A Városi Zene- és Művészeti Iskola Minőségirányítási Programja Az alkalmazotti közösség elfogadta: ................... év ................................ hó ........... nap Véleményezte: Szülői Munkaközösség
.................. év ................................ hó........... nap
Diákönkormányzat
.................. év ................................ hó .......... nap
Fenntartói jóváhagyás: Hivatkozási szám: ____________ Kelt: Gyomaendrőd,
.................. év ............................... hó .......... nap
Az IMIP területi hatálya: a gyomaendrődi Városi Zene- és Művészeti Iskola teljes tevékenysége, partner kapcsolati rendszere. P.H.
Készítette:
Véleményezte:
Véleményezte:
Holubné Hunya Anikó igazgató
Diákönkormányzat képviseletében
Szülői Munkaközösség képviseletében
Jóváhagyta: Gyomaendrőd Város Önkormányzat részéről
Tartalomjegyzék
BEVEZETŐ ................................................................................................................................................. 4 1. Fenntartói minőségpolitika ....................................................................................................................... 5 1.1. Az önkormányzat, mint fenntartó elvárásai a közoktatási intézményrendszerével kapcsolatban........... 5 1.2. Városi Zene- és Művészeti Iskola működésével kapcsolatosan megfogalmazott elvárásokhoz kapcsolódó intézményi feladatok ............................................................................................................... 5 1.3. A minőségfejlesztési rendszer: intézmény fenntartó ellenőrzési terv .................................................. 7 1.4. Városi Zene- és Művészeti Iskola intézményi beszámolójának kötelező elemei .................................... 8 2. Intézményi minőségpolitika ...................................................................................................................... 8 2.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata ...................................................................................................... 8 2.2. Iskolánk pedagógiai alapelvei............................................................................................................ 9 2.3. A fenti célok eléréséhez szükséges feladataink..................................................................................... 9 3. Az intézmény bemutatása ....................................................................................................................... 10 3.1. Intézményünk minőségfejlesztési munkájának célja........................................................................... 10 3.2. A minőségfejlesztés általános helyzete az intézményben .................................................................... 10 3.3. Az intézmény tevékenységi körének színesedése................................................................................. 10 Zenei tagozat .............................................................................................................................................. 12 3.4. Minőségcélok.................................................................................................................................... 12 3.5. Kapcsolatrendszer ............................................................................................................................ 12 Az intézmény telephelyei.......................................................................................................................... 12 3.6. Mérés, ellenőrzés, értékelés .............................................................................................................. 13 3.7. Az intézményi minőségpolitika .......................................................................................................... 14 3.8. Minőségpolitikai célok kiemelése és annak teljesülési kritériumai, elvárható eredményei ................. 15 4. Helyzetelemzés, az intézmény jelenlegi minőségfejlesztési rendszere, gyakorlata ................................... 16 4.1. A művészeti iskola alapdokumentumai .............................................................................................. 16 4.2. A fenti eljárásokon kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok. ........... 16 4.3. Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere............................................................... 16 4.4 Az iskola nevelési és oktatási tevékenységének szakmai minősítési eljárása ....................................... 16 4.4.1. Minősítés menete........................................................................................................................ 17 4.4.2. A benyújtandó dokumentumok................................................................................................... 17 4.4.3. Előminősítési kérelem befogadása .............................................................................................. 17 4.4.4. Szakmai szervezetek jegyzéke .................................................................................................... 17 4.5. Az intézményvezetés.......................................................................................................................... 18 4.6. Humán erőforrások biztosítása és fejlesztése.................................................................................. 18 4.7. Továbbképzések ............................................................................................................................ 19 4.8. Az intézmény eszköz és felszerelésének alakulása.............................................................................. 19 4.9. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása ............................................................ 19 5. Intézményi minőségirányítás rendszer .................................................................................................... 19 5.1. A vezetés értékrendje ........................................................................................................................ 20 5.2. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége............................................................................................ 20 5.3. Jogszerű működés............................................................................................................................. 20 5.3.1.Dokumentumok kiadása, kezelése ............................................................................................... 20 5.3.2. MIP dokumentumainak kezelése és módosítási rendje ................................................................... 21 5.4. Tervezés ........................................................................................................................................... 21 5.4.1. Pedagógiai tervezés .................................................................................................................... 21 5.4.2. Stratégiai tervezése..................................................................................................................... 21 5.4.3. Operatív céljaink ........................................................................................................................ 21 5.5 Az ellenőrzés rendje és folyamata ..................................................................................................... 22
2
5.6. Pedagógiai ellenőrzés színtere.......................................................................................................... 23 5.7. A belső ellenőrzés területei ............................................................................................................... 23 5.8. A pedagógiai munka ellenőrzése az alábbi szempontok alapján az éves ellenőrzési tervben ütemezve23 5.9. Tervek: ............................................................................................................................................. 26 5.10. Az alapfokú művészetoktatás folyamatai ......................................................................................... 26 5.11. Az intézményi dokumentumok és szabályzatok felülvizsgálatának rendje ......................................... 29 5.11. Ütemterv a partneri igény- és elégedettségméréshez ....................................................................... 29 5.12. Folyamatleírás az igények elemzéséhez........................................................................................... 30 5.13. Intézkedési terv............................................................................................................................... 33 6. Összegzés ............................................................................................................................................... 34 7. Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás..................................................................................................... 34 8. Irattári száma .......................................................................................................................................... 34 Felhasznált irodalom .................................................................................................................................. 42 Jogszabályi háttér ....................................................................................................................................... 42 Mellékletek 1. 2. 3. 4.
sz. melléklet: A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje sz. melléklet: Elégedettségmérő kérdőív (egy közvetett partner számára) sz. melléklet: Tanulók véleményének értékelése sz. mellékelt: Szülők véleményének értékelése
3
BEVEZETŐ A gyomaendrődi Városi Zene- és Művészeti Iskola fontos szerepet tölt be Gyomaendrőd Város közoktatásában. A művészeti nevelés eszközeivel jelentős mértékben hozzájárulunk a tanulók esztétikai neveléséhez, fontos feladatunk a tehetséggondozás, valamint a művészetet értő és szerető emberek nevelése. Figyelemre méltó eredmények, sikerek jellemzik iskolánk működését. Szülői, társadalmi igény, hogy a gyerekek kapjanak tehetségüknek megfelelő képzést. Az általános és középiskolák egyre kevésbé tudják felvállalni a művészetoktatást, az óraszámok, illetve a szakkörjellegű tevékenységek csökkentek. Bár a NAT illetve a kerettanterv külön hangsúlyt ad a Művészetek modulnak, ez nem pótolja iskolatípusunk jelentőségét, a művészeti nevelés-oktatás hiánya pedig igen káros lehet a gyerekek harmonikus személyiségfejlődésére. Iskolánk ebbe a keletkezett résbe ékelődik be, biztosítva a tanulók szabadidejének kreatív, alkotó eltöltését, olyan érdeklődést indukálva, ami később – reményeink szerint – felnőtt korukban is megmarad A művészetoktatási intézmények sajátos helyet foglalnak el a magyar közoktatás rendszerében mind nevelési-oktatási céljait, feladatait, módszereit, mind belső szerkezetét, mind partnerkapcsolatait tekintve.
Részlet a közoktatási törvény módosításából: A közoktatási intézmény feladatai hatékony és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. -
Az intézményi irányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el.
-
Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
-
Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.
E gondolatok alapul véve készült el a gyomaendrődi Városi Zene- és Művészeti Iskola minőségirányítási programja.
Holubné Hunya Anikó igazgató 4
1. Fenntartói minőségpolitika Az önkormányzati minőségpolitika hosszú távra megfogalmazott célja a közoktatási közszolgáltatás minőségközpontú fejlesztése, e cél összhangban áll a fejlesztési terv célkitűzésével: Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nehéz gazdasági körülmények ellenére is kiemelt feladatának tartja, hogy a közoktatást a helyi társadalom által elvárt szinten működtesse. Az önkormányzati minőségpolitika a középtávú célokat a következőképpen határozza meg: - a nevelési-oktatási intézmények működési feltételeinek biztosítása - a fennálló intézményrendszer stabilizálása - a nevelés-oktatás minőségközpontú fejlesztése - költséghatékony működtetés megvalósítása. 1.1. Az önkormányzat, mint fenntartó elvárásai a közoktatási intézményrendszerével kapcsolatban -
A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerűen, törvényszerűen, költség-orientáltan, hatékonyan, eredményesen működjön; működésében erősödjön a tervezés szerepe;
-
A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minőségi – a tanulók fejlődését folyamatosan segítő – nevelést, oktatást;
-
A közoktatási rendszer alkalmazkodják a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűségét;
-
Az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek;
-
A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított;
-
A hozzáadott pedagógiai értékeke mérhetők, érzékelhetők, regisztrálhatók (jóváhagyott pedagógiai program alapján) legyenek;
-
Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási rendszere;
-
Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémáknak a kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez.
-
Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind hátránykompenzációban, mind prevenciós munkában;
1.2. Városi Zene- és Művészeti Iskola működésével kapcsolatosan megfogalmazott elvárásokhoz kapcsolódó intézményi feladatok A Városi Zene- és Művészeti Iskolában folyó oktató nevelő munka a művészetek megszerettetésén túl, a tehetségek kibontakoztatását szolgálja a hat és huszonkét év közötti korosztálynak. Az öt művészeti ágon belül – zene-, tánc-, képző-, szín- és bábművészet – a képzés színvonalának emelésével biztosítja az eredményes oktatást. Kiemelt feladatok az alapfokú művészetoktatás területén: - minél több gyermek váljon művészetszerető, művészetpártoló emberré, 5
-
a tehetségek kibontakoztatása, fejlesztése a településen lehetőséget biztosítsunk minden művészeti terület megismerésére és az alapfokú ismeretek elsajátítására.
Az önkormányzat elvárásait és a hozzájuk kapcsolódó intézményi feladatokat az alábbi táblázat tartalmazza A fenntartó elvárása: Az intézmény jogszerűen, törvényszerűen, költség-orientáltan működjön; működésében erősödjön a tervezés szerepe Elvégzendő feladat Eredmények Módszerek Felelősök Megvalósítás eljárások időszaka, gyakoriság, határidő Törvény szerinti A tantárgyfelosztás Igazgató, Költség-hatékony Évenkénti a gazdaságvezető felülvizsgálat osztálylétszámok. elkészítésénél gazdálkodás. statisztikai adatok elemzése, prognosztizálása.
Tanulói növendéki Növekvő tanulói bázisuk megőrzése, létszám egyéni és csoportos szélesítése képzésben
Iskolaismertető. Kapcsolattartás a helyi oktatási, nevelési intézményekkel. Nyílt órák, hangszerbemutatók óvodákban, iskolákban.
Tárgyi feltételek Hangszerállomány, biztosítottak a beszerzés, frissítés, javítás. művészeti képzéshez A fenntartó elvárása: Az intézmény garantálja a minőségi, oktatást. Elvégzendő feladat Eredmények Módszerek, eljárások
Eszköz-ellátás áttekintése
Pedagógiai programjuknak megfelelő feladatellátás
Zene-, tánc-, képző-, ipar-, színés bábművészeti képzés Tehetséggondozási, Minden növendék képességtehetségének, fejlesztései képességének személyiségmegfelelően fejlesztési sikereket ér el az feladataik ellátása önmaga választotta
Egyeztetett időpontokban.
