A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei. Szakmai tanterv. az XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei

Szakmai tanterv az XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT 9-12. és 1/13. évfolyam valamint az 5/13. és 2/14. évfolyam számára

1


1

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI ALAPOK 11996-16 .......................................... 9

1.1 IT alapok tantárgy 72 óra/72 óra* .................................................................................................. 11 1.1.1 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 11 1.1.2 Témakörök a 9. évfolyamon .......................................................................................................... 11 1.1.2.1 Munka- és környezetvédelmi alapismeretek 2 óra ............................................................... 11 1.1.2.2 Bevezetés a számítógépes architektúrákba 22 óra ............................................................... 11 1.1.2.3 Szoftverismeret 12 óra ......................................................................................................... 11 1.1.3 Témakörök a 10. évfolyamon ........................................................................................................ 12 1.1.3.1 Bevezetés a számítógépes architektúrákba 12 óra ............................................................... 12 1.1.3.2 Szoftverismeret 16 óra ......................................................................................................... 12 1.1.3.3 Információtechnológia biztonság alapjai 8 óra .................................................................... 12 1.1.4 Témakörök az 1/13. évfolyamon ................................................................................................... 13 1.1.4.1 Munka- és környezetvédelmi alapismeretek 2 óra ............................................................... 13 1.1.4.2 Bevezetés a számítógépes architektúrákba 34 óra ............................................................... 13 1.1.4.3 Szoftverismeret 28 óra ......................................................................................................... 13 1.1.4.4 Információtechnológia biztonság alapjai 8 óra .................................................................... 14 1.1.5 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 14 1.1.5.1 A képzés javasolt helyszíne ................................................................................................. 14 1.1.5.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 14 1.1.5.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 15 1.1.5.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 15 1.1.5.5 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 15 1.2 IT alapok gyakorlat tantárgy 108 óra/108 óra* ............................................................................ 16 1.2.1 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 16 1.2.2 Témakörök a 9. évfolyamon .......................................................................................................... 16 1.2.2.1 Biztonságos labor- és eszközhasználat 4 óra ....................................................................... 16 1.2.2.2 Számítógép összeszerelése 36 óra ....................................................................................... 16 1.2.2.3 Telepítés és konfigurálás 32 óra .......................................................................................... 16 1.2.3 Témakörök a 10. évfolyamon ........................................................................................................ 17 1.2.3.1 Számítógép összeszerelése 12 óra ....................................................................................... 17 1.2.3.2 Telepítés és konfigurálás 12 óra .......................................................................................... 17 1.2.3.3 Megelőző karbantartás 12 óra .............................................................................................. 17 1.2.4 Témakörök az 1/13. évfolyamon ................................................................................................... 17 1.2.4.1 Biztonságos labor- és eszközhasználat 4 óra ....................................................................... 17 1.2.4.2 Számítógép összeszerelése 48 óra ....................................................................................... 18 1.2.4.3 Telepítés és konfigurálás 44 óra .......................................................................................... 18 1.2.4.4 Megelőző karbantartás 12 óra .............................................................................................. 18 1.2.5 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 19 1.2.5.1 A képzés javasolt helyszíne ................................................................................................. 19 1.2.5.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 19 1.2.5.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 20 1.2.5.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 20 1.2.5.5 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 20

2

HÁLÓZATI ISMERETEK I. 11997-16 ................................................................... 21

2.1 Hálózatok I. tantárgy 103 óra/108 óra* ......................................................................................... 23 2.1.1 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 23 2.1.2 Témakörök a 10. évfolyamon ........................................................................................................ 23 2.1.2.1 Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek 11 óra ............................................ 23 2.1.2.2 Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll 12 óra .................................... 23 2.1.2.3 Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai 13 óra................................................... 24 2.1.3 Témakörök a 11. évfolyamon ........................................................................................................ 24 2.1.3.1 IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok 10 óra ............................................................. 24 2.1.3.2 Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság 8 óra ....................................................... 24 2.1.3.3 Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok 8 óra ....................................................................... 24 2.1.3.4 Forgalomirányítási ismeretek 10 óra .................................................................................. 25 2.1.4 Témakörök a 12. évfolyamon ........................................................................................................ 25 2.1.4.1 Forgalomirányítási ismeretek 13 óra .................................................................................. 25

2

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 2.1.4.2 A biztonságos hálózat, forgalomszűrés 10 óra..................................................................... 25 2.1.4.3 IP szolgáltatások 8 óra ......................................................................................................... 25 2.1.5 Témakörök az 1/13. évfolyamon ................................................................................................... 25 2.1.5.1 Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek 11 óra ............................................ 25 2.1.5.2 Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll 12 óra .................................... 26 2.1.5.3 Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai 13 óra................................................... 26 2.1.5.4 IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok 10 óra ............................................................. 26 2.1.5.5 Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság 8 óra ....................................................... 26 2.1.5.6 Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok 8 óra ....................................................................... 27 2.1.5.7 Forgalomirányítási ismeretek 23 óra .................................................................................. 27 2.1.5.8 A biztonságos hálózat, forgalomszűrés 10 óra..................................................................... 27 2.1.5.9 IP szolgáltatások 8 óra ......................................................................................................... 27 2.1.6 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 28 2.1.6.1 A képzés javasolt helyszíne ................................................................................................. 28 2.1.6.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 28 2.1.6.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 29 2.1.6.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 29 2.1.6.5 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 29 2.2 Hálózatok I. gyakorlat tantárgy 242 óra/252 óra* ........................................................................ 31 2.2.1 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 31 2.2.2 Témakörök a 10. évfolyamon ........................................................................................................ 31 2.2.2.1 Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja 26 óra.................................... 31 2.2.2.2 Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz 26 óra ..................................... 31 2.2.2.3 Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés 20 óra ........................................................ 32 2.2.3 Témakörök a 11. évfolyamon ........................................................................................................ 32 2.2.3.1 IP-címzés a gyakorlatban 30 óra .......................................................................................... 32 2.2.3.2 Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság 30 óra .......................................................... 33 2.2.3.3 Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata 27 óra ....................................................... 33 2.2.3.4 Statikus és dinamikus forgalomirányítás 21 óra ................................................................. 33 2.2.4 Témakörök a 12. évfolyamon ........................................................................................................ 34 2.2.4.1 Statikus és dinamikus forgalomirányítás 30 óra ................................................................. 34 2.2.4.2 A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés 16 óra................................................... 34 2.2.4.3 IP szolgáltatások a gyakorlatban 16 óra............................................................................... 34 2.2.5 Témakörök az 1/13. évfolyamon ................................................................................................... 34 2.2.5.1 Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja 36 óra.................................... 34 2.2.5.2 Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz 26 óra ..................................... 35 2.2.5.3 Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés 20 óra ........................................................ 35 2.2.5.4 IP-címzés a gyakorlatban 30 óra .......................................................................................... 36 2.2.5.5 Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság 30 óra .......................................................... 36 2.2.5.6 Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata 27 óra ....................................................... 36 2.2.5.7 Statikus és dinamikus forgalomirányítás 51 óra ................................................................. 37 2.2.5.8 A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés 16 óra................................................... 37 2.2.5.9 IP szolgáltatások a gyakorlatban 16 óra............................................................................... 37 2.2.6 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 38 2.2.6.1 A képzés javasolt helyszíne ................................................................................................. 38 2.2.6.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 38 2.2.6.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 38 2.2.6.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 38 2.2.6.5 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 38

3

PROGRAMOZÁS ÉS ADATBÁZIS-KEZELÉS 11625-16 ................................... 40

3.1 Programozás tantárgy 139 óra/144 óra* ........................................................................................ 42 3.1.1 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 42 3.1.2 Témakörök a 9. évfolyamon .......................................................................................................... 42 3.1.2.1 Bevezetés a programozásba 18 óra ...................................................................................... 42 3.1.2.2 Weboldalak kódolása 18 óra ................................................................................................ 43 3.1.3 Témakörök a 10. évfolyamon ........................................................................................................ 44 3.1.3.1 A Java vagy C# nyelv alapjai 18 óra ................................................................................... 44 3.1.3.2 JavaScript 18 óra ................................................................................................................. 44 3.1.4 Témakörök a 11. évfolyamon ........................................................................................................ 45

3

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 3.1.4.1 Programozási típusfeladatok 11 óra ..................................................................................... 45 3.1.4.2 Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven 25 óra ................................................... 45 3.1.5 Témakörök a 12. évfolyamon ........................................................................................................ 46 3.1.5.1 Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 16 óra ................................................................. 46 3.1.5.2 Összefoglaló projektfeladat 15 óra ...................................................................................... 46 3.1.6 Témakörök az 1/13. évfolyamon ................................................................................................... 47 3.1.6.1 Bevezetés a programozásba 18 óra ...................................................................................... 47 3.1.6.2 Weboldalak kódolása 18 óra ................................................................................................ 48 3.1.6.3 A Java vagy C# nyelv alapjai 18 óra ................................................................................... 48 3.1.6.4 JavaScript 18 óra ................................................................................................................. 49 3.1.6.5 Programozási típusfeladatok 11 óra ..................................................................................... 50 3.1.6.6 Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven 25 óra ................................................... 50 3.1.6.7 Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 16 óra ................................................................. 51 3.1.6.8 Összefoglaló projektfeladat 15 óra ...................................................................................... 51 3.1.7 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 52 3.1.7.1 A képzés javasolt helyszíne ................................................................................................. 52 3.1.7.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 52 3.1.7.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 53 3.1.7.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 53 3.1.7.5 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 53 3.2 Programozás gyakorlat tantárgy 278 óra/288 óra* ....................................................................... 55 3.2.1 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 55 3.2.2 Témakörök a 9. évfolyamon .......................................................................................................... 55 3.2.2.1 Bevezetés a programozásba 36 óra ...................................................................................... 55 3.2.2.2 Weboldalak kódolása 36 óra ................................................................................................ 56 3.2.3 Témakörök a 10. évfolyamon ........................................................................................................ 56 3.2.3.1 Java vagy C# nyelv alapjai 36 óra ....................................................................................... 56 3.2.3.2 JavaScript 36 óra ................................................................................................................. 57 3.2.4 Témakörök a 11. évfolyamon ........................................................................................................ 57 3.2.4.1 Programozási típusfeladatok 22 óra ..................................................................................... 57 3.2.4.2 Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven 50 óra ................................................... 57 3.2.5 Témakörök a 12. évfolyamon ........................................................................................................ 58 3.2.5.1 Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 32 óra ................................................................. 58 3.2.5.2 Összefoglaló projektfeladat 30 óra ..................................................................................... 58 3.2.6 Témakörök az 1/13. évfolyamon ................................................................................................... 58 3.2.6.1 Bevezetés a programozásba 36 óra ...................................................................................... 58 3.2.6.2 Weboldalak kódolása 36 óra ................................................................................................ 59 3.2.6.3 Java vagy C# nyelv alapjai 36 óra ....................................................................................... 60 3.2.6.4 JavaScript 36 óra ................................................................................................................. 60 3.2.6.5 Programozási típusfeladatok 22 óra ..................................................................................... 60 3.2.6.6 Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven 50 óra ................................................... 60 3.2.6.7 Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 32 óra ................................................................. 61 3.2.6.8 Összefoglaló projektfeladat 30 óra ..................................................................................... 61 3.2.7 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 61 3.2.7.1 A képzés javasolt helyszíne ................................................................................................. 61 3.2.7.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 62 3.2.7.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 63 3.2.7.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 63 3.2.7.5 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 63

4

INFORMATIKAI SZAKMAI ANGOL NYELV 11999-16 ................................... 64

4.1 IT szakmai angol nyelv tantárgy 144 óra/ 144 óra* ..................................................................... 65 4.1.1 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 65 4.1.2 Témakörök a 9. évfolyamon .......................................................................................................... 65 4.1.2.1 Hallás utáni szövegértés 24 óra ........................................................................................... 65 4.1.2.2 Szóbeli kommunikáció 12 óra ............................................................................................. 65 4.1.2.3 Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon 36 óra .......................................... 66 4.1.3 Témakörök a 10. évfolyamon ........................................................................................................ 66 4.1.3.1 Írásos angol nyelvű szakmai anyagok feldolgozása 24 óra ................................................. 66

4

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 4.1.3.2 Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail 12 óra ....................................................................... 67 4.1.3.3 Keresés és ismeretszerzés angol nyelven 12 óra .................................................................. 67 4.1.3.4 Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon 24 óra .......................................... 68 4.1.4 Témakörök az 1/13. évfolyamon ................................................................................................... 68 4.1.4.1 Hallás utáni szövegértés 24 óra ........................................................................................... 68 4.1.4.2 Szóbeli kommunikáció 12 óra ............................................................................................. 68 4.1.4.3 Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon 36 óra .......................................... 69 4.1.4.4 Írásos angol nyelvű szakmai anyagok feldolgozása 24 óra ................................................. 69 4.1.4.5 Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail 12 óra ....................................................................... 69 4.1.4.6 Keresés és ismeretszerzés angol nyelven 12 óra .................................................................. 70 4.1.4.7 Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon 24 óra .......................................... 70 4.1.5 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 71 4.1.5.1 A képzés javasolt helyszíne ................................................................................................. 71 4.1.5.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 71 4.1.5.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 72 4.1.5.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 72 4.1.5.5 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 73

5

NYÍLT FORRÁSKÓDÚ RENDSZEREK KEZELÉSE 12010-16 ........................ 74

5.1 Linux alapok tantárgy 36 óra/- óra* .............................................................................................. 75 5.1.1 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 75 5.1.2 Témakörök a 11. évfolyamon ........................................................................................................ 75 5.1.2.1 Bevezetés a Linuxba 4 óra ................................................................................................... 75 5.1.2.2 Linux parancssor használata 4 óra ....................................................................................... 75 5.1.2.3 Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés 4 óra ........................................................................... 76 5.1.2.4 Bevezetés a héjprogramozásba 8 óra ................................................................................... 76 5.1.2.5 Felhasználói fiókok kezelése 8 óra ...................................................................................... 76 5.1.2.6 Jogosultságok beállítása 8 óra.............................................................................................. 76 5.1.3 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 77 5.1.3.1 A képzés javasolt helyszíne ................................................................................................. 77 5.1.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 77 5.1.3.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 77 5.1.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 78 5.1.3.5 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 78 5.2 Linux alapok gyakorlat tantárgy 72 óra/- óra* ............................................................................. 79 5.2.1 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 79 5.2.2 Témakörök a 11. évfolyamon ........................................................................................................ 79 5.2.2.1 Linux parancssor használata 6 óra ....................................................................................... 79 5.2.2.2 Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés 12 óra .......................................................................... 79 5.2.2.3 Bevezetés a héjprogramozásba 14 óra ................................................................................. 79 5.2.2.4 Hálózati beállítások ellenőrzése, konfigurációja 6 óra ........................................................ 80 5.2.2.5 Csomag- és processzkezelés 8 óra ....................................................................................... 80 5.2.2.6 Felhasználói fiókok kezelése 12 óra .................................................................................... 80 5.2.2.7 XIV. 2. 2. 7. Jogosultságok beállítása 14 óra ....................................................................... 80 5.2.3 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 81 5.2.3.1 A képzés javasolt helyszíne ................................................................................................. 81 5.2.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 81 5.2.3.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 81 5.2.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 82 5.2.3.5 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 82

6

IRODAI SZOFTVEREK HALADÓ SZINTŰ HASZNÁLATA 12008-16 .......... 83

6.1 Irodai szoftverek tantárgy 31 óra/- óra* ........................................................................................ 84 6.1.1 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 84 6.1.2 Témakörök a 11. évfolyamon ........................................................................................................ 85 6.1.2.1 Haladó szintű szövegszerkesztési ismeretek 13 óra ............................................................. 85 6.1.2.2 Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek 15 óra.................................................................. 85 6.1.2.3 Irodai szoftverek integrált használata 3 óra ......................................................................... 86

5

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 6.1.3 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 86 6.1.3.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 86 6.1.3.2 Az értékelés módja .............................................................................................................. 87 6.1.3.3 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 87 6.1.3.4 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 88 6.2 Irodai szoftverek gyakorlat tantárgy 93 óra/- óra* ....................................................................... 89 6.2.1 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 89 6.2.2 Témakörök a 11. évfolyamon ........................................................................................................ 89 6.2.2.1 Haladó szintű szövegszerkesztési ismeretek 31 óra ............................................................. 89 6.2.2.2 Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek 38 óra.................................................................. 90 6.2.2.3 Irodai szoftverek integrált használata 24 óra ....................................................................... 91 6.2.3 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 91 6.2.3.1 A képzés javasolt helyszíne ................................................................................................. 91 6.2.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 91 6.2.3.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 91 6.2.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 92 6.2.3.5 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 92

7

INFORMATIKAI SZAKMAI ORIENTÁCIÓ 12009-16 ....................................... 93

7.1 IT szakorientáció tantárgy 72 óra/– óra* ....................................................................................... 94 7.1.1 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 94 7.1.2 Témakörök a 9. évfolyamon .......................................................................................................... 94 7.1.2.1 Informatikai munkakörök 36 óra ......................................................................................... 94 7.1.3 Témakörök a 10. évfolyamon ........................................................................................................ 94 7.1.3.1 Szakmai alapozás 36 óra ...................................................................................................... 94 7.1.4 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 95 7.1.4.1 Az értékelés módja .............................................................................................................. 95 7.1.4.2 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 95 7.1.4.3 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 95 7.2 IT szakorientáció gyakorlat tantárgy 108 óra/– óra* ................................................................... 96 7.2.1 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 96 7.2.2 Témakörök a 9. évfolyamon .......................................................................................................... 96 7.2.2.1 Informatikai munkakörök 72 óra ......................................................................................... 96 7.2.3 Témakörök a 10. évfolyamon ........................................................................................................ 96 7.2.3.1 Szakmai alapozás 36 óra ...................................................................................................... 96 7.2.4 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 96 7.2.4.1 Az értékelés módja .............................................................................................................. 96 7.2.4.2 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 97 7.2.4.3 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 97

8

HÁLÓZATI ISMERETEK II. 12003-16 .................................................................. 98

8.1 Hálózatok II. tantárgy 93 óra/93 óra* .......................................................................................... 100 8.1.1 A tantárgy tanításának célja ........................................................................................................ 100 8.1.2 Témakörök az 5/13. és 2/14. évfolyamokon ............................................................................... 100 8.1.2.1 Redundancia szükségessége és megoldásai 18 óra/18 óra ................................................. 100 8.1.2.2 Vezeték nélküli LAN 6 óra/6 óra ....................................................................................... 101 8.1.2.3 Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás 24 óra/24 óra ................................................ 101 8.1.2.4 WAN technológiák és kapcsolatok 27 óra/27 óra .............................................................. 101 8.1.2.5 Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás 18 óra/18 óra ................................... 101 8.1.3 A tantárgy további jellemzői ....................................................................................................... 102 8.1.3.1 A képzés javasolt helyszíne ............................................................................................... 102 8.1.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ......................................................................... 102 8.1.3.3 Az értékelés módja ............................................................................................................ 102 8.1.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere .......................................... 103 8.1.3.5 Az otthoni felkészülés elvei ............................................................................................... 103

6

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 8.2 Hálózatok II. gyakorlat tantárgy 279 óra/279 óra* ..................................................................... 104 8.2.1 A tantárgy tanításának célja ........................................................................................................ 104 8.2.2 Témakörök az 5/13. és 2/14. évfolyamokon ............................................................................... 104 8.2.2.1 Redundancia megvalósítása kapcsolt hálózatokban 54 óra/54 óra .................................... 104 8.2.2.2 Vezeték nélküli LAN megvalósítása 18 óra/18 óra ........................................................... 105 8.2.2.3 Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás megvalósítása 72 óra/72 óra ......................... 105 8.2.2.4 WAN technológiák és WAN kapcsolatok megvalósítása 81 óra/81 óra ............................ 105 8.2.2.5 Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás 54 óra/54 óra ................................... 105 8.2.3 A tantárgy további jellemzői ....................................................................................................... 105 8.2.3.1 A képzés javasolt helyszíne ............................................................................................... 105 8.2.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ......................................................................... 106 8.2.3.3 Az értékelés módja ............................................................................................................ 107 8.2.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere .......................................... 107 8.2.3.5 Az otthoni felkészülés elvei ............................................................................................... 107 8.3 IT hálózatbiztonság tantárgy 47 óra/47 óra* ............................................................................... 108 8.3.1 A tantárgy tanításának célja ........................................................................................................ 108 8.3.2 Témakörök az 5/13. és 2/14. évfolyamokon ............................................................................... 108 8.3.2.1 Az IT hálózatbiztonság alapjai 16 óra/16 óra .................................................................... 108 8.3.2.2 IT hálózatbiztonság megvalósítása 31 óra/31 óra .............................................................. 108 8.3.3 A tantárgy további jellemzői ....................................................................................................... 109 8.3.3.1 A képzés javasolt helyszíne ............................................................................................... 109 8.3.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ......................................................................... 109 8.3.3.3 Az értékelés módja ............................................................................................................ 110 8.3.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere .......................................... 110 8.3.3.5 Az otthoni felkészülés elvei ............................................................................................... 111 8.4 IT hálózatbiztonság gyakorlat tantárgy 93 óra/93 óra* ............................................................. 112 8.4.1 A tantárgy tanításának célja ........................................................................................................ 112 8.4.2 Témakörök az 5/13. és 2/14. évfolyamokon ............................................................................... 112 8.4.2.1 Az IT hálózatbiztonság alapjai 31 óra/31 óra .................................................................... 112 8.4.2.2 IT hálózatbiztonság megvalósítása 62 óra/62 óra .............................................................. 112 8.4.3 A tantárgy további jellemzői ....................................................................................................... 113 8.4.3.1 A képzés javasolt helyszíne ............................................................................................... 113 8.4.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ......................................................................... 113 8.4.3.3 Az értékelés módja ............................................................................................................ 114 8.4.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere .......................................... 115 8.4.3.5 Az otthoni felkészülés elvei ............................................................................................... 115

HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS FELHŐSZOLG. 12013-16 .... 116

9

9.1.1 A tantárgy további jellemzői ....................................................................................................... 117 9.1.1.1 Az értékelés módja ............................................................................................................ 117 9.1.1.2 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere .......................................... 118 9.1.1.3 Az otthoni felkészülés elvei ............................................................................................... 118 9.2 Szerverek és felhőszolgáltatások tantárgy 93 óra/93 óra* .......................................................... 119 9.2.1 A tantárgy tanításának célja ........................................................................................................ 119 9.2.2 Témakörök az 5/13. és 2/14. évfolyamokon ............................................................................... 119 9.2.2.1 Windows Server telepítése és üzemeltetése 33 óra/33 óra................................................. 119 9.2.2.2 Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése 33 óra/33 óra ................................................ 120 9.2.2.3 Linux és Windows alapú rendszerek integrációja 12 óra/12 óra ....................................... 120 9.2.2.4 Felhőszolgáltatások 15 óra/15 óra ..................................................................................... 120 9.2.3 A tantárgy további jellemzői ....................................................................................................... 121 9.2.3.1 A képzés javasolt helyszíne ............................................................................................... 121 9.2.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ......................................................................... 121 9.2.3.3 Az értékelés módja ............................................................................................................ 121 9.2.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere .......................................... 122 9.2.3.5 Az otthoni felkészülés elvei ............................................................................................... 122 9.3

Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat tantárgy .................................................................. 123

279 óra/279 óra* .......................................................................................................................................... 123

7

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 9.3.1 A tantárgy tanításának célja ........................................................................................................ 123 9.3.2 Témakörök az 5/13. és 2/14. évfolyamokon ............................................................................... 123 9.3.2.1 Windows Server telepítése és üzemeltetése 99 óra/99 óra ................................................. 123 9.3.2.2 Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése 99 óra/99 óra ................................................ 123 9.3.2.3 Linux és Windows alapú rendszerek integrációja 36 óra/36 óra ....................................... 124 9.3.2.4 Felhőszolgáltatások 45 óra/45 óra ..................................................................................... 124 9.3.3 A tantárgy további jellemzői ....................................................................................................... 125 9.3.3.1 A képzés javasolt helyszíne ............................................................................................... 125 9.3.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ......................................................................... 125 9.3.3.3 Az értékelés módja ............................................................................................................ 125 9.3.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere .......................................... 126 9.3.3.5 Az otthoni felkészülés elvei ............................................................................................... 126

10

FOGLALKOZTATÁS II. 11499-12 ................................................................... 127

10.1 Foglalkoztatás II. tantárgy 15 óra/15 óra* ................................................................................... 128 10.1.1 A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 128 10.1.2 Témakörök az 5/13. és 2/14. évfolyamokon ........................................................................... 128 10.1.2.1 Munkajogi alapismeretek 3 óra/3 óra ................................................................................ 128 10.1.2.2 Munkaviszony létesítése 4 óra/4 óra .................................................................................. 128 10.1.2.3 Álláskeresés 4 óra/4 óra ..................................................................................................... 128 10.1.2.4 Munkanélküliség 4 óra/4 óra ............................................................................................. 129 10.1.3 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................. 129 10.1.3.1 A képzés javasolt helyszíne ............................................................................................... 129 10.1.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák (ajánlás) .......................................................... 129 10.1.3.3 Az értékelés módja ............................................................................................................ 130 10.1.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere .......................................... 130 10.1.3.5 Az otthoni felkészülés elvei ............................................................................................... 131

11

FOGLALKOZTATÁS I. 11498-12 ..................................................................... 132

11.1 Foglalkoztatás I. tantárgy 62 óra/62 óra* .................................................................................... 133 11.1.1 A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 133 11.1.2 Témakörök az 5/13. és 2/14. évfolyamokon ........................................................................... 133 11.1.2.1 Nyelvtani rendszerezés 1 8 óra/8 óra ................................................................................. 133 11.1.2.2 Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra/8 óra ................................................................................. 133 11.1.2.3 Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra .............................................................................. 134 11.1.2.4 Munkavállalói szókincs 22 óra/22 óra ............................................................................... 134 11.1.3 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................. 134 11.1.3.1 A képzés javasolt helyszíne ............................................................................................... 134 11.1.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ......................................................................... 134 11.1.3.3 Az értékelés módja ............................................................................................................ 135 11.1.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere .......................................... 136 11.1.3.5 Az otthoni felkészülés elvei ............................................................................................... 136

8


1

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI ALAPOK 11996-16

Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai gyakorlat

A 11996-16 azonosító számú Információtechnológiai alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák.

x

x x x x x x x

FELADATOK Számítógépes konfigurációt meghatároz Számítógépet szakszerűen szét- és összeszerel, alkatrészt cserél Perifériát csatlakoztat, meghajtó programot telepít BIOS funkcióikat beállít UPS teljesítményszükségletet meghatározza, a UPS-t üzembe helyez Megelőző karbantartást végez Merevlemezt particionál Megfelelő operációs rendszert kiválaszt Operációs rendszert telepít és frissít Operációs rendszert konfigurál és menedzsel Alkalmazói programokat telepít, frissít és konfigurál Postafiókot konfigurál asztali, mobil eszközökön Biztonsági programokat telepít és használ Lemezklónozást végez és rendszer-helyreállítást végez Adatokról biztonsági mentést készít, adatokat helyreállít Nyomtatót telepít, megoszt és karbantart LAN/WAN hálózatokat használ Számítógépet hálózatra csatlakoztat, hálózati kapcsolatokat konfigurál Internet kapcsolatot megoszt ESD védelemi eszközöket szakszerűen használ Számítógépes munkakörnyezetet kialakít Kézenfekvő problémákat kiszűr Alapszintű felhőszolgáltatásokat rendel meg és használ Angol nyelvű műszaki leírásokat értelmez Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat SZAKMAI ISMERETEK Információtechnológiai alapfogalmak Kettes, tizenhatos számrendszer Számítógép főbb részei Mobil eszközök hardverelemei BIOS funkciók Processzorok és típusaik Memóriák és típusaik Perifériák Portok és típusaik Adattovábbítási módszerek Asztali, hálózati és mobil operációs rendszerek

x

x

x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x

9

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei Multi-boot környezet Virtuális gép, hypervisor GUI és CLI felhasználói felületek Fájlok, mappák kezelése, megosztása Fájlrendszerek, jogok és attribútumok Partíciók típusai, particionálás Folyamat- és processzorkezelés Hálózati csatolóegység feladatai és konfigurációja Alkalmazások telepítése, kompatibilitási mód Levelezési protokollok Modern biztonsági fenyegetések Biztonsági mentések típusai, adatbiztonság, RAID, biztonsági hardver- és szoftvereszközök Felhőszolgáltatások Nyomtatók típusai, nyomtatáskezelés Hálózati nyomtatás, nyomtató megosztás Felügyeleti eszközök ESD védelem szükségességének okai Angol nyelvű szakmai kifejezések Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások SZAKMAI KÉSZSÉGEK Számítógép összeszerelése Portok, perifériák csatolása Operációs rendszer telepítése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Precizitás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Együttműködés Kezdeményezőkészség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek helyénvaló alkalmazása

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x x x

x x

x x

x

x x

x

x

10


1.1

IT alapok tantárgy

72 óra/72 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1.1

A tantárgy tanításának célja

Az Információtechnológiai alapok tantárgy célja, hogy alapozó információtechnológiai tudást biztosítson a különböző informatikai szakképesítések megszerzéséhez, megadja a belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez, illetve az adott irányú alapszintű ipari minősítő vizsga letételéhez szükséges ismereteket. Ismerjék meg a tanulók a személyi számítógépek, hordozható IT eszközök, nyomtatók és egyéb perifériák működését, alkatrészeit. Tudjanak egy meghatározott célú számítógéphez (játék gép, virtualizációs- és CAD-CAM munkaállomás, HTPC, stb.) megfelelő alkatrészt választani. Ismerjék meg a hardveres és szoftveres karbantartás fogásait. Ismerjék a legjellemzőbb biztonsági fenyegetéseket, az ellenük való védekezés módját. A tanulók ismerjék meg továbbá a biztonságos munkavégzés szabályait, a tűzvédelmi irányelveket, valamint az elektronikus hulladékok kezelésének megfelelő módját. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete.

1.1.2

Témakörök a 9. évfolyamon

1.1.2.1 Munka- és környezetvédelmi alapismeretek Általános munkabiztonsági előírások, szabályok. Számítógépek és nyomtatók szerelésének érintésvédelmi irányelvei. Tűzvédelmi irányelvek, elektromos tüzek oltása. Elektrosztatikus kisülés (ESD) veszélyei. Tápfeszültség anomáliái és veszélyei, túlfeszültség védelmi eszközök. Anyagbiztonsági adatlap (MSDS) funkciója, információi. Elektronikus hulladékok kezelése.

2 óra

1.1.2.2 Bevezetés a számítógépes architektúrákba Kettes- és tizenhatos számrendszer. Neumann-elvű számítógép felépítése. Hardver és firmware fogalma. Számítógép házak és tápegységek. Processzortípusok, foglalatok. Hőelvezetési technológiák. Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése. Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik. BIOS feladatai, beállításai. Input perifériák, KVM kapcsolók. Háttértárak és típusaik. Merevlemezek adattárolási struktúrája. Redundáns adattárolás fogalma, RAID.

22 óra

1.1.2.3 Szoftverismeret Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása. Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL. Operációs rendszer fogalma, feladatai. Operációs rendszerek típusai és jellemzőik. GUI és CLI felhasználói felületek. Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai.

12 óra

11


Partíció fogalma, típusai. Formázás, fontosabb fájlrendszerek.

1.1.3


1.1.3.1 Bevezetés a számítógépes architektúrákba Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik. Nyomtatók típusai, működési elveik. Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik. Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása. Szkennerek típusai, működési elveik. Multifunkciós nyomtatók. Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok. Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai. Hálózati topológiák. Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC). Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása. Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák. Dokkoló állomás és portismétlő funkciója. Hordozható eszközök hardverelemei. Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok.

12 óra

1.1.3.2 Szoftverismeret Rendszerbetöltés folyamata. Windows indítási módok. Regisztráció adatbázis. Multi-boot rendszerek. Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak. Fájlkiterjesztések és attribútumok. Vezérlőpult beállításai. Archiválási módok. Kliensoldali virtualizáció, hypervisor. Hordozható eszközök operációs rendszerei. Levelezési protokollok. Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások. Hibakeresési folyamat lépései.

16 óra

1.1.3.3 Információtechnológia biztonság alapjai Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware). Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás). Megtévesztési technikák (social engineering, phishing). Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei. Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai. Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei. Biztonsági szabályzat. Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés). Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme. Tűzfalak feladata, típusai. Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek. IT eszközök fizikai védelme.

8 óra

12


1.1.4

Témakörök az 1/13. évfolyamon

1.1.4.1 Munka- és környezetvédelmi alapismeretek Általános munkabiztonsági előírások, szabályok. Számítógépek és nyomtatók szerelésének érintésvédelmi irányelvei. Tűzvédelmi irányelvek, elektromos tüzek oltása. Elektrosztatikus kisülés (ESD) veszélyei. Tápfeszültség anomáliái és veszélyei, túlfeszültség védelmi eszközök. Anyagbiztonsági adatlap (MSDS) funkciója, információi. Elektronikus hulladékok kezelése.

2 óra

1.1.4.2 Bevezetés a számítógépes architektúrákba Kettes- és tizenhatos számrendszer. Neumann-elvű számítógép felépítése. Hardver és firmware fogalma. Számítógép házak és tápegységek. Processzortípusok, foglalatok. Hőelvezetési technológiák. Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése. Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik. BIOS feladatai, beállításai. Input perifériák, KVM kapcsolók. Háttértárak és típusaik. Merevlemezek adattárolási struktúrája. Redundáns adattárolás fogalma, RAID. Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik. Nyomtatók típusai, működési elveik. Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik. Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása. Szkennerek típusai, működési elveik. Multifunkciós nyomtatók. Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok. Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai. Hálózati topológiák. Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC). Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása. Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák. Dokkoló állomás és portismétlő funkciója. Hordozható eszközök hardverelemei. Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok.

34 óra

1.1.4.3 Szoftverismeret Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása. Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL. Operációs rendszer fogalma, feladatai. Operációs rendszerek típusai és jellemzőik. GUI és CLI felhasználói felületek. Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai. Partíció fogalma, típusai. Formázás, fontosabb fájlrendszerek. Rendszerbetöltés folyamata. Windows indítási módok. Regisztráció adatbázis.

28 óra

13


Multi-boot rendszerek. Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak. Fájlkiterjesztések és attribútumok. Vezérlőpult beállításai. Archiválási módok. Kliensoldali virtualizáció, hypervisor. Hordozható eszközök operációs rendszerei. Levelezési protokollok. Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások. Hibakeresési folyamat lépései. 1.1.4.4 Információtechnológia biztonság alapjai Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware). Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás). Megtévesztési technikák (social engineering, phishing). Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei. Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai. Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei. Biztonsági szabályzat. Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés). Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme. Tűzfalak feladata, típusai. Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek. IT eszközök fizikai védelme.

1.1.5

8 óra

A tantárgy további jellemzői

1.1.5.1 A képzés javasolt helyszíne Számítógép terem 1.1.5.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tantárgy tanítása során a frontális osztálymunkán kívül számos más módszer is alkalmazható. Kisebb témákat ki lehet adni egyéni- vagy csoportos felkészülésre, amelyet a tanulók később kiselőadás formájában akár egyénileg, akár kisebb csoportban előadhatnak. Egy-egy adott célú konfiguráció meghatározásához jó módszer az egyéni vagy kiscsoportos internetes keresés, amelynek eredményét csoport- vagy osztály szinten meg lehet vitatni, össze lehet hasonlítani. A hálózati beállítások oktatásához jól alkalmazhatók az erre a célra fejlesztett szimulációs programok. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám

Alkalmazott módszer neve

1. 2. 3. 4. 5.

magyarázat kiselőadás vita projekt szimuláció

oktatási

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni x x x x

csoport x x x x x

osztály x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák 14


Sorszám 1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök Tanulói tevékenységforma csoport- osztály- és felszerelések egyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Információk önálló rendszerex zése Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása x x x Szöveges előadás egyéni felx x készüléssel Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkax végzés irányítással

1.1.5.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és számítási feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 1.1.5.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)

A számon kérhető tananyag terjedelme Az előző tanóra, de maximum 2 óra anyagából Egy témakörből A tananyag egy fejezete (1-4 érettségi témakör)

1.1.5.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Szóbeli házi feladatok: mivel a tantárgy tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket igényel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése. 15


1.2

IT alapok gyakorlat tantárgy

108 óra/108 óra*


1.2.1


Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy célja, hogy biztosítsa a rá épülő informatikai szakképesítések megszerzéséhez szükséges alapszintű információtechnológiai készségeket, tegye lehetővé az adott irányú ipari minősítés megszerzését, valamint a belépő szintű IT munkakörök betöltését. A tanulók legyenek képesek számítógépeket alkatrészekből összeszerelni, alkatrészeket cserélni, nyomtatókat és egyéb perifériákat csatlakoztatni, megosztani. Tudjanak fizikai és virtuális számítógépre operációs rendszert, felhasználói alkalmazásokat telepíteni, azokat frissíteni. Tudják a levelező programot beállítani asztali- és hordozható számítógépeken. Legyenek képesek az alapszintű rendszerfelügyeleti- és karbantartási feladatokat ellátni. Nem cél a hibakeresési készségek kialakítása, de jó, ha képesek a nyilvánvaló hibákat felismerni és kijavítani. Tudjanak biztonsági programokat telepíteni, frissíteni. Tudják a felhasználói adatokat és beállításokat felhőszolgáltatások használatával szinkronizálni, másik gépre költöztetni. Legyenek képesek a tanulók biztonságos labor- és eszközhasználatra, az elektrosztatikus védelmi eszközök megfelelő használatára. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete.

1.2.2


1.2.2.1 Biztonságos labor- és eszközhasználat 4 óra Számítógép-szerelés eszközei és használatuk. Antisztatikus eszközök szabályszerű használata. Tisztító anyagok és eszközök megfelelő használata. Diagnosztikai eszközök (multiméter, tápegység tesztelő, kábeltesztelő) használata. 1.2.2.2 Számítógép összeszerelése Számítógép szakszerű szétszerelése. Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. Tápegység telepítése. Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. Perifériák csatlakoztatása, telepítése, beállítása.. BIOS funkciója és beállításai. Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. Számítógép alkatrészek cseréje.

36 óra

1.2.2.3 Telepítés és konfigurálás Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása. Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése. Particionálás. Kötetek formázása. Operációs rendszerek telepítése. Meghajtó programok telepítése. Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése.

32 óra

16


Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata. Alkalmazások telepítése, eltávolítása. Levelező program konfigurálása. Felhasználói fiókok kezelése. Virtuális memória beállítása. Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta. Területi és nyelvi beállítások.

1.2.3


1.2.3.1 Számítógép összeszerelése Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása. Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei. Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése. Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése. UPS típusok, UPS üzembe helyezése.

12 óra

1.2.3.2 Telepítés és konfigurálás Eseménynapló ellenőrzése. Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. Kezelőpult (MMC) használata. Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. Személyes tűzfal beállítása. Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális gép telepítése.

12 óra

1.2.3.3 Megelőző karbantartás Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. Monitorok szakszerű tisztítása. Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. Számítógépek működésének környezeti feltételei. Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése. Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés. Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. Felhasználói adatok átköltöztetése, archiválása. Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. Ütemezett karbantartási feladatok. Laptopok és hordozható eszközök szakszerű tisztítása.

12 óra

1.2.4


1.2.4.1 Biztonságos labor- és eszközhasználat Számítógép-szerelés eszközei és használatuk. Antisztatikus eszközök szabályszerű használata. Tisztító anyagok és eszközök megfelelő használata.

4 óra

17


Diagnosztikai eszközök (multiméter, tápegység tesztelő, kábeltesztelő) használata. 1.2.4.2 Számítógép összeszerelése Számítógép szakszerű szétszerelése. Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. Tápegység telepítése. Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. Perifériák csatlakoztatása, telepítése, beállítása.. BIOS funkciója és beállításai. Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. Számítógép alkatrészek cseréje. Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása. Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei. Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése. Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése. UPS típusok, UPS üzembe helyezése.

48 óra

1.2.4.3 Telepítés és konfigurálás Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása. Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése. Particionálás. Kötetek formázása. Operációs rendszerek telepítése. Meghajtó programok telepítése. Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése. Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata. Alkalmazások telepítése, eltávolítása. Levelező program konfigurálása. Felhasználói fiókok kezelése. Virtuális memória beállítása. Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta. Területi és nyelvi beállítások. Eseménynapló ellenőrzése. Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. Kezelőpult (MMC) használata. Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. Személyes tűzfal beállítása. Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális gép telepítése.

44 óra

1.2.4.4 Megelőző karbantartás Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. Monitorok szakszerű tisztítása.

12 óra

18


Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. Számítógépek működésének környezeti feltételei. Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése. Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés. Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. Felhasználói adatok átköltöztetése, archiválása. Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. Ütemezett karbantartási feladatok. Laptopok és hordozható eszközök szakszerű tisztítása.

1.2.5


1.2.5.1 A képzés javasolt helyszíne Számítógépes laboratórium 1.2.5.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tantárgy a számítógépes szerelés jellegéből eredendően egyéni vagy kiscsoportos (max. 3 fő) tevékenységekre épülhet. A tantárgy tanítása során jól alkalmazható módszer a szemléltetés és a magbeszélés. A hálózati készségek kialakításához egyéni vagy kiscsoportos formában jól használhatók a hálózati szimulációs alkalmazások. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám


1. 2. 3. 4.

magyarázat megbeszélés szemléltetés szimuláció

A tanulói tevékenység szervezeti oktatási kerete Alkalmazandó eszközök és felszerelések egyéni csoport osztály x x x x x x x x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

Sorszám

1. 1.1. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és Tanulói tevékenységforma csoosz- felszerelések egyéni porttálybontás keret Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkax végzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása x Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott x x szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és x x megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemex x léséről

19


1.2.5.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban gyakorlati (konkrét szerelési, telepítési stb.) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és szerelési, illetve számítási feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 1.2.5.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)


1.2.5.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, beadandók megoldása. Ezek formája többnyire valamilyen prezentáció, amit a tanuló a tanítási órán előadhat. A kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amenynyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. - Szóbeli házi feladatok: mivel a tantárgy tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket igényel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

20


2

HÁLÓZATI ISMERETEK I. 11997-16

VLAN-okkal rendelkező kapcsolót és kapcsolók közötti kommunikációt konfigurál VLAN-ok közötti forgalomirányítást konfigurál Meghatározott forgalom engedélyezésére vagy tiltására szolgáló hozzáférési listákat készít Forgalomirányító eszközökön irányítási protokollokat konfigurál LAN követelményeknek megfelelő IP-címzési sémát tervez, alhálózatokat számol Ellenőrzi a hálózatot és az internet-csatlakoztatást, elhárítja a fellépő hibákat Erőforrásokat (állományokat és nyomtatókat) oszt meg több számítógép között Felismeri és elhárítja az otthoni, ill. kisvállalati hálózatok biztonsági veszélyeit Ismert internetes alkalmazásokat telepít és működésüket ellenőrzi Internet és szerver kapcsolatra szolgáló hálózati eszközöket installál, konfigurál és elvégzi a fellépő hibák hibaelhárítását A működő hálózat teljesítményét monitorozza, a hibákat behatárolja és elhárítja Angol nyelvű szakmai szöveget értelmez Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírásokat SZAKMAI ISMERETEK IPv4 és IPv6 címek és alhálózati maszkok IPv4-es és IPv6-os alhálózatok Az Ethernet hálózat hozzáférési rétegének felépítése Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása az internethez Különböző kábelek és csatlakozók ismerete, a csavart érpáras kábellel végzett szerelési munka A rétegelt modell és az egyes rétegek protokolljai Az ügyfél-kiszolgáló viszony és a jellemző szolgáltatások A vezetéknélküli LAN-ok és biztonsági megfontolásai SOHO környezetben Egy integrált vezetéknélküli hozzáférési pont és ügyfél konfigurálása Kis és közepes hálózatokban alkalmazott kapcsolók és forgalomirányítók konfigurálása parancssorból Hálózati címfordítás működése és beállítása (NAT, PAT) Az irányító protokollok működése és konfigurálása (pl. RIP, OSPF) Távolságvektor alapú forgalomirányítás (pl. RIP) Kapcsolatállapot alapú forgalomirányítás (pl. OSPF Hálózati veszélyek és támadási módszerek Hozzáférési listák (normál, kiterjesztett, nevesített) Helyettesítő maszk VLAN-ok és trunk kapcsolatokVLAN-ok közötti forgalomirányítás Tűzfalak és egyéb biztonsági eszközök Angol nyelvű szakmai szövegek értelmezése és felhasználása Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások

Hálózatok I. gyakorlat

FELADATOK Megtervez és telepít egy otthoni, ill. kisvállalati (SOHO) hálózatot, és csatlakoztatja az internethez Alapvető IP-szolgáltatásokat konfigurál munkaállomásokon

Hálózatok I.

A 11997-16 azonosító számú Hálózati ismeretek I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

x x x x x x

x x

x

x x x x x x x x x x x

x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x

x

21

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei SZAKMAI KÉSZSÉGEK Bináris számrendszer használata IP-címzés Angol nyelvű, olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás Megbízhatóság Önállóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Együttműködés Kezdeményezőkészség Prezentációs készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Hibakeresés (diagnosztizálás) Problémamegoldás, hibaelhárítás

x x x

x

x x x

x x

x x x x x

x x x

22


2.1

Hálózatok I. tantárgy

103 óra/108 óra*


2.1.1


A Hálózatok I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok tisztában legyenek az alapvető hálózati fogalmakkal, protokollokkal és technológiákkal, rendelkezzenek egy kisvállalati LAN és WAN hálózat tervezéséhez, megvalósításához és a hálózatfelügyelethez szükséges elméleti háttérrel. Továbbá ismerjék az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és az internet szolgáltatásokra fókuszálva a hálózatokban szükséges eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, valamint a hálózati biztonság és hibaelhárítás elméleti alapjait. A Hálózatok I. tantárgy támogatást nyújt a Hálózatok I. gyakorlat tantárgy elsajátításához. A tantárgy további célja, az elméleti szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 11996-16 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul IT alapok tantárgy Munka és környezetvédelmi alapismeretek Bináris és hexadecimális számrendszer Személyi számítógépek felépítése Operációs rendszerek Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai Hálózati topológiák Levelezési protokollok Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme Tűzfalak feladata, típusai IT eszközök fizikai védelme

2.1.2


2.1.2.1 Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek A vállalatok hálózati infrastruktúrájának megismerése A hálózat elemei Csatlakozás az internethez Hálózati operációs rendszerek feladata Hálózati operációs rendszerek elérése Kapcsolók hálózati operációs rendszerének alap konfigurációja Eszközök IP címzése, bevezetés Kapcsolatok alapszíntű ellenőrzése helyi hálózatban

11 óra

2.1.2.2 Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll Topológiák Adatok fizikai közegen történő átvitelének szabályai Kommunikációs szabályok Kommunikációs protokollok Szabványügyi szervezetek ismerete OSI modell jelentősége, rétegei, szerepe TCP/IP modell jelentősége, rétegei, szerepe Adatbeágyazás fogalma és menete Ethernet technológia működése és jellemzői Ethernet keret felépítése, tulajdonságai Hálózati vezetékes átviteli közegek jellemzői (rézkábelek, optikai kábelek)

12 óra

23


Vezeték nélküli átvitel típusai MAC cím jelentősége, felépítése ARP protokoll feladata és működése Kapcsoló felépítése, feladatai, működése Kapcsoló MAC-címtábla felépítése 2.1.2.3 Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai IP protokoll jellemzői Összeköttetés mentes csomagtovábbítás Az IPv4 és az IPv6 csomag felépítése, fejléce és mezői A forgalomirányító felépítése, feladatai, működése A forgalomirányító rendszerindítási folyamata Irányító tábla felépítése Szállítási rétegbeli protokollok (TCP és UDP) bemutatása A TCP kommunikáció Az UDP kommunikáció

2.1.3

13 óra


2.1.3.1 IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok IPv4 címzési struktúra IPv4 alhálózati maszk IPv4 cím dinamikus és statikus hozzárendelése egy állomáshoz IPv4 címek típusai (nyilvános és privát), osztályok IPv6 címzés IPv6 címek típusai Alapértelmezett átjáró fogalma, feladata IPv4 hálózat alhálózatokra bontása Változó méretű alhálózatok Strukturált címzési tervezés Alhálózatok kialakítása IPv6 alhálózatban Kapcsolatok ellenőrzése

10 óra

2.1.3.2 Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság 8 óra Egyenrangú hálózatok Kliens szerver szolgáltatások Alkalmazási rétegbeli protokollok (HTTP, HTTPS, IMAP, POP3, SMTP, DHCP, DNS, FTP) bemutatása Hálózati támadások bemutatása, védelmi beállítások, SSH protokoll Biztonsági mentés jelentősége Tűzfalak szerepe egy hálózatban Hálózati teljesítmény ellenőrzése, tesztelése, elemzése 2.1.3.3 Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok A kapcsoló MAC-címtáblája, felépítése, feladata Ütközési- és szórási tartományok Kapcsoló rendszerindítási folyamata Kapcsolók védelme, portbiztonság konfigurálása Kapcsoló biztonságos távoli elérése Hálózatelérési rétegbeli hibák elhárítása VLAN-ok feladata, szerepe VLAN-ok megvalósítása

8 óra

24


VLAN trönkök jelentősége VLAN hibakeresés VLAN biztonság és tervezés 2.1.3.4 Forgalomirányítási ismeretek A forgalomirányító működése, forgalomirányítási döntések Az útvonalak meghatározásának menete IPv4 és IPv6 forgalomirányító tábla elemzése Közvetlenül csatlakozó útvonalak irányítótáblába kerülése és szerepe VLAN-ok közötti forgalomirányítás konfigurálása VLAN-ok közötti forgalomirányítás hibaelhárítása 3. rétegbeli kapcsolás feladata, szerepe Statikus forgalomirányítás megvalósítása, konfigurálása Alapértelmezett útvonal szerepe és konfigurálása Összevont és lebegő statikus útvonalak fogalma és feladata

2.1.4

10 óra


2.1.4.1 Forgalomirányítási ismeretek Dinamikus forgalomirányító protokollok típusai, működési elvük Távolságvektor alapú forgalomirányítás működése (RIP, RIPv2, RIPng) Kapcsolatállapot alapú forgalomirányítás működése Egyterületű OSPFv2 és OSPFv3 tulajdonságai és konfigurációja Forgalomirányítási hibaelhárítás

13 óra

2.1.4.2 A biztonságos hálózat, forgalomszűrés A hozzáférési lista (ACL) célja Az ACL működése Normál IPv4 ACL-ek szerepe Kiterjesztett IPv4 ACL-ek szerepe ACL-ek tervezése, létrehozása ACL-ek konfigurálása IPv4 ACL-ek hibaelhárítása IPv6 ACL-ek létrehozása, konfigurálása IPv6 ACL-ek hibaelhárítás

10 óra

2.1.4.3 IP szolgáltatások 8 óra DHCP v4 működése DHCPv4 szerver és kliens konfigurálása DHCPv4 hibaelhárítás DHCP v6 működése, állapotmentes és állapottartó DHCPv6 szerver konfigurálása DHCPv6 hibaelhárítás IPv4 hálózati címfordítás (NAT) jellemzői, típusai, előnyei Statikus és dinamikus NAT, valamint PAT konfigurálása NAT hibaelhárítás

2.1.5


2.1.5.1 Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek A vállalatok hálózati infrastruktúrájának megismerése A hálózat elemei Csatlakozás az internethez Hálózati operációs rendszerek feladata

11 óra

25


Hálózati operációs rendszerek elérése Kapcsolók hálózati operációs rendszerének alap konfigurációja Eszközök IP címzése, bevezetés Kapcsolatok alapszíntű ellenőrzése helyi hálózatban 2.1.5.2 Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll Topológiák Adatok fizikai közegen történő átvitelének szabályai Kommunikációs szabályok Kommunikációs protokollok Szabványügyi szervezetek ismerete OSI modell jelentősége, rétegei, szerepe TCP/IP modell jelentősége, rétegei, szerepe Adatbeágyazás fogalma és menete Ethernet technológia működése és jellemzői Ethernet keret felépítése, tulajdonságai Hálózati vezetékes átviteli közegek jellemzői (rézkábelek, optikai kábelek) Vezeték nélküli átvitel típusai MAC cím jelentősége, felépítése ARP protokoll feladata és működése Kapcsoló felépítése, feladatai, működése Kapcsoló MAC-címtábla felépítése

12 óra

2.1.5.3 Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai IP protokoll jellemzői Összeköttetés mentes csomagtovábbítás Az IPv4 és az IPv6 csomag felépítése, fejléce és mezői A forgalomirányító felépítése, feladatai, működése A forgalomirányító rendszerindítási folyamata Irányító tábla felépítése Szállítási rétegbeli protokollok (TCP és UDP) bemutatása A TCP kommunikáció Az UDP kommunikáció

13 óra

2.1.5.4 IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok IPv4 címzési struktúra IPv4 alhálózati maszk IPv4 cím dinamikus és statikus hozzárendelése egy állomáshoz IPv4 címek típusai (nyilvános és privát), osztályok IPv6 címzés IPv6 címek típusai Alapértelmezett átjáró fogalma, feladata IPv4 hálózat alhálózatokra bontása Változó méretű alhálózatok Strukturált címzési tervezés Alhálózatok kialakítása IPv6 alhálózatban Kapcsolatok ellenőrzése

10 óra

2.1.5.5 Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság Egyenrangú hálózatok Kliens szerver szolgáltatások

8 óra

26


Alkalmazási rétegbeli protokollok (HTTP, HTTPS, IMAP, POP3, SMTP, DHCP, DNS, FTP) bemutatása Hálózati támadások bemutatása, védelmi beállítások, SSH protokoll Biztonsági mentés jelentősége Tűzfalak szerepe egy hálózatban Hálózati teljesítmény ellenőrzése, tesztelése, elemzése 2.1.5.6 Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok A kapcsoló MAC-címtáblája, felépítése, feladata Ütközési- és szórási tartományok Kapcsoló rendszerindítási folyamata Kapcsolók védelme, portbiztonság konfigurálása Kapcsoló biztonságos távoli elérése Hálózatelérési rétegbeli hibák elhárítása VLAN-ok feladata, szerepe VLAN-ok megvalósítása VLAN trönkök jelentősége VLAN hibakeresés VLAN biztonság és tervezés

8 óra

2.1.5.7 Forgalomirányítási ismeretek A forgalomirányító működése, forgalomirányítási döntések Az útvonalak meghatározásának menete IPv4 és IPv6 forgalomirányító tábla elemzése Közvetlenül csatlakozó útvonalak irányítótáblába kerülése és szerepe VLAN-ok közötti forgalomirányítás konfigurálása VLAN-ok közötti forgalomirányítás hibaelhárítása 3. rétegbeli kapcsolás feladata, szerepe Statikus forgalomirányítás megvalósítása, konfigurálása Alapértelmezett útvonal szerepe és konfigurálása Összevont és lebegő statikus útvonalak fogalma és feladata Dinamikus forgalomirányító protokollok típusai, működési elvük Távolságvektor alapú forgalomirányítás működése (RIP, RIPv2, RIPng) Kapcsolatállapot alapú forgalomirányítás működése Egyterületű OSPFv2 és OSPFv3 tulajdonságai és konfigurációja Forgalomirányítási hibaelhárítás

23 óra

2.1.5.8 A biztonságos hálózat, forgalomszűrés A hozzáférési lista (ACL) célja Az ACL működése Normál IPv4 ACL-ek szerepe Kiterjesztett IPv4 ACL-ek szerepe ACL-ek tervezése, létrehozása ACL-ek konfigurálása IPv4 ACL-ek hibaelhárítása IPv6 ACL-ek létrehozása, konfigurálása IPv6 ACL-ek hibaelhárítás

10 óra

2.1.5.9 IP szolgáltatások 8 óra DHCP v4 működése DHCPv4 szerver és kliens konfigurálása DHCPv4 hibaelhárítás DHCP v6 működése, állapotmentes és állapottartó DHCPv6 szerver konfigurálása 27


DHCPv6 hibaelhárítás IPv4 hálózati címfordítás (NAT) jellemzői, típusai, előnyei Statikus és dinamikus NAT, valamint PAT konfigurálása NAT hibaelhárítás

2.1.6


2.1.6.1 A képzés javasolt helyszíne IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező tanterem. 2.1.6.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek oktatási

Sorszám


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó eszközök és kerete felszerelések egyéni csoport osztály x x x x x x x x Szimulációs szoftver x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és Tanulói tevékenységforma csoosz- felszerelések egyéni porttálybontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgox zása Olvasott szöveg feladattal vezex tett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyx zeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x feldolgozása Információk önálló rendszerex zése Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x Leírás készítése x Válaszolás írásban mondatszintű x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x

28

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 5. 5.1. 5.2.

