gyakorlatok: - folyamatos előrehaladás, kis ugrások, láblengetések, egyik lábról a másik lábra történő átugrások alkalmazásával. Modern jazz-technika Bázisgyakorlatok - paralel - en dehors pozícióváltások, relevé, talon, plié, majd rotációk mellkasból, plié, batement tendu, kontrakció 4 fázisban, battemen tendu jeté, fej izoláció, port de bras, twist alkalmazásával, rond de jambe par terre, en l’air, váll izoláció, frappé, adagio, grand battement jeté. Középgyakorlatok - rond de jambe par terre haladva, tour gyakorlatok, chaîne, developpé, grand battement jeté. Kis allegrok - sauté paralel - en dehors váltva, egylábas sauté, assemblé, sissonne. Diagonálban haladó gyakorlatok - földhasználattal és ugrásokkal kombinálva. Rövid kombináció a tanult anyagból. Kontakt-technika Alaptechnika - egyéni és páros gyakorlatok földön, középhelyzetekben, állásban - gurulások variálása, talajtámaszok, gurulások ugrásból, emelések, társ levitele a földre, - ugrások elkapással mozgássorok alkalmazásával. Test tudatossági gyakorlatok - partner grafika és release, súlyáthelyezések különböző pozíciókba. Térben haladó gyakorlatok - ugrások, gurulások, zuhanások alkalmazásával. 3. A vizsga értékelése 3.1. Tánctörténet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a tánc művészi és közhasználatú formáinak ismerete, - a táncművészet főbb korszakainak ismerete, - tájékozottság a táncművészet műfajainak jellegzetességeiről, - a tánc és a társművészetek kapcsolatának ismerete, - kiemelkedő alkotók és művek ismerete. 3.2. Modern tánctechnika gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a tanult tananyag pontos bemutatása, - a bemutatott gyakorlatok technikai biztonsága. Graham-technikában: - a Graham-technika speciális gerinchasználatának tudatossága, - a technika dinamikai, ritmikai sajátosságainak alkalmazása. Limón-technikában: - harmonikus, koordinált bemutatás, - a stílusnak megfelelő előadásmód, - a technika dinamikai változásainak bemutatása.

162/268

Jazz-technikában: - harmonikus, koordinált, stílusos előadásmód, - a zene és a tánc összhangjának megteremtése. Kontakt-technikában: - gördülékeny, puha izomtónus, - helyes földhasználat, a partnerrel való felelős együttműködés.

163/268

SZÍN- ÉS BÁBMŰVÉSZET

164/268

SZÍNJÁTÉK TANSZAK A TANSZAK ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Készítse fel a tanulót drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására, különböző színészi technikák tudatos alkalmazására, színházi improvizációra, mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel történő karakterábrázolásra, egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra, különféle szerepek megformálására, a rendezői instrukciók mentén végzett munkára, más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazására a szerepalkotás során, színházi előadások elemzésére, értékelésére. Ismertesse meg a tanulóval a színházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket, a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását, a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat, a színházi műfajokat, a szöveg- és előadás-elemzés szempontjait, a színészi játék alapvető iskoláit, a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit, a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét, napjaink színházi struktúráját.

165/268

AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam

A KÉPZÉS TANTÁRGYAI Főtárgy: drámajáték (1–2. előképző és 1–6. alapfokú évfolyamokon); színjáték (7–10. továbbképző évfolyamokon). Megjegyzés: a főtárgy neve ott és akkor változik, amikor a színjáték nevelésben való felhasználása – a drámai-színházi nevelés – mellett hangsúlyossá válhat a színházi (technikai) képzés.

Kötelező tantárgyak: beszédgyakorlatok (1–8. alapfokú és továbbképző évfolyamokon); mozgásgyakorlatok (1–8. alapfokú és továbbképző évfolyamokon). Kötelezően választható tantárgyak: vers- és prózamondás (az 1. alapfokú évfolyamtól); színházismeret (a 3. alapfokú évfolyamtól) választható. Megjegyzés: A 7–8. évfolyamon a kötelező tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (a fenti tantárgyak – természetesen – választhatók).

Szabadon választható tantárgyak: drámajáték (1–6. alapfokú évfolyamokon); színjáték (7–10. továbbképző évfolyamokon); beszédgyakorlatok (1–8. alapfokú és továbbképző évfolyamokon); mozgásgyakorlatok (1–8. alapfokú és továbbképző évfolyamokon); vers- és prózamondás (az 1. alapfokú évfolyamtól); színházismeret (a 3. alapfokú évfolyamtól) választható. Megjegyzés: Az első alapfokú évfolyamtól az adott évfolyamra előírt főtárgy, kötelező és kötelezően választható tantárgyak köréből bármelyik tantárgy választható.

166/268

ÓRATERV (ÓRASZÁMOK HETI BONTÁSBAN) Tantárgyak Főtárgy: Drámajáték Színjáték Kötelező tárgyak: Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok Kötelezően választható tárgyak Szabadon választható tárgyak Összesen

Előképző 1. 2.

1.

2.

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5.

6.

7.

Továbbképző 8. 9. 10.

2 –

2 –

2 –

2 –

2 –

2 –

2 –

2 –

– 2

– 2

– 3

– 3

–

–

0, 5

0, 5

0, 5

0, 5

0, 5

0, 5

1

1

–

–

–

–

0, 5

0, 5

0, 5

0, 5

0, 5

0, 5

1

1

–

–

–

–

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

–

–

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-6

4-6

4-6

4-6

A választott tárgyak közötti módosítás az egyes évfolyamok végén csak akkor lehetséges, ha a választott új tantárgy adott évfolyamra előírt követelményeit a tanuló teljesíteni tudja. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Tanórán kívüli szervezett tevékenységformák: színházlátogatások a színházismeretnél előírt alkalmakon kívül; táborok; belföldi és külföldi tanulmányi kirándulások; rendezvények, rendezvénysorozatok, kurzusok, tréningek a film, a színház, a kritika stb. témakörökben neves szakemberek közreműködésével tanulói és szaktanári kezdeményezés alapján; egyéni tehetségfejlesztés (egyéni foglalkozás keretében).

167/268

AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI, KÖVETELMÉNYEI, AZ ELŐÍRT TANANYAG DRÁMAJÁTÉK A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát. A tanulók értsék és tanulják meg a közösségi lét hasznosságát, a közösség építésének módját. Ezáltal váljanak képessé különböző viselkedési minták elemzésére, elfogadására, irodalmi és színházi alkotások befogadására, értelmezésére és létrehozására. Meg kell jegyezni, hogy produkció létrehozása a drámajáték keretén belül nem lehetőség, hanem kötelesség. Nem lehet úgy felhasználni a drámajáték és a színház egyéniségfejlesztő rendszerét, hogy nem adunk lehetőséget ennek bemutatására. Ez ad célt a gyakorlatoknak. A csoport megmutatkozásának közösségformáló energiája van, a bemutatóra készülés fontos motiváció a tanulók számára, a színpadra lépés növeli az önbizalmat, oldja a gátlásokat. A színjátékosok és a nézőtér kommunikációja, „összelélegzése” meghatározó felszabadító élmény, kivételes jelentősége van az identitáskeresés éveiben. Természetesen hatalmas a tanár felelőssége abban, hogy milyen megmutatkozási, milyen játéklehetőséget kínál a tanulóknak, milyen produkciót enged a nézők elé, hiszen egy gyermekszínjátszó előadás színvonalának nem csak esztétikai tétje van. A nevelési cél eléréséhez elengedhetetlen, hogy a pedagógus ismerje a színházi hatásdramaturgia alapelveit, a színházi jelek természetét. A közös alkotó munkában mozgósítani tudja az alapvető színházi konvenciókat, birtokolja és alkalmazza a színházi kifejezés eszközkészletét.

168/268

A képzés feladatai Ismertesse meg a tanulóval

az improvizációs technikákat, a színház és a társművészetek alapjait, a színházi alapfogalmakat. Fejlessze a tanuló fantáziáját, figyelmét, fegyelmét és önismeretét, kreativitását, alkotóképességét, gesztusnyelvi kifejezőképességét, a kapcsolatteremtő és együttműködő képességét, a térbeli tájékozódását és a kreatív térhasználatot. Alakítsa ki a tanulóban a kifejező beszéd és mozgás képességét. Tegye képessé a tanulót a test kontrollálására, az improvizációs technikák alkalmazására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje saját teste lehetőségeit, illetve érzékszervei hatékonyságát, a különböző verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztára ez irányú fejlettségének mértékét, a különböző, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztára ez irányú fejlettségének mértékét, figyelme tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzés feltételeit, társai, önmaga és a felnőtt világ megfigyelésének módjait, ennek szerepét a szerepjátékok során és az improvizációkban, a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, használatuk lehetséges módjait, az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaival és másokkal való kapcsolatában, az érzelmi emlékezet szerepét, alkalmazásának lehetőségeit a szerepjátékokban, a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit, összetett művészi üzenetek közlésének különböző anyag-, tér- és mozgásformák, illetve a szerepjáték lehetőségeit, a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötletei, gondolatai kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében. Legyen képes figyelme tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre,

169/268

társai, önmaga és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére, a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatosabb használatára, a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben, érzelmi emlékek felszínre hozására és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazására, érzékeny kapcsolatteremtésre és annak megtartására, tiszta és kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokra, pontos és érzékletes szerepjátékra társaival és egyénileg, kreatív dramatizálásra, a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására, saját teste, mozgása, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésére, a tér kreatív használatára, egyre növekvő intenzitású, tudatosságú és mélységű részvételre a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban, különböző – felidézett, illetve az emberi világban tapasztalt – érzelmek verbális, vokális, mozgásos, mimikai és a társművészetek eszköztárát is bevonó eszközökkel történő kifejezésére, összetett művészi üzenetek közlésére különböző anyag-, tér- és mozgásformák együttes alkalmazásán keresztül, a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötletei, gondolatai kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében.

170/268

ELŐKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK ELSŐ ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a ritmus fogalmát, a mozgás-mozdulatlanság fogalmát, a szerepjáték élményét. Fejlessze a ritmusérzéket, a beszéd- és mozgáskészséget, a csoportos megszólalás képességét, a játékban történő együttműködés képességét, egyén és csoport együttműködését. Követelmények A tanuló ismerje

a ritmus fogalmát, a szerepjátékoz kapcsolódó magatartásformákat, azok jelentést, maszkok készítésének módját, használatát. Legyen képes a játékban való aktív részvételre, a ritmus átélésére, helyes szerepvállalásra, néhány mondóka, egy-két rövidebb vers önálló elmondására. Tananyag Az előképző első évfolyamán a tananyag szerkesztett játék köré fonódik. A szerkesztett játékot mondókákból, ütemhangsúlyos versekből állítsuk össze. Tegyük lehetővé minden tanuló számára a rövid önálló és a kórusos megszólalást egyaránt, a mintegy tízpercnyi tudatos színpadi játékot, de ne várjuk el zárt szituációk eljátszását, a figurateremtést, figuratartást, jellemfejlődés ábrázolását.

Gyakorlatok, játékok: a kifejezést segítő, a játékot előmozdító beszédgyakorlatok; önismereti és társismereti játékok (a további évfolyamokon is megjelennek a tanulók életkori sajátosságainak, képességeinek és a fejlesztési célnak megfelelően); tükörjátékok; maszk készítése.

171/268

MÁSODIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a gesztusnyelv legalapvetőbb elemeit, ennek üzenetét, az érzékszervi funkciókat, a szerepjátékban, csoportos játékban keressék az egyéni figura kialakításának módját. Fejlessze az egyéni megszólalás képességét, kreativitást, az érzékelés és a megfigyelés képességét. Követelmények A tanuló ismerje

a közösségben végzett munka legalapvetőbb követelményeit, az egyéni és társas megszólalások szabályait (kórusok, felelgetések, közös fokozás, kórust ellenpontozó megszólalások). Legyen képes a tér pontos érzékelésére, különböző tipikus magatartásminták utánzására, rögzített játékok felidézésére, önálló szövegmondásra. Tananyag Az előképző második évfolyamán a tananyag etűdjáték köré fonódik. Az etűdjáték folyamatos színpadi munkát követel, hangulatilag összefüggő, legalább négy-öt versből, prózarészletekből, mesékből állítsuk össze. Ezeket sok mozgással, közös akcióval, világos, változatos térformákkal kollektív játékként szólaltassák meg a tanulók, ne versösszeállításként. Még nincs történetmesélés, de elvárható a játszóktól az érzés- és hangulatváltások folyamatos közvetítése.

Gyakorlatok, játékok: önismereti és társismereti játékok; fogócskák; kiszámolók; egyszerű történetek alkotása, megjelenítése tablókban; magatartásminták gyűjtése megfigyeléssel.

172/268

ALAPFOKÚ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK ELSŐ ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a tér érzékelését, használatát és jelentését, a történet, s a történetben szereplők fontosságát, az alapérzelmek (szeretet, harag, aggodalom, irigység stb.) kifejezésének és megjelenítésének módját. Fejlessze a beleélés képességét, a verbális és nonverbális kifejezőeszközöket, a társakkal való együttműködés képességét. Követelmények A tanuló ismerje

a tér érzékelését, használatát és jelentését, a történet, s a történetben szereplők fontosságát, az alapérzelmek (szeretet, harag, aggodalom, irigység stb.) kifejezésének és megjelenítésének módját. Legyen képes egy egyszerű, könnyen követhető történet (pl.: La Fontaine, Aesopus) átélésére, elmesélésére, színpadi megjelenítésére, a társak gesztusainak értelmezésére. Tananyag A tananyag egy egyszerű állatmese vagy tanító, esetleg verses mese köré fonódik. A mese feldolgozása és színpadra állítása során fontos, hogy a tanulók kontaktust tudjanak teremteni egymással egy egészen rövid és világos szituációban.

Gyakorlatok, játékok: önismereti és társismereti játékok; szituációs játékok; improvizációk, csoportos improvizációk; koncentrációs, figyelemfejlesztő gyakorlatok (a további évfolyamokon is megjelennek a tanulók életkori sajátosságainak, képességeinek és a fejlesztési célnak megfelelően); ritmus a mozgásban, beszédben; szövegek különböző stílusban való megjelenítése.

173/268

MÁSODIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a bizalom fontosságát, a történetmesélés, kontextusteremtés, fokozás, feszültségkeltés szabályait, a meseelemeket, a jellegzetes számokat, tipikus mesefordulatokat, alakokat. Fejlessze a kapcsolatteremtés képességét, a fiúk és lányok együttműködésének képességét, az eltérő magatartásformák, gondolkodásmódok („különc” viselkedés) megértését és elfogadását, a szociális érzékenységet. Követelmények A tanuló ismerje

a bizalom fontosságát, a történetmesélés, kontextusteremtés, fokozás, feszültségkeltés szabályait; a meseelemeket, a jellegzetes számokat, tipikus mesefordulatokat, alakokat. Legyen képes szerepvállalásra, a szereppel járó tulajdonságok megértésére, megjelenítésére, tudatos koncentrációra, elfogadásra, a bizalom átélésére, az egyre fontosabbá váló kortárs kapcsolatok ábrázolására egy-egy szituációban, egy történet közös dramatizálására a megismert munkaformák (kórusok, tablók stb.) segítségével. Tananyag A tananyag olyan népmesék köré fonódik, melyek tartalmazzák a szokásos mesefordulatokat, állandó meseelemeket, típusokat.

Gyakorlatok, játékok: önismereti és társismereti játékok; koncentrációs, figyelemfejlesztő gyakorlatok; bizalomgyakorlatok (a további évfolyamokon is megjelennek a tanulók életkori sajátosságainak, képességeinek és a fejlesztési célnak megfelelően); egyszerűbb szituációs játékok (rövid, világos kereteket megadó, ismert élethelyzeteket feldolgozó rögtönzések); természetes megszólalást segítő beszédtechnikai gyakorlatok.

174/268

HARMADIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a beleélés lehetőségét, a másik sorsának átélését a játékban, az archetípusos érzelmek megélését, a szokások, tradíció, törvények meghatározó jelentőségét az egyes magatartásformákban, viselkedésmódokban, a szertartásjáték formáit, a feszültséget a szituációban, színjátékban, a kapcsolatteremtés fontosságát. Fejlessze a kreativitást, a fantáziát, az együttműködést, a csapatmunkára való képességet, a kíváncsiság és elfogadás képességét, a felelősségvállalást, a problémaérzékenységet, problémamegoldási készséget, a túlzó, sűrítő, lényegkiemelő színjáték képességét. Követelmények A tanuló ismerje

a beleélés lehetőségét, a másik sorsának átélését a játékban, az archetípusos érzelmek megélését, a szokások, tradíció, törvények meghatározó jelentőségét az egyes magatartásformákban, viselkedésmódokban, a szertartásjáték formáit, a szituációban, színjátékban megjelenő feszültséget, a kapcsolatteremtés fontosságát. Legyen képes tudatos, alkotó színpadi jelenlétre, feszültségteremtésre, konfliktusmegoldásra, az egyes alakok hagyományainak, értékrendjének, világlátásának a figura cselekvéseiben, döntéseiben való felismerésére, átélésére és megjelenítésére, jellemzésre nonverbális eszközökkel, illetőleg ennek értelmezésére, egy-egy figura, helyzet magját túlzó eszközökkel megjeleníteni, csoporton belül a versengés és kooperáció termékeny harmóniájának megteremtésére.

175/268

Tananyag A tananyag olyan népmese vagy népmesék, amelyek megismertetik a tanulókat más kultúrákkal (pl.: Ezeregyéjszaka, Pancsatantra, indián, afrikai mesék). A mese feldolgozása során szembesülni kell egy másik kultúra értékrendszerével és gondolkozásmódjával, valamint követelményrendszerével.

Gyakorlatok, játékok: önismereti és társismereti játékok; koncentrációs, figyelemfejlesztő gyakorlatok; bizalomgyakorlatok; fantáziajátékok; improvizációs gyakorlatok (párban és csapatban); a szerepcsere, szerepátvétel improvizációs formái; kontextusépítő játékok; a kiválasztott mese közegében játszódó drámaóra; a szociokulturális különbségekből fakadó konfliktusokat feldolgozó drámaóra.

176/268

NEGYEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

az önálló történetalkotás lehetőségét, a sors, a történet, a jellem fogalmát, a különböző morális problémák értelmezésének, megélésének és megjelenítésének módját, a különböző morális problémák megoldásának útjait, lehetőségeit. Fejlessze a problémamegoldó gondolkodást, a probléma feltárásának, megfigyelésének képességét, a koncentrációt, az empátiát, a nonverbális jelek érzékelését és értelmezését, a helyzetek, szituációk érzelmi hátterének feltárását, elemzését segítő képességeket, egyes viselkedésformák, cselekvések, döntések szociális hátterének feltárási megfogalmazási képességét.

és

Követelmények A tanuló ismerje

az önálló történetalkotás lehetőségét, a sors, a történet, a jellem fogalmát, a különböző morális problémák értelmezésének, megélésének és megjelenítésének módját, a különböző morális problémák megoldásának útjait, lehetőségeit. Legyen képes közös dramatizálásra, a közös dramatizáláson keresztül jellem felépítésére, konfliktuskezelésre, történetalkotásra. Tananyag A tananyag olyan történet feldolgozása, melynek csak az alappontjait, dramaturgiai fordulóit adjuk meg. Szituációs játékokkal, „tanítási drámával” teremtjük meg a történet kontextusát.

Gyakorlatok, játékok: önismereti és társismereti játékok; bizalomgyakorlatok; improvizációs játékok; koncentrációs játékok szöveggel, mozgással.

177/268

ÖTÖDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a világ, a társadalom, az ember, a legfontosabb életérzések értelmezésének művészi és mitikus módját, a metaforikus, szimbolikus látásmódot, a szimbolikus ábrázolás alapvető színpadi eljárásait, a szimbolikus játék sajátságait, a jelenkor meghatározó racionális, empirikus tudományos megismerése és a mitikus, művészi megismerés közötti különbséget, a humort, mint a problémamegoldás egyik módját, az érzések, érzelmek színpadi megjelenítésének eszközeit, a mitológia legfontosabb kultúrtörténeti, vallási vonatkozásait, amelyből egy vagy több mítoszt eljátszanak. Fejlessze az önismeretet, a pozitív jellemvonások tudatos fejlesztésének képességét, a fizikai, intellektuális, szociális kompetenciákat a színjátékon keresztül, a kreatív gondolkodást, a kezdeményezőkészséget, az aktivitást, az önállóságot, a hétköznapi élethelyzetek elemzésének készségét, metaforikus szimbolikus megjelenítésének képességét. Ösztönözze a tanulót a hétköznapi élethelyzetek hátterének tudatos kutatására. Alakítson ki a tanulóban egészséges testképet.

Követelmények A tanuló ismerje

a világ, a társadalom, az ember, a legfontosabb életérzések értelmezésének művészi és mítikus módját, a metaforikus, szimbolikus látásmódot, a szimbolikus ábrázolás alapvető színpadi eljárásait, a szimbolikus játék sajátságait, a jelenkor meghatározó racionális, empirikus tudományos megismerése és a mitikus, művészi megismerés közötti különbséget, a humort, mint a problémamegoldás egyik módját, az érzések, érzelmek színpadi megjelenítésének eszközeit, a „mitológia” legfontosabb kultúrtörténeti, vallási vonatkozásait, amelyből egy vagy több mítoszt eljátszanak. Legyen képes egy történet önálló értelmezésére, elemzésére, a színpadi figurák érzelmeinek átélésére, megjelenítésére, a színpadi szimbólumok üzenetének megértésére, a színpadi szimbólumok érzelmi feldolgozására,

178/268

szimbólumalkotásra, az improvizáció minden formájában (egyéni, páros, csoportos, teljesen rögtönzött, megbeszélt) kreatív, kezdeményező megnyilvánulásra, személyes érzelmek szimbolikus átfogalmazására a játékban. Tananyag A tananyag mitológiák (pl.: görög, kelta, finn) nagy története vagy történetei. A mítoszon keresztül megérthetik, és megtanulhatják a tanulók, hogy különböző világértelmezések léteznek, s megkereshetik benne önmaguk kérdéseit, válaszait.

Gyakorlatok, játékok: bizalomgyakorlatok; önismereti és társismereti játékok; koncentrációs, figyelemfejlesztő gyakorlatok; páros és csoportos improvizációk (improvizációk mitikus hősökkel, közegben, tárgyakkal, helyszíneken stb.); táncok, szertartásjátékok; relaxációs gyakorlatok; kellék-, maszk-, jelmezkészítés.

179/268

HATODIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval saját élmények, történetek művészi újrafogalmazásának lehetőségeit, szimbólumok létrehozásának módját saját élmények alapján, a konfliktuskezelés színpadi lehetőségeit.

Fejlessze a pontos, lényegre törő kérdések megfogalmazásának képességét a világ bonyolult jelenségeiről,

a kritika és önkritika képességét, a művészi alkotások iránti fogékonyságot, a társművészetek befogadásának képességét,

az empátiát, a problémaérzékenységet más sorsok iránt. Alakítson ki a tanulóban helyes önképet, segítése elő integrált énkép kialakítását. Ösztönözze a tanulót a művészi gondolkodásmód alkalmazására saját élethelyzeteiben.

Követelmények A tanuló ismerje saját élmények, történetek művészi újrafogalmazásának lehetőségeit, szimbólumok létrehozásának módját saját élmények alapján, a konfliktuskezelés színpadi lehetőségeit.

Legyen képes tanulmányai során szerzett színházi, dramatikus tapasztalatainak alkotó módú felhasználására, egy élet és ember ismeretét mozgósító történetnek, valamint kontextusának megjelenítésére, cselekvések összetett hátteréről (lélektani, szociális) gondolkodni, azt elemezni, más értékrendek, normák, viselkedésformák megértésére, elfogadására, az eddig megismert tréningekhez, játékokhoz szükséges problémamegoldó, társakat segítő, inspiráló aktivitásra.

Tananyag A tananyag életjáték létrehozása. Az alkotás során mozgósítani kell és lehet az összes színpadi játékot és az ezeket előkészítő tréninget, gyakorlatot. A világ és az én művészi megismerése, értelmezése saját élethelyzetre alkalmazható. Az életjáték létrehozása során el kell és lehet jutni a konfliktusok és azok megoldásának újrafogalmazásáig, azok magasabb szintű megértéséig, kezeléséig.