Igazgató, Gazdasági vezető
a tanulók fejlődését segítő nevelést, Felelősök
Egyéni és Igazgató csoportos foglalkozások sokszínű kínálata Felkészítés Pedagógusok hangszeres, képzőművészeti, táncművészeti, színművészeti, bábművészeti települési megyei, 6
Tanévkezdés előtt folyamatosan.
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Folyamatosan
Folyamatosan
művészeti ágban. országos Felsőfokú tanulás versenyekre. biztosított. Kapcsolat más települések hasonló intézményeivel. Előadásokkal, Részt vesznek a Helyi művelődési Igazgató Adott eseményre kiállításokkal műsorok, házban készülve. továbbra is ünnepségek zenetanári, színesítsék a szervezésében. növendéki település kulturális koncertek, életét. műsorok, megemlékezések. A fenntartó elvárása: Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási rendszere. Eredmények Módszerek, Felelősök Megvalósítás Elvégzendő feladat eljárások időszaka, gyakorisága, határidő 2007. március 31. Igazgató, elkészült Helyzetértékelés Az intézményi Az cél Minőségi körök Folyamatosan minőségirányítási program koherens Stratégiai tagjai az önkormányzati meghatározás program minőségirányítási Ellenőrzési, elkészítése értékelési programmal rendszer és Igazgató A folyamatos Pontos ismeret az Szaktárgyi mérések évenként tervezett eredményességről, attitűd értékelése belső ellenőrzés, haladási irányokról, a Tanórai munkák, mérés, értékelés választható pedagógusok foglalkozások munkájáról ellenőrzése, értékelése. 1.3. A minőségfejlesztési rendszer: intézmény fenntartó ellenőrzési terv
A fenntartó irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzés rendje Tanév
Fenntartói irányítás Évente megvalósuló
2003/2004
2004/2005
2005/2006
2006/2007
Helyszíni ellenőrzés: 2004. oktbóer Helyszíni ellenőrzés: 2005. október Helyszíni ellenőrzés: 2006. október
Átfogó
Szakmai ellenőrzés Évente megvalósuló
Átfogó (négy évente)
Intézményi beszámolók: 2004.06.30. Intézményi beszámolók: 2005.06.30.
Törvényességi ellenőrzés Évente Átfogó megvalósuló (négy évente) 2004. május
II. félév 2005. április
II. félév 2007. április
Intézményi beszámolók: 2007.06.30. 7
Évente megvalósuló
Átfogó (két évente) 2004. május
2005 január
2006. május
I. félév – 2005. október
Intézményi beszámolók: 2006.06.30.
Pénzügyi ellenőrzés
2006. január
2007. január
2006. május
2007/2008
Intézményi beszámolók: 2008.06.30.
Helyszíni ellenőrzés: 2007. október
II. félév 2008. április
2008. január
2008. április
1.4. Városi Zene- és Művészeti Iskola intézményi beszámolójának kötelező elemei
-
I. Gazdálkodás, tanügyigazgatás költségvetés fő összege állami normatíva, önkormányzati támogatás, összege pályázatokon nyert összege dologi kiadások összege fejlesztési, felújítási összeg, azt milyen munkák megvalósítására fordították milyen pályázatokon nyertek? Minőségfejlesztésben elvégzett munkák, projektek
-
II. Személyi és tárgyi feltételek Innováció Továbbképzés Belső pályázatok
-
III. Oktatás, képzés Szorgalom Eredmények, kudarcok Versenyeredmények
-
IV. Szervezet és vezetés Kommunikáció Szervezeti kultúra, klíma Pedagógusok értékelése
-
V. Kapcsolatrendszer, társadalmi elismertség Szülői visszajelzések
2. Intézményi minőségpolitika 2.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata „ Mondd és elfelejtik, mutasd meg és emlékeznek, vond be őket és megtanulják. /Konfucius/
Az esztétikai, vagy szűkebben értelmezve művészeti nevelés az élet lényegéhez való közeledés, az emberi minőség létrehozása, kitágítása. Ma csak a sokoldalú, az új befogadására fogékony ember képes arra, hogy megállja helyét a világban. Célunk, hogy gyermekeink életében, céljaiban a pozitív gondolkodásmód, jövőkép alakuljon ki, mely csak a test és a lélek harmonikus együttlétével lehetséges. Ehhez viszont elengedhetetlenül fontos a művészetek iránti nyitottság, a gyermeki kíváncsiság folyamatos ébrentartása. 8
Az iskolai és a tradicionális hagyományaink, értékeink megóvása továbbvitele fontos feladatunk ebben az értékvesztett világban. Az évezredek alatt felhalmozódott kincseket bűn eldobni, meg kell tartani, és mellé kell tenni az újakat. Művészet és ifjúság. Ha nem hinnénk, ha nem tudnánk, hogy a művészet művelése és élvezete von be minket az Emberiségbe, avat minket egyenként véletlenszerű egyediségünk ellenére Emberré, akkor az ifjúság fogalma nem jelentene semmi ahhoz hasonlót, amit ma jelent: lehetőségeket, kibontakozást és a megérkezés bizodalmát. (Bálványosi Huba) A Városi Zene- és Művészeti Iskola folyamatosan él e normák szerint. 2.2. Iskolánk pedagógiai alapelvei A küldetésnyilatkozatban megfogalmazott értékeknek, ill. az iskola felé irányuló elvárásoknak megfelelően határoztuk meg a legfontosabb értékeket, pedagógiai alapelveket: Kiemelt alapelv: személyiségfejlesztés, a művészi tehetség kibontakoztatása Pedagógiai munkánkban, egészséges arányban ötvözzük a képességfejlesztő és a produkcióközpontú művészeti nevelést. Egyformán lényegesnek tartjuk mindkettőt, hiszen csak megfelelő képességfejlesztés után lehet sikerélményt nyújtó produkciót létrehozni. A választott tanszakon felül nyújtson speciális művészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Alakítsa ki a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és amatőr művészeti tevékenységek művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésben, együttműködésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. Az átlagosnál jobb képességű növendékeket készítse fel a szakirányú továbbtanulásra.
2.3. A fenti célok eléréséhez szükséges feladataink Megismertetni az egyes művészeti szakterületek alapvető ismeretanyagát és technikáit. Az eredményes oktatást meg kell, hogy előzze a gyermek egyéni képességeinek alapos megismerése. Oktató-nevelőmunkánk alapozza meg az önkifejezés, az alkotó fantázia kibontakozását, fejlessze a tanulók improvizációs készségét. A szociális hátrányok kompenzálása, az esélyegyenlőség biztosítása. Sok tanuló számára éppen a művészeti tevékenység fejlesztése az egyetlen kitörési pont. /roma tanulók, a tanulásban akadályozott, hátrányos helyzetű tanulók - speciális tagozat/ Minden tanuló ismerje meg nemzeti művészeti kultúránk értékeit, ennek révén szélesítjük a nemzeti önismeretet. Nevelésünk ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet művészeti emlékeinek, hagyományainak feltáró és ápoló egyéni és közösségi tevékenységére. A tanulók ismerjék meg az európai és egyetemes emberi művészeti kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük esztétikai állapota iránt. Bár az iskola jelenlegi állapota ezt a törekvésünket nem segíti, mégis meg kell követelnünk a rendet, tisztaságot, megakadályozni a szándékos rongálást. Munkánk során – erre iskolaszerkezetünk jó lehetőséget ad - törekednünk kell a társművészetekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra. 9
A hatékony személyiségfejlesztés érdekében rendkívül fontos, hogy a művészeti iskola pedagógiai együttműködést alakítson ki a tanuló közismereti iskolájával, annak pedagógusaival, de elsősorban a szülőkkel.
3. Az intézmény bemutatása 3.1. Intézményünk minőségfejlesztési munkájának célja Sikeres működésről akkor beszélünk, ha az intézményhasználókkal együttműködünk, ha ismerjük igényeiket, ezeket folyamatosan feldolgozzuk, összegezzük, értékeljük. 3.2. A minőségfejlesztés általános helyzete az intézményben Az iskola Gyomaendrőd Város Önkormányzat intézményhálózatához tartozik, ahol alapfokú művészetoktatást lát el a zene, képzőművészet, táncművészet , szín- és bábművészet területén. A Városi Zene- és Művészeti Iskola akar, szándéka, pályázik a minőségbiztosítási programban való részvételre, mert jellegéből adódóan tudja, hogy teljesítenie kell a fenntartó, szülő, gyermek igényeit, elvárásait. Az iskola szolgáltatásai a hangversenytermeken kívül, igazán a félévi és év végi vizsgán mérhető fel. Az eredményesség, ezekben az időpontokban jól érzékelhető, a felmerülő problémák javíthatók, a minőségjavítás intézkedései megfogalmazhatók. A tanár-diák együttműködés mértéke felmérhető, amely természetesen a diák érdekében történik. A mellékletben megtalálható a felmérőlapok értékelése, amelyen a tanuló és a szülő mondhatta el véleményét, írhatta le tanácsait, javaslatait, értékelhette az intézményben folyó munkát, és a munkában szerepet játszó pedagógusokat. A partnerkapcsolatról - az elkövetkezendő négy évre - az eljárásrend a mellékletben található.