Szöveges előadás egyéni felkéx szüléssel Tapasztalatok utólagos ismertex tése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertex tése szóban Képi információk körében rajz értelmezése x rajz készítése leírásból x rajz elemzés, hibakeresés x Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokx ról Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkax végzés irányítással



2.1.6.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre - a nyári szünet kivételével - házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Szóbeli házi feladatok: mivel a tantárgy tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket igényel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése. 29


30


2.2

Hálózatok I. gyakorlat tantárgy

242 óra/252 óra*


2.2.1


A Hálózatok I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a diákok a Hálózatok I. tantárgy keretein belül tanult elméleti ismereteket a gyakorlatban alkalmazzák, egy kisvállalati LAN és WAN hálózat tervezését, megvalósítását és hálózatfelügyeletét el tudják látni. Képesek legyenek az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokban szükséges eszközök és alkalmazások telepítésére, üzemeltetésére, konfigurálására és hibaelhárítására, valamint a hálózati biztonság a kialakítására. A Hálózatok I. gyakorlat tantárgy támogatást nyújt a Hálózatok I. tantárgy megértéséhez. A tantárgy további célja, az gyakorlati szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 11996-16 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul IT alapok tantárgy Biztonságos labor és eszközhasználat Számítógép alkatrészek cseréje Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai

2.2.2


2.2.2.1 Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja 26 óra Hálózati eszközök és hálózati átviteli közegek megválasztása Topológia ábrák értelmezése Csatlakozás az internethez Hálózati operációs rendszerek helye, elérésének módjai és lehetőségei (konzol, telnet, SSH) Terminál emulációs programok használata Hálózati operációs rendszer konfigurációs parancsainak felépítése, súgója Kapcsoló alapvető konfigurálása Kapcsolóhoz való hozzáférés korlátozása Kapcsoló konfigurálásának mentése Végberendezések automatikus és manuális IP beállítása A kapcsoló felügyeleti IP címének konfigurálása Kapcsolatok, hálózati összeköttetések ellenőrzése (ping, tracert) 2.2.2.2 Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz 26 óra Az OSI és TCP/IP modellek rétegeihez kapcsolódó protokoll adategységek (PDU-k) elemzése Adatbeágyazás elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel MAC-cím és IP-cím használata, azonos hálózaton található eszközök kommunikációja A megfelelő hálózati átviteli közeg kiválasztása és egy végberendezés csatlakoztatása egy hálózathoz Kereszt- és egyeneskötésű Ethernet kábel készítése Kábelek tesztelése Kapcsolódás vezetékes LAN-hoz Ethernet keret elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel Ethernet MAC-címek megjelenítése, elemzése 31


Címmeghatározó protokoll (ARP) működésének elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel ARP tábla feladata és felépítése ARP problémák elhárítása Kapcsoló MAC-címtábla megtekintése 3. rétegbeli kapcsolás Kapcsolódás vezeték nélküli LAN-hoz SOHO router vezeték nélküli hozzáférés konfigurálása Vezeték nélküli biztonság Vezeték nélküli kliens konfigurálása Hálózati kártya információinak megtekintése 2.2.2.3 Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés 20 óra IPv4 és IPv6 csomag működésének elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel Állomás csomagtovábbítási döntései Állomás IPv4 és IPv6 irányítótáblájának megjelenítése, elemzése Forgalomirányító csomagtovábbítási döntései Forgalomirányító irányítótáblájának megjelenítése, elemzése A forgalomirányító felépítése, memóriák tartalmának megjelenítése A forgalomirányító összetevőinek azonosítása Csatlakozás a forgalomirányítóhoz A forgalomirányító rendszerindítási folyamatának megtekintése Forgalomirányító kezdeti konfigurálása Állomás és kapcsoló alapértelmezett átjárójának beállítása Forgalomirányítási problémák hibaelhárítása Alkalmazások közötti megbízható átvitel, szegmensek nyomon követése Megérkezett adatok nyugtázásának elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel TCP és UDP szegmens fejlécének összehasonlítása és elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel Portszámok szerepének megismerése TCP kapcsolatok létrehozásának és lezárásának elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel TCP háromfázisú kézfogás elemzése UDP szerverfolyamatok vizsgálata

2.2.3


2.2.3.1 IP-címzés a gyakorlatban Számrendszerek közötti átváltások IPv4 egyedi, szórásos és csoportcímzés vizsgálata IPv4 címek azonosítása és osztályozása IPv6 címek ábrázolása, rövidítése Globális egyedi IPv6 cím statikus konfigurálása Globális egyedi IPv6 cím dinamikus konfigurációja SLAAC használatával Globális egyedi IPv6 cím dinamikus konfigurációja DHCPv6 használatával EUI-64 módszer használata Dinamikus és statikus link-local címek IP konfiguráció ellenőrzése Kapcsolatok ellenőrzése (ICMPv4 és ICMPv6), hibaelhárítás Címzési terv készítése IPv4 és IPv6 hálózatokban Alhálózatok használata, konfigurálás Alhálózatok kialakítása

30 óra

32


Alhálózat kalkulátor használata Változó hosszúságú alhálózati maszk (VLSM) a gyakorlatban 2.2.3.2 Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság 30 óra Peer-to-peer alkalmazások használata, fájlmegosztó protokollok Web és e-mail szolgáltatások konfigurálása, hálózati kommunikáció elemzése DNS kérés megfigyelése FTP parancssori és böngészőben történő használata Hálózati forgalom elemzése, protokoll elemzés kis hálózatban Biztonsági fenyegetések azonosítása Támadás típusok felismerése Biztonsági mentések készítése, visszaállítása, frissítés és hibajavítás Naplózás Eszközök konfigurálása, biztonsági beállítások SSH engedélyezése és konfigurálása Telnet és SSH kapcsolat vizsgálata adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel A hálózat alapállapotának, viszonyítási állapotának meghatározása Kapcsolatok és konfigurációk ellenőrzése 2.2.3.3 Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata 27 óra Kapcsoló MAC-címtáblájának felépítési folyamata, elemzése Ütközési és szórási tartományok felosztása hálózati eszközök segítségével Kapcsoló rendszerindítási folyamatának megtekintése Kapcsolók LED jelzőfényeinek értelmezése Kapcsolók védelme, portjainak beállítása, portbiztonság konfigurálása Kapcsolási problémák felismerése és hibaelhárítás Kapcsolók felügyeletének megvalósítása SSH kapcsolat beállítása és ellenőrzése Biztonsági támadások elleni védelem lehetőségei Portbiztonság beállítása, ellenőrzése és hibaelhárítás VLAN ID, Ethernet keret elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel VLAN-ok létrehozása, törlése és ellenőrzése egy kapcsolón Kapcsoló portok VLAN-okhoz rendelése és ellenőrzése Trönk kapcsolatok konfigurálása Trönk beállítások ellenőrzése VLAN Trunking Protokoll (VTP) használata és konfigurálása VLAN-ok és trönk kapcsolatok hibaelhárítása VLAN biztonság megvalósítása 2.2.3.4 Statikus és dinamikus forgalomirányítás 21 óra Hálózati címzés dokumentálása, topológia diagram készítése Loopback interfész használata teszteléshez és menedzseléshez Forgalomirányító interfészek IPv6 IP-címmel konfigurálása és ellenőrzése IPv4 és IPv6 forgalomirányító tábla elemzése VLAN-ok közötti hagyományos forgalomirányítás megvalósítása VLAN-ok közötti forgalomirányítás megvalósítása „router-on-a-stick” forgalomirányítóval, alinterfészek konfigurálása és ellenőrzése VLAN-ok közötti forgalomirányítás megvalósítása többrétegű kapcsolóval és hibaelhárítás VLAN hibakeresés és hibajavítás IPv4 hagyományos, alapértelmezett, összevont és lebegő statikus útvonalak konfigurálása Következő ugrás címével és kimenő interfésszel megadott statikus útvonalak konfigurálása IPv6 statikus útvonal létrehozása és ellenőrzése IPv4 alapértelmezett útvonalak létrehozása és ellenőrzése 33


VLSM címzési terv készítése IPv4 és IPv6 hálózati címek meghatározása, konfigurálása, ellenőrzése Statikus útvonalak hibaelhárítás

2.2.4


2.2.4.1 Statikus és dinamikus forgalomirányítás RIP, RIPv2 és RIPng konfigurációja és beállításainak vizsgálata Passzív interfészek konfigurálása Hálózati konvergencia vizsgálata OSPF csomagtípusok azonosítása, helló csomagok OSPFv2 és OSPFv3 konfigurálása és ellenőrzése Passzív interfészek szerepe és konfigurálása Dinamikus forgalomirányítás hibaelhárítás

30 óra

2.2.4.2 A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés Helyettesítő maszkok és kulcsszavak használata ACL-ek elhelyezésének tervezése Normál IPv4 hozzáférési lista (ACL) konfigurálása és ellenőrzése Kiterjesztett IPv4 ACL-ek konfigurálása és ellenőrzése IPv4 ACL-ek alkalmazása interfészen ACL-ek módosítása ACL statisztikák elemzése és jelentősége A VTY vonalak védelmének konfigurálása és ellenőrzése IPv4 ACL-ek hibaelhárítása IPv6 ACL-ek konfigurálása és ellenőrzése IPv6 ACL-ek alkalmazása interfészen IPv6 ACL-ek hibaelhárítás

16 óra

2.2.4.3 IP szolgáltatások a gyakorlatban 16 óra DHCP v4 szerver alapbeállításainak megadása DHCPv4 kliens (végberendezés és forgalomirányító) konfigurálása DHCPv4 konfigurálása több LAN számára DHCPv4 beállításainak ellenőrzése, hibaelhárítás DHCPv6 SLAAC, állapotmentes és állapottartó DHCPv6 szerver konfigurálása DHCPv6 kliens (végberendezés és forgalomirányító) konfigurálása DHCPv6 hibaelhárítás IPv4 hálózati címfordítás (NAT) jellemzői, típusai, előnyei Statikus és dinamikus NAT, valamint PAT konfigurálása és ellenőrzése NAT hibaelhárítás

2.2.5


2.2.5.1 Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja 36 óra Hálózati eszközök és hálózati átviteli közegek megválasztása Topológia ábrák értelmezése Csatlakozás az internethez Hálózati operációs rendszerek helye, elérésének módjai és lehetőségei (konzol, telnet, SSH) Terminál emulációs programok használata Hálózati operációs rendszer konfigurációs parancsainak felépítése, súgója Kapcsoló alapvető konfigurálása Kapcsolóhoz való hozzáférés korlátozása 34


Kapcsoló konfigurálásának mentése Végberendezések automatikus és manuális IP beállítása A kapcsoló felügyeleti IP címének konfigurálása Kapcsolatok, hálózati összeköttetések ellenőrzése (ping, tracert) 2.2.5.2 Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz 26 óra Az OSI és TCP/IP modellek rétegeihez kapcsolódó protokoll adategységek (PDU-k) elemzése Adatbeágyazás elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel MAC-cím és IP-cím használata, azonos hálózaton található eszközök kommunikációja A megfelelő hálózati átviteli közeg kiválasztása és egy végberendezés csatlakoztatása egy hálózathoz Kereszt- és egyeneskötésű Ethernet kábel készítése Kábelek tesztelése Kapcsolódás vezetékes LAN-hoz Ethernet keret elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel Ethernet MAC-címek megjelenítése, elemzése Címmeghatározó protokoll (ARP) működésének elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel ARP tábla feladata és felépítése ARP problémák elhárítása Kapcsoló MAC-címtábla megtekintése 3. rétegbeli kapcsolás Kapcsolódás vezeték nélküli LAN-hoz SOHO router vezeték nélküli hozzáférés konfigurálása Vezeték nélküli biztonság Vezeték nélküli kliens konfigurálása Hálózati kártya információinak megtekintése 2.2.5.3 Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés 20 óra IPv4 és IPv6 csomag működésének elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel Állomás csomagtovábbítási döntései Állomás IPv4 és IPv6 irányítótáblájának megjelenítése, elemzése Forgalomirányító csomagtovábbítási döntései Forgalomirányító irányítótáblájának megjelenítése, elemzése A forgalomirányító felépítése, memóriák tartalmának megjelenítése A forgalomirányító összetevőinek azonosítása Csatlakozás a forgalomirányítóhoz A forgalomirányító rendszerindítási folyamatának megtekintése Forgalomirányító kezdeti konfigurálása Állomás és kapcsoló alapértelmezett átjárójának beállítása Forgalomirányítási problémák hibaelhárítása Alkalmazások közötti megbízható átvitel, szegmensek nyomon követése Megérkezett adatok nyugtázásának elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel TCP és UDP szegmens fejlécének összehasonlítása és elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel Portszámok szerepének megismerése TCP kapcsolatok létrehozásának és lezárásának elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel TCP háromfázisú kézfogás elemzése UDP szerverfolyamatok vizsgálata

35


2.2.5.4 IP-címzés a gyakorlatban Számrendszerek közötti átváltások IPv4 egyedi, szórásos és csoportcímzés vizsgálata IPv4 címek azonosítása és osztályozása IPv6 címek ábrázolása, rövidítése Globális egyedi IPv6 cím statikus konfigurálása Globális egyedi IPv6 cím dinamikus konfigurációja SLAAC használatával Globális egyedi IPv6 cím dinamikus konfigurációja DHCPv6 használatával EUI-64 módszer használata Dinamikus és statikus link-local címek IP konfiguráció ellenőrzése Kapcsolatok ellenőrzése (ICMPv4 és ICMPv6), hibaelhárítás Címzési terv készítése IPv4 és IPv6 hálózatokban Alhálózatok használata, konfigurálás Alhálózatok kialakítása Alhálózat kalkulátor használata Változó hosszúságú alhálózati maszk (VLSM) a gyakorlatban

30 óra

2.2.5.5 Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság 30 óra Peer-to-peer alkalmazások használata, fájlmegosztó protokollok Web és e-mail szolgáltatások konfigurálása, hálózati kommunikáció elemzése DNS kérés megfigyelése FTP parancssori és böngészőben történő használata Hálózati forgalom elemzése, protokoll elemzés kis hálózatban Biztonsági fenyegetések azonosítása Támadás típusok felismerése Biztonsági mentések készítése, visszaállítása, frissítés és hibajavítás Naplózás Eszközök konfigurálása, biztonsági beállítások SSH engedélyezése és konfigurálása Telnet és SSH kapcsolat vizsgálata adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel A hálózat alapállapotának, viszonyítási állapotának meghatározása Kapcsolatok és konfigurációk ellenőrzése 2.2.5.6 Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata 27 óra Kapcsoló MAC-címtáblájának felépítési folyamata, elemzése Ütközési és szórási tartományok felosztása hálózati eszközök segítségével Kapcsoló rendszerindítási folyamatának megtekintése Kapcsolók LED jelzőfényeinek értelmezése Kapcsolók védelme, portjainak beállítása, portbiztonság konfigurálása Kapcsolási problémák felismerése és hibaelhárítás Kapcsolók felügyeletének megvalósítása SSH kapcsolat beállítása és ellenőrzése Biztonsági támadások elleni védelem lehetőségei Portbiztonság beállítása, ellenőrzése és hibaelhárítás VLAN ID, Ethernet keret elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel VLAN-ok létrehozása, törlése és ellenőrzése egy kapcsolón Kapcsoló portok VLAN-okhoz rendelése és ellenőrzése Trönk kapcsolatok konfigurálása Trönk beállítások ellenőrzése VLAN Trunking Protokoll (VTP) használata és konfigurálása VLAN-ok és trönk kapcsolatok hibaelhárítása 36


VLAN biztonság megvalósítása 2.2.5.7 Statikus és dinamikus forgalomirányítás 51 óra Hálózati címzés dokumentálása, topológia diagram készítése Loopback interfész használata teszteléshez és menedzseléshez Forgalomirányító interfészek IPv6 IP-címmel konfigurálása és ellenőrzése IPv4 és IPv6 forgalomirányító tábla elemzése VLAN-ok közötti hagyományos forgalomirányítás megvalósítása VLAN-ok közötti forgalomirányítás megvalósítása „router-on-a-stick” forgalomirányítóval, alinterfészek konfigurálása és ellenőrzése VLAN-ok közötti forgalomirányítás megvalósítása többrétegű kapcsolóval és hibaelhárítás VLAN hibakeresés és hibajavítás IPv4 hagyományos, alapértelmezett, összevont és lebegő statikus útvonalak konfigurálása Következő ugrás címével és kimenő interfésszel megadott statikus útvonalak konfigurálása IPv6 statikus útvonal létrehozása és ellenőrzése IPv4 alapértelmezett útvonalak létrehozása és ellenőrzése VLSM címzési terv készítése IPv4 és IPv6 hálózati címek meghatározása, konfigurálása, ellenőrzése Statikus útvonalak hibaelhárítás RIP, RIPv2 és RIPng konfigurációja és beállításainak vizsgálata Passzív interfészek konfigurálása Hálózati konvergencia vizsgálata OSPF csomagtípusok azonosítása, helló csomagok OSPFv2 és OSPFv3 konfigurálása és ellenőrzése Passzív interfészek szerepe és konfigurálása Dinamikus forgalomirányítás hibaelhárítás 2.2.5.8 A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés Helyettesítő maszkok és kulcsszavak használata ACL-ek elhelyezésének tervezése Normál IPv4 hozzáférési lista (ACL) konfigurálása és ellenőrzése Kiterjesztett IPv4 ACL-ek konfigurálása és ellenőrzése IPv4 ACL-ek alkalmazása interfészen ACL-ek módosítása ACL statisztikák elemzése és jelentősége A VTY vonalak védelmének konfigurálása és ellenőrzése IPv4 ACL-ek hibaelhárítása IPv6 ACL-ek konfigurálása és ellenőrzése IPv6 ACL-ek alkalmazása interfészen IPv6 ACL-ek hibaelhárítás

16 óra

2.2.5.9 IP szolgáltatások a gyakorlatban 16 óra DHCP v4 szerver alapbeállításainak megadása DHCPv4 kliens (végberendezés és forgalomirányító) konfigurálása DHCPv4 konfigurálása több LAN számára DHCPv4 beállításainak ellenőrzése, hibaelhárítás DHCPv6 SLAAC, állapotmentes és állapottartó DHCPv6 szerver konfigurálása DHCPv6 kliens (végberendezés és forgalomirányító) konfigurálása DHCPv6 hibaelhárítás IPv4 hálózati címfordítás (NAT) jellemzői, típusai, előnyei Statikus és dinamikus NAT, valamint PAT konfigurálása és ellenőrzése NAT hibaelhárítás 37


2.2.6


2.2.6.1 A képzés javasolt helyszíne Az Informatikai rendszerüzemeltető szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott eszköz- és felszerelésjegyzék szerint kialakított hálózati labor. 2.2.6.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám


oktatási

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.


A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

osztály x


x x x x x x szimulációs szoftver

x x

2.2.6.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban gyakorlati (szimulációs szoftverrel megoldható) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és számítási feladatok, valamint gyakorlati problémák a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 2.2.6.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)


2.2.6.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. 38


-

-

Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, beadandók megoldása. A diákok a kiadott problémákat szimulációs szoftverrel kell, hogy megoldják. A kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. Szóbeli házi feladatok: mivel a tantárgy tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket igényel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

39


3

PROGRAMOZÁS ÉS ADATBÁZIS-KEZELÉS 11625-16

Programozás gyakorlat

FELADATOK Programot készít vezérlési szerkezetek felhasználásával Szoftverfejlesztő alkalmazásokat telepít, használ Objektum orientált programozási nyelven alkalmazást készít Az objektum orientált alapelveket betartva készít alkalmazást Beépített osztályokat használ Saját osztályokat készít, használ Konzol alkalmazást készít Feladatspecifikációt értelmez Kivételeket kezel Hibakeresési technikákat alkalmaz Állományokat kezel Vékony és vastag kliensalkalmazást fejleszt Weblapot készít a legújabb szabványok szerint Programozási feladatot végez webes feladatok megoldására Adatbázis-kezelő rendszert telepít, használ Kisebb adatbázist tervez, készít, kezel SQL nyelvű parancsokat készít, futtat Verziókezelő rendszert telepít, használ Kódolási konvenciókat betart A tiszta kód alapelveit alkalmazva fejleszt Csoportban alkalmazást fejleszt, tesztel Munkájában az irodai szoftvercsomagot komplexen alkalmazza Angol nyelvű szakmai szöveget értelmez Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat SZAKMAI ISMERETEK Algoritmizálási ismeretek Programozási ismeretek Egyszerű és összetett adatszerkezetek Generikus adattípusok Kifejezések, műveletek, precedenciák Objektum orientált programozási alapismeretek Kivételkezelés Állománykezelési ismeretek HTML5, CSS3, JSON, XML, XAML alapismeretek Adatbázis tervezési alapismeretek Adatbázis-kezelési alapismeretek SQL nyelvi alapismeretek

Programozás

A 11625-16 azonosító számú Programozás és adatbázis-kezelés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

X

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X X

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X

40

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei Tesztelési alapismeretek Verziókezelő rendszerek Kódolási konvenciók Tiszta kód alapelvei Irodai szoftvercsomag integrált alkalmazása Angol nyelvű szakmai szövegek értelmezése és felhasználása Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások SZAKMAI KÉSZSÉGEK Aritmetikai és logikai műveletek alkalmazása Programozási tételek alkalmazása Elemi algoritmusok és adatszerkezetek alkalmazása Angol nyelvű, olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás Döntésképesség Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Kezdeményezőkészség Segítőkészség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Kreativitás, ötletgazdaság Problémamegoldás, hibaelhárítás

X X X X X X

X X X X X X X

X X X X

X X X X

X X

X X X

X

X X X

X X X

X X X

41


3.1

Programozás tantárgy

139 óra/144 óra*


3.1.1


A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az elméleti ismereteknek az átadása, valamint az ezekhez tartozó készségeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a megvalósításhoz szükséges algoritmus elkészítésre, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására. A tantárgy oktatásának fontos feladata az is, hogy a tanuló problémamegoldó készségét fejlessze. A tantárgy további célja, hogy a kapcsolódó ipari minősítések megszerzésére is felkészítse a tanulókat. A programozás és a programozás gyakorlat esetében a kerettanterv néhány kiválasztott programnyelvre szűkíti az elméleti és gyakorlati órákon oktatandó programozási nyelvek körét. A szoftverfejlesztésben meghatározó szerepet játszó hazai cégek szakvéleményét is kikérve a JavaScript, a Java és a C# nyelvek lettek kijelölve. Természetesen nagyon sok hasonló, a későbbi szakmai továbbfejlődést is megalapozó kiváló programozási környezet létezik, amelyek hasonlóan jó alternatívát jelentenének. A fenti programozási nyelvek a kerettanterv készítésekor a legszélesebb körben használtak közé tartoznak, megismerésük után a tanulók olyan általános készségekre tesznek szert, amivel képesek lesznek a későbbi munkakörnyezetükben más programozási környezetek gyors elsajátítására és hatékony használatára. Természetesen a kerettanterv nem zárja ki, hogy a szaktanár az előírt ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése alapján betekintést adhat más korszerű programozási környezetekbe is (pl. Python, Ruby, PHP, C++, stb.) Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés Idegen nyelv: Angol nyelvű kommunikáció Matematikai, fizikai összefüggések programozása

3.1.2


3.1.2.1 Bevezetés a programozásba 18 óra A bevezetés a programozásba és a vele párhuzamosan futó azonos nevű gyakorlati témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősítése a programozás tantárgy tanulására. A további témakörök nem építenek direkt módon az itt megszerzett ismeretekre, így nincs olyan specifikus elvárás, amit feltétlenül tudniuk kell a tanulóknak ennek a résznek a végén. Ugyanakkor nem haszontalan időtöltésről van szó, hanem egy olyan közös játékos tevékenységről, melynek során a tanulók észrevétlenül szereznek meg olyan készségeket (algoritmizálás és programozás szemlélete, vezérlési szerkezetek, változók ismerete stb.), melyek a későbbi tanulmányaikat megkönnyítik. A témakör első felében a kódolás játékos elsajátítását célzó eszközökkel és oktatási portálokkal történő ismerkedésre kerül sor. Ennek keretében az alábbi tevékenységeket kell elvégezni: - legalább három eszköz bemutatása, a kiválasztott eszközökkel egyszerűbb feladatok, problémák megoldásának szemléltetése - legalább három kódolás oktatását célzó portál áttekintése, egy-két rövidebb kurzus közös elvégzése valamelyik kiválasztott portálon. Javasolt eszközök (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú eszközökkel): - Scratch - Kodu 42


-

Minecraft Lego vagy más hasonló oktatórobot Arduino

Javasolt oktatási portálok (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú portálokkal): - Code.org - freeCodeCamp - Codacademy - Khan Academy - Udacity A témakör második részében valamelyik kiválasztott eszközzel néhány egyszerűbb probléma, feladat közös, játékos formában történő megoldására kerül sor. 3.1.2.2 Weboldalak kódolása 18 óra A témakör célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a weboldalak felépítésével, a HTML5 és a CSS3 alapjaival, a JavaScript szerepével, megértsék a stíluslapokat és JavaScriptet használó HTML oldalak működése mögötti logikát. (A JavaScripttel történő magasabb szintű ismeretek megszerzése későbbi témakör feladata.) A weboldalak kódolása elméleti órák keretében a tanulók megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével a kapcsolódó gyakorlati órákon képesek lesznek - meglévő weboldalak szerkezetében, tartalmában és formázásában célszerű módosításokat elvégezni; - önállóan létre tudnak hozni egyszerűbb weboldalakat, stílusok és stíluslapok segítségével el tudják végezni a formázásukat, valamint be tudnak illeszteni és fel tudnak használni kész JavaScript kódot. A tanulók megismerkednek továbbá a magas szintű felhasználói élményt nyújtó weboldalak kialakításának alapelveivel, a készítéshez használható népszerű keretrendszerekkel. A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra: - a HTML szabványok rövid ismertetése, - a HTML5 oldalakat leíró nyelv fontosabb strukturális és formai elemei (tagek), valamint az elemekhez tartozó fontosabb attribútumok: megjegyzés, !DOCTYPE, html, head, meta, link, title, script, body, p, h1-h6, b, i, u, strong, sub, sup, style, br, hr, iframe, table, tr, th, td, dl, dt, dd, ol, ul, li, span, div, fieldset, header, footer, section, nav, a, img - Stílusok és stíluslapok (CSS) szerepe, a CSS3 leírók szintaxisa. - CSS3 szelektorok: elem, id, class és csoport. - CSS3 jellemzők: color, opacity, background-color, background-image, backgroundrepeat, background-position, background-attachment, border*, margin*, padding*, overflow, display, float, clear, visibility, z-index, rel, data*, *width, *height, top, bottom, left, right, position, letter-spacing, line-height, text-align, vertical-align, textjustify, text-transform, font, font-family, font-size, font-stretch, font-style, textdecoration, list-style*, cursor. (a *-gal jelölt eleme több jellemzőt jeleznek, pl. marginleft, margin-right stb.) - Böngészőprogramok beépített fejlesztő eszközeinek vagy más hasonló célú beépülő eszköznek (pl. Chrome DevTools, Firebug) a bemutatása - A keretrendszerek és a felhasználásukkal járó előnyök bemutatása. A Bootstrap vagy más hasonló keretrendszer elemeinek és lehetőségeinek bemutatása. - A reszponzív weboldal kialakítás jelentősége és alapelvei. A Bootstrap vagy más hasonló keretrendszer segítségével kialakított reszponzív weboldalszerkesztés bemutatása. - JavaScript kód beágyazása weboldalba, „Hello World” alkalmazás készítése alert függvény segítségével - külön fájlban elhelyezett JavaScript kód csatolása a weboldalhoz. 43


Mások által elkészített JavaScript kód és stíluslapok felhasználása módja (például animált megjelenítések megvalósítására).

3.1.3


3.1.3.1 A Java vagy C# nyelv alapjai 18 óra A témakör célja egy objektumorientált programozási nyelv alapjainak letétele, a kiválasztott fejlesztési környezet megismerése. A Java vagy C# nyelv alapjai elméleti órák keretében a tanulók megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével a kapcsolódó gyakorlati órákon képesek lesznek: - az integrált fejlesztői környezet használatára - konzolos vagy grafikus környezetben futó egyszerűbb alkalmazások létrehozására egyszerű adattípusok, változók, kifejezések és vezérlési szerkezetek alkalmazásával - szöveges fájlban található adatok beolvasására és feldolgozására A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra: - a Java vagy C# fejlesztési környezet (IDE) bemutatása - a programkészítés lépéseinek áttekintése: feladat kitűzése, specifikáció, algoritmuskészítés, kódolás, tesztelés, dokumentálás. - a számítógépes program fogalma, elemei, a programozás szintjei. - változók, kifejezések fogalma, jellemzői, változók deklarálása és definiálása, az azonosító megválasztásának javasolt gyakorlata a tiszta kód alapelvei szerint - elemi adattípusok: egész, valós, logikai, karakter, felsorolt adattípusok jellemzői, típuskonverzió. - összetett adattípusok: karakterláncok, tömbök (vektorok és mátrixok), struktúrák (rekordok), lista (szótár), halmaz - értékadás, aritmetikai és logikai műveletek, kifejezések kiértékelésének szabályai. - vezérlési szerkezetek (szekvencia, szelekció, iteráció) - a hibakeresés és tesztelés alapjai. Az ismeretek elsajátítását egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg. Az alább felsorolt ismeretelemek mindegyike egy megoldandó probléma eszközeként kerül elő, nem a leírásnak megfelelő lineáris sorban haladva. Az algoritmus leírásnál nem szükséges ragaszkodni a klasszikus és formális leíró eszközökhöz (folyamatábra, pszeudokód stb.), helyette hétköznapi nyelven megfogalmazva, alapvető fogalmakkal operálva (pl. ismételd minden elemre:...) a tanulók számára is jobban érthető formát kapunk. A témakör végén egy rövid öszszefoglalásban a programok készítésében előkerült, felhasznált fogalmak rendszerezése történhet. Nem probléma, ha a felsoroltak közül nem minden fogalom kerül elő, mivel a következő témakörök lehetőséget adnak azok bevezetésére, felhasználására. Választható programozási nyelvek: Java vagy C# 3.1.3.2 JavaScript 18 óra A témakör legfontosabb feladata, hogy a tanulók megismerkedjenek a JavaScript nyelv szintaktikai elemeivel, az esemény vezérelt webprogramozás alapjaival és a fejlesztés megkönnyítő és felgyorsító keretrendszerekkel. A tanulók JavaScript témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során interaktív weboldalak és egyszerűbb webes alkalmazások létrehozására JavaScript segítségével. A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra: - JavaScript kód futtatása konzolon - elemi és összetett adattípusok a JavaScriptben, értékadás, aritmetikai és logikai műveletek, kifejezések kiértékelése - függvények 44


objektumok webes környezetben, tulajdonságok és metódusok, DOM (Document Object Model), node-ok (csomópontok), element (elem), attribute (tulajdonság) és text (szöveg) node-ok - elemek elérése, módosítása és létrehozása - események és eseményfigyelő eljárások (onClick, onLoad, onBlur, onFocus események) - űrlapelemek (form, input, select, option, textarea, label) elhelyezése weboldalakon, és azok interaktív kezelése - hibakeresés a JavaScript kódban, a kód tesztelése. - a jQuery JavaScript könyvtár rövid bemutatása A fejlesztés hatékonyságát növelő JavaScript keretrendszerek rövid bemutatása (Angular.js, React.js, Backbone.js stb.) -

3.1.4


3.1.4.1 Programozási típusfeladatok 11 óra A témakör feladata, hogy egy-egy probléma megoldása közben felmerülő programozási típusfeladatokat bemutassa. A feladatmegoldás közben a korábban tárgyalt adattípusok és vezérlési szerkezetek használata mellett sor kerül a függvények bevezetésére, azok célszerű használatának bemutatására. A tanulók a programozási típusfeladatok témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során elkészíteni a típusfeladatok megoldására szolgáló strukturált, függvényeket is tartalmazó programokat. A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra: - függvény fogalma, hívása - paraméterek fajtái, paraméterátadás módszerei, paraméterátadás folyamata - visszatérési érték meghatározása - függvény definiálása a tiszta kód alapvető szabályainak betartásával - program fejlesztése iteratív módszerrel - programozási típusfeladatok tárgyalása: összegzés, megszámlálás, eldöntés, szélsőérték keresés, kiválasztás, kiválogatás; lineáris keresés Választható programozási nyelvek: Java vagy C# 3.1.4.2 Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven 25 óra A témakör feladata, hogy a tanulók megismerkedjenek a szoftverfejlesztés korszerű technikáival, ezen belül is elsősorban az objektum orientált programozás (OOP) alapelveivel. Nem cél, hogy a tanulók emelt szintű elméleti megalapozást kapjanak, viszont lényeges, hogy megértsék az objektum orientált programozás szemléletét és logikáját, valamint maguk is lássák az OOP technika előnyeit. A témakör másik célja, hogy megalapozza az eseményvezérelt grafikus alkalmazások készítését. A tanulók a haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során OOP elveket követő és eseményvezérelt grafikus programok létrehozására. A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra: - a programozási módszerek áttekintése - az objektum fogalma a hétköznapi életben és az OOP környezetben, a két „világ” kapcsolata - az osztályok fogalma és szerepe - meglévő osztályok használata - tagtípusok: mezők, konstansok, jellemzők, metódusok, események, konstruktor, destruktor - objektum létrehozása osztályok példányosításával 45


az OOP fontosabb jellemzőinek és fogalmainak rövid áttekintése (egységbezárás, öröklés, polimorfizmus, interface) - az objektum orientált tervezés (OOD) alapjai - kivételkezelés - hibakeresés és naplózás - tesztelés (ismételhetőség, izoláció, automatizálhatóság) - a grafikus felhasználói felület tervezésének alapvető szempontjai; grafikus felületet megvalósító technológiák; statikus és reszponzív felület készítését támogató osztályok, gyűjtemények - vezérlők csoportosítása, ablakok, dialógusablakok - vezérlők: címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb, opciógomb, kapcsolókeret - vezérlők jellemzői, metódusai és eseményei, vezérlők létrehozása tervezési is futási időben - felhasználói felület kezelése billentyűzettel, mutató eszközzel és érintőképernyővel - esemény, eseménykezelő, delegált fogalma, kapcsolatuk - ábrák (rajzok) megjelenítését támogató osztályok, gyűjtemények Választható programozási nyelvek: C#, Java -

3.1.5


3.1.5.1 Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 16 óra A témakör feladata, hogy elméleti alapozást nyújtson az adatbázis-kezelő alkalmazások készítéséhez. Ennek keretében elsősorban az adatbázisok alkalmazásból történő elérésének, lekérdezésének és manipulálásának technikájára koncentrál. Kiemelt jelentőségű az SQL lekérdező nyelv hatékony használatának bemutatása. A saját adatbázisok létrehozásának kapcsán a témakör áttekinti a legfontosabb tervezési alapelveket, de azt csak a praktikum szintjén, a gyakorlatban közvetlenül nem alkalmazható ismeretek mellőzésével. A tanulók az adatbázis-kezelő alkalmazások készítése témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során egyszerű grafikus felületű asztali, illetve webes felületű adatbázis-kezelő alkalmazást készíteni. A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra: - relációs adatbázisokkal kapcsolatos fogalmak (elsődleges kulcsok, idegenkulcsok, indexek, mezők, rekordok, adatintegritás, adatbázis séma) - fontosabb mezőtípusok és tulajdonságaik - adatmanipulációs (DML) SQL utasítások (SELECT, INSERT, UPDATE, DELETE) - adatdefiníciós (DDL) SQL utasítások (CREATE, ALTER, DROP) - SQL utasítások elemei: záradékok, módosítók, függvények - kifejezések, számított mezők SQL utasításokban - adatbázis elérése, adatbázis-kezelésre szolgáló osztályok Java vagy C# nyelven - szerver oldali script nyelvek rövid bemutatása - egyszerű adatbázis-kezelési feladat megvalósítása példaként a kiválasztott szerver oldali script nyelven - Ajax alapok: egyszerű webes adatbázis-kezelési feladat megvalósításának bemutatása Ajax segítségével Választható SQL kiszolgálók: MySQL, MS SQL server, SQLLite Javasolt szerver oldali script nyelvek: Node.js, PHP 3.1.5.2 Összefoglaló projektfeladat 15 óra A témakör feladata, hogy ismétlő összefoglalást adjon az összes elméleti témakör anyagából, és megalapozza egy nagyobb projekt kidolgozását. 46


A tanulók az összefoglaló projektfeladat témakör során átismétlik a korábbi legfontosabb ismereteket, és összerendezik azokat a tudnivalókat, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során egy összetett alkalmazás elkészítésére. A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek felfrissítésre: - HTML5 és CSS3 alapú weboldalak készítése - JavaScript ismeretek - egyszerű és összetett adatszerkezetek, vezérlési szerkezetek, függvények Java vagy C# környezetben - programozási típusfeladatok - az objektum orientált programozás (OOP) alapjai - a tiszta kód készítésének alapelvei - tesztelés és hibakeresés - grafikus alkalmazások felhasználói interfészének kialakítása, eseménykezelés - adatbázisok tervezése, az SQL nyelv használata - adatbázis-kezelő alkalmazások készítése

3.1.6


3.1.6.1 Bevezetés a programozásba 18 óra A bevezetés a programozásba és a vele párhuzamosan futó azonos nevű gyakorlati témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősítése a programozás tantárgy tanulására. A további témakörök nem építenek direkt módon az itt megszerzett ismeretekre, így nincs olyan specifikus elvárás, amit feltétlenül tudniuk kell a tanulóknak ennek a résznek a végén. Ugyanakkor nem haszontalan időtöltésről van szó, hanem egy olyan közös játékos tevékenységről, melynek során a tanulók észrevétlenül szereznek meg olyan készségeket (algoritmizálás és programozás szemlélete, vezérlési szerkezetek, változók ismerete stb.), melyek a későbbi tanulmányaikat megkönnyítik. A témakör első felében a kódolás játékos elsajátítását célzó eszközökkel és oktatási portálokkal történő ismerkedésre kerül sor. Ennek keretében az alábbi tevékenységeket kell elvégezni: - legalább három eszköz bemutatása, a kiválasztott eszközökkel egyszerűbb feladatok, problémák megoldásának szemléltetése - legalább három kódolás oktatását célzó portál áttekintése, egy-két rövidebb kurzus közös elvégzése valamelyik kiválasztott portálon. Javasolt eszközök (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú eszközökkel): - Scratch - Kodu - Minecraft - Lego vagy más hasonló oktatórobot - Arduino Javasolt oktatási portálok (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú portálokkal): - Code.org - freeCodeCamp - Codacademy - Khan Academy - Udacity A témakör második részében valamelyik kiválasztott eszközzel néhány egyszerűbb probléma, feladat közös, játékos formában történő megoldására kerül sor.

47


3.1.6.2 Weboldalak kódolása 18 óra A témakör célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a weboldalak felépítésével, a HTML5 és a CSS3 alapjaival, a JavaScript szerepével, megértsék a stíluslapokat és JavaScriptet használó HTML oldalak működése mögötti logikát. (A JavaScripttel történő magasabb szintű ismeretek megszerzése későbbi témakör feladata.) A weboldalak kódolása elméleti órák keretében a tanulók megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével a kapcsolódó gyakorlati órákon képesek lesznek - meglévő weboldalak szerkezetében, tartalmában és formázásában célszerű módosításokat elvégezni; - önállóan létre tudnak hozni egyszerűbb weboldalakat, stílusok és stíluslapok segítségével el tudják végezni a formázásukat, valamint be tudnak illeszteni és fel tudnak használni kész JavaScript kódot. A tanulók megismerkednek továbbá a magas szintű felhasználói élményt nyújtó weboldalak kialakításának alapelveivel, a készítéshez használható népszerű keretrendszerekkel. A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra: - a HTML szabványok rövid ismertetése, - a HTML5 oldalakat leíró nyelv fontosabb strukturális és formai elemei (tagek), valamint az elemekhez tartozó fontosabb attribútumok: megjegyzés, !DOCTYPE, html, head, meta, link, title, script, body, p, h1-h6, b, i, u, strong, sub, sup, style, br, hr, iframe, table, tr, th, td, dl, dt, dd, ol, ul, li, span, div, fieldset, header, footer, section, nav, a, img - Stílusok és stíluslapok (CSS) szerepe, a CSS3 leírók szintaxisa. - CSS3 szelektorok: elem, id, class és csoport. - CSS3 jellemzők: color, opacity, background-color, background-image, backgroundrepeat, background-position, background-attachment, border*, margin*, padding*, overflow, display, float, clear, visibility, z-index, rel, data*, *width, *height, top, bottom, left, right, position, letter-spacing, line-height, text-align, vertical-align, textjustify, text-transform, font, font-family, font-size, font-stretch, font-style, textdecoration, list-style*, cursor. (a *-gal jelölt eleme több jellemzőt jeleznek, pl. marginleft, margin-right stb.) - Böngészőprogramok beépített fejlesztő eszközeinek vagy más hasonló célú beépülő eszköznek (pl. Chrome DevTools, Firebug) a bemutatása - A keretrendszerek és a felhasználásukkal járó előnyök bemutatása. A Bootstrap vagy más hasonló keretrendszer elemeinek és lehetőségeinek bemutatása. - A reszponzív weboldal kialakítás jelentősége és alapelvei. A Bootstrap vagy más hasonló keretrendszer segítségével kialakított reszponzív weboldalszerkesztés bemutatása. - JavaScript kód beágyazása weboldalba, „Hello World” alkalmazás készítése alert függvény segítségével - külön fájlban elhelyezett JavaScript kód csatolása a weboldalhoz. Mások által elkészített JavaScript kód és stíluslapok felhasználása módja (például animált megjelenítések megvalósítására). 3.1.6.3 A Java vagy C# nyelv alapjai 18 óra A témakör célja egy objektumorientált programozási nyelv alapjainak letétele, a kiválasztott fejlesztési környezet megismerése. A Java vagy C# nyelv alapjai elméleti órák keretében a tanulók megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével a kapcsolódó gyakorlati órákon képesek lesznek: - az integrált fejlesztői környezet használatára - konzolos vagy grafikus környezetben futó egyszerűbb alkalmazások létrehozására egyszerű adattípusok, változók, kifejezések és vezérlési szerkezetek alkalmazásával - szöveges fájlban található adatok beolvasására és feldolgozására 48


A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra: - a Java vagy C# fejlesztési környezet (IDE) bemutatása - a programkészítés lépéseinek áttekintése: feladat kitűzése, specifikáció, algoritmuskészítés, kódolás, tesztelés, dokumentálás. - a számítógépes program fogalma, elemei, a programozás szintjei. - változók, kifejezések fogalma, jellemzői, változók deklarálása és definiálása, az azonosító megválasztásának javasolt gyakorlata a tiszta kód alapelvei szerint - elemi adattípusok: egész, valós, logikai, karakter, felsorolt adattípusok jellemzői, típuskonverzió. - összetett adattípusok: karakterláncok, tömbök (vektorok és mátrixok), struktúrák (rekordok), lista (szótár), halmaz - értékadás, aritmetikai és logikai műveletek, kifejezések kiértékelésének szabályai. - vezérlési szerkezetek (szekvencia, szelekció, iteráció) - a hibakeresés és tesztelés alapjai. Az ismeretek elsajátítását egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg. Az alább felsorolt ismeretelemek mindegyike egy megoldandó probléma eszközeként kerül elő, nem a leírásnak megfelelő lineáris sorban haladva. Az algoritmus leírásnál nem szükséges ragaszkodni a klasszikus és formális leíró eszközökhöz (folyamatábra, pszeudokód stb.), helyette hétköznapi nyelven megfogalmazva, alapvető fogalmakkal operálva (pl. ismételd minden elemre:...) a tanulók számára is jobban érthető formát kapunk. A témakör végén egy rövid öszszefoglalásban a programok készítésében előkerült, felhasznált fogalmak rendszerezése történhet. Nem probléma, ha a felsoroltak közül nem minden fogalom kerül elő, mivel a következő témakörök lehetőséget adnak azok bevezetésére, felhasználására. Választható programozási nyelvek: Java vagy C# 3.1.6.4 JavaScript 18 óra A témakör legfontosabb feladata, hogy a tanulók megismerkedjenek a JavaScript nyelv szintaktikai elemeivel, az esemény vezérelt webprogramozás alapjaival és a fejlesztés megkönnyítő és felgyorsító keretrendszerekkel. A tanulók JavaScript témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során interaktív weboldalak és egyszerűbb webes alkalmazások létrehozására JavaScript segítségével. A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra: - JavaScript kód futtatása konzolon - elemi és összetett adattípusok a JavaScriptben, értékadás, aritmetikai és logikai műveletek, kifejezések kiértékelése - függvények - objektumok webes környezetben, tulajdonságok és metódusok, DOM (Document Object Model), node-ok (csomópontok), element (elem), attribute (tulajdonság) és text (szöveg) node-ok - elemek elérése, módosítása és létrehozása - események és eseményfigyelő eljárások (onClick, onLoad, onBlur, onFocus események) - űrlapelemek (form, input, select, option, textarea, label) elhelyezése weboldalakon, és azok interaktív kezelése - hibakeresés a JavaScript kódban, a kód tesztelése. - a jQuery JavaScript könyvtár rövid bemutatása A fejlesztés hatékonyságát növelő JavaScript keretrendszerek rövid bemutatása (Angular.js, React.js, Backbone.js stb.)

49


3.1.6.5 Programozási típusfeladatok 11 óra A témakör feladata, hogy egy-egy probléma megoldása közben felmerülő programozási típusfeladatokat bemutassa. A feladatmegoldás közben a korábban tárgyalt adattípusok és vezérlési szerkezetek használata mellett sor kerül a függvények bevezetésére, azok célszerű használatának bemutatására. A tanulók a programozási típusfeladatok témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során elkészíteni a típusfeladatok megoldására szolgáló strukturált, függvényeket is tartalmazó programokat. A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra: - függvény fogalma, hívása - paraméterek fajtái, paraméterátadás módszerei, paraméterátadás folyamata - visszatérési érték meghatározása - függvény definiálása a tiszta kód alapvető szabályainak betartásával - program fejlesztése iteratív módszerrel - programozási típusfeladatok tárgyalása: összegzés, megszámlálás, eldöntés, szélsőérték keresés, kiválasztás, kiválogatás; lineáris keresés Választható programozási nyelvek: Java vagy C# 3.1.6.6 Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven 25 óra A témakör feladata, hogy a tanulók megismerkedjenek a szoftverfejlesztés korszerű technikáival, ezen belül is elsősorban az objektum orientált programozás (OOP) alapelveivel. Nem cél, hogy a tanulók emelt szintű elméleti megalapozást kapjanak, viszont lényeges, hogy megértsék az objektum orientált programozás szemléletét és logikáját, valamint maguk is lássák az OOP technika előnyeit. A témakör másik célja, hogy megalapozza az eseményvezérelt grafikus alkalmazások készítését. A tanulók a haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során OOP elveket követő és eseményvezérelt grafikus programok létrehozására. A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra: - a programozási módszerek áttekintése - az objektum fogalma a hétköznapi életben és az OOP környezetben, a két „világ” kapcsolata - az osztályok fogalma és szerepe - meglévő osztályok használata - tagtípusok: mezők, konstansok, jellemzők, metódusok, események, konstruktor, destruktor - objektum létrehozása osztályok példányosításával - az OOP fontosabb jellemzőinek és fogalmainak rövid áttekintése (egységbezárás, öröklés, polimorfizmus, interface) - az objektum orientált tervezés (OOD) alapjai - kivételkezelés - hibakeresés és naplózás - tesztelés (ismételhetőség, izoláció, automatizálhatóság) - a grafikus felhasználói felület tervezésének alapvető szempontjai; grafikus felületet megvalósító technológiák; statikus és reszponzív felület készítését támogató osztályok, gyűjtemények - vezérlők csoportosítása, ablakok, dialógusablakok - vezérlők: címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb, opciógomb, kapcsolókeret - vezérlők jellemzői, metódusai és eseményei, vezérlők létrehozása tervezési is futási időben 50


- felhasználói felület kezelése billentyűzettel, mutató eszközzel és érintőképernyővel - esemény, eseménykezelő, delegált fogalma, kapcsolatuk - ábrák (rajzok) megjelenítését támogató osztályok, gyűjtemények Választható programozási nyelvek: C#, Java 3.1.6.7 Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 16 óra A témakör feladata, hogy elméleti alapozást nyújtson az adatbázis-kezelő alkalmazások készítéséhez. Ennek keretében elsősorban az adatbázisok alkalmazásból történő elérésének, lekérdezésének és manipulálásának technikájára koncentrál. Kiemelt jelentőségű az SQL lekérdező nyelv hatékony használatának bemutatása. A saját adatbázisok létrehozásának kapcsán a témakör áttekinti a legfontosabb tervezési alapelveket, de azt csak a praktikum szintjén, a gyakorlatban közvetlenül nem alkalmazható ismeretek mellőzésével. A tanulók az adatbázis-kezelő alkalmazások készítése témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során egyszerű grafikus felületű asztali, illetve webes felületű adatbázis-kezelő alkalmazást készíteni. A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra: - relációs adatbázisokkal kapcsolatos fogalmak (elsődleges kulcsok, idegenkulcsok, indexek, mezők, rekordok, adatintegritás, adatbázis séma) - fontosabb mezőtípusok és tulajdonságaik - adatmanipulációs (DML) SQL utasítások (SELECT, INSERT, UPDATE, DELETE) - adatdefiníciós (DDL) SQL utasítások (CREATE, ALTER, DROP) - SQL utasítások elemei: záradékok, módosítók, függvények - kifejezések, számított mezők SQL utasításokban - adatbázis elérése, adatbázis-kezelésre szolgáló osztályok Java vagy C# nyelven - szerver oldali script nyelvek rövid bemutatása - egyszerű adatbázis-kezelési feladat megvalósítása példaként a kiválasztott szerver oldali script nyelven - Ajax alapok: egyszerű webes adatbázis-kezelési feladat megvalósításának bemutatása Ajax segítségével Választható SQL kiszolgálók: MySQL, MS SQL server, SQLLite Javasolt szerver oldali script nyelvek: Node.js, PHP 3.1.6.8 Összefoglaló projektfeladat 15 óra A témakör feladata, hogy ismétlő összefoglalást adjon az összes elméleti témakör anyagából, és megalapozza egy nagyobb projekt kidolgozását. A tanulók az összefoglaló projektfeladat témakör során átismétlik a korábbi legfontosabb ismereteket, és összerendezik azokat a tudnivalókat, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során egy összetett alkalmazás elkészítésére. A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek felfrissítésre: - HTML5 és CSS3 alapú weboldalak készítése - JavaScript ismeretek - egyszerű és összetett adatszerkezetek, vezérlési szerkezetek, függvények Java vagy C# környezetben - programozási típusfeladatok - az objektum orientált programozás (OOP) alapjai - a tiszta kód készítésének alapelvei - tesztelés és hibakeresés - grafikus alkalmazások felhasználói interfészének kialakítása, eseménykezelés - adatbázisok tervezése, az SQL nyelv használata - adatbázis-kezelő alkalmazások készítése

51


3.1.7


3.1.7.1 A képzés javasolt helyszíne IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező tanterem. 3.1.7.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám


oktatási

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció feladatmegoldás házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó eszközök és kerete felszerelések egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x x x x x x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és Tanulói tevékenységforma csoosz- felszerelések egyéni porttálybontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgox zása Olvasott szöveg feladattal vezex tett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyx zeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x feldolgozása Információk önálló rendszerex zése Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x x Leírás készítése x x Válaszolás írásban mondatszintű x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x x Szöveges előadás egyéni felkéx szüléssel

52

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.

Tapasztalatok utólagos ismertex x tése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertex tése szóban Képi információk körében rajz értelmezése x x rajz készítése leírásból x x rajz kiegészítés x x rajz elemzés, hibakeresés x x Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokx ról Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mox zaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkax végzés irányítással Csoportos versenyjáték x

3.1.7.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és problémamegoldásos feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 3.1.7.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)


3.1.7.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, beadandók megoldása. Ezek valamilyen összetett problémának saját fejlesztésű számítógépes programmal való megoldását jelentik. A kiadott feladatok megoldására annyi

53


-

időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. Szóbeli házi feladatok: mivel a tantárgy tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket igényel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

54


3.2

Programozás gyakorlat tantárgy

278 óra/288 óra*


3.2.1


A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak a gyakorlati készségeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a megvalósításhoz szükséges algoritmus elkészítésre, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására. Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A tantárgy további célja, az gyakorlati szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat. A programozás és a programozás gyakorlat esetében a kerettanterv néhány kiválasztott programnyelvre szűkíti az elméleti és gyakorlati órákon oktatandó programozási nyelvek körét. A szoftverfejlesztésben meghatározó szerepet játszó hazai cégek szakvéleményét is kikérve a JavaScript, a Java és a C# nyelvek lettek kijelölve. Természetesen nagyon sok hasonló, a későbbi szakmai továbbfejlődést is megalapozó kiváló programozási környezet létezik, amelyek hasonlóan jó alternatívát jelentenének. A fenti programozási nyelvek a kerettanterv készítésekor a legszélesebb körben használtak közé tartoznak, megismerésük után a tanulók olyan általános készségekre tesznek szert, amivel képesek lesznek a későbbi munkakörnyezetükben más programozási környezetek gyors elsajátítására és hatékony használatára. Természetesen a kerettanterv nem zárja ki, hogy a szaktanár az előírt ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése alapján betekintést adhat más korszerű programozási környezetekbe is (pl. Python, Ruby, PHP, C++, stb.) Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés Idegen nyelv: Angol nyelvű kommunikáció Matematikai, fizikai összefüggések programozása

3.2.2


3.2.2.1 Bevezetés a programozásba 36 óra A Bevezetés a programozásba gyakorlat és a vele párhuzamosan futó azonos nevű elméleti témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősítése a programozás tantárgy tanulására. A további témakörök nem építenek direkt módon az itt megszerzett ismeretekre, így nincs olyan specifikus elvárás, amit feltétlenül tudniuk kell a tanulóknak ennek a résznek a végén. Ugyanakkor nem haszontalan időtöltésről van szó, hanem egy olyan közös játékos tevékenységről, melynek során a tanulók észrevétlenül szereznek meg olyan készségeket (algoritmizálás és programozás szemlélete, vezérlési szerkezetek, változók ismerete stb.), melyek a későbbi tanulmányaikat megkönnyítik. A témakör első felében a kódolás játékos elsajátítását célzó eszközökkel és oktatási portálokkal történő ismerkedésre kerül sor. Ennek keretében az alábbi tevékenységeket kell elvégezni: - az elméleti órán bemutatott eszközökkel egyszerűbb feladatok, problémák megoldása a tanulók által önállóan, illetve tanári segítséggel - egy-két rövidebb kurzus közös elvégzése a tanuló által önállóan, illetve tanári segítséggel az elméleti órán bemutatott valamelyik portálon. A javasolt eszközök és portálok megegyeznek az elméleti témakörnél ismertetekkel.

55


A témakör második részében valamelyik kiválasztott eszközzel egy nagyobb projektet készítenek el a diákok. A tanulók dolgozhatnak egyedül is, de javasolt 2-4 fős csoportokat szervezni egy-egy projekthez. A projekt céljának kiválasztását is rá lehet bízni a diákokra, de ügyelni kell rá, hogy a rendelkezésre álló időben elvégezhető legyen, és a kódolással ne kerüljön háttérbe az egyéb tevékenységekhez képest. A projekt megvalósítása során kívánatos, hogy ne csak a témakör során megszerzett ismereteket használják fel, hanem a tovább lépéshez szükséges további tudást és készséget is megszerezzék önállóan vagy tanári segítséggel. Néhány javasolt projekt típus (a felsorolás tetszőlegesen bővíthető hasonló szemléletű projekttípusokkal): - Összetettebb kóddal megoldott feladat Scratchben - Játék készítése Koduval - Minecraft projekt - Lego robot építés és programozása egy speciális feladat végrehajtására 3.2.2.2 Weboldalak kódolása 36 óra A témakör célja, hogy a kapcsolódó elméleti témakör során megismert HTML5 és a CSS3 alapok segítségével képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére: - meglévő weboldalak vizsgálata a böngészőprogram beépített vizsgálati eszközével vagy más hasonló célú beépülő eszközzel (pl Firebug), tesztcélú módosítások elvégzése a html kódban és a stílusokban. - meglévő weboldalak szerkezetében, tartalmában és formázásában célszerű módosítások végrehajtása; - egyszerűbb weboldalak létrehozása, és stílusok, stíluslapok segítségével a formázásuk elvégzése (fontosabb tagek és a hozzájuk tartozó jellemzők alkalmazása feladatok megoldásakor; hivatkozások és képek beillesztése, táblázatok készítése, stílusok és stíluslapok alkalmazása, fontosabb CSS szelektorok és attribútumok alkalmazása, kész JavaSrcipt kód beillesztése és felhasználása, JavaScript kódot tartalmazó fájl csatolása stb.) - a Bootstrap vagy más hasonló keretrendszer segítségével egyszerű, de igényes, reszponzív weboldal elkészítése. A témakör eléjén javasolt, hogy a tanulók valamilyen egyszerűen használható WYSYWIG webszerkesztő programmal önállóan hozzanak létre egyszerű weboldalt, majd ennek vizsgálják meg a forráskódját, html elemeit és felhasznált stílusokat. A tanulók a WYSYWIG eszköz helyett valamilyen CMS rendszert (WordPress, Joomla, Drupal stb.) is használhatnak a webhely/weblap létrehozására. A weboldal önálló elkészítésének gyakorlatát célszerű egy 12-16 órában elkészíthető komolyabb weblap projektbe ágyazni, melynek témáját a tanulók is kiválaszthatják. Fontos azonban odafigyelni, hogy a készítés során a megtanult html elemek és CSS jellemzők többségét alkalmazzák. A projekt utolsó szakaszában kerüljön sor a kiválasztott keretrendszer integrálására, és egyszerű reszponzív dizájn kialakítására is.

3.2.3


3.2.3.1 Java vagy C# nyelv alapjai 36 óra A témakör célja, hogy a kapcsolódó elméleti témakör során megismert programozási nyelv alapok segítségével képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére: - integrált fejlesztői környezet (IDE) használata - egyszerűbb feladatok algoritmozálása - egyszerű és összetett adattípusok használatával változók és konstansok deklarása és alkalmazása (értékadás, aritmetikai és logikai műveletek elvégzése, karakterláncok és tömbök kezelése, kifejezések kiértékelése) - vezérlési szerkezetek alkalmazására egy feladat vagy részfeladat megoldására 56


- Szöveges fájlokban tárolt adatok beolvasása, feldolgozása. A tanulók a fenti gyakorlati készségek elsajátítását érdekesebb problémák vagy feladatok megoldására szolgáló egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg. Nem szükséges feltétlenül konzolos alkalmazásokkal kezdeni, a grafikus környezet a tanulókat valószínűleg jobban motiválja. Az elméleti órákon felsorolt ismeretelemeknek egy megoldandó probléma eszközeként kell előkerülniük, a feladatokat nem a fenti leírásnak megfelelő lineáris sorban haladva kell elvégezni. Nem feltétlenül szükséges az összes elméleti témakörben tárgyalt ismeretet ebben a részben a gyakorlatban is alkalmazni, a következő témakörök lehetőséget adnak a kimaradó készségek elsajátítására. Választható programozási nyelvek: Java vagy C# 3.2.3.2 JavaScript 36 óra A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult JavaScript ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére: - egyszerűbb problémák megoldására szolgáló interaktív, esemény vezérelt weboldal készítése JavaScript kód segítségével - stíluslapok és JavaScript kód felhasználásával dinamikus megjelenésű weblap létrehozása A tanulók a fenti gyakorlati készségek elsajátítását érdekesebb problémák vagy feladatok megoldására szolgáló egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg. Az elméleti órákon felsorolt ismeretelemeknek egy adott célú weblap, vagy egy megoldandó probléma eszközeként kell előkerülniük. Ügyelni kell rá, hogy a feladatok gyakorlati megvalósításként lefedjék az elméleti témakörben ismertetett valamennyi fontos ismeretet. A jQuery bevezetése a gyakorlatban nem kötelező, de erősen ajánlott.