Gyakorlatok, játékok: bizalomgyakorlatok; önismereti és társismereti játékok; koncentrációs, figyelemfejlesztő gyakorlatok; páros és csoportos improvizációk.

180/268

SZÍNJÁTÉK A színjáték főtárgy meghatározó céljai megegyeznek a drámajáték alapvető céljaival. A képzés a korábbi évfolyamok munkájára épül: a megszerzett képességek elmélyítésére, tudatosítására, finomítására, az életkori sajátságokhoz történő igazítására törekszik. Ugyanakkor új tevékenységformák, munkamódszerek lépnek be, a képzés hangsúlya a színházi formák felé tolódik. A képzés mindvégig három pilléren nyugszik. Ezek az önálló szövegmunka, a színházi tréning és az előadás létrehozása. Az egyéni fejlesztéshez nélkülözhetetlen az önálló szövegmunka (versek, kisprózák, monológok, drámarészletek). A kidolgozás jórészt önállóan, otthon történik (szövegválasztás, elemzés, tanulás, beállítás), majd a tanár közreműködésével (értelmezés, segítő instrukcióik) csiszolják, végül a csoport, illetve nagyobb közönség előtt mutatják meg az elkészült produkciót. A megtanult szövegek, részletek számtalan gyakorlat alapjául szolgálnak. Ez a tevékenység nélkülözhetetlen az egyéni fejlesztéshez, ugyanis a kollektív munka során a tanuló meghatározott szerepekkel találkozik (a szövegek által kínált figurák, az időkeretek behatárolnak), viszont az egyéni produkció során más és más megszólalásmódokat tapasztalhat meg, más és más szenvedélyeket, érzelmeket élhet meg, más és más gondolatokat közvetíthet. Az így megszerzett jártasságok részévé válnak színjátszói munkájának. A színjáték tantárgy másik nélkülözhetetlen eleme a folyamatos tréning. Az alapgyakorlatok (improvizációs formák) vissza-visszatérnek az árnyaltabb, mélyebb és intenzívebb kifejezés érdekében. Az ismétlés nem mechanikus, a tréning gyakorlatainak témáját a tanulók fejlődéséhez, életkori problémáihoz szükséges igazítani. A rögtönzés keretének (figura, cselekmény, kimenet, stílus stb.) megadását, a formát (néma, gesztikus, realista, szimbolikus stb.) a színjátékos készségek, ismeretek gyarapodásához érdemes szabni. A színjátékos jártasságok előadás készítése, illetve bemutatása során sajátíthatók el. Számos tapasztalat gyűjthető a színpadon, ezért ha értékes, hatásos produkció jön létre, érdemes minél többször eljátszani. A megmutatkozás motivál, a sikerélmény visszaigazol, a bemutatóig vezető közös út csapatot kovácsol, a próbafolyamat stációi mély és élményszerű tudást nyújtanak a színházi alkotófolyamat, a színházművészet természetéről. A drámapedagógia befelé dolgozó tevékenységformái mellett a művészetoktatás sajátja a közönség elé lépés. A képzés feladatai Ismertesse meg a tanulóval az összetettebb drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását, az alapvető színházi szakkifejezéseket, a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat, a színházi műfajokat, a szöveg- és előadás-elemzés szempontjait és módszereit, a színészi játék alapvető iskoláit, a társak játékát blokkoló vagy előmozdító, a színjátszói energiákat elfojtó vagy kiszabadító megnyilvánulások különbségét, a színészi alkotómunka fázisait, a színészi tevékenység alapvető elemeit, a színházi alkotómunka főbb összetevőit, a színház jelenkori társadalmi szerepét,

181/268

napjaink színházi struktúráját.

Fejlessze a tanuló érzelemkifejező eszköztárát az összetett karakterek ábrázolásához, mozgásos karakteralkotó technikáit, karakteralkotó, jelentésteremtő nyelvi és beszédtechnikai eszközeit, szereprepertoárját, illetve ezen keresztül ön- és társismeretét, improvizációs képességét, szöveg- és előadás-elemzési képességét, azon képességét, hogy a valóságon keresztül értelmezni tudja a színházat, illetve a színházon keresztül a valóságot, társművészetekhez tartozó (elsősorban zenei, táncos) kifejezőeszközeit.

Ösztönözze a tanulót elgondolások és történetek drámai eszközökkel történő vizsgálatára, elgondolások és történetek színházi eszközökkel történő megjelenítésére, színházi előadások megtekintésére (szabadidejében), iskolán kívüli produkciókban való részvételre, tapasztalatainak megosztására társaival, társai előtti előadások tartására, a látott vagy részvételével zajló előadások véleményezésére, a színházi/drámai szakirodalom, illetve szaksajtó tanulmányozására.

Biztosítson lehetőséget hivatásos, alternatív, amatőr társulatok és kortárs (diák) csoportok élő színházi előadásainak megtekintésére, a látottak elemző megbeszélésére, színházi előadások videofelvételeinek megtekintésére, a látottak elemző megbeszélésére, működő színtársulatok munkájába való betekintésre, a technikai fejlesztés terén a tanulók speciális igényeinek kielégítésére, a helyzetgyakorlatok, színházi improvizációk körén túlmenően csoportos színházi alkotó tevékenységben való részvételre, többféle műfaj és/vagy színházi stílus színészi megtapasztalására, a tanulók igényeitől függően nyilvános bemutató(k) tartására.

Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását, az alapvető színházi szakkifejezéseket, a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat, színházi műfajokat, a szöveg- és előadás-elemzés szempontjait és módszereit, a színészi játék alapvető iskoláit, a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit, a színház jelenkori társadalmi szerepét, napjaink színházi struktúráját.

Legyen képes a különböző színészi technikák tudatos alkalmazására, karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra, más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során, színházi improvizációra, a társak játékát előmozdító, a színjátszói energiákat felszabadító megnyilvánulásokra, különféle szerepek megformálására, drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe olvasására,

vevő

–

182/268

színházi előadások elemzésére, értékelésére, a rendezői instrukciók mentén végzett munkára, a valóságon keresztül értelmezni a színházat, illetve a színházon keresztül a valóságot.

183/268

HETEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval a túlzó, tipizáló, karakteres ábrázolás formajegyeit, a figurába lépés, kilépés, figuraváltás törvényszerűségeit, hatásmechanizmusát, az intenzitás, a színészi energia fogalmát, a tipizáló játékmód módszerét (kiemelés, sűrítés), a visszatérő szabályjátékokat, az alkat, a személyiség szerepét a színházi alkotómunkában, a fokozást, kiállás, váltás eljárásait, hatását, a foglalkozás legfontosabb munkaformáit (önálló munka, teljes improvizáció, megbeszélt improvizációk stb.), a kollektív alkotás „játékszabályait”, a közös munka meghatározó normáit, a társak játékát blokkoló vagy előmozdító, a színjátszói energiákat elfojtó vagy kiszabadító megnyilvánulások különbségét, az idő múlását, helyszínváltozását, figuraváltást jelző alapvető színházi konvenciókat egy jeleneten (improvizáción) belül, a szituációt meghatározó körülményeket (kik, mit, miért, hol, mikor, kivel), a feszültséget, fordulatot, jelenetnyitást, zárást, jelenépítést, fokozást, intenzitásnövelést egy jeleneten belül.

Fejlessze a koncentrációt, a társak játékának érzékelését, az abból való építkezés készségét, a kezdeményezőkészséget, a megfigyelőkészséget (önmaga és a társak reakcióinak megfigyelését), a játékkedvet, az energia felszabadításának képességét, az alkotó fantáziát, a teremtő kreativitást, az önfeledt, egyben koncentrált játékállapot megteremtésének adottságát, az arányérzéket, játékintenzitást, az önkifejezést, a kíváncsiságot, nyitottságot, az együttműködési készséget.

Követelmények A tanuló ismerje a túlzó, tipizáló, karakteres ábrázolás formajegyeit, a figurába lépés, kilépés, figuraváltás törvényszerűségeit, hatásmechanizmusát, az intenzitás, a színészi energia fogalmát, a tipizáló játékmód hatását, a visszatérő szabályjátékokat, az alkat, a személyiség szerepét a színházi alkotómunkában, a fokozás, a kiállás, a váltás eljárásait, hatását, a foglalkozás legfontosabb munkaformáit (önálló munka, teljes improvizáció, megbeszélt improvizációk stb.), a kollektív alkotás „játékszabályait”, a közös munka meghatározó normáit, a társak játékát blokkoló vagy előmozdító, a színjátszói energiákat elfojtó vagy felszabadító megnyilvánulások különbségét, az idő múlását, a helyszín változását, a figuraváltást jelző alapvető színházi konvenciókat egy jeleneten (improvizáción) belül, a szituációt meghatározó körülményeket (kik, mit, miért, hol, mikor, kivel), a feszültséget, fordulatot, jelenetnyitást, zárást, jelenépítést, fokozást, intenzitásnövelést egy jeleneten belül.

184/268

Legyen képes tipizáló, túlzó ábrázolásra, a túlzó, szélsőséges, elrajzolt játékmód verbális és nonverbális eszközeit a kifejezés érdekében mozgósítani, saját testi adottságai, személyisége szerint fogalmazni, életismeretét, tapasztalatait mozgósítva megragadni, megformálni tipikus figurákat, emberi alaphelyzeteket, gesztusok felnagyítására, túlzó mimikára, karakteres megszólalásmódokra, tanári segítséggel személyes tartalmak közlésére alkalmas, neki való, szövegek kiválasztására, értelmezésére,

185/268

a kiválasztott szövegeket önállóan interpretálni, tanári instrukciók mentén újabb és újabb változatokat kidolgozni, alkalmazni az idő múlását, a helyszín változását, a figuraváltást jelző alapvető színházi konvenciókat egy jeleneten (improvizáción) belül, csendben, inspiráló figyelemmel kísérni társai játékát, a kollektív alkotás „játékszabályait”, a közös munka meghatározó normáit figyelembe véve társaival együtt dolgozni, a szituációt meghatározó körülményeket (kik, mit, miért, hol, mikor, kivel) figyelembe véve improvizálni, a feszültséget növelni, fordulatot cselekménybe építeni, jelenet nyitni és zárni, jelenetet építeni, fokozni, intenzitás növelni egy jeleneten belül, saját ötleteit megfogalmazni, eljátszani.

Tananyag 1. Önálló szövegmunka

A hetedik évfolyamon a tanulók félévenként legalább három verset (pl.: Petőfi Sándor, Weöres Sándor, Varró Dániel) tanulnak meg. Ezek között legyen olyan, amely az egyéni humor megmutatkozására ad módot, olyan, amely bensőséges érzelmek kifejezésére ad lehetőséget, és olyan, amely által erős indulatok, nagy szenvedélyek jeleníthetők meg. Ezekből a vezető tanár döntése alapján készül szerkesztett vagy nem szerkesztett összeállítás, munkabemutató vagy előadás. 2. Előadás A legjobb improvizációkból etűdjáték készül különböző szervező elvek (tematikus, hangulati, helyszín) alapján. Az elkészült anyag színvonala, szerkesztettsége alapján demonstrációként, munkabemutatóként vagy előadásként kerülhet a nézők elé. A bemutató lehet nyitott vagy zárt körű (meghívott közönség előtt zajló). A hetedik évfolyamon végezett munka nem követeli meg, hogy feltétlenül előadással záruljon! 3. Tréning Szövegfragmentumok, verssorok, dialógusrészletek az improvizációkhoz Szabályjátékok Tükörgyakorlatok Csoportépítő játékok Bizalomgyakorlatok Koncentrációs gyakorlatok Improvizációk szöveg nélkül, mondathelyettesítő eszközökkel (idegen nyelv, halandzsa, számok, városnevek stb.), megadott szavakkal (Maradsz! – Megyek!) vagy mondatokkal (Most higgyek neked? – Nem mondhatok mást.) Páros, hármas és csoportos improvizációk felkészüléssel Egyidejű egyéni improvizációk (mindenki játszik, nincs „közönség”) Drámaórák

NYOLCADIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval a tipizáló és egyénített, a túlzó és személyes ábrázolásmód sajátosságait, különbségeit, viszonyát, eszközkészletét, a jelenetek előadássá szerveződésének módozatait, törvényszerűségeit (kontraszt, motívumátvitel, tempó, ritmus), az egyes színészi kifejezőeszközök (arcjáték, gesztus, megszólalásmód stb.) együttes és elkülönített

186/268

használatának jelentését, hatását, az ebben rejlő kifejezőerőt, a tipizáló ábrázolás elmélyítésének módozatait, a színészi reprodukció jelentőségét és módszereit (a színészi alkotómunka legfontosabb iskoláit, ezek alapvető eljárásait – Sztanyisz-lavszkij, Mejerhold, Anton Csehov stb.), az epika és a dráma különbségét, a dramatizálás lehetőségeit és módszerit, a történetmesélés színházi eszköztárát, a színpadi humor természetét, eszközeit; a kollektív játék formai jegyeit (kórusmegszólalás, kóruscselekvés, helyszínek közös megjelenítése, a narráció formái stb.), az együttes játék színrevitelének meghatározó munkaformáit (önálló verziók, mondatgyűjtés, dialógusírás, képek felrakása stb.), az előadásra készülés, a néző elé állás „játékszabályait”, morálját, a jelenetépítő, illetve -blokkoló akciókat, reakciókat, a helyszín- és jelenetváltás, valamint az időkezelés konvencióit egy előadás összetett jelrendszerében, egy jelenet szociokulturális, történelmi közegének jelentőségét (szokások, erkölcsi törvények, meghatározottságok), egy előadás feszültségének, fordulatainak, a kezdetnek és végnek jelentőségét.

Fejlessze a koncentrált állapot megtartásának készségét, az egészben (teljes alkotófolyamat, előadás) látás képességét, a befelé figyelés adottságát, a helyes önértékelést, önkritikát, a színészi energiák kezelésének készségét, az alkotó fantáziát, a teremtő kreativitást, az odaadó, önfeledt, mégis tudatos játék képességét, az arányérzéket (a nézői figyelem fókuszálásának készségét: a tanulók érzékeljék, mikor, mennyire fontos akciójuk, tudjanak a kórusból „előlépni” és visszaállni), a vitakészséget, az érvelés kultúráját, ötletek, gondolatok artikulációját, az alkotó párbeszéd képességét a csoport minden tagjával, a nyitottságot, empátiát, a közösségi érzést, felelősségérzetet.

Követelmények A tanuló ismerje a tipizáló és egyénített, a túlzó és személyes ábrázolásmód sajátosságait, különbségeit, viszonyát, eszközkészletét, a jelenetek előadássá szerveződésének módozatait, törvényszerűségeit (kontraszt, motívumátvitel, tempó, ritmus), az egyes színészi kifejezőeszközök (arcjáték, gesztus, megszólalásmód stb.) együttes és elkülönített használatának jelentését, hatását, az ebben rejlő kifejezőerőt, a tipizáló ábrázolás elmélyítésének módozatait, a színészi reprodukció jelentőségét és módszereit, az epika és a dráma különbségét, a dramatizálás lehetőségeit és módszereit, a történetmesélés színházi eszköztárát, a színpadi humor természetét, eszközeit (gépiesség, kontraszt, funkció és státus különbsége, meglepetés, inkongruens közlés stb.), a kollektív játék formai jegyeit (kórusmegszólalás, kóruscselekvés, helyszínek közös megjelenítése, a narráció formái stb.), az együttes játék színrevitelének meghatározó munkaformáit (önálló verziók, mondatgyűjtés, dialógusírás, képek felrakása stb.), az előadásra készülés, a néző elé állás „játékszabályait”, morálját, a jelenetépítő, illetve -blokkoló akciókat, reakciókat, a helyszín- és jelenetváltás, valamint az időkezelés konvencióit egy előadás összetett jelrendszerében,

187/268

egy jelenet szociokulturális, meghatározottságok),

történelmi

közegének

jelentőségét

(szokások,

erkölcsi

törvények,

188/268

egy előadás feszültségének, fordulatainak, a kezdetnek és végnek jelentőségét.

Legyen képes a tipizáló játékot mélyíteni, egyéníteni, a színészi váltás éles és finom változataira, saját testi és pszichikai adottságai ellenében, abból kimozdulva, „ellene” játszva fogalmazni, az egyes színészi kifejezőeszközök (arcjáték, gesztus, előadásmód stb.) együttes és elkülönített használatára, mozgósítani a tipizáló ábrázolás árnyaltabb eszközeit, személyes élményeinek, gondolatainak „alapanyagát” figurába, jelenetbe sűríteni, a nézői figyelem fókuszálására (tudjon „előlépni” a kórusból, visszaállni), egységes színészi intenzitású (partnerekkel összehangolt) improvizációra, a jelenet szociokulturális, történelmi közegét (szokások, erkölcsi törvények, meghatározottságok) figyelembe véve improvizálni, az együttes játék színrevitelének meghatározó munkaformáiban együtt dolgozni társaival (önálló verziók, mondatgyűjtés, dialógusírás, képek felrakása stb.), tanári segítséggel saját világérzésének, gondolatainak megfogalmazására alkalmas kisepikai alkotást választani, önismerete segítségével karakteréhez illő monológot választani, amelyet személyes hitellel, így hatásos módon tud megszólaltatni, az általa kiválasztott szövegekből saját értelmezését több variációban, különböző eszközökkel megjeleníteni, a csoport összes tagjával magas szinten együttműködni, együtt dolgozni, ötleteit az alkotófolyamathoz igazítani, mások ötleteit eljátszani.

Tananyag 1. Önálló szövegmunka A nyolcadik évfolyamon a tanulók félévenként egy-egy prózarészleten dolgoznak. Az egyik szöveg (pl. Franz Kafka-novellák, Örkény-egypercesek, Garaczi László-írások) a korosztály groteszk, kritikus látásmódjának, humorának megszólaltatására ad lehetőséget, a másik a lélekábrázolásra kínál lehetőséget (pl. Kosztolányi-, Csáth-, Kaffka Margit-novellák). Az önálló szövegmunka keretében félévenként tanári segítséggel vagy önállóan egy-egy monológot választanak a drámairodalom klasszikusaitól (Szophoklész, Shakespeare, Molière). Ezeket színházszerűen, cselekvő módon mutatják be. 2. Előadás Az év során elkészülő előadás egy verses vagy prózai epikus mű dramatizálása. A színre állítás kollektív játékként, a diákszínjátszó formanyelven történik. Ez a forma mindenki számára lehetőséget nyújt a megmutatkozásra, az elsajátított színészi kifejezőeszközök mozgósítására. A történetmesélés buktatói, az epika tér- és időkezelése, az ebből fakadó nehézségek, a dialógusok hiánya kreatív hozzáállást feltételeznek és serkentenek – az együttes játékok formanyelvének alkalmazását és megújítását feltételezik. Ugyanakkor a történetben rejlő drámai helyzeteket érdemes zárt, színházi szituációként megformálni. Az alapműben legyen humor, mélység, legyenek olyan konfliktusok, alaphelyzetek, amelyek a személyes érintettséget biztosítják, vagyis az életkori problémákra (identitáskeresés, felnőttvilág hazugságai), a csoport belső történéseire rímelnek. Érdemes értékes alkotásokkal foglalkozni. A forma sokszínűségéhez elengedhetetlen a tartalom gazdagsága. Bátran nyúlhatunk a „diákszínjátszó” klasszikusokhoz (Lúdas Matyi, A helység kalapácsa, János vitéz, Toldi, Karinthyszövegek), ezek azért lettek klasszikusok, mert remek játéklehetőséget nyújtanak. Inspiráló lehetőség az egyes mitológiák (görög, kelta, germán, finn, magyar) nagy történeteinek színre állítása.

189/268

Feldolgozhatunk a korosztályról (is), korosztályhoz (is) szóló kortárs szövegeket is (pl. Garaczi László: Pompásan buszozunk, Varró Dániel alkotásai stb.). A közismert történet dramatizálása szabadabb, kreatívabb hozzáállást tesz lehetővé. Az újramesélés alapja, hogy figyelmesen újraolvassuk – felfedezzük – a remekműveket, így az adaptáció során mindenki személyes gondolatait közölheti. A új felfedezés az első megfogalmazás izgalmát hordozza. Az előadás készítése nem történetfelmondás, hanem interpretáció.

3. Tréning Versrészletek, klasszikus művekből (Shakespeare, Molière, Csehov) kiemelt mikrodialógusok Szabályjátékok A színészi kifejezőeszközök elkülönített használatára rávezető gyakorlatok (csak hanggal, mozgással, kifejezőeszközök ütköztetésével) Önismereti és társismereti játékok A bizalomgyakorlatok bonyolultabb, merészebb verziói Többirányú figyelmet követelő koncentrációs gyakorlatok Műalkotás (festmény, fotó, zene) inspirálta improvizáció Improvizációk megadott cselekményvázra Páros, hármas és csoportos improvizációk felkészüléssel, illetve felkészülés nélkül Hosszú (tíz percet is meghaladó) csoportos és páros improvizációk, jelenetváltással, illetve zárt helyzetben Történetmesélő improvizációsor Improvizációsor adott figurákra – figuratartással, a figura kibontásával Színpadra állított alkotás erkölcsi problémáit feldolgozó drámaórák

190/268

KILENCEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a realista-naturalista játékmód sajátosságait, eszközkészletét, az élményfelidézés (belső képek, emlékek, mozdulatok stb.) lehetőségeit, technikáit; a színjáték hitelességének feltételeit, törvényszerűségeit, a színjáték hitelességét, személyességét, mélységét szolgáló pszichofizikai módszereket (csendek, belső hang, belső monológ, mozdulatlan – „eszköztelen játék”, ellenpontozó játék, elhallgatottat feltáró cselekvés), a kellékhasználat szabályszerűségeit, alapelveit, a jelmez figurateremtő erejét, hatását, a státusjátékokat, saját színjátékos egyéniségének meghatározó státusát (domináns, gyenge státusú), a státusjeleket (nonverbális jelek, beszédmód), a státus és helyzet, státus és funkció, státus és cselekvés kontrasztjából fakadó termékeny feszültségeket, ezek jelenetépítő hatását, az alkotófolyamathoz szükséges munkaformákat (dialógusírás közösen, önálló jelenet kidolgozása stb.), az alkotófolyamat stációihoz nélkülözhetetlen belső feltételeket (alkotó közreműködés, nyitottság, a reprodukció fegyelme stb.), a színjátszók megrögzült státusának jelenetblokkoló hatását (a játszó nem hajlandó feladni személyes státusát), a sűrítés drámai feszültség növelésének technikáit (feszítő körülmények, figurák előélete, jelenet előzményei, cselekvések, döntések következményei), egy-egy jelenet lélektani hátterének jelentőségét, a drámai dialógus sajátságait. Fejlessze az érzelemfelidézés képességét, a színjátszó humorérzékét, az elmélyült, türelmes munka képességét, a verbális kifejezőerőt, az íráskészséget, az alkotó fantáziát, a teremtő kreativitást, a jeleneteken átívelő folyamatos jelenlét készségét, a játékintelligenciát, a szintetikus gondolkodást, az érzékenységet, a toleranciát, az eltérő személyes tempó, különböző szintű, különnemű tehetség elfogadásának képességét, az ebből fakadó feszültségek kezelését. Követelmények A tanuló ismerje

a realista-naturalista játékmód sajátosságait, eszközkészletét,

191/268

az élményfelidézés (belső képek, emlékek, mozdulatok stb.) lehetőségeit, technikáit, a színjáték hitelességének feltételeit, törvényszerűségeit, a színjáték hitelességét, személyességét, mélységét szolgáló pszichofizikai módszereket (csendek, belső hang, belső monológ, mozdulatlan – „eszköztelen játék”, ellenpontozó játék, elhallgatottat feltáró cselekvés). a kellékhasználat szabályszerűségeit, alapelveit, a jelmez figurateremtő erejét, hatását, a státusjátékokat, saját színjátékos egyéniségének meghatározó státusát (domináns, gyenge státusú), a státusjeleket (nonverbális jelek, beszédmód), státus és helyzet, státus és funkció, státus és cselekvés kontrasztjából fakadó termékeny feszültségeket, ezek jelenetépítő hatását, az alkotófolyamathoz szükséges munkaformákat (dialógusírás közösen, önálló jelenet kidolgozása stb.), az alkotófolyamat stációihoz nélkülözhetetlen belső feltételeket (alkotó közreműködés, nyitottság, a reprodukció fegyelme stb.), a színjátszók megrögzült státusának jelenetblokkoló hatását (a játszó nem hajlandó feladni személyes státusát), a sűrítés drámai feszültség növelésének technikáit (feszítő körülmények, figurák előélete, jelenet előzményei, cselekvések, döntések következményei), egy-egy jelenet lélektani hátterének jelentőségét, a drámai dialógus sajátságait. Legyen képes az eltartás és azonosulás fokozataira, státusváltásra jeleneten belül és jelenetek között, a saját státus ellenében fogalmazni, új státusállapotokat kipróbálni, a rögtönzések visszaidézésére, újraformálására, csiszolására,

önállóan, tanári instrukciók nélkül alkalmazni a sűrítés, drámai feszültség növelésének technikáit, a csendes, visszafogott, mégis intenzív, szuggesztív játékra, stilárisan egységes, szociokulturálisan hiteles mondatokban megszólalva improvizálni, kelléket használva improvizálni, dialógust írni közösen, önálló jelenetet kidolgozni, változatokat készíteni, a sűrítés drámai feszültség növelésének technikáit (feszítő körülmények, figurák előélete, jelenet előzményei, cselekvések, döntések következményei) önállóan alkalmazni, egy-egy jelenet lélektani hátterét kibontani, megmutatni, az alkotófolyamat stációihoz nélkülözhetetlen belső feltételeket (alkotó közreműködés, nyitottság, a reprodukció fegyelme stb.) pillanatnyi hangulattól, formától függetlenül megteremteni, személyiségét, színészi alkatát ismerve új kihívást jelentő monológokat keresni (tanári segítségadással), monológok színházszerű kidolgozására, ahol harmóniában van a kifejezőeszközök, technikák tudatos használata (térbeli helyzet, akciók, szünetek, hangerő stb.) és a lehető legnagyobb hitelesség, megéltség, társai ötleteit, impulzusait továbbépíteni, saját ötleteivel összhangba hozni, ötleteit a készülő előadáshoz igazítani.