3.3. Az intézmény tevékenységi körének színesedése A gyomaendrődi Városi Zene- és Művészeti Iskola története 1958/59-es tanévben kezdődött. Az iskola a békéscsabai zeneiskolának volt a kihelyezett tagozata. Az iskola tagiskolaként működött 1986-ig. Megalakulásának kezdetén kizárólag zongora és hegedű tanszak működött. Az intézmény miután 1986-ban levált a békéscsabai zeneiskolától, önálló zeneiskolaként működött. Új épületet kapott az intézmény és a Városi Tanács igazgatása alá került. Az önálló zeneiskolában folyamatosan kezdett bővülni a tanszakok száma. Jelenleg intézményünkben a zenei tagozaton zongora, hegedű, furulya, fuvola, szaxofon, trombita, klarinét, kürt, gitár, tangóharmonika és ütő oktatás folyik. Iskolánkban, 1998-ban alakult meg a fúvószenekar. Egyre keresettebbek a városi rendezvényeken, illetve a környező falvakba is szívesen hívják őket szerepelni. 1994. augusztus 1-jétől ismét bővült a tagozatok száma: elkezdődött a néptánc oktatása. A néptánc oktatás bevezetésével az iskola neve is megváltozott: Városi Zene- és Művészeti Iskola lettünk. 1999. szeptember 1-jétől újabb művészeti területen kezdhették meg növendékeink alapfokú tanulmányaikat: képző- és iparművészeti tagozaton. 10
2000. szeptember 1-től a néptánc tagozat kilépett az intézmény keretei közül, és önálló alapítványi iskolaként működik tovább. 2001. szeptemberében a balett oktatást kezdtük meg iskolánkban. Kialakítottuk a követelményeknek megfelelő tantermet, elkészültek az öltözők, tükörfalat illetve korlátot kaptak. Ebben az évben kihelyezett tagozatunk működött Hunyán és Örménykúton. Mindkét községben zene tagozat, a következő tanévtől pedig a képző- és iparművészeti tagozatot is sikerült beindítanunk. A 2002/203. Tanév szeptemberében a gyomaendrődi Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola speciális tagozata megkereste intézményünket, hogy tanulásban akadályozott, hátrányos helyzetű gyermekek művészeti oktatását lássa el. A gyermekek csoportos képzőművészeti oktatásban részesülnek. A 2003/2004. tanévtől Örménykúton megszűnt a zenei oktatás, mivel kevés tanuló igényelte a zenei oktatást. /Kevés a gyermeklétszám, az összevonás után Szarvasra, Kondorosra került a gyermekek egy része, nem pedig Hunyára vagy helyben Örménykútra/. 2004/2005. tanévtől megszűnt a hunyai és örménykúti tagozat. Helyette Szeghalmon kezdtük meg moderntánc oktatásunkat a Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskolában. Ettől a tanévtől még választékosabbá tettük tagozatainkat. Új színfoltok jelentek meg a zenetagozaton: - elektroakusztikus zene: szintetizátor tanszak - népzenei ágazaton: citera - táncművészetben: modern-kortárstánc, társastánc - Szín- és bábművészetben: drámajáték, bábjáték 2006/2007. tanévtől újra indítottuk tagozatunkat hunyán, ahol moderntánc és kézműves oktatás folyik. Szeghalmon a moderntánc mellett a tűzzománc-készítéssel ismerkedhetnek meg tanulóink. Nagy eredménynek tartjuk, hogy - bár a városban drámaian csökken a tanulólétszám – növendéklétszámunk csak enyhe csökkenést mutat.
Tanév
Zene
Tánc
Képzőművészet
1999/00 2000/01
143 150
145 -
2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07
159 201 208 194 157 168
51 44 39 215 175 180
67 88
Szín- és Bábművészet -
Tanszakok szerinti létszám 355 238
Tanulók tényleges létszáma 339 238
76 159 203 251 266 187
91 92 89
286 404 450 751 690 624
286 366 369 614 581 515
A fenti adatokból látszik, hogy a tanszakok szerinti létszámunk lényegesen magasabb, mint a tanulók létszáma, ez abból adódik, hogy több növendékünk 2 vagy 3 tanszakon is tanul. Megpróbáljuk irányítani a gyerekeket azon terület felé, ahol a képességei a legmegfelelőbbek, ahol a legtehetségesebbnek bizonyul, de a jövőben sem kívánjuk korlátozni a szülők, gyerekek jogát arra, hogy több tanszakra is beiratkozzon.
11
A művészeti területeken belül az alábbi tanszakokat oktatjuk: Zenei tagozat Klasszikus zenei tanszakok: hegedű, zongora, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, ütő, harmonika, gitár, vokális tanszak: magánének Népzene tanszak: citera Jazz-zene: jazzd-dob Elektroakusztikus zene: szintetizátor Táncművészeti terület: Balett, moderntánc, kortárstánc, társastánc Képző- és iparművészeti terület: festészet, kézművesség, kerámia, grafika. Szín- és bábművészet tagozat: drámajáték, bábjáték Művészeti csoportjaink: fúvószenekar, énekkar, fuvola-trió, fúvós kamarazene. Terveink között szerepel: népi együttes, könnyűzenei együttes, bábcsoport létrehozása. 3.4. Minőségcélok A minőségcélok olyan célok, amelyeket azért tűztünk ki és kívánunk elérni, ezáltal pedagógiai céljaink teljesüljenek. A minőségcélok jellemzően szervezeti célok, a szervezet működésének javítására, fejlesztésére vonatkozóan fogalmazunk meg célkitűzéseket. Célok: A pedagógiai program célrendszerének megvalósításához szükséges, a hatásosságot támogató célok (módszertani kultúra fejlesztése, szakos ellátottság javítása stb.); A szervezet működésének hatékonyságát támogató célok: - az információs rendszer működésének javítása – a következő tantestületi klímateszt felvételekor a tantestület legalább 80%-a elégedett legyen az információáramlással. A partneri igény- és elégedettségmérés során feltárt szervezeti problémák megoldására vonatkozó célok: - javítani az elégedettségi mutatókat - fejleszteni a szülőkkel való együttműködést – három éven belül az iskolai rendezvényeken, bemutatókon legalább azok a szülők megjelennek, akiknek a gyermeke fellép, illetve szerepel; a szülői szervezet minden stratégiai és operatív kérdésében érdemi véleményt nyilvánít;
3.5. Kapcsolatrendszer Munkánk során a mérések elvégzésénél együtt dolgozunk a tagozatvezetőkkel. Külső kapcsolatok: partnerközpontúság – társintézmények Az intézmény székhelye
Városi Zene- és Művészeti iskola 5500 Gyomaendrőd, Kisréti u. 27.
Az intézmény telephelyei Kis Bálint Általános Iskola 5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 45. Zeneművészeti ág: előképző (elméleti foglalkozás) Szín- és bábművészeti ág: bábjáték tanszak
Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola 5500 Gyomaendrőd, Népliget u. 2. Képző- és iparművészeti ág: kézműves Zeneművészeti ág (előképző, egyéni és elméleti foglalkozás) Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, 5500 Gyomaendrőd, Selyem u. 109/2. Képző- és iparművészeti ág: kézműves Zeneművészeti ág (előképző, egyéni és elméleti foglalkozás) Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium 5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 40. Táncművészeti ág: kortárstánc Szín- és bábművészeti ág: színjáték Katona József Művelődési Központ 5500 Gyomaendrőd, Kossuth u. 9. Táncművészeti ág: kortárstánc, társastánc Általános Iskola 5520 Szeghalom, Dózsa Gy. U.13-17. Táncművészet: moderntánc Képzőművészeti ág: kézműves Zeneművészeti ág: Hangszeres: zongora Vokális: magánének Hunya Általános Iskola, 5555 Hunya, Kossuth u. 3. Képzőművészeti ág: kézműves
Munkánk során együtt dolgozunk még az alábbi intézményekkel: - Kner Imre Gimnázium - A város valamennyi óvodájával - Idősek otthonaival - Városi Könyvtárral - Déryné Művelődési Házzal - Családsegítő Központtal - Tájházzal - Tourinform irodával - Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségével - Song Ching Ling Gyermekbarátság Alapítvánnyal 3.6. Mérés, ellenőrzés, értékelés A mérés, ellenőrzés, értékelés rendszere tulajdonképpen az intézmény komplex önértékelési rendszere. Ellenőrzési, értékelési terület Gazdálkodási, tanügyigazatás
Tartalom Gazdálkodás, tanügyigazgatás
13
Mutatók (indikátorok) Az egy tanulóra jutó bekerülési költség. A fejlesztésre fordított arány a dologi kiadásokhoz viszonyítva A pedagógusbér aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva.
Feltételek
Személyi feltételek
Számított és a betöltött álláshelyek száma. Törvényi kötelezettségen felüli órakedvezmények mennyisége. Termek száma Eszközök, felszerelések száma, illetve aránya a minimális szükégeshez. Beiskolázottak, végzettek aránya
Fizikai környezet Tárgyi felszereltség Eszközök
Oktatás-képzés; Nevelés
Tanítás-tanulás folyamata
Tantárgyi átlagok, vizsgaeredmények Versenyeken elindult tanulók aránya az összes tanulóhoz képest Versenyeredmények A szorgalom átlagok alakulása Dicséretek aránya a teljes tanuló létszámhoz viszonyítva
Tehetséggondozás Vizsgák
Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Szolgáltatás
nyújtott Hangszert kölcsönzők aránya
által
Tanári fluktuáció Beindított innovációk száma Igazgatói intézkedések száma Szervezeti működés és fejlesztés (szakmai, szervezeti) Évente dokumentáltan értékelt A működés értékelése pedagógusok aránya (a teljes A szervezeti kultúra feltárása és pedagóguslétszámhoz viszonyítva) Központi forrás és a saját bevételek fejlesztése aránya Elmaradt órák és foglalkozások aránya (az iskola heti összóraszámához mérten) társadalmi Kapcsolat a partnerekkel Közvetlen partnerek globális elégedettségi mutatói Kapcsolatok értékelése 1% változása Az egy évben tartott művészeti Társadalmi hatás programok száma
Szervezet, vezetés
Kapcsolatok, elismertség
Az intézmény szolgáltatások Tervezés
3.7. Az intézményi minőségpolitika A minőség jelentése – számunkra - az alábbiakat jelenti: Az intézmény minősítése Szakmai felkészültséget. Felelősségtudatot. Megbízhatóságot. Biztonságot. Kézzel fogható bizonyítékot Célul tűztük ki: - A a minősített alapfokú művészetoktatási intézmény cím elnyerését. - Partnereink elvárásainak, igényeinek érdekében az intézmények élvonalába kerüljünk. - Növeljük a művészeti pályát választó diákok számát. - Diákjainkat úgy képezzük, hogy képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba, és a munkavilágába. - Jelen legyünk a város, a megyei kulturális életében, igyekezzünk színvonalát emelni. - Folyamatos fejlesztés: tehetségek kibontakoztatása, fejlesztése, minden területen. 14
- Szervezeti kultúra megerősítése, bővítése: nyitás az ágazatokban. Táborok szervezése. Település kulturális életének színesítése: műsorok, ünnepségek szervezése, hagyományok ápolása, Zenei Világnap, „Kisebbség programja”, Karácsony, Anyák napja, Sajt- és Túrófesztivál, Május 1., városi rendezvények, kiállítások megnyitása. - A választott tanszakon a gyermek pozitív élmények alapján váljon érzelmileg gazdag, harmonikus, kreatív személyiséggé. - Segítse a növendéket a szakirányú továbbtanulásnál. - Fejleszteni a pedagógusok módszertani kultúráját. - Javítani az elégedettségi mutatókat. - Fejleszteni a szülőkkel való együttműködést. - Céljaink elérése érdekében folyamatosan fejlesztjük az oktatás szellemi és tárgyi feltételeit. - Rendszeresen vizsgáljuk partnereink igényeit, elégedettségét. A kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési tervet készítünk. Jobbító intézkedéseket hozunk, és ezeket megvalósítjuk. - Az oktatás minőségének fejlesztését. - Az iskola jogszerűen, szakszerűen, eredményesen és költség hatékonyan működjön, garantálja a tanuló egyéni fejlődését, minőségelvű nevelését, oktatását. - A hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának további fejlesztését. Arra törekszünk, hogy a munkatársak minőségi munkavégzését megfelelő munkakörnyezettel és szükséges erőforrásokkal segítsük. - A munkatársak fejlődése érdekében szakmai továbbképzéseket szervezünk. - A pedagógus szakma fejlődésének támogatása (pedagógus szakvizsgák, ECDL vizsgák) - Az oktatás tárgyi feltételeinek javítását. - Minden munkatársamtól elvárom, hogy partnerközpontú szemlélettel a fent megfogalmazottak szellemében, felelősséggel végezze feladatait. 3.8. Minőségpolitikai célok kiemelése és annak teljesülési kritériumai, elvárható eredményei Célok Kulcskompetenciák fejlesztése
Sikerkritérium Tanulók készségének, képességeinek megfelelő eredmények. Felkészítés művészeti versenyekre, továbbtanulásra.