3.2.4


3.2.4.1 Programozási típusfeladatok 22 óra A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére: - egy-egy probléma megoldása közben felmerülő programozási típusfeladatok felismerésére és a megoldás rutinszerű megvalósítására - függvényekkel megvalósított strukturált kód készítésére. Javasolt, hogy a tanulók valamilyen valós probléma megoldásának részeként oldják meg a típusfeladatokat. Választható programozási nyelvek: C#, Java 3.2.4.2 Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven 50 óra A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére: - beépített osztályok használata feladatmegoldások során - saját osztály definiálása és alkalmazása feladatok megoldásához (konstruktorok, mezők, jellemzők, metódusok, események készítése, alkalmazása) - egyszerű grafikus felhasználói felület tervezése - fontosabb vezérlők (címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb, opciógomb, kapcsolókeret) alkalmazása feladatok megoldására - vezérlők létrehozása tervezési is futási időben - felhasználói felület kezelése billentyűzettel, mutató eszközzel és érintőképernyővel - eseményekhez eseménykezelő metódusok készítése - API dokumentáció használata - naplózás a nyelv beépített eszközével Javasolt, hogy a tanulók valós problémák megoldásának részeként tervezzék meg és készítsék el az osztályokat. Nem cél az öröklés és a polimorfizmus gyakorlati alkalmazása. A témakör 57


második részében egy nagyobb objektum orientált programozási feladatként (projektként) készítsenek el a tanulók egy eseményvezérelt grafikus alkalmazást. Választható programozási nyelvek: C#, Java

3.2.5


3.2.5.1 Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 32 óra A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére: - adatmanipulációs és adatdefiníciós SQL utasítások készítése és futtatása SQL szerveren (SELECT, CREATE, ALTER, DROP, INSERT, UPDATE, DELETE) - Néhány táblás, redundanciamentes relációs adatbázis tervezése és létrehozása SQL szerveren - adatbázisok asztali alkalmazásból történő elérése, lekérdezése és manipulálása, adatbázis-kezelő alkalmazások készítése (Java vagy C# nyelven) - adatbázisok webes környezetben történő elérése, lekérdezése és manipulálása, egyszerű webes adatbázis-kezelő alkalmazások készítése szerver oldali script nyelv és Ajax segítségével A témakör első részének célja, hogy megfelelő jártasságot és gyakorlatot szerezzenek a tanulók az SQL nyelv használatában. Ennek érdekében meglévő többtáblás adatbázisban egyszerűbb, majd összetettebb lekérdezési, adatmanipulációs, illetve adatdefiníciós feladatokat oldalnak meg a tanulók SQL szerver környezetben. A témakör második részében egyszerű asztali-, illetve webes adatbázis-kezelő alkalmazást készítenek, amelyhez az adatbázist is maguk tervezik meg. A webes alkalmazás során nem cél, hogy a szerver oldali script nyelv használatában mélyebb ismereteket szerezzenek a tanulók. Célszerű a tanulók számára előkészített szerver oldali környezetet és példaként egy adatbázis lekérdezést megvalósító oldalt biztosítani. A tanulók ez utóbbi módosításával tudják majd az adatbázis-elérés szerver oldali részét megvalósítani. 3.2.5.2 Összefoglaló projektfeladat 30 óra A témakör feladata, hogy az eddig megszerzett gyakorlati készségek ismétlő összefoglalásaként a tanulók egy nagyobb projekt kidolgozását végezzék el. Az alkalmazás témáját a tanulók önállóan is kiválaszthatják, de az elkészült projektnek meg kell felelnie az alábbi elvárásoknak: - a témakörben rendelkezésre álló idővel arányos léptékűnek kell lennie - minél több korábban megszerzett gyakorlati készséget felhasználjon - készüljön hozzá dokumentáció, mely tartalmazza a tervezés legfontosabb lépéseit, valamint az alkalmazás céljának és használati módjának rövid leírását - a forráskód feleljen meg a tiszta kód alapelveinek. A tanár döntése lehet, hogy a diákok egyénileg, vagy kisebb csoportokban dolgozzanak a projekten.

3.2.6


3.2.6.1 Bevezetés a programozásba 36 óra A Bevezetés a programozásba gyakorlat és a vele párhuzamosan futó azonos nevű elméleti témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősítése a programozás tantárgy tanulására. A további témakörök nem építenek direkt módon az itt megszerzett ismeretekre, így nincs olyan specifikus elvárás, amit feltétlenül tudniuk kell a tanulóknak ennek a résznek a végén. Ugyanakkor nem haszontalan időtöltésről van szó, hanem egy olyan közös játékos tevékenységről, melynek során a tanulók észrevétlenül szereznek meg olyan készségeket (algoritmizálás 58


és programozás szemlélete, vezérlési szerkezetek, változók ismerete stb.), melyek a későbbi tanulmányaikat megkönnyítik. A témakör első felében a kódolás játékos elsajátítását célzó eszközökkel és oktatási portálokkal történő ismerkedésre kerül sor. Ennek keretében az alábbi tevékenységeket kell elvégezni: - az elméleti órán bemutatott eszközökkel egyszerűbb feladatok, problémák megoldása a tanulók által önállóan, illetve tanári segítséggel - egy-két rövidebb kurzus közös elvégzése a tanuló által önállóan, illetve tanári segítséggel az elméleti órán bemutatott valamelyik portálon. A javasolt eszközök és portálok megegyeznek az elméleti témakörnél ismertetekkel. A témakör második részében valamelyik kiválasztott eszközzel egy nagyobb projektet készítenek el a diákok. A tanulók dolgozhatnak egyedül is, de javasolt 2-4 fős csoportokat szervezni egy-egy projekthez. A projekt céljának kiválasztását is rá lehet bízni a diákokra, de ügyelni kell rá, hogy a rendelkezésre álló időben elvégezhető legyen, és a kódolással ne kerüljön háttérbe az egyéb tevékenységekhez képest. A projekt megvalósítása során kívánatos, hogy ne csak a témakör során megszerzett ismereteket használják fel, hanem a tovább lépéshez szükséges további tudást és készséget is megszerezzék önállóan vagy tanári segítséggel. Néhány javasolt projekt típus (a felsorolás tetszőlegesen bővíthető hasonló szemléletű projekttípusokkal): - Összetettebb kóddal megoldott feladat Scratchben - Játék készítése Koduval - Minecraft projekt - Lego robot építés és programozása egy speciális feladat végrehajtására 3.2.6.2 Weboldalak kódolása 36 óra A témakör célja, hogy a kapcsolódó elméleti témakör során megismert HTML5 és a CSS3 alapok segítségével képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére: - meglévő weboldalak vizsgálata a böngészőprogram beépített vizsgálati eszközével vagy más hasonló célú beépülő eszközzel (pl Firebug), tesztcélú módosítások elvégzése a html kódban és a stílusokban. - meglévő weboldalak szerkezetében, tartalmában és formázásában célszerű módosítások végrehajtása; - egyszerűbb weboldalak létrehozása, és stílusok, stíluslapok segítségével a formázásuk elvégzése (fontosabb tagek és a hozzájuk tartozó jellemzők alkalmazása feladatok megoldásakor; hivatkozások és képek beillesztése, táblázatok készítése, stílusok és stíluslapok alkalmazása, fontosabb CSS szelektorok és attribútumok alkalmazása, kész JavaSrcipt kód beillesztése és felhasználása, JavaScript kódot tartalmazó fájl csatolása stb.) - a Bootstrap vagy más hasonló keretrendszer segítségével egyszerű, de igényes, reszponzív weboldal elkészítése. A témakör eléjén javasolt, hogy a tanulók valamilyen egyszerűen használható WYSYWIG webszerkesztő programmal önállóan hozzanak létre egyszerű weboldalt, majd ennek vizsgálják meg a forráskódját, html elemeit és felhasznált stílusokat. A tanulók a WYSYWIG eszköz helyett valamilyen CMS rendszert (WordPress, Joomla, Drupal stb.) is használhatnak a webhely/weblap létrehozására. A weboldal önálló elkészítésének gyakorlatát célszerű egy 12-16 órában elkészíthető komolyabb weblap projektbe ágyazni, melynek témáját a tanulók is kiválaszthatják. Fontos azonban odafigyelni, hogy a készítés során a megtanult html elemek és CSS jellemzők többségét alkalmazzák. A projekt utolsó szakaszában kerüljön sor a kiválasztott keretrendszer integrálására, és egyszerű reszponzív dizájn kialakítására is.

59


3.2.6.3 Java vagy C# nyelv alapjai 36 óra A témakör célja, hogy a kapcsolódó elméleti témakör során megismert programozási nyelv alapok segítségével képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére: - integrált fejlesztői környezet (IDE) használata - egyszerűbb feladatok algoritmozálása - egyszerű és összetett adattípusok használatával változók és konstansok deklarása és alkalmazása (értékadás, aritmetikai és logikai műveletek elvégzése, karakterláncok és tömbök kezelése, kifejezések kiértékelése) - vezérlési szerkezetek alkalmazására egy feladat vagy részfeladat megoldására - Szöveges fájlokban tárolt adatok beolvasása, feldolgozása. A tanulók a fenti gyakorlati készségek elsajátítását érdekesebb problémák vagy feladatok megoldására szolgáló egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg. Nem szükséges feltétlenül konzolos alkalmazásokkal kezdeni, a grafikus környezet a tanulókat valószínűleg jobban motiválja. Az elméleti órákon felsorolt ismeretelemeknek egy megoldandó probléma eszközeként kell előkerülniük, a feladatokat nem a fenti leírásnak megfelelő lineáris sorban haladva kell elvégezni. Nem feltétlenül szükséges az összes elméleti témakörben tárgyalt ismeretet ebben a részben a gyakorlatban is alkalmazni, a következő témakörök lehetőséget adnak a kimaradó készségek elsajátítására. Választható programozási nyelvek: Java vagy C# 3.2.6.4 JavaScript 36 óra A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult JavaScript ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére: - egyszerűbb problémák megoldására szolgáló interaktív, esemény vezérelt weboldal készítése JavaScript kód segítségével - stíluslapok és JavaScript kód felhasználásával dinamikus megjelenésű weblap létrehozása A tanulók a fenti gyakorlati készségek elsajátítását érdekesebb problémák vagy feladatok megoldására szolgáló egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg. Az elméleti órákon felsorolt ismeretelemeknek egy adott célú weblap, vagy egy megoldandó probléma eszközeként kell előkerülniük. Ügyelni kell rá, hogy a feladatok gyakorlati megvalósításként lefedjék az elméleti témakörben ismertetett valamennyi fontos ismeretet. A jQuery bevezetése a gyakorlatban nem kötelező, de erősen ajánlott. 3.2.6.5 Programozási típusfeladatok 22 óra A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére: - egy-egy probléma megoldása közben felmerülő programozási típusfeladatok felismerésére és a megoldás rutinszerű megvalósítására - függvényekkel megvalósított strukturált kód készítésére. Javasolt, hogy a tanulók valamilyen valós probléma megoldásának részeként oldják meg a típusfeladatokat. Választható programozási nyelvek: C#, Java 3.2.6.6 Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven 50 óra A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére: - beépített osztályok használata feladatmegoldások során - saját osztály definiálása és alkalmazása feladatok megoldásához (konstruktorok, mezők, jellemzők, metódusok, események készítése, alkalmazása) - egyszerű grafikus felhasználói felület tervezése 60


fontosabb vezérlők (címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb, opciógomb, kapcsolókeret) alkalmazása feladatok megoldására - vezérlők létrehozása tervezési is futási időben - felhasználói felület kezelése billentyűzettel, mutató eszközzel és érintőképernyővel - eseményekhez eseménykezelő metódusok készítése - API dokumentáció használata - naplózás a nyelv beépített eszközével Javasolt, hogy a tanulók valós problémák megoldásának részeként tervezzék meg és készítsék el az osztályokat. Nem cél az öröklés és a polimorfizmus gyakorlati alkalmazása. A témakör második részében egy nagyobb objektum orientált programozási feladatként (projektként) készítsenek el a tanulók egy eseményvezérelt grafikus alkalmazást. Választható programozási nyelvek: C#, Java -

3.2.6.7 Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 32 óra A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésére: - adatmanipulációs és adatdefiníciós SQL utasítások készítése és futtatása SQL szerveren (SELECT, CREATE, ALTER, DROP, INSERT, UPDATE, DELETE) - Néhány táblás, redundanciamentes relációs adatbázis tervezése és létrehozása SQL szerveren - adatbázisok asztali alkalmazásból történő elérése, lekérdezése és manipulálása, adatbázis-kezelő alkalmazások készítése (Java vagy C# nyelven) - adatbázisok webes környezetben történő elérése, lekérdezése és manipulálása, egyszerű webes adatbázis-kezelő alkalmazások készítése szerver oldali script nyelv és Ajax segítségével A témakör első részének célja, hogy megfelelő jártasságot és gyakorlatot szerezzenek a tanulók az SQL nyelv használatában. Ennek érdekében meglévő többtáblás adatbázisban egyszerűbb, majd összetettebb lekérdezési, adatmanipulációs, illetve adatdefiníciós feladatokat oldalnak meg a tanulók SQL szerver környezetben. A témakör második részében egyszerű asztali-, illetve webes adatbázis-kezelő alkalmazást készítenek, amelyhez az adatbázist is maguk tervezik meg. A webes alkalmazás során nem cél, hogy a szerver oldali script nyelv használatában mélyebb ismereteket szerezzenek a tanulók. Célszerű a tanulók számára előkészített szerver oldali környezetet és példaként egy adatbázis lekérdezést megvalósító oldalt biztosítani. A tanulók ez utóbbi módosításával tudják majd az adatbázis-elérés szerver oldali részét megvalósítani. 3.2.6.8 Összefoglaló projektfeladat 30 óra A témakör feladata, hogy az eddig megszerzett gyakorlati készségek ismétlő összefoglalásaként a tanulók egy nagyobb projekt kidolgozását végezzék el. Az alkalmazás témáját a tanulók önállóan is kiválaszthatják, de az elkészült projektnek meg kell felelnie az alábbi elvárásoknak: - a témakörben rendelkezésre álló idővel arányos léptékűnek kell lennie - minél több korábban megszerzett gyakorlati készséget felhasználjon - készüljön hozzá dokumentáció, mely tartalmazza a tervezés legfontosabb lépéseit, valamint az alkalmazás céljának és használati módjának rövid leírását - a forráskód feleljen meg a tiszta kód alapelveinek. A tanár döntése lehet, hogy a diákok egyénileg, vagy kisebb csoportokban dolgozzanak a projekten.

3.2.7


3.2.7.1 A képzés javasolt helyszíne Számítógép terem 61


3.2.7.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám


oktatási

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció feladatmegoldás házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó eszközök és kerete felszerelések egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x x x x x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és Tanulói tevékenységforma csoosz- felszerelések egyéni porttálybontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgox zása Olvasott szöveg feladattal vezex tett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyx zeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x feldolgozása Információk önálló rendszerex zése Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x x Leírás készítése x x Válaszolás írásban mondatszintű x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x Szöveges előadás egyéni felkéx szüléssel Tapasztalatok utólagos ismertex x tése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertex tése szóban Képi információk körében rajz értelmezése x x rajz készítése leírásból x rajz kiegészítés x

62

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 3.4. 4. 4.1. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 6. 6.1.

rajz elemzés, hibakeresés

x x Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokx ról Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mox zaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkax végzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat x Csoportos versenyjáték x Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása x x

3.2.7.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban gyakorlati feladatokon keresztül mérjük. Ezek során egy kiadott problémát kell számítógépes programmal megoldani. Az értékelés során a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes és könnyen olvasható programkód is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 3.2.7.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)


3.2.7.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, beadandók megoldása. Ezek során valamely összetett feladatra kell számítógépes programot írni. A kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje.

63


4

INFORMATIKAI SZAKMAI ANGOL NYELV 11999-16

IT szakmai angol nyelv

A 11996-16 azonosító számú Informatikai szakmai angol nyelv megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Angol nyelvű szóbeli kommunikáció munkatársakkal és ügyfelekkel Angol nyelvű írásbeli kommunikáció munkatársakkal és az ügyfelekkel Angol nyelvű szakmai témájú e-mailek olvasása és megválaszolása Találkozót egyeztetése angol nyelven Kezelési útmutató, termékdokumentáció összeállítása angol nyelven Angol nyelvű prezentáció készítése informatikai szakmai témában Internetes keresés angol nyelvű általános és speciális informatikai kifejezéseket használva Az elektronikus és a nyomtatott formátumú angol nyelvű szakmai anyagokat olvasása és értelmezése Internetes angol nyelvű szakmai fórumok olvasása, hozzászólásokat írása Videó-megosztó portálokon található szakmai témájú videók értelmezése SZAKMAI ISMERETEK Általános angol nyelvű kommunikáció, beszéd, olvasás Írásbeli és szóbeli kommunikációs formulák ismerete angol nyelven Angol nyelvű szakmai kommunikáció a munkatársakkal és a partnerekkel Alapvető informatikai szakmai szókincs ismerete SZAKMAI KÉSZSÉGEK Angol nyelvű beszédkészség Angol nyelvű írásbeli kommunikációs képesség Angol nyelvű hallott szakmai szöveg megértése Angol nyelvű olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szorgalom, igyekezet Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Gyakorlatias feladatértelmezés

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

64


4.1

IT szakmai angol nyelv tantárgy

144 óra/ 144 óra*


4.1.1


A műszaki területen általában, de az informatikában különösen fontos szerepe van az angol nyelvnek. Egy informatikus esetében sem a tanulási folyamat, sem pedig a munkavégzés nem lehet hatékony a megfelelő szintű angol nyelvi tudás nélkül. Az IT munkahelyeken egyértelmű elvárás az angol nyelvtudás, ennek hiányában még erős szakmai ismeretek birtokában is szinte lehetetlen elhelyezkedni. A tantárgy elsődleges célja nem az, hogy speciális informatikai kifejezéseket tanuljanak meg a diákok, hanem az, hogy hozzájáruljon olyan szintű angol nyelvi kompetencia kialakulásához, amivel IT munkakörnyezetben képesek lesznek a tanulók szóban és írásban is angolul magabiztosan kommunikálni, valamint könnyedén megérteni és feldolgozni az írásos, hang- vagy videó alapú szakmai anyagokat. A cél tehát az, hogy az általános angol nyelvi kompetencia fejlesztését egy szűkebb területen történő alkalmazás érdekében végezzük el. A tantárgy természetesen támaszkodik a közismereti kerettantervben meghatározott idegen nyelvi órákon megszerzett kompetenciákra. Ideális esetben a tanuló már általános iskolában stabil alapokat szerzett angol nyelvből, és ezt a közismereti angol nyelvórákon tovább mélyíti. Szélsőséges esetben azonban az is elképzelhető, hogy egy adott tanuló korábban soha nem tanult tanórai keretek között angol nyelvet, és szakgimnáziumi tanulmányai alatt is másik idegen nyelvet választott. A tantárgy oktatása során minden esetre fel kell készülni, és vegyes összetételű csoport esetén differenciált oktatási módszereket kell alkalmazni. A lényeg, hogy minden tanulót a lehetőségeihez és az előzetesen megszerzett angol nyelvi kompetenciáinak figyelembe vételével, a lehető legmagasabb angol nyelvi tudásszintre kell hozni annak érdekében, hogy a szakmai tudása mellett az angol tudása minél kevésbé legyen akadálya a szakmai fejlődésének és a későbbi hatékony munkavégzésének.

4.1.2


4.1.2.1 Hallás utáni szövegértés 24 óra A témakör elsődleges célja, hogy az angol nyelvű hallás utáni szövegértést fejlessze, és felkészítsen a későbbi önálló szóbeli kommunikációra. A diákok számára az informatika területe vonzó és könnyen befogadható közeg, az IT nyelve rengeteg nemzetközi kifejezést és a diákok által a hétköznapi tevékenységeik során már korábban megismert angol nyelvű kifejezést tartalmaz. Ez könnyebbé teszi számukra az ilyen típusú hallott szövegek megértését. A témakör során bevezető szintű szakmai ismereteket feldolgozó angol nyelvű videót néznek meg szükség szerinti ismétléssel. A videó kiválasztásánál ügyelni kell rá, hogy valóban csak nagyon egyszerű, alapszintű szakmai ismeretek tartalmazzon, megértése egy laikus számára se okozzon nehézséget. Célszerű olyan anyagot használni, ahol mód van feliratozásra is, illetve a megértést a videón látható képi megjelenítés (pl. prezentáció, élő bemutató) is segíti. A videó kiváltható hasonló szakmai szintet feldolgozó, animációval ellátott és narrációval vagy párbeszéddel kísért interaktív elektronikus tananyaggal is. A videók többszöri megtekintése közben és után természetesen szükség van azok megbeszélésre, a nehezebben érthető kifejezések tisztázására. 4.1.2.2 Szóbeli kommunikáció 12 óra A témakör célja, hogy a beszédkészséget fejlessze. Míg az előző témakör során nem feltétlenül kellett megszólalniuk a tanulóknak, ebben a részben a legfontosabb feladat, hogy önállóan beszéljenek egy témáról angolul, illetve hétköznapi, munkahelyi vagy más informatikához kapcsolódó környezetben zajló szituációban párbeszédet folytassanak. A tanulók adjanak elő rövidebb bemutatót általuk választott szakmai témában, vagy kiválaszthatják valamelyik előző témakörben feldolgozott videót, és annak egy részét ismétlik el, 65


adják elő újra. Időt kell adni az önálló gyakorlásra, és csak akkor kérni az osztály előtti megszólalást, ha már magabiztosan képes a bemutató pár perces szövegét előadni. Legyen lehetőség kiegészítő eszközök, pl. prezentáció használatára is, mert ez megkönnyítheti az előadást, és segít legyőzni a kezdeti szorongást. A témakör második részében egyszerű szituációkban kell párbeszédet folyatni a tanulóknak egymással vagy a tanárral. Olyan témaköröket és szituációs helyzeteket érdemes keresni, ami közel áll a diákokhoz. Például megbeszélhetik egymással a kedvenc PC-s játékuk új kiadásának újdonságait vagy egyeztethetik, hogy mikor fognak aznap este közösen játszani. Fogódzóként érdemes néhány gyakori és jól használható fordulatot és kifejezést előre megbeszélni, és kérni a tanulókat ezek beépítésére a dialógusokba. A témakör során nem az a cél, hogy összetettebb nyelvi szerkezeteket vagy nagyon választékos szókincset használjanak, a hangsúly a magabiztos megszólaláson van. 4.1.2.3 Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon 36 óra Az első két témakörben a hallott szakmai szöveg megértésére és a szóbeli kommunikációra fektettük a hangsúlyt. Ebben a témakörben a két készség elmélyítését végezzük egy izgalmas projekt keretében. A tanulóknak három-négy fős csoportban egy általuk kiválasztott informatikai termék gyártójának vagy forgalmazójának a szerepét kell felvállalniuk. A projekt végeredménye két saját készítésű pár perces videó lesz. Az egyiken bemutatják a terméket (mintaként az első témakörben megtekintett videók szolgálhatnak). A csoport minden tagjának szerepelnie kell, és meg kell szólalnia a videón. Javasolt megoldás, hogy a bemutató stúdióbeszélgetésként, párbeszédes formában folyjon (ilyenre is számtalan példát lehet találni a videómegosztókon és oktatási portálokon). A másik videón egy videókonferencia beszélgetés zajlik. A csapat egyik része a cég eladásért felelős részlegét képviseli, míg a többiek vevőként, illetve ügyfélként vesznek részt a beszélgetésben. A cél itt is a termék bemutatása, az ár és a terméktámogatás részleteinek megbeszélése. A kidolgozás során a tanulók minden rendelkezésre álló technikai eszközt használhatnak, így például a videót akár a saját mobil telefonjukkal vagy tabletjükkel is rögzíthetik. Ügyeljünk ugyanakkor arra, hogy ne a technika játssza a főszerepet. Nem szabad hagyni, hogy a rendelkezésre álló idő nagyobb részét a technikai kivitelezés töltse ki.

4.1.3


4.1.3.1 Írásos angol nyelvű szakmai anyagok feldolgozása 24 óra Ebben a témakörben az írásos angol nyelvi szakmai szöveg megértésére helyezzük a hangsúlyt, ami az egyik legfontosabb készség egy informatikus esetében. A megszerzett tudás rendkívül gyorsan elavul, csak az képes jó szakemberré válni (és megmaradni annak), aki folyamatosan tanul és képzi magát. Bár magyar nyelven is szép számmal érhetők el szakmai anyagok, de ezek száma meg sem közelíti az angolul elérhető anyagokét. Egy-egy speciális problémára többnyire csak angol nyelvű portálokon és fórumokon lehet megtalálni a választ. A cél érdekében különböző angol nyelvű szakmai anyagokat fognak a tanulók tanulmányozni és értelmezni. Az alábbi területekről javasolt angol nyelvű segédanyagokat választani: - IT alapismeretek, programozás vagy weblapkészítés témakörben a szakmai tanulmányaikhoz kapcsolódó bevezető jellegű elektronikus tananyag - Termékleírás, kézikönyv - IT trendekkel, újdonságokkal, hírekkel foglalkozó portál Ügyelni kell rá, hogy egyszerű nyelvezetű és akár laikusok által is befogadható szakmai mélységű anyagot dolgozzanak fel a diákok. Nem cél, hogy szószerinti, írásbeli fordítás készüljön, fontosabb, hogy a szöveg jelentésének megértése. Hagyjunk időt a tanulóknak az önálló szövegértelmezésre, engedjük, hogy egy-egy szó jelentését önállóan keressék meg egy online szótárban, de semmiképpen ne engedjük, hogy online fordítót használjanak. Az olvasott szövegről kérhetünk értelmező jellegű, rövidített magyar nyelvű összefoglalót. 66


4.1.3.2 Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail 12 óra A legtöbb IT cég nemzetközi környezetben dolgozik, így általánosnak mondható az a szituáció, amikor különböző országokban élő, különböző anyanyelvű munkatársaknak kell közös projekten dolgozniuk. Ilyen esetben szinte mindig az angol a közvetítő nyelv. Leggyakoribb az e-mail kommunikáció, de eléggé elterjedt az azonnali üzenetküldő szolgáltatások (chat) használata is. A témakör során ezek használatát fogják a tanulók gyakorolni. Az e-mail esetében először röviden át kell tekinteni az angol nyelvű e-mail formai szabályait (megszólítás, köszönetnyilvánítás, elköszönés) és általános formuláit. Érdemes a gyakran előforduló élethelyzetek kezelésére (pl. hogyan kell elnézést kérni késedelem miatt) vonatkozó általános formulákat is megismertetni a tanulókkal. Minél több ilyen építőkockát ismernek, annál könnyebben és magabiztosabban fogalmazzák majd meg a saját leveleiket. Mutassunk be példaként informatikai témájú levélváltásokat. A témakör során a tanulók több saját e-mail-t írjanak meg. Kezdetben rövid és egyszerű emailek készüljenek. A témakör végén már várjunk el 10-12 mondatból és érdemi információkból álló leveleket. Az e-mailes feladatokat két háromfős csoportban végezzék a tanulók, és minden esetben találjanak ki egy életszerű szituációt, majd ebben osszák szét a szerepeket. A levélváltásokra másolatban mindig tegyék rá a tanárt is, aki így nyomon követheti és tanácsaival segíthet a tevékenységet. 4.1.3.3 Keresés és ismeretszerzés angol nyelven 12 óra A célirányos ismeretszerzés és információhoz jutás különösen jellemző a gyakorló informatikus szakemberekre. A végtelennek tekinthető internetes tudástár és a hatékony keresőeszközök lehetőséget biztosítanak, hogy az összes általánosan előforduló problémára és a legtöbb speciális kérdésre is perceken belül megtaláljuk a választ. Ezen tevékenységünk hatékonysága nagyban függ attól, hogy mennyire célszerűen tudjuk összeállítani az angol nyelvű keresőkérdéseinket, valamint milyen gyorsan tudjuk a találati lista értelmezésével kiválasztani a számunkra legrelevánsabb elemeket. Előbbihez nem csupán angol nyelvi kompetenciák szükségesek, legalább olyan fontos, hogy a kulcsszavakat célirányosan tudja kiválasztani az információt kereső személy. A témakörnek nem célja, hogy a keresési stratégiákba mélyebb ismereteket nyújtson. A mai internetes kereső eszközök már kellő intelligenciával rendelkeznek ahhoz, hogy akár szavak felsorolásával, vagy mondat formájában megfogalmazott kérdésekre is jól használható találati listával válaszoljanak. A témakör során a válaszok értelmezését helyezzük a fókuszba. A tanulók találjanak ki maguknak egy minprojektet egy olyan szakmai területen, ahol még nem rendelkeznek számottevő ismeretekkel, majd keressenek minden lépés megtételéhez megfelelő internetes forrást vagy leírást. A feladat könnyebb megértéséhez egy lehetséges miniprojekt: A tanulók egy egyszerű weblapot fognak elkészíteni. Ennek keretében az alábbi kérdésekre fognak választ keresni: - Mi az a HTML? - Hogyan készíthetünk egyszerű weblapot? - Hogyan formázzunk félkövér stílussal egy szöveget? - Hogyan helyezhetünk el hivatkozást egy weboldalon? - Hogyan helyezhetek el egy képet a weboldalon? - Hogyan készíthetek főcímet és alcímet? stb. Habár nagyon könnyű olyan forrást találni, ahol minden kérdésre egy helyen megtalálják a választ, kérjük meg a tanulókat, hogy ezúttal minden lépés megtételéhez új forrást használjanak. A tanulók dokumentálják a folyamatot. Fogalmazzák meg egyszerű angol mondat formájában, hogy mire keresnek választ, majd tegyék mellé a keresőben használt keresőkifejezést, valamint azt, hogy a találati lista hányadik elemében találták meg a választ.

67


4.1.3.4 Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon 24 óra Az utolsó témakörben ismét egy nagyobb projekten dolgozhatnak a tanulók, amellyel az az olvasott szöveg értelmezésének, az önálló szövegalkotásnak, valamint az írásbeli kommunikációnak a készségeit mélyítik el izgalmas, játékos formában. A projekt célszerűen lehet a harmadik témakörben végzett videós projekt folytatása is, de a tanulók választhatnak új projekttémát is maguknak. A feladat ezúttal egy termék vagy szolgáltatás bemutatására szolgáló brosúra elkészítése. A projektet egy kutatási résszel kezdik a csapatok, ahol igyekeznek mindenféle információt begyűjteni a népszerűsítendő termékről. A begyűjtött információk rendszerezése után önálló szövegalkotással készítsék el a brosúrát. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy szövegrészletek szó szerinti átvétele a meglévő angol nyelvű forrásokból nem megengedett. A projektcsoportok igyekezzenek újszerű formában és megközelítésben elkészíteni az ismertetőt. Az elkészült dokumentumot angol nyelvű kísérő email csatolmányaként küldjék el a tanáruknak. A projekt kidolgozása során minden rendelkezésre álló technikai eszközt használhatnak a tanulók, de a korábbi projektfeladathoz hasonlóan ügyelni kell, hogy most se a technikai megvalósítással teljen el az idő.

4.1.4


4.1.4.1 Hallás utáni szövegértés 24 óra A témakör elsődleges célja, hogy az angol nyelvű hallás utáni szövegértést fejlessze, és felkészítsen a későbbi önálló szóbeli kommunikációra. A diákok számára az informatika területe vonzó és könnyen befogadható közeg, az IT nyelve rengeteg nemzetközi kifejezést és a diákok által a hétköznapi tevékenységeik során már korábban megismert angol nyelvű kifejezést tartalmaz. Ez könnyebbé teszi számukra az ilyen típusú hallott szövegek megértését. A témakör során bevezető szintű szakmai ismereteket feldolgozó angol nyelvű videót néznek meg szükség szerinti ismétléssel. A videó kiválasztásánál ügyelni kell rá, hogy valóban csak nagyon egyszerű, alapszintű szakmai ismeretek tartalmazzon, megértése egy laikus számára se okozzon nehézséget. Célszerű olyan anyagot használni, ahol mód van feliratozásra is, illetve a megértést a videón látható képi megjelenítés (pl. prezentáció, élő bemutató) is segíti. A videó kiváltható hasonló szakmai szintet feldolgozó, animációval ellátott és narrációval vagy párbeszéddel kísért interaktív elektronikus tananyaggal is. A videók többszöri megtekintése közben és után természetesen szükség van azok megbeszélésre, a nehezebben érthető kifejezések tisztázására. 4.1.4.2 Szóbeli kommunikáció 12 óra A témakör célja, hogy a beszédkészséget fejlessze. Míg az előző témakör során nem feltétlenül kellett megszólalniuk a tanulóknak, ebben a részben a legfontosabb feladat, hogy önállóan beszéljenek egy témáról angolul, illetve hétköznapi, munkahelyi vagy más informatikához kapcsolódó környezetben zajló szituációban párbeszédet folytassanak. A tanulók adjanak elő rövidebb bemutatót általuk választott szakmai témában, vagy kiválaszthatják valamelyik előző témakörben feldolgozott videót, és annak egy részét ismétlik el, adják elő újra. Időt kell adni az önálló gyakorlásra, és csak akkor kérni az osztály előtti megszólalást, ha már magabiztosan képes a bemutató pár perces szövegét előadni. Legyen lehetőség kiegészítő eszközök, pl. prezentáció használatára is, mert ez megkönnyítheti az előadást, és segít legyőzni a kezdeti szorongást. A témakör második részében egyszerű szituációkban kell párbeszédet folyatni a tanulóknak egymással vagy a tanárral. Olyan témaköröket és szituációs helyzeteket érdemes keresni, ami közel áll a diákokhoz. Például megbeszélhetik egymással a kedvenc PC-s játékuk új kiadásának újdonságait vagy egyeztethetik, hogy mikor fognak aznap este közösen játszani. Fogódzóként érdemes néhány gyakori és jól használható fordulatot és kifejezést előre megbeszélni, és kérni a tanulókat ezek beépítésére a dialógusokba. 68


A témakör során nem az a cél, hogy összetettebb nyelvi szerkezeteket vagy nagyon választékos szókincset használjanak, a hangsúly a magabiztos megszólaláson van. 4.1.4.3 Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon 36 óra Az első két témakörben a hallott szakmai szöveg megértésére és a szóbeli kommunikációra fektettük a hangsúlyt. Ebben a témakörben a két készség elmélyítését végezzük egy izgalmas projekt keretében. A tanulóknak három-négy fős csoportban egy általuk kiválasztott informatikai termék gyártójának vagy forgalmazójának a szerepét kell felvállalniuk. A projekt végeredménye két saját készítésű pár perces videó lesz. Az egyiken bemutatják a terméket (mintaként az első témakörben megtekintett videók szolgálhatnak). A csoport minden tagjának szerepelnie kell, és meg kell szólalnia a videón. Javasolt megoldás, hogy a bemutató stúdióbeszélgetésként, párbeszédes formában folyjon (ilyenre is számtalan példát lehet találni a videómegosztókon és oktatási portálokon). A másik videón egy videókonferencia beszélgetés zajlik. A csapat egyik része a cég eladásért felelős részlegét képviseli, míg a többiek vevőként, illetve ügyfélként vesznek részt a beszélgetésben. A cél itt is a termék bemutatása, az ár és a terméktámogatás részleteinek megbeszélése. A kidolgozás során a tanulók minden rendelkezésre álló technikai eszközt használhatnak, így például a videót akár a saját mobil telefonjukkal vagy tabletjükkel is rögzíthetik. Ügyeljünk ugyanakkor arra, hogy ne a technika játssza a főszerepet. Nem szabad hagyni, hogy a rendelkezésre álló idő nagyobb részét a technikai kivitelezés töltse ki. 4.1.4.4 Írásos angol nyelvű szakmai anyagok feldolgozása 24 óra Ebben a témakörben az írásos angol nyelvi szakmai szöveg megértésére helyezzük a hangsúlyt, ami az egyik legfontosabb készség egy informatikus esetében. A megszerzett tudás rendkívül gyorsan elavul, csak az képes jó szakemberré válni (és megmaradni annak), aki folyamatosan tanul és képzi magát. Bár magyar nyelven is szép számmal érhetők el szakmai anyagok, de ezek száma meg sem közelíti az angolul elérhető anyagokét. Egy-egy speciális problémára többnyire csak angol nyelvű portálokon és fórumokon lehet megtalálni a választ. A cél érdekében különböző angol nyelvű szakmai anyagokat fognak a tanulók tanulmányozni és értelmezni. Az alábbi területekről javasolt angol nyelvű segédanyagokat választani: - IT alapismeretek, programozás vagy weblapkészítés témakörben a szakmai tanulmányaikhoz kapcsolódó bevezető jellegű elektronikus tananyag - Termékleírás, kézikönyv - IT trendekkel, újdonságokkal, hírekkel foglalkozó portál Ügyelni kell rá, hogy egyszerű nyelvezetű és akár laikusok által is befogadható szakmai mélységű anyagot dolgozzanak fel a diákok. Nem cél, hogy szószerinti, írásbeli fordítás készüljön, fontosabb, hogy a szöveg jelentésének megértése. Hagyjunk időt a tanulóknak az önálló szövegértelmezésre, engedjük, hogy egy-egy szó jelentését önállóan keressék meg egy online szótárban, de semmiképpen ne engedjük, hogy online fordítót használjanak. Az olvasott szövegről kérhetünk értelmező jellegű, rövidített magyar nyelvű összefoglalót. 4.1.4.5 Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail 12 óra A legtöbb IT cég nemzetközi környezetben dolgozik, így általánosnak mondható az a szituáció, amikor különböző országokban élő, különböző anyanyelvű munkatársaknak kell közös projekten dolgozniuk. Ilyen esetben szinte mindig az angol a közvetítő nyelv. Leggyakoribb az e-mail kommunikáció, de eléggé elterjedt az azonnali üzenetküldő szolgáltatások (chat) használata is. A témakör során ezek használatát fogják a tanulók gyakorolni. Az e-mail esetében először röviden át kell tekinteni az angol nyelvű e-mail formai szabályait (megszólítás, köszönetnyilvánítás, elköszönés) és általános formuláit. Érdemes a gyakran előforduló élethelyzetek kezelésére (pl. hogyan kell elnézést kérni késedelem miatt) vonatkozó

69


általános formulákat is megismertetni a tanulókkal. Minél több ilyen építőkockát ismernek, annál könnyebben és magabiztosabban fogalmazzák majd meg a saját leveleiket. Mutassunk be példaként informatikai témájú levélváltásokat. A témakör során a tanulók több saját e-mail-t írjanak meg. Kezdetben rövid és egyszerű emailek készüljenek. A témakör végén már várjunk el 10-12 mondatból és érdemi információkból álló leveleket. Az e-mailes feladatokat két háromfős csoportban végezzék a tanulók, és minden esetben találjanak ki egy életszerű szituációt, majd ebben osszák szét a szerepeket. A levélváltásokra másolatban mindig tegyék rá a tanárt is, aki így nyomon követheti és tanácsaival segíthet a tevékenységet. 4.1.4.6 Keresés és ismeretszerzés angol nyelven 12 óra A célirányos ismeretszerzés és információhoz jutás különösen jellemző a gyakorló informatikus szakemberekre. A végtelennek tekinthető internetes tudástár és a hatékony keresőeszközök lehetőséget biztosítanak, hogy az összes általánosan előforduló problémára és a legtöbb speciális kérdésre is perceken belül megtaláljuk a választ. Ezen tevékenységünk hatékonysága nagyban függ attól, hogy mennyire célszerűen tudjuk összeállítani az angol nyelvű keresőkérdéseinket, valamint milyen gyorsan tudjuk a találati lista értelmezésével kiválasztani a számunkra legrelevánsabb elemeket. Előbbihez nem csupán angol nyelvi kompetenciák szükségesek, legalább olyan fontos, hogy a kulcsszavakat célirányosan tudja kiválasztani az információt kereső személy. A témakörnek nem célja, hogy a keresési stratégiákba mélyebb ismereteket nyújtson. A mai internetes kereső eszközök már kellő intelligenciával rendelkeznek ahhoz, hogy akár szavak felsorolásával, vagy mondat formájában megfogalmazott kérdésekre is jól használható találati listával válaszoljanak. A témakör során a válaszok értelmezését helyezzük a fókuszba. A tanulók találjanak ki maguknak egy minprojektet egy olyan szakmai területen, ahol még nem rendelkeznek számottevő ismeretekkel, majd keressenek minden lépés megtételéhez megfelelő internetes forrást vagy leírást. A feladat könnyebb megértéséhez egy lehetséges miniprojekt: A tanulók egy egyszerű weblapot fognak elkészíteni. Ennek keretében az alábbi kérdésekre fognak választ keresni: - Mi az a HTML? - Hogyan készíthetünk egyszerű weblapot? - Hogyan formázzunk félkövér stílussal egy szöveget? - Hogyan helyezhetünk el hivatkozást egy weboldalon? - Hogyan helyezhetek el egy képet a weboldalon? - Hogyan készíthetek főcímet és alcímet? stb. Habár nagyon könnyű olyan forrást találni, ahol minden kérdésre egy helyen megtalálják a választ, kérjük meg a tanulókat, hogy ezúttal minden lépés megtételéhez új forrást használjanak. A tanulók dokumentálják a folyamatot. Fogalmazzák meg egyszerű angol mondat formájában, hogy mire keresnek választ, majd tegyék mellé a keresőben használt keresőkifejezést, valamint azt, hogy a találati lista hányadik elemében találták meg a választ. 4.1.4.7 Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon 24 óra Az utolsó témakörben ismét egy nagyobb projekten dolgozhatnak a tanulók, amellyel az az olvasott szöveg értelmezésének, az önálló szövegalkotásnak, valamint az írásbeli kommunikációnak a készségeit mélyítik el izgalmas, játékos formában. A projekt célszerűen lehet a harmadik témakörben végzett videós projekt folytatása is, de a tanulók választhatnak új projekttémát is maguknak. A feladat ezúttal egy termék vagy szolgáltatás bemutatására szolgáló brosúra elkészítése. A projektet egy kutatási résszel kezdik a csapatok, ahol igyekeznek mindenféle információt begyűjteni a népszerűsítendő termékről. A begyűjtött információk rendszerezése után önálló szövegalkotással készítsék el a brosúrát. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy szövegrészletek 70


szó szerinti átvétele a meglévő angol nyelvű forrásokból nem megengedett. A projektcsoportok igyekezzenek újszerű formában és megközelítésben elkészíteni az ismertetőt. Az elkészült dokumentumot angol nyelvű kísérő email csatolmányaként küldjék el a tanáruknak. A projekt kidolgozása során minden rendelkezésre álló technikai eszközt használhatnak a tanulók, de a korábbi projektfeladathoz hasonlóan ügyelni kell, hogy most se a technikai megvalósítással teljen el az idő.

4.1.5


4.1.5.1 A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 4.1.5.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.


oktatási

magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat digitális alapú feladatmegoldás

A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó eszközök és kerete felszerelések egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x x x

x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és Tanulói tevékenységforma csoosz- felszerelések egyéni porttálybontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgox x zása Olvasott szöveg feladattal vezex x tett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyx zeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x feldolgozása Információk önálló rendszerex zése

71

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x Leírás készítése x Válaszolás írásban mondatszintű x x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x Szöveges előadás egyéni felkéx x szüléssel Tapasztalatok utólagos ismertex x tése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertex x tése szóban Komplex információk körében Esetleírás készítése x Elemzés készítése tapasztalatokx x ról Esemény helyszíni értékelése x szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló x Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkax végzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat x Csoportos versenyjáték x

4.1.5.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban szókincs-mérő, valamint szöveges kifejtendő és elemző feladattípusokon keresztül mérjük. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai, nyelvi megfogalmazást is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 4.1.5.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)


72


4.1.5.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. A kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. - Szóbeli házi feladatok: mivel a tantárgy tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket igényel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

73


5

NYÍLT FORRÁSKÓDÚ RENDSZEREK KEZELÉSE 12010-16

Linux alapok gyakorlat

Linux alapok

A 12010-16 azonosító számú Nyílt forráskódú rendszerek kezelése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Parancssori felületet (CLI) használ Súgókat és manuálokat használ Fájl- és könyvtárkezelési feladatokat végez Állományokat archivál és tömörít Utasításláncokat (pipeline) használ Egyszerű shell szkriptet készít Csomagokat telepít, frissít és eltávolít Folyamatokat menedzsel Naplófájlokat ellenőriz Hálózati beállításokat konfigurál és ellenőriz Csoportot létrehoz, módosít és töröl Felhasználót létrehoz, módosít és töröl Beállítja a felhasználói jelszavakat Fájlok és könyvtárak csoportját, tulajdonosát beállítja Fájlok és könyvtárak jogosultságait beállítja SZAKMAI ISMERETEK Kernel és folyamat fogalma Linux disztribúciók Nyílt forráskód, licencelés CLI és GUI felületek Ablakkezelők (Window Manager) és asztali környezetek (Desktop Environment) Linux utasítások általános szintaxisa Alias fogalma Fájl és könyvtár keresési módszerek, helyettesítő karakterek Súgók és manuálok Linux könyvtár hierarchia Abszolút- és relatív elérési útvonalak Fájl- és könyvtárkezelő utasítások Archiválás és tömörítés Utasítások láncolása (pipeline), I/O átirányítás Shell szkriptek és elemeik (változók, elágazások, ciklusok) Alkalmazások telepítése, dpkg és rpm csomagok kezelése Hálózati alapbeállítások, IPv4 és IPv6 címek konfigurációja

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x

74

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei Felhasználók és csoportok menedzselése Szimbolikus- és hard linkek Fájl jogosultságok, a jogosultságok megváltoztatása SZAKMAI KÉSZSÉGEK Linux parancssor kezelése Súgók és manuálok használata Fájlkezelési műveletek végzése Felhasználók és csoportok létrehozása SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Precizitás MÓDSZERKOMPETENCIÁK Hibakeresés (diagnosztizálás) Problémamegoldás, hibaelhárítás Ismeretek helyénvaló alkalmazása

5.1

Linux alapok tantárgy

x x x

x x x x x x x

x x

x x x x x

36 óra/- óra*


5.1.1


A tantárgy tanításának a célja, hogy bevezesse a tanulókat a nyílt forráskódú rendszerek, ezen belül is a Linux operációs rendszer használatába, megalapozza a haladó szintű ismeretek későbbi elsajátítását, valamint a belépő szintű LPI Linux Essentials ipari minősítéshez illeszkedő ismereteket biztosítson. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy szervesen kapcsolódik a 11996-11 azonosító számú Információtechnológiai alapok modul IT alapok tantárgyának tartalmaihoz. A tantárgy elsajátítását nagymértékben segíti a szakmai angol nyelv legalább alapszintű ismerete.

5.1.2


5.1.2.1 Bevezetés a Linuxba 4 óra A témakör célja a nyílt forráskód fogalmának bevezetése, a Linux bemutatása, valamint néhány kapcsolódó alapfogalom áttekintése. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat: - Nyílt forráskód fogalma, nyílt forráskódú licencek. - Nyílt forráskódú üzleti modell. - Linux története. - Linux hardverek sokszínűségének. - Kernel fogalma és a verziók számozása. - Linux disztribúciók. - Grafikus és parancssori felület. - Ablakkezelők és komplett grafikus környezetek. - Shell fogalma, népszerűbb Linux shell-ek. 5.1.2.2 Linux parancssor használata 4 óra A témakör célja a Linux parancssori használatának bemutatása, valamint a parancssor használatakor rendelkezésre álló súgó lehetőségek ismertetése. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat: 75


-

GUI és CLI összehasonlítása. Virtuális terminálok és használatuk. Linux utasítások általános szintaxisa. Parancselőzmények használata. Segítség a parancssor használatához (man és info parancsok, --help opció, stb.). Alias nevek. Környezeti változók fogalma, a PATH változó. Helyettesítő karakterek és használatuk.

5.1.2.3 Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés 4 óra A témakör célja a Linux fájl- és könyvtárkezelésének, valamint a fájlok és mappák tömörített archívba való elhelyezésének bemutatása. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat: - Linux könyvtárszerkezete. - Abszolút és relatív útvonal hivatkozások. - Fájl- és könyvtárkezelési utasítások. - Szimbolikus és hard linkek. A két link típus összehasonlítása. - Fájlrendszerek csatolása. - Archiválás és tömörítés. 5.1.2.4 Bevezetés a héjprogramozásba 8 óra A témakör célja az I/O átirányítás és az utasításláncolás bemutatása, a shell programozás alapjainak letétele, a tanulók shell programozásba való bevezetése. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat: - STDIN, STDOUT és STDERR. - I/O átirányítás. - Utasítások láncolása (pipeline). - Fájlok keresése, fájltartalom szűrése, rendezése. - Shell szkriptek. - Szkriptek paraméterezése. - Változók, vezérlőszerkezetek használata. 5.1.2.5 Felhasználói fiókok kezelése 8 óra A témakör célja a tanulók bevezetése a csoportok és felhasználói fiókok kezelésébe. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat: - Felhasználói fiókok típusai. - Bejelentkezés rendszergazdaként: su és sudo utasítások. - Az /etc/passwd és /etc/shadow fájlok. - Felhasználói fiók létrehozásának alapbeállításai, az /etc/default/useradd fájl. - Felhasználói jelszó beállítása. - Felhasználói csoportok, az /etc/group fájl. - Csoportok és felhasználók létrehozása, törlése, módosítása. - A UID és GID azonosítók. A getent utasítás. - Felhasználó csoporttagságának a meghatározása. - Felhasználók csoporthoz rendelése. 5.1.2.6 Jogosultságok beállítása 8 óra A témakör célja, hogy a tanulók megértsék a Linux fájlok és könyvtárak kezelését. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat: - Fájlok tulajdonosa és csoportja. - Fájlok tulajdonosának a megváltoztatása: a chown utasítás. - Fájljogosultságok. A SETUID, SETGID és Sticky bitek. 76


-

5.1.3

Újonnan létrehozott fájlok alapértelmezett fájlmódja. Fájlok és könyvtárak jogosultságainak megváltoztatása: chmod utasítás.


5.1.3.1 A képzés javasolt helyszíne Számítógép terem (külön partícióra vagy virtuális gépre előre telepített Linux operációs rendszerrel). 5.1.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tantárgy tanítása során a frontális osztálymunka mellett számos módszer is alkalmazható. Kisebb témákat ki lehet adni egyéni- vagy csoportos felkészülésre, amelyet a tanulók később kiselőadás formájában akár egyénileg, akár kisebb csoportban előadhatnak. Egy-egy adott témakör feldolgozása során szemléltetésként, valamint a tanulók számára kipróbálásra jól használható egy előre telepített virtuális gép. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám


1. 2. 3.

magyarázat kiselőadás szemléltetés

oktatási

A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó eszközök és kerete felszerelések egyéni csoport osztály x x x x x x x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és Tanulói tevékenységforma csoosz- felszerelések egyéni porttálybontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgox zása Olvasott szöveg feladattal vezex x tett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett x x feldolgozása Információk önálló rendszerex zése Információk feladattal vezetett x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása x Tapasztalatok utólagos ismertex x tése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertex x tése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás

5.1.3.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 77


A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 5.1.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)


5.1.3.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Szóbeli házi feladatok: mivel a tantárgy tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket igényel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

78


5.2

Linux alapok gyakorlat tantárgy

72 óra/- óra*


5.2.1


A tantárgy célja, hogy a tanulók alapszinten képesek legyenek a Linux operációs rendszer parancssori használatára, valamint hogy belépő szintű, az LPI Linux Essentials ipari minősítéshez illeszkedő készségeket adjon át. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy szervesen kapcsolódik a 11996-11 azonosító számú Információtechnológiai alapok modul IT alapok tantárgyának tartalmaihoz. A tantárgy elsajátítását nagymértékben segíti a szakmai angol nyelv legalább alapszintű ismerete.

5.2.2


5.2.2.1 Linux parancssor használata 6 óra A témakör célja a gyakorlati parancssor használat készségszintű elsajátíttatása. A tanulók legyenek képesek Linux parancsokat használni, az egyes utasítások szintaktikáját, a paraméterek használatát önállóan kideríteni. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat: - Virtuális terminálok használata. - Linux parancssor megismerése néhány utasításon keresztül (pl. whoami, uname, pwd). - Parancselőzmények használata. - Környezeti változók, $PATH kiíratása képernyőre. A echo és which utasítások. - Helyettesítő karakterek használata. - Alias nevek megadása. - Manuálok használata. A whatis utasítás. - Az info oldalak használata. - Utasítások --help opciója. - Fájlok keresése, a locate utasítás. 5.2.2.2 Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés 12 óra A témakör célja, hogy a tanulók legyenek képesek önállóan egyszerű fájl- és könyvtárkezelés műveleteket elvégezni, fájlokat és könyvtárakat archiválni és tömöríteni. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat: - Navigáció a könyvtárszintek között, a cd és pwd parancsok. - Könyvtártartalom kilistázása. - Fájlok megtekintése, a cat, more és less utasítások használata. - Fájlok és könyvtárak másolása, áthelyezése és átnevezése. - Fájlok és könyvtárak létrehozása és törlése. - Fájlok véletlen felülírásának megakadályozása. - Szimbolikus és hard linkek létrehozása. - Fájlrendszerek csatolása: a mount utasítás. - Archív és tömörített állományok létrehozása, kicsomagolása: tar, gzip, és zip/unzip utasítások használata. 5.2.2.3 Bevezetés a héjprogramozásba 14 óra A témakör célja a tanulók héjprogramozásba való bevezetése. Nem cél, hogy a tanulók képesek legyenek egy összetett szkript megírására, de ismerjék a paraméter átadást, és a vezérlőszerkezetek (elágazás, ciklus) használatának módját. A témakör feldolgozása során ismerjenek 79


meg legalább egy szkriptek megírására alkalmas parancssori szövegszerkesztő programot. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat: - I/O átirányítás. - Fájlok és fájltartalmak keresése. - Utasítások láncolása (pipeline). - Szöveges fájlok létrehozása, szerkesztése. - Egyszerű shell szkriptek létrehozása, paraméter átadás. - Vezérlőszerkezetek használata szkriptekben. 5.2.2.4 Hálózati beállítások ellenőrzése, konfigurációja 6 óra A témakör célja, hogy a tanulók képesek legyenek a hálózati beállítások ellenőrzésére, azok konfigurálására. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat: - Hálózati beállítások ellenőrzése, az ifconfig utasítás. - Irányítási információk megjelenítése, a route utasítás. - Az /etc/hosts fájl vizsgálata. - A localhost és egyéb hosztok elérhetőségének vizsgálata ping utasítással.. - Névszerver ellenőrzése, az /etc/resolv.conf fájl vizsgálata. - A netstat program használata. - Hálózati interfész konfigurációja, alapértelmezett átjáró beállítása. - Az ssh utasítás. 5.2.2.5 Csomag- és processzkezelés 8 óra A témakör célja, hogy a tanulók legyenek képesek a használt Linux rendszerben csomagokat telepíteni, frissíteni, törölni, valamint a telepített csomagok listáját megjeleníteni. Tudják továbbá megnézni a futó processzeket, azok futását szükség esetén megszakítani. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat: - Csomagkezelés, csomagtípusok. - Debian csomagok telepítése, frissítése, törlése és kilistázása. - RPM csomagok telepítése, frissítése, törlése és kilistázása. - Processz hierarchia, a pstree utasítás. - Folyamatok listázása: ps és top utasítások használata. - Futó processz megszakítása. - Napló fájlok vizsgálata. 5.2.2.6 Felhasználói fiókok kezelése 12 óra A témakör célja, hogy a tanulók képesek legyenek parancssori eszközökkel csoportokat és felhasználókat létrehozni, törölni, módosítani, az egyes felhasználókat csoportokhoz hozzárendelni. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat: - Bejelentkezés rendszergazdaként: su és sudo utasítások használata. - A who és w utasítások. - Csoportok létrehozása, törlése, módosítása: groupadd, groupdel, groupmod utasítások. - Az /etc/group fájl vizsgálata. - Felhasználói fiókok létrehozása, törlése, módosítása: useradd, userdel és usermod utasítások. - Felhasználói fiókok csoporthoz rendelése. 5.2.2.7 XIV. 2. 2. 7. Jogosultságok beállítása 14 óra A témakör célja, hogy a tanulók legyenek képesek fájloknak és könyvtáraknak a tulajdonosának, csoportjának a meghatározására, azok megváltoztatására. Tudják az olvasási, írási és 80


végrehajtási jogokat igény szerint beállítani. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat: - Fájlok és könyvtárak tulajdonosának és csoportjának meghatározása. - Fájlok és könyvtárak tulajdonosának a megváltoztatása: a chown utasítás. - Fájl és könyvtárak jogosultságai, azok beállítása: a chmod utasítás.