192/268

Tananyag 1. Önálló szövegmunka

A tanuló a magyar dráma ismert és kevésbé ismert 19. századi, 20. század eleji klasszikusaitól (Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Szigligeti Ede, Csiky Gergely, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Szép Ernő, Szomory Dezső, Bíró Lajos, Déry Tibor stb.) választanak monológot. Fontos szempont, hogy a választott anyag a figurateremtés új útjait nyissa meg a színjátszó előtt, a szöveggel végzett munka új megszólalásmódot tegyen lehetővé. A második félévben visszatér a versmondás. A tanulóknak három verset kell választaniuk, ezt egyetlen szempont befolyásolja csak: hogy minél személyesebb tartalmak kifejezésére alkalmas szöveget leljenek. 2. Előadás A csoport tematikus improvizációkból közösen ír drámát. A közvetlenségnek és a megformáltságnak egyszerre kell érvényesülnie. Rögtönzésekből jelenetek íródnak, a jelenetekből színjáték szerveződik. Nem elég laza atmoszferikus, tematikus kapcsolatot találni a helyzetek között. 3. Tréning Jelenetrészletek, dialógusok idegen nyelven Státusgyakorlatok A kifejezőeszközöktől megfosztott játékmód, gyakorlatai Önismereti és társismereti játékok A bizalomgyakorlatok bonyolultabb, merészebb verziói Többirányú figyelmet követelő koncentrációs gyakorlatok Jelenetek szerepcserével Improvizációk a helyzetet meghatározó körülményének (figura, hely, végkifejlet) vagy ezek együttesének megadásával Páros, hármas, négy- vagy ötszereplős improvizációk felkészüléssel, illetve felkészülés nélkül Egyéni improvizációk, a csoportvezető, illetve a csapat tagjainak instrukcióira rögtön reagálva, azokat követve Jellemfejlődést ábrázoló improvizációsor A kellékhasználat gyakorlatai A közösen írt színjáték döntési helyzeteit körbejáró drámaórák

193/268

TIZEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a szimbolikus ábrázolás, stilizáció esztétikáját, a szerepépítést elősegítő munkamódszereket, eljárásokat (belső monológ, szereplők elő és utóéletének megírása, emblematikus tárgy, gesztus), a szerepívet, a jellemábrázolást, a cselekvő elemzést, a folyamatos színészi gondolkodást, a különféle színházi műfajok (commedia dell’arte, bohózat, lélektani dráma) játékstílusát, a szimbolikus ábrázolás, a stilizáció eljárásait, ezek hatását, egy előadás stiláris egységének jelentőségét, a stiláris elmozdulásban rejlő kifejezőerőt, a drámai alapanyag színrevitelének állomásait (olvasó, asztali, rendelkező, lejáró próba stb.) és ezek célját, a hűtlen hűség etikáját, az alapmű tiszteletlen tiszteletét, a felelős alkotói szabadságot az interpretációban, a szerep felépítésének nélkülözhetetlen feltételeit (szereptudás, darabismeret, háttérismeretek), a színre állított mű hatásdramaturgiáját, az adott mű értelmezéséhez nélkülözhetetlen történelmi, kultúrtörténeti, filozófiai, néprajzi vonatkozásokat, egy előadás hatásdramaturgiájának alapvető tényezőit (tempó, kontraszt, várakozás stb.). Fejlessze az ízlést, és az ítélőerőt, az alkotó fantáziát, a teremtő kreativitást, a szimbolikus kifejezés készségét, a közösségben létezés, a közös célért végzett tevékenység minden lelki feltételét. A záró évfolyamon a fejlesztés célja a képzés során megszerzett képességek, készségek, jártasságok szintézise. Továbbá, hogy a tanuló vizsgahelyzetben minél eredményesebben számot tudjon adni ezekről. A megszerzett elméleti ismereteket, színészi tudást, munkaszervezési, gyakorlati jártasságot önállóan alkalmazni tudják az alkotó folyamatban (egy jelenet színrevitelében).

Követelmények A tanuló ismerje

a szimbolikus ábrázolás, stilizáció esztétikáját, a szerepépítést elősegítő munkamódszereket, eljárásokat (belső monológ, szereplők elő és utóéletének megírása, emblematikus tárgy, gesztus), a szerepívet, a jellemábrázolást, a cselekvő elemzést, a folyamatos színészi gondolkodást, a különféle színházi műfajok (commedia dell’arte, bohózat, lélektani dráma) játékstílusát, a szimbolikus ábrázolás, a stilizáció eljárásait, ezek hatását,

194/268

egy előadás stiláris egységének jelentőségét, a stiláris elmozdulásban rejlő kifejezőerőt, a drámai alapanyag színrevitelének állomásait (olvasó, asztali, rendelkező, lejáró próba stb.) és ezek célját, a hűtlen hűség etikáját, az alapmű tiszteletlen tiszteletét, a felelős alkotói szabadságot az interpretációban, a szerep felépítésének nélkülözhetetlen feltételeit (szereptudás, darabismeret, háttérismeretek), a színre állított mű hatásdramaturgiáját, az adott mű értelmezéséhez nélkülözhetetlen történelmi, kultúrtörténeti, filozófiai, néprajzi vonatkozásokat, egy előadás hatásdramaturgiájának alapvető tényezőit (tempó, kontraszt, várakozás stb.). Legyen képes szerepív ábrázolására, jellemfejlődés megélésére, bemutatására, a cselekménykövető és -építő folyamatos gondolkodásra, „belső monológ” kidolgozására, a megszerzett készségek alkalmazására a kifejezés érdekében, önállóan jelenet színre állítására, a kifejezés érdekében az „eszköztelen” színpadi létezéstől az expresszív játékmódig különböző megnyilvánulásokra, az improvizáció stiláris egységének megőrzésére, a stiláris váltás tudatos használatára; folyamatos igényes munkára (ne a főpróbaidőszakban „pörögjenek” fel), ötleteinek a színre állított drámához, a színre állításhoz történő igazítására. Tananyag 1. Önálló szövegmunka

Az év során egy – ha szükséges, tanári segítséggel – kiválasztott jelenetet, jelenetsort próbálnak önállóan. A jelenet által megkövetelt játékmód éppen ellentétes legyen a közös produkció fogalmazásmódjával: ha lélektani-realista a produkció, akkor stilizált-szimbolikus és fordítva. A rendező-tanár faci-litátor, visszajelzéseket ad az egyes munkafázisokban, de nem „rendez bele” a produkcióba. 2. Előadás Olyan klasszikus, modern, kortárs dráma színre állítása köré szerveződik a munka, amelyben mindenki valódi feladatot, igazi játéklehetőséget kap, melynek alapkonfliktusai meghatározó életélményei azonosak vagy megfeleltethetőek a korosztály számára. Ennek feltétlenül értékes drámai alkotásnak kell lennie, ne követelje meg a teljes újrafogalmazást (adaptációval, önálló alkotás színrevitelével korábban már megismerkedtek). A szöveg, az értelmezés által megkövetelt színházi nyelv egyaránt lehet realista-naturalista, illetve stilizált-szimbolikus (de elképzelhető, hogy a kettő keveredését vagy stiláris váltást hív elő a darab). A munkafolyamat egyfajta szintézis: lehetőséget ad a képzés során megszerzett tudás alkalmazására, a következetes, nagy igényű színházi alkotómunka természetének megismerésére, annak megtapasztalására, hogy a színházi jelek rendszerében minden elemnek tudatos alkotói szándékot kell tükröznie. Szerencsés, ha a csapat tagjai megélik, hogy a színház összművészet. Rendkívül hasznos és valójában nélkülözhetetlen, hogy a látványelemek megteremtésében, a zenék

195/268

megszólaltatásában, a mozgások, táncok betanításában részt vegyenek azok a diákok, akik kedvet éreznek ehhez.

196/268

3. Tréning A záró évfolyamon végigvesszük a továbbképző gyakorlatait, ezáltal tudatosítjuk a játszókban az általuk bejárt utat, lehetőséget nyújtunk a színjátszói készségek, ismeretek szintetizálására, felfrissítjük az elfeledett elemeket. Analóg helyzetek a készülő előadás szituációihoz Improvizációk különböző stílusban (vásári színjáték, klasszikus tragédia, lélektani dráma) Versek, versrészletek szimbolikus-stilizált feldolgozása Az atmoszférateremtés gyakorlatai Azonos hangulatú, szimbolikusan kapcsolódó improvizációsor A dráma közegében játszódó drámaóra

197/268

BESZÉDGYAKORLATOK A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, adottságaiknak és képességeiknek megfelelően – dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt – könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez. A beszédgyakorlatok tantárgy tananyaga az egyes évfolyamokon a drámajáték/színjáték tantárgy tananyagához kapcsolódik. A képzés feladatai Ismertesse meg a tanulóval

a beszédfolyamat részeit (légzés, hangadás, kiejtés) és azok összefüggéseit, egymásrautaltságát, a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit és azok beszédtechnikai elemeit, az egészséges beszélőtől elvárható hangzás összetevőit, a beszédállapot értékelésének szempontjait, a hibás beszédállapot jegyeit, a fejlesztő és szinten tartó beszédes játékokat és egyszerű beszédgyakorlatokat. Alakítsa ki a tanulóban az önelemzés és önértékelés igényét és képességét, a beszéd elemzésének képességét, a beszédszervek tudatos, pontos és célszerű használatát, a beszéd során megnyilatkozó személyiségjegyek fölismerésének, megértésének és létrehozásának képességét, az önképzés igényét. Fejlessze a tanuló kifejező kedvét, hallási figyelmét és érzékenységét, koncentrációs készségét, játékosságát életkorának megfelelően, képzelőerejét és megfigyelő képességét, a produktív és reproduktív kifejezőkészségét. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat, a légző- és hanggyakorlatokat, artikulációs gyakorlatokat és játékokat hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal, valamint irodalmi szövegekkel, a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat, az általában érvényes hangsúlyszabályokat, az artikuláció ritmus- és tempóformáló szerepét. Legyen képes

198/268

a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságainak legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében, a követendő és az elvetendő beszédpélda felismerésére hallás alapján, a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerésére mások és saját beszédében. Követelmények a tantárgyi program elvégzése után A tanuló ismerje (az előbbieken kívül) a beszéd dallamának változatait és kifejező hatását, a beszéd váltásait (erő, magasság, tempó), a szövegek tagolásának, feldolgozásának lehetőségeit. Legyen képes (az előbbieken kívül) ismert karakterek hangzásának hiteles létrehozására, dramatikus és színpadi munkájában az e tantárgy keretében tanultak alkalmazására.

199/268

ELSŐ ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a beszéd folyamatát, a szó, a hang és a mozgás (gesztusok, mimika) szerepét a közléseinkben, az egyszerű beszédfejlesztő játékokat. Fejlessze a tanuló koncentrációs készségét, hallási figyelmét, játékos hangadó kedvét, artikulációs ügyességét, megfigyelőképességét. Ösztönözze a tanulót saját és mások beszédállapotának tanulmányozására, véleményének megfogalmazására, fölismert gyengeségeik megerősítése érdekében gyakorlásra. Követelmények A tanuló ismerje

a csoportos koncentrációs-, lazító-, légző-, hang- és artikulációs gyakorlatokat, játékokat, saját beszédének erényeit és gyengéit. Legyen képes aktív részvételre a játékokban, gyakorlatokban, a beszélők tartós figyelésére, megfigyelésére, 40-50 szótagnyi szöveg elmondására egy szólamként, artikulációs ügyesítő szólamok elmondására emlékezetből. Tananyag Egyszerű lazítójátékok, gyakorlatok Légzőgyakorlatok, a légutak használata Hangjátékok Artikulációs gyakorlatok, beszédmozgást ügyesítő játékok Ritmus- és tempógyakorlatok Egyszerű hangsúlygyakorlatok

200/268

MÁSODIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a légzés alapfeladatát (élettani légzés) és annak szerepét a beszédben, a légzéstípusokat. Fejlessze a tanuló önmegfigyelő és önszabályozó képességét, türelmét és megértését önmaga és mások iránt. Ösztönözze a tanulót légzése célszerű és észrevétlen használatára beszéd közben (zaj és látvány nélkül) a rendszeres gyakorlásra. Követelmények A tanuló ismerje

saját légzésmódját és az esetleges teendőit, légzéskapacitását, és a fejlesztés gyakorlatait, a magánhangzók pontos, tiszta ejtését erősítő hallás- és artikulációs mozgásgyakorlatokat. Legyen képes légzése egyszerű szabályozására, hosszabb (40-50 szótagnyi) szólamok elmondására egy levegővétellel, a levegő feltűnésmentes pótlására. Tananyag Légzőgyakorlatok

Légzéstípusok Kapacitásnövelő légzőgyakorlatok hangokkal, szósorokkal, mondókákkal és versekkel Hanggyakorlatok

Hangerőjátékok a légzés tudatos irányításával Artikulációs gyakorlatok, játékok

Áll- és ajakgyakorlatok Magánhangzó-gyakorlatok Ritmus- és tempógyakorlatok Hangsúly-, hanglejtésgyakorlatok

201/268

HARMADIK ÉVFOLYAM

Feladatatok Ismertesse meg a tanulóval

a rezonancia és a középhang fogalmát, a mell- és a fejhang fogalmát és hangzását, a beszédhibákat (selypesség, raccsolás) és a beszéd zavarait, akadályait (hadarás, dadogás, szervi eredetű hangadási és artikulációs hibák), a hanglejtés szerepét, a tájszólás és a beszédhiba különbségét. Fejlessze a tanuló érzékenységét, megértését és tűrőképességét saját és mások beszédbeli nehézségei iránt, életkorát figyelembe véve hangi teljesítményét, változatosságát, játékos hangadó kedvét. Ösztönözze a tanulót saját hangi adottságainak megismerésére, megerősítésére és gazdagítására, a beszéd zenei elemeinek (hangmagasság, erő, szín) változatos használatára, artikulációjának csiszolására. Követelmények A tanuló ismerje

a gyakori beszédhibák elnevezését, hangzását és annak különbözőségét a tájszólástól, a dadogás és hadarás fogalmát, és az ilyen tünetek kulturált kezelésének módját, az artikulációs fejlesztő és korrekciós gyakorlatokat. Legyen képes a gyakorlatokban alkalmazni a rekeszlégzést, 50-60 szótagnyi szöveget egy szólamként elmondani, hallás útján felismerni a hibás ejtést, artikulációjának csiszolására alkalmas szöveget emlékezetből elmondani, ismert szöveget szájról olvasva fölismerni, beszédes feladataiban tempót váltani. Tananyag Légzőgyakorlatok

Rekeszlégzés hanyatt fekve Kapacitásnövelő gyakorlatok Légzésszabályozás, a pótlevegő technikája Hanggyakorlatok, játékok

A középhang (oldott mellhang) gyakorlatai hangzókkal, szavakkal, mondókákkal A légzés és a hangerő, hangszín kapcsolata Artikulációs gyakorlatok

Szájról olvasó játékok

202/268

Hallásgyakorlatok (hibás és helyes ejtés megkülönböztetése) Ritmus- és tempógyakorlatok ~ váltások Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok ~ kérdések

NEGYEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a koncentrációs légzőgyakorlatokat, a változatos, gazdag hangadás kifejezőerejét, a mutálás eseményét és az ezzel kapcsolatos teendőket, az artikuláció ritmusformáló szerepét. Fejlessze a tanuló életkor engedte hangi teljesítményét, hallásfigyelmét és hangi emlékezetét, artikulációs biztonságát és pontosságát. Ösztönözze a tanulót a helyes légzés és hangadás mindennapos használatára, az állandó megfigyelésre, az igényes artikulációra, a rendszeres gyakorlásra. Követelmények A tanuló ismerje

a koncentrációs légzőgyakorlatokat, a beszédhang használatának természetes és kímélő módját, saját hangi adottságát, korlátait és feladatait. Legyen képes légzésakadályok nélkül beszélni (zaj, látvány, légszomj), 60-70 szótagnyi szöveget egy szólamként elmondani, időmértékes – legalább három Weöres Sándor-verset – ritmizálni hangos és néma szövegmondással egyaránt. Tananyag Légzőgyakorlatok

Koncentrációs légzőgyakorlatok, játékok A pótlevegő technikája Hanggyakorlatok

Hangmagasság- és hangerőgyakorlatok Természetes és kitalált hangadási módok, játékok Artikulációs gyakorlatok

A magánhangzók időtartama A sziszegő és a susogó hangok hibái Ritmusgyakorlatok ~ az időmértékes verselés. Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok ~ a tagadás

203/268

ÖTÖDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a szóbeli közlemények és a beszéd technikai elemeinek összefüggését (hangszín, hangerő, tempó, szünet), a sziszegő és a susogó hangok korrekciós és karbantartó gyakorlatait. Fejlessze a tanuló hangadási sokszínűségét, hallási figyelmét, beszédfegyelmét. Ösztönözze a tanulót a változatos, adottságaival összhangban lévő hanghasználatra hétköznapi és színpadi beszédhelyzetben egyaránt, a verbális és nonverbális közlemények együttes értelmezésére, pontos, igényes artikulációra. Követelmények A tanuló ismerje

a sziszegő és a susogó hangok helyes hangzását, saját ejtésével kapcsolatos teendőit, a nonverbális közlemények szerepét és eszközeit. Legyen képes mozgás közben alkalmazni a rekeszlégzést, 70-80 szótagnyi szöveget egy szólamként elmondani, a szükséges legkevesebb feszültséggel a hangerőt fokozni, ismert szöveggel, valamennyi jel figyelembevételével társait szinkronizálni, időmértékes verseket az értelmi hangsúlyok figyelembevételével, skandálás nélkül megszólaltatni (pl. a Lúdas Matyi részlete). Tananyag Légzőgyakorlatok ~ szöveges gyakorlatok Hanggyakorlatok ~ feszültségmentes szöveges gyakorlatok Artikulációs gyakorlatok ~ sziszegők, susogók Ritmus- és tempógyakorlatok ~ ritmusjátékok, ritmuskánonok Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok ~ az összetett mondatok

204/268

HATODIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

saját és mások beszédállapota értékelhetőségének szempontjait, a személyes (hétköznapi) és a nyilvános (színpadi) megszólalás követelményeit, különbségeit. Fejlessze a tanuló beszédbeli (tartalmi, formai) igényességét, saját és mások beszédének értékelésében az árnyaltságot, saját és mások beszédgondjaival kapcsolatos megértés és türelem képességét. Ösztönözze a tanulót a természetes, színes, adottságaikat megszólaltató beszédmódra, a tanultak alkalmazására minden hangos megnyilatkozásukban. Követelmények A tanuló ismerje

saját adottságait, erényeit és hiányosságait és az ezzel kapcsolatos teendőket, a hétköznapi és a színpadi megszólalás követelményeinek megfelelő szabályozás lehetőségeit. Legyen képes legalább 80-90 szótagnyi szöveget egy szólamként elmondani, saját és mások beszédállapotát reálisan értékelni, a színpadi munkájában érthetően, érdekesen és természetes, egyéni módon beszélni, a tanult gyakorlatokat alkalmazva szerepléseire beszédbemelegítéssel is fölkészülni (memoriterek felhasználásával). Tananyag Légzőgyakorlatok ~ a légzés hangjai Hanggyakorlatok ~ szöveges gyakorlatok váltásokkal Artikulációs gyakorlatok ~ utánzó játékok Ritmus- és tempógyakorlatok

Csoportos, többszólamú ritmusjátékok Tempóváltás Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok ~ variációk azonos szólamokon belül

205/268

HETEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

irodalmi anyagok beszédtechnikai szempontból történő feldolgozásának szempontjait, a suttogott színpadi beszéd követelményeit. Fejlessze a tanuló figyelemmegosztó képességét, ritmus- és tempóérzékét mozgásos beszédgyakorlatokban. Ösztönözze a tanulót feladatai tartalmi és formai (beszédtechnikai) szempontú elemzésére egyaránt, képességeit, adottságait jól kihasználó megszólalásokra, beszédállapota gondozására. Követelmények Ismerje a tanuló

a suttogás technikáját, a hangerő, hangszín – és ezek váltásainak – és a szünetnek közleményformáló szerepét. Legyen képes a tanuló 90-100 szótagnyi szöveget egy szólamként elmondani, a beszédgyakorlatok mondása közben a figyelmét legalább még egy tevékenységre fordítani (a haját befonni stb.), suttogva is érthetően beszélni.

Tananyag Légzőgyakorlatok ~ figyelemmegosztással Hanggyakorlatok ~ fizikai állapotok, közérzetek a hangban Artikulációs gyakorlatok ~ suttogott szövegmondás Ritmus- és tempógyakorlatok ~ szavak, rövid szólamok ritmizálása (pl.: közmondások)

206/268

NYOLCADIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a váltás (hangerő, hangszín, tempó), a fokozás és csillapítás figyelemfelkeltő és -megtartó szerepét, a blattolást. Fejlessze a tanuló egyre árnyaltabb kifejezőkedvét, beszédfegyelmét. Ösztönözze a tanulót beszéde gondozására, színpadi és hétköznapi beszédhelyzeteiben az igényességre, az árnyalt, gazdag kifejezésre tartalmi és formai szempontból egyaránt. Követelmények A tanuló ismerje

a váltás lehetőségeit, a szórend jelentésformáló szerepét (Petit láttam. Láttam Petit.). Legyen képes legalább 15 perces beszédbemelegítést önállóan, szövegesen (memoriterekkel) végezni, 100-110 szótagnyi szöveget egy szólamként elmondani, alkalmazni a hangerő, hangszín és tempó váltásait színpadi feladataiban és lehetőleg hétköznapi beszédhelyzeteiben is, önállóan, fegyelmezetten és kitartóan beszédgyakorlatokat végezni, ismeretlen szépirodalmi szöveget értően tolmácsolni. Tananyag Légzőgyakorlatok ~ váltásokkal Hanggyakorlat ~ szöveges gyakorlatok erő- és magassági váltásokkal Artikulációs gyakorlat ~ tempó- és hangerőváltásokkal Hangsúly- és hanglejtésgyakorlat ~ szórend-variációk

207/268

MOZGÁSGYAKORLATOK A tantárgy célja a tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjátékfoglalkozásokon történő részvételre; az alapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése; a próbaállapot elérése csoportkohéziós, speciális mozgásos feladatok, illetve a koncentrációt és a kondíciót fejlesztő gyakorlatok révén; az esetleges sérülések, az ütközésektől, eséstől, az érintéstől való félelem, illetve tartózkodás megelőzése, elkerülése vagy feloldása a mozgás eszközeivel. A félórás időkeret döntően befolyásolja a tanítási óra szerkezeti felépítését, metodikai szerkezetét. A tanórán alkalmazott gyakorlatok fizikai, élettani és pszichés terheire a tanulókat kellőképpen fel kell készíteni a baleset- és sérülésveszély elkerülése érdekében. Helytelenül felépített foglalkozáson nem jön létre az optimális koncentrációs állapot, érzékszervi és „motoros” (a mozgás idegrendszeri vezérlő mechanizmusai) fogékonyság. A tanóra hagyományos értelemben vett bemelegítő szakaszát nem lehet didaktikusan elkülöníteni a fő tanítási anyagtól. A foglalkozásokat passzív, nyújtó jellegű gyakorlatsor után a fokozatosság elve alapján a kis intenzitású, alacsony fizikai igénybevétellel járó feladatoktól kell felépíteni úgy, hogy a kellő pszichés és fizikai állapot létrejöjjön. A képességfejlesztés különböző területeit (a kondicionális, a koordinációs és az érzékeléssel összefüggő képességeket) a tanórai gyakorlatban nem lehet egymástól teljesen elkülöníteni, változó hangsúllyal, de mindig jelen vannak. Ezért a feladatok éves bontásában az egyes területek fejlesztésének időszakos hangsúlyai jelennek meg. A hatékony foglalkozás érdekében az óra szervezeti kereteinek kialakítását, a figyelmi, motivációs állapot kialakítását, a rendelkezésre álló tér használatát, az egymásra való odafigyelést, a csoportos együttműködést, hibajavítást, az értékelés, önértékelés lehetőségét az egyes gyakorlatokban, gyakorlatsorokban kell érvényesíteni. A tréning jellegű foglalkozás előnye a komplexitásban, időbeli hatékonyságában, sajátos motiváló és összetartó erejében van. A tanítási folyamat előrehaladtával fordítsunk egyre nagyobb figyelmet a tudatosításra, hogy megalapozzuk az önálló munkát. A mozgás tantárgy legfontosabb feladata a komplex pszichés, mentális és fizikai képességfejlesztés, amely alkalmassá teszi a tanulót a különböző színpadi feladatok elvégzésére.