Jogszerű működés
Az intézményi dokumentumok szerinti működés
Szakszerű működés
Pedagógiai programban leírtak megvalósulása Működési feltételek biztosítottak Helyi ünnepségeken, koncerteken, kiállításokon részvétel.
Költséghatékony működés Kulturális élet színesítése
15
Elvárt eredmény Minden növendék tehetségének, képességének megfelelő sikereket ér el a maga választott művészeti ágban. OKÉV és egyéb mérési eredmények javulnak. Az intézmény minősítése. Dokumentumok folyamatos frissítése, felülvizsgálata, belső ellenőrzése Az intézmény minősítése. Eredményeink javulnak (félévi, év végi statisztika) Éves költségvetés szerinti működés A kulturális rendezvények látogatottságának növelése.
4. Helyzetelemzés, az intézmény jelenlegi minőségfejlesztési rendszere, gyakorlata 4.1. A művészeti iskola alapdokumentumai
SZMSZ Nevelési Program Intézményi éves munkaterv Intézmény ügyintézés dokumentumai Munkaügyi dokumentumok Gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Kollektív szerződés Házirend Beiskolázási Program Beiskolázási terv
4.2. A fenti eljárásokon kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok. Munkatervek értékelésének szempontjai /éves munkaterv/ Nevelőtestület feladatköre /SZMSZ/ Ünnepek rendje /SZMSZ/ Az iskolai könyvtár működési rendje /SZMSZ/ Továbbképzési rend Beiskolázási terv Tanulás támogatása 4.3. Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere - 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) - 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) - 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról (Áht.) - 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról (Kt.) - 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról - 3/2002. (II.15). OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és a minőségfejlesztésről 4.4 Az iskola nevelési és oktatási tevékenységének szakmai minősítési eljárása A Városi Zene- és Művészeti Iskola nevelési és oktatási tevékenysége szakmai minősítésének célja, hogy - az egységes minősítési szempontok alapján tanúsítsa az intézmény tevékenységének szakmai minőségét, - segítse a szakma munkájának fejlesztését, a minőségfejlesztő tevékenységét, - támogassa az intézményben folyó nevelő és oktató munka szakmai szempontú fenntartói értékelését, - szolgálja az érintettek tájékoztatását, segítse a művészetoktatási szolgáltatást igénybe vevőket az iskolaválasztásban. 2007. szeptember 1-jétől a normatív hozzájárulás teljes összegére azok az alapfokú művészetoktatási intézményt fenntartók lesznek jogosultak, akik: - 2007. március 31-ig kezdeményezték a közoktatási minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II.15.) OM rendeletben meghatározott eljárás megindítását, és az előminősítési eljárásban 2007. július 31-éig megfeleltek az előminősítési követelményeknek.
- 2007. március 31-éig a minősítési eljárást nem kezdeményezték, vagy az előminősítési eljárás 2007. július 31-éig nem vezetett sikerre a normatív költségvetési hozzájárulás 50%-át vehetik csak igénybe. - 2008. január 1-jétől csak akkor jár teljes összegű hozzájárulás, ha a minősítési eljárásban 2007. december 31-éig a Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény, vagy a Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet megszerezte az intézmény, egyébként támogatásra nem jogosult a fenntartó. 4.4.1. Minősítés menete - A minősítési eljárást a rendelet mellékletében felsorolt szakmai szervezetek által létrehozott Szakmai Minősítő Testület szervezi és bonyolítja le. Az eljárás két szakaszból áll: 1.) az előminősítési eljárás, ennek keretében az intézmény dokumentumai alapján a minősítő szervezet arról nyilatkozik, hogy elfogadja-e a minősítési eljárás iránti kérelmet vagy sem és 2.) a minősítési eljárás. A szakmai szervezetek dolgozzák ki a minősítés – művészeti ágankénti – szakmai értékelési szempontrendszerét és a minősítési eljárás menetét. A szempontrendszer kidolgozásánál figyelembe kell venni a rendeletben meghatározottakat. 4.4.2. A benyújtandó dokumentumok - az alapfokú művészetoktatási intézmény alapító okirata - nem helyi önkormányzat által fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény esetén a székhelyre és valamennyi telephelyre szóló hatályos, jogerős működési engedély, - önkormányzat által fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény esetén az alapfokú művészetoktatási intézmény alapító okiratának jóváhagyásáról szóló képviselő-testületi határozat, - az intézmény rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések jegyzéke, - az intézményben foglalkoztatott pedagógusok jegyzéke – a név, a tanított tantárgy, végzettség, szakképzettség feltüntetésével – és a pedagógusok okleveleinek fenntartó által hitelesített másolata, - az intézmény pedagógiai programja, tantárgyfelosztása és a pedagógus-továbbképzési terve. A fenntartónak nyilatkoznia kell: - az intézmény tevékenységével összefüggésében folyt vagy folyik-e a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény szerinti törvényességi ellenőrzés, illetve hatósági ellenőrzés, valamint esélyegyenlőséggel, egyenlő bánásmóddal kapcsolatos eljárás, továbbá, amennyiben ilyen eljárás folyt, az milyen eredménnyel zárult, - az állandó alkalmazotti létszám a nevelő és oktató munkához rendelkezésre áll-e, - az alapfokú művészetoktatási intézmény hány és milyen évfolyamokkal működik - befizette-e és minősítési eljárás díja. 4.4.3. Előminősítési kérelem befogadása - fenntartó az értesítéstől számított harminc napon belül ismételten kérheti a minősítési eljárás megindítását, ha minősítő testület elutasítja kérelmet, ha másodszor is elutasítják az oktatási hivatalnál hatósági ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti. - A hatósági ellenőrzés pótolhatja a minősítési eljárás lefolytatására irányuló kérelem elfogadását. - A kérelem elfogadása az alapfokú művészetoktatási intézmény előminősítését jelenti. 4.4.4. Szakmai szervezetek jegyzéke 1. Magyar Rektori Konferencia 2. Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége 3. Alapítványi és Magániskolák Egyesülete 4. A Magyar Művészetoktatásért Országos Szakmai Szervezet 5. Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége
17
4.5. Az intézményvezetés Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét és döntési jogkörét a közoktatási törvény határozza meg. Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik a pedagógusok feletti teljes munkáltatói, és a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. A vezetést az igazgató látja el. A társadalmi változások, az iskola környezetében kialakult versenyhelyzet rugalmas munkaszervezetet kívánnak meg. Az igazgató feladata az operatív vezetés felülvizsgálata, a stratégiai vezetés, az alapvető feladatok, a struktúra megállapítása, és egyúttal kialakítása is. Emellett a munkavégzés rendjének fenntartása, az ellenőrzés. A külső környezettel való kapcsolattartás. A Városi Zene- és Művészeti Iskolában az SZMSZ-ben meghatározottak szerint három tagozatvezető van: zene tanszakon, képzőművészet tanszakon és a tánc tanszakon. A tagozatvezetők közötti munkamegosztás jól megoldott. Fontosabb döntéseknél ki kell kérni a nevelőtestület véleményét, ezzel is biztosítva a demokratikus vezetést. A lényeges döntések előkészítésénél a vezetői értekezlet segíti az igazgató munkáját. A pedagógiai munkát segítő dolgozók közül az iskolatitkár végzi a tantárgyfelosztás, statisztika elkészítését, valamint a nem szakmai adminisztratív munkát. A személyzeti ügyekkel a Polgármesteri Hivatal munkaügyi előadója, a gazdasági ügyekkel a Pénzügyi Csoport foglalkozik. Az iskola fő épületének tisztasága, rendben tartása a takarítónő, a fűtés karbantartása és a régi épület tisztán tartása a karbantartó feladata. Az elmúlt években a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség hatékonyan vett részt az iskolai döntésekben, segítették a vezetés munkáját. Összességében megállapítható, hogy a jelenlegi vezetési szerkezetben a Városi Zene- és Művészeti Iskola hatékonyan működtethető a további években is. 4.6. Humán erőforrások biztosítása és fejlesztése Egy szervezet életében, hatékony tevékenységében az emberek jelentik a legfontosabb erőforrást. A jelenlegi alkalmazásban lévő pedagógusok száma: 21 fő.
A pedagógusok kinevezésének megoszlása 15 10 Fő
5 0 Határozott/fő (29%)
Határozatlan/fő (71 %)
18
A pedagógusok végzettség szerinti megoszlása 6 4 Pedagógus/fő
2 0 szakképesített
középfokú
óvónőképző
tanítóképző
tanárképző
egyetemi
El kell érni, hogy az oktató pedagógusok mindegyike minden tagozaton rendelkezzen a szükséges végzettséggel. Ez megoldható új emberek alkalmazásával, vagy belső átképzéssel. Az adminisztratív és technikai dolgozók képzettsége és létszáma megfelelő, jól segítik és kiegészítik az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. 4.7. Továbbképzések A törvénynek megfelelően a tanárok rendszeres továbbképzésen vesznek részt. Fontos feladatnak tartjuk a tantestület szintjének további emelését. Ez alapvetően a pedagógus továbbképzésre biztosított állami normatívából megoldható. Az elmúlt években kiemelt feladat volt a pedagógusok számítástechnikai (ECDL) továbbképzése. Ennek köszönhetően elmondható, hogy szinte minden pedagógus elvégezte az alapfokú oktatást. A számítástechnikai képzések a 2006/2007. tanévben is folytatódnak. A közeljövőben célom, hogy minél többen jelentkezzenek szakvizsgát adó képzésre, ezzel is erősítve az intézmény minőségi szintjét. 4.8. Az intézmény eszköz és felszerelésének alakulása 4.9. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A külső és belső jogi szabályozók betartásának megvalósulása az intézményben: - A vezetői ellenőrzés feladta a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. - Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre rendszeresen.
5. Intézményi minőségirányítás rendszer Az intézmény minőségirányítás rendszere a küldetés, a minőségpolitika és a jövőkép hármas logikai egységén alapul. Eszerint a küldetést az intézmény létjogosultságának tekinti, a jövőképet az időben legtávolabbi stratégiai céljaként fogja fel, míg a minőségpolitikát a jelent a jövővel összekötő folyamat alapelveként értelmezi. Természetesen mindezt a fenntartói minőségfejlesztési elvárások figyelembevételével. Az önkormányzati intézkedési tervnek és az intézményi minőségirányítási programnak koherenssé kell válnia. Az így összehangolt fenntartói minőségirányításnak, illetve az ehhez kapcsolódó intézményi belső mérés-értékelési tevékenységnek biztosítania kell a közmegelégedést kiváltó, hatékony, minőségi közoktatást. A minőségfejlesztési rendszer KT 40.§ (11) a működést szabályozó folyamatokat, ennek keretén belül pedig az alábbiakat: 19
- a vezetési, - tervezési, - ellenőrzési, - mérési, értékelési feladatok végrehajtását és annak intézményi szervezeti kereteit határozza meg.