5.2.3


5.2.3.1 A képzés javasolt helyszíne Számítógép terem (külön partícióra vagy virtuális gépre előre telepített Linux operációs rendszerrel). 5.2.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tevékenység jellegéből fakadóan a tantárgy oktatásakor jó módszer az egyéni gyakorlat, de e mellet számos módszer is alkalmazható. Gyakorlati feladatok kiadhatók csoportos feldolgozásra is, majd egyéni- vagy csoport szinten megbeszélhetők annak tapasztalatai. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám


1. 2. 3.

magyarázat megbeszélés szemléltetés

oktatási

A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó eszközök és kerete felszerelések egyéni csoport osztály x x x x x x x x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 3. 3.1.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és Tanulói tevékenységforma csoosz- felszerelések egyéni porttálybontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgox zása Olvasott szöveg feladattal vezex x tett feldolgozása Információk önálló rendszerex x zése Információk feladattal vezetett x x rendszerezése Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása x x Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott x x szempontok alapján

5.2.3.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz), illetve gyakorlati (beállítások, telepítések stb.) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és gyakorlati feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. 81


Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 5.2.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)


5.2.3.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, beadandók megoldása. A kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. - Szóbeli házi feladatok: mivel a tantárgy tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket igényel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

82


6 IRODAI SZOFTVEREK HALADÓ SZINTŰ HASZNÁLATA 12008-16

FELADATOK Szöveges dokumentumot készít, alternatív fájlformátumokat használ megnyitáshoz, mentéshez, a szöveges dokumentumhoz jelszavas védelmet állít be Szöveges dokumentumban navigál, hyperlinket, könyvjelzőt helyez el Bekezdés- és karakterstílusokat használ, szerkeszt, speciális karaktereket használ, irányított beillesztést végez; felsorolásokat, többszintű felsorolásokat hoz létre, szerkeszt, alapbeállításait módosítja Élőfejet, élőlábat formáz, vízjelet használ, lábjegyzetet, végjegyzetet, bibliográfiát készít, szerkeszt A szövegszerkesztő eszközkészletének megjelenését, elrendezését testre szabja A dokumentum tulajdonságait szerkeszti, egyedi mezőket vesz fel, értékeit módosítja, azokat a szövegben felhasználja Makrókat rögzít, használ, gyorsbillentyűket hoz létre Dokumentumot, dokumentum részletet nyomtat, használja a nyomtatáshoz kapcsolódó haladó beállításokat Képet beilleszt, annak tulajdonságait szerkeszti, a szöveg és kép igazítását elvégzi Szakasztöréseket alkalmaz, elkülönített szakaszokra haladó beállításokat alkalmaz, többhasábos szöveget létrehoz, kezel Szöveges dokumentumban táblázatokat hoz létre, formáz, szerkeszt Táblázatkezelő programban dokumentumot készít, alternatív fájlformátumokat használ megnyitáshoz, mentéshez Táblázatkezelőben munkalapokat kezel, létrehoz, másol, beilleszt, töröl, sorrendet módosít, jelszavas védelmet állít be Sor-, oszlop és lapbeállításokat módosít, élőfejet, élőlábat formáz, oldalankénti ismétlődést állít be, vízjelet használ A táblázatkezelő eszközkészletének megjelenését, elrendezését testre szabja A dokumentum tulajdonságait szerkeszti, egyedi mezőket vesz fel, értékeit módosítja Képleteket, függvényeket használ, függvényeket célszerűen egymásba ágyaz, adatérvényesség-vizsgálatot állít be; összegző, feltételes, szövegkezelő függvényeket használ Makrókat rögzít, használ, gyorsbillentyűket hoz létre Táblázatot, táblázat részletét, diagramot nyomtat, használja a nyomtatáshoz kapcsolódó haladó beállításokat Cellák tartalmát formázza, egyedi számformátumokat és feltételes formázást hoz létre, módosít, alkalmaz, cellákat egyesít, egyesített cellákat feloszt, cellák igazítását, behúzását módosítja, irányított beillesztést végez Nevesített tartományokat hoz létre, azokat képletekben felhasználja Táblázatban adatokat keres, rekordok között szűr, adatokat rendez több szempont szerint Abszolút-, relatív- és vegyes hivatkozásokat alkalmaz Diagramot, grafikont készít, tulajdonságait haladó módon beállítja, objektumokat elhelyez, azok tulajdonságait beállítja, módosítja

Irodai szoftverek gyakorlat

Irodai szoftverek

A 12008-16 azonosító számú Irodai szoftverek haladó szintű használata megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x x x

x

x

x x x

x

x x x x

x

x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x

x

83

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei Szöveges dokumentumba táblázatkezelőben létrehozott táblázatokat, diagramokat illeszt SZAKMAI ISMERETEK A szövegszerkesztő program működésének testre szabása Szöveges dokumentum szerkezeti szintjei Karakter, bekezdés, hasáb, szakasz formázási lehetőségei Élőfej, élőláb, lábjegyzet, végjegyzet tulajdonságai Stílusok Makrók rögzítése, felhasználása Dokumentum nyomtatási lehetőségei Különféle objektumok használata szöveges dokumentumban Táblázatok Többszintű felsorolás A táblázatkezelő program működésének testre szabása Cella, tartomány, munkalap, munkafüzet Hivatkozás típusai Képlet, függvény létrehozása, módosítása Diagram, grafikon létrehozása, módosítása A szövegszerkesztő és táblázatkezelő program integrált használata Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások SZAKMAI KÉSZSÉGEK Esztétikus szöveges dokumentum készítése, formázása Táblázatkezelő program célszerű használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás Megbízhatóság Önállóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Együttműködés Problémamegoldás, hibaelhárítás Ismeretek helyénvaló alkalmazása MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Gyakorlatias feladatértelmezés

6.1

Irodai szoftverek tantárgy

x

x x x x x x

x x

x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x

x x x

x x

x x x

x x

x x

31 óra/- óra*


6.1.1


A tantárgy tanulásának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek alapszintű irodai feladatokon túlmutató problémákat irodai (szövegszerkesztő, táblázatkezelő) szoftverek segítségével megoldani, valamint informatikai támogató munkatársként képesek legyenek az informatikai eszközöket felhasználó munkatársaikat támogatni leendő munkahelyükön. A tantárgy célja az Irodai szoftverek gyakorlat tantárgyhoz kapcsolódó elméleti megalapozás. Ezzel elérhető, hogy egy másik irodai szoftvercsomagra való áttérés akadálymentesebb legyen a diák számára a későbbiekben azáltal, hogy a lehetőségeket fogalmi szinten is ismeri. Az átadandó ismereteknek az életen át tartó tanulás megalapozását is segítenie kell. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 84


Irodai szoftverek alapszintű kezelése

6.1.2


6.1.2.1 Haladó szintű szövegszerkesztési ismeretek 13 óra A témakör a szövegszerkesztő program és a szöveges dokumentumok által kínált haladó szintű lehetőségek bemutatására szolgál az alábbi felsorolásnak megfelelő tartalommal. Szövegszerkesztő program kezelőfelülete, fájlformátumok: - szöveges dokumentum formátumok; Navigációs lehetőségek a szöveges dokumentumon belül: - keresési lehetőségek egy dokumentumon belül szöveg vagy formátum megadásával; - dokumentumok különböző nézetei; - hivatkozások, könyvjelzők. Dokumentum haladó szintű formázása, kezelése: - oldalbeállítások, szakaszok, többhasábos tördelések; - karakterekhez és bekezdésekhez kapcsolódó haladó szintű beállítások; - sablonok, stílusok, stíluskészletek; - többszintű felsorolások speciális beállítási lehetőségei; - élőfej, élőláb, vízjel, beépített és egyedi dokumentum-mezők lehetőségei; - speciális karakterek, szövegtörési pontok, automatikus javítás; - jelszóvédelem lehetőségei, alkalmazási területei. Nagyméretű dokumentumok kezelése: - fejezetek, szakaszok, címek, alcímek; - lábjegyzetek, végjegyzetek, irodalomjegyzék; - tartalomjegyzék, ábrajegyzék, képjegyzék, számozások. Objektumok a szöveges dokumentumban: - képek, ábrák, alakzatok; - diagramok, szervezeti diagramok; - képletszerkesztő; - táblázatok haladó szintű formázása, táblázatokban használható képletek. Makrók: - makrórögzítés, billentyűparancs hozzárendelése; - makrók, makrókhoz kapcsolódó utasításkód szerkesztése, módosítása; - makrókban használható programozási- és adatszerkezetek; - makrók biztonságos kezelése, makrók engedélyezése, tiltása. 6.1.2.2 Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek 15 óra A témakör a táblázatkezelő program lehetőségeinek és a táblázatok által kínált haladó szintű lehetőségek bemutatására szolgál az alábbi felsorolásnak megfelelő tartalommal. Táblázatkezelő program kezelőfelülete, fájlformátumok: - munkafüzet natív formátumai; - importálási lehetőségek más formátumú források felhasználásával; Navigációs lehetőségek a táblázaton belül: - keresés munkafüzetekben; - hivatkozások, könyvjelzők, név mezők. Táblázatok haladó szintű formázása, kezelése: - oldalbeállítások; - sorok, oszlopok beszúrása, törlése, elrejtése, megjelenítése; - cellák haladó szintű formázása, cellák egyesítése; - feltételes formázások lehetőségei; - adatérvényesítési szabályok helye, szerepe, létrehozásának lehetőségei; - sablonok, stíluskészletek; 85


- egyéni értékformátumok lehetőségei, szabályai; - élőfej, élőláb, vízjel; - munkafüzet tulajdonságainak használati lehetőségei, egyéni mezők használata; - munkalap és munkafüzet jelszavas védelmének lehetőségei, alkalmazási területei. Képletek, függvények: - hivatkozások (relatív, abszolút, vegyes) célszerű alkalmazása; - hivatkozás másik munkalapra, másik munkafüzetre; - név mező használata hivatkozásként képletekben; - összesítések, részösszegek létrehozási lehetőségei; - függvények, egymásba ágyazott függvények kezelése, szabályai. Szűrés, rendezés: - irányított szűrések készítésének lehetőségi, szabályai; - rendezés egy, illetve több oszlop tartalma szerint; - duplikátumok eltávolítási lehetőségei. Objektumok beillesztése: - képek, ábrák, alakzatok; Diagramok létrehozása, formázása - grafikonok és diagramok; - diagramstílusok; - diagramok tulajdonságai; - sor- és oszlopadatok alkalmazása. Makrók használata: - makrórögzítés, billentyűparancs hozzárendelése; - makrók, makrókhoz kapcsolódó utasításkód szerkesztése, módosítása; - makrókban használható programozási- és adatszerkezetek; - makrók biztonságos kezelése, makrók engedélyezése, tiltása. 6.1.2.3 Irodai szoftverek integrált használata 3 óra A témakör az irodai szoftverek integrált használati lehetőségeinek bemutatására szolgál. Példákat kell adni a szöveges dokumentumba ágyazott, csatolt táblázatok és diagramok használatára. Ki kell emelni a csatolás és a beágyazás előnyeit valamint hátrányait, hogy a diákok az adott probléma megoldásához legcélszerűbb megoldást tudják választani.

6.1.3


A képzés javasolt helyszíne Osztályterem, tanári bemutatásra alkalmas számítógéppel, kivetítésre alkalmas megjelenítővel (pl. projektor, nagyméretű TV) 6.1.3.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Alkalmazott módszer neve

oktatási

A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazandó eszközök és felszerelések egyéni

csoport

osztály

kiselőadás

x

szemléltetés

x

tanári számítógép internet kapcsolattal, projektor tanári számítógép internet kapcsolattal, projektor

86



Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és Tanulói tevékenységforma csoosz- felszerelések egyéni porttálybontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgox zása Olvasott szöveg feladattal vezex tett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyx zeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x feldolgozása Információk önálló rendszerex zése Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése x Válaszolás írásban mondatszintű x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x

6.1.3.2 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 6.1.3.3 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)


87


6.1.3.4 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, beadandók megoldása. Ezek során összetett dokumentumok készítése, illetve nagy számításigényű problémák megoldása válhat szükségessé. A kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje.

88


6.2

Irodai szoftverek gyakorlat tantárgy

93 óra/- óra*


6.2.1


A tantárgy tanulásának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek alapszintű irodai feladatokon túlmutató problémákat irodai (szövegszerkesztő, táblázatkezelő) szoftverek segítségével megoldani, valamint informatikai támogató munkatársként képesek legyenek az informatikai eszközöket felhasználó munkatársaikat támogatni leendő munkahelyükön. A tantárgy célja továbbá, hogy az Irodai szoftverek tantárgy keretében megtanult elmélethez készségszintű gyakorlati tudás kapcsolódjon. Az egyes témakörök tanításánál elsődleges a munkahelyi feladatokhoz kapcsolódó, hétköznapi példákon keresztüli gyakorlás. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Irodai szoftverek alapszintű kezelése

6.2.2


6.2.2.1 Haladó szintű szövegszerkesztési ismeretek 31 óra A témakör a szövegszerkesztő program lehetőségeinek és a szöveges dokumentumok által kínált haladó szintű lehetőségek használatára, begyakoroltatására szolgál az alábbi felsorolásnak megfelelő tartalommal. Szövegszerkesztő program kezelőfelülete, fájlformátumok: - szöveges dokumentum létrehozása, natív és PDF formátumok kezelésének lehetőségei; - a szövegszerkesztő program megjelenésének, a feladathoz igazodó eszközkészletek testreszabása. Navigációs lehetőségek a szöveges dokumentumon belül: - dokumentum egy részletének megkeresése, cserélése a tartalmazott szöveg vagy formátumbeállítása segítségével; - dokumentum nézetek célszerű használata; - hivatkozások, könyvjelzők létrehozása, alkalmazása. Dokumentum haladó szintű formázása, kezelése: - oldalbeállítások módosítása, szakaszok kezelése, többhasábos tördelések; - karakterekhez és bekezdésekhez kapcsolódó haladó szintű beállítások; - formátummásolás, sablonok, stíluskészletek használata, azok módosítása; - többszintű felsorolások speciális beállítási lehetőségei; - stílusok alkalmazása, módosítása, létrehozása; - élőfej, élőláb, vízjel, beépített és egyedi dokumentum-mezők alkalmazása; - speciális karakterek, szövegtörési pontok beillesztése, automatikus javítás alkalmazása, beállításainak módosítása; - jelszóvédelem alkalmazása. Nagyméretű dokumentumok kezelése: - fejezetek, szakaszok, címek, alcímek kezelése; - lábjegyzetek, végjegyzetek, irodalomjegyzék; - tartalomjegyzék, ábrajegyzék, képjegyzék készítése, számozások kezelése. Objektumok beillesztése: - képek, ábrák, alakzatok beillesztése, formázása; - diagramok, szervezeti diagramok beszúrása, formázása; - képletszerkesztő használata; - táblázatok beszúrása, haladó szintű formázása, táblázatokban használható képletek alkalmazása. 89


Nyomtatási lehetőségek: - dokumentum egészének illetve részeinek nyomtatása; - nyomtatás speciális beállításai (pl. többoldalas-, füzetnyomtatás). Makrók használata: - egyszerű makrók rögzítése, billentyűparancs hozzárendelése; - makrók, makrókhoz kapcsolódó utasításkód szerkesztése, módosítása - makrók biztonságos kezelése, makrók engedélyezése, tiltása. 6.2.2.2 Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek 38 óra A témakör a táblázatkezelő program lehetőségeinek és a táblázatok által kínált haladó szintű lehetőségek használatára, begyakoroltatására szolgál az alábbi felsorolásnak megfelelő tartalommal. Táblázatkezelő program kezelőfelülete, fájlformátumok: - táblázat, munkafüzet, munkalap létrehozása, natív formátumok kezelésének lehetőségei, importálási lehetőségek más formátumú források felhasználásával; - a táblázatkezelő program megjelenésének, a feladathoz igazodó eszközkészletek testreszabása. Navigációs lehetőségek a táblázaton belül: - keresés munkafüzetekben; - hivatkozások, könyvjelzők, név mezők létrehozása, alkalmazása. Táblázatok haladó szintű formázása, kezelése: - oldalbeállítások módosítása; - sorok, oszlopok beszúrása, törlése, elrejtése, megjelenítése; - cellák haladó szintű formázása, cellák egyesítése; - feltételes formázások létrehozása; - adatérvényesítési szabályok létrehozása, kezelése; - formátummásolás, sablonok, stíluskészletek használata, azok módosítása; - egyéni értékformátumok alkalmazása, módosítása, létrehozása; - élőfej, élőláb, vízjel; - munkafüzet tulajdonságainak beállítása, egyéni mezők felvétele, használata; - munkalap és munkafüzet jelszavas védelmének beállítása, alkalmazása. Képletek, függvények: - hivatkozások (relatív, abszolút, vegyes) célszerű alkalmazása; - hivatkozás másik munkalapra, másik munkafüzetre; - név mező használata hivatkozásként képletekben; - összesítések, részösszegek használata; - függvények, egymásba ágyazott függvények célszerű alkalmazása. Szűrés, rendezés: - autoszűrők alkalmazása; - irányított szűrések; - rendezés egy, illetve több oszlop tartalma szerint; - duplikátumok eltávolítása. Objektumok beillesztése: - képek, ábrák, alakzatok beillesztése, formázása; Diagramok létrehozása, formázása - grafikonok és diagramok létrehozása, formázása; - váltás diagramstílusok között; - diagramok tulajdonságainak módosítása, diagram elhelyezése; - váltás sor- és oszlopadatok között. Nyomtatási lehetőségek: - dokumentum egészének illetve részeinek nyomtatása; 90


nyomtatás speciális beállításai (pl. nyomtatási terület, cellarácsokkal, ismétlődő sorok/oszlopok, sor-, oszlopazonosítók). Makrók használata: - egyszerű makrók rögzítése, billentyűparancs hozzárendelése; - makrók, makrókhoz kapcsolódó utasításkód szerkesztése, módosítása; - makrók biztonságos kezelése, makrók engedélyezése, tiltása. -

6.2.2.3 Irodai szoftverek integrált használata 24 óra A témakör az irodai szoftverek integrált használatának begyakoroltatására szolgál. A rendelkezésre álló időkeretben projektfeladatok segítségével kell szöveges dokumentumokban alkalmazott beágyazott, illetve csatolt táblázatok, diagramok használatát gyakoroltatni. A projektfeladat minden esetben nagy méretű, fejezetekre bontott, táblázatokat és diagramokat tartalmazó dokumentum elkészítése legyen, ahol a szövegszerkesztésben és a táblázatkezelésben megtanult haladó ismeretekből a lehető legtöbb elemet használni kell.

6.2.3


6.2.3.1 A képzés javasolt helyszíne Számítógépes szaktanterem, ahol minden diák önálló számítógéppel dolgozhat. 6.2.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Az egyes feladatokat önállóan vagy kiscsoportos munkában készítsék el a diákok. A projektfeladat minden diák számára legyen egyedi. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciáAlkalmazandó eszlási módok) Tanulói tevékenységforma közök és felszerelécsooszsek egyéni porttálybontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása x Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x Információk önálló rendszerezése x Információk feladattal vezetett rendszerezése x Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x

6.2.3.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban gyakorlati és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. 91


A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 6.2.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)


6.2.3.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, beadandók megoldása. Ezek során összetett dokumentumok készítése, illetve nagy számításigényű problémák megoldása válhat szükségessé. A kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje.

92


7

INFORMATIKAI SZAKMAI ORIENTÁCIÓ 12009-16

FELADATOK Ismeretek szerzése az informatikai munkaerőpiac jellemező munkaterületeiről és munkaköreiről A továbbhaladási lehetőségek felmérése, megalapozott döntés kialakítása a további tanulmányokkal kapcsolatban Saját képességek, erősségek és gyengeségek felmérése, erre alapozott karrier terv készítése Kiválasztott szakmai területen előzetes ismeretszerzés folytatása önállóan, illetve mentori segítséggel SZAKMAI ISMERETEK Az informatikai munkaerőpiac átfogó ismerete A továbbtanulási lehetőségek átfogó ismerete Önismerettel, egyéni képességfelméréssel kapcsolatos fogalmak, tudnivalók Az informatikai kiválasztott speciális területének szakmai alapismeretei SZAKMAI KÉSZSÉGEK Önismeret Az informatikai kiválasztott speciális területének szakmai alapkészségei SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szorgalom, igyekezet Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Gyakorlatias feladatértelmezés

IT szakorientáció gyakorlat

IT szakorientáció

A 12009-16 azonosító számú Informatikai szakmai orientáció megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x x

x

x x

x

x x x x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

93


7.1

IT szakorientáció tantárgy

72 óra/– óra*


7.1.1


Az IT szakorientáció tantárgy az IT szakorientáció gyakorlat tantárggyal együtt azt a célt szolgálja, hogy a tanulók kellően megalapozottan, képességük és érdeklődési körüknek legmegfelelőbb módon válasszák ki az informatikai azon területét, ahol tanulmányaikat a szakképzési évfolyamon vagy a felsőoktatásban később folytatni fogják.

7.1.2


7.1.2.1 Informatikai munkakörök 36 óra A témakör során a tanulók átfogó képet kapnak az IT munkaerőpiacról, a legtipikusabb informatikai munkakörökről és a munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai kompetenciákról. A témakör áttekintést nyújt a középfokú szakképzésben megszerezhető végzettségekről és az azokkal betölthető munkakörökről, valamint a lehetséges karrierutakról. A tanulók megismerhetik továbbá a felsőfokú továbbtanulási lehetőségeket, illetve a különböző iparági minősítések megszerzésének lehetséges módjait. A témakör a különböző informatikai szakmai területek esetén többek között az alábbi kérdésekre ad választ:  Mi a szakmát gyakorló informatikus feladata?  Milyen ismeretekre van hozzá szükség?  Ki lehet jó az adott szakmában?  Milyen álláslehetőségek vannak az adott szakmában?

7.1.3


7.1.3.1 Szakmai alapozás 36 óra A témakör célja, hogy segítséget nyújtson a tanulóknak egy általuk kiválasztott informatikai szakmai területen az alapszintű szakmai kompetenciák és elméleti ismeretek önálló megszerzéséhez. A témakör szorosan kapcsolódik az IT szakorientáció tantárgy azonos nevű témaköréhez. Az ott végzett önálló ismeretszerzéshez ad a tanár ebben a témakörben iránymutatást és mentori segítséget. A tanulók először kiválasztanak egyet a középfokú szakképzésben megszerezhető hat szakképesítés közül. A választást az előző témakörben kapott információkra és saját érdeklődési körök alapozza meg. A cél nem az, hogy a tanulók a maguk által kijelölt területre, mint végleges választásra tekintsenek. Sokkal inkább azt kell elérni, hogy a tanulók érezzék, hogy tudatosan és önállóan dönthetnek, az adott területet kockázat nélkül feltérképezhetik, a választott szakmai vonalon kipróbálhatják magukat. A témakör és a hozzá kapcsolódó gyakorlati témakör elvégzésének lehet az is az eredménye, hogy a tanuló arra a tapasztalatra jut, hogy számára nem ideális az a terület. Szerencsésebb esetben a tanulmányok megerősítik a döntést, és az önálló ismeretszerzés keretében olyan alapismeretekre és készségekre tesz szert, ami megalapozza szakképzési évfolyamon történő továbbtanulását. A választást követően a gyakorlaton megkezdődik az önálló ismeretszerzés, aminek az öszszegzését és tapasztalatait az elméleti órán végzi el a tanuló és a tanár közösen. A tanár a klaszszikus pedagógusi szerep helyett mentorként segíti és irányítja minden egyes tanuló munkáját.

94


7.1.4


7.1.4.1 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és gyakorlati jellegű feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 7.1.4.2 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)



95


7.2

IT szakorientáció gyakorlat tantárgy

108 óra/– óra*


7.2.1


Az IT szakorientáció gyakorlat tantárgy az IT szakorientáció tantárggyal együtt azt a célt szolgálja, hogy a tanulók kellően megalapozottan, képességük és érdeklődési körüknek legmegfelelőbb módon válasszák ki az informatikai azon területét, ahol tanulmányaikat a szakképzési évfolyamon vagy a felsőoktatásban később folytatni fogják.

7.2.2


7.2.2.1 Informatikai munkakörök 72 óra Az IT szakorientáció tantárgy azonos nevű témaköre során a tanulók a lehetséges informatikai karrierutakkal kapcsolatban szereznek ismereteket. A témakör célja, hogy számítógépes laborkörnyezetben folytatott kutatómunka segítségével egészítsék ki ezeket az ismereteket. A témakör végére minden tanulónak el kell készítenie egy projektmunkát és be kell azt mutatnia az osztály előtt. Három olyan munkakört kell kiválasztaniuk, ami a legközelebb áll hozzájuk, és azokról kell részletes ismertetőt készíteniük. A projekt munkában ki kell térniük az adott IT munkakör elvárt legfontosabb szakmai tudásra és készségekre, a tipikus munkakörülményekre, a munkakör betöltéséhez szükséges előtanulmányokra és végzettségekre.

7.2.3


7.2.3.1 Szakmai alapozás 36 óra A témakör célja, hogy a tanulók egy általuk kiválasztott informatikai szakmai területen mentori segítséggel, de alapvetően önálló dolgozva szerezzenek alapszintű szakmai kompetenciákat és gyakorlati ismereteket. A témakör szorosan kapcsolódik az IT szakorientáció tantárgy azonos nevű témaköréhez.

7.2.4


7.2.4.1 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és gyakorlati jellegű feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen

96


7.2.4.2 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)



97


8

HÁLÓZATI ISMERETEK II. 12003-16

FELADATOK Elemzi és leírja a vállalati hálózatok infrastruktúráját Feltárja az aktuális hálózatot és a használt alkalmazásokat Jóváhagyott hálózati terv alapján LAN implementálást végez Megelőzi a kapcsolási hurkok kialakulását Hierarchikus IP-hálózati címzési sémákat, VLSM-et használ, NAT-ot és PAT-ot konfigurál Alkalmazza az osztály nélküli forgalomirányítást WAN kapcsolatokat implementál WLAN hálózatot tervez, konfigurál Forgalomirányító eszközökön irányítási protokollokat konfigurál Strukturált módszertan és az OSI modell felhasználásával LAN, WAN és WLAN hibaelhárítást végez Összegyűjti a felhasználói követelményeket Informatikai hálózati eszközök alkalmazásával egyszerű internet hálózatot tervez LAN követelményeknek megfelelő IP-címzési sémát tervez LAN tervezési követelményeknek megfelelő eszközlistát állít össze LAN/WAN hálózat prototípus telepítését és konfigurálását végzi Informatikai hálózati eszközök IOS szoftverét letölti és frissíti WAN-ok és távmunkások támogatását végzi Beazonosítja a hálózati alkalmazásokat, hálózati forgalmat Elkészíti a megfelelő IP címzési tervet Elkészíti a hálózati tervdokumentációt Hálózattervező programot használ Teszteli a hálózatot VPN hálózatok működése, felépítése és biztonsága A hálózatok monitorozása és hibajavítása QOS alapismeretek, modellek és megvalósítási technikák Hitelesítési alapismeretek, protokollok Angol nyelvű szakmai szöveget értelmez Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírásokat SZAKMAI ISMERETEK Vállalati hálózatok, VPN Hálózati problémák, ütközési és szórási tartományok Forgalomirányítás és -kapcsolás Kapcsolási hurkok Feszítőfa protokoll (STP, RSTP)

x

IT hálózatbiztonság gyakorlat

IT hálózatbiztonság

Hálózatok II. yakorlat

Hálózatok II.

A 12003-16 azonosító számú Hálózati ismeretek II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

x

x x x

x x x

x

x

x

x x x

x x x x

x

x

x x x x

x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x

x x x x x x

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x

x

x x x x

x

x

x

x

x x

x x

98

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei VLAN-ok, trönkölés VoIP eszközök és technológiák WLAN eszközök és technológiák Hierarchikus IP címzés VLSM technológia Hálózati címfordítás (NAT, PAT) Osztály nélküli forgalomirányítás, CIDR, útvonalösszegzés Távolságvektor alapú forgalomirányítás (pl. RIP, EIGRP) Kapcsolatállapot alapú forgalomirányítás (pl. OSPF) WAN eszközök és technológiák WAN szabványok Csomag- és vonalkapcsolás WAN beágyazások (HDLC, PPP) PPP hitelesítés (PAP, CHAP) Helyettesítő maszk Hálózattervezési koncepciók és követelmények Minőségbiztosítás, QoS IP címzés, IPv4 és IPv6 LAN/WAN prototípus Implementálási terv, telepítési terv Angol nyelvű szakmai szövegek értelmezése és felhasználása Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások SZAKMAI KÉSZSÉGEK Bináris számrendszer használata IP-címzés Angol nyelvű, olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás Megbízhatóság Önállóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Együttműködés Kezdeményezőkészség Prezentációs készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Hibakeresés (diagnosztizálás) Problémamegoldás, hibaelhárítás

x

x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x

x x x

x x x

x

x x

x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

99


8.1

Hálózatok II. tantárgy

93 óra/93 óra*


8.1.1


A Hálózatok II. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek egy nagyobb és összetettebb hálózatot tervezni és méretezni úgy, hogy a hálózatban egy eszköz vagy kapcsolat meghibásodása a legkisebb kiesést okozza. Továbbá ismerjék a WLAN és a WAN hálózatokra fókuszálva a technológiák, a hálózatokban szükséges eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, a redundancia megvalósítás, valamint a hálózatbiztonság, a hálózat monitorozás és hibaelhárítás elméleti alapjait. Képesek legyenek a hálózat méreteinek megfelelő forgalomirányítás megtervezésére, a protokoll kiválasztására. A Hálózatok II. tantárgy támogatást nyújt a Hálózatok II. gyakorlat tantárgy elsajátításához. A tantárgy további célja, az elméleti szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Hálózatok I. tantárgy Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok Forgalomirányítási ismeretek A biztonságos hálózat, forgalomszűrés IP szolgáltatások IT hálózatbiztonság tantárgy Az IT hálózatbiztonság alapjai IT hálózatbiztonság megvalósítása

8.1.2

Témakörök az 5/13. és 2/14. évfolyamokon

8.1.2.1 Redundancia szükségessége és megoldásai 18 óra/18 óra Hálózati eszközök kiválasztása nagyvállalati környezetben Hibatartomány meghatározása LAN redundancia jelentősége, szerepe, megvalósítási lehetősége OSI modell első és második rétegbeli redundáns hálózat problémái Redundáns kapcsolt hálózat protokolljai Feszítőfa protokoll (STP) feladata és működése Gyors feszítőfa protokoll (RSTP) feladata és működése PVST+ áttekintése STP hibakeresés Forgalomirányító redundancia szükségessége, lehetőségei First Hop Redundancy Protocols (FHRP) feladata és működése Hot Standby Router Protocol (HSRP) feladata és működése Gateway Load Balancing Protocol (GLBP) feladata és működése EtherChannel port összevonás előnyei, megvalósítása, konfigurációja Port Aggregation Protocol (PAgP) és Link Aggregation Control Protocol (LACP) működése

100


8.1.2.2 Vezeték nélküli LAN Vezeték nélküli LAN (WLAN) szabványok, technológiák WLAN összetevők WLAN topológiák WLAN működése, megvalósítása WLAN biztonság (támadási típusok, védelem)

6 óra/6 óra

8.1.2.3 Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás Egyterületű OSPFv2 és egyterületű OSPFv3 működése OSPF szomszédsági viszony DR/BDR választás menete OSPF területek jelentősége Többterületű OSPF működése OSPF hibaelhárítás EIGRP tulajdonságai, szerepe, feladata EIGRP működése, szomszédsági viszonyok EIGRP szomszédtábla, topológiatábla, irányítótábla DUAL algoritmus EIGRPv6 EIGRPv4 és EIGRPv6 ellenőrzése BGP tulajdonságai, szerepe, feladata

24 óra/24 óra

8.1.2.4 WAN technológiák és kapcsolatok A WAN és az OSI modell kapcsolata WAN összetevők és eszközök WAN csatlakozási módok Soros kommunikációs szabványok PPP működése PPP hitelesítés megvalósítási lehetőségei Frame Relay alapok Hálózati címfordítás (NAT) megvalósítása PPPoE protokoll feladata, működése, beállítása eBGP szerepe, feladata, alapszintű beállítása

27 óra/27 óra

8.1.2.5 Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás 18 óra/18 óra LAN biztonsági beállítások Site-to-site VPN feladata, lehetőségei Remote-access VPN feladata, lehetőségei DMVPN működése, feladata, lehetőségei Generic Routing Encapsulation (GRE) feladata, működése IPsec keretrendszer feladata, működése Syslog protokoll működése, üzenetformátumok NTP protokoll jelentősége SNMP és SNMPv3 protokoll működése, feladata Hibajavításhoz használható hardveres és szoftveres eszközök áttekintése Hálózati hibák elhárítása az OSI modell rétegei szerint Hálózat és hibaelhárítás dokumentálása Viszonyítási alap jelentősége QoS alapok, szolgáltatásminőség feladata, jelentősége Hitelesítés (Radius, Tacacs+ szerver) alapok IPv6 ACL alapok, hibaelhárítás Porttükrözés használata hálózat monitorozáshoz Hálózat programozás, mint új tendencia, megjelenése 101


8.1.3



Alkalmazott oktatási módszer neve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.


A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó eszközök és kerete felszerelések egyéni csoport osztály x x x x x x x x Szimulációs szoftver x


Sorszám Tanulói tevékenységforma

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciáAlkalmazandó eszlási módok) közök és felszerecsooszlések egyéni porttálybontás keret

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása x Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése x Információk feladattal vezetett rendszerezése x Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x Leírás készítése x Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x Tesztfeladat megoldása x Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x

x x x x x x x

8.1.3.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

102


A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és számítási feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 8.1.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)



103


8.2

Hálózatok II. gyakorlat tantárgy

279 óra/279 óra*


8.2.1


A Hálózatok II. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek egy nagyobb és összetettebb hálózatot tervezni, megvalósítani és konfigurálni úgy, hogy a hálózatban egy eszköz vagy kapcsolat meghibásodása a legkisebb kiesést okozza. Továbbá használni tudják a WLAN és a WAN hálózatokra fókuszálva a technológiák, a hálózatokban szükséges eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, a redundancia megvalósítás, valamint a hálózatbiztonság, a hálózat monitorozás és hibaelhárítás gyakorlati megvalósításait. Képesek legyenek a hálózat méreteinek megfelelő forgalomirányítás konfigurálására, ellenőrzésére, hibaelhárítására. A Hálózatok II. gyakorlat tantárgy támogatást nyújt a Hálózatok II. tantárgy elsajátításához. A tantárgy további célja, a gyakorlati szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Hálózatok I. gyakorlat tantárgy Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés IP-címzés a gyakorlatban Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata Statikus és dinamikus forgalomirányítás A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés IP szolgáltatások a gyakorlatban IT hálózatbiztonság gyakorlat tantárgy Az IT hálózatbiztonság alapjai IT hálózatbiztonság megvalósítása

8.2.2


8.2.2.1 Redundancia megvalósítása kapcsolt hálózatokban 54 óra/54 óra Hálózati eszközök kiválasztása nagyvállalati környezetben Hálózati operációsrendszerek telepítése Hibatartomány meghatározása OSI modell első és második rétegbeli redundáns hálózat problémáinak meghatározása Redundáns kapcsolt hálózat kiépítése Feszítőfa protokoll (STP) működésének optimalizálása, gyökérponti híd választásának befolyásolása Gyors feszítőfa protokoll (RSTP) működésének optimalizálása, gyökérponti híd választásának befolyásolása Rapid PVST+ konfigurálása STP hibakeresés Forgalomirányító redundancia tervezése First Hop Redundancy Protocols (FHRP) protokollok konfigurálása és ellenőrzése EthreChannel konfigurálása, ellenőrzése EthreChannel hibakeresés

104


8.2.2.2 Vezeték nélküli LAN megvalósítása 18 óra/18 óra Vezeték nélküli LAN (WLAN) megvalósítása WLAN eszközök (vezeték nélküli forgalomirányító, hozzáférési pont, kliens) konfigurálása Hibakeresés WLAN hálózatban Hibaelhárítás WLAN hálózatban 8.2.2.3 Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás megvalósítása Egyterületű OSPFv2 és egyterületű OSPFv3 beállítása OSPF működésének ellenőrzése és hibajavítás DR/BDR választás befolyásolása Többterületű OSPF konfigurálása, ellenőrzése Többterületű OSPF hibaelhárítás EIGRP tulajdonságai, szerepe, feladata EIGRP konfigurálása IPv4 hálózatban EIGRP konfigurálása IPv6 hálózatban EIGRPv4 és EIGRPv6 működésének ellenőrzése, hibajavítás BGP tulajdonságai, szerepe, feladata, konfigurálása

72 óra/72 óra

8.2.2.4 WAN technológiák és WAN kapcsolatok megvalósítása PPP kapcsolat konfigurálása PPP kapcsolat ellenőrzése és hibaelhárítás PPP hitelesítés konfigurációja PPP hitelesítés ellenőrzése és hibaelhárítás PPPoe konfigurálása eBGP konfigurálása

81 óra/81 óra

8.2.2.5 Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás 54 óra/54 óra Generic Routing Encapsulation (GRE) konfigurálása és hibaelhárítás Syslog monitorozás konfigurálása, ellenőrzés és hibajavítás NTP konfigurálása SNMP konfigurálása, ellenőrzése, hibajavítás Porttükrözés használata a hibaelhárításban Hibajavításhoz használható hardveres és szoftveres eszközök használata Hálózati hibák elhárítása az OSI modell rétegei szerint Hálózat és hibaelhárítás dokumentálása Viszonyítási alap készítése QoS alapok, szolgáltatásminőség feladata, jelentősége Hitelesítés (Radius, Tacacs+ szerver) alapok IPv6 ACL alapok, hibaelhárítás

8.2.3


8.2.3.1 A képzés javasolt helyszíne Az Informatikai rendszerüzemeltető szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott Eszköz- és felszerelésjegyzék szerint kialakított hálózati labor.

105


8.2.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám

Alkalmazott neve

oktatási

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.


módszer

A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó eszközök és kerete felszerelések egyéni csoport osztály x x x x x x x x szimulációs szoftver x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 7.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciáAlkalmazandó eszlási módok) Tanulói tevékenységforma közök és felszerecsooszlések egyéni porttálybontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása x Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x Információk önálló rendszerezése x Információk feladattal vezetett rendszerezése x Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x Leírás készítése x Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x Tesztfeladat megoldása x Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x Képi információk körében rajz értelmezése x rajz készítése leírásból x rajz elemzés, hibakeresés x Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása x Munkamegfigyelés adott szempontok alapján x Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján x Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése x Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről x Szolgáltatási tevékenységek körében

106

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 7.1. 7.2.

Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

x x




107


8.3

IT hálózatbiztonság tantárgy

47 óra/47 óra*


8.3.1


A tantárgy célja, hogy a hálózatok biztonságára fókuszálva megismertesse a tanulókkal a hálózatbiztonság alapelveit, a hardveres és szoftveres védelem eszközeit, azok telepítésének, üzemeltetésének elméleti alapjait. A tantárgy bevezetést nyújt továbbá a hálózatbiztonság tervezésébe és támogatásába is. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Hálózatok I. tantárgy Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok Forgalomirányítási ismeretek A biztonságos hálózat, forgalomszűrés IP szolgáltatások Hálózatok II. tantárgy Redundancia szükségessége és megoldásai Vezeték nélküli LAN Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás WAN technológiák és kapcsolatok Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás

8.3.2


8.3.2.1 Az IT hálózatbiztonság alapjai 16 óra/16 óra Hálózatbiztonság fejlődése, eszközei, főbb területei, hálózatbiztonsági szervezetek, hálózatbiztonsági házirendek. Vírusok, férgek és trójai programok és a veszélyek elhárítása. Hálózati támadások kategóriái, védekezés lehetőségei. Titkosítási módszerek, szabványok Hálózatbiztonság eszközei, biztonság konfigurálása forgalomirányítókon Hálózatbiztonság, veszélyek azonosítása, kockázatelemzésen alapuló tervezés 8.3.2.2 IT hálózatbiztonság megvalósítása 31 óra/31 óra Eszközök monitorozása és menedzselése Biztonságmenedzsment, naplózás (SNMP, syslog, NTP) Hitelesítés, engedélyezés és tevékenység-követés (AAA) alapfogalmai, konfigurálása, hibaelhárítása Tűzfal technológiák, tűzfal típusok. Hardveres tűzfalak, állapottartó tűzfal eszközök Hozzáférés-vezérlés listák Behatolás detektálása és megelőzése (IDS, IPS) LAN biztonság, biztonsági rések és védelmi módszerek Vezeték nélküli hálózatok és VoIP biztonsági megfontolásai és megoldásai VPN hálózatok célja, típusai, technológiák, VPN konfigurálása. Távoli hálózati hozzáférési módszerek a vállalati hálózatokban 108


Biztonság tesztelése, katasztrófa helyzet utáni helyreállítás

8.3.3




oktatási

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó eszközök és kerete felszerelések egyéni csoport osztály X X X X X X X Szimulációs szoftver X


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és Tanulói tevékenységforma csoosz- felszerelések egyéni porttálybontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgoX zása Olvasott szöveg feladattal vezeX tett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása X jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyX zeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett X feldolgozása Információk önálló rendszereX zése Információk feladattal vezetett X rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése X Leírás készítése X Válaszolás írásban mondatszintű X kérdésekre Tesztfeladat megoldása X Szöveges előadás egyéni felkéX szüléssel Tapasztalatok utólagos ismerteX tése szóban Képi információk körében

109

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 7. 7.1. 7.2.

rajz értelmezése rajz készítése leírásból rajz elemzés, hibakeresés

x x x Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkax végzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása x Munkamegfigyelés adott szemx pontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott x szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és x megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemex léséről Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, x esetmegfigyelés Önálló szakmai munkavégzés x felügyelet mellett

8.3.3.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és gyakorlati feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 8.3.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)


110



111


8.4

IT hálózatbiztonság gyakorlat tantárgy

93 óra/93 óra*


8.4.1


A tantárgy célja, hogy a hálózatok biztonságára fókuszálva megismertesse a tanulókkal a hálózatbiztonság alapvető gyakorlati feladatainak megoldásait, a hardveres és szoftveres védelem eszközeit, azok telepítésének, üzemeltetésének gyakorlati alapjait. A tantárgy bevezetést nyújt továbbá a hálózatbiztonság tervezésébe, gyakorlati megvalósításába és a biztonság támogató tevékenységébe is. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Hálózatok I. gyakorlat tantárgy Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés IP-címzés a gyakorlatban Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata Statikus és dinamikus forgalomirányítás A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés IP szolgáltatások a gyakorlatban Hálózatok II. gyakorlat tantárgy Redundancia megvalósítása kapcsolt hálózatokban Vezeték nélküli LAN megvalósítása Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás megvalósítása WAN technológiák és WAN kapcsolatok megvalósítása Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás

8.4.2


8.4.2.1 Az IT hálózatbiztonság alapjai 31 óra/31 óra Hálózati támadási eljárások elemzése, védelmi struktúrák kialakítása Vírusirtó programok telepítése és konfigurálása Biztonsági mentések (operációs rendszer, konfigurációs állományok) készítése, helyreállítás Hálózati eszközök biztonságának növelése és biztonságos távelérése (ssh, https) Hálózati eszközök monitorozása és menedzselése (SNMP, syslog, NTP) 8.4.2.2 IT hálózatbiztonság megvalósítása 62 óra/62 óra Hálózatbiztonság konfigurálása forgalomirányítókon, ACL szűrések kialakítása, AAA védelem beállítása Hardveres és/vagy szoftveres tűzfalak konfigurálása, tűzfalfelügyelet VPN kapcsolatok konfigurálása ((Site-to-site IPSec VPN, Remote Access VPN), VPN felügyelet VLAN-ok biztonsági beállításainak konfigurálása IPS konfigurálása, felügyelete Vezeték nélküli hálózatok és VoIP biztonsági beállításai Biztonságos hálózati szolgáltatások beállítása (https, sftp, tanúsítványkezelés) Biztonság tesztelése, hibakeresés, javítás

112


8.4.3


8.4.3.1 A képzés javasolt helyszíne Az Informatikai rendszerüzemeltető szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott Eszköz- és felszerelésjegyzék szerint kialakított hálózati labor. 8.4.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám


oktatási

1. 2. 3. 4. 5. 6.

magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás

A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó eszközök és kerete felszerelések egyéni csoport osztály X X X X X X

113


A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök Sorszám Tanulói tevékenységforma csoosz- és felszerelések egyéni porttálybontás keret 1. Információ feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x 1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x 1.3. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x 1.4. Információk önálló rendszerezése x 1.5. Információk feladattal vezetett rendszerezése x 2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Írásos elemzések készítése x 2.2. Leírás készítése x 2.3. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x 2.4. Tesztfeladat megoldása x 2.5. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x 2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x 3. Képi információk körében 3.1. rajz értelmezése x 3.2. rajz készítése leírásból x 3.3. rajz elemzés, hibakeresés x 4. Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgo4.1. x zás 4.2. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x 5. Gyakorlati munkavégzés körében 5.1. Műveletek gyakorlása x 5.2. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján x 6. Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok 6.1. x alapján 6.2. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése x 6.3. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről x 7. Szolgáltatási tevékenységek körében 7.1. Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés x 7.2. Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett x

8.4.3.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és gyakorlati feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként 114


-

90 – 100%: 80 – 89%: 65 – 79%: 50 – 64%: 0 – 49%:

jeles jó közepes elégséges elégtelen




115


9

HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS FELHŐSZOLGÁLTATÁSOK 12013-16

Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat

FELADATOK Meghatározza a hálózati kiszolgáló funkciójának és várható terhelésének megfelelő fizikai vagy infrastruktúra szolgáltatásként elérhető hardvert Redundanciát és magas rendelkezésre állást biztosító tároló rendszert telepít és konfigurál Kiválasztja a működési körülményeknek legmegfelelőbb hálózati operációs rendszer változatot, illetve disztribúciót Windows és Linux kiszolgáló operációs rendszert telepít, ennek keretében partícionálja a merevlemezt, kiválasztja és létrehozza a fájlrendszert Telepíti az operációs rendszer biztonsági frissítéseit, eszközmeghajtó programokat szerez be és telepít, kernelt konfigurál és fordít Feltelepíti és beállítja a boot manager-t, testreszabja az indítási folyamatot, beállítja a rendszer futási szintjét és megfelelő módon leállítja, illetve újraindítja a kiszolgálót Rendszerösszetevők és alkalmazások telepítéséhez csomagkezelő rendszert használ Gondoskodik a különböző szerepkörök, tulajdonságok és szolgáltatások telepítéséről, kezeléséről, beállítja a szolgáltatások indításának módját Hálózati címtárszolgáltatást telepít, konfigurál és üzemeltet; felhasználókat és csoportokat hoz létre, jelszókezelést végez; hálózati csoportházirendet tervez meg és alkalmaz Hálózati fájl- és nyomtató szolgáltatást telepít és konfigurál, beálltja a megosztásokat; lemezkvótát állít be a felhasználók számára, beállítja a fájlrendszer jogosultsági és tulajdonosi rendszerét Testreszabja és használja a shell környezetet, egyszerűbb feladatok megoldására scripteket készít, ütemezett feladatkezelést végez Hálózati operációs rendszeren működő dinamikus forgalomirányítási protokollt telepít és konfigurál DHCP és DNS kiszolgálót telepít és konfigurál Web kiszolgálói feladatokat biztosító hálózati szolgáltatást telepít és konfigurál, virtuális web kiszolgálót és virtuális könyvtárat hoz létre FTP, e-mail és adatbázis kiszolgálót telepít és konfigurál Biztonságos távoli elérést biztosító szolgáltatást telepít és konfigurál Beállítja a szoftveres tűzfalat és az egyéb fejlett biztonsági funkciókat, hálózati hozzáférés-védelmet telepít és állít be Hálózati mentési és visszaállítási feladatot tervez meg és hajt végre Monitorozza és felügyeli a hálózati operációs rendszer és az ügyfelek működését, naplózási beállításokat végez, naplófájlokat elemez Virtualizációs környezetet telepít, virtuális munkaállomásokat és kiszolgálókat telepít Felügyeli, monitorozza és optimalizálja a virtuális munkakörnyezetben üzemelő számítógépek működését Egymással együttműködő és egymást kiegészítő funkciójú Windows és Linux kiszolgálót egyaránt tartalmazó rendszert tervez, konfigurál és üzemeltet Privát-, nyilvános- és hibrid felhőszolgáltatásokat használ, konfigurál és tart karban

Szerverek és felhőszolgáltatások

A 12013-16 azonosító számú Hálózati operációs rendszerek és felhőszolgáltatások megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

x

x

x

x

x x x x x x

x

x x x x x x x x x

x

x

x

x x x

x

x x

116

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei Betartja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a távközlési szakmára vonatkozó előírásokat SZAKMAI ISMERETEK Hálózati operációsrendszerek telepítési módjai Tárolórendszerek típusai működési elvük Címtárszolgáltatáshoz tartozó fogalmak Csoportházirend fogalma Magas rendelkezésre állás biztosítása Hálózati címzés és címkiosztás (IPv4 és IPv6 címzés) Szoftveres tűzfal és egyéb biztonsági beállítások DNS alapok Távoli elérést biztosító technológiák Hálózati hozzáférést szabályozó technológiák Nyomtató kiszolgálás Fájl kiszolgálás Web- és FTP kiszolgálás E-mail kiszolgálás Adatbázis kiszolgálás Hálózat felügyelet és a hibaelhárítás Virtualizált környezet és hálózat, illetve virtuális gépek telepítése és beállítása Privát felhő, nyilvános felhő, hibrid felhő jellemzői Szoftver szolgáltatás (Software as a Service), platform szolgáltatás (Platform as a Service), infrastruktúra szolgáltatás (Infrastructure as a Service) Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások SZAKMAI KÉSZSÉGEK Bináris számrendszer használata IP-címzés Angol nyelvű, olvasott szakmai szöveg megértése és felhasználása SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás Megbízhatóság Önállóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Együttműködés Kezdeményezőkészség Prezentációs készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Hibakeresés (diagnosztizálás) Problémamegoldás, hibaelhárítás

9.1.1

x

x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x x x x x x x x x x x


9.1.1.1 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és számítási feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. 117


Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 9.1.1.2 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)



118


9.2

Szerverek és felhőszolgáltatások tantárgy

93 óra/93 óra*


9.2.1


A Szerverek és felhőszolgáltatások tantárgy tanításának célja a Windows és Linux szerverekkel megvalósított helyi- és internetszolgáltatások, valamint a felhőszolgáltatások telepítéséhez, üzemeltetéséhez szükséges elméleti ismeretek elsajátítása. További cél a Windows és Linux alapú rendszerek integrációjának megismerése. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika tantárgy– Operációs rendszerek ismerete és informatikai eszközök használata témakörök IT alapok tantárgy - Személyi számítógépek felépítése, Operációs rendszerek témakörök

9.2.2


9.2.2.1 Windows Server telepítése és üzemeltetése 33 óra/33 óra Windows Server kiadások és licencelési módjuk A hardverkövetelmények meghatározása A telepítési módok áttekintése Frissítés és migráció Szerepkörök és tulajdonságok megtekintésének és telepítésének módja Állapotlekérdezés és üzemeltetési feladatok ellátásának módja a Server Manager segítségével PowerShell alapok A rendszerfelügyeleti eszközök bemutatása Az állomány-kiszolgáló beállítási és kezelési lehetőségeinek áttekintése (megosztások, tárolók, kvóták és szűrések) A nyomtatószolgáltatás beállítási és kezelési lehetőségeinek áttekintése Hálózati alapszolgáltatások áttekintése Biztonsági megfontolások a Windows operációs rendszerekben (hitelesítés, engedélyezés, fájlrendszer jogosultságok, Windows tűzfal, felhasználók felügyelete) Címtárszolgáltatás alapok A címtárszolgáltatás objektumai (Felhasználók, csoportok, számítógépfiókok és szervezeti egységek) Active Directory haladó ismeretek A csoportházirend A távoli elérési módok áttekintése Virtualizáció Hyper-V-vel Terminálszolgáltatás alapok A Web- és az FTP szerver Adatbázis kiszolgáló A Server Core telepítési változat Szerverek távoli kezelése (RSAT) A Windows Server Backup

119


9.2.2.2 Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése 33 óra/33 óra A szerver hardverkövetelményének meghatározása A szerver betöltési folyamatának áttekintése A futási szintek meghatározása, azok funkciói Linux fájlrendszerek A Linux rendszereknél használt lemezpartícionálások A boot manager működése A megosztott és rendszer könyvtárak meghatározása A csomagkezelők és függőségek áttekintése Munka a parancssorban Parancssori szűrők áttekintése Fájlok és könyvtárak tulajdonságai Szabványos bemenet, szabványos kimenet, szabványos hibacsatorna, csővezetékek Folyamat-menedzsment áttekintése Folyamatok futási prioritása Alapvető reguláris kifejezések Fájlrendszer integritásának fenntartása, monitorozás alapjai Rendszernaplózás Grafikus felhasználói felület beállításai Rendszerfelügyelet időzített folyamatokkal E-mail továbbítás Nyomtatás, nyomtatási sor Hálózati alapok, hálózati alapszolgáltatások Névfeloldás működése, beállításai Címfordítás áttekintése Biztonságos adattovábbítás bemutatása Forgalomirányítás Linux szerver segítségével Biztonsági mentés alapjai Webszerver szolgáltatás Adatbázis kiszolgáló Tűzfal és proxy szolgáltatások (pl. iptables, squid) Levelezési szolgáltatások (SMTP protokoll, postfix, sendmail, exim, POP3, IMAP) 9.2.2.3 Linux és Windows alapú rendszerek integrációja 12 óra/12 óra Windows és Linux rendszerek együttműködése Szabványos TCP/IP szolgáltatások vegyes szerver-kliens környezetben Címtár szolgáltatások használata vegyes szerver-kliens környezetben Fájlkiszolgáló használata vegyes szerver-kliens környezetben Levelezési szolgáltatás üzemeltetése vegyes szerver-kliens környezetben 9.2.2.4 Felhőszolgáltatások 15 óra/15 óra A privát felhő, a nyilvános felhő és a hibrid felhő jellemzői - Az adatközpontok jellemzői, felépítésük, fizikai és adatbiztonság - Népszerű SaaS megoldások (Onedrive, Dropbox, O365, stb.) kezelése - Ismerkedés a publikus felhőszolgáltatások portál megoldásaival - PaaS alapszolgáltatások konfigurálása (adatbázisok, webszerverek) - Hálózat, tárolás és virtuális gépek az IaaS-ban - A publikus felhőszolgáltatás címtármegoldásai (AAD) Felhő alapú szolgáltatások: az infrastruktúra-szolgáltatás (Infrastructure-as-a-Service, IaaS), a platformszolgáltatás (Platform-as-a-Service, PaaS) és a szoftverszolgáltatás (Software-as-aService, SaaS) jellemzői Infrastruktúta-szolgáltatás 120


Virtuális gépek létrehozása és menedzselése - Virtuális gépek és virtuálisgép-sablonok - Virtuális lemezek - Virtuális hálózatok; hibrid felhőmegoldások – VPN - Magas rendelkezésre állás biztosítása - Skálázhatóság - Biztonsági mentés - Active Directory a felhőben – Azure Active Directory Adattárolás a felhőben - Adatlemezek - Fájlmegosztás - Menedzselt adattárolási megoldások - Adatbázisok

9.2.3


9.2.3.1 A képzés javasolt helyszíne IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező tanterem. 9.2.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.


oktatási



csoport

x

x x x

x x x

x x x x x

osztály x x x x x


x

9.2.3.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és gyakorlati feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 121





122


9.3

Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat tantárgy 279 óra/279 óra*


9.3.1


A Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat tantárgy tanításának célja a Windows és Linux szerverekkel megvalósított helyi- és internetszolgáltatások telepítése, valamint üzemeltetése során végrehajtandó gyakorlati feladatok elsajátítására és a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére. További cél a Windows és Linux alapú rendszerek integrációjával, valamint a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos gyakorlati készségek elsajátítása. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika tantárgy– Operációs rendszerek ismerete és informatikai eszközök használata témakörök IT alapok gyakorlat tantárgy - Személyi számítógépek felépítése, Operációs rendszerek témakörök

9.3.2


9.3.2.1 Windows Server telepítése és üzemeltetése 99 óra/99 óra A Windows Server telepítése A Windows Server frissítése és migrációja Szerepkörök és tulajdonságok megtekintése és telepítése a Server Manager eszköz segítségével Állapotlekérdezés és üzemeltetési feladatok ellátása Server Manager segítségével PowerShell parancsok és scriptek Rendszerfelügyeleti eszközök használata Megosztások és tárolók beállítása Kvóták és szűrések beállítása A nyomtatószolgáltatás beállítása és üzemeltetése A DHCP, a DNS, a DFS és a WINS szerver telepítése és beállítása Hitelesítés és engedélyezés beállítása A fájlrendszer jogosultságainak beállítása A Windows tűzfal beállítása Az Active Directory telepítése és beállítása Felhasználók, csoportok, számítógépfiókok és szervezeti egységek létrehozása és kezelése Read-only tartományvezérlő telepítése Csoportházirendek beállítása Távoli elérés klasszikus távoli asztal kapcsolattal Távoli elérés DirectAccess segítségével A Hyper-V szerepkör hozzáadása, a Hyper-V beállítása és kezelése Virtuális desktop gépek üzemeltetése A terminálszolgáltatás beállítása A Web- és az FTP szerver telepítése, beállítása és üzemeltetése Adatbázis kiszolgáló telepítése és üzemeltetése A Server Core telepítése Szerverek távoli kezelése (RSAT) A Windows Server Backup telepítése, beállítása és üzemeltetése 9.3.2.2 Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése A szerver hardver konfigurálása

99 óra/99 óra 123


A futási szintek beállítása, alapértelmezett futási szint beállítása, váltás a futási szintek között A rendszer leállítása, újraindítása parancssorból A lemezek partícionálása (a fájlrendszer és a swap terület elválasztása) A boot manager telepítése és beállítása Megosztott könyvtárak telepítése Különböző csomagkezelők használata, a függőségek kezelése Programok telepítése forrásból A parancssor és héj használata (shell parancsok, a shell környezet konfigurálása, egyszerű szkriptek írása) Parancssori szűrők használata, szöveges fájlok kezelése Fájlok és könyvtárak kezelése (másolás, áthelyezés, törlés, helyettesítő karakterek, fájltulajdonságok lekérdezése, módosítása) Folyamatok kezelése (előtérben, háttérben futtatás, folyamatok monitorozása, jel küldése folyamatnak) Folyamatok futási prioritásának módosítása Szövegfeldolgozás reguláris kifejezések segítségével Egyszerű szövegszerkesztési lépések (pl. vi editor alapszolgáltatásai) Fájlrendszer monitorozása, egyszerű hibák elhárítása Fájlhozzáférések és lemezkvóták kezelése Hardlink és szimbolikus link létrehozása, törlése X Window System, képernyőkezelők használata; bejelentkezés a grafikus rendszerbe, a grafikus környezet kiválasztása Időzített rendszerfelügyeleti beállítások (cron) Nyomtatási sor kezelése, általános nyomtatási hibaelhárítás Hálózati címek beállítása, hálózati alapszolgáltatások használata (ftp, telnet, ssh, ping, dig, traceroute, tracepath) Címfordítással kapcsolatos beállítások Hálózati hibaelhárítás Névfeloldás működése, beállításai Kétkulcsos titkosítása használata a biztonságos adattovábbításban (OpenSSH, GnuPG, X11 tunnels) Forgalomirányítási beállítások A rendszer biztonsági mentése, részleges és teljes mentés készítése, és rendszer visszaállítása ezekből Apache webszerver telepítése, konfigurálása Adatbázis kiszolgáló telepítése és üzemeltetése Tűzfal és proxy szolgáltatások beállítása (pl. iptables, squid, ACL, kliensazonosítás) Levelezési szolgáltatások alapbeállításai (SMTP protokoll, postfix, sendmail, exim, POP3, IMAP) 9.3.2.3 Linux és Windows alapú rendszerek integrációja 36 óra/36 óra A különböző operációs rendszereket futtató gépek multiboot rendszerének beállítása Samba szolgáltatás beállítása Linux szerveren Windows kliensek kiszolgálására LDAP szolgáltatás beállítása Linuxon az Active Directory használatához Exchange szerver elérése Linuxon futtatott POP3, IMAP kliensek segítségével 9.3.2.4 Felhőszolgáltatások 45 óra/45 óra A privát felhő, a nyilvános felhő és a hibrid felhő jellemzői - Népszerű SaaS megoldások (Onedrive, Dropbox, O365, stb.) kezelése - Ismerkedés a publikus felhőszolgáltatások portál megoldásaival - PaaS alapszolgáltatások konfigurálása (adatbázisok, webszerverek) 124


- Hálózat, tárolás és virtuális gépek az IaaS-ban - A publikus felhőszolgáltatás címtármegoldásai (AAD) Virtuális gépek létrehozása és menedzselése - Virtuális gépek és virtuálisgép-sablonok - Virtuális lemezek - Virtuális hálózatok; hibrid felhőmegoldások – VPN - Magas rendelkezésre állás biztosítása - Biztonsági mentés - Active Directory a felhőben – Azure Active Directory Adattárolás a felhőben - Adatlemezek - Fájlmegosztás - Menedzselt adattárolási megoldások - Adatbázisok

9.3.3


9.3.3.1 A képzés javasolt helyszíne Számítógép terem 9.3.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.


oktatási



csoport

x

x x x x x x x x

x x x

osztály


9.3.3.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és gyakorlati feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazás is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 125





126


10 FOGLALKOZTATÁS II. 11499-12

Foglalkoztatás II.