A képzés feladatai Ismertesse meg a tanulóval

a mozgásgyakorlatok tréning menetét, a bemelegítés menetének fiziológiai okait, a gyakorlatok egymásra épülésének lehetőségét, illetve rendszerét, a különböző gyakorlattípusok szerkesztésének menetét, a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait, a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében. Fejlessze a tanuló mozgáskoordinációs készségét, koncentrációs készségét, és teherbíró képességét, fizikai képességeit, kondícióját, rugalmasságát, mozgásmemóriáját, mozgástechnikai ismereteit, rendszerező képességét.

208/268

Ösztönözze a tanulót a bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésére, a különböző próbahelyzetek, szituációk megfelelő próbaállapotban történő megoldására, önálló, a saját képességei által megkívánt tréning elvégzésére, egyes feladatok előkészítéseként helyes bemelegítés, gyakorlatsor megválasztására és elvégzésére, helyes tematikájú tréning felépítésére és megtartására. Biztosítson lehetőséget a témakör módszertanának elemző megismerésére, különleges, speciális feladatok elvégzésére előkészítő módszerek megismerésére, különböző stílusú mozgástechnika tréningek megismerésére, az azokon való részvételre, működő színtársulatok, színházi műhelyek tréningmódszereinek élő vagy videofelvételen történő megtekintésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje

a bemelegítés menetének élettani hatásait, a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit, a különböző gyakorlattípusok egymás mellé rendelésének főbb módozatait. Legyen képes a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére, a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére. Követelmények a tantárgyi program elvégzése után A tanuló ismerje a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait, a tréningstílusokat, a mozgástechnikai tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében. Legyen képes (az előbbieken kívül) egy adott színházi feladatnak megfelelő mozgástréning összeállítására, körültekintő levezetésére.

209/268

ELSŐ ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a bemelegítés alapgyakorlatait, a koordinációs és kondicionáló gyakorlatokat, a koncentrációs és ritmikai gyakorlatokat. Fejlessze a tanuló kondícióját az intenzitás, az időtartam, és az ismétlésszám figyelembevételével, koordinációs képességét, állóképességét, izületi mozgékonyságát, koncentrációs és ritmikai képességét. Ösztönözze a tanulót a helyes testtartás kialakítására, csoportos térmozgások segítségével a tér hatékony kihasználására. Követelmények A tanuló ismerje

a bemelegítés alapgyakorlatait, a koordinációs és kondicionáló gyakorlatokat, a koncentrációs és ritmikai gyakorlatokat, a fő térirányokat. Legyen képes tanári irányítással bemelegítés elvégzésére tükörmozgással, a tér megfelelő érzékelésére, hatékony kihasználására, a járás- és futásgyakorlatok, az ugrógyakorlatok, a koordinációs, a koncentrációs és az egyszerűbb ritmikai gyakorlatok pontos elvégzésére. Tananyag A bemelegítés alapgyakorlatai, passzív és aktív nyújtó-lazító módozatai: csípőlazító gyakorlatok terpeszülésben, aszimmetrikus ülésben, térdelésben, sarokülésben lábujjtámasszal, illetve lefeszített lábfejjel.

A törzs fő izomcsoportjainak meghatározása hason, háton fekvő helyzetben különböző feszítőernyesztő gyakorlatokkal, az első és hátsó ív tónusának tudatos vezérlése; törzshajlítások különböző térirányokban, vállöv nyújtása, karfeszítések elöl, hátul, vállforgatások támaszban. Futás- és ugrógyakorlatok, játékok: érintő-, váltó-, párosfogó játékok, utánzó szökdelések („indián”, „nyuszi”, „sántaróka”, „béka” stb.). A látásérzékelés kiterjesztése (periferikus látás) labdás bemelegítő játékokkal, labdagurítások, majd átadások csoportban egy vagy több labdával. Térkitöltő gyakorlatok, a tér egyensúlyban tartása járás-, futásgyakorlatokkal, szabálytalan, társtól függő térmozgásokkal.

210/268

Térérzékelő, koordinációs gyakorlatok, játékok: „erdő” fogó, székfoglaló, csukott szemmel végzett tájékozódó gyakorlatok, hangkövetéses gyakorlatok. Járás- és futásgyakorlatok (ügyelve az indítások, megállások, irányváltoztatások változatos végrehajtására). Koncentrációs és ritmikai gyakorlatok zene használatával, járásban és futásban indítás-megállítás gyakorlatok, csendreflex, járás, futás a zene ütemére. MÁSODIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a bemelegítés alapgyakorlatainak páros kivitelű változatait, a játéktér és a nézőtér fogalmát, illetve a köztük fennálló irányviszonyok jellemzőit, a koncentrációs és csoportos ritmikai gyakorlatokat. Fejlessze a tanuló koordinációs képességét a hosszanti tengely körüli fordulatokkal, egyensúlyérzékét a természetestől eltérő testhelyzetekben végzett gyakorlatokkal, állóképességét a teljes foglalkozáson való intenzív, kitartó közreműködéssel, koncentrációs és ritmikai képességét. Ösztönözze a tanulót a társas együttműködésre, szabálykövetésre szabályjátékokban. Követelmények A tanuló ismerje

a bemelegítés alapgyakorlatainak páros kivitelű változatait, a mozgás területén használatos térirányokat, a koncentrációs és ritmikai gyakorlatokat, a zenei ütem „mérő” és a tempó fogalmát. Legyen képes tanári irányítással bemelegítő gyakorlatsor elvégzésére, a tér megfelelő érzékelésére, hatékony kihasználására, a társak mozgásától függően a járás- és futásgyakorlatok, az ugrógyakorlatok koordinált elvégzésére, kondicionáló jellegű ismétléses gyakorlatsorok kitartó végrehajtására, egyszerűbb koncentrációs és ritmikai gyakorlatok pontos elvégzésére. Tananyag A sor és oszlop kialakítása, távolságtartás járás, futás közben, nyitódás, záródás.

Térjátékok különböző térformák felvételére, formálására, kikerüléses gyakorlatok. Futásos gyakorlatok: irányváltással.

különböző

tempójú

futástípusok ritmustartással,

ritmusváltással és

Gyakorlatok tempótartással, gyorsítással, lassítással, lassított mozdulatokkal, gyors, dinamikus, impulzív mozdulatok, ellenpontozás dinamikai eszközökkel.

211/268

Indítás-megállítás gyakorlatok, illetve reflexjátékok: indítás és megállás gyors és lassú tempóban, egyéni és páros helyzetekben. Lassított mozgás: lassított mozgás különböző testhelyzetekben, a zene hangulatának, tempójának követése klasszikus vagy más, nem monoton ritmusú zene segítségével. Forgások, fordulatok: forgások karlendítéssel, láblendítéssel, változatos gerinchelyzetekben, súlypont tudatos vezetésével. Kar és láb összehangolt ritmikus mozgása, taps és lépés egyszerűbb kombinációi.

HARMADIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a bemelegítés speciális formáit, azok páros és önálló kivitelű módozatait, talajtechnikai alapgyakorlatait, 4/4-es ritmusú egyéni és páros ritmikai gyakorlatokat. Fejlessze a tanuló kombinatív és problémamegoldó képességét szabályjátékok felhasználásával, kondícióját és koordinációs képességét utánzó mozgások segítségével, koncentrációs és ritmikai képességét egyéni és páros ritmusgyakorlatokkal. Ösztönözze a tanulót egyszerűbb feladatok önálló megoldására, önkontrollra, önfegyelemre, önmagával szembeni igényességre. Követelmények A tanuló ismerje

talajfogás, legördülés technikáját, esésgyakorlatokat, a test, testrész mozgatásának lehetőségeit és korlátait, a testfogás módozatait, a társon végezhető támaszhelyzetek és a terhelhetőség egyes lehetőségeit. Legyen képes tanári irányítással bemelegítés elvégzésére, a járás- és futásgyakorlatok, az ugrógyakorlatok, a koordinációs, kondicionáló, koncentrációs és ritmikai gyakorlatok pontos elvégzésére, felelősségteljes fegyelmezett munkavégzésre páros gyakorlatok esetén is. Tananyag A tér kitöltése a tér belső egyensúlyának megteremtése véletlenszerűen változó hatások alapján.

Egyensúly- és vezetéses gyakorlatok: egyensúlygyakorlatok támasz- és fogásos helyzetekben; vezetéses gyakorlatok kéz, fej, valamint fogásváltásos irányítással.

212/268

Bizalomgyakorlatok csoportokban; döntés-billenés helyzetekben bizalomjátékok, testdöntések párban a testtónus tudatos vezérlésével.

történő

gyakorlatok,

Kar- és/vagy lábcsúsztatások, gördülések hosszanti tengely körül, gördülések szélességi tengely körül, aszimmetrikus gurulások előre, hátra. A mozdulat megállítására vonatkozó gyakorlatok: a mozdulat különböző ritmusú, dinamikájú megállítása. Kézen átfordulás oldalra különböző kiinduló- és véghelyzetekből. Izolációs gyakorlatok, feszítés, ernyesztés különböző izomcsoportokban elkülönítve egy-egy izületi részt. Testszobrászat, egyéni és csoportos állókép készítése. 4/4-es ritmus megjelenítése gimnasztikus elemekkel. Hangkeltés lépéssel, tapssal, csapással, a mozdulat ritmizálása. NEGYEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval:

a bemelegítés gyakorlatainak egész testre kiterjedő formáit, a „streching” jellegű nyújtáslazítás technikáját, a középmagas testhelyzetből való esés- és gurulástechnikákat, a 3/4-es és 6/8-os ritmikai gyakorlatokat. Fejlessze a tanuló koordinációs képességét kondícióját, izületi mozgékonyságát, koordinációs képességét időkorlátok és a szinkronmozgások bevezetésével, periferikus látását, megosztott figyelmi képességét térkitöltő feladatok segítségével, koncentrációs és ritmikai képességét. Ösztönözze a tanulót egyes technikai elemek és variációk önálló felfedezésére, megtalálására. Követelmények A tanuló ismerje

a „streching” jellegű nyújtás technikájának sajátosságait, az eséstechnikák biztonságos, veszély nélküli kivitelezését, az azokhoz való segítségnyújtás módját, a csoportos ritmuskialakítás módszereit és azok koncentrációs és ritmikai hátterét. Legyen képes tanári felügyelettel önállóan bemelegítő alaptréning összeállítására és elvégzésére, a tanult elemekből egyszerűbb gyakorlatsorok, kombinációk létrehozására, a tér megfelelő érzékelésére, a zárt és nyitott térhelyzetekben való biztonságos feladatvégzésre, a járás- és futásgyakorlatok, az ugrógyakorlatok, a koordinációs, kondicionáló, koncentrációs és ritmikai gyakorlatok pontos elvégzésére.

213/268

Tananyag Tér kitöltése belső téregyensúly megteremtésével álló helyzetben és változó intenzitású mozgás közben; érintés-, hangés csendreflex gyakorlatok.

Ugrás-, esés- és talajgyakorlatok: talajról való elemelkedés, talajfogás páros gyakorlatokban, társ gördítése talajon. 3/4-es, 6/8-os ritmus megjelenítése gimnasztikus elemekkel és talajtechnikai alapgyakorlatokkal: lépés, taps, csapás, mozdulat ritmizálása kiscsoportos szólambontással. Fekvő emelések háton és térdelő támaszban, háton emelések. Gurulások páros láb kicsúsztatásával, lefeszített lábfejjel, láblendítések lábujjtámaszba érkezéssel, karlendítések, összehangolt kar- és láblendítések, különböző fekvő helyzetekből lendítéses fordulatok magasabb súlyponti helyzetekbe. Láblendítések ülésben támasszal, aszimmetrikus támasszal, láblendítések talajtámaszból változatos lábtartással, lendítőlábak talajra érkezése lefeszített lábakkal, lábujjtámaszba érkezéssel, ülőforgás, ülőforgás láblendítéssel térdelésbe, féltérdelésbe. ÖTÖDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a bemelegítő gyakorlatsorok tervezési szempontrendszerét, a bemelegítő gyakorlatsorok önálló alkalmazását, az állatutánzó mozgástechnikákat. Fejlessze a tanuló koordinációs képességét, izületi mozgékonyságát, izületi mozgáshatárok kiterjesztését, állóképességét, koncentrációs és ritmikai képességét. Ösztönözze a tanulót a helyes testtartás kialakítására, a test tudatos kontrollálására, önálló értékítéletre. Követelmények A tanuló ismerje

a bemelegítés menetének élettani hatásait, bemelegítő gyakorlatsorok összeállításának szempontjait, a koordinációs és kondicionáló gyakorlatokat, a koncentrációs és ritmikai gyakorlatokat. Legyen képes tanári segítséggel bemelegítés megtervezésére, önálló bemelegítő gyakorlatsorok elvégzésére, a koordinációs és kondicionáló gyakorlatok hatékony elvégzésére, a koncentrációs és ritmikai gyakorlatok kitartó és pontos végrehajtására,

214/268

a tér megfelelő érzékelésére, hatékony kihasználására, összetett térirányok megtartására koncentrált gyakorlatkivitel megtartásával.

215/268

Tananyag Szabályos térformák kialakítása, mozgás közbeni megtartása, relatív és abszolút tériránytartás. Haladó lépéskoreográfiák 1/4, 1/2, 3/4 fordulatok változatos használatával, két-, három-, négyfős lépéskombinációk szinkronban való végrehajtása, önálló betanulása. Társ segítségével forgás, gurulás, talajfogás csúsztatással és tompításos érkezéssel, talajra vezetés és talajról emelkedés, valamint ezek lendületi kivitelezése. Izolált ernyesztések a talajhoz legközelebbi izülettől felépítve; eséstechnika fal segítségével, társsal, egyénileg. Gurulás kar tompításával előre, hátra emelt helyzetből; páros lábcsúsztatások súlyponti helyzet változtatásával előre, hátra, oldalra; talajra vezetések a kar vezetésével térdelőülésből, térdelésből, féltérdelésből, hajlított állásból, állásból, felugrásból, mélybeugrásból; gurulás, gördülés hosszanti tengelyen, fordított testhelyzet, s az ebből való állásba kerülés billenés nélküli lassú kivitelezéssel. Páros gyakorlatként a ritmus szólamokra bontása, csoportos ritmusszekció kialakítása, 5/4-es, 7/8os, 9/8-os aszimmetrikus ritmusok kialakítása. HATODIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit, a nonverbális gyakorlatvezetés módszerét, a testtudatot, testérzetet fejlesztő módszereket. Fejlessze a tanuló nonverbális kommunikációs készségét, koncentrációs és ritmikai képességét egyéni ritmikai gyakorlatok segítségével, testtudatát, testérzetét páros szinkrongyakorlatok segítségével. Ösztönözze a tanulót felelősségteljes önálló gyakorlatvégzésre. Követelmények A tanuló ismerje

a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit, a követéses gyakorlatvezetés módszereit, a társas elemekben rejlő kombinációs lehetőségeket, Legyen képes önálló gyakorlatvezetésre, a már ismert bemelegítő gyakorlatsorok alkalmazásával, önálló gyakorlattervezésre a kötelező és szabadon választható gyakorlatelemek felhasználásával és azok megfelelő módon való kombinálásával.

216/268

Tananyag Előkészítő akrobatikus gyakorlatok: gurulás előre, hátra, támasz- és billenésgyakorlatok, kézen átfordulás oldalra. Párban fellépések csípőre, combra; felugrások szemből, oldalról csípőre, combra és törzsre. Csoportos emelések vállmagasságig és érintő magasságig.

Összefüggő gyakorlatsorok készítése két-, három-, négyfős csoportokban talajtechnikai elemek, lépéskombinációk, forgások, fordulatok változatos felhasználásával, azok önálló betanulása és szinkronban való végrehajtása. 7/8-os aszimmetrikus ritmusok lépéskombinációk, járások, futások, talajtechnikai elemek felhasználásával ritmusgyakorlatok, zenekísérettel, illetve anélkül. Megadott sorrendben teljes testre fölépített testérzet gyakorlatok, testrészeltolások, elkülönített testrészirányítások; testhullám, karhullám és felugrások szemből mellkashoz.

HETEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a különböző gyakorlattípusok egymásra épülésének kölcsönhatásait, a láb karakteres vezetésének módozatait, a kar plasztikus mozgatásának lehetőségeit, testrészvezetéses futásokat, a koordinációs és kondicionáló gyakorlatokat, a ritmika fogalmát, a nem szabályos ritmikai eszközöket. Fejlessze a tanuló koordinációs képességét, koncentrációs és ritmikai képességét karakterizált, jellegében markáns eltéréseket mutató mozgássorokkal, egyensúlyérzékét kontakt előkészítő elemek segítségével. Ösztönözze a tanulót a különböző ritmikai és dinamikai szempontok érvényesítésére különböző típusú lépés- és járásgyakorlatok esetén, önálló feladatmegoldásra és csoportos együttműködésre, a társ vagy partner munkájának tiszteletére, önmérsékletre, őszinte együttműködésre. Követelmények A tanuló ismerje

a különböző gyakorlattípusok egymás mellé rendelésének főbb módozatait, karakterformák kialakításának lehetőségeit, a láb karakteres vezetésének technikáját, a kar plasztikus mozgatásának lehetőségét, testrészvezetéses futásokat, azok belső vezérlő mechanizmusait, a ritmika fogalmát, a nem szabályos ritmikai eszközöket. Legyen képes

217/268

a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére, a mozgás dinamikai jegyeinek megváltoztatására és irányítására, egyéni és csoportos alkotó együttműködésre. Tananyag Lábmozgás karakterizálása, mozgássor felépítése, karmozgás karakterizálása, mozgássor felépítése, vonulástervezés.

Gurulás kar tompításával előre, hátra emelt helyzetből. Talajra vezetések hosszanti tengely körüli forgásból, forgó ugrásokból. Szökkenések első és hátsó fekvőtámaszból csípőlendítéssel, illetve ezekből talajra vezetések térdelésbe, fekvésbe. Különböző eséstechnikák ülésből talajon, székről, állásból. Mozgásimprovizációk, talajkombinációk és ritmikai elemek felhasználásával. Kommunikáció ritmikával, kérdés-felelet játék párban, ritmusimprovizációk, ritmusképletek felépítése és feloldása. NYOLCADIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a folyamatos testrészvezetéses és a tört vagy szaggatott testrészvezetéses tréningtechnikákat, a lendület nélküli és lendülettel végzett emeléstechnikákat. Fejlessze a tanuló koordinációs képességét és kondícióját izolációs gyakorlatokkal, teljes testre kiterjedő gyakorlatsorokkal, a tanuló koordinációs képességét egyensúlyérzékét és térirányérzetét, kondícióját a megszakítás nélküli zenére végzett koreográfia segítségével, koncentrációs és ritmikai képességét improvizációs feladatokkal. Ösztönözze a tanulókat csoportos gyakorlatsor szaktanár irányítása nélküli bemutatására, egyéni képességük, esetleges kiugró teljesítményük vállalására, megmutatására. Követelmények A tanuló ismerje

a bemelegítés menetének élettani hatásait, a folyamatos testrészvezetéses és a tréningirányzatokat, azok technikai hátterét, a koncentrációs és ritmikai gyakorlatokat.

tört

vagy

szaggatott

testrészvezetéses

Legyen képes egy adott színházi feladatnak megfelelő mozgástréning összeállítására, koncentrált végrehajtására, illetve körültekintő levezetésére, a megfelelő próbaállapot elérésére.

218/268

Tananyag A gerinc hullámmozgása hason fekvésben, állásban, álló helyzetben és haladó lépés közben.

Ugrás-, esés- és talajgyakorlatok: egy lábról, páros lábról történő rugaszkodás azonos és emelt szintről, esés fordulásból és ugrásból, talajfogás csúsztatással és tompításos érkezéssel. Csoportos ritmuskoreográfiák az ismert járások, futások, talajtechnikai elemek, lépéskombinációk és térmozgások felhasználásával, zenekíséret nélkül. Emelés- és támaszgyakorlatok: mérleg- és vállállás tartások, ún. fekvő emelés helyzetekben, azok változatos kombinációi. Karakterformák felépítése lépés-, járás- és futásgyakorlatok segítségével, önálló gyakorlatsorok létrehozása. Ritmizált vonulásimprovizációk térben elhelyezve.

219/268

VERS- ÉS PRÓZAMONDÁS A képzés feladatai Ismertesse meg a tanulóval

azokat a pódiumon előadható népköltészeti és (különböző stílusirányzatokhoz, műfajokhoz tartozó) irodalmi alkotásokat, amelyek a mindenkori tanulók érdeklődésére számot tarthatnak, előadhatóak és üzenethordozóak, azokat az eljárásmódokat és műelemzési metodikákat, kommunikációs folyamatokat, amelyek eredményeként eljuthatnak a művek üzenetének megfejtéséhez és a helyes közvetítéshez, a művészi beszédnek és a nonverbális kifejezésnek azokat az eszközeit, amelyek tudatos működtetésével a hallgató a közönség számára is élménnyé transzponálhatja a megszólaltatott művet, a különféle előadói stílusirányzatok jellegzetességeit és markáns képviselőik jeles teljesítményét, a szónoki beszéd, előadás dramaturgiáját, eszközeit és fogásait, a szerkesztés szabályait, a színjátékká formálás törvényszerűségeit, a szakrális és profán szertartásokat és azok összetevőit, a pódiumi rendezés eszközeit, a látvány, akusztika és térszervezés lehetőségeit. Ösztönözze a tanulót arra, hogy műveket válogassanak, irodalmi műsort szerkesszenek, szertartásjátékot komponáljanak, faggassák, elemezzék a műveket, nekik és koruknak szóló üzenetet keresvén bennük, próbálják ki önmagukat különféle nyilvános fórumokon, vers- és prózamondó versenyeken, vegyenek részt kommunikációs készségüket fejlesztő drámapedagógiai gyakorlatokon, járjanak előadóművészi estekre, oratórikus előadásokra, és keressék az alkalmat, hogy minél több ilyen témájú lemezt hallgassanak és videofelvételt nézzenek. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje azokat az irodalmi kommunikációs módszereket, amelyek segítségével képesek megfejteni a sorokba, a sorok közé, a sorok mögé rejtett metaforikus üzeneteket, a lírai és az epikus művek előadásmódja közötti különbségeket (azok érzelmi-gondolati és eseményes-cselekményes voltának függvényében), azokat az improvizatív, kreatív gyakorlatokat, amelyeket az előkészület stádiumában játszanak a kommunikációs készség fejlesztése érdekében, a hatásos előadói beszéd komponenseit, tudjon ilyet készíteni és elmondani. Legyen képes a légző-, artikuláló, beszédtechnikai gyakorlatok alkalmazására, a művészi beszéd és a testnyelv kifejező eszközeinek felhasználásával arra, hogy az olvasás során megértett költői, írói üzenetet sajátjaként adja át a hallgatóknak, a közönségnek, a szöveg elemezésére és annak megfogalmazására, miért fontos neki a választott alkotás, és mit kíván azzal üzenni a befogadónak,

220/268

önállóan és verskompozícióban is kb. húsz szabadon választott mű előadására (vers és próza – népköltészeti és különböző stílusirányzatokhoz, műfajokhoz tartozó irodalmi alkotásokból válogatva), saját és társai teljesítményének elemzésére, körültekintő értelmezésére. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje (az előbbieken kívül)

a szerkesztés dramaturgiai és rendezői szabályait, s legyen képes azokat alkalmazni saját szerkesztői, rendezési gyakorlatában, a szertartás funkcióját, szertartásokat, a szertartásjáték összetevőit, s mindezek alkalmazási lehetőségeit, módjait, a szertartásszínház jeles hivatásos és amatőr produkcióit. Legyen képes (az előbbieken kívül) szóban és írásban annak megfogalmazására, hogy az adott mű megírására miféle gondolati, érzelmi szándék késztette a költőt, írót, s mi az, ami a közvetítő-előadót inspirálja a mű tolmácsolására, újabb művek megszólaltatására, szerkesztésen alapuló egyszemélyes színjáték megalkotására, továbbá partner segítségével annak pódiumi térbe helyezésére (az oratórikus rendezés kívánalmai szerint). A vers- és prózamondás tantárgy tananyaga az egyes évfolyamokon a drámajáték/színjáték tantárgyhoz kapcsolódik.