5.1. A vezetés értékrendje A munkatársak értékelési rendje Ösztönző rendszer /jutalmazás elvei/ Pedagógusok együttműködése 5.2. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége A minőség elérésében, bármilyen minőségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. A minőségért elsősorban a vezetőt terheli a felelősség. A minőség a vezető döntéseiből fakad és a többi pedagógus cselekedeteinek függvénye. A minőségbiztosítási rendszer kidolgozásának és működésének első számú felelőse az intézmény igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Elengedhetetlen a vezetői elhatározás, elkötelezés. Felelősség terheli az intézmény vezetőjét a minőségbiztosítás iskolai rendszerének kiépítésében. Ennek megvalósítása érdekében: Az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén. Betartja az intézény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozók előírásait. Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját – ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja – éves munkatervét, minőségpolitikáját és minőségpolitikai célokat. Elkészíti az intézményi és munkatársi érékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez. 5.3. Jogszerű működés Az intézményvezető fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályozói – minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg, munkaköri feladatok ezek betartása. 5.3.1.Dokumentumok kiadása, kezelése Iratkezelési szabályzat szerint. Az alapdokumentokat (SZMSZ-t, a pedagógiai programot, munkatervet, beszámolót, házirendet) elfogadás után nyilvánosságra hozzuk mind a szülők, mind a gyerekek felé. Ennek módjai: Az SZMSZ, Pedagógiai Program, Munkaterv, Beszámoló, Házirend kifüggesztésre kerül a tanáriban, az aula információs faliújságán. Az alapdokumentumokat és ezek mellékleteit az irodában bocsátjuk minden érdeklődő rendelkezésére előre egyeztetett időpontban. A dokumentumok hatályos elfogadása után az iskola minden tanulója és szüleik is írásos formában értesülnek a dokumentum új pontjairól. A Házirendet beiratkozáskor minden tanuló kézhez kapja. A Házirendet tanév első óráján szóban is kihirdetjük. 20
A dokumentumok egymáshoz való viszonyát a következő ábra szemlélteti
5.3.2. MIP dokumentumainak kezelése és módosítási rendje MIP dokumentumai Minőségpolitikai nyilatkozat Minőségirányítási rendszer Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása 5.4. Tervezés
5.4.1. Pedagógiai tervezés Intézményünk pedagógiai alapelvei, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. A ránk bízott gyerekek emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító, szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítsuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek individuális fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását. 5.4.2. Stratégiai tervezése - a művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet elérése, - egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának megőrzése, - az iskolahasználók, illetve a pedagógusok igényeinek megfelelően az intézmény szolgáltató jellegének további erősítése, - nagyobb esélyegyenlőség biztosítása. 5.4.3. Operatív céljaink Az intézmény egészét átfogó minőségközpontú szemlélet kialakítása érdekében: - az önfejlesztés, az önművelés, az önértékelés igényének fenntartása - tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és pedagógusokban egyaránt. A tehetséggondozás hatékonysága, megőrzése érdekében: - a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének fenntartása, - tanulás és munkafegyelem megőrzése, 21
- a folyamatos, személyre szabott fejlesztés megvalósítása, - komplex személyiségfejlesztő program alkalmazása. Az iskolahasználók igényeihez alkalmazkodó szolgáltató jelleg erősítése érdekében: - a tanulók, szülők igényeinek (pl. felelősségtudat, értékmegőrzés, a szép és a kulturált iránti igény…) figyelembe vétele. A nagyobb esélyegyenlőség biztosítása érdekében: - a szociális hátrányok kompenzálása, - kreativitásfejlesztés, - továbbtanulási esélyek növelése. 5.5 Az ellenőrzés rendje és folyamata Cél: Az intézményi működés vizsgálata abból a szempontból, hogy megfelel-e a központi, helyi, intézményi normáknak, a hatályos jogszabályoknak. A folyamat leírása: Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van: Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről és az intézmény folyamatairól. Kétirányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Az önértékelés területei: - szervezeti kultúra, - folyamatok szabályozottsága, - folyamatos fejlesztés alkalmazása. Önértékelés ideje: az I. félévet lezáró osztályozó értekezletén, valamint az éves tanévet lezáró év végi osztályozó értekezleten, a teljes munkatársi kör részvételével. Az önértékelés területei: Az önértékelés területei Kritériumai: Zenei tanszakok (január vége, február eleje tanszaki A fejlődés nyomon követése, motiváció a tanulók bemutatók, május év végi vizsgák) számára. Képző- és iparművészeti tagozat (májusi vége június eleje vizsgakiállítás) Balett tagozat (január vége, február eleje tanszaki bemutatók, június eleje: év végi vizsgák) Vezetés
A vezetés személyes részvétele hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában. Az intézmény belső működési rendjének kialakítása. Partnerekkel való együttműködés. A munkatársak támogatása, motiválása. Az intézmény hosszú távú terveihez NP/PP-hez szükséges belső és külső információ gyűjtésének, feldolgozásának biztosítása.
Stratégia
22
5.6. Pedagógiai ellenőrzés színtere
-
-
Iskolán kívüli tevékenységek, Kapcsolatrendszerek Óralátogatás - Zenei tábor (pályakezdő új - Kirándulások kolléga) - Hangverseny Dokumentumok látogatások ellenőrzése - DÖK Taneszköz - Iskolaszék kiválasztása - Közművelődési Rendezvények, intézmények ünnepségek - Hangversenyek - Fogadóórák - Szülői értekezlet
Minőségfejlesztés
Versenyhez, Hangversenyhez
-
Tanulói szokásrendszer Mérések, vizsgálatok Partneri elégedettség Belső szabályzók
-
Pedagógiai attitűdök, módszerek Eljárások Szociális érzékenység Empátia Bánásmód Pozitív értékelés
Egyéb
-
Gyermekvédelem
-
Beiskolázás Házirend Tanítás nélküli munkanapok felhasználása Továbbképzések Munkaközösségek
-
5.7. A belső ellenőrzés területei I. Pedagógia Lásd: „Pedagógiai ellenőrzés színtere táblázat
II. Tanügyigazgatás Naplók, törzslapok, ellenőrzők, c. tájékoztató füzetek, statisztikai adatok, tantárgyfelosztás , órarend, mulasztások, beiratkozás, hangversenyek, vizsgák, tanév rendje.
III. Munkáltatói feladatok Átruházott jogkörök ellenőrzése. Személyzeti munka, átsorolás, jubileumi jutalom, munkaidő pontos betartása, technikai dolgozók munkavégzése, pályakezdő, új kolléga ellenőrzése.
IV. Gazdálkodás Beszerzések, eszközeink nyilvántartása, karbantartása, szakleltár, karbantartás előírások betartása, túlóra, helyettesítés elszámolása, besorolás.
V. Iskolai munka -
-
-
Az iskola közéleti tevékenysége. Az iskola menedzselése. Kapcsolattartás. Pályázatokon való részvétel, ennek eredményessége.
VI. Egyéb -
-
-
Munka-, tűz-, vagyonvédelem. Rendszeres orvosi ellátás. Tanulóés gyermekbalesetek. Ügyeletek megszervezése.
5.8. A pedagógiai munka ellenőrzése az alábbi szempontok alapján az éves ellenőrzési tervben ütemezve Szakmai felkészültség, önképzés: - Végzettsége a beosztásnak megfelel-e - Mobilizálhatóság a végzettségek alapján - A kötelező továbbképzéseken való részvétel - Az egyéb továbbképzéseken való részvétel - Szakirodalmi tájékozottsága - Pályázatok megírásában való részvétele - Publikációs tevékenysége
23
A foglalkozások (a tanulás) irányítása: - Megfelelő tanulásirányítási formák alkalmazása - A tanulók bevonása - Hatékonysága - Szemléltetés a célnak megfelelően - Képességek szerinti differenciálás - Motivál, támogató pedagógiai környezetet biztosít - Értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét - Folyamatosan visszajelez a tanulóknak a teljesítményükről A tanítványok ismerete: - egyéni problémák ismerete - a szülőkkel, gondviselőkkel való kapcsolattartás - a tanulók képességeinek ismerete - részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók felkészülésének segítésében - továbbtanulásra készíti fel a tanulókat - egyéni fejlesztési tervek alapján fejleszti a tanulókat Ellenőrző, értékelő munka - a pedagógiai program értékelési rendszerének, elveinek betartása - a szokások kialakításának következetessége - ellenőrzés, értékelés rendszeressége, következetessége - a tanulók értékelésnek, osztályozásának rendszeressége Tanórán kívüli tevékenység - pontossága (órákra, értekezletekre való érkezése) - feladatvállalási készsége - az iskola életéhez kapcsolódó feladatokban való részvétele - részvétele Gyomaendrőd város kulturális életében - aktivitása a nyári tábor, az alapítványi bál, hangversenyek, kiállítás, bemutatók szervezésében. Adminisztráció - a tanügyi dokumentumok vezetésének pontossága - jelentési kötelezettségek időbeni teljesítése - adatszolgáltatás, kimutatások elkészítése - formai követelmények betartása - hiányzások igazolása, eljárás - anyakönyvek vezetése - részt vesz az intézményi dokumentumok készítésében (Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program, Házirend stb.) Részvétele a közösség alakításában - mikro közösségben (csoport, tanulók) - tantestületben - részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában - részt vesz a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységekben Konfliktuskezelés - mikro közösségben - tantestületben - tiszteletben tartja mások (tanulók, szülők, kollégák) emberi méltóságát - Szempontok: beszédmotor, megszólítás, kommunikációban a meghallgatás
Kapcsolattartás - tanulókkal - tantestülettel - szülőkkel - munkáját segítő szakemberekkel - más nevelési, oktatási és egyéb intézményekkel Az ellenőrzés módja: dokumentumelemzés - tanügyi dokumentumok ellenőrzése - óralátogatások (foglalkozások látogatása) - pályázatok - versenyeredmények - publikációk, előadások Eljárásrend Ssz. 1.
2.
Tevékenységek/feladatok Az éves feladatok tervezése: intézményi munkaterv, munkaközösségi munkatervek, egyéni feladatok Az adott évben értékelésre Kerülő pedagógusok és értékelőjük megnevezése
3.
Értékelési gyűjtése
4.
Az értékelt önértékelése
5.
Az információt gyűjtő vezetők megbeszélése
6.
Az igazgató és az értékelő egyeztetése Az értékelő megbeszélés lefolytatása; az értékelési megállapodás megkötése; aláírása
7.
információk
pedagógus
Határidő Felelős Minden év Intézményvezető szeptember 1-ig Munkaközösségvezető Pedagógus év Intézményvezető Még nem dőlt el, Minden hogy minősítő vagy szeptember 1-ig fejlesztő értékelésre lesz-e szükség; minősítő értékelés esetén mindenkit minden évben értékelni kell. Intézményvezető Minden Adatgyűjtés év Az adatgyűjtés az következő előző naptári évre április 30-ig vonatkozik. Az értékelési Április 30-ig Értékelt szempontrendszer pedagógus mentén Az egyes értékelt Május 15-ig Intézményvezető pedagógusokról az értékelési szempontokhoz összeszedik az információkat – pedagógusonként külön-külön. Május 30-ig Igazgató Módszer/magyarázat
Az értékelt és az Július 10-ig értékelő megbeszélése – értékelő interjú; Az értékelő és az értékelt megállapodást köt a szükséges és lehetséges 25
Értékelő
8.