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat Feltérképezi a karrierlehetőségeket Vállalkozást hoz létre és működtet Motivációs levelet és önéletrajzot készít Diákmunkát végez SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) Álláskeresési módszerek Vállalkozások létrehozása és működtetése Munkaügyi szervezetek Munkavállaláshoz szükséges iratok Munkaviszony létrejötte A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Elemi szintű számítógép használat Információforrások kezelése Köznyelvi beszédkészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Információgyűjtés

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

127


10.1 Foglalkoztatás II. tantárgy

15 óra/15 óra*


10.1.1 A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

10.1.2 Témakörök az 5/13. és 2/14. évfolyamokon 10.1.2.1 Munkajogi alapismeretek 3 óra/3 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 10.1.2.2 Munkaviszony létesítése 4 óra/4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 10.1.2.3 Álláskeresés 4 óra/4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

128


10.1.2.4 Munkanélküliség 4 óra/4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

10.1.3 A tantárgy további jellemzői 10.1.3.1 A képzés javasolt helyszíne Tanterem 10.1.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám


1. 2. 3. 4. 5. 6.

magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti oktatási kerete Alkalmazandó eszközök és felszerelések egyéni csoport osztály x x x x x x

129


A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és Tanulói tevékenységforma csoosz- felszerelések egyéni porttálybontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgox zása Olvasott szöveg feladattal vezex tett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyx zeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x feldolgozása Információk önálló rendszerex zése Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése x Válaszolás írásban mondatszintű x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x

10.1.3.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és gyakorlati feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai, nyelvi megfogalmazást is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 10.1.3.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok)


130



131


11 FOGLALKOZTATÁS I. 11498-12

Foglalkoztatás I.

A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás Deduktív gondolkodás

x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x

132


11.1 Foglalkoztatás I. tantárgy

62 óra/62 óra*


11.1.1 A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Idegen nyelvek

11.1.2 Témakörök az 5/13. és 2/14. évfolyamokon 11.1.2.1 Nyelvtani rendszerezés 1 8 óra/8 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 11.1.2.2 Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra/8 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.

133


11.1.2.3 Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra (Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve) A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 11.1.2.4 Munkavállalói szókincs 22 óra/22 óra A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.

11.1.3 A tantárgy további jellemzői 11.1.3.1 A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 11.1.3.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák.

134


A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat

10.

digitális alapú feladatmegoldás

A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó eszközök és kerete felszerelések egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések

csooszegyéni port- tálybontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása x Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x Információk önálló rendszerezése x Információk feladattal vezetett rendszerezése x Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Levélírás x Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról x Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x Információk rendszerezése mozaikfeladattal x Csoportos helyzetgyakorlat x

11.1.3.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és gyakorlati feladatok a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai, nyelvi megfogalmazást is. 135





136


Szakmai tanterv a XXIV. KÖZGAZDASÁG ÁGAZAT 5/13. és 2/14. évfolyam számára

1


1

GAZDÁLKODÁSI FELADATOK ELLÁTÁSA (10147-16)

1.1 Gazdálkodási ismeretek tantárgy 1.1.1 A tantárgy feladatai 1.1.2 Szakmai ismeretek 1.1.3 Szakmai készségek 1.1.4 Kompetenciák 1.1.4.1 Személyes kompetenciák 1.1.4.2 Társas kompetenciák 1.1.4.3 Módszerkompetenciák 1.1.5 A tantárgy tanításának célja 1.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.1.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 1.1.8 Témakörök és óraszámaik a z 5/13. és a 2/14. évfolyamon 1.1.8.1 Gazdálkodás a befektetett eszközökkel 12 óra/12 óra 1.1.8.2 Készletgazdálkodás, logisztikai rendszer 16 óra/16 óra 1.1.8.3 Munkaerő és bérgazdálkodás 18 óra/18 óra 1.1.8.4 Gazdálkodás, gazdaságosság 10 óra/10 óra 1.1.8.5 A vállalkozás vezetése, szervezete és stratégiája 11 óra/11 óra 1.1.8.6 A vállalkozás válsága 10 óra/10 óra 1.1.9 A tantárgy további jellemzői 1.1.9.1 A képzés helyszíne 1.1.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák 1.1.9.3 Az értékelés módja 1.1.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere 1.1.9.5 Az otthoni felkészülés elvei

2

8 8 8 8 8 8 8 8 8 9 9 9 9 9 9 9 10 10 10 10 10 10 10 11 11

VÁLLALKOZÁSFINANSZÍROZÁSI ÉS ADÓZÁSI FELADATOK (11506-16) 12

2.1 Vállalkozásfinanszírozás tantárgy 2.1.1 A tantárgy feladatai 2.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek 2.1.3 Szakmai készségek 2.1.4 Kompetenciák 2.1.4.1 Személyes kompetenciák 2.1.4.2 Társas kompetenciák 2.1.4.3 Módszerkompetenciák 2.1.5 A tantárgy tanításának célja 2.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.1.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 2.1.8 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 2.1.8.1 A vállalkozás pénzügyi döntései 3 óra/3 óra 2.1.8.2 A beruházások értékelése2 36 óra/36 óra 2.1.8.3 A forgóeszköz-ellátás 22 óra/22 óra 2.1.8.4 A finanszírozás gyakorlata 22 óra/22 óra 2.1.8.5 A vállalkozások pénzügyi teljesítményének mérése 10 óra/10 óra 2.1.9 A tantárgy további jellemzői 2.1.9.1 A képzés helyszíne 2.1.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák 2.1.9.3 Az értékelés módja 2.1.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere 2.1.9.5 Az otthoni felkészülés elvei

12 12 12 12 12 12 12 12 13 13 13 14 14 14 14 14 15 15 15 15 15 16 16

2.2 Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat tantárgy 2.2.1 A tantárgy feladatai 2.2.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek 2.2.3 Szakmai készségek 2.2.4 Kompetenciák 2.2.4.1 Személyes kompetenciák 2.2.4.2 Társas kompetenciák

17 17 17 17 17 17 17

2

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 2.2.4.3 Módszerkompetenciák 2.2.5 A tantárgy tanításának célja 2.2.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.2.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 2.2.8 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 2.2.8.1 Beruházások pénzügyi döntései 12 óra/12 óra 2.2.8.2 Forgóeszköz-szükséglet megállapítása 10 óra/10 óra 2.2.8.3 A finanszírozás gyakorlata 6 óra/6 óra 2.2.8.4 Pénzügyi teljesítményének mérése 3 óra/3 óra 2.2.9 A tantárgy további jellemzői 2.2.9.1 A képzés helyszíne 2.2.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák 2.2.9.3 Az értékelés módja 2.2.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere 2.2.9.5 Az otthoni felkészülés elvei

17 18 18 18 18 18 18 19 19 19 19 19 19 19 19

2.3 Az adózás tantárgy 2.3.1 A tantárgy feladatai 2.3.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek 2.3.3 Szakmai készségek 2.3.4 Kompetenciák 2.3.4.1 Személyes kompetenciák 2.3.4.2 Társas kompetenciák 2.3.4.3 Módszerkompetenciák 2.3.5 A tantárgy tanításának célja 2.3.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 2.3.8 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 2.3.8.1 Az adózás rendje 4 óra/4 óra 2.3.8.2 Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulékok 26 óra/26 óra 2.3.8.3 Egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái 14 óra/14 óra 2.3.8.4 Társaságok jövedelemadózása 16 óra/16 óra 2.3.8.5 Általános forgalmi adó 21 óra/21 óra 2.3.8.6 Helyi adók 9 óra/9 óra 2.3.8.7 Gépjárműadó és cégautóadó 3 óra/3 óra 2.3.9 A tantárgy további jellemzői 2.3.9.1 A képzés helyszíne 2.3.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák 2.3.9.3 Az értékelés módja 2.3.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere 2.3.9.5 Az otthoni felkészülés elvei

21 21 21 21 21 21 21 21 22 22 22 22 22 22 23 23 24 24 24 25 25 25 25 25 25

2.4 Az elektronikus adóbevallás gyakorlata tantárgy 2.4.1 A tantárgy feladatai 2.4.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek 2.4.3 Szakmai készségek 2.4.4 Kompetenciák 2.4.4.1 Személyes kompetenciák 2.4.4.2 Társas kompetenciák 2.4.4.3 Módszerkompetenciák 2.4.5 A tantárgy tanításának célja 2.4.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.4.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 2.4.8 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 2.4.8.1 Gyakorlati előkészítés 3 óra/3 óra 2.4.8.2 Elektronikus bevallás gyakorlata 56 óra/56 óra 2.4.8.3 A bevallások ellenőrzése 3 óra/3 óra 2.4.9 A tantárgy további jellemzői 2.4.9.1 A képzés helyszíne 2.4.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák 2.4.9.3 Az értékelés módja 2.4.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere

26 26 26 26 26 26 27 27 27 27 27 27 27 27 28 28 28 28 28 29

3

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 2.4.9.5

3

Az otthoni felkészülés elvei

KÖNYVVEZETÉS ÉS BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS (10149-12)

3.1 Számvitel tantárgy 3.1.1 A tantárgy feladatai 3.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek 3.1.3 Szakmai készségek 3.1.4 Kompetenciák 3.1.4.1 Személyes kompetenciák 3.1.4.2 Társas kompetenciák 3.1.4.3 Módszerkompetenciák 3.1.5 A tantárgy tanításának célja 3.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 3.1.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 3.1.8 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 3.1.8.1 A számviteli törvény, éves beszámoló 18 óra/18 óra 3.1.8.2 A tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások 23 óra/23 óra 3.1.8.3 Immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások3 8 óra/8 óra 3.1.8.4 A vásárolt készletek elszámolása 29 óra/29 óra 3.1.8.5 Jövedelemelszámolás 16 óra/16 óra 3.1.8.6 Költségekkel kapcsolatos elszámolások 17 óra/17 óra 3.1.8.7 Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások 19 óra/19 óra 3.1.8.8 Pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszámolások 23 óra/23 óra 3.1.8.9 Kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások 12 óra/12 óra 3.1.8.10 A zárás, éves beszámoló 21 óra/21 óra 3.1.9 A tantárgy további jellemzői 3.1.9.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák 3.1.9.2 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 35 3.1.9.3 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere 3.1.9.4 Az otthoni felkészülés elvei

4

KÖNYVELÉS SZÁMÍTÓGÉPEN (11505-12)

4.1 Könyvelés számítógépen gyakorlat tantárgy 4.1.1 A tantárgy feladatai 4.1.2 Szakmai ismeretek 4.1.3 Szakmai készségek 4.1.4 Kompetenciák 4.1.4.1 Személyes kompetenciák 4.1.4.2 Társas kompetenciák 4.1.4.3 Módszerkompetenciák 4.1.5 A tantárgy tanításának célja 4.1.6 Kapcsolódó közismeretei, szakmai tartalmak 4.1.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 4.1.8 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 4.1.8.1 Szoftverjog és etika, adatvédelem 6 óra/6 óra 4.1.8.2 A könyvelési programokkal kapcsolatos követelmények 6 óra/6 óra 4.1.8.3 Főkönyvi és folyószámla könyvelési rendszer 36 óra/36 óra 4.1.8.4 Tárgyieszköz-nyilvántartó program 18 óra/18 óra 4.1.8.5 Készletnyilvántartó program 18 óra/18 óra 4.1.8.6 Bérelszámoló program alkalmazása 18 óra/18 óra 4.1.8.7 Integrált vállalati rendszerek 22 óra/22 óra 4.1.9 A tantárgy további jellemzői 4.1.9.1 A képzés helyszíne 4.1.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák 4.1.9.3 Az értékelés módja 4.1.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere 4.1.9.5 Az otthoni felkészülés elvei

4

29

30 30 30 30 31 31 31 31 31 31 31 32 32 32 32 32 33 33 33 34 34 34 34 35 35

35 35

36 36 36 36 36 36 36 36 37 37 37 37 37 37 37 37 38 38 38 38 38 38 38 39 39 39


5

PROJEKTFINANSZÍROZÁS (11501-16)

40

5.1 Projektfinanszírozás tantárgy 5.1.1 A tantárgy feladatai 5.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek 5.1.3 Szakmai készségek 5.1.4 Kompetenciák 5.1.4.1 Személyes kompetenciák 5.1.4.2 Társas kompetenciák 5.1.4.3 Módszerkompetenciák 5.1.5 A tantárgy tanításának célja 5.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 5.1.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 5.1.8 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 5.1.8.1 Projektfinanszírozás alapjai 25 óra/25 óra 5.1.8.2 A projektek pénzügyi tervezése 23 óra/23 óra 5.1.8.3 A projekt-támogatások 14 óra/14 óra 5.1.9 A tantárgy további jellemzői 5.1.9.1 A képzés helyszíne 5.1.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák 5.1.9.3 Az értékelés módja 5.1.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere 5.1.9.5 Az otthoni felkészülés elvei

40 40 40 41 41 41 41 41 41 41 42 42 42 43 43 43 43 43 43 43 44

5.2 Projektfinanszírozás gyakorlata tantárgy 5.2.1 A tantárgy feladatai 5.2.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek 5.2.3 Szakmai készségek 5.2.4 Kompetenciák 5.2.4.1 Személyes kompetenciák 5.2.4.2 Társas kompetenciák 5.2.4.3 Módszerkompetenciák 5.2.5 A tantárgy tanításának célja 5.2.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 5.2.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 5.2.8 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 5.2.8.1 Projektértékelés módszerei 14 óra/14 óra 5.2.8.2 A projektek pénzügyi tervezése 14 óra/14 óra 5.2.8.3 A projektfinanszírozás gyakorlata 34 óra/34 óra 5.2.9 A tantárgy további jellemzői 5.2.9.1 A képzés helyszíne 5.2.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák 5.2.9.3 Az értékelés módja 5.2.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere 5.2.9.5 Az otthoni felkészülés elvei

45 45 45 45 45 45 45 46 46 46 46 47 47 47 47 47 47 47 47 47 48

PROJEKTFOLYAMATOK KÖVETÉSE (11502-12)

49

6

6.1 Projektfolyamatok követése tantárgy 6.1.1 A tantárgy feladat profilja 6.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek 6.1.3 Szakmai készségek 6.1.4 Kompetenciák 6.1.4.1 Személyes kompetenciák 6.1.4.2 Társas kompetenciák 6.1.4.3 Módszerkompetenciák 6.1.5 A tantárgy tanításának célja 6.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 6.1.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 6.1.8 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 6.1.8.1 Projektmenedzsment alapok 16 óra/16 óra

5

49 49 49 50 50 50 50 50 50 50 51 51 51

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 6.1.8.2 Projekt elemzése, tervezése 20 óra/20 óra 6.1.8.3 Projekt irányítása, dokumentálása 16 óra/16 óra 6.1.8.4 Közbeszerzési eljárás 10 óra/10 óra 6.1.9 A tantárgy további jellemzői 6.1.9.1 A képzés helyszíne 6.1.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák 6.1.9.3 Az értékelés módja 6.1.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere 6.1.9.5 Az otthoni felkészülés elvei

51 51 52 52 52 52 52 52 52

6.2 Projekttervezés gyakorlata tantárgy 6.2.1 A tantárgy feladat profilja 6.2.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek 6.2.3 Szakmai készségek 6.2.4 Kompetenciák 6.2.4.1 Személyes kompetenciák 6.2.4.2 Társas kompetenciák 6.2.4.3 Módszerkompetenciák 6.2.5 A tantárgy tanításának célja 6.2.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 6.2.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 6.2.8 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 6.2.8.1 Projektirányítás számítógéppel 19 óra/19 óra 6.2.8.2 Projektterv készítése 12 óra/12 óra 6.2.9 A tantárgy további jellemzői 6.2.9.1 A képzés helyszíne 6.2.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák 6.2.9.3 Az értékelés módja 6.2.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere 6.2.9.5 Az otthoni felkészülés elvei

53 53 53 53 53 53 53 53 53 54 54 54 54 54 54 54 54 55 55 55

7

FOGLALKOZTATÁS I. 11498-12

7.1 Szakmai idegen nyelv tantárgy 7.1.1 A tantárgy feladatai 7.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek 7.1.3 Szakmai készségek 7.1.4 Kompetenciák 7.1.4.1 Személyes kompetenciák 7.1.4.2 Társas kompetenciák 7.1.4.3 Módszerkompetenciák 7.1.5 A tantárgy tanításának célja 7.1.6 Kapcsolódó közismeretei, szakmai tartalmak 7.1.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 7.1.8 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 7.1.8.1 Nyelvtani rendszerezés 1 6 óra/6 óra 7.1.8.2 Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra/8 óra 7.1.8.3 Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra 7.1.8.4 Munkavállalói szókincs 24 óra/24 óra 7.1.9 A tantárgy további jellemzői 7.1.9.1 A képzés helyszíne 7.1.9.2 Az értékelés módja 7.1.9.3 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere 7.1.9.4 Az otthoni felkészülés elvei

8

FOGLALKOZTATÁS II. (11499-12)

8.1 Foglalkoztatás II. tantárgy 8.1.1 A tantárgy feladatai 8.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek 8.1.3 Szakmai készségek

6

56 56 56 56 56 56 56 56 56 56 57 57 57 57 57 57 58 58 58 58 59 59

60 60 60 60 60

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 8.1.4 Kompetenciák 8.1.4.1 Személyes kompetenciák 8.1.4.2 Társas kompetenciák 8.1.4.3 Módszerkompetenciák 8.1.5 A tantárgy tanításának célja 8.1.6 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 8.1.7 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 8.1.7.1 Munkajogi alapismeretek 3óra/3 óra 8.1.7.2 Munkaviszony létesítése 4 óra/4 óra 8.1.7.3 Álláskeresés 4 óra/4 óra 8.1.7.4 Munkanélküliség 4 óra/4 óra 8.1.8 A tantárgy további jellemzői 8.1.8.1 A képzés helyszíne 8.1.8.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák 8.1.8.3 Az értékelés módja 8.1.8.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere 8.1.8.5 Az otthoni felkészülés elvei

7

60 60 60 61 61 61 61 61 61 61 62 62 62 62 62 63 63


1 1.1

GAZDÁLKODÁSI FELADATOK ELLÁTÁSA (10147-16) Gazdálkodási ismeretek tantárgy

1.1.1 A tantárgy feladatai E tantárgy elsajátítása során a tanulók megismerkednek a legfontosabb vállalati folyamatokkal, így a tárgy feladata, hogy elsajátítása után a tanuló alkalmas legyen az alábbi tevékenységekre: - az eszközgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása, - a bér és létszámgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása, - a vállalkozási tevékenység gazdaságosságának, a termelési tényezők hatékony felhasználásának vizsgálatában való részvételre.

1.1.2 Szakmai ismeretek A tantárgy megismerésével a tanuló a következő szakmai ismeretekre tesz szert: - a befektetett eszközökkel való gazdálkodás, - készletgazdálkodás, a logisztikai rendszer, - a munkaerő, mint emberi erőforrás, - bérpolitika, bérrendszerek, - gazdálkodás és gazdaságosság, - a vállalkozás vezetése és szervezete, - a vállalkozás stratégiája, - a vállalkozás válsága.

1.1.3 Szakmai készségek -

Olvasott szakmai szöveg megértése, szakmai kommunikáció, jogforrások megfelelő alkalmazása, hallott szakmai szöveg megértése.

1.1.4 Kompetenciák 1.1.4.1 Személyes kompetenciák -

Döntésképesség Megbízhatóság Felelősségtudat

1.1.4.2 Társas kompetenciák -

Kapcsolatteremtő képesség Meggyőzőképesség Konfliktusmegoldó készség

1.1.4.3 Módszerkompetenciák 8

Logikus gondolkodás Problémamegoldás Hibaelhárítás


1.1.5 A tantárgy tanításának célja A tanulóval megismertesse a befektetett eszközökkel való gazdálkodás, a forgóeszköz- és készletgazdálkodás, a munkaerő és bérgazdálkodás elemzésének módszereit, legfontosabb mutatóinak kiszámítását. A módszerek felhasználásával képes legyen a tanuló a vállalkozás belső és külső környezetében bekövetkező változások követésére, alkalmazkodási javaslatok kidolgozására.

1.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy a következő szakmai tárgyak témaköreihez és azok tartalmához kapcsolódik: - Gazdasági és jogi alapismeretek tantárgy - Témakör: Mikrogazdasági alapok - Tartalmak: a témakör teljes tartalma - Témakör: A vállalkozások alapítása, működése - Tartalmak: a témakör teljes tartalma - Számviteli alapismeretek tantárgy - Témakör: A vállalkozás vagyona - Tartalmak: a témakör teljes tartalma - Témakör: A jövedelem elszámolása - Tartalmak: A jövedelem részei, bérek közterhei

1.1.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon -

Éves óraszám: Heti óraszám: Elméleti óra: Gyakorlati óra csoportbontásban:

77 óra 2,5 óra 2,5 óra 0 óra

1.1.8 Témakörök és óraszámaik a z 5/13. és a 2/14. évfolyamon 1.1.8.1 Gazdálkodás a befektetett eszközökkel

12 óra/12 óra

Az innováció lényege és szerepe a vállalkozásnál A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása A tárgyi eszközök üzemfenntartásának szerepe A beruházás szerepe a vállalkozásnál A beruházások gazdaságossági vizsgálata A beruházás folyamata 1.1.8.2 Készletgazdálkodás, logisztikai rendszer

16 óra/16 óra

A vállalkozási logisztika lényege és szerepe A logisztika területei, a logisztika anyagi és információs folyamatai A logisztikai rendszer szerkezete A logisztika stratégiai kérdései A logisztikai rendszer működése A forgóeszközök fogalma, főbb csoportjai (vásárolt és saját termelésű készletek) A készletgazdálkodás, struktúra kialakítása, készletnormák, anyagnormák A teljes forgóeszköz állománnyal való gazdálkodás (optimális összetétel, hatékonyság, igényesség, forgási sebesség) 1.1.8.3 Munkaerő és bérgazdálkodás A munkaerő és bérgazdálkodás feladatai 9

18 óra/18 óra


A vállalkozás munkaerő-szükségletének biztosítása (szükséglet meghatározása, biztosítása, hatékony foglalkoztatás) Munkajogi alapismeretek, (munkaviszony, munkaviszony létesítése, megszűnése, megszüntetése, munkavállaló és munkáltató jogai és kötelességei, munkaszerződés) Bérgazdálkodás, ösztönzés, érdekeltségei rendszer A kereseti arányok kialakítása A beosztott és vezető munkavállalók belső érdekeltségi rendszere A vállalaton belüli szervezeti egységek érdekeltségi rendszere 1.1.8.4 Gazdálkodás, gazdaságosság

10 óra/10 óra

A vállalkozás eszközei és ráfordítások Az árbevétel és a jövedelem A jövedelem és jövedelmezőség Az árbevétel és profit, fedezeti pont és üzemszüneti pont Az eredményesség javításának főbb útjai A vállalkozás vagyoni helyzete A vállalati pénzgazdálkodás tartalma, főbb elemei A befektetés és finanszírozás összefüggése A vállalkozás külső és belső pénzügyi kapcsolatai 1.1.8.5 A vállalkozás vezetése, szervezete és stratégiája

11 óra/11 óra

A vezetés lényege és funkciói A vezetői döntések, a vállalkozás szervezete A tervezés szerepe, fajtái a vállalkozásnál A vállalati stratégia szerepe, a stratégiai tervezés folyamata A vállalkozási stratégia főbb elemei, fajtái, megvalósítása Az üzleti terv felépítése és tartalma 1.1.8.6 A vállalkozás válsága

10 óra/10 óra

A vállalati válság lényege, kialakulásának okai A vállalati válság szakaszai és típusai A vállalati válság leküzdése Válságkezelő stratégiák A csődeljárás A felszámolási eljárás A végelszámolás

1.1.9 A tantárgy további jellemzői 1.1.9.1 A képzés helyszíne -

Tanterem, taniroda.

1.1.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, projekt. 1.1.9.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

10


A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazást is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 1.1.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat, feleltetés Témakörzáró dolgozat

A számon kérhető tananyag terjedelme Az előző tanóra, de maximum 2 óra anyagából, illetve a tanév alapvető szókincséből Egy témakörből

1.1.9.5 Az otthoni felkészülés elvei Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok megoldása. Szóbeli házi feladatok: előzetes bejelentés nélkül a szóbeli számonkérés része az egyes témakörben szereplő szakmai szókincs és témaismeret ellenőrzése.

11


2

2.1

VÁLLALKOZÁSFINANSZÍROZÁSI ÉS ADÓZÁSI FELADATOK (11506-16)

Vállalkozásfinanszírozás tantárgy

2.1.1 A tantárgy feladatai -

Elkészíti, nyilvántartja és továbbítja a számlákat, nyilvántartja és egyezteti a vevők analitikáját. Figyelemmel kíséri a fizetési határidőket, elkészíti a fizetési felszólításokat, kiszámolja a késedelmi kamatokat, intézi a reklamációkat. Teljesítést igazoltat és ellenőrzi a számlákat, a hibás számlákat egyezteti a partnerekkel, intézi a reklamációkat. Vezeti a beruházási nyilvántartásokat, adatokat szolgáltat a beruházások gazdaságossági számításához. A forgóeszköz szükséglet megállapításához számításokat végez. Közreműködik az éves pénzforgalmi terv összeállításában.

2.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek -

Befektetési és finanszírozási döntések. Beruházási döntések gazdaságossági számításai. Beruházások finanszírozási forrásai. Befektetés a forgóeszközökbe. Forgóeszköz finanszírozás. Pénzügyi tervezés.


Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Jogforrások megfelelő alkalmazása Információgyűjtés Nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése


Precizitás (pontosság) Megbízhatóság Szervezőkészség


Kapcsolatteremtő készség.


Információgyűjtés Áttekintő és rendszerező képesség


2.1.5 A tantárgy tanításának célja A Vállalkozásfinanszírozás tantárgy tanításának célja, hogy bemutassa a pénzügyi befektetések jelentőségét, hatását a gazdaságra, a beruházási döntések során elsajátított ismeretek és finanszírozási döntésekben megszerzett kompetenciák alapján. Felkészítse a tanulókat a vállalkozások pénzügyi helyzetének alapvető elemzésére alkalmas mutatók megállapítására és a mutatóérték tartalmának egyszerű magyarázatára. Megismerje a tanuló a státusz és az éves pénzforgalmi terv szerepét a pénzügyi tervezés során.

2.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy a következő szakmai tárgyak témaköreihez és azok tartalmához kapcsolódik: Számviteli alapismeretek tantárgy -

Témakör: A vállalkozás vagyona Tartalmak: A mérleg fogalma, a mérlegfőcsoportok tartalma Az eredmény-kimutatás fogalma Témakör: Tárgyi eszközök elszámolása Tartalmak: Tárgyi eszközök csoportosítása Az amortizáció elszámolása Témakör: A vásárolt készletek elszámolása Tartalmak: A vásárolt készletek fajtái és jellemzőik Témakör: A saját termelésű készlettek elszámolása Tartalmak: A saját termelésű készletek fogalma, csoportosítása

Pénzügyi alapismeretek tantárgy -

Témakör: Pénzügyi intézményrendszer Tartalmak: a váltó, mit a kereskedelmi hitelezés egyik eszköze Témakör: A pénzügyi piac és termékei Tartalmak: aktív bankügylet (hitelezés, váltóleszámítolás, lízingügylet, faktorálás, forfetírozás), A kötvény fogalma, jellemzői, fajtái; vállalati kötvény pénzügyi piacon betöltött szerepe

Pénzügy gyakorlatok tantárgy -

Témakör: A pénz időértéke Tartalmak: A pénz időértékének fogalma, jelentősége A jelen és a jövőérték számítás időtényező táblázatok alkalmazásával A váltóval kapcsolatos műveletek Váltókibocsátás, váltóforgatás, leszámítolás

Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon

2.1.7 -

13


93 óra 3 óra 3 óra 0 óra


2.1.8

Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon

2.1.8.1 A vállalkozás pénzügyi döntései

3 óra/3 óra

Pénzügyi döntések célja, tartalma, típusai Befektetési és finanszírozási döntések Hosszú és rövid távú döntések 2.1.8.2 A beruházások értékelése2

36 óra/36 óra

A beruházásokkal kapcsolatos fogalmak Befektetés és a beruházás közötti különbség Beruházások csoportosítása a beruházás szintje, a beruházás jellege, a beruházás öszszetétele, a megvalósítás finanszírozási forrása, a kivitelezés módja, a gazdasági műszaki hatás, a beruházás célja, az egymáshoz való kapcsolata és kölcsönhatása szerint A beruházások pénzáramai, típusai (kezdő pénzáram, működési pénzáram és végső pénzáram) és tartalmuk A beruházások gazdaságossági számításai: statikus és dinamikus számítások A statikus számítások mutatói: megtérülési idő, jövedelmezőségi mutató, beruházási pénzeszközök forgási sebessége A dinamikus számítások mutatói: nettó jelenérték, belső kamatláb, és jövedelmezőségi index Döntési szabályok a beruházás megvalósítására, vagy elutasítására vonatkozóan A beruházás megvalósítása, üzembehelyezése 2.1.8.3 A forgóeszköz-ellátás

22 óra/22 óra

A forgóeszközök gazdálkodásban betöltött szerepe A forgóeszköz körforgás, a beszerzés, a termelés és az értékesítés tevékenységek során a forgóeszközök megjelenési formája A forgóeszköz csökkentés jelentősége A készletek csoportosítása A készletek értékelése forgási mutatók alapján A forgóeszköz szükséglet megállapítása (forgási mutatók, mérlegmódszer alkalmazásával) Az átmeneti és a tartós forgóeszköz közötti különbség, jellemzőik 2.1.8.4 A finanszírozás gyakorlata

22 óra/22 óra

A finanszírozás fogalma, jellemzői A finanszírozás formái: belső és külső finanszírozás A finanszírozási alapelvek: rentabilitás, normativitás, rugalmasság, biztonság, önállóság) Finanszírozási stratégiák, az illeszkedési elv Tartós forgóeszköz-lekötés és átmeneti forgóeszköz lekötés finanszírozása Az illeszkedési elv értelmezése Finanszírozási stratégiák: szolid, konzervatív, agresszív A beruházások finanszírozási forrásai Önfinanszírozás, vagy külső finanszírozás A hitel, mint idegen finanszírozási forma A hitelfajták A hitelezési eljárás menete Hitelbiztosítékok 14


Sajátos finanszírozási források: lízing és a támogatás A vállalati tőkeköltség, mint a finanszírozási források ára Forgóeszköz-finanszírozás Jellemző finanszírozási források Rövid lejáratú bankhitel és típusai Kereskedelmi hitel (vevőktől kapott előleg és áruhitel), váltótartozás Faktoring lényege, és igénybevételének jellemzői Tartós passzívák Üzletfinanszírozás Pénzügyi tervezés és a tervek csoportjai Állományi (státusz) és forgalmi szemléletű terv Az állományi szemléletű terv: a mérlegterv jellemzői Forgalmi szemléletű terv: a likviditási terv jellemzői A pénzügyi tervek egyenlegének ismeretében hozott intézkedések 2.1.8.5 A vállalkozások pénzügyi teljesítményének mérése

10 óra/10 óra

A teljesítménymutatókból nyerhető információk Elemzés állományi és folyamatszemléletben A pénzügyi mutatók főbb fajtái Vagyon – és tőkestruktúra mutatók Hatékonysági mutatók Jövedelmezőségi mutatók Eladósodási mutatók Pénzügyi egyensúly mutatói Piaci érték mutatók A mutatók kiszámításának értelmezése

2.1.9 A tantárgy további jellemzői 2.1.9.1 A képzés helyszíne Tanterem, szakterem, taniroda, külső munkahely 2.1.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, vita, szemléltetés 2.1.9.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen

15


2.1.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és feladatalkotó (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípus között szerepeljenek. A feladatalkotó típusoknál az igényes szakmai megfogalmazásra törekedjünk. A tanulók munkái formai és alaki szempontból rendezettek legyenek, javításokat csak szabályosan végezhetnek. 2.1.9.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre - a nyári szünet kivételével - házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. - Szóbeli házi feladatok: mivel az általános statisztika tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket ölel fel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

16


2.2

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat tantárgy


Elkészíti, nyilvántartja és továbbítja a számlákat, nyilvántartja és egyezteti a vevők analitikáját. Figyelemmel kíséri a fizetési határidőket, elkészíti a fizetési felszólításokat, kiszámolja a késedelmi kamatokat, intézi a reklamációkat. Teljesítést igazoltat és ellenőrzi a számlákat, a hibás számlákat egyezteti a partnerekkel, intézi a reklamációkat. Vezeti a beruházási nyilvántartásokat, adatokat szolgáltat a beruházások gazdaságossági számításához. A forgóeszköz szükséglet megállapításához számításokat végez. Közreműködik az éves pénzforgalmi terv öszeállításában. Közreműködik a vállalkozás pénzügyi elemzésénél alkalmazott legfontosabb pénzügyi mutatók kiszámításánál Közreműködik a pótlólagos forrásszükséglet meghatározásában, adatokat szolgáltat a hitelkérelem összeállításához Gondoskodik a törlesztő-részletek kifizetéséről, figyeli a hitelkamatot és a hitelkeretet Figyelemmel kíséri a zálogjogok törlését


Befektetési és finanszírozási döntések. Beruházási döntések gazdaságossági számításai. Beruházások finanszírozási forrásai. Befektetés a forgóeszközökbe. Forgóeszköz finanszírozás. Pénzügyi tervezés.


Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Jogforrások megfelelő alkalmazása Információgyűjtés Nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése


Precizitás (pontosság) Megbízhatóság Felelősségtudat


Kapcsolatteremtő készség. Visszacsatolási készség


Információgyűjtés Áttekintő és rendszerező képesség Gyakorlatias feladatértelmezés


2.2.5 A tantárgy tanításának célja A Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a beruházási és hosszú távú pénzügyi döntések elméleti ismeretanyagára építve a tanuló alkalmas legyen a beruházások megvalósítási döntéseihez kapcsolódó egyszerűbb számítások elvégzésre és a következtetések levonására, valamint a forgóeszközök szükségeltének megállapítására és az azokhoz rendelhető finanszírozási források felkutatására. Felkészítse a tanulókat a vállalkozások pénzügyi helyzetének alapvető elemzésére azáltal, hogy közreműködik a státusz és az éves pénzforgalmi terv összeállításában.

2.2.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy a Vállalkozásfinanszírozás tantárgy elméleti ismereteire alapoz az egyes témakörök tartalma vonatkozásában. A tantárgy a következő szakmai tárgyak témaköreihez és azok tartalmához kapcsolódik: Pénzügy gyakorlatok tantárgy -

Témakör: A pénz időértéke Tartalmak: A pénz időértékének fogalma, jelentősége A jelen és a jövőérték számítás időtényező táblázatok alkalmazásával A váltóval kapcsolatos műveletek Váltókibocsátás, váltóforgatás, leszámítolás

Általános statisztika tantárgy -

Témakör: Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Tartalmak: A mennyiségi sorok elemzése számított közép-értékekkel


2.2.7 -



2.2.8 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 2.2.8.1 Beruházások pénzügyi döntései

12 óra/12 óra

A beruházások gazdaságossági számításainak gyakorlása feladatok megoldásával: A statikus számítások mutatói: megtérülési idő, jövedelmezőségi mutató, beruházási pénzeszközök forgási sebessége A dinamikus számítások mutatói: nettó jelenérték és jövedelmezőségi index, a belső megtérülési ráta (számítás nélkül, csak értelmezés szintjén) Döntési szabályok ismeretében a beruházás megvalósítására, vagy elutasítására vonatkozóan magyarázat megfogalmazása 2.2.8.2 Forgóeszköz-szükséglet megállapítása

10 óra/10 óra

A forgóeszköz szükségelt megállapítása feladatok megoldásával a forgási mutatók és a mérlegmódszer alkalmazásával A forgási idő és fordulatok száma közötti összefüggés értelmezése Kronologikus átlag alkalmazása az átlagkészlet meghatározásánál

18


2.2.8.3 A finanszírozás gyakorlata

6 óra/6 óra

Kölcsöntörlesztés, hiteldíj Nettó forgótőke kiszámítása Feladatok a finanszírozás stratégiák megállapítására, és annak értelmezésére Döntési feladatok finanszírozásra pl. rövid lejáratú hitelfelvétel, vagy váltó diszkontálás Likviditási terv összeállítása alapadatokkal (egyszerű séma alapján), pótlólagos forrásszükséglet meghatározásával 2.2.8.4 Pénzügyi teljesítményének mérése

3 óra/3 óra

Vagyon – és tőkestruktúra mutatók, hatékonysági mutatók, jövedelmezőségi mutatók, eladósodási mutatók, pénzügyi egyensúly mutatói, piaci érték mutatók képletének felismerése. A mutatók kiszámítása konkrét adatok ismeretében. A mutatók értékének egyszerű magyarázata, levont következtetések megfogalmazása

2.2.9 A tantárgy további jellemzői 2.2.9.1 A képzés helyszíne Tanterem, szakterem, taniroda, külső munkahely 2.2.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, vita, szemléltetés. 2.2.9.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 2.2.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és feladatalkotó (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípus között szerepeljenek. A feladatalkotó típusoknál az igényes szakmai megfogalmazásra törekedjünk. A tanulók munkái formai és alaki szempontból rendezettek legyenek, javításokat csak szabályosan végezhetnek. 2.2.9.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre - a nyári szünet kivételével - házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. 19


-

-

20

Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. Szóbeli házi feladatok: mivel az általános statisztika tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket ölel fel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.


2.3

Az adózás tantárgy


-

-

-

Vezeti az általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolásokat Közreműködik a személyi jövedelemadó elszámolásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésében, elvégzi a személyi jövedelemadóval kapcsolatos elszámolásokat Elvégzi a bért terhelő adókkal és járulékokkal kapcsolatos elszámolásokat, megállapítja az adó- és járulékfizetési kötelezettséget, kapcsolatot tart az egészségügyi- és nyugdíjpénztárakkal Közreműködik a vállalkozások jövedelemtípusú adóinak megállapításánál (pl. vállalkozói személyi jövedelemadó, egyszerűsített vállalkozói adó, társasági adó) Nyilvántartja a helyi adókat és az egyéb fizetési kötelezettségeket (pl. szakképzési hozzájárulás, környezetvédelemmel kapcsolatos díjak) Adónaptárt vezet és figyelemmel kíséri azt, adó- és járulékbevallásokat készít, adó- és járulék-folyószámlát egyeztet, kezel, valamint kezdeményezi az adók pénzügyi rendezését Közreműködik az ellenőrzésre jogosult szervek részére történő adatszolgáltatásban


Az adózás rendje (adóhatóságok, adókötelezettség, ellenőrzés, jogkövetkezmények) Személyi jövedelemadózás, az egyéni vállalkozó adózási formái, társaságok jövedelemadózása a hatályos jogszabályok szerint. Általános forgalmi adó (adófizetési kötelezettség keletkezése, adómentesség, előzetesen felszámított adó, és megosztása) Bért terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség


Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Jogforrások megfelelő alkalmazása Információgyűjtés Nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése Adónaptár kezelés készsége


Precizitás (pontosság) Megbízhatóság Felelősségtudat


Kapcsolatteremtő készség. Visszacsatolási készség




2.3.5 A tantárgy tanításának célja Az Adózás tantárgy tanításának célja, hogy felkészítse a tanulókat a kiemelt adójogszabályok alkalmazására az adózás rendjében meghatározottak figyelembevételével a jövedelem típusú adók és forgalmi adó, valamint a helyi adók tekintetében. A tanulóknak egyszerűbb adózási feladatok megoldásában jártasságot kell szerezni, és ki kell tudni számolni az egyes adónemek kapcsán a fizetendő adóelőlegeket, valamint tudni kell elkészíteni írásban az éves bevallásokat.

2.3.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számviteli tantárgy - Témakör: A zárás, éves beszámoló - Tartalmak: Az eredménykimutatás fogalma - Az eredménykimutatás kategóriáinak tartalma Adózási alapismeretek tantárgy - Témakör: Adózási alapfogalmak - Tartalmak: Adózási alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény, adókötelezettség - Témakör: Kiemelt adónemek - Tartalmak: a témakör teljes tartalma

2.3.7 Óraszámok meghatározása az 5/13. és a 2/14. évfolyamon -



2.3.8 Témakörök és óraszámaik az 5/13. és a 2/14. évfolyamon 2.3.8.1 Az adózás rendje

4 óra/4 óra

Az adózó és az adóhatóságok Az adóhatóságok hatásköre és illetékessége Az adókötelezettség szabályai Az adómegállapítás formái Adótitok Ellenőrzés célja, és fajtái Az ellenőrzés megindítása és lefolytatása, az ellenőrzés befejezése Jogkövetkezmények: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság, mulasztási bírság 2.3.8.2 Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulékok

26 óra/26 óra

Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályok a személyi jövedelemadó törvény alapján (az adómegállapítása, adónyilatkozat, egyszerűsített bevallás, munkáltatói adómegállapítás, adófizetés) Az adóköteles és az adómentes bevételek, az adóköteles bevételek legfőbb jellemzői A bevételek jövedelemtartalmának megállapítása: az összevonásra kerülő jövedelmek (kiemelten a munkaviszonyból származó jövedelmekre, a megbízási díjakra, és a vállalkozói „kivétre”) Az adóelőleg megállapítása, bevallása és megfizetése 22


A bért terhelő járulékok A szociális hozzájárulási adó Adóelőleg számítása és az éves adóbevallás elkészítése, a kifizetendő havi bér megállapítása gyakorló feladatokon keresztül A különadózó jövedelmek adóztatása kiemelten az ingóság és az ingatlan értékesítés adóztatása, a kamatjövedelem, az osztalékból származó jövedelem Feladatok megoldása az összevonásra kerülő és a különadózó jövedelmekre, esettanulmány elkészítése kiscsoportos keretben 2.3.8.3 Egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái

14 óra/14 óra

Az egyéni vállalkozók adózási szabályai a személyi jövedelemadóban A vállalkozói személyi jövedelemadó A vállalkozói kivét, a vállalkozói nyereség és a vállalkozói osztalékalap adózási szabályai Az átalányadózás szabályai Az egyszerűsített vállalkozói adó Az adónem választásának feltételei Az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának meghatározása Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke. Az egyszerűsített vállalkozói adó által kiváltott adónemek A kisadózó vállalkozások tételes adója Az adónem választásának feltételei A KATA alapjának meghatározása A KATA mértéke (főállású kisadózó, főállásúnak nem minősülő kisadózó) A KATA által kiváltott adónemek További adónemek a hatályos jogszabályok alapján: adóalany, adóalap, adómérték, az általuk kiváltott adók Egyszerűbb feladatok megoldása a vállalkozói személyi jövedelemadó, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója körében, esettanulmány elkészítése kiscsoportos keretben 2.3.8.4 Társaságok jövedelemadózása

16 óra/16 óra

A társasági adó alanyai Az adófizetési kötelezettség A társasági adóalap meghatározása Az adózás előtti eredmény, az adóalap és a jövedelem(nyereség) minimum összefüggései Az adóalap-korrekciós tételek jelentősége Az adóalapot módosító tételek csoportjai: az adóalapot jogcímében (egyszerre) növelő és csökkentő tételek az adóalapot csak csökkentő tételek az adóalapot csak növelő tételek Az adó mértéke Az alapvető adókedvezmények Az adózás utáni eredmény és a mérlegszerinti eredmény Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai Az adónem választásának feltételei Az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának meghatározása A kisadózó vállalkozások tételes adója alanyai Az adónem választásának feltételei A KATA alapjának meghatározása 23


A kisvállalati adó alanyai Az adónem választásának feltételei A KIVA vállalkozói adó alapja és mértéke További adónemek a hatályos jogszabályok alapján: adóalany, adóalap, adómérték, az általuk kiváltott adók Egyszerűbb feladatok megoldása a társasági adófizetési kötelezettség és az adózott eredmény megállapítása területén a legjellemzőbb adóalap korrekciós tételek alapján, KATA adóalany fizetési kötelezettségének meghatározása 2.3.8.5 Általános forgalmi adó

21 óra/21 óra

Az általános forgalmi adó alanyai A gazdasági tevékenység fogalma A termék értékesítésének és szolgáltatás nyújtásának esetei a tv. értelmében A termék közösségen belüli beszerzés és a termék importja A teljesítés helye a termék értékesítése és a szolgáltatások nyújtása esetében az általános szabályok értelmében Az adófizetési kötelezettség keletkezése, a fizetendő adó megállapítása Az adó alapja termék értékesítése és a szolgáltatások nyújtása esetében Az adó lapjának utólagos csökkentése Az adó mértéke Az adó alóli mentességek szabályai Az adólevonási jog keletkezése Az előzetesen felszámított adó megosztása Az adólevonási jog korlátozása Adófizetési kötelezettség megállapítása A számlázás szabályai Feladatok megoldása az általános forgalmi adó fizetendő adójának megállapítására, a vállalkozást terhelő általános forgalmi adó és az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozóan az adó alóli mentességek és az adómértékek több kulcsára tekintettel 2.3.8.6 Helyi adók

9 óra/9 óra

A helyi adók típusai: vagyoni típusú (építményadó és telekadó), kommunális jellegű adók (magánszemélyek kommunális adója és idegenforgalmi adó), helyi iparűzési adó Az egyes típusok adóalanyai Az adó alapja és mértéke Az adókötelezettség teljesítése Egyszerűbb feladatok megoldása a helyi adótörvényben meghatározott adónemekre 2.3.8.7 Gépjárműadó és cégautóadó

3 óra/3 óra

A gépjárműadó A belföldi gépjárművek adójának alanya és az adókötelezettség keletkezése Mentesség az adó alól Az adó alapja és mértéke személyszállító gépjármű és tehergépjármű esetén Az adó mértéke és az adó kedvezmények A cégautóadó A cégautóadó alanyai. A cégautóadó fizetési kötelezettség keletkezése (bérlet, lízing, kiküldetés, stb.) Az adó mértéke A gépjárműadó és a cégautóadó összevezetésének feltételei 24


Egyszerűbb feladatok megoldása a gépjárműadóra, a cégautóadóra

2.3.9 A tantárgy további jellemzői 2.3.9.1 A képzés helyszíne Tanterem, szakterem, taniroda, külső munkahely 2.3.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, vita, szemléltetés 2.3.9.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 2.3.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és feladatalkotó (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípus között szerepeljenek. A feladatalkotó típusoknál az igényes szakmai megfogalmazásra törekedjünk. A tanulók munkái formai és alaki szempontból rendezettek legyenek, javításokat csak szabályosan végezhetnek. 2.3.9.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre - a nyári szünet kivételével - házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. - Szóbeli házi feladatok: mivel az általános statisztika tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket ölel fel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

25


2.4

Az elektronikus adóbevallás gyakorlata tantárgy


-

-

-

Vezeti az általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolásokat Közreműködik a személyi jövedelemadó elszámolásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésében, elvégzi a személyi jövedelemadóval kapcsolatos elszámolásokat Elvégzi a bért terhelő adókkal és járulékokkal kapcsolatos elszámolásokat, megállapítja az adó- és járulékfizetési kötelezettséget, kapcsolatot tart az egészségügyi- és nyugdíjpénztárakkal Közreműködik a vállalkozások jövedelemtípusú adóinak megállapításánál (pl. vállalkozói személyi jövedelemadó, egyszerűsített vállalkozói adó, társasági adó) Nyilvántartja a helyi adókat és az egyéb fizetési kötelezettségeket (pl. szakképzési hozzájárulás, környezetvédelemmel kapcsolatos díjak) Adónaptárt vezet és figyelemmel kíséri azt, adó- és járulékbevallásokat készít, adó- és járulék-folyószámlát egyeztet, kezel, valamint kezdeményezi az adók pénzügyi rendezését Közreműködik az ellenőrzésre jogosult szervek részére történő adatszolgáltatásban


Beruházási döntések gazdaságossági számításai (statikus, dinamikus számítások) A beruházások finanszírozási forrásai Befektetés a forgóeszközökbe Forgóeszköz finanszírozás Pénzügyi tervezés (státusz, forgalmi szemléletű terv) Pénzügyi elemzések legfontosabb mutatói Az adózás rendje (adóhatóságok, adókötelezettség, ellenőrzés, jogkövetkezmények) Személyi jövedelemadózás, az egyéni vállalkozó adózási formái, társaságok jövedelemadózása a hatályos jogszabályok szerint. Általános forgalmi adó (adófizetési kötelezettség keletkezése, adómentesség, előzetesen felszámított adó, és megosztása) Helyi önkormányzat által kivetett adók Bért terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség


Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Jogforrások megfelelő alkalmazása Információgyűjtés Nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése Adónaptár kezelés készsége


26

Precizitás (pontosság) Megbízhatóság Önállóság Felelősségtudat



Kapcsolatteremtő készség. Irányíthatóság

2.4.4.3 Módszerkompetenciák -


2.4.5 A tantárgy tanításának célja Az Elektronikus adóbevallás gyakorlata tantárgy célja, hogy a tanulóban az egyes kiemelt adónemek, valamint az adatszolgáltatások elektronikus bevallásának készségét kialakítsa. A tantárgy elsajátítása után alkalmas legyen adókkal, járulékokkal kapcsolatos bevallásokat készíteni és kijelölésre elküldeni a NAV keretprogramjai alkalmazásával. A tanuló legyen képes a bevalláshoz szükséges adatokat begyűjteni, ismerve azok számviteli, illetve pénzügyi területének forrásait. Alkalmassá váljék a hibás bevallásban a hiba megkeresésére és kijavítására. Ismerje a bevallások gyakoriságát, határidejét, szerkezetét.

2.4.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Adózás gyakorlat tantárgy - Témakör: Minden témakör - Tartalmak: a témakörök teljes tartalma


2.4.7 -

2.4.8




2.4.8.1 Gyakorlati előkészítés

3 óra/3 óra

A munka előkészítésének menete: NAV honlapján tájékozódás Keretprogram letöltés, a kiválasztott nyomtatványok és kitöltési útmutatójuk letöltése A számítógépen a nyomtatványkitöltő rendszerben a kiválasztott bevallás megnyitása A törzsadatok kitöltése 2.4.8.2 Elektronikus bevallás gyakorlata

56 óra/56 óra

Az elkészítendő bevallások fajtái: A dolgozók be- és kijelentésének elkészítése, adatváltozások bejelentése, valamint az egyszerűsített dolgozói bejelentés (T1041, T1042E) Bevallás elkészítése a foglalkoztató, kifizetőhely havi szja, szociális hozzájárulási adó és járulék kötelezettségéről a munkavállalók és minden egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy munkavégzésével kapcsolatosan (08-as és 08E bevallás)

27


A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó (jövedelme szerint adózó és átalányadózó) és a biztosított mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó és járulék kötelezettségeiről (58-as) bevallás elkészítése, alkalmazásának esetei Az eva bevalláshoz szükséges adatállomány, a bevallás elkészítése egyéni- és társas vállalkozás esetén (43-as bevallás) Az átvezetési kérelem elkészítése az adónemek közötti adók átvezetése és a visszaigénylendő adó, járulék illetve az esetleges adókiutalás (17-es bevallás) A személyi jövedelemadó bevallásához szükséges igazolások begyűjtése után magánszemély, illetve egyéni vállalkozó - (jövedelme szerint adózó, átalányadózó, ekhós adóalany) - 53-as bevallásának elkészítése Bevallás egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben (01-es bevallás) Az éves adatszolgáltatás teljesítése a dolgozó felé a munkavállaló éves munkájával kapcsolatos bevételeinek, levont adójának, járulékainak bevallására (M30-as bevallás) Munkáltatói éves adatszolgáltatás a személyi jövedelemadó megállapításához (M29) Az egészségügyi szolgáltatási járulék alá való ki- és bejelentés (T1011-es bevallás) Általános forgalmi adó bevallás készítése (65-ös bevallás) Egyéni vállalkozó, társaság éves iparűzési adójának a bevallása Az adatlap elkészítése a kilépő dolgozó időszaki béradatainak összesítésére (Adatlap évszám) A kisadózó vállalkozók tételes adójának éves bevallása (KATA) Nyilatkozat elkészítése a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról (NY-es bevallás) A bevallási nyomtatványok tartalma akkor is számon kérhető, ha időközben más szám, vagy elnevezés alatt kell a bevallást elkészíteni. 2.4.8.3 A bevallások ellenőrzése

3 óra/3 óra

A kész bevallások áttekintése Szükség esetén a kitöltési útmutató használata Ellenőrzési funkció futtatása Jelzett hibák javítása Mentés A hibátlan bevallás kijelölése elektronikus elküldésre

2.4.9 A tantárgy további jellemzői 2.4.9.1 A képzés helyszíne Tanterem, szakterem, taniroda, számítógépterem 2.4.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, vita, szemléltetés 2.4.9.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes 28


-

50 – 64%: 0 – 49%:

elégséges elégtelen

2.4.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és feladatalkotó (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípus között szerepeljenek. A feladatalkotó típusoknál az igényes szakmai megfogalmazásra törekedjünk. A tanulók munkái formai és alaki szempontból rendezettek legyenek, javításokat csak szabályosan végezhetnek. 2.4.9.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre - a nyári szünet kivételével - házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. - Szóbeli házi feladatok: mivel az általános statisztika tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket ölel fel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

29


3 3.1

KÖNYVVEZETÉS ÉS BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS (10149-12) Számvitel tantárgy

3.1.1 A tantárgy feladatai A tantárgy megismerése során a tanuló a következő ismeretekre tesz szert: - bizonylatokat előkészítése a könyveléshez, - az immateriális javakkal és tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események könyvelése, - a vásárolt készletekkel és a szállítókkal kapcsolatos gazdasági események könyvelése, - a saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvelése, - a jövedelem-elszámolással és a munkabérek közterheivel kapcsolatos gazdasági események könyvelése, - az értékesítéssel és vevőkkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása, - a készpénzforgalommal és a betétszámlákkal kapcsolatos gazdasági események elszámolása, - a hitel- (kölcsön) felvételekkel, törlesztésekkel és a kamatokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolása, - az immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásainak vezetése, - a befektetett pénzügyi eszközök és az értékpapírok analitikus nyilvántartásainak vezetése, - a vásárolt és a saját termelésű készletek analitikus nyilvántartásainak vezetése, - a jövedelem-elszámoláshoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetése, - a pénzeszközökkel kapcsolatos analitikus nyilvántartások vezetése, - a követelések és a kötelezettségek analitikus nyilvántartásainak vezetése, - az időbeli elhatárolások analitikus nyilvántartásainak vezetése, - költségek elszámolása a költségnemenkénti elszámolás módszerével, - gazdasági események hatásának könyvelése a költség- és ráfordításszámlákon, - önköltségszámítási-szabályzat alapján kalkulációk készítése, - általános forgalmi adóval és személyi jövedelemadóval kapcsolatos elszámolások elvégzése, - zárlati munkálatokat elvégzése, - a mérleg és az eredménykimutatás összeállításában való közreműködés, - eredménykategóriák számításához való adatok szolgáltatása, - a különféle szabályzatok elkészítésében való közreműködés.

3.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek A tanuló a tantárgy elsajátításával a következő ismeretekre tesz szert: - a számviteli törvény, - a tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások, - az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások, - a vásárolt és saját termelésű készletek elszámolása, - jövedelemelszámolás, - pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszámolások, - a kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások, - az aktív és passzív időbeli elhatárolások, - a költségekkel kapcsolatos elszámolások, - a készletek értékesítésével és kiszámlázott szolgáltatással kapcsolatos elszámolások, 30


-

a könyvviteli zárlat és az éves beszámoló, mérlegkészítés, az eredmény megállapítása.


Olvasott szakmai szöveg megértése, hallott szakmai szöveg megértése, jogszabály alkalmazás készsége, szakmai kommunikáció, szakmai szoftverek használata.


Felelősségtudat, precizitás, önállóság.


Irányíthatóság, konfliktuskerülő készség, visszacsatolási készség.


Problémamegoldás, hibaelhárítás, információgyűjtés, rendszerező képesség.