ELSŐ ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

az előadásra szánt szövegek kiválasztásának szempontjait, a versek, szövegek megfejtésének, megértésének módját, a zeneiséget biztosító verselemeket, a hangmodulációs lehetőségeket, a vers- és mesemondás örömét, a szövegtanulás technikáját. Fejlessze a tanuló fantáziáját, beleélő képességét, együttműködését, mások iránti figyelmét, közlő szándékát. Ösztönözze a tanulót versek, mesék olvasására, megtanulására, beszédkészségének természetes és változatos használatára, annak gondozására, fejlesztésére, vers- és mesemondó feladatok vállalására. Követelmények

221/268

A tanuló ismerje

a közlésekben a beszéd szerepét, az előadótól elvárható beszédmódot. Legyen képes társaival csoportosan vers és mese mondására, közönség előtti versmondásra, pontos és tartós memorizálásra, a művek lényegének összefoglalására, saját szavaival történő megfogalmazására, a beszédgyakorlat keretében tanultak alkalmazására, a már ismert szövegekből álló lista készítésére, amelyet a tanév során öt verssel és egy verses mesével kibővít. Tananyag Elbeszélő költemények, verses mesék, felelgetős (párbeszédes) versek megszólaltatása csoportosan és egyénileg.

MÁSODIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a népmesegyűjteményeket, gyűjtőket és földolgozókat, a népmese, irodalmi mese, prózai és verses mese fogalmát, a műmesék jeles magyar szerzőit. Fejlessze a tanuló beszéd- és kifejezőkészségét (verbális és nonverbális), felelősségérzetét a véleményformálásban, igazságérzetét, humorérzékét, érzékenységét mások sorsa iránt. Tegye képessé a tanulót a beszéd sokszínű eszközeinek használatára előadása során, a mimika és a gesztusok természetes és szükséges igénybevételére, meselánc mondására. Ösztönözze a tanulót a kiválasztott szövegben megismert eseményekről, szereplőkről kialakított véleményének megfogalmazására, versek, mesék olvasására és könyv nélküli elmondására. Követelmények A tanuló ismerje

azokat a módszereket, amelyek segítségével megfejtheti a mesék üzenetét, ismerje fel az ismétlődő mesefordulatokat. Legyen képes helyes hangsúlyozással mesemondásra,

222/268

a szöveg váltásokkal, szünetekkel tagolására, társai előadásának elemezésére, értelmezésére, a szöveglista magyar népmesével történő bővítésére. Tananyag Magyar népmesék (eredeti és átírt) Jeles magyar szerzők meséinek feldolgozása Népi mesemondók és színművészek mesélésének, mesejátékoknak meghallgatása, megnézése és elemzése, megbeszélése Egy választott mese megtanulása és előadása

HARMADIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

más kultúrák, sorsok, szokások megismerésének lehetőségeit meséken keresztül, az egzotikus mesék világát. Fejlessze a tanuló be- és elfogadókészségét ismeretlen és szokatlan dolgok, jelenségek, viselkedésmódok iránt, fantáziáját (gondolkodásban, érzelmileg és beszédben egyaránt), empátiáját. Ösztönözze a tanulót ismereteinek bővítésére a mesékben megismert kultúrákkal kapcsolatban, a választott szövegek aprólékos elemzésére, és ennek segítségével a teljes megértésre a sikeres tolmácsolás érdekében, beszédének fejlesztésére, gyakorlásra, kifejezőeszközeinek gazdagítására. Követelmények A tanuló ismerje

az előadás beszédbeli eszközeit (hang, tempó, ritmus, tagolás, nonverbális eszközök), az előadó felelősségét a produkció sikerében, a kontaktus lehetőségét a hallgatósággal. Legyen képes egzotikus mesék megértésére és megszólaltatására, a beszéd magas szintű kifejezőeszközeinek használatára, a szöveglista egzotikus mesével történő bővítésére, közönség előtti mesemondásra. Tananyag Távoli népek mesekincse (pl.: Ezeregyéjszaka, Pancsatantra, indián, afrikai mesék) A tanulók által kiválasztott mese feldolgozása és előadása

223/268

NEGYEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

lírai és epikai művek elemzésének menetét, a mű és az előadó közötti gondolati és érzelmi kapcsolat megteremtésének útjait. Fejlessze a tanuló gondolkodását, érzelmei kifejezésének bátorságát, gondolatai, érzelmei, véleménye őszinte, hiteles kifejezésének eszköztárát. Ösztönözze a tanulót mások kifejező eszközeinek megfigyelésére, a követendő példák befogadására, az érzelemdús kifejezés érdekében eszköztárának gazdag tára, beszéde folyamatos gondozására.

használa-

Követelmények A tanuló ismerje

a lírai és az epikai művek előadásmódja közötti különbségeket, a felsorolás, közbevetés és az írásjelek megszólaltatásának módját. Legyen képes az alkatához, személyiségéhez leginkább illő mű és önkifejezési forma megtalálására, az élőbeszéd legfontosabb törvényeinek követésére, a durva hangsúlyhibák felismerésére és javítására saját és társuk beszédében, a szöveglista nyolc új verssel történő bővítésére. Tananyag Lírai művek elemzése és megszólaltatása a magyar és világirodalomból (dal, elégia, óda, szatíra, tanító költemény) Elbeszélő művek a magyar és a világirodalomból (verses vagy prózai mesék, mondák, legendák, balladák) Leíró költemények (táj- és tárgyrajz, életkép, jellemkép) Legalább három választott mű előadói szintű tolmácsolása (tanulónként)

ÖTÖDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulót

a hazai kispróza-irodalom jelentős alkotóival és legalább egy-egy művével. Fejlessze a tanuló szövegelemző készségét, a mondatívek törésmentes megszólaltatásának képességét, humorérzékét,

224/268

blattolási és hangos olvasási készségét. Ösztönözze a tanulót az írók munkásságának széles körű megismerésére, szabadidejében az olvasásra, irodalmi élményeinek, felfedezéseinek megosztására, azok szóbeli megfogalmazására, mondanivalója tolmácsolására alkalmas írások megtalálására és bemutatására. Követelmények A tanuló ismerje

a hazai kispróza irodalom nagyjait (Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Sarkadi Imre, Örkény István, Lázár Ervin) és azok néhány írását, a felelősségét humoros művek megszólaltatásakor, a nyelvi humort, önmagával kapcsolatban a szövegválasztás szempontjait (téma és terjedelem). Legyen képes egy műnek közönség előtti érthető és érdeklődést keltő, emlékezetből való tolmácsolására, a lámpaláz kezelésére, nyelvünk eső dallamvonalának alkalmazására, a témához és a helyzethez alkalmazkodó, színes modulációjú beszédre, olvasásra, előadásában a szöveg gondolati, érzelmi tartalmának tolmácsolására, a szöveglista bővítésére egy magyar kisprózai művel. Tananyag A tanulók életkorának és érdeklődésének megfelelő kisprózai művek (Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Sarkadi Imre, Örkény István, Lázár Ervin) megszólaltatása

HATODIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a költői-írói szándék személyessé formálásának útját, módját, a metaforikus, szimbolikus ábrázolási és kifejezési módokat, a versműsorok szerkesztésének és rendezésének alapszabályait, jelentős versmondó-művészeinket és produkcióikat, a versek megzenésítésének hazai példáit és szerzőit. Fejlessze a tanuló eszköztárát, amely a szöveg gondolati és érzelmi tartalmának kifejezéséhez szükséges, a beszéd zenei elemei iránti érzékenységet és azok használata iránti igényét (ritmus, dallam), önismeretét, kritikai és önkritikai képességét, szókincsét szóban és írásban. Ösztönözze a tanulót őszinte önvizsgálatra és kritikára,

225/268

szókincsének gyarapítására, verstani ismeretei bővítésére, árnyalt kifejezésre tartalmi és formai szempontból egyaránt, beszédének folyamatos gondozására. Követelmények A tanuló ismerje

a versműsorok szerkesztésének és rendezésének alapszabályait, neves prózai és zenés versmondóink produkcióit, kommunikációs készségének erényeit és hiányosságait, az előadói stílusok jegyeit, meghatározóit, az előadói magatartás elvárásait, saját beszédállapotával kapcsolatos feladatait, gyakorlatokat. Legyen képes versműsorokban, szavalóversenyeken, ünnepi rendezvényeken való szereplésre, kulturális rendezvényeken szervezői-rendezői feladat vállalására, legalább tíz – különböző stílusú – vers elmondására bármikor, saját kommunikációs képességének megfelelő értékelésére, társai munkájának megfontolt kritikával történő segítésére, a szöveglista bővítésére legalább öt, ünnephez (nemzeti, családi, egyházi) kapcsolódó verssel. Tananyag Az előadói stílusok jegyei, az előadói magatartás Neves előadóművészeink Versműsorok szerkesztésének alapszabályai Szerkesztett műsor készítése a magyar és világirodalom egyes szám első személyében írt, a tanulók életkorának és beszédkészségének (hangi adottságának, személyiségük érettségének) megfelelő verseiből

HETEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

az élőbeszéd, a felolvasás, előadói beszéd, színpadi beszéd különbségeit és követelményeit, az előadói beszéd eszközeit, fogásait, az alkalmi és szertartásos beszédek típusait és azok szerkesztési szabályait, a drámai monológ, monodráma, irodalmi levél fogalmát, szerzőit. Fejlessze a tanuló szövegszerkesztési képességét (fölkészülés, elrendezés, előadás), kritikai és önkritikai képességét, olvasási (blattolási) készségét. Ösztönözze a tanulót szónoki (előadói) beszédek megismerésére, tanulmányozására, létrehozására és elmondására, prózai és verses drámai szövegrészletek (monológok), irodalmi levelek előadására,

226/268

a blattolás gyakorlására. Követelmények A tanuló ismerje

a szónoki (előadói) beszéd szerkezetét, nyelvi kifejezési módját, alaptípusait (alkalmi, politikai, szertartás), a hatás elérése érdekében alkalmazható beszédtechnikai fordulatokat, történelmünk jeles szónokait (pl.: Kossuth Lajos, Deák Ferenc). a szövegválasztás szempontjait, az irodalom jeles levelezőit (pl.: Petőfi Sándor, Arany János, Goethe, Heine). Legyen képes egy előadói beszéd elmondására, szónoki művek megszólaltatására, drámai szövegrészletek bemutatására, a szöveglista bővítésére legalább három verses vagy prózai monológgal, irodalmi levéllel. Tananyag A szónoki (előadói) beszéd sajátosságai, előadói beszéd készítése és megszólaltatása, híres beszédek (pl.: Kossuth Lajos, Deák Ferenc) elemzése, ismert szónoki művek megszólaltatása Drámarészletek, monodrámák, verses és prózai irodalmi levelek (pl.: Petőfi Sándor, Arany János, Goethe, Heine) megszólaltatása

NYOLCADIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a szakrális és profán szertartások funkcióját, összetevőit, dramaturgiáját, a rítusszínházi műhelyeket, előadásaikat, a szöveg, a zene és a mozgás kapcsolódásának lehetőségeit. Fejlessze a tanuló kezdeményező kedvét és önállóságát a műsorok megalkotásában, alkotókedvét, az önművelés és önképzés iránti igényét. Ösztönözze a tanulót önálló szertartásjáték készítésére és az abban való részvételre, a szertartásszínház hivatásos és alternatív produkcióinak széles körű megismerésére, kommunikációs készségeinek gondozására és fejlesztésére. Követelmények A tanuló ismerje

a szertartásszínház dramaturgiáját, szabályait, annak hazai és nemzetközi képviselőit, műhelyeit (Somogyi István, Grotowski).

227/268

Legyen képes dramaturgiai és rendezői ismereteinek alkalmazására, szertartásjáték létrehozására vagy abban alkotó közreműködésre, véleményének szóbeli vagy írásbeli megfogalmazására, beszédének, kifejezőkészségének önálló gondozására, a szöveglista legalább öt újabb verssel történő bővítésére. Tananyag Beavatási szertartások, egyházi szertartások, magyar betlehemes játékok A szertartásjátékok dramaturgiája A szertartásszínház hazai és nemzetközi képviselői (pl.: Somogyi István, Grotowski) Szertartásjáték készítése

KILENCEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a felolvasószínház szabályait, dramaturgiáját, a pódiumi játék tartalmi követelményeit, szabályait. Fejlessze a tanuló önállóságát, együttműködő készségét, kifejezőkedvét és eszköztárát, színpadi fegyelmét, előadókészségét. Ösztönözze a tanulót művek válogatására, műsorok szerkesztésére, hivatásos versmondók, előadóművészek munkásságának megismerésére, mondanivalójának egyre árnyaltabb megfogalmazására. Követelmények A tanuló ismerje

az önálló műsor megtervezésével, előkészítésével, szervezésével és rendezésével kapcsolatos teendőket, a munkafolyamatokat, a pódiumi játékok fajtáit (ünnepi, előadói, szerzői, megemlékezés, szertartás), saját lehetőségeit és korlátait. Legyen képes saját műsor összeállítására és annak megrendezésére, a társművészetek kínálta lehetőségek (zene, mozgás, fény) fölhasználására, önálló műsorának a próbákig való eljuttatására, feladat- és szerepvállalásra társai műsorában, a durva hibák fölismerésére és javítására saját és társai beszédében, a szöveglista legalább öt újabb szöveggel (bármely műfajban) történő bővítésére.

228/268

Tananyag Az önálló műsor – szerkesztett összeállítás szerkesztési elvei, szabályai Szerkesztett egyéni vagy csoportos műsor előkészítése tanári irányítással A kritika készítésének szempontjai

TIZEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a próbafolyamat menetét, eseményeit, az önképzés, önművelés lehetőségeit és fontosságát. Fejlessze a tanuló véleményformáló és kritikai készségét, színpadi biztonságát és önbizalmát. Ösztönözze a tanulót mondanivalója árnyalt, pontos, gazdag kifejezésére, megszerzett pódiumi ismereteinek alkalmazására, bővítésére, versmondásra, szerepvállalásra, olvasásra és újabb művek megtanulására. Követelmények A tanuló ismerje

nyelvünk törvényeit, melyeket az élőbeszéd során követnie kell, az előadásban a társművészetek szerepét, saját erényeit és hiányosságait. Legyen képes egyéniségének, alkatának, életkorának, képességeinek és mondanivalójának kifejezésére alkalmas pódiumműsor létrehozására és bemutatására, saját és társai munkájának önálló értékelésére, és bírálatának érthető megfogalmazására, önképzésre, kommunikációs készsége fejlesztésére. Tananyag Az előző évfolyamon – tanári irányítással – előkészített egyéni vagy csoportos pódiumi műsor kidolgozása és bemutatása Egymás munkájáról kritika készítése szóban és írásban

Művészeti záróvizsgára készülő tanulóknak önálló munka: versek, monológok, prózarészletek felhasználásával szerkesztetlen összeállítás készítése és előadásának begyakorlása, vagy szabadon választott anyagok felhasználásával szerkesztett összeállítás készítése és begyakorlása

229/268

SZÍNHÁZISMERET A színházismeret tantárgy tanításának célja, alapelvei A tantárgy a színjáték tanszak célkitűzései közül minél több élő és rögzített színházi előadás megtekintésére, a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére nyújt kiemelt lehetőséget. A tanszak általános célkitűzéseinek szellemében a tantárgy lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók felkészült nézőkké, tudatos színjátékosokká váljanak.

A tantárgy ismeretanyagának feldolgozása élményszerű megtapasztalással, differenciált, nyitott, problémamegoldó, alkotó jellegű, a pedagógus és a tanuló közös tevékenységén alapuló feladatokkal történik. Alapfokú évfolyamokon A tananyag a drámajáték főtárgy tananyagára épül, azzal összhangban áll.

Továbbképző évfolyamokon A tananyag a színjáték főtárgy tananyagára épül, azzal összhangban áll.

A látott és a saját előadott produkcióikhoz kapcsolható ismeretanyagot tanítja.

A látott, a videofelvételeken megismert előadásokhoz és a saját előadott produkcióikhoz kapcsolható ismeretanyagot tanítja.

Az alapfok elvégzése során a tanuló indirekt módon jut el a színház önálló világot alkotó funkciójának megismeréséig, és saját munkájában is képes a megszerzett ismereteket értelmezni és alkalmazni. Az alapfokú képzésben alkotóként és nézőként is megalapozódik a nyitottság, megtanulja a színházművészetet összetett, világteremtő művészeti alkotótevékenységként értelmezni. A képzés az élménytől a felismerésen keresztül az összetett elemzésig vezeti a tanulókat.

Az alapfokú évfolyamokon elsajátított ismereteket történeti összefüggésekkel, szíházesztétikai problémák tárgyalásával, különböző színházi kifejezésformák elmélyültebb vizsgálatával egészíti ki és teszi ezzel teljessé a képzést. A képzés az összetett elemzésen át az értelmezésig vezeti a tanulókat.

230/268

Évente minimum, két színházi produkció élőben való megtekintése a követelmény, amely a csoport befogadóképessége szerint növelhető, a hangsúly azonban minden esetben a látottak feldolgozásán, a beszélgetéseken van. A videofelvétel nem helyettesíti a színházi élményt, ugyanakkor a kizárólag színházlátogatásokkal kitöltött óraszám sem jelenti a tantárgy követelményeinek teljesítését (magasabb évfolyamokon – hatodik évfolyamtól – használható videofelvétel az előadással való megismerkedéshez, amennyiben élő produkció megtekintésére nincs más mód). Videomagnó használata a feldolgozóórákon, egy-egy részlet, jelenet alaposabb, elemző vizsgálata esetén ajánlott.

Évente minimum négy színházi produkció élőben való megtekintése a követelmény, amely a csoport befogadóképessége szerint növelhető. A hangsúly minden esetben a látottak feldolgozásán van. A videofelvétel nem helyettesíti a színházi élményt, ugyanakkor a kizárólag színházlátogatásokkal kitöltött óraszám sem jelenti a tantárgy teljesítését (akkor használható videofelvétel az előadással való megismerkedéshez, amennyiben élő produkció megtekintésére nincs más mód). Videomagnó használata szükséges a feldolgozó órákon, egy-egy részlet, jelenet alaposabb, elemző vizsgálatához.

A képzés feladatai Fejlessze a tanuló

befogadókészségét, a színházművészettel kapcsolatos fogalmi szókészletét, elemzőkészségét, kritikai érzékét. Ismertesse meg a tanulóval az előadás létrejöttének folyamatát, a legfontosabb „színházi mesterségeket”, az előadás különböző közreműködőinek szerepét az alkotói folyamatban, azt, hogy saját tevékenységének hol a helye, továbbá mi a szerepe az egész előadás hatásmechanizmusában, a színházművészet legfontosabb kifejezőeszközeit, a műfaji, stiláris, illetve formai konvenciórendszereknek a legfontosabb sajátosságait, felhasználási lehetőségeit, a konkrét előadások elemzésében, értelmezésében felhasznált fogalmakat, azok meghatározásait, kapcsolódásukat, továbbá helyüket, szerepüket a különféle színházi konvenciórendszerekben, illetve más művészeti, irodalmi, esztétikai fogalmakkal való összefüggéseiket, az előadás alkotóelemeinek hatásmechanizmusait, azok miként befolyásolják a nézői élményt, hogyan szolgálják az előadás jelentését. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje

azt az alkotói folyamatot, amelyben egy-egy értékes előadás létrejön, a legfontosabb „színházi mesterségeket”, az előadás különböző közreműködőinek szerepét, részvételi módját az alkotói folyamatban,

231/268

azt, hogy saját tevékenységének hol a helye, továbbá mi a szerepe az egész előadás hatásmechanizmusában, a színházi előadás legfontosabb alkotórészeit, legyen tudatában annak, hogy ezek az elemek miként kapcsolódnak egymáshoz, hogyan képesek befolyásolni a nézői élményt, a színházművészet megközelítésére alkalmas fogalmi készlet legfontosabb elemeit. Legyen képes annak felismerésére, hogy saját befogadói élményeit milyen színházi hatások befolyásolják, a színházi előadással kapcsolatos élményeinek, véleményének világos, érvekre támaszkodó megfogalmazására, a megismert fogalmi készlet alapján egy-egy színházi előadás legfontosabb sajátosságainak, jellegzetességeinek meghatározására, a mások által készített előadások tanulságainak adaptálására saját tevékenységét (is) tekintve, a saját csoportja által létrehozott előadások sajátosságainak leírására, arra, hogy az előadás készítése közben felmerült problémákat összefüggésbe hozza a színházi előadás általánosabb problémáival. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje (az előbbieken kívül) a színházművészet legfontosabb kifejezőeszközeit, a műfaji, stiláris, illetve formai konvenciórendszereknek a legfontosabb sajátosságait, felhasználási lehetőségeit, a konkrét előadások elemzésében, értelmezésében felhasznált fogalmakat, azok meghatározásait, kapcsolódásukat, továbbá helyüket, szerepüket a különféle színházi konvenciórendszerekben, illetve más művészeti, irodalmi, esztétikai fogalmakkal való összefüggéseiket, az előadás alkotóelemeinek hatásmechanizmusait, azok miként befolyásolják a nézői élményt, hogyan szolgálják az előadás jelentését. Legyen képes (az előbbieken kívül) egy-egy színházi előadás meghatározó alkotóelemeinek, azok sajátosságainak, felhasználási, kapcsolódási módjának felismerésére, a színházi előadás vizsgálatára, értékelésére a benne érvényesülő (műfaji, stiláris, illetve formai) konvenciórendszer szerint, a megismert fogalmi készlet alkalmazására saját csoportja színházi tevékenységében, azaz a saját munkája során felmerülő problémákra elméletileg is reflektáljon, egy-egy színházi előadás átfogó értékelésére, az előadás jellemzőinek leírásától, összetevőinek elemzésétől a színházi műalkotás értelmezésig eljutva.

232/268

HARMADIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulót a színházi előadás élményével.

Fejlessze a tanuló érzéseinek, benyomásainak megfogalmazási képességét, felidéző képességét. Ösztönözze a tanulót színházi előadások megtekintésére, színházi élményének megosztására, más kultúrák és szokások megismerésére. Követelmények Legyen képes

a látott előadások legalapvetőbb hasonlóságainak és azonosságainak felismerésére, arra, hogy nézői élményeiről alapvető fogalmakkal beszámoljon, a színházi élmény számára emlékezetes mozzanatainak felidézésére, a színházi előadások között alapvető hasonlóságok és azonosságok érzékelésére. Tananyag A színházzal való találkozás, élményszerzés. Az érzékelés által szerzett élményanyag felidézése.