9.
10.
fejlesztésekről Az értékelési megállapodás munkáltató által történő aláírása; az értékelt egyet nem értése esetén helyzetkezelés A fejlesztések ellenőrzése, A legkevésbé jó értékelése teljesítményt nyújtó pedagógusok tevékenységének rendszeres ellenőrzése e területeken. A következő értékelés előkészítése
Július 10.
Igazgató
A megálla- Igazgató podásban rögzített időpontokban és az 1. sorban írtak szerint. Minden tanév Szeptember 1.
5.9. Tervek: Hangszer-, képző- és iparművészeti, táncbemutatók az iskolákban, óvodákban. Rendkívüli ének-zene órák /zenehallgatás élő zenével/. Hangverseny szervezése az ifjúság számára évente kétszer. Helye: Művelődési Központ. Nyári művészeti tábor folytatása, nyílt napok szervezése minden tanszakon. Kiállítások szervezése az intézmény kapuin, az Endrődi Közösségi Házon és a vizsgakiállításon kívül: Pl. Pódium kávéház. Balett bemutatók – a nyári városi rendezvényeken (pl: Családi nap, Paprikáskrumpli-főző verseny stb) Bábjáték bemutatók az Öregszőlőben megtartott Gyermek-napon. Könnyűzenei együttesek, bábcsoportok, népzenei csoportok létrehozása. 5.10. Az alapfokú művészetoktatás folyamatai Kulcsfolyamatok
Alfolyamatok
I. Az intézmény vezetése, Irányítása Vezetés
Tervezés
Stratégiai tervezés
Szervezés
Jövőkép Értékek Célok A környezeti és a társadalmi felelősség meghatározása A célok eléréséhez vezető út és módszerek meghatározása Az elérendő eredmények kitűzése A tervkészítés formái Jogszabályok (központi, helyi szabályozás) Pedagógiai program, helyi tanterv Követelményrendszer Tantárgyak, óraszámok, órarend Tehetséggondozás Tankönyvek, segédletek Az értékelés szintjei, módjai, formái A magasabb évfolyamba lépés feltételei Vizsgák A döntési folyamatok működtetése A gazdasági erőforrások működtetése Dokumentációs rend Munkaszervezés Szervezetépítés 26
Igazgatás
Ellenőrzés, értékelés
Irányított önértékelés
A folyamatok működtetése Rendszerszervezés Minőségpolitika Minőségfejlesztési rendszer működtetése Erőforrások biztosítása Képzés Iskolai szinten Tanszakonként Pedagógusok teljesítménye Tanulók teljesítménye Munkafolyamatok Rövid és hosszú távú célok Kommunikáció Szervezeti kultúra/klíma A feltételrendszerek biztosítása Dokumentáció Adottságok: - Vezetés - Stratégia és operatív tervezés - A dolgozók irányítása - Partnerkapcsolatok és erőforrások - Folyamatok Eredmények: - A partnerek elégedettsége - A munkatársak elégedettsége - Társadalmi hatás - Az iskola kulcsteljesítményei, eredményei
Kulcsfolyamatok
Alfolyamatok II. A partnerkapcsolatok Irányítása A közvetlen és közvetett partneri kör elégedettsége A partneri A szolgáltatói szemlélettel való azonosulás igények és A partneri visszajelzések dokumentálása elégedettség Felvétele Továbbképzési terv A Pedagógusok Óralátogatás kapcsolattar Helyettesítési rend tás formái Ügyelet Rendezvények, értekezletek Egyéb Felvétele Tanulók Beiratkozás Órarend, házirend Közösségi tevékenységi formák Képességfejlesztés Tehetséggondozás Diákönkormányzat Rendezvények Beiratkozás Szülők Szülői értekezlet, fogadóóra Szülői munkaközösség Rendezvények Kiállítás 27
Táboroztatás
Kulcsfolyamatok
Alfolyamatok III. Az emberi és egyéb Erőforrások biztosítása és fejlesztése Új munkatárs kiválasztása, betanítása Humánerő- Pedagógusok Motiváció források Teljesítményértékelés Karriertervezés Csapatépítés Önképzés Továbbképzés Jutalmazás, fegyelmi ügyek Juttatások Belső képzés, tréning Munkahelyi környezet Fluktuáció Klíma Pályázatírás A belépő tanulók adatai, osztályba sorolás Tanulók Kiválasztás, Fluktuáció betanítás, Felvételi közérzet Különböző vizsga A tanulók közérzete Jutalmazás, fegyelmi ügyek Hiányzások Versenyek Eredmények A tanulók továbbtanulása Felvétele Technikai személyzet Betanítás Munkakörülmények Költségvetési keretek minősége Egyéb Beszerzési terv Erőforrások Amortizációs terv Pályázatok
Kulcsfolyamatok
Pedagógiai tervezés, fejlesztés
Nevelés
Oktatás
Alfolyamatok IV. Nevelés- Oktatás Közösségfejlesztés Személyiségfejlesztés A neveltségi szint javítása Viselkedéskultúra A beiskolázást segítő tevékenységek A pedagógiai program, a helyi tanterv felülvizsgálata Tanmenetek Tantervfejlesztés Módszertan Tankönyvek és egyéb segédletek A tehetséggondozás színterei Az oktatás eredményessége 28
Minőségfejlesztés
Értékelési rendszer Innováció Művészeti alapvizsga Módszerek és eszközök a minőség szolgálatában A munkatársak minőségszemléletének alakítása A belső iskolahasználók elkötelezettsége Képzés és oktatás
Kulcsfolyamatok
Mutatók
Alfolyamatok V. Mérés, Elemzés, javítás Szervezeten belüli Iskolai eredmények, versenyek Óralátogatások teljesítményének Dokumentációs fegyelem értékelése Belső audit Pályázatok Szervezeten kívüli Közvélemény teljesítmények értékelése Média Társiskolák Fenntartó Szakmai szintek
5.11. Az intézményi dokumentumok és szabályzatok felülvizsgálatának rendje
Dokumentumok megnevezése
Jóváhagyás (évszám)
Alapvető általános dokumentumok 1. Alapító okirat 2004 2. SZMSZ
2002
3. Házirend
2001
Alapvető szakmai dokumentumok 4. Pedagógiai 2004 program 5. Továbbképzési 2001 program
Felülvizsgálat használhatósággal, gyakorlati Érvényesség Jogszabályi- A megvalósulással, a szabályzat működési megfelelősé betartásával kapcsolatos megállapítások g
Határozatlan Megfelel Szinkronba hozni időre dokumentummal. 2006 Felülvizsgál ata folyamatban 2003 Felülvizsgál Felülvizsgálata 2004 őszén at
2009 2002
Felülvizsgál va Felülvizsgál ni
Átdolgozása folyamatban van.
5.11. Ütemterv a partneri igény- és elégedettségméréshez Feladatok Tervezés: Az érdekeltek
Eszközök, Segédanyagok Módszertani
Felelős Minőségügyi 29
valamennyi
Megjegyzés Dokumentum:
tájékoztatása, módszer és minta megtervezése, mérőeszközök tartalmi, formai megtervezése, technikai, pénzügyi feltételek megteremtése Végrehajtás: mérőeszközök elkészítése
Kérdőívek eljuttatása
segédanyagok. Szükség szerint számítógép, nyomtató fénymásoló, géppapír. Kérdőívek, Számítógép, Nyomtató, fénymásoló, géppapír. Levélboríték, bélyeg
Kérdőívek begyűjtése
Gyűjtőláda
Interjúk elkészítése
Interjúterv
Kérdőívek összesítése
Begyűjtött kérdőívek, interjúk, számítógépes összegzés, adattáblák, grafikonok, szöveges információk, számítógép, nyomtató, papír Önellenőrzési segédlet, Számítógép.
Dokumentálás: Az ismételhetőség és összehasonlíthatóság biztosítása. Eljárásrend készítése Visszacsatolás
csoport.
Ütemterv
Minőségügyi csoportvezető
A mérés módját mérésrend táblázat tartalmazza.
A partnerlistán szereplő intézményi kapcsolattartó, Csoportot vezetők Intézményi kapcsolattartók, csoportvezetők Intézményi kapcsolattartó
A tanulók az intézményben töltik ki.
Minőségi csoport, csoportvezetők
Minőségi csoport
Összesítő táblázatok Az intézmény és grafikonok vezetője
A kérdőívek egy része írásbeli interjúval kombinált Dokumentum: összegzés
Dokumentumok: A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje Módja: értekezlet, szülői értekezlet, faliújság, szóbeli tájékoztató
5.12. Folyamatleírás az igények elemzéséhez Tevékenység
Követelmények
Munkaforma, módszerek Tervezés: Nyitott önértékelés Csoportos Feladatok tervezése partnerek igényei és felkészülés, teamelégedettség munka, közös vizsgálata tervek Igények elemzése: Partnerek Elemzést végző 1. - Partner igényeinek Számú csoport. csoportonként összehasonlító Összehasonlító azonos és eltérő elemzése. Az elemzések. 30
Eszközszükséglet Módszertani segédletek
-
Kérdőívek Feldolgozandó adathalmaz Számítógép
Felelős produktum Munkacsoport, ütemterv.
Tanulók körében: DÖK elnöke Alkalmazottak körében:
erősségek bemutatása - Fejlesztő területek (legalacsonyabb átlagok, csoportonkénti igények) - Ellentmondások kimutatása a partnerek értékítélete között. Elemzési szintek, évfolyam szint. Csoportok adatait a csoportvezetőve l dolgozzák fel. Külső intézménykép és a partneri elégedettség igényeinek összehasonlítása. Táblázatba foglalás: azonosságok, eltérések, hiányzók: - Feltételezettnek megfelelő - Feltételezettnél alacsonyabb Elvárások összehasonlítása: - Külső intézménykép Attól eltérő vagy nem szereplő elvárás Partneri elégedettség. Összehasonlító munka. Dokumentumok: - PP, SZMSZ, Házirend - Egyezőség – eltérés - Következtetések levonása Táblázat gyűjtés szempontjai: 1. Partnerek dokumentumaiban
Következtetések intézmény levonása. vezetőségének feladata a kollégák bevonása az elemzésbe.
Igazgató Szülők körében: SZMK elnöke Partnerek körében: Intézményvezetők - Összehasonlító elemzés - Intézményi összefoglaló
Tanulók körében: DÖK elnöke Alkalmazottak körében: Igazgató Mérési anyag: Szülők körében: kérdőívek, eredmé- SZMK körében Egyéb partnerek Nyek. körében: Intézményvezetők Számítógép Táblázatok az összehasonlításról. Írásos intézményi összefoglaló. Nyitott önértékelés külső, intézményképről készített anyag.
Partnerek igényeinek és a szervezet önképének összehasonlító elemzése. Írásos összefoglaló az elemzés eredményiről, melyet az intézmény készít el.