3.1.5 A tantárgy tanításának célja A könyvvezetés és beszámolókészítés tananyagára építve a 2000. évi C. törvény alapján kell a gazdálkodóknak könyveiket vezetni és beszámolóikat elkészíteni, ezért cél, hogy ismerjék meg és sajátítsák el a kettős könyvvitel rendszerében történő eljárásokat és módszereket. Az előírásoknak megfelelően a gazdasági élet vállalkozási területén a bizonylatok kitöltésétől kezdve az analitikus nyilvántartáson keresztül a gazdasági műveletek könyvelésén át képes lesz a vállalkozás eredményének és vagyonának megalapítására.

3.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számviteli alapismeretek tantárgy - Témakörök: az összes témakör tartalmai Számvitel gyakorlat tantárgy - Témakörök: az összes témakör tartalma Pénzügyi alapismeretek tantárgy - Témakör: A pénzügyi piac és termékei - Tartalmak:az értékpapírok főbb fajtái Pénzügyi gyakorlat tantárgy - Témakör: A pénz időértéke - Tartalmak: a teljes tartalma 31



3.1.7 -

3.1.8




3.1.8.1 A számviteli törvény, éves beszámoló

18 óra/18 óra

A számviteli a törvény célja és hatálya, főbb fejezetei A számvitel fogalma és részei, számviteli alapelvek A különböző beszámolási formák alkalmazásának feltételei, az áttérések szabályai A közzététel, letétbe helyezés és a könyvvizsgálat A könyvvitel fogalma, feladatai A vállalkozás eszközei, az eszközök csoportosítása A források és csoportosításuk A leltár fogalma, fajtái, leltárkészítés A mérleg fogalma, fajtái (A típusú mérleg), mérlegkészítés (egyszerűsített éves beszámoló mérlege) A bizonylatok fogalma, csoportosítása, tartalmi és formai, kellékei, a bizonylati elv, a bizonylati fegyelem, a bizonylatok útja, a bizonylatok javítása Az egységes számlakeret A vállalti számlarend, fogalma, felépítése és szerkezete 3.1.8.2

A tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások

23 óra/23 óra

A tárgyi eszközök és fajtáik, állomány- és értékváltozásaik, analitikus nyilvántartásuk A tárgyi eszközök értékelése (bekerülési érték fogalma, nyilvántartási érték) A tárgyi eszközök terv szerinti és terven felüli értékcsökkenése, a használatba vételkor egy összegben elszámolt eszközök A tárgyi eszközök amortizáció számítása degresszív eljárásokkal (nettó érték alapú, évek száma összeg módszer, szorzószámos módszer) A tárgyi eszközök piaci értékelése, az értékhelyesbítés A belföldi, közösségi és import beruházás könyvelése (különböző finanszírozással) A felújítás és könyvelése A saját előállítású tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások A beruházás és felújítás analitikája Állományváltozások elszámolása (terven felüli értékcsökkenési leírás, selejtezés, értékesítés, térítés nélküli átadás, átvétel, apportkénti bevitel és átvétel, hiány, káresemény, értékhelyesbítés.) 3.1.8.3 Immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások3

8 óra/8 óra

Az immateriális javak és fajtái, állomány és értékváltozások, analitikus nyilvántartásuk Az immateriális javak beszerzésének könyvelése (vagyon értékű jog, szellemi termék) Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése és értékcsökkenési leírásának számítása és könyvelése, terven felüli értékcsökkenés

32


Az immateriális javak (vagyon értékű jogok és szellemi termékek) selejtezése, térítés nélküli átadása és átvétele, apportkénti bevitele és értékesítésének könyvelése, selejtezés és hiány elszámolása 3.1.8.4 A vásárolt készletek elszámolása

29 óra/29 óra

A vásárolt készletek fajtái és jellemzőik, a bekerülési érték és tartalma Az anyagok raktári és analitikus nyilvántartása Az anyagokban bekövetkezett változások könyvelése, ha a vállalat évközben folyamatos értéknyilvántartást nem vezet Anyagbeszerzés könyvelése számla szerinti áron történő, illetve tényleges beszerzési áron való nyilvántartásnál, visszaküldés és az engedmény könyvelése Anyagfelhasználás számítása és könyvelése átlagáron, csúsztatott átlagáron és FIFO elv alapján Az anyagértékesítés, káresemény és gazdasági társaságba bevitt anyagokkal kapcsolatos gazdasági események könyvelése A leltározás feladatai, a leltári eltérések számítása és könyvelése, az értékvesztés számítása és könyvelése Az áruk fogalma, csoportosításuk, az áruk analitikus nyilvántartása Nagykereskedelmi árubeszerzés, visszaküldés engedmény könyvelése tényleges beszerzési áras nyilvántartásnál, áruértékesítés Kiskereskedelmi árubeszerzés, visszaküldés és engedmény könyvelése, az árrés Kiskereskedelmi áruértékesítés kiszámlázással és készpénzért, a leltári eltérések bizonylatolása és könyvelése A göngyöleg fogalma, csoportosítása analitikus nyilvántartása Az idegen göngyöleg beérkezése és visszaküldése A saját göngyöleg beszerzése és kiszámlázása, a kiszámlázott göngyöleg visszaérkezésének könyvelése A göngyölegek kiselejtezése A közvetített szolgáltatás fogalma, a leszámlázott közvetített szolgáltatás A kiszámlázott közvetített szolgáltatás 3.1.8.5 Jövedelemelszámolás

16 óra/16 óra

A jövedelemmel kapcsolatos analitikus nyilvántartások, a jövedelem részei A bérfeladás számítása, nyilvántartása és könyvelési feladatai (bér, betegszabadság) A levonások keletkezése, nyilvántartása és könyvelése A bérek közterheinek számítása, nyilvántartása és könyvelése (SZOCHO, SZAHO) A jövedelem kifizetése (készpénzes és folyószámlára történő átutalás) A bérszámfejtésből származó kötelezettségek átutalása Az elszámolásra kiadott összegekkel kapcsolatos könyvelési feladatok A fel nem vett jövedelemmel kapcsolatos könyvviteli elszámolások 3.1.8.6 Költségekkel kapcsolatos elszámolások

17 óra/17 óra

A költség, közvetlen költség, közvetett költség fogalma A termelési költségek elszámolásának lehetőségei (költségnem, költséghely, költségviselő) A költségnemek részletes tartalma és a költségnemek könyvelése Költségmódosító tételek Költségek időbeli elhatárolása Az értékesítési, igazgatási költség és az egyéb általános költség tartalma Az önköltség fogalma, részei 33


Önköltségszámítás, kalkulációs séma Önköltségszámítási szabályzat 3.1.8.7 Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások

19 óra/19 óra

A saját termelésű készletek fogalma, fajtái és értékelésük A saját termelésű készletek közvetlen önköltségének meghatározása Raktárra vétellel kapcsolatos számítások és könyvelésük A saját termelésű készletek állományváltozásainak meghatározása A késztermékek leltári különbözetének elszámolása Az értékesítés bizonylatolása, a számla tartalmi elemei Az értékesítés könyvelése, árbevétel, fizetendő áfa, készletcsökkenés kiszámítása és könyvelése Visszáru és minőségi engedmény számítása és könyvelése A kiszámlázott ipari szolgáltatás elszámolása, könyvelése Az közösségi értékesítés és az export elszámolása, könyvelése. 3.1.8.8 Pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszámolások

23 óra/23 óra

A bankszámlát és a pénztárszámlát érintő gazdasági események A bankszámla és a pénztárszámla vezetésére vonatkozó szabályok A bankszámlát és a pénztárszámlát érintő legfontosabb gazdasági események könyvelése Az adott kölcsönökkel kapcsolatos elszámolások A váltóval kapcsolatos gazdasági műveletek A kapott váltóval kapcsolatos gazdasági események, számítások és könyvelések (váltóelfogadás, váltóleszámítolás, váltóforgatás) Az értékpapírok, befektetett pénzügyi eszközök könyvelése, A forgatási célú kötvények beszerzésének, értékesítésének és beváltásának könyvviteli elszámolása, A részvényvásárlás, a részvényértékesítés valamint a kapott osztalék könyvelése, A költségvetési kiutalási igények és teljesítésük A kamatok aktív és passzív időbeli elhatárolásának könyvelése 3.1.8.9 Kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások

12 óra/12 óra

A kötelezettségek fajtái és jellemzőjük, analitikus nyilvántartásuk A hitel és a kölcsöntartozás keletkezése és megszűnése A saját váltó kibocsátásának és kifizetésének könyvelési feladatai A kötvénykibocsátás és törlesztés könyvviteli elszámolása A költségvetési kapcsolatok számviteli elszámolása, költségvetési befizetési kötelezettségek, az általános forgalmi adóval kapcsolatos számviteli feladatok A szállítókkal és más rövidlejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos könyvviteli elszámolások 3.1.8.10 A zárás, éves beszámoló

21 óra/21 óra

A könyvviteli zárlat célja és feladatai A havi és negyedévi zárás feladatai, az év végi zárlati teendők A beszámolókészítés, a beszámoló részei A vagyonrészek értékelése a mérlegben Az éves beszámoló eredménykimutatása, összköltség-eljárású, forgalmi költségeljárású eredménykimutatás („A” változat) Az egyéb ráfordítások és az egyéb bevételek tartalma, A pénzügyi eredmény (a pénzügyi ráfordítások és pénzügyi bevételek) 34


Társasági adó, osztalék elszámolása Az adózott eredmény meghatározása A kiegészítő melléklet készítésének célja és tartalma A témakör részletes kifejtése

3.1.9 A tantárgy további jellemzői 3.1.9.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák Az értékelés módja Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, projekt. 3.1.9.2 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 3.1.9.3 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat, feleltetés Témakörzáró dolgozat


3.1.9.4 Az otthoni felkészülés elvei -

35

Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok megoldása. Szóbeli házi feladatok: előzetes bejelentés nélkül a szóbeli számonkérés része az egyes témakörben szereplő szakmai tudás és témaismeret ellenőrzése.


4 4.1

KÖNYVELÉS SZÁMÍTÓGÉPEN (11505-12)

Könyvelés számítógépen gyakorlat tantárgy

4.1.1 A tantárgy feladatai A tantárgy elsajátításával a tanuló képessé válik a következő tevékenységek elvégzésére: - főkönyvi könyvelési rendszer segítségével rögzítési munkák elvégzése, információk szolgáltatása, archiválása, - analitikus készletnyilvántartó program segítségével rögzítési munkák végzése, nyilvántartások vezetése, feladások és listák készítése, - analitikus tárgyieszköz-nyilvántartó program segítségével rögzítési munkák véges, egyedi nyilvántartásának vezetése, feladások, listák készítése, - bérelszámoló program segítségével munkavállaló nyilvántartásba vétele, bérszámfejtéselvégzése, bérfizetési jegyzék, bérkarton készítése, - adatok szolgáltatása a vállalkozási tevékenység elemzéséhez, - határidőre az adatszolgáltatási kötelezettségnek való eleget tevés, - dokumentumok, egyszerű táblázatos elrendezések, adatállományból jelentés elkészítése.

4.1.2 Szakmai ismeretek A tantárgy elsajátításával a tanuló a következő szakmai ismeretekre tesz szert: - szoftverjog és etika, adatvédelem, - programokkal kapcsolatos követelményrendszer, programok közötti kapcsolatok, - főkönyvi és folyószámla könyvelő program, - készletnyilvántartó program, - tárgyieszköz-nyilvántartóprogram, - integrált vállalati rendszer.

4.1.3 Szakmai készségek A tantárgy elsajátításával a tanuló a következő szakmai készségeket rögzíti: - szakmai szoftverek használata, - olvasott és hallott szakmai szöveg megértése, - szövegszerkesztés, - táblázatkezelés, - jogszabály alkalmazás készsége.


önállóság, felelősségtudat, precizitás.

4.1.4.2 Társas kompetenciák 36

Határozottság, kommunikációs rugalmasság, kapcsolatteremtő képesség.



Problémamegoldás, hibaelhárítás, gyakorlatias feladatértelmezés, rendszerező képesség, emlékező képesség.

4.1.5 A tantárgy tanításának célja A tanuló megismerhesse a pénzügyi-számviteli ügyintézői szakmában alkalmazható az érvényes számviteli előírások alapján működő, főkönyvi és folyószámla kezelő program, bérelszámoló, tárgyi-eszköz nyilvántartó és készletnyilvántartó program használatát.

4.1.6 Kapcsolódó közismeretei, szakmai tartalmak Számviteli alapismeretek tantárgy - Témakör: a témakörök teljes ismerettartalma Adózási alapismeretek tantárgy - Témakör: A kiemelt adónemek - Tartalmak: a teljes tartalma


4.1.7 -

4.1.8




4.1.8.1 Szoftverjog és etika, adatvédelem

6 óra/6 óra

A szerzői jogról szóló törvény főbb szabályai Az adatok felhasználási korlátai Adatvédelem, személyes adatok védelme A számítógépes vírusok, a vírusok elleni védelem Rendszerbiztonság, adatbiztonság, a mentés archiválás alapjai 4.1.8.2 A könyvelési programokkal kapcsolatos követelmények

6 óra/6 óra

Információs piramis A feldolgozással szemben támasztott igények meghatározása A feldolgozásból származó információ fontossága A könyvelő programok csoportosítása, jellemzői A könyvelő rendszerek használati jogai, licencek sajátosságai A könyvelő rendszerek saját gépes és hálózati telepítése 4.1.8.3 Főkönyvi és folyószámla könyvelési rendszer

36 óra/36 óra

A törzsadatok felvitele A programok beállítása, paraméterezése A rendszer feladási kapcsolatai Nyitás-zárási műveletek Bizonylatok rögzítése (számlák, pénztárbizonylat, bankszámlakivonat, feladások) 37


Lekérdezések a főkönyvi rendszerből (napló, főkönyvi karton, főkönyvi kivonat, folyószámla kivonat, áfa kimutatás, mérleg, eredménykimutatás, lejárt számlák listája, lejáró számlák listája) Komplex feladatok megoldása főkönyvi és folyószámla kezelő rendszerekben 4.1.8.4 Tárgyieszköz-nyilvántartó program

18 óra/18 óra

Tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásának sajátosságai Törzsadatok felvitele, a rendszer beállítása Beruházás, tárgyi eszköz állományba vétel rögzítése Amortizáció elszámolása A tárgyi eszközök kivezetése (selejtezés, értékesítés) Lekérdezések (karton, leltár lista) Főkönyvi feladások a tárgyi eszköznyilvántartó rendszerből 4.1.8.5 Készletnyilvántartó program

18 óra/18 óra

A készletnyilvántartás sajátosságai A törzsadatok felvitele, a program beállítása, értékelési eljárások alkalmazása Raktári bevételezések, kiadások bizonylatok alapján (vásárlás, felhasználás, értékesítés, hiány, selejtezés) A leltár előkészítése, leltári kimutatások készítése Listák lekérdezések (analitikus napló, készlet karton) Főkönyvi feladások a készletnyilvántartó rendszerből 4.1.8.6 Bérelszámoló program alkalmazása

18 óra/18 óra

A bérszámfejtő rendszer sajátosságai Törzsadatok felvitele A munkavállaló felvétele, munkaügyi nyilvántartás elkészítése Bérszámfejtés, bérjegyzék készítése Listák, lekérdezések (adó, járulékok, bérkarton, tb és adó igazolás) Főkönyvi feladás a bérelszámoló rendszerből 4.1.8.7 Integrált vállalati rendszerek

22 óra/22 óra

A hálózati és a web-alapú rendszerek sajátosságai A felhasználók és jogosultságok A rendszer törzsadatai, a törzsadatok felvitele A rendszer részrendszereinek (moduljainak) alkalmazása A részrendszerek közötti kapcsolatok, feladások megteremtése Listák, lekérdezések a rendszerből Összefüggő feladatok megoldása integrált vállalati rendszerekben

4.1.9 A tantárgy további jellemzői 4.1.9.1 A képzés helyszíne Számítógépterem, illetve taniroda. 4.1.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, projekt.

38


4.1.9.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 4.1.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat, feleltetés Témakörzáró dolgozat



39

Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok megoldása. Szóbeli házi feladatok: előzetes bejelentés nélkül a szóbeli számonkérés része az egyes témakörben szereplő szakmai tudás és témaismeret ellenőrzése.


5 5.1

PROJEKTFINANSZÍROZÁS (11501-16)

Projektfinanszírozás tantárgy

5.1.1 A tantárgy feladatai Közreműködik a projektek kidolgozásában a finanszírozási források felkutatásával - Részt vesz a pályázatok elkészítésében a finanszírozási források lehetőségeinek bemutatásával - Projektköltségvetést készít - A projekttervezés szakaszában pénzügyi számításokat végez - Javaslatot tesz a menedzsmentnek a projektfinanszírozás megvalósítására - Megvizsgálja a projektfinanszírozás garanciáit, kockázati tényezőit - A projektmonitoring tevékenységet a projektértékelés módszerével segíti - Részt vesz a pályázatok megírásában a finanszírozási terv bemutatásával - Elkészíti a projekthez tartozó elszámolásokat, összeállítja a kifizetési kérelmeket

5.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek 40

A projektek és projektfinanszírozás fogalma, jellemzői A projektfinanszírozás szereplői A projektfinanszírozás csatornái A projektfinanszírozás menete A projektfinanszírozási struktúrájának kialakítása (finanszírozási mix) PPP, a köz- és magánszféra partnersége A projektfinanszírozási ügylet megvalósításának menete A pénzügyi döntések és a finanszírozás összefüggése, tőkeáttétel, forrás- és tőkeszerkezetre jellemző mutatószámok; finanszírozási alapelvek és azok értelmezése a projektekre Finanszírozási források jellemzése, a tőkeköltség értelmezése, becslése. Saját erő formái A projektfinanszírozás helye a banki finanszírozásban Hitel/saját erő arány vizsgálata Finanszírozási kockázatok, a kockázatok kezelése A biztosítékrendszer (a biztosítékok formái, szerepe, jellemzői) Garanciaintézmények szerepe és az állami szerepvállalás a projektek finanszírozásában, a garanciák típusai Projektkockázatok becslése (Szcenárió elemzés, érzékenységi elemzés, Monte-Carlo szimuláció, fedezeti-pont elemzés), a kockázatok kezelése A projektértékelés általánosan használt módszerei. Cash flow elemzés, NPV, IRR, PI, ROI A projektek pénzügyi tervezésének alapjai (munkaterv, humán-erőforrásterv) A pénzügyi terv kidolgozása (mérlegterv, eredményterv, likviditási terv) A projektköltségvetés készítésének folyamata és módszerei (cash flow, likviditástervezés, költség-haszon elemzés) Projektdokumentáció (megvalósíthatósági tanulmány, szerződésvázlat, hitelszerződés és projektszerződés) A projektfinanszírozás jövője, és a lehetséges változások. Az EU támogatások intézményrendszere és az EU támogatási források A pályázatírás és a pénzügyi tervezés kapcsolata Projektfinanszírozás és projektciklus-menedzsment (PCM)


-

Indikátorok definiálása, SMART és QQTTP elv A végrehajtáshoz kapcsolódó monitoring és pénzügyi ellenőrzés Kifizetési kérelmek tartalmi és formai elemei


Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Kész szoftverek használata Dokumentumok, formanyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése és kitöltése Szakmai kifejezések használata magyar és idegen nyelven


Szervezőkészség Megbízhatóság Önállóság


Kapcsolatteremtő képesség Visszacsatolási készség


Információgyűjtés Áttekintő és rendszerező képesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Gyakorlatias feladatértelmezés

5.1.5 A tantárgy tanításának célja A Projektfinanszírozás tantárgy tanításának célja, hogy a projektek finanszírozásához kapcsolódó elméleti ismeretanyag birtokában a tanuló értelmezni tudja a projekteket és azok lehetséges finanszírozási forrásait. A tanuló alkalmas legyen projektek értékeléséhez rendelkezésre álló információforrást használva a projektek finanszírozási forrásait felkutatni. Felkészítse a tanulókat, hogy kísérje végig a pályázati ügyletet a pályázatok megindításától azok lezárásáig a megfelelő dokumentációk nyomonkövetésével.

5.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számviteli alapismeretek tantárgy - Témakör: A vállalkozás vagyona - Tartalmak: A mérleg fogalma, A mérlegfőcsoportok tartalma - Az eredmény-kimutatás fogalma - Témakör: Tárgyi eszközök elszámolása - Tartalmak: Tárgyi eszközök csoportosítása - Az amortizáció elszámolása - Témakör: A vásárolt készletek elszámolása - Tartalmak: A vásárolt készletek fajtái és jellemzőik Pénzügyi alapismeretek tantárgy - Témakör: Pénzügyi intézményrendszer - Tartalmak: aktív bankügylet 41


Pénzügy gyakorlatok tantárgy - Témakör: A pénz időértéke - Tartalmak: A pénz időértékének fogalma, jelentősége - A jelen és a jövőérték számítás időtényező táblázatok alkalmazásával Vállalkozásfinanszírozás tantárgy - Témakör: A beruházások értékelése - Tartalmak: A témakör teljes tartalma - Témakör: A finanszírozás gyakorlata - Tartalmak: Finanszírozási stratégiák, az illeszkedési elv - Témakör: Üzletfinanszírozás - Tartalmak: Pénzügyi tervezés és a tervek csoportjai - Állományi (státusz) és forgalmi szemléletű terv - Témakör: A vállalkozás pénzügyi teljesítményének mérése - Tartalmak: A pénzügyi mutatók főbb fajtái - A mutatók kiszámításának értelmezése


5.1.7 -

5.1.8




5.1.8.1 Projektfinanszírozás alapjai

25 óra/25 óra

A projektek és projektfinanszírozás fogalma, jellemzői A projektfinanszírozás szereplői A projektfinanszírozás csatornái A projektfinanszírozás menete A projektfinanszírozási struktúrájának kialakítása (finanszírozási mix) PPP, a köz- és magánszféra partnersége A projektfinanszírozásban használt tőke- és hitelfajták jellemzése. A projektfinanszírozásban használt pénzügyi eszközök A pénzügyi döntések és a finanszírozás összefüggése, tőkeáttétel, forrás- és tőkeszerkezetre jellemző mutatószámok; Finanszírozási alapelvek és azok értelmezése a projektekre Finanszírozási források jellemzése, a tőkeköltség értelmezése, becslése. Saját erő formái A projektfinanszírozás helye a banki finanszírozásban Hitelminősítés, hitelezés folyamata A projektfinanszírozás garanciái (nagy és nemzetközi projekt). A garanciák típusai. A projektfinanszírozás kockázati tényezői. Kockázati szakaszok, finanszírozók, tényezők Főbb kockázati típusok a projektfinanszírozásban. Üzleti, hitelezői, nemzetközi finanszírozás kockázatai A biztosítékrendszer (a biztosítékok formái, szerepe, jellemzői) Garanciaintézmények szerepe és az állami szerepvállalás a projektek finanszírozásában, a garanciák típusai A projektértékelés általánosan használt módszerei. Cash flow elemzés, NPV, IRR, PI, ROI 42


Projektkockázatok becslése (Szcenárió elemzés, érzékenységi elemzés, MonteCarlo szimuláció, fedezeti-pont elemzés), a kockázatok kezelése 5.1.8.2 A projektek pénzügyi tervezése

23 óra/23 óra

A projektek pénzügyi tervezésének alapjai (munkaterv, humánerőforrás-terv) A pénzügyi terv kidolgozása (mérlegterv, eredményterv, likviditási terv) A projektköltségvetés készítésének folyamata és módszerei (cash flow, likviditástervezés, költség-haszon elemzés) Projektdokumentáció (megvalósíthatósági tanulmány, szerződésvázlat, hitelszerződés és projektszerződés) A projektfinanszírozás jövője, és a lehetséges változások 5.1.8.3 A projekt-támogatások

14 óra/14 óra

Kis- és középvállalkozások gazdaságfejlesztést szolgáló támogatásai Az EU támogatások intézményrendszere és az EU támogatási források A pályázatírás és a pénzügyi tervezés kapcsolata Projektfinanszírozás és projektciklus-menedzsment (PCM) Indikátorok definiálása, SMART és QQTTP elv A végrehajtáshoz kapcsolódó monitoring és pénzügyi ellenőrzés Kifizetési kérelmek tartalmi és formai elemei

5.1.9 A tantárgy további jellemzői 5.1.9.1 A képzés helyszíne Számítógépterem 5.1.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, vita, szemléltetés, projekt, kooperatív tanulás, szimuláció, házi feladat. 5.1.9.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 5.1.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere A tanulók értékelése írásos gyakorlati feladatok (feleletválasztó és feladatalkotó) és számítógépen a statisztikai függvények alkalmazása és grafikus ábrázolás alapján történik. A tanulók a statisztikai módszerek számítógépes alkalmazásánál is értékeljék a kapott adatokat, vonjanak le következtetéseket és adjanak egyszerű elemzéseket. Az esettanulmány komplex értékelésre ad lehetőséget, a megtanult statisztikai módszerek alkalmazását méri.

43


5.1.9.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje.

44


5.2

Projektfinanszírozás gyakorlata tantárgy


Közreműködik a projektek kidolgozásában a finanszírozási források felkutatásával Részt vesz a pályázatok elkészítésében a finanszírozási források lehetőségeinek bemutatásával Projektköltségvetést készít A projekttervezés szakaszában pénzügyi számításokat végez Javaslatot tesz a menedzsmentnek a projektfinanszírozás megvalósítására Megvizsgálja a projektfinanszírozás garanciáit, kockázati tényezőit A projektmonitoring tevékenységet a projektértékelés módszerével segíti Részt vesz a pályázatok megírásában a finanszírozási terv bemutatásával Elkészíti a projekthez tartozó elszámolásokat, összeállítja a kifizetési kérelmeket


A projektfinanszírozási ügylet megvalósításának menete A pénzügyi döntések és a finanszírozás összefüggése, tőkeáttétel, forrás- és tőkeszerkezetre jellemző mutatószámok; finanszírozási alapelvek és azok értelmezése a projektekre Finanszírozási források jellemzése, a tőkeköltség értelmezése, becslése. A biztosítékrendszer (a biztosítékok formái, szerepe, jellemzői) Projektkockázatok becslése (Szcenárió elemzés, érzékenységi elemzés, Monte-Carlo szimuláció, fedezeti-pont elemzés), a kockázatok kezelése A projektértékelés általánosan használt módszerei. Cash flow elemzés, NPV, IRR, PI, ROI A projektek pénzügyi tervezésének alapjai (munkaterv, humán-erőforrásterv) A pénzügyi terv kidolgozása (mérlegterv, eredményterv, likviditási terv) A projektköltségvetés készítésének folyamata és módszerei (cash flow, likviditástervezés, költség-haszon elemzés) Az EU támogatások intézményrendszere és az EU támogatási források A pályázatírás és a pénzügyi tervezés kapcsolata A végrehajtáshoz kapcsolódó monitoring és pénzügyi ellenőrzés Kifizetési kérelmek tartalmi és formai elemei


Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Kész szoftverek használata Dokumentumok, formanyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése és kitöltése Szakmai kifejezések használata magyar és idegen nyelven


Szervezőkészség Megbízhatóság Önállóság


Kapcsolatteremtő képesség Visszacsatolási készség




5.2.5 A tantárgy tanításának célja A Projektfinanszírozás gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a projektek finanszírozásához kapcsolódó elméleti ismeretanyagra építve a tanuló alkalmas legyen projektek értékeléséhez rendelkezésre álló információforrást használva számításokat végezni és következtetéseket levonni, valamint a projektek pénzügyi forrásait felkutatni. Esettanulmányon keresztül pályázati kiíráshoz anyagokat gyűjteni és egyszerűbb pályázatok készítésénél közreműködni, kiemelten annak pénzügyi folyamatára.

5.2.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számviteli alapismeretek tantárgy - Témakör: A vállalkozás vagyona - Tartalmak: A mérleg fogalma, A mérlegfőcsoportok tartalma - Az eredmény-kimutatás fogalma - Témakör: Tárgyi eszközök elszámolása - Tartalmak: Tárgyi eszközök csoportosítása - Az amortizáció elszámolása - Témakör: A vásárolt készletek elszámolása - Tartalmak: A vásárolt készletek fajtái és jellemzőik Pénzügyi alapismeretek tantárgy - Témakör: Pénzügyi intézményrendszer - Tartalmak: aktív bankügylet Pénzügy gyakorlatok tantárgy - Témakör: A pénz időértéke - Tartalmak: A pénz időértékének fogalma, jelentősége - A jelen és a jövőérték számítás időtényező táblázatok alkalmazásával Vállalkozásfinanszírozás tantárgy - Témakör: A beruházások értékelése - Tartalmak: A témakör teljes tartalma - Témakör: A finanszírozás gyakorlata - Tartalmak: Finanszírozási stratégiák, az illeszkedési elv - Témakör: Üzletfinanszírozás - Tartalmak: Pénzügyi tervezés és a tervek csoportjai - Állományi (státusz) és forgalmi szemléletű terv - Témakör: A vállalkozás pénzügyi teljesítményének mérése - Tartalmak: A pénzügyi mutatók főbb fajtái - A mutatók kiszámításának értelmezése


5.2.7 46




5.2.8


5.2.8.1 Projektértékelés módszerei

14 óra/14 óra

Az elméleti órán megtanult projektértékelési módszerek alkalmazása a gyakorlatban, figyelemmel a kockázati tényezőkre a projektkockázatok becslését alkalmazva. Felkutatott finanszírozási források költségének megállapítása, a forrásokhoz rendelhető biztosítékok megadása. 5.2.8.2 A projektek pénzügyi tervezése

14 óra/14 óra

Projekttervek kidolgozása konkrét feladatok alapján. A tervezésnél a számítógépes programokat alkalmazva állítsunk össze pénzügyi terveket. Esettanulmány készítése, projektdokumentáció összeállítása 5.2.8.3 A projektfinanszírozás gyakorlata

34 óra/34 óra

A gyakorlaton a tanulók előre megadott feltételek alapján esettanulmányt készítenek, melyhez az elméleti ismereteiket, a gyakorlati készségüket használják fel. Az esettanulmányok kapcsolódjanak mindenkori pályázati finanszírozási forrásokhoz. A jelöltek a projekt értékelést a tanult módszerek alapján végezzék, figyelemmel a kockázati hatásokra. Az esettanulmány a projektdokumentációk követéséhez is kapcsolódjon. Az esettanulmány kidolgozásánál használja a tanuló a projekt-számítógépes programokat. A gyakorlati órán készítsük fel a tanulókat egy komplex projektfolyamat kidolgozására, mely a finanszírozáson kívül a projekttervezési folyamatokat is magába foglalja. Ezzel a módszerrel a vizsgakövetelményben előírt esettanulmány összeállítását alapozzuk meg

5.2.9 A tantárgy további jellemzői 5.2.9.1 A képzés helyszíne Számítógépterem, taniroda 5.2.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, vita, szemléltetés, projekt, kooperatív tanulás, szimuláció, házi feladat. 5.2.9.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 5.2.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere A tanulók értékelése írásos gyakorlati feladatok (feleletválasztó és feladatalkotó) és számítógépen a statisztikai függvények alkalmazása és grafikus ábrázolás alapján történik. A tanulók a statisztikai módszerek számítógépes alkalmazásánál is értékeljék a kapott adatokat, vonjanak 47


le következtetéseket és adjanak egyszerű elemzéseket. Az esettanulmány komplex értékelésre ad lehetőséget, a megtanult statisztikai módszerek alkalmazását méri. 5.2.9.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje.

48


6 6.1

PROJEKTFOLYAMATOK KÖVETÉSE (11502-12)

Projektfolyamatok követése tantárgy

6.1.1 A tantárgy feladat profilja -

-

Közreműködik a projektpályázatok elkészítésében Részt vesz a vevő és minden érdekelt fél projekttel kapcsolatos elvárásainak felmérésében Az igényfeltárás alapján hozzájárul projektcélok és a projekt szervezetének kialakításához Részt vállal a projektcélok munkafolyamatokra, fázisokra, szakaszokra, illetve projekttevékenységekre bontásában Közreműködik a felelősök és munkavégzők kijelölésében, a feladatok elosztásában, a kockázatok feltárásában, a mérföldkövek kijelölésében, valamint a költségvetés és projektzárás megtervezésében Részt vállal a „kritikus folyamat” felismerésében és elemzésében Alkalmazza az erőforrás-, idő- és minőségtervezésre vonatkozó projektszabványokat. Közreműködik a projekt kommunikációs tervének, a partneri kapcsolattartás menetének és a jelentéskészítés rendjének megalkotásában Közreműködik a változáskezelés menetének és rendszerének kialakításában Részt vesz a projektszervezést érintő munkafolyamatok szabályozásában és az ügyviteli, illetve dokumentációs rendszer kialakításában Elkészíti a projekttervezés dokumentumait Részt vesz a projekt megvalósításában, különös tekintettel az idő- és költségelőirányzatokra, valamint a projekttermék minőségi jellemzőire A projektterv szerint elvégzi a rá háruló tevékenységek kivitelezését, illetve a kommunikációs, ügyviteli, nyilvántartási és adminisztrációs feladatokat Részt vesz a projekttevékenységek kivitelezéséhez szükséges erőforrások biztosításában Elősegíti a szállítók kiválasztását, a szükséges közbeszerzési folyamatok (közbeszerzési pályázatok kiírásának) szervezését, valamint a szállítói szerződések megkötését Támogatja a projektek sikeres megvalósítását szolgáló csapatmunka kialakulását és fenntartását, az egyéni teljesítmények értékelését Részt vesz a projektmonitoring munkájában, az előrehaladás nyomon követésében, a projektmunka eredményeinek értékelésében Dokumentálja a projekt-tevékenységek végrehajtását és befejezését Támogatja az eltérések hatásainak és okainak feltárását Közreműködik a projekttermék átadásában, a szükséges dokumentációk előkészítésében, a projekt lezárásában, a projekttermék átadásában Elősegíti a projektekre vonatkozó folyamatszabályozás, ügyviteli és dokumentációs rendszer fenntartását

6.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek 49

Projekt és projektszervezet A projektmenedzsment funkciói és területei Projektstandard, projekt életgörbéje és fázisai A projektben érdekelt szereplők, illetve jogszabályi és más normatív előírások Projekttermék meghatározása Projektciklus menedzsment, projektelemzés, problémaelemzés


-

Projekttervezés, célkitűzés, tevékenységdiagram Erőforrás tervezés, idő és költségterv elkészítése Projektmenedzsment csoport kiválasztása, munkamegosztás Tervlezárás és kockázatelemzés Projekttervek jóváhagyása Projektmenedzsment (idő-, költség-, minőség-, emberi erőforrás, kockázat- és kommunikációs menedzsment) Projektirányítás dokumentumai A projekt lezárása, értékelése Projekt monitoring, nyomon követési eljárások, eltérések elemzése A közbeszerzési eljárás, szállítók kiválasztása, szerződéskötés


Projekttervezési és menedzsment dokumentumok, formanyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése és kitöltése Szakmai kifejezések használata magyar és idegen nyelven A projekttervezéssel, a végrehajtással, az előrehaladással, illetve eltérésekkel összefüggő nyilvántartás vezetése és archiválás Információgyűjtés, jelentéskészítés




Kapcsolatteremtő készség Meggyőzőkészség Konfliktusmegoldó készség


Logikus gondolkodás, rendszerező képesség Problémaelemzés, - a feltárás Gyakorlatias feladatértelmezés, helyzetfelismerés

6.1.5 A tantárgy tanításának célja Az európai uniós projektek könyvviteli elszámolása, pénzügyi finanszírozása több esetben az egész projektmenedzsment támogatása, ügyintézése a pénzügyi-számviteli területen dolgozó ügyintézők feladatává vált. A tantárgy segítséget ad a projekttel kapcsolatos fogalmak, a projekttervezés, a projektmenedzselés, a projektzárás, projektdokumentumok megismeréséhez.

6.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és a gazdasági és jogi alapismeretek általános szakmai tartalmaira épül. Közismereti tartalmak - Korábbi történelmi és földrajzi ismeretek, személyes tapasztalatok, ismeretek az Európai Unióról. 50


Gazdálkodási ismeretek tantárgy - Témakör: Gazdálkodás, gazdaságosság - Tartalmak: A témakör teljes tartalma - Témakör: A vállalkozás vezetése, szervezete és stratégiája - Tartalmak: Az üzleti terv felépítése és tartalma - Vállalkozás-finanszírozás tantárgy - Témakör: A beruházások értékelése - Tartalmak: A témakör teljes tartalma


6.1.7 -

6.1.8




6.1.8.1 Projektmenedzsment alapok

16 óra/16 óra

A projekt fogalma, a projektek csoportosítása A projektben érdekelt szereplők A projekt szervezeti formái A projektmenedzsment funkciói és területei Projektstandard, a projekt életgörbéje, fázisa Projekttermék meghatározása Projektciklus menedzsment Nagyvállalati projektmenedzsment 6.1.8.2 Projekt elemzése, tervezése

20 óra/20 óra

Problémaelemzés, célok meghatározása, SWOT analízis Projekttervezés, célkitűzés, tevékenységfa, logikai keretmátrix A projekt időtervének elkészítése (Gannt-diagram, hisztogram, hálótervezés) Kritikus út meghatározása A projekt költségtervének elkészítése Kockázatelemzés (érzékenység elemzés, valószínűség vizsgálat) Projektegyensúly kialakítása Projektbecslés módszerei Projekttervek jóváhagyása A projekt definiálás dokumentumai A projekttervezés dokumentuma 6.1.8.3 Projekt irányítása, dokumentálása

16 óra/16 óra

A projektmenedzsment csoport kiválasztása, munkamegosztás A projektmenedzselés folyamata Idő, költség, és minőség menedzsment Emberi erőforrás, kockázat és kommunikációs menedzsment A projektirányítás dokumentumai A projektzárás (szakmai és pénzügyi zárás) A lezárt projekt elemzése, értékelése Projektmonitoring, nyomon követési eljárások, eltérések elemzése A projektzárás és értékelés dokumentumai 51


6.1.8.4 Közbeszerzési eljárás

10 óra/10 óra

A közbeszerzési törvény, a törvény hatálya alá tartozó beszerzések A közbeszerzési eljárások típusai Közbeszerzési terv, szabályzat Ajánlattételi felhívás, műszaki dokumentáció Közbeszerzési döntés folyamata, az ajánlatok értékelése Szerződéskötés, pénzügyi elszámolás sajátosságai A közbeszerzési eljárás dokumentumai

6.1.9 A tantárgy további jellemzői 6.1.9.1 A képzés helyszíne Tanterem, taniroda 6.1.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, vita, szemléltetés, projekt, kooperatív tanulás, szimuláció, házi feladat. 6.1.9.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 6.1.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere A tanulók értékelése írásos gyakorlati feladatok (feleletválasztó és feladatalkotó) és számítógépen a statisztikai függvények alkalmazása és grafikus ábrázolás alapján történik. A tanulók a statisztikai módszerek számítógépes alkalmazásánál is értékeljék a kapott adatokat, vonjanak le következtetéseket és adjanak egyszerű elemzéseket. Az esettanulmány komplex értékelésre ad lehetőséget, a megtanult statisztikai módszerek alkalmazását méri. 6.1.9.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje.

52


6.2

Projekttervezés gyakorlata tantárgy


Részt vállal a projektcélok munkafolyamatokra, fázisokra, szakaszokra, illetve projekttevékenységekre bontásában Részt vállal a „kritikus folyamat” felismerésében és elemzésében Alkalmazza az erőforrás-, idő- és minőségtervezésre vonatkozó projektszabványokat. Ellátja a projekttervezéssel összefüggő ügyviteli, nyilvántartási és adminisztrációs feladatokat Alkalmazza a projekttervezést támogató szoftvereket Elkészíti a projekttervezés dokumentumait Részt vesz a projekttevékenységek kivitelezéséhez szükséges erőforrások biztosításában Segíti a projekt működéséhez szükséges információáramlást és az információk naprakész kezelését Kezeli a projektmenedzsmentet támogató irodatechnikai eszközöket.


A projekttervezést és megvalósítást támogató szoftver használata Projektirányítás dokumentumai Projekttervezés és irányítás számítógépes programmal


Projekttervezési és menedzsment dokumentumok, formanyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése és kitöltése A projekttervezéssel, a végrehajtással, az előrehaladással, illetve eltérésekkel összefüggő nyilvántartás vezetése és archiválás Információgyűjtés, jelentéskészítés




Kapcsolatteremtő készség Meggyőzőkészség Konfliktusmegoldó készség


Logikus gondolkodás, rendszerező képesség Problémaelemzés, -feltárás Gyakorlatias feladatértelmezés, helyzetfelismerés

6.2.5 A tantárgy tanításának célja A projekttervezés gyakorlata lehetőséget teremt a tanulónak arra, hogy megismerje a projekttervezés is irányítás munkáját segítő számítógépes szoftvereket. Önálló és csoportos munkaformában szituációs gyakorlatként projekteket tervez. 53


6.2.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és a gazdasági és jogi alapismeretek általános szakmai tartalmaira épül. Projektfolyamatok követése - Témakör: Projektmenedzsment alapok, Projekt elemzése tervezése, - A projekt irányítása, dokumentálása - Tartalmak: A témakörök teljes tartalma


6.2.7 -

6.2.8




6.2.8.1 Projektirányítás számítógéppel

19 óra/19 óra

A projekt szoftver sajátosságai A szoftver alapbeállításai Projekt adatok meghatározása Tevékenységek felvitele, kapcsolatok megadása Tevékenység hierarchia rögzítése Tevékenységek törlése, mozgatása, beszúrása Kritikus út lekérdezése Erőforrások felvitele, beállítások, túlterhelt erőforrások, simítás Naptárak, munkarendek Költségek tervezése (arányos és fix költségek) Költségtáblák, jelentések Mintafeladatok megoldása a projekt szoftverrel 6.2.8.2 Projektterv készítése

12 óra/12 óra

A tanuló önálló munkában projekttervezés esettanulmányt készít a projekt szoftver támogatásával Projekt kiválasztása Projekt célkitűzés, tevékenységfa, logikai keretmátrix elkészítése Projekt időterv elkészítése Projekt költségterv elkészítése A projekt definiálás és tervezés dokumentumai

6.2.9 A tantárgy további jellemzői 6.2.9.1 A képzés helyszíne Tanterem, taniroda, számítógépterem 6.2.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, vita, szemléltetés, projekt, kooperatív tanulás, szimuláció, házi feladat.

54


6.2.9.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 6.2.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere A tanulók értékelése írásos gyakorlati feladatok (feleletválasztó és feladatalkotó) és számítógépen a statisztikai függvények alkalmazása és grafikus ábrázolás alapján történik. A tanulók a statisztikai módszerek számítógépes alkalmazásánál is értékeljék a kapott adatokat, vonjanak le következtetéseket és adjanak egyszerű elemzéseket. Az esettanulmány komplex értékelésre ad lehetőséget, a megtanult statisztikai módszerek alkalmazását méri. 6.2.9.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje.

55


7 7.1

FOGLALKOZTATÁS I. 11498-12

Szakmai idegen nyelv tantárgy

7.1.1 A tantárgy feladatai A szakmai nyelv oktatása során teljesítendő feladat, hogy a diák: - alapszintű idegen nyelven kommunikáljon munkahelyzetekben, - szakmájára jellemző munkafolyamatok szakkifejezéseit szóban és írásban is képes legyen alkalmazni, - szakmai szöveget fordítson magyarról idegen nyelvre, - szakmai szöveget fordítson idegen nyelvről magyarra, - alapszintű idegen nyelven telefonáljon, - munkafolyamatokat alapfokú szakmai idegen nyelven értelmezze - szakképesítéséhez szükséges alapszintű szakmai idegen nyelvű feliratokat értelmezze.

7.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek A szakmai ismeretek a következők: - alapszintű idegen nyelvű kommunikáció, olvasás, írás, fordítás; - alapszintű idegen nyelven szakma-specifikus kifejezések ismerete; - alapszintű szakmai idegen nyelv nyelvtana.

7.1.3 Szakmai készségek A tantárgy tanulása során a tanuló a következő készségeket fogja elsajátítani: - alapszintű szakmai idegen nyelvű beszédkészség, - alapszintű szakmai idegen nyelvű hallott szakmai szöveg megértése, - alapszintű szakmai idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg megértése.


Szorgalom, igyekezet, fejlődőképesség, önfejlesztés.


Határozottság, kapcsolatteremtő készség.


Logikus gondolkodás. gyakorlatias feladatértelmezés.

7.1.5 A tantárgy tanításának célja Az ügyintézői munkaterületen a szakmai ismeretek mellett kiemelkedő fontosságú a szakmai nyelv alapvető ismerete. Az ügyfelekkel, partnerekkel kapcsolatos napi idegen nyelvi kommunikáció mellett a multinacionális vállalatoknál napi munkamenet is megkívánja a szakmai nyelv ismeretét. 56


A tárgy a munkavégzéshez szükséges szakmai nyelvismerettel próbálja a tanulókat felvértezni.

7.1.6 Kapcsolódó közismeretei, szakmai tartalmak Az idegen nyelv tanulás során elsajátított: - - nyelvtani alapok, - - munkához, levelezéshez kapcsolódó témakörök.


7.1.7 -

7.1.8




7.1.8.1 Nyelvtani rendszerezés 1

6 óra/6 óra

A 6 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 7.1.8.2 Nyelvtani rendszerezés 2

8 óra/8 óra

A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 7.1.8.3 Nyelvi készségfejlesztés

24 óra/24 óra

(Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve) 57


A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 7.1.8.4 Munkavállalói szókincs

24 óra/24 óra

A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.

7.1.9 A tantárgy további jellemzői 7.1.9.1 A képzés helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történik, másik fele pedig számítógépes tanterem. 7.1.9.2 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 58


7.1.9.3 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat, feleltetés Témakörzáró dolgozat



59

Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok megoldása. Szóbeli házi feladatok: előzetes bejelentés nélkül a szóbeli számonkérés része az egyes témakörben szereplő szakmai szókincs és témaismeret ellenőrzése.


8 8.1

FOGLALKOZTATÁS II. (11499-12)

Foglalkoztatás II. tantárgy

8.1.1 A tantárgy feladatai A tantárgy legfontosabb funkciója, hogy elsajátítása során a tanuló képessé váljon a következő tevékenységekre: - munkaviszony létesítése, - munkaerő piaci technikák alkalmazása, - karrierlehetőségek feltérképezése, - vállalkozás létrehozása és működtetése, - motivációs levél és önéletrajz készítése, - diákmunka végzése.

8.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek A tantárgy oktatása során a diákok a következő szakmai ismereteket sajátítják el: - munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége; - munkajogi alapok, foglalkoztatási formák; - speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka); - álláskeresési módszerek; - vállalkozások létrehozása és működtetése; - munkaügyi szervezetek; - munkavállaláshoz szükséges iratok; - munkaviszony létrejötte; - a munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései; - a munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei; - a munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás).

8.1.3 Szakmai készségek Az ismeretek megszerzése során elsajátítandó készségek: - köznyelvi olvasott szöveg megértése, - köznyelvi szöveg fogalmazása írásban, - elemi szintű számítógép használat, - információforrások kezelése, - köznyelvi beszédkészség.


önfejlesztés, szervezőkészség.


60

kapcsolatteremtő készség, határozottság.



logikus gondolkodás, információgyűjtés.

8.1.5 A tantárgy tanításának célja A Foglalkoztatás II. tantárgy legfőbb célja tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.


8.1.6 -

8.1.7




8.1.7.1 Munkajogi alapismeretek

3óra/3 óra

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 8.1.7.2 Munkaviszony létesítése

4 óra/4 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 8.1.7.3 Álláskeresés

4 óra/4 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. 61


Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 8.1.7.4 Munkanélküliség

4 óra/4 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

8.1.8 A tantárgy további jellemzői 8.1.8.1 A képzés helyszíne Tanterem 8.1.8.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, szemléltetés, házi feladat és teszt. 8.1.8.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges 62


-

0 – 49%:

elégtelen

8.1.8.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere A számonkérés a tananyag jellegéből következően szóbeli és írásbeli formában történik. A szóbeli számonkérést a tanév során folyamatosan célszerű alkalmazni az alapfogalmak, kifejezések önálló, szakszerű, szabatos megfogalmazásával. Az egyes nagyobb témakörök feldolgozása, rendszerezése után a tanulók teljesítményét írásbeli feladatsorral mérjük. A számonkérés különböző típusú feladatok kombinációjából áll: teszt jellegű feladatokat, igaz/hamis állításokat és az alapfogalmak rövid meghatározását tartalmazza. Az írásbeli feladatok értékelésénél az alakilag rendezett, szabályos javításokat tartalmazó megoldások tekinthetők alapkövetelménynek. 8.1.8.5 Az otthoni felkészülés elvei -

63

Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok megoldása. Szóbeli házi feladatok: előzetes bejelentés nélkül a szóbeli számonkérés része az egyes témakörben szereplő témaismeret ellenőrzése.


Szakmai tanterv a XXIV. KÖZGAZDASÁG ÁGAZAT 9-12. és 1/13. évfolyam számára

1


1

GAZDÁLKODÁSI ALAPTEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSA (11504-12) ................. 10

1.1 Gazdasági és jogi alapismeretek tantárgy ...................................................................................... 10 1.1.1 A tantárgy feladatai ....................................................................................................................... 10 1.1.2 Szakmai ismeretek ........................................................................................................................ 10 1.1.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 11 1.1.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 11 1.1.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 11 1.1.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 11 1.1.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 11 1.1.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 12 1.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 12 1.1.7 Óraszámok meghatározása a 9. évfolyamon ................................................................................. 12 1.1.8 Témakörök és óraszámaik a 9. évfolyamon .................................................................................. 12 1.1.8.1 Mikrogazdasági alapok 12 óra ............................................................................................. 12 1.1.8.2 A fogyasztói magatartás és a kereslet 24 óra ....................................................................... 12 1.1.8.3 A vállalat termelői magatartása és a kínálat 18 óra ............................................................. 12 1.1.8.4 A vállalkozások alapítása, működése 22 óra ....................................................................... 12 1.1.8.5 A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai 24 óra........................................................... 13 1.1.8.6 A nemzetgazdaság ágazati rendszere 28 óra ........................................................................ 13 1.1.8.7 Marketing 16 óra ................................................................................................................. 13 1.1.9 Óraszámok meghatározása a 10. évfolyamon ............................................................................... 14 1.1.10 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon............................................................................ 14 1.1.10.1 Áru-kódrendszer 28 óra ....................................................................................................... 14 1.1.10.2 Jogi alapismeretek 25 óra .................................................................................................... 14 1.1.10.3 Tulajdonjog 20 óra............................................................................................................... 14 1.1.10.4 A kötelmi jog 35 óra ............................................................................................................ 14 1.1.11 Óraszámok meghatározása a 1/13. évfolyamon ....................................................................... 15 1.1.12 Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon ........................................................................ 15 1.1.12.1 Mikrogazdasági alapok 12 óra ............................................................................................. 15 1.1.12.2 A fogyasztói magatartás és a kereslet 24 óra ....................................................................... 15 1.1.12.3 A vállalat termelői magatartása és a kínálat 18 óra ............................................................. 15 1.1.12.4 A vállalkozások alapítása, működése 22 óra ....................................................................... 15 1.1.12.5 A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai 24 óra........................................................... 16 1.1.12.6 A nemzetgazdaság ágazati rendszere 28 óra ........................................................................ 16 1.1.12.7 Marketing és áru-kódrendszer 44 óra .................................................................................. 16 1.1.12.8 Jogi alapismeretek 25 óra .................................................................................................... 17 1.1.12.9 Tulajdonjog 20 óra............................................................................................................... 17 1.1.12.10 A kötelmi jog 35 óra ........................................................................................................... 17 1.1.13 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................... 17 1.1.13.1 A képzés helyszíne .............................................................................................................. 17 1.1.13.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 17 1.1.13.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 17 1.1.13.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 18 1.1.13.5 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 18 1.2 Ügyviteli ismeretek tantárgy ........................................................................................................... 19 1.2.1 A tantárgy feladat profilja ............................................................................................................. 19 1.2.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .............................................................................................. 19 1.2.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 19 1.2.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 19 1.2.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 19 1.2.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 19 1.2.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 19 1.2.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 20 1.2.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 20 1.2.7 Óraszámok meghatározása a 9. évfolyamon ................................................................................. 20 1.2.8 Témakörök és óraszámaik a 9. évfolyamon .................................................................................. 20 1.2.8.1 Munkavédelmi alapismeretek 4 óra ..................................................................................... 20

2

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 1.2.8.2 Levelezés és iratkezelés 56 óra ............................................................................................ 20 1.2.8.3 Üzleti kommunikáció 34 óra................................................................................................ 21 1.2.8.4 Rendszerezés, számonkérés 14 óra ...................................................................................... 21 1.2.9 Óraszámok meghatározása az 1/13. évfolyamon .......................................................................... 21 1.2.10 Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon ........................................................................ 21 1.2.10.1 Munkavédelmi alapismeretek 4 óra ..................................................................................... 21 1.2.10.2 Levelezés és iratkezelés 56 óra ............................................................................................ 21 1.2.10.3 Üzleti kommunikáció 34 óra................................................................................................ 22 1.2.10.4 Rendszerezés, számonkérés 14 óra ...................................................................................... 22 1.2.11 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................... 22 1.2.11.1 A képzés helyszíne .............................................................................................................. 22 1.2.11.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 22 1.2.11.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 22 1.2.11.4 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 23 1.3 Ügyviteli gyakorlatok tantárgy ....................................................................................................... 24 1.3.1 A tantárgy feladat profilja ............................................................................................................. 24 1.3.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .............................................................................................. 24 1.3.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 24 1.3.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 25 1.3.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 25 1.3.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 25 1.3.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 25 1.3.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 25 1.3.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 25 1.3.7 Óraszámok meghatározása a 9. évfolyamon ................................................................................. 25 1.3.8 Témakörök és óraszámaik a 9. évfolyamon .................................................................................. 25 1.3.8.1 Tízujjas vakírás 108 óra ....................................................................................................... 25 1.3.8.2 Szövegformázás 36 óra ........................................................................................................ 25 1.3.9 Óraszámok meghatározása a 1/13. évfolyamon ............................................................................ 26 1.3.10 Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon ........................................................................ 26 1.3.10.1 Tízujjas vakírás 108 óra ....................................................................................................... 26 1.3.10.2 Szövegformázás 36 óra ........................................................................................................ 26 1.3.11 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................... 26 1.3.11.1 A képzés helyszíne .............................................................................................................. 26 1.3.11.2 Sajátos módszerek ............................................................................................................... 26 1.3.11.3 Tanulói tevékenységformák ................................................................................................. 26 1.4 Általános statisztika tantárgy ......................................................................................................... 28 1.4.1 A tantárgy feladatai ....................................................................................................................... 28 1.4.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .............................................................................................. 28 1.4.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 28 1.4.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 28 1.4.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 28 1.4.4.2 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 28 1.4.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 28 1.4.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 28 1.4.7 Óraszámok meghatározása a 10. évfolyamon ............................................................................... 29 1.4.8 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon ................................................................................ 29 1.4.8.1 A statisztika alapfogalmai 4 óra........................................................................................... 29 1.4.8.2 Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei 26 óra ........................................ 29 1.4.8.3 A grafikus ábrázolás 4 óra ................................................................................................... 29 1.4.8.4 Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása 22 óra............................. 29 1.4.8.5 Az érték, ár és volumenindex 16 óra ............................................................................... 30 1.4.9 Óraszámok meghatározása a 1/13. évfolyamon ............................................................................ 30 1.4.10 Témakörök és óraszámaik az 1/13. évfolyamon ....................................................................... 30 1.4.10.1 A statisztika alapfogalmai 4 óra........................................................................................... 30 1.4.10.2 Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei 26 óra ........................................ 30 1.4.10.3 A grafikus ábrázolás 4 óra ................................................................................................... 31 1.4.10.4 Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása 22 óra............................. 31 1.4.10.5 Az érték, ár és volumenindex 16 óra ............................................................................... 31 1.4.11 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................... 31

3

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 1.4.11.1 1.4.11.2 1.4.11.3

Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 31 Az értékelés módja .............................................................................................................. 31 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 32

1.5 Statisztika gyakorlat tantárgy ......................................................................................................... 33 1.5.1 A tantárgy feladatai ....................................................................................................................... 33 1.5.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .............................................................................................. 33 1.5.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 33 1.5.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 33 1.5.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 33 1.5.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 33 1.5.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 33 1.5.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 33 1.5.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 34 1.5.7 Óraszámok meghatározása a 10. évfolyamon ............................................................................... 34 1.5.8 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon ................................................................................ 34 1.5.8.1 Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei 16 óra ........................................ 34 1.5.8.2 Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása 8 óra............................... 34 1.5.8.3 Az érték, ár és volumenindex 8 óra ................................................................................. 34 1.5.8.4 Esettanulmány készítése 4 óra ............................................................................................. 34 1.5.9 Óraszámok meghatározása az 1/13. évfolyamon .......................................................................... 34 1.5.10 Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon ........................................................................ 34 1.5.10.1 Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei 16 óra ........................................ 34 1.5.10.2 Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása 8 óra............................... 35 1.5.10.3 Az érték, ár és volumenindex 8 óra ................................................................................. 35 1.5.10.4 Esettanulmány készítése 4 óra ............................................................................................. 35 1.5.11 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................... 35 1.5.11.1 Képzés helyszíne ................................................................................................................. 35 1.5.11.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 35 1.5.11.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 35 1.5.11.4 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 35 1.6 Pénzügyi alapismeretek tantárgy.................................................................................................... 36 1.6.1 A tantárgy feladat profilja ............................................................................................................. 36 1.6.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .............................................................................................. 36 1.6.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 36 1.6.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 37 1.6.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 37 1.6.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 37 1.6.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 37 1.6.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 37 1.6.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 37 1.6.7 Óraszámok meghatározása a 10. évfolyamon ............................................................................... 37 1.6.8 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon ................................................................................ 38 1.6.8.1 Pénzügyi szektor alapvetései 8 óra ...................................................................................... 38 1.6.8.2 Pénzügyi intézményrendszer 22 óra .................................................................................... 38 1.6.8.3 A pénzforgalom 22 óra ........................................................................................................ 38 1.6.8.4 A pénzügyi piac és termékei 20 óra ..................................................................................... 38 1.6.9 Óraszámok meghatározása a 11. évfolyamon ............................................................................... 39 1.6.10 Témakörök és óraszámaik a 11. évfolyamon............................................................................ 39 1.6.10.1 A pénzügyi piac és termékei 29 óra ..................................................................................... 39 1.6.10.2 Biztosítási alapismeretek 7 óra ............................................................................................ 39 1.6.11 Óraszámok meghatározása a 12. évfolyamon........................................................................... 39 1.6.12 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon............................................................................ 39 1.6.12.1 A pénzügyi piac és termékei 31 óra ..................................................................................... 39 1.6.13 Óraszámok meghatározása a 1/13. évfolyamon ....................................................................... 40 1.6.14 Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon ........................................................................ 40 1.6.14.1 Pénzügyi szektor alapvetései 8 óra ...................................................................................... 40 1.6.14.2 Pénzügyi intézményrendszer 22 óra .................................................................................... 40 1.6.14.3 A pénzforgalom 30 óra ........................................................................................................ 40 1.6.14.4 A pénzügyi piac és termékei 77 óra ..................................................................................... 41 1.6.14.5 Biztosítási alapismeretek 7 óra ............................................................................................ 41