1. Az előző évben tanultakhoz kapcsolás: „Mesetár” készítése: a korábban megismert vagy előadott mesék alapján összegyűjteni az állandó meseelemeket (misztikus szám, csodás helyszínek, csodát tévő tárgy, jó boszorkány, gonosz mostoha, legkisebb testvér, vándorút, üveghegy stb.). 2. Színházlátogatás: egy ismert (kultúrából vett) mese, valamint egy, a tanulók számára ismeretlen kultúrából vett mese színházi előadása. Cél a más kultúrákkal és szokásokkal való megismerkedés és az előadások szempontok és előítéletek nélküli befogadása, valamint hogy a tanulók szerezzenek benyomást az előadás egészéről, ünnepi hangulatként, eseményként éljék meg. Az előadásról zajló beszélgetések során a különböző kultúrák hasonlóságait és azonosságait a színpadi élményben is felismerik. A megértés nem elvárás, a meg nem értés nem hiba, hiszen oka általában az előadásban keresendő. 3. Beszélgetések a látott előadásokról. Tartalom Milyen élmény a színház? Mi mindent látok, hallok, érzékelek? Milyen érzéseket váltott ki? – a kérdést tegyük fel minden alkotóelem felidézésekor, akár a helyszínekről, akár a zenéről vagy a hanghordozásról legyen szó. A látottak és hallottak feldolgozó órái a gyerekek élményeiből kiinduló beszélgetések, ezért színházlátogatás előtt (az előadás befogadásához) nincsenek szempontok. A beszélgetések során a tanulók által használt alapvető fogalmak és kategóriák segítségével (világos-sötét, vidám-szomorú, színes-egyszínű, hangos-halk, erős-gyenge, gyors-lassú, jó-rossz, félelmetes-ijesztő, csúnya-szép, félénk-bátor, vicces-komoly,

233/268

ellenséges-barátságos, mozgalmas-mozdulatlan, megnyugtató-felkavaró stb.) felidézik a bennük kiváltott érzéseket, hangulatokat és az azokat kiváltó színpadi alkotóelemeket.

Kérdéskörök Kik a szereplők (hős, főszereplő, ellenségek, segítők, csoport, tömeg stb.)? Hogyan szólalnak meg a szereplők, mi jellemzi a beszédüket (milyen a hangerejük, hanghordozásuk, hangjuk mély-e vagy magas, milyen a beszédtempójuk stb.)? Van-e olyan megszólalási mód, amely kizárólag egy-egy szereplőre jellemző? Milyen mozgás jellemzi a szereplőket? Milyen mozgás jellemzi a főhőst, a csoportot, tömeget, a többi szereplőt (akadályozók, segítők)? Mi jellemzi az állatok, az emberek, a csodás szereplők mozgását, mozdulatait? Hogyan járnak, táncolnak? Van-e ismétlődő mozdulat, elem a mozgásokban? Milyen ruhát, jelmezt viselnek a szereplők? Mi jellemzi az emberek, az állatok és csodás szereplők ruháját? Van-e megkülönböztető szerepük? Előfordul-e, hogy a szereplők ruhát váltanak vagy esetleg cserélnek? Milyen helyszínek szerepelnek az előadásban? Milyenek a csodás és a reális helyszínek az előadásban? Van-e jelentősége, hogy kinti vagy benti helyszínen járunk? Honnan ismerhető ez fel? Vannak-e visszatérő helyszínek? Milyen tárgyakat látunk a színpadon? Milyen az alakjuk, méretük? Mire használják a szereplők ezeket? Van-e olyan, amelyet csak egy szereplő használ? Van-e olyan, amelyet több szereplő is használ? Van-e csodát tévő tárgy és milyen csodát tesz? Milyen színek jellemzik a jelmezeket? Mi jut eszébe a különböző színekről (hideg, meleg, kellemes, kellemetlen stb.)? Van-e olyan szín, amely csak egy szereplő ruhájára, jelmezére jellemző? Milyen színűek a helyszíneket meghatározó berendezések, díszletelemek és a tárgyak? Van-e az előadásban álarc? Ki (kik) használja (használják)? Milyen alakúak és színűek ezek? Milyen arcot (emberi, állati, csodás élőlény; félelmetes, mulatságos, szép, ijesztő stb.) mutat az álarc? Előfordul-e, hogy egy-egy szereplőt elmaszkíroznak, azaz teste, arca be van festve? Milyen színek, minták jellemzik a festést? Változik-e az álarc vagy a maszk az előadás folyamán (leveszik, cserélik, letörlik)? Van-e olyan szám, amely ismétlődik (három fiú, három próba, hét próba, hétpecsétes titok stb.)? Megszólal-e zene az előadásban? Ha igen, mikor? Milyen egyéb hanghatások (zörejek, zajok) fordulnak még elő? Énekelnek-e az előadásban? Kik énekelnek és hogyan (egyedül vagy csoportosan)?

234/268

NEGYEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

az előadások történetmesélését, a legalapvetőbb színházi alkotóelemeket, az alkotóelemek és az előadásban megismert mese, történet kapcsolódási pontjait, az alkotóelem alapvető jellegzetességeit (variáció, ismétlés). Fejlessze a tanuló színházi élményeinek megfogalmazási képességét. Ösztönözze a tanulót irodalmi művekkel való megismerkedésre, a színházi előadás tudatos megfigyelésére. Követelmények A tanuló ismerje

a látott előadások meséjét, történetét, a jellem, sors és színházi alkotóelem fogalmát, a színházi alkotóelem alapvető sajátosságait (variálható, ismételhető). Legyen képes az előadások meséjének, történetének felidézésére, az előadások lényeges mozzanatainak felelevenítésére, a megismert mese, történet és egyéb alkotóelemek kapcsolódási pontjainak felismerésére, a legalapvetőbb színházi alkotóelemek felismerésére és megkülönböztetésére, ugyanazon alkotóelem variációinak, ismétlődésének érzékelésére, arra, hogy saját szavaival olvasmányélményének és színházi élményének különbözőségéről beszéljen. Tananyag Az élményanyag mozzanatainak összekötése, a történetmesélés és a történetalkotás a színpadon. A színház alkotóelemeinek alapvető sajátosságai.

1. Az előző évben tanultakhoz kapcsolás: „Színházi mindentár” készítése az előző év végi nyilvános bemutató és a látott előadások alapján. Emlékezetes pillanatok, hangok, színek, érzések és magatartásformák, szereplők, helyszínek, tárgyak, dalok, táncok, mozdulatok stb. összegyűjtése (pl.: sötétség, unalom, csúnyaság, kolbászkerítés, átváltozás, felekirályság, megfiatalodás, repülés, álomvilág, sárkány, zörejek, ruhák és táncok). 2. Színházlátogatás: történetet bemutató diákszínjátszó produkciók, zenés vagy bábszínházi előadások, amelyek közül az egyik olyan előadás, amelynek történetét a tanulók már előzőleg megismerték és feldolgozták. Ennek célja, hogy előzetes és színházi élményeik különbözőségét megtapasztalják. 3. Beszélgetések a látott előadásokról.

235/268

Tartalom Az alkotóelemek számbavétele. Milyen elemekből áll az előadás? A történetmesélés és az alkotóelemek összefüggései. Hogyan lesz egy történetből előadás? A színházi alkotóelemek variációi, ismétlődései, sokfélesége.

Kérdéskörök A történet Milyen történetet mesél el az előadás?

Szereplők, figurák A jellem fogalma. Hősök, főszereplő és csoport: tulajdonságok, célok, szándékok, magatartásformák. Mit akar elérni a szereplő? Hogyan, milyen alkotóelem segítségével lesz mindez hangsúlyos? A sors fogalma. Mi történik a szereplőkkel?

Viszonyok Milyen a szereplők kapcsolatrendszere? Ki kivel van, ki ki ellen? Változik-e ez? Hogyan jellemzi a főszereplőt a többi szereplő (fél tőle, segíti stb.)? Hogyan derül ki ez a viszony (gesztusokkal, hanghordozással, testtartással stb.)?

Az előadás témája Mi az a probléma, amelyből az előadásban ábrázolt történet kibontakozik? Hogyan irányítja figyelmünket erre az előadás? Milyen hallható és látható mozzanatok ezek (egy szín, a szavak, egy mozdulat, tárgy, ismétlődések stb.)?

A történet fontos mozzanatai Melyek az előadás emlékezetes jelenetei? Van-e olyan jelenet, amely az egész előadást meghatározza, uralja? A történet fontos mozzanatait (kiindulópont, fordulópont, megoldás) mely alkotóelemek teszik hangsúlyossá? Hogyan lesz mindez hangsúlyos (van-e többször visszatérő vagy állandóan jelen lévő helyszín, mozdulat, zene, szín, tárgy stb.)? Megváltozna-e a történet és hogyan, ha a színpadi megvalósulása más lenne (bizonyos alkotóelemek elhagyása, beemelése stb.)?

Tárgyak, kellékek Történik-e csere vagy átadás, átvétel, levetkőzés, felöltözés, maszk letörlése stb.? Hol történik mindez: színpadon vagy azon kívül? Összefüggenek-e a cserék és változások, és ha igen, milyen módon (magatartás megváltozása egy ruhacserét követően stb.)?

Az előadás alkotóelemei Alapvető alkotóelemek számbavétele, mely alkotóelemek tartoznak szorosan össze az előadásban (színész és jelmez, színész és mozgás, jelmez és színek, tér és helyszínek stb.)? Miként kapcsolódnak egyes alkotóelemek az elmesélt történethez (pl.: a hős veszélybe kerülése esetén sejtelmes, nyugtalanító zene szólal meg)? Van-e az előadásban zene, tánc, ének? Mi nincs az előadásban? Okoz-e hiányérzetet?

Az előadás hangulata Milyen az előadás hangulata? Változik-e és miként? Lehet-e egy alkotóelemhez kötni az előadás hangulatát? Elképzelhető-e más hangulatban az előadás vagy egy-egy jelenete? Mely alkotóelemeket lehetne kihagyni vagy máshogyan alkalmazni?

Az előadás hatása Milyen érzéseket (megnyugvást, felháborodást, szomorúságot, megkönnyebbülést stb.) váltott ki a tanulókból az előadás? Maradtak-e megválaszolatlan kérdéseik? Tudják-e a hatást egy-egy mozzanathoz, alkotóelemhez kötni?

Összehasonlítás A saját, előzetes elképzelés és a látottak összehasonlítása, különbözőségek számbavétele.

236/268

ÖTÖDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval:

a színpadi világ- és kontextusteremtés alapvető jellegzetességeit, a színpadi hatáskeltés alapvető módozatait, az előadás cselekményének és az előadás alapanyagául szolgáló történetnek a különbségét, a színpadi motívumteremtés alapvető példáit és szabályait, a szimbolikus és metaforikus kifejezésmódot. Fejlessze a tanuló megfigyelőképességét, esztétikai érzékenységét, lényeglátását, szimbolikus, metaforikus látásmódját, önkifejezését. Ösztönözze a tanulót nyitottságra, összefüggések meglátására a saját és az őt körülvevő világ között. Követelmények A tanuló ismerje

a színpadi világ- és kontextusteremtés alapvető jellegzetességeit, a színpadi hatáskeltés alapvető módozatait, a színpadi motívumteremtés alapvető példáit, szabályait, a szimbólum, a metafora, a cselekmény és a történet fogalmát. Legyen képes a különböző alkotóelemek együttes megfigyelésére, az alkotóelemek egymásra hatásának alapvető módozatainak (variáció, ismétlődés) felismerésére, a látott előadás témájának, anyagának és motívumainak felismerésére, megfigyeléseinek, véleményének, tapasztalatainak megfogalmazására, leírására. Tananyag Megfigyelés: a színház teremtő funkciója, a vizualitás. Az élmények és összefüggések tudatosítása, az ismeretek elmélyítése. Az előadás egy-egy alkotóelemének körbejárása. Az alkotóelemek mobilitása, a jelentés változásai.

1. Az előző évben tanultakhoz kapcsolás: az év végi életjáték felidézése, pl.: mi történik a szereplőkkel tíz év múlva; az életjáték variációja – történetírás megadott szemponttal, pl.: új szereplő közbelépése. 2. Színházlátogatás: pantomim, zenés, illetve tánc- és mozgásszínházi előadások, azaz nem prózai előadások. Az első előadás általuk ismert (főtárgyhoz kapcsolódóan mitológiai) mitológiai történetet

237/268

feldolgozó előadás, így maga a történet megismerése nem terheli le a tanulókat és a színházi kifejezésmódra, az alkotóelemek kapcsolatrendszerére, együttes hatására terelhetjük figyelmüket. (A mitológiai történetről, pl.: görög, ázsiai, indián kultúrából – eddigi ismereteire alapozott – előzetes témafeldolgozó-óra csak akkor szükséges, ha az előadásban feldolgozott történet ismeretlen a tanulók számára.) A második – általuk ismeretlen mitológiai történetet feldolgozó – előadást előzetes témaismeret nélkül nézik. 3. Beszélgetések a látott előadásokról. Tartalom Színházi világok: színpadi világ- és kontextusteremtés. Hogyan kap jelentést egy-egy mozzanat, alkotóelem a színpadon? Mi befolyásolja a jelentésalkotást? Mitől függ a jelentés a színpadon? A színpadon kibontakozó világ szabályai: összefüggések, az alkotóelemek kapcsolatrendszere, a hatáskeltés, a vizualitás. A motívumteremtés: ismétlés a színpadon.

Kérdéskörök A tér Hogyan alkalmazkodik a díszlet a térhez? Milyen az előadás díszletvilága (épített, stilizált)? Hogyan kapcsolódik ez az előadás egészéhez és más alkotóelemekhez? Az épített díszlet milyen kort, környezetet teremt? A stilizált díszlet mit jelez és mit nem? Milyen a díszlet stílusa? Hogyan ábrázolja a díszlet a valós és fiktív helyszíneket? Berendezési tárgyak a díszletben: mikor szükséges és mikor elegendő jelezni? Milyen más alkotóelemekkel állnak összefüggésben? Hogyan és mikor változik a díszlet és a berendezés?

A fény Hogyan irányítja, vezeti a figyelmet? Milyen hangulatot teremt? Mi a feladata az előadásban (térkijelölés, hangulatteremtés, kiemelés, elrejtés, helyszínváltozás jelzése stb.)?

A hang Milyen hangulatot kelt a zene az előadásban (az élő zene és gépi zene különbözősége)? Milyen zaj, zörej hallható és mi a szerepük az előadásban? Van-e ismétlődő hanghatás és mit jelez (pl.: visszaidézi-e emlékeztetőül az előadás egyegy pillanatát)? Hogyan kapcsolódik a zene más alkotóelemekhez (színészi játék, díszlet, jelmez stb.)?

A jelmezek Mit fejeznek ki az egyes szereplők jelmezei (tulajdonságot, társadalmi hovatartozást, magatartásformát stb.)? Mit tudunk meg a jelmezek segítségével a szereplőről, azaz hogyan jellemzi a szereplőt jelmeze? Van-e a jelmeznek olyan eleme, része (színe, formája, mérete stb.), amely emlékezetes maradt és miért? Mai stílusú, kosztümös vagy valamely információt jelzésszerűen hordozó jelmezek jelennek meg a színpadon? Mi változna a jelmez stílusának megváltoztatása esetén? Mennyire egységesek a jelmezek? Ha nem azok, mi a jelentősége a különbözőségnek? Mely alkotóelemekkel áll összhangban a jelmezek stílusa?

A kellékek Az előforduló tárgyak mit árulnak el az előadásról? Hogyan jellemzi a tárgy a szereplőt, aki használja azt? Hogyan jellemzi a tárgy azokat, akik ugyanazt a tárgyat használják (átadják stb.)? Mit jelent, ha több hasonló vagy ugyanolyan tárgyat használ az előadás? Mi történik a kellékkel az előadásban? Változik-e a tárgy funkciója és miként? Mit jelez az, ha hiányzik egy kellék az előadásból?

Az előadás ritmusa Minek van ritmusa az előadásban (beszédtempó, jelenetek váltakozása, egy jelenten belüli ritmus érzékelése stb.)? Milyennek érzékelhető az előadás egészének ritmusa? Hogyan és mikor gyorsul, lassul az előadás? Hogyan tagolódik időben az előadás (jelenetek tempója, egymásutánisága)? Milyen hatást képes kiváltani a ritmus (nevetséges, félelmetes stb.)?

238/268

A színek Motívumteremtés színekkel (minden alkotóelemre vetítve): a használt és a nem használt színek alkotnak-e rendszert, teremtenek-e kapcsolatot az alkotóelemek között? Kizárólagos színhasználat: van-e olyan szín, amely egyetlen mozzanathoz, alkotóelemhez, figurához stb. köthető? Mit jelez ez a kiemelés?

A színpadi hatás Harmónia és diszharmónia keltése; azonos és más hatás keltése különböző alkotóelemekkel (szereplő nagy térben és kicsiben, sötétben sokan vagy egyedül; sejtelmesség zene és fény alkalmazásával stb.); a stílusegység hatása (alkotóelemek összhangja, egységessége). Miként teremtődnek meg a különböző hangulatok? Hogyan változnak, hogyan változtatja meg a hangulatot egy alkotóelem? Milyen hangulatot vált ki az előadás tempója és a tempóváltozások?

A történet Van-e elmesélhető történet? Hogyan bontakozik ki az alkotóelemek együttes működésében az előadás témája, anyaga és miként kapcsolódnak (kiemelés, elrejtés stb.) az alkotóelemek ehhez? Hogyan befolyásolják a téma, az anyag, a történet kibontakozását? Miként lehetne megváltoztatni egy-egy alkotóelemmel a történetet vagy kimenetelét? A cselekmény (a színpadon látott-hallott eseménysor) és a történet (ami történik az alakokkal) különbsége.

A jellemalkotás Egy választott figura jellemzése az alkotóelemek (megszólalás, mozgás, gesztus, jelmez, az őt körülvevő tér és díszlet, a fény, a hang, a kellékek és színek, viszonya a többi szereplőhöz, akarata, tettei, sorsa stb.) számbavételével.

Az előadás hatása A közönség és a tanuló reakciói. Milyen nézői reakciókra emlékeznek a tanulók? Milyen érzéseket váltott ki a tanulóból az előadás? Maradtak-e megválaszolatlan kérdéseik? Tudják-e a kiváltott hatást egy-egy mozzanathoz, alkotóelemhez kötni?

Fogalmak: szimbólum, metafora. HATODIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

az előadás létrejöttének folyamatát (olvasó-, rendelkező-, rész- és főpróba), legfontosabb színházi mesterségeket, az előadás közreműködőit, az előadás alkotóelemeinek összefüggésrendszerét. Fejlessze a tanuló lényeglátását, elemzőkészségét, megfogalmazási készségét. Ösztönözze a tanulót a látott előadások megbeszélésére. Követelmények A tanuló ismerje

a színházi alkotóelemek összefüggésrendszerét, a színházi előadás létrejöttének folyamatát, alapvető állomásait (olvasó-, rendelkező-, rész- és főpróba), a színházi előadás legfontosabb közreműködőit: díszlettervező, dramaturg, hangtechnikus, jelmeztervező, kellékes, világosító, zeneszerző és rendező.

239/268

Legyen képes a látott előadás cselekményének megfogalmazására tíz mondatban, egy látott előadásban legalább két tetszőleges alkotóelem kapcsolatrendszerének részletes elemzésére. Tananyag Az alkotói folyamat, a színházi előadás létrejötte.

1. Az előző évben tanultakhoz kapcsolás: saját színpadi produkcióik, a látott előadások és a társművészetek (zene, festészet, média, szobrászat stb.) társítása. 2. Színházlátogatás: rögzített improvizációval készült előadások, valamint a szakmákkal való megismerkedéshez látogatás a színház különböző műhelyeibe. 3. Beszélgetések a látott és az előző években általuk előadott előadásokról. Tartalom Az alkotás folyamata. Az ötlettől a bemutatóig, a szándéktól a nézői reakcióig. Milyen alkotóelemekből épüljön az előadás? Hogyan állnak össze a részek egésszé? A koherencia. Egy-egy alkotóelem részletező vizsgálata, elemzése.

Kérdéskörök A tér A színházi terek: a színpad és a nézőtér fogalma; a színpad és nézőtér nagyság, alakja, egymáshoz való viszonyuk. A sokféleséggel való megismerkedés: dobozszínpadon–bent és kint, aréna–cirkusz, pást–kifutó, emeletes terek. A nézőpontokkal való megismerkedés játékos formában. Mit befolyásol, mit határol be a tér? Mely alkotóelemekkel (játék módja, mozgás, díszlet, fény stb.) milyen kapcsolata van? Mit és hogyan látok, érzékelek a különböző színpadformák esetében? Térszervezés: a tér és a mozgás, a tér és a világítás, a díszlet és a tér kapcsolata, az elrejtés és megmutatás stb.

Az idő A színházművészet jelenidejűsége (átélni, elmesélni, felidézni különbözősége). A cselekményidő: az előadásban feldolgozott történet ideje. A játékidő: az előadás ideje, a sűrítés, az előadás ritmusa. Az időmúlás érzékeltetése: hogyan érzékeljük a színpadi idő múlását? Honnan tudjuk, hogy telik vagy épp áll az idő az előadásban (közjáték, sötét, függöny, mozgás, beszédtempó stb.)?

A színházi szakmák Ki mit csinál a színházban? Milyen munkafázisok vannak? Hogyan működnek együtt a szakemberek (díszlettervező, dramaturg, hangtechnikus, jelmeztervező, kellékes, világosító, zeneszerző, rendező)?

240/268

A dramaturg munkája A történet és a színjátékszöveg, a csend és a hangzás, a kontraszt, a feszültség, a fokozás stb. a csoport által bemutatott produkciók tükrében.

A rendező munkája Az elképzelés, a színpadra állítás fázisai (olvasó-, rendelkező-, rész- és főpróba), a rendezőpéldány stb.

Előadás-elemzés Egy látott előadás tetszőleges alkotóelemének elemzése szóban és/vagy írásban.

HETEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a szabadtéri színpadtípusokat, a kollektív játék jellegzetességeit, a tánc- és mozgásszínházi előadások műfaji sajátosságait, a túlzó, tipizáló játék sajátosságait, azokat a stílusirányzatokat, műfajokat, amelyekre jellemző alkalmazása. Fejlessze a tanuló megfigyelőképességét, elemzőkészségét. Ösztönözze a tanulót jelentős magyar színművészek, alkotók megismerésére. Követelmények A tanuló ismerje

a görög, a reneszánsz, a barokk színpadformákat és 20. századi továbbélésüket, azok jellegzetességeit, a kollektív játék jellegzetességeit, a tánc- és mozgásszínházi előadások műfaji sajátosságait, A túlzó, tipizáló játék sajátosságait, azokat a stílusirányzatokat, műfajokat, amelyekre jellemző alkalmazása. Legyen képes a színészi kifejezésmód, a szerep és egyéniség összefüggéseinek felismerésére, a színészi játékkal kifejezett érzések azonosítására, a látott tánc- és/vagy mozgásszínházi előadás által megfogalmazott történet vagy emberi történés azonosítására, egy jelenet részletes elemzésére.

241/268

Tananyag Érzelmek, gondolatok kifejezése a színészi alkotótevékenységben.

1. Az előző évben tanultakhoz kapcsolás: az alapfokú tanulmányok áttekintése, az elkészült előadások értékelése, összehasonlítása. 2. Színházlátogatás: önálló est vagy monodráma; szabadtéri előadás; tánc- és/vagy mozgásszínházi előadás; commedia dell’arte, rögzített improvizációval készült előadások. 3. Beszélgetések a látott előadásokról. Kérdéskörök A színész alkata, személyisége (monodráma, önálló est alapján) A színész személyisége és a szerep, a színészi energia, színészegyéniségek a magyar színház történetében.

A szabadtéri színjátszás kultúrája (videofelvétel és előadás alapján) Görögök, középkor, angol reneszánsz, spanyol barokk és a 20. század eleji avantgárd (Piscator, Reinhardt stb.) színpadtípusai és a hagyományok továbbélése a jelenkori színházművészetben stb.

A rituális játék, a tánc- és mozgásszínház (videofelvétel és előadás alapján) Hagyományok, a szertartás eszközei, a szereplők feladata, a megjelenítési mód (Paál István, Arvisura, Grotowski stb.); a történetmesélés lehetőségei, a test felépítése, lehetőségek a karakterépítéshez, a csoport és az egyéni munka, akrobatikus elemek a színpadon, jelmez, zene, ritmus és díszlet szerepe stb.