Teamek partnercsoportonként. 2. Számú csoport
Intézmény végezze el a nyitott önértékelést – az intézmény nevelési és pedagógiai programjával.
Team munka 3. Sz. PP, csoport Házirend
Összehasonlító elemzések. Következtetések levonása.
Összehasonlító elemzés
Mérési eredmények Számítógép
31
SZMSZ, Összefoglalja: Igazgató
szereplő: célok, szolgáltatások, feltételek, tevékenységek teljesítésével. 2. Elégedetlenek a következő célok, feltételek, tevékenységek teljesítésével. 3. Elvárással fogalmazták meg, de nem szerepeltek a következők. Probléma és elvárás lista készítése. Probléma: pontos felsorolás
Igény és probléma Minőségi csoport. lista készítés. Erőforrás vizsgálat. Következtetés levonása, célmódosítás stb.
Visszacsatolás: a struktúra lista probléma és elvárás lista megismertetése az alkalmazotti közösséggel. Csoportos felkészítés. Munkacsoportok: - Célképzés - intézkedési terv
Az intézmény az elemzés eredményei, következtetések levonása alapján meghatározza az elérendő célt. Intézményvezetés Nevelőtestület feladata a cél képzése: a módszerek, meghatározás, team-munka technikák ismertetése. kialakítása. Célok és prioritások Intézmény meghatározása: határozza meg a 1. Okfeltárás, pontosan kitűzött megoldási céljait. javaslatok a gyökérokok megszüntetése. 2. Az egyes működési területekhez célok meghatározása, partneri elvárások. Prezentáció Fontossági sorrend. Prioritási
sorrend Célok
Előadás, gyakorlat
Elemző munkái.
csoportok Minőségi csoportvezető.
Számítógép.
Probléma és elvárás lista.
Módszertani segédanyagok.
Minőség csoportvezető.
Tájékoztató előadás Írásvetítő.
Minőség csoportvezető.
Nevelőtestületi Probléma és elvárás Foglalkozás foglalkozás 4-6 fős lista. vezetője: minőség csoport kialakítása. csoportvezető Gyökérokok Papír, íróeszköz. keresése.
Cédulázás
Fejenként 3 cédula.
Csoporton belüli Csomagolópapír. egyeztetés, megbeszélés Vastag filctoll.
Célok súlyozva területenként. Csomagolópíron elhelyezve.
Egyéb íróeszköz.
között Munkacsoportok 32
Célok
működési Minőségi
felállítása. Intézmény szempontjai. Fontossági sorrend.
prioritási sorrendet kell felállítani. - Tanulói szülői igények. Belső humán erőforrás fejlesztése. - Országos és helyi szabályozás. - Fenntartóik igények Intézményvezető Módosítás a átvizsgálja a rendelkezésre álló szükséges (pénzügyi emberi erőforrások infrastrukturális szempontjából. stb.) erőforrások alapján. intézmény Célok ütemezése Az tegyen különbséget időtáv szerint. rövid, közép és H: Hosszútáv K. Középtáv (1-2 hosszú távú céljai között. év) R: Néhány hónap Döntés: intézményi célrendszerről PP célrendszerének változásairól
közösen.
területenként.
csoportvezető.
Számítógép
Célok listájának Célok működési Minőségi kiegészítése az területenként és csoportvezető. erőforrással. egyéb beosztásban.
Munkacsoport
Célok listája. Számítógép.
Minőségi csoportvezető. Célok listája kiegészül az időtávokkal.
Jegyzőkönyv Alkalmazotti megbeszélés. Írásos öszzefoglaló. PP.-mal történt összehasonlításról jelenléti ív.
5.13. Intézkedési terv CÉL: A fogadóórák kihasználtságának növelése Az eredmény mérésének, értékelésének módja: Jelenléti ív számszerű adatainak rögzítése, munkamegbeszélések. A célmegvalósításához vezető tevékenységek Szülői igények mérése kérdőívvel. A kérdőív megszerkesztése.
Szükséges erőforrások
Team létrehozása, Papír, számítógép, fénymásoló A kérdőívek eljuttatása Boríték, bélyeg a kijelölt szülőkhöz.
Ellenőrzés, VisszacsatoElvárt Felelősök, eredmény értékelés módja lás, aláírás munkában résztvevők Tanéven- Team-vezető kérdőív A kérdőív A tagok ként az alkalmas a szülői bemutatása Oktatástechnikus igények január intézményvezetőnek. 15-ig. mérésére. HatárIdők
Tanévenként február 15-ig. A visszaérkezett A korábban Tanévenkérdőívek feldolgozása. létrehozott team ként március Papír, vége. számítógép TanévenA fogadóórák Naptár, ként intézményi időpontjainak szeptemmeghatározása a teljes munkaterv ber vége tanévre. A szülők tájékoztatása Tájékoztató füzet Tanévena fogadóórák ként időpontjáról. október
Iskolatitkár
A kérdőív eljut a Postakönyv címzettnek.
Team-vezető
A szülők számára kedvező időpont meghatározása Tervezhetőség
Vezetőség
Szaktanárok
33
Összesítés feldolgozott kérdőívekről
a
Intézményi éves eseménynaptár
tájékoztató A szülők A füzetek szúrópróbaszámára tervezhető a szerű ellenőrzése
Egyéni fogadóórák Órarend lehetőségének felkínálása személyre szóló felkéréssel, heti rendszerességgel. Információs tábla Faliújság készítése a pedagógusok fogadóórájának időpontjairól. Eredményesség Jelenléti ívek vizsgálata.
Visszacsatolás
Adatelemzés összegzése
első hete.
fogadóórák ideje
Tanéven- Szaktanárok ként október első hete.
Személyesebb Órarend Bizalmasabb Jelenléti ívek légkörben zajlik a beszélgetés.
Tanévenk Vezető ént szaktanárok október első hete.
Szemrevételezés Informáltság, ellenőrizhetőség.
Tanéven- Vezetőség ként május hónapban Tanévenk Intézményvezető ént június , szaktanárok hónapban
Informáltság a Munkamegbeszélés, cél elérésével adatvédelem kapcsolatban. Tájékozottság a cél megvalósulásáról.
Szóbeli tájékoztatás szülői értekezleten, szakalkalmazotti megbeszélésen
6. Összegzés Gyomaendrőd Város Közoktatási Intézményrendszerének működési minőségirányítási programjában (2004-2008) – a fenntartó elvárásait a Városi Zene- és Művészeti Iskola működésével kapcsolatosan a fent leírt program tartalmazza. A bemutatott évek munkája tükrözi az intézményben folyó oktatást, a jelen és a jövő kitűzött feladatait, céljait, melyekkel szeretnénk a fenntartó elvárásaink is megfelelni. Arra kell törekedni, hogy amit teszünk minél több ember javát szolgálja. Az IMIP segíti az iskolai minőséget, beépül a mindennapokba, az intézményi, munkaközösségi munkatervekbe.
7. Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás 7.1 Az iskola nevelőtestülete a Minőségirányítási Programot egyhangúan elfogadta Kelt: ________________________________ 7.2. A Szülői Munkaközösség a Minőségirányítási Programot elfogadta.
Kelt: ________________________________ 7.3. A Diákönkormányzat a Minőségirányítási Programot elfogadta 7.4 A fenntartó a Minőségirányítási Programot ____________________sz. határozatával jóváhagyta. Kelt: _________________________________
8. Irattári száma Gyomaendrőd, 2007. március 12.
Holubné Hunya Anikó igazgató 34
1. számú melléklet A partneri igény- elégedettségmérés eljárásrendje
1. Cél Meghatározott partneri kör elégedettségének és igényeinek felmérését biztosító folyamat szabályozott működtetése. 2. Hivatkozás A Minőségfejlesztési Program kimondja: Az intézmény írja le a partnerek igényeinek meghatározási folyamatát!” 3. Az igény- és elégedettségmérés folyamatának leírása 3.1 A modellépítés időszakában a minőségügyi csoport vezetője irányítja és ellenőrzi a folyamat feladatait. A későbbiekben az intézmény vezetője bízza meg a mérési felelőst az éves munkaterve elkészítésekor. 3.2 A megbízott mérési felelős részére a szükséges iratokat hozzáférhetővé kell tenni. Ezek: felmérési eszközök egy-egy példánya, az előző mérések összesített és kiértékelt eredményei, melyeket az intézmény iratkezelési szabályzata szerint kell kezelni. 3.3 A mérést legalább 30 nappal korábban elő kell készíteni. A mérési folyamattervet aktualizálni kell, az eszközöket megfelelő példányban el kell készíteni, fel kell készíteni az adatgyűjtésben, feldolgozásban és kiértékelésben közreműködőket. Megbízásukat írásban át kell adni. 3.4 Az eljárásrend melléklete tartalmazza a különböző partnercsoportok mérési területeit, gyakoriságát, módját, eszközeit, mintavételi eljárását, az elfogadási kritériumokat. 3.5 A felmérésben részt vett valamennyi érdekelt felet, a mérést követő két hónapon belül tájékoztatja az intézmény a mérési eredményekről. A tájékoztatás formái: szóban vagy írásos formában. Megjelöljük azt a forrást is, amelyből bővebben tájékozódhat a részletek iránt érdeklődő partner. 3.6 A feldolgozás és kiértékelés után a kitöltött kérdőíveket, felmérési eszközöket az intézmény megsemmisíti. Felelős: az intézményvezető és a mérési felelős. 3.7 A felmérés ismételhetőségét az eljárásrend betartása biztosítja. Az összehasonlíthatóság feltételeként valamennyi partnert érintő közös területek, kérdések szerepelnek a mérőeszközeinken. A méréseket hasonló nagyságú és összetételű mintán végezzük. A vizsgálati eszköz kérdéseit a későbbiekben legfeljebb 50 %-ban változtatjuk, a frissítés lehetőségével él az intézmény. 3.8 Minden 4. Évben (legközelebb 2008-ben) az első mérés alkalmával alkalmazott kérdőívvel és azonos mintavételi eljárással vizsgáljuk az elégedettséget a tanulók, a szülők és az alkalmazottak körében. 3.9 Az információk csoportosítását partnerenként és összesített módon is elvégezzük az igényekre, az ezek kielégítésével való elégedettségre és elégedetlenségre vonatkozóan. 3.10 A mérések során kapott adatok csak a felmérés céljára használhatók fel. Az adatok védelméről és bizalmas kezeléséről az intézményvezető és a mérési felelős gondoskodik. 4. Az eljárásrend módosítása Az intézmény bármely alkalmazottja javaslatot tehet írásban vagy szóban a minőségügyi csoport vezetőjénél (későbbiekben az igazgató által megbízott mérési felelősnél) az eljárásrend módosítására. A javaslatról az intézmény vezetője dönt. 5. Felülvizsgálat Az intézményvezetés az éves munkaterv elkészítése előtt felülvizsgálja az eljárásrendet. Szüksége esetén módosítja azt.
6. Kapcsolódó dokumentum Mérési rend táblázat Mérési rend táblázat A partner igény- és elégedettségmérés eljárásrendjéhez
Partner
Mérési terület
Mérések ideje, gyakorisága Első mérés: 2004. február
Módja, eszközei
Kérdőív zárt kérdésekkel, 5-fokú mérőskálával, nyitott kérdésekkel kiegészítve Kérdőív zárt Teljes körű kérdésekkel, 5fokú mérőskálával, nyitott kérdésekkel kiegészítve.