4

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 1.6.15 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................... 41 1.6.15.1 Az értékelés módja .............................................................................................................. 41 1.6.15.2 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 42 1.6.15.3 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 42 1.7 Pénzügyi gyakorlat tantárgy ........................................................................................................... 43 1.7.1 A tantárgy feladat profilja ............................................................................................................. 43 1.7.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .............................................................................................. 43 1.7.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 43 1.7.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 43 1.7.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 43 1.7.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 43 1.7.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 43 1.7.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 44 1.7.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 44 1.7.6.1 Szakmai tartalmak ............................................................................................................... 44 1.7.7 Óraszámok meghatározása a 10. évfolyamon ............................................................................... 44 1.7.8 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon ................................................................................ 44 1.7.8.1 A pénz időértéke 8 óra ......................................................................................................... 44 1.7.8.2 Értékpapírok értékelése 22 óra ............................................................................................ 44 1.7.8.3 Valuta, deviza-árfolyama 6 óra ............................................................................................ 45 1.7.9 Óraszámok meghatározása az 1/13. évfolyamon .......................................................................... 45 1.7.10 Témakörök és óraszámaik az 1/13. évfolyamon ....................................................................... 45 1.7.10.1 A pénz időértéke 8 óra ......................................................................................................... 45 1.7.10.2 Értékpapírok értékelése 22 óra ............................................................................................ 45 1.7.10.3 Valuta, deviza-árfolyama 6 óra ............................................................................................ 45 1.7.11 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................... 45 1.7.11.1 Az értékelés módja .............................................................................................................. 45 1.7.11.2 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 46 1.7.11.3 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 46 1.8 Adózási alapismeretek tantárgy...................................................................................................... 47 1.8.1 A tantárgy feladatai ....................................................................................................................... 47 1.8.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .............................................................................................. 47 1.8.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 47 1.8.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 47 1.8.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 47 1.8.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 47 1.8.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 47 1.8.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 47 1.8.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 48 1.8.7 Óraszámok meghatározása a 12. évfolyamon ............................................................................... 48 1.8.8 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon ................................................................................ 48 1.8.8.1 Az államháztartás rendszere 3 óra ....................................................................................... 48 1.8.8.2 Adózási alapfogalmak 2 óra ................................................................................................ 48 1.8.8.3 Kiemelt adónemek 26 óra .................................................................................................... 48 1.8.9 Óraszámok meghatározása a 1/13. évfolyamon ............................................................................ 49 1.8.10 Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon ........................................................................ 49 1.8.10.1 Az államháztartás rendszere 6 óra ....................................................................................... 49 1.8.10.2 Adózási alapfogalmak 4 óra ................................................................................................ 49 1.8.10.3 Kiemelt adónemek 62 óra .................................................................................................... 49 1.8.11 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................... 50 1.8.11.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 50 1.8.11.2 Az értékelés módja .............................................................................................................. 50 1.8.11.3 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 50 1.8.11.4 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 50 1.9 Adózás gyakorlata tantárgy ............................................................................................................ 51 1.9.1 A tantárgy feladatai ....................................................................................................................... 51 1.9.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .............................................................................................. 51 1.9.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 51 1.9.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 51

5

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 1.9.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 51 1.9.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 51 1.9.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 51 1.9.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 51 1.9.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 51 1.9.7 Óraszámok meghatározása a 12. évfolyamon ............................................................................... 52 1.9.8 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon ................................................................................ 52 1.9.8.1 Személyi jövedelemadó 15 óra ............................................................................................ 52 1.9.8.2 Általános forgalmi adó 10 óra ............................................................................................. 52 1.9.8.3 Helyi adók 6 óra .................................................................................................................. 52 1.9.9 Óraszámok meghatározása az 1/13. évfolyamon .......................................................................... 52 1.9.10 Témakörök és óraszámaik az 1/13. évfolyamon ....................................................................... 52 1.9.10.1 Személyi jövedelemadó 16 óra ............................................................................................ 52 1.9.10.2 Általános forgalmi adó 12 óra ............................................................................................. 52 1.9.10.3 Helyi adók 8 óra .................................................................................................................. 53 1.9.10.4 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 53 1.9.10.5 Az értékelés módja .............................................................................................................. 53 1.9.11 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ................................................. 53 1.9.12 Az otthoni felkészülés elvei ...................................................................................................... 53 1.10 Számviteli alapismeretek tantárgy ................................................................................................. 54 1.10.1 A tantárgy feladatai .................................................................................................................. 54 1.10.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .......................................................................................... 54 1.10.3 Szakmai készségek ................................................................................................................... 54 1.10.4 Kompetenciák ........................................................................................................................... 54 1.10.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 54 1.10.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 55 1.10.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 55 1.10.5 A tantárgy tanításának célja ...................................................................................................... 55 1.10.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ............................................................................ 55 1.10.7 Óraszámok meghatározása a 10. évfolyamon........................................................................... 56 1.10.8 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon............................................................................ 56 1.10.8.1 A számviteli törvény 10 óra ................................................................................................. 56 1.10.8.2 A vállalkozás vagyona 22 óra .............................................................................................. 56 1.10.8.3 A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret 16 óra ..................................................... 56 1.10.8.4 Tárgyi eszközök elszámolása 24 óra.................................................................................... 56 1.10.9 Óraszámok meghatározása a 11. évfolyamon........................................................................... 57 1.10.10 Témakörök és óraszámaik a 11. évfolyamon............................................................................ 57 1.10.10.1 A számviteli törvény 10 óra ............................................................................................... 57 1.10.10.2 A vállalkozás vagyona 22 óra............................................................................................. 57 1.10.10.3 A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret 16 óra .................................................... 57 1.10.10.4 Tárgyi eszközök elszámolása 24 óra .................................................................................. 57 1.10.11 Óraszámok meghatározása az 1/13. évfolyamon ...................................................................... 58 1.10.12 Témakörök és óraszámaik az 1/13. évfolyamon ....................................................................... 58 1.10.12.1 A számviteli törvény 10 óra ............................................................................................... 58 1.10.12.2 A vállalkozás vagyona 22 óra............................................................................................. 58 1.10.12.3 A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret 16 óra .................................................... 58 1.10.12.4 Tárgyi eszközök elszámolása 24 óra .................................................................................. 58 1.10.12.5 A vásárolt készletek elszámolása 26 óra ............................................................................ 58 1.10.12.6 A jövedelem elszámolás 16 óra .......................................................................................... 59 1.10.12.7 A saját termelésű készlettek elszámolása 14 óra ................................................................ 59 1.10.12.8 Termékértékesítés elszámolása, az eredmény megállapítása 16 óra................................... 59 1.10.13 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................... 60 1.10.13.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák .......................................................................... 60 1.10.13.2 Az értékelés módja ............................................................................................................. 60 1.10.13.3 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ........................................... 60 1.10.13.4 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................ 60 1.11 Számvitel gyakorlat tantárgy .......................................................................................................... 61 1.11.1 A tantárgy feladatai .................................................................................................................. 61 1.11.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .......................................................................................... 61 1.11.3 Szakmai készségek ................................................................................................................... 61

6

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 1.11.4 Kompetenciák ........................................................................................................................... 61 1.11.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 61 1.11.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 61 1.11.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 62 1.11.5 A tantárgy tanításának célja...................................................................................................... 62 1.11.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ............................................................................ 62 1.11.7 Óraszámok meghatározása a 10. évfolyamon........................................................................... 62 1.11.8 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon............................................................................ 62 1.11.8.1 A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok 12 óra ............................................................... 62 1.11.8.2 A tárgyi eszközök nyilvántartása 12 óra .............................................................................. 62 1.11.8.3 A vásárolt készletek bizonylatai 12 óra ............................................................................... 62 1.11.9 Óraszámok meghatározása a 12. évfolyamon........................................................................... 63 1.11.10 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon............................................................................ 63 1.11.10.1 Komplex számviteli esettanulmányok 20 óra ..................................................................... 63 1.11.10.2 Pénzügyi analitika számítógépen 11 óra............................................................................. 63 1.11.11 Óraszámok meghatározása a 1/13. évfolyamon ....................................................................... 63 1.11.12 Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon ........................................................................ 63 1.11.12.1 A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok 12 óra ............................................................. 63 1.11.12.2 A tárgyi eszközök nyilvántartása 12 óra ............................................................................. 63 1.11.12.3 A vásárolt készletek bizonylatai 12 óra .............................................................................. 63 1.11.12.4 Komplex számviteli esettanulmányok 25 óra ..................................................................... 64 1.11.12.5 Pénzügyi analitika számítógépen 11 óra............................................................................. 64 1.11.13 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................... 64 1.11.13.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák .......................................................................... 64 1.11.14 Az értékelés módja ................................................................................................................... 64 1.11.14.1 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ........................................... 64 1.11.14.2 Az otthoni felkészülés elvei................................................................................................ 64

2

PROJEKTTERVEZÉS 11884-16 ............................................................................. 65

2.1 Támogatási alapismeretek tantárgy ............................................................................................... 65 2.1.1 A tantárgy feladatai ....................................................................................................................... 65 2.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .............................................................................................. 65 2.1.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 65 2.1.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 65 2.1.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 65 2.1.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 65 2.1.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 66 2.1.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 66 2.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 66 2.1.7 Óraszámok meghatározása a 11. évfolyamon ............................................................................... 66 2.1.8 Témakörök és óraszámaik a 11. évfolyamon ................................................................................ 66 2.1.8.1 Támogatások rendszerének áttekintése 27 óra ..................................................................... 66 2.1.8.2 Támogatási lehetőségek elérhetősége 14 óra ....................................................................... 66 2.1.8.3 Támogatások főbb jellemzői 31 óra..................................................................................... 66 2.1.9 Óraszámok meghatározása a 12. évfolyamon ............................................................................... 67 2.1.10 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon............................................................................ 67 2.1.10.1 Támogatási felhívások értelmezése 31 óra .......................................................................... 67 2.1.11 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................... 67 2.1.11.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 67 2.1.11.2 Az értékelés módja .............................................................................................................. 67 2.2 Gazdálkodási statisztika tantárgy .................................................................................................. 68 2.2.1 A tantárgy feladatai ....................................................................................................................... 68 2.2.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .............................................................................................. 68 2.2.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 68 2.2.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 68 2.2.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 68 2.2.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 68 2.2.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 68 2.2.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 68

7

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 2.2.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 68 2.2.7 Óraszámok meghatározása a 11. évfolyamon ............................................................................... 68 2.2.8 Témakörök és óraszámaik a 11. évfolyamon ................................................................................ 69 2.2.8.1 Vállalkozások minősítési rendszere 10 óra .......................................................................... 69 2.2.8.2 Gazdálkodási mutatók számítása és tervezése 36 óra .......................................................... 69 2.2.8.3 Munkaerőgazdálkodás statisztikai vonzatai 26 óra .............................................................. 69 2.2.9 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 69 2.2.9.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 69 2.2.9.2 Az értékelés módja .............................................................................................................. 69 2.3 Folyamat- és pénzügyi tervezés tantárgy ....................................................................................... 70 2.3.1 A tantárgy feladatai ....................................................................................................................... 70 2.3.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .............................................................................................. 70 2.3.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 70 2.3.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 70 2.3.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 70 2.3.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 70 2.3.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 70 2.3.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 70 2.3.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 70 2.3.7 Óraszámok meghatározása a 11. évfolyamon ............................................................................... 71 2.3.8 Témakörök és óraszámaik a 11. évfolyamon ................................................................................ 71 2.3.8.1 A folyamat fogalma, értelmezése 6 óra ............................................................................... 71 2.3.8.2 Folyamatok ütemezése 30 óra.............................................................................................. 71 2.3.9 Óraszámok meghatározása a 12. évfolyamon ............................................................................... 71 2.3.10 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon............................................................................ 71 2.3.10.1 Pénzügyi tervezés 46 óra ..................................................................................................... 71 2.3.11 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................... 71 2.3.11.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 71 2.3.11.2 Az értékelés módja .............................................................................................................. 72 2.3.11.3 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 72 2.3.11.4 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 72

3

TÁMOGATÁSKEZELÉS 11885-16 ......................................................................... 73

3.1 Támogatási ügyvitel tantárgy ......................................................................................................... 73 3.1.1 A tantárgy feladatai ....................................................................................................................... 73 3.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .............................................................................................. 73 3.1.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 73 3.1.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 73 3.1.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 73 3.1.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 74 3.1.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 74 3.1.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 74 3.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 74 3.1.7 Óraszámok meghatározása a 11. évfolyamon ............................................................................... 74 3.1.8 Témakörök és óraszámaik a 11. évfolyamon ................................................................................ 74 3.1.8.1 Adminisztrációs alapfogalmak 32 óra ................................................................................. 74 3.1.8.2 Támogatások ügyviteli rendje 40 óra ................................................................................... 74 3.1.9 Óraszámok meghatározása a 12. évfolyamon ............................................................................... 75 3.1.10 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon............................................................................ 75 3.1.10.1 Folyamatok megvalósulásának nyomonkövetése 40 óra ..................................................... 75 3.1.10.2 Zárási és utánkövetési feladatok 22 óra ............................................................................... 75 3.1.11 A tantárgy további jellemzői .................................................................................................... 75 3.1.11.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 75 3.1.11.2 Az értékelés módja .............................................................................................................. 75 3.1.11.3 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 75 3.1.11.4 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 75 3.2 Támogatás menedzsment tantárgy ................................................................................................. 76 3.2.1 A tantárgy feladatai ....................................................................................................................... 76

8

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei 3.2.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek .............................................................................................. 76 3.2.3 Szakmai készségek ........................................................................................................................ 76 3.2.4 Kompetenciák ............................................................................................................................... 76 3.2.4.1 Személyes kompetenciák ..................................................................................................... 76 3.2.4.2 Társas kompetenciák ........................................................................................................... 76 3.2.4.3 Módszerkompetenciák ......................................................................................................... 76 3.2.5 A tantárgy tanításának célja .......................................................................................................... 76 3.2.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ................................................................................. 76 3.2.7 Óraszámok meghatározása a 12. évfolyamon ............................................................................... 77 3.2.8 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon ................................................................................ 77 3.2.8.1 Irodai és infokommunikációs eszközök gyakorlati alkalmazása 16 óra .............................. 77 3.2.8.2 Elektronikus iktatás, elektronikus ügyintézés 30 óra ........................................................... 77 3.2.8.3 Támogatáskezelés online rendszerek alkalmazásával 16 óra ............................................... 77 3.2.9 A tantárgy további jellemzői ......................................................................................................... 77 3.2.9.1 A képzés helyszíne .............................................................................................................. 77 3.2.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák ........................................................................... 77 3.2.9.3 Az értékelés módja .............................................................................................................. 77 3.2.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere ............................................ 78 3.2.9.5 Az otthoni felkészülés elvei ................................................................................................. 78 3.2.10 Tanulmányok alatti vizsgák ...................................................................................................... 78

9


1

1.1

GAZDÁLKODÁSI ALAPTEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSA (11504-12)

Gazdasági és jogi alapismeretek tantárgy

1.1.1 A tantárgy feladatai E tantárgy elsajátítása során a tanulók megismerkednek a legfontosabb mikro- és makro szintű gazdasági folyamatokkal, az állam és a vállalatok működésével, a nemzetgazdasági kategóriákkal, a fogyasztói magatartással, és az alapvető jogi ismeretekkel., így a Gazdasági és jogi ismeretek tantárgy oktatásának eredményeként a tanuló képessé válik: - a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában való közreműködésre, - a marketingtevékenységhez kapcsolódó ügyintézői feladatok ellátására, - a vevőkkel, szállítókkal való kapcsolattartásra, - megrendelések elkészítésére, - szerződéskötésnél való közreműködésre, - reklamációk kezelésére, - a bejövő és kimenő számlák nyilvántartás alapján történő egyeztetésére. A tantárgy oktatása során szem előtt kell tartani, hogy a 9.-es diákok e tárgy keretében találkoznak először szakmai kérdésekkel, témakörökkel, így fontos, hogy még ebben időszakban felkeltsük a tanulók érdeklődését a gazdasági ismeretek iránt.

1.1.2 Szakmai ismeretek A 9. és 10. évfolyamon, valamint az 1/13. évfolyamon a következő alapvető gazdasági és jogi folyamatokkal kell megismertetni a tanulókat, e tárgy keretében a következő ismereteket kell a diáknak elsajátítania: - a gazdasági élet alapvető területei (szükséglet, termelés, javak, stb.); - a gazdasági élet szereplői és kapcsolatai, az állam feladatai, az állami költségvetés legfontosabb bevételei és kiadásai; - a nemzetgazdaság ágazati rendszere; - a nemzetgazdasági teljesítmény kategóriái és mérésük; - a vállalat helye a nemzetgazdaságban; - a vállalkozás létesítése, működése és megszűnése; - gazdálkodás és gazdaságosság (költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény); - a marketing vállalati működése; - jogi alapismeretek, joghierarchia, szabályzati hierarchia; - a polgári jog és a társasági jog alapjai; - a szerződés fogalma, érvényessége, létrejötte, megszűnése, és a követelések elévülésének feltételei. Az érvényes szerződés alaki és tartalmi követelményei. Egyes szerződéstípusok (adásvétel, csere, vállalkozás, megbízás, bérlet) ismerete; - a szerződés fogalma, érvényessége, létrejötte; - szerződést biztosító mellékötelezettségek (bankgarancia, zálogjog, kezesség, óvadék), engedményezés, kötelezettség-átvállalás; - a szerződések alapvető tartalmi és formai követelményei, jellemzői szerződésfajták.

10


A kijelölt témakörök célja olyan ismeretek rögzítése, amelyek alapján a tanuló későbbi tanulmányai során képessé válik a további szakmai tantárgyak elsajátítására, hiszen a 11. évfolyamtól oktatandó Pénzügyi alapismeretek és Számviteli alapismeretek, majd a 13. illetve 14. évfolyamokon tanítandó Gazdálkodási ismeretek tárgyak az itt megszerzett tudásra építenek.

1.1.3 Szakmai készségek A Gazdálkodási és jogi alapismeretek tantárgy oktatásának keretében a tanulónak a két év során képessé kell válnia arra, hogy a későbbiekben, munkája során rutinszerűen végezze el szakmai feladatait, ennek érdekében a két tanév során képessé kell válnia: - olvasott és hallott szakmai szöveg megértésére; - szakmai kommunikációra; - jogforrások megfelelő alkalmazására; - szövegszerkesztésre, táblázat és adatbázis-kezelésre; - információgyűjtésre; - a projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezésére.

1.1.4 Kompetenciák E tantárgynak fontos szerepe van abban, hogy a tanuló a további tanulmányai és munkavégzése során precíz ismeretekkel rendelkező, az ismereteket hatékonyan alkalmazó, objektíven gondolkodó emberré váljon. Ennek érdekében a tanulóknak megfelelő személyes, társas és módszerkompetenciákra kell szert tenniük. 1.1.4.1 Személyes kompetenciák A legfontosabb elsajátítandó személyes kompetenciák: - precizitás; - megbízhatóság; - felelősségtudat; - szervezőkészség. 1.1.4.2 Társas kompetenciák A személyes készségek javítása mellett a tanulóknak képessé kell válni a vezetőkkel, beosztottakkal, szállítókkal és vevőkkel való kommunikációra, hatékony együttműködésre, ennek érdekében a következő területek fejlesztendők: - motiválhatóság; - kapcsolatteremtő készség; - meggyőző készség; - konfliktusmegoldó készség. 1.1.4.3 Módszerkompetenciák A későbbi munkavégzés során, az egyes feladatok hatékony elvégzése érdekében a következő készségek kialakítására, illetve a következő tevékenységek rutinszerű elsajátítására van szükség: - információgyűjtés; - áttekintő és rendszerező képesség; - problémamegoldás, hibaelhárítás; - gyakorlatias feladatértelmezés.

11


1.1.5 A tantárgy tanításának célja Az elsajátítandó kompetenciákból is látszik, hogy a diáknak egyrészt el kell sajátítania az alapvető gazdasági-gazdálkodási folyamatokkal kapcsolatos ismereteket, másrészt a jog területén meg kell tanulnia az elemi fogalmakat oly módon, hogy gyakorlatban is képes legyen az így megszerzett készségek és kompetenciák alkalmazására. Ennek érdekében a tantárgy elsődleges célja, hogy a tanulóval megismertesse a gazdasági élet különböző területeihez kapcsolódó fogalmakat és az azok közötti összefüggéseket, a vállalkozások és a nemzetgazdaság egyes területeinek több irányú kapcsolatát, a közgazdasági elmélet és a gyakorlati gazdasági élet összefüggéseit, emellett képes legyen jogi kérdésekben is megfelelően tájékozódni.

1.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A Gazdasági és jogi alapismeretekhez mindkét tanévben szervesen illeszkedik az Ügyviteli gyakorlatok tantárgy, melynek témaköre az üzleti kommunikáció, tartalma pedig a szerződéskötés gyakorlatára terjed ki (szerződések készítése gyakorlati szituációk alapján).

1.1.7 Óraszámok meghatározása a 9. évfolyamon -



1.1.8 Témakörök és óraszámaik a 9. évfolyamon 1.1.8.1 Mikrogazdasági alapok

12 óra

Gazdasági alapfogalmak Termelési tényezők Gazdasági körforgás 1.1.8.2 A fogyasztói magatartás és a kereslet

24 óra

Piaci alapfogalmak, szereplők, piaci mechanizmus A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők A fogyasztó döntési mechanizmusa, a racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban Az egyéni és a piaci kereslet 1.1.8.3 A vállalat termelői magatartása és a kínálat

18 óra

A vállalat környezete, piaci kapcsolatai, formái A termelés technikai, gazdasági összefüggései A termelés költségei, a költségfüggvények A piac formái és a kínálat A piacszabályozás Gazdálkodás, gazdaságosság Költség, kiadás, ráfordítás bevétel fogalma A fedezeti összeg A vállalkozás gazdálkodásának eredménye 1.1.8.4 A vállalkozások alapítása, működése

22 óra

A vállalkozásokról általában, a mikro-, kis- és középvállalkozások jellemzője 12


Az egyéni vállalkozás jellemzői, alapítása, szüneteltetése, megszűnése A társas vállalkozások formái, sajátosságai A társas vállalkozások alapítása, működése A táras vállalkozások megszűnése Csődeljárás, felszámolási eljárás Cégnyilvántartás A vállalkozás szervezete A vezetés fogalma, vezetési szintek A vezetői tulajdonságok, vezetők feladatai A vezetés és irányítás információ bázisa A controlling tevékenység szerepe 1.1.8.5 A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai

24 óra

Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok. A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői A makrogazdaság piacai Az állam feladatadatai, az állam gazdasági szerepe Monetáris és fiskális politika Az államháztartás rendszere A központi költségvetés szerkezete, főbb bevételi forrásai és kiadásai 1.1.8.6 A nemzetgazdaság ágazati rendszere

28 óra

A nemzetgazdaság fogalma és ágazati rendszere A gazdasági alanyok (szereplők) főbb csoportjai (vállalat, háztartás, állam, stb.) A termelés tényezői (föld, munka, tőke, vállalkozás, információ) és kölcsönhatásuk A tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok Nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok,a nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és mérésük A bruttó kibocsátás, a bruttó és nettó hazai termék A bruttó és nettó nemzeti jövedelem nominál- és reálértéke A gazdasági növekedés, a nemzeti vagyon fogalma, részei 1.1.8.7 Marketing Marketing alapfogalmak A marketing története A marketing funkciói A marketing szerepe a vállalkozásban A marketing mix Marketingstratégiák A marketing, mint információs rendszer Piackutatás (eszközei, célja, a kérdőívkészítés szabályai) A reklámtevékenység jogi eszközei Versenyszabályozás

13

16 óra





1.1.10 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon 1.1.10.1 Áru-kódrendszer

28 óra

Fogyasztóvédelmi alapismeretek Piacfelügyeleti alapfogalmak Kereskedelmi törvény fogyasztóvédelmi rendelkezései Szavatosságra és jótállásra vonatkozó tudnivalók Vámtarifa (Nómenklatúra) szerepe az árubesorolásban és a kereskedelemben Vámtarifák kialakulásának története VET (brüsszeli) Nómenklatúra HR Nómenklatúra Kombinált Nómenklatúra Közös Vámtarifa TARIC A magyar nemzeti vámtarifa kialakulása Vámtarifa felépítése Vámtarifaszám jelentősége Vámtarifaszám a nemzeti jogszabályokban Nómenklatúra időállapota Áruosztályozás és áruismeret kapcsolata Közösségi jogalkotás szerepe az áruosztályozással kapcsolatosan Európai Bizottság Vámkódex Bizottság Komitológiai ülések 1.1.10.2 Jogi alapismeretek

25 óra

A jog lényege, fogalma, funkciói A jogforrás és jogforrási hierarchiája A jogviszony A jogi norma szerkezete, megjelenése, érvényessége A jogalkotás. A jogrendszer felépítése, tagozódása A gazdaság és a jog közötti viszony, a jogrend szerepe a gazdaságban A jogszabályok értelmezése, jogalkalmazás 1.1.10.3 Tulajdonjog

20 óra

A tulajdon fogalma, tartalma, a tulajdonost megillető jogosultságok A birtoklás és birtokvédelem A használat és hasznok szedése A rendelkezés joga A tulajdonjog korlátozásai Eredeti és származékos tulajdonszerzés 1.1.10.4 A kötelmi jog Szerződések fogalma, fajtái 14

35 óra


A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése A szerződés teljesítése, a szerződés megszegése A szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglalók, kötbér, kezesség) A szerződések legfontosabb szabályai: adásvétel, bérlet, megbízás, vállalkozás, szállítmányozás, fuvarozás, hitel- és számlaszerződés, lízing, biztosítás

1.1.11 Óraszámok meghatározása a 1/13. évfolyamon -



1.1.12 Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon 1.1.12.1 Mikrogazdasági alapok

12 óra

Gazdasági alapfogalmak Termelési tényezők Gazdasági körforgás 1.1.12.2 A fogyasztói magatartás és a kereslet

24 óra

Piaci alapfogalmak, szereplők, piaci mechanizmus A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők A fogyasztó döntési mechanizmusa, a racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban Az egyéni és a piaci kereslet 1.1.12.3 A vállalat termelői magatartása és a kínálat

18 óra

A vállalat környezete, piaci kapcsolatai, formái A termelés technikai, gazdasági összefüggései A termelés költségei, a költségfüggvények A piac formái és a kínálat A piacszabályozás Gazdálkodás, gazdaságosság Költség, kiadás, ráfordítás bevétel fogalma A fedezeti összeg A vállalkozás gazdálkodásának eredménye 1.1.12.4 A vállalkozások alapítása, működése

22 óra

A vállalkozásokról általában, a mikro-, kis- és középvállalkozások jellemzője Az egyéni vállalkozás jellemzői, alapítása, szüneteltetése, megszűnése A társas vállalkozások formái, sajátosságai A társas vállalkozások alapítása, működése A táras vállalkozások megszűnése Csődeljárás, felszámolási eljárás Cégnyilvántartás A vállalkozás szervezete A vezetés fogalma, vezetési szintek A vezetői tulajdonságok, vezetők feladatai A vezetés és irányítás információ bázisa 15


A controlling tevékenység szerepe 1.1.12.5 A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai

24 óra

Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok. A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői A makrogazdaság piacai Az állam feladatadatai, az állam gazdasági szerepe Monetáris és fiskális politika Az államháztartás rendszere A központi költségvetés szerkezete, főbb bevételi forrásai és kiadásai 1.1.12.6 A nemzetgazdaság ágazati rendszere

28 óra

A nemzetgazdaság fogalma és ágazati rendszere A gazdasági alanyok (szereplők) főbb csoportjai (vállalat, háztartás, állam, stb.) A termelés tényezői (föld, munka, tőke, vállalkozás, információ) és kölcsönhatásuk A tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok Nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok,a nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és mérésük A bruttó kibocsátás, a bruttó és nettó hazai termék A bruttó és nettó nemzeti jövedelem nominál- és reálértéke A gazdasági növekedés, a nemzeti vagyon fogalma, részei 1.1.12.7 Marketing és áru-kódrendszer

44 óra

Marketing alapfogalmak A marketing szerepe a vállalkozásban Piackutatás Marketingmix Marketingstratégia A reklámtevékenység jogi eszközei Versenyszabályozás Fogyasztóvédelmi alapismeretek Piacfelügyeleti alapfogalmak Kereskedelmi törvény fogyasztóvédelmi rendelkezései Szavatosságra és jótállásra vonatkozó tudnivalók Vámtarifa (Nómenklatúra) szerepe az árubesorolásban és a kereskedelemben Vámtarifák kialakulásának története VET (brüsszeli) Nómenklatúra HR Nómenklatúra Kombinált Nómenklatúra Közös Vámtarifa TARIC A magyar nemzeti vámtarifa kialakulása Vámtarifa felépítése Vámtarifaszám jelentősége Vámtarifaszám a nemzeti jogszabályokban Nómenklatúra időállapota Áruosztályozás és áruismeret kapcsolata Közösségi jogalkotás szerepe az áruosztályozással kapcsolatosan Európai Bizottság Vámkódex Bizottság Komitológiai ülések 16


1.1.12.8 Jogi alapismeretek

25 óra

A jog lényege, fogalma, funkciói A jogforrás és jogforrási hierarchiája A jogviszony A jogi norma szerkezete, megjelenése, érvényessége A jogalkotás. A jogrendszer felépítése, tagozódása A gazdaság és a jog közötti viszony, a jogrend szerepe a gazdaságban A jogszabályok értelmezése, jogalkalmazás 1.1.12.9 Tulajdonjog

20 óra

A tulajdon fogalma, tartalma, a tulajdonost megillető jogosultságok A birtoklás és birtokvédelem A használat és hasznok szedése A rendelkezés joga A tulajdonjog korlátozásai Eredeti és származékos tulajdonszerzés 1.1.12.10

A kötelmi jog

35 óra

Szerződések fogalma, fajtái A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése A szerződés teljesítése, a szerződés megszegése A szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglalók, kötbér, kezesség) A szerződések legfontosabb szabályai: adásvétel, bérlet, megbízás, vállalkozás, szállítmányozás, fuvarozás, hitel- és számlaszerződés, lízing, biztosítás

1.1.13 A tantárgy további jellemzői 1.1.13.1 A képzés helyszíne Tanterem, taniroda, számítógép-terem. 1.1.13.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, szemléltetés. 1.1.13.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazást is.

17




1.1.13.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre - a nyári szünet kivételével - házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. - Szóbeli házi feladatok: mivel a tantárgy tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket igényel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

18


1.2

Ügyviteli ismeretek tantárgy


Hagyományos és digitális dokumentumokat rendszerez Regisztrálja és karbantartja az ügyfélkapcsolatait Hivatalos levelezést folytat hagyományos és digitális formában Hivatalos okmányokat tölt ki A munkaköréhez kapcsolódó hivatalos ügyeket intéz (közigazgatási szerveknél) Rendszeres és eseti jelentéseket készít Az ügyiratok mozgását folyamatosan figyelemmel kíséri Adatbázisokat kezel, iratkezelést végez Az adatokat értelmezi, feldolgozza, rendszerezi és munkája során hasznosítja Határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek


A levelezés (hagyományos és digitális) rendszerezésének, iktatásának menete, szabályai A vevő-, ügyfélkapcsolatok regisztrálásának, nyilvántartásának és kezelésének eljárási szabályai A hivatalos levelek elkészítésének (hagyományos és digitális) szabályai, jellegzetes formái A hivatalos okmányok kezelésének és felhasználásának szabályai Az adatbázis-kezelés, az iratkezelés, az időszakos jelentések elkészítésének szabályai A termékek és szolgáltatások kísérő okmányainak szerepe, kezelése, jellemző típusai


Olvasott szakmai szöveg megértése, hallott szakmai szöveg megértése, információgyűjtés, a projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése, szakmai kommunikáció.


precizitás (pontosság), megbízhatóság, szervezőkészség, felelősségtudat.


kapcsolatteremtő készség, meggyőzőkészség, konfliktusmegoldó készség motiválhatóság.


információgyűjtés, gyakorlatias feladatértelmezés, áttekintő és rendszerező képesség,


-

problémamegoldás, hibaelhárítás.

1.2.5 A tantárgy tanításának célja Az ügyviteli ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók képesek legyenek ügyiratok kitöltésére, és készítésére, hivatalos levelek formai és tartalmi megfogalmazására, az irodatechnikai eszközök használatára, megismerjék az üzleti élet etikáját, elsajátítsák az üzletfelekkel való kommunikációs szabályokat az üzleti tárgyalások és az ügyfelekkel történő kapcsolattartás vonatkozásában

1.2.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és gazdasági és jogi ismeretek általános szakmai tartalmaira épül.




1.2.8 Témakörök és óraszámaik a 9. évfolyamon 1.2.8.1 Munkavédelmi alapismeretek

4 óra

A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkahelyek kialakításának általános szabályai A munkahelyek kialakítása az ügyintézői, ügyviteli munkakörökben Alapvető feladatok a tűz megelőzése érdekében 1.2.8.2 Levelezés és iratkezelés

56 óra

A levél fajtái, formai ismérvei A hivatalos levelek fogalmazásának tartalmi szempontjai A beadványok (kérvény, kérelem, fellebbezés, stb.) Az egyszerű ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás, stb. A projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet, levelei (értesítés, meghívó, igazolás, engedély stb.), a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok. A vállalkozások, szervek, intézmények belső, levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés, stb.) Üzleti levelezés (ajánlat, megrendelés, teljesítés, a teljesítés zavarai, szállítás stb.) Munkaviszonnyal kapcsolatos levelek (önéletrajz, pályázat, munkaszerződés, stb.) 20


Az alkalmazott irodatechnikai eszközök használata Az ügyiratkezelés alapfogalmai Az irattárazás kellékei, eszközei Az iratkezelés gyakorlata (postabontás, érkeztetés, iktatás, stb.) 1.2.8.3 Üzleti kommunikáció

34 óra

Az emberi kommunikáció alapvető felfogásai ás általános modellje Magatartás és önismeret: célhierarchia, életszervezés, a céltól a tettig, az önismeret és emberismeret, az image kialakítása Hatékony kommunikáció: a verbális és nem verbális kommunikációs csatorna Tárgyalási, konfliktuskezelési, érvelési technikák Üzleti protokoll szabályai A szerződéskötés gyakorlata: szerződések készítése gyakorlati szituációk alapján A témakör részletes kifejtése 1.2.8.4 Rendszerezés, számonkérés

14 óra

1.2.9 Óraszámok meghatározása az 1/13. évfolyamon -



1.2.10 Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon 1.2.10.1 Munkavédelmi alapismeretek

4 óra

A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkahelyek kialakításának általános szabályai A munkahelyek kialakítása az ügyintézői, ügyviteli munkakörökben Alapvető feladatok a tűz megelőzése érdekében 1.2.10.2 Levelezés és iratkezelés

56 óra

A levél fajtái, formai ismérvei A hivatalos levelek fogalmazásának tartalmi szempontjai A beadványok (kérvény, kérelem, fellebbezés, stb.) Az egyszerű ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás, stb. A projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet, levelei (értesítés, meghívó, igazolás, engedély stb.), a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok. 21


A vállalkozások, szervek, intézmények belső, levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés, stb.) Üzleti levelezés (ajánlat, megrendelés, teljesítés, a teljesítés zavarai, szállítás stb.) Munkaviszonnyal kapcsolatos levelek (önéletrajz, pályázat, munkaszerződés, stb.) Az alkalmazott irodatechnikai eszközök használata Az ügyiratkezelés alapfogalmai Az irattárazás kellékei, eszközei Az iratkezelés gyakorlata (postabontás, érkeztetés, iktatás, stb.) 1.2.10.3 Üzleti kommunikáció

34 óra

Az emberi kommunikáció alapvető felfogásai ás általános modellje Magatartás és önismeret: célhierarchia, életszervezés, a céltól a tettig, az önismeret és emberismeret, az image kialakítása Hatékony kommunikáció: a verbális és nem verbális kommunikációs csatorna Tárgyalási, konfliktuskezelési, érvelési technikák Üzleti protokoll szabályai A szerződéskötés gyakorlata: szerződések készítése gyakorlati szituációk alapján A témakör részletes kifejtése 1.2.10.4 Rendszerezés, számonkérés

14 óra

1.2.11 A tantárgy további jellemzői 1.2.11.1 A képzés helyszíne Tanterem, taniroda, számítógép-terem 1.2.11.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, szemléltetés. 1.2.11.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismeretek és feladatok (pl. egyszerű ügyirat önálló megfogalmazása) a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellett értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazást is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat/felelet Témakörzáró dolgozat

22

A számon kérhető tananyag terjedelme Az előző tanóra, de maximum 2 óra anyagából Egy témakörből

Súlya az értékelésben 1 2


1.2.11.4 Az otthoni felkészülés elvei A számonkérésre kerülő szakmai ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre - a nyári szünet kivételével - házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, gyakorlatok megoldása, dokumentumok elkészítése. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró és öszszefoglaló dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. - Szóbeli házi feladatok: mivel a tantárgy tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket igényel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

23


1.3

Ügyviteli gyakorlatok tantárgy


Adatokat, információkat gyűjt, rögzít, válogat, osztályoz, nyilvántart és iktat Hagyományos és digitális dokumentumokat rendszerez Regisztrálja és karbantartja az ügyfélkapcsolatait Hivatalos levelezést folytat hagyományos és digitális formában Hivatalos okmányokat tölt ki A munkaköréhez kapcsolódó hivatalos ügyeket intéz (közigazgatási szerveknél) Rendszeres és eseti jelentéseket készít Az ügyiratok mozgását folyamatosan figyelemmel kíséri Adatbázisokat kezel, iratkezelést végez Az adatokat értelmezi, feldolgozza, rendszerezi és munkája során hasznosítja Határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek Használja a szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő számítógép programokat, a beépített függvényeket A termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó kísérőokmányokat az illetékesekhez eljuttatja Kezeli a számítógépet és tartozékait (adathordozók, szkenner, nyomtató stb.) Szöveget, táblázatot, prezentációt, excel-grafikont készít, szerkeszt Telefont, fénymásoló gépet, szkennert kezel Az elektronikus adatbázisok biztonságos mentési munkálatait ellátja, az anyagokat archiválja


A levelezés (hagyományos és digitális) rendszerezésének, iktatásának menete, szabályai A vevő-, ügyfélkapcsolatok regisztrálásának, nyilvántartásának és kezelésének eljárási szabályai A számítógép billentyűzetének szakszerű használata A számítógép és tartozékainak (adathordozók, szkenner, nyomtató stb.) kezelése Prezentáció és táblázatkezelő grafikon-készítés, szerkesztés tartalmi és formai követelményei A táblázatok készítésének tartalmi és formai követelményei Az elektronikus ügyintézés, levelezés, az internet és az intranet használata Elektronikus adatbázisok biztonsági mentésének, archiválásának módjai


24

Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Szakmai kommunikáció Jogforrások megfelelő alkalmazása Szövegszerkesztés, táblázat és adatbázis-kezelés Információgyűjtés



Precizitás (pontosság) Megbízhatóság Szervezőkészség Felelősségtudat


Motiválhatóság Kapcsolatteremtő készség Meggyőzőkészség Konfliktusmegoldó készség



1.3.5 A tantárgy tanításának célja Az ügyvitel gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók a tízujjas vakíráson alapuló helyes írástechnikát elsajátítsák, képessé tegye a tanulókat szakmai szöveg másolására, a szövegszerkesztővel történő adatbevitelre, ügyiratok kitöltésére, és készítésére, hivatalos levelek formai és tartalmi megfogalmazására, az irodatechnikai eszközök használatára.

1.3.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Az ügyviteli ismeretek elméleti órán megszerzett tudást alkalmazza a gyakorlatban.




1.3.8 Témakörök és óraszámaik a 9. évfolyamon 1.3.8.1 Tízujjas vakírás

108 óra

Tízujjas vakírással a betűk, számok, jelek és kezelőbillentyűk kapcsolása a homogén gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével. Szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással. A jelek szabályai. A kiemelési módok önálló meghatározásának gyakorlása a szövegösszefüggés ismérvei alapján. A gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai. 1.3.8.2 Szövegformázás

36 óra

A szövegszerkesztővel történő adatbevitel megalapozása betűk, számok, jelek írásának adott időszakban érvényes szabályai. 25


Szövegformázás, másolás, áthelyezés, kiemelés, felsorolás, tabulátor, szöveg igazítása, előfej, élőláb stb. Táblázatkészítés, formázás, szegély, mintázat stb. Szimbólumok, képek beszúrása, formázása. Prezentáció- és excelgrafikon-készítés. Az elektronikus adatbázisok biztonságos mentési munkálatai, az anyagok archiválása.




1.3.10 Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon 1.3.10.1 Tízujjas vakírás

108 óra

Tízujjas vakírással a betűk, számok, jelek és kezelőbillentyűk kapcsolása a homogén gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével. Szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással. A jelek szabályai. A kiemelési módok önálló meghatározásának gyakorlása a szövegösszefüggés ismérvei alapján. A gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai. 1.3.10.2 Szövegformázás

36 óra

A szövegszerkesztővel történő adatbevitel megalapozása betűk, számok, jelek írásának adott időszakban érvényes szabályai. Szövegformázás, másolás, áthelyezés, kiemelés, felsorolás, tabulátor, szöveg igazítása, előfej, élőláb stb. Táblázatkészítés, formázás, szegély, mintázat stb. Szimbólumok, képek beszúrása, formázása. Prezentáció- és excelgrafikon-készítés. Az elektronikus adatbázisok biztonságos mentési munkálatai, az anyagok archiválása.

1.3.11 A tantárgy további jellemzői 1.3.11.1 A képzés helyszíne Számítógépterem, vagy taniroda 1.3.11.2 Sajátos módszerek Magyarázat, megbeszélés, szemléltetés 1.3.11.3 Tanulói tevékenységformák 26

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Leírás készítése


- Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A gépírásra vonatkozó osztályozási táblázat (javítószerkezet használatával) 0-0,10%

0,11-0,20%

0,21-0,31%

0,31-0,40% 0,41% fölött

5 osztályzat 0 0 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-3

4

3

2

1

1 1 2 2 2 2 2 2-3 2-3 2-3 2-3 2-3 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-5 3-5 3-5 3-5 3-5 4-6

2 2 3 3 3 3 3-4 4 4 4-5 4-5 4-5 5-6 5-6 5-6 5-6 5-7 6-7 6-7 6-8 6-8 6-8 7-9

3 3 4 4 4 4-5 5 5-6 5-6 6 6-7 6-7 7-8 7-8 7-8 7-9 8-9 8-10 8-10 9-10 9-11 9-11 10-12

4455566777889991010111111121213-

Leütésszám

800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100 2200 2300 2400 2500 2600 2700 2800 2900 3000

A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Havi rendszerességgel történő teljesítménymérő másolások Dolgozatok (a tanév során 5 alkalommal) - I. dolgozat 2 x 5 perces másolás szógyakorlatokból (min. 500 leütés) - II. dolgozat 10 perces másolás szógyakorlatokból (min. 700 leütés) - III. dolgozat 10 perces másolás összefüggő szövegből (min. 800 leütés) - IV. dolgozat 10 perces másolás összefüggő szövegből (min. 1000 leütés) - V. dolgozat 10 perces másolás összefüggő szövegből (min. 1200 leütés) - továbbá 2 egyszerű ügyirat elkészítése tömbformából

27


1.4

Általános statisztika tantárgy

1.4.1 A tantárgy feladatai A tanuló adatokat, információkat gyűjt, rögzít, válogat, osztályoz, nyilvántart és iktat. Rendszeres és eseti jelentéseket készít, továbbá határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek.


A statisztika alapfogalmai, az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei (statisztikai sorok, táblák, viszonyszámok, középértékek), érték-, ár-, volumenindex, grafikus ábrázolás, az adatbázis-kezelés, az iratkezelés, az időszakos jelentések elkészítésének szabályai, a táblázatok készítésének tartalmi és formai követelményei.


Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése, jogforrások megfelelő alkalmazása, információgyűjtés, a projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése.


precizitás (pontosság), megbízhatóság, szervezőkészség.


Információgyűjtés, áttekintő és rendszerező képesség.

1.4.5 A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezzen a leggyakrabban használt statisztikai feldolgozási eszközökről, a grafikus ábrázolás alkalmazási módszereiről, az adatok szolgáltatásának lehetőségéről. A megtanult ismereteket a mindennapi gazdasági életet érintő média-információin keresztül értelmezni tudja.

1.4.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti, kiemelten a matematikai és a gazdasági és jogi i alapismeretek általános szakmai tartalmaira épül.

28





1.4.8 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon 1.4.8.1 A statisztika alapfogalmai

4 óra

A statisztika fogalma, ágai A statisztikai sokaság fajtái, jellemzői A statisztikai ismérv és fajtái A statisztikai adatok rendezése, a csoportosítása Az információk forrásai, az információszerzés eszközei A statisztikai törvény 1.4.8.2 Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei

26 óra

A statisztikai sor fogalma, fajtái, készítésének szabályai A statisztikai tábla fogalma, statisztikai táblák típusai A viszonyszámokról általában: fogalma, fajtái, számítása, a leggyakrabban használt viszonyszámok jellemzői, alkalmazási területei dinamikus viszonyszám, bázis- és láncviszonyszám, és ezek összefüggései megoszlási, koordinációs viszonyszám és összefüggései intenzitási viszonyszám fogalma, fajtái, jellemzői, összefüggések a gazdasági életben használt néhány legfontosabb intenzitási viszonyszám intenzitási viszonyszám dinamikájának vizsgálata, A középértékek fogalma, fajtái, számítása Helyzeti középértékek: módusz és medián Számított középértékek a mennyiségi sorok elemzése számított közép-értékekkel számtani átlag harmonikus átlag négyzetes átlag idősorok elemzése középértékekkel kronologikus átlag mértani átlag a szóródás vizsgálata: fogalma, mutatói 1.4.8.3 A grafikus ábrázolás

4 óra

Grafikus ábrázolás eszközei Grafikus ábrák készítése Az ábrázolás alkalmazási területei 1.4.8.4 Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása A standardizálás módszere Standardizálás különbségfelbontással Főátlagok eltérése Részátlagok hatása Összetételhatás Összefüggés az eltérések között 29

22 óra


Az indexek számítása a standardizálás alapján Főátlag index Részátlag index Összetételhatás indexe Összefüggések az indexek között 1.4.8.5 Az érték, ár és volumenindex

16 óra

A termelési, forgalmi érték meghatározása, nagyságára ható tényezők Az értékindex számítása és értelmezése Az árindex számítása és értelmezése A volumenindex számítása és értelmezése Összefüggés az indexek között Az árbevételre ható tényezők számszerűsítése, összefüggésük




1.4.10 Témakörök és óraszámaik az 1/13. évfolyamon 1.4.10.1 A statisztika alapfogalmai

4 óra

A statisztika fogalma, ágai A statisztikai sokaság fajtái, jellemzői A statisztikai ismérv és fajtái A statisztikai adatok rendezése, a csoportosítása Az információk forrásai, az információszerzés eszközei A statisztikai törvény 1.4.10.2 Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei

26 óra

A statisztikai sor fogalma, fajtái, készítésének szabályai A statisztikai tábla fogalma, statisztikai táblák típusai A viszonyszámokról általában: fogalma, fajtái, számítása, a leggyakrabban használt viszonyszámok jellemzői, alkalmazási területei dinamikus viszonyszám, bázis- és láncviszonyszám, és ezek összefüggései megoszlási, koordinációs viszonyszám és összefüggései intenzitási viszonyszám fogalma, fajtái, jellemzői, összefüggések a gazdasági életben használt néhány legfontosabb intenzitási viszonyszám intenzitási viszonyszám dinamikájának vizsgálata, A középértékek fogalma, fajtái, számítása Helyzeti középértékek: módusz és medián Számított középértékek a mennyiségi sorok elemzése számított közép-értékekkel számtani átlag harmonikus átlag négyzetes átlag idősorok elemzése középértékekkel kronologikus átlag mértani átlag 30


a szóródás vizsgálata: fogalma, mutatói 1.4.10.3 A grafikus ábrázolás

4 óra

Grafikus ábrázolás eszközei Grafikus ábrák készítése Az ábrázolás alkalmazási területei 1.4.10.4 Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása

22 óra

A standardizálás módszere Standardizálás különbségfelbontással Főátlagok eltérése Részátlagok hatása Összetételhatás Összefüggés az eltérések között Az indexek számítása a standardizálás alapján Főátlag index Részátlag index Összetételhatás indexe Összefüggések az indexek között 1.4.10.5 Az érték, ár és volumenindex

16 óra

A termelési, forgalmi érték meghatározása, nagyságára ható tényezők Az értékindex számítása és értelmezése Az árindex számítása és értelmezése A volumenindex számítása és értelmezése Összefüggés az indexek között Az árbevételre ható tényezők számszerűsítése, összefüggésük

1.4.11 A tantárgy további jellemzői 1.4.11.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, vita, szemléltetés. 1.4.11.2 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és feladatalkotó (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípus között szerepeljenek. A feladatalkotó típusoknál az igényes szakmai megfogalmazásra törekedjünk. A tanulók munkái formai és alaki szempontból rendezettek legyenek, javításokat csak szabályosan végezhetnek. 31


1.4.11.3 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre - a nyári szünet kivételével - házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. - Szóbeli házi feladatok: mivel az általános statisztika tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket ölel fel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

32


1.5

Statisztika gyakorlat tantárgy

1.5.1 A tantárgy feladatai A tanuló adatokat, információkat gyűjt, rögzít, válogat, osztályoz, nyilvántart és iktat. Rendszeres és eseti lekérések készítése, adatbázis- és iratkezelés. Szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő számítógépes programok valamint ezen alkalmazások beépített függvényeinek használata.


Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei (statisztikai sorok, táblák, viszonyszámok, középértékek), érték-, ár-, volumenindex, grafikus ábrázolás, az adatbázis-kezelés, az iratkezelés, az időszakos jelentések elkészítésének szabályai, a számítógép billentyűzetének szakszerű használata, a táblázatok készítésének tartalmi és formai követelményei, elektronikus adatbázisok biztonsági mentésének, archiválásának módjai.


Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése, jogforrások megfelelő alkalmazása, információgyűjtés, szövegszerkesztés, táblázat és adatbázis-kezelés.


Precizitás (pontosság), megbízhatóság, felelősségtudat.


Motiválhatóság.


Információgyűjtés, áttekintő és rendszerező képesség, problémamegoldás, hibaelhárítás, gyakorlatias feladatértelmezés.

1.5.5 A tantárgy tanításának célja A statisztikai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló a megtanult statisztikai fogalmakat és mutatószámokat a gyakorlatban tudja értelmezni. Fejlessze a tanulók számarányérzékét a mikro és makrogazdaság legfontosabb valós mutatóinak bemutatásával, megismertetésével, alkalmaztatásával, és ösztönözze a tanulókat a megfelelő összefüggések feltárására, a helytálló, valós következtetések megállapítására, levonására, azáltal is, hogy az elemzéshez a grafikus módszereket alkalmazza.

33


1.5.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A statisztika gyakorlat tantárgy a matematika tantárgyon túl szorosan kapcsolódik az informatikában megtanult kompetenciák alkalmazásához. Az általános statisztika előző tanévben elsajátított elméleti ismereteire is épül, mert azok alkalmazása számítógépes programokkal a gyakorlatban történő felhasználása.




1.5.8 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon 1.5.8.1 Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei

16 óra

Az elméletben tanultak gyakorlatban történő elmélyítése, alkalmazva a számítógépes programokat, kiemelten a statisztikai a függvények használatát a viszonyszámok és a középértékek gyakorlatában Elemzések és következetések levonása kiszámított adatokból 1.5.8.2 Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása

8 óra

Az elméletben tanultak gyakorlatban történő elmélyítése, alkalmazva a számítógépes programokat, kiemelten a függvények használatát az adott témakör gyakorlatában Elemzések és következetések levonása kiszámított adatokból 1.5.8.3 Az érték, ár és volumenindex

8 óra

Az elméletben tanultak gyakorlatban történő elmélyítése, alkalmazva a számítógépes programokat, kiemelten a függvények használatát az indexszámítás gyakorlatában Elemzések és következetések levonása kiszámított adatokból 1.5.8.4 Esettanulmány készítése

4 óra

Esettanulmány készítése megadott témában a tanult statisztikai módszerek alkalmazásával a számítógépes programok használatával




1.5.10 Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon 1.5.10.1 Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei

16 óra

Az elméletben tanultak gyakorlatban történő elmélyítése, alkalmazva a számítógépes programokat, kiemelten a statisztikai a függvények használatát a viszonyszámok és a középértékek gyakorlatában Elemzések és következetések levonása kiszámított adatokból

34


1.5.10.2 Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása

8 óra

Az elméletben tanultak gyakorlatban történő elmélyítése, alkalmazva a számítógépes programokat, kiemelten a függvények használatát az adott témakör gyakorlatában Elemzések és következetések levonása kiszámított adatokból 1.5.10.3 Az érték, ár és volumenindex

8 óra

Az elméletben tanultak gyakorlatban történő elmélyítése, alkalmazva a számítógépes programokat, kiemelten a függvények használatát az indexszámítás gyakorlatában Elemzések és következetések levonása kiszámított adatokból 1.5.10.4 Esettanulmány készítése

4 óra

Esettanulmány készítése megadott témában a tanult statisztikai módszerek alkalmazásával a számítógépes programok használatával

1.5.11 A tantárgy további jellemzői 1.5.11.1 Képzés helyszíne Számítógépterem 1.5.11.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, vita, szemléltetés, projekt, kooperatív tanulás, szimuláció, házi feladat. 1.5.11.3 Az értékelés módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere A tanulók értékelése írásos gyakorlati feladatok (feleletválasztó és feladatalkotó) és számítógépen a statisztikai függvények alkalmazása és grafikus ábrázolás alapján történik. A tanulók a statisztikai módszerek számítógépes alkalmazásánál is értékeljék a kapott adatokat, vonjanak le következtetéseket és adjanak egyszerű elemzéseket. Az esettanulmány komplex értékelésre ad lehetőséget, a megtanult statisztikai módszerek alkalmazását méri. 1.5.11.4 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre – a nyári szünet kivételével – házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. 35


1.6

Pénzügyi alapismeretek tantárgy


Közreműködik a vállalkozások alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában, elvégzi a bankszámlákkal kapcsolatos teendőket, ellátja a házipénztárral kapcsolatos feladatokat, ellátja az adókötelezettséggel kapcsolatos feladatokat, közreműködik a vállalkozásfinanszírozási feladatokban, részt vesz a beruházás-, felújítás-, pályázat- és feladatfinanszírozásban, pénz- és hitelműveletekkel kapcsolatos ügyintézést végez, könyvelési feladatokat lát el, értékesítéssel kapcsolatos feladatokat lát el, vezeti az analitikus nyilvántartásokat, elszámolja a termelési költségeket, közreműködik a különféle szabályzatok elkészítésében, számítógépes programcsomagokat használ, összegyűjti az adatokat további feldolgozás céljából.


Gazdaságpolitika és a pénzügypolitika, jegybank és a monetáris szabályozás, PSZÁF, Magyar Bankszövetség, OBA, pénzügyi intézmények, pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, passzív bankügyletek (betétgyűjtés, értékpapírok kibocsátása, forrásszerzés a jegybanktól és a bankközi piacon), aktív bankügyletek {hitelezés (biztosítékok), váltóleszámítolás, lízing, faktorálás, forfetírozás}, a pénz időértéke, bankszámlák fajtái, fizetési megbízások teljesítése, fizetési forgalom lebonyolítása, pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok a gazdálkodó szervezeteknél, nemzetközi pénzügyi rendszer és a nemzetközi pénzforgalom, valuta, deviza, árfolyam, értékpapírok csoportosítása.


36

Olvasott szakmai szöveg megértése, hallott szakmai szöveg megértése, kész szoftverek használata, jogforrások megfelelő alkalmazása, szövegszerkesztés, táblázat és adatbázis-kezelés, információgyűjtés, a projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése, szakmai kommunikáció, számnagyságok érzékelése.



Precizitás (pontosság), megbízhatóság, szervezőkészség.


Kapcsolatteremtő készség, meggyőzőkészség, konfliktusmegoldó készség.


Információgyűjtés, gyakorlatias feladatértelmezés.

1.6.5 A tantárgy tanításának célja A pénzügyi alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló legyen képes a gazdasági folyamatokat pénzügyi aspektusból vizsgálni, érdeklődjön a mindenkori gazdaságpolitikai és pénzügy-politikai célok és megvalósításának módjai iránt, eligazodjon a pénzügyi intézményrendszerében és ismerje az alapvető pénzügyi szolgáltatásokat. Alkalmas legyen meghatározni és kiválasztani a pénzforgalom lebonyolításának vállalkozás számára leginkább megfelelő módját, és segítsen eligazodni a pénzügyi piacon kínált értékpapírok fajtái között. A tanuló ismerje meg a nemzetközi elszámolási eszközök árfolyam-alakulásának hatását a gazdasági szférára.