A túlzó, tipizáló színészi kifejezőeszközök (videofelvétel és/vagy előadás alapján) A típus, a túlzás fogalma, jellegzetességek, stílusok, műfajok; a kollektív játék, a commedia dell’arte, a 20. század eleji színházi expresszionizmus, Mejerhold stb.

Előadás-elemzés Az előadás egy központi jelenetének elemzése.

NYOLCADIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a tragédia, a komédia műfaji sajátosságait, a realista ábrázolásmódot, a dramatizálás alapvető kérdésköreit, a dobozszínpad történetét. Fejlessze a tanuló előadásszövegből kiinduló elemzőkészségét, stíluselemző-készségét. Ösztönözze a tanulót a világirodalom klasszikus drámáival való megismerkedésre. Követelmények A tanuló ismerje

a tragédia, a komédia, a helyzet- és jellemkomikum fogalmát, a realista ábrázolásmód jellegzetességeit,

242/268

a dramatizálás alapvető kérdésköreit, a dobozszínpad kialakulását és változásait. Legyen képes a komédia és tragédia jellegzetességeinek azonosítására, a realista előadásmód kifejezőeszközeinek azonosítására, szövegközpontú előadás-elemzésre, az előadás cselekményének megfogalmazására öt mondatban, alakelemzésre. Tananyag A hazai színházi hagyományok és konvenciórendszerek. A műnemek kapcsolata.

1. Az előző évben tanultakhoz kapcsolás: az előző év végi előadás elemzése színészi játékmód szerint. 2. Színházlátogatás: görög tragédiaírók, Shakespeare, Molière drámáinak színházi előadása; egy realista előadás; a közösségi színjátszás, az ensemble-játék bemutatására alkalmas előadás; lírai vagy epikus mű színpadi előadása. 3. Beszélgetések a látott előadásokról. Kérdéskörök A tragédia, a komédia, a jellem- és a helyzetkomikum színházi előadásokban (videofelvétel és/vagy előadás alapján) Hős és világa, értékek ütközése, viszonyok, fordulatok stb.; humor és komikum, a humoros hatás, az ízlés, a színészi játék és a jellemformálás jellegzetességei, a történet és az előadás befejezése; ötletesség stb.

Realizmus a színházban (videofelvétel és előadás alapján) Színészközpontúság, a valóság hiteles illúziójának felkeltése és eszközei, természethűség, a színészi átélés, a természetes beszéd és mozgás, a díszlet, az aktualizálás és korhűség kérdése stb.

A dramatizálás problémái (videofelvétel és/vagy előadás alapján) Az alapanyag és színjátékszöveg, alakok, jellemek, viszonyok, történet, helyszín, gondolatiság; a cselekmény, a szereplők, a színpadi tér, a feszültség keltése és feloldása, a jelenetek sora és felépítése, a fokozás, a ritmika, a hatáskeltés eszközei, a gondolatok adaptálása és rendezői koncepció stb.

A hagyományos színpad története (videofelvétel és/vagy előadás alapján) A dobozszínpad kialakulása és változása (francia klasszicizmus, a szimultánszínpad átalakulása, barokk színpadtechnika stb.).

Előadás-elemzés Az előadás egy központi alakjának elemzése és a szövegközpontú, dramaturgiai megközelítésű előadás-elemzés.

243/268

KILENCEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a színházi műsorpolitika alapvető szempontjait, jelentős határon túli magyar színházi társulatok munkáját, a zenés műfajú színházi előadások jellegzetességeit, a mai diákszínjátszás és a 17–18. századi iskolai színjáték összefüggéseit. Fejlessze a tanuló rendszerező képességét. Ösztönözze a tanulót a magyar klasszikus drámákkal való megismerkedésre.

Követelmények A tanuló ismerje

egy határon túli magyar társulat történetét, az opera, az operett és a musical műfaji sajátosságait, a mai diákszínjátszás és a 17–18. századi iskolai színjáték összefüggéseit. Legyen képes a zenés műfajok azonosítására, az előadás egy alkotóelemének rendszerező, elemző bemutatására. Tananyag Műfajok, stílusok és a színházi divat

1. Az előző évben tanultakhoz kapcsolás: az előző év végi előadás a szövegközpontú, dramaturgiai megközelítésű előadás-elemzése. 2. Színházlátogatás: magyar klasszikusok (Molnár Ferenc, Csiky Gergely, Bródy János, Szép Ernő, Szomory Dezső stb.) színházi előadása; határon túli magyar nyelvű színházi előadás (Kolozsvár, Marosvásárhely, Szabadka stb.); egy adott társulatnak írt színjátékszövegre épülő színházi előadás, pl.: Krétakör, Pinter-előadások; egy zenés műfajú színházi előadás. 3. Beszélgetések a látott előadásokról. Kérdéskörök A magyar klasszikusok és a mai színház (videofelvétel és előadás alapján) Műsorpolitika és a magyar dráma; kanonizálás a színházban stb.

A határon túli magyar nyelvű színházi kultúra (videofelvétel és előadás alapján) Stílusok, színészi és rendezői eszköztár, hagyományok, jellegzetességek; összehasonlítás stb.

A zenés műfajok (videofelvétel és előadás alapján) Az opera, a musical és az operett műfaji sajátosságai.

A mai diákszínjátszás kultúrája (videofelvétel és/vagy előadás alapján) Napjaink diákszínjátszása és a 17–18. századi magyar iskolai színjáték.

Előadás-elemzés

244/268

Az előadás egy alkotóelemének – jelrendszerének – elemzése.

TIZEDIK ÉVFOLYAM

Feladatok Ismertesse meg a tanulóval

a stilizált ábrázolásmódot, a groteszk hatás és abszurd színház jellegzetességeit, a vizuális színház sajátosságait, a színház belső felépítését, a magyar színházi struktúra sajátosságait. Fejlessze a tanuló képi látásmódját, stílusérzékét. Ösztönözze a tanulót a kortárs magyar drámákkal való megismerkedésre. Követelmények a tizedik évfolyam elvégzését követően A tanuló ismerje

a stilizált előadásmód jellegzetességeit, a színház belső felépítését, a magyar színházi struktúra sajátosságait, a vizuális színház alapvető jellegzetességeit, a stilizáció, a groteszk hatás, az abszurd színház fogalmát. Legyen képes a vizuális színház eszközeinek azonosítására, a stilizáció és a groteszk hatás eszközeinek azonosítására, a látott előadás elemzésekor összefüggések, konzekvenciák megfogalmazására, egy előadás komplex elemzésére.

meglátására

és

Tananyag A színház funkciója. A színház komplexitása.

1. Az előző évben tanultakhoz kapcsolás: az előző év végi előadás stíluselemzése. 2. Színházlátogatás: kortárs magyar drámák színházi előadásai (Garaczi László, Egressy Zoltán, Kárpáti Péter, Parti Nagy Lajos, Háy János, Tasnádi István stb.; a stilizáció tanulmányozása ~ gyermekszínházi és/vagy bábszínházi előadás; kísérletező színházi műhely előadása. 3. Beszélgetések a látott előadásokról. A kortárs dráma és a mai színház (videofelvétel és előadás alapján) Műsorpolitika és a magyar kortárs dráma.

Stilizáció a színházban (videofelvétel és előadás alapján) A szimbolikus ábrázolásmód jellegzetességei (eszközök, hatás stb.).

245/268

A groteszk hatás és az abszurd színház (videofelvétel és előadás alapján) A szélsőségesség, a hiánydramaturgia, a túlzsúfoltság, a szürrealista és fantasztikus elemek, az összefüggés-nélküliség, az akusztikus eszközök, a humor stb.

A képiség színháza (videofelvétel és előadás alapján) A vizuális színház (a színpadi kép, a képek kapcsolatrendszere, feladata, kép és tér kapcsolata, jelrendszerek és a képteremtés – színek, formák stb., a vizuális hatás, a technika stb.), újdonságok és kísérletek stb.

A mai magyar színházi paletta A színház mint üzem (a színházi hierarchia, szakmák, a társulat, közönségszervezés stb.) és a színházi struktúra (a profi és az amatőr színház – előnyök és hátrányok, a befogadó színház és a társulatrendszer, a „szabadúszás”, a finanszírozás stb.).

A színház funkciója A színház társadalmi funkciója; az előadások visszhangja (kritikaírás, bukás stb.).

Előadás-elemzés Az előadás komplex elemzése (jelrendszerek koherenciája).

246/268

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

TANULMÁNYI

SEGÉDLETEK,

A taneszközök kiválasztása a szaktanárok javaslata alapján történik. A tankönyvválasztás a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével a szaktanár joga. A választásnál a következő szempontokat vesszük figyelembe: tartalma feleljen meg az iskola helyi tantervének; korszerű ismereteket közvetítsen; didaktikai módszerei feleljenek meg – a pedagógiai programban meghatározott – az iskolában folyó nevelés-oktatás alapelveinek, céljainak, feladatainak, eszközeinek, eljárásainak; segítse a tanulást, motiváljon; nyelvezete az adott korosztálynak megfelelő legyen; szerkezete legyen világos, érthető; esztétikus, igényes legyen; az ára legyen kedvező. Az iskola biztosítja a kiválasztott tankönyvek könyvtári hozzáférhetőségét is. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Felvétel az iskola évfolyamaira Az iskola 1. előképző és 1. alapfokú évfolyamára jelentkezés életkori felté-telei:

az előképző 1. évfolyamára azok a tanulók jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében töltik be 6. vagy 7. életévüket; az alapfok 1. évfolyamára azok jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében töltik be 8. vagy 9. életévüket. Az iskolába jelentkezőt csoportbesorolásáról.

bizottság

hallgatja

meg,

amely

javaslatot

készít

a

tanuló

Ha a tanuló az iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt az iskola helyi tantervében az adott évfolyamra meghatározott követelmények figyelembevételével, majd javaslatot készít az igazgatónak a tanuló évfolyam- és csoportbesorolását illetően. A meghallgatás és a különbözeti vizsga feladatait tanévenként a bizottság tagjai állítják össze a következő típusok szerint: beszédgyakorlatok (koncentráció, hangzás, ritmus, artikuláció figyelembevételével) egyénileg és csoportosan; mozgásgyakorlatok (térhasználat, mozgásritmus, karaktermozgások, mozgáskoordináció lehetőségeinek figyelembevételével) egyénileg és csoportosan; improvizációs gyakorlatok téma, szerep vagy tárgyak megadásával (csak magasabb évfolyamra jelentkezők esetében). A tanulók felvételéről az igazgató dönt.

247/268

Ha a tanuló más alapfokú művészetoktatási intézményből kéri átvételét, akkor bizonyítványába bejegyzett elvégzett évfolyamai alapján soroljuk be a megfelelő évfolyamba, illetve csoportba. Ha a kötelezően, illetve a szabadon választott tantárgya módosul, a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie az iskola helyi tantervében az adott évfolyamokra meghatározott követelmények alapján. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

Ha tanév végén a tanuló teljesítményére – legfeljebb két tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha elégtelen osztályzatainak száma meghaladja a kettőt, a tanuló az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. A tanuló kérelmezheti, hogy több évfolyam tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget osztályozó vizsga letételével. Az iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamra az – a jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett.

léphet,

aki

Az iskola magasabb évfolyamára lépés egyik alapfeltétele a foglalkozások rendszeres látogatása, hiszen ezeken olyan gyakorlati tevékenység folyik, melyek nem iskolai körülmények között nehezen biztosíthatók. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanulók mulasztásainak igazolásával kapcsolatos szabályozásokat az iskola szervezeti és működési szabályzata és házirendje tartalmazza. Egyéb esetekben az idevonatkozó hatályos jogszabályok a meghatározók. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

AZ

ISMERETEK

SZÁMONKÉRÉSÉNEK

A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei A követelményeket „Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag” című rész tartalmazza minden egyes tantárgyra vonatkozóan.

A beszámoltatás formái 1. Évközi beszámoltatás

Gyakorlati feladat végrehajtása önállóan vagy tanári irányítással Szóbeli felelet Írásbeli felelet 2. Év végi beszámoltatás (vizsga) Nyilvános bemutató - színpadi produkció (előadás és/vagy jelenet, jelenetek) vagy

- csoportos gyakorlatsor vagy

- bemutató óra (tanári irányítással végrehajtott feladatok) Gyakorlati feladat végrehajtása (önálló munka; pl.: gyűjtőmunkák, gyakorlatsor összeállítása, levezetése stb.)

248/268

Szóbeli vizsga (pl.: előadás-elemzés) Írásbeli vizsga (pl.: teszt, esszé) 3. Művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga A beszámoltatási formák alkalmazásának szabályai a) Az év végi beszámoltatás (vizsga)

az előképző évfolyamain nem kötelező, az 1–10. alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanult valamennyi tantárgyból kötelező: - gyakorlati tantárgyakból a nyilvános bemutató kötelező, - 9. és 10. évfolyamon a főtárgy követelményei alapján kötelező előadás bemutatása, - a szaktanárok választása alapján lehetőség van a kombinált beszámoltatásra: több tantárgyból összevontan számolnak be a tanulók a tanév anyagából (pl. a színpadi előadást úgy kell összeállítani, hogy abból mérhető legyen a színjáték, a mozgásgyakorlatok, illetve a beszédgyakorlatok tantárgy adott évre előírt követelményeinek teljesítése is). b) Év közben a beszámoltatás rendszeres (legalább három alkalom). c) Művészeti alapvizsga az utolsó alapfokú évfolyamra előírt követelmények teljesítését követően tehető. d) Művészeti záróvizsga az utolsó továbbképző évfolyamra előírt követelmények teljesítését követően tehető.

A TANULÓ SZORGALMA MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI

ÉS

TELJESÍTMÉNYE

ÉRTÉKELÉSÉNEK,

A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE A tanulók értékelésének alapja a folyamatos teljesítmény, figyelembe véve a tanuló fejlődési ütemét. Az előképző 1–2. évfolyamán A tanulók évközi értékelése kifejtett szöveges (szóbeli, esetenként írásos) formában történik. A tanulók félévi és év végi teljesítményének minősítésére a közoktatási törvény 70. §-ának (3) bekezdésének felhatalmazása alapján iskolánk háromfokozatú szöveges minősítési formát alakított ki: jól megfelelt; megfelelt; nem felelt meg.

Jól megfelelt annak a tanulónak a teljesítménye, aki az adott évfolyamra előírt tantárgyi követelményeket kiemelkedően teljesítette. Megfelelt annak a tanulónak a teljesítménye, aki az adott évfolyamra előírt tantárgyi minimumkövetelményeket teljesítette. Nem felelt meg annak a tanulónak a teljesítménye, aki a tantárgy adott évfolyamra előírt minimumkövetelményeit nem teljesítette. A félévi és a tanév végi minősítést kifejtett szöveges szóbeli értékelés kíséri. Az 1–10. évfolyamon

249/268

Tanév közben a tanuló teljesítményét minden tantárgyból a tanár rendszeresen – félévente legalább három – érdemjeggyel értékeli. Az érdemjeggyel történő értékelés mellett a tanár a tanév során folyamatosan alkalmazza a kifejtett szóbeli, esetenként írásbeli értékelési formát is.

Egy tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a tanár egy érdemjeggyel értékeli. Több tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a tanár(ok) tantárgyanként külön érdemjeggyel értékeli(k). Félévkor és év végén a tanuló teljesítményét a tanár osztályzattal minősíti. A félévi osztályzatokat az év közben szerzett érdemjegyek alapján, az év végi osztályzatokat az évközi érdemjegyek és a vizsga érdemjegye(i) alapján kell megállapítani. Az egyes tanulók osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és az osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanuló teljesítményének értékelésére, minősítésére alkalmazható érdemjegyek és osztályzatok [a közoktatási törvény 70. §-ának (2) bekezdése alapján]: jeles jó közepes elégséges elégtelen

(5); (4); (3); (2); (1).

A félévi és az év végi osztályzattal történő minősítést kifejtett szóbeli értékelés kíséri. Az értékelést, minősítést tartalmazó dokumentumok: napló, tájékoztató füzet, törzslap, bizonyítványkönyv. Az itt nem szabályozott kérdésekben az egyéb, idevonatkozó jogszabályok a meghatározók. A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE A szorgalom értékelése a tanuló foglalkozásokon való aktivitása, feladatvégzésének pontossága, kötelességtudata, képességeihez mért teljesítményének szintje, egyenletessége, alapján történik. Példás annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon folyamatosan aktívan közreműködik, felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, a feladatok végzésében önálló, a képességeihez mérten a legmagasabb teljesítményt nyújtja, teljesítménye egyenletes, önművelése rendszeres. Jó annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon aktívan közreműködik, de aktivitása nem folyamatos, rendszeresen készül, de nem pontos és alapos, a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni. Változó annak a tanulónak a szorgalma, akinek a foglalkozásokon aktivitása egyenetlen, a tanórákra való felkészülése rendszertelen, feladatait váltakozó érdeklődéssel végzi, önművelése rendszertelen, képességei alatt teljesít. Hanyag annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon nem mutat semmilyen aktivitást, feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi. A tanuló szorgalmának értékelésére, minősítésére alkalmazható érdemjegyek és osztályzatok [a közoktatási törvény 70. §-ának (2) bekezdése alapján]:

250/268

példás jó változó hanyag

(5); (4); (3); (2).

A tanuló szorgalmát félévkor és év végén egy osztályzattal kell minősíteni. A tanuló szorgalmának értékelését és minősítését félévkor és tanév végén a csoportvezető tanár – a csoportban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. A szorgalom osztályzattal történő minősítését kifejtett szóbeli értékelés kíséri. Az értékelést, minősítést tartalmazó dokumentumok: napló, tájékoztató füzet, törzslap, bizonyítványkönyv. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. Az alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja Az alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. Az alapvizsgán és záróvizsgán a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján az intézmény oly módon állítja össze, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Azoknál a vizsgatantárgyaknál, amelyeknél a vizsga tartalmában csoportos gyakorlatsor szerepel, a tanulóknak – a szaktanár által a megadott kötelező elemek felhasználásával összeállított – begyakorolt gyakorlatsort kell önállóan, csoportos formában bemutatniuk. A művészeti alapvizsga tantárgyai drámajáték beszédgyakorlatok mozgásgyakorlatok

251/268

A művészeti záróvizsga tantárgyai színjáték egy választott tantárgy az alábbiak közül: - beszédgyakorlatok - mozgásgyakorlatok - vers- és prózamondás - színházismeret A fent megjelölt választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak a tanuló csak azt választhatja, amelyet legalább százharmincnyolc órában tanult, valamint a választott tantárgyból az évfolyamokra előírt követelményeknek eleget tett. 3. Az alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik bábjáték tanszakon vers- és prózamondás tantárgyból megszerzett záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor a tantárgyból a vizsga alól felmentés adható. 4. Az alapvizsga és záróvizsga minősítése Az intézmény a vizsgatárgyaknál meghatározott értékelési szempontsor alapján minősíti a tanuló teljesítményét. A tanuló teljesítményét az alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. Az intézmény a színjáték tanszakon beszédgyakorlatok, valamint mozgásgyakorlatok tantárgyból köztes vizsga lehetőségét biztosítja. A köztes vizsga eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzata a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

252/268

A DRÁMAJÁTÉK TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI

1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Drámajáték - improvizáció - színpadi produkció jelenet vagy előadás

2–3 perc 3–5 perc 20–25 perc

2. A vizsga témakörei A drámajáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze. Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl.: a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges vagy szöveg nélküli kétfős jelenet lehet. Az improvizáció témakörei:

megadott zárómondattal; megadott nyitómondattal; világos helyzet egyértelműen meghatározott figurákkal, némajátékkal; világos helyzet, egyértelmű figurák megjelenítése szöveghelyettesítő eszközökkel (pl.: számokkal); megadott figurákkal és cselekvéssel; megadott figurára és helyszínre; megadott végkimenetellel; megadott nyitóakcióval. A szaktanárnak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, legalább tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételsor tartalmazhat szöveg nélküli vagy szöveges gyakorlatokat. Az egyes tételeknek tartalmazniuk kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat. A felkészülési idő 5 perc.

Színpadi produkció A produkció a magyar és a világirodalom értékes alkotásaiból szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján készített prózai színházi produkció (két-három fős jelenet vagy csoportos előadás) lehet. A tanuló a csoportban, közös akciókban, együttes játékban közreműködve, illetve egyéni színpadi feladatok megoldásával egyaránt számot adhat a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról.

253/268

3. A vizsga értékelése A drámajáték gyakorlati vizsga értékelésének részletes szempontjai Improvizáció:

a szituáció megértése; a jelenet szerkezete, íve ~ a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés; hiteles játékmód ~ nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök hiteles alkalmazása, a játék intenzitása; feszültségteremtés; hangulatteremtés; fantázia, ötletesség ~ mélység (a jelenet igazságtartalma) és humor; figyelem, koncentráció (befelé dolgozás); együttműködés ~ a jelenet tempójának közös kialakítása, a partner impulzusainak elfogadása, a partner akcióinak jelenetbe építése, erős impulzusok küldése a partner felé, közös cselekményvezetés, rugalmasság. Színpadi produkció: hiteles játékmód ~ nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök hiteles alkalmazása, a játék intenzitása; figyelem, koncentráció (befelé dolgozás); együttműködés ~ a partner impulzusainak elfogadása, erős impulzusok küldése a partner felé, rugalmasság (reakció a váratlan történésekre, partner impulzusaira); feszültségteremtés; atmoszférateremtés.

254/268

A SZÍNJÁTÉK TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI

1. A vizsga részei A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Színjáték - improvizáció - színpadi produkció

3–5 perc

jelenet 5–7 perc vagy előadás 35–40 perc

2. A vizsga témakörei A színjáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze. Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl.: a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges és szöveg nélküli egyéni és háromfős jelenet lehet. Az improvizáció témakörei:

szöveg nélküli improvizáció; improvizáció megadott cselekményváz alapján; improvizáció rövid dialógusok alapján; improvizáció fordulattal; improvizáció tárgyakkal; improvizáció megadott figurára és helyszínre; improvizáció megadott eseménnyel és figurákkal; rövid jelenet készítése rövid vers alapján; jelenet rövid dialógusokra (legfeljebb három-három rövid mondat); megadott helyzet státusváltással; páros improvizáció megadott atmoszférával (nyers, lírai) és stílusban (lélektani dráma, bohózat). A szaktanárnak – a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő – legalább tíz egyéni, valamint legalább tíz háromfős improvizációs feladatokból álló tételsort kell összeállítania. A tételsoroknak szöveggel és szöveg nélkül elvégzendő feladatokat egyaránt kell tartalmazniuk. Az egyes tételeknek tartalmazniuk kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat. A tanulónak egy egyéni és egy páros improvizációs feladatot kell elvégeznie, a feladatokat a tanár által előzetesen elkészített tételsorokból húzhatja.

Az etűd bemutatása után a vizsgabizottság instrukciói alapján variációkat kell bemutatni. A felkészülési idő 5 perc.

255/268

Színpadi produkció A produkció a magyar és a világirodalom értékes alkotásaiból szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján készített prózai színházi produkció (két-három fős jelenet vagy csoportos előadás) lehet.

A produkcióban a tanulónak egyéni feladatok, önálló akciók végrehajtásával kell közreműködnie. 3. A vizsga értékelése A színjáték gyakorlati vizsga értékelésének részletes szempontjai Improvizáció:

a szituáció megértése; a jelenet szerkezete, íve ~ a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés; hiteles játékmód ~ nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök hiteles alkalmazása, a játék intenzitása; feszültségteremtés; hangulatteremtés; fantázia, ötletesség ~ mélység (a jelenet igazságtartalma) és humor; koncentráció, figyelem (befelé dolgozás); együttműködés ~ a jelenet tempójának közös kialakítása, a partner impulzusainak elfogadása, a partner akcióinak jelenetbe építése, erős impulzusok küldése a partner felé, közös cselekményvezetés, rugalmasság; instrukciók követése. Színpadi produkció (előadás, jelenet):

hiteles játékmód ~ nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök hiteles alkalmazása, a játék intenzitása (színjátszói energiák); feszültségteremtés; koncentráció, figyelem (befelé dolgozás); együttműködés ~ a partner impulzusainak elfogadása, erős impulzusok küldése a partner felé, rugalmasság (reakció a váratlan történésekre, partner impulzusaira); atmoszférateremtés; kapcsolatteremtés.