Tanulók
Motiváció Tanár-diák viszony Teljesítmény Elismerés Viszonyulás az intézményhez Munkafeltételek
Kérdőív zárt kérdésekkel, 5fokú Továbbiakban: mérőskálával, Minden tanév nyitott kérdéssel február első kiegészítve hetében
Szülők
Viszonyulás az intézményhez, pedagógusokhoz Tanár-diák viszony
Első alkalom: 2004. február
Szakmai önmegvalósítás Személyes fontosság Vezetés Csapatszellem Szervezeti dinamizmus Individualizált gyakorlat Munkafeltételek Technikai mun- Viszonyulás az intézményhez katársak Munkafeltételek Kapcsolat a közvetlen vezetővel Munkaterületek kapcsolata Dolgozói mentálhigiénia Az oktatás-neveFenntartó lés általános színvonala Kapcsolattartás Fejlesztési lehetőségek Gazdálkodás Az oktatás áltaPartnerlista alapján további lános színvonala partnercsopor- Kapcsolattartás Fejlesztési lehetok tőségek Szakalkalmazottak
Évente február első hetében Első alkalom: 2004. November Később: négy évente november végén
Első alkalom: 2004. november
Irányított interjú
Két évente
Első alkalom: 2005. március
Mintavételi eljárás Első alkalommal teljeskörű. Minden 4. Évben ezzel azonos. A közbeeső években véletlen mintavételi eljárással a tanulók minimum egynegyede részvételével. A felmért taNulók szülei
Első alkalommal teljes körű, Később képviselők
Első alkalommal 1 képviselője kérdőívvel kombinált interjú
Felelős Minőségügyi csoport (MCS) vezetője, későbbiekben a megbízott mérési felelős.
Elfogadási kritérium Teljes körű mérés esetén a tanulói létszm háromnegyede, véletlenszerű mintavétel esetén a létszám egynegyede.
MCS vezetője, A tanulói mérés később a mérési elfogadási krifelelős tériumaival megegyező.
Az intézmény A szakalkalmavezetője zottak létszámának legalább háromnegyede.
MCS vezetője, későbbiekben a megbízott mérési felelős
Első alkalommal a létszám háromnegyede, később minden munkaterületről legalább 1 képviselő.
Az intézmény 100%= igazgatója képviselő
Két évente Később interjú Első alkalom: 2005. március Továbbiakban: Két évente
Első alkalommal 1 képviselője kérdőívvel kombinált interjú. Később: kérdőív
Az intézmény 100%=1fő igazgatója képviselő
1
2. számú melléklet: Elégedettségmérő kérdőív Kérem, hogy válaszaival szíveskedjék segíteni az intézményünkben folyó oktató-nevelő munka színvonalának emelését célzó törekvéseinket. 1. Kérem ismeretei alapján, minősítse összességében intézményünk munkáját! Gyenge
Megfelelő
Közepes
Jó
Kiváló
2. Milyennek ítéli meg tanulóink neveltségi szintjét? Gyenge
Megfelelő
Közepes
Jó
Kiváló
Közepes
Jó
Kiváló
3. Ön szerint milyen színvonalon folyik az oktatás? Gyenge
Megfelelő
4. Kérem, minősítse az itt folyó művészeti nevelés és oktatás színvonalát! Gyenge
Megfelelő
Közepes
Jó
Kiváló
5. Milyennek ítéli az Ön intézménye és a Művészeti Iskola kapcsolattartását? Gyenge
Megfelelő
Közepes
Jó
Kiváló
6. Miért javasolná iskolánkat az Önhöz forduló ismerősének? Kérem, írja le! ………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………
7. Mit tart az intézmény munkájában feltétlenül javítandónak? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………… 8. Kérem, írja le javaslatait partnerkapcsolatunk javítása érdekében! ………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………
Segítségét és közreműködését köszönöm. 37
3. sz. melléklet Tanulói kérdőív Kedves Diákunk! Tájékozódni szeretnénk véleményedről, elégedettségedről az alapfokú művészetoktatásunk működésével kapcsolatban. Kérjük, olvasd el a kérdéseket, és a megfelelő számokat karikázd be! Köszönjük a segítségedet! 5 pont: nagyon elégedett vagyok 3 pont: többé-kevésbé elégedett vagyok 1 pont: elégedetlen vagyok
4 pont: elégedett vagyok 2 pont: kissé elégedetlen vagyok 0 pont: nagyon elégedetlen vagyok
1. Elégedett vagyok, mert…
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11
1.12. 1.13. 1.14. 1.15. 1.16. 1.17. 1.18. 1.19. 1.20.
Tanulókra vonatkozó kérdések
a művésztanárok figyelembe veszik igényeinket, véleményünket.
az iskola vezetősége törődik velünk, kíváncsi a véleményünkre. ... az iskolában korszerű eszközök, bútorok vannak.
az iskolában jó művésztanárok dolgoznak. … az órák mindig érdekesek, színvonalasak … az órákat mindig érdekesen oktatják
az intézmény biztonságos, harmonikus légkörű … az iskola környezete szép, rendezett. … a szaktantermek jól felszereltek.
művésztanárainkkal közösen részt veszünk a város különböző rendezvényein.
a művésztanáraink mindenről tájékoztatnak bennünket, ami a Városi Zene- és Művészeti Iskola működésével kapcsolatban fontos lehet.
a művésztanáraink törődnek fejlődésünkkel, nemcsak a tanítási órán foglalkoznak velünk. … nagyon sok szervezett program (kiállítások látogatása, kirándulás, különböző rendezvények) közül választhatunk.
a művésztanárok figyelnek arra, hogy minden tehetséges tanuló részt vehessen különböző pályázatokon.
tanáraink a művészeti tantárgyakat nehezebben elsajátító tanulókat egyéni fejlesztéssel segítik. … az iskolai kiállítások, hangversenyek, szereplések nagyon színvonalasak.
a tanárok felkészítenek bennünket a művészeti irányú továbbtanulásra.
az iskolában jól működik a diákönkormányzat, ahol érvényesíthetjük a jogainkat.
az alapfokú művészeti iskolába járó tanulóknak növekszik a szorgalma.
a tanulók jó eredményeket érnek el az országos alapfokú művészeti tanulmányi versenyeken. 38
Pontozás 3 2 1 3 2 1 3 2 1 3 2 1 3 2 1 3 2 1 3 2 1 3 2 1 3 2 1 3 2 1
5 5 5 5 5 5 5 5 5 5
4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
1.21. 1.22. 1.23.
a művésztanárok igazságosan értékelnek bennünket.
elegendő a tanítási órák száma. … a tanulók jó barátságban vannak egymással, sokan iskolán kívül is tartják a kapcsolatot.
5 5 5
4 3 2 1 0 4 3 2 1 0 4 3 2 1 0
2. Ajánlanád-e másoknak is alapfokú művészetoktatási intézményünket? Miért? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………… 3. Azt szeretném, ha az alapfokú művészeti iskolában
…………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ………………
39
4. sz. melléklet Szülői kérdőív Kedves Szülő! Tájékozódni szeretnénk az Önök véleményéről és elégedettségéről az alapfokú művészetoktatási intézményünk működésével kapcsolatban. Kérjük, olvassa el a kérdéseket, és a megfelelő számokat karikázza be! Köszönjük a segítségét. 5 pont: nagyon elégedett vagyok 3 pont: többé-kevésbé elégedett vagyok 1 pont: elégedetlen vagyok
4 pont: elégedett vagyok 2 pont: kissé elégedetlen vagyok on elégedetlen vagyok
1. Elégedett vagyok, (mert)…
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11 1.12. 1.13. 1.14. 1.15. 1.16. 1.17. 1.18. 1.19. 1.20. 1.21.
Tanulókra vonatkozó kérdések … az iskola céljainak és feladatainak meghatározása során figyelembe veszik elvárásaimat, elégedettségemet.
az iskola vezetőjének munkájával, az intézmény szakmai menedzselésével.
az alapfokú művészeti iskola tárgyi felszereltségével, taneszköz ellátottságával.
az iskolában dolgozó művésztanárok szakmai felkészültségével, elhivatottságával.
a tantárgyakat érdekesen és szakszerűen oktatják. … az órák színvonalával.
a művészeteket megszerettetik a tanulókkal.
az intézmény biztonságos, harmonikus, demokratikus légkörű. … az intézmény környezetével és esztétikumával.
az alapfokú művészeti iskola szaktantermeinek felszereltségével.
azzal, ahogyan az alapfokú művészeti iskola tanulói szerepelnek a város különböző rendezvényein.
az iskola és a szülők közötti kapcsolattartás módjával és gyakoriságával.
mert az alapfokú művészeti iskolában tanító tanárok a tanórán kívül is törődnek a tanulókkal. … az alapfokú művészeti iskola által szervezett programokkal (kirándulások, kiállítások, színházlátogatás, iskolai bazár).
alapfokú művészeti iskolában folytatott tehetséggondozó tevékenységgel, a tanulók versenyeztetésével.
a művészeti tantárgyakat nehezebben elsajátító tanulókat egyéni fejlesztéssel is segítik.
az alapfokú művészeti iskolában tanuló diákok munkáiból rendezett kiállítások mindig színvonalasok.
az alapfokú művészeti iskola felkészíti diákjait a művészeti irányú továbbtanulásra. … az iskola beiskolázási és felvételi rendszerével. … azzal, hogy gyermekem szívesen jár az alapfokú művészeti iskola tanóráira.
az alapfokú művészeti iskola tanulói jó eredményeket érnek el az
5
Pontozás 4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5 5 5 5 5 5 5
4 4 4 4 4 4 4
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
5 5
4 3 2 1 0 4 3 2 1 0
5
4 3 2 1
3 3 3 3 3 3 3
2 2 2 2 2 2 2
1 1 1 1 1 1 1
0 0 0 0 0 0 0
0
1.22. 1.23. 1.24.
országos tanulmányi versenyeken és a különböző pályázatokon.
a művésztanárok igazságosan értékelik a tanulókat.
az alapfokú művészeti iskola elegendő tanítási órát biztosít a tanulók számára.
az alapfokú művészeti iskola tanórái gyermekközpontúak, s jó hangulatban telnek.
5 5
4 3 2 1 0 4 3 2 1 0
5
4 3 2 1 0
2. Kérem, fogalmazzon meg néhány elvárást az alapfokú művészeti iskolánk eredményesebb működésével kapcsolatban. …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………… 3. Azt szeretném, ha az alapfokú művészeti iskola
…………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ………………
41
Felhasznált irodalom
Minőségfejlesztés, de hogyan? – gyakorlati tanácsok alapfokú művészetoktatási intézményeknek Pedagógiai program, de hogyan – gyakorlati tanácsok, példák az alapfokú művészetoktatási intézményeknek
Jogszabályi háttér - 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) - 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) - 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról (Áht.) - 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról (Kt.) - 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról - 3/2002. (II.15). OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és a minőségfejlesztésről
45