1.6.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és a gazdasági és jogi alapismeretek általános szakmai tartalmaira épül. Korábbi történelmi és földrajzi ismeretek, személyes tapasztalatok, ismeretek az Európai Unióról. Gazdasági és jogi alapismeretek tantárgy tananyaga


37




1.6.8 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon 1.6.8.1 Pénzügyi szektor alapvetései

8 óra

A pénz fogalma és fajtái, a pénz funkciói A pénz fogalma, funkciói (értékmérő, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, kincsgyűjtés, felhalmozás, vagyontartás) A pénz kialakulása: árupénz, pénzhelyettesítők, a mai pénz Gazdaságpolitika, pénzügypolitika (fogalma, eszközei) 1.6.8.2 Pénzügyi intézményrendszer

22 óra

A bankok kialakulása, fogalma és a bankműveletek Passzív bankügyletek (betétgyűjtés, értékpapírok kibocsátása, hitelfelvétel a jegybanktól és más banktól) Aktív bankügylet (hitelezés, váltóleszámítolás, lízingügylet, faktorálás, forfetírozás), hitelbiztosítékok: tárgyi, dologi biztosíték és személyi biztosíték Semleges bankműveletek Az egyszintű és a kétszintű bankrendszer jellemzői A jelenlegi magyar pénzügyi intézményrendszer felépítése Jegybank és a monetáris szabályozás Az MNB szervezeti felépítése A magyar központi bank feladatai, a monetáris irányításban betöltött helye A pénzügyi intézmények jellemzői (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások) Pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások Nem monetáris közvetítők és feladataik (biztosítók, nyugdíjpénztárak) Magyar Bankszövetség, OBA, BEVA A nemzetközi pénzügyi intézmények 1.6.8.3 A pénzforgalom

22 óra

A pénzforgalom általános szabályai A fizetési számlák fajtái A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés, formai és tartalmi követelményei Fizetési számla megnyitása, fizetési számla feletti rendelkezés A pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának közös szabályai Fizetési műveletek jóváhagyása Titoktartási szabályok (fizetési titok, sorbaállítás) Fizetési módok fizetési számlák közötti fizetés: átutalás, beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, az okmányos meghitelezés (akkreditív) fizetési számlához kötődő készpénzfizetés: készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása, készpénzbefizetés fizetési számlára, készpénzkifizetés fizetési számláról fizetési számla nélküli fizetés: készpénzátutalás készpénzfizetés A készpénzforgalom lebonyolításának helye A pénztár, pénzkezelés és pénztári forgalom elszámolása A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök A nemzetközi fizetések általános szabályai 1.6.8.4 A pénzügyi piac és termékei Pénzügyi piacok fogalma, gazdaságban betöltött szerepe 38

20 óra


Pénzügyi piacok csoportosítása A részpiacok jellemzői Az értékpapírok pénzügyi piacokon betöltött szerepe Értékpapírok megjelenése, fogalma (főbb csoportosítási szempontjai)




1.6.10 Témakörök és óraszámaik a 11. évfolyamon 1.6.10.1 A pénzügyi piac és termékei

29 óra

Értékpapírok megjelenése, fogalma (főbb csoportosítási szempontjai) Az értékpapírok főbb fajtái a kötvény fogalma, jellemzői, fajtái vállalati kötvény pénzügyi piacon betöltött szerepe a részvény fogalma, jellemzői a részvények szerepe a gazdaságban a részvények fajtái és jellemző a közraktárjegy fogalma, jellemzői a váltó, mit a kereskedelmi hitelezés egyik eszköze váltótípusok: saját és idegenváltó váltóműveletek az állampapírok az állampapírok és a monetáris politika kapcsolata az állampapírok fajtái és jellemzői a banki értékpapírok A tőke- és pénzpiaci ügyletek: prompt és termin ügyletek 1.6.10.2 Biztosítási alapismeretek

7 óra

Biztosítási alapfogalmak A biztosítás szerepe, jelentősége A biztosítás módszere Biztosítási ágazatok rendszerei Biztosítási szerződés és a biztosítási díj Likviditás, jövedelmezőség és hatékonyság




1.6.12 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon 1.6.12.1 A pénzügyi piac és termékei Értékpapírok megjelenése, fogalma (főbb csoportosítási szempontjai) Az értékpapírok főbb fajtái 39

31 óra


a kötvény a részvény a közraktárjegy a banki értékpapírok A tőke- és pénzpiaci ügyletek: prompt és termin ügyletek



144 óra 4 óra 4óra 0 óra

1.6.14 Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon 1.6.14.1 Pénzügyi szektor alapvetései -

-

A pénz fogalma és fajtái, a pénz funkciói - A pénz fogalma, funkciói (értékmérő, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, kincsgyűjtés, felhalmozás, vagyontartás) - A pénz kialakulása: árupénz, pénzhelyettesítők, a mai pénz Gazdaságpolitika, pénzügypolitika (fogalma, eszközei)

1.6.14.2 Pénzügyi intézményrendszer -

40

22 óra

A bankok kialakulása, fogalma és a bankműveletek Passzív bankügyletek (betétgyűjtés, értékpapírok kibocsátása, hitelfelvétel a jegybanktól és más banktól) Aktív bankügylet (hitelezés, váltóleszámítolás, lízingügylet, faktorálás, forfetírozás), hitelbiztosítékok: tárgyi, dologi biztosíték és személyi biztosíték Semleges bankműveletek Az egyszintű és a kétszintű bankrendszer jellemzői A jelenlegi magyar pénzügyi intézményrendszer felépítése Jegybank és a monetáris szabályozás Az MNB szervezeti felépítése A magyar központi bank feladatai, a monetáris irányításban betöltött helye A pénzügyi intézmények jellemzői (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások) Pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások Nem monetáris közvetítők és feladataik (biztosítók, nyugdíjpénztárak) PSZÁF, Magyar Bankszövetség, OBA, BEVA A nemzetközi pénzügyi intézmények

1.6.14.3 A pénzforgalom -

8 óra

30 óra

A pénzforgalom általános szabályai A fizetési számlák fajtái A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés, formai és tartalmi követelményei Fizetési számla megnyitása, fizetési számla feletti rendelkezés A pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának közös szabályai Fizetési műveletek jóváhagyása Titoktartási szabályok (fizetési titok, sorbaállítás) Fizetési módok fizetési számlák közötti fizetés: átutalás, beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, az okmányos meghitelezés (akkreditív)


-

fizetési számlához kötődő készpénzfizetés: készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása, készpénzbefizetés fizetési számlára, készpénzkifizetés fizetési számláról fizetési számla nélküli fizetés: készpénzátutalás készpénzfizetés A készpénzforgalom lebonyolításának helye A pénztár, pénzkezelés és pénztári forgalom elszámolása A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök A nemzetközi fizetések általános szabályai

1.6.14.4 A pénzügyi piac és termékei -

-

Pénzügyi piacok fogalma, gazdaságban betöltött szerepe Pénzügyi piacok csoportosítása A részpiacok jellemzői Az értékpapírok pénzügyi piacokon betöltött szerepe Értékpapírok megjelenése, fogalma (főbb csoportosítási szempontjai) Az értékpapírok főbb fajtái - a kötvény fogalma, jellemzői, fajtái - vállalati kötvény pénzügyi piacon betöltött szerepe - a részvény fogalma, jellemzői - a részvények szerepe a gazdaságban - a részvények fajtái és jellemző - a közraktárjegy fogalma, jellemzői - a váltó, mit a kereskedelmi hitelezés egyik eszköze - váltótípusok: saját és idegenváltó - váltóműveletek - az állampapírok - az állampapírok és a monetáris politika kapcsolata - az állampapírok fajtái és jellemzői - a banki értékpapírok A tőke- és pénzpiaci ügyletek: prompt és termin ügyletek

1.6.14.5 Biztosítási alapismeretek -

77 óra

7 óra

Biztosítási alapfogalmak A biztosítás szerepe, jelentősége A biztosítás módszere Biztosítási ágazatok rendszerei Biztosítási szerződés és a biztosítási díj Likviditás, jövedelmezőség és hatékonyság

1.6.15 A tantárgy további jellemzői 1.6.15.1 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazást is. 41


A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 1.6.15.2 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája A számonkérhető tananyag terjedelme Röpdolgozat Az előző tanóra, de max. 2 óra anyagából Témakörzáró dolgozat elmélet Egy érettségi témakör feladatok Témaköröket összefoglaló dolgozat elmélet A tananyag egy fejezete* (1-4 érettségi témakör) feladatok Érettségit előkészítő dolgozat (elmélet és A tananyag több fejezete* (a teljes érettségi témakör) feladatok)

1.6.15.3 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre - a nyári szünet kivételével - házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. - Szóbeli házi feladatok: mivel a pénzügyi alapismeretek tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

42


1.7

Pénzügyi gyakorlat tantárgy


Gondoskodik a készpénzforgalom lebonyolításáról (pénznemenként), kezeli és feltölti a bankkártyákat, kiállítja a bevételi- és kiadási bizonylatokat, vezeti a pénztárjelentést, a pénztárnaplót, vezeti a szigorú számadású nyomtatványok analitikáját.


Bankszámlák fajtái, fizetési megbízások teljesítése, fizetési forgalom lebonyolítása, pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok a gazdálkodó szervezeteknél, nemzetközi pénzforgalom, valuta, deviza, árfolyam.


Olvasott szakmai szöveg megértése, hallott szakmai szöveg megértése, kész szoftverek használata, jogforrások megfelelő alkalmazása, szövegszerkesztés, táblázat és adatbázis-kezelés, információgyűjtés, a projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése, szakmai kommunikáció, számnagyságok érzékelése.


precizitás (pontosság), megbízhatóság, szervezőkészség.


kapcsolatteremtő készség, meggyőzőkészség, konfliktusmegoldó készség.


információgyűjtés, gyakorlatias feladatértelmezés, figyelemmegosztás, ellenőrzőképesség, problémafeltárás- és megoldás, hibaelhárítás, rendszerekben való gondolkodás.


1.7.5 A tantárgy tanításának célja A Pénzügyi gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megértse és a mindennapi életben alkalmazni is tudja: a pénznek időértéke van a különböző időpontokban esedékes pénzáramok tekintetében, akár a betétgyűjtés, akár hitelfelvételhez kapcsolódóan. A legyen képes tanuló egyszerű értékpapír árfolyam és hozamszámításon keresztül döntést hozni vásárlási-eladási szándékról. A valuta- és devizaárfolyamok ismeretében gazdálkodási tevékenységhez kapcsolódóan számításokat végezni

1.7.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként és az adott évfolyamon megjelölt Pénzügyi alapismeretek tantárgy pénzforgalom, valamint pénzügyi piaci és termékei témakörök szakmai tartalmaira épül. 1.7.6.1 Szakmai tartalmak Pénzügyi alapismeretek tantárgy - Témakör: Pénzügyi intézményrendszer - Tartalmak: Passzív bankügyletek Aktív bankügylet, hitelbiztosítékok: tárgyi, dologi biztosíték és személyi biztosíték - Témakör: A pénzforgalom - Tartalmak: A nemzetközi fizetések általános szabályai - Témakör: A pénzügyi piac és termékei - Tartalmak: teljes tartalma




1.7.8 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon 1.7.8.1 A pénz időértéke -

A pénz időértékének fogalma, jelentősége A jelen és a jövőérték számítás időtényező táblázatok alkalmazásával A váltóval kapcsolatos műveletek Váltókibocsátás, váltóforgatás, leszámítolás

1.7.8.2 Értékpapírok értékelése -

-

44

8 óra

22 óra

A kötvény értékelése: A klasszikus kötvény reális árfolyamának (elméleti árfolyamának) becslése, valamint összevetése a piaci árfolyammal és a vásárlási-eladási szándék megállapítása A kötvények hozamának számítása: névleges hozam, egyszerű hozam A részvény értékelése: A törzsrészvény és az elsőbbségi részvény reális árfolyamának (elméleti árfolyamának) becslése, valamint összevetése a piaci árfolyammal és a vásárlási-eladási szándék megállapítása A részvények várható hozamának számítása


6 óra

1.7.8.3 Valuta, deviza-árfolyama -

Valuta, deviza és árfolyam fogalma A valuta- és a devizaműveletekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatok A valuta-, devizaárfolyamokhoz kapcsolódó számítások




1.7.10 Témakörök és óraszámaik az 1/13. évfolyamon 1.7.10.1 A pénz időértéke -

A pénz időértékének fogalma, jelentősége A jelen és a jövőérték számítás időtényező táblázatok alkalmazásával A váltóval kapcsolatos műveletek Váltókibocsátás, váltóforgatás, leszámítolás

1.7.10.2 Értékpapírok értékelése -

-

22 óra

A kötvény értékelése: A klasszikus kötvény reális árfolyamának (elméleti árfolyamának) becslése, valamint összevetése a piaci árfolyammal és a vásárlási-eladási szándék megállapítása A kötvények hozamának számítása: névleges hozam, egyszerű hozam A részvény értékelése: A törzsrészvény és az elsőbbségi részvény reális árfolyamának (elméleti árfolyamának) becslése, valamint összevetése a piaci árfolyammal és a vásárlási-eladási szándék megállapítása A részvények várható hozamának számítása

1.7.10.3 Valuta, deviza-árfolyama -

8 óra

6 óra

Valuta, deviza és árfolyam fogalma A valuta- és a devizaműveletekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatok A valuta-, devizaárfolyamokhoz kapcsolódó számítások

1.7.11 A tantárgy további jellemzői 1.7.11.1 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazást is.

45


A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 1.7.11.2 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat Témakörzáró dolgozat elmélet feladatok Témaköröket összefoglaló dolgozat elmélet feladatok Érettségit előkészítő dolgozat (elmélet és feladatok)

A számon kérhető tananyag terjedelme Az előző tanóra, de max. 2 óra anyagából Egy érettségi témakör A tananyag egy fejezete (1-4 érettségi témakör) A tananyag több fejezete* (a teljes érettségi témakör)

1.7.11.3 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre - a nyári szünet kivételével - házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. - Szóbeli házi feladatok: mivel a pénzügyi alapismeretek tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

46


1.8

Adózási alapismeretek tantárgy


A tantárgy megismerése során a tanuló a következő ismeretekre tesz szert: Előkészíti az adónyilvántartásokat az adóbevalláshoz Vezeti az adó- és vámnyilvántartásokat Nyilvántartja a bejövő és kimenő számlák áfa analitikáját Közreműködik a helyi adókkal kapcsolatos feladatok ellátásában

1.8.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek A tanuló a tantárgy elsajátításával a következő ismeretekre tesz szert: - Az államháztartás rendszere - Adózási alapfogalmak - A személyi jövedelemadó (összevontan adózó jövedelmek) - Az általános forgalmi adó - Helyi adók fajtái


Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Szakmai kommunikáció Jogforrások megfelelő alkalmazása Információgyűjtés


Precizitás, megbízhatóság felelősségtudat.


Motiválhatóság kapcsolatteremtő készség, meggyőző készség konfliktusmegoldó készség.



1.8.5 A tantárgy tanításának célja Az Adózási alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókkal megismertesse a magyar államháztartás rendszerét, az alrendszerek költségvetését, gazdálkodási szabályait. Felkészítse a tanulókat a legalapvetőbb adójogszabályok alkalmazására. Rámutasson a magánszemélyek személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségére, az arányos közteherviselés szükségességére. Bemutassa az általános forgalmi adó szerepét, s ezen ismeretek birtokában a tanulók legyenek képesek a piacgazdaság árképzési rendszerében részben eligazodni. 47


1.8.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy a következő szakmai tárgyak témaköreihez és azok tartalmához kapcsolódik: A Gazdasági és jogi ismeretek tantárgy. A gazdasági élet szereplői, kapcsolatai, az állam feladatai, az állami költségvetés legfontosabb bevételei és kiadásai témakörének. Az államháztartás rendszere. A központi költségvetés szerkezete, főbb bevételi forrásai és kiadásai elemei




1.8.8 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon 1.8.8.1 Az államháztartás rendszere

3 óra

Az állam szerepe a modern gazdaságban A közfeladatok ellátásának szükségessége és finanszírozási forrásai Az államháztartás alrendszere (központi és önkormányzati alrendszer) A költségvetési bevételek, költségvetési kiadások, költségvetés 1.8.8.2 Adózási alapfogalmak

2 óra

Az adó és az adórendszer fogalma, jellemzői Adózási alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény, adókötelezettség A magyar adójog forrásai. Az adók csoportosítása: jövedelemadó, forgalmi típusú adó, vagyonadóztatás 1.8.8.3 Kiemelt adónemek

26 óra

Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadó alanyai A jövedelem, bevétel, költség Az adó mértéke Összevont adóalap adóköteles jövedelmei (önálló tevékenységből származó, nem önálló tevékenységből származó és egyéb jövedelem) Családi kedvezmény, első házasok kedvezménye Összevont adóalap adója Adókedvezmények Általános forgalmi adó Az áfa jellemzői Az adóalany Az adó mértéke A fizetendő adó megállapítása Az adó levonási jog Adólevonási jog korlátozása (alapeset) Adófizetési kötelezettség Számlázás (számla, nyugta adattartalma) A helyi adók

48


A helyi adók típusai: vagyoni típusú (építményadó és telekadó), kommunális jellegű adók (magánszemélyek kommunális adója és idegenforgalmi adó), helyi iparűzési adó Az egyes típusok adóalanyai Az adó alapja és mértéke Az adókötelezettség teljesítése




1.8.10 Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon 1.8.10.1 Az államháztartás rendszere

6 óra

Az állam szerepe a modern gazdaságban A közfeladatok ellátásának szükségessége és finanszírozási forrásai Az államháztartás alrendszere (központi és önkormányzati alrendszer) A költségvetési bevételek, költségvetési kiadások, költségvetés 1.8.10.2 Adózási alapfogalmak

4 óra

Az adó és az adórendszer fogalma, jellemzői Adózási alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény, adókötelezettség A magyar adójog forrásai. Az adók csoportosítása: jövedelemadó, forgalmi típusú adó, vagyonadóztatás 1.8.10.3 Kiemelt adónemek

62 óra

Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadó alanyai A jövedelem, bevétel, költség Az adó mértéke Összevont adóalap adóköteles jövedelmei (önálló tevékenységből származó, nem önálló tevékenységből származó és egyéb jövedelem) Családi kedvezmény, első házasok kedvezménye Összevont adóalap adója Adókedvezmények Általános forgalmi adó Az áfa jellemzői Az adóalany Az adó mértéke A fizetendő adó megállapítása Az adó levonási jog Adólevonási jog korlátozása (alapeset) Adófizetési kötelezettség Számlázás (számla, nyugta adattartalma) A helyi adók

49


A helyi adók típusai: vagyoni típusú (építményadó és telekadó), kommunális jellegű adók (magánszemélyek kommunális adója és idegenforgalmi adó), helyi iparűzési adó Az egyes típusok adóalanyai Az adó alapja és mértéke Az adókötelezettség teljesítése

1.8.11 A tantárgy további jellemzői 1.8.11.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, szemléltetés, projekt, házi feladat. 1.8.11.2 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 1.8.11.3 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat, feleltetés Témakörzáró dolgozat



50

Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok megoldása. Szóbeli házi feladatok: előzetes bejelentés nélkül a szóbeli számonkérés része az egyes témakörben szereplő szakmai tudás és témaismeret ellenőrzése


1.9

Adózás gyakorlata tantárgy

1.9.1 A tantárgy feladatai A tantárgy megismerése során a tanuló a következő ismeretekre tesz szert: - Vezeti az adó- és vámnyilvántartásokat - Nyilvántartja a bejövő és kimenő számlák áfa analitikáját - Közreműködik a helyi adókkal kapcsolatos feladatok ellátásában

1.9.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek A tanuló a tantárgy elsajátításával a következő ismeretekre tesz szert: - A személyi jövedelemadó (összevontan adózó jövedelmek) - Az általános forgalmi adó - Helyi adók fajtái


Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Szakmai kommunikáció Jogforrások megfelelő alkalmazása Információgyűjtés


Precizitás, megbízhatóság felelősségtudat. szervezőkészség





1.9.5 A tantárgy tanításának célja Az Adózás gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy felkészítse a tanulókat az adóelőlegés adószámítási feladatok elvégzésére, egyszerű adattartalmak alapján adóbevallások készítésére, ezáltal útmutatást adjon az adóbevallások elkészítésének gyakorlatához.

1.9.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Az Adózási alapismeretek megtanult témaköreinek mindegyikére épül. 51





1.9.8 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon 1.9.8.1 Személyi jövedelemadó

15 óra

Összevont adóalap és annak adószámítása (családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi járulékkedvezmény és adókedvezmény figyelembevételével) Adóelőleg megállapítása Nettó bér kiszámítás Adóbevallás készítése alapadatokkal 1.9.8.2 Általános forgalmi adó

10 óra

A nettó ár és a fogyasztói ár közötti eltérés Adó mértéke az adóalap után, valamint a bruttó árra vetítve Az általános adókulcstól eltérő adómértékek alá tartozó termékek és szolgáltatások Az értékesítések után felszámított fizetendő adó megállapítása A beszerzésekre jutó előzetesen felszámított áfa A vállalkozást terhelő áfa megállapítása (alapeset) A fizetendő adó megállapítása Számla, nyugta kitöltése 1.9.8.3 Helyi adók

6 óra

Az egyes adótípusokra egyszerű adószámítási feladatok az adóalap és adómérték megadásával Vagyoni típusú adó Kommunális adó Helyi iparűzési adó




1.9.10 Témakörök és óraszámaik az 1/13. évfolyamon 1.9.10.1 Személyi jövedelemadó

16 óra

Összevont adóalap és annak adószámítása (családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi járulékkedvezmény és adókedvezmény figyelembevételével) Adóelőleg megállapítása Nettó bér kiszámítás Adóbevallás készítése alapadatokkal 1.9.10.2 Általános forgalmi adó A nettó ár és a fogyasztói ár közötti eltérés 52

12 óra


Adó mértéke az adóalap után, valamint a bruttó árra vetítve Az általános adókulcstól eltérő adómértékek alá tartozó termékek és szolgáltatások Az értékesítések után felszámított fizetendő adó megállapítása A beszerzésekre jutó előzetesen felszámított áfa A vállalkozást terhelő áfa megállapítása (alapeset) A fizetendő adó megállapítása Számla, nyugta kitöltése 1.9.10.3 Helyi adók

8 óra

Az egyes adótípusokra egyszerű adószámítási feladatok az adóalap és adómérték megadásával Vagyoni típusú adó Kommunális adó Helyi iparűzési adó 1.9.10.4 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, szemléltetés, projekt, házi feladat. 1.9.10.5 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen

1.9.11 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat, feleltetés Témakörzáró dolgozat


1.9.12 Az otthoni felkészülés elvei -

53



1.10 Számviteli alapismeretek tantárgy 1.10.1 A tantárgy feladatai A tantárgy megismerése során a tanuló a következő ismeretekre tesz szert: - Bizonylati renddel kapcsolatos feladatokat lát el (bizonylatok kiállítása, ellenőrzése, tárolása, továbbítása, szigorú számadás alá tartozó bizonylatokról nyilvántartás vezetése, stb.) - Analitikus, főkönyvi könyvelésre előkészít, kontíroz - Közreműködik: - a pénzforgalmi számlával kapcsolatos gazdasági események könyvelésében - a vevőkkel kapcsolatos gazdasági események elszámolásában - szállítókkal kapcsolatos gazdasági események elszámolásában - a termelési költség elszámolásában - az értékesítéssel kapcsolatos gazdasági események könyvelésében - a jövedelem elszámolással kapcsolatos gazdasági események könyvelésében - Közreműködik a leltárak felvételével, dokumentálásával kapcsolatos feladatok ellátásában - Értelmezi a mérleget és az eredmény kimutatást

1.10.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek A tanuló a tantárgy elsajátításával a következő ismeretekre tesz szert: - A számviteli törvény. A beszámoló és könyvvezetési kötelezettség - A vállalkozás vagyona. A leltár és a mérleg - A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret - Az analitikus nyilvántartások vezetése - A tárgyi eszközökkel kapcsolatos alapesemények – beruházás, értékcsökkenés –elszámolása - Anyagvásárlás és felhasználás elszámolása - Az árubeszerzés és az értékestés főkönyvi elszámolása - A bérköltség és a bért terhelő adók és járulékok elszámolása - Munkavállalót terhelő levonások elszámolása és a bérek kifizetése, átutalása - A saját termelésű készletek raktárba vételével kapcsolatos elszámolások - Termékértékesítéssel kapcsolatos elszámolások - Az eredmény megállapítása


Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése, szakmai kommunikáció, jogforrások megfelelő alkalmazása információgyűjtés


54

precizitás, megbízhatóság felelősségtudat.



motiválhatóság kapcsolatteremtő készség, meggyőző készség konfliktusmegoldó készség.


információgyűjtés, áttekintő és rendszerező képesség, problémamegoldás, hibaelhárítás, gyakorlatias feladatértelmezés.

1.10.5 A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a vállalkozás vagyonát, a vállalkozások beszámolási kötelezettségét, a számviteli jogi szabályozását. Alkalmazza az analitikus és szintetikus könyvelés módszereit. Bizonylatok alapján tudja könyvelni az egyszerű gazdasági eseményekkel kapcsolatos tételeket.

1.10.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy a következő szakmai tárgyak témaköreihez és azok tartalmához kapcsolódik: - Gazdasági és jogi alapismeretek tantárgy - Témakör: A vállalkozások alapítása, működése - Tartalmak: a teljes tartalma - Általános statisztika tantárgy - Témakör: Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei - Tartalmak: teljes tartalma - Pénzügyi alapismeretek tantárgy - Témakör: A pénzforgalom - Tartalmak: teljes tartalma

55





1.10.8 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon 1.10.8.1 A számviteli törvény

10 óra

A számvitel feladatai, területei A számvitel szabályozása (külső és belső szabályozás) A számviteli törvény fejezetei A számviteli alapelvek A vállalkozások számviteli politikája A számviteli bizonylatok A beszámoló szerepe, a beszámoló részei A beszámolók formái Beszámolás és könyvvezetés 1.10.8.2 A vállalkozás vagyona

22 óra

A leltár fogalma, fajtái. A mérleg fogalma, jellemzői, fajtái A mérlegfőcsoportok, mérlegtételek tartalma, definíciója Az eszköz- és forrásoldal sorainak tartalma Értékelés a számvitelben (bekerülési érték, könyv szerinti érték) 1.10.8.3 A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret

16 óra

A könyvviteli számlák Az egységes számlakeret felépítése és szerkezete A vállalati számlarend tartalma A számlák nyitása Idősoros és számlasoros könyvelés Költség- és eredményszámlák A bizonylatok fogalma, a bizonylati rendszer Az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolata 1.10.8.4 Tárgyi eszközök elszámolása

24 óra

Tárgyi eszközök csoportosítása. Tárgyi eszközök értékelése, mérlegérték megállapítása Az amortizáció elszámolása (lineáris, teljesítményarányos) Tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása Belföldi beruházási szállítókkal kapcsolatos tételek könyvelése (különböző finanszírozással) Tárgyi eszközök üzembe helyezése Tárgyi eszközök értékcsökkenésének főkönyvi elszámolása Tárgyi eszközök értékesítésének főkönyvi elszámolása

56


1.10.9 Óraszámok meghatározása a 11. évfolyamon Éves óraszám: Heti óraszám: Elméleti óra: Gyakorlati óra csoportbontásban:

-


1.10.10

Témakörök és óraszámaik a 11. évfolyamon

1.10.10.1

A számviteli törvény

10 óra

A számvitel feladatai, területei A számvitel szabályozása (külső és belső szabályozás) A számviteli törvény fejezetei A számviteli alapelvek A vállalkozások számviteli politikája A számviteli bizonylatok A beszámoló szerepe, a beszámoló részei A beszámolók formái Beszámolás és könyvvezetés 1.10.10.2

A vállalkozás vagyona

22 óra

A leltár fogalma, fajtái. A mérleg fogalma, jellemzői, fajtái A mérlegfőcsoportok, mérlegtételek tartalma, definíciója Az eszköz- és forrásoldal sorainak tartalma Értékelés a számvitelben (bekerülési érték, könyv szerinti érték) 1.10.10.3

A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret

16 óra

A könyvviteli számlák Az egységes számlakeret felépítése és szerkezete A vállalati számlarend tartalma A számlák nyitása Idősoros és számlasoros könyvelés Költség- és eredményszámlák A bizonylatok fogalma, a bizonylati rendszer Az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolata 1.10.10.4

Tárgyi eszközök elszámolása

24 óra

Tárgyi eszközök csoportosítása. Tárgyi eszközök értékelése, mérlegérték megállapítása Az amortizáció elszámolása (lineáris, teljesítményarányos) Tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása Belföldi beruházási szállítókkal kapcsolatos tételek könyvelése (különböző finanszírozással) Tárgyi eszközök üzembe helyezése Tárgyi eszközök értékcsökkenésének főkönyvi elszámolása Tárgyi eszközök értékesítésének főkönyvi elszámolása

57


Óraszámok meghatározása az 1/13. évfolyamon

1.10.11


-


1.10.12

Témakörök és óraszámaik az 1/13. évfolyamon

1.10.12.1

A számviteli törvény

10 óra

A számvitel feladatai, területei A számvitel szabályozása (külső és belső szabályozás) A számviteli törvény fejezetei A számviteli alapelvek A vállalkozások számviteli politikája A számviteli bizonylatok A beszámoló szerepe, a beszámoló részei A beszámolók formái Beszámolás és könyvvezetés 1.10.12.2

A vállalkozás vagyona

22 óra

A leltár fogalma, fajtái. A mérleg fogalma, jellemzői, fajtái A mérlegfőcsoportok, mérlegtételek tartalma, definíciója Az eszköz- és forrásoldal sorainak tartalma Értékelés a számvitelben (bekerülési érték, könyv szerinti érték) 1.10.12.3

A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret

16 óra

A könyvviteli számlák Az egységes számlakeret felépítése és szerkezete A vállalati számlarend tartalma A számlák nyitása Idősoros és számlasoros könyvelés Költség- és eredményszámlák A bizonylatok fogalma, a bizonylati rendszer Az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolata 1.10.12.4

Tárgyi eszközök elszámolása

24 óra

Tárgyi eszközök csoportosítása. Tárgyi eszközök értékelése, mérlegérték megállapítása Az amortizáció elszámolása (lineáris, teljesítményarányos) Tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása Belföldi beruházási szállítókkal kapcsolatos tételek könyvelése (különböző finanszírozással) Tárgyi eszközök üzembe helyezése Tárgyi eszközök értékcsökkenésének főkönyvi elszámolása Tárgyi eszközök értékesítésének főkönyvi elszámolása 1.10.12.5

A vásárolt készletek elszámolása A vásárolt készletek fajtái és jellemzőik A vásárolt készletek bekerülési értéke

58

26 óra


Az anyagok raktári és analitikus nyilvántartása Anyagbeszerzés könyvelése számla szerinti áron (tényleges beszerzési áron való nyilvántartásnál), visszaküldés és az engedmény könyvelése Anyagfelhasználás számítása és könyvelése átlagáron, csúsztatott átlagáron és FIFO elv alapján A leltározás feladatai, a leltári eltérések számítása és könyvelése, az értékvesztés számítása és könyvelése Az áruk fogalma, csoportosítsa, analitikus nyilvántartása A nagykereskedelmi árubeszerzés, visszaküldés engedmény könyvelése tényleges beszerzési áras nyilvántartásnál, áruértékesítés A kiskereskedelmi árubeszerzés, visszaküldés és engedmény könyvelése Kiskereskedelmi áruértékesítés kiszámlázással és készpénzért, a leltári eltérések bizonylatolása és könyvelése A göngyöleg fogalma, csoportosítása analitikus nyilvántartása Az idegen göngyöleg beérkezése és visszaküldése 1.10.12.6

A jövedelem elszámolás

16 óra

A jövedelemmel kapcsolatos analitikus nyilvántartások, a jövedelem részei A levonások keletkezése, nyilvántartása és könyvelése A bérfeladás számítása, nyilvántartása és könyvelési feladatai A bérek közterheinek számítása, nyilvántartása és könyvelése A jövedelem kifizetése (készpénzes és folyószámlára történő átutalás) Az elszámolásra kiadott összegekkel kapcsolatos könyvelési feladatok A fel nem vett jövedelemmel kapcsolatos könyvviteli elszámolások 1.10.12.7

A saját termelésű készlettek elszámolása

14 óra

A saját termelésű készletek fogalma, csoportosítása A saját termelésű készletek értékelése A saját termelésű készletek analitikus és főkönyvi nyilvántartása A közvetlen önköltség számítása Termelési költségek típusai, a költségek könyvviteli elszámolása (költségnem) A saját termelésű készletek állományban vétele, mérlegérték meghatározása 1.10.12.8

Termékértékesítés elszámolása, az eredmény megállapítása

16 óra

Az értékesítés bizonylatolása, a számla tartalmi elemei Az értékesítés könyvelése, árbevétel, fizetendő áfa, készletcsökkenés kiszámítása, és könyvelése A visszáru és minőségi engedmény számítása és könyvelése A kiszámlázott szolgáltatás elszámolása, könyvelése A saját termelésű készletek állományváltozása Az eredménykimutatás fajtái, eredménykategóriák Összköltséges és a forgalmi költséges eredménykimutatás összeállítása könyvelt adatok alapján

59


1.10.13


1.10.13.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, projekt, írásos elemzések készítése, tesztfeladat kitöltése. 1.10.13.2

Az értékelés módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 1.10.13.3

A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere

Formája Röpdolgozat, feleltetés Témakörzáró dolgozat

1.10.13.4 -

60





1.11 Számvitel gyakorlat tantárgy 1.11.1 A tantárgy feladatai A tantárgy megismerése során a tanuló a következő ismeretekre tesz szert: - Analitikus, főkönyvi könyvelésre előkészít, kontíroz - Közreműködik: - a pénzforgalmi számlával kapcsolatos gazdasági események könyvelésében - a vevőkkel kapcsolatos gazdasági események elszámolásában - szállítókkal kapcsolatos gazdasági események elszámolásában - a termelési költség elszámolásában - az értékesítéssel kapcsolatos gazdasági események könyvelésében - a jövedelem elszámolással kapcsolatos gazdasági események könyvelésében - Közreműködik a leltárak felvételével, dokumentálásával kapcsolatos feladatok ellátásában - Értelmezi a mérleget és az eredmény kimutatást

1.11.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek A tanuló a tantárgy elsajátításával a következő ismeretekre tesz szert: - A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret - Az analitikus nyilvántartások vezetése - A tárgyi eszközökkel kapcsolatos alapesemények – beruházás, értékcsökkenés –elszámolása - Anyagvásárlás és felhasználás elszámolása - Az árubeszerzés és az értékestés főkönyvi elszámolása - A bérköltség és a bért terhelő adók és járulékok elszámolása - Munkavállalót terhelő levonások elszámolása és a bérek kifizetése, átutalása - A saját termelésű készletek raktárba vételével kapcsolatos elszámolások - Termékértékesítéssel kapcsolatos elszámolások - Az eredmény megállapítása


Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése, szakmai kommunikáció, jogforrások megfelelő alkalmazása információgyűjtés


Precizitás, megbízhatóság felelősségtudat szervezőkészség.






1.11.5 A tantárgy tanításának célja A számviteli alapismeretek tantárgyban elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása. A bizonylati rendszer, a kézi és gépi analitika alkalmazása.

1.11.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy a következő szakmai tantárgy témaköreihez és azok tartalmához kapcsolódik: - Számviteli alapismeretek tantárgy: - Témakör: A számviteli törvény - Tartalmak: a számviteli bizonylatok - Témakör: A könyvelési tételek szerkesztése - Tartalmak: könyvelési tételek szerkesztése, analitikus nyilvántartás - Témakör: Tárgyi eszközök elszámolása - Tartalmak: Tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása




1.11.8 Témakörök és óraszámaik a 10. évfolyamon 1.11.8.1 A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok

12 óra

Kiadási és bevételi pénztárbizonylat Időszaki pénztárjelentés Készpénzfizetési számla Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása Készpénzforgalomhoz kötődő egyszerű gazdasági események bizonylatinak elkészítése (komplex feladat megoldása) 1.11.8.2 A tárgyi eszközök nyilvántartása

12 óra

Tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó karton Üzembe helyezési okmány Selejtezési jegyzőkönyv Amortizáció számítása Tárgyi eszköz analitika készítése 1.11.8.3 A vásárolt készletek bizonylatai Készlet bevételezése, kivételezési bizonylat. Készletnyilvántartó lap Szállítólevél Számla Készletnyilvántartás készítése (komplex feladat megoldása) 62

12 óra


1.11.9 Óraszámok meghatározása a 12. évfolyamon Éves óraszám: Heti óraszám: Elméleti óra: Gyakorlati óra csoportbontásban:

-


1.11.10

Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon

1.11.10.1

Komplex számviteli esettanulmányok

20 óra

Tárgyi eszközökkel, vásárolt és saját termelésű készletekkel, jövedelemelszámolással kapcsolatos komplex gazdasági események főkönyvi elszámolása A beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló mérleg, eredménykimutatás) készítése könyvelt adatok alapján 1.11.10.2

Pénzügyi analitika számítógépen

11 óra

Pénztár könyvelése bizonylatok alapján Bankszámla forgalom könyvelése bankszámla kivonat alapján Listák, lekérdezések a pénzügyi programból Pénzügyi analitika készítése (komplex feladat megoldása témakör részletes kifejtése

Óraszámok meghatározása a 1/13. évfolyamon

1.11.11


-


1.11.12

Témakörök és óraszámaik a 1/13. évfolyamon

1.11.12.1

A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok

12 óra

Kiadási és bevételi pénztárbizonylat Időszaki pénztárjelentés Készpénzfizetési számla Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása Készpénzforgalomhoz kötődő egyszerű gazdasági események bizonylatinak elkészítése (komplex feladat megoldása) 1.11.12.2

A tárgyi eszközök nyilvántartása

12 óra

Tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó karton Üzembe helyezési okmány Selejtezési jegyzőkönyv Amortizáció számítása Tárgyi eszköz analitika készítése 1.11.12.3

A vásárolt készletek bizonylatai Készlet bevételezése, kivételezési bizonylat. Készletnyilvántartó lap Szállítólevél

63

12 óra


Számla Készletnyilvántartás készítése (komplex feladat megoldása) 1.11.12.4

Komplex számviteli esettanulmányok

25 óra

Tárgyi eszközökkel, vásárolt és saját termelésű készletekkel, jövedelemelszámolással kapcsolatos komplex gazdasági események főkönyvi elszámolása A beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló mérleg, eredménykimutatás) készítése könyvelt adatok alapján 1.11.12.5

Pénzügyi analitika számítógépen

11 óra

Pénztár könyvelése bizonylatok alapján Bankszámla forgalom könyvelése bankszámla kivonat alapján Listák, lekérdezések a pénzügyi programból Pénzügyi analitika készítése (komplex feladat megoldása témakör részletes kifejtése

1.11.13


1.11.13.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, szemléltetés, információk önálló rendszerezése, írásos elemzések készítése, tesztfeladat kitöltése.

1.11.14

Az értékelés módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 1.11.14.1

A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere

Formája Röpdolgozat, feleltetés Témakörzáró dolgozat

1.11.14.2 -

64





2 2.1

PROJEKTTERVEZÉS 11884-16

Támogatási alapismeretek tantárgy

2.1.1 A tantárgy feladatai A tanuló felméri a munkáltató szervezet gazdasági- és szervezeti adottságait, feltárja a szervezet számára elérhető támogatási lehetőségeket, a visszterhes források körét és kondícióit. Prezentálja az igénybevehető támogatási lehetőségek körét a szervezet vezetősége számára. Összeállítja a támogatás igénybevételéhez szükséges elvégzendő feladatok körét valamint a támogatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok jegyzékét.


A tanuló a tantárgy elsajátításával a következő ismeretekre tesz szert: A gazdaság szereplői (versenyszféra, non-profit szektor, államigazgatás) Kis és középvállalkozások minősítése Munkaszervezeti alapfogalmak Támogatási rendszerek (EU strukturális alapok, Magyaroszági operatív programok, egyéb hazai támogatások, területi együttműködési támogatások, közvetlen EU források) Online támogatási információs rendszerek és tájékoztató felületek Támogatásokhoz kapcsolódó alapfogalmak (támogatási felhívások értelmezése) Vissza nem térítendő támogatások, visszatérítendő támogatások, hitelek Projektismereti alapok Mérföldkő fogalma Megvalósíthatósági alternatívák fogalma és tartalmi elemei Közbeszerzési alapismeretek (KBT, ajánlatkérők köre, eljárások fajtái, közbeszerzési értékhatárok) Indikátor fogalma Humánerőforrás tervezés Projektek megvalósításához kapcsolódó kommunikációs ismeretek Esélyegyenlőség fogalma és alkalmazási területei Környezeti fenntarthatóság fogalma és alkalmazási területei Kockázatok azonosítása és kezelése


Támogatási rendszerek áttekintése Támogatási felhívások értelmezése Szervezetek támogathatósági minősítése


Fejlődőképesség, önfejlesztés Döntésképesség


Meggyőzőkészség



Áttekintő képesség Rendszerekben való gondolkodás

2.1.5 A tantárgy tanításának célja A támogatási alapismertek tantárgy elsajátításával ismerje meg az aktuális támogatási lehetőségek feltérképezési módszereit. Képes lesz a pályázatok nyomonkövetésére, a projektek kommunikálásra. Képes eligazodni az online támogatási információs rendszerekben.

2.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Gazdasági és jogi alapismeretek tantárgy összes témaköre




2.1.8 Témakörök és óraszámaik a 11. évfolyamon 2.1.8.1 Támogatások rendszerének áttekintése

27 óra

A gazdaság szereplői (versenyszféra, non-profit szektor, államigazgatás A kis és középvállalkozások fogalma, jelentősége Kapcsolt vállalkozások fogalma, típusai Azonos és szomszédos piac ismérvei Támogatási rendszerek - EU strukturális alapok - Magyarországi operatív programok - Egyéb hazai támogatások - területi együttműködési támogatások - közvetlen EU források Munkaszervezeti alapfogalmak 2.1.8.2 Támogatási lehetőségek elérhetősége

14 óra

Online támogatási információs rendszerek Pályázati keresők használata Tájékoztató felületek Tájékozódás az aktuális pályázati lehetőségek között 2.1.8.3 Támogatások főbb jellemzői Projektismereti alapok Projekt indikátorok Projektek megvalósításához kapcsolódó kommunikációs ismeretek Visszatérítendő, vissza nem térítendő támogatások Támogatható és nem támogatható tevékenységek Elszámolható és nem elszámolható költségek Kötelező vállalások Fenntartási kötelezettség 66

31 óra


Időbeli behatároltság Önerő, pályázati előleg Támogatási intenzitás (területi szabályok) Adatgyűjtés és adatszolgáltatás köre Helyettesítő és szinten tartó beruházás Projekt kockázatok azonosítása, kezelése Közbeszerzési alapismeretek: - közbeszerzés jogi szabályozása - beszerzés fogalma - ajánlatkérők köre - árajánlat bekérésének, letöltésének lehetősége - árajánlat kérés tartalmi és formai követelményei - árajánlatok tartalmi és formai követelményei - ajánlatkérők köre - eljárások fajtái - közbeszerzési értékhatárok - bírálat és döntéshozatal kritériumai




2.1.10 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon 2.1.10.1 Támogatási felhívások értelmezése

31 óra

Támogatásokhoz kapcsolatos fogalmak Támogatási felhívások tanulmányozása, értékelése Esélyegyenlőség fogalma, alkalmazási területei Környezeti fenntarthatóság fogalmak, alkalmazása területei Online támogatási információs rendszerek alkalmazása

2.1.11 A tantárgy további jellemzői 2.1.11.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, projekt, szemléltetés, házi feladat. 2.1.11.2 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen

67


Gazdálkodási statisztika tantárgy

2.2

2.2.1 A tantárgy feladatai A tanuló felméri a munkáltató szervezet gazdasági- és szervezeti adottságait, feltárja a visszterhes források körét és kondícióit. Részt vesz a projekt költség- és forrástervének összeállításában valamint a projekt pénzügyi-, humánerőforrás-, kommunikációs-, beszerzési/közbeszerzési-, esélyegyenlőségi-, környezeti fenntarthatósági- és kockázatkezelési tervének elkészítésében.


Vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzése (árbevétel, saját tőke, mérlegfőösszeg, adózott eredmény) Gazdálkodási és munkaügyi statisztikák és alapfogalmak (FEOR-, TEÁOR rendszer, munkavállalói statisztikák) Humánerőforrás tervezés Kockázatok azonosítása és kezelése


Szervezetek támogathatósági minősítése Fejlesztési változatok kidolgozása


Önállóság Döntésképesség


Kezdeményezőkészség Prezentációs készség


Áttekintő képesség

2.2.5 A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a gazdálkodás statisztikai elemzésének módszerét. Tudja alkalmazni a statisztikai módszereket a projektek tervezésében.

2.2.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Általános statisztika és statisztika gyakorlat tantárgy összes témaköre. Számviteli alapismeretek tantárgyból a vállalkozás vagyona témakör.

2.2.7 Óraszámok meghatározása a 11. évfolyamon 68




2.2.8 Témakörök és óraszámaik a 11. évfolyamon 2.2.8.1 Vállalkozások minősítési rendszere

10 óra

A vállalkozások vizsgálatára alkalmazott statisztikai módszerek Gyakorlati példák a kis és középvállalkozások minősítésére 2.2.8.2 Gazdálkodási mutatók számítása és tervezése

36 óra

A vállalkozások gazdálkodásának elemzése: - vagyoni helyzet elemzése - pénzügyi helyzet elemzése - jövedelmi helyzet elemzése - költségek elemzése - bevételek elemzése Hatékonyság elemzése Kockázatok elemzése Üzleti terv készítése Komplex feladatok megoldása a vállalkozások gazdálkodásának elemzésével kapcsolatban. 2.2.8.3 Munkaerőgazdálkodás statisztikai vonzatai

26 óra

Munkaügyi statisztikai alapfogalmak Statisztikai állományi létszám Létszámgazdálkodás elemezése A humánerőforrás hatékonyságának elemzése FEOR-, TEÁOR rendszer Munkaügyi statisztikák készítése

2.2.9 A tantárgy további jellemzői 2.2.9.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, projekt, szemléltetés, házi feladat. 2.2.9.2 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen

69


2.3

Folyamat- és pénzügyi tervezés tantárgy

2.3.1 A tantárgy feladatai A tantárgy megismerése során a tanuló a következő ismeretekre tesz szert: - Feltárja a szervezet számára az elérhető visszterhes források körét és kondícióit - Részt vesz a projekt költség- és forrástervének összeállításában - Részt vesz a projekt pénzügyi-, humánerőforrás-, kommunikációs-, beszerzési/közbeszerzési-, esélyegyenlőségi-, környezeti fenntarthatósági- és kockázatkezelési tervének elkészítésében

2.3.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek A tanuló a tantárgy elsajátításával a következő ismeretekre tesz szert: - Költségvetés tervezés - Megvalósítási ütemterv készítése - Humánerőforrás tervezés - Kockázatok azonosítása és kezelése - Projekttervezés számítógépen (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés, kiadványszerkesztés alapfokon)


Fejlesztési változatok kidolgozása Projekttervezés számítógéppel


Fejlődőképesség, önfejlesztés Önállóság Döntésképesség


Kezdeményezőkészség Meggyőzőkészség Prezentációs készség


Áttekintő képesség Tervezés Rendszerekben való gondolkodás

2.3.5 A tantárgy tanításának célja Ismerje a költségtervezés, projekt ütemterv készítés módszereit, tudja alkalmazni a gyakorlatban. Képes legyen számítógép segítségével folyamat és pénzügyi tervek készítésére.

2.3.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Támogatási alapismeretek tantárgy: Témakör: az összes témakör 70


Tartalmak: a teljes tartalom




2.3.8 Témakörök és óraszámaik a 11. évfolyamon 2.3.8.1 A folyamat fogalma, értelmezése

6 óra

A folyamat fogalma A projektek időterve, erőforrásterve Idő és erőforrás tervezési módszerek 2.3.8.2 Folyamatok ütemezése

30 óra

Mérföldkő fogalma Folyamatok ütemezésének tervezése Idő és erőforrás tervek készítése Megvalósítási ütemterv készítése Folyamattervek készítése számítógépen




2.3.10 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon 2.3.10.1 Pénzügyi tervezés

46 óra

Projekt költségvetés Projekt költségvetés készítése Költség-haszon elemzés ismeretei Projektek finanszírozása (saját erő, támogatás, hitel) Pénzforgalmi, finanszírozási terv készítése Pénzügyi tervek készítése számítógépen

2.3.11 A tantárgy további jellemzői 2.3.11.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, szemléltetés, projekt, írásos elemzések készítése, házi feladat készítése.

71


2.3.11.2 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 2.3.11.3 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat, feleltetés Témakörzáró dolgozat



72



3 3.1

TÁMOGATÁSKEZELÉS 11885-16

Támogatási ügyvitel tantárgy

3.1.1 A tantárgy feladatai A tantárgy megismerése során a tanuló a következő ismeretekre tesz szert: - Részt vesz a támogatáshoz kapcsolódó feladatok ütemtervének kialakításában - Kialakítja a támogatás lehívásához szükséges adminisztrációs rendet - Közreműködik a beszerzések/közbeszerzések lebonyolításában és adminisztrációjában - Nyomon követi a horizontális elvek érvényesülését - Ellátja a projekt monitoringhoz kapcsolódó feladatokat - Ellenőrzi a projekt megvalósításához kapcsolódó beszámolókat és kifizetési igényléseket tartalmi és formai szempontból - Részt vesz a projekt zárásához kapcsolódó feladatokban - Ellátja a projekt fenntartási időszakban esedékes adminisztrációs feladatokat

3.1.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek A tanuló a tantárgy elsajátításával a következő ismeretekre tesz szert: - Támogatási adminisztrációs ismeretek (projektazonosító, záradékolás, hitelesített másolatok készítése) - A projektek elszámolásához kapcsolódó bizonylatok típusai(eredeti példányok kezelésének módja) - Gazdálkodási és munkaügyi monitoring mutatók számítása - Beszámolók, jelentések formai és tartalmi követelményei - Támogatási igénylések formai és tartalmi követelményei - Ellenőrzési nyomvonal fogalma - Árajánlatkérők formai és tartalmi követelményei - Kommunikációs terv (elemei, formai és tartalmi elvárások) - Esélyegyenlőségi vállalások mérése - Környezeti fenntarthatósági vállalások mérése - Kockázatmenedzsment fogalma - Fizikai megvalósítás fogalma - Projekt zárás fogalma - Projektmonitoring fogalma


Árajánlatkérők elkészítése Támogatások lehívásának előkészítése és ellenőrzése Beszámolók és jelentések előkészítése és ellenőrzése Projektek megvalósulásának nyomonkövetése

3.1.4 Kompetenciák 3.1.4.1 Személyes kompetenciák 73

Precizitás Szervezőkészség Monotónia-tűrés



Visszacsatolási készség Kapcsolatteremtő készség Konfliktusmegoldó készség


Értékelés Rendszerező képesség Problémamegoldás, hibaelhárítás

3.1.5 A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a támogatási ügyvitel rendjét, a pályázati folyamatok megvalósulásának nyomonkövetését. Legyen tisztában a pályázatok zárási és után követési feladataival.

3.1.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak -

Támogatási alapismeretek tantárgy Témakör: az összes témakör. Tartalom: a teljes tartalom.




3.1.8 Témakörök és óraszámaik a 11. évfolyamon 3.1.8.1 Adminisztrációs alapfogalmak

32 óra

Támogatási adminisztrációs ismeretek - projektazonosító - záradékolás - hitelesített másolatok A projektek elszámolásához kapcsolódó bizonylatok típusai A bizonylatok kezelése 3.1.8.2 Támogatások ügyviteli rendje

40 óra

Beszámolók formai és tartalmi követelményei Jelentések formai és tartalmi követelményei Támogatási igénylések formai és tartalmai követelményei Árajánlatkérők tartalmi és formai követelményei Árajánlatok tartalmi és formai követelményei Árajánlatokról szóló döntés tartalmi és formai követelményei Kommunikációs terv elemei, tartalmi és formai elvárásai Záró beszámoló és záró támogatási igénylések formai és tartalmi követelményei

74





3.1.10 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon 3.1.10.1 Folyamatok megvalósulásának nyomonkövetése

40 óra

A projekt fizikai megvalósítása Kockázatmenedzsment Ellenőrzési nyomvonal Esélyegyenlőségi vállalások mérése Környezeti fenntarthatósági vállalások mérése 3.1.10.2 Zárási és utánkövetési feladatok

22 óra

Projektzárás folyamata, teendői Fenntartás Fenntartási jelentések tartalmi és formai követelményei Projektmonitoring fogalma, a monitoring tevékenység feladatai

3.1.11 A tantárgy további jellemzői 3.1.11.1 Sajátos módszerek és tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, szemléltetés, projekt, házi feladat készítése. 3.1.11.2 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 3.1.11.3 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat, feleltetés Témakörzáró dolgozat



75



Támogatás menedzsment tantárgy

3.2

3.2.1 A tantárgy feladatai A tantárgy megismerése során a tanuló a következő ismeretekre tesz szert: - Részt vesz a támogatáshoz kapcsolódó feladatok ütemtervének kialakításában - Rendszerezi és iktatja a támogatás lehívásához kapcsolódó számviteli bizonylatokat és egyéb dokumentumokat - Előkészíti a pénzügyi és előrehaladási jelentésekhez szükséges dokumentumokat - Előkészíti a beszerzésekhez/közbeszerzésekhez kapcsolódó dokumentációt - Közreműködik a támogatáshoz kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátásában - Részt vesz a hiánypótlási felhívások összeállításában - Kezeli az elektronikus támogatási rendszert - Ellátja a projekt fenntartási időszakban esedékes adminisztrációs feladatokat

3.2.2 Az elsajátítandó szakmai ismeretek A tanuló a tantárgy elsajátításával a következő ismeretekre tesz szert: - Ütemterv készítése számítógéppel - Dokumentumok elektronikus kezelése és iktatása - Elektronikus beszámolók készítése és benyújtása - Projekt zárás fogalma

3.2.3 Szakmai készségek Projektdokumentáció iktatása papír alapon és elektronikus formában Támogatások lehívásának előkészítése és ellenőrzése Beszámolók és jelentések előkészítése és ellenőrzése

-

3.2.4 Kompetenciák 3.2.4.1 Személyes kompetenciák Monotónia-tűrés Szervezőkészség

-

3.2.4.2 Társas kompetenciák Visszacsatolási készség

-

3.2.4.3 Módszerkompetenciák Értékelés Rendszerező képesség Problémamegoldás, hibaelhárítás

-

3.2.5 A tantárgy tanításának célja Ismerje a támogatások szabályos lehívásához kapcsolódó Képes legyen a beszámolók és jelentések elkészítésére.

bizonylati

rendet

3.2.6 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Korábbi történelmi és földrajzi ismeretek, személyes tapasztalatok, ismeretek az Európai Unióról. Gazdasági és jogi alapismeretek tantárgy tananyaga 76





3.2.8 Témakörök és óraszámaik a 12. évfolyamon 3.2.8.1 Irodai és infokommunikációs eszközök gyakorlati alkalmazása

16 óra

Irodai eszközök használata (fénymásoló, spirálozó, vágógép) Infokommunikációs eszközök alkalmazása (szkenner, digitális kamera, nyomtató, prezentációs szoftver, képkezelő alkalmazások, Internet) 3.2.8.2 Elektronikus iktatás, elektronikus ügyintézés

30 óra

Iktató rendszer használta Dokumentumok elektronikus kezelése, iktatása Ütemterv készítése szoftver segítségével Gazdálkodási mutatók számítása Munkaügyi monitoring mutatók számítása Elektronikus beszámolók készítése 3.2.8.3 Támogatáskezelés online rendszerek alkalmazásával

16 óra

Online elektronikus űrlapok alkalmazása Tartalék összeg kezelése Költségvetés átcsoportosítás esettanulmány alapján Változás bejelentő készítése esettanulmány alapján Támogatási szerződés módosítása esettanulmány alapján Elektronikus beszámolók készítése esettanulmány alapján, a beszámolók benyújtása Elektronikus jelentések készítése esettanulmány segítségével

3.2.9 A tantárgy további jellemzői 3.2.9.1 A képzés helyszíne -

Tanterem, taniroda, számítógép-terem

3.2.9.2 Sajátos módszerek és tevékenységformák - Magyarázat, megbeszélés, szemléltetés, projekt, házi feladat. - Olvasott szöveg önálló feldolgozása, illetve feladattal vezetett feldolgozása, jegyzetelés, elemzések, esetleírás készítése, beszámoló, szakmai irányítással végzett szakmai munka, csoportos helyzetgyakorlat. 3.2.9.3 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. 77


Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazást is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként - 90 – 100%: jeles - 80 – 89%: jó - 65 – 79%: közepes - 50 – 64%: elégséges - 0 – 49%: elégtelen 3.2.9.4 A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere Formája Röpdolgozat/felelet Témakörzáró dolgozat elmélet feladatok

A számonkérhető tananyag terjedelme Az előző tanóra, de maximum 2 óra anyagából Egy témakörből

3.2.9.5 Az otthoni felkészülés elvei A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre - a nyári szünet kivételével - házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. - Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. - Szóbeli házi feladatok: a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért – előzetes bejelentés nélkül is – a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése.

3.2.10 Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga (osztályozó, különbözeti, javító, pótló vagy beszámoltató vizsga) szerkezete: - az vizsga az adott tanév helyi tantervében előírt tananyag számonkérését célozza, hiszen célja a féléves vagy az év végi osztályzat megszerzése. - a tantárgy csak szakmai gyakorlatot tartalmaz, ezért a vizsga csak írásbeli részből áll. - a vizsga írásbeli részét a munkaközösség tanárai állítják össze. A vizsga tartalma: - A tantárgy írásbeli vizsgáján egyrészt a feladatok, másrészt a tananyag legfontosabb alapfogalmainak, összefüggéseinek számonkérése történik, így a vizsgarész esszé jellegű feladatot nem tartalmaz. - Felhasználható idő maximum 45 perc Értékelés: - 90 – 100%: - 80 – 89%: - 65 – 79%: - 50 – 64%: - 0 – 49%: 78

jeles jó közepes elégséges elégtelen

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Csány László Szakgimnáziumának Helyi Szakmai Tantervei. Szakmai tanterv. az XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT

Recommend Documents