256/268

A BESZÉDGYAKORLATOK TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI

1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszédgyakorlatok

-

csoportos gyakorlatsor egyéni hangsúly- és hanglejtésgyakorlat

15–17 perc 2–3 perc

2. A vizsga témakörei A beszédgyakorlatok vizsga két részből tevődik össze. Csoportos gyakorlatsor Kötelező elemek:

légzőgyakorlatok ~ koncentrációs légzőgyakorlatok; légzésszabályozó gyakorlatok (különböző hosszúságú szólamok, nyelvtörő mondókák); szöveges hangerőgyakorlatok ~ a színpadi középhangerő, az erőteljes (nem ordított) és a halk, intim hangvétel; szöveges hangmagasság-gyakorlatok legfeljebb egyoktávnyi terjedelemben; artikulációs játékok, gyakorlatok ~ magánhangzó-gyakorlatok versekkel, mondókákkal, különös figyelemmel a mély (sötét) és a magas (világos) hangzók hangulatkeltő szerepére és a helyes időtartam megtartására; az artikulációs mozgások összehangolása nyelvtörők pergő tempójú mondásával; pontos, laza, pergő artikuláció (mondókák, versek) mozgás közben, fizikai terhelés közben; ritmus- és tempógyakorlatok – versek, mondókák ütemezése (pl.: tapssal, járással, mozgással) tempóváltással; időmértékes versek ritmizálása (skandálva és az értelmi hangsúlyok visszahelyezésével is). Egy gyakorlaton belül több elem is kombinálható. Egyéni hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok Kötelező elemek:

a szóhangsúly (összetett szavak, személynevek, mok); a kijelentés, a kérdezés, a tagadás hangsúlya és hanglejtése; az összetett mondatok hangsúly- és hanglejtés-variációi.

számnevek,

évszá-

A hangsúly- és hanglejtésgyakorlatokhoz a szaktanárnak tíz tételből álló tételsort kell összeállítania egyénileg elvégezhető gyakorlatokból a megadott kötelező elemek felhasználásával.

257/268

3. A vizsga értékelése A beszédgyakorlatok vizsga értékelésének részletes szempontjai Csoportos gyakorlatsor:

a gyakorlatok, illetve játékok ismerete (szövegtudás, feladattartás); a gyakorlatok végrehajtásának pontossága; koncentráció; együttműködés; hibázás esetén a csoport támogatásának elfogadó képessége a további együttműködés érdekében. A vizsgabizottság nem értékelheti a beszédállapotot. Egyéni hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok: a szöveg tagolása (hangsúlyok, szünetek, hangmagasság-, hangszín- és tempóváltások); a hangsúlyszabályok alkalmazása (összetett szavakban, személynevekben, számnevekben, évszámokban); a hanglejtésszabályok alkalmazása (ereszkedő dallam).

258/268

A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI

1. A vizsga részei A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszédgyakorlatok

- csoportos gyakorlatsor - egyéni hangsúly- és hanglejtésgyakorlat

15–17 perc max. 3 perc

2. A vizsga témakörei A beszédgyakorlatok vizsga két részből tevődik össze. Csoportos gyakorlatsor Kötelező elemek:

légzőgyakorlatok ~ légzésszabályozás változó hosszúságú szólamokkal; koncentrációs légzőgyakorlatok kötött mozgássor végrehajtása közben; légzőgyakorlatok fizikai igénybevétel közben; hanggyakorlatok ~ szöveges hangerő- és hangmagasság-gyakorlatok, a hangerő és a hangmagasság váltásai; az érzelmek, indulatok hangformáló szerepének megszólaltatása; artikulációs gyakorlatok ~ a beszédtempótól, hangerőtől és hangszíntől független, pontos, kifejező artikuláció; ritmus- és tempógyakorlatok ~ hangsúlyos verselésű és időmértékes versek megszólaltatása hangos és néma szövegmondással, tapssal, járással, kopogással, mozgással ritmizálva; egyszerű prózai szövegek ritmizálása. Egy gyakorlaton belül több elem is kombinálható. Egyéni hangsúly- és hanglejtésgyakorlat Ismeretlen prózai szöveg (részlet) felolvasása a hangsúly és hanglejtés szabályainak alkalmazásával.

A felolvasásra szánt szöveget a szaktanár jelöli ki (pl.: Gárdonyi Géza Szüleim gyémántja című művéből, Lázár Ervin meséiből). 3. A vizsga értékelése A beszédgyakorlatok vizsga értékelésének részletes szempontjai Csoportos gyakorlatsor:

gyakorlatok, illetve játékok ismerete (szövegtudás, feladattartás); a gyakorlatok végrehajtásának pontossága; koncentráció; együttműködés; hibázás esetén a csoport támogatásának elfogadó képessége a további együttműködés érdekében.

259/268

A vizsgabizottság nem értékelheti a beszédállapotot. Egyéni hangsúly- és hanglejtésgyakorlat (blattolás): a szöveg tagolása (hangsúlyok, szünetek); a hangsúlyszabályok alkalmazása; a hanglejtésszabályok alkalmazása (ereszkedő dallam); a lényeg kiemelése; érdekesség (hangmagasság-, hangszín- és tempóváltások).

260/268

A MOZGÁSGYAKORLATOK TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI

1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Mozgásgyakorlatok

15–20 perc

2. A vizsga témakörei Csoportos gyakorlatsor Kötelező elemek:

a bemelegítés alapgyakorlatai ~ lazító és feszítő gyakorlatok, gimnasztika; térformáló, térérzékelő gyakorlatok, játékok ~ különböző térformák felvétele, formálása, kikerüléses gyakorlatok; futásos gyakorlatok ~ különböző tempójú futástípusok ritmus- és irányváltással; indítás-megállítás gyakorlatok, játékok ~ indítás és megállás gyors és lassú tempóban, egyéni és páros helyzetekben; lassított mozgás ~ lassított mozgás különböző helyzetekben; egyensúly- és vezetéses gyakorlatok ~ egyensúlygyakorlatok támasz- és fogásos helyzetekben; vezetéses gyakorlatok kéz, fej, valamint fogásváltásos irányítással; bizalomgyakorlatok ~ döntés-billenés helyzetekben történő gyakorlatok; ugrás-, esés- és talajgyakorlatok ~ talajról való elemelkedés, talajfogás páros gyakorlatokban egymás segítségével, forgás, gurulás, talajfogás csúsztatással és tompításos érkezéssel. Egy gyakorlaton belül több elem is kombinálható. 3. A vizsga értékelése A mozgásgyakorlatok vizsga értékelésének részletes szempontjai A gyakorlatok, illetve játékok ismerete (a végrehajtás önállósága) A gyakorlatok végrehajtásának pontossága: - a gyakorlatok technikai kivitele, funkcionális érvényesülése, dinamikája; - térformák felvétele, formálása; - térformák mozgás közbeni megtartása, relatív és abszolút térirány tartása; - adott ritmika esetleg aritmikus hatás érvényesítése, zenével való „együttélés” zene használata esetén; - a gyakorlatsor szinkronban való végrehajtása, hibajavítás, hibát követő alkalmazkodási készség, együttműködés.

261/268

A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI

1. A vizsga részei A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Mozgásgyakorlatok

15–20 perc

2. A vizsga témakörei Csoportos gyakorlatsor Kötelező elemek:

lépés-, járás- és futásgyakorlatok ~ karakterformák keresése, ritmikai és dinamikai szempontok figyelembevétele különböző típusú lépés- és járásgyakorlat esetén; a gerinc hullámmozgása, a láb karakteres vezetése, a kar plasztikus lehetőségeinek kibontása, testrészvezetéses futások; ugrás-, esés- és talajgyakorlatok ~ egy lábról, páros lábról történő rugaszkodás azonos és emelt szintről, esés fordulásból és ugrásból, talajfogás csúsztatással és tompításos érkezéssel; előkészítő akrobatikus gyakorlatok ~ gurulás előre-hátra, támasz- és billenésgyakorlatok, kézen átfordulás oldalra; lassított mozgás ~ a mozdulat lassítása, lassított mozgás különböző helyzetekben, gurulás, gördülés hosszanti tengelyen, fordított testhelyzet, s az ebből való állásba kerülés billenés nélküli lassú kivitelezéssel; a mozdulat megállítására vonatkozó gyakorlatok ~ a mozdulat különböző ritmusú, dinamikájú megállítása; emelés- és támaszgyakorlatok ~ mérleg és vállállás tartások, ún. fekvő emelés helyzetekben. Egy gyakorlaton belül több elem is kombinálható. 3. A vizsga értékelése A mozgásgyakorlatok vizsga értékelésének részletes szempontjai A gyakorlatok, illetve játékok ismerete (a végrehajtás önállósága) A gyakorlatok végrehajtásának pontossága: - a gyakorlatok technikai kivitele, funkcionális érvényesülése, dinamikája; - térformák felvétele, formálása; - térformák mozgás közbeni megtartása, relatív és abszolút térirány tartása; - adott ritmika esetleg aritmikus hatás érvényesítése, zenével való „együttélés” zene használata esetén; - a gyakorlatsor szinkronban való végrehajtása, hibajavítás, hibát követő alkalmazkodási készség, együttműködés.

262/268

A VERS- ÉS PRÓZAMONDÁS TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI

1. A vizsga részei A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Vers- és prózamondás: egyéni produkció

- szerkesztetlen

5-7 perc

vagy

- szerkesztett

20 perc

2. A vizsga témakörei A tanulónak az alábbi összeállítások egyikét alkalmazva kell elkészítenie és bemutatnia egyéni produkcióját. Szerkesztetlen összeállítás A tanuló szabadon választott tíz vers, öt drámai monológ és egy prózai mű (részlet) előadásával készül, a művek összeállításakor nem kell egységes szerkesztői elvet követnie. A vizsgán a tanulónak a vizsgabizottság által választott produkció(ka)t kell előadnia.

Szerkesztett összeállítás A tanulónak szabadon választott szerkesztési elvnek megfelelő önálló műsort kell összeállítania. Az összeállítás alapulhat a magyar és a világirodalom alkotásain, dokumentum- és más híranyagokon egyaránt, tartalmazhat zenét és mozgáskoreográfiát. Az anyagválogatást és a szerkesztést a tanulónak önállóan kell végeznie.

Zene, illetve hangeffektusok, egyéb technikai eszközök alkalmazása esetén a vizsgán igénybe vehető segítő, akinek személyéről a tanulónak kell gondoskodnia. 3. A vizsga értékelése A vers- és prózamondás gyakorlati vizsga értékelésének részletes szempontjai Előadásmód (biztonságos szövegtudás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés) Beszédtechnika (érthetőség, érdekesség, egyéni stílus) Anyagválogatás, szerkesztett összeállítás esetén: - a szerkesztés ~ a tanuló életkorának és személyiségének megfelelő verseket választott-e; - értelmezés ~ azaz érthető-e az előadó szándéka.

263/268

A SZÍNHÁZISMERET TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI

1. A vizsga részei A művészeti záróvizsga szóbeli vizsgarészből áll. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Színházismeret

10 perc

2. A vizsga témakörei Előadás-elemző esszé A tanulónak a szaktanár által megadott szempont(ok) szerinti előadás-elemző esszét kell készítenie egy hivatásos társulat vagy színházi műhely választott előadásáról. Az esszét a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt legalább tizenöt nappal be kell nyújtania a vizsgát szervező intézménynek. A tanuló csak akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha előadás-elemző dolgozata megfelelt.

A színházismeret szóbeli vizsga témakörei A vizsga témakörei a tanuló előadás-elemző dolgozatához, illetve a gyakorlati vizsgaprodukciójához (jelenet vagy előadás) kapcsolódva:

a színházi előadások összetevői, kapcsolatuk és szerepük az előadásban, az összetevők jelentéshordozó szerepe ~ az előadás alapanyaga, színész, díszlet, jelmez, kellékek, világítás, hang, tér, idő, ritmus, mozgás, hatáskeltés, játékmód, színek összefüggésrendszere és jelentésük az adott előadásban); színpadtípusok ~ a görög, a reneszánsz és a barokk színpadformák, a 20. század színpadai, a dobozszínpad; színházi stílusok, műfajok ~ a realista, a stilizált ábrázolásmód, a groteszk hatás; mesejáték, komédia, tragédia, tánc- és mozgásszínház, egy zenés színházi műfaj; a színházi előadások létrejöttének folyamata ~ munkafázisok (tervezői és szervezői munkák) és próbafázisok; fontosabb színházi mesterségek ~ díszlettervező, dramaturg, hangtechnikus, jelmeztervező, kellékes, világosító, zeneszerző, rendező; a színházi előadások különböző közreműködőinek szerepe az előadás létrejöttének folyamatában ~ díszlettervező, dramaturg, hangtechnikus, jelmeztervező, kellékes, világosító, zeneszerző, rendező. 3. A vizsga értékelése Az előadás-elemző esszé értékelésének részletes szempontjai A feladat megértése

Megérti-e a vizsgázó az esszében megadott szempontokat?

264/268

Túlnyomórészt a témára vonatkozó összefüggéseket alkalmaz-e? Az ismeretek gazdagsága A vizsgázó igazolja-e esszéjében, hogy rendelkezik az előadás-elemzés alapvető ismereteivel, képességével? Tartamilag gazdagon rendszerezte és alkalmazta-e a témához kapcsolódó ismereteit? Esszéjében megfelelően használja-e a szakkifejezéseket? Esszéjébe be tudta-e építeni a társművészetekből (irodalomból, történelemből, zenéből, művészettörténetből stb.) szerzett egyéb ismereteit? Megfogalmazott-e önálló észrevételeket, kérdéseket? A téma kidolgozottsága Képes volt-e gondolati, műfaji, esztétikai stb. összehasonlításokra, analógiák és összefüggések felismerésére, bemutatására? Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A vizsgázó szabatosan fogalmazza-e meg gondolatait? Gondolatmenete világos, követhető-e? Mondatai, mondanivalója koherens-e? A színházismeret szóbeli vizsga értékelésének részletes szempontjai A kérdés megértése

Megérti-e a vizsgázó a kérdést? Azonosítja-e a kérdést az adott előadásra vonatkozóan? Túlnyomórészt a témára vonatkozó összefüggéseket alkalmaz-e? Az ismeretek gazdagsága Tartamilag gazdagon rendszerezte és alkalmazta-e a témához kapcsolódó ismereteit? Feleletében megfelelően használja-e a szakkifejezéseket? Feleletébe be tudta-e építeni a társművészetekből (irodalomból, történelemből, zenéből, művészettörténetből stb.) szerzett egyéb ismereteit? Megfogalmazott-e önálló észrevételeket, kérdéseket? A téma kifejtettsége Képes volt-e gondolati, műfaji, esztétikai stb. összehasonlításokra, analógiák és összefüggések felismerésére, bemutatására? A kifejezés pontossága, érthetősége A vizsgázó szabatosan fogalmazza-e meg gondolatait? Gondolatmenete világos, követhető-e? Mondatai, mondanivalója koherens-e?

AZ I S K O LAI B ES ZÁM O LT ATÁS , AZ I S M ERETEK S ZÁM O NK ÉRÉS ÉNEK K Ö VET ELM ÉNY EI ÉS F O RM ÁI .

formái: (hangszeres) közvetlenül az órán, a félévi és évvégi beszámolókkor, a hangversenyeken

265/268

(elméleti) felelet, irásbeli beszámoló, félévi és évvégi beszámoló

Értékelés formái: szóbeli, írásbeli (szaktanári, igazgatói) dícséret, vagy elmarasztalás, havi, félévi, évvégi osztályzat Évente kiadott Noll Ferenc díj (felajánló Noll Erzsébet) Előmenetel kiselőképző, előképző osztályokban: kiválóan megfelelt (5) az, aki maradéktalanul teljesíti a követelményeket, jól megfelelt (4) az, aki jól teljesíti a követelményeket, megfelelt (3) az, aki hibákkal teljesíti a követelményeket. nem felelt meg (2-1) az, aki nem teljesíti a követelményeket esetben eltanácsoljuk a növendéket. Alapfok és továbbképző osztályokban: 5 (kiváló) az, aki szinten felül teljesít, 5 (jeles) az, aki kiválóan teljesíti a követelményeket, 4 (jó) az, aki jól teljesíti a követelményeket, 3 (közepes) az, aki hibákkal teljesíti a követelményeket, 2 (elégséges) az, aki rosszul teljesíti a követelményeket, 1 (elégtelen) az, aki nem teljesíti a követelményeket osztályzatokat adunk. A szorgalom minősítésére: (5) példás, az, aki rendszeresen készül az órákra (4) jó, az, aki nem minden órára készül föl (3) változó, aki ritkábban készül fel az órákra (2) hanyag, aki nem készül föl az órákra Az előmenetel és szorgalom minősítése félévkor a tájékoztató füzetbe és a naplóba; év végén a bizonyítványba, az anyakönyvbe és a naplóba kerül be. A beírást a tantestület határozata alapján a szaktanárok végzik.

Követelményei: A tartalmi követelményeket az általunk elfogadott, központi mintatantervek tanévenként meghatározott követelményei tartalmazzák A minősítés követelményeit a hangszeres tanár állapítja meg. Az iskolai írásbeli beszámoltatások (szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet) formái: témazáró (zenetörténet), félévi és év végi záródolgozat, rendje: első félév végén, év végén utolsó órán, tematikus anyag befejezte után korlátai: nem tükrözik a tanuló teljes tudását, ezért szóbeli kiegészítés szükséges

266/268

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI: a minimumkövetelmények teljesítése

Ajánlott konstrukciók kimeneti típusokra "a zenét szerető" A-tagozat (kiselőképző, előképző, alapfok 4.osztályig szolfézzsal utána zenetörténettel vagy más választható tárggyal) „a hangverseny-látogató” A-tagozat (kiselőképző, előképző, alapfok 4.osztályig szolfézzsal utána zenetörténettel) „az amatőr zenész” A- vagy B-tagozat (kiselőképző, előképző, alapfok 4.osztályig szolfézzsal utána zenekarral vagy kamarazenével, énekkarral) „a továbbtanuló” B-tagozat (kiselőképző, előképző, alapfok végig szolfézzsal, továbbképzőben zeneelmélettel, kötelező zongorával, zenekarral) "a kivételes tehetség" (mindent, ami jó szinvonalú és elbír a gyerek) AZ ALK ALM AZH ATÓ TANK Ö NY VEK / K O TTÁK , TANUL M ÁNY I S EG ÉDLETEK ÉS TANES ZK Ö ZÖ K K I VÁLAS Z TÁS ÁNAK ELVEI :

A hangszeres tanár a pedagógiai program tartalmi keretein belül megválszthatja, illetve választhat új kottákat, pedagógiai segédanyagokat. A kották anyagi vetületét a szülőkkel egyénileg beszéli meg. Az elméleti tárgyak taneszközszükségleteit az első szülői értekezleten egyeztetjük a szülőkkel. Az állami kottatámogatást a könyvtár feltöltésére használjuk fel, hogy az hosszú távon a növendékek rendelkezésére álhasson. A hangszerkölcsönzést a szaktanár javaslata alapján lehet igénybevenni. A kiválasztás alapja a tanulmányi előmenetel, a szociális rászorúltság, iskolai érdek (pl. növendékzenekari tagság) Részletes leírás az SZMSZ-ban.

EXTRACURRICULÁRIS SZOLGÁLTATÁSOK

Az iskolánk reklámozás céljából évente frissítve kiadja a "Várunk növendéknek" című anyagot. Évfordulókon iskolatörténeti kiadványt készít. A médiákon, interneten keresztül ajánljuk szolgáltatásait, együtteseink műsorait. Hangversenyeinkre plakátokat, szórólapokat készítünk. A nagyobb rendezvényekre készíttetünk. A hangversenyekről hangfelvételt, videofelvételt és fotókat készíttetünk. Ezeket megőrizzük, ledokumentáljuk. Eseti gyakorisággal iskolánk, együtteseink CD-felvételt készítenek.

H ATÁLY O S S ÁG I , LEG I TI M ÁCI Ó S , NY I LVÁNO S S ÁG I S ZÁNDÉK O K

Az Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola Nagykanizsa Pedagógiai Programját a jóváhagyást követő tanévtől vezeti be. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA

E dokumentum nyilvános. Megtalálható: igazgatónál, igazgatóhelyetteseknél, iskolatitkári irodában, tanszakvezetőknél, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztályán.

267/268

A TÁJÉKOZTATÁS, MEGISMERTETÉS FORMÁJA, RENDJE

Érdeklődők számára előzetes bejelentés alapján az irodai nyitva tartás szerint adunk írásbeli, az igazgatótól és a helyettesektől szóbeli tájékoztatást a Pedagógiai Programról.

Felülvizsgálat rendje: A tantestület minden tanév végén elemzi, értékeli a PP megvalósulását, megvalósíthatóságát. Négy évenklént javaslatot tesz a módosításra. Az Szülői Munkaközösség véleményezése és a DÖK véleményezése mellékelve! Készítette, összeállította: Baráth Zoltán A tantestület elfogadta: 2007. 08. 31-én Hatályba lép: A zeneterápia jelentősége A zenélés önmaga olyan élményt ad a tevékenységet folytatónál, ami belső összerendezettséget ad, eredményez. Kodály azt írja: „az ének felszabadít, gátlásokból kigyógyít, testi-lelki díszpozierőt javít, munkára kedvet csinál.” Ez a zene néhány hatásának zseniális meglátása. A hang az önkifejezés egy eszköze, attól függően intim, vagy intimebb, hogy eszközzel hozzuk-e létre vagy közvetlenül, például énekléssel. Az eszköz használata ugyanis a külvilággal szemben védelmet jelent, bár a zenélőt fejezi ki, hiszen Ő szólítja meg álatala a zenét. Eszköz nélkül a zenélő sokkal mélyebbről és mélyebben nyilvánul meg. Az együttzenélés katartikus élményt nyújt a hallgatónak és a zenélőnek, de csak akkor, ha a végrehajtók, a zenélők teljesen egymásra tudnak hangolódni. A legtöbb problémás esetben a páciensek azért betegek, mert nem képesek a világgal összehangolódni, kapcsolatot teremteni. Terápiás foglalkozáson a szabad improvizációs gyakorlatnál olyan egyszerű hangszereket, eszközöket használunk, amelyeken nem kell zenei előképzettség. Az első felhívás az együttzenélésre szinte sokkolja a résztvevőket. Ennek oka, hogy a zenei kifejezés alatt a harmónikus zenei kifejezésformákat értjük. A tudati gát akadályozza az elindulást, de ez később oldódik és a résztvevők zenélni kezdenek. Egy darabig káosz uralkodni, majd ez lassan elhal. A továbbképzés a terapeuta feladata. A másik esetben – és ez a jobb – az összevisszaság lassan rendeződni kezd. A zeneterápia nem fiziológiailag gyógyít, de ez nem is várható el tőle. Az orvostudomány egyre jobban hajlik arra, hogy nyíltan kimondja, a betegségeknek lelki okai vannak, azaz a betegségek valójában pszichonomatikus betegségek. A test és a lélek nem válastható élesen szét. A lelki állapot befolyásolja a betegség meglétét és állapotát. Természetesen a módszerrel többek között az autizmusban szenvedők állapota is befolyásolható. Az autista gyereknél a legfontosabb tulajdonság, hogy nem tudnak a másik emberrel kapcsolatot teremteni, nem tudnak a másik emberre figyelni. Az eredendő sérülést a zeneterápia nem gyógyítja, de tapasztalatot ad a sérültnek arról, hogy ő is képes valamilyen szinten ráhangolódni a másikra. Az élmény közvetlen hatása nehezen lemérhető, de hosszútávon bizonyítható a pozitív változás. Javul az állapota, jobban képes a környezetével együtt lenni, az őt körülvevők számára elviselhetőbbé válik. A csoportban a résztvevők egymásra hangolódása, a kapott sikerélmény átélése, az a tapasztalat, hogy megvislágosodik számára egy összefüggés, hogy megengedi magának az együttzenélés örömét, ezek összessége a zeneterápia hatásmechanizmusa, ezek a valódi ütőkártyák. Mottó: „Ha a normális emberek egy idegen lényekkel teli bolygón találnák magukat, valószínüleg megijednének, nem tudnák, hogyan illeszkedjenek be és minden bizonnyal nehezen tudnák megérteni, hogy az idegen lények mit gondolnak, hogyan éreznek és mit akarnak és hogyan kell megfelelően reagálni ezekre a dolgokra. Ilyen az autizmus.” (Therese Joliffe) I. Az autizmusról: Az autizmus veleszületett, multifaktorális, de első sorban genetikai eredetú, egész életen át tartó fejlődési rendellenesség. A

268/